Érzelmi- és erkölcsi nevelés óvodáskorban · az egyén és a közösség viszonya a magában...
TRANSCRIPT
ÉRZELMI- ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS ÓVODÁSKORBANDr. Bakonyi Anna
Az erkölcsi nevelés átfogó kérdései Erkölcs: Szabályok, minták együttese, amelyek az emberek magatartását,
viselkedését, viszonyulását szabályozzák, irányítják önmaguk, és környezetük biztonságos együttműködésének érdekében.
Az alkalmazkodás és identitáserősítés nem ellentmondás.
Kérdések:- Ki, és mi mondja meg, hogy mi a helyes?- Létezik- e állandóság, egyértelműség?- Hogyan egyeztethetők össze az értékek? - Van-e óvodapedagógiai rendszere a normáknak?- Képes-e az óvodáskorú gyermek normakövetésre?
A normákat befolyásoló tényezők ideológia, világnézet környezet, kultúra, életmód, szokások Infrastruktúra – netgenerációs esélyek életkor személyiségvonások irányultság képességek….stb. Az erkölcsi meggyőződés folyamata is adaptív
A diszharmónikusnak tűnő, “polifónia” egy olyan közvetítő tér, amely éppen a sokféleséggel együtt teremthet harmóniát, ha az egyéni értékek és a közösség értékrendje integrálódik.
Az egyén és a közösség viszonya A magában biztos személy képes a másik
kontextusába - beleélni magát,
- empatikus lenni, - alárendelődni. A “mitudatban” benne van az “éntudat”. Az éntudattal bíró gyerek képes szokásokhoz
alkalmazkodni és azokat alakítani. Az egyéni bánásmód kiemelt szerepet kap a
közösségi nevelés viszonylatában is. A kettő egyensúlyban - a mikor és a hogyan
egyéni
A közösséggé válás folyamata
Szokások kialakítása és gyakorlásuk Alapszokások és elvárások - differenciáltan Egyeztetés a családdal, családközpontú
intervenció A folyamatot a pozitív megerősítés segíti Mindez a szocializációs folyamat sajátos
vetülete Elvezet az önértékeléshez, majd mások
értékeléséhez Elvezet a választás, a döntésképesség
kialakulásához Mindezt segíti a következetes és a szabad légkör
A kisgyermekkori érzelem
Fő tevékenységek: Játék és tanulás - közös elem: érzelemA kisgyermek erkölcse függ: Környezetéhez való viszonyulásától =
érzelmi A környezet visszajelzéseitől = érzelmiErkölcsi cselekedetének
megnyilvánulásai: Cselekvésekben pl. segítés Szándékban pl. véleménynyilvánítás
Az érzelem cselekvést indukáló tényezőCselekvést kiváltó érzelmek: (érzelmi
“befolyásoltság”) múltbeli élmények, - pozitív, negatív önmagával és/vagy környezetével kapcsolatos események önmagával kapcsolatos várható történések várható eszközök várható dicséret, hozzá kapcsolódó pozitív viszonyulás
Mindez: áthatja tevékenységeit, szubjektív, mindenkinél más
hat motiválja tevékenységeit, differenciált bánásmód
Inklúzió
Fejlődés-lélektani szakaszok
az erkölcsi fejlődés szakaszai: • Piaget: - heteronóm
- autonóm erkölcsiség
• Kohlberg:
- prekonvencionális
- konvencionális
- posztkonvencionális szakaszok
általános érvényű igazságok- a nevelés alapjaként foghatók fel - az eltérő viszonyok változtatnak a stációkon.
