E E T E S I T Ö ÁZ E R D É L Y I M Ü Z E I J M - E G Y E S Ü L E T

ORVOSTUDOMÁN V I fSZAlvOSZTÁLYÁBÓL.

XXXIV . évfolyam. 1909. X X X I . kötet.

K I A D J A A Z E R D É L Y I M Ú Z E Ü M - E G Y P ] S Ü L E T .

S z e r k e s z t i a s z n k o s z l á l y i vá lasz t inúny n e v é b e n : SZAHÍ.) DÉN.KS.

11. F ( ' : Z E T . T A R T A L O M : I'AFEH AI.ADÍIÍ ilr. : A co l lo i i i l i c m i a s z e -rejiéröl az o r v o s t u d o m á n y b a n . 7i'> — S') 1. — S z a k i i l ó s e k jeg-yzi ' ikc i i i^ ve i (VI . ápr. 1 7 — X I . j u n . 5) 8 6 — 1 1 4 1.

í>íllí<—

SITZÜNGSBERICHTE 7) E R M E l) 1'/, I N í S C H E X S 10 K T ] 0 N

D E s ERDÉLYI MCZRCM-EGYESÜLET (ERDÉLYI:R MI;SI:I:.M-VEREIN).

XXXIV . Jahrgang . 1909. XXXI . Band.

A U S G A B E D E S E R D É L Y I M Ú Z E U M - E G Y E S Ü L E T .

Rodig-iert i m N a m e n dos S e l í t i o n - A u s s o l i u s s c s v o n : D . v . SZAB(J .

II . H E F T . I N H A L T : Dr. ELFEE A . : Über d ie Rol le der K o l l o i d c h e -ni ie in der M e d i z i n . S. 23—25 . — Sitzuug-.sberiolite dor arztl iol ien F a c h -s i t z u n g e n V I . 7. A p r . — X I . 5. Jtini) S. 2 6 — 4 1 .

KOLOZSVÁR,

NYOMATOTT AJTAI K. ALBEKT KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.

1909.

Kivonat az £. M . £. orvostudományi szakosztályának ügyrendjéből.

:ozntli ( isszetartás orő,~bítése ós fej lesztrsi; . ; A s z a k o s z t á l y e czólból idöszaki) i iké i i t ü l é s e k o t tart, m e l y n e k t á r g y á t

eniulatásdk (be tegek , e s z k ö z ö k , k é s z í t m é n y e k ) é s e l ő a d á s o k k é p e z i k . A z e l ő a d á s o k tárg-yát önál ló vizsg-álatok, ö s s z e f o g l a l ó t a n u l m á n y o k é s o r v o s - t á r s a d a l m i k é r d é s e k k é p e z h e t i k , a m e l y e k során e s z m e c s e r e , m e g v i t a t á s i n d u l h a t meg-.

4. t;. A s z a k o s z t á l y tagjai azok, a k-ik az E . M. E . r e n d e s tagja i k ö z é b e l é p v e , e l épés i ik a lka lmáva l az a l a | i s / a l K Í l y i i k 1 (k §-a é r t e l m é b e n k i j e l ent ik , h o g y az orvos -

;vidojiiányi s z a k o s z t á l y iiiíilcíiiir'srheu k í v á n n a k r é s z t v e n n i . T). S .V tagok jogait és k ö t e l e s s é g e i t az E . M. E . a l a p s z a b á l y a i n a k ."j-i. —őS.

-ai s zabják m e g . 17. §. A s z a k o s z t á l y rolyiuiala : ..lOrti-sito az E r d é l y i M ú z e u n i - E g y e s ü i e t

o r v o s t u d o m á n y i s zakosz tá lyábó l" cziniei i több, 2—;! í v e s füze tben , l e h e t ő l e g s ű r ű n , d e elői'o uirií iiom határozott i d ő b e n j e l e n i k m e g . A c z i n i l a p o n fel ke l l tünte tve l e n n i e , l i ogy ..kimlju, :iy. Erdélyi Múzeum-Egyesület.'^ E fo lyóirat tar ta lmazza azokat az é r t e k e z é s e k e t , nielyi 'k a s z a k ü l é s e k e lé k e r ü l n e k , a m e n n j ' i b e n k ö z l é s ü ­k e t az lörtesitő t er jede lme m e g e n g e d i , toválil iá a. s z a k o s z t á l y k ö z g y ű l é s e i n e k é s

L:\'Z(")krin\-vét. valainiut szak ülé'seinek k;' izlel l ié! lVt.

IS. ' S- A fálaszt hái'oiu

19, S, A

e l l e g v o s z t á l y t e g y é b k é n t érdek lő

szak>)sztiily vá lasztmánya, a. folyijirat sz(;i'kosztésói'i! e g y s z e r k e s z t ő t vi tarlaiiira. a ki u l'iizeti'k g o n d o s k iá l l í tásáró l felel, ^zakoszli i ly választnni i iya i''veiiliént n i i ' g l i a t á r o z z a k ö l t s é g v e t é s é l j e n

,z Ertesitői'e fordítható ö s s z e g e t . 20, S Az l' .rlesitöben m e g j e l e í i ö é r t e k e z é s e k é r t t i s z t e l e t d í j jár , a m e l y e t a

á lasztmái iy a v i s z o n y o k szer int határoz m e g . é s a határozatá t az Értes í tő borité­k á n közl i , M g y - e u v ér tekezésbő l két ívnél több n e m d í j a z h a t ó ; h a p e d i g v.alainely é r t e k e z é s l iároi i i ívnél töblire te i jed i ie , ezen több le t n y o m d a i k ö l t s é g e az illető s zerzőnek két ív után járó tiszteletdijá-ból l evonat ik . A s z a k d o l g o z a t o k e s a k azon e se tben díjaztati iak, ha a s z a k o s z t á l y Ér te s í tő j ében j e l e n n e k m e g e lőször . A k ü l ö n -lenyoniatok esak a s z e r z ő k kíMtségére adhatók ki . A r u k a szei'zők t i sz te le td í jából l evonat ik .

Tudnivalók.

A s z a k o s z t á l y , közg,vűiébének lialái'ozala aki | i ján, az 1-h'tesítőben m e g j e l e n t é r t e k e z é s e k é r t eg.yelöre tiszteleti l íjal nem lizel,

l ' j t agok az Értes í tő lS7(i,, |.s77.. I,s7,^ l o l y a m á u a k e g \ e s fíizíitt |jél(lál nyait két-két koi^ouáért. ; i z I S S ; ' , — l'nlyaiiiokal 4 —-4- koi'.-ért a t i t k á n liivata-Útjáii megsze i 'ez l ie t ik .

A z Erdéfvi . M ú z e u m - E g y e s ü l e t k iadásál jan m e g j e l e n t e g y hátrahagyüt t m ü v e Jerbich Fei-enrx i h n a k : F a l á o n t o l o g i a i a d a t o k a r o m á n i a i ICárpá.tok

i s m e r e t é h e z , l. .\ Ikunkoviti;! lon-ásvidékéni ' l c kré(aké |>zr idményei , 17 kőnyomat i i táblával , m a g y a r és uémel n y e l v e n , munka liolli ára .'l korona, az e g y l e t tagjai­nak azonl ian c s a k 2 korona, J u e l y ö s s z e g n e k b e k ü l d é s e után bé ianentve nieglcíi ld-jük azt a t n e g r o n d e l ö k n e k ,

l e n y o m a t o k ára (lapszámozv.a, l i iu' i lékkal . l'üzvej a kövi.'tkezőre ' v a u

25 r,o

100 25 50

100

A kü lön s z a h v a : | i é l ( l á l i \ - • ' 2 k 50

:i k- 20 4 k — 4 k ~ 5 k 4(1

Tölili íves rí izeteknél a inasodi 100 p é l d á n y o n feli 1, a második K ü l ö n oz ímlap : 25 pld, 2 kor.

f, 11 f. 1̂

f. II r. •[ r, •' (.

lik sal .

25 pé4dán\ ' 50

100 25 50

k 50 f. k 60 f. k 90 f. k - f, k — r. k s o f.

vek 25"/,, e n g e d m é n y . 1011 | , é l ( l ; invnál uiéu' k 0 jild. 2 k .50 f. — lt)0

ölön pld.

i ( r „ :; k. 50 f.

E R T E S I T Ó AZ E R D É L Y I - M Ú Z E U M - E G Y E S Ü L É T

O R V O S T U D O M Á N Y I S Z A K O S Z T Á L Y Á B Ó L .

X X X I . kötet. 1909. II. füzet.

A eolloid ehemia szerepéről az orvos­tudományban.*

Irta : ELFEK ALADÁR d r . I . 1 a i i á r s e g - ó d a b c l g y ó g ' y . á s z a t i k l i n i k á n .

A z e g y e s t e r m é s z e t t u d o m á n y i ágak á l t a lános fe jezetében, m i n t m i n d n y á j u n k előtt i smere tes , oly lázas m u n k á l a t folyik, a k u t a t á s oly t á g mede rben ha lad , h o g y a speciál isan esopoi'-íos í to t t t e r m é s z e t t u d o m á n y i kéi 'désekkeJ hosszú éveken á t foglal­kozó, m é g p e d i g le lk i i smere tesen foglalkozó sem képes a fe lha l ­mozo t t k ísér le t i t é n y e k e t á t t ek in ten i . Mily szerencse igazán , hogy az igazi é r t e l emben vet t t e r m é s z e t t u d o m á n y o k b a n is a m u n k á l a t o k n a k z ö m e b izonyos a mindennap i ságbó l k i eme lkedő á l t a l ánosabb , j e l e n t ő s e b b t h e o r e m a részle tesebb b izony í tásá ra é s főképen a l k a l m a z á s á r a szorí tkozik. H o g y ezen m u n k á l a t o k n a k mily n a g y a j o g o s u l t s á g a , mu ta t j a az élet.

A t u d o m á n y o k csopor t jában, min t OSTWALD á t t ek in tő csopor­tos í tása m u t a t j a , h a nem is a legelső, de előkelő he lye t tölt be a vegy tan , m i n t oly t u d o m á n y á g , me lyben az energ ia foga lma a döntő j e l en tüség í í . Ezen t u d o m á n y s z a k különösen az á l ta l e m e l k e d e t t o ly ór iás i j e len tőségre , h o g y ezen s z a k n a k művelő i igen ü g y e s e n b e l á t t á k , h o g y m é g a n e m élő a n y a g o k sa j á tos ­s á g a i n a k v i z s g á l a t á n á l is mi ly s zükség van az ú g y n e v e z e t t a l a p t u d o m á n y o k egyes j e len tős té te le inek i smere té re , a z o k n a k l ényegében va ló megé r t é sé re . H o g y mi ly szerepet j á t sz ik m a a p h y s i k a , sőt t o v á b b m e g y e k , a m a t h e m a t i k a a vegyi fo lyama­toka t u ra ló t é t e l e k n e k m a g y a r á z á s á b a n , e legendő lesz, h a u ta lok

* E l ö a d a l o t t iix E . M . E . o r v o s t u d o m á n y i s z a k o s z t á l y á n a k 1 9 Ü 9 . é v i

j u u i u s h ó 5 . - 6 n t a r t o t t s z a k ü l é s é n .

35rto8(tö (orvosi szak) 1909. C

76 , E L F É R A L A D Á R D U .

azon szükséges fe j leményre , me ly ezen t u d o m á n y s z a k művelő i közöt t é rvényre j u to t t akkor , midőn m e g l e h e t ő s e n önál lóan el ju­to t t ak ügy a kísér le t i , m i n t a m a t h e m a t i k a i v e g y t a n e lkü lön í te t t műve l é séhez . E z e n t é n y k e d é s ü k k e l i g y e k e z t e k s z a k t u d o m á n y u k a t köze lebb hozn i a phi/siccá t u d o m á n y o k m ű v e l é s é n é l m á r több m i n t 200 év óta fogana tos í to t t r e n d s z e r h e z . E z e k u t á n n e m is idegensze rű e lő t tünk , h o g y az á l t a l ános orvos i szakok művelő i , k u t a t á s a i k t á r g y á t képező ké rdéseknek m e g k ö z e l í t é s é t i gyekeznek a s e g é d t u d o m á n y o k igénybevé te léve l e lé rn i . N a g y o n , de n a g y o n bajos vo lna m e g m o n d a n i , h o g y m e l y i k t u d o m á n y s z a k részle tes i smere te vezeti he lyesebb m e d e r b e n az orvos i búvá rkodás t .

M i u t á n v a l a m e n n y i speciá l i sa i t orvosi s z a k m á b a n a biológiai össz tényezők felderítése a d n á m e g az t a lökés t , m e l y t u d o m á ­n y u n k a t l ega lább is a p h y s í k a i t u d o m á n y o k csopor t jába emelné , tel jesen é r the tő , h a a biológiai t ényezők k u t a t á s á t a k l a s s ikusabb segédeszközök igénybevéte léve l i g y e k e z ü n k t á m o g a t n i . Azt , h o g y az orvosi buvá r l a t m a t h e m a t i k a i t é t e l ek f e lhaszná lá sa me l l e t t n a g y o b b , m é l y e b b j e l en tősége t n y e r n e v a l a m i k o r , az t igazán kötve h i szem. A z azonban n e m utópia, h o g y a phys i ca és vegy tan m i n d i n k á b b fokozódó segede lmével t u d o m á n y u n k rendkívül soka t fog nye rn i . H i szen az igaz, h o g y az é l e t fo lyama tok megf igyelése a kérdés t e rmésze téné l fogva a b ioexpe r í r aen tumoki ' a u ta l t . D e épen o lyan fontos az is, h o g y ma i n a p az igazi b ioexper i -m e n t u m o k megej tése , c r tékes í tcse constans a d a t o k n a k fe l tün te ­tésére törekedjék . Csakis az i lyen i r á n y b a n végzet t v izsgála­t o k n a k adha t juk m e g azt a jogot , h o g y é r t é k ü k mindaz ide ig m e g m a r a d j o n , m i g a c o n s t a n s ér ték e l l enő rzéséné l igénybeve t t c l a s s ikusabb tényezők is f en ta r to t t ák é r v é n y e s s é g ü k e t .

H a ma i e lőadásomban egy i lyes sogcdeszkí iz szerepéről óha j t anék röviden beszélni , a zonna l f e lmerü l a kérdés , h o g y váj jon egy oly t u d o m á n y s z a k s e g e d e l m e , m e l y n e k kérdései a m ú g y is for rongásban v a n n a k , n y ú j t h a t - e az egyes o rvos tudo­m á n y i s z a k m á k b a n e lőnyös fe lv i l ágos í tás t v a g y sem. Azon k ö r ü l m é n y , h o g y az élő szervezetben le fo lyó fo lyamatok l egna­g y o b b része oly k ö r ü l m é n y e k közöt t t ö r t é n i k , m e l y e k n e k egy ike ­m á s i k a az ú. n . colloidalis közegek edd ige lé j e l l egze tesnek t a r to t t sa já t sága i t gyönyö rűen mu ta t j a és a m e l y k ö z e g e k n e k je len lé té t

A OOIJ .OID C H B M I A S Z B l R E l ' t e Ö L AZ Ol tVOyTUOOMÁNYBAN. 77

s z e r v e z e t ü n k b e n k e z d v e a b ö r t e g u m e n t u m t ó l , e g é s z e n a k é r e g ­

s e j t e k i g s e h o l s e m n é l k ü l ö z h e t j ü k , e l s ő s o r b a n i s j ogosu l t l e s z

a z o r v o s i , v a g y h e l y e s e b b e n a b i o l ó g i a i s z a k o k m ű v e l ő i n e k

I g é n y b e v e n n i a z ú . n . e o l l o i d c h e m i a v í v m á n y a i t i s .

A e o l l o i d c h e m i a , m i n t m á r n e v e is m u t a t j a , a c h e m i á n a k

^Sy o l y á g á t k é p e z n é , m e l y a z ú . n . colloidalis á l l a p o t b a n l e v ő

a n y a g o k v e g y i s a j á t s á g a i v a l f o g l a l k o z n é k . A c o l l o i d a l i s a n y a -S o k n a k igazi i s m e r e t e a z o n b a n n e m s z o r í t k o z i k c supán s z i g o r ú a n

' ^ e t t c h e m i a i f o l y a m a t o k n a k m e g i s m e r é s é r e , h a n e m é p p oly

s z ü k s é g e s s é t e s z i a z e g y é b t u d o m á n y s z a k o k n a k f e l h a s z n á l á s á t i s ,

íT- mi t m u t a t a z o n k ö r ü l m é n y i s , h o g y a p h y s i k a i s a j á t o s s á g o k

k u t a t á s a é p p o l y e l k e r ü l h e t e t l e n n é v á l t a v e g y t a n e z e n á g á b a n ,

m i n t a t ö b b i b e n .

A c o l l o i d a l i s a n y a g o k n a k r e n d s z e r e s f e l d o l g o z á s a G B A H A M - m a l

V e s z i k e z d e t é t , a k i a r e n d e l k e z é s é r e á l l o t t e s z k ö z ö k k e l i g y e ­keze t t a c o l l o i d a l i s a n j ^ a g o k n a k s a j á t s á g a i t a z ú g y n e v e z e t i

h o m o g é n o l d a t o k k a l szemben k ö r v o n a l o z n i . Min t m á s t u d o m á n y ­

s z a k b a n , ú g y i t t i s a z o n é r d e k e s j e l e n s é g e t l á t j u k , h o g y a z

Ú g y n e v e z e t t ú j e l j á r á s o k n a k i g é n y b e v é t e l e , — a mely a l e g t ö b b

e s e t b e n n e m e g y é b , m i n t m á s t u d o m á n y s z a k b a n e l é r t e r e d m é ­

n y e k n e k k ö l c s ö n b e v e v é s e — adja m e g a l ö k é s t a c o l l o i d a l i s

a n y a g o k n a k n é m i l e g r e n d s z e r b e való f o g l a l á s á r a . GRAHAM m á r

f e l á l l í t j a a d i f í ' u s iós v i z s g á l a t a i n a k e r e d m é n y e g y a n á n t a m e g l e ­h e t ő s e n é l e s k ü l ö n b s é g e t a z a n y a g o k k é t c s o p o r t j a k ö z ö t t ;

s^ ' ^e r in te a z o n a n y a g o k , me lyek o l d a t a i k b ó l k ö n n y e n k i k r i s t á l y o -

s í t h a t ó k , e g y ú t t a l a z o n s a j á t s á g o k a t i s m u t a t j á k , h o g y á l l a t i

h á r t y á k o n á t s z i v á r o g n a k , e l l e n b e n az a m o r p h a n y a g o k n á l e z e n

s a j á t s á g c s a k i g e n k o r l á t o z o t t a n l á t h a t ó . Azon a n y a g o k a t , m e l y e k

%y a z á l l a t i h á r t y á v a l v i s s z a t a r t a t n a k , e l n e v e z t e colloidalis a n y a ­

i t o k n a k , e l l e n t é t b e n a z a n y a g o k n a k m á s i k ó r i á s i n a g y c s o p o r t ­

j á v a l , ~ m e l y e k n e k a kristalloidalis n e v e t a d t a .

