Érzelem emÓciÓ
DESCRIPTION
ÉRZELEM EMÓCIÓ. Definíciók. A valóság tárgyaihoz, jelenségeihez fűződő szubjektív viszonyt fejezi ki. Színezi élményeinket, kísérő jelenség. Átélt tendencia valami felé illetve valamitől, amit az egyén intuitíve jónak hasznosnak, illetve rossznak károsnak értékel. (Arnold, 1963). - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
ÉRZELEMEMÓCIÓ
Definíciók A valóság tárgyaihoz, jelenségeihez fűződő
szubjektív viszonyt fejezi ki. Színezi élményeinket, kísérő jelenség. Átélt tendencia valami felé illetve
valamitől, amit az egyén intuitíve jónak hasznosnak, illetve rossznak károsnak értékel. (Arnold, 1963)
Motiváció és Emóció kapcsolata:Movere = mozgatni (latin)Az érzelem tehát egyrészt drive, de mindig
megjelenik, mint egy vegetatív reakció is.Történeti előzmények: Wundt –élményszínezet (kellemes –
kellemetlen) Darvin –a kifejező mozgások adaptív
funkciója Cannon(1927) – központi idegrendszeri
történés (talamusz ?)
Főbb elméletek;James – LangeAktivációs elméletek(Cannon-Bard, 1927,
Lindsley, 1951.)Kéttényezős elmélet (Schachter – Singer,
1962.)Kognitív kiértékelés elmélet (Lazarus, 1993)
érzelem
inger arousal észlelése
James(1884.amerikai)-Lange(1885.dán) érzelemelméletete
ingerszubkortikális agyi területek
autonóm arousal
emocionális élmény az
agykéregben
Cannon-Bard (1927)érzelemelmélete
Lindsley(1951) talamusz helyett hipotalamikus részek, limbikus r.
inger
más információk
az arousal más forrásai
az inger kognitív
értelmezése Melyik
érzelem?
autonóm arousal
intenzitásÉRZELEM
Schachter-Singer (1962) érzelemelmélete
kiváltó esemény
vegetatív arousal
kognitív kiértékelés
érzelem- kifejezés
észlelt arousal
érzelmi vélekedés
észlelt kifejezés
átélt érzelem
Az érzelmi élmény összetevői
optimális szint
növekvő éberség
mélyalvás
Alacsony Magas
növekvő emocionális zavartság
az ébredés pontja
szervezetlenség
TELJE
SÍT
MÉN
Y
AROUSALSZINT
Az emocionális aroussal és a teljesítmény
Az érzelmi intelligencia tulajdonság alapú modellje(Goleman 1997): A saját érzelmeink pontos és tudatos
észlelése és monitorozása. A saját érzelmeink módosítása és
elfogadható kifejezése. Mások érzelmeinek pontos észlelése
és az azokra való válaszadás. A társas viszonyok sikeres
kezelésének képessége. Az érzelmek fókuszálása a kitűzött
célra, ami magában foglalja a késleltetett jutalmat és az indulatok adaptív áthelyezését és kanalizálását.
Salovey és Mayer képesség alapú modellje (1990-1997):
Az érzelem észlelése, értékelése és kifejezése
A gondolkodás érzelmi serkentése Az érzelmi információ megértése,
elemzése, az érzelmi tudás felhasználása Az érzelem szabályozása Részletesebben ábrázolva:
Érzelmi intelligencia
III. érzelmi megértés
II. érzelmi integráció
IV. érzelmi szabályozás
I. érzelmi percepció
A gondolatok támogatják az
érzelmi, in-tellektuális és sze-mélyes növekedést
Az irányítás ösztönzi az
érzések iránti nyitottságot
Az érzelmeket érzékeljük és azok
a kogníciót automatikusan befolyásolják
Az érzelmekre és az
érzelemmel kap-csolatos informá-cióra figyelünk
Az érzelem vele-járóit az érzéstől a jelentésig figye-lembe vesszük
Az érzelmeket észleljük
és kifejezzük
Az érzelmek a kognitív
rendszerbe, mint észrevett és befolyást
gyakorló jelzések lépnek be
A kapcsolatra vo-natkozó érzelmi jel-
zéseket megértjük a-zok interaktív és idő-
beli velejáróival együtt
Az agresszióEtológiai fogalomként kezelték az
agressziót: Konrad Lorenz (1903-1989) Nikolaas Timbergen (1907-1988) Csányi Vilmos (1999)
Összesen hét fajta agressziót különíthetünk el az állatoknál,
zsákmányszerző agresszió, mely mögött általában nincsen indulat, háziállatoknál éppúgy megfigyelhető.
a hímek agressziója a nőstények megszerzéséért,
a sebzett állat agressziója, a félelem miatt bekövetkező agresszió (mint
a sarokba szorított patkány támadása), az anyai agresszió, a territoriális, azaz területvédő agresszió
(elsősorban halaknál végzett kutatások), a „csipkedési sorrend” (baromfiknál), mely
a csoporton belüli dominanciával áll összefüggésben.
Az agresszió biológiai okait kutatva rájöttek a tudósok, hogy a hipotalamusz speciális területeinek ingerlése agresszív, gyilkos viselkedést vált ki. A hipotalamusz ilyen irányú vizsgálatát már a múlt század 30-as éveiben, Hess svájci kutató elkezdte.
A pszichológusok majmokkal végzett kísérleteiben az agresszív válasz nem automatikus, számított a tapasztalat és a szociális hatás. Az embereknél a pszichosebészet hasonló eredményekre jutott.
Más kísérletek az emberi agresszió alapját a tesztoszteron hormon magas szintjével igyekeztek indokolni.
