Irodalom Tankönyv

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 5. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára 5.2.01. továbbá a 6. sz. melléklet:

Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára 6.2.01. előírásainak.

Tananyagfejlesztő: Hartai László, Nényei Pál, dr. Urbán Péter, dr. Vincze Ferenc

Vezetőszerkesztő: Valaczka András

Alkotószerkesztő: Velkey György László

Tudományos szakmai lektor: dr. N. Pál József, dr. Tarján Tamás

Pedagógiai lektor: dr. Bodó Márton

Fedélterv: Korda ÁgnesA borító Orlai Petrich Soma Petőfi Sándor című festményének felhasználásával készült

Látvány- és tipográfiai terv: Slezák Ilona, Diószegi Tamás

Fotók: 123RF, © Cultiris: Gordon Eszter, Szilágyi Lenke, Szűcs Enikő, Páll Gábor, Lazányi István, Vahl Ottó; /akg/Bildarchiv Steffens; /INTERFOTO/ATELIER S; /Bridgeman Art Library; /Lebrecht Authors; /Victor Bazhenov/Lebrecht Music & Arts;

/AKG-Images/Erich Lessing; /Anne Purkiss/Lebrecht Music & Arts, © Petőfi Irodalmi Múzeum, © Országos Széchényi Könyvtár, Fényképtár/Gadányi György, © Déri Múzeum, © Fortepan

A tankönyv alkotói ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott.

Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják.

ISBN 978-963-682-779-3 

© Oktatáskutató és Fejlesztő IntézetFelelős kiadó: dr. Kaposi József, főigazgató

Raktári szám: FI-501021001

Műszaki szerkesztő: Szalay IldikóGrafikai szerkesztő: Róth Ágnes

Nyomdai előkészítés: Ecsedi Gabriella

Terjedelem: 18,54 (A/5 ív), tömeg: 333 gramm1. kiadás, 2014

Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., DebrecenFelelős vezető: György Géza vezérigazgatóA nyomdai megrendelés törzsszáma: 0000.49.01

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Bevezető

Tisztelt Kollégák!

Tankönyvünk a kerettantervben előírt tananyagot tárgyalja. A könyv kísérleti tankönyv: a kipróbá- lási időszakot követően a tanárok visszajelzései alap-ján fejlesztésre, átdolgozásra kerül. Igyekeztünk az ismereteket tömören összefoglalni, a szorosan vett törzsanyaghoz kapcsolódó kiegészítő szövegeket pe-dig a portál kapcsolódó felületein elhelyezni. Ennek megfelelően a kötet elsődleges célja a diákok kalauzo-lása a sokféle tudásbázis között, azok a tudáselemek pedig, amelyek szétfeszítenék e kalauz kereteit, a di-gitális háttéranyagokban lelhetők föl. A részletes mű-elemzések és az emelt szintű érettségire készülők szá-mára kínált tananyag-kiegészítések is itt keresendők.

Tankönyvünkben minden fejezet egy-egy oldalpárt alkot. Az ismeretközlést rövid felvezetők és kérdések előzik meg, amelyek reményeink szerint segítenek ab-ban, hogy az új anyag kapcsolódni tudjon az előisme-retekhez vagy a személyes tapasztalatokhoz.

A fogalmak és a kapcsolódó szöveganyag feldolgo-zását segítő kérdések mellett megtalálhatók a leckék-ben közös megvitatásra alkalmas témafelvetéseink is. A tankönyvhöz tartozó szöveggyűjtemény összeállítá-sánál arra törekedtünk, hogy minden leckéhez, még a bevezető jellegűekhez is, tartozzék értelmezendő szöveg. Az Irány a szöveg modulok világosan jelzik a javasolt olvasmányokat.

A leckéket mindig kitekintő modul zárja. Ezekben kortárs vagy modern kori szövegeket vagy mai film-részleteket kapcsolunk asszociatív módon a klasz-szikusokhoz. A kiegészítő olvasmány kapcsán ötletet adunk szövegalkotási feladathoz is. A feladatok fel-váltva gyakoroltatják az érvelő, az összehasonlító és az értelmező szövegalkotást.

Bízunk benne, hogy kiadványunk hatékonyan segí-ti majd az Önök munkáját és a diákok előrehaladását egyaránt.

A kötet szerzői

Kedves Diákok!

Ez a tankönyv arra hivatott, hogy segítse az irodalom-mal való ismerkedéseteket. Milyen művek kerülnek szóba ebben a kötetben? Elsősorban a 18–19. század témakörei, a felvilágosodás és a romantika alkotói, de röviden sort kerítünk a realizmus korai szakaszával való megismerkedésre is.

Ahol csak lehet, igyekeztünk olyan szövegrész-leteket vagy teljes műveket figyelmetekbe ajánlani, amelyek a kor egészének jellegét is megmutatják. Így egy-egy alkotás elolvasásával az adott korról általá-nosságban is szerezhettek valamiféle benyomást.

Az ismeretközlő szövegek mellett kérdéseket, fo-galmi meghatározásokat is találtok a tankönyvi lec-kékben. De a legfontosabb, hogy számos ponton olyan lehetőségekre bukkanhattok, amelyek a Ti alko-tó közreműködésetekre építenek.

A leckék felvezetői és zárlatai mellett a Vitassuk meg! felvetések is arra hívnak meg Benneteket, hogy alkotó módon vegyetek részt a tananyag megismeré-sében. Elvégre is az irodalom nem valami szoborként megkövült világ, amelyet csak távolról szabad csodál-ni, hanem olyan dolog, amelybe mi magunk is alkotó módon kapcsolódhatunk be.

Használjátok a szöveggyűjteményt s a digitális tan-anyagot is! Ez utóbbiban található meg többek között számos részletező műelemzés, és itt közöljük azokat a filmrészleteket is, amelyek kapcsán szöveget alkot-hattok.

Sok sikert kívánunk a tanulmányaitokhoz!

A kötet szerkesztői

Tartalom

I. A felvIlágosodás európábAn és MAgyArországon

A felvilágosodás ......................................................... 8A regény a 18. században .......................................... 10A levélregény ............................................................... 12Voltaire: Candide, vagy az optimizmus .................... 14A magyar felvilágosodás ............................................ 16A testőrírók ................................................................. 18Csokonai Vitéz Mihály pályája ................................. 20Csokonai Vitéz Mihály ódái ...................................... 22A Lilla-versek ........................................................... 24Csokonai Vitéz Mihály elégiái ................................. 26Berzsenyi Dániel pályája ........................................... 28Berzsenyi Dániel elégiái I. ........................................ 30Berzsenyi Dániel elégiái II. ........................................ 32Berzsenyi Dániel ódái ................................................ 34Összefoglalás ............................................................... 36

II. roMAntIkA és reAlIzMus európábAn

Az európai romantika. Líra ....................................... 38A romantikus regény .................................................. 40A verses regény ........................................................... 42Az orosz romantika, Puskin ..................................... 44Puskin: Jevgenyij Anyegin ......................................... 46Az Anyegin és a történetmesélés szabadsága .......... 48Az Anyegin jelentősége és utóélete ........................... 50Gogol és a realizmus kezdetei .................................. 52Stendhal ....................................................................... 54Honoré de Balzac ....................................................... 56Összefoglalás .............................................................. 58

III. A MAgyAr roMAntIkA IrodAlMAMagyar romantika, magyar nemzettudat ............... 60A romantika irodalma Magyarországon ................. 62A Bánk bán előzményei és születése ........................ 64A Bánk bán szerkezete és karakterei ....................... 66Bánk bán jelleme ........................................................ 68A Bánk bán jelentősége ............................................. 70Kölcsey Ferenc pályája .............................................. 72Kölcsey Ferenc költészete az 1810-es és '20-as években ..................................................................... 74

Kölcsey Ferenc: Himnusz ......................................... 76Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas ........................ 78Kölcsey Ferenc költészete az 1830-as években ..... 80Kölcsey Ferenc prózai művei .................................. 82Vörösmarty Mihály pályája .................................... 84Vörösmarty Mihály: Szózat ..................................... 86Vörösmarty Mihály gondolati költészete .............. 88Vörösmarty Mihály: A merengőhöz ....................... 90Vörösmarty Mihály: Az emberek ........................... 92Vörösmarty Mihály kései versei.............................. 94A Csongor és Tünde műfaja, előzményei ................ 96A Csongor és Tünde értelmezése ............................. 98Petőfi Sándor pályája ............................................... 100A népiesség Petőfi Sándor költészetében .............. 102A Felhők-ciklus költészete ...................................... 104Petőfi szerelmi költészete ........................................ 106Petőfi Sándor: A XIX. század költői ....................... 108Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet… ......... 110Petőfi Sándor forradalmi költészete ...................... 112Petőfi Sándor kései tájleíró költészete .................... 114Petőfi Sándor: Az apostol ........................................ 116Petőfi Sándor: A helység kalapácsa ........................ 118Jókai Mór pályája ..................................................... 120Jókai Mór: Az arany ember ...................................... 122Jelképes motívumok Az arany emberben ............. 124Összefoglalás ............................................................. 125

IrodAloM I AdAptáCIókA fIlMMŰvészetben ...................................... 127

IrodAloMelMéletI ÖsszefoglAló ..... 131

fogAloMtár ..................................................... 139

kIeJtésI lIstA ..................................................... 143

felHAsznált IrodAloM ............................. 144

Vajda Júlia (Wilhelm Egger, 1825, részlet, a Déri Múzeum Gyűjteménye)

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

I. A felvIlágosodás európábAn és

MAgyArországon

8

Immanuel Kant filozófus a következőképpen fogalmaz Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás című művében: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.”

Nagykorúként milyen döntéseket kell meghoznunk? Mondj példát! Mi mindenben döntöttek helyettünk előzőleg a szüleink? Kiskorúként is lehettek saját döntéseink?

„Sapere aude!” – „Merj gondolkodni!”Amikor az elmúlt év végén a francia klasszicizmus-ról tanultunk, már szóba került a felvilágosodás kul-turális és tudományos mozgalma is, amely részben a klasszicizmussal egy időben, részben azt követően bontakozott ki. A 18. században, a fény századában élte virágkorát. Azt mondtuk, hogy e mozgalom cél-ja, hogy a hagyománytól, vallási képzetektől és poli-tikai uralomtól függetlenül, a tiszta emberi értelem alapján értelmezze újra a világot. Nemcsak a magyar felvilágosodás szó, hanem német (Aufklärung), fran-cia (Lumières) és angol (Enlightenment) megfelelője is utal a fényre és a világosságra. A kor legfontosabb gondolkodói, például John Locke vagy Isaac Newton, mind meg voltak győződve róla, hogy a világos értel-men alapuló tudományos megismerés számára min-den hozzáférhető. Ezért lett a felvilágosodás jelszava a római Horatius tanácsa: „Sapere aude!” – „Merj gon-dolkodni!”

Az enciklopédistákA felvilágosodás gondolkodói szerint a korábbi korszakok képtelenek voltak a tiszta és világos gondolkodásra. Ezért mindent újra kell értelmezni éssze-rű alapokon. Így merült fel az 1750-es évek elején Franciaországban egy mindenre kiterjedő, a világot egészé-ben feltáró és bemutató Enciklopédia megírásának gondolata. Azokat, akik részt vettek ebben a vállalkozásban, enciklopédistáknak nevezzük. Veze-tőjük, az Enciklopédia szerkesztője és számos szócikk írója Denis Diderot volt. A 28 kötetből álló sorozat 1772-re készült el, s mivel egy-egy szócikke a társadalom kényes kérdéseit is feszeget-

te, nemcsak művelődéstörténeti szempontból fontos, hanem a század társadalmi mozgásaira is hatott.

A német klasszikaA 18. század második felének német irodalma az egyik legnagyobb hatású korszak az irodalom történeté-ben. A kor esztétikai gondolkodását olyan ma is ol-vasott szerzők határozták meg, mint Winckelmann és Lessing. A német felvilágosodás legfontosabb szerzői Johann Wolfgang Goethe (1749–1832) és Friedrich Schiller (1759–1805). Az általuk meghatározott iro-dalomtörténeti korszakot német klasszikának, vagy a korszak szellemi központja, Goethe és Schiller lakóhe-lye után weimari klasszikának nevezzük. (Az elnevezés megtévesztő lehet, hiszen a német klasszika majdnem száz évvel a francia klasszicizmus után alakult ki, és sok szempontból különbözött tőle.) A német felvilágoso-dás alkotói is nagy tisztelettel fordultak az antik klasz-szikusok felé, de a színházról például egészen másként

gondolkodtak, mint a francia klasszicista drá-ma teoretikusai. Boileau merev, arisztotelé-szi alapokon nyugvó szabályaival szemben

ők a műalkotás egyediségét, a teremtő zsenialitás fontosságát hangsúlyozták, és a francia drámaírókkal ellentétben inkább Shakespeare színházáért lel-kesedtek.

A német felvilágosodás fontos irányzata a szentimenta-lizmus. A szentimentaliz-mus az emberi érzelmek fontosságát hangsúlyozta, s pályájuk elején Schiller

A felvilágosodás

Johann Wolfgang von Goethe és Johann Christoph Friedrich von Schiller (Ernst Rietscher, 1857)

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el a szöveggyűjteményben található Goethe-verset, A Tündérkirályt! Mi a vers be-szédhelyzete? Milyen lényeges dolgot tudunk meg, és mi az, ami homályban marad?

2.   A történet képzelet és valóság határán játszódik. Gyűjtsd össze, hogy mely szereplők és mely meg-szólalások tartoznak egyik és másik dimenzióhoz!

3.   Milyen valós és milyen képzeletbeli díszletekkel jelenik meg a versben a halálfélelem?

4.   Ellentétnek vagy párhuzamnak gondolod a túlvilá-gi víziókat és a való világ zord időjárását? Indokold!

5.   Olvasd el a Vándor éji dalát! Hány gondolategy-ségre osztható a költemény? Melyek ezek? Melyik rész szól a természetről, és melyik az emberről?

6.   Hogyan értelmezhető a vers beszédhelyzete? Ki lehet a megszólított?

Vita

ssuk

meg

!

„A nép önmagában mindig jót akar, de nem mindig tudja önmagától, hogy mi a jó.”(Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről, Mikó Imre fordítása)

•ÉrtelmezdRousseaukijelentését!Hogyanküszöbölikkiamoderndemokráciákazáltalaem-lítettproblémát?

•Milehetagaranciaahelyespolitikaiirányraott,aholnincsdemokrácia?

Fogalmak

felvilágosodás: a 17–18. század ideológiai, filozófiai, eszté-tikai eszmerendszere; az elnevezés arra utal, hogy az emberiséget a tudatlanság sötétjéből az ész, a fény bi-rodalmába kell átvezetni

racionalizmus: filozófiai irányzat a 17–18. században, azt vallja, hogy az emberi megismerés forrása a ráció, az ész, s fogalmaink a tapasztalat előtt és attól függetlenül léteznek

empirizmus: az a filozófiai alapelv (17. század), amely sze-rint minden megismerés egyedüli alapja a tapasztalat

deizmus: filozófiai irányzat, amely szerint Isten megterem-tette a világot, de nem avatkozik be a működésébe

Sturm und Drang: átmenet a klasszicizmus és a romantika közt

weimari klasszika: a német felvilágosodás irodalmának kul-turális központjára, Weimarra utaló irodalomtörténeti fogalom, amely elsősorban Goethe és Schiller 1800-as években kifejtett művészeti programját, irodalmi mun-kásságát foglalja magába

érvelésEgyhuszadikszázadiregényGoetheéleténekaztazepizódjátdolgozza

föl,amikorsok-sokévutánfelkeresianagyíróthajdaniszerelme(Thomas

Mann:Lotte Weimarban).Aregényamásodikvilágháborúutánhirtelen

azérdeklődésközéppontjábakerültegyfurcsaesetkapcsán.Anácifőbű-

nösökperébenazügyész tévedésbőlúgy idéztearegénysorait,mintha

azokGoethétőlszármaznának.

Olvasd el a regény részletét, majd írj érvelő esszét ezzel a címmel: Szeretheti-e népét és hazáját az, aki bírálja? Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– a képzeletbeli Goethe szavai a né-metségről

– ugyanez a kritika a huszadik szá-zadi fejlemények tükrében

– Ady Endre magyarságverseinek párhuzamos példája

– miért szükséges az önkritika?

4

Thomas Mann

(Ármány és szerelem) és Goethe (Az ifjú Werther szen-vedései) is ezt az irányzatot követte. A szentimentaliz-mus érzelmessége – a klasszicizmus szigorával szem-ben – immár a romantika felé mutat.

A német irodalomban az átmeneti korszak egy ko-rabeli dráma címe nyomán a Sturm und Drang elne-vezést kapta (vihar és előretörés).

9

10

A felvilágosodás korának jellegzetes műfaja a tézisregény. Olyan mű ez, amelynek végső célja egy többnyire filozófiai tézis alátámasztása vagy éppen cáfolata. Ennek következtében különösen hangsú-lyos, hogy miként vélekednek a fontosabb szereplők egy-egy tézisről. Ezek a regények arra késztetik az olvasót, hogy a felvetett kérdésben maga is állást foglaljon. A tézisregény szempontjai és kérdés-felvetései ugyanakkor sokszor erősen az adott korhoz kötődnek, és idővel elveszíthetik aktualitásukat.

Ismersz-e olyan műalkotást, könnyűzenei számot vagy fotót, amely kérdést vet fel, és állás-foglalásra késztet? Mi a kérdés, és mi a válaszod?

A regény műfajaA regény az epika műnemének egyik legtermékenyebb műfaja. Kialakulása és története nem köthető egyetlen korszakhoz sem, hiszen már az antikvitásban is szület-tek regények, mint például Apuleius Aranyszamár vagy Héliodorosz Sorsüldözött szerelmesek című regényei, a későreneszánsz híres regényéről, a Don Quijotéról pe-dig már tanultunk is. A regény túlnyomórészt prózai alkotás, de verses regényeket is ismerünk: Byron Don Juanjáról és Puskin Anyeginjéről beszélni is fogunk ké-sőbb. A novellánál, amelyről Boccaccio kapcsán volt szó tavaly, a regény általában hosszabb, összetett törté-netet beszél el, fő- és mellékszereplőket mozgat, és kité-rőket tesz. Sokféle regény létezik, a felvilágosodás kor-szakának legfontosabb típusai a nevelődési regény, az utazóregény, a napló- és a levélregény. A családregény, a történelmi regény és a detektívregény a 19. században válik majd igazán fontossá.

Elbeszélő és elbeszélésA regény elbeszélő műfaj, így fontos sze-rep jut benne az elbeszélőnek, a narrá-tornak. Az elbeszélőt nem azonosíthatjuk a regény szerzőjével, még akkor sem, ha a szerző látszólag saját nevében beszél. Az életrajzi szerző és a fiktív világ részeként megalkotott elbeszélő megkülönbözteté-sét még az önéletrajzi regények esetében is fenntartjuk. A regény ugyanis nem doku-mentum, hanem kitalált történet. Ha regé-nyeket elemzünk, mindig érdemes külön figyelnünk az elbeszélőre: tárgyilagos vagy mindentudó? Külső szemlélő vagy maga is részt vesz a cselekményben? Főszerep-lő vagy mellékszereplő? Belelát a múltba,

jövőbe vagy korlátozott a nézőpontja? A próza nyelve is sokféle lehet: egészen más hangulatot és érzelme-ket képesek kelteni a rövid, szinte kopogó mondatok, mint a végtelenül hosszan kígyózók. A szerkezeti felépítés is bizonyos tudást, akár világképet is köz-vetíthet, hiszen a lineáris, az ok-okozatiság logikáját követő szerkezet a világ befogadhatóságát és elbeszél-hetőségét sejteti, míg a töredékes, mozaikszerű felépí-tés ennek az ellenkezőjéről tanúskodik.

A regény a 18. századbanEmlítettük, hogy az irodalom legkorábbi időszakai- ból is ismerünk regényeket, de a felvilágosodástól kezdve a korábbinál sokkal népszerűbbé vált ez az irodalmi műfaj, és sikere ma is töretlen. A 18. századi angol és francia irodalomnak például már egyértel-műen a regény a legfontosabb irodalmi műfaja. Az angol felvilágosodás kiemelkedő regényei Jonathan

A regény a 18. században

Gulliver Lilliputban (illusztráció, 1842)

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Fogalmak

énregény: regénytípus, amelyben az elbeszélő az ábrázolt világ egyik alakjaként lép fel

fejlődésregény: regénytípus, amely-ben fontos szerepet kaphat az utazás, a próbatételek célszerű sorrendben követik egymást, céljuk pedig a jellem kifejlesz-tése

robinzonád: a kalandregény egyik válfaja, őstípusában a főhős va- lamilyen szerencsétlenség kö-vetkeztében hirtelen elszigete-lődik a civilizáció kényelmétől, általában egy lakatlan szigeten; a regénytípus Daniel Defoe Ro-binson Crusoe című művéről kapta a nevét

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el a Jonathan Swift regényéből idézett részletet! Hogyan kíván-ja biztosítani a szöveg az olvasókat arról, hogy hiteles információkat közöl?

2.   Az író szerint császár külseje alapján tiszteletet keltő figura. Mely sza-vak ássák alá mégis ezt a nagyszerű jellemzést?

3.   Keresd ki a szemelvényből azokat a részeket, amelyek a táj Gulliverhez viszonyított apró méretét hivatottak bemutatni!

4.   Melyek tűnnek számodra a legképtelenebb helyzeteknek? Miért?

5.   Hogyan viszonyul az elbeszélő Lilliput népéhez? A szöveg mely pontjain látunk iróniát, cinizmust?

6.   Swift regénye tulajdonképpen az angol társadalmi viszonyok karikatú-rája kíván lenni. Találsz erre utaló jeleket az idézett szövegben?

Vita

ssuk

meg

!

„Mert az ember sohasem látja helyesen a sorsát, míg az ellenkezőjét is nem tapasztalja! És csak azt tudja igazán értékelni, ami már elveszett.”

(Daniel Defoe: Robinson Crusoe, Vajda Endre fordítása)

•Elérhetjük-etudatosönkontrollaléstréninggel,hogyelégedettebbentekintsünksajátéletünk-re,körülményeinkre?

• Szerintedmitőlfügg,hogyvalakiféligüresnek,vagyféligtelineklátjaapoharat?

összehasonlításAfelvilágosodáskoránakregényeDefoeRobinson Crusoe-jais,amely-

nekszámosvariánsa,újabbésújabbváltozatajelentmegazóta.Olyan

gyakoriváváltazövéhezhasonlókalandokregényesmegjelenítése,hogy

sajátnevetiskapottaműfaj:robinzonádnaknevezzük.

Különös robinzonád kalandjait él-hetjük át a Számkivetett a holdon című film nézőiként is. Idézd fel emlékezetedben, vagy járj utána, miről is szól a Robinson Crusoe, majd nézd meg az említett film di-gitális tananyagunkban közölt rész-letét! Írj összehasonlító esszét ezzel

a címmel: Miben tér el az egykori és a mai Robinson helyzete?– helyszín, a civilizációtól való tá-

volság– tárgyak, dolgok, amelyeknek

hasznát veheti– melyiküknek mi a fő nehézsége– kitérhetsz a hasonlóságokra is

4

A Számkivetett a Holdoncimű film plakátja

Swift Gulliver utazásai című műve és Daniel Defoe Robinson Crusoe-ja. Hasonlóan fontos Laurence Sterne regénye, a Tristram Shandy.

A törpék Lilliputját, a tudósok Laputáját vagy a Nyihahák országát bejáró Gulliver történeté hez ha-

sonlóan a felvilágosodás legfontosabb francia regé-nye, Voltaire Candide-ja is az utazás motívumára épül. Ezek a regények nemcsak különböző kalandos történetekről szóló mesék, hanem fontos filozófiai ta-nulságokat is hordoznak.

11

12

A felvilágosodás kora átrendeződést hozott az irodalmi műfajok terén is. Divatba jött például a le-vélregény, s a műfaj ma is reneszánszát éli. Meg Cabot, A neveletlen hercegnő szerzője vagy Daniel Glattauer, a Gyógyír északi szélre alkotója egyaránt elektronikus levelekből építi fel regényét, olvasó-táboruk pedig egyre nagyobb.

Ha a mi évtizedeinkről fognak egyszer tanulni a jövő diákjai, vajon miféle kulturális átrende-ződéseket fognak még megnevezni feleletükben?

A levélregény műfajaAz előző leckében említettük, hogy a regény igen népszerű lett a 18. században. Mivel egyre több re-gény született, újabb és újabb műfajok, típusok ke-letkeztek. A felvilágosodás korának egyik ilyen új regénytípusa a levélregény, amelynek tör-ténete nem egy narrátor elbeszélése nyomán, hanem a szereplők képzeletbeli levelezé-sében bontakozik ki. Természetesen nem előzmények nélküli ez a műfaj. Már jóval ko-rábban rájöttek, hogy a levél nemcsak a kommunikáció eszköze, hanem akár irodal-mi alkotás is lehet, vagy ak-ként is olvasható. Így jött létre a fiktív levél műfaja, amelyről már tanultunk az előző tanévben Mikes Kelemen kapcsán. Mivel a levélregény sok különálló írásmű gyűjteménye, különösen jellemző rá a töre-dékesség, a szaggatottság. A hosszú levelek bőven adtak lehetőséget az összetett érzelmek és a bonyo-lult gondolatok részletes kifejtésére, így a levélre-gény különösen kedvelt műfaja lett a szentimentaliz-musnak. Nem meglepő, hogy a műfaj leggyakoribb „levelezőpartnerei” szerelmesek. Jó példa erre a két leghíresebb levélregény, Rousseau Új Héloïse vagy Goethe Az ifjú Werther szenvedései című műve. A levélregény műfajának egyik máig is népszerű klasz-szikusa de Laclos Veszedelmes viszonyok című műve, amelynek több modern irodalmi feldolgozása és fil-mes adaptációja is készült.

Az Új HéloïseJean-Jacques Rousseau (1712–1778) mind filozófus-ként, mind íróként meghatározó alakja volt a francia

felvilágosodás irodalmának. Új Héloïse című műve 1761-ben született, és hatalmas sikert aratott. A re-gény két központi alakja a házitanító, Saint-Preux és tanítványa, Júlia, akik halálosan szerelmesek

egymásba, de rang- és vagyonbeli kü-lönbségek miatt nem lehetnek

egymáséi, Júlia ugyanis apja egy magas rangú barát-

jához megy feleségül. Saint-Preux elutazik, de később újra visz-szatér, és épp Júlia gyermekeinek lesz a

tanítója. Újra fellángol a reménytelen szerelem.

A túláradó érzelmeket áb-rázoló regény Júlia tragikus halálával végződik. Rous-seau levélregényének a címe

a középkor két híres szerelmesének, Pierre Abélard-nak és tanítványának, Héloïse-nek a történetére utal, akik szintén nem lehettek egymáséi. A párhuzam arra mutat rá, hogy a társadalmi előítéletek területén alig változott valami a középkor óta.

A WertherGoethe 1774-ben fejezte be és jelentette meg azt a művet, amely világszerte híressé tette: Az ifjú Werther szenvedései című levélregényt. A szöveg Werther leve-leiből épül fel, amelyekből a megözvegyült tiszttartó lánya, Lotte iránt érzett szerelméről értesülhetünk. A levelek sorát, melyeket Werther néhány kivétellel egy barátjának ír, a regény második felében a kiadó tárgyilagos közbevetései szakítják meg. A szerző ezzel az eljárással is erősíteni próbálta azt a képet, hogy itt nem fiktív, hanem valódi levelekről és valódi tragédi-áról esik szó. Ugyan Lotte is vonzódik a fiatalember-hez, de már eljegyezte magát, és nem akar szakítani vőlegényével, Alberttel. Minthogy Werther csupán a

A levélregény

Werther az asztalánál (JD Schubert akvarellje, 1788)

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Irány a szöveg!

1.   Az ifjú Werther szenvedései levélregény. Mit gondolsz, milyen lehetőségeket rejt magában ez a műfaj? A szöveggyűjteményben idézett rész él ezekkel a lehetőségekkel?