E z e n e r e d m é n y e k e t n y e r t e GRAHAM a d i a l y s i s s e l , m e l y n e k k i t e r j e d t a l k a l m a z á s a a b i o c h e m i á b a n m a m á r á l t a l á n o s a n i s m e r t .

Hfi. s z a b a d s z ó s z e r i n t i d é z n ü n k GRAHAM e r r e v o n a t k o z ó é s z l e ­

l é s e i t , e z í g y h a n g z i k : „Az e z e n c s o p o r t b a t a r t o z ó a n y a g o k

v a l a m e n n y i j é n é l az ö s s z e s p l i y s i e a i é s v e g y i s a j á t o s s á g o k j e l l e m z ő

m ó d o n v á l t o z t a k m e g . „ Sie erscheinen, wie cerschiedene Welten der 6 * i

78 JÜLFER ALADÁR DK.

Materié, und gehen Anlass zu einer entsprechenden Eintheilung der Chemie." A k ü l ö n b s é g az a n y a g o k ezen ké t csoport ja közöt t az, a me ly va lame ly á s v á n y t a lkotó a n y a g és egy b izonyos o rganos ma té r i a közöt t fennál l .

Azt , az t h i szem fölösleges lesz n é v szer in t eml í t enem, h o g y mily tes tek t a r toznak a két kü lönböző csopor tba , de h isz ' n e m is ez a czé lunk, úgysz in tén m e l l ő z n ü n k kel l sok oly ké rdés t is, m e l y a colioidalis a n y a g o k n a k s y s t e m a t i k á j á v a l foglalkozik, a melyrő l röviden m é g úgy is m e g e m l é k e z ü n k . Tá i ' gya lá sunk m e n e t é n e k megfele lőleg n e m h a l l g a t h a t j u k el a z o n b a n azon közbe ik ta to t t h a l a d á s i j e l enségeke t , m e l y e k a colloid e h e m i a fejlődési s z a k á b a n folytotólagosan elöfoi-dultak. (JRAHAM v izsgá­la ta i u t á n l egnagyobb j e l en tőségűnek kel l t a r t a n u n k azon vizs­gá l a toka t , m e l y e k ZSIGMONDY hazánkf i a m u n k á l k o d á s á h o z fűződ­nek. E z e n v i z sgá l a toknak előjelét l á t j u k az ú . n. TyNDÁi.L - fé le fényszóró j e l enségben , me lyek a coUoidál is a n y a g o k n a k m e g ­lehe tősen je l lemző sa já t ságá t képezik . I s m e r e t e s u g y a n i s , h o g y a colioidalis á l l apo tban levő a n y a g o k o l d a t a i k b a n a polar isa t iós í 'énydispersiót mu ta t j ák , a me lyek i n t e n s i v f énysugár á tbocsá tá -s ának , m á r macroscopos m e g s z e m l é l é s e k o r a j e l l emző f énysugá r kéve fe lv i l lanásában n y i l v á n u l n a k . H a a colioidalis a n y a g o k eme sa já tosságá t górcső a la t t v izsgá l juk , ú g y e lő t tünk áll azon elv, melye t ZSIGMONDY m u n k á l a t a i b ó l k io lvasha t iudc és a me lynek t echn ika i é r t e l emben vet t mcgcons t i -uá lása SIHDIÍNTOPI-- é r d e m é t bizonyí t ja . M e n n y i v e l k é n y e l m e s e b b e szköz ál lot t ezek u t á n mindazon észlelők rende lkezésére , k ik a colioidalis á l l apo tban levő a n y a g o k t a n u l m á n y o z á s á t t ű z t é k vol t ki czélúl , in in t az azelőt t i időben. H i szen az ezen idő u t á n s zá rmazó v izsgá la tok , főképen SVEDBERG, m i n t a m o d e r n col lo id c h e m i a egyik l eg -c iass icusabb képvise lő jének döntő b i z o n y í t é k a i azok, a me lyek a phys ica i c h e m i á n a k m é g m a is l e g k i v á l ó b b képviselőjé t Wn.HKLM OsTWALD -o t azou n y i l a t k o z a t á n a k k i je lentésérc kész­te t t ék , m e l y szószer int a köve tkezőkép h a n g z i k : .,Ich hahe micli. itherzeigt, dass wir seil Icurzcr Zeit in dein Besitz der experimeníellen Narhwehe fiir die diskreto oder körnige Natúr der Stoff'e gclangi sind, wf'Iche die Atomligjxdheae aeit Jdlirliiniderlen, ja .Taltríausen-den vergeblich gesucht liattc". S itt főképen czéloz SVEUBFRG azon

A COLLOID CHEMIA SZEKEl'ÉIÍÖL AZ OKVOSTUDOMÁN YBAN. 79 j

v izsgá la t á ra , m e l y e k az u l t ramieroscop segede lmével m u t a t j á k i ú. n . B u o w N - f é l e t ö m e c s m o z g á s o k n a k a k ine t ika i gáz t h e o r i a '

íiltal felál l í tot t h a t á r é r t é k egybeesésé t , a m e l y e k a SCHMOLUOHOWSZKY ! ós EINSTEIN t heo re t i cus fej tegetésével szépen megegyezők . H o g y ' mi e n n e k a j e l e n t ő s é g e , az t az igen t. Szakosz tá ly előtt fe les ­leges f e j t ege tnem. Az u l t ramieroscop k i ter jedtebb h a s z n á l a t a óta igen k é n y e l m e s módsze r áll t ehá t r e n d e l k e z é s ü n k r e a col ioi­dalis a n y a g o k fe l i smerésé t i l letőleg. H a a ma i k u t a t ó k n a k c s a k egy ízben vol t a l k a l m u k a ke l lőképen felhígított ú. n . k ö z ö n ­séges col ioidal is o lda toknak ul t ramieroscopia i képé t l á t h a t n i , í̂ tót h i szem, h o s s z ú időn á t gondo lkodás t kel t k é p z e l e t ü k b e n i innak a t é n y l e g e s megva lós í t á sa , h o g y mérő eszközeink s z á m á r a szinte l e m é r h e t e t l e n m e n n y i s é g ű a n y a g o k n a k oly szer te len f inom e losz tódásá t m e g l á t h a t j u k . A szer te lenül finom e losz iódásban levő a n y a g o k n a k vá l takozó gyors , ide-oda ugrá ló és s z ü n e t né lkü l való m o z g á s a ezen eszköz segede lme né lkü l m é g h o s s z ú 'de ig a k é p z e t e s fel tevések csoport jába tar tozot t volna. És m e g í i^onií ívül f e leml í the t jük azon k ö r ü l m é n y t is, hogy a l e g n a g y o b b Valószínűség s z e r i n t a d ispersiós j e l enségek fe l tünte tésé t i l le tőleg niég n e m é r t ü n k el a véghez , a m e n n y i b e n a lehető l eg röv idebb m é g intensiv e b b f é n y f o i T á s o k n a k ese t leges k ihaszná lá sa e m e l n é

fe l tün te the tő d i spe rgá ló r é szeknek a ha tá ré r t éké t . E g y e s e lect iós a n y a g o k n a k f e lha szná lha tó sága , a melyek a finom e losz tódásban levő a n y a g o k speeif ieus absorpt iójá t , vagy ezzel e l lenté tben az e losztódásúl s zo lgá ló közeg fel tűnő s a j á t s ágának megfelelő m ó d o n való v á l t o z t a t á s á t e r edményeznék — t ehá t m i n t oly t ényezők i g é n y b e v e h e t ő s é g e , mely a colioidalis szemcsék speeifieus d i s -Persióját f okoznák , — m a m á r n e m t a r t o z n a k a m e g o l d h a t a t l a n h rob lemák k ö z é . E z e n h a t a l m a s j e l en tőségű vizsgáló m e t h o d u s mel le t t , m i n t i g e n j e l e n t é k e n y kiegészí tő e l járás t kell m e g e m l í t e ­n ü n k a NALFITANO és D ü E L A U x , de főképpen B E C H i i o L D - n a k a z ú- n . ultrafiltrahós e l járását , a m e l y n e k segedelmével k é p e s e k v a g y u n k a k ü l ö n b ö z ő n a g y s á g ú colioidalis részecskéke t m e c h a n i ­ka i l ag e l v á l a s z t a n i e g y m á s t ó l azál ta l , h o g y légr i tk í to t t t é r b e n Jíülónböző c o n c e n t r á t i ó j ú colioidalis a n y a g o k k a l i n p r e g n á l j u k az ezen czé l ra kész í t e t t szürőpapi rosokat . Az így n y e r t a d a t o k esak k iegész í t ik az u l t ramieroscop segedelmével beál l í to t t t ö m e c s -n a g y s á g o k é r t é k é t .

8 0 ELFEK ALADÁR DR.

H a ezon spec iá l i san felemlí te t t v i z sgá la t i e l já rásokon kívül t ek in te tbe vesszük a phys i ca , a v e g y t a n és i t t m á r m i n t o rvos­t u d o m á n n y a l foglalkozók büszkén e m l í t h e t j ü k a biológia á l ta l nyú j tha tó v izsgá la t i eszközöket és a d a t o k a t és h a t ek in t e tbe vesszük azon k ö r ü l m é n y t , h o g y a col loidal is a n y a g o k á l t a l ános s a j á to s sága inak csopor tos í t ásáná l t u l a j d o n k é p e n n e m a k a d u n k oly, h a t á r o z o t t a n a csopor tos í tás a l ap j áu l szolgá ló rendszer re , me ly ezen á l l apo tban levő t e s t ek s a j á to s sága i t e g y ö n t e t ű e n m a g y a r á z n i t u d n á , tu la jdonképen azon ú t felé h a l a d u n k , me lye t m á r BACO m o n d á s a n y ú j t : ,,Ab experimentis, ad axiomata, et ab axiomatibus ad nova inventa". A z új j e l e n s é g e k m e g l á t á s a a colloidalis á l l apo tban levő t e s t ekné l m e g l e h e t ő s e n gyo r s e g y m á s ­u t á n b a n következ ik , m i u t á n az ily m ó d o n n y e r h e t ő t e s t ek sa já­t o s s á g a i n a k k u t a t á s a a chémicusok és b io lógusok n a g y csoport­j á n á l j e l en leg van fo lyamatban . H o g y h a a colloidalis á l l apo tban levő a n y a g o k je l legző sa j á tossága inak m a g y a r á z á s á r a egységes t á m p o n t u n k n incs és h a lá t juk — azon — m o n d h a t j u k ta lán zűrzavar t , me ly a m i c r o c h é m i á b a n m a u r a l k o d i k , i gazán fel kel l v e t n ü n k azon kérdés t , váj jon m e g e n g e d h e t ő - e az ezen t u d o ­m á n y s z a k b a n n y e r t köve tkez te t é seke t az élő o r g a n i s m u s o k b a n előforduló j e l enségek kísér le t i m e g k ö z e l í t é s é n é l i génybe venn i . V é l e m é n y ü n k szer in t m i n d e n m é l y e b b megfon to l á s né lkü l is ha t á rozo t t igenne l kel l fe le lnünk akko r , a midőn a biológiai j e l enségek ku ta t á sá ró l , azok m e g k ö z e h t é s é r ő l van szó. A bioló­g i á b a n a k á r ép, a k á r kóros v i szonyok közöt t i k u t a t á s o k a t t ek in t jük is , h i szen ezek a ké rdés l é n y e g é b e n te l jesen azonos é r t e l emben b i rá l andók el, a c lass icus v i z sgá l a t i eszköz m é g b e l á t h a t a t l a n ú l hosszú időn k e r e s z t ü l a z e x p e r i m e n t u m . fog m a r a d n i ; vagyis u t a lva v a g y u n k a l á tha tó é s ész le lhe tő j e l enségek különböző k ö r ü l m é n y e k közöt t való ész le lésé re és megf igyelésére .

A eolloid chemia n é m i l e g t i sz tább m é r t é k b e n m u t a t j a u g y a n ­ezen sa já tosságoka t . H i szen az ú. n. h y d r o p h i l colloidalis a n y a ­g o k k a l végze t t v izsgá la tok n e m e g y e b e k , m i n t az ember i és ál lat i szervezet igazán fontos é le t j e lensége inek h i b á s eszköze inkke l való megköze l í t ése . A k a r v a , n e m a k a r v a , t e h á t az o rvos tudo­m á n n y a l fog la lkozóknak erős f i gye l emmel ke l l k i sérn i azon v izsgá la toka t , a me lyeke t a colloidalis c h e m i a á l ta l nyúj to t t

A COLLOID OHEMIA SZERr5Pj5líÖL A'L ORVOSTUDOMÁNYBAN. 8 1

ada tok mái- j e l e n l e g is m e g m u t a t h a t n a k . H a a m a i v iz sgá la t i ada tok perspect ivájá i 'ó l nézzük az egyes k u t a t á s i i r á n y z a t o k n a k Jogosu l t ságá t , ú g y n y u g o d t a n mondha t juk , h o g y a eolloid c h e m i á ­n a k m é g a k k o r is n a g y szerepe m a r a d n a az o r v o s t u d o m á n y b a n , h a a col lo idal is chemia fogalmai , — a min t FRIEDRICH-MÜLLER t a l án n e m e g é s z e n ta lá lóan j egyez te m e g az 1908. évi b e l g y ó ­gyásza t i c o n g r e s s u s m e g n y i t ó beszédében — coUoidalisok n i a r a d n á n a k . É l e t b e n észlelhető j e l enségek biz tosan c lass icus k o r v o n a l o z á s á h o z u g y a n miko r fognak a r ende lkezésünkre á l ln i az ú. n . kristályos foga lmak ? ! H o g y az o rvos tudomány m i t köszönhe t a eolloid c h e m i á n a k , ú g y igazán n e m kell m e s s z e b b m e n n ü n k , m i n t h o g y az ú. n . l ipoid tes tek t a n u l m á n y o z á s á n á l u t a l junk e lér t e r e d m é n y e k r e . H a a lipoid tes tek t a n u l m á n y o z á ­sáná l n e m is á l l i t juk fel azon tétel t , me lye t a fehérje c h e m i a t a n u l m á n y o z á s á n a k kezdet i s z a k á b a n P p L ü o E R - t ő l a j e l en leg a g g honni p h y s i o l o g u s t ó l h a l l o t t u n k : „ N u r das EiAveiss i s t l e b e n d i g "

s e m m i e s e t r e sem ta r t juk k i sebb j e l en tőségűnek az e lőbbi csopor tú t e s t e k t a n u l m á n y o z á s á t . M á r pedig ezen ké t c sopor tú v i z sgá l a tokná l e l k e r ü l h e t e t l e n e k a colloidalis react iónál előfor­duló s a j á t o s s á g o k i smere te .

M á r e lőző leg u t a l t unk a m a zűrzavar ra , mely a eol loid chemia s y s t e m a t i k á j á b a n ura lkodik . Ta l án ezélszerű lesz, h a J 'öviden f e l eml í t em az u l t ramicroscop segedelmével n y e r t b e o s z ­tási a d a t o k a t , m i n t azt ZSIGMONDY le í rásából i smerhe t jük . Zs ro -MONDY a col lo ida l i s o lda toka t az, e losz tódásban levő r é szecskék n a g y s á g a s z e r i n t csoportosí t ja , m é g ped ig ily é r t e l emben felveszi a suspensiokat, colloidalis oldatokat, a kríjstalloid oldatokat és gáz-^'•(ii'crékeket. WOLFGANG OSTWALD ped ig a d ispers í tás foka s z e r i n t — a mi v é g e r e d m é n y b e n ugyanaz , m i n t az előbbi — való o s z t ó ­dás t vesz fel ós így a kétféle felosztás közöt t csak n o m e n c l a t u r a i és n e m l é n y e g i k ü l ö n b s é g van . OSTWALD csopor tos í tásá t a k ö v e t ­kező — s z ó s z e r i n t á tve t t t áb láza t m u t a t j a :

82 ELFÉR ALADÁR DR.

Eigui i t l ichu Dispors ionui i Kol lo ido Kr i s ta l lü ido L o s u n g o n ( S u s p o i i s i o n o U j E m u l s i o n o n otc.) L ö s i i n g o n

M o l e k u l a r d i s p e r s o i d ü Jon d i s p o r s o i d e

3 9 -

z u n e l i m e u d e r Grad der Di spers i ta t .

E z e n beosz tás ,úgy lá tsz ik , a colloid c h e m i á n á l foglalkozók zöméné l az elfogadott n o m e n c l a t u r á t is képv i se l i .

F e l e s l e g e s é lesebben r e á m u t a t n i a z o n v izsgá la t i i r ányza ­tokra , m e l y e k az expe r imen tá l i s b io lógia eg jdk n a g y csopor t ­j á n á l az i m m u n i t á s i k u t a t á s o k a t m a g á b a foglaló i r á n y z a t o k n á l l á tha tó . A m é l y e n t. h a l l g a t ó s á g e g y i k - m á s i k t ag ja sokka l h i v a t o t t a b b lesz ennek m e g í t é l é s é r e a z o n b a n n e m fele j thet jük el, mi ly szerepe t j á t s zo t t és j á t sz ik m é g m a i s azon h á r o m k i m a ­gas ló i r ányza t , me lye t chronologia i s o r r e n d b e n BORDET—EHRLICU és ARRHENIUS nevéhez fűződnek. A BOROET és E H R L i c i i - f é l e v izs­gá la t i m e n e t e k a k a r v a - n e m a k a r v a is a col ioidal is chemiához — b á r h a e lkü lön í te t t é r t e l e m b e n vet t , — d e m é g i s oda ta r tozó v i z sgá l a toknak t ek in t endők . E z t m u t a t j á k BORDET legje lesebb t a n í t v á n y á n a k G r E N c o N - n a k v izsgála ta i i s ; és ezt m u t a t j á k a mai o r v o s t u d o m á n y b a n oly n a g y szerepe t j á t s z ó n e m speeifieus m é r e g m e g k ö t é s i v izsgá la tok is . Az i m m u n i t á s i v izsgá la tokná l oly n a g y szerepet j á t szó specifieitási k í s é r l e t ek azonban eddigelé az á l t a lános ana lóg iába hozha tó col io idal is r eac t iókka l n e m m u t a t n a k ö s szhangzás t .