A másik alapvető – az agresszió mibenlétéről szóló – pszichológiai elmélet az agressziót tanult válaszként értelmezi. A szociális tanuláselmélet a megfigyeléses tanulás, a kognitív folyamatok jelentőségét hangsúlyozza.
A SZORONGÁSRÓLA SZORONGÁSRÓL::Az interakcionista megközelítésben többféle Az interakcionista megközelítésben többféle
szorongást értelmezhetünk:szorongást értelmezhetünk:általános szorongásosságáltalános szorongásosság, mint , mint
személyiségvonás (trait) személyiségvonás (trait) a tényleges szorongásos állapotota tényleges szorongásos állapotot (state) (state)
(Zuckerman 1976).(Zuckerman 1976).
teljesítményhelyzetekhez kötődő. teljesítményhelyzetekhez kötődő. teljesítmény, teljesítmény, vagy tesztszorongás.vagy tesztszorongás.
Tovább bontva a szorongásosságot, Tovább bontva a szorongásosságot, lehetnek emberek, akik lehetnek emberek, akik intellektuálisintellektuális, , megint mások talán megint mások talán motorosmotoros teljesítményhelyzetben vagy esetleg teljesítményhelyzetben vagy esetleg sajátos sajátos társas interakcióbantársas interakcióban mutatnak mutatnak fokozott szorongásosságot. fokozott szorongásosságot.
A vonás-helyzet interakciós elmélet A vonás-helyzet interakciós elmélet alapján tehát szükségszerűen alapján tehát szükségszerűen sokféle sokféle szorongásosság szorongásosság megkülönböztethetőmegkülönböztethető,, és és megkülönböztetendőmegkülönböztetendő..
A szorongás folyamatjellegű értelmezése:Kognitív kiértékelés elmélet:Arnold (1963) definíciója már erre utal.Lazarus (1993):Elsődleges kiértékelés: a személyes
jelentőség (fenyegető ártalom, vagy kihívás)
Másodlagos kiértékelés: okok (ki a felelős) és
lehetőségek az elhárításra, a megoldásra.
stresszteli környezet
kimerültség betegség
jelei
elhúzódó adaptáció
támadó vagy
menekülő viselkedés
alarm mozgósítás adaptáció
visszatérés a normális egyensúlyi állapothoz
átmeneti adaptáció
ÉRZELMEK
Az érzelmek közvetítő szerepe a szervezet biológiai állapota és a viselkedés között
A szorongás és a megküzdés (coping) kapcsolataA szorongás dinamikájában elsődleges
értékelés során dől el, hogy az aktiváló feltételekhez az egyén jótékony vagy kártékony következményt társít. A következő értékelési szakasz, hogy amennyiben negatív következmény elvárás van, akkor lehetséges-e egyáltalán a negatív következmény elhárítása. A második szakaszban dől el, hogy az elsődleges veszélyérzet átértékelődik-e kedvező következményelvárássá, vagy rögzül a szorongásos állapot, ami az inkompetencia, a tehetetlenség érzésével, a kognitív interferencia révén, a teljesítmény romlását eredményezi. Oláh (1993).
A megküzdés modelljei
Pszichoanalitikus teóriákÁllatpszichológiai modell (Levin és Ursin, 1980 )Trait modellek (Byrne 1964) Kognitív tranzakcionalista coping modell (Lazarus, 1974)
A megküzdés jellemzői
Stone és Neale (1984): "megküzdésnek tekinthető minden olyan cselekvés vagy kognitív művelet, amelyet egy egyén tudatosan alkalmaz egy stresszteli szituáció kezelésére vagy az anticipált fenyegetés hatására keletkező feszültség feldolgozására".
Célirányos, szándékos, akaratlagos kognitív és viselkedéses erőfeszítés, amikor a személy úgy értékeli helyzetét, hogy az meghaladja aktuális forrását
A megküzdéses válaszok a stresszorra adott szándékos fizikai vagy mentális reakciók amelyek a környezetre és a belső állapot megváltoztatására irányulnak.
A Megküzdési Mód Preferencia kérdőív (Oláh, 1993)
80 tételes szituáció-reakció kérdőív4 fokú gyakorisági skála
Faktorok:
Probléma centrikus reagálás Támaszkeresés Feszültség kontroll Figyelem elterelés Emóció fókusz Emóció kiürítés Önbüntetés Belenyugvás
Paradigmaváltás a stresszkutatásban
Antonovsky – salutogenikus modell:a patológiás következmények vizsgálata helyett a
stresszelszembeni védelmet biztosító személyiségtényezőketkutassuk. Teóriák:kontrollképesség (Averill, 1973; Rothbaum, Weisz andSnyder 1982; Bryant 1989, Steptoe, 1989);tanult leleményesség (Rosenbaum (1988);keményen helytálló személyiség (Kobasa és Maddi, 1977);diszpozicionális optimizmus (Scheier és Carver 1983);koherencia érzés (Antonovsky (1979);éntudatosság (Fenigstein és mtsai (1975).
A Pszichológiai Immunrendszer (Oláh, 1993, 2005)
Megközelítő-monitorozó” „Mobilizáló-alkotó- végrehajtó” „Önszabályozó” alrendszer alrendszer alrendszer
Pozitív gondolkodás Kihívás és rugalmasság Szinkronképesség
Koherencia érzés Énhatékonyság érzés KitartásKontroll érzés Öntisztelet ImpulzuskontrollNövekedésérzés Leleményesség Érzelmi
kontrollTársas monitorozás Társas mobilizálás Ingerlékenység- képessége képessége
gátlás Szociális alkotóképesség
A kérdőív (Oláh, 1997) 80 kérdés 4 fokú skála (Mennyire jellemző rám) 16 faktor