falusi turizmus tÁjÉkoztatÓ - fatosz · 2 falusi turizmus tÁjÉkoztatÓ 3 elôszó (dr. szabó...

17. évfolyam 2009/4. szám

A FALUSI ÉS AGROTURIZMUS ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK KIADVÁNYA

FALUSI TURIZMUSTÁJÉKOZTATÓ

A kiadvány a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Civil Szolgáltató, Fejlesztô és Információs Kollégiumának támogatásával készült

FALUSI PORTÁK A SZAKOSODÁS ÚTJÁN

FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ2

3 Elôszó (Dr. Szabó Géza)3 A falusi turizmus, agroturizmus speciális termékei Magyarországon (Dr. Szabó Géza–Dr. Csizmadia László)5 A VIDÉK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI5 Aktív üdülés falun5 Horgászok és falusi szállásadók összefogása Bátán (Huszárné Lukács Rozália)5 Kerékpárosbarát szálláshelyek a falusi turizmusban (Magyar Kerékpáros Klub)7 Vadászturizmus családi vállalkozásban (Bodó Katalin)8 Üdülés lovasudvarban8 Lovasturizmus, lovaskultúra Magyarországon (Magyar Lovas Turisztikai

Közhasznú Szövetség)9 Falusi turizmus és lovaglás a Holt Tisza mellett

10 Környezetbarát vendéglátó porta10 Fontos tudnivalók a biotermesztésrôl és az ökogazdálkodásról (Magyar Biokultúra Szövetség)11 Ökoporta-rendszer a Dél-Dunántúli régióban – A projekt ismertetése12 Új ökoporta-rendszert építenek ki a Dél-Dunántúli régióban (Gerner András)12 Ökopanzió a Balatonon (Ökoházak Magazin)13 A VIDÉK TÁRGYI ÉS SZELLEMI ÖRÖKSÉGE13 A szellemi kulturális örökség szerepe a turizmusban (Dr. Csonka–Takács Eszter)15 Hagyományôrzô vendégfogadó porta15 Hagyományôrzés Csíkban (Dr. Csizmadia László)16 Nemzedékeken át hagyományozódó tudás a turizmus szolgálatában (Rendek Lászlóné)17 A VIDÉK IFJÚSÁGNEVELÔ SZEREPE17 Csoportok vendégháza a falusi portán17 Turizmus ifjúságra szabva (Komáromi István)18 A nagyszülôi örökség nyomdokán (Noll Zoltán–Noll Erzsébet)19 Falusi életmód, ifjúsági porta19 Csoportos élmények öt hektáron (Dr. Majoros Dobó Zsuzsanna)19 Mit várnak a falusi szálláshelyektôl a középiskolások? (Komáromi István)20 Gyermekbarát vendéglátó porta20 Hogyan szeretnének nyaralni a nagycsaládok? (Kormosné Debreceni Zsuzsa)21 Gyermekbarát vendégfogadás a Gerecse dombjai közt22 AZ AGRÁRIUM ÉRTÉKEI ÉS TERMÉKEI22 Egészség porta: 22 Úton, útfélen… (Pistyúr Imre)23 Egészségturizmus az Ôrségben (Hegyi Vilmos)23 Falusi aromaterápia az Illatosházban (Éliás-Mezey Erzsébet)24 A falusi vendégasztal24 Falusi vendégasztal szolgáltatás vegyes tapasztalatokkal (Kabódi Istvánné)25 Kiscsoportos tervezés-vendégasztalhoz 26 Hagyományôrzô vendéglátás a Szenke partján (Kôrösi Miklósné)27 Vendégasztal Tóték Házában (Tóth Árpád)28 Üdülés borosgazdánál28 Borút: hogyan, hol és miért? (Erdôsi Mária)31 Borúti Karta (Magyar Borutak Szövetsége)32 Üdülés borosgazdánál a Pécs-Mecseki Borúton (Dr. Szabó Géza)33 Történelmi hangulatú pince, tokai borok és családias vendégszeretet Tarcalon (Pataky Sándor)34 SPECIÁLIS AJÁNLATOK 34 Fogyatékkal élôk üdültetése falusi portán34 A mindenki által meglátogatható falusi környezet (Kasza Mariann)35 Kerekes székkel, szabadon (Kohári Lajosné)

TARTALOM

Nagy követ kíván dobni a Falusi és Agro-turizmus Országos Szövetsége a hazaivendégfogadás amúgy sem csendes vízé-be. Figyelve a turizmus és azon belül a vi-déki turizmus nemzetközi keresleti és kí-nálati trendjeire, nyitott szemmel járvaEurópa fejlett turizmusú vidéki térségei-ben immáron nyilvánvaló, hogy a termék-fejlesztésben, a falusi turizmus kínálatokmegjelenítésében tovább kell lépni a spe-cializálódás irányába! No nem kívánjukmi ezt nagy felfedezésként tálalni, hiszenerre már a szakmai publikációk és konfe-renciák régóta rámutattak. Gazdáink egyrésze felismerve a piac és az idôk szavát,jórészt külföldi példák alapján, saját magais kezdte átformálni, konkretizálni, súly-pontozni ajánlatait. Erre utaló tapasztala-tokat leszûrhették vendégeik véleményei-

bôl és megfogalmazott igényeibôl. A ter-mékspecializációk fô irányai is kialakul-tak már, ám a külföldön megismert kettôsminôsítés: (1.) szálláshely minôsítés, (2.)speciális falusi turizmus termék minôsíté-se náluk még nem indult meg. Pedig ezazt jelentené, hogy az általános, mindenvendégfogadóra kötelezô szálláshely mi-nôsítést (napraforgós rendszer) kiegészí-tené egy, vagy akár több speciális termékminôsítése. Tehát létrejönne a specializálttermékekre egy-egy egyedi kritériumrendszer, amely alapján minôsítést szerez-hetnek és a piac számára is bemutatkoz-hatnak, azonosíthatóvá válhatnak.

Ilyen jellegû külföldi kritérium rend-szerek hozzáférhetôk, már bontogatjákszárnyaikat a hazai speciális kínálatok, demég nem állt össze a rendszer. A jelen ki-

advány ezt az „érlelôdési” folyamatot sze-retné felgyorsítani azzal, hogy a hazai pél-dákat a széles szakmai közönség, falusivendégfogadóink és turizmus szervezôinkelé tárja, két ajánlást adva a lapozgatás-hoz:

1. ismerjék meg a hazai kezdeménye-zéseket, vonják le ezek tapasztalatait;

2. gondolkodjanak el a bevezetendôminôsítési rendszer elvárásain!

Nagyon fontos mindannyiunk számára,hogy szakmai vitában formálódjon ki ahazai falusi turizmus termékspecializá-cióinak rendszere, így várjuk a kiadványolvasóinak visszajelzéseit, javaslatait!

Gondolatébresztô olvasást kíván:

DR. SZABÓ GÉZA

a FATOSZ alelnöke

FALUSI TURIZMUS TÁJÉKOZTATÓ 3

Elôszó

A szakosodás – a vendégházak (porták)minôsítési kritériumai szerint – egy to-vábbi lépés a magyar falusi üdülés (vi-déki turizmus) nagy és áttekinthetetlenkínálatának differenciálására és a ter-mékbiztonság fokozását jelentô intézke-dés vendégek számára.

A speciális kínálatokkal szembeni kö-vetelmények, a marketing-stratégia szelle-mében a konkrét vendégkívánságokhoz és– igényekhez igazodnak. Ahhoz, hogy egyszakosodott területen a falusi (vidéki) gaz-dák, illetve vendégfogadók versenyképe-sek legyenek és maradjanak, – az általánosminôségi követelményeken túlmenôen –,speciális kritériumokra is fel kell készül-niük, amit rendszeresen az új igényekhez,idôrôl-idôre hozzá kell, igazítaniuk.

A világ bizony már ebben is túllépettrajtunk. A fejlett turizmusú európai or-szágok vidéki térségeiben, a minôsítettszálláshelyek továbblépve a program-szerûség irányában már egyedi, különle-ges kínálatokat is tartalmaznak. Az idômegérett idehaza is a továbblépésre!Erre ösztönöz bennünket a piaci igényekdifferenciálódása. A bôvülô vendégkörûfalusi turizmus keresleti igényei egyrekonkrétabbá válnak. Vendégeink moti-vációikhoz illeszkedve keresik a szá-

mukra legkedvezôbb üdülési helyszíne-ket. Mivel a vendégkör igényei megis-merhetôk, így adott a válasz: a szolgálta-tásoknak ezen vevôi elvárások menténkell konkrétabbá válniuk!

Fontos tanulsága a legutóbbi évek tu-rizmus trendjeinek, hogy a vendégkör isegyre szegmentáltabb. A különbözô ér-deklôdésû és üdülési tevékenységeketpreferálók az üdülési helyszín kiválasz-tásakor, a szolgáltatások felmérésekor isa maximálisan a saját elvárásaikat érvé-nyesítik. Olyan helyszíneket preferál-nak, amelyek a legkedvezôbbek motivá-ciójuk szempontjából.

Erôs mozgósító erô a specializálódókínálatok irányába az is, hogy a kommu-nikációi is egyre differenciáltabbá válik.A mai turizmusban az újdonságoknak ésa jól tematizált termékeknek van esé-lyük a figyelem felkeltésére. Az infor-mációs dömpingben fuldokló üdülni vá-gyó a szinte végtelen számú ajánlat kö-zött vágyait kulcsszavakba öntve próbálkapaszkodókat keresni. Ebben az infor-mációs folyamban a specializált termé-kek könnyebben akadnak bele az érdek-lôdôk hálójába!

A turizmust meghatározó élmény ori-entáció megköveteli a folyamatos ter-

mékfejlesztést, amely a termékspeciali-zációk segítségével tudja megújítani afalusi turizmus hagyományos kínálatait.

Érdemes megszívlelnünk Hans Em-bacher véleményét a specializált termé-kek kialakításának elônyeirôl, mégpediga szolgáltatók oldaláról:

• szakszerûbb termékfejlesztés;• hatékonyabb képzés és oktatás,• tapasztalatcsere / a legjobb példából

tanulni;• gazdaságossági elônyök (pl.: beszer-

zés),• a marketingben megnyíló elônyökre

koncentrálni;• versenyképesebb szolgáltatás össze-

tétel;• több innovációs lehetôség a speciá-

lis területeken,• szakmai turisztikai szervezetekkel

való együttmûködés kibôvítése és tartal-mi megújítása.

A hazai falusi vendégfogadás számáramindig is mintaértékû Ausztriában már akilencvenes évek végére kialakítottákspeciális termékeik rendszerét. A hét fôtermék a következô:

1. Kisgyermekes családok2. Mozgássérültek3. Rendezvények

A falusi turizmus, agroturizmus speciális termékei Magyarországon

4. Kézmûves foglalkozások5. Borturizmus6. Biofarmok, egészségturizmus7. LovaglásHazánkban tizenegy területen java-

soljuk a kínálat kiszélesítését és mélyíté-sét, amihez a Falusi- és AgroturizmusOrszágos Szövetsége (FATOSZ), azadott területek országos szövetségeinekszakembereivel együttmûködve konkrétkritérium-katalógusok kidolgozását ter-vezi. Különös figyelmet kell fordítaniarra, hogy a vendégházban (a portákon)a kínálat teljes és összehangolt legyen.

Miért szakosodjanak a vendégházak és a porták?

• Hogy a vendég számára a kínálatokáttekinthetôbbé váljanak

• hogy a kategóriába sorolt vendéghá-zak kínálatát specializáljuk, és ezzelmegkönnyítjük a vendégek döntését,

• hogy a minôséget javítsuk, és ez ál-tal a vendégnek nagyobb termékbizton-ságot, kínáljunk

• hogy a falusi üdülést a kínálat-diffe-renciálásával versenyképesebbé tegyük

• hogy a szállásadók, és vendégekszámára az árkülönbségeket érthetôbbélehessen tenni

• hogy konkrét problémamegoldások-kal magasabb árakat és magasabb ki-használtságot lehessen elérni

• hogy a speciális információkat azegész országra, illetve Európára kiterje-dô reklámeszközökkel egyszerûbben le-hessen továbbadni

• hogy a szállásadókat arra ösztönöz-zük, hogy a (személyes és vendéghá-zaik, illetve gazdasági tevékenységük)erôsségeiknek megfelelô kínálat iránt el-kötelezzék magukat, és azokat fejlesz-szék.

A falusi turizmus szakosodásának alapelvei

• A falusi üdülés termékfilozófiája ha-tározottabban érvényesüljön és terjed-jen, ami azt jelenti, hogy, személyre szó-ló, természet közeli szolgáltatásokat kí-náljunk.

• Csak azok a parasztgazdaságok ésvendégházak szakosodjanak, amelyek-nél a családi és vendégfogadás tevé-

kenység feltételei alkalmasak, a szako-sodott kínálatra.

• A tisztán „technikai” kritériumokés a kínált szolgáltatások mellett le-gyünk figyelemmel a falusi szállásadószemélyes elkötelezettségére és minde-nek elôtt szakmai felkészültségére, em-beri alkalmasságára és a vendégház(más néven: porta) „teljes, megjelenésiképére”.

• Szabad teret kell engedni az egyénisajátosságoknak.

• A kritériumoknak és az értékeléseredményének a szállásadó részére ért-hetônek és követhetônek kell lenni.

• A szakosodási kritériumokat mindenrégióban, megyében és kistérségbenegyformán kell alkalmazni.

• A speciális kínálatoknak a minden-kori vendégcsoport kívánságaihoz ésigényeihez kell igazodni és a vendéghá-zak sajátos adottságainak figyelembevé-telével, kell alkalmazni.

• A speciális érdeklôdésû vendég igé-nyeit teljesíteni kell.

DR. SZABÓ GÉZA–DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ

a FATOSZ alelnöke és elnöke


Attrakciók A falusi turizmus Kapcsolódó vidéki turizmus speciális termékei terméktípusai

I. A vidék természeti Aktív üdülés falun Természetjárásértékei (kerékpározás, horgászat, vadászat, Kerékpáros turizmus

természetjárás, túrázás) Horgászat, vadászat Üdülés lovasudvarban Lovas turizmusKörnyezetbarát vendéglátó porta (ökoporta) Agroturizmus(helyi termékek, természeti értékek) Ökoturizmus

II. A vidék tárgyi Hagyományok vendégfogadó portája Kulturális turizmusés szellemi öröksége Csoportok vendégháza a falusi portán Ifjúsági turizmus

Falusi életmód ifjúsági porta (célcsoport Agroturizmusbekapcsolódása a mezôgazdasági munkákba)Gyermekbarát vendéglátó porta

III. Az agrárium értékei Egészségporta (gyógynövények, biotermékek, Egészségturizmusés termékei reform életmód, egészséges helyi élelmiszerek)

A „falusi vendégasztal” Agroturizmus(gasztronómiai élmények, helyi termékek)Üdülés borosgazdánál Agroturizmus, borturizmus (falusi turizmus a borutak kínálatában) és tematikus, helyi termékutak

IV. Speciális ajánlatok Fogyatékkal élôk üdültetése falusi portán Egészségturizmus(kombinálható a hagyományok-, Agroturizmusaz egészség-, a falusi vendégasztal porta, Lovasturizmusa lovasudvar, Kulturális turizmusa borosgazda ajánlataival) Ökoturizmus

A vidéki vonzerôk, a falusi turizmus speciális termékei és az ehhez kapcsolódó vidéki turizmus termékeinek rendszere

A Bátai Horgász Közhasznú Egyesület1989-ben alakult. Jelenleg 130 felnôtt, kétifjúsági, valamint 12 gyermek tagja van.

A Duna-Dráva Nemzeti Park terüle-tén közel 4,5 hektáron találhatóak élôvi-zes horgászhelyeink, a Keszeges tó és aMélygödör tó, valamint a Szekszárd-Bátai fôcsatorna befolyási szakasza 3 ki-lométer hosszan. Miután élôvizes tavak-ról beszélünk, így sajnos ki vagyunk té-ve a Duna változó vízállásának, amelybefolyásolja a horgászidényt.

A horgász turizmussal akkor kezd-tünk foglalkozni, amikor Bátán sorranyitottak meg a vendégházak. Gondol-tuk, nyugodtan csalogathatjuk a hor-gászni vágyókat, hiszen a halat mester-séges telepítéssel mi biztosítjuk és aszállásuk is megoldható. A horgászni vá-gyóknak a horgászathoz állami jegyszükséges és a napi jegyet tavainkra mibiztosítjuk.

Együttmûködési szerzôdést kötöttünka Tolna Megyei Falusi Turizmus Egye-

sülettel és segítségükkel kiadványt ké-szítettünk, amely az együttmûködés ke-retén belül megjelent az Utazás 2008-2009 kiállításon, mint lehetôség a sza-badidô változatosabb eltöltésére. Kétéve tart az együttmûködés és leszögez-hetjük, hogy a kölcsönös segítség na-gyon jól mûködik: mindkét részrôl jön avendég.

Mûködésünkhöz minden évben azNCA-pályázaton szép összegeket nye-rünk, így az elmúlt években sikerültcsónakot venni és a tavak környezeté-nek rendbetartásához eszközöket nyer-ni. Jelenleg esôbeállókat kívánunk a vi-zek mellé telepíteni, hogy így is bizto-sítsuk horgászaink biztonságát és ké-nyelmét.

Az egyesület közhasznú jellege miattmás civil szervezetekkel is kapcsolatbanáll. A helyi iskolákból és a környékbelifalvakból kerülnek ki gyermekhorgásza-ink. Nagyon jó a kapcsolatunk a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal, a Gemenci Er-

dôgazdasággal, valamint a Natura 2000hálózattal.

A Földmûvelésügyi és Vidékfejleszté-si Minisztérium (FVM) elôírja az államivizek kötelezô halasítását, meghatároz-va, hogy hektáronként milyen minôségû,mennyiségû és fajtájú halat kell elhe-lyezni élôvizeinkben. Ezt a feladatot akörnyékünkön a Bátai Horgász Közhasz-nú Egyesület végzi megalakulása óta.

Feladatunkhoz tartozik a környezet-és vízvédelem is helyi szinten. Az FVMáltal kiírt pályázatból hínártalanítást vé-geztünk a közelmúltban.

Közösségi életünk fontos eseményeaz évente megrendezett Horgászverseny,valamint a hagyományos Horgászbál,amelynek bevételét halasításra és a hor-gászat, egyesületünk népszerûsítésérehasználunk fel az ifjúság körében.

Huszárné Lukács Rozáliaa Bátai Horgász Közhasznú Egyesület

elnöke


A VIDÉK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI Aktív üdülés falun

Horgászok és falusi szállásadók összefogása Bátán

Kerékpárosbarát szálláshelyek a falusi turizmusban

Kerékpáros turizmus

Hazánkat nem csak természeti adottsá-gai teszik kiemelten alkalmassá a kerék-páros turizmus számára, hanem a lakos-ság felôl megnyilvánuló egyre nagyobbigény is ez irányba mutat. Egy 2005-benkészült felmérés szerint hazánkban amegkérdezettek 45 százaléka vett márrészt élete során belföldi kerékpártúránés 57 százalékuk tervezi ezt a közeljövô-ben. A kerékpározást sokan – fôként ele-inte – belföldi túrák során képzelik el,ami tovább erôsíti a hazai turisztikaiajánlatok versenyképességét, ezzel iscsökkentve a távolabbi utazásokkal, tö-megturizmussal kifejtett környezeti ká-rokat és növelve a hazai turisztikai bevé-teleket.

A jelentôs külföldi keresletben (csak aDuna menti úton évi 100 000 kerékpá-

ros, akik nagy része csak Bécsig jön el)óriási lehetôségek rejlenek, ám megnye-résük a hazai piac számára csak színvo-nalas szolgáltatásokkal, speciális igé-nyeik kielégítésével lehetséges.

A jelenlegihez hasonló recessziósgazdasági környezetben kiemelkedô je-lentôsége van az olyan alternatív turisz-tikai ágaknak, mint a kerékpározás.Ezek olcsóbb és könnyebben elérhetôlehetôséget nyújtanak a turisztikai köl-téseiket visszafogó lakosság számára,és különösebb beruházás nélkül kínál-nak új piaci szegmenst a szolgáltatók-nak.

Kerékpárosbarát szolgáltatói hálózatA kerékpárosbarát szolgáltatói háló-

zat kiépítése nem magyar találmány.Németországban a Bett&Bike rendszer1995-óta mûködik, és jelenleg több mint4500 szolgáltató a tagja. A siker titka

egyszerû: könnyen teljesíthetô kritériu-mok, egyértelmû fogyasztói üzenet, jólbehatárolt piaci szegmens és a megfele-lô szolgáltatási minôség garantálása avendégek számára.

Szomszédaink szintén felismerték azágazatban rejlô lehetôségeket. Horvát-ország bevezette saját Bike&Bed véd-jegyét, és 2008-ban több mint száz, ke-rékpárosbarát szálláshelyet tartalmazóprospektust adott ki. Montenegróbanebben az évben esedékes, a szintén né-met példára alapuló, Bed&Bike véd-jegy bevezetése. Szerbiában szinténnagy erôkkel folyik a kerékpározás tá-mogatása.

Ahhoz hogy a hazai szolgáltatók semaradjanak le a turistákért folyó küz-delemben nekünk is meg kell tennünkaz elsô lépéseket. A kerékpárosbarátszolgáltatói hálózathoz való csatlako-

zás üzenete, hogy a szálláshelyen sze-retettel és színvonalas szolgáltatások-kal várják a biciklivel érkezô turistá-kat.

Kerékpárosbarát kritériumok

A csatlakozáshoz szükséges kritériumokkönnyen teljesíthetôk, egyértelmûek ésjól érthetôk mind a szálláshelyek, minda vendégek számára. A Magyar Kerék-párosklub szakértôi pedig örömmel áll-nak rendelkezésre, hogy még hatéko-nyabb és gördülékenyebb legyen az újszolgáltatások és a szükséges beruházá-sok tervezése.