H á a colioidalis a n y a g o k n a k a b i o l ó g i á b a n levő szerepe ké t s égen k ívül e l sőrangú , m é g n e m fe l t é t l enü l igazolja a n n a k jogosu l t ságá t , h o g y a gyakor l a t i s z a k m á k e l a s s i eusabb é r te ­l emben vet t művelő iné l ezen t u d o m á n y s z a k a l k a l m a z á s r a ta lá l jon. V é l e m é n y e m szer in t ez is t ú lha l ado t t á l l á s p o n t . I s m é t e l t e n h iva t ­k o z h a t o m azon k iemelkedőbb vizsgála t i a d a t o k r a , me lyeke t csak exac t segédeszközökke l nye r t ek . A t h e r m o m e t r í á b a n észle lhető c lass icus ada tok muta t j ák az er i ' e v o n a t k o z ó l egé l énkebb pé ldá t .

D i s p o r s o i d e

A COLLüJD OHUMrA SZEBEPÉKÖL AZ OHVOSTUUOMÁNYBAN. 8 3

A col ioidal is a n y a g o k n a k i smere t e a belső m e g b e t e g e d é s e k mé lyebb e l e m z é s é h e z az t h i szem, m é g sok ada t t a l fog h o z z á ­j á ru ln i . A z u l t r amic roscop iáva l k i h a s z n á l h a t ó t ények egész t ömege vá r m é g feldolgozásra. A legkülönbözőbb v é r m e g b e t e ­gedésekné l a v é r s a v ó n a k — m i n t he t e rogén p h a s i s n a k — az eddig iekné l s z igo rúbb é r t e lemben vet t e lemzése kl inikai g o n d o l ­k o d á s u n k a t sok t e k i n t e t b e n mé lyebbé t e h e t i ; t e rmésze tesen c s a k n e m e l h a m a r k o d v a . Mit n y e r t ü n k az ú. n. physica i c h e m i á n a k a k l i n i k u m b a va ló bevonulásával"? Sajnos , a hozzáfűzött r e m é ­n y e k e t s e m m i ese t re sem lá t t ák betel jesedve, de h á t a do log t e rmésze t éné l fogva és kü lönösen a megfigyelési időszak rövid­sége m i a t t u t ó l a g szemlélve a do lgoka t n e m is veze the te t t m á s e r e d m é n y h e z . A kl in ika i gondo lkodás t azonban több t e k i n t e t b e n mé lyebbé t e t t e , a m i t a l egconse rva t ivabban gondolkodók s e m v o n h a t n a k k é t s é g b e .

A col io ida l i s a n y a g o k beha tóbb t a n u l m á n y o z á s á n a k m é l y e b b je len tősége v a n azér t , ,mert n e m csak a phys ika i c h e m i á b a n ura lkodó e l j á r á s o k n a k a l k a l m a z á s á t szükségl i ezen t u d o m á n y á g művelése , h a n e m e lm.aradha ta t lan köve t e lmény az egyes fe lvete t t ké rdések l é n y e g é n e k megér t é séné l , m a g u k n a k a v i z sgá l andó a n y a g o k n a k sze rkeze t i i smere te , a mi kapcso la tban az e lőbbivel , lé j iyegesen m é l y e b b be t ek in t é s r e ad a lka lma t .

B e l á t h a t a t l a n azon v izsgá la toknak e r edménye , a m e l y a piros és fehér vér tes tek ép és megvál tozot t v iszonyok k ö z ö t t való t a n u l m á n y o z á s á t ezen a lapon tűzi ki életczélúl . I t t t e r m é ­szetesen az a n a l ó g i á b a hozha tó cbhoidal is a n y a g o k n a k szerfölöt t k o m p h k á l t ö s sze t é t e l e egyelőre óriási a k a d á l y o k a t t ün t e t föl.

Mi, a k i k i n k á b b a gyakor la t i o rvos tudomány egyik l e g ­fontosabb á g á n a k e redménye i t nézhet jük , s emmi esetre s e m z á r k ó z h a t u n k e l azon tö rekvésekke l szemben , a me lyek a col io i ­dalis a n y a g o k i smere t ének , m i n t e lmélet i t á r g y n a k a g y a k o r l a t i t^éren való é r v é n y e s ü l é s é t óhajt ják. De h á t ezt n e m is l e h e t i'ossz n é v e n v e n n i , s csak t e rmésze tes is, hiszen m á r eml í t e t t ük volt a l ipoid t e s t e k v izsgá la táná l fe lmerülhető e lőnyöket . M i l y óriási j e l e n t ő s é g r e emelked tek MEYER és O v B R T O N - n a k a n a r c o t i c u -m o k r a v o n a t k o z ó vizsgála ta i , m i n t élénk bizonyí tékai a n n a k , hogy a n a g y o b b , á l t a l ánosabb t e rmésze t t udomány i j e l e n t ő s é g ű

84 E L F É R A I , A D Á R D R .

t é t e l e k n e k a biológiai j e l enségek m a g y a r á z á s á b a n mi ly n a g y szerepe lehet . Ez is a h a l h a t a t l a n s á g nevéve l fe l ruházo t t WH-LARD GiBBs nevéhez fűződik, a m e l y tétel p e d i g l egszorosabb össze­függésben áll azon ene rg ia faj m e g v á l t o z á s á v a l , m e l y a colloidalis a n y a g o k belső sa já tossága iná l oly n a g y sze repe t j á t sz ik , neve­ze tesen a felületi energ ia m e g v á l t o z á s á v a l , m e l y n e k rész le tes k i te r jesz tésére j e l e n a l k a l o m m a l n e m b o c s á t k o z h a t o m . T e h á t m é g a sz igorúan ve t t gyakor l a t i orvosi s zakok is l á tha t j ák h a s z n á t a eolloid chemia v í v m á n y a i n a k , m e l y k ö r ü l m é n y rövid fe j tegetésemet , azt h i szem indoko l t t á tesz i .

A z o n k ö r ü l m é n y , h o g y az a n y a g o k n a k szertelen f inom e losz tódásáva l a be ju t t a to t t — eset leg k á r o s a n y a g o k h a t á s á t ad m i n i m u m r e d u k á l h a t j u k , azon k ö r ü l m é n y , h o g y a collodiaiis á l l apo tba hozo t t tes tek egyes sa já tossága i t o ly i r á n y b a n v a g y u n k képesek a szerveze tben érvényes í ten i , m e l y eddig n e m állott h a t a l m u n k b a n , j e l en tő sen emelhe t ik j övőben a colloidás t he ra j áa ér tékes í tésé t . H i szen , h o g y mi ly h i á n y o s a k a colloidalis á l l a ­po tba hozot t t e s t ek sa j á tossága inak i s m e r e t e m é g a h i v a t o t t a b b mive lők előtt is, l egyen szabad P ö s c H L - n e k v iz sgá la t a i r a h iva t ­koznom, ki m é g 10 h ó n a p előtt í r t összefogla ló m u n k á j á b a n e g y i k - m á s i k colloidalis a n y a g sa já tossága i t t e l j esen é rdek te l en ­nek t ü n t e t i föl és m a m á r u g y a n e z e n co l lo ida l i s a n y a g o k közííl az egy ike t — bár m á s módon való e lőá l l í t á s sa l — m i n t egy iké t a l egé rdekesebb sa já tosságú t e s t eknek t ü n t e t i föl. Czélzok a k é n n e k colloidalis á l l apo tban való e lőá l l í t á sá ra , a me ly az t h i szem egyes j e l l emző reactiói a l ap j án e rős szerepet fog j á t ­szani az a lbuminok és g lobul inoknál n y e r h e t ő colloidalis r eae -t iók ana lógiá jába való hoza t a l áná l . A t ö b b i colloidalis a n y a ­gokka l s em v a g y u n k kü lönben . Azon k ö r ü l m é n y , h o g y a colloidalis sa já t ságok s tabi l i tása m a m é g erős t e c h n i k a i ké rdés t képez , a me ly t e h á t ú t já t állja a n n a k , h o g y n a g y o b b m e n y i s é g ű colloi­dal is a n y a g o k a t b izonyos védő b e h a t á s o k n é l k ü l a l k a l m a z á s b a h o z h a s s u n k , n é m i l e g gát lói a t i sz ta co l lo ida l i s i-eactiók m e g -ej tésének. A legkülönbözőbb módon a l k a l m a z á s b a ke rü lő colloi­dal is a n y a g o k ú. n . védő colloidalis a n y a g o k k a l v a n n a k i m p r e g ­nálva , m á r ped ig ezt l egkevésbbé s em t a r t j u k szerencsés e lő-segí tőül a colloidalis a n y a g o k s a j á t s á g á n a k megf igye léséné l .

A COLLOID CHEMIA tíZEKEPÉRÖI. AZ ORVOSTUDOMÁNYBAN. 8 5

^siGMONDY K. : Zxxv J í rkc imtu i s s dor Kol lo idé 1 9 0 5 . Joiiii. ZSIGMONDY R . ; Ü b e r K o l l o i d c h e m i c 1 9 0 7 . OSTWALD WOLFGANG : D i e w i c l i t i g s t e n Eigensclial'toii d c s ko l lo idén Z u s t a n d e s

der Stoffe . . 1 9 0 9 . ( H a n d b u c h der Bioc l iemio dos M o n s c b e n und T i c r e . ) ÜSTWALO WOLFGANG • Grundr i s s dor Ko l lo idchemie . 1 9 0 9 . OsTWALj) WILHELM: G r u n d r i s s der Allg-onieinen Cliemio. 1 9 0 9 . MICHAJSLIS L . : P l i y s i k a l i s c h e C h e m i e der Kol lo idé 1 9 0 8 . ^Korányi — R i c ü t e r .

P h y s i k a l i s o h e C h e m i e u. M e d i z . II . Band.) Pösc'HL : E i n f i i h r u n g in die K o l l o i d c h e m i e 1 9 0 8 .

^fúr Z s i G M O N D Y n a k 8 év előtti v izsgá la ta iná l l á tha t juk az ú. n . védő (íol loidoknak szerepét a kü lönböző e lekt ro ly tok befo lyásáva l s zemben , a m e l y e t ő ScHui / r z - za l egye t emben , a különböző eol loi-dok, de k ü l ö n ö s e n a fehér jenemű tes tek je l lemzésére h a s z n á l t fel. A m a o l y a n nagy k i t e r j ed t ségnek örvendő PÁL - fé ie e l j á r á s kü lönböző eol loid fémek e lőál l í tásánál l ényegében n e m e g y é b , min t a ZSIGMONDY á l ta l i naugu rá l t védő fehérjének p r a e t i c u s a l k a l m a z á s a .

M i n d e n ese t r e az igazi colloidalis the rap iá t a t e c h n i k a i kéi 'dések l e g y ő z é s e u t á n és a m é l y e b b sa já tosságok p o n t o s a b b m e g i s m e r é s e u t á n vehe t jük n a g y o b b m é r t é k b e n a l k a l m a z á s b a . A jövő m i n d e n ese t re e lég bíz ta tó .

M i n d e z e k b e n i g e n t . Szakosz tá ly rövid vonásokban v á z o l t a m volna a eolloid c h e m i á r a h á r a m l ó fe ladatokat és eset leges s z e ­repét a mi t u d o m á n y u n k b a n . H o g y n e m c s a k a kisér le t i v i z s g á ­la tokhoz s z o l g á l t a t ú jabb t á rapon toka t , h a n e m va lósz ínű leg a gyakor l a t i é l e t r e is k i k a n a l a z h a t u n k becsesebb e r e d m é n y e k e t , meg lehe tő s p o s i t i v u u m a k lá tsz ik . Mindeneset i 'e az ezen t u d o ­m á n y s z a k i n t e n s i v e b b bevitele o r v o s t u d o m á n y u n k b a ü d v ö s n e k látszik, a m i t m i n d e n bővebb meg jegyzés né lkü l o lyan e g y é n e k neveivel j e l l c g e z h e t e k , m i n t a ma i élők közül ZSIGMONDY, J A W E S l ^ E ü i i , VAN BBNNBDEN, HENRI és HÖBER, a k iknek eddigi m u n k á l ó -dása a l e g f é n y e s e b b b izony í t éká t szolgál ta t ja a n n a k , h o g y a colloidalis c h e m i á r a , az o r v o s t u d o m á n y n a k , min t egyik j e l e n t ő s e n k isegí tő t u d o m á n y á g i - a fel tét lenül szüksége van. I lyen e g y é n e k n y o m d o k a i b a n h a l a d n i mindenese t r e n e m elhibázot t t é n y k e d é s .

Jeg'yzőkönyvek a z „Erdély i M ú z e u m - E g y e s ü l e t " o r v o s t u d o m á n y i s z a k ­

o s z t á l y á n a k s z a k ü l é s e i r ö l ;

VI. s z a k ü l é s 1909 ápri l i s h ó 17.,-én.

P]lnök : T u R C S A JÍNOS. Jegyző : KONRÍDI DXNIEL.

1. KANITZ HENKIK d r . : UrticMria piqmmtusa osGtét mutatja be. A botog R. B. 3 4 éves férfi, a ki előadja, hogy 1 hét előtt

általános rosszullét, émolygés, borzongás kíséretében viszkető vörös foltok támadtak testén. A kiütés fellépését gyoniorclrontás és o napig tartó obstipatio előzte meg. Hasonló kiütései voltak a botognok először 8 hónap előtt és azóta most ötödször keletkeztek azok. még pedig mindig emésztési zavarok kíséretében, székrekedés után. A korona, egész gyermektenyér nagyságú foltok rendesen 8 — 1 0 napi fennállás után barnás festeuyzettség visszahagyásával eltűntek és érdekes, hogy -minden következő roham alkalmával a foltok innidig a régiek helyén támadnak.

Jelenleg a végtagokon és a torzson elszórtan több ( 1 0 — 1 2 ) koronányi, egész gyermektenyérnyi , kerek hyperaeniiás-oedomás gócz látható, melyeknek közepe többnyire cyanosisos, sötétebb, míg széli részük élénk vörös. A góczok mérsékelten prominoáluak ós visz­ketnek, némelyik gócz már visszafejlődésben van. E góczokon kívül elszórtan barnásán pigmentált helyek láthatók, melyek művi izga­tással megduzzaszthatók és ilyenkor viszketnek. Az egészséges bőr-terüloteken élénk derniographismus mutatható ki . A beteg küzérzofe kielégítő, emésztés rendes, vizelet kóros alkatrészeket nem tartalmaz, hőomelkedés nincs.

A góczoknak nrticáriás természete, ugyanazon bőrrészloton való recidiválása, az eg3'es góczok helyén visszamaradó barnás festéke-zettség biztossá teszik az Urticaria pigmentosa kórisméjét.

Az esetnek érdekességet kölcsönöz a be tegnek magas kora ( 3 4 éves), melyben az urticaria pigm. ritkán szokott kezdődni.

Az urt. pigm. kóroktana teljesen homályos. Az elnevezéssel csak egy bőrleletet jelzünk, mely az illető betegen időről-időre meg­található. I3e hogy e bőrelváltozás mögött miféle kóros folyamat

JEGYZÖKÖNYVEK. 8 t |

rejlik, a fenti diagnosissal legtöbbször nincsen megmondva. A bemu- í tátott esetben azonban mégis valószínű, hogy az urticariás eruptiók < gastro-intestinalis zavarokkal állanak összefüggésben, illetőleg e szer- i vekből kiinduló intoxicatio folytán támadnak. j

A kezelés ennek megfelelően részint hashajtók és béldesin- i ficiensek adagolásából áll, részint tüneti és a bőr izgalmának ós a i viszketésnek csökkentésére irányúi. \

2 . GENEKSICH GUSZTÁV dr. magántanár bemutat különös lues i rongenüa esetet. A vezetése alatt álló menhelyre éppen a szakülés ] napján behoztak egy czigány gyermeket, kinek a teste tele volt \ kiütésekkel. Első pillanatra elhanyagolt bőrápolásból eredőnek tetszett ^ a változás, de bemutató sok elhanyagolt gyermeket lát hivatalosko- ; dása közepette, de ilyen bőrváltozásokat ily korán, 9 hetes korban, \ melyben a gye rmek van, nem lát. i

Az esetnél igen különböző küllemű bőrváltozások vannak, rael^^ek ; a fejen és az arezon az eczema seborrhoicum, az alkarokon az i ifhflii/ofiis képé re hasoiditottak és az alsó végtagokon, a faron, \ az alsó végtagok mellső ós külső felületén az erosiós eczema tüne- ! teire emlékeztetnek. De a ki sok eozemát látott a csecsemőkorban, í annál feltűnő, hogy jofön esetben sehol sincs intcrtrigo. A második j különös je lenség a kiütés eloszlása. Különíis az, hogy míg az arcz, : a fejtető, a végtagok tele vannak kiütésekkel, a törzs aránylag sza- j bad. Ez felköltötte bemutatóban a lues gyanúját. íízt a gyaiu'it tcibb | mint bizonyossá tették a következő jelenségek. Ha valamely cso- j esemőnél erős seborrhooa capillitii van, az a homlok felső részére \ terjedhet ugyan , de a szemöldök tájékára, jicm harapózik el. Ez a \ hely a lues praedileetionalis helye. Hasonlóképpen nem találjuk eczema seborrhoicumnál a száj és orr környékét ellepettnek, je len esetben pedig a szájat koszorúszerűleg veszik körül a papnlaszerű j pikkelyek, sőt stigaras elrendezés is látható a száj felé éppen úgy , \ mint a luosnél. A pofáknak a fül előtt levő részén, a homlok és ^ halánték szólein külön álló pikkelyekkel takart papnlákon kívül j egyes ha lványbarnás papulaszerű kivirágzások vannak, melyek hason- j lítanak a lueses papulákra. Az alsó végtagok bőre ugyan nem tészta- \ tapintató, de határozottan duzzadt, a gyermek általában véve jó l ;j tájilált, de h a s a mégis feltűnőbben nagyobb és nemcsak a lép tapint- ' ható jól H / j h.-ujjn\dra, hanem a máj 3 harántnjjal ér a bordaíven ; alól. Azonkívül az alsó végtagokon nagyobb, íillérnyi, pergamcntos , leváló bőrczaíatokon kívül és azok körül nagyobb felületes erosiók vaimak, melyeknek sajátságos renyhe kiillemök, csekély lobos 3 reactiós je l legük van.

A tonj^erek és taljiak bőre ugyan pirosabb, vastagabb volt, a tenyerek az alkarbeli iehth^'osisszerü küllemből is kaptak vala­mennyit, de e helyeken a lueses typus nem volt kiíejezett. \

8 8 JEGYZŐKÖNYVÉI?.