Az értékrend kialakulásának útja
Felnőtt teendője: Pozitív tapasztalási lehetőségek, - élményekké alakulnak Pozitív megerősítés és reális értékelés ModellEredmény: Az érzelmek dominálnak - önirányítási képesség - a játékban Az érzelmek háttérben - külső irányíthatóság - a tanulásban Kompetenciaélmény és mások általi irányíthatóság egyszerre Választás és döntés képesség Felelősségérzet kialakulása Kritikai képesség kialakulása - önmagával, - másokkal
Az elfogadás/annak hiánya
1. Asszertivitás:Normál reakció: következetes reakciók a gyerek
tettére Mások elfogadása, ezzel együtt az én érvényesítése Érdeklődés Felelősségvállalás Egyenrangúság, partnerképesség2. Agresszív, vagy labilis, inadekvát
magatartás:Nem normál reakció: következetlen, ráhagyó,
reakciók Téves önértékelés, önbizalomhiány Felsőbbrendűség érzése Mások felelőssé tétele, mutogatás, vádaskodás
A negatív, vagy labilis érzelmi élet háttereValóban agresszív és nihilista a világ?Konkrétumok, kor- és társadalmi háttér:- szétesés, értékválság, individualizáció, közösségek hiánya
- munkahelyi problémák – a túl sok és a semmi munka között
- csonka család
- „ modern” család – házassági értékváltozások
- média „értékei”- információs áradat szerepe, - digitális”bennszülöttek” - - életmód (rohanás) a XXI. században
- fenntartható fejlődés anomáliái
A gyermek toleranciája és a nevelés összefüggései1. Pozitív nevelői légkör esetén: A csecsemő már „leveszi” a jeleket, kódolja (kötődés)
A kisgyermek képes kategóriák megfogalmazására (jó, rossz)
Mit dicsérünk, vagy szidunk: viselkedést/teljesítményt?
Mindez automatikussá válik óvodáskorra
Kialakul az érték, a viszonyítás, a viszonyulási alap 2. Negatív nevelői légkör esetén: Tekintélyelvűség – indokok nélküliség
Követelő attitűd
Büntető szokások
Spontán, következetlen reakciók
Kialakul a mentalizáció hiánya, mert nincs támpont
A kötődés szerepe
Kötődési minták: Biztonságos Bizonytalan Ambivalens Dezorientált (széttagolt, „semmilyen”)
Folyamat: elvárások - értékrend - tettek
Utánzás, mintakövetés Tapasztalat, élmények Orientálás, utasítás, kérés és elvárás követése Tettek, cselekedetek megerősítése/gyengítése
A kötődési típusok eredményei
1.Kötődési „hibákból” eredő reakciók: A gyerek reakcióinak félreértelmezése, - téves mentalizáció Kialakul a düh, szomorúság, öröm, szégyen, bűntudat Megoldás helyett figyelemfelkeltés
2. Megfelelő kötődés és reakciók: A kommunikáció reális értelmezése - helyes mentalizáció Az érzelmek azonnali tudatosítása -
helyes önértékelés/önkontroll
Nemek szerinti eltérés
Eltérő elvárások a nemekkel: fiúknál több a fizikai agresszió lányoknál több a verbális agresszió
hosszú távú egyéni „stratégiák” az önszabályozásban
Függ:- minta- mi erősíti meg a viselkedést- jutalmazás-büntetés- mely viselkedést erősítik meg- mi a felnőtt értékrendje
A visszajelzés következménye az önértékelésA dicséret: Pozitív visszajelzés, bíztatás Mindig az erőfeszítést dicsérni, soha nem az okosságot Mindig az erőfeszítést dicsérni, soha nem a személyiséget Mindig konkrétan dicsérni, magát a tettet Azonnal visszajelezni, reagálni
A büntetés: Resztoratív megoldások és alternatívák felkínálása egyszerre A cselekvésre vonatkozzon a büntetés, soha nem a személyiségre Analógiák felhozása: „emlékszel, amikor….?” Tilos a megszégyenítés, a fizikai büntetés Az áldozat és a tettes érzéseinek egyensúlya
Kapcsolat a családdal - külső
A beavatkozás lehetséges szintjei, a bevonás módjai: - szociális háló: családsegítő, gyermekjóléti szolgáltatás, szociális munkás
- pszichológiai segítség
- egyházi személy bevonása, lelki segítségnyújtás
- kriminológiai/jogi segítség Módszerek, „akadálymentesítés”:- konfliktuskezelés- mediáció- resztoratív (helyreállító) megoldások- érzékenyítő technikák (pl. videotréning)
Kapcsolat a családdal - belső
Az óvodapedagógus megoldásai:
- családközpontú intervenció:
a feldolgozás coping, - selfreguláció - kettős mérce elkerülése – direkt és látens hatásai
- magas gyereklétszám, sokféleség kezelésének technikái: párhuzamos napirendszervezés
- a szokásostól eltérő bevonási eljárások: tevékenységközpontok, nyitott óvoda, videótréning
Az előítéletes magatartás
Aláveti magát a tekintélynek, kritika nélküliség Ragaszkodás a konvencionális értékekhez A gyenge én vergődik a megoldások között Nemkívánatos tulajdonságaikat kivetíti másokra Gyanakvás Megtorlásra való hajlandóság a gyengébbek felé Zárt gondolkodás (tények kevéssé befolyásolják)
Végeredmény: agresszió, negatív értékrend, értékhiány
Az elfogadó magatartás
Kiemeli a különbözőségeket is Figyelemfelhívás a közös vonásokra is Erősíti az identitást (!) Találkozások vallásokkal, kultúrákkal A kíváncsiság táplálása, válasz a kérdésekre Az előítéletes megfogalmazásokra azonnali reakció,
visszakérdezés pl. „Tudod, mit jelent az, amit mondtál”?
