Márvány műtárgyak és építőkövek archeometriája:

eredet és eredetiség nyomozása

Bajnóczi Bernadett

MTA Geokémiai Kutatóintézetösszeállítása

Parthenon, Akropolisz

„Budapest táncosnő” – Szépművészeti Múzeum, Antik

Gyűjtemény

Márványműtárgyak eredetisége» az eredetiség-vizsgálat célja: hamisítványok kimutatása

(bűnüldözés)» már a római időkben elkezdődött a görög szobrok

másolatainak készítése» később a reneszánsztól az antikvitások gyűjtésével áltanos

gyakorlattá válik» a 18-19. sz. és a 20 sz. eleje a hamisítványok készítésének

aranykora» jelenleg: kb. 25 ezer hamisítvány kerül évente piacra» múzeumi (és magángyűjteményi) műtárgyak felülvizsgálata

szükséges» hamisítványok kimutatása művészettörténeti és régészeti

megközelítés alapján: stílus, forma, műhelyre utaló jegyek – szubjektív

» objektív módszerek: természettudományos vizsgálatok archeometria

Hamisítványok kimutatására alkalmazott módszerek

» eredet-meghatározás: indirekt módszer– a felhasznált kőzetanyag kapcsolata a tárgy történelmi-régészeti hátterével- a műtárgy különböző részei lelőhely-azonosságának kimutatására

» a műtárgyat ért környezeti hatások kimutatása: a tárgy felszínének morfológiai-ásványtani-kémiai elváltozásai(mállás) geokémiai-geológiai módszerek

Klasszikus fehérmárvány-lelőhelyek

Serravezza

Mani

(Marmara)

Miletos

Afyon

Altintas

Denizli

Hierapolis

Thiountas

Kelet-mediterrán lelőhelyek:Olaszország: Carrara, SerravezzaGörögország: Attica: Hymettos, PentelikonPeloponessos: Doliana, ManiÉgei-tengeri szigetek: Naxos, Paros, ThasosTörökország:DNy-i rész, Kis-Ázsia: Miletos, Ephesos, Afyon (Docimium),Altintas, Aphrodisias, Denizli, Hierapolis, ThiountasÉgei-tengeri sziget: Proconessos (Marmara)

Eredet-meghatározás(műtárgyak, építőkövek)

» megoldandó probléma: kis mintamennyiség (műtárgyak esetén)

» cél: a kőfejtők anyagának minél jobb elkülönítését lehetővé tevő vizsgálati módszer(ek) alkalmazása

» hagyományosan használt módszerek:

– legrégebbi technika (1890, R. Lepsius):makroszkópos megfigyelés és mikroszkópos petrográfia, pl. ásványos összetétel (akcesszóriák), szemcseméret, szemcsealak, szövet

hátrány: vékonycsiszolathoz viszonylag nagy mintamennyiség szükséges

max. szemcseméret (MGS) – makroszkóposan is megállapítható

maximális szemcseméret (mm, Gorgoni et al., 2002)

- 1950-es évektől: kémiai összetétel (nyomelem-analízis): pl. NAA,

hátrány: a nyomelemek koncentrációja egy lelőhelyen belül is változik

Craig & Craig (1972)

Gorgoni et al. (2002)

- 1970-es évektől: stabilizotóp-összetételi elemzés (13C, 18O):

máig a legelterjedtebb módszer (egyszerű használni és értelmezni, jól kidolgozott méréstechnika, egyszerű mintavétel, viszonylag kis mennyiségű minta, viszonylag olcsó)

hátrány: átfedések (geokémiai ujjlenyomat?)

Pe - Pentelikon; Pr - Proconessus; Pa - Paros; N - Naxos;T - Thassos; C- Carrara; D - Dokimeion (Afyon);Aph - Aphrodisias; E-2 - Efessos

- kiegészítő módszer: katódlumineszcencia (CL): intenzitás-szín-eloszlás (szövet), hátrány: vizuálisan erősen szubjektív és átfedések vannak

spanyol márványok (Lapuente et al., 2000)

A tárgyat ért környezeti hatások kimutatása (műtárgyak)

» patina: a márvány átalakult felszíne» a légköri viszonyoknak, csapadékvíznek, eltemetettség esetén

a talajvíznek, talajoldatnak, élő szervezeteknek való kitettség hatására történő morfológiai-szerkezeti-ásványtani-kémiai átalakulás (kémiai mállás)

» cél: ókori és modern kőzetfelületek elkülönítése, a mállás idejére utaló paraméterek alkalmazása, természetes és mesterséges patina elkülönítése

» a műtárgyak végső kialakítása során a szerszámok hatására a felszínen vékony rétegben töredezett kristályok alakulnak ki kipergés, üregek, lazán kötött szemcsék vízbeszivárgás, oldódás – újrakristályosodás mikritréteg talajoldatból agyag és Fe-oxid infiltrációja a márvány belseje felé tipikus mállott felszín ásványos összetétele: kalcit, Fe-oxidok, agyagásványok, kvarc

» a mállott felszín vastagsága: 10 µm - 10 mm (kor, kőzetanyag, szemcseméret, porozitás, nedvesség, pH függvényében)

A felszín kémiai összetételének módosulása

Patina vagy mállott kőzetfelszín: elemdúsulás várható

Ulens et al (1995): La, Ba, Mn, Pb, Al, Fe, Mg cc. nő, Sr cc. csökken (újrakristályosodás)

Al, Si, Fe növekedése – agyagásványok

Zn, Ti, Ni, V, Cr – légköri lerakódás ókori kőfejtő felszíneken

Afyon bánya kőzete(LA-ICP-MS, Ulens, et al., 1995)

Proconessosi márványból készült műtárgy, Mesimvria, Görögország (ESR, Polikreti & Maniatis, 2004)

» Dolomitos márvány:

- mállásnak jobban ellenáll, kevésbé bonyolult és vastag patina (agyag)

- nem mutat elemkoncentráció-változást ókori kőfejtők kőzetfelszínén (pl. Fe, Sr, Mn, Mg) és a stabilizotóp-összetételi változás is minimális- dedolomitosodás?(nagyon lassú folyamat,Mg-Ca csere)- biogén eredetű Ca-oxalát(whewellit, CaC2O4.2H2O), légköri viszonyoknakkitett márványon (műemlékeknél) gyakori

patina: komplex jelenség változatos forma, összetétel és eloszlás, emiatt nem mindig eldönthető az eredetiségenem könnyen reprodukálható a mállás folyamata, mivel környezet- és anyagfüggő, jelenlegi gyakorlat: szokatlan fázisok megjelenése a felületen hamisításra utal

Heller & Herz (1995)

Thasos, >1500-2000 év kitettség

>50 év kitettség

„Budapest táncosnő”(Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény)

Demény et al. (1997): A Szépművészeti Múzeum Közleményei, 86, 122-128.