fehér vár waldorf Általános iskola€¦ · pedagÓgiai program fehÉr vÁr waldorf Óvoda,...

PEDAGÓGIAI PROGRAM

FEHÉR VÁR WALDORF ÓVODA, ÁLTALÁNOSISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

SZÉKESFEHÉRVÁR, 2016.

AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI

Intézmény neve: Fehér Vár Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Intézmény rövid neve: Fehér Vár Waldorf Óvoda, Általános Iskola és AMI

Intézmény rövidített neve: Fehér Vár Waldorf Óvoda, Iskola

Intézmény székhelye: 8000 Székesfehérvár, Berényi út 101.

Intézmény telephelyei: 8000 Székesfehérvár, Berényi út 101. 8000 Székesfehérvár, Bártfai u. 6-8.

Intézmény alapítója és fenntartója: Székesfehérvári Waldorf Egyesület

Intézmény alapításának éve: 2015.

Az intézmény felügyeleti szervei: A fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét az illetékes Kormányhivatal, az intéz-mény törvényességi és szakmai felügyeletét a fenntartó gyakorolja.

Intézmény jogállása: önálló jogi személy

Intézmény típusa: óvoda és általános iskola és alapfokú művészeti iskola

2 / 279

Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM SZELLEMI ALAPJA...................................................................................................6

1.A WALDORF-PEDAGÓGIA A VILÁGBAN, MAGYARORSZÁGON....................................................................6 2.A SZÉKESFEHÉRVÁRI WALDORF KEZDEMÉNYEZÉS RÖVID TÖRTÉNETE................................................6 3.A WALDORF-PEDAGÓGIA SZELLEMI HÁTTERE...............................................................................................7 4.A WALDORF-PEDAGÓGIA NEVELÉSI CÉLJAI, FELADATA.............................................................................7

ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM................................................................................................................................10

1.AZ ÓVODA JELLEGÉNEK BEMUTATÁSA, HELYZETKÉP..............................................................................10 2.A WALDORF-PEDAGÓGIA EMBERKÉPE...........................................................................................................10 3.A KISGYERMEK......................................................................................................................................................11

3.1.A kisgyermek, mint a világra nyitott érzékszerv..................................................................................................................11 3.2.Az óvodáskor sajátos képességei: utánzás - játék - fantázia................................................................................................12 3.3.Az iskolaérettség.................................................................................................................................................................14

4.A WALDORF-ÓVODA CÉLJA ÉS FELADATAI....................................................................................................15 4.1.A Waldorf-óvodai nevelés alapgondolatai...........................................................................................................................15 4.2.A Waldorf-óvoda, mint burok – érzelmi biztonság – áttekinthető világ...............................................................................16

5.RITMUSOK...............................................................................................................................................................17 5.1.Az ünnepek ritmusa............................................................................................................................................................17 5.2.A hét ritmusa.......................................................................................................................................................................19 5.3.A nap ritmusa......................................................................................................................................................................19 5.4.Nyitva tartás, szünidők........................................................................................................................................................22

6.A WALDORF-ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI.................................................................................22 6.1.Háztartási, kerti munkák, kézművesség..............................................................................................................................22 6.2.Mese – bábozás – babázás...................................................................................................................................................24 6.3.Zene – ének – vers..............................................................................................................................................................26 6.4.Szép mozgás – a ritmikus játékban és az euritmiában.........................................................................................................27 6.5.Képalkotás és formázás.......................................................................................................................................................29

7.A WALDORF-ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI..............................................................................................31 8.ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE................................................................................................................33 9.A WALDORF ÓVODA MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI...............................................................................................34 10.GYERMEKVÉDELEM A WALDORF ÓVODÁBAN...........................................................................................35

I. SZÁMÚ MELLÉKLET: MI A WALDORF-ÓVODA?............................................................................................37

1.NEVELÉSI ALAPELVEK:.......................................................................................................................................37

II. SZÁMÚ MELLÉKLET: WALDORF-ÓVODÁK SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE...............................................39

III. SZÁMÚ MELLÉKLET: ANAMNÉZIS KÉRDÉSSOR........................................................................................43

IV. SZÁMÚ MELLÉKLET: A NEVELŐ MUNKÁHOZ SZÜKSÉGES HELYISÉGEK, BERENDEZÉSEK ÉSESZKÖZÖK JEGYZÉKE:.............................................................................................................................................46

ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM...............................................................................................................................50

1.KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS–SZOCIÁLIS ÉRZÉKENYSÉG ÉS KÖZÖSSÉGFORMÁLÓ ERŐ...........................50 2.AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS........................................................................................................50 3.KÖRNYEZETI NEVELÉS.......................................................................................................................................53 4.A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAIFELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK............................................................................................................................54 5.A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK................................54 6.FELZÁRKÓZTATÁS................................................................................................................................................54 7.A SZÜLŐK, TANULÓK, PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI-VEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁSNAK A FORMÁI.................................................................................................55 8.MÓDSZERTANI SAJÁTOSSÁGOK........................................................................................................................56

8.1.Az osztálytanító szerepe......................................................................................................................................................56 8.2.Epocha................................................................................................................................................................................59 8.3.Oktatás................................................................................................................................................................................59 8.4.Tankönyvek, tansegédletek és eszközök..............................................................................................................................59 8.5.Követelmény.......................................................................................................................................................................60 8.6.Értékelés és ellenőrzés........................................................................................................................................................60

8.6.1 Általános elvek...........................................................................................................................................................60 8.6.2 Folyamatos értékelés..................................................................................................................................................62

3 / 279

8.6.3 Nyomonkövetés...........................................................................................................................................................62 8.6.4 Bizonyítványok...........................................................................................................................................................62 8.6.5 Gyermekmegfigyelések...............................................................................................................................................63 8.6.6 Osztálymegfigyelések..................................................................................................................................................63

8.7.Fegyelem............................................................................................................................................................................63 8.8.Ünnepek..............................................................................................................................................................................64 8.9.A család szerepe az iskola életében.....................................................................................................................................65

9.TANTÁRGYSZERKEZET.......................................................................................................................................65 9.1.Főoktatás.............................................................................................................................................................................65 9.2.Művészeti tantárgyak..........................................................................................................................................................66 9.3.Nyelvtanulás.......................................................................................................................................................................66 9.4.Testmozgás.........................................................................................................................................................................66 9.5.Vallás..................................................................................................................................................................................66 9.6.Euritmia..............................................................................................................................................................................67

10.AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETEK, KÉPESSÉGEK, MAGATARTÁSI JEGYEK TÁMOGATÁSA..............67 11.KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK...............................................................................................................69 12.AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FOR-MÁI, A TANULÓ SZORGALMA ÉS TELJESÍTMÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA,HÁZI FELADATOK.....................................................................................................................................................70 13.AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI..................................................................70 14.A TANULÓK FIZIKAI ÉS MOTORIKUS KÉPESSÉGEINEK MÉRÉSE...........................................................71 15.A GYERMEKEK FELVÉTELE AZ ISKOLÁBA..................................................................................................71 16.ÚJ JELENTKEZŐK A MAGASABB OSZTÁLYOKBA.......................................................................................71 17.A WALDORF-ISKOLÁK SZERVEZETE, ÖNIGAZGATÓ RENDSZERE..........................................................72 18.A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKOR-LÁSÁNAK RENDJE....................................................................................................................................................73

HELYI TANTERV...........................................................................................................................................................74

1.ISKOLÁNK WALDORF-PEDAGÓGIA ALAPJÁN MŰKÖDŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA.....................................74 2.AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS SAJÁTOSSÁGAI..................................................................................74 3.A WALDORF-PEDAGÓGIA ALAPELVEI..............................................................................................................74 4.MŰVÉSZETI NEVELÉS..........................................................................................................................................75 5.A FEJLŐDÉS ÁLLOMÁSAI A WALDORF-PEDAGÓGIA ALAPJÁN.................................................................76

5.1.A születéstől hétéves korig..................................................................................................................................................76 5.2.Iskolaérettség......................................................................................................................................................................76 5.3.A 7-14 éves korig tartó fejlődési szakasz............................................................................................................................77

6.A TANTERVBEN MEGJELENŐ, KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETEK.........................................................79 6.1.Az erkölcsi nevelés.............................................................................................................................................................79 6.2.Nemzeti öntudat, hazafias nevelés......................................................................................................................................79 6.3.Állampolgárságra, demokráciára nevelés............................................................................................................................80 6.4.Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése.........................................................................................................................80 6.5.A családi életre nevelés.......................................................................................................................................................80 6.6.A testi és lelki egészségre nevelés.......................................................................................................................................80 6.7.Felelősségvállalás másokért, önkéntesség...........................................................................................................................80 6.8.Fenntarthatóság, környezettudatosság.................................................................................................................................81 6.9.Pályaorientáció....................................................................................................................................................................81 6.10.Gazdasági és pénzügyi nevelés.........................................................................................................................................81 6.11.Médiatudatosságra nevelés................................................................................................................................................81 6.12.Közlekedésre nevelés........................................................................................................................................................81 6.13.A tanulás tanítása..............................................................................................................................................................82

7.AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES KULCSKOMPETENCIÁK............................83 7.1.Anyanyelvi kommunikáció.................................................................................................................................................83 7.2.Idegennyelvi kommunikáció...............................................................................................................................................83 7.3.Matematikai kompetencia...................................................................................................................................................84 7.4.Természettudományi és technológiai kompetenciák............................................................................................................85 7.5.A tanulás tanulása...............................................................................................................................................................85 7.6.Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák......................................................................................................86 7.7.Állampolgári kompetenciák................................................................................................................................................86 7.8.Kulturális kompetencia.......................................................................................................................................................87

8.A PEDAGÓGIAI MUNKA FELTÉTELEI...............................................................................................................87 8.1.A tanításra fordított idő.......................................................................................................................................................87 8.2.Személyi feltételek..............................................................................................................................................................87

8.2.1 Tanulók.......................................................................................................................................................................87 8.2.2 Pedagógusok..............................................................................................................................................................87 8.2.2.1 Osztálytanítók és szaktanárok.................................................................................................................88

4 / 279

8.2.2.2 A tanárközösség.......................................................................................................................................88 8.2.2.3 A pedagógusok és a fenntartó kapcsolata................................................................................................88 8.2.2.4 A tanári konferencia................................................................................................................................89

9.A TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVE..................................................................89 10.AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSE, A TANULÓI TELJESÍTMÉNY MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA..........90 11.A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI.......................................................................................90 12.NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGEK KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSE...................................................90 13.TANULÓI KÖTELEZŐ ÓRÁK..............................................................................................................................90 14.VALLÁSI, VILÁGNÉZETI NEVELÉS; SZABADVALLÁS................................................................................90 15.MINDENNAPOS TESTMOZGÁS.........................................................................................................................90 16.A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK..........................................................91

16.1.A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok...................................................................................................91 16.2.A testvériség és egyenlőség elve.......................................................................................................................................91

17.CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI....................................91 18.A FEJLŐDÉS ÁLLOMÁSAI A TANTERV SZEMPONTJÁBÓL.........................................................................92

18.1.A horizontális tanterv........................................................................................................................................................92 19.A VERTIKÁLIS TANTERV....................................................................................................................................98

19.1.Magyar nyelv és irodalom.................................................................................................................................................98 19.2.Számtan és matematika...................................................................................................................................................116 19.3.Történelem......................................................................................................................................................................125 19.4.Honismeret és földrajz....................................................................................................................................................133 19.5.Természetrajz és biológia................................................................................................................................................144 19.6.Fizika..............................................................................................................................................................................151 19.7.Kémia.............................................................................................................................................................................155 19.8.Idegen nyelvek................................................................................................................................................................158

19.8.1 Francia...................................................................................................................................................................160 19.8.2 Német.....................................................................................................................................................................169

19.9.Mozgás és testnevelés.....................................................................................................................................................178 19.10.Kertművelés..................................................................................................................................................................188 19.11.Szabad vallás.................................................................................................................................................................193 19.12.Gazdasági ismeretek.....................................................................................................................................................197 19.13.Erdőjárás.......................................................................................................................................................................203 19.14.Tanulásmódszertan........................................................................................................................................................206 19.15.A főoktatás egyéb részei................................................................................................................................................209 19.16.Képzőművészet.............................................................................................................................................................209

19.16.1 Festés...................................................................................................................................................................209 19.16.2 Rajz-grafika..........................................................................................................................................................218 19.16.3 Agyagozás-szobrászat...........................................................................................................................................225

19.17.Kézimunka....................................................................................................................................................................230 19.18.Kézművesség-famunkák...............................................................................................................................................239 19.19.Euritmia........................................................................................................................................................................244 19.20.Dráma...........................................................................................................................................................................253 19.21.Zene..............................................................................................................................................................................261 19.22.Tantárgyi rendszer és óraszámok...................................................................................................................................273

I. SZ. MELLÉKLET: EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM....................................................................................276

5 / 279

A PEDAGÓGIAI PROGRAM SZELLEMI ALAPJA

1. A WALDORF-PEDAGÓGIA A VILÁGBAN, MAGYARORSZÁGON

A Waldorf-pedagógia megalapítója, Rudolf Steiner 1861-ben született az akkori Osztrák-Magyar Monarchia (ma Horvátország) területén lévő Kraljevecben, és 1925-ben halt meg a svájciDornachban. A pedagógia elnevezése pedig onnan származik, hogy az első iskolának a megnyitásátEmil Molt, a stuttgarti Waldorf-Astoria cigarettagyár tulajdonosa kezdeményezte. Ő kérte fel Stei-nert, hogy a gyárban dolgozó munkások gyermekei számára szervezze meg az általa megálmodotttizenkét évfolyamos, egységes iskolát. 1919. szeptember 7-én nyolc osztályban mintegy háromszázdiák kezdett az első Waldorf-iskolában tanulni.

Az 1920-as években sorra alakultak a Waldorf-iskolák Európa különböző országaiban, Ma-gyarország is az elsők között követte a németországi példát. A hazai Waldorf-iskola létrehozásaNagy Emilné Göllner Mária (1894–1982) nevéhez fűződik, aki férje, az akkori igazságügy-minisz-ter támogatását élvezve vitte véghez ezt a feladatot. Az iskola 1926 szeptemberében indult, két osz-tállyal és mintegy húsz növendékkel. A nácik hatalomra kerülése azonban megpecsételte az iskolasorsát, amely 1933-ban kénytelen volt bezárni a kapuit.

A II. világháborút követően azonban a Waldorf-intézmények száma szerte a világban folya-matosan emelkedett. Az ezredfordulón közel 900 iskolában kb. 170 ezer, míg mintegy 1700 óvodá-ban kb. 50 ezer gyermek nevelése folyt a Waldorf-pedagógia elvei szerint. Magyarországon 1988-ban, a solymári óvoda megnyitásával folytatódott a Waldorf-mozgalom, amelynek egyik vezéralak-ja a jól ismert gyermekpszichológus, Vekerdy Tamás volt. Ma már a Waldorf-iskolák száma megha-ladja a 30-at. Ezek közül jó párban már felső tagozatos (középiskolai szintű) képzés zajlik.

2. A SZÉKESFEHÉRVÁRI WALDORF KEZDEMÉNYEZÉS RÖVID TÖRTÉNE-TE

Jelenlegi szülői csoportunk egy korábbi kezdeményezésből nőtte ki magát, akiktől Egyesüle-tünket, az óvoda Tündérzug elnevezését, illetve további segítséget és támogatást kaptunk. Ennektükrében a 2014. januárjában induló aktív tevékenységünket már több évi közös munka előzte meg,és számos család fáradozott azon, hogy megyénkben Waldorf intézmény jöjjön létre. Mindeközbenkialakítottuk azokat a feltételeket, melyek biztosítják, hogy a Waldorf szellemiségnek megfelelő pe-dagógiai és közösségi munkát végezhessünk. Úgy éreztük, hogy kezdeményezésünk megerősödöttés megérett arra, hogy elindítsuk iskolánkat is. Ez a 2015/16-os tanévben 3 osztállyal (1. osztály, 2.osztály és 3.-4. összevont osztály) sikerült. Közösen választottunk nevet az iskolának: FEHÉR VÁRWALDORF ISKOLA (teljes nevén Fehér Vár Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Is-kola), mellyel a székhelyen kívül a tisztaságra, a védelemre és az összetartó erőre szerettünk volnautalni. Az első év tapasztalatai és az időközben megnövekedett osztálylétszám alapján úgy döntöt-tünk, hogy a 2016/17-es tanévben az összevont osztályt külön osztályokra bontjuk, ezzel is tanuló-ink még inkább életkoruknak megfelelő fejlődését biztosítva. A fentiek értelmében 2016 szeptembe-rében az új első osztállyal együtt öt osztály kezdi meg nálunk az iskolai munkát.

6 / 279

3. A WALDORF-PEDAGÓGIA SZELLEMI HÁTTERE

A Waldorf-pedagógia mögött álló világ- és emberszemlélet: az antropozófia (=„emberi böl-csesség”), amely a mai modern emberben egyre égetőbben felmerülő kérdésekre – „Ki vagyokén?”, „Honnan jöttem és hová tartok?”, „Mi az életem értelme?” – keresi a választ.

Hiszi és vallja, hogy a világ földi és égi egység. Azt hirdeti, hogy minden emberi élet egyediés megismételhetetlen, valamint azt is, hogy minden ember meghatározott életcélokkal érkezik aföldre, s csak akkor tud teljes életet élni, ha azokat valóra is tudja váltani.Az antropozófia szerint a világ fejlődését előrevivő erő a szeretet. A világ és benne az emberi életminősége annak függvénye, hogy az emberek mennyi szeretetet sugároznak ki magukból a világba.

Az emberről alkotott felfogását tekintve az antropozófia az embert test, lélek és szellem hár-mas egységeként értelmezi, s ez az emberkép egyúttal a Waldorf-pedagógia alappillérét is jelenti.

Rávilágít az ember három lénytagja (test–lélek–szellem), három legalapvetőbb erőforrása(cselekvő akarat – érzés – gondolkodás), valamint fizikai testének hármas tagoltsága (fej–törzs–vég-tagok) közti összefüggésekre.

Eszerint a gyermek fejlődése hétéves szakaszokra bontható. Az első hét év során elsősorbana fizikai, a második hét év során a lelki, míg a harmadik hét év folyamán a szellemi fejlődés domi-nál.

Mindez azt jelenti, hogy a Waldorf-pedagógia az akaratot, érzést és gondolkodást az életkorisajátosságokkal összhangban igyekszik ápolni. Ezért is hívják a Waldorf-iskolákat a kéz, a szív és afej iskolájának.

4. A WALDORF-PEDAGÓGIA NEVELÉSI CÉLJAI, FELADATA

A Waldorf-pedagógia célja, hogy egészséges fizikumú, szabad lelkű és tiszta szellemű embe-reket neveljen. Ennek érdekében a gyermekben szunnyadó individuális képességek minél teljesebbkibontakoztatására törekszik, hogy a felnőtté váló gyermek

− be tudjon illeszkedni a társadalomba;− képes legyen saját sorsának szabad akaratból történő, tudatos irányítására;− megtalálja helyét és feladatát a felnőttek világában;− képes legyen megfelelni az élet különböző területein adódó kihívásoknak;− emberi konfliktusait nyíltan, őszintén és embertársait tisztelve kezelje;− objektíven lássa a világban zajló természeti-társadalmi folyamatokat;− jobbító szándékkal aktív szerepet vállaljon a világ sorsának alakításában.

A kibontakoztatásra váró, általános emberi képességek, lelki erők sokasága közül itt mostazokat szeretnénk kiemelni, amelyekről úgy érezzük, hogy a világ fejlődésének jelenlegi pontjánkülönösen fontosak és jövőbe mutatóak:

MoralitásA Waldorf-pedagógia nem kevesebbet céloz meg, mint annak megalapozását, hogy az ifjúvá

növekedett gyermek képessé váljon helyes morális ítéletek meghozatalára. Ez a legmagasabb rendűemberi képesség azt jelenti, hogy az ifjú – a jó, a szép és az igaz iránti elkötelezettség talaján állva –képes arra, hogy a világ egy adott történését különböző nézőpontokból objektíven közelítse meg, ésfelül tudjon emelkedni annak kizárólag szubjektív megítélésén, vagyis azon, hogy „nekem ez jóvagy rossz”. Ezen képesség kialakulása sok más, az alábbiakban tárgyalandó képesség meglétét fel-tételezi.

7 / 279

Helyes ítéletalkotó-képességEzen képesség azt jelenti, hogy valaki tudatosan képes egy adott kérdésben igaz információk

beszerzésére, valamint azok tárgyilagos rendszerezésére. Ennek kialakítása érdekében a 7–14. élet-év között a Waldorf-pedagógia nagy hangsúlyt fektet a gyermek realitásérzékének kifejlesztésére apontos megfigyelőképesség és alaposságra való törekvés kibontakoztatásán keresztül. Ezzel együttaz előítéletek kialakulásának elkerülése céljából tartózkodik a korai ítéletalkotástól, illetve a gyer-meket sem készteti ítélkezésre.

Tisztelet és hálaérzetA morális emberré válás elengedhetetlen feltétele, hogy valaki mélységes hálát érezzen

azért, hogy létezik, és azokért a lehetőségekért is, amelyeket az élet kínál számára. Ugyanilyen fon-tos egy nagyfokú tisztelet kimunkálása a világ minden teremtménye iránt, legyen az ember, állat,növény vagy ásvány.

Nyitottság a világ feléA Waldorf-pedagógia üzenete a gyermekeknek az, hogy a világ alapvetően jó, szép és igaz.

Igyekszik úgy hatni a gyermekre, hogy az megőrizze érdeklődését a világ dolgai iránt, és majd ifjú-ként is rá tudjon csodálkozni egy érdekes kőre, el tudjon merülni egy növény illatában, vagy gyö-nyörködni tudjon egy naplementében. Ezen túlmenően viszont egyfajta érzékenységet kíván ébresz-teni a gyermekben a világ problémái iránt. Azt kívánja elérni, hogy az ifjú érezze: szerepe van aproblémák megoldásában, és ebből kifolyólag saját környezetében, saját képességeinek és lehetősé-geinek megfelelően vegye is ki részét a világ alakításában.

FelelősségérzetA Waldorf-pedagógia arra törekszik, hogy életre keltse a gyermekben saját magával, minden

embertársával és az egész világgal szembeni felelősségérzetét. Megérezteti a gyermekkel, hogyminden cselekedetével, érzésével és gondolatával részese a világban végbemenő fejleményeknek, ésezáltal befolyásolja is egyben a világ folyását. Azt sugallja a gyermeknek, hogy az egész világ egy,és minden ember testvér.

Akarat, érzés és gondolkodás harmóniájaA Waldorf-pedagógia a három legalapvetőbb lelki erő: az akarat, az érzés és a gondolkodás

harmonizálására törekszik. Alapvető feladatának tekinti – a gyermek testi, lelki, szellemi fejlődésé-nek törvényszerűségeit messzemenően figyelembe véve – ezeknek az erőknek a folyamatos és ösz-szehangolt ápolását. Ez alapján azt vallja, hogy a három lelki erő a különböző életkori szakaszokbanmás-más intenzitással, valamint másféle módszerekkel és eszközökkel fejleszthető. A három erőharmonizációja kb. a 21. életév tájékán teljesedhet ki. Ekkor ideális esetben olyan ifjút sikerült ne-velnünk, aki két lábbal áll a földön, önállóan, tudatosan és logikusan gondolkodik a világról, gondo-lataihoz érzéseket képes társítani – mindezek alapján pedig pontosan tudja, hogy mit akar – és el-képzeléseit szabad akaratából vezérelten meg is tudja valósítani.

Jó beszéd- és vitakészségAz emberi kommunikáció legalapvetőbb eszköze az emberi szó, a beszéd. Ezért a Waldorf-

pedagógia fontos nevelési feladatának tartja a beszédkészség fejlesztését, amely a hangok helyesmegformálásától a mondatok helyes megszerkesztésén keresztül a beszéd tartalmi és formai szem-pontból is helyes összeállításáig ível. A beszédkészséghez – elsősorban a kamaszkortól kezdve –szorosan kapcsolódik az olyan vitakészség kifejlesztése, amelynek célja nem a vitapartnerek meg-győzése, hanem a tények érzelemmentes, objektív megvilágítása. Mindez egy nagyfokú önuralommellett olyan készségek előzetes kifejlesztését is igényli, mint pl. a lényeglátás, pontos, tudatos éslogikus gondolkodás, valamint egyfajta sűrítőképesség, amely alapjául szolgál annak, hogy valaki amondanivalóját tömören, de egyúttal lényegre törően tudja megfogalmazni.

8 / 279

SzabadságszeretetA Waldorf-pedagógia egyik fontos alapelve, hogy a gyermek a képességeit szabadon bonta-

koztathassa ki. Ezért fontos, hogy a gyermekben belső igény alakulhasson ki, amely őt képességei-nek fejlesztésére sarkallja. S ha ez megvalósul, akkor a teljes pedagógiai nevelési folyamat a gyer-mek bensőjén keresztül hat, és ezáltal egyben egyedivé is válik.A képességek belső indíttatású kibontakoztatása a szabadságérzet mellett azt is eredményezi, hogyaz így megszerzett ismereteket, tudást a gyermek magáénak érzi és az szervesen beépül személyisé-gébe. Ennek a folyamatnak az is eredménye, hogy a felnövekedett gyermek képessé válik az önálló,szabad cselekvésre, méghozzá úgy, hogy mások szabadságát, szuverenitását is messzemenően tisz-teletben tartja.

Összefoglalva tehát még egyszer hangsúlyozzuk, hogy a Waldorf-pedagógia a minél telje-sebb értékű ember kinevelésén fáradozik.

Ez egyrészt kézzelfoghatóan érzékelhető abban, hogy a gyermeket minden oldalról egysége-sen fejleszti. Megmutatja azt, hogy minden ember képes arra, hogy az intellektuális ismeretanyagelsajátításán túl megszólaltasson egy hangszert, verset írjon, megdolgozzon egy darab agyagot,megfaragjon egy darab fát, kertet műveljen stb. Ugyanakkor egy lelkileg szabad és erős egyéniségetis kíván adni a világnak. Ezen lelki erők megléte természetszerűleg csak jóval áttételesebben érzé-kelhető a tárgyszerű képességekkel szemben, de ezek a képességek lesznek azok, amelyek megala-pozzák a felnőtté vált gyermek viszonyát a világhoz.

A Waldorf-pedagógia ahhoz próbálja hozzásegíteni a gyermeket, hogy felnőttként harmóniá-ban tudjon élni saját magával és a külvilággal. Munkálkodjon benne egy nagyfokú bizalom az egészvilág iránt, amely megalapozza optimista életfelfogását. S akkor az ifjú képessé válhat arra, hogyszeretettel közeledjen a világban minden és mindenki felé.

9 / 279

ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

1. AZ ÓVODA JELLEGÉNEK BEMUTATÁSA, HELYZETKÉP

Óvodánkat – más Waldorf óvodákhoz hasonlóan – szülői kezdeményezés hozta létre. A csa-ládokban az a vágy fogalmazódott meg, hogy olyan intézményt szeretnének a gyermekeiknek, amita gyermekek a családi élet folytatásaként élhetnek meg. Ahol közelebb vannak a természethez, sza-badabb maradhat kreativitásuk, önmagukká válásuk teljesebben történhet meg. Ahol a dolgok az őritmusuk, fejlődésük, érésük szerint történnek. Ahol szerető és biztonságot nyújtó közeg veszi őketkörül. Úgy találtuk, hogy ezek az elképzelések a Waldorf-pedagógiában kapcsolódnak össze. Így avágyak kialakították a közös célt, hogy Waldorf Óvodát alapítsunk.

Az óvoda jellegéből adódóan az alapítás után is nagyban épít a szülői közösség munkájára.(Alapítás körüli teendők, adminisztratív, anyagbeszerzési, konkrét fizikai segítséggel járó munkála-tok elvégzése, az induláshoz szükséges anyagi források felkutatása, szponzorok keresése, és a ké-sőbbiekben az óvodai működéshez szükséges segítségnyújtások.) A fenntartó egyesületként műkö-dik, ahol a szülők tagként valódi döntési jogkörrel rendelkeznek egyes óvodát érintő kérdésekben.Az óvoda fenntartója a Székesfehérvári Waldorf Egyesület. A fenntartó feladata, hogy ellássa azóvoda szakmai és törvényességi felügyeletét és biztosítsa a zavartalan működés feltételeit.

Az óvoda épülete egy családi házban kapott helyet, mely régen uszodaként, majd magánóvo-daként funkcionált. Nagy átalakításokra így nem volt szükség, minden adott volt - az előírásoknakmegfelelően- az óvodai használatba vétel tekintetében. Az egyesület bérli a családi házat, melyhezegy kicsi udvar tartozik, mely U alakban veszi körbe az épületet.

Az óvodai ellátás – a szülői igényeket tekintve - egész napos. Vegyes életkorú gyermekeketvárunk 3-7 éves korig. ( A Waldorf-pedagógia szerint az óvodaérettség a gyermek 4 éves korára te-hető, ám a jelenlegi törvénykezés figyelembe vételével - három éves kortól kötelező az óvodai szak-ellátás- 3 éves gyermekeket is felveszünk. ) 30 fő a maximális csoportlétszám. A gyermekek magaslétszámára való tekintettel csoportbontással dolgoznak a pedagógusok.

Az épületen belül Családi Napközit is üzemeltet az Egyesület (Kököjszi Családi Napközi),melynek maximális befogadó képessége 7 fő. A csoportok között az átjárhatóság pedagógiai okok-ból biztosított.

Sajátos nevelési igényű gyerekeket óvodánk nem tud befogadni.Óvodánk nyitott a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó családok fogadására is.

2. A WALDORF-PEDAGÓGIA EMBERKÉPE

A Waldorf-pedagógiának az európai hagyományokban gyökerező antropológiai felfogása azembert - az emberi lény legbensőbb magját - transzcendens eredetű individualitásnak tekinti.Minden individualitás egyetlen és egyszeri.

Nemcsak minden ember ujjlenyomata különbözik, hanem én-struktúrája is. Ebben az érte-lemben az individuum rejtélyes, megközelíthetetlen mások számára, de saját maga számára is soká-ig ismeretlen. Öntudatra kell ébrednie a világ és a többi ember megismeréséhez, fel kell fognia azindividualitás szabadságát, amely egyben felelősségvállalás is. E felfogás szerint az emberi lét céljaaz egyén erőinek mind teljesebb kifejtése a világ, s a többi ember javára is.

A megtestesült és magát testiekben és lelkiekben kinyilvánítani törekvő individualitásnakvannak az életkorral változó, megismerhető, regisztrálható törvényszerűségei. Mind testi, mind lel-ki, mind szellemi értelemben leírhatóak és nyomon követhetőek ezek a változások, amelyek megle-hetős határozottsággal különítik el az egyes életkori szakaszokat egymástól. Más-más szükségletek

10 / 279

és képességek lépnek fel az egyes életkorokban, ezen túlmenően jellegzetes alkati, temperamentum-beli sajátosságok is felismerhetőek.

A nevelés, s majd az önnevelés célja és feladata: segítséget nyújtani ahhoz, hogy az ember afejlődési útján egészségesen haladva, a lehetőségek széles körével úgy kerüljön kapcsolatba, hogyképes legyen kiválasztani a személyiségének megfelelőt. Így váljon testileg egészséges, lelkilegszabad és szellemileg kreatív emberré. Képes legyen arra, hogy saját akaratát, érzelmeit és gondol-kodását önálló és felelős életvitelre fordítsa, környezetét ne visszautasítsa, hanem emberségesebbétegye.

3. A KISGYERMEK

Rudolf Steiner szerint az élet valósága nemcsak azt foglalja magában, ami szemmel látható,hanem rejtett mélységeiben egy eljövendő állapotot is hordoz. Így minden gyermeket, mint a „jövőcsíráját” lehet szemlélni, aki az őt nevelő egyént arra indítja, hogy új képességeket fejlesszen ki ma-gában: tanulja meg a jövő jeleit minden jelenségében, minden gyermekben felfedezni, megismerni,ápolni. Ilyen értelemben a Waldorf-pedagógia - alapítója, Rudolf Steiner szerint - az emberben élőszellemi individualitást a világban élő szellemiséghez akarja vezetni.

3.1. A kisgyermek, mint a világra nyitott érzékszerv

A kisgyermek érzékleteiben él. Minden, ami a környezetében történik, akarva-akaratlanulhatást fejt ki rá. A látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás benyomásai töltik ki belső világát, ezek irá-nyítják és vezetik tapasztaló, megismerő tevékenységében. (S ezen túlmenően természetesen a „töb-bi” érzéklet, mint például a nagy fontosságú egyensúlyérzékelés vagy a saját mozgásokat visszajel-ző kinesztetikus érzékelés.)

A gyermek azonban nemcsak a fizikai világot érzékeli, hanem a pszichikus világot is. Ezenbelül elsősorban a számára fontos másik embert - az anyát, apát, testvéreket, majd az óvodapedagó-gust.

A Waldorf-pedagógia felfogása szerint a gyermek nemcsak kommunikatív és metakommuni-katív jelzésekben fogja fel a másik ember pszichikus állapotát, realitását, hanem mintegy közvetle-nül is. Átél - ha nem is tudatosan - olyan gondolatokat és érzelmeket, melyeket a környezetében élő,számára fontos személyek gondolnak és éreznek. Az első években még nagyon közel áll egymáshoza testi és a lelki fejlődés, és így számos kölcsönhatás figyelhető meg: ha szeretettel, figyelemmel,örömmel, pozitív érzéssel és gondolattal veszik körül a kisgyermeket, akkor az kedvezően hat az őérdeklődésére, az érzékelés intenzitására. Egy ingergazdag, sok érzékszervet igénybevevő környezetelőhívja a gyermek belső aktivitását, erősíti a tevékenységekben, mozgásban is megnyilvánuló „tes-ti intelligenciáját.

Nagyon fontos, hogy a gyermeknek elég ideje legyen arra, hogy a saját tempója szerint tudjafelfedezni a világot, feldolgozni tapasztalataiból származó élményeket, és elsajátítani a sokféle mi-nőséget, különbözőséget mindegyik érzékszerv területén. A kisgyermeket környező felnőtt világ fe-lelőssége és egyben feladata, hogy biztosítsa az ingergazdag fizikális, pszichés környezetet, és hogy

a gyereket ne „csapja be” érzékleteiben. Ezért javasolt a természetes anyagok használata, afajsúly és a felületi viszonyokat „tévesen” reprezentáló műanyagjátékokkal szemben (az állat sző-rös, a fém fémes tapintású és nehéz stb.) Mindezen felül a nevelőnek megfelelő belső tartalmakkal -érzelmekkel és gondolatokkal - kell a gyermekek közé lépnie.”

11 / 279

3.2. Az óvodáskor sajátos képességei: utánzás - játék - fantázia

Az utánzás

A kisgyerekkori tanulás legfőbb formája az önkéntelen figyelem által vezérelt spontán után-zás. Az utánzás első feltétele az érzékszervek megfelelő működése, a már születéskor elkezdődőérése és tagolódása. A kisgyermek nem tudja nem utánozni azt, amit érzékel, átél, megtapasztal.Ilyen értelemben a kisgyerek „kiszolgáltatott” érzékelő és „kiszolgáltatott utánzó” - testi és lelki ér-telemben egyaránt.

Spontán utánzással tanulja meg a gyermek az anyanyelvét. Ez olyan rendkívüli teljesítmény,melyhez hasonlóra a későbbiekben nemigen lesz képes. (Ha ezt a tanulási folyamatot direkt tanítás-sal és korrigálással akarják serkenteni, az eredmény rossz is lehet: a gyerek később kezd el és eset-leg rosszabbul fog beszélni.) Hasonló a helyzet a járás tanításával is: siettetés, erőltetés, iskolás érte-lemben vett tanítás mind ortopédiailag, mind az egyensúly-érzékelést illetően, mind pszichikusankáros. (A gyermek bizonytalanabbul fog járni, nehezebben korrigál, így veszélyesebben esik.)

Az utánzásban a gyermek nemcsak a test mozgását és ügyességét utánozza, hanem - mivel atest és a lélek kisgyermekkorban még nagyon szoros összefüggésben áll – a lelki folyamatokat is. Agyermek például az öregkor érzelmeiről is tapasztalhat valamit, ha egy öregember járását, mozgá-sát, fejtartását utánozza. A felnőtt számára döbbenetes mélységben tudja beleélni magát a másik em-ber helyzetébe, mivoltába, lényébe.

A gyermek a cselekvést éli át, és ebből kiindulva kötődik érzelmileg a tapasztaltakhoz. Majdutólag fogja felfedezni a folyamatban megjelenő képzeteket és fogalmakat. A felnőtt a gondolkodás-sal kialakított fogalmak és információk alapján mérlegeli cselekvésének lehetőségeit. A lelki képes-ségek sora a gondolkodást, az érzést és a cselekvésben megnyilvánuló akaratot, motivációt illetőenellenkező irányulást mutat a felnőtt és az óvodás viselkedésében.

A kisgyermek nem a szóból tanul, hanem a szemlélődésből, tapasztalatból, cselekvésből. A Waldorf-pedagógia egy olyan érzéket is elismer, amellyel a gyermek csak a szemlélt moz-

gásokat, cselekvéseket érzékeli és követi úgy, mintha ő maga is végrehajtotta volna ezeket. (Össze-függést lát ebben az értelemben a test mozgékonysága, valamint a később kifejlődött belső érzelmekés gondolkodás mozgékonysága között.)

A kisgyermek tehát elsősorban utánzással tanul, és ehhez megfelelő követendő mintákat kelllátnia és átélnie maga körül. Látható, hogy a gyerekek mélységesen élvezik a cselekvésekben meg-nyilvánuló emberi munkát, a munkáját szerető és az azzal azonosuló ember látványát. A megfigyelt,átélt és megtapasztalt cselekvések sorrendjéből a gyermek leolvassa azok tartalmát, és nagyon fon-tos, hogy ő maga fogalmazhassa meg az ily módon megszerzett tapasztalatainak értelmeit és ma-gyarázatait.

Az utánzásos tanulásnak és spontán érlelődésnek ezen sajátosságai az egész kisgyermekkortjellemzik, mintegy a hetedik életév fordulójáig, amikor az önkéntelen, igen intenzív, de könnyen el-terelhető figyelem helyébe a sokkal kisebb hatékonyságú, ám a tárgynál már megtartható szándékosfigyelem lép, s a gyerek képessé válik a szóbeli, verbális tanítás befogadására.

A játék

A Waldorf-pedagógia nagyon komoly szerepet tulajdonít a gyermek játékának. A játszógyermekben megjelenő természetes erőket és képességeket óvni, ápolni és erősíteni kívánja.

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége.Mint a pszichológiai kutatások eredményeiből tudjuk, a kisgyermek a külvilágból és saját

belső világából nyert tagolatlan benyomásait játékában vetíti ki, s ott újra szemügyre véve tagolja. Ajáték szabad kell, hogy legyen, csakis így vezet céljához, az egyéni benyomások feldolgozásához.

12 / 279

A játszó gyermek örömmel és megelégedettséggel követi a belső világából fakadó indíttatá-sokat, melyek így egész szervezetét erősítik. Ezt fizikai külsejében friss arcszíne, meleg keze, lába,csillogó szeme jelzi. A szabad játékban megjelenő, sokszor nagyon erős lelki és egyben testi aktivi-tás a keringési rendszer egészséges kialakulását is elősegíti. A gyermek belső indíttatása, akarataúgy jelenik meg szabad játékában, mint a tanulási és megértési vágy, a mozgás- és tettvágy, az ér-zelmi kötődés vágya, s alkotó erejének kifejeződése.

A gyermek nem kis felnőtt! A gyermekkor sajátságos létforma, saját szükségletekkel és lehe-tőségekkel.

A Waldorf-pedagógia azt állítja, hogy a természetben található lehetőségek változásai éssokszínűsége adják a legjobb teret, a gyermek különböző játékformáihoz. Komplex élményt adnak,amelyre a gyermek a számára éppen szükséges játékkal reagál (érzékszervi, funkciós, explorációs,konstruktív játékok egészítik ki a szimbolikus és szerepjátékot).

A fejlődés folyamán változó játékformák megfelelő játékeszközöket igényelnek. Fontos,hogy a benti játékszerek is tartalmazzák a szabadban található, érzékszervek számára kínált változa-tosságot, hívják elő a gyermeki fantázia minél gazdagabb érvényesülését. A gyermek szabad játékaközben megismerheti a tárgyak tulajdonságait, valamint saját akaratának és szabadságának határaitis. Eközben kipróbálhatja és megtapasztalhatja a megfelelő viselkedési formákat játszótársaival, ez-által így fejlesztheti szociális képességeit.

A Waldorf-pedagógia összefüggést lát a gyerek játék közben megjelenő magatartása s maj-dan a felnőttkori munkához kapcsolódó magatartása és életvitele között. Célja, hogy ebből az „átfű-tő melegből”, amely erőként lép fel a gyerek játékában és jelzi valódi belső aktivitásának teljes ki-elégítését, minél többet mentsen át a későbbi életszakaszokra is.

A fantázia

A gyermekben természetesen megjelenő erőket (teljes figyelem az érzékelésben, utánzásostanulás, fantáziadús játék) úgy kell segíteni, hogy a gyermek szabadon tudja azokat felhasználni sezzel fejleszteni. Mindezekhez megfelelő környezet, tér és idő szükséges.

A modern élet szokásai és hatásai sokszor nem kedvezőek a gyermeki játék számára és aszabad tapasztalat megszerzésére. Nagyon szűk és kevés a szabad mozgástér - főleg a városi gyere-kek életében -, miközben túl sok az élmény és az információ, amit „időhiány” miatt nem tudnak fel-dolgozni. Felgyorsult, rohanó világunkban kevés az idő arra, hogy a tárgyakkal, az emberekkel tar-tós kapcsolatot teremtsen a gyermek és érzelmi kötődést alakítson ki.

A technikai fejlődés folyamán áttekinthetetlenné vált az emberi munka érzékelhető folyama-ta. (Évtizedeken át a gyermek közvetlen környezetében, szeme láttára folytak a mindennapi létfenn-tartó tevékenységek, a tehénfejéstől a kenyérsütésig; a fonalak fonásától a szövéséig.) Ma már azóvodáskorú gyerek is a megfelelő tapasztalatok hiányában a televízióra, könyvekre, magyarázatok-ra, tanításokra szorul, miközben az életkorának megfelelő tanulási módszer (utánzásos tanulás, sza-bad játék) nem érvényesülhet. A felnőttek világából származó divatáramlatok kényszerítően irányít-ják, torzítják el a gyermek fantáziáját: élményekhez csak a megvásárolható holmik által juthat.

A mese a fantázia táplálója, a maga törvényeivel erkölcsi útmutató. Ha a mesének nincs va-lóságos viszonya az örök emberi lelki tartalmakkal, akkor a fantázia öncélúvá válik, nem ad lelkitáplálékot, fantasztikum lesz, s ezzel károsítja a gyermek belső világát.

A fantázia, mint elemi gyerekkori képesség, mint a játékot megváltoztató „elvarázsoló” erőeleveníti és mozdítja meg a gyerek belső világát. Ennek tisztaságát - kapcsolatát a valódi pszichikusvilággal - biztosítani és őrizni a felnőtt feladata.

Születéstől két és fél éves korig a gyerek öntudatlanul teszi, amit tesz. Nem gondolja meg,hogy mit tanul éppen, hanem elsősorban testi ügyességét gyakorolja teljes odaadással, fáradhatatla-nul. Utánzással mindent úgy vesz át, ahogy az a környezetében él,ahogy azt tapasztalja,tanulja,utá-nozza.

13 / 279

3 éves kor körül ébredezik az öntudat: a gyerek felfedezi a saját lénye és az őt körülvevő vi-lág közötti különbséget. Még úgy gondolkodik, ahogy a környezete. A játékban még nem együttmű-ködő, mindent szeretne birtokába venni és kipróbálni. Érzelmeiben a környezetétől függ, mindentátvesz és mindenre reagál.

A 3. és az 5. életév között két új képesség jelenik meg: a gyerek fantáziája (belső képteremtőképessége) és az emlékezet gyerekkori formája. A totális utánzás gyengül, és a fantázia segítségévelváltoztatni kezd azon, amit megél. A sajátját - ami rá jellemző, ami belülről fakad - már bele tudjavinni a dolgokba. Bizonyos távolságtartás lép be a környezete és ő közé, kialakul a függetlenségelemi formája. A gyerek reagál a környezetéből jövő ingerekre, fantáziadús játékával építi belső vi-lágát. Külső dolgok és tárgyak adják a játékötleteit.

Céltól független tevékenységeket is végez, vagy nagyon gyorsan terv nélkül változtatja cél-ját; három-négy évesen kezdi el felfedezni a másik embert. Kezd adni-venni, elosztani, ehhez aszükséges tapasztalat öt éves kor körül fejlődik ki.

Az 5. és a 7. életév között a gyerek végtagjai egyre ügyesebbé válnak. Aki eddig fantáziadú-san és kreatívan játszott, krízist él meg, mert hiányozni kezdenek - fogyóban vannak - az ötletei.Külső dolgok közvetlen indítása helyett fokozatosan mutatkoznak meg a jelei annak, hogy magatervezi a játékát. A belső képben kidolgozott előzetes elképzelés szerint keresi ki a gyerek a megfe-lelő anyagot és tárgyat a játékához, amely még mindig szoros kapcsolatban áll élményeivel és ta-pasztalataival. Érzéket fejleszt ki a többiek szükségletei iránt, másokért, másoknak is csinál dolgo-kat.

3.3. Az iskolaérettség

A Waldorf-óvodából kilépő gyerek erre irányuló külön erőfeszítés nélkül iskolaérett, ez álta-lában a hetedik életév folyamán következik be. Ez az érettség megnyilvánul mozgásában, játékában- annak sokféle fent felsorolt formájában -, a szociális életében és az ehhez kapcsolódó kommuniká-cióban, az anyanyelv használatában, a környezet ismeretében, a számok világában, valamint a me-sék, mondókák és versek birodalmában való jártasságában.

Az iskolaérettség legszembetűnőbb jelei a fizikai, testi változások, melyek ebben az életkor-ban radikálisan jelentkeznek a gyerekeknél: A test arányai megváltoznak, s ennek következtében agyerek fizikai képességei is. Nem csupán a nagy, aktív mozgásokban jelennek meg új elemek, mintpéldául az, hogy tud szökdécselni, fél lábon ugrálni, labdát dobni és elkapni, masírozni, hanem alegaprólékosabb mozgásokban is finomodik az ügyessége, tud már csomót és masnit kötni, gombol-ni, varrni.

A szociális viselkedésben is fejlődés tapasztalható: A gyerek belső világa erősebb lesz a kül-sőhöz képest. A játéka céltudatos és tervezett, a tárgyakhoz való kapcsolódása megváltozik, konkrétcélokra inkább a speciálisan erre készített eszközök megfelelőek számára.

A barátságai már hosszabb ideig tartanak, elfogadott tagja az egész csoportnak. Arra is vanmár érzéke, önuralma, hogy a másiknak szót fogadjon, ajánlott tevékenységbe is be tud kapcsolód-ni. A gyerek belső egyensúlya engedi, hogy a különböző helyzetekhez alkalmazkodjon. Képes arra,hogy utasításokat hajtson végre, kötelességeket vállaljon, melyeknek teljesítése örömet szerez nekiés önbizalmát növeli.

Alkotó tevékenységeiben is megfigyelhetjük az érettség jeleit: Rajzaiban törekszik a tudatoskomponálásra, figyelme a vonalról a felületre, a színekre helyeződik át, részletesebben kidolgozottemberformát rajzol, rajzaiban megtalálható a szimmetria.

Érzelmi élete is sokkal összetettebbé válik: Szereti elmesélni álmait, szeret sugdolózni, titkottartani; mindez azt mutatja, hogy kezd különbséget tenni a külső és a belső világ között, a kívánságés a valóság között. Érzelmeit jobban kezeli, kevésbé adja át magát viharos érzéseknek, nyugodtab-bá, kiegyensúlyozottabbá válik. Vágyik arra, hogy a felnőttben követendő és követhető tekintélytlásson, akit szeretetből megajándékozhat bizalmával.

14 / 279

Gondolkodásában is új tartalmak jelennek meg: Az iskolaérett gyerek képes igazi kérdéseketfeltenni, 10-15 percig koncentrálni szabadon vállalt munkájára, valamilyen feladatra, tárgyra, össze-függésekben gondolkodni, valamit pontosan megmagyarázni, folyamatosan tisztán beszélni. A gye-rekben kialakul az ok-okozati gondolkodás, helyesen használja a múlt időt, emlékezete tudatossáválik. Mindezek képessé teszik őt arra, hogy a későbbiekben új gondolati struktúrákat fogadjon be.Most már várja az iskoláskor tanulási formáit.

4. A WALDORF-ÓVODA CÉLJA ÉS FELADATAI

4.1. A Waldorf-óvodai nevelés alapgondolatai

A Waldorf-óvodapedagógia a későbbi egészséges életvitelt akarja megalapozni munkájával;e tevékenység eredményei ennek megfelelően csak a későbbi életszakaszokban mutatkoznak majdmeg teljes mértékben.

Minden egyes gyerekben megnyilvánul a sokrétű emberi természet, melyet az óvónő tiszte-lettel tanulmányoz. A pedagógus a gyerek megnyilatkozásaiból „tudja meg”, hogy mire van szüksé-ge a gyereknek, s ezek nemcsak szóbeliek, hanem ugyancsak sokrétűek: ezek közé soroljuk példáula test-meleget, az egészség-betegség jeleit, a lelki állapotok megnyilvánulásait s a tudati fejlődésmegtapasztalható mozzanatait is. Ez speciálisan kimunkált megfigyelést igényel, amely ítélet- s elő-ítélet-mentes. Nem engedi a szabadon feltörő kritikát; sőt nehézségeket leküzdő szeretetteljesegyüttélést vállal a gyerekkel, amelyben a gyermek emberi méltóságát megőrizheti.

A Waldorf-óvodai nevelés a gyerekben működő természetes erőket támogatja, úgy hogy agyerek szabadon tudja azokat alkalmazni, fejleszteni. Ez szeretetteljes, meleg légkört kíván, amelybiztosítja a megfelelő fizikai és pszichés környezetet, s kizárja a zavaró és erőszakos befolyásokat.

A cselekvés, az érzés és a gondolkodás fejlődésében figyelmes, tapintatos vezetéssel segítiaz óvónő, amely nem engedi a túlterhelést, hanem védi a gyerek saját érésének és kibontakozásánaktempóját. Lehetőséget nyújt arra, hogy a gyerek saját útját a megfelelő módon találja meg, s ezenegyre önállóbban járjon.

Óvni kívánja a gyermek fejlődő belső világát, fokozatos érlelődését segíti elő: ott ajánl segít-séget, ahol a gyerek éppen tart, és megvárja, hogy a gyerek önállóan találja meg a következő lépé-sét.

Elvárások helyett érzelmi biztonságot, védettséget nyújt: A nevelő törekszik megérteni agyerek világát, s tiszteli alakuló világképét.

Az óvónő tudatában van annak, hogy minden érzékelés kihív a gyerekből válaszként egybelső gesztust, megmozdulást, amit majd annak átélése után, képszerű, álomhoz hasonló szemlélet-ben dolgoz fel. Ha ezt a folyamatot nem sürgetik, akkor a természetes érési folyamatok biztosítják asajátos gyerekkori erők (teljes figyelem és nyitottság, fantázia, kezdeményezés – mint akarati erő,eredetiség és szociális érzés) átmentését a későbbi életszakaszokra is. A külső, a nevelő által gyako-rolt vezetést a gyereki személyiség belső vezéreltsége helyettesíti, amely vezetés alapot képez a sza-bad önismeret által meghatározott közösségi élethez.

Az óvónő kivárja azt az időpontot, amikor a gyerek maga kezd cselekedni.

A Waldorf-óvodapedagógia ebben az életkorban mellőzni szeretné:

− A példakép és tapasztalati tartalmak hiányát.− Az idő előtti, túl korai fejlesztést.− A tevékenységekben vagy más módon megnyilvánuló egyoldalúságot.− A gyereket körülvevő s rá ható idegességet, hajszoltságot, – ebből fakadóan – a kez-

deményezési kedv hiányát.

15 / 279

− A rossz (beteg) példák követését, s ez által a nem egészséges testi-lelki diszpozíciókmegtanulását.

− Az elidegenedést (például a természeti és az emberi világ, az ember és ember közöttikapcsolatok átláthatatlanságát; az emberi munka és a mindennapi szükségletek kö-zötti összefüggés megtapasztalhatatlanságát).

− A magányosságot (ha a gyerek nem oszthatja meg belső élményeit mással).

4.2. A Waldorf-óvoda, mint burok – érzelmi biztonság – áttekinthető világ

A tárgyi, a szokásbeli, az érzelmi és a tartalmi környezet bölcsője kell, hogy legyen a gyerekfejlődésének, játékának és tanulásának.

A Waldorf-óvoda minden apró mozzanatával a kisgyerek életformáját szolgálja. Igyekszik jóminőségű táplálékot adni a gyerek testének, lelkének, egész személyiségének.

A gondozás szeretetteljes tevékenységei: a testápolás, a táplálkozás, a melegen tartás, az öl-töztetés-öltözködés nemcsak a gyerek fizikai szükségleteit elégítik ki, hanem egyben a lelkét isápolják, növelik biztonságérzetét.

Ezt az „anyai” gondoskodást a Waldorf-óvodában az óvónő tudatosan magára vállalja, mivelez nevelői tevékenységének, a gyerekekkel való kapcsolatának, meghatározó része: e tevékenységközben folyamatosan tájékozódhat a gyerek állapotáról, testi és lelki közérzetéről. Kis rítusok ala-kulhatnak ki e szokásos teendők körül. Fejlődése során a gyerek egyre önállóbban látja el testi szük-ségleteit, majd az óvónő mintáját követve, ő is felajánlja segítségét a kicsiknek. A családias kapcso-lat az egész csoportot átöleli.

A Waldorf-pedagógia az érzelmi biztonság fontosságát hangsúlyozza a kisgyerek pszichikusés mentális fejlődésében.

Ezt az érzelmi biztonságot elsősorban természetesen a családnak kell megadnia, de meg kell,hogy adja a gyereket fogadó első intézmény, az óvoda is, mely az anyát követve egyfajta szociálisanyaöl szeretne lenni a kisgyerek számára.

A Waldorf-óvoda áttekinthetővé teszi a mindennapi cselekvések világát a gyerek körül. A gyerek látja a felnőtt tevékenységében, hogy mi miből lesz (kenyér a búzából, baba a fa-darabból, stb.), így a későbbi életkorokban is otthonosan mozog az őt körülvevő világban, s nem lépfel az áthatolhatatlan elidegenítő érzés.

A Waldorf-óvoda az életünket és világunkat átszövő összefüggéseket megkísérli érzékelhe-tővé és tapasztalhatóvá tenni a gyerek számára.

Óvni szeretné a gyerekkort, hogy a gyerek csak lassan ébredjen fel a kreatív erőket felszaba-dító, képdús gyermeki álomvilágból. Ennek az a célja, hogy az „ébredés” után viszont valóban önál-lóan, biztosan, erőteljesen, éberen tudjon élni a világban.

A Waldorf-nevelés a gyerek individuális fejlődését differenciált módon segíti, és módotnyújt lényének a közösségben való kibontakoztatására is. Lehetőséget ad valódi közösség létrehozá-sára, melyben minden gyermeki személyiségre szükség van. Ezáltal, hogy „mindenkinek” van sze-repe, a „mindenkire szükség van” élmény és a szolidaritás érzése végigkíséri őket kibontakozó éle-tük során.

A Waldorf-óvodák csoportjai életkorilag szándékosan mintegy egyharmad-egyharmad-egy-harmad arányban foglalják magukban a három óvodai „évjáratot” (ezek az úgynevezett vegyes élet-kori csoportok). Ezzel egyrészt nem törik meg a család természetes közegét (testvérek), másrészt afelnőtt és kisgyerek között a nagyobb gyerekekben kitűnő közvetítőket találnak, akik a csoport szo-kásait, ritmusait, napirendjét is teljesen természetes módon hagyományozzák át – az utánzás által –az utánuk következőkre. Az óvónő által gyakorolt nevelési stílus, módszer is a gyerek utánzási ké-pességére épül. Követendő mintát nyújt a mindennapokban a maga tevékenységével, cselekvés-soraival, érzelmeivel, gondolataival.

16 / 279

A csoportvezető óvónő megteremti azokat a valós helyzeteket, amelyekben a gyerekek sajátigényeik szerint feltalálják magukat. Ha kívülről nem zavarják a gyerek önbizalmát, egyre növekvőönállósággal maga jelzi fejlődését: egyre több belső és külső aktivitást mutat, egyre jobban ő is kö-vetendő mintává válhat a többi gyerek számára. Mindez csírája egy későbbi, kreatív, az életben ter-mészetesen eligazodó személyiség kialakulásának.Az óvónő saját személyiségét állandóan fejleszti, ezáltal eleven példával szolgál a fejlődésben lévőgyerekek számára.

5. RITMUSOK

A kisgyerek saját testi ritmusai csak lassan válnak rendszeressé. A Waldorf-óvodapedagógiaezt a folyamatot úgy segíti elő, hogy a gyerek életét mindig ismétlődő, rendszeresen visszatérő idő-beosztással tagolja. Általában három év telik el az óvoda kezdete és az óvodáskor vége között. Elfo-gadott tény a vegyes életkorú csoportban, hogy minden gyerek máshol tart a fejlődésben, ezért tudá-suk és képességeik nem lehetnek egyformák. Az óvodapedagógusból sugárzó felfogásból biztatástérezhet mindenki a maga számára arra, hogy mindenhez van elég idő, és mindennek eljön az ideje.

A Waldorf-óvoda tudatosan él a ritmikus ismétlés én-erősítő, szorongásoldó hatásával.A témakörök, tevékenységek, művészeti foglalkozások, munkák, ételek, mesék, verses-dalos

ritmikus játékok visszatérnek évi, havi, heti és napi ritmusokban. Egészséges változásban élhetik áta gyerekek az elfeledésből lassan felmerülő felismerést, az örömteljes várakozás szakaszainak vé-gén a beteljesülést.

5.1. Az ünnepek ritmusa

Állandó ismétlődéssel térnek vissza az évkör ünnepei, a természet évszakonkénti változásais az ezzel összefüggő emberi munkák.

(Megtapasztalják, hogy a tél után újra kibújnak a virágok, visszajönnek a fecskék, gólyák ésősszel mindez újra eltűnik. Mindenben átélik elemi és jelképes szinten a vallásos ünnepek érzelmisorrendjét is, megjelennek az élet nagy állomásai: születés, halál, feltámadás - mindez kimondatla-nul.)

Egy-egy ünnepen a mindennapi élmények tudatosan kiválasztva töltenek be kijelölt helyet ésformát, s ezzel majd újra visszahatnak a hétköznapokra. Rudolf Steiner szerint az ünnepek az év ésaz élet forduló- és csomópontjai, amelyek a világmindenség szellemiségével kapcsolhatják össze azembert.

A természet szüntelen körforgásban, az évszakok váltakozásában - tavaszi újulásban, nyárifényben, őszi érettségben, téli álomban - éli ritmusát. Mindez a ki- és belégzés ritmusát követi, ésmegszabja az ember életét, munkáját.

A Waldorf-pedagógia felfogása szerint alvás és ébrenlét, nyár és tél, a ki- és belégzés hason-ló, egymást imitáló ritmusok, melyeknek az ember lényére gyakorolt hatását nem hagyhatjuk figyel-men kívül a nevelés folyamatában sem.

A tavasz és a nyár: kitágulás - kilélegzés, a megnyilvánulás és keletkező élet évszaka. A Földereje megmutatkozik: a rügyfakadás, növekedés, virágzás időszakát éljük.

Az ősz és a tél, ellenkező előjelű: befelé fordulás, koncentráció, a Föld ereje is, így a növé-nyek is visszahúzódnak.

A Waldorf-óvodában ünneptől-ünnepig ezekkel a ritmusokkal összhangban próbál élni óvo-dapedagógus és gyerek. Születésnapokon és az év ünnepein nemcsak személyes élményt élhet mega gyerek, hanem sokkal többet: a „közös emberit”.

17 / 279

Az ünnepek megformálását bizonyos tradíciók segítik, melyek részben ősi, népi hagyomá-nyokhoz kapcsolódó „természetvallásos” megértésből, részben - a mi kultúránkban - keresztényszokásokból, részben pedig átélhető „képek"-ből állnak.

Mivel a gyerek koránál fogva még nem értheti meg közvetlenül az ünnepek belső tartalmát,ezért az óvodapedagógus felelőssége ezeket a tartalmakat érzékekkel felfogható, átélhető formábaönteni számára. Az ünnepek megjelenítése minden évben új személyes viszonyt kíván az óvodape-dagógustól az ünnepek időtálló tartalmával és a jelképekkel. Ezekkel a jelképekkel, (melyeket köz-vetlenül él át és ért a gyerek) akarja körülvenni őt a hétköznapi életben.

Ezen a módon tudja az ünnepek mindenkori jelenidejűségét maga számára élővé, a gyerekszámára átélhetővé tenni, az évszakokhoz, a természethez, a hagyományokhoz új kapcsolatot terem-teni. Ezen kívül a csoportszobában tükröződnie kell az adott évszak hangulatának és az évkörön be-lüli ünnep jellegzetességének.

Ez megjelenhet: − A képválasztásban, a szimbólumokban (egy-egy képzőművészeti alkotás reprodukciója, álta-

lában képeslapnyi nagyságban) − A virág- vagy a termésdíszekben − A használatban lévő anyagok, terítők színeiben.

Mindezek helye lehet az úgynevezett évszakasztal vagy szép sarok, amely egyben a gyertyahelye is. Az óvodapedagógustól függően ez nagyon élő és élményt keltő sarok lehet a gyerekek szá-mára, ahol nap mint nap találkoznak a mesevilággal is, az ünnep tartalmával, a szertartások áhítatá-val, közös együttlétek élményeivel, emlékeivel. (Például: Karácsonykor itt van a betlehemes figurákés a jászol helye; ősszel itt bujkálhatnak a törpék, majd tavasszal a tündérek jelenhetnek meg itt.)

A természet átélésében nem elég „visszafordulni” a természethez. Pontosan meg kell figyel-ni jelenségeit, elmélyülni bennük, azaz el kellene sajátítani egy bizonyos „természetérzéket”.

A gyerekkel való eleven kapcsolatában az óvodapedagógusnak lehetősége van a gyerektőltanulni: felfedezni a már ismert világot is, úgy, mintha sose látta volna, átadva magát a megismerés-nek, mely erőként segíti őt.

Az ünnepeknek akkor van értelmük, ha azok nem üressé vált formák - csak kikapcsolódások- hanem megszületik az emberben az ünnepet teremtő erő. Ez az erő él a hétköznapok fáradhatatlankészülődésében, munkájában.

Ez a folyamat tevékeny, mégis türelmes várakozással teli. Van remény arra, hogy az ünnepeljön, és ragyogó fényével bevilágítja a környezetét és megszólít minket.

Minél hosszabb a ritmus, minél tovább kell várni, míg visszatér egy olyan jeles nap, mintpéldául a gyerek születésnapja, névnapja, amit az óvodástársaival együtt ünnepelhet, annál nagyobbérzelmi töltéssel éli meg a várakozást, a beteljesülést, majd a rá való emlékezést is.

Havonta egy, illetve két ünnep tartalmával találkoznak a gyerekek: A gyerekek születésnapja Aratás - betakarítás - hálaadás Szent Mihály időszaka Szent Márton időszaka Advent - Szent Miklós Vízkereszt - Három király időszaka Farsang A tavasz kezdő napja Húsvét Mennybemenetel Pünkösd

18 / 279

Szent János időszak - a nyár ünnepe

Vannak ünnepek melyeket a szülőkkel, a családokkal együtt ünnepelnek meg az óvodások és az óvónők:

Szent MihálySzent MártonAdventHúsvétNyár-ünnep

Egy-egy időszak ünneppel fejeződik be a Waldorf-óvodában, amelyre azt megelőzően hosz-szabb ideig „készülnek”. A heti és mindennapi tevékenységekben bekövetkező egyre gyakoribb, ámenyhe változásokból lehet érzékelni azt, hogy az ünnep közeledik már.

Az óvoda berendezése, színei, az évszakasztal virág- és növénydíszei, a választott mesék,versek és dalok tartalma, a tevékenységek és munkák jellege - mindez együtt egyértelmű nyelvenbeszél a kisgyerek számára érzékelhető szinten arról, hogy milyen időszakban él ő éppen. A hétnapjaihoz kötődő, mindig vissza-visszatérő azonosságok tagolják a hetet érzékletesen. Az óvodape-dagógus mindezt nagyon tudatosan alakítja ki, úgy, hogy a változásokat a művészeti tevékenységekheti ritmusában is fel lehessen fedezni: a rajzolás, festés, sütés, gyapjúkép-készítés és a viaszozás istükrözi az adott időszakot, és egyben alapanyagul is szolgál az ünneplés eszközeihez.

Ezek például így kapcsolódhatnak a heti művészeti foglalkozásokhoz: Lámpás a gyerek saját festményéből Papírsárkány, pillangó a gyerek rajzából Különböző formájú és fajtájú sütemények az ünnepekhez A betlehemes tál figurái viaszgyurmából Angyalok, nyuszik, madarak gyapjúból.

Évi, havi, heti ritmusok a Waldorf-óvoda étrendjé0ben is megjelennek. Havi változásbanmindig az idényjellegű zöldségek, gyümölcsök szolgálnak táplálékul, a hét napjait pedig a feldolgo-zott gabonafajták különböztetik meg.

5.2. A hét ritmusa

Napi művészeti munka/ Gabona

Hétfő: rajzolás/ rizs Kedd: gyurmázás/ árpa Szerda: gyapjúzás/köles Csütörtök: sütés/ rozs Péntek: festés/ zab

5.3. A nap ritmusa

A kisgyerek igényli az ismert és áttekinthető ismétlődésekkel tagolt időrendet. A családbanis fontos a kisgyerek számára az étkezések, a lefekvések és felkelések, a séták és más tevékenysé-gek tagolt rendje, ugyanúgy igényli ezt az óvoda rendjében is. A Waldorf-pedagógia a gyerek napjátúgy tagolja, hogy a koncentráltabb tevékenységek után mindig egy szabadabb következik. Ezáltalritmusa lesz a napnak, mint ahogy a lélegzésnél a ki- és belégzés váltakozik.

19 / 279

Így lesz képes a gyerek egészségesebben élni, mélyebben aludni, sőt egészségesebben léle-gezni fizikailag is. Ezek a folyamatok ugyanis jelentős mértékben függnek a lelki feltételektől. Hatúl sok az élmény, és túl kevés a szabad játék, amiben fel tudná dolgozni az élményeket, akkoregészségtelenül elfárad a gyerek; ha viszont túl kevés az élmény, akkor unalom és érdektelenség lépfel, ilyenkor nem alszik elég mélyen, és fáradtan ébred fel.

A napirend kiépítése az óvodapedagógus feladata, s ebben is természetesen nagymértékbentekintetbe veszi a helyi igényeket, lehetőségeket és szokásokat. Fontos szempontok a következők:

− Olyan rendszer alakuljon ki, hogy minden gyerek végig részt vehessen a csoport éle-tében (az óvodai napnak közös kezdése és befejezése van).

− Az ettől eltérő, esetleg már a nyitást megelőző vagy a zárást követő ott tartózkodásokmindig egyénileg megoldandó gyerekmegőrzési helyzetek legyenek.

− Egymás után következzenek inkább rövidebb időtartamú, az óvodapedagógus által„vezetett helyzetek”, és hosszabb „szabadon választott tevékenységek” (játék), fel-frissítő váltakozásban.

A különböző tevékenységek jellegét tekintve maradjon minden nap azonos felépítésű, de atartalma a heti, havi ritmusokban változatosan térjen vissza. Természetesen legyen helye a kivéte-leknek és kivételes alkalmaknak. Vegyék figyelembe a délelőtt és a délután közötti minőségi kü-lönbséget.”

A napi ritmus óvodánkban :

Reggel-délelőtt:

− Az óvodapedagógus egyedül kezdi a napot. Előkészíti a napi tevékenységeket. − A gyermekek érkezése, a segítő érkezése. − Szabad játék: a gyerekek önállóan játszanak, miközben az óvodapedagógusok a nap-

nak megfelelő háztartási munkát, kézműves tevékenységet végeznek. A gyerekekszabadon bekapcsolódnak az előkészített művészeti munkába és az ételkészítésbe,háztartási munkába. Az időszakot közös rendrakás zárja. Mind e közben megérkezika másik óvodapedagógus is.

− Reggeli kör: a gyerekek imaszerű verssel köszöntik a napot, dalokkal, versekkel „be-szélnek” az időjárásról a „mai napról”. Beszélgetnek.

− Ritmikus játék: verses, dalos, mozgással kísért „foglalkozás” vagy dramatikus játék − Tisztálkodás. Csipp-csöpp játék. − Szabad játék az udvaron: a gyerekek szabadon játszanak vagy bekapcsolódhatnak az

óvodapedagógusok kerti munkájába. − Rendrakás az udvaron, beérkezés, tisztálkodás. − Mese. − Ebéd − A szülők jönnek a gyerekekért, illetve elkezdődik a délutáni ritmus.

A délutáni ritmus:

− Takarítás. Tisztálkodás. Készülődés a lefekvéshez. − Pihenés. − Ébredezés, uzsonna.

20 / 279

− Szabad játék rendszerint az udvaron, illetve igény, helyzet szerinti foglalkozás bent.A szülők jönnek a gyerekekért.

A délutánosság:

A Waldorf-pedagógia a kisgyerek igényeihez igazodva ideálisnak tartja, hogy a délelőttióvodai tartózkodás után a gyerek visszatérhessen személyes élete színterére, a jól megszokott csalá-di otthonba. A közösségben kapott ingerek feldolgozásához a zavartalan feltételek elsődlegesen ittteremthetők meg, hiszen a kisgyereknek maga a közösségben való lét is tanulandó feladat, állandófigyelmet, alkalmazkodást kíván tőle. Amennyiben az otthoni pihenés nem lehetséges, a gyermekdélutáni elhelyezését az óvoda magára vállalhatja.

A délutánra való felvétel nem lehet automatikus, minden esetben egyéni, az egyes gye-rekre és családra vonatkozó döntést igényel.

Az óvónők és szülők személyes beszélgetésen vesznek részt. Az óvónők részéről fontos azalapos pedagógiai tájékoztatás a Waldorf-pedagógia általános, embertani szempontjairól, a délutánrendjéről; valamint a szóban forgó gyerek személyes fejlődéséről, óvodai jelenlétéről. A szülők ré-széről pedig szükséges a helyzetük kellő feltárása, csak ezután következhet a közös mérlegelés. Adöntést természetesen a szülőknek kell meghozniuk!

A tudatos, körültekintő döntés meghozása után a gyerek is könnyebben elfogadja a hosszabbóvodai tartózkodást.

Pedagógiai alapelvek:

A délutáni pihenő rendjének megfelelő módon illeszkednie kell a délelőtti óvodai élethez,annak természetes folytatásaként benne is meg kell valósulniuk a Waldorf pedagógia nevelési elvei-nek.

A délután fő feladata a gyermeket a délelőtt folyamán ért élmények feldolgozására, a pihe-nésre, lehetőleg elalvására szolgáló nyugodt környezet megteremtése. Ezért fontos, hogy az aktí-vabb délelőtt lezárása után a tevékenységek állandó ritmusban kövessék egymást. A fogmosás, a há-lóhelyek elrendezése, a vetkőzés-öltözés mind nyugalomban, ismert rendben vezetik a gyereket az„álmok-kuckója” felé.

A kisgyerek fokozott biztonságérzete igényli, hogy fizikailag is mintegy „burkot” képezzünkköré.

A csoportszobában rendezhetünk be a gyerekeknek kis hálóhelyeket. Paravánokkal, függö-nyökkel, a rendelkezésünkre álló bútorokkal különíthetünk el kuckókat, testvéreknek, esetleg bará-toknak közösen is.

Az álomba merülés lehetőségét minden eszközzel segíteni kell!Az óvónő melegséget árasztó mozdulatai, hanghordozása teremtik meg a kívánt álomszerű

hangulatot. Az óvónő tisztában van a fáradt, aludni készülő gyerek kiszolgáltatottságával, a helyzetintimitásával, így a lehető legnagyobb finomsággal, körültekintéssel és biztos határozottsággal vég-zi dolgát.

Az előkészületeket még rövid, halk beszélgetés zárja, az eltelt nap végig gondolása, előrete-kintés a szülők érkezéséig, majd végül ima és ének vezet át a teljes csend és testi-lelki nyugalom ál-lapotába. A pihenés ideje alatt az óvónő halk dúdolásával, jelenlétével veszi körül a gyerekeket.Előkerül a varródoboz, javításra váró ruhácskák, hímzés…

A délután jellege a délelőtt folyamán történt élmények feldolgozását hivatott segíteni, ígyébredés után sem kíván „új élményeket” adni a gyereknek.

A nagyobbak, akik nem igénylik már a délutáni alvást, egy hosszabb nyugodt fekvés és a ki-csik elalvása után képeskönyvet nézegethetnek, elővehetik körmöcskéjüket vagy segíthetnek azóvónőnek az uzsonna elkészítésében.

21 / 279

A délutánt uzsonna és a nap közös befejezése, a búcsúzás zárja.

5.4. Nyitva tartás, szünidők

A gyerek valódi szomatikus és pszichés szükségletei ebben az életkorban egyrészt megkí-vánják a családon kívüli kapcsolatépítés lehetőségét, másrészt mintegy félnapos, de inkább négy-ötórás csoportban tartózkodás után feltétlenül szükségük volna arra, hogy visszatérhessenek szemé-lyes életükbe.

Az óvoda a szülők munkaidejéhez többé-kevésbé alkalmazkodva reggel nyit. Nem túl korán,mert a gyereknek ki kell aludnia magát. (Reggel hét, fél nyolc tájban az óvodák általában nyitvavannak, s fél kilencig lassan minden gyerek megérkezik.) Ennek az időpontnak a betartását azért ké-ri az óvónő, hogy a (minimálisan 1 órai) benti szabad játékra lehetősége legyen minden gyereknek.

A Waldorf-óvoda igyekszik a szülőket arról tájékoztatni, hogy a gyerek érdeke megkívánná,hogy délben hazamehessen, mert maga a csoportban tartózkodás is fárasztó számára.

Az volna a kedvező, ha a gyerekek az ebédet már otthon ehetnék meg s a délutáni alvásután egy sokkal nagyobb és megnyugtatóbb személyes térben játszva és merengve dolgozhat-nák fel a délelőtti élményeiket.

„Természetesen ahol erre szociális okokból nincs lehetőség, ott a családdal közös mérlegelésés döntés után a Waldorf-óvoda magára vállalja, a gyerek érdekében a délutáni elhelyezést, szükségesetén más megoldások keresését.” Nagyon szerencsés, ha a gyerek ezt az időt esetleg egy másikcsaládban tölti el, amely egy vagy több gyereket fogad a csoportból. Amennyiben ilyen áthidalómegoldás nem lehetséges, akkor nagy gondot kell fordítani arra, hogy ezeket a délutáni órákat, amita gyerek az óvodában tölt, csak a megfelelő feltételek mellett vállalja magára a Waldorf-óvoda!

Külön óvónő(k)re van szükség és a napirend egészének gondos átdolgozására. (Semmikép-pen sem jó, ha a délutáni program abból áll, hogy a gyerek szüleit várja, miközben a többiekért márjönnek!)

Ebédeltetés, lefekvés és külön délutáni program szükséges. Művészeti tevékenykedésre, na-gyobb háztartási munkákra van ilyenkor lehetőség (befőzés, gyapjúfeldolgozás, mosás, vasalás,stb.), de ekkor is mindenképpen legyen a napnak közös befejezése a gyerekekkel.

A ritmikus váltásokba és változásokba tartoznak a pihenők és a szünetek, ugyanúgy, ahogyaz alvás hozzátartozik az emberi természet ritmusához. Negyedévenként szüksége van a gyerek-nek legalább kéthetes szünidőre, amikor a gyerek az óvodában szerzett tapasztalatait beleviszisaját életébe és feldolgozza.

A kifáradás hosszabb idő után többek között irreverzibilis dekoncentrálódási folyamatokatis elindíthat.

6. A WALDORF-ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI

6.1. Háztartási, kerti munkák, kézművesség

A gyerekek minden tevékenysége az óvónő jelenlétében vagy tudomásával folyik. Teljes fi-gyelemmel és mindig érdeklődve kíséri a Waldorf-óvónő a körülötte zajló eseményeket. Minden, acsoport életéhez szükséges munkát (öltöztetéstől kezdve a takarításig) az óvónő végez, a gyerekekelőtt.

Alapelv, hogy az óvodai időben az óvónő semmit se csinál, amit gyerekek nem utánozhat-nak. (Ezért az adminisztrációs munkára és a szülőkkel való beszélgetésre a gyerekekről csak a gye-rek távollétében kerít sort.)

Tudatában van annak, hogy valamennyi tevékenysége inspirálja és táplálja a gyerek szabadjátékát. Igyekszik úgy dolgozni, hogy a gyerek szívesen kapcsolódjon be a munkájába, őt utánozva.

22 / 279

Biztosítania kell azonban, hogy a gyerek – fejlődési fokától és életkorától függően rövidebb, vagyhosszabb idő múlva – a munka jellegű tevékenységek után visszataláljon a kortársaival való spontánjátékba.

A Waldorf-óvónő által végzett háztartási és kerti munkák zöme hasonlít egy régi, hagyomá-nyos háztartás munkáihoz, ahol nem gépek működnek, hanem az emberi kéz dolgozik.

E tevékenységek különbözőek lehetnek:− a mindennapi munkák (vásárlás, sütés, főzés, asztalterítés, ételosztás, mosogatás, rendrakás,

virágöntözés, állatgondozás, takarítás)− heti visszatérő munkák (mosás, vasalás, varrás, játékszer javítása, évszakasztal „felújítása”)− havi, évszakonkénti munkák (veteményezés, aratás/betakarítás, befőzés, gyapjú feldolgozá-

sa, selyemfestés).

Ezeket a munkákat az óvónő a (benti és kinti) szabad játék ideje alatt végzi, egymást áthatóritmusokban. A gyerekeknek lehetőségük van a különböző folyamatok átélésére. Példaként: Egyilyen tevékenységi kör az ültetés vagy palántázás, a termések leszüretelése, a befőzés, vagy a gabo-nák feldolgozása, mely tevékenységek többrétű és természetes módon épülnek be az óvoda minden-napi életébe.

Ősszel a gyerekek – a saját kézzel varrott – kis filczsákokban hazaviszik a búza vagy egyébgabonafajta magvait. Ezeket egész télen át őrzik tavaszig, amikor visszahozzák őket. A tavasz ünne-pe alkalmával elültetik a magokat egy tálkába és így megismerik a csírázó búzát. Kirándulásonvagy a kert elkülönített részén látják, amint a búza növekszik, kibontja kalászát, majd megsárgul.Talán módjuk van az aratást is szemügyre venni, s az aratás után a tarlón elhullott kalászokat felsze-degetni. Az óvodában aztán kibontják a magot a héjából s üvegekbe gyűjtik. Az óvodában, kis kézi-malmokon ledarálják a magokat, s a sárgás magból fehér liszt lesz. Néhányan, több kis csoportbantalán a boltba is elmennek és ott vásárolnak még búzát, rozsot, vagy más egyebet. Látják, amint aboltos méri az árut, s az óvónő fizet. Víz, só, kovász és még ki mit szeret bele – maguk gyúrják, da-gasztják a tésztát, s kis cipókat szaggatnak, majd letakarva kelni hagyják, s a sütőbe (kemencébe)teszik. Hamarosan az egész óvodát betölti a sülő kenyér illata. A kész, de még meleg cipót felvág-ják, megvajazzák és megeszik.

A gyerekeknek lehetőségük van különböző feldolgozó folyamatok átélésére is. Például:Gyapjút mostak, majd szárítottak a szabad ég alatt, ezután behozzák a tiszta gyapjút, majd elkezdő-dik a megmunkálása: kártolás és fonás, amit az óvónő egy rokkán végezhet, miközben énekel vagymesél az őt körülvevő gyerekeknek.

A fonás jó, nyugodt hangulatot keltő munka, főleg a téli időszakban. A gyerekek elkérhetik akész fonalat és az ujjukkal csomózhatnak, fonhatnak, horgolhatnak vagy esetleg az úgynevezett„körmöcskén” hosszú köteleket kötnek belőle.

Mindaz, ami elkészült, felhasználható a játékukhoz, például lókantár is lehet belőle. Meleg időben sor kerülhet a gyapjú színezésére is, nemezelésére is, labdákat is így lehet ké-

szíteni.A színezett és nyers színű gyapjút később képkészítésre vagy kis figurák, állatok készítésére

is használhatják.A gyerekek számára így különös hangsúlyt kap a kézművesség, mint elemi játékkészítési le-

hetőség. A kézimunkához tartozik továbbá a szövés: az óvónő egy nagy szövőkereten dolgozik, mi-

közben a gyerekek számára kicsi keretek vannak, amelyeken az ujjukkal kis terítőt vagy tarisznyátszőnek.

A varrást, a hímzést valamint a speciális eszközöket (körmöcske, szövőkeret) igénylő mun-kákat is nagy kitartással végzik az iskolába készülő gyerekek az utolsó óvodai évükben. Az óvónőitt is példaként szerepel, aki játékokat készít a gyerekek jelenlétében. Nem csak a gyapjú és a külön-

23 / 279

böző textilek képeznek jó alapanyagot a játék készítéséhez: fadarabból, ágakból vagy gyökérből há-zikót, hajót, autót, bababútorokat lehet készíteni. Így sor kerül kalapácsolásra, fűrészelésre, resze-lésre, csiszolásra igazi szerszámokkal a satupadnál.

A kicsik, akiknek még nem szabad az ilyen munkákat végezni, a munka jellegű tevékenysé-gek körül egy teljes játékvilágot építenek ki: például várják a fűrészport, amit összesöpörnek, el-szállítanak, majd „főzéshez” használnak a babakonyhában.

Ezek a folyamatok is érzéki és mégis áttekinthető tapasztalatokkal szolgálnak a külvilág fon-tos, hozzánk kapcsolódó eseménysorairól.

Honnan van a mindennapi kenyerünk ?Honnan van a méz, a viasz (kréta, gyurma, gyertya)?Honnan van a ruhánk alapanyaga (gyapjú)?Honnan vannak az építészet anyagai (agyag, homok, fa)?Hogyan lesz mindezekből az emberi életet szolgáló dolog?

Ezek a kérdések átszövik a Waldorf-óvodás mindennapi életét és meghatározzák az óvónőimunkák tartalmát; így a választ a gyerek számára saját érzéki tapasztalata, s nemegyszer saját – azóvónőt utánzó – tevékenysége adja meg.

6.2. Mese – bábozás – babázás

A mese

Ahogyan a gyerekek az ősi kézművességekben valóságos folyamatokkal megtapasztalhatómódon találkoznak, s így az óvónői munkában átélhetik a valóság változásait (ahol a minőség függa szakszerűségtől és következetességtől és mérhetővé válik az eredmény), ugyanúgy a mindennapimese is – másfajta, belső úton – bepillantást jelent a gyerekek számára a valóság világába, amelymegfelel mágikus világképüknek.

Az óvodáskorú gyerekre jellemző, hogy számára egy lénynek a külseje tükrözi belső lénye-gét: a gonosz egyenlő a csúnyával, a jó mindig szép vagy csak el volt varázsolva. A gyerek számáraaz is természetes, hogy harcot kell vívni, helyt kell állni ahhoz, hogy valami jó bekövetkezzék.

A Waldorf-pedagógia úgy látja, hogy sok igazság rejlik az eredeti népmesékben, mert olyanlelki-szellemi értékekről és példakép erejű emberi fejlődési folyamatokról szólnak, melyek éppenolyan igazak, mint az érzékelhető világ tényei.

A Waldorf-óvodában a mesék mindig az aktuális ünnepkörhöz, évszakhoz kapcsolódnak. Azóvónő hosszabb időn keresztül, legalább egy hétig meséli fejből szóról-szóra ugyanazt a mesét. Azismétlés nem unalmassá teszi a mesét, hanem elmélyíti az azonosulást és a megértést. Belső képként(tájkép-szerűen) jelenik meg a mese a gyerekben. Az érdeklődése és biztonságérzete nő, s örül, hatudja, hogy mi következik. A gyerek érzelmei előre látható sorrendben jelennek meg és így élvezi agyerek a feszültséget is, majd a feloldást. A mesélés a mindennapokba beépített szertartás, mindigugyanabban az időpontban, mindig ugyanazon a helyen van, és minden gyerek egyformán résztve-vője. Mindig ugyanazok a gesztusok és események adják meg a jelet a mesekezdésre; például: azóvónő halk lantjátéka, mialatt a másik óvónő meggyújtja a gyertyát, kialakul a kör és egy közösének után megszólal a mese.

A mesemondás fejleszti a gyerek érzelmi, értelmi és anyanyelvi képességeit egyaránt.A Waldorf-pedagógia az idegen nyelv tanítását csak az iskolában, de ott már az első osztály-

tól kezdve (egyszerre két idegen nyelven is) helyesli. Az óvodáskorú gyereknek szüksége van arra,hogy a környezetében beszélt „anyanyelvét” minél biztosabban tanulja meg. Különös hangsúlyt él-vez a Waldorf-óvodában az a szókincs, amely segíti a belső képek kialakítását– mint például az ere-deti népmesék szókincse s képei – és felidézi a fogalmak érzelmi töltését, amely mindig sokszínű éstöbbrétegű. Nem csupán a megnevezés mint az érdeklődést lezáró magyarázat a fontos, hanem az is,

24 / 279

hogy érzékelhetővé, átélhetővé váljon a tartalom. Olyan régi szép szavakon megszólaló mesét isszívesen mesélnek az óvodában, amelyeket nem szükséges azonnal érteniük az óvodásoknak. Jó, haa gyerekek csak sejtik a szavak jelentését, – de az érzelmi töltés ilyenkor is jelentős – és majd idő-vel tisztul az értés.

Az óvónők nagy értékűnek tekintik a gyerek alakuló világképét. Ha a gyerekek megosztjákaz óvónővel még képlékeny világnézetüket, amely sokszor kevés információból következtetve ésezért hiányosan alakult ki, az óvónő nem javítja ki feltétlenül állításaikat a tudomány legutolsóeredménye szerint. A nyitott és eleven kérdésként átélt képzeleteket meghallgatja, esetleg felteszegy kérdést, de csak ha nem zavarja így a gyerek mesélőkedvét, melyben megnyilatkozik belső tit-kairól.

A bábozás és a babázás

A vegyes életkorú csoport összetétele igényli a gondos mesekiválasztás mellett a pedagógiaisegítséget is arra, hogy egy egyszerűbb mesét örömmel tudjanak végighallgatni és követni a na-gyobbak, és egy hosszú komplikáltabb mese alatt (amit mondjuk a születésnapja alkalmával vá-laszthat a gyerek) ne fáradjanak el a kicsik. Segítség lehet a bábozás, amelyre egy ünnep alkalmávalis sor kerülhet.

A Waldorf-óvoda bábszínházának bábui nem kézi vagy kesztyűbábok, hanem úgynevezettálló bábok, vagy marionett figurák. Ezeket az óvónő az asztal mögött ülve vagy állva, takaratlanulvezeti az asztalszerű színpadon vagy felülről zsinórral mozgatja, ha marionett. Az óvodást nem za-varja, hogy látja a báb mozgatóját – ellenkezőleg, ez számára érzelmi biztonságot nyújt.

Másfelől az óvodás jobban, mélyebben azonosítja magát a kívülről vagy felülről láthatóanvezetett teljes figurával, mint a sokszor csak derékig látszó „belülről” megelevenített, önálló életrekelt bábbal.

A Waldorf-óvoda bábjai általában saját készítésűek; a leggyakrabban a szülőkkel együtt ké-szítik az óvónők, esetleg a nagyobb gyerekekkel – mint ahogy az összes többi játékállatot és lényt,törpét, babát is. A bábuk arca csak nagyjából kidolgozott, hogy helyet és teret adjon az intenzív gye-reki projekciónak.

Színes selymekkel letakart, kellékekkel berendezett asztalon, a képzeletre támaszkodva vala-milyen utat jár be a gyerek a hőssel együtt. Amellett, hogy a bábozás erősíti a gyerek figyelmét, szí-neivel, mozgásaival alátámasztja a gyerek belső képeit, aktivizálja őt, indíttatást ad arra, hogy a sza-bad játékban ő maga is fölépítsen egy tájat, anyagokat és bábként használható figurákat keressen,vagy készítsen, s végül előadja bábszínházát a többieknek is.

Egy ilyen – a gyerek által felépített és elmesélt bábjátéknak különleges varázsa van. Sokszortöbb gyerek vesz részt az előadásban, és az ő „függöny mögötti” kommunikációjuk rendkívüli szo-ciális teljesítmény, mert mindent a sokszor „rögtönzött”, az adott pillanatban kitalált mese fontossá-gának és folyamatosságának rendelnek alá a bábozók. Olyan is előfordul azonban, hogy az óvónőtkérik, hogy ő meséljen, miközben ők előadják, a még mindkét fél számára (mesélő és bábozó) isme-retlen – mert rögtönzött – mesét. Az előadás folyamatosan születik meg. Ilyenkor mutatkozik meg,hogy közös képi nyelvben tudnak gondolkozni a gyerekek az óvónővel. Sokszor már a pici gyere-kek is elkezdenek bábozni, de ők még nem mernek, még nem tudnak mesélni. Inkább a nagyobbakállnak elő a saját maguk által kitalált mesével sokszor megdöbbentően gazdag szókinccsel.Fontos számukra, hogy a meséléssel és a bábozással kapcsolatos csoportszokásokat ők is betartsák;például: letakarják a felépített színpadot előadás előtt és után is, énekszóval vagy zenével kezdik, éskísérik, majd fejezik be az előadást.

Sokszor az óvónők saját mozdulataikat figyelhetik meg a bábozó gyereken. Annyira szokás-sá válik a bábszínház, hogy otthon is – ünnepekkor vagy más alkalommal – nagy örömmel báboz-nak a gyerekek a családjuknak, rokonaiknak, vendégeiknek, vagy ha más néző nem akad, a babáik-nak és kedvenc állataiknak.

25 / 279

Az óvodáskorú gyereknek legyen lehetősége egy olyan babát szeretni, amelyre az ő saját„énjét”, személyiségének magját kivetíti és barátként vagy játszótársként osztja meg vele mindenörömét és bánatát.

Egészségesen hat, ha a gyerek ilyen módon feldolgozhatja a számára még érthetetlen helyze-teket vagy más élményeit. Van olyan Waldorf-óvoda, ahol minden gyerek részére készítenek azóvónők a szülőkkel együtt egy-egy ilyen babát.

Ezek az úgynevezett „Waldorf-babák” körültekintő gondossággal készülnek: a szabástól ababa felöltöztetéséig bezárólag. Figyelembe véve azt, hogy minden, ami a gyerek kezébe kerül azesztétikán túl, jó minőségű, minta értékű legyen, nemcsak a természetes anyagok (pamut, gyapjú)használatát tartják fontosnak a Waldorf-óvodában, hanem a testarányok (fej-test arányai) pontos be-tartására is törekednek, s a színeiben (test, haj, ruha), az arckifejezésben finom, lágy harmónia tük-röződjön a „kedves játékbabából”. Mind ezáltal szabad teret kaphat a gyerek fantáziája és képzelete.

6.3. Zene – ének – vers

A zene

A Waldorf-pedagógiára jellemző, hogy mindig a gyerekből indul ki, mégpedig abból a fejlő-dési szakaszból, amelyben a gyerek éppen van. A kisgyerek teljesen másképpen hall, mint a felnőt-tek, mert más tudatállapotban él. A zene éltetően hat, életerőt adva, de lehet káros hatása is. zajoktólés a tömegkommunikációs eszközök hang-áradatától kímélni kívánja a Waldorf-pedagógia a kisgye-reket. A jó zene a csendből indul ki, és a gyerekek is csak oldott, nyugodt légkörben kezdenek elénekelni, nyugtalan környezetben nem.

A gyerekeknek meg kell tanulniuk csendben lenni, hallgatni, hangot várni. Nagy zajban, aszabad játék közepén, önkéntelenül is elcsendesednek, ha az óvónő elkezd zenélni, énekelni.

Főként a kvint intervallumú, és a pentaton zene nyugtatja meg őket ebben az életkorban.Fontos, hogy a gyerek fel tudja fedezni, hogy honnan erednek a különböző hangok. A zenélő embertakarják látni, a hangszert, a mozgásokat, a zenélő érzéseit, koncentrációját. (A gyerek érezze, hogyaz ember hibázik is, de tudja kezelni a hibát. A kazettánál ez nincs így, hisz az mindig tökéletes, so-hasem hamis.) A Waldorf-pedagógia nem használ kazettát, magnót, s más technikai eszközöket (me-sehallgatásra se ajánlja őket), mert fontosnak tartja, hogy a gyerek mindig emberrel kapcsolatosanélje meg a dolgokat, hogy érezze, a hang ott keletkezik, ahol valaki zenél, mesél.

A hallás nemcsak a fülben zajlik. Szétárad. A gyerek az egész testében érzékel, és hall, ezértkezd el a zenére rögtön mozogni, táncolni. A zenéhez közvetlenül kapcsolódik a mozgás.

A gyerekeknek nagy szükségük van a különböző csengő-zengő hangokra, ezért fontos, hogytöbb különböző hangszer legyen az óvodában elérhető közelben: kis rézharangok, harangjáték, xilo-fon vagy gyerek-hárfa, csörgők, botok, pengetős vagy fúvós hangszerek. A hangszerek segítségévela gyerekek érzékelhetik a különböző minőségeket. (Meg lehet hallgatni, hogy a sok összeütögetettfadarab mind különbözően szól; össze lehet hasonlítani ezeket, majd esetleg egy ezekkel zenélő ze-nekart alapítani.)

A gyerekek életkoruktól függően más és más hangszert használnak.

Az ének

A mesejátékok teljes élményt nyújtanak a gyerek számára, hiszen a történethez játszhat egyhangszeren, és mozoghat is. A zenélés, az improvizálás, ugyanúgy, mint az éneklés a Waldorf-óvodanapirendjének szerves része. A mindennapos tevékenységeket – a különböző munkákat is – gyakrankíséri ének és vers. Bizonyos helyzetekhez szokásszerűen fűződik egy-egy az alkalomhoz illő dalvagy vers, amely a gyerek számára mintegy jelzi, hogy az óvónő éppen mit csinál (például: sütés-nél, cipőkötésnél, rendrakásnál, ételosztásnál, mesélésnél). Így az énekszó belevonja a gyereket az

26 / 279

óvónő tevékenységébe anélkül is, hogy most éppen részt venne az adott helyzetben. Máskor már ré-sze volt benne, s majd újra lesz még.

Az óvodában csak egy szólamban, és – mint a gyerekek – magas hangon énekelnek az óvó-nők.

A vers

Nem elsődleges cél az, hogy minél több verset vagy dalt tanuljanak meg a gyerekek (spon-tán folyamat) hanem, hogy ritmizált beszéddel és énekelve, az óvónő olyan hangulatot teremtsen,ahol az ének és a vers az öröm, a tisztelet és a belső világ kifejezése.

A nap folyamán azonban olyan helyzetek is vannak, amikor a vers és a dal szertartás eleme-ként szerepel. Például: Kézmosás után a frissen mosott tenyerekbe az óvónő illatos olajat cseppent,verssel, dallal kísérve. Minden gyerekhez külön – külön szól, az őt megillető egyéni hangon, miköz-ben testi „dajkáló” közelséget teremt meg egy-egy lovagoltató- vagy ujj-játék segítségével. Ez anapnak – mind a gyerekek, mind az óvónő számára – kiemelkedően fontos része, mert érzelmilegnagyon intenzív és személyes mozzanat.

A vers és a dal legnemesebb formáit használják, mint asztali áldást és hálaadást, mint szüle-tésnap vagy egyéb ünnep köszöntését, vagy mint mindennapi fohászt a meggyújtott gyertya benső-séget teremtő eleven fényénél, a reggeli körben és az elbúcsúzáskor.

Mese előtt és mese után is dallal vagy verssel jelzi az óvónő, hogy kiemelkedő esemény kez-dődik, végződik éppen a napi életben.

A mesék, versek, és dalok kiválasztása, összeállítása az óvónő folyamatos, állandó feladata.Az adott évszakhoz, az ünnepkörhöz igazodván, a csoport összetételének megfelelően, elsősorbannépi forrásokból keres igazi meséket, verseket és dalokat. Azzal is megpróbálkozik, hogy történetettaláljon ki, meséket verses formába ritmizáljon, vagy már meglévő vershez dallamot komponáljon,esetleg új dalokat írjon. Mindezekben arra törekszik, hogy a zeneiség, a tempó, a ritmus, a dinamikaés a hangzás sokféle változásban jelenjen meg, így kelt a gyerekben örömteljes, frissítő indíttatástarra, hogy megszeresse a szép beszédet és éneket.Az a tapasztalat, hogy a gyerekek ezeket a kifejezési lehetőségeket szívesen használják fel szabadjátékukban, és gyakran otthon is, szabadon, önkéntesen. Mindezzel sok esetben a logopédiai korrek-ció is megelőzhető.

A vers- és a dal örömteli elsajátítását szolgálja az is, hogy a gyerek sohasem kényszerül arra,hogy egyedül szerepelve kelljen egy verset vagy dalt előadnia. Mindez csak az óvónő és a csoportvédő burkában történik.

6.4. Szép mozgás – a ritmikus játékban és az euritmiában

A ritmikus játék

A kisgyerek saját test- és térérzékelésének elmélyítésében, a ritmusos mozgások átélésében,a mozgásformák harmonizálásában és a mesei jelenetek megelevenítésében jelentős szerepet játszika mindennapos ritmikus játék.

Ez a tevékenység, amely naponta 15-20 percig tart, a kisgyerek közvetlen utánzóképességéreépül. (Mozgást látva, érzékelve ő is együtt szeretne mozdulni a környezetével.)

Jellemző erre az életkorra, hogy a gyerek bizalommal követi az óvónő mozdulatát anélkül,hogy előre tudná milyen célból végzik azt. Mozgásnyelvről is beszélhetünk.

Egy dalt énekelve vezeti az óvónő a gyerekeket arra a helyre, ahol majd együtt tudnak mo-zogni és táncolni. Az életkorukból adódóan a gyerekek nem körformában, hanem inkább fürtformá-ban csoportosulnak az óvónő köré, miközben ő elkezdi a játékot. Mondókákat, verseket, dalokatmozgással kísérve, egy történetbe ágyazva játszik el az óvónő, mindig az aktuális ünnephez és év-szakhoz kapcsolódva (például: a paraszt kimegy a rétre szántani és aratni, elviszi a lovát a kovács-

27 / 279

hoz patkolni, megfigyeli a gólyát, fecskéket vagy a méhecskéket, végzi a munkáját, törpékkel talál-kozik, táncol velük.... stb.).

Fontos, hogy a természet élete és az emberi munka sokféle szempontból jelenjen meg ebbena mozgásnyelvben, s ezt az élményt a vers és a dal zeneiségével és tartalmával megfelelően egészít-se ki.

A napnak ebben a szakaszában lehet helye például: a betlehemezésnek, a mese dramatizálá-sának vagy a születésnap megünneplésének is.

Az óvónő mindig úgy állítja össze a ritmikus játékot, hogy benne frissítő változásban jelen-jenek meg az erőteljes és gyengébb, illetve a nagy és egészen finom mozgások, a vidám és komo-lyabb hangulatok. Lehetőleg mindig váltakozva kövessék egymást a gyors és lassúbb mozdulatok.Az óvónő megpróbálja a gyerek testét (és lelkét egyaránt) úgy mozdítani, hogy utasítást ne kelljenadnia. Ennek ellenkezője a Waldorf-pedagógia szerint zavarná a gyereket abban az álmodozó és ön-feledt tudatállapotában, amely erre az utánzó gyermeki korszakra jellemző.

Az óvónő egyszerűen mozdul és énekel, úgy mintha ott helyben találná ki, mesélné el azegészet és az óvodások szabadon kapcsolódnak be és követik őt ebben a ritmikus játékban.

Helyet kaphatnak itt a szabályosabb gyerekjátékok is, ugyanúgy mint a körtáncok, de min-dent át kell hogy öleljen a tartalmi összefüggés és ennek egy szokásrenden alapuló felépítettsége.Semmi sem történik öncélúan, minden része kell, hogy legyen az egésznek, hogy mondanivalójával,tartamával azt szolgálja.

A tartalom mindig változik, természetesen az ünnepkört követően, de legalább két hétig na-ponta ismétlődik egy-egy ritmikus játék.

Az euritmia

A hétnek mindig ugyanazon a napján euritmia tanár jön az óvodába, és a ritmikus játék ide-jében elemi euritmiát tart.

Az euritmia mozgás-művészet, mely szintén Rudolf Steiner nevéhez fűződik. Körülírható,mint látható beszéd, látható zene.

A Waldorf-iskolákban pedagógiai euritmiát tanítanak, ezenkívül van még művészeti eurit-mia, ami színpadon jelenik meg, és az orvostudományban használt terápiás lehetőség, a gyógyeurit-mia.

Az euritmia a hangzókat, hangokat, intervallumokat speciális mozdulatokkal fejezi ki, s ígyképez szabályos, testi „gesztus-nyelvet”.

Míg a ritmikus játékban az óvónő olyan mozdulatokat használ, amely minél inkább a termé-szetes mozdulatokat kívánja utánozni (például az aratást), addig az euritmia inkább azokkal a moz-dulatokkal játszik el, amelyek a beszéd-, nyelv- és zene szerkezetével függnek össze.

Az euritmia, a tánc, a ritmikus játék szép, harmonizált mozgást hívnak elő a gyerekből. Eztbelső érzésből, a tartalomból, egy felnőttet utánozva hozzák létre. Versre vagy dalra való önálló dra-matizálással, tornával, gimnasztikával csak a Waldorf-iskolában találkozik majd a gyerek.

A Waldorf-óvodapedagógia szerint az óvodáskorú gyereknek elég természetes mozgást je-lent a benti és kinti játék és a napi „szép mozgás”.

A ritmikus játék és az euritmia mellett a gyerekeknek megfelelő mozgásfejlődésük érdeké-ben a mindennapi benti és kinti játékban egyaránt lehetőségük nyílik az életkoruknak megfelelő ter-mészetes játékos mozgásokra: futásra, ugrásra, dobálásra, kúszásra, csúszásra, mászásra, függeszke-désre.

Ezért is célszerű a csoportszobát könnyen mozgatható, többfunkciós bútorokkal, például pa-dokkal is berendezni. Így lehet csúszni, mászni, kúszni az asztalok, székek és padok között, alatt...és csúszni vagy egyensúlyozva járni a padokon...

A teremben kötött labdákat, babzsákokat is találhatnak a gyerekek.

28 / 279

Az udvaron is lehetőséget kell teremteni a mászásra, függeszkedésre. Egyensúlyozni lehetegy farönkön is és ezt a célt szolgálják (az udvari játékszerek közül) a gólyalábak is. Mindez fej-leszti a gyerekek testi erejét, ügyességét.

Ahol megfelelőek a körülmények, ott alkalom nyílik az udvari játék idejében, néha azon túlis az óvoda környékén kisebb vagy nagyobb sétákra, kirándulásokra. A séta, a hegymászás, fára má-szás, stb. fejleszti a gyerek állóképességét, testi ügyességét és kedvezően hat az egészséges fizikaitest kialakítására.

6.5. Képalkotás és formázás

Hetente egyszer a Waldorf-óvodában lehetősége van minden gyereknek arra – általában aszabad játék ideje alatt -, hogy a rajzolásban, festésben, gyurmázásban és a gyapjúkép készítése fo-lyamán alkotó- és formáló készségét fejlessze. Így rendszeresen tapasztalhatja meg a különböző mi-nőségeket. A hét minden napjához kötődik egy-egy művészeti tevékenység. (Eltérések lehetsége-sek.)

Hétfő – rajzolás

Ez a tevékenység segíti a hétvége utáni visszaérkezést az óvodába, és a gyerekek gyakranrajzolják le hétvégi élményeiket. Méhviaszból készült (ezért illatos), élénk, telített színű téglácskaalakú kréták a rajzeszközök. A kisebbek kis kosárkában a három alapszínt találják a rajzlap mellett.A nagyobbak már több színt használhatnak, az iskolába készülők pedig már vastagabb ceruza for-májú viaszkrétát is kapnak. (Mivel az óvodás keze még nem alkalmas a „három ujjas” ceruzafogás-ra – ilyen fogás esetén ugyanis a kéz görcsössé válik – ezért kapnak vastagabb téglácska alakú kré-tákat a kisebb gyerekek.) Így szabadon futnak le a mozgásos impulzusok, az életkornak megfelelő,nagy érzelmi telítettséggel.

Témához nem kötötten, önállóan tevékenykednek a gyerekek, majd amikor befejezik a mun-kájukat, az elkészült rajzokat odaadják az óvónőnek, aki minden gyerek számára külön mappábagyűjti össze azokat. Az óvodáskor végén majd valamennyit ajándékként hazavihetik a gyerekek.

Az óvónő maga is rajzol időnként a gyerekek előtt: plakátot készít, vagy olyan képet rajzol,melyben a kivágott mozgatható figurákkal egy mesét is el lehet játszani.

A Waldorf-óvodapedagógia a gyerekrajzokat üzenetnek tekinti, amit a gyerek ad a fejlődésé-ről.

A gyerek rajzaiban nemcsak az figyelhető meg, hogy a képek egyre finomabbak és szebbek,s hogy egyre jobban ábrázolja az őt körülvevő tárgyi világot s a lényeket, hanem a gyerek egész tes-ti és lelki fejlődése tükröződik olyan pontosan, hogy az arra képzett óvónő leolvashatja belőlük agyerek fejlettségi szintjét, esetleg hiányosságait, speciális szükségleteit.

Kedd – gyurmázás, plasztikus formálás

A csoportszobában a formázáshoz a Waldorf-óvodások élénk, telített színű, a kéz melegétőlmegpuhuló méhviasz lapocskákat használnak. (Míg a agyag hőt von el az azzal tevékenykedő kezé-től, addig a viasz megpuhulása után maga is átmelegszik, s mintegy hőt sugároz. A kisgyerekkori ér-zékelés szempontjából ez a különbség nagyon fontos.)

A gyerekek mindent formálhatnak, amit akarnak: gyertyákat díszíthetnek, egész vékony, ke-véske viasszal; kialakíthatnak egész kis játék-világokat is tárgyakkal, állatokkal, emberi figurákkal.Az elkészített munkákat az évszakasztalhoz, a megfelelő helyre teszik, vagy karácsonykor, mint egykis betlehemest, ajándékba hazaviszik a szüleiknek.

Az udvaron – főleg a meleg időszakban – a homokkal és vízzel való játék indítja a gyereket„természetes agyagozásra”.

29 / 279

Nagyon fontosnak tartja a Waldorf-óvodapedagógia, hogy a gyerekek megtapasztalják aföld, víz, hő és egyéb természetes „elemi” dolgok minőségét közvetlenül, kipróbálják az anyag és asaját maguk lehetőségeit.

Télen hóvár építésre, hóember készítésre és hóval való mindenféle játékra kerül sor a kintiszabad játékban.

Szerda - gyapjúkép készítés

Ez a technika átmenetet képez a kézimunkához tartozó gyapjúfeldolgozás, a plasztikus for-málás és a kép-alkotás között. Sok színnel megfestett, kártolt gyapjút filclapokra lehet tenni és ígyképet készíteni, ami a rajzolás és festés tapasztalatait kiegészíti. Rajzoláskor kemény viaszkrétával,kemény lapon dolgozik a gyerek, festésnél vízfestékkel vizes alapon fest, levegős gyapjúból „leve-gős”, kevéssé kontúros képet tud készíteni.

A gyerekek minden héten lehetőséget kapnak egy ilyen kép készítésére, ami egy rövid „kiál-lítási” idő után szétszedhető és ugyanabból az anyagból következő alkalommal is lehet képet készí-teni.

Havonta egyszer az óvónő szintén készít egy nagyobb képet az ünnep témájával kapcsolato-san, és így a gyerekek láthatják a fejlettebb technikát, amit az óvónő használ: Szépen előkészíti, fé-süli a gyapjút, színek szerint rendezi egy kosárba mielőtt elkezdené a munkáját. Ezek után úgy kez-di a képet, hogy először különböző színekkel „befesti” a hátteret, majd egyre több nagyon puha, vé-kony réteget felhasználva alakulnak ki a tárgyak, lények a képen. Csak egy bizonyos távolságbólhasonlít az egész egy „rajzolt” képhez.

Csütörtök – a sütés mint formálási tevékenység

A hetenkénti kenyér vagy cipósütés alkalmat ad tésztával dolgozni, azt kiformálni és meg-sütni. Alapvető formák jönnek létre: kör alakú vagy hosszúkás cipó, „kígyók”, rudak, csigák, fonottkalácsok, koszorúk. Az óvónő az ünnepekhez kapcsolódóan különböző, egyszerű formákat alkal-maz a sütésnél. Ezek az évköri változásban ilyenek lehetnek:

− Szent Mihály időszak: kard vagy sárkány − Márton ünnep: perec vagy liba, törpe, manó− Advent: karácsonyi sütemény, mézeskalács forma− Szent Miklós: fehér ló− Farsang: a témához tartozó forma− Húsvét: kakas− Mennybemenetel: csillagok− Pünkösd: galamb− Nyári ünnep: rózsák

Ezek a formák (miután mind nagyon egyszerűek) időnként visszaköszönnek a gyerekek sü-temény formáiban, de emellett mindent kipróbálhatnak a gyerekek, és nagyon változatosan élnek isezzel a formázási lehetőséggel.

Nagyon fontos, hogy az óvónő körültekintően készítse elő a sütést, és olyan szokásrendszertalakítson ki, amely megteremti a feltételeket ahhoz, hogy végig szépen, nyugodtan haladjon a mun-ka: kézmosás után, fehér kötényben, felhúzott ingujjal ülve az asztalnál lehet elkezdeni dolgozni,ahol belisztezzük a munkafelületet és az óvónő a gyerek kezébe adja a tésztát…

30 / 279

Péntek – festés

Ugyanúgy, mint a sütés, a festés is nagyon körültekintő előkészítést, majd rendrakást igé-nyel. Az óvónő elrendezi a helyet: összeállítja az asztalokat egy bizonyos formára, letakarja via-szosvászonnal és a megszokott sorrend szerint rendezi be a gyerekek munkahelyét: rajztáblákat, szi-vacsokat, vizes üvegeket, majd festékeket rak az asztalra. A jó minőségű, akvarell papírt a gyerekekvízbe mártják, majd kiterítik a rajztáblákra. Az óvónő énekelve kezdi osztani a nagy széles ecsete-ket, amelyekkel a gyerekek jó minőségű akvarell színeket helyeznek el, s futtatnak szét a papíron.(A három alapszínt kapják meg a gyerekek és ezekből tudják a vizes papíron „kikeverve” előállítania többi színt.) Fontos, hogy a tevékenység a színből, a színélményből indul ki és kontúrtalan. A ha-tás: egymásba folyó színhatárok.

Az a rajzolásban is megfigyelhető folyamat, hogy tükröt mutat az elkészült kép a gyerek sa-ját világélményéről és fejlődéséről, a festésénél is megfigyelhető. A gyerek szabadon dönti el, hogymelyik színnel fest és, hogy mikor van a munkájának vége.

Befejezéskor egy festőszekrénybe viszik a rajztáblákat, ahol majd megszáradnak a képek,amelyek szintén a gyerekek mappájába kerülnek. Ahogyan az előkészülésnél is segítettek a gyere-kek, ugyanúgy részt vesznek az ecset és a szivacsok kimosásában, a víz cserélésében, – majd ami-kor az utolsó kis csoport is befejezte a képeit, a rendrakásban és az üvegek kimosásában is.

A festésnek ez a fajta, az életkor sajátosságainak megfelelő megközelítése vezeti el a gyere-ket későbbiekben a valódi ábrázoló tevékenységig az iskolában. Igazi festményekkel is találkoznakaz óvodások. Különböző ünnepekhez tartozó reprodukciókat tesz ki az óvónő a falra és az évszak-asztalon képeslap formában változó tartalommal mindig jelen vannak a képek. Születésnapi aján-dékként az ünnepeltnek az óvodástársai választanak ki az óvónő gyűjteményéből egy képeslapnagyságú festmény reprodukciót.

7. A WALDORF-ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

Tervezés és visszatekintés

„A Waldorf-óvoda pedagógusai jelentős időt és munkát szánnak arra, hogy következetesenés állhatatosan megformálják és kidolgozzák a maguk munkájának tervszerű egyéni keretét, figye-lembe véve a napok, hetek ritmusát, a legapróbb részmozzanatokat és módszertani lépéseket azegész év folyamatában.

A Waldorf-óvodapedagógus rendszeres visszatekintést végez: mérlegeli, végig gondolja,hogy elképzelései milyen formában váltak valóra. A visszatekintés több szintre vonatkozik: a napra,az adott ünnepszakra, a gyerekek egyéni fejlődésére. Az óvodapedagógus saját magának naplót ve-zet a tapasztalatairól, megfigyeléseiről, s a problémás helyzetekről. Ezek a feljegyzések azért fonto-sak, mert a csoportvezető óvodapedagógustól elvárható, hogy a gyerek fejlődési szintjét, problémá-it, lehetőségeit folyamatosan kövesse az óvodaérettség és az iskolaérettség között. „

Gyerekmegfigyelés, gyerekmegbeszélés

„Már az óvodába való felvételkor a szülők részletes leírást (lsd 3.sz melléklet-Anamnézis)írnak, amelyből a terhesség időszakától kezdve a születésen át az óvodába lépésig nyomon követhe-ti az óvodapedagógus a gyerek testi, lelki és szellemi fejlődését, megismerheti a gyerek szokásait,rokon- és ellenszenveit, félelmeit és örömeit. A gyerek mozgás-, játék- és rajzbeli megnyilvánulásaita kibontakozó személyiség első jelzőjeként fogja fel az óvodapedagógus. Már ettől az első találko-zásuktól, a felvételi beszélgetéstől fogva élő, belső képet alakít ki a gyerekről, amely folytonosanváltozik, soha se lesz kész, állandóan fejleszthető marad. A gyereket úgy tekinti, mint egy feltettkérdést, amit egyre jobban kell értenie ahhoz, hogy tudja őt segíteni a felnövekedésben. Ebből a cél-

31 / 279

ból az óvodapedagógusok maguk elé idézik - lehetőleg minden nap - az esti órákban, elalvás előttcsoportjuk gyerekeit, s ez a mindennapos praxisban igen hasznos gyakorlatnak bizonyul. Ha alsza-nak rá egyet, a következő napon előálló helyzetekben feltehetőleg nagyobb intuíciós, improvizatíverővel találnak majd gesztust, szót vagy cselekvést segítségül.

