etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

60
Etikai kérdések az élődonoros Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél veseátültetésnél Dr. Toronyi Éva Dr. Toronyi Éva egyetemi adjunktus Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika , , Budapest Budapest

Upload: melania-taurus

Post on 04-Jan-2016

33 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél. Dr. Toronyi Éva. egyetemi  adjunktus. Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika , Budapest. ETIKAI KÉRDÉSEK AZ ÉLŐ DONOROS VESEÁTÜLTETÉSNÉL. Dr.Toronyi Éva Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika. - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Etikai kérdések az élődonorosEtikai kérdések az élődonorosveseátültetésnélveseátültetésnél

Dr. Toronyi ÉvaDr. Toronyi Évaegyetemi  adjunktus

Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika,, BudapestBudapest

Page 2: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

ETIKAI KÉRDÉSEK AZ ÉLŐ DONOROS

VESEÁTÜLTETÉSNÉL

Dr.Toronyi ÉvaSemmelweis Egyetem

Transzplantációs és Sebészeti Klinika

Page 3: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Első magyarországi élő donoros vesetranszplantáció

1962-ben Szegeden Németh András

Elvégezte az első magyarországi élő

donoros veseátültetést

79 nap remény!

Page 4: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Bevezetés I.

• Az élő donoros veseátültetések száma az utóbbi években jelentősen növekedett Magyarországon.

• Az élő személy testéből történő szerveltávolítást az 1997. évi CLIV. törvény szabályozza, mely 1998. július 1-én lépett hatályba.

• Ennek alapján a nem genetikai rokonok között történő szervátültetés is megengedett, amennyiben a törvényben pontosan meghatározott feltételek teljesülnek.

• Ezek közül igen fontos az, hogy az adományozó közjegyző előtt kiállított okiratban nyilatkozzon arról, hogy a kapott tájékoztatás után önként és minden befolyásolástól mentesen hozzájárult a szerv kivételéhez.

Page 5: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Bevezetés II.

• Elfogadható-e etikailag egy egészséges ember olyan műtétje, amely nem az egyén, hanem egy másik személy érdekét szolgálja?

• Az egyenes ági genetikai rokonokat kivéve a donornak és a recipiensnek egymástól függetlenül meg kell jelennie az egyetem rektora által kijelölt etikai bizottságánál és csak a bizottság hozzájárulásával végezhető el a szervátültetés.

Page 6: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Mi az etikai bizottság feladata?

• A donor és a recipens közötti szoros érzelmi kapcsolat fennállásának bizonyítása

• Meggyőződés arról, hogy az adományozás ellenérték nélkül, minden kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történik

Page 7: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Jog? Etika?

Page 8: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Mi az etikai bizottság feladata?

• Lelki kényszer kizárása (szülő, testvér, házastárs- családi presszió, elvárás)

• Anyagi ellenszolgáltatás kizárása

• Alkoholizmus

• Drogfogyasztás

• Psychés zavarok vizsgálata

Page 9: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Felmerülő kérdések:

• Test feletti önrendelkezés joga (BTK173/H§2. )• Fiatal az idősebbnek? (gyermek-szülő, fiatal pár)• Családfenntartó adományozza az eltartott

családtagnak?• Szeretne később gyermeket az adományozó?• Mi történik, ha esetleg később a saját

gyermeknek is szüksége lenne egy vesére? (öröklődő megbetegedések)

• Altruista, non-directed donation elfogdása?

Page 10: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Élő donoros vesetranszplantációk száma a SE Transzplantációs és Sebészeti Klinikán

0 1

5 53 3 3 3 2 2 3 1

85

1112

5 52 1 2

3 302

86910

5

11

1514171615

3134

8

0

5

10

15

20

25

73 85 97 2001 2005 2009

Összesen: 251 élő213 LRD38 LURD

Page 11: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Élő donoros vesetranszplantációk száma a SE Transzplantációs és Sebészeti Klinikán

Összes élő

0

5

10

15

20

25

30

35

40

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Page 12: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

CÉLKITŰZÉS

• Az élődonoros transzplantáció speciális etikai aspektusai

• Élő donoros etikai bizottság tapasztalatai

• Az élődonoros transzplantáció új lehetőségei

• A különböző formákkal kapcsolatosan felmerülő törvényi szabályozás kérdései

• Etikai dilemmák

• Psychológiai aspektusok

Page 13: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

A kivizsgálás speciális szempontjai

• Különlegesen fontos szakmai szempontok, amelyek az élő donorok transzplantációra való alkalmasságának kritériumait szigorúbban szabják meg:– Nagyobb felelősség- egészséges embert teszünk ki

a nephrectomia kockázatának,– A donor számára a műtétnek nincs előnye- kivéve a

psychés hatást– Szűrővizsgálat, tumor kizárása, hypertonia, diabetes

felfedezése stb.