Minimumkritériumok

• szálláslehetôség akár csak egy éj-szakára is

• zárható helyiség a a biciklik tárolá-sára éjszakára (lehetôleg földszintes, pl.garázs)

• szárítási lehetôség a ruhák és felsze-relések számára

• tartalmas (vitaminokban és szénhid-rátokban gazdag) reggeli vagy fôzési le-hetôség

• regionális biciklis térképek, túra-könyvek, vasúti, busz ill. hajó menetren-dek kifüggesztése, kölcsönzése, árusítá-sa

• alap bicikli szerelô készlet az egy-szerû javítások elvégzéséhez

• információ a legközelebbi bicikli-

szervizekrôl (cím, nyitvatartás, telefon-szám) a nagyobb javításokhoz

Kiegészítô követelmények

• tanácsadás a szállásfoglalásnál, te-kintettel a környezetbarát oda- és vissza-útra tömegközlekedéssel (különösen bi-cikliszállításhoz)

• igény esetén a biciklis vendégekszállításának megszervezése

• kerékpárbérlési lehetôség, jó minô-ségû és mûszaki állapotú kerékpárokkal

• egynapos biciklitúra ajánlatok a kör-nyéken vezetôvel vagy anélkül

• csomagszállítás a szálláshelyek között • információ a környékbeli biciklisba-

rát szálláshelyekrôl, esetleg foglalás bo-

nyolítása a következô kerékpárosbarátszálláshelyre

• a legfontosabb alkatrészek készen-létbe helyezése

• lista a további biciklisbarát szállá-sokról a régióban

• ebéd elvitelre• vendégkönyv kerékpárosoknak

Mit nyerhet ön és vállalkozása azzal,ha kerékpárosbaráttá válik?

• piaci célcsoportjait relatív alacsonyberuházási költség mellett egy jelentôsés aktívan bôvülô szegmenssel bôvíthe-ti.

• a célcsoport bôvülésével extra for-galomhoz és bevételhez juthat.

• javíthatja a vállalkozásáról kialakulképet, hiszen a kerékpározás támogatásaa környezettudatos gondolkodásmódottükrözi és közvetíti a nagyvilágnak.

• erôsebb kooperáció a térség turiszti-kai szolgáltatóival és ezáltal a saját költ-ségek csökkentése.

• mindezen felül a Magyar Kerékpá-rosklub szakmai támogatást és segítsé-get nyújt a beruházásokhoz és az üze-meltetéshez, ill. folyamatos megjelenéstés marketinglehetôséget biztosít sajáthonlapján, a www.kerekparosklub.hu-n

• amennyiben a Magyar Kerékpáros-klub tagjai részére legalább 5% kedvez-ményt biztosít áraiból, a kiemelt partne-rek között is megjelenési lehetôséget kap.

MAGYAR KERÉKPÁROS KLUB


A Velencei-tó partvidéke kedvelt célpont a fôvárosi biciklisták számára

A kerékpáros turisták gyorsan és könnyen megközelíthetik Budapest nevezetességeit

Családunk 1997-ben vásárolt egy öregparasztházat és újított fel vadász-barátstílusban otthonunk mellett, Keszôhi-degkúton. A vadászos stílus a családmindegyik tagjához közel áll. Édesa-nyám, Valéria 1993 óta vadászik, aktívtagja a Tolna megyei Diana VadászhölgyKlubnak, édesapám, István, pedig egy-kor a Gyulaj Erdészeti és VadászatiZRt.-nél volt kerületvezetô erdész és hi-vatásos vadász. Ezen cég vezetôsége lát-va a házat 1997-ben úgy döntött,hogy mivel az nagyon ízlésesen,barátságosan és legfôképpenösszkomfortosan lett kialakítva,és mivel a Pincehelyi Erdészet-nek ekkor még nem volt sajátvendégháza, legyen a mi házunkháza a vendégvadászok szállás-helye.

Tolna megye ezen része mindnagyvadakban, mind apróvadak-ban bôvelkedik, ezért 1997 szep-temberétôl folyamatosan érkez-tek a magyar és külföldi vadász-vendégek a különbözô vadásza-tokra. A vendégek ellátásában acsalád minden tagja kivette vala-milyen formában a részét. Mígapám vadásztatott, trófeát készí-tett ki, vadászkürtölt, édesanyámfôzött, takarított, én segítettemmindebben és tolmácsoltam, Petiöcsém pedig ha elromlott vala-milyen berendezés, megjavítottaazt.

A Tolna megyében 2000 ótaújra mûködô Falusi Turizmus Egye-sületnek a kezdetektôl tagjai vagyunk.Fontosnak tartjuk szakmai tudásunkat isfejleszteni, ezért középfokú végzettségetis szereztünk falusi turizmus témában ésmind a négyen megtanultunk németül.Németországi falusi turizmus gyakorla-tomon keresztül a külföldi tapasztalato-kat is megpróbáljuk beépíteni a vendég-látásba.

Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot amegyei és országos egyesülettel és ak-tívan részt veszünk a kiállításokon,workshopokon. Jómagam idôközbenszálláshely minôsítô képzésen is résztvettem, így – figyelve a minôségbeliváltozásokat – igyekszem segíteni a

megye többi szállásadójának, hogy ôkis lépést tudjanak tartani az újabb elvá-rásokkal.

Munkánk sikereként könyvelhetjükel, hogy vendégeink java immár egy év-tizede visszajár és akár elôre egy évvelis lefoglalják következô évi szállásukat.Mind édesanyám fôztje, mind a házilagkészült finomságok (szarvas szalámi,lekvár, savanyúság stb.) nagyon népsze-rûek a vendégek körében.

A vadászturizmussal foglalkozókkalszemben is nagy elvárásokat támaszta-nak a vadászvendégek: igazodniuk kellpéldául a vadászok programjaihoz (pél-dául hajnali kávéztatás, késô esti vacso-ráztatás), fel kell szerelniük a vendéghá-zat különbözô speciális eszközökkel, il-letve bútorokkal (sár-, és csizmalehúzó,csizmamosó, fegyverszekrény, állvány,páncélszekrény, hûtôláda, stb.), vala-mint lényeges az idegen nyelvek ismere-te, tudása is.

A Bodó Vadász Vendégház speciali-tása, hogy édesapám komoly szaktu-dással rendelkezik a vadásztatás terén.Jól ismeri a területet, tud hívni külön-bözô vadfajokat (szarvas-, ôzhívás

stb.), saját autójával szállítja a terület-re a vendégeket és rendben tartja acserkészutakat, magasleseket. Vadsebzésekor tudnak hívni keresôku-tyást, sikeres elejtéskor pedig felrava-talozzák a vadat és kürtszóval búcsúz-tatják el. A vendégek megtanulhatjáktôle a zsigerelés, trófeakikészítés for-télyait is.

Egy ilyen vendégház kertjének is illikrendelkeznie a vad felravatalozására al-

kalmas hellyel, mely jól kivilágítható,hangulatos (beton/térkô mellôzése, fü-ves rész), hogy a vendégek elkészíthes-sék a hôn áhított vadról a szép fotóikat.A világítás azért lényeges, mert gyakransötétedés után kerül sor a fényképezke-désre. Ezután következhet a gratulációés koccintás pezsgôvel.

Családunk jövôbeni terveihez tartozikegy újabb vendégház kialakítása, hogyférôhelyeink számát növelni tudjuk, éshogy a meglévô már összkomfortos ven-dégházat a minél modernebb igények-nek megfelelôvé tegyük.

BODÓ KATALIN

falusi szállásadó, Keszôhidegkút


Vadászturizmus családi vállalkozásban

A sikeres vadászat után az elejtett vadakat felravatalozzák és kürtszóval búcsúztatják el

Magyarország neve és évezredes kultú-rája szétválaszthatatlanul összefonódik alóval, lovas élettel, Mi magyarok lovasnemzetnek valljuk magunkat és a világis így ismer minket. A magyar lovas ha-gyományok végig kísérik népünk törté-nelmét. A honfoglalás, a kalandozások, ahadviselés, a huszárság, a pusztai élet, aparasztgazdaságok meghatározó ténye-zôje volt a ló, a magyar ló és lovaskultú-ra, mely védjegyként terjedt el világ-szerte.

Hatezer éven keresztül az egyetlenközlekedési, helyváltoztatási eszközünk(a szárazföldön) a ló volt. Rajta tapasz-talhattuk meg elôször milyen gyorsab-ban haladni, mint a saját sebességünk.Elkábított, elvarázsolt minket ez a „szá-guldás.”A közlekedés, a hírközlés, a há-borúk kimenetele, a gazdasági élet,mind a lovak létszámától és minôségétôlfüggött. De vagyon, és rang is tartozottdicsô négylábú barátainkhoz, hisz bará-taink, társaink lettek az évezredek folya-mán.

Az ipari forradalom, a gépesítés, atechnika hihetetlen fejlôdése háttérbe, il-

letve teljesen kiszorította hûséges társa-inkat a világ menetébôl, mára más lóe-rôkkel számolunk. Nehéz feladat, hogymit tehetünk eltûnôben lévô lovaskultú-ránk megôrzésére, de nem lehetetlen, hatudatosan végiggondoljuk lehetôségein-ket. Ismerjük meg értékeinket, különle-ges adottságainkat, és ápoljuk hagyomá-nyainkat. A sport és a lovasturizmus ki-váló terület a lovas élet, lovaskultúra ha-zai fenntartásához.

Világszerte nô az igény a természetbe,vidéken eltölthetô szabadidôs tevékeny-ségek iránt. Felértékelôdött a friss leve-gô a csend a természet-közeli élet. Azutazók keresik az élményeket, a progra-mokat, az eseményeket, ami vonzóvá ésfelejthetetlenné tehetik számukra a meg-érdemelt pihenést, kikapcsolódást

A magyarországi idegenforgalomegyik nagy hagyományra visszatekintôterülete a lovas turizmus. Országunk alovas élet szempontjából különlegesenjó adottságú. Éghajlata, domborzata, aváltozatos vidék, a magyar lófajták, ésnem utolsó sorban az emberek lószerete-te kiváló lehetôség egy speciális és ere-

deti magyar lovasturisztikai termék kia-lakításához.

Európában egyre kevesebb az olyanterület, ahol szabadon korlátok nélkül ésbiztonságban lovagolhat az ember, tiltótáblák és kerítések nélkül. Magyaror-szág legnagyobb lovas turisztikai vonze-reje az érdeklôdôk számára, a szinte kor-látlan lehetôségeket kínáló tereplovag-lás, lovastúrázás.

A lovasturisztikai szolgáltatásokrajellemzô a sokszínûség: a legkülönbö-zôbb igényeknek megfelelô létesítmé-nyek fogadják országszerte a vendége-ket. Legyen az kezdô lovas, vagy gya-korlott lovastúrázó, ma már mindenigényt kielégítô szolgáltatások közül vá-laszthatunk. A futószáras oktatástól atöbb órás vagy napos tereplovaglásokon,vagy lovaskocsizáson keresztül széles akínálat.

A legtöbb lovas helyszín, szállást iskínál vendégei részére, ami szinténámulatba ejtô választékot jelent: erdôkmélyén meghúzódó fôúri kastélyok, fel-újított kúriák, vagy romantikus nádfe-deles parasztházak közül mindenki találigényeinek megfelelôt. Sok helyen ahíres magyar konyha remekeivel fogad-ják a látogatókat, de lehet, hogy a há-ziak saját termésû friss zöldségeit, gyü-mölcseit ízlelhetjük meg, vagy a kecs-kesajt készítés rejtelmeibe avatnak be,egy kis helyi borkóstolásról már nem isbeszélve.

Hazánkban a lovas-iskolák és lovas-centrumok a szolgáltatásaik számától,jellegétôl és színvonalától függôen egy-tôl öt patkós minôsítô jellel (táblával)vannak ellátva, melyet a Magyar LovasTurisztikai Közhasznú Szövetség állít kiés ellenôriz. Mindezt azért tesszük, hogysegítsünk a tájékozódásban és választás-ban, valamint önt és családját minélszínvonalasabb és biztonságosabb lovasszolgáltatásokkal és élményekkel vár-juk.

MAGYAR LOVAS TURISZTIKAI

KÖZHASZNÚ SZÖVETSÉG


A VIDÉK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI Üdülés lovasudvarban

Lovas turizmus, lovas kultúra Magyarországon

A lovas turizmus a honi idegenforgalom egyik nagy múltra visszatekintô területe

Az Élô és Holt Tisza ölelé-sében, gyönyörû természetikörnyezetben fekvô kis fa-lunak néhány évvel ezelôttBudapestrôl lejárva, magamis csak hétvégi élvezôje vol-tam. Hosszú évek alatt egy-re inkább érlelôdött a gon-dolat, hogy itt szeretnék él-ni, és megvalósítani gyer-mekkori vágyamat, hogy lo-vaim lehessenek. Dönteni,felszámolni egy életet per-sze nem volt egyszerû. De2004-ben döntöttem, és el-kezdtük tervezni, majd meg-építeni lovardánkat, és be-népesíteni lakóikkal.

Úgy gondoltam, tapaszta-latból tudom, hogy az idelá-togató vendégeknek mit je-lent kiszakadni a városból,élvezni a természet szépsé-gét, a lovaglás örömét, ésfeltöltôdve kezdeni a követ-kezô hetet. A nagyon kedveskis parasztház nyaralót ven-dégháznak alakítottuk át,ahol a vetett ágy párnáin egykis csoki, a hûtôben, szilké-ben házi tej várja a vendéget,és nem hiányozhat a friss vi-rágcsokor sem a vázából.

Ahogy elkészültünk,azonnal jelentkeztem tagnaka Jász Nagykun SzolnokMegyei Közhasznú Egye-sületbe, ahonnan nagyon sok segítségetkaptam és kapok folyamatosan.

A FATOSZ „sárga” füzetei is sokatsegítettek, amibôl a vonatkozó jogsza-bályoktól kezdve sok hasznos dolgotmegtudtunk. A szövetségtôl kapottfolyamatos tájékoztatás, az Utazás Kiál-lításon és különbözô médiumokban valóingyenes megjelenés mind hozzásegítettsikeres mûködésünkhöz, amit ezúttal isköszönök!

Még „hétvégi” idôszakomból tudtam,hogy amikor már kialudtam magam, le-nyírtam a füvet, jó lett volna, ha van va-lamilyen programlehetôség a faluban,ahova csak el lehet sétálni, nem kell ko-csiba ülni.

Természetesen nem mindenki tud,szeret, mer, akar lovagolni. De az éveksorán fôként gyerekekbôl álló lovasainklettek, és a vendégeknek igazi élménytjelent, ha elüldögélnek, és megnézik alovaglóórákat, gyönyörködnek a gyere-kek ügyességében, a lovak szépségében.Néhány eltöltött óra után pedig megérika gondolat, mégis kipróbálom… Minketpedig nagy örömmel tölt el, hogy sokembert tudunk megismertetni a lovaglásszépségével.

A kevésbé bátrakat fogattal visszük ela Tisza gátjára, gyönyörködni az ártérierdôkbe, meglesni a vadvilágot.

Az évente megtartott nagyon sok em-bert vonzó „akácvirágzástól lombhullá-

sig” címû rendezvényünköncsikósok ejtik ámulatba aközönséget, gyermek tanít-ványaink lovagolnak bemu-tatót, fogathajtó barátainkmutatják be az akadályhaj-tás szépségét. Eközben abográcsban készülô pörköltillata meghozza a vendégekétvágyát.

Legfôbb célunk azonbanmégis a gyerekek tanítása. A lovaglás technikájának el-sajátításán túl, igyekszünknekik egy életformát meg-mutatni és megszerettetni.Szeretni és védeni a termé-szetet, felelôsséget éreznijószágokért, a lovaglásoksorán egymásért, megtaníta-ni nekik, hogy a lovas em-bernek milyen erényekkelkell rendelkeznie. Mindeze-ket a lovardát elhagyva,visszatérve a mindennapok-ban is hasznosítani tudják,és teszik is. Az egyhetes lo-vas táborok alatt testileg,lelkileg sokat változnak.Megismertetünk velük érté-keket, hogyan ôrizzék ha-gyományainkat.

Vendéglátásunk filozófiá-ja a családiasság, hogy érez-ze az ideérkezô, itt ô a fon-tos. Vendégházunkba been-gedjük nemcsak a gazdikat,

hanem a kutyusokat is. Tudjuk, a hétköz-napokban a kedvencre is kevés idô jut,miért ne együtt élvezzék a szabadságot?

A vendégektôl kapott dícséret, atörzsvendégek igazolják a falusi turiz-mus jelentôségét. Egyben visszaigazo-lást kapunk arra is, hogy a vendégeknagyra értékelik, ha a kiadó vendégházmellé programot is tudunk biztosítani,kinek-kinek lehetôségei szerint. Ezértjó, ha minél többen összefogunk, és sokszínes programmal várjuk a hozzánk ér-kezôket.

BÓDI JUDIT

falusi szállásadó, Vaspatkó Vendégház, Nagyrév


Falusi turizmus és lovaglás a Holt Tisza mellett

A vendégek természetes környezetben élvezhetik a lovaglás örömét

A biotermékek, más szóval az ökológiai termékek olyan növé-nyi és állati eredetû élelmiszerek, takarmányok, alapanyagok,amelyeket jogszabályokban rögzített szigorú szakmai elôíráso-kat betartva a szakminisztérium által elismert ellenôrzô szer-vezet felügyelete mellett állítottak elô. Feldolgozott, többkomponensbôl álló élelmiszerek esetében csak az minôsül bio-terméknek, amely legalább 95 százalékban tartalmaz bio ösz-szetevôket.

A biotermékek jelölésérôl is pontosan rendelkezik a jogsza-bály, ami szerint nem csupán a bio eredetre kellutalni, hanem fel kell tüntetni az utolsó ellen-ôrzô szervezet nevét és kódszámát. Pl.Bioszilvalekvár; Ellenôrizte Biokont-roll Hungária Nonprofit Kft., HU –ÖKO – 01.

A biotermék azért egészsége-sek, mert

• természetesek, feldolgozá-suk során nem használnak ge-netikailag módosított szerveze-teket.

• a természetbôl szintetikusrovarölô, gombaölô és gyomirtószer nem kerülhet az élelmisze-rekbe.

• Kevesebb nitrátot tartalmaz-nak.

• Feldolgozás során nem alkalmazha-tó ionizáló sugárzás.

• Több ásványi anyagot, vitamint és egész-ségvédô anyagot tartalmaznak.

• Nem tartalmaznak az egészségre esetleg káros tartósító-szereket, szintetikus aromaanyagokat, színezékeket, állomány-javítókat, ízfokozókat.

Az ökológiai gazdálkodás számtalan környezeti hatása közis-mert. Ez a fajta gazdálkodás például nem terheli a környezetetszintetikus növényvédô szerekkel és azok veszélyes bomláster-mékeivel. Biztosítja a tápanyagok körforgását, nem terheli vize-inket a mûtrágyából származó nitráttal. A maximalizált állatlét-szám és a gondos trágyakezelés miatt az állattartás nem károsít-ja a környezetet. Az ökológiai gazdálkodók elutasítják a kiszá-míthatatlan környezetpusztítással fenyegetô génmódosítást.

Sokan még mindig nem tudják, hogy miért érdemes bioélel-miszereket fogyasztani. Számtalan okot fel tudunk sorolni.Többek között azért, mert a biotermékek ízletesek, száraza-nyagban gazdagabbak és jobban tárolhatók. Azért, mert a bio-termék elôállítása során nem csak mennyiségi, hanem elsôsor-ban minôségi szempontok érvényesülnek. Mérések és kóstolá-si próbák bizonyítják az ökológiai gazdálkodásból származóélelmiszerek kiváló minôségét.

A biogazdálkodás az egyoldalú tápanyagpótlással, a magashozamok hajszolásával szemben elônyben részesíti a sokolda-lú, harmonikus tápanyag-gazdálkodást, ennek következményea mikroelemekben, vitaminokban, ásványi anyagokban, íz- ésaromaanyagokban gazdag, egészséges bioterméket.

A biogazdálkodó a tápanyag utánpótlás széles tárházát al-kalmazza. Mûtrágyát nem használ, komposzttal, szerves trá-gyával pótolja a betakarításkor kivett fô tápanyagokat (nitro-gén, foszfor, kálium) és nyomelemeket. Ezek az anyagok nem

csupán tápanyagot biztosítanak a növényeknek, dejótékonyan hatnak a talaj szerkezetére és a ta-

lajban élô különféle kisebb – nagyobbélôlényekre is.

A biogazdaságokban a vetésforgótúgy tervezik, hogy egyik növény

segítse az utána következôt.Idôrôl-idôre vetnek olyan zöld-trágya növényeket, amelyeketnem takarítanak be, hanembimbós állapotban a talajba for-gatják, így növelve a talaj szer-vesanyag tartalmát.

A biogazdálkodás során is al-kalmazhatók növényvédô sze-

rek. ám ezek száma csekély.Olyan anyagokról van szó, melyek

biztonságosak, a növénybe nem szí-vódnak fel. (Réz- és kénkészítmények,

növényi kivonatok, olajos szerek, bakté-rium készítmények, illat- és ragacs csapdák

stb. Ezek jegyzékét keresse a www.biokontroll.hu-nvagy forduljon szövetségünkhöz.)

Mivel a biogazdálkodás során nem használható a szintetiku-san elôállított, felszívódó növényvédô szer-arzenál, a biogazdabetegségeknek ellenálló zöldség- és gyümölcsfajtákat választ,nem erôlteti az óriási hozamokra képes modern fajtákat.Elsôsorban a kisebb méretû biogazdaságokban tudja a gazdál-kodó kihasználni a növénytársítás kedvezô hatásait.Növénytársításkor különbözô növényeket vet, ültet egymásközelébe kihasználva azt, hogy az illatanyagaik, gyökérvála-dékaik riasztják a kártevôket, kórokozókat, vagy éppen csalo-gatják a hasznos élôlényeket. A biogazda igyekszik kedvezôfeltételeket teremteni a kártevôket visszaszorító hasznos szer-vezetek számára. Mivel a kártevôk és kórokozók áttelelnek,ezért a biogazda tervezéskor nagy figyelmet fordít a növényeksorrendjére. Ügyel arra, hogy azonos károsítóra érzékeny nö-vények csak több év elteltével kövessék egymást.

