fejezetek a sejtbiológiából

62
Fejezetek a sejtbiológiából Dr. Darvas Zsuzsa Dr. László Valéria Dr. Tóth Sára Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

Upload: hunter-goff

Post on 30-Dec-2015

55 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

Fejezetek a sejtbiológiából. Dr. Darvas Zsuzsa Dr. László Valéria Dr. Tóth Sára Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet. Az eukarióta sejt eredete. Centrális dogma. Információ hordozó. (DNS vagy fehérje). végrehajtó. „RNS világ”. Az RNS rendelkezik két fontos tulajdonsággal: templát - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: Fejezetek a sejtbiológiából

Fejezetek a sejtbiológiából

Dr. Darvas ZsuzsaDr. László Valéria

Dr. Tóth Sára

Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

Page 2: Fejezetek a sejtbiológiából

Előadásokhétfő 17-1830, NET Barna terem

1. hét (Szept.6.)

A sejten belüli transzport folyamatok fő típusai (Ea.: László V.)

2. hét(szept. 13.)

Endoplazmás retikulum. A vezikuláris transzport (Ea.: László V.)

3. hét(szept. 20.)

Szekréció és a Golgi (Ea.: László V.)

4. hét(szept. 27.)

Az endocitózis. Az endoszómális – lizoszómális rendszer (Ea.: László V.)

5. hét(okt. 4.)

A sejtmagmembrán, nukleáris lamina és a magpórus; kaputranszport (Ea.: Darvas Zs.)

6. hét(okt. 11.)

A sejtmag egyes komponensei, ezek működése, ės azok hibái (Ea.: Tóth S.)

7. hét(okt. 18.)

Az rRNS szintézis; a telomeráz (Ea.: Tóth S.)

8. hét(okt. 25.)

Az endoszimbionta eredetű sejtalkotók: A mitokondrium

(Ea.: Tóth S.)

9. hétnov. 1.)

szünet

10. hét(nov. 8.)

A peroxiszóma (Ea.: Tóth S.)

11. hét(nov. 15.)

A citoszkeleton: Mikrotubulusok (Ea.: Darvas Zs.)

12. hét(nov. 22.)

Mikrofilamentumok és intermedier filamentumok (Ea.: Darvas Zs.)

13. hét(nov. 29.)

A sejt – sejt, valamint a sejt – mátrix kapcsolódása (Ea.: Darvas Zs.)

14. hét(dec. 6.)

A sejtciklus szabályozása (Ea.: László V.)

Page 3: Fejezetek a sejtbiológiából

Az eukarióta sejt eredete

Page 4: Fejezetek a sejtbiológiából
Page 5: Fejezetek a sejtbiológiából
Page 6: Fejezetek a sejtbiológiából

Centrális dogma

(DNS vagy fehérje)

Információ hordozó

végrehajtó

Page 7: Fejezetek a sejtbiológiából

„RNS világ”

Az RNS rendelkezik két fontos tulajdonsággal: templát enzim (ribozimok) (splicing és transzláció)

Page 8: Fejezetek a sejtbiológiából
Page 9: Fejezetek a sejtbiológiából
Page 10: Fejezetek a sejtbiológiából

Extrém körülmények között élnek (pl.Thermoacidophiles:Thermus aquaticus – PCR reakcióban a Taq polimerázt alkalmazzák)

(EU)-(EU)-

(BACTERIA)

Archaea: cell membrane contains ether linkages; cell wall lacks peptidoglycan; genes and enzymes behave more like Eukaryotes; have three RNA polymerases like eukaryotes; and extremophilesBacteria: cell membrane contains ester bonds; cell wall made of peptidoglycan; have only one RNA polymerase; react to antibiotics in a different way than archea do.

Prokaryota

Page 11: Fejezetek a sejtbiológiából

3,8 milliárd éve

2,7 milliárd éve

Az eukarióták jobban „hasonlítanak” az archaeabaktériumokhoz, mint az eubaktériumokhoz.

Page 12: Fejezetek a sejtbiológiából
Page 13: Fejezetek a sejtbiológiából

Size (bázispár) ~106 ~107 - 109

Page 14: Fejezetek a sejtbiológiából
Page 15: Fejezetek a sejtbiológiából

yes

Cytoskeleton yes yes

Page 16: Fejezetek a sejtbiológiából

Pro és eukarióta sejt szerkezete

A méretbeli különbség kb. 10-szeres!!

Page 17: Fejezetek a sejtbiológiából

Az eukarióta sejt belső membránjainak eredete

Page 18: Fejezetek a sejtbiológiából

invaginációval

endoszimbiózissalkeletkeztek.