í gy nézett ki az eset íürösztés nélkül és így lett a bőrkórtani klinikán KEREKES dr. úr által lefényképelvo. I V . 18.-án második fénykép készült. Utána pedig 18.-án d. u. a gyermek meg lett fürosztve. A fürdő a pikkelyes kiütés legnagyobb tömegét levitte. Csak a fejtetőn és a szemöldök táján, a száj körül levő koszorú táján maradtak foltok és pörkszerű papulák. A kiütések a fülről, a polák többi részéről lejöttek, az alkarok ichthyosisszorű bőre felázás után sima lett, az alsó végtagokon a pergamentes pikkelyek leázása után vékony rózsaszínű bőr, sőt corrosiók maradtak vissza, a íártáj és az alsó végtagok feszítő felületének nagyobb része felületes hám­hiányos szigetekből állott.

A nagyszámú pikkely és var leázása után két dolog lett még feltűnőbbé: az egyik a szájkörüli papula koszorú és a bőr sugaras redözöttsége, a másik az alsó végtagok dnzzadtsága.

A gyermek már 18.-án reggel lázas volt. yD'S" hőemelkedést mutatott. 5 híg zöld széket ürített. A hőmórsók d. n. 4ü»-ra emel­kedett. Este 7 órától a gyermek az adagolt pyranndon daczára nyug­talan maradt, rekedten sírt, nyögve légzett, szopni nem akart ós dyspnoe és szívgyengeség tünetei között 11).-éu hajnali i/a^ órakor meghalt.

A gyermek erőtoljessége, jól tápláltsága sokakban indokot képezett a lues corigenita kizárására és azok, kik az esetet cczo-mának tartották, a hirtelen elhalálozásban is támasztó bizonyítékot találhattak, mei't ismeretes az a körülmény, h o g y súlyosabb ecze-mákban szenvedő gyermekek sokszor homályos okok folytán hirtelen elpusztulnak. Ezt eczemahalálnak hívják.

A megejtett bonczolat azonban a halálokot kiderítette. A bal­tüdő hátsó alsó részében jól kifejezett lobos gócz volt. Ez az eset ebből a szempontból is kiválóan alkalmas ar ra , hogy az oczema-halál titokzatosságára fényt derítsen. Azt hiszem, hogyha az oczoma-halálban elpusztult csecsemőket nagyobb perczoatbon felbonozolnák, aránylag gyakran találnának a mostanihoz hasonló plausibilis halálokot.

A bonczolat azonban azt is kiderítette, hogy a gyermek kilo-jezett és súlyos lues congenitában szenvedett. A máj háromszor nagyobb .volt a rendesnél és jobb lebenyének külső felületén tenyérnyi pirosasbarnás terület volt syphilises proliferatióból, mely a többi sárgás májrésztől élénken elütött. Mindkét czombcsont distalisrészében és az egyik tibia fejecsében igen szép g a m m á k voltak találhatók. A lép is kétszer nagyobb volt a rendesnél.

Bemutató súlyt helyez arra, hogj a kór ismét a számos zavaró bőrváltozás daczára helj'esen állította fel és felvételét nem annyira az egyes bőrtünctekre, mint inkább a bőrelváltozások elrendeződésére alapította és arra az ímpressiói'a, melyet az ese t eléggé tapasztalt szemére tett.

JEGYZÖKÖNYVEK. ö9

Hozzászól: MARSCHALKÓ TAMÁS tanár. S. VERESS P '̂EKENCZ dr. bemutatása a bőrg-yógyászati klinikáról : a) Gangraena praeputü et glandis űO éves férfiú, kinek 4

hét előtt paraphimosisa keletkezett, melyet ezelőtt eg'y héttel, a kli-Jiikára való bejövetelekor dorsalis inoisióval feltárt. Ekkor kitűnt, hog'y az eg-ész makk, valamint a praeputium belső lemeze tenyérnjd nagyságú fekete gangraenás massává alakult át. A szétesési termékek f'usiformis bacillusok és spirillumok tiszta kultúráját tartalmazták. A. bennitatás alkalmával már az egész praeputium ós a makk • leg--nagyobb része deniarcálódott, 4 0 C°-os hömérséke pedig nor­málisra szállott le.

Az üszkösödés létrejövetelének módja obbeji az esetbon m é g U(!m deríthető k i biztosan. Lehet, hogy az említett mikroorganis-imisok elsődlegesen hatoltak be a penis bőrébe, de az sincs kizárva, hogy e fertőzés kapujául egy már előzetesen meg volt lágy-, vagy kemény-fekély szolgált. A regionalis mirigyek multiplex és indolens "lódon beszürcnikodtek s ezért a további megligyelós fogja kide­ríteni, hogy a fuso-spirillumos fertőzés egy sclerosishoz társult-e ? Az is valószínű, hogy a paraphimosis alakjában érvényesülő tar tós nyomás, a vclo járó táplálkozási zavar és ennek kapcsán másod-lag-osan tíirtént íusiformis fertőzés idézte elő a gangraenát.

b) Midtiplex epitkelioma esete. G8 éves fórliú, kinél a 1 0 év óta arczán levő senilis (sehorrhoeás) rerrucák rendre fajulnak el rákosán. Két évvel ezelőtt már egyszer e helyen bemutatta, azóta • néhány további verrucája alakult át epitheliomává. Az eset é rdekes íizórt, mert ki tűnik belőle a rákra hajlamos egyéneken a senilis i'errucdk praedisjionálú szerep>e.

4 . 8 z A i i ó IJÉNEs dr. bemutat : a) 1 0 6 napos , 4 7 - 5 cm. hosszú, 2 7 5 0 gr. súlyú csecsemőt,

kit f. évi ja iuulr ius hó 2 . -án 5 1 kiló snlyú 2 0 éves, I-ször te rhes nő szült. A magzat 4 0 em. hosszú, 1 7 0 0 gr . súlyú volt, teliát az életképesség határán állott, az utolsó havibajtól számítva köriUbolől 3 0 hetes lehetett, a méretei megfelelnek AHLKEI.D átlagos méreteihez viszonyítva a 2 8 — 2 9 heteseknek. A felnevelést nehezítette, hogy az •niyatejet nélkülözni volt kénytelen, melegítő szekrényben tar tva időnként dajkatejct kapott, januárius 12.-óig fogyott 3 0 0 gr .-ot , ' eredeti súlyát két hét múlva visszanyerte, azután kb. 3 hétig inga­dozott súlya az 1 7 0 0 gr. körül, a míg lassanként fejlődésnek indult . A magzat fejkerülete 2 8 cm. volt s í g y a FEHLING által megál la­pított 2 8 - 7 5 cni. áüag alatt maradt, tehát az életképessége ezen meg­állapítási alap szerint is kétes volt. Bemutató a melegítő szekrényt éyok óta használja , bár a klinikát látogató anyák miatt nem igen nizik használata eredményében, mégis, mint a benuitatott eset is mutatja, jó segédeszköz ott, hol a magzat hozzátartozói komolyan ^•karják a ké tes életkópességű magzatot felnevelni.

90 .IHGYZÖKÖNYVEÜ.

b) 30 éves nőbeteget, ki arról panaszol , hogy külső nemi részei egy év óta állandóan duzzadtak. A kb . ő ujjnyi hengerekké átalakult puhás tapintatú nagy ajkak bőre köményes, sötét rózsa­színű, felszincii apró göbök itt-ott reczés felületet adnak. Az ilyen túltengés rendesen nyirokpangásuak a következménye, a külső nemi részek nyirokedényei a czombhajlásban levő mirigyek felé vezetnek, betegnél mindkét oldalt heges tasakok sorozata látható, 15 évvel ezelőtt kifakadt genyes góczok maradványaiképpen. Az egyszerű pangásos vizenyővel szemben itt túlteugést látunk, a bőr keménycs, apró göbök emelkednek ki belőle. A kóros folyamat Hy^jertrojjhia Ij/mphatica vulrae névvel jelezhető, későbbi túltengésnél nemcsak kötőszöveti, papillás, de hámtúltengés is mutatkozik és az Eíephaii-tiasis, illetőleg pseudo-elephantiasis nevét kajjja a daganat külső alakja miatt. A pangó nyirkot levezetni nem sikerül, azért rendesen eltávolítjuk a daganatot. Első sorban a csikló, azután a kis ajkak s végűi a nagy ajkak képezik a leginkább megváltozott részletet s ennek eltávolítása egymagában is a ker ingési viszonyok megváltoz­tatásával (a keletkező heg miatt), az el nem távolított részek további túltengését rendesen megszünteti, azért a műtétei részleges is lehet. Képek és eltávolított daganatok bemutatása.

Hozzászólás: VERESS FERENCZ dr. szükségesnek tartja kijelen­teni, hogy az előadó által leírt genitalis pseudoelephantiasis fér­fiakon is előfordul, különösen súlyos kétoldali búbooperatio után fenmaradt hegek nyomása kapcsán. A visszatartott nyirok kötő­szöveti izgalmat s ennek alapján kötöszövettúltengóst, burjánzást indít meg, melyet gyakran a subcutissal szoros egyensúlyban lövő hám másodlagos hypertrophiája, papillaris túltengése követ. Egy ilyen esetről készült boroszlói moulagc-a van klinikánknak, mely a ponis és scrotum bőrének nagyfokú túltengését ábrázolja kétoldali inguinalis hegek mellett.

Hozzászólt még JVIARSCHAI.KÓ TAMXS t aná r .

VII. s z a k ü l é s 1909 ápri l i s h ó 2 4 . - é n .

Elníik : PDR.IEISZ ZSIGMOND. Jegyző : KONEADI DÁNIEL.

1. SÍNUOR ISTVÁN dr. bemutatása: TérdisiUeti belső sérülés esete.

A térdizület belső sérülésének egy r i t kább esetét leszek bátor röviden bemutatni. F . l i . 30 éves hajadon közíd 2 és i/^ év előtt egy csúszós kövezetfi konyhában szaladva, akkén t esett el, hogy bal lába oldalt kicsúszott és térdben behajolva kifelé tört és kifelé for­dult. Azonnal oly fájdalmai voltak, hogy fölállani nem tudott. Ágyába

. 11; 11Y Z (•) K <•) N Y V K K. 9 1

vitték ÓS a kövutkfző napon nagy noliüzun ogy kui ' uzs lóhoz ment, ki térdét niogkuntu aznaj) kétszer. Jíziitán neliány nap alatt

állapota ainiyii-a, javult, liogy járkálni tudott é s a konyha körüli szolgálatát részben végezhette, de fájdalommentes sohasem volt. Több Ízben fordult orvoshoz, kik constatálták, hogy térdében csont­törés nincs é s külső orvosszoreket ajánlottak. Ezután térdének állapota hosszú időn keresztül egyforma maradt, bár fájdalmai j á r á s ­kelésnél voltak, de azért dolgozni tudott, úgy hogy l í )07 nyarán iU 'atási munkában résztvett. Idővel azután bal térdének állapota mind rosszabb le t t ; minduntalan kibicsaklott olyannyira, hogy 1908 nyarán munkaképtelen volt. Jelenleg ülő helyzetből felálhii nagyon nehezen tud és já rásná l is , a mint nem vigyáz, bal térde kibicsaklik.

Megtekintve a két térdizület tájékát, azokou feltűnő eltérést nem találunk. A bal láb egészében lényegtelenül soványabb, mint íi jobb. A térdizületben izzadmány nem nuitatható ki. A nyújtás iietive nem oly teljes baloldalt, mint jobboldalt ; ellenben passive valamivel erősebb hypore.Ktensióba hozható. A hüjhtás baloldalt pas ­sive könnyebben ós valamivel nagyobb fokban vihető ki , mint j obb ­oldalt, active nűndkét oldalt teljes. Nyújtott lábnál oldalmozgás a. térdizületben nem vihető\ k i , rotatio beleié nem, kifelé valaniivel n a g y o b b fokban, mint jobboldalt. Hajlított térdizület mellett feltűnik a térdizüleüiek egy bizonyos lityegése úgy a distractio i rányában, iiűnt főleg kifelé való rotatio irányában. Midőn ez utóbbi rendellenes mozgást végezzük, akkor hallható zörejjel kiugrik a eondylus inter-inis a tibia é s a meniscus medialis által alkotott vályújából és ózon r t M i d e l l e n e s mozgás t a beteg active igen szépen produoálja akként , hogy lábát a földre támasztva, hajlított térd mellett a femurt kezével rögzíti és a láb és czomb izmainak apró mozgásaival az alszárat f'lőrcfelé luxálja, miközben egy kissé kifelé rotálja. Hogy ezen abnor-iiűtás a különben teljesen egészséges é s jól fejlett betegnek nnly uag-yfokú functionalís zavart okoz, azt kitűnően demonstrálja az a "lód, a i iogyan a beteg ülőhelyzetéből fölkel. Ilyenkor ugyan i s lizombját a ' ' t é rd izü le t fölött balkezével rögzíti, jobbkezével ped ig kénytelen valamely székbe vagy asztalba kapaszkodni é s csak í g y t " d ' nagynehezen kiegyenesedjn és testsúlyát a kinyújtott ballábára is helyezni. Vagy i s a midőn a beteg térde csak kissé is hajlított helyzetben van,^az ogvensúlyt megtartani nem tudja, mert a mint az izomműködés a térdizületre hat, az ide-oda lityeg és támaszko­dásra nem alkalmas. A járás sima padlón igen óvatosan akként tör­ténik, hogy a beteg a ballábával egy kis kört ír le és a midőn az

ténlizüiJtbon teljesen kilengett, akkor rögzíti quadricepsévcű és í g y ereszti rá a test súlyát. A f e lv t^ t t számos H ő s T O E x - k é p e n lénye­gesebb eltérés nincsen jelen, csak a bal térdizület csontjai valamivel távolabb állnak egymástól, miut a jobboldaliéi.

Értes í tő (orvosi s z a k ) 1909.

92 JECiYZŐKÖNYVEk.

Az i t t leírt tünetekből nyilvánvaló, hogy a térdizületnek egy belső sérülésével állunk szemben, a moly ezen egyébként egészséges, munkaképes fiatal egyént teljesen munkaképtelenné teszi. A térd­izület belső sérülései közül régebben főleg a meniscus-ok sérülései voltak ismertek. Csak épp megemlítem a nioniscus luxatiót és a meniscus fraeturát. Az előbbi a meniscusnak valamelyik insertióról való leszakadása, az utóbbi pedig annak kettészakadása. Újabban két kórformára lettünk figyelmesek. Ezek közül az egyik a plicao alares trauma után kifejlődött chronicus lobja (HOFFA, KÖNIG), a mely traumás alapon a ligamontum patellao mucosum (plica syno-vialis patellaris) és a plicae alares sérülése után lép fel és a melyre a körülírt nyomási érzékenység és állandó fájdalmasság characte-risticus. A másik kórforma a ligamenta cruciata izolált szakadása, a melylyel jelen esetben is dolgunk van. Igen messze vezetne, ha a ligamenta cruciata szerepót a térdiziUet mechanismusában és ezek kiesési tüneteit szakadásuk esetén bővebben akarnánk tárgyabu. Legyen szabad röviden a következőket megemlíteni. A ligameuta cruciata akként van elhelyezve, hogy a czombcsontot és a tibiát a köztük levő meniscusokkal a' térdizület bármely szögletállásábnn körülbelül cgj^enlő feszülés alatt egyuiáshoz rögzíti. Ezen kívül a ligamontum cruciatiun anterius meggátolja az alszár befelé való rotatióját. A kifelé való rotatiót a l igamcntuni crnciatum postcrins már sokkal kisebb mértékbon gátolja. Pon tos továbbá ezen szalag épsége a tibiának előre vagy hátra, valamint oldal felé való csú­szásában is. Ezen inkább hullakísérleteken nyer t tünetek az élőn az izomnn'iködés folytán lényeges módosidást szenvednek. A mi betegünknél a legfeltűnőbb, hogy az abnormális rotatio a medialis meniscofomoralis iziiletfélről a laterálisra ment át, mert mint azt HENKK és G. t Í E R K M A N N MAYER vízsgálatal bizon^útják, az a csekély rotatio, a mely épp behajlított térdizület mellett lehetséges, épp a medialis izületfélbon megy végbe. Betogünkiu'd pedig éppen a tibia izülő felszinének medialis része az, a moly helyét elhagyja, az egész tibia előrefelé luxáltatik és kissé a laterális monisco tibialis Ízületben kifelé rotáltatik. Ezt a tünetcsoportot másképp , mint a ligameuta cru­ciata, ipindenek szerint pedig az elülső elszakadásával (és tán a hátulsó is) és a ligamentum collaterale megnyúlásával magyarázni nem lehet. Érdekes esetünkben az a körülmény is, hogy a beteg állapota egyre rosszabbodott. Ez akként volna talán magyarázható, hogy egy időn át az izmok működése az Ízületnek különböző hely­zetben való rögyitését képes volt keresztülvinni, idővel azonban ezen izmok a rendellenes irányban való folytonos megnyújtás által rend­ellenes megnyújtatásnkhoz hozzá alkalmazkodtak és mivel az ízület megmaradt szalagjai időközbon szintén a rendel lenes mognyújtatás által meghosszabbodtak, a lityegő izületet hajlított helyzetben már

. I H l i y Z Ö K i í N V V E K . 98

uem képes az izomzat rögzíteni. Kimutatliató a ligamentum colla-torale tibia] c nagytokú megliosszabbodása a térdizületnek passív aiódon valgus állásba való hozatala által. Hogy vájjon esetünkben tényleg el van-e szakadva a ligamentum crnciatum, avagy ped ig cxcossivus megnyúlása vau jelen, azt így eldönteni teljes biztossággal uem mernénk. ROBSON közült egy esetet, a hol trauma után a térd­izületnek majdnem teljes hátrafelé való subluxálhatósága állott elő cs a műtétnél mindkét kerosztszalagnak nagyfokú megnyúlása talál­tatott és ezen szalagok megrövidítése által a beteg meggyógyult , dolon esetünkben a prognosist és therapiát illetőleg néhány szóVal \ 'égozhetünk. H a tényleg el voltak szakadva a lig. c r u c , úgy azok i ' sszevarrása, mint azt PAGENSTECHJSK, KÖNIÜ, BARTH és mások végez­ték, jelenleg közel 2 és 1/2 evvel a trauma után aligha lesz végez--'lotő. Jla csak megnyúlásuk volna jelen, úgy megrövidítésük ép úiuctiójú térdizület megtartásával kecsegtetne. Feltétlen arthrotomiát kell hát végeznünk és ha a lelet az ízület mozgékonyságának con-sorválását nem engedi meg, úgy kénytelenek leszünk arthrodesis-t készíteni és így bár a betegnek a tórdízülete merev lesz, de munka­képessége he lyre fog állani. Befejezésül legyen szabad megemlí-fcuem, hogy a kezdettől'-fogva helyesen és czélirányosan kezelt térd­izületi luxatiük, a mel3' sine qua uon-ja a ligamenta cruciata szaka­dása, ha kellő ideig kíméljük az izületet, a vérömleny felszívódá­sáról gondoskodunk és a midőn járni kezd, járását esetleg egy "é])|)el biztosítjuk, úgy az az esetek túlnyomó részében simán ineg-.i^'.yógyul és nem oly súlyos következmények visszahagyásával, mint <̂ minőket je len esetünkben láthatunk.