Az állattartással foglalkozó biogazdának figyelembe kellvenni az adott állatfaj természetes táplálkozási, viselkedésiigényeit, szokásait, így a tartás és a takarmányozás során a le-


A VIDÉK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI Környezetbarát vendéglátó porta

Fontos tudnivalók a biotermesztésrôl és az ökogazdálkodásról

hetô legtermészetesebb körülmények biztosítására törekszik.Az állatokat nem szabad lekötni, ketrecben tartani, bármi mó-don megcsonkítani. Az istállóban, a legelôn csak meghatáro-zott állatlétszám tartható. Az úgynevezett kérôdzô állatoknak,mint pl. a szarvasmarha, a juh biztosítani kell a természetes le-gelôt, a változatos és kizárólag növényi eredetû takarmányt. Asertés természetébôl adódóan szeret dagonyázni, táplálékánakbizonyos részét elôtúrja a földbôl, így ezeket a körülményeketis megteremti a sertéstartó biogazda. A tyúkfélék számára isigyekszik optimális elhelyezést biztosítani: szabad kifutót,megfelelô védelemmel a ragadozókkal szemben. A vízi szár-nyasoknak biztosítja a megfelelô vízfelületet.

Ha az állat jól érzi magát, stresszmentes körülmények kö-zött él, ritkán betegszik meg. A megfelelô tartással, takarmá-nyozással megelôzhetô a betegségek jó része. Ha mégis felütifejét valamely betegség, elsôsorban természetes gyógymódotalkalmaz a gazda (gyógynövényeket, homeopátiát, akupunktú-rát), de ha az állat állapota megköveteli, nem hagyja szenved-ni, és szükség esetén gyógyszerekkel kezeli a beteg állatot, desoha nem rutinszerûen, vagy megelôzésképpen. A jogszabályelôírja, hogy a gyógyszerrel kezelt állat termékét az élelmezés-ügyi várakozási idô minimum kétszeresének eltelte után sza-bad csak értékesíteni biotermékként.

A bioállattartás során a jogszabály azt is meghatározza, hogyaz egyes állatcsoportok takarmánya milyen mértékben tartal-mazhat konvencionális (nem bio, vagy átállásból származó) ta-karmányt. A bioállatok takarmánya nem tartalmazhat genetikai-lag módosított összetevôt. Minden állatfajt a lehetô legtermésze-tesebb módon takarmányoznak a biogazdák, így pl. a növénye-vô állat fehérjeszükségletét kizárólag növényekkel elégítik ki.

A méhek minden esetben ellenôrzött helyrôl, szennyezô for-rásoktól távol esô, természetvédelmi területekrôl vagy ökote-

rületekrôl gyûjtik a nektárt és a virágport. A bioméhész kímé-letesen bánik a méhekkel, mûlép nem használható. A méhbe-tegségeket rendszeres ellenôrzéssel, fertôtlenítéssel (amihezcsak engedélyezett anyagokat használhat) kell megelôzni.Csak teleltetés idején adható biocukor a méheknek, azt is csakakkor, ha nem elegendô a méhcsalád saját méz- és pollentarta-léka.

A feldolgozott termék csak akkor jelölhetô biotermékként,ha az alkotórészek legalább 95 százaléka ellenôrzött ökológiaigazdálkodásból származik. Az ökotermékek feldolgozása so-rán csak néhány jogszabályban pontosan megnevezett adalék-anyag használható. A feldolgozás során a kíméletességet tart-ják szem lôtt, ionizáló sugárzás nem alkalmazható. Az ökoter-mékek biztonságosságát az a jól mûködô ellenôrzési rendszerszavatolja, mely a természetes helyétôl a fogyasztóig mindenláncszemet ellenôriz.

Hazánk mezôgazdasági adottságai kiválóak, igazán változa-tos és ízletes hazai élelmiszerek kerülhetnek asztalunkra.Különösen igaz ez a biotermékekre, hiszen ezekben nem csaka létfontosságú, illetve hasznos összetevôk találhatók meg na-gyobb mennyiségben, hanem az élvezeti értéket meghatározóillat- és ízanyagok is. Javasoljuk, szerezzen be minél több élel-miszert hazai biogazdaságokból, amelyek címjegyzékét meg-találja honlapunkon (www.biokultura.org).

Biotermék vásárlással azokat a gazdálkodókat támogatjuk,akik tudatosan, környezetük védelmét is szem elôtt tartva gaz-dálkodnak!

Végezetül még egy jó tanács: Önnek, mint fogyasztónak jo-ga van kérni az eladótól a bio eredetet igazoló tanúsítványt,vagy informálódhat a jelölésen található szervezetnél is.

MAGYAR BIOKULTÚRA SZÖVETSÉG


Kemenes Dénes és felesége, Ildikó – kö-zös érdeklôdésre találva – példaértékûökoszemlélettel renoválta és bôvítette azeleinte saját otthonnak szánt, majd pan-ziónak berendezett portát. Szinte min-denhez hozzá kellett nyúlni az elörege-dett épületben, és a további mûködtetésmikéntjét is ki kellett találni.

A pince és a lakótér teljes felújításá-nál, és a tetôtér beépítésénél szempont-jaik közé tartozott a hagyományos, év-századokig bevált módszerek, a kevésenergiafelhasználással járó ôsi techni-kák alkalmazása, a környezetszennyezésminimálisra szorítása és a természet ad-ta javak maximális kihasználása.

Saját erôbôl és pályázati úton nyertsegítséggel a következô munkálatokatvégezték el: a sárba rakott vastag kô-falakat a körbebetonozás megszünte-

tésével, lélegzô vakolatok alkalmazá-sával megszabadították a vizesedéstôlés a penésztôl. A tetô át- és beépítésé-nél a szükségszerû betonkoszorú mel-lett a fagerendás felsô födém hordoz-za a teljes terhelést, közte és a stuka-túros alsó fafödém között ötvencentislégrés szigetel. A falakban a fémcsö-veket, ahol csak lehetett, mûanyagracserélték.

A hangulatos borospincét – mely ma-gánál az épületnél is régebbi – szaksze-rûen kibontották, gyönyörû vörös kôbolthajtásait homokos-meszes fugázás-sal erôsítették meg. Külön felsorolástérdemel a már említett ökoszemléletettükrözô energiahasznosítás, mellyel afûtést-hûtést és a vízellátást oldottákmeg a háziak. Napkollektoros technikamellett fafûtéses kazán mûködik a ház-

ban, ám nem a hagyományos formá-ban! Ez a modern, hatékony, idôkap-csolóval automatizált faelgázosító ka-zán égetéskor a levegô felhasználásávala keletkezô gázt még egyszer elégeti,így az égéstermékben csak vízgôz távo-zik a levegôbe – fehéren füstöl a házkéménye.

A falakban húzódó fûtéscsövekben té-len a meleg, nyáron a hideg kútvizet ke-ringeti a rendszer, így nincs az a szélsô-séges idôjárás, mely ne lenne kellemes-sé varázsolható a belsô terekben.Nyáron akár tíz fokkal lehûthetô a szo-bák levegôje a réz hûtôspirálok és a ke-ringetés jóvoltából, a pincében pedigpadlófûtés biztosítja a téli komfortérze-tet.”

ÖKOHÁZAK MAGAZIN, 2006/3.

Ökopanzió a Balatonon


Új ökoporta rendszert építenek ki a Dél-Dunántúli régióban

A Baranya Megyei Falusi Turizmus Szö-vetség „Ökoporta rendszer a Dél-Dunán-túli Régióban” kiépítésére beadott nagy-projekt pályázata támogatást nyert aNorvég Civil Támogatási Alap Kulturálisörökség védelme témakörében, ezért kétév alatt ökoporta rendszert építenek ki aDél-Dunántúli Régióban.

2008. október 1-jén kezdôdött és 2010.szeptember 30-ig tartó projektre 45 000euró támogatás érkezik. A projekt céljaegy környezetbarát vendégfogadói háló-zat, minôsítési rendszer kialakítása a Dél-Dunántúl természetvédelmi területeihezkapcsolódó településeken, a falvak és ter-mészeti környezetük értékôrzése éskomplex, fenntartható turisztikai haszno-sítása a helybeliek közremûködésével.

A hasonló rendszereknek Európábankomoly hagyományaik vannak. A turisták51%-a külföldön már odafigyel, hogy azadott vendéglátóhelyen megtalálja-e azúgynevezett ökocímkét, amely a szolgálta-tóval szemben minôségi elvárásokat tá-maszt. E besorolást azok a szolgáltatók

kaphatják meg, akik takarékos energia- ésa vízgazdálkodást folytatnak, vendégeiketminden fontos információról tájékoztatják,és az üzemeltetés során is körültekintôk.

A 2008. októberében elindult projektcélcsoportjai a régió védett területeihezkapcsolódó települések, s ezen belül az

adott településen élô, a vendéglátásbanvagy turizmusszervezésben érdekelt lako-sok, a minôsített falusi turizmus szállás-hellyel rendelkezôk, bejegyzett falusi- ésagroturisztikai szolgáltatók; vagy az ezentevékenységekre felkészülô helyi lakosok,vállalkozók, szolgáltatók. A Dél-Dunántúl-ra kidolgozott „Környezetbarát vendégfo-gadói hálózat”, röviden ökoporta rendszerkiépítése öt lépcsôben történik meg. A fej-lesztésben és bekapcsolódásban gondolko-dó vendégfogadóknak érdemes lesz odafi-gyelniük az ÚMVP III. tengelyének támo-gatásaira, mert turisztikai beruházásuk akár60–65%-át is finanszírozhatják ebbôl.

A Dél-dunántúli Régióban a természet-védelmi oltalom alatt álló területeihezkapcsolódó falusi vendégfogadók hálóza-ta kialakulóban van. A régió 42 települé-sén 145 vendégfogadó 1183 férôhellyelrendelkezik. Többségük 3 vagy 4 napra-forgós minôsítésû szálláshely.

GERNER ANDRÁS

Pécsi Napilap

Ökoház Gyûrûfûn

A projekt célja

1. Kialakítani az ökoporta rendszer-fejlesztô hálózatának alapjait:

2. Felmérni a régióban meglévô fej-lesztési igényeket és megtervezni ezekvégrehajtását.

3. Kidolgozni a minôsítô rendszermûködtetését, bevonni a felkészült érde-kelteket.

4. Felkészülni és elvégezni az ökopor-ta hálózat piacra vitelét, turisztika már-kává fejlesztését.

A projekt célcsoportja

A régió védett területeihez (nemzeti park,tájvédelmi körzet, természetvédelmi terü-let) kapcsolódó települések, (a felméré-sek szerint a régióban jelenleg negyven-két olyan település van, amelyek orszá-gosan védett terület közelében fekszenek,és már vannak vendégfogadóik) olyan:

• a települések lakói, közülük a ven-dégfogadásban, turizmusszervezésben,vendéglátásban érdekeltek (elôzetes fel-mérések szerint ezeken a településekennapjainkban száznegyvenöt falusi turiz-mus szálláshely minôsítéssel – három-négy napraforgó – rendelkezô vendégfo-gadó mûködik);

• a minôsített falusi turizmus szállás-hellyel rendelkezôk (a felmérések össze-sen ezeregyszáznyolcvanhárom férôhe-lyet mutatott ki a régió érintett települé-sein);

• a bejegyzett falusi- és agroturiszti-kai szolgáltatók (a régió teljes terüle-tén számuk meghaladja a kétszázötve-net és létszámuk bôvülése folyama-tos);

• az ezen tevékenységekre felkészü-lô helyi lakosok, vállalkozók, szolgál-tató.

Fôbb tevékenységek

A Dél-Dunántúlra kidolgozott „Környe-zetbarát vendégfogadói hálózat” rövidenökoporta rendszer kiépítése.

1. A minôsítési rendszerre felkészülôvendégfogadók jelenlegi kínálatának fel-mérése, az ökoporta rendszerhez szük-séges fejlesztési feladatok meghatározása

2. Pályázati projektek kidolgozásáhoztanácsadás és felkészítés az ökoporta há-lózathoz csatlakozni kívánó vendégfo-gadók körében

3. Az elnyert EMVA támogatások fej-lesztéseinek segítése, projekt menedzs-ment tanácsadás.

4. A fejlesztések eredményeként fel-készült vendégfogadó porták minôsíté-se, minôsítô szervezet mûködtetése

5. A minôsített ökoporta hálózat piacibevezetése.

Ökoporta rendszer a Dél-Dunántúli Régióban

NORVÉG CIVIL TÁMOGATÁSI ALAP

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI PÁLYÁZATÁNAK NYERTES PROJEKTJE

2009-tôl a Szentendrei Szabadtéri Nép-rajzi Múzeumban mûködik a SzellemiKulturális Örökség Igazgatósága. Felada-ta a szellemi örökség UNESCO egyez-ményének hazai szakmai megvalósításaés ennek koordinálása: a készülô nemzetijegyzék gondozása, szakmai hálózat kié-pítése, szellemi kulturális örökség honlapüzemeltetése, oktatási anyagok, ismerte-tôk készítése, konferenciák, továbbkép-zések szervezése.

Miért is beszélünk éppen szellemi kul-turális örökségrôl? Mit takar e foga-lom?

Engedjék meg, hogy nagyon rövidenbemutassam ennek nemzetközi hátterét.

A XX. század folyamán hangsúlyossáváló kulturális örökség kérdésérôl szólónemzetközi diskurzus eredményeként fo-galmazódott meg 1972-ben az UNESCOVilágörökség Egyezménye (Egyezménya világ kulturális és természeti örökségé-nek védelmérôl). (Fontos megemlíteni,hogy Magyarország 1985-ben ratifikálta,és máig 8 magyar helyszín került fel aVilágörökség Listára, jelenleg is több fel-terjesztés van elôkészületben).

E nemzetközi dokumentum tovább-gondolása és az örökség fogalmának ki-terjesztése, finomítása eredményeként2003-ban az UNESCO elfogadta a Szel-lemi kulturális örökség megôrzésérôlszóló egyezményt.1 Magyarország kétéviközigazgatási és szakmai elôkészítés után2006-ban a XXXVIII. kihirdetô törvénymegalkotásával lehetôvé tette az egyez-mény ratifikálását, melynek eredménye-képpen hazánk harminckilencedikkéntcsatlakozott az egyezményben részes álla-mok sorába. (Magyarországot a részes ál-lamok elsô közgyûlésén négy évre bevá-lasztották a Kormányközi Bizottságba.)Ezzel egyben utat nyitott az egyezmény-ben megfogalmazott elvek, célok, felada-tok szervezett hazai megvalósítására.

Mi a lényege e nemzetközi egyez-ménynek?

Az UNESCO legfôbb célkitûzése aszellemi kulturális örökség megôrzése, azérintett közösségek szellemi örökségének

tiszteletben tartása, az örökség jelentôsé-gének tudatosítása helyi, nemzeti és nem-zetközi szinten. Azaz: felhívni a közössé-gek figyelmét arra, hogy kulturális érté-keiknek, szellemi örökségüknek mekkorajelentôsége van, ráébreszteni ôket a helyiszellemi erôforrások, kapacitások meg-tartó erejére, identitáserôsítô hatására, amegmaradásban, a jövôben betöltött sze-repére. Ugyanakkor nemzeti és nemzet-közi szinten is igyekszik elismertetni (aközvéleménnyel és a különbözô felelôsszervekkel) a helyi örökség jelentôségétés a megôrzés szükségességét. Erre kü-lönbözô védelmi stratégiákat ajánl azegyezményben részes államok számára(mint például az ilyen örökség azonosítá-sa, számbavétele, nyilvántartása, doku-mentálása, vagy az ezzel kapcsolatos jog-alkotás, oktatás, kutatás, archiválás, tá-mogatási rendszer kialakítása).

A szellemi kulturális örökség (angolulintangible cultural heritage) fogalma azépített és természeti örökségtôl való meg-különböztetésként jött létre, az intangibleszóval kifejezve a megfoghatatlan, nemtárgyiasult jellegét, azaz a kultúrának aszájhagyomány, a szokások, az alkotásformájában megnyilvánuló jelenségeit.

Az egyezmény definíciója szerint a„szellemi kulturális örökség”:

olyan szokás, ábrázolás, kifejezésiforma, tudás, készség – valamint azezekkel összefüggô eszköz, tárgy, mûal-kotás és kulturális színhely –, amelyetközösségek, csoportok, esetenként egyé-nek kulturális örökségük részeként elis-mernek. Ez a nemzedékrôl nemzedékrehagyományozódó szellemi kulturálisörökség – amelyet a közösségek a kör-nyezetükre, a természettel való kapcsola-tukra és a történelmükre adott válaszkéntállandóan újrateremtenek – az identi-tás és a folytonosság érzését nyújtja szá-mukra, ily módon segítve elô a kulturá-lis sokszínûség és emberi kreativitástiszteletét.

A szellemi kulturális örökség többekközött az alábbi területeken nyilvánulmeg:

a) szóbeli hagyományok és kifejezésiformák, beleértve a nyelvet is, mint aszellemi kulturális örökség hordozóját, b)elôadómûvészetek, c) társadalmi szoká-sok, rítusok és ünnepi események, d) atermészetre és a világegyetemre vonatko-zó ismeretek és gyakorlatok, e) hagyomá-nyos kézmûvesség.

Mi a szerepe a szellemi kulturálisörökségnek a turizmusban, illetve aturzimusnak milyen funkciója van aszellemi kulturális örökség megôrzésé-ben?

A két terület sok szempontból kiegé-szíti/támogatja egymást: a turizmus segít-heti a szellemi örökség megôrzését aziránta való érdeklôdés által, illetve a szel-lemi örökség hozzájárul a kulturális turiz-mus sokszínûvé válásához, a kulturáliskínálat bôvüléséhez. Az egyezmény egy-fajta nemzetközi háttérként megerôsíthetia kulturális turizmus mai, vidék felé nyi-tó érdeklôdésének minôségi kielégítését.Ugyanis nagy hangsúlyt fektet a helyiszellemi örökség tudatosítására, felérté-kelésére, annak láthatóvá tételére, és amegôrzési stratégiák kidolgozására. Ehárom kulcspontot vizsgáljuk meg rész-letesebben a kutlurális turizmus és a szel-lemi kulturális örkség megóvásáról szólóegyezmény összefüggésében:

1. A helyi szellemi örökség tudatosítá-sa: az egyezmény ajánlása szeirnt a kö-zösségek figyelmét fel kell hívni sajátörökségük jelentôségének felimserésére.A globalizáció és modernizáció korszaká-ban a lokális örökség olyan társadalmi tô-ke, közösségi erô, amely a kötôdést, a va-lahová tartozás érzését, a megmaradástsegíti. Amikor a gyerekek az iskolábanmegtanulják Kína történelmét és megis-merik Amerika földrajzi viszonyait, eköz-ben sokszor vajmi keveset tudnak a sajáttelepülésük határában fekvô ásatásból ki-bontakozó történelembôl, a falu/várostemplomának freskóiról, vagy felmenôikhúsvéti szokásairól, a nagymamák visele-térôl, vagy arról, milyen játékaik voltakgyerekkorukban a saját szüleiknek. A he-lyi szellemi örökség (és általában a helyi


A VIDÉK TÁRGYI ÉS SZELLEMI ÖRÖKSÉGE

A szellemi kulturális örökség szerepe a turizmusban

1 Convention for the Safeguarding and Intangible Cultural Heritage

örökség) tanítása egyelôre hiányzik atantervekbôl, a történelem és az énekórákanyagából. Elsô lépésként rendszereznikell a fellelhetô/meglévô örökséget: ahelyismerettel rendelkezô, ott mûködôszakértôk (néprajzosok, múzeológusok,közmûvelôdési szakemberek, szakmai ci-vilszervezetek) bevonásával azonosítanikell, mi tartozik bele a szellemi kulturálisörökség körébe. Ezt követi a szisztemati-kus számbavétel, dokumentálás és ar-chiválás. Célszerû elkészíteni a helyiszellemi örökség (és általában a kulturálisörökség) leltárakat. Ezek a jegyzékekegyfajta kulturális kínálatként is szol-gálhatnának a turizmus számára. Nagyonhasznos lenne hosszú távon, hogyha ké-szülne e jegyzékek alapján egy online el-érhetô, kereshetô adatbázis, amelybenmegtalálhatók lennének a helyi felméré-sek alapján, a közösségek által kiválasz-tott kulturális programajánlók.

Nem lehet kérdés, hogy a kulturális,falusi turizmus mûködésének alapvetôfeltétele, hogy ismerjük a helyi kapacitá-sokat, adottságokat, a helyi örökségele-meket.

2. A láthatóság, nyilvánosság, hozzá-férhetôség biztosítása: a helyi örökség je-lentôségének tudatosítása nemcsak azérintett közösségek körében szükséges fel-adat. Hasonlóan fontos a közvélemény ésa kulturális közszféra figyelmének ráirá-nyítása a szellemi kulturális örökség jelen-ségeire, értékeire. Az egyezmény szorgal-mazza a szellemi kulturális örökség ele-meihez való hozzáférés biztosítását. Aközösségek megmutatkozásának, az örök-ségelemek bemutatásának többféle módjalehetséges, mint például a média informá-ció-közvetítô szerepének felhasználása, azarchívumok, közgyûjtemények nagyobbnyilvánosságának biztosítása, az internet(pl. online adatbázisok, honlapok) lehetô-ségeinek kiaknázása, kulturális progra-mok, elôadások szervezése. A turizmus azegyik fontos eszköze lehet a láthatóvá vá-lás, a széleskörû hozzáférés támogatásá-nak, és fôként (más egyéb hozzáfárési mó-dokkal szemben) a személyes megtapasz-talás, az örökséggel való közvetlen érint-kezés lehetôségének, sôt akár az abban va-ló részvétel, a gyakorlati elsajátítás meg-valósulásának (gondoljunk pl. a tánchá-zakra, az énektanulásra vagy a kézmûvesfoglalkozásokra). Annál is inkább, mert aturizmus mûködésének sajátossága (moz-

gékonyság) és a szellemi örökség „szállít-hatósága” által a kulturális örökség többszínhelyen is elérhetô (ellentétben a világ-örökségi elemekkel, amelyek esetében azeredetivel való találkozáshoz minden eset-ben a helyszínre kell utaznia az érdeklôdôturistának).

