Környezet

Suplicz Sándor

2

3

A. Fizikai környezet

• 1. Világítás

• 2. Zaj

• 3. Rezgés

• 4. Klíma

• 5. Levegőminőség

• 6. Meteorológiai tényezők

4

A munkakörnyezet ergonómiai értékelése

• Területei:

–Munkatevékenység

–Munkahely-elrendezés

–Használati eszközök

–A. Fizikai környezet

–B. Szociális környezet

5

letargia

bedugult orr

viszkető száraz

szem

orrfolyás

influenza-szerű

száraz torok

fejfájás

nehéz légzésszorító mellkas

A beteg épület következményei

6

A fizikai környezeti (SBS) panaszok okai

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

abla

k

hiá

nya

szára

z lev.

levgő m

in.

huzat

ingadozó

lev.h

őm

.

hid

eg levegő

álla

nó z

aj

megvilá

gít

ás

mele

g lev.

hely

iség

Munkahelyi panaszok összesítve

65,4

32,7

31,2

25,5

24,7

23,9

12,8

9,7

7,1

0 10 20 30 40 50 60 70

klíma

zaj

stressz

világítás

dohányzás

szűk tér

túlóra

főnök

munkatárs

%

8

A képernyős munkahelyek növekvő térhódítása

• Az ülő testhelyzetben (képernyő előtt) végzett munka arányának folyamatos és jelentős növekedése 80-as évektől kezdődően:

• Példák (2004. évi adatok): Németország: 40millió munkavállaló – 17millió képernyős munkahely. A munkaidő 75%-a számítógéppel végzett munka. Svédország: 4millió munkavállaló - 2,5 millió képernyős munkahely

• A számítógép (Internet) iskolai és otthoni használatának rohamos növekedése

9

• Fényerősség:

az egységnyi térközbe kisugárzott energia (cd)

• Fényáram:

a fényforrás teljesítménye (lm)

• Megvilágítás erőssége:

egységnyi felületre eső fényáram (lx)

Fénytani alapok

10

• Tükrözés - a beeső sugár, a visszaverődő sugár és a beesési merőleges egy síkban van - a visszaverődési szög egyenlő a beesési szöggel • Összetett visszaverődő felületek fényvisszaverődési tényező: R=B/E*100

B-fénysűrűség, E- megvilágítás erőssége

Szétszórt (diffúz) Összetett Tükrös

Fényvisszaverődés

α α

11

A megvilágítás fő fajtái

• Természetes megvilágítás

• Mesterséges megvilágítás

• Általában vegyesen alkalmazzuk a kettőt

12

Természetes megvilágítás

• Az ember számára a legelőnyösebb

• Dolgozók igénylik, fontos tényező a jó közérzet megteremtésében

• Változó fényerősség-eloszlás: évszak- és napszakfüggő!

lx

13

Mesterséges megvilágítás

14

15

• Természetes – kizárólag természetes

alkalmazása mellett az ablakterület a helyiség alapterületének 15-20%-a legyen

A fényerősség eloszlása

• Mesterséges – tevékenység

ismeretében tervezhető

– asztalok az ablakoktól függetlenül elhelyezhetők

16

A világítás rendszere szerint lehet:

• Általános megvilágítás

–cél: fény szétszórása, árnyékok, káprázás elkerülése

• Helyi megvilágítás

– finom munkák esetében feltétlenül

17

Munkahelyi megvilágítás

• Tényezői:

– fény eloszlása a munkaterületen

–megvilágítás erőssége

– fényforrások és felületek minősége és színe

–szemlélt tárgyak és részletek fényességi kontrasztja

Munkahelyekre

vonatkozó szabvány:

MSZ 6240/1986.

18

A fény eloszlása a munkaterületen

• Mesterséges fényforrásokból eredő fény 3 fő fajtája:

–közvetlen (direkt) megvilágítás

–diffúz (szórt) megvilágítás

–közvetett (indirekt) megvilágítás

• Egyedi elbírálást igényel a kiválasztás!

A szem alkalmazkodása

1:3-nál nagyobb fényerőváltozásra a szem a pupilla izommozgásával válaszol.