2 . VKRESS FERENCZ dr. bemutatása: Syphilises reinoeulatio esete.

Egy 1 6 éves fiút van szerencsém bemutatni, kinek felső ajakán ós [jenisón egy-egy kifejlődött syphilises sclerosist találunk.

Folyó év februáriusában közösült először életébon egy pénteki "apon s az ezt követő hét szombatján másodszor és utoljára e g y csolédleánynyal ; nűnd a két esetben csókolódzott is a nővel. A két közösülés "^között tohát nyolcz nap telt el. Az első coitus után k b .

hét múlva felső ajakán egy kis pattanás keletkezett, melyből szo-^'•áe „sós víz jö t t ki" . E kis hólyagocska fellépése után kb. 1 — 2 lióttel (a pontos időre nem emlékszik) a peuisen keletkezett egy hasonló folyamat.

Felvételekor, 1909 április 9.-ikén felső ajaka közepén k r a j -czárnyi kifekélyesedett porczkomény sclerosisa volt,jellemző hatalmas allalatti mirigydaganattal . Hasoiűóképpen-porczkomény fillérn^d sclo-i'osisa, volt a koronaárokban, a féktől jobbra jellemzően kilejlőd/itt 'i'iiltipliíx regionál is mirig3d)eszűrődés kíséretében. A beteg ekkor már a syphilis nuisodlaííos időszakában volt, a mit egyebek mellett a tonsílláris fekélyek í s 'muta t tak .

94 JEGYZÖKÖNYVKK.

Azóta S oleiim ciiiüroum iujcctiót kapott , melyek következtében ma már az összes tünetek jóval visszafejlődtek.

Az eset több szempontból érdekes, mivel a többes sclerosisok a ritkaságok közé tartoznak, mert ha valaki herpes hólyagocskákkal telehintett penisen vagy gcnitalis eczema helyén 10—20 sclerosist kap, az eléggé érthető, mert hiszen az arrodál t felületen sok helyen egyszerre inficiálta magát, itt azonban a sclerosisok successire fejlődvén ki, alkalmat adnak arra, hogy néhány szóval kiterjeszkedjem a syphi-lises immunitásra vonatkozó legújabb buvárlatokuak az első és második lappangási időszakot illető részére.

Ha valaki ma syphilissel fertőzi magát, tudvalevőleg 10 naptól 2—5 hétig terjedő idő múlva, de többnyire 21—24 nap után jelent­kezik a virus behatolási helyén az elsődleges sj^pliilises elváltozás: a sclerosis v. keményíekély. Ennek felléptét 3 — 0 hét uuilva, ren­desen a fertőzés utáni 8-ik hét végére követik az általános tünetek, a másodlagos stádiumot jelző kiütések. A fertőzéstől a sclerosis jelent­kezéséig terjedő időt első, a sclerosistól az exanthemáig elmúló idő­közt második lappangási időszaknak nevezzük.

Az a körülmény, hogy syphilissel inkább csak költségesen beszerezhető majmokon lehet, illetőleg szabad kísérletezni, sokáig megakadályozta a búvárokat abban, hogy a syphilises vírusnak a szervezetben való elterjedése módjait s az ennek nyomában kiíV'j-lődö immunitást közelebbről megvizsgálják. Sokáig azt hittük, hogy a syphilises fertőzés után rövid idővel m á r lehetetlen újabb fertő­zést létrehozni, s a közelmúltban még úgy állott a dolog, hogy minden oly esetet, mel3'nél egynél több sclerosis mutatkozott, akként magyaráztuk, hogy több rendbeli fertőzés azon az egyénen okvet­lenül a legrövidebb idő alatt, legfeljebb pá r óra, vagy 1—2 nap alatt törtéidietett, mivel azontúl már a szervezet újabb inl'ectio iránt érzéketlen.

A tapasztalat s ogyos jól megligyelt kórcsetek azonban e z t a pár órát vagy néhány unpot hovatovább mindinkább meghosszabbí­tották, úg3^ hogy kitűnt, miszerint az első la[)paugási időszak első felében m é g m i n d e i K ^ s e t r e sikeresen fortőzhotő az ember. BKi ,n . \MMic ugyanis kiderítette, hogy egy betege október 5-én, 0-án, 11-én és 13-án, tehát 8 nap alatt 4-szer fertőzte magát s a sclerosisok ennek megfelelően november 10-én és 14-én és j anuá r ius 10-én és 21-én jelentek meg.

S u i D n T i M leírta, hogy egy kéjnő bal czondijáu 3 helyen fer­tőzte magát syphilises fekély nedvével, majd néhány nap nu'ilva megismételte ezt a bal karján. A szúrások helyei cltiiiitek, de 19 nap múlva a czombján é s 24 nap nu'ilva a karján kemény sankerek keletkeztek.

WALLACE esetében az első fertőzés u tán 7 nap múlva tör-

JEGYZÖKÖNYVEK. 95

tónt sikeres reinoeulatio s mindkettőt typusos keménv fekélv követte. "

N m s s E i i , 1 Lu -üni íSTÁDTEK ÓS BAERMANN Batáviáhan Oiangntang-on, '• ihbonon és Macaciison végzett czirányú kísérletei a következő '-redményre vezet tek: Az első lappaiigási időszak alatt 10 esetből 8-szor sikerült nekik njabb sikeres oltással később sclerosist létre-' 'f«ni, ha az oltás az első sclorosis jelentkezése előtt legalább 8 iiajjpal történt.

Kzek és hasonló észleletek tehát azt bizonyítják, hogy az első 'iiocnlatiós stadiuiidían újabb syphilises fertőzés elleni imnnmitást '>eni szerez a szervezet, azonban ainiyiban észrevehető már az első lertőzés hatása , hogy a második sikeres oltás helyén keletkező sclerosis kisebb méretű, mint az első.

F i N G n i t és LANDSTKINEK 9 újraoltási kísérletet végzett olyan egyéneken, a kiknek már sclerosisuk volt. K kísérletek kinuitatták, liogy a reinoeulatio sikerül az első sclerosis fellépése utáni 5 napra , tehát még- a második lappangási időszak elején is. MKTSCIINIKOEE és ' ioux a 10-ik napon az első sclerosis után is képes volt oredmé-iiycsen líjraoltani syphilises egyént.

ONEGÜAT 14 kísérletéből kitűnt, hourv az első sclerosis meg-jelenese után 10—12 nap múlva reinoculált botegeken is előidéz-lietotl jellemző és táji mirigyektől követett második sclorosisokat, 'iiolyeknok azonban lappangási szaka sokkal rövidebb volt, mint az első l'ekélyeké.

Mindezek a tényok azt nmtatják, hogy a bőr imnuuntása sokkal későbben fejlődik ki, mintsem azt ezelőtt gondolhattuk volna. •4 már sypiúlissel fertőzőit ember újra fertőzhető az első inciibatio alatt, valamint a második lappangási idő első 10—12 napján belül. A bőrnek immunitása újabb syphilises fertőzése ellenében csak az első sclerosis fellépése után 1—2 hét múlva mutatkozik, illetőleg ér el akkora fokot, hogy a reinoculatiöt meghiúsítja. Addig is azonban érezteti már magát abban, hogy a második oltást követő lappangási időszakot megrövidíti és a második sclerosist nagyobb arányú kifej­lődésében néuuleg visszatartja.

Ezok előre bocsátása után most már feltehetjük, hog^' ez: az ^fjű első közösülése alkalmával csók útján fertőzte felső ajkát s 8 nappal később, vaggis a lappangási időszakban végzett második coit-ussa alkalmával penisén újraoltotta magát. Sajnos, nem tudja pontosan megnevezni a két sclorosis fellépése napját s így nem állapítható uieg, vájjon a második incnbatio itt is rövidebb volt-c, 'iiiut az első. "

3 . ( Í E N E R s i c H GUSZTÁV : A bal füljárat teljes elzáródása esetét 'luúatja he. Hét hónapos csecsemőt hoztak ma be az egyetemi gyo r -niekambnlatoriumra, kinél már a jobb fül tragusán is némi változás

96 JEGYZÖKÖNYVEK.

látható, mert azou 2 szemölcsszerű dudor látható, de a fő válto­zás a bal fülöu észlelhető. A fülek általában nagyobbak, a bal fül nagyobb a jobbnál, kifejezetten hosszabb. (61 mm. a j . o. 5.'5 mm.-hcz viszonyítva.) l ís pedig azért, mert czimpája külön lekarélyozva fityeg le. A t ragus rendellenesen nagy és kissé cilőre lityeg. A belső cojicha üreg feltűnően nagy, akkora, mint a felnőtt emberé. Ennek a conchának felső részében, ott, a hol a füljárat lenni szokott, van ugyan egy kis lencsényi sekély gödröcske, melynek bőre kissé át-tünő. egyébként azonban a hallójáratnak semmi nj'-oma. Az arezon, közel a fülhöz látható kis borsón}^ dudorka.

Ez a változás veleszületett- A gj 'crmeket már 8 hetes korában láttuk. E változás az első garathasadék kóros fejlődéséből marad vissza. Tudvalevőleg a középső és a külső íül az első garathasadék felső részéből fejlődik, a mely az állcsont és a szakesont-ív, vala­mint a trigeminus és az acusto-facialis között fekszik. Ez a hasadék oldalt záródik és csak a garatívek tájékán, mint vékony cső marad vissza. Ebből képződnek a dobűr, az Eustach-oső és külső hali-járat . Ez utóbbiaknak elkülöníidése azonban az első és második garatív közreműködése révén jön létre. A külső fül, a kagylórész az első garathasadás elzáródási helyének külső felületén levő öblö-südésből képződik. A hasadás dagálj 'os szélektől van körülvéve, melyek az I. és II. garatívhez tartoznak és több dudorrá tagozódnak. E dudorok elsimulásából, összefolyásából lesz a fülkagyló. A da­gályok közötti tasak lesz füljárattá. Es ezáltal lesz mind mélyebbé OS mélyebbé, hogy az arcz falai, melyek körűiveszik, nőnek és vastagodjiak.

A fityegő fülczimpa, melyet a betegnél látunk, teljes hason­mása annak az ébrénykori képnek, melyet llis-nól, az emberi fül fej­lődésének vázlatán látunk. A tragus előtti dudoroeskák ébrényi kagyló dudormaradványok. A fülön levő változás azonban nem az egyedüli fejlődési rendellenesség. A gyermek fejő feltűnően kicsinj', kerülete csak 3 8 cm., holott mellkasa 4 1 cm. Tehát nnkrokephalia van jelen. A gyermeknek nyála folyik. A g y e r m e k síráskor saját­ságosan tikog. Torka rendesnél valamivel szűkebb .

A fül és a szellemi képesség között bizonyos összefüggésről szoktak • beszélni. A bemutatott eset bizonyít a mellett, hogy ily összefüggés tényleg létezik és hogy ennek alapja bizonyos fejlődési rendellenesség. Az eset kezelése ügy hiszem teljesen czéltalan. A gyermek jobb fülére hall és ez a különben gyengeelméjű g.yer-meknek teljesen elég.

4 . VEKESS P^LEMÉR dr. azokat a vizsgáJatokat ismerteti, melyeket Napoliban a Medusák mozgásaira vonatkozólag végzett. Kísérlete­zésének czélja az volt, hogy kimutassa, mily szoros kapcsolatban van a mozgások rhythmusos tevékenysége a szervezet alkotásával,

JEGYZŐKÖNYVEK.

továbbá, hog-y kutassa, niolyok az og'yos mozgásformák legelemibb tényezői. Dolgozatának eredményeit a következőkben foglalta össze : A mozgás je l lege és a test alkotása, főleg az érző, illetve felfogó fülűiét kiterjedése és fejlettsége szoros kapcsolatban áll egymássa l , őzért pl, feltűnő az eltérés a fonalas és fonaltalan Medusák moz­gásai között.

P\aradays ingerlésre az épen mozgó Medusa megáll, vagy moz­gásának typusa változik, erős áram hatására féregszerű vonaglás támadhat. A mozgás hiányos szakaszaiban a Medusa az ingerléssel szemben visszautasítólag viselkedik. Általában az ingerlés szapora-ságát reactióinak jellegével, az összehúzódások szaporaságát tekintve nem tükrözteti vissza, f-'ihenő Medusa, főleg pihenési periódusainak vége felé, faradays árammal rhythmusos mozgásra bírható.

Galvános áram is rhythmusos mozgást vált ki. Carmerinán az ernyő és a nyél reaotióiban jellemző eltérés van, az ernyő faradays és galvanos ingerlésre rhythmusos összehúzódásokkal felel, a nyé l reactiója mindkétféle ingerlésre mindig csak tartós összehúzódás. Hőomelkedés a rhythmusos mozgást eleinte szaporábbá teszi, aztán arythmia, gyöngébb összehúzódások, végűi bénulás áll be. l í lőadó a Medusák költözködését, a függőleges irányban, fölvételekon bemu­tatja s ismerteti a therihotropismus viszonyait is, fiatal Medusákra vonatkozólag.

Fel tűnő, hogy ha a Medusa a víz hiányos szellőztetése kövct-l<eztében elhalásnak indul, a halál felé közeledőleg, midőn az e rnyő­nek csak roncsai maradnak meg, a korábbi arythmia megszűnhetik és igen szabályos rhythmus állhat elő. Itt valószínűleg az elhaló és uiár rothadó anj^agok belső ingerlést gyakorolnak, rotható testrészek más, ép Medusa fonalain jellemző izgalmakat váltanak ki.

A mozgásokban rejlő különböző sajátságok könnyebb m e g -fígyclóse érdekében szükség volt a mozgások fékezésére. Ez több-félokép lehetséges, így pl. az oxygenium elvonása, K Cl stb. beha­tására. Ha az ingerléken3'séget fokozzuk, az összerendezett e rnyő-niozgásból végre csak az összehúzódási hullámmozgás marad meg, moly az e rnyő szélén szemmel követhető, gyorsasága meghatároz­ható. E mozgás a belek peristaltikájához hasonlít, csak bizonyos hőfokon állhat fenn, mint il^^en. Ha az ingerlékenységet fokozzuk, illetőleg a Modusát e hullámmozgás közben fokozatosan erősebb és erősebb ingerre l illetjük, az összerendezett ernyőjáték levezethető. Az összerendezetlen ernyőjáték csirája a hullámmozgásoknak két irányban tovaterjedése.

Előadó még a forgó mozgás mechanismusát, végül ped ig vizsgálatai nj^omán az ernyő izomzatának anatómiai viszonyait ismerteti, ezekből s egyes élettani észleletekből azt következteti, ^og'y a rhy thmusos mozgás létrejövetelében az izomzat különleges

98 JEGYZÖKÖNYVEK.

sajátságait nem szabad szem elől téveszteni s a coordinatióban minden szerej)et a z i t legrendszernek fulajdonítani n e m líáiet. A carmarinák volnma, mely zárt köröket alkotó izonu'ostokból áll s a melyben idegelemeket eddigelé kétségtelenül kinnitatni nem lehetett, az ernyőről elválasztva rhythmusos összehúzódásokra bírható.

5 . ZACHER VAh (igyalapi aneurysma repedéséhez csallakozó lúfiyhurok-vérzést mutat be.

Egy 5 2 éves, izmos vasúti munkás reggel , mikor felkelt fej­fájásról és szédülésről panaszkodott. Mindazonáltal munkába ment, a hol később a félreeső helyen eszméletlen állapotban találták meg. A klinikai vizsgálat apoplexia eerebri tüneteit mutatta ki. A betegen venaesectiót végeztek s kb. 2 0 0 gr.-nyi vért bocsájtottak ki. A nélkül, hogy a beteg eszméletét visszanj'orte volna, 1 2 óra múlva exitál.

Bonczolatnál a következő elváltozások voltak. A koponya eltávolítása után a kemény burok sötétkékos színben tűnik át. Lefejtésekor elég sok híg vér űrül. MindJiét agy félteke véralva-dékkal vau fedve. Az agy alapja szintén sötét vörös véralvadékba van ágyazva, úgj^, hogy az agyalapi erek és idegek alig látszanak. A lazább alvadók eltávolításakor kiderül, h o g y a jobb oldalon az artéria eerebri médián, épen az artéria chorioidea eredése után, szemben az artéria eerebri anteriorral, egy alig pár mm. széles és magas kocsányon egy mogyorónyi aneurysma van, melynek a tíyl-vius árok felé tekintő felületén egy repedés van, a honnan nyilván a vérzés történt. Az aneurysma nyílásán polypusszerű véralvadék emelkedik elő. Az aneurysma kissé compriniálja a j . n. opticust. A koponyának az aneur^^smával korrespoudealó részén usura luucs. Egyéb alapi erek kártyások. Aorta ép. Egyéb szerveken különösebb elváltozás nincs, csupán a gyomorban volt oly erős gastromalacia cadaverosa, hogy az a lép kivételekor beszakadt .

Agyalapi aneurysmák a ritkább aneurysmák közé tartoznak. CRIS? 5 1 9 anenrysmát gyűjtött össze és csupán 7 esetben fordult olő agyalapi aneurysma. A kolozsvári kórboncztani intézetben 7 1 0 0 bonczolat között csupán egyszer fordul elő agyalapi aneurysma repedéséhez csatlakozó lágybnrok vérzés.

Arteriosklerosis szerepe az aneurysma képzésénél a jelen esetben kizárható, miután atniak semmi jelét s e u i lehetett látni. Olyan elváltozások sem voltak, a miből syphi l ís re lehetett volna következtetést vonni. VESZPRÉMI tanár úr átal végzett WAPSKKMANN-rectio negatívnak bizonyult, kűlíinben is syphil ises eredetű agy­alapi aneurysmákat fel sem vesznek. Inkább lehetne e z es( ; tben az aneurysma keletkezésében felelősségre v o i n n a körülírt chronicus mesarteritist, annyival is inkább, mert az aneurysma különben egészen ép véredényen ül. A médiában a vasa vasornmok körül

JEGYZÖKÖNYVEK. 99

keletkeznek kereksejtes beszfirődések, a melyek mentén a média izom és ruganyos rostelemei eipiisztúlnak. Az intima és adventitia egy közös hár tyává nőnek össze, a mely többet nem tud ellent állani a vérnyomásnak, kiöblösödik. Ilyenkor a trauma vagy valami ok, a mi a vérnyomást fokozza, elegendő arra, hogy az aneurysma Hi(!grei)edjen.