A gyerek mindennapi öltözködésétől, táplálkozási és alvási szokásain át, játékáig úgyszólvánminden testi, lelki mozzanat szóba kerül az óvodapedagógusok és a szülők rendszeres beszélgetése-in.”

A konferencia

Az intézményünkben az óvodapedagógusok minden héten rendszeresen tartanak konferenci-át.” A konferencia pedagógiai és technikai, adminisztratív részből áll, s mivel a Waldorf-intézmé-nyeknek egyszemélyes hierarchikus vezetőjük gyakorlatilag nincs, minden nevelésre, pedagógiáraközvetve vagy közvetlenül kiható kérdésben a konferencia vezeti az óvodát. Itt születnek azok adöntések, amelyeket az intézmény életében elkerülhetetlenül meg kell hozni. „

A konferencia részei: - művészeti rész - szellemi rész - pedagógiai rész – általános pedagógia és gyerekmegfigyelés - technikai rész

Az óvodapedagógus feladatai összefoglalva a következők:

− A csoportegység benti és kinti berendezéseinek és tárgyainak kiválasztása. − Az évi, havi, heti, napi ritmusok folyamatos kidolgozása, a szokásrendszer kiépítése. − A csoport egészséges életmódjának kidolgozása és betartása. − A különböző tevékenységek megtervezése, előkészítése, levezetése, majd utólagos áttekinté-

se. − Az óvodai csoport összeállítása (pedagógiai szempontok szerint). − Minden gyerek egyéni fejlődésének megfigyelése és segítése. − A szülőkkel való közösségi kapcsolat kialakítása és ápolása, problémák esetén közös megbe-

szélés és útkeresés. − Együttműködés a többi óvodapedagógussal. Gyakorlatvezetés vállalása a továbbképzésen

lévő óvodapedagógusok számára. − Aktív részvétel a pedagógiai vezetésben, és a kollégákkal való konferenciákon. − Együttműködés az orvossal, az iskolával és egyéb szakemberekkel. − Folyamatos önképzés, továbbképzéseken való részvétel, bekapcsolódás a Waldorf-óvodák

regionális, országos és nemzetközi együttműködésébe.

32 / 279

8. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE

Belső kapcsolatok:

Család

Az óvodába való felvétel feltétele, hogy a szülők legalább alapvető szinten ismerjék a Waldorf-pedagógiát. Az óvodapedagógus felméri, és szükség szerint kiegészíti a szülők ismereteit. A csalá-dok és az óvoda pedagógusai együttműködést kötnek a gyermekek harmonikus nevelésének érdeké-ben.

Óvodánkban a családok közösen viselik az anyagi terheket. Azonban alapelvünk, hogy a felvételsorán csak pedagógiai szempontok érvényesüljenek, senkit nem érhet hátrány szociális helyzete,anyagi körülményei miatt. A szülők intenzíven részt vesznek az óvoda fenntartásának mindennapitevékenységeiben mind anyagilag, mind munkájukkal (játékkészítés, takarítás, kerti munkák stb).

Az óvodapedagógusok az óvodai évek alatt lehetőséget teremtenek arra, hogy a szülők egyrejobban megismerjék, és alkalmazni tudják a Waldorf-pedagógiát. A szülők ennek érdekében vállal-ják, hogy rendszeresen részt vesznek a Szülői Körökön, pedagógiai beszélgetéseken, egyéb rendez-vényeken. Az óvodánkban sok olyan ünnepet, közösségi eseményt tartunk, ahová az egész családotelvárjuk, szülőket, testvéreket, nagyszülőket, rokonokat, barátokat.

A kapcsolattartás formái:

Szülői Kör Havonta tartunk Szülői Köröket, ahol az óvodapedagógusok beszélnek az életkori sajátosságok-

ról (a Waldorf-pedagógia szempontjából), a csoport életéről, az ünnepekről. Művészeti munkát vé-geznek, például olyan módon festenek, mint az óvodában a gyermekek. Itt kerül sor a gazdasági,jogi teendők megbeszélésére, a beszámolókra. A következő időszak teendőinek megtervezésére, be-osztására.

Pedagógiai beszélgetések (fogadóórák) A Waldorf-pedagógia egyik alapelve, hogy a szülők és az óvoda ugyanazt a nevelést valósítsa

meg. Ezért legalább évente egyszer egy hosszabb beszélgetésre kerül sor (családonként, előreegyeztetett időpontokban), ahol az óvodapedagógus elmondja a gyermekkel kapcsolatos megfigye-léseit, észrevételeit, megbeszélik a felmerülő problémákat, közösen keresnek megoldásokat. A szü-lők feltehetik pedagógiával kapcsolatos kérdéseiket, tanácsot, vélemény kérhetnek.

Ünnepek, családi programokÓvodánkban a szülőkkel közösen ünnepeljük a Szent Mihály napját, a Szent Márton napját, az

Adventet, a Húsvétot és a Nyárünnepet. Többször kirándulunk, túrázunk. Évente egyszer bazárt ren-dezünk.

Külső kapcsolatok:

Az óvoda kapcsolatban áll az orvossal, a védőnővel, az iskolákkal, az önkormányzattal, aMWSZ-gel, a Waldorf Házzal, a Nevelési Tanácsadóval.

33 / 279

9. A WALDORF ÓVODA MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

A személyi feltételek

A csoportvezető óvodapedagógus felsőfokú végzettséggel, valamint a Waldorf-óvodák Nem-zetközi Szövetsége által elismert elméleti és gyakorlati képesítéssel rendelkezik.

A csoport másik óvodapedagógusa felsőfokú óvodapedagógusi végzettséggel rendelkezik, aWaldorf-óvodapedagógusi képesítés megszerzését pedig öt éven belül elkezdi.

Munkájukat egy dajka, és egy euritmista segíti.

A tárgyi feltételek

A Waldorf-óvoda teljes egészében és minden részletében az óvodáskorú gyerekek sajátoséletformáját, egészséges fejlődését szolgálja.

A tárgyi feltételek területén a Waldorf-óvodapedagógia szükségesnek tartja a rendkívül tuda-tos választást. A pedagógiai szempontot mindig elsődlegesnek tekintve, a legegyszerűbb környezet(tér, tárgyak, bútorok) is alkalmas lehet a Waldorf-óvoda megvalósítására.

Környezeti feltételek

Az épület árasszon minél családiasabb, otthonosabb érzést; célszerű, ha a csoportszoba, azelőtér, a vizes blokk, az öltöző, a konyha és a kamra egy családi házhoz hasonló egységet képeznek,főbejárattal és teraszajtóval a kertbe, akkor is, ha többcsoportos az óvoda.

Az udvar és a kert legyen elég nagy ahhoz, hogy szülőkkel együtt is elférjen a csoport, a ho-mokozó, a virágágyások és a konyhakert mellett legyenek fák, bokrok, virágok, minél jobban ha-sonlítson az egész egy „tündérkert”-hez. Legyen lehetőség elbújni, mászni, futni, házikót építeni, já-tékokat (köteleket, gólyalábakat) és kerti szerszámokat tárolni. Jó, ha van kerti csap is.

A csoportegység térbeli felosztása olyan legyen, hogy minden háztartási, kézműves és egyébtevékenységnek egyértelmű és megfelelő hely jusson:

− konyhai rész tűzhellyel (esetleg kemencével) és mosogatóval− satupad szerszámokkal, hely a barkácsoláshoz− sarok, ahol a kézimunkák kellékei vannak− elég hely, ahol az egész csoport összejöhet mesélésre, ünneplésre− megfelelő nagyságú hely a körtáncnak, mozgásos játéknak− játszósarok (babaház, bolt, babakonyha)− fürdőszoba, öltözők.

Az óvoda berendezései a következők:

− A bútorok szépen megmunkálva, harmonikus szép formákkal; több funkciónak is megfelel-nek, változtathatóak, átrendezhetőek. (asztalok, székek, padok, polcok, szekrények, játszóbútorok: úgynevezett állványok, paravánok, térelválasztó funkcióval)

− textíliák természetes anyagokból vannak.(gyapjú, len, vászon, pamut, bársony, selyem)− A naponta használandó alapanyagok a gyerek számára jól láthatóak (például: színes gyapjú

kosárban, müzli üvegben, stb.), csak a nagyon „értékes”, ritkán használandó dolgok kerül-nek a szekrénybe.

− A játékszerek, játékeszközök (melyek többé-kevésbé kimunkáltak) természetes anyagokbólkészültek: ◦ többféle méretű és színű kendők, leplek, kötelek, zsinórok

34 / 279

◦ fából készített játékok, hajók, autók, figurák, állatok; gyökerek, ágak, varrott babák, bá-buk,rönkök

◦ kötött állatok, bot nyelű lovagolható paripák, lókantárok◦ fejdíszek, koronák, palástok◦ kosárnyi kagyló, fenyőtoboz, kövek, kavicsok, magok, gyökerek, fakérgek...◦ nagy, puha báránybőrök, színes rongyszőnyegek.

A csoport életéhez szükséges berendezések, felszerelések, speciális anyagok beszerzéséről arendelkezésre álló költségvetési keretösszeg erejéig a csoportvezető óvodapedagógus gondoskodik.Fokozatosan kialakítja a Waldorf-pedagógia ajánlásainak megfelelő környezetet (kert, udvar, kony-ha) és az igényelt étkezést.

A csoport beindításának feltételei

A szülők ismerjék a Waldorf-óvodapedagógia céljait, az óvónő vezetésével a célok helyimegvalósításának legyenek aktív részesei.

A gyerek felvételéről a csoportvezető óvónő (óvónők) döntenek.Az óvodai munka beosztását, a szülőkkel való közös tevékenység munkarendjét, a szülőkkel

egyeztetve, a módszertani követelményeknek megfelelően, a csoportvezető óvónő határozza meg.Az induló Waldorf-óvodai csoport bekapcsolódik a regionális, országos és nemzetközi szin-

teken folyó közös pedagógiai munkába, mely szakmai támogatója és egyben kontrollja.

A csoport folyamatos működésének feltételei

A pedagógiai és szellemi munkáért a csoportvezető óvónő felelős, szoros együttműködésbena másik óvónővel és a segítővel. A szülők a munka eredményességét együttműködésükkel és támo-gatásukkal segítik. Az évkör ünnepeit a pedagógusok közösen készítik elő. A szülők részt vesznek acsoportszoba berendezésében, a játékkészítésben, a tárgyi feltételek gazdagításában.

10. GYERMEKVÉDELEM A WALDORF ÓVODÁBAN

A Waldorf-óvoda a gyermekvédelmi tevékenységét a „Gyermekek védelméről és a gyám-ügyi igazgatásról” 1993. LXXIX. Törvény a közoktatásról” és ennek 2003. évi módosítása, vala-mint a végrehajtásához kapcsolódó jogszabályokkal összhangban határozza meg.

Gyermekvédelmi tevékenységeink célja, hogy a gyereket fejlődési útján segítsük, ezáltal tes-tileg egészséges, lelkileg szabad, szellemileg kreatív emberré válhasson. Képes legyen arra, hogysaját akaratát, érzelmeit és gondolkodását önálló és felelős életvitelre fordítsa. (WOP)

A Waldorf Óvodapedagógiai Program teljes egészét áthatja a gyerek iránt érzett tisztelet. Az óvónő a gyereket, mint szellemi individualitást tekinti. Életkori és egyéni igényeit és

szükségleteit felismerve szervezi az óvoda életét. Szem előtt tartja a gyerek alapvető jogait a testi egészségre, érzelmi biztonságra és szellemi

szabadságra. Minden gyerek felé szeretettel, pozitív attitűddel fordul, hátrányos megkülönböztetés senkit

nem érhet. Minden gyerek az óvodai csoport egyenrangú tagja, számára az egyenlő hozzáférés biz-tosított.

A Waldorf-pedagógia befogadó pedagógia.A Waldorf Óvodapedagógiai Program szerint felépülő óvodai élet jó hátteret teremt a Sajátos

Nevelési Igényű gyerekek integrált nevelésére. A feladatot felvállaló intézmények Alapító okiratuk-ban rögzítik szándékukat és biztosítják a szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

35 / 279

Az óvónő a szülőkkel a gyerek érdekében jó viszonyt alakít ki és velük folyamatosan együtt-működik. A szülők segítségére van nevelési problémáik megelőzésében és megoldásában.

A Waldorf-pedagógia alapelvei biztosítják az esélyegyenlőség megvalósulását.Különbözőség és beilleszkedési nehézségek esetén az óvónő a gyerekre külön figyelmet for-

dít, fejlődése érdekében egyénre szabott pedagógiai eszközökkel él. A személyes adatokat gondosan kezeli, csak meghatározott pedagógiai célból, megfelelő kö-

rültekintéssel, a szülőket tájékoztatva használja fel azokat.Mindezek formájáról és tartalmáról a Waldorf Óvodapedagógiai Program megfelelő fejeze-

tei rendelkeznek, úgymint:II. fejezet: A Waldorf-pedagógia emberképeIII. fejezet: A kisgyerekVII. fejezet: A Waldorf-óvodapedagógus feladatai

– Gyerekmegfigyelés, gyerekmegbeszélés– Együttműködés a szülőkkel.

Indokolt esetben a gyerek érdekében az óvoda kapcsolatot vesz fel a helyileg illetékes csa-ládsegítő és gyermekvédelmi szervezettel, a megfelelő szakemberekkel, fejlesztőpedagógusok.

36 / 279

I. SZÁMÚ MELLÉKLET: MI A WALDORF-ÓVODA?

(Alapelvek és kritériumok a név-használat és minőséggondozás irányában)

1. A Waldorf-óvodapedagógus munkájának alapja Rudolf Steiner antropológiája, „Általános ember-tanának” ismerete – különös tekintettel a kisgyerekkor sajátosságaira. A pedagógus törekedjen ezekfolyamatos elmélyítésére, gyakorlati megélésére és alkalmazására, vegyen részt továbbképzéseken.

2. A pedagógiai munka a Waldorf Óvodapedagógiai Program (1997) és az arra épülő, Waldorf peda-gógiai szakértők által elfogadott/szakértett Helyi Program szerint folyik.

3. A Waldorf-óvodai csoport délelőtti életét két szakképzett óvodapedagógus együttes munkája kísé-ri. A csoportvezető óvónőnek legyen felsőfokú óvodapedagógusi végzettsége, valamint a Nemzet-közi Szövetség a „Waldorf Steiner Kisgyermekkori Nevelésért” és a Magyar Waldorf Szövetség ál-tal elismert Magyar Waldorf Óvodapedagógus Képzés tanúsítványa. A csoport másik óvónőjéneklegyen állami képesítése, a Waldorf-óvónői képesítést pedig alkalmazásától számított 5 éven belülszerezze meg. Az óvoda délutáni működésének személyi és szakmai feltételeit, a 4-es számú mel-léklet ajánlásait szem előtt tartva a Helyi Programban meghatározott pedagógiai szempontok sze-rint, a pedagógusok a fenntartókkal egyeztetve alakítják ki.

4. Az óvoda pedagógiai vezetését az együtt dolgozó óvónők közössége, az Óvónői Konferencia látjael. A feladatokat megosztja. Az Óvónői Konferencia felel a nevelés minőségének fejlődéséért, azóvodavezető ellátja az óvoda vezetését. A Fenntartóval együtt felel a működés törvényességéért.

5. „Minden nevelés önnevelés” mondja Rudolf Steiner. A Waldorf-óvónő folyamatosan fejleszti ön-magát, egyénileg és a konferencia munkán belül is. Együttműködik más Waldorf-intézményekkelregionális, országos és nemzetközi szinten.

6. Minőséggondozás területén a Waldorf-óvodák követik a Magyar Waldorf Óvodák közös ajánlá-sát, melyet a Magyar Waldorf Szövetség elismer. Ezzel összehangolva kidolgozzák saját önellenőr-zési rendszerüket.

7. A működtetésben törekednek a tudatosságra, átláthatóságra. A szülőkkel folyamatos kapcsolatotápolnak, nyitottak és együttműködnek velük a gyerekek érdekében, átláthatóságra törekszenek.

8. Igyekeznek a nyilvánosságban dolgozni, a Waldorf-pedagógia értékeit megosztani és a kulturáliséletben tevékenykedni.

1. NEVELÉSI ALAPELVEK:

− A gyerekek között a legfontosabb az óvónő belső magatartása, hitelessége.− Mivel a gyerek nem tud nem utánozni, az óvodapedagógusnak jó mintát kell adnia, a gyere-

kek között tudatosan kell jelen lennie.− Az óvónő törekedjen megismerni a gyerek fejlődésének szakaszait.− Tisztelje a gyerek egyéniségét.− Készítse elő a megfelelő környezetet, melyben a gyerek bizalommal ismerheti meg a vilá-

got, annak erkölcsi oldalát.− Fordítson figyelmet a mozdulatok helyes használatára a ritmikus játékokban.

37 / 279

− Segítse a gyerek kreativitását.− A Waldorf-óvoda vegyes csoportokkal működik.− A nap, a hét, a hónap és az év ritmusai egymásra épülnek, áthatják egymást, a hétköznapi

történések időnként ünnepekké emelkednek a Waldorf-óvodában.− A Waldorf-óvoda fontosnak tartja a szabad játékot, ezzel segítve a szociális kapcsolatok ki-

építését.− A Waldorf-óvoda egyszerű, természetes játékokat használ, melyek segítik a képzelőerő ki-

bontakozását.− A természettel való kapcsolatot ápolja a Waldorf-óvoda, elősegítve ezzel a gyermekben a vi-

lágra való rácsodálkozást és hálaérzetet.− Az úton járás a fontos, nem a megérkezés, ezért a Waldorf-óvoda nem az eredményért dol-

gozik.− A Waldorf-óvodában fontos az anyanyelvi nevelés, mint minden egyéb területen ebben is az

utánzás a kulcs, nem javítgatják a gyerekeket, csak jó mintát adnak.− A kisgyerek számára a valódi tapasztalatok és kapcsolatok a fontosak, ezeket nem a média

által kaphatja meg, szüksége van az emberre, mint hídra a világ felé.

38 / 279

II. SZÁMÚ MELLÉKLET: WALDORF-ÓVODÁK SZERVEZETE,

MŰKÖDÉSE

1. Óvodai nyitva tartás

a) Napi legfeljebb 8 órás nyitva tartással működő óvoda A magyarországi Waldorf-óvodák többsége napi legfeljebb 8 órás nyitva tartással működik. A Wal-dorf-pedagógia a kisgyermek igényeihez igazodva ideálisnak tartja, hogy a délelőtti óvodai tartóz-kodás után a gyermek visszatérhessen személyes élete színterére, a jól megszokott családi otthonba.

b) Napi 8 órás vagy azt meghaladó nyitva tartással működő óvodaWaldorf-óvodák működnek, működhetnek napi 8 órás vagy azt meghaladó nyitva tartás mellett is,mert amennyiben az otthoni pihenés nem lehetséges, a gyerek délutáni elhelyezését az óvoda magá-ra vállalhatja.

Az óvodák a pedagógiai program szerinti szünetek ideje alatt zárva tartanak. A szünetek munkanap-jai az óvodapedagógusok számára nevelés nélküli munkanapok: a szünetekben látják el nevelésenfelüli egyéb munkaköri feladataikat, illetve veszik igénybe rendes szabadságukat.

2. Kötelező alkalmazotti létszám, munkakörök, a munkakörök betöltéséhez szükséges szak-képzettségek

Finanszírozott kötelező munkakörök gyerekcsoportonként:

Délelőttönként, egyidejűleg két fő óvodapedagógus:− mindketten rendelkeznek óvodapedagógus szakképzettséggel, és − egyikük rendelkezik a Waldorf-óvodák Nemzetközi Szövetsége által elismert Waldorf-óvo-

dapedagógiai elméleti és gyakorlati képesítéssel, − a Waldorf-óvodapedagógiai képesítéssel nem rendelkező óvodapedagógus vállalja a képesí-

tés megkezdését az alkalmazásától számított 5 éven belül.

Délutáni ellátást nyújtó óvoda esetén a törvényi előírások figyelembe vételével, a gyermeklétszámfüggvényében az Óvónői Kollégium és a Fenntartó együtt határoznak az délutáni időszakra alkal-mazandó pedagógusok létszámáról és képzettségéről.

Az intézményvezetői megbízás feltétele, hogy az óvodapedagógus rendelkezzen intézményvezetőiszakképzettséggel és Waldorf-óvodapedagógiai képesítéssel. Az óvodák a vezetői megbízás soránpályázati eljárást is alkalmazhatnak.

Az intézményvezetői munkakörre előírt kötelező órakedvezménnyel a Waldorf-óvodák nem élnek,az ebből adódó bérmegtakarítás kiegyenlíti a dajka munkakör helyett elvárt óvodapedagógus bére-zéséből adódó többlet munkabért.

a) Óvodapedagógusok

A Waldorf-pedagógia alapvetően fontosnak tekinti, hogy a nevelő munka mellett a gyerekek ma-guktól a pedagógusoktól kapják meg a gondoskodás minden formáját. Az „anyai” gondoskodást,gondozást a Waldorf-óvodában az óvodapedagógus tudatosan magára vállalja, ez meghatározó része

39 / 279

nevelői tevékenységének, a gyerekekkel való kapcsolatának. A csoport munkáját folyamatosan ésegy időben két óvodapedagógus látja el. Az óvodában elkülönült dajka munkakör nincs, a dajkaifeladatokat a pedagógusok egymás között megosztva végzik.

Méltánylást érdemlő egyedi helyzetben a Magyar Waldorf Szövetség külön engedélyével működhetaz óvoda egy Waldorf-óvodapedagógus és egy segítő (dajka), önkormányzati óvoda esetében a kétóvodapedagógus mellett egy dajka alkalmazásával.

Az alapvető pedagógiai törekvés azonban gyermekcsoportonként két óvoda-pedagógus foglalkozta-tása a „Finanszírozott kötelező munkakörök gyerekcsoportonként” cím alatt meghatározott követel-mények szerint.

b) Egyéb munkakörök, technikai létszám

A Waldorf-óvodák általában egy csoporttal működnek, fenntartóik többségükben a szülői közösségáltal működtetett civil szervezetek. Az óvoda működésével felmerülő nem pedagógiai feladatok egyrészét (pl. gondnoki, karbantartói, gazdasági-adminisztrációs-ügyintézési tevékenység) a fenntartólátja el a szülői közösség aktív személyes közreműködésével.

A nem pedagógiai feladatok ellátása az óvodában történhet:− a fenntartói tevékenység keretében,− külön technikai létszám biztosításával vagy − önkéntes szülői közreműködéssel.− Az óvodák és fenntartóik saját helyi lehetőségeikhez mérten döntik el és szabályozzák, hogy

milyen módon gondoskodnak az egyéb, nem pedagógus munkakörök ellátásáról.

c) Egyéb rendelkezések

− Ha a Waldorf-óvodában foglalkoztatott óvodapedagógus szakképzettsége a fenti előírások-nak nem felel meg, a Waldorf Óvodapedagógiai Program jóváhagyásától számított öt évután csak akkor foglalkoztatható tovább pedagógus-munkakörben, ha tanulmányait az előírtszakképzettséget nyújtó képzésben megkezdte.

− Új alapítású Waldorf-óvodák az első három évben a Magyar Waldorf Szövetséggel egyeztet-ve mentességet kaphatnak a 2. pontban meghatározott követelmények alól.

3. Az óvodapedagógus munkakör sajátosságai

Kötelező óraszám:Az óvodapedagógusok kötelező óraszáma

félnapos óvodában: heti 32 óra, egész napos óvodában: heti 32 óra.

A napi teljes munkaidőből fennmaradó részt a pedagógusok napi esetmegbeszéléssel és a következőnevelési napra történő előkészületekkel töltik.

Munkaköri feladatok:Az óvodapedagógusok munkakörükbe tartozóan ellátják:

− a dajka munkakörbe tartozó teendőket nyitva tartási időben,− a nevelési program szerinti esti programok, hétvégi ünnepek, az óvoda mindennapi életével

kapcsolatos, nyitva tartási időn túli tevékenységeket, ideértve: az óvodai foglalkozásokhoz

40 / 279

szükséges eszközök, alapanyagok, élelem, tisztítószerek stb. beszerzését, az évszakasztal,játékok, bábok, óvodai díszek készítését és ezek alapanyagainak beszerzését (vásárlás,gyűjtés), illetve mindezek időszakos megújítását, az óvoda díszítését,

− rendszeres a szülői és pedagógiai estek előkészítését és megtartását, − az egyes szülőkkel folytatott megbeszéléseket szükség szerinti családlátogatásokat,− a rendszeres óvodapedagógiai megbeszéléseket, konferenciákat óvodán, régión, országon

belül.

Az óvodapedagógusok a feladatokat egymás között megosztva, illetve együttesen végzik. Az intéz-ményvezetői munkakört az egyik óvodapedagógus tölti be. A munkaköri többletfeladatokat a peda-gógusok a nevelési időszakokban munkaidejükön felül, illetve az óvodai szünetek nevelés nélkülimunkanapjaira ütemezetten végzik, a túlmunka elszámolása az óvodai szünetekkel biztosított. Azóvodák helyi körülményeik alapján belső szabályzatukban határozzák meg a pedagógusok kötelezőóraszámát, az általános előírásoktól eltérő kötött és kötetlen munkaidőt. 4. Gyermekétkeztetés

A Waldorf-óvodában a pedagógiai elvekkel összhangban hangsúlyos, hogy az ételeket a pedagógu-sok és a gyerekek közösen készítik el, és az így elkészült ételeket fogyasztja mindenki a közös étke-zésen. Az ételek ennek megfelelően egyszerűen elkészíthető, hús- és tojásmentes, gabona alapúegytálételek. A családias, közös főzéshez ezért megfelelő és elegendő, ha az óvoda rendelkezik me-legítőkonyhával és a száraz élelmiszerek tárolására alkalmas kamrával vagy kamraszekrénnyel. Anemzetközi Waldorf-óvodai gyakorlatnak megfelelően kifejezetten ajánlott, hogy lehetőség szerint akonyha és a foglalkoztató egy légtérben, egymással közvetlen fizikai kapcsolatban legyen kialakít-va, elősegítve ezzel is a gyermekcsoport szabad térbeli kapcsolódását a főzési tevékenységekhez.

5. Az óvodai jogviszony sajátosságai

A szülők, gyerekük beíratásával a Waldorf-pedagógiát tudatosan választják. Ezáltal sajátosan meg-jelenik a civil szektorbeli intézményfenntartói tevékenységben való részvétel követelménye (köz-hasznú cél támogatása adománnyal és személyes közreműködéssel). Az óvoda működtetése és fenn-tarthatósága érdekében szoros együttműködés és támogatás alakul ki a szülői közösség és az intéz-mény között, amelytől jogi szempontból elhatárolódik az óvodai nevelés: a gyermek és óvoda köz-nevelési jogviszonya közvetlenül nem kapcsolható össze a fenntartó tevékenységével és támogatá-sával.

6. Önigazgatás, szervezet

A Waldorf-óvodák Rudolf Steiner által megfogalmazott három alapelvre épülnek: önigazgatás, de-mokratikus-republikánus elv, funkcionális hármas tagozódás.

Az óvoda pedagógusai alkotják az Óvónői Kollégiumot, amelynek keretében közösen döntenek apedagógiai munkát érintő kérdésekben, például a gyerekfelvétellel, a gyerekek nevelésével és azóvodai jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben. Általában az egyik óvodapedagógus vállalja az in-tézményvezetői munkakör betöltését, aki a jogszabályok szerinti egyszemélyi felelősséggel vezetiaz óvodát.

Az óvodák fenntartói többségükben szülői kezdeményezésre alapított nonprofit civil szervezetek(alapítványok, egyesületek) de működhetnek, működnek önkormányzat által fenntartott Waldorf-csoportok. A mindenkori szülői közösség támogatásával működő fenntartó és az óvoda kapcsolatá-

41 / 279

ban domináns és hangsúlyos az együttműködés, az óvoda működése, mint közös cél szolgálatában.A fenntartói tevékenységet a szülői közösség a civil szervezetekről szóló jogszabályok keretei kö-zött látja el önkéntes személyes közreműködés vállalásával és az intézményfenntartói cél anyagi tá-mogatásával. Fontos az óvoda működését érintő feladatokban a szülői részvétel. A fenntartói-óvodaiközös testületekben a szülői jelenlét szabályozott jogviszony (önkéntes jogviszony, megbízás) kere-tében, az óvoda szakmai és szervezeti önállóságának megtartásával történik.

A Waldorf-óvodák általában egy, vagy két gyermekcsoporttal működnek. A gyerek- és alkalmazottiközösség létszáma lényegesen kevesebb a jogi szabályozás modelljét adó, több csoportos óvodáké-tól, a közösségi szervezet és működés kevésbé tagolt, a kapcsolattartás családiasan közvetlen, a ne-velés személyi és tárgyi feltételei is eltérőek. Az óvodák szervezetének és működésének alapelvei azegyes intézményekben a helyi sajátosságoknak megfelelően valósulnak meg. Az óvoda működése,mint közös cél érdekében az intézmény és a fenntartó egymással szorosan együttműködik, jogosít-ványaikat rendeltetésszerűen és a Waldorf-pedagógiai elvekkel összhangban gyakorolják. Az óvo-dák – a jogszabályok kötelező előírásainak figyelembe vételével – szervezeti és működési szabály-zatukban határozzák meg szervezetük és működésük sajátos felépítését, így különösen: a fenntartó-val való együttműködést, a feladat- és felelősség-megosztást, az intézményvezetői jogkörök ellátá-sát, az egyszemélyi és közösségi döntés és felelősség területeit, illetve munkáltatói minőségükbentovábbi belső szabályzatokat alkotnak. A Magyar Waldorf Szövetség a szabályozásra irányelvet ad-hat ki.

7. Szülői szerepkör

A Waldorf-óvoda alapvetően szülői elhatározásból jön létre. A szülői munka azonban nem ér végetaz óvoda elindításával, mivel az ott dolgozó pedagógusok nevelő partnerként tekintenek a szülőkre.A rendszeres szülői estek alkalmat adnak az eszmecserére, a tapasztalatok megosztására, a fonto-sabb életkori problémák közös megértésére, feldolgozására. A szülők eleven kapcsolatot ápolnak azóvodapedagógusokkal és egymással, ennek révén olyan szociális közeg jön létre, amely segíti amindennapos gondok megoldását és nagyobb krízisek alkalmával is támogatást nyújthat a bajba ke-rülőknek. Ezen közvetlen emberi kapcsolattartás elengedhetetlen feltétele a gyerekek nevelésének, aközös felelősség tudatos kialakításának. A szülők bevonása az óvodai élet szervezésébe szintén erő-síti az elkötelezettséget, és lehetővé teszi a szülők számára a pedagógiai folyamatokba történő bete-kintést.

A szülői közösség sajátos szerepköre az intézményfenntartói feladatok ellátása: a fenntartó szerve-zet létesítő okiratában meghatározott intézményfenntartói cél pénzbeli támogatásával és személyesrészvétellel a szülők biztosítják az óvoda személyi és tárgyi feltételeit, a működéshez szükséges for-rásokat. Lényegesnek tekintjük a fenntartói feladatellátás megkülönböztetését és elhatárolását a ha-gyományos óvodai szülői szerepkörtől.

8. A Magyar Waldorf Szövetség és a Waldorf Ház Pedagógiai Intézet szerepe

A Magyar Waldorf Szövetség a tagságába tartozó magyarországi Waldorf-óvodák és fenntartóik kö-zös tevékenységével ellátja az alternatív Waldorf-Óvodapedagógiai Programhoz kapcsolódó felada-tokat, a Waldorf-pedagógia általános név- és minőségvédelmét, és a Waldorf-intézmények, intéz-ményfenntartók érdekképviseletét. Állásfoglalásokkal és ajánlásokkal segíti az intézmények feladat-ellátását, továbbá a fenntartásában működő pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet (Waldorf Ház)útján országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat nyújt a Waldorf-pedagógia területén.

42 / 279

III. SZÁMÚ MELLÉKLET: ANAMNÉZIS KÉRDÉSSOR

Felvételi anamnézis:

A gyermek személyi adatai

A gyermek neve, születési helye és ideje (év, hó, nap), lakhelye.

Szüleinek neve, születési ideje, foglalkozása, telefonszáma (otthon, munkahelyen ill. mobil), napimunkaidő-beosztása.

Testvéreinek neme, születési éve.

Gyermekvárás, szülés, csecsemőévek

Milyen volt a gyermekjövetelének híre (tervezett vagy „váratlan” volt-e a fogantatás; egyéb körül-mények)?

Hogyan fogadta családja érkezésének hírét (férj, nagyszülők, testvérek)?

Hány hónapig hordta őt édesanyja?

Milyen volt az áldott állapot, voltak-e rendellenességek?

Milyenek voltak születési körülményei (az édesapa jelen volt-e, otthoni vagy hagyományos kórháziszülés volt-e; milyen kapcsolat volt a szülésben segédkezőkkel, kórházi személyzettel)?

Voltak-e rendellenességek születésének folyamatában (elhúzódó szülés, fogó, vákuum, császármet-szés, koraszülés, más események)

Édesanyjával maradt-e vagy újszülött-osztályra került?

Meddig táplálta édesanyja anyatejjel, kapott-e tápszert; mikor tértek át a szokásos étkezésre?

Hogyan telt első időszaka (sírós vagy nyugodt stb. volt-e a baba; átaludta-e nyugodtan az éj szakát)?

Fejlődésének melyek voltak a főbb szakaszai (mikor bújt ki az első foga; hány hónaposan állt felelőször; mikor mondta ki az első szót)?

Első 12 hónapjára visszagondolva, milyen kép jut róla eszükbe szüleinek?

A kisgyermekkor

Kivel töltötte a gyermek első 3 évét és miért (édesanyja, nagyszülő, nem családtag)?

Mikor lett szobatiszta, hogyan zajlott le az átszokás?

Milyen kisgyermekkori betegségeket esett át (azok ideje, lefolyása)?

43 / 279

Milyen jelenlegi egészségi állapota?

Járt-e bölcsödébe (ha igen, miért, hány éves kortól, milyen volt a beszoktatás, hogy érezte magát)?

Mikor mondta ki az „én” ill. az „enyém” szót?

Milyen lakásban élt ebben az időszakban (lakótelep, kertes ház stb.)?

Hányan és kik laktak egy fedél alatt (milyen volt a kapcsolatok minősége)?

Ha vannak testvérei, hogyan illeszkedett be közéjük?

Ha körülötte voltak — a testvéreken kívül — más kisgyermekek is, szívesen kapcsolódott-e hozzá-juk vagy inkább elmélyedni szeretett?

Járt-e már korábban óvodába (ha igen, hány éves kortól, milyen volt a beszoktatás, hogy érezte ma-gát: szívesen járt, közömbös volt vagy muszájként élte meg; milyen volt kapcsolata a társakkal és azóvónőkkel)?

Milyen a közösséghez való viszonya (visszahúzódó, átlagos, vezéregyéniség stb.)?

Vannak-e állandó játszótársai (ha igen, milyen velük a viszonya)?

Mit játszik legszívesebben, mivel szeret otthon játszani (építőkocka, baba, autó; rajzolni, festeni,barkácsolni szeret stb.)?

Mik a kedves/kedvenc játéktárgyai?

A nyugodtabb vagy a mozgalmasabb játékokat részesíti-e előnyben?

Mik az alapvető jellemvonásai (szeret-e középpontban lenni; könnyen vagy nehezen teremt-e kap-csolatot; szeret-e beszélni vagy szívesebben hallgat)?

Milyenek az alvási szokásai (alszik-e délután, mikor alszik el este; milyen álma van; kivel alszikközös szobában)?

Mely szülői tevékenységekbe kapcsolódik be szívesen, melyektől húzódozik?

Néz-e tévét (ha igen, szereti-e, mik a kedvenc műsorai, mennyi időt tölt a tévé/videó előtt)?

Vannak-e számítógépes játékai (ha igen, mennyit játszik velük)?

Mik a kedvenc ételei (milyen ételeket részesít előnyben)?

Hogyan telik egy átlagos napja (ébredéstől lefekvésig)?

Hogyan zajlik esti lefekvése (szoktak-e mesélni neki este/napközben, könyvből/emlékezetből/kita-lált történeteket)?

Változtak-e lakás- és életkörülményei ezen időszak alatt?

44 / 279

Hogyan jellemezhető családja (otthonülős, kirándulós, nagy baráti társasággal rendelkező, progra-mokra nyitott, sportos stb.)

Milyen a kapcsolata a természettel (vannak-e körülötte növények, állatok; szeret-e kertészkedni, vi-rágápolásban segédkezni)?

Milyen a kapcsolata a környezeti tárgyakkal (vigyáz rájuk, félti őket stb.)

Milyen tilalmakat fogalmaztak meg számára ebben az időszakban, hogyan reagált azokra?

A gyermek alkata

Hogyan viselkedik a gyermek kisebb, nagyobb gyerekekkel, felnőttekkel?

Hogyan viseli, ha szülei hosszabb időre magára hagyják?

Milyen az alaptermészete? (lobbanékony, hevesen reagál, dühössé válik, elszánt, szívesen birkóziknehézségekkel, vezérkedésre hajlamos; csendes, visszahúzódó, félénk, együtt érző, segítőkész, al-kalmazkodó, idegenkedő, szomorkodásra hajló; vidám, nyüzsgő, nyughatatlan, minden lében kanál;rövid ideig van türelme a dolgokhoz, igényli a változatosságot; sok barátja van, társasági ember;nyugodt, kiegyensúlyozott; nehéz kihozni a sodrából, ragaszkodik a megszokott dolgokhoz, lassúmozgású; szereti a hasát, szívesen csipeget az étkezések között is stb.)

Milyen a haja, szeme színe?

Milyen testalkatú (vékony, gömbölyded, átlagos felépítésű; alacsony, közepes vagy nyúlánk stb.)?

Milyenek érzékszervei, testi egészsége (szemüveges, liszt-érzékeny stb.)?

A jelentkezés indoklása

Honnan ismerik a szülők Waldorf-pedagógiát, milyen szempontok alapján döntöttek a jelentkezés-ről; közös elhatározás volt-e ez?

Milyen elképzeléseik, elvárásaik vannak az óvodával kapcsolatban?

Mit szeretnének még a gyermekükről elmondani; milyen, a jelenlegi időszakra vonatkozó megjegy-zéseket; kiegészítéseket, tájékoztatást kívánnak hozzáfűzni?

Dátum, kép….

45 / 279

IV. SZÁMÚ MELLÉKLET: A NEVELŐ MUNKÁHOZ SZÜKSÉGES

HELYISÉGEK, BERENDEZÉSEK ÉS ESZKÖZÖK JEGYZÉKE:

I. Helyiségek

Eszközök, felszerelés:

1. Csoportszoba (25 gyermek részére vízvételi ésfőzési lehetőséggel)2. Tároló (szertár) 3. Óvónői szoba 4. Szülői fogadó, tárgyaló 5. Gyermek öltöző6. Gyermekmosdó, WC7. Felnőtt öltöző, mosdó,WC8. Bejáratok, közlekedők9. Játszóudvar

II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai

Csoportszoba:

Óvodai fektetők 10 dbszínes rongyszőnyegek 2dbFektető tároló szekrény 1dbGyermekszék 27 dbGyermekasztal (tömör fából, szépen megmunkálva) 6dbfüggöny (textíliából, természetes anyagból) Szőnyeg (természetes anyagból) 1dbJátéktartó szekrény, polc 2dbparaván 2dbGyermekméretű párnák, takarók, huzatok 20 dbÉvszakasztal Hőmérő 1dbFelnőtt szék 6dbTextiltároló szekrényke 1dbEdény és evőeszköz-tároló szekrény 1dbSzeméttartó 2dbKonyhasarok

Óvónői szoba:

Íróasztal és szék 1-1 dbKönyvszekrény 1dbIratszekrény (zárható) 1dbTelefon 1dbSzámítógép 1dbNyomtató 1db

46 / 279

Gyermeköltöző:

Öltözőrekesz, ruhatároló, fogas 25 dbCipőtároló 25dbÖltözőpad 4db

Gyermekmosdó, WC:

Gyermekmosdó, WC 3dbTörölközőtartó 27dbSzappantartó 3db

Játszóudvar:

Virágágyások, konyhakert, fák, bokrok, kertiszerszámok, kerti csap, farönkök, kerti asztalok, padokHomokozó és tartozékai Takaróháló 1dbhinták, mászókák, rönkök, kötelek(Program szerint)

III. Tisztálkodási felszerelések:

Ruhakefe, körömkefe, szappantartó 3-3dbFogkefe, fogmosópohár, fésű 27dbTörülköző 54dbAbrosz vagy textil alátét 3dbTakaró 10db

IV. A Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök:

Vasaló 1dbVasaló állvány 1dbSzennyesruha-tároló 1dbKerti munkaeszközök (ásó, kapa, gereblye, kertilocsolókanna, létra) 1-1 dbhűtőgép 1dbPorszívó 1dblapát,seprű,felmosóeszközök 1-1 db

V. Melegítőkonyha eszközei:

Tányérok, poharak, bögrék, evőeszközök 30dbKonyharuhák 10dbMelegítő lábasok, fazekak 3dbTálaló tálak, jénai és porcelán tálak5dbKenyeres kosarak, tálcák, kancsók 3dbSzeletelő kések, merőkanalak 3-3dbVágódeszkák 4 db

47 / 279

VI. A Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök:

Különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, dramatizálás ésbábozás, barkácsolás) eszközei:-textíliák, gyapjú len, vászon, pamut,-bársony selyem, színes-gyapjú, kosarak,-üvegek, kuckók, koronák, palástok, bábuk,-babák, filc állatok.(Minden játék természetes anyagbólkészült.)

Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök:-botparipák, lókantárok, labdák, kötelek.

Csoportszobai és udvari eszközök, ének- zene, énekes játékok eszközei:-rézharangok, xilofonok, hárfa, csörgők, bot,-fúvós- pengetős hangszerek.(Az óvoda nevelési programja szerint)

Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás) és a kreativitást fej-lesztő anyagok, eszközök:-kagylók, fenyőtoboz, kövek, kavicsok,-gyökerek, fakéreg, ásványok.

Ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök:-méhviasz gyurma és kréta;-színes gyapjú, filc gyapjútáblák;-méhviasz lapok;-rajztábla tartó, akvarell festék, vastag ecset,-szivacs, rajztábla;-természetes alapanyagú fonalak.

A természeti – emberi – tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok:-kristályok, ásványok, kövek különféleméretben és mennyiségben;-rongybabák, kötött vagy nemezelt;-babaház,babakocsi, bababútorok,-babakonyhai eszközök.

Munkajellegű tevékenységek eszközei:-kézimunka kellékek, satupad, szerszámok;-a sütés eszközei: kötények, formák,sodrófák,gyúródeszka, teknő, malom- takarítóeszközök, felnőtt és gyermekméretben.

Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök:-furulya- líra

48 / 279

VII. Egészség és munkavédelmi eszközök:

Étel – mintavétel (üvegtartály)1 dbMentőláda 1dbGyógyszerszekrény (zárható)1Munkaruha: A Munkatörvénykönyve, valamint aközalkalmazottak jogállásáról szóló 1993.évi XXXIII. Törvény és végrehajtásirendeletei alapjánTűzoltó készülék: Az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint 1db

49 / 279

ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM

1. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS–SZOCIÁLIS ÉRZÉKENYSÉG ÉS KÖZÖSSÉG-FORMÁLÓ ERŐ

A Waldorf-iskolák vallási, faji, politikai és világnézeti szempontoktól függetlenül fogadnakbe gyermekeket. Az egyéni különbözőségek iránti tiszteletet, toleranciát az oktatás-nevelés során isigyekeznek a gyermekben erősíteni. Azt a szemléletet közvetítik a gyermek felé, hogy valakinek va-lamilyen gyengesége tulajdonképpen valamilyen erő vagy képesség hiánya, s ennek a hiánynak amértéke hatékonyan az illető felé történő türelmes és szeretetteljes odafordulással csökkenthető. Eza fajta szociális érzékenység teszi majd képessé az ifjút arra, hogy a későbbiekben bármilyen új,munkahelyi és egyéb közösségbe be tudjon illeszkedni, és ezeknek a közösségeknek – megőrizve asaját és tiszteletben tartva mások individualitását – építő, formáló tagjává váljon. A gyermekekegyéni nyomon követésével egyenrangúan fontos a közösségépítés. Elsőként is a meleg, biztonságotadó, sokszínű osztályközösség kialakítása. Az osztálytanító a nyolc év során igyekszik bevezetni ta-nítványait a szociális életbe. Az iskolaközösség létrejöttéhez járulnak hozzá az osztályok előadásai,a kirándulások, túrák, táborozások, ünnepek, az adventi közös kezdések, s az, hogy a különböző ko-rú osztályközösségek más és más hangsúllyal készülnek az ünnepekre, de az ünnep csúcspontját azegész iskola közössége egyszerre éli meg.

A Waldorf-iskola heterogén iskola. Együtt tanulnak a különböző képességű gyermekek. Acél mindig az, hogy a gyermekek együtt tudjanak haladni, sikereket érjenek el, önbizalmuk erősöd-jön. Persze észre kell vennünk a valamiben tehetséges vagy hátrányos helyzetű gyermekeket, a hát-rányok leküzdéséhez külön segítséget, a tehetség fejlődéséhez lehetőséget adva. Azonban az egész-ségtelen versenyszellem kialakulásától igyekszünk megóvni közösségeinket. Egyrészt mert azegészséges szociális élethez tartozik, hogy az egyes gyermekek más és más tehetséget hordoznak, samiben egyikük ügyes, abban a másik segítségre szorul és viszont.

2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS

Célja, hogy az élet minden területén már gyermekkorban kialakítsa, illetve folyamatosanerősítse a saját szellemi, fizikai állapotáért felelősséget vállaló, tudatos életvitelre berendezkedő ál-lampolgári magatartást. Az egészségnevelés során a tanulót olyan gyakorlati tudáshoz és képessé-gekhez kell segíteni, amelyek használatával saját egészségének megőrzésén túl egy biztos és egész-séges belső és külső világ megteremtését célzó értelmes döntéseket tud hozni.

Elő kell segítse– a pedagógusok és tanulók mentális egészségének megőrzését,– a nevelők pszichológiai érzékenységének és az intézmény pszichológiai kultúrájának fejlesztését– a tanulók egészséges életvitelének és mentális fejlődésének biztosítását.

Feladatok:– Az egészségtudatos döntések, az egészséges életformák és szokások választását elősegítő ismere-tek és rutinok beépítése a tanulókkal való érintkezés és kommunikáció különböző formáiba, a fog-lalkozási tervekbe, tanmenetekbe.– Az egészséget károsító tényezők tudatosítása, a következményekkel való szembesítés.– Az egészséget károsító szokások megelőzését célzó preventív programok fejlesztése.

50 / 279

– Veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére való felkészítés.– Az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelés.– Családi életre, felelős párkapcsolatokra való felkészítés.– Önmagukban és másokban értéket vállalni tudó, a saját és mások korlátaival való együttélésre al-kalmas egyének alapvető képességeinek fejlesztése.– Konfliktusok kezelésére, megoldására való felkészítés.– A testkultúra fontosságának elismertetése.– Mindennapi testmozgás biztosítása a tanulók számára, különös tekintettel a Waldorf-pedagógiaszellemi hátterére.– Eltérő adottságú gyermekek számára is megfelelő örömet adó, sikerélményt nyújtó mozgásfor-mák alkalmazása.– Iskolaorvosi rendelésen való részvétel biztosítása.– Járványos betegségek megelőzése.

Mentálhigiénés nevelés– nevelési problémák és a tanulási nehézségek megelőzése, azonosítása és korrekciója,– a személyiségfejlődés életkori kríziseiben és az iskolai beilleszkedésben való segítségnyújtás,– a tanulók egészséges életmódjának, természeti és emberi környezetükkel való harmonikus kap-csolatának alakítása (családi élet és közösségi kapcsolatok),– a tanulók önismeretének, önkifejező készségének és szabálytudatának fejlesztése,– drogfogyasztás megelőzése,– az oktatás mentálhigiénés tartalmának bővítése és fejlesztése,– a pedagógusok önismeretének, önkifejező készségének, pedagógiai attitűdjének alakítása,– a pedagógusok közérzetét javító munkaértékelési rendszer kialakítása,– szaktárgyi órák témafeldolgozása

Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a mentálhigié-néhez is.– zene, táncfoglalkozások, játékos programok,– hétvégi iskolai programok a közösségfejlesztés, vagy a családi életre nevelés jegyében,– szülői est,– szakmai tanácskozások, tréningek

Segítő kapcsolatok– A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a gyer-mek- és ifjúsági felelős, valamint az osztálytanítók és a szaktanárok jelentik.– A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak a megelőzési munka kiszélesítésére, valamint a spe-cialisták bevonására. (Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Önkormányzat Oktatási ésSport Irodája, Ifjúsági Információs Iroda stb.)

Mindennapos testmozgásLásd. HELYI TANTERV 15. pontja

Testtartás, testápolás, öltözködésEgységes követelmények és szokásrend kialakítása érdekében:– Időjárásnak és tevékenységnek megfelelő öltözék, váltóruha használata.– Étkezés előtti kézmosás, kulturált étkezés szokásmóddá válása.– WC-használat utáni kézmosás rendszeressé tétele.– Tiszta kéz, tiszta eszközök használata az órákon.

51 / 279

Fogyasztóvédelem-táplálkozási szokások– A tudatos fogyasztási magatartás kialakítása érdekében főoktatásban, szakórákon, kiránduláso-kon, szabadidős rendezvényeken hangsúlyosan foglalkozunk a média hatásaival, a reklámok szere-pével az élelmiszerek és tisztálkodási szerek közötti választások esetében. – Az aktuális órákon megismertetjük tanulóinkat azokkal a biztonsági előírásokkal, amelyekre min-den elektromos eszköz, vegyi termék, gyógyszer használata esetén tekintettel kell lenni.– Helyes táplálkozási szokások kialakításához szükséges ismereteket beépítjük az órák tanmenetei-be.– Kulturált étkezésre nagy gondot fordítunk az iskolai ebédeltetés és a napközis nevelői munka so-rán, az osztálytanító együtt ebédel a gyermekekkel.– Előadásokat szervezünk a biogazdálkodás és az egészséges táplálkozás témakörében.

Balesetvédelem– A tanítási órákon felhívjuk a figyelmet a konkrét veszélyforrásokra, a helyes, célszerű eszköz-használatra.– Helyes szokásrend kialakítására törekszünk, a közlekedés szabályainak ismertetésével és gyako-roltatásával az iskola belső és külső programjainak szervezésekor.– Balesetvédelmi oktatást tartunk a balesetveszéllyel járó órákon.

Bűnmegelőzés, drogprevenció, áldozattá válás elkerülése– elősegítjük a gyermek és fiatalkorúak családi, iskolai és társadalmi környezetének önvédelmi ké-pességének fejlesztését;– az iskolában és az iskola társadalmi környezetében kívánunk a közbiztonsági közérzetet befolyá-soló hatékony megoldásokat keresni;– előmozdítjuk és terjesztjük a jogkövető magatartás kultúráját, hozzájárulunk a konfliktusok erő-szakmenetes megoldásához;– bevonjuk a bűnmegelőző programjainkba az iskolai közösséget és annak társadalmi környezetét;– szeretnénk kihasználni az iskolai szabadidő-szervezésben rejlő lehetőségeket;– a mozgalom során kiemelt figyelmet fordítunk a családra; a családi felelősség erősítésére; az is-kolai közösség erősítésére;– támogatjuk az alkohol és kábítószer ártalmait bemutató felvilágosító, megelőző munkát.Színterek:Tanórai foglalkozások:– Testnevelésóra– Biológiaóra– Főoktatás– DrámaóraTanórán kívüli foglalkozások:– Napközis foglakozások– Egészségnap, drogprevenciós nap– Délutáni mozgásos tevékenységek– Meghívott előadók előadásai

ElsősegélynyújtásAz iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy a diákok elsajátítsák azokat az

elméleti és gyakorlati elsősegély-nyújtási ismereteket, amelyek balesetek esetén szükségesek aszakszerű és eredményes elsősegélynyújtáshoz. Célunk továbbá, hogy a tanulók veszélyhelyzet ese-tén képessé váljanak gyors és hatékony segítség nyújtására, amíg a hivatásos orvosi segítség megnem érkezik.

52 / 279

Tanulóink először a 7. és 8. évfolyamon a biológia epocha keretében sajátítják el az alapve-tő tenni és tudnivalókat. Az osztálytanítónak lehetőséget biztosítunk arra, hogy a témában külső se-gítőket (védőnő, mentő orvos stb.) vonjon be.

3. KÖRNYEZETI NEVELÉS

Célja, hogy segítse a tanulókat a környezettudatos, megfelelő ismeretekkel, készségekkel,kompetenciákkal rendelkező és a környezetvédelmi kérdések iránt elhivatott állampolgárokká vál-ni, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és akörnyezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén. Felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni és kö-zös tetteikben.

Fő nevelési feladataink:– Önmagukért és másokért, a környezetért érzett felelősségtudat kialakítása. A természetet, az épí-tett és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer (érzelmi, értelmi esztétikai és er-kölcsi) megalapozása.– A kritikai gondolkodás, problémamegoldó képesség, kezdeményezőkészség fejlesztése.– A környezet ismeretével és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakí-tása.

Fő tevékenységek:– Az iskola külső és belső környezeti értékeinek megismerése, védelme.– A belső környezet alakítása:– esztétikus egészséges tantermek, amelyeket a tanulókkal közösen festünk ki– dekorációknál a természetes anyagok előnybe részesítése, – élő növények telepítése, gondozása a tantermekben, folyosókon, – az iskola környezetének szépítése, parkosítása,– környezetbarát anyagok felhasználása,– tiszta, rendezett környezet biztosítása.– természetes anyagokból készült játékok, díszítő elemek alkalmazása.– Energiatakarékossággal és újrahasznosítással kapcsolatos feladatok adása a tanulóknak, (papír-gyűjtés, vízcsapelzárás, szelektív hulladék stb.)– Aktuális környezetvédelmi események megjelenítése különböző információhordozókon. (pl. fali-újság)– Környezetért felelős aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítása, működtetéseA Föld Napja, A fák és a madarak napja és a Környezetvédelmi világnap alkalmából rendezvé-nyek, programok szervezése.A környezettudatosság érvényesítése a műveltségi területeken, tantárgyakban, valamint rendszeresbiokertészeti munkák, ahol a gyermek a föld művelése révén érzelmileg is felelősséget vállal a kör-nyezetéért.– az iskola szabadidős programjai,– külső helyszíni órák,– tanulmányi kirándulások,– szakkörök,– szelektív hulladékgyűjtés (elem, papír stb.),a szülőket tájékoztatjuk az iskolában folyó környezeti nevelés tevékenységeiről, ösztönözzük, hogyrészeseivé váljanak a célok megvalósításának.

53 / 279

4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKELÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

A magatartási és beilleszkedési zavarok korrekciójának érdekében az iskola felderíti a tanu-lók fejlődését veszélyeztető okokat. Pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzé-sére, kiszűrésére, illetve korrigálására.

Feladatok– A tanulási és magatartási nehézségek okainak felderítése.– A viselkedési tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások területeinek tanulmányozása, akonferencián gyermekmegbeszélés.– A nevelő és tanulók közötti személyes kapcsolatok erősítése.– Pozitív tulajdonságok erősítése.– Fejlesztőprogramok kidolgozása.– Külső nevelési és pszichológiai segítség biztosítása.

Ennek érdekében együttműködő kapcsolatot tartunk fenn a környéki óvodákkal, a NevelésiTanácsadóval, a Családgondozóval és a Gyermekjóléti Szolgálattal. Felzárkóztató foglalkozásokatszervezünk az alapkészségek fejlesztésére folyamatosan a lemaradó tanulók számára, időszakosjelleggel. A szülőt tájékoztatjuk azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyúj-tani gyermeke eredményes felkészüléséhez. Az iskolai és iskolán kívül szervezett tevékenységei-nek kialakításában különös figyelemmel kezeljük a tanulók szabadidejének tervezését. Szükségesetén igénybe vesszük külső szakértők segítségét.

5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉ-KENYSÉGEK

A szabadságszeretetről szóló részt kiegészítve az iskola vállalja:– egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése – tehetséggondozó tanórán kívüli foglalkozások– önköltséges tanfolyamok szervezése (például tánc, bábozás, lovaglás stb.)Tanfolyamokat a tanári kollégium egyetértése mellett szervezhetnek a nevelőtestület arra vállalkozótagjai, de akár külső személyek is.

6. FELZÁRKÓZTATÁS

Célunk, hogy a bármilyen okból hátrányos helyzetű gyermekek is teljesíteni tudják a tan-tervben előírt követelményeket. Képességeik, készségeik fejlesztésével megfelelő alapot kapjanaka továbbtanuláshoz. Tevékenység-központúságra építünk, mert passzív tevékenység keretében akompetenciák nem fejlődnek.

A felzárkóztatás célja a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésrevaló szocializálás, a tanuláshoz szükséges bemeneti kompetenciák elsajátításával, a tanulók életter-vezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban. A tanulási folyamatot átjáró értékek(tudomány, művészet, hagyomány, természet, vitális értékek, stb.) közvetítése mellett az értékek át-örökítésére, megőrzésére, az értékek védelmére, valamint az értékválasztásra is felkészítjük, illetveorientáljuk a tanulókat.

54 / 279

Tanórán:– differenciált egyéni foglalkozásokkal,– kooperatív módszerek alkalmazásával,– részképességzavarokkal küzdő gyerekek egyénre szabott, személyre szóló képességfejlesztésével

Tanórán kívül:– a tananyag egyénre szabott módon való begyakorlása, hiányok pótlása korrepetálásokon, beszéd-zavarok csökkentése, megszüntetése logopédiai foglalkozásokon, gyógypedagógus segítségével.

7. A SZÜLŐK, TANULÓK, PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK ÉS AZINTÉZMÉNY PARTNEREIVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁSNAK A FORMÁI

A tájékoztatás formáiA tanulókat az iskola életéről, munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola képviselője és azosztálytanító tájékoztatják:– Az osztálytanító folyamatosan a tanítás folyamán.A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztálytanítók a félévi és év végiírásos bizonyítványokban, a szaktanárok pedig a fogadóórákon tájékoztatják.A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskolaképviselője és az osztálytanítók tájékoztatják:– Az iskolaképviselő a közös szülői esteken.– Az osztálytanítók a szülői esteken és elektronikus levélben az iskolaszintű kérdésekről heti jelleg-gel, az osztályszintű kérdésekről eseti jelleggel.

A szülői estek, fogadóórák és a bemutató órák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozzameg.

A szülők és pedagógusok együttműködésének fórumai:

Családlátogatás: Az előre egyeztetett időpontban, a gyermek iskolába való felvételét követő egyéven belüli családlátogatás célja a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illet-ve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében.

Szülői estek feladatai:– a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,– a Waldorf-pedagógia bemutatása,– a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi köz-oktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről,– tájékoztatás az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,– tájékoztatás a gyermek tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,– tájékoztatás a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,– tájékoztatás az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,– a szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése, és továbbitása az iskola tanárikollégiuma és vezetősége felé,– gyakorisága: hathetente illetve az év ünnepkörének eseményeihez igazodva

Fogadóórák: A fogadóórák feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezenkeresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének konkrét segítése. Otthoni tanulás, szabadidő helyeseltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb. Időpontjai: alsó- ésközéptagozaton félévente egyszer.

55 / 279

Bemutató órák: A bemutató órák tartásának célja, hogy a szülők betekintést nyerhessenek az isko-lai nevelő- és oktatómunkába, személyesen ismerhessék meg a tanítási órák lefolyását. A bemutatóórák tanóra jellegűek, melyeket a szülőknek tartunk, lehetőséget teremtve az aktív részvételre és amegtapasztalás élményére.

Írásbeli tájékoztató: Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásávalösszefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

Kapcsolattartás, információáramlás eszközei:A tanulók rendszeres tájékoztatásának eszközei:– iskolai hirdetőtábla,– iskolagyűlések,– személyes beszélgetések.A szülők informálása az iskola életéről:– közös szülői estek alkalmával,– szülői estek alkalmával,– szülők-nevelők művészeti, pedagógiai fórumának szervezésével,– tanévnyitó, tanévzáró ünnepségeken,– levélben történő tájékoztatással,– személyes beszélgetésekkel.Információk, kapcsolatok a nevelőtestületben:– heti rendszerességű konferenciák,– napi kommunikációs formák,– továbbképzéseken,– szakmai sajtó figyelemmel kísérése.

Az intézmény partnereivel való kapcsolattartás formái:Az iskola partnereivel, mint hivatalos szervekkel (például Önkormányzat, Szociális és Gyámhiva-tal, Nevelési Tanácsadó, Kormányhivatal, ÁNTSZ, Tűzoltóság stb.) az iskola fenntartója és az is-kola Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feladat- és jogkörrel bíró iskolaképvi-selő tartja a kapcsolatot, mely történhet személyes találkozás, telefonos egyeztetés és hivatalos le-velezés útján.

8. MÓDSZERTANI SAJÁTOSSÁGOK

8.1. Az osztálytanító szerepeAz osztálytanító elsőtől nyolcadik osztályig kíséri a gyermekeket és a lehető legtöbb tantár-

gyat tanítja is nekik. Ezzel az általánosan művelt emberfő példáját is szolgáltatja, hiszen a gyerekekmegtapasztalhatják, hogy átlagos szinten mennyiféle tudás belefér egy emberbe. Az osztálytanítóazáltal, hogy „mindent” tanít, a világ egységét is szimbolizálja, ő határozza meg az egyes tantárgyakközötti kapcsolódási pontokat, mely lehetőséget biztosít a tananyag szerves egésszé történő össze-rendezésére. A gyermek szocializációját is kedvezően befolyásolja, hogy nyolc éven keresztül egyosztálytanító kíséri végig. Az osztálytanító alaposabban megismeri tanítványait, több segítséget tudnyújtani harmonikus fejlődésükben. A tanulók szociális érettségét, toleranciájuk fejlesztését szol-gálja az is, ha első osztálytól együtt nevelkednek. Könnyebben át tudják élni a másik ember „egye-diségét”, azt, hogy minden emberben más és más érték lakozik.

Már osztálya létrejöttekor figyel arra az osztálytanító, hogy sokszínű és kiegyensúlyozott le-gyen az osztályközösség a különböző temperamentumú gyerekek jóvoltából. A tanítónak folyama-

56 / 279

tosan figyelemmel kell kísérnie a gyermek egyéni és szociális fejlődését. Nevelési gyakorlatábanmásképpen kell bánnia a különböző temperamentumú gyerekekkel. Nem a hozott temperamentumellen kell hatnia, hanem azt alapul véve segít a gyermek belső egyensúlyát megtalálni. A gyermekegyéni fejlődése miatt fontos, hogy az osztálytanító személye 1-8. osztályig lehetőség szerint neváltozzon.

Mivel az osztálytanító különleges jelentőségű szerepet tölt be az osztály életében, rá foko-zottan érvényes, hogy személyisége a tanítás eszköze. Ezért a rendszeres készülésen túl folyamato-san fejlesztenie kell magát, mint pedagógust, és karban kell tartania magát, mint embert.

Az osztálytanító és az osztály intenzív és sokrétű együttlétében szorosan összekapcsolódik atanítás és a nevelés feladatköre. Ez az összefonódás a tanórák, mindenekelőtt a reggeli két órás „fő-oktatás” szerkezetéből, tartalmából is adódik. A „ritmikus rész” versei, énekei, mozgásai ráhangoló,gyakoroltató, fejlesztő, együttműködést erősítő funkciót töltenek be. A reggeli beszélgető kör egymini „osztályfőnöki óra”, amikor a gyerekek gyakorolhatják a nyilvános megszólalást, az egymásiránti figyelmet, napra kész információjuk lesz arról, kivel milyen fontos dolog történt, kit mi izgat,ki milyen állapotban van, így aztán megértőbbek, ha társuk egyszer csak „furcsán” viselkedik vala-mi probléma miatt.

Maga a tananyag is fontos nevelő funkciót tud betölteni. Az a tény, hogy az osztálytanítószámos tárgyat tanít, amiben nem szakember, nemcsak nehézség, de több előnnyel is jár a gyerekekszámára. Jelentős akaraterő, koncentráltság és kitartás kell a tanár részéről az anyag összegyűjtésé-hez, belső átdolgozásához, és olyan formába öntéséhez, ami a továbbadáshoz kell. Ez a gondosság,alaposság, igényesség megjelenik a téma bemutatásában is. A tanár szinte a diákokkal együtt fedezifel újra meg újra, amit tanít, és ez frissességet ad az órának, ezt a gyerekek is átérzik.

A nevelés fontos célja, hogy az iskolából kikerülő diákok viszonya a világhoz tartalmas éspozitív legyen. Ezt (is) szolgálja, hogy a tananyag feldolgozása a Waldorf-iskolában élmény-centri-kus. Ez – túl azon, hogy jobban megmarad a gyerekekben, amit így tanulnak – fontos a rengeteg is-meretlen működésű tárgy által körülvett világunkban az elidegenedés csökkentésében. Élőbb kap-csolatba kerülhetnek így a körülöttük lévő dolgokkal. Ez a tanártól persze más fajta készülést, óra-tervet kíván, mint a fogalom-centrikus ismeretátadás. (Mértanból pl. először ősi mintára testrészeik-kel mérik le a közvetlen környezetüket. Földrajzból először az iskola környékét térképezik fel, a ne-vezetes pontok távolságát akár kilométeres nagyságrendben is lelépve, majd a domborzatot makett-ként elkészítve.)

Az osztálytanítói munka kiemelt területe a Waldorf-iskolában a szülőkkel való kapcsolattar-tás. (Ennek az alsóbb osztályokban van nagyobb szerepe, később a szülői aktivitás csökken, de pár-huzamosan a diákok egyre jobban bevonhatók az iskolai munkákba.) A szülők nemcsak gyermeküktanulmányai, esetleg problémái révén folynak kapcsolódnak az iskolához, hanem szerepet vállalnakanyagi fenntartásában és az egyesület működtetésében, az iskolai ünnepek, osztályprogramok szer-vezésében, az iskola/osztály takarításában, felújításában, sőt bizonyos rendezvényeken szereplőkéntis (farsangi produkció, paradicsomi játék előadása, szülői koncert). A szülőkkel való együttműködéslegfontosabb kerete az osztálytanító által rendszeresen tartott szülői est.

Meg kell említeni az osztálytanító feladatai között az osztályterem képének kialakítását, azosztályrend fenntartását, kezdetben jelentős szülői együttműködéssel. A Waldorf-iskolákban, külö-nösen az első nyolc évben az osztály élettere szinte olyan, mint egy műalkotás. Ennek része a falgondosan megválasztott színe, a festés módja, a fa lambéria, a lámpaburák, függönyök, polcok, vi-rágok megtervezése, elhelyezése, ha van rá lehetőség, a padok/asztalok, székek gondos kiválasztása.

Egy Waldorf-osztályban ezen kívül mindig van egy „évszakasztal”, rajta selymek, gyertya,valamilyen kép és az évszakra jellemző virág vagy szárított növény, termés, amit időről időre azosztálytanító megkomponál.

A tanterem másik kiemelt fontosságú része az éppen aktuális főoktatáshoz vagy a legköze-lebbi ünnephez kapcsolódó, az összecsukott táblára készített színes krétarajz, ami három-négy hétigad a tanításnak hátteret, segítve a téma/az ünnep átélését. (Szerencsére az osztálytanítók gyakranművészi színvonalú alkotásait fényképek és ünnepi naptárak őrzik.)

57 / 279

Az osztályrend fenntartásához a tanár szívós, kitartó munkájával lehet hozzászoktatni a gye-rekeket, a nagyobbak számára pedig a közös feladatok egy részét egyéni felelősséggel ki lehet osz-tani, ami szintén rendszeres szervezést és ellenőrzést igényel.

Az adminisztratív munka túlnyomó része egy osztályfőnök számára a legkevésbé pedagógiaitevékenység, de időtartamban olykor jelentős tud lenni. A napló, törzskönyv vezetésének, a szöve-ges értékelés készítésének, a hiányzások követésének szerepe főleg a dokumentálás és aszülőkkel/diákokkal való kommunikáció. (A tanár számára pedig kiváló terepe az önfegyelem és azakaraterő fejlesztésének, a napi, heti ritmus fenntartásának.) Az adminisztratív munkához tartozik abizonyítványvers írása is, bár művészeti jellegénél fogva túlmutat a gyermek iskolai teljesítményé-nek értékelésén. Az osztálytanító számára minden nehézsége ellenére a bizonyítványvers írása kü-lönösen szép és nemes feladat, hiszen a bizonyítványvers által úgy tart tükröt a gyermek számára,hogy egyben lelki táplálékot és eszközt is ad a gyermek kezébe a fejlődéséhez, mely végigkíséri azegész következő iskolaévben.

A Waldorf-iskola nagy súlyt helyez a tananyagon kívüli tevékenységre, ami szintén az osz-tálytanító feladata, a produkciótól függően esetleg szaktanár bevonásával. Ezek lehetnek kisebb-nagyobb előadások (színjáték, éneklés, euritmiának nevezett művészi mozgás, stb.) Minden évbenvannak rendszeres alkalmak („hó ünnepek”), ahol gyakran csak megmutatja az osztály az iskolának,mire jutott a főoktatásba integrált művészeti munka keretében (a „ritmikus részben”) egy-egy tan-tárgyhoz kapcsolódva. A gyerekeknek sokáig fel sem tűnik, hogy előadásra készülnek, a versek, da-lok, mozgásformák napi gyakorlásával beléjük ivódik a produkció anyaga, amit már csak sorba kellrendezni, és összeszedetté tenni. Így tudják végül a gyerekek olyan nagy erővel, annyira a sajátjuk-ként előadni műsorukat.

Szinte minden évben készülnek az osztályok nagyobb produkcióval is, amit általában év vé-gén adnak elő. Ennek az előmunkálatai is beépülnek eleinte a napi ritmusba (az osztálytanítónakszámos alkalma van a gyakoroltatásra), de az előadás közeledtével fokozatosan ez a munka válik anapi tevékenység fő részévé.

A megmutatkozás másik módja, hogy az osztály időnként kiállítást szervez a gyerekek kéz-műves, ill. rajz-festés órán készült munkáiból. Ennek helyet adhat az osztályterem, a folyosó, vagykapcsolódhat valamilyen előadáshoz, és akkor annak a helyszínén. Az adventkor és a húsvéti idő-szakban tartott bazárokon is megjelennek a gyerekek munkái. Az ezekre való készülés szintén be-épülhet az órai tevékenységbe, de a bazárok előtt gyakran külön időben is dolgoznak gyerekek amunkáikon.

Az osztálytanítói munka tetőpontja a nyolcadik év. Egy hosszú folyamat lezárása, az osztálynyilvános megmutatkozása, és a következő szintre való átlépés előkészítése az év fő feladatai.

A diákok egy tetszőlegesen választott témából felkészülnek az év során, kutatnak, olvasnak,megfigyelést végeznek – és valamilyen gyakorlati/művészeti munkát készítenek hozzá, majd év vé-gén közönség (szüleik, osztálytársaik, tanáraik) előtt bemutatják, a munkákat pedig kiállítják az is-kolában. Ennek a folyamatnak a végigkísérése teljesen az osztálytanító feladata: egyéni beszélgeté-seken segíti a témaválasztást, buzdítja, az elakadókat, rendszeres munkára próbálja bírni a rendszer-teleneket, ellenőrzi, hol tartanak, végül egy ünnepi előadássorozat keretében szűkebb körben bemu-tatják a diákok, mi mindent tudtak meg a világnak arról a szeletéről, amit választottak.

A nyolcadikos színdarab a korábbiaknál nagyobb vállalkozás. Gyakran választanak Shakes-peare művet, de volt már musical énekkel, tánccal, lehetőleg az osztály összetételére, karakterére át-szabva a darabokat. Az osztály valamilyen formában egész évben készül erre. A jelmezeket, a dísz-letet is a gyerekek maguk készítik, az egész szöveget mondják, tanulják, ha van benne ének, azt isgyakorolják. A kézműves, az ének- és a drámatanár általában segít mindebben, de az előadás össze-fogása és sokszor a rendezés is az osztálytanító munkája. A szerepkiosztás kiemelt jelentőséggel bír.Az osztálytanító figyelembe veszi a „szerepálmokat”, de nem a legszebb kislány lesz a királykisasz-szony és a legbátrabb fiú a hős lovag: minden szereppel pedagógiai célja van, az kap főbb szerepet,akinek nagyobb szüksége van rá.

58 / 279

Az osztálytanító utolsó feladata a búcsú és az elengedés. A hetedikes viharok után nyolca-dikban általában ismét szoros és meghitt a kapcsolat osztály és tanára között. Egész évben, de főlega vége felé mindig van valami, amit utoljára csinálnak együtt (utolsó történelem epocha, utolsó kö-zös karácsony, stb.), és ez ad egyfajta emelkedett érzést az együtt töltött időnek. Aztán az éves-munka-előadások sorozata, a színdarab közös átélése igazi ünnep minden résztvevő számára. Majdaz év végi osztálykirándulás, ahol nagyon együtt akar lenni az osztály még utoljára, végül az évzá-ró, az utolsó bizonyítvány kiosztása az összefoglaló szöveges értékeléssel, és az utolsó bizonyít-ványverssel, ami sokszor fontos útravalót tartalmaz a gyermekek számára.

Az osztálytanítónak az osztály távozása után már csak egy teendője marad: el kell tudnia en-gedni magában is a gyerekeket, akiket sokszor szinte a sajátjainak érzett. Hogy el tudja távolítaniőket magától, hogy ne az elválás fájdalmát érezze, hanem az együttlét örömére emlékezzen. És he-lyet tudjon teremteni lelkében a következő osztályának, hogy ezen a nehéz, de szépséges úton egyúj gyerekcsapattal megint elindulhasson.

8.2. EpochaA tantárgyak jelentős részét (kivételt a nyelvek, a művészeti és a kézimunka-kézműves jelle-

gű tárgyak, valamint a testnevelés képeznek) ún. epochákban (korszakokban) tanulják a gyerekek.Ez azt jelenti, hogy 3-4 héten keresztül minden reggel, a kb. két óra időtartamú ún. főoktatás

során ugyanazzal a tantárggyal foglalkoznak. Ez az időbeosztás lehetővé teszi, hogy a gyerekek ér-deklődése tartósan egy irányba forduljon, így jobban elmélyülhessenek az adott területen, és azt sokoldalról körbejárhassák. Az epochális oktatás megteremti annak a lehetőségét is, hogy a felejtés ésemlékezés áldásos folyamata beépüljön a nevelésbe.

8.3. OktatásAz iskola tananyaga szigorúan életkorra szabott, azaz a gyermek fejlődésének általános tör-

vényszerűségeihez igazított. Minden részletéről pontosan tudható, hogy miért éppen abban az élet-kori szakaszban, és milyen nevelési céllal kerül alkalmazásra. A tananyag elsődleges szerepe a gyer-mekben csírázó lelki erők ápolása és fejlesztése, s csak másodsorban az ismeretszerzés. A Waldorf-pedagógia a mennyiséggel szemben a minőségre helyezi a hangsúlyt, vallja, hogy a 7–14. életévekközötti életkorban az ismeretszerzés alapvető forrása a belső átélésen alapuló valódi tapasztalatszer-zés. A tanítók feladata az első osztálytól kezdve az, hogy megőrizzék a kisgyermek magával hozott,természetes kíváncsiságát a világ dolgai iránt. Ezért minden tanórát úgy próbálnak összeállítani,hogy az sok belső élménnyel gazdagítsa a gyermeket, a tananyag az érzéseken keresztül jusson el agyermek intellektusáig, amely megalapozza azt a felnőtt személyiséget, aki nem csak jól gondolko-dik, hanem kifinomult érzésvilággal is rendelkezik. Ez a fajta ismeretátadási szemlélet ahhoz is je-lentős mértékben hozzájárul, hogy belső motivációt ébresszen és tartson fenn a gyermek lelkében aziránt, hogy meg akarja ismerni önmagát (az embert) és a világot, vagyis szívesen járjon iskolába, ésszívesen tanuljon.

A valódi tapasztalatszerzés azt jelenti, hogy a gyermekek az ismereteket valóban életszagú-an, cselekvő lényüket is áthatva sajátítják el. A harmadik osztályban pl. házat építenek, és ennek so-rán tanulják meg a hosszmértékeket és azok használatát, az építőanyagok alkalmazását. A földmű-velés órák során learatják a saját maguk által elvetett gabonát, kicsépelik és megőrlik a gabonasze-meket, és a lisztből készült kenyeret közösen elfogyasztják, mialatt rengeteg tapasztalatra tesznekszert a természet- és társadalomismeret területén. Az ötödik osztályban megrendezik az ókori görögolimpiát, a hatodik osztályban megszervezik az ókori római társadalmat.

8.4. Tankönyvek, tansegédletek és eszközökHagyományos értelemben vett tankönyvek nincsenek, a gyerekek maguk készítik munkatan-

könyvüket az osztálytanító vezetésével. Ezek nagy alakú, sima fehér lapokkal teli füzetek, melyek-ben a tananyagot rögzítik írásban, rajzokkal illusztrálva. A felsőbb osztályok felé haladva egyre na-

59 / 279

gyobb szerepet kapnak a tanárok által választott szemelvények és könyvek, amelyek lehetnek tan-könyvek, vagy más célú kiadványok. Az egyes tantárgyakhoz felhasznált tankönyveket, segédköny-veket az adott tantárgyat tanító pedagógus az osztály sajátosságait is figyelembe véve választja ki.Ezekből adott esetben a diákok is készülhetnek egy-egy kisebb előadással vagy otthoni feladattal

Minthogy nincsenek hagyományos értelemben vett tankönyvek, térítésmentes igénybevéte-lük biztosítására sincsen szükség. A tanárok által választott segédkönyvek és kiadványok az osztály-terem meghatározott helyén minden diák számára elérhetőek és biztosítottak.

Az epochák hangulatát, tartalmát megmutató táblarajzok nagyon fontosak az alsó nyolc osz-tályban, ezek elkészítéséhez különleges minőségű színes táblakrétákat használnak az osztálytanítók.A gyermekek eleinte színes méhviasz krétákkal rajzolnak, írnak, csak fokozatosan vezetjük be a fi-nomabb mozgás-koordinációt igénylő ceruzát, majd a töltőtollat. A formázható színes méhviasz ismegelőzi a sokkal nagyobb erőt igénylő és hidegebb agyag használatát a plasztikában.

A zenei képzés során az énekhangtól kiindulva először pentaton-furulyát, majd C- szopránfurulyát használunk, ezekhez később egyéb hangszerek (líra, cintányér, triangulum, xilofon, dobok,stb.) társulnak.

A festés tanításához természetes növényi kivonatokat tartalmazó akvarell-festéket haszná-lunk.

Az alsóbb osztályokban pedagógiai megfontolások alapján eltekintünk az olyan eszközökhasználatától, amelyek működési elvét a gyermekek még nem érthetik (magnetofon, képmagnó,számítógép, stb.).

A kísérleti természettudományos tárgyak (fizika, kémia) megjelenésével nagy szerepet ját-szanak a különböző jelenségek bemutatására alkalmas eszközök, melyek megalapozhatják a jelen-ségek magyarázatának megértését.

8.5. KövetelményA NAT által előírt követelményeket rugalmasan kezelve némelyeket korábban, másokat pe-

dig későbbi évfolyamon teljesítik a Waldorf-iskolában tanuló gyerekek. A 3., 6. és a 8. osztály vé-gén vannak olyan szakaszhatárok, amikor a követelmények fedésbe kerülnek. Ezeket tekintjük át-járhatósági pontoknak más iskolarendszerekkel.

8.6. Értékelés és ellenőrzés 8.6.1 Általános elvek

Értékelni annyi, mint „tisztán látni, mélyen megérteni a másikat, és tisztelettel viseltetni azígy megszerzett tudás iránt.”

Az értékelés átszövi a Waldorf- pedagógia egészét. Azt tekinthetjük példaértékű gyakorlat-nak, amikor az önmaga munkáját és eredményeit rendszeresen értékelő tanár tapasztalatokat von lea napi pedagógiai-emberi folyamatokból, és azokat visszaáramoltatja az osztálytermi munkába. AWaldorf- pedagógia az értékelést mint a gyermek megismerésének és megértésének eszközét fogjafel. Minél pontosabbak és átfogóbbak a tanár megfigyelései, annál mélyebben képes megérteni agyermeket. A gyermeknek ez az alaposabb megértése elősegíti a gyermek pozitív fejlődését. Ideáliskörülmények között az értékelésnek az lehet a legfőbb eredménye, hogy a gyermek használható se-gítséget kap, és új fejlődési lehetőségek tárulnak fel számára. Az értékelés átalakulásokat eredmé-nyezhet a tanításban és a tanulásban egyaránt.Az értékelés két lényegi funkciót lát el: segíti a tanítási folyamatot, és normákat teremt. Az előbbivisszajelzést ad a szülők és a tanulók számára, és teljes előmenetelük tükrében ad képet a tanulókhozzáállásáról, magatartásáról és képességeiről. Az értékelésnek ez a módja formatív, folyamatos,párbeszédre épül, és a minőségen alapul. Az értékelés második fajtája külső megfigyelés formájá-ban történik, speciális eredményekre vonatkozó, mérhető adatokkal szolgál, megállapítja, hogy a ta-nuló mire képes és mire nem, valamint szelekciót tesz lehetővé. Az értékelés formatív és összegző

60 / 279

voltának saját helye van a tanításban; bármelyiket helytelenül alkalmazva azonban visszahathat afejlődésre.

A formatív értékelés központi szerepet játszik a Waldorf-pedagógiában. Ez a tanár, a tanítóethoszának megnyilvánulásain keresztül jut kifejezésre, akik a gyermek életében hosszú távú folya-matosságot képviselnek. Minden tanár abból a feltételezésből indul ki, hogy az előtte álló gyermeksokkal nagyobb lehetőségeket rejt magában, mint ami a jelenben megmutatkozik. A gyermek egészeddigi életútja azt az utat tárja elénk, ahogyan a gyermek individualizációja fejlődött, és képet ad ar-ról, hogy a benne rejlő lehetőségeket mennyire sikerült kiaknázni. Ez a benne rejlő lehetőség többekközött abban jut kifejezésre, hogy miként éli meg a gyermek a kulcsfontosságú fejlődési fázisokat,hogyan tanul, és hogyan birkózik meg azokkal a nehézségekkel, amelyekkel az élet szembesíti. En-nek a fejlődési útnak a megfigyelése, és az erre való válaszadás a formatív értékelés elsődleges cél-kitűzése. A csupán formális, adminisztratív értékelés túlsúlya megöli a tanári intuíciót és kezdemé-nyezőkészséget, bármilyen értékelés hiánya azonban magában hordozza a szubjektivitás és az önké-nyesség veszélyét.

Az iskolában a számonkérés és az értékelés is sajátos formában történik. Nincs bukás, vala-mint a hagyományos értelemben vett feleltetés és az ezzel járó osztályozás sem, de a gyerekek idő-ről időre szöveges értékelést kapnak tanítójuktól arról, hogy hogyan haladnak a fejlődés folyamatá-ban, rámutat az eredményekre, valamint a hiányosságokra és útmutatást ad a továbblépéshez. A ta-nítók belső motiváció megteremtésével próbálják fenntartani a gyerekek érdeklődését, úgy nevel-nek, hogy a gyerekek ne azért tanuljanak, hogy ötöst, vagy éppen ne egyest kapjanak, hanem azért,mert a világ érdekes. Úgy próbálnak hatni, hogy a gyermekekben folyamatosan éljen a vágy, hogymegismerjék a világot.

A külső motivációs elemek mellőzésével elkerülhető a szorongás, az egészséges személyi-ségfejlődést károsító versenyhelyzet, valamint a gyengébb minősítés miatt a gyermekek negatív„én-képének” kialakulása. A munka így feszültség- és stresszmentes légkörben folyhat. A gyerekekszámára adott a lehetőség, hogy a saját tempójukban fejlődjenek. (Természetes állapot, hogy a gyer-mekek teljesítményének szintje nem egységes, és tantárgyanként teljesen eltérő képet is mutathat.Ez a helyzet azonban a felnőtt társadalomra ugyanúgy jellemző.) Ezáltal a gyerekek toleranciát ésszociális érzékenységet is tanulnak.

Az alsó tagozaton közvetlen számonkérés nincsen. A tanítók folyamatosan figyelik a gyer-mek fejlődését, és segítik pótolni a hiányosságokat. Első osztályban gyakorlatilag a házi feladat isismeretlen, a gyerekek személyiségének formálódását a tanítás után elsődlegesen még mindig a sza-bad játék szolgálja. Ez alapvetően az egész alsó tagozatra igaz! Ezzel együtt a második osztálytólmegkezdődik az otthoni munka szükségességének, mint szokásnak a kialakítása. A házi feladatokebben az életkorban egyszerűek, de érdekesek. Alapvetően nem az ismeretanyag sablonszerű begya-korlására irányulnak. Mennyiségük és minőségük természetesen ugyanúgy az életkorhoz igazodik.Ilyen feladatok lehetnek pl.: „Figyeld meg, hány ablak van otthon!”, vagy betűk fonalból történő ki-rakása, rajzolás stb. Az ötödik osztálytól kezdődően aztán a gyermekek egyre több, egyre bonyolul-tabb és egyre nagyobb önállóságot igénylő házi feladatot kapnak. Ennek formája igen változatos le-het, a füzet-munkától a kiselőadás tartásán át valamilyen művészi vagy kézműves jellegű munka el-végzéséig.

Az osztálytanító a napi intenzív kapcsolat következtében jól ismeri a gyermeket, az epo-chánként változó tantárgyak tanítása közben egyre árnyaltabb és pontosabb kép alakul ki benne agyermekről. A szülőkkel is szoros kontaktust épít ki, így megfelelően tudja tájékoztatni őket. Arendszeresen tartott szülői esteken a szülők tájékoztatást kapnak az osztály általános fejlődéséről ésa gyermekek egyéni haladásáról.

Az év végén a gyermekek szöveges bizonyítványt kapnak, aminek az osztálytanító részéről agyermek felé irányuló személyes része a bizonyítványvers, ezek nagy gonddal megformált, pedagó-giai tapintatot tükröző saját szerzemények. Ugyanakkor a szülők a gyermek általános fejlődéséről ésminden tantárgyról külön is szöveges értékelést kapnak. Az előzőekből következően iskolánkban

61 / 279

nincs osztályismétlés, mivel károsnak tartjuk a kialakult szociális viszonyok tanulmányi okokbóltörténő megbontását. Tapasztalataink szerint a tanulók fejlődése idővel harmonizálódik.

A bizonyítvány másolatát és minden egyéb, a gyermek teljesítményével kapcsolatos írásosdokumentumot a tanuló dossziéjában őrzünk. Az iskola kiállítja a szükséges állami bizonyítványt is,az érvényben lévő törvényeknek megfelelően, illetve a gyerekek lehetséges iskolaváltásának bizto-sítására.

Az iskolánk azon tantárgyak esetében ad - iskolaváltás vagy továbbtanulás esetén - osztály-zattal történő értékelést, melyek az állami fenntartású oktatási intézményekben is jelen vannak, amagatartás és a szorgalom esetében nem értékelünk osztályzat formájában. A szöveges értékelés ér-demjegyre való átváltását az osztálytanító és a szaktanárok a következő szempontok alapján végzik:- képességek a tanév elején,- az éves munka minősége,-a képességekhez mért egyéni fejlődés, az adott tárgy területén tanúsított előmenetel,- epochazárók, dolgozatok eredményei - bevezetésükre már a negyedik év végén sor kerülhet, ma-gasabb évfolyamokon pedig rendszeresen alkalmazhatóak.

8.6.2 Folyamatos értékelés

Az értékelésnek két szintje van: az egyik a tanár folyamatos megfigyeléseiből alakul, a má-sik pedig a formális visszajelzésekből. A tanár által folyamatosan végzett megfigyelések kiterjedneka gyermek napi iskolai tevékenységére, munkájára, szociális kapcsolataira, órai jelenlétére, otthonifeladatainak elvégzésére, a vele kapcsolatos szokatlan jelenségekre (atipikus magatartás, otthonivagy szociális krízisek, betegségek).

A megfigyelésekből származó jegyzeteket kiegészítik a szaktanárok a gyermek szakórákonnyújtott teljesítményével. Az év során összegyűlt észrevételeket az osztálytanító és a szaktanárokösszegzik a gyermek félévi és év végi bizonyítványában.

A gyermekről készített feljegyzések emellett tartalmazhatják:• a tanári konferenciákon készült gyermekmegfigyelések összefoglalásait,• az iskolaorvos jelentéseit,• a teljesítményt mérő epochazárók és dolgozatok, a gyermek képességeit felmérő vizsgálatok ered-ményeit,• a különleges - pl. fegyelmi - helyzetekről és megoldásaikról szóló beszámolókat,• az előző iskolákból származó dokumentumokat,• egyes esetekben a fejlesztő- és gyógypedagógusok külön foglalkozásairól szóló visszajelzéseket,„külső” szakemberek - pl.: logopédus – jelentéseit.

8.6.3 Nyomonkövetés

Az osztálytanító nyomon követi a gyermek íráskészségében, számolásában, koordinációjá-ban és szociális viselkedésében történt előmenetelét, és feljegyzést is készíthet erről.Az órákat a tanárok tervezik meg, figyelembe véve a gyermekek képességeit és teljesítményeit.Ezeket az óraterveket, melyek integrálódnak az egész iskola tantervébe, az osztálytanítók és a szak-tanárok a rendszeres tanári konferenciákon megosztják egymással. A közös pedagógiai elképzelése-iket és tapasztalataikat a tanárok segítségként használják föl a tananyag megtervezésében és az adottosztály aktuális állapotrajzának felállításában.

8.6.4 Bizonyítványok

A szülők féléves és éves bizonyítvány formájában összefoglalást kapnak ezekről az értékelé-sekről. Ezek a dokumentumok általában a következőket tartalmazzák:• Az osztálytanító jellemzése a gyermekről mint egész személyiségről, rávilágítva erős oldalaira ésgyengéire

62 / 279

• A gyermek részvételének (figyelme intenzitásának, együttműködési készségének, reakcióinak), akülönböző tárgyakban tanúsított előmenetelének és képességeinek, (ideértve a megértési, verbális ésírásbeli képességeit) szociális viselkedésének, (beleértve, hogy mennyire figyel másokra, mennyiretud másokkal együttdolgozni) és aktivitásának (idetartoznak a bemutatott munkái, azok külalakja,befejezett feladatai) értékelése, részvételi szintjének, reakcióinak és érzelmi-esztétikai fejlődésénekösszegzése• Az féléves és éves jelenlétének és munkájának összegzése• Az összes tantárgyban tanúsított előmenetele• A bizonyítványvers, amely egy olyan képet ragad meg, mely segítséget nyújthat a gyermek jövő-beni fejlődéséhez

A bizonyítványok másolatát és minden egyéb, a gyermek teljesítményével kapcsolatos írásosdokumentumot a tanuló dossziéjában őrzünk. Az iskola kiállítja a szükséges állami bizonyítványt is,az érvényben lévő törvényeknek megfelelően, illetve a gyerekek lehetséges iskolaváltásának bizto-sítására.

8.6.5 Gyermekmegfigyelések

Gyermekmegfigyeléseket nemcsak olyan gyermekek esetében végezhetünk, akik viselkedé-sükben vagy tanulmányaikban különleges elbánást igényelnek, különleges képességűek, hanem azadott iskolába járó valamennyi átlagos képességekkel rendelkező tanuló esetében is. Ezek a megfi-gyelések a gyermeket tanító tanárok részvételével történnek, de jelen lehetnek más szakemberek,mint például az iskolaorvos vagy az iskolában tevékenykedő fejlesztő pedagógusok is.

A megfigyelések kiterjednek a gyermek fizikai állapotára, mozgására, az osztályon belüli éskívüli (pl. otthoni) magaviseletére, amennyiben vannak, egyéb vizsgálati eredményekre, művészetimunkákra, a más gyermekekkel és felnőttekkel való kapcsolatára, a tanulási és munkaszokásokra,az otthoni körülményekre, az iskolai munkára, a házi feladatokra, a szolgálatkészségére, részvételé-re az iskolában, a különböző tárgyakhoz és iskolai tevékenységekhez való viszonyára.

Ezeket a megfigyeléseket a tanárok a rendszeres tanári konferenciák keretében megosztjákaz egész tantestülettel. A folyamat lezárásakor a megfigyelést végző tanárok megpróbálnak utakatés lehetőségeket felvázolni, melyek segítséget jelenthetnek a gyermek fejlődésében, de néha már atanári kar kitüntetett figyelme is jó hatással van a gyermekre.

8.6.6 Osztálymegfigyelések

A rendszeres osztálymegfigyelések az osztálytanító kezdeményezésére az osztályban tanítószaktanárok részvételével történnek. Ezek a megbeszélések az adott osztály pillanatnyi állapotárólalkotott kép megformálását jelentik a tudásszinttől a szociális dinamikáig.

Ezekre általában akkor kerül sor, amikor az osztály egy bizonyos fejlődési csomópontot értel (például második osztály végén, illetve amikor a középiskolába lép), vagy, ha egy új tanár vesziát az osztályt, vagy, ha a szaktanárok közösen úgy ítélik meg, hogy az osztály különleges figyelmetérdemel. Az osztálymegfigyelések különböző dolgokra koncentrálhatnak a tudásszinttől a szociálisdinamikáig. Az osztályról a 8. év végén nagyobb felmérés készül.

8.7. FegyelemA Waldorf-pedagógia szerint a fegyelemnek a közösség által kialakított belső szabályokból

és a tananyag által keltett érdeklődésből kell fakadnia, ezért az iskola nem híve a merev, tisztán kí-vülről erőltetett fegyelemnek. A fegyelem elsősorban a jó metodikai felkészültség kérdése, melyheznagyfokú lélekjelenlét és nem kevés humor is kell.

Az általános iskolában a ritmus, a forma, a korlátok és a tanári tekintély teremtik meg azonjelentéssel bíró kereteket, amik között a gyermekek élnek és növekednek. A jól előkészített órák, ésa megfelelően váltogatott tanítási módszerek a fegyelem egy magától értetődő formáját alakítják ki.Ha a gyermekek jól megválasztott tempóban, inspiratív légkörben, megfelelő szinten dolgozhatnak,

63 / 279

ami arra sarkallja őket, hogy fejlesszék képességeiket, akkor megteremtettük a jó értelemben vettfegyelem feltételeit.

Ha a tanár maga is dolgozik saját fejlődésén és szakmailag felkészült, fontos mintaként szol-gálhat a gyermekek számára. Amennyiben a tanítási folyamatot egy autentikus tekintély irányítja,így megfelelő függetlenséggel ruházza fel a gyermeket, és ezzel későbbi önfegyelmének kialakulá-sához segíti.

A fegyelemhez való viszonyulást a Waldorf-iskolában talán leginkább a „művészi” névvellehetne illetni. Azáltal, hogy a tanár maga tervezi meg az óra anyagát, szabja meg a tanulók felada-tait, az ő kezében van annak felelőssége is, hogy megteremtse és működtesse az osztály életének ésmunkájának kereteit. Tudatosan olyan teret hoz létre, mely szabadságot ad a gyermekeknek. Ebbena kreatív térben nyílik lehetőség a beolvadás és a beilleszkedés, az útmutatás és a felfedezés, a taní-tás és a tanulás dinamikus összjátékára.

A szabályok és a viselkedési előírások azt a célt szolgálják, hogy a fiatalok tisztelettel és fi-gyelemmel vegyék körül a környezetükben lévő embereket és tárgyakat. Az iskola szabályainak leg-főbb célja a szociális harmónia, egészség és biztonság megteremtése, és az, hogy kreatív tanulásikörnyezet jöhessen létre. Ezeknek a szabályoknak és viselkedési előírásoknak világosnak, átlátható-nak és érthetőnek kell lenniük a tanárok, diákok és szülők számára, úgy elvben, mint minden részle-tében. A szabályoknak és az ezek áthágásából fakadó következményeknek az életkornak megfelelő-en kell alakulniuk. A heti tanári konferencia rendszeresen felülvizsgálja a magatartásbeli szabályo-kat, és ezeket megvitatja a szülőkkel és az idősebb diákokkal is.

Ha szabálytalanság történik, a Waldorf-iskola mindig az egyedi eset alapján mérlegel. Ahangsúlyt arra a tettre kell helyezni, amelyik éppen megtörtént, és ügyelni kell arra, hogy az okozottkárokat mindig jóvátegyék. Az iskola szankciókat nem automatikusan, meghatározott büntetés alap-ján hoz. Inkább az egyént és az egyéni helyzetet veszi figyelembe, és annak megfelelő szankciókatró ki.

8.8. ÜnnepekAz iskola éves ritmusát az ünnepkörök határozzák meg, és az iskolai élet legfontosabb ese-

ményei közé tartoznak. Az ünnepek elsősorban az év forduló-pontjaihoz kapcsolódnak és a keresz-tény kultúrkörben gyökereznek:– Szent Mihály napja (szeptember 29.)– Szent Márton napja (november 11.)– Szent Miklós napja (december 6.)– Advent– Vízkereszt (január 6.)– Farsang– Húsvét– Pünkösd– Szent János napja (június 24.)

Ezekben az ünnepekben összefonódik az ünnep szellemi minősége a néphagyománnyal, ésazzal, hogy mi történik ilyenkor a természetben és az ember benső világában. A tanárok szép felada-ta évről évre az ünnepek mélyebb megértésére törekvés, az ünnepre való ráhangolódás. A Waldorf-iskolák a hagyomány elemeiből és környezetük adottságaiból kiindulva megteremtik a saját hagyo-mányukat, ami a tanári intuíció által minden évben megújulásra kész. A fő szempont, hogy a gyere-kek számára az ünnep átélhető legyen. Az egyes osztályok az osztálytanító vezetésével résztvevőivagy szervezői is az eseménynek, az iskola kialakult rendje szerint.

Az ünnepek kiváló lehetőséget adnak a gyermek természetes vallásos érzületének táplálásá-ra, a családok és az iskola közötti kapcsolat elmélyítésére, a közösségformálásra. Az ünnepek átélé-sével kapcsolatban azt próbáljuk megéreztetni a gyermekkel, hogy az ünnepi pillanatok milyenségeaz ünnepre való felkészülés minőségének a függvénye. Ezért minden ünnepet nagyon alapos, hosz-

64 / 279

szas előkészület előz meg, mind a külső fizikai környezet (pl. osztályterem díszítése), mind a belsőlelki állapot (pl. ünnephez kapcsolódó történetek meghallgatása, eljátszása) felkészítése szempont-jából. Ez azért is szükséges, mert csak ezáltal válik a gyermeki (emberi) lélek alkalmassá arra, hogyaz ünnep által közvetített szellemi impulzust be tudja fogadni magába.

8.9. A család szerepe az iskola életében A Waldorf-iskolákban kiemelten fontos szerep jut a családoknak, összefogó szülői közösség

nélkül nem működik az iskola!Rendszeresen vannak szülői estek, ahol a szülők tájékozódhatnak az iskolában történtekről,

az osztály jelenlegi állapotáról, az aktuális és az elkövetkezendő időszak elvi és gyakorlati tudniva-lóiról. A közös ünnepek szervezése, a készülés és átélés is közösségformáló hatású.

Az iskola fenntartásban is alapvető szerepük van a szülőknek. Anyagi javaik, munkaerejük,szellemi erőik nélkülözhetetlenek az iskola működéséhez. Mindez azt is eredményezi, hogy a szü-lők valóban magukénak is érezhetik az iskolát.

Az iskolai közösséghez való tartozást megkönnyíti, ha a gyerekeket otthon is közel hasonlóelvek alapján nevelik. Ilyen például, hogy tévénézés helyett a szabadban történő játékot, természet-járást, olvasást helyezze előtérbe a család – és ez ne csak a gyerek felé legyen elvárás, hanem a szü-lő is mutasson példát! Mindez egyben azt is jelenti, hogy a szülőknek, a családnak meg kell ismer-nie és el kell tudni fogadnia a Waldorf-pedagógia alapelveit. (Ez esetleg életmódbeli változást ismagával hoz, és egymás jobb megismeréséhez, elfogadásához vezet.)

9. TANTÁRGYSZERKEZET

9.1. FőoktatásA tanítási nap minden reggel a főoktatással kezdődik, melyet három részre tagolhatunk:1. a ritmikus rész, amikor a gyerekek életkorukra szabottan különböző ritmikus gyakorlato-

kat végeznek, koncentrációt igénylő játékokat játszanak, énekelnek, verseket mondanak. Ennek arésznek az elsődleges célja az, hogy az iskolába érkezést követően összpontosítsa a gyermekek fi-gyelmét, tanulásra alkalmas állapotba hozza a gyermekeket. Emellett nem elhanyagolható a ritmi-kusságnak az a jótékony hatása, amelyet – a szintén ritmikusan működő alapvető életfunkciókon, akeringésen és a légzésen keresztül – a gyermekek életerejének fokozására gyakorol. A ritmikus részidőtartama a kisiskoláskorban 30-40 perc is lehet, amely az életkor növekedésével egyre rövidül.

2. a tanulási szakasz, melyben a gyermekek először emlékezetből átismétlik és összegezik azelőző napon tanultakat, majd rögzítik füzeteikbe ezt az ismeretanyagot. Ezt követi az új tananyagbevezetése. Ezt a szakaszt a tanítók úgy építik fel, hogy abban a kifelé és befelé irányuló tevékeny-ség egyensúlyban legyen egymással. Az előző napi tananyag megbeszélése aktív párbeszéden ala-pul, a füzetmunkához viszont csendre és nagyfokú koncentrációra van szükség. Ezt ismételten fel-oldja az új tananyag bevezetése, amely újból párbeszédet kezdeményez. Ekkor azonban szinténadódnak olyan feladatok, amelyek csendet és nagyfokú odafigyelést követelnek (pl. egy jelenségpontos megfigyelése). Az óravezetésnek ez a dinamizmusa biztosítja azt, hogy a tanulási folyamatérdekes és változatos legyen a gyermek számára, valamint azt is, hogy figyelmét, amikor szükséges,valóban összpontosítani tudja.

3. az életkorra szabott mese vagy történet. Ez lelki táplálékot jelent a gyermekeknek, s a fő-oktatás lezárásaként egyúttal nyugalmat és harmóniát teremt bennük a tanulási folyamat izgalmaitkövetően.

A főoktatást a tízórai és egy hosszabb szünet követi – melyet lehetőség szerint a szabadbantöltenek a gyerekek. Ezután következnek a 45 perces szakórák.

65 / 279

9.2. Művészeti tantárgyakA Waldorf-pedagógia alapelvei között nagyon erőteljesen megjelenik a művészi jelleg, de

amikor a gyerekek rajzolnak, festenek, agyagoznak, faragnak vagy zenélnek elsősorban nem azeredmény a fontos, hanem az a folyamat, melyen keresztül a gyermekek sokféle képessége kibonta-kozhat.

9.3. NyelvtanulásÁltalában már az első osztálytól két idegen nyelvvel ismerkednek a gyerekek, kezdetben

csak játékos formában, verseken, dalokon keresztül. Tehát szavakat és fordulatokat tanulnak, sok-szor előbb tudnak jól egy éneket az idegen nyelven, mint ahogy annak tartalmát megértenék. Ter-mészetesen az első években nincs nyelvtan, nincs írásbeliség, nincsen semmiféle strukturált nyelv-tanítás, a lényeg az adott nyelvben történő megmártózás. Ez akkor működik hatékonyan, ha magyarszó az órán el sem hangzik. A korai nyelvtanulásnak az egyik legnagyobb hozadéka, ugyanis 6-8éves korban a gégefő még annyira képlékeny, hogy bármelyik nyelv szavait anyanyelvi szinten ké-pes megformálni. Az idegen nyelv tanításának kiemelten fontos pedagógiai feladata más népek,nemzetek lelkiségének megismerése, átélése, és ezen keresztül a tolerancia képességének ápolása ésfejlesztése a gyermekekben.

9.4. TestmozgásA testi nevelés egyrészt a főoktatás ritmikus részébe integráltan, másrészt bizonyos szakórák

(pl. kertművelés) részeként, harmadrészt pedig a testnevelés órákon történik.A testnevelés órák törzsanyagát az ún. Bothmer-gimnasztika képezi, amely életkorra szabott játé-kokkal, valamint különböző jellegű (pl. ritmikus, egyensúlyi, kitartást vagy bátorságot igénylő) gya-korlatokkal fejleszti a gyermeket. A játékok, különösen a kisiskolás korban, igazi közösségformáló,szocializáló játékok, ahol nem a másik legyőzése a cél.

A hetedik-nyolcadik osztálytól, ha visszafogottan is, de megjelenik a verseny, és ebben akorban válnak igazán éretté a gyermekek a különböző sportágak (pl. kosárlabda, kézilabda, labdarú-gás) minőségi űzésére is.

A gyakorlatok komplex módon hatnak a gyermekre, és a testi harmónia fejlesztésén túl elő-segítik a lelki harmónia kialakulását is. (A fentiekből az is következik, hogy a Waldorf-pedagógianem támogatja a versenysport túl korai elkezdését.)

9.5. VallásAz iskolában közvetlen világnézeti nevelés nincsen. A nevelés során a gyermekek természe-

tesen találkoznak különböző világnézeti impulzusokkal, de ezeket az osztálytanító tényszerűen tárjaeléjük, minden esetben meghagyva annak a lehetőségét, hogy a gyermek felnőttként maga választ-hassa meg szabadon saját világképét. Ezért pl. a Waldorf-pedagógia szellemi hátterét jelentő antro-pozófia sem jelenik meg a tananyagban.

A szülők közvetlen vallási nevelési igényét az iskola kétféle módon próbálja kielégíteni:Az egyik lehetőség az iskola által felkínálható „Szabad vallásoktatás”, amely ebben az

irányban képzett Waldorf-tanár jelenlétét feltételezi. Ez a tárgy a keresztény kultúra értékeit közve-títi, mindenfajta felekezeti színezet nélkül. Célja, hogy a gyermekek számára kapaszkodót nyújtsona felnőttkori, vallási kérdésekben történő állásfoglalásra.

A másik lehetőség az, hogy ki-ki saját felekezeti meggyőződése szerint vesz részt hitoktatás-ban. A vallásoktatás egyik formája sem kötelező, az iskola által biztosított lehetőségek közül a szü-lők szabadon választhatnak.

66 / 279

9.6. EuritmiaEz az a tantárgy, amely leginkább a Waldorf-pedagógia sajátja. Az emberi beszéd, (esetleg a

zene) mozdulatokkal történő kifejezésének művészi eszköze. A gyermekek természetesen fokozato-san jutnak el az egyszerűbb mozdulatoktól az egyre művészibb formákig, de ami ennél fontosabb azaz, hogy közben megtanulják uralni testüket, valamint a beszédben és zenében feloldódó mozgásharmonizálóan, sőt akár gyógyítóan is hat lelki fejlődésükre.

10. AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETEK, KÉPESSÉGEK, MAGATARTÁSI JE-GYEK TÁMOGATÁSA

Anyanyelvi kommunikáció területén

A Waldorf-iskolákban annak érdekében, hogy a tanuló szóbeli kommunikációja hatékony le-gyen, számos területen a tanterv ezt a célt szolgálja. A beszélgetőkör mint fórum, ahol minden reg-gel a tanuló szabadon elmondhatja egy közösség tagjaként véleményét, elősegíti, hogy más környe-zetben is szabadon, árnyaltan, lényegre-törően beszéljen. Ezt a célt szolgálja a 7. osztályban azéletrajzi kiselőadás, amely szempontrendszeréhez tartozik, hogy lényegre-törően, árnyaltan, komolyelőadásként, időhatárokat betartva tudja bemutatni a tanuló egy híres ember életútját. Ezt elősegí-tendő, az osztálytanító megfelelő felkészültséggel mutat rá, és választja ki a tanulónak a relevánsszöveghelyeket, a minőségi szövegeket, segít az elektronikus irodalom kiválasztásában is. Ehhez já-rul az esztétikus megjelenítés is, művészi munka formájában. Mind a 8 év során lényeges elem adráma, a színjátszás, a beszédművelés, amely a kifejezés módját, a különböző szituációkban valómegfelelő kommunikációt alakítja. A szókincs és a nyelvtan ismeretét a kreatív írás tevékenységé-ben, játékos formában sajátítja el leginkább a tanuló, ahol a mindennapi élet számos helyzetének anyelvjátékai tudatosodnak benne.

Idegen nyelvi kommunikáció területén

Az idegen nyelv az anyanyelvi kompetencián is alapul, az ott felsoroltak képezik az idegennyelv tanítására vonatkozó jellemzőket is. A kulturális sokféleség értékeinek közvetítésében a zene,a kórus, az idegen nyelven játszott, tanult versek jelentik a fő szerepet, amely az idegen nyelvi órá-kon történik, ebben jelentős szerepet játszik még a más országok Waldorf-iskoláival fenntartott szo-ros kapcsolat.

Matematika területén

A Waldorf-iskolákban a matematika tanításának egyik legfontosabb alapeleme, hogy a gya-korlati megvalósulásra törekszik. A ritmus és a zenei nevelés révén a számok világa nem valamiélettől idegen halmaz lesz, hanem átjárja mozgásában is a tanulót. A számok, mértékek, összefüggé-sek ismeretében képes lesz a napi problémák, otthoni és munkahelyi feladatok elvégzésére.

Természettudományos területen

A Waldorf-iskola alapvetően olyan természettudományi ismeretek átadására törekszik,amely kiemelten tudatosítja az ember és a rajta kívül található természet közötti összefüggéseket, ésugyanakkor a tanuló cselekedetei is a fenntartható fejlődés irányába hatnak. Egyrészt a technológi-ák, berendezések nem érthetetlen gépek lesznek, hanem a fizika, a kémia stb. keretein belül meglé-vő kísérlet-közeli és alkotóirányú szemléletet tükröznek. Saját tapasztalatok alapján képes lesz arra

67 / 279

a tanuló, hogy ne egy demagóg technikaellenességben gondolkodjék, hanem egy józan, a technikaihaladás vívmányait megértő, de a haladással szemben mérlegelő, racionális kritikát gyakoroljon.

A hatékony, önálló tanulás területén

Harmadik osztályban például a gyerekeknek már sokkal nagyobb érzékük van a nyelvhez, azárnyalatokhoz mind a kiejtés, mind a jelentés terén. Hosszabb, változatosabb szövegeket igényel-nek. Élvezik a humoros jelenetek előadását és a rövid darabokat, amikben önálló tanulásra és sze-replésre van módjuk. Az önálló tanulás mint a jelenetek előadásának egy módja, a 8 évfolyam alattvégigfut. Itt akkor lesz önálló a tanulás, ha a szerepbe való beleélés folyamán a tanuló a szövegetsaját maga belső világára építi. Egy próba során a leghatékonyabb a tanulás, a mindig ismételt ésbelsőleg feldolgozott szövegek adják az átélés révén a tananyag belsővé tételét, megtanulását.

Másik fontos eleme az önálló tanulásnak, hogy a gyermek képes lesz a környezetében amegfelelő anyagokhoz nyúlni, eligazodni mind a tárgyi világban, mind a szövegek, a könyvtár, in-ternet világában. Az euritmiagyakorlatok is azt a fajta koncentrációt segítik elő, amely által képeslesz a gyermek teljes figyelemmel lenni a a mondanivalóra. A „szereplések” pedig állandó motiváci-ós erőt adnak a dráma, a zene területén, és a képzőművészetek az önálló tanulásra ösztönöznek.

Szociális és állampolgári területen

A Waldorf-iskola a közösségi munkának kiemelt jelentőséget tulajdonít a pedagógus, a szü-lő, a gyermek hármasságában. Az iskolai közösségben lévő munkák és az iskola egész szerkezeteegy kis társadalom, amely a beilleszkedést a leginkább elősegíti. Ebben a viszonyban a gyermekrengeteg olyan ismerettel gyarapodik, amely a szociális és állampolgári helyzetek kicsinyített mása.Az iskolában a kooperatív oktatás jelenléte már nevénél fogva is erre tanít. A nemek közötti egyen-lőség a steineri pedagógia egy alapeleme.

A történelem tanítása során megismerkedik a tanuló az állampolgári ismeretekkel, és példáula demokrácia gyakorlása, illetve gyakorlatban való megvalósítása az osztályközösség működésé-ben, illetve játékokban is a megértését mélyíti el.

A felsőbb osztályokban a társadalmi-politikai aktuális események a beszélgetőkörben is na-pirendre kerülnek.

A Waldorf-iskola önigazgató rendszere, amelyben a tanári kollégium közösen és felelősendönt az iskola működéséről, és az iskola életét érintő kérdésekről, jó példát mutat a tanulóknak ar-ról, hogyan tudnak adott esetben különböző érdekeket képviselő emberek csapatként egy közös célérdekében együtt munkálkodni. A csapatmunka a Waldorf-pedagógia egyik alappillére, akár a kert-művelésre, akár a drámajátékra, vagy a zenére, a közös, szociális festésre gondolunk, az itt támoga-tott képességek pedig fontos alapjai lesznek a munkahelyi csapatmunkának.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói területen

A művészeti tárgyak oktatása során a tanuló elsajátítja azokat az akarati elemeket, amelyekalkalmassá teszik egy feladat végrehajtására, a nehézségek leküzdésére, valamint a munkahelyi ki-hívásokban való kockázatvállalásra is. 8. osztályban nagyon fontos lesz például az „üzleti levél”megírása.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén

Mint alapfokú művészetoktatási intézmény, a Waldorf-iskola a kreativitás, a művészi kifeje-zés képességét minden tantárgyban igyekszik kibontakoztatni. A tananyaghoz kötődő előadások,múzeumlátogatások, a főoktatás anyagának művészi feldolgozása ezeket a képességeket kiemeltentámogatják.

68 / 279

11. KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK

Énkép, önismeret

A művészeti tevékenységekben való elmélyülés és a más tárgyakhoz kapcsolódó művészetifeldolgozások a tanuló valós énképének kialakulását segítik elő. Az akarati nevelés megerősíti ezenképességek kibontakozását, és egészséges módon tükrözi képességeiket, a valós igényekről kialaku-ló képet. Ezáltal tudatosulnak értékeik. Az önmegismerés éppen ezekben a tárgyakban, valamint ajátékok, a testnevelés során is erőteljesen formálódik, s kialakul mind az önkontroll, az önreflexió.A valós énkép és önismeret olyan eszköz, mely kompetenssé tesz a világ alakítására is, és arra, hogyaz ember a sorsát a neki megfelelő és helyes irányba terelhesse.

Hon- és népismeret

Az iskolában a földrajz- és honismeret-oktatás során a helység térképének elkészítésével, va-lamint a környezet fokozatonkénti, feladatokkal egybekötött felderítésével a tanulók nemzeti kultú-ránk sajátosságait nem elvont ismeretanyagként, hanem valós tapasztalatként élik meg. A történe-lemoktatás is ezt a tudást erősíti, és nagy hangsúlyt fektet az életrajzokra is, ahol a mindenkori min-dennapi élettel egybekötve ismerik meg a tanulók hazájuk földrajzát, irodalmát, történelmét. Ehhezkapcsolódnak a tanulmányi kirándulások is.

Európai azonosságtudat

Az európai azonosságtudatot erősítő tananyagon túl az oktatást átszövik az egyetemes embe-ri civilizációról szóló ismeretek, a gyermekek képessé válnak a másság elfogadására, a kultúrák,vallások különbözőségeinek értékelésére, elfogadására.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az iskolai élet demokratikus gyakorlata készíti fel a Waldorf-iskolák közösségében a tanulóta toleranciára, az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek, értékorientációk, be-állítódások elsajátítására; a tanulók aktív szerepe a közösség alakításában kiemelt fontosságot kap.

Gazdasági nevelés

Az okos gazdálkodás megtanulására a Waldorf-iskolában a mindennapi élet folyamán renge-teg lehetőség adódik. Például a kertművelés, ahol a gyerekek egyrészt megtanulják, hogy hogyanérdemes gazdálkodni, elősegíti a pénz értékének, a fogyasztói szokásoknak az ismeretét is, továbbáa művészeti tárgyak során felhasznált anyagok is irányt mutathatnak az okos gazdálkodás, termelésfelé, képessé teszi a tanulókat arra, hogy tudatos fogyasztókká váljanak és felismerjék a rövid és ahosszú távú előnyöket.

Környezettudatosságra nevelés

A környezettudatosságra nevelés alapjait a Környezeti nevelés fejezet tartalmazza.

A tanulás tanítása

A tanulás tanítása a Waldorf-pedagógia egyik alapköve. A koncentráció megtanításával, akooperatív oktatás bevonásával, a körülöttünk lévő világ integrálásával, valós, életszerű tapasztala-tokkal tanul meg a gyermek tanulni. Az osztálytanító személyisége is meghatározó ebben, a „bábás-

69 / 279

kodás módszere” kiemelt jelentőséget kap; úgy tanítani, hogy a belsőben már meglévő „előzetes tu-dás” a felszínre kerülhessen, amely képességet a gyermek az évek során saját maga számára kibon-takoztat. A művészeti oktatás során a tapasztalat a vezérlő elv, a kreatív gondolkodást segíti elő. Ké-pes lesz a gyermek idővel saját maga eligazodni a könyvtárban, az elektronikus médiában, és az ér-telmi, érzelmi élet megszervezésében is önállóvá válik.

Testi-lelki egészség

Az egészséges életmódra nevelés című fejezet tartalmazza az iskolának a testi-lelki egészségkialakulását célzó programot.

Felkészülés a felnőttlét szerepére

Mivel a Waldorf-iskolában a pályaorientáció explicit módon a középiskolában kerül szóba,addig a gyermekek minden lehetséges képességének kibontakoztatására sarkall. Az általános iskolá-ban az életszerű tanítás során ugyanakkor átélésen alapuló képet kapnak a felnőtt munkákról (kert-művelés, művészetek, házépítés, kézművesség, szociális munka). A dráma és a művészeti foglalko-zások hozzásegítik a tanulót ahhoz, hogy felnőttkorában a bizonytalanság kezelésének, a rugalmas-ságnak, az együttműködésnek alapvető készségeit kamatoztathassa.

12. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEKKÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ SZORGALMA ÉSTELJESÍTMÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA, HÁZIFELADATOK

A tanítók a tanulókkal való aktív együttlétben igyekeznek megismerni a diákoknak az adotttananyagokban való elmélyülését, tudásának, ismereteinek mértékét. Természetesen van a tanítókáltal irányított beszélgetés, kérdés-felelet, a tanultak felidézése, egyéni előadás, amelyből a pedagó-gusok képet nyerhetnek a tanulók előrehaladásáról. A tanulók epochafüzeteinek rendszeres ellenőr-zése is lehetőséget ad a képalkotásra.

5-6. osztálytól kezdve pedig rendszeres írásos ellenőrzést is végzünk egy-egy epocha lezárá-sára, és százalékosan is igyekszünk visszajelzést adni a tanulók tudásáról.

Első osztályban gyakorlatilag a házi feladat is ismeretlen, a gyerekek személyiségének for-málódását a tanítás után elsődlegesen még mindig a szabad játék szolgálja. Ez alapvetően az egészalsó tagozatra igaz! Ezzel együtt a második osztálytól megkezdődik az otthoni munka szükségessé-gének, mint szokásnak a kialakítása. A házi feladatok ebben az életkorban egyszerűek, de érdeke-sek. Alapvetően nem az ismeretanyag sablonszerű begyakorlására irányulnak, hanem a tanulók tan-anyag iránti érdeklődését hivatottak felkelteni és fenntartani. Mennyiségük és minőségük természe-tesen ugyanúgy az életkorhoz igazodik. 4-5. osztálytól kezdve a napi rendszerességet is szolgálva15-30 percnyi feladatot kaphatnak a tanulók, illetve a nyelvtanításban is szükség van a rendszeresgyakorlásra. 6. osztálytól kezdve a tanítók és a szaktanárok egymással egyeztetve adhatnak házi fel-adatot, de arra törekednek, hogy a házi feladat elvégzéséhez szükséges idő naponta maximum fél-másfél órányi feladatot jelentsen.

13. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

A helyi tanterv tantárgyakra és évfolyamokra lebontva tartalmazza a tanév végére várhatóeredményeket, ezek támpontul szolgálnak annak eldöntésében, teljesítette-e a tanuló évfolyamának

70 / 279

követelményeit. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy iskolánkban nincs osztályismétlés, mivel ká-rosnak tartjuk a kialakult szociális viszonyok tanulmányi okokból történő megbontását. Tapasztala-taink szerint a tanulók fejlődése idővel harmonizálódik. Amennyiben a tanulók (például betegségmiatt) hiányoznak, kötelesek a hiányzásuk miatti lemaradásukat pótolni. Az iskola epochális rend-szerű oktatása miatt ez különösen fontos. Az epocha elfogadása és a feladatok pótlása a Házirend 9.pontjában foglaltak alapján történik.

14. A TANULÓK FIZIKAI ÉS MOTORIKUS KÉPESSÉGEINEK MÉRÉSE

A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban mozgástantervünkkel összehangoltan tör-ténik. 1-4. évfolyamokon elsősorban a játékok keretein belül nyílik lehetőség arra, hogy képet kap-junk a gyermekek fizikai állapotáról. A folyamatos állapotfelmérés mellett az osztálytanító mindenfélévben összegzi a gyermekek állapotát, fejlődését, megállapítja a szükséges segítség formáit. Az5. osztályban az olimpia keretein belül országos szinten nyílik lehetőség a fizikai állapot felmérésé-re, illetve összehasonlítására más iskolákkal. 6. osztálytól kezdve egyre nagyobb szerepet kap apontosság, mely a méréseken keresztül is megnyilvánul.

A közoktatási törvény 2015. IV. 22-től hatályos módosítása alapján a tanév rendjében orszá-gos szinten meghatározott módon az 1-4. évfolyamok kivételével kötelező mérést kell folytatni atestnevelő tanároknak a NETFIT (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt) rendszer szerint.

15. A GYERMEKEK FELVÉTELE AZ ISKOLÁBA

Iskolánk a családok világnézetétől, vallási és faji hovatartozásától függetlenül fogad be gyer-mekeket. Az iskolába történő felvétel eldöntését a szülőkkel folytatott beszélgetés, valamint a gyer-mek iskolaérettségi vizsgálata szolgálja. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a leendő osztálytanító vagy egymásik segítő tanár egy mesébe épített komplex iskolaérettségi feladatsort jár végig a gyerekekkel.Ennek célja egyszerűen annak feltérképezése, hogy a gyermek fizikailag és lelkileg érett-e az isko-lai nevelésre. Mivel az iskola a gyermek egész lényét egyöntetűen és egyformán fejleszteni kívánja,ezért a felvétel semmiképpen sem teljesítmény szerinti válogatáson alapul. A leendő osztálytanítónkívül – megfigyelő jelleggel – más pedagógus és felkért szakember is jelen van a vizsgálatnál.

A gyermek iskolaérettségének vizsgálata mellett legalább olyan fontos a család nevelési szo-kásainak, nevelési elveinek feltérképezése. Ezt szolgálja egyrészt az a kérdőív, amelyet a szülőkmég a felvételi beszélgetés előtt kitöltenek, valamint a szülőkkel folytatott beszélgetés is.

A személyes találkozás egymás alaposabb megismerésére ad alkalmat, s így mindkét félmegalapozottabb döntést tud hozni: kíván-e, illetve tud-e együttműködni a másikkal. A szülők olda-láról az is alapvető, hogy alapismeretekkel rendelkezzenek a Waldorf-pedagógia elveit illetően, és elis tudják fogadni azokat. Ennek elősegítését szolgálja a felvételit megelőző előadássorozat, melynekegy részén a szülőknek kötelező jelleggel ott kell lenniük.

16. ÚJ JELENTKEZŐK A MAGASABB OSZTÁLYOKBA

Előfordulhat, hogy a tanév közben, vagy új tanév kezdetén jelentkeznek szülők felvételi ké-relemmel. Ilyen esetben az osztálytanító az osztályban tanító kollégáival együtt mérlegeli, hogy azosztály tud-e újabb gyermeket befogadni. Amennyiben igen, megkezdődik a felvételi folyamat. Elsőlépésként a szülők kitöltik a Felvételi Kérelmet, mely tartalmazza a gyermek fejlődésére és környe-zetére vonatkozó kérdéseket is. Ezt követi a felvételi elbeszélgetés a szülőkkel, beszélgetés a gyer-mekkel, majd a jelentkező gyermek egy próbahetet tölt el a leendő osztályával. Amennyiben a pró-

71 / 279

bahét letelte után a szülők és a gyermek fenntartják jelentkezési szándékukat, az osztálytanító a Fel-vételi Kérelem, a családdal folytatott beszélgetés és a próbahét tapasztalatainak alapján a TanáriKollégiummal közösen a konferencián dönt a gyermek felvételéről. A döntést az iskolaképviselőhagyja jóvá.

17. A WALDORF-ISKOLÁK SZERVEZETE, ÖNIGAZGATÓ RENDSZERE

A Waldorf-iskolák önigazgató intézmények, melyek szervezeti életük kialakítása során aRudolf Steiner által megfogalmazott szociális elvek megvalósítására törekszenek. Egyszemélyifelelős vezető helyett meghatározott jogkörű iskolaképviselőt neveznek meg.

A Waldorf-iskola két elkülöníthető elemre épül. Az egyik a tanterv, és hozzákapcsolódóan afejlődő ember kutatása. A másik elem azokra az alapelvekre épül, melyeket Rudolf Steiner aszociális élet hármas tagozódásáról fogalmazott meg. A Waldorf-pedagógia legfontosabb célja aszociális megújhodás. A hármas tagozódás a szociális élet fő területei, a gazdasági szféra, a jogi-politikai, valamint a kulturális-szellemi szféra közötti alapvető interakció és dinamika megértésénekegy módja. Steiner úgy látta, hogy ez a három elsődleges terület kölcsönös egymásrautaltságbanlétezik együtt. Minden területnek megvan a maga működési elve. A kulturális vagy szellemi életbena vezérelv a szabadság; a jog és politika világában az egyenlőség és az igazság; a gazdasági életbenpedig a testvériesség elvének kell meghatározónak lennie. Ha ezen elvek mindegyike érvényesítésrekerül a megfelelő szférában, akkor jöhet létre egészséges szociális fejlődés. Ha ezek alkalmazásahelytelenül történik, akkor ezek az elvek szociális egyenlőtlenséghez és konfliktusokhoz vezetnek.A korlátlan szabadság alkalmazása a gazdasági szférában kizsákmányolást és környezeti pusztításteredményez. A szellemi vagy kulturális életre kényszerített egyenlőség az individualitástagadásához, uniformalitáshoz, a kulturális életen belül pedig érdektelenséghez vezet. Ahol apolitikai vagy intézményi szférából hiányzik vagy meggyengül az igazság és egyenlőség elve, azemberi jogok tiszteletének hiánya a legkülönbözőbb elnyomásfajtákhoz vezethet.

A hármas tagozódás elvei tükröződnek a Waldorf-iskola szervezeti felépítésében, melyekmég mindig meghatározzák – számos helyi változat létezése mellett – minden Waldorf-iskolavezetésének szerkezetét.

Minden iskola a feladatok delegálásának elvén működik, amely során egyének és csoportokvállalnak felelősséget a vezetés és döntéshozatal bizonyos területein a közösen meghatározott célokfigyelembevételével.

Minden Waldorf-iskola állampolgári kezdeményezésre jött létre, és nonprofit közhasznúszervezet fenntartásában működik. Az iskolának önigazgató struktúrája van, azaz az iskolát a tanárikollégium felelős testületként vezeti. A tanári kollégium rotációs alapon, meghatározott hivataliidőre konferenciavezetőt jelöl ki tagjai közül. A tanári kollégium képviseli az iskola pedagógiaiethoszát, és együttesen vagy delegált képviselői által minden olyan területen felelősséggel tartozik,amely normál esetben az igazgató hatásköre volna.

Az iskola egészét érintő kérdésekben, pedagógiai, jogi, gazdasági téren, valamint a minőségellenőrzésében a tanári kollégium szorosan együttműködik a fenntartóval. Az iskoláért, mintközintézményért a fenntartó vállal mindennemű felelősséget. Legfontosabb feladata, hogymegteremtse az oktatáshoz szükséges feltételeket. Ezek közé tartoznak a gazdasági és jogi ügyekrendezése, az épületek, a karbantartás, az adminisztráció, a dologi feltételek, az egészség ésbiztonság, a biztosítás stb. kérdései. Ugyanakkor elsősorban a tanári kollégium vállal felelősséget atanításért, az oktatás területén végzett kutatási munkákért, a tanterv fejlesztéséért, a tanárokfelvételéért és azok képzéséért, a gyermekek felvételéért, az órarend kialakításáért, az ünnepekmegtartásáért, és az iskola egész szellemi életéért. Az iskolát az önkormányzattal, a helyi és azországos oktatásirányítással való kapcsolatban az iskolaképviselő képviseli.

72 / 279

A Waldorf-iskolákban rendkívül fontos a szülők és tanárok szoros együttműködése. A szülőkkülönböző szinteken vesznek részt az iskola munkájában. Néhány szülő fenntartói szerepet is vállal,mások az iskolán belüli önkéntes képviselői csoportokhoz csatlakozhatnak, amelyek bizonyosterületekért vállalnak felelősséget.

18. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓRÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE

a) A gyermek a tanuláshoz való jogát a tanulói jogviszony keretében gyakorolhatja. Tanulói jogvi-szony a beíratás napján jön létre. A tanulói jogviszonnyal összefüggő jogok és kötelességek alanya atanuló, de a tankötelezettséggel kapcsolatos tanulói kötelezettségek elmulasztásáért a szülő is fele-lős.

b) A tanulás és az iskolában végzett munka a diák személyes felelőssége, melyet értékelni a tanár-nak joga és kötelessége is. A szülőnek joga ezen értékelést megismerni, a tanár pedig jogosult a szü-lő értesítését kezdeményezni.

c) A tanuló – a beiratkozást követően – már az első tanév megkezdése előtt részt vehet az öntevé-keny csoportok munkájában, az iskola tanulói számára szervezett rendezvényeken, a rendezvényidején joga van az intézmény létesítményeit, eszközeit használni.

d) Csak a tanév megkezdése után részesülhet az iskola által biztosított kedvezményes étkeztetésben,tanszer-, illetve egyéb ellátásban, illetve jogosult részt venni az iskola által szervezett foglalkozáso-kon.

e) A tanuló joga, hogy kérdéseire, javaslataira érdemi választ kapjon. Ezekben az ügyekben szakta-nárához, osztálytanítójához, az iskolaképviselőhöz és az iskola fórumaihoz fordulhat szóban és írás-ban egyaránt. A tanuló ugyanígy kérhet tájékoztatást az őt megillető jogokról is. Az érdemi választ atanuló (vagy szülője) – indokolt esetben – írásban is kérheti.

f) A tanár kötelessége segíteni a tanulók és a szülők jogainak érvényesítését, feladatát a jogszabá-lyok, az SZMSZ, a munkaköri leírása, illetve a helyi pedagógiai program előírásai alapján kell ellát-nia.

g) A tanulók és a szülők jogainak érvényesítése viszont nem sértheti a tanárok, az iskola dolgozói-nak méltóságát, emberi jogait, különös tekintettel a személyiségi jogokra, és a jó hírnévhez valójogra. Ezek megsértése esetén az iskola vezetése haladéktalanul köteles intézkedni a jogsértés meg-szüntetése érdekében, a vétkessel szemben (fegyelmező) intézkedést és büntetőeljárást is kezdemé-nyezhet.

73 / 279

HELYI TANTERV

1. ISKOLÁNK WALDORF-PEDAGÓGIA ALAPJÁN MŰKÖDŐ ÁLTALÁNOS IS-KOLA

Nyolc évfolyammal működő Waldorf-iskola, amely ellátja az általános iskola és az alapfokúművészeti iskola alapfeladatát.

Helyi tantervünk tartalmazza a Waldorf-kerettanterv (az emberi erőforrás minisztere által21140-2/2013/KOIR számon jóváhagyott), mint választott kerettanterv alapján a közismereti okta-tás tanterve mellett a sajátos, komplex és minden tanulóra kötelező a „waldorf művészeti nevelés”tantervét.

A kerettanterv összhangban áll a nemzetközi Waldorf-tantervekkel, ugyanakkor megjelenítia magyar kultúra értékeit, és épít az elmúlt kilencven év Waldorf-pedagógiai tapasztalataira, kutatá-saira.

2. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS SAJÁTOSSÁGAI

A Waldorf- iskola választásával a tanuló (szülő) egyben azt is választja és elfogadja, hogy aWaldorf- iskolában kötelezően részesül alapfokú művészetoktatásban. Erre figyelemmel a Waldorf-iskola tanulója további alapfokú művészeti képzésbe a mindenkori jogszabályi rendelkezéseknekmegfelelően kapcsolódhat be. Az alternatív Waldorf- művészetoktatás sajátosságaiból fakadóan aművészeti csoportok megegyeznek az osztályokkal, a közismereti órák és a művészeti órák egymás-tól nem különülnek el, együttesen és egységesen alkotják a Waldorf- nevelést. Ez megjelenik az ad-minisztrációban is: az iskola a két köznevelési alapfeladat együttes nyilvántartására egységes tan-ügyi dokumentációt vezet.

3. A WALDORF-PEDAGÓGIA ALAPELVEI

Sajátos tanulási és tanítási folyamatok, különös tekintettel az epochális tanítás, és a szakórákrendszerére. Az oktatás-és iskolai élet szervezése, az óra-és napirendek kialakítása az életkori sajá-tosságoknak és a tanítás ritmusának figyelembe vételével történik. A Waldorf- iskola a tantárgyaksajátosságából adódóan a tanítást fő-, és szakoktatás szerint tagolja; ez didaktikai forma szerint epo-chális tanításnak és a szakóráknak felel meg: az olyan elméleti, művészeti és gyakorlati tantárgyak,amelyek esetében egy kerek, lezárt témát tárgyalunk, epochális oktatás formájában jelennek meg,más tárgyakat -főleg ha állandó gyakorlást igényelnek -szakórákban tanítunk. A főoktatás tipikustantárgyai: anyanyelv, matematika-geometria, földrajz-gazdasági ismeretek, történelem, természet-rajz-biológia, fizika, kémia. A tapasztalat szerint az anyanyelvi és a matematikai ismeretek és kom-petencia megszerzése érdekében a második elem -az állandó gyakorlás -is fontos a tanításban és atanulásban. A tantervben ezért jelennek meg az epochák mellett az anyanyelvi és a matematikaszakórák is. Más tantárgyakat a szakórák hagyományos rendjében tanítunk. Amennyiben azonban aművészeti, kézműves-gyakorlati tárgyak vagy az idegen nyelvek esetében összefüggő feladat adó-dik, akkor ezeket is lehet természetesen tömbösített formában, epochálisan tanítani.

A tanterv minden tanuló számára kötelező. A Waldorf-iskolákra nem jellemző a nemek sze-rinti csoportbontás. Az olyan tárgyak óráin is, mint kézimunka, kertművelés vagy kézművesség a lá-nyok és fiúk egyaránt részt vesznek. Csoportbontás ugyan előfordul, de ez nem nemek vagy teljesít-mény szerint történik, a legfontosabb szempont mindig az, hogy a létszám és a képességek tekinte-tében is kiegyenlített legyen a csoport. Kivételt képezhetnek az idegen nyelvek, amelyeknél a ké-pesség vagy teljesítmény szerinti differenciálás is lehetséges. A tananyag elsajátításának formájáhoztartozik az önálló munkákra való felkészülés is, az éves munkák, amelyek során a tananyag alkotó

74 / 279

jellegű feldolgozása a feladat, az elméleti, művészi és kézműves-gyakorlati elemek összekapcsolá-sával. Az iskola mindennapjait átszövik a közösséget alakító és erősítő tevékenységek: évszakünne-pek, az éves ritmushoz igazodó ünnepek, kirándulások, színdarabok.

4. MŰVÉSZETI NEVELÉS

Alapelgondolásunk, hogy a művészetek általi (s nem művészetre, művésszé!) nevelésnek,ugyanúgy mint a mindennapi testmozgásnak döntő szerepe van az akarati nevelésben. Az általánosWaldorf- képzés nyolc éve alatt a zenei, képzőművészeti, drámai és tánc(-mozgás)-művészeti kép-zésnek is szerepe van. Nem „csak” egyiknek vagy másiknak, hanem arányosan megalkotva egy-egyévfolyam pedagógiai munkáját: mindegyiknek a nyolc évfolyamon keresztül. A négy művészetiszakág minden évfolyamon általánosan megjelenik a tantervben. Kialakult képességeikről évszak-ünnepek előadásain, belső iskolai kiállításokon, kis-koncerteken, s nem utolsó sorban nyolcadikoszárómunkáik elkészítésekor és az összművészeti erényeket felmutató színdarab bemutatóikon tesz-nek tanúbizonyságot. A cél természetesen a világ jelenségeire nyitottabb, illetve a zajló életbe be-épülni tudó, alkotó-tevékeny személyiség életre segítése.

A négy művészeti szakág (a 27/1998. (VI.10.) MKM rendeletben foglalt szakági besorolás szerint):- Zeneművészeti ág -klasszikus zene -furulya tanszak: zene tantárgyként - Táncművészeti ág -kortárs tánc tanszak: euritmia tantárgyként (modern mozgásművészet)- Képző-és iparművészeti ág -grafika, festészet, szobrászat tanszak -fatárgykészítő, textilműves tan-szak: képzőművészetek tantárgyként- Színművészeti- színjáték tanszak: dráma tantárgyként jelölve (valamint a magyar nyelv és iroda-lom tantárgyban)A fenti tanszakok mindegyike szerepel a művészeti nevelés programjában, minden tanuló számárakötelező tantárgyként a tantervben megjelölt évfolyamokon és kidolgozott tartalmakkal.

A Waldorf-iskolák művészeti nevelésének szakaszai és vizsgái:

Alapfokú képzés és művészeti alapvizsga

A művészeti képzés alapfokú szakasza az 1-8. évfolyamokat foglalja magában, ezt a sza-kaszt zárja a művészeti alapvizsga. A nyolcadik tanév során a tanulók 'éves munkát' végeznek, melyegy szabadon választott témának elméleti, művészeti és gyakorlati összetevőket tartalmazó feldol-gozása. Része egy „mestermunka”, mely egy tárgy művészi kivitelezésű megvalósítása, illetve elő-adóművészeti tárgy választása esetén élőben bemutatott zenei vagy színi alkotás.

A vizsga menete és értékelése

Az alapfokú művészeti vizsga a gyerekek 8. osztályos éves munkájának része. Az alapfokúművészeti vizsga, az éves munka szóbeli előadása elsősorban az osztály és a szülők (esetleg másmeghívott tanárok és diákok) előtt viszonylag szűk, zárt körben zajlik. A szóbeli előadás keretében agyerekek szabadon mesélnek az általuk végzett munkáról, a személyes élményeikről és benyomása-ikról. Fontos szempont, hogy a gyakorlati-művészeti munkájuk álljon az előadásuk középpontjábanis, és lehetőleg kerüljék az általuk át nem élt vagy nem tapasztalt „tudományos” magyarázatokat. Azelőadást követően a hallgatóság kérdéseket tehet fel az előadónak, aki ezáltal is bizonyíthatja azadott témában való jártasságát.

A korábban leadott írásbeli munkát, a gyerekek által maguk készített gyakorlati-művészetimunkát és a szóbeli előadást egyaránt az osztálytanító értékeli. Az osztálytanító írásos értékelése azév végi szöveges értékelés, az év végi bizonyítvány része.

75 / 279

5. A FEJLŐDÉS ÁLLOMÁSAI A WALDORF-PEDAGÓGIA ALAPJÁN

A Waldorf- pedagógia a gyermek fejlődésében három fázist különít el: a születéstől 7 éveskorig, a 7-14 és 14-21 éves korig tartó időszakokat. Pedagógiai terminusokban kifejezve ez megfe-lel a születéstől a 3. életévig tartó csecsemőkornak és a 3-6/7 éves korig tartó kisgyermekkornak, a6/7-14/15 éves korig tartó általános iskolás kornak és a 14/15-18/19 éves korig tartó középiskoláskornak. Mindegyik fázist a maga sajátos fizikai, lelki és szellemi változásai határozzák meg. Azalábbi leírás természetéből fakadóan csak egy rövid összefoglalás kíván lenni.

Noha minden állomás az élet egy szakaszát képviseli, mely saját jogon egységes és meghatá-rozott, idővel mindegyik átalakul a következő fázisba. Azok a folyamatok, melyek elérnek egy bizo-nyos tetőpontot az egyik fázisban, a rákövetkező fejlődési szakaszban képességekké változnak.

5.1. A születéstől hétéves korigAz első három évben a kisgyermek erőteljesen növekszik, és szervezete szükségletei kielégí-

téséhez alkalmazkodik. Ez a csodálatosan komplex folyamat talán abban érhető tetten, hogy a kis-gyermek megtalálja egyensúlyát, és elkezd járni, megtanul beszélni, és létrejönnek az értelmi fejlő-déshez szükséges alapok. A legmélyebb tisztelettel adózhatunk a kisgyermekek teljesítményének, haehhez még hozzávesszük azt a legalább ennyire fontos dolgot, hogy a megtanulnak másokhoz vi-szonyulni, és a társadalom tagjaivá válnak, amit először a család és a barátok kiterjesztett köre je-lent számukra. A csecsemőnek elsősorban egészséges táplálásra, gondozásra és mindenekfelett sze-retetre van szüksége. A gyermekek, akik kezdettől fogva társas lények, akkor fejlődnek a legjobban,ha szerető környezet, kommunikáció és az abból az érzésből fakadó biztonság veszi őket körül,hogy ők az emberi társadalom integráns részei.

Ebben a szakaszban a kisgyermek elsősorban utánzáson és játékon keresztül tanul. Tapaszta-latait túlnyomórészt nem tudatosan szerzi meg és dolgozza fel, amiből következik, hogy inkábbimplicit, mint explicit tanítási módszereket alkalmazunk. A gyermekeknek biztonságos és gondos-kodó környezetre van szükségük, ahol ténykedéseik értelmes összefüggésekbe ágyazódnak. A kis-gyermek tapasztalatait tevékenységgé alakítja, s ez a tevékenység szerepet játszik abban, hogyegész valója kiteljesedjék. Ily módon az utánzás fejlesztően hat testi felépítésére, de elősegíti azanyanyelv, a szokások és viselkedési minták kialakulását is.

Ebben az időszakban a játék komoly és életfontosságú szerepet tölt be a gyermek életében. Ajáték lehetőséget teremt arra, hogy a kreativitás, az imagináció és a kezdeményezőkészség erői ki-bontakozzanak. Játék közben tanulnak meg a gyermekek viszonyulni a világhoz. A kisgyermekkorfázisában a nevelés feladata az, hogy olyan környezetet teremtsen, melyben helyet kap minden, amia természetes világban érték.

5.2. IskolaérettségÉlete első hat-hét éve során a gyermek elsősorban érzékszerveiben aktív, ugyanakkor még

nem fejlődtek ki azok a képességei, melyek megszűrhetnék érzéki benyomásait. Határtalanul nyitottminden iránt, ami körülveszi, és mindent elfogad, amit a világban talál. Éppen ezért van szüksége afelnőttekre és egy olyan környezetre, mely értékes példát mutat neki. Amikor a formaképző folya-mat - különösen az agyban - elér egy bizonyos szintet, fokozatosan felszabadulnak azok az erők,melyek eddig a különböző szervek kialakulását, és működésük ritmusát biztosították. Ezekben azerőkben még olyan lehetőségek rejlenek, melyek túlmutatnak az életritmusok és organikus folyama-tok kialakításán és fenntartásán. Ez a potenciális erő a hatodik életév körül jelentkezik. Mivel ek-korra ezek a formaképző erők függetlenedtek a fizikai szervezettől, egyre inkább a tanulás szolgála-tába állíthatók. Ez az a pillanat, amikor a gyermeket iskolaérettnek tekintjük. E formaképző erők se-gítenek, hogy a gyermekben kialakuljon a képekben való gondolkodás, fejlődjön az emlékezőképes-sége, képessé váljon a tanulásra és a figyelem összpontosítására. Ha ezeket az erőket korábban hív-

76 / 279

juk elő, például azáltal, hogy írni és számolni tanítjuk a kisgyermeket, akkor veszíthet életerejéből,és szűkülhet az a tapasztalati bázisa, melyre a rákövetkező tanulás építkezhet.

Hasonló módon, ha a gyermekeknek öt- és hatéves koruk között nincs módjuk arra, hogyképzelőerővel telített akaratukat szabadon és intuitív módon közösségi feladatokhoz igazítsák, ké-sőbbi szociális beilleszkedésük szenvedhet kárt. Körülbelül négyéves korukig a gyermekek egymásmellett játszanak. Ettől az életkortól kezdve már egyre többet játszanak kortársaikkal, s ha megfele-lő bátorítást kapnak, kreatív játék keretében sokrétű társas kapcsolatrendszert alakítanak ki. Ez fon-tos fejlődési fok, melynek időre van szüksége ahhoz, hogy beérjen és strukturálttá váljék. Sok gyer-mek képes arra, hogy intelligenciáját az Írás és olvasás megtanulására fordítsa. Felmerül a kérdés:Nem kellene-e még ennek az intelligenciának egy kis időt adni, hogy a másokkal szembeni szociálisérzékenységet erősítse a gyermekben, alkotó játékok keretében? Ha ez nem történik meg, az írás-készség ahelyett, hogy a kommunikáció és az élmények megosztásának eszközévé válna, túlságosanaszociális tevékenységgé alakulhat. Nem szabad lebecsülnünk azokat a fontos képességeket, melyekegy jól megformált óvodai környezetben kialakulhatnak; ilyenek a nyelvértési és nyelvhasználatbelikészségek, a társas kapcsolatfelvétel formái és az erre az életkorra jellemző kezdeményezőkészség.Míg a kisgyermekkorra alapvetően a gyermek tevékenységekben megnyilvánuló akarata jellemző,az első hét év ezen utolsó szakaszában az akarat fejlődése szociális és érzelmi téren válik meghatá-rozóvá.

A fogváltás - amikor a sokkal szilárdabb állandó fogak veszik át a tejfogak helyét - annak aváltozásnak külső jeleként értelmezhető, hogy a legfontosabb szervek többé-kevésbé kialakítottákműködésüket, és jelentős mértékben összehangolódtak a különböző funkciók. Ez azonban még csakkezdete a teljes második fogsor kibújásának, a befejezés még évekbe telhet.

A számos jel közül a fogváltás csak egyik, s nem is elengedhetetlen jele annak, hogy a gyer-mek formaképző erői felszabadultak, és megérett arra, hogy iskolában, szabályozott keretek közötttanuljon. E jelek közé tartozik, hogy mozgása koordináltabb lesz, bizonyos emlékezetbeli képessé-gek jelennek meg (például az előzőleg bemutatott formákat és alakokat képes felfogni, visszaidézniés reprodukálni), valamint bizonyos érzelmi függetlenség és bátorság tapasztalható, mely abbanmutatkozik meg, hogy a gyermek el mer távolodni a szülők és az óvónő nyújtotta biztonságtól. Ma-napság egyre nehezebb felmérni a gyermekek iskolaérettségét, hiszen az nem következik automati-kusan sem az életkorból, sem a biológiai érettségből, sem bizonyos képességek birtoklásából. E kér-dés eldöntésekor hosszú távra szóló szempontokat kell figyelembe vennünk, így gyakran ki kell kér-ni az óvónő, a leendő osztálytanító és az iskolaorvos véleményét is. Az iskolakezdés halogatása né-ha ugyanolyan kártékony lehet, mint a korai beiskolázás.

Döntő fontosságú lehet végül, hogy miként értelmezzük a tanterv funkcióját. Egyik lehető-ség szerint azt a kérdést tesszük fel, hogy érett-e a gyermek arra, hogy első osztályba jöjjön. Egé-szen mást jelent a tanterv funkciójára nézve azonban, ha azt mondjuk, hogy a gyermeknek szükségevan arra, hogy iskolába járjon azért, hogy megkezdhesse azt a fejlődési folyamatot, melyet az isko-lai keretek között zajló tanulás, az írás és számolás elsajátítása jelent számára. A különbség abbólfakad, hogy az egyikben azt kérdezzük, készen áll-e a gyermek arra, hogy ezt vagy azt csinálja, amásikban pedig azt, hogy szüksége van-e ezekre egész fejlődése szempontjából? E döntéseket csakegyéni alapon lehet meghozni.

5.3. A 7-14 éves korig tartó fejlődési szakaszEbben a szakaszban kezdik el a gyermekek a formális tanulást; intellektuális fejlődésüket az

alapvető tanulási készségek elsajátítása és az emlékezet fejlődése mozdítják elő, méghozzá úgy,hogy erősen kötődnek a gyakorlati élethez. Ebben az időszakban mindenfajta tanulás a gyermek ér-zéseit igyekszik megszólítani annak érdekében, hogy a gyermek azonosulni tudjon azzal, amit tanul.A tanulás alapvetően tapasztalatokra épül, s ezeket a közvetlen tapasztalatokat olyan erős és folya-matos narratív struktúrákkal kell megerősíteni, amelyek lehetőséget teremtenek a megszemélyesí-tésre is. A képzelőerő és a képekben való ábrázolás játssza a legfontosabb szerepet abban, hogy a ta-nulás személyes belső tapasztalattá váljék. Ezenkívül még a művészetek és a zene segítségével ra-

77 / 279

gadhatjuk meg a gyermek érzéseit. Ez a szakasz jól elkülöníthető alszakaszokat foglal magában: a7-9 éves, a 9-12 éves és a 12-14 éves időszakot. Ezeket a szakaszokat többek között bizonyos kog-nitív előrelépések és a gyermek világhoz való viszonyának megváltozása jellemzik.

A hét és kilenc év közötti gyermekek egyik fő jellemvonása, hogy úgy szeretnek tanulni,hogy ne kelljen saját véleményt alkotniuk a tanultakról. Ez a szakasz többek között az emlékezet ésa képzelőerő fejlesztéséből, ritmikus ismétlésekből tevődik össze. A felnőttek feltétel nélküli elfoga-dása erős marad, de elmozdul abból az állapotból, amely az érzékek irányította utánzásra épült.Most már nem a tanár személyének feltétel nélküli elfogadása jellemzi a gyermeket, hanem olyanember szükséges számára, aki szavain és tettein keresztül hat rá. Olyan kérdéseket fogalmaz megönmagáról és a világról, amely meghatározza a tanár viszonyát a gyermekkel. Ezekre az alapkérdé-sekre kapnak választ az órákon és az órák segítségével, amelyeknek nemcsak az a feladatuk, hogytapasztalatokat közvetítsenek a világról, hanem az is, hogy engedjék, hogy a gyermek maga tapasz-talhassa meg azt. Az a tanár, aki megfelel a gyermekek ezen elvárásainak, tekintélyre tesz szert aszemükben.

Az első két-három év még megőrzi a korábbi utánzásos időszak bizonyos elemeit. A gyer-mekek ekkor még nem választják el önmagukat a külvilágtól, és ugyanígy nincs éles különbség szá-mukra az élő és az élettelen világ között sem. A tanítás során ezt figyelembe kell venni, az óráknakennélfogva megfelelő teret kell teremteniük a közvetlen tapasztalás számára. A Waldorf-pedagógianem tulajdonít fontosabb szerepet a kognitív képességek fejlesztésének, mint a szociális, érzelmi ésakarati készségek gazdagításának. A hetedik és a kilencedik év közötti időszakra még mindig na-gyon jellemző az utánzás és a helyzethez kötődő memória.

Az első elszakadási tapasztalatra a kilencedik életév körül, a harmadik osztályban kerül sor.Ebben az időszakban a gyermekek éles választóvonalat éreznek maguk és a felnőttek között. Elő-ször csak öntudatlanul, de kezdik megkérdőjelezni a tanár addig kikezdhetetlennek tűnő tekintélyét.Most azonban tudni akarják, hogy mindaz, amit a tanár mond, valóban az élet és a világ alapos is-meretén alapul-e. Egészében véve ez a folyamat tudatalatti szinten zajlik, és ritkán verbalizálódik. Agyermekek most tisztelni akarják azt a személyt, akit korábban szerettek, de meg akarnak győződniróla, hogy tiszteletük megalapozott. Éppen ezért új tanítási módszerek bevezetésére van szükség. Atanárnak figyelembe kell vennie ezt az eltávolodási folyamatot, amikor elébük tárja a világot,ugyanakkor a gyermekeknek szükségük van még arra, hogy kísérjük és a helyes irányba tereljükőket, miközben átlépnek a gyermekkor paradicsomi állapotából egy új – még ha kissé naiv módon -differenciált világ színesebb valóságába. Másképp fogalmazva: az, hogy most már a világot teljesvalójában tárjuk elébük, nem azt jelenti, hogy hirtelen száraz és az emberi szempontoktól teljesenfüggetlen tudományos tényekkel kellene bombázni őket. Mivel az „elveszett paradicsom” érzéseegyre erősebb ebben az életkorban, minden egyes gyermekkel éreztetni kell, hogy ő maga is egyegyedi világot alkot, amely ugyanakkor kapcsolódik környezetéhez is. Kilenc- és tizenkét éves korközött a ritmikus emlékezet a legmeghatározóbb, és a gyermekek rengeteget képesek tanulni, ha atanár természetes, világ iránti érdeklődésükre épít, és ritmikusan tagolja az anyagot.

A gyermekek tizedik és tizenkettedik életévük között fejlődésük új szakaszába lépnek. Ti-zenkét éves korukra testüknek a gyermekkor középső szakaszára olyannyira jellemző harmonikusarányai általában felbomlanak. A végtagok kezdenek túlsúlyba kerülni, és az izomzat válik egyrefontosabbá. Lelkiállapotukra szembeötlő kritikai szemlélet jellemző, s figyelembe kell vennünk aztaz új kibontakozó képességüket is, hogy kezdenek ok-okozati összefüggésekben gondolkodni. A ta-nárnak megfelelő irányba kell terelnie a gyermekek készülődő, helyét kereső intellektualitását. Kikell használni a tanulók kérdező, kereső hozzáállását, és érdeklődésüket egyre inkább az élettelentermészet és annak törvényei iránt kell felkelteni. Olyan törvények megismerését keresik ebben akorban, melyek az embertől függetlenül léteznek és vele szemben is megőrzik függetlenségüket.Lényeges azonban, hogy mindeközben továbbra is megmarad a világhoz való viszonyukban egyszemélyes és szubjektív elem, mivel a gyermekek tisztában vannak azzal, hogy a természetre irá-nyuló kutatások és a felfedezések mögött nem csupán mérhető eredmények, hanem valós emberiküzdelmek és teljesítmények állnak. A gyermekek érzik, hogy nem csak a teret, de az időt is struk-

78 / 279

turálni kell. Mindez azt jelenti, elérkezett az ideje, hogy történelmi folyamatokról tanuljanak. A tör-ténelem tanítása során megmutatjuk, hogy az emberiség történelme nem csupán eseményekből és ahozzájuk kapcsolódó évszámokból áll, hanem nagyon is emberi lények alakították olyanná, ami-lyen, másrészt azonban őket is formálták a történelmi erők.

A 7-14 év közötti szakasz utolsó harmadát pubertásnak nevezzük. A látható fizikai változá-sokat és gyors növekedést a lelki egyensúly kizökkenése kíséri, de gyakran ennél szélsőségesebbformát is ölthet. A gyermek ebben az időszakban testi és lelki téren egyaránt elveszti azt az egyen-súlyt és nyugalmat, amire a gyermekkor közepén szert tett. Mindazok a viselkedési formák, szoká-sok és a dolgokhoz való hozzáállás, amit eddig elsajátítottak, elveszettnek tűnnek, de legalábbis am-bivalenssé válnak. Mivel a kiskamaszok egyre inkább saját belső folyamataikra figyelnek és ’én’-központúakká válnak, egyre nagyobb szükségük van arra, hogy tanáraik és szüleik részéről új, azeddiginél objektívebb orientációt kapjanak. Tizenkét éves kortól kezdve egyre inkább képesek lesz-nek arra, hogy elvont fogalmakat alkossanak, és ok-okozati összefüggéseket értsenek meg. Ez azidőszak a pontos megfigyelések és a mítoszból a történelembe tartó átmenet ideje.

A pubertás első szakaszában a gyermekek erős késztetést éreznek arra, hogy szembeszállja-nak a körülöttük lévő világgal, sőt hogy legyőzzék azt. Ez a lényegében agresszív gesztus azonbancsiszolatlan játékosságot takar. A fizikai kihívások segítenek kirántani őket ebből az állapotból. Azosztálytanítónak arra kell törekednie, hogy elterelje figyelmüket saját magukról a természeti (és te-remtett) világ működése felé; már egyre jobban érdekli őket ebben az időszakban a technika, a mun-ka, a hivatás.

Nagyban segíthet a fiataloknak, hogy nyitottá váljanak maguk és mások megértése iránt, hamegtapasztalhatják azt, hogy saját belső küzdelmeikkel nem állnak magányosan a világban. Elégszabadságot kell azonban hagynunk nekik, ha azt akarjuk, hogy ezek a felfedezések segítségükre le-gyenek. Minél elszigeteltebbnek érzik magukat, annál inkább vonzódnak majd a világ holisztikusmagyarázatához. Ekkorra már egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a hagyományos tudományágakösszefüggései iránt is.

6. A TANTERVBEN MEGJELENŐ, KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

6.1. Az erkölcsi nevelésA Waldorf- iskola létrehozásának pillanatától működésének mindennapjain át olyan tudatos

személyes jelenlétet igényel mind szülői, mind tanári részről, amely már hozzáállásunkat tekintveönmagában példamutató az iskolába járó gyerekeknek. A szülők tudatos döntésük alapján nem csu-pán anyagi fenntartóivá válnak az intézményeinknek, de napról napra iskolai események közremű-ködő-szervezői, az iskolai szellemiségébe bekapcsolódóan tényleges éltetői lesznek gyermekük is-kolája életének. A tanárok munkája is kiemelkedő együttműködést igényel: a gyermekek ennek tu-datában folytatják tanulmányaikat. Az iskolai életnek minden mozzanata a jelenlétnek ezt a magasminőségét feltételezi: mindez minden fél számára a lehető leggyakorlatibb találkozást hozza az élet-ben ránk váró feladatokkal.

6.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelésA nemzeti öntudatra nevelés gyakorlatában valósul meg a Waldorf-iskolában. Diákjaink szá-

mára már az első évfolyamokon a magyar kultúrával áthatott tantervünk biztosít természetes anya-nyelvi közeget: a magyar költészet és a magyar zene-, ritmus- és dallamkincs határozzák meg amindennapjaikat. Kézműves-művészeti tantárgyaink, iskolai ünnepeink révén népi kultúránk hagyo-mányait élhetik meg a tanulók. A felsőbb évfolyamokon nemzeti ünnepeink megemlékezéseinek lét-rehozásában alkotóan vesznek részt a diákok. A tantervünknek számtalan olyan vetülete van, amelyakár közvetlen lakóhely megismerése által a szülőföld, akár a történelem sokszínűségének felisme-rése által a hazaszeretet érzését táplálják.

79 / 279

6.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelésA Waldorf-iskola működésének feltétele egy önigazgatási alapokon szerveződő iskolairányí-

tás. Ezzel kiváló példát ad a méltányos együttműködésből születő munkára, az együttélési szabá-lyok megalkotására és alkalmazására, az egyéni és közösségi célok összehangolásának gyakorlatára.A demokratikus, szabadon alkotó állampolgári tevékenység szép példája a Waldorf- iskolák szak-mai érdekvédelmi egyesületének, az 1997 óta tevékenykedő Magyar Waldorf Szövetség fenntartása:ennek az intézményeknek delegációsan működő jellege kiváló példája demokratikus szervezeti mű-ködésnek. A legfontosabb állampolgári jogok és kötelességek gyakorlásának terepe ez: az érdek-képviseleti működés, a közügyek gyakorlása, a szakmai munka szervezése, tanári-szülői továbbkép-zések mind alkotó felelősségteljes jelenlétet igényelnek.

6.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztéseA Waldorf-pedagógia vallja, hogy az iskola egyik legfontosabb feladata szociális képességek

fejlesztése. Pedagógiai működésének egyik alappillére a diákok együttműködési készségének, azegymás felé fordulásnak folyamatos gyakorlása. A művészeti – különösen az euritmia, a dráma és aközös zenei – nevelésben már az alsóbb osztályfokokon is igen nagy jelentősége van a közösségiegyüttműködésen alapuló tanulásnak, a nagyobb csoportok közös művészeti előadásainak, fellépé-seinek. Ez a törekvés tizenkét éven keresztül végigkíséri egy-egy osztály életét. A kézműves és kép-zőművészeti tantárgyak az akarati nevelés legfőbb eszközei: az évek múltával egyre fokozottabbanszolgálják az önismeretet, s így a társas együttélés megalapozóivá lesznek.

6.5. A családi életre nevelésAz átrendeződő, relativizálódó értékrendű világban egy Waldorf-iskola működésében ki-

emelkedő szerep jut fokozott családi együttműködésnek. Már eleve evvel az alaphelyzettel termé-szetes pozitív nevelési alapközeget biztosít a gyermekek számára. Az eltelő évek során a diákok fo-kozatosan egyre több közösségi feladatot vesznek át a családtagoktól. Ugyanakkor az új Waldorf-kerettantervben tantervi célkitűzés az egészségre és az egészséges szexualitásra nevelés.

6.6. A testi és lelki egészségre nevelésA Waldorf-iskolák pedagógiai és iskolafenntartási tevékenységeikben a diák-szülő-tanár hár-

masára építenek. Az egészségességre törekvés az iskolai élet minden szintjére kiterjed: a pedagógiaimunka fontos mozzanata a fejlesztő pedagógusokkal, iskolaorvossal való szoros együttműködés. Eza figyelem általános igényként/követelményként szervező ereje az iskolai folyamatoknak: pozitívhatása van a családok életére is. A Waldorf-iskolák higiéniai pedagógiai szerepe a magyar közokta-tásban ezen a területen is érzékelhető.

6.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntességA Waldorf-kerettanterv ajánlásaiban megfogalmazottak szerint az iskoláinknak törekedniük

kell az inkluzív jellegű közösségépítésre: céljai között elhangzik, hogy elfogadó, együttműködő ésösztönző légkör jöjjön létre az iskolában. (A különböző készségbeli nehézségekkel küzdő diákokszámaránya az osztályközösségben ne haladja meg az ország összlakosszámára eső átlagokat.) Ezenáltalános működési elv szerint a diákok személyiségfejlődésének egyik csúcspontja a tizenegyedikévfolyamban* megvalósítandó szociális gyakorlat. Az egyéni felelősségvállalás gyakorlati próbájaminden diákot szembesít az emberélet közösségi és egyéni határaival is, megtapasztalják a valósá-gos segítség jelentőségét a szociális kapcsolatokban.

*Megjegyzés: Általános iskola révén jelenleg nem működik iskolánkban 9.-13. évfolyam. Elvi szin-ten fogalmaztuk meg a Waldorf-pedagógia gimnáziumi oktatására jellemzőket, utalva ezzel a peda-gógia távlati céljaira.

80 / 279

6.8. Fenntarthatóság, környezettudatosságA Waldorf-iskolák fenntartásának biztos alapját adó szülői körnek olyan tudatos döntést kell

meghozniuk, amikor ezt az iskolatípust választják gyermeküknek, amely már eleve feltételez egymás jellegű családi alapállást a világban. A környezettudatos magatartás szinte alapigényt tarthatószámon mind az iskolafenntartói, mind a iskolaműködtetői oldalon. A tanterv felépülése már az al-sóbb osztályokban folyamatos kapcsolatot igyekszik kialakítani a valós világgal, illetve a világ ter-mészetes folyamataival, régi mesterségek, tevékenységekkel való találkozás által a gyerekek olyan,az önfenntartó természetességgel működő történelmi gazdasági gyakorlatokkal ismerkednek meg,aminek önmagában példamutató értéke van. A felsős természettudományi tanterveknek pedig tema-tikailag is része képezik ezek a kérdések.

6.9. PályaorientációA Waldorf- pedagógia egésze a tudatos én-t birtokló ember nevelésére irányul. Ezt célozzák

az alapfokú művészeti nevelés nyolcadikos és tizenkettedikes éves zárómunkái is. Az első vizsganyolc év tanulmányainak, a kifejlődött képességeknek visszatekintő jellegű felmérése is; a másodikvizsga elvárásként – mint a tizenkét éves Waldorf- képzés egyéni lezárása – már magában hordozzaannak lehetőségét, hogy a diák jövendő életútjának irányai felé mozduljon. Ennek a felismerési ésön-megismerési folyamatnak a támogatásara irányul tizenkét éven keresztül a művészeti nevelés, azéletkorok sajátosságait figyelembe vevő tantervi koncepció, az iskolai gyakorlatok sora. A végsőcélkitűzés, hogy a diák egyéni adottságaiból is fakadó képességeiben kiteljesedve döntéseket meg-hozni tudó emberként hagyja el az iskolapadot. (Lásd. 6.7. Megjegyzés)

6.10. Gazdasági és pénzügyi nevelésA Waldorf- kerettantervben két modulban megjelenik a gazdasági és pénzügyi nevelés. A

pénz világunkat alakító szerepének tudatos végiggondolásán alapuló gazdaságtan-tanterv az ötödik-től a nyolcadik osztályig alapvető gyakorlati-logikai készségeket igyekszik kialakítani a gyermekek-ben; majd a kilencediktől a tizenkettedik osztályig tartó időszakban már nagyobb rálátást kíván adnia gazdaságot működtető, de akár a világgazdaság változásait meghatározó folyamatokra. (Lásd. 6.7.Megjegyzés)

6.11. Médiatudatosságra nevelésA tudatos médiaismeret és -alkalmazás jelentőségét elismerve szintén külön tanterv készült:

alapvető célunk itt is a médiától működésétől áthatott és befolyásolt mindennapi életünk értékelvűszervezésének, tudatos egyéni irányításának megtanulása. A médiát vezérlő erők (meg)ismerése, ha-tásmechanizmusainak megértése, a médiahasználat tudatosságának kialakítása a diákoknál első ren-dű feladat: felismertetni velük a jó kommunikációs képességek kialakításának, illetve annak meglé-tének milyen felelősségteljes szerepe van a társadalmunk életében.

6.12. Közlekedésre nevelésA nélkülözhetetlenné vált magas szintű technikai környezet (iskola, otthon, háztartás, közle-

kedés, szolgáltatás, ipar, mezőgazdaság stb) színvonala és a következő évtizedekre várhatóan egyreemelkedő színvonalú és fejlettségű technika indokolja, hogy a ma iskolásainak ismernie kell a szű-kebb és tágabb környezetük technikai összetevőit, összefüggéseit, alapvető szabályait.

Minden ember közlekedik, felnőtt és gyermek egyaránt, gyalogosan, utasként vagy járműve-zetőként. A cél elérése érdekében általában a közutat vesszük igénybe. Az utakon a járművek egy-mással és a gyalogosokkal is találkoznak. Ez számos veszélyt rejt magában, ezért a közlekedés biz-tonsága megköveteli, hogy a közlekedési szabályokat mindenki betartsa, és a közlekedés más részt-vevőivel szemben előzékeny, türelmes magatartást tanúsítson. A közlekedés szabályai jogokra és

81 / 279

kötelességekre épülnek, amelyek egymástól elválaszthatatlanok. A közutakon a közlekedés rendjét –a jogok és kötelességek összhangja alapján – a KRESZ határozza meg. A KRESZ tartalmazza azo-kat a fogalmakat, jelzéseket, amelyeknek az ismerete, helyes és egységes értelmezése, valamint al-kalmazása nélkül nem lehet biztonságos a közlekedés.

A közlekedésoktatás formája a főoktatásba integráltan1. évfolyamA lakóhely gyalogos közlekedési rendjének megismerése, közlekedési jelzések, táblák. A gyalogosközlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások kialakítása, gyakoroltatása. A gyalogos köz-lekedés veszélyhelyzeteinek tudatosítása. Ez kirándulások alkalmával történik.2. évfolyamA közlekedéssel kapcsolatos helyes ismeretek és magatartási szokások kialakítása a gyalogos közle-kedésben, tömegközlekedésben. Felkészíteni a tanulót a balesetmentes, kulturált közlekedésre, aközlekedési szokások, illemszabályok és előírások betartására, közlekedési veszélyhelyzetek elkerü-lésére.3. évfolyamKözlekedési eszközök csoportosítása. A közlekedés irányítása. Közúti közlekedés gyakorlása.Ki kell alakítani a közlekedési eszközökre, azok használatára vonatkozó hasznosságtudatot, de egy-úttal be kell mutatni a közlekedés veszélyhelyzeteit.4. évfolyamGyalogos, kerékpáros közlekedés szabályai. A tanulók felkészítése a biztonságos, balesetmentesközlekedésre a gyalogos közlekedési szabályok gyakoroltatásával. A balesetmenetes járműhasználatszabályainak felismerése, magyarázata. Kerékpárosra vonatkozó közlekedési szabályok, veszély-helyzetek megismertetése. A közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások, elvárt udvari-assági szabályok alkalmaztatása.5. évfolyamA közlekedésben való önálló részvétel kifejlesztése. Tudjanak önállóan és biztonságosan közleked-ni. A tömegközlekedés főbb sajátosságainak, jellegzetes közlekedési eszközeinek bemutatása. A jár-műhasználattal járó veszélyhelyzetek felismerése, a balesetek megelőzési lehetőségeinek megisme-rése.6. évfolyamA tömegközlekedés eszközeinek, sajátosságainak, igénybevételének bemutatása. A korszerű kerék-párok szolgáltatásainak megismerése és tudatos alkalmazása.7. évfolyamA közlekedésben kulturált magatartást tanúsítsanak. A vasúti, vízi, légi közlekedés technikai eszkö-zeinek, a feltalálók munkásságának megismertetése.Közlekedés és a környezet kapcsolatának megismerése.8. évfolyamIsmerje a közlekedés szabályait, és jól alkalmazza a gyakorlatban.A gépjárműrendszer, részrendszer ismerete. A járműfékezés folyamatának, a hatásos fékezés feltéte-leinek ismerte. A gyorshajtás mint veszélyforrás áttekintése. A gépjármű közlekedés környezeti ha-tásainak megismerése.

6.13. A tanulás tanításaA Waldorf- kerettantervben választható tantárgyként külön tantervi szakasz található a tanu-

lás tanulásáról. Már sok éves tapasztalat és gyakorlat alapján felépített tanterv, tanulást segítő köny-vek alapján pontosan behatárolható az az életkor, amikor hatékonyan lehet ezt a képességet fejlesz-teni. A Waldorf- pedagógiában egy osztálytanítónak – aki nyolc évig vezeti osztályát – egyedülállólehetősége és felelőssége is, hogy jártas legyen ezekben az eljárásokban. A Waldorf- pedagógia cél-jai között az élményszerű tanítás, a tanultak örömmel áthatott megélése, a megfigyelési-leírási gya-

82 / 279

korlatok, a világ jelenségei iránti nyitottságra törekvő figyelem kialakítása nem csupán mind, mindszerepelnek, hanem a szakmódszertana is ezekből a célkitűzésekből indul ki.

7. AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES KULCSKOM-PETENCIÁK

7.1. Anyanyelvi kommunikációA kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kife-

jezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján – amunkahelyen, otthon és a szabadidőben.

Kerettantervi ismeretekAz alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók biztos ismerete. A verbális interakció különféle típusainak (beszélgetés, interjú, vita stb.) és a különféle beszélt nyel-vi stílusok fő jellemzőinek ismerete. A kommunikációban használt verbális és non-verbális eszközök ismerete (a beszédhang minőségé-vel kapcsolatos jellemzők, arckifejezések, testtartás és gesztusok rendszere).Az irodalmi szövegfajták (mese, mítosz, legenda, vers, lírai költemény, dráma, novella, regény) ésfő jellemzőik, valamint a nem irodalmi szövegfajták (önéletrajz, pályázat, beszámoló, cikk, esszé,beszéd stb.) és fő jellemzőik ismerete.Az írott nyelv fő jellemzőinek az ismerete (hivatalos, hétköznapi, tudományos, zsurnalisztikai, bi-zalmas stb.).A nyelv és a kommunikációs formák időhöz, földrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethezvaló kötöttségének és változatosságának felismerése.

Kerettantervi készségekKülönböző üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése vagy másokkal való megér-tetése változatos helyzetekben, különböző céllal. Különféle szövegek olvasása és megértése a különböző céloknak (információszerzés, tanulás vagyszórakozás) és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazásával. Különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása. A szövegalkotás folyamatá-nak nyomon követése (a vázlatkészítéstől az átolvasásig). Írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás során, a tudásszisztematikus rendszerezése. A fontos információk kiszűrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írássorán. Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása szóban és írásban, valamint mások írásbanés szóban kifejtett nézőpontjainak a teljes mértékű figyelembevétele. Komplex szövegek (előadások, beszélgetések, utasítások, interjúk, viták) alkotásához, előadásáhozvagy megértéséhez használt segédeszközök (pl. jegyzetek, vázlatok, térképek) alkalmazása.

Fő kerettantervi területei: Magyar nyelv és irodalom, történelem

7.2. Idegennyelvi kommunikációAz idegen nyelvi kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő

megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusokmegfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az anya-nyelvtől különböző nyelve(ke)n, illetve az iskola tanítási nyelvén az egyéni igények és szükségletekszerint.

83 / 279

Kerettantervi ismeretekA szókincs, a funkcionális nyelvtan, az intonáció és a kiejtés ismerete. A verbális interakció különféle típusainak az ismerete (személyes és telefonon történő beszélgetés,interjú stb.).Az irodalmi és nem irodalmi szövegfajták megfelelő körének ismerete (novella, vers, újság- és fo-lyóiratcikk, honlap, útmutató, levél, rövid beszámoló stb.).A különböző beszélt és írott nyelvi stílusok (hivatalos, hétköznapi, zsurnalisztikai, bizalmas stb.) főjellemzőinek ismerete.A társadalmi konvenciók és kulturális szempontok, valamint a nyelvföldrajzi, társadalmi és kommu-nikációs környezethez való kötöttségnek és változatosságnak a felismerése.

Kerettantervi készségekSzóbeli üzenetek meghallgatása és megértése a kommunikációs helyzetek megfelelő körében (isme-rős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról).Beszélgetés kezdeményezése, folytatása és befejezése ismerős, a személyes érdeklődési körhözvagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról.Különféle témákról szóló, nem szakszövegnek minősülő, illetve – egyes esetekben – ismert terület-hez tartozó témáról szóló, szakszövegnek minősülő írott szövegek olvasása és megértése, valamintkülönböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása megfelelő helyzetekben.Segédeszközök (pl. jegyzetek, ábrák, térképek) megfelelő használata szóbeli és írásbeli szövegek(beszélgetés, útmutató, interjú, beszéd stb.) megértéséhez vagy alkotásához.A nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek megfelelő körének kezdeményezése és folytatása.

Fő kerettantervi területei: Idegennyelvek

7.3. Matematikai kompetenciaA legalapvetőbb szinten a matematikai kompetencia az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a

százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítá-sok során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából.

Magasabb szinten a matematikai kompetencia a matematikai gondolkodásmód (logikus éstérbeli gondolkodás) és a valóság magyarázatára és leírására egyetemesen használt matematikai ki-fejezésmód (képletek, modellek, geometriai ábrák, görbék, grafikonok) használatára való képességés készség az adott kontextusnak megfelelően.

Kerettantervi ismeretekA számok és mértékegységek biztos ismerete és a mindennapi kontextusokban való használata,amely a számtani alapműveletek és a matematikai kifejezésmód alapvető formáinak – a grafikonok-nak, képleteknek és statisztikáknak – az ismeretét foglalja magában.A matematikai kifejezések és fogalmak biztos ismerete a legfontosabb geometriai és algebrai tétele-ket is beleértve. A matematika segítségével megválaszolható kérdésfajták ismerete és megértése.

Kerettantervi készségekA matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása: az összeadás és kivonás, szorzás és osztás,százalékok és törtek, mértékegységek a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése ésmegoldása. Például: a vásárlás során (árak összehasonlítása, mértékegységek, ár-érték arány ismere-te);A mások által előadott indoklás követése és értékelésre és az indoklás alapgondolatának felismeré-se.A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, va-lamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerésre.

84 / 279

Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és ál-talánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készíté-se) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához.Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése ésalkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti különbségtétel), vala-mint a leírás- és ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek meg-felelően.A kritikai gondolkodásra való hajlam; különböző matematikai állítások (pl. állítás és feltevés) meg-különböztetése; matematikai bizonyítások megértése, fogalmak alkalmazási körének és korlátainaka felismerése.Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használata.

Fő kerettantervi területei: Matematika, gazdasági ismeretek, informatika

7.4. Természettudományi és technológiai kompetenciákA természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használa-

tára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyaráz-zák. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakítá-sában az ember felismert igényeire vagy szükségleteire válaszolva.

Kerettantervi ismeretekA természeti világ és a technológiai eszközök és folyamatok alapelveinek az ismerete.A technológia és más területek – tudományos fejlődés (pl. az orvostudományban), társadalom (érté-kek, erkölcsi kérdések), kultúra (pl. a multimédia) és a környezet (környezetszennyezés, fenntartha-tó fejlődés) – közötti összefüggések megértése.

Kerettantervi készségekA technológiai eszközök és gépek, valamint tudományos adatok és megállapítások felhasználása, il-letve az azokkal való munka valamilyen cél vagy következtetés elérése érdekében.A tudományos kutatás lényegi jellemzőinek felismerése.Következtetések és a kidolgozásukhoz vezető gondolatmenet ismertetése.

Fő kerettantervi területei: Természettudományos tantárgyak( biológia, fizika, kémia, földrajz és agazdasági és társadalomismeret)

7.5. A tanulás tanulásaA „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabá-

lyozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémameg-oldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új is-meretek és készségek különböző kontextusokban – otthon, a munkahelyen, az oktatásban és képzés-ben – történő alkalmazásának képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesenbefolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására.

Kerettantervi ismeretekSaját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete.

Kerettantervi készségekA tanulás önálló irányítása. A tanulás időbeosztása, autonómia, fegyelem, kitartás és információke-zelés a tanulási folyamat során.Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció.

85 / 279

A tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió.A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek(intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írottvagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén.

Fő kerettantervi területei: Közismereti, készség- és művészeti tárgyak

7.6. Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciákA személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az

egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni atársadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi kompetenci-ák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben és mind a köz-, mind a ma-gánélet területén.

Kerettantervi ismeretekA különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és visel-kedésmódok ismerete.Az egyén, csoport, társadalom és kultúra fogalmak ismerete, illetve e fogalmak fejlődésének a meg-értése a történelem során.Az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak ismerete és ezek kamatoztatása a sa-ját életben és a család életében.Az interkulturális dimenzió szerepének a megértése az európai és más társadalmakban.

Kerettantervi készségekKonstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és vi-selkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása).Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása.A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése Európa és a világ többi részének kulturálisidentitásával való kölcsönhatásainak az ismeretében.

Fő kerettantervi területei: Magyar nyelv- és irodalom, történelem, idegen nyelvek, társadalomisme-ret

7.7. Állampolgári kompetenciákAz állampolgári kompetenciák átfogóbbak, mint a személyköziek, mivel társadalmi szinten

működnek. Azoknak a kompetenciáknak a halmazaként írhatók le, amelyek az egyén számára lehe-tővé teszik az állampolgári szerepvállalást.

Kerettantervi ismeretekA polgári jogok és a lakóhely szerinti ország alkotmányának és kormánya működésének az ismere-te.A helyi és nemzeti szintű kormányzat kulcsszereplőinek, a politikai pártoknak és az általuk hangoz-tatott politikai nézeteknek az ismerete.A demokrácia és az állampolgárság fogalmainak és az azokról szóló nemzetközi nyilatkozatoknak(köztük az Európai Unió alapjogi chartájának és a Szerződéseknek) az ismerete.A nemzeti, az európai és a világtörténelmet befolyásoló legfontosabb események, áramlatok és vál-tozást kiváltó szereplők, valamint Európa és szomszédai jelenlegi helyzetének az ismerete.A kivándorlás, bevándorlás és a kisebbségek fogalmának ismerete európai és világviszonylatban.

86 / 279

Kerettantervi készségekRészvétel az iskola, a település/lakóhely életében.Vélemény megfogalmazása a helyi, illetve a tágabb közösséget érintő problémák iránt; érdeklődésés a problémamegoldásban való részvétel révén.A közintézményekkel való hatékony érintkezés.Az EU által kínált lehetőségek kihasználása. Az országban beszélt nyelv használatához szükséges készségek.

Fő kerettantervi területei: Történelem, gazdasági és társadalomismeret

7.8. Kulturális kompetenciaA gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom,

szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.

Kerettantervi ismeretekAz emberiség történelméről tanúskodó jelentős kulturális alkotások alapszintű ismerete, beleértve apopuláris kultúrát is.A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az ismerete.Az európai kulturális és nyelvi sokszínűség tudatosítása.A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött fontosságának a fel-ismerése.

Fő kerettantervi területei: Művészeti tanulmányok - esztétika, képzőművészeti tárgyak, történelem,irodalom

8. A PEDAGÓGIAI MUNKA FELTÉTELEI

8.1. A tanításra fordított időAz iskolai tanítási napok száma megegyezik a törvényben előírt tanévenkénti tanítási napok

számával. Az egyes osztályok óraszáma a helyi tantervben olvasható és látható.

8.2. Személyi feltételek 8.2.1 Tanulók

Induló osztályainkba az előzetes felmérések szerint átlagosan 25 gyermek várható.

8.2.2 Pedagógusok

A Waldorf- pedagógia alapelveit csak olyan osztálytanító és szaktanár képes alkalmazni, akia Waldorf - pedagógiában képzett, igénye van a folyamatos belső fejlődésre és továbbképzésre (li-felong learning).

A Waldorf pedagógus attitűdje befogadó, elfogadó. Tisztában van azzal, hogy még a tipikusfejlődési utat bejáró, egyazon korcsoporthoz tartozó gyermekek között is lehetnek képesség- kész-ségbeli eltérések, melyeket a nevelés-oktatás során figyelembe kell venni.

A pedagógus ismerje, és képes legyen alkalmazni a gyermekek egyéni megfigyelését Wal-dorf -pedagógiai szempontok szerinti gyermekleírásban. Tudja használni az egyéni bánásmód kiala-kítását segítő olyan mentális-meditatív Waldorf - pedagógiai eszközöket, mint a gyermekek lényé-nek esténkénti felidézése, és a heti rendszerességgel megtartott tanári konferencia gyermekmegbe-szélései. Képes legyen az egyéni szöveges értékelésre, az egyéni képességek aktuális leírására.

Az osztálytanító és a szaktanár képes legyen az osztályon belül, az egyes tipikus fejlődésűgyerekek közötti képesség-, készségkülönbségek tanórán, az osztálymunkában való kezelésére, va-

87 / 279

lamint – külön felkészüléssel – az egyes gyermekek képességprofiljában megmutatkozó diszharmó-niák feloldására. Rálásson a képesség-készségfejlődési elmaradásokra, és segítséggel az osztályonbelüli pedagógiai munkában a létszám függvényében a lehető legnagyobb mértékben tekintetbe tud-ja venni azokat.

Az osztálytanítók és a szaktanárok megsegítése érdekében lehetőség szerint, a Waldorf- pe-dagógiai rendszerével kompatibilis pedagógiai fejlesztő-segítő eljárást, az extra lesson terápiát al-kalmazzuk, valamint hagyományos gyógypedagógiai foglalkozásokra járhatnak nálunk a nehézsé-gekkel küzdő gyermekek.

Ezek a szakemberek segítséget nyújtanak az osztályt tanító pedagógusoknak a fejlődési, éré-si problémák felismerésében és az osztálymunkában való figyelembevételében.

8.2.2.1 Osztálytanítók és szaktanárok

Az osztálytanító az alsó- (1-4. osztály) és a középtagozaton (5-8. osztály) ideális esetbenminden olyan tárgyat tanít, amely a főoktatás részét képezi. Lehetőség szerint szaktárgyakat is ok-tat. Kézimunkát, művészeti jellegű tárgyakat, és biztos nyelvtudás esetén idegen nyelveket.

Azáltal, hogy mindent tanít, szimbolizálja a világ egységét, mintát nyújt a gyermekek szá-mára. Munkájában nem a tananyagnak, hanem a gyermeki személyiségnek kell, a középpontban áll-nia. Ezért fontos, hogy jól ismerje a gyermekek temperamentumát, és képes legyen a tananyagot sa-ját tapasztalatain átszűrve az osztály és az egyes gyermek igényeihez igazodva közvetíteni.

Az osztálytanító pedagógiai feladata, hogy az osztályközösségből együttműködő szociálisközeget formáljon, és megteremtse a tanítás-tanulás optimális feltételeit. Morális tekintélyét elköte-lezettségével, a gyermekekkel való bánásmódjával, a gyerekek iránti valódi érdeklődéssel és a szü-lőkkel való szoros, nyílt, bizalomteljes kapcsolatával tudja megalapozni.

Az osztálytanító kapcsolatot tart az osztályában tanító szaktanárokkal, kölcsönösen figye-lemmel kísérik egymás munkáját. Rendszeresen osztálykonferenciát szervez, amikor a szaktanárok-kal közösen osztály- és gyerekmegbeszélést folytatnak.

Az osztálytanító folyamatos kapcsolatban van a szülőkkel, havi rendszerességgel szülői este-ket tart, elősegíti az osztály szülői közössége szellemi, pedagógiai munkájának az elmélyülését, ésbepillantást ad az osztályban történő folyamatokba. Ezt a célt szolgálhatják a szülők számára szer-vezett nyílt napok, az évszakünnepek, a családi programok, kirándulások is. Az osztálytanító a szü-lőknek (fogadóórák, családlátogatások keretében) egyénileg is lehetőséget biztosít személyes be-szélgetésekre.

A középtagozaton az osztályok nagy részében a művészeti tárgyakat, valamint első osztály-tól kezdve az idegen nyelv, az euritmia és a szabad vallás órákat szaktanárok tartják.

8.2.2.2 A tanárközösség

Az első Waldorf- iskola alapításakor Steiner kifejtette, hogy egészséges egyensúlyt kell te-remteni a Waldorf- pedagógia ideáljai és azon igény között, hogy rugalmasan „kiszolgáljuk az ide-áljainktól távol eső elvárásokat is”, és hozzátette, hogy mindenki számára fontos lenne, hogy „kez-dettől fogva latba vesse teljes erejét. Ezért az iskolát nem bürokratikusan, hanem kollegiálisan fog-juk megszervezni, és republikánus módon közösen vezetjük. Egy igazi tanári közösségben nem leszmeg az a kényelmünk, hogy egy igazgatótól kapjunk útbaigazítást, hanem a problémák megoldásá-hoz magunknak is hozzá kell járulnunk, és teljes felelősséget kell vállalnunk azért, amit tennünkkell. Mindannyiunknak teljes felelősséget kell vállalnunk. A felügyeletet helyettesíthetjük ezzel azelőkészítő tanfolyammal, és a munkánk révén megszerezzük mindazt, ami egyesíti az iskolát.”

8.2.2.3 A pedagógusok és a fenntartó kapcsolata

Iskolánk a feladatok delegálásának elvén működik, amely során egyének és csoportok vállal-nak felelősséget a vezetés és döntéshozatal bizonyos területein a közösen meghatározott célok fi-gyelembevételével. Iskolánk állampolgári kezdeményezésre jött létre, és non profit közhasznú egye-sület fenntartásában működik. Az iskola fenntartója az oktatást érintő napi kérdések intézését a taná-

88 / 279

ri kollégiumra ruházza, amely rotációs alapon, rövid hivatali időre konferenciavezetőt jelöl ki tagjaiközül. A tanári kollégiumnak általában tagja minden állandó szerződéssel rendelkező tanár. A tanárikollégium képviseli az iskola pedagógiai ethoszát, és együttesen vagy delegált képviselői által min-den olyan területen felelősséggel tartozik, amely normál esetben az igazgató hatásköre volna.

Az iskola egészét érintő kérdésekben, pedagógiai, jogi, gazdasági téren, valamint a minőségellenőrzésében a tanári kollégium szorosan együttműködik a fenntartóval. Az iskoláért mint közin-tézményért a fenntartó vállal mindennemű felelősséget. Legfontosabb feladata, hogy megteremtseaz oktatáshoz szükséges feltételeket. Ezek közé tartoznak a gazdasági és jogi ügyek rendezése, azépületek, a karbantartás, az adminisztráció, a dologi feltételek, az egészség és biztonság, a biztosításstb. kérdései. Ugyanakkor elsősorban a tanári kollégium vállal felelősséget a tanításért, az oktatásterületén végzett kutatási munkákért, a tanterv fejlesztéséért, a tanárok felvételéért és azok képzésé-ért, a gyermekek felvételéért, az órarend kialakításáért, az ünnepek megtartásáért, és az iskola egészszellemi életéért.

8.2.2.4 A tanári konferencia

Az iskolában zajló pedagógiai munka forrása a Rudolf Steiner által megfogalmazott antro-pozófiai ember- és világkép. A tanári kollégium tagjai hetente egyszer sorra kerülő konferenciánfoglalkoznak az egyes fejlődési szakaszokra jellemző életkori sajátosságokkal és az egyes tantár-gyak antropozófiai hátterével. Ez az iskolában közösen végzett szellemi munka alapja. A konferen-cián pedagógiai és technikai kérdésekkel egyaránt foglalkozunk. A konferenciát az évenként válasz-tott konferencia-vezető készíti elő és vezeti le.

A pedagógiai rész egyik jellegzetes része a közös olvasás, melyen Rudolf Steiner, a Waldorf-pedagógia megalapítójának előadásait olvassuk, dolgozzuk fel. Az itt olvasott, illetve ennek nyománkialakuló gondolatok termékenyítik meg a mindennapi pedagógiai munkát. A következő részbengyermekmegbeszélés zajlik, melynek során több héten át foglalkozunk egy-egy gyermekkel. Igyek-szünk minél pontosabban megismerni, ezáltal megérteni őt, és keressük azokat a lehetséges utakat,amelyek a felmerült gondokat megoldhatják. Ez a fajta megközelítés a tanárokban érzékenységet éskreativitást fejleszt ki a problémákkal kapcsolatban, illetve azok megoldása iránt. A közösen végzettszellemi munka ugyanakkor közösségteremtő erejű is. Ugyanilyen jelentőséget tulajdonítunk a kö-zös művészi ill. kézműves tevékenységnek is, melyek szintén szerepelnek a konferencia programjá-ban. A konferencia pedagógiai része az aktuális nevelési problémák felvetésével ill. megvitatásávalzárul.

A technikai kérdések megvitatása a konferencia másik nagy része. Itt fontos megjegyezni,hogy a két rész nehezen választható el egymástól, hiszen a technikai problémák sokszor pedagógiaijelentőséggel bírnak, és a pedagógiai döntéseknek is komoly technikai vonzata lehet. Bizonyos kér-dések megoldására a konferencia munkacsoportokat hívhat életre, melyek döntés-előkészítési vagydöntési jogkörrel bírhatnak. Az egyes csoportok, személyek kompetenciakörét az iskola szervezetiés működési szabályzata tartalmazza.

9. A TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEAz iskolánkban használt legfontosabb taneszközök a gyermekek által készített epochafüze-

tek, melyek az adott tantárgyhoz kapcsolódó minden, az órán elhangzó ismeretanyagot tartalmaz-nak, megfelelő rajzokkal illusztrálva. Az egyes tantárgyakhoz felhasznált tankönyveket, segédköny-veket az adott tantárgyat tanító pedagógus az osztály sajátosságait is figyelembe véve választja ki.(Lásd még: Nevelési program 13.: Tankönyvek, tansegédletek és eszközök)

A tanítás során használt eszközök igazodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz. Nagy je-lentőséget tulajdonítunk annak, hogy a tanárok művészi szinten tudják kezelni ezeket, legyen szóhangszerről, táblakrétáról vagy akár a kísérletek demonstrálását szolgáló eszközökről.

89 / 279

10. AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSE, A TANULÓI TELJESÍTMÉNY MINŐSÍ-TÉSÉNEK FORMÁJA

Nevelési programunk 12.6. pontja (Értékelés és ellenőrzés) részletesen tartalmazza a tanulókmunkájának, teljesítményének részletes, sokoldalú számonkérésének elveit és formáit.

11. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEIA helyi tanterv tantárgyakra és évfolyamokra lebontva tartalmazza a tanév végére várható

eredményeket, ezek támpontul szolgálnak annak eldöntésében, teljesítette-e a tanuló évfolyamánakkövetelményeit. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy iskolánkban nincs osztályismétlés, mivel ká-rosnak tartjuk a kialakult szociális viszonyok tanulmányi okokból történő megbontását. Tapasztala-taink szerint a tanulók fejlődése idővel harmonizálódik.

12. NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGEK KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSEHa a gyermek megismeri az egymásmellettiséget a térben, szeretetteljesebben fordul majd a

„mellette lévő” ember (embertársa) felé is. Helyi tantervünkben az 5. osztályos földrajz keretei közéépítettük be az országban és különös tekintettel a településünkön, ill. környékén élő nemzeti, etnikaikisebbségek kultúrájának megismerését, de már a 3. osztály mesterségek epocháján belül találkoz-nak tanulóink a nemzeti kisebbségek kultúrájának egyes jellegzetes vonásaival, az általuk hagyomá-nyosan űzött mesterségek megismerésén keresztül.

13. TANULÓI KÖTELEZŐ ÓRÁKA kerettanterv két tantervi programot tartalmaz: az általános műveltséget megalapozó okta-

tás tantervét, amelynek alapján a tanulók a Waldorf- pedagógia szerint részesülnek általános iskolaiképzésben, valamint a művészeti nevelés tantervét, amely az alapfokú művészeti nevelés tanterviprogramja. A két tantervi program egymástól elválaszthatatlanul és egymáshoz kapcsolódva alkotjaa Waldorf- pedagógia tantervi modelljét, ezért a művészeti nevelés tantárgyai kötelezőek.

14. VALLÁSI, VILÁGNÉZETI NEVELÉS; SZABADVALLÁSA szabad vallás tanítás a Waldorf iskola módszerei és embertani megfontolásai alapján törté-

nik, az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodva, a tanterv szerves részeként.A szabad vallástanítás felekezetek fölötti és nincs kapcsolatban semmilyen vallási vagy egy-

házi tradícióval, intézménnyel. Minden gyermek részt vehet ebben az oktatásban, akinek a szülei eztkívánják.

A vallástanítás célja iskolánkban elsősorban az, hogy a különböző történetek nyomán kelet-kező belső képek által felébresztett érzések hatására a gyermekben felébredjen a szimpátia a morá-lis, és az antipátia az immorális cselekedetek iránt, továbbá, ha a gyermekben kérdésként felmerül,hogy „Van-e a világnak oka és célja?”, akkor a vallástanítás történetei segítsék őt a kérdések megvá-laszolásában.

Az etika tantárgy NAT által meghatározott tartalmi elemei kiemeléssel megjelennek a szabadvallás tantervében.

15. MINDENNAPOS TESTMOZGÁSA mindennapos testmozgás megjelenése a Nemzeti Alaptantervben olyan – régen megelőle-

gezett – új mozzanat, amely a Waldorf- pedagógia alapvető célkitűzéseivel teljesen egybeesik: al-sóbb évfolyamokon az epochális tanítás legjellemzőbb gyakorlataként alkalmazott 110 perces min-dennapi főtanítás ritmikus részeként tudatosan alkalmazott eszköze a pedagógiánknak a dramatizáltjátékok által, a betűírásban, a számolás gyakorlásában megvalósuló mozgás.

A főtanítás után tartott hosszú szünetek egyik célja szintén a megfelelő mozgásidő biztosítá-sa. Az euritmai mozgásművészeti tantárgy, és a Waldorf-pedagógia sajátos testnevelési módszere, a

90 / 279

Bothmer-gimnasztika szintén a mozgás elsőrendűségének elfogadásán és ismeretén alapszik. A min-dennapos testmozgásról elmondhatjuk, hogy nem csupán céljaink, hanem pedagógiai eszközeinkközé tartozott: mindig is gyakorlata volt pedagógiánknak.

16. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

16.1. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokAz iskola nevelőtestülete a mindennapi nevelő-oktató munka részeként fontos feladatának

tekinti a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. Az ifjúságvédelemmel összefüggő problémák fel-tárásában, kezelésében, a tanulók egészséges fejlődését veszélyeztető körülmények kiszűrésében,megelőzésében és megszüntetésében részt vállal.Feladatok:– Hátrányos helyzetű és tanulási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulókról nyomon követőnyilvántartást vezetünk, meghatározva abban azokat a fejlesztéseket, támogatásokat, amelyek agyermekek egyéni személyiségfejlesztéséhez szükségesek.– Károsító környezeti hatások csökkentésében a gyermekvédelemmel foglalkozó szakszolgálatoksegítségét és a helyi önkormányzat adta lehetőségeket egyaránt kihasználjuk.– Speciális szakembereket kérünk fel céljaink eléréséhez (orvosok, védőnők, pszichológusok, fej-lesztőpedagógusok, családgondozók).– Problémákkal küszködő tanulók szüleit igyekszünk megnyerni, hogy külső segítő intézményekszakembereinek szolgáltatásait, támogatását igénybe vegyék.A munka során a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős állandó kapcsolatban áll a szülőkkel, az osz-tálytanítókkal, pedagógusokkal és az iskolaképviselővel. A jelentkező problémákat közösen elem-zik, a lehetőségeket értékelik, a szülőkkel megbeszélik, hogy milyen segítséget tudnak adni.

16.2. A testvériség és egyenlőség elveA pedagógusoknak és a szülőknek az iskola fenntartásáért, működéséért, az egészséges és

szép tanulói környezet biztosításáért folytatott közös, együttműködésen alapuló munkája teremtimeg a feltételt, hogy a gyerekek is aktív résztvevői legyenek annak a folyamatnak, melyben önma-gukat egyénként megélve, de egy közösség szerves részeként átérezhessék, hogy másokért tenni jó,és megtapasztalhassák, hogy a másik ember érdekeinek elismerése nem kell, hogy önfeladással jár-jon. „A másik ember is fontos, de én is fontos vagyok” érzés a kiindulópontja egy kooperativan te-vékeny életfelfogásnak, melyben a gyerekek átélhetik, hogy a különböző képességek, erősségek ésgyengeségek hogyan harmonizálódnak egy jól működő csoportban. Az esélyegyenlőség nem arrólszól, hogy mindenki mindenből mindig ugyanannyit és ugyanazt kapja, hanem arról, hogy minden-kinek esélye van megkapni azt, amire a fejlődése szempontjából és a szükségletei alapján a legin-kább szüksége van.

17. CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEKELVEI

Amennyiben az osztálylétszám meghaladja a 24 főt, nyelvórán az 5. évfolyamtól csoport-bontásban tanulnak a gyerekek az idegennyelvek hatékonyabb elsajátítása érdekében.

A napközi keretein belül a délutáni órákban lehetőséget teremtünk a gyerekeknek, hogy mi-nél több időt tölthessenek a szabad levegőn mozgásos tevékenységekkel. Az udvari körjátékok és anépi játékok nem csak a mozgásfejlődésükre vannak jótékony hatással, hanem a szociális képessé-geik fejlődését is szolgálják.

Iskolán kívüli kulturális programok szervezésével igyekszünk a gyerekek érdeklődését a mű-vészetek iránt felkelteni.

91 / 279

18. A FEJLŐDÉS ÁLLOMÁSAI A TANTERV SZEMPONTJÁBÓL

18.1. A horizontális tantervA horizontális tantervben a tantárgyakat évfolyamokra lebontva tárgyaljuk, úgy ahogyan

azokat egy közel azonos életkorú gyermekekből álló osztálynak egy iskolai tanév során tanítjuk. Eztkövetően a vertikális tantervben mutatjuk be azt, hogy az egyes tantárgyak hogyan épülnek felévről-évre az első osztálytól a tizenharmadikig. A horizontális tantervben utalunk ara, hogy az egyestantárgyak hogyan kapcsolódnak egymáshoz, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. Ezegyben arra is lehetőséget teremt, hogy felvázoljuk az egyes korcsoportok fejlődésbeli sajátosságait.A vertikális tantervi részben a tanulás spirális jellegét vázoljuk fel, amelyben az új készségek ésképességek a már meglévőkre épülnek, és ahol az egyes témákat az életkoroknak megfelelőszempontból is bemutatjuk.

A tanároknak úgy kell alkalmazniuk a tantervet, hogy az megfeleljen a gyermekekszükségleteinek. Ennél fogva fontos, hogy tisztában legyünk azzal a ténnyel, hogy az alább leírtepochális és szaktárgyi órák esetében a tanári megközelítés minőségi különbségei legalább akkorasúllyal szerepelnek, mint maga a tananyag. Ezek a különbségek alakítják a tantervet annakmegfelelően, hogy a gyermekek szellemi, pszichológiai vagy fizikai értelemben milyen fejlettségiszinten állnak. A Waldorf-iskolában minden tanárnak feladata, hogy formálja, újraértékelje ésmegújítsa a tantervet. Caroline von Hydebrand (1925) az első Waldorf-tanterv összeállítója akövetkezőképpen fogalmazta meg a tanterv lényegét: „Az ideális tanterv magán viseli a fejlődőemberi természet különböző életkori szakaszokban változó képét, de mint minden ideál szemben állaz élet teljes valóságával, és ahhoz kell igazodnia. Ehhez a valósághoz sok minden tartozik: azosztály előtt álló tanár személyisége, maga az osztály, minden egyes tanuló saját teljes világával,hozzátartozik a világtörténelmi idő és a földnek azon a helyén érvényes iskolai törvények éshatósági előírások, ahol a tantervet megvalósítani kívánó iskola áll. Mindezek módosíthatják azideális tantervet, változtatást és egyeztetést követelhetnek. Azt a nevelési feladatot, amely elé anövekedő ember lénye állít minket, csak akkor tudjuk megoldani, ha a tanterv önmagábanalakítható és képszerű.”

1. évfolyam (6-7 éves kor)

FEJLŐDÉSI JELLEGZETESSÉGEK

A Waldorf-pedagógia a betöltött hatodik életévet tartja megfelelőnek az iskolakezdésre. Az első hétév folyamán a kisgyermek otthonra talál saját fizikai testében, kialakítja térbeli tájékozódását, éselsajátítja azokat az alapvető képességeket, amit a járás, a beszéd és a gondolkodás jelent. Agyermek egész környezetének minden rezdülése tanulási alapul szolgál számára, hiszen akisgyermek mindent és mindenkit utánoz környezetében. Az utánzás gesztusa révén derül ki, hogymi az, amit a kisgyermek már megtanult. A kisiskolás korban még mindig tart az utánzás, erre aképességükre elsősorban a tanulási tevékenységekben lehet építeni. Korunkban fontos pedagógiaicélkitűzés, hogy az intellektuálisan éberebb, érettebb gyerekek fizikai érzékeit is fejlesszükirányított, koordinált mozgásformákon keresztül. Az egyensúlyérzékük, a tapintás-érzékük vagy asaját-mozgás-érzékük ápolása segíti az akarati fejlődésüket, ezáltal mozgásukat és figyelmüket isegyaránt iskolázzuk. Az óvodában a tapasztalaton alapuló tanulás, a kreatív játék keretében tettfelfedezések, valamint a gyermekekkel és az óvónővel kialakított társas kapcsolatok képezik alegfőbb pedagógiai feladatokat. Az anyanyelvet és a számolást nem didaktikusan tanulják, hanemjátékos foglalkozásokon és csoportos tevékenységek keretében. A hetedik életév körül a fogváltáskezdetével azok az erők, melyek idáig a gyermek növekedésének szolgálatában álltak,felszabadulnak, és a független, képi gondolkodás számára válnak aktívvá. Ebben az életkorbanelkezdjük az írás-olvasás, a számolás és más közismereti-és készségtárgyak tanítását. A gyermekreekkor még mindig jellemző a képi látásmód, könnyebben tud valamit teljesen átélni, mint figyelmétés gondolkodását egy tanulási feladatra összpontosítani.

92 / 279

PEDAGÓGIAI CÉLKITŰZÉSEK

Ebben az évben a gyermekek óriási lépést tesznek meg, amikor az óvodából bekerülnek az iskolaformális tanulási keretei közé. A gyermekek a tanár irányításával szerzik meg első tapasztalataikat aformák, hangok, betűk és számok világában, amelyeket elsősorban érzéseken, képeken, ritmusokonés történeteken keresztül dolgozunk fel.A gyermekek számtalan gyakorlati tevékenység -mozgás, játék, beszéd, rajzok és írás segítségéveltanulják meg felismerni és megjegyezni az újonnan tanultakat. Az osztálynak ebben az évben kellhozzászoknia ahhoz a közös iskolai élethez és munkához, amely az alapját képezi majd nemcsak azegész alsó tagozatos, hanem lényegében az azt követő, egész iskolai időszaknak. Az első és eztkövető osztályok legfontosabb morális célkitűzéseit a következőkben foglalhatjuk össze: tanítsuk agyermekeket arra, hogy tiszteljék a természetet, óvják környezetüket, becsüljenek másokat, keltsükfel érdeklődésüket a világ iránt és építsünk bennük bizalmat a tanárok iránt. A konkrét tanításitartalmak és tevékenységek iránti lelkesedés is az oktatás-nevelés célja. A tanároknak arra kelltörekedniük, hogy egy olyan szociális kohézió jöjjön létre az osztályban, melyben a gyermekektörődnek egymással és figyelnek a másikra.



A 8 éves gyermek számára továbbra is egységes a világ., A külvilág eseményei és tapasztalatai agyermek képzelőerején, mint szűrőn mennek keresztül, hogy ott a gyermeki látásmódnakmegfelelően újrarendeződjenek. A gyermekek ebben az életkorban már nagyobb éberségettanúsítanak a körülöttük történő dolgok irányába. A kíváncsiság számukra a tudás kapuja; aképzelőerejük is éber. Amellett, hogy felébred a magasztos erkölcsi értékek befogadása irántivágyuk, felerősödnek bennük az általános emberi érzések is: bátorság, hiúság, ravaszság, jóság. Ekét életérzéshez kapcsolódóan elsősorban legendákat és fabulákat mesélünk nekik. A tanterv ebbenaz életkorban elsősorban arra irányul, hogy a nyelv érzéseket és érzelmeket kifejező gazdagságát ésmélységét tegye érzékletessé a gyermekek számára. Értelmi szempontból továbbra is az a fő feladat,hogy a gyermek otthon érezze magát egy olyan tanulási közegben, ahol a képekben valógondolkodás az elsődleges. Fogalmakat úgy lehet legjobban jelentéssel megtölteni, ha azokminőségüket tekintve plasztikusak és organikusak. A tanulók tovább ismerkednek az írás-olvasás ésa számolás alapjaival, miközben a finom-és nagymotoros mozgás területén – ugrálás, labdadobálás,kötés, horgolás vagy furulyázás – továbbfejlesztik az első osztályban felébredő készségeket ésképességeket. Az intellektust úgy próbáljuk a gyermekekben felébreszteni, hogy az átélés és acselekvés erőit hívjuk segítségül. A második osztályos gyermekek állandó fogazata továbbra isnövekedésben van, a lateralitás és a dominancia ekkorra viszont már véglegesen kialakul. Abiztonságérzet, amely megmutatkozik egy másodikos tanuló viselkedésén, egyértelműen az elsőosztályban letett alapoknak köszönhető.


Az első év kezdeti tapasztalatai tovább mélyülnek és újabbakkal gyarapodnak a másodikosztályban. Ez az időszak alapvetően azt szolgálja, hogy az előző évben szerzett új készségeketbegyakoroljuk és továbbfejlesszük. Az általános tudnivalók köre szélesedik a közismereti és akészségtárgyakban egyaránt. Bővülnek a kulturális-tanulási alapkészségeik. Míg az első osztálybanarra fordítottuk figyelmünk nagy részét, hogy az osztályból erős szociális közösséget formáljunk,melyben a gyermekeket a teljesség megtapasztalása erősíti, a második osztályra jellemző egyfajtapolarizálódás, amely például a gyermekek egymáshoz való viszonyában is megfigyelhető. Agyermekeknek segítséget tudunk nyújtani ebben az életszakaszban azzal, hogy szentek életéről

93 / 279

szóló legendákat és végletes emberi viselkedési formákat és jellemvonásokat ábrázoló fabulákatmesélünk nekik. Ide tartoznak a növényekről, állatokról vagy a mindennapi életről szóló történetekis. Ennek az osztálynak erős irányításra van szüksége, mely egyrészt a tanárok következetességéből,másrészt képzelőerejéből táplálkozik.



Ebben az évben lépnek be a gyerekek a 10. életévükbe, amikor fontos fizikai, pszichológiai éskognitív változásokon mennek keresztül. Ezek azok a változások, amit a kilenc-tíz év körüligyermekeknél “Rubikonnak” nevezünk, amelyet különböző időtartamban és intenzitással élnekmeg. Ez az életkor jelentős tudati változásokat hoz az öntudatra találás folyamatában. Ezt azállapotot gyakran – mind érzelmi, mind fizikai értelemben vett – elkülönülésként élik meg agyerekek, illetve a külső és a belső világ szétválásaként. A világ korábbi egységének elvesztéseszembekerül a világ újfajta megismerése fölötti csodálkozással, és ez az ellentét gyakranösszezavarodást, bizonytalanságérzést vált ki a gyermekekből. Harmadik osztályban a gyermekeksaját lelkükben tapasztalnak egyfajta kettősséget a világ befogadásával kapcsolatban. Ekkor agyermek egyre növekvő erővel tapasztalja meg az objektivitás érzését, de ugyanakkor egy növekvőszubjektivitást is érzékel. A gyermek lelkében a szubjektív belső tapasztalat és a világ objektívvalósága ellenpóluson állnak. Ennélfogva kérdések és kételyek, egyedüllét érzése és egy kezdődőkritikai hangvétel lesz jellemző a gyermek lelki állapotára. Ezek gyakran magatartásbeliváltozásokban öltenek testet, amelyek vérmérséklettől és személyiségtől függően jelentős eltéréstmutathatnak. Néhány gyermeknél ez a fejlődési szakasz fáradékonyságot, változékony étvágyat,esetleg alvászavarokat idézhet elő vagy egyéb érzékelhető fizikai tünettel is járhat. A gyermekekfejlődése ebben az életkorban sokkal kiegyensúlyozottabban halad: a beszédhangokat egyre inkábba szájüreg közepén képzik, sokkal tisztábban artikulálnak, és figyelmükett jobban összpontosítják.A gyermekek fizikai szervezete szemmel láthatóan erősebb. A szív megnő, és nagyobb mennyiségűvér fogadására alkalmas, és véglegessé válik a belélegzés és a pulzus egymáshoz való aránya: egybelélegzés alatt négyet dobban a szív. Ebben a változó, kereső időszakban az Ószövetség képei,törvényei és szellemi irányítása növelhetik belső biztonságérzetüket, a gazdálkodás és a házépítés-epocha pedig abban lehetnek segítségükre, hogy új kapcsolatot tudjanak kialakítani környezetükkel.


Ahogy a harmadik osztályos tanulók egyre inkább tisztába kerülnek önmagukkal és az őketkörülvevő fizikai környezettel, kezdenek újfajta módon érdeklődni az anyagi világ iránt. Miután amásodik osztályban alaposan begyakorolták a számolás és az írás-olvasás alapjait, most már amindennapi élet számtalan helyzetében tudják ezt a tudásukat kamatoztatni, például különbözőmérésekben, egyszerű feladatok megoldásában, vagy levélírásban. Ez az életkor a „tanok” – pl.: anyelvtan – kezdete. Ennek előfeltétele, hogy a 9. életév körül lezajló érési folyamat következtébenképessé váljanak a gyerekek rátekinteni a körülöttük lévő világra. A gyerekeknek a praktikus dolgokmegismerése és kipróbálása utáni vágyát, mindenféle gyakorlati tevékenységgel, de főleg amesterségek bemutatásával és a házépítéssel elégítjük ki. Ezzel ebben az életkorban nem az acélunk, hogy valamit a gyermek “kitanuljon” vagy alaposan begyakoroljon, hanem, hogymegtanulja becsülni a munkát, és kiléphessen az osztályterem zárt világából, “elméleti” légköréből.

94 / 279



A 4. és az 5. osztály, amikor a gyerekek 10-11 évesek lesznek, az osztálytanítói időszak közepénhelyezkedik el. A kisgyermekkorból tartó átmenet már befejeződött, a pubertás felé tartó viszontmég nem kezdődött el. Az osztálytanítói időszak középpontja egybeesik az élet második hétévesperiódusának közepével, amit a Waldorf-pedagógiában a „gyermekkor szívének” nevezünk. Agyermek öntevékenysége magával vonja a légzés és a vérkeringés kapcsolatának harmonizálását is.Ebben az állapotukban tapasztalható magabiztosság kitörő életerőben és a világ irántikíváncsiságban jut – többek között – kifejezésre. Továbbfoglalkozunk a közvetlen környezettel, demost már nem történeteken, hanem – képszerű – ismereteken keresztül. A világ megismerésében azember és a természet kapcsolata, azaz a természettudományos oktatás jelentős szerepet tölt be.Elsőként az állatvilág megfigyelésével kezdjük a természettudományos tanulmányokat, mégpedigaz emberekkel való alaktani hasonlóságok és különbözőségek összevetésével. Ezt követi aközvetlen környezet alapos megismerése, ami a a közvetlen lakó-és iskolai környezetmegismerésével indul és a térképkészítésben éri el csúcspontját. A tér és az idő meghatározóirányok a negyedik osztály tantervében.


Az elsődleges és legfontosabb feladat a 4. osztályban, hogy azt a hatalmas energiát, amit ezek atízéves gyerekek az osztályterembe hoznak, pozitív irányba tereljük. A gyermekeknek kihívásokravan szükségük, és arra, hogy feladataik sokoldalúak, sokszínűek és mozgalmasak legyenek. Agyermekek növekvő tudásvágya igényli, hogy minél több konkrét ismeretet kapjanak, és kínáljanakfel olyan lehetőségeket, amelyek önálló vagy csoportos, kooperatív munkára teremtenek alkalmat.A gyermekeknek arra van szükségük, hogy új kapcsolatot alakítsanak ki feladataikkal, társaikkal éstanáraikkal. Az órák narratív részeiben olyan történetekkel találkoznak a gyerekek, melyekbensokszínű személyiségek játszanak szerepet a társadalom egészében (mint például az északi istenek),és elindul az a folyamat, amelynek eredményeképpen különbséget kezdenek tenni a jó és a rosszmegítélésében. A tízéves gyermek nyüzsgő, mozgalmas természetének jól megfelelnek az északimitológia (Edda) viharos történtei, de a Kalevala és magyar mondakör is fontos része a főoktatástörténetanyagának. A gyermekekben kezd kialakulni annak a tudata, hogy hova is tartoznak szűkebbés tágabb környezetükben. Ezen az évfolyamon kezdjük el a honismeretet (földrajz) és a biológiát(ember-és állattan) tanítani. A gyermeki aranykor lezárul, és kilépnek a gyerekek a világsokszínűségébe. Elkezdődik a térhez és az időhöz szorosabban kapcsolódó tantárgyak oktatása.



A gyermekek mozgásában egyfajta könnyedséget fedezhetünk fel ebben az életkorban. A fejlődésezen szakaszában a koordinált, kiegyensúlyozott és harmonikus mozgás gyakorlásakulcsfontosságú. Lelki fejlődésükre jellemző, hogy egyre jobban elválik egymástól a külvilág és az“Én” belső világa, egyre artikuláltabb lesz a személyes akarati tényező, az “én”-tudat megerősödik,de még sok változáson megy keresztül. Hasonlóképpen dinamikusan alakul az osztályon belüliszociális viszonyok rendszere. Értelmi fejlődésüket az jellemzi, hogy a kérdések, jelenségek reális,ésszerű vonatkozásait egyre jobban felfogják és igénylik. A gondolkodás folyamatában a képi elemmég mindig fontos szerepet játszik, de egyre inkább képesek és hajlamosak ettől elvonatkoztatni,illetve tiszta, tényszerű, érzelemmentes fogalmakat közvetlenül felfogni, megérteni. Azemlékezőképesség növekedésével együtt egyre jobban kialakul időérzékük is. Az emlékezet teszi

95 / 279

lehetővé a múltba való visszatekintést, s erre támaszkodik majd a jövő megtervezése is. Ha ezt atudati folyamatot mély érzelmi aktivitás kíséri, akkor ez együtt a felelősségérzet megerősödését ismagával hozza. A fejlődő gyermek intellektuális és morális értelemben is megérett az újkihívásokra. Az írás-olvasásban és a számolásban az alapokat már tízéves korukig letették, most jólehetőség van ezek kapcsán az egyéni felelősségérzet kialakítására, a “jó és a rossz” racionálismegkülönböztetésére. Ez az év a gyermekkor és a pubertás közötti fordulópont. A gyerekek olyankorábban elképzelhetetlen szinteket képesek elérni, munkáikkal teljesen azonosulnak, sok időttöltenek azok tökéletesítésével, díszítésével. Saját elvégzett munkáikhoz az előző évnélpozitívabban viszonyulnak, gyakran büszkék eredményeikre. A tanév vége felé jól érzékelhető atanulók egyre növekvő intellektuális képessége. Környezetüket kritikusabban szemlélik, ami újabbfejlődési szakaszt jelez. A tanévre eddig jellemző harmónia kezd elveszni, s ezt majd csak a felsőtagozat második felében találják meg újra.


Ennek a tanévnek az az egyik legfontosabb feladata, hogy megtaláljuk az átmenetet a mítoszból atörténelembe, miközben megvizsgáljuk ennek kihatását az egyénre. A gyerekeknek egyretudatosabban kell átélniük az élet és az azt lehetővé tevő környezet kölcsönös egymásra hatását, ezta folyamatot nagyban segítik a növénytani tanulmányok. Nagy hangsúlyt kap az eredeti olimpiaieszme, ahol a csoportok közötti különbségeket felülírja egy magasabb rendező elv, és ahol aszépség legalább olyan fontos érték, mint a gyorsaság, vagy az erő. A gyerekek memóriáját idegenszavak tanulásával is lehet fejleszteni, de ilyen célt szolgálhat a földrajzi területek vizuálisfelidézése is.



A gyermekek testi növekedésének fő hangsúlya ebben az évben a csontrendszer növekedésén van. Amegnyúló végtagok következtében mozdulataik szögletesebbé válnak. A földi nehézkedést, azelnehezülést egyre csontig hatolóbban érzi a 12 éves gyermek. Ezeket a fizikai változásokat agondolkodás változása is kíséri, ezen a téren a kauzalitás erőteljes tapasztalása a leginkább uralkodóélmény. Lelki fejlődésében olyan szakaszba lép, amit az állandó változás jellemez. A gyermekkormegszűnik, az individuum pedig immár megszületőben van. A második hétéves periódus utolsóharmadában már a kamaszkor előrevetüléséről beszélhetünk. A különböző tantervi témák –egymásra épülő, lejegyzett történelem, Európa földrajza, leíró geometria, közgazdasági matematika,a természettudományok fenomenológiai megközelítése, kertművelés, faragás és csapatjátékok –egytől egyig a gyermek fizikai, lelki és értelmi változásait szólítják meg.


Ebben az életkorban a tanár arra törekszik, hogy a gyermekek külvilág iránti érdeklődésétkiaknázza, kibontakozó kritikai képességeiket pedig a természettudományos megfigyelésekirányába igyekszik terelni. A szociális kapcsolatok felerősödése jó alapot teremthet arra, hogy újtípusú felelősséget érezzenek az osztályközösség egésze és annak egyes tagjai iránt, valamint újalapokra helyezzék viszonyukat tanárukkal és diáktársaikkal. Új értelmi képességeikmegjelenésével immár arra ösztönözhetjük a gyerekeket, hogy a világban jelen lévő okságiösszefüggéseket azok működése közben értsék meg. Figyelmüket egy olyan világ felé kellirányítani, amiben élni és dolgozni akarnak majd felnőtt korukban. Komoly kihívások elé isállíthatjuk őket, hiszen immár nagyon színvonalas munkákat képesek létrehozni, megalkotni.

96 / 279



A hetedik osztályban a tanulók a kamaszkorba lépnek. Ennek az életszakasznak két alapvetőjellemzője van: az egyik az intenzív külső aktivitásban nyilvánul meg, a másik egy forrongó,dinamikus belső lelkiállapot. A világ jelenségei iránti tudásvágy mellett megjelennek az egymásiránti figyelem és az önreflexió képességének első megnyilvánulásai. Ezekben az intenzív erőkbenegyre határozottabb szerepet játszanak azok az élettani és lelki változások, melyek a nemi identitástalakítják és a szexualitás képességét teremtik meg. Általános tapasztalatként megfogalmazható,hogy az élettani változások megelőzik a lelki fejlődést ezen a téren. A gyerekek egyrészt megérzikaz önállóság, a függetlenség és az egyedüllét ízét, vágyakoznak is ilyen élményekre, ugyanakkoregyfajta szorongás, fokozott érzékenység és némi zavar kíséri ezeket az élményeket.Általánosságban elmondható, hogy ebben az életkorban jelentős különbségek mutatkoznak a fiúk ésa lányok között, az új élethelyzetek másfajta kihívásokat jelentenek számukra és másként isreagálnak ezekre. A világ felfedezésére irányuló vágy és a tanulók belső utazása szépen tükröződika tanévre jellemző témákban: nagy földrajzi felfedezések, a hangulatok és stílusok tanulmányozásaaz irodalomban, az égés, illetve a mechanika tanulmányozása a kémiában és a fizikában, táplálkozásés egészségtan epocha a biológiában.


A tanároknak új perspektívákat kell nyitniuk a kamaszok számára, s különösen arra kell ügyelniük,hogy figyelmüket a világ felé tereljék. A hetedikeseket arra kell ösztönözni, hogykezdeményezzenek és hogy tudják értékelni az absztrakt, logikus kérdésfelvetéseket. Arra is bíztatnikell őket, hogy megkérdőjelezzék azokat a nézeteket és viselkedésformákat, melyeket eddigtekintélyalapon elfogadtak. Meg kell azt is mutatni nekik, hogy miként kell saját szempontjaikatkialakítani, ugyanakkor elfogadva azt, hogy ez azzal jár, mások másként láthatják a világot, annakhelyzeteit. A tanárnak egyre inkább szembe kell néznie a tanulók egyéni véleményével, ésfokozatosan arra kell indítani őket, hogy felelősséggel viseltessenek maguk és a közösség iránt.Ebben az életkorban nagyon fontos, hogy a gyerekek saját magukat egyfelől világpolgárként éljékmeg, másfelől olyan individuumként, aki ugyanakkor szociális felelősséggel bír.



A 8. osztály során a tanulók átlépik 14. életévüket, ez egyben az osztálytanítói időszak végét isjelenti. Korábban sokak számára ez volt az az időszak, amikor a tanulók befejezték az iskolát ésmegkezdték inaséveiket valamilyen ipari vagy kézműves műhelyben. Ennélfogva a 8. osztályra úgytekintettek, mint a gyermek iskoláztatásának “lekerekítésére”. Az elmúlt évszázadban Európa-szertekitolódott az iskoláztatás felső határa, és a Waldorf-iskolákban is létrejöttek az úgynevezett felsőtagozatok, így a 14 éves kor ma már nem az iskola befejezésének időpontját jelenti. Ezzel együtt a8. osztály továbbra is valaminek a lezáródását jelenti, de ez inkább a gyerekek világképére, a világés az ember egyfajta viszonyára vonatkozó lezáródás. A kamaszkorban a fizikai és lelki változásokmindenkinél jól tettenérhetők. A fiatalok a korábbi évek lágyságához képest általában sokkalszögletesebbek, robusztusabbak lesznek, ebben azonban nagy az egyéni eltérés lehetősége.Növekedésük, érésük a fiúknál többek között a mutálásban, lányoknál a menstruációmegindulásában fejeződik ki. Ez az a kor, amikor a kamaszok számára a világban létező fogalmakkezdenek jelentéssel megtelni, kritikai érzékük fokozottan élessé kezd válni, ez utóbbival főleg azeddigi kereteket, szabályokat kezdik ki. Ezt az érzelmekkel is telített kritikai hajlamot ellensúlyozza

97 / 279

az életükben egyre nagyobb szerepet játszó racionalitás, időnként felül is kerekedik énjükgondolkodó része. A független érzelmi élet kialakulása újabb, végső szakaszába lép, s az ezt kísérőérzelmi turbulencia nem kis kihívás elé állítja a tanárokat és szülőket egyaránt. Tudva azt, hogy akrízis hozzátartozik a fejlődéshez, a nevelés központi kérdése az lesz, miként kísérjük ezeknek azegyéni érzéseknek, sajátos gondolatoknak, független törekvéseknek születését és fejlődését úgy,hogy közben minket ne sodorjanak el az ezekkel járó hatalmas érzelmi hullámok. Míg a lányokidejük és energiájuk nagy részét arra fordítják, hogy kisebb, összetartó csoportokban osszák megegymással érzéseiket, beszéljék meg az érzelmi és szociális eseményeket, addig a fiúk általábanmásképp reagálnak az őket ért hormonális és lelki változásokra. Ők látszólag jelentősen lemaradnaka lányokhoz képest a szociális viselkedés és az érzelmi érettség terén, hiszen nem túlkommunikatívak, érzéketlennek tűnnek, és hajlamosak a nyers, mogorva viselkedésre. Ezenkülsődleges jegyek mellett új, eddig ismeretlen távlatok nyílnak meg a diákok előtt, melyekhezélesedő elmével, meleg szívvel és a nehézkedéssel küzdő végtagokkal közelítenek. Év végére atanulók már új példaképeket, tekintélyeket és szerepmintákat keresnek maguknak.


Ebben az életkorban nagyon fontos az, hogy mindazt, amit eddig tanultak, tapasztaltak az iskolában,összekössük a világgal, egy olyan világkép kialakítása érdekében, melyben a főszerepet a küzdő,környezetével harmóniára törekvő, etikus ember játssza. A 8. osztályban több nagy feladat előttállnak a diákok. Az egyik az önálló éves munka elkészítése, melynek során minden tanulónakválasztania kell egy olyan témát, amin egész éven át képes dolgozni, és amelynek megalkotásáról atársai előtt be tud számolni. Nemcsak művészi szempontból, hanem szociálisan is fontos lehet azosztály drámabemutatója, melynek munkafolyamata magán viseli az egyéni felelősség és aközösségi munka jegyeit is.

19. A VERTIKÁLIS TANTERV

19.1. Magyar nyelv és irodalomBevezetés

A nyelv az emberi kapcsolatteremtés alapvető eszköze és éppen ezért a tanítás egészét behálózza ésmeghatározza. A gyermeki tudat az iskoláskor kezdetén válik éretté arra, hogy a szóbeliségből to-vábblépjen az írásbeliségre. Ez nem egyszerűen kézügyesség és technika kérdése, mint ahogy azírás sem csupán a beszéd jelekkel történő lejegyzése. Sokkal inkább két különböző gondolkodásiformáról van szó, melyeket könnyen összehasonlíthatunk, ha az emberiség kultúrtörténetében vizs-gáljuk az szóbeliségből az írásbeliségbe történő átmenetet. A szóbeliségre jellemző, hogy mögötteálló tudat mitikus jellegű, konkrét képekben gondolkodik és erősen él a helyzethez és rítushoz kap-csolódó közösségi emlékekben. Az írásbeli tudat racionális és a történelmi érzékenység jellemzi.Törekszik az elvont összefüggéses feltárására, alapja a meghatározás és a logikus kategóriákban tör-ténő gondolkodás. Természetesen mindkét tudatforma megjelenhet szóban és írásban is. Az epo-szok, a mítoszok, a lírai alkotások és a drámák olvashatók ugyan, de elsősorban a szóbeliség verselőhagyományából táplálkozó kifejezési formák; a tudományos és történelmi írások és egyéb prózaművek inkább az írásos hagyományhoz tartoznak. Az iskola több évezredes intézménye elsősorbanaz írásos hagyományt képviseli, háttérbe szorítva a szóbeliségben megőrzött értékeket. Magyarnyelv és irodalom tantárgy tanításában, arra kell törekedni, hogy a szóbeliség kultúrája megmarad-jon és úgy fejlődjön, hogy erre erős írásos kultúra épülhessen. A gyermeki fejlődés első szakaszá-ban, a járás tanulásában, a beszéd és a gondolkodás elsajátításában a nyelvnek közvetítő szerepevan. Tulajdonképpen a nyelv és a beszéd segítségével a gyermekben az elsajátított mozgás új minő-ségében tükröződik. A megtanult mozgások, az ügyesség így hat a gondolkodás képességére. Kez-detben maga a beszéd alakítja a beszédhez és halláshoz használt szerveket, amelyek a szavakat és

98 / 279

mondatszerkezeteket észlelik, rendszerezik és megértik. Ez az anyanyelv tanulása közben történik.Ezt követően, a nyelv válik a gyermek lelki életének egyik közvetítőjévé. Egyfelől a nyelv lehetővéteszi, hogy a gyermek kifejezze önmagát és kapcsolatot hozzon létre a világgal, másfelől segít ren-dezni és rendszerezni a gondolkodást, hogy a gyermek tapasztalatai jelentést kapjanak. A nyelv azelsődleges megjelenítési módunk és az elsődleges közegünk, aminek segítségével a világról és külö-nösen a benne lévő viszonyokról képet alkotunk. A nyelv egyetemes jellege képessé teszi az embert,hogy hozzáférjen bárki által, bármilyen nyelven közölt gondolatokhoz. A nyelv elősegíti, hogy aföldrajz és kulturális környezetből, ahova a gyermek született, tovább lehessen lépni oda, ahol azegyén saját gondolatait képes kifejezni saját hangjának megtalálásával. A szoros köteléket, amely abeszélt nyelv valamint a földrajzi közeg között létezik, szintén különös figyelemmel kell ápolni. Amagyar nyelv mint szerves jelrendszer, szintén a világ teljességét képezi le; mind szerkezetében,mind pedig működési rendjében a valóságot ragadja meg, azzal egylényegű, a világ isteni-teremtő-rendjét nem csupán tükrözi, hanem újra is alkotja. A gyermekdalok és versek, kiszámolójátékok azegész köznyelvi hagyomány, fontos a gyermek számára. Ezt a beszélt elemet a helységnevek, legen-dák, mondák és a néphagyomány gazdag szókincse egészíti ki. Pubertással a gyermekben lezajlótesti folyamatok ellensúlyozására, a nyelvnek a köznyelvi szinten túl kell terjednie, egyetemesebbminőségeket kell kutatnia az eszmék világában. Ebben az időszakban veszíti el a fiatalember termé-szetes kapcsolatát a nyelv szellemével és immár tudatos munkával kell visszaszerezni azt.

1. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA Waldorf-iskolákban ugyanolyan fontos a verbális nyelvi készség művelése és jelentőségénekhangsúlyozása, mint az írástudás művelése. A szóbeliség közvetlensége felébreszti a gyermekfigyelmét, érdeklődését és képzeletét. Ez alakít ki fogékonyságot a későbbiekben az irodalomolvasásához és értékeléséhez – ennek a képességnek a megléte attól (is) függ, hogy az olvasókmennyire képesek a szövegtartalmat a saját képzeletükben folyékonyan és gátak nélkül újraalkotni.Ezért nagyon fontos a mesélés, hiszen a mese hallgatása közben a gyermek belső képeket készít –különösen, ha a tanító „fejből”, szabadon mesél – átéli a szellemi mozgást, az érzelmi azonosulást.Olyan meséket és történeteket kell a gyermek számára választani, amelyekből akár erkölcsileg, akára világban való helytállása érdekében biztos alapokat meríthet. Biztonságot ad a gyermeknek az,hogy a történetek egységben tartják a megismerhető világot. Ez a megközelítés folytatódik atovábbi években a korosztálynak megfelelő változtatásokkal. Az első osztályban nyelvtant még nemtanulnak a gyerekek. Az írás fejlődése összhangban van az emberiség fejlődésével. Az írás eredete aképírásig (piktográfia) nyúlik vissza. A magdaléni kultúra barlangrajzait még a feltűnőentermészethű ábrázolás jellemzi, az ezt követő korok barlangfestményei egyre stilizáltabb formában,a lényegre szorítkozva, csak pár vonással utalnak az ábrázolt tárgyra. Később ez az élethűségtőleltávolodott, jelképes ábrázolás vezetett a képírás apró jeleinek kialakulásához. Ezt követte aztán afogalomírás (ideográfia), a szó-és szótagírás, majd a betűírás. A képírás kialakulásával megszülettekaz első absztrakt jelek, de a kapcsolat a fogalom és az eredeti kép között megmaradt. A kép a teljesemberhez szól, a teljes embert ragadja meg, akaratában, érzésében, gondolkodásában. A gyermeknélis fontos, hogy a jeleket tudják kötni a külvilághoz, legyen belső élményük róla, ne csupán azintellektus útján kelljen felfogni, amit tanulnak. A betűtanítást is mesével vezetjük be, és mesékkísérnek végig minden egyes hangot, amelyek betűkké formálódnak. A gyerekek így természeteskapcsolatot találnak a betűk és a külvilág között, amely segítségükre van abban, hogy a már jelkénthasznált, a világtól elszakított betűket az érzéseiken keresztül megragadják és összekapcsoljákazzal, ahonnan ezek a szimbólumok eredetileg származnak. A gyerekek olvasni az általuk vagy atanár által táblára írt szövegen tanulnak.

ELŐZETES TUDÁSAz anyanyelv ápolásának színhelye eddig leginkább az otthon és az óvoda volt, ahol élete első

99 / 279

éveiben élő tapasztalatokat szerzett. Ezekre az alapokra lehet építkezni az első osztályban.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA mindennapi élmények tartalmának felidézése, elmesélése. Az órazáró történet részben vagyegészében emlékezetből történő felidézése.Figyelem a társaira és a felnőtt beszélgetőtársakra.Törekvés a mások számára érthető és kifejező beszédre.Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA nyomtatott nagybetűk bevezetése, fokozatosan. Teljes mondatok másolása és hallás utáni leírása,melyek a már megismert, elhangzott történetekből emelkednek ki. Ezeken a megdolgozott és leírtmondatokon kezdenek el olvasni a gyerekek. A tanár által választott rövid szövegeket isillusztrálják. A reggeli kör mondókáinak, verseinek kórusban szavalása.Ajánlott szépirodalom:Grimm legszebb meséiBenedek Elek meséiIllyés Gyula: 77 magyar népmese,Fésűs Éva: Az ezüst hegedű, más népek meséiTörök Sándor: Falatka királyságaWeöres Sándor, Károlyi Amy, Kányádi Sándor, Zelk Zoltán, Tarbay Ede, Szilágyi Domonkos versei

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA nyelv a tanítás egészét áthatja és meghatározza, ezért minden tanított tantárggyal összefüggésbenvan. Különösen kiemelendő, hogy a formarajz tantárgyhoz, az írás előkészítése szintjén iskapcsolódik az anyanyelvi nevelés.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKbeszédhallás, hallás utáni értés, beszédfejlettség, az írás jelrendszere, nyomtatott nagybetűk, nyelvimintakövetés beszédben, játékosság, zeneiség, ritmusélmény

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek képesek az osztály egészével verseket, mondókákat kórusban szavalni. Megtanuljákkövetni a tanár által adott utasításokat. Képesek egyszerű beszédgyakorlatokat és nyelvtörőket azosztály egészével együtt mondani. Megtanulják a tanárok által mesélt történetek, számukra lényegespontjait felidézni. Kisebb szerepek eljátszására is vállalkoznak. Megtanulják a nyomtatottnagybetűk írását. A gyakorlat során képessé válnak hosszabb, összefüggő szöveg másolásánakleírására.

2. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA második osztályban tovább folytatódik a mondókák, körjátékok, nyelvtörők gyakorlása, amelybebekapcsolódik a helyes ejtés tanítása is: „a hanggyakorlatokon, a kiejtés-gyakorlatokon (amagánhangzók, mássalhangzók helyes ejtésén), a hangsúly gyakorlatokon és a ritmusgyakorlatokon” (Montágh Imre: A beszéd művészete) keresztül. A különböző nyelvi nehézségekkelküzdő gyermekek esetében elkezdődik a támogató munka, melyre a szakirányú (pl. logopédiai)segítségek között az euritmia bizonyos ága, a gyógyeuritmia is alkalmas.Második osztály irodalmi anyaga: a szentek élete, a fabulák és a természeti mesék. A mesélőnek azegész embert meg kell ragadnia. Fontos, hogy a gyermek egész testében érezzen valamit azelmeséltekből. Csupán az átérzett dolgokból, az indulatokból, amelyet keltünk kell következnie az

100 / 279

elmondott dolgok megértésének. Amikor mesét vagy legendát mond a tanító vagy festésesrajzolásos feladatot végeztet a gyermekekkel, nem magyarázza, hanem hagyja, hogy az megragadjaa teljes embert. A gyermek csak utólag, önmagából kiindulva jut el a dolgok megértéséhez. Azállatmesékben az egyoldalú emberi tulajdonságok és érzések (pl. kapzsiság, ravaszság, irigység,nagyravágyás) jelennek meg. Míg a legendák világa a tiszta érzéseket és emberi értékekethordozzák (pl. Szent Erzsébet, Szent Ferenc, Szent Kristóf történetet. Hangsúlyos helyet kapnak amemoriterek (Weöres Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Zelk Zoltán, Kányádi Sándorversei), és a dramatikus játékok, melyek szituatív jellegüknél fogva, több irányban is ápolják ésfejlesztik a gyermekek nyelvi készségeit, képességeit: a nem verbális kommunikációs eszközöket(gesztus, tekintet, szövegfonetikai, mondatfonetikai eszközök alkalmazása, testünkkel valókommunikálás lehetőségeit), a produktív és a reproduktív beszédet stb., a szókincs bővítését.Szervesen kapcsolódva az előző évben már elkezdett munkához a nagy nyomtatott betűk utánmegismerkednek nyomtatott kisbetűkkel. Megszülethet az első olvasókönyv is, amely a tanár általkiválasztott szövegek, a reggeli körből ismert versek, mesék, természeti történetek gyűjteménye, smelyhez a gyermekek aktív részvételükkel erőteljesen kötődnek. Az év második fejében bevezetésrekerülhet a folyóírás, de ez harmadik év elejére is tehető. Az írás, egyben az olvasás tanulása is. Aleírt szövegeket az óra végén mindig elolvassa az osztály. Először a gyermekek által leírt verseket,mondókákat olvassák, a nyomtatott szöveg olvasása csak ezután következhet. Kisebb versek ésmondókák csak akkor kerülnek a füzetbe, ha azokat a gyermek már ismerték és többszöri mondásután elsajátították (interiorizálták). Nagyon fontos a kórusban történő olvasás, először a tanítóvalegyütt. Tőle veszik át a gyerekek a vers zeneiségét, az értelmi hangsúlyokat, a hangszín változásaitstb. Azután a tanító nélkül az osztály egyedül, majd egy-egy gyerek olvas. A nyelvtan előkészítése averbális kifejezőkészség alapozásával történik. A hosszú magán-és mássalhangzók helyes ejtéséveltudatos munka folyik a nyelvhasználat terén, mely lassan megalapozza a magyar helyesírást. Averseken és ritmusokon keresztül képet kaphatnak a szó és mondat egységéről.

ELŐZETES TUDÁSAz első osztályban megszerzett tudásra építünk, a nyomtatott nagybetűk ismeretére, a tanár általadott, a gyermekek által ismert rövid szövegek leírásának képességére.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKFelkészülés az olvasásra -figyelem, megfigyelés, ritmus, emlékezet, képzelet fejlesztéseTájékozódás síkban és térben.Hang és betű, szótag, szó felismerése.Nyomtatott nagybetű és nyomtatott kisbetű/folyóírás betűinek ismerete.Mondatok összekapcsolása.Kérdések és válaszok megfogalmazása.Nyelvi mintakövetés beszédben és írásban.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK-önálló versmondás (erős ritmusú és sok ismétlést tartalmazó versek, természetversek)-nyelvtörők, ritmusjátékok-szóbeli kifejezésmódok eltérő minőségeinek megjelenése (cselekvést kifejező igékhangsúlyozása, a leíró elemek és nevek felfedezése, a tulajdonságok kifejezése)-tanmesék, elsősorban állatokról szóló mesék: Ezópus, Heltai Gáspár, Leonardo da Vinci, LaFontaine, Lessing meséi, az amerikai indián hagyomány állatmeséi, szentek élete és legendái-természeti mesék: Jakob Streit: Állattörténetek, A méhek életéről-nyomtatott kisbetűk/folyóírás írása, vastag színes ceruzával-folyóírás bevezetése-a másolt szövegeket a tanár a táblára írja, melyek tartalma a főtanítás témájához kapcsolódik-a tanár által adott ismert szövegek közös és egyéni olvasása

101 / 279

-olvasókönyv készítése-a magas és mély magánhangzók megkülönböztetése hallás alapján,-hosszú és rövid mássalhangzók hallás utáni megkülönböztetéseA gyakorlás eszközei: játékos gyakorlatok egy szó első és utolsó hangjának, a szóban szereplőmagánhangzók, mássalhangzók megtalálására és meghatározására. Rímjátékok és ábécéjátékok(ábécérenddel együtt).-betűk behelyettesítése új szavak képzéséhez, szólánc, adott hangokból szavak alkotása, találóskérdések

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA nyelv a tanítás egészét áthatja és meghatározza, ezért minden tanított tantárggyal összefüggésbenvan. Különösen kiemelendő, hogy a formarajz tantárgyhoz, az írás előkészítése szintjén iskapcsolódik az anyanyelvi nevelés.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKHallott szöveg megértése, tartalmának felidézése.Mindennapi élmények tartalmának felidézése, elmondása.Hangos olvasás gyakorlása.Az aktív szókincs gazdagítása.Rövid szövegek alkotásának gyakorlása.Kiejtési gyakorlatok, szótagolás.Gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezése.Játékosság, zeneiség, ritmusélmény.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIAz első osztályban elsajátított képességek további ápolása mellett, az önálló versmondásban isjártasságot szereznek (bizonyítványversek elmondása). Gyakorlatot szereznek általuk ismertszövegek kórusban történő szótagolására. Jártasságot szereznek a találós kérdések megértésében ésmegfejtésében. Képesek egyszerű nyelvi játékokban való részvételre pl. szólánc. Részleteibenképesek a tanárok által elmesélt történetek felidézésére. Megtanulják és gyakorolják a nyomtatottkisbetűk írását. Elsajátítják a folyóírást, megtanulják a betűk ábécés rendjét. Képesek hosszabbszövegek pontos másolására. Jártasságot szereznek néhány gyakori szó helyes betűzésében éselválasztásában. Az írási és olvasási nehézségekkel küzdő gyermekek támogatása.A másodikosztály végére az osztálytanítónak látnia kell, melyik gyermeknél jelentkezik tanulási nehézség azírás-olvasás terén. A legaszténia megelőzésére a Waldorf-pedagógia különös gondot fordít: azolvasás és írástanítás során a következő szempontokat tartja szem előtt:-nem a lehető leggyorsabban,-nem a lehető legkorábban,-de átfogóan, a gyermek egészét -az akarati és érzésbeli képességeit egyaránt megszólítva egyengetiaz íráshoz és az olvasáshoz szükséges gondolkodási utat.A kialakult írás-és olvasászavart elsősorban hallás-és beszédgyakorlatok útján enyhítjük. Mindezekmellett a-mozgáskoordinációs gyakorlatok,-egyensúlygyakorlatok (testföldrajz)-térorientációs gyakorlatok,-szimmetriagyakorlatok (pl. formarajz)is jelentős támogatást nyújthatnak az előrehaladásban. Ha van gyógypedagógus, fejlesztőpedagógusaz iskolában, ajánlott a második osztály végén minden gyermek nyelvi, motorikus, koordinációs,látási-és hallási képességeit felmérni, és megvizsgálni. Ha nincs, akkor az osztálytanítónak érdemeskülönleges figyelmet fordítania azokra a gyermekekre, akiknél a következő jelenségek közül, többegyidejűleg fordul elő és szakember segítségét kérni.

102 / 279

A következő lista támpontot nyújthat ehhez:-gyenge egyensúly-gyenge koordináció-szaggatott mozgás-nehezen dob és kap el labdát-nehezen tud egyenesen ülni vagy állni-helytelen ceruzatartás-helytelen betűformálás-képtelen egyenesen írni előre vonalazott lapon-összekeveri a kis-és nagybetűket-felcseréli vagy megfordítja a betűket, számokat (pl. b/d, p/q, u/n, s/z, 2/5, 6/9, 3/E, 7)-túl sok vagy kevés lábat rajzol a betűknek (m, n)-nem tiszta beszéd-rossz emlékezőképesség

3. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉL

A reggeli ritmikus részben az első két évben elkezdett munka folyik tovább.Különösen hangsúlyos helyre kerül a beszédartikuláció, a légzéstechnika, a hangsúlyozás, a beszédritmusának és dallamának érzékeltetése.A nyelvtörők, mondókák, versek gyakorlása, közös csoportos és egyéni mondása kellőlehetőségetnyújt a nyelvi készségek fejlesztésére. Fő téma az Ótestamentum történetei, illetvemagyar írók versei (Weöres Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Kányádi Sándor, Zelk Zoltán ).Az év második felétől egy kiválasztott olvasmányt is feldolgozhatnak a tanár vezetésével (pl. MóraFerenc: Kincskereső kisködmön). Ennek az évnek feladatai közé tartozik az olvasási készség ésképesség fejlesztése. A gyermekek a már második osztályban elkezdett módon a rövidebbszövegekről lassan áttérnek a hosszabb szövegek olvasására. Az előző évi olvasókönyv alapján atanító vezetésével ebben az évben is közösen megformálható egy olvasókönyv, mely hűen ésegyénien követi az osztály arculatát, figyelembe véve az év aktuális témáit (ószövetségi történetek,mesterségek, házépítés). Ez a könyv is év végén kerül bekötésre, s a gyermekek munkáiillusztrálják, mely megfelelő visszajelzést adhat a tanítónak, tekintetbe véve az elsődleges megértésellenőrzését. A mindenkori cél az olvasás fejlesztése, a megfelelő olvasási sebesség kialakítása éstörekvés a hangsúlyos, kifejező olvasásra.Az írás-olvasástanítás nem különül el egymástól, de az íráskészség kialakításának érdekébenbizonyos részterületek nagyobb hangsúlyt kapnak. Fontos, hogy az első, illetve a másodikosztályban használt viaszkrétáról és vastag színes ceruzáról fokozatosan térjenek át a gyerekek atöltőtollra. Gyakorlatot szereznek az előttük lévő üres papír arányos kitöltésére (a térhasználatra) ésa betűk pontos nagyságának megformálására, a sorkihagyásokra, bekezdések elhelyezésére.Továbbfejlesztjük a gyermekek azon képességeit, hogy önállóan is kezdjék leírni az élményeiket,rövidebb-hosszabb olvasmányaikat. Ezáltal megteszik az első lépéseiket is az írásbeli fogalmazásfelé. Lehetséges, hogy a folyóírás bevezetésére a harmadik osztály első félévében kerül sor.Meseszerűen szövődik bele az oktatásba a nyelvtan. Megismerkednek a mondatfajtákkal a tartamukés a hangsúlyuk szerint. A gyakorlásokból és az élethelyzetekből kinőve megfogalmazódnak aszabályok, amelyek memorizálása még nem kötelező. Fontos, hogy alkalmazás és felismerésszinten legyenek tisztában a különböző mondatfajtákkal. A szófajok közül az igével kezdődik anyelvtan tanítása, a főnevekkel folytatjuk és végül a melléknevek kerülnek bevezetésre. A szófajokelsajátítása sok cselekvéssel, játékkal, tapasztalatszerzéssel történik. A főnév kimondása által azember elkülöníti magát a környezettől, a melléknév kimondása által összekapcsolja magát vele, azige kimondása által pedig tevékenyen beleoldódik a környezetbe,

103 / 279

együtt mozdul vele.

ELŐZETES TUDÁSAz első és a második osztályban megtanított betűismeretre, szövegfelismerésre, írás és olvasáskészségre és képességre építünk.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA mindenkori cél az olvasás fejlesztése, a megfelelő olvasási tempó kialakítása és törekvés akifejező olvasásra. A rendszerbe foglalás helyett a nyelvtan tanításának célja a harmadik osztályban,hogy az eltérő minőségeken keresztül ismerjék fel a gyermekek a különböző fajtájú mondatokat ésszófajokat.Szövegalkotás fejlesztése; önálló fogalmazás készítése, lényegkiemelés.Rendszeresen vezetett füzetek készítése.Önálló feladatmegoldás.Szövegértés fejlesztése hallott szöveg utáni pontos felidézéssel és írott szövegbőllényegkiemeléssel.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK-leíró és humoros költemények, hosszabb versek a házépítés, kézműves munkák, mezőgazdaságtémájából (elő is lehet adni ezeket).-az Ótestamentum: a világ és az ember teremtése, a Paradicsomból való kiűzetés,nagy ótestamentumi alakok tetteinek bemutatása.-Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön-a folyóírás használata: jól formált, esztétikus, olvasható írás, helyes kéz-és testtartás.-töltőtoll használata-fogalmazások írása a főoktatás témáival kapcsolatban.-rendszeres hangos olvasás.-az olvasókönyv készítése tananyaghoz kapcsolódó témakörökből (házépítés, mesterségek, bibliaitörténetek).-beszéd fő részeinek különleges jellemzői: az óhajtó és a felkiáltó mondat, intonáció, hangsúly,dallam.-a három fő szófaj és eltérő tulajdonságaik: ige („cselekvő szó”), főnév („megnevező szó”),melléknév („tulajdonság szó”).-az igekötők helyesírását is gyakoroljuk.-az írásjelek, pontok, vesszők, nagybetűk, kisbetűk, felkiáltójelek és kérdőjelek használataelsősorban azt vizsgálva, hogy milyen beszédbeli tartalmat jelölnek az írásjelek.-kis színdarabok előadása a főoktatás témáinak köréből.Ajánlott szépirodalom:Az 1. és 2. osztályban felsorolt magyar költök gyermekversei, Lázár Ervin regényei (Berzsián ésDideki, A hétfejű tündér, Szegény Dzsoni és Árnika, Bab Berci kalandjai, A kisfiú meg azoroszlánok); Csukás István: A téli tücsök meséi; Fodor Sándor: Csipike; Selma Lagerlöf: Krisztus-legendák; Jacob Streit: És lőn világosság, 365 történet gyerekeknek a Bibliából

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA nyelv a tanítás egészét áthatja és meghatározza, ezért minden tanított tantárggyal összefüggésbenvan. Kiemelendő az euritmia-és a zeneóra, ahol a nyelv ritmusával, szövegek megformálásával,átalakításával a használt nyelvet más szempontokból közelítjük meg.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKA hallott szöveg üzenetének, érzelmi tartalmának megértése.Mindennapi élmények, olvasmányok tartalmának felidézése, elmondása.

104 / 279

A mindennapi élet szókincsének bővítése.Önálló olvasás, szövegértés.Szövegalkotás.Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása.Törekvés a mások számára érthető és kifejező beszédre.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIAz első és második osztályban elsajátított képességek további ápolása mellett a gyerekek képesséválnak összetettebb történetek és események pontos visszaadására. Az epochák témájáhozkapcsolódó színdarabokban önálló szerepet is vállalnak. Második osztálytól kezdve egyre nagyobbjártasságot szereznek az általuk ismert szövegek nagyobb egységekre tagolásában. Ebben az évbenszövegek hallás utáni mondatra tagolásában is gyakorlatot szereznek. Megismerkednek aleggyakrabban előforduló írásjelek használatával (mondatvégi írásjelek, vessző). Gyakorolják azige, a főnév és a melléknév példákon keresztül történő felismerését, jellemzését, a mondatalkotást.Képessé válnak saját élményük egyszerű formában történő önálló megfogalmazására. Jártasságotszereznek ismert szavak írásban történő elválasztásában, ismert szöveg szótagolás utániolvasásában. Képesek lesznek az órán leírtak, és elhangzottak megértésére és felidézésére a lényegkiemelésére. Gyakorlatot szereznek az ismert szavakat tartalmazó szövegek hangosértőolvasásában. Egyszerű nyelvezetű könyvek önálló és hangos olvasását egyaránt elsajátítjákebben az évben.

4. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA 4. osztálytól kezdve egyre jobban szétválik az írás és az olvasás képességének gyakorlása.Fontos, hogy a beszélt nyelv művelése is folytatódjon szavalással, beszédgyakorlatokkal,beszámolókkal, leírásokkal, megbeszélésekkel és megfigyelésekkel. Igazán jól olvasni a jól beszélő,artikuláló ember tud, ezért megfigyelendő és kezelendő a gyerekek beszédtechnikája.Hangsúlyosnak tekinthető a beszédlégzés, a beszédritmus tagolása, a mondatok dallamának játékosgyakoroltatása, a nem verbális kommunikáció eszközeinek mélyítése, szerep-és drámajátékokhasználata.A szóbeli fogalmazás felől kell törekedni az írásbeli fogalmazás tanítása felé.Kívánatosmind az írás, mind az olvasás terén a képesség szintjére jutni, hogy az önálló tanulás lehetőségétmélyíteni tudjuk a gyermekeknél.Ennek az évnek az irodalmi anyaga a germán mitológia, illetve a magyar mondavilág ahonfoglalásig. A mitológia nagy képei elbeszélései közvetítik azt a lelki tartalmat, amelyre szükségevan a gyermeknek ebben az életkorban. A lelki kötődéssel megélt szövegek nagy lendületet adnakaz olvasás technikájának is.Természetesen más népek teremtéstörténeteit és mitológiáját is feldolgozhatjuk (pl. Kalevala).A feltételezhetően készülő olvasókönyv továbbra is az osztály arculatát követi. Anyagát a mondákés mitológiai történetek, illetve magyar költők versei, meséi alkotják. Az írás képessége feltételezi amár tanultak alkalmazását. A tollbamondás jelentőségét a rendszeres gyakorlás által hangsúlyozzuk.Memoritereket is tanulnak a gyerekek, ezek kiválasztásában formailag az alliteráció a legfontosabb,a mozgással végzett versmondás mélyíti el igazán a mondanivalót.A közösen feldolgozott irodalmi művek mellett házi olvasmányt is kaphatnak a gyerekek, melynektémája kapcsolódik az év hangulatához, a főoktatás témáihoz. Erről olvasónaplót készítenek sokillusztrációval a gyerekek.Az év témái az ige, főnév és melléknév csoportosítása és felismerése mellett ismeretek átadása anévelőről a személyes névmásról és egyéb képszerűen megragadható szófajokról (pl. számnevek,igekötők). Mindezek a harmadik osztályos témakörök kibővítését jelentik. A 4. osztály fő nyelvtanitémája az igeidők. Fontos, hogy a gyermekek megéljék a három időnek – jelen, múlt, jövő – azállandóan változó minőségét, „folyó” jellegét. Ebben az életkorban hangsúlyt kap a szavak

105 / 279

elválasztása, a magyar ábécé pontos ismerete, a szótövek felismerése. A főnevektoldalékolhatósága, a térbeli viszonyok és elhelyezkedések szintén a 4. osztály témái. Aközéppontozásban a kérdő és a felkiáltójelek használatát lehet továbbmélyíteni és kitérni a vesszőszerepére a mondatban. A magyar nyelv szórendjével is foglalkozunk. A párhuzamokban valógondolkodás áthatja nyelvünk, műveltségünk és gondolkodásunk egészét. A mondat felettiszinteken is hasonlatokban és párhuzamokban szerveződnek szövegeink, lehetőleg kerülve azalárendeléseket és meghatározásokat. A helyesírás fejlesztésében döntő szerepet játszhat a márelőző években elkezdett munka: a hangos olvasás gyakorlása, a beszédművelési gyakorlatok, afigyelem koncentrációjának fejlesztése, a szó emlékezet fejlesztése s annak az igénynek kialakítása,mely a gyermeket ebben az életévben ösztönözheti arra, hogy írásbeli munkája igényes, pontos,szép legyen.Törekedni kell nehezebb helyesírási helyzetek gyakorlására: az emlékezetből írásra, illetve önállógondolatok leírására, megfogalmazására. Ebben segítenek azok a versek, mondókák, találóskérdések, melyeket a gyermekek ismernek, és az emlékezetükből könnyedén előhívnak. Hangsúlytkap a pontos „j” és az „ly” gyakoroltatása a leggyakrabban előforduló szavakon.

ELŐZETES TUDÁSAz első három osztályban tanítottakra építünk. A kialakuló szövegértési, írásbeli és olvasásikészségre alapozzuk a negyedik osztályos tananyagot. A gyerekeknek kialakult anyanyelvi ésirodalmi fogalmai vannak, ezeket bővítjük.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKLegfőbb cél mind az olvasás, mind az írás terén a képességek fejlesztése olyan szintre, hogy azönálló tanulás lehetővé váljék.A hallás utáni tollbamondás eredményeként a helyesírás elmélyítése.A pontos „j” és az „ly” megkülönböztetése a leggyakoribb szavakban.A kommunikáció fejlesztése szókincs bővítéssel és szituációs játékokkal.Az új nyelvtani ismeretek összekapcsolása a már megismertekkel.A figyelem koncentrációjának fejlesztése.A szóemlékezet fejlesztése.Annak az igénynek a kialakítása, mely a gyermeket ösztönözheti arra, hogy az írásbeli munkájaigényes legyen.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKBeszéd és figyelem-az évszakhoz kötődő természet versek a józan észről és az emberi bölcsességről szóló versek, afőoktatás témájához kapcsolódó költemények – állatok, a helyi földrajz és történelem-az Edda részletei, az alliteratív költészet, a Kalevala-az Edda, az északi istenek és hősök legendái-a magyar mondák és mítoszok és a Kalevala részletei-beszámolók írása az iskolai és napi történetekről és eseményekről-leírások állatokról, történelmi jelenetekről, a helybeli tájakról szerzett benyomásokról, utazásokról-hosszabb szövegek másolása-tollbamondás különféle módon-gyakori, de nehéz szavak helyesírása-ismeretlen szavak kiejtésének és helyesírásának gyakorlása-ismerkedés az értelmező kéziszótárral-az igeidők ( a fő igeidők: múlt, jelen, jövő idő jellemzői, képzésük)-a főnevek toldalékolhatósága, a térbeli viszonyok és elhelyezkedések-a kérdő és felkiáltójelek, a vessző-számnév meghatározása és alkalmazása, az igeidők szerepe és helyesírásuk

106 / 279

-osztálydarab a tanult mitológiai történetekből vagy az eposzokból.

Ajánlott szépirodalomNegyedik osztálytól a gyerekek egy-egy irodalmi művet közösen dolgoznak fel.Az alább felsorolt javaslatok közül/mellett az osztálytanító választja ki ezt a művet.A kiválasztásnál fontos szempont, hogy a mű nyelve az osztály számára könnyen befogadhatólegyen, a könyv egységes irodalmi alkotás legyen, és témájában kapcsolódjon az év fő témáihoz (pl.az állattanhoz Fekete István regényei, Kipling: A dzsungel könyve stb.). Edda; Germán-kelta regék és mondák; Tolkien: A Babó; Beke Margit: Északi hősök; Komjáthy:Mondák könyve; Lengyel Dénes: Régi magyar mondák; Fekete István: Vuk, Kele, Bogáncs stb.; Rudyard Kipling: A dzsungel könyve; Selma Lagerlöf: Nils Holgersson; Baum: Óz, a nagyvarázsló; Lewis Caroll: Alice Csodaországban, Alice Tükörországban; Carlo Collodi: Pinocchió;Travers: A csudálatos Mary sorozat; Eric Knight: Lassie-regények.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA nyelv a tanítás egészét áthatja és meghatározza, ezért minden tanított tantárggyal összefüggésbenvan. Kiemelendők a magyarságismeret és az állattan tantárgyak, mert ezeken az epochákon nagyonsokat fogalmaznak a gyerekek.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKBeszédfejlesztés, beszédtechnika.A nem verbális kommunikáció eszközei.Az ige,igeidők, főnév, melléknév.Szövegértési gyakorlatok.Szövegalkotási gyakorlatok, leíró fogalmazások, szereplők jellemzése.Önálló folyamatos, értő olvasás némán és hangosan.Saját vélemény megfogalmazása, gondolatok, érzelmek kifejezése.Az olvasott szövegekkel összefüggésben az aktív szókincs gazdagítása.Lényeg kiemelés, szerkezeti egységek összefogása, vázlatkészítés.Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése gyakorlati tapasztalatok alapján.Néhány alapvető helyesírási szabály megismerése és alkalmazása.Az anyanyelv és az idegen nyelv különbségének felismerése.Az irodalmi mű közvetlenül adódó jelentésének felismerése és megfogalmazása.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA beszéd gyakorlatokban figyelni tudnak a helyes légzésre és a szavak helyes ejtésére.Megtanulnak különböző ritmusú verseket kórusban szavalni.Az önálló versmondásban is egyre nagyobb gyakorlatot szereznek.Képessé válnak szóban történő közös történet alkotásra.Az osztálydarabban önálló szerepeket játszanak el.Képesek az aktuális témához kapcsolódó történetek pontos elbeszélésére.Magabiztos és önálló olvasásra képesek a központozás figyelembevételével.Gyakorlatot szereznek gyakori nehéz szavak helyesírásában (pl. j-ly).Olvasónaplót készítenek a házi olvasmányokból.Jártasságot szereznek megtanult szövegek emlékezetből való – elfogadható pontossággal történő -leírásában.Megtanulják az ige a főnév és melléknév definiálása mellett a leggyakoribb szófajok jellemzőit.

5. évfolyam


107 / 279

Az 5. osztályos diákok nyitottsága lehetővé teszi, hogy a tanárok különböző szövegeketválaszthassanak a közös és egyéni versmondáshoz, beszédgyakorlatokhoz. Ezenkívül atörténelemepochákon az ókori kultúrákból származó szövegrészletek mondása is lehetővé teszi anyelvi készségek fejlesztését, mint például a Bhagavad-gítá, a Mahabharata, a sumér, akkád,egyiptomi himnuszok, imák. A távoli időkből és helyekről származó irodalom segíti a diákokat,hogy tisztelettel nézzenek és nyitottá váljanak más népek és kultúrák felé.A gyerekek egyre objektívebb, sokoldalúbb leírást készítenek. Egy növény leírása vagy egy tájhangulatának lefestése lehet egy önálló munka témája. A történetek és az olvasmányanyag az ókorikeleti kultúrákból származnak (Krisna és Arjuna hindu legendái, Gilgames története, egyiptomi ésgörög mitológia). A görög mitológia történetei a tanév elbeszélésanyagának hangsúlyos részét teszikki. A görög kultúra harmóniája a himnuszokban és a hősköltemények nyelvében is megnyilvánul.Memoriterként olyan irodalmi műveket választunk, melyek képeikben, ritmusukban fejlesztőenhatnak a gyermekekre. A hexameter segíti harmonizálni a szív és a légzés ritmusát. Ebben azosztályban az irodalom mint önálló epocha jelenik meg. Javasolt témakör Petőfi Sándor János vitézcímű műve, a költő életrajza, kiegészítve a korosztálynak megfelelő költeményekkel (pl. az Alföld,Tisza, Szeptember végén, Pató Pál úr, Falu végén kurta kocsma, Szülőföldemen, Anyám tyúkja).Az 5. osztálytól a gyermekek olvasási szokásaira ajánlott olvasmányokkal igyekszünk hatni. Nyárraa gyermekek kaphatnak egy könyvlistát, amely segíti őket olvasmányaik kiválasztásában. Az általukkiválasztott könyvet önállóan fel is dolgozhatják: vázlatot készíthetnek, kérdéseket fogalmazhatnakmeg, ajánlást írhatnak mások számára, életrajzi kutatásokat végezhetnek. Ebben az évben egyregyakrabban írnak önálló fogalmazásokat is, amelyek szorosan kapcsolódnak a főoktatás témáihoz(pl. földrajz, növénytan, geometria).Elsősorban olyan témákról készítenek fogalmazást, amelyek világos leírást és jellemzéstigényelnek. Az osztálykirándulásokhoz hasonló események információgyűjtésre, különböző stílusúlevelek megírására biztosítanak alkalmat. Ennek elsődleges célja, hogy a gyerekek megtanuljákvilágosan kifejezni szándékaikat és kívánságaikat. Ebben az évben az anyanyelvi nevelésben ahangsúly a nyelv szépségére helyeződik. Nyelvi játékokon keresztül a nyelv gazdagságátérzékeltetjük. A nyelv szóbeli és írásbeli használata során elsősorban nem a szabályokmegfogalmazása a legfontosabb, mert előbb a gyermekeknek fel kell fedezniük a jelenséget, mielőttazokat megneveznék, minősítenék és jellemeznék. A főoktatás során a másolást felváltja a tananyaghallás utáni leírása. Ez nagy mértékben elősegíti a helyesírás készségének fejlődését.Ebben az életkorban a gyerekeknek különbséget kell tenniük saját és mások véleménye között. Ezta különbségtételt gyakorolják írásban is az idézőjelek helyes használatával. Figyelniük kell arra,hogy pontosan megfigyeljék és megismételjék mások mondanivalóját. Eközben a gyerekekegyértelmű különbséget fedeznek fel aközött, amit saját maguk láttak vagy gondolnak, és aközött,amit mástól hallottak. Ezen a területen lehet elmélyíteni mindazt, amit a központozásról idáigelsajátítottak (a vessző, az idézőjel, a kettőspont, a pontos vessző, a kötőjel és a zárójel használatát).Az 5. osztály nyelvtani témája még az igeidők és igemódok rendszerének átlátása és helyeshasználata; a névmásokat és a kötőszavakat tartalmazó mondatok minőségének megvizsgálása és amelléknév fokozás is. A névelők és a névutók helyének és szerepének meghatározása is ebben azévben történik. Az egyszerű mondat elemzésének tanítása is megkezdődik. A magyar nyelvszókészletével, a hangalak és jelentés kapcsolatával is foglalkozunk.

ELŐZETES TUDÁSAz alsó tagozaton a gyerekek megtanultak olvasni és írni. Önállóan alkotnak rövidebb szövegekettöbb műfajban (pl. levél, leíró és elbeszélő fogalmazás), megalapozták a vázlatkészítés és alényegkiemelés képességét. A legfontosabb szófajokkal megismerkedtek. Alapismereteket szerezteka mondatról, ezeket a gyakorlatban is alkalmazni kezdték. Képesek a közös történetalkotásra.Megtanultak különböző ritmusú verseket kórusban szavalni és az önálló versmondásban is egyrenagyobb gyakorlatot szereztek.

108 / 279

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA jól formált, érthető beszéd kialakítása. Hallott és olvasott szöveg teljes összefoglalása, vázlatkészítése. Tanult szövegek szöveghű tolmácsolása, önálló szerep választása, eljátszása. Az aktívszókincs gazdagítása. Szövegek műfaji különbségének érzékelése. Jellemzések készítése azolvasottak alapján. A kreatív szövegalkotási készség továbbfejlesztése. Alapvető nyelvtanitudásukalkalmazása. Rövidebb beszámolók készítése. Önálló feladatvégzés. Memóriafejlesztésmozgásos gyakorlatokkal, kívülről megtanulandó szövegekkel. A helyesírás további szabályainakmegismerése és alkalmazása.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK-versek és szövegrészletek az ókori Kelet irodalmából (Bhagavad-gítá, Mahabharata, védák, sumér,akkád és egyiptomi himnuszok és imák, időmértékes versek-történetek és olvasmányanyagaz ókori keleti kultúrákból: Krisna és Arjuna hindu legendái,Gilgames sumér legendái-görög mitológia-Petőfi Sándor versei,a költő életrajza, a János vitéz közös feldolgozása, kiegészítése ennek azéletkornak megfelelő versekkel-szóbeli leírás, egy növény bemutatása vagy egy táj hangulatának megfogalmazása-leírás és jellemzés írása a főoktatás témáiban-ajánlott olvasmányok olvasása és bemutatása, a szereplők jellemzése, annak megfogalmazása,hogy miért tetszett a könyv, miért ajánlják olvasásra másoknak-a helyesírás fejlesztése tollbamondással-idézés, az idézőjel és a gondolatjel használata-a névmások, a kötőszavak,a fokozott melléknév , a névelő és a névutó használata-az igeidők és igemódok rendszere és helyes használata, az alany és az állítmány és a tárgybevezetése-a vesszők használata, az idézőjel, a kettőspont, pontosvessző, kötőjel és zárójel aközpontozásban-színdarab az osztály számára a keleti vagy a görög mítoszok vagy a görög történelem kapcsán-színdarab Petőfi Sándor műveiből

Ajánlott szépirodalomIndiai regék; Rámájana; Mahábhárata, Védikus himnuszok; Pancsatantra; Bain: A hajnal leánya(hindu elbeszélés); Buddha élete; Egyiptomi teremtésmítoszok; Görög regék, Homérosz: Iliász,Odüsszeia (eredeti és próza is), Fekete István: Tüskevár, Hegedűs Géza: Az írnok és a fáraó, Amilétoszi hajós, Burnett: A titkos kert; Verne-regények; Mark Twain regényei, Ifj. Gaál Mózes: Anyár szigetén, Ransome: Fecskék és fruskák, Galambposta, Téli szünidő, Fecskevölgy; Cooper:Nagy indiánkönyv

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKAz anyanyelvi nevelés minden tantárgyhoz kapcsolódik.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKmitológia, védák, himnusz, görög istenek, teremtéstörténet, elbeszélő költemény, rím és ritmus,leíró kép, alany, állítmány, tárgy, a központozás fogalmai, névmás, kötőszó, névelő, névutó

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek ebben az évben is szerepelnek az osztályszíndarabban.A korábbi években tanultakat folytatva összetett koncentrációs gyakorlatokat végeznek.Beszédben, versmondásban tudatosan alkalmazzák a helyes légzés, helyes ejtés szabályait.A ritmusnak megfelelően tudnak időmértékes és ütemhangsúlyos verseket szavalni.

109 / 279

Képesek választékosan kifejezni magukat szóban, a téma stílusához illő szókinccsel.Versek, szövegek mondásában különböző érzelmi állapotokat tudnak érzékeltetni. Megtanulják azige, a főnév, a melléknév jellemzése mellett a leggyakoribb szófajok jellemzőit.A gyermekek jártasságot szereznek a magán és hivatalos levél írásában.Elemi fokon szabatos kifejezésre képesek többféle írásbeli műfajban (elbeszélés, leírás, jellemzés).Különböző stílusú könyveket olvasnak önállóan és tartalmukat szóban össze tudják foglalni. Egy-egy ismeretlen szó jelentését ki tudják találni a szövegösszefüggésből.Több rendhagyó helyesírású szót ismernek és használnak.Felismerik az egyszerű mondatban az alanyt, az állítmányt és a tárgyat.

6. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA hatodik osztály irodalmi anyagának fókuszában Arany János költészete áll, különös tekintettel aToldira. Toldi Miklós személyében a fejlődésre, növekedésre képes hős lép a gyermekek elé. Egyolyan személyiség sorstörténetét ismerik meg, aki küzd indulataival, szenvedélyeivel, ösztöneivel,vágyaival és a próbák során igazi lovaggá válik.Egy epocha keretében foglalkozhatunk a költővel és művével. A tanév sorána gyerekek több versetis megtanulhatnak, megismerkedhetnek a balladákkal. Dramatizálhatják a Toldi első két énekétvagy a költemény más részeit. A gyerekek legyenek képesek mondanivalójuk tömörítésére, ismerjékmeg a mottó fogalmát, tegyenek különbséget a költői nyelv és próza nyelvre és eszközei között.Beszélgessenek a nagyobb lélegzetű irodalmi mű szerkezeti sajátosságairól, a bonyodalom, tetőpontés a megoldás szerepéről.Ezen felül jó, ha a gyerekek továbbra is természetről szóló költeményeket szavalnak az évszaknakmegfelelően, klasszikus és modern, XX. századi műveket egyaránt.A nyilvánosság előtti beszédet és alapvető retorikát rövid beszámolók tartásával, lelkesítő beszédek,utasítások készítésével és tartásával (a gyerekek az ókori Róma történelmét tanulják) lehet tanítani.Az ókori római birodalomban játszódik Móra Ferenc Aranykoporsó című regénye, a honfoglalástólaz Árpád-házi királyokig tartó történelmi időszakról szól Hegedűs Géza Az egyetlen út és GárdonyiGéza A láthatatlan ember és az Isten rabjai című műve. Hatodik osztályban a cél, hogy a nyelv belsőmobilitása iránti erős érzék a gyerekek nyelvérzékének részévé váljon. Ebben segít, ha a szófajokrendszerét teljessé egészítjük, azt vizsgáljuk például, miként változik meg az ige; az ige tárgyas éstárgyatlan ragozásának árnyalatbeli különbségeit érzékeltetjük, vagy azt, a szófajok hogyanalakulnak át mondatbeli szerepükben (melléknév-jelző, ragozott főnév-határozó stb.). Ezért isfoglalkoznak a 6. osztályban a gyerekek a tárgyas és tárgyatlan igékkel és az igenevekkel.Hivatkozva az igemódokra, remek lehetőség kínálkozik a közvetlen erkölcsi tanításra aszükségesség, lehetőség, kötelesség és törvényesség, képesség, óhaj és kívánság kapcsán.A 6. osztályban folytatódik a mondatelemzés tanítása, az alany, az állítmány, a tárgy, a határozók ésa jelzők fogalmának és mondatbeli szerepének megismertetésével.A magyar történelem tanítása kapcsán (honfoglalás) meg lehet beszélni a magyar nyelv szókincsét.Lehet keresni olyan szavakat, melyek az ősi alapnyelvi készletbe tartoznak, lehet beszélni ajövevényszavak eredetéről (török, szláv, latin, német jövevényszavak) esetleg lehet beszélni agyerekekkel arról, hogy mi is az a nyelvcsalád, s hogyan alakult ki belőle a mi nyelvünk.Ebben az évben folytatódik az esszéírás gyakorlásában 5. osztályban megkezdett munka. Többhangsúlyt fektetnek a kísérletek pontos leírására, a történelmi események gazdag, képszerű ésdrámai elbeszélésére. A gyerekek a természet tanulmányozásával és földrajzzal kapcsolatbanleírásokat is készítenek és természetesen továbbra is gyakorolják a helyesírást.

ELŐZETES TUDÁSA gyerekek már ismernek irodalomelméleti fogalmakat, jártasak a szövegértésben, vázlatok

110 / 279

készítésében, a lényeg kiemelésében. Olvasónaplóikban össze tudják foglalni az olvasottakat,jellemezni tuják a szereplőket. Szövegalkotásban néhány műfajban már kipróbálták fogalmazásbelitudásukat, felismerik a legfontosabb műfajokat is. Megismerkedtek a szófajok rendszerével, azegyszerű mondat részeivel, és a mondatelemzéssel is. Szókincsük bővebbé vált, képesekválasztékosan kifejezni magukat. A memoriterek tanulásában gyakorlatuk van. Képesek az önállómunkára.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKÉrthető, jól artikulált beszéd. Szó szerinti olvasás. Folyékony, olvasható, a saját jegyeket hordozóírást tükröző íráskép kialakítása. Kreatív szövegek alkotása különböző műfajokban. A nyelviegységek közötti egyszerűbb, rendszerszerű összefüggések felismerése. Saját véleménymegfogalmazása és megvédése, mások véleményének meghallgatása, megértése. Az aktív szókincsgazdagítása. Alapvető nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása. Önállókiselőadás készítése.Ismerkedés helyesírási kézikönyvek használatával. A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése.Az irodalmi művek értelmezése.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK-Arany János költészete, néhány versének megtanulása-Arany János: Toldi -a mű feldolgozása-a mondanivaló tömöríteni tudása-a költői nyelv és a próza nyelve és eszközei közötti különbségek-az irodalmi mű szerkezeti sajátosságai-alapvető retorika, rövid beszámolók-a szófajok rendszerének teljessé egészítése: az igenevek-az igemódok-a jelzők és határozók mondatban betöltött szerepe-mondatelemzés és ágrajz készítése-a magyar nyelv szókincse, az ősi alapnyelvi szavak, a jövevényszavak eredete (török, latin, németjövevényszavak)-a nyelvcsaládok-természeti jelenségek pontos leírása-a történelmi események gazdag képszerű és drámai elbeszélése-a Toldi első két énekének, vagy más részleteinek dramatizálása-osztálydarab a történelmi tanulmányokhoz kapcsolódva, vagy zenés színdarab részlet előadása (pl.Mozart: Varázsfuvola)

AJÁNLOTT SZÉPIRODALOMMóra Ferenc: Aranykoporsó; Hegedűs Géza: Az egyetlen út; Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember,Isten rabjai; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Kodolányi János: Julianus barát; Fazekas Mihály:Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Cervantes: Don Quijote

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKAz anyanyelvi nevelés minden tantárgyhoz kapcsolódik. Ebben a tanévben kiemelten a honfoglalásttárgyaló történelem epochához a nyelvtörténet szempontjából.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKlovagi értékek, költői kifejező eszközök, leíró képek, párbeszéd, drámai fordulat, nyelvtörténet,szókincsbővülés, határozók, jelzők, igenevek, igemódok, mondatelemzés, mondatrészek, ágrajz

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI

111 / 279

A gyerekek képesek mondanivalójuk tömörítésére.Különbséget tudnak tenni a költői nyelv és a próza nyelvének eszközei között.Felismerik az irodalmi mű szerkezetét alkotó elemek (epizód, párbeszéd stb.) sajátosságait.Rövid beszámolókat tartanak meghatározott szövegek alapján való felkészülés alapján. Amemoritereket szöveghűen tudják előadni, a hallgatóság figyelmének felkeltésével ésfenntartásával.Különféle műfajban és stílusban képesek a szövegalkotásra: tudományos kísérlet leírása, napló,meghatározott hangulat bemutatása, élménybeszámoló, rövid vers.Szövegeiket tudatosan szerkesztik (bevezetés, tárgyalás, befejezés).Önálló munkához referenciakönyveket használnak.Használni tudják a nagyszótárt és az etimológiai szótárt.Rendszeresen olvasnak egyénileg választott házi olvasmányokat.A különböző stílusú könyvek tartalmát írásban is szabatosan tudják összefoglalni.Felismerik és szóban és írásban is meg tudják fogalmazni a hétköznapi helyzetektörvényszerűségeit.

7. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA hetedik osztályban, az év karakterének megfelelően nagy reneszánsz történetekkel ismerkednekmeg a gyerekek. A reneszánsz embereszmény áll előttük. Azt kutatjuk, arra keresünk választ, miértalakul ki egy új irodalom. Szóba kerülhet Shakespeare életének és műveinek tükrében a színházbelső világának taglalása, amely már előkészítheti a jövő évi színdarabot is. Egy epocha keretébenfoglalkozhatunk a nyelvtani összefüggések taglalásával vagy akár a reneszánsz irodalomstíluseszközeivel, műfaji (szonett, óda, himnusz, dal, elégia) karakterizálásával. A diákok kedvencversei megjelenhetnek az órákon, bátoríthatjuk őket ezek bemutatására. Olyan szövegeket érdemesválasztani, amelyek a diákoknak más népekhez és kultúrákhoz való kapcsolatát elmélyítik. Atörténelemtanítás témakörei adják a szövegválasztáshoz az anyagot a főoktatásban, ezek elsősorbana nagy földrajzi felfedezésekhez, a feltalálók életéhez és a reneszánszhoz kapcsolódnak. Agyermekeket ezeken a szövegeken, olvasmányokon keresztül arra ösztönözzük, hogy önállóan isolvassanak és kutassanak olyan területeken, amelyek az órai munkából merítve megérintették őket.Önálló munkáik eredményeit különböző módon ismertethetik: tanulmányt készíthetnek belőle,kiselőadást tarthatnak, írásban vagy szóban könyvismertetéseket végezhetnek.Alternatívaként ebben az évben megismerkedhetnek a diákok a ballada műfajával is. Ezekben azirodalmi művekben a bűn és bűnhődés, igazság és hamisság, elhallgatás és szókimondás fogalmai –melyek a kamaszokat ebben az életkorban foglalkoztatják – a műfaj jellegéből adódóan tömören,drámaian jelennek meg. A népballadák mellett a középpontban Arany János balladái állnak. A leírónyelvtan keretében eljutnak az összetett mondatok elemzéséig. A gyerekeknek érezniük kell aminőségi különbséget az alárendelés és mellérendelés között.A nyelv vizsgálatának másik előnye, hogy alkalmat ad a metaforák és költői képek világánakfelfedezésére. A költészet különböző módjainak feltárása is izgalmas terület a fiatalok számára. Ittnem az irodalmi művek esztétikai elemzéséről van szó, hanem a nyelvek, mint jelenségnek amegtapasztalásáról. Az önálló fogalmazások, tanulmányok, esszék írása tovább folytatódik ebben azosztályban. A reneszánsz világa, felfedezők és feltalálók élete, távoli országok földrajzisajátosságai, a csillagok világa számos önálló munkára buzdító témával szolgál. A diákoknak azonkell dolgozniuk, hogy miként figyeljenek meg természeti vagy kultúrtörténeti jelenségeket, hogymit érdemes ezekkel kapcsolatban elmondani, úgy, mondandójuk közvetlenül a tényekrevonatkozzanak. Írásban és szóban egyaránt pontos leírásokat kell adniuk folyamatokról,jelenségekről, eseményekről és más megfigyelésekről.

ELŐZETES TUDÁS

112 / 279

A gyerekek az előző évben behatóan tanulmányozták a nyelvi rendszert és az egyszerű mondatelemzését és ábrázolását is megtanulták. Foglalkoztak retorikával és vitáztak egymással. A magyarnyelv történetével ismerkedtek. Feldolgozták Arany János életútját, néhány versét és balladáit. Aszövegalkotás alapjain tovább építkeztek kreatív szövegek írásával. Olvasmányaikat egyre jobbanértik, tömöríteni tudják, egymásnak ajánlani.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKEmpatikus együttműködés a beszélgető társakkal. Saját vélemény megfogalmazása adott témákban,adott szempontok szerint. Az aktív és passzív szókincs bővítése önálló munkával. Rövidebb, a mainyelvhasználattól eltérő szövegek megértése (útleírások, útinaplók) Az önálló jegyzetelés alapjainakelsajátítása. A helyesírási szabályok alkalmazása. Kiselőadások tartása, anyaggyűjtés,könyvtárhasználattal. Összefoglalás készítése megadott szempont alapján. A nyelvi egységekszerkezeti, jelentéstani megfigyelése. Az empátia fejlesztése dramatikus formák, játékok során.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK-Arany János balladái-modern költészet-reneszánsz költészet és drámarészletek-a reneszánsz irodalom stíluseszközei (szonett, epigramma, óda, himnusz, dal, elégia)-Shakespeare élete és művei-a színház belső világa-életrajzok ismertetése és beszámolók a felfedezések korából-a stílus és nyelvi kifejezőeszközei szóban és írásban-a költői képek és alakzatok-mondatszerkezet-mondatfajták-az összetett mondat, alárendelés és mellérendelés-a központozás helyes alkalmazása-a témához megfelelő műfaj és stílus kiválasztása-a történelmi vagy társadalmi kérdések ellentétes irányokból való megközelítése-írásban és szóban egyaránt pontos leírások készítése folyamatokról, eseményekről és másmegfigyelésekről-reneszánsz színdarab jeleneteinek, vagy részletének előadása-a főoktatás témájához kapcsolódó színdarab előadása.

Ajánlott szépirodalomMarco Polo életrajza, Bodo Kühn: Guttenberg mester élete; Barabás Tibor: Mágiák Firenzében;Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor élete; Leonardo da Vinci írásai; Erdődi Sándor: Így éltMagellán; Sasoknál magasabban, Így élt Husz János, Rónaszegi Miklós: Hínáros tenger; KarliczkyMargit: Janus Pannonius; Eve Curie: Madame Curie; Hegedűs Géza: Megkondulnak a harangok, Amenekülő herceg, Csingiz Ajtmatov: A fehér hajó; Gerarld Durrell: Madarak, állatok és rokonok;Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője, A két koldusdiák, Jókai Mór: Az utolsó budai pasa,Törökvilág Magyarországon, Lamb: Shakespeare-mesék, Irwing Stone: Michelangelo, MajtényiZoltán: Az utolsó ítélet, Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Aszlányi Károly: Kalandos vakáció,Tarkovszkij: Az én nagy barátom, Mark Twain: Tom Sawyer

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKAz anyanyelvi nevelés minden tantárgyhoz kapcsolódik. Ebben az évben a nagy földrajzifelfedezéseket feldolgozó epocha a legfontosabb kapcsolódási pont.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAK

113 / 279

reneszánsz világkép, himnusz, szonett, óda, dal, elégia, epigramma, ballada; költői képek: metafora,megszemélyesítés, alárendelő és mellérendelő összetett mondat, stílus

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIAdott témában különböző nézőpontokat és véleményeket tudnak védeni és cáfolni.Rövid beszédet tudnak tartani meghatározott témában.Saját jegyzeteik alapján be tudnak számolni az olvasott szövegekről, saját szavaikkal, szabadon.Az olvasott vers és próza befogadói élményét árnyaltan tudják megfogalmazni, egyéni színezettel.Olvasható, jó tempójú egyéni írásmóddal bírnak. Előadás utáni beszélgetést követően önállóantudnak összefoglaló jegyzeteket készíteni.Olvasott szövegekből jegyzeteket tudnak készíteni.A gyerekek felismerik az alárendelt és mellérendelt mondatok fajtáit.Ismerik a költői stílus sajátosságait.Össze tudják hasonlítani a magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani rendszerénekbizonyos elemeit.Az egyszerű mondat részeit gyakorlottan tudják ábrázolni.

8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLElsősorban az életrajzok, a történelmi eseményekről és a modern történelemről szóló regényektartoznak ennek az évnek a legfontosabb olvasmányai közé.A XIX. század magas minőségű irodalmából érdemes meríteni: világirodalomban avilágtörténelemhez kapcsolódva Dickens regényeiből; vagy akár nem elbeszélői jellegű munkákból,mint Jefferson Függetlenségi Nyilatkozatának nyitó sorai, Martin Luther King beszédei, Voltaire,Rousseau, Diderot felvilágosult gondolatai. A magyar történelemhez kapcsolódva Kossuth Lajos ésSzéchenyi István beszédeiből ismerjenek meg részleteket, Kölcsey Parainesisének részleteit, aHimnuszt, Vörösmarty Szózatát. Ösztönözzük a gyerekeket arra, hogy fedezzék fel sajátérdeklődési körüket, ez egy egész éves munkájuk lehet, amelyet egy írásbeli dolgozatelkészítésével, egy szóbeli előadás megtartásával és egy hozzá kapcsolódó művészi munkávalzárnak le. Az irodalomepocha kiemelkedő témája lehet a romantika, a romantikus látásmód, melymintegy ellenpólusává válik a forradalmakban megfáradt európai polgárosodásnak. Választhatjukpéldául Vörösmarty életrajzát, költészetét, középpontba állítva a Csongor és Tünde című művét,Maeterlinck Kék madár című mesejátékát. Választhatunk azonban a XX. század irodalmábóléletrajzokat és műveket: pl. Kosztolányi Dezső vagy József Attila életrajzát. A 8. osztály előszörismerkedik meg egy jelentősebb drámai művel. Természetesen osztályként már adtak előszíndarabokat az osztálytanítói évek során. Körültekintően kell a munkát előkészíteni, ha a cél egyteljes színházi alkotás. Ebben a korban még mindig lehetséges, hogy az osztálytanító maga írja megvagy adaptál egy színdarabot az osztály szükségleteire és képességeire szabott részekkel éstémákkal. Ami a szereposztást illeti, még mindig előnyös, ha a szerep pozitív kihívást jelent adiákok képességeinek fejlesztéséhez.Nyolcadik osztályban összefoglalják az eddig tanult nyelvtani ismereteket, és a tanárnak törekedniekell arra, hogy a gyerekek előtt egységében jelenjen meg a magyar nyelv rendszere, akülönbözőnyelvi szintek (hangok, szavak, szófajok, mondatok). Új módszer a tanításban a szöveg felőlimegközelítés: mind írott formában, mind az élőbeszédben. Egy-egy mondat megismerése egyszerretöbb nyelvi szinten történhet, sőt egy-egy szépirodalmi idézet esetében a hangtani, szófajtani,mondattani megközelítés mellé hozzátehetik a stilisztikai ismérveket is.

ELŐZETES TUDÁSNyolcadik osztályban összefoglaljuk mindazt, amit már tanultak a gyerekek a leíró magyarnyelvtanból, kommunikáció témájából, szövegértésből és szövegalkotásból.

114 / 279

Irodalomból is a meglévő elméleti és gyakorlati képességekre építünk. A gyerekek adott témábankülönböző nézőpontokat és véleményeket tudnak védeni és cáfolni.Rövid beszédet tudnak tartani meghatározott témában. Saját jegyzeteik alapján be tudnak számolniaz olvasott szövegekről, saját szavaikkal, szabadon. Az olvasott vers és próza befogadói élményétárnyaltan tudják megfogalmazni, egyéni színezettel.Olvasható, jó tempójú egyéni írásmóddal rendelkeznek. Előadás utáni beszélgetést követőenönállóan tudnak összefoglaló jegyzeteket készíteni. Olvasott szövegekből jegyzeteket tudnakkészíteni. A gyerekek felismerik az alárendelt és mellérendelt mondatok fajtáit. Ismerik a költőistílus sajátosságait. Össze tudják hasonlítani a magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtanirendszerének bizonyos elemeit.Az egyszerű mondat részeit gyakorlottan tudják ábrázolni.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKÉrvelési technikák elmélyítése. Kommunikációs technikák alkalmazása a helyzetnek megfelelőmódon. Szókincsfejlesztés. Nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi és egyéb szövegek önállófeldolgozása. A tanult nyelvtani, helyesírási ismeretek normakövető alkalmazása. Különbözővélemények összevetése. A memória fejlesztése. A nyelvi egységek szövegbeli szerepénekmegfigyelése. A különféle irodalmi műfajok felismerése és megkülönböztetése. Kreatív történet éselbeszélési és történet átírási gyakorlatok. Szituációk és instrukciók értelmezése. Az önállóműbefogadás teljesebb és minél gyakoribb élménye.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK-versek, idézetek a modern történelemhez kapcsolódva: Kossuth Lajos és Széchenyi Istvánbeszédeinek részletei, a Himnusz, Vörösmarty Szózata-erős életrajzi és érzelmi töltésű költemények (pl. Juhász Gyula: Párizsi elégia; József Attila: ADunánál, Levegőt, Elégia; Radnóti Miklós: Nem tudhatom; Ady Endre: Föl-földobott kő)-éves munka készítése szabadon választott témából, és előadása az osztály előtt-életrajzok, történelmi események és a modern történelemről szóló regények -a XIX. századvilágirodalmából: Dickens regényei, Martin Luther King beszédei, Voltaire, Rousseau, Diderotfelvilágosult gondolatai-a magyar irodalomból az irodalomepocha témája lehet a romantika, a romantikus látásmód: példáulVörösmarty életrajza, költészete, a Csongor és Tünde, Maeterlinck Kék madár című mesejátéka-életrajzok és művek a XX. század irodalmából (pl. Kosztolányi Dezső vagy József Attila életrajza)-a tanult nyelvtani ismeretek összefoglalása és gyakorlása-a nyelv egységes, egész rendszerének vizsgálata a különböző nyelvi szinteken (hangok, szavak,szófajok, mondatok)-a szöveg tanulmányozása mind írott formában, mind az élőbeszédben-egy-egy mondat megismerése egyszerre több nyelvi szinten, sőt egy-egy szépirodalmi idézetesetében a hangtani, szófajtani, mondattani megközelítés mellett stilisztikai ismérvek keresése is-egy teljes színházi előadás létrehozása: választható reneszánsz, klasszicista vagy akár romantikusdarab is.

Ajánlott szépirodalomJókai Mór: A kőszívű ember fiai, És mégis mozog a föld, Fekete gyémántok, Egy magyar nábob;Mikszáth Kálmán: A gavallérok; Dumas: Három testőr, Monte-Christo grófja; Jules Verne regényei;Dickens: Twist Oliver, Karácsonyi ének; Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója; KertészErzsébet: Harriet regénye; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, Pipacsok a tengeren; életrajziregények

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKAz anyanyelvi nevelés minden tantárgyhoz kapcsolódik. Ebben az évben az év végi

115 / 279

drámafeldolgozáshoz kapcsolódik leginkább a tantárgy.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKmodern líra, életrajz, útkeresés, szöveg felőli megközelítés, szintézis

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIÖnálló előadást tartanak – egyéni kutatás és forrásfeldolgozás után – szabadon választotttémakörben.Tájékozódni tudnak alapvető tömegkommunikációs műfajokban.A gyerekek szerepelnek egy teljes színdarabban.Fogalmazást tudnak írni egy, az órán megbeszélt témáról a fő pontok összefoglalásával vagy egybizonyos szempont kiemelésével.A gyerekek jártasakká válnak a különféle érvelő műfajokban: ismertetés, magyarázat, tudósítás.Ismerik a fő költői képek és alakzatok jelentését és használatát: hasonlat, metafora,megszemélyesítés, párhuzam, ellentét, ismétlés, fokozás.Elemezni tudják az összetett mondatokat és szavakat.A szavakat tagolni tudják szóelemekre.Tudatosan használják a szókincs különböző rétegeit (köznyelv, szaknyelv, irodalmi nyelv).Biztos helyesírással rendelkeznek a közkeletű idegen szavak és tulajdonnevek írásában.

19.2. Számtan és matematika

Bevezetés 1-4. évfolyamA matematikában is, mint minden más tárgyban, a gyerekek természetét figyelembe kell venni. Amatematikatanítás három szakaszra tagolódik a Waldorf-iskolában. Az első három osztályt felölelőelső szakaszban a számtant a gyermekek életfunkcióival közvetlenül kapcsolódó tevékenységiterületről hívjuk elő, itt a ritmusra és művészi képzelőerőre építünk, a számokkal végzett munkátritmikus mozgással is segítjük, legyen az futás, tapsolás vagy ugrás. A kisgyermek a 9. életévtájékáig a világot egységben látja. A számolástanításban kezdetben az egészből indulunk ki, és azegésztől haladunk a részek felé. A harmadik osztály végén a gyerekek biztonsággal mozognak atermészetes számok világában. Mikor 10 éves korban az egységes világ töredezni kezd, eljön azideje, hogy a törtekkel foglalkozzunk. A gyerekek egyre tudatosabban élnek a világban, így aszámtanfeladatoknak is közelebb kell kerülniük a mindennapi élethez, valódi, praktikus, gyakorlatipéldákkal kell foglalkoznunk. Így a 4-8. osztályt felölelő második szakaszban a fő hangsúly teljesmértékben áttolódik a gyakorlatra. A 9. osztállyal kezdődő harmadik szakaszba való átmenetre aracionális szempontok belépése jellemző.

1. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAz akaratlagos tevékenység dinamikájának bensővé kell válnia a megszámlálhatóságmegtapasztalása által. A képszerű ábrázolásban megnyilvánuló számminőség kell hogy motiválja agyermekek tevékenységét. Fontos szempont a test-orientált értelem iskolázása a mozgásitapasztalatok, a mozgáslehetőségek (nagy és finom motorikus mozgások) kihasználása, valamint akoordinációs gyakorlatok által. Emellett lényeges elem a számolástanulás első időszakában a képekalkalmazása. Eleinte fontosnak látszik a tulajdonképpeni számolás lehető legkonkrétabb,legszemléletesebb megközelítése, valamint „az egésztől a részek felé” vezérmotívum szem előtttartása. Ez azt jelenti, hogy ki kell alakítani az analitikus és a szintetikus gondolkodás helyeskapcsolatát. A számolás tanításában kezdetben analitikusan kell eljárni. Az 1-ből, mint egységbőlkiindulva kvalitatív módon mutatjuk meg a többi számot 1-től 10-ig. A számok írása a

116 / 279

szemléletesebb római számokkal kezdődik, amelyek az arab számoknál kevésbé absztraktak. Eztköveti az arab számok használata. A számfogalom kialakítását történetekkel segítjük, hogy agyerekek érzelmi kapcsolatot tudjanak kialakítani a számokkal, így ne csupán egy absztraktszimbólum-rendszert lássanak a számokban. A számok bevezetését követi a négy alapműveletbevezetése. Az első években a fejszámolás képességének kialakítása kap nagyobb hangsúlyt és csakbemutató jelleggel ismerik meg a négy alapműveletet leíró matematikai jelrendszert. Tehát aszóbeliség kap nagyobb hangsúlyt a feladatok elvégzésénél. A matematikai műveleteket kezdetbenanalitikus módon -az egészből, az eredményből kiindulva -részekre bontással vezetjük be. Ezzel amódszerrel a gyerekek a matematika válaszok lehetőségének sokszínűségét is megtapasztalhatják. Anégy alapművelet egyszerre kerül bevezetése. A számsorok ritmikus, mozgásos tanulása iselkezdődik. A feladatokat általában közösen vagy kisebb-nagyobb csoportban oldják meg, az egyénifeladatmegoldások még ritkán jelennek meg.

ELŐZETES TUDÁSA gyerekek számlálási képessége, eddigi számélményeik.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKElsődlegesen a számfogalom kialakítása a tanulókban. Számjegyek írásának elsajátítása. A négyalapművelet segítségével a fejszámolás képességének fejlesztése.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK Számlálás és egyszerű fejszámolás 1-től 100-ig tartó számkörben. A számjegyek elsajátítása,kiindulva római/székely számjegyekből, amelyet az arab számjegyek bevezetése követ. Négyalapművelet bevezetése és alkalmazása a természetese számok körében 1-20-ig terjedő számkörben.Fejszámolás gyakorlása a megadott számkörben. Az alapműveletekhez kapcsolódó alapvetőmatematikai műveleti jelek megismerése. Számsoros mozgásos bevezetése.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA számlálás az egész életünket átszövi. Minden első osztályban tanított tantárgy lehetőséget biztosíta számlálásra, a négy alapművelet gyakorlására.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKSzámlálás. Minőségi számfogalom. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA tanulók eligazodnak az 1-től 100-ig tartó számkörben. A számjegyeket ebben a tartománybanfelismerik. Fejben képesek egyszerű fejszámolásokat elvégezni a 100-as számkörben. Biztonsággalszámolnak fejben és írásban a 1-20-ig terjedő számkörben.

2. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA második osztályban folytatódik az első osztály tanulási folyamata. A feladatok még mindigszóban hangoznak el, és fejszámolás segítségével oldják meg a tanulók. A mozgásgyakorlatoktovábbkísérik a számolástanulást. Tapssal, lépéssel és egyéb ügyességet fejlesztő gyakorlatokkal:ujjgyakorlatokkal, fonaljáték segítségével fejlesztjük a koncentrációs és memória képességet és afinom motorikus készséget. Az írásos feladatok egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szóbelimegoldások mellett. Gyakoroljuk az analitikus és szintetikus formában megfogalmazott számolásifeladatok leírását. A számsorok gyakorlásával egyidejűleg bevezetésre kerül a szorzótábla. Aszorzótáblák elsajátítását segítik a számsorok grafikus megjelenítése.

117 / 279

ELŐZETES TUDÁSAz első osztályban kialakult számfogalom és a négy alapművelet ismerete.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA tanulók koncentrációs képességének fejlesztése. A számolás iránti érdeklődés fenntartása. Atermészetes számok fogalmának bővítése. A négy alapművelet számkörének bővítése.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA számkör kibővítése. A négy alapművelet gyakorlása 100-as számkörben. Fejszámolás gyakorlása.A négy alapművelet gyakorlása (a feladatmegoldás alapja még mindig a fejszámolás). Többkülönböző számtani műveletet tartalmazó feladatok bevezetése és leírása. Egyszerű szövegesfeladatok megoldása. Az oszthatóság szabályszerűségeinek vizsgálata a páros és páratlan számokmegismerésével. Számsorok rendszeres gyakorlása, ismerete. A szorzótáblák bevezetése 1-től 10-ig.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKIdegen nyelveken folytatódhat a számlálás és számolás. A formarajz szimmetria-formáiban ismegjelenik a számolás, de a második osztály más tevékenységeiben is megvan a lehetőség amatematikai feladatok gyakorlására.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKSzámtani sorok vizsgálata, páros és páratlan számok, alapműveletek.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA tanulók képesek 100-as számkörben biztonsággal a négy alapműveletet elvégezni fejben és leírtformában. Ismerik a több műveletet tartalmazó feladatokat. Ismerik a páros és a páratlan számokat.Emlékezetből tudják a számsorokat és a szorzótábla egyszerűbb sorait.

3. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAmíg a korábbi évfolyamokon a számlálást és számolási feladatokat konkrét feladatokhoz kötöttük,addig a harmadik osztályban a számfogalmat a különböző mérésekkel és a mértékegységekbevezetésével általánosítjuk. A méréseket kezdetben alkalmilag választott, később szabványegységekkel végezzük. A mérés-korszakban a gyerekek által a mindennapokban használt és„belakott” tereket vizsgáljuk. A mérés eszköze, a mérték az emberhez kötődik, ezzel szembesülneka tanulók. A mértékegységek kialakulásának szociális szerepét és az egységes mértékegységekhasználatának fontosságát tapasztalják meg ezáltal. A mérés során a számegyenes bevezetésére issor kerül.Ebben az osztályban megismertetjük az írásbeli alapműveletekhez kapcsolódó feladatmegoldásokmódszereit, amelyek elsajátítása nagy hangsúlyt kap. Az “írásbeliség” a matematikában a helyi-ésalaki értékek megértésében nyújt segítséget. A fejszámolás továbbra is lényeges eleme amatematika-tanulásnak. Ehhez kapcsolódóan a szorzótábla egyéni, emlékezetből való ismerete atanév végéig megtörténik.

ELŐZETES TUDÁSA négy alapművelet használata fejben és írásban a százas számtartományon belül. Számsorok és aszorzótábla kezdeti ismerete.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA számfogalom általánosabb fogalommá válik. Megismerik a tér, tömeg, űrtartalom és időmeghatározását, a tanult mértékegységeket alkalmazzák. Ezzel párhuzamosan megismerkednek az

118 / 279

írásbeli számolás technikai eljárásaival. A közös feladatmegoldást egyre többször az egyéni feladatmegoldások váltják fel.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKFejszámolás fejlesztése. Többjegyű számok összeadása és kivonása fejben. Számtani műveletekszámkörének bővítése 1000 fölé. A számok helyi-és alaki értékének bevezetése. A négy írásbelialapművelet bevezetése és gyakorlása. Kétjegyű számok szorzása írásban. Osztás egyjegyűszámokkal írásban. Számok kapcsolatainak vizsgálata, osztó és többszörös fogalma.Mértékegységek ismerete, mérés választott és kialakított egységekkel. Tömeg, hosszúság,űrtartalom, idő fogalmának kialakítása.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKIdegen nyelveken való számolás, tervek készítése a házépítés korszakban, mérések a kézimunkában.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKMértékegységek. Becslés. Pontosság. Számegyenes. Írásbeli alapműveletek.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA tanulók biztonsággal számolnak az 1000 számkörben. Emlékezetből tudják a szorzótáblát.Ismerik a számok helyi-és alaki értékét. A négy alapműveletet képesek írásban is elvégezni.Ismerik a tömeg, a hosszúság, az űrtartalom és az idő mértékegységeit.

4. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA gyermekek fejlődésében a 9. életévük elérése körül lényeges változások mennek végbe. Akörnyező világ és belső világuk harmóniája „darabokra törik”. A lelkükben végbemenőváltozásokhoz igazodik a számolás és matematika tanterve, amikor is a 4. osztályban a gyermekeketbevezetjük a törtszámok világába. Arra kell törekednünk, hogy a gyerekek megtapasztalják ésmegértsék a törtek lényegét. Ezután gyakorolják a törtekkel a négy alapműveletet, valamint azegyszerűsítést, bővítés, a közös nevezőre hozást és a törtek összehasonlítását. A harmadikévfolyamban a mérés és az írásbeli alapműveletek során felmerült a maradék fogalma. A pozitívegész számok halmaza már nem elégséges, hogy ezt a problémát kezelni tudjuk. A közönségestörtek bevezetésével lehetőség nyílik a pozitív egész számok rendszeréből kilépni és új szempontszerint vizsgálni a világot. Az egész és a rész vizsgálata a gyermekben zajló változásokhoz iskapaszkodót biztosít.

ELŐZETES TUDÁSA szorzótábla ismerte, a korábbi fejszámolási gyakorlatok és a négy alapművelet alkalmazásamegfelelő alapot nyújtanak a törtek bevezetéséhez és a törtszámokkal való műveletekelsajátításához.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA megfigyelőképesség, az önálló, fegyelmezett, logikus, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.A matematikai tartalom képi, szóbeli és írásbeli kifejezőkészségének fejlesztése. A matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák, szokások bővítése, erősítése.A bővülő matematikai tartalomnak megfelelően a matematikai fogalomalkotás képességeinekfejlesztése. A szám-és műveletfogalom elmélyítése, tartalmi bővítése. A számolási rutin fejlesztése.Az önállóság növelése a feladatok értelmezésében és megoldásában.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

119 / 279

Fejszámolás gyakorlása. Számtani műveletek kiterjesztése 10 000-es számkörre. Írásbeli szorzás ésosztás többjegyű számokkal. A műveletek közötti kapcsolat vizsgálata, műveleti sorrend és zárójelhasználata.A közönséges tört fogalmának bevezetése. Azonos és különböző nevezőjű törtek összehasonlítása,átalakítása. Négy alapművelet a közönséges törtekkel.Becslés, közelítő érték megkeresése. A kerekített értékek fogalmának kialakítása. A legnagyobbközös osztó és a legkisebb közös többszörös fogalmának megértése és használata.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKKézimunka-tervkészítés (keresztszemes hímzés), zenetanulás, anyanyelvi beszédképzés (különbözőütemű dalok, versek éneklése, mondása)

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKBennfoglalás. Egyenlő részekre osztás. Közönséges tört. Áltört, vegyes tört. Számláló, nevező.Reciprok fogalma. Egyszerűsítés, bővítés. Közös nevező. Összevonás. Tört szorzása és osztásaegész számmal. Alapműveletek törtszámokkal.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIElsajátítják az írásbeli szorzás és osztás műveletét többjegyű számokkal. Ismerik a törtszámokat ésa hozzájuk kapcsolódó fogalmak jelentéseit. Elsajátítják a négy alapműveletet a közönségestörtekkel. A tanulók ismerik a közös osztó és közös többszörös fogalmát. Képesek összehasonlítania törteket.

Bevezetés 5-8. évfolyam

A 11-12. életévüket betöltött gyermekek gondolkodási-logikai képessége lehetővé teszi, hogy a mármeglévő tudásukat rendszerezni tudják. Ez a lépés, amely 7. osztálytól megjelenik az algebrában,elvezet a számolási folyamatok megfigyelésén át az általános érvényű összefüggésekfelismeréséhez. Ha a diákok gyakorlatot és biztonságot szereznek a matematikai törvényekmegismerése és a műveletek végzése során, magabiztossá válnak a matematikaifeladatmegoldásokban. Ebben az életkorban felébreszthetjük a diákokban a világ iránti érdeklődést,ha a gondolkodást praktikus életszükségletekre, követelményekre irányítjuk. A számolás agondolkodás területén végzett aktív akaratnevelés. A geometria a legalapvetőbb fogalmakmegismerésén át elvezet a világban lévő törvényszerűségek felismeréséhez. Ez a folyamat sokkalkönnyebben sikerül, ha a diákok megismerik a geometriai törvényszerűségek mellett a szerkesztettformák szépségét is. Amit csodálkozással tapasztalnak meg az 5. osztályos szabadkézigeometriában, azt gondolati úton tanulmányozzák a 6-7. és a 8. osztályokban. A diákoknak meg kellismerniük a matematika tanulásához szükséges nyelvi-logikai szerkezeteket , a köznyelvi és amatematikai nyelv különbözőségét és a szaknyelv szoros kötődését a tantárgyhoz.

5. évfolyamTEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA négy alapművelet összekapcsolása, műveletek sorrendje. Számelméleti alapok. Műveletekközönséges törtekkel. A tizedes törtek bevezetése. Műveletek tizedes törtekkel. Szabadkézigeometria.

ELŐZETES TUDÁSA négy alapművelet az egész számok körében (írásban és fejben). A tört fogalma, műveletekközönséges törtekkel.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOK

120 / 279

A 4. osztályban bevezetett törtszámítást gyakorolják. Az egyszerűsítést, bővítést a nevezőkprímtényezőkre bontásával végzik. Ezt követik a tizedes törtek, mint a tört számok használata amindennapokban. A maradékos osztás bevezetése után a diákok az 5. osztályban fedezhetik fel atizedes törtekkel való számolás praktikusságát. Kifejlesztjük a gyermekekben azt a képességet,hogy az egész és törtszámokkal, valamint a tizedes törtekkel biztosan számoljanak. Az 5. osztályosszabadkézi geometriát a kör és az egyenes kettősségével kezdjük. Ahhoz, hogy a diákok számára eza két mértani alakzat a lehető legintenzívebb élménnyé váljon, ajánlatos először körző és vonalzónélkül, szabad kézzel rajzolni. A történelem órákon mesélt ó-egyiptomi történetekkelösszefüggésben lehet tárgyalni Pitagorasz zsinórját (a derékszög kifeszítéséhez) és így a diákokelőször találkozhatnak Pitagorasz nevével.KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA fejszámolás állandó gyakorlása.A négy alapművelet összekapcsolása, műveletek sorrendje.Prím-és összetett számok.Két szám közös osztói, közös többszörösei, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörösmeghatározása (a nevezők prímtényezőkre bontása).Számolás törtekkel.Törtek ábrázolása számegyenesen.A tizedes törtek bevezetése.A helyi érték táblázat ritmikusan, mozgásszerűen és minőségileg bevezetve.A tizedes tört és a helyi érték kapcsolata.Számolás tizedes törtekkel, a tört számítás begyakorlása.Kerekítés.Mértékegységek, mint tizedes törtek.A szabadkézi geometria elvezet a mértani alakzatokhoz.Kör, négyzet, háromszög ( egyenlő oldalú-, egyenlő szárú-, derékszögű háromszög).Színezéssel és fantáziával különféle minták érhetők el. A gyermekek kiszínezik ezeket a virágszerűformákat és ezáltal új geometriai formákat fedeznek fel.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKNövénytan epocha ( virágszerű geometriai formák, szimmetriák vizsgálata).Történelem epocha (egyiptomi törzs törtek, Pitagorasz zsinór).

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKPrím-és összetett szám fogalma. Közös osztó, közös többszörös fogalma, legnagyobb közös osztó,legkisebb közös többszörös fogalma. Tizedes tört.Kör, négyzet, háromszög szemléletes fogalma.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIAz írásbeli szorzást, osztást a többjegyű természetes számokkal megbízhatóan végzik. A gyermekekismerik a prím-és összetett számokat, a prímtényezős felbontást, a legnagyobb közös osztó és alegkisebb közös többszörös meghatározását. Ismerik a számok tizedestört alakját. Képesekösszehasonlítani a tizedes törteket. A négy alapműveletet tizedes törtekkel képesek elvégezni.Felismerik a szabadkézi geometria során megismert alapvető síkbeli geometriai alakzatokat.

6. évfolyamTEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA tanulók megismerkednek a racionális számokkal és a négy alapműveletet is ebben a számkörbenvégzik. A százalékszámítást elsajátítják és alkalmazzák feladatokban. Az euklidészi szerkesztéselemeinek segítségével szabályos sokszögeket, háromszögeket szerkesztenek. Megismerik aháromszögek és négyszögek fajtáit és tulajdonságait.

121 / 279

ELŐZETES TUDÁSKözönséges és tizedes törtekkel végzett műveletek ismerete.A geometria elemeinek és alakzatainak tapasztalati úton szerzett ismerete.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA tanulók megismerkednek a százalékszámítással, mint a matematika gyakorlati alkalmazásával.Körzővel és vonalzóval pontos szerkesztések végeznek, képesek a szerkesztés menetének leírására.A geometriai törvényszerűségeket és összefüggéseket felismerik, bizonyítják a háromszögekegyszerű tételeit.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKÖsszetett aritmetikai feladatok végzése a nem negatív racionális számok körében.Egyenes és fordított arányosság. Arányos osztás.Százalékszámítás, az alap, a százalékláb és a százalékérték kiszámítása arányos következtetéssel. Aszázalékszámítás alkalmazása a kereskedelmi számításokban: kamat-, árengedmény-, átváltás-,nyereség-és veszteség-, áfa-számítás valamint a képletek használatának általános bevezetése azegyszerű kamatszámítás segítségével.A negatív egész számok bevezetése. A négy alapművelet a negatív számokkal.Szabályos sokszögek szerkesztése a kör egyenlő részekre történő osztásával.Háromszögek szerkesztésének alapesetei speciális ( egyenlő szárú, egyenlő oldalú, derékszögű) ésáltalános háromszögre.A háromszögek belső szögeinek összege.A szögek fajtái, nevezetes szögpárok és tulajdonságaik.Négyszögek fajtái és elemi tulajdonságaik.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKKertművelés, földrajz ( tájékozódás a valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján,arányos becslés)

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKAz egyenes és fordított arányosság definíciója. A százalék, alap , százalékláb, százalékértékfogalma. Számok ellentettje, abszolút értéke. Hegyesszög, tompaszög, homorú szög, egyenesszögés a teljesszög fogalma. Egyállású-, váltó-, mellékszögek. Háromszögek egybevágósága. Anégyszögek fajtái (négyzet, téglalap, paralelogramma, rombusz, trapéz, deltoid)

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA diákok készségszinten végzik a műveleteket a nem negatív racionális számok körében. Azegyenes és fordított arányosságot felismerik és alkalmazzák egyszerű, konkrét feladatokban.Ismerik a százalékszámítás fogalmait (alap, százalékérték, százalékláb), és ezek kiszámításánakmódját. Képesek körzővel és vonalzóval pontos szerkesztések elvégzésére. Szerkesztésifeladatokban önállóan tudják alkalmazni a szakasz-és szögfelezést, szögmásolást, képesek adottegyenessel párhuzamos és adott egyenesre merőleges egyenesek szerkesztésére. Ismerik aháromszögek és négyszögek fajtáit és tulajdonságait. A nevezetes szögpárokat, a háromszögek és anégyszögek belső szögeinek összegét alkalmazzák egyszerű feladatokban.

7. évfolyamTEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLBevezetés az algebrába. Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása. Pozitív egész kitevőjűhatványozás az egész számok körében. Egybevágósági transzformációk. Kerület-és területszámítás.

122 / 279

ELŐZETES TUDÁSA négy alapművelet végzése a racionális számok körében.Térelemek, síkbeli alakzatok ismerete.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz algebra bevezetésével a műveletfogalmat mélyítjük el és terjesztjük ki. Az egyenletekmegoldása során a mérlegelv tudatos alkalmazására törekszünk, az eredmény ellenőrzése során adiákok megtanulják saját gondolkodásuk kontrollját és fejlődik az önellenőrző képességük. Ageometriában a tanulók rendszerező képességét és a helyes kommunikációs képességet fejlesztjük.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA négy alapművelet végzése racionális számokkal több zárójeles feladatokban, a műveletektulajdonságainak alkalmazásával.A végtelen szakaszos tizedes törtek vizsgálata, a maradékos osztástétel.A pozitív egész kitevőjű hatványozás fogalma és műveleti tulajdonságai.2, 3, 5 hatványai, négyzet-és köbszámok.Négyzetre emelés és gyökvonás teljes négyzetből.Összefüggések a szorzótáblában.Grafikus formában megadott egyszerű statisztikai adatok vizsgálata és belőlük következtetéseklevonása.Algebrai kifejezések fogalma, értéke, összevonása és szorzása.Elsőfokú egyenletek zárójelekkel, törtekkel és gyakorlati alkalmazásuk feladatok megoldásában.Arányok és aránypárok.A négyszögek fajtái és szimmetriájuk, származtatásuk.Logaritmikus spirál és archimédeszi -spirál, levélformák szerkesztése.Egybevágósági geometriai transzformációk: tengelyes-és középpontos tükrözés, pont körülielforgatás, párhuzamos eltolás fogalma, tulajdonságai.Pitagorasz-tétel, a tétel bizonyítása. és alkalmazása.Szimmetrikus alakzatok vizsgálata.A kör és egyenes kölcsönös helyzete.A kerület és terület fogalma, a háromszög és a négyszögek kerület-illetve terület képletei.Egyszerű perspektíva vázlatok.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKTörténelem (a reneszánsz), rajzolás ( perspektivikus ábrázolás), fizika (az emelőtörvényalkalmazásának matematikai alapjai).

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKVéges és végtelen szakaszos tizedes törtek fogalma. Az egész számok pozitív egész kitevőjűhatványának fogalma. Algebrai kifejezés, egynemű és különnemű algebrai kifejezés, egy-illetvetöbbtagú algebrai kifejezés fogalma. Mérlegelv. Tengelyes-és középpontos tükrözés, pont körülielforgatás, párhuzamos eltolás fogalma. Szelő és érintő. A tengelyes -, középpontos és forgásszimmetria. A kerület és a terület fogalma.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyerekek tudatosan alkalmazzák a mérlegelvet elsőfokú egyismeretlenes egyenletekmegoldásában. Képesek szöveges feladatokat egyenlettel, illetve következtetéssel megoldani.Ismerik a pozitív egész kitevőjű hatványozás fogalmát és műveleti tulajdonságait. Azegybevágósági transzformációkat (tengelyes-és középpontos tükrözés, elforgatás, párhuzamoseltolás) képesek végrehajtani. Felismerik a szimmetriákat és tulajdonságaikat alkalmazzákháromszögek és négyszögek vizsgálatában. Képesek a tanult kerület-, s terület-képletek

123 / 279

alkalmazására. Ismerik a Pitagorasz-tételt, és alkalmazzák alakzatok egyes hiányzó adatainakmeghatározására.

8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLElsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek, elsőfokú egyenlőtlenségek. Szöveges feladatokmegoldása egyenlettel, illetve egyenletrendszerrel. Négyzetgyökvonás. A háromszögek nevezetesvonalai, a kör és érintői. Térgeometria, felszín és térfogatszámítás. Bevezetés avalószínűségszámításba.ELŐZETES TUDÁSElsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása. Algebrai kifejezés fogalma, összevonása. Pozitívegész kitevőjű hatványozás az egész számok körében. Geometriai alakzatok felismerése,tulajdonságaik, kerület és terület képleteik.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA mérlegelv tudatos alkalmazása, értő, elemző olvasás, az összefüggések felismerése, modellezése.A következtetési képesség fejlesztése és az eredmények realitásának megítélése.Tájékozottság a koordináta-rendszerben. Függvényszemlélet kialakítása az algebrában és aszámolási készség fejlesztése. Tapasztalatszerzés események megfigyelésben, relatív gyakoriságmeghatározásában.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKAz algebrában a műveletek tulajdonságai (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás).Többtagú algebrai kifejezések szorzása és szorzattá alakítása.Elsőfokú, kétismeretlenes egyenletrendszerek és elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása.Szöveges feladatok megoldása egyenlettel, egyenletrendszerrel.Négyzetgyök fogalma, négyzetgyökvonás.Számrendszerek. Bináris aritmetikai ( számolás kettes alapú számrendszerben).Valószínűségi kísérletek, gyakoriság, relatív gyakoriság, az átlag kiszámítása néhány elem esetén.Descartes-féle derékszögű koordináta -rendszer, egyszerű lineáris kapcsolatok táblázata, grafikonja.Lineáris függvények.Elsőfokú egyismeretlenes egyenlet, illetve elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek grafikusmegoldása.A kör kerülete, területe.Thalész-tétel, a kör és érintői, az érintősokszög fogalma.A háromszögek nevezetes vonalai, beírt köre, körülírt köre.Hasonlósági transzformációk ( nagyítás, kicsinyítés).Platóni testek ( tetraéder, oktaéder, hexaéder, dodekaéder, ikozaéder), Euler-tétel.Testek felszíne és térfogata ( kocka, téglatest, gúla, hasáb, henger és kúp).A sokszögek kerülete és területe, a szabályos sokszögek szögei, tulajdonságai.Feladatok a Pitagorasz-tétel alkalmazásával.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKFizika (Folyadékok törvényeinek vizsgálatában, optikai számítási feladatokban)

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKMagasságvonal, középvonal, súlyvonal, szögfelező, oldalfelező merőleges. Háromszögek beírt éskörülírt köre. Gyakoriság, relatív gyakoriság, átlag. Descartes-féle derékszögű koordinátarendszer,koordináták ( abszcissza, ordináta). hasonlósági transzformáció

124 / 279

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek biztosan dolgoznak elsőfokú egyismeretlenes egyenletekkel, egyenletrendszerekkel ésalkalmazzák azokat egyszerű szöveges feladatok megoldására. Ismerik a műveletek tulajdonságait(kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás). Készség szinten tudnak pontot ábrázolni aderékszögű koordináta-rendszerben. Képesek elsőfokú függvények ábrázolására.Tudnak algebrai kifejezéseket összevonni, többtagú kifejezéseket szorozni és szorzattá alakítani.Képesek háromszögekkel és négyszögekkel kapcsolatos feladatokat elvégezni. Ismerik a Thalész ésPitagorasz-tételt és képesek háromszögek és négyszögek ismeretlen adatainak kiszámítására.Képesek a tanult kerület-, terület-, felszín-, és térfogat-számítási képletek alkalmazására egyszerű

19.3. TörténelemBevezetés

A történelemtanítás alapvető célja az, hogy segítsen megérteni a világot, amelyben élünk. Atörténelem – mint az emberiség múltjának ismerete – az emberi tudat fejlődésének folyamatáravilágít rá. A múlt tanulmányozása során felfedezzük a különböző történelmi korokat és kultúrákat,hogy azokat összehasonlíthassuk saját korunkkal. A történelem megismerése segít megérteni ésfeltárni a jelenkor összefüggéseit is. A történelem tanítása a jelenkorból, az adott helyzetből indulki. Ez nem csak azt jelenti, hogy a jelenkorra vonatkozó, történelemmel kapcsolatos témakörökkelés azok hátterével foglalkozunk, hanem azt is, hogy a kiindulási pont megválasztásában agyermekek életkorát, fejlettségét és érdeklődését is figyelembe vesszük. A történelemtantervvezérmotívuma az emberiség tudatfejlődési folyamata és az egyes gyermek tudatfejlődése közöttmeglévő párhuzam. Ez a tantervi anyag kiválasztásának szempontjait is meghatározza. A tanárpéldákon, a történelmi személyek és események képszerű megjelenítésén keresztül mutatja be atörténelmi fejlődést előidéző erők meghatározó jellemzőit. A történelmi tanulmányokhoz nemcsak amúlt, hanem a jövő is szorosan hozzátartozik. A minden egyes emberben benne rejlő lehetőségekjelentik azt a forrást, melyet a tanulás során fel kell tárnunk. A tanulók várhatóan felismerik, hogy akülönböző történelmi kultúráknak, vallásoknak, az egyes népek és nemzetek történelmiküldetésének mind megvolt a maga fontos szerepe az emberiség fejlődésében. Tisztelet ébredbennük az egymástól eltérő kultúrák, vallások, népek iránt, tisztelet és felelősségérzet a sajátkultúrájuk iránt. Felismerik, hogy az emberi faj fogalma magába foglal minden népet, és az egyesnépek kölcsönös függőségben, egymásra utalva élnek. Minden nemzedéknek megvan a magafelelőssége a történelem alakításában. Az emberi szabadság alapjainak lerakásához atörténelemtanítás úgy járulhat hozzá, ha nem szabja meg a jövő generációjának gondolkodását, nemkész ideológiákat kíván átörökíteni, hanem segíti az önálló ítéletalkotás és gondolkodás, az erkölcsiértékek és a szociális érzékenység kialakulását. A mi felelősségünk, hogy olyan képességekkialakulását segítsük, amelyek által a felnövő fiatalok lelkesen és bátran lépnek az életbe ésformálják jövőjüket.

5. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA tanulók ebben az életkorban figyelmesebbé, érdeklődőbbé válnak a világ iránt, egyre jobbanbelehelyezkednek az őket körülvevő valóságba. A gyermekeket megismertetjük az első valóságostörténelmi fogalmakkal. Az évfolyam témája alapvetően az ókor: az ősi India, Perzsia,Mezopotámia és Egyiptom kultúrája (lehetséges még: ókori Kína, Közép-és Dél-Amerikakultúrája), történetek a görög mitológiából, görög történelem Homérosz idejétől Nagy Sándorkoráig. A tanulók élményszerűen, a tanár képszerű elbeszélése alapján tapasztalják meg, mennyireeltérőek az ókori nagy kultúrkorszakok. Megfigyelhetik, hogy a földrajzi környezet és az akkoriéghajlat mennyiben befolyásolta egy adott társadalmi kultúra kialakulását. Példákon keresztül atanár bemutatja, hogyan alapozták meg a régmúlt idők a mai kultúránkat. Felébresztjük bennük azt

125 / 279

az érzést, hogy a Föld népei együtt bontják ki az emberi civilizáció virágát, melyben mindenkultúrának megvan a maga sajátossága, szerepe, ugyanakkor mindegyik hozzátartozik a történelemfolyamatához, és szorosan kapcsolódik a jelen kultúrához is. Így a gyermekek látóköre nem zárul lesaját földrajzi határaiknál, megélik az emberiség egyes kultúráinak egymással valókapcsolatát.

ELŐZETES TUDÁSElőzetes szaktárgyi ismeretek nem szükségesek. Ebben az életkorban minden egészségesgyermekben megjelennek olyan képességek, melyek lehetővé teszik a történelmi múlt jelenségeinekmegértését. Értelmi fejlődésüket az jellemzi, hogy jobban felfogják a kérdések, jelenségek reális,racionális vonatkozásait. A képi elem a gondolkodás folyamatában továbbra is fontos szerepetjátszik a gyermekek tudatában, de kezdetét veszi az a folyamat, amikor a fogalmak alkotása ésmegértése már nem annyira az egyes képek és gondolatképek alkotásán alapul, hanem azon, hogyképesek tiszta, tényszerű, érzésektől mentes fogalmakat felfogni.Azáltal, hogy növekszik az emlékezőtehetségük, kialakul az időérzékük is. Emlékezetükfejlődésével egyre inkább képesek visszatekinteni a múltba.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA tanulók megismerik az első valóságos történelmi fogalmakat és a tér-és időbeli tájékozódásalapelemeit. A tanári elbeszélés alapján megfigyelhetik a földrajzi környezet és éghajlat és egy adotttársadalmi kultúra kialakulása közötti alapvető összefüggéseket. Felismerik az ókori nagykultúrkorszakok közötti különbségeket. Példákon keresztül megfigyelik a múlt és jelenéletviszonyai közötti különbségeket és párhuzamokat. A történelmi események elbeszélése ésleírása által fejlődik a szóbeli és írásbeli kifejezőkészségük.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKJavasolt témakörök:Az ókori India:A Védák, az indiai mitológia (Upanishad és Bhagavad-gítá), a kasztrendszer kialakulása, a kasztokélete, Krisna gyermekkora, Krisna és Arjuna, a hindu vallás fejlődésének bemutatásához BuddhaéleteAz ókori Kelet világa:Az ősi perzsa kultúra (a letelepülő közösségek fejlődése, a földművelés és az állattenyésztéskezdetei, Zarathustra élete, szövegek az Avestából)Mezopotámia városi kultúrái (a Gilgames eposz, az ékírás fejlődése, zikkurátok, Hammurabitörvényei)Az ősi egyiptomi mitológia motívumai, a Nílus völgyének földrajza hogyan hatott az egyiptomiakéletről és halálról kialakult elképzeléseire, példák az egyiptomi kultúra nagy vívmányaira(piramisok, királysírok, hieroglifák, öntözőrendszerek), az állam kialakulása, a Nílus völgyénekföldrajza hogyan hatott az egyiptomiak életről és halálról kialakult elképzeléseireAz ókori görögök:Történetek az Iliászból és az OdüsszeiábólA görög poliszok felemelkedése (Athén, Spárta -különbségek)A görög-perzsa háborúk eseményei és hőseiPeriklész kora (művészetek, tudományok, hétköznapi élet)Nagy Sándor és a görög kultúra elterjedéseTovábbi lehetőségek:Közép-és Dél-Amerika ősi indián kultúráiAz ókori Kína

Fejlesztési követelmények:

126 / 279

Ismeretszerzés hallott elbeszélő szövegekbőlHíres emberek, történelmi személyiségek jellemzéseTörténelmi jelenetek eljátszása különböző szereplők nézőpontjábólA különbségek felismerése (pl. Athén-Spárta), és a változások nyomon követése (pl. letelepedés,városok kialakulása) egy-egy történelmi jelenség kapcsánEsemények, történetek elbeszélése élőszóban és írásbanTörténelmi események helyszínének megkeresése térképenEgyszerű történelmi térkép készítéseIdőmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással (pl. A görög-perzsa háborúk után,Nagy Sándor uralkodása idején), Krisztus előtt, Krisztus utánEsemények, tárgyak, személyek stb. időrendbe állításaKiegészítő anyag gyűjtése gyermekek számára készült ismeretterjesztő könyvekbőlA helyi gyermekkönyvtár használatának megismerése

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKEuritmia (kultúrkorszakok), Földrajz (tájékozódás történelmi térképeken), Dráma (történelmijelenetek eljátszása), Irodalom (mitológiai történetek, Homérosz művei, fogalmazások írása),Rajz-festés (füzet illusztrálása, a témákhoz kapcsolódó festmények készítése), Testnevelés(Waldorf-olimpia)

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKidőszámítás, kasztrendszer, földművelés, ékírás, hieroglifa, törvény, uralkodó, városállam, háború,ókor

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek kezdi megkülönböztetni a régmúltat, a múltat és a jelentA tanult történelmi eseményeket időrendbe tudja állítaniKépes megnevezni az események helyszíneit és azokat térképen megkeresniKépes társaival történelmi szituációk eljátszására, megjelenítéséreA történeti anyagot meg tudja jegyezni a tanár elbeszélése alapján, a történelmi személyiségeketröviden jellemezni tudjaA megismert történelmi fogalmakat alkalmazzaRajzot, festményt, modellt tud készíteni történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről,tárgyakrólTanult történelmi eseményekre jellemző vonásokat ki tud emelni képbenA tanultakat képes kiegészíteni a gyermekirodalomból származó információkkalTájékozódni tud a gyermekkönyvtárban

6. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA tananyag kb. 2000 évet fog át, az ókori római történelmet és a középkort egészen Kr. u. 1400-ig.Ebben az életkorban a gyermek kezdi megérteni az ok-okozati összefüggéseket, fontossá válikszámára, hogy a tanult történelmi eseményeknek, jelenségeknek milyen előzményei éskövetkezményei vannak. Egyre inkább előtérbe kerül a letisztult, tárgyilagos gondolkodás. Atanulók látóköre kiszélesedik, személyiségük egyre erősebben, karakteresebben nyilvánul meg.Különösen érzékennyé válnak az igazságosság és a jogosság kérdésében. Pontosan ismerniük kellkötelességeiket és a szabályokat. Önmaguktól és másoktól is elvárják ezek következetes betartását.Hasonló folyamatokat élhetnek meg a római történelem tanulmányozása kapcsán az emberiségfejlődésére vonatkozóan. A korai középkor tanítása során a rómaiak világához képest új lehetőségnyílik meg a béke és a keresztényi szeretet átélésével. Korunkban is erős vágyat tapasztalunk az

127 / 279

erőszakmentes világ megszületése iránt. A gyermek megérti, hogy a görög-római és a középkortörténelmének egészen a mai napig tartó hatásai vannak (pl. köztársaság, városi polgár, polgári jog,keresztes hadjáratok, arab kultúra hatásai a tudományokra, kereskedelemre).

ELŐZETES TUDÁSAz 5. osztályban megismert általános történelmi fogalmakat megérti és használja. Ebben azéletkorban a gyermek már képes arra, hogy a történelmi okság fogalmát megértse.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA tanulók világosan megkülönböztetik a jelen, múlt és régmúlt fogalmát. A megadott történelmitémákhoz kapcsolódó fogalmakat élőbeszédben is használják. Egyszerű kronológiai számításokatvégeznek. A szónoki beszédek és viták megismerése során az érvekkel alátámasztott kulturált vitatechnikáját és szabályait gyakorolják. Tanári segítséggel megértik az egyszerű írásos forrásokszövegét.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKJavasolt témakörök:Az ókori Róma:Az ókori Róma alapítása (Romulus és Remus, a királyság kora, patríciusok és plebejusok harca, arómai vallás)A Római Birodalom felemelkedése (államszervezet, a köztársaság megszilárdulása, római jog)Hadvezérek, csaták, uralkodók az ókori Rómában (pun háborúk, Scipio és Hannibál, Julius Caesarés hadserege, császárság, Augustus kora)Hétköznapi élet, műveltség az ókori Rómában (híres szónokok, Róma, az ókori nagyváros, életPannónia provinciában)A középkori Európa:A kereszténység elterjedése a Római Birodalomban (Szent Pál élete, keresztényüldözések, koraikeresztény közösségek, a keresztény egyház kialakulása, Nagy Constantinus)A népvándorlások kora (Róma hanyatlása, gótok, hunok)Nagy Károly és a frank birodalomAz iszlám vallás, az arab hódítás és kulturális hagyatékaA középkori élet színterei és szereplői (uradalmak, kolostorok, városok, egyházi műveltség,katedrálisok)A lovagi életmód és a keresztes hadjáratok, a templomos rendA pápaság és császárság harcaA középkor technikai újításai (vízimalom, szélmalom, lovagi páncél)A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába:Történetek a magyarság vándorlásáról és a honfoglalásról, a kalandozásokAz államalapítás (Géza és Szent István, pogánylázadások, Szent Gellért legendája)Az Árpád-ház uralkodói, szentjei (Szent László legendák, IV. Béla és a tatárjárás, élet a várakban)Városfejlődés Károly Róbert és Luxemburgi Zsigmond idejénHunyadi János a török ellenes küzdelmek élén

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK:Gyermekkönyvek, lexikonok, térképek segítségével a tananyag önálló kiegészítéseIsmeretszerzés olvasott elbeszélő szövegekbőlIsmeretszerzés tárgyak, épületek közvetlen megfigyelésébőlTörténetek kapcsán néhány mondatos összefüggő szöveg írásaA műveltségi területhez kapcsolódó rövid szövegek olvasásaInformációgyűjtés adott témához segítséggel könyvtárban, múzeumokbanKérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban

128 / 279

Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi témárólA történelmi térképeken a változások nyomon követése

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKFöldrajz (Európa), Angol nyelv, Német nyelv (a korszakhoz kapcsolódóan az adott nép mondáinakolvasása), Dráma (történelmi jelenetek eljátszása), Irodalom (fogalmazások írása), Rajz-festés(füzet illusztrálása, a témákhoz kapcsolódó festmények készítése)

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKközépkor, város, polgár, kereszténység, vallás, hadjárat, csata, egyház, pápa, császár, népvándorlás,szerzetes, lovag, honfoglalás, államalapítás, Kr. e., Kr. u., évtized, évszázad, évezred

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek képes a megismert történelmi élethelyzetek, események és mai életünk közöttipárhuzamok felismeréséreKépes a képi és szöveges információkat együtt kezelniTörténelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteit képes megindokolniKépes a különböző léptékű térképeken tájékozódniA történelmi és földrajzi atlaszt össze tudja hasonlítani az egyes időszakokra és helyszínekrevonatkozóanKorabeli használati tárgyak funkcióit képes felismerniEgyszerűbb korabeli szöveget tanári segítséggel fel tud dolgozniEgyszerű mennyiségi mutatókat (lakosság, terület) össze tud hasonlítani és értelmezniA képek közötti összefüggéseket felismeri, rendszereziTárgyi és építészeti emlékeket megfigyelve kérdéseket tud megfogalmazniKépes összefüggően beszélni megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásávalTanári segítséggel felismeri a történetek alapján elkülöníthető korszakok jellegzetességeitA történelmi térképek segítségével országok területi változásait nyomon tudja követni

7. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLEbben az életkorban a tanári tekintély új, megváltozott szerepben jelenik meg. Ennek megfelelően atanítás módja is megváltozik, egyre inkább helyet kap a tanuló önálló véleményalkotásánakfejlesztése. A serdülőkor kezdetén állunk, amikor a gyermek szeretné felfedezni a világot,hasonlóan ahhoz, ahogy az emberiség történetében a XV. századtól az új világ felfedezéseelkezdődött. Ezzel a korszakkal indul a 7. osztályos történelemtanítás. A tanuló előtt most areneszánsz embere áll, aki egyre inkább saját megfigyeléseinek adott hitelt. Felfedezési vágyamegnyilvánult a tudományok, a művészetek, a gazdasági-és a hétköznapi élet területein, és tükröztevilágképének emberközpontúságát. Ez a korszak egyben a tudományok megszületésének kezdete is.A történelemórák anyagának megértését segíti, ha a tanuló látja a történelmi események tágabbösszefüggéseit, s ezt saját felfedezéseivel, következtetéseivel is összekötheti. Ezáltal világossá válikszámára, hogy a történelmi események nem véletlenszerűen következnek be, előzményeik éskövetkezményeik egyformán szerteágazóak. A tananyag a kulturális és a technikai fejlődésszemszögén át, a nagy földrajzi felfedezések korától a modern kor kezdetéig tartó mintegy 300 évetöleli fel. A felfedezések, találmányok (iránytű, távcső, óra, lőpor) és a kereskedelem, illetve a vallásiélet új formáinak bemutatása során a tanuló ráébredhet, hogy egy új, eddig még nem létező dologmilyen forradalmi változást képes előidézni.

ELŐZETES TUDÁSAz 5–6. osztályban megismert általános történelmi fogalmakat megérti és használja. Minden

129 / 279

területen sokkal nagyobb önállósággal képes dolgozni. A világ jelenségei iránti tudásvágy mellettmegjelennek az egymás iránti figyelem és az önreflexió képességének első megnyilvánulásai.Megjelenik az absztrakt gondolkodás képessége.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz életrajzokról, az életképekről szóló önálló könyvtári kutatómunkák és kiselőadások nagyobbteret kapnak. A tanulók tájékozódnak a korosztályuknak készült lexikonok, ismeretterjesztőkönyvek körében. Jártasságot szereznek a csoportmunkában. A vázlatkészítésen keresztülgyakorolják a lényegkiemelés képességét. Szerepjátékokban és színdarabokban jelenítik meg atanult korszak történelmi alakjait, élethelyzeteit. A történelmi eseményekről kronologikus táblázatotkészítenek. A különböző léptékű történelmi térképeken összehasonlító munkát végeznek.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKJavasolt témakörök:Háborús konfliktusok és hatalmi törekvések Európában (a százéves háború, Jeanne d’Arc)A nagy földrajzi felfedezések (az előzmények: a hajózás technikai fejlődése, csillagászat, TengerészHenrik szerepe, Kolumbusz utazásai, spanyol hódítás, Magellán, Vasco de Gama, az Újvilágkulturális és gazdasági hatásai, a gyarmatosítás, rabszolga-kereskedelem)A humanizmus és a reneszánsz (Firenze felemelkedése, a Mediciek, Leonardo da Vinci,Michelangelo, művészetek és tudomány)Hunyadi Mátyás portréja, a reneszánsz MagyarországonMagyarország társadalma és gazdasága a XV–XVI. században (bárók, nemesek, jobbágyok,parasztfelkelések, bányászat)A tudományos világkép átalakulása a XV–XVII. században (könyvnyomtatás, Galilei, Kepler,Kopernikusz)Vallási újítók (Husz János, Luther Márton)Az Oszmán Birodalom terjeszkedéseVégvári küzdelmek, hétköznapok a három részre szakadt MagyarországonA gazdasági és kereskedelmi élet fejlődése a XVI–XVII. században (manufaktúrák, itáliai bankok,Fuggerek, Hanza-városok)VIII. Henrik kora Angliában (anglikán egyház, küzdelem a tengerekért, William Shakespearevilága)Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idejénA török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK:Különböző emberi magatartás-típusok, élethelyzetek megfigyeléseKulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekbenÖnálló információgyűjtés adott témához, rövid szöveges tartalmi ismertető készítéseSegédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használataAz olvasmányokról lényeget kiemelő jegyzetek készítéseA tanultak felhasználása új feladathelyzetekbenTársadalmi-történelmi, erkölcsi problémák felismerése, megfogalmazásaAz emberi (történelmi) cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésénekgyakorlásaÖnálló vélemény megfogalmazása eseményekről, személyekrőlA különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsánSzóbeli beszámoló önálló gyűjtőmunkával szerzett ismeretekrőlRajzos vázlat készítéseNéhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismereteA tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest

130 / 279

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKFöldrajz (Afrika, csillagászat), Fizika (tudománytörténet), Dráma (történelmi jelenetek eljátszása),Irodalom (fogalmazások írása), Rajz-festés (füzet illusztrálása, a témákhoz kapcsolódó festményekkészítése)

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKfelfedezés, hódító, konkvisztádor, rabszolga, gyarmat, kereskedelem, nemesfém, reneszánsz,építészet, könyvnyomtatás, újkor, manufaktúra, reformáció, végvár, szultán, ostrom, janicsár,szabadságharc, kuruc, labanc, fejedelem, országgyűlésA FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI

A gyermek tájékozódni tud a korosztálynak készült történelmi tárgyú lexikonok, ismeretterjesztőkönyvek körébenKiselőadást, rövid szöveges összefoglalást tud készíteniA tanult korok vívmányainak a mai napig érezhető hatására példákat tud felsorolni, felismerijelentőségüket (pl. könyvnyomtatás)Képes vázlatot készíteni tanári segítséggelKépes önállóan kérdést és választ megfogalmazni egy-egy történelmi témárólÉlőbeszédben felhasználja a megismert történelmi fogalmakatAdott korban, szituációban élt, ellentétes nézeteket képviselő történelmi személyiségeket és aközöttük lévő különbségeket felismeri, jellemziÉletképeket tud megjeleníteni tanári segítséggel, előzetes kutatómunka alapjánKépes adott témához képi információk gyűjtéséreBe tudja mutatni egy-egy történelmi korszak jellemző alakját, jelenségét az adott korban élőkszemszögébőlValamely témát fel tud dolgozni megadott szempontok alapján csoportmunkábanTérségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeit tanári segítséggel időben és térbenelhelyezi, ezek hasonlóságait, különbségeit felismeriÖnállóan képes kronológiai táblázat készítéséreKépes történelmi eseményeket időben elrendezni, és az események egyidejűségét megállapítaniÖnállóan össze tudja hasonlítani országok területi változásait különböző történelmi térképeken

8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA 8. évfolyamon fontos az ipari forradalom vívmányainak és a kulturális fejlődés társadalomragyakorolt hatásainak felismertetése. A tanulók hallanak arról, miként változtatta meg a gőzgép és aszövőgép feltalálása a világot. Az oksági összefüggések és a céltudatos emberi tevékenységkölcsönhatása jól megfigyelhető az ipari forradalomban. A gazdasági és technikai változásokat atársadalmi összefüggéseikkel együtt vizsgálva láthatjuk, milyen életforma-és tudati változásokkövetkeztek be a XVIII. század végén (pl. hírközlés fejlődése), melyeknek máig hatókövetkezményei vannak. A tanulókkal feltérképezzük a pozitív fejlődési folyamatokat(orvostudomány, közlekedés, kereskedelmi és szociális szervezetek fejlődése), de áttekintjük anegatív jelenségeket is (munkások elszegényedése, gyermekmunka, gyarmatosítás, rabszolga-kereskedelem, haláltáborok, a meg nem újuló energiaforrások intenzív kihasználása, anagyhatalmak közötti konfliktusok). A hangsúly a gyorsan változó világban élő személyiségmegtapasztalásán van. A tanulók 8. osztályban a történelmi jelenségeket a rövid, de színesegyéniségrajzokon keresztül tudják jól megragadni. A történelmet a jelenkorig követjük, de ebbennem a szigorú időrend és a tények mennyisége a meghatározó, hanem egy-egy kiválasztottszempont,

131 / 279

századokon átívelő folyamat nyomon követése.

ELŐZETES TUDÁSAz 5–7. osztályban megismert általános történelmi fogalmakat megérti és használja. Még inkábbelőtérbe kerül a racionális gondolkodás és az ok-okozati összefüggések felismerésének képessége.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA tanulók tanári segítséggel összehasonlítják a történelmi személyiségek korabeli és utólagosmegítélését. Még gyakrabban teret kap a csoportmunka, melynek során a XIX. és XX. századtörténelmi eseményeiről szóló leírások, elbeszélések, korabeli tudósítások kerülnek feldolgozásra.Összefüggéseket keresnek a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai és a történelmiesemények között. Áttekintenek több korszakon átívelő fejlődési folyamatokat (pl. céhek–manufaktúrák–gyárak). A felismert összefüggéseket szóban és írásban önállóan fogalmazzák meg.Az ökológiai problémák összetevőit, azok okait, az ipari forradalomig visszanyúló történelmigyökereit tanári segítséggel felismerik. Családjuk vagy lakóhelyük közelmúltját újszerűmegközelítésben: pl. riport formájában is feldolgozhatják.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKAz ipari forradalom előtti időszak jellemzése (a földrajzi felfedezések korának következményei azúj energiaforrások felhasználásának szempontjából)Az alkotmányos királyság létrejötte Angliában Az ipari forradalom és hatásai (a textilipar fejlődéseAngliában, a gőzgép, a közlekedés és a szállítás fejlődése, a vasút jelentősége, a mezőgazdasággépesítésének következményei, az ipar munkaerő-elszívó hatása, a gyermekmunka, a munkásokéletkörülményei, a középkorikézművesipar, manufaktúrák és a gyárak közötti különbségek)Az Egyesült Államok létrejötte (pl. Benjamin Franklin életrajza, rabszolga-kereskedelem, azamerikai őslakosok sorsa)Az európai hatalmak és a gyarmatokNapóleon fölemelkedése és bukása A magyar reformkor képviselői (az életrajzokban kiemelt hangsúlyt kap e történelmi személyekgyakorlati tevékenysége: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós)Életképek a forradalom és szabadságharc történetébőlAz Oszták-Magyar Monarchia (Budapest világvárossá fejlődése, ipari fejlődés -pl. malomipar,hétköznapi élet a századfordulón)Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik (távíró, telefon, elektromosság;feltalálók életrajza, a motorizáció fejlődése; Henry Ford, az orvostudomány fejlődése; Pasteur,Semmelweis Ignác)Az első világháború jellemzői (a technikai fejlődés hatásainak megnyilvánulása a háborúban, élet afronton, élet a hátországban)A második világháború jellemzőiAz információs forradalom, a környezetvédelem mai kérdései, hatása hétköznapjainkra

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK:Ismeretszerzés személyes beszélgetésekbőlEmberi élethelyzetek megfigyeléséből következtetések levonásaA tanultak felhasználása új feladathelyzetekbenÖnálló vélemény megfogalmazása történelmi jelenségekrőlMások véleményének türelmes meghallgatásaFogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi, erkölcsi témáról

KAPCSOLÓDÁSI PONTOK

132 / 279

Földrajz (Amerika), Dráma (történelmi jelenetek eljátszása, március 15.), Irodalom (fogalmazásokírása), Rajz-festés (füzet illusztrálása, a témákhoz kapcsolódó festmények készítése)

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKgyár, termelés, környezet, munkás, gépesítés, alkotmányos királyság, parlament, ipar,mezőgazdaság, reformkor, sajtószabadság, nagyhatalom, szövetség, villámháború, állóháború,lövészárok

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek képes korabeli írásos forrásokat összevetni megadott és saját szempontok alapjánTörténelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélését tanári segítséggel képes összevetniA történelmi jelenségek jelentőségét megérti, és nyomon tudja követni napjainkigA XIX–XX. századi eseményekhez kapcsolódó dalokat, mondákat, elbeszéléseket képes feldolgozniOlvasmányokból önállóan tud vázlatot készíteniEgyszerűbb statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokat, grafikonokat tud értelmezniRiportot tud készíteni közösen gyűjtött kérdések alapján szemtanúkkalGazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, változásának, fejlődésénekfolyamatát képes tanári segítséggel felismerni és megfogalmazniAdott témát meg tud jeleníteni társaival szerepjátékban, színdarabbanAdott történelmi vagy jelenkori témát képes társaival megvitatniA kulturált vita szabályait elemi szinten betartja

19.4. Honismeret és földrajzBevezetés

„A gyermekek érdeklődnek a világ iránt, törekszenek arra, hogy kimenjenek a természetbe, hogysaját identitásuk eléréséhez kialakítsák önálló világképüket. Ez része az ember individualizálódásikészségének. Minden gyermeknek egyesítenie kell világképét a testi tudatosságával, annakérdekében, hogy tudja hol a helye és ki is ő.” (D. L. Brierley) A földrajz tanítását úgy építjük föl,hogy fölkeltse a diák világ iránti érdeklődését, és egyben életbátorságot is közvetítsen. Ehheztartozik a Földnek, mint természeti környezetnek egyre jobb megértése, annak életritmusaival,sajátosságaival. A természeti környezet alapvetően meghatározza az ott élő emberek életét, deegyúttal az emberek gazdasági és kulturális tevékenysége meg is változtatja azt. Az emberkörnyezete iránti felelősség tudatát és az ökológiai tudatosságot a gyermekkorban kell megalapozni.Az emberi lény térbeli tájékozódása, léte a térben, jellegzetes fejlődési fokokon halad át. A földrajztantárgynak az egyik feladata a gyermek térbeli tudatosságának erősítése. Ahogy a földrajz a kifeléforduló tájékozódást segíti, “testvér” tantárgya, a geometria a belső térbeli tájékozódást fejleszti. Aföldrajz tantárgy másik feladata a tér és az idő összekapcsolása, amely főleg a történelmitanulmányokban jelenik majd meg. A földrajz minden aspektusában, a tanterv összességén belülintegráló tárgy szerepét tölti be. A földrajz tanítás természetes, indirekt lehetőséget kínál a moráliserők fejlesztésére is. Ha a gyermek megismeri az egymásmellettiséget a térben, szeretetteljesebbenfordul majd a „mellette lévő” ember (embertársa) felé is. Ezért a Waldorf-iskola módszertanában aföldrajz tanítás sarkalatos témái a következők:• fizikai vagy természeti földrajz,• társadalomföldrajz,• belső vagy fejlődésföldrajz.A fizikai vagy természeti földrajz szisztematikusan ismerteti a föld jelenségeit, felszínét, belsőszerkezetét, valamint atmoszféráját. A társadalomföldrajz az ember környezetre gyakorolt hatásával,gazdasági következményeivel, valamint a földrajzi környezet sajátosságainak és az ott élő emberektársadalmi és kulturális fejlődésének viszonyával foglalkozik. A belső vagy fejlődésföldrajz aztelemzi, hogy az egyének környezetük iránti tudatossága miként tükröződik abban, ahogyan a

133 / 279

világot látják. Célunk integrálni ezt a háromféle megközelítést. Az első három osztály során a tanulómegismerkedik saját környezetével, az ott élő emberek által végzett munkákkal (pl. mesterségek –3. osztály). Ezekben az években nagy szerepet kap a formarajz, a későbbi geometria előfutáraként,amely többek közt a gyermek saját testi viszonyainak megismerését is szolgálja. Az adott helynekés a környezetének a megértése két fontos lépés, amelyre ekkor válnak képessé a gyermekek, vagyis„én én vagyok, itt és ebben a családban, te meg te vagy, hozzám képest ott”. Miután ez kialakult,csak akkor képesek kilépni, és a körülöttük levő világot felfedezni. Ezért kezdődik a földrajz tanítás– a külső világról való tudatos tanulás értelmében – a 4. osztályban, amikor új módon ébred fel agyermekben a kíváncsiság a környezete iránt. Az első évek földrajzzal kapcsolatos témáit is idegyűjtöttük, jóllehet ezek nem sorolhatók a tudományos értelemben vett földrajzhoz, a későbbiföldrajzi tanulmányokat azonban jól előkészítik.

1. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA gyermekek magától értetődőnek veszik környezetüket, vagyis az embereket, az állatokat, anövényeket, a köveket, a csillagokat, a Napot és a Holdat, valamint az évszakokat. Ha folytonosanmeg tudjuk újítani a különböző területek és a gyermek lelki világának ezen egységét, ezzel erősítjüka gyermekek bizalmát, elfogadását és magabiztosságát. A gyermekek élete első hétévesperiódusának alapvető lelkiállapotát azzal az érzéssel tudjuk kifejezni, hogy ’a világ jó’.Integráltan a magyar nyelv és irodalomban

ELŐZETES TUDÁSAz első hét év alatt szerzett tapasztalatok a természettel, környezettel, azok jelenségeivel,anyagaival kapcsolatban.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA gyermekeket történetekkel, a természet megfigyelésével, az évszakok váltakozásánakkövetésével, tapasztalataik lerajzolásával ösztönözzük arra, hogy elgondolkodjanak olyan dolgokon,melyek kihangsúlyozzák, hogy mi a különleges abban, amit látnak. Mi végtelenül nagy és miparányi, mi törékeny és mi végtelenül erős a természetben. Az ilyen történetek és megfigyelésekcsak akkor válnak világossá a gyermekek számára, ha azokat szívvel-lélekkel mondjuk el nekik,azaz ha megszemélyesítés által, képekben gazdagon az érzelmekhez szólnak. Ezáltal felfogják,hogy semmi sem értelmetlen vagy jelentéktelen a természetben. Ezek a tapasztalatok különösenfontosak, mivel felkészítenek arra a valóságos helyzetre, amelyben manapság nap, mint nap találjukmagunkat. Ezzel nemcsak megalapozzák a jövőt, hanem mintát is állítanak neki.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA természet birodalmait, az elemeket, az évszakokat, a csillagokat úgy kell érzékeltetni, minthasaját maguk beszélnének. Ezen nem absztrakt történeteket értünk, hanem természetes meséket,melyek a dolgok lényegéről szólnak. Formájukat tekintve lehetnek példázatok, vagy természetrőlszóló legendák.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKMesék, rajzok, a tájékozódást szolgáló nagytesti mozgások, mozgási memóriát fejlesztőgyakorlatok

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKirányok, évszakok, ismert égitestek (Nap, Hold), időjárás tényezői, csapadékfajták, településekalapszavai (utca, város, falu stb.)

134 / 279

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekben alakuljon ki egy fokozott odafigyelés a természet dolgai iránt, melynek soránmegérthetik, hogy a természetben minden lénynek és folyamatnak jelentősége van.

2. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAz első osztályban a gyermekek megtanultak „más” szemmel tekinteni környezetükre, és elkezdtékmeghallani azt, amit a környezetük mond nekik. Most, a második osztályban megtapasztalják,miként kapcsolódik az emberi lény a természet birodalmaihoz. A természet átélése, a benne valótevékenység, munkálkodás fontossá válik.Integráltan a magyar nyelv és irodalomban

ELŐZETES TUDÁSTermészetismereti alapok, egy-egy növény, állat. Eligazodás a testtájak között.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz állatmesék, mint például Ezópus meséi, antropomorfisztikus formában szólnak az emberekegymáshoz és környezetükhöz fűződő viszonyáról. A szentekről szóló legendák, de elsősorbanAssisi Szent Ferenc személyéről elhangzó történetek a teremtett világ iránti alázat, odaadás ésszeretet érzését erősítik meg a gyermekben. Erkölcsi érzékük fejlődik, anélkül, hogy tudatosmegfogalmazást nyernének a tanulókban felkeltett érzések.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA gyerekek környezetének egyre tudatosabb bejárása és felfedezése. Az ember viszonya atermészethez történeteken, legendákon keresztül. Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint,tájékozódás a síkban (pl. tájékozódás a síkon ábrázolt térben; tájékozódás szavakbanmegfogalmazott információk szerint).

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA gyermekek elmesélik, hogy mi történik körülöttük a természetben, például mit láttak iskolábamenet, vagy mit fedeztek fel egy kiránduláson. Azok a dolgok, amelyeket magukkal hoznak aziskolába (pl. madárfészkek, levelek, vadgesztenyék, gyümölcsök, kövek, agancsok, csigák)kiindulópontul szolgálhatnak a bennünket körülvevő világról szóló beszélgetéseknek. A „szabadtéri tantermet” minden évszakban és többféle időjárási viszonyok között rendszeresen kelllátogatni, és megtapasztalni. A tanteremben berendezett ún. évszakasztal a külső természetet, azévjárás fordulópontjait, az ünnepeket reprezentálja.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKA tájékozódást segítő viszonyok (pl. mellett, alatt, fölött, között, előtt, mögött).

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekben alakuljon ki egy ős tisztelet a természet dolgai iránt, amelynek az emberitevékenységeket is át kell hatnia, mivel mi is a természet elválaszthatatlan részei vagyunk. Tudjontájékozódni a saját környezetében.

3. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLKilencéves koruk táján a gyermekek világhoz való viszonya döntő változáson megy keresztül: avilág, amely eddig az ő részük volt, átváltozik az őket körülvevő világgá. A gyermekek képesek

135 / 279

megérteni a hosszú ideig végzett komplex munkafolyamatokat (például a házépítés-, a mesterségek-vagy a földművelés-epochán), amely végigvezeti őket az ásástól és vetéstől a végeredményig,vagyis a kenyérsütésig tartó teljes folyamaton. A konkrét realitások iskolázzák intelligenciájukat. Agyerekek a legtöbbet a valóságos helyzetekből tanulnak. Lényeges, hogy munka közben a tárggyalvaló kapcsolatuk ne törjön meg, ne forduljon át merő racionális és tárgyias absztrakcióba, hanemsaját tevékenységeik vezessék őket önálló következtetésekhez.

ELŐZETES TUDÁSTérbeli tájékozódás nagytesti mozgással. Természeti körfolyamatok felismerése, megfigyelése,sorba rendezése.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA lehetőségekhez képest a gyermekeknek saját kezű, közvetlen élményeket kell szerezniük akülönböző foglalkozásokról, mesterségekről. A lehetséges témák közül az iskola földrajzielhelyezkedése figyelembe vételével kell választani.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKAz ember és a föld: a földműves és a termőföldön végzett munka, a szántás (a ló, a lószerszámok, apatkolás), a boronálás, a vetés (különféle gabonafajták), a különféle talajok (vízelvezetés a vizesszántóföldeken), a betakarítás, a cséplés, az őrlés, a kenyérsütés, a vetésforgó. A hagyományosföldművelés megismerése után a gyermekek megértik, hogy milyen munkát végeznek a traktorok, akombájnok stb.A házépítés munkafolyamatainak alkalmazása: téglagyártás (szárítás, égetés), malterkészítés,falrakás, ácsolás, tetőfedés.„Ősi” foglalkozások, mint például pásztor, vadász, halász, favágó, faszénégető, pék, szabó, suszter,fazekas, ács, tímár, szíjgyártó, fonó, takács vagy kovács.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKÓszövetségi történetek. Mozgássor ismétlése visszafelé. Mértékegységek (hosszmérték).Tájékozódás az időben.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKFöldműveléssel kapcsolatos fogalmak, szerszámok nevei, a házépítés fogalmai, mesterségekfogalmai, a kenyér készítéssel kapcsolatos fogalmak. A hosszúság mértékegységei.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek legyen képes az ember természetbeni tevékenységeinek megfigyelése révén az embertermészetformáló szerepét felismerni.

4. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLKorábban általános szempontokra irányult a tanítás (kapcsolatok a természettel, munkafolyamatokmegismerése), de mostantól a gyermekek figyelmét a térre és az időre irányítjuk. Jelentős fordulatotjelent a 10 évesek számára az oldalnézetből a felülnézetbe való átállás. Ennek a képzeletbelifelemelkedésnek a „tornáztatása” minél gyakrabban, minél többféle formában, erősíti atérérzékelést. A térképábrázolás elemeit is ekkor tudjuk megalapozni. Az első hat évben művészetimódon tanítunk, a képek élő, eleven megteremtésével. A „vizualizáló szem” időszaka ez, amelybena hallás alapján belső képteremtés zajlik a gyermekben. Fontos, hogy eközben hozzájáruljunk azotthon megismeréséhez, megszeretéséhez. A gyermek számára a lakóhelye valóban a világ közepe,a legfontosabb viszonyítási pont. Ettől a kötődéstől függ, hogy mennyire tud majd elrugaszkodni, és

136 / 279

megismerni más tájakat, mennyire tud otthonná válni számára a nagyvilág.

ELŐZETES TUDÁSAz életről szóló általános ismeretek:kapcsolatok a természettel, a munkafolyamatok megismerése.Tájékozódás az irányokban. A felszínformák felismerése, megnevezése. A múlt, jelen, jövő mintfolytonosan változó fogalmak, például az előtte, utána, korábban, később megértése, használata; egyfolyamat mozzanatainak időbeli elrendezése.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz iskola, a környék, a városka vagy nagyváros közvetlen környezetét mutatjuk meg agyermekeknek a földrajzi, vagyis térbeli, és a történelmi, vagyis időbeli fejlődésében, egészen ajelenig. Célunk: az otthon megismerése, tudatosítani a szülőföld karakterét. A gyermekeket avilággal összekötő általánosabb kapcsolat átalakul a társadalmi és térbeli hova-tartozás érzésévé.Igen hasznos az első félévbe beépíteni az égtájak megismerését és begyakorlását. A gyermekekbenez a képesség különböző pillanatban ébred fel, ezért elegendő időt kell hagyni ennek. A honismeretepocha eredményességét viszont nagymértékben segíti, ha ekkorra már mindenki jártassá válik azégtájak felismerésében és alkalmazásában.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA nap mozgásának megfigyelése, felismerve a négy fő égtájat.Néhány jellemző csillagkép mozgásának megfigyelése, ahogy a sarkcsillag körül felkel éslenyugszik, valamint a Hold mozgása. A gyermekek különböző tárgyakkal (vagy építő kockával) megjeleníthetik a közvetlen környéketvagy egy képzeletbeli falut. Fehér porral leszórva, majd a tárgyakat elvéve, könnyű meglátni afelülnézeti képet. Az eddigi tapasztalatok tudatosításaként lerajzolni felülnézetben a saját szobát, házat, tantermet,iskolát.Rajz készítése az iskoláról (vagy a gyermek lakóhelyéről,) és városáról madártávlatból.Magas nézőpontról (hegyről, toronyból) valódi felülnézet megtapasztalása, a lefelé ereszkedésközben annak a változásnak a megfigyelése, hogy különböző szintekről hogyan látható a környezőtáj.Az egyes gyerekek iskolába vezető útjának elmondása, lerajzolása.A környező táj megformázása homokból terepasztalon.Az első egyszerű térképek megrajzolása.A közeli víz (patak, folyó, tó stb.) meglátogatása.A földfelszín formakincsének elemei (domborzat, vízrajz).A szárazföld és a légkör arányának megvizsgálása (hegy/völgy/síkság).A természetes növényzet tudatosítása az adott helyen (hogy majd más tájakat megismerve,viszonyítani tudjon).A művelt területek aránya a környéken.Az ember jelenléte a tájban.A település, illetve közeli városok megismerése, feltérképezése.A környék fejlődéséről szóló történelmi események és legendák elmondása.A táj domborzata és az ott élő emberek életének összefüggései (hegyvidék — erdőgazdálkodás,vízpart — halászat stb.).A helyi földművelési módok, a helyi ipar, munkahelyek és infrastruktúra vizsgálata.A helyi vasútállomásra, vagy buszpályaudvarra tett látogatás érzékeltetheti a gyermekekkel, mikéntkapcsolódik lakóhelyük más városokhoz, miért utaznak más emberek a lakóhelyükre, milyenárucikkeket szállítanak városukba, illetve onnan máshová.

137 / 279

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA negyedikes formarajzban a négyes szimmetriával is dolgozunk (+), ez szintén szolgálhatja azirányok megerősödését. A kereszt a tükrözéses forma mellett egy hely szimbóluma is. A bújtatottformáknál a centrum és a periféria közti folyamatos mozgás feltételezi a térbeli tájékozódásrugalmasságát.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKA Nap járása és az égtájak, a térkép, alapvető térképjelek. Iránymérés, helymeghatározás eszközei,lehetőségei (az iránytű).

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek legyen képes – otthona és iskolája környezetében – térben és időben tájékozódni, azazirányokat, távolságokat, hosszúságokat, nagyságrendeket megnevezni, megbecsülni.Tudjon egyszerűbb térképeket (útvonalrajzot) készíteni, iránytűt használni.

Bevezetés9-10 éves kor táján a gyermeknek „egocentrikus világképe” van, vagyis a világ középpontjaként élimeg önmagát. A helyet ismeri, ahol él és mozog, „honismerete” van. A világot ebből aközéppontból kiindulva fedezi fel, egyre messzebb és messzebb merészkedve, a világ egyrenagyobbá válik, koncentrikus módon tágulva, „koncentrikus világképpé”. A helyi polgárrá és avilágpolgárrá válás párhuzamosan történik. Az ismert világból indulva az ismeretlen felé halad,majd visszatér az ismertbe. Ez a felfedezés útja. A földrajz tanításnak a 7. osztályban van aközéppontja. Itt következik be az a változás, amely az adott környezetünkön túljutni akaróvágyakozást ébreszti fel. Az ismeretlen iránti vonzódás az emberben élő mély érzés, ez fontoshajtóereje az új dolgok felfedezésének. A terjeszkedés kiterjed az egész földre, valamennyikontinensre, és ez által egy újabb rálátás születik meg a fiatalban. A „honismeret” átalakul „földismeretté”.A gyermekek szellemi-lelki változásainak megfelelően ebben az időszakban áthelyeződik aföldrajztanítás súlypontja is. A „gyermekkor közepén” – 10-12 éves korban – még semmiféleegoizmust nem fejlesztenek ki, ezért a Föld gazdasági hasznát és kihasználását még a nélkül, – akésőbb természetes módon meglévő egoizmus nélkül – tudja szemlélni, átélni és befogadni.Fontosak lesznek azok a témák, amelyek a közvetlen környezetünkből kiindulva bemutatják, hogymiként használja – gazdaságföldrajzi értelemben – az ember a különböző földrajzi és éghajlatiadottságokkal rendelkező területeket.Ahogy a külvilágban egyre otthonosabban érzi magát a gyermek, egyúttal belső magabiztossága iserősödik. Ezért előnyös olyan időszakra tenni a földrajz epochát, amikor változás van atermészetben (ősszel vagy tavasszal), mert a figyelmünk ilyenkor kint is, bent is jelen van.

5. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLMinden félelem nélkül kellene belehelyezkednie a világba a gyermeknek, ezért nem beszélünkebben az időszakban semmilyen környezeti problémáról. Jó szokásokat lehet kialakítani (pl.szelektív hulladékgyűjtés), a pozitív folyamatok megerősítésének szándékával, nem pedig afelhalmozódott környezeti ártalmak tudatosításának törekvésével. Ha meg tudja élni „a világ jó ésszép” oldalát, kialakul benne a bizalom és az elkötelezettség, akkor lesz elég ereje és bátorsága,hogy az igazságérzetének felébredésével a felelősségérzete tenni akarással párosuljon. Összegezveelmondhatjuk, hogy 12 éves korig a földrajz tanítás feladata, hogy közelebb hozza a Földhöz agyermekeket, megszerettesse és tudatosítsa bennük a környező világot.

ELŐZETES TUDÁS

138 / 279

A magyar mondákkal és a honfoglalással kapcsolatos földrajzi ismeretek. A Kárpát-medenceteremtésmondája. Környezettudatos jó szokások (pl. szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás).Térképészeti alapismeretek, a térkép legfontosabb alapelemeinek felismerése (vizek, domborzatijelölések, települések stb).

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKMegismerni, megérezni a hon nagyobb egységének (pl. Dunakanyarnak, a Bükknek) a sajátosságát.A kép táguljon addig, hogy az egész ország legyen benne a választott egységben.Mivel hazánk földrajzilag és kulturálisan is nagyobb egységhez tartozik, ezért a teljes Kárpát-medencét fontos érinteni. Az ismert földrajzi egységekből kiindulva építsük fel a nagyobbtájegységet. A térkép bevezetésére nagy gondot fordítsunk, mert a térkép egy absztrakt, elvontábrázolás, amelynek az átlátását lépésről-lépésre tudja megszerezni a gyermek. A térkép mélyebbmegértése hasonló a betűk megismerésétől az olvasásig és az önálló írásig tartó folyamathoz.A gyermekkoruk középső periódusában lévő gyermekek számára szóló földrajz tanítás megkívánja,hogy tapasztalatokon és élményeken alapuló tényekkel ismertessük meg őket. A gyermekeknek megkell ismerniük a világ egy darabkáját, de oly módon, hogy az ismeretekhez átélhető érzések iskapcsolódjanak. Ennek során az oksági összefüggéseknek még a háttérben kell maradniuk. A 4.osztályban a környezetismeret tanítása során megkezdett gazdasági és infrastrukturálisismeretanyagot más vidékekre is ki kell terjeszteni.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKMagyarország domborzati térképén az alapvető térképjelek megnevezése (államhatárok,felszínformák, vizek, főváros, települések, útvonalak)A gyerekeket „felfedező utakra” lehet vinni közvetlen lakóhelyük közelében lévő folyók mentén.Élet és gazdaság a hegységben, a dombvidéken és az alföldön.Bányászat és más iparágak.A térképrajzolás folytatása.A térképek bevezetése, falitérképek, atlaszok használata.Gazdasági és földrajzi kapcsolatok hazánk és a környező országok között, kiemelve a kölcsönösegymásrautaltságot.Hazánk területi és fizikai földrajza.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKSzabadkézi geometria, tájékozódás a másik ember nézőpontja szerint, a történelem epochábantanult területek térképeinek elkészítése.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKTáj és ember kapcsolata a Kárpát-medencében. A Kárpát-medence és hazánk nagy tájai, vizei ésfelszínformái, éghajlati sajátosságai, példák a legjellegzetesebb növényekre, állatokra. Domborzatiformák, felszíni és felszín alatti vizek. Hungarikumok. Magyarországon élő nemzetiségek és aszomszédos országokban élő magyarság.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek ismerje hazánk és a Kárpát-medence főbb tájait és azok jellegzetességeit.Tudjon kapcsolatot teremteni a táj adottságai, az ottani mezőgazdaság, ipar és kultúra között.Ismerje és használja Földrajzi Atlaszát.

6. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAhogy tovább tágul a koncentrikus világkép, a nagyobb földrajzi egységgel, a kontinensünkkel

139 / 279

foglalkozunk, a mi esetünkben Európával. Mielőtt azonban belemélyednénk Európa megismerésébeegy kis világföldrajzot is tanulunk. Itt tárgyaljuk a csillagászat Földdel és évszakokkal kapcsolatosvonatkozásait. A pubertás kor kezdete szükségessé teszi, hogy egy kicsit eltávolodjunk a sajátotthonunktól, hogy majd más szemmel tudjunk újra ránézni arra. Az éghajlati földrajz alapjaivalismerkedünk meg, az éltető nappal és vízzel, illetve ezek megjelenésével attól függően, hol vagyunka Földön. Ebből jól látható, hogy Európa nem trópusi, nem sarki terület, hanem a kettő között van.Jól kirajzolódnak a tendenciák (pl. nedves – száraz, hideg – meleg) attól függően merre megyünk,de nem szélsőségesen. Ez után könnyebb vizsgálni, hogy hazánk vagy bármely más terület milyenkapcsolatban áll az európai kontinens többi részével.ELŐZETES TUDÁSA Nappal kapcsolatos alapvető csillagászati ismeretek. Egymástól eltérő tájak, életmódokmegkülönböztetése, ismerete a Kárpát-medencében. A növény-és állatvilág alapjainak ismerete.Görög korszak földrajzi háttere. A felszínváltozások főbb folyamatainak leírása, példák bemutatása,a változási folyamatok eredményeinek felismerése.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA földművelésen, az ipari viszonyokon, a települések szerkezetén, a közlekedésen keresztül – agyerekek – még a 12. életévük előtt – megtanulják összekötni magukat a külvilággal, úgy, ahogy azemberek összekapcsolják a gazdasági életet a természettel. A 12. életév körül bekövetkező tudativáltozások eredményeként a gyerekek képessé válnak a törvényszerűségek megértésére; ez aszemlélet földrajztanításban a topográfia és a morfológia tanulmányozásában tükröződik.A geológia (ásványtan-és kőzettan epocha) és a növénytan (földrajzi övezetesség) szinténkapcsolódik a földrajz epochához. A kőzeteknek és az ásványoknak a megfigyelésével jutunk atermészetnek az embertől legmesszebb eső területére. A kőzetek legfontosabb csoportjai, azokjellemzői és a gyakorlati előfordulásuk, illetve az ásványok csodálatos világa a lényeges tartalom akőzettan epochában.Az általános iskolai években kiemelten fontosak az érzéki benyomások. Ez teszi lehetővé, hogy afiatalok mélyen összekapcsolódjanak a Földdel, szimpátia ébredjen bennük és harmonikusviszonyuk legyen térhez és időhöz.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA Föld, mint egységes egész, tágabb áttekintésével kapcsolatosan:A kontinensek és az óceánok formája, elhelyezkedése. Az árapály és a Hold közötti összefüggés.Hogyan függnek a vegetációs övek a nap állásától és a klimatikus viszonyoktól. Az évszakokkapcsolata a Föld Nap körüli keringésével.Európa:A polaritás szemszögéből vizsgáljuk, például elemezzük a víznek, a levegőnek, a fénynek, ahőmérsékletnek, a hegyeknek, és a talajfajtáknak az egyes régiók tájaira és gazdaságára gyakoroltkülönféle hatásait. Össze lehet hasonlítani egymással egy mélyföldi országot (például Hollandiát)egy hegyvidéki országgal (például Svájccal), vagy egy tengerparti, hagyományos gazdaságú régiót(például Norvégiát) egy szárazföldi országgal (például Csehországgal). Gyűrt, lánchegységek (pl. Alpok, Himalája, Andok), és törési formák (pl. a Rhone völgye).A nagy folyók és jellemzőik, pl. Rajna, Duna, Dnyeper.Ásvány és kőzettan:A kőzetek keletkezése és csoportosítása, a jellemző hegyformákVulkanizmus, jellegzetes kőzetei, ásványai, hazai megjelenéseiAz üledékes kőzetek, jellegzetes fajtái, felhasználásuk (mészkő és rokonai)Átalakult kőzetek, jellegzetes fajtái, felhasználásuk (gránit, márvány, palák).Ásványok, drágakövek, gyűjtésük, megmunkálásukKövületek, élőlények a kőzetekben, energiahordozók

140 / 279

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKTörténelem: római birodalom földrajzi háttere. Fizika: hőtan, halmazállapot-vátozások. Biológia:növényzet, állatvilág. Geometria. Kertművelés: a talaj, talajtípusok.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKFöld alakja, mozgásai, a tengelyforgás és a keringés következményei: napszakok, évszakok,éghajlati övezetek és övek jellemzői, éghajlati elemek. A vízszintes és a függőleges földrajziövezetesség természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti megnyilvánulásai. Az övezetességelemeinek kapcsolatai regionális példákon. Az európai kulturális sokszínűség földrajzi alapjai. Akontinensrészek földrajzi jellemzői, különböző életterek közös és egyedi földrajzi-környezetijellemzői, a kontinensrészek összehasonlítása. Ásványok és kőzetek, nyersanyagok ésenergiahordozók.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek tudja elhelyezni Magyarországot és a Kárpát-medencét Európa tájai és országai között. Rendelkezzen egy általános képpel Európa földrajzi, gazdasági és kulturális viszonyairól. Tudja megkülönböztetni a magmás, üledékes és metamorf kőzeteket főbb képviselők alapján. Ismerje e kőzetek mindennapi jelentőségét.

7. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLEttől az évtől kezdve a tudományos módon, a jelenségeken keresztüli megközelítésen, amegfigyeléseken van a fő hangsúly. A „racionalizáló szem” időszaka ez. A látás, a megfigyelés, ésaz ebből való következtetés zajlik. Nemcsak leírunk egy-egy helyszínt, jelenséget, hanemösszehasonlítjuk a már ismerttel, kiválasztott szempontok szerint. Az összehasonlító módszertaniérzékenységet fejlesztjük. Például egy új terület megismerésénél érvényesülő szempontok: apartvonal lefutása, a szárazföld alakja, szigetek, félszigetek, a vízhálózat (folyók, tavak), adomborzat (hegységek, magasföldek, medencék, alföldek), a természetes növénytakaró (erdők,sivatagok), az élővilág, a települések, az emberi kultúra. Ezen a módon felfedezve egy új területet, adiák magáénak érezheti, mert az ő megfigyeléseiből indultunk ki, aktívan vett részt a folyamatban.A belső és a külső kép együtt mozog benne. Az egy helyhez való kötődéstől így eljuthatunk abármely helyhez való kapcsolódási képességhez, a lényeg meglátásához.A felfedezések témaköréhez kapcsolódva csillagászattal is foglalkozunk ebben az évben.

ELŐZETES TUDÁS5. osztály történelem epochájának földrajzi alapjai (India, Perzsia, Egyiptom). Összefüggésekmegfogalmazása a Nap járása, az időjárás és az éghajlat között, a Föld alakjának éstengelyforgásának következményei az éghajlati övezetekre. A Hold fázisainak megfigyelése,lerajzolása. Egy-egy jellegzetes csillagkép megfigyelése, lerajzolása.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA diák a reneszánsz tudatosság idejét éli. Eltávolodunk Európától és újabb kontinenseket ismerünkmeg. Közben azonban újra és újra visszanézünk a már megismert területekre és az újatösszehasonlítjuk az ismerőssel, a hozzánk közelivel. A kontinensek földrajzának megismerésénél azösszehasonlító módszertant használjuk, míg az adott környezetben élő emberekről a korábbanalkalmazott művészi módon alkotunk képet (a kultúrák megismerése rajzzal, festménnyel vagy másművészi gyakorlati munkán keresztül). A legalapvetőbb földrajzi nevek ismerete fontos feladata azáltalános iskolai éveknek, az könnyebben bővíthető a későbbiekben, viszont az alapok hiányátnehezebb pótolni.A csillagászat témakörében a látható égbolt csillagzatát tanulmányozzuk. Megismerjük a

141 / 279

ptolemaioszitól a kopernikuszi világképhez való átmenetet is. Ez érzékelteti a gyermekekkel, hogy aFöldről és az Univerzumról kialakított mai kép fokozatos változáson ment és megy át, és egyáltalánnem örök időkre kőbe vésett, megváltoztathatatlan rendszer.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA kontinensek megismerési sorrendjének javasolt szempontja a történelmi megismerési sorrend,tehát a 7. osztályban az Óvilág, a 8. osztályban az Újvilág kontinensei. Kiemelhetjük az európaigyarmati rendszerhez kötődő történelmi helyzetek (a mezőgazdasági nyersanyagok -gyapot, rizs,búza, kávé, tea stb. – származása) és a gyáripar közötti kapcsolatot. Ezeket sorjában összefüggésbehozzuk a klimatikus zónákkal: például: Dél-kelet-Ázsia – rizs, gumi, keményfák, majd az észak-amerikai préri – búza, Karib-szigetek – banán, Dél-Amerika – marhahús, Ausztrália – gyapjú ésbányászat stb.A 7. osztályos csillagászat epocha során megfigyeljük az éjszakai látható égboltot és a láthatócsillagképeket, illetve ezeket ábrázoló csillagtérképeket tanulmányozunk. Leírjuk a bolygókmegjelenését és útját, és megfigyeljük és megértjük a Hold ciklusait.ÁZSIA:A kontinens természetföldrajzi megismerése, “felépítése”, összehasonlítása a már megismertkontinensekkel.A “legek” kontinense (legősibb, legmagasabb-legmélyebb pontok helye, legnagyobb területű stb.)A fő földrajzi régiók, úgymint a Himalája, illetve Hindukus, az Indiai szubkontinens, Tibet, illetve aMongol fennsík, Észak-és Dél-Kína, Délkelet-Ázsia, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Indonézia, Japán,Korea, Szibéria.Nagy tájegységek kulturális és földrajzi polaritása (a buddhizmus, hinduizmus, iszlám éskereszténység Ázsiában). A délkelet-ázsiai szigetvilág, Kelet-Ázsia óriási népessége, a csendes-óceáni partvidék gyorsan fejlődő régiója, valamint az ázsiai kistigrisek gazdasági sikerei.Miként változik az ázsiai emberek szerepe a mai világban?

AFRIKA:A kontinens természetföldrajzi megismerése, “felépítése”, összehasonlítása a már megismertkontinensekkel.Afrika fő földrajzi régióit jellemezzük a klimatikus, a topográfiai és a vegetációs zónákszempontjából.Különböző életformák a fekete-afrikai és az iszlám-afrikai különféle vegetációs zónákban (pl.pigmeusok és esőerdei emberek, nomád pásztorok, szamburuk, maszájok, farmerek és ültetvényendolgozók, oázislakók, bányászok).A különféle vallások és tradicionális afrikai társadalmak továbbélése.Franciaország, Anglia, Hollandia és Németország mint gyarmatosító Afrikában. Afrika agyarmatosítás után. Világnézeti különbözőségek. Példák a fejlődő országok és a fejlett világgazdasági kapcsolataira. Az éhínség és a polgárháború problematikája Afrikában, feszültségek atörzsi rendszer és a modern kereskedelmi érdekeltségek között Nyugat-Afrikában. Multikulturálistársadalmak Dél-Afrikában stb.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKTörténelem: reneszánsz kor, nagy földrajzi felfedezések, földrajzi kutatók, kopernikuszi fordulat avilágszemléletben. Geometria: térbeli testek ábrázolása síkban, térbeli testek készítése,egybevágósági geometriai transzformációk. Képzőművészetek: perspektívikus ábrázolás.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKNap, Naprendszer. A Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete, mozgásai(holdfázisok, fogyatkozások). A Nap energiájának kapcsolata a földi élettel. Világegyetem. Acsillagok és a Nap hasonlósága. A távolságok viszonyítása. Csillagképek (néhány jellegzetes példa).

142 / 279

Az égitestek látszólagos mozgása. A távoli kontinensek meghatározó jelentőségű országainak,országcsoportjainak földrajzi jellemzői és világgazdasági szerepe.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIIsmerje a gyermek a tanult kontinensek természeti adottságait, a földrajzi neveket, az ott élőemberek gazdasági viszonyait és kultúráját.

8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLMivel egyre szorosabb kapcsolatba kerülnek a világgal, a 8. osztályos magáénak érzi a világproblémáit. Ez fordítva is igaz, hiszen saját problémáját a „világ” problémájaként éli meg. Ígykülönösen a földrajz tanításban kell ügyelni az „én és a világ” kölcsönhatására. A 8. osztályosföldrajz tanítás másik megközelítése az, hogy hol fordulnak elő metamorfózisok, polaritások ésmegerősítések a földrajzi jelenségekben. 8. osztályban a Föld különböző területeinek kulturálisviszonyai jobban előtérbe kerülnek. A 13-14 éves gyerekek (7-8. osztály) fizikai fejlődésébenleginkább a csontrendszer változása dominál, és ezzel párhozamosan a korábbinál sokkalerőteljesebben vannak jelen a fizikai világban. Ennek ellensúlyozásaként foglalkozunk a népeksajátosságait adó lelki karakterrel, kulturális viszonyokkal. Hasonló célt szolgál az időjárás ésváltozásainak törvényszerűségei témája is.

ELŐZETES TUDÁSTájékozódás a valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján (pl. térkép olvasása,készítése; térbeli mérési adatok felhasználása számításokban, arányérzék; a valóságos viszonyokbecslése térkép alapján, koordináta-módszer). Az anyag-és energiatakarékos szemlélet (pl.közlekedés, fűtés, csomagolás, étkezés, szelektívhulladékgyűjtés, újrahasznosítás terén).

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz eddig nem tárgyalt kontinensek megismerésével teljes képe alakul ki a Földről a diákoknak. Atestükben érvényesülő nehézség mellett, az időjárásra, a felhőkre felfelé tekintő könnyűség is teretkap. A környezettudatos magatartás kialakításának fontos lépése, hogy megismerkednek afenntarthatóság egyre több szempontjával, gyakorlati kérdésével. Eljött az ideje, amikor márszembe tudnak nézni a környezetet károsító hatások tényével. A 9-12. évfolyamok alatt egyre többetértenek majd meg a környezeti problémák hatásairól és okairól. Ezek alatt az évek alatt kellkialakuljon és megerősödjön bennük a változtatás igénye.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKÉ-és D-AMERIKA:A kontinensek természetföldrajzi megismerése, “felépítése”, összehasonlítása a már megismertkontinensekkel.Jellegzetes észak-és dél-amerikai tájak bemutatása, pl. elképzelt utazás közben, megnevezve azegyes helyeket a kulturális behatások bemutatására.A kettős kontinens szerkezete, az egymástól eltérő állat-és növényviláguk.Az indiánok bevándorlása, és alkalmazkodásuk a különféle földrajzi adottságú életterekhez.A spanyol-portugál és az angol-francia hódítások és következményeik (ásványkincs bőség,technika, a természet tönkretétele).A különféle társadalmi és etnikai csoportok lelki beállítottsága.Rövid rátekintés Ausztráliára, Óceániára és az Antarktiszra.

143 / 279

METEOROLÓGIA:A felhőképződmények megfigyelése és lefestése. Meteorológiai adatok leolvasása különbözőeszközökről (barométer, szélzsák stb.) és táblázatba foglalása: csapadékmennyiség, páratartalom,légnyomás, szélsebesség stb.A felhőképződés és felhőfajták.Magas és alacsony légnyomás, időjárási frontok. Különleges szelek (misztrál, főn, asszátszél,monszun, és tájfun)A klíma és a nappal-éjszaka hosszának hatásai az egyes népek kultúrájára és életvitelére(sarkvidéki, északi, mediterrán, sivatagi stb.).GLOBÁLIS KITEKINTÉSI LEHETŐSÉGEK:Az összes megismert kontinens ismétlése, összehasonlítások, kapcsolatok felfedezése.Kína és a csendes-óceáni partvidék országainak kapcsolata Amerikával. Európa, mint közép szerepea mai globális gazdaság viszonylatában, polarizálódási veszélyek. Az Európai Unió fejlődése.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKTörténelem: Amerika történelme, gyarmatosítás. Fizika: a légkör fizikája.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKA gazdaság természeti feltételei, a természeti erőforrások hasznosításának változása. A gazdaságiágazatok szerepe a földrészek, térségek, országok gazdasági életében. Földrészek, országok szerepea világgazdaságban. Fogyasztási szokások változása; környezettudatosság, energiatakarékosság,hulladékkeletkezés, szelektív hulladékgyűjtés, biotermékek; személyes és közösségi cselekvésilehetőségek; tudatos vásárlói magatartás. Az életminőség különbségeinek példái, urbanizálódás,környezeti és gazdasági problémák. Harmatpont, felhőfajták, időjárási frontok.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek ismerje a Föld természeti adottságait, a különböző területen élő emberek természet adtalehetőségeit, életviszonyait és kultúráját. Érezze otthonosan magát a Földön. Tudjon tájékozódni avilágatlaszon, ismerje a főbb földrajzi neveket.

19.5. Természetrajz és biológiaBevezetésA Waldorf-iskolák egész tantervében felfedezhetjük az ökológiai gondolkodást. Az egésztől arészek felé haladó módszer önmagában is segíti azt, hogy a gyerekek fejlődésük és tanulmányaiksorán mindig képesek legyenek egy szélesebb, nagyobb összefüggéseket figyelő hozzáállástkialakítani.A különböző osztályokban biológiából tárgyalt témák szervesen beleillenek az egész iskolánvégigvezető tantervbe, ily módon táplálva az egészen belüli egységérzetet.Az első három évfolyamban az osztályt átható hangulat hordozza magában a biológiához tartozótémákat. A gyermekek fejlődésének e szakaszai során az osztályban elhangzó történetek tükrözik akisgyermekek és az élővilág folyamatosan változó kapcsolatát.Az 1. és a 2. osztályban a történetek az átváltozás témakörével foglalkoznak, a béka királyfiváváltozik, a nádszálból királykisasszony pattan elő. Ezek a történetek lehetővé teszik, hogy agyermekek megértsék az állatok nyelvét, és megismerjenek más lényeket -manókat, tündéreket -,akik titkokat őriznek és védik az életet. Az ilyen fantáziaelemek nem holmi szeszélyes hóbortszüleményei, ezek alapozzák meg ugyanis azt az egészséges érzelmi kapcsolatot, melyet az állatokés a növények komplex viszonyával, összefüggéseivel szemben ki szeretnénk alakítani agyerekekben. Ezek az érzések és gondolatok a bioszféra azon rejtett tulajdonságaihoz is közelebbvisznek, amiket majd később, a felső tagozatban, a világos gondolkodás segítségéveltanulmányoznak.A 3. osztályban a teremtés története a maga teljességében ábrázolja a Föld, a növények, az állatok

144 / 279

és az ember eredetét. A mezőgazdasági epochában a gyermekek megismerik, miként dolgozik aparaszt a természet erőivel. A szántáson, a vetésen és a betakarításon túl még rengeteg feladat van:élő sövényeket telepíteni, kerítéseket állítani, bárányokat gondozni, víztől mentesíteniföldterületeket és gyomtalanítani a terményt.Mindezek bevezetőül szolgálnak az élővilág következő évekbeli tudatosabb tanulmányozásához,valamint annak tudatalatti megerősítéséhez, hogy a Földet óvó ökológia etikai alapja nem más, mintaz emberek erkölcsi fejlődése.A gyermek fejlődésében a kilencedik életév körül határozottan érzékelhető határvonal mutatkozik:a 4. osztálytól a gyermekek nagyobb távolságot érzékelnek saját maguk és más emberek, valamint akörnyező világ között. A képzelőerőt még mindig nagyon megmozgatja egy-egy történet, de annaktartalma már pontosabb leírást igényel. Az állattan megjelenése ebben az osztályban jó lehetőségetteremt az önállósuló megfigyelések kezdő lépéseire.

4. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAz állattani epocha gondolati középpontjában az a sajátosan emberi tulajdonság áll, hogy a miviselkedésünk nem csak ösztönös elemeket hordoz, hanem a gondolkodás, az emberi kultúra hatásaiis befolyásolják. Az ember testi felépítésében sem találunk olyan specializációt, mint amilyen azállatokat segíti a természeti környezetben való tökéletes boldogulásban. Az állatok vizsgálatakortehát mindig figyeljük az adott élőlény és az ember viselkedésbeli, testi felépítésbeli különbségét.Az emberi minőség megjelenését elsősorban a felegyenesedett testtartásban, a kéz szabaddáválásában, a beszéd komplexitásában és az öntudat erőteljes megjelenésében hangsúlyozzuk.

ELŐZETES TUDÁSNincs szükség konkrét tárgyi ismeretekre az állattan területéről.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz állatok és az ember összehasonlításával olyan szempontokat adunk a gyermekeknek, melyeksegítségével értően tudják a környezetükben előforduló állatokat, azok életét megfigyelni. A testijegyek, a viselkedés és a környezethez fűződő viszony alapos megismerése ebben az életkorbanmég jobban meg tudja erősíteni a gyerekek és az állatok amúgy is szeretetteljes kapcsolatát.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKAz ember testi felépítésének rövid formai és funkcionális vizsgálata, mely alapul szolgál azállatokkal történő összehasonlításhoz.Ismert, vagy kevésbé ismert állatokból alakíthatunk ki olyan csoportokat, melyek vizsgálata soránjól megmutathatók az ember felépítésétől való eltérések különböző irányú formái, tendenciái. Atestfelépítés, a fogazat stb. különböző formáit mutathatja be például az emlősök között a tehén, azegér és az oroszlán egymást követő tárgyalása, de hasonló módon sorba vehetjük a vízi világ olyankülönböző formáit, mint a nyolckarú polip, a csiga és a tengeri sün. Az állatok végtagjait azemberével összehasonlítva jól megmutathatjuk a hasonlóságokat és a különbségeket. Az állativégtagok hatékonyságát (pl. ásóláb, szárny) az ember különböző technikai megoldásokkal (ásó,repülőgép) tudja utánozni, ez megmutatja, hogy nem testi módosulások, hanem szellemitevékenység lesz jellemző az emberre.Az állati viselkedésben megmutatkozó jellegzetességek is tanulsággal szolgálhatnak az embermegismeréséhez (pl. kitartás, agresszív viselkedés vagy önfeláldozó utódgondozás).

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKMesterségek a 3. osztálybanHonismeret: a környéken élő állatok és a környezet kapcsolata

145 / 279

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKA test részei, táplálkozás, utódnevelés, környezet, viselkedés, emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek,halak, gerinctelenek

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek képes az órán tárgyalt állatok karakteres jellemzésére.Jól használja az újonnan megtanult kifejezéseket.Képes összehasonlítást végezni a különböző állatok között, rámutatva a hasonlóságokra és akülönbségekre.Össze tudja hasonlítani az állat és az ember testfelépítését.

Bevezetés

A középtagozaton a biológia fokozatosan bontja ki a földi élet különböző rétegeit. Míg a negyedikosztályban az emberéhez hasonló testi és viselkedésbeli tulajdonságok jól érthető kapcsolatotmutattak az ember és az állat között, ez a kapcsolat az ötödik osztály növénytani megfigyeléseinélmár jóval áttételesebb, kevésbé kézzelfogható. A hatodikosok az ásványok, a növények és az állatokösszetett kölcsönhatásait gyakorlatban is megtapasztalhatják a kertművelés belépésével.Az emberből kiindulva ismerték meg az élő természetet, s immár alkalmassá válnak arra, hogy ahetedik osztálytól kezdve újból az emberi test felé forduljon a biológiai érdeklődésük.

5. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAz ötödikes növénytan megjelenése fontos lépés a megfigyelés és a gondolkodás fejlődésében. Akamaszkor viharai előtt ez egy olyan nyugalmi időszak, ami alkalmas a higgadt megfigyelésekre, anövényi formák sokaságának és szépségének elmélyült átélésére. Ebből a lelki hangulatbóltáplálkozva megerősödhet a Föld, mint élő organizmus iránti tisztelet.

ELŐZETES TUDÁSMezőgazdasági epocha a 3. osztályban

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA növényeket a tájjal, a talajjal és az éghajlattal összefüggésben kell vizsgálni. A cserepes, de főkénta földből kiemelt és lepréselt növények vizsgálatát nem tartjuk helyesnek, mert ebben az életkorbanpontosan a növény világgal való összekapcsoltságán van a hangsúly, nem pedig az analitikus, precízösszehasonlításokon, rendszerezésen. A növényre jellemző folyamatok ebből azösszekapcsoltságból – a Nappal, a levegővel, a talajjal, a rovarokkal -érthetőek meg igazán, ígyjuthatunk a formák sokféleségének érző megértéséhez és tiszteletéhez. A környékbeli növényeknevének ismerete megerősíti a kapcsolatot, de óvakodnunk kell a növényhatározás sablonosmenetétől, ami elidegeníthet a vizsgált élőlénytől. A növény részeinek elnevezéseit is megtanítjuk,de itt is óvakodni kell a túlzott szisztematizálástól, inkább a minőségi jellemzéseket igyekezzünkkialakítani a növény felépítése kapcsán (méretbeli arányok megfigyelése és leírása, hangsúlyosabbformák észrevétele, polaritások és kontrasztok felfedezése a formák világában). A növényi formákmetamorfózisának megfigyelése nem pusztán érzékszervi megfigyelés, hanem belső nyitottságot isfejleszt a folyamatok érzékelése irányában.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKIsmerős helyi tájak és az ott honos növényfajták bemutatása. Lényeges, hogy a gyermekek

146 / 279

megtanulják a környéken fellelhető növények és fák közkeletű elnevezéseit.A Föld különböző régióinak kontrasztja: sivatagi, erdei és tundra növényzet. A sarkvidéktől azegyenlítő felé, illetve a trópusokon a hegy tetejétől lefelé történő haladási irány növénytanihasonlóságai.A gombákat, a zuzmókat, a mohákat és a páfrányokat a virágos növényekhez viszonyítvavizsgáljuk, a formák változékony hangsúlyaira koncentrálva, és még nem előtérbe helyezve azevolúciós szempontokat.Magok csírázásának és a növény növekedésének megfigyelése, most is nagy súlyt helyezve aformák alakulására és a növekedési mozgásokra.A gyökér, a szár, a levél és a virág eleven fogalmait a különböző növényeknél fellépő polaritásokmegfigyelésén keresztül alkotjuk meg, stabilizáljuk.A fák, mint a növények és állatok együttélésének helye; kapcsolatuk az időjárással, a talajjal és atájjal. Esetleg faiskola telepítése, amelyet a következő iskolaévekben is gondozni kell, és amely afacsemeték megfelelő helyre történő kiültetésében csúcsosodhat ki.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKKertművelés a következő osztályfoktól kezdveFöldművesség korszak a harmadik osztálybanFöldrajz: éghajlat, növénytakaró a különböző övekben

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKnövekedési formák, gomba, moszat, zuzmó, moha, haraszt, virágos növény, egyszikű, kétszikű,gyökér, szár, levél, virág, termés, mag, gyümölcs, lágyszárú, fás szárú

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek ismerje a környéken élő növények közkeletű elnevezéseit.Képes egy megfigyelt növényt karakterizálni, a növény részeit megnevezni.Képes mind szóban, mind rajzban a növények fejlődésének fontos szakaszait megjeleníteni.Ismeri a növényvilág és az éghajlat közötti összefüggéseket, az évszakok váltakozásának hatását anövényvilágra.

6. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLEbben az évben összekapcsolódik mindaz, amit korábban az állatokról és a növényekről tanultakazzal, amit ebben az évben az ásványokról tanulnak. Ez a legintenzívebben a kertműveléstanulásával erősödik meg. Ebben az éven minden téren az oksági viszonyok feltárása leszhangsúlyos a biológián belül is.

ELŐZETES TUDÁSNövénytan az 5. osztályban, állattan a 4. osztályban, fafaragás az 5. osztályban

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA növénytan területén a növény felépítése, környezete és az életciklusok közötti okságiösszefüggéseket hangsúlyozzuk ki. A geológia megismerteti velünk a különböző talajtípusokat, aflóra és fauna felépülésének fizikai alapját. A földrajzzal együttműködésben egyre jobbankirajzolódnak a különböző területek klímájának, vegetációjának és gazdaságának összefüggései, abiológiai szemlélet tehát kapcsolatokra lel a gazdasági gondolkodással is. A fafaragás kapcsán agyerekeknek már gyakorlati élményeik is vannak a különböző fafajok tulajdonságairól is, melyetígy az éghajlati igényekkel is összefüggésbe tudnak hozni. Az állattan területén különös figyelmet szentelhetünk a rovaroknak, ezen belül is az államalkotó

147 / 279

rovarok tanulmányozásának. Ez a téma az állatok közötti viszonyok új szintjét világítja meg agyerekek számára. A gerinctelenek közül olyan élőlényeket vizsgálhatunk, melyeknek fontosszerepe van a mezőgazdasági viszonyok megértésében.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKEgyszikű virágok – liliomok, a hagyma és a gyöktörzsKeresztes virágúak.Fűfélék, ernyősvirágzatúak, pillangósvirágúak, katángfélék, és fészkesvirágúak.Ajakos virágúak, és más fészkesvirágúak, a virágzatok példái.Szarkalábfélék és rózsafélék, ezek változatai.Ezeknek a virágos növényeknek a fejlődése követhető egész éven át. Az évszakonkénti ciklus ismegtárgyalandó.A növénytani és az állattan kapcsolata a lepkék életciklusában.A kertészkedéssel kapcsolatban – kártevő bogarak, fatetű stb.A talajlakó férgek.A rovarok formai jellemzése: a bogarak, a lepkék és a méhek formai és élettani sajátosságai.A méhek életciklusa – beleértve a méhek gondozását, a méhészetet – méz, méhviasz stb.A hangyák és a hangyaállam.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKKertművelésFöldrajz: övezetesség, klíma, növényzet és gazdasági viszonyokTörténelem: Róma, mint állam és az államalkotó rovarok összehasonlításaFafaragás: különböző fafajok igényei, tulajdonságai

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKrovarok testfelépítése, virágtípusok, fafajok, férgek, gerinctelenek,

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek minden témakör esetén mutasson egyre fokozódó pontosságot a megfigyelések terén, aleírások árnyaltságában.Tudjon összefüggéseket találni a kertben végzett tevékenységek és az élővilág általánostörvényszerűségei között.Ismerje fel a különböző állatok helyét az ember által művelt természeti világban.

7. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLMíg az előző években az emberi test felépítése és működése az állatvilággal és a növényvilággalösszefüggésben jelent csak meg, addig ebben az évben újból a tanulmányok középpontjába kerül.Ebben az életkorban úgy lehet az egészséggel kapcsolatos ismereteket megtárgyalni a gyerekekkel,hogy már objektív, illetve még objektív módon tudnak ezekhez a témákhoz viszonyulni. Mígkorábban sokkal egyszerűbben, ösztönösebben, józanabbul viselkedtek a táplálkozás, a tisztálkodás,az öltözködés, az egészséges életmód terén, később pedig hajlamosak nagyon egocentrikusan illetvetrendeket követve foglalkozni ezekkel a dolgokkal, ebben az időszakban tényleg lehet velüktárgyszerűen beszélgetni, akármelyik témában. Ez a témakör olyan területet érint, melyek kultúrájátfőleg a családi környezetből hozzák a gyerekek, de ezt a szokásrendszert most tanári segítséggeltudatosan átvizsgálhatjuk. A tanulmányokat át kell járnia az „egészség több, mint a betegséghiánya” érzésének.

ELŐZETES TUDÁS

148 / 279

A korábbi évek biológiai tanulmányai

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKEz a tanév a biológia egy sajátos fejezetét nyitja meg azzal, hogy az emberi test működését kezdivizsgálni. Ezek a vizsgálatok a korábbi természettudományos szemléletet folytatják, ugyanis nemönmagában kiragadva próbálják az egyes szervrendszereket és funkciókat megtárgyalni, hanem akörnyezettel és a többi szerv működésével való kapcsolatukban. Ez a komplex megközelítéssegítheti a diákokat abban, hogy felelős módon viszonyuljanak saját testükhöz, értékeljék annaknagyszerűségét.Ez a felelősség manapság nagyon fontos az ebben az életkorban kibontakozófélben szexualitásmiatt is. A szerelem, az anyaság-apaság kérdése, a szexuális kapcsolatok, a fogamzásgátlás, mindolyan témák, ahol a biológia és a lelki higiéné szorosan összekapcsolódik, nem pusztán élettanijelenségeket tisztázunk tehát ezek megtárgyalásakor.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKAz érzékek ápolása: gyakorlati ismeretek a látással a hallással, az ízleléssel és a szaglással ésérintéssel kapcsolatban.A tüdő felépítése és szerepe, alapvető ismeretek a szívről és a keringésről, elég részletesen ahhoz,hogy gyakorlatias legyen (pl. a légcső védelme (csillós hám); a levegő és a vér közötti szoroskapcsolat a léghólyagok vékony membránjain keresztül) – de itt nem cél a részletes anatómiaitanulmányozás.Az étkezés fontossága: alapvető ismeretek az emésztőrendszerről, de az előbbiek szerint a hangsúlyazon legyen, hogy milyen tényezőkre kell ügyelni az egészség tartós megőrzése érdekében (pl.növényi rostok szükségessége a belek stimulálására, a táplálkozási ritmus szükségessége, nehézételek után a testmozgás és a fürdőzés elkerülésének szükségessége).Fehérjék, szénhidrátok, zsírok, ásványi anyagok és vitaminok. Különböző táplálkozásimeggyőződések tárgyalása, anélkül, hogy bármelyik módszer mellett kardoskodnánk. Agyorsétkeztetés jellemzői, veszélyei, a “fogyókúrák” eredményei, a rendszeres mozgás szerepe atestsúly kialakításában. Az egészséges testkép kialakítása.Az alvás szükségessége és a napi tevékenységek (szellemi-fizikai) kiegyensúlyozása.A fenti témákkal kapcsolatos betegségek (pl. tüdőrák, tüdőtágulás, elhízottság, anorexia,cukorbetegség).Szenvedélybetegséget előidéző anyagok: alkohol, nikotin, drogok (pl. ópiumszármazékok,hallucinogének); a függőség alapvető természete (akár a koffeinhez, a csokoládéhoz, a cukorhoz,akár rossz szokásokhoz, mint a körömrágáshoz hasonlítva), valamint a felismerés és a változtatáslépései, a segítségkérés fontossága.Gyógynövények (pl. kamilla, körömvirág) és alkalmazásuk különböző módokon.Személyes egészség és higiénia: izzadás, a fogak, a bőr, a hajas fejbőr ápolása, a kézmosás, azételek érintése, és ezek kapcsolata az egészséggel (pl. baktériumok, fejtetű, orsógiliszta fertőzések). Minden egyes témával kapcsolatban fontos a modern média hatásainak megtárgyalása.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKKémia a 8. osztályban

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKÉrvékszervek, tápcsatorna, légzés, keringés, kiválasztás, nemi szervek, bőr, drogok

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek ismerje fel a mindennapi tevékenységek és az emberi test biológiai funkcióinakösszefüggését.Tudja elemezni az olyan hétköznapi jelenségeket, mint a légzés, a táplálkozás folyamata.

149 / 279

Ismeri a tápcsatorna részeit, az egyes részekben történő folyamatokról tudjon általánosságokbanbeszélni.Érti az ember légzésének folyamatát, képes összefüggések keresésére a ruházkodással és adohányzással kapcsolatban.Az érzékszervek jelentőségével tisztában van, ismeri ezek ápolásának módjait.

8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLEbben a korosztályban nagy testi változások zajlanak, a végtagok növekedése nagyon intenzívvéválik. A nemi érés is nagy hatással van a diákok mindennapjaira. Ezen fontos átalakulásokat jólkíséri az emberi test idei két nagy témája: a mozgásrendszer és az érzékszervek. A felegyenesedetttesttartás szellemi-lelki vonatkozásai túlmutatnak a biológiai tényeken, jó beszélgetések táptalajalehet ez a téma.

ELŐZETES TUDÁSAz előző évek biológia epochája, különösen a hetedikes epocha, a hetedikes fizika mechanikaitémaköre, a fénytan és a hangtan a hatodikos fizikából.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA csontrendszer felépítése rávilágít az emberi szervezet és a minket körülvevő ásványi világ szoroskapcsolatára az anyagösszetétel területén valamint a gravitáció és az ember viszonyára acsontgerendák formálódásában. A mechanikai viszonyok, melyek a csontrendszer felépítésében ésműködésében jól tetten érhetők, érdekesek lehetnek ebben az életkorban. Az érzékszervektárgyalásakor jó megmutatható, hogy a külvilágban érvényes fizikai (optikai, akusztikai)törvényszerűségek miképp érvényesülnek az emberi szervezet működésében. Ezeket azérzékszerveket nem csak ábrák, hanem kísérletek segítségével is vizsgáljuk.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA csontváz összességében és részeiben. Az aranymetszés, mint arányossági elv a csontvázban. Agerincoszlop formája és funkciója, a csigolyák felépítése, formagazdagsága, szerepük afelegyenesedett testtartás kialakításában. A gerincoszlop, a mellkas felépítése, a koponya és avégtagváz polaritása. Az egyes csontok formájának tanulmányozása, pl. a hátgerinc és a combcsontkontrasztja.A végtagtok felépítése és mechanikája, az emelőelv: az erőkar és a teherkar viszonya.A láb formája, a láb boltozata és viszonya a felegyenesedett testtartáshoz.Az alkar pronatioja és supinatioja.Az izmok általános felépítése és működése.A csontok és izmok kapcsolódása, az ízületek felépítése és működése.Hajlító és feszítő izmok elhelyezkedése, az egymással együttműködő és az ellentétes működésűizmok elhelyezkedése, a mozgás és az izomrendszer komplex kapcsolata. Az izomgörcs.Az emberi szem, illetve fül felépítése és funkciója.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKFizika: mechanika, erő fogalma, optika, akusztika. Művészetek: kupola és boltív, mint építészetimegoldás és mint élettani forma a csontváz különböző területein, csontok ábrázolása szénnel,agyagból való megformálás

150 / 279

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKCsontrendszer, izmok, inak, ízületek, a szem részei, a fül részei,

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek ismeri a gerincoszlop részeit, annak jelentőségét az ember testtartásában.Tisztában van a végtagok és a függesztőövek felépítésével, az ízületek típusaival.Képes felismerni a fizikai törvényszerűségeket a csontváz felépítésében.Érti a csontok és az izomrendszer együttműködését az emberi mozgásban.Ismeri a tanult érzékszervek felépítését, jelentőségét az ember és a külvilág közötti viszonyban.A tanult szakkifejezéseket képes megfelelően használni.

19.6. FizikaBevezetés

A tudományos ismeretek tanításának fő célja az, hogy kifejezze azt, hogy a tudomány az emberilétezés része, valamint az, hogy fantáziadúsan, az érzelmekre ható módon adja át azokat. Ez atermészet valóságos jelenségeinek megfigyelésére, a jelenségek megfogalmazására és amodellalkotásra vonatkozó képesség kifejlesztését jelenti. A tényleges tudományos ismeretekoktatása a gyermek olyan életkorában kezdődik, amikorra szert tesz arra a képességre, hogy okságiösszefüggéseiben szemlélje a világot, és amikor ezek az ismeretek a gondolkodási képességfejlesztésére szolgálnak. A cél az, hogy olyan minőségi gondolkodás fejlődjön ki, amelyfolyamatában képes szemlélni az emberi lény és a való világ változó kapcsolatát.

6. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA kísérleti úton nem vizsgálható modellek helyett valóságos érzékelésen, megfigyelésen alapulógondolkodási módszert javasolt alkalmazni. Kezdetben a jelenséggel összefüggő érzelmikapcsolatot kell kialakítani a tanulókban. Később ezt meg kell szabadítani a szubjektív elemektőlazzal a céllal, hogy a belső értékek megragadhatók legyenek a megértési tevékenység során. Emiatta tudományos ismeretek tanítása a Waldorf-iskolában az érzékelés minőségéből indul ki. Ez atanítási módszer különösen érzékelés-orientáltnak írható le. Ez fontos szerepet játszik, és higiéniai-pedagógiai jelentősége is van.

ELŐZETES TUDÁSA gyerekek a hangszeres zenélés során már megismerkedtek a hangok világával, a festésenkeresztül pedig a színek világával

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA fizikaoktatás a megtapasztalt és megfigyelt jelenségekből indul ki, nem pedig elméletekből vagymodellekből. Minden kínálkozó lehetőséget ki kell használni az ellentmondások bemutatására, atények szembeállítása érdekében. A fizika szabályait sem szabad lszigetelten tárgyalni, hanem azegyéb tantárgyakkal való összefüggésben. Ezért a tanított gyermekek életkorának megfelelő időbenbe kell mutatni a művészethez és a technológiához való kapcsolódásokat. A középtagozat igyekszikgazdag tapasztalatokat nyújtani a fizikai jelenségekről, amelyekre ráépülhet a felső tagozatismeretanyaga. Kiemelt cél a pontos megfigyelés képességének fejlesztése és a megfigyelésekírásbeli rögzítésének elsajátítása.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA jelenségek egyszerű, teljesen érthető kísérletekkel történő megtapasztalása vezeti be a tanulókat a

151 / 279

fizika világába.A hangtan erre nagyon alkalmas. A különböző megközelítések közül álljon itt kettő:a) bevezetés az alapvető hangjelenségekbe (rezgés, hangmagasság, hangerő, hangszín).b) hangszerek vizsgálata, melynek során a tanulóknak módjukban áll felismerni a rezgést, mint ahang fizikai megfelelőjét:a hangforrás, valamint a hangerő, a hangmagasság, és a hangszín közötti kapcsolat bemutatása,hangközök a monochordon, hangterjedés.Állóhullámok megfigyelése (Kladni-lemezen, húron, kötélen stb.), rezonancia hétköznapi példái(hinta, hangszer, lengő faág, billegő vizestál stb.)A tanulóknak mindenképpen meg kell ismerniük a gége fizikai-élettani tulajdonságait.A festés során szerzett tapasztalatokra építve továbblépnek a következő témákra:Színelmélet.Egyszerű színtan (azaz elmélet nélküli ismertetés).A kiindulási pont a világosság, illetve sötétség ellentéte.Megvilágított színes felületek figyelésének abbahagyása után a szemben utókép képződik, ezvezetett a kiegészítő színek elméletéhez (Goethe „megidézett” színei).A színpompás és színes árnyékok szemléltetése, valamint keletkezésük feltételeinek bemutatása.Átlátszatlan közeg hátulról vagy oldalról történő megvilágításakor megjelenő színjelenségmegmutatása.A színelméletben cél a sötét/világos határokon megjelenő idegen színcsíkok tanulmányozásaprizmán keresztül.A színeken túl az árnyékok is tanulmányozhatók.A mágnesesség bemutatása a természetben előforduló magnetit (mágnesvasérc) segítségével. Amágnesezhetőség vizsgálata.A közönséges mágnesek, és a (burkolat nélküli) iránytű bemutatása. Ez a következő témákmegvitatásához vezet:az északi és a déli pólus fogalma, a mágneses vonzás és taszítás fogalma, a Föld mágneses mezeje.Elektrosztatikában a vonzás és a taszítás jelenségének vizsgálata. Különbözőség a mágnességtől. Ahőtani elméletek a következő ellentétekkel foglalkoznak:meleg és hideg, hő-és hidegforrások, a hőáramlás irányának bemutatása, megvitatása a hűtésmegvalósítási lehetőségével együtt (de még technikai részletek nélkül), az égés és a súrlódás, minthőforrás tanulmányozása.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKgége működése (biológia), hangskálák (zene), iránytű (földrajz)

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKrezgés, hangmagasság, hangerő, hangszín, hangterjedés, rezonancia, sötét/világos határokonmegjelenő színek és azok minősége, az északi és a déli pólus fogalma, a mágneses vonzás éstaszítás fogalma, a Föld mágneses mezeje, elektrosztatikus vonzás és taszítás, hő-és hidegforrások,súrlódás, mint hőforrás

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek megtanulják a kísérletek megfigyelésének folyamatát, módját.A látott, tapasztalt jelenségeket saját szavaikkal el tudják mondani.Ismerik a fizika különböző területeinek alapjelenségeit: világosság-sötétség, színek, alapvetőhangjelenségek, mágneses illetve elektrosztatikai vonzás-taszítás, meleg-hideg.

7. évfolyam


152 / 279

Ebben az évben a mechanika a tanítás középponti témája, majd utána következik a hangtan, afénytan, a termodinamika, a mágnesség és az elektromosság további részeinek ismertetése,megvitatása.

ELŐZETES TUDÁSElőző év alapjelenségeinek az ismerete. Egyenes és fordított arányosság és az azzal történőszámolás.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA kísérletezés megismerése, felvetett problémákra válaszok keresése kísérleteken keresztül.(tanulókísérletek) A természettudományos gondolkodás elsajátításának első lépései.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA mechanikában az emelő tanulmányozására kerül sor. Ennek során az elméletalkotásnak kelldominálnia. A témakörök kulcsszavakban a következők:Az emelők különböző fajtái, az erőkar, és a teherkar.Kétkarú mérleg (amely decimális beosztású és érzékeny).Lejtő. Állócsiga. Mozgócsiga, csigasor. Ék, csavar, csuklók, fogaskerék és szíjtárcsa, áttételek.Ezeknek az „egyszerű gépeknek” a kombinációit meg kell vitatni, és az a cél, hogy a tanulókmegértsék a súlyhajtású óra vagy kerékpárváltó vagy daráló vagy stb. működési elvét. Az emelő ésa lejtő képleteinek levezetése (erő szorozva elmozdulással).Sebesség, munka, teljesítmény fogalma. Fonálinga lengésidejének tanulmányozása.Összegzésként megbeszéljük a diákokkal, hogy egyszerű gépekkel munkát nem takarítunk meg,mert kisebb erőt hosszabb úton fejtünk ki. Energia megmaradás törvénye.

HANGTANLyuksziréna. Lemezjátszó. A hang irányítása (hangszóró, hangfal). Hangsebesség és annak mérése.Visszhang , sztereo hatás (a 8. osztályban is tanítható).

FÉNYTANA következők megfigyelése: Tükörképek és tükrözések (a rajzolással kombinálva, fénysugár pattogása a tükrök között). Fényvisszaverődés sík-és gömbtükörről a gyakorlatban.Lencse nélküli kamera (az emberi szemmel összehasonlítva) [a 8. osztályban is tanítható].Camera obscura.

HŐTANHővezetés. Hőmérők.

MÁGNESESSÉGA föld mágneses mezejének deklinációja és inklinációja.A mágnesesség alapjelensége.Az elektromosság új témái összesűrítve:Áramforrások (galvánelem, dinamó).Elektromos áram, áramkör, kapcsoló.Elektromos készülékek az elektromos áram hatásai.Mágneses effektusok, elektromágnes.Műszaki alkalmazások: elektromos tűzhely, bojler, vasaló, biztosíték.Fel kell hívni a figyelmet az elektromos áram és a villámlás veszélyeire.

153 / 279

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKmágnesség-hajózás-felfedezések (földrajz, történelem)munkavégzés-táplálkozás, áramütés-szívmegállás (biológia)elektrolit-vezető (kémia)

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKKétkarú mérleg. Lejtő. Állócsiga. Mozgócsiga, csigasor. Ék, csavar, csuklók, fogaskerék áttételek.Forgatónyomaték. Mechanikai munka. Sebesség.Hangsebesség.Beesési szög, beesési merőleges, törési szög, vissszaverődési szög, fókuszpont.HővezetésÁramforrások, egyenáram és hatásai, elektromágnes

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA kísérletek pontos megfigyelése mellett a gyerekek önállóan meg tudják fogalmazni és leírni alátott jelenségeket.Képesek ok-okozati következtetések levonására, magyarázatok adására, amik közös megbeszélésrekerülnek.Ismerik a kétkarú mérleg, az emelők, a csigák működését, gyakorlati alkalmazását.Egyszerű áramkört tudnak építeni.Egyszerű számolási feladatokat el tudnak végezni.

8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLElsősorban a hidrosztatika, a hidrodinamika, az aerosztatika és az aerodinamika erősengyakorlatiasan előadott új területei állnak ebben a korban a tanulók érdeklődésének középpontjában,de folytatódnak az előző évek témakörei is.

ELŐZETES TUDÁSAz előző években tanultak ismerete. Számolás elsőfokú egyismeretlenes egyenletekkel.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz embert körülvevő technikai világ működésének megértése.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKArkhimédész törvénye (vízre és levegőre).Hidrosztatikus felhajtóerő a hidrosztatikai nyomás.Közlekedőedények (hidraulikus mérleg).Cartesius-féle búvár.Szilárd anyagok, folyadékok és gázok fajsúlya.Stabilitás (pl. hajók stabilitása).Statikus nyomás (összehasonlítva a vízben és a levegőben).Szivattyúk elve (főképp a hidraulikus kos felé haladva).Lamináris és turbulens áramlás.Örvények és ellenállás (vízben és levegőben, a hozzájuk tartozó ellenállási formákkalösszefüggésben). A HANGTANban például az alábbiak kifejtésére kerülhet sor:A hang sebessége (a levegőn kívül más anyagokban is) A hang irányítása: visszaverődése (visszhang) és elnyelődése [a 7. és 9. osztályban is tanítható].

154 / 279

Kundt-féle cső.Épületek akusztikája, különböző hangszerek akusztikája.

A TERMODINAMIKÁban az alábbiak lehetnek a témakörök:Folyadékok, szilárd anyagok, és gázok állapotváltozása, párolgás.A víz nevezetes pontjai, és jelentőségük a természetben (a 9. osztályban is tanítható).Meleg-és hidegvíz vezeték rendszerek, hőközlés légáramlás útján, hősugárzás. Hővezetés éshőszigetelés különböző anyagokban [a 7. osztályban is tanítható].

AZ ELEKTROMOSSÁG hatásai és törvényei Az elektromos áram hőhatása és vegyi hatása.Különböző anyagok vezetési tulajdonságai, valamint a földelés.Az áram mágneses hatása és alkalmazásai: elektromotor, dinamó (lehetőleg a generátor is;mindenképpen mélyebben kell foglalkozni ezzel a témával a felsőbb osztályokban), mérések (Ohmtörvénye).

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKMeteorológia (földrajz)Ipari forradalom (történelem)

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKnyomás, felhajtóerő, Arkhimédész törvénye, fajsúly, állapotváltozások, Ohm törvény

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA kísérletek megfigyelésével szerzett tapasztalatokból egyre pontosabb következtetéseket képeseklevonni.Ismerik a hidrosztatikai alapjelenségeket és törvényszerűségeit.Tudják az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását

19.7. KémiaBevezetés

A Waldorf-iskolákban a kémia tanításának módszertana nagyban eltér a hagyományosanmegszokottól. Fontos megjegyezni, hogy a Waldorf-iskolák kémia tanítását nem a hagyományosmódszerrel szembeni bizalmatlanság, az azzal egyet nem értés alakította és alakítja ki, tehát nemvalaminek a tagadására alapoz. A tartalmat és a módszert a gyermek lényének (a korábbifejezetekben részletesebben tárgyalt) fejlődéséhez igazítja, nem pedig az általánosan elterjedtszaklogikához. A kémia tanításának itt tehát nem szakmai, hanem pedagógiai célja van. Eztermészetesen nem zárja ki, hogy a tudomány ezen ága iránt érdeklődők a számukra megfelelőmélységben tájékozottak legyenek a világ kémiai oldaláról, de igyekszik kizárni azt, hogy a kémianevében elidegenedjenek magától a kémiától.Annak érdekében tehát, hogy a tárgy tanítása ne öncélú legyen, hanem annak segítségével a tanulókaz egész világ szemléléséhez nyerjenek új szempontokat (melyek szervesen beépülnekgondolkodásukba), nem szabad a kémia tanítását a legmodernebb elméletek leegyszerűsítettváltozataival kezdeni. Ha a kezdés a gyermekek által jól ismert anyagokkal és változásokkaltörténik, ahol az újdonság a csak a szempontokban és a vizsgálat módszereiben rejlik, akkor biztostapasztalati alapot adhatunk a későbbiekben egyre bonyolultabbá váló ismeretanyagnak. Ajelenségekből indulunk ki, nem pedig a modellekből. Az elméleteket, modelleket a jelenségekből,tapasztalatokból vezetjük majd le, abban az életkorban, amikor a tanulók már pontosan meg tudjákkülönböztetni a valóságot a valóságot leírni próbáló elmélettől. E két dolog különválasztásarendkívül fontos a modern tudományos gondolkodás kialakításában, de ehhez már megfelelően érett

155 / 279

gondolkodás és elegendő tapasztalat szükséges.

7. évfolyam


A kémia tanításának kezdetén nem lehet cél az atomelmélet bevezetése és a kémiai elemekrendszerezése. Ez utóbbiak nagyrészt nincsenek is jelen elemi állapotban a természetben, ígytárgyalásuk — kevés kivételtől eltekintve — nem hozza közelebb a diákot a körülötte lévővilághoz. A kémia tanításának első évében azokat az alapokat kell letenni, melyekre a továbbiakban építenilehet. Ez vonatkozik a fogalmak kialakítására, a megfigyelés folyamatára, a kísérletezésmódszertanára egyaránt. Az égés, a sav-bázis ellentétpár, a különböző sók, az indikátorokhasználata, a fémek tulajdonságai mind-mind előkerülnek a későbbi évek során is, de ezekalapszintű tárgyalása jó lehetőséget ad a kémiai szemlélet kialakítására.

ELŐZETES TUDÁSHőtani ismeretek a hatodik osztályból

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA metodika alapja a kémiai folyamatokba történő bevezetés. A folyamatokat nem mennyiségiszempontból kezdjük el vizsgálni, hanem minőségi megközelítést alkalmazunk. Ez segítheti adiákokat abban, hogy újfajta megértés fejlődjön ki bennük az eddig is ismert világ irányában.Ennek érdekében a hétköznapokban is rendszeresen használt, természetes anyagokkal kezdjük avizsgálatokat. Nem az új anyagok szokatlan viselkedésével ébresztünk fel érdeklődést, hanem újszempontokat nyitunk, újfajta kérdéseket vetünk fel a jól ismert folyamatok kapcsán. A kémiailyenkor úgy jelenik meg, mint az ember és az ismert környezet frissen felfedezett viszonya, nempedig a gyorsan múló szenzáció eszköze.Ebben az évben a kémia még nem szigorúan analitikus, sokkal inkább az összefüggésekettanulmányozza, mintsem az alkotó elemeket. A vizsgálatok közben elsősorban a tanulókmegfigyeléseire, élményeire támaszkodva építkezünk, nem pedig a mérésekre.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA tűz különböző megjelenési formáinak minőségi vizsgálata (a szén másképp ég, mint a szalma és afa; a gyertya másképp, mint az alkohol és a kőolaj, a kén másképp mint a foszfor)Az égés termékeinek és maradványainak vizsgálata (hamu, szén, szén-dioxid)Indikátorok (növényi eredetű indikátorok, pl. vörös káposztalé)A levegő áramlása a tűz környezetében: az égést tápláló oxigén az O2 és a CO2 szerepe avérkeringésben és az égésbenA mész és a mészégetés. A savakat képző gázok (szén-dioxid, kén-dioxid) és a bázis megjelenése(mészlúg, hamulúg). További savak (pl.: sósav, foszforsav, kénessav)Fémek (arany, réz, ón, bronz, vas)

Kultúrtörténeti és technikai vonatkozások:A gyertya vizsgálata (M. Faraday) és gyertyakészítésA tűzhelyek és a kémény fejlődéseA savak és lúgok vizsgálata, semlegesítés, sóképződésNéhány gondolat az arany bányászatáról és feldolgozásárólSóbányászat


156 / 279

Fizika, ásványtan, földrajz 6. osztály, rajz-festés,

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKÉgés, savak, lúgok, indikátor, levegő, szén-dioxid, oxigén, fémek, oldódás

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek képes pontos megfigyeléseket végezni.Egyszerű kísérleteket biztonságosan végre tud hajtani.Tisztában van az égés feltételeivel.Megérti a mészégetés, a mészoltás és a mész megkötésének kémiai hátterét.Képes egyszerű következtetések levonására.Le tudja írni az órán látottakat, jellemző rajzokat tud a jelenségekről készíteni.Tisztában vannak a sav-bázis indikátorok felhasználásával.

8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA 8. osztály kémiája a kiindulási pontba a táplálékot készítő embert helyezi. A környezet és azember viszonya itt egyértelmű. Az ember a táplálkozása érdekében különböző élőlényekéletfolyamatait szakítja meg, szétválaszt, feldolgoz, átalakít, tisztít, finomít. Az egyestápanyagokban mindezek után is tükröződik mindaz a folyamat, amely létrejöttükkor lejátszódott. Avizsgált anyagokban tehát az életfolyamatok pillanatképeit tapasztalhatjuk, ezen folyamatoktól nemelválaszthatóak anyagi tulajdonságaik sem. A tanítás egyik fontos célja ezen karakterisztikustulajdonságok megragadása, megértése. A tanulói kísérletek ezt a folyamatot még elevenebbétehetik

ELŐZETES TUDÁSTáplálkozástani ismeretek 7. osztályban, kémiai alapismeretek a 7. osztályból

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA táplálékok és a tápanyagok kémiai vizsgálati módszerei. Olyan szemléletmód kialakítása, ami azélőlényekből származó anyagok minőségére érzékennyé teszi a diákokat. Az alapvető tápanyagokkémiai megismerése alapot ad a későbbi szerves kémiai tanulmányoknak. A vaskohászat a fémekkeltörténő kémiai ismerkedést bővíti az előző évhez képest.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA magtól a lisztig — különböző gabonatípusok, az őrlés technikái (az őrlőkőtől a vízi-ésszélmalmon át a hengermalomig). Kísérletek a liszttel: a tészta, a sikérKeményítő előállítása lisztből, burgonyából, a keményítő jellegzetességei, jód–keményítő reakcióA sikér, mint a liszt fehérjekomponense (elszenesítési próba)A fehérje: tej, tojás, hús, toll, szőr, „állati eredetű termékek”A fehérje denaturációja, xantoprotein-reakcióA cukor (a hozzá tartozó kultúrtörténettel): cukor a természetben. A keményítő cukorrá valóátalakítása sav segítségével (hidrolízis) , a keményítő vízhez és a tűzhöz való viszonya.Fehling-oldat és felhasználása, ezüsttükör-próba, redukáló cukrok, nem redukáló cukrok Zsírok és olajok: növényi olajforrások, állati zsiradékok A zsír, a meleghez és a tűzhöz valóviszonya, vízzel szembeni viselkedéseA szappan-előállítás folyamataCellulóz, papír-előállításCukor-előállítás répábólCukorfogyasztás, mint civilizációs probléma / a cukortúlfogyasztás következményei a fogazatra /

157 / 279

vércukor és cukorbetegségA bőr és a cserzés folyamataSajtkészítésA fémfeldolgozás folytatása, a kohóban zajló folyamatok.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKTáplálkozás és egészségtan a 7. osztályban, hőtan és mechanika a fizikában, különbözőélelmiszerek megjelenése a történelem során, az ipari forradalom jelentősége (kohászat), növénytan,állattan a korábbi osztályokban,

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKLugol-oldat, xantoprotein-próba, Trommer/Fehling-próba, különböző cukrok elnevezése, redukálócukrok, szappan, denaturáció, hidrolízis

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA tanuló képes egyszerű próbák segítségével a keményítő, a cukor, a fehérje kimutatására.A látott kísérletek alapján önálló kísérleteket is meg tud tervezni, képes ezek kivitelezésére.A tanult anyagok legfontosabb tulajdonságait képes ismertetni.Képes felismerni az összefüggéseket a különböző élelmiszerek összetétele és tulajdonságai között.A tanult ipari folyamatokat képes lépésekre tagolni és az egyes lépéseket karakterizálni is tudja.Ismeri a tanult savak és lúgok előállítási módját.

19.8. Idegen nyelvekÁltalános bevezető

A nyelvtanítás fontos eszköz a népek közötti kölcsönös megértés, a kulturális különbségek irántifogékonyság kialakításában, a sztereotípiákat elutasító magatartás fejlődésében. Így a nyelvtanítás akisiskolás korban az empátia iskolázása az érzékek fejlődésén és fejlesztésén keresztül. Fontosfeladat az érdeklődés és kíváncsiság felkeltése a nyelvek iránt, valamint a kultúrák közöttikommunikáció iránt általában.Az idegennyelv-oktatás elsődleges célja továbbá a mindennapi életben jól alkalmazhatóidegennyelv-tudás biztosítása. Ezért a Waldorf-iskolai nyelvoktatás egyrészt praktikus, hasznoscélként törekszik arra, hogy a tanuló hallás és olvasás útján idegen nyelven megértsen másokat, ésfolyékonyan fejezze ki magát az adott idegen nyelven szóban és írásban egyaránt. Továbbá céljabemutatni a diákoknak az adott nyelven beszélő népek karakterét, szokásait, kultúráját, földrajzát,történelmét. Az idegen nyelvek tanításának pedagógiai célja, hogy segítse a gyermek fejlődését azéletkori sajátosságainak megfelelő tematikával, és hogy betekintést nyújtson a világ árnyaltszemlélési módjaiba, ezzel tágítva perspektíváját. A nyelvtanításon keresztül szeretnénk segíteni adiákokat abban, hogy pozitívan forduljanak más kultúrájú és nyelvű népekhez, valamint abban,hogy közelebb kerüljenek a különböző gondolkodású emberek megértéséhez, jártasságotszerezzenek a kommunikációban, hogy empátiát alakítsanak ki magukban mások szemlélete ésviláglátása iránt. Az idegen nyelvek tanulása új perspektívát kínál az egyén számára sajátnyelvéhez, kultúrájához, szemléletéhez, mentalitásához, ily módon segítve a diákokat, hogy avilágot árnyaltabban láthassák.Az idegen nyelv verbális tanulása a diáknak azt a képességét fejleszti, hogy egy másik emberrefigyeljen, hogy követni tudja a másik ember kimondott és ki nem mondott szándékait. Az idegennyelvek ismerete ösztönzi a rugalmas és mozgékony gondolkodást, mivel a különböző nyelvekkaput nyitnak a tapasztalás különböző birodalmaiba, így növekszik bennünk a világ és a másemberek iránti érdeklődés is.A pedagógus a nyelvtanítás első éveiben az érző figyelem nevelésével nyújt alapot a későbbiéletkorban ma már nélkülözhetetlen képességhez, a más kultúrájú és nyelvű népekhez való

158 / 279

odaforduláshoz, mások szemlélete és világlátása iránti érzékenység, empátia kialakításához. Akisiskolás korú gyermek még érzékein keresztül fogadja be, így gyakorlatilag nem tanulja, hanemelsajátítja a nyelvet, belső képalkotása az idegen nyelv megértését is segíti. A nyelvtanításnak ebbena fázisában fontos, hogy a gyermek merüljön bele teljes intenzitással az élő nyelvtanításfolyamatába. Ebben az életkorban az érzékszervi benyomásoknak erősen kitett gyermek rendkívülfogékony az élőszóra. Ekkor alakul ki benne az idegen nyelv intonációs mintái iránti fogékonyság,amit sokkal nehezebb később, 10 éves kor után kifejleszteni, amikor már a beszédszervekplaszticitása csökken. Fontos, hogy a tanulók megszeressék a nyelvet, hozzászokjanakintonációjához, dallamához és nyelvi biztonságot szerezzenek. A tanítás során fontos szerepet kap aköltői nyelv. A gyermekek, mondókákkal, dalokkal, játékokkal, rövid mesékkel, párbeszédekkel ésolyan tevékenységekkel ismerkednek meg, melyek közvetlenül vezetik be őket az idegen nyelvvilágába. Nem absztrakt vagy sematikus módon sajátítanak el egyszerű nyelvtani szerkezeteket,szókincset, hanem életkoruknak megfelelően, játékosan tanulva a gyakorlatban teszik meg az elsőlépéseket a nyelvtanulás terén. A tanulók lépésről lépésre megértik, amit hallanak és ismételnek. Aszókincs tanulását a gyermeket körülölelő környezet alapozza meg, életkorának megfelelőérdeklődésre és a gyermek képzeletvilágára épül. A jelentés ilyenkor még gyakran helyhez éstárgyhoz kötött. Mivel a tanítás írott szöveg nélkül, nagyrészt idegen nyelven történik, így a beszédnem-verbális formái mindvégig fontosak maradnak. A történeteket nem kell szó szerint érteniük. Amegértést gesztusok, mozdulatok, a történeteknél pedig képek, bábok segítik. Az órák és a tanévanyaga lépcsőzetes, ismétlésre és bővítésre épít, az új anyagot a tanár mindig a meglévő tudásraalapozza. Az első három évben döntően együtt szólal meg az osztály, az egyéni megnyilatkozásokkevésbé hangsúlyosak, de a bátrabb tanulókat is biztatjuk és segítjük egyéni fejlődésükben. 3. osztály végére a gyermekek ismerik a testrészek, a ruhák neveit, az osztályterem tárgyait, aszíneket, a hét napjait, a hónapokat, az évszakokat, az időjáráshoz, természethez kapcsolódókifejezéseket, foglalkozások neveit, a mindennapi élethez kapcsolódó egyszerű tárgyakat éscselekvéseket.Képesek egyszerű kérdéseket feltenni és megválaszolni a fent felsorolt szókincs segítségével. Azírásbeli munka még nem jelenik meg, de első osztálytól lehet olyan füzetük, amelybe a tanultdalokat, verseket lerajzolják. Mivel a Waldorf iskolában az írás-olvasáskészség megerősítésemagyar nyelven a 3. osztályban történik, ezt nem előzheti meg az idegen nyelven történő írás-olvasás, de megjelenhet az ABC, elkezdődhet egy képes szótár bevezetése is.4. osztálytól a gyermeki fejlődés új szakasza kezdődik, melynek egy tudatosabb nyelvtanulás felelmeg, elkezdődik az önállósodási folyamat. A kilencedik életév környékén a gyermek már a világraés önmagára is tárgyilagosabban tud nézni. Már nem benne él a nyelvben, hanem kívülről tudrátekinteni, így már képes felismerni törvényszerűségeket az idegen nyelvben. Mindez agondolkodás ébredését jelenti.A kilencedik évtől kezdve, a gyermekkor közepén, előtérbe kerül az írás-olvasás. Az olvasásképessége az ismert szöveg felolvasásától a helyes hangsúlyok kialakításán át a maximálisérthetőségig fejlődik. Az íráskészség fejlesztése a már tanult versek, dalok, ismert rövid szövegekleírásával és feldolgozásával, sok másolási feladattal kezdődik, majd egyszerűbb gondolatokkifejezését szolgálja. A tanulók saját szótáruk vezetésének segítségével folyamatosan ismerkednek aszótárhasználattal. A szóról szóra fordítást e szakasz végéig lehetőleg elkerüljük.Amennyiben szükséges, megjelenhet a kétnyelvűség, a tanulók idegen nyelvű szövegek tartalmátfoglalják össze az anyanyelvükön, és egyszerű szövegeket alkotnak idegen nyelven.A nyelvtani szabályokon keresztül tudatossá váló nyelvhelyesség élményéhez hozzájárul a nyelvszépségének átélése. A mondatok, versek, történetek helyes ritmusban való előadása, akarakterisztikus hanglejtés, a pontosabb kiejtés ennek az esztétikai igénynek a kielégítését szolgálja.A kiejtési szabályokat nem absztrakt módon tanulják meg a tanulók, hanem a tanár példái alapján.Elkezdődhet az idegen nyelven történő írás, megjelennek az olvasmányok. Az emlékezést, afelidézést nagyban segíti, hogy a diákok a már ismert, feldolgozott szövegekből a nyelvtaniszabályokat kezdik felfedezni, megfogalmazni. Mivel a két tanult idegen nyelv témái sokszor

159 / 279

megegyeznek, illetve átfedik egymást, a két nyelvből -lehetőség szerint egyeztetve -nemugyanabban a sorrendben tanítjuk az egyes témaköröket.

19.8.1 Francia

1. osztály

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAz alsó tagozaton az idegen nyelvek tanításánál kezdetben az anyanyelv elsajátításának mintájáttűzi maga elé a Waldorf-pedagógia. A nyelv természetével folytatott munka azt eredményezi, hogy agyermek teljes lényével belemerül a nyelvbe, ezért a nyelvórák elsősorban az adott idegen nyelvenfolynak. A gyerek utánzó-és befogadó-készségével odaadja magát a tanár szándékának,érzéseivel -és nem intellektuálisan -kapcsolódik a tanári tevékenységhez. Ezek az érzések, melyek abeszédszándék megragadására, felfogására irányulnak, inkább érzékelő, megismerő jellegűek. Agyermek a jelentést szituatív tapasztalás útján ragadja meg, ami lehetővé teszi a sokoldalúalkalmazást. A tanár idegen nyelven köszön, búcsúzik, idegen nyelvű utasításokat ad. Rendszerintegy kis verssel, fohásszal kezdődik az óra és egy másik fohásszal fejeződik be. Mondókákat,dalokat és játékokat játszanak újra és újra, az óra kisebb részében foglalkoznak az új anyaggal. Amozgással, gesztusokkal kísért dalok, mondókák, játékok segítik a ritmus, dallam-, és hangzásvilágérzéki tapasztalását, a helyes kiejtés formálását, valamint a tanultak hosszú távú memóriába valóbevésődését. A Waldorf-iskola korai nyelvtanítása (1-3. osztály) módszertan és tematikaszempontjábólegységet alkot, a feldolgozott témakörök és a szókincs spirálisan bővülve épülnek egymásra. Aszavakat dalokban, versekben, történeteken keresztül élő szövegkörnyezetben tanulják a gyerekek,de néhány tematikus csoportot érintve is találkoznak már az alapszókincskészlettel. Az első háromiskolaévben tehát a gyermek utánzás útján tanul idegen nyelven beszélni, az írásbeliség még nem,vagy csak a harmadik év végén jelenik meg.

ELŐZETES TUDÁSNincs szükség előzetes tudásra.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz első osztályban a nyelvtanulás elsődleges célja ismerkedés az idegen nyelvvel, annakkiejtésével, ritmusával, dallamával, valamint az egyszerű utasítások megértése, reagálás rájuk.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKAz első osztályos gyermekek a szóban tanult mondókákat, dalokat, rövid meséket együtt mondják,éneklik az osztállyal. Egyéni megszólalások lehetségesek, megtanulnak köszönni, bemutatkozni, dea közös, csoportos versmondás, éneklés, játék kerül előtérbe. Használhatnak füzetet: a hallott-tanultmesékhez, történetekhez, játékokhoz, dalokhoz kapcsolódóan képeket rajzolhatnak segítve amemorizálást.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKElsősorban a főoktatáshoz kapcsolhatóak egyes történetbeli témák, valamint a számoláshoz azidegen nyelvű számok tanulásával.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKA gyermek közvetlen környezetéből erednek: köszönések, testrészek számok 1-20, osztályteremtárgyai, színek, család, gyümölcsök, állatok, egyszerű cselekvések, szokások és utasítások azosztályban. A versek, dalok, mondókák, játékok szavai, kifejezései is beépülnek memóriájukba.Egyszerű kérdések: pl. Qu'est-ce que c'est? Comment tu t'appelles?

160 / 279

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek:-tudnak reagálni egyszerű utasításokra, köszönésekre,-segítséggel követni tudnak egy egyszerű mesét,-az osztállyal együtt tudnak emlékezetből felidézni, elmondani verseket, mondókákat, énekelnidalokat,-nem idegenkednek a francia nyelv kiejtésbeli sajátosságaitól.

2. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAz első osztályban szerzett nyitottságot az idegen nyelv iránt tovább erősítjük. A másodikosztályban folytatódnak az első osztályban megkezdett tevékenységek, az órák továbbra is a szóbelimunkára épülnek. A gyermekekben erősebb az igény az egyéni megszólalásra, ebben bátorítjukőket. A tanításban még mindig dominál a ritmikus elem mind az óra felépítésében, mind atevékenységek jellegében. Tapsolós mondókák és pergőbb ritmusú versek is előtérbe kerülnek,ezeket nagy, lendületes mozdulatokkal kísérik. A gyerekek hosszabb meséket mondanak ésjátszanak el a tanár segítségével (pl. láncmesék, verses mesék).

ELŐZETES TUDÁSAz első osztályban való ismerkedés a nyelvvel.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA diákok egyre otthonosabban érzik magukat az órán a nyelvi környezetben. Az órai történések főcélja az idegen nyelv iránti érdeklődés, a kíváncsiság fenntartása. Közben hangsúlyt kap a szókincsbővítése, a beszédértés erősítése, a közös megszólalásokban való bátor részvétel és egy-egy egyénimegszólalás.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKAz alapvető idegen nyelvű utasítások megértése, reagálás rájuk. A tanulók képesek egyszerű, demár hosszabb történeteket, meséket megérteni, kórusban mondani, eljátszani.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKTovábbra is elsősorban a főoktatáshoz kapcsolhatók egyes témák. A számok ismétlése, bővítése aszámolás epochával egy időben történhet.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKA szókincs elsősorban a természethez (állatok, növények, időjárás, stb.) kötődik, valamint a hétnapjai, a számok 1-60, ruhadarabok, egyszerű melléknevek (petit, gran, rond...), bemutatkozás,egyszerű kifejezések, köszönés és arra reagálás alkotják a szókincsbővítés alapjait.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek:-az ismert történeteket, verseket, meséket értik, emlékezetből fel tudják idézni, együtt mondják,-a nyelvi játékokban szívesen, örömmel, aktívan vesznek részt,-az órákon használt francia nyelvű utasításokat könnyedén megértik,-egyszerű, begyakorolt kérdésekre megfelelően reagálnak, válaszolnak.

3. évfolyam

161 / 279

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA harmadik évfolyamon még mindig a célnyelven, az anyanyelv kizárásával dolgozunk együtt agyerekekkel. Továbbra is alapvetően szóban folyik a tanítás. A tanárnak tudatosan kell arratörekednie, hogy olyan verseket tanítson, gyakoroljon ebben az évben, amelyekkel szeretnébevezetni az angol írást. Nagyban segíti a későbbi tanulmányokat, ha nyelvtani szerkezetek iselőkerülnek ezekben a versekben. Ebben az életkorban a gyerekeknek már sokkal nagyobb érzékükvan a nyelvhez, az árnyalatokhoz, mind a kiejtés, mind a jelentés terén. Hosszabb, változatosabbszövegekkel is boldogulnak. Párbeszédek, nyelvtörők, versek jelennek meg az órákon. Füzetükbe atanulók lerajzolhatják a hallott, olvasott történeteket, dalokat. Az év vége felé leírhatják az ABC-t,esetleg néhány szót, vagy egyszerű mondatokat.

ELŐZETES TUDÁSAz első két évben tanultak, azaz ismerkedés a nyelvvel versek, dalok, játékok és rövidebb-hosszabbtörténetek formájában.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz idegen nyelven hallott történeteken keresztül a gyerekek bepillantást nyernek egy másikkultúrába. Elfogadják az idegen nyelv sajátosságait, egyre pontosabbak a helyes kiejtés, intonációterén. A szókincs bővítése, az egyéni szereplések bátorítása fontos szerepet kap.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKKépesek egyszerű mondatokat alkotni. Megértik a történeteket, válaszolnak a begyakoroltkérdésekre. Önállóan is meg mernek szólalni.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKEgyes epochákhoz, például számtan, mesterségek, földművelés, házépítés.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKSzókincs: ABC, tőszámok (1-100), gyümölcsök, évszakok, hónapok, napszakok, további állatok,ruhák, tárgyak, mesterségek, ház, lakás szókincse, helyhatározók, alapvető ételek, foglalkozások,napi cselekvések szókincse, néhány kérdőszó (qui, qu'est-ce que c'est, combien, comment).Nyelvtani fogalmak még nem kerülnek bevezetésre.


A gyermek-megért és válaszolni tud önmagára vonatkozó egyszerű kérdésekre (pl.: Comment tu t'appelles? Ouhabites-tu?...),-az órákon használt francia nyelvű utasításokat könnyedén megérti,-követni tud egy egyszerű történetet, amelyet egyszerű mozdulatokkal kísérve mesélünk el,-kívülről tud már egyedül is dalokat, verseket, mondókákat,-a tanult szavakat hallás után felismeri és képes megnevezni hétköznapi tárgyakat-nyelvtani fogalmak még nem kerülnek bevezetésre, de képesek használni néhány személyesnévmást és igeformát (je, tu, il, elle), észreveszik a különbséget „le” és „la” között.

4. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLOKA 10. életévben a gyermekek az 'Én'-tudatosság egy új szintjére lépnek. Individualizálniuk kellmindazt, amit együtt tanultak meg. Az egyéni odafigyelés rendkívül fontos ebben a korban, mert azírás elsajátítása és a gyakori egyéni feladatok előtérbe emelik az esetleges nehézségeket, amelyek

162 / 279

eddig ezen a téren nem voltak szembetűnőek. Néhány gyermek külön segítséget igényelhet.Az első három év alatt kívülről megtanult szövegeket használva kezdenek a diákok angolul írni.Mind az írás, mind az olvasás sok gyakorlást igényel, ez segíti elő a szókép és a kiejtésösszekapcsolását. Mielőtt nyomtatott szövegekkel ismerkednének meg, először azt olvassák, amitsaját maguk írtak. A tollbamondások is elkezdődnek jól ismert szövegek alapján. Fontos figyelni atollbamondás lépéseire. A látó-halló tollbamondást követi a hallás utáni írás. A házi feladatokbevezetésénél fontos a következetesség. Rövid szövegek, mondatok memorizálása, írásgyakorlás,rendszeres otthoni olvasás segítheti a későbbi sikeres nyelvtanulást. Ahol csak lehetséges, aszavakat mondatokban, szövegösszefüggésekben tanulják meg. Elkezdődik az egyszerűbb nyelvtaniszabályok tudatosítása és gyakorlása. Még mindig a ritmikus szövegek állnak előtérben, detörténeteket is dolgozhatnak fel. A gyakorlás egyik leghatékonyabb módja ebben az életkorban adramatizálás, a szerepjáték. A szóbeli munkát nyelvtörők, versek, mondókák, dalok, valamintkérdés-feleletek követik. Az elhangzott történetek tartalmát kérdések és válaszok segítségévelidegen nyelven összefoglaljuk, esetleg elmesélhetjük anyanyelven is, ezzel támogatva anehézségekkel küzdő gyerekeket. A csoportos szereplés háttérbe kerül az egyéni megszólalássalszemben. Az írás-olvasás tanulás mellett a szituációs játékok, rövid darabok, találós kérdések, azéneklés, egyszerű párbeszédek és szójátékok az órák fontos részét képezik.

ELŐZETES TUDÁSAz első három év tananyaga: versek, dalok, mesék ismerete, szókincs, egyszerű mondatok.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz olvasás-írás elsajátítása, gyakorlása a cél ebben az évben. A memoriterekkel való munkafolytatódik, az egyéni szerepléseket bátorítja a tanár. Folytatódik a helyes kiejtéssel, intonációvalkapcsolatos gyakorlás. A szókincs tovább bővül. Az anyanyelv és az idegen nyelv szerkezete,felépítése közötti különbség kezd tudatosulni .

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKMegértik az elhangzott történeteket, válaszolni tudnak a feltett kérdésekre. Gyakorolják az ismertszövegeken keresztül az írást, olvasást. Képesek egyszerű nyelvtani szabályokat felfedezni éshasználni. Vállalják az önálló szereplést.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKAnyanyelv, állattan, földrajz-környezetismeret.


-ABC ismerete, a franciára jellemző fonetikus elemek gyakorlása-egyes szám, többes szám-C'est-ce sont, il y a-határozott és határozatlan névelő-egyszerű mondatok szórendje-személyes névmások használata-”er” végű igék és az être ragozása szóban-melléknév egyeztetés kezdetei

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek:-helyesen betűzik a nevüket és néhány gyakori szót,-pontosan olvasnak begyakorolt szavakat és mondatokat, írásban felismerik azokat,-önállóan alkotnak egyszerű mondatokat,

163 / 279

-otthonosan mozognak az egyszerű, begyakorolt kommunikációs helyzetekben, pl. bemutatkozás,-eldöntendő kérdésekre tudnak válaszolni,-alapvető szókinccsel rendelkeznek a feldolgozott témakörökben,képesek egyszerű nyelvtani szabályok felismerésére és alkalmazására.

Bevezetés 5-8. osztály

Kisiskolás korban a nyelvelsajátítás, a nyelvtanulás még főként személyekhez, szituációkhoz kötött,és csak a kilenc-tizenharmadik évben kezdődik el egy önállóbb, tudatosabb tanulás. A szóbelimunka a középtagozaton is a tanítás középpontjában marad. Bevezetjük a különféle szociális,csoportos munkaformákat. A kórusbeszédet egyre inkább felváltja a gyermekek egyénimegnyilatkozása. A beszédgyakorlatok során a diákok megtanulnak egyszerűen társalogni az iskolaiés otthoni életről, önmagukról, családjukról, az időjárásról, az időről, az évszakokról, napszakokról,az olvasott szövegek tartalmáról. A tevékenységek között szerepel versek és beszédgyakorlatokegyüttes és egyéni előadása, közös éneklés, nyelvtani kérdések megtárgyalása, gyakorlása, az adottnyelv hazájának történelmi, kulturális, földrajzi jellegzetességeivel való ismerkedés. Sor kerülhetegy-egy rövid színdarab vagy jelenet előadására is. Az epochafüzetek mintájára vagy a tanár sajátelképzelése szerint saját kis tankönyvet szerkeszthetnek a gyermekek, amibe a tanult verseket,dalokat, mondókákat és gyakorlatokat feljegyezhetik, nyelvtani szabályokat, ragozási táblázatokatírhatnak. Megjelennek az olvasmányok, a szövegeket már alaposabban feldolgozzák. A folyamat,ahogy a diákok a nyelvtani szabályokat már ismert, feldolgozott szövegekből levezetik, illetve alehető legegyszerűbben önmaguk megfogalmazzák, nagyban segíti az emlékezést, a felidézést.Gyakorlófüzetükben gyakorolhatják az írásbeli munkát akár az órán, akár házi feladatként. Agyermek a tizenkettedik életév táján már képes ok-okozati összefüggéseket meglátni, az előzőlegtanultakra összefoglalóan rátekinteni. A hetedik-nyolcadik osztályban felébrednek az intellektuális,gondolkodási erők, lehetővé téve a nyelvtani szabályok gondolati úton történő megértését éstudatosabb alkalmazását is. A nyolcadik osztály végére egy átlagos képességű, az órákonfigyelemmel részt vevő diák képes az ismert és feldolgozott témakörökben az alapszintűkommunikációra, azaz: -képes egyszerű nyelvezetű, hosszabb, írott szöveg megértésére, önálló feldolgozására (kérdésekmegválaszolására, kulcsinformációk megtalálására),-képes rövidebb, egyszerű, összefüggő fogalmazás megalkotására,-képes alapfokú szinten történetek lényegének megértésére,-képes alapszintű kommunikációra életszerű helyzetekben az ismert témakörökben (pl.bemutatkozás, vásárlás, időpont-egyeztetés, telefonbeszélgetés), képes alapszinten beszélgetni egy-egy ismert témáról.

5. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLEbben a korban (11. életév) erősödik és a környezettől függetlenedik a gyermekek memóriája, ígysokat képesek tanulni. Ekkor már használhatnak nyomtatott olvasókönyvet, melyet az órán közösendolgoznak föl. Ez az a kor, amikor a nyelv szépségét képesek felismerni, ami nagyon fontos ahhoz,hogy a gyerekek élvezzék a nyelvet és a nyelvtanulást. A szóbeli munka nyelvtörőket,párbeszédeket, és verseket, életkoruknak megfelelő éneket tartalmaz, amelyek jó része memoriter. Avalódi értékén túl a versmondás a tiszta kiejtés és mondatdallam begyakorlásának kiváló eszköze, éserősíti az idióma jellegű szókincset is. A negyedik osztályban tanult egyszerű szerkezetekre építveerősödik a nyelvtan iránti érzékük. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a gyerekek megértsék ésalaposan elsajátítsák a szóban forgó nyelvtani szerkezeteket. Az alapvető szabályokat deduktívmódon maguk fedezik föl és fogalmazzák meg. A szavakat ekkor már tudatosan tanulják ésgyakorolják szövegösszefüggéseikben az olvasmányok feldolgozása során. Az egyre bővülő,

164 / 279

változatos szókinccsel a gyerekeket arra ösztönözzük, hogy képzeletüket használva alkalmazzák aszavakat. Színes és jellegzetes leírásokat hallanak és olvasnak, ösztönözzük az olvasás szeretetét.Ötödik osztálytól javasoljuk a csoportmunkát, a rendszeres pármunkát, nagyobb létszámú osztályokesetén a csoportbontást. Ebben az életkorban könnyen, jól motiválhatók a gyerekek, és amegtanulandó tananyagot eredményesebben tudják gyakorolni és alkalmazni kisebb létszámúcsoportokban.

ELŐZETES TUDÁSA negyedik osztályban tanult szókincs, nyelvtani szerkezetek.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz olvasás-írás gyakorlásán, megerősítésén, a szókincs bővítésén van a legnagyobb hangsúly ebbenaz évben. Továbbra is fontos a memoriterekkel való munka, az egyéni szereplések bátorításameghatározó a jövőbeni nyelvtanuláshoz való pozitív hozzáállás elősegítéséért. Folytatódik a helyes kiejtéssel, intonációval kapcsolatos gyakorlás. Az idegen nyelv nyelvtaniszerkezeteivel ismerkednek a diákok, erősödik a komparatív nyelvtani vizsgálódás, továbbtudatosodik a különbség az anyanyelv és az idegen nyelv szerkezete, felépítése között.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKKis segítséggel megértik az olvasott történeteket, válaszolni tudnak az olvasmányra vonatkozóanfeltett kérdésekre. A csoportos szereplés helyett egyre inkább az egyéni megszólalás a jellemző.Képesek nyelvtani szabályokat felfedezni és használni.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKEgyes epochákhoz köthetőek egyes olvasmányok, versek, dalok. A nyelvtan epochához jólkapcsolhatóak egyes tanult nyelvtani elemek, szerkezetek.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKAz olvasott történetekhez, a tanult párbeszédekhez kapcsolódó szókincs.Nyelvtan:-határozott és határozatlan névelők egyes és többes száma-alany és állítmány egyeztetése-szófajok megkülönböztetése-birtokviszony kifejezése „de”-vel, adjectifs possessifs-”er” végű igék ragozása, être, avoir, aller, faire, prendre-melléknév egyeztetés nemben és számban-melléknévfokozás-kijelentő mondat szórendje-felszólítás-tagadás (ne...pas)-kérdő mondatok est-ce que-vel, néhány kérdőszó (Quand, Combien, Qú, Qui, Que)-óra, dátum kifejezése

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA tanulók:-emlékezetből önállóan is el tudnak mondani verseket, párbeszédeket,-a tanult nyelvtani formákat felismerik,-egyszerű, rövid szövegeket megértenek,-az ismert szavakat, mondatokat tollbamondás után le tudják írni,-önállóan tudnak a tanult szavakkal és nyelvtani szerkezetekkel mondatokat alkotni,-kiegészítendő kérdésekre tudnak válaszolni,

165 / 279

-a tanult szókincset fel tudják idézni.

6. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA hatodik osztályban a prepubertás-kor jellegzetes vonásaival találkozhatunk. A rend és rendszer, azáttekinthető tervezés nagyon fontos ebben az életkorban. Hatodik osztálytól a földrajz, a kulturálissajátosságok, legendák, balladák, történelmi és mitikus személyiségek alkotják a fő témaköröket. Adiákok idegen nyelven is érdeklődve fogadják ezeket a témákat. Egyre több idiómát, kifejezést ésmindennapi társalgási szókincset építünk be a szóbeli munkába. Továbbra is folytatódik az olvasás-,és íráskészség fejlesztése. Ebben az évben ezeket a készségeket meg kell erősíteni. Elkezdődik akreatív fogalmazások írása, először közösen, majd önállóan is. A diákok rendszeresen kapnakírásbeli és szóbeli házi feladatokat.A nyelvtani szabályok és szerkezetek 6-8. osztályban gyakran átfedik egymást, és bármilyenpraktikus sorrendben vehetők. Az eddig tanult nyelvtan és szókincs alapján a diákokat egyre inkábbbátoríthatjuk arra, hogy szabadabban fejezzék ki magukat.

ELŐZETES TUDÁSAz ötödik osztályban tanult szókincs, nyelvtan.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA szókincs további bővítése, az írás-, olvasáskészség megerősítése, újabb nyelvtani fogalmak ésformák megismerése, az önálló szótárhasználat elősegítése jellemzi ezt az évet. A diákokat egyreinkább arra ösztönözzük, hogy bátran fejezzék ki magukat idegen nyelven, szólaljanak megegyedül.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA diákok egyre többet tudnak magukról, környezetükről elmondani, egyre több mindenre tudnakválaszolni. A tanulók a koruknak megfelelő idegen nyelvű szövegkörnyezetben el tudnak igazodni,egyszerű önálló mondatokat tudnak alkotni. Képesek önállóan olvasni egyszerűbb szövegeket, nemriadnak meg ismeretlen szavaktól. Ismert szövegre, ismert szövegkörnyezetben kérdéseket tudnakalkalmazni. A rendszeres házi feladatok (szótanulás, írásbeli feladatok, olvasásgyakorlás) az önállótanulás terén is fejlesztik a diákokat.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKElsősorban a földrajz epochához és a történelem epochához kapcsolhatóak könnyen egyesszövegek, történetek, legendák. A nyelvtan epocha és az idegen nyelv nyelvtanának tanulása közöttiegyezések és különbségek erősítik a tanulók grammatikai kompetenciáit.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKSzókincsbővítés az olvasmányokra, párbeszédekre alapozva. Nyelvtan:-”ir” és „re” végű igék, gyakoribb rendhagyó igék (pouvoir, vouloir, devoir, savoir)-visszaható igék-tagadás (ne...rien, ne...personne)-egyszerű, összetett mondatok-fordított szórend-néhány vonzatos ige-az „á” és a „de” alakjai-futur proche

166 / 279

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA diákok:-szabadabban beszélnek önmagukról, családjukról, környezetükről,-felismerik a tanult nyelvtani szabályokat és példákat találnak rájuk egy adott szövegben,-bizonyos helyzetekben meg tudják értetni magukat pl. útbaigazítás, vásárlás,-röviden tudnak beszélni Magyarországról, esetleg néhány más országról,-ismernek francia vonatkozású kulturális értékeket,-használják a kibővült szókincset: iskola, tantárgyak, órarend, napirend, utazás, közlekedésieszközök, étkezés, vásárlás, tájékozódás.7. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA hetedik osztályban alkalmazott módszer szorosan követi a hatodik osztályban leírtakat. Több atanulnivaló, rendszeresek a tudáspróbák, szódolgozatok. A helyesírás fejlődését továbbra is segítik adiktálások. Gyakoribb a csoportos, a páros és az önálló munka. Az ügyesebb gyerekek már merneksaját tudásukra támaszkodva az adott idegen nyelven gondolkodva szöveget alkotni (és nem fejbenfordítani). Segíteni kell őket abban, hogy el tudják fogadni, hogy gondolataikat még nem mindigtudják idegen nyelven megfogalmazni, és abban is, hogy törekedjenek a meglévő nyelvi eszközeikalkalmazására. Az olvasáskészségüket, a szövegértést tovább fejlesztjük. Az irodalmi szövegekmellett továbbra is hangsúlyt kapnak a kulturális, földrajzi, történelmi és a mindennapos társalgásitémák. Füzetüket a nyelvtani szabályokkal -a tanár segítségével -következetesen, szépen vezetik.Rövid írásos munkák készülhetnek, önálló fogalmazások: naplóírás, egy tárgy, város, táj leírása,elfogadható pontossággal. Szituációs helyzetekkel továbbra is bővítjük a beszédértés ésbeszédkészség fejlesztését. Egyre több ismerettel rendelkeznek az idegen nyelv hazájáról.

ELŐZETES TUDÁSAz előző hat osztályban tanult szókincs, nyelvtan.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA szókincs további bővítése, újabb nyelvtani fogalmak és formák megismerése jellemzi ezt az évet.Az értő, önálló olvasás fejlesztése fontos feltétele a továbblépésnek. A diákok egyre bátrabbanszólalnak meg, fejezik ki magukat idegen nyelven, megbízhatóan tudják használni a szótárat. Adiákokat különböző módszerekkel, kreatív írásokkal hozzásegítjük az önálló gondolatokmegfogalmazásához, a megszólalásoknál az egyéni ötleteik alkalmazásához, hogy egyre bátrabbanés jobban merjenek elrugaszkodni a betanult szövegektől, sémáktól. Megtanulnak szövegeketértelmezni fordítás nélkül, szöveggel kapcsolatos kérdésekre önállóan válaszolni.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKÖnállóan tudnak korosztályuknak megfelelő szövegeket szóban elmondani, olvasni, írásbanmegfogalmazni. A motivált tanulók mind az írott, mind az olvasott szövegek értésében egyrehatározottabbak. Szókincsük, nyelvtani tudásuk tovább szélesedik. A rendszeres tanulás mármegszokássá válik.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA legkönnyebben továbbra is a nyelvtan, a történelem és a földrajz epochához lehet kapcsolódni atémákkal, történetekkel, olvasmányokkal.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKAz olvasott, tanult szövegek fontos szavai.Nyelvtan:-személyes névmások tárgyas és részes esete (me, te, le, la, les, lui, leur, stb.)

167 / 279

-múlt idő: passé composé, imparfait-további rendhagyó igék-anyagnévelő-fordított szórend gyakorlása-határozók képzése-időhatározók.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI:A diákok:-felismerik és alkalmazzák a tanult nyelvtani formákat,-jártasak a koruknak megfelelő szövegek önálló olvasásában, megértésében,-képesek világos, egyszerű mondatokban kifejezni magukat pl. meghívás, segítség kérése,-egyre aktívabban és kreatívabban használják a gyakorolt szókincset.

8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA nyolcadik osztályban is fontosak a mindennapos társalgási témák mellett a kulturális, földrajzi,történelmi érdekességek és életrajzok. Az órákon rendszeresek a párban, csoportban folytatottbeszélgetések idegen nyelven. Az íráskészség fejlesztését rövid levelek, egyszerű leírások, egy-egytörténet összefoglalása biztosítja. A nyolcadik osztályra a diákok tisztában vannak a nyelvtanialapokkal, áttekintik és bővítik a már korábban megtanult nyelvtani formákat, szabályokat.

ELŐZETES TUDÁSAz előző hét osztályban tanult szókincs, nyelvtan.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA nyolcadik osztályban az eddig tanult nyelvtani szerkezetek ismétlése, áttekintése időszerű. Újragyakorolják az igeidőket, hogy biztosan el tudjanak igazodni a nyelvtani szerkezetek között.Beszédben, írásban és szövegértésben egyaránt kreatívak, önállóak. Alapszinten jólkommunikálnak.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKRövidebb-hosszabb szövegek olvasása, önálló feldolgozása már nem jelent gondot. Életszerűpárbeszédeket hallgatnak meg és gyakorolnak. A tanult szerkezeteket bátran variálják írásban ésszóban egyaránt.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA földrajz és a nyelvtan epochához kapcsolódva lehet könnyen témát, szöveget találni.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKA szövegekhez, olvasmányokhoz, párbeszédekhez kapcsolódó szókincs.Nyelvtan:-további névmások (y, en)-vonatkozói mellékmondatok qui-vel és que-vel-múlt idő gyakorlása, a passé composé és az imparfait használata-Participe passé egyeztetése-Futur simple-Passif

168 / 279

-A névmások sorrendje a felszólító módban-visszaható igék felszólító alakjai

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA diákok:-elsajátítják a nyelvtan és a helyesírás alapjait,-képesek önállóan egyszerű szövegeket feldolgozni,-képesek önállóan rövid szöveget alkotni,-képesek önállóan bemutatkozni, kérdésekre válaszolni,-nyelvtudásuk A1 szintnek megfelelő.

19.8.2 Német

1. osztály

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAz alsó tagozaton az idegen nyelvek tanításánál kezdetben az anyanyelv elsajátításának mintájáttűzi maga elé a Waldorf-pedagógia. A nyelv természetével folytatott munka azt eredményezi, hogy agyermek teljes lényével belemerül a nyelvbe, ezért a nyelvórák elsősorban az adott idegen nyelvenfolynak. A gyerek utánzó-és befogadó-készségével odaadja magát a tanár szándékának, érzéseivel-és nem intellektuálisan -kapcsolódik a tanári tevékenységhez. Ezek az érzések, melyek abeszédszándék megragadására, felfogására irányulnak, inkább érzékelő, megismerő jellegűek. Agyermek a jelentést szituatív tapasztalás útján ragadja meg, ami lehetővé teszi a sokoldalúalkalmazást.A tanár idegen nyelven köszön, búcsúzik, idegen nyelvű utasításokat ad. Rendszerint egy kisverssel, fohásszal kezdődik az óra és egy másik fohásszal fejeződik be. Mondókákat, dalokat ésjátékokat játszanak újra és újra, az óra kisebb részében foglalkoznak az új anyaggal.A mozgással, gesztusokkal kísért dalok, mondókák, játékok segítik a ritmus, dallam-, éshangzásvilág érzéki tapasztalását, a helyes kiejtés formálását, valamint a tanultak hosszú távúmemóriába való bevésődését.A Waldorf-iskola korai nyelvtanítása (1-3. osztály) módszertan és tematika szempontjából egységetalkot, a feldolgozott témakörök és a szókincs spirálisan bővülve épülnek egymásra. A szavakatdalokban, versekben, történeteken keresztül élő szövegkörnyezetben tanulják a gyerekek, de néhánytematikus csoportot érintve is találkoznak már az alapszókincskészlettel. Az első három iskolaévbentehát a gyermek utánzás útján tanul idegen nyelven beszélni, az írásbeliség még nem, vagy csak aharmadik év végén jelenik meg.

ELŐZETES TUDÁSNincs szükség előzetes tudásra.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz első osztályban a nyelvtanulás elsődleges célja ismerkedés az idegen nyelvvel, annakkiejtésével, ritmusával, dallamával, valamint az egyszerű utasítások megértése, reagálás rájuk.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKAz első osztályos gyermekek a szóban tanult mondókákat, dalokat, rövid meséket együtt mondják,éneklik az osztállyal. Egyéni megszólalások lehetségesek, megtanulnak köszönni, bemutatkozni, dea közös, csoportos versmondás, éneklés, játék kerül előtérbe. Használhatnak füzetet: a hallott-tanultmesékhez, történetekhez, játékokhoz, dalokhoz kapcsolódóan képeket rajzolhatnak segítve amemorizálást.


169 / 279

Elsősorban a főoktatáshoz kapcsolhatóak egyes történetbeli témák, valamint a számoláshoz azidegen nyelvű számok tanulásával.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKA gyermek közvetlen környezetéből erednek: köszönések, számok 1-20, osztályterem tárgyai,színek, család, főbb irányok, testrészek, egyszerű cselekvések, szokások és utasítások az osztályban.A versek, mondókák, dalok, játékok szavai, kifejezései is beépülnek emlékezetükbe.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek:-tudnak reagálni egyszerű utasításokra, köszönésekre,-segítséggel követni tudnak egy egyszerű mesét,-az osztállyal együtt tudnak emlékezetből felidézni, elmondani verseket, mondókákat, énekelnidalokat,-nem idegenkednek a német nyelv kiejtésbeli sajátosságaitól.

2. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAz első osztályban szerzett nyitottságot az idegen nyelv iránt tovább erősítjük. A másodikosztályban folytatódnak az első osztályban megkezdett tevékenységek, az órák továbbra is a szóbelimunkára épülnek. A gyermekekben erősebb az igény az egyéni megszólalásra, ebben bátorítjukőket. A tanításban még mindig dominál a ritmikus elem mind az óra felépítésében, mind atevékenységek jellegében. Tapsolós mondókák és pergőbb ritmusú versek is előtérbe kerülnek,ezeket nagy, lendületes mozdulatokkal kísérik. A gyerekek hosszabb meséket mondanak ésjátszanak el a tanár segítségével (pl. láncmesék, verses mesék).

ELŐZETES TUDÁSAz első osztályban való ismerkedés a nyelvvel.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA diákok egyre otthonosabban érzik magukat az órán a nyelvi környezetben. Az órai történések főcélja az idegen nyelv iránti érdeklődés, a kíváncsiság fenntartása. Közben hangsúlyt kap a szókincsbővítése, a beszédértés erősítése, a közös megszólalásokban való bátor részvétel és egy-egy egyénimegszólalás.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKAz alapvető idegen nyelvű utasítások megértése, reagálás rájuk. A tanulók képesek egyszerű, demár hosszabb történeteket, meséket megérteni, kórusban mondani, eljátszani.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKTovábbra is elsősorban a főoktatáshoz kapcsolhatók egyes témák. A számok ismétlése, bővítése aszámolás epochával egy időben történhet.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKA szókincs elsősorban a természethez (állatok, növények, időjárás, stb.) kötődik, valamint a hétnapjai, a számok 1-100 (20 fölött tízesével), bemutatkozás, egyszerű kifejezések, köszönések és arrareagálás alkotják a szókincsbővítés alapjait.


170 / 279

A gyermekek:-az ismert történeteket, verseket, meséket fejből tudják, értik, együtt mondják,-a nyelvi játékokban szívesen, örömmel, aktívan vesznek részt,-az órákon használt német nyelvű utasításokat könnyedén megértik,-egyszerű, begyakorolt kérdésekre tudnak reagálni, válaszolni.

3. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA harmadik évfolyamon még mindig a célnyelven, az anyanyelv kizárásával dolgozunk együtt agyerekekkel. Továbbra is alapvetően szóban folyik a tanítás. A tanárnak tudatosan kell arratörekednie, hogy olyan verseket tanítson, gyakoroljon ebben az évben, amelyekkel szeretnébevezetni az német írást. Nagyban segíti a későbbi tanulmányokat, ha nyelvtani szerkezetek iselőkerülnek ezekben a versekben. Ebben az életkorban a gyerekeknek már sokkal nagyobb érzékükvan a nyelvhez, az árnyalatokhoz, mind a kiejtés, mind a jelentés terén. Hosszabb, változatosabbszövegekkel is boldogulnak. Párbeszédek, nyelvtörők, versek jelennek meg az órákon. Füzetükbe atanulók lerajzolhatják a hallott, olvasott történeteket, dalokat. Az év vége felé leírhatják az ABC-t,esetleg néhány szót, vagy egyszerű mondatokat.

ELŐZETES TUDÁSAz első két évben tanultak, azaz ismerkedés a nyelvvel versek, dalok, játékok ésrövidebb-hosszabb történetek formájában.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz idegen nyelven hallott történeteken keresztül a gyerekek bepillantást nyernek egy másikkultúrába. Elfogadják az idegen nyelv sajátosságait, egyre pontosabbak a helyes kiejtés, intonációterén. A szókincs bővítése, az egyéni szereplések bátorítása fontos szerepet kap.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKKépesek egyszerű mondatokat alkotni. Megértik a történeteket, válaszolnak a begyakoroltkérdésekre. Önállóan is meg mernek szólalni.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKEgyes epochákhoz, például számtan, mesterségek, földművelés, házépítés.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKSzókincs: abc, családtagok, testrészek, tőszámok (1-100), gyümölcsök, állatok, évszakok, hónapok,napszakok, ételek, ruhák, tárgyak, esetleg foglalkozások nevei. Nyelvtani fogalmak tudatosítva mégnem kerülnek bevezetésre.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek-válaszolni tud önmagára vonatkozó egyszerű kérdésekre (pl.:Wo wohnst du? Wie alt bist du?Hast du einen Bruder? Wie heisst deine Mutter?),-az órákon használt német nyelvű utasításokat könnyedén megérti,-követni tud egy egyszerű történetet, amelyet egyszerű mozdulatokkal kísérve mesélünk el,-kívülről tud már egyedül is dalokat, verseket, mondókákat,-ismeri az abc-t (szóban, „versszerűen”).

171 / 279

4. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLOKA 10. életévben a gyermekek az 'Én'-tudatosság egy új szintjére lépnek. Individualizálniuk kellmindazt, amit együtt tanultak meg. Az egyéni odafigyelés rendkívül fontos ebben a korban, mert azírás elsajátítása és a gyakori egyéni feladatok előtérbe emelik az esetleges nehézségeket, amelyekeddig ezen a téren nem voltak szembetűnőek. Néhány gyermek külön segítséget igényelhet.Az első három év alatt kívülről megtanult szövegeket használva kezdenek a diákok németül írni.Mind az írás, mind az olvasás sok gyakorlást igényel, ez segíti elő a szókép és a kiejtésösszekapcsolását. Mielőtt nyomtatott szövegekkel ismerkednének meg, először azt olvassák, amitsaját maguk írtak. A tollbamondások is elkezdődnek jól ismert szövegek alapján. Fontos figyelni atollbamondás lépéseire. A látó-halló tollbamondást követi a hallás utáni írás. A házi feladatokbevezetésénél fontos a következetesség. Rövid szövegek, mondatok memorizálása, írásgyakorlás,rendszeres otthoni olvasás segítheti a későbbi sikeres nyelvtanulást. Ahol csak lehetséges, aszavakat mondatokban, szövegösszefüggésekben tanulják meg. Elkezdődik az egyszerűbb nyelvtaniszabályok tudatosítása és gyakorlása. Még mindig a ritmikusszövegek állnak előtérben, de történeteket is dolgozhatnak fel. A gyakorlás egyik leghatékonyabbmódja ebben az életkorban a dramatizálás, a szerepjáték. A szóbeli munkát nyelvtörők, versek,mondókák, dalok, valamint kérdés-feleletek követik. Az elhangzott történetek tartalmát kérdések ésválaszok segítségével idegen nyelven összefoglaljuk, esetleg elmesélhetjük anyanyelven is, ezzeltámogatva a nehézségekkel küzdő gyerekeket. A csoportos szereplés háttérbe kerül az egyénimegszólalással szemben. Az írás-olvasás tanulás mellett a szituációs játékok, rövid darabok, találóskérdések, az éneklés, egyszerű párbeszédek és szójátékok az órák fontos részét képezik.

ELŐZETES TUDÁSAz első három év tananyaga: versek, dalok, mesék ismerete, szókincs, egyszerű mondatok.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz olvasás-írás elsajátítása, gyakorlása a cél ebben az évben. A memoriterekkel való munkafolytatódik, az egyéni szerepléseket bátorítja a tanár. Folytatódik a helyes kiejtéssel, intonációvalkapcsolatos gyakorlás. A szókincs tovább bővül. Az anyanyelv és az idegen nyelv szerkezete,felépítése közötti különbség kezd tudatosulni .

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKMegértik az elhangzott történeteket, válaszolni tudnak a feltett kérdésekre. Gyakorolják az ismertszövegeken keresztül az írást, olvasást. Képesek egyszerű nyelvtani szabályokat felfedezni éshasználni. Vállalják az önálló szereplést.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKAnyanyelv, állattan, földrajz-környezetismeret.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKRövid párbeszédek, rövid történetek, hozzájuk kapcsolódó szókincs.Nyelvtan:-főnevek neme, többesszáma,-tőszámnevek,-sein és haben igék ragozása,-alany-és tárgyeset,-kijelentő, kérdő, tagadó mondatok,-egyszerű kérdőszavak használata,

172 / 279

-jelen idejű igeragozás.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek:-helyesen betűzik a nevüket és néhány gyakori szót,-pontosan olvasnak begyakorolt szavakat és mondatokat, írásban felismerik azokat,-önállóan alkotnak egyszerű mondatokat,-otthonosan mozognak az egyszerű, begyakorolt kommunikációs helyzetekben, pl. bemutatkozás,-eldöntendő kérdésekre tudnak válaszolni,-alapvető szókinccsel rendelkeznek a feldolgozott témakörökben,-képesek egyszerű nyelvtani szabályok felismerésére és alkalmazására.

Bevezetés 5-8. osztályKisiskolás korban a nyelvelsajátítás, a nyelvtanulás még főként személyekhez, szituációkhoz kötött,és csak a kilenc-tizenharmadik évben kezdődik el egy önállóbb, tudatosabb tanulás. A szóbelimunka a középtagozaton is a tanítás középpontjában marad. Bevezetjük a különféle szociális,csoportos munkaformákat. A kórusbeszédet egyre inkább felváltja a gyermekek egyénimegnyilatkozása. A beszédgyakorlatok során a diákok megtanulnak egyszerűen társalogni az iskolaiés otthoni életről, önmagukról, családjukról, az időjárásról, az időről, az évszakokról, napszakokról,az olvasott szövegek tartalmáról. A tevékenységek között szerepel versek és beszédgyakorlatokegyüttes és egyéni előadása, közös éneklés, nyelvtani kérdésekmegtárgyalása, gyakorlása, az adott nyelv hazájának történelmi, kulturális, földrajzijellegzetességeivel való ismerkedés. Sor kerülhet egy-egy rövid színdarab vagy jelenet előadásárais. Az epochafüzetek mintájára vagy a tanár saját elképzelése szerint saját kis tankönyvetszerkeszthetnek a gyermekek, amibe a tanult verseket, dalokat, mondókákat és gyakorlatokatfeljegyezhetik, nyelvtani szabályokat, ragozási táblázatokat írhatnak. Megjelennek az olvasmányok,a szövegeket már alaposabban feldolgozzák. A folyamat, ahogy a diákok a nyelvtani szabályokatmár ismert, feldolgozott szövegekből levezetik, illetve a lehető legegyszerűbben önmagukmegfogalmazzák, nagyban segíti az emlékezést, a felidézést. Gyakorlófüzetükben gyakorolhatják azírásbeli munkát akár az órán, akár házi feladatként. A gyermek a tizenkettedik életév táján márképes ok-okozati összefüggéseket meglátni, az előzőleg tanultakra összefoglalóan rátekinteni. Ahetedik-nyolcadik osztályban felébrednek az intellektuális, gondolkodási erők, lehetővé téve anyelvtani szabályok gondolati úton történő megértését és tudatosabb alkalmazását is. A nyolcadikosztály végére egy átlagos képességű, az órákon figyelemmel részt vevő diák képes az ismert ésfeldolgozott témakörökben az alapszintű kommunikációra, azaz:-képes egyszerű nyelvezetű, hosszabb, írott szöveg megértésére, önálló feldolgozására (kérdésekmegválaszolására, kulcsinformációk megtalálására),-képes rövidebb, egyszerű, összefüggő fogalmazás megalkotására,-képes alapfokú szinten történetek lényegének megértésére,-képes alapszintű kommunikációra életszerű helyzetekben az ismert témakörökben (pl.bemutatkozás, vásárlás, időpont-egyeztetés, telefonbeszélgetés),képes alapszinten beszélgetni egy-egy ismert témáról.

5. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLEbben a korban (11. életév) erősödik és a környezettől függetlenedik a gyermekek memóriája, ígysokat képesek tanulni. Ekkor már használhatnak nyomtatott olvasókönyvet, melyet az órán közösendolgoznak föl. Ez az a kor, amikor a nyelv szépségét képesek felismerni, ami nagyon fontos ahhoz,hogy a gyerekek élvezzék a nyelvet és a nyelvtanulást. A szóbeli munka nyelvtörőket,párbeszédeket, és verseket, életkoruknak megfelelő éneket tartalmaz, amelyek jó része memoriter. A

173 / 279

valódi értékén túl a versmondás a tiszta kiejtés és mondatdallam begyakorlásának kiváló eszköze, éserősíti az idióma jellegű szókincset is. A negyedik osztályban tanult egyszerű szerkezetekre építveerősödik a nyelvtan iránti érzékük.Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a gyerekek megértsék és alaposan elsajátítsák a szóban forgónyelvtani szerkezeteket. Az alapvető szabályokat deduktív módon maguk fedezik föl ésfogalmazzák meg.A szavakat ekkor már tudatosan tanulják és gyakorolják szövegösszefüggéseikben azolvasmányok feldolgozása során. Az egyre bővülő, változatos szókinccsel a gyerekeket arraösztönözzük, hogy képzeletüket használva alkalmazzák a szavakat. Színes és jellegzetes leírásokathallanak és olvasnak, ösztönözzük az olvasás szeretetét. Ötödik osztálytól javasoljuk acsoportmunkát, a rendszeres pármunkát, nagyobb létszámú osztályok esetén a csoportbontást.Ebben az életkorban könnyen, jól motiválhatók a gyerekek, és a megtanulandó tananyagoteredményesebben tudják gyakorolni és alkalmazni kisebb létszámú csoportokban.

ELŐZETES TUDÁSA negyedik osztályban tanult szókincs, nyelvtani szerkezetek.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz olvasás-írás gyakorlásán, megerősítésén, a szókincs bővítésén van a legnagyobb hangsúly ebbenaz évben. Továbbra is fontos a memoriterekkel való munka, az egyéni szereplések bátorításameghatározó a jövőbeni nyelvtanuláshoz való pozitív hozzáállás elősegítéséért. Folytatódik a helyeskiejtéssel, intonációval kapcsolatos gyakorlás. Az idegen nyelv nyelvtani szerkezeteivelismerkednek a diákok, erősödik a komparatív nyelvtani vizsgálódás, tovább tudatosodik akülönbség az anyanyelv és az idegen nyelv szerkezete, felépítése között.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKKis segítséggel megértik az olvasott történeteket, válaszolni tudnak az olvasmányra vonatkozóanfeltett kérdésekre. A csoportos szereplés helyett egyre inkább az egyéni megszólalás a jellemző. Képesek nyelvtani szabályokat felfedezni és használni.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKEgyes epochákhoz köthetőek egyes olvasmányok, versek, dalok. A nyelvtan epochához jólkapcsolhatóak egyes tanult nyelvtani elemek, szerkezetek.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKAz olvasott történetekhez, a tanult párbeszédekhez kapcsolódó szókincs.Nyelvtan:-szófajok (főnevek, melléknevek, igék),-újabb kérdőszavak,-személyes névmások alany-és tárgyesete,-mein, dein,-birtoklás kifejezése,-melléknévfokozás,-egyenes szórend

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA tanulók:-kívülről önállóan is el tudnak mondani verseket, párbeszédeket,-a tanult nyelvtani formákat felismerik,-egyszerű, rövid szövegeket meg tudnak érteni,-az ismert szavakat, mondatokat tollbamondás után le tudják írni,

174 / 279

-önállóan tudnak a tanult szavakkal és nyelvtani szerkezetekkel mondatokat alkotni,-kiegészítendő kérdésekre tudnak válaszolni,-a tanult szókincset fel tudják idézni.

6. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA hatodik osztályban a prepubertás-kor jellegzetes vonásaival találkozhatunk. A rend és rendszer, azáttekinthető tervezés nagyon fontos ebben az életkorban. Hatodik osztálytól a földrajz, a kulturálissajátosságok, legendák, balladák, történelmi és mitikus személyiségek alkotják a fő témaköröket. Adiákok idegen nyelven is érdeklődve fogadják ezeket a témákat. Egyre több idiómát, kifejezést ésmindennapi társalgási szókincset építünk be a szóbeli munkába. Továbbra is folytatódik az olvasás-,és íráskészség fejlesztése. Ebben az évben ezeket a készségeket meg kell erősíteni. Elkezdődik akreatív fogalmazások írása, először közösen, majd önállóan is. A diákok rendszeresen kapnakírásbeli és szóbeli házi feladatokat.A nyelvtani szabályok és szerkezetek 6-8. osztályban gyakran átfedik egymást, és bármilyenpraktikus sorrendben vehetők. Az eddig tanult nyelvtan és szókincs alapján a diákokat egyre inkábbbátoríthatjuk arra, hogy szabadabban fejezzék ki magukat.

ELŐZETES TUDÁSAz ötödik osztályban tanult szókincs, nyelvtan.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA szókincs további bővítése, az írás-, olvasáskészség megerősítése, újabb nyelvtani fogalmak ésformák megismerése, az önálló szótárhasználat elősegítése jellemzi ezt az évet. A diákokat egyreinkább arra ösztönözzük, hogy bátran fejezzék ki magukat idegen nyelven, szólaljanak megegyedül.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA diákok egyre többet tudnak magukról, környezetükről elmondani, egyre több mindenre tudnakválaszolni. A tanulók a koruknak megfelelő idegen nyelvű szövegkörnyezetben el tudnak igazodni,egyszerű önálló mondatokat tudnak alkotni. Képesek önállóan olvasni egyszerűbb szövegeket, nemriadnak meg ismeretlen szavaktól. Ismert szövegre, ismert szövegkörnyezetben kérdéseket tudnakalkalmazni. A rendszeres házi feladatok (szótanulás, írásbeli feladatok, olvasásgyakorlás) az önállótanulás terén is fejlesztik a diákokat.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKElsősorban a földrajz epochához és a történelem epochához kapcsolhatóak könnyen egyesszövegek, történetek, legendák. A nyelvtan epocha és az idegen nyelv nyelvtanának tanulása közöttiegyezések és különbségek erősítik a tanulók grammatikai kompetenciáit.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKSzókincsbővítés az olvasmányokra, párbeszédekre alapozva. A gyakoribb igék három alakja.Nyelvtan:-névelőragozás (határozott, határozatlan) alany-és tárgyesetben,-birtokos névmások,-egyszerű összetett mondatok (und, oder, aber, denn),-melléknévfokozás,-múlt idő felismerése (Imperfekt),-gyakori elöljárószavak,-módbeli segédigék (können, mögen),

175 / 279

-időhatározók.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA diákok:-szabadabban beszélnek önmagukról, családjukról, környezetükről,-felismerik a tanult nyelvtani szabályokat és példákat találnak rájuk egy adott szövegben,-bizonyos helyzetekben meg tudják értetni magukat pl. útbaigazítás, vásárlás,-ismernek német vonatkozású kulturális értékeket,-használják a kibővült szókincset: iskola, tantárgyak, órarend, napirend, utazás, közlekedésieszközök, étkezés, vásárlás, tájékozódás.

7. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA hetedik osztályban alkalmazott módszer szorosan követi a hatodik osztályban leírtakat. Több atanulnivaló, rendszeresek a tudáspróbák, szódolgozatok. A helyesírás fejlődését továbbra is segítik adiktálások. Gyakoribb a csoportos, a páros és az önálló munka. Az ügyesebb gyerekek már merneksaját tudásukra támaszkodva az adott idegen nyelven gondolkodva szöveget alkotni (és nem fejbenfordítani). Segíteni kell őket abban, hogy el tudják fogadni, hogy gondolataikat még nem mindigtudják idegen nyelven megfogalmazni, és abban is, hogy törekedjenek a meglévő nyelvi eszközeikalkalmazására.Az olvasáskészségüket, a szövegértést tovább fejlesztjük. Az irodalmi szövegek mellett továbbra ishangsúlyt kapnak a kulturális, földrajzi, történelmi és a mindennapos társalgási témák. Füzetüket anyelvtani szabályokkal -a tanár segítségével -következetesen, szépen vezetik. Rövid írásos munkákkészülhetnek, önálló fogalmazások: naplóírás, egy tárgy, város, táj leírása, elfogadhatópontossággal. Szituációs helyzetekkel továbbra is bővítjük a beszédértés és beszédkészségfejlesztését. Egyre több ismerettel rendelkeznek az idegen nyelv hazájáról.

ELŐZETES TUDÁSAz előző hat osztályban tanult szókincs, nyelvtan.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA szókincs további bővítése, újabb nyelvtani fogalmak és formák megismerése jellemzi ezt az évet.Az értő, önálló olvasás fejlesztése fontos feltétele a továbblépésnek. A diákok egyre bátrabbanszólalnak meg, fejezik ki magukat idegen nyelven, megbízhatóan tudják használni a szótárat. Adiákokat különböző módszerekkel, kreatív írásokkal hozzásegítjük az önálló gondolatokmegfogalmazásához, a megszólalásoknál az egyéni ötleteik alkalmazásához, hogy egyre bátrabbanés jobban merjenek elrugaszkodni a betanult szövegektől, sémáktól. Megtanulnak szövegeketértelmezni fordítás nélkül, szöveggel kapcsolatos kérdésekre önállóan válaszolni.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKÖnállóan tudnak korosztályuknak megfelelő szövegeket szóban elmondani, olvasni, írásbanmegfogalmazni. A motivált tanulók mind az írott, mind az olvasott szövegek értésében egyrehatározottabbak. Szókincsük, nyelvtani tudásuk tovább szélesedik. A rendszeres tanulás mármegszokássá válik.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA legkönnyebben továbbra is a nyelvtan, a történelem és a földrajz epochához lehet kapcsolódni atémákkal, történetekkel, olvasmányokkal.


176 / 279

Az olvasott, tanult szövegek, párbeszédek fontos szavai.Nyelvtan:-Perfekt,-felszólító mód,-módbeli segédigék (dürfen, können, müssen),-fordított szórend (dann),-részes eset,-személyes névmások részes esete,-elöljárószók (tárgy-és részes esettel).A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI:A diákok:-felismerik és alkalmazzák a tanult nyelvtani formákat,-jártasak a koruknak megfelelő szövegek önálló olvasásában, megértésében,-képesek világos, egyszerű mondatokban kifejezni magukat pl. meghívás, segítség kérése,-egyre aktívabban és kreatívabban használják a gyakorolt szókincset.

8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA nyolcadik osztályban is fontosak a mindennapos társalgási témák mellett a kulturális, földrajzi,történelmi érdekességek és életrajzok. Az órákon rendszeresek a párban, csoportban folytatottbeszélgetések idegen nyelven. Az íráskészség fejlesztését rövid levelek, egyszerű leírások, egy-egytörténet összefoglalása biztosítja. A nyolcadik osztályra a diákok tisztában vannak a nyelvtanialapokkal, áttekintik és bővítik a már korábban megtanult nyelvtani formákat, szabályokat.

ELŐZETES TUDÁSAz előző hét osztályban tanult szókincs, nyelvtan.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA nyolcadik osztályban az eddig tanult nyelvtani szerkezetek ismétlése, áttekintése időszerű. Újragyakorolják az igeidőket, hogy biztosan el tudjanak igazodni a nyelvtani szerkezetek között.Beszédben, írásban és szövegértésben egyaránt kreatívak, önállóak. Alapszinten jólkommunikálnak.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKRövidebb-hosszabb szövegek olvasása, önálló feldolgozása már nem jelent gondot. Életszerűpárbeszédeket hallgatnak meg és gyakorolnak. A tanult szerkezeteket bátran variálják írásban ésszóban egyaránt.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA földrajz és a nyelvtan epochához kapcsolódva lehet könnyen témát, szöveget találni.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKA szövegekhez, olvasmányokhoz, párbeszédekhez kapcsolódó szókincs.Nyelvtan:-helyhatározók (tárgy-és részes esettel),-általános alany (es, man),-módbeli segédige (sollen)-mellékmondati szórend bevezetése (weil, dass),-jövő idő bevezetése.időkben.

177 / 279

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA diákok:-elsajátítják a nyelvtan és a helyesírás alapjait,-képesek önállóan egyszerű szövegeket feldolgozni,-képesek önállóan rövid szöveget alkotni,-képesek önállóan bemutatkozni, kérdésekre válaszolni,-nyelvtudásuk A1 szintnek megfelelő.

19.9. Mozgás és testnevelésBevezetés

A mozgástanterv általános célkitűzése annak az alapvető folyamatnak a támogatása, melynek sorána gyermek lelki-szellemi lénye a mozgáson keresztül összekapcsolódik testi organizmusával.Így atanmenet hozzájárul a mozgásérzék, a térbeli tudatosság, az egyensúlyérzék, a belsőkiegyensúlyozottság, valamint a testi jólét érzésének fejlődéséhez a finom-és nagymotorosmozgások által. A mozgástanterv célja, hogy segítse a gyermeket mozgásrendszere fölöttikontrolljának és tudatosságának formálásában és differenciálásában, hogy energiáit a megfelelőhelyen és időben mozgósíthassa, és értelmesen irányíthassa. A tanterv igyekszik a gyermeksegítségére lenni mozgásrendszere átalakításában, hogy belső mozgékonyságot hozhassongondolkozásába, érzésébe és akaratába, ezáltal is lehetővé téve az egyéni szándék teljesebbkifejeződését. A tanterv a gyermek fejlődési útját korának megfelelő módon támogatja. A gyermekfejlődő mozgásrendszerének támogatása során kialakul a közösségi élet alapja, és azon keresztül,hogy a gyermek ráébred az önmaga és az őt körülvevők között fennálló kapcsolatra, valós szociálisrátermettség fejlődhet ki.A mozgás tanterve igyekszik támogatni és kiegészíteni az átfogó tanterv egészét.A mozgás tanterve azzal a középpontban álló fejlődési folyamattal foglalkozik, melynek mindenember részese: a fizikai testbe való megérkezés, a test irányítása és a test által történő önkifejezés. Amozgáson keresztül az individuum fizikailag lép a világba, ennek pedig elsődleges eszköze a fizikaitest. A mozgástanterv az ember mozgásrendszerével dolgozik, és segít az ahhoz vezető egyéni útmegformálásában. Így az individuum megtalálhatja azt a biztonságos középpontot, ahonnan el tudindulni a világ felé. Ezt a folyamatot támogatja a következő három tényező:1. a gyermekfejlődés archetipikus természetének bensőséges ismerete,2. magának a mozgás természetének bensőséges ismerete,3. a külső körülmények, erőforrások és lehetőségek.A következőkben a tanterv elemei és kulcsfontosságú gyakorlatai körvonalazódnak. A példakéntemlített gyakorlatok, játékok és azok variációinak részletes leírása megtalálható az ajánlottirodalomban. Ahol külön nem említjük, az általános szempontokat és célokat kifejtő részben azidézőjelek között szereplő szövegrészek, és a tartalomra vonatkozó részben szereplő játékok KimPayne: Gyermekeink játékai c. könyvében találhatók meg. A Bothmer-gimnasztikai gyakorlatokGróf Fritz von Bothmer, az első Waldorf-iskola testnevelője által kidolgozott gyakorlatokra utalnak.Ezeket Bothmer Gymnastische Erziehung című könyvében írja le.

1. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA legfontosabb célkitűzés, hogy a gyermekek lelkesen vegyenek részt az órai tevékenységekben,szívesen mozogjanak. Figyelmesek legyenek a tanár utasításai felé. Az osztályteremnél nagyobbtérben képesek legyenek a tanár köré gyűlni, őt figyelmesen meghallgatni, a játék hevébőllecsendesedni. Elfogadják egymás különbözőségeit, a megbeszélt szabályokat betartsák. Aszámukra kínált képekbe, történetekbe bele tudjanak helyezkedni, ez által megértsék a feladatokat,szabályokat, utasításokat.

178 / 279

ELŐZETES TUDÁSDalok, mondókák ismerete. Az óvodai foglalkozások alkalmával elsajátított tevékenységek.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz együtt játszás öröme, egymás tiszteletben tartása, játékszabályok betartása.A finommozgások minél szélesebb körű ismerete. A mozgás könnyedségének megőrzése, dalokkal,mondókákkal kísért mozdulatsorok elsajátítása. A koordináció, a mozgékonyság, a térbeli orientációfejlesztése, a ritmus, az utasítások követésének képessége és a növekvő magabiztosság erősítése.Testkép és a tanulás testi alapjainak (saját mozgás érzék, tapintó és egyensúly érzék) erősítése,megszilárdítása.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK.Az együtt játszás öröme, egymás tiszteletbentartása, játékszabályok betartása. Ujj-és fonaljátékok,tapsos játékok, szökkenések, hosszú ugrókötél és babzsák használata, tárgyakkal végzettmanipuláció. Dalokkal, mondókákkal kísért körjátékok, népi játékok. A tevékenységekkapcsolódnak a Főoktatás tevékenységeihez.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKAz finommotorikus tevékenységek, a szem-kéz koordinációt segítő gyakorlatok az írás előkészítésétsegítik, valamint kapcsolódnak a kézimunka órák tevékenységihez. A nagymotoros tevékenységek atanítás-tanulási folyamat egészét támogatják. A játékok, tevékenységek bevezetéséhez használtképek, történetek a korosztályra jellemző mesevilág hangulatához, a dalokkal kísért körjátékok azének-zene órákhoz kapcsolódnak. Öltözködési és higiéniás szokások kialakítása az egészségeséletmódra való nevelés részeként.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKBiztonságérzet, elfogadás, tapintat, örömteli játék, szökkenések, ujj-, kézkoordináció, sok mozgást,futást kívánó körjátékok, dalok, mondókák. Szokások, szabályok kialakítása.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyerekek örömmel vesznek részt a játékokban, tevékenységekben.Kialakulnak a közösség szabályai, melyek lehetővé teszik, a sok mozgásos játékok, feladatokbiztonságos végre hajtását.Képesek a képi megközelítésben való tájékozódásra, értik a képekbe, történetekbe ágyazottfeladatokat, játékokat, fejlődik képzelőerejük.Javulnak a nagy-és finom -motorikus képességek, a mozgás-koordináció, az egyensúly ésritmusérzék.Ujj-, tapsos-, és fonaljátékokat ismernek meg.Képességeik szerint futnak, szökdelnek az ugrálókötél alatt, felett.Ismerik a dalokkal, mondókákkal kísért mozgássorokat, körjátékokat.

2. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLCélkitűzésünk az első évek során a játékokban lehetőséget nyújtani a gyermeknek, hogy a csoportbiztonságát fokozatosan elhagyhassa, hogy kergethessék, és elválaszthassa magát a többiektől. Azizgalom és a megnyugvás megfelelő aránya. A játékszabályok elegendő segítséget nyújtsanakahhoz, hogy kereteiken belül a gyermekek annyit kockáztassanak, amennyire készen állnak ésvállalkoznak. Mindezek a tevékenységek szoros kapcsolattot alkotnak mindazzal, ami aFőoktatások alatt történik.

179 / 279

ELŐZETES TUDÁSAz előző év tevékenységeinek ismerete. A játékokban való lelkes részvétel, szabályaik ismerete.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA gyermekek veleszületett mozgásszeretetének megőrzése a számukra kínált csoportos játékok,feladatok (pl.dzsungeljátékok, állatok mozgásait utánozó játékok) által. Korábbi képességek (kis-ésnagymotoros mozgások, mozgás-koordináció, téri orientáció, testséma, egyensúly, ritmusérzék)további fejlesztése.Önállóságuk növekedjen. Utasításokat képesek legyenek követni, tartsák be a játékszabályokat.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKFokozódjon a gyermek biztonságérzete a csopotban. Önállósága növekedjen. Utasításokat képeslegyen követni, tartsa be a játékszabályokat. Fejlődjön a gyermekek koordinációja, mozgékonysága,térbeli orientációja, ritmusérzéke. További ujj-és fonaljátékok és szökdeléses játékok. Koránakmegfelelő fogók, állatokat utánzó mozgássorok. Dalokkal, versekkel kísért játékok, mozgások.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA mozgás a tanítás-tanulás minden elemét áthatja a kisisikolás korban. A játékok során megéltminőségek (pl.: kitartás, igazságosság, tappintat, együttműködés) közvetve hatással vannak másórákon folytatott tevékenységekre is. Az állatok mozgásait utánzó mozdulatok a Főoktatástörténeteihez is kapcsolódnak.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKBiztonság, önállóság, szabálykövetés, ritmus, koordináció, mozgékonyság, térbeli orientáció.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA mozgások által fejleszthető képességek javulása. A csoport nyújtotta biztonság által az önbizalomerősödése. Szociális érzékenység fejlődése. Önállósága növekszik. Utasításokat képes követni,betartja szabályokat. Fejlődik a gyermekek koordinációja, mozgékonysága, térbeli orientációja,ritmusérzéke. Újabb fonaljátékokat, fogókat, dalokkal, versekkel kísért mozgássorokat tanulnakmeg. Mindazoknak a testi alapoknak a további fejlesztése amik az első osztályban elkezdődtek.

3. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA mozgás tanítása kötöttebb formát kap, fokozatosan elválik a beszédtől és az énekléstől. Atornaterem új eszközöket biztosít a gyerekek számára, ismerkednek a speciális eszközökkel, abiztonsági szempontokkal, a viselkedés közösségi szabályaival, valamint a megfelelő öltözékkel éshigiéniával. A foglalkoztatási módok kialakítása, a szabályok elmélyítése, betartása, változtatásuklehetősége. A játékok és különböző mozgásformák bevezetésében továbbra is támaszkodunk agyermek képzelő erejére, ezeket képekben közvetítjük feléjük. Fontos a szabályok pontos ismereteés betartatása, ezek alakítása a csoport és a tárgyi feltételek figyelembe vételével. A kritikai érzék, arálátó képesség megjelenésével elengedhetetlen az egymás iránti türelem és elfogadás fejlesztése.

ELŐZETES TUDÁSAz előző években tanult körjátékok, ritmusok, mondókák.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKTornatermi, öltözői rend kialakítása. Öltözék tisztázása, tanórai fegyelem kialakítása. Tornatermifelszerelések gyermek közeli bevezetése (torna zsámoly, szőnyeg, ugródeszka, svédszekrény…)

180 / 279

Alapelv, hogy minden mozgást a hő hasson át, minden mozgásformát történet, kép készítsen elő.Ünnepkörnek, időszaknak, évszaknak megfelelő játékok választása.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKBothmer első körjátéka. A gyerekek körben futnak, és a mondóka szerint galoppoznak, dobognak,ritmusra lépnek és egyhelyben állnak. Különböző tevékenységeket utánzó, imitáló mozdulatokatvégeznek.A tanár köré gyűlni a feladat meghallgatására, bemutatására, majd annak elvégzése után újraegybegyűlni.Fogók, ahol egy gyermek áll szemben a csoporttal, pl.: Sárkányfogócska, Elefántfogó,Bolhás fogó, Madárijesztők.„Dzsungel”-jellegű játékok, tornaeszközökből és a torna mozgáselemeiből építettakadálypályák.Ugrókötél használata: átfutások, ugrások, egyéni és páros gyakorlatok.Állatok mozgását utánzó járások, szökdelések, mászások.Fonaljátékok.Egyszerű, végtelenített fogójátékok. Egyensúlyozós játékok. Torna: gurulóátfordulás előre – hátra.Korcsolyázás.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA megfelelő autoritás felismerése, az együttműködés fontos eleme a harmadik osztály sokepochájának. A különböző mesterségekhez kapcsolódva utánzó mozdulatokkal, versekkel mélyítjükel ezeket az élményeket.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKÁllóképesség; fegyelem; egyensúly; koordináció; képi gondolkodás. Őszinteség, tapintat,elkötelezettség, autoritás. Bátorítás, nagyvonalúság, szimpátia.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek egyre inkább képesek csak a mozgásra koncentrálni.Elsajátítják a tornatermi viselkedés szabályait.Megtanulnak csoportként dolgozni, összegyűlni a tanár köré a feladatok meghallgatására, majdazok elvégzése után újra visszatérni oda.A mozgásformák által nyújtott kihívások révén javulnak képességeik, növekszik önbizalmuk.A tornaeszközökön biztonsággal mozognak.Képesek szabályok szerint együtt játszani.A játékokban örömmel vesznek részt.

4. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA „mi”-ről az „én”-re helyeződik át a hangsúly: Itt vagyok én, ott vagytok ti. Ezen belül a gyerekekolyan polaritásokat tapasztalnak meg, mint álom és ébrenlét, gyengeség és erő, biztonság és veszély,vagy alkotás és rombolás. Megerősödik a különválás elve az olyan játékokban, ahol egy ember állaz egész csoporttal szemben. Egyre több feszültség és izgalom és kihívás jelenik meg azokban ajátékokban, ahol a gyerekeknek fel kell ébredniük a képekből, melyekbe a tanár a játékot ágyazta,és azokat, akik még mindig álmodoznak, elkapják. “Levegő”, ritmus hatja át a mozgásokat,tevékenységeket.

ELŐZETES TUDÁSA gyerekek már megszokták a tanórai rendet, az eszközöket biztonságosan, képességeik szerint

181 / 279

használják, a játékszabályokat betartják, tisztelettel, tapintattal fordulnak egymás és a tanár felé.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz eddig tanultak elmélyítése. Egyre összetettebb játékok elsajátítása, egyének szembenállása egycsoporttal. Gyors szerepcserén, váltáson alapuló fogójátékok segítségével az éberség, a jelenlétiskolázása. A tornatermi eszközök egyre biztonságosabb használata.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKBothmer második körjátéka (Állok, sétálok, futok…)A gimnasztikában, a tornában a gyermekek nehezebb, formáltabb elemekkel találkoznak. A tanárbemutatja a gyakorlatot, például a guruló átfordulást előre és hátra, melyet (le)utánoznak, derészelemeit a gyakorlás során továbbra is képeken keresztül írja le.Fogók, amelyekben a szerepek gyorsan cserélődnek. Átfutós fogójátékok, a fogójátékokbantudatosan megjelenik az egyenes és görbe minőség. Olyan játékok, amelyekben valamilyen negatív erővel kell szembeszállni, például Folyami banditákés Cápaszáj.Figyelemre és figyelmes hallgatásra épülő játékok, mint például az Iromba, mely egyéni bátorságot,kiállást, csoport előtti végrehajtást igényel.Egyszerű, elkapásra és dobásra épülő játékok egyre bonyolultabb helyzetekben, pl. padonegyensúlyozva.Tevékenységek, melyek az ütős (Méta-jellegű) labdajátékokra és alapelveire felkészítő játékok felévezetnek, pl. Óra; Vasútvonal; Kisiklatós.Játszótéri játékokkal is megismertethetjük a gyermekeket, ha nem ismernék azokat, például afaltenisszel, tengóval, ugróiskolával, a golyózással és különféle reflex játékokkal, például Öklözős;Krokodilszáj; Jancsika; Amőba; Bakugrás.Bonyolultabb dzsungel játékok (akadálypályák).Talajon és tornapadon végrehajtott támaszgyakorlatok a későbbi tornaelemek megalapozására. Újtalajgyakorlati elem: FejállásSor – és váltóversenyek, kötélhajtás: egyéni és páros gyakorlatok. Korcsolyázás.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA gyermekek fizikai testének ügyesebbé válása lelki, szociális, gondolkodási képességeikfinomodását is magával hozza. Éberségük, felelősség vállalásuk, összedolgozásuk az iskolaitevékenységeiket általánosságban támogatja. A játékokat bevezető történetek, a tevékenységeketkísérő képek mind a korosztály kultúrtörténeti tartalmaihoz kapcsolódnak.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKRálátás, éberség-álmodozás, egyéni felelősség vállalás, összedolgozás.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek képesek egyéni feladatokat végrehajtani, akár a csoporttal szemben állva is.Egyaránt megtanulják elfogadni a vesztes és a győztes szerepét. Egyre inkább képesek végtagjaikat egymástól függetlenül használni.Egyre nagyobb biztonsággal mozognak a tornaszereken.A gyors szerepcseréket követelő játékokban szívesen vesznek részt.Egyre több játszótéri játékkal ismerkednek meg.A tanult játékokban és tornamozgásokban aktívan vesznek rész.

Bevezetés

182 / 279

Az 5-8. osztályokban folytatódik az a munka, amelyet az alsó négy osztályban megkezdtünk. Jólelkülöníthetően két részre bontható az elkövetkező négy iskolai év. Az 5. és 6. osztályokba az óraitevékenységek azt az átmeneti időszakot támogatják, amely a gyermekkort a serdülőkor felé vezeti.A játékosság, könnyedség mellett az egyéni erejüket, felelősségüket, lehetőségeiket élik át agyerekek egyre inkább. A 7. és 8. osztályokban egyre szembetűnőbbek lesznek az egyénikülönbségek testi, lelki, gondolkodásbeli területeken egyaránt. A másik fejlődésének segítése,másságának elfogadása egyenlő súllyal esik latba a gyerekek egyéni képességeinek fejlesztéseközben. Önmaguk határainak folyamatos szélesítéséhez, képességeik folyamatos kimunkálásáhozpróbálunk segítséget adni. Az a célunk, hogy az órákon megjelenő feladatokkal, gimnasztikai ésmás mozgásformákkal, játékokkal, sportokkal is segítsük a felnövekvő gyermek világ-ésönmegismerő képességét.

5. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLEz a fizikai serdülést megelőző utolsó év; a gyermekkor szíve. A gyermek erőteljesen él a vérfolyamataiban, a szívdobogás és a lélegzés üteme közti dinamikában. Szeretnek zabolátlanulszaladgálni, ám ugyanakkor keresik a ritmusos mozgás kimért fegyelmét is. Vágynak a kihívásra.Ebben az életkorban nagyra értékelik a bátorságot és az óvatosságot is, a kockázatot és akörültekintést. Ilyenkor különösen fontos a mozgásban a ritmus. Legyen egyensúly a könnyűség ésa nehézkedés, a képzelet és az intellektus, valamint az egyéni és csapat kihívások között. A gyermeköntevékenysége erősödik azzal, hogy a ritmusok gyors váltakozása közepette is képes aközéppontot megtartani. Ez egy fontos átmeneti lépcsőfok a csapatjátékok bevezetése előtt.

ELŐZETES TUDÁSA foglalkoztatási formák alapos ismerete. Az alsóbb osztályok játékainak, tevékenységeinek biztosismerete, jártasság elsajátítása.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA Bothmer-gimnasztika gyakorlatain keresztül a harmonikus mozgásra törekvés. A tornamozgásanyagán keresztül az önálló, szép, erőteljes feladat végzés. A játékokon keresztül az éberség,a körültekintő, becsületes játék megteremtése. Az állóképesség továbbfejlesztése, az igazság-szépség-erő ideáljának megélése a mozdulatokban, mozgássorokban.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKBothmer-gimnasztika: a Könnyű ütem -Nehéz ütem gyakorlatok, melyekben a könnyűség ésnehézség ritmikusan váltakoznak egymással.Torna: haladás az egyéni gyakorlatok felé; egyszerűbb szekrényugrások: guggoló felugráskülönböző leugrási fajtákkal; repülő gurulóátfordulás (tigrisbukfenc); cigánykerék; egyensúlyozás,lengés és ugrás egyre nagyobb kihívásokkal (pl. csukott szemmel). Az öt klasszikus görög gyakorlat.Részvétel a korosztályuknak megfelelő sportprogramban. Például: magyarországi Waldorf-iskolák„ókori görög olimpiáján”.Játékok: Ez az életkor átmenet a játék és a sportok között. Macska-egér ház; Hajók, cápák, part,Színek háborúja, Várostrom. Stratégiai fogójátékok. Üstökös. Kéztenisz. Atlétika: Tartós futás, sprint futás, váltó futás, magas – távol ugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás.“Görög” birkózás; Ugrós fogójátékok; Kötélhajtás: egyéni és páros gyakorlatok;Dobások-elkapások; Korcsolyázás; Úszás; Lazító-nyújtó gyakorlatok.Gúlatorna alapjai.


183 / 279

A görög kultúrkorszakhoz kapcsolódunk a görög gyakorlatokkal, az ókori ideált idéző Olimpiaijátékokkal.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKKönnyűség-nehézség közti váltakozás, harmónia, vérkeringés, görög gyakorlatok, állóképesség,kitartás, igazság-szépség-erő ideálja.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek a ritmusok gyors váltakozása közepette is képesek a középpontot megtartani. Arra tö-rekszenek, hogy mozgásuk tükrözze az ókori görög olimpia igazság-szépség-erő ideálját. Ismerik az öt klasszikus görög gyakorlatot, és részt vesznek az Olimpián.A korosztályuknak megfelelő Bothmer-gimnasztika gyakorlatokban alapvető jártasságot szereznek. Képesek a tanult tornamozgások végrehajtására.Aktívan bekapcsolódnak a tanult játékokba.Különféle labdákat képesek biztosan és pontosan dobni és elkapni.

6. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLMíg az előző év az ógörög kultúrához, a 6. osztály kultúrtörténetileg a római korhoz és annakértékeihez kapcsolódik. Jellemző fogalmai: a rend, a forma, a pontosság. A gyermekek ebben azéletkorban lelkükben azt az egyensúlyt tapasztalják meg, amelynek fizikai képe a folyékony és aszilárd közti egyensúlyt megtartó izomrendszer. Az egyenesség fontos minőség ilyenkor, és ezmegkívánja a belső erők egyensúlyát. A gyakorlatok végzésekor a játékosság mellett egyre nagyobbhangsúlyt kap a pontosság és a formák tisztasága, a rendre való törekvés.Méréseken és a játékok pontozásán keresztül, valamint a tanár bíróként, vezetőként valóelfogadásával a tárgyilagosság alapelve kerül előtérbe.A gyakorlatok végzésekor a tanulók magasság szerint állnak sorba, a legmagasabb leghátul.

ELŐZETES TUDÁSAz előző évek mozgás anyagában való jártasság, a tanult játékok alapos ismerete.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA rend, a következetesség, a pontosság kialakítása az órai tevékenységekben. Az állóképesség, azizomzat fejlesztése. Csoportmunka. Mérések (alapképességek, ügyesség). Kevés bevezetés afeladatok előtt és nagyon sok munka. Eltűnnek a történetek, helyettük szabályok lesznek. Edzésjellegű órák megalapozása, kialakítása. Szigorú szabályokhoz való alkalmazkodás képességénekkialakítása.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKBothmer-gimnasztika: Könnyű, Nehéz, Nagyon nehéz háromszög; Fő elemük a függőlegesből valókizuhanás a vízszintesen keresztül és az éber egyenességbe való átváltozás. A botgyakorlatok: agördülő bot, a négyszög, a háromszög gyakorlat bottal, a rendgyakorlatok, vívások,egyensúlygyakorlatok, mind az egyenesség élményét és a határok megélését erősítik. Felfelényújtózás közben is biztosan meg kell állniuk a földön.Testnevelés: Jól meghatározható fokozatok a gyakorlatok felépítésében: kézállás, kézállásbólátfordulás, fejállás, egyszerűbb elemek (statikus és dinamikus) a korlátokon a gyűrűn és a gerendán,az egészségre és a biztonságra mind több figyelmet fordítva. Kötél és rúdmászás. Ugrókötélgyakorlatok nagyobb ismétlésszámmal. Szekrényugrás: kismacska, guruló átfordulás ugrószekrényen, terpeszfelugrás, zsugorkanyar,

184 / 279

huszárugrás.Nyújtógyakorlatok (stretching).Atlétika: rövid és hosszú távú futások (60 m, 600 m, 12 perces futás), magasugrás, távolugrás,kislabdahajítás, sprint-és rajtgyakorlatok, váltófutás, hosszútávfutás akadályokkal. Év végénfelmérés keretében az elért eredményeket rögzítjük.Cirkuszművészetek: Akrobatikus elemek, gúlaépítés. Zsonglőrködés: diaboló, zsonglőrlabda,buzogány stb.Játékok: Átmenet a sportjátékok felé. Ez a következők előkészítését igényli: pontozás, vannakgyőztesek és vesztesek, az ellenfelet ki lehet cselezni, előfordulhat fizikai kontaktus. A kidobósjátékok jó felkészülést jelentenek. Jellemző játékok: Fal labda, Ütős (méta jellegű) labdajátékok,Röplabdára előkészítő labdajátékok Kidobósok. Tollaslabda.Saját súllyal dolgozó fogólyátékok. (pl.: Elsősegély, Testvér segíts!) Légiós játékok. Labdásügyességfejlesztés -sportjáték előkészítő játékok.Menet-, rend-és formagyakorlatok.Életkoruknak megfelelő csapatversenyeken való részvétel. Például: Waldorf Partizán Bajnokság.Általános erő, állóképesség és koordinációt fejlesztő gyakorlatok saját test-, vagy minimális(Edzettségi állapottól függően 1-5 kg.) túlsúllyal.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKKultúrtörténetileg a római korhoz kapcsolódunk. Ezen kívül a geometriához a pontossággal, atörténelemhez az ok-okozat megtapasztalásával.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKRend, forma, pontosság, következetesség, mérés, pontozás, tárgyilagosság, erő, izommunka,állóképesség, labdás ügyesség, stratégia.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek az órai munka során a pontosságra, a formák tisztaságára és a rendre törekszenek.Ismerik a korosztályuknak megfelelő Bothmer-gimnasztika gyakorlatokat, és azok pontosvégrehajtására törekszenek.A tanult akrobatikai, atlétikai és tornagyakorlatokat biztonságosan, összerendezetten végzik.A tanult csapatjátékok technikai alapelemeit ismerik, szabályaikat alkalmazzák.Életkoruknak megfelelő csapatversenyeken vesznek részt.

7. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA diákokban most már megvan az a fajta erő és finom mozgékonyság, amely képessé teszi őket azegyik tevékenységből a másikba való gyors áttérésre. Ez a mobilitás annak kifejeződése, hogy agyermekek izomrendszere szépen fejlődik, ám a csontváz statikus tulajdonságai még nem kötik megőket. A gyermekek mozgásfejlődésüket ebben az életkorban az ínszalagokon és az inakon keresztülfejezik ki.Képesek önmagukat a csoporttól elválasztani, és egyenként is elég erősek ahhoz, hogy megálljákhelyüket a versenysportok kihívásaival szemben. Egyéni álláspontot tudnak formálni, amelynemcsak azt teszi lehetővé, hogy képesek legyenek helyezkedni, és helyüket megtartani a játékideje alatt, hanem lassan az egész játszma és taktikájának átlátása is lehetővé válik. Ahhoz, hogy acsapat sportokban valóban részt tudjanak venni, a tanulóknak világos képet kell alkotniuk sajáthelyükről a környezetükkel szemben, és tisztában kell lenniük a pálya dimenzióival és határaival.Ez az érzékszervek jó összehangoltságát igényli.

ELŐZETES TUDÁS

185 / 279

Az előző évek mozgás anyagában való jártasság, a tanult játékok alapos ismerete. A megismertfoglakoztatási formák alkalmazása, a kidolgozott képességek használata.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKVidám, jó hangulat kialakítása kemény munka közben. Egyéni kihívást jelentő feladatok. Akülönböző lendülő mozdulatokkal a középpont és a periféria megtapasztalásához vezetni atanulókat. A lendülő és inga gyakorlatokon keresztül megtanulják, hogyan lehet a súlyt, asúlyosságot élvezni, pl. a korlátról lógva a lendület segítségével tapasztalják meg a gravitáció újközéppontját (új, a serdüléssel járó nyúlás, növekedés miatt). A játékokat a sportok bemelegítőikénthasználjuk. Az óra fele edzéssel telik, az új technika megtanulásával és begyakorlásával. Akülönböző képességekre egyenként is figyelmet fordítunk.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKBothmer-gimnasztika: A Ritmus gyakorlat kiegészíti a Zuhanás gyakorlatát, amely kimondottan arrahivatott, hogy megragadja a serdülőkor térbeli térélményét. Bothmer eredetileg azt javasolta, hogyaz Ugrás a középpontba előzze meg a Zuhanás gyakorlatot. Ennek mérlegelése és a döntés azérintett tanárok feladata. Oldalsó körzés, Egyensúly, Galopp, Álló és Mozgó ritmus. Megtaláljáksaját ritmusukat és felfedezik a mozdulásra késztető impulzus pillanatát.Testnevelés: Kézállás, fejállás, tarkóbillenés, kézenátfordulás, fejenátfordulás, kézenátfordulásoldalra és 180 fokos fordulattal. Szaltó, zuhanások, dőlések szekrényről matracokra.Szekrényugrások: guggoló átugrás, átterpesztés, repülő guruló átfordulás.Trambulin és ugródeszka használata. A birkózások és reflexjátékok különböző fajtái:Görög, Római, Indián, Pingvinharc, Csoportos, Öklözös, Krorkodilszáj. Egyensúlyozás,botgyakorlatok. Ugrókötél gyakorlatok az állóképesség fejlesztésére. Kötélmászás, rúdmászás.Atlétika: Az eddig tanultak gyakorlása, felmérése. Új elem: Állórajt, mezei futás, sokszor atájékozódási futáshoz kapcsolódva, térképhasználattal és előre jelölt utakkal. Gyakorlás után éveleji és év végi felméréseken vetjük össze a tanulók fejlődésének eredményeit.Játékok és sportok: Sportjátékokat előkészítő játékok. A főbb sportágak között található:kosárlabda: tempó dobás, fektetett dobás, sarkazás, „létrázás”, ismerkedés a szabályokkal, játék egypalánkra; röplabda: alkarérintés, kosárérintés, röplabdára előkészítő játékok (rabröpi, dupla labda,vakröpi, stb.); kézilabda: egykezes felső átadás, kitámasztásos, beugrásos és felugrásos lövés,indítások, ismerkedés a szabályokkal, játék; softball (Méta jellegű ütős játékok): egyre bonyolultabbszabályokkal; tollaslabda: alsó és felső ütés, szerva; floorball: ütéstechnikák és szabályok, játék;tenisz; asztalitenisz, Ultimate (Freesbee); úszás; teke; korcsolyázás.Akrobatikus és zsonglőr elemek továbbfejlesztése.Sportágválasztás elősegítése.Versenyzés életkoruknak megfelelő bajnokságokon.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKFelfedezések kora, tájékozódás, térképismeret. A reneszánsz ember sokszínűsége, polihisztor-jellege.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKInszalagok, inak, versenysportok, egyéni álláspont, taktika, tájékozódás, technikai elemek, labdásügyesség, sokszínűség.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek képesek a tevékenységek közötti gyors váltásokra.Újabb, életkoruknak megfelelő Bothmer-gimnasztika gyakorlatokat sajátítanak el.Képesek a tanult atlétikai és tornamozgások megközelítően helyes technikai végrehajtására.Megismerik néhány sportág alapvető mozgásanyagát és szabályait.

186 / 279

A játékokban, sportokban képesek helyezkedni, és pozíciójukat megtartani; képesek az egyszerűtaktikai elemek alkalmazására.Életkoruknak megfelelő bajnokságon vesznek részt.Délutáni elfoglaltságként sportolnak.

8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLEbben az életkorban a tanulók szembetalálják magukat fizikai testük teljes súlyával.Mozgásérzékük a csontváz szerkezetéig hatol. Testük új súlya lefelé húzza őket, ám fel is töltődnekettől az új fizikai erőtől. Sok olyan lehetőségre van szükségük, ahol kipróbálhatják, és tapasztalatotszerezhetnek a súly és az erő ezen új kombinációjáról, vagyis több hangsúlyt kell, hogy fektessünka nagy motoros tevékenységekre, mint a finom technikai fogásokra.Sokfajta szabadtéri tevékenységet vezethetünk be ilyenkor, többek között a sziklamászást, kenuzástés kajakozást, túrázást, hegymászást, síelést stb. Az itt példaként említett tevékenységekmindegyikének megvan a saját nehézsége, alkalmazásuk az iskola helyi lehetőségeitől függ.Anemek közti különbséget különösen tisztelnünk kell. A fizikai erőben és méretekben megjelenőkülönbségeket tudomásul kell venni a kontaktust igénylő sportokban, mint ahogyan a két nemegészen különböző energiaforrásait is. Legyenek az együttes és a külön választott tevékenységekegyensúlyban.

ELŐZETES TUDÁSAz előző évek mozgás anyagában való jártasság, a tanult játékok, sportjátékok alapos ismerete. Amegismert foglakoztatási formák alkalmazása, a kidolgozott képességek használata.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz erőnlét és állóképesség folyamatos fejlesztése a gyermekek egyéni képességeihez mérten.Erejüket tudatosan a feladatok elvégzésére fordítsák. A szabadtéri tevékenységeken keresztülfelismertetni velük, hogy a sport sohasem vezethet a környezet rongálásához, beszennyezéséhez.Újabb Bothmer-gimnasztika gyakorlatok elsajátítása, a már ismertek gyakorlása. Az eddig tanultatlétikai, torna és sportági mozgásanyag elmélyítése, továbbfejlesztése. A tanult sportágak technikaialapelemeinek pontosítása, a különböző játékhelyzetekhez való alkalmazkodás.Életkoruknak megfelelő bajnokságokon való részvétel. A versenyzést mértéktartóan fokozzuk, ésezt fontos pedagógiai eszközként kezeljük. A versenyzés olyan, a tanár által használt és felügyeltelem, amellyel nevelheti a csapatmunkát, ösztönözheti a részvételt, egyes embereket teljesítményükújabb fokaira segíthet és előhívhatja legjobb tulajdonságaikat a bennük rejlő lehetőségekhez intézettkihívással. A pontozás egészséges marad mindaddig, míg alapvetően biztonságos, megbízhatólégkörben zajlik.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKBothmer-gimnasztika: Az Ugrás a középpontba gyakorlat.Testnevelés: A hetedik osztály folytatása, bár a gyakorlatok más minőséget kapnak a tanulókfejlődéséből adódóan. Folytatódnak a szekrényugrások, a kézenátfordulás, a szaltó. A legfőbbkülönbség a nyolcadik osztályban az, hogy a diákok sokszor húzódozóbbak, és tudatosabban kell,hogy összegyűjtsék erőiket a szekrényhez futás előtt. Kerülő utakon helyes és életkoruknakmegfelelő módszereket taníthatunk nekik. Hangsúlyossá válik az állóképesség és az erőnlétfejlesztése (erősítő gyakorlatok, köredzés).Torna: repülő guruló átfordulás 4-5 részes szekrény fölött, trambulin használata, szaltó,

187 / 279

páros akrobatikus elemek, egyensúlyelemek és lépések a gerendán, gyűrűgyakorlatok.Atlétika: az eddig tanultak gyakorlása, felmérése. Új elem a súlylökés és a térdelőrajt.Játékok és sportok: A hetedikben játszott játékok folytatódnak: kosárlabda (büntető dobás, dobásokgyakorlása, támadási és védekezési taktikák, játék.), röplabda (alsó és felső nyitások, nyitásfogadás, feladás, játék könnyített szabályokkal), kézilabda (kapura lövések gyakorlása, büntetődobás, gyors indítások, támadás és védekezés, támadó szerepekkel való ismerkedés, szabályokalkalmazása játékban), floorball (ütéstechnikák és szabályok, játék), softball (Méta jellegű ütősjátékok), tollaslabda, tenisz, asztalitenisz, úszás, ha lehet bevezetjük a rögbit (dobások-kapások,biztonsági és egyéb szabályok, játék). Egyre többet használjuk a medicinlabdát.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA környezet megóvása, kitartó, tudatos munkavégzés, tervezés, elmélyülés, csont-tan.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKFolyamatos fejlődés, tudatos összpontosítás, környezetvédelem, tervezés, csont, középpont,periféria, általános taktikai rendszerek, állóképesség, erőnlét, elmélyült munka, nagy motorostevékenységek.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek képesek erőnlétük és állóképességük önmagukhoz mért folyamatos fejlesztésére.Képesek erejüket tudatosan a feladatok elvégzésére fordítani.A szabadtéri tevékenységeken keresztül felismerik, hogy a sport sohasem vezethet a környezetrongálásához, beszennyezéséhez.Újabb Bothmer-gimnasztika gyakorlatokat tanulnak, a már ismerteket gyakorolják.Az eddig tanult atlétikai, torna és sportági mozgásanyagot képesek használni, és ezekbentovábbfejlődni.Pontosítják a tanult sportágak technikai alapelemeit, alkalmazkodnak a különbözőjátékhelyzetekhez.Életkoruknak megfelelő bajnokságon vesznek részt.Délutáni elfoglaltságként sportolnak.

19.10. KertművelésBevezetés

A Waldorf-pedagógia elsődleges feladata, hogy minden gyermek egészséges fejlődéséhezmegteremtse a szükséges feltételeket. Az iskolakert, mint szabad tér az iskola szerves része. A hetirendszerességgel végzett tevékenységek során az évjárás nagy ritmusait élhetjük át. Ez kihívást ésörömet jelent a gyermekek számára. Ahhoz, hogy a gyermekek képessé váljanak saját lehetőségeikfelismerésére, a kertművelés tantárgy bevezetésére és művelésére van szükség. Az élővel (az élőkörnyezettel) való találkozás és tapasztalatszerzés elengedhetetlenül fontos a felelősségre nevelésszempontjából. A kertművelés során a gyermekek elsajátítják az alapvető kerti munkákat,megtanulnak balesetmentesen bánni a szerszámokkal. Megtanulják és tapasztalják, hogy akomposztálással hogyan növelhető a talaj termékenysége -ez a környezetvédelem alapja.Megismerik a kert élővilágát, miközben saját maguk termelnek zöldséget, gyümölcsöt, virágot.Mindezek olyan képességek kibontakozását segítik elő, amelyek az ember által kialakítotttermészeti világhoz való kapcsolódásukban szükségesek. Természetesen fontosak az előzmények,amikre építhetünk. Mire a 6. osztályban a kertművelés tantárgy bevezetésre kerül, a gyerekek túlvannak a földművelés-gabona epochán és lehetőségük volt valamely közeli állatot tartó gazdához,vagy akár egy lovardába ellátogatni, ahol az állatokkal (ló, szarvasmarha, juh, kecske, szamár...)való találkozás, az állatápolás személyes élményét megtapasztalhatták. Erre az óvodáskor és az 5.osztály között kellett sort keríteni. A kertészet nem csupán egy különálló tantárgy a többi között,

188 / 279

hanem sok szállal kapcsolódik a történelemből, földrajzból, irodalomból tanultakhoz. Az igényeskerttervezésnél felhasználhatók a geometriában tanultak. Az ásványtani ismeretek jó alapotszolgáltatnak a talajvizsgálathoz, biológiából a szaporodás, növekedés, fejlődés fázisai, valamint azelfogyasztható növények táplálkozás-élettani szerepe játszik fontos szerepet.Ez a fajta „egybeszőttség” segít a gyerekeknek kapcsolódási pontokat találni, illetve egyre nagyobbtájékoztatást nyújt a kertben végzett tevékenység sokrétű összefüggéseivel.A kertművelés oktatásának súlypontja elsősorban a gyakorlati munka, ezen keresztül válik érthetővéa gyerekek számára, hogy mit is kell és lehet tennünk a növények jó és kiegyensúlyozottfejlődéséért.-A növények egészséges fejlődésének feltételei.-Mi a különbség az élettelen kőzet és a termőtalaj között, a termőtalaj kialakulása.-A humusz, mint a talajtermékenység hordozója.-A komposztálás jelentősége.-A komposzt hatékonyságának fokozása a biodinamikus preparátumok segítségével.-Az egyes növények talaj-és tápanyagigénye.-A talajmegmunkálás eszközei.-Mi a különbség a természetes táj és a kultúrtáj között.-A kultúrtáj életének támogatása a biodinamikus preparátumokkal.-Hogyan alkothat életközösséget a növény, az állat és az ember?-Az egészséges táplálkozás kérdése.

6. évfolyam


Ebben az életkorban jelentős fizikai, lelki és értelmi változáson megy keresztül a gyermek. Akülvilág iránti érdeklődésük jelentősen megnövekszik. A meghosszabbodott végtagok és amegnövekedett fizikai erőnlétük képessé teszi őket arra, hogy megtanuljanak helyesen bánni a kertiszerszámokkal, ami mozgáskoordinációjuk fejlődését is segíti. A tudati változások eredményeképpképessé válnak a törvényszerűségek megértésére. Az oksági összefüggéseketműködés közben értik meg, így a talaj-táj-klíma kapcsolatot a heti rendszeres munka során élhetikmeg. Növekvő érdeklődésük a szociális kapcsolatok iránt jó alapot adhat a felelősségérzetkialakulásához, amit az élő környezettel való munka erősít. A gyerekek megismerik a kert talaját,rovar-és madárvilágát.

ELŐZETES TUDÁSElső osztálytól kezdődően az őszi időszakban a gyerekek az osztálytanítóval tavaszi hagymásnövényeket ültetnek az iskolakertbe.A 3. osztályban a földművelés epochán megélt kétkeziélmények a gabona vetésétől a betakarításon át a kenyérsütésig.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA 11-12. életévben a kitartást igénylő munka a nevelési cél, amelyre a földdel való munka alegalkalmasabb (ásás, földhordás, ültetés). A földdel, a talajjal való munka hangsúlyos az egész évsorán. Ehhez javasolt egyes munkákhoz (pl. gyomlálás) a rövid nyelű szerszámok használata.Elvárás a pontos és folyamatos munkavégzés.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK-a kéziszerszámok szakszerű használatának bevezetése-a talajművelés alapjai-az ágyások megtervezése és kialakítása-vetés, növényápolás (öntözés, gyomlálás, kártevők elleni védekezés) bio módszerekkel

189 / 279

-egyéves zöldségfélék és dísznövények termesztéseTéli hónapokra:-szerszámok, kerti eszközök karbantartása (A kézműves órákon valósul meg.)-az év során gyűjtött vetőmagok tisztítása, válogatása és előkészítése a tavaszi vetésekhez-talajminták vizsgálata-a téli természet megfigyelése: Magyarország főbb erdőalkotó fái (tölgy, gyertyán, bükk), a fákfelismerése, habitusuk, kérgük és rügyeik alapján-az adventi időszakra: a kertészethez kapcsolódó kézműves foglakozások természetes anyagokfelhasználásával.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKTörténelem: az ősi folyó menti kultúrák felidézése, különös tekintettel gazdálkodásukra, az ehhezkapcsolódó hiedelemvilágukra, matematikai, csillagászati tudásukra, naptárjaikra, valamint az ókorigörög és római kor birodalmat megalapozó gazdálkodására.Szent Columbán élete kapcsán tanultak a gyerekek a közösségek önellátó mezőgazdálkodásánakkialakulásáról.Növénytan: a növény részei (gyökér, szár, levél, virág, termés), a növények életciklusai.Ásványtani ismeretek: jó alapot szolgáltatnak a talajvizsgálathoz, alapkőzetek típusai.Fafaragás: a felhasznált fafajták tulajdonságainak felismerése.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKAlapkőzetek, talaj, talajművelés, trágyázás, komposzt, humusz, egyszikű, kétszikű, egyéves,kétéves, évelő növény, kultúrnövények, gyomok, vetőmag, vetés, ültetés, palántázás,környezetvédelem, madárvédelem.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI A tanulók a kert talajának főbb tulajdonságait ismerik.Tudnak helyes testtartásban ásni, kapálni és gereblyézni, a szerszámokkal balesetmentesendolgoznak.Ismerik a vetés, palántázás alapvető szabályait.Ismerik a kert rovar-és madárvilágát.Megismerkednek a környezetvédelem alapjaival.Tudnak komposztot készíteni.Összefüggéseket találnak a kertben végzett tevékenység és az élővilág összefüggései között.

7. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLEnnek az életkornak a jellemzője a külső aktivitás és a dinamikus belső állapot. A fizikai változásokáltalában megelőzik a lelki fejlődést. Figyelmüket a világ felé kell terelni és arra ösztönözni őket,hogy merjenek kezdeményezni, ugyanakkor az egyéni szociális felelősségnek is fontos szerep jut.Ennek kapcsán hangsúlyossá válik a környezetvédelmi oktatás. Az ökológiai gazdálkodásban nagyszerepe van a sokszínűségnek. A gazdálkodás során úgy kell kialakítani a gazdaságot, iskolakertet,hogy az adott tájba beleilleszkedjék. Az egészséges táplálkozás előfeltétele az egészséges talaj-növény-állat kapcsolata. Az egyes növények táplálkozásban betöltött szerepe megbeszélésre kerül.Hangsúlyosabb szerepet kap a gyógynövények ápolása és felhasználása. A komposzt készítés,trágyakezelés a talaj tápanyag utánpótlása szempontjából elengedhetetlen. A téli órákon a gyerekekmegtervezik a zöldséges kertet a vetésforgó és a növénytársítás fogalmát figyelembe véve.

ELŐZETES TUDÁSA 6. osztályban a talajművelésről, a komposztálásról, a vetésről, az ültetésről. és a

190 / 279

környezetvédelem alapjairól tanultak.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA pubertás elérkeztével a gyerekek érdeklődővé válnak önmaguk változásaival szemben és nyitottáa külvilág iránt. Ebben az életkorban motiválja őket, ha a kapott feladatok „erőpróba-jellegűek” ésvégrehajtásuk kitartást igényel.


Minden alapvető fogás átismétlésre kerül, és innen léphetünk tovább:-kétéves zöldségnövények termesztése-málna, ribizli, szőlő művelésének megismerése-szaporítás dugványozással-növénytársítások-talajvédelmi eljárások (teraszozás, mulcsozás stb.)-komposztálás, komposzt oltása biodinamikus preparátumokkal és a komposzt felhasználása-trágyázás szerves trágyával: fontos, hogy egy, az iskola körzetében található állattartó telepre atanulók ellátogassanak és lehetőség szerint dolgozhassanak is-a szüretelt termények tárolása-új eszközök szakszerű és balesetmentes használata (metszőolló, vasvilla, ásóvilla, talicska)Téli hónapokra:-szárított gyógynövények csomagolása és felcímkézése-az eszközök karbantartása-erdészeti alapfogalmak, honos növények, adventív fajok. A különböző társulások (erdők, rétek stb.,szerepe a tájban)-az adventi időszakra: a kertészethez kapcsolódó kézműves foglalkozások, természetes anyagokfelhasználásával.-az év során gyűjtött vetőmagok tisztítása, válogatása és előkészítése a tavaszi vetésekhez-kertterv készítése a növénytársítások figyelembe vételével és a vetésforgó alkalmazásával

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKTörténelem: a középkori Európa jellegzetes gazdálkodási formái.Földrajz: a nagy földrajzi felfedezések miként változtatták meg a kontinensünkön és hazánkbantermesztett növénykultúrákat, ennek milyen társadalmi következményei lettek.Csillagászat: ennek kapcsán a vetési naptár bemutatása.Biológia: a növekedés, fejlődés szakaszai. Táplálkozástan.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKTalajvédelem, komposztoltás, honos növények, fotoszintézis, egészséges táplálkozás, talajtápanyag-utánpótlás, dugványozás.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek balesetmentesen és szakszerűen használják a metszőollót, a vasvillát, az ásóvillát.Ismerik a komposztérés folyamatát, jártasak a trágya és növényi komposzt készítésében.Alapszintűen elsajátítják a fásszárú növények gondozását, ápolását.Ökológiai tanulmányaik új fogalmakkal bővülnek. Ismerik egyes növények táplálkozásban betöltöttszerepét.

8. évfolyam

191 / 279

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA gyerekek egyre szorosabb kapcsolatba kerülnek a világgal, érzelmekkel telített kritikai hajlamukmellett nagyobb szerepet kap a racionalitás. A végtagok nagyon megnyúlnak, mozgásukbanrobosztusabbak lesznek, ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nagyobb erőbedobást igénylőmunkákra, amivel erőnlétüket és állóképességüket is folyamatosan fejleszthetik. Megjelennek azún. projektmunkák, amelyek során utak, kerítések, sziklakertek, szőlőültetvény stb. létesülnek.Folytatódik az ökológiai tanulmányok elmélyítése a helytelen gazdálkodás környezetterhelőszerepéről.A metszés szerepe, fontossága. Az egyes koronaformák szerkezete.

ELŐZETES TUDÁSA komposzt kezelése, növénytársítások, dugványozás, kétéves növények, gyümölcstermő bokrok,az egészséges táplálkozás.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA 8. osztályban fontossá válik, hogy kinek milyen egyéni képességei vannak, de ugyanilyenhangsúlyos az is, hogy csoportmunkában ki mit tud elérni. A kertészetben mindkét aspektust tisztánelkülönülve ki tudják próbálni a diákok, mert sok egyéni feladatot ad a kert, ugyanakkor amunkamegosztással hatékonyabban elvégezhető feladatok száma is nagy.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK-gyógy-és fűszernövények ismerete, gondozása-gyümölcsfák ápolása, metszése-új eszközök: fűrész, balta, fejsze használatának bevezetése-növényvédő biolevek készítése, permetezőpreparátumok-dombágyás készítése (csoportnak)-terménytárolás, feldolgozás (pl. aszalás), gyógyteák készítéseTéli hónapokra:-a növénynemesítés alapelvei, a géntechnológia veszélyei-a közép-kelet európai kultúrtáj kialakulása-a mezőgazdálkodás szerepe a környezetkialakítás szempontjából-az adventi időszakra: a kertészethez kapcsolódó kézműves foglalkozások, természetesanyagok felhasználásával-az év során gyűjtött vetőmagok tisztítása, válogatása és előkészítése a tavaszi vetésekhez-kertterv készítése a növénytársítások figyelembe vételével és a vetésforgó alkalmazásával-favágás, gallyak aprítása-gyűjtött és szárított gyógynövények feldolgozása

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKTörténelem: az ipari mezőgazdaság hatása a talaj termékenységére és az élelmiszer minőségére, azökológiai problémák összetevői.Földrajz: az időjárás változásának törvényszerűségei, meteorológiai alapismeretek, felhőképződés.Kémia: különböző gabonafajták, kísérletek.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKTalajszelvény, talajbiológia, növénynemesítés, biolevek, allelopátia, közép-európai kultúrtáj, aGMO és veszélyei, génbank, koronaszerkezet.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek felismerik a legfontosabb gyógy-és fűszernövényeket, megtanulják gondozásuk főbbtudnivalóit. A metszést elsajátítják. Ismerik a terménytárolás módszereit és eszközeit.

192 / 279

Megtanulják a fák metszését, a metszés során megismerik a különböző koronaformák szerkezetét.Jól bánnak a fűrésszel, baltával, fejszével. Megtanulnak zöldséges-és virágoskertet tervezni.

19.11. Szabad vallásBevezetésA Waldorf-iskolákban is dönthet a szülő arról, hogy kívánja-e gyermekét vallásoktatásbanrészesíteni. Amennyiben igen, a tanulók abban a vallásoktatásban vesznek részt, amelyet szüleikválasztanak. Ha az iskola helyet tud adni és időt biztosítani saját épületében és órarendjében, akkora tanítás az iskola épületében történik. Ha erre nincs mód, akkor a tanulók a különböző felekezetekáltal felajánlott helyen és időpontokban részesülnek vallás oktatásban. A Waldorf-iskola elsősorbana felekezeti vallásoktatásban nem részesülő gyermekek számára szabadvallás-oktatást tart. Arészvétel fakultatív. E tantárgy megjelenésének oka, hogy a Waldorf-iskola fontosnak tartja, hogy atanuló valamilyen vallás oktatásban részesüljön. A tanítás a Waldorf-pedagógia módszerei ésembertani megfontolásai alapján történik, az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodva, a tantervrészeként. Ugyanúgy, ahogy az emberiség fejlődésének kezdetekor a tudomány, a művészet és avallás együtt, egymással összefonódva jelent meg, ma sem jut érvényre az embertovábbhaladásának lehetősége vallásos érzések és az ehhez fűződő akarat nélkül.A szabadvallás-oktatás a gyermek természetéből adódó spontán vallásosság lépésenkéntitudatosulásához nyújt támaszt.

1–2. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA természet és a környezet jelenségei, melyek a teremtett világ értelmét megérző tiszteletet ésérdeklődést váltanak ki a gyermekből – a vallásórák és a szülői ház bizalmat sugárzó légkörebiztosságot ad a tanulók érzésvilágának és akaratának: ezáltal elkerülhetővé válik Istenre vagy aGondviselésre vonatkozó bizonyítás szükségessége. Az évkört követő hagyományokat, szokásokataz évkör nagy ünnepeihez kapcsolva ápoljuk.

ELŐZETES TUDÁSA vallásos érzület, az áhítat és a csodálkozás, a tisztelet és az odaadás, az iskoláskor előttiidőszakban már erőteljesen kifejlődhetnek egy egészséges lelkületű családi és óvodai környezetben,amely pedagógiai tudatossággal teremt légkört a gyermek számára. Ezekre a magukkal hozott„erényekre” építjük fel a vallásoktatás kezdeteit, felekezeti színezet nélkül, egyformán, mindenrésztvevőre vonatkozóan.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz isteni, emberi és természeti világ szentsége iránti érzékenység, és a világ jelenségei irántitisztelet továbbápolása, illetve felébresztése meséken és a keresztény hitvilág legendáin át történik.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKMindegyik olyan mese, történet, amelyben közvetlenül szólal meg egy természeti jelenség: a felhő,a patak, az erdő, magában rejti a teremtett világ szépsége és nagyszerűsége iránti hálaérzetelmélyítését. A szentek életéről szóló legendák a lélek megnemesítésének, megtisztításánaklehetőségére mutatnak példát. Az elhangzott mesék, történetek, legendák átélése és az ehhezkapcsolódva szabadon történő megnyilatkozás szóban és rajzban

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA szabad vallás tantárgy az életkori sajátosságoknak megfelelő mesék, történetek és az ezekhezkapcsolódó beszélgetés, éneklés, megjelenítés, rajzolás és más képzőművészeti tevékenység általközvetlenül kapcsolódik az alsó tagozatos műveltségterületekhez.

193 / 279

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKtermészetről szóló mesék legendák, történetek: Szent Mihály, Szent Márton, Szent Erzsébet, SzentFerenc, Szent György és más szentek ünnepéhez kapcsolódva. Jeles napok.A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI A KÉT ÉVFOLYAMOS CIKLUS VÉGÉNA természetben működő élet, a teremtett világ szépsége, és annak teremtője iránti hálaérzet éstisztelet ápolása, illetve felébresztése az elhangzott mesék, legendák és azok megbeszélése során.

3–4. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAz embert Isten képmásaként állítjuk a gyermekek elé. A világra és önmagukra vonatkozó, akorosztályra jellemző kérdésekre, kételyekre az Ószövetségből merített történetekkel növeljükbiztonságérzetüket és hitüket A történetek által mutatunk rá a test és a lélek mindig továbbfejlődőkapcsolataira a világgal és az embertársakkal.A régi korok mítoszaiban, a legendákban átélhetjük a népek sorsát, kapcsolatukat égi és földivezetőikkel, örömeiket, vesződéseiket, ünnepeiket, mindennapi életüket, szokásaikat és aközösségüket összetartó törvényeiket.

ELŐZETES TUDÁSSzentek életéről szóló legendák és az évkör ünnepeihez kapcsolódó korábbi történetek

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKÁtélik a fájdalom és az öröm megjelenését, és annak fontosságát az emberi kapcsolatokban. A cél,hogy tudatosuljon bennük, hogy milyen módon okozhatjuk az egyiket és a másikat. Ezzel aszociális élet természetes gyökereit erősítjük. Az engedelmesség szerepe a világfejlődésben és azember életében az Ószövetség példáin kerül a látószögükbe. Ezeknek a történeteknek gondolatésérzésköréből kiindulva alapozzuk meg a keresztény értékrendet: A tízparancsolat, Dávidban élőkegyelem Saul iránt, Dániel próféta hűsége Istenéhez, az irgalmas szamaritánus, a hit általigyógyulások és más példák, melyek az említett reális folyamat részei a Bibliában.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKAz Ótestamentum történetei, a kereszténység történetének előkészítése a héber nép sorsábanmegerősítik bennünk, hogy az ember az isteni világból a földre helyeztetett, a léleknek helyet adó,testet öltött isteni teremtmény. Ezt közvetítik az elhangzó történetek.A történetek elmondása és a beszélgetések során példák adódnak az isteni világ bölcs vezetése és azegyes emberi sorsok közti kapcsolatra (magyar mitológia, a magyarok őstörténetének részletei, akereszténység felvétele, más népek mitológiájának ismertetése: például az északi-germánmitológiáé).A Messiásról szóló jövendölés és a Máté evangéliumának néhány részletének feldolgozásával zárulaz alsó tagozatos szabad vallás órák témája.Az évkört követő hagyományokat, szokásokat, Szent Mihály, Szent Márton, Szent Lucia, SzentErzsébet, Szent Ferenc, Szent György és más szentek ünnepéhez, az évkör nagy ünnepeihez és ajeles napokhoz kapcsolhatjuk. (Betlehemes játék, Pünkösdi királyválasztás…)

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKAz anyanyelv és rajz-festés órákon mitológiai történetek képeinek megjelenítése.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKÓszövetségi történetekA tízparancsolat

194 / 279

Mitológiai történetek

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI A KÉT ÉVFOLYAMOS CIKLUS VÉGÉNOlyan értékrend felé vezető ösvények közös felfedezése a cél, mely majd az 5–8. osztálybanhivatkozási alapként szolgálhat az Újszövetség tanításakor, mint minden emberre vonatkozóértékrend.

BevezetésAz alsó tagozatban megalapozott területek az életkori sajátosságok változásával újabb nézőpontbólkerülnek megvilágításba, az emberi értelem fejlődésére, az érzelmi élet és az akaratmegnemesítésére szolgáló világirodalmi, történelmi és újtestamentumi példákon keresztül.

5-6. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAz emberi sors iránti érzékenységet ápoljuk a család, a barátság, az emberi kapcsolatokkalfoglalkozó történetekben, és az ehhez kapcsolódó beszélgetésekben. Az erkölcsösség alapját képzőhálaérzés ápolásával fejlődik ki az emberek iránti szeretet és a kötelességtudat, mely akésőbbiekben nem erkölcsi előírásoknak, hanem belső meggyőződésnek engedelmeskedik. Atanulók számára kiderül (ha magukba néznek), hogy él bennük a szeretet érzése. Ezt az érzést azújtestamentumi példák alapján tágítani kezdjük, olyan emberek, természeti lények irányába, akikfelé esetleg eddig nem fordultak szeretettel.Az órák meghitt légkörében a tanulókkal őszinte, mély beszélgetésekre nyílik lehetőség.

ELŐZETES TUDÁSAz alsó tagozatban a mesék, a történetek és a hozzáfűződő beszélgetések, tevékenységek általmegalapozott vallásos érzület, mely a 4. osztályban a mitológiai történetek és a Messiásról szólójövendölésekkel zárul. Jártasság az ünnepekhez kapcsolódó ismeretekben és szokásokban.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA jó és rossz, a bűn és erény megjelenésére a mitológiai történetek, életrajzok bőséges példát adnak.A lovagkor nemes érzelmeihez, az akarat jó irányba történő edzéséhez a lovagkori erényekmegismerésével juthatunk közelebb. Az ösztönök néha életet mentenek, néha tönkreteszik azt.Történetek kapcsán megbeszéljük, hogyan tanuljunk meg bánni velük.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKAz Arthur királyról és Parzivalról szóló történetekben a betegség, a gyógyulás és a megbocsátáskérdéseivel találkoznak. Jézus Krisztus élete, a példázatok, Jézus gyógyításai, a gyógyulások,melyek elsősorban a lélek gyógyulására vonatkoztak, minden évfolyamnál egyre magasabb szintenrészei az órának. Szent Pálról, Tarsiciusról vagy Milonról, a kereszténnyé vált árva rabszolga fiúrólszóló történeteken keresztül a kereszténység korai időszakára világítunk rá.Milon sorsának követése során a családról, a barátságról a sors kérdéseiről, a Gondviselésről szólóbeszélgetésekre adódik jó lehetőség.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA történelem tantárgyhoz kapcsolódva az ősi kultúrákkal és vallásokkal ismerkednek meg.Zarathusztra tanításaiban a jó és rossz, Buddha tanításaiban az együttérzés és a lélekmegnemesítése, megtisztulása, melyek a szabadvallás-órákon közvetlenül kapcsolódnak atörténelmi ismereteikhez.Az ókorról és a korai középkorról tanultak a szabadvallás-órákon elmélyítésre kerülnek.

195 / 279

Az évkör ünnepeinek, és az ezekhez fűződő szokásoknak, hagyományoknak ápolása a tanévben.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKsors, család, barátság, emberi kapcsolatok, életút, együttérzés ,megbocsátás, gyógyulás,ókorikultúrák, vallások, Jézus tanításai, Szent Pál, korai kereszténység, lovagi erények

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIAz elhangzottakhoz kapcsolódva szabadon nyilatkoznak meg az órán folyó beszélgetésekben.A tárgyalt témakörökben a sors, a Gondviselés, az emberi kapcsolatok, a szeretetmegnyilatkozásainak átélése.

7-8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA nagy földrajzi felfedezések, feltalálások hátterére, nagyjaink az emberiség továbbhaladásaérdekében vívott küzdelmeire világítunk rá életrajzok segítségével . A meggyőződés, kitartás, aközösségért hozott áldozatok átélése a történelmi hősök életútjának követésében domborodik ki.

ELŐZETES TUDÁSAz 5-6. osztályban megalapozott ismeretek, a sors, az emberi kapcsolatok, az együttérzésmegbocsátás, az eddig tárgyalt kereszténységgel kapcsolatos és más vallásokról szóló tanítások, azévkör ünnepei és az ezekhez kapcsolódó szokások ismerete

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA tárgyalt életrajzokban finom összefüggéseket fedezhetünk fel a gyermekkorban átéltek, azifjúkori évek és a felnőttkor kapcsán. A szerelemről, párkapcsolatokról, a házasságról, agyermekáldásról, az anyaságról emberi sorsok bemutatásával és ezekhez kapcsolódóbeszélgetésekkel alapozzuk meg a 9-12. évfolyamokban a családi életről szóló témaköröket.Példaképpé akkor válik igazán az életrajzokban tárgyalt kiváló személy, ha egész emberi lényeragadja meg a gyermekeket, s az erényei, nagyszerűsége mellett a hibáit sem kendőzzük el. Ez alelki folyamat csendesen, a lelkük mélyén játszódik le, nem feltétlenül szükséges szavakba önteni.A szegények világának javításán segítők munkásságának megismerése által a harmadik világéletmódja, szegénysége, egészségi helyzete együttérzést vált ki a gyerekekből. Az egyén és aközösség, a szabadság és korlátozottság, a felelősség-és áldozatvállalás kérdéseinek átéléseéletrajzokon keresztül.Az Apostolok cselekedeteihez, vagy egy-egy evangéliumi részlet ismertetéséhez a jelenkor etikaikérdései is kapcsolódnak. Gandhi, Albert Schweitzer vagy Teréz anya munkásságának megismeréseáltal a harmadik világ életmódja, szegénysége, egészségi helyzete iránti együttérzés erősödik atanulókban. A szegénység, az elhanyagoltság, a felemelkedésre vágyódó emberekről szerzett közelitapasztalatok, olvasmányok, hírek közvetlenül kapcsolódnak a témához.A fogyatékkal élők elfogadására és megértésére szép példa Helen Keller „Csöndes, sötét világom”című naplója. A naplóból részleteket dolgozunk fel önállóan és csoportosan. A székelyek középkoriszervezete, az ősi indián társadalmak berendezkedése, a szerzetesrendek közössége, a szabad királyivárosok élete és más történelmi példák alkalmasak arra, hogy a szabadság és a korlátozottság, afelelősségvállalás, az egyén és a közösség életének változásait nyomon kövessék és beszélgessenekróla.A keresztény és nem keresztény vallások megértése, az ókori vallások, a zsidó vallás, a pogánymagyarok hitvilága, az iszlám vallás, a buddhizmus és ezek gyakorlásáról szóló ismeretekben valóelmélyülés lehetőséget ad arra, hogy nyitottá váljanak a tanulók más vallások előítélet nélkülielfogadására.

196 / 279

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKa 7–8. osztályban a szabadvallás-órák témáiban való eligazodáshoz a történelem-és földrajzóraismeretei hozzásegítik a tanulókat a térben és időben való jobb tájékozódáshoz.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKemberi kapcsolatok, szerelem, család, párkapcsolatok, anyaság, egyén, közösség,felelősségvállalás, hazaszeretet,szabadság és korlátok, együttérzés, Apostolok cselekedetei, SzentJohanna, Albert Schweitzer, Teréz anya, GandhiAktuális etikai kérdések


A példaképek, a közösségért tevékenykedő személyek életén keresztül a családi élet, az ifjúkorielhatározások, áldozatok vállalása, a kitartás, a hazaszeretet, az együttérzés, a segíteni akarás, anemes célokért való munkálkodás, az egyén felelőssége a közösségért, a közösségek élete, amásokkal való együttélés, együttérzés és elfogadás példáinak átélése, a jelenkori etikai kérdéseinekösszekapcsolása a megbeszélésre kerülő témákkal, más vallások ismerete, és ezek iránti nyitottságés elfogadás.

19.12. Gazdasági ismeretekBevezetésA Waldorf-iskola egyik célja, hogy a gyermeket bevezesse az őt körülvevő társadalomba, hogyannak építő, formáló tagja tudjon lenni. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy megismerje, értse,átgondolja kora és a régebbi korok társadalmi, gazdasági folyamatait. A társadalmi szociálisorganizmus megismerésének alapjául a társadalom egymással életösszefüggésben lévő háromegységének, a gazdasági, a jogi és a szellemi életnek a szabályszerűségeit kell a gyerekek elétárnunk a 10-14.életév között, a mindenkori életkori sajátosságoknak megfelelően. Meg kellmutatnunk, hogyan áll benne az ember, mint egyén a társadalom három rétegében. A tantárgytanítása során fokozottan támaszkodik a földrajzi, történelmi, matematikai ismeretekre.Rudolf Steiner az első Waldorf-iskola megalapításával a jövő nemzedékek számára vázolt fel egyutat. A modern kori ember legégetőbb kérdése, a szociális kérdés megválaszolására, egy új szociálisimpulzus megjelenítésére tett kísérletet. A szociális és gazdasági ismereteket az életismeret, aszabadvallás és az euritmia, mint szociális művészet mellé állította alapnak.

Célok és feladatok az 5-8. évfolyamig:

Az általános iskolai szakaszban a szociális és gazdasági ismeretek tanulása során arra törekszünk,hogy a gyerekekben kialakuljon egy kép arról, hogy a gazdasági folyamatokban a testvériség, a jogiviszonylatokban az egyenlőség, a szellemi-kulturális szférában a szabadság kell legyenek ameghatározók erők, ahhoz, hogy megfelelő környezetet biztosítson a társadalom a szociálisanérzékeny, de kiteljesedő emberi személyiség kifejlődéséhez. Ezen az új nézőponton keresztülmutatjuk meg a gyerekeknek az ember kapcsolatát az őt körülvevő természeti és társadalmikörnyezettel, és alakító szerepét a világban.Mára már a gazdasági életben a javak előállításában kialakult a világméretű testvériség, hiszen mireszellemi tervből és ásványi nyersanyagból elkészülnek és a kereskedelem segítségével ahasználatunkba kerülnek a minket szolgáló használati eszközeink, addigra az egész Földet bejárják.A jog előtti valódi egyenlőségre is egyre komolyabb törekvések láthatók az elmúlt évszázadokban.A szellemi életnek a jog által biztosított szabadsága és a gazdaság általi nem piaci alapúfinanszírozása terén is naponta elénk tárulnak a jelen feladatai és eredményei is.

197 / 279

Ezekre az emberiség élete során kibontakozó folyamatokra kívánunk e tantárgy keretein belülrátekintést nyújtani a felnövekvő nemzedékeknek, hogy ezáltal is képesek legyenek alkotóállampolgárokká válni.

5. évfolyam


A Waldorf-tanterv egyik gazdasági ismeret epochája által a 11 éves gyermek úgy pillanthat rá azember születésére, mint ahogy azt a görögség tette: az isteni világ felé forduló ember tekintete egyreinkább a többi ember felé fordul. Felfedezik, hogyan kíséri egyik ember a másikat, hogyan állnakegymással harmóniában az együtt élő emberek, akik más-más képességek birtokában vannak.Hogyan szerveződik az egymásrautaltságban társadalommá az emberiség. Az ember ember köztitestvériség legkifejezőbben a gazdasági életben jelenik meg. Ennek a szépségét, sokrétűségét kell,hogy felfedezzék a képzeletbeli és a valós utazások során. Integráltan a matematika szakórán.

Javasolt témakörök

Az ötödik osztályban a napi élet ismeretéből indulunk ki. Kiválasztunk egy tárgyat akörnyezetünkből: végigkövetjük azt utat, ahogy hozzánk került ez a tárgy. Lehet ez például egyfüzet, egy csomag tea, vagy vaj a konyhaasztalról, vagy bármi más.A füzet útját visszavezethetjük: az azt elvárásként megjelenítő tanároktól, az iskolai igényeketösszesítő gazdaságvezetőn át a szállítóig, a kereskedőig a füzetgyáron át a papírgyárig és onnanegészen az alapanyagul szolgáló megfelelő cellulóztartalmú facsemetéket elültető gazdákig. Felfedezhetjük, hány ember munkája kellett hozzá közvetlenül:. tisztelettel tekinhetünk a papírgyárimunkásokra, akik a hőségben dolgoznak; a kamionsofőrökre, akik hetekig az úton vezetik az óriásteherautóikat; a darusra a kikötőben, aki nagy magasságba felemelkedve rendezi a fülkéből ahatalmas konténereket; a büfésre aki a szolgáltatói oldalról enni ad mindkettőjüknek…Az igazi meglepetést az okozza, amikor áttérünk a közvetve segítőkre: az útépítő munkásokra, amérnökökre, akik a gépeket tervezték; a tanítókra, akik mindnyájuknak megadták az alapot ahhoz,hogy azzá váljanak, amivel épp a közösséget szolgálják…Érdemes felkeresni egy-egy üzemet, meghívni a választott témánkban megjelenő szakembereket,meséljenek az életükről, munkájukról.Kísérletet tehetünk arra is, hogy az időben rátekintsünk arra is, mikor, hol, hogyan született meg atörténelem során az első abból a vizsgált eszközből, aminek a kialakulását végigkövettük ajelenben; és arra is, hogy milyen valós emberi igényből születik meg egy tárgy. Megpróbálhatjukmagunk is előállítani a választott terméket.

ELŐZETES TUDÁSA gyermekek a harmadik osztályos „mesterségek-korszakban” megismerkednek a földre teremtettembernek azzal a képességével, hogy a természetben talált, termesztett anyagokból hogyan képesönmagát ellátni az életszükségleteihez elengedhetetlen tárgyakkal. Negyedik osztályban pedigegyszerű módon ismereteket szereznek a „honismeret korszakban” az ember és a táj viszonyával,kölcsönhatásával. Ezenkívül rendelkeznek azokkal az alapvető számolási és önálló ismeretszerzésiképességekkel, melyekre a gazdasági és szociális ismertek tanulása során építünk.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA gyerekek szerezzenek egy eleven, átélhető képet arról, hogyan kapcsolódik egyik ember munkájaa másikéhoz az embertársainkban felmerülő igények kielégítése során. Kezdjen el ébredni agyerekekben egy szociális érzékenység az őket körülvevő tárgyak kapcsán.

198 / 279

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKLegyen képes a gyermek a választott tárgy útját a kész terméktől az alapanyagig néhány mondatbanelmesélni. Fedezze fel, hogy az egyes emberi munkatevékenységek miféle képességek által válnakhasznossá a társadalom számára!

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA tantárgy tanulása során jól használhatók a Kárpát-medence földrajza kapcsán tanult ötödikosztályos ismeretek: hiszen mai világban egy nemzetgazdaság teljes mértékben beleágyazottvilággazdaságba. A tantárgy sokrétű lehetőséget biztosít a matematikából szerzett ismeretekgyakorlására, valamint a mértékegység-váltások gyakorlati hasznosítására.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKMunka, közvetett és közvetlen, alapanyag, áru, szállítás, szociabilitás, kölcsönösség, termék,késztermék.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI A gyermek ismerje fel az őt körülvevő tárgyi környezetben azt a rengeteg emberi erőfeszítést, amiáltal ő használhatja azokat. Legyen képes néhány szóban elmondani a választott termék születését.Megpróbálhatja önállóan kikutatni egy általa választott másik tárgy születését.Megjelenhetnek a környezettudatosságnak az alapjai is a tanulmányok következtében.Felébredhetnek a másokért érzett felelősség és hála érzései is az epocha során.

6. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA gyermekben a 12 évében egyre inkább el kezd ébredezni a világ megértése iránti vágy. Még egyinkább gyermeki nézőpontból, de a gyerekek megnyílnak a felnőttvilág kérdései felé. Nagyonszeretnének, nagy, komoly a családban, a környezetben hallott problémákhoz, gondolatokhozkapcsolódni. Rendkívül nyitottak az emberek közötti viszonyok észlelésére és megértésére:ezekben a kérdéseknél a fókuszban testvériség eszméje helyett sokkal inkább a kölcsönösség elveáll. Ahogy Római történelemben az ember és ember közötti törvényekben, úgy közöttük ismegjelennek az első kérdések a jogi élettel kapcsolatban. Megjelenik a pénz természetének, a pénzismeretének megértésére való igény is. A hatodik osztályban a gazdasági ismeretek tanítása során aközéppontban pénz metamorfózisa áll. Fő kérdésünk, hogyan juthatunk el a pénz születésétől annakfelismeréséig, hogy a pénz a legszellemibb jelenség a világban: mi módon szolgálja a pénz azszellemi életünk működését – feladatunk, hogy a gyermek ismerje meg az alapvető gazdaságifolyamatok egészséges kialakulását, hogy majd ráismerhessen azokra a környezetében is.Integráltan a matematika szakórán.


-A gazdaság fő részeinek, a termelésnek, a kereskedelemnek és a fogyasztásnak az össze-kapcsolódását bemutatni az epocha során.-Megmutatni a pénz nélküli kereskedelmet Herodotosz és XIX. századi utazók leírásai alapján. -Bemutatni a cserekereskedelmet. -Tárgyaljuk a pénz keletkezését: Miért épp a görög gondolkodás megjelenésével egy időbenszületik? A pénz keletkezésének helye az a Lüdia, ahová a görög hagyomány Tantalosz legendájátteszi. Hogyan lett az arany-ezüst ötvözetből a mai papírpénz. Kik voltak, vannak a pénzeinken? -A munkamegosztás megjelenése a társadalomban. A pénz összehozza a termelőt a fogyasztóval.

199 / 279

Milyen, amikor a pénz kommunikációs eszköz, és milyen, amikor csere-eszköz? Hogyan biztosítjaa kölcsönösséget a termelők és fogyasztók között?-Piac. Ahol individuális teljesítmények találkoznak szükségletekkel a pénz segítségével. Tegyünklátogatást egy nagybani zöldségpiacon. Hozzunk létre az osztályban is egy cserepiacot kisebbhasználati tárgyakból. Figyeljük meg az itt lezajlott folyamatokat.-A középkori városok piaccal kapcsolatos szabályait is tekintsük át. Hogyan védték a vevőt?Hogyan jön létre az áru?-A pénz, mint jogi kategória. Az áru-pénz egyensúlyának szükségességét bemutatni.Mutassuk be az infláció és a defláció kialakulását .-A tőkepénz kialakulása. A munka képességek szerinti differenciálódásával megjelenik a tőkekeletkezésének a lehetősége. A tőke megszületésével lehetővé válik a hitel-pénz megszületése.Ahhoz, hogy az ég /a szellemi/ a földdel /fizikai/ összekapcsolódjon, kell a ‘bizalom’ jelentésűszavunk ‘hitel’ (a ‘hit’ szóból ered a kifejezés; mint ahogy a ‘credit’ szó is a ‘credó’-ból). A hitelsegítségével tud a találmány megvalósulni és a gazdaságban más emberek szükségleteit kielégíteni.-Végül manapság megjelent a számlapénz is, ami már fizikálisan nincs is megjelenítve.Ezen epocha során fel lehet keresni egy piacot, egy bankot és a Nemzeti Bank oktatóközpontját is.

ELŐZETES TUDÁSAz ötödik osztályban megszerzett gazdasági alapfogalmak, mint szükséglet, árú, fizikai és szellemimunka, termelés, alapanyag. Görög mitológia.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA gyermek ismerje meg a pénz természetét, a pénz mögött álló gazdasági folyamatokat.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA gyerekek szerezzenek ismereteket a valós gazdasági folyamatokról. Ismerjék fel az egyes emberszerepét és felelősségét a társadalom gazdasági szereplőjeként. Ismerkedjenek meg olyanalapfolyamatokkal, melyekkel az egyén kapcsolódik a társadalom többi szereplőjéhez.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA korszak során építünk a földrajzból szerzett ismeretekre Európa földrajzával kapcsolatban.Kapcsolódunk a középkor történelme során tanult városok kialakulásához, valamint atársadalomban megjelenő új szerepek ismeretéhez. Matematikában pedig a százalékszámításgyakorlati felhasználására is jó lehetőséget nyújt ez a tárgy.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKValós emberi szükségletek, cserekereskedelem, vásárló pénz, hitel, hitel pénz, áru pénz, tőke, pénz,munkamegosztás, gazdaság, termelő, fogyasztó.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek ismerje fel, hogy a kezébe kerülő pénznek nincs saját értéke, és értékteremtő képessége.Tudjon különbséget tenni a pénz egyes szerepei között. Ismerje fel azt a morális felelősséget, ami azárúk előállításához és a pénzzel való vásárláshoz kötődnek. Legyen képes saját szavaival leírnigazdasági fogalmakat. Tudjon önállóan példát hozni tőkeképzési helyzetekre egy kisvállalkozásban.Nyerjen rátekintést az egészséges gazdasági folyamatokra, hiszen hatodik osztályban még az alkotóember megismerésén van a hangsúly.

7. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA hetedik osztályban az adó, mint adomány megismerése a fő cél a gazdasági ismeretek elmélyítése

200 / 279

során. A gyerekek a saját iskolájuk, mint a szabad szellemi élet egy intézménye felől közelítveismerhetik meg annak a jog által biztosított gazdasági környezetnek a kialakulását, amiben élnek. Agyermekek megismerésében egyre nagyobb szerep jut a vitának, mint megismerési útnak. Atantárgy feldolgozása során egyre nagyobb teret biztosítunk eme képesség kialakulásának. Rövidrátekintést kaphatnak arra a folyamatra, ami során a felismert érdekekből a jogi élet segítségéveltársadalmi megegyezés alakulhatott ki az emberek között a teokratikus társadalmi formáktól ademokráciához vezető úton. Eljuthatnak az alapvető állampolgári ismeretek kialakulásától a valósállampolgári kompetenciák felé. Felismerhetik az emberi együttélés szabályainak születését abelátástól az alkotmányig; a tizedtől egy lehetséges igazságos adózáshoz, közteherviseléshez.Integráltan a matematika szakórán.


Mint mindig a Waldorf-pedagógiában itt is a jelenből, az egészből haladunk a részek, részletekmegismerése felé. Az iskolánk működéséből a múltba, és onnan egy lehetséges jövő felé. -Mi kell ahhoz, hogy az iskolánk működni tudjon: -dologi feltételek, szolgáltatások, személyifeltételek… Ezek költségek, amik fedezéséhez tervezésre, költségvetésre van szükség. Honnan vanehhez a pénz? Hogyan kerül a pénz a gazdaságból, ahol megtermelődik az oktatásba? Ki garantálja,hogy ez megtörténjen? Kik, milyen arányban járuljanak hozzá? Mit jelent az, „az egyenlőkegyformán, a nem egyenlők pedig különbözően járuljanak hozzá…” elv? Hogyan lehet eljutni azehhez szükséges társadalmi megegyezésig?-Az oktatás, a „szellemi élet” költségeinek fedezése a gazdaságban megtermelt értékekbőllehetséges. Az államnak szerepe, hogy a társadalmi megegyezést törvénybe foglalja, ésgondoskodjék a betartásáról.-Az állam szerepe: törvényekkel biztosítani a szabad iskolaválasztás jogát.-Megvizsgálni egy régi falu működését. Miben voltak az emberek önállóak? Mit tudtakközmunkával, összefogással tenni a közösségért? Miből lehetett fenntartani a jegyzőt, mint a jog, atanítót, mint a szellemi élet és a papot, mint a lelki élet gondozóját? Miért nem lehetett helyi szintengondoskodni a külső és a belső biztonságról? Miért kellett ehhez országos összefogás? Mik azok aközös terhek, amiket együtt kellett vállalni?-Megvizsgálni az István király által kialakított államszerkezetet. Kik milyen szolgálatot láttak el? Éskik felé irányult a szolgálat? Ki gondoskodott az ország külső biztonságáról, ki a belső jogibíráskodásról, ki a lelki egészségről, ki a gyógyításról? Kik adóztak terményben, kik szolgálatban,kik katonai szolgálatban, kik pénzben? Hogyan valósult meg a végrehajtás, elszámoltatás?-Milyen adózási lehetőségek, ötletek élnek, jelennek meg ma a világban? Milyen lenne, ha mindenadó megszűnne, és csak fogyasztási adókkal járulnánk hozzá a közösség életéhez? Ebben az esetbenmindenki a fogyasztása mértékében adózna. Képesek lennének-e a közgazdászok, képviselők egyilyen rendre átalakítani a jelenlegi rendszerünket?-Lehet kitölteni egy szja bevallást a gyerekekkel.

ELŐZETES TUDÁSA gyermekek rendelkeznek az alapvető gazdasági fogalmak terén ismeretekkel. Ismeretek aközépkori társadalmak társadalmi berendezkedéséről.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA gyermekek kapjanak egy életkoruknak megfelelő rálátást a társadalom szerkezetére. Legyenektudatos állampolgárok, akik belátásból járulnak hozzá munkájukkal, akaratukkal a társadalomhoz.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKJussanak a gyerekek belátásra a kulturális, a gazdasági és a jogi szféra feladatairól és kapcsolódásipontjairól a társadalomban. Fedezzék fel, milyen felelősséggel jár az ember részvétele a

201 / 279

társadalomban.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKTörténelemből az európai városok, társadalmak, társadalmi rendek kialakulása. Matematikából azarány és százalékszámítás már képletek szerinti számítása. Anyanyelvből az üzleti levélírásfelhasználására mutatkoznak lehetőségek.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKAdó, állami szféra, gazdasági szféra, kulturális szféra, közteher, közfeladat, közbiztonság,állampolgári szabadság és kötelesség.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIEzen nagy képek megvitatásán, vezetett beszélgetésein keresztül felébredhet a gyerekekérdeklődése a felnőtt világ eme sokat emlegetett társadalmi kérdései iránt. Képesek lehetnekfelismerni és elmondani a modern társadalom működésében az adók, az adózás szerepét.Röviden legyen képes a saját szavaival elmondani, mi az állami-jogi élet, a gazdasági élet és aszellemi élet feladata a társadalomban. A tanulók értsék az alapvető állampolgári kompetenciákat.

8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA 14 éves gyerekek figyelme befelé, az ember belső kérdései felé fordul. Az individuum szerepe,feladata a világban a fő kérdés, melyhez csatlakozik a személyes jövővel kapcsolatos kérdésekébredése is. Ekkor mintegy összegzi, az addig megszerzett tudását és kíváncsi arra, miként tudja aszintetizált ismereteit alkalmazni. Ebben az életszakaszban a figyelem az egyéni biográfiák feléfordul.Integráltan a matematika szakórán.


A tanulók ismerjék meg részletesen egy nagy gazdasági világszereplő életútját. Jó lehetőséget nyújterre Henry Ford, vagy a Rothschild család felemelkedésének bemutatása. Megjelenhet esetleg akortárs Steve Jobs is a feldolgozható életrajzok között. Ehhez a következő szempontokatalkalmazzuk:- Melyik életszakaszában találkozott a későbbi életfeladatával?- Milyen volt a világ, a gazdasági társadalmi környezet, amikor megkezdte tevékenységét?- Milyen társadalmi igényt fedezett fel?- Hogyan építette fel a vállalkozásait?- Milyen emberi képességei segítették az életműve megalkotásában?- Milyen hatást gyakorolt kora közvetlen gazdaságára és tágabb környezetére?- Milyen hatással volt a történelem alakulására?- Hogyan van jelen a kiválasztott személy munkásságának eredménye a mai világgazdaságban, és ama élő hétköznapi emberek életében?

ELŐZETES TUDÁSA gyermekek rendelkeznek az alapvető gazdasági ismeretekkel. Az előző tanév soránmegismerkedtek sok ember biográfiájával. Földrajzból sokféle módon megismerkedtek az ember éstáj viszonyával, az ember környezetformáló tevékenységével. Matematikából az arány és a százalékszámítással.

202 / 279

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA gyerekek jussanak el oda, hogy teljes mértékben megközelítsék, hogy egy-egy “kiválasztott”ember milyen módon képes megváltoztatni kora gazdasági, társadalmi életét, és ennek milyenkihatásai lehetnek akár az egész emberiség történelmére is.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKLegyen képes a gyermek megtalálni olyan helyzeteket egy külső ember életében, amikor az ráismeregy-egy élethelyzetben a feladatára! Legyenek képesek alapvető szinten összefüggéseket találni azegyén és a társadalom kapcsolatában, és jussanak belátásra az egyéni döntések felelősségéről.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKTörténelemből az ipari forradalom, ipari felfedezések. Földrajzból a világgazdaság kialakulásánakkövetkezményei.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKEgyéni adottságok, társadalmi környezet, egyéni felelősség, az egyes életszakaszokban rejlőfeladatvállalási lehetőségek.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek ismerje meg az egyén, mint önálló individualitás világformáló szerepét. Keresse a sajátmagában esetleg megjelenő képességeket. Legyen képes tanári segítséggel kapcsolatot találni azegyes ember gazdasági tettei és annak politikai következményei között. Ébredjen benne egy elemzőkíváncsiság az őt körülvevő technikai eszközök kialakulása és világban betöltött szerepe iránt.Legyenek képesek tanári segítséggel mérlegelni az emberi döntések közvetlen és közvetettkövetkezményeit és kockázatát.

19.13. ErdőjárásBevezetés

Az általános iskolai évek első felében kiemelt fontosságú a rendszeres kapcsolatot az erdővel.Ahogy az alcím is mutatja, az iskolai élet szerves egészébe kívánjuk beemelni az erdőt, a gyerekekjelenlétét az erdőben, ahol ezt az iskola helyi adottságai megengedik. Nem az időjárás határozzameg, hogy alkalom nyílik-e az erdő felkeresésére, hanem a gyerekek alkalmazkodnak megfelelőruházatukkal a váltakozó időjáráshoz: a tűző napsütéstől a szakadó esőig. Ennek köszönhetőenlehetőség nyílik megismerni az erdő összes arcát. Az érzékszervi tapasztalatok teszik lehetővé agyermekek számára a világ megismerését. Ezek hiányában egyre inkább sorvad az emberimegismerési képességünk is. Minél több természetes tárggyal és élőlénnyel találkozik élőközegében a kisgyermek, annál jobb alap képződik a későbbi tantárgyak megértésére.Érzékszerveink mind gyakrabban találkoznak manapság egy művi világgal, több és több időttöltünk az elektromos készülékek garmadája előtt és között. Ha a gyermek első 8-9 éves korábannem kap megfelelő ellensúlyt mindezekhez, nem lesz mire alapoznia a későbbi években és elevekevesebb eséllyel vág neki az intellektuális tartalmak felvételéhez! Az agykutatás kimutatta, hogyaz érzékek által közvetített tapasztalatokon keresztül jönnek létre a kognitív struktúrák az agyban,melyek minden tanulás alapját képezik. A gyermekek érzékelése egységben zajlik, egyszerre veszrészt benne minden érzékszerv.

1-2. évfolyam


203 / 279

Képek segítségével, mesékbe szőve jelöli ki az osztálytanító a ,,határfákat”, melyek körbehatároljáka játék színterét. Fontos, hogy legyen egy törzshely, ahova újra és újra megérkeznek. Egy hely, amiburokként szolgál a kialakulandó osztályközösség számára. Egy állandó, kiválasztott központi hely,amely megadja a kiindulási és gyülekezési pontot. Mindezek segítik a gyerekek tájékozódását,biztonságos keretet adnak a játékhoz. Az erdőjárás alapvetően az életfolyamatok egészségétszolgálja, s egyben terápiás feladatot is ellát az elakadt áramlások újra indulásában, a legyengültéleterők felerősítésében. A játékok során megfelelő mesékkel fel kell hívni a gyerekek figyelmét anövények, állatok szeretetére, de módot kell adni elfojtott agressziót felszínre hozó játékaikban azokkiélésére is. A gyerekek ösztönösen megtalálják a nekik legmegfelelőbb tevékenységeket.Második osztályban központi szerepet kap a ‘víz’ és a ‘víz körforgása’ témakör. A víz körforgása, aforrástól a torkolatig szépen nyomon követhető például egy pataknál. Jó olyan helyekre elvinni agyerekeket, ahol két merőben más, akár ellentétes minőség találkozása van a természetben. A gyerekek ebben az életkorban is igénylik még, hogy egy helyen megállva hosszabb időtjátszhassanak, de képesek nagyobb távok megtételére is.A mozgás és testnevelés órába integráltan.

ELŐZETES TUDÁSA tapasztalatok azt mutatják, hogy az első iskolás években a gyerekek képesek sok mindent pótolnia korábban esetleg elmaradt tapasztalatokból. Vannak folyamatok, amelyek bepótolhatatlanok,mások viszont különleges módon mégis teljesülhetnek.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA gyerekek többsége ösztönösen ráérez saját lényének legmegfelelőbb terápiájára. Nem véletlen, haegy gyermek több erdőjárás órán keresztül újra és újra gurul lefele a hegyoldalon teljesen magától,vagy egy másik gyermek állandóan a felvizezett sarat dagasztja, harmadik társuk pedig fáktörzsének közelében tartózkodik túlnyomórészt. Találkoznak önmagukkal, s egyben az erdőlényeivel is. Ebből a találkozásból gyümölcsöző kapcsolat születik, ami mindkét fél számáragazdagító. A lemaradt képességű gyerekeket ugyanúgy tudjuk foglalkoztatni ebben, mint amozgásukban jól fejletteket. Az erdőjárás azon kevés közeghez tartozik az iskolai életben, ahol azegészséges csoportdinamika és a természetes közösségformálás teret kaphat. Például a fizikailaggyengébbet segíti az erősebb fára mászni, míg az intellektuálisan fejlettebb az állatokról fog tanítania többieknek.A Waldorf-pedagógia alapját képező antropozófia az erdőt egységes organizmusnak tekinti.Nemcsak gazdaságilag pénzzé tehető értékeket lát az erdőben, hanem egy élő szervezetet, melynekmegnyilvánulási formái mögött mindenhol egy magasabb tudat áll. Az erdő az a világ, aholmegelevenednek az otthonról hozott és az iskolában elmesélt történetek: bebocsátást nyernek agyerekek a különleges lények birodalmába, a faunok, törpék, manók, sellők és tündérek életterébe;saját élőhelyükön találkozhatnak békákkal, mókussal, fácánnal, rákkal, vaddisznókkal, madarakkal.Nem csupán a négy fal között tanulnak róla, hanem átélik az évszakok váltakozását, hétről hétremegtapasztalják, hogyan sárgulnak, barnulnak meg a levelek, hullatják le lombjukat a fák, száll aláa köd, jelenik meg a dér, hogyan fagynak be a patakok, változik meg a táj a hótakarótól. Látják:milyen, amikor megjelennek az első virágok, kipattannak az első rügyek; hogy a tölgyfa jócskánvárat magára, ahogyan zöldbe borul az egész táj. Ellepik a réteket a virágok, s megjelennek a régnem látott madarak. Hétről hétre saját bőrükkel érzékelik az év körforgását. Másodikban az erőbenmesélt mesék egyre hosszabbakká és bonyolultabbakká válnak. Megjelenik a természet és annaklátható alkotói: a kövek, növények, állatok. Egy-egy megfigyelt állat megjelenik másnap egytörténetben, ahol további érdekes dolgokat tudnak meg róluk a gyerekek. Állatok találkoznakegymással, különböző tulajdonságaik kidomborodnak, és kapcsolódnak a gyerekek tapasztalataihoz.Ezek nem a klasszikus, valamilyen tanúságot tartalmazó állatmesék -amik szintén fontosak ebbenaz életkorban -, hanem főként a tanár által megfigyelt természeti jelenségek és saját lényén átgyúrt

204 / 279

történetek. Ezt képesek a gyermekek érzés szinten is megélni, s ezzel a későbbi tudatos megéléstelőkészíteni.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKAz erdőjárás során az érzékszervi tapasztalatok gazdagítása által természetes környezetbenfejleszthetők a különböző érzékelések: egyensúly, tapintás, mozgás, hallás, szaglás, látás,hőérzékelés, testtudat érzékelés. Kialakul és mélyül a gyermek önképe és önismerete, valamint avilágban való eligazodás és biztonság érzés az öntudatra ébredést, helyes önértékelést, önbecsüléstés önbizalmat segíti elő.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKFormarajz, ritmikus rész és mesék a főoktatásban, természetmesék.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKÉrzékszervi tapasztalatok: természetes kontra mesterséges közeg.Egészséges fejlődés: erdő mint lehetőség -az érzékelés egysége; védett és változatos természetes térés idő.Hiánypótlás, önterápia.Erdő, mint élő organizmus, mögötte magasabb tudat.Az erdő birodalma: ritmus, körforgás; ahol ég és föld találkozik.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEI Az erdőjárások alatt szerzett tapasztalás a gyerekek életének egészére kihat és alapvető érzést ad atermészet szeretetéről. Ezáltal olyan emberek válnak így belőlük, akik az erdőt és lényeit nemellenségnek, nem kizsákmányolandó terepnek, hanem társnak tekintik, olyan helynek látják majd,ahol az ég és föld találkozik, s amelynek egészséges léte záloga az emberiség fennmaradásának.

3. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLEbben az évfolyamban fontos sokat gyalogolni a gyerekekkel, életkorukból kifolyólag gyógyítóhatással van rájuk ebben az időszakában. Persze szívesen játszanak egy-egy helyen hosszabb ideig,mégis az újabb és újabb helyek felfedezése kerül előtérbe, ami a tanártól is komoly bátorságotigényel, a járt és ismert út elhagyásakor. Elkezdjük felfedezni a távolabbi helyeket is az iskolakörül. Ez már előkészítése a negyedikes honismeret korszaknak, annak, hogy lábukkal bejárják éstudat alatt magukba szippantsák néhány kilométeres körben az iskola közvetlen környezetét. Azelső két év alatt megerősödött gyerekek hallatlan kitartással és jókedvvel sétálnak az erdőben. Amesterségek kapcsán fel lehet keresni a környéken fellelhető helyeket, melyek emlékeztetnekhajdan volt mesteremberek hétköznapjaira.A mozgás és testnevelés órába integráltan.

ELŐZETES TUDÁSAz első két osztályban megismert alapvető szabályok és szokások, amikre figyelni kell az erdőben.Jó fizikai kondíció, ami a korábbi gyakori erdőjárások hozadéka.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKBensőséges viszony alakuljon ki a gyermek és környezete között. A fizikai erőnléte továbbfejlődjön, ne riadjon vissza ez erdőben őt ért kihívásoktól. Biztosan közlekedjen a járatlan úton is,keresztül kasul mindenen úgy, hogy közben figyelemmel legyen a természetes élettérre.


205 / 279

Az iskola környezetének bejárása minden irányban legalább 2 km-es távolságban.A jelzett ösvények, földes utak elhagyása.Kihívások keresése az erdőben. Lehetőség teremtése bátorságuk kipróbálására, s eddigitapasztalataik kamatoztatására.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKMesterségek korszak, házépítés korszak.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKFizikai erőnlét, magabiztos közlekedés az erdőben, erdő lényeinek tisztelete és szeretete.A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyerekek megismerik közvetlen környezetüket, képesek kitartóan vándorolni folyamatosan azerdőben több mint egy órán át. Erős érzelmi kötődés alakul ki az erdő élőlényei iránt.

19.14. TanulásmódszertanBevezetés

A tanulás tanítása bizonyos készségek, képességek fejlesztését jelenti. Akkor tud hatékonyanműködni, ha az osztálytanító a tanulásmódszertant nem csak tanítja, hanem használja is, azaz épít ráaz egyes epochák közben. Ha a diákok nem csak elméletben tanulnak a helyes szokásokról,módszerekről, hanem a gyakorlatban is van lehetőségük kipróbálni a tanultakat, hallottakat.A koncentrálóképesség minden szellemi munka alapja, ezt a diákok az epochákon már elsős korukóta fejlesztik, de középtagozaton és később a felsőtagozaton kiemelt szerepet kap. Azemlékezőképesség fejlesztése minden életkorban létfontosságú, ehhez a rendszeres memoriterek ishozzájárulnak. Az önismeret, az önbizalom fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki sikereslegyen az iskolai megmérettetésekben. A szókincs bővítése, fejlesztése magától értetődően történikmeg a legtöbb tantárgyból. Az írott szövegek értése az eredményes tanulás egyik elengedhetetlenfeltétele egy bizonyos életkor után. Kiemelten fontos terület a vázlatkészítés, jegyzeteléselsajátítása, amit nap mint nap használhatnak az egyes órákon. A problémamegoldó képesség és agondolkodóképesség két olyan terület, mellyel a Waldorf pedagógus nap mint nap dolgozik. A8.osztály végi kiselőadás összeállítása, megtartása önálló munkát igényel, amire felkészítjük adiákokat.A tanulásmódszertan tantárgyszerű bevezetése helyett a Waldorf iskolákban arra van szükség, hogyaz osztálytanító és a szaktanárok a megfelelő életkorban a megfelelő feladatokat, feladattípusokatgyakoroltassák saját tantárgyaik tanításakor. Mégis, legalább havi egy alkalommal, a gyakorlóórakeretében vagy félévente egy-egy héten át az epochába építve javasolt időt szánni bizonyos jótanácsok összegyűjtésére, megbeszélésre és gyakorlására. Ez a kevésnek tűnő idő akkor ér valamit,ha a szakórákon és az epochákon rendszeresen történik visszautalás és van lehetőség a továbbifejlesztésre.Az osztálytanítóknak javasolt Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról vagy Tanulásmódszertan címűtankönyvének használata.

6. évfolyam


A diákok emlékezőképességét memoriterekkel, koncentrálóképességét óra eleji játékokkalfejlesztjük. Ugyanakkor ebben az életkorban fontos annak a tudatosítása, mit jelent a tanulás, azórai figyelem. Ehhez némi önismeretre is szükség van. Hangsúlyt kap a tanuláshoz való szándék, acél tudatosítása, a kíváncsiság, az érdeklődés felébresztésének fontossága.A főoktatás részébe integráltan.

206 / 279

ELŐZETES TUDÁSEddig megszerzett tanulási tapasztalatok, ismeretek.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA diákokkal tanulási szokásaikról beszélgetünk, segítve őket abban, hogy kifejlesszék sajáttechnikáikat. Jó tanácsokat gyűjtünk és adunk. Arról is beszélgetünk, ki miért tanul, mire jó atanulás. Megbeszéljük, hogyan lehet azt is megtanulni, ami kevésbé érdekel, hogyan lehetmagunkban a kíváncsiságot felébreszteni, a figyelmet, érdeklődést magunkban szándékosanfenntartani.KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA diákok megtanulnak tudatosan, hatékonyan tanulni, figyelmüket tudatosan irányítani,érdeklődésüket fenntartani. Koncentrációs gyakorlatokkal (szókeresés, hibakeresés) fejlesztjükéberségüket.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA diákok minden tantárgyban használni tudják az itt tanultakat.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKMire való az iskola? A tanuláshoz szükséges belső állapot, a tanulást segítő külső körülmények.Tanácsok a tanuláshoz. Jó szokások. Önismeret, önbizalom. Tanulást segítő módszerek. A figyelem.Az otthoni és az iskolai munka összefüggése. Az ismétlések jelentősége. Kíváncsiság, érdeklődés,tudásvágy. A cél, mint motiváció.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA diákok sikeresek a tanulásban, tudják, mire jó a tanulás. Szívesen végzik házi feladataikat, tudják,milyen külső-belső körülményeket kell megteremteniük ahhoz, hogy rövid idő alatt elsajátíthassák amegtanulnivalót. Az órákon tudatos figyelemmel dolgoznak. Képesek hosszabb ideig koncentrálniegy adott feladatra.

7. évfolyam


Az olvasott szövegek értését ebben az életkorban tudatosan gyakoroltatjuk. Megfelelő módszerekettanítunk az olvasási készség fejlesztéséhez, a helyes olvasási szokások kialakításához. A másikfontos terület a jegyzetelés, vázlatírás technikájának megtanulása. Először írott szövegből készítünkvázlatot, jegyzetet, majd a diákok a szóban elhangzottakat is megtanulják írásban rögzíteni.A főoktatás részben integráltan.

ELŐZETES TUDÁSAz eddig megismert hatékony tanulási technikák alkalmazása, a megszerzett ismeretekfelhasználása.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA tanulók olvasási szokásait nagyító alá vesszük és segítünk javítani rajta. Önálló olvasásigyakorlatokkal fejlesztjük szövegértési képességeiket. Megtanulják a feladatokhoz tartozóutasításokat egyedül értelmezni.Megtanítjuk a diákokat olvasott és hallott szövegekből vázlatot írni, jegyzetet készíteni. Mindkétterületet rendszeresen beépítjük az epochákba és a szakórai tevékenységekbe.

207 / 279

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA tanulóknak a szintjüknek megfelelő olvasott szövegeket jól kell érteniük. Megtanulják, hogyankell felébreszteniük magukban és fenntartani a kíváncsiságot, az érdeklődést egy szöveg iránt. Aszövegekkel kapcsolatban feltett kérdésekre tudnak válaszolni. Értelmezni tudják az egyesfeladatokra vonatkozó utasítást. Az önálló vázlatírás, jegyzetelés már nem okoz nehézségetszámukra.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA diákok a legtöbb tantárgyban, a legtöbb órán használni tudják az itt tanultakat.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKCímmeditáció. A lényeg megragadása. Kulcsszavak. (Skimming, skipping) Vázlat. Jegyzet.Utasítások követése.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA diákok olvasási szokásai jelentősen javulnak, az olvasott szövegek értése nem okoz különösebbgondot számukra. A szöveggel kapcsolatos kérdésekre olvasás után akkor is tudnak válaszolni, hanem látják a szöveget. Önállóan tudják értelmezni a feladatokra vonatkozó utasításokat. Tudnakkulcsszavakat gyűjteni, azokból önállóan vázlatot írni. Az olvasott és hallott szövegekből jegyzetetis tudnak készíteni.

8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA tiszta beszéd technikáját ebben az életkorban már fontos tudatosítani. Ehhez remekülhasználhatók a memoriterek közös és egyéni felmondása, a légzőgyakorlatok, különbözőartikulációs gyakorlatok, a hangos olvasás. Az évvégi színdarab előadásához rendkívül hasznos,hogy a diákok a színpadon érthetően, hangosan tudjanak beszélni. A 8. osztályban az éves munkasorán kiemelten fontos szerepet kap a kiselőadás. Ehhez ismerniük kell a megfelelő technikákat.A főoktatás részben integráltan.

ELŐZETES TUDÁSKülönböző tanulási technikák alkalmazása.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA diákok tudnak közönség előtt érhetően, tisztán, jól artikulálva hangosan olvasni és beszélni.Az évvégére kis segítséggel önállóan fel tudnak készülni egy szabadon választott témából tartottkiselőadásra, amit leírnak és élvezhetően, szemléletesen elő is adnak.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA tanulók közönség előtt tudnak hangosan, jól érthetően, tisztán beszélni. Gyakorolják a hangosolvasást. A diákok megtanulják, mitől jó egy kiselőadás, amit önállóan állítanak össze. Tudják,hogyan kell a hallgatókban felébreszteni az érdeklődést, a kíváncsiságot a téma iránt, és hogyanlehet azt ébren tartani. Megismerkednek a szemléltető eszközök lehetőségeivel.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKBármely tantárgyból tartott kiselőadás, valamint évvégi színdarab, éves munka előadás.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKLégzőgyakorlatok. Artikuláció. Hangos olvasás. Blattoló olvasás. Szereplés. Anyaggyűjtés egytémához, annak írásbeli kidolgozása. Szemléltetés.

208 / 279

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA diákok képesek közönség előtt színpadon jól érthetően, megfelelő tempóban, megfelelőhangsúllyal megszólalni. Az év végi színdarabban mindenki tudásának, képességének éskívánságának megfelelő szerepben kap lehetőséget a szereplésre. Az éves munka előadására alegtöbb diák alaposan fel tud készülni, le tudja írni és azt élvezhetően elő tudja adni.

19.15. A főoktatás egyéb részei 1-8. évfolyam

A főoktatás egyéb részeit – amely a mindennapos testmozgás tantervi követelményeit teljesíti – azadott korszak témájához kapcsolódó mozgásos, verseket, énekeket, körjátékokat tartalmazótevékenység alkotja.Ebben a tanítási részben követjük az év ritmusát, tartalmával kapcsolódik az évszakokhoz és azünnepekhez is. A főoktatás drámajátékok gyakorlására is lehetőséget teremt.

19.16. Képzőművészet 19.16.1 Festés


Az első nyolc osztályban a festés az osztálytanító birodalmába tartozik, munkáját 5. osztálytólszaktanár is segítheti. Megkülönböztetjük a szemléltetés gyanánt, viasz-vagy zsírkrétákkal, későbbszínes ceruzákkal a füzetekbe végzett festést és rajzolást, valamint a szakórai időszakban zajlófestést. Az előbbi végigkíséri az összes tantárgyat, része a rendszeres órai munkának, segíti az óráktémájának feldolgozását. Utóbbiban a festészet, mint önálló művészi tevékenység jelenik meg.A következő általános irányelvek segítségül szolgálhatnak:1. A festés órát minden szinten áthatja egyfajta művészi hozzáállás. Az elcsendesedésnek, aszínekben élésnek a lehetőségét teremtjük meg, gondosan előkészítve az órákat. A vízfestéket a„nedves-nedvesen” technikával használjuk a kezdetekben, teljesen benedvesített papírra festünkvízzel hígított akvarellfestékkel, vastag ecsettel. Ezzel lehetővé tesszük, hogy a színek fénnyelösszefüggő, áramló természetét megélhessék a gyerekek. A színek sajátos világába élhetik belemagukat a gyakorlatok segítségével, ami a további tanulmányokat alapozza meg.2. Magával a festékkel történő művészi munkától kezdetben ne vonja el a figyelmet az az elvárás,hogy a gyermekeknek valamilyen dolog bizonyos „képét” kellene megalkotniuk. Az absztraktfestéshez igen hasonló módon kezdünk el a gyermekekkel festeni. Az effajta „színből kiindulófestésnek” a gyermekek számára lélektanilag egyértelmű, konkrét módon kell történnie.Az első osztályban a festés órákon szín-történetekre épített színgyakorlatokat végzünk, ezzelbevezetjük a színeket és a festés módszereit. Csak ezután, a második osztálytól kezdhetünk el az óraelbeszélő anyagához (a mesékhez, legendákhoz, fabulákhoz és mítoszokhoz) kapcsolódó képeketfesteni. A kitűzött feladat meghatározott lelki minőségekhez kell kapcsolnia a színek érzelmiminőségeit, például leírható hangulatokhoz, mint csendes és visszahúzódó, erős és vakmerő, hidegés kemény, meleg és szétterülő. A külső forma belső élményt juttat kifejezésre. Ezeket az élményeket a tanár „szín-történetek”, „színmesék” elmondásával készíti elő, amelyekéletre keltik a színeket, mielőtt még használatukra sor kerülne. A szín-történet képeket, azéletkornak megfelelő módon, az egész alsó tagozatban használhatjuk fantáziadús, ám mégistárgyilagos hozzáállással. Kezdetben inkább arról van szó, hogy visszaadjuk egy-egy történethangulatát, az erdő sűrű sötétjét, a tündér arany hajának, vagy a királyfi palástjának színét, későbbazonban fokozatosan megjelenhetnek a formák: növények és állatok, majd később az emberi

209 / 279

formák is. Mindig arra törekszünk, hogy az alakok magukból a színekből emelkedjenek ki, semminthogy szemléletes körvonalak legyenek. Nem erőltetjük a perspektíva semmilyen formájánakmegjelenését egészen ötödik osztályig, kivéve a legelemibb megnyilvánulásokat, ám a gyermekekszabadon kell, hogy megjelenítsék a képeket érzéseik szerint. Ez a folyamat jelen van az első négyosztály mindegyikében.

1. évfolyamTEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉL

Az első osztályos festés órák az érzékek iskolázásához a gyermek lelkét melengető, éltető módonjárulnak hozzá. Színészleléskor egy, az érzékektől független elem is munkálkodik, vagyis a színekészlelése túlmutat az érzékek határain és a tárgyilagos, erkölcsi minőségek világába vezet. Az elsőosztályban az a cél, hogy megismerjük és jellemezzük a színek által felébresztett „lélek-mozdulatokat.” A gyermekek a festésen keresztül ismerik meg ezeket a lélek-mozdulatokat;jellemezni pedig akkor tanulják meg őket, amikor a festés óra utáni napokon közösen beszélgetneka képekről. Az úgy nevetett „szín-történetek” bevezetik a feladatokat és megszemélyesítik aszíneket, valamint egymásra való hatásaikat.

ELŐZETES TUDÁS

A Waldorf-óvodákban is vannak festésfoglalkozások, ahol ugyanezzel a technikával festenek agyerekek. Az iskolai munka ennek folytatása.


A gyermekeket bevezetjük a vizuális művészetekbe a festésen keresztül. Lefektetjük a festészetitechnika alapjait a vizes festéssel. Az első osztályban a szín-történeteken keresztül az életkorisajátosságoknak megfelelően mese hangulatban bevezetjük a gyermekeket a színhasználatalapjaiba.


A színfelületeket a gyermekek szabadon alakítják ki azután, hogy a tanár elmesélte a szín-történetet.Így érzéseiknek, belső világunknak megfelelően töltik be a színekkel a papír fehér terét. A színektalálkozásiban átélhetik a színek keveredéséből kialakuló új színminőségeket, anélkül, hogy eztintellektuálisan elmagyaráznánk. A világban létező színek és emberi lélek világának összefüggéseitélhetik át a gyerekek a színmesék megfestésén keresztül. Megalapozzuk a nedves-nedvesen festéstechnikáját, a szükséges előkészületekkel együtt (a papír benedvesítése és táblára erősítése). Erre atechnikai tudásra épülnek majd a festésórák egyre nehezebb technikái. Az elsődleges színekkelfestünk: sárgával, pirossal, kékkel, kezdetben egyszerre egy színnel, hogy a gyermek minél jobbanátélhesse az adott szín természetét, Ezen keresztül sajátítja el majd finomítja a festéstechnikát. Eztkövetően egy színvilágban tartjuk a színeket (pl. ultramarin kék, kobalt kék, porosz-kék), így egy-egy színvilág gazdagságát élhetik meg a gyerekek. Majd ezután vezetjük be két szín használatát. Asárga/kék polaritással kezdjük és megismerjük azokat a színtónusokat, amelyek nagy/kisfeszültséget hordoznak (pl. sárga/zöld). Tágítjuk a palettát a három kevert szín hozzáadásával. Ittépíthetünk a két szín használatával kialakuló keveredésekről szerzett tapasztalatokra.


210 / 279

A színek választása összhangban áll az év körforgásával és az ünnepekkel. A színek hangulati erejétszem előtt tartjuk a feladatok megválasztásában, hogy a gyermek összhangot élhessen át afestésórák és az aktuális események között.

Kulcsfogalmak / fogalmak

Szín-történetekre épülő szín gyakorlatok. Vizes festés technikájának elsajátítása. Egy színnel, egyszínvilággal, két színnel festés, három kevert szín bevezetése.A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén.A gyerekek elsajátítják a festés alapjait, megtanulják a helyes ecsethasználatot és a vizes festéstechnikáját.A színmesék segítségével elmerülnek a három alapszín világában.A három alapszín használatával eljutnak a kevert színekhez.A festésen keresztül megtapasztalják a különböző színharmóniákat, színhangulatokat.

2. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA második osztályban az óvodai és első osztály festésóráinak folyamatait visszük tovább. Továbbrais a szín-történetek jelentik a festés alapját, de egyre nagyobb figyelmet igénylő munkára, finomabbecsethasználatra törekszünk. A technika elsajátítását mutatja, ha már nem csak „magától” áramlik anedves papíron a festék, ahogy a korábbi években, hanem a gyermek az ecsetet a törlőkendőbe istörölheti, s így maga is irányítani kezdi a papíron zajló folyamatokat; szárazabb és nedvesebbfelületek és határosabb formák megalkotására is kezd képessé válni.

ELŐZETES TUDÁSAz első osztály festészeti tanulmányai, különös tekintettel a szín-történeteken keresztül megélttapasztalatokra


A második osztály témáinak megfelelően a színharmóniákkal, színek kapcsolataival foglalkozunk.A gyermekek gyakorolhatják a hiány kiegyensúlyozását, a szimmetria és a dualitás megteremtését.A cél az, hogy tevékennyé tegyük a gyermekek lelkét ebben az irányban, megtapasztalják, hogy aszínharmóniák életében részt tudnak venni. Ehhez technikai tudásuk is megfelelőbbé válik.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKMásodik osztályban javasoltak olyan gyakorlatok, amelyek által a gyermekek a következőszínharmóniákat tapasztalhatják meg: karakteresek (piros és sárga, sárga és kék, kék és piros,narancssárga és zöld, zöld és lila, lila és narancssárga); karakter nélküliek (sárga és narancssárga,narancssárga és piros, piros és lila, lila és kék, sárga és zöld, kék és zöld).Végezhetünk „felcserélős gyakorlatokat”: például a középső színt egy másik színre cseréljük, mígkörülötte a színek változatlanok maradnak. Aztán a körben lévő színeket cseréljük fel és a középsőmarad változatlan. Ezt a gyakorlatot a gyermekek megfestett képeivel végezzük, vagyis a sajátfestmény a gyakorlat tárgya. Ezt egymás után következő gyakorlatokkal tehetjük meg. Ezzelbevezetjük a festésfolyamatokat, egy-egy festmény nem csak egy alkalomhoz köthető.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKDolgozunk a festés óráktól függetlenül elhangzó mesék, legendák, történetek, fabulák stb.hangulataival.

211 / 279

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKElsődleges és másodlagos színek használata, színkapcsolatok bevezetése (karakteres és karakternélküli színek)

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek a nedves-nedvesen technikában továbbfejlődnek, a színtörténet-képeket egyrenagyobb pontossággal képesek megalkotni. Tudatosabban tevékenykednek a színek közöttikapcsolatok megalkotásában, a színharmóniák és színhangulatok konkrétabb, érthetőbb jelentésselbírnak számukra.

3. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLHarmadik osztályban a hangsúly a “világteremtés hatalmas tettére” (A teremtés könyvére) és akisebb méretű világ megformálására kerül (gazdasági munkán és házépítésen keresztül). Agyermekek nemcsak a színekből történő képalkotást vizsgálják, hanem azt is, hogyan születnekmaguk a kevert színek.

ELŐZETES TUDÁSA második osztály festészeti tanulmányai, különös tekintettel a történetekhez, legendákhozkapcsolódó festésgyakorlatokra

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKHarmadik osztályban a Teremtéstörténet epochához kapcsolódóan előkerül a színek keletkezése.Tegyünk megfigyeléseket a természetben: a gyermek felfedezi, hogy a primér (elsődleges) vörös,sárga és kék színek a fény és a sötétség folyamataiból keletkeznek. A sötétség-világosság témája akék-sárga polaritásban új módon kerülhet elő. Az ismert és használt színeket sötétséghez ésvilágossághoz tartozásuk szerint is bemutatjuk.A kevert (másodlagos) színek: zöld, narancssárga és lila születése.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA teremtés hét napja színfestési gyakorlatként. A fény megteremtéséből kiindulva a fény és asötétség polaritása, a fent és a lent, a föld és a vizek megteremtése, a növények és az állatok, ésvégül az emberi forma, amely egységes egészként emelkedhet ki a színekből, majd válhat kettővé.A színek helyzeti komponálásával a teremtésben lejátszódó elrendezést tehetjük megélhetővé.A festésfolyamatok megélésében is továbbléphetünk a téma által.Ezt segítheti a következő gyakorlat is: fessünk színes papírra, vagy először fessünk egy halványréteget valamelyik színből és miután a papír azt teljesen beszívta, festhetünk egy második színnel,vagy további színekkel (lazúrozást bevezető gyakorlat).

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA főoktatás tanulmányai, különös tekintettel a Teremtéstörténetet feldolgozó tanulmányokra.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKVilágosság, sötétség, a kék és sárga polaritás, a színek keletkezése (elsődleges és másodlagos)színek, a barna kikeverése, a színfoltokban festés bevezetése.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA színek különböző árnyalatainak a papíron történő megalkotását és használatát gyakorolják agyerekek. Ennek felhasználásával a fény és a sötétség megjelenítésére képesek a képeiken.

212 / 279

Az ószövetségi történetek nyomán a teremtés hét napját megfestik, kifejezve az adott nap számukramegragadható színhangulatát.A színes lapokra festés során újabb szempontokhoz jutnak a színharmóniák és színhangulatokmegalkotásában.

4. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA negyedik osztályban bevezetjük a figurális festést, a színfoltokkal való formateremtést a főoktatástörténeteihez kapcsolódóan. Ez az új irány nagy figyelmet igényel a gyermekektől. A nedves-nedvesen technika alapjainak alapos elsajátítása után lehet ezen a területen sikert elérni, hiszen aformák kialakításához jól kell tudni az ecsettel színeket felhordani, szárítani, visszatörölni, sűrítenivagy ritkítani a festéket, megérezni, hogy mit bír el a papír, mennyi vízre van szükség a rétegekhígításához. A vastag ecset mellett megjelenhetnek újfajta, finomabb festékmozgatást lehetővé tevőecsetek. Érdemes ugyanazzal, de kevésbé hígított festékkel dolgozni a formák kialakításaérdekében. A sűrűbb és ritkább anyagfelhordás lehetővé teszi, hogy a képen megjelenjen aszínperspektíva, amit a következő években egyre tudatosabban használunk majd. A formák melletttovábbra is maradjanak színgyakorlatok, amelyek a színek minőségeivel foglalkoznak, és aszínkörhöz kapcsolódó témákat dolgozzák fel.

ELŐZETES TUDÁSA harmadik osztály festészeti tanulmányai, különös tekintettel az ószövetségi történetekhezkapcsolódó, színhangulatokat megragadó festésgyakorlatokra

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA negyedik osztály kezdetéig a gyermekek vízfestékkel festettek, s így szabadon teremtettekszínharmóniákat és színtörténeteket. Most, összefüggésben az állattannal vagy a főoktatás témájával(pl. az északi mitológiával), a feladatokat úgy vezetjük be, hogy a színek a téma lényegét figurálismódon megragadó formákat ölthessenek.A nedves-nedvesen technika árnyaltabbá válik, a vastag ecset mellett finomabb ecseteket ishasználunk.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKKapcsolódunk a főoktatás tárgyaihoz: pl. engedjük, hogy állatformák bújjanak elő a színekből.Végezhetünk a természetismerethez, fákhoz, egyszerű tájképekhez (dombok, hegyek, ég), a mezőmintázataihoz a barna, a zöld és a sárga árnyalataiban, és az egyszerű, általánosítottépületformákhoz (mint például: vár, hatalmas templom, tanya, istálló) kapcsolódó festést.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKFigurális témák a főoktatás történeteihez kapcsolódva (északi mitológia), pl. Niflheim, Yggdrasil, aVilág Fa, Hel, a sötét birodalma, Ragnarok, Viking hajók vitorlákkal stb.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKA figurális festés bevezetése. A formák kialakításának technikai ismeretei.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA különböző epochák témáihoz kapcsolódva megismerkednek az egyszerűen megragadható formák(fák, házak, állatok) festésével

213 / 279

Bevezetés -5-8. évfolyamA gyermekek az első három évben a nedves-nedvesen technika segítségével hathatósan ésmegfelelően hosszú ideig tapasztalhatták meg és fedezhették fel a színeket, majd a negyedikosztályban továbblépünk afelé, hogy formákat találjunk a színekben: ásványok (hegységek, kövek)és az atmoszféra (felhők, naplementék, az égbolt hangulatainak) formáit, a növények és állatokalakjait. Ezáltal a színek elsődleges minőségeit érzékelni képes tudat egyre erősödik. A külsőformának a színérzékelés belső élményéből kell kiemelkednie. Az ötödik osztályban a formákmegalkotása egyre tudatosabbá, határozottabbá válik, és csodálatos összhangban áll a színeklelkünkre ható minőségeivel. A színek és formák harmonikus egységének megélésére vanlehetőségünk.Ahogyan más tantárgyak, a festésnek is figyelembe kell vennie a gyermekek tizenkettedik életévétés a velejáró jellemző lélektani változásokat. Ebben az életkorban lehetőséget kell teremteni az árnyés fény játékának és az árnyék tanulmányozásának megközelítésére. Ehhez különböző utakon iseljuthatunk: az egyik lehetőség, hogy elhagyjuk a színeket és kizárólag szénnel vagy krétávaldolgozunk. Ez azt jelenti, hogy a 6. osztálytól kezdve a festést felváltja a rajzolás (lásd ‘Rajzolás ahatodik osztályban’ című részt). Egy másik lehetőség, hogy folytatjuk a festést, és a felmerülőkérdéseket festő gyakorlatokkal igyekszünk megválaszolni.A 7. és 8. osztályban a nedves-nedvesen módszer kiegészül egy egészen más elemmel, a rétegesenfelvitt, ún. lazúrtechnikával. (A „veil-painting”, azaz fátyol-festés technikájával).A főoktatás füzeteibe készített illusztrációk, a természet-megfigyeléshez vagy később a földrajzhozkapcsolódó képek, és a pontos, esztétikailag is kielégítő, fizikai és kémiai kísérleteket bemutatórajzok mind folyamatos gyakorlást és a rajzolás technikáinak továbbfejlesztését kívánják meg; csakígy teljesíthetők a tantárgy által támasztott igények. A festés lazúrtechnikájából a rajzolásonkeresztül fokozatosan eljutunk a fedőfestékek (tempera, gouache, olaj, tojástempera) használatáig.Ennek alapjait rakjuk le ezekben az években.

5. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA mindennapi élet eseményeihez, a tantárgyakhoz egyre szorosabban kapcsolódnak afestésgyakorlatok. A figurális ábrázolás egyre határozottabbá és tudatosabbá válhat, a festés olyanvizuális nyelvvé válik, amelynek használatában és értésében a gyermek egyre pontosabb.

ELŐZETES TUDÁSA nedves-nedvesen technika, az első négy osztály festészeti ismeretei, különös tekintettel aszínminőségekről, színhangulatokról szerzett ismeretekre, és a figurális festészet alapjaira.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKÖtödik osztályban a festésórák visszatükrözik a főoktatás különböző témáit. Ily módon a festésóráklehetővé teszik a minőségi elmélyülést a főoktatás adta témákban. Ugyanakkor a növénytan témáiarra teremtenek lehetőséget, hogy mindazt, amit a tanulók az órán láttak és hallottak, áthozzákfestésórára is. Ehhez tartozik, hogy a tanulmányok készítése felé megtegyük az első lépéseket.Mostantól fogva a gyermekek elkezdhetnek dolgozni a színek finomabb megkülönböztetésével ésárnyalataival. Ahelyett, hogy az óra eredményeinek megfigyelésekor és megbeszélésekor egyvízfestékkel készített kép csodálatos„véletlenjeit” vennénk szemügyre, most inkább azt figyeljük, hogyan akartak a gyermekektudatosan felfedezni és megalkotni különböző színkülönbségeket. A cél továbbra is, hogy a formáka színekből lépjenek elő, a háttér és az abban megjelenő formavilág egymást éltető módon tartozzonössze.

214 / 279

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKNövény-hangulatok teremtése zöldből és sárgából.Állítsuk szembe a „rózsapirosat” és a „liliomfehéret” a vízililiom rózsaszínes fehérjével. Találjukmeg a minőségi különbséget a ‘mohazöld’ és a „nyír-zöld” között. Fantáziából dolgozzuk fel anövényi motívumokat (fa, levél, termés), játszva a ritmussal.Festhetünk térképeket, megmutatva a minőségi különbségeket partvonal és óceán, a folyó formáivalamint a hegységek és a síkságok között.Mitológiai képekkel is dolgozhatunk, a görög művészethez kapcsolódva.KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA főoktatás tantárgyai, különös tekintettel a természettudományos tárgyakra és a történelemre.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKFormák és színek harmóniája, komplementer színek, színárnyalatok minőségi különbségei,bevezetés a tanulmányfestésbe.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIEgyre tudatosabban ragadják meg a gyerekek a különböző színminőségeket.A térkép-és növényfestés során egyre árnyaltabb, tagoltabb és finomabb képi világot teremtenek.

6. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA festés mellett új technikák is megjelennek, amelyek egyúttal átmenetet jelentenek a rajzolás ésfestés között (porpasztell, olajpasztell, színes ceruza, pitt-kréta, szén, tinta stb.). A hangsúly a sötétés világos minőségeken vannak, s ezzel a polaritások területére irányítjuk a figyelmet. A konkrétmegfigyelések, a tónusok, a határokat kijelölő kontúrok megjelenése a festmények főbb motívumai.

ELŐZETES TUDÁSAz ötödik osztály festészeti ismeretei, különös tekintettel a formák és színek harmonikushasználatára.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA hatodik osztályban a színekre, mint a térteremtés eszközeire tekintünk, és elindulunk ageometrikus formák felé. A polaritások a komplementer színek használatában, valamint egy színvilágos és sötét árnyalatainak használatában jelennek meg. A színkeverésben a színes szürkék,barnák árnyalatai is fontosak. A tanulmányokban a tárgyak és tér geometriája mellett felfigyelünk azárnyékokra, mint a látvány vizuális alkotóelemére.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKJussunk el a szürkéhez és a feketéhez a három primér színen és a kevert színeken keresztül. Ez egyhosszú festési folyamat, amelyet fokozatosan építenünk fel.A színek használatával nyert szürkét és feketét kipróbálhatjuk növénytani témákban (fák), vagy akőzettanban. Tanulmányozzuk az árnyékokat. Ha az árnyék tanulmányozása fák megfigyeléséveltörtént, most átváltoztathatjuk őket színes képekké.Festhetünk a főoktatások, pl. geológia vagy történelem témáiból is.Pasztellkrétával is készíthetünk képeket, akár fekete papírra is.A színekkel kapcsolatos eddigi ismereteket rendszerezhetjük (hatrészes színkör).

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKFőoktatás tantárgyai, különös tekintettel a történelem, ásványtan, irodalom ismereteire.

215 / 279

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKszürke, fekete kikeverése és használata, új festészeti technikák bevezetése.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA főoktatás epocháihoz kapcsolódva (pl.: ásványtan) a gyerekek elsősorban a fekete, a szürke és abarna színekkel festenek. Egyre nagyobb jelentősége van a tónusoknak, s ezek térteremtőszerepének.A fák és különféle tárgyak megfigyelését kiegészíti az árnyékok tanulmányozása és ezek képimegformálását gyakorolják.

7. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAz új technika, a lazúrozás, amely türelmet és kitartást igényel a tanulóktól. Ez a technika sok újlehetőséget nyújt a színek differenciálására és mélységeik tapasztalására. A rajzolás ‘perspektíva’témáját így vesszük fel a festésen keresztül. A megvalósítás érdekében érdemes a festésnek afőoktatás egy bizonyos idejére bekerülnie, hogy egymás utáni napokon tudjanak festményeikentovábbdolgozni a gyerekek. A technika lényege, hogy a megszáradt festékrétegre visszük fel akövetkezőt, így a gyerekek megélik az átalakulási folyamatok jelentőségét és szerepét.Cél a színek tudatosabb használata, a formák és színek egységének megértése, ugyanakkor egyérzékenyebb határfelület alkotásának átélése.

ELŐZETES TUDÁSA 6. osztály festészeti ismeretei, különös tekintettel az új festészeti technikákra.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKEgy témán való hosszabb dolgozás, vázlatkészítés, a kivitelezés lépcsőfokainak felismerése.A természet-megfigyelések egyre határozottabbak, teljes egészében a színekből emelkednek ki,különböző technikák használatával. A különböző technikák egyre pontosabb használata hangsúlyos.Metamorfózis gyakorlatok a „nedves-nedvesenből” a lazúr technikába és fordítva.A festést kiszélesíthetjük egy másik módon is, a földrajzzal kapcsolatosan. Ha hetedikben Ázsia atémánk, a tanulók gyakorolhatják a tintával festést. A kínai ecsettechnika olyan komolyösszpontosítást igényel, hogy terápiás hatásúnak tekinthető, nemcsak egyes gyermekek esetében,hanem a serdülő évekre jellemző általános lazaságra, hanyagságra nézve is. Az önfegyelmet illetőenjó utódja lehet a lazúrnak.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKHetedik osztályban a történelem a reneszánsz időszakkal foglalkozik. A nagy felfedezésekhezkapcsolódhatunk új eszközök kipróbálásával is pl. gouache, tempera, viaszkréta.Lazúrozás vízfestékkel. Kezdetben egyetlen színnel gyakoroljunk.A perspektíva tudatos megteremtése a színekkel.Figyeljük meg, mit követel meg egy szín egy festői kompozícióban.Rajzolás és festés tintával a földrajzórákhoz kapcsolódva.Dolgozzunk tintával, ecsettel és tollal.A papír megfelelő előkészítése.A festő belső felkészülése festés előtt.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKFőoktatás tantárgyai, különös tekintettel a földrajz, történelem, irodalom ismereteire.


216 / 279

színperspektíva, lazúrozás (veil-painting), metamorfózis, új technikák

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIÚj technikákat (pl.: lazúrozás) próbálnak ki és gyakorolnak a gyerekek.Megtanulják a perspektivikus ábrázolás alapjait.A különböző technikák használatával metamorfózis gyakorlatokat végeznek. (Pl.: kísérletekettesznek az árnyék és fény játékának színes képekbe való átváltoztatására konkrét művek alapján.)8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA 8. évfolyamban folytatódik a lazúrozás és technikájának tökéletesítése. A gyermekekmegpróbálhatják ugyanazt a feladatot a nedves-nedvesen módszerrel, majd lazúrozással elvégezni.Az ilyen gyakorlatoknak az a célja, hogy a tanulók döntésképességét fejlesszük, valamint hogyelmélyítsük a festésről, mint művészetről alkotott fogalmaikat. Mit jelent a színekkel együttdolgozni egy bizonyos technikán és témán belül, és mit jelent ellenükben, és így a téma ellenében isdolgozni? Ilyen módon a szükségszerűséget, a szembenállást és a szabadságot művészi eszközökkelgyakorolhatják. Ezeket a gyakorlatokat, melyek kéz a kézben haladnak a tanulók önkeresésével,még tovább erősíthetjük. Az ehhez hasonló gyakorlatok felfedhetik a festésben rejlő lehetőségeketés a munka megfelelő módszereit.

ELŐZETES TUDÁSA 7. osztály festészeti ismeretei, különös tekintettel a lazúrozásra és a színperspektívávalkapcsolatos ismeretekre.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA lazúrozás technikájának további gyakorlása, valamint a fekete-fehér kép színesbe való átírása. Akonkrét megfigyelés, másolás és a fantáziából alkotás a színekről alkotott ismeretek alapjánegyaránt hangsúlyos. Új technikák tudatosabb használata vizuális játékokra és kísérletekre adlehetőséget, amely támogathatja a gyermekek önkereső attitűdjét is. Hangsúlyosabbá válik azelkészített alkotások közös megbeszélése, a gyermekek maguk kezdik megfogalmaznitanulságaikat. Az érték a művészetben/műben olyan téma, ami saját ízlésük alakításához alapvető.Ezekkel a beszélgetésekkel támpontokat adhatunk, támogatva őket az értékek felfedezésében.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKTanulmányok készítése egy színvilágban, vagy komplementer színekkel.Az árny és fény játékának vagy fekete-fehér kompozícióknak színes képekbe való átváltoztatása, pl.Dürer Melancoliája vagy a Szt. Jeromos dolgozószobájában (a 9. osztályban is, ha vannak festésórák). Hasonló feladatokat végezhetünk Franz Marc ceruzarajzait és színes, állat-tanulmányaitváltogatva. Kapcsolódhatunk az osztály által készített színdarabhoz.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA főoktatás tantárgyai, különös tekintettel a természettudományos tantárgyak, az irodalom, atörténelem ismereteire, valamint az osztály-színdarab készítésére

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKLazúrtechnika; fekete-fehér képek színes átirata; értékesség; vizuális játékok pl. monogram, ritmus,motívum

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek a lazúrtechnikát használja; másolásban ügyesebbé válik. Képes fekete-fehér képetmegadott szempontok alapján színesben újraalkotni.

217 / 279

Kísérletező, játékos, fantáziáját megmozgató képek alkotásával lelki minőségek megragadásáratörekszik a vizuális eszközök segítségével.A különböző technikák használatával a metamorfózis gyakorlatokat végeznek. (Pl.: Kísérletekettesznek az árnyék és fény játékának színes képekbe való átváltoztatására konkrét művek alapján.Évszakok, őselemek témájának feldolgozása)Törekszik megfogalmazni, hogy milyen értékek vannak egy-egy alkotásban.

19.16.2 Rajz-grafika


A rajzórák sok mindenben különböznek a festésóráktól. A rajzórák elsősorban a folyamatra, aképességre és a tevékenység ideje alatt születő érzésekre helyezik a hangsúlyt.Kezdetben a gyermekektől nem azt várjuk, hogy valamilyen külső tárgyat rajzoljanak le, hanem egymozgásminőséget kell, hogy megtapasztaljanak. Ezt a fajta rajzolást -amely az 5. osztályban aszabadkézi geometriához vezet -a Waldorf-iskolákban formarajznak hívják.Az iskola korai éveiben a gyermekek egyszerű formákat rajzolnak, és átalakításokat végeznek,miközben megtapasztalják ezek minőségeit is. Ez segítséget jelent számukra a formákmegragadásához szükséges élő, belső képességek kialakításában. A gyermekek egyre erőteljesebbenkezdik megérteni a természet-és ember-alkotta környezetben fellelhető formagesztusokat. Tehátkezdetben a formarajz célja az, hogy felébressze a gyermekek formaérzékét. Ezért írás-előkészítőgyakorlatként is használjuk az írástanításban.Amikor 5. osztályban elkezdődik a geometria, a formarajz beleolvad a geometrikus ábrázolásba, arajzolás és grafika önálló területként kezd megjelenni. Hatodik osztályra a gyermekek elérnek az“okozatiság korába,” amely igazi pontosságot követel rajzaiktól. Ezzel egy időben a művészi rajzújabb válfajával kezdenek ismerkedni, nevezetesen a szénnel való rajzolással. Ez kezdetben többhasonlóságot mutat a festéssel, és tartalma főleg a fény és árnyék játékában fellelhetőkontrasztokból áll. Ez a fajta rajz elvezet majd a vetület és az árnyékok tanulmányozásához.Mielőtt ezeket a gyermekek felsőbb osztályokban geometriailag megszerkesztenék, az “árnyékokérzékelését” és az “árnyékkeresést” teljességgel művészi eszközökkel közelítjük meg.

1. osztály

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA rajzolás kiindulópontja az egyenes és a görbe vonal. A gyermekek tapasztalatot szereznek azegyenes vonalak és a görbék közti jellemző különbségről rajzoláson keresztül is, miután előzőlegmár felfedezték jellemzőiket úgy, hogy egész testükkel mozogtak a térben. Az egyenes vonalegyértelmű iránya összpontosítást követel és azt, hogy az akaratnak a gondolkodás mutasson utat. Adinamikus, vándorló görbe vonal, melynek pontos céliránya nincs, helyet ad az egyénivariációknak; az akaratot az érzés irányítja. Miután a gyermekek biztonságra tettek szert avonalrajzolásban, az első osztály fő elemei a szimmetrikus forma és a formakiegészítés lesznek. Aformarajz előkészíti az írás bevezetését.

ELŐZETES TUDÁSA kisgyermekkorban megszerzett forma-és térérzékelése segíti a formák pontos kialakítását.Ugyanakkor a mozgás-és egyensúlyérzék is fontos szerepet játszik ebben a tanulás folyamatban.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA betű-és írástanulás bevezetését formarajz epocha előzi meg. Felváltva gyakoroljuk az egyenes ésgörbe vonalakat, ezekből különböző formákat alkotunk. Nagy-és finommotorikus mozgásokonkeresztül tapasztalatot szereznek és átélik a gyerekek a nyomtatott nagybetűket alkotó alapvető

218 / 279

formákat.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKFüggőleges, vízszintes és átlós vonalak gyakorlása tompa-és hegyesszögekkel, csillagformával,négyszögekkel és más szabályos oldalú alakzatokkal.Homorú és domború görbék, hullámok, körök, ellipszisek, spirálok és más dinamikus formákgyakorlása. Folyamatos minták és sorozatok a folyó írás előkészítéséhez.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA formarajz, mint írás-előkészítő gyakorlat közvetlenül kapcsolódik a betűtanuláshoz, a szabályosíráskép kialakításához.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKegyenes, görbe, mozgás

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek elsajátítják a zsírkréta használatát.Biztonságot szereznek az egyenes és a görbe vonalak megrajzolásában.A megrajzolt formákat meg tudják nevezni.Eligazodnak a térben, azt követően átlátják a írásbeli munkában számukra adott kereteket.Az írásbeli munkában formák méreténél és elhelyezésénél képesek a megfelelő arányokkaldolgozni.

2. osztály

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA formarajznak az a célja, hogy oly módon ösztönözze a belső észlelést, hogy általa a gondolkodásaz intellektuális formákba való visszalépés nélkül fejlődhessen. Ezt a következőképpen lehet méggyakorolni: a gyermekeknek odaadjuk egy szimmetrikus forma egyik felét majd hagyjuk, hogymaguktól találják meg és egészítsék ki a másik felét. Tehát a cél a kiegészítés, hogy tökéletessétegyenek egy formát a képzeletükben (és természetesen papíron is), ami egyelőre még befejezetlenés nem tökéletes.

ELŐZETES TUDÁSAz első osztályban kialakított formaérzékre támaszkodhatunk. A formáknak mozgáson keresztültörténő átélése nagy segítséget jelent a második osztályos szimmetrikus formák kiegészítésében.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA formarajz ezen az évfolyamon még mindig elsősorban az írástanulást, a nyomtatott kisbetűkírásának -és esetleg a folyóírás -elsajátítását szolgálja. Mivel a nyomtatott kisbetűk írása és az írottbetűk a térben és a papírlapon egy másfajta eligazodást követelnek, ezért a kisbetűk írását és afolyóírást is – a nagybetűkéhez hasonlóan – a formarajz segítségével alapozzuk meg. Aszimmetrikus formák rajzolása -a hiányzó formarészek kiegészítése által -a gondolkodás erőitiskolázza.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKFüggőleges tengely körüli gyakorlatok, amely tengelyt lehet, hogy csak elképzelik. Egyenes-ésgörbe vonalak tükrözése; szimmetria és tükröződések.Ezt követően hasonló gyakorlat a vízszintes tengellyel; Készítsenek átalakításokat: egyenes vonalúformákat alakítsanak görbe vonalúvá és visszafelé, valamint változtassanak át olyan formákat is,

219 / 279

amelyekben görbe és egyenes vonalak egyaránt találhatók.Átlós tengely körüli gyakorlatok; később két egymást metsző tengelyt is használva (vagyfüggőleges/vízszintes vagy két átlós tengely).Keret rajzolása írott munka vagy illusztráció köré.Folyamatos vagy ritmusosan ismétlődő formák.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKAz írástanulás folyamatához kapcsolódik közvetlenül a formarajz. A szimmetrikus formákhoz atermészetben fellelhető formákat (pl. levelek formáit) kapcsolhatjuk.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKsíkbeli és térbeli tájékozódás, arányok, szimmetria, hiányzó formák kiegészítése

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEISzimmetrikus nagy mozgásokon keresztül átélik a különböző szimmetrikus formákat.Év végére képesek a vízszintes és függőleges szimmetrikus formákat kiegészíteni, megalkotni.Eligazodnak a papírlapon és sorokban, amely a nyomtatott kisbetűk és az írott betűk arányos éspontos írásához szükséges.

3. osztály

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLMiután a gyermekek gyakorolták a tengelyes szimmetriákat, most már elkezdhetnek szabad,“aszimmetrikus” formákkal dolgozni. Ez segíti a forma-és stílusérzékük fejlődését, mivel mostszabadon kell felfedezniük a megfelelően illeszkedő formákat. Ezek a feladatok alkalmasak egybelső térérzékelés ápolására, valamint minőségileg előkészítik a geometriai ábrázolást. Aformaérzéket bonyolultabb szimmetriák és kereszteződő minták segítségével fejlesztjük. Ezek azelemek alapvető fontosságúak a tervezésben, és jól szolgálják az alakzatok kiegyensúlyozására ésmegértésére, valamint a formák szembeállítására képes érzékeket. A tanult mintákatfelhasználhatjuk illusztrációkhoz (pl. címlapokhoz) vagy a kézimunkában (pl. hímzésben.)

ELŐZETES TUDÁSA gyerekek egyre határozottabban megjelenő tér-és formaérzéke kellő alapot nyújt a harmadikosztályos bonyolultabb formák kialakításához. A korábbi minták pedig megfelelő alapozástjelentenek az önálló, esztétikus formák létrehozásához.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA folyóírás elsajátításához szükséges forma-és mozgásérzék megalapozása történik a betűelemeketis tartalmazó folyamatos formák gyakorlása során. A bonyolultabb szimmetrikus formákmegrajzolása az esztétikai élmény mellett kellő intellektuális kihívást is nyújt a gyerekek számára.Az önálló formakeresés és alkotás a fantázia-képességüket iskolázza.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKBonyolultabb folyamatos és ritmikusan ismétlődő minták.Egymással összefonódó, tekeredő és átfedésben lévő spirálok és más dinamikus formák.Tükörképek és tükrözött formák függőleges és vízszintes elrendezésben.Háromszögre, négyszögre, ötszögre stb. épülő formák.Négyes szimmetriák, vagyis a függőlegest, a vízszintest és az átlós szimmetriákat ötvöző formák.Találjunk megfelelő külső formát a belsőhöz és fordítva, pl.: ha a belső forma szögletes, találj rá“görbe választ”, és fordítva.

220 / 279

Harmonikus formák gyakorlása.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKAz anyanyelvi gyakorlásban még mindig erőteljes szerepet játszik a formarajz, hiszen a folyóírásbegyakorlásához szükséges betűelemeket itt alapozzuk meg. A harmadik osztály új honismeretikorszakaihoz (mesterségek, házépítés) az egyszerűbb népi motívum-formák vagy részekbemutatásával kapcsolódik.KULCSFOGALMAK / FOGALMAKfolyamatos, dinamikus formák, önálló formaalkotás, esztétikai élmény, vízszintes és függőlegesszimmetria, egyszerű geometriai alapformák

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIKépesek a bonyolultabb szimmetrikus formák kiegészítésére, megalkotására.A folyóíráshoz szükséges íráselemek arányosan és pontosan rajzolják.Ismerik az alapvető geometria formákat.

4. osztály

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLFolytatódik a térbeli képzelőerő gyakorlása. Több tudatosság szükségeltetik akkor, amikor avonalak különböző szögekben metszik egymást, valamint fejlődik az összpontosítás képessége is.

ELŐZETES TUDÁSAz előző évek gyakorlásai biztonságot adnak a negyedik osztályos formák megrajzolásához. Aszimmetrikus formák rajzolásában és kiegészítéseben szerzett jártasság jó alap nyújt a bonyolultabbornamentális minták megalkotásában.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA negyedik osztály történeti anyaga (északi mitológia) szolgáltat témát a formarajzhoz, egymásbafonódó díszítő motívumok formájában, pl.: bevésések brossokon és karpereceken, díszítésekfegyvereken, sisakokon és hajóorrokon, összefonódó kelta szegély és csomózásos motívumok. Újvonás, hogy a kereszteződéseknél megmutatjuk, hol mennek a szálak egymás alatt és fölött. Ezzelkapcsolatosan gyakorolhatjuk tengerészcsomók kötését majd rajzolását.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKEgyszerűbb, jól átlátható fonott, ornamentális formák megrajzolása.Bonyolultabb motívumok pontos másolása, lerajzolása.Csomózási technikák, csomóformák megismeréseAz északi mitológia történeteihez kapcsolódó illusztrációk elkészítése.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA negyedik osztályos mitológiai és mondakincshez közvetlenül illeszkedik a formarajz azornamentális formák rajzolásával. A fonott, csomózott formavilággal való ismerkedés már egykezdeti történelmi-művészettörténeti betekintést is jelent.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKfonott formák, csomók, ornamentika

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIÁtlátják a gyerekek a fonott formák szabályszerűségeit, az egymás alatt és fölött futó szálakrendszerét.

221 / 279

Képesek követni és önállóan megrajzolni az egyszerűbb és bonyolultabb ornamentális formákat.Képesek színezéssel esztétikusan kiegészíteni a megrajzolt formákat.

5. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAz ötödik osztályban a formarajz szabadkézi geometriai ábrázoláshoz vezet. Itt is lehet kiindulópont az egyenes és a görbe vonal közti polaritás. Azért, hogy a tanulók intenzív tapasztalatokatszerezhessenek erről, kívánatos lehet szabad kézzel rajzolni, színes ceruzák használatával.

ELŐZETES TUDÁSA formarajz és dinamikus rajz ismeretei

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA szabadkézi geometria a formarajz és tanulmányrajz között alkot átmenetet. A gyerekek kör,négyzet, háromszög, egyenlő oldalú és egyenlő szárú háromszög, derékszögű háromszög formáitfelhasználva színezéssel és fantáziával különféle mintákat alkothatnak körző és vonalzó használatanélkül. Ezeket a sokszor virágszerű formákat kiszínezve kapcsolatot létesíthetnek anövénytanepochával, s ez átvezeti őket a tanulmányrajzok területére. A növénytanepocháhozkapcsolódóan részben megfigyelés alapján készítik el rajzaikat.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKSzabadkézi rajzolás bevezetése a főoktatás tantárgyaihoz kapcsolódóan, részben megfigyelés után.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKMértan, geometria, növénytan

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKGeometrikus szabadkézi rajzok, a megfigyelés utáni rajzolás bevezetése

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA rajzolás a látható valóság leképezésének eszközévé kezd válni. A formarajz és a szabadkézigeometrikus rajz a művészi rajz előfeltételeit megteremtette.

6. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLMiután a gyermekek elérték 12. életévüket belevethetik magunkat a fény és sötétség ellentéténekkonfliktusába, a feloldás és sűrűsítés, a magasság és a mélység, a könnyűség és a nehézségellentéteibe. A kontrasztok eme világa egzisztenciálisabb tapasztalat, mint az egyenes formáké. Agyermekek fénnyel és sötétséggel kapcsolatos munkája azonban nem elvont, a vetület (projekció) ésárnyékok tanulmányozásakor kapcsolódik valamely tudományos tantárgyhoz, például a fizikához. Atanulóknak pontosan meg kell érteniük, hogyan viszonyulnak egy test megvilágított oldalai azárnyékához.A főoktatás keretében és a festés órákon.

ELŐZETES TUDÁS

222 / 279

A formarajz és az 5. osztály ismeretei, különös tekintettel a geometrikus szabadkézi rajzokra.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA diákok beállításokat tanulmányoznak, amelyeket lámpával megvilágítva a fény-árnyékszempontjából fokozunk. A cél a geometrikus formák megragadása, az árnyék és a tárgyviszonyának értelmezése és vizuális megragadása, a tónusozás használatának bevezetése. Ezek avilágos-sötét kontraszt grafikai megjelenítésének kezdetei.KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKSzabad rajzgyakorlatokat végzünk szénnel, ill. különböző rajztechnikák segítségével, így formáljuka felületet fényből és sötétségből.Térbeli tömör tárgyakként rajzolunk gömböt, hengert, tölcsért és kockát. Különbözőfényforrásokkal dolgozunk, figyelembe véve, hogyan változnak hatásukra az árnyékok. Rajzolunkfalra, padlóra és szöget bezáró felületre vetülő árnyékokat. Különböző tömör testek árnyékaikkal(árnyék csendélet), amikor is az árnyékok rávetődhetnek más testekre.A tónusozást segítő fantáziagyakorlatokat végzünk egy színnel pl. felhőrajzok. A kontrasztokhozkapcsolódóan fekete papíron fehér krétával dolgozhatnak.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA főoktatás tantárgyai, különös tekintettel a geometria, számtan, matematika, fizika, ásványtan,növénytan ismereteire.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKfekete-fehér kontrasztok, tónusozás, szénnel, pasztellel, egy színnel (grafit, színes ceruza)

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek részben megfigyelés alapján képes geometrikus formákat (pl. gömb) lerajzolni,tónusokkal megjelenítve a térbeliséget, megértve a megvilágítás és az árnyékképződés viszonyát.A geometrikus formákon keresztül a formák vizuálisan megragadható törvényszerűségeire kezdfigyelni. Fantáziarajzaiban a látványt szabadon mozgatja ritmusok, kontrasztok, tónusokhasználatával.

7. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA hetedik osztályban folytatódnak a fény-és árnyék-gyakorlatok. A perspektívával megismerkedneka gyerekek, és ez a fény-árnyék gyakorlatokat pontosabbá, határozottabbá teszi. Lelkiekben atanulóknak ebben az életkorban olyan gyakorlatokra van szükségük, amelyekben a perspektívával,az iránypontokkal és az enyészponttal dolgozhatnak. A rajzórák bevezetik a grafikai, térbelirendezés törvényeit is.A főoktatás keretében és a festés órákon.

ELŐZETES TUDÁSA 6. osztály rajzórái, különös tekintettel a kontrasztok és tónusozás ismereteire.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA tanulmányrajzok területén a diákok továbbfejlődnek. Geometrikus testek, vetületi és árnyékmegjelenítésével tanulmányokat készítenek: tömör testek egymásba nyomulása (hengeres vagy éllelrendelkező rúd gömbbe szúródik, tölcsér szúródik kockába, kocka nyomódik gömbbe stb.)Külön figyelmet fordítunk a találkozási felületekre és a változó hátterekre vetett árnyékokra (sík,szöget bezáró, konkáv és konvex felületek.) Axonometrikus szerkesztéseket készítünk: testek,vetületi és árnyékábrázolások.

223 / 279

Perspektívával kapcsolatosan rajzgyakorlatok: központi (enyészpontos) perspektíva;iránypontos perspektíva: „madár”, „lineáris”, „béka” perspektíva. A függőleges testek (pl.toronyház) perspektivikus megjelenítése. Ennek a témának fantáziadús feldolgozása különfélegrafikai technikák bevezetésével pl. kollázs, monotípia stb.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKEgymásba fúródó geometrikus formák tanulmányozása, perspektivikus ábrázolással kapcsolatosismeretek és ezek gyakorlati feldolgozása különféle grafikai eszközökkel. Fantáziagyakorlatok alevegőperspektíva megjelenítésére.Axonometrikus szerkesztések.Reneszánsz epochához kapcsolódóan grafikák másolása, feldolgozása.Vizuális játékok ritmussal, motívummal kapcsolatosan, az ismert technikák felhasználásával.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA főoktatás tantárgyai, különös tekintettel a történelem,és irodalom ismereteire.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKPerspektivikus ábrázolás, másolás, szerkesztés, perspektívához kötődő fantáziaalkotások, újgrafikai technikák, játék ritmusokkal, motívummal

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA fiatal a perspektíva törvényszerűségeit értő módon alkalmazza, képes a tér megjelenítésére arajzon, pontos tanulmányokat készíteni geometrikus formákról, tárgyakról, térről, ésszerkesztésekkel megjeleníteni ismereteit. Megtanulja a grafikai másolást. Fantáziarajzaibanhasználni képes a perspektivikus törvényszerűségeket.

8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA nyolcadik osztályban a grafika törvényeit fontos helyesen alkalmazni; nemcsak szabadkompozíciókban, hanem a régi mesterek, mint Dürer vagy Leonardo tanulmányozásában is. Ezek atémák folytatódnak a felső tagozatban, amikor is a technikák tökéletesítésére törekszünk, pl.karcolatokon keresztül.Elkezdődhet az arányviszonyok törvényeinek tanulmányozása: az aranymetszés, mint a kompozíciótitka. A természet-megfigyelésben is a perspektivikus látványon van a hangsúly.A főoktatás keretében és a festés órákon.

ELŐZETES TUDÁSA 7. osztály ismeretei, különös tekintettel a perspektivikus ábrázolásra.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA tér-és tárgyábrázoláson,a pontos megfigyelésen van a hangsúly. Tárgyak és terek tanulmányozásaés grafikai megragadása a perspektívával kapcsolatos ismeretek felhasználásával, a tónusok éskontúrok harmonikus használatával, pl. egy épület vagy egy belső tér.Fantáziagyakorlatok a perspektívával kapcsolatban, a reneszánsz kori művészetből vett motívumokfelhasználásával. Új grafikai technikák bevezetése: pl. kollázs, tus, olajpasztell, linómetszés

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKDürer Melancolia c. művének másolására előkészítő gyakorlatokat végezhetünk. Dolgozhatunkszabadon a kép részleteivel, mint például a gömbbel, a poliéderrel, a szerszámokkal és eszközökkel.

224 / 279

Figyelmet fordítunk a drapériákra, ruházatokra, tanulmányozhatjuk a természet jelenségeit (nappalt,éjszakát, szárazföldet, tengert, égboltot és földet), valamint az építészetet és az állatokat is. Aképzőművészet reneszánsz kori alkotásainak másolását gyakoroljuk.A természet-megfigyelésekkel összefüggésben a fa témával foglalkozhatunk, felmutatva pl.Rembrandt fa és tájkép karcolatait, Van Gogh fatanulmányait, pácrajzait. Ezek másolására, és atermészetben végzett tanulmányokra is sor kerülhet.Fantáziarajzok a perspektívához kapcsolódóan készülhetnek pl. fasor, városrészlet, ritmusokkaltagolt felület színperspektívával. A festészet és a grafika kapcsolódásának megragadása.Játék a ritmusokkal: rajzi gesztusok ritmusos használata pl. ferde-vonalazás, pöttyözés.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA főoktatás tantárgyai, különös tekintettel a történelem, magyar irodalom, geometria, és a művészetiszaktárgyak ismereteire.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKPerspektivikus tanulmányok, egy reneszánsz kori grafikai mű másolása, feldolgozása;perspektívához kapcsolódó fantáziarajzok; színperspektíva; rajzi gesztusok

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA diákok a perspektivikus tanulmányok készítésének területén továbblépnek, egyre pontosabbmegfigyelésre és kitartóbb munkára képesek. A perspektívára vonatkozó ismereteiketfantáziarajzokban is hasznosítani tudják. A másolásban egyre pontosabb munkára képesek.

19.16.3 Agyagozás-szobrászat


Az agyagozás, amely a szobrászat agyag használatához kapcsolt területe, a vizuális nevelés fontosrésze. (Az agyagozás-szobrászat a kézművességhez szorosan tartozó tantárgy, így az iskolák lehető-ségeik szerint jeleníthetik meg a kézművesség mellett. A kézművességtől eltérő jellege inkább a kö-zépiskolában domborodik ki, és a szobrászat, mint önálló művészeti ág jelenik meg a maga sajátos-ságaival. Ezért a szabadon választható tantárgyak közé tartozik 5.-8. osztályban.) Noha a tárgyké-szítés, a kerámiázás is megjelenik ebben a tantárgyban, mégis inkább az a célja, hogy a világ forma-képző erőivel annak konkrét és absztrakt megragadhatóságában találkoztassa a gyermeket. Nem ahasználati jelleg, hanem az életben kialakuló, létező és elhaló formavilág megismerése az elsődle-ges. Az ásványok, növények, állatok és az emberi formák világa az életkori sajátosságoknak megfe-lelő mértékben és jelleggel kerül előtérbe. Az organikus és a geometrikus formák világa egyaránt je-len van, ahogy a konkrét és absztrakt formaalkotás is.Az első három osztályban, amikor az osztálytanító azt megfelelőnek látja, engedi, hogy a gyerme-kek méhviaszból formázzanak. Ez a gyermekkezek melegétől lágyuló anyag kiváló bevezetést biz-tosít a formázás világába. A kilencedik életévüktől kezdődően a formarajz függetlenül is létező ki-egészítőjévé válhat a formázás. A negyedik osztályban a gyermekek megismerkednek az agyaghasználatával. Ezt az új tevékenységet érdemes az állattan-órákhoz kapcsolódóan bevezetni, állat-formákat készíthetnek gömbből kiindulva. Pl.: alvó macskát, pihenő szarvast, fekvő tehenet stb.Ezekben a kezdeti időkben elsajátítják a tenyérrel formázás technikáját és megismerkednek az alap-formák (gömb, piramis, kocka) kialakításával.A formázás a kezek közti játékból fejlődik ki, melyek együtt egy belső teret alkotnak. Nyomás és el-lennyomás alakítják a felszín formáit. A formázás mélységet adhat a formarajznak és más, főokta-tás-béli tantárgynak, melyektől inspirációt kölcsönöz.Formázáskor a fejlődő gyermek természetében aktív formáló-erőkkel dolgozunk. A formázás folya-matában a forma-, mozgás-és a tapintóérzék válik különösen tevékennyé. A munkára való ránézés-

225 / 279

kor, történjen ez akár annak folyamatában, akár a feladat befejezésekor, a gyermek “látó-képessé-gei” aktiválódnak különösen erőteljes módon.A gyermekek megtanulják használni a forma leírására alkalmas szókincset. A szóbeli kifejezőképes-ség gazdagítása és fejlesztése szintén az agyagozás feladatának.A megformált dolog tárgyilagos leírása által a gyermekeknek el kell távolodniuk saját munkájuktól,talán még a következő óráig is várniuk kell. A formát megítélni képes érzéküket nagy gonddal kelliskoláznunk pontos megfigyelések és leírások által, melyek arra bátorítják őket, hogy “belebújja-nak” a formába és leírják, mi “történik”. Beszélgetéseket folytathatunk a gyermekekkel már a for-mázás órák k ezdeti szakaszában is, az életkoruknak megfelelő terminológiát használva, mikor agyermekek elegendő tapasztalatot szereztek már a forma fő elemeiről. Különösen fontos, hogy tuda-tában legyenek a formák és környezetük kapcsolatának, valamint annak, hogy különféle formák ho-gyan felelnek meg egymásnak.

5. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAz ötödik osztályban az állat, növény és ember formavilága jelenik meg, kapcsolódóan a főoktatástémáihoz pl. állat-és növénytan. A kézben formázott állatok (madár, kutya, mókus stb.) megjelen-hetnek környezetükben, és társaikkal együtt, kapcsolódhatnak a növényvilághoz és emberi alakok-hoz. Az emberi alakot megjelenítő formáknál kezdetben törekedjünk az egységre, a forma az ará-nyok irányában legyen határozottabb, ne részleteiben. A lábakat és karokat kidolgozatlanul hagyat-juk (pl. köpönyegbe csavarva, bölcsőben fekve), így az alkotás örömét a statikai problémák nem ve-szélyeztetik. Ahogy a gyermekek ügyesednek, mozdulatokat is egyre inkább megjeleníthetnek. Pl. akarok elmozdulhatnak a testtől, és a lábak is felvehetnek egy bizonyos pózt.A görög történelemmel foglalkozó epocha kapcsán bevezethetjük a tárgykészítést, a kerámiázást is.Pl. görög ivókehely. Ebben az évben készülhetnek az első domborművek a görög művészethez, aformarajzhoz, vagy akár az ünnepekhez kapcsolódóan pl. Szent Márton.A képzőművészeti órák keretében.

ELŐZETES TUDÁSAz első négy év formázási tapasztalatai, különös tekintettel a gömb és a piramis alaptapasztalatára.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA gyermekek az agyagozás technikájának egyre határozottabb ismeretére tesznek szert.Megtanulják használni az agyagot kézbe vehető mennyiségből alakok formázására. Bevezetést kap-nak a tárgykészítésbe és dombormű-készítésbe. A formák leírására szolgáló szókincsük bővül.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA növénytan epochában, gömb-vagy tojás-formából kiindulva, készítünk rügyeket, gyümölcsöket ésmás növényformákat. Ezek nem kell, hogy naturalisztikus formát öltsenek, a fontos az, hogy a gyer-mekek megérezzék a növekedést és a formaképző erőket, amelyek alakítják a formátlan anyagot.Készítünk-emberi formákat, álló, majd ülő alakokat,-tárgyakat agyagból pl. ivókehely,-domborműveket pl. formarajzhoz kapcsolódóan


A főoktatás epochái, különös tekintettel a növénytan, történelem ismereteire, valamit kapcsolódásaz ünnepekhez

226 / 279

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKKézben alakított állatformák környezettel, növényformák gömbből, tojásból kiindulva; emberala-kok; tárgyalkotás; dombormű-készítés; formák leírása

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek a növénytan-korszakhoz kapcsolódóan gömbből vagy tojásalakból kiindulva növény-formákat formáznak, ezáltal tapasztalatot szereznek a formaképzés folyamatairól.Megtanulják az emberi alak formázását (az alakkal még egységként dolgozva).Közösen ránéznek a készült munkákra és betekintést nyernek a formák sokféleségébe.Megtanulják megfogalmazni tapasztalataikat és egymást meghallgatni.

6. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLHatodik osztályban a 12. életévükbe lépnek a gyermekek. Ezt a pre-pubertás kort a „földi-érettség”korának is nevezzük. Ezért ennek az életkornak az élettani és lelki vonatkozásait és változásait min-den tantárgy, így a szobrászat is erőteljesen figyelembe veszi. Az ötödik évfolyam harmonikus, akörnyezetet, az emberi arányokat, az átalakulási folyamatokat, a formák élőhöz tartozó jellegéthangsúlyozta. A hatodik osztályban a formák az ásványokon keresztül jelennek meg, a statika, a for-mák szilárd jellemzői, határvonalai fontosak, „a két lábbal a földön” jelleg válik hangsúlyossá.Továbbá az erő kifejeződése az állatvilágban és az emberek által, olyan téma, amely közel áll ehheza korosztályhoz. A római építészetben megjelenő ívek (diadalív, vízvezeték) kiváló lehetőséget ad-nak a statikai problémák bevezetésére. Az agyag mennyiségében is nagyot léphetünk, ahogy a gyer-mekek erőteljesebbekké válnak: már nem csak kézből, hanem szobrász asztal és szobrász kések,eszközök használatával is dolgoznak. Bevezethetjük a kettesével, csoportban, vagy akár az egészosztály bevonásával készülő közös alkotásokat pl. vízvezeték építése. Az agyagozást az ötödik osz-tályban a tárgyalkotás irányába bővítettük, most az építészet felé mutathatunk irányt. A közös mun-ka során az irányítás, a szolgálat, a jutalom, az igazságosság, a szabály, a törvény témáit élhetikmeg, amely a római joggal kapcsolatos történelmi ismereteikhez is köthető.Ezeken a munkákon keresztül a gyermekek megtanulják a több alkalommal készülő munkák techni-kai megvalósíthatóságát, az agyag száradással kapcsolatos jellemzőit.Az emberalakokkal való munka is továbbvihető a csoportok felé, illetve az ember és állat együttesmegjelenítése felé.A képzőművészeti órák keretében.

ELŐZETES TUDÁSAz ötödik osztály agyagozás óráinak ismeretei, különös tekintettel a formaképzés folyamatiról szer-zett tapasztalatokra.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA tömeg, a határvonalak, és a statika problémáival, az erő témájával, és a közösségben dolgozáseseményeivel találkoznak ebben az évben a gyermekek az agyagozás során. Cél, hogy már a többalkalommal készülő munkákon is képesek legyenek dolgozni.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA földrajz-epochához kapcsolódva formáljuk meg a különböző hegységképző kőzetek alakjait: grá-nitot, homokkövet és éles határvonalakkal bíró formákat, melyek a kristályokra emlékeztetnek.Formázhatunk barlangot is és vízesést sziklákkal.Az alakokkal való munka továbbmehet a csoportok felé: anya és gyermek, gazda és ló, birkózókstb. Az arcok, kezek, lábak és a ruházat részleteit a lehető legkevésbé dolgozzuk ki.Az állatok formázásában nagyobb, erőt kifejező állatok: bika, oroszlán, sas.

227 / 279

Római vízvezeték vagy diadalív készítése nagy csoportban.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKFőoktatási epochái, különös tekintettel a természettudományos szaktárgyakra, valamint a történe-lemre.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKÁsványok sajátosságai; nagyobb állatok; embercsoportok; állat-ember kapcsolódások; építészetiívek; egyéni és közös munka

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek a földrajz tantárgyhoz kapcsolódóan kövek, hegységek formálását sajátítják el.Továbbmélyítve az emberi alak megformálásában szerzett ismereteiket csoportokat, és alakok, vala-mint ember és állat közötti kapcsolatokat formáznak meg.Nagyobb állatokat tudnak megformázni, szobrász asztal és eszközök használatával.Közösen tudnak dolgozni egy római építészeti alkotást modellező művön.

7. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA hetedik osztályban a polaritás jelenik meg a feladatválasztások területén. Egyrészt erőteljesebbhangsúlyt kap a geometria, másrészt a fantázia, a játékosság. A gyermekek egyéni megközelítése,ízlése is hangsúlyt kap azzal, hogy egy adott témához maguk közeledhetnek. Ezekkel segíthetjükazoknak az életkori sajátosságoknak a megélését, ami ebben az időszakban jellemző. A hatodik osz-tály után a kamaszkor felé haladva a szabályok, a törvények, a határok kérdése még határozottabbformában jelenik meg. Ugyanakkor a személyiség, az egyéni választás, a felfedezés, a kísérletezésis belső igény.A képzőművészeti órák keretében.

ELŐZETES TUDÁS6. osztály agyagozás ismeretei, különös tekintettel a csoportok megformázására, valamint azépíté-szeti alkotásokat modellező művekre

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz öt platóni test tanulmányát előkészítő, a geometriához kötődő testek formázásával (tetraéder, ok-taéder) a szabályosság és szabálytalanság, szimmetria, aszimmetria témáját vezethetjük be a szobrá-szatba. Ezt a témát vihetik tovább játékos formában egy golyópálya megépítése által. Ez a korábbiévhez hasonlóan két-három gyermek együttműködésével is, nagyobb méretben és kellő bonyolult-sággal készülhet. Fontos, hogy működjön, és tapasztalatot szerezzenek a lejtés és a golyó mozgásá-nak összefüggéséről. Az elkészült golyópályákat a csoportok maguk alkotta szabályok szerint egy-mással is játszva használhatják.Az állat téma ebben az évben úgy jelenik meg, hogy a gyermek egy maga által választott állatot for-mázhat meg.Az emberi alaknál a mozdulat és a gesztus összefüggései válhatnak hangsúlyossá.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA kivetítéshez (projekció), az árnyék tanulmányozásához vagy a geometriához kapcsolódva készít-hetünk tömör formákat, pl.: tölcsért, kockát vagy nyolc-és tizenkét oldalú formát. Az utóbbit úgykaphatjuk, ha gömbből kiindulva a tenyerekkel dolgozunk.A gömbből vagy más geometriai formából forma-változások folyamatát jeleníthetjük meg.

228 / 279

Az alakokkal dolgozva járjuk be a gesztus és a mozgás világát: kezdjük forduló, el-vagy lehajoló,mutató vagy valamiért nyúló alakokkal. Az arckifejezéseket hagyjuk kidolgozatlanul.Működőképes golyópálya készítése, közreműködve társakkal.Szabadon választott állat arányos megformázása szobrász asztalon.Művészettörténeti ismeretekhez kapcsolódóan készíthetnek domborművet másolat alapján, amely-ben megjelenik a perspektíva.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKFőoktatási epochái, különös tekintettel az irodalom és a történelem, valamint a művészeti szaktár-gyak ismereteire.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKgeometriai formák; metamorfózis gyakorlatok; emberi alak, mozgás és gesztus; golyópálya; válasz-tott állat megformázása

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek megtanulnak gömbből geometriai formákat (kocka, nyolc-tizenkét oldalú forma) te-nyérrel kialakítani.Gömbből vagy geometriai formából mozgás-átalakításokat végeznek.Az alakok megformálásában a gesztus érzékeltetését meg tudják formázni.Használható játékot alkotnak agyagból.Az állatok testarányait meg tudják ragadni.Domborműben megjelenítik a perspektivikus teret.

8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA nyolcadik osztályban három fő témával követjük az életkori változásokat. A geometrikus formákaz öt platóni test pontos, tömör formaként való megmintázásában kerülnek új szinten elő.Ezzel párhuzamosan a minőségek felé tehetünk lépéseket az őselemek feldolgozásával. Ehhez kap-csolódóan elkezdhetjük a temperamentumokat tanulmányozni.Tanulmányokat készíthetünk a földi szárazságról (melankolikus), tüzes lángokról (kolerikus), vizesselymességről (flegmatikus), és légies elpárolgásról (szangvinikus). A munkák készülhetnek abszt-rakt és figuratív formában is.A harmadik fontos téma a színházi munkához kapcsolódhat; az emberi alakok dramatikus gesztuso-kat és viszonyokat fejezzenek ki.Az állat téma a domborműben jelenhet meg pl. lóA használati tárgy is megjelenhet ebben az évben, amelyen keresztül a belső tér-külső fal megalko-tását, a két kéz között kialakított formák létrehozását vezetjük be. (Pl. nagyobb váza felépítése)A képzőművészeti órák keretében.

ELŐZETES TUDÁS

A 7. osztály agyagozás óráinak ismeretei, különös tekintettel a geometrikus formákkal, arányokkalés perspektívával kapcsolatos ismeretekre.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz öt platóni test formázásán keresztül az ókori geometrikus (filozófiai) gondolkodás globálisszemléletével, az őselemekkel és temperamentumokkal való összefüggéseiben találkozhatnak a gye-rekek. Megjelenik a konkrét és az absztrakt formázás, amely egy új gondolkodásmódot, az eddigitapasztalatok összegzését jelenti. Új módon kezdenek az agyaggal bánni, ahogy üreges formák meg-

229 / 279

alkotása felé tesznek lépéseket a tömör formák alkotása után. A belső és külső térrel való együttesmunka bevezetése a felső tagozatban folyó szobrászati munkának. Noha ezek még használati tárgy-alkotáshoz kötött feladatok, mégis megélhetővé teszik azokat a lelki és testi változásokat, amelyeketmegélnek. Az érzelmek erőteljes kifejezése az emberi alakok formázásában szintén egy új minősé-get hoz.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKÖt platonikus test.Őselemek, temperamentumok.dombormű lóval, használati tárgy pl. nagyobb váza felépítése.dramatikus gesztusok tanulmányozása: gyermeket védő felnőtt, táncoló, alvó ember, szerelmesekölelkezve, és más, egész testben kifejeződő gesztusok, melyeket meg kell jeleníteniük, mielőtt meg-formáznák őket.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKFőoktatás epochái, különös tekintettel a természettudományos tantárgyakra, valamint a művészetiszakórák és az osztály-színdarab

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKszabályos, platóni testek megformázása; a négy őselem ((Föld, víz, tűz, levegő) különböző minősé-geinek megjelenítése; használati tárgyak, és belső terek kialakítása; dramatikus gesztusok; dombor-mű lóval

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyerekek absztrakt és figuratív formák kialakításában megjelenítik tapasztalataikat. Megismerikaz emberi dramatikus gesztusokat, először megjelenítik, majd megformázzák azokat. Használati tár-gyak alkotásához a két kéz közötti formázással és az üreges formák kialakításához gyakorlati isme-reteket és tudást szereznek.

19.17. KézimunkaBevezetés 1-4. évfolyam

A kézimunka órákon a gyerekek nem csak kézügyességre tesznek szert, hanem megtanulnakkülönböző szerszámokkal dolgozni, az anyagokkal gazdaságosan bánni. A kézimunka tanítójánakarra is módja van, hogy a tanulókat fokozatosan tudatosságra ébressze a színek, formák és funkciókösszetartozásáról. A szépségen, színeken, formákon keresztül a kézimunka segít a gyermekeknek ajátéktól a munkáig való gondolkodásig eljutni. Az ősi, egyetemes kézműves technikák (szövés,kötés, hurkolás, fonás, csomózás …) már az első évfolyamon megjelennek a kézimunka órákon,melyekről a gyermekek ismereteik egy-egy osztályfokon tovább bővülnek. A különböző népekkultúráiból merítünk, miközben tudatosan keressük és mutatjuk meg a diákoknak az egyezéseket éskülönbözőségeket saját néphagyományunk gyökereivel. A kézimunka órák többre hivatottak, minthogy kizárólag a kéz mozgékonyságát és ügyességét elősegítő eszközökként gondoljunk rájuk. Míga gyermekek életkoruknak megfelelő feladatokon dolgoznak, a ritmikusan ismétlődő mozdulatok ésgyakorlatok által a kezek, elősegítik mind az akarat, mind a logikus gondolkodásra való képességmegerősödését. Mindennapi életünk nyelve még mindig használ fizikai kifejezéseket mentálistevékenységek leírására, pl.: “megragadni valamit”, “felvenni a fonalat”, “összekuszálni valakinek agondolatait”. A feladatoknak mindig van gyakorlati célja, és úgy kell alakítanunk atevékenységeket, hogy azok felébreszthessék a gyermekekben a mások munkája iránti szociálisérzékenységet. A környezetért érzett egyéni felelősség felé az első lépés az alapanyaganyagtisztelete, valamint az el-és felhasznált tárgyakkal való bánásmód, melyeket -ha tehetjük -saját,

230 / 279

természetes környezetünkből, a gyerekekkel együtt gyűjtsük! Minél több alkalmat kellbiztosítanunk arra, hogy az órákon, az éppen adott anyagokkal, pl.: fával, növényi rostokkal,fonállal, levelekkel, kéreggel, agyaggal, vízzel, textíliákkal, papírral stb. dolgozhassanak. A sokfélealapanyaggal való ismerkedés során felébresztjük a tanulókban a tiszteletet a kézzel végzetttevékenységek iránt, mely később egyes szakmák iránti érdeklődésüket felkeltheti.


Az év elején fontos, hogy minden órán készüljön egy konkrét munka, amely a következő feladatokmegalapozását szolgálja (pl. kötözés, csomózás, fonás, gombolyítás stb.).Ahhoz, hogy a tanulás belső tapasztalattá váljék, az egész éves tevékenység során fontos a tapintásérzékének állandó fejlesztése különféle anyagminőségek és technikák megismerése nyomán.Cél, hogy a gyermekek a gyakorlati életben hasznosítható tudás felé induljanak el. Ebben azidőszakban a tevékenységek az érzésekre hatnak, az akarat fejlesztése pedig szociális és érzelmitéren válik meghatározóvá fejlődésükben.A fő téma a kötés, mely fejleszti mindkét kéz mozgékonyságát és a róluk való tudatosságot,másrészt felébreszti és serkenti a gyermekek mentális erőit a betűtanulás során.

ELŐZETES TUDÁSAz életkornak megfelelően fejlett test és térérzék, kézkoordináció, irányok ismerete.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOK-Megismerési és befogadóképesség: közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal valóérintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása-Térbeli tájékozódás-Kreativitás, fantázia működtetése, fejlesztése-Érzelmi gazdagodás, az empátia, intuíció fejlesztése

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA gyapjú -mint alapvető alapanyag -előkészítése, megtapasztalása különböző módon.Gyapjúfonállal ujj-játékok (körmön-fonás).Kötőtű készítése.A szemek felszedése. Kötés sima szemmel: törpék, labdák, furulyatokok.Egyszerű öltéstechnikákkal uzsonnakendő varrása (pl. formarajzminta előöltéssel).Kiegészítő munka: selyempapírtépés , papírlampionok, egyszerű papírsárkány, évszakokhoz,ünnepekhez kapcsolódóan. Rongybabák, gyapjúbabák és állatok vágás és varrás nélkül kötözéssel,fonás füvekből és puha természetes anyagokból.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKKét tűvel való kötés elősegíti és fejleszti a kéz finommotorikus mozgását, melynek az írástanulássorán van szerepe.A kötés alatt megjelennek az irányok, honnan -merre kötünk, ezt fejleszti a téri orientációt. Aszámolás gyakorlati funkciót kap, hiszen számoljuk a szemeket, sorokat.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAK-szemfelszedés, sima szemek-irányok-öltés-tűbefűzés-csomó-és masnikötés

231 / 279

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEILegyen képes a gyermek a kötés elkezdésekor segítséggel a szemek felszedésére két kötőtűvel.Biztonsággal tudjon sima szemekkel kötni.Ismerje és alkalmazza önállóan az egyszerűbb fonási technikákat (sodrás, háromágú fonás).


A horgolás, mint technika a motorikus idegrendszer fejlesztését célozza meg. A 2. osztályban ahangsúly a domináns kéz fejlesztésére helyeződik. Ennek gyakorlati megvalósítása a tanárszemélyén keresztül történő szituációs tanulás.A kötésben való jártasságukat a fordított szem elsajátítása fejleszti tovább. A kétféle technikaváltakozása kiegyensúlyozó hatású a gyermekekre.

ELŐZETES TUDÁSTudatos koncentráció, és irányított figyelem képessége a munka során. Az előző évben megtanultsima kötés technikájának biztonságos alkalmazása. A két kéz egyre differenciáltabb mozgása.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKMegismerőképesség fejlesztése: különböző anyagok élményszerű megtapasztalása, az élményekközös megbeszélése.Eszköz nélküli és kézi szerszámmal: kötőtűvel, horgolótűvel végzett anyagalakítás.Készségek, rutinok kialakítása az önálló munkavégzés felé.Kreativitás fejlesztése.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKKötés: fordított szemHorgolás lánc és egy-ráhajtásos pálcaFonási technikák 2-3 szállalAlapöltésfajták

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA horgolás során az egykezesség dominanciájának erősítése a folyóírást támogatja.A két kéz egyre differenciáltabb mozgása a kötés által a logikai képességek fejlődését mozdítja elő.A második éve gyakorolt ritmikus mozdulatok hatnak a gyermek zenei fejlődésére, és hozzájárulnaka memoriterek könnyebb elsajátításához.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAK-láncszem , egy-ráhajtásos pálca-fordított szem-sodrás, hármasfonás, körmön-fonás-öltésfajták

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIÖnállóan tudjon szemeket felszedni két kötőtűre, bővítse a kötésben való jártasságát a fordítottszemek kötésének megtanulásával.Horgolótűvel tudjon láncsort készíteni, illetve ismerje meg az egy-ráhajtásos pálca horgolását.A kézi varrás alapjainak elsajátítása: tűbefűzés, csomókötés, előöltés, elvarrás.

3. évfolyam

232 / 279

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLEz az az időszak, amikor a gyermek fel-felvillanó tudatossággal először különíti el magát akörnyezetétől. Az elkülönülés és a valahová tartozás igénye egy időben lép fel. A munkák is ezt azérzést tükrözik.A kötés folytatásaként az eddigi sík után térbeli formák alkotása következik, a szaporítás ésfogyasztás technikájával. A sima és fordított szemek váltakozása passzékötésnél, és a fogyasztásnagy figyelmet és pontosságot követel. Ezeket a technikákat kombinálhatjuk is, és egyszerűbbmintákat is beépíthetünk. A fő téma a sapkakötés.A színek használatában új elem a megjelenő önálló alkotói vágy, amely az egyediszínkomponálásban teljesedhet ki.A varrás továbbfejlesztéseként új technika a láncöltés használata egy-egy tárgy formájánakkiemelésére vagy használatának visszatükrözésére.

ELŐZETES TUDÁSA kötés vagy horgolás már megismert alapmozdulataiban otthonosan érzik magukat (sima ésfordított szemek, lánchurkolás, egy-ráhajtásos pálca).A két kéz egyre differenciáltabb mozgása.Tudatos koncentráció és irányított figyelem a munka során.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOK-Megismerési és befogadó képesség: közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, azérzékelés érzékenységének fokozása;-A kéz intelligenciájának működtetése, a manuális készség fejlesztése-Érzelmi gazdagodás, empátia, intuíció fejlesztése, önálló ízlés, belső igényesség kialakulása-Fantázia, kreativitás fejlesztése

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK-Kötés: sima, fordított szemek, szaporítás, fogyasztás-Horgolás: lánchurkolás, rövid pálca ismerete, szaporítás, fogyasztás-Sapka kötés vagy horgolás-Láncöltés ismerete-Nemezkép vagy -labda díszítése láncöltéssel

KAPCSOLÓDÁSI PONTOK-Új geometriai jelenségek megtapasztalása, a térgeometria tudattalan megismeréséhez vezeti agyerekeket a gömb, a henger, a kúp, a téglatest síkidomokból való kialakításával.-A fogyasztás és szaporítás fejleszti számolási képességeiket.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAK-szaporítás-fogyasztás-láncöltés

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyerekek megtanulják a kötésben vagy a horgolásban a “szaporítást” és a “fogyasztást”. Eztalkalmazzák a sapkakészítésénél, amely fejleszti akaratukat és figyelmüket. Hímzett nemezlabda vagy nemezkép elkészítése, amely fejleszti fantáziájukat, kitartásukat.

4. évfolyam

233 / 279

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAz egyik fő téma a negyedik osztályos kézimunka órán a keresztszemes hímzés. Ez a hímzéskülönösen hasznos a gyermek fejlődésének ezen szakaszában. Ebben az életkorban a gyermekek azönállóság és öntudatosság felé tesznek lépéseket. A világban áttekinthető rendet kívánnak,akarattartásuk, feladattartásuk is kitartóvá válik. A keresztszemes hímzés aprólékos, átgondolnivaló, precíz munkát igényel. A hímzéssel minden mozzanatában jól követhető, állandókoncentrációt igénylő feladatot kapnak. Az önálló tervezés jelentősége megnő, az előkészületekbenmár nem csupán a műveletek, anyagok, de az eszközök pontos feltérképezése is fontossá válik.Ebben a korban fedezik fel azt, hogy a minta és a funkció hogyan kerülhet harmóniába azelkészítendő használati tárgyon.

ELŐZETES TUDÁS-A hímzés alaptechnikáinak ismerete.-Jártasság hímzés és varrás eszközeinek használatában.-Koncentráció, figyelem és egyre nagyobb önállóság a munkavégzés során.-Téri orientációban, irányokban való eligazodás.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOK-A feladatok önálló megoldásában a rutinok, készségek kialakításán és az egyre önállóban végzetttevékenységeket keresztül a gyerekek eljutnak az önálló megoldásokig.-A tevékenységek közben a figyelem és az akarat fejlesztése.-A síkban, térben való tájékozódási képesség erősítése, differenciáló megfigyelés.-A hímzés ritmikus ismétlődésével segít gyermekeknek a rend megtapasztalásában.-A szín -forma kapcsolatában annak megtapasztalása, hogy a szín mennyire kiemeli a formát.-Az egyéni munkákban az önállóság, a közös alkotásban a szociális érzék fejlesztése.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK-Keresztszemes hímzés-szövés kézi-váltós kereten-vizes technikával síkban és térben nemezelni-zsinórfonások

KAPCSOLÓDÁSI PONTOK-A keresztszemes hímzés során a szimmetria belső át-ill. megélése.-A tükörszimmetria gyakorlata és különböző hímzéstípusokban váltakozó iránytartások a korábbiformarajzból már ismert formák elmélyítését, és a későbbi tudatos geometriai tanulmányokmegalapozását segíti.-Ősi magyar kézműves tevékenységek (nemezelés, szövés) a magyar mondakörhöz kapcsolódóan.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAK-keresztszem-nemezelés, gyapjú-szövőkeret, kézi-váltó, vetőszál, átalvetés, hajó, buba

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek megtanulja a keresztszemes hímzés technikáját, a tűbe cérnát fűzni, a cérna végérecsomót kötni; elkezdeni és befejezni a hímzést.Elsajátítja az asztali kézi váltós szövőkeret használatát, a szövés technikáját, és elkészít egymunkadarabot.A nemezelés technikájával önállóan elkészít egy tarsolyt vagy közösen elkészítenek egy (ősimagyar motívumot ábrázoló) nemezképet.

234 / 279


Egy régi mondás szerint “Aki a kezét használja az munkás, aki a kezét és a fejét, az mesterember,aki a kezét, fejét és a szívét is használja, az művész.”A kézimunka órákon mindhárom terület megjelenik. Amikor visszaemlékezünk az elmúlt óránvégzett munkára, amikor eltervezzük az aktuális feladatainkat, kiválasztjuk a megfelelőnyersanyagokat, akkor a gondolkodást használjuk. Az érzéseinkre támaszkodunk, amikor aszínekkel dolgozunk. Amikor pedig az elképzeléseinket megvalósítjuk a végtagjainkat és azakaratunkat használjuk.A kézimunka segítségével azt az érzést kell felkeltenünk a gyermekben, hogy a szépség és ahasznosság összetartozik. A gyermekek szemét rá kell irányítani a hasznos és praktikus dolgokszépségére. Íly módon is megtanulnak kreatívan nézni, és hasznos tárgyakat készíteni művészimódon a maguk és mások javára.A gyermekek a saját cselekvőkészségükön keresztül meg tudnak erősödni akaratukban,személyiségükben, kreativitásukban.

5. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA gyermekek a tizenkettedik életévük táján jutnak el abba a harmonikus állapotba, amikornyugalomba kerülnek önmagukkal. Ehhez kapcsolódik a kör mint alapforma, mint az újbólmegjelenő egység jelképe, melynek nyomán az 5 tűvel való körkötést vezetjük be. A fej után akezeken és a lábakon a sor, hogy öltözetet kapjanak. Így ebben az évben zoknit vagy egy-illetveötujjas kesztyűt kötünk. Az olimpiai játékokhoz kapcsolódva, -az eddig megszerzett varrásiismereteket felhasználva -görög ruhákat készítünk, melyeket a történelmi kornak megfelelőmintákkal díszítünk textilfestéssel vagy hímzéssel.

ELŐZETES TUDÁSAz eddig tanult kötési technikáknak biztos alkalmazása, az akarati tevékenység tudatos irányítása: tervezés, színválasztás, a munkafolyamat ütemének tervezése, a méret állandó ellenőrzése,megtartása, a funkció és a forma egysége. Technikai hibák felismerése, és önálló javítása.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA kitartás folyamatos erősítése.Bonyolultabb térbeli struktúrák átlátása.A sík-és térbeli formák különbözőségének megtapasztalása, a szimmetria iránti érzék fejlesztése.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKKötés öt tűvel: zoknik, egyujjas és ötujjas kesztyűk.Nemezelés-technikák ruhadarabok készítésére.A tanult öltési technikák alkalmazása a görög ruha készítésekor.Textilfestési technikák bevezetése.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA szemek számolása során a matematikai alapismeretek elmélyítése.A térlátás fejlesztése.A színeken és a formákon keresztül az érzésvilág finomítása.A testformák intenzívebb megtapasztalása biológiai ismereteiket bővíti.


235 / 279

-kezdő szemszám-passzé-beillesztett saroksapka-ék -és betoldás-ujjkötés-gépöltés-boszorkányöltés ( szegőöltés)-kontúrfestés-minta-előrajzolás-mintafestés

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIIsmerje meg a gyermek az öt tűvel való kötést, tudjon zoknit vagy kesztyűt készíteni.Szemek fogyasztása, szaporítása.Passzé és sarokkötés, betoldás.Szimmetrikus mintaelosztás.Sajátítsa el a gépöltés és szegőöltés technikáját.Tanulja meg a textilfestés alapjait.

6. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLEmberi és állati formákból kiindulva háromdimenziós tárgyakat készítenek, saját elképzelés,tervezés és minta szerint.Saját testük arányainak felfedezése és megtapasztalása.Megfigyelésen alapuló állatfigurák varrásaKitöméssel emeljük a síkból a térbe az elkészítendő tárgyakat.

ELŐZETES TUDÁSA sokféle öltéstechnika célszerű használata.A kötési, horgolási ismeretek készségszintű alkalmazása.A tervezési folyamatok önálló kivitelezése.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA megfigyelések által az empátiás képességek fejlesztése.Állati karakterek, minőségek felismerése.Önálló ízlés, belső igényesség fejlesztése.Arányérzék fejlesztése.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKSzabásminta készítése.Pontos előrajzolás és kivágás.Tömés.Kiegészítő munkálatok ( horgolás és subatechnika igény szerint ).Díszítővarrások elsajátítása és alkalmazása.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKTestarányok és méretek megtapasztalásával a környezetükhöz való kapcsolódásuk reálisszemléletének erősítése.Az sokszínű emberi és állati minőség minél többrétű megtapasztalása és a gyakorlatba valóátültetése, biológiai ismereteik további bővítése.

236 / 279

A gondolati tartalmak tükrözése a tárgyakban.A saját és más népek öltözködési kultúrájának megismerése, a földrajz tantárgyhoz kapcsolódva.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAK-előrajzolás, szabásminta, elkötözés, illesztés, ráhagyás, behajtás, szegés, behúzás, pontosság, anyagszíne-visszája, kifordítás, kitömés, szegés, tisztázás

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIAz eddig tanult öltéstechnikák, a horgolás és a kötés tudásának elmélyítése, biztos alkalmazása.Egy baba teljes öltözékkel, és egy élethű állatfigura kivitelezése.

7. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA testi formákban szerzett folyamatos tapasztalás a ruházkodás terén folytatódik. A diákok önállóantervezik ruhadarabjaikat, és kézi varrással állítják össze ezeket. Az alapanyagokról, öltésfajtákrólszerzett tudást tovább bővítjük és le is jegyezzük ezeket az ismereteket. Színt és a funkciótmegfelelően kiválasztva otthoni lábbeliket, és egyszerű felsőruházatot készítünk velük.

ELŐZETES TUDÁSÖnálló tervezés képessége, szabásminta szerkesztésének megértése matematikai számításokbiztonságos alkalmazása, alapvető anyagismeret. A varrásban való jártasság készségszintűalkalmazása.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKFantázia, kreativitás fejlesztése, a pontosság, mint alapvető követelmény erősítése.A szerkesztési ismeretek erősítsék matematikai képességeiket, és a térben való tájékozódást.Koncentráció fejlesztése.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKAz eddig megismert alapanyagokból szabadon dolgoznak különböző módszerekkel, textíliák, bőr ésfonott szálak kombinálásával.Kézzel egyszerű öltözékeket és kiegészítőket varrnak: ingeket, mellényeket, táskákat, hátizsákokat.Fő téma a cipővarrás.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA lábbeli kapcsán a különböző kultúrkorszakok áttekintése.A szabásminta szerkesztési folyamatában kapcsolódunk geometriai ismereteikhez.A cipő díszítésénél a hagyományos magyar motívumvilág kincseiből meríthetünk, népi kultúránkismereteit felhasználva.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAK-szabásminta-cipőfelsőrész és talp-bélés-hímző öltések-gépöltés, pelenkaöltés-rátétek-illesztés

237 / 279

-színe-visszája-magyar tájegységek és egyéb kultúrák motívumai

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIIsmerje meg a gyermek saját testének arányait, és ennek alapján tudjon magának szabásmintátkészíteni cipőjéhez, papucsához vagy egyéb egyszerűbb ruhadarabjához.A szabást és összeállítást tanára segítségével, míg a varrást önállóan kivitelezi.

8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLEzen az osztályfokon a mechanikus szerkezetek működésének megértése kapcsán közel kerülnek azok és okozati összefüggésekhez. Ekkor ismerkednek meg a lábbal hajtható, és elektronikus varrógéphasználatával, szerkezetével és ehhez kapcsolódóan funkciójával. Használatuk remek lehetőségetnyújt a láb-ritmus (akarat), a kézügyesség (érzés) és a figyelem (gondolkodás) összehangolására. Atextíliákról szerzett tudást elmélyítjük és rendezett jegyzeteket is készítünk (munkafüzetben,munka-naplóban). Hangsúlyt fektetünk az eltérő anyagok minőségeire és a kiválasztásukra, ezenkeresztül is fejlődik a diákok differenciálási képessége. Az anyagok kezelési útmutatóinakmegismerése szintén fontos mozzanat, (pl.: a mosás, vasalás, vegytisztítás), csakúgy, mint atermészetes valamint a szintetikus anyagok közti különbségek.Megtapasztaltathatjuk a színek minőségét, jelentését. Beszélgethetünk az otthoni és ünnepiöltözködésről, a különböző korok ruháiról, népviseletetekről illetve általában a divat fogalmáról. Aszínpadi kosztümök speciális jellegzetességeit is megvitathatjuk, tervezhetünk közösen jelmezeket.Készítsenek szabásmintát, saját ruhadarabot.

ELŐZETES TUDÁSFércöltés ismerete, szabásminta készítés, testarányok átlátása.Önálló munkában való jártasság.A folyamat átlátása és logikus végigvitele, hatékony időbeosztás képessége .A funkció és a forma reális megítélése, elképzelésének pontos gyakorlati megvalósítása.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKKreativitás és a fantázia fejlesztése mellett a realitásérzék működtetése.Önismereti tapasztalatok elmélyítése a saját méretre készült ruhadarab kapcsán.A folyamatos, önállóan vezetett tevékenység során akaratuk erősítése.A gyakorlati munka diktálta sorrend fejleszti a logikus gondolkodást.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKVarrógép használata egyenes öltésekhez, és tisztázásnál cikk-cakk varráshoz.Egyéni szabásminta készítése.Szabás és összeállítás önálló kivitelezése.Díszítések egyéni kialakítása.Színek és színárnyalatok áttekintése, ismerete.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA mechanikus varrógép működésének ismerete kapcsolódik a fizika tantárgyhoz.A megvarrt jelmezeket a drámaórákon használják .A testarányok megtapasztalása a biológia órák ehhez kapcsolódó ismereteit egészíti ki.

238 / 279

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKAlsó szál, felső szál, orsó, szálfeszesítő, öltéshossz, cérnabefűzés, varrógéptalp, cikk-cakk öltés,egyenes öltés, természetes, szintetikus anyagok, fércöltés, szabás, igazítás

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIIsmerjék meg a gyerekek a mechanikus és az elektromos varrógép használatát, és enneksegítségével varrjanak össze egy egyszerű ruhadarabot, melyet önállóan terveznek meg, éskészítenek róla önálló szabásmintát.Varrógépen tudjon egyenes varrással dolgozni, illetve cikk-cakk öltéssel tisztázni.

19.18. Kézművesség-famunkák

BevezetésAz 5-8. osztályban a kézműves órák szinte kizárólagos alapanyaga a fa.A Waldorf-iskola művészi igénnyel oktatja a kézművesség alapelemeit. A kézműves foglalkozásokcélja nem az, hogy kis kézműveseket vagy képzőművészeket neveljünk, hiszen a Waldorf-iskolanem szakiskola, sokkal inkább arra fektetjük a hangsúlyt, hogy az emberi képességeksokoldalúságát ápoljuk, elrendezzük.Fontos, ha a gyerek a műhelyben létrehoz valamit, akkor ne egy hűvös, tárgyias elképzelés vezesse,hogy valahol, valamikor külsőleg látott már ilyesmit; a világot megismerni, benne helyt állni, a fejegyedül nem képes. Alkotása szoros kapcsolatban legyen a személyiségével: a benne elevenen élőalkotó erők alakítsák a munkadarab formáját, ne egy előrajzolt vonalat kövessen. Ezáltal tudja agyerek kifejezni magát a formálásban, a formaadásban. Ezért is van, hogy fiúk és lányok többnyireugyanazzal a feladattal birkóznak meg, hiszen a hangsúly nem elsősorban a fizikai munkán, hanema szépségen, az alkotáson és az egyéni kidolgozáson van. Különösen a városi gyerek számárafontos, hogy valódi élményhez jusson, ne csak elképzelései, elméleti ismeretei legyenek anyersanyagokról, amelyekkel dolgozik. Ezért törekedni kell arra, hogy a fa megmunkálását ottkezdjük, ahol a faanyag még rönkös, kérges állapotban van: hasítással, méretre fűrészeléssel, majdbaltával való előfaragással. A hasított nyersanyagfa – szemben a deszkára fűrészelttel – sokkalplasztikusabb, eredetibb, magán viseli még a fa természetes növekedésének változatosságát,sokféleségét, fantáziát életre keltő formáit. Ezért olyan sokoldalú alakíthatósága, és egyedibb abelőle kihozott forma.

5. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLEbben az évben többnyire faragókéssel dolgoznak, főleg puha fákon (hárs, nyárfa, fűzfa, fenyő). Ezjó alkalmat ad arra, hogy a munkadarabbal folytonos fizikai kontaktusban legyenek, mivel a forma akezükben alakul ki. Fontos fejlesztési cél a famegmunkálási technikák alapjainak megismerése, amimagabiztosabbá teszi őket a hétköznapi életben végzett munkák során is. Fontos élmény aszerszámhasználat gyakorlata során kialakuló érzés: felnőttem ehhez a munkához, ezt már önállóanel tudom végezni.

