falusi turizmus tÁjÉkoztatÓ - fatoszfalusi turizmus tÁjÉkoztatÓ 5 a miszsz 1990-ben alakult 11...

17. évfolyam 2009/2. szám

A FALUSI ÉS AGROTURIZMUS ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK KIADVÁNYA

A kiadvány a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Civil Szolgáltató, Fejlesztô és Információs Kollégiumának támogatásával készült

FALUSI TURIZMUSTÁJÉKOZTATÓ

A FATOSZ ÉS PARTNERSZERVEZETEI

CIVIL TEVÉKENYSÉGE

FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ2

3 Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége – Az együttmûködés szükségessége és a kovász szerep

5 Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége – Ifjúsági turizmus az egészséges életmódért

6 Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége – A hazai kempingturizmus fellendítéséért

7 A leginkább környezetkímélô turisztikai ágazat

8 Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetségét (ÉTA) – Országszerte az értelmi sérültekért

9 Hegyközségek Nemzeti Tanácsa – Szôlôtermesztési és borászati hagyományainkért

11 Magyar Borutak Szövetsége – Összefogás a magyar bor hírnevéért, a borturizmus fejlôdéséért

12 Kis-, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szövetsége – A vállalkozók esélyegyenlôségéért

14 Magyar Biokultúra Szövetség – Környezettudatos szemlélet és egészséges életvitel

16 Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért – Összefogással a biokultúra terjesztéséért

17 Magyar Kerékpárosklub – Küldetés, érdekképviselet, infrastruktúra, oktatás, szemléletváltás, szolgáltatás

19 Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség – Tíz éve a magyar lovas élet, lósport szolgálatában

20 Magyar Természetbarát Szövetség – Turistaegyesülettôl a regionális szövetségi rendszerig

23 Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége – A valódi népmûvészet és a minôség jegyében

24 Muharay Elemér Népmûvészeti Szövetség – A nemzet csak a múlt befogadásával képes újjászületni

26 Népmûvészeti Egyesületek Szövetsége – Szövetségben a népi kézmûvesség értékeinek támogatásáért

27 Magyarországi Tájházak Szövetsége – „Házunk tája – tájunk háza”

29 Kis-Dunamenti Civil Szervezetek Szövetsége – Sokoldalú együttmûködés a Kis-Duna mentén

30 Tourinform Szövetség – Magyarország 150 pontján a turisták szolgálatában

TARTALOM

Kicsit visszanyúlva a közelmúlt-ba, 1993-ban Hôgyészen rendez-tük meg az elsô falusi turisztikaikonferenciát. Akkor az a döntésszületett, hogy hozzunk létre egyolyan országos civil szervezetet,amely a spontán beindult, deszervezetlen és minôségileg el-lenôrizhetetlen falusi szállásadásszakmai megalapozását és arésztvevô szereplôk érdekvédel-mét látja majd el. 1994 októberé-ben megalakult a Falusi Turiz-mus Országos Szövetsége, 35taggal, majd ez hamarosan 116-ra bôvült. Stratégiai váltás ered-ményeként, 2001 óta az immármegyei szintû érdekvédelmetfelvállaló 19 szervezet tömöríti atagságot. A szövetség ekkor vet-te fel a Falusi és AgroturizmusOrszágos Szövetsége nevet (FA-TOSZ), hangsúlyozva a mezô-gazdaság jelentôségét, azaz azagroturizmust is.

A FATOSZ még 1996-ban tagja lett azeurópai falusi turizmus szervezetnek azEUROGITES-nek. Az 1994–2001 kö-zötti idôszakot a spontán fejlôdés és aszálláshely-központúság jellemezte. ASzövetség a Kereskedelmi és Vendéglá-tóipari Fôiskola (KVIF), valamint németszakemberek támogatásával kidolgoztaa szálláshely minôsítés kritériumrend-szerét, kiképzett mintegy 60 fô minôsí-tô-szaktanácsadót. Ezzel egyidejûleg aFATOSZ szorgalmazására a törvényiszabályozás is megtörtént (110/1997.kormányrendelet és a 45/1996 IKIMrendelet). Megindult a falusi szálláshe-lyek 1–4 napraforgós minôsítése. A Szö-vetség képzési tematikát dolgozott ki,melyet felhasználva megindult a falusivendéglátók képzése. Országos szállás-hely katalógus valamint a Falusi Turiz-mus Tájékoztató kiadásával, az UTA-ZÁS kiállításokon részvétel biztosításá-val, a döntéshozók felé tett javaslatokkalsegítette tagjait.

E tevékenységek folytatódtak 2001 utánis, de akkorra már világossá vált, hogy afalusi turizmus nem egyszerû szálláskia-

dás, hanem olyan egyéb szolgálta-tások összessége, melyek igenváltozatos formákban jelennekmeg. E szolgáltatások közös vo-nása, hogy a falu, a vidék életébenjelentôséggel bíró, arra jellemzôhagyományok, természeti és épí-tett környezet, a nép évszázadokravisszanyúló kultúrája, mûvészete,a mezôgazdasági tevékenység ré-gi és új formái, az aktív mozgás,az egészséges életmód, a vidékízei, borai – sok esetben bioter-mékként – szolgálják a többnyirevárosból érkezô vendégek szabad-idô szükségleteinek kielégítését.Ezért szorgalmaztuk több évenkeresztül a szállásadáson kívüliszolgáltatások jogi hátterének biz-tosítását, amely a 136/2007 éviKormányrendelet a „Falusi és ag-roturisztikai szolgáltatásokrólmegszületett rendelet” a megol-dást jelenti.

Egyre erôsebb meggyôzôdésünkké kell,hogy váljon, s ami tevékenységeinket isvezérelje, hogy a hazai lakosság és a kül-földi vendégek, szabadidô szükségletei-nek, vidéki, falusi környezetben való, mi-nél szélesebb körû kielégítéséhez nélkü-lözhetetlen a minôségi infrastruktúra éssajátos szolgáltatások kialakítása, fenntar-tása a természet és a környezet egyidejûmegóvása mellett. Nagyon fontos a helyilakosság intézményeinek és a helyi vállal-kozásoknak az összefogása, mûködésifeltételeinek javítása, a vidéki, falusi tu-rizmusban szolgáltatást nyújtók szakmaiegyüttmûködése révén, amiben a kovászszerepét nekünk kell felvállalnunk.

A fogadótérségnek, illetve célterület-nek (település, kistérség, megye) képes-nek kell lennie a vendégek, turisták von-zására, majd a szükségleteiket kielégítôvalamennyi szolgáltatás nyújtására, azazkomplex turisztikai termék biztosításá-ra. Ezért tisztában kell lennünk annakösszefüggésével, hogy a fogadóterület,desztináció, valójában a komplex turisz-tikai termékcsomagot felkínálni képestelepülés, ill. kistérség egésze. Minden-kor tartsuk szem elôtt, hogy a falusi és

FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ 3

Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége

Az együttmûködés szükségessége és a kovász szerep

Dr. Csizmadia László

Nagyon fontos a helyi la-

kosság intézményeinek

és a helyi vállalkozások-

nak az összefogása, mû-

ködési feltételeinek javí-

tása, a vidéki, falusi tu-

rizmusban szolgáltatást

nyújtók szakmai együtt-

mûködése révén, amiben

a kovász szerepét ne-

künk kell felvállalnunk.

agroturizmus egy komplex, sokoldalútevékenységhalmaz, termékláncolat. Be-letartoznak a falusi házakban, portákona nyugalmat, a csendet, a pihenést nyúj-tó változatos lehetôségek mellett a kü-lönleges természethez kapcsolódó üdü-lési formák is, az ökoturizmus, a termé-szetjárás, a sziklamászás, alovaglás, a kaland, a sportés az egészséges életmódturizmus, a vadászat és ahorgászat, a kézmûvesség,a mûvészet és a kulturálisörökség turizmus.

A vidéki, falusi turizmusfô vonzerôi közül a termé-szet közelsége, a még élôtradíciók tárgyi-, szellemi-,kulturális-, valamint terme-lési hagyományok, a vidékiéletmód, a családias milliô,az emberi kapcsolatokemelhetôek ki. Mindezekazonban nem egy meghatá-rozott turizmus-változatalapját jelentik, hanem asokszínû – tájegységen-ként, településenként, deakár vendégfogadóként iseltérô – kínálathoz, a falusiturizmus számos típusá-nak, specializálódásánakkialakulásához nyújtanakkiváló lehetôséget.

Az Európai Unió is nagyvárakozással tekint a vidékeltartó képessége, fejleszté-se elé. Az életminôség javí-tása, a vidéki területeken ésa vidéki gazdaság diverzifikációja nélkülelképzelhetetlen. Ezt tartalmazza az egriIII. Európai Falusi Turizmus Konferenciánelfogadott Deklaráció, amely komplexenértelmezi a vidéki-, falusi és tanyasi turiz-must, mint „fenntartható, többfunkciós te-vékenységet, melynek alapja a helyi erô-források, úgymint hagyományos mezô-gazdasági tevékenységek, kultúra, termé-szeti értékek vidéken vagy kisvárosokban,ahol a turizmus nem az elsôdleges jövede-lemszerzô tevékenység, kisvállalkozásokés kis turisztikai szolgáltatások kínálata,melyekhez társul a személyes törôdés,csendes és nyugalmas környezet, garantáltminôségi szolgáltatások, a környezet vé-delme, emberi és kulturális egyediség éseredetiség, a helyi közösségek és hagyo-

mányaik, termékeik, gasztronómiájuk ésörökségük; s mindezek biztonsága ésfenntartható védelme.”

A vidéki-falusi és agroturizmus fej-lesztésének egyik fô gondja, – amelyegyben a helyi lakosság életminôségé-nek is javulását eredményezi – a komp-

lexitás biztosítása. A vendégek, turistákszükségleteinek kielégítéséhez számosszektor, intézmény, vállalkozás szolgál-tatásaira és a lakosság közremûködéséreis szükség van. Ezért nélkülözhetetlen,hogy az általunk képviselt szervezetekországosan és helyileg, térségileg is ösz-szefogva, közösen, ki-ki szakmája érde-két képviselve hozzuk létre érdekképvi-

seleti konzorciumi ernyô hálózatunkat.Hangsúlyozandó az összefogó konzor-ciumi tevékenység szakmai érdekképvi-seleti jellege, amelyben mindenki meg-ôrzi önálló jogi személyiségét!

A vidék hagyományainak megôrzése,a falun élô emberek többlet jövedelem-

hez juttatása – fôleg nôkfoglalkoztatása –, vala-mint a városban élôk szá-mára kínált egészségesebbéletmód megélése érdeké-ben, a falusi turizmusprogramkínálatának növe-lése és az egyes részterüle-tek szakmai megalapozott-ságának érdekében fontosaz együttmûködés azokkala civil szervezetekkel,amelyek a vidéki élet vala-mely szegmensének érde-keiért, szakmai fejlôdésé-ért dolgoznak. 2003-tólkezdve megkötött együtt-mûködési szerzôdések, ésa közös munka képezte aTÁMOP pályázat alapjátés adja meg annak lehetô-ségét, hogy a falu idegen-forgalmát elôsegíteni ké-pes szervezetekkel szoro-sabb és tartós együttmûkö-dés alakulhasson ki, a he-lyi és térségi komplex tu-risztikai termék megvaló-sítása, valamint a magyarvidék fejlesztése érdeké-ben, központi és helyiszinteken egyaránt.

A munka már elkezdôdött. Folyik amegyei fórumok szervezése. Az elkövet-kezô 18 hónapos közös munkának sike-rülni kell. Reméljük, be tudjuk majd bi-zonyítani, hogy a vidékiek, falusiak ösz-sze tudnak fogni a közös cél érdekében.

DR. CSIZMADIA LÁSZLÓa FATOSZ elnöke


FALUSI ÉS AGROTURIZMUSORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (FATOSZ)1077 Budapest, Király u. 93. Telefon: 268-0592 • Info: 352-9804E-mail: [email protected]


A MISZSZ 1990-ben alakult 11szálláshely, mint alapító tag rész-vételével. Ez a szám azóta jelen-tôsen növekedett, jelenleg 84 tag-intézményt számlál országszerte aszövetség. A szervezet célkitûzéseaz ifjúsági szállások érdekképvi-seletének ellátása, kapcsolattartásaz állami szervezetekkel. Kiemeltcélként fogalmazódott meg a fia-tal korosztályok bevonása a turiz-mus rendszerébe. A szövetség cél-ja többek közt az is, hogy szakmaitanácsokkal lássa el az ifjúságiszálláshelyek üzemeltetôit, mindfejlesztési, mind üzemeltetési,mind marketing tekintetében.

A fiatal turisták ingyenes éshasznos információval történô el-látása és a fiatalok turisztikai szo-kásainak kialakítása is fontos fel-adat szövetségünk számára. Kiemelt fel-adatként fogalmazódott meg a nemzet-közi ifjúsági turizmus segítése, és annaknemzetközi szervezeteivel az együttmû-ködés.

Szövetségünk tevékenységének egyiklegfontosabb eleme az, hogy tevékeny-ségünket minél szélesebb körben megis-mertessük az érdeklôdôkkel. Ez fontos,hiszen az ifjúsági turizmus az egészsé-ges életmód, és az egymás jobb megis-merését a toleranciát szolgálja.

Évrôl évre az egyik legnagyobb szak-mai kihívás az ifjúsági szálláskatalóguskiadása. A szerkesztés komoly feladat,de a pénzügyi források megteremtése isembert próbál. A katalógus nyomtatásátaz MT Zrt.-vel közösen végezzük. A ki-advány ingyenes, hiszen a célja az, hogya lehetô legtöbb diák és pedagógus for-gassa, megtalálva benne a legmegfele-lôbb táborozási, kikapcsolódási konst-rukciót.

Tematikus kiadványunk az Erdei Is-kolák és Nyári Táborok címû füzet. Azerdei iskola szakkatalógus olyan kiad-vány, mely nagy precizitással segít a pe-dagógusoknak a gyerekek számára leg-megfelelôbb, minôsített erdei iskolaprogramok és nyári táborok legmegfele-lôbb helyszíneit kiválasztani.

Szövetségünk kiterjedt nemzetközikapcsolatokkal rendelkezik. 1992 óta tag-ja az YOUTH HOSTELS világszövet-ségnek, 2004 óta az EUFED-nek, az Eu-rópai Unióban mûködô nemzeti ifjúságiszállások szövetségeinek szervezetének.A nemzetközi munka hatékonyságát fo-kozni kell annak érdekében, hogy a ma-gyar fiatalok az ifjúsági turizmus területénis haszonélvezôi legyenek hazánk unióscsatlakozásának. A nemzetközi szövetségpéldájából kiindulva 2005-ben bevezetés-re került a csoportos tagkártya, mely ed-dig Magyarországon nem volt kapható. A MISZSZ rendszeresen tart tematikusképzést tagjai számára egy európai uniósképzési projekt alapján. Sajnos eszközigé-nye miatt nagyon költséges ez a képzésimodul. Hatékonyságát ismerve azonbanszükségességéhez kétség sem férhet.

Még mindig kiemelt feladatként kellkezelni a szövetségben mûködô aktivis-ták képzését, ezzel is erôsítve a szerve-zet civil jellegét. Az önkéntesek nélkü-

lözhetetlen munkájának elismeré-sére 2005 áprilisában a szövetségmegalapította az „Ifjúság Turiz-musáért” díjat. 2008-ban pedigMiniszteri Dicsérô Oklevelet ka-pott szövetségünk.

Kapcsolataink más civil szerve-zetekkel határozottan erôsödtek.Szoros az együttmûködés többekközött a sportszervezetekkel, vala-mint a természetjáró szövetségek-kel, hiszen az ô tagságuk jelentôsrésze is fiatal. Jogi személyiségûtagjaink jelentôs része is civilszervezetek által mûködtetett, úgynevezett non-profit szálláshelyek.

Munkánkat rendszeresen segí-tik önkéntesek, havonta kb. 10órás segítséget nyújtva. Önkéntes,társadalmi munkában dolgozik a14 tagú Intézôbizottság, valamint

Felügyelô Bizottságunk, illetve a na-gyobb rendezvényeken, mint a szakmaikiállítások és éves rendes közgyûléseink,fiatal önkéntesek nyújtanak segítô kezet.

Fiatal tagjaink érdekében, és az ifjúsá-gi turizmus fejlesztése kapcsán továbberôsítettük érdekvédelmi tevékenységün-ket. Kezdeményeztük többek között a 26év alatti fiatalok mentesítését a helyi ide-genforgalmi adó alól. Ezzel az intézke-déssel a fiatalok táborozási és turisztikaitévékegysége legalább 10 százalékkal ol-csóbbá tehetô. Sok más kezdeményezésis született, nem csak tagjaink, hanemminden utazni szeretô fiatal érdekében.

Nagy súlyt fektetünk azoknak a fiata-loknak a megszólítására, akik még nemvesznek részt a szervezett ifjúsági turiz-musban. Ezért minden esztendôben, anya-gi lehetôségeinkhez mérten kiállítókéntveszünk részt az „Utazás” kiállításokon.

NÉMETH FERENCfôtitkár

Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége

Ifjúsági turizmus az egészséges életmódért

MAGYARORSZÁGI IFJÚSÁGI SZÁLLÁSOKSZÖVETSÉGE1077 Budapest, Almássy tér 6. • 1410 Budapest, Pf. 116 Telefon/fax: 343-5167 E-mail: [email protected] • www.miszsz.hu

A Csicsergô ifiszálló is a szövetség tagjai közé tartozik


A Magyar Kempingek Szakmai Szövet-sége egyesület (MAX) 1992-ben a rend-szerváltás után alakult, a 2004-ben tör-tént megújulás után már az elsô évben11 európai vásáron vett részt személye-sen és megjelent az elsô magas színvo-nalú saját kiadvány is, ami a vendégekkörében igen sikeres volt.

Megújult a Magyar Kempingszövetséghonlapja a (www.camping.hu; www.cam-pinghungary.eu;) és az egyes kempingek-rôl szóló speciális információkon kívülmagyarországi általános információkat istartalmaz. Utóbbit a Magyar TurizmusZrt. honlapjára való átlinkeléssel lehet el-érni. A kempingturizmus szakmai szerve-zeteként a Magyar Kempingszövetség el-látja a tagkempingek személyes képvise-letét az idegenforgalmi vásárokon, elké-

szíti a közös kiadványt, szakmai tanácsa-dást végez, érdekképviseleti feladatot isellát. Emellett karbantartja a honlapot,melyhez a tagok jelszóval férhetnek hoz-zá, és aktualizálhatják azt.

A Magyar Kempingszövetség tagja azEurópai Kempingszövetségnek (EFCO).2005. októberében az EFCO Magyaror-szágon, Budapesten tartotta közgyûlés-ét, ami óriási megtiszteltetés volt a ma-gyar kempingturizmusnak, de a magyarturizmusnak is. A közgyûlésének meg-rendezéséért és lebonyolításáért nagyonkedvezô kritikát kapott a Magyar Kem-pingszövetség.

A szövetség elnöksége a Magyar Tu-risztikai Hivatal kérésére elkészítette a

kempingekre vonatkozó besorolási ja-vaslatait, melyeket hazai és nemzetköziszakmai tapasztalatok ismeretében állí-tott össze. Ebben töröltünk több, felesle-ges adminisztrációval bosszantó kötött-séget. Javaslatokat tettünk az eddig nemlétezô ötcsillagos kemping besorolásikategória megalkotására is, melyet Eu-rópában már használnak. Javaslatainkatelfogadták, így valóban szakmai alapon– már nem a hotelturizmushoz szokott

skatulyák alapján – összeállt az új beso-rolási rendelet tervezet.

Rövidesen be kívánjuk vezetni a kem-pingturizmusban is a minôségi díjat,melyben az odaítélés szempontjait és alebonyolítás módját jelenleg alakítjuk kitanácsadókkal kibôvített elnökségi ülé-seken.

A Magyar Kempingszövetség büszkearra, hogy 2007. óta az Országos Ide-genforgalmi Bizottságban tevékenyked-het, folyamatosan részt tud venni a ma-gyar turizmus fejlôdési struktúrájának akempingturizmust is érintô döntéseibenés kapcsolatrendszerének kihasználásá-ban. A magyar kempingturizmus aktívrészvétele az Idegenforgalmi Bizottság-ban azt eredményezheti, hogy a magyarturizmus a kempingturizmus szegmen-sével kiegészítve átfogóbb egységetképviselhet a jelenleg csak hotelszobák-ra és ágyakra korlátozódott gyakorlathelyett.

DR. RÉFI ANTALelnök

Magyar Kempingek Szakmai Szövetség

A hazai kempingturizmus fellendítéséért

MAGYAR KEMPINGEK SZAKMAI SZÖVETSÉGE8360 Keszthely, Martinovics u. 1/BTelefon: 30/939-8200, 83/314-422E-mail: [email protected] • www.camping.hu


A kempingturizmus mai részesedése az európai idegenforgalomból meghaladja a22 százalékot Magyarországon – a legújabb statisztika szerint – sajnos csak 7,6százalék. A turizmusnak ezen sajátos ága Európában ma már komoly szakmai hát-tértámogatást élvez, kontinensünkön több száz kempinges szakvásárt tartanakévente. A kempingturizmus vitalitását az adja, hogy ez a nyaralási forma az egyiklegdemokratikusabb turisztikai szegmens. El lehet kezdeni egy hátizsákkal, foly-tatni lehet egy középkategóriájú lakókocsival, de még nyugdíjasként is részt lehetvenni benne egy összkomfortos lakóbusszal.

A kempingezés fô motivációs köre a személyes élmény. A kempingben tartóz-kodás egy olyan kötetlenség-érzéssel párosul, amelyet a résztvevô más szálláshe-lyen nem élhet meg.

A kempingturizmus az összes szálláslehetôség közül a leginkább környezetba-rát turizmus. A kemping lehet akár egy csodálatos gondozott park területén, sôttermészetvédelmi területen, akár arborétumban is kialakítható, hiszen a fô cél anövények, fák és a környezet védelme és ápolása.

A magyar kempingturizmus, mint ahogyan Európában is fôként a német és hol-land kempingezôkre épült, akiknek az ezredfordulótól tartó fokozatos csökkenése amagyar kempingeket katasztrófa helyzetbe sodorta. Sajnos a fizetôképes kereslet ésaz üdülési szokások nem teszik jelenleg lehetôvé a magyar kempingezôk számánakjelentôs növekedését. A magyar kempingturizmust sajnos a kormányzati és szakmaikörökben sem veszik súlyának megfelelôen komolyan, pedig a szállodai turizmusután a falusi turizmus és számos más turizmus elôtt ma is a legtöbb turistát vonzza.

Európában, a kempingturizmusban új trend van kifejlôdôben. A fiatalabb kem-pingezôk körében mind kedveltebb a lakóbusz, amit nemcsak huzamosan egy he-lyen eltöltött üdülésre, de országjárásra is használnak (falusi turizmus). Ezzel mégszabadabb, személytelenebb módját választják az utazásnak, mint a hagyományoskempingturisták.

DR. RÉFI ANTALelnök

A leginkább környezetkímélô turisztikai ágazat


Az Értelmi Sérülteket Szol-gáló Társadalmi Szervezetekés Alapítványok OrszágosSzövetségét (ÉTA) 1997. ele-jén alakult meg. 2000. no-vember 25-tôl kiemelkedôenközhasznú társadalmi szerve-zetként mûködik. Mint orszá-gos szervezet, 71 tagszerve-zetét képviseli.

Célja, hogy szakmai, vala-mint mûködését segítô szol-gáltató jellegû programjaivaltámogassa 71 tagszervezetemunkáját. A tagszervezetekkorai fejlesztôi, teljes ellátástnyújtó speciális lakóotthoni,nappali foglalkoztatói, mun-katerápiás foglalkoztatói, sport terápia éskulturális kínálatokat jelentô szolgáltatá-sai 7000 fô értelmi vagy halmozottan sé-rült ember életminôségét javítja és segíti,könnyíti az érintett családok életét.

Az ÉTA Országos Szövetség olyan er-nyôszervezet, amely segítô szolgálataivalhatékony országos érdekképviseletre ké-pes. Folyamatosan megvalósítja a fogyaté-kos embereket gondozó társadalmi szerve-zetek és alapítványok igényéhez igazodóteljes körû érdekképviseletét, erôforrásai-nak arányában segíti mûködésük biztonsá-gát. Az állam intézményeivel és országoshatáskörû szakmai intézményekkel valókapcsolatok kiépítésével és a társadalomintegrációs képességének fokozásával, afogyatékos üggyel összefüggô társadalmiproblémák megoldását a szövetség, önállószakmai programjaival is segíti.

A Szövetség operatív irányító testüle-te, a 11 tagú elnöksége, amely szükségszerint, de minimum negyedévente ülé-sezik. Az elnökség tagjai díjazásbannem részesülnek és munkájukkal kap-csolatban felmerült költségeket sem szá-molhatnak el.

Mûködése során az alábbi feladatokatteljesíti:

• Rendszeres, negyedévenkénti kiad-ványként az „ÉTA Hírlevél” tájékozta-tást ad az aktuális szakmai hírekrôl.

• Mûködteti pályázati szolgáltatóprogramját, melynek keretében pályáz-tatással kapcsolatos képzést, pályázatí-

rói készségfejlesztést végez 40 kreditpontot érô oktatói tananyag alapján.

• Folyamatosan mûködô vándorkiállí-tása keretében mutatja be az ország vá-rosaiban a fogyatékossággal élô embe-rek által készített és piacképes használa-ti és dísztárgyakat.

• Képviseli tagszervezeteit állami in-tézmények és országos hatáskörû szervekelôtt egyéni problémáik megoldásában.

• Tapasztalatok adaptációjának céljá-ból folyamatos és szerzôdéses szakmai

együttmûködést gondoz a ba-jorországi Kempten, illetveDillingen székhelyû Lebens-hilfe-vel és a Regens-WagnerAlapítvánnyal.

• PR-feladatok keretébenÉTA Szövetségi Térképet ké-szít és terjeszt.

• Megállapodás alapján tel-jesíti a szekszárdi székhelyûSZÜMA Kft-vel, a Bács-Kis-kun-, Baranya- és Tolna me-gyékben konténeres használt-ruha – gyûjtési tevékenysé-gek folyamatos végzését.

• Elkészítette, önálló prog-ramként a foglalkoztatás bôví-tését célzó stratégiai program-

ját és megvalósíthatósági tanulmányát.• Teljesíti mindazon feladatokat, me-

lyek a szövetség önkormányzati kötele-zettségeibôl erednek (testületi ülések elô-készítése, szervezése, bonyolítása, doku-mentálása és határozatok végrehajtása).

• Lakóotthon Hálózati Munkacsopor-tot mûködtet, a szövetség 32 tagszerve-zeti lakóotthonának integrálásával.

• Mûködteti és karbantartja a szövet-ség honlapját.

• Elindította az „ÉTA Kulturális Piac-tér” ineternetes aukciós programját aszövetség honlapján.

• Bonyolította a „10 éves az ÉTA Or-szágos Szövetség” jubileumi programso-rozatot, melynek keretében képzômûvé-szeti pályázatot hirdetett meg, jubileumirendezvényt szervezett és jótékonyságihangversenyt rendezett a Budavári Má-tyás Templomban. A jubileum tényét többÉTA Hírlevél cikkben méltatta és a jubi-leum tényét minden kiadványán jelezte.

• Létrehozta és mûködtet egy fóru-mot, mely zártkörû, és szakmai kérdé-sekkel foglalkozik.

DR. RUBOVSZKY LÁSZLÓügyvezetô

Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége (ÉTA)

Országszerte az értelmi sérültekért

ÉTAÉrtelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége1158 Budapest, Molnár Viktor u. 94–96.

Az ÉTA elnöksége

Fogyatékkal élôk készítette tárgyak


Magyarország az O. I. V. (NemzetköziSzôlészeti és Borászati Hivatal) alapítótagjaként nagy szôlôtermesztési és borá-szati hagyományokkal rendelkezik. Eu-rópa más, kedvezô adottságú vidékeihezhasonlóan a szôlôtermesztés és borké-szítés nyomai a Kárpát-medencében istöbb mint két évezredre nyúlnak vissza.

A hegyközségekrôl szóló elsô törvényt1894-ben hozták meg, s a második világ-háborút követô idôszakig hatályban volt. Ahegyközségekrôl szóló tör-vényt a rendszerváltás után,1994. december 27-én fogad-ták el. A hegyközségi rend-szert fokozatosan alakítottákki: utolsóként a Hegyközsé-gek Nemzeti Tanácsánakmegalakítására – a hegyközsé-gekrôl szóló 1994. évi CII. tör-vénybôl származó kötelezett-ségekbôl fakadóan – 1996.március 28-án került sor.

A hegyközségi rendszerköztestületként mûködik. Ezazt jelenti, hogy a törvényértelmében a szôlô- és borá-gazatban tevékenykedôk,szôlészek, borászok és ke-reskedôk számára kötelezô atagság, ugyanakkor a hegy-

községek a jogi szabályozás szerint ön-kormányzati testületet alkotnak, hason-lóan az autonóm civil szervezetekhez.

A hegyközségi rendszer három szintbôláll. Alapvetô és legfontosabb egységei, ahegyközségek, az egy vagy több településkörüli szôlôültetvényeket képviselik, har-monizálva, összehangolva és irányítvaezen területeken a bortermelést és keres-kedelmet. 2008-ban gyökeres átalakulá-son ment keresztül a rendszer, így

Magyarországon, az új hegyközségi tör-vény értelmében ma 127 hegyközség mû-ködik. Az adott borvidékhez tartozó hegy-községek képviselôi Hegyközségi Taná-csot alkotnak. A törvény szerint a Tanácsnem utasíthatja a hegyközséget, azonban– mivel az elnökeibôl és képviselôikbôláll – segítik a borvidéki arculat kialakítá-sát, fenntartását és felügyeli, hogy azegyes hegyközségek ne sértsék egymásérdekeit, technológiai, kereskedelmi, illet-

ve egyéb téren sem. Az Európai Unióhoz való

csatlakozás óta a tanács a de-legált feladatok, végrehajtásirendeletek koordinálásában isnagy szerepet kap. A 22Hegyközségi Tanács elnökeés a fôtitkár alkotják aHegyközségek Nemzeti Ta-nácsát. E testület képviseli ahazai szôlô- és borgazdaságérdekeit és koordinálja a bor-vidékek szakmai, agrárpiaciés gazdasági érdekeit. Az ága-zat oktatási (Corvinus) ésKutatási (FVMSZBKI, KRF)intézményei, valamint az álla-mi közigazgatási (FVM,MgSzH, MVH) és az ágazatszámos szervezetének képvi-

Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

Szôlôtermesztési és borászati hagyományainkért

Magyarország két évezredre visszanyúló szôlôtermesztési és borászati hagyományokkal rendelkezik

A tanács segíti hegyközségeket a borvidéki arculat kialakításában


selôi (mint a Magyar SzôlôszaporítóanyagSzövetség) részt vesznek a HegyközségekNemzeti Tanácsának és a Tanácsok mun-kájában, de ôk csak tanácskozási joggalrendelkeznek.

A hegyközségi rendszer alapjában vé-ve önellátó: fô anyagi forrását a tagokjárulékai, befizetései jelentik. Ezt egé-szítik ki az államtól átvett delegált fela-datok ellátásáért adott juttatás, hiszen ahegyközségek olyan igazgatási feladato-kat is ellátnak, amelyeket korábban álla-mi szervek, önkormányzatok és FVMHivatalok végeztek.

A szervezet egyik legfontosabb fela-data a hegyközségekhez telepített önsza-bályozási – telepíthetô fajták meghatá-rozása, hegyközségi törvény, bortörvényés végrehajtási rendeleti, szôlôtermelésipotenciál betartása – és közigazgatási –telepítés, kivágás engedélyezése, termô-helyi kataszter kiegészítésének kezde-ményezése – feladatok ellátása mely ezta köztestületi formát igényli.

A hegybíró adja ki a származási bizo-nyítványokat minden egyes megtermeltszôlômennyiségre, amely alapján aztána bor eredete is ellenôrizhetô és nyomonkövethetô. A termelôk, a borászatok ter-melésüket és készletüket a hegyközsé-geknek kötelesek jelenteni, amit a HE-

GYIR program alapján elektronikusandolgozzák fel és továbbítják a Hegyköz-ségek Nemzeti Tanácsának. Ezekkel afeldolgozott adatokkal válik a HNT azágazat és a kormányzat partnerévé. Azadatok birtokában agrárpiaci beavatko-zást is végre tudnak hajtani.

A hegyközségek törvények adta kere-tek között szabadon határozzák meg sajátmûködési szabályaikat. Ez nagy lehetô-ség és felelôsség is egyben. Az FVM tör-vényességi felügyeletet gyakorol a hegy-községi szervezet felett, közvetlenül nemszólhat bele az ügyek alakításába csak atörvénytelen intézkedések ellen léphet felbírósági úton. A hegyközségi szervezetekszámára kötelezettséget csak törvény ál-lapíthat meg és csak a hegyközségi véle-mény birtokában. A közfeladatok ellátá-sában, a szakmai irányításban a „bor-jog-szabályok” betartásában ma is meghatá-rozó a hegyközségek szerepe.

HORVÁTH CSABAfôtitkár

HEGYKÖZSÉGEK NEMZETI TANÁCSA1076 Budapest, Thököly u. 18., II. em. Telefon: 413-7527, 413-7528 E-mail: [email protected] • www.hnt.hu

A szervezet egyik legfon-tosabb feladata a hegy-községekhez telepítettönszabályozási – telepít-hetô fajták meghatáro-zása, hegyközségi tör-vény, bortörvény és vég-rehajtási rendeleti, szô-lôtermelési potenciál be-tartása – és közigazgatá-si – telepítés, kivágás en-gedélyezése, termôhelyikataszter kiegészítésé-nek kezdeményezése –feladatok ellátása melyezt a köztestületi formátigényli.

Magyarországon az új hegyközségi törvény értelmében ma százhuszonhét hegyközség mûködik


Magyarországon ma 30-ra tehetô a be-jegyzett borút egyesületek száma. Többhónapos elôkészítô munka után, közülükhúsz, az ország különbözô részein mû-ködô Borút Egyesület döntött úgy, hogy2003-ban megalakítja a Magyar BorutakSzövetségét, a MABOSZ-t.

A MABOSZ célja

• A borturizmus területén tevékenykedôkérdekeinek országos szintû képviselete

• A magyar borturizmus vonzerejéneknövelése

• A borturizmus területén tevékenyke-dôk szakmai fejlôdésének elôsegítése, aminôségi szolgáltatások biztosítása ér-dekében.

A MABOSZ feladata

1. Mûködési területén a borút egyesüle-tek tevékenységének az összefogása apartnerség elve alapján, a borturizmusországos imázsának felépítéséhez.

2. A borturisztikai szolgáltatások egy-séges nemzeti és EU kompatíbilisminôsítési rendszerének kidolgozá-sa, értékesítésének elôsegítése és tá-mogatása.

3. A borutak országos fejlesztési prog-ramjának, nemzeti marketing tevé-kenységének, ezen belül egységesinternetes megjelenésének kidolgo-zása és azok helyi szintre történôadaptálásának elôsegítése.

4. Az országos borturisztikai közösségimarketing tevékenység ellátása.

5. Az ország imázsának javítása a szô-lô, valamint bortermelési, gasztronó-miai és a hozzá kapcsolódó történeti-kulturális hagyományainak, értékei-nek bemutatásával.

6. A borturizmus szakmai fejlôdésétszolgáló felvilágosító munka, oktatá-si program kidolgozásának és alkal-mazásának elôsegítése. Módszeresés rendszeres tapasztalatcsere lehetô-ségek biztosítása országos és nem-zetközi szinten.

7. A tag borút egyesületek termékfej-lesztési, információs, piackutatásifeladatainak elômozdítása pályázatitanácsadással.

A várható eredmény

• A magyar vidék és a magyar bor hírne-vének megerôsödése, a borvidéki adott-ságok lehetô legjobb kiaknázása, azegyedi sajátosságok érvényesítése révén.

• A borút, mint turisztikai termék, ajövedelmet generáló turizmus jelentôstényezôjévé válik.

• A Strukturális Alapok által nyújtottpályázati lehetôségek céltudatos kihasz-nálásával a borutak a regionális és kis-térségi vidék- és területfejlesztési prog-ramok aktív résztvevôivé válhatnak.

• A szôlôtermesztés és borászat terü-letén az integrációs folyamatok elôké-szítésében (gazdasági társulások, feldol-gozó-értékesítô szövetkezetek) non-pro-fit „gerjesztô” szerep.

Borturizmus, borutak

Magyarországi borturizmusról a kilenc-venes évek közepétôl beszélhetünk, máramár szinte valamennyi borvidékünkönmûködik borút egyesület. A borutaknál aprogram vázát a szôlô- és a borkultúrahelyi megjelenési formái adják, kezdve aszôlôskertektôl, a pincéken, a palackozó-kon át, a gasztronómiai létesítményekig.

A látogatók a kijelölt úton végighalad-va megismerhetik a helyi termék elôállí-tásának fázisait, megkóstolják a borokat,megismerkednek a történeti és kulturálisháttérrel. A kapcsolódó rendezvényeken– szüreten, borfesztiválon, borárverésen,borrendi ceremóniákon – részesei lehet-nek a helyi mítosz, a hagyományok to-vábbélésének. A program gerincére aszállásadás, az aktív kikapcsolódás és el-látás adott vidékre jellemzô formái fû-zôdnek fel, így téve teljessé a kínálatot.

ERDÔSI MÁRIAtitkár

Magyar Borutak Szövetsége

Összefogás a magyar bor hírnevéért, a borturizmus fejlôdéséért

MAGYAR BORUTAK SZÖVETSÉGE6000 Kecskemét, Sétatér u. 15/B

Telefon: 76/504-293E-mail: [email protected] • www.magyarborutak.hu

Mára szinte valamennyi borvidékünkön mûködik borút egyesület


A Kis-, Közép- és Agrárvállalkozók Or-szágos Szolgáltató Egyesülete 2006. au-gusztus 10-én alakult meg, 16 alapító tag-gal. Az egyesület azóta részt vesz a nem-zeti fejlesztési programok országos megis-mertetésében a kis-, közép- és az agrárvál-lalkozók körében. Szervezetünk munkájá-nak középpontjába állította a Gazdaság-fejlesztési Operatív Program (GOP), az ÚjMagyarország Vidékfejlesztési Program(UMVP), a Regionális Operatív Fejlesz-tési Programok (ROP), akciótervek és tá-mogatási konstrukciók megismertetését.Kiemelten kezeljük az EU részérôl is prio-ritást élvezô témaköröket, melyek a kis-,közép- és az agrárvállalkozók nagy töme-geit közvetlenül érintik. Ilyen például azinnováció, megújuló energiák, ökogazdál-kodás, agro- és falusi turizmus témaköre.

Regionális információs fórumaink so-rozatát a fentiekkel összhangban terveztükmeg. 2007 és 2008 áprilisa között tizenhá-rom fórumot szerveztünk, ebbôl hét regio-nális volt. Az elôadásokat, felkérésünkre,az állami fejlesztéspolitikai irányító ható-ságok, illetve minisztériumok képviselôitartották. Egy-egy rendezvényen 50–150érdeklôdô vett részt. Az Egyesület non-profit szervezet, így a megjelenés díjmen-tes volt. A társadalmi vita jegyében azegyes elôadásokat szakmai párbeszéd kö-vette. A fórumokon rész vettek a helyi mé-dia képviselôi is. Ebbe a tevékenységbe si-került bevonni néhány olyan országosszakmai és civil szervezetet is, melyeknekcélkitûzései hasonlóak és tagságuk érintettaz egyes témákban, például Magyar Meg-újuló Energia Szövetség, Magyar Bio-kultúra Szövetség, Magyar Termé-szetvédôk Szövetsége, FATOSZ, MagyarFaluszövetség, a Budapesti Agrárkamara,a VOSZ Közép-magyarországi RégióSzervezet. A regionális fórumsorozat alap-vetôen sikeres volt. Szakmailag tekinté-lyes elôadók – térítésmentesen – aktuálistémákról színvonalas elôadásokat tartot-tak. A helyszínek házigazdái a polgármes-terek, a Regionális Fejlesztési Tanácsok,illetve Ügynökségek vezetôi voltak.

A fórumsorozat pótolhatatlan eszközvolt az egyesület megismertetéséhez, elfo-gadásához, kapcsolatrendszerének kiépíté-

séhez. Ezt sugallták az Nemzeti FejlesztésiÜgynökség (NFÜ) és a minisztériumokvezetôitôl kapott elismerô levelek.

2008. december 5-én Bakodpusztánszerveztük meg az I. Országos Agrárfó-rumot. A fórum több mint 260 résztvevôjevolt és a visszhangok alapján megállapít-ható, hogy reális igény van ilyen típusúszakmai párbeszédre, közvetlen véle-ménycserére az irányító hatóságok képvi-selôi, a szakmai partnerek és a vállalkozókközött. Ebbôl kiindulva egyesületünk készmegszervezni 2009-ben is egy hasonló ta-nácskozást, amit majd nevezhetnénk akárII. Országos Agrárfórumnak is.

Kézikönyv kiadásának elôkészítéséndolgozunk, mely a kis-, közép- és az agrár-vállalkozók számára fontos legújabb in-formációkat tartalmazza a 2007 és 2013közötti idôszak tudnivalóiról, beleértve azeuróra való áttérést is. A Kézikönyv kiadá-sát követôen – a brüsszeli EU BizottságVállalkozási és Iparpolitikai Fôigazgató-ság magyarországi képviselete irodaháló-zata közremûködésével – információs fó-rumsorozat szervezését tervezzük a Kézi-könyvben tárgyalt témákról.

Megkezdôdött a Sajtút állomások –Borúthoz hasonló – országos hálózatánakkiépítése, melynek célja a sajt- és tejtermé-kek készítésével manufakturális módonfoglakozó gazdák országos szintû összefo-gásának megszervezése és bekapcsolása afalusi és agroturizmus új kínálattal valóbôvítésbe. A Sajtút állomás mûködtetôi asajtkészítô gazda, a szállásadók, vendéglá-tók, kereskedôk, a folklór képviselôi, népiiparmûvészek, kézmûvesek, hungaricu-moknak számító élelmiszerek készítôi, bo-rászok, ökocentrumok vezetôi, turisztikaiszakemberek, önkormányzatok és helyi ci-vil szerveztek képviselôi. Eddig 15 sajtké-szítô vállalta Sajtút állomás megszervezé-sét. Egyesületünk annak a 16 országos ci-vil szervezetbôl álló konzorciumnak a tag-ja, amelynek munkáját a FATOSZ koordi-

nálja. A közös cél a vidék értékeinek be-mutatása, turisztikai vonzerejének növelé-se, melynek része a Sajtút állomások háló-zatának kiépítése is.

A KKAOSZE szervezésében Kôröslad-ányban, 2008. július 4-én alakult meg aMagyar Sajtmíves Céh. Hatósági enge-déllyel, vagyis kistermelôi igazolvánnyalrendelkezô személy lehet teljes jogú tag. AMagyar Sajtmíves Céh képviselôi bemu-tatkoztak a Parlamentben, ahol kitûnô mi-nôségi házi sajtjaikkal vendégelték meg aképviselôket. Tatán az Olimpiai Edzôtá-borban mutatták be termékeiket. A Céhtagjai különbözô Borfesztiváloknak is szí-vesen látott résztvevôi.

A KKAOSZE részt vesz egyik alapítótagjának kezdeményezésében és közremû-ködik az „Üzleti Hálózatok Inkubátor-háza” megvalósításában. Az Inkubátorházkezdô és fejlôdni vágyó vállalkozások szá-mára biztosít növekedésük kezdeti szaka-szában üzleti védôernyôt azzal, hogy ked-vezményes áron nyújt és közvetít profesz-szionális szolgáltatásokat az irodabérlettôla szabadalmi tanácsadásig, partnerkeresé-sig, a vállalkozás szükségletei szerint.

A sajtó közremûködésére is számítunkcéljaink megvalósításában. Az Egyesülettevékenységérôl a Kistermelôk Lapjában,a Tejipari Hírlapban, a Petôfi Népében, aMa és Holnap kiadványban jelentek megeddig cikkek. A MARTA TV internetesgazdasági televízió a közelmúltban indult,és rendszeres megjelenési lehetôségetajánlott fel Egyesületünknek, illetve tagja-inknak, amennyiben közérdeklôdésre szá-mot tartó információkkal rendelkeznek.

Az Egyesület alapvetô célkitûzésénektartja a kis-, közép- és agrárvállalkozókesélyegyenlôségének erôsítést az aktuálisinformációk átadásával, kapcsolatépítés-sel, gazdasági tevékenységével.

KOVÁCS LÁSZLÓelnök

Kis-, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete

A vállalkozók esélyegyenlôségéért

KIS-, KÖZÉP- ÉS AGRÁRVÁLLALKOZÓK ORSZÁGOS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLETE

1026 Budapest, Orsó utca 27. • Telefon: 06-30-9845-505E-mail: [email protected] • www.kkaosze.hu


Pillanatképek az I. Országos Agrárfórumról, amelyet Bakodpusztán rendeztek, 2008. december 5-én


A Magyar Biokultúra Szövetség a hazaiökológiai gazdálkodás szervezeteit ösz-szefogó társadalmi szervezet. A biogaz-dálkodók mozgalma Magyarországon a80-as években indult. Mérföldkô volttörténetében, hogy 1983-ban megala-kult a Biokultúra Klub, 1987-ben pediga Biokultúra Egyesület. Az Egyesületregionális szervezetei idôvel önállóegyesületekké alakultak. Ezekhez csat-lakoztak hasonló profilú egyesületek éshozták létre 2005-ben a BiokultúraEgyesület jogutódját, a Szövetséget.

A környezettudatos szemlélet és azegészséges életvitel kérdésein belül aSzövetség a biogazdálkodás elterjesz-tésére és az ökotermékek fogyasztásá-nak népszerûsítésére fókuszál. Ennekjegyében:

• Ellenôrzô szervezetet hozott létre. A tulajdonában lévô Biokontroll Hun-gária Nonprofit Kft. a hazai ökológiaiterület 95 százalékát ellenôrzi.

• Ökopiacot mûködtet, ahol hétrôlhétre 70–80 biogazda és néhány keres-kedô kínálja biotermékeit.

• Rendezvényeket szervez. A Biobú-csú és az Országos Bionap elsôsorban anagyközönségnek szól, célja a biotermé-kek fogyasztásának népszerûsítése, atermelô és a fogyasztó közötti kapcso-latfelvétel elômozdítása. Az OrszágosBionap kereten belül az ország hét bio-gazdasága látja vendégül az érdeklôdô-ket. A Biobúcsú a biotermék vásár mel-lett egész napos kulturális és gyerek-programokkal várja az érdeklôdôket. A Biokultúra Nap és a Biokultúra Talál-kozó közönsége elsôsorban tagságunkkörébôl kerül ki.

• Honlapot tart fenn, amely nemcsakaz aktuális programokra, támogatási ésszaktanácsadási lehetôségekre hívja fela figyelmet, hanem adatbázisokkal, ka-talógusokkal segíti az információkáramlását.

• Hírlevelet juttat el minden hónapbana szövetséget alkotó egyesületek tagsá-gához, amit minden negyedév elejénkiskertes és életmód melléklettel bôvítÉvszakok címmel.

• Szakkönyvtárat tart fenn, segítségetnyújt szakdolgozatok, disszertációk ké-szítéséhez.

• Központi Klubjában kéthetenkéntelôadások hangzanak el a biogazdálko-dás, a környezetvédelem és az egészség-védelem témakörében.

DR. CZELLER GÁBORelnök

Magyar Biokultúra Szövetség

Környezettudatos szemlélet és egészséges életvitel

A biopiacokon ellenôrzött minôségû biotermékeket lehet vásárolni

A kiváló minôségû topáz alma


TAGJAINK

Közép-dunántúli Biokultúra EgyesületSzékhely/levélküldési cím: 8296 Hegyesd, Sátormapuszta 5.87/715-819, 20/[email protected]

Dél-dunántúli Biokultúra EgyesületSzékhely: 7400 Kaposvár, Rákóczi tér 9–11.Levélküldési cím: 7090 Tamási, Bajcsy-Zs. u. 55. 30/[email protected]

Kelet-magyarországi BiokultúraEgyesületSzékhely/levélküldési cím: 4071 Hortobágy, Czinege J. u. 1.30/9289-873; 30/[email protected]

Biokultúra Közép-magyarországiEgyesületeSzékhely: 1028 Budapest, Máriaremetei út 68.Levélküldési cím: 1028 Budapest, Kertváros u. 69.30/[email protected] www.biokultura-kozepmagyaro.hu

Dél-alföldi Biokultúra EgyesületSzékhely: 5540 Szarvas, Szabadság u. 2.Levélküldési cím: 5540 Szarvas, Pf. 9720/9573-970; 66/[email protected]; [email protected]

Észak-magyarországi BiokultúraEgyesületSzékhely/levélküldési cím: 3525 Miskolc, Benke J. u. 15.20/[email protected]

Nyugat-dunántúli BiokultúraEgyesületSzékhely/levélküldési cím: 9081 Gyôrújbarát, István út 225.30/[email protected]; [email protected]

Magyar Ökogazdálkodók SzövetségeSzékhely: 4071 Hortobágy, Czinege J. u. 1.Levélküldési cím: 3836 Baktakék, Rákóczi út 74.30/[email protected] www.hunorgfarm.hu

Méhészek Biokultúra EgyesületeSzékhely: 1027 Budapest, Margit krt. 1.Levélküldési cím: 2083 Solymár, Pihenô út 1/B20/978-8818

Biodinamikus Közhasznú EgyesületSzékhely: 7090 Tamási, Eötvös u. 24.Levélküldési cím: 2071 Páty, Kodály Z. u. 2.23/[email protected] www.biodin.hu

Ökológiai Gazdálkodás Oktató,Kutató és Szaktanácsadó EgyesületSzékhely: 1027 Budapest, Margit krt. 1.Levélküldési cím: 2100 Gödöllô, Fácán sor 30.30/[email protected]

Feldolgozók Biokultúra EgyesületeSzékhely: 1027 Budapest, Margit krt. 1.Levelezési cím: Hipp Kft. 9167 Bôsárkány-Hanságliget, Hipp út [email protected]

Magyarországi BiohaltermelôkEgyesületeSzékhely: 7473 Gálosfa, Dózsa Gy. u. 60.70/[email protected]

MAGYAR BIOKULTÚRA SZÖVETSÉG1061 Budapest, Anker köz 2–4.Telefon: (+36-1) 214-7005, (+36-1) 214-7006www.biokultura.org • [email protected]

A méz rendkívül egészséges

Egyre népszerûbb a hungarikumnak számító magyar szürke marha húsának fogyasztása


Az alapítványt Dr. Sárközy Péter pro-fesszornak, a Biokultúra Egyesületegyik alapítójának, örökös tiszteletbelielnökének emlékére, munkásságánakmegismertetésére és szellemiségénekfenntartására alapítványt hoztunk létre2001 közepén. Alapítója dr. Solti Gáborkezdeményezésére ifj. dr. Sárközy Péter.Az alapítvány célja a biokultúra terjesz-tése és ezzel kapcsolatos kiadványok ki-adása, kiállítások, konferenciák, tanfo-lyamok, találkozók rendezése, ösztöndí-jak, pályázatok alapítása, azökogazdálkodás, feldolgozás,forgalmazás növekedésénekelôsegítése, ökológiai adatbá-zis létrehozása, kezelése, aSárközy Emlékérem évenkéntiodaítélése. Az alapítvány vál-lalja az ökológiai kutatás terü-letén születô új kutatási ered-mények, információk össze-gyûjtését, feldolgozását, hogyazok közkinccsé váljanak. Azalapítvány célja megvalósításaérdekében kapcsolatokat tarthasonló tevékenységet folytatóhazai és külföldi alapítványok-kal, szervezetekkel, intézmé-nyekkel.

Az alapítvány mára az alábbi fonto-sabb feladatokat valósította meg:

• Összegyûjtötte és gondozza SárközyPéter professzor életmûvét.

• Évente megrendezi a Sárközy PéterTudományos Emlékülést, melyen a bio-mozgalom, illetve az ökológiai gazdál-kodás témakörében hangzanak el tema-tikus elôadások, és átadásra kerül a Sár-közy Emlékérem és Díj.

• Létrehozta, rendszerezi és bôvíti a„Bio Könyvtárat és DokumentációsGyûjteményt. Ennek során:

• összegyûjtötte a Biokultúra és a ro-mániai Bioterra címû folyóirat eddigiösszes példányát. Elkészítette és éventekiegészíti az ezekben megjelent cikkektematikus feldolgozását.

• elindította a szakmai ismeretek áta-dását célzó Biogazda füzeteket. Eddig ötszámot jelentetett meg, egyenként 1000példányban.

• összegyûjtötte és kiadta az ökogaz-dálkodók termelôi listáját.

• a sajtófigyelés során gyûjti abio(öko) témájú cikkeket.

• az alapítvány fennállása során mint-egy 250 cikket készített az ökogazdálko-dás témájában. A cikkeket mezôgazda-sági szaklapokban jelentette meg.

• évente kiértékeli Magyarország ésEurópa ökogazdálkodsának fejlôdését.

• Részt vesz a bioélelmiszer fogyasztásterjesztésében. Ennek során:

• Alapítványunk megszervezte, elindí-totta és üzemeltette az újpesti biopiacot

• 2003–2004-ben a Kertészeti Egyete-men megrendezte a Bioéletmód tanfo-lyamot. Az elôadásokat kiadta a „Bio-életmód I–II” címû kiadványban.

• 2006 januárjától az alapítvány mû-ködteti a Pilisi Biokertész Klubot. Aklub programjain, elôadásain ingyenes arészvétel.

• Az ökogazdálkodási ismeretek áta-dása, az ökogazdálkodásra történô felké-szítés keretében az egyesület elindítottaa távoktatási Biogazda tanfolyamokat. A tanfolyam cikkeit az Agrár Info folyó-iratban jelentette meg.

• Az egyesület oktatás keretében el-látja az egyetemi szakdolgozatok, TDKdolgozatok konzulensi feladatait, bizto-sítja a dolgozat elôkészítéséhez az ala-pítvány adatbázisát, részt vesz az állam-vizsgákon.

• Ösztöndíjat biztosít egyetemi hall-gatóknak az alapítvány külföldi tanul-mányútjain.

• Komposztálási ismereteket tanít isko-láknak, óvodáknak, önkormányzatoknak.

• Az alapítvány rendszeres kapcsolatotápol a határon túli és más euró-pai ökoszervezetekkel.

• Ökogazdálkodási tanul-mányutat szervezett, illetve ta-nulmányúton vett részt Svájc-ban, Romániában Erdélyben ésa Kárpátokon túli területeken,Örményországban.

• Évente rendszeresen résztvesz a Bioterra, a RomániaiBiogazdálkodók Egyesületé-nek Konferenciáján.

• Állandó kapcsolatot tart aMarosvásárhelyi Biokertészcsoporttal és a Kovásznai Bio-kultúra Egyesülettel, valaminta Biokultúra Egyesület egykorihelyi csoportjaival.

• Az alapítvány 2005-ben megrendez-te a Kárpát-medencei öko(bio) szerveze-tek I. találkozóját.

• Az alapítvány kapcsolatot tart a pili-si térség környezetvédelmi szervezetei-vel, részt vesz közös programok szerve-zésében.

• Tagja az Ister-Granum Európai Te-rületi Együttmûködési Csoportosulás-nak, az elsô európai EGTC-nek.

• Az alapítvány minden tevékenységenyilvános, mindenkinek hozzáférhetô.

• A nyilvánosságot az alapítvány hon-lapján keresztül is biztosítja.

DR. SOLTI GÁBOR

Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért

Összefogással a biokultúra terjesztéséért

SÁRKÖZY PÉTER ALAPÍTVÁNYA BIOKULTÚRÁÉRT

Piliscsaba, Wesselényi M. u. 10. • Telefon: 26/373-743E-mail: [email protected], [email protected]

www.sarkozybio.hu

Az alapítvány 2001-ben alakult a biokultúra terjesztése céljából


LÁSZLÓ JÁNOSelnök

Magyarország neve és évezredes kultú-rája szétválaszthatatlanul összefonódotta lóval, a lovas élettel. Világszerte egyrekevesebb az olyan területek száma, aholszabadon, korlátok nélkül és biztonság-ban lovagolhat az ember, tiltó táblák éskerítések nélkül. Magyarország legfôbbvonzereje a lovagolni szándékozók szá-mára, a szinte korlátlan lehetôségeketkínáló tereplovaglás. Országunk éghaj-lata, domborzata, a magyar lófajták errekiválóan alkalmasak. Lóháton egy egé-szen más világ nyílik meg az emberelôtt, olyan közeli kapcsolatba kerülhe-tünk a természettel, amelyre ritkán adó-dik lehetôség.

A Magyar Lovas Turisztikai KözhasznúSzövetséget (MLTSZ) ahazai lótenyésztô egyesüle-tek által létrehozott társa-dalmi szervezet. 1989-benalakult azzal a céllal, hogyösszehangolja a magyar ló-tenyésztést, lovassportot éslóversenyzést, valamint el-végezze azokat a szakmaifeladatokat, amelyekkel azegyesületek megbízzák aszövetséget. Ennek kereté-ben az MLTSZ TenyésztésiIrodája a megyei lóte-nyésztési felügyelôkön ke-resztül végzi a lovak egye-di azonosítását, a törzs-könyvi alap-adatok gyûjtését és elôfeldol-gozását, szervezi a fedeztetési állomáso-kat, a Mezôgazdasági SzakigazgatásiHivatallal közösen mûködteti a lótenyész-tési információs rendszert (lóENAR), to-vábbá segíti a tenyésztô egyesületek hatá-rozatainak végrehajtását és szakmai taná-csokat nyújt a tenyésztôknek.

A szövetség társult tagjai a lovas-sportok, a lóverseny, a hagyomány ôrzésés a lovas turizmus területén tevékeny-kednek. Íly módon az MLTSZ – a Föld-mûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisz-térium által is elismerve – összehangol-ja és képviseli a lovas ágazat különbözôterületeit; elômozdítja a lótenyésztés, alovassport, a lóversenyzés és a lovaséletterületén mûködô más szervezetek kö-

zös szakmai céljainak megvalósítását,hazai és nemzetközi szinten is eredmé-nyes képviseletét. Szövetségünk éventesaját katalógussal jelentkezik. Honlap-ján is folyamatosan igyekszik minél fris-sebb „lovas” információval ellátni aszakmát és a nagyközönséget egyaránt.

A szövetség részt vesz a Földmûve-lésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztéri-um által a lovas turizmus ösztönzésér ki-írt pályázatában. A pályázat d) a 3. § (1)

bekezdés c) pontja cc) alpontjában meg-határozott célterületekre irányuló fej-lesztés esetén ugyanis legalább a Ma-gyar Lovas Turisztikai Szövetség szerin-ti három patkós minôsítésû lovas szol-gáltatást kell végeznie a jelentkezônek.

Magyarországon a lovas turisztikailétesítmények szolgáltatásaik számától,jellegétôl és színvonalától függôen egy-tôl öt patkós minôsítô jellel vannak el-látva. A minôsítés része a lovas turiz-musban résztvevô lovak alkalmasságivizsgája, amelyet a világon egyedülál-lóan alkalmaz szövetségünk. Mindeztazért tesszük, hogy minél színvonala-sabb és biztonságosabb szolgáltatásokvárják a vendégeket. Lovas létesítmé-nyeink szolgáltatásai között szerepel ahagyományos lovaglás, terep-, táv- éstúralovaglás mellett fogatozás, lovas be-mutató, vadász- és díjlovaglás, díjugra-tás, oktatás, gyógylovagoltatás, gyer-mektáborok szervezése, sôt szállásadás,illetve étkeztetés is.

LÓSKA JÁNOSelnök


Magyar Lovas Turisztikai Szövetség

Tíz éve a magyar lovas élet, lósport szolgálatában

MAGYAR LOVAS TURISZTIKAI SZÖVETSÉG1096 Budapest, Ráday utca 8.Telefon: 20/455-7251, 06/30-2534587Telefon/fax: +361/4556183; +361/4560444; +361/4560445E-mail: [email protected] • www.equi.hu

A lovak segítségével rendkívül közeli kapcsolatba kerülhetünk a természettel

Legtöbben lovastáborokban kezdenek ismerkedni a lovakkal

Magyar Természetbarát Szövetség

Turistaegyesülettôl a regionális szövetségi rendszerig

Hazánkban az elsô turistae-gyesület 1873. augusztus 10-én alakult Ótátrafüreden. Eztkövetôen sorra alakultak azországban a kisebb-nagyobbturista egyesületek. Amikormár sok turista egyesület lé-tezett és a turisták egyre többproblémával találták magu-kat szemben felvetôdött egyországos koordináló szerve-zet igénye. Többévi kísérletután az 1913. november28–30. között tartott turistanagygyûlésen megalakult aMagyar Turista Szövetség.Ügyvezetô elnöke ThirringGusztáv lett. A szövetségfôbb célkitûzései és felada-tai: állami segély, általánosérdekképviselet és kedvez-mények biztosítása, tilos te-rületek elleni tevékenység,természetjárás és turista terü-letek fejlesztése, évenkéntivándorgyûlés szervezése, tu-rista könyvtár és kiállítás lét-rehozása, képviselet külföldiés nemzetközi turista szerve-zeteknél. A szövetség általfelkarolt szakágak: gyalo-gos, alpin, túrasízô, vízi, bar-langos.

Szövetségünk az 1957-ben létrehozott Magyar Ter-mészetbarát Szövetség jogu-tódja, és az 1873. óta alakultmagyar természetjáró szer-vezetek hagyományainak folytatója ésápolója. 1987. novemberében az új idôkszeleire legelôször a Magyar Természet-barát Szövetség reagált. Minden orszá-gos szövetséget megelôzve közgyûlésenkimondta a teljes átalakulást: önálló jogiszemélyiségû szövetséggé alakult, kiválta Sporthivatal szervezetébôl, de nemszakadt el attól. A szövetség célja, hogya természetjárás útján elôsegítse azegészséges életmód kialakítását és elter-jesztését, a természet védelmét és azezekhez szükséges feltételek – érdek-képviselet, szakmai fejlesztés, túraveze-

tô-képzés, útjelzés hálózat gondozása,szakirodalom, térkép és szaksajtó segíté-se, nemzetközi kapcsolatok fejlesztése –biztosítását.

1998. január 1-jétôl megkaptuk a kie-melkedôen közhasznú szervezet besoro-lást.

Szövetségünk tevékenységét hat or-szágos szakági bizottság – barlangász,gyalogos, hegymászó, kerékpáros, sízô,vízitúrázó – valamint szálláshely infor-mációs szolgálat, természetvédelmi bi-zottság és nemzetközi túrabizottság –mûködtetésével látja el. A gyalogtúra bi-

zottság keretében további ötalbizottság – oktatási-, túra-,térkép és útjelzô-, verseny-és minôsítési albizottság –mûködik. A barlangbizottságkeretében mûködik a Barlan-gi Mentôszolgálat.

Szövetségünknek 2007-ben 420 tagegyesülete volt,több mint 20 ezer egyéni tag-gal. Jelenleg öt regionálistermészetbarát szövetségmûködik. Valamennyi me-gyében és a fôvárosban vanterületi szövetségünk. Ezenkívül 19 kerületben és 6 vá-rosban mûködik bizottság.

A Nemzetközi Termé-szetbarát Szövetség (Natur-freunde Internationale)1934-ben alakult, az akkorimagyar szövetség alapítótag volt. Ma a világon mû-ködô mintegy 600 ezer ta-got számláló természetbarátegyesületeket fogja össze,képviseli érdekeit és segítitevékenységüket. Európaközel 1000 természetbarátturistaházában kedvezmé-nyeket biztosít a tagegyesü-letek részére. Az MTSZ1990. óta újra tagja az NFI-nek.

Európai Gyalogos Turis-ta Szövetség (EuropäischeWandervereinigung) 1969-ben alakult. Tagszervezetei

közé ma 23 országban 56 turista szerve-zet tartozik közel 5 millió egyéni taggal.A szövetség célja: érdekképviselet, kör-nyezet- és természetvédelem, európaihosszútávú turistautak kialakítása ésfenntartása. 11 európai gyalogos turista-út szeli át Európa teljes területét, ebbôlnégy, az E3, E4, E7 és I22 halad át Ma-gyarországon. Az MTSZ 1986 óta tagjaa szövetségnek.

A fenti nemzetközi szervezeteken kí-vül közvetlen munkakapcsolatot tartunkfenn a Cseh Turista Klubbal, a SzlovákTurista Klubbal, a lengyelországi turista


A turistajelzéseket idôrôl-idôre meg kell újítani

egyesülettel (PTTK), az Erdélyi KárpátEgyesülettel és a romániai Természet-barátok Kárpát Ligájával. Ma már többmagyar turista egyesület és területi szer-vezet kétoldalú kapcsolatot ápol azEurópában mûködô turista szervezetek-kel.

Az MTSZ nemzetközi bizottságaévente 4–5 külföldi túrát szervez köz-pontilag, ezeken elsôsorban azon tagja-ink vesznek részt, akiknek a saját egye-sületük „csak” hazai túrákat szerveznek.

Túravezetô-képzés

Szakági bizottságaink, valamint területiszervezeteink évente több alkalommalszerveznek különbözô szintû túravezetôitanfolyamokat. A képzéshez szükségesanyagot a szakági bizottságok állítjákössze, ôk vizsgáztatják a hallgatókat, ki-adják a vizsgabizonyítványt, és nyilván-tartásba veszik a vizsgázott túravezetô-ket. Évente átlagosan 80 fô vesz részt aközépfokú, azaz bronzminôsítésû túra-

vezetôi tanfolyamon, 2–3 évenként szer-vezünk felsôfokú, vagyis ezüst fokozatútúravezetôi tanfolyamot 15–20 fô rész-vételével. A vízitúrázók évente 20–30vízitúrázót, a kerékpárosok 20–25 ke-rékpáros túravezetôt képeznek. A hegy-mászó és a barlangi túravezetôk képzé-se, a tevékenység specialitása és veszé-lyessége miatt külön szabályozást igé-nyel. A barlangi túravezetôk képzését azMTSZ Barlangbizottsága, a Környezet-védelmi Minisztérium és a MagyarKarszt és Barlangkutató Társaság közö-sen végzi. A hegymászók képzését ésvizsgáztatását a Magyar HegymászóOktatók Egyesülete az MTSZ hegymá-szó bizottságával közösen végzi.

Turistaút-jelzés

Magyarország területén 14 ezer kilo-méter hosszúságú jelzett turistaút van,ebbôl 2519 kilométer országos, illetvenemzetközi jelentôségû. SzövetségünkGyalogtúra Bizottsága koordinálja ezen

turistautak jelzéseinek festését, felújítá-sát, karbantartását, új útvonalak kijelö-lését. Az effektív munkát szövetségünktagjai társadalmi munkában végzik.Szervezetünk e munkával is segíti a tú-ravezetô nélkül, kevés tájékozódási éstérképismerettel rendelkezô, kirándul-ni, túrázni szeretô tömegeket a termé-szet biztonságos megismerésében, atermészeti környezet megszerettetésé-ben, értékeink felismerésében és védel-mében.

Kiadványaink

• Természetbarát Híradó: havonta jele-nik meg, amelyre valamennyi egyesüle-tünk elôfizet

• Eseménynaptár: évente jelenik meg,honlapunkon folyamatos a frissítése

• Térképek: azokról a területekrôl,amelyek fehér foltnak számítanak (ame-lyekrôl addig nem volt térkép) szövetsé-günk saját kiadásban jelentetett meg tér-képeket; a helyszínelést, a rajzolást, a


Évente átlagosan 80 fô vesz részt középfokú túravezetôi tanfolyamon. A vízitúrázóknál évente 20–30 túravezetôt képeznek

lektorálást a Gyalogtúra bizottságunktagjai végezték. Természetesen ezekmegjelentetéséhez szükségünk volt kül-sô forrásra is, pályázati pénzekbôl tud-tuk megvalósítani.

• Gyalogos turistatérképbôl négy, aZalai-dombság Kelet, Kemeneshát-Marcal-medence, Gödöllôi-dombság,ôrség-Vendvidék; a Gödöllôi térképbôl amásodik javított kiadás, az ôrségbôl pe-dig a harmadik javított kiadás készült el,vizitura térképbôl tízet – Tisza 3 sza-kaszban, Duna 4 szakaszban, Bodrog-Hernád–Sajó, Bódva–Rakaca–Sajó, Rá-ba – és kerékpáros térképbôl egyet –Fertô-tó környéke jelentettünk meg.

• Túravezetôk könyve: oktatáshoz,vizsgaanyag

• Igazoló füzetek, túranaplók, minôsí-téshez szükséges kiadványok

• Túrázás népszerûsítéséhez: Kirán-dul a család füzetsorozat, Zöld kalandrafel

Rendezvényeink

Hagyományosan, évente megrendezésrekerülô kiemelt rendezvényeink: Gyalog-túrázók Országos Találkozója, OrszágosTermészetjáró Tájékozódási Csapatbaj-nokság, Természetvédelmi Vándorgyûlés,Természetjárók Napja, TermészetjáróGyermekek Országos Találkozója, Ter-mészetjáró Diákok Országos Találkozója,Sobieski János Dunai Emléktúra, Nem-zetközi Tisza Túra, Nemzetközi Duna Tú-ra, Elnök-fôtitkári továbbképzés, Kelet-magyar megyevezetôk Tanácskozása,Dunántúli megyevezetôk Tanácskozása.

Ezeken kívül számos nyílttúrát, em-léktúrát, teljesítménytúrát, találkozót-tá-bort, vándortúrát és versenyt szervezünkévente.

Jelvényszerzô túrák

Bizonyos területek, létesítmények, törté-neti emlékek helyeinek stb. rendszeresvagy folyamatos felkeresését igénylô tú-

rasorozat, melynek teljesítését jelvény-nyel, oklevéllel ismerik el).

Központi szervezésû jelvényszerzôtúrák:

• Országos Kéktúra: a vasutas termé-szetjárók által 1952-ben kezdeményezettjelvény-szerzô túramozgalom az orszá-gos Kék jelzés mentén. 1961-ben a nagyérdeklôdésre való tekintettel az MTSZátvette az Országos Kéktúra ügyintézés-ét, az útvonal koordinálását, jelzését, ateljesítések adminisztrációját, jelvény ki-adását. Jelenleg Irottkôtôl Hollóházáig1128 kilométer hosszúságú a teljesítendôtúra útvonala. Népszerûsítését nagybanszolgálta az 1980-as években bemutatott„Másfélmillió lépés” címû TV sorozat.

• Rockenbauer Pál Dél-dunántúliKéktúra: az eredetileg Kaposvár ésSzekszárd közötti Dél-dunántúli Kéktú-ra meghosszabbítása Rockenbauer Pál„Még egymillió lépés” címû TV sorozathatására 1989-ben készült el.

• Alföldi Kéktúra: az alföldi megyéktermészetjáróinak igénye alapján kiala-kított túraútvonal. Szekszárd és Sátor-aljaújhely között 844 kilométer hosszú-ságú túra.

• Vízi Nagykör: Eredetileg a Rába-Duna–Sió csatorna-Balaton-Zala vízi út-vonalon haladó túramozgalom volt.

• Portyázások Magyarország jellemzôföldrajzi pontjaira: az ország hét jellem-zô földrajzi pontjának felkeresésétigénylô túramozgalom, amely felkeresiaz ország közepét, legmagasabb, legmé-lyebb, legészakibb, legkeletibb, legdé-libb és legnyugatibb pontját.

Tagszervezeteink további 120 jelvény-szerzô túrát szerveznek gyalogos-, kerék-páros- és vízitúrázók részére, mint példáula Baranyai Kerékpáros Körtúra, a Bör-zsöny várai, a Bükk 900-as csúcsai, 1100év emlékei Békés megyében, Három fo-lyó „Körös-Tisza-Maros”, 9 megye 99 ne-vezetessége, Kossuth Kerékpárostúra, Ôr-vidék Turistája, Szabolcs-Szatmár-Beregmegye vízi útjain 250 km, Öreg-Bakonybakancsosa.

DURÓ IMREtitkár


MAGYAR TERMÉSZETBARÁT SZÖVETSÉG1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31., II/3.1396 Budapest, Pf. 483 • Telefon: 332-7177, 311-2467E-mail: [email protected] • www.termeszetjaro.hu


A Folklórfesztiválok MagyarországiSzövetsége (CIOFF Hungary) 1991-benalakult azzal a céllal, hogy a hazai ésnemzetközi szakmai szervezetekkelpartneri viszonyt kialakítva, segítsefesztiváljaink együttmûködését, vala-mint a kölcsönös tapasztalatcserét és azérdekképviseletet. Szövetségünk tagjaés magyarországi képviselôje a 90 tag-

országot számláló nemzetközi népmû-vészeti szervezetnek, a CIOFF-nak.

A nemzeti szervezetekkel történôegyüttmûködés alapján: magyarországinéptáncegyütteseket közvetítünk nem-zetközi fesztiválokra, külföldi együtte-seket hívunk meg magyarországi ren-dezvényekre, nemzetközi cserekapcso-latokat szervezünk.

A Folklórfesztiválok MagyarországiSzövetsége rendezvénye volt a 2004-ben Magyarországon megrendezett III.CIOFF World Folkloriada.

Emblémánk garanciája a valódi nép-mûvészetnek és a minôségnek!

HÉRA ISTVÁNNÉelnök

Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége (CIOFF Hungary)

A valódi népmûvészet és a minôség jegyében

A szövetség magyarországi néptáncegyütteseket közvetít nemzetközi fesztiválokra, és külföldieket hív meg hazai rendezvényekre

FOLKLÓRFESZTIVÁLOK MAGYARORSZÁGI SZÖVETSÉGE1011 Budapest, Szilágyi Dezsô tér 6. Telefon: +3620-952-5799E-mail: [email protected] • www.cioff.hu


A Szövetség 1990-ben alakult országosközhasznú szervezet. Tagjai hagyomány-ôrzô magyar és nemzetiségi táncegyütte-sek, néprajz-, néptánc- és népzenekuta-tók, Muharay Elemér hajdani népiegyüttesének tagjai, valamint népi kultú-ra iránt érdeklôdô magánszemélyek,mintegy 20 ezer fô. Névadónk MuharayElemér 1942-ben megjelent „Hagyomá-nyunk, mûveltségünk, életünk” címû írásá-ban megfogalmazott gondolatait máig ér-vényesnek tartva valljuk, hogy „… életünkátalakítására, új és maradandó életformakialakítására, a nemzet újjászületésére amúlt befogadása nélkül nincs reményünk.”

Fontosnak tartjuk, hogy a közössé-geket megtartó tradíciók fennmaradja-nak és tovább éljenek. Célunk, hogyfelhívjuk a figyelmet azokra a tradicio-nális falusi közösségekre, tánc- és ze-nei együttesekre, tárgyalkotó és kéz-mûves csoportokra is, akik politikaiszándékoktól függetlenül ezt a kultúrátsajátjukként élik, ôrzik és alakítják.Azokra a csoportokra, csoportosulá-sokra, ifjúsági közösségekre, melyek amagyar folklórkutatás eredményeit fel-használva, fiatalok ezreinek szellemi-ségét alakítva, teremtették és teremtikmeg a hagyományos kultúra átadásá-

nak és használatának nemzetközi vi-szonylatban elismert és példaként em-legetett magyar modelljét.

Mindezek mellett fontos törekvé-sünk az is, hogy a hagyomány ne csakszínpadi mozgalomként legyen jelenkulturális életünkben, hanem meghatá-rozza egy tágabb közösség, egy telepü-lés saját kulturális öröksége iránti vi-szonyát.

Azért dolgozunk hogy a kis települé-sek kulturális, közösségi hagyományai,az ünnepekhez, munkaalkalmakhoz kap-csolódó szokások a mai viszonyokhozigazodva újjáéledjenek.

Muharay Elemér Népmûvészeti Szövetség

A nemzet csak a múlt befogadásával képes újjászületni

A Muharay Elemér Népmûvészeti Szövetség rendszeres programja az „Újévköszöntô” Hagyományôrzô Antológia


A Muharay Elemér NépmûvészetiSzövetség tevékenysége

• Szakmai segítséget adunk a helyifolklórral foglalkozók számára, hogytelepülésük hagyományai hitelesen,minél sokrétûbben éljenek tovább aközösségi életben és a színpadon egya-ránt.

• Országos és regionális fesztiválo-kat, együttesi minôsítéseket szerve-zünk, kidolgoztuk a csoportok szakmaiértékelési rendszerét, valamint meg-szervezzük a különbözô népmûvészeti,hagyományôrzô együttesek bemutatko-zását.

• Információkkal, hazai és nemzetkö-zi szakmai kapcsolatok közvetítésévelsegítjük tagjaink munkáját.

• Elôsegítjük egy-egy térség képvi-selôinek regionális együttmûködését,a népmûvészeti örökség innovációját,a módszerek, valamint a megszerzetttapasztalatok minél szélesebb körûközreadását.

• Képzéseket, konferenciákat szerve-zünk.

• Érdekképviseleti tevékenységet lá-tunk el.

Rendszeres programjaink

• „Újévköszöntô” Hagyományôrzô Anto-lógia (Budapest) • Országos Hagyomány-ôrzô találkozók (változó helyszínen) • Ha-gyományôrzôk bemutató színpada és or-szágos minôsítése (kétévenként) • Orszá-gos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásárhagyományôrzô programja • „Fülöp Fe-renc” Hagyományôrzô Szólótáncverseny(kétévenként) • „Hagyományôrzôk Akadé-miája” (országos továbbképzés)

Kiadványunk

A „Magyar Népi Viseletek” címû soro-zat öt tájegység, Bag, Decs, Jászság, Ka-locsa-vidék, Rábaköz, Baranya, Felvi-dék és Kalotaszeg paraszti viseleteit mu-tatja be tizenegy 30 perces kisfilmen.

HÉRA ISTVÁNNÉelnök

MUHARAY ELEMÉR NÉPMÛVÉSZETI SZÖVETSÉGPostacím: 1251 Budapest, Pf. 22

E-mail: [email protected] • www.muharay.hu

A szövetség fontosnak tartja hogy népi hagyományaink megmaradjanak, s a mai viszonyokhoz igazodva tovább éljenek


A Népmûvészeti Egyesületek Szövet-sége (NESZ) több mint 26 éves múlttalrendelkezô civil szervezet. Megalakulásaóta legfontosabb céljának tekinti a ha-gyományos magyar népi kézmûvességértékeinek támogatását, a népmûvészet-tel foglalkozó emberek összefogását, re-gionális egyesületek, szervezetek létre-hozását. A Szövetség feladata a szakmaiérdekképviselet, a tagszervezetekkel, al-kotóházakkal való folyamatos kapcsolat-tartás, tevékenységük koordinálása, illet-ve a kölcsönös információáramlás bizto-sítása. Ezen kívül kezdettôl fogva aNESZ tevékenységi körébe tartozik ren-dezvények, kiállítások, vásárok rendezé-se, pályázatok kiírása, szakmai tovább-képzések, táborok megszervezése.

Szövetségünknek 51 tagszervezetevan az ország egész területén, közel hat-ezer fôs tagsággal. A NESZ 1987 ótaminden évben megrendezi a magyaror-szági kézmûvesek legnagyobb országosrendezvényét, a Mesterségek Ünnepét aBudai Várban. Tagszervezeteinkhez tar-tozó kézmûves mesterek négy napon ke-resztül mûködô mûhelyekben mutatjákbe a tradicionális magyar mesterségeket.A rendezvényen egyszerre van jelen ahagyományôrzô kézmûvesség, az élônépzene és a néptánc. Ez a rendezvényegyre nagyobb szakmai elismerést ésidegenforgalmi sikert hoz a számunkra.

A NESZ a Táncház Egyesülettel közö-sen minden évben részt vesz az OrszágosTáncháztalálkozó és Kirakodóvásár meg-rendezésében. Ezen kívül számtalan nép-mûvészeti rendezvény megvalósításábanvállalunk szerepet, mint például a Szent-endrei Szabadtéri Néprajzi Múzeummal aPünkösdi Sokadalom, illetve a Borünnep,vagy a Budapesti Fesztiválközpont Kht.-vel közösen a Vörösmarty téri Húsvéti- ésKarácsonyi Vásár.

Szövetségünk az elmúlt években szá-mos szakmai pályázatott hirdetett, mintpéldául a Ház és Környezete, az Orszá-gos Népi Szobrászat, a Bôrmûves Pályá-zat, a Férfi és fiú viselet, vagy az Orszá-gos Játék Pályázat, Országos Textiles Pá-lyázat, amelyek zsûrizett anyagaiból ki-állításokat és konferenciákat rendeztünk.

Tagszervezeteink minden évben orszá-gos táborokat és szakmai továbbképzése-ket szerveznek egy-egy szakágban, mintkosárfonó, gyékényes, vert csipke, bôr-mûves tábor, népi szobrászat alkotótábor.A kiállítások, táborok, rendezvényekanyagát digitális technikával archiváljuk.

A NESZ tagjai gyakran meghívott-jai nemzetközi fesztiváloknak, konfe-

renciáknak és vásároknak, mint pél-dául a legutóbbi idôkben Belgium,Franciaország, Algéria, Németország,Olaszország rendezvényein vettekrészt. Az általunk szervezett progra-mokra gyakran hívunk meg külföldirésztvevôket, a Magyar Folklórfeszti-válok Szövetsége és a CIOFF révénfolyamatosan bôvítjük kapcsolatrend-szerünket a külhoni országokban mû-ködô hasonló célú népmûvészeti-kéz-mûves szervezetekkel, szövetségek-kel, tagja vagyunk az Európai Kézmû-ves Szövetségnek.

Mindezek mellett fontos feladatunk-nak tartjuk a határon túli magyar népmû-vészek hagyományôrzô tevékenységé-nek megôrzésének támogatását.

Az információáramlás biztosítása ér-dekében rendszeresen megjelentetjük aMesterség és Mûvészet címû tájékoztatófolyóiratunkat. A www.nesz.hu honla-pon szövetségünkkel és rendezvénye-inkkel kapcsolatos, folyamatosan frissí-tett információkat lehet olvasni.

IGYÁRTÓ GABRIELLA

Népmûvészeti Egyesületek Szövetsége

Szövetségben a népi kézmûvesség értékeinek támogatásáért

NÉPMÛVÉSZETI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE1011 Budapest, Szilágyi Dezsô tér 6., I. em. • Telefon: 214-3147

E-mail: [email protected] • www.nesz.hu, mesterporta.hu

Mesterségünk címere

A NESZ-nek ötvenegy tagszervezete van országszerte hatezer fôs tagsággal


Magyarországi Tájházak Szövetsége

„Házunk tája – tájunk háza”

A 2002. szeptember 17–18-án Békésenmegrendezett XIII. Népi Építészeti Ta-nácskozás résztvevôi a békési tájház új-bóli megnyitásának örömteli pillanataitkövetôen ajánlást fogadtak el egy szak-mai-érdekképviseleti egyesület létreho-zására, amely a több évtizedes hazai táj-ház mozgalom megújulását szolgálja. Eza gondolat nem volt elôzmény nélküli.

A hazai tájház-mozgalom az elmúltévtizedben a közgyûjteményi-múzeumiszféra perifériájára szorult. A rendszer-változtatást követô tulajdonosváltások, aszûkös pénzforrások polarizálódása, aszakmai integráltság hiánya oda veze-tett, hogy a több mint 300 gyûjtemény-bôl álló hazai tájház-együttes egy meg-lehetôsen leromlott, részben mûemléképületegyüttessel, anyagiak hiányábankedvezôtlen körülmények között tárolt,

Tájház Füzéren. A tájház-mozgalom az elmúlt évtizedben a közgyûjteményi-múzeumi szféra perifériájára szorult

A hazai tájház-mozgalom több évtizedes múltra tekint vissza


nem megfelelôen restaurált, sok eset-ben leltározatlan, több százezer darabbólálló mûtárgyállománnyal lépte át a XXI.század küszöbét.

A békési elhatározást tettek követték.Az ott megválasztott szervezô bizottságkidolgozta a Szövetség alapszabály-ter-vezetét és 2002. november 26-ra össze-hívta a Magyarországi Tájházak Szö-vetségének alakuló közgyûlését, ahol 67résztvevô megalapította az egyesületet,amelynek székhelye az Aggteleki Nem-zeti Park központjában, a 380 lelketszámláló Jósvafô lett.

A Szövetség céljait alapszabályában akövetkezôként fogalmaztameg:

„Tájház: a népi építészetszempontjából jelentôs, eset-leg népi mûemlékeknek mi-nôsített épületekben beren-dezett lakásbelsôket (esetlegmûhelyeket, kezdetlegesebbipari létesítményeket) bemu-tató muzeális intézmény.

Az Egyesület célja:1. A Magyarországon léte-

zô tájházakat mûködtetôjogi- és természetes sze-mélyek érdekeinek kép-viselete és összehangolá-sa. A tájházak megôrzé-sének, szakszerû helyre-állításának, mûködteté-sének, fenntartásának,fejlesztésének elôsegítése, új tájhá-zak létrehozásának szakmai támoga-tása, valamint részvétel a tájházakkalés gyûjteményeikkel kapcsolatos tu-dományos kutatásokban.

2. A tájházakat mûködtetô szervezetekés személyek jó szakmai együttmû-ködésének elôsegítése, az ehhezszükséges információellátás és szak-mai érdekképviselet biztosításával,továbbképzések, konferenciák szer-vezésével, szakmai fórumok mûköd-tetésével.

3. A magyarországi tájházak jellemzôittartalmazó adatbázis létrehozása ésrendszeres karbantartása, a tájházaklétezésével és tevékenységével kap-csolatos információk folyamatospublikálása a honlapon. Az egyesületcéljainak megvalósítása érdekébennemzetközi jelleggel mûködik.”

Céljai megvalósítása érdekében regioná-lis szervezeteket hozott létre. Az elnök-ségi tagok mindegyike egy-egy régiót,illetve a határon túli területeket – Felvi-déket, Partiumot, Vajdaságot és a nem-zetiségi tájházakat – szlovák, német,horvát – szakmai érdekképviseleti fela-datait fogja össze.

A Szövetség évente egy-egy alkalom-mal országos találkozót és speciálisszakmai tanfolyamokat, úgynevezettTájházi Mûhelyt szervez a házak mûkö-dését meghatározó témákban, az adottszakterület avatott szakembereinek ve-zetésével (leltárkészítés és nyilvántartás,

fa-szerkezetek állagmegóvása, védelme,pályázatkészítés).

Az egyesület évente többször regio-nális találkozókat szervez, hazai és hatá-ron túli helyszíneken. Ebben az évben eza 30. évfordulóját ünneplô Szennán volta szervezet országos találkozója.

Évente négy alkalommal „Tájházihírlevél” címmel információs füzetet je-lentet meg, amelynek elektronikus vál-tozata a www.museum.hu, illetve awww.skanzen.hu/tajhaz honlapokon isolvasható. Ebben egy-egy színvonalas

tájház bemutatkozásától informatívszakcikkeken át pályázati monitorozásigtémák széles választékát kínálja.

A tájház-mozgalom elismertségénekfokozása érdekében meghirdette az „Évtájháza” elismerô cím pályázatát, amely-lyel részben a szakmai színvonal zsinór-mértékét szeretné beállítani, részbenegy-egy valóban színvonalas tájházrakívánja irányítani a figyelmet.

Egy egységes jelrendszer kidolgozá-sával és országos megjelenítésével segí-teni szeretné a tájházak fellelhetôségét,gyors megtalálását. Ennek kidolgozásá-hoz és megvalósításához pályázati forrá-

sokat kíván igénybe venni.Szoros kapcsolatot tart

fenn a tájházakat hatáskörü-kön belülinek tekintô mi-nisztériumokkal – Oktatásiés Kulturális-, Önkormány-zati Minisztérium –, múzeu-mi szervezetekkel – MegyeiMúzeumi Igazgatóságok,Néprajzi Múzeum, Mezô-gazdasági Múzeum – ésszakfelügyeleti szervezetek-kel – Szabadtéri NéprajziMúzeum, Kulturális Örök-ségvédelmi Hivatal –, a terü-let- és vidékfejlesztési szer-vezetekkel.

A tájházak hagyományoskereteiket egyre jobbanszétfeszítve a helytörténet,a szülôföld szeretete, a lo-

kálpatriotizmus, a helyi közösségfor-málás gyújtó-pontjaivá, esetenkéntvendégforgalmi attrakciókká váltak. A most megalakult Szövetség egyikfontos feladata kell, hogy legyen efunkcióváltási folyamatban a színvona-las értékmegôrzés, a valós alapokonnyugvó hagyományápolás szellemi éstárgyi feltételeinek következetes bizto-sítása, a szakszerûség követelményei-nek érvényesítése.

SZABLYÁR PÉTER

MAGYARORSZÁGI TÁJHÁZAK SZÖVETSÉGE3758 Jósvafô, Dózsa György utca 3.Levelezési cím: 3758 Jósvafô, Pf. 2Tel.: 06-48/506-214, 30/531-9444 E-mail: [email protected]; www.museum.hu

A szövetség évente rendez szaktanfolyamokat, találkozókat


A Kistérség Kis-Duna-menti Kistérség civil szer-vezetei 2005 szeptemberé-ben alapították meg a Kis-Dunamenti Civil Szerveze-tek Szövetségét. Jelenlegitaglétszáma 85 fô, amelyfolyamatosan emelkedik.A Szövetség a megalakulá-sától kezdôdôen program-terv szerint dolgozik.

Mûködése az alelnökifeladatkörökre épül. A Szö-vetség tagszervezeteinekösszefogása nem területi,hanem szakmai alapokontörténik. Ennek a megol-dásnak jelentôs elônye, hogy az azonosérdeklôdési körû szervezetek könnyebbenértik egymást, jobb az együttmûködés.

A Szövetség mûködése munkacso-portjain alapul. A kultúra, sport és ifjú-sági, szabadidôs és hobby, oktatási és if-júsági, egészségügyi és szociális, köz-biztonsági, környezetvédelmi turisztikai(területfejlesztési) és nemzetközi mun-kacsoportok között szoros együttmûkö-dés alakult ki.

Rendezvényeink, konferenciáink:• A Szövetség kiemelkedô rendezvé-

nye volt a Civilek a Kis-Duna Menténkonferencia, 2005 novemberében. ASzövetség erejét mutatja, hogy az éppenmegalakult szervezet meg tudta teremte-ni a szükséges forrásokat és képes voltmegszervezni a rendezvényt. A konfe-renciát a Szigethalmi polgárôrség bevo-násával a Miniszterelnöki Hivatal támo-gatta. A konferenciáról kiadvány készült.

• 2006. áprilisában került megrende-zésre a Közbiztonsági konferencia. A ren-dezvényen a kistérség önkormányzatai,rendôrkapitányságai, polgárôr szervezeti,tûzoltóságai és a témában érdeklôdô civilszervezetek képviseltették magukat. Akonferencia jól feltárta a kistérség köz-biztonsági helyzetét, segítette a résztve-vôket a tennivalók megfogalmazásában,a közös fellépés elôkészítésében.

• 2008. áprilisában rendeztük meg aNemzetközi Turisztikai Konferenciát,128 fô, ebbôl 39 külföldi részvételével.

Mintegy 12 kistérségi önkormányzat ésszámos civil szervezet, turisztikai vállal-kozás képviseltette magát köztük Romá-niából, Szlovákiából, Németországból,Franciaországból, Törökországból,Ausztriából, Japánból, Oroszországból,valamint Finnországból). Szervezetünkrendszeresen megjelent a sajtóban, így aNapi turizmusban, a Panoráma Bullet-tinben, az MTI-ben, illetve az InfoRádióban. A résztvevôk rendkívül pozití-van ítélték meg a rendezvényt, a szövet-ség legsikeresebb megmozdulása volt.

• 2008. szeptemberében zajlott le aKistérségi kerekasztal, Szigetújfaluban.A NIMRÓD Vadásztársaság vadászhá-zánál kötetlen eszmecsere zajlott aCsepel-sziget jövôjérôl. A meghívottakközött volt a régió elnöke, a kistérségpolgármesterei, a Ráckevei-, Sziget-szentmiklósi Rendôrkapitányságok ve-zetôi, a tûzoltó parancsnokok, a kataszt-rófavédelem vezetôi, a polgárôr szerve-zetek vezetôi, a szövetség vezetôi.

További tevékenységünk, partneregyüttmûködéseink:

• Szövetségünk elnöke volt az orszá-gosan elismert Leader+ Akciócsoport el-nöke. A Leader tapasztalatok alapján pá-

lyáztunk a VidékfejlesztésiKözösség Leader jogcímé-re, amit a kistérség meg-nyert, megalakult a Kis-Duna-menti Vidékfejlesz-tési Egyesület.

• Szövetségünk a CEFtagja. Részt veszünk a ré-gió Duna-mente Bizott-ságának a munkájában.

• Szövetségünk állandómeghívottként vesz részt aCsepel-sziget és KörnyékeÖnkormányzati Társulásmunkájában.

• Szerzôdés alapjánegyüttmûködünk a Falusi

és Agroturizmus Országos Szövetségével.• Közös TÁMOP pályázatot nyertünk,

ami segíteni fogja a kistérségi civilekfelkészülését a turisztikai fejlesztésekérdekében.

• Szövetségünk együttmûködik aNonprofit Információs és Oktató Köz-pont (NIOK)-kal. Tagja a NIOK „Do-boz” csoportjának, amely a civil tájékoz-tatás és szervezés élcsapata a régióban.

• A szövetség a Nemzeti Civil Alap-program (NCA) Közép MagyarországiMûköd

falusi turizmus tÁjÉkoztatÓ - fatoszfalusi turizmus tÁjÉkoztatÓ 5 a miszsz 1990-ben alakult 11...

Documents