Az anourysmák míg meg nem repednek, fennállhatnak a nélkül, liogy tiuieteket okoznának, mint pl. a jelen esetijén is. Utána já r ­tunk, de a hozzátartozók állítása szerint sennni baja sem volt. I.átási zavarokról sem panaszkodott, bár jól látszik az agyon, hogy a z aneurysma a j . n. opticust comprimálja. Nagyobb aneurysmak góezi tüneteket is okoznak, de ilyenkor is daganattal tévcszthetők össze. Agyalapi aneurysma repedéséhoz esatlakozó vérzés sokszor el sem különíthető apoplexia cerobritől.

0. A u s T E R L r r z VILMOS: Anatómiai készítmények hemntatása. Van szerencséra a tisztelt szakülésnek az aorta abdoimnahs,

valamint a vena portac elágazódásai területére vonatkozó nehany praeparatumot benuitatni, melyek boncztain intézetünkben készültek. A készítmény előállítása, tekintettel arra, hogy a czél az volt, A hasflri zs igerek eredeti ,helyzetét lehetőleg megtartani, meglehetős n e h é z volt. í g y pl. le kellett mondanunk az eredeti szándékról, liogy az injiciált készítményt egy conserváló folyadékban tar tsuk el, mert er re a czélra az általunk ismert conserváló íolyadekok e g y i k e sem alkalmas. í g y pl. a formalinos oldat annyira megke­ményíti a szerveket , hogy helyzetükből ki nom mozdíthatók, m á s ­részt az erősen illó formaldehyd-gáz maró hatásánál fogva lehotet-leiiué teszi a készítmény közelobbi megtekintését. Az alkohol vagy egyéb conserváló folyadék sem alkalmas, mert egy bizonyos íok ig szintén rigiddé teszik a szerveket és főkép a vérereket, ú g y , hogy ezek az ide-oda hajtogatás által csakhamar szakadnak.^

Egy másik eljárás lett volna a beleket — szokás szerint — felfújt á]lai)otban szárítani. A felfújt belek azonban nagy töme­güknél és számos kanvarulatuknál fogva teljesen eltakarnak a ver-odénvtörzsüket. Ha viszont eltávolítjuk a belek azon részét, mely a mélyebb betekintést gátolja, akkor az erek nagy része is áldozatul esnék és a készítmény megint csak hiányos volna. Hozzájárul még, hogy a teljesen felfújt belek nagyobb területre terjeszkedvén, az edények is vongáltatuak ós igen könnyen szakadoznak.

Mindezen hiányok elkerülése czéljából egy száraz készí tmény előállítását határoztuk el, miáltal az erek utólagos festése i s lehe­tővé vált, a mit nedves készítménynél mellőznünk kellett volna, a heteket azonban nem fújtuk fel, hanem collabált állapotban rendezve szárítottuk.

A mi az elkészítés lényegét illeti, az aorta abdominal.-t az

100 JEGYZÖKÖNYVEK.

VIII. s z a k ü l é s 1909 , m á j u s 8 . -án .

Elnök : PURJESZ ZSIGMOND. J e g y z ő : KONRÁDI DXNIEL.

GXMIN BÉLA dr. két esetet mutat be. 1. Electrolysissel (ji/őijyífMt orrsürény luxatio- A 17 éves

nőbeteg azzal a panaszszal fordult a bemutatóhoz, hogy jobb orr­nyilasában már gyermekkora óta egy kinövés van, mely a légzésben akadályozza, utóbbi időben érzékeny és c súnya is. A vizsgálat a cartilago quadrangularis és a hártyás septum közötti összeköttetés nieglazulását derítette ki, olyanformán, hogy előbbinek alsó széle léczszorűen, szabadon, a hártyás sövénynyel csaknem párhuzamosan, de attól egy árok által elválasztva nézett a j obb orrnyilasba, azt kb. felényíre szűkítve. A septumon hiány sehol sem volt, a nyák­hártya mind a két oldalon ép volt, de a porcz kiemelkedő alsó szélén igen meg volt vékonyodva s alapjához olyan feszesen tapadt, hogy a porcz fehéresen tünt át rajta. Az a körülmény, hogy az elvékonyodott terület athrophiának nézett eléje, sérüléseknek pedig mindenesetre könnyen ki volt téve, továbbá a luxált porcz által okozott légzési akadály s végül kosmetikus szempontok is, gyóg}'-. beavatkozás mellett szólottak. A nyákhár tya kímélése okából, rész-

aorta thoracica legalsó részlete felől az art. hypogastr . és a. iliaca extera.-kuak előzetes lekötése után egy később megilerniedő híg massával injiciáltuk. A massának megszilárdulása után az edények kipraeparáltattak s a beleket — lehetőleg az eredeti situst utá­nozva — akként rendeztük, hogy az edények lehetőleg minden oldalról megközelíthetők legyenek. E czélból a gyomrot és a colon transversumot felhajtottuk, a vékony beleket a bal oldalra csopor­tosítottuk és az egész készítményt szárítása után megfestve, egy sodronyhálóra erősítettük, miáltal a legmélyebb fekvésű erek is lát­hatóvá válnak. A vena portáét, tekintettel ar ra , hogy pályájában billentyűk nincsenek (eltekintve a legperiphericusabb kicsiny ágak billentyűitől) egyéb vénák befocskendősi módjától eltérőleg — nem a peripheria, hanem a trunens veuae portae felől, tehát a lig. hepato-duodenale-ban kerestük föl ós injiciáltuk.

Az ilj ' módon előállított készítmények instructiós czólokra szer-fölötte alkalmasak és meglehetősen maradandók is. Egyébként ezen véi'cdények kathodrai tárgyalása alkalmával nem elégsziudv nu;g a szárított készítmények bemutatásával, hanem nnndcnkor frissen, hullában is nuitatjuk be őket, úgy, hogy a hallgatóság a boncztaui gyakorlatok alkalmával kellőkép tájékozódhatik.

JEGYZÖKÖNYVEK. 101

IX. s z a k ü l é s 1909. m á j u s 15.-én.

Elnök : TuiiesA JÁNOS. Jegyző : KONKÁDI DINIEL.

1. FAUINYI l iuuoLi f dr. (Dicsőszentmárton) bemutat : a> 19 éves microcejihalust, kinél családi terheltség nem muta t ­

ható ki. 10 testvére mind él és egészséges. A bemutatott beteg arcza csaknem normális nagyságú, a mivol

szemben koponyája abnormahsan kicsiny. Kerülete csak 40 cm., hossza 122, szélessége pedig IIC mm. Főképen a falcsontok és a

ben pedig a beteg líívánságának is engedve, bemutató elektrolj 'sises eljárásra íiatározta magát. Három ülésben bipolárisan 5—10 ^Jcrczig alkalmazott 30 egész 40 i\lA erősségű áram behatása alatt kielé­gítő, mondhatni teljes gyógyulás állott be úgy objeotiv, mint sub -jectiv szempontból.

A porczos orrsüvény ilyen luxatiójával a szerzők keveset foglalkoznak, legtöbben ri tkáknak és traumás oredetűeknek tart­ják azokat, míg KATZ szerint azok gyakran congenitalisak és n e m n a g y o n r i tkák. Bemutató összesen két esetet látott. Mindkettőt az utóbbi félév folyamán. Az első eset egy férlinál volt, ki azojiban a therapia alól kivonta magát, a második eset a bemutatott. Sem a beteg, sem a környezete semmi traumára sem tud visszaemlékezni. Benuitató valószínűnek tartja, hogy itt a luxatio congenitalis ere­detű, illetve a fejlődés rendjén önniagától keletkezett, miként a sep-tunniak egyéb fejlődési rendellenességei.

2. RUnolith. A kő pyramis alakú, hossza TS cm., magas­sága M cm., szélessége 1-3 cm. In situ nagyobb volt, de h o g y eltávolítható legyen, kisebb darabkákat le kellett belőle tördelni. Súlya így 1-75 gr . Magját bűzös, pépes, cseresznyemag nagyságú tömeg képezte, melyet kemény, főleg calciumphosphatból álló ré teg zár körül. A 42 éves '^beteg 6 éves korában, tehát 36 év előtt, állítólag cseresznyemagot dugott az orrába, melynek további sorsa előtte ismeretlen, nem lehetetlen tehát, hogy a kő magját az az azóta elmállott cseresznyemag képezte. A subjoctiv panaszok vol­t ak : állandó nátha , anosmia, féloldali bűzös, genyes kifolyás. Az objcctív lelet: rhinitis chronica foetida, siuuitis maxillaris 1. s. és rhinolith a bal alsó orrjárat hátsó részében. A kő körül a nyák­hártya igen duzzadt és i)olypüsusan degenerált volt. Nincs kétség 'oenne, hogy a bűzös, chron. rhinitist és a siuuitist a kő által okozott állandó inger idézte elő.

Hozzászól l -hez GYEKGYAI Á B P I O .

JEGYZÖKÖNYVEK.

nyakszirtcsont pikkelyi része maradt vissza a fejlődésben. A kis kutacs még jól kitapintható, valamint a többi varratok is. A fejbőre főképen hátúi bő és vastag ránczokat alkot, a behúzódások min-denött a varratoknak felelnek meg.

Koponyájának megfelelőleg a beteg szellemi fejlettsége is igen alacsony. Beszélni nem tud, maga alá piszkol, de egyszerűbb cse­lekedetekre való felszólításokat megért és rendszerint nyugodtan enge­delmeskedik.

Tekintve a bemutatott beteg nemét, korát , továbbá azt, hogy a koponya alapja elég jól fejlett és hogy a megvastagodott fejbőr is jelentékenyen növeli (legalább 3 cm.-rol) a fejkerületet, a beteget a microcephalusük egy elég ritka esetének kell tekintenünk.

A beteg agyveleje csak alig lehet nagyobb egy újszülötténél, legfeljebb 4—500 grammnyira becsülhetjük.

h) Egy 41 éves nőbeteget, ki 472 óv óta tahen dornali.'j-him szenved. 4 év óta gijODiorcrisisek, melj^ek hőemelkedéssel járiiaJ^. Tavaly nyár óta utóbbiakhoz az a sajátszerű je lenség társult, hogy a crisist megelőzőleg 1 nappal, a crisis tartania alatt és utána egy napig beteg egy kígyót lát nuiga előtt. A kígyónak megjelenése nnndig olyan pontosan következett be, hogy beteg ebből crisisének 24 óra alatt való kitörését unndig előre meg tudta mondáin.

Még ezt a kígyólátást megelőzőleg be teg crisisének utolsó napján bal fülében néhány hónapon át czigányzenét hallott, mely­nek hallásából szintén egészen biztosan crisisének a következő napon való megszűnésére tudott következtetni. Ez a jelenség önma­gától megszűnt.

A kígyólátás egészen ez év februáriusáig történt a jel/.ott szabályossággal. Azóta a beteg a crisismeutes időszakban is — bár r i tkábban — látja.

A kígyónak első megjelenése következménye egy a beteget ért ijedelemnek. Ugyanis egy alkalommal a beteg, ki családi ápolás végett egy községben volt elhelyezve, az udvaron üldögélve, kar­széke alól egy kígyót látott kimászni, melytől igen megijedt s melyet az elősiető háziak csakhamar agyonver tek. Ettől fogva nnnden .crisise alkalmával, bár változott a lakban, kígyót lát.

Ez a lelki trauma azonban a k ígyónak a gyomorcrisisekkel való kapcsolatos fellépésére magyarázatot nem ad, hanem beauitató véleménye szerint a kígyójelenésnek okát ugyanabban kell keresni, moly a gyomorcrisiseket okozza. A tabeses crisisoknél tndval"vően vérkeringésbeli változások szerepelnek, melyeket tíibben, főképen PAL prímásnak tekintenek, szemben a secundás fájdalmakkal. í gy a gastricus crisisek alatt a vérnyomás a has i szervekben erősen fokozódik s a duzzadtabbá és kanyargósabbá váló artériák von-gálják a plexus solarist, a mi a fájdalmakat okozná.

JKGYZÖKÖNYVEK. lüá

így tehát a kígyójolenés ez esetben nem valami hallucinatio velna, hanem egy ülusiu, melynek alapjául a szemben a erisisek alkalmával lejátszódó vérkeringósbeli változások szolgálnak, olyan­formán, hogy a beteg a erisisek alkalmával inkább megtolódö és kanyargósabbá váló rotinaiis artériákat vagy olyankor mozgékonynyá váló üvegtest homályt vesz észre, illusiósan feldolgozza és kifelé projiciálva k ígyónak látja.

E mellett szólana az, hogy már néhányan írtak le vérkerin­gósbeli változásokkal járó szemerisisoket, másfelől az is, hogy ese­tünkben is sok jelenség szól a mellett, hogy a kígyólátás alapjáfd valamelyes anatómiai substratum szolgál, mely vérkeringósbeli vál­tozások által befolyásoltatik. így pl. a kígyót a beteg mindig csak világos felületen látja, vastagsága és nagysága pedig a szemt()l projiciált távolságtól függ, távolról, pl. ablakon, majdnem tenyérnyi széles, kcizelről csak fonalszerű.

Hogy vérkeringósbeli változások is szerepelnek itt, a mellett szól a erisisek alkalmával fennálló fokozott könyelválasztás és fény­kerülés, továbbá, hogy a roham elején ós végén a kígyót mnidig keskenyebbnek látja, mint a roham közepén. De főképen e mellett l>izonyít, hogy a kígyói testével vagy fejével rendszerint mozogni látja, ezek a mozgások ütemszerűck és egybeesnek a radiális pnlsiis piiisatiójával. Sőt beteg nem egyszer azt is jelezte, hogy a nagy kígyóból oldalra kis kígyók is "nyúlnak ki, melyeknek mozgásai ütemszernen egybeesnek a nagyéval (art. elágazódás ?).

A belső szemvizsgálat eddig biztos eredményt nem adott. Ugyanis a betegnek rendkívül szűk pupillái atropinra is al ig tiigúlnak ki, másfelől pedig ugyanezzel a beteggel therapiás kísér­l e t i e k is történtek, (a mennyiben gyomorcrisist Medináinak, per rcc-tum való alkalmazásával mindig mecrszüntetni sikerült) úgy, hogy (uldig crisis alatt nála szemtükrözés nem történt, hanem csak crisis-mentes időszakban. Ilyenkor a szem belsejében semmi rendkívüli sem volt constatálható.

Bemutató szerint tehát a kígyólátás nem volna más, muit a tabesnél a m ú g y is ritkán előforduló srmicrisisehwk ogy sajátságos alakja.

Hozzászól a)-hoz A'URESS FURENCZ.

2. VERESS FERENCZ : Lupus vulgárisnak sósavval meggyógyított esete. (Bemutatás.)

T. sz. A lupus gyógyítása a therapia legnehezebb feladatai közé tartozik. Nagy türelemre és rendszerint költséges űűszerelésro van szükségünk , liogy ezen a téren eredményeket érjünk el.

A míg a l u p u s ' k i s terjedelmű, mindenesetre a sebészi ki i r tás a legbiztosabb eljárás. Sajnos azonban, hogy nagyobb lupusos góezok sebészi eltávolítása vagy lehetetlen, vagy nehéz plaszt ikai

104 JEGYZÖKÖNYVEK.

műtétet igényel, melynek eredménye legalább az arczon kozmetikai szempontból nagyon is kifogásolható szokott lonin.

A gyógyító tényezők között eddig a legnagyobb szerepkör jutott a F m s E N - f é l e fénynek és a R ö N x a E N - s u g a r a k n a k . Kétségbe­vonhatatlan ezeknek a módszereknek kiválósága és megbízhatósága. De mindkettőnek hátránya, hogy egyfelől rendkívül hosszúra nyúlik a kezelés, másfelől csak klinikákon, vagy d rága pénzen felszerelt magánintézetekben végezhető s ennélfogva nem válhatik som a vidéki gyakorló orvosoknak, sem a nagy közönségnek eléggé köz­kincsévé.

Igaz, hogy ezeken kívül számos egyéb módszer felett is ren­delkezünk, minő a kikaparás, erős redukáló szerekkel való kezelés, tuberkulin stb., de egyedül ezekkel nagyon ritkán érhetünk czélt.

Nagyon örvendetes dolog tehát, ha olyan módszer birtokába jutunk, melyhoz semmi felszerelés, semmi előképzettség sem szük­séges s melyet minden gyakorlóorvos egyszerűen olvasás után is elsajátíthat. Ilyen a lupusnak sósavval való edzése, melyet 1 9 0 4 - b e u D R E ü W - t ó l , a szerzőtől Hamburgban személyesen láttam. Ezt a mód­szert 1 9 0 5 - b e n kipróbáltam s az eredményt most leszek bátor demonstrálni ezen a 1 7 éves nyomdásztauonezon, ki klinikánkat 1 9 0 5 májusában kereste fel legelőször kiterjedt lupns vidgarissal az arcz két oldalának alsó részén s az áll alatt végig, valamint a bal lábszár belső és hátsó oldalán. Utóbbi he lyen a lábikra izom­tömegének megfelelőleg egy 1 6 X 1 8 cm.-el és a térdhajlatban eg^' másik 1 0 X 8 cm. térfogatú, kissé túlburjánzott, helj 'cnként kife­kélyesedett, közepén itt-ott hegesedni kezdődő, de göbcsékkel sűrűn telehintett lupus vulgáris volt. A jobb kar és a bal lábszár­bőrén néhány olsajtosodott mirigy után keletkezett régi behúzódott hog volt. Lupusa állítólag 1 éves korában kezdődött .

1 9 0 5 - b e n 2 — 3 hétig pyrogallus (BESNIBR) kenőcscsel k ö z ö l t ü k

arczlupusát, majd 3 hónapon át rendszeres F i N S E N - f é l o k o z o l é s l x M i

részesült. A lábszár lupusa egyetlen RÖNTGEN expositióban részesült. 1 9 0 5 júniusában egyébként borvaselines kötés alatt állott. 1 9 0 5 októborébon kiboesátottuk, novemberben újra felvettük s arczán a F í N S E N - e z é s t folj'tattuk, míg a térdhajlatban levő lupusfészket éles kanállal kikapartuk. Ekkor fogtam hozzá az ú. n. DREUW- (jelenleg berlini orvos) féle sósavas helyi kezeléshez, melyet csak a lábszáron levő lupuson végeztem. Nap-nap után megfagyasztottam egj^-cgy forintnyi, vagy 5 koronányi területet egészen fehérre s aztán rögtön bedörzsöltem fapálczikára sodort vatta segélyével tömény sósavval 1 — 2 perczig, a míg a liipusos területek egyes részeinok f e l h á m j á n

szürkés foltocskák jelentek meg. Utána indilfereus kenőcscsel bekö­töttem és másnap a szomszédos részletet kezeltem. így mentem végig a lábszár lupusán kb. 3 hónap alatt megfelelő szünetekkel vagy háromszor.

