európa regionális társadalomföldrajza ii.balkancenter.ttk.pte.hu/turizmus/letoltes/cssz.pdf ·...

27
Csehorsz Csehorsz á á g g é é s s Szlov Szlov á á kia kia Eur Eur ó ó pa region pa region á á lis t lis t á á rsadalomf rsadalomf ö ö ldrajza ldrajza II. II.

Upload: others

Post on 24-Jan-2020

20 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

CsehorszCsehorszáág g éés s SzlovSzlováákia kia

EurEuróópa regionpa regionáális tlis táársadalomfrsadalomfööldrajza ldrajza II. II.

CsehorszCsehorszáág g éés Szlovs Szlováákia tkia téérkrkéépepe

ForrForráás: s: ProbProbááldld F., 2000. CDF., 2000. CD--romrom

AlapadatokAlapadatokCSEHORSZCSEHORSZÁÁGG

t= 78866 kmt= 78866 km22

LakossLakossáág= 10,24 millig= 10,24 millióó ffőőGDP/fGDP/főő: 15800 USD (: 15800 USD (vváássáárlrlóóererőőparitparitáásonson alapulalapulóó))MunkaerMunkaerőő

MezMezőőgazdasgazdasáág: 4%g: 4%Ipar: 38%Ipar: 38%SzolgSzolgááltatltatáások: 58%sok: 58%

MunkanMunkanéélklküülisliséég: 10,6%g: 10,6%AdminisztratAdminisztratíív beosztv beosztáás: 13 s: 13 krajkraj + f+ főővvááros/7+1 NUTS ros/7+1 NUTS II. rII. réégigióó

SZLOVSZLOVÁÁKIAKIA

t= 48845 kmt= 48845 km22

LakossLakossáág= 5,4 millig= 5,4 millióó ffőőGDP/fGDP/főő: 14500 USD (: 14500 USD (vváássáárlrlóóererőőparitparitáásonson alapulalapulóó))MunkaerMunkaerőő

MezMezőőgazdasgazdasáág: 3,5%g: 3,5%Ipar: 30,1%Ipar: 30,1%SzolgSzolgááltatltatáások: 66,4%sok: 66,4%

MunkanMunkanéélklküülisliséég: 13,1%g: 13,1%AdminisztratAdminisztratíív beosztv beosztáás: 8 kraj/3 NUTS II. rs: 8 kraj/3 NUTS II. réégigióó

GazdasGazdasáágtgtöörtrtéénetnetNagy Morva Birodalom (830Nagy Morva Birodalom (830--906)906)

A KA Káárprpáátt--medencmedencéébe is benybe is benyúúltltA magyarok semmisA magyarok semmisíítik megtik megBeolvadnak az itteni szlBeolvadnak az itteni szláávok a magyarokbavok a magyarokba

CsehekCsehekKorKoráán beolvadnak a Nn beolvadnak a Néémetmet--RRóómai Birodalomba (mai Birodalomba (10851085--16271627))15261526: A Cseh tr: A Cseh tróón is a Habsburgokra szn is a Habsburgokra száálltlltA A „„Cseh korona orszCseh korona orszáágaigai””: Csehorsz: Csehorszáág, Morvaorszg, Morvaorszáág, Szilg, Sziléézia zia éés s LausitzLausitz16271627: V: Váálasztlasztóófejedelemsfejedelemséégi rangot kap (Elgi rangot kap (Előőtte a cseh kirtte a cseh kiráály ly volt a vvolt a váálasztlasztóófejedelem)fejedelem)

A Habsburg uralkodA Habsburg uralkodóóhháázhoz tartozikzhoz tartozikKKööniggrniggräätztz (1866) ut(1866) utáán egy ideig pedig ern egy ideig pedig erőős porosz befolys porosz befolyááss

18671867--1918:1918: Az OsztrAz Osztráákk--Magyar Monarchia nem engedte Magyar Monarchia nem engedte a a „„trialistatrialista”” áátalaktalakííttááststErErőősen elnsen elnéémetesedett vmetesedett váárosokrosok

DDééll--SzilSzilééziaziaNyugati medencesor vNyugati medencesor váárosai rosai (1945(1945--48 k48 köözt mintegy 2 millizt mintegy 2 millióó nnéémet kitelepmet kitelepííttéése)se)

FelvidFelvidéék/Szlovk/SzlováákiakiaTeljesen mTeljesen máás fejls fejlőőddéési si úúttA XX. szA XX. száázadig szerves rzadig szerves réésze a Magyar Kirsze a Magyar Kiráályslysáágnak gnak (Felvid(Felvidéék)k)GazdasGazdasáági gi éértrtéékeke

erderdőőáállomllomáány, nemesfny, nemesféémekmekSzSzáász vsz váárosok (Besztercebrosok (Besztercebáánya knya köörnyrnyééke)ke)BBáányavnyaváárosok: Besztercebrosok: Besztercebáánya, Selmecbnya, Selmecbáánya, Knya, KöörmrmööcbcbáányanyaSzepessSzepesséégi ipari tgi ipari töömmöörrüülléés: Lengyel s: Lengyel éés magyar kirs magyar kiráályslysáág hatg hatáárvidrvidééke, ke, kereskedelmi kereskedelmi úútvonalaktvonalak

Csehek:Csehek:KKöözzéépp--EurEuróópa pa legsokszlegsokszíínnűűbbbb ipara, ipara, ipari ipari magtermagterüületlet

BBáánynyáászatszatSSööriparriparHangszeriparHangszeriparCeruzagyCeruzagyáártrtáás s KerKeréékpkpáárgyrgyáártrtáássFegyvergyFegyvergyáártrtáás s

Az Az OMMOMM--banban vvéédett piac az ipari dett piac az ipari ááruk termelruk termeléése se terteréénnAz OMM felbomlAz OMM felbomláása utsa utáán elvesztette piacaitn elvesztette piacait

CsehszlovCsehszlováákiakia19181918--40: 40: „„elselsőő kkööztztáársasrsasáágg””

t=140 000 kmt=140 000 km22

LakossLakossáág= 14,7 millig= 14,7 millióó ffőő (1930) (4,8% magyar, (1930) (4,8% magyar, 22,3% n22,3% néémet)met)Az etnikai hatAz etnikai hatáárok szinte sehol sem estek egybe (!)rok szinte sehol sem estek egybe (!)

RRéészei:szei:A) CsehorszA) CsehorszáággB) MorvaorszB) Morvaorszáág g éés Csehs Cseh--SzilSzilééziaziaC) SzlovC) SzlováákiakiaD) KD) Káárprpáátalja talja

CsehszlovCsehszlováákia kia áállamalkotllamalkotóó nemzeteinemzetei

ForrForrááss: Erd: Erdéélyi magyar adatbank lyi magyar adatbank –– KKööztesztes--EurEuróópa tpa téérkrkééptptáárr

CsehorszCsehorszáág terg terüületi vleti vááltozltozáásaisai

ForrForrááss: Erd: Erdéélyi magyar adatbank lyi magyar adatbank –– KKööztesztes--EurEuróópa tpa téérkrkééptptáárr

SzlovSzlováákia terkia terüületi vleti vááltozltozáásaisai

ForrForrááss: Erd: Erdéélyi magyar adatbank lyi magyar adatbank –– KKööztesztes--EurEuróópa tpa téérkrkééptptáárr

1938: I. B1938: I. Béécsi dcsi dööntntééssMagyarorszMagyarorszáágnak gnak ííttééltltéék a Felvidk a Felvidéékiki--peremet, peremet, SzlovSzlováákia kia éés Ks Káárprpáátalja dtalja dééli sli sáávjvjáátt

1939: Sz1939: Szééthullik Csehszlovthullik CsehszlováákiakiaCsehCseh--MorvaMorva protektorprotektoráátus (ntus (néémetek)metek)I. SzlovI. Szlováák Kk KööztztáársasrsasáággKKáárprpáátalja magyar megsztalja magyar megszáálllláásasa

19451945: : II. CsehszlovII. Csehszlováák Kk KööztztáársasrsasáággKKáárprpáátalja a Szovjetunitalja a Szovjetunióóhoz kerhoz kerüültltA PozsonyiA Pozsonyi--hhíídfdfőő 3 magyar k3 magyar köözszséég pedig g pedig CsehszlovCsehszlováákikiááhozhoz

BenesBenes dekrdekréétumoktumokA nA néémet met éés a magyar kisebbss a magyar kisebbséég teljes jogg teljes jog-- éés s vagyonfosztvagyonfosztáásasaKb. 3 milliKb. 3 millióós ns néémetsmetséég kitelepg kitelepííttéése (se (szudszudéétatannéémetek)metek)Kb. 44 000 magyart deportKb. 44 000 magyart deportááltak Csehorszltak Csehorszáágbagba„„LakossLakossáágcsergcseréékk”” 19451945--48: 48:

120 000 szlov120 000 szlováákiai magyar Magyarorszkiai magyar Magyarorszáágragra73 000 magyarorsz73 000 magyarorszáági szlovgi szlováák Szlovk Szlováákikiáába ba

„„reszlovakizreszlovakizáácicióó””A kitelepA kitelepíítendtendőő magyarok magyarok „„lehetlehetőőssééget kaptakget kaptak””, hogy , hogy lemondjanak magyar nemzetislemondjanak magyar nemzetisééggüükrkrőől (!)l (!)

1969: Csehszlov1969: Csehszlováákia fkia fööderatderatíív alapv alapúú áátszerveztszervezééseseCseh Cseh éés Szlovs Szlováák Szocialista Kk Szocialista KööztztáársasrsasáággKKüüllöön cseh, illetve szlovn cseh, illetve szlováák intk intéézmzméények Prnyek Práággáában ban éés s PozsonybanPozsonyban

1989: 1989: „„BBáársonyos forradalomrsonyos forradalom””Felgyorsul a kFelgyorsul a kéét tagkt tagkööztztáársasrsasáág szg széétvtváálláásasaCseh Cseh éés Szlovs Szlováák Fk Fööderalista Kderalista Kööztztáársasrsasáágg

1993 (1992 Szilveszter): 1993 (1992 Szilveszter): „„BBáársonyos vrsonyos váállááss””

A szocialista korszak mA szocialista korszak méérlegerlegeCsehorszCsehorszáágg SzlovSzlováákiakia

NegatNegatíívv mméérlegrleg PozitPozitíívv mméérlegrleg

KonzervKonzerváált lt iparipar szerkezetszerkezetTudatos kiegyenlTudatos kiegyenlííttéési politika si politika

SzlovSzlováákia felkia felééKohKoháászat: szat: OstravaOstrava--KassaKassaGGéépipar: Prpipar: Práága., ga., PlzenPlzen, , BrnoBrnoKKöönnynnyűűííiparipar: Szud: Szudééttáák, k, ZlinZlin

Keleti fekvKeleti fekvéés els előőnyei: SZU nyei: SZU iriráánynyáábaba

SzlovSzlováák ipar mindvk ipar mindvéégig higig hiáányos nyos szerkezetszerkezetűű, t, túúlzottan energialzottan energia-- éés s nyersanyagignyersanyagigéényesnyes

MezMezőőgazdasgazdasáágg: kedvez: kedvezőőbbbb

1968 ut1968 utáán klasszikus n klasszikus neosztneosztáálinistalinistaszocialista rendszerszocialista rendszer

Fel kellett fejleszteni a CsehekhezFel kellett fejleszteni a Csehekhez

RendszervRendszervááltltáás uts utáánn

CsehorszCsehorszáággPozitPozitíív mv méérleg, elrleg, előőnynyöösebb pozsebb pozíícicióókkNNéémet tmet tőőke beke beááramlramláásasaLassLassíított privatiztott privatizáácicióó (kuponos)(kuponos)Ipari szerkezetvIpari szerkezetvááltltáás lasss lassúú áátalaktalakííttáásasa

SzlovSzlováákiakiaHHáátrtráányosabb helyzetnyosabb helyzet19951995--ttőől lassl lassúú fejlfejlőőddéés, els, előőtte politikai tte politikai „„problprobléémmáákk””((MeciarMeciar))

CsehorszCsehorszáág g éés Szlovs Szlováákia kia gazdasgazdasáági gi ererőőforrforráásaisai

ForrForrááss: : www.lib.utexas.eduwww.lib.utexas.edu//mapsmaps

CsehszlovCsehszlováákia ipara (1974)kia ipara (1974)

ForrForrááss: : www.lib.utexas.eduwww.lib.utexas.edu//mapsmaps

ForrForrááss: :

FFööldhasznldhasznáálatlat

www.lib.utexas.eduwww.lib.utexas.edu//mapsmaps

CsehszlovCsehszlováákia nkia néépspsűűrrűűsséégege

ForrForrááss: : www.lib.utexas.eduwww.lib.utexas.edu//mapsmaps

FŐ TÁJAI

1. Cseh-masszívum: -ország nagy része (ősidő)2. Cseh-med. peremhg-ei: -a masszívum peremén (variszkuszi rögök);Szudétákban az Óriás-hg. (Cseho. legmagasabb pontja: Sněžka-csúcs/1602 m), Érchg., Cseh-erdő, Šumava3. Cseh-med. tagjai: -Prágai-, Pilseni-, Ostravai-, Morva-, České Budějovicei-med.4. Cseh-Morva-dombság: -a Cseh-medencét tagolja5. Kárpátok: - K-en benyúlik (Eurázsiai-hgr.)

Kárpáto

k

Csehország legmagasabb pontja: Sněžka-csúcs/1602 m

VÍZRAJZ•Vltava (=Moldva) Šumavából Elbába•Elba Óriás-hg.-ből Északi-tg-be•Duna mellékfolyói (pl. Morava vagy Morva) a Fekete-tg-be

nedves kontinentális

Vltava

Elba

Morav

aÉGHAJLAT

MEZŐGAZDASÁG

komló

állattenyésztés: szarvasmarha, sertés, juh

búza

medencékben:

rozs árpa zab burgonya c.répa

len

ENERGIA

Vas- és színesfémohászat gépipar (Skoda: Prága, Mladá Boleslav; villamos-, mkp-, mozdony-, bányagépek- és traktorgy.: Brno)

fszén: Ostravai-med., Pilseni-med.bszén: Érchegység lábánállignit: D-Morvaországuránérc: Érchegység

IPAR

vegyipar, bőripar, cipőipar, fa -és papíripar, él.ipar

vasérc, cink-, réz-, ólom -és nemesfémek ércei, grafit, kaolinBÁNYÁSZAT

FelhasznFelhasznáált forrlt forráásoksok

PROBPROBÁÁLD F. (szerk.) (2000): EurLD F. (szerk.) (2000): Euróópa Regionpa Regionáális lis FFööldrajza ldrajza –– ELTE EELTE Eöötvtvöös Kiads Kiadóó, Budapest, 2000. 580 , Budapest, 2000. 580 p. p. ProbProbááldld F., 2000. CDF., 2000. CD--romromA CIA adattA CIA adattáára: ra: www.cia.odci.govwww.cia.odci.govThe The UniversityUniversity ofof Texas Texas atat Austin tAustin téérkrkééptptáára ra ((www.lib.utexas.eduwww.lib.utexas.edu//mapsmaps))ErdErdéélyi magyar adatbank (lyi magyar adatbank (www.adatbank.transindex.rowww.adatbank.transindex.ro) )

(K(Kööztesztes--EurEuróópa tpa téérkrkééptptáár; Sebr; Sebőők Lk Láászlszlóó ttéérkrkéépgypgyűűjtemjteméénye)nye)ElElőőadadáásjegyzetek (Dr. sjegyzetek (Dr. AubertAubert Antal: EurAntal: Euróópa regionpa regionáális lis ffööldrajza c. tantldrajza c. tantáárgy)rgy)