2.   Jellemezd néhány szóval a szöveg stílusát, beszédmódját! Vizsgáld meg külön Werther mondatait is!

3.   Miért bűn a rosszkedv Werther szerint? Melyik szereplő tulajdonságai indítják a rosszkedv elleni felszóla-lásra?

4.   Miben mutatkozik meg a főhős szenvedélyessége? Tudja-e irányítani szenvedélye erejét?

5.   A szemelvény mely részei utalnak arra, hogy Werther szerelmet érez Lotte iránt? Lotte milyen cselekedetei bátorítják? Kiderül-e a részből, hogy ez a szerelem viszonzatlan? Indokold!

6.   Werther neve beszélő név, azt jelenti: értékesebb. Tulajdonságait, emberi értékeit figyelembe véve megfe-lel a főhős neve a jelentésének? Indokold!

Vita

ssuk

meg

!„Ha láthatnám a síkon áte nyüzsgést, szabad nép szabad honát,a pillanathoz esdve szólnék:Oly szép vagy, ó, ne szállj tovább!”

(Goethe: Faust, Jékely Zoltán és Kálnoky László fordítása)

•Amunkálkodónépsokaságvagyasemmittevő,stran-dolótömeglátványaavonzóbb?

•Akadálya-eaboldogságnak,haazembernekegyéle-tenátsemmidolgasincs?

Fogalmak

levélregény: regényműfaj, amely fiktív le-velekből áll, ezek időnként más szö-vegfajtákkal (elsősorban fiktív nap-lórészletekkel) együtt szerepelnek a regényben

naplóregény: naplót imitáló irodalmi alko-tás, a szentimentalizmus kedvelt mű-faja

ÉRTELMEZÉSAlevélregényeknaplókból,levelekbőlépülnekfel.Aműfajkülönlegeshatásaabban

áll,hogyazilyenműbennagyonközelrőlésnagyonbensőségesmódonismerhetjük

megaszereplőkérzéseit,gondolatait.Mindvégigazimitáltelbeszélésazuralkodó,

ígyazelbeszélőinézőpontteljesenegybeesikafőhősnézőpontjával.

Závada Pál hasonló technikával dolgozik

Jadviga párnája című regényében. Olvasd

el a regény részletét, majd írj rövid értel-mező esszét ezzel a címmel: Az imitált el-beszélésmód következményei és hatásai. Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem-pontokat is:

– mit látunk másként imitált, mit közvet-len elbeszélésmód esetén

– miben más a mellékszereplők regénybe-li helyzete egy napló- vagy levélregény esetében

– miért nehezebb az író dolga– miben erősebb, miben gyengébb az ol-

vasói élmény

4Závada Pál

barátságára tarthat igényt, szerelmét felejtendő állást vállal, de később ismét visszatér Lottéhoz, aki időköz-ben férjhez ment. A fiatalember ezt már végképp nem tudja elviselni, és öngyilkosságot követ el. Goethe re-génye hatalmas vihart kavart: az, hogy a főhős öngyil-

kosságával zárul a történet, botrányosnak számított a kor polgári értékrendje szempontjából. A Werther hatása rendkívüli volt: a hagyomány úgy tartja, hogy a regény életérzése, a főhős példája öngyilkossági hul-lámot indított el.

13

14

Odüsszeia, János vitéz, Harry Potter: csupa happy enddel végződő mű. Győz bennük az optimizmus, jó érzéssel teheti le őket az olvasó, ha a történet végére ért. És ismerünk persze sok olyan művet is, amelynek szomorú a vége. Ilyen például Móricztól a Hét krajcár, ilyen Kőmíves Kelemenné balladája vagy például Mikszáth novellája, A néhai bárány.

A francia felvilágosodás írója, Voltaire naivitásnak, önáltatásnak, illúziónak mondja az em-beriség kollektív optimizmusát. Mit gondolsz, kiirtható ez a derűlátás az emberből? Ismersz pesszimista és optimista embereket? Miben változtatja meg életüket a látásmódjuk?

VoltaireVoltaire (1694–1778) Rousseau-hoz hasonlóan nem egyszerűen író volt, hanem egyúttal filozófus, drá-maíró és történész is. Életét egészen fiatal korától folya-matos botrányok kísérték, mivel állandóan kritizálta a fennálló rendszert. Ma azt mondanánk, hogy világpol-gár volt. Több helyen is élt, bejárta a korabeli Európát, hol önszántából, hol üldözői elől menekülve. Hosszabb időt töltött Angliában és Poroszország központjában, Berlinben. Történeti munkái mellett számos drámát írt. Az igazi hírnevet a Candide, vagy az optimizmus című szatirikus regénye hozta meg számára. Voltaire a felvilágosodás legendás alakja: politikai függetlenségét mindvégig megőrizte, és egész életében az önálló em-beri gondolkodás felszabadításáért harcolt, nézeteiért többször a börtönbüntetést is vállalta.

A Candide szerkezeteA Candide, vagy az optizmizmus című regényét Voltaire 1759-ben fejezte be. A több száz oldalas re-

gény lényegében egyetlen mon-dat cáfolata, s mivel a cáfolat-

tal egyben állít is valamit, tézisregény. A német filo-

zófus, Gottfried Leib-niz híres gondolatát cáfolja, amely szerint

világunk „a lehetséges világok legjobbika”. Az egymást követő feje-zetek a világban lévő „rossz” különböző le- hetőségeit tárják az

olvasók elé, a zsarnokságtól kezdődően a híres lisz-szaboni földrengésen át egészen az erőszak számta-lan formájáig. A Candide-ot nemcsak tézisregénynek, hanem kalandregénynek is nevezhetjük. Sőt fejlődés-regényként is olvashatjuk, igaz Candide a műfaj ha-gyományaival szemben valójában visszafelé fejlődik: az igazság szenvedélyes keresőjéből a gondolkodásról lemondó, kiábrándult emberré válik. A mű első nagy egysége Európában játszódik, a második nagyobb rész Európán kívül, főként Dél-Amerikában, az utolsó egység pedig ismét Európában. Ez a szerkezet az is-mert világot a távoli ismeretlennel szembesíti, és azt is megmutatja, miként mélyíti el a saját világ megértését az idegen világról szerzett tapasztalat.

A rossz alakjaiA regény cselekménye egy kastélyban kezdődik: itt él Candide tanítómesterével, Pangloss-szal. A fiatal fiú és a magas rangú házigazda lánya, Kunigunda egy-másba szeretnek, de az apa száműzi Candide-ot. Ek-kor kezdődnek a megpróbáltatások és a kalandok. Ka-tona lesz, majd a bolgárok után a hollandokhoz jut el. Itt az emberi fukarságot tapasztalja meg. Ezután újra találkozik Pangloss mesterrel. Együtt szállnak hajóra, és érkeznek meg a földrengés sújtotta Lisszabonba. Itt azzal szembesülnek, hogy a katasztrófa nem egy-más segítésére, hanem a fosztogatásra és a rablásra sarkallja az embereket. Bármerre is jár Candide, akár Európában, akár távoli földrészeken, Paraguayban vagy a bennszülött Fülesek vidékén, mindenhol az emberi elmaradottsággal és gonoszsággal találkozik. Párizsban és Velencében, a művelt nyugat szellemi központjaiban pedig arra döbben rá, hogy a kultúra is, amelyet korábban oly nagyra becsült, nevetséges és

Voltaire: Candide, vagy az optimizmus

Voltaire (Jean-Antoine Houdon szobra, 1781)

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Vita

ssuk

meg

!

„A gonoszok – felelte Jezrád –, mindig sze-rencsétlenek; arra szolgálnak ők, hogy pró-bára tegyék azt a kevés igaz embert, aki él a földön; nincs olyan rossz, ami valami jót ne szülne.” (Voltaire: A remete, Benedek Marcell fordítása)

•Léteznek olyan magánéleti helyzetek,amikoracsapáselőrevisziazéletünket?

•Mutatpéldátarraa történelem,hogyarosszdolgokbóljófakadt?

Fogalmak

utópia: a szó eredeti jelentésében olyan átfogó társada-lom-, államelméleti elképzelés, amely az adott korban megvalósíthatatlannak látszó, eszményi társadalmi be-rendezkedést rögzít

tézisregény: regénytípus, amelyben példázatszerű törté-nettel valamilyen fontos gondolatot kíván bizonyítani az elbeszélő; ez lehet bölcseleti tétel, egy állítás igazo-lása vagy helytelenítése

kalandregény: olyan regénytípus, amelynek a cselekmé-nyét a próbatételekkel, kihívásokkal küzdő főhős élet-útja szervezi

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el a szöveggyűjteményből a Candide részletét! Mi az a két tényező Eldorádó természeti adottságaiban, amely az országot tökéletes hellyé teszi?

2.   Milyen abszurditásokkal és milyen egzotikumokkal találkozhatunk az ország földrajzában, építészetében, társa-dalmi berendezkedésében és szokásaiban?

3.   Milyen gazdasági elmélet bontható ki ebből? Miért nincs értelme az országban a kincsgyűjtésnek, kincsfelhal-mozásnak?

4.   Milyen felvilágosult életeszmény ismerhető fel Eldorádó lakosainak életmódjában?

5.   „Egy szó mint száz, nem árt az utazás” ¬ olvasható a szövegben. Milyen haszonnal jár Candide számára az eldo-rádói utazás?

ACandideEldorádó-fejezeteolyantársadalmatmutatbe,amelybennincsértékea

pénznek,aranynak.Ajólétarraaszintrejutott,hogyanyagiszempontokkalegyálta-

lánnemkellfoglalkozniukazottélőknek.Hasonlóanutópikusgondolatokamodern

kortársadalomkutatóiban,filozófusaiban,politikusaibanisfelmerültek,amikoregy

jövőbenitökéletestársadalmatvizionáltak.

Bereményi Géza forgatókönyvében vi-szont (Eldorádó) éppenséggel a nyomor

világa, a háború utáni kilátástalan helyzet

jelenik meg. Itt az élet csak pénzen vált-ható meg, s a pénzt mindenáron meg kell

szerezni. Olvasd el az 1988-ban készült

film forgatókönyv részletét, majd írj rövid

értelmező esszét ezzel a címmel: Hogyan

lesz a leírt szövegből film?

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem-pontokat is:– mivel készíti elő a leírt szöveg a majdani

forgatást?– miben más egy ilyen szöveg, mint egy

regény szövege?– miben hasonlít egy dráma szövegéhez,

és miben tér el tőle?– mi mindenre kell ügyelnie a forgató-

könyvírónak?

4

Jelenet az Eldorádó című filmből

hiábavaló. Egyedül a dél-amerikai Eldorádóban sze-rez pozitív tapasztalatokat Candide.

Befejezésül hozzátehetjük: Leibniz természetesen sohasem állította, hogy ez a világ igen-igen jó világ

lenne. Műve tisztán logikai kérdést feszeget: csakis akkor értelmezhető a „jó” fogalma, ha létezik mellette a „rossz” is.

ÉRTELMEZÉS

15

16

A magyar felvilágosodás íróit lelkes tettvágy jellemzi. Bessenyei György Jámbor szándék című érteke-zése a fontosnak tartott elveket programszerűen állítja össze, s nem kevesebbet céloz meg, mint az ország boldogságát. A nyelvújítás során az újítani vágyók a legbonyolultabb rendszert, magát a nyel-vet is alapjaiban átalakíthatónak vélték. A radikális újítások ellenzői ugyanakkor szerves, organikus rendszernek, szinte élőlénynek látták a nyelvet. Barbárságnak érezték a „nemes fa” megnyesését, erőszakos átszabását.

Mit gondolsz, csupán jól hangzó metafora, ha azt mondjuk, él a nyelvünk? Vagy a nyelv alaku-lásának folyamata csakugyan egyfajta életfolyamat ifjúkorral, elöregedéssel, újjászületéssel?

Pezsgő századvégA 18. század második felében az Eu-rópában zajló változások hatására a magyar kulturális és irodalmi élet is átalakuláson ment keresztül. A fel-világosodás gondolatvilága szorosan összefonódott azzal a felismerés-sel, hogy elengedhetetlen a nemzet számára saját nyelvének fejlesztése. Amíg korábban az irodalmi hagyo-mány tekintetében magyarországi irodalomról beszélhettünk, amely nemcsak magyarul, hanem latinul vagy németül is íródhatott, mostantól a szépirodalom nyelve a magyar. Az írói levelezésekben, a szótárírók tollán egyre gyakrabban kerülnek előtérbe a helyesírás és a nyelvhelyesség problémái. Megindult a nyelvújítás, amely során a nyelvújítók (neológusok) és ellenfeleik (ortológusok) folytattak vitákat a nyelv mesterséges alakíthatóságáról. Ugyanekkor erősödik meg az igény a magyar tudományos és irodalmi élet megszervezésére: ekkor alapítják az első folyóirato-kat (például: Magyar Museum), és ekkor hozza létre gróf Széchényi Ferenc a Nemzeti Múzeumot és ennek könyvtárát, amelyet ma Országos Széchényi Könyv-tárként ismerünk.

A rokokó és a klasszicizmusA barokk utolsó periódusában, a 18. század derekától Magyarországon is divatossá vált a francia eredetű ro-kokó ízlésvilága. A stílusirányzatot a könnyedség, a de-koráció kedvelése, a báj, kecsesség és a játékos erotika jellemezte; a természet és a vidéki életmód idillikus áb-rázolása, a könnyed ornamentika, a kicsinyítés elemei

az építészetben és az iparművészet-ben. A rokokó törekvései a képzőmű-vészetben bontakoztak ki először, és csak később találták meg irodalmi formájukat: a zeneiség, alliteráció, hangutánzás, hangfestés, megszólítás, felsorolás eszközeit. Amade László vagy Faludi Ferenc versei jellemzően e stílusirányzat jegyeit viselik magu-kon, és Csokonai Vitéz Mihály is ro-kokó költőként határozta meg magát. Ezzel párhuzamosan lépett színre a klasszicizmus, amelynek alapvető vo-nása az antik formák felelevenítése és hű utánzása volt (imitáció). Ez nem-csak a klasszikus időmértékes verselés elterjedését, hanem újszerű tartalmak

és életszemlélet kibontakozását is jelentette. Az antik irodalom szabályrendszerének követése a tiszta, világos gondolattal, a választékos nyelv és a közérthetőség igé-nyével párosult. Legjelentősebb képviselője Berzsenyi Dániel és Kazinczy Ferenc.

Kazinczy Ferenc, az irodalomszervezőKazinczy Ferenc (1759–1831) szinte önálló intéz-ményként működött a magyar irodalomban. A kor-társak vezéralakként tekintettek rá, Széphalomnak

A magyar felvilágosodás

Kazinczy Ferenc portréja (19. század)

Az Országos Széchényi Könyvtár alapítólevelének utolsó lapja, 1802

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Irány a szöveg!

1.   Mit jelenthet Bessenyei Magyarság című írásában a következő metafora: „megszűkültünk a magyarságban”? Milyen metaforákat használ még a szöveg?

2.   Foglald össze három pontba szedve az idézett szöveg programját mai nyelven!

3.   „Köpedelemre” méltó, ahogy a magyarok becsmérlik önmagukat, saját anyanyelvüket. Keress három érvet, ami indokolja ezt a durva kifejezést Bessenyei írásában!

4.   Ma vajon mely pontokon bírálná Bessenyei a társadalomnak az anyanyelvhez való viszonyát?

Fogalmak

ortológus: a neológussal szemben elutasítja a nyelvújítás szóalkotási lázát

neológus: a 18–19. század fordulóján megindult magyar nyelvújító mozgalom híve, a neoló-gusok legfőbb képviselője Kazinczy Ferenc

röpirat: rövidebb publicisztikai műfaj és kiad-ványtípus, amelyben a szerző egy aktuális kérdésről zajló nyilvános vitához szól hozzá (pl.: Bessenyei György: Magyarság)

érvelésAműveltségkivánatoselterjedéséttalánVörösmartyMihályversjeleníti

megalegképszerűbben:„Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról”.

Világosság,azazműveltség,tudás,ésszerűség.Iskoláztatásravanszük-

ség,azembereknekmegkelltanulniukolvasni,hogyművelődhessenek.

Azolvasásazonbanamainapigsemváltmindenkiszámáraelérhetővé,

hiábaishinnénk,hogyvégeazanalfabetizmusnak.

Figyeld meg, hogyan éli meg a főhős A könyvtolvaj című filmben, hogy nem tud olvasni! Nézd meg a digi-tális tananyagunkban közölt film-részletet, majd írj érvelő kisesszét ezzel a címmel: Fontos marad-e az olvasás a digitális korszakban? Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– új műfajok, kommunikációs csa-tornák, amelyek befogadásakor vagy alkalmazásakor nem kell ol-vasni

– online tevékenységek, amelyek-hez továbbra is nélkülözhetetlen az olvasás

– mi a hátránya a huzamos olvasás, a könyvolvasás visszaszorulásá-nak?

– miben más az internetes olvasga-tás?

4

A könyvtolvajcímű film plakátja

Vita

ssuk

meg

!„Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.”

(Bessenyei György: Magyarság)

•Azinformatikanyelveazangol,azorvostudomá-nyéalatin.IgazavoltBessenyeinek?

17

nevezett birtokáról évtizedeken át levelezésben állt a korszak irodalmának képviselőivel, rengeteget írt, fordított. A Martinovics-perben elítélték, és több mint hat évig raboskodott. A fogságban töltött időnek köszönhetjük egyik kiemelkedő munkáját, a Fogsá-gom naplóját, amely nemcsak irodalmi alkotásként,

hanem korrajzként is igen jelentős. Eltökélt vezére volt a nyelvújításnak, amelyet saját epigrammagyűjte-ménye, a Tövisek és virágok indított el. Kezdeménye-zésére az ortológusok Mondolat című gúnyirata felelt, majd a vitát Kazinczy Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című tanulmánya zárta.

18

Bessenyei, Kazinczy és az ő híveik nemcsak nyelvújítók voltak, hanem nyelvművelők is. Berzsenyi Dániel verseit például sokszor a szóhasználatuk miatt bírálta Kazinczy, pedig a mai fülnek már telje-sen egyformán hangzik az is, amit jóváhagyott, és az is, amit ellenzett. Ma olyasmiket bírálnak egyes nyelvművelők, mint például a kötőszóval kezdett mondat: „És különben is…” Mások viszont nyelvi babonának tartják az ilyen tilalmakat, szabályokat. Világszerte új mesterséges nyelvek is vannak szü-letőben. A nehezen megtanulható idegen nyelvek kiváltására jött létre például az eszperantó, vagy a mindössze 850 alapszót alkalmazó egyszerűsített angol.

Finomkodásnak, mesterkéltségnek tartod-e, ha valaki úgymond „szépen”, választékosan be-szél? Milyen károkat okoz a trágár, primitív, igénytelen beszédmód?

Bessenyei GyörgyTestőrírók – ezzel a névvel szokta illetni az irodalom-történet-írás azokat az írókat és költőket, akik a Mária Terézia által felállított magyar testőrség tagjai voltak és akikre erősen hatottak az új irányzatok, a felvilágoso-dás eszméi. A bécsi magyar testőrségben szolgált töb-bek között Orczy Lőrinc, Báróczy Sándor, Barcsay Áb-rahám és Bessenyei György is. Élénken foglakoztatták őket a tudás hasznának, a megismerés lehetőségeinek kérdései. Felfogásukban közös volt, hogy az irodalmat a műveltség és a kifinomult gondolkodás elenged-hetetlen feltételének tartották. Kiemelkedik közülük Bessenyei György (1747–1811). Sokoldalú szerző volt:

verselt, regényt és drámákat is írt, értekező prózája is je-lentős. Magyarság című írá-sában a magyar nyelv sze-repének kulcsfontosságára híva fel a figyelmet, innen származik híres mondata: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idege-nen sohasem.” Legfontosabb szépirodalmi műve az Ágis tragédiája, amelyben Leo-nidas király és Ágis herceg személyében a hatalom két eltérő felfogása feszül egy-másnak. Ennek a drámának

a megjelenésétől, 1772-től szokás számítani a magyar felvilágosodás és a megújuló magyar irodalom kez- detét.

Batsányi JánosBatsányi János (1763–1845) költő nem tartozott a test-őrírók közé, de a korszak jelentős személyisége, felvi-

lágosult gondolkodója volt. Az ő nevéhez fűződik az első magyar irodalmi társaság, a Kassai Magyar Társaság és az első magyar irodalmi folyó-irat, a Magyar Museum meg-alapítása. A rövid életű kassai lapot Kazinczyval közösen indították, de irodalomfelfo-gásuk különbözősége miatt hamarosan elváltak útjaik. 1792-ben, a Magyar Museum hasábjain jelent meg Batsá-nyi A franciaországi változá-sokra című verse, amelyért később felségárulás vádjával feljelentették. Az egyetlen nagy körmondatként ol-vasható nyolcsoros epigramma igen feszes szerkezetű. A francia forradalom példájával a zsarnoki hatalom-mal szembeni ellenállásra buzdít, s ez a buzdítás a társadalom csoportjainak ismételt megszólítása révén szinte parancsként hat.

Kármán József: Fanni hagyományaiKármán József (1769–1795) kora egyik legnagyobb tehetségének ígérkezett, Fanni hagyományai című re-génye a magyar szentimentalizmus legfontosabb al-kotása. Műve a levél- és naplóregény ötvözete, hiszen Fanni levelei mellett vallomásos naplóbejegyzéseit is tartalmazza. Az Uránia című, ugyancsak Kármán által alapított lapban folytatásokban megjelenő mű bevezetése azt az illúziót kívánja kelteni, mintha a naplók és levelek nem fiktív írások, hanem valódiak lennének. A regény központjában Fanni, a fiatal ne-meslány T-ai Józsi iránt érzett reménytelen szerelme áll, amely a férfi szegénysége miatt nem teljesedhet

A testőrírók

Bessenyei György portréja (19. század)

Batsányi János (Friedrich Heinrich Füger,1808)

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Fogalmak

episztola: megnevezett, valóságos személy-hez írt verses levél ‒ irodalmi levél

szatíra: az enyhébb humorral szemben a komikum élesebb fajtája; negatív jelen-ségek bírálata a gúny eszközeivel, ami gyakran torzítással, fantasztikummal párosul

Magyar Museum: az első magyar folyóirat, amelyet Batsányi János 1788-ban alapí-tott Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal együtt

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el a Fanni hagyományaiból választott szemelvényt! A címben szereplő hagyomány szó valójában hagyaté-kot jelent. Mely rész utal arra, mintha az író csak közreadná egy lány naplóját, nem pedig megírná a kisregényt?

2.   Gyűjts érveket amellett (vagy ellenérveket, ha úgy tetszik), hogy a naplóforma alkalmasabb műfaj a lélekábrá-zolásra, mint a hagyományos regény!

3.   A krónikák miféle igazságtalanságára hívja fel a szerző az olvasók figyelmét?

4.   Milyen sors tehet egy nőt híres személyiséggé az előszó szerint?

5.   Milyen a regényrészlet nyelvezete, fogalmazásmódja? Hasonlítsd össze a nemrég olvasott Goethe-regény rész-letével ebből a szempontból!

6.   Jellemezd Fanni lelkiállapotát a tánc előtt! Milyen változást hozott számára a tánc?

7.   Milyen szavak, kifejezések bizonyítják, hogy Fanni életében a leírt találkozás „szerelem első látásra”? Idézz né-hányat!

8.   Mely mondatok árulkodnak arról, hogy Fanni retteg érzelmei kimutatásától, lelke titkának feltárásától?

Vita

ssuk

meg

!„Oh, mi az élet szeretet nélkül? Iszonyú, mint a tágas va-don, amelyben nem járt embernyom. Borzasztó, mint éj-fél hasogató hidege… Nem élt az, aki szeretet nélkül élt!”

(Kármán József: Fanni hagyományai)

•Ha szeretettel kötődünk valakihez, az sebezhetővétesz.Igazez?

•Ha senkit sem szeretünk, önmagunkat csonkítjukmeg.Igazez?

Amikor anyanyelvünk fejlesztését és gazdagítását sürgeti Bessenyei

György,elsősorbanatudományosszókincsmagyarításátszorgalmaz-

za.Anyelv kifejezőereje és az egyes embereknyelvi kompetenciája

azonbanamindennapikommunikációt, s végső sorona személyes,

emberikapcsolatokminőségétisbefolyásolhatja.

Figyeld meg, hogyan vetődik fel ez a kérdés Kosztolányi Dezső A bolgár kalauzzal cseveg… című novellájában, amelyet könnyen megtalálhatsz az interneten, majd írj rövid értelmező esszét ezzel a címmel: Kommunikáció és embe-ri érzések

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– a nyelvi szűkösség nehézségei – kiegészítő eszköztár: nonverbális

jelek, testbeszéd– az elbeszélő felelőtlensége és fel-

támadó lelkiismerete– a kalauz kommunikációja mögött

feltáruló mélységek

4

ÉRTELMEZÉS

19

ki. Kármán regényében a felfokozott érzékenység a külvilág újfajta megközelítését hívja elő: a magába zárkózó lány lélekábrázolása szorosan összefonódik

a változó természet bemutatásával. A regény végén beköszöntő tavasz mégsem a reményt, hanem Fanni halálát hozza el.

20

Csokonait kicsapták a debreceni kollégiumból, ahol poézist és ezzel kapcsolatos széptudományokat tanított. Talán politikai okokból, talán liberális tanári stílusa miatt. Pedig nyilvánvaló volt a tehetsége, és diákjai kedvelték. Nem csoda, hiszen nem a szigorú fegyelem híve volt: nem a katedráról tanított, hanem lelkesen a padok közt járkálva, és jó barátként, fiatalos lendülettel beszélt diákjaival. Sőt, sza-bad idejében is kijárt velük a Nagyerdőre, és saját költeményeire tanítgatta őket, velük szavaltatta vagy játszatta el kantátáit, színdarabjait. Azt a rousseau-i nézetet vallotta, hogy ha egészséges embert akarunk nevelni, vigyük ki a természetbe, hadd lásson, érzékeljen, érezzen és eszméljen. Az iskolai tanszék mégis megvádolta, hogy az előadásait nem tartja meg, a tanulók erkölcseit pedig megrontja.

Mit gondolsz, egy-egy írói életrajz ilyesfajta mozzanatainak bele kell tartozniuk a tananyag-ba? Fontos az, hogy hogyan élt egy költő, mi történt vele? Lehetséges életrajz nélkül értel-mezni a műveket?

Debreceni évekMindössze 31 évet élt a korszak egyik legműveltebb, rendkívüli tehetségű költője, Csokonai Vitéz Mihály

(1773–1805). Debrecen-ben született, Csokonai József borbély és Diósze-gi Sára gyermekeként, református családban. A nagyhírű Debreceni Református Kollégium diákjaként tett szert arra a széleskörű művelt-ségre, amelyet később, tanársága idején diákjai annyira csodáltak. Öt idegen nyelven olvasott,

nemcsak a verstan vagy a klasszikus irodalom terüle-tén, de a természettudományokban is otthonosan moz-gott. Már kamaszkorától költőként tartották számon, s folyóiratokban is korán megjelentek versei (Magyar Hírmondó, Uránia). Alig huszonegy évesen lett a Kol-légium tanára. Bár diákjai szerették, korát meghaladó pedagógiai módszerei miatt rossz szemmel néztek rá kollégái. 1795-ben Pesten járt, ahol feltehetőleg szem-tanúja volt Martinovicsék kivégzésének. Fegyelemsér-tési pert indítottak ellene, és kicsapták a Kollégiumból.

Barátok, mesterekDebrecennek két fontos barátságot is köszönhet a fi-atal Csokonai: Fazekas Mihály és Földi János barátsá-gát. Mindketten költők és természettudósok, a magyar nyelvű állat- és növénytan megteremtői. A Lúdas Matyi

írója, Fazekas Mihály (1766–1828) természettudomá-nyos eredménye a Diószegi Sámuellel közösen készített Magyar fűvészkönyv 1807-ben. Fazekas nem tartotta magát költőnek, inkább botanikusnak, ám Csokonai barátsága inspirálóan hatott rá. A másik meghatározó barát, a kor polihisztora, Földi János (1755–1801) ha-mar felfigyelt Csokonai tehetségére, és verstanra oktat-ta a költőt. Földi inkább elméletben értett a költészet-hez és a nyelvhez: A versirásról című tanulmányában verstani alapelveket fektetett le, pályázaton díjnyertes alkotása, a Magyar Grammatika pedig a nyelvújítási harc egyik állásfoglalásaként jelent meg. Debreceni kö-tődései mellett Csokonai Vitéz Mihály a korszak meg-határozó irodalmi alakjaival is felvette a kapcsolatot. Levelezésben állt Kazinczy Ferenccel, aki bár elismer-te tehetségét, nem tartotta igazán jelentős költőnek, s nem sorolta őt a korszak legfontosabb alkotói közé.

