Kivonat

Készült: Fehérgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2019. augusztus 29-én megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből

FEHÉRGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

15/2019.(IX.02.)

önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Fehérgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Nyíregyházi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Nyíregyházi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság, Debreceni Járási Hivatal Erdőfelügyeleti Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, Geberjén Község Önkormányzata, Nagyar Község Önkormányzata, Penyige Község Önkormányzata, Cégénydányád Község Önkormányzata, Fülpösdaróc Község Önkormányzata, Tunyogmatolcs Község Önkormányzata, Nábrád Község Önkormányzata, valamint a Fehérgyarmat Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 10/2017. (V.29.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően, továbbá Fehérgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2014. (X.27.) önkormányzati rendelet (továbbiakban SZMSZ) 1. melléklete III.1.a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Ügyrendi Bizottság, az SZMSZ 1. melléklete IV.1.i. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Városfejlesztési, Környezetvédelmi, és Műszaki Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya és alkalmazása

1. §

(1) Fehérgyarmat Helyi Építési Szabályzata hatálya (a továbbiakban: HÉSZ) Fehérgyarmat Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A HÉSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.),az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet), a Fehérgyarmat Város Önkormányzati Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 17/2017. (XII.04.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: településkép védelmi rendelet), valamint az egyéb országos hatályú jogszabályoknak megfelelően, az e rendeletben szereplő kiegészítések figyelembevételével kell eljárni.

(3) A HÉSZ lehatárolja az egyes helyi építési övezeteket és övezeteket, és meghatározza azok jellemzőit, különösen:1. a telkek használati céljával összefüggő rendeltetést, valamint az el nem helyezhető

rendeltetést, 2. az övezet, építési övezet jelét és határát,3. a beépítés módját,4. a kialakítható telek legkisebb területét, 5. a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét terepszinten,6. a zöldfelület legkisebb mértékét, s annak olykor helyhez kötött elemeit,7. a megengedett legnagyobb, valamint esetenként legkisebb épületmagasságot,8. a közműellátás mértékét és módját,9. a helyi sajátosságok megőrzése, vagy kialakítása érdekében tett előírásokat,10. egyéb sajátos építési követelményeket, 11. valamint tartalmazza 12. a kül- és belterülethatár módosításának lehetőségét,13. a meglévő és tervezett szabályozási vonalat, 14. egyéb jogszabály által meghatározott védőterületet és védősávot,15. egyéb jogszabály által védett területek lehatárolását,

(4) A HÉSZ rajzi mellékletén, a Szabályozási terveken ábrázolt és annak jelmagyarázatában felsorolt elemek a következő csoportosításban szerepelnek: a) a kötelezően alkalmazandók a szabályozás alapelemei és másodlagos elemei, amelyektől

eltérni csak e rendelet külön feltételhez kötött rendelkezései szerint lehet, továbbá módosításuk csak a rendelet módosításával lehetséges.

b) más jogszabály által elrendelt kötelezően alkalmazandó szabályozási elemek, amelyeket az adott jogszabály előírásainak megfelelően be kell tartani. Amennyiben jelen rendelet hatályba lépését követően megváltozik, és a változással a jogi követelmény a szabályozási terven feltüntetett elemtől eltér, annyiban a szabályozási elemet a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell figyelembe venni, jelen rendelet módosítása nélkül,

c) tájékoztató és javasolt szabályozási elemek, amelyek nem kötelező érvényű, hanem irányt mutató, egyéb szabályozási elemként jelöltek. Ezen szabályozási elemek eltérő tartalmú figyelembevétele jelen rendelet módosítása nélkül, de jelen rendelet egyéb előírásainak figyelembevételével történhet,

d) az egyes sajátos jogintézmény szabályozási elemek a vonatkozó jogszabályi előírások szerint alkalmazható és válik kötelezővé.

e) egyéb tájékoztató elemként, minden olyan elemet, mely nem tartozik az a)-c) pontban felsoroltakhoz, de a terv tartalmazza, és az a terv megértését segíti.

2. §

(1) A rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: SZT-1/A—B jelű Szabályozási tervlapok — Belterületb) 2. melléklet: SZT-2/A—B jelű Szabályozási tervlapok — Külterületc) 3. melléklet: Építési övezetek és övezetek beépítési határértékei

(2) A rendelet függelékei:

a) 1. függelék: Országos jelentőségű egyedileg védett műemlékekb) 2. függelék: Régészeti lelőhelyek jegyzékec) 3. függelék: Országos vagy nemzetközi védettség alatt álló természeti értékekd) 4. függelék: Közúthálózati elemek osztályba sorolása

2. Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Alapellátás, alapellátást szolgáló épület: a lakosság mindennapi kereskedelmi- szolgáltatási- vendéglátási, intézményi, egészségügyi és egyéb ellátását biztosító tevékenység vagy épület.

2. Egyedi zárt szennyvíztároló: olyan közműpótló műtárgy, mely a szennyvizek átmeneti tárolására szolgál, mely szigorúan szivárgásmentes kialakítású, és amely időszakos ürítéséhez a feltételek biztosítottak.

3. Eredeti terepszint: az a talajszint, amelyen a humuszos felső réteg szintjét nem változtatták meg, amennyiben ez nem állapítható meg akkor a hivatalos földmérési adatbázisban nyilvántartott szintvonalak szerinti terepszint.

4. Fasor: út, sétány mellett azonos távolságra ültetett fákból álló vonalas módon telepített, azonos fajú és azonos korú útsorfákból álló, növénytelepítés.

5. Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek, melynek átlagos mélysége nem éri el a 20 m-t.

6. Haszonállat: a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III.31.) FVM rendelet szerinti haszonállatok.

7. Háromszintű növényállomány: a telek zöldfelülettel borított területének minden 150 m2–re számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa, és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre.

8. Irányadó telekhatár: az irányadó telekhatár betartása nem kötelező, a HÉSZ övezeti és egyéb előírásainak megfelelően alakíthatók telkek az irányadó telekhatárral meghatározottól eltérően is.

9. Kialakult állapot: az övezeti előírások paramétereire vonatkozó fogalom. Olyan övezet, építési övezet és annak paramétere, amely kialakulása korábban, a jelenleg megadható paraméterektől eltérő módon történt meg.

10. Kistestű haszonállat: tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka és ezek rokonfajai, tenyésznyúl, nutria, csincsilla, róka, pézsma, nyérc, görény, méh, húsgalamb.

11. Közhasználatú vízi állás: amelyet a helyi önkormányzat, egyesület bárki által korlátozás nélkül, vagy meghatározott feltételekkel történő közhasználatra létesít, valamint melyet

jogi személy (gazdálkodó szervezet) saját rendelkezése szerint korlátozott körben többek közös használatára létesít, tart fenn.

12. Magán vízi állás: a létesítő magánszemély tulajdonában (tartós használatában, bérletében, haszonélvezetében) lévő vízi állás, melyet saját tulajdonában, tartós használatában, haszonélvezetében lévő partszakaszon parti bejáróval létesít

13. Ligetes növényállomány: a telek zöldfelülettel borított területének minden 150 m2–re számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa kerül ültetésre.

14. Legkisebb telekszélesség: a telekszélesség azon legkisebb értéke, amely a telek területén belül legalább az övezeti előírásokban meghatározott telekmélységben, ennek hiányában legalább 20 m mélységben, a mélység irányára merőlegesen az oldalsó telekhatárok között teljesül.

15. Meglévő épület: az ingatlan nyilvántartásban a tulajdoni lapon szereplő, el nem bontott épület, továbbá a hatósági engedéllyel épült épület.

16. Melléképület: az építési telek, és az azon álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület.

17. Nagy létszámú állattartó építmény: az állat-egészségügyi jogszabályban [Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. függeléke] meghatározott nagy létszámú állatok tartására szolgáló építmény.

18. Nagytestű haszonállat: szarvasmarha, ló, szamár, öszvér, sertés, juh, kecske és ezek rokonfajai, strucc, emu.

19. Pavilon: olyan legfeljebb 20 m2 bruttó alapterületű könnyűszerkezetes építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában és az épületmagassága a 3,0 métert nem haladja meg.

20. Saroktelek: olyan földrészlet, amely két oldalán is közterülethez, illetve magánúthoz csatlakozik.

21. Technológiai létesítmények: égéstermék kivezetés, klíma berendezési kültéri egysége, megújuló energia hasznosító berendezés, elektronikus hírközlés házi berendezése, stb.

22. Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felöli határvonalára merőleges vetületeinek mérete. Két utcára nyíló telek esetén az építési előírásoknak és a meglévő beépítésnek kedvezőbb hosszanti irány a mértékadó.

23. Telekszélesség: a teleknek az oldalhatárra merőleges legkisebb vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai, egyéb telek esetében az első és hátsó telekhatárok között.

24. Útsorfa: egyenes törzset nevelő 220 cm törzsmagasságot és 18 cm törzs körméretet meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa.

25. Vendéglátás: olyan kereskedelmi tevékenység, amely során kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása történik, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is.

26. Védőfásítás, védő-zöldfelület: a kijelölt területen legalább 8 m-ként 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa alatta cserjékkel, vagy 8 m-nél szélesebb terület esetén 25 m2–re számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa és alatta cserjék kerülnek telepítésre.

27. Vizi állás (cölöpállás, horgászállás, horgászpad, általában stég jellegű építmény): a meder talajába beépített, vagy a meder talajára támaszkodó tartókra (cölöpökre, talpakra) rögzített padozat, amely a vízterületnek nem vízgazdálkodási (pl. horgászat, fürdőzés, napozás, tudományos megfigyelési) célra történő használatát teszi lehetővé.

28. Zavaró hatású tevékenység: A lakóterületek építési övezeteiben olyan gazdasági célú tevékenység, mely jellemzően nem csak a helyi lakosság ellátását szolgáló, nagy forgalmat vonzó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, raktározási, kézműipari, iroda,

mező- és erdőgazdasági, rendeltetés, és működése során nem elégíti ki a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.

3. Belterülethatár módosítás

4. §

(1) A belterületbe vonható, ill. a belterületből kivonható területeket a Szabályozási terv ábrázolja.

(2) A Szabályozási tervlapokon meghatározott belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható, jelen rendelet előírásainak megfelelően kialakított telekcsoportonként vagy telkenként.

(3) A belterületbe vonás csak a bevonandó területet érintő szabályozási terven ábrázolt közterületi telekalakítás végrehajtása utáni állapotra kérhető.