ELŐZETES TUDÁSAlsó tagozatban a gyermekek főleg osztálytanítójuk vezetésével kerülnek közel akézműveskedéshez. Természetben talált gallyakkal, faágakkal és termésekkel dolgoznak. Kevés ésegyszerű megmunkálást igénylő, szinte már „kész” fákat gyűjtenek, amit csak fűrészelni, kézifúróval fúrni, csiszolni, a tanár segítségével hasítani kell. Ezeket felhasználva egyszerű, kreatívjátékokat, bababútorokat, törpeházikókat készíthetünk, vagy díszíthetjük az évszakasztalt. Olyaneszközöket is készíthetnek, amelyeket tanóráikon használnak, mint például írás epochán a lúdtoll,

239 / 279

vagy kézimunkaórán a kötőtű. Munkájuk során alapvető szerszámokkal találkoznak, mint a fűrész,kalapács, reszelő vagy faragókés.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKFontos, hogy legyenek olyan első munkák, amikor minden tanuló ugyanazt a témát csinálja (pl.pörgettyű), és a tanár pontról pontra bemutatja az egymást követő lépéseket. A gyerekek elkezdikmegélni egy készülő famunka optimális sorrendjét. Törekedni kell arra, hogy a megkezdettfeladatok megfelelő minőségben be legyenek fejezve.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKKészíthetünk egyszerű eszközöket: pörgettyű, röppentyű, kötéllétra, zúgattyú, szélharang,ejtőernyős, képeslaptartó, serpenyőlapát, tutaj, diszkosz, gerely.Használhatunk (formájában kifejező) kérget és gallyakat különböző varázslatos alakzatok, állatok,törpék, juh és pásztor készítésére, vagy kéregcsónak építésre. Körhinta, karácsonyfa egy darabjábóldióhéj ülésekkel.Habverő– szintén a karácsonyfa egy darabjából. Elkezdhetjük a különböző fák és faanyagoktanulmányozását, vizsgálatát.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA kisállatfaragások az állatmegfigyelésekhez, illetve az állattan-epochához kapcsolódnak.Fajáték akézimunka órán készített nemez golyóhoz.A görög epochához kapcsolódó eszközök: diszkosz, gerely.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKFaragókésFajátékokFantáziaSzálirányAkarati nevelésBiztonságos szerszámhasználat

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek a megismert famegmunkálási technikák alkalmazásában (pl.: kézzel faragás,fűrészelés, hasítás, reszelés, csiszolás, baltázás) jártasságot szereznek és ezek felhasználásávaltárgyakat faragnak.Fajátékokat, egyszerű eszközöket tudnak készíteni.A gyerekek vigyáznak a szerszámokra és a műhely rendjére.

6. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLTöbbnyire ekkor használnak először vésőt, fabunkót, s ezzel alapvetően megváltozik a kézművestartás. Megjelenik a satupad, s ezzel az egész munkafolyamat objektívabbá válik. Ebben az évbenkiemelt feladat a fakanál faragása -akár keményebb fából -, melynek egyedi alakját, a kanálfej és anyél formáját a gyerekek maguk találják meg. A feladat során tapasztalatot szereznek a faragóvésőhasználatáról. Megtanulnak egyenes, majd szépen görbülő felületeket kialakítani, míg eljutnak ateljesen térbeli formához. Hasznos tapasztalat, ha egy tárgyat többször is elkészít a gyermek,mindenesetre különböző céllal – egyet magának, egyet az iskolai vásár, bazár számára.

240 / 279

ELŐZETES TUDÁSGyakorlatuk van a faragókés használatában, amellyel egyszerű fajátékokat tudnak készíteni.Ismerik az egyéb alapvető szerszámokat, például a fűrészt, ráspolyt, baltát.Megélték egy-egy famunka elkészítésének optimális sorrendjét.Ismerik a műhely rendjét, viselkedési és balesetvédelmi szabályait.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA munkadaraboknál fokozott hangsúlyt kap a szép, és igényes kidolgozottság mellett ahasználhatóság. A faragott tárgy a funkciójának megfelelő fafajtából készüljön el.A fahasábok fokozatosan nagyobbak lehetnek, s megjelenhetnek keményebb fajták is, de arrafigyelnünk, kell, hogy nem minden gyermek keze elég erős még a legkeményebb fákmegmunkálásához. Ezen a téren is fokozott egyéni figyelemben kell részesíteni őket.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKKonyhai fakanál (esetleg merőkanál bográcsba, szaunába).Egyéb konyhai eszközök (lisztes kanál, kenőkés, favilla, salátaszedő kanál).Tojás forma vésővel. Jó gyakorlat a térformákra, mert a tojás alakja se nem szabályos gömb, se nemszabályos ovális.Műhelyben használatos eszközök, pl. fabunkó.Egyszerű fajátékok.Állatformák faragókéssel.Levélbontó kés.Monochord.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA famunkák visszautalnak az iskoláskor legelső óráira, amikor a gyermekek egyenes és görbevonalakat rajzoltak. Mindkét forma ott van a készített tárgyak hátterében, mint egyenes és görbülőfelületek.Más órákon használatos eszközök készítése (íróka a római epochához).Hangtan epochához monochord készítése.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKFaragóvéső, fabunkóSatupad, rögzítésEgyenletesen vékony falvastagság a fakanálnálSzálirányAkarati nevelésOk-okozati összefüggésekEgyedi formákEgyszerűbb használati eszközök

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIMegismerik az egyenes és görbe (homorú, domború) formák kimunkálás módjának különbségeit.A gyerekek kezdik megélni egy famunka optimális sorrendjét, amit elejétől a végéig ők magukvégeznek.Megtapasztalják a felhasznált fafajták tulajdonságait és különbségeit.A szerszámokat biztonságosan használják és ismerik a faanyagok megfelelő megmunkálási módját.(Például a helyes vágásmód, a szálirány megtalálása.)Szociális gesztus gyakorlása, amennyiben a gyerekek nem csak maguknak készítenek tárgyakat.

241 / 279

7. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLEgy faragott tál elkészítése kellő kihívás ebben az életkorban, a domború és homorú formákváltakozása megfelelően nehéz a diákok számára. De nem csak ezt a formát jó gyakorolni, hiszen azösszefüggések, mechanizmusok legalább annyira érdeklik őket, mint a szépség. Ha ebben a korbanmozgatható játékokat készítenek a gyerekek, minden figyelmük, teljes érdeklődésük és értelmükafelé fordulhat, hogy mintegy saját testükön kívül találjanak ki, fedezzenek fel mechanikusmozdulatokat.

ELŐZETES TUDÁSA gyerekek már gyakorolták a domború és homorú formák kialakítását, ügyelve az egyenletesanyagvastagságra (fakanál).Tapasztalatuk van a faragóvéső használatában.Gyakorlatuk van a fa helyes szálirány szerinti megmunkálásában.Nagyobb rálátásuk van a faanyagok sokféleségére.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA játékkészítésnél tisztában kell lenni a jellemző mozgással,valamint meg kell érteni annakmechanikai oldalát is, melyet aztán ügyességgel kivitelezhetünk. Ez egészen egyszerű dolgokkal iskezdődhet, pl. mérleghinta készítésével. A 7. osztályban az ehhez hasonló hatásokattökéletesíthetjük, többek közt a gyermekek képzelőerejének szabadon engedésével. A játékoksokkal tetszetősebbnek tűnnek, ha szépen be is festik őket. A 6.osztály végéig az elkészített tárgyakfelülete jórészt egyre finomabb csiszolópapírral vált véglegessé, a konyhai eszközök esetébenráadásul makulátlanná. Ettől a kortól azonban nagyobb figyelmet, jelenlétet szentel a diák az utolsófelületnek, ha az is a vésővel, vagy a késsel átdolgozott. Ez az ún. „pikkelyezés” jóval izgalmasabb,élőbb felületet eredményezhet, s mivel a szálak növésirányát is folyamatosan figyelembe kell venni,az alkotó figyelme is aktív marad.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKKülönböző méretű, formájú fatálak, akár osztott belső terekkel.Kisebb-nagyobb hajók vájása kettéhasított rönkfából.Ivócsanak, bögre.Sótartó.Szappantartó.Kis ház ablakokkal, rászerelt, működő ajtókkal, vájt belső térrel. Az osztály belefoghat egy nagyobblélegzetű munkába is az óvoda vagy esetleg az iskolai bazár számára, pl. készíthetnek egygazdaságot állatokkal, istállókkal vagy egy falut házakkal, tornyokkal és kúttal.Mozgatható játékok (pl. kopácsoló harkály, kerekeken húzható totyogó kacsa, ugráló nyuszi,mérleghintázó medve stb.).Diótörők.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA mozgatható játékok a fizika epocha mechanika részéhez kapcsolódnak.


242 / 279

Növekedés, elnehezedés.Fatál, belső tér.Mozgatható játék, mechanikus mozdulatok.Pikkelyezés.Szálirány.Akarati nevelés.Ok-okozati összefüggések.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIMegszerzett ismereteiket felhasználva tálakat, használati tárgyakat készítenek.Megtanulják a külső és belső formákat megfelelő módon kidolgozni.A gyermekek a fizikából szerzett mechanikai ismereteiket a használati tárgyak, és játékokkészítésében alkalmazni tudják.Mozgatható játékokat készítenek ügyelve a mozgás valódiságának kimunkálására.Biztonsággal képesek használni a szerszámokat.

8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA gyerekek egyre inkább különböznek erőben, ügyességben, szorgalomban. A tanár feladatafelmérni, hol kell több segítséget nyújtania, vagy jobban motiválnia, újabb feladatot kitalálnia, vagya diákok ötleteinek nagyobb teret engednie. Az év egy szakaszában előtérbe kerülhetnek a szabadmunkák, többek között az éves munka művészeti része is szokott fából készülni. A diákoknak egyreidőszerűbb lesz a „választani tudás”, amelyben a vonzódás vagy az elutasítás egy bizonyosmunkaötlet iránt már az önismeret kezdeménye lehet. Ebben az évben több szempontból isközösségként kell helyt állniuk. Egy közös műhelymunka, amikor minden diák képességeihezmérten kiveszi a részét egy nagyszabású faragásból, mélyítheti, árnyalhatja ezt az érzést.

ELŐZETES TUDÁSA domború és a homorú formákat már nagyobb felületen, és keményebb fafajtából tudjákkialakítani. Több darabból álló, mozgatható játékokat tudnak készíteni, a mozgás valódiságánakmegjelenítésével. Magabiztosan használják a szerszámokat.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKEbben az évben a famunkák vezetettsége más jelleget ölthet. Nagyobb lélegzetű feladatoknál főleg,ha nem mindenki ugyanazt csinálja -nem kerülhet minden egyes lépés bemutatásra. Például egycsavarodó formánál a diák faanyag felé forduló figyelmén múlik a faragás helyes irányánakmegtalálása. A famunkák terén szerzett tapasztalatuk és magabiztos szerszámhasználatuk nagyobbpontosságot és önállóbb munkát igénylő feladatokkal fokozódik. Jó témák erre a mechanikusáttételekkel készített mozgatható játékok és a csapolással összeállított ülőke. Az év egy szakaszábanelőtérbe kerülhetnek a szabadon választott munkák, amelyben nagy hangsúlyt kap az önállófeladatmegoldás. Egy jó témaválasztáshoz szükséges, hogy a diák tisztában legyen a képességeivel.Ehhez megfelelő önismeretre és ítélőképességre van szüksége.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKGyertyatartó (csavarodó formájú, a fa növésirányainak önállóbb felismerésére).Bonyolultabb mozgatható játékok (fogaskerék, szíjhajtás).Szabadon választott önálló munkák (pl. fedeles dobozka).Kisebb fadomborművek (pl. névtábla, házszám).

243 / 279

Csoportos munkák a folyosók, osztálytermek számára, a közösségi terek díszítésére farönkbőlülőke, osztálytermek fölé „névtábla”, több pallóból összeállított nagyméretű dombormű faragása,mérleghinta, gördeszka rámpák készítése).Az asztalos munka előkészítése (pl. ülőke, pontosan beékelt lábakkal).Madarak fészkelő dobozainak vagy etetőtálcáinak készítése.Hangszerek (xilofon, líra).Sportszerek (baseball-ütő, íj).KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA mozgatható játékok a fizika epocha mechanika részéhez kapcsolódnak.Díszletek és kellékek a színdarabhoz.Hangszerek a zene órákhoz.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKÖnismeret, saját témaválasztás.Közös faragás.Figyelem.Pontos munka.Szálirány.Akarati nevelés.Ok-okozati összefüggések.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek megtanulják egy fatárgy, famunka elkészítésének legoptimálisabb lépéseit és képesekazok önálló és pontos megtervezésére, kivitelezésére.A munkatervet a gyakorlati munkába következetesen át tudják ültetni.A munkák elkészítése során nagy hangsúlyt fektetnek a pontos tervezésre, és kivitelezésre.Társaikkal együtt tudnak dolgozni egy nagyobb lélegzetű, közös alkotáson. Szabadon választottmunkát önállóan megtervezve elkészítenek.Biztonságosan és szakszerűen használják a szerszámokat, a műhelyt rendben tartják.

19.19. EuritmiaBevezetés 1-4. évfolyam

Az euritmia egy látható nyelv, mimika nélkül. Lelkesült mozgásokkal ragadja meg a testet, ésösszeköti a lelki-szellemivel. Ellentétében a testneveléssel, melynek más funkciója van a testmegértésében és erősítésében, az euritmiának a lelki részvétel a célja, amely mozgással fejeződik ki.Az euritmia arra törekszik, hogy egy-egy mozdulatban a test, a lélek és a szellem egyformán résztvegyen, és átélje az individuumot, a világ és az ember egységét. Célja, hogy az akarat, érzés,gondolat egymást átjárva, a gyermekben harmonikus egységet tudjon létrehozni. Az euritmiamozgásalapját objektív törvényszerűségek alkotják. Az anyanyelv elemei, nyelvtan, retorika iskifejeződésre kerülnek. Az euritmia feladata, hogy gondozza a nyelv képekben való látásánakképességét, és így könnyebben vezesse át a gyermeket egy-egy tárgyról alkotott képek sorozatán átaz élő fogalmak megértéséig. Láthatóvá teszi a beszédet úgy, hogy a beszédképzés összetettmozgásait kibontja, és azt az egész test mozgásává nagyítja.Az emberi test zenei törvények ésviszonyok szerint épül fel.( pl. csontváz, testarányok, stb.) Ezeknek a zenei alkotóelemeknekmozgásait látható élménnyé teszi a zenei euritmia.A csoportos munkákban az egyéni mozgásra való figyelem mindig kötődik a többiek mozgásábavaló szociális beleérzéssel. Az euritmia tantárgy fontos segédeszköze a nevelésnek, művészi értékemellett fontos pedagógiai-didaktikai értéke van:-harmonizálja a testi lelki szellemit a gyermekben;

244 / 279

-a beszéd és zenei euritmia tanulása folyamán mély, élő kapcsolatba kerül a gyermek a költészettel,a zenével; -a művészi munka folyamán bővülnek a kifejezési eszközeik, szépség és harmónia hatja át amozdulataikat;-a különböző geometriai formák tanulása közben téri tájékozódásuk folyamatosan fejlődik;-a közös, csoportos munkákban az egymásra való figyelmük, szociális érzékük is fejlődik.Az euritmiatanítás 1-8. osztályig szorosan egymásra épül. Az euritmiatanár szorosan együttműködikaz osztálytanítóval és az órák anyagával kapcsolódik a főoktatáshoz.

1. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA tanítást a mesehangulat hatja át. A mesék képeivel belső átélésből jelennek meg a térbeli formák.A mozdulatok teljesen az utánzásra épülnek, a zene csak kíséri a mozgást, hangulati aláfestéstbiztosít. Minél több térbeli formát sajátítanak el és gyakorolnak a gyerekek.

ELŐZETES TUDÁSAlapvető az iskolaérettséggel járó biztonságos mozgás és egyensúlyérzék.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz utánzás készségének fenntartása, amely elősegíti a tanulási képességeket.Az alapvető térirányok megkülönböztetése, a térben való tájékozódást segítő gyakorlatokmegismerése, gyakorlása.A különböző lépés-, szökkenésfajták elsajátítása.A gyermek érzelmi biztonságának megalapozása, szociális érzékenységének megerősítése.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKEgyenes és íves mozgások gyakorlása (kör, spirál, lemniszkáta)Magán-és mássalhangzók utánzása ( kevés, nagy hangzók)Lépés, szökkenés, dobogás, galoppugrás (fogváltós ugrás)Finommozgások fejlesztése, ügyességi gyakorlatokTérirányok (jobb, bal, fent, lent, elől, hátul)Pentaton dallamok, kvinthangköz mozdulata

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA mozgás a gyermek megismerő tevékenységének az alapja, ezért szorosan kapcsolódik atanításhoz. Az epochák témája meghatározza az euritmia órák tematikáját , így kapcsolódik aformarajzhoz, írás, olvasás tanításhoz. A zenei hallás fejlesztése a zene élményszerű átéléséveltörténik.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKnagy térformák, térben való tájékozódás, testséma, koordináció, koncentráció, lateralizáció,finommotorika, légzés, ritmus, játékosság, mesehangulat, zeneiség

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA különböző mesék utánzásán alapuló mozgások által, mélyebb kapcsolat jön létre a nyelvi és zeneielemekkel, a nyelv és a zene kifejező erejével. Ez segít megalapozni a gyermek érzelmi biztonságát,elősegíti tanulási képességeit.Az egész osztállyal tud különböző térformákban együtt mozdulni.Megtanulja a főbb térirányokat megkülönböztetni, a különböző lépés és szökkenésfajtákat örömmelés biztonsággal váltogatni.

245 / 279

Fejlődik az utánzóképessége. A sok mozgás javítja az izomtónus-szabályozást, élénkíti azanyagcsere folyamatokat.

2. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAz euritmia szorosan kapcsolódik az epochákhoz, követve azok témáját. Ez határozza meg atematikai egységét, hangulatát is. Ezáltal segítjük az elmélyülést és ráhangolódást egy bizonyostémakörben. Így biztosabb tudást kap a gyermek, ami segíti érzelmi biztonságát is.

ELŐZETES TUDÁSAz első osztályban tanult térformákban és térirányokban való biztos tájékozódás. Különbözőlépések és szökkenések biztos tudása, a magán-és mássalhangzók pontos utánzása.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz utánzás készségének folyamatos fenntartása. Az alapvető térirányok biztos tudásánakelmélyítése, különböző pedagógiai formák megismerése, gyakorlása. A lépés és szökkenés fajtákkibővítése és gyakorlása. A gyermek érzelmi biztonságának és szociális érzékenységénekmegerősítése.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKMég mindig az utánzás a mozdulatok alapja, de kisebb egyéni feladatok is megjelennek.A térformák fajtái kibővülnek, megjelennek a különböző pedagógiai gyakorlatok: “én és te” és“mi”, “keressük egymást” (wir suchen uns).Hullámok, szögek lejárása a kör vonalán.Két körben való csoportos munka.Egyensúlyteremtő gyakorlatok: csukódás-kinyílás, légzés a térben.Alapritmusok bevezetése: jambus, trocheus, anapesztus (kizárólag utánzással ).Tükrözések a térben.3-as ütem; rövid, hosszú hang a zenében; dallamív.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKAz óra tematikája kapcsolódik a főoktatás anyagához. A szentek történetein és az állatmesékenkeresztül gyakorolhatók a lépésformák, a különböző karakterek. A térben való tükrözés jólelőkészíti és elmélyíti a formarajzi tükrözést. A zenéhez való kapcsolódás is egyre konkrétabb lesz(ütem gyakorlatok), de ez még mindig játékosan, meseszerűen jelenik meg az órán.A ritmusok gyakorlásával segít a harmonikus mozgás és beszédritmus kialakításában, így az írás ésolvasás órákhoz kapcsolódik.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKA nagy térformák, tükrözés, térben való tájékozódás, testséma, koordináció, koncentráció,finommotorika, szem -kéz koordináció, légzés, ritmus, játékosság, mesehangulat, zeneiség 3-asütem, jambus, trocheus, anapesztus

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA mesehangulatban a mozgások egyre karakteresebbekké válnak a különböző szentek, állatokmegjelenítésével. Ez segíti a világra való ráébredés folyamatában, annak harmonikus lefolyásában.A gyermekek egyre bonyolultabb térformák lejárásának és átlátásának képességét szerzik meg.

246 / 279

Folyamatosan fejlődik a térbeli tájékozódásuk. Javul a mozgáskoordinációjuk.Az anyanyelvi érzékük fejlődik.A zene alapelemeit (ritmus, taktus, hosszú és rövid hangok) átélik és megkülönböztetik.A szociális érzékeik, az erre irányuló fejlesztő gyakorlatok (“én és te”, “keressük egymást”) általfinomodnak.

3. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA gyermek lelki fejlődéséből kiindulva alkotjuk meg az euritmia formáit és mozgásait. Afőoktatáshoz kapcsolódva ritmikus mozgásokat, verseket, térbeli formákat gyakorolnak a gyerekek.Önállóan kell orientálódniuk a térben, a magánhangzókat fel kell ismerniük, és egyénileg kellmozgásukban használniuk.

ELŐZETES TUDÁSA második osztályban tanultak már képesség szintjén vannak jelen.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKKülönböző pedagógiai formák gyakorlása, kibővítése segíti szociális érzékük biztonságát. Amagánhangzók és térformák ismerete és tudása képessé teszi őket az önálló munkára. A testsémagyakorlatok folyamatos jelenléte segíti saját testének megismerését, ami a koordinációját erősíti. Abeszéd hangzóinak megismerése és gyakorlása segíti a belső beszéd rendezését, egyre jobbanalakítja a beszédfigyelmet. A figyelem tartóssága is növekszik ezáltal. A gyakorlatsorok, ritmusok,történetek megjelenítése serkenti az észlelési folyamatokat.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA négy elem -föld, víz, levegő, tűz -megjelenítéseMagánhangzók bevezetése, gyakorlásaMértani formák (háromszög, négyszög) játékos megjelenítése a térbenLemniszkáta keresztezésselSzociális gyakorlatok, mint kérdés-felelet, keressük egymást..., én és teÜgyességi és koncentrációs gyakorlatokNyílás csukódás testben, térbenKönnyebb formagyakorlatok vezetése ( heiterer Auftakt a körben)Kis és nagy terc átélése, kánon

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA különböző mesterségeket is a mozgáson keresztül mélyítjük el és a teremtéstörténet mélyebbátéléséhez is nagy segítséget nyújt ebben az évben az euritmia. A zene órákat segítjük a kánongyakorlásával. A zenei hallás is finomodik a hangközök felismerésével. Az anyanyelv órákhozkapcsolódik az euritmia a főnevek játékos mozgásos megkülönböztetésével.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKA geometriai térformák, térben való tájékozódás, testséma, koordináció, koncentráció, lateralizáció,légzés, ritmus, játékosság, mesehangulat,magánhangzók, zeneiség, szocializáció kánon, kis ésnagyterc

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek fokozódó környezettől való elválásában a szellemi-lelki biztonságát növeli, azaz segíti avilágra való újfajta ránézésre és a világban való új fajta részvételre. Megtanulja az euritmia mozdulatai közül a magánhangzókat.

247 / 279

Átéli a kis és nagy tercet a zenében.Geometriai formákat tanul meg a térben lejárni.A különböző szociális gyakorlatok továbbra is folyamatosan ápolják és fejlesztik a társaskapcsolatokban való kiegyensúlyozott részvételét.

4. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA gyermekkor középső szakaszának átlépésekor a fantázia és a képzelet új erőit, valamint amoralitást kell a gyermekben kifejleszteni és ápolni. Jobban tagolódik az egységes beszédélmény anyelvi elemek által. Az euritmia segítségével a gyermek a nyelvtani elemeket nemcsak értelmierőivel érti meg, hanem érzelmi és akarati erőivel is. A középpontra irányuló kör a mozgás soránmindig feloszlik, a térbeli formák frontálisan, előre irányulva valósulnak meg. Ügyességigyakorlatok kísérik az önállóság felé tartó fejlődést.

ELŐZETES TUDÁSA tanulók már jól kiigazodnak a térben, alapvető térirányok megkülönböztetése nem okoz gondot.Tudják hosszabb ideig tartani a figyelmüket, önállóan is több gyakorlatból álló feladatot el tudnakvégezni. Biztonsággal tudják az összes magánhangzó mozdulatát, pontosan használják.Egyszerűbb dallamíveket követni tudnak mozgással, felismerik a kis és nagy tercet.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKMásfajta térlátást igényel a frontális forma. Megváltozik a nézőpont, nehezebbé válnak a mármegszokott térformák, ez a váltás segíti a gyermek gondolkodási erőinek fejlődését.Konkretizálódnak a zenei elemek a hangok megtanulásával, tudatosan élik meg a zenei élményt.A zenében ill. versekben rejlő összefüggések felismerése fő célként vonul végig az évben.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKMássalhangzók bevezetése, az ábécé gyakorlásaNyelvtani elemek térformában való átélése (ige, főnév, melléknév)Tükörképek formái, gyorsasági és ügyességi gyakorlatokKoncentrációs gyakorlatokAlliterációkZenei hangok, C-dúr skálaAlsó, felső szólam, egész, fél, negyed, nyolcad hangok megkülönböztetése, csoportosmegjelenítésePolonéz formaPedagógiai gyakorlat (“wir wollen suchen”)

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKAz anyanyelv és irodalom órák anyagához szorosan kapcsolódhat az euritmia az alliterációgyakorlásával, a különböző szófajok mozdulattal és formával való megjelenítésével. A zene órákatjól kiegészíti a zenei C dúr skála megtanulása, a negyed, nyolcad, stb. hangok gyakorlása. A zeneitörvényszerűségek megismerése segíti a matematika oktatást.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKgeometriai térformák, térben való tájékozódás, koordináció, koncentráció, légzés, ritmus, zeneiség,magánhangzók, szocializáció, frontalitás, mássalhangzók


248 / 279

A világban való éberebb, egyre inkább határozott formát igénylő és kereső, tagoltabb részvételnekalapvető feltétele és előkészítője a nyelv mássalhangzóinak mozgásban való tudatos átélése és anyelvi elemek térformái.A zenei euritmia elemeinek kigyakorlásával differenciálódik a tanulók mozgása.A gyermekek megtanulnak frontálisan mozogni a térben.A speciális, szociális érzék fejlesztését elősegítő gyakorlatok elsősorban a lelki-akarati és a moráliskészségeket nevelik.


Negyedik osztályig az euritmia tanulásában az utánzásé a főszerep, természetesen ennek intenzitásafokozatosan csökken. Felső tagozatban már az önálló, individuálisan vezetett munka veszi át a főszerepet. E két pólus között állnak a középtagozatos évek, ahol igazán át lehet élni azt, hogy azeuritmia lélekkel teli, testi kifejezési formát kereső belső mozdulat. Ezekben az években a gyerekekegyre erőteljesebben tudják érzékelni, hogy mennyire urai a saját mozgásuknak, érzelmi kifejezésilehetőségeiket is egyre jobban megismerik. Szépség, ügyesség, teljesség érezhető mind a zene,mind a beszédeuritmiában. A kamaszkor beköszöntével ugyan nehéz lesz ismét önmaguk mozgásáltal való kifejezése, de a zene és költészet erejével, újfajta mozgássorok, mint a tartásjavítógyakorlatok bevezetésével az euritmia segíti a tanulók egészséges fejlődését.Középtagozaton a tanulók már heti két euritmia órán vesznek részt. Ez nagyban segíti őket abban,hogy a tanult feladatokat gyakorolhassák és a gyakorlás adta biztos fejlődést átéljék.

5. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA nyelvtani elemek elmélyítése mellett különös hangsúlyt kap a hang-és szómozdulat megalkotása.A nyelv szépségének, ritmusának és formájának átélése és megértése fontos célkitűzés. Az idegennyelvek beszédminőségének, hangzásának átélése új elemként jelenik meg a tanításban. A saját testgeometriáján túl a térben elképzelt geometriai formák transzformációja vezérfonalként húzódikvégig az évben.

ELŐZETES TUDÁSAz alsó tagozatban tanult, átélt mozgásformák biztos ismerete.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA történelemmel összefüggésben a régi kultúrkorszakok hangulatának megismerése. Ősi templomitáncok elemeinek a megismerése. Az ötágú csillag, mint az emberi alak geometriájánakmegismerése, gyakorlása, tükrözése, térben való elhelyezése.A hang és szómozdulat megkülönböztetése, megalkotása.A karok és lábak különféle mozgásának összerendezett koordinálása.A hexameter folyamatos gyakorlása.Idegennyelvű versek megjelentése.Zene euritmiában kétszólamú művek feldolgozása.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKNyelvtani formák elmélyítéseMértani formák, bonyolult formagyakorlatok: ötöscsillag, lemniszkáták, harmonikus-nyolcasEgyszerű geometriai formák eltolása a térbenRégi kultúrákból való szövegek feldolgozása (indiai, perzsa, egyiptomi, görög)“EVOE”, “Halleluia”, energia és béketáncIdegen nyelvű versek, szövegek kidolgozása

249 / 279

Különböző dúr hangzások, kétszólamú dallamok, kánonokRitmus gyakorlatok rúddal

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKSzorosan kapcsolódik az euritmia történelem tanításhoz a különböző kultúrkorszakok mozgásainak,táncainak átélésével. A nyelvtani elemek megismerésével az anyanyelv oktatást egészíti ki. Azkülönböző nyelvű versek bemutatásával az idegen nyelv oktatást segíti. A geometriai eltolások,transzformációk a matematika oktatást támogatják. A ritmusok, a kétszólamúság a zeneórákategészíti ki. A téri tájékozódást igénylő feladatok az új tantárgyként belépő földrajzot segítik.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKbonyolult geometriai formák, koordináció, légzés, ritmus, zeneiség, kétszólamúság, hangmagasság,dallamív, zenei hangok,ütem, ritmus, akkord, transzformáció, ige, főnév, melléknév, határozók,konkáv,konvex, ötös csillag, hatszög, hexameter, daktilus, anapesztus, kis nyolcas, lemniszkáta,harmonikus nyolcas, szocializáció, frontalitás, idegennyelvűség

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek a mozgás által megtanulják átélni a régi kultúrákat és azok mozgáskultúráját. A nyelviformák és az idegen nyelvű versek kidolgozása mélyítik ismereteiket a nyelviszabályszerűségekben. Egyre biztosabban használják az euritmia alapjait adó nyelvi és zeneimozdulatokat.

6. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA mértani alakváltozások és eltolások a térben, egészen elemi módon segítik a növekvőtájékozódási és elvonatkoztató képességet. Ebben a korban kezd a gyermekek -eddig magátólértetődő -mozgásharmóniája gyengülni. Különösen koordináló hatású lehet a zenei hangok tanulása,gyakorlása, illetve a hangközökön belül az oktáv átélése. Minden gyakorlatot át kell járnia a mozgásfolyamatosságának és pontosságának. Nagy hangsúlyt kap ebben az évben a rúdgyakorlatoknehezebb térformákkal való kidolgozása, ami nemcsak a koordinációjukat, hanem térlátásukat ésgondolkodási erőiket is nagymértékben fejleszti.

ELŐZETES TUDÁSBiztos téri tájékozódás. A szófajok ismerete. Alapvető verslábak, mint jambus, trocheus, anapesztus,daktilus ismerete mozgásban. A zenei hangok ismerete. Karok és lábak egymástól független, deösszerendezett mozgásának irányítása.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA mozgás harmónia, a helyes tartás megsegítése a rúdgyakorlatok által. A geometriai térlátásfejlesztése. A költészet alapelemeinek megismerése (rím, versláb,sorfajták). A tiszta gondolkodásalakítása. Zenei hangok, hangközök, dúr és moll megkülönböztetése felismerése, átélése.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKRúdgyakorlatokBonyolult tükörformákMértani alakváltozások, eltolásokOktáv, a hozzá tartozó térformávalDúr és moll megkülönböztetése

250 / 279

Hallás gyakorlatokRímformákA tiszta gondolkodást elősegítő gyakorlat: “TIAOAIT”Középkori latin szöveg feldolgozásaMagánhangzók térformái

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA gyermek különböző tér, illetve geometriai formákban való mozgáskészsége elősegíti a geometriajobb megértését. A hallás gyakorlatok, illetve a zene euritmia elemei gyakorlásával tovább fejlődikzenei értésük. A latin illetve római kori szövegek kidolgozásával nemcsak a történelemhez, de azirodalomhoz is szorosan kapcsolódik az euritmia.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKbonyolult geometriai formák eltolása, tartásjavítás, légzés, ritmus, zeneiség, oktáv, kvint, terc,rúdgyakorlatok, dúr, moll

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek különböző tér, illetve geometriai formákban való mozgáskészsége segíti térlátását, téritájékozódását. A rúdgyakorlatok hozzájárulnak mozgásharmóniájuk koordinálásában. A hallásgyakorlatok, illetve a zene euritmia elemei gyakorlásával tovább fejlődik zenei értésük. Apedagógiai gyakorlatok támogatják gondolkodásuk helyes alakulását.

7. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAz anyanyelvi oktatással összefüggésben a nyelv differenciáltsága, plasztikussága élhető át amozdulatokban és mozgásokban. (Lelki hangulatok kifejezése, mint öröm, komolyság, vidámságstb.) A bonyolult geometriai térformák tiszta, világos rendszert, biztonságot adnak agondolkodásban. A zenei euritmiában differenciáltabbnak kell lennie a munkának. Gyakorolni kell akicsi, gyors hangok, a forte, piano megjelenítését. A dúr és moll akkordok csoportosmegjelenítésének, átélésének komoly akaraterősítő szerepe lehet. Fontos, hogy többfélehangszerkíséretet is kipróbáljanak a gyerekek, a hangzás különbségét érezzék a mozgáskifejezésben is.Ebben az évben a helyes lépés gyakorlása is elkezdődik.

ELŐZETES TUDÁSBiztos geometriai térlátás. A szófajok ismerete. Zenei hangok, hangközök (prim, terc, kvint, oktáv)megkülönböztetése és felismerése. A rúdgyakorlatok pontos ismerete.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKLelki kifejezőeszközök megismerése. A kamaszkori lelki állapotok, mint agresszió, bizonytalanságönértékelési zavarok kezelése. Különböző korok, műfajok stílusjegyeinek megismerése. A zenei ismeretek bővítése: dúr, moll,akkordok, forte, piano). Kisebb önálló szóló munkák kivitelezése.A reneszánsz emberideál átélése mozgásban.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKNyelvtani formaelemek kibővítése dramatikus mozdulatokkal (lelki tartások, fej, lábtartások)HumoreszkekÖt, hat, hét, nyolcszög eltolások bonyolult formában

251 / 279

Önálló munkákAgresszivitást kezelő gyakorlatok: “Streiten heftig miteinander”Dúr és moll hangnemekAkkordokHangközök felismeréseRímformák elmélyítéseReneszánszkori versek feldolgozásaBonyolult rúd és koncentrációs gyakorlatokIdegen nyelvű szövegek feldolgozása

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKAz újonnan belépő csillagászat megértéséhez szorosan kapcsolódhat az euritmia a bolygókmozgásainak térben való megjelenítésével. Az irodalom órák anyagát jól kiegészíti a reneszánszkori versek feldolgozása. A zenetanulásban folyamatosan segíthet a zenei összefüggésekmegértésében.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKrúdgyakorlatok, dúr, moll, akkord, hangköz, lelki kifejeződés, fej és lábtartások, humor

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIMegtanulják a lelki kifejezőeszközöket az euritmiában. A szociális gyakorlatok az agresszivitástkezelik, ápolják a kamaszkori lelki állapotokat.A zene és a nyelv lelki megjelenítését is adó elemeit (zene: forte, piano, dúr, moll, akkordok, nyelv:különböző műfajok és korok verseinek stílusjegyei) megtanulják euritmiai mozdulatokkal kifejezni.

8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLMinden lelki és térbeli kifejezési lehetőséget nagyobb drámai költeményekben foglalunk össze. Agyermek életkorának a balladák és humoreszkek igen jól megfelelnek, melyek erős lelkipolaritásokat tartalmaznak. A zenei euritmiában nagyobb csoportformákat lehet kidolgozni,melyekkel a szociális együttlét fejleszthető. A dúr és moll feszültséggel teli várakozása, ennekátélése, jó hatással van erre a korosztályra. A nyolc év alatt tanult mozgások, mozgásformák,törvényszerűségek átismétlése segítséget jelenta felső tagozatos munkában.

ELŐZETES TUDÁSAz első nyolc év anyagának biztos ismerete.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA szociális együttlét fejlesztése. A nyolc év alatt tanult mozgásformák átismétlés.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKDramatikus prózai művek feldolgozásaBalladákHumoreszkekIntenzív munka dúr és moll hangnembenDramatikus zenedarabokÜtemgyakorlatokNagy, bonyolult térformák (harmonikus nyolcas több irányból)Különböző nyelvek összehasonlítása a mozgáson keresztül

252 / 279

Pedagógiai formák: “Schau in dich” előkészítése

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKAz irodalom órák anyagához jól kapcsolódik a dramatikusság kifejezésének gyakorlása mozdulatokáltal. A különböző zenedarabok kidolgozása, a hangszerek különböző megjelenítése szorosankapcsolódik a zenetanításhoz.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKdráma, humor, ütem, ütemvonal, dúr, moll

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIKülönböző műfajok mozgásban való kifejező eszközeit elsajátítják. Az előző években tanulteuritmiai eszközöket egyre inkább önállóan és tudatosan tudják használni. Képességeik márlehetővé tesznek nagy és bonyolult térformák megjelenítését és áttekintését. Egyre önállóbban ésbiztonságosabban kezelik a beszéd és a zene euritmiai elemeit.

19.20. DrámaBevezetés

A dráma, mint művészi és művészetpedagógiai tevékenység olyan képességek megalapozásábanvesz részt, mint az árnyalt önkifejezés, a kommunikáció, az együttműködés, az igényesség és aszépség iránti fogékonyság, a kreativitás, az alkotóképesség, a felelősségtudat. Ezek a képességekolyan kompetenciák kialakításában játszanak fontos szerepet, mint a kulturális kompetencia(gondolatok, élmények és érzések kreatív kifejezése), a kommunikáció, a személyközi kompetencia(a személyközi készségek hatékony alkalmazása a köz-és magánéletben) és a vállalkozóikompetencia (az egyén felelőssége saját cselekedetei iránt). Ily módon a drámával való foglalkozáscélja nem művészek nevelése, hanem a művészi tevékenységen át a minden egyes gyermekbenszunnyadó saját képességek és életcélok kibontakoztatása. A tehetséggondozás természetesen részétképezi a feladatoknak. A dráma a testi kifejezőképességek gyakorlásával hatással van az érzékekfejlődésére, a térbeli tájékozódásra, a verbális és nem verbális kifejezőeszközökre, a mozgásharmóniájára és a beszéd tisztaságára. Mint közösségi tevékenység elősegíti a mások iránti empátiaés megértés kifejlődését, a kapcsolatteremtést, tudatosítja a közösségi együttélés szabályait, ezáltalhatással van a gyermek morális fejlődésére. Segít abban, hogy belső értékeit konstruktívan tudja aközösség javára fordítani. Mint alkotó tevékenység hozzásegíti önálló, a világra nyitottszemélyiségének kifejlődését.A dráma természeténél fogva szorosan és tudatosan kapcsolódik más művészi és testi neveléstszolgáló területekkel: az euritmiával, a beszédműveléssel, az irodalommal, a testneveléssel ésBothmer-gimnasztikával, a zenével, a képzőművészetekkel és a mesterségekkel. Mint összetettterület, megjelenhet önálló óraként, de átszövi a tanítás napi gyakorlatát.

Témakörök:csoportos játék-érzékek fejlesztésére irányuló gyakorlatok-térbeli tájékozódást segítő gyakorlatok-koncentráció, a figyelem iskolázása-memória fejlesztése-ritmusérzék fejlesztése-utánzásra és fantáziára épülő beszéd-és mozgásgyakorlatok

253 / 279

rögtönzés-egyéni és csoportos improvizáció-improvizáció és dramatizálás szövegre, zenére, képzőművészeti alkotásra-bábok és maszkok alkalmazása gyakorlatokban és előadásokbantörténetek feldolgozása-tananyag feldolgozása drámai eszközökkel (tanítási dráma)-alapvető dramaturgiai ismeretek elsajátítása-irodalmi művek – drámák, drámarészletek, versek elemzése, feldolgozása-a népi kultúra, hagyományok, ünnepek megismerése, felelevenítésea színház nyelvének megismerése-színházi előadások megtervezése, próbái és kivitelezése-napi rítusok, évkörhöz tartozó ünnepek megformálása-a színház alapvető eszközeinek megismerése, tudatosításamegismerő-és befogadókészség-színházi produkciók értő elemzése-a nézői szerep nevelése

BESZÉDMŰVELÉSKiemelt területként jelenik meg a beszédművelés, amely az anyanyelv tanításához is szorosankapcsolódik. A gyermek a második hét év során kezdetben teljesen tudattalanul éli meg a beszédritmusát, tagoltságát, dallamát. Csak a 9. életévtől kezd mindez tudatosulni benne. A 12. évet elérvealakulnak ki képességei és igénye, hogy a beszéd zeneiségén túl annak gondolatiságát is megélje ésmegragadja. A pubertással nyílik meg annak lehetősége, hogy a költészet drámaiságát is átérezze.Egy másik megközelítés szerint a gyermek beszédhez való viszonya három felismerhető fejlődésilépcsővel is jellemezhető.-Az 1-3. osztályban a gyermeknek a grammatikailag helyes beszéd érzékelése és elsajátítása alegfontosabb. Az elsődleges feladatunk megtanítani pontosan hallani.-A 4. és 5. osztályban a szép beszéd érzékelése és az erre való törekvés a születőben lévő Éntkapcsolja kialakult fizikai testéhez-A 6-8. osztályban a beszéd hatalmának megérzése történik, amikor fokozatosan tudatosul akamaszkorba lépő ifjú emberben, hogy beszédét uralni, céljának megfelelően használni tudja.

A dráma szerepe a Waldorf- iskolában

A Waldorf-iskolák életét összetett módon szövi át a színház és a dráma szeretete és ápolása. Ez aművészeti ág az ókori görögöknél született meg, előzményeit a rítusokban és a mímes játékokbantaláljuk. Az egyes társadalmakban mindig az adott világképnek megfelelő színházi és színpadiformák alakultak ki. A mai színház ismét feloldja a klasszikus formákat és kísérleteibenvisszanyúlik az alapokhoz. A pedagógiában a gyermekek életkorának és tudati fejlődésénekmegfelelő módon kapcsolódunk a dráma és a színház változatos formáihoz, eszközeihez. A napiszokások, kis rítusok gyakorlása (pl. bizonyítványvers, reggeli fohász stb.), az évszakünnepek, aholegy-egy osztály bemutatószerűen ízelítőt ad az adott időszakban tanultakból, az éves színdarab, aközösségi ünnepek, például a Mihály-napi mérlegelés lehetőséget ad a kitágított értelemben vettszínházi formák gyakorlására mind az aktív részvétel mind a befogadás oldaláról. Az évesszíndarabok bemutatására sok iskolában szokás drámanapot tartani, máshol az osztálytanító magaválasztja meg a bemutató időpontját. Az évkörben két időszak különösen alkalmas erre: a farsang ésa pünkösd, mely utóbbi az újjászületett közösség ünnepe. A felsorolt tevékenységeknekköszönhetően a művészi megmutatkozás szokássá válik.

1-4. évfolyam

254 / 279

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA kisgyermek számára a világ ugyanúgy egységet alkot, ahogy a görögöket megelőző időkben arítusokban a művészetek, a tudomány és a vallás. Ezért a drámai tevékenységek is szoros egységbenélnek a többi művészi tevékenységgel.A főoktatás ritmikus részében bőségesen nyílik lehetőség a csoportos játékokra, a napi szintűgyakorlás pedig lehetővé teszi, hogy az érzékek, az emlékezet, ritmusérzék stb. fejlődését célzógyakorlatok valóban képességeket hozzanak létre. Fontos, hogy a szövegek tanulását még mozgáskíséri, ami a gesztus későbbi alapja lesz. A szerepbe lépést természetes módon és sokszormetakommunikációval tanulják meg a gyermekek, amikor egy gyertya meggyújtása vagy egycsengő hang jelzi a következő esemény kezdetét. A dráma szempontjából alapvetően fontos a rend,a csend jelentősége, a közös mozdulás élménye – ezek képezik alapját a későbbi színpadijelenlétnek.A főoktatás ritmikus részében.

ELŐZETES TUDÁSA Waldorf-óvodában az ünnepekhez kapcsolódó dramatikus játékok.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKÉrzékek, alapképességek fejlesztése. A drámai tevékenység megalapozása, a rend, a csend, aszerepbe lépés, a közös mozdulás, a rítus megélése. Közös szövegmondás, szó és mozdulategységének megteremtése. Népi hagyományok megismerése, az évkör ünnepeinek átélése közöstevékenységen keresztül. Dramatizált történetek előadása.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA játék, beleértve a dramatikus játékokat is, ebben az életkorban a maga természetes formájábanfakad a gyermek lényéből. A tanár elsődleges feladata, hogy minőségi táplálékot adjon a gyermekekképzeletének, életkornak megfelelő, archetipikus képeket hordozó mesék, legendák, történetek,irodalmi művek, versek feldolgozásával. Emellett -mivel a civilizációs ártalmak (a televízió, afilmek, számítógép hatása) rombolják a természetesen meglévő játéktevékenységet fontos, hogytudatosan ápolja és védje a játék agressziótól mentes, képzeletre épülő, tiszta formáját.A történetek feldolgozásánál érdemes törekedni a kevés, de minél több fantáziával alkalmazhatóeszközre. A gyermek tudattalanul megtanulja, hogy minden mozzanatnak jelentősége van. Adíszletek, jelmezek egyszerűek, de szépek legyenek.Az alsóbb osztályok színdarabjai inkább zenei és mozgásos elemekkel átszőtt dramatikustörténetmesélésnek tekinthetőek, az igazi drámai erő (konfliktus, katarzis, karakterformálás stb.)még csak érintőlegesen van jelen. Fontos, hogy minél több verses-ritmusos szöveggel dolgozzanaka gyerekek, a szövegek nagy részét kórusszerűen recitálják. A darabot az osztálytanító választja,esetleg írja. A választást pedagógiai szempontok vezetik. Ilyenkor érdemes átgondolni, van-e olyanerkölcsi természetű probléma (pl. az osztályközösség valamely nehézsége, egy gyermek körülkialakult konfliktus stb.), amelynek megoldásában az adott mese utat mutathat. Van-e olyan fontoseszmei-morális tartalom, amelyet az osztálytanító szeretne mélyen elültetni a gyermekekben.Szempont lehet egy-egy gyermek szerepbe hozása, egy neki szóló szerep megélésének jelentősége.A színdarab óriási lehetőség: mélyebb, akarati-érzelmi szinten átjárja a közösség minden egyestagját, a tanulás élményszerű és maradandó formája. Az éves színdarab formájának kialakításakorkisiskolás korban törekedni kell a bensőségességre a helyszín megválasztásában, a nézőtér és aszínpad viszonyának kialakításában. Az előadás az évben tanultak örömteli megmutatása legyen.

BESZÉDMŰVELÉS1. évfolyam

255 / 279

Mivel az utánzás igen erős, a tanár beszédpéldája az első években meghatározó. A mesélés legyenepikus (hang, ritmus, gesztus), a kiejtés jól artikulált, a légzés kiegyensúlyozott, a tónus meleg.Kerüljük a drámaiságot! A gyerekek a ritmikus részben rövidebb verseket, mondókákat mondanakegyütt mindig mozgással (nagy és finom mozgás) kísérve. A ritmus még egyenletes belső ritmus(mérő). A betűtanításhoz kapcsolódóan fejlesztjük fonémahallásukat, képekkel segítve a felismerést.A hallási differenciálás segít a betűtévesztések megelőzésében.A tanév során a tanító -ha kell, szakember segítségével-folyamatosan készítsen feljegyzéseket agyermekek beszédállapotáról, fejlődéséről, hogy szükség esetén terápiás tervet készíthessenek akövetkező tanévre. (A súlyosabb beszédhibával küzdő gyermekek terápiája természetesen hamarabbis megkezdhető.)

2. évfolyam

A gyerekek először állnak az osztály elé, hogy minden héten elmondják a bizonyítványversüket. Ezjó alkalom arra, hogy hétről hétre ápoljuk ezt a folyamatot. Rendszeresen adjunk egyéni segítséget atovábblépéshez, hogy évvégére tökéletesre csiszolódjon a vers. A ritmikus részben a verseket ésmondókákat közösen és kisebb csoportokban váltogatva, felelgetve mondják a gyerekek. A ritmusmár határozottabb, de még mindig nem feszes. Használjuk mind a négy alap ritmust (jambus,trocheus, anapestus, daktilus). A mérőtől a ritmizálás felé az első lépcső a szótaglépés. Közösenvégezzenek játékos, belső képekkel instruált hanggyakorlatokat, támogatva ezzel a tanulók egyénibeszédterápiáját is.

3. évfolyam

Folytatva az előző években megkezdett munkát az év folyamán elérkezik az az időszak, mikor azosztály nagy változáson megy keresztül: elérkezik a Rubikon időszaka. Leválva a világról kezdikfelfedezni a saját hangjukat is. Ez elbizonytalanítja a gyerekeket -ekkor kell rálépniük arra a útra,ami a következő szakaszhoz vezet: a beszéd szépségének érzékelése felé. A ritmikus részbenmegjelenik a mérő után a hosszú és rövid hangzók adta feszes versritmus, a hangerő váltakozása, alassú és gyors beszéd. Elkezdődnek a beszédakrobatikai mutatványok: a nyelvtörők, a versekvisszafelé mondása szavanként. A beszédet még mindig mozgással kísérjük, egyre inkább a hangkarakterének megfelelő kéz és láb mozdulatokkal. Megfigyeljük a hangok hangulatfestő jellegét.

4. évfolyam

Az életkori sajátosságoknak megfelelően ezen az osztályfokon a legfontosabb feladata abeszédművelésnek az alliteráló versmondás elsajátítása. Az akarat és a gondolkodás az érzésenkeresztül kapcsolódik ily módon össze. Szövegként az Edda (esetleg a Kalevala) egyes részeithasználjuk, akár eredeti nyelven is. A gyerekek hangereje megnő -ez az állapot a tudatosan végzettmássalhangzó-gyakorlatokkal jól kordában tartható. A gyakorlatok során az érthetőség, amegformáltság, a folyékonyság és tagoltság egyaránt fontos szempont.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA színdarab témáját az évben megismert történetek közül érdemes választani. A művészitevékenységek eredményeit -tanult dalok, euritmia gyakorlatok, elkészített tárgyak -beleszőhetjükaz előadásba. Ezek bármelyike középpontba is kerülhet.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKRítus, játék, rend, csend és közösségi megmozdulás, természetes játéktevékenység, utánzás ésképzelet, szerepbe lépés, közös recitálás, szöveg és mozgás egysége.

256 / 279

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek alapvető készségei (emlékezet, önkifejezés) és érzékei fokról fokra fejlődnek. Képesörömmel és természetesen megmutatkozni a színpadon. Megtanul a közös cselekvésekben aszabályokhoz és a közösség tagjaihoz alkalmazkodni. Az előadások során hosszú szöveget képesegyütt recitálni másokkal, kisebb szövegek önálló elmondására is képes. Ötleteivel segíti a közösmunkát. Gesztussal kíséri a szöveget. Tudja a szerepbe lépés jelentőségét, figyel a közösmozdulásra, tiszteletben tartja a csend jelentőségét.

5. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAz 5. osztály egyik legfontosabb eleme, hogy a gyermekek megismerkednek az antik görögkultúrával és történelemmel. A görög ember tudati állapota jól tükrözi az 5. osztályos belső fejlődésiállapotát. A dráma mint önálló műnem ekkor jelenik meg a történelemben, a színház ekkorkristályosodik önálló művészeti ággá. Elsősorban a formáról és nem a tartalomról van szó, hiszen agörög drámák szívbe markoló tragikuma vagy harsány komikuma még nem illik az 5. osztályoshangulatba. Ez az a pillanat azonban, amikor a kórusból kiválik a színész, a gyermekben ettőlkezdve jelenik meg az igény a tudatosabb játékra, az önmagára való rátekintésre.A főoktatás ritmikus részébe integráltan.

ELŐZETES TUDÁSAz alsóbb osztályokban átélt előadások élménye, a gyakorlatok eredményei a képességekfejlődésében.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA memória fejlesztése, a harmónia, a belső mozgékonyság kiteljesítése a játékok során és az éveselőadásban, a karból való kilépés, önállóság pillanatának első megélése.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA kifejezett hangerő, tempó, hangmagasság gyakorlatok 5., de inkább 6. osztálytól ajánlottak.Különösen ajánlottak a ritmusérzéket és a memória fejlesztését célzó gyakorlatok. Az 5. osztályoszáró színdarabban bármelyik tanult kultúrkorszak történetei megjeleníthetőek, de azirodalomepochán tanultakból (pl. János vitéz) is választhatunk témát. Mindenképpen mérvadó agörög színház formája, ahol a kórusban mondott szövegek mellett hangsúlyosabban megjelenik azegyéni játék; a tánc, a zene, az euritmia szerves része az előadásnak. A gyermekek mozgásánakösztönös harmóniája és szépségére építhetünk. A görög drámában megjelenik a monológ- dialógus-kar hármas tagoltsága, erre a felépítésre lehet alapozni bármilyen témájú előadásban.

BESZÉDMŰVELÉSA tíz-tizenegy éves gyermek szívesen foglalkozik beszéde művelésével, örömét leli megtalált újhangjában, megerősíti, hogy képes uralni azt. Az új reggeli fohász megtanulásakor mártudatosabban vezethetjük be a gyerekeket az ilyen típusú szövegek feldolgozásába. Atörténelemepochához kapcsolódva régi kultúrák hangján szólaltathatunk meg archaikus imákat. Alégzést harmonizáló lépésgyakorlattal készítjük elő, majd a görög epochához érve teljesítjük ki ahexameter-gyakorlatokat. Szövegként Homérosz Odüsszeiáját használjuk görögül és magyarul,majd egyéb ókori irodalommal egészíthetjük ki ezt.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKTörténelem-és irodalomepochák tananyaga a darabválasztásánál, az egyéb művészeti tantárgyak azelőadás megformálásában.

257 / 279

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKHarmónia, egység, monológ, dialógus, kórus és színész kapcsolata

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekben harmonikusan továbbfejlődik az előadói képesség, az önkifejezés igénye átlépi aközösségi határt, önálló szerepformálásra egyre inkább alkalmassá válik.

6. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA 6. osztályban hangsúlyossá válik az önállóság és az éberség, amit gyakorlatokkal lehet fejleszteni.A koncentrációs és figyelem gyakorlatok egyre nagyobb teret kapnak. Fontossá válik azönérvényesítés, a küzdelem, a konfliktus mint fogalom itt vezethető be. A jelenetek, improvizációkmegbeszélése, a külső nézőpont (ne takarj, kifelé játssz stb.) tudatosítása is hangsúlyosabbá válik. Amozgás és mozdulatlanság (pl. szobros játékok), a hang és a csönd a ritmus és tempómegteremtésének alapja. A gyerekek vitakedve nagy ebben a korban, erre építve bevezethetünkretorikai alapfogalmakat és gyakorlatokat. A középső négy érzékre irányuló gyakorlatok fontosak,de az alsó érzékeket is tovább csiszolhatjuk összetettebb feladatokon keresztül (pl. botosegyensúlygyakorlatok).A főoktatás ritmikus részébe integráltan.

ELŐZETES TUDÁSAz alsóbb osztályokban átélt előadások élménye, a gyakorlatok eredményei a képességekfejlődésében. A monológ, dialógus, kar szerepének megérzése.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz éberség növekedésének elősegítése, az önreflekxió képességének megalapozása, a színpadi téralapfogalmainak megértése, a konflitus mint pozitív erő megélése.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK6. osztálytól fontos a gesztusok és a hang energiájának, intenzitásának megteremtése, ajátékbátorság erősítése, hiszen ez a kamaszkor előtti utolsó pillanatban vagyunk, amikor majd egyrenehezebbé válik a megmutatkozás.

BESZÉDMŰVELÉS(6-8. évfolyam)

A beszéd hatalmának megérzése, amikor fokozatosan tudatosul a kamaszkorba lépő ifjú emberben,hogy beszédét uralni, céljának megfelelően használni tudja. Ez az osztály átmenet a vezetettségbőlaz önállóság felé. A tanulók leválnak tanítójuk beszédéről, gesztusairól. A légzésük mostanra beállta felnőtt pulzus: légzés 4:1 arányú légzésre, de még mindig nem jött el a direkt légzőgyakorlatokideje. Fontos az intenzív munka, amely során jó, ha lehetőséget kapnak önálló gyakorlásra,gyakorlatok kitalálására és azok megosztására. Jól működnek a régi mássalhangzó-gyakorlatok, demost pármunkában: egymást javítva, segítve. A különböző ritmusú versmondást kiegészíthetikosztinátós mozgásgyakorlatokkal. A lírai versek mellett jelenjenek meg rövid epikus művek is, de adrámai hangvétel még nem ennek a korosztálynak való. A római történelem kapcsán foglalkozunk aretorika egyes elemeivel (lelkesítő beszéd és vita). Előtérbe kerül a mondat és szöveg szerkesztése,és ehhez kapcsolódóan a beszéd dallama, tagolása, a szünetek jelentősége.


258 / 279

Történelem-és irodalomepochák tananyaga a darabválasztásánál, az egyéb művészeti tantárgyak azelőadás megformálásában.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKÖnállóság, külső nézőpont megjelenése, ritmus és tempó, erő, egyensúly kint és bent között,tagolás, retorika, vita.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek éberségének, önállóságának növekedésével nagyobb hangsúly kerül az egyéni játékra. A jelenlét a drámai helyzetben segít az önmagára ébredésben. A konfliktus mint pozitív fogalom ésmint játéklehetőség segít az önérvényesítés helyes módjának megtanulásában. A külső nézőpontraráérezve megérti a színpadi tér sajátos törvényeit. Megtanulja értékelni saját és társai munkáját.Belső kifejező ereje növekszik.

7. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA drámai hangvétel természetesen jelenik meg a hetedikesek közt ébredő antipátia és szimpátiaheves hullámzásában. Most érkezett el az idő, hogy „kölcsönvett” irodalmi szövegekkelbelehelyezkedve mások szélsőséges érzéseibe drámain egnyilvánuljanak.A karakterformálás előtérbe kerül. A kamaszodó gyermek egyre kritikusabban nézi a világot magakörül, felfedezi a jellemhibákat. Ennek az élménynek a feldolgozásában sokat segít a karakterekkelvaló foglalkozás és a humor oldó ereje. Mind a jellem-mind a helyzetkomikum megismerése fontos.Egyre többet bízhatunk a fantáziára, ezért a rögtönzés szerepe megnő.A dráma a főoktatás ritmikus részébe integráltan van jelen.

ELŐZETES TUDÁSA görög színházi forma, monológ, dialógus, kar szerepe, konfliktus, külső nézőpont, jelenetekmegbeszélése.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKCél a jelenet fogalmának megismerése, az improvizációs képesség kibontakoztatása, alelkiállapotok, karakterek differenciáltabb megformálása, a stílusérzék fejlesztése, a dramaturgiaalapfogalmainak megismerése, a kritikai érzék pozitív irányú gyakorlása, a kapcsolatteremtésápolása.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA fantáziára építve gyakoroljuk helyszínek, tárgyak, típusok megteremtését improvizációkban. Akarakterek formálásánál a stílusérzékre alapozhatunk. Megjelenik az érzelmek és lelkiállapotokkifejezése a mozgás-és beszédstílusban. A stiláris mozgékonyságra építve a paródia központiszerepet kaphat. Humorral oldva a jelenetek megbeszélésében a kritika kultúrája és az önismeret ismegjelenik. A jelenetek adott szempont szerinti megfigyelése, a nézőre tett hatás visszajelzése, aminőség iránti igény – a gyermekek érettségi szintjének megfelelő formában – nagyon fontos.Mindezek alapja lehet a bizalomra épülő, páros és csoportos játékok bevezetése, ahol a gyermekmegtanul visszajelzést adni társának. Az érintés, érintkezés – fizikai és lelki síkon is – egyrenehezebb, különösen fiúk és lányok között. A páros gyakorlatok és bizalomjátékok ebben segítségetnyújtanak.Az év végi színdarab alapja lehet improvizációsorból épített cselekmény, vagy feldolgozhatunkadott témát improvizatív eszközökkel. A fantázia szárnyalhat, ugyanakkor megismerhetik azokat akorlátokat, amelyeket a dráma szerkezeti egységei – bevezetés, fordulat, kibontakozás, tetőpont,

259 / 279

megoldás – szabnak. Tisztázódik a jelenet fogalma. Kiváló lehetőséget ad minderre a commediadell'arte megismerése, amely egyben a történelmi epocha anyagához is kapcsolódik.Ajánlott darabok: Varázsfuvola, Baumarchais, Goldoni, Gozzi, mesejátékok, commedia dell'arte,reneszánsz darabok és darabrészletek stb.. Idegen nyelvű darab előadásával is érdemes próbálkozni.BESZÉDKÉPZÉSJól jönnek a balladák, erősebb hangvételű versek. Mivel nagyon különbözőek a diákok, jólehetőséget teremteni nekik, hogy kiválaszthassák kedvenc verseiket (saját versgyűjtő füzet), majdbizonyos időközönként, azokat összefűzve előadják az iskola közösségének. Igényük a pontos,személyre szabott segítség, de ez mindig építő, előremutató kell legyen. A testükben zajlóelnehezedés a beszédszerveiket is érinti, ezért különösen fontos, „emberformáló” a mássalhangzó-gyakorlatok végzése. A mássalhangzókat a négy elemhez kapcsolódóan csoportosítva gyakoroljuk(tűz - réshangok; víz - oldalréshang; föld - zárhangok; levegő - pergő hang).

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKIrodalmi szövegek feldolgozásával, vagy tanítási dráma formájában kapcsolódhatunk afőtanításhoz. A művészeti órákon tanultak továbbra is megjelenhetnek a darab előadásában.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKÁrnyalt önkifejezés, karakter, dramaturgiai egységek, stílus, páros és bizalomgyakorlatok,személyre szabott segítség, reflexió és önreflexió.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek legyen képes önálló karakterformálásra, stílusérzékének kibontakoztatására,improvizációk során helyszínek, tárgyak, típusok érzékeltetésére, tudjon irodalmi szöveggeldolgozni, ismerje meg a dramaturgiai egységek és a jelenet fogalmát. Kritikai érzékét tanulja meg ajobbítás szándékával használni. Képes legyen kapcsolatot teremteni társaival, visszajelzést adnigyakorlatok során.

8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLEz az év lehetőség az összegzésre. Az órákon az eddig megismert eszközök összekapcsolása,elmélyítése történik. Az érzelmi hullámzás rövid időre nyugvó pontra jut, a diákok sokkal inkábburalni tudják érzéseiket, mint az előző évben. Kedvelik a szerepjátékokat, szívesen próbálják kimagukat különböző karakterekben.Az év végi záró színdarab, amely egy teljes dráma színpadra állítása, jelentős esemény az osztály ésaz iskolai közösség életében is.A főoktatás ritmikus részébe integráltan, és a magyar szakórán heti rendszerességgel

ELŐZETES TUDÁSA görög színházi forma, monológ, dialógus, kar szerepe, konfliktus, külső nézőpont, jelenetekmegbeszélése, a jelenet, dramaturgiai egységek, karakter fogalmának ismerete.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKAz eddig tanultak összegzése, egy teljes alkotási folyamat átélése.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKA darabválasztás az osztálytanító feladata, az együtt töltött nyolc évben olyan alapossággalmegismerte az osztályt, hogy bátran építhet intuícióira. Természetesen ehhez sokat kell beszélgetniea gyerekekkel, és figyelembe vennie érdeklődésüket. A szereposztás végső eldöntése is az őfeladata, de a gyerekeket egyre inkább partnerként kell kezelni, fontos kikérni véleményüket, teret

260 / 279

adni ötleteiknek. Szempont lehet annak átgondolása, hogy valakinek olyan szerepet ad, ami agyermek alapkarakteréhez, vérmérsékletéhez illik, vagy épp az ellenkezőjét. A nyolcadikos zárószíndarabnál a pedagógiai szempont az elsődleges, de művészi színvonal elérésének jelentőségevan. Fontos, hogy a tanárok csoportja segítse az osztálytanítót, a díszletek és a jelmezekkialakításában a kézműves és kézimunkatanár, a mozgásban az euritmista, a rendezésben adrámatanár. Ez mintát ad a gyerekeknek, és előremutat a felső tagozat felé. Ebben az életkorbanindokolt a gyerekek vágya a komolyabb színházi háttér, világítás, színpad stb. megteremtésére,azonban számolni kell vele, hogy ez legalább annyira fárasztó, mint amennyire érdekes.Mindenképpen érdemes a kőszínház, a világítás stb. történeti és technikai hátterét is megismerniük,hogy átlássák, mi történik velük. Ajánlott szakember bevonása. Több előadás is lehetséges, defigyelni kell rá, hogy öröm maradjon a játék. A felkészülés folyamán ajánlott színdarabok nézése,közös megbeszélése. Színházi előadások megtekintése és megbeszélése nagyban támogatja az évmunkáját.Ajánlott darabok: Shakespeare, Moliére drámái, Vörösmarty Csongor és Tünde, magyar színművek(pl. Kisfaludy Károly, Szigligeti Ede)

BESZÉDMŰVELÉSA lelki tartásokhoz kapcsolódóan foglalkozzunk most a magánhangzókkal. Az elmúlt évek munkájamostanra beérett: tudatosan képesek használni hangjukat (hangszín, hangerő), ritmusváltásokkal jóltagolják a szépen artikulált szöveget, így készen állnak a 8. év végi drámaelőadásra. Az éves munkaelőadások előkészítéseként ebben az évben is hangsúlyosan foglalkozunk a retorika egyes elemeivel(meggyőzés, érvelés), a testbeszéddel.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA nyolcadikos színdarab összművészeti alkotás, amelyben szoros együttműködés történik aművészeti tárgyak között. Színdarabok olvasása, értelmezése történhet az irodalomórák keretébenis.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKKiteljesedés, összművészet, teljes alkotó folyamat pedagógiai szempontok átgondolásával,kőszínház, színháztechnika megismerése.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermek váljon képessé egy teljes művészi folyamatban való aktív, kitartó részvételre,együttműködni közösségével egy cél érdekében. Különböző területeken szerzett képességeit tudjakamatoztatni, legyen képes szerepének megformálására, ebben másokkal való együttműködésre,legyen tisztába a színházi alapfogalmakkal.

19.21. ZeneBevezetés 1-4. évfolyam

A zeneoktatás célja messze túlmutat a zenélés tevékenységén, valamint a zene megismerésén ésmegértésén. A személyiség formálásban kreatív, nyitott, egymásra figyelő, közösségi embernevelésében alapvető eszközünk lehet. Egyszerre fakad az ember legmélyebb belső világából (csakazon keresztül válik hallhatóvá), egyben, mint külső szellemi erő felépíti, gazdagítja ésharmonizálja azt.A zeneiség alapvető hármasságában (dallam, harmónia, ritmus) az ember lelki tevékenységeinekhármassága is tükröződik (gondolkodás, érzés, akarat). A zene fejlődése a különböző korszakokonát leképezi az emberi fejlődés tudatváltozásait és fellelhető az egyes ember fejlődési útjában is.Körülbelül kilencéves koráig a gyermek, mint “érzékszerv” nyitott lényként él a világban. Mégkevéssé alakult ki a saját belső élete, eggyé válik az őt körülvevő világ folyamataival, kívülről

261 / 279

érkező impulzusok irányítják. A zene is egyfajta atmoszférát teremt köréjük, amely hat rájuk,amelyben benne élnek s amely “mint a szobrász keze”, segít megformálni azt a belső középpontot,amire a későbbiekben a zene műveléséhez és értő hallgatásához is szükségük lesz. Ebben az elsőidőszakban a zene természetét igazítjuk a gyermek természetéhez. A “kvinthangulat” a gyermekkitárulkozó lelki állapotához alkalmazkodik. Ebben a “kvinthangulatban” (ahogy Rudolf Steiner eztaz életkori szakaszt jellemezte) a dallam, a harmónia és a ritmus jelenségei, a tisztadallamminőségben találkozva, egy egységes szövetet alkotnak. Harmóniai akkordok még nincsenekjelen, az egyszólamúságban maradunk, mint ahogy alaphang és egyenletes lüktetésbe, illetveütemekbe kényszerített ritmus sincsenek. Ahogy a pentaton dallamot sem köti meg az alaphang, úgya szabadon áramló, beszédszerű ritmus is inkább a ki-és belégzés nagyobb ívéhez igazodik. Ebben akorban a rendelkezésünkre álló időt nem fordítjuk zeneelméleti ismeretekre. Kilencéves koruk utána gyerekek egyfajta tudati és lelki változáson mennek át. A világ teljes egység-érzésételválasztottság érzése váltja fel. Ugyanakkor csupán most kezdenek “kívülről rálátni” az eddigmegélt dolgok törvényszerűségeire.A zenei nevelésben áttevődik a hangsúly a belső zeneiség kialakítására. Vezető szerepet kap a zeneiminőségek közül a harmónia, azaz elkezdődik a többszólamúság felépítése az éneklésben és ahangszeres játékban is. A szabadon áradó légzésszerű ritmusba beleszól az egyenletes lüktetés(szívdobbanás) és mérhetővé válik, majd később a nehézkedés, a súly is belehallatszik a zenébe ésez a ritmust ütemekre bontja.A közös hangszereket (pl. pentaton furulya, gyermekhárfa, fa-és fém ütősök) gazdagítja -ha lehetminden gyermeknél -az egyéni szólóhangszer, amelyet már a bontakozó individualitást isfigyelembe véve segítünk a gyerekeknek kiválasztani. Később ezek a sajátos egyéni utak újratalálkozhatnak az osztályzenekarban. Az 1-4. osztály a lehető legsokrétűbb zenei élményszerzésidőszaka. A zene elméleti oldala csak annyiban jelenik meg, amennyiben ez a közös, illetve azegyéni zenélésből természetesen fakad, így a kilencéves váltáshoz kötődik a merev kottaképújraélesztésének a képessége, amely a többszólamúság megjelenésével és az egyéni hangszertanulásával is összefügg. A kottaírás és -olvasás tanítása ekkor életkorilag helyes, lehetséges ésfontos is. A Kodály-módszerre épülő zenepedagógiai gyakorlat sikerrel használható, ennekvelejárója a magyar nemzeti hagyomány ápolása, hatalmas dalkincsének kiaknázása.

1. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAz iskola első éveit az óvodához hasonlóan a “kvinthangulat” hatja át. Mégis változás, hogy aziskolában már elvárásként jelenik meg a gyerekek felé a zenei tevékenységekbe valóbelekapcsolódás; tehát éberebb jelenlétre van szükségük. A tanítás témáihoz dalok kapcsolódnak.Az éneklés áthatja az egész nap ritmusát, lehet jeladás, hangulatteremtés vagy átvezetés kétmozzanat között. Az odaillő mesék, történetek megteremtik a hangulatot a zene hallgatásához ésátéléséhez, illetve segítik egy-egy hangszer bemutatását és az irántuk való áhítat felébresztését. Az“kvinthangulat” egyik legfontosabb jellemzője a légzés minősége. Annak, hogy a gyerekekváltakozva hol maguk zenélnek, hol hallgatókká válnak ébresztő, harmonizáló hatása van alelkükre. Éneklés és mozgás még együtt járnak ebben az életkorban. A gyerekek csak a külsőmozgás segítségével képesek egyfajta belső csendet, nyugalmat átélni, amire a zene befogadásáhozés műveléséhez szükségük van. Ez a mozgás nem néptánc. A dallamvilágot még nem köti “földhöz”a metrikus mozgás. De lehetnek népi gyermekjátékok, természetutánzó mozgások. A zene mozgókép szerepét töltheti be. Az első osztályokban legfontosabb hangszer az emberi hang. Az éneklésmellett olyan egyszerű technikájú hangszereket ismertetünk meg a gyermekekkel, melyeksokféleségükben is egy egész érzetét próbálják táplálni a tanulókban. Ezeket a hangszereket mindengyerek használja, néha egy időben, néha kisebb csoportokban, egyenként is. Ebben a korban agyermek még nem képes a saját hangjára ráfigyelni. Az intonáció a felnőtt tiszta hangja meg a jólbehangolt hangszer hatására fokozatosan csiszolódik.

262 / 279

ELŐZETES TUDÁSSzámtalan gyerekdal, dalos körjáték ismerete az óvodából.Spontán énekbeszéd mozgásos játékokhoz kötődve.TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKSzabadon áramló “kvinthangulatú” dallamok a D E G A H D’ E’ “hangtérben” (nem igazánhangsorként használjuk), melyekkel hallás után ismerkednek meg a gyerekek.A ritmus még össze van kötve a szöveggel, nem kötődik a mérőhöz, sem az ütemhez, hanem abeszéd szabad lélegző ritmusát követi.Zene és mozgás teljes egysége.Irány, hallás és térhallás fejlesztése különböző mozgásos-zenei játékok segítségével (pl. csukottszemű játékok).Mesét, történetet “illusztrálnak” különböző hangszerekkel.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKAz éneklés mellet minden gyerek tanul hallás után játszani a gyermekhárfán és az ugyanúgy hangoltpentaton furulyán.A hangszereken a tanár által előjátszott improvizált dallamokat, vagy már ismert dalokat játszanak.Egyéb hangolt és nem hangolt hangszerekkel (pl. metalofon, fácskák, kavicsok, csengők, csörgő,triangulum, stb.) minél sokszínűbb hangélményt nyújtunk a gyermekeknek.Körjátékok, táncok, geometrikus formák lejárása különböző hangszerekkel.Népi gyermekjátékok, egyszerű pentaton népdalok megismerése.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA különböző epochákhoz kapcsolódó mesék illusztrálása, dramatizálása zenei elemekkel.Az éneklés mint jeladás, átvezetés két mozzanat között, hangulatteremtés.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKKülönböző anyagok -fém, kő, fa -hangszínének minőségek.Hosszabb, rövidebb időtartamú hangok.Furulyatechnika alapfogalmai (ujjak mozgása és a hangok változása közötti összefüggések).

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIDalokat ismernek meg hallás után.Megtanulják helyesen használni a pentaton furulyát, a gyermekhárfát, a pentaton xilofont,amelyeken a tanár által előjátszott dallamokat és a már tanult énekeket játsszák.Találkoznak még sok más, különböző hangulatú, “mozdulatú”, hangszínű hangszerrel is.Differenciálódik a zenei hallásuk.Bár zeneelméleti ismeretekkel, kottaírással nem foglalkozunk, jelentősen fejlődik a ritmikai,dallamvezetési képességük.

2. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAz első osztályban megkezdett folyamat folytatódik, intenzívebbé válik. A második osztályban vanaz egyszólamúság kiteljesedése. Több figyelmet fordítunk a ritmikus munkára, de a ritmus mégmindig nem kapcsolódik a mérőhöz, továbbra is a dallam egy elemeként van jelen. A dalokhangulatának kiteljesítésére és önálló zenei hangulatok felépítésére is használhatjuk a különbözőhangszereket, melyeknek köre ebben az évben kibővülhet. A hangszerjáték minőségére, amegszólaltatás mozdulatára, szépségére is fontos odafigyelni, és azt javítani is kell, bár a tanulás

263 / 279

során még mindig a személyes példa a legfontosabb. A hangszerjátékot továbbra is utánzássalsajátítják el a gyerekek.

ELŐZETES TUDÁSA pentaton furulya helyes használata.A gyerekhárfa, xilofon és más kezdetleges “hangszerek” hangzásvilágának ismerete.Összeszedettebb egyszólamú együtt-éneklés.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKÚj dalokat ismertetünk meg a gyerekekkel, többek közt a különböző napszakokhoz, évszakokhozkapcsolódóan, amelyek továbbra is a “kvinthangulatban” maradnak (D E G A H D’ E’ hangtér,szabad ritmus, egyszólamúság).Szabad játék, beszélgetés a hangszerekkel, improvizáció.A hallás fejlődését szolgálja, ha a gyerekek váltakozva énekelnek, zenélnek és hallgatják egymást.A dalokat és hangszerjátékot kísérő geometrikus mozgások, illetve a hallást és a térbeli tájékozódástfejlesztő mozgásos-zenei játékok bonyolultabbá válnak.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKAz utánzáson keresztül a ritmus és a dallam fokozatosan tudatosabbá válik (pl. a gyerekek csukottszemmel mutatják a dallam ívét a kezükkel).A hangok első élménye (világos-sötét) továbbfejlődik és tér-élménnyé alakul (magas-mély).Bonyolultabb népi gyermekjátékok.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA hangszerjáték, éneklés a tanítás legkülönbözőbb fázisaihoz kapcsolódhat (pl. dramatizáltállatmesék, vagy a szentek életéről tanult történetek csodáinak illusztrációja).

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKMagas hang -mély hang.Különböző hangszínminőségek.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyermekek dalkincse további “kvinthangulatú” dalokkal bővül (állatokról, szentekről,napszakokról, évszakokról).Kialakul a magas, illetve mély hangok érzése.A furulya-, xilofon-, metalofon-, gyermekhárfa-játékban nagyobb biztonságra tesznek szert.Tudatosabbá válik a ritmus és a dallam különbözősége.Fejlődik az egymásra figyelés képessége (hol zenélők, hol hallgatók).Zenei hallásuk továbbfejlődik, a hangszerjáték hatására tisztul az intonáció.

3. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLA gyermekek szellemi-lelki fejlődése lehetővé, sőt szükségessé teszi a zenei kihívások változását,pl. a kottaírás és -olvasás bevezetését. Egyre hallhatóbbá kell válnia az alaphangnak és beleszól adalokba az egyenletes mérő. Ekkor érkezik el az ideje az egyéni, személyiségre szabott hangszergondos kiválasztásának is. A legnagyobb feladatunk a belső zenei középpont kialakítása ésmegerősítése. Ennek a zenei centrumnak a megszületése az egyes gyerekekben feltétele annak is,hogy az első egyszerű lépéseket megtehessük az osztállyal a többszólamúság felépítésében.Fontos megjegyezni, hogy ez az egész fent leírt zenei folyamat az osztály szellemi-lelkiérettségétől, igényétől függően eltolódhat. Gyógyító, tápláló, ha minél tovább belemerülhetnek a

264 / 279

“kvinthangulatba”, amely minden később kibomló zeneiség ősforrása, így ennek elhagyását jobbkésleltetni, mint siettetni.

ELŐZETES TUDÁSA számtalan dal ismeretéből adódó differenciált zenei hallás.Furulya, hárfa, xilofon, metalofon, stb. helyes használata.Biztonság az intonációban, ritmikai elemekben.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKKilépve a gyerekekkel a kvinthangulatból, az első lépés a modális hangsorok felé vezet (D, G vagyE alaphanggal, vagyis dór, mixolid vagy fríg hangsorok).A gyermekhárfáról áttérhetünk a gyermeklíra használatára, amely már alkalmas a hétfokúság éstöbbszólamúság megtapasztalására és amelynek a hangja is erősebb.Bevezetjük a C-szoprán furulyán való játékot, amelyet továbbra is utánzással sajátítanak elKülönböző szólóhangszerek bemutatása, amely az egyéni hangszerválasztást készíti elő.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKBevezetjük a többszólamúság legegyszerűbb formáit: kérdés-felelet (szóló-tutti), tartott hang,osztinátó szólam, kánon, kvódlibet.Jó gyakorlási lehetőséget nyújtanak mind az éneklésben, mind a furulyázásban, illetve lírázásban amagyar népdalok és más népek dalai is.Tudatos módon kiemelhetjük a dalok ritmusát és a többszólamúság bevezetésével egyidejűlegmegjelenhet a zenében a mérő, az egyenletes lüktetés is.Elkezdjük a zenei írás-olvasás tanítását, az ötvonalas kotta, a violinkulcs, a hangmagasságlejegyzését, szolmizációt Kodály-módszer szerint.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKAz epochák témáihoz (mesterség, házépítés, Ótestamentumhoz kapcsolódó héber) dalok, kánonokmegismerése, munkadalok és az ehhez kapcsolódó jellegzetes mozgások, ritmusok.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKÖtvonalas kotta, violinkulcs, hangmagasságok, szolmizációs elemek fogalmainak megismerése.A mérő, egyenletes lüktetés, hangsúly tudatosítása.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIKitágul a gyermekek hangzásvilága, megismerkednek egyes modális hangsorokkal.Ebben az évben fokozatosan képessé válnak az egyszerű többszólamúság átélésére, kipróbálására(kánon, kvódlibet, osztinátó, orgonapont), mind az éneklésben, mind a hangszeres játékban.Megismerkednek a C-szoprán furulyával.Képessé válnak a ritmus és a mérő kihallására a dalokból.Tovább bővül a népdalkincsük.Megkezdik az ismerkedést a szolmizációs hangokkal, az ötvonalas kottával.

4. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLEbben az életkorban a zenei tevékenységek között hangsúlyosabb lesz a ritmikus munka, minteddig, bár még a harmónia a legfontosabb. Főleg az egyenletes mérő sokrétű gyakorlása kerülhetelőtérbe. Az alaphang most már teljes súllyal jelen van. A “kvinthangulat” és a klasszikus zene dúr-moll kettőssége között fontos átvezető minőség lehet ebben az életkorban a modális zene sokrétű

265 / 279

világa (régi zene, magyar és más népek zenéje), amelyben még bármely hang alaphanggá válhat. Anegyedik osztályban fontos, hogy minden gyerek tanuljon egyszerű dallamokat lapról olvasni.A törtek tanulásához kapcsolódóan, mely a főoktatás egyik kulcsfontosságú korszaka, a hangokidőbeli értékével kiemelten foglalkozunk, megtapasztalás és tudatosítás szintjén. Megjelennek azegyszerű ütemek. Hangsúlyt fektetünk az egyéni szereplésre, a responzoriális vagy concerto formákősképének megismerése kapcsán (szóló-tutti).ELŐZETES TUDÁSKottaolvasási alapelemek birtokában vannak.Számtalan hangszeres és énekes dal ismerete.Többszólamúsággal kapcsolatos alapfogalmak ismerete.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKTovábbra is a modális hangsorok sokszínű világában maradunk (népdalok, vándordalok, trubadúrénekek, stb.).A gyerekek lehetőséget kapnak a szóló minőség megélésére.Elkezdődhet az ismerkedés a néptánc bizonyos elemeivel (kör-illetve láncforma).Bevezethetjük a C mellé az F-hangolású alt, de akár a C-tenor furulyát is, a középkori zene kvint-párhuzamos (faux-bourdon kíséretes formájában).

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKKánonok, kvódlibetek, egyszerű kétszólamú éneke hangszeren is.Lehetőséget adhatunk, hogy játékos formájában vezényeljenek a gyerekek (hangerő, tempó, ritmusjelzése egyéni kézmozdulatokkal, szóló-tutti beintése).Megerősödik a ritmikus munka a gyerekekkel: különböző ritmusok körbeadása lábbal, tapssal,irányváltások a körben, ritmuskánonok, két különböző ritmus egyszerre, ritmuskíséret a dalokhoz. Sokféle módon gyakoroljuk a mérő, ritmus és dallam kapcsolatát.Újféle ütőhangszereket vihetünk az osztályba (térdfákat, különböző nagyságú dobokat).Folytatódik és hangsúlyosabb lesz a szolmizálás és a kottaírás-olvasás tanulása.Dallamdiktálás, egyszerű dallamok lapról olvasása hangszerrel és énekelve is.Megismerkednek az ütemekkel, egyszerűbb ritmikai elemekkel.Az élő zenéből kiindulva tudatosítjuk az egyszerű zenei formákat.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA honismeret tantárgyhoz kapcsolódóan előtérbe kerül a magyar népdal.A törtek megismeréséhez kapcsoljuk a hangjegyértékek (az idő törtjei) elsajátítását.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKA kottaolvasás-íráshoz szükséges elméleti alapfogalmak: hangmagasság, ritmus, hangjegyértékek,egyszerű ütemek, szolmizáció.Egyszerű formai elemek alapfogalmai.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEITovábbi modális dallamokat, népdalokat, vándordalokat, trubadúr énekeket, stb. tanulnak megénekelni és hangszeren játszani.Bonyolultabb kánonokat, kétszólamú darabokat képesek énekelni.Jelentőset fejlődik a ritmusérzékük, hangfantáziájuk.A dalokat képesek más ritmussal kísérni.Ismerik a szolmizációs hangok és hangnevek használatát.Egyszerű dallamokat képesek lapról énekelni, illetve hangszeren játszani.Elkezdik a tanulmányaikat egyéni szólóhangszereiken.Kialakul az osztályközösség “zenekarai”, együttesei.

266 / 279

BEVEZETÉS 5-8. évfolyam

Ebben a korban a gyerekek zenei világát a “terchangulat” jellemzi. A modális hangsorokat a dúr-moll (kis és nagyterc) kettőssége, az érzésvilág polaritásának vidám-szomorú, világos-sötét zeneimegszólalása váltja fel. Következő lépésként pedig a terchangulatban megjelenő szubjektív lelkikifejezés a tudás felé fordul.Az eddig megszerzett tapasztalatokat tovább lehet tudatosítani. Ebben nagy segítséget nyújthat aKodály-koncepcióra épülő zenepedagógiai gyakorlat, ennek velejárójaként a magyar nemzetihagyomány ápolása. Fontosak a szabad improvizatív zenei gyakorlatok, játékok, melyek intenzívenjárulnak hozzá az egymásra figyelés, formaérzék, szociális képességek kialakulásához.Megerősödik az összetartozás érzése, az egyén helye az egészben.Az óra legnagyobb része továbbra is közös zenéléssel telik. A zenehallgatás valódi képessége azenei aktivitásból születik meg azáltal, hogy ez a külső aktivitás az évek során belső lelkimozgékonysággá alakul át. Ez a sorrend a 9-10. életév után fokozatosan megfordul, s ettől kezdveaz intenzív belső aktivitásból kell, hogy a füllel is hallható zenei tevékenység megszülessen.

5. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLÖtödik osztályban feltétlenül időszerű, hogy most már a gyerekek kezdjenek el alkalmazkodni azene törvényeihez és ne fordítva. A gyerekeknek újfajta igénye ébred belemerülni a harmóniaminőségébe (modális harmóniák, illetve átmenet a dúr-moll világába) és ez lehetővé teszi, hogyolyan többszólamú darabokat énekeljünk velük, melyek felbecsülhetetlen értékű alapot szolgálnak akésőbbi zenei tevékenységeikhez. Ebben az életkorban az alaphang viszonyítási alap lesz számukra,ez megnyitja az utat a modális zenéből a dúr-moll világa felé. A többszólamúságban a valódikétszólamú polifóniához érkezünk el. Fontos, hogy ebben a kétszólamúságban addig maradjunk,amíg biztosan nem képes az osztály (vagy legalább a többség) a zenei tevékenység közben a másikszólamra is figyelni). Csak ekkor érdemes a szólamok számát növelni, illetve bonyolultabbdarabokat választani. Az osztályközösség “zenekara” a szoprán, alt, tenor, basszus, azaz a teljesfurulya-család hangszereit magába foglalhatja, és esetenként már a gyerekek egyéni hangszereit isbe lehet vonni a közös zenélésekbe. Bár a kotta szerepe évről évre nő, a gyerekek továbbra istanulnak komoly darabokat hallás után.

ELŐZETES TUDÁSCsaknem az egész osztály tisztán intonál.Képesek tartani a saját szólamukat a többszólamúság keretén belül.Egyszerű kottát leolvasnak lapról (hangszeren és énekelve).Ritmikai biztonság.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKÁttérés a dúr-moll hangrendszerekre.Népballadák, nehezebb, díszesebb népdalok.Valódi két-esetleg háromszólamúság.Nagyobb koncentrációt igénylő “szociális” hangszerekkel ismerkedhetünk meg (pl. vasrudak,hangolt gongok).Egy-egy ügyesebb gyerek már behozhatja a saját szólóhangszerét és bevonhatjuk a közös zenélésbe(ezzel gyakran a hangszertanuláshoz is új lendületet adunk).

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKRitmusdiktálás furulyával.

267 / 279

Ütem és ritmus kapcsolatának érzékeltetése.Hangbemelegítők.Hangértékekhez kapcsolódó ismeretek fejlesztése, tudatosítása.Bonyolultabb ritmusképletek (pontozás, szinkópa, felütés) megismerései.A dúr és a moll hangsor megismerése.Az alaphang felismerése.Újabb ütemjelzések.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA történelem epocha hangulatához kapcsolódnak a gongok, csövek, vasrudak, valamint szanszkrit,görög szövegű dalok.Szomszédos országok népdalai, balladái, néptáncai a földrajz epocha háttereként.Népies műdalok a magyar költészethez kapcsolódóan.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKÚjabb szakkifejezések: ötvonalas kotta, G-kulcs, oktáv, allegro, felütés, da capo, stb.A zeneelmélet ritmikai, dallami, formai területeinek összes alapfogalmának ismerete.

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA gyerekek fokozatosan megismerkednek a dúr-moll hangzással, illetve hangsorral.Újabb népballadákat, nehezebb, díszesebb népdalokat tanulnak.Biztonságot szereznek a kétszólamú éneklésben, mely mellé esetenként harmadik szólam istársulhat.Diktálás után képesek ritmusokat leírni.További ütemeket, ütemjelzéseket ismernek meg.Ismernek alapvető zenei szakkifejezéseket.Csaknem teljesen tiszta intonáció.Furulyajátékuk technikailag nagyot fejlődik.

6. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLAz óráknak egyre fontosabb szempontja az esztétikai élvezet, komolyan lehet, sőt kell is dolgozni azenei megszólaltatások minőségén. Megjelenik a zene és dráma kapcsolata, például az operaműfajában (Mozart: Varázsfuvola). A gyerekeknek új élményt adhat más osztályokkal együttformális énekkarban együtt énekelni, ezért jó, ha van középtagozatos kórus. Az akusztikatanulmányozása során (fizika főoktatás) a gyerekek találkozhatnak a zene tudományosvonatkozásaival, pl. a rezgő Chladni-tányérok (a zenei hangok különböző térbeli formáit jelenítimeg), felhangok, illetve elkezdődhet a különböző anyagok hangszínének felfedezése. Feltétlenül jó,ha az egyéni hangszerek ebben az évben visszatérnek az osztályba és helyet kapnak a zeneimunkában. A háromszólamúság mind az éneklésben, mind a hangszeres játékban biztosanmegcélozható. Az eddig elsajátított, többnyire magyar dalkincs az európai népek dalaival bővül.

ELŐZETES TUDÁSA dúr-moll hangsor ismerete.Biztonság a két-és háromszólamú darabok éneklésében.Ismerik az ütemeket, ritmikai értékeket, egyszerűbb ritmusképleteket.Ismerik az alapvető zenei szakkifejezéseket.


268 / 279

Hangszeres zene: egyszerűbb reneszánsz és barokk táncok, átíratok a meglévő hangszerekre ésképességekre.Az improvizációhoz kötődve elkezdődhet a zenei ítélet és ízlés fejlesztése (hogyan indult, hogyanért véget, figyeltek-e a zenélők egymásra?).Újabb formai elemek bevezetése.Kamarazenélés, osztályzenekar.Középtagozatos kórus, klasszikus háromszólamú darabok.A zene találkozása a mozgással a néptáncban.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKNépi táncdalok, népballadák.Európai népdalok.Improvizatív énekgyakorlatok (megírt ritmushoz dallamot találni, kérdés-felelet játék, hanggalvezetés egy, illetve két csoportban, visszhang-éneklés, stb.).Improvizációs gyakorlatok (hangbeszélgetések egyénileg vagy csoportban, vezénylések, csoportosimprovizáció a megadott témára, illetve előre megbeszélt instrukciók szerint: dinamika, sűrű-ritka,tempó, stb.).Kottaolvasás és írás gyakorlása, előjegyzések helyes olvasása.Hangnemek megismerése és felismerése.Párhuzamos hangnemekkel való munka.Találkozás a kvintkörrel.Hangközök hallgatása, megismerése.Dallamalkotás improvizációval és annak helyes lejegyzése.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKAkusztikai elemek a fizikai tanításához kapcsolódóan.Oktáv, kvint, terc arányai.Európai dalok a földrajz epochához.Középkori zene, latin szövegű dalok a történelem epocha háttereként.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKHangrezgésKvintkörPárhuzamos hangnemekHangközök, arányokFrekvencia, felhangok

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIKlasszikus három, esetleg négyszólamú (Taizé) darabokat képesek a gyerekek énekelni).Saját hangszereikkel is be tudnak kapcsolódni a közös zenélésbe.Négyszólamú furulyazenekar, dalok kísérete, kamarazene, szólóhangszer bemutató, osztályzenekar.Az improvizációs gyakorlatok közben fejlődik a zenei ítélőképességük és ízlésük.A kottaírás-olvasásban megtanulják az előjegyzések helyes olvasását.Felismerik a dúr és moll hangnemeket, valamint egyszerűbb hangközöket.Megismerkednek a kvintkör fogalmával.

7. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLEbben az életkorban feladatunk, hogy felébresszük a minőségi zenei hangzás igényét és vágyát agyerekekben. Segíthetünk első ítéleteiket megalkotni a zenéről. Megtanulják megkülönböztetni az

269 / 279

egyes művek karakterét. Javasolt a diákok zenei műveltségének szélesítése koncertlátogatásoksegítségével is.A ritmus egyre inkább a mérőhöz kötődik, és most már határozottan belép a zenébe a súly. Ekkorérdemes bevezetni az afrikai dobokat. A főoktatásban az év központi témája a reneszánsz korszak,illetve a reneszánsz életérzés, ami kiemelt helyet kaphat a zeneórákon is (reneszánsz tánc, azegyházi és világi zene ellentéte, a tökéletes szépség keresése, a féktelen öröm-és szabadságérzés).Ehhez az időszakhoz kapcsolódóan elkezdhetünk foglalkozni a zeneszerzők életrajzával is.Fontossá válik ebben az életkorban a hangképzés, hiszen mind a fiúk, mind a lányok (ha kisebbmértékben is), ekkor esnek át a hangváltáson. Általában megjelenik a basszus hangszín, s ezzelegyütt a négyszólamú éneklés lehetősége.

ELŐZETES TUDÁSKépesek több szólamban énekelni, figyelnek az összhangzásra.Egyre jobban eligazodnak a kottában.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKA különböző kultúrák dalai.Reneszánsz világi és egyházi zene.Ismerkedés az opera műfajával, áriák közös éneklése (pl. Monteverdi: Orfeusz, Mozart:Varázsfuvola).Hangszeres csoportok, osztályzenekar.Hangszeres zene reneszánsz, barokk, klasszikus zeneirodalomból.A gitár megismerése (kadenciák, akkordok fogalma).Zenei életrajzok (főként reneszánsz, de lehet barokk zeneszerzők élete is: Palestrina, Monteverdi,Bach).

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKTöbbszólamú madrigálok hangszeres vagy vokális megszólaltatása.Egyszerű műdalok, duók kísérettel, szintén közösen énekelve (Monteverdi, Carissimi, Purcell,Mozart, Haydn, stb.).Hangképzés.Új hangszerek és klasszikus hangszerek közös improvizációja.Ritmikus improvizációk afrikai dobokkal és beszédhangokra is.A basszuskulcs bemutatása.Tempó, ritmus, dinamika drámaiságának tudatosítása.Újabb ritmusképletekkel való ismerkedés, ütemváltások.Többszólamú ritmusok (Orff) lejátszása ütőhangszereken.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA világ népeinek zenéje a világtörténelem epochához.A reneszánsz kor egyházi és világi zenéje a történelem, magyar epochához.Afrikai sajátosságok és ritmusok, afrikai dobok -földrajz.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKVegyes kórus, harmóniai elemek, műfajok (opera, oratórium)Kadenciák, akkordok

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIA világtörténelem epochához kapcsolódva különböző kultúrák dalait tanulják meg.Elmélyednek a reneszánsz kor énekes és hangszeres zenéjében.Találkoznak az opera műfajával, áriákat tanulnak meg.

270 / 279

Saját hangszereiket egyre több formációban használják improvizatív módon is.Megismerkednek különböző fontos zenei életrajzokkal.A kottaírás-olvasás terén a basszuskulcs megismerése a feladatuk.További hangközöket képesek felismerni.

8. évfolyam

TEMATIKAI EGYSÉG / FEJLESZTÉSI CÉLFolytatjuk a zenei élvezet, mint cél megerősítését, és az ítélőképesség kiművelését. most mármegvitathatjuk a zenei stílus és karakter kérdéseit is. A gyerekekben feltörő erős igazságérzet,magányosság és az önálló egyéniséggé válás igénye tükröződhet a romantikus szólódalokban.Ebben az évben folytathatjuk az ismerkedést a kiemelkedő jelentőségű zeneszerzők életútjával,egészen a romantikus korszakig. Felerősödik az oktáv-élmény, mint a saját szellemi út keresése,mint önmagam központjának felfedezése (tritónusz problematika, feszültség-oldás). Továbberősödhet, bővülhet a ritmikus munka a gyerekekkel, a dobolás, folytatódhat az egyes ütemek,ütemváltozások, bolgár ritmusok megismerése, átélése. Ez az év lehet a valódi négyszólamúság(igazi tenorral és basszussal) megszületésének ideje az osztályban, amely a közös éneklés újdimenzióit nyitja meg a gyerekek számára. Emellett még további figyelmet igényel a fiúk változóhangja, feltétlenül szükséges a hangképzés.

ELŐZETES TUDÁSJól összekapcsolódik a hallás utáni (nem tudatos) és a kottakép utáni (tudatos) zenei szöveg gyorselsajátítása.Jól kifejlesztett ritmusérzék.Jártasság a többszólamú zenében.Ismerik a négyszólamú vegyes kórus hangzásminőségét.

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSI CÉLOKBalladák, műdalok, spirituálék kísérettel.Kettő-négyszólamú dalok a capella és kísérettel (saját hangszereken).Többszólamú énekes és hangszeres improvizáció.Szavalt, ritmikus kórusok és spirituálék.Dúr és moll kontrasztja.Az évzáró drámaelőadás zenéjének megalkotása.Hangszeres zene: romantikus átíratok.

KÖVETELMÉNYEK - ISMERETEK / FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEKRitmus-és dallamdiktálás.Improvizált zárlatok.Folytatódik a hangnemekkel való ismerkedés.Hangszeres technikai fejlődés.Életrajzok folytatása (klasszikusok és romantikusok, pl. Mozart, Beethoven, Schubert, Liszt, Erkel).

KAPCSOLÓDÁSI PONTOKA magyar irodalomban tanult versek zenés feldolgozásai.Idegen nyelv (angol, német) irodalmi szemelvényeinek zenés feldolgozása.A világháborúk korszakának dalai.

KULCSFOGALMAK / FOGALMAKA műfajokkal kapcsolatos kulcsfogalmak

271 / 279

Gitártechnikai és harmóniai fogalmakFunkciók: tonika, szubdomináns, domináns

A FEJLESZTÉS VÁRT EREDMÉNYEIÚjabb operaáriákat, műdalokat és balladákat, illetve spirituálékat tanulnak kísérettel.Többszólamú darabokat énekelnek a capella, illetve kísérettel.Képesek több szólamban improvizálni hanggal és hangszerrel egyaránt.A hangnemeket most már biztosan ismerik fel, különböztetik meg egymástól.További életrajzokkal ismerkednek meg (klasszikusok és romantikusok).

272 / 279

19.22. Tantárgyi rendszer és óraszámok22.1 Az alábbi táblázatban a Fehér Vár Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézményóraszámai találhatók. Az adott tantárgyból javasolt epochahetek száma szerepel, ami heti 10 tanórá-nak felel meg, ezek az órák a főoktatás idejében zajlanak. A szakórák a szokásos tanórák heti óra-számaival szerepelnek.

Tantárgy / Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.Főoktatás tárgyai hét/tanév

Magyar nyelv és iroda-lom

24 24 16 16 9 6 7 7

Számtan és matematika 12 12 11 11 8 10 9 9Történelem - - - - 8 7 6 6Honismeret és földrajz - - 6 3 4 6 5 3Természetrajz és bioló-gia

- - 3 3 4 3 3 3

Fizika - - - - - 4 3 4Kémia - - - - - - 3 4Formarajz, szabadkézigeometria

- - - 3 3 - - -

Epocha hetek összesen 36 36 36 36 36 36 36 36Főoktatás óraszámaóra/hét

10 10 10 10 10 10 10 10

Ritmikus rész/mozgásóra/hét

1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25

Főoktatás össz.óraszá-ma

11,25 11,25 11,25 11,25 11,25 11,25 11,25 11,25

Főokt. elszámolt óra-száma

12 12 12 12 12 12 12 12

Szakórák óraszáma/hétMagyar szakóra - - - - 1 1 2 2Matematika szakóra - - - - 1 1 1 2Francia 2 2 2 2 3 3 3 3Német 2 2 2 2 3 3 3 3Mozgás és testnevelés 3 3 3 3 2 2 3 3Kertművelés - - - - - 2 2 2Képzőművészet 1 1 1 1 1 1,5 1,5 1,5Kézimunka 2 2 2 2 1,5 1,5 1,5 1,5Kézművesség - - - - 1,5 1,5 1,5 1,5Zene 1 1 2 2 1,5 1,5 1,5 1,5Euritmia 1 1 1 1 2 2 2 2Szakórák összesen 12 12 13 13 17,5 20 22 23

Szabadon választható tárgyakSzabad vallás óra/hét - - - - - - - -Heti össz. óraszám 23,25 23,25 24,25 24,25 28,75 31,25 33,25 34,25Kerettantervi óraszámóra/hét

24,25 24,25 25,25 25,25 29,58 32,08 35,36 35,08

273 / 279

A fenti táblázatban megadott epocha hetek száma irányadó jellegű. Figyelembe kell venni a tanévepocháinak beosztásánál a tantárgyi koncentráció adta lehetőségeket.Az agyagozás és szobrászat tanterve a kézműves órákon valósul meg.

A művészeti órák az órarendben lehetőség szerint a művészeti sávban találhatók, az utolsó órákban.Így dupla óraként jelentkezik a kézimunka, kézműves, festés, zene. Amennyiben ez a fajtaelrendezés nem valósítható meg, akkor a 1,5 óra helyett 2 órát tartunk.

Az idegennyelvi szakórák emelt száma az iskola helyi sajátossága, ami az eredményesebb nyelvta-nulást szolgálja.

274 / 279

22.2 Tantárgyi rendszer és éves óraszámok- A 2013-ban elfogadott Waldorf-kerettanterv alapján

Tantárgy / Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.Kötelező tantárgyak:Magyar nyelv és irodalom 240 240 160 160 90 60 70 70Magyar gyakorló szakóra - - - - 36 36 36 72Számtan és matematika 120 120 110 110 80 100 90 90Matematika gyakorló - - - - 36 36 36 36Történelem - - - - 80 70 60 60Honismeret és földrajz - - 60 30 40 60 50 30Természetrajz és biológia - - 30 30 40 30 30 30Fizika - - - - - 40 30 40Kémia - - - - - - 30 40Idegen nyelv I. 72 72 72 72 72 72 108 108Idegen nyelv II. 72 72 72 72 72 72 108 108Mozgás és testnevelés 72 72 72 72 72 72 108 108Ritmikus rész /mozgás 45 45 45 45 45 45 45 45Kötelezően választandó test-mozgás

36 36 36 36 - - - -

Kertművelés - - - - - 72 72 36Kötelező tárgyak összesen 657 657 657 627 663 765 873 873Művészeti nevelés:Képzőművészet 36 36 36 36 36 54 54 54Formarajz, szabadkézi geo-metria

- - - 30 30 - - -

Kézimunka 72 72 72 72 54 54 54 54Kézművesség - - - - 54 54 54 54Zene 36 36 72 72 54 54 54 54Euritmia 36 36 36 36 72 72 72 72Művészeti óraszámok össze-sen:

180 180 216 246 300 288 288 288

Kötelező tárgyak mindössze-sen

837 837 873 873 963 1053 1161 1161

Szabadon választható tár-gyakÓrakeretek 36 36 36 36 102 102 112 102Szabad vallás 36 36 36 36 36 36 36 36Agyagozás, szobrászat 36 36 36 36Gazdasági ismeretek 30 20 30 20Tanulásmódszertan 10 10 10Összes éves óraszám 873 873 909 909 1065 1155 1273 1263Heti óraszám 24,25 24,25 25,25 25,25 29,58 32,08 35.36 35.08

275 / 279

I. SZ. MELLÉKLET: EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

BEVEZETÉS

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1948-as meghatározása szerint az egészség nem abetegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Az egészség nem passzív állapot,hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére akkor van a legnagyobb esély, ha az egyéntársadalmilag integrálódik, ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságátmegőrzi, és ha megteremti az összhangot fizikai, lelki és társadalmi lehetőségei között.Váradi Tibor szerint ahhoz, hogy egészségesnek mondhassuk magunkat, harmonikus ésszeretetteljes kapcsolatot kell ápolnunk a természettel (természetes életmód és étrend,természetjárás, természetbarát szerek a háztartásban), önmagunkkal (a helyes önismereten alapulóönelfogadás, a bennünk lévő képességek kibontakoztatása, örömteli gondolatok és érzések),embertársainkkal (tolerancia mások irányában, az ítélkezés, kritika visszafogása) és atermészetfelettivel (a hozzánk legközelebb álló hit, vallás, szellemi út keresése).Az egészség tehát nem azt jelenti, hogy tünetmentesek vagyunk, és nem fáj semmink, mégis alegtöbben úgy gondolják, hogy ha nincsenek panaszaik, akkor egészségesek. A megbetegedésgyakran hosszú folyamat, s közben, bár nem tapasztalunk tüneteket, nem mondhatjuk, hogyegészségesek vagyunk. Az "egészség" szó önmagában nagyon beszédes: egész-séget jelent. Abetegséggel az egészből vész el egy rész. Az egészség tehát egyfajta teljességet, egységet,harmóniát jelent.A WHO megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola ismérvei:minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét,az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást, együttműködést alakít ki a pedagógiai, azegészségügyi szakemberek, a szülők és a diákok között egészséges környezetet, iskolaiegészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, kiemelt jelentőséget tulajdonít azegészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társastámogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak, olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét ésméltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot,támogatja az egyéni előrejutást,törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak egészségükmegőrzését.A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákathasználó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatosismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségénekelőmozdítása érdekében. Az iskolának az elsődleges megelőzésben, vagyis az egészségmegőrzésében van jelentős szerepe.Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja szerint "a kedvezőtlenegészségmagatartás erősen összefügg a szocializációs folyamat zavaraival. Az az ember képesegészséges és sikeres felnőtté válni, környezetébe beilleszkedni, aki megtanulhatta a társaskapcsolatok harmóniáját, az iskolához, tanárokhoz, tanuláshoz fűződő viszonya kiegyensúlyozott,biztos jövőképe, tervei vannak. A szocializáció intézményes színtere az iskola, amely a szükségesjártasságok és készségek kialakításában meghatározó szerepet játszhat. (...) Az egészségnevelés ésegészségfejlesztés kiemelt célcsoportjai az óvodás- és iskoláskorú gyermekek és fiatalok: hisz ekorosztály egészségmagatartása határozza meg a jövő felnőtt lakosságának egészségi állapotát. (...)Döntő fontosságú kérdés, hogy a közoktatási intézmények atmoszférája és tárgyi környezete méghatékonyabban legyen képes az egészségbarát életformákat támogató üzenetek befogadására éstovábbadására."

276 / 279

PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK EGÉSZSÉGNEVELÉSSEL KAPCSOLATOS RÉSZEI

A bevezetésben leírt meghatározások és elvárások teljes összhangban vannak a Waldorf-pedagógianevelési programunkban leírt feladataival és célkitűzéseivel, nevezetesen:megteremteni azokat a feltételeket, amelyek minden gyermek egészséges fejlődéséhez szükségesek,képessé tenni a gyermekeket arra, hogy felismerjék saját lehetőségeiket, ésolyan képességeik kibontakozását elősegíteni, melyek a társadalomba való beilleszkedésükhözszükségesek.Nevelési programunk további idevágó elemeit ld. annak alábbi fejezeteinél:

2.1. Az egészséges fejlődés elősegítése2.2. Az emberi fejlődés archetípusa2.6. A szociális feladat2.7. Értékek

A gyermeki fejlődés állomásairól részletes tájékoztatást nyújt nevelési programunk és helyitantervünk.

Helyi tantervünk a fenti alapelveken nyugszik, így az egész-séges fejlődés lehetőségét nyújtjatanulóink és pedagógusaink számára. Az egészségnevelés helyi tantervünk szerves része.Gyakorlatilag nincs olyan tárgy, melyben ne jelenne meg, egyes területek azonban kiemeltfontosságúak ezen a téren. Ilyen a Mozgás és testnevelés, Honismeret és földrajz, Kertművelés,Természetrajz és biológia. Utóbbi területen hetedik osztályban külön epochát szentelünk azegészséges életmód és táplálkozás témakörének. Külön ki kell emelni az Euritmiát is, mely egészenmélyre hatóan segíti, harmonizálja a gyermek egészséges fejlődését.A mozgás nemcsak a játék-, Bothmer-gimnasztika és az euritmia órákon jelenik meg, hanem afőoktatás mindennapos velejárója. A főoktatás ritmikus részében versek, mondókák, dalokritmizálásán, mozgásos megjelenítésén keresztül érjük el a légző- és mozgásszerv-rendszer alaposmegdolgozását. A ritmikus rész az akarati nevelés fontos eszköze, de hatással van az érzésre és agondolkodásra is. A számtan tanítása például, főként az első három osztályban, de később is,szorosan kötődik a gyermek mozgásszerveinek érzékeléséhez és tevékenységéhez. A számolás belsőmozgás, melyet külső mozgás jelenít meg.A kertművelés sok szállal kapcsolódik a történelemből, irodalomból, földrajzból és biológiábóltanultakhoz. Oktatásának súlypontja elsősorban a gyakorlati munkára tevődik, ezen keresztül válikérthetővé a gyerekek számára, hogy mit kell és lehet tennünk a növények jó és kiegyensúlyozottfejlődéséért, s megtanulják, hogy az egészséges táplálkozás nem csupán cél, hanem a természetteltudatosan ápolt, bensőséges kapcsolattartás része és következménye.A tanár, elsősorban az osztálytanító szerepe kulcsfontosságú: ő jeleníti meg mindazokat azértékeket, melyek fokozatosan válnak a gyermekekben külsőből bensővé. Ő a felelős azért, hogy azegész pedagógiai program (s így az egészségnevelés is) ne csak szép gondolatok papírra vetetttárháza legyen, hanem élő, valóságos lény, mely az évek során fokozatosan borul virágba és érlelimeg gyümölcseit. Az egészségnevelés szemszögéből nézve egyértelmű ennek a szerepnek afontossága. Nem mindegy, hogy milyen az osztálytanító tartása, milyen szokásai vannak, mit éshogyan eszik. Az iskolában minden étkezés előtt asztali áldást mondunk, megtiszteljük ételünket ésaz étkezést egy percnyi hálaadással. Étkezésünkben kerüljük az egészségtelen, adalékanyagokkal éstartósítószerekkel dúsított ételeket, sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk. Az iskola területén tilosa dohányzás, pedagógusaink többsége (ezen belül az osztálytanítók mindegyike) pedig egyáltalánnem dohányzik. Persze ezt senkinek nem írhatjuk elő, aki tanárként az iskolánkba jön, csak éppen ahitelessége kérdőjeleződik meg akkor, amikor a dohányzás káros hatásairól fog beszélni az osztály

277 / 279

előtt. Nem mindegy az sem hogy tanítási időn kívül milyen életmódot folytatunk, ennek isösszhangban kell lennie az általunk képviselt alapelvekkel. Ha egy tanár otthon órákat tölt eltévézéssel, nehezen tudja képviselni a szülők előtt a televíziózás káros hatásait illető nézeteit.

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM TOVÁBBI ELEMEI

3.1. Személyi feltételekAz iskola-egészségügyi ellátást egy iskolaorvos és egy védőnő végzi. A gyermekek fogászatiellátása is megoldott.

3.2. Minden nap egészségnapAz egészségnevelés kapcsán nem a kampányszerű akciók sikerében bízunk, hanem a nevelésiprogramot és a helyi tantervet igyekszünk az őket átható szemlélettel minél teljesebben érvényrejuttatni. Véleményünk szerint a pedagógiai programban leírtak megvalósítása önmagában óriásiszereppel bír abban, hogy minden szempontból egész-séges, jó önismerettel rendelkező,önmagukról felelősen gondolkodó fiatalok kerüljenek ki iskolánkból. Arra törekszünk, hogy mindeniskolai nap egyben egészségnap is legyen. Az egészségnevelés egyes kiemelt területeit (táplálkozás,higiénia, szexuális kultúra, drogprevenció) helyi tantervünkbe építettük a Természetrajz és biológiatárgy keretein belül. A gyermekeket igyekszünk természetes anyagokból készült tárgyakkalkörülvenni. Tisztítószereink beszerzésénél a környezetbarát lehetőségeket részesítjük előnyben. Ahulladékot szelektíven gyűjtjük, ügyelünk az épületek és az udvar tisztaságára.Az osztálykirándulásokon túl lehetőség szerint minél több, kisebb-nagyobb túrát szervezünk agyermekek számára, ezek némelyike, elsősorban az egyes ünnepekhez (Mihály-nap, Márton-nap)kapcsolódóak, az egész iskolát érintik.Az egészségnevelés fontos színtere a család, ezért szülői esteken és külön előadások keretén belül isgyakran foglalkozunk az egészséges életmód kérdéseivel, segítjük a szülőket, illetve a szülők issegítik egymást abban, hogy az egészségnevelés ne csak az iskolán belül, hanem otthon is minélteljesebb lehessen.

278 / 279

Érvényességi rendelkezések

Programunk érvényességi ideje:Visszavonásig érvényes.

Helyi nevelési programunk módosításának lehetséges indokai: - szervezeti átalakítás- pedagógusi kollégium javaslata- fenntartó kérésére végzett vizsgálat- törvényi változások

A program módosítására történő előterjesztés módja:- a pedagógiai konferencia, írásban terjeszti elő javaslatait a módosításra- a fenntartó értékeli az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott feladatok végrehajtását, ésészrevételei alapján írásban terjeszti elő javaslatait a módosításra

Legitimizációs záradék

Nevelőtestület elfogadta: 2016.május 5.Aláírás: ____________________

____________________________________________________________________________________________________________________________________________

Intézményvezető jóváhagyta: 2016. május 5.Aláírás: ____________________

____________________

Fenntartó egyetértését nyilánította.: 2016. május 5.Aláírás: ____________________

____________________________________________________________

……………………

Iskolaképviselő

Székesfehérvár, 2016. május 5.

279 / 279

fehér vár waldorf Általános iskola€¦ · pedagÓgiai program fehÉr vÁr waldorf Óvoda,...

Documents