Page 14: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél
Page 15: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

RECIPIENS ALKALMASSÁG

Több kivizsgálás szükséges, mint a cadaver donáció esetén?

NEM !!

DE, az élő donációnál csak egy recipiens létezik és nincs alternativa, ezért még szigorúbb kritériumok alapján kell a vesetranszplantációra való alkalmasságot megállapítani

Page 16: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

DONOR KIVIZSGÁLÁS MENETE

• Etikai bizottság– Nem első fokú vérrokonok– Házaspárok, élettársak– Érzelmileg motivált donáció esetén

• Közjegyzői nyilatkozat

Page 17: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

ÉLŐ DONOROS VESETRANSZPLANTÁCIÓ-LAPROSCOPOS TECHNIKA

Page 18: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél
Page 19: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

A minimal invazív technika előnyei

• Jobb kozmetikai eredmény

• Gyorsabb gyógyulás

• Rövidebb kórházi tartózkodás

• Kevesebb fájdalomcsillapító igény

• Mielőbbi visszatérés a munkába

Page 20: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél
Page 21: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

EREDMÉNYEK

2012-ben 34 élődonoros veseátültetést végeztünk

• 20 - genetikai rokonok között• 14 - genetikailag nem rokonok között

Page 22: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Anyag és módszer I.

• A Transzplantációs és Sebészeti Klinikán működő etikai bizottság 2009. szeptember 1. és 2012. december 31-e között

• 52 donor-recipiens párt hallgatott meg és hozott döntést a tervezett átültetést illetően.

• 51 donor- 1 donor két alkalommal járt a bizottságnál

• 48 recipiens- 4 recipiens két alkalommal jött el

Page 23: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Anyag és módszer II.

• Átlag életkor:– Donorok: 45 év– Recipiensek: 47 év

• Nemi megoszlás: – Donor- 21 férfi, 26 nő– Recipiens- 27 férfi, 20

Donor

férfinő

Recipiens

férfinő

Page 24: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Donor-recipiens kapcsolatok

• Házastárs 26

• Élettárs 9

• Távoli rokon 6

• Munkatárs 3

• Barátnő 3

• Családi barát 3

• Szülő barátja, barátnője 2

Page 25: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Eredmények I.

• Házastárs• Élettárs• Távoli rokon

– a döntés általában nem volt nehéz, bár az élettárs csoportban a túl rövid ideje tartó kapcsolat sokszor kérdéseket vetett fel.

– Lelki kényszer

Page 26: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Eredmények III.

• A barát, családi barát, munkatársként megjelölt kapcsolatok okozták a legtöbb dilemmát (11 eset; 3 munkatárs és 8 barát).

• A bizottság négy alkalommal nem tudta az erős érzelmi motiváltság tényét megállapítani– Munkatárs (vállalkozásban)– Barát (korábban munkaadó-munkavállaló)– Családi barát (recipiens 24 éves, donor 52)– Házastárs (mindkettőnek második házassága)

Page 27: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Eredmények IV.

• Két alkalommal psychiátriai és psychológiai vizsgálatot kért– Celeb, buddhista. A bizottság véleménye alapján a

„celebség” a hírnév utáni vágy volt a fő motiváció– 20 éves donor, 22 éves recipiens; fél éve élettársak

Page 28: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Bizottság beleegyező döntése ellenére meghiúsult donációk

• Barátnő- barátnő; a donor családja a saját gyermekeik miatt aggodalomból lebeszélte a donort az adományozásról (végül a férj adott vesét)

• Élettárs donor visszalépett

• Élettárs donort letartóztatták

Page 29: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Rossz érzések

• Anyagi függőség?

• Munkaadó- munkavállaló

• Családi kényszer?

• Anyagi ellenszolgáltatás?

• Testvért lepasszolta a „kereszt-vizsga”, most nekem kell adnom

• Apa félt a donációtól (szülők elváltak), családi barát adott vesét

Page 30: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Megható történetek

• Alport syndromás család, édesanya és 3 fia beteg, már mindhárom fiú vesetranszplantált, kettő szintén élő donortól, a családból kapott vesét (mélyen vallásos nagy család; nagybácsi, unokaöccs, kiterjedt rokonság)

• 40 éve házasok, mindketten az egészségügyben dolgoztak, természetes a döntésük

• 45 éve házasok- ezáltal újból megerősítve érzik a kapcsolatukat

Page 31: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Szomorú történetek

• Házaspár; feleség adományozott a férjnek, majd közvetlenül a műtét után elhagyta, mert a Klinikán beleszeretett egy másik donorba

• Családi barát donor a műtét után már nem beszélt a recipienssel, a mobiltelefonjaikat dobálták egymáshoz a kórteremben az ágyban fekve; ha tudtam volna, hogy ez a műtét ennyire fájdalmas

Page 32: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Visszautasítás

• Figyelembe véve azt a tényt hogy mindenkinek joga van a saját teste feletti rendelkezésre, nagyon felelősségteljes és nehéz döntés a visszautasítás.