II. Fejezet

KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSRA ÉS A MAGÁNUTAKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

4. Közterületen elhelyezhető építményekre és építménynek nem minősülő köztárgyakra vonatkozó rendelkezések

5. §

(1) Amennyiben az építmény a rendeltetése szerint a hatósági előírásoknak megfelel, valamint elhelyezkedésével, használatából eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát, úgy a közterületen az alábbiakban felsorolt építmények helyezhetők el:

1. közlekedési-, közmű- és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges műtárgyak, 2. köztárgyak, így különösen szobor, emlékmű, kút, szakrális elem, emlékjel, utcabútor,

hulladékgyűjtő,3. egyéb köztárgyak, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési műtárgyak,4. esővédő, utas-váró, telefonfülke, 5. alkalmi vásárok építményei, 6. árusító pavilon a (3) bekezdés figyelembe vétele mellett, 7. vendéglátó létesítményhez kapcsolódó terasz, amennyiben annak kialakítása során az

OTÉK tisztálkodó helyiségekre és illemhelyekre, valamint járművek elhelyezésére vonatkozó előírásai teljesülnek,

8. reklámhordozó, hirdető berendezés a településkép védelmi rendeletben meghatározottak szerint,

9. park és játszótér építményei.

(2) Pavilon jellegű építmény a település belterületén köz- és zöldterületeken csak külső árusítással létesíthető, illetve üzemeltethető, az övezeti szabályozás szerint, határozott időtartamra, amennyiben annak kialakítása során:

a) az OTÉK tisztálkodó helyiségekre és illemhelyekre, valamint járművek elhelyezésére vonatkozó, továbbá a munkahelyek munkavédelmi követelményeit szabályozó jogszabály [a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet] előírásai teljesülnek,

b) az építmény közműellátása alkalmi berendezéssel, vagy az energiaszolgáltatás, az ivóvíz szolgáltatás, a szennyvízelvezetés vagy gyűjtés és a csapadékvíz elvezetés közhálózati csatlakozásával biztosított.

(3) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan legfeljebb 15 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető.

5. Közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások

6. §

(1) A közúti közlekedésre szánt közterületeken, illetőleg a közforgalom számára átadott magánutak mentén a környezethez illő, útsorfa minőségű faegyedekből álló, várostűrő növényzetet kell telepíteni. Az ültetéssel egy időben az öntözőhálózat kiépítéséről, de legalább az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.

(2) 12m, vagy attól szélesebb közterületek megnyitásánál és kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos kétoldali fasor, 12 m-nél keskenyebb közterületek megnyitásánál és kialakításánál az útpályával párhuzamos egyoldali fasor kialakításának lehetőségét. Meglévő és beépített telektömbön keresztül megnyitott közterületek kialakításánál ettől csak abban az esetben lehet térni, amennyiben a meglévő közműhálózat, valamint a kialakítható közterület mérete nem teszi lehetővé a fasor(ok) ültetését.

(3) Közterületen létesítendő 10 férőhelynél nagyobb gépkocsi-várakozóhely kizárólag legalább 4 parkoló állásokként fásított parkolóként kerülhet kialakításra.

6. Magánutakra, közterület céljára átadott területekre vonatkozó rendelkezések

7. §

Ingatlan közhasználat céljára átadott területén a közlekedési funkciók közül csak gyalogos és kerékpáros felület, az ingatlanok kiszolgálását biztosító kapcsolat, valamint közcélú parkoló létesíthető.

8. §

(1) Beépítésre szánt területeken telkek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút —a gazdasági területek kivételével— kizárólag közforgalom számára megnyitott magánútként alakítható ki.

(2) A magánutak a telekosztás változásához igazodóan módosulhatnak, kialakításuk részben, vagy egészben elhagyható a telekosztás igénye szerint.

(3) Közforgalom számára megnyitott magánút csak kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be, és közterülethez kell csatlakoznia.

(4) A beépítésre szánt területeket feltáró, 30 méternél hosszabb, közforgalom számára megnyitott magánút zsákutcaként történő kialakítása esetén az utca végén a tehergépjárművek számára visszafordulási lehetőséget kell biztosítani.

(5) A zsákutcaként kialakítható magánút legnagyobb hossza 250 méter.

(6) A közforgalom számára megnyitott magánutat és az általa kiszolgált telkeket úgy kell kialakítani és azokon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne.

(7) Közforgalom számára megnyitott, kiszolgálóút hálózati szerepet betöltő magánutak esetén biztosítani kell

a) gyalogos járda helyigényét minden építési telekkel határos szakaszon legalább 2,0 méter szélességben,

b) kétoldali fasor telepítésének megvalósításához szükséges közműmentes zöldsáv helyigényét legalább 2,0—2,0 méter szélességben.

(8) Gazdasági területeken a telkeket megközelítő magánutat úgy kell kialakítani, hogy a telkek megközelítése tehergépjárművel is biztosított legyen.

III. Fejezet

EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

7. Telekalakítás

9. §

(1) Tervezett szabályozási vonallal érintett telken építési tevékenység a szabályozást megvalósító telekalakítást követően végezhető.

(2) A város közigazgatási területén a jogszabályban meghatározott nyeles telek nem létesíthető.

(3) Közműterület és út céljára az építési övezet, övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.

8. Településrendezési kötelezések

10. §

A Polgármester az e rendeletben megfogalmazott rendelkezések végrehajtása érdekében az építési törvényben meghatározott településrendezési kötelezésekkel (beépítési kötelezettség,

helyrehozatali kötelezettség és beültetési kötelezettség) élhet.

IV. Fejezet

A TÁJ-, A TERMÉSZET- ÉS A KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

9. Tájvédelem

11. §

(1) Fehérgyarmat természetvédelmi, tájvédelmi szempontból értékes területei:

a) a Natura 2000 területként nyilvántartott területek,b) ex lege védett lápterületek és azok környezete,c) az Országos Ökológiai Hálózat magterület és az ökológiai folyosó részét képező

területek,d) az ökológiai hálózat helyi összekötő elemei: a kisvízfolyások és azokat kísérő növényzet,

fás, ligetes területek.

(2) A táj- és természet védelme, a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a (3) bekezdés szerinti területeken:

a) új építmények —amennyiben elhelyezésüket az adott építési övezetre, övezetre vonatkozó előírások lehetővé teszik— a természeti értékek károsítása, sérelme nélkül, a természetvédelmi célokkal összhangban létesíthetők,

b) közlekedési és közmű építmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a természetközeli élőhelyek fenntartása, az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható.

(3) A Szabályozási terven „tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen”:

a) közlekedési építmények a tájba illesztve, a terepi adottságokhoz alkalmazkodva helyezhetők el,

b) szélkerék, naperőműpark nem helyezhető el,c) kilátó kivételével magasépítmény nem létesíthető,d) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok

szerint lehet folytatni, új bányatelek nem létesíthető.

10. A levegő védelme

12.§

(1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet:

a) lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, sport- és rekreációs célú különleges területet, zöldterületet, közjóléti erdőterületet, továbbá

b) természetvédelmi szempontból értékes területet, országos és helyi védett természeti területet, Natura 2000 területet, valamint az országos ökológiai hálózat magterületét és ökológiai folyosó területet.

(2) Lakóterület, vegyes terület, üdülőterület, sport- és rekreációs célú terület (beépítésre szánt különleges területek közül; sportolási célú terület, egészségügyi létesítmények területe, beépítésre nem szánt különleges területek közül; nagykiterjedésű sportolási célú-, strand-, rekreációs területek, valamint zöldterület, közjóléti erdőterület) rendeltetésszerű használatát pontszerű vagy diffúz légszennyezés és bűz nem korlátozhatja.

(3) Levegőtisztaság-védelmi védőövezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási rendeltetésű épületek nem helyezhetők el.

(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területeknek tekintendők a Szabályozási terveken lehatárolt:

a) az ex lege védett lápok területe, b) Szatmár-Bereg Tájvédelmi körzet területe,c) a közjóléti erdőterületek,d) Natura 2000 területek,e) az országos ökológiai hálózat magterületei és ökológiai folyosó területei,.

(5) Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területek térségében kizárólag olyan építmények, létesítmények helyezhetők el, amelyek üzemelése esetén az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó határértékek teljesülnek.

11. Klímaváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védelem

13. §

A Vt.., Vi…, Gksz…, Gá…, KSp…, Kb-Sp..., Kb-Rek…, K-St..., Kb-St..., K-Hull…, K-Mü… jelű területek építési övezeteiben, ill. övezeteiben a telkek nem beépített, szilárd burkolattal nem fedett területeit a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak kompenzálása érdekében háromszintű növényállományú zöldfelületként kell kialakítani.

12. A földtani közeg-, a talaj- és a vizek védelme

14. §

(1) Építmények oly módon helyezhetők el, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák, a vízi-létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztessék, továbbá a víz minőségét ne károsítsák.

(2) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani.

(3) Építmények üzemelése során keletkező külön jogszabályban meghatározott káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó országos érvényű jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.

(4) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat nem folytatható, ill. építmény nem helyezhető el.

(5) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

13. A környezeti zaj elleni védelem

15. §

(1) Új út tervezésekor a környezeti zaj elleni védelem eszközei az út melletti területeken a településszerkezeti tervben szereplő meglevő és elhatározott terület-felhasználásainak figyelembevételével tervezendők.

(2) Meglévő épületek átépítése esetén, amennyiben az épület védendő homlokzata előtt a közlekedési környezeti zajszint miatt a külső téri zajterhelési határértékek nem teljesíthetők, zaj ellen védendő épületek, valamint védendő helyiségek, különösen

a) kórtermek és betegszobák,b) tantermek és előadótermek oktatási intézményekben,c) foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban, d) lakószobák lakóépületekben, e) lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben,f) étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben,g) szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei,h) éttermek, eszpresszók,i) kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei,j) várótermekk) kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a vonatkozó jogszabály szerinti belső téri

zajterhelési határértékek teljesülnek.

14. Hulladékok kezelése

16. §

(1) Lakó-, vegyes-, üdülő- és rekreációs rendeltetésű különleges területen kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló építmények üzemelése során keletkezhet veszélyes hulladék —

különösen gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások, vendéglátás építményeiben keletkező hulladék—.

(2) Az ipari-, kisipari- és szolgáltató létesítményekben keletkező veszélyes hulladékokat azok ártalmatlanításáig, vagy az elszállításáig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni, és környezetszennyezés nélkül tárolni.

V. Fejezet

KÖZMŰELLÁTÁS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

15. Általános előírások

17. §

(1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni..

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:a) Közforgalmú út esetén

aa) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, ab) a meglevő közművek szükséges felújításáról,ac) a csapadékvizek elvezetéséről, ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről gondoskodni kell

b) magán út esetén közforgalomnak megnyitott és meg nem nyitott esetben)ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni, hogy egy későbbi közhálózathoz való csatlakozás lehetőségét ne zárja ki.bb) a csapadékvíz elvezetését ki kell építenibc) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni

(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani, b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását

szakszerűen kell megoldani,

(4) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

a) 10 m feletti, 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, b) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését

ne akadályozzák megc) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség

függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.