Mi vagyunk a modellek, ugyanakkor értékközvetítők is
A negatív tartalmú és az agresszív játék
A játék és agresszió: A játékban megnyilvánul minden motiváció - az agresszió is A negatív tartalmú játék: nem feltétlenül agresszív Agresszió a játék menetében: önlevezetés -
hagyható Agresszív játék - nem hagyható: - egyfajta játékrombolás - a játék belső szabályainak - fikció - megszegése
nincs szerepe a „rossz” játék kifejezésnek
Prevenciós lehetőségek az óvodában Differenciált szemlélet és gyakorlat - más elvárások
- más feladatok, cselekvések, tevékenységi körök
- más beavatkozás, segítségnyújtás
- más időkeret
- más értékelési módok Elfogadás, szeretet pozitív minta a többi gyerek felé Felnőtt - gyerek viszony + Gyerek - gyerek viszony Cél a prevenció: „átlagos”, SNI, HHH, Tehetséges = mindenki• - család- és gyerekismeret • - adekvát tevékenységrendszer biztosítása • - kreativitás, művészetterápiás megoldások• - a meritokrácia „óvatos” értelmezése
Érzelem – erkölcs - művészetek
Művészeti ágak, melyek befolyásolják az értékrendet:
- a zene
- az irodalom: mese, sajátos mese-dráma értelmezés
- az ábrázolás, bármilyen kézművesség
- a színház, bábszínház, dramatizálás
- a mozgás, a tánc A művészeti irányok önkéntelen összekapcsolódása A pedagógus nem terapeuta, de terapikus hatású A digitális kommunikáció és a kreativitás kapcsolódhat
A művészetek önfejlesztő hatása a kommunikáció (verbális és nonverbális) fejlődése a beszédkészség javulása az anyanyelv elsajátítása, a szókincs bővülése a képzelet elősegítése a kreativitás fejlesztése az emlékezet tisztulása a figyelem mélyülése a mozgás (nagymozgások+finommozgás) változásai a tiszta hangszín alakulása
receptív és expresszív folyamat - átmenetek, átfedések
A művészetek közösséget fejlesztő hatása az együttműködési igény és képesség gyakorlása
másokkal és „más”- okkal is a tolerancia, az egymásra figyelés- és a „más”
felfedezése által az érzelmek változnak és megszilárdulnak- egyszerre alakulnak a társas viszonyok- ezáltal az
értékrend is nyitott óvoda esetén, a szülők egymást közt is
érintkeznek Az egymás közti érintkezés, a szülők
bevonásának egyik módja a művészetek jelenléte
a hétköznapokban
A komplex művészet, mint prevenció Az önfejlődésre és a közösségi erők
megmozgatására hatást gyakoroló művészeti ágak:
- a zene
- az irodalom: mese, sajátos mese-dráma értelmezés
- az ábrázolás, bármilyen kézművesség
- a színház, bábszínház, dramatizálás
- a mozgás, a tánc
- a digitális eszközök A művészeti irányok önkéntelen összekapcsolódása A pedagógus nem terapeuta, de terapikus hatású
Zene és tánc
A zene hallgatása és az aktív zenélés Minden beavatkozás nélkül is elindítja az embert a változás felé A zene szinte provokál az érzelmek, előtörésére, túláradására A zenehallgatás + szabad mozgás, akkor bárkiből bármi lehet. A lassúból gyors, a kicsiből nagy, a félénkből bátor, az ügyetlenből ügyes, a
bénából járó, a nem látóból látó, a némából beszélő, a szegényből gazdag. A mozgás + eszközök : kendők szalagok, stb. a hatás fokozódik. A zenehallgatás + rajzolás, festés, előjöhetnek a sérelmek,
amelyek felszínre jövetele a mindennapi életben gátlódnak Az együttműködés és az elfogadás ösztönösen alakul ki a közös
élmény hatására Kokas, Orff, stb.