• Rövid idő áll a bizottság rendelkezésére

• Törvény tiszteletben tartása

• „Csapda helyzet”- kollektív bölcsesség, törvénytelenség lehetőségének a kizárása

Page 33: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Visszautasítás

• Két esetünkben rövid idő elteltével bebizonyosodott, hogy az elutasító döntés jogos volt,

• a donor visszalépett és a recipiens később elmondta, hogy a donor anyagi ellenszolgáltatást várt el.

• Egy donornak jelentkező barát a büntetés végrehajtás elől remélt ily módon megszabadulni.

Page 34: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Következtetés

• Az élő donoros etikai bizottság jelentős felelősséget vállal magára a szoros érzelmi kapcsolat fennállásának bizonyításával illetve az adományozás ellenérték nélkül, minden kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történő módjának a megállapításával.

• Az előzetes kivizsgálást végző munkatársak- nephrológus, koordinátor, sebész – véleménye igen nagy segítséget jelent a donációt illető döntés meghozatalában.

Page 35: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Meghiúsult donációk okai: (50)

• ABO incompatibilitás - 5• Keresztpróba pozitív - 6• Kizárandó antigén - 6• Hypertonia - 5• Anti Hbc, anti Hbs positiv - 3• Nem jelentkezett többet - 6• Recipiens nem alkalmas - 5• Donor betegsége - 14

Page 36: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Meghiúsult donációk (50)

Rokonsági fok szerint:• Anya 10• Apa 4• Házastárs 10• Testvér 7• Egyéb vérrokon 4• Érzelmileg motivált 15

– Barát 7– Élettárs 3– Egyéb 5

Page 37: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Élő donoros transzplantáció új lehetőségei

• Cross over transzplantáció- párok közötti „kereszt” transzplantáció

• Dominó transzplantáció

• Altruista, non-directed, Good Samaritan transzplantáció

Page 38: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Cross over transzplantáció - párok közötti „kereszt” transzplantáció

• Mivel immunológiai szempontból pl. házastársak között nem mindig lehetséges a transzplantáció, ezért jött létre az ún. „cross-over” transzplantáció, ahol két házaspár tagjai „keresztben”, egymás házastársainak adják a szervet

• Azok a betegek, akik immunológiai okok miatt nem kaphatnak a saját párjuktól vesét,

• Megkapják egy másik pártól a szükséges és megfelelő vesét és

• Az ő párjuk veséje pedig a másik partnerbe kerül

Page 39: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél
Page 40: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Cross over transzplantáció- párok közötti „kereszt” transzplantáció

• Feltétel: Kétoldali kölcsönös egyezés a párok között

• 2011-ben az USA-ban az élő donoros átültetések 10%-a pár, kereszt donáció volt.

Page 41: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Dominó transzplantáció

Számítógépes egyeztető program

Page 42: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Dominó transzplanáció

• Nem szükséges két pár között „keresztben” egyezés

• Lehetővé teszi az immunológiailag nem megfelelő párok tagjainak veséhez jutását

• „O” vércsoport igen gyakori a recipiensekben

• „O” vércsoport igen gyakori a donorokban

Page 43: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Domino transzplantáció

• Élő donoros transzplantációk sorozata, ahol egy donor egy kompatibilis recipiensnek ad egy vesét, (aki a saját donorjával incompatibilis volt)

• És ezen recipiens donorjának a veséjével megkezdődik a „dominó effektus” a transzplantációra váró recipiensek sorában

Page 44: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Domino transzplantáció

• Így 6-10 pár kaphat vesét• A sorban utolsó helyen álló

donor veséjét pedig a várólista első helyén lévő recipiensnek adják

• Így zárul a „dominó effektus” - zárt lánc

• Vagy –nyitott lánc-, amikor az utolsó donor veséjével várnak és ezzel egy újabb dominó láncot indítanak el. (nem szimultán lánc)

Page 45: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Indirekt, alturista, „Good Samaritan”, jó szamaritánius vese donáció

• Egészséges személy felajánlja a veséjét • Egy ISMERETLEN személy számára, akinek vesére

van szüksége

• Ez a donor-pool növelésének egy új lehetősége

• Első publikáció- Matas et al. N Engl J Med 2000:343:433

Page 46: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Svéd program- Gunnela Norden

2004-ben kezdődött- Svéd Transzplantációs Társasággal történt egyeztetést követően

IrányelvekAdams et al. The nondirected live-kidney donor: ethical considerations and practical guidelines: A National Conference Report. Transplantation 2002:74:582

Page 47: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Speciális kiértékelési protokoll