16. Közművesítés mértékének az előírása

18. §

Új építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, haa) a beépítésre szánt területen biztosított:

aa) a vonatkozó jogszabályban meghatározott teljes közműellátás,ab) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,ac) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,

b) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítható:ba) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás, bc) a közüzemű villamosenergia-ellátás, bd) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,be) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,

c) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.

17. Vízellátás

19. §

(1) Új közüzemű vízhálózat kizárólag a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.

(2) Kijelölt hidrogeológiai védőterülettel nem rendelkező kút körül 10 m-es sugarú körterületet belső védőidomként kell kezelni.

18. Szennyvízelvezetés, szennyvízkezelés

20. §

(1) A vízbázisok védelme, a felszín alatti vizek védelme érdekében mind a szennyvíz, mind a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(2) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetés építhető.

(3) Az országos vízminőség védelmi területen belül fekvő beépítésre nem szánt területeken, valamint vízbázis védelmi területen elhelyezhető építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha: a) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a közhálózati

csatlakozást ki kell építeni a keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül,b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az helyi m3-t (200 m-től

nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat) a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencében kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.

c) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:

ca) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani!)

cb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,

cc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken, cd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz

igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz, ce) ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító

kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatornáig a csatlakozást.

(4) A (3) bekezdésbe nem tartozó beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t, a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencében kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.

b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:

ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani!)

bc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken, bd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz

igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz, be) ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító

kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatornáig a csatlakozást.

(5) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

19. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

21. §

(1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) közlekedési, vagy egyéb célú hasznosítása csak vízjogi engedély alapján változtatható meg még akkor is, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.

(2) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni.

(3) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középmeder állástól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A középmeder állás kijelölése hiányában a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.

(4) Új csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. Beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással, kell biztosítani.

(5) Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után min.1 m3 helyi záportározó térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.

(6) A záportározót egyéb vízgazdálkodási célra (locsolóvíz tárolóként) hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő

(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy a) a gépjármű-behajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,b) telkenként kizárólag egy, saroktelek esetén kettő gépjármű-behajtó létesíthető,c) a vízszállítás akadálymentes legyen.

(8) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

20. Árvízvédelem

22. §

(1) Hullámtérbe, nagyvízi meder területére csak az arra vonatkozó előírásokban megengedett területhasznosítás valósítható meg, attól eltérő új területhasznosítás nem jelölhető ki.

(2) Hullámtérbe, nagyvízi meder területére az arra vonatkozó előírásokban nem megengedett, de a nagyvízi mederkezelési terv ágazati elfogadását megelőző hatályos településrendezési eszközök alapján már építési jogot szerzett épület építésénél a padlószint a mértékadó árvízszint + 1 m biztonsági magasításnak megfelelő szinten jelölhető ki és figyelembe kell venni, hogy az árvízi védelmét egyedileg kell megoldani és az épület árhullámok levonulásakor elöntésre kerülhet.

(3) A hullámtéri, nagyvízi meder területére vonatkozó jogszabályban megengedett hasznosítástól eltérő új hasznosítású építési tevékenység csak akkor lehetséges:

a) ha az árvíz elleni védelem már kiépült, illetve megoldott b) az árvízi védelem kiépítése, kialakítása az illetékes hatóságokkal engedélyezett módon

történtc) a terület mentetté vált és annak a szükséges átminősítése is megtörtént. d) új útépítés esetén annak műszaki kialakításakor a víz akadálymentes terülését, áramlását

biztosítani kell. e) töltésen út akkor építhető, ha a töltés az út terhelésére méretezett.

(4) Töltés mentett oldalán a fakadóvízzel veszélyeztetett sávban felszín alatti építési tevékenység csak az illetékes vízügyi hatósággal egyeztetve végezhető.

21. Villamos energia ellátás

23.§

(1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is a településkép védelmi rendeletében előírt területeken a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető. Bekötő vezeték építése kizárólag földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(2) Beépítésre szánt területeken —erdőterület kivételével—, egy oldali közös oszlopsoron kell a villamos energia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

a) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

b) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az, nem igényel erdőirtást, ha erdőirtás igénye merülne fel a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.

(3) Új villamos energia ingatlan-bekötést az egész településen már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

22. Földgázellátás

24. §

(1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(2) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el,

a) a berendezés csak a telkek előkertjében, b) udvarán, c) az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

23. Technológiai és megújuló energiahordozót hasznosító berendezések

25. §

Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelés csak az arra kijelölt övezetbe létesíthető.

24. Vezetékes elektronikus hírközlés

26. §

(1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.

(2) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

25. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

27. §

Vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a település arculati kézikönyv és településképi védelmi rendelet rögzíti.

VI. Fejezet

AZ ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

26. Építés általános feltételei

28. §

(1) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telekrész övezetbe eső területének megfelelően.

(2) Az új beépítésű részeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a járda tőszinttől mért 0,02-0,60 méter, ennek hiányában az átlagos terepszinttől mért 0,20-0,80 méter között legyen. A már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez kell igazodni, figyelemmel a domborzati viszonyokra jelen rendelet és a terepalakításra vonatkozó előírásaira.

(3) Kialakult beépítésű területeken az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon. Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítésű területeken —egyéb szabályozás hiányában— az előkert mélysége 5 m legyen.

(4) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül végezhető.

(5) Az építési övezetekben melléképítmények kizárólag az építési helyen belül helyezhetők el, kivéve:a) közmű-becsatlakozási műtárgy;b) hulladéktartály tároló 1,5 m magasságig illetve 4 m2 alapterületig;c) kerti építmények, tárolásra szolgáló építmény kivételével.

ca) tetővel fedett kerti építményből telkenként legfeljebb 2 db létesíthető cb) a tetővel fedett kerti építmény tetejének vízszintes vetülete építményenként max. 12

m2 lehet.

(6) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, az egyéb övezeti előírások figyelembe vételével.

(7) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető, épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve, ha az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek.

(8) A település teljes területén lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.

(9) Mobil- és konténer jellegű építmény a település teljes közigazgatási területén nem helyezhető el.

27. Beépítési mód, az épületek elhelyezése

29. §

(1) A Szabályozási terveken szereplő övezeti jelekben a „K” jel a kialakult épületmagasságot, kialakult telekméretet és a kialakult beépítési módot jelenti.

(2) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonalaként az északi irányhoz közelebb eső telekhatárt kell tekinteni.

(3) Beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.

(4) Új épület előkerti építési vonalának – már beépített vagy részben beépített utcaszakasz esetén – a kialakult állapothoz kell igazodnia.

(5) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben – amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik - az előkerti építési határvonal:

a) lakóövezetek esetében: 5 m;

b) gazdasági övezetek esetében: 10 m;

c) egyéb övezet esetében: 5 m.

(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje 14 m szélességet el nem érő építési telek esetében 4,0 méter.

(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épület oldalhatáron álló homlokzatának magassága nem haladhatja meg az övezeti előírás szerinti épületmagasság értékét.

(8) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.

(9) 14 m-nél szélesebb telek esetében oldalhatáron álló és zártsorú beépítés esetén az elő-oldal- és hátsókerti méretek betartásával kialakuló oldalhatáron álló építési helyen belül az épület szabadon állóként, zártsorú beépítés esetén oldalhatáron állóként is elhelyezhető, kivéve ha a szabályozási terv kötelező oldalhatáron elhelyezést ír elő.

30. §

(1) Minden építési övezetben és beépítést megengedő övezetben melléképítmény vagy mellékrendeltetésű épület kizárólag főépület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető. Az építési telkeken —gazdasági és különleges területek kivételével— legfeljebb összesen 40 m2 alapterületű melléképület, illetve melléképítmény helyezhető el.

(2) Önálló melléképület legnagyobb épületmagassága legfeljebb 4,0 m, magastetős kialakítás esetén a terepcsatlakozáshoz viszonyított gerincmagassága legfeljebb 6,0 m lehet.

(3) Lapostetős főépület esetén kizárólag lapostetős melléképület építhető.

(4) Építési helyen kívül melléképület az oldal- és hátsókerti telekhatártól legalább 1,0 m-re helyezhető el.

(5) Új épület építése esetén a gépjárműtárolót a főépülettel egy tömegben kell elhelyezni.

(6) Új épület építése esetén a beépíthető alapterületből legalább 25 m2-t kizárólag gépjárműtároló és 4 m2-t kizárólag tároló céljára kell felhasználni vagy fenntartani.

31. §

Épületek elhelyezése: a) már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldal- és hátsókert méreteknek

egységesen az utcában már jellemzően kialakult méretekhez kell illeszkedni.b) új beépítésű területeken ahol a szabályozási terv nem jelöl építési vonalat, az elő-, oldal-

és hátsókert méretek meghatározása az OTÉK-ban foglaltak figyelembe vételével történhet.

28. A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések

32. §

(1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg jelen rendelet hatályba lépése előtt, kialakultnak kell tekinteni.

(2) Ha építési övezetben a kialakult telek nagysága kisebb, mint az adott építési övezetben kialakítható legkisebb telekméret, a telken épület a vonatkozó jogszabályokban előírt telepítési távolságok betartásával elhelyezhetők.

(3) Ha a beépítettség mértéke magasabb az adott építési övezetben vagy övezetben megengedettnél, a telken meglévő épület megtartható, felújítható, átalakítható.

(4) Zártsorú beépítés esetén az épület mélysége a szomszédos épületek a telektömbre jellemző mélységéhez illeszkedjen.

(5) Ha meglévő épület épületmagassága nagyobb, az adott építési övezetben vagy övezetben megengedettnél, a telken meglévő épület megtartható, felújítható, átalakítható, de az épületmagasság nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges. Új épület építésekor az építési övezeti, övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.

(6) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia.

(7) Kialakult telektömbben az épületmagasságra vonatkozó építési övezeti előírások betartása mellett a legnagyobb utcai homlokzatmagasság értéke nem haladhatja meg: a) sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb utcai homlokzatmagasságátb) sem az érintett utcaszakaszon lévő épületek utcai homlokzatmagasságának súlyozott

átlagát Utcaszakaszként, amennyiben lehetőség van rá minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni.

29. Kerítések, támfalak létesítése, terepalakítás

33. §

(1) Kerítések a településkép védelméről szóló rendelet előírásainak betartásával az alábbiak szerint létesíthetők: a) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási

vonalon kell elhelyezni.b) Azon a helyeken, ahol a településkép védelmi rendelet áttört kerítés létesítését írja elő, a

kerítés legfeljebb 2,00 m magassággal létesíthető, amelynek tömör lábazata legfeljebb 50 cm magas lehet.

c) A telek oldalsó és hátsó határán kerítés legfeljebb 2,00 m magassággal létesíthető.d) Telken belül az egyes külön használatú telekrészek maximum 1,50 m magas kerítéssel

vagy élő sövénnyel választhatók el. Telken belül egyéb más kerítés nem létesíthető.