Kézművesség
A spontán ábrázolás az öngyógyítás és/vagy az önmegvalósítás Nem csak eljátsszák a tapasztalatokból leszűrődött élményeiket, hanem lerajzolják
Az ábrázolás belső indíttatásbeli használata, spontán mint a játék:
a jó és a rossz élmények: az „élményesszencia” nem valósághű ábrázolása Dúdolás, énekelés, beszélgetés, mesélés magukban- ábrázolás
közben: vágyakat, félelmeket, agressziót, érzelmeket fejeznek ki -
szavakkal, zenei hangokkal IS. A művekben a tudatos, vagy tudatalatti megnyilatkozások átalakítják, szublimálják az élményeket. Az alkotás közbeni mozgás is a gyermek pillanatnyi állapotáról
árulkodhat. Az ábrázolás magányos játék: megosztani csak a rajzolás végén lehet,
viszont – szemben egyéb játékfajtákkal – e játéknak
nyoma marad, - elemzés tárgyát képezheti.
Bábjáték
Típusok: pedagógusi bábozás, gyermeki bábjáték és a spontán bábozás
Mese bábozása – „betanítás” Óvodapedagógus bábozása - hangulatoldás, félelmek elűzése - várakozási idő kiküszöbölése - műsor Paraván, vagy nem paraván- életkortól és személyiségtől függ Gyermeki spontán bábjáték: (!!!)
lélektani azonosság a szerepjátékkal: szerepbe bújás, szimbolizálás, személyiség megnyilatkozása, mintha élmény, kettős tudat, kapcsolatok, vágyak, félelmek megjelenítése, anticipálás
Bábtípusok - változatos - esztétikum - változatos anyagok
Mese és Dráma
A mesehallgatás és a mesélés lélektana A mese és a játék kapcsolódási pontja:
mese a játék viszonya - ha hallgatja a mesét a gyerek - mindkettő átélésére jellemző a kettős tudat.
A szabad mesélés bonyolultabb:
Ha a gyermek maga talál ki mesét - akkor a kapcsolódási pont a játékkal több síkúvá válik. ld. u. az: szerepbe bújás, szimbolizálás, személyiség megnyilatkozása, mintha élmény, kettős tudat, kapcsolatok, vágyak, félelmek megjelenítése, anticipálás
A mese spontán dramatizálása- nincs jó és rossz megoldás, nincs előre megírt forgatókönyv, nem lehet
benne „hazudni”, mert nincs értelme
- nincs vége, a katarzis egyéni
A Netgeneráció jellemzői, hatásokElőnyök, veszélyek:
bátorság, kezdeményezőkészségkapcsolatok egy időben való megélése a valós és a virtuális világbanlépéstartás az információkkal, aktívan, induktív módon többfeladatos működés/feldolgozás képessége együttműködő tanulás teamben/csoportban, hálózatban, interaktivitás- és önszabályozó tanulás sokféle érzékszerv használatanyelvi leleményesség (veszélyek is)önerősítő- a visszacsatolás miatt- erősségek, korlátok látszódnak egyéni- és mások egyéni megoldásai egyenértékűek – esély…saját világ, saját helyzetek, teljesítések – azonnali siker (veszélyek is)
Összefoglalás
A komplex művészetek gyakorlása az óvodábanA résztvevő felekre gyakorolt terápiás hatásAz intervenció sajátos formája, lehetősége Egyfelől: ezek megvalósítása a legnehezebb, mert nem direkt tevékenység amelyre célzottan lehet készülniMásfelől: ezek azok a gyakorlati „fogások”, amelyek a bevonást nem csak formailag, hanem belülről átélt módon is lehetővé teszikEzért a hatásuk, ha sikerül a megvalósítás, mélyebb rétegeket mozdíthat meg és ezáltal még eredményesebb lehet, mint valamely direktebb megoldás
Érzelmi, erkölcsi, értékteremtő és attitűdöt fejlesztő hatás- óvodáskorban, óvodában