JEGYZÖKÖNYVÜK. lOo

Minden ilyen edzés természetesen erős reaotiós lobot idézett elő, melyet fájdalmas duzzanat, pörkölődés, majd hámlás követett. A lobos tünetek lezajlása előtt ugyanazt a területet nem edzettem.

Ekkor a beteg' 1906 márczius végén eltávozott és 1907 április iS- ikáig, újabb felvételéig nem láttuk. Felvételekor az arezon, az áll alatt, a nyakon már kiterjedt hegesedést constatálhattunk, mely­ben azonban számos kölesnyi lupus göbcse s ezek koronányi cso­portjaiból alakúit fészkek voltak. A lábszár két lupusos foltja közül a nagyobbik, 16 X 1^ cm.-es teljesen gyógyaU és helyén sima heg­szövet volt, míg a kisebbik, térdhajlatbeli, bár szintén behegedt, mégis két egykoronás folton recidivált. E recidivákat éles kanállal és utána B B S N i E B - k e n ő c s c s e l , majd sósavval meggyógyítottuk, míg arczát csak p^^rogalussal kezeltük. Egy hónapi benléte után kibo-csátottuk s folyó óv április 29-én vettük fel újból.

Bejövetelekor az arcz fentemlített hel3^ein hegszövetbo ágyazva nagyszámú lupusgöbcsót találtunk. A lábszár lupusa teljesen gyó ­gyult s csak mellette az ép bőrben találtam egyetlen kölesnyi g ö b -csét, melyet pravaztüvel megszúrtam és sósavval kiégettem.

Az összes kezelés eredménye tehát eddig az, hogy a számos (kh. ()0—70) ülésben Fhtsenezett arczlupus még mindig fennáll, habár javult, míg a DREuw-féle sósavas kezelés a lábszáron teljes gyógyulást eredményezett.

T. sz. Világért sem akarom az elmondottakkal a phototherapia _ értékét kisebbíteni s bemutatásomból minden ilyen czélzatosság

liiányzik. Czélom inkább az volt, hogy ezt a nálunk még J i e m kul­tivált módszerét a lupus kezelésének s a vele elért jó eredményt közöljem s lehetővé tegyem, hogy bárki, bárhol, függetlenül inté­zettől, klinikától, minden befektetés nélkül gyakorolhassa. Az összes felszerelés, a mit a módszer igényel, tömény sósav, chloraothyl és borvaselin, eset leg valamilyen hintő por.

Az ilyen kezelést kozmetikai tekintetben is kielégítő eredmény szokta követni.

Hozzászól: MAKAKA IJAJOS tanár, KANITZ HENROÍ, AIAKSCHALKÓ TAMXS tanár.

3. ZSAKÓ ISTVÁN : Bőrelváltozások elmebetegeknél meehanicai irritatiók következtében. Kégi tapasztalat, hogy egyes foglalkozások maradandó nyomokat hagynak maguk után a kiiltakarón. Közön­ségesen ismeretes a lakatosok, kovácsok apró hegekkel teli kézbőre, a szabók összeszurkált bal hüvelykujja, az asztalosok j o b b hüvol^^k-Hjja második izülotének belső oldalán, továbbá a balkéz tenyerének az alkarral érintkező széle közepén található bőrkeméuyedés. A b ő r i u d v állandó irritatiója folytán létrejött hypertrophiák ós exco-riatióknak, azok következmón3'eivel, számos példáját láthatjuk m é g ezeken kívül.

lOf) . l E G Y Z ü K Ö N Y V K K .

Elmebctügokiiél is hasonló módon jöhetnek létre elváltozások a bőrön, a sokáig tartó dörzsölés és kaparás által. Elég gyakoriak depressiós állapotoknál, kivált az arczbőrnek hosszas kaparás után előállott éles szélű, vérző alapú excoriatiói. Eszleltek oly beteget a helybeli elmoklinikán, a ki őrzékesalódásai alkalmával nagyokat top­pantott a földre s e sok insidtálásnak az eredménye az lett, hog '̂̂ számos berepedés állott be a sarkok borén.

A z egyik bemutatott betegnél előadja, hogy az annál talál­ható hyperkeratosisok keletkezése szintén hallucinatiókban kere­s e n d ő . Az illető bal lapoczkája táján villanyoztatás érzése miatt véde­kező mozgásaival addig irritálta a bal hónalj táj és jobb kéz ü., 4., 5. ujj Í z ü l e t feletti bőrt, a míg ott erős hyperkeratosis jött létre. A bal pectoralis fölötti bőrön állandóan haloványpirosas e l s z í ­neződést lehet találni féltenyérnyi nagyságban . A bal felkar felső é s középső harmadának határánál 5 koronás nagyságban a bőr száraz, kemény, sötétebb színű környezeténél. A jobb 3-ik és kisebb fokban a 4-ik kéz középizület rendesnél nagyobb teriméjű, a felettük l e v ő b ő r ö n e r ő s , száraz hyperkeratosisok észlelhetők, úg3rszintén a jobb 5-ik kéz középujj ízület feletti bőrön. Másik 2 esetben évekkel ezelőtt lefolyt pyodermiák és mélyebb bőrexcoriátiók után vissza­maradt pigment foltokat nuűatott be. Egyiknél csupán az alszárakon voltak észlelhetők szabálytalan szélű, fillérnél kisebb nagj 'ságú v e r e s e s foltok. Az illetőnél 4'/a évvel ezelőtt m é g az egész kültakarón, k e z d v e a nj^aktól a sarkokig lehetett találni hasonló pigmentatiókat, d e e z e k idővel eltűntek. A másik esetben 4 évvel ezelőtt nnnden kezelés daczára a beteg a kötést letépte s újra felkaparta sok helyen már genyező börterületeit. Az illetőt időközben hazavitték, így csupán tavaly észlelhették tovább az akkori bőrelváltozások következmé-nj'oit, a mi érdekes pigment-foltok s hegekből áll. Az clhalvá-nyodás daczára mégis élesen láthatók a kékcsveresbe játszó pigment-foltok. Érdekes, hogy a z elváltozások majdnem symmetriások a két testleien. A könj'ökök bőrén körülbelül t enyérnyi területen apró hegek találhatók. Az alhas bőrén a fandomb és köldök közt középen kb. 7 cm. hosszú, 2 cm. széles, hosszúságával a vízszintes vonalban fekvő 1 mm. méh'ségben behúzódó heges pignientatió található. A czombok feletti bőrön pigmentekkel kapcsolatban heges részek alig észlelhetők s a z alszárakon majdnem teljesen szabálj^os köralakú pigment foltok a bőrben, melyeknek nagysága k b . két ötkoronásnyi.

Mind a 3 esetben dementia praecox paranoides , illetőleg cata-tonica volt az elmegj'ógyászati diagnosis. Az aetiologia tisztán hal-Incinatiók és azok következtében végzett s tercotypusos mozgás()kl)an keresendő, t. i. a bőrnek irritatióját idézték elő a motoricns eredői a z érzékcsalódásoknak. Még ű^lemlíti, hogy luesben egyik s e m szenvedett, gyógyszert egyik sem használt belsőleg, esu^jáu egy-

j .IEOYZOKÖNYVÉK. 1 Ü 7

szerű ziiik, vaseliu ós uaphtalaii keiiőosöket. A legutolsó esetben a többször végzett lapisolás az alszárakon valószínűleg befolyással volt a pigmentatióra, mivel itt sötétebb pigment-foltok ós valamony-uyíre lapisfoltokra emlékeztető szín található.

4. K a n i t z H e n r t k dr. .,^1 Eöntf/en-sugaras (Hjógyítás káros mellékhatásairól" értek ezí k.

A R ö N T o E N - s u g a r a k therajjíás alkalmazása közben néha egyes a bőrre vag^' valamely mélyebben fekvő szervre szorítkozó, esetleg az egész szervezetet illető szövődményes tünetek fellépését lehet észlelni, melyeket a besugárzások káros mellékhatásai gyanánt kell felfognunk. E mellékhatások ismerete, keletkezésük feltételeinek és az ellenük védekezés módjainak megállapítása a gyakorlat szem­pontjából igen nagy fontossággal bír.

Előadó először a K ö N T O E N - s u g a r a k n a k a bőrre gyakorolt káros hatását ismerteti, 3 csoportba osztva a bőrnek R ö N T o n N - s é r ü -

léseit. Az akut módon keletkező ártalmak közül a besugárzások után keletkező pigmentatiót, a szőrzet végleges kiveszését, a bőr­sorvadást és a fekólyképződést, vagjds az ú. n. R ö N X G E N - é g é s t tár­gyalja. Az utóbbinak kapcsán foglalkozik az idiosynkrasia kérdé­sével. Szerinte léteznek \ ugyan csekély egyéni ingadozások a bőr érzékenysége tekintetében, de idiosynkrasia a szó valódi érteimébon a R ö N T G E N - s u g - a r a k k a l szemben nem fordul elő. A R ö s T G E N - é g é s o k okát kivétel nélkül tfdexponálásban látja. Elkerülésük czéljából a fény instriunentalis adagolását tartja a legfontosabbnak, e mellett az alkalmazandó fónyadagot mindig az illető szövet érzékenységo és therapiás beavatkozásunk speciális czélja szerint kell megszabni és végre gondoskodni kell az egészséges bőr tökéletes védelméről. A késői vagy másodlagos bőrelváltozások, melyek több hónappal , esetleg 1 é v v e l a besugárzások után szoktak fellépni, előadó szerint nagy óvatosság m e l l e t t szintén elkerülhetők, csak nem szabad t ú l -

erős ( 3 vagy 4 fokú) reaktiókat előidézni és nom szabad u g y a n ­azon bőrterületet többször egymásután még csak középerős roaktio esélyeinek sem kitenni. A gj^akorlatban ez a R ö N T O E N - t h e r a p i a java-latainak lényegesebb megszorítása nélkül keresztül vihető. Az idült H ö N T G E x - d e r m a t i t i s csakis a R ö N T G B N - s u g a r a k k a l hivatásszerűen fog­lalkozó egyéneke t fenyegeti. A védekezés legfontosabb feltétele és egyszersmind legegyszerűbb módja az antikathod síkja megetti tartózkodás és a kezek átvilágításának mellőzése.

Előadó ezután azou ártalmakat tárgyalja, melyek a RÖNTGEN-kezclés kapcsán belső szervekben támadhatnak. Már régóta ismert a R ö N T G E N - s u g a r a k sorvasztó hatása a herék ós ovariumok fajlagos liámjára. Szövettani vizsgálatok az ivarmírigyek parenchymájának, különösen az ondóképző hámnak teljes elpusztulását nmtatták ki, a mi természetesen sterilitást eredménj'ez. A herék epithelje sokkal

Értes í tő (orvosi s zak) 1909. 8

108 • JEGYZÖKÖNYVEK.

jobban van kitéve a sugarak káros hatásának, mint az ovariumok-n a k egyébként szintén érzékeny hámja, mert az utóbbit a vastag-hasfal védi. Természetes, hogy kezelés közben gondoskodni kell az ivarmirig3rek védelméről. A szemben konjunktivitis, keratitis, skleritis állhat elő R ö j f r í i E N - k e z e l é s folytán, a miket előadó is észlelt néhány esetben. Súlyosabb szemsérülések csak szokatlanul nagy fényadagok alkalmazása után támadnak. A központi ideg­rendszer a sugarak iránt csak nagyon kevéssé órzéken^^ szövetek k ö z é tartozik, e mellett emberben vastag csontos tok fedi azt és védi a sugarak ellen. Innen van az, hogy súlyosabb idegrendszerbeli zavarokat l i ö N T G B N - k e z e l é s kapcsán emberben még sohasem ősz­leltek. Előadónak alkalma volt a csontos kopon^'^atoknak egy nagyobb hiányán keresztül, melyet fejtetőcarcinoma okozott, többször besu-garazni az ag^'-velőt, de az idegrendszer részéről sohasem tapasztalt zavarokat, daczára annak, hogy a besugárzások nagyon eréfyesok voltak. A vérképző szervek túlerélyes röntgenezésével annyira béníthatjuk azoknak funktióképességét, hogy azokban igazi aplasia fejlődhetik ki, a mi végzetes lehet a betegre nézve.

A R ö N T G K N - s u g a r a k a helyi reaktión kívül némelykor általános roaktiót is kiváltanak. Ezen általános reaktio mérgező anyagoknak felszívódása által okoztatik, melyek a R ö s T G E N - s u g a r a k által ért szövetben képződnek. Ezen általános reaktio legjellemzőbb tünetei a láz, az exanthema és bizonyos kísérő subjektiv tünetek, melyekhez súlyosabb esetekben, mikor valóságos R ö N T G E N - t o x a e m i á r ó l lehet beszélni, erős hasmenések, albuminuria, sz ívgyengeség és az erő-beli állapotoknak nagymérvű hanyatlása j á ru lnak . Előadó elég gyakran észlelte a besugárzásoknak ilyen általános hatását, főleg rosszindulatú daganatok röntgenezéso kapcsán. Tapasztalatai szerint a súlyosabb R ö s T Q R N - t o x a c m i á k mindig erősebb szöveti széteséssel járó reaktiók után támadnak és így nem erősítheti meg azt a nézetet, hogy az általános hatás független volna az adagolt fénymennjdségtől.

Eddig a legtöbben azt vallották, hogy a rosszindulatú daga­natok röntgenezése nem mozdíthatja elő a metastasisok képződését. Azonban előadónak alkalma volt bőrsarkoma egy esetét HÖNTGEN-sugarakkal kezelni, mely esetben a kezelés folyamán gyors egy­másutánban apró áttéti góczok támadtak és azoknak fellépési módja olj^an volt, hogy keletkezésűket a besugárzásokkal kellett okozati összefüggésbe hozni. Ezen áttéti góczok keletkezését előadó a széteső tumorból még aránylag ép és burjánzásra képes daganatsejteknek a véráramba jutására vezeti vissza.

Végre tudni kell azt, hogy a R ö N T G E N - s u g a r a k fiatal fejlődő szövetekre, különösen a csontfejlődésre is gyakoro lha tnak káros befolyást. Már eddig is nag,yszámú állatkísérlet bizonyítja e hatá­sukat és nem csoda, hogy a legutóbbi berlini RöNXf iF .N -kong re s sus

JEGYZÖKÖNYVEK. 109

bizottságot küldött ki a R ö N i o E N - s u g a r a k és gyermeki test közötti viszony taimlmányozására. Egyelőre a K ö N T G E N - s i i g a r a k n a k íejlődést-gátló hatása nagy óvatosságra kell, hogy intsen kis gyermekek röntgenezésóuél.

A RÖNTGEN-sugarak kétségtelenül a -|--|--val jelzett gyógy­szerek közé tartoznak. Azonban a súlyos R ö N T O E N - á r t a l m a k , neve­zetesen a R ö N T G E N - é g é s e k korszaka már letűnt és biztos, hogy a mérő eszközök további tökéletesítése és a technika fokozatos fej­lődése elhozza azt az időt is, midőn azok teljes biztonsággal e lke­rülhetők lesznek. A I t ö N T G E N - s u g a r a k egyéb „enyhébb mellékhatá­sainak elkerülésében ezentúl is a legfontosabb kellék a sugarak biológiai hatásainak pontos ismerete és e hatásoknak szigorú szem-mcltartása leend.

X. s z a k ü l é s 1909 . m á j u s 2 2 . - é n .

E l n ö k : PÜBJESZ ZSIGMOND. Jegyző : KONRÁDI DÁNIEL. ,

1. VÉRTES OSZKÁR "dr. két fibromyomás uterust mutat be, az egyiket abdominalis totalexstirpatio útján távolították el s a méhnyak hátsó falából indul ki. A 6 2 éves nő 1 5 évvel ezelőtt prolapsusa unatt állott gyógykezelés alatt, mikor is portié amputatio és kol-porraphia végeztetett nála 4 7 éves korában. A nő már ekkor 2 éve menopausában volt s a méhe rövid hengeres képlet alakjában volt tapintható, tehát nem volt fibromája. Azóta jól érezte magá t s csak az utóbhi 3 évtől fogva beteg, főleg végbélfájdalmakról panaszkodik (ennek megfelelőleg a méhnyak hátsó falában ül a íibroma). Az eset érdekes volta tehát abban van, hogy itt a í ibroma akkor kezdett fejlődni, mikor a nő néhány éve már a menopau­sában volt, holott az ily daganatok főkaraktere éppen az, hogy a klimaxban visszafejlődnek. Á hístologiai kép különben teljesen jóin­dulatú í ibromyomát mutat.

A második corpusíibroma egy 6 0 éves nőtől származik, ki 1 0 éve van kl imaxban, tehát menstruatiói 5 0 éves korában maradtak ki, már ez is mutatja, hogy a betegnél már akkor meg volt a tibroma, saját bemondása szerint már 1 7 év óta tudja, hogy daga ­nata van h a s á b a n . Jelenleg 1 év óta állítólag jobban nő a dagana t s januárius óta fájdalmai tűrhetetlenek. Vérzése 1 0 év óta semmi sem volt. Tapasztalat szerint az oly íibromák, melyek a k l imaxban rohamosabb fejlődésnek indulnak, malignusak szoktak lenni. Ezér t , meg a tűrhetet len fájdalmak miatt supravaghialis amputatióval eltá­volítottuk a daganatos méhet. A hístologiai lelet semmi malignitást

110 JEGYZÖKÖNYVEK.

4

4

nem mutató, teljesen jóindulatú fibromyomát derített ki, csak zsíros dogeneratio ós helyenként hiányos mag'l'estődéssel jelentkező nek-rosis látszott a metszeteken. Ez az eset azt mutatja, hogy a késői korban is okozhat zavarokat egy íibroma látszólag malignus dege-neratio nélkül is.

Mindkét nő különben reactiómentesen gyógyul t . 2. VERESS FEBKNCZ dr. előadása : A Wrijjhi-fétc O'psoninclmó-

leíröl és staphylococcusos betegségek vaccinás gyógyításáról. Megje­lenik egész terjedelmében az „Orvosi Het i lap"-ban.

