erkölcsi fejlődés és erkölcsi nevelés
DESCRIPTION
Erkölcsi fejlődés és erkölcsi nevelés. Lawrence Kohlberg. Piaget nyomdokain. ° Kohlberg – bizonyos erkölcsi elvek univerzálisak – pl. minden kultúrában hasonló fogalmaik vannak az igazság, egyenlőség, tisztelet, személyi autonómia kifejezéseinek. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Erkölcsi fejlődés és erkölcsi nevelés
Lawrence Kohlberg
Piaget nyomdokain
° Kohlberg – bizonyos erkölcsi elvek univerzálisak – pl. minden kultúrában hasonló fogalmaik vannak az igazság, egyenlőség, tisztelet, személyi autonómia kifejezéseinek. ° Kohlberg szerint az erkölcsi ítéletek kisgyermekkorban még alacsony színvonalúak,végleges morális szint csak kb. 16-17. évre alakul ki° Az erkölcsi fejlődés menete az abszolutisztikus ítéletektől halad a relativizálódás felé. („Mindenki másképp gondolkodik” – ez is abszolutisztikus gondolat.)
A morális fejlődés szakaszai Kohlberg alapján - áttekintés
PREKONVENCIONÁLIS
Büntetésorientáció
Jutalomorientáció
KONVENCIONÁLIS
Jógyerek-orientáció
Tekintélyorientáció
POSZTKONVENCIONÁLIS
Társadalmi szerződés orientáció
Egyetemes erkölcsi elvek orientáció
A prekonvencionális szint jellemzőiMi a „jó”? Miért kell jót
cselekedni?Szociális érettség
Büntetés-orientáció
-Engedelmesség-szabályok betartása (büntetés miatt)
-büntetés elkerülése- tekintély
egocentrizmus
Jutalom-orientáció
-szabályok betartása (egyéni érdekek)-igényeink kielégítése- alku
- hogy elérhessük céljainkat (mások nélkül nem megy!)
Konkrét individualizmus
(igazság/osság/ relatív)
A konvencionális szint jellemzőiMi a „jó”? Miért kell jót
cselekedni?Szociális érettség
Jógyerek-orientáció
- Közelállók elvárásainak megfelelni
- Emberi kapcsolatok ápolása
- hogy mások jónak tartsanak- mások iránti szeretet
Az emberi kapcsolatok hálójában élő ember
Tekintély-orientáció
-kötelesség teljesítése-törvények betartása- a jog abszolút
- lelkiismeret
- hogy a társ. működőképes maradjon
A társadalom perspektívája
A posztkonvencionális szint jellemzőiMi a „jó”? Miért kell jót
cselekedni?Szociális érettség
Társadalmi szerződés
-értékek relativi-tása miatt társadalmi szerződés- bizonyos abszolút értékek
Szabad akaratból adódó elkötelezettség
Társadalmi szemlélet: relativitás – perspektívák integrálása
Egyetemes erkölcsi elvek
Erkölcsi elvek követése
Egyetemes erkölcsi elvek melletti elkötelezettség
Moralitás lényegének felismerése
Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában?
Prekonvencionális szint
Büntetésorientáció• A diák: azért nem szalad a folyosón, mert
akkor beírást kap. (alsó tagozat)
Jutalomorientáció:• Alsó tagozat: Egy kislány hajlandó ebédnél
utolsóként beállni a sorba, mert akkor majd ő mehet ki délután először az udvarra.
Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában?Konvencionális szint
Jógyerek-orientáció
• Középiskolás lány: „Nagyon sokat tanulok, hogy ne okozzak csalódást a tanáromnak.”
Tekintélyorientáció
• Az iskolák házirendje, osztálytermi szabályok – (Puskázni tilos?)A betartásukhoz kapcsolódó attitűd
Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában?
Posztkonvencionális szint
Társadalmi szerződés orientáció:
• Középiskola: osztálytermi szabályok közös megalkotása
Morális nevelés
• „just community” schools
• Morális dilemmák megvitatása
• A belátás jelentősége
• A jóvátétel fontossága
A történet: Egy asszony rákban haldoklik. Egy gyógyszerész feltalált egy gyógyszert, de 2000 dollárt kért érte. Az asszony férje, Heinz, csak a pénz felét
tudta összegyűjteni. Kérte a gyógyszerészt, hogy adja olcsóbban, vagy fizethessen későbben, de a
gyógyszerész elutasitotta. Heinz elkeseredésében betört az üzletbe és ellopta a gyógyszert felesége számára.
Szabad volt-e ezt tenni a férjnek? Miért?
• A történetekre adott válasz és a döntés indoklása alapján állapította meg az erkölcsi ítéletek fejlődésének szakaszait :
• „Heinz nem lophatja el a gyógyszert, mert büntetést kap, bajba kerülhet!”
• A büntetéstől való félelem a fő aspektus. Egy kívülről fenntartott szabályhoz ragaszkodik. Egocentrizmusa miatt a saját szemszögéből ítél meg egy cselekvés helyes, avagy helytelen voltát. De Heinz aspektusából már képtelen ítélni. Erkölcsi érték: valamilyen cselekedet vagy jó, vagy rossz (mint a mesékben). Szemet szemért elv. (Büntetésorientációs szakasz)
• „Ellophatja, mert mert nem kerül sokba a gyógyszer.”
• „Heinz ellophatja a gyógyszert, mert Heinz is lehet beteg, s akkor majd neki lophatnak - a feleségétől ezt visszakaphatja.”
• Tehát megéri megtenni, haszna származhat belőle.