Transzplantációs Centrumhoz kapcsolódó kivizsgálási program

1ső találkozás: transzplantációs nephrológus transzplantációs coordinátor szociális munkás pszichiáter

Vizsgálatok a helyi kórházban

2-ik találkozás: CT angiographiatranszplantációs nephrológustranszplantációs coordinátortranszplantáló sebész

Page 48: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

EREDMÉNYEK 2007 végén

1. 37 interjút végeztek a transzplantációs coordinátorok11 személyt elutasítottak az első interjú után (direkt kontraindikáció)26 személynek küldtek információs csomagot16 személy soha többet nem jelentkezett

1. 10 személy jelent meg a következő vizsgálatra 5 személyt elutasítottak az orvosi vizsgálatok alaján (orvosi indokok alapján) 1 személy visszalépett a második vizsgálat során (túl magasnak találta a beavakozás kockázatát)

• 4 személyt fogadtak el nem irányított transzplantációra3 donáció történt 1 személy nem jelentkezett többet (3 hónap gondolkodási időt kért

Page 49: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Összefoglalva a svéd tapasztalatokat

2004-2012 3 indirekt donáció történt

• A program kivitelezés igen intenzív munkát igényel• Nem tudja megoldani a problémát, ha csak kevés donor

jelentkezik

Page 50: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Altruista donáció- holland tapasztalatok

• 2000-2009 között- 132 személy érdeklődött az altruista donációról

• 51 altruista donor veséjét távolították el• Domino - pár donáció sort indították el ezzel a

vesével

Page 51: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Etikai és pszichológiai aspektusok

• Holland tapasztalat– Kb. 374 - 425 cadaver transzplantáció évente– 200 élő donoros átültetés– 1300 beteg a várólistán– 4 év átlagos várakozási idő– 20 %-os éves halálozási ráta a várólistán– A potenciális élő donoros transzplantációk egy

harmada nem valósul meg ABO incompatibilitás és donor specifikus szenzitizáció miatt

Page 52: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Etikai és pszichológiai aspektusok

1. Az „idegen” által történt donáció hatása a donor- recipiens pár donációs motivációjára

2. Anonimitás

3. A donációtól visszalépni kívánók számára elvész az „orvosi indok”

4. A „kereszt-transzplantáció” a szervkereskedelem egyik első lépése lehet?

5. A jelenlegi szervdonációs programokkal való kölcsönhatás

Page 53: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Az „idegen” által történt donáció hatása a donor- recipiens pár donációs motivációjára

• Aggodalmak vethet fel, hogy a szerv nem a „szeretett” személytől származik, hanem egy idegentől; milyen volt az a személy

• Személytelenebb, mint a direkt donáció• Megszünteti a recipiens számára az „örök hála”

elvárását

Page 54: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Anonimitás

• A megkérdezett párok szerint feltétlenül fenn kell tartani az anonimitás

– Kisebb pszichológiai nyomás– A két vese funkcióját nem hasonlítják össze– Nem ítélik meg egymást negatívan a párok

Page 55: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Szervkereskedelem?

• A donor veséjét egy idegen kapja, de nem ingyen,• Olyan „csere” értéket kap helyébe- nevezetesen egy

vesét, melyre szerettének szüksége van• A donor célja, hogy odaadja veséjét egy idegennek,

ezáltal megszerezve egy vesét azon szeretett személy számára, akinek szüksége van erre

• Donor korát, immunológiai egyezést jobban figyelembe veszik

Page 56: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Egyéb programokkal való kölcsönhatás

• Cadaver pool és élő donor pool együttes kezelése- NEM!

• „O” vércsoportú recipiensek• Nagyobb pool létrehozása:• Kényszeríthető-e valaki, hogy ahelyett, hogy

direkt adjon egy vesét valakinek, a közös poolba adja a veséjét

Page 57: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Következtetés

• Az élő donoros vese transzplantáció új lehetőségei számos etikai és pszichológiai kérdést vetnek fel,

• De egyik sem jelenthet kizáró okot ahhoz, hogy ezekkel a lehetőségekkel a donorok számát növeljük.

• Remélhetőleg Magyarországon is hamarosan megteremtődnek a jogi feltételek – a kereszt donációhoz– a dominó transzplantációhoz és – az altruista donációhoz

Page 58: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Köszönöm szépen a figyelmet

Page 59: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

Köszönöm szépen a figyelmet

Page 60: Etikai kérdések az élődonoros veseátültetésnél

EREDMÉNYEK- ÉRDEKESSÉGEK

• CIT idő: – legrövidebb: 36 perc– Leghosszabb: 181 perc– Átlag: 98 perc

• Donor és recipiens közötti legnagyobb súlykülönbség:– 121 kg-os apa 40 kg-os gyermek

• Legidősebb donor: 71 éves

• Legfiatalabb donor: 30 éves