3. A szellemi kulturális örökség fenn-maradását segítheti a helyi megôrzésistratégiák kidolgozása. E stratégia részeaz említett számbavételen, az oktatáson ésa hozzáférhetôség biztosításán kívül a kö-zösség motiválásának kérdése is. Ezzelelérkezünk a két jelenség kölcsönösségé-nek egy fontos pontjához: hogyan erôsít-hei egymást a szellemi kulturális örökségés a vidéki turizmus. Milyen módon függ– vagy függ-e – egyik a másiktól? Véle-ményem szerint – ideális esetben – köl-csönös körforgásban mûködhetnek, mû-ködnek egymással, állandóan gerjesztôhatással vannak egymásra, egyik jelenségmotiválja a másikat és fordítva.

Ha a szellemi örökség tudatos helyigondozásának, megnyilvánulásának, be-mutatkozásának a megnövekedett vidékiturizmus hatására van kézzelfogható, tár-sadalmi-gazdasági serkentô hatása is, afenntartható fejlôdés szempontjából érzé-kelhetô pozitív eredménye (munkahelyte-remtés, kereskedelmi, reklámbevétel,szállás-vendéglátás növekedés), akkor aközösség közvetlenül is motivált szellemiörökségének megôrzésében. A vidéki kul-túrát keresô turizmus akkor virágzik, havan sokszínû, gazdag programot kínáló,hiteles kulturális örökséget bemutató kí-nálat, így megnövekedett érdeklôdéséveltámogathatja annak fennmaradását. Le-egyszerûsítve, a turista például akkormegy vidékre, ha olyan szolgáltatást kap,amely számára más, különleges kulturálisértkékeket közvetít, a közösség akkor tartfenn különleges kulturális kínálatot, akkorszervez fesztivált, nyit falusi szálláshelye-ket, biztosítja a helyi, speciális gasztronó-miát, ha van rá érdeklôdés, kereslet. Az afontos, hogy e törekvések egymásra talál-janak. Ebben az egymásra találásbankulcsszerepe van a szakembereknek, pél-dául a néprajzosoknak is. ôk ismerik a he-lyi kultúrát, segíthetik a közöségeket an-nak feltárásában, illetve segíthetik a kultu-rális turizmus szakembereit a hiteles, au-tentikus szellemi örökség megtalálásában,közvetítésében. Szorosabb kooperációravan szükség a kulturális szakértôk és a tu-

rizmussal foglalkozó szakemberek között.Ennek egyik kiváló eszköze lehet a mostkialakítás alatt álló szellemi kulturálisörökség szakmai hálózata.

E szakmai kapcsolatok, a célok és esz-közök összehangolása esetén egyszerrefejlôdhet, nyújthat még minôségibb,egyedibb szolgátatásokat a vidéki kulturá-lis turizmus, és segítheti mindez a helyiszellemi kulturális örökség megôrzését.

A megôrzési stratégiának fontos eleme,hogy lehetôséget biztosítsunk a közössé-gek számára saját maguknak meghatároz-ni, kiválasztani azokat a szellemi kulturá-lis elemeket, amelyeket szeretnének be-vonni a vidéki turizmus kínálatába. (eztszolgálnák a fentebb említett leltárakbólkészült online katalógusok). Az egyez-mény is azt támogatja, hogy a szellemikulturális örökség megôrzésének gyakor-latába vonják be az érintett közösségeket.Ezért is fontos lenne figyelembe venni,hogy maguk a közösségek mit tekinteneksaját kulturális örökségüknek, és abbólmit is szeretnének valójában megmutatni.Gyanítható, hogy sokkal színesebb, válto-zatosabb, gazdagabb lenne a Magyaror-szágról kialakult kép, mint amelyet mostgyakran sematizálva, stilizálva, sokszorfelülrôl megszerkesztve próbálnak közve-títeni róla. A közösségek motiválásánakmásik fontos aspektusa a helyi turizmus-sal kapcsolatos kereskedelmi tevékenysé-gek kérdése. Ideális lenne sokkal jobbanbevonni az érintett közösségeket a sajátszellemi kulturális örökségükkel kapcso-latos reklám és kereskedelmi tevékeny-ségbe, melynek célja a foglalkoztatás nö-velése, a hitelesség fokozása, és az ezek-bôl a tevékenységekbôl származó bevéte-lek egy részének viszajuttatása lenne azérintett közösségekhez.

A vidéki turizmusnak elvitathatatlaneredménye, hogy a szellemi kulturálisörökség megmutatkozásának lehetôségehelyben marad, a kultúra eredeti környe-zetében ismerhetô meg. Ha emellett anéprajzosok, helyi szakértôk segítségévela hitelesség is megfelelô hangsúlyt kap,akkor az ezzel foglalkozó szakembereksokat tettek a szellemi kulturális örökségmegôrzéséért.

DR. CSONKA-TAKÁCS ESZTER

a Szentendrei Szabadtéri NéprajziMúzeum, Szellemi Kulturális Örökség

Igazgatóságának igazgatója



A VIDÉK TÁRGYI ÉS SZELLEMI ÖRÖKSÉGE Hagyományôrzô vendégfogadó porta

A jó sorsom, immár másod ízben vitt elCsíkmenaságba, a Keleti-Kárpátok, a régiországhatár majd utolsó településére.Tavaly meghívott vendégként elôadáso-kat tartottam nekik a falusi turizmus fel-tételeirôl, szervezési feladatairól és mû-ködtetésérôl. Most örömmel tapasztaltam,hogy már mintegy 150 fôt tudtak elhe-lyezni, akik a Csíksomlyói nagy magyarzarándoklatra érkeztek.

A falutól, a hegyeken át, erdôn és me-zôn, fel-levezetô utakon, 13 kilométertkell megtenni kétszer, hogy hátulról elérjeaz ember a nagy Somlyó nyergét, szembena Makovecz-oltárral. Ez évben is legalábbfélmillió zarándok jött össze, a világ szin-te minden tájáról, ahol magyarok élnek.

Székelyesen mondva a „Babba Mária”tisztelete ôsi szokásokra vezethetô vissza,

ami a katolikus hitben Jézus anyjának,Szûz Máriának különleges tiszteletét je-lenti. Nem lehet véletlen, hogy SzentIstván királyunk is az ô védelmében aján-lottam magyarságot, a koronáját, a SzentKoronánkat.

Babba Mária tisztelete a székelyeknélszent dolog. A kegyszobrot és a templo-mának ôrzését a ferences rendiek végzik sszervezik évente pünkösdkor, az egyretöbb magyart vonzó búcsút, a kis és nagySomlyó közti nyeregben.

Ebben az évben kettôs jubileum ünnep-lése is társult a búcsúhoz. Szent István ki-

rályunk 1009-benalapította, immár1000 éve az erdé-lyi, gyulafehérváriszékhelyû püspök-séget, s 800 éve fo-gadta el III. Incepápa Szent Ferencáltal összeállítottrendi Regulát. A fe-rences rend a törté-nelmi viharok kö-zött sem tért el ere-deti szellemiségé-tôl. Szent Ferenclelkisége rányomta

bélyegét minden kor emberére és társa-dalmára. Ezért mondhatjuk róla napjaink-ban is, hogy Szent Ferenc személye ma iskorszerû.

Nemcsak a ferencesek, de a székely fal-vak népe, apraja-nagyja is ôrzi hagyomá-nyait. Csíkmenaságban szokás négyévente,hogy a faluvégérôl indulva a székelyruháslánykák és székelynadrágos fiúcskák, lá-nyok és fiú zászlók vezetésével, gyöngyvi-rágkoszorúval vonulnak végig a templo-mig. Ott az oltár elôtt szüleik, vendégeikelôtt megkoronázzák Babba Mária hordoz-ható szobrát és papjuk áldásával, most már

az összes jelenlévôvel körbeviszik a falu-ban a megkoszorúzott szobrot. A vallásosés látványos hagyományt mûsoros est kö-veti, amit a kultúrházban rendeznek.Szerepel ott a falu óvódásaitól kezdve aférfiak kórusáig mindenki. Izgalommal ké-szülnek, próbálnak még az elôzô héten is.

A kis mûsoros estet borozgatás, kürtôs-kalács kóstolás, muzsikálás, éneklés éskörtánc kíséri, amelybe minden jó torkúés fürgelábú vendég és helyi lakos egya-ránt beszállhat, és jól érezheti magát. Ígya kicsik látva szüleik példáját, székelyszokásaik lelkes tovább vivôi lesznek.Nekünk, a vendégeiknek pedig feltöltik akimerülô félben lévô akumlátorainkategészséges magyarság tudattal.

Így válik a népi hagyomány, a vallásosmegnyilvánulás, a zarándoklat, a vallásiturizmus vonzerôévé. A többszázezer em-bert el kell tudni helyezni, el kell látni. A sokféle helyi kézmûves termékekbôl, asajátos élelmiszerekbôl színes kínálatipiacot teremtenek, amely sokaknak kiké-szítô jövedelmet, vagy egyáltalán megél-hetést teremt direkt vagy indirekt módon.Tanulhatunk tôlük.

DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ

a FATOSZ elnöke

Hagyományôrzés Csíkban

A csíkmenasági gyerekek székely ruhában vonulnak a falu végétôl a templomig

A kis mûsoros estet muzsikálás, éneklés és körtánc kíséri


Természetszeretô, hagyománytisztelôcsaládok találkozásából épül-szépülhosszú évek óta a Rendek Ökogazdaságés Tanyamúzeum. A Kiskunsági Nemze-ti Park lüktetô szíve a gazdaság és kör-nyéke, vadvirágos, gyógyfüves rétek,galagonyától izzó árokpartok, szabadonlegelészô szarvasmarhák, akácligetek ésegy varázsos Kunpuszta Templom mel-lett halad el az idelátogató vendég.Tudásunk élô könyvtár, nemze-dékeken át hagyományozódottminden szó, minden ismeretapáról fiúra, anyáról leányra. A családi összetartást a szeretetés az életösztön diktálja. A pusztai emberek barátságos,életet tisztelô nemes egyszerû-sége mindenkit magával ragad.A Nemzeti Park óvó égiszealatt, a Tanyamúzeum egy élô-képet tár nézôje elé: mindenszerszám gazdája keze utánnyúl, minden mag az ôsökrôlbeszél, a komatál galambleve-sért kiált.

A paraszti kultúra ápolását,továbbadását, közel 20 hektáron, az ôsicsaládi gazdaságban négy generációegyütt látja el, lassan két évtizede. ôsho-nos és alternatív növények termesztését,ôshonos állatok tartását mutatjuk be élô,korabeli háttér elôtt. A föld javait a sajátkézzel újjáépített és karban tartott kívülfûtôs búboskemencében és a konyhaicsikótûzhelyen készítjük el. ôseink, szü-leink, nagyszüleink, dédszüleink felhal-mozott tudását ma is hasznosítjuk, azáldott magvak földbe kerülésétôl azokbetakarításáig. A termés feldolgozásatartósítási eljárásoktól, vegyszerektôl ésallergénektôl mentesen folyik nálunk,hogy egészségesen élhessünk, hogy so-káig élvezhessük boldog családjainkkörét gyermekeink és mi, önök, gyakor-ló, vagy leendô szülôk, nagyszülôk is.Nálunk stresszmentes tartásból szárma-zó állatokat, bionövényeket, biotermé-seket fogyasztanak táplálékul. Feldol-gozásuk az Európai Uniós követelmé-nyeknek, a legmagasabb higiéniai elvá-rásoknak megfelelve történik, ám ha-

gyományos munkafolyamatok végzésemellett.

A tanya és környéke nemcsak táplálé-kot és munkát ad az itt élôknek, hanemtermészetes gyógymódokat, fitoterápialehetôségét rejti magában, a népi gyógy-ászat területérôl. A test mellett a lélekkarbantartása is kiemelt fontosságú: azelmélyült munka, a meditáció rekreációtbiztosít a rohanó világban. Az Univerzum

nagysága egy csillagos éjszakán mindenproblémát semmiséggé képes foszlatni.

A mintagazdaság szó hallatán sze-münk elôtt megjelenik egy példaértékû,mezôgazdasági termelésbôl önfenntartómódon élô kis közösség képe. A gazda-ság alapja a megfelelô méretû földterü-let, amelyhez rendelkezésre állnak aszükséges eszközök is, lehetôleg a leg-korszerûbbek. A gazdaságban dolgozókfolyamatosan képezik önmagukat, szak-irodalmat olvasnak, szakképzéseken ésversenyeken vesznek részt, melyhezigénybe veszik a fejlett technikai lehetô-ségeket is, mint pl. az internet nyújtottainformációáramlást.

Munkájukat környezetbarát módonvégzik a fenntartható fejlôdést szolgál-ják és törekednek a biodiverzitás megôr-zésére. Egy jól mûködô mintagazdaságnyereséges, ezáltal képes a fenntarthatófejlôdésre és megújulásra, a gyakorlatiismereteket tagjai nemcsak megszerzik,hanem meg is osztják az érdeklôdô szak-emberekkel, oktatási intézményekkel.

A mintagazdaságok alapul szolgál-nak más gazdaságok számára a techno-lógiai újítások terén úgy, hogy a régi,hagyományos értékrendet megôrizve,arra építve, a teljes folyamatot képesekbemutatni, azok elônyeibôl értéket te-remtenek, hátrányait igyekeznek le-csökkenteni.

Különbözô mintagazdaságokat látha-tunk, találunk közöttük iskolákhoz tarto-

zó tangazdaságokat, tanüzeme-ket, tankerteket, gyakorlókerte-ket, vagy tanyai külterületenmegvalósult tanyagazdaságo-kat, élô tanyamúzeumokat, bio-tanyákat, ökotanyákat, és meg-jelennek az üzemi szintû gaz-dálkodásban is üzemi minta-gazdaságként, kísérleti telep-ként, kísérleti ültetvényként.

A tanyán évrôl évre többmangalica él, az állat számáraelengedhetetlen a szabadontartás. Ezt láthatjuk az ólakmelletti hatalmas elkerített te-rületen, ahol az állatok ked-vükre szaladgálhatnak, de még

inkább fekhetnek a földön, túrhatják aföldet, vagy éppen a kialakított dago-nyázóban hempereghetnek. Az élô állattartásától hosszú idô vezet a feldolgo-zásig, a végcél itt is a természetes, kiváló minôségû termék elôállítása. A meghízott állatokat hagyományosantélen vágták, ma is a legjellemzôbb idô-szaka a disznóvágásnak a téli hónapok.Persze ma már az Európai Uniós elôírá-soknak megfelelôen végzik, de hagyo-mányos termékeket készítenek: sonka,kolbász, szalonna, töltenivalók, daga-dók, „egy disznót az orra hegyétôl afarka végéig föl lehet használni”, igazibélbe töltik a kolbászt, a hurkát, helyifûszerekkel, saját paprikával ízesítik, éssaját füstölôjükben füstölik. A Rendek-féle mangalicakolbászt a Slow Foodmozgalom eredetvédetté nyilvánította,a nemzetközi oltalom is garantálja a ki-váló minôséget.

RENDEK LÁSZLÓNÉ

a Rendek Tanyamúzeum vezetôje

Nemzedékeken át hagyományozódó tudás a turizmus szolgálatában

Az idegenforgalom egy külön területétjelentik a gyermekek és fiatalok számá-ra szervezett és részvételükkel zajló spe-ciálisabb programok. Jellemzôjük egy-részt, hogy az azokon résztvevôk kom-forttal és kényelemmel kapcsolatos el-várásai általában kisebbek, ugyanakkorlényegesen nagyobb aktivitást és színe-sebb programot – például hazai és nem-zetközi vízi- és kerékpáros túrák, ökotu-risztikai programok vagy éppen iskolaiosztálykirándulások stb. – kívánnak,amelyek általában nemcsak egyszerûena kikapcsolódást szolgálják, hanem is-meret- és tapasztalatszerzô, -bôvítôfunkciójuk is van.

Az ifjúsági korosztályhoz a 29 éveséletkorig tartozó fiatalok az üdüléseken,a családi-, az osztály- és tanulmányi ki-rándulásokon, a természetjáráson, az er-dei iskolában és táborozásokon, az aktív-, sport-, extrém- és bakancsos-, valaminta kulturális-, study tour/nemzetköziprogramokon, illetve utazásokon/köruta-zásokon való részvételének az ismeret-szerzô és bôvítô funkciója mellett szem-léletformáló, valamint az életminôségetis jelentôsen alakító/befolyásoló szerepevan. A gyermekek, diákok és a fiatalokturizmusban való részvételét elsôsorbansajátos igényeik, érdeklôdésük, a relatívenagyobb mértékben rendelkezésre állószabadidejük, valamint a korlátozottmértékû anyagi lehetôségeik határozzákmeg. A korosztályos/ifjúsági turizmus le-hetôségeinek és feltételeinek megterem-tése, fejlesztése komplex jellegébôl adó-dóan egyszerre igényel szociális-, ifjú-ság- és oktatáspolitikai, valamint turiz-musszakmai szempontú megközelítést.

Az ifjúsági turizmus a gyermekek/diákok, a fiatalok olyan speciális turisz-tikai programjait foglalja magába, ame-lyeken elsôsorban a család és az iskola,valamint a fiatal felnôttek önálló csopor-tos szervezôdései révén vesznek részt.Az ifjúsági turizmusban érintettek köreelsôsorban az oktatási intézmények fia-tal/ifjúsági korú tanulóiból kerül ki, s

meghatározó jellemzôjük, hogy önállójövedelemmel még nem, vagy csak kor-látozott mértékben rendelkeznek,ugyanakkor a felnôttekhez képest több arendelkezésre álló szabadidejük. A fiata-lok a turizmus egyik lényeges keresletielemét, a rendelkezésre álló szabadidôttekintve elônyösebb helyzetben vannakmásokkal szemben, ezért, illetve ebbôlkövetkezôen szabadidejükben a többikorosztálynál szívesebben és hosszabbidôre kelnek útra. A turisztikai forma-,illetve programválasztás során ez a kor-osztály az átlagosnál jobban érdeklôdikaz aktív turisztikai formák, mint példáula természetjárás, a kerékpározás és a ví-zi sportok iránt, s azokat kifejezettengyakorolják is. Az aktív turizmus foga-lomkörébe soroljuk például a természet-járást, a kerékpáros és a vízi turizmust, alovaglást, a golfot, a horgászatot és a va-dászatot. Az aktív, illetve az alternatívturizmusformák vonatkozásában, azzalösszefüggésben egyre határozottabbanjelenik meg, s nô a természet jelentôsé-ge. A természet felfedezése iránti vágy,az azzal való együttélés szándéka azökológiai szempontokat nagyobb mér-tékben figyelembe vevô turisztikai kíná-lat/kereslet és a fiatalok környezettuda-tos oktatása-nevelése, szemléletmódjá-nak alakítása közötti összefüggés/össz-hang megteremtése fontos feladat. Az if-júsági korosztály tagjai a kulturális tu-rizmus kínálatában megjelenô világö-rökségi értékek, a könnyûzenei koncer-tek, illetve a színházi elôadások, vala-mint a szabadtéri programok iránt is ér-deklôdnek. Közepes mértékben vonzóakszámukra a kastélyok, a múzeumok és akiállítások, s kifejezetten kevésbé nép-szerûek a fiatalok körében a komolyze-nei hangversenyek, az opera, a balett ésa folklór-bemutatók.

A turizmus szemléletformáló hatásamiatt kiemelt jelentôsége van annak,hogy lehetôleg minél többen és már fia-tal korukban kerüljenek kapcsolatba aturizmussal. Erre az iskolákban, az isko-

lában folyó oktató-nevelô munka soránés az oktatási intézmények keretein be-lül megvalósuló ifjúsági turisztikaiprogramok révén nagyon jó lehetôségekadódnak. Az iskola szerepét és kapcsola-tát az ifjúsági turizmussal annak néhányjellemzôjét tekintve határozhatjuk meg.Az iskola olyan általános és speciálisoktatási intézmény, ahol a tanítás-tanu-lás mellett a gyermekek és fiatalkorúaknevelése, valamint közösségi életénekszervezése és alakítása (szocializáció)folyik. Az ifjúsági turizmusban érintettkorosztályok – a gyermekek, fiatalok il-letve a fiatal felnôttek – alapvetôen a kü-lönbözô oktatási intézmények tanulóiközül kerülnek ki, s ennek révén válnakegyben az ifjúsági turizmus alanyaivá is.Az iskoláskorúak eltérô életkori cso-portjai és a különbözô ifjúsági turizmus-formák kialakulása, illetve az abban va-ló részvétel között jól kivehetô és értel-mezhetô összefüggés van. Az iskola ésaz ifjúsági turizmus elméleti/gyakorlatikapcsolatára, azok közös tartalmára ésfejlesztésére a közoktatási törvény egyesrendelkezései általában és konkrétan isutalnak. Az ifjúsági korosztály utazásai-nak szervezésében kiemelkedô szerepettöltenek be az iskolák, s ezen belül pedigabban – a civil szervezetek és egyházakképviselôi és aktivistái mellett – megha-tározó szerepük van a pedagógusoknak.A tanítók, tanárok és a turizmus külön-bözô formái iránt elkötelezett oktatókkiemelkedô tevékenységet végeznek azifjúsági munka, a szabadidôs programokés a különbözô táborok, a természetjá-rás, vagy például az aktív, valamint kul-turális turisztikai programok tervezésé-ben, szervezésében, koordinálásában éslebonyolításában. E sokrétû és színes te-vékenységrendszer számos területen je-lenhet meg az iskolában.

KOMÁROMI ISTVÁN

a Nyíregyházi Fôiskola Eötvös JózsefGyakorló Általános Iskolájának és Gimnáziumának fôigazgatója


A VIDÉK IFJÚSÁGNEVELÔ SZEREPE

Turizmus ifjúságra szabva

Csoportok vendégházaa falusi portán

Tanyánk, melyet nagyszüleink alapítot-tak 1920-ban, a fôvárostól 40 km-re,Fejér megye északkeleti részén a Vérteshegység lábánál, a Váli-völgyben talál-ható. A 15 hektárnyi területen az alcsútiarbotértum szomszédságában, változa-tos élményeket adó környezetben, gond-talanul pihenve töltheti szabadságát.

Nagyapánk, Noll Márton, az 1900-asévek elején 3 millió honfitársunkkalegyütt elindult szerencsét próbálni az„Újvilágba”, Amerikába. Késôbb több-ször haza, majd visszautazott. Utolsóhazatérésekor, 1913-ban feleségül vettenagyanyánkat, Vara Annát, majd az es-küvôt követôen Amerikába távoztak,ahol pincérként dolgozott. 1920-ban agazdasági válság elöl menekülve haza-jöttek, immáron három gyermekkel ol-dalukon. Az Amerikában összegyûjtöttpénzbôl – amit az infláció erôsen meg-

nyirbált nekiláttak felépíteni felcsúti ott-honukat a „Noll tanyát”. Évtizedes mun-kával virágzó kertészetet hoztak létre,mellyel nemcsak a környék elismerésétvívták ki, hanem a megyei kertészeti ki-állításokon is díjat nyertek termékeikkel.