• Szándék, méltányosság még mindig nincs, de már épül le az egocentrizmusa, önmaga előtérbe helyezése. (Jutalomorientációs szakasz)
• „Heinz ellophatja a gyógyszert, mert fontos, hogy törődjön a társával, így lehet jó ember. „
• Az a helyes magatartás, amit a csoport. társadalom tőlem, elvár, fontos másokra odafigyelni, empatikusan tekinteni rá, a csoportérdeknek alárendeli magát, vagyis kilépünk az egocentrizmusból. (Jó gyerek orientáció)
• „Heinz nem lophatja el a gyógyszer, de a férfi kötelességét társával szemben teljesítenie kell!” „Számtalan más lehetősége is lett volna arra, hogy a gyógyszerhez jusson, s tettével feleségének sem használt, mert így az asszony elveszette legfőbb támaszát.”
• „Ha mindenki így tenne sem gyógyítás, sem törvény és morál nem létezne. Az elfogadott törtvények mentén is cselekedhet helyesen.”
• Azon töpreng, mi volna, ha mindenki így cselekedne: felborulna a társadalmi rend. Úgy véli, az a helyes magatartás, amely hozzájárul a társadalom jólétéhez, fennmaradásához. (Tekintély orientáció vagy törvény és rend szakasza)
• „Heinz jól tette, ha ellopta a gyógyszert, mert a szeretet nem mérhető pénzzel, az életnek nem lehet megszabni az árát.”
• „A tisztesség az életnél is előrébb való.” „Miért legyek tisztességes, kiterítenek úgy is, miért ne legyek tisztességes, kiterítenek úgy is.”
• „A társadalmi törvények szerint Heinz rosszat cselekedett, de a természet, vagy Isten törvényei szerint a gyógyszerész volt rossz és a férj felmentést kaphat. Az emberi élet többet ér, mint az anyagiak. ”
• Posztkonvencionális szint. Etikai elv –orientácó : a társadalmi konvenciókon túllép a morális gondolkodása. Az emberek 20-30%-ka lép erre a szintre, tehát korántsem univerzális erre az utolsó, legmagasabb nívóra való lépés. A saját választású, de egyetemes etikai elvek által vezérelt cselekvés, célja az önvád elkerülése igazságosság, méltóság, egyenlőség szerepe fontos.
• pl.
Gilligan
Gilligan válasza:
• Női és ffi morál között nem mennyiségi, hanem minőségi különbség van – a nők más szempontok szerint ítélnek.- ffiak = az igazságosság morálja- nők = a törődés erkölcse
Előzmények
A morális fejlődés szintjei nők esetén Gilligan szerint
1. Egocentrizmus: Középpontban az ÉN
Átmenet: az önzéstől a felelősségvállalás felé
ÉN vagy TE???
2. Önfeláldozás: TE
Átmenet: a konformitástól az önállóság felé
TE vagy ÉN???
3. Egyensúly
TE és ÉN
Az erkölcsi fejlődés elméletei:
1) A pszichoanalitikusok szerint az erkölcsi fejlődés alapja a szülőkkel való azonosulás révén szabályi belsővé tétele. A személyiség összetevőinek belső harca, a szuperego szerepe kiemelt. 2) Biológiai megközelítés: pl. tesztoszteronszint (agresszivitás vagy sikeréhség), idegrendszeri különbségek, frontális lebeny sérülése.3) A behavioristák szerint az erkölcsi fejlődés alapja külső modellek megfigyelése, szülői jutalmazás és büntetés. A tanulás szerepe kiemelt (befolyásolja figyelmi képesség, motiváció, megőrzés folyamatai) is. 4) A kognitív elméletek szerint az erkölcsi fejlődés alapja az egyén kognitív fejlettségének szintje. 5) A humanisztikusok szerint az erkölcsi fejlődés alapja minden egyes egyénben eredendően benne rejlő potenciális önmegvalósítási lehetőségek. Az erkölcsös magatartás feltételei külső beavatkozás nélkül, spontán alakulnak ki. Az erkölcsi szabályok társadalmi eredetűek: alapvetően a társadalom, a kultúra határozza meg mit tart követendő, betartandó szabálynak. De az erkölcsi magatartás az identitás része, aktív egyéni befogadás eredménye
Erikson: a személyiség egész életen át tartó fejlődésének elengedhetetlen része. Csak akkor érünk el magasabb szintet,
ha a korábbi szint konfliktusát megoldottuk, minden konfliktus, krízis eredményeként belső erő integrálódik a
személyiségbe. Grastyán Endre: a játékokban valóban kreálódnak is konfliktushelyzetek, melyek megoldása végül az öröm
alapjává válik.
Oser diszkurzus módszere
1) Mutassunk be egy dilemmát!2) Kényszerítsük gyors döntésre a gyerekeket!3) Csoportmunka (3-5 azonos véleményen lévő gyerek) –
gyűjtsék össze érveiket álláspontjuk mellett /1 gyerek írja/
4) Osztálymunka: az ellentétes vélemények ütköztetése (szabályok! Forgatókönyv)T érveket a táblára írja
5) Csoportmunka: megbeszélni, változott-e a véleményük, vannak-e új érveik stb.
6) Osztálymunka: két szóvivő összegzi a csoport véleményét
7) Újabb szavazás8) T összefoglal, reflektál, pozitív megerősítés
Források:
• goclenaus.freeblog.hu/ [DOC]
• A serdülőkor (pubertás: www.eduline.hu/segedanyagtalalatok.aspx/letolt/4968
• sugi.uni.hu/Pszichopatologia.doc