1

Felhasznált irodalom

Chikán A. – Demeter K. (szerk.): Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje. Aula Kiadó, 2003.

Ajánlott irodalom, válogatott fejezetek a következő művekből:

Demeter Krisztina: Termelés és logisztika. Az elvi alapoktól a napi gyakorlatig. Aula Kiadó, 1999.

Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztika – menedzsment. Kossuth Kiadó, 2003.

Koltai Tamás: A termelésmenedzsment alapjai I. Műegyetemi Kiadó, 2001.

2

Az értékteremtő folyamatok (ÉF)Az értékteremtő folyamatok (ÉF)tartalmatartalma

Az értékteremtő folyamat (ÉF) erőforrások beszerzése, kezelése és felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztó, az igénybe vevő számára értéket állítsunk elő.

Értékteremtő folyamatok menedzsmentje (ÉFM) ennek a folyamatnak az irányítása.

Az értékteremtő folyamat (ÉF) szükségletek kielégítése az üzleti életben és a társadalomban.

2

3

Hatékonyság - GazdaságosságHatékonyság - Gazdaságosság

A hatékonyság annak mértéke, hogy mennyiben elégítjük ki a fogyasztók, igényeit, – mennyiben járulunk hozzá a vállalat

nyereségességéhez,– az állampolgárok megelégedettségéhez

output oldali és – kívülről meghatározódó

A gazdaságosság annak értéke, hogy egységnyi termék (jószág/szolgáltatás) előállításához mennyi erőforrást használunk fel

input oldali és belülről meghatározódó

3

4

A tantárgy bemutatása

érték

piac – kereslet - stratégia

tervezés – erőforrások - termelés

értékteremtő folyamatok (beszerzés –készletezés – ütemezés – értékesítés)

teljesítmény

5

A vállalat üzleti tevékenység hatékonyságának megközelítése

– mennyiben segíti a fogyasztói igények kielégítését?

– mennyiben járul hozzá a vállalat nyereségességéhez?

• Értékteremtő folyamat: erőforrás beszerzése, kezelése, felhasználása azért, hogy a fogyasztók számára értéket állítson elő a vállalat.– Alapkérdések (a vállalat küldetése):

mely fogyasztók (KINEK) milyen igényeit (MIT) milyen módon (HOGYAN)

6

Az értékteremtő folyamatok és a vállalat küldetése

Vállalati

képességek

Vállalati

képességek

Fogyasztói

igények

Fogyasztói

igények

Értékteremtő folyamatok

Mit? Hogyan? Kinek?

Az értékteremtő folyamatok az erőforrások beszerzése, kezelése erőforrások beszerzése, kezelése és felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztó számára értéket és felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztó számára értéket

állítsunk előállítsunk elő

7

Az értékteremtő folyamat összetevői Fogyasztói igény: melyet a gazdaság

szereplői nem saját szervezetükön belül végzett munkával és nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni. Tehát ami iránt kereslet jelenik meg a piacon.

Képes és hajlandó fizetni a termékért A fogyasztó számára tehát egy termék annyiban jelent

értéket (annak arányában hajlandó fizetni), amennyiben az az igényeit kielégíti.

Fogyasztói érték: szubjektív vélemény, mennyire felel meg a termék a fogyasztó várakozásainak. Tulajdonságai: fogyasztó specifikus, változó, folyamatos

ellenőrzés alatt áll, befolyásolja a jövendő vásárlásokat.

Ennek függvényében az érték:

8

fogyasztó-specifikus, azaz ugyanazt a terméket az egyes fogyasztók eltérő módon értékelhetik,

változó, hiszen ugyanaz a fogyasztó különböző időpontokban eltérő várakozásokkal élhet,

folyamatos ellenőrzés alatt áll, mivel a fogyasztók sokasága állandóan összeveti azt várakozásaival,

befolyásolja a termék jelenlegi és jövőbeli keresletét

9

Fogyasztói érték tényezői:

• használati érték,

• hely érték,

• idő érték,

• tulajdon érték.

Értékteremtő folyamatok tényezői:

• termelés,

• szolgáltatás,

• logisztika.

Hatékonyság: kielégítő-e amit a vállalat tesz? mennyiben segíti a fogyasztói igények kielégítését és

mennyiben járul hozzá a vállalati nyereségességhez

Gazdaságosság: kielégítő-e ahogyan a vállalat teszi?

Létrehozása: Létrehozása: termelés/szolgáltatás – logisztika – termelés/szolgáltatás – logisztika –

fogyasztó „útvonalonfogyasztó „útvonalon””

Egy termék „értéke” több tényezőből tevődik össze

10

A használati érték a termék azon tulajdonságaiból áll össze, amelyek igény-kielégítésre alkalmassá teszik. (Egy cipő ilyen tulajdonsága például a vízállósága, súlya, mérete, színe, formája stb.)