(2) Meglévő, vagy tervezett épület kontúrján kívüli tereprendezés esetén az eredeti terepszinthez viszonyított feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,0 m-t, de együttesen legfeljebb a 1,5 m-t, kivéve a telek előkertjének közterület felőli 8 méteres mélységében, ha az a biztonságos bejutás biztosítása érdekében történik.

(3) Tereprendezés során az oldal- és hátsókertben a terep eredeti terepszintje legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg – a szomszédos telek terepszintjéhez csatlakozóan. Kivételt jelent ez alól a tereplépcső illetve kerti szabadlépcső, mely az oldalkert és hátsókert építési határvonalától mért 1,0 m távolságon belül elhelyezhető.

(4) A telkeken belül rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.

(5) Támfal kialakítása során az eredeti terepszint:

a) felfelé legfeljebb 1,0 méterrel,

b) lefelé legfeljebb 1,0 méterrel,

de együttesen legfeljebb 1,5 méterrel változtatható meg.

30. Ingatlanok gépjárművel történő kiszolgálására vonatkozó előírások

34. §

(1) Az építési telkek közúti vagy magánúti kapcsolatát az alábbiak szerint kell biztosítani: a) az építési övezetek telkein –—az (2) bekezdésben meghatározottak kivételével— a

közterületi vagy magánúti telekhatáron, vagy közhasználat céljára átadott magánterületi telekhatáron telkenként vagy 30 méter telekhosszonként egy darab, legfeljebb 6,00 méter szélességű kapubehajtó létesíthető,

b) a kapubehajtók számának meghatározásánál saroktelek esetén csak az egyik oldali telekhatár hossza vehető figyelembe, azonban a behajtó bármelyik telekhatáron elhelyezhető,

c) rendszeres teherforgalom esetén a személygépkocsik és a tehergépkocsik forgalma számára külön-külön kapubehajtó létesíthető.

(2) Közforgalmat is lebonyolító út menti ingatlanok, építmények megközelítését biztosító útcsatlakozás egyedi méretezés alapján létesíthető.

(3) Amennyiben az építési telek több közterülettel is határos, a gépjárművel való kiszolgálást - az üzemanyagtöltő állomások kivételével - az erre alkalmas alacsonyabb hálózati szerepet betöltő útról kell biztosítani.

31. Gépjárművek telken belüli elhelyezésére és a parkolók kialakítására vonatkozó előírások

35. §

(1) A beépítésre szánt területeken az új építmények esetében az azok rendeltetésszerű használatához szükséges parkoló és rakodó helyeket, járműtároló épületek az OTÉK előírásai szerint helyezhetők el.

(2) A telken belüli gépjármű elhelyezésre szolgáló, parkoló területet, a gépjármű-elhelyezés szempontjából figyelembe vett telekrészt a zöldfelület számításánál burkolatától függetlenül figyelmen kívül kell hagyni.

32. Állattartás céljára szolgáló építmények

36. §

(1) Haszonállat elhelyezésére szolgáló helyiség, istálló, ól, ketrec egyéb építményektől, műtárgyaktól, létesítményektől való távolsága: a) nagytestű haszonállat istállója és sertésól a lakóépület legközelebb levő nyílászárójától 16

m-re, fúrt vagy ásott kúttól 25 m-re, szomszéd lakóépülettől 15 m-re, b) kistestű haszonállat és egyéb állat ólja, ketrece a lakóépület legközelebb levő

nyílászárójától 6 m-re, fúrt vagy ásott kúttól 25 m-re, szomszéd lakóépülettől 10 m-re, c) trágya- és trágyalétároló a lakóépület legközelebb levő nyílászárójától, közterülettől 16

m-re, fúrt vagy ásott kúttól 25 m-re, szomszéd lakóépülettől 15 m-re, a felszíni vizektől külön jogszabályban meghatározott távolságra helyezhető el.

(2) Haszonállatot tartani csak jól tisztítható, hézagmentes padozatú, szilárd burkolatú létesítményben szabad. Nagytestű haszonállat esetében a trágyalét zárt, szivárgásmentes trágyalé-gyűjtőbe kell elvezetni. A trágyát csak fedett, szivárgásmentes, szükségszerűen kezelt és fertőtlenített trágyagödörben, illetve trágyagyűjtőben lehet tárolni.

33. Védőtávolságok, védőterületek, építési korlátozások

37. §

(1) A közúthálózat elemei számára külterületen, ill. a beépítésre nem szánt területek mentén az út tengelyétől számítva az alábbi szélességű védőtávolságokat kell biztosítani:a) az országos főutak nyomvonala mentén 100-100 mb) az országos mellékutak nyomvonala mentén 50-50 m.

A védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(2) Országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50-50 méter távolságon, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi építmény esetében 100 méter távolságon belül építmény csak a vasút üzemeltetője által meghatározott feltételek szerint helyezhető el.

38. §

(1) Szennyvíztisztító telep védőtávolsága a telkének kerítésvonalától mért 500 m-es távolság. A védőtávolságon belül új területhasznosításra területet igény bevenni, valamint kizárólag olyan rendeltetésű épület, egyéb építmény helyezhető el, amelyet a környezeti hatásvizsgálat vagy szakhatósági engedély megenged

(2) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:a) védelem nélkül 150 m b) bűzzárral ellátva 20 mc) hatásvizsgálat alapján megállapított méret.

(3) Szennyvízátemelő műtárgy (2) a) és b) pont szerinti védőtávolságokon belül lakó, üdülő, egyéb emberi tartózkodást szolgáló épület nem helyezhető el, élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, csomagolható, raktározható, forgalmazható.

(4) Szennyvízátemelő műtárgy (2) c) pont szerinti hatásvizsgálat alapján megállapított védőtávolságán belül A védőtávolságon belül elhelyezni kizárólag olyan rendeltetésű épület, egyéb építmény helyezhető el, amelyet a környezeti hatásvizsgálat vagy szakhatósági engedély megenged.

(5) A Szabályozási terven feltüntetett, a közigazgatási területet érintő vízbázis becsült „B” jelű hidrogeológiai védőidommal érintett részein érvényesíteni kell a vízbázisok területére vonatkozó országos érvényű követelményeket és korlátozásokat.

39. §

A Szabályozási terven „távlati árapasztó tározó számára alkalmas” területen kizárólag a terület e távlati rendeltetését el nem lehetetlenítő építmények helyezhetők el. „távlati árapasztó tározó számára alkalmas” területen birtokközpont nem helyezhető el.

II. RÉSZ

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

VII. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

34. Nagyvárosias lakóterületek (Ln)

40. §

(1) A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es építménymagasságot meghaladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető épület, a lakó rendeltetésen kívül: a) kereskedelmi, b) szolgáltató, c) nevelési, oktatási, d) egészségügyi, szociális, e) kulturális, f) igazgatási és iroda rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A nagyvárosias lakóterületen nem helyezhető el:a) közösségi szórakoztató- és sport rendeltetésű épület, b) kerítés, c) önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az

ilyeneket szállító járművek számára.

(4) A nagyvárosias lakóterületen épületek szabadonállóan és a már kialakult beépítési módoknak megfelelően helyezhetők el, a kialakult beépítés által meghatározott elő- és oldalkerti távolságokkal.

35. Kisvárosias lakóterületek (Lk)

41. §

(1) A kisvárosias lakóterület a sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületen az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el: a) lakó, legfeljebb 4 rendeltetési egységgelb) kereskedelmi, c) szolgáltató, d) hitéleti, e) nevelési, oktatási, f) egészségügyi, szociális, g) kulturális, h) szállás jellegű, i) igazgatási és irodaj) sport.

(3) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő,b) önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az

ilyeneket szállító járművek számára,c) termelő kertészeti építmény,d) haszonállat tartására szolgáló építmény.

(4) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a lakóépületek az utcavonalon helyezhetők el, kivéve, ha a Szabályozási terv másként nem rendelkezik. A nem utcavonalon elhelyezésre kerülő további építmények csak oldalhatárra és legfeljebb 4,5 m építménymagassággal építhetők.

(5) Kisvárosias lakóterületen egy telken legfeljebb négy rendeltetési egység, legfeljebb két épületben helyezhető el.

(6) Újonnan előkert nem alakítható ki, kivéve ha a Szabályozási terv másként nem rendelkezik.

(7) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság – jellemzően utcára merőleges tetőgerincű, utcai oromfalas épület esetén – 0,5 méterrel túlléphető

36. Kertvárosias lakóterületek (Lke)

42. §

(1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes maximum két rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen az alábbiakban felsorolt rendeltetésű épületek helyezhetőek el: a) lakó, legfeljebb 2 rendeltetési egységgel legfeljebb két lakássalb) kereskedelmi, c) szolgáltató, d) hitéleti, e) nevelési, oktatási, f) egészségügyi, szociális, g) kulturális, h) szállás jellegű, i) sport

rendeltetést tartalmazhat.

(3) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:a) termelő kertészeti építmény,b) haszonállat tartására szolgáló építmény.c) önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az

ilyeneket szállító járművek számára,d) üzemanyagtöltő.

(4) A kertvárosias lakóterületen egy telken legfeljebb két rendeltetési egység, legfeljebb két épületben helyezhető el.

(5) A kertvárosias lakóterületen az SZT-1 jelű Szabályozási tervlapokon jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

(6) Kertvárosias lakóterület építési övezet telkein melléképület-létesítés a közterület felől a főépület takarásában helyezhető el. A melléképületek megengedett legnagyobb építménymagassága 3,5 m, gerincmagassága legfeljebb 5,0 m lehet.

37. Falusias lakóterület (Lf)

43. §

(1) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es beépítési magasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentőa hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Falusias lakóterületen az alábbiakban felsorolt rendeltetésű épületek helyezhetőek el: a) lakó,b) mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró

gazdasági,c) kereskedelmi, szolgáltató,d) szállás jellegű,e) igazgatási, iroda,f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,;g) kulturális, közösségi szórakoztató ésh) sportépítmény.

(3) Falusias lakóterületen nem helyezhetők el:a) üzemanyagtöltőb) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket

szállító járművek számára.

(4) Falusias lakóterület telkein több külön álló épület településképi bejelentés alapján helyezhető el. Falusias lakóterületen egy telken legfeljebb két önálló rendeltetési egység alakítható ki.

38. Intézményterületek (Vi)

44. §

(1) Az intézményterület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézményterületen az (1) bekezdés szerinti rendeltetésű épületeken kívül elhelyezhető:a) iroda, b) kereskedelmi, c) szolgáltató, d) szállás, e) kulturális, f) közösségi szórakoztató, g) sport

rendeltetésű épület.

(3) Intézmény területen elhelyezett (2) és (3) bekezdés szerinti rendeltetésű épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára 1 db szolgáló lakás is kialakítható. Nem a tulajdonos, a használó és a személyzet számára lakások kizárólag az első emelet feletti szinteken helyezhetők el, ha az épületben elhelyezett összes lakószint – terület nem lépi túl az épület összes szintterületének a 40%-át.