Csokonai irodalmi munkásságaCsokonait elsősorban költőként ismerjük, ám a drá-ma és az epika terén is alkotott.

1804-ben jelent meg Kaposváron írt Dorottya című vígeposza, melyben a túlságosan rövid farsangi idősza-kon háborognak a hölgyek, s ebből ered a konfliktus a megszemélyesített Farsanggal. A négy énekből álló al-kotás a klasszikus eposzi kellékeket felhasználva mond-

Csokonai Vitéz Mihály pályája

A Debreceni Református Kollégium (rézkarc, 1802)

A Debreceni Református Kollégium Múzeuma

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Vita

ssuk

meg

!

„Zordon erdők, durva bércek, szírtok!Harsogjátok jajjaim!Tik talám több érezéssel bírtok,Mintsem embertársaim,Kik keblekből számkivetnekÉs magok közt csúfra emlegetnek…”

(Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz)

•Ma milyen fórumai vannak a társunk „csúfraemlegetésének”?

•Miértigényeazembernekapletyka,arosszindu-lat,azoltogatás,beszólás,savazás?

Fogalmak

szimultán ritmus: az ütemhangsúlyos és az idő-mértékes verselés érvényesülése ugyanab-ban a versben

vígeposz: verses nagyepikai műfaj, melyben az eposz kötelező kellékeihez kisszerű tárgyat rendel az alkotó; az eposzra jellemző ma-gasztos formavilág és a vígeposz kisszerű tár-gya parodisztikus, ironikus, szatirikus feszült-ségben áll egymással

paródia: valamely jól ismert mű, műfaj vagy stí-lus gunyoros, komikus hatású utánzása; el-torzított ének, egy műfaj formai vonásait fel-nagyítja, miközben témáját alantasra cseréli

Irány a szöveg!

1.   Milyen epikus, lírai és drámai elemeket különíthetünk el a Szegény Zsuzsi a táborozáskor című versben?

2.   Milyen a mű verselése, rímképlete? Milyen rímek uralják: tiszta rímek vagy asszonáncok?

3.   Honnét tudjuk, hogy szerepjátékként, helyzetdalként szólal meg a vers?

4.   Mely kifejezések teszik népdalszerűvé, népiessé a verset?

5.   Állítsd szembe Csokonai rokokó és népies stílusát legalább három szempont alapján!

6.   Miben különbözik a népiesség és a rokokó a Csokonai-vers tükrében, szerelemfelfogásában?

összehasonlításCsokonaiAnakreoni dalokcíműverseskötete1803-banjelentmegBécs-

ben.Akötetverseivisszanyúlnakagörögköltőfennmaradtalkotásai-

hoz,ésezekformakultúrájátésérzésvilágátidézikfel.Kortársunk,Varró

DánielBoldogság címűversepedigimmáregyidejűlegutalCsokonaira

ésAnakreónra,miközbenegészenmaivátesziatematikát.

Olvass el néhány ide kapcsolódó verset Anakreóntól, Csokonaitól, majd olvasd el Varró Dániel versét is! Írj összehasonlító esszét a három megközelítésmódról egy-egy kivá-lasztott szöveg alapján ezzel a cím-mel: Az idill megjelenítése régen és ma

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– közös pontok és különbségek– a szövegekre jellemző lírapoétikai

megoldások– hogyan válik maivá a téma Varró

Dánielnél?– mit tesz hozzá az olvasói élmény-

hez az intertextualitás?

4

Varró Dániel

ja el a farsangi történetet, de nem műfajparódia a célja. Éles humorral gúnyolja ki a nyugati mintákat utánzó magyar nemesi társasági életet. Az eposz formája és le-hetőségei is visszatérően foglalkoztatták Csokonait, er-ről vall a töredékben maradt Árpádiász című eposz is. Nem fejezte be a Méla Tempefői, avagy Az is bolond, ki

poétává lesz Magyarországon című drámáját sem. Mi-kor vándorlásai végén visszatért Debrecenbe, rendezni kezdte kéziratait. Egy húszkötetes gyűjtemény kiadását tervezte, amelyből csak az első kettő jelent meg (A ta-vasz és a Dorottya). 1805-ben egy temetésen meghűlt, tüdőgyulladást kapott, és nem sokkal később meghalt.

21

22

Csokonai abban is megelőzte korát, hogy sokat barangolt az ország szép vidékein, jó szemmel fedez-te fel a természeti és a kulturális értékeket, amilyenek például a tihanyi barátlakások, remetebar-langok. Ha túlzás is, megkockáztathatjuk: a mai turisták, természetjárók elődjét tisztelhetjük benne. A természet amúgy is előtérbe került ebben a korban, hiszen a kor nagyhatású írója, Rousseau éppen ezt hirdette: vissza a természethez, („retour à la nature”)! A természetközeli életet minden szempont-ból jobbnak tartotta a civilizáció börtönénél.

Miért él „börtönben”, aki nagyvárosban él? Milyen élettani hatásokkal jár a civilizáció az emberi testre nézve? És hogyan hat az idegrendszerünkre például a számítógép, a televízió? Rávehetnének-e téged bármilyen csábító ajánlattal, hogy lemondj mindezekről?

Az ódaAz óda műfaji eredete az antikvitás görög irodalmáig nyúlik vissza, ahol még két alapvető formája különült el: a kórus által énekelt kardal és az egyetlen költő megszólaltatta ének. Amíg az előbbit fennkölt hangvétel és szuggesztív képek, addig az utób-bit sokkal személyesebb hangnem és visszafogott stílus jellemzi. Meg-határozása és formája folyamatosan változott az idők során; más jellem-zői voltak Horatius ódáinak, mint a reneszánsz vagy a német klassziciz-mus korában született ódáknak. A magyar költészetben a felvilágoso-dás korában honosodott meg és vált kedvelt műfajjá. Az időmértékes forma változatos témákkal párosult: a nemzeti és társadalmi problémák mellett személyes kérdésfelveté-seknek is teret engedett. Csokonai mellett Berzsenyi Dániel is kiemelkedő művelője volt. A magasztos, ünnepélyes hangnem mindvégig fontos tulajdonsága maradt a műfajnak, de költőink kivétel nélkül saját el-képzelésükhöz alakították.

KonstancinápolyCsokonai Konstancinápoly című ódája első pillantás-ra az iszlám egyház kritikájának tűnhet. Szándéko-san, ugyanis a vers így rejti el valódi vonatkozását: a katolikus egyház kritikáját. A költemény mind poé-tikailag, mind gondolatiságát tekintve két nagyobb egységre bontható: az első, leíró jellegű részt (piktúra) követi egy általános filozofikus igazságokat és megál-lapításokat tartalmazó egység (szentencia). A helyszín kiválasztása és bemutatása után a vers a Múzsát szólít-

ja meg, mintegy társként hívja maga mellé az egzoti-kus világ bejárásához. A piktúra a város rövid leírását követően azonnal a részletek aprólékos bemutatása

felé fordul (ruházatok, fegyverek, dohányzási szokások), és a hárem terjedelmes leírásával végződik. A piktúrában a rokokó intim, apró és erotikus dolgok iránti vonzódá-sát figyelhetjük meg. A török város kincseire és csodáira mint idegen kultúrára csodálkozik rá a beszélő, azonban a vers második egységé-ben, amelyben az egyház hatalma kerül előtérbe, az idegenség átvál-tozik az ismerősség tapasztalatává. Ismerőssé válik, hiszen az emberi értelmet elnyomó mindenkori ba-bona és képmutatás válik a bírálat tárgyává, szorosan kapcsolódva a felvilágosodás egyházkritikájához.

A vers szerint a metaforikus sötétséget csak a termé-szet és az emberi értelem képes legyőzni.

Az estveAhogyan a Konstancinápoly, úgy Az estve című óda szerkezeti felépítése is a piktúra és a szentencia egy-másra következésének logikáját követi. Az első rész ritmikáját a tájleírásba szövődő metaforikus képek és megszemélyesítések adják, amelyek a környezet szép-ségét is érzékeltetik. A természet leírása és fennkölt bemutatása alakítja ki a vers alaphangulatát, amely a derűs felütés után – ahogyan a lírai én pillantása a ter-mészetet körülvevő emberi világ felé fordul – komo-rodni kezd. A váltást az új nézőpont jelenti, ugyanis olyan kritikus megállapítások következnek, amelyek az emberek világának gyarlóságait, a társadalmi fe-

Csokonai Vitéz Mihály ódái

Csokonai Vitéz Mihály portréja (18. század)

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Vita

ssuk

meg

!„Hajdan a termő főld, míg birtokká nem vált,Per és lárma nélkűl annyi embert táplált”

(Csokonai Vitéz Mihály: Az estve)

•Valóbanlétezettolyankor,amelybenazembe-reknemőriztekmagántulajdont?

•Megvalósulhat szerinted egy olyan társada-lom, amelyben mindenki igényei szerint ré-szesülhetajavakból?Miért?

Fogalmak

piktúra: leíró rész a klasszicista versben

szentencia: eszmei rész a klasszicista versben

russzóizmus: arra a rousseau-i alaptételre épülő vi-lágnézet, amely szerint az ember természettől fogva jó és szabad, a rossz, amelyet tapaszta-lunk a világban, a civilizáció, a természettől való elszakadás következménye, ezért vissza kell tér-nünk a természethez

gondolati költészet: azoknak a lírai műveknek az ösz-szefoglaló neve, amelyekben a gondolati elem meghatározó; jellemzője egy elvont gondolat személyes élménnyé, költőivé alakulása

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el Csokonai Az estve című ódáját a szöveggyűjteményből! Különítsd el a piktúra és szentencia részeit!

2.   Keress az első részben metaforát, megszemélyesítést, alliterációt!

3.   Mi a civilizáció legfőbb bűne a vers szerint? Ki tehető érte felelőssé? Ki mit rontott el? Melyik sor szól erről? Kinek a gondolatait tükrözi ez?

4.   Mi a civilizáció legkellemetlenebb kísérőjelensége? A vers négyszer is említi. Mikor mit jelent? A természet me-lyik tulajdonsága alkotja az ellentétpár másik oldalát?

5.   Olvasd el a Konstancinápoly című verset! Hogyan épül föl a szöveg? Milyen részekre tagolódik?

6.   Mely kifejezések utalnak az iszlám vallásra? Melyek teszik egyértelművé, hogy valójában a katolikus egyházról van szó?

7.   Milyen erényeket, érdemeket ítél el a vers, és melyek azok, amelyeket üdvözöl? Kiket kíván megszólítani a szö-veg, és milyen hangnemet választ a különböző megszólításokhoz?

szültségeket veszik sorra. Ennek egyik eszköze az el-lentétek állítása, hiszen szembe kerül egymással sze-gény és gazdag, úr és szolga, természet és társadalom, ősi harmónia és mai igazságtalanság. A vers közép-

pontjába így a tulajdon kerül, s Rousseau nézetei buk-kannak fel, miszerint a bajok fő okozója a magántu-lajdon. A vers zárlatában pedig egy olyan eljövendő világ igénye sejlik föl, amely mindezektől eltekint.

érvelésKonstancinápoly című versében Csokonai keményen ostorozza az el-

vakult,babonáshitet. Ilyenhit azonbannemcsakavallási életben ta-

pasztalható. Sokszor politikusokba, népvezérekbe vetik hitüket a

megkeseredett emberek, sha ez anépvezér történetesenHitler, abból

világkatasztrófakövetkezhet.

Nézd meg A bukás című film digi-tális tananyagunkban közölt részle-tét, majd írj érvelő kisesszét ezzel a címmel: Miért kétszeres felelősség a gyerekeket célzó propaganda?

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– naivitás, tapasztalatlanság– nincs összehasonlítási alapjuk– bálványként tekintenek a felnőttre– a gyerek nevelése idegenre nem

tartozik

4

A bukás című film plakátja

23

24

Csokonai nemcsak a felvilágosodás nagy eszméinek volt az apostola, hanem a rímnek és a ritmus-nak, a szöveg művészi szépségének is elkötelezettje volt. Gyakran alkalmazta például a szimultán ritmust, amely kétféle ritmizálási eljárás, az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés elveit érvé-nyesít egyszerre. (Kissé mást jelent a kevert ritmus, amikor egymást váltva jelenik meg a verssorok-ban egyik majd másik verselés.) Nem véletlen, hogy ma is egyik legismertebb versünk A Reményhez című műve, mivel egyrészt sokan ráismerhetnek benne saját csalódásaik érzésvilágára, másrészt zenéje is magával ragadó.

Túlzásnak tartod-e, hogy az átható ritmusú versek kapcsán a vers zenéjéről beszélünk? Sze-rencsésebbnek tartanád, ha a zene szót csak arra használnánk, amit a kedvenc könnyűzenei számaid és a komolyzene képviselnek? Vagy elfogadod, hogy ez is egyfajta zene?

A Lilla-kötet életrajzi háttereCsokonai a debreceni évek után először Sárospata-kon, majd Pozsonyban próbált szerencsét. Itt adta ki a rövid életű Diétai Magyar Múzsa füzeteit, amelyben több versét is megjelentette. E kísérlet kudarca után utazott Komáromba. Új állást, új lehetőségeket, új éle-tet remélt, ehelyett szerelmet talált. „Egy nyári estve Lillát, / A gyenge rózsaszájú, / A tűzszemű leánykát, / Megláttam, és azonnal / Látnom, szeretnem – egy volt.” Megismerte Vajda Juliannát, a gazdag polgárlányt, s udvarolni kezdett neki. Verseiben Lillának nevezte kedvesét. A lány kedvezően fogadta a költő udvarlá-sát, később azonban engedett az apai önkénynek, és feleségül ment egy kereskedőhöz. A Lilla-versek leg-többje ennek a szerelemnek állít emléket, azonban pár költemény korábbról származik, feltehetőleg egy deb-receni szerelem emlékeit őrzi.

A könyv előszavaA Lilla című kötet már csak Csokonai halála után, 1805-ben láthatott napvilágot. A költő saját könyvéhez írt előszavában Kisfaludy Sándor pár évvel korábban megjelent Himfy szerelmei című munkájához hason-lítja művét. Egyrészt kisebbíti kötetét, mert úgy véli, hogy az csak Himfy árnyékában olvasható, ugyanak-kor következetesen rámutat a különbségekre is, mint például a versformák változatosságára. Az Előbeszéd-ben azt is hangsúlyozza, hogy a versek eredetileg nem azzal a céllal íródtak, hogy itt „egymással összefüggő kis poétai román kerűljön” egy gyűjteménybe. Mindez jól mutatja, hogy Csokonai a költeményeket később rendezte ciklusba, hogy így egy szerelem története is kibontakozzon az olvasók előtt. Ezzel a gesztussal a szerző irányítani kívánja a mű befogadását, és értel-mezési lehetőségeket kíván nyújtani.

Az én poézisom természeteA három részre felosztott verseskötet első költeménye Az én poézisom természete. Ahogyan a cím is mutatja, az itt megszólaló lírai én saját költészetét teszi meg versének tárgyául, így a vers a kötet programver-seként is értelmezhető, Csokonai ars poeticája. A vers beszélője elutasítja a kor divatos, szentimentá-lis angol temetőköltésze-tét, a klasszicista tragédiá-kat, Racine-t, Shakespeare komolyságát; és önmagát rokokó költőként határoz-za meg. A költészet helyét a vers zárlatában kirajzo-lódó szerelmes együttlét idilljében a kedves szó-rakoztatás eszközeként találja meg. Ha áttekintjük Csokonai életművét, később keletkezett verseiben úgy látjuk, kevéssé tudott megfelelni saját költészeti hit-vallásának.

A ReményhezAz idill és a mindent elvesztés szomorúságának fe-szültsége kerül szembe egymással A Reményhez című versben. Ez a Lilla-kötet utolsó költeménye, tehát a könyv kompozícióját tekintve kiemelt helyen szere-pel. Tudjuk, hogy Lilla és Csokonai szerelme nem teljesedett be, Lilla egy kereskedőhöz ment feleségül. A Reményhez azonban mintha nem csak ezt a tragikus élményt fogalmazná meg. A négyszakaszos vers első két szakaszában a boldogság képeit olvassuk, s ennek a

A Lilla-versek

Vajda Júlia (Wilhelm Egger festménye, 1825, A Déri Múzeum Gyűjteménye)

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Vita

ssuk

meg

!

„Míg az emberi nem hajdan a természetEgyügyű keblében nyugva heverészett […]Boldog volt a világ”

(Csokonai Vitéz Mihály: Az estve)

•Milyenpéldákbizonyítják,hogyazidézetellenére sok bennszülött nép nagyon iskegyetlenéletviteltfolytatott?

•Miben volt egészségesebb, harmoniku-sabbatermészetinépekéleteacivilizált,maiemberénél?

Fogalmak

rokokó: a barokkot követően, a klasszicizmussal közel egy időben megjelenő stílusirányzat; kedveli a virtuóz, ki-dolgozott formákat és az idilli hangulatot

népiesség: a népi kultúra, ezen belül a népköltészet alkotá-sainak, szemléletmódjának, stílusjegyeinek többnyire tudatos alkalmazása, variálása a műköltészetben

asszonánc: olyan rímfajta, amelyben a tiszta rímmel ellen-tétben nem teljes, csak részleges a rímet alkotó han-gok egyezése; az asszonáncot jellemzően a sorvég két szótagjára kiterjedő magánhangzó-azonossága, közeli hangzása adja, illetve a rímalkotó szótagok mással-hangzóinak rokonsága

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el Csokonai A Reményhez című versét a szöveggyűjteményből! Miért írja nagybetűvel Csokonai a re-mény szót versében? Hogy nevezzük ezt a költői eljárást?

2.   Bontsd elemeire a vers 2–3. versszakának fordított párhuzamát! Mely sorok felelnek meg egymásnak?

3.   Milyen örömei voltak a lírai énnek, amelyek később szertefoszlottak?

4.   Mi a vers rímképlete? Tiszta rímek vagy asszonánc jellemzi a sorvégi összecsengéseket? Milyen szóelemek al-kalmazásával éri ezt el a költő?

5.   Keress szentimentalista, rokokó vagy elégikus stílusjegyeket a versben!

boldogságnak nem csak Lilla szerelme az oka, hanem a Remény is, amelyet magának teremt az ember. A har-madik szakaszban lévő szomorú fordulatnak sem csak Lilla elvesztése az oka, hanem mindenfajta reménynek, magának a „Reménynek” az elvesztése is. A szerelem

és a természet képei szorosan összekapcsolódnak a köl-teményben. A pompázatos és virágzó kert látványa a bimbózó szerelmet jelképezi, azonban ez hamar átfor-dul a csupasz, téli táj negatívjába, amelytől – és egyúttal a szerelemtől is – keserűen vesz búcsút a beszélő.

összehasonlításCsokonaiciklusbarendezteLilla-verseit,s ígyegyfajtatörténettétette

azt, ami eredetileg csak különálló élmények lenyomatainak együttese

volt.A20.századiSzabóLőrincversciklusát(A huszonhatodik év)még

szorosabbegységbefogjaagyász:aszeretettszemélyhalála.

Olvasd el a ciklus 95. számú, Egyéb nem című versét, majd írj összeha-sonlító esszét erről és A Reményhez című Csokonai-versről ezzel a cím-mel: A külvilág képei és a belső tar-talomÍrásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– különbségek a kommunikációs helyzetben, a stílusban, képszerű-ségben

– rokonság a tematikában és az ér-zelmekben

– a „gondolatok” motívuma egyik és másik versben

– az érzelmekhez kapcsolódó tár-gyak, környezeti elemek metafo-rikus-metonimikus szerepe

4

Szabó Lőrinc (Rippl-Rónai József

pasztellje, 1923)

25

26

Csokonai elégikus verseinek egyike úgy szól a megszemélyesített Magánossághoz, mintha egy közeli barátja lenne. Egy szeretnivaló, kedves ismerős. Meg is magyarázza, hogy miért jó a magány. A nagy gondolatok, a fontos alkotások a békés egyedüllétben születnek. A magány motívumával más iro-dalmi művekben is sokszor találkozunk. A Nobel-díjas kolumbiai író, Gabriel García Márquez például korszakalkotó regényt szentelt a magány témájának. A címe is ez: Száz év magány.

Mit gondolsz, magányosabbak ma az emberek, mint száz évvel ezelőtt? A válás minden-esetre több, sokan össze se házasodnak, a hagyományos családforma visszaszorulóban van. A szomszédsági viszonyok is sokat változtak. Szerinted mi helyettesíti a mai emberek életében a hajdan meghatározó kapcsolati formákat?

Visszatérés DebrecenbeCsokonai egy rövid időre Csurgón kapott helyettes ta-nári állást, s a rendezettebb körülmények termékeny-nyé is tették az időszakot. Végül visszatér Debrecen-

be, de ekkor már az elkeseredés, az elismerés hiánya és a szerelmi csalódás beárnyékolják hét-köznapjait. Anyagi gondokkal küzd, és egészségi állapota is egyre rosszabb. Életének ebben az utolsó szakaszában megkísérelte mun-káit összerendezni.

Ekkor írta meg töredékben maradt eposzának, az Árpádiásznak a részleteit. Ezt a lehangoltságot és re-ményvesztettséget tükrözi Márton József bécsi pro-fesszorhoz írt levelének néhány sora is: „Ha írok is, a minthogy már én a nélkűl nem tarthatom fen lételemet, írok a boldogabb maradéknak, írok a XX. vagy XXI. századnak, írok annak a kornak, a melyben a magyar vagy igazán magyar lesz, vagy igazán semmi sem.” Ez a hangulat mutatkozik meg kései versein, amelyeket az elégikus hangvétel, az élettől való búcsúzás képei jellemeznek.

A tihanyi EkhóhozEgyik legfontosabb elégiája, A tihanyi Ekhóhoz korai változata még 1796-ban született, és csak később ke-rült a Lilla-kötet versei közé. Csokonai témája itt az egyedüllét, a teljes magány. A vers megszólítottja a ti-

hanyi visszhang, a görög mitológiából ismert nimfa, lányalak víziójaként. Az ekhó megszólítása és meg-személyesítése nem csupán poétikailag fontos eleme a költeménynek, hanem a lírai én magára hagyatottsá-gának is kifejezője. Olyan ember képe vetül elénk, aki már csak az értelmes válaszokat adni nem képes vissz- hanggal tud beszélni. Ezt jelzik a trochaikus lejtésű sorokból álló strófák ismétlődő utolsó sorai, amelyek minden változás nélkül mondják el újra az elhang-zottakat, és ezzel egyúttal fel is erősítik azok keserű jelentését. A természethez való visszatérés gondolata összekapcsolódik az önként vállalt magánnyal, a re-meteséggel, amelyek egyedüli lehetőségként jelennek meg a vers zárlatában, hiszen más választás nem kí-nálkozik a lírai ént meg nem értő világgal szemben.

A MagánossághozAhogyan korábbi versekben már megfigyelhettük, A Magánossághoz című költemény felütésében Cso-konai ismét egy fogalom megszólításának és egyút-tal megszemélyesítésének poétikai eljárását választja. A tihanyi Ekhóhoz című versben felsejlő remeteség itt nyer tökéletes formát, hiszen a vers beszélője csak a teljes elvonulásban és egyedüllétben tud megbékélni saját sorsával. De a magány megszemélyesítése foly-tán az elvonulást választó lírai én mégsem lesz egé-szen egyedül, éppen a „Magánosság” válik beszélge-

Csokonai Vitéz Mihály elégiái

Tihany látképe színezett képeslapon

Csokonai és a debreceni kör (Bíró Lajos festménye, 20.század, a Déri Múzeum Gyűjteménye)

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Vita

ssuk

meg

!„Te szűlöd a virtust, csupán te tetted Naggyá az ollyan bőlcseket, Kiknek határtalanra terjegetted Testekbe kisded lelkeket.”

(Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz)

•Valóbaninspirálóamagány,haazemberkiakarjabontakoztatnia személyiségét?Léte-zikolyanember,akimagányosantudigazánboldoglenni?

Fogalmak

megszemélyesítés: olyan metafora, amely cselekvőké-pességgel, személyes tulajdonságokkal ruház fel elvont fogalmakat, természeti jelenségeket vagy élettelen tárgyakat

paradoxon: látszólagos ellentét; olyan állítás, amely első olvasásra képtelenségnek, ellentmondásnak látszik, de alaposabb meggondolás után mégis igaznak bizonyul

ekhó: irodalmi összefüggésben valamely verssor utol-só szavának visszhangszerű, esetenként variálódó ismétlődése; általánosságban visszhangot jelent, nagybetűvel kezdve pedig egy nimfa neve

Irány a szöveg!

1.   Milyen retorikai alakzat vonul végig A Magánossághoz versszakain? Hogyan hozható kapcsolatba ez a címmel?

2.   Milyen jelzőket használ a költő a Magánosság megszólításához? Milyen jelentés, tartalom fűzhető ezekhez a megszólításokhoz?

3.   Olvasd el A tihanyi Ekhóhoz című verset, és hasonlítsd össze A Magánossághoz cíművel! Melyik a keserűbb, panaszosabb hangvételű költemény?

4.   A tihanyi Ekhóhoz című vers eredeti címe ez volt: A füredi parton. Mely sorok igazolják azt, hogy a lírai én tartóz-kodási helye esetleg Balatonfüred? Fogalmazd meg a két cím közötti különbségeket!

5.   Hogyan csoportosíthatók a lírai én panaszai? Kire panaszkodik? Milyen sorrendiséget, szabályosságot mutatnak a panaszok?

tőtársává. A természet nyújtotta nyugalom képei, amelyek egyúttal az alkotás lehetőségét is biztosítják, a szentimentalizmust idézik, de a hetedik strófa zárla-ta, amely az új, eredeti dolgok teremtését helyezi elő-

térbe, már a romantika művészetfelfogása felé mutat. Csokonai költeménye a különböző stílusirányzatok határán helyezkedik el, a magyar költészet 19. század-ban bekövetkező változásait példázza.

összehasonlításCsokonaiazegyedüllétfájdalmátsiratjaA Magánossághozcíműversé-

ben,ugyanakkorarraisrámutat,hogyesetenkéntéppezamagányhat

termékenyítőlegegyművészre,alkotóra.Akárennekazalkalmashan-

gulatiállapotnakköszönhetően,akármertmélyenérintiamagányaz

embert,gyakranbukkanfelatémaaköltészetben.

A Nyugat folyóirat első nemzedé-kének költője, Tóth Árpád Meddő órán című versében ír a magányos-ságról – ám egészen másként jelení-ti meg ugyanazt a témát. Olvasd el a két verset, majd írj összehasonlító esszét róluk, ezzel a címmel: Két magányvers, két beszédmódÍrásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– mit tudunk meg a vershelyzetről, a körülményekről, a két lírai én tevékenységéről?

– miben különbözik a két beszélő énképe, önértékelése?

– hogy viszonyul egymáshoz a „meddő” és a „teremt” szó?

– hogyan módosítja a befogadást Tóth Árpád versének szándékos dísztelensége, nyíltsága, puritán-sága?

4

Tóth Árpád

27

28

Az irodalmi élet egyik fontos tényezője az irodalomkritika, a frissen megjelent művek értelmező bírála-ta. A kritikus azáltal, hogy dialógust kezdeményez a műről, akár annak sikeréhez is hozzájárulhat. De a bíráló szavak néha személyes konfliktushoz is vezetnek. Berzsenyi például élete végéig sebként hordozta magában Kölcsey Ferenc kritikáját. A visszajelzés nemcsak az irodalomban, hanem az élet más területein is fontos. A hétköznapi értelemben vett kritika is lehet hasznos, de eredményezhet konfliktusokat is.

Te jól tűröd a kritikát? Szerinted van értelme néha tükröt tartani a másik elé? Mi kell ahhoz, hogy a bírált személy ne sértődjön meg a visszajelzés miatt? Milyen a jó kritika?