19

20

Kruithoff – diagram a kellemes megvilágítás

A m

eg

vil

ág

ítás e

rősség

e

Színhőmérséklet

21

22

A megvilágítás térbeli egyenletessége

• Azonos megvilágítást igénylő helyiség általános világítása: – legkisebb és az átlagos megvilágítás aránya 1:3

• Ha a világítás helyi és általános megvilágításból tevődik össze: – legalább 40%-ot az általános világítás adja

• Helyi megvilágítás a munkafelületen általános nélkül:

– legkisebb és az átlagos megvilágítás aránya 1:6

23

Káprázás

• Ha egy viszonylag erős fényforrás vagy annak visszavert képe megjelenik a látómezőben

–direkt

– tükrözött

A képernyőn szembe

tükröződő belső tér

40° Kritikus tartomány

24

Káprázás

• Hatásai: – csökkenti a láthatóságot, vizuális diszkomfort-

érzetet okoz, ingerültté tesz, sietteti a szem kifáradását

ezáltal csökkenti a termelékenységet, növeli a balesetveszélyt

• Direkt ill. tükrözött káprázás csökkentése : – látómező központja körüli 60 fokon belüli

fényforrások eltávolítása; szemellenző használata – indirekt megvilágítás alkalmazása; tompa, matt

felületek használata – tükröződés csökkentése monitorszűrővel

25

A megvilágítás erőssége

• Különböző munkatevékenységek más-más erősségű megvilágítást igényelnek - MSZ 6240

• Mosdó, pihenő, lépcsőház: legalább 100 lx

• Társalgó, konyhai előkészítő, étkező: legalább 200 lx

• Oktatóterem, tárgyaló, mosogatás, önkiszolgáló étterem, természetes megvilágítással rendelkező iroda: legalább 300 lx

• Természetes megvilágítással jellemzően nem rendelkező iroda, főzés-sütés, tálalás, pénztár: legalább 500 lx

26

erősség (lux)

Megvilágítás erőssége - teljesítmény

• Megvilágítás erőssége (lx) hogyan befolyásolja a teljesítményt - a munka elvégzésének időtartamát (mp) - látásigényes feladatok esetén?

jegyzetelés

ceruzával

tű befűzése

mikrométer

leolvasása

idő (

sec)

27

Látásteljesítmény

• látásélesség, kontrasztérzékenység, vizuális feldolg. gyorsasága

%

100

80

60

40

20

cd/m2 10 000 1 000 100 10 1

O l v a s á s

K á p r á z t a t

Elfogad-

hatatlan

50 000

A nap

tájékozó

dás

28

• Különböző munkatevékenységek más-más erősségű megvilágítást igényelnek

• Felületi fényességviszonyok helyes kialakítása

– látási feladat és közvetlen környezete 1,2:1

– látási feladat és távolabbi környezete 3:1 közötti arány maximuma

29

Fényforrások és felületi minősége és színe

• Mennyezet, falak, padló, bútorok, gépek fényvisszaverési tényezőjével is számolnunk kell

• Erősen visszaverő felületek esetén kisebb erősségű fényforrások is elegendőek

60-95%

15-30%

40-60%

30

• Egyenletes világítás – dinamikus világítás

• Természetes hatáshoz közelítés

• Energiatakarékosság – fényérzékelő elemek szabályozzák a belső világítást

31

A dinamikus világítás

Idő/óra

W

A tevékenységre előírt minimális érték

Káprázás

32

A természetes fény eloszlása oldalról érkező fény esetén

33

Árkádia konferenciaterem

• Felülről világítva, árnyékok nélkül

34

Magas beltér világítása

35

Egyterű iroda indirekt megvilágítással

36

A természetes fény és a funkció hatásának figyelembevétele

37

Egy otthonos tárgyaló

A kellemnek ára van

1kw! ?

38

• vidám / szomorú színek

• nyugtató / stimuláló színek

• hőérzet

• tér-érzet (optikai hatás)

• világosság-érzet

• rendteremtő, biztonság-érzetet adó természetes (fent világos, lent sötét)

• tanult jelentés (például: KRESZ - piros, zöld, sárga, kék)

• figyelmeztetés (piros, sárga-fekete)

• a lényeges elkülönítése a lényegtelentől (a felesleges kontraszt elkerülése)

• eltérő szín - eltérő funkció

A színek

Színek, fényviszonyok

40

41

Tárgyak és részletek fényességi kontrasztja

• Tárgylátás feltétele:

–a tárgyról és környezetének kontúrjáról ugrásszerűen eltérő fény érkezzék a szemünkbe