(4) Intézményterületen nem helyezhető el:a) önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az

ilyeneket szállító járművek számára,b) termelő kertészeti építmény.

39. Településközpont vegyes területek (Vt)

45. §

(1) A településközpont vegyes terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont vegyes területen az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:a) lakó,b) igazgatási, c) iroda, d) kereskedelmi, e) szolgáltató, f) szállás, g) hitéleti, h) nevelési, oktatási, i) egészségügyi, szociális,j) kulturális, k) közösségi szórakoztató.l) sport.

(3) Településközpont vegyes területen nem helyezhető el:a) gazdasági rendeltetésű épület,b) önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az

ilyeneket szállító járművek számára,c) termelő kertészeti építmény.

(4) Településközpont vegyes területen belül 500 m2-nél kisebb építési telken maximum kettő önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(5) Az övezet telkein több külön álló épület településképi bejelentés alapján helyezhető el.

40. Kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz)

46. §

(1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető épület az alábbi rendeltetéseket tartalmazhat:a) gazdasági,

b) termelő vagy raktározási, c) kereskedelmi, d) közösségi szórakoztató, e) kulturális, f) sport, g) egészségügyi ésh) az a)—g) rendeltetéseket kiszolgáló rendeltetést.

(3) A Gksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken a Szabályozási tervlapokon jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

41. Általános gazdasági terület (Gá)

47. §

(1) Az általános gazdasági terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Általános gazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(3) Az építési övezet területen a beépítés általános előírásai: a) Általános gazdasági területeken (telkeken) a telekhatár mentén a Szabályozási terven

jelölt helyeken többszintű növényzetből álló védő-zöldsávot kell kialakítani.b) Ha a szabályozási tervlap kötelező védőfásítást, vagy védő-zöldfelület telepítését nem

írja elő, az utcai és oldalsó telekhatár mentén a kerítés mentén cserje sort kell létesíteni.c) A szabályozási terven a telek be nem építhető, zöldfelületként fenntartandó részén a

meglévő épület kubatúrán belül helyreállítható, átalakítható, felújítható, de nem bővíthető.

42. Beépítésre szánt különleges területek (K) általános előírásai

48. §

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A beépítésre szánt különleges területek az építési sajátosságaiknak megfelelően az alábbi területekre tagolódnak:a) K-T jelű temető terület építési övezetei,b) K-Sp jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület építési övezetei,c) K-Eü jelű egészségügyi létesítmények terület építési övezetei,d) K-St jelű strand terület építési övezetei,e) K-Mü jelű mezőgazdasági üzemi terület építési övezetei,f) K-Hull jelű hulladékkezelő terület építési övezetei,g) K-Km jelű közmű terület építési övezetei,h) K-Ap jelű közlekedési terület—autóbusz pályaudvar.

43. Temető területek (K-T)

49. §

(1) A temető területén maximum 10%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6,5 méter.

(2) A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 2,0 métert, kopjafa, fakereszt esetében a 3,0 métert.

(3) A temető kerítése kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán az SZT-1 jelű szabályozási tervlapokon jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást kell telepíteni.

44. Sportterületek (K-Sp)

50. §

(1) Sportterületen a pihenés és sportolást, testedzést szolgáló épületek, egyéb építmények helyezhetők el.

(2) A K-Sp építési övezetekben (1) bekezdés szerinti rendeltetésű építményeken kívül elhelyezhető még: a) vendéglátó-kereskedelmi, szolgáltatób) szálláshely

rendeltetésű épület.

(3) Sportterületen a Szabályozási tervlapokon jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást kell telepíteni.

45. Egészségügyi létesítmények területe (K-Eü)

51. §

Egészségügyi létesítmények területének építési övezeteiben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:a) kórház, ill. a kórház rendeltetés kiszolgálását biztosító építmények,b) szanatórium, ill. a szanatórium rendeltetés kiszolgálását biztosító építmények,c) az a)-b) pontok szerinti tevékenységekhez kapcsolódó szállás rendeltetés,d) az a)-b) pontok szerinti tevékenységekhez kapcsolódó közmű és gépészet építményei,e) egyházi építmény.

46. Strand terület (K-St)

52. §

Az építési övezetben a tanuszoda, ill. a tanuszoda rendeltetés kiszolgálását biztosító építmények helyezhetők el.

47. Mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü)

53. §

(1) A mezőgazdasági üzemi terület jellemzően az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgál.

(2) Mezőgazdasági üzemi terület építési övezetek területén:

a) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,

b) állattartó épületek,c) terménytárolók,d) szerszám- és géptárolók,e) vegyszertároló,f) terményfeldolgozó,g) mezőgazdasági gépjavító,h) mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos lakó- és szállásépületek,i) biztonsági okokból szükséges őrházak,j) termékvezetékek és műtárgyaik,k) komposztáló telepek építményei,l) mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására

szolgáló építmények,helyezhetők el a vonatkozó környezeti feltételek betartásával.

(3) Az építési övezetben legalább 10 m elő-, 10 m oldal- és 15 m hátsókertet kell biztosítani.

(4) Az építési övezetben a gépjárművek közlekedésére szolgáló területeket portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.

48. Hulladékkezelő területek (K-Hull)

54. §

(1) A Szabályozási tervlapokon „K-Hull” jelű építési övezet a települési folyékony- és iszapszerű hulladékok elhelyezésére, kezelésére és ártalmatlanítására szolgáló terület.

(2) K-Hull/1 jelű építési övezetben kizárólag a települési folyékony- és iszapszerű hulladékok kezeléséhez kapcsolódó és biztonsági okokból szükséges épületek, építmények, műtárgyak, valamint a tevékenységhez kapcsolódó szociális épületek helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben az építési hely határvonalai: az építési határvonal az elő-, az oldal- és a hátsókertben a telek szélétől 10 m-re húzódik.

(4) A hulladékkezelő telep telekhatára mentén többszintű növényzetből álló védőnövénysáv telepítendő.

49. Közmű területek (K-Km)

55. §

(1) A közmű területeken a közművek és hírközlési létesítmények ill. az ezekhez kapcsolódó létesítmények (gázfogadók, vízművek és kiszolgáló létesítményei stb.) helyezhetőek el

(2) Az építési övezeten belül a telkek tovább nem oszthatók.

50. Közlekedési terület—autóbusz pályaudvar területe (K-Ap)

56. §

(1) A terület autóbusz pályaudvar céljára vehető igénybe.

(2) Az építési övezet területén csak a közlekedési funkció irányítását kiszolgáló épület, az autóbusz-pályaudvar üzemeltetéséhez, működtetéséhez kapcsolódó építmények és közlekedési építmény létesíthető.

VIII. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

51. Közlekedési területekre vonatkozó előírások (KÖ)

57. §

(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével –, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgálóa) közlekedési építményb) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületc) igazgatási épületd) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet

számára szolgáló lakáse) illetve növényzet telepíthető.

(3) A közlekedési területek védőterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel.

(4) A főközlekedési hálózati elemek helybiztosításával érintett területen, illetve annak védőtávolságán belül a tervezett út megvalósulásáig egyéb építési tevékenység nem folytatható.

(5) A közlekedési területeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk.

(6) A beépítésre szánt területek fejlesztéséhez kapcsolódóan a területek közösségi közlekedési ellátottságát biztosítani kell. A közösségi közlekedéssel érintett nyomvonalakon a burkolatszélesség min. 6,50 m kell legyen.

(7) Új létesítmények esetén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához legalább a helyi önkormányzati parkolási rendelet által előírt mennyiségű és fajtájú járművek elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell a telken belül biztosítani. A helyi parkolási rendelet hiányában, ill. annak hatályon kívül helyezése esetén az OTÉK előírásai válnak irányadóvá.

(8) Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében csak a bővítésből, az átalakításból, illetőleg az új rendeltetésből eredő többlet-gépkocsi elhelyezéséről kell gondoskodni a meglévők megtartása mellett.

(9) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.

(10) Meglévő utcák rekonstrukciója, vagy új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 20%. Az út kialakításával egyidejűleg a 16,0 m

alatti szabályozási szélességű utak esetén minimum egyoldali-, a 16,0 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén kétoldali fasor telepítendő.

(11) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika s a forgalombiztonság figyelembevételével.

(12) Az utak (közutak, kerékpár- és gyalogutak) terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:a) azokról a telkek biztonságos megközelítése,b) az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbád) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása biztosított legyen.

52. Zöldterületek (Z)

58. §

(1) Zöldterületek az állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterületek.

(2) A közigazgatási területen található zöldterületek az építési használat, az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak: a) ZKp jelű közparkok övezetei,b) ZKk jelű közkertek övezetei.

(3) A közpark területén, Zkp övezetekben elhelyezhetőek: a) pihenést, testedzést szolgáló építmények (sétaút, kerékpárút, pihenőhely, tornapálya,

játszótér),b) kertberendezési tárgyak, köztárgyak (különösen szobrok, szökőkutak, medencék),c) kerti építmények,d) vendéglátó és turisztikai rendeltetésű épület,e) hírlap, ajándék és virágárusító, információs pavilon,f) a zöldfelület fenntartásához szükséges épület,g) illemhelyek,h) műtárgyak,

(4) A közkert területén, Zkk övezetekben elhelyezhetőek: a) sétaút, kerékpárút, pihenőhely, játszókert,b) kertberendezési tárgyak, köztárgyak (különösen szobrok, szökőkutak, medencék),c) kerti építmények,d) műtárgyak

(5) Zöldterület övezeteiben terepszint alatti parkoló nem létesíthető.

53. Erdőterületek általános előírásai (E)

59. §

(1) A közigazgatási területen található erdőterületek az építési használat, az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:a) Ev jelű védelmi erdőterület övezetei,

b) Eg jelű gazdasági erdőterület övezetei,

(2) Az erdőterületek azon övezeteiben, ahol épület elhelyezését az előírások lehetővé teszik, a közterületi telekhatártól számított 10,0 m-es sávban épületet elhelyezni nem lehet.

54. Védelmi erdőterületek (Ev)

60. §

(1) Ev jelű erdőterület övezetekben épületek nem helyezhetők el.

(2) Az Ev/1 jelű védelmi erdőterület övezetben — településvédelmi vagy erózió ellen védő erdőterületek— építmények kizárólag akkor alakíthatók ki, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.

(3) Az Ev/2 jelű védelmi erdőterület övezetben —Natura 2000 területen, országos ökológiai hálózat magterületén elhelyezkedő erdőterületeken— építmények kizárólag a területek táji-, természeti értékeinek, természetes, természetközeli ökoszisztémáinak megóvásával helyezhetők el.

55. Gazdasági erdőterületek (Eg)

61. §

(1) Eg jelű gazdasági erdőterület övezeteiben elhelyezhető: a) az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás építményei, b) az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló

építmények,c) szolgálati lakás csak az a) pont építményeivel egybefoglalóan.