A belső membránok

Page 19: Fejezetek a sejtbiológiából

Endoszimbionta elmélet

• Lynn Margulis – 1966 1980 – bizonyítékok

• Anaerob eukarióták – nincs mitokondriumuk –főleg paraziták (Giardia intestinalis, Entamoeba histolytica, Microsporidia)

• Helyette mitosoma, hidrogenoszóma (dupla membrán, de nincs genom - degenerált mitokondrium)

Page 20: Fejezetek a sejtbiológiából

A csillók eredete (endoszimbiózis)

(pro)

(eu)

Page 21: Fejezetek a sejtbiológiából

(proteobaktérium)

Page 22: Fejezetek a sejtbiológiából

Az eukarióta sejt belső tereinek topológiája

Page 23: Fejezetek a sejtbiológiából

A sejten belüli fehérje és lipid transzport mechanizmusok

Page 24: Fejezetek a sejtbiológiából

Az eukarióta sejt fehérje (és foszfolipid) transzportja

Page 25: Fejezetek a sejtbiológiából

Alap kérdések a fehérje transzportoknál

• Szignál• Receptor• Transzlokációs csatorna (ha

membránon keresztül történik)• energia

Page 26: Fejezetek a sejtbiológiából

Fehérje szignál(A) és folt(B)=irányító szám

Page 27: Fejezetek a sejtbiológiából

Néhány szignál szekvencia

A szignál szekvencia általában nincsen rajta az érett fehérjén.Esetleg több szignál is kell (pl. mitokondrium)Szénhidrát is lehet szignál – M-6-PO4 (lizoszómális fehérjék)

Page 28: Fejezetek a sejtbiológiából

A fehérjék szintézise és szortírozása I.

szabad riboszóma (szintézis után)

szignál nélkül

Citoszol

Sejtmag 1.Kapu transzport

NLS

Page 29: Fejezetek a sejtbiológiából

A fehérjék szintézise és szortírozása II.

szabad riboszóma (szintézis után)

szignál nélkül

Citoszol

Sejtmag 1.Kapu transzport

NLS

Mitokondrium

Peroxiszóma

2. Poszttranszlációs transzmembrán transzport

N-term.

C term.

Page 30: Fejezetek a sejtbiológiából

A fehérjék szintézise és szortírozása III.

szabad riboszóma (szintézis közben)

Endoplazmás retikulum

3.Ko-transzlációs transzmembrán

transzport

Membránhoz kötött riboszómaSRP

Page 31: Fejezetek a sejtbiológiából

A fehérjék szintézise és szortírozása IV.

Szabad riboszóma (szintézis közben)

Golgi

Plazmamembrán

lizoszóma

4. Vezikuláris transzport

Endoplazmás retikulum

Szekréciós vezikulum

endoszóma

Transzport vezikulum

Reziduális test

Page 32: Fejezetek a sejtbiológiából
Page 33: Fejezetek a sejtbiológiából

Kotranszlációs transzmembrán transzport (endoplazmás retikulum

működése)

Page 34: Fejezetek a sejtbiológiából

Szignál hipotézis

1971

Günter Blobel – Orvosi Nobel díj 1999

Page 35: Fejezetek a sejtbiológiából

Riboszóma alegységek a citoszolban

A riboszómák a szintetizált fehérjétől függően szabadon vagy membránhoz kötötten helyezkednek el

Az SRP közreműködésével tudnak az ER membránhoz kötődni.

Page 36: Fejezetek a sejtbiológiából

A szignál felismerő részecske (SRP)

7S RNS (300 nukleotid) váz - nukleoluszban RNS polimeráz III, fehérjék részben a magban, részben a citoplazmában kapcsolódnak.Szignál: 16-30 aminosav N-terminálisan (1+ majd hidrofób- szükséges és elégséges a transzlokációhoz)

Hidrofób oldalláncok – Szignálszekvenciamegkötése

Prokarióta SRPRNS

P9, 14, 19, 54, 68, 72 - fehérjék

Page 37: Fejezetek a sejtbiológiából

Monomer (kis) G-fehérjék

Page 38: Fejezetek a sejtbiológiából

GTP kötés stabilizálja, aGTP hidrolízise pedig destabilizáljaaz SRP és az SRP receptor kapcsolódását.

Bakteriális SRP és SRP receptor

Page 39: Fejezetek a sejtbiológiából

Kotranszlációs transzmembrán transzport

Page 40: Fejezetek a sejtbiológiából

The chaperone protein SecB binds to the nascent polypeptide chain to prevent premature folding which would make transportacross the plasma membrane impossible.  SecE and SecY are transmembrane components which form a pore in the membranethrough which the still unfolded polypeptide is threaded.  The translocation process is energy-dependent (ATP) and is driven by SecA.  Once the protein has passed through the pore, the signal sequence is cleaved off by an extracellular, membrane-bound protease.

Transzmembrán protein transzport baktériumban

Extracellular

Intracellular

Page 41: Fejezetek a sejtbiológiából

Transzlokon (eukarióta)

• Trimer - komponensei: Sec61 (10 membránt átérő helix) és Sec61 , Sec61

• Hidrofób csatorna – fehérje számára átjárható, de a hidrofil ionok és molekuláknak nem

• A szintézis biztosítja az energiát• Nyitott és zárt állapot (riboszóma felől)• Oldalra is ki tud nyílni• Szignál peptidáz – transzmembrán fehérje (a

szignál szekvenciától C terminálisan található szekvenciát ismer fel)

Page 42: Fejezetek a sejtbiológiából

(Poszttranszlációs transzmembrán transzlokáció az ER-on)

• Gombákban általános (esetleg más

eukariótákban is) • BiP (Hsp70 csaperon) és ATP kell hozzá

Page 43: Fejezetek a sejtbiológiából

Transzmembrán fehérjék elhelyezkedése

Az ER-ben, a kotranszlációs transzmembrán során alakul ki és a további transzport során már nem változik meg.

Page 44: Fejezetek a sejtbiológiából

Type I: Signal sequence on amino terminus enters first and continues to elongate. Protein is threaded through the translocating channel (open area in rer membrane) until a hydrophobic stop sequence is reached. That hydrophobic stop sequence (seen as a hatched region in the protein) is then inserted in the membrane and forms the anchor for that protein. Signal is cleaved by protease inside the lumen.  

Page 45: Fejezetek a sejtbiológiából

Type II: No cleavable signal sequence. These proteins have rather long hydrophobic regions that will be anchored in the membrane. Type II proteins are threaded into the lumen with the C terminus leading. Protein continues to be inserted until it reaches the hydrophobic stop signal sequence.   

Page 46: Fejezetek a sejtbiológiából

What regulates the orientation of Type II and III proteins?

Page 48: Fejezetek a sejtbiológiából

Mi történik a fehérjékkel az ER lumenében?

• Proteolízis (szignál peptidáz)

• Hajtogatás (PDI –protein diszulfid izomeráz, calnexin, calretikulin, BiP)

• N-glikoziláció (szintézis közben)

• Multimer protein összeszerelése

• Minőség ellenőrzés

Cél: funkcióképes térszerkezet (harmadlagos, negyedleges) kialakítása

Page 49: Fejezetek a sejtbiológiából

N-glikoziláció

N-oligoszacharid lánchozzákötése

N-oligoszacharid láncmódosítása

Page 50: Fejezetek a sejtbiológiából

Glikoziláció jelentősége

• hajtogatódás (pl. hemagglutinin)• Stabilitás (ECM fibronektin)• Sejt adhézió (leukociták és endotél

CAM-ja)• Antigenitás (A,B,O vércsoportok)

Page 51: Fejezetek a sejtbiológiából

tonga.usip.edu/gmoyna/ biochem341/lecture29.html

A,B,0 vércsoport antigének

tonga.usip.edu/gmoyna/ biochem341/lecture29.html

Page 52: Fejezetek a sejtbiológiából

Protein diszulfid izomeráz (PDI)

A PDI egyrészt létrehozza a diszulfid hidakat (a), részben a hibásakat felismeri és korrigálja (b).

Page 53: Fejezetek a sejtbiológiából

ER lumen fő jellemzői:

oxidatív magas Ca2+

Page 54: Fejezetek a sejtbiológiából

Unfolded protein response (UPR)

Csaperon expresszió

A rosszul hajtogatott fehérjék indukálják a hajtogatást segítő csaperonok szintézisét.

Page 55: Fejezetek a sejtbiológiából
Page 56: Fejezetek a sejtbiológiából

Protein degradáció a proteaszómában

Page 57: Fejezetek a sejtbiológiából

Multimer protein összeszerelése

Hemagglutinin

Page 58: Fejezetek a sejtbiológiából

Sima felszínű endoplazmás retikulum

Page 59: Fejezetek a sejtbiológiából

Sima felszínű endoplazmás retikulum funkciói

Általános

• membránlipidek

(foszfolipidek koleszterin, ceramid) szintézise• Ca ion tárolás

Specifikus

• Szteroidok szintézise

• Méregtelenítés (máj)

• Glükóz metabolizmus

Page 60: Fejezetek a sejtbiológiából

SER membrán

SER szerepe a glukóz metabolizmusban

Page 61: Fejezetek a sejtbiológiából

Glükóz 6 foszfatáz – glükoneogenesis and glükogenolízis utolsó lépése (máj, vese)

SER membrán

SER szerepe a glukóz metabolizmusban

Page 62: Fejezetek a sejtbiológiából

Glikogén tárolási betegség (GSD)

• GSDIa – von Gierke – glükóz-6 foszfatáz (G6PC:17q21) hibája

• GSDIb – glükóz-6 foszfát transzporter (G6PT1:11q23) hibája

• GSDIc - pirofoszfát transzporter(11q23-q24.2) hibája-ritka

• GSDId?– glükóz transzporter hibája - nem ismert

Súlyos tünetei: glikogén felhalmozódás a májban és a vesében Hipoglikémia, hepatomegália

Lókusz heterogénia