A „niklai remete”Berzsenyi Dániel (1776–1836) régi, nemesi család gyermekeként született Egyházashetyén, a remek bo-

rairól híres Kemenesalján. A „szilaj és szertelen” ifjú Berzsenyi meglehetősen későn került iskolába, a soproni evangélikus lí-ceumban pedig magatar-tása és tanulmányi ered-ményei is kifogásolhatók voltak. A latin nyelv és a mitológia viszont érde-kelte, kiválóan ismerte Horatius műveit. Miu-tán 1795-ben elhagyta Sopront, katonának állt, de nem sokáig katonás-kodott. Visszatért szülő-földjére, és feleségül vette

másod-unokatestvérét, az akkor 16 éves Dukai Takács Zsuzsannát. A niklai birtokán gazdálkodó, vidéki ma-gányba visszahúzódó Berzsenyi idegenkedett az iro-dalmi élettől, ezért is emlegették „niklai remete” néven. Későn kiadott első kötetéről Kölcsey írt részletes bírá-latot. Ezt Berzsenyi recenziónak álcázott csúfolódásnak érezte, és még a korábbinál is inkább elszigetelte magát a művelt irodalmi nyilvánosságtól. Magánya csupán élete utolsó éveiben enyhült, amikor 1830-ban rendes tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia.

A költő felfedezéseBerzsenyi sokáig csak magának verselt. Munkáira az evangélikus lelkész és költő Kis János, Berzsenyi ba-rátja figyelt fel az 1800-as évek legelején. Azt a néhány verset, amelyet a költő megmutatott neki, azonnal to-

vábbküldte Kazinczy Ferencnek mint a korabeli irodal-mi élet legtekintélyesebb alakjának. Kazinczy bátorító szavakkal válaszolt Berzsenyinek. Levelezni kezdtek, elhatározták, hogy kiadják a verseket. A közös munká-ból, a hosszú levelezésből barátság született, amelyről Berzsenyi Kazinczynak ajánlott versei is tanúskodnak. Tudjuk, hogy a több évi levelezést követő első találko-zás meghatározó volt Berzsenyi számára. Amikor vég-re megjelent a kötet, Berzsenyi már harminchét éves volt. Az irodalmi közvélemény pozitívan fogadta, még akkor is, ha a nyelvújítási viták hevében, az 1813-ban megjelent Mondolatban támadás is érte Berzsenyit mint Kazinczy köréhez tartozó költőt.

Kölcsey bírálata1817-ben a Tudományos Gyűjtemény hasábjain je-lent meg Kölcsey Ferencnek (1790–1838), a Himnusz költőjének híres bírálata Berzsenyi kötetéről. Az írás teljesen letaglózta a költőt, annyira mélyen érintette, hogy gyakorlatilag felhagyott a versírással. A kritika elhíresült első mondata Berzsenyi eredetiséget hiá-nyolja: „A poeta és versificator úgy különböznek egy-mástól, mint Archimedes és az ács: amaz, ki a machi-nát kigondolta, ez, ki azt útmutatás szerént kifaragta.” Tehát nem elég a mesterségbeli tudás, nem elég vers-faragónak lenni, a költészet alapja a kreativitás, az öt-let. Kölcsey dicséri Berzsenyi lírájának erőteljességét, de helyenként dagályosnak tartja verseit, és kifogá-solja, hogy fiatalkori műveit is felvette a kötetbe. Kölcsey és Berzsenyi vitájának megértéséhez szem előtt kell tartanunk, hogy az irodalmi kritika műfaja ko-

Berzsenyi Dániel pályája

Berzsenyi Dániel (Donát János festménye, 1817)

Berzsenyi Emlékmúzeum, Nikla

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Vita

ssuk

meg

!„Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér, Csak titkon érző lelke ohajtva sejt: Léted világít, mint az égő Nap, de szemünk bele nem tekinthet.”

(Berzsenyi Dániel: Fohászkodás)

•Valóbannyilvánvaló,hogyateremtettvilágmögött,fölött,előttlenniekellegyteremtőnek?

•Milyenkapcsolatállfönnkorunkbantudomány(„bölcs”)ésművészetközött?Tudományésvallásközött?

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el Kölcsey bírálatának részletét! Milyen határok közé szorítja írásában Kölcsey Európa népeit?

2.   Milyen metaforát használ a szerző az ihletmerítésre?

3.   Hányféle néven említi a mű a latin nyelvet?

4.   Mi a gond Kölcsey szerint a latin nyelvvel? Fogalmazd meg bővebben a saját szavaiddal!

5.   A szemléltetett kritikarészlet még nem említi Berzsenyi nevét. Mi az, ami az olvasottakból mégis esetleg rá vo-natkoztatható lehet a szerzői szándék szerint?

6.   Mi különbözteti meg a költőt a fűzfapoétától Kölcsey kritikájában?

7.   Hogyan nevezi Kölcsey a fűzfapoétákat, versgyártókat?

8.   „Úgy különböznek egymástól, mint Archimedes és az ács” – áll az írásban. Alkoss ehhez hasonló szerkezeteket más témákban is!

9.   Mit hiányol Kölcsey leginkább Berzsenyi lírájából?

Fogalmak

recenzió: általában kis terjedelmű iro-dalomkritika, rövid, lényegre törő bírálat

érvelésBerzsenyiéletébenhelyrehozhatatlantöréstokozott,hogyszerinteKölcseyFe-

rencrólaírtkritikájaazegészirodalmiközvéleményszíneelőtt„leminősítette”

averseitésőtmagát.Pedigezanyilvánosságmégmegsemközelítetteamai

médiahatalmát,embereketfelemelnivagyletaszítaniképeserejét.

Nézd meg A némafilmes című film di-gitális tananyagunkban közölt jelene-tét, amelyben szintén nehéz helyzetbe hozza a főhőst a nyilvánosság, majd írj érvelő esszét ezzel a címmel: Mennyire kell komolyan venni egy sajtótáma-dást?Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– igaza volt-e Kölcseynek, és megfelelő eszközt választott-e a nyilvános kriti-kával?

– mivel tehet ma tönkre valakit a sajtó?– mennyire látod mulandónak vagy

maradandónak egy-egy sajtóbotrány hatását?

– létezhet-e bármilyen korlátozás a kö-zösségi oldalak korában?

4

A némafilmescímű film plakátja

29

rábban szinte ismeretlen volt Magyarországon. Ma az alkotók többnyire fel vannak készülve arra, hogy műveiket méltatni és bírálni fogják. Örülnek, hogy foglalkoznak a művükkel, és az esetleges bíráló meg-

jegyzéseket sem veszik feltétlenül személyes sértés-nek. Berzsenyit viszont teljesen váratlanul érhették Kölcsey észrevételei, így személyes támadásként él-hetett meg elvont esztétikai megállapításokat.

30

Berzsenyi egyik elégiája a „carpe diem” („ragadd meg a napot”) antik jelszavához kapcsolódik. Felidézi a horatiusi gondolatot: kár a múlton rágódni vagy a jövőről álmodozni, ha egyszer a jelen az igazán fontos.

A tücsök és a hangya meséje is valami hasonlóról szól. És mit jelent a „carpe diem” egy kö-zépiskolás számára? Mi lesz a tanulással, a felvételivel? Lehetséges a középút megtalálása?

Berzsenyi költészeteBerzsenyi Dániel költészete mind a klasszicizmus, mind a romantika stílusjegyeit magán viseli. Jellemzően klasszicista vonása az antik versformák (alkaioszi vagy szapphói strófák) használata, amely költői hitvallásként is olvasható: visszavonulás a hétköznapi élet középsze-

rűsége elől az antik költészet fennköltségébe. Az antik strófákban íródott versekre különféle mitológiai alakok megidézése és az állandó antik utalások is jellemzők. Berzsenyi lírájában emellett romantikus hatások is ki-mutathatók. Amit Kölcsey klasszicista bírálatában da-gályosnak, áradónak tartott, az tökéletesen megfelel a romantikus líraeszménynek. Berzsenyi romantikusnak mondható verseiben sem hagyja el az antik versformák jelentette biztonságot, de heves gondolatai, érzelmi csa-pongása és túlzásai már egy új stílus beköszöntét jelzik, amelyről később tanulunk részletesebben.

HorácBerzsenyi pályájának egy szakaszán kizárólag Hora-tiust tekintette példaképnek. Horác című verse címé-ben és témájában is a római költőt idézi. Nemcsak e szöveg, hanem több más Berzsenyi-vers kapcsán is kimutatható a nagy költőelőd hatása. Az aszklepia-

dészi sorokból építkező Horác egy örök témát, az idő múlását járja körül. Az első versszak borús képei az elmúlást idézik fel, a második versszak pedig a pil-lanatnyi harmóniát kívánja megragadni. A mű alap-gondolata, hogy az elmúlás tényének tudatában még inkább értékelnünk kell a jelen pillanatot. „Használd a napokat, s ami jelen vagyon, / Forró szívvel öleld…” – szól a versbeli beszélő tanácsa. A jelen az eljövendő-nél is fontosabb („Holnappal ne törődj…”), hiszen az gyorsan bekövetkezik, majd múlttá lesz. Az egyedüli tulajdonunk a mostani pillanat. A költemény zárlatá-ban az idő kettős metaforában, gyorsan suhanó nyíl-ként és rohanva csobogó patakként is megjelenik.

OsztályrészemA Horác időfelfogásában tapasztalható kettősséghez hasonlóan az Osztályrészem című elégia is ellentétek és párhuzamok termékeny feszültségére épül. De en-nek a versnek nem az idő, hanem a megbékélés áll a középpontjában. Meg kell elégednünk saját osztályré-szünkkel: azzal az élettel, amelyet a sors adott. Meg-érkezésre utaló képek követik egymást a szövegben. A megérkezés motívuma utalhat a fiatalság végére, az érett férfikorba érkezésre. A belenyugvás és a bizo-nyosság azonban csak látszólagos: a vers sorai mögül kiérezhető a kétely. A 20. század második felének híres költője, Nemes Nagy Ágnes így ír erről: „Vajon a boldog megelégedés verse ez? Nem hiszem. Inkább az elfödött, öntudatlan, arany-szavakkal eltakart elégedetlenségé,

Berzsenyi Dániel elégiái I.

Sághegy

Berzsenyi Dániel verseskötete, 1816

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Vita

ssuk

meg

!„Béke már részem: lekötöm hajómat,Semmi tündérkép soha fel nem oldja.Oh te, elzárt hely, te fogadd öledbe

A heves ifjút!”(Berzsenyi Dániel: Osztályrészem)

•Akamaszkor,ifjúkoraszebb,vagyamikormármin-denünkmegvan,és–úgymond–megállapodtunk?

•Biztonságos,„elzárt”helyenérdemesotthontalapí-tani,vagyavárosiforgatagközepén?

Irány a szöveg!

1.   Mely kifejezések idézik a Horác című versben az antik stílust? Mi utal a magyar valóságra?

2.   Mi teszi zeneivé a verset a rímek híján? Melyik verstípus áll közelebb hozzád: a rímes vagy a rímtelen? Miért?

3.   A versben felbukkanó tárgyak jórészt metonímiák: egy életforma jelentéssel teli kellékei. Melyek sorolhatók ide?

4.   Berzsenyi Osztályrészem című verse két nagy egységből áll. Próbáld meg elkülöníteni a két részt, és megfogal-mazni, hogy miben áll a különbségük! Hogyan állítható párhuzamba a lírai én és Odüsszeusz?

5.   A hajó toposza sok versben, regényben felbukkan. Gyűjtsetek közösen 4-5 ilyet! Melyikben milyen jelentést hordoz a kép?

6.   A köznyelv is használja a kifejezést: révbe érni. Mit jelent? Mennyiben rokon Berzsenyi motívumával: „Partra szállottam”?

7.   Berzsenyi verse különleges létösszegző vers, mert alapvetően nyitott, bizakodó a jövővel szemben. Keress érve-ket ennek igazolására, vagy cáfold meg, ha nem így látod!

Fogalmak

idő- és értékszembesítő vers: olyan verstípus, melyben az egyes idősíkokhoz különböző értékek tartoznak, legtöbbször az értékek fogyatkozását mutatja ‒ az értéktelített múlt kerül szembe az értékvesztett jelen-nel

Berzsenyiahazatérésnek,azotthonikisvilágbazárkózásnak,akalan-

dokkal-hányattatásokkal teli ifjúkor lezárásának közérzetét jeleníti

megOsztályrészem című versében.A hánykolódó hajó révbe ért, a

veszélyekelmúltak,amegpróbáltatásokutánjóljönacsend,azegy-

hangúság,amegelégedés.

Ezt a révbe jutást, hazaérkezést, az otthon egyszerre unalmas s épp et-től meghitt békéjét hiányolja Zsá-kos Bilbó is A hobbit című filmben. Ő még nem ért haza, szereti is a kalandot, amelybe csöppent, de az otthon kispolgári békéje is fölöt-tébb kedvére való. Nézd meg a film digitális tananyagunkban közölt

részletét, majd írj érvelő esszét ez-zel a címmel: Mindenütt jó, de leg-jobb otthon – vagy mégsem?Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– kaland és unalom– átmenetiség és állandóság– biztonság és kockázat– ismert és ismeretlen

4

Jelenet A hobbit című filmből

érvelés

31

valamely rejtett tragikumé. Az ilyen rejtett tartalom az-tán igen mélyen szokta érinteni az olvasót, anélkül hogy tudná: miért.” A vers utolsó két strófája pontosan a

valósággal, a hétköznapokkal való megbékélést kérdő-jelezi meg, a sors szeszélyével a költészet vigasztalását állítja szembe.

32

Berzsenyi egyik verse az esti órák életképszerű megjelenítése. Magányt hoznak ezek az órák, de csen-det, békét és alkotó pillanatokat is. Két allegorikus alak töri csak meg a magányt: a szerelem és a köl-tészet két megszemélyesült lénye.

Számodra mi lenne az a két dolog, amit életed jelképévé emelnél? Mit állítanál jobb és bal oldaladra megszemélyesített figuraként? A zenét? A sportokat? A tanulást?

Az elmúlás motívumaAz idő múlásának ábrázolása visszatérő témája Berzse-nyi Dániel lírájának, az Osztályrészem és a Horác című verseknek is fontos eleme. Előbbiben a révbe érő hajó metaforája az utazás és a megérkezés motívumán ke-

resztül az életútra utal, míg a Horác a patakként zuho-gó és nyílként röpülő időről beszél. A Levéltöredék ba-rátnémhoz című elégia egy magányos vidéki estét beszél el. A lírai én a természet esti elcsendesedésének pillana-tában tekint vissza az elmúlt napra, és azon keresztül az egész addigi életre. Az idő múlását érzékeltető termé-szeti képek jelennek meg A közelítő tél című költe-ményében is. Az őszi tájat leíró vers képeit a tagadás („nem illatoz”) és az elmúlás

(„hervad”, „elvirít”) igéi szervezik, amelyek az emberi élet rövidségének érzetét erősítik. Másutt a madár, az „őszibogár” vagy a suhanó nyíl képe mind a to-varepülésre, a gyors és elkerülhetetlen elmúlás-ra utalnak.

Levéltöredék barátnémhozDe a múló emberi élet képei között mégis megmarad valami az „estvéli” órákra. A Le-véltöredék barátnémhoz zárlatában megjelenik két „mulatótárs”, akik ébren maradtak, akik a társaságot biztosítják a vers beszélője számá-ra. A „szelíd szerelem hamvadó szikrája” ugyan

a szöveg hangulatához illően hamvadóban, azaz ki-hunyóban van, de még mindig pislákol. A szikra, a tűz tehát az utolsó sorokban a szerelem metaforájává válik, és ezáltal a költemény korábbi természeti képeit is mintegy visszamenőleg a szerelem képzetéhez ren-delheti. A megőrzött és még jelenlévő szerelem így felülírja a verskezdő strófa panaszát, amelyben a lírai én a címnek megfelelően megszólítja a barátnőjét, és távolléte miatt panaszkodik.

A közelítő télDe a szerelem sem állhat ellen az időnek, legalábbis erre céloznak A közelítő tél antik utalásokat halmozó sorai. A természet elmúlásához hasonlóan az embe-ri vidámság is elmúlik, de amíg a természet új életre támad, az emberi elmúlást nem követi újjászületés. A vers beszélője számba veszi, mitől fosztja majd meg a közeli vég. Az élet örömei így mégis szerepelnek, a tagadó mondatszerkezetek ellenére jelen vannak a versben. Mintha ez a mű éppen az Osztályrészem for-dítottja lenne. Ott a megelégedésről szóló kijelentések mögött éreztünk keserűséget, itt pedig mintha az el-múlás képei mögül sejlene fel a jelen, az egyre gyen-gülő élet békés boldogsága.

Berzsenyi Dániel elégiái II.

Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz, 1804 után

Csorsztin és Nedecz (id. Markó Károly festménye, 1820)

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Vita

ssuk

meg

!„Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül,S minden míve tünő szárnya körül lebeg!Minden csak jelenés; minden az ég alatt,Mint a kis nefelejcs, enyész.”

(Berzsenyi Dániel: A közelítő tél)

•Mikor tűnik gyorsnak, és mikor lassúnak az idő múlása?Csakugyan rövid az ember élete, vagy éppenséggel bővenelég,nagyonishosszú,amitfeleslegeslennetovábbnyújtani?

Irány a szöveg!

1.   A közelítő tél című vers milyen természetűnek látja a költői sikereket? Hogyan vélekedik a versbeli beszélő saját életéről? A válaszadáshoz idézz a szövegből!

2.   A közelítő tél világosan két részre tagolódik. Hol a határ? Mi a különbség a két szakasz között?

3.   Hol érhető tetten a versben a negatív festés? Milyen állító és milyen tagadó formulák emelik ki a lényeget?

4.   Mennyiben felel meg a Levéltöredék barátnémhoz című vers a levél műfajának? Mennyiben tér el tőle?

5.   Miért nevezhetjük életképnek, ami a versben feltárul előttünk? Fogalmazd meg az életkép definícióját, és felel-tesd meg annak a szöveget!

6.   Keress a versben megszólítást, ismétlést, párhuzamot és még két másik alakzatot! Értelmezd is őket!

7.   Miért figyelemfelkeltő a záróstrófa már első pillantásra is? Mi utal rá, hogy szándékos megoldást látunk? És mi utal az ellenkezőjére?

Fogalmak

melankólia: a szomorúság, bánat lé-lekállapota

negatív festés: olyan költői eszköz, amely az értékhiányos állapotot kifejtésére szolgál; az értékszem-besítő versek jellegzetessége

szinesztézia: olyan szókép, amelyben két vagy több érzékelési terület-hez tartozó kifejezés kapcsolódik össze

Érdekesség, hogy mindkét vers fontos kijelenté-seket tesz magáról a költészetről, amely a szerelem motívumához hasonló módon, azzal összefüggésben jelenik meg. A költészet a Levéltöredék barátnémhoz című versben szereplő másik „mulatótárs”. A „ham-

vadó” szikraként megjelenő szerelemhez hasonlóan a költészetet sem a derű vagy az öröm képei övezik („bús melancholiám szomorgó nótája”), de jelenléte jelzi: ellenáll az enyészetnek és az elmúlásnak.

összehasonlításBerzsenyi elégiájában (Levéltöredék barátnémhoz) olyasfajta magányt

élátabeszélő,amelyetleginkábbkulturálismagánynaknevezhetnénk.

Acselédekottvannakaközelben,velükazonbannembeszélhetimega

gondolatait.Ugyaneztazintellektuálismagánytéliátahíresamerikai

író, IsaacBashevisSinger rabbija is (A Moszkát család),hiszenő sem

találakörnyezetébenméltószellemipartnerre.

Olvasd el a Singer-regény részle-tét, majd írj értelmező esszét ezzel a címmel: A világba ágyazottan és mégis elkülönülten

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– milyen koncentrikus körökben

veszi körül a rabbit a társadalom?– van-e még további kör is a társa-

dalmon kívül?– hogyan tud kilépni a szűk odújá-

ból? miért nem tud mégsem?– miért illene a részletre, ha azt

mondanánk róla: életkép?

4

Isaac Bashevis Singer

33

34

Berzsenyi több ódájában is a magyarságot szólítja meg, a nemzet egészét. A közösség tagjaként inti, figyelmezteti vagy épp biztatja magát a közösséget. Nem tudjuk, bízott-e szavai hatásában, s azt sem tudhatjuk, hatott-e csakugyan a kortársaira, s rajtuk keresztül esetleg a történelmi folyamatokra is.

Szerinted mi kell ahhoz, hogy valakire hallgassanak a társai? Milyen módon tud valaki támo-gatókat szerezni véleményének egy kisebb vagy nagyobb közösségben? Mi tesz szószólóvá, véleményformálóvá, vezetővé valakit?

Közösségi versekBerzsenyi Dániel A magyarokhoz (I.) és A magyarok-hoz (II.) című ódáit közösségi költeményeknek tekint-hetjük, mégpedig kettős értelemben. Közösségi köl-temények, hiszen mindkét vers egy közösséghez szól: a magyarokat, a magyar népet szólítja meg. De nem-csak megszólít, hanem azon túl a közösség nevében és érdekében beszél. Bírálja, ostorozza és önmagával szembesíti azt.

A magyarokhoz (I.)A múlt és jelen képei feszülnek egymásnak Berzse-nyi ódájában. Az idő kettéosztása a nemzet hajda-ni erejéhez és jelenbeli gyengeségéhez kapcsolódik. A múlt dicső, a jelen silány. Az óda felütése („Romlás-nak indult hajdan erős magyar!”) az egész költemény szerkezetét meghatározza. A dicső múlt emlékei, a közösség ereje és tenni akarása a jelen hitványságával kerül szembe. A tatárjárás és a török hódoltság ideje a tagadás retorikájában jelenik meg. A hányatott múl-tat is dicsőségesnek láttatja a vers: a támadók ugyanis hatalmas túlerejük és átmeneti győzelmeik ellenére sem tudták végleg megtörni a magyarságot. De a hősi

múlt csak még negatívabb színben tünteti fel a jelent. A „Mi a magyar most?” kérdésre csupán megdöbben-tő és kiábrándító válaszokat tud adni a szöveg: „Elő-deinknek bajnoki köntösét / S nyelvét megunván, rút idegent cserélt.” A kritika egyre erősebb és elkeseredet-tebb, a vers zárlata pedig egészen tragikus. Az utolsó két versszak nem a megújulás lehetőségeit mérlegeli, hanem a nagy birodalmak (Róma, Karthágó) elkerül-hetetlen bukását állítja elrettentő példaként a megszó-lított közösség tagjai elé.

A magyarokhoz (II.)Közösségi költemény a „Forr a világ bús tengere…” kezdetű óda is, de egészen más hangnemben szólal meg. Monumentális képek uralják a szöveget, de ezek nem a történelem, hanem a jelen képei. Nem a múlt dicsőségére, hanem a jelen történelmi pillanat kihí-vásaira és veszélyeire figyelmeztet a beszélő. A vers tételmondata („Nem sokaság, hanem / Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat”) azt hangsúlyozza, hogy a kö-zösség maga vívhatja ki szabadságát. Amíg A magya-rokhoz (I.) zárlatában a nagy birodalmak az elbukást példázzák, addig ebben a versben a reményteli fele-

Berzsenyi Dániel ódái

Honfoglalás (Munkácsy Mihály festménye, 1893)

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Vita

ssuk

meg

!„Nézd: a kevély tölgy, mellyet az éjszaki Szélvész le nem dönt, benne termő Férgek erős gyökerit megőrlik, S egy gyenge széltől földre teríttetik!”

(Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz (I.))

•MiértbukhatottmegaNyugatrómaiBirodalom?Megfog bukni valaha az Egyesült Államok? Látunk arrapéldátatörténelemben,hogyakülsőellenségetvissza-verték,deabelsőproblémákvégzetesnekbizonyultak?

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el Berzsenyi két magyarokhoz írt ódáját! A két vers közül melyik az időszembesítés, és melyik mondható inkább térbeli összefoglalásnak? Mely korszakokra, mely terültekre terjed ki egyik, illetve másik?

2.   A két vers közül melyiknek bizakodóbb a hangvétele? Milyen sorok fejezik ki ezt az optimista szemléletet?

3.   A két vers közül melyikben dominálnak hanghatások? Milyen hangokat vél hallani a költő?

4.   Az I. versben mely versszakokra jellemző a pátosz? Mely versszakokban találunk iróniát? Mely versszakok hang-neme mondható elégikusnak?

5.   Milyen két fő fogalmat állít egymással szembe a vers? Hogyan lehet ezeket az időben elhelyezni? Melyik korra jellemzők? Milyen szófajok fejezik ki egyiket és másikat?

6.   Milyen érzelmi állapotban szólal meg a lírai én? Mely részek bizonyítják, hogy a vers a magyarokon belül főleg a nemesekhez szól? Miért?

7.   Mely versszakok szólnak a történelem körforgásáról? Idézz olyan sorokat, amelyek leginkább kifejezik ezt!

Fogalmak

hiperbola: retorikai szó- és gondolatalakzat, illetve általános stíluseljárás, amelyre a beszélő erősebb jelentésű, érzelmileg telített szó- és mondathasználata a jel-lemző

ÉRTELMEZÉSA magyarokhozcíműódákegyikébenabelsőbajokrólírBerzsenyi,amásikbanakül-

sőfejleményekről,aforrongónagyvilágról.Azegyikinkábbpesszimistánakmond-

ható, amásikderűlátó.Közöskérdés viszontmindkettőben,hogymithoz a jövő,

lesz-eegyáltalánjövő.

Egy mai költő természetesen egészen más

hangnemben ír sorskérdéseinkről, a di-lemmák azonban továbbra is érvényesek.

Kovács András Ferenc versében (Vojtina

vázlatfüzetéből) például mindent átjáró

irónia színezi a kérdésfelvetéseket, ám a

„jövendő” itt is kérdésként bukkan fel, a

társadalmi jelenségek kritikája itt is kér-dőjeleket vetít elénk – nem beszélve a Ber-zsenyire történő nyílt utalásról, intertext-uális kapcsolódásról.

Olvasd el a verset, majd írj értelmező esz-szét ezzel a címmel: Történelmi motívu-mok és jelenkor-kritika.Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem-pontokat is:– hogyan válogat a vers történelmi tuda-

tunk motívumaiból?– mely fordulataival utal cinikus magatar-

tásformákra?– mire utalhat a „honfigőg” kifejezés?– „magyaros” versforma – vagyis milyen?

4

Kovács András Ferenc

35

melkedés lehetőségét jelentik. A vers Berzsenyi több, már megismert költeményéhez hasonlóan a klasz-szicizmus és a romantika közötti átmenet stílusjegyeit

viseli magán. Az antik utalások sokasága a klasszicista stílust idézi, a túlzó kifejezések viszont a romantika jellegzetességei.

36

A felvilágosodás mozgalma a 18. században terjedt el Európában. Fő törekvése az volt, hogy a tiszta emberi ér-telem alapján értelmezze újra a világot. A felvilágosodás gondolkodásának fontos dokumentuma a Denis Diderot szerkesztette Enciklopédia, amely 28 kötetben jelent meg Franciaországban. A német felvilágosodáshoz kapcsoló-dó legfontosabb irodalmi alkotók Goethe és Schiller vol-tak, az általuk meghatározott irodalomtörténeti korszak a német klasszika. A felvilágosodás korában erősödött meg Európában a szentimentalizmus, az érzékenység irányza-ta is, amely a felvilágosodás racionalizmusával szemben az érzelmek fontosságát hirdette. A szentimentalizmus-hoz köthető például a német Sturm und Drang-mozga-lom Angliában pedig Laurence Sterne életműve. feladat: A 18. század a tudományos gondolkodás nagyarányú fellendülését hozta. Keress minél több tudóst, filozófust ebből az időszakból!

A regény műfaja egyre fontosabbá vált a felvilágosodás korában. A korszak jelentős regénye Sterne Tristram Shan-dyje, Defoe Robinson Crusoe-ja és Swift műve, a Gulliver utazása. A szentimentalizmus irányzatának egyik legked-veltebb műfaja, a levélregény, amelynek története a szerep-lők levelezése nyomán bontakozik ki. A műfaj legnagyobb hatású alkotása Goethe Az ifjú Werther szenvedései című levélregénye. Voltaire műve, a Candide, vagy az optimiz-mus Leibniz állítását cáfolja, amely szerint világunk „a le-hetséges világok legjobbika”. Ennyiben tézisregény, de uta-zási regényként, kalandregényként sőt fejlődésregényként is értelmezhető. feladat: Fogalmazd meg, hogy milyen jel-lemzői válnak hangsúlyossá a Candide-nak, aszerint, hogy kalandregénynek, fejlődésregénynek vagy utazási regény-nek olvassuk.