(2) Eg/1 jelű övezetben egy telken több épület is létesíthető, de egy épület legfeljebb 300 m2 alapterületű lehet.

56. Mezőgazdasági területekre vonatkozó általános előírások (M)

62. §

(1) A közigazgatási területen található mezőgazdasági területek az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak: a) Má jelű általános mezőgazdasági területek övezetei, b) Mgyü jelű gyümölcsös mezőgazdasági területek övezetei,c) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetei,d) Mhtó jelű halastó mezőgazdasági területek övezetei.

(2) Azokban a mezőgazdasági övezetekben, ahol az előírások lehetőséget adnak lakóépület, lakás létesítésére, új lakás, lakóépület kizárólag akkor létesíthető, ha rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos vagy használó biztosítani tudja.

(3) Mezőgazdasági területeken a) épületet a közút tengelyétől számított 15 m-es, de a közterületi vagy magánúti

telekhatártól legalább 10 m-es, az oldalsó és a hátsó telekhatároktól számított 10 m-es sávban elhelyezni nem lehet,

b) az út tengelyétől számított 8 m-es sávban nem helyezhető el kerítés,

c) lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el,

d) nyilvános illemhelyek nem helyezhetők el,e) a csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet

eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.

57. Általános mezőgazdasági terület (Má)

63. §

(1) Általános mezőgazdasági terület övezetben elhelyezhető:a) a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás,

tárolás, szolgáltatás építményei,b) agrárturizmushoz kapcsolódó építmények,c) a gazdálkodáshoz kapcsolódóan lakás vagy lakóépület. Lakás, lakóépület kizárólag akkor

létesíthető, ha a mezőgazdasági termelés (árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység) az állandó helyben lakást indokolttá teszi.

(2) Egy telken több épület is elhelyezhető.

(3) Lakás, lakóépület bruttó területe legfeljebb 300m2 lehet.

(4) Általános mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki, amelynek egyik telkén birtokközpont létesíthető. Birtoktestként egy tulajdonos, vagy családi gazdaság birtokában levő azon általános mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezkedő, összesen legalább 10 ha [100.000 m2 (10ha)] nagyságú, bármely művelési ágban nyilvántartott termőföldek vehetők figyelembe, amelyek valamennyi alábbi feltételnek megfelelnek: a) a birtokközponttól legfeljebb 20 km-es távolságon belül helyezkednek el,b) a birtoktesthez tartozó telkek legalább 35%-a Fehérgyarmat közigazgatási területén

található,c) a birtoktestbe résztulajdon kizárólag akkor számítható bele, ha a többi érintett tulajdonos

írásban hozzájárul, hogy a teleképítési joga másik telken kialakításra kerülő birtokközpont beépíthetőségénél kerüljön figyelembe vételre.

d) a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor a beszámításra került telkeken —amelyekről nyilvántartást kell vezetni— épületet elhelyezni nem lehet.

(5) A (4) bekezdésben előírt feltételek teljesülése esetén a birtoktesthez tartozó, a birtoktest telkeinek —a vonatkozó övezeti előírások figyelembe vételével kiszámított— összes beépíthetősége, a birtokközponton is kihasználható. A birtokközpontra vonatkozó előírások:a) a birtokközpont telkének legalább 10.000 m2 (1 ha) nagyságot el kell érnie.b) birtokközpont olyan telek lehet, amelynek a kiszolgálását biztosító út telkének szélessége

legalább 12 m.c) a birtokközpont beépítettsége a birtoktestnek, vagyis a beszámítható telkek

összterületének legfeljebb 3 %-a, de:ca) a birtokközpont területére vetítetten legfeljebb 30 % lehet a beépítettség, cb) a birtokközpont területén az össz-beépítés nem lehet nagyobb 7500 m2 bruttó

alapterületnél, akkor sem, ha a birtoktest nagyságából számított beépíthetőség ezt lehetővé tenné,

d) birtokközpont területén lakás, lakóépület kizárólag akkor létesíthető, ha a mezőgazdasági termelés (árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység) az állandó helyben lakást indokolttá teszi. A lakás, lakóépület bruttó területe legfeljebb 300m2 lehet.

e) birtokközpont telekhatárain belül, a telekhatároktól számított 10 m széles sávban védő- zöldfelületet kell telepíteni.

58. Gyümölcsös mezőgazdasági terület (Mgyü)

64. §

(1) Gyümölcsös mezőgazdasági terület övezetbe jellemzően az Országos Gyümölcskataszterbe tartozó területek és a gyümölcsösként hasznosított területek tartoznak.

(2) Épület kizárólag legalább 65%-ban gyümölcsösként művelt telken helyezhető el.

(3) Gyümölcsös mezőgazdasági terület övezetben elhelyezhető:a) a gyümölcstermesztés, és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás, szolgáltatás

építményei,b) agrárturizmushoz kapcsolódó építmények,

(4) Gyümölcsös mezőgazdasági terület övezetben nem helyezhető el lakóépület, vagy lakó rendeltetésű épületrész.

(5) Egy telken több épület is elhelyezhető.

(6) Gyümölcsös mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.

59. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)

65. §

(1) A korlátozott használatú mezőgazdasági területbe a táji- vagy természetvédelmi okokból érzékeny, védendő mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Korlátozott használatú mezőgazdasági területen kizárólag a természetvédelmi ismeretterjesztést, valamint a gyepterületek fenntartását szolgáló gazdasági épületek, építmények (karám, szénatároló szín) helyezhetők el.

(3) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetben nem helyezhető el lakóépület, vagy lakó rendeltetésű épületrész.

(4) Az övezetben nem helyezhető el olyan építmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

60. Vízgazdálkodási terület (V)

66. §

(1) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak:a) V/1 jelű vízfolyások övezeteb) V/2 jelű állóvizek övezete

(2) V/1 jelű övezetbe tartoznak az élővízfolyások medre és partja, közcélú capadékvíz nyílt vízelvezető csatornák, árkok medre és partja, valamint az árvízvédelmi töltések területe.

(3) A vízfolyások, csatornák és állóvizek mentén a fenntartás számára a vonatkozó országos érvényű jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. A parti sávban épületek nem helyezhetők el, kizárólag gyep vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.

(4) A vízfolyásokat, állóvizeket kísérő erdő-, gyepterületek és nádasok megtartása kötelező, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása lehetséges.

(5) A víziállások (stégek) elhelyezésére az alábbi előírások vonatkoznak:a) felépítményes víziállás nem létesíthető, a víziállás környezete nem keríthető le.b) magánvíziállás területe legfeljebb 10m2 lehet.c) közhasznú víziállás területe legfeljebb 25m2 lehet. Közhasznú víziállás kizárólag nem

szállás jellegű vendéglátó létesítményhez kapcsolódóan helyezhető el.d) a víziállások között legalább 50m távolság tartandó.e) a víziállások megfelelő esztétikai és műszaki kialakításáért a tulajdonos felelős,

amennyiben a víziállás műszaki állapota és látványa nem elfogadható, akkor a felújítását, ill. elbontását a jegyző kezdeményezheti.

(6) A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani illetve azon építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelően, vízjogi engedély alapján lehet.

61. Természetközeli terület (Tk)

67. §

(1) Természetközeli területekbe a mocsarak, nádasok, az ex lege védett lápok tartoznak.

(2) Természetközeli területen nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(3) Természetközeli terület övezeteiben épületek nem helyezhetők el.

62. Beépítésre nem szánt különleges területek (Kb)

68. §

(1) Beépítésre nem szánt különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A beépítésre nem szánt különleges területek a Szabályozási terveken jelölteknek megfelelően az alábbi területekre tagolódnak:a) Kb-Sp jelű nagykiterjedésű sportolási célú területek övezeteib) Kb-St jelű strand terület övezeteic) Kb-Rek jelű rekreációs terület övezeteid) Kb-Hull jelű hulladékkezelő területek övezeteie) Kb-En jelű naperőműpark terület övezeteif) Kb-P jelű közlekedési terület—parkoló terület övezetei

63. Nagykiterjedésű sportolási célú területek (Kb-Sp)

69. §

(1) Nagykiterjedésű sportolási célú területen a pihenés és sportolást, testedzést szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A Kb-Sp övezetekben az (1) bekezdés szerinti rendeltetésű építményeken kívül elhelyezhető még vendéglátó-kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épület.

(3) Kb-Sp/1 jelű övezetben épületek kizárólag teljes közművesítettség kiépítését követően helyezhetők el.

64. Strand terület (Kb-St)

70. §

(1) Az övezetbe a városi strand területe tartozik.

(2) Kb-St/1 jelű övezetben elhelyezhető a strand kiszolgálását biztosító a) szolgáltató-, b) egészségügyi szolgáltató-, c) sport és játék céljára szolgáló

rendeltetésű építmények

(3) Kb-St/1 jelű övezetben épületek kizárólag teljes közművesítettség kiépítését követően helyezhetők el.

65. Hulladékok kezelésére szolgáló terület (Kb-Hull)

71. §

(1) Az SZT-2 jelű Szabályozási tervlapon „Kb-Hull” jelű övezet gazdasági, ill. mezőgazdasági üzemi tevékenységből származó hulladékok elhelyezésére, kezelésére és ártalmatlanítására szolgáló terület.

(2) Az övezet területén kizárólag a hulladékok szennyvízkezeléséhez kapcsolódó és biztonsági okokból szükséges épületek, építmények, műtárgyak, valamint a tevékenységhez kapcsolódó szociális épületek helyezhetők el.

(3) Az övezet határai mentén védő-zöldfelület telepítendő, illetve tartandó fenn.

66. Naperőműpark terület (Kb-En)

72. §

(1) Beépítésre nem szánt különleges naperőmű területen naperőmű műszaki technológiai berendezései, elemei, létesítményei helyezhetők el.

(2) A naperőmű napelemei oly módon helyezhetők el, hogy a napelemek tartóoszlopai által elfoglalt területet kivéve a napelemek alatti és közötti területeken gyepterület használat biztosítható legyen.

67. Rekreációs területek (Kb-Rek)

73. §

(1) Beépítésre nem szánt különleges rekreációs területen elhelyezhető:a) a pihenés, b) testedzés, sportolás,c) játék,d) ismeretterjesztést,

e) idegenforgalmi tájékoztatást, f) vendéglátás g) a fenntartást szolgáló rendeltetésű építmények.

(2) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség kiépítése.

III. RÉSZ

68. Záró rendelkezések

74. §

(1) A rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűen hatályát veszti Fehérgyarmat Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 22/2009. (V. 04.) Önk. rendelet.