• Fárasztó szemünknek a világos és a sötét felületek közötti átállás, adaptáció

42

Nem megfelelő megvilágítás hatásai

• Szemizomzat idő előtt elfárad

• Fejfájás, idegesség

• Általános szellemi és fizikai fáradtság

• Teljesítménycsökkenés, selejtek, balesetveszély

• Szemkárosodás

43

Világítástechnikai jellemzők ellenőrzése

• Mérés előkészítése: – helyiség jellemzőinek megadása

• rendeltetés, veszélyforrások, berendezés, mérési pontok helye

– világítási berendezés jellemzőinek megadása • lámpatestek elrendezése, fáziselosztás, kapcsolási

fokozatok, fényforrások jellemzői, általános állapot

• Megvilágításmérés • Fénysűrűségmérés • Visszaverési tényező mérése • Korrigált színhőmérséklet és színvisszaadás

ellenőrzése • Mérési eredmények megadása

44

Fizikai környezet

• 1. Világítás

• 2. Zaj

• 3. Rezgés

• 4. Klíma

• 5. Levegőminőség

• 6. Meteorológiai tényezők

45

Hangtani alapok

• Hangmagasság – másodpercenkénti

rezgések száma határozza meg

– mértékegysége: Hz

• Hallástartomány befolyásoló tényezői: – frekvencia (Hz)

– intenzitás (W/m2)

– életkor

20

Hallható hang

1

10-12

20000

Inte

nziv

itá

s /W

/m2/

Frekvencia /Hz/

küszöb alatti hang

szuperhang

infr

ahang

ultra

hang

46

Hangtani alapok

• Hangerősség

– egységnyi felületen merőleges irányban,

időegység alatt átáramló energia (intenzitás)

mennyisége adja

– mértékegysége: W/m2

• Hangnyomásszint (logaritmikus skála)

– hangnyomás (N/m2 ) lineáris skála átszámításából

– mértékegysége: decibel (dB)

– kérdéses hang hangnyomásszintje: n=20 * log

p/p0

– p0= 2*10-5 N/m2 - az egyezményes hangnyomás

küszöb

47

• Az emberi fül az azonos erősségű hangokat az eltérő frekvenciákon különböző erősségűnek érzékeli

• Fon-skála (Robinson és Dadson)

–1000 Hz frekvencián megegyezik a decibel skálával

• Son-skála

– lineárisan megválasztott hangosságegység

–hitelesítési pont: 40 fon

Hangtani alapok

Hangtani alapfogalmak

• Hangnyomás: P [N/m²]

• Hangnyomásszint: Lp=20 log P/P0 [dB] • (P0=2*10

-5 Pa)

• Hangintezitás: I [W/m²]

• Hangintezitás szint: LI=10 log I/I0 [dB] • (I0=10

-12 W/m²)

• Hangosság: N Élettani hangosságérték, dimenzió nélküli log. skálán, mértékegysége a [son]

Hangtani alapfogalmak

• Hangosságszint: LN [phon]

• Hangteljesítmény: P=I*S [W] I : intenzitás S : felület

A hallásterület a beszéd (kockázás) és zene (kockázás + vízszintes vonal) tartományaival

• A-A: hallásküszöb

• B-B: fájdalomküszöb

• C: 55 éves férfiak átlagos hallásküszöbe

• D: ipari zajártalom okozta hallásküszöb eltolódás

51

Egyenlő hangosságszintek görbéi

Súlyozó szűrők frekvencia görbéi

20 63 2000 16000 Hz

dB

-40

-20

-10

-30

-50

0

A

C

B

A zajok károsító hatása Slawin-görbe

• 2000 Hz 82dB

20 2000 8000 Hz

dB

90

110

120

100

80

70

A szűrő tükrözött görbéje

54

• Vegetatív reakciók már 65 dB felett

• Hallószervre gyakorolt hatások

– adaptáció: tartósan azonos erősségű inger éri,

ezért bizonyos idő után csökken vagy meg is

szűnik az érzet

– kifáradás: folyamatos ingerlés után más ingerre

is csökkent mértékű a reakció

– maradandó károsodás: hosszabb ideig nagy

zajban végzett munka egy idő után károsít

A zaj hatása

55

• Pszichikus hatások

–megszokták, nem érzik terhesnek,

azonban hozzáállástól függetlenül kifejti

károsító hatását

• Teljesítményre gyakorolt hatás

–egymásnak ellentmondó vélemények

A zaj hatása

56

A zaj hatása

• Maradandó halláskárosodás megelőzése érdekében – egyenértékű hangnyomásszint 85 dB érték alatt

legyen

– legnagyobb hangnyomásszint sose haladja meg a 125 dB értéket

57

A zaj hatásai

• fokozottan igényes irodai munkahelyek 50 dBA

• igényes irodai munkahelyek 55 dBA • közepes igényű irodai munkahelyek

60 dBA • kevéssé igényes irodai munkahelyek

65 dBA • nagyobb figyelmet igénylő fizikai

munkahely 70 dBA • számítógépterem és konyhaüzem 75

dBA Munkahelyekre

vonatkozó szabvány:

MSZ 18152/2-83.

58

A zaj mérése

• Mérés előkészítése: – helyiség kialakításának felmérése

– zajforrások meghatározása

– mérési pontok felvétele

– helyiség ablakai és ajtói zárva

– szokásos napi munkavégzés

– mikrofon 1,25 méter magasan, mérést végző személytől 0,5 méternél távolabb

• Egyenértékű hangnyomásszint értékeinek mérése

• Részletes frekvenciaelemzés

• Zajexpozíció vizsgálata

• Mérési eredmények megadása

Vonatkozó szabvány:

MSZ 18150/2-84.

integráló zajszintmérő

59

• Zajforrás csökkentése

– kevésbé zajos gépek

– meglévő gépeken végrehajtott szerkezeti

változtatások

– rugalmas alátét

• Akusztikai viszonyok megváltoztatása

• Megfelelő munkaszervezés

• Egyéni védőeszközök

– füldugó, zajvédő sisak

• Alkalmasságvizsgálatok, orvosi felügyelet

Védekezés a zajártalom ellen

60

Fizikai környezet

• 1. Világítás

• 2. Zaj

• 3. Rezgés

• 4. Klíma

• 5. Levegőminőség

• 6. Meteorológiai tényezők

61

• Amplitúdó

–növekedésével egyenes arányos a hatása

• Frekvencia

–alacsony: tartó- és mozgatószervek károsodása

–magas: perifériás vérkeringésben funkcionális zavarok

• Emberi testhez viszonyított iránya, az érintkező testrész és az expozíció ideje

A rezgések

62

Alacsony frekvenciájú rezgések hatásai

• Vegetatív idegrendszeri tónusváltozás

– emésztőszervek, légzés, vérkeringés

• Belsőfül labirintusszerv zavarása

– hányás, émelygés, szédülés, tartós károsodás

• Hasüregi szervek rezonanciája

– Szövetroncsolódás (vándorvese)

• Gerincoszlop károsodása

• Érzékszervek zavarása

• Pszichikai hatások

63

A rezgés elleni védekezés

• Csökkentsük a rezgést a forrásnál

– kisebb rezgést előidéző gépek

– meglévő gépeken végrehajtott szerkezeti

változtatások

– rugalmas alátét

• Szerszámok állapotának ellenőrzése, hibajavítás

• Munkafolyamat elemzése

• Munkarend

• Egyéni védőeszköz

• Alkalmasságvizsgálatok

• Orvosi ellenőrzés

64

Fizikai környezet

• 1. Világítás

• 2. Zaj

• 3. Rezgés

• 4. Klíma

• 5. Levegőminőség

• 6. Meteorológiai tényezők

65

• Meghatározó tényezők:

–hőmérséklet

–páratartalom

– légmozgás

–hősugárzás

• A hőmérséklet a döntő, a többi tényező inkább módosító jellegű

• „Összesített klímamérőszám”

–Yaglou (1927): „Effektív hőmérséklet”

4. Klimatikus környezet

Munkahelyekre

vonatkozó szabvány:

MSZ 21875-79.

Levegő-víz egyensúlya

66

tsz.(°C):száraz

hőmérséklet

tn. (°C):nedves

hőmérséklet

th.(°C):harmatponti

hőmérséklet

X(g/kg)=abszolút

nedvesség.

φ vagy rh (%)=relatív

nedvesség

i(J): entalpia

(hőtartalom)

tsz.°

tn.

th.°

Effektív hőmérséklet

Nomogram az effektív hőmérséklet kiszámítására, ha az

ember ruhátlan, Yaoglu nyomán Hamar 1969 KS

ts = 28 °C

tn = 26 °C

w = 2 m/s

EH = 23 °C

Effektív hőmérséklet

ts = 28 °C

tn = 26 °C

w = 2 m/s

EH = 23 °C

A kellemes hőérzet diagramja

• I.: teljesen megfelelő

• II.: elviselhető

• III.: nem megfelelő

• A: ülő foglalkozás,

légsebesség 20 cm/s

• B: ülő foglalkozás,

légsebesség 20…30

cm/s

• C: nehéz testi munka,

légsebesség 20 cm/s

• D: nehéz testi munka,

légsebesség 20…30

cm/s

Rel

atív

ned

vess

ég [%

]

0

20

40

60

80

100

I.

II.

III.

II.

III.

0

20

40

60

80

100

15 20 25 30 15 20 25 30

I.II.

III.

II.

III.

I.

A B

C DHőmérséklet [°C]

I.

5 10 15 20 25 30 35 40 45

%

80

8

40

20

10

°C

Elégedetlenek aránya a padlóhőmérséklet függvényében

71

A szubjektív hőmérséklet

• Kifejezhető oC-ban

• Módosító tényezők:

–életkor

– testalkat

– ruházat

72

Biztosítandó hőmérséklet értékek

• Zárt térben levő munkahelyeken biztosítandó értékek

hideg évszak meleg évszak

léghőm. léghőm. effekt. hőm.

• szellemi munka 20-22 21-24 20 oC

• könnyű fizikai munka 18-20 19-21 19

• közepes fizikai munka 14-18 17-19 15

• nehéz fizikai munka 12-14 15-17 13

• Ha a 2. oszlopban előírt intervallum nem valósítható meg, akkor a 3. oszlopot kell figyelembe venni

73

a hőmennyiség szállítása vérkeringés útján

• Az emberi test hőszabályozása

hőszabályozási központ

izzadás

hő keletkezése remegés útján

A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai

74

• Az emberi test hőmérsékleti térképe 32

34

36

37 37

31

28

(°C)

A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai

A ruházat hőszigetelése

• Egysége a „clo” 1 clo = 0,155 m²C/W

• Mezítelen embernél 0

• Könnyű nyári ruha 0,5

• Könnyű munkaruha 0,6

• Tipikus üzletember 1

• Vastag téli öltözet 3-4

76

A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai

• Az emberi szervezet és a környezete közötti hőmennyiségcsere

–hővezetés

–hőszállítás

–hősugárzás

–verejtékezés

szobahőmérsékl

et

Kcal / óra W

25 30 35 40 °C

40

35

30

φ = 90 %

φ < 60 %

t test °C Δ t min= 1 °C

bőr

mag

Bőr és maghőmérséklet változása hő terhelésnél

Balesetek gyakorisága a levegő hőmérsékletének és az életkornak a

függvényében

20 30 40 50 60 Életkor(év)

fő

200

300

350

250

150

C

B

A

Vetítési alap:10000 fő/ év

t ≥ 27 °C

t = 21-26 °C

t = 21 °C

79

Két rossz beépítés

80

Fizikai környezet

• 1. Világítás

• 2. Zaj

• 3. Rezgés

• 4. Klíma

• 5. Levegőminőség

• 6. Meteorológiai tényezők

81

• Tényezők

– légcsere hiánya

–káros anyagok jelenléte

• füst, por

• gáz, gőz

• vegyi anyagok

• sugárszennyezés

• Hatások (koncentráció, expozíció

függő)

5. A légszennyezés

82

Friss levegő térfogatáram

• Ha a levegő szennyezettsége csak emberi tartózkodásból ered

• szellemi munka 30 m3/h,fő

• könnyű fizikai munka 30

• közepesen nehéz fizikai munka 40

• nehéz fizikai munka 50

83

A káros hatások elleni védekezés

• Szellőztetés

• Ionizáló használata

• Növények, melyek párásítják a levegőt

• Külön dohányzóhelyiség

• Rendszeres, gondos takarítás

84

Légtechnikai vizsgálatok

• A mérés körülményei:

– szellőztető-berendezés használatának körülményei

– helyiségek kialakítása

– mérési pontok meghatározása

– ajtók, ablakok csukott állapotban

• Klímatényezők meghatározása

– hőmérséklet, relatív páratartalom, légsebesség

• Klímamérés értékelése

• Huzathatás vizsgálata, értékelése

• Betáplált levegő mennyiségének mérése, értékelése

• Oxigén és szén-dioxid mérése, értékelése

Vonatkozó szabvány:

MSZ 04-135-2:1983.

85

Fizikai környezet

• 1. Világítás

• 2. Zaj

• 3. Rezgés

• 4. Klíma

• 5. Levegőminőség

• 6. Meteorológiai tényezők

86

• Tényezők – légköri elemek: légnyomás, hőmérséklet,

légnedvesség, légmozgás, ionizáció

– időjárási frontok esetén érzékeljük leggyakrabban

• Hatások – meteorológiai tényezők szerint: frontok, talajmenti

levegőfajták, magaslégköri levegőfajták, napkitörések

– időjárás-érzékenységi típus szerint: hidegérzékeny, gyengén hidegérzékeny, vegyes érzékenységű, gyengén melegérzékeny, melegérzékeny

– hatás jellege szerint: vegetatív hatások (testhőmérséklet, pulzus), pszichés hatások (reflexidő megnő, nyugtalanság), balesetekre gyakorolt hatás, teljesítményre gyakorolt hatás

Meteorológiai tényezők

87

A munkahellyel kapcsolatos megelégedettség

és az egyes környezeti tényezők hatása