A tanyán fél évszázadon át konyha-kerti kertészkedés folyt, a palánta elôál-lításától a piacra szállított végtermékig.A gazdaság mindig fogadott látogatókat,

hol a környékbeli iskolák tanulóit, holszakemberek képzésében mûködött köz-re, mint mintagazdaság. A család 1950-ig folytatta ezt a tevékenységet, majd aháború után a téeszesítés következtébena kertészet elpusztult, a család beköltö-zött a faluba, majd a tanyát is lerombol-ták.

A rendszerváltást követôen az eredetitulajdonos Noll család leszármazottjá-

nak, Noll Zoltánnak és családjának sike-rült a tanya helyét megvenni, majd2002–2005 felépíteni és új funkciót adniaz épületnek. A család újjáélesztette agazdaságot, kibôvítve a falusi és tanyasiturizmus tevékenységgel. A mezôgazda-sági munkák bemutatása mellett mai lá-togatóik megismerhetik a környék nö-vény-, és vizivilágát és a helyben honosvadon élô állatokat. Hajdan mûvelt mes-terségekkel ismerkedhetnek, úgymintvályogvetés vagy szövés. Emellett bete-kintést nyerhetnek a család mindennapiéletébe, megismerhetik a tanya és családmúltjának kalandos történetét. A ven-dégház és ifjúsági szálláshely mellett,megôrizve a hagyományt virágkertészetis mûködik.

A Noll Tanya látogatói ezen túl felfe-dezhetik a környék nevezetességeit, aVáli völgyet, az alcsúti arborétumot, aVértes Natúrparkot, az etyeki borvidé-ket, de megismerkedhetnek Felcsút köz-ség történetével is. A tanyára betérô va-lamint megszálló vendégeket, helybenés a környéken elôállított alapanyagok-ból készített házias ételekkel, tanyasiízekkel várják.

NOLL ZOLTÁN–NOLL ERZSÉBET

falusi vendéglátók, Noll Tanya,Felcsút


A nagyszülôi örökség nyomdokán

A Váli-völgyben található 15 hektáros tanyán bárki gondtalanul töltheti szabadságát

Az itt megszálló vendégeket friss, helyi alapanyagokból készült, házias ételek várják

A Majoros Tanya páratlanul szép kör-nyezetben, Szegedtôl 35 km-re, Ásott-halom falut 3 km-re elhagyva, az aszfal-tozott úttól 100 méterre, az ásotthalmierdô szomszédságában, öthektáros terü-leten fekszik. Itt található egy kilencvennégyzetméteres tanyaépület is. Az épü-letben két szoba, konyha, étkezô, a tanyaépülete elôtt pedig nyitott, de fedettgang található, amely a nyári foglalko-zások részére körülbelül húsz gyerekszámára ideális lehet. A tábori programkeretében ellátogatunk az ásotthalmi fe-nyôerdôkbe, túrázunk és lovaskocsiká-zunk, strandolunk az ásotthalmi fürdô-ben, a tanyához tartozó halastóban hor-gászunk, ugyanott focizunk, játszótérenjátszunk, homokozunk, de kézmûvesfoglalkozásra is van lehetôség.

Tanyánkat öt éve látogatják az óvodá-sok és a kisiskolások. Ez idô alatt min-den évben újítottunk a tanya környeze-tén, hogy kialakíthassunk egy igényes,gyermekbarát környezetet. Ma márévente körülbelül 1500–2000 gyermek

látogatja a tanyát. Egynapos kirándulás-ra jönnek, fôképp hét közben, hétvége-ken a szülôs bulikat, illetve a különbözôrendezvényeket tartjuk.

Tanyánkon számos lehetôség várja agyerekeket. Például füves focipálya,röplabdapálya, asztali tenisz, lengôteke,simogatható állatok (kecske, bárány,nyúl, cicák), kiépített homokozó, faját-szótér, akadálypálya. Lovaglási lehetô-ség is van, póni lovon kisebb gyerekek

részére, hátas lovon pedig a felnôttek ésa bátrabb gyerekek részére, valamint lo-vas kocsizás, kézi pancsoló használata anagy melegben. Erdei sétákat is veze-tünk a közeli erdôbe, erdész szakoktatókíséretében.

Tanyánkon egynapos családi kirándu-lásra, baráti összejövetelekre is foga-dunk vendégeket, ahol különbözô fi-nomságok elkészítésére van lehetôség,vagy bográcsban, vagy kültéri kemencé-ben. Borkóstolókat is szervezünk,amelynek keretében vendégeink megis-merkedhetnek az ásotthalmi szôlôsgaz-dák boraival is.

A Majoros Tanya céges rendezvényekmegszervezését, lebonyolítását is vállal-ja, különbözô sport és szórakoztató játé-kok szervezésével, bográcsban fôtt éskemencében sült ételekkel, ásotthalmiborokkal, egészen 250 fôig.

DR. MAJOROS DOBÓ ZSUZSANNA

vendégfogadóMajoros Tanya, Ásotthalom

Program/programok

1. tanya, falu megismerése szekeres körútról

2. házigazda élettörténetének meghallgatásahagyományos népi mesterségek bemutatása/kipróbálása

3. kenyérsütés, bor, pálinka kóstolása, disznóvágás

4. állatok etetése-gondozása

5. lovaglás, íjászat


Csoportos élmények öt hektáron

A VIDÉK IFJÚSÁGNEVELÔ SZEREPE Falusi életmód, ifjúsági porta

A 15–19 éves középiskolás korosztály falusi életmód ifjúsági porta programkínálati alternatívái

(agroturisztikai programporta szállás nélkül)

Egy, a fiatalok nagyobb csoportját elszállásolni képes agroturisztikai programporta szállásával

kapcsolatos elvárások

Elvárások

1. környezetbe illô stílusos, szolid, ugyanakkor az összkomfort érzetét keltô és nyújtó szállóhely (népies stílus, harmónia, tisztaság stb.)

2. kisebb létszámú, néhány fôs/férôhelyes szoba/szobák

3. fürdôszoba, klíma, internet, esetleg szauna

4. megértô házigazda/gondnok

5. rugalmas kelés/ébredés

A 15–19 éves középiskolás korosztály falu-si életmód ifjúsági porta programkínálati al-ternatívái, illetve a fiatalok nagyobb cso-

portját elszállásolni képes agroturisztikaiprogramporta szállásával kapcsolatos elvá-rásai Komáromi István, a Nyíregyházi

Fôiskola Eötvös József Gyakorló ÁltalánosIskolájának és Gimnáziumának fôigazgató-ja, nem reprezentatív felmérése alapján.

Mit várnak a falusi szálláshelyektôl a középiskolások?

A táborban egyszerre 20 gyerek nyaralhat

A címben feltett kérdés nem véletlenül ke-rült feltételes módba, hiszen a többgyer-mekes családok számára a közös nyaralásbizony sokszor az elérhetetlen álmok kö-rébe tartozik. Kevesek számára adottakolyan anyagi körülmények, amelyek lehe-tôvé tennék, hogy a család minden évbenlegalább egyszer minden egyes tagjávalegyütt pihenhessen. A kevéske lehetôsé-get viszont igyekeznek kihasználni, mertaz éves rohanás, sokszoros leterhelés ol-dására, a család összetartására, akár egyéletre lelki muníciót jelentô kö-zös élmények szerzésére mér-hetetlenül nagy szükség van.

Érték- és érdekvédô, közös-ségépítô tevékenysége mellett a Nagycsaládosok OrszágosEgyesülete arra is gondot fordít,hogy megtalálja azokat a kap-csolatokat, lehetôségeket, hely-színeket, ahol a kisebb anyagiforrásokkal rendelkezô csalá-dok is pihenni tudnak, ugyanak-kor tekintettel vannak a nyaral-tatók, szállásadók a gyermekekjelenlétére, igényeire is.Tudatosan törekszünk arra,hogy a nyaralás a pihenésen és acsaládi együttléten túl azt isszolgálja, hogy a családtagok, gyerekekés felnôttek egyaránt megismerkedjenekhazánk értékeivel, kincseivel: természetiés földrajzi gyöngyszemeinkkel, az építé-szet kiemelkedô alkotásaival, a népi kul-túrával és hagyománnyal, történelmünkhelyszíneivel, irodalmunkkal és mûvésze-tünkkel. Városban élô gyermekeink szá-mára külön érdekességet jelentenek a fa-lusi körülmények, az ismerkedés az addigcsak könyvekbôl ismert környezettel,életmóddal, állatokkal Ezért nem feltétle-nül a tömegek által kedvelt nyaralóhelye-ket keressük elsôsorban (bár ezeket semzárjuk ki), hanem a kis ékszerdobozokat,festôi tájakat, a hagyományokat még ôrzôfalvakat, a nagyvárosok zsúfolt és zajoséletétôl távol esô kistelepüléseket.

E szempontok mellett azonban min-denképpen szólnunk kell a nagycsaládok

életformájából adódó sajátos igényekrôl.Jellemzô, hogy egyszerre van jelen a csa-ládban több, egymáshoz korban nagyonközel álló kisgyermek, vagy éppen többkamasz, de éppen így olyan családok istalálhatók a sorainkban, ahol különbözôkorú gyermekek és fiatalok élnek a cse-csemôtôl az egyetemistáig. Sôt, kiegé-szülhet a család nagypapákkal, nagyma-mákkal is. Tehát az a vendéglátó, aki ôketszeretné megnyerni, nem hagyhatja fi-gyelmen kívül, hogy a többgyermekes

családok ellátása, számukra megfelelôkörülmények és programok, élményszer-zési lehetôségek biztosítása a szokásosnálesetleg nagyobb kreativitást, energia- éspénzbefektetést igényel – ez a plusz ener-gia és költség viszont megtérül abban,hogy a családok igen hûségesek tudnaklenni ahhoz a vendéglátóhoz, akinél azttapasztalják, hogy tekintettel vannak a sa-játságaikra. Az ilyen helyekre szívesenjárnak vissza, amikor tehetik, és más csa-ládoknak is ajánlják a próbát.

Körkérdést intéztünk tagcsaládjaink-hoz azzal kapcsolatban, hogy vajon mitgondolnak, milyen a jó baba- illetve gyer-mekbarát nyaralóhely, milyenek legyenekazok a falusi porták, amelyeket szívesenválasztanának pihenésük helyszínéül.

Elôször is elvárják, hogy a vendégfoga-dó semmiképpen ne ítélje el vagy bírálja

ôket, akárhány gyermekük van is. E csalá-dok számára nagyon fontos az elfogadólégkör, amelyben természetesnek tekintik,hogy van, aki egynél több gyermekkel ér-zi teljesnek az életét. Az élményszerzésmellett kiemelkedôen fontos szempont agyermekek biztonsága, egészsége, a ve-szélyforrások kiszûrése és elhárítása.

Most pedig idézetek következnek tag-jaink körkérdésünkre adott válaszaiból:

„Nekünk még viszonylag kis gyereke-ink vannak (a legnagyobb 10 éves), és

évek óta ilyen jellegû szálláso-kat keresünk. Túl nagy tapasz-talatunk nincs, mert találtunkegyet, ahová évek óta visszajá-runk, de azért láttunk mást is.Nálunk alapfeltétel, hogy lehes-sen üdülési csekkel is fizetni,mert a férjem a cégétôl ezt kap-ja prémiumként.”

„Voltunk olyan helyen is,ahol úgy is hirdették magukat,hogy egy mûködô tanyát lehetlátni. A mi gyerekeink ugyanévente látnak hasonlót, de mivelfiúk, nagyon nagy élmény volt,hogy felülhettek traktorra, sze-kérre, láttak lovat, tehenet, bá-rányt stb., és azt is, hogy mikor

milyen géppel mit csinálnak velük, ho-gyan élnek az állatok, hogyan etetik ôket.(Sôt külön élmény, ha a gyerekeket is en-gedik, hogy bizonyos dolgokat kipróbál-janak, a háziakkal együtt végezzenek.)”

„Legyen• nitrátmentes ivóvíz (bevizsgálva!)• gyerekorvos, orvos, patika (éjjel

ügyeletes is!!!!!) elérhetôsége a falra kia-kasztva

• elsôsegély doboz (kullancs csipesz-szel)

• homokozó (idônként tiszta homok-kal)

• oltási igazolvány, ha van kutya• információ, hogy van-e mobil térerô

(20, 30, 70)”„Alapszükségleti eszközök szoktak

lenni, amit így otthonról nem kell vinni,és ez nagy segítség:


A VIDÉK IFJÚSÁGNEVELÔ SZEREPE

Hogyan szeretnének nyaralni a nagycsaládok?

Gyermekbarát vendéglátó porta

A homokozó homokjának idônkénti tisztítására is ügyelni kell

• etetôszék, rácsos ágy vagy „utazó-ágy”, vagy olyan ágy, amin van leesésgátló.

• ha emeletes ágy van, akkor védô kor-lát legyen (szintén leesés ellen).

• kiskád vagy nagyobb lavór a fürdetés-hez (volt, ahol a család „kinôtt” rácsoságyát, kiskádját stb. tartották meg a ven-dégnek, az is nagyon megfelel)

• egyszerû játszótér • természetesen dohányfüstmentes

szállás• elôny, ha van valamilyen szárító, ami-

re teregethetünk• volt, ahol néhány száz forintért mosá-

si lehetôség is volt (több gyermek eseté-ben már az egy hetes üdülésnél is nagykönnyebbség).”

„Egy bababarát hely elôször is legyencsöndes. Nem a kakasra gondolok, hanema szomszéd vagy netán a házigazda „ze-neszolgáltatására”.

Az már talán természetes, hogy kelllennie babaágynak, etetôszéknek, de sze-rintem akkor igazi, ha van pelenkázó, bili,gyerek WC-deszka, esetleg papírpelenka,valami választék bébiételbôl, kölcsönöz-hetô babakocsi, hátihurci (puttony, ami-ben ül a kicsi), biciklik különbözô méret-ben, szobai és kinti játékok, mesekönyv,mert jól emlékszem a málhás szamár/autó– vásározó karaván – esetére.

Ezen kívül persze hinta, homokozó(bele való játékokkal), nagy füves, árnyé-kos tér, kosárpalánk, ping-pong – ütôvel,labdával, hálóval –, cso-csó.

Ha állatok is vannak, az jó, de legyenekteljesen elkülöníthetô helyen - a kutya is,mert vannak, akik allergiásak rá, vagyegyszerûen csak félnek.

Ne legyenek mérgezô vagy allergiátokozó növények sem a lakásban, sem akertben.

Ha van kerti tó vagy medence, akkorlegyen elkerítve vagy más módon védve,hogy a kicsik ne eshessenek bele.

Legyen naprakész információ gyerek-orvosról, patikáról, ügyeletrôl, arról, hogyhol és mikor lehet beszerezni az esetleghiányzó pelenkát, stb. Minden kirándulásiés közlekedési lehetôségrôl - pl. hogy le-het biciklit szállítani?-, minden elérhetôkulturális programról, vásárról, kézmûvesfoglalkozásról.

Elképzelhetônek tartom, hogy papa-mama elmennének este a szomszéd falu-ba egy esti koncertre, ilyen esetre lehetne„bébicsôszt” is kérni.”

„Nekünk most 10 hónapos a pici fiunkés családi nyaralást tervezünk. Sokat ke-resgettem a neten, de sajnos még mindigelég kevés bababarát szállás lehetôségvan, pláne felkapottabb helyeken!Felháborít, hogy a 10 hónapos babáért ismajdnem annyi napidíjat kérnek, mint ér-tünk! …Amit még sehol nem találtam pe-dig nagyon nagy segítség lenne, egy sportbabakocsi! Sajnos sok helyet foglal a ko-csiban. Nyáron nagy örömöt jelent mind aszülôknek, mind a babáknak egy gyerek-pancsoló. Gyerek WC- ülôke vagy bili isjól jön. Az egyik helyen az unokákról ma-

radt játékokat használhattuk. Ezen annyi-ra meglepôdtünk és úgy örültünk, hogymég a felnôttek is leültek babázni.Drágább helyeken, illetve szállodákbanszoktak biztosítani gyerek felügyeletet, il-letve nagyobb gyerekek részére szoktakszervezni különbözô programokat pl. kéz-mûves foglalkozás, kocsikázás stb. Ez jóljönne minél több helyen! Amúgy nincse-nek nagy igényeink és alkalmazkodunkmindenhez…”

A fentiek nagyrészt egybeesnek a hi-vatalos elôírásokkal, és felmerülhet aszállásadókban, nem kérnek-e kicsit túlsok mindent a családok. Nos, úgy gon-doljuk, hogy aki gyermekes családoknyaraltatására adja a fejét, annak való-ban szükséges alaposan felkészülnie, ésaz elején esetleg nagyobb beruházásra,majd fokozatos pótlásokra, fejlesztések-re is szükség lesz. Azonban nyerhetnekegy biztos és hûséges - és nem utolsósorban a törôdésért hálás - piacot, és ta-pasztalataink szerint akár életre szólóbarátságok is létre tudnak jönni a ven-dégfogadók és a visszajáró családok kö-zött. Lehet, hogy a nagycsaládosok nya-raltatásával nem lehet rövidtávon nagyhasznot termelni, de aki hosszú ideigszeretne falusi vendéglátásból megélni,annak érdemes ezt a réteget is megcé-loznia.

KORMOSNÉ DEBRECENI ZSUZSA

a Nagycsaládosok Országos Egyesületeszociálpolitikai ügyvivôje


Gyermekbarát vendégfogadás a Gerecse dombjai közt

Vendégházunk Komárom-Esztergommegyében, Epölön található. Epöl a Ge-recse dombjai közt megbúvó kis falu,védett természeti környezetben. A 650lelkes kis település a béke és a csend szi-gete. Lakói kedves vendégszeretô embe-rek.

Ezek az adottságok szinte meghatá-rozták, hogy vendégházunk gyermekescsaládok számára nyújtson kellemes pi-henési feltételeket. Ennek érdekébenalakítottuk ki vendégfogadásunkat úgy,hogy az ide érkezô családok jól érezzékmagukat. Az volt a célunk, hogy a ké-nyelmes, összkomfortos szálláshelymellett, olyan szolgáltatásokat is nyújt-

sunk, amelyek a gyermekek, babák igé-nyeit is kielégítik.

Legfontosabbnak azt tartottuk, hogyegy szép, nagy füves kertet hozzunklétre, ahol biztonságban játszhatnak ki-csik és nagyobbak is. A kertben a legki-sebbek számára hintát, homokozót állí-tottunk fel. Természetesen a nyári me-legben nagyon jól esik egy kis fürdô-zés, amit minden korosztály szívesenfogad, ezért egy kerti medencét is kia-lakítottunk. A nagyobb gyerekek márszívesen sportolnak, ennek érdekébenkosárlabda palánk és lengô teke is ke-rült a kertbe, valamint az elmaradhatat-lan darst tábla. Vendégházunk étkezést

is biztosít, ezért – a szülôknek segítség-képpen a legkisebbek etetéséhez – kü-lön etetôszék áll a rendelkezésükre. A kényelmes és biztonságos alvás érde-kében a babák számára gyermekágyatis tudunk biztosítani.

A többéves tapasztalatok és visszajel-zések alapján elmondhatjuk, hogy ven-dégeink és gyermekeik jól érzik magu-kat vendégházunkban. Valószínûleg en-nek köszönhetô, hogy évek óta rendsze-resen visszajáró vendégekkel dolgo-zunk.

KOVÁCS ZOLTÁNNÉ

vendégfogadó, Kovács Vendégház

Micsoda szép ország…! – mondta isme-rôsöm, aki nemrégiben jött vissza kisebbhazai körutazásából. Valaki mondta ne-ki, hogyha teheti, most másképp nézzemeg ezt a földet. Ne a szálloda ablakokszûrôjén át, és ne az országutakra nyílóautóüvegen keresztül. Mert érdemes el-indulni „vidékre” és érdemes körülnézniismerôs és egyszerre ismeretlen orszá-gunkban. Sokan csak a külföld vonzásá-ban, rabságában tudják elképzelni azutazást, a nyaralást. Bár közhely, de kis-hazánkról sem tudnak honfitársaink,csak alig-alig valamit.

Pedig ilyen eszenciális hely csak ke-vés van a világon. És ezt nem a termé-szetjáró és szeretô ember lelke mondatjavelem, hanem a tények és ismeretek vég-telen sora. Tehát eleink választása a hon-foglalást illetôen hibátlannak bizonyult.Csak kevés olyan természeti képzôd-mény akad szerte a világon, amelynekmagyar megfelelôje ne volna. Aztán aszámos víz és folyó, hegyvidék és domb-ság. Nem beszélve az állat és növényvi-lágról… Ennyi csodát az isten csak jókedvében teremthetett. De az épített kul-túra számos, számtalan emlékérôl is be-szélhetünk, melyek szépen sorba hívoga-tón kínálják megismerésük lehetôségeit.

Valamikor az ember gyalog járt. Kö-szönô viszonyban volt a többi emberrel,a házakkal, erdôvel és mezôvel, a felhô-

vel és a széllel. Barátságba volt az év-szakokkal, fákkal, füvekkel. Csak kicsitharagudott a seregélyre, ha az megdézs-málta a szôlôt. Aztán beköszöntött a ro-hanás évszázada. Már nem nézünk fel azégre –, csak ritkán. A fák és füvek soka-sága ismeretlen sereggé vált, amik szé-pek, kedvesek ugyan a szemnek, de kü-lönös jelentôséggel már nem bírnak ahétköznapi, (modern) emberek számára.

Pedig micsoda világ ez! Színes forga-tag, szúrós, simogató tenger a pusztá-kon, dombokon, folyópartokon. Bele-nézni egy virágba, beszívni az illatát,érezni az ízét – az több mint valami cso-da. A természet virágoskertje, a füvek-fák patikája nyitott kapukkal várja az ér-deklôdôket. Be kell hát lépni ezen a ka-punk és körül kell nézni az ismeretlen is-merôsök között. Süt a nap és alig mozoga szél. Az orbáncfû virága sárgán várja,hogy értô kezek leszedjék és kinyerjékgyógyító olaját, vagy gyógyító teája jókedvre derítse a bizonytalan lelket. A bokrok közt növô csalán sok ezer éveismerôs az embernek, egyforma lelkese-déssel jutalmazza gyógyulni akaró fel-használóját. Réten gyalogolunk és ránkköszön a kakukkfû, az apróbojtorján.Jobb ízûek és hasznosabbak, mint a mé-regdrága tájidegen külföldi teák.

Régen a háztartások természetes tar-tozéka volt a számtalan gyógynövény,

használatuk általánosan ismert volt. Egymegfázás, vagy kisebb köhögés nemigényelt orvost. Ha kellett ott volt ahársfavirág, a kamilla, a mentafélékvagy épp a cickafark, az útifû. A patikatúl drága volt az egyszerû nép számára.A füvek hozzáférhetôek voltak majdnemmindenütt. A szántóvetô ember jártábankeltében, a munkája során gyakran talál-kozott a gyógynövényekkel. Szedte azsurlót, pásztortáskát, cickafarkot. Ha-zavitte, felkötötte a gerendára, árnyékba,melegbe. Ha kellett, szüksége volt rá,teát fôzött belôle, megitta, vagy fürdôtkészített belôle, használta. Mi sem volttermészetesebb…

Aztán jött a gyógyszerek kora, a piru-lák ideje. Háttérbe szorultak a füvespraktikák és a természet ismeretébôltáplálkozó népi medicina. Pedig ezerévekig jó volt. Tudjuk, hogy az antibio-tikumokat nem helyettesíti semmi. A szi-két sem. Ám ami elôtte és utána van…elgondolkodtató. Csak egy kicsit kellmásként szemlélni a világot. Hiszenminden maradt a helyén. Bármerre já-runk a világban a füvek, virágok útitár-saink. A Föld értünk van velük feldíszít-ve. Egy utazás aktív és hasznos része le-het a természet újra felfedezése.

PISTYUR IMRE

gyógyfüves


AZ AGRÁRIUM ÉRTÉKEI ÉS TERMÉKEI Egészségporta

Úton, útfélen…

Hárs Kakukkfû Útifû

Ôrség Bio Vendégházunk és Éttermünkimmár 16 éve mûködik sikeresen. A sokév rengeteg munkával telt és sok új ta-pasztalatot hozott. A partner szervezetekmegkeresésétôl a minôség kialakításáigminden feladatot végre kellett hajtani.Az elmúlt években tudatos környezetba-rát fejlesztéseket végeztünk. Az egészsé-ges életmód gyakorlása is mindennaposfeladattá vált panziónkban.

Így jutunk el fokozatosan az egész-ségturizmusig, amely egyben a jövôt isjelenti. Ez az Ôrség Bio Vendégház ésÉtterem esetében ez azzal járt, hogy kia-lakítottuk a wellness és sportolási lehe-

tôségek széles tárházát. Wellness szol-gáltatásokban a finn szauna, infra szau-na, pezsgôfürdô, aromaterápia, és sok-fajta masszázs áll a vendégek rendelke-zésére. Kérésre kozmetikát, pedikûrtmanikûrt és testtekercselést is igénybevehetnek.

Vendégeink többféle sportolási lehe-tôségek közül választhatnak. Sétáló bot,íjászat, foci, hôlégballonozás, lengôteke,teke, asztali foci, kerékpározás, asztalitenisz, röplabda, vagy kosárlabda játék-ra is módjuk nyílik vendégházunkban. A szálláshelyek faragott biofestékkelfestett ágyakkal, allergiamentes ágyne-

mûkkel és vákuum matracokkal annakfelszerelve. A szálláshelyek felújítását2009 évben végeztük, mivel idôközbeneltelt tizenhat év. A falak lenolajfesté-sûek, fából vannak. Takarító szereinkkörnyezetbarát szerek. Ételeink zömebio és boraink száz százalékban biok.Kertünk, területeink teljesen permet-mentesek. Nálunk ez jelenti az egész-ségturizmust. Itt fogadjuk vendégeinkettizenhat éve.

HEGYI VILMOS

vendégfogadó, Ôrség Bio Vendégház és Étterem


Egészségturizmus az Ôrségben

1997 óta vagyok falusi vendéglátóÓbányán. A páratlan természeti kör-nyezet, a csöndes, egyutcás falucskaadottságai, értékei különleges hatás-sal vannak az idelátogatókra, melyadottságokra építem szolgáltatásai-mat én is.

Ezek közül kiemelem az aroma-terápiát, a természet által nyújtott il-latok jótékony hatását alkalmazógyógymódot. 2005 óta vagyok aro-materapeuta. Tanulmányaim aklasszikus angol és francia aromate-rápián alapszanak, melyben megta-nultam a különféle illóolajok tulaj-donságait, elôállítási módjait, hatás-mechanizmusát… Ezeket az isme-reteket igyekszem azokkal a lehetôségek-kel összhangba hozni, melyeket a falusivendéglátás keretén belül elérhetôvé, ért-hetôvé, alkalmazhatóvá tudok tenni a hoz-zám érkezôk számára.

Mik is ezek a szolgáltatások? Vendé-gem megismerkedhet nálam az aromate-rápia fogalmával, módszereivel. Köz-vetlen módon – egyénre szabottan – kivá-laszthatja illattáramból azokat az olajokat,melyek számára kedvezô hatással bírnak.Az így megtalált olajok elegyével egyolyan alkalmazási módot választhat, me-lyet maradéktalanul képes elfogadni. Ezindulhat az egyszerû belégzéstôl a ponto-san megkoreografált finom masszázsig…kinek-kinek ízlése, befogadó képessége,

hangulata szerint. Házamban elkülönítettaromaszobában végzem a kezelést, aholdédanyám orvosságos szekrényében áll-nak rendelkezésünkre az olajok, s a leg-korszerûbb masszázságy biztosítja a ven-dég kényelmét.

A klasszikus aromaterápiás kezeléseketidôközben kiegészítettem olyan helyi spe-cialitásokkal, mint az „illatséták” és azidén tavasztól mûködô „illatkamra”. Az„illatséták” lényege, hogy olyan helyre ve-zetem vendégeimet, ahol a természet általnyújtott jellegzetes illatokkal ismerkedhet.Ezek a séták egy-egy virágzási idôszak-hoz, évszaki adottságokhoz köthetôk álta-lában, de akadnak állandó illatozások,mikhez folyamatosan hozzájuthatunk,

csak fel kell keressük ôket. A sétáklényege nem egyedül az adott illatgyógyító, nyugtató hatásában mér-hetô, hanem annak a nagyon ôsi tá-jékozódó képességünknek a frissíté-sében is, melyet a szaglásunk kifino-mítása, „edzése” révén érhetünk el.

Az „illatkamra” egy csöpp helyi-ség portámon. A jellegzetes, vályog-építésû kamrában 12 féle illat várja ará kíváncsiakat. Egy-egy illatozó nö-vény színes rajzolata is látható itt, va-lamint egy XVII. századi kertész-könyvbôl idézett mondatokkal a fel-lelhetô növények tulajdonságairól,alkalmazási módozatairól is megtud-hat érdekességeket az idelátogató.

Kertem adottságainál fogva lehetôségnyílik saját szedésû és -készítésû gyógy-teák kóstoltatására vagy akár kúraszerûfogyasztására is. A menta, zsálya, citrom-fû, levendula mellett szamóca, szeder isfellelhetô, hogy a diólevélrôl, meggyszár-ról ne is szóljak. A megtermelt gyümöl-csök héja, magja vagy akár a teljes gyü-mölcs is több módon szolgálhatja egész-ségünket, így akár teaként is.

A természet kifogyhatatlan és megun-hatatlan. Ha figyelünk rá, megajándékozkincseivel!

ÉLIÁS-MEZEY ERZSÉBET

falusi vendéglátó, aromaterapeuta,Illatosház, Óbánya

Falusi aromaterápia az Illatosházban

Ebben az óbányai házban a természet gyógyít

A szakma örömmel fogadta a falusi ven-dégasztal-szolgáltatást engedélyezô2007-es kormányrendelet megjelenését.Igaz ugyan, hogy az örömbe üröm is ve-gyült, mert az egyszeri maximum 15 fôvendéglátásának leszabályozásával szin-te lehetetlenné vált a turisták fogadása avendégasztal-programon. Mivel a turis-tacsoportok indítása 30 fô alatt nem ren-tábilis ezért a jelenlegi szabályokat nemtudják betartani a vendéglátók, ha nemcsak helyi vendéget, hanem turistát isszeretnének fogadni. Pedig fôleg a nagy-városok, a turisztikai desztinációk köze-lében, ahol sok turista megfordul, igénylenne a vendégasztal-programra.

Ismereteink szerint minden megyébentöbb vendéglátó is bejelentkezett e tevé-kenység végzésére. Járva az országot vi-szont azt tapasztalhattuk, hogy enge-déllyel ugyan már rendelkeznek a ven-déglátók, de a lebonyolításhoz szüksé-ges ötletük és szakmai felkészültségükmég hiányzik. A szegedi székhelyû Ka-tedra Alapítványi Szakképzô Iskolábana Panziós-falusi vendéglátó OKJ-s kép-zés keretében oktatjuk e témát. A 2008-as évben egy INTERREG határon át-nyúló partnerségi program keretébenfoglalkoztunk a Gazdaudvaron történôélelmiszer elôállítás és a vendégasztal-program szabályainak és szervezési is-mereteinek oktatásával.

Programunk egy nemzetközi verseny-nyel zárult, ahol a versenyzô csapatokmunkáját az ételek elkészítésének módja,nehézségi foka, az ételek különlegessége,a terítés minôsége, valamint a program-hoz csatolt attrakció tartalma, minôségeszerint értékeltük. A verseny helyszínénkemencét, rostsütôt, bográcsokat biztosí-tottunk. A verseny résztvevôi mellett többmint 100 fô vendég élvezte a vendégasz-tal program bemutatót. Fontos, hogy avendéglátó, mielôtt vendég érkezik hoz-zá, választ kapjon kérdésére.

Hogyan csináljam – merül fel sokszor.Fontos a környezet és az étkezô helyiségkialakításánál az autentikus környezet

biztosítása. Az ételek elkészítéséhez kikell építeni az szükséges létesítményeketés be kell szerezni azokat az eszközöketés speciális edényeket, amelyek biztosít-ják az ételek minôségét. Ilyen a kemence,a bográcsállás, a rostsütô, népi fazekasokáltal készített eszközök, edények, a tárgy-alkotó népmûvészet azon termékei, me-lyek segítségével nem csak a különlegesés egyedi ízeket tudjuk biztosítani, hanema látványt is. A felszolgáláshoz meg kellvásárolni azokat a kiegészítôket, amelyekhangulatossá teszik a vendégasztalt.

Használjunk egyszerû fehér étkészle-tet, vagy helyi fazekasok által készítettedényeket, vázákat, gyertyatartókat, szí-nes szalvétákat, kézi szövésû, kékfestôanyagból készített, vagy egyszerû fehérvászon parasztcsipke beszegéssel készí-tett abroszokat. Állítsunk össze étlapot!Rendelkezzünk ételek italok elkészítésé-hez szükséges receptekkel.

Készítsük el program lebonyolításánálalkalmazott attrakciók forgatókönyvét.Ilyen attrakciók például a cigányzene, anépzene (hegedû, tangóharmonika, cite-ra, tekerôlant stb.), néptánc, 25viselet be-mutató, közös tánc, közös ének (férfivagy asszonykórus néhány tagjával),mesemondás, egy-egy hagyományos ételelkészítésének bemutatása, közös ételké-

szítés, olasz példa alapján az elkészítettétel bemutatása a csoport vezetôjének (abor felszolgálás mintájára).

Hosszan lehetne sorolni azokat az att-rakciókat, amelyek beépíthetôek a „ven-dégasztal” programba. Fontos azt tudni,hogy a vendég miért a mi vendégházun-kat választotta egy ebéd, vagy egy va-csora elköltése színhelyéül.

Az egész évben felgyûlt feszültség le-vezetésének legalkalmasabb helye lehetegy falusi vagy tanyasi vendégház, aholnem „nézik ki” a hangoskodó vendéget,ahol felszabadultan énekelhet, táncolhatés élhet a feszültség levezetésének szá-mos formájával. A „vendégasztal” szol-gáltató kitûnik kedves, közvetlen ven-dégfogadásával. Így például a vendégetmindig a kapuban fogadjuk. Pogácsával,pálinkával kínáljuk. Felszolgálás közbenis folyamatosan kommunikáljunk vele.

A vendég általában nem az étkezésértmagáért keresi fel a vendégházat, hanema rég elfeledett ízek újrafelfedezéséért ésa csak hírbôl ismert ételek kóstolása cél-jából. Miért tenné ezt, ha egy falusi ven-dégházban ugyan azokkal az ételekkeltalálkozna, amelyekkel az év során min-den nap találkozik egy gyorsbüfébenvagy egy étteremben a lakóhelye kör-nyezetében. Éppen ezért az ételek kivá-


AZ AGRÁRIUM ÉRTÉKEI ÉS TERMÉKEI A falusi vendégasztal

Falusi vendégasztal-szolgáltatás vegyes tapasztalatokkal

Az éves feszültség levezetésére egyik legalkalmasabb hely a falusi vendégasztal


Finomságok kecskelábonFalusi Vendégasztal-menüsor

Röszkei tyúkhúsleves

Hozzávalók: 1 db 1,5–2 kg-os tyúk • 20 dkg sárgarépa • 10 dkg petrezselyem• 10 dkg zellergumó • 1 fej vöröshagyma• 1 db zöldpaprika • 2 dkg szemes bors •ízlés szerint só

A tyúkot feldaraboljuk, hideg vízbenfeltesszük fôzni. Ha felforrt, sózzuk, le-szedjük a habját, a szemes borsot hozzá-adjuk és lassú tûzön akár 3–4 óráig fôz-zük, amíg a hús puha lesz. Fél fövésbenhozzáadjuk a zöldséget, az utolsó félórában egy csokor zöldség zöldet. Ha aleves elkészült, a húsokat és a zöldsége-ket a felszolgáló tálba rakjuk és rászûr-jük a leves levét. Levesbetétként frissenkészített tésztát adunk hozzá. Mindigforrón tálaljuk!

Röszkei szárma (töltött káposzta)

Hozzávalók 15 személy részére: 3 kgsertéslapockából ízlés szerint kolbász-húst készítünk. A húst fûszerezzük sóval,borssal, köménymaggal, fokhagymávalés piros ôrölt paprikával • 3 közepes,érett, savanyított hordós káposzta • 1 kgapró káposzta • 2–3 sertés köröm • 30 dkg árpagyöngye

Kemencében, cserépfazékban készít-jük. Az aljára rakunk fél kg aprókáposz-

tát és kevés árpagyöngyét, rárakjuk aszépen megtisztított feldarabolt és sózottkörmöket. A darált húst összekeverjük afûszerekkel és rakunk bele 15–20 dkgárpagyöngyét. A káposztaleveleket meg-töltjük és sorba rakjuk a fazékba. Haszeretnénk kellemes füstölt ízt adni azételnek a közepébe rakunk egy darabfüstölt húst vagy kolbászt. Tetejét bebo-rítjuk a maradék aprókáposztával és rá-szórunk kb. 10 dkg árpagyöngyöt. Azétel elkészülését a tetején lévô megpu-hult árpagyöngyök jelzik.

Mindig a fogyasztás elôtti napon ké-szítem el. A kihûlt káposzta tetejérôl le-szedem a zsírt és úgy melegítem fel.

Mákos kalács

Hozzávalók: 1 kg liszt • 7 dl tej • 5 dkgélesztô • diónyi zsír • 2 evôkanál cukor •csipetnyi só

Az élesztôt langyos tejben felfutta-tom (a tejbe rakom a cukrot). A liszttel,zsírral, tejjel jól kidolgozott tésztát ké-szítek (nem gyúrom, hanem a kezem-mel felverem, hogy hólyagos legyen).A tésztát 45 percig kelesztem, majd 4 db cipót formálok belôle. A cipókatkinyújtom és megszórom cukros tejbenáztatott vagy megfôzött mákkal. A töl-telékbe keverek még 1 citrom reszelthéját és ízlés szerint mazsolát. A tésztátfeltekerem és a zsírral megkent tepsibehelyezem, tetejét tojással megkenem ésvillával megszurkálom. A tepsiben 45percig kelesztjük, majd nem túlforrósütôben megsütjük kb. 30–40 perc.Sülés után a tetejét zsírral megkenjükés 10 percig letakarva pihentetjük. A tészta így nagyon finom és puha ma-rad órák múlva is.

lasztásánál, az elkészítésükhöz szüksé-ges technológia alkalmazásával ügyel-nünk kell az egyediség, a különlegességés a minôség – a csak itt, csak nálamkapható – bizonyítására.

Magyarországon, Bátán HuszárnéLukács Rozália tagtársunknál, Kunszál-láson Czakóné Bartucz Katalinnál, Ja-kabszálláson a Gedeon Tanyán, Erdély-ben Kalotaszentkirályon a Vincze Ven-dégházban volt szerencsém színvonalasvendégasztal-programban részt venni.

Összegezve: egy vendégasztal-programtartalmát illetôen nem a vendégek étkezte-tése csupán a cél, hanem ennél sokkal ösz-szetettebb, komplexebb szolgáltatás. Egyúj feladat, melyre minden vendéglátónakfel kell készülnie, hiszen csak akkor fog avendége megelégedetten távozni, ha tar-talmában és minôségében mást kap, éstöbbet kap a vendéglátótól, mint egy ha-gyományos vendéglátó egységben. A fel-készüléshez feltétlenül szükség lenne min-den megyében a megyei szervezetek szak-értôinek összefogásával egy országos fel-készítô program megszervezésére.

KABÓDI ISTVÁNNÉ

a Katedra Alapítványi SzakképzôIskola vidékfejlesztési munkatársa

Kiscsoportos tervezésvendégasztalhoz

Hozzávalók:• Kecskelábú asztal• Kanapé szûrrel• A helyszíntôl függôen különbözô

tárgyak: méhkas, szôlôprés stb.• Fehér vászonterítô• Zománcos tálak• Miska-kancsóban bor• Fityókában pálinka• Csuporban méz, facsorgató• Elôétel: kecske-, illetve tehénsajt,

sonka• Fôétel: kakas-paprikás bográcsban,

hozzá barnalisztbôl készült cipó szakajtóban

• Desszert: kelt kalács, cimetes lepény

• Népviseletbe öltözött lány kínálja az italokat

• A háttérben élôzene• Termékismertetô

Penyige az ország keleti csücskébenmegbúvó alig 700 lelkes kis település,ahol a falusi turizmus keretén belül, csa-ládommal együtt, immár közel 10 évefogadjuk vendégeinket.

Vendégházunk egyszerû, minden lu-xustól mentes, de a falusi vendégasztalkínálta lehetôségeket, feltételeket igye-keztünk megvalósítani az elmúlt évekfolyamán.

Tevékenységünkben kiemelt helyenszerepel a hagyományôrzés, hagyo-mányápolás.

Ehhez elengedhetetlen volt, hogy le-gyen hagyományôrzô házunkban búbos-kemence, rakottspór, csikóspór, az udva-ron bográcsozó, látványkonyha, kemen-ce, valamint szabadtéri és rossz idô ese-tére fedett rész az étkezéshez. Az elmúltévek alatt nagyon sok kóstoltatást vállal-tunk egyéneknek, csoportoknak egya-ránt. Közremûködtünk az FVM Agrár-marketing Centrum által készített Ha-gyományok, Ízek, Régiók címû gyûjte-mény elkészítésében. Jelenleg is helytadunk vendégházunkban HÍR termékek-bôl összeállított kiállításnak, melyetörömmel mutatunk be vendégeinknek.

Büszkék vagyunk arra, hogy térsé-günk számtalan hagyományos terméketalálható közöttük. Ezekre a hagyomá-nyos termékekre építjük gasztronómiaikínálatunkat is. Elsôként említeném aPenyigei szilvát, népi nevén Nemtudomszilvát, melyet nyersen, aszalva, lekvár-ként használunk fel. Gyakran szerepelajánlatunkban az aszaltszilvából készültleves, csavart szilvalekváros fánk, dere-lye, gombóc, a számtalan sütemény,melynek tölteléke szilvalekvár. A szilva-lekváros, tejfölös puliszkát, vagy kenye-ret is szívesen kóstoltatjuk a hozzánk ér-kezôkkel. Természetesen része kínála-tunknak az egyedülálló szatmári szilva-pálinka, melyet mi csak „gyógyszer-ként” ajánlunk – ahogy a házigazda fel-írja már érkezéskor –, legalább napi 3 x1 kupicával.

A vendégek dicsérô szavai is biztatástadtak ahhoz, hogy gasztronómiai, turisz-tikai célzattal írjak egy könyvet. Így szü-letett meg a Penyigéért Kulturális Egye-sület kiadásában a Szatmári Kóstoló cí-mû könyv, több mint 3000 példányban, s

talált gazdára nagyon hamar. A benne ta-lálható tájjellegû ételek receptje minde-gyike a múltból származik.

A falusi vendégasztal óriási lehetô-séget adott valamennyi vendéglátónak,hogy szûkebb hazája gasztronómiaihagyományait széles körben népszerû-sítse, s megôrizze az utánunk követke-zô nemzedékek számára is. Ez a lehe-tôség egyben felelôsséget is jelentmindannyiunk számára. Köztudott,hogy a saját termék elôállítása egyrefontosabbá válik a következô idôszak-ban az agroturizmus területén. Az álta-lunk elôállított étel és ital, melyet sajátgazdaságunkban termelünk, állítunkelô helyi termék lesz, s e termék sike-re, ismertsége nagyban függ a falusivendéglátó kreativitásától, kezdemé-nyezôkészségétôl.

A következô idôszakban kiírásra ke-rülô Leader pályázat jó lehetôséget nyújta falusi vendéglátóknak – amennyiben aközösség Helyi Vidékfejlesztési Straté-giájában – szerepel ez irányú fejlesztésielképzeléseik megvalósításához.

A helyi termék elôállítása, piacra jut-tatása érdekében növelnünk kellene aminôségi és a minôségre épülô marke-

ting elemeket, az innovatív fejlesztése-ket, a hozzáadott értéket.

Fontosnak tartom a képzést a vendég-asztalt mûködtetô vendéglátóknak.Ezért is kezdeményeztem a SzatmáriLeader Egyesület Helyi VidékfejlesztésiStratégiájának készítésénél és a mostanifelülvizsgálatnál a Slow Food iskolátSzatmárban. Hozzánk is közel áll a slowfood gondolata, ezért az országban ne-gyedikként szerveztem meg a SzatmáriÍzek Barátai elnevezésû konviviumot.Tevékenységünkkel, a falusi vendégasz-tallal is a slow food nemzetközi mozga-lomhoz való tartozásunkat bizonyítjuk.

E mozgalom célja a helyi gasztro-kul-turális értékek megôrzése, a hagyomá-nyok sikeres hasznosítása, a termelô kö-zösségek boldogulása, a sokféleségmegôrzése. E tevékenységi körbe tarto-zik többek között az idegenforgalom is.E mozgalom épít a sok-sok falusi ven-déglátó értékteremtô, ízlésformáló tevé-kenységére. A mi vendégasztalaink vál-janak íz-mûhelyekké, legyenek a ma-gyar íz nevelés helyszínei!

KÔRÖSI MIKLÓSNÉ

falusi vendéglátó, Penyige


Hagyományôrzô vendéglátás a Szenke partján

A vendégház konyhájában hagyományos körülmények között készülnek a finom falatok

Immár negyedik turisztikai idényünketkezdtük meg ebben az évben a Zala me-gyei Szentkozmadombján, mint falusiszálláshely. Az elmúlt években sok ta-pasztalattal gazdagodtunk, amelyetigyekeztünk hasznosítani. Így történt eza falusi vendégasztal szolgáltatással is.Vendégeink egyre gyakrabban kérték,hogy a szálláshoz ételt és italt is szolgál-junk fel, valószínûleg azért is, mert tele-pülésünkön a házunkhoz közel nem igenvan étkezési lehetôség. Így döntöttünk avendégasztal szolgáltatás megindításamellett, amelyet már egy éve mûködte-tünk. Vendégházunk amúgy is mindenadva van ehhez a szolgáltatáshoz, azelektromos tûzhelytôl a boglyakemen-céig széles a skála.

A bográcsozó hely a szabadtéri nap-pali mellett majdnem az udvar közepéntalálható, ahol finomabb gulyást, nyúl-paprikást, halászlét és slambucot szok-tunk készíteni.

Grillezônk a szállás és a pajta közötthelyezkedik el az északi téglafalba épít-ve, így a szelet is megfogja, és védett he-lyen lehet élvezni a sütés nyújtotta él-ményt. A grillezô elôtti teret akáctuskók-ból építettem, amihez padok, székek, ésasztal tartozik. Ez a hely kitûnô pácoltoldalasok, tarják, kolbászok, húspogá-csák és pulyka vagy csirkemell filékgrillezéséhez. Nagyon finom még a sült

cukkíni, uborka, paradicsom, hagyma ésburgonya szeletek. A nyársra fûzött sza-lonna, hagyma és zöldség is kedvelt.Desszertnek akár kürtöskalács ajánlható.Tavasztól ôszig külön élmény vendége-ink számára, hogy figyelemmel kísérhe-tik az eseményeket.

A boglyakemencét pajtánk nyitott ré-szébe építettük, ahol már sokadik kenye-rünket sütjük. Csülkök és a különfélehúsok nagyon szép pirosra sülnek és kü-lönleges egyedi ízharmóniájuk van. A langalló hamar megsül és a kemenceegyik legfinomabb „terméke”, amit tej-

föllel, pirított hagymával és egy kismangalica szalonnával ízesítünk. Sü-töttünk már malacot is a kemencében,amihez kellô tapasztalatokat gyûjtöt-tünk.

Téli programnak mangalicavágástajánlunk vendégeinknek. Nálunk az elsôjól sikerült, és már érdeklôdés van a kö-vetkezôre is. A disznóvágáskor készíthe-tünk kolbászt, sonkát és egyéb füstölnivalókat. Disznóvágáskor reggelire ajánl-juk a friss vért megsütve pirított hagy-mával, vagy resztelt májat, amelyekhezlangallót sütünk. Ebédre, disznótorostkínálunk, disznótoros káposztát, sült hú-sokat káposztával és uborkával vagyegyéb savanyúsággal, esetleg véres ésmájas hurkát párolt káposztával. A te-pertô kisütésében, és a disznósajt fôzé-sében és a többi mûveletben szívesenrészt vesznek vendégeink.

Egy éves tapasztalatunk ismeretébenörülünk, hogy a vendégasztal szolgálta-tást kiváltottuk, mivel a szállásadás mel-lett egyre nagyobb igény van a háziasételekre. Sütés-fôzéshez az alapanyago-kat többségében a falunkból és a sajátbiokészletünkbôl szerezzük be.

TÓTH ÁRPÁD

falusi vendéglátó,Szentkozmadombja


Vendégasztal Tóték Házában

A grillezô elôtti asztaloknál senki sem maradt még éhes vagy szomjas

Tóth Árpád köszönti vendégeit

Reggel még élt az ebéd

A piaci tényezôk egyik legnagyobb éslegversenyképesebb ágazata a turizmus,ez adatokkal alátámasztható tény. A bor-turizmus iránti növekvô igény és a mi-nôségi szolgáltatások keresése a turistákrészérôl, három alapvetô fontosságú té-nyezôre hívja fel a figyelmet. A haté-kony borturisztikai szolgáltatás hárompillére: a minôség, a bor hírneve ésegyedisége, valamint a termôtáj jelleg-zetességei.

Az elsô és nélkülözhetetlen tényezô abor minôsége. A nagy minôségû bort apiac legmagasabb szegmentjeiben tud-juk elhelyezni, rövid idô alatt éttermekés borházak kínálatában találhatjuk azo-kat. Magas áron értékesíthetôk, és gyor-san ismerté válik a fogyasztók körében.

Amikor a bor sajátosságairól beszé-lünk, legtöbbször az organoleptikai tu-lajdonságokra koncentrálunk, de a borminôsítése során nem feledkezhetünkmeg a szôlôültetvényben alkalmazottmûvelésmódról, termôtájról, ahonnan aszôlô származik, és ha van, akkor azegyes borok fogyasztási hagyományai-ról sem. A bor különlegességét hangsú-lyozza, ha kapcsolódik hozzá valami le-genda, egy érdekes történet, amit el lehetmesélni, más szavakkal azt mondhat-nánk, hogy a bor története megszemé-lyesíthetô.

Ahhoz, hogy a turisták megtalálják abortermelô helyeket, és azokat megláto-gassák, elôzôleg a bort ismerniük kell. Aturizmus szempontjából ezer palack,mint mennyiség, legyen az akármilyenkiváló minôségû is, csak egy szûk, kü-lönlegességet kedvelô borfogyasztóikörben marad. A márkanév, az eredetisé-get biztosító elnevezés, milliós nagyság-rendû palack mennyiség a piaci szeg-ment legmagasabb rétegében, a borszak-lapok címlapfotói, ezek azok a szem-pontok, melyek a külföldi és belföldi tu-rista számára az igazi vonzerô.

Egy közép kategóriájú, mindennapifogyasztásra készített bor, amit minden

üzletben megtalálhatunk, feltehetôencsak azokat a turistákat érdekli, akikdemizsonnal az autó tetején, azértutaznak, hogy a bolti árnál olcsóbbanvásárolhassanak. Ez a fogyasztó nemborturista. Az igazi borturista jellem-zôi: 26–45 év közötti korosztály, bor-kultúrát ismerô, jövedelmét illetôen aközép magas társadalmi rétegbe tarto-zó fogyasztó.

A „bornak”, mint turisztikai termék-nek ugyanazoknak a kritériumoknakkell megfelelni, mint bármilyen más tu-risztikai kínálatnak. Más legyen, mint atöbbi, vonzó és fôleg eredeti. Amire leg-nagyobb hangsúlyt kell fektetni, az aszármazási hely identitásának a megôr-zése. Minél inkább személytelen a hely,sztandardizált a konyha, annál több a ha-misítás, és egyre kisebb a turisták érdek-lôdése. Kutatási eredmények bizonyít-ják, hogy önmagában a bor nem képesnövelni a turistaforgalmat, csak akkor,ha kapcsolódnak hozzá az érintetlen tájszépsége, gasztronómiai különlegessé-gek, jelentôs mûvészeti és történelmi ne-vezetességek. Minden esetben annak atényezônek kell legnagyobb teret adni,ami az adott helyen a legnagyobb turis-tavonzerôvel bír.

Mi a jelentôsége a borútnak egy-egyborvidéken?

• A borutak kialakítása és mûködteté-se jelentôs gazdasági-társadalmi növe-kedés lehetôségét kínálja. Elsôsorban le-hetôvé válik a turisztikai kínálat diverzi-fikálása. Ismert tény, hogy a hagyomá-nyos turizmus egy kritikus periódusonhalad át, csak azok az ajánlatok a „nye-rôk”, melyek alternatív, érdekes, eredetijavaslatokban gazdagok. A borút prog-ram jó kiegészítôje lesz a már meglévô,gazdag turisztikai választéknak télen ésnyáron, miközben a kevésbé látogatottperiódusokban, tavasszal és ôsszel, újprogramként növelheti a látogatók szá-mát.

• A bor- és gasztronómiai turizmusnem igényel hatalmas befektetéseket,mint például nagy létesítmények építése,vagy nagy természetkörnyezeti változta-tások, mint ahogy az gyakran történikegyéb turisztikai ágazatokban (fürdôk,kastélyok stb). Az ötlet nagysága éppenabban áll, hogy azt hangsúlyozza, amimár létezik, de nem eléggé ismert.

• A borút új növekedési lehetôségetkínál a gazdaságoknak. Mindenek elôttfelkínálja a már folytatott tevékenységkiszélesítését, minôségi javítását, a köz-vetlen értékesítéssel újabb lehetôségnyílik a saját termékek kereskedelménekkibôvítésére. A termelô és fogyasztó kö-zött kialakuló közvetlen kapcsolat „em-berivé” teszi a már szokásos személyte-len kereskedelmi tevékenységet, azazelôtérbe kerül a bizalomra épülô vásár-lás.

• Végül, a termelô a saját termékeinkeresztül elôtérbe tudja helyezni sajátmagát, a tevékenysége imázsát. Vérbelitermelôk, akik szeretik a munkájukat, befogják bizonyítani, hogy nem igaz az atévhit, hogy a mezôgazdaság állandóantámogatásra szorul.

A korábban csak a borkezelés színhe-lyéül szolgáló pincék turisztikai látvá-nyossággá történô átalakítása, a szôlôs-gazdák „borturisztikai szakértôkké” tör-ténô kiképzése nem egy spontán és fôlegnem egyszerû folyamat, de ettôl a két té-nyezôtôl függ a borút sikeressége.

Minden pince, amennyiben az alap-vetô feltételeknek megfelel, elérheti acélját, azaz turisztikai érdekesség leszbelôle. Az alapvetô feltételek a követke-zôk: megközelíthetôség, információsanyag, látogatók számára kijelölt útvo-nal, kóstolás és vásárlás, végül a vendé-gek fogadásának elôkészítése.

A pincéhez vezetô útvonalat táblákjelzik. Turisztikai szempontból megle-hetôsen hátrányos, ha a pincéhez vezetôút, nagyon kanyargós, erôsen lejtôs/emelkedôs vagy túlságosan messze van


AZ AGRÁRIUM ÉRTÉKEI ÉS TERMÉKEI Üdülés borosgazdánál

Borút: hogyan, hol és miért?Mitôl lesz a bor turisztikai vonzerô?

a fôútvonaltól. Kisebb a jelentôsége, denem elhanyagolható a megfelelô parko-lóhely kialakítása. Nagyon fontos, hogya pince bejáratát az adott borutat megkü-lönböztetô tábla jelezze. Ennek hiányá-ban a látogató eltévedhet. Jelenleg a kö-zönség számára nyitva tartó pincéknekcsak nagyon alacsony százaléka jelzi alátogatói számára a nyitvatartási idôt, atöbbi pincébe ott lehet bemenni és ak-kor, amikor valaki éppen ráér a vendé-gekkel foglalkozni. Ha a pincetulajdo-nosa azt akarja, hogy látogatóinak szá-ma folyamatosan növekedjen, nyitvatar-tási idejét ne változtassa, és ünnepnapo-kon is nyitva kell tartania.

A látogatóknak két dolgot kell bizto-sítani az érkezésük után: mosdót/WC-tilletve egy váróhelységet. Nem kellnagy dologra gondolni, egy tiszta hely-ség, különösen a téli idôszakban, ha fû-

tött, néhány kényelmes ülôalkalmatos-ság elegendô a látogatók jó hangulatá-hoz. A váróterem kialakításával lehetô-ségünk van arra, hogy az egyéni látoga-tókat is az egyes csoportokhoz tudjukkapcsolni így azok a csoport tagjaivalegyidôben vehetnek részt a vezetésben.

Champagne pincéiben már 20 évvelezelôtt használatos volt az a módszer,hogy a váróteremben a látogatóknak apincére vonatkozó, diavetítéssel egybe-kötött magyarázatot tartottak és pros-pektusokat adtak. Mi is követhetjük (kö-vethetnénk) ezt a módszert. A termôtá-jat, a céget, a borokat bemutató prospek-tus egészen biztos, hogy segít az egysze-rû látogató ismereteinek bôvítésében,különösen, ha az írásos anyag mellett, amai igényeknek megfelelôen egy CD is.Így lehet az egyszeri látogatók visszaté-rô vendéggé alakítani.

Milyen a jó illusztrációs anyag? Az in-formációnak válogatottnak, egyszerûnyelvezetûnek, és mindenki számára ért-hetônek kell lenni. Az idegen nyelvû for-dítás esetén egy szakmailag hibás fordításaz adott cég szervezetlenségre utalhat,gyakori ez a hiba, amikor a fordítást mû-fordítóra bízzák. Az ismertetô anyagok-ban hangsúlyozni kell a cég filozófiáját,azokat a jellegzetességeket, amelyekmegkülönböztetik más hasonló cégektôl.Érdemes bemutatni a cég történetét, ter-melési szerkezetét, fô célkitûzéseit és a tu-lajdonos személyét, hiszen a látogatót, ameglévô fizikai adottságokon túl, elsôsor-ban az „emberi tényezô” érdekli. Ami aborlapokat illeti, eltérôen a cég egyéni be-mutatkozásától, hatékonyabb, ha az adottborútra egységesített borlapot használjuk.

Vannak termelôk, akik pince szom-szédjaikat nem szövetségesnek, hanem


A pincék turisztikai látványosságokká alakítása, a szôlôsgazdák borturisztikai szakértôkké képzése nem egyszerû feladat

egyenesen ellenségnek tartják. Nagy hi-bát követnek el. A borút sikerének egyikalapvetô titka, a pincék közötti szorosegyüttmûködés. A közeli pince kritizálá-sa, az ott dolgozó kollegák lejáratása, aborút minden tagjára negatív kihatássallehet. A turisták nem az egyes pincéktôlfordulnak el, hanem az adott borút látvá-nyosságaitól. Éppen ezért fontos az adottborútra jellemzô, uniformizált informá-ciós anyag terjesztése. Hozzáadva termé-szetesen az egyes pincék sajátosságaitbemutató prospektusokat. Ebben az eset-ben is érvényes a mondás, az egységbenvan az erô. Nagyon nehéz és költségesegyénenként bemutatkozni, különösen,ha kisebb pincérôl van szó. Mindjárt mása helyzet, ha a termôtájat már sok-soküveg boron keresztül a fogyasztó ismeriés a jól kitalált, az adott borútra vonatko-zó, gasztronómiai, történelmi, kulturálisinformációval kitöltött reklám folyama-tosan fenntartja az érdeklôdést.

A látogatók számára, a mai informá-ció dömpingben, sokkal többet jelent,amit látnak, mint amit hallanak. Nagyonsok információból nagyon kevésre em-lékezünk. Éppen ezért a pince külsô ésbelsô megjelenése igen nagy jelentôsé-gû. A csöpögô hordók, lógó pókhálók,az erôs törkölyszag, azontúl, hogy tech-nológiai hiányosságokra utalnak, a láto-gatóban az élelmiszerekkel szemben el-várt higiéniai követelmények hiányakellemetlen érzéseket válthat ki. Az u.n.„nyitott pincének” tisztának, jól megvi-lágítottnak és az adottságoknak megfe-lelô felszereltségûnek kell lennie. Abbana pincében, amelyben látogatókat akar-nak fogadni, fel kell (kellene!!) készülnia mozgássérültek fogadására is. Néhánylépcsô kiküszöbölésével mindenki szá-mára biztosíthatjuk a lehetôséget.

A látogatók számára a két legfonto-sabb, legjobban várt esemény a kóstolásés a vásárlás, éppen ezért nem lehet imp-rovizálni. A kóstoló helységben a világí-tás lehetôleg természetes fény vagy erôs,fehér fény legyen. A levegôben ne le-gyen semmilyen külön érezhetô illat,még kellemes, pl. virágillat sem. A po-harakon nem érzôdhet a tároló szekrény,de legfôképpen a mosogatószer illata.Mosogatáskor mindenképpen el kell ke-rülni az illatos mosogatószereket, és ga-rantálni kell a legnagyobb higiéniát. Atulipán formájú, üvegpoharak minden

igényt kielégítenek, ezeket használják anemzetközi borversenyeken is. A borokmegfelelô hômérséklete mindig érzé-keny pont. A nyitott üvegekben az oxi-dálódásra nagyon érdemes figyelni!Gondoskodjunk legalább arról, hogy anyitott üvegekbôl kóstolás elôtt kispumpa segítségével távolítsuk el azüveg nyakából az oxigént. Így, a szak-mai követelményeken túl, anyagilag isspórolhatunk, hiszen a drága, különlegesborokat is néhány napig megôrizhetjük anyitott palackokban. Mindig a könnyûfehér borral induljunk, aromás és illatosfehér borok után a fiatal vörös bort, ésvégül a testesebb borokat kínáljuk. Egyfontos dolog: ne kínáljunk olyan bort,amit nem vásárolhat meg a látogató és akínálás elôtt tájékoztassuk a vendéget azárakról, ne a kóstolást követôen. Jól lát-ható helyen olvasható legyen a kóstolásés az egyes palackok ára.

Az értékesítést ne a pince egy eldugottsarkában tegyük. A palackokat jól látha-tó helyen, megfelelô csoportosításbankell elhelyezni. Nem szabad összekever-ni a folyóbor és a palackozott bor értéke-sítését. A különbözô árfekvésû palacko-kat jól látható módon helyezzük el.Tegyük a legjobban megvilágított helyrea legkülönlegesebb, és legdrágább bort,míg az olcsóbbakat ettôl távolabb he-lyezzük el. Ajánlott a palackok elôtt aborok nevét feltüntetô kártyát elhelyezni.

Az értékesítési árakat illetôen két ten-dencia figyelhetô meg. Vagy ugyanazonaz áron történô értékesítés, mint a vi-szonteladóknak, vagy sokkal magasabbáron, mint az üzletekben található ár.Mindkét árképzés hibás. A vendégetnem lehet becsapni! A közvetlen értéke-sítés árképzése talán a nagykereskedôiár + Áfa + a viszonteladónak adott juta-lék egy része. Visszatérô látogató csakaz lesz, aki megtalálja az ár/minôségegyensúlyt.

A pincék nagy részében, melyek a kö-zönség számára nyitottak, általában a tu-lajdonos fogadja a vendégeket. A sikeregyik titka pontosan ebben rejlik: a tu-lajdonos által bemutatott tevékenység ésa belôle sugárzó lelkesedés, amikor aborászat titkairól beszél. Természetesennem könnyû feladat borászatról szóra-koztató módon beszélni, erre fel kell ké-szülni. A turistát fogadónak gondolnikell arra, hogy a vendég kikapcsolódni

akar, és nem pedig szakkifejezések hal-mazában elveszni. A jó vendégfogadómindig a látogatók érdeklôdésének meg-felelôen magyaráz, saját szakma szerete-tét és tapasztalatait adja át, amivel a lá-togató számára autentikussá válik.

Mindenképpen ajánlott egy rövid cég-bemutatás, a termôtáj és a legjellemzôbbborok ismertetése, és ezután a látogatókigénye szerint a technikai részletekre ki-térni.

Általánosságban a turizmus megvál-toztatja a környezetet, akarva akaratla-nul olyanná válik, amilyennek a turistákszeretnék látni. Van némi veszély, hogya bortermelôk „Disneyland-ot” csinál-nak a tájból, ahol a pincefalakat beva-kolják, hogy rendezettebbnek látsszék,az ösvényeket leaszfaltozzák, hogy ke-vesebb legyen a por, a házi konyhát„chef” által összeállított menü jellemzi,aminek lassan semmi köze az eredeti-séghez. Fölösleges talán mondani, hogya turizmus ilyen módon való kihasználá-sa több kárt okoz, mint hasznot, mert azigazi borturista tudja, hogy mit keres. Aborutaknak éppen az a legfontosabb fel-adata, hogy ezeknek a tendenciáknakgátat vessen, a látszólag könnyû ésgyors meggazdagodás helyett értékeketadjon a látogatóknak.

Az elsô és legfontosabb garancia ar-ra, hogy elkerüljük ezeket a csapdákat ajó példák követése. Amennyiben valakimegnézi, hogyan is mûködnek ezek adolgok a legkiválóbb minôsítésû terüle-teken, egészen biztosan azokat a példá-kat tartja követendônek. Egy nevesolasz újságíró, Riccardo Pastore szerinta bortermelôk három kategóriába sorol-hatók: az elsôbe az, aki csak saját ma-gában bízik, nem ad nem kér tanácsotsenkitôl, a másodikba az, aki zavaros-ban halászik, mások eredményein élôs-ködik, míg a harmadikba az, aki mint améhek, teszi a dolgát a közös cél érde-kében.

Nemcsak a terület, a szôlôfajta, a be-ruházás nagysága teszi a bort naggyá ésa borutat sikeressé, hanem elsôsorban azEMBER. Ezért kell, az embereket ké-pezni, motiválni és közös munkára ösz-tönözni.

ERDÔSI MÁRIA

a Magyar Borutak Szövetségefôtitkára


A borút programhoz csatlakozni kívánóvállalkozók minôsítése az alábbiakban fel-sorolt kritériumok alapján történik. A mi-nôségi bizonyítványt elnyert tagok köte-lesek tiszteletben tartani a Borút Kartát.

I. Nyitva tartás

A turista szezon idején (május 1.–októ-ber 1.) biztosítani kell a rendszeres nyit-va tartást.

• A nyitvatartási rendet ki kell füg-geszteni az egység bejáratánál.

• Nyitvatartási idôben ügyeletet kellbiztosítani a helyszínen, vagy a kifüg-gesztett címen.

II. Vendégfogadás

Legalább 2–4 fô egyidejû fogadásánakfeltételeit kell biztosítani

• A maximális fogadókapacitást megkell határozni és fel kell tüntetni a foga-dóhelyen.

• Biztosítani kell a jó megközelíthetô-ség (köves, burkot úton) és parkírozás(50–100 méteres körzetben) feltételeit.

• A vendégfogadó helyiségeknek és akörnyéknek mindig tisztának és gondo-zottnak kell lenniük.

• Elônyös, ha a vendéglátóhely kiala-kításában követi a táji és építészeti tradí-ciókat és illeszkedik a borút arculatához.

III. Felszereltség

A belsô és külsô tér kialakításának és be-rendezésének kultúráltnak kell lennie ésa vendég kényelmét kell szolgálnia.

• A fogadóhely közelében a meghatá-rozott létszámnak megfelelô mellékhe-lyiség(ek)nek és kézmosónak kell a ven-dég rendelkezésére állnia.

• A megfelelô világítás biztosításaszükséges.

• A vendégfogadóhelyen, vagy köz-vetlen közelében biztosítani kell a tele-fonhasználatot

• A helyiségeknek és a felszerelésitárgyaknak és gondozottaknak kell len-niük.

• Virág és jellegzetes helyi tárgyakbólálló dekoráció ajánlott.

• Látható helyen ki kell függeszteni abekeretezett minôségi bizonyítványt és aborút térképet.

• Meg kell határozni és a vendég ren-delkezésére bocsátani a vendégfogadásjellemzôit (pl. elôzetes bejelentés igé-nye, nyelvhasználat) és a szolgáltatá-s(ok) tarifáit.

IV. Információátadás

A minôsített vállalkozóknak be kell kap-csolódniuk a Borút információs rend-szerbe.

A vendéglátónak felkészültnek kelllennie az információadásra a helyi látni-valókról, a többi turisztikai szolgáltatás-ról, a gasztronómiáról, a helyi termékek-rôl, a vidék borkultúrájáról.

V. Borkóstolás és borértékesítés

Csak minôsített (40/1997.IX.29MÉMrendelet V. fejezet 27. paragrafusa) bo-rok forgalmazása lehetséges.

• A kínált borok 80 százalékánakhelyi borvidéki termékeknek kell len-nie.

• A borkóstoló programokon legalábbegy ingyen kóstolást meg kell ajánlani avendégeknek.

• A kóstolás végén a vásárlást nem le-het kötelezôvé tenni.

• A kóstoló poharak talpas üvegpoha-rak legyenek és tökéletes tisztaságúak.

• A bort az ideális hômérsékleten kellkínálni.

• Borértékesítô helyen az árlistát avendég rendelkezésére kell bocsátani.

• A kiállított és kínált borokról írásostájékoztatóval kell rendelkezni.

• Saját termelésû borral nem rendel-kezô vendéglátók csak palackos bort kí-nálhatnak és értékesíthetnek. Folyó boreladása csak saját termelésû borból le-hetséges.


Borúti KartaA borturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások minôsítésének alapfeltételei

Az agrártermelés értékei, hagyományai,valamint termékei és a falusi vendégfo-gadás közötti kapcsolat egyik speciálisformája, amikor borvidéken, bortermelôgazdánál teremtenek nagyon kellemesüdülési feltételeket. A borosgazdánáltörténô üdülés bevált vidéki turisztikaikínálat Ausztria és Németország mellettszámos európai bortermelô országban.Az „Urlaub am Weinbauernhof” (oszt-rák) és az „Urlaub auf dem Winzerhof”(német) kínálatok mindamellett, hogyismertek és népszerûek, egyben minôsí-tettek is.

Vonzásuk fô tényezôi közé sorolható,hogy egy mûködô agrár-kisüzem fogadvendégeket, ahol a vendégek megismer-kedhetnek egy tradicionális helyi termékkészítési módszereivel, azzal a gondos-sággal és fegyelemmel, amely a szôlész-kedést és borászkodást végigkíséri. A vendégek a házigazda hozzáértô veze-tésével közvetlen élményeket nyerhet-nek a borkóstolás és borkultúra adott táj-egységre jellemzô értékeitôl. A borgasztronómia nélkül sehol sem képzel-hetô el, így a tájjellegû, borhoz illô éte-

lek is részei a kínálatnak. A borosgazdákegy borvidéki, alapvetôen borúti közös-ség tagjai, így informálják vendégeiket atájegység, a borvidék és borút továbbilátnivalóiról, programjairól és rendezvé-nyeirôl.

Hasonlóan mûködik ez hazánkban is.22 borvidékén 30-at meghaladó számúborút egyesületünk próbálja megszer-vezni saját tájegysége turisztikai kínála-tát. Ebben az ajánlati csokorban jelentôshelyet foglalnak el szállásadást is nyújtóborosgazdáink. A falusi turizmusba so-rolható kínálatok a Dél-Dunántúl borút-

jain a teljes szolgáltatási kör 15–25 szá-zalékát fedik le, így jelentôségük a boru-tak számára is kiemelkedô!

Lássunk egy példát az „üdülés a bo-rosgazdánál” jellegû termékspecializá-cióra. A mecseknádasdi Arnold vendég-ház és Krisztina pince a 2005-ben ala-kult Pécs-Mecseki Borút minôsített tag-jai, akik a Pécsi Borvidék keleti termôte-rületein kínálják szolgáltatásaikat.

A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzeterdei mellett, az Óbánya felé vezetôúton található nyugodt pincesoron áll

egymás mellett az Arnold Vendégház ésa Krisztina pince, ahol összesen négydarab kétágyas hálószoba fürdôszobá-val és egy nappali (2+2 fô részére ágy)valamint egy kompletten felszereltkonyha szolgálja a vendégek igényeit.Idilli környezetben, romantikus és ké-nyelmes szobákkal várják vendégeiket.Kandalló, grillezôhely, garázs, a háromszobás ház földszintjén egy borospince– saját borokkal – és étkezésre, vala-mint borkóstolásra felkészített pince-szoba áll a vendégek rendelkezésére.Az Arnold Vendégház közvetlen szom-szédságában – egybeépülve vele – 2 fôrészére régies, romantikus berendezés-sel található egy kisebb présház. Ezutóbbi akár helytörténeti múzeumnak ismegfelelne a benne bemutatásra kerülôrégi szôlômûvelô és borkészítési eszkö-zök okán.

A ház gazdája borász, borminôsítôszakember. Pincéjében meghatározók avörös borok a kadarkától a kékfranko-son át egészen a világfajtákig (Shiraz,Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon,Merlot) és azok házasításáig nyúlik a 18tételig is elérô borsortiment. A kínált bo-rok alapjául szolgáló szôlôk a közeliSzekszárdi Borvidékrôl származnak. A borbemutatók a szakmaitól a csalá-dias, baráti jellegûekig terjedhetnek.Házi stifolderrel (hagyományos svábvastagkolbász) és sonkával kísérve,vagy elôre rendelt meleg ételekkel kie-gészítve, tartalmas kóstolót és informá-ciót kaphat itt a vendég a minôségi bo-rok széles választékából.

Mecseknádasd és környéke természe-ti látnivalóival (tájvédelmi körzet), kul-turális értékeivel (tájház, kézmûvesmesterek, Réka vár, Schlossberg) és ren-dezvényeivel (Pünkösdi Kakaspaprikás-fôzô Fesztivál) tartalmas elfoglaltságot,természet élményt és gasztronómiai örö-möket tud nyújtani vendégeinek. Közü-lük egyre többen keresik fel Arnoldékportáját és pincéjét az ott átélhetô szüni-dei és bor élmények miatt.

DR. SZABÓ GÉZA

a FATOSZ alelnöke, a Baranya megyei Falusi Turizmus

Közhasznú Szövetség elnöke


Üdülés borosgazdánál a Pécs–Mecseki Borúton

Az Arnold vendégház és Krisztina pince a Pécs-Mecseki Borút minôsített tagjai

A kezdet még a Falusi ésTanyasi Turizmus Szövet-ség tagjai sorába történôbelépéssel kezdôdött a1990-es évek legelején. A pincesor a szôlôk alattkialakulóban volt és az ott megépült présházbannégy ággyal kezdtük aszállásadást szorosan ösz-szekapcsolva a borturiz-mus adta lehetôséggel és atájra jellemzô gasztronó-miával.

A Tokaji Borvidék kie-melkedô turisztikai érté-kei, annak kihasználatlan-sága, a szálláshelyek nyo-masztó hiánya és a helyi adottságok sok-színûsége adta azt az ötletet, hogy aSzövetség szakmai útmutatásával, a ta-nulmányutak és képzések során megis-mert számtalan jó ötlet és példa felhasz-nálásával belevágjunk a fejlesztésbe. A kezdeti négyágyasból idôközben 10ágyasra bôvültünk és folyamatos fej-lesztéssel, egy 1898-ban épült paraszt-ház megvásárlásával, annak korhû felú-

jításával, immár két helyszínen a PatakyPrésházban és a Pataky Borportán vár-juk a falusi- és borturizmus iránt érdek-lôdô vendégeket.

Az utóbbi helyszín történelmi hangu-latú pincéjével, népi építészeti- és tárgy-kultúrát megjelenítô, egyediséget és hi-tünk szerint bensôséges, családias ven-dégszeretetet nyújt vendégeink számára.Vendégházunk ideális körülményeket

biztosít a pihenéshez, akikapcsolódáshoz és lehe-tôséget nyújt a TokajiBorvidék, valamint aZemplén egyedülálló érté-keinek megismeréséhez.

Színesíti kínálatunkat,a borászati eszközöket ésnépi mesterségek eszköz-tárát, tárgyait bemutatóspeciális gyûjtemény, aszabadtûzi és a kemencé-ben fôzés, sütés lehetôsé-ge, a kertben a gyógy-ésfûszernövények tárháza, aTokaji borok és a helyigasztronómia széles vá-lasztékának megismerése.

Célunk, hogy vendégeink igényeitminden igyekezetünkkel kielégítsük ésmind több értéket megismertessünk,megszerettessünk velük úgy, hogy visz-szatérjenek az alaposabb megismerés ésújabb felejthetetlen élmény megszerzé-sének igényével.

PATAKY SÁNDOR

Pataky Borporta, Tarcal


Történelmi pince, tokaji borok és családias vendégszeretet Tarcalon

A történelmi hangulatú pince mellett a népi építészet- és tárgykultúra számos emléke felfedezhetô itt

A Pataky Borporta a Tokaji Borvidék egyik színvonalas vendégháza

Az akadálymentesítés megértéshez ve-gyünk egy egyszerû példát. Gondolta vol-na-e valaki, úgy az 1910-es években,hogy az utak közepére szaggatott fehérvonalat húzzon? Ma viszont már viszontalig van jelentôsebb út, ahol ne lenne fele-zôvonal. Természetessé vált a számunkra.Ugyan így lesz az akadálymentes elemek-kel is. A kor fejlôdése hozta magával aváltozást, az egyenlô esélyû hozzáférésigényét. Az emberek, ahogyan a történe-lemben mindig, most is kétkedve fogad-ják a számukra ismeretlen dolgokat. A jö-vô században élôknek ugyan olyan meg-szokott lesz az akadálymentes környezet,mint számunkra a felezô vonal megléte.Nem fognak már csodálkozni, ha rámpát,vagy akadálymentes parkolót látnak.

Úgy látszik, a tôlünk nyugatabbra fekvôországokban, az akadálymentesség meg-valósításában is elôrébb tartanak. Nálunkmég rácsodálkozva mondják, „de hisz nin-csenek is tolókocsis emberek az utcán”.Persze, hogy nincsenek, mert a saját laká-sukból sem tudnak kijönni, a legalapve-tôbb feltételek sincsenek biztosítva. A ha-zánkban élôk közül sokan úgy gondolják,„fölösleges” dolgokra fordítjuk az Uniótólkapott pénzeket, járdákat kéne építeni aközintézmények akadálymentesítése he-lyett. Hibás ez a gondolkodásmód, mert afejlesztést az egyes területeken párhuza-

mosan kell megvalósítani. Tudatosan kellformálnunk környezetünket, hogy az,mindenki számára egyformán kényelmesés élhetô legyen, hiszen a megváltozott ké-pességû embereknek pontosan ugyanany-nyi jár, mint mindenki másnak. Ebben aszemléletben járnak elôttünk nyugaton.

Közel két éve írnak ki olyan uniós pá-lyázatokat, amelyeknek kötelezô eleme azegyenlô esélyû hozzáférés bizonyos mér-tékû megteremtése. (Ilyen volt a „Turisz-tikai attrakciók fejlesztése.”) A tervezéssorán rehabilitációs környezettervezôtszükséges igénybe venni, hogy a minden-ki által kényelmesen használható környe-zet kialakításában szakmailag közremû-ködjön. Az életkor kitolódása miatt és amagasabb életminôség elérése céljábólegyre több embernek nélkülözhetetlen amindennapi életvitelében kisebb-nagyobbváltoztatás. Szemüvege lesz, nagyothallókészüléke, és botot használ. Otthonában isátalakíttat, a fürdôkádat zuhanyra cseréli,kapaszkodót szereltet fel. Erre a kénye-lemre vágyik a nyaraláskor is. Természe-tesen mindenki a saját adottságainak, ké-pességeinek megfelelôen. Köztudott, lé-teznek olyan vendégek, akik számára ameglévô építészeti formák, pillanatnyilagmegakadályozzák a falusi turizmus vala-mennyi szolgáltatásához való hozzáférést,és azok használatát.

Az elmúlt években a sérült emberekigényei csak korlátozottan kerültek figye-lembe vételre, (épültek rámpák, nagyobbméretû WC-k stb.) de az uniós elvárások-nak a komplex akadálymentesség köve-telményeinek maradéktalan alkalmazása,sok esetben hatályos jogszabályok ellené-re sem valósult meg. Bizonyos célcsopor-tok irányába nyújtott figyelem elmaradtaz elvárásoktól.

A jelenlegi üzleti kör bôvítése, a spe-ciális célcsoportok megnyerésével, egyet-len gazda számára sem lehet elhanyagol-ható kérdés. A minden felhasználó számá-ra magasabb kényelmi szintû és biztonsá-gosabb környezet létrehozása egy megté-rülô befektetés, ugyanakkor az akadály-mentesség megvalósítása az uniós fejlesz-tési pályázatokon való indulás feltétele.Gondoljunk csak arra, hogy ez a tényezôa fejlôdôben lévô falusi turizmust milyenmértékben támogathatja.

Végezzünk el egy roppant egyszerûgondolatkísérletet. Tételezzük fel, hogyvalaki vendégségbe jön hozzánk. Az ille-tô kerekesszékes. Hogyan tud megérkezniés bejutni? Alkalmas parkolóra van szük-sége, ahol ki tud szállni, és olyan útvonal-ra, ahol közlekedni képes, a bejutáshozrámpát vagy emelôt igényel. Az épületbenolyan berendezési tárgyak kellenek, me-lyeket kizárólag ülô helyzetbôl (kerekes-


SPECIÁLIS AJÁNLATOK Fogyatékkal élôk üdültetése falusi portán

Mindenki által meglátogatható falusi környezet

A vendégportákon ügyelni kell a ház belsô akadálymentesítésére (küszöbök) és a mellékhelyiségek jó megközelíthetôségére

székbôl) is kezelni tud. Állapotából adó-dóan helyigénye jóval nagyobb, mint azátlag vendégnek, ezért szélesebb ajtóról,nagyobb WC-rôl kell gondoskodnunk, ésmindent a számára elérhetô magasságbakell helyeznünk.

Mi a helyzet, ha vendégünk látássérült?Nagy valószínûséggel problémamentesenfog közlekedni a meredek lépcsôn is,ugyanakkor a tájékoztatását, útbaigazítá-sát csak a megszokottól eltérô módon tud-juk megvalósítani. Tapintható, hallhatóinformációkat fog keresni. Domború-vagy Braille-feliratokat, a kertben, vagyaz udvaron pedig susogó fákat, csobogópatakokat, illatos növényeket, és ne le-pôdjünk meg, ha a vezetéknélküli inter-netkapcsolatról, vagy az akadálymenteshonlapunk felôl érdeklôdik majd.

Kellemetlenül érezhetjük magunkat, haegy hangos beszédû vendégünkrôl kide-rül, hogy csupán hallássérültsége miatt„kiabált” velünk, ugyanakkor mindennelnagyon elégedett. Jól jöhet ilyen esetbenegy indukciós hurok, amely a tisztább be-szédértést teszi lehetôvé.

Fontosnak tartom tudatosítani, hogy afalusi turizmus vendéglátásánál is gondol-ni szükséges azokra a vendégekre, akik-nek különbözô okok miatt az étkezésükrekülön oda kell figyelniük, pl.: cukorbete-gek, vagy ételallergiában szenvednek.Ezen lehetôségeket a szolgáltatások aján-lásai között is célszerû megjeleníteni.

A turisztikai célkitûzések megvalósítá-sán túl elengedhetetlen az infrastruktúrabizonyos szintû akadálymentesítése, üzle-tek, bankok, posták, orvosi rendelôk,gyógyszertárak stb. Az általuk nyújtottszolgáltatások együttesen hatnak az egyé-nek megelégedésére. A falusi turizmusfejlesztése akkor válhat teljessé, ha tele-pülés céljai között is szerepel az egyenlôesélyû hozzáférés biztosítása. A táj szép-sége, a jó levegô, az állatok látványa csakmagas szintû kényelmi funkciókkalegyütt képes megteremteni az igazi kikap-csolódást és pihenést. A sérült emberekszámára azonban ezek a funkciók nélkü-lözhetetlenek a környezet használhatósá-gának tekintetében.

Az említetteken túlmenôen megjelen-hetnek olyan szolgáltatások is, melyekrekorábban nem is gondoltunk. Példakéntemlíteném a lovasterápiát, amely egyspeciális komplex fejlesztési módszer,továbbá értékes eszköz mind a gyógyí-tásban, mind a megelôzésben, rehabili-tációban és fejlesztésben. Ugyanakkorrendkívül jól illeszkedik a falusi turiz-mus környezetébe.

Kényelmes környezetben vendégeikjól fogják érezni magukat, sok esetbenvisszatérnek majd, és másoknak is bizto-san ajánlják önöket.

KASZA MARIANN

rehabilitációs környezettervezô szakértô


Már jó ideje közismert, hogy a beteg,mozgáskorlátozott emberek gyógyulásátelôsegítheti az egerszalóki gyógyvíz. Jó-magam 2000-tôl foglalkoztam a gondo-lattal, hogy az Egerszalóki Gyógyfürdôközelsége miatt egy ilyen célra is hasz-nálható vendégházat alakítsak ki. Ezt tá-masztotta alá az is, hogy több mozgássé-rült is megkeresett bennünket ebben azidôben, szálláshelyet keresve.

Ekkoriban indult el a SAPARD-prog-ram, mely az Európai Unióhoz csatlakoz-ni kívánó tíz közép- és kelet-európai or-szágban a mezôgazdaság és a vidékfej-lesztés területén kínált különbözô pályá-zati lehetôséget. Ennek keretében megpá-lyáztunk egy keretet, amely segített volnavendégházunk átalakításában, bôvítésé-

ben. A pályázat elbírálását ugyan családiokok miatt nem tudtam megvárni, de azabban tervezetteket megvalósítottuk.

Különálló, földszintes apartmant alakí-tottunk ki 2+1 ággyal, amelyet mozgássé-rültek fogadására is alkalmassá varázsol-tunk. Az elôírásoknak megfelelôen lettkialakítva az elôszoba. A szobák, illetve afürdôszoba ajtajait minimum egy méterszélessé alakítottuk és a küszöböket isfelszámoltuk mindenhol. A zuhanyzó tál-ca nélküli összefolyós, függönyös megol-dásúvá, míg a konyha amerikai konyháválett alakítva. Mint említettem, családi okmiatt a pályázat elbírálását nem várhattukmeg, miután gyorsan felépítettük, 2008-ig családi használatban volt. Tavaly ótafogadunk vendégeket.

A falunak hôforrásra épülô gyógyfür-dôje a házunktól 1600 méterre található.Egerszalók másik végén egy mesterségeshalastó fekszik, kiváló horgászási lehetô-ségekkel. Házunkhoz kiépített, zárt par-koló tartozik, körben pedig parkosított pi-henôrész található, gyönyörû fenyôkkelkörbeültetve. Amennyiben vendégeinkszalonnasütést, bográcsozást, grillezést,flekkenezést terveznek, erre kiválóan al-kalmas, fedett kerti pavilon áll rendelke-zésükre. Mindezen túl finom ételek szé-les választékával, házi gyümölcslekvárralés kemencében sült házi kenyérrel ked-veskedünk vendégeinknek.

KOHÁRI LAJOSNÉ

vendégfogadó, Kohári Ház

Kerekes székkel szabadon

A lépcsôk mellett rámpákat kell építeni a kerekes székkel közlekedôk számára


KIADJA:FALUSI ÉS AGROTURIZMUS ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

Cím: 1077 Budapest, Király u. 93. • Telefon: 268-0592 • Info: 352-9804

E-mail: [email protected] • Honlap: www.falusiturizmus.eu

Felelôs kiadó: Dr. Csizmadia László

Szerkesztô: Gazsó Rita, Szalay-Zala Andrea, Szekerdi Rafael

Szerkesztôség: 1077 Budapest, Király u. 93.

Nyomdai munkák: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft.

falusi turizmus tÁjÉkoztatÓ - fatosz · 2 falusi turizmus tÁjÉkoztatÓ 3 elôszó (dr. szabó...

Documents