Dr. Péter Csaba dr. Kovács Attila

polgármester jegyző

1. melléklet a 15/2019 (IX.02.) önkormányzati rendelethez

SZT-1 JELŰ TERVLAP: SZABÁLYOZÁSI TERV I. (BELTERÜLET)

2. melléklet a 15/2019. (IX.02.) önkormányzati rendelethez

SZT-2 JELŰ TERVLAP: SZABÁLYOZÁSI TERV II. (KÜLTERÜLET)

3. melléklet a 15/2019 (IX.02.) önkormányzati rendelethez

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ÉS ÖVEZETEK BEÉPÍTÉSI HATÁRÉRTÉKEI

SZ = szabadon álló beépítési módO = oldalhatáron álló beépítési módZ = zártsorú beépítési módK = kialakult állapot

1. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK BEÉPÍTÉSI HATÁRÉRTÉKEI

1.1. Lakóterületek építési övezetei

A B C D E F G H I

1 Építési övezet A beépítési intenzitást

meghatározó mutatók

Az építési telekre

vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Egyéb előírás

2

Építé

si ö

veze

t jel

e

Beé

píté

si m

ód

A m

egen

gede

tt le

gnag

yobb

beé

píte

ttség

(%

)A

legk

iseb

b ki

alak

ítand

ó zö

ldfe

lüle

t m

érté

ke(m

2 )A

kia

lakí

that

ó le

gkis

ebb

tele

kter

ület

(m2 )

Kia

lakí

that

ó le

gkis

ebb

tele

kszé

less

ég/m

élys

ég

(m/m

)

Legn

agyo

bb

építm

énym

agas

sága

(m)

Az

építh

ető

tere

pszi

nt fe

letti

sz

inte

k sz

áma

3 Ln-sz/1 SZ K K K K K K

4 Lk-z/1 Z 40 20 600 7,5 3

5 Lk-z/2 Z 30 20 1200 7,5 3

6 Lk-o/1 O 40 20 740 7,5 3

7 Lk-o/2 O 30 50 1200 7,5 3

8 Lk-sz/1 SZ 40 30 900 12,5 4

9 Lke-o/1 O 30 50 740 6,5 2

10 Lke-o/2 O 25 50 900 6,5 2

11 Lke-I/1 I 25 50 900 6,5 2

12 Lf-o/1 O 20 40 1200 40 4,5 1

1.2. Vegyes területek

A B C D E F G H I

1 Építési övezet A beépítési intenzitást

meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Egyéb előírás

2

Építé

si ö

veze

t jel

e

Beé

píté

si m

ód

A m

egen

gede

tt le

gnag

yobb

beé

píte

ttség

(%

)A

legk

iseb

b ki

alak

ítand

ó zö

ldfe

lüle

t m

érté

ke(m

2 )A

kia

lakí

that

óleg

kise

bb

tele

kter

ület

(m2 )

Kia

lakí

that

ó le

gkis

ebb

tele

kszé

less

ég/m

élys

ég

(m/m

)

Legn

agyo

bb

építm

énym

agas

sága

(m)

Az

építh

ető

tere

pszi

nt fe

letti

sz

inte

k sz

áma

3 Vt-z/1 Z 50 30 740 ─ 9 3

4 Vt-z/2 Z 60 20 740 ─ 9 3

5 Vt-z/3 Z 50 30 1200 ─ 7,5 3

6 Vt-sz/1 SZ 30 20 2500 ─ 12,5 4

7 Vt-sz/2 SZ 50 30 2500 ─ 12,5 4

8 Vt-sz/3 SZ 40 30 2500 ─ 7,5 3

9 Vt-o/1 O 30 30 740 ─ 7,5 3

10 Vt-o/2 O 40 30 740 ─ 9 3

11 Vt-o/3 O 50 30 600 ─ 7,5 3

12 Vi-z/1 Z 60 20 740 ─ 9 3

13 Vi-sz/1 SZ 40 30 4000 ─ 9 3

14 Vi-sz/2 SZ 60 20 4000 ─ 9 3

15 Vi-sz/3 SZ 50 25 4000 ─ 12,5 4

16 Vi-o/1 O 50 30 1000 ─ 9 3

1.3. Gazdasági területek

A B C D E F G H I

1 Építési övezet A beépítési intenzitást

meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Egyéb előírás

2

Építé

si ö

veze

t jel

e

Beé

píté

si m

ód

A m

egen

gede

tt le

gnag

yobb

beé

píte

ttség

(%

)A

legk

iseb

b ki

alak

ítand

ó zö

ldfe

lüle

t m

érté

ke(m

2 )A

kia

lakí

that

óleg

kise

bb

tele

kter

ület

(m2 )

Kia

lakí

that

ó le

gkis

ebb

tele

kszé

less

ég/m

élys

ég

(m/m

)

Legn

agyo

bb

építm

énym

agas

sága

(m)

Az

építh

ető

tere

pszi

nt fe

letti

sz

inte

k sz

áma

3 Gksz-sz/1 SZ 40 25 4000 ─ 9 3

4 Gksz-sz/2 SZ 50 25 4000 ─ 9 3

5 Gksz-sz/3 SZ 30 25 2500 ─ 7,5 2

6 Gksz-sz/4 SZ 40 25 4000 ─ 7,5 2

7 Gksz-sz/5 SZ 50 25 2500 ─ 9 3

8 Gksz-sz/6 SZ 30 25 1200 ─ 9 3

9 Gksz-sz/7 SZ 30 25 4000 ─ 9 3

10 Gá-sz/1 SZ 40 25 4000 ─ 9 3

11 Gá-sz/2 SZ 50 25 4000 ─ 9 3

12 Gá-sz/3 SZ 50 25 2500 ─ 7,5 2

13 Gá-sz/4 SZ 40 25 4000 ─ 7,5 2

14 Gá-sz/5 SZ 50 25 2500 ─ 9 3

15 Gá-sz/6 SZ 30 25 4000 ─ 9 3

16 Gá-sz/7 SZ 50 25 4000 50 12,5 4

19 Gá-sz/8 SZ 25 40 K 7,5 2

1.4. Beépítésre szánt különleges területek

A B C D E F G H I

1 Építési övezet A beépítési intenzitást

meghatározó mutatók

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Egyéb előírás

2

Építé

si ö

veze

t jel

e

Beé

píté

si m

ód

A m

egen

gede

tt le

gnag

yobb

beé

píte

ttség

(%

)A

legk

iseb

b ki

alak

ítand

ó zö

ldfe

lüle

t m

érté

ke(m

2 )A

kia

lakí

that

óleg

kise

bb

tele

kter

ület

(m2 )

Kia

lakí

that

ó le

gkis

ebb

tele

kszé

less

ég/m

élys

ég

(m/m

)

Legn

agyo

bb

építm

énym

agas

sága

(m)

Az

építh

ető

tere

pszi

nt fe

letti

sz

inte

k sz

áma

3 KT-sz/1 SZ 20 40 4000 — 6,5 2

4 KSp-sz/1 SZ 40 40 4000 — 12,5 4

5 KEü-sz/1 SZ 30 40 4000 — 16,5 5

6 KSt-sz/1 SZ 30 55 4000 — 9,0 3

7 K-Mü/1 SZ 25 40 K — 7,5 2

8 K-Hull/1 SZ 40 40 K — K K

9 K-Km/1 SZ 40 40 K — 6,0 2

10 K-AP Z 40 40 2500 — 12,5 4

2. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK BEÉPÍTÉSI HATÁRÉRTÉKEI

2.1. Zöldterületek

A B C D E I

1

Öve

zet j

ele

Beé

píté

si m

ód

A m

egen

gede

tt le

gnag

yobb

beé

píte

ttség

(%

)

A b

eépí

thet

ő le

gkis

ebb

tele

kter

ület

(m2 )

Legn

agyo

bb

építm

énym

agas

sága

(m)

Az

építh

ető

tere

pszi

nt

fele

tti sz

inte

k sz

áma Egyéb előírás

2 ZKp/1 SZ 3 5000 m2 3,5 1

3 ZKp/2 — — — — —

4 ZKk/1 — — — — —

2.2. Erdőterületek

A B C E G I

1

Öve

zet j

ele

Beé

píté

si m

ód

A m

egen

gede

tt le

gnag

yobb

beé

píte

ttség

(%

)

A b

eépí

thet

ő le

gkis

ebb

tele

kter

ület

(ha)

Legn

agyo

bb

építm

énym

agas

sága

(m)

Az

építh

ető

tere

pszi

nt

fele

tti sz

inte

k sz

áma Egyéb előírás

2 Ev/1 — — — — —

3 Ev/2 — — — — —

4 Eg/1 SZ 0,5 10 5,5 2

5. Ek/1 SZ 5 5 5,5 2

2.3. Mezőgazdasági területek

A B C E F G H I

1 Övezet Az építési telekre

vonatkozó mutatók

Az épületre vonatkozó mutatók

Egyéb előírás

2

Öve

zet j

ele

Beé

píté

si m

ód

A m

egen

gede

tt le

gnag

yobb

beé

píte

ttség

(%

)A

beé

píth

ető

legk

iseb

b te

lekt

erül

et(h

a)A

beé

píth

ető

legk

iseb

b sz

éles

sége

(m

)Le

gnag

yobb

ép

ítmén

ymag

assá

ga(m

)A

z ép

íthet

ő te

reps

zint

fele

tti

szin

tek

szám

a

3 Mko/1 SZ 1 10 30 4,5 2

4 Má/1 SZ 1 1/10* 30 7,5/5,5** 2

*gazdasági épület 1ha-nál nagyobb, lakóépület 10ha-nál nagyobb telken építhető.**gazdasági épület magassága legfeljebb 7,5, lakóépület magassága legfeljebb 5,5 m lehet.

5 Mgyü/1 SZ 1 1/10* 30 7,5/5,5** 2

épület kizárólag legalább 65%-ban gyümölcsösként művelt telken helyezhető el*gazdasági épület 1ha-nál nagyobb, lakóépület 10ha-nál nagyobb telken építhető.**gazdasági épület magassága legfeljebb 7,5, lakóépület magassága legfeljebb 5,5 m lehet.

6 Mhtó — — — — — halastó

2.4. Természetközeli területek

A B C E G H I

1.

Öve

zet j

ele

Beé

píté

si m

ód

A m

egen

gede

tt le

gnag

yobb

beé

píte

ttség

(%

)

A b

eépí

thet

ő le

gkis

ebb

tele

kter

ület

(ha)

Legn

agyo

bb

építm

énym

agas

sága

(m)

Az

építh

ető

tere

pszi

nt fe

letti

sz

inte

k sz

áma

Egyéb előírás

2 Tk/1 — — — — —

2.5. Beépítésre nem szánt különleges területek

A B C E G H I

1

Öve

zet j

ele

Beé

píté

si m

ód

A m

egen

gede

tt le

gnag

yobb

beé

píte

ttség

(%

)

A b

eépí

thet

ő le

gkis

ebb

tele

kter

ület

(m2 )

Legn

agyo

bb

építm

énym

agas

sága

(m)

Az

építh

ető

tere

pszi

nt

fele

tti sz

inte

k sz

áma

Egyéb előírás

2 Kb-Sp/1 SZ 10 4000 9,0m 3

3 Kb-St/1 SZ 10 4000 9,0m 3

4 Kb-Rek/1 SZ 5 5000 4,5 2

5 KbHull/1 SZ legfeljebb 100m2 K K 1

6 Kb-En/1 SZ legfeljebb 150m2 5000 3,5 1

1. függelék a 15/2019 (IX.02.) önkormányzati rendelethez

ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ EGYEDILEG VÉDETT MŰEMLÉKEK

1. MŰEMLÉKEK

A B C D

1 Műemlék neve Műemlék címeÉrintett helyrajzi számok

Tsz

2 Református templom Kossuth tér 29. 788 60013 Római katolikus templom Kossuth tér 1. 765/1 6002

2. MŰEMLÉKI KÖRNYEZETEK

A B C1 Műemléki környezet neve Érintett helyrajzi számok Tsz2 Műemléki védettségű református

templom ex-lege műemléki környezete

764/2, 764/3, 764/4, 787, 790/3, 786/4, 485, 490/2, 492/12, 494/1

6001

3 Műemléki védettségű katolikus templom ex-lege műemléki környezete

765/2, 766/1, 767, 1082, 1085/3, 1084/1, 1084/2, 1083/3, 764/6, 764/4, 764/3, 747/1, 746/2, 744/2, 743/17, 1083/6, 1083/5

6002

2. függelék a 15/2019 (IX.02.) önkormányzati rendelethez

RÉGÉSZETI LELŐHELYEK JEGYZÉKE

A B C D E F

1 Lelőhely azonosít

ójaLelőhely neve Érintett helyrajzi számok

EOV koordináták

Y X

2 NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK

3. 36248 Református templom

790/3, 794/6, 788, 764/2 300047 908504

4. 38152MHSZ lőtér, Három-Hold dombja

023/6, 023/2, 027, 023/11, 023/12, 031/8, 031/9, 031/10 301464 909062

5. 38153 Három-Hold-dűlő

031/8, 033 301680 909721

6. 38154 Három-Hold-dűlő

031/8 301713 909419

A B C D E F1 Lelőhely

azonosítója

Lelőhely neve Érintett helyrajzi számokEOV koordináták

Y X7. 38155 Szenke-hát 029/3, 029/2 301394 909880

8. 38156 Téglagyár0102/1, 0102/2, 0112/2, 0112/3, 0101/3, 0101/4, 2240/1, 2240/2

298008 910285

9. 38157 Tömösvár

1975, 1974, 1973, 1972, 1455/1, 1455/3, 1456, 1457, 1458, 1459, 1460, 1461, 1462, 1505, 1506, 1511, 1512, 1515, 1520, 1941, 1943, 1944, 1945, 1946, 1947, 1948, 1949/1, 1950, 1951, 1953, 1954, 1955, 1956, 1957, 1958, 1959, 1960, 1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1966, 1967, 1968, 1969/1, 1969/2, 1970, 1971, 1976, 1977, 1978, 1952/11, 1952/15, 1952/10, 1952/9, 1952/8, 1883/7, 1454/1, 1454/2,

299071 909084

10. 56702 Ipari Park

2321, 0131, 0137/4, 0137/5, 0137/6, 0137/7, 0137/8, 0137/9, 0112/14, 0112/15, 0112/16, 0112/17, 0112/18, 0112/19, 2242/3, 2242/2, 2242/1, 2320/2, 2320/3, 2320/4

297316 910381

11. 72719 Régi izraelita temető

620/4, 620/5, 1718, 1740, 1741/1, 1737, 1738, 1732, 1731, 620/3, 1736/2, 1736/1, 1734, 1733, 1730, 2400, 2498,610, 612/9, 2497, 609, 608, 1727, 1728, 1729, 601/7, 2495, 603/4, 2496, 2494, 607, 606, 605/2

298872 908210

12. TEREPI BEJÁRÁS SORÁN AZONOSÍTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK*

13. Úrbéres-dűlő 298686 91045114. Kondor-tag 296934 91082315. Kenéz-dűlő 296630 91111716. Kormány-tag 298409 90762317. Köles-szer 301126 905714

*: A településrendezési eszközök Települési örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarészének készítése során feltárt újabb, régészeti lelőhelyek

3. függelék a 15/2019 (IX.02.) önkormányzati rendelethez

ORSZÁGOS VAGY NEMZETKÖZI VÉDETTSÉG ALATT ÁLLÓ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

1. A TERMÉSZET VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 1996. ÉVI LIII. TV. EREJÉNÉL FOGVA (EX LEGE) ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

ex lege országos jelentőségű természetvédelmi terület a 080 hrsz.-ú területen található lápterület

2. EGYEDI JOGSZABÁLLYAL VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK

Szatmár—Beregi Tájvédelmi körzet területe: az Országos Természetvédelmi Tanács 4/1982. (XI.20.) számú határozatával nyilvánította védetté, mely védettség fenntartásáról a 142/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet rendelkezik.

3. NEMZETKÖZI VÉDETTSÉG ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK

3.1. Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület (Natura 2000 terület)

a Gőgő-Szenke (HUHN20160) különleges természetmegőrzési területek, valamint

a Szatmár-Bereg (HUHN10001) különleges madárvédelmi területek.

4. függelék a 15/2019 (IX.02.) önkormányzati rendelethez

KÖZÚTHÁLÓZATI ELEMEK OSZTÁLYBA SOROLÁSA

A B C

útszakasz tervezési osztály

szabályzási szélesség

1 Főutak

2 a 381 sz. tervezett II. rendű főút nyomvonala

(…Kisar – 4127 j. ök. út – tervezett ÉNY-i elkerülő út – 491 sz. főút)

K.IV.B kialakult, ill. 40,0 m

3 491 sz. II. rendű főút

(…-Tunyogmatolcs – Mártírok u. - Alkotmány u. – Penyige -…)

K.IV.AB.IV.b-D.

kialakult

4 Térségi jelentőségű összekötő utak

5 4127 j. összekötő út(Tömöttvár utca – Szatmári utca – Zsarolyán -…)

K.V.AB.V.c-D

kialakult

A B C

útszakasz tervezési osztály

szabályzási szélesség

6 a települést északkeletről elkerülő tervezett út(a 381 sz. tervezett főút és a 491 sz. főút között)

K.V.A 30,0 m

7 Országos mellékutak

8 4118 j. összekötő út(… - Nábrád – József Attila utca)

K.V.AB.V.c-D

kialakult

9

4127 j. összekötő út(a tervezett ÉNY-i elkerülő út és a 491 sz. főút között,Esze Tamás u. – Kisgyarmat utca – Kossuth tér – Petőfi u.)

K.V.AB.V.c-D

kialakult

10 41329 j. Fehérgyarmat állomáshoz vezető út(Vasút u.)

B.V.d-D kialakult

11 A települést DNY-ról elkerülő tervezett összekötő

út,(a 491 sz. főút (Mártírok u.) és a 4127 j. út (Szatmári út) között)

K.V.A 30,0 m

12 A települést DK-ről elkerülő tervezett összekötő

út,(a 4127 j. út (Szatmári út) és a 491 sz. főút (Alkotmány u.) között)

K.V.A 30,0 m

13 Gyűjtőutak

14 Táncsics Mihály utca – Vörösmarty utca(a József Attila u. és a Kisgyarmat utca között)

B.V.c-D kialakult

15 Kertváros utca(az Akácfa utca és a Petőfi utca között)

B.V.c-D kialakult

16 Akácfa utca és északi folytatása

(a Táncsics Mihály utca és a Mártírok útja között)

B.V.c-D kialakult,ill. 14,0 m

17 Széchenyi utca – Ady Endre utca(a Vörösmarty utca és a Kiss Ernő utca között)

B.V.c-D kialakult

18 Damjanich utca(a Kisgyarmat utca és a Bocskai utca között)

B.V.c-D kialakult

19 Móricz Zsigmond utca(a Petőfi utca és a Kölcsey Ferenc u. között)

B.V.c-D min. 16,0 m

20 Sport utca

(a Rákóczi Ferenc utca és a közigazgatási határ között)

K.VI.CB.V.c-D

kialakult

21 Bocskai utca – Kölcsey Ferenc utca – Rákóczi

Ferenc utca(az Esze Tamás utca és az Alkotmány utca között)

B.V.c-D kialakult,ill. a SZT

szerint

22 Béke utca – Hadház utca B.V.c-D kialakult

A B C

útszakasz tervezési osztály

szabályzási szélesség

(a Gábor Áron utca és a Tömöttvár utca között)

23 Gábor Áron utca(a Mártírok útja és a Béke utca között)

B.V.c-D kialakult

24 Dózsa György utca(a Kiss Ernő utca és a Hadház utca között)

B.V.c-D kialakult

25 Kiszolgálóutak26 Meglévő kiszolgáló utak B.VI.d-C kialakult27 Tervezett kiszolgáló utak B.VI. d-C min. 12,0 m28 Kerékpáros infrastruktúra

29 a Szamos menti kerékpárút

(…-Panyola – Fehérgyarmat térsége – Cégénydányád - …)

K.VII. —

30 a 491 sz. főút menti kerékpáros infrastruktúra

nyomvonala(...- Tunyogmatolcs – Mártírok útja – Alkotmány u. – Penyige -…)

K.VII.B.VII.

—

31 4127 j. ök. út menti kerékpárút észak felé

(… Esze Tamás utca – Tivadar –Tarpa – Beregsurány)

K.VII. —

32 4127 j. ök. út menti kerékpáros infrastruktúra

központi szakasza(Esze Tamás u. – Kisgyarmat u. – Kossuth tér – Petőfi u.)

B.VII. —

33 a 4127 j. ök. út menti kerékpárú dél felé

(Tömöttvár u. – Szatmári u. – Jánkmajtis – Csaholc – Kölcse)

K.VII.B.VII.

—

34 Móricz Zsigmond utca – Sport utca kerékpáros

nyomvonal(a Kossuth tér és Penyige között)

K.VII.B.VII.

—

35 Ady Endre utca – Bajcsy-Zsilinszky utca

kerékpáros nyomvonal(a 491 sz. főút és a Petőfi utca között)

B.VII. —

36 Matolcsi utca menti kerékpáros nyomvonal

(a Szamos menti kerékpárút és a 491 sz. főút között)

K.VII.B.VII.

—

37 a Gőgő-Szenke menti kerékpárút(a településhatár és a Sport utca között)

K.VII. —

38 a Csomota-csatorna menti kerékpárút

(a településhatár és a Gőgő-Szenke menti kerékpárút között)

K.VII. —

/Dr. Péter Csaba s.k./ /dr. Kovács Attila s.k./

polgármester jegyző

A kivonat hiteles:

Fehérgyarmat 2019. augusztus 29.