A hely érték azt fejezi ki, hogy a termék a fogyasztó számára térben elérhető, azaz ott van, ahol az igénykielégítés megvalósítható. (Egy új-zélandi boltban lévő cipő a magyar lakosság túlnyomó többsége számára nem jelent értéket)

Az idő érték azt fejezi ki, hogy a termék akkor áll rendelkezésre, amikor a fogyasztói igény jelentkezik.

A tulajdon érték (ownership-value), amely abból következik, hogy a termék tulajdonosának rendelkezési joga van a termék felett

11

Termelés a rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása arra a célra, hogy más erőforrásokon tartós változásokat végrehajtva új javakat hozzunk létre.

Szolgáltatás erőforrás felhasználása a fogyasztói igényeket kielégítő, nem termelő tevékenységre.

Logisztikai biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termék a– Megfelelő helyen – időpontban – mennyiségben –

minőségben - választékban álljon rendelésre. termelés és szolgáltatás: a használati érték logisztika: a hely és az időérték realizálására irányul termelő és fogyasztó nincs közvetlen kapcsolatban

12

A termelés, a szolgáltatás és a logisztika A termelés, a szolgáltatás és a logisztika összekapcsolódásaösszekapcsolódása

A termelés nincs közvetlen kapcsolatban a fogyasztóval, a másik két funkció mintegy közvetít (a logisztika például a termék helyszínre juttatásával, a szolgáltatás pedig a használati utasítás átadásával.

13

Termelés Szolgáltatás

Logisztika

Fogyasztó

A termelés, a szolgáltatás és a logisztika A termelés, a szolgáltatás és a logisztika összekapcsolódásaösszekapcsolódása

13

14

SzolgáltatásSzolgáltatás Elemzési célokra a következő osztályozás a

legjobb:– elosztó szolgáltatások (szállítás, raktározás,

távközlés, nagy- és kiskereskedelem);– termelői szolgáltatások (pénzügyi, biztosítási,

ingatlan, mérnöki, számviteli, jogi, stb.);– társadalmi szolgáltatások (egészségügyi, oktatási,

jóléti és vallási, postai, szakértői, szociális, stb.);– személyi szolgáltatások (háztartási, vendéglátási,

javító, tisztító, fodrászat és kozmetika, szórakoztatás, üdülés, stb.).

14

1515

Szolgáltatások sajátosságaiSzolgáltatások sajátosságaiSzolgáltatás sajátosságaSzolgáltatás sajátossága MarketingproblémákMarketingproblémák

     

HeterogenitásHeterogenitás Nehéz standardizálni, minőséget ellenőrizniNehéz standardizálni, minőséget ellenőrizni

A nem fizikai jellegA nem fizikai jelleg Nem tárolhatók.Nem tárolhatók.

IIntangibilityntangibilitySzabadalommal kevésbé védhető.Szabadalommal kevésbé védhető.

  

   Nehezen lehet bemutatni.Nehezen lehet bemutatni.

   Nehezebb az árakat megállapítaniNehezebb az árakat megállapítani

RomlékonyságRomlékonyság PPerishabilityerishability

A szolgáltatást nem lehet készletezniA szolgáltatást nem lehet készletezni

Az elválaszthatatlanságAz elválaszthatatlanság Tömegtermelésük nehezen megvalósíthatóTömegtermelésük nehezen megvalósítható

IInseparabilitynseparability A fogyasztó részt vesz termelésükben, A fogyasztó részt vesz termelésükben,

16

Termelés Termelés (Termelési iparágak)(Termelési iparágak)

A termelésen belül is többféle termelési ágat szoktunk megkülönböztetni. A csoportosítás alapja leggyakrabban a termelés legfontosabb inputjának és outputjának jellege – lényegében az, hogy mit mire konvertál a vállalat (általában ezen alapulnak a statisztikai nyilvántartások is).

A főbb csoportok:• a kitermelőipar (bányászat, kőfejtés, kőolaj kitermelés, stb.);• a feldolgozóipar (amelynek fő inputjai jellegzetesesen a

kitermelőipartól származnak);• a mezőgazdaság (hozzákapcsolódóan az erdőgazdaság, a

hal- és vadgazdálkodás stb.);• az élelmiszer (amelynek inputja többnyire mezőgazdasági

termék);• az építőipari termelés (amely elsősorban abban különbözik

az előbb felsorolt tevékenységektől és termelő ágazatoktól, hogy nem helyhez kötött, ezért egyes osztályozások nem is a termelés, hanem a szolgáltatás kategóriájába sorolják).

16

17

A fogyasztói értékelés tényezői

Személyes tulajdonságok Jövedelem, képzettség, társadalmi helyzet Versenytársak akciói Gazdaság jellemzői Informáltság Választást befolyásolják: vállalati

képességek is

18

Vállalati képességek

Hatékonyság - fogyasztói igénykielégítés szintje- vállalat nyereségességének segítése- output oldali, kívülről meghatározódó- kielégítő-e amit a vállalat tesz- mennyiben segíti a fogyasztói igények kielégítését

és mennyiben járul hozzá a vállalati nyereségességhez

Gazdaságosság- mennyi erőforrást használunk fel egységnyi termék

előállításához- input oldali, belülről meghatározódó

19

Stratégiai rendszerben gondolkodva

20 20

Értékteremtő folyamatokÉrtékteremtő folyamatok

Pénzen vehető:

- munkaerő

- termelőberendezések

- anyag

- információ

Termelés

Értékesítés

Szolgáltatás

Erőforrás gazdálkodás

(Transzformáció) Vállalat Vevő

Anyagi és információs folyamatok

21 21

22 22

23 23

ÉTF - az értékláncbanÉTF - az értékláncban

A vállalt célja, hogy olyan terméket állítson elő ami kielégíti a fogyasztók igényeit, azaz értéket jelent számára.

Porter szerint a vállalt „értékteremtő” tevékenységei következtében alakul ki a termék végleges formája.

A modell öt alapvető és négy kiegészítő tevékenységekből áll.

A kiegészítő tevékenységek szükségesek mindegyik alaptevékenységhez.

24

Az értékteremtő folyamatok a tevékenységek olyan rendszere, amely valamely inputot a fogyasztók ill. az állampolgárok számára értékes outputtá alakítja át. Elemei:

– Művelet– Szállítás– Tárolás– Várakozás– Irányítás (ellenőrzés és befolyásolás)

24

25

Az értékteremtő folyamatok definíciónk szerint a vállalat erőforrásainak fogyasztói értékké konvertálását valósítják meg.

A vállalat a szállítóktól átveszi a tevékenységek végzéséhez szükséges anyagokat, alkatrészeket, energiahordozókat stb. és ezek a technológiának megfelelő pontokon belépnek és előre haladnak a termelési folyamatban.

A folyamat végeredménye lehet késztermék, amelyet a logisztikai rendszer juttat el a vevőhöz, vagy egy szolgáltatás, amelyet a vevő számára közvetlenül „kommunikálunk”.

A tevékenységek lebonyolításában az anyagi folyamatokat egy információs folyamatcsoport kíséri (kétirányú áramlás) .

a vevőtől a szállító felé (tehát visszafelé) halad anyagi folyamatok előrehaladásával azonos, azokat követi, felölelvén a

lezajlott és folyamatban levő tevékenységek jellemzőit,

25

2626

ÉRTÉKLÁNC (MICHAEL PORTER)ÉRTÉKLÁNC (MICHAEL PORTER)

ELSŐDLEGES TEVÉKENYSÉGEK: – Alapanyagok (erőforrások) beszerzése –befelé

irányuló logisztika-,– anyagok végtermékké konvertálása

(műveletek),– végtermék kiszállítása (külső logisztika),– piaci műveletek (marketing és értékesítés),– ezek szervize (szervizellátás)azaz a

szolgáltatási tevékenységek.

2727

ÉRTÉKLÁNC (MICHAEL PORTER)ÉRTÉKLÁNC (MICHAEL PORTER) TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉGEK:

– ellátás - beszerzés,– technológiai (műszaki) fejlesztés,– emberi erőforrások menedzselése,– vállalati infrastruktúra (vezetés, tervezés, pénzügy,

számvitel, jogi ügyek)

CÉG SIKERESSÉGÉNEK EGYÜTTES FELTÉTELE:– az egyes osztályok milyen jól látják el

tevékenységüket, és – az egyes osztályok tevékenységei milyen jól

koordináltak.

2828

Értéklánc-modellÉrtéklánc-modell

Porter, M. (1985): Competitive Advantage. Free Press, N.Y. p.37. In:Rekettye Gábor (1987): Értékteremtés a marketingben. KJK, Budapest, 16.o.

2929

Az értéklánc Az értéklánc

A cégek alapvető feladata az értéklánc egyes tényezőinek teljesítmény/ktg. elemzése és színvonaluk növelése.

A versenytársak nyomon követése is szükséges, hogy versenyelőnye legyen.

A vállalat tehát sikerorientált! Végeredményben tehát a vevő értéket keres

egy termékben. Az érték fogalma. Funkció/költség….(Ár

előadásban is).

30

A termelési és logisztikai stratégia tartalma és tényezői

A termelési és logisztikai stratégia feladata az értékteremtő rendszer struktúrájának kialakítása, szabályainak meghatározása, cél az öszvállalati érdek elérése.

A belső és külső hatások adják meg a keretet a termelés és logisztika mozgásterének.

A termelési és logisztikai stratégia legfontosabb döntési területei (ábra)

31