Szerző ismerteti a F O D O R — P F I I F F E R — E H R i a c H - / e / e hmnoralis és a M E T s c H N i K O F F - / ( ' ' / e cellularis elmélet lényegét, majd áttér a kettő közötti ürt áthidaló W R i G H T - / e ? e opsonintheoria keletkezésére és lényegére. Előadja azokat a kísérleteket, melyeknek alapján W R i o n r ós D o u G L A s fokról-fokra megállapították az opsoninok összes eddig ismert tulajdonságait, hogy t. i. speciliensak, csak a baktériumokat alakítják át phagocytálhatókká, ellenben a fehérvérsejtektől teljesen függetlenek, milyenek sajátságaik a normális, milyenek innnuinsalt egyénekben stb. Rátér ezután az opsonikus index megállapításának módjára, ismerteti az opsonin-iiidex állását egészséges egyéjieknél, helybeli fertőzésben ós általános bacteriiimos iiű'ectióban szenvedő egyéneknél, előadja a W u i G H T - f é l e pathologiai rendszert , melybe az a baeterinmokat az opsoninokkal szemben való viselkedésük alapján beosztotta, elősorolja a különböző indexeket, melyeket W R i o H T - é k staphylococcusos és tnberkulotikus fertőzések eseteiben találtak.

Ezután rátér az immunisatiós folyamatok ismertetésére, melyek a fertőzött szervezetben megindulnak, illetve mesterségesen kivált­hatók ; ilyenek a bacteriumos raccinaiió, a mesterséges és a spontán aiitoinoculatio.

A vaccinatio WRIGHT szerint eleinte az opsonin-index esését az ú. n . negatív phasist, majd emelkedését, a positiv phasist vonja maga után. Előbbi előáll azért, mivel a befecskendezett bacteriumok nagy mohósággal felveszik a meglevő opsonin e g y részét, de viszont erős ingert fejtenek ki a szervezetre új védőanyagok, opsonuiok termelése i ránt : ezért követi a hirtelen indexcsökkenést az opsonin-tartalom kifejezett esése.

Magyarázza és rajzokkal feltünteti az opsonin-index változá­sainak különböző (előnyös és káros) görbéit, melyek gj'ógyítási beavatkozások idejére vonatkozólag becses útmutatásokat szolgál­tatnak, így p é l d á u l nem tanácsos valamelyes operatiót (vérest, vértelent,) vagy vaccinatiót a negatív phasisban végezni, mivel ilyenkor a vérsavóbau a legkevesebb védőanyag, opsonin van, ellenben a positiv phasisban végrehajtott minden, még legenyhébb kezelés is hasznos, mert opsoninban dús vérrel látjuk el a beteg területet.

JEGYZÖKÖNYVEK, 111

Mesterséfjes autoinoculatio szüksége elő áll helybeli bántal-niakuál, ])1. lupusnál , a h o l m, betegség csirái és azok termékei i i c m

érintkeznek eléggé a vérárannnal s emiél fogva nem inihtják a szervezetet opsoniuok termelésére. I lyenkor a b e t e g területen végzett niassage, scariíicatio, edzés, K ö N T G E N - f é l e , vagy F jNPj iN-kezc lés mobi-lisálja a bakter iumtermékeket és antitestek, opsoninok kifejlődését hozza létre.

Siwntan autoinoculatio történik pl. tüdőtuberculosis eseteiben azáltal, hogy szeszélyes időben és mennjdségben korülnek b a c t o -

ri i improdnktumok a véráramba. Egy sétát, lépcsőmászást, torná-szást, de sőt fokozottabb köhögést is autoinoculatio s ennek kapcsán negativ phasis követ, melyet az ezt követő pihenés idejében positiv időszak vált fel.

A mozgásoknak és nyugalomnak ezélszerű adagolásával PATER-s o N és J o M A N gümőkórosokat nemcsak kezeltek, de a B R O s i r T O N -

kórházban meg is gyógyítottak. Szerző ismerteti W i o o H T - n a k diagnostikus és prognostikus

szemjjontból rendkívül fontos lételeit: 1. Ha az opsonin-index egy lűzo]iyos baktér iummal szemben állandóan normális, akkor kizárt dolog, hogy az illető azzá) a mikroorganisnnissal magát fertőzze. 2 Ila az index állandóan alacsony, az a bizonyos baktérium helyi

fe.rtőzést okozott. 3 . Ha az index önként ingadozik, akkorá i ta lános fertőzéssel állunk szemben. 4. Végül, ha az opsonikus index állan­dóan magas, akko r a szervezet a fertőzést szerencsésen kiállotta, vagy pedig sikeres vaccinatio történt.

Saját vizsgálatait szerző 5 hónap óta folytatja. Eleinte VESZ-r i i K i u DEZ.'Ő dr., egyet . m.-tanárral a kórboncztaiii, majd egyedül a bőigyógyászati klinikán dolgozott. Részletesen ismerteti a nénn módosítással végzett W R i o H T - f é l e technikát, az opsonin-index meg-batározására. Leírja a vérsavók vételének, leukocytaemulsió és bac-teriumkeverék előállításának módját, a keverés, iixálás, festés és véi 'sejt-bacteriumszámlálás technikáját, közöl néhány schemát a z opson in kísérletek megejtésére s az index kiszámítására. A normális opsonin-index magasságának megállapítása czéljából, melyet nagy­jából egyniik szok tunk venni, négy staphylocoecusok tekhitetében teljesen egészségesnek látszó, acne-, furuuculusmentes egyén indexét vizsgálta meg és az elsőt normálisnak tekintve, a másik hármat ehez viszonyítva 0-93-nak, l-ü4-nek és 1-16-uak találta.

Eredményei k ö z ü l felemlíti a következő opsonin-indexeket: Furunculosis : 0-62, 0'99, 0 9 4 , 0-41. Acne vu lgá r i s : 1-25, 0-99, 0-80, 0-71, 0-81, O'Ol. Pyodermia : 0-62. Sykosis b a r b a e : 0-47 ( s ú l y o s eset), 0'62. Prur igo Hebrae : P12 .

112 JEGYZÖKÖNYVEK.

Eczema impetig-inosum : 0-78, 0-(il. Cystitis staphylog 'ei ies : 0-27 (súlyos), ü-80 stb. Eseteiben az opsonin-index majdnem mindig csökkent volt a

slaphylococcusokkal szemben. E csökkenés nem mindig aránj^os a fertőzés. súlyosságával, de kiemelendő, hogy két staphylococcusos cystitis közül a súlyosabbikban 0-27-ot, a köinij 'ebb esetben 0-80-at, egy súlyosabb sykosisnál 0-47-et, egy köimyebb esetben 0-62-őt talált.

Referál vaccinatiós kísérleteiről. Kizárólag staphylococeus-vaccinát használt, kezdeti adagul 50 milliót, majd 3 5—6 napon­ként 50-et, vagy 100-at. Eredményeivel nincs megelégedve. A hibát abban találja, hogy sem ő, sem más még nincs tisztában az ada­golás módjával és idejével. Egyik-másik esetében hirtelen és meg­lepő gyógyítási eredményt ért el, többnyire azonban csak némi javulást tudott konstatálni, esetleg azt sem.

Szerző többek közt feltünteti hét (7) esetében a beadott vac-cinák idejét és nagj^ságát, s vele párhuzamosan jelzi az opsonin-index állását, változásait a kezelés alatt.

Ezekhői kitűnik, hogy az index minden esetben töhbé-kevéshhé emelkedett, sőt rendkíriili módon nőtt mé'i olyan esetekben is, midőn klinikailag ennek daczára semmi javidás sem mutatkozott.

Azt is megfigyelhette folytatólagos opsonin-index meghatá­rozás alapján, hogy a vaccinatio által fokozott immunitás, illetőleg az ezt kifejező indexemelkedés, a kezelés abbanhagyása után — a W i i i G H T - f é l e görbének megfelelőleg — fokozatosan csökken, úgy, hogy például egyik esetében, melyben a kezdeti 0-27 index, három vaccinatio után 2-02-re emelkedett, ezután a harmadik befecskondés után 11 napra 0-57, 18 nap múlva pedig 0-47-re szállott le.

Szerző tartózkodik következtetésektől s ezeket későbbre tartja fíenn magának, midőn huzamosabb időn át, nagyszámú esetet dol­gozott fel s csak arra szorítkozik, hogy a benyomást , melyet vizs­gálatai alapján szerzett, röviden összefoglalja: Az opsonin-index meghatározása nagy jártasságot ós a W R i ö H T - f é l e technikához való szigorú ragaszkodást kívánja meg. Esetei beigazolni látszanak W R T G H T ama tótelét, hogy staphylococcusos fertőzések esetében a staphylocoecusok iránti opsonin-index csökkent s hogy vaccinatio révén lényegesen felemelhető. Az opsonin-index ilyen emelkedése azonban nom mindig jelenti a klinikai tünetek javulását is. Sőt sok­szor teljesen elmarad a javulás, még olyan esetekben is, melyek opsonin indexe vaccinatio által tetemesen einolkodett s melj^eket a vaccinatio eredménytelen alkalmazása után más , régi kezelési eljá­rásokkal rövidesen meg lehetett gyógyítani.

A vaccinás gj^ógyítás mértékével még nem rendelkezünk, az adagolás bizonj^talan ós az illető orvos subjectiv megítélésétől függ-.

Az opsonin-index meghatározására rendkívü l becses diagnos-

JEGYZÖKÖNYVEK. 113

XI. s z a k ü l é s I 9 0 9 jún ius 5 . - én ,

Elnök : PURJESZ ZSIGMOND. .Jegyző: KONRÁDI DÁNIEL.

1. B u D A Y KÁLMÁN dr. „Aortitis syphilitira készítményeinek f><'mu,tatása" ezímen 6 esetet 'demonstrál , utalva VESZPRÉMI DEZSŐ dr. magántanárnak a megelőző szakülésen tartott előadására, melyben " a kolozsvári kórboncztani intézet hullaanyagán végzett WASSER-MANN-félo syphilis rcactiókról számolt be. A bemutatott 6 eset niindegyike boneztani jellegeit tekintve a HELLER és tanítványai által leírt Aortitis fibrosa syphilitica tulajdonságaival bír t : úgy a túlnyomóan heges, redős megvastagodások, mint azoknak elhelyez­kedése szempontjából is, a mennyiben főképen a felhágó aortában és az ívben találtattak eltérések, míg a hasi aorta feltűnően ép volt. Mindezen esetekben a hnllavér a W A s s E R M A N N - f é l e syphilis reactiót igen kifejezetten adta, míg a typusos-öregkori arteriosclerosis több esetében ez a reactio hiányzott. A bemutatott esetek közül háromban 'iiég az aorta bi l lentyűk elégtelensége is kifejlődött az által, hogy a megvastagodás és torzulás a billentyűkre átterjedt, különösen jollegző az ily bil lentyűknek az aoiáa belhártyájával való össze­növése, miáltal a Valsalva-öböl bejárata tetemesen megszűkül. Egy lilás esetben 44 éves férfinál a felhágó aorta porczszerű mcgvas-űigodásaí a szív koszorús verőerei közül az egyiknek nyílását erősen szűkítették, a másikét teljesen elzárták, a beteg stenoeardiás rohamban halt el. Egy nagy aneurysma a lehágó mellkasi aorta kezdetén szintén ad ta a WASSERMANN-reactiót. Ezen reactiónak ilyen e.gybehangzó e redménye mindenesetre megerősíti azt a különben i i ' á r is mindinkább több oldalról elismert, újabban klinikusok által 's hangoztatott tételt, hogy a syphilis aránylag gyakran okoz az aortán súlyos megbetegedést , a mel^^ az illető halálát is okozhatja.

tijcus szemponthói, de kivitele sokkal körülményesebb, sokkal nagyobb .jártasságot igényel, mintsem, hogy rövid időn belül általános gya­korlati alkalmazást nyerhetne.

Hozzászól: BLUMENPELD SÁNDOR. 3 . VESZPRÉMI DEZSŐ kórboncztani anyagon végzett BORDET—

VVAssERMANN - f é l e rcactiókról számol be. Vizsgálatainak tárgyát képezte a hullából vett vérsavón kívül még liiinor cerebrospinalis, perieardialis savó s esetleg pleuralis-, ascites- és anasarca savó.

Hozzászóllak: SZABÓ DÉNES tanár, .IANCSÓ MIKI-ÓS, SZABÓ JózsEK és B ü D A Y KXLMXN tanár.

114 JEGYZÖKÖNYVIÍK.

részint aneurysma képződés, részint billentyű elégtelenség, részint a szív koszorús verőerei szájadékának szűkítése által. A WASSER-MANN-l'éle reactiónak a hullai auyagnál való alkalmazásától még több vitás kérdésben is várhatunk felvilágosítást. így egyebek közt arra nézve, hogy a HEr.LUR-féle aortitishez hasonló képet előidéz­hetnek-e a syphilisen kívül egyéb fertőző betegségek is.

2 . ELFEK ALADÁR e lőadása: „A eolloid chemia szerepe az orroft-tiidomdnyhan^. ( L . lírtesítő 7 5 — 8 5 . 1.)

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület új alapszabályainak kivonata.

í . §. A z e g y e s ü l e t c z é l j a é s e s z k ö z e i . Az egyesü le t czél.Ja az 1841/8 . évi Erdélyi Oi-szággyülésen elhatározott és 18i)9-ben Kolozsvárt m e g a l a p í t o t t Erdélyi Nemzet i iVIi'izeum föíitartása, tovább fejlesztése, gyűj t eménye inek t u d o m á n y o s földolgozá.sa, a t u d o m á n y o k mívelése , a honismeretnek és általában a magyar tudo­mányosságnak el őm ozdítása.

3. §. Az E . ÍNl. E . tudományos e s z k ö z e i : szakosztályok és g y ű j t e m é n y e k . A szakosz tá lyok a k ö v e t k e z ő k :

Bölcsészet- , n y e l v - és torténet ludoniányi- , Természe t tudományi - , Orvos tudományi szakosztályok. G. §. Czéljainak megvalósí tására az e g y e s ü l e t : 1. s z a k o s 2 ; t á l y i ü léseket tart; 2. a s zakosz tá lyok munkálatait folyóirataiban kiadja; ;i. íárait li n a u y k ö z i H i s i ' g számára meghatározott módon, bizoiiy.i;- i i i i i i i o k o u d í j ­

talanul , megnyit ja ;

4. táraiban időnként magyarázó e lőadásokat tart; í). a tárakat i l lető tudományszakokból népszerűsí tő és szakelőadásokról g o n ­

doskodik ; t). a tárakban folyó tudományos munkásság eredményei t időhöz n e m k(it(Ut

kiadványokbíxn k ö z z é t e s z i ;

7. vándorgj 'ű lé seke t ; 8. kü lön leges , időszaki kiállítások.at rendez ; 9. é v k ö n y v e t ad k i ; 10. arra rende l t alapítv.áuyokból pályadíjakat tűz ki. 10. §. A z e g y e s ü l e t t a g j a i . A z egyesü le t tagja lehet minden t i s z t e s sé ­

gfis honpolg.'ír, férfi é s nő, a 11—18 §§-ban meghatározott föltételek alatt. A f ö l v é ­telt a j e l en tkezés v a g y .íjánlás alapján a választmány határozza e l .

12. §. A'/, e g y e s ü l e t n e k igazgató, alapítii, rendes és pártoló tagjai vannak . 13. §. I g a z g a t ó tagok azok, kik az egyesü le tnek legalább 1000 koronát, a v a g y

a Múzeumba f ö l v e h e t ő ennyi értékii tárgyat adományoznak. Az igazgató t a g o k , mind a m a g á n , mind a jog i személyek, az egyesü le t vá lasz t ­

mányának tagjai és a rendes tiigok összes jogai t élvezik. 14. xVlapító t a g o k azok, kik az egyesületnek leg.alább 200 koronát , v a g y a

JVIúzeuraba fe lvehető enny i értékű tárgyat adományoznak.

A z .alapító t a g o k a rendes tagok i'isszes joga i t élvezik. 16. §. l í e u d e s tí igok azok, a kik kötelezik magukat, hogy öt éven át tagság i

díj fejében é v e n k é n t 8 koronát fizetnek. Minden rendes tagnak választania kell a 3. §-ban fölsorolt szakosztályok k ö z ü l , ha

valamelyik szakosz tá lynak működésében részt kivan venni. A tagtiij íiz év e l ső negyedében fizetendő. 17. tj- P á r t o l ó tagok azok, a kik kötelezik míigukat, hogy három éven á t évi

4 koronát fizetnek. 54. §. A t a g o k j o g a i é s k ö t e l e s s é g e i . Az igazgató tagok az a l a p í t ó -

és a rendes t a g o k n a k összes joga i t élvezik és azonfelül tagjai a vá lasztmánynak. Az •alnpitó- és a rendes tagok egyforma j o g o k a t é lveznek.

mmmmtáémmmmmimÉimmmmmimí,-. \ ^

55. §. Á rendes tagok jogai a következője: a) szavaznak a közgyű lé seken ; b) indítványokat t e h e t n e k ; de azok érvényes határozat hozata la e lőtt a választ­

m á n y b a n tárgyalandók ; c) választanak és választhatók ; csupán az e lnöki és k é t a le lnöki állásra nem

vá lasz tható más , mint igazgató vagy alapító t a g ; d) díjtalanul kapják az egyesüle tnek általános t ermésze tű éa népszerű kiad­

v á n y a i t ; e) díjtalanul látogathatják az Erdélyi Múzeum tárait, v a l a m i n t az egyesület tő l

rendezet t időszaki k iá l l í tásokat ; f) díjtalanul vehetnek részt az e g y e s ü l e t vándorgyűlése in és minden általa

rendeze t t népszerű és tudományos e lőadáson ; g) díjtalanul vehetnek részt a szakosztályok fe lo lvasó ü lése in ; h) résztvehetuek ama szakosztály működésében , a m e l y b e a l i j . §. szerint be­

l é p t e k s annak kiadványait díjtalanul, a többi szakosztá ly k iadványa i t pedig k e d v e z ­m é n y e s áron kapják.

ötí. §. A pártoló tagok jogai a k ö v e t k e z ő k : a) díjtalanul látogathatják az Erdélyi Múzeum tárait, v a l a m i n t a?, egyesüle t tő l

r endeze t t időszaki k iá l l í tásokat; b) díjtalanul kapják az egyesüle t évkönyve i t és a népszerű e lőadások f ü z e t e i t ; c) díjtalanul vehetnek részt az egyesület v á n d o r g y ű l é s e i n , valamint minden

á l ta la rendezett népszerű tudományos e l ő a d á s o n ; • d) évi 2 koronával előfizethetnek e g y - e g y szakosztály k iadványára.