A magyar felvilágosodás szorosan összefonódott tudományos és irodalmi élet megszervezésére tett első kísérletekkel valamint a nyelv fejlesztésének kérdésével. A nyelvújítók (neológusok) kezdeményezéseit a Mondo-lat című gúnyiratban figurázták ki ellenzőik, az ortoló-gusok. A vitát a neológusok vezéralakjának, Kazinczy-nak az Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című tanulmánya zárta. Kazinczy nemcsak nyelvújító volt, hanem író és nagyhatású irodalomszervező. A ma-gyar felvilágosodás jelentős költője Batsányi János és a Fanni hagyományai című regény szerzője, Kármán József. A Mária Terézia bécsi magyar testőrségébe tartozó testőr- írók közül kiemelkedik Bessenyei György, akinek Ágis tragédiája című művétől számítjuk a magyar felvilágoso-

dás kezdetét. feladat: Hasonlítsd össze a Fanni hagyomá-nyaiból és a Werther szerelme és halála című műből vá-lasztott részleteket!

Csokonai vitéz Mihály életművére a századvégi ma-gyar irodalom meghatározó stílusirányzatainak, a roko-kónak és a klasszicizmusnak a szintézise jellemző. A Kons-tancinápoly és Az estve című ódája egyaránt két nagyobb egységre bontható a leíró jellegű piktúrára és a filozofikus igazságokat tartalmazó szentenciára. A szerelméhez írott Lilla-verseket tartalmazó kötete 1805-ben jelent meg. A nyitóvers Csokonai rokokó ars poeticája, Az én poézi-som természete. A kötetet A Reményhez című vers zárja, amely akárcsak a költő elégiája, A Magányassághoz, egy fogalom megszemélyesítésére épül. Csokonai költészete sokszínű: elégiák ódák és dalok (Szegény Zsuzsi a tábo-rozáskor) mellett epikus (pl.: Dorottya) és drámai műve-ket (Karnyóné; Tempefői) is alkotott, gondolati költészete pedig a kor filozófiájának alapos ismeretéről tanúskodik. feladat: Nézz utána Csokonai verseinek az interneten! Válassz a tanult műveken kívül egy-egy elégiát, ódát és dalt! Bizonyítsd be, hogy az általad választott költemé-nyek az adott lírai műfajba tartoznak!

A magyar felvilágosodás másik nagy költője berzse-nyi dániel, akinek munkássága a klasszicista stílusjegyek mellett a születő romantika vonásait is magán hordoz-za. Részben ez a stílusbeli kettősség volt az oka Kölcsey klasszicista alapokon álló 1817-es kritikájának, amelyet Berzsenyi személyes sértésként értelmezett. Elégiáira a rezignált hang jellemző. A Horác a carpe diem gondolatát bontja ki, az Osztályrészem középpontjában a megbékélés motívuma áll, A közelítő tél meghatározó gondolata pedig az élet rövidsége: az újjászülető természet ciklikus ide-jével ellentétben az emberi lét alaptapasztalata a vissza-fordíthatatlanul múló idő. Berzsenyi ódái közé tartoznak erőteljes képeket használó közösségi versei a Magyarok-hoz (I.) és (II.). A „Romlásnak indult hajdan erős magyar!” kezdetű óda a dicső múlt emlékét a hitvány jelennel állítja szembe, míg a monumentális képek által meghatározott „Forr a világ” a jelen történelmi pillanat kihívásaira kon-centrál. feladat: Gyűjts klasszicista és romantikus jellem-vonásokat Berzsenyi tanult verseiben!

Összefoglalás

George Sand arcképe, 1840

A felvilágosodás Európában és Magyarországon

37

II. roMAntIkA és reAlIzMus

európábAn

38

Horatius és Berzsenyi kapcsán szó esett már a jelen fontosságáról, a jelen megragadásának eszmé-jéről. De a mindenkori itt és most soha sem választható el teljesen a távolitól és az elmúlttól. A ro-mantikus művek gyakran hívják fel a figyelmet az itteni és a távoli, a mostani és a régi, a látható és a láthatatlan közötti sejtelmes kapcsolódásokra.

Mi minden idézheti elő, hogy olykor akaratlanul is eszünkbe jusson a múlt egyik-másik mozza-nata? És mi lehet az oka, hogy néha előre megérzünk, megsejtünk ezt-azt a jövőből?

A romantika jellegzetességeiA romantika stílusirányzata a 18. század végén jelent meg az angol és a német irodalomban, a 19. század so-rán pedig az egész kontinensen elterjedt. A kifejezés a francia roman, regény szóra utal, a romantikus tehát szó szerint regényest jelent. Láttuk, hogy a klasszicizmus név alatt is mást értünk a különböző nemzeti irodal-makban. Ugyanígy van ez a romantika esetében is, de vannak a romantikának olyan jellegzetességei, amelyek a különféle nemzeti irodalmakban és művészetekben is közösek. A klasszicizmus racionalitásával szemben a romantikát az erős, szélsőséges és változékony érzel-mek uralják. A romantikusok is tisztelik az antik iro-dalmat, de a korábban kevéssé ismert és lenézett népi kultúra is modellé, inspirációs forrássá válik számuk-ra. A felvilágosodás tudományosan megismerhetőnek, mérhetőnek, uralhatónak tekintette a természetet. A romantika viszont visszatérést hirdetett a vad, kiszá-míthatatlan és irányíthatatlan természethez. A felvilá-gosodás számára oly fontos egyetemes emberi értelem helyett a romantikusok inkább a kezdeményezőkész-ségben, a kiszámíthatatlan zsenialitásban és az emberi egyéniség szabadságában hittek. A romantika eszméi-hez a nemzet fogalma is szorosan kapcsolódik, amely a 19. században megszületendő nacionalizmuselméletek központi kategóriája. A nemzettudat a romantikától kezdve vált az egyéni identitás meghatározójává.

Romantika más művészetekben A romantika stílusirányzata az irodalomban alakult ki először, de a szélsőséges és változékony érzelmek, a természet látványa és hangjai a zenében és a festé-szetben is nagy jelentőségre tettek szert. A romanti-kus festészet egyik legtöbbet elemzett alkotása Caspar David Friedrich (1774–1840) Vándor a ködtenger felett című festménye, amely rendkívül kifejezően ábrázolja a magányos ember találkozását a változé-kony természet erejével és mozgalmasságával. Thé-odore Géricault (1791–1824) képe, A Medúza tutaja

pedig az ember ezerféle érzelmét ragadja meg a fest-mény hajótöröttjei arcán: a reménytől a kétségbeesé-sig, a lemondástól a halálfélelemig. A festészethez hasonlóan a zenében is az érzelmek, a szélsőségesség és a monumentalitás vált meghatározóvá. A roman-tika leghíresebb művei Richard Wagner (1813–1883) és Giuseppe Verdi (1813–1901) operái, vagy a fiata-lon elhunyt Franz Schubert (1797–1828) szonátái és dalai.

A romantikus költészetA romantikus költészet legfontosabb művei a német és az angol irodalomban születtek. A korai német romantika fontos képviselője Novalis (1772–1801), az irányzat kései szerzője pedig Heinrich Heine (1797–1856). A romantikához szokás sorolni a hí-res német lírikust, a tragikus sorsú Hölderlint

Az európai romantika. Líra

Vándor a ködtenger felett (Caspar David Friedrich festménye, 1818 körül)

Romantika és realizmus Európában

Vita

ssuk

meg

!„Ó Elmulás, hallom ijesztő orgonádat […]A billentyűknél a Halál ül, odabújvaS feketét és fehért érint olykor az ujja:Koporsód, sírköved.”

(Victor Hugo: Az éj, az éj, az éj, Kosztolányi Dezső fordítása)

•Értelmesebben élünk, ha szüntelenül számolunk avéggel,vagyjobbnemtörődnivele?

•Mittennél,hamegtudnád,hogymárcsakegyórádvanhátra?

Irány a szöveg!

1.   Az Óda a nyugati szélhez óda is, elégia is. Hol található az elégikus rész a költeményben?

2.   Hányféle alakban személyesíti meg a költő a nyugati szelet? Miért vágyik a lírai én arra, hogy azonosulhasson a széllel? Mi mindennek lehet szimbóluma a szél?

3.   A szél lehet pusztító és óvó, őrjöngő és frissítő, termékenyítő és ihlető. Hogyan jelenik meg mindez a versben? Milyen nyelvi eszközökkel érzékelteti sokféleségét a szöveg?

4.   Hogyan erősíti versforma és ritmus a szabadságérzetet? Milyen zeneiséget erősítő szavakat tudsz kigyűjteni a versből?

5.   Olvasd el az Óda egy görög vázához című verset! Mely két beszédszólam váltakozik a szövegben?

6.   Milyen kimerevített pillanatokat ábrázol a görög váza rajza? A jelentekben lefestett alakok milyen érzelmeket mutatnak?

Fogalmak

spleen: a világfájdalom egy sajátos megjele-nési formája, rosszkedv, levertség, a fő-hős mélabúja: a 19–20. századi költészet egyik alaptémája

ekphraszisz: kép és szó összekapcsolódása; olyan költő alakzat, amely egy valódi vagy egy elképzelt vizuális műalkotás le-írását adja

programzene: olyan hangszeres zene, amely valamilyen fogalmilag megragadható té- ma leírásával vagy annak érzékeltetésé-vel kapcsolatos

zseni: kimagasló tehetség, rendkívüli egyéni-ség; a romantikára jellemző a zsenialitás különös tisztelete, a zsenikultusz

(1770–1843) is. Az angol romantika indulásának fontos szerzői Wordsworth és Coleridge, az ő közös kötetük, a Lírai balladák 1798-as megjelenését szokás az angol romantika indulásának tekinteni. Az angol romantikusok második generációjának legfontosabb

költője Shelley mellett Byron és Keats. John Keats köl-tészetében központi helyet foglal el az antik görögség művészete iránt érzett csodálat. Ez fejeződik ki az Óda egy görög vázához című költeményben is, amely az ek-phraszisz, azaz a képleírás poétikai eljárását használja.

érvelésShelleyÓda a nyugati szélhez címűverse egy természeti jelenségrőlbeszél: a

szélről.CsengeryKristófé(Az eső hatvannyolc fajtájáról)méginkább,hisznem

másatémája,mintazeső.Devan-evajonennekazutóbbinakisolyanjelképes,

rejtett jelentése,mintazelőbbinek?Sbaj-eaz,hanincs?Értékesebb-earégi,

nagyeszméketpatetikushangonmegjelenítőköltészet?

Írj a kérdést végiggondolva érvelő esz-szét ezzel a címmel: Ünnepélyes stílu-súnak kell-e lennie egy versnek?Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– mitől válik valaki jelentős művésszé?– hol a határ önkifejezés és művészet

között?– könnyebben befogadható-e az idő-

ben közelebbi műalkotás?– kiváltság-e a versírás?

4 39

40

A romantika korában váltak népszerűvé a detektívtörténetek is. A műfaj jelentős szerzője az ameri-kai Edgar Allan Poe, akinek egyik leghíresebb bűnügyi története A Morgue utcai kettős gyilkosság. A későbbi korokban azután méltán váltak híressé a műfaj alkotóiként olyan szerzők, akik egyedülálló-an széles olvasóközönséget tudtak lebilincselni történetükkel.

Mi a véleményed, részei a krimik a szépirodalomnak? Esztétikai értékük sokszor nyilván kér-déses, ugyanakkor óriási a hatásuk, s az általuk keltett olvasói öröm kétségtelen. Mikor te-kinthetünk egy regényt szépirodalmi alkotásnak?

Az angol romantikus regényKorábban említettük, hogy a regény a felvilágosodás korszakában vált igazán népszerű műfajjá. Ez a ro-mantikában sem változott meg, de új regénytípusok születtek. A romantika múlt iránti rajongása tükröző-dik Skócia leghíresebb írója, Walter Scott (1771–1832) műveiben. Scott első regénye a Waverley, amely a 18. század közepének valós történelmi eseményei között játszódik, a modern történelmi regény első példája. Scott másik híres műve, az Ivanhoe a 12. századi Angliát eleveníti meg. A mű sikere a kutatók szerint erő-sen hozzájárult a középkor értéke-inek, hangulatának felfedezéséhez és kultuszához. A brit romantika fontos szerzői a Brontë nővérek is. A testvérek, Charlotte, Emily és Anne férfi álnév alatt publikálták a műveiket. Charlotte (1816–1855)és Emily (1818–1848) egy-egy re-génye, a Jane Eyre és az Üvöltő sze-lek máig nagyon népszerű szerte a világon.

Heinrich von KleistHeinrich von Kleist (1777–1811) munkásságát a német klasszika és romantika közötti átmenet idő-szakához szokták sorolni. Sokol-dalú szerző volt, drámáit ma is játsszák, lírai és pró-zai alkotásai is jelentősek. Leghíresebb elbeszélése a Kohlhaas Mihály, amelynek címszereplő főhőse valós történelmi személy a 16. századból: egy tisztességes, megbecsült lókereskedő. A reformáció korában ját-szódó történetben a tronkai várúr területén áthaladó Kohlhaastól jogtalanul elveszik két lovát, s ő mindent elkövet azért, hogy visszaszerezze jogos tulajdonát. De rá kell jönnie, hogy képtelen a hatalommal szem-

ben jogi úton érvényt szerezni saját igazának, így az erőszak útjára lép, törni, zúzni és gyújtogatni kezd, mígnem fanatikus igazságkeresése miatt elbukik. A mű hatása óriási volt. A súlyos erkölcsi dilemma és az erőszak ábrázolása heves reakciókat váltott ki a ko-rabeli olvasókból. Kleist műve a magyar irodalmat is inspirálta: Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámája és Hajnóczy Péter A fűtő című elbeszé-lése a téma legismertebb hazai feldolgozásai.

Victor HugoA francia nyelvterület legfonto-sabb romantikus írója Victor Hugo (1802–1885). Élete és munkássága átfogja szinte a teljes 19. századot. Nemcsak regényíróként, hanem költőként és drámaíróként is alko-tott, sőt híres publicista, szónok és gondolkodó volt, a halálbüntetés eltörléséért vívott harc egyik ve-zére. Hernani című drámájának bemutatójától szokás számíta-ni a francia romantika kezdetét. A darab ugyanis hatalmas vitát váltott ki, így találtak egymásra és alakították ki esztétikai nézetei-ket az Hernani iránt lelkesedők: a romantika képviselői. Világiro-dalmi helyét elsősorban regényei-

nek köszönheti. Két legnépszerűbb alkotása A párizsi Notre-Dame és A nyomorultak. Regényeiben Hugo remekül ábrázolja a korabeli Franciaország társadalmi viszonyait. A nyomorultak egyszerre történelmi, társa-dalmi és filozófiai regény, a szegények és kitaszítottak világának ábrázolása. A főhős, Jean Valjean fordulatos életén keresztül megismerjük a korabeli Franciaország társadalmi, politikai viszonyait, Párizst és a vidéket, a szegényeket és a gazdagokat.

A romantikus regény

Brontë nővérek (Branwell Brontë festménye, 19. század)

Romantika és realizmus Európában

Vita

ssuk

meg

!„Szentnek lenni kivétel, igaznak lenni szabály. Té-vedjetek, botoljatok, vétkezzetek, de legyetek igaz emberek!”

(Victor Hugo: A nyomorultak, Lányi Viktor fordítása)

•Előfordul, hogy rossz ember egyszer csak jótcselekszik?

•Mittartasznagyobbbűnnek:hasokrosszatte-szünk,vagyhasohasemmijótnemteszünk?

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el a szöveggyűjteményben A nyomorultak részletét! Jellemezd néhány kulcsszóval az idézet elbeszélés-módját!

2.   Milyen kölcsönös segítségnyújtásra épült a Valjean testvérek élete?

3.   Jeant a tettei miatt ismerjük meg rokonszenves fiatalembernek. Melyek ezek a tettek?

4.   Az elbeszélő elhelyez egy-két jelzőt, határozót, amelyek nem a legjobb színben tüntetik fel a főhőst. Melyek ezek a szavak?

5.   Mennyiben tárgyilagos az író a mellékalakokkal kapcsolatban? Mennyiben alkot saját véleményt?

6.   Melyik mellékalak a legellenszenvesebb számodra? Indokold válaszodat! Szerinted melyikük a legellenszenve-sebb az írónak? Indokold ezt is!

7.   Milyen körülmények vezettek Jean Valjean bűnözővé válásához? Milyen körülmények szigorítottak a büntetésén?

8.   A nagyváros kegyetlenné, a természet vaddá teszi az embereket. Szerinted miért? Próbáld igazolni ezt az állítást!

Fogalmak

couleur locale: a francia romantikusok által meg-honosított művészeti terminus, a műben ábrá-zolt korra és társadalmi-földrajzi környezetre sajátosan jellemző motívumok összessége

detektívtörténet: (bűnügyi történet) a populáris (népszerű) irodalomhoz tartozó epikai műfaj, amely egy bűnügy megfejtésének végigköve-tését ígéri az olvasónak

történelmi regény: olyan regénytípus, amelynek tárgya a történelem valamely epizódja; tör-ténelmi és kitalált személyeket egyaránt sze-repeltet, a karakterek indítékai, belső világuk szorosan kötődik a regény által megidézett történelmi összefüggésrendszerhez

összehasonlításAromantikárajellemzőstílusjegyekközétartoziktöbbekközöttapá-

tosz,akontraszt,azérzelmifelfokozottságésatúlzásis.Ejellegzetessé-

gekösszhatásakülönösenszembeötlővéválhat,hamáskorszakokszö-

vegvilágávalvetjükösszearomantikusalkotást.

Olvass el egy részletet Jókai Mór Forradalmi és csataképek című gyűjteményéből, majd vesd össze Illyés Gyulának a segesvári csatáról szóló leírásával (Illyés Gyula: Petőfi Sándor). Írj összehasonlító esszét a két szövegről ezzel a címmel: Stí-luseszközök egy romantikus és egy huszadik századi műben.Írásodban vedd figyelembe ezeket a

szempontokat is:– az ünnepélyes stílus kifejezőeszkö-

zei és a pátosz kerülése– az éles kontrasztok, túlzások jelen-

léte illetve hiánya– túlzó illetve hétköznapi nyelvhasz-

nálat– képiség, értekező jelleg, elbeszélői

szerep

4

A kápolnai csata (Than Mór festménye, részlet, 1850 körül)

41

42

A romantika fontos témája az utazás. Az utazó, miközben messzi országokban jár, távoli kultúrákkal, idegen emberekkel lép kapcsolatba, saját magát is jobban megismeri. Újabban a turizmus sokak szá-mára adódó lehetőséggé, egyfajta tömegcikké vált. De az is megfigyelhető, hogy a turisták bármerre is járnak, sokszor ugyanazt keresik, amit otthonukban is el tudnak érni.

Mi a különbség turista és utazó között? Mit keres, mire vágyik egyik és másik? Mi viszi rá, hogy utazzon? Mit ad hozzá ő maga az úti élményekhez?

A verses regény műfajaA verses regény a romantika jellegze-tes műfaja. Nem egyszerűen versben megírt regény, sajátos műfaji jellemzői vannak. Az epika és a líra határán áll: elbeszélő jellegű, de az epikai műfajok-nál nagyobb szerepet kap benne a lírai személyesség, a belső érzelmek ábrázo-lása. Gyakorta kisebb, epizódszerű tör-ténetekből építkezik, amelyek lassítják a cselekmény kibontakozását. A műfajt Byron teremtette meg Don Juan című művével. A verses regény leggyakoribb versformája a reneszánsz eredetű nyol-csoros stanza, rímképlete: abababcc. A romantika másik híres verses regénye Puskin Anyeginje, amelyről részlete-sebben tanulunk. A magyar irodalomban Arany János Toldi szerelme vagy Arany László A délibábok hőse című művei tekinthetők a verses regény fő képviselőinek.

ByronGeorge Byron (1788–1824) angol arisztokrata csa-lád sarja, szülei válása miatt gyermekkorát mégis szegénységben töltötte. Később vi-szont nagy vagyont örökölt. Életét sorozatos botrányok övezték, hol szerelmi élete, hol provokatív irodal-mi fellépése miatt. Irodalmi hírnevét a Childe Harold zarándokútja című elbeszélő költeményével alapozta meg. A főhős, Childe Harold mást sem tesz, csak utazik, folyamatosan változtatja a helyét. Az utazás témá-ja kedvelt volt az egzotikus és idegen helyek iránt vonzódó romantikában, és az önmagát kereső, a saját belső útját járó, mindenhol és mindig ma-gányos ember helyzetét is példázza.

Byron maga is sokat utazott, Portugáli-ától Törökországig bejárta az egész kon-tinenst. Hosszabb időn át élt Itáliában, részt vett a görögök szabadságharcában az Oszmán Birodalom ellen. Szenvedé-lyes úszó volt, és imádta a tengert. Fel-jegyezték, hogy 1810 májusában a Dar-danellák szorosánál átúszott Európából Ázsiába. Ez a pillanat a modern sport születésének is tekinthető.

Don JuanByron leghíresebb munkája a befeje-zetlenül maradt Don Juan. A mű 16 énekben, közel kettőezer nyolcsoros versszakban maradt ránk. A stanzákban megírt verses regényt Byron szatirikus

költeménynek is nevezte, amelyben saját korának közállapotait és irodalmi életét, például Coleridge és Wordsworth munkásságát tette gúny tárgyává. Don Juan alakja egy 14. századi spanyol mondából származik: egy híres nőcsábász ő, aki semmitől sem riad vissza, hogy újabb és újabb nőket szerezzen ma-gának. Byron átalakítja a karaktert: nála Don Juan

nem hódító, hanem sokkal inkább ál-dozat. Bármerre is megy, mindenütt versengenek érte a nők, de leginkább csak testileg vonzódnak iránta, igazi szerelemmel csak kevesen szeretik. A kutatók szerint az újraértelmezett Don Juan sok szempontból emlékez-tet Byron karakterére. A történet Spa-nyolországban indul: a fiatal Juant el-csábítja egy férjes asszony. A viszony lelepleződése után menekülnie kell. Hajótörést szenved, majd egy kalóz lányának szeretője lesz. Később rab-szolgasorba jut Konstantinápolyban, majd nőnek öltözve a szultán háre-

A verses regény

George Gordon Byron (Thomas Phillips színezett grafikája, 1813)

George Gordon Byron illusztrációja saját művéhez, a Don Juanhoz

Romantika és realizmus Európában

Fogalmak

verses regény: a romantika műnemi ha-tárokat elmosó műfaja; regényszerű tárgyat dolgoz fel, de fontos szerep-hez jutnak benne a lírai elemek, a személyes érzelmeket megszólalta-tó reflexiók

egzotizmus: az Európától földrajzilag, kulturálisan távol eső helyeket, né-peket bemutató, főleg epikus, gyak-ran kalandos utazás során szerzett tapasztalatok előtérbe kerülése az irodalomban

Vita

ssuk

meg

!„Min emléked ma rejtve ring: szived mohó reménye volt,s reményed illó kincse mind szelíd emlékezésbe folyt.”

(George Gordon Byron: Stancák zenére, Rónay György fordítása)

•Boldogabbannakazöregsége,akisokörömtelipillanat-raemlékezhetvissza–vagyannálfájóbbazelvesztésük?

•Léteznekboldogévek?Vagyinkábbcsakboldognapok?Esetlegcsakboldogórák?

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el a Don Juan részletét a szöveggyűjteményből! Hány versszakot szán a szerző a témamegjelölésre, az írástechnika ismertetésére, illetve a szereplők bemutatására? Miről árulkodnak az arányok?

2.   Milyen korábban tanult műben találkoztunk már azzal a gondolattal, hogy a szerző nem a híres emberek közül választ főhőst?

3.   Mi az a divat, amellyel az elbeszélő szembe kíván menni? Milyen módon?

4.   Keress a szemelvényben példákat arra, amikor a szerző egy későbbi állításával ellentmond a korábban elhang-zottaknak!

5.   Milyen időmérték, milyen verslábak adják meg a vers ritmusát? Mi a vers rímképlete?

mébe kerül. A szultán és a szultán egyik felesége is megkívánja, de végül sikerül elmenekülnie. Ezután harcol az oroszok oldalán, ő viszi a győzelem hírét II. Katalin orosz cárnőnek, aki szintén megpróbálja

elcsábítani őt, végül Angliába kerül, ahol egyszerre több nő ostromolja. A mű befejezetlen maradt, a francia forradalomról szóló rész már nem készült el.

összehasonlításAzthihetnénk,mamárnemszületnekversesregények,akortárs írók

azonban,példáulTéreyJánostöbbilyetisírt.Sráadásulaztabravúrt

isvégbevitte,hogyarégi,idejétmúltnaklátszóformátalegmaibbtarta-

lommaltöltimeg.Pauluscíműversesregényepéldáulegykiber-bizton-

sággalfoglalkozósikeresvállalkozótléptetföl,akiigenjólélahackerek-

tőlrettegőnagyvállalatokmegbízásaiból.

Olvasd el a regény részletét, melyben egy régi osztálytárssal épp csülökva-csoráját fogyasztja el a főhős a József körúti sörözőben, majd vesd össze a jelenetet Byron Don Juanjának rész-letével, amelyben pedig épp regge-liznek a szereplők. Írj a két szöveg-részletről összehasonlító esszét ezzel a címmel: Kiégett személyiségek

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– mi a közös a két hős lelkiállapotá-

ban, s hogy viszonyulnak ehhez a többiek?

– milyen arányban halljuk az elbe-szélők, illetve a szereplők hangját?

– mely pontokon érhető tetten az elbeszélők iróniája?

– milyen a két szöveg ritmusa, rí-melése?

4

Térey János

43

44

Az orosz romantika. PuskinPuskin párbajban veszítette el életét, feleségének szeretője végzett vele. Előzőleg ő maga is leírt egy párbajt: művében, az Anyeginben is halállal végződik az eset. A párbaj motívuma rendszeresen fel-bukkan a romantika és a realizmus irodalmában. Büntette a törvény, mégis sokáig bevett gyakorlat volt egész Európában.

Mutasd be röviden azt a világlátást, amely a pár-baj intézménye mögött húzódik! Mire jó e felfo-gás szerint a párbaj? Milyen jellemeket feltételez? Barbár vagy inkább hősies tett?

Puskin életeLáttuk, hogy a romantika kora mennyire vonzó-dott az egzotikus dolgokhoz. Alekszandr Szergeje-vics Puskin (1799–1837) pedig maga az egzotikum. Míg apai ágon az egyik legősibb orosz nemesi család sarja, addig anyai ágon az egyik őse Nagy Péter cár Hannibál nevű szerecsen apródja. Az író tőle örö-költe kreol bőrét és látványosan göndör haját. Élete tele van romantikus és kevésbé romantikus fordu-latokkal. Majdnem száműzik, mivel részt vett az I. Miklós cárrá koronázását ellenző és a nyugati, libe-rális eszmék Oroszországba ültetéséért küzdő de-kabrista mozgalomban. Szabados versei miatt aztán tényleg menekülnie kell: a Kaukázusba, Odesszába kerül. A száműzetésben töltött hat év alatt szület-nek első fontos művei, itt kezdi el írni főművét, az Anyegint is. A cár magához rendeli Pétervárra, és állami szolgálatra kényszeríti. Maga az uralkodó cenzúrázza műveit, többször beleszól az alkotás fo-lyamatába. Puskin időközben megnősül, a kor egyik híres szépségét, Natalja Goncsarovát veszi el. Fele-sége nem hűséges hozzá: szerelmi ügyeiről suttog az egész udvar. Amikor az egyik állítólagos szeretőt,

Natalia húgának férjét, egy d’Anthès nevű francia fiatalembert Puskin a kor erkölcsei szerint kihívja párbajra, az egyszerűen agyonlövi a költőt.

Puskin verseiPuskin gyakran meglepi az olvasóit. A Téli reggel című költeményében például a téli táj ábrázolásához nem a bezárkózás, az elcsendesülés, hanem a vitalitás, az energia, a vidámság motívumait kapcsolja. A szöveg különösen a második strófában, de több más ponton is utal a téli tájhoz kapcsolódó ismeretes toposzokra, a búskomorságra, a tűnődésre, a szoba melegére és a kályhában pattogó tűzre. De mindezek a vershelyzet hátterében maradnak, emlékképekként vagy elvetett lehetőségként jelennek meg csupán. A költemény a kedves ébredésének, ébresztésének intim pillanatával indul, egy új nap kezdetével, amely rengeteg lehető-séget hordoz. Ezeket az utolsó strófa felszólító módú, rendkívül energikus és dinamikus igealakjai veszik számba. A monoton, havas táj és a duzzadó élete-rő ellentétét már a szöveg első szavai megteremtik a

A Fontanka folyó látképe Szentpéterváron (Makajev Mihail Ivanovics alkotása, 1753)

Alekszandr Szergejevics Puskin (Orest A. Kiprenski festménye, 1827)

Romantika és realizmus Európában

Vita

ssuk

meg

!

„Jó s egyszerű orosz család,Agyonkínálnak, úgy szivelnek –Befőtt, beszéd, sok, végtelen,S a tárgy: esőzés, marha, len.”

(Alekszandr Puskin: Anyegin, Áprily Lajos fordítása)

•Hogyan jellemezhetjük a magyaros vendéglátást azoroszhozképest?

• Szoktaktúlozni,hogyamagyaroknálabúcsúzkodástovább tart, mint az azt megelőző vendégeskedés?Vanbenneigazság?

Irány a szöveg!

1.   A keserű szerelem mely stációit, lelkiállapotait különíti el a Szerettem Önt című vers?

2.   Mi utal a versben az érzelmek hevességére, és mi szorítja mégis fegyelmezett keretek közé?

3.   Mi az igazán önzetlen gesztus ebben a versben? Tekinthetjük-e csattanónak ennek megfogalmazódását? Ha igen, akkor mi lehet a vers műfaja?

4.   Nézzük meg közelebbről Puskin téli világot megjelenítő versét is! Szerelem és természet, orosz hangulat és írói gond témái mellett mi mindent vet még fel ez a vers? Miért sokrétű a jelentése?

5.   Az orosz tél fogalommá vált. Milyen történelmi szerepe volt a háborúkban? Hogyan hatott az ottani életformára?

6.   Miben áll a „versíró tusa”? Mit gondolsz, a Tél van… kezdetű vers is ilyen harc árán íródott? Indokold vélemé-nyed a szövegből vett idézetekkel!

Fogalmak

cenzúra: nyilvános irodalmi közlemények hatalmi ellenőrzése; Puskin műveit az orosz cár cenzúráztatta, ezért az Anyeginből több rész is hiányzik

cárizmus: a cári uralom és a tőle származó hatalom népet elnyomó rendszere

Pétervár-mítosz: Szentpétervár városának történetéről, életéről szóló mítoszok, legendák által kialakított irodalmi szö-veghagyomány

természet halálához kapcsolódó „fagy” és az éltető „napfény” szembeállításával. A fény, a költemény első szava végig meghatározó vezérmotívum marad. A Tél van… kezdetű művében pedig arról értekezik, hogy menyire unalmas a falusi tél: újságolvasás, végtelen

hosszú beszélgetések a semmiről, nagy lakomák, pá-colt nyulak... De a reménytelen unalomba egyszerre csak megérkezik két csacsogó leány, és hirtelen kide-rül: a tél a világ legszebb időszaka, mert az orosz lá-nyok a legszebbek.

összehasonlításPuskinmeséketisírt:alegismertebbtalánaMese a halászról meg a kis

halról. A visszaengedett hal minden kívánságot teljesít, a szerencsés

halászt mégis tönkreteszi a felesége telhetetlenségével és mértéktelen

nagyravágyásával.

A nagyravágyásról és az önnön helyzetünkkel való folytonos elé-gedetlenségről szól Lázár Ervin meséje is, A nagyravágyó feketerigó. Olvasd el mindkét mesét, majd írj összehasonító esszét ezzel a cím-mel: Körkörös életutak Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– miért mondhatjuk körkörösnek az egyik történetet és miért a mási-kat?

– melyik történetben van nagyobb szerepe az elbeszélőnek, és miért?

– miért megbocsáthatóbb a feketeri-gó bűne?

– az erkölcsi tanulság egyértelmű, de mit mond el a két történet az em-beri kapcsolatokról?

4

Lázár Ervin

45

46

A romantikus kor alkotói közül sokan kedvelték az iróniát. Puskin Anyeginjét például valósággal átszö-vi az irónia és az önirónia. Mintha mindig gunyoros lenne, és sohasem tudnánk pontosan, hogy mit is gondol valójában. Vannak, akik szerint már annyi szörnyűség történt a világon, hogy még a legszebb dolgokról is csak ironikusan lehet beszélni. Mások viszont az irónia veszélyeire figyelmeztetnek. A né-met romantikus költő, Novalis szerint például az irónia „általános megsemmisítő rendszer”.

Te mit gondolsz az iróniáról? Ismersz ironikus, gúnyos embereket? Lehet egyáltalán komoly dolgokról beszélgetni az olyan emberrel, aki mindenről csak gunyorosan tud nyilatkozni?

Az Anyegin jelentőségeAz Anyegin cselekménye nem túl bonyolult, egy bol-dogtalan szerelem története. Egy vidékre költözött művelt pétervári férfiba, Anyeginbe beleszeret egy ne-meskisasszony, Tatjána. De hiába vallja be szerelmét levélben, a férfi nem szereti őt. Néhány évvel később viszont a férfi szeret bele halálosan ugyanabba a lány-ba, s most ő az, aki hiába vallja be a szerelmét levél-ben. Tatjána akkor már egy herceg felesége, elutasítja. De az egyszerű cselekmény ellenére – vagy talán ép-pen amiatt – a regény ma is sokakat megindít. Világ-szerte népszerű olvasmány, és több filmes adaptációja is készült. Mi lehet a titka az Anyegin évszázadok óta tartó varázsának?

Hős? Antihős?Miért mondjuk azt, hogy az Anyegin modern? Talán azért, mert a modern ember világlátása először ebben a műben jelenik meg. Az Anyegin főhőse: antihős. A romantika vonzódása a zsenikhez, a világot meg-változtató „nagyemberhez”, például Napóleonhoz, itt mintha nem lenne érvényes. Anyegin nem igazi hős. Semmihez sem ért igazán, műveltsége felületes, a legtöbb gondot a külsejére fordítja, piperkőc, pusz-ta szórakozásból, mindenféle komoly szándék nélkül udvarol a nőknek. Nem tudunk arról, hogy a külse-jén kívül valaki vagy valami igazán fontos lenne neki, valamiért igazán lelkesedne. Belefog ebbe-abba, de hamar elfogy a lendülete. Se nem bátor, se nem gyá-va, inkább közönyös. Nem dédelget világmegváltó gondolatokat, nem töpreng Oroszország és a világ jövőjén, a politika, a közélet problémái teljesen hide-gen hagyják: legfőbb „tevékenysége”, hogy unatkozik. Unatkozik a nagyvárosban, unatkozik vidéken. Unal-mának forrása nem a külső körülményekben, hanem benne, magában van. Anyegin a „felesleges ember-

nek”, a modern európai irodalom egyik kulcsszerep-lőjének első példája. Antihőst egy mű főszereplőjének választani nagy bátorságra vall. De épp ez az Anyegin sikerének a kulcsa: a közönség kiábrándult a sok em-berfeletti hősből, és szívesen találkozik olyan szerep-lőkkel, melyekben önmagára ismer.

Puskin és AnyeginAnyegin figurájának legizgalmasabb rétege a szer-zőhöz fűződő viszonya. Tudjuk, hogy a szerző soha-sem azonos a szereplőjével, de szoros rokonságban állhatnak egymással. Akár az érem két oldala. Ha elolvassuk a művet, végig bizonytalanságban fogunk maradni: Puskin és Anyegin mintha egy és ugyanaz a személy lenne. Miközben Puskin bizonygatja, hogy mennyire különbözik a főszereplőtől, pontosan lehet tudni, hogy Anyegin barátai Puskin barátai, és életút-ja is nagyrészt megegyezik Puskinéval. Anyegin figu-rája akár Puskin alteregójának is tekinthető. Szerző és hős ilyen bonyolult viszonyára a magyar irodalomban is találunk több jelentős példát. Mindenek előtt Krú-dy Gyula Szindbádját és Kosztolányi Esti Kornélját. Róluk majd jövőre tanulunk.

Puksin: Anyegin

Lenszkij és Anyegin párbaja (Ilja Rjepin festménye, 1899)

Romantika és realizmus Európában

Vita

ssuk

meg

!

„Az ősz csikorgó fagyba fordul, A dér ezüstös takaró...Most azt várod rímemre: zordul:Itt van, ni, kapd el, olvasó!”

(Puskin: Anyegin, Áprily Lajos fordítása)

•Kedveled-e azokat aműveket, amelyekbenazelbeszélőmegszólítjaolvasóit?Miennekazelőnye?Miahátránya?

•Láttál-emárolyanfilmet,amelyneknarrá-tora a nézőkhöz beszélt? Hány formábanvalósulhatmegegyfilmbenezaközlésmód?

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el a szöveggyűjteményből Anyegin bemutatását! Milyen részekre tagolható a szöveg gondolatmenete? Milyen nyelvi, gondolati alakzat strukturálja a jellemzést?

2.   Jelöld meg a szöveg kulcsszavait, csoportosítsd Anyegin tulajdonságait, a legfontosabbakból készíts fürtábrát!

3.   Gyűjtsd össze, hogy milyen helyszínek, személyek és tárgyak jelennek meg a szövegben Anyeginnel összefüg-gésben! Írd ki az Anyeginre vonatkozó igéket is!

4.   Olvasd el Anyegin és Lenszkij rövid párbeszédét! Hogy jellemeznéd az emberi kapcsolatukat? Jelezd, hogy mely szöveghelyekből következtettél!

5.   Az idézett néhány sor alapján milyen ember lehet Lenszkij? Melyek lehetnek a fő jellembeli különbségek közte és Anyegin között?

6.   A beszélgetésben Anyegin röviden kifejti a véleményét Olgáról. Hogyan tudnád egy szóval összefoglalni Anyegin benyomását?

Fogalmak

kevert műfaj: különböző műnemekhez tartozó műfaji sajátosságok keveredése egy műben (pl.: epikai és lírai jellemzők a verses regényben)

összetett hangnem: kevert műfajú művekben előfor-duló különféle hangnemek együttes megjelenése

felesleges ember: az orosz irodalom egyik alaptípusa; jobb sorsra érdemes, cselekvésképtelen, kiábrán-dult és kallódó értelmiségi, aki nem találja a helyét az életben; tettek helyett csak álmodozik

antihős: olyan hőse egy elbeszélt történetnek, aki nem hősies jellem, hanem annak épp ellentéte: hétköz-napi ember, hétköznapi gondokkal

érvelésLátnifogjuk,hogyaleghíresebbversesregényt,PuskinAnyeginjétversszakról

versszakraátjárjaazirónia,agunyorosság,azönkritika.Miértfontosezazem-

beriéletben?Miértleszünktöbbek,gazdagabbak,haképesekvagyunkadolgok

ironikusszemléletére?

Előbb figyeld meg, mitől ironikus Lackfi János verse (Homeopátiás dúdo-ló), majd írj érvelő esszét ezzel a cím-mel: Önirónia nélkül nincs helyes ön-értékelésÍrásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– milyen hibákat követhet el, aki túl szigorú önmagához?

– milyen veszélyei vannak az önelé-gültségnek?

– miért jelenthet középutat az öniró-nia?

– milyen példákat láttunk az iróniára korábban olvasott művekben?

4

Lackfi János

47

48

Különös módon fejeződik be az Anyegin. Az elbeszélő elköszön az olvasótól, és elmereng azon, hogy mi minden változott, mióta írja a regényét. A Puskin-mű zárlata jól érzékelteti alkotó és mű sajátos viszonyát. Amikor a szerző megírja művét, önálló életet ad neki, és a háttérbe vonul.

A tömegkultúra sztárigénye gyakran helyezi a művek helyett az alkotókat a figyelem közép-pontjába. Szerinted ez a fajta fokozott figyelem jót tesz a műveknek, vagy inkább árt nekik?

Az Anyegin elbeszélőjeAz Anyeginben az elbeszélő szakít a történetmesélés hagyományos módszerével: a linearitással. Nem tesz úgy, mintha kezében tartaná a művét és hőseit. Pus-kin elbeszélője nem olyan, mint egy szokásos min-dentudó narrátor, aki mindenhol ott van, aki ponto-san tudja, mit gondolnak hősei, és aki mindent meg is oszt az olvasóval. A legtöbbet önmagáról beszél, a cselekményt pedig szinte hagyja magától alakulni, mintha arról alig tudna valamit.

Az elbeszélő bemegy például Anyegin budoárjá-ba – ma fürdőszobának mondanánk, és leírja, mit lát ott: fésűket, hajszeszeket, csipeszeket, ollócskákat. De aztán rájön, hogy amíg a budoár leírásával és saját gondolataival húzta az időt, Anyegin elment a bálba: fussunk hát, utol kell érni! Az első rész végén meg

elárulja, hogy 25 énekből fog állni a műve – aztán a nyol-cadik ének végén egyszerűen nem folytatja tovább. Meg-fogadja, hogy ő többet aztán nem rajzol a versei mellé női fejecskéket meg lá-bacskákat, de ha vagyunk olyan szerencsések, hogy láthatjuk Puskin kézira-tait, kiderül, hogy az Anyegin kézirata végig van firkálva: a versek mellett női fejecskék-ről és lábacskákról ké-szült rajzok sorakoz-nak. Vagy egy másik tréfája: a legizgalma-

sabb részekhez érve a szerző ahelyett, hogy elmesélné, mi történt, inkább elmereng arról, ami hirtelen az eszébe jutott. Mi ol-vasók pedig még jó ideig várhatjuk, hogy kiderüljön a folytatás.

Puskin és Tatjána Szokatlan viszonyban van Puskin Anyeginnal, az író a szereplővel, az elbeszélő a művel. De az egészen meg-döbbentő, amikor a mű egy pontján Puskinból hir-telen kibuggyan a vallomás: szerelmes Tatjánába. Az elbeszélőt elragadják az érzelmei. Tatjána természete-sen nem tudhatja, hogy maga az író szerelmes belé, hiszen ő a műben van, és attól szenved, hogy nem sze-reti Anyegin. Amikor Tatjána elmegy Anyegin üresen álló házába, és keresi, kutatja, ki az a férfi, akibe bele-szeretett, nem talál semmi megfoghatót. Lehet, hogy csak egy ideálképbe szerelmes, amely az ő szerelem-vágyából született? Akkor tulajdonképpen ugyanab-ban a helyzetben van, mint az író: létrehozott valakit, és az lett neki a legdrágább és a legszebb. A művész, akárcsak a mitológiai szobrász, Pügmalion, beleszeret saját művébe.

A történetmesélés szabadsága

Kéziratoldal az Anyeginből (1828)

Tatjana Jelena (Petrovna Szamokis Szudovszkaja festménye, 1900)

Romantika és realizmus Európában

Vita

ssuk

meg

!

„Én írok levelet magának -Kell több? Nem mond ez eleget?Méltán tarthatja hát jogának,Hogy most megvessen engemet.”

(Puskin: Anyegin, Áprily Lajos fordítása)

•A Tatjána levelével megteremtődő hely-zet Byron Don Juanjához teszi hasonlóváAnyegint.Igazezazállítás?

•NevezhetjükTatjánátnőitrubadúrnak?Miértigen?Miértnem?

Irány a szöveg!1.   Vedd számba a főhős kitörési kísérleteit! Miért nem sikerülnek?

2.   Miért kötődik Anyegin és Lenszkij egymáshoz?

3.   Honnan ismerősek a témák, melyekről társalognak?

4.   Milyen stílusirányzat hatását tükrözik a megfontolások, melyek Puskin szemében a Tatjána név mellett szólnak?

5.   Vedd számba a kamasz Tatjána szentimentális-romantikus vonásait!

6.   Miért nem árul el a költő semmit Tatjána külsejéről?

7.   Miért nem ismeri a romantikus szerelmet a dajka?

8.   Olvasd el Tatjána levelét! Tudatosan vagy öntudatlanul hágja át a szokásrendet?

9.   Miért ír Tatjána franciául?

10.  Jelöld a levélben az érzelmi fordulatokat!

Fogalmak

töredékesség: a romantika jellemvonása, amely a tö-kéletesség iránti vágy és annak elérhetetlensége közötti feszültség következménye; az Anyegin-ben a töredékesség figyelmünket a mű alkotá-sának folyamatára irányítja, a kihagyott részek lehetőséget adnak az alkotó saját elégedetlen-ségének, illetve a művészi kifejezés nehézségei-nek, képtelenségének megfogalmazására is

szabad regény: Puskinnak az Anyeginre vonatkozó műfaji meghatározása, amelyet az utolsó előtti strófában említ

érvelésAzAnyeginbenegyolyanemberalakjarajzolódikkielőttünk,akiegyidőután

teljesenfeleslegesnekérzimagát,nincssemmiféleéletcélja,nemszőterveket.

Másokokbólugyan,dehasonlójövőtlenségbenélajószázévvelkésőbbiorosz

író,MihailBulgakovhőse isA Mester és Margarita címűregényben. Íróként

tönkretettékakritikusok,máshoznemért,nincsmiértélnie.

Olvasd el a regény részletét, majd írj érvelő esszét ezzel a címmel: Szüksé-ges-e, hogy folyton célok lebegjenek a szemünk előtt?Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– mi teszi céltalanná Anyegint, miért

nem tud talpra állni a Mester?

– a céltalanság hangulati következmé-nyei a két műben és saját tapasztala-taink szerint

– másoktól kapott feladatok és önma-gunk elé állított célok

– milyen lelki hatással jár, amikor célo-kat tűzünk ki?

4

Mihail Bulgakov A Mester és Margarita

című művének illusztrációja

49

50

Az Anyegin leghíresebb részletei a szerelmesek egymásnak írott szerelmeslevelei. A levélműfaj nem-csak a romantika irodalmában gyakori: Mikes Kelemen, Rousseau vagy Goethe kapcsán is említettük. A fiktív levelek divatja a korabeli kommunikációs eszközhöz, a valódi levelekhez kapcsolódik.

A mai internetes levelezés alapján új szóbeliségről beszél a tudomány. Vajon miért mondják szóbelinek, ha egyszer írunk? A szóbeliség mely jellemzői jelennek meg a csetelésben?

Az Anyegin-strófaAzért szakítottak a hagyományokkal a romantikus művészek, azért hághatták át a művészet ősi szabálya-it, mert tökéletesen elsajátították őket. A klasszikus költészet minden csínját-bínját ismerték, ugyanúgy poeta doctusok voltak, mint klasszicista vagy rene-szánsz társaik. Ha úgy látták jónak, nagy élvezettel és pontosan használtak évezredes formákat is. A roman-tika számára a szabadság nem anarchia vagy káosz, hanem törvények és szabályok pontos ismerete és szabad áthágása. Puskin szabadsága az Anyegin for-májában is megmutatkozik: nem egy bevált, jól ismert formához nyúl, hanem saját formát alkot művének. De szabad választása épp egy kötött, tizennégy soros formára esik: ezt hívjuk Anyegin-strófának.

Tatjána leveleAz Anyegin egyik leghíresebb részlete Tatjána levele Anyeginhez. A fiatal leányt először borítja el a sze-relem érzése, imádottjának – megszegve minden ré-gi-régi szokást – levélben vallja be érzelmeit, és fele-ségül ajánlkozik. Júlia vallomása óta nem sok ilyen drámai pillanata volt a világirodalomnak. A levél annyira hiteles, mintha tényleg egy tizennyolc éves

lány írta volna, aki erőt vesz magán, legyőzi szé-gyenkezését, és őszintén feltárja érzelmeit. De még ebben a részletben is találunk egy kis játé-kosságot. Nem elég Pus-kinnak, hogy egy levél erejéig egy lányka sze-repébe bújik. Azt is írja, hogy hősnőnk – mivel nem tud jól oroszul – franciául és prózában

fogalmazta meg a levelét, amelyet ő, miután meg-kapott, gyarló módon oroszra fordított – vers-ben. Az olvasó előtt fel-rémlik a francia eredeti – amely természetesen nincs, de mégis van: hi-szen a mű fikciós rend-jében létezik. Később aztán egy tréfás kedvű orosz irodalmár, Vlagy-imir Nabokov meg- írta Tatjána „eredeti” le-velét: visszafordította az orosz fordítást franciára, és „visszaprózásította” az orosz verset.

Az Anyegin utóéleteAz Anyegin, e korszakos remekmű megihlette a ké-sőbbi művészeket is. Lermontov Korunk hőse című verses elbeszélésének vagy Goncsarov Oblomovjának főszereplője mintha Anyegin egy-egy ikertestvére lenne. Pjotr Iljics Csajkovszkij operát írt a történet-ből, ez lett híres balettjei mellett a legnépszerűbb műve; gyakran játsszák nálunk is. Szergej Prokofjev a színpadi változathoz írt kísérőzenét. Sok filmes fel-dolgozásról is tudunk: az elsőt 1915-ben forgatták, a legutóbbi 1999-ben készült Liv Tyler és Ralph Fiennes főszereplésével. Az Anyegint már 1866-ban magyar-ra fordította Bérczy Károly. Később Áprily Lajos és Galgóczy Árpád készített ugyancsak kiváló, népszerű Anyegin-fordítást. Puskin műve jelentős hatást gya-korolt az egyik legfontosabb magyar verses regényre, Arany László A délibábok hőse című művére, amelyet „magyar Anyeginként” is szokás emlegetni.

Az Anyegin jelentősége és utóélete

Natalia Makarova, Alexander Sombart Csajkovszkij Anyegin című balettjében

Anyegin (Petrovna Szamokis Szudovszkaja alkotása, 1900)

Romantika és realizmus Európában

Vita

ssuk

meg

!

„Olvas tehát. De puszta szemmel.A lelke másfelé figyel;[…]A nyomtatott sorok közébenŐ más sort lát, más jár eszében”

(Puskin: Anyegin, Áprily Lajos fordítása)

•Te tudsz úgy olvasni, hogy közben másutt jár azeszed?

•Afiatalokrajellemzőamulti-tasking:szólazene,cse-telnek,ésközbentanulnak.Tényleglehetígytanulni?

Irány a szöveg!1.   Tudod-e a választ a 3. fejezet 21. strófa kérdésére: „Kinek szól, Tánya, mondd kinek?”

2.   Milyen válaszra számítottál Anyegintől, míg Tatjána levelét olvastad?

3.   Hatott-e rá a levél?

4.   Vesd össze Tatjána levelének és Anyegin válaszának a stílusát!

5.   „Eképpen prédikált Anyegin” – zárja le a választ az elbeszélő. Mit sugall a „prédikált” kifejezés?

6.   Kinek ad igazat a szerző: a házasodni készülő Lenszkijnek vagy a házasság elől menekülő Anyeginnek?

7.   Miről szól Tatjána álma?

8.   Magyarázd meg Anyegin Tatjána-napi viselkedését!

9.   Hogyan fogadja Anyegin a kihívást? Mit árul el róla, hogy úgy alszik a párbaj előtt, mint a bunda?

10.  Mit mond Anyeginről dolgozószobája?

11.  Szabad-e csupán Byron hatásával magyaráznunk Anyegin viselkedését?

Fogalmak

poéta doctus: olyan költő, aki született te-hetségén kívül alapos elméleti és gya-korlati irodalmi tudással rendelkezik, nagy műgonddal alkot

Anyegin-strófa: 14 jambikus sorból álló stró-fa, a sorok 8 vagy 9 szótagúak; rímkép-lete: abab ccdd effe gg

érvelésAzAnyeginegyikkülönlegessége,hogyelbeszélőjeszüntelenülreflektálönma-

gára,sajátgondolataira,sajátművére.A20.századmagyarirodalmábólOttlik

GézaIskola a határoncíműművétemelhetjükkiazönmagárareflektálóírás-

módegyikpéldájaként.Ugyanaztahelyzetettöbbfélenézőpontbólisbemutat-

ja,sazegyikszövegrészletakármegiscáfolhatja,vagylegalábbispontatlannak

mondhatjaamásikat.

Olvasd el az Ottlik-regény részletét, majd írj érvelő esszét ezzel a címmel: Igaz-e, hogy idővel mindent másként látunk? Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– felhalmozódó új benyomások módo-

sítják a dolgok jelentését

– megszerzett ismeretek tükrében másként értelmeződnek a korábbiak

– elhalványodik az aktuálisan hozzá ta-padó érzelem

– jelentőségét veszti, ami pillanatnyilag fontosnak látszott

4

Ottlik Géza

51

Anyegin (Petrovna Szamokis Szudovszkaja alkotása, 1900)

52

Gogol egyik híres művének, A revizornak az alapja egy félreértés: a városka lakói valakit másnak gon-dolnak, mint aki valójában, s ő zseniálisan játssza új szerepét. De nemcsak az orosz kisváros oszt szere-peket, hanem ez történik minden más közösségben is. Más szerepet osztanak ránk az iskolában, mást otthon, és mást baráti körben. Minden közösség meghatározott viselkedésmódokat vár el. Mindenki többféle szerepet „játszik” egyszerre: máshogy viselkedik otthon, máshogy az iskolában, máshogy baráti körben.

Miért és hogyan okozhat szerepkonfliktust, ha egymásba csúszik két „színpad”? Ha a szülő megjelenik az iskolában? Keress még ilyen helyzeteket, és elemezd őket!

A realizmusA realista irodalom a 19. század közepén, a romanti-ka virágkorának időszakában alakult ki a francia és az orosz prózában. Bár a realizmus és romantika részben egy időben létezett, a két irányzat mégis nagyrészt kü-lönbözik egymástól, s e különbségből Puskin műve már némi ízelítővel szolgált. Mintha a század közepé-nek írói egyszerre megcsömörlöttek volna a nagy ro-mantikus hősöktől, a valószínűtlenül kalandos életektől és a mindent felkavaró érzelmi viharoktól. Felfedezték, hogy nincs érdekesebb a hétköznapi valóságnál. Nem a korszakos zseniről írtak, hanem az átlagemberről. Nem annyira az egyedi, mint inkább a tipikus érdekel-te őket. Nem a régmúlt, hanem a jelen. Nem egzotikus vagy kitalált országok iránt érdeklődtek, hanem az őket körülvevő hétköznapi valóság iránt. A nagyvárosok-ban élő különböző társadalmi rétegek: Párizs, London, Moszkva és Szentpétervár valósága iránt. A városokba áramló tömegek élete és a kialakuló munkásság problé-mái iránt. Említettük, hogy a regény műfaja milyen je-lentőségre tett szert a 18. századtól kezdve. A realizmus

is megteremtette saját regénytípusát, a realista regényt. A realista pró-za legfontosabb európai teljesítményei az orosz és a francia irodalom alkotásai. Az első rea-lista szövegek a 19. szá-zad harmincas éveitől kezdve jelentek meg, de az irányzat egészen a századfordulóig léte-zett, sőt a 20. században is születtek realistának tekinthető művek. Idén a realizmus első évti-

zedeivel foglalkozunk, Turgenyev, Tolsztoj és Doszto-jevszkij műveiről jövőre lesz szó.

Az orosz realizmus indulása: GogolAz orosz realizmus első írója, Nyikolaj Vasziljevics Gogol (1809–1852) lengyel és kozák eredetű föld-birtokos-családból származott. Miután elvégezte a líceumot, hivatalnokként kezdett dolgozni egy vi-déki kisvárosban. Majd Szentpétervárra ment, első-sorban színészi sikerek reményében. Itt teljesedett ki irodalmi munkássága. 1830-tól jelentek meg no-vellái különböző folyóiratokban. Leghíresebb rö-vidprózai művei a Pétervári elbeszélések. Ezek közé tartozik A köpönyeg, amelynek főszereplője, Akakij Akakijevics, a tökéletesen jelentéktelen szentpéter-vári hivatalnok, a csinovnyik első irodalmi megtes-tesítője. A Pétervári elbeszélések másik híres darab-ja, Az orr abszurd történet egy hivatalnok elveszett orráról és a közönyös bürokráciáról. A Holt lelkek című befejezetlen nagyepikus művét egy Puskintól származó anekdota alapján írta meg. Szintén Puskin történetéből származik Gogol ma is gyakran játszott drámája, A revizor. Az öt felvonásból álló színdarab

Gogol és az orosz realizmus kezdetei

Nyikolaj Vasziljevics Gogol (Otto F. Th. von Möller festménye, 1841)

Ludwigh-féle Diesel-motor gyár (Szentpétervár, 19. század)

Romantika és realizmus Európában

Fogalmak

provincializmus: szűklátókörűség, elmaradottság, vidékiesség

groteszk: egyszerre félelemetes és nevetséges hangvétel

csinovnyik: orosz kishivatalnok

Vita

ssuk

meg

!„De melyik orosz nem szereti a gyors iramot? Hisz akkor érzi magát igazán elemében, amikor szin-te szédítő sebességgel repül!”

(Gogol: Holt lelkek, fordította Devecseriné Guthi Erzsébet)

•Vajonmiértszeretiazemberennyireaszáguldást?Miértokozörömet,haszáguldhatunk,sőtmáraszáguldáslátványais?

•AForma-1-etinkábbfiúknézik.Alányokmitszólnakaszáguldáshozésa„száguldócirkusz-hoz”?

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el Gogol A revizor című művének részletét! Hogyan és miért jele-nik meg az étkezés az első jelenetben?

2.   Milyen modorban beszél egymással Hlesztakov és a szolga? Művelt em-bernek látszik Hlesztakov? Mely szöveghelyek alapján gondolod így?

3.   Mi a félreértés alapja a történetben? Mit gondolsz, rájön Hlesztakov az idézett részben, hogy másnak vélik, mint ami valójában? Indokold állítá-sodat a szövegből vett idézettel!

4.   „Ki nem állhatom a kétszínű embereket” – hangzik az idézet utolsó meg-szólalásában. Mi a véleményed, hogyan lehet ezt érteni?

5.   Ha te rendeznéd meg a darabot, milyen színészeket választanál a sze-repekre? Korhű díszletet és jelmezt terveztetnél, vagy modernt? Miért?

egy vidéki kisváros korrupt viszonyait mutatja be. A mű középpontjában egy félreértés áll: a helyiek köré-ben valóságos rettegést vált ki egy csavargó szélhámos megjelenése, akit revizornak vélnek. A fiatalember

remekül játssza a neki tulajdonított szerepet, hagyja, hogy a polgármester meghívja házába, hogy a külön-böző visszaéléseket elkövető hivatalnokok megpróbál-ják lefizetni, sőt, még a polgármester lányát is eljegyzi.

összehasonlításGogolkomédiája,A revizorolyanjelenségetpellengérezki,amelynem-

csak akkor és ott, az 1800-as évek cáriOroszországábanmutatkozott

megszámtalanalakban,hanemmindigisjelenvoltésjelenleszatár-

sadalomkorruptköreiben.LátleleteérvényesvoltazötvenesévekMa-

gyarországánis,eliskészült1957-benegyfilmvígjáték,A nagyrozsdási

esetcímmel.Természetesenbetiltották.

Nézd meg a film digitális tananya-gunkban közölt részletét, vesd össze azzal, amit A revizorról tudsz, majd írj összehasonlító esszét ezzel a cím-mel: Magyar gogoliáda az ötvenes évekből.Írásodban vedd figyelembe ezeket a

szempontokat is:– milyen párhuzamokat látsz a hely-

szín, a körülmények tekintetében?– vannak-e hasonló jellemek?– miben különbözik a szituáció?– ma hogyan módosítanád az örök

téma feldolgozását?

4

Jelenet A nagyrozsdási eset című filmből

53

54

Stendhal regénye karrierregény: a hős felemelkedése adja a fő témáját. A realizmus irodalmában ezen kívül is sok karrierregényt találunk. Ma úgy mondanánk: a társadalmi mobilitás foglalkoztatta akkoriban az írókat, legalábbis ez a téma is bekerült a látókörükbe.

Mely történelmi korok, mely társadalmi berendezkedések korlátozták leginkább a társadalmi rétegek közti mozgást? Melyek támogatták? Ma mi a helyzet e téren Európában és Magyaror-szágon? Hogyan lehetne elősegíteni a mobilitást?

A francia realizmus alkotóiA francia realizmus az oroszhoz hasonlóan együtt alakult a romantikával. Az első realista írók, Stendhal és Balzac a század első felében alkottak, de a realiz-mus irányzata a 19. század egészét érintette. Stendhal művei a romantika művészet- és irodalomfelfogása felől is értelmezhetők. Balzac viszont témaválasztásá-ban, stílusában is igazi realista. Szorosan a realizmus-hoz kötődik a század második felében alkotó Gustave Flaubert és Guy de Maupassant munkássága, vala-mint Émile Zolának a realizmus nyomán megszülető naturalizmusa is. Ezekről a szerzőkről jövőre tanu-lunk.

Stendhal pályájaMaria-Henri Beyle (1783–1842), azaz közismert írói nevén Stendhal grenoble-i polgárcsaládból szárma-zott. Fiatalon Napóleon hivatalnoka lett, majd beállt katonának a császár hadseregébe. Szépírói pályafutása viszonylag későn kezdődött: a Vörös és fekete 1830-ban, A pármai kolostor pedig 1839-ben jelent meg. Ez utóbbit egyébként Balzac javaslatára alaposan átdol-gozta, és két évvel később újra kiadta, de ma az ere-deti, korábbi verziót szokás olvasni. Az 1810-es és az 1820-as években esztétikai, művészetelméleti írásokat

és úti beszámolókat jelentetett meg. Magát dilettánsnak val-lotta, de az itáliai reneszánsz festészetről, valamint az olasz operáról írott szövegei tekin-télyes szakértelemről tanús-kodnak. Irodalmi kérdésekkel is foglalkozott. A híres német esztéta, Friedrich Schlegel mellett a romantika legfonto-sabb teoretikusa volt. Racine és Shakespeare című tanul-mányában szembehelyezke-dett a klasszicista színházzal, Shakespeare örökségének a fontosságát hangsúlyozta, és a romantika mellett tört lándzsát. Maga az elnevezés is tőle származik.

A Vörös és feketeStendhal regényének központi alakja a vidéki kisvá-rosban élő Julien Sorel. Egyszerű sorból származik, de tehetségesnek bizonyul, és egy abbé közbenjárá-sával házitanító lesz. Egyre feljebb emelkedik egé-szen a párizsi arisztokráciáig. Sikereinek titka, hogy minden helyzetben az elvárásoknak megfelelően vi-selkedik. Házitanítóként szerelmesnek hazudja ma-gát a ház asszonyába, a papi szemináriumban ájtatos papnövendéknek mutatja magát. Párizsban is külön-féle szerepeket játszik. Egy gazdag márki titkára lesz, akinek a lányát is elcsábítja. Katonai állást vállal, és már majdnem elnyeri a dúsgazdag márkilány kezét, amikor a végső siker kapujában minden összeomlik. A regény nemcsak egy sikeres ifjú bukásának történe-te. Sorel életútja alkalmat ad arra, hogy az egész kora-beli társadalmat megismerjük. Erre utal a mű alcíme is: „a 19. század krónikája”.

Stendhal

Stendhal (Silvestro Valeri festménye, 1836)

Julien Sorel (Henri Dubouchet illusztrációja, 19. század)

Romantika és realizmus Európában

Vita

ssuk

meg

!Igen, uraim, a regény: tükör, hosszú úton vándorol. Hol az ég kékjét tükrözi, hol az út pocsolyáinak sarát. És maguk erkölcstelenséggel vádolják azt az embert, aki a tükröt viszi? A tükör pocsolyát mutat, és maguk a tükröt vádolják!

(Stendhal: Vörös és fekete, Illés Endre fordítása)

•Léteznekolyanműalkotások,amelyekmeghamisítjákavalóságot,mégisértékesek?•Miértszeretanézőkjórészeolyanfilmeketnézni,amelyekrózsaszínűképetfestenekavilág-ról?

Fogalmak

realizmus: valósághű ábrázolásmód, a 19. század-ban a romantikával párhuzamosan bontakozott ki; fő céljai: a társadalmi valóság teljes körű és részletes ábrázolása, a jellem alapos és motivált megformálása, valamint a lélek mélységeinek feltárása

típus: közös tulajdonságokkal rendelkező jelensé-gek, dolgok jellegzetes jegyeit magán viselő alapforma a személyiségrajzban

karrierregény: a regény egyik típusa, amelyben a főhős a társadalommal összeütközve felemelke-dik, vagy elbukik

belső fokalizáció: az elbeszélői nézőpontnak az a faj-tája, amelyben az elbeszélő nem mond többet, mint amennyit a szereplő tudhat; a szereplő né-zőpontjából fakadó tudás, érzékelési tartomány nagyjából megegyezik az elbeszélőjével

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el Stendal regényének, a Vörös és feketének a részletét! Jellemezd néhány kulcsszóval Julient, a törté-net főszereplőjét és az apját!

2.   Mit árulhat el Julienről, hogy legkedvesebb könyve Na-póleon naplója volt?

3.   Milyen szereplők jelennek meg a szövegben, milyen a viszonyuk Julienhez?

4.   Hányféle módon bántalmazza az apa fiát? Milyen testi és milyen lelki gyötrelmeket kell elszenvednie a fiúnak? Melyik fáj neki a legjobban?

5.   Keress a szövegben a romantikára jellemző szélsőséges érzelmi megnyilvánulásokat!

6.   Mely részletek, ábrázolások mondhatók inkább realistá-nak ugyanebben a szövegben? Miért?

Stendhal regényének fontos újítása, hogy szakít a modern regény addigi történetében egyedural-kodónak mondható mindentudó narrátor pozíci-ójával, és bár nem E/1-ben szólal meg, a főszereplő nézőpontjából láttatja az eseményeket. Ennek a sa-játos narrációnak, az úgynevezett belső fokalizá-

ciónak a következménye a leíró részek viszonyla-gos hiánya és az, hogy a különböző életszakaszok szereplői nyomtalanul eltűnnek a regény teréből. A különféle narrátori hangok és nézőpontok variálá-sának egyre nagyobb szerepe lesz a modern regény- irodalomban.

érvelésStendhalhőseszámáraközpontikérdésakarrier.Denemcsakneki fontos:

fontosezmaisalegtöbbemberszámára.Szerintedisakarrieralegfontosabb

azéletben?Azonos-eaboldogulásésaboldogság?

Olvasd el Spiegl Máté versét (Az okos 2005-ben), majd írj érvelő esszét ezzel a címmel: A tökéletesség idegesítőÍrásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– mi a különbség a stréber és a jó tanu-ló között?

– vannak-e stréber felnőttek?– szempont-e számodra, hogy sikeres

ember legyen a barátod?

455

56

Balzac regényének, a Goriot apónak egyik részletében a titokzatos főszereplő kilétét szeretné kide-ríteni néhány szomszédja. Elsősorban a férfi anyagi viszonyai és társadalmi állása érdekli őket. Külső jegyek alapján próbálnak következtetni: milyen lakást bérel, milyen ruhában jár, milyen látogatókat fogad, mit és hol eszik?

A mai magyar társadalmat milyen csoportokba lehet sorolni az emberek anyagi helyzete alapján? Mit jelent a létminimum? Mit jelent a relatív és az abszolút szegénység? Milyen életmód jellemzi a felső tízezert?

Emberi színjátékAz irodalomtörténetben Honoré de Balzac (1799–1850) neve összefonódott a realizmussal. Élete főmű-ve az Emberi színjáték, amelynek címe nyilvánvaló utalás Dante tavaly megismert Isteni színjátékára. Az Emberi színjáték közel száz regényt tartalmazó regényciklus, amelyet elbeszélések és esszék egészí-tenek ki. Balzac legtöbb regénye, köztük leghíresebb műve, a Goriot apó mind egy monumentális történet része, amelynek koherenciáját a hol főszereplőként, hol mellékszereplőként visszatérő karakterek biztosít-ják. A regényciklus egyes darabjait 1829-ben kezdte írni Balzac, de csak később, a Goriot apó megírása körül döntött úgy, hogy egyetlen történetté fűzi össze a műveit. Haláláig az Emberi színjátékon dolgozott, befejezetlen művei is a ciklushoz tartoznak. Balzac egyes regényei önállóan is élvezhető, önmagukban is megálló alkotások, de akik a teljes életművet, a szinte végtelen balzaci univerzumot feldolgozták, újabb és újabb jelentésrétegekre bukkannak. Ebben a leckében a Goriot apó című regényével ismerkedünk meg.

Goriot apóBalzac Goriot apó című regénye három emberi sor-sot állít párhuzamba. A cselekmény helyszíne Párizs, egy bizonyos Vauqer-né panziója, ahol többek kö-zött Goriot apó, Vautrin és Eugène de Rastignac is szobát bérelnek. Az idős Goriot apó hajdan tészta-

gyáros volt, azonban felhalmozott vagyonát lányai-ra költötte, akik hálátlanul elfordultak tőle. Vautrin, mint utóbb kiderül, szökött, álnéven élő bűnöző. Rastignac joghallgató, aki a környezetét szemlélve próbálja meg eldönteni, melyik utat válassza: a szak-mája biztosította középszerűséget, a bűnözéssel járó gyors előrejutást vagy az előnyős házasság lehetősé-gét. Végül Goriot apó egyik lányával, a nagyvilági életet élő Delphine-nel kezd viszonyt.

A panzióAz író nagyszerű leleménnyel választotta regénye helyszínéül a már említett panziót. Emeletei mintha csak a társadalom rétegeinek metonímiái lennének. Az előnyösebb szinteken a jómódúak élnek, a sze-gényebbek csak hosszas lépcsőmászással jutnak el lepusztult szobájukig, netán a padlástér odújáig. Ab-ban is modellül szolgál a ház, hogy leképezi a rétegek

Honoré de Balzac

Honoré de Balzac (dagerrotípia, 1842)

Jelent a Goriot apó című filmből (2004)

Romantika és realizmus Európában

Vita

ssuk

meg

!„Miféle sav marta le erről a teremtésről a női formákat? Va-lamikor csinos és jó alakú lehetett – a bűn tette így tönkre, a bánat vagy a kapzsiság?”

(Honoré de Balzac: Goriot apó, Lányi Viktor fordítása)

•Lehet-e vajon abban valami, hogy az erkölcseink, szoká-saink, életmódunknyomai kiülnek az arcunkra, tekinte-tünkre?

• Igazlehet-eazaközhiedelem,hogyaházikedvencekegyidőutánhasonlítanikezdenekagazdájukra?

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el a Goriot apó részletét! Milyen szemszögből mesél az elbeszélő?

2.   Milyennek látja a környezete Goriot apót, és milyennek mutatja be az elbeszélő?

3.   Melyik két szereplő lélektani hadviselésének történetét ismerhetjük meg a szemelvényből?

4.   Gyűjts szentenciaszerű megállapításokat, mondatokat a szövegből! Miért gyakori ez az írásmód az idézett szö-vegben?

5.   Értelmezd a szemelvény utolsó mondatát! Mitől szelíd a tönkrement ember? Miért lehet engedékeny, aki nyo-morban él?

6.   Jellemezd az elbeszélőt és az elbeszélésmódot! Ismerve a realizmus célkitűzéseit, mely elbeszélésmód, mely elbeszélőtípus jellemezheti általánosságban?

Fogalmak

regényciklus: egymással összefüggő, gyakran azonos szereplőket felvo-nultató regények sorozata

társadalomrajz: a realista regényekre jellemző, a szereplők által képvi-selt egyes rétegek ábrázolása, be-mutatása

közti mozgásokat. Amikor a vén Goriot elszegénye-dik, olcsóbb szobába kell költöznie. Vautrin, a szökött fegyenc viszont kitűnő szobát bérelhet, hiszen senki sem tudja, honnét vannak a milliói. Remek ötlet az is, hogy a földszinti ebédlőben közösen étkeznek a la-kók. Így ez szinte színpaddá válhat, a történet pedig

drámai jelleget ölthet, mert naponta sor kerül egy-egy összecsapásra az asztalnál. Balzac – és az egész realiz-mus – egyik fő újdonsága, hogy a társadalom egészét mutatja be néhány életúton keresztül. Ugyanakkor a lélek mélységeibe is bevilágít, amikor feltárja egy-egy hős vívódásait, döntéseinek mozgatóit.

ÉRTELMEZÉSGoriotapólányaiannyiraszívtelenek,hogymégapjuktemetéséresemmennekel.

Afiataldiákdöbbentenlátja,hogykétüreshintótküldtekcsupánmagukhelyett.

Marcel Proust jóval későbbi, 20. száza-di regényének (Az eltűnt idő nyomában)

egyik jelenetében mintha csak ugyanezt

a szituációt figyelhetnénk meg a másik

oldalról. Előkelő szereplői egy pazar fo-gadásra indulnak, s a szórakozás iránti

vágyukban sem rokonuk halálhíre, sem

beszélgetőtársuk halálos betegsége nem

ingathatja meg őket. Olvasd el a regény-részletet, majd írj értelmező esszét ezzel a

címmel: Valóság és kommunikáció

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem-pontokat is:– milyen kommunikációs stratégiával há-

rítják el a szereplők a valósággal való szembenézést?

– hogyan reflektál az elbeszélő a jelenetre?– hogyan jellemezhetjük beszédük alap-

ján a szereplőket?– mit árul el a jelenet a társadalmi réteg-

ről, amelynek tagjait láthatjuk?

4

Marcel Proust

57

58

A romantika stílusirányzata a 18. század végén je-lent meg az angol és a német irodalomban, a 19. század során pedig az egész kontinensen elterjedt. A klassziciz-mus racionalitásával szemben a romantikát az érzelmek uralják. A romantika kialakulása összefügg a nemzeti gondolat megerősödésével, a nemzetállamok létrejöt-tével. Jellemző erre a korra a zsenikultusz, a szabadság-kultusz, a vonzódás az egzotikushoz, misztikushoz, a ro-mokhoz, a befejezetlenséghez, a szélsőséges érzelmekhez. A művészetben is szabadság uralkodik, keverednek a műfajok, a korábbi merev formák határai feloldódnak. Az angol romantika legfontosabb költői Shelley, Keats és Byron, Hölderlin, Novalis és Heine pedig a német ro-mantikus költészetnek, a romantikus idealizmusnak a kiváló képviselői. A francia romantika legnagyobb alakja Victor Hugo volt, aki költőként is alkotott, de leginkább regényei lettek népszerűek. Hugo a romantikus nagyre-gény műfajának egyik legfontosabb művelője. A nyomo-rultak című regénye egyszerre történelmi, társadalmi és filozófiai regény. feladat: Hasonlítsd össze Heine, Shelley és Keats szöveggyűjteményben szereplő egy-egy versét a vershelyzet és a versszerkezet szempontjából! Keress kö-zös motívumokat is!

A romantika kedvelt műfaja a verses regény, amely az epika és a líra határán áll: elbeszélő jellegű, de nagy szere-pet kap benne a lírai személyesség. A műfajt George Byron Don Juanja teremtette meg, amely egy 14. századi spanyol monda újraértelmezése. Byronnál Don Juan nem a nő-ket meghódító férfi, hanem sokkal inkább a nők áldozata. puskin az orosz romantika legjelentősebb költője. Tanult verseiben az orosz tél sajátos, olykor meglepő ábrázolá-sát adja. Főműve az Anyegin című verses regény, amely egy kiábrándult antihős története. A szöveg legismertebb részlete Tatjána szerelmes levele, amelyben felfedi érzel-meit Anyegin előtt. Az unatkozó ifjú semmibe veszi a lány közeledését, később viszont maga lobban szerelemre. Az Anyegin érdekessége az elbeszélő szokatlanul erős és közvetlen jelenléte: többször kiszól a szövegből, mintha maga is csak futna az események után. Tudjuk, hogy a fik-ció szerzője még az E/1 narrációban sem azonosítható a szereplővel, de az Anyegin esetében jól érzékelhető szerző és főhős nagyon szoros kapcsolata. feladat: Az Anyegin ismeretében olvasd újra a Don Juan részletét! Találsz az Anyeginhez kapcsolható motívumokat a szövegben?

A realista irodalom a 19. század közepén, a roman-tika virágkorának időszakában alakult ki a francia és az orosz prózában. A realizmus érdeklődésének középpont-jában nem a távoli, egzotikus világok, hanem a hétköz-

napi valóság, nem a történelmi múlt, hanem a jelen állt. Az irányzat a század végéig meghatározó maradt több eu-rópai irodalomban, idén a korai realista írókkal foglalko-zunk. Az orosz realizmus első jelentős alkotója Gogol, a Holt lelkek című regény szerzője. Leghíresebb rövidprózai művei a Pétervári elbeszélések, például A köpönyeg, amely-nek főszereplője egy jelentéktelen csinovnyik. A revizor című színdarabját egy félreértés mozgatja: a városba ér-kező szélhámost ellenőrző revizornak nézik. A tévedés a kisváros korrupt viszonyait teszi nyilvánvalóvá. feladat: Tekintsd át újra A köpönyeg és Az orr című elbeszéléseket. Keresd meg azokat a szövegrészeket, amelyek a hivatallal, a hivatalnoki léttel kapcsolatosak. Gyűjtsd össze a kulcsz-szavakat.

Marie-Henri Beyle, azaz stendhal a francia realizmus első nagy alkotója. Legfontosabb művei a Vörös és fekete és A pármai kolostor. Szépirodalomi munkái mellett esz-tétikai tanulmányai, művészetelméleti írásai is jelentősek. A romantika elnevezés is tőle származik. A Vörös és fe-kete főszereplője Julien Sorel, aki egyszerű sorból küzdi fel magát a fővárosi arisztokráciáig. Felemelkedése lehe-tőséget ad arra, hogy a regény teljes szélességében bemu-tassa a korabeli társadalmat. Erre utal a mű alcíme is „a 19. század krónikája”. A regény E/3-ben kerül elbeszélés-re, de a főszereplő nézőpontját érvényesíti. balzac főmű-ve az Emberi színjáték című regényciklus, amely közel száz regényt tartalmaz. Ezek közé tartozik a Goriot apó, amely egy párizsi panzió lakóinak, három egészen külön-böző embernek a sorsát mutatja be. A mű középpontjá-ban Vauquer-né panziója áll, amelynek egyes emeletei a társadalmi rétegek metonímiái. feladat: Olvasd újra a Vörös és fekete valamint a Goriot apó részletét! Hasonlítsd össze a két szövegrészt aszerint, hogy miként érzékeltetik a főszereplő és környezet viszonyát!

Összefoglalás

Szalagfű (Barabás Miklós festménye, 1841)

59

Romantika és realizmus Európában

III. A MAgyAr roMAntIkA IrodAlMA

60

A népköltészet felfedezését Johann Gottfried Herder nevéhez szokás kötni, a népköltések gyűjtése azonban már Herder előtt is megkezdődött. Az egyik leghíresebb, igen korai népdalgyűjtemény a dán Vedelé 1591-ből. Magyarországon a romantika korában mutatkozott először igazán élénk érdeklődés a népdalok, népmondák iránt. Élen járt ebben Pálóczi Horváth Ádám, Erdélyi János és Kriza János is. Később pedig Arany László és Gyulai Pál kezdeményezett népdalgyűjtést, s a termést meg is jelentet-ték Magyar Népköltési Gyűjtemény címmel.

Ma már nemigen születnek népdalok, mindenhová betört a média által sugárzott kultúra. Létezik azért még népművészet? Ha ma is van folklór, mit lehetne ebbe sorolni?

A nemzettudat megszületéseAz a szó, hogy magyar, egészen mást jelentett a 16–17. században, mint ma. Ha valaki azt mondta magáról, hogy ő magyar, az azt jelentette, hogy Magyarorszá-gon él, a magyar Szent Korona országaiban. Így ma-gyar, ‚hungarus’ volt az is, akit ma esetleg szlováknak, németnek vagy szerbnek mondanánk. Ezt a régi iden-titást hívjuk hungarus-tudatnak. A nemzeti ébredés időszakában, a 19. századtól az emberek egyre kevés-bé tartották magukat hungarusnak, identitásukat már nem országhoz, hanem nemzethez való tartozásuk határozta meg. Ez a változás, a nemzettudat megszü-letése és elterjedése egybeesik a magyar romantika korával.

Számunkra szinte elképzelhetetlen, hogy a 19. szá-zad elején Pest tulajdonképpen német nyelvű város volt. Nem volt magyar színház, csak német; az ér-telmiség és a nemesség első nyelve a német volt; fi-atal korában még „a legnagyobb magyar”, Széchenyi István is leginkább németül beszélt és írt; csak felnőtt korában tanult meg magyarul. Ha ezt tudjuk, akkor csodálkozhatunk rá igazán arra, hogy milyen hamar, szinte egyik napról a másikra változott magyar város-sá Pest. A romantikában ugyanis divattá vált minden, ami magyar – mint ahogy a többi európai kultúrában is divattá vált, ami nemzeti, ami helyi jellegzetesség.

A művészet mint nemzeti ügyA nemzettudat kialakulása hosszú folyamat volt, és ebben fontos szerep jutott a romantikus művészeknek, akik gyakran politizáltak is. Vérre menő összecsapá-sok folytak a helyesírás átalakításáról (jottis-ta–ipszilonista harc), a nyelvújítás szüksé-gességéről (ortológus–neológus vita), vagy arról, hogyan kell ma-gyar nyelven klasszikus időmértékes verset írni (prozódiai harc). Mai szemmel furcsák ezek a viták, pedig ezek voltak a magyar nemzettudat legfontosabb kérdései: a nemzet fogalma elsősorban ezek során született meg. Mire megindult a politikai értelemben vett reformkor, és a nemzeti kérdések a politika síkján is előtérbe kerültek, addigra a művé-szek, tudósok a nemzet legfontosabb kérdéseit a mű-vészetben, tudományban már megvitatták. De a mi mai magyarságtudatunkat is erősen meghatározza az akkori irodalom. Gondoljunk például magyarságunk egyik legfontosabb kifejezőjére, az alföldi rónaságra. Ez az önkép nagyrészt Petőfi verseinek köszönhető, az általa felmutatott nemzeti önszimbólumok jó része a mai nemzedékek identitástudatában is felfedezhető.

Magyar romantika, magyar nemzettudat

A Rudas fürdő (Weissenberg Ignác metszete, 19.század)

Pest látképe (Carl Vasquez: Buda és Pest szabad városainak tájleírása, 1837 körül)

A magyar romantika irodalma

Magyar romantika, magyar nemzettudat

Vita

ssuk

meg

!

„Így hamvadtak el ők alacsony mohlepte gödörben,S a feledékenység éje borítja nevök’,

Hantra dül a pásztor s fütyörészve legelteti nyáját;És nem tudja, kinek hőspora nyugszik alatt;

Titkon mégis eped, szomorú dalt zengedez ajka:A hősárnyékok csendesen ihletik őt.

A csatasíkon mély borulattal ballag az útas,Elgondolva minő kétes az emberi sors;

Néz, és elkomorul s lesütött szemmel halad ismét;Felpattant sebeit belseje érzi maga.”

(Kisfaludy Károly: Mohács)

•Mitjelenthet„ahelyszelleme”kifejezés?Milyenemlékhelyektalálhatókalakóhelyedközelében?Vanesetlegolyan,amelynek jelentőségétcsakahelyiek, a beavatottak ismerik? Miért érdemesszámontartaniezeketahelyeket?

Fogalmak

verbunkos: eredetileg katonák toborzásához járt férfitáncot jelentett, de később önálló táncdarabbá válva kiindulópontja lett a 19. századi magyar zenei nyelvújításnak

historizmus: építészeti, iparművészeti stílusirány-zat a 19. században, lényege a múltbeli stílu-sok utánzása, felújítása; az eklekticizmussal ellentétben egy korstílus kifejezésmódjával él; válfajai: neogótika, neoromán, neorene-szánsz, neobarokk; a nemzeti stílus kialakítá-sának szemléleti háttere

népdalgyűjtés: igénye a nemzetfogalom kiala-kulásával párhuzamos; a kor művészeinek, politikusainak érdeklődése a népdalok felé fordult; a népdal ekkor régit, népit, magya-rost, általánosan elterjedtet jelentett, illetve népdalszerű műköltészeti alkotásokat

reform: a gazdasági-politikai és társadalmi viszo-nyok megváltoztatására irányuló békés fo-lyamat

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el Kisfaludy Károly Mohács című versét! Milyen romantikus vonásokat fedezel fel benne?

2.   A mohácsi csata mely valós résztvevői, eseményei jelennek meg a versben? Nézz utána a vers történelmi hát-terének!

3.   Milyen versformát választott Kisfaludy? Szerinted miért? Milyen hatást kelt ez a versforma?

4.   Milyen jelenetekre „közelít rá” a vers ? Dinamikusnak találod a felépítését? Gyűjtsd ki a vonatkozó szöveg- helyeket!

5.   Keress a szövegben költői eszközöket: halmozást, megszemélyesítést, párhuzamot, metonímiát!

6.   Vizsgáld meg a szöveg szerkezetét! Milyen részekre osztható a költemény?

ÉRTELMEZÉSAmagyarromantikakorátátjártaanemzethalálgondolata,azúgynevezettherderijós-

latnyománkialakultfélelem.JohannGottfriedHerder,akorbannálunkisjólismert

némettudósugyanisaztjövendölte:asokakáltalbeszéltnémetésszlávnyelvekkettős

szorításábanazegymagábanállómagyarnyelvrövidesenelfogtűnni.

Kovács András Ferenc versében is fel-bukkan a múlt elsüllyedésének motívu-ma. Olvasd el Erdélyi töredék című versét,

majd írj értelmező esszét ezzel a címmel:

Freskórétegek és jelentésrétegek

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem-pontokat is:

– mész, rétegek, diribdarab: mely szavak képviselik még a freskó-motívum jelen-tésrétegét?

– milyen konkrét mozzanatai bukkannak fel az említett freskóknak?

– a vers mely elemei tesznek még lehetővé allegorikus értelmezést?

– hányféleképpen értelmezhető a „mi”, a többes szám első személy?

4

Szent László legenda(freskórészlet, Székelyderzs)

61

62

A reformkor egyik tárgyiasult emléke a Lánchíd. Aki ismeri a történetét, tud róla, hogy ki kezdemé-nyezte és mozgatta az ügyét, annak újra meg újra eszébe juttathatja a kort, amelyben megépült. A hajdani Nemzeti Színháznak ugyanakkor ma már hűlt helye. Nem járhatjuk be a termeit, ahol reform- kori nagyjaink játszottak.

A mai korból mely középületeinket kellene mindenképpen megőrizni a jövő számára? Melyeket tekinthetjük leginkább a mai kor tárgyiasulásainak?

Romantika és nemzeti múltEgy nemzet öntudatra ébredéséhez a legfontosabb, hogy megismerje és fel-dolgozza saját múltját. A romantika ko-rában az írók és költők ezért szinte kö-telességüknek érezték, hogy a magyar történelemből vett témákat dolgozza-nak fel; de előfordult az is, hogy maguk konstruálták meg a nemzeti múlt azon részeit, amelyekről nem maradt elegendő forrás. Sorra születtek ebben a korszak-ban a történelmi tárgyú művek. Az első magyar nyelvű regény, Dugonics András Etelka című műve (1788) a honfoglalás korát eleveníti föl. Árpád vezér idejében Etele belesze-ret Gyula vezér leányába, Etelkába, akibe szerelmes egy bolgár fejedelmi sarj, Zalánfi is. Etele szívét Huba vezér leánya, Világos akarja meghódítani, föl is bérel egy tót származású cselszövőt, Rókát… – ennyiből is megsejthetjük a romantikus cselekményszövés jelle-gét. Az Etelka lett az első magyar nyelvű könyvsiker.

Több eposz is íródott ekkoriban a magyarság ere-detéről: Csokonai Árpádja, Horvát Endre Árpádiásza, Vörösmarty Zalán futása című műve, a színpadokat pedig elárasztják a magyar nyelvű és tárgyú törté-nelmi drámák. A korszak legnépszerűbb drámaírója Kisfaludy Károly, akinek Tatárok Magyarországban (1809) című „eredeti hazai költemény”-e zajos sikert aratott. Nem is csoda: a darabban mindenki becsüle-tes, vitéz, jó hazafi, még a tatárok is. A darab végén a haldokló Bebek Zsigmond ellenségének, a tatár Ka-juknak nyújtja kezét, mondván: „Légy boldog, tatár!”. Mire ő, szinte sírva kiáltja társainak: „Tatárok! Idenéz-zetek, így hal a magyar, így hal meg az igazi bajnok!”

A regék és a balladákA romantika romkultusza természetesen Magyaror-szágon is megjelenik. Kisfaludy Sándor, az érzékeny Himfy-dalok szerzője például megénekli a lakhelye,

Sümeg környékén fellelhető szinte összes vár, Csobánc, Tátika, Somló és Rezi regé-jét. A Tátikában például a gonosz mos-toha összeszövetkezik a gonosz Pong-ráccal, hogy nevelt leányát, Mancit, aki egyre csak várja Sándor nevű kedvesét, úgy megijesszék, hogy az szörnyet hal-jon. Természetesen a gonoszok kudarcot vallanak, a szerelmesek pedig boldogok lesznek.

A romantika első évtizedeinek má-sik fontos műfaja a ballada. Legtermé-kenyebb balladaszerzőnk Garay János. Leghíresebb művét, Kont című balladáját

száz évvel ezelőtt még minden magyar diáknak köte-lező volt megtanulni. A ballada Zsigmond király korá-ba röpíti olvasóit: hőse Hédervári Kont, az igaz hazafi, aki ellenszegül a gonosz, idegen királynak. A Kont ter-mészetesen csak látszólag dolgoz föl történelmi témát, valójában saját koráról mesél. A nemzeti öntudatra ébredés ugyanis hamarosan összetalálkozott a politi-kai szabadságmozgalmakkal, a nemzeti függetlenség kivívásának eszméjével. A korabeli irodalom így hát nemcsak a reformkor politikai küzdelmeihez szolgált hátterül, hanem része volt a szabadságharcot előkészítő eszmei-politikai átalakulásnak is.

A romantika irodalma Magyarországon

Kisfaludy Károly portréja (19. század)

A sümegi vár látképe

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!„Ahhoz, hogy az ember az igazi művész szerepét igényelhesse, nemcsak tehetség, szív és szellem emelkedettsége kell, hanem józanság is, logika a viselkedésben, s még azt is merném mon-dani, hogy – bizonyos számító ész is.”

(Liszt Ferenc)

•Ösztönösséggel,intuitívmódon,amegérzéseinkrehagyat-kozvanemlehetnagyotalkotni?

•Vajonszerepet játszott-ea logikaakedvenckönnyűzeneiszámodmegalkotásában?

Fogalmak

ballada: átmeneti műfaj a három mű-nem határán; epikus, mert tör-ténetet mond el, drámai, mert konfliktusos és párbeszédes, jel-lemzője a kihagyásos szerkezet, a balladai homály

Irány a szöveg!

1.   Arany János A walesi bárdok című balladájában, melyet a 6. osztályból már ismerhetsz, észrevétlenül tiszteleg Garay János Kont című balladája előtt. Vessük össze a két verset!

2.   A versekben szereplő királyok I. Edward és Luxemburgi Zsigmond. Kik voltak az uralkodók a versek születésének idején? Milyen tiltakozást voltak hivatottak kifejezni a versek?

3.   Milyen ellenállást tanúsítanak a balladákban megénekelt hősök? Miért végzik ki őket?

4.   Melyik balladában szerepel egy a társai közül kiemelkedő főhős? Hogy hívják?

5.   Milyen jelentős cselekedete teszi igazi balladai hőssé?

6.   Hol jelenik meg a mozgás, vonulás motívuma a két balladában? Mi a lényeges különbség köztük?

7.   Vesd össze azokat a sorokat, amelyek néven nevezik a két királyt! Milyen hasonlóságot fedezel fel?

8.   Az első bárd és Kont szinte szó szerint ugyanazokkal a szavakkal vádolja a királyt. Hogy hangzanak ezek a szavak?

9.   Vesd össze a vérengzés elrendelésének versszakait!

ÉRTELMEZÉSKisfaludyKárolydrámáitmamárkevesenolvassák,Mohácscíműversétviszontmég

sokanismerik.Ígykezdődik:„Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek, / Nem-

zeti nagylétünk nagy temetője, Mohács!”

A vers motívuma Nagy Gáspár 1987-es

versében is felbukkan (Pályabér – Kiégett

legelőn), itt azonban a késő Kádár-kor le-pusztult falusi futballpályája jelenik meg

a mohácsi csatamező helyett. Olvasd el

mindkét verset, majd írj a modern koriról

értelmező esszét ezzel a címmel: kódolt beszédmód a diktatúrábanÍrásodban vedd figyelembe ezeket a szem-pontokat is:– a futballpályán zajló küzdelem értel-

mezhető az értelmiség, a művészek küz-delmeként

– a tribünről irányító, kiöregedett „caesar” utalhat a kultúrpolitika irányítójára

– a Bíró-Sport-Rovat-ba belevetíthetjük az állampárt által irányított sajtókritikát

– az „öreg” kifejezés utalhat a rendszer hanyatlására vagy akár az idős Kádár Jánosra, esetleg pártjára, vagy a kultúrát felügyelő Aczél Györgyre is

4

Nagy Gáspár

63

64

1832-ben Széchenyi István Magyar játékszinrül című művében az állandó színház felállítását szorgal-mazta: „Bár volna nekünk Magyaroknak is valahára állandó színházunk.” Fontosnak tartotta, hogy lehetőség szerint állandó helyen, állandó színészgárdával működő színházakban folyjon a magyar színjátszás, ne olyan rendezetlenül, mint a vándortársulatoknál, ahol folyton másutt, folyton más szí-nészekkel játszották a különféle darabokat.

Ma sok színházunk van, de nem mindegyik előadásuk fut telt házzal. Te miért mennél el szín-házba, ha elmennél? Mi az izgalmas benne? Miben különbözik a színházi előadás a moziban vagy otthon megnézett filmtől?

Az első magyar dráma?A Bánk bánra úgy is szokás hivatkozni, hogy ezzel a darabbal született meg 1819-ben a magyar dráma és a magyar színház. Ha szigorúan nézzük, ez a kijelentés árnyalásra szorul. Már 1558-ból is ismerünk magyar nyelvű drámát, ekkor jelent meg Bornemisza Péter Szophoklész-átirata, a Tragédia magyar nyelven az Szophoklész Elektrájából. 1569-ben nyomtatták ki egy ismeretlen szerző komédiáját, a Komédia Balassi Meny-hárt árultatásáról című művet. Balassi Bálint drámáját, a Szép magyar komédiát tavaly említettük, ez szintén megjelent nyomtatásban valószínűleg még a 16. szá-zadban. Sok magyar nyelvű drámát ismerünk a kö-vetkező évszázadokból is, például az iskoladrámákat, amelyek tulajdonképpen iskolai színjátszóköröknek készült előadásszövegek. Arról pedig tanultunk is már, hogy a magyar felvilágosodás kezdetét is egy drámá-nak, Bessenyei György Ágis tragédiája című művének megjelenéséhez, az 1772-es évhez kötjük. Csokonai is írt színdarabokat. A méla Tempefői, vagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon és a Karnyóné s két szeleburdiak című művei ma is népszerűek. Vannak te-hát a Bánk bánnak előzményei a magyar irodalomban, az azonban igaz, hogy ez a mű a magyar drámairo-

dalom első világirodalmi mércével mérhető eredeti alkotása.

Magyar színjátszás is lé-tezett, de a színdarabokat fejedelmi udvarokban, fő-nemesi esküvőkön, iskolai ünnepek alkalmából ad-ták elő, és egészen 1790-ig nem volt olyan nyilvános színház, ahol magyarul játszottak volna. A pol-gárság megerősödésével ugyan sorra nyíltak a 18. század végén a színházak, de ezekben leginkább csak német nyelven játszottak. Ennek fényében érthetjük meg a reformkor törekvését, hogy szülessenek magyar drámák, és legyen végre ma-gyar színház.

Katona és a Bánk bán – a drámapályázatEzt a törekvést szolgálta az 1815-ben, az Erdélyi Mú-zeum című folyóirat által kiírt első magyar dráma-pályázat, amelyre Katona József, a színészkedéssel és drámaírással is foglalkozó jogász is beküldte a maga pályaművét: a Bánk bán első változatát. Alkotását nem díjazták, igaz, nem lehet biztosan tudni, hogy egyáltalán megérkezett-e a műve a bírálókhoz. Maga a szerző így ír kudarcáról: „részemről elegendő hálát nem adhatok, hogy így esett; mert megvallom, hogy gyengét írtam.” Az első, pályázatra beküldött ver-zió után alaposan átírta a művét, a végső változat 1819-ben jelent meg.

A Bánk bán előzményei és születése

A Pesti Magyar Színház (Zitterbarth Mátyás építőmester tervei alapján épült 1840 körül)

Katona József portréja a Bánk bán 1856. évi kiadásához (Barabás Miklós, litográfia)

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!„Szabad kivánna lenni mindenik, És torkukon kegyes nagyasszonyuk Sült-főttje oly mohón rohan le, hogy Majd szinte megfulladnak. Lévnyalóvá Lettél dicső Árpád gyümölcse te?”

(Katona József: Bánk bán)

•Csorbul-e nemzeti függetlenségünk azzal, hogyazEurópaiUniótagjaivagyunk?

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el a Bánk bán első felvonását! Foglald össze néhány mondatban a dráma alaphelyzetét, amely az első felvonásban kibontakozik!

2.   Gyűjtsd össze a bemutatott szereplőket, ábrával jelöld, milyen kapcsolatban állnak egymással!

3.   A jelszón kívül mivel céloz még Petur a csábításra, amikor Bánkkal beszél?

4.   Mi mindent hallgat ki Bánk? Mi az, amit nem hallhat?

5.   Mi a legárulkodóbb Melinda számára Ottó viselkedésében?

6.   A tragikum kiteljesedésében szerepet játszik a tragikus vétek, Bánk hibája is. Az első felvonásban milyen hibát követ el?

7.   A tragikum sokszor a tudással kapcsolatos: a hős vagy túl sokat, vagy túl keveset tud. Bánk milyen témákban tájékozottabb, mint a társai? Milyen problémák összegződnek a tudatában?

Fogalmak

iskoladráma: színjáték, amely általában bibliai vagy történeti tárgyú, s tanító, morális-val-lásos célzattal tanintézetekben adtak elő di-ákok; virágkora a 16–18. század között volt

állandó színház: a magyar nyelvű színjátszás igé-nyét kísérve, Széchenyi István szorgalmazá-sára nyílt meg az első állandó színház, a Pes-ti Magyar Színház 1837-ben

első magyar drámapályázat: 1815-ben, az Erdé-lyi Múzeum című folyóirat által kiírt pályá-zat, amelyre Katona József beadta a Bánk bán első változatát, de nem díjazták

Nem gyakori, hogy egy könyvformában megjelent dráma azonnal sikert arasson. Visszhangtalan maradt Katona műve is, elsősorban azért, mert csak a kiadását engedélyezték, az előadását nem. A kötetből mindösz-

sze húsz példány fogyott el egy év alatt. Ő maga ezután felhagyott színházi tevékenységeivel, és szülővárosá-ba visszatérve immár kizárólag jogászként dolgozott, Kecskemét főügyészeként halt meg 1830-ban.

érvelésKatonaszínházitársaéstitkosszerelme,DérynéSzéppatakiRózaéleténekegy

határpontjátjelenítimegMaárGyula1975-ösfilmje:Déryné, hol van?Azidősö-

dőDérynévisszavonulna,hiszúgyérzi,nemtudjamárkövetniazújirányzato-

kat,ugyanakkorképtelenlemondaniaszínpadról,éselszakadniazalkotóélettől.

AfilmzeneszerzőjeCsehTamás,főszereplőjepedigTörőcsikMari,akialakításá-

értamegkaptaacannes-ifilmfesztiváldíját.

Nézd meg a film digitális tananyagunk-ban közölt részletét, majd írj érvelő esz-szét ezzel a címmel: A színészi pálya a legizgalmasabbak egyikeÍrásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– ismertség, népszerűség– alkotó tevékenység, lehetőség a kre-

ativitásra– csapatmunka, együttműködés más

művészekkel– hátrányai, nehézségei

4

Törőcsik Mari és Kállai Ferenc a Déryné, hol van?

című filmben

65

66

A király az utolsó felvonásban nagyon súlyos engedményt tesz, amikor a megbékélés érdekében elte-kint Bánk megbüntetésétől. Bármennyire igazak is az érvei, akkor is eléggé furcsa, hogy ilyen elnéző a felesége gyilkosával.

A magyar történelemben az ország vezetői sok esetben kötöttek vitatható kompromisszumo-kat. Idézzetek ilyen eseteket történelmi tanulmányaitok alapján! Vitassátok meg, helyes vagy helytelen volt egyezséget kötni!

ElőzményekKatona számos szépirodalmi előzményre és történe-ti forrásra támaszkodott. Már a 16. században készült egy német nyelvű dráma a történetből, de regény és

elbeszélés is született belőle. A darab értékéből mindez semmit sem von le (tudjuk, hogy a Shakespeare-drámák is sokszor feldolgozott törté-netek újrafogalmazásai). Így is érték benne, hogy meg-őrzi nekünk a nyelvújítás előtti magyar nyelvet; hogy sajátos szerkezetet teremt, melyben a magánéleti és a közéleti konfliktus szünte-len hullámzása kelt feszült-séget, s hogy hamleti, ví-vódó hőst formál Bánkból,

akinek intellektusa épp ezekből a vívódásokból sugár-zik. Érdekesek a mellékalakok is, különösen Biberach, akinek kettős viselkedése az erkölcs relativitását veti fel. Gazemberként joggal mondja: a született nagyuraké az igazi felelősség, akik könnyen hirdethetnek jó erköl-csöt, hisz nem szorulnának bűnnel szerzett előnyökre. Külön érdekessége a darabnak, hogy miközben a nacio- nalizmus korában, s épp a nemzeti hevülettől felkarol-va vált híressé, valójában épp ennek túlzásaira világít rá. Bánk Petur szemébe vágja: belőled a rút nemzeti gyűlölködés beszél. S ő valóban nem osztozik ebben.

Sokkal inkább a negatív színben feltüntetett király-né, aki valódi nacionalistaként, semmi mással nem törődve juttatja előnyhöz honfitársait, s a tőrt is akkor ragadja meg, amikor Bánk megátkozza a hazáját, Me-rániát.

SzerkezetAz expozícióul szolgáló első szakasz azzal kelt feszültsé-get, hogy egyszerre zúdul benne a hősre az útján látott tapasztalat mellé a Petur-féle gyanús kezdeményezés, a Tiborc-panasz és a Melinda-aggodalom. A második szakasz bonyodalma közéleti rendcsinálásra kényszerí-ti Bánkot, s eközben máris elkésik vele, hogy elejét ve-gye magánélete összeomlásának. A harmadik szakasz-ban Melinda gyalázata köti le, s közben süket marad Tiborc megújuló panaszára, népe sorsára. Végül aztán úrrá lesz tanácstalanságán, s a két szálat egybefogva Ti-borcra bízza feleségét. A negyedik felvonás tetőpontján, Gertrudis megölésekor azután már elválaszthatatlanul egybemosódik a két motívum, s nem lehet eldönteni, magánéleti vagy közéleti sérelme-e az erősebb a király-néra zúdított vádakban. Hamleti tétovasága azonban még ekkor is megbénítja, s a cselekmény aktív mozga-tója továbbra is a királyné marad. Ő rendelte magához a bánt, s ő az, aki végül tőrt ragad. Az ötödik szakasz katasztrófájában azután meglepő fordulatra kerül sor: nem Bánk hal meg, hanem Melinda, a hazatérő király pedig ahelyett, hogy elítélné, felmenti. A furcsa, kró-nikáinkból átvett királyi döntést a darab három mó-don is megindokolja. Endre egyrészt fél: Bánk elítélése nyomán esetleg ellene fordulna a nemesség. Másrészt kiderül, hogy joga sincs ilyen ítélethozatalra: egy ilyen rangú személy ügyében csak az országgyűlés dönthet. Harmadrészt Endre gyásza ellenére belátja: az ország polgárháború lángjába borulhatott volna, ha Bánk nem ment volna elébe a közhangulatnak.

A Bánk bán szerkezete és karakterei

Erkel Ferenc (Franc Eybl alkotása, 19. század)

Sólyom-Nagy Sándor és Molnár AndrásErkel Ferenc Bánk bán című operájában

(Rendező: Káel Csaba, 2002)

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!„Bán, ébredezz; mert meglopattatik Bánk!”(Katona József: Bánk bán)

•Mit jelent akettős elnevezés?Melyikutal amagán-emberre,melyik a közszereplőre? Adott helyzetbennekedmelyiklenneafontosabb?

•Szívesen lennél-e vezetőpolitikus vagyhíres embergyermeke?

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el a negyedik felvonást! Mely állam megszerzéséről álmodozik Gertrudis nagyravágyása csúcsaként?

2.   Miről árulkodik, hogy a királyné elfelejtette: ő hívatta Bánkot?

3.   Mit mond Gertrudis Ottóról Bánk szemrehányásainak súlya alatt?

4.   Építsd fel lépésről lépésre, mi vezetett a gyilkossághoz! Bánk és a királynő utolsó beszélgetéséből gyűjtsd ki az ebben eligazító kulcsszavakat!

5.   Olvasd el az ötödik felvonást! Ki az igazi gyilkos Bánk szerint? Kit vagy mit ölt meg?

6.   Miért nem fél Bánk a királytól?

7.   Kik biztatják Endrét a büntetésről való lemondásra?

8.   Miért nem bünteti meg a király Bánkot? Nevezz meg három okot!

Fogalmak

dramaturgia: a színpadi alkalmazhatóság kérdéseivel, a drámai művekkel foglal-kozó elméleti és gyakorlati tudományág

erkölcs: más néven etika, morál, a társada-lomra és az egyénre vonatkozó norma-rendszer, amelyhez cselekedeteinket szabjuk

krízis: a drámai műnem szerkezeti jellemző-je, amely egy határhelyzet, válság álla-potát jeleníti meg

SzereplőkA mű szereplői három csoportba oszthatók: Bánk és köre, Endre és köre, Gertrudis és köre. Bánk körébe tartozik Melinda, Petur, Mikhál, Simon és Tiborc. Mindannyian az elnyomott magyarság képviselői. Endre körébe tartozik Myska bán (a királyfiak nevelő-je), Solom mester (Myska fia). Ők értelemszerűen ki-

rályukat és annak családját védik, így szükségképpen szembekerülnek Bánkkal és Peturral. Gertrudis köré-hez Ottó, Biberach és Izidóra tartozik. Mindenben a királynét, illetve a merániakat támogatják. Biberach ugyanakkor kettős játékot játszik, hiszen Bánknak is beszámol a történtekről. Ott van a haza – vallja –, ahol a haszon.

összehasonlításBánksorsa–családjáévalegyütt–tragédiábatorkollik,éseztatragédi-

átsokmindenelőrejelzi,vagylegalábbissejtetiadrámaelején.AKáel

Csabaáltalrendezettoperafilmbeszinténbekerültegyfelvezetőképsor,

amelyhalászokatmutat,samelybenszinténsejtetéstérzünk.

Keresd meg a dráma idevágó sza-kaszait, nézd meg a film digitális tananyagunkban közölt részletét, majd írj összehasonlító esszét ezzel a címmel: Figyelmeztető jelek Ka-tona József drámájában és az ope-rafilmben

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– Petur bán szavai mit jeleznek elő-

re?– Bánk mit lát intő jelnek?– hogyan utal előre a film, és mit sej-

tet?– milyen vizuális és audiális eszkö-

zökkel éri el a kívánt hatást?

4

Jelenet a Bánk bán című operafilmből

67

68

A színházi szerepek mindegyike bizonyos szerepkörbe tartozik. Ez voltaképp a színész alkatának, bel-ső és külső tulajdonságainak leginkább megfelelő szerepek típuscsoportja. Szerepkörnek nevezhető például az intrikus, a cselszövő is, aki a cselekmény fordulatait tudatosan, de lehetőségeihez mérten titokban alakítja, irányítja. A naiva ugyancsak sajátos szerepkör, fiatal nők játsszák, többnyire egysze-rű gondolkodású lányokat alakítva.

Te elvállalnád egy ellenszenves karakter megformálását, ha színész, színésznő lennél? Mit gondolsz, miért vállalnak el ilyen szerepet a színészek? Miért nem utasítják vissza az ellen-szenves alakok megjelenítését?

Bánk határozatlanságaBánk bánt először Petur társaságában látjuk, aki ti-tokban hazahívja országjáró körútjáról. Nem derül ki, hogy miért kellett hazatérnie, a besúgóktól való félelmében Petur csak annyit árul el, hogy „te is bele vagy keverve, és ha veszteségre jön a dolog, tied lesz nagyobb”. És ha nem értené Bánk, miről van szó, hozzáteszi: „Jelszónk lészen: Melinda!”. Petur biztos abban, hogy felesége jó hírével felzaklathatja Bánkot, és várható dühét kihasználva az összeesküvés mellé állíthatja. A mű első jelenete tehát azzal szembesíti a nézőt, hogy Bánk egyszerre erős, hatalmas, befolyá-sos, ugyanakkor szerelmében sebezhető.

Ugyanerre utal később Bánk és Tiborc jelenete is. Tiborc saját nyomorúságáról szeretne beszélni, de Bánk szerelmi kétségbeesésében egyáltalán nem tud figyelni rá. Miközben Bánk egyszerre féltékeny, s ugyanakkor dühös magára e féltékenység miatt („szerelme-féltő Bánk!”), Tiborc szomorúan veszi tu-domásul: „Nem is figyelmez reám.”

Mindehhez hozzávehetjük azt a jelenetet, amelyről korábban már beszéltünk. Bánk egy rejtekajtó mögött hallgatózik, s tétlenül hallgatja, hogy a feleségét valaki ostromolja. Ennyire határozatlan ez a fontos szemé-

lyiség? – merülhet fel bennünk. Hát mindent mások irányítanak? Mások a kezdeményezők? Petur, Ottó, Gertrudis?

Többet tud a többieknélIdővel vesszük csak észre, hogy Bánk tétovázása mö-gött épp az intellektusa áll. Személyisége épp azoknak az ellenpontja, akiknek mindenre azonnal megvan a válaszuk. S akiknek a válaszaik nemcsak leegyszerűsí-tők, hanem épp emiatt kártékonyak is.

Bánk látja az ország tragikus helyzetét, de egyál-talán nem biztos benne, hogy egy összeesküvés egy-csapásra mindent megoldana. Látja, hogy Ottó ost-romolja Melindát, de nem tudhatja, bűnös-e ebben a felesége. Kissé olyan a helyzete, mint Hamleté. Túl sokat tud, ugyanakkor semmiben sem lehet biztos. Előbb ellenőriznie kellene, mi az igazság, a rázúduló információk azonban lebénítják, az események pe-dig elrohannak mellette. Az összeesküvők gyűlésén is mélyebbre lát, mint a többiek. Lehet, hogy ellen-

Bánk bán jelleme

Díszletterv a Bánk bánhoz (Oláh Gusztáv rajza, 1953)

A Nemzeti Színház nézőtere a színpad felől (Rohn Alajos alkotása , 1846)

A magyar romantika irodalma

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el a Bánk bán harmadik felvonását! Tekintsd át Melinda és Bánk jelenetét! Rekonstruáld, hogy miként jut el odáig Bánk, hogy megátkozza gyermekét és feleségét!

2.   Tiborc sértő szavakat hall Bánktól. Melyek ezek? Csakugyan neki szólnak?

3.   Olvasd el Tiborc panaszát, és gyűjtsd össze a merániak bűneit!

4.   Bánk három szavával háromszorosan veszi el Tiborc reményét. Melyek ezek?

5.   Miért utasítja el Bánk Tiborc felhívását? Milyen fejleményekről tart? Hol szerepelt már ez az érvrendszer?

6.   Milyen magyarázatot kapunk Biberach velejéig romlott jellemének kialakulására?

ÉRTELMEZÉSBánkvívódásaisoránönmagátiskeresi,önmagátismegakarjaérteni.

Aztkutatja,milyenemberő,miaz,amiélete soránrárakódotterrea

személyiségre,éshogyanhánthatnálemagárólezeketarétegeket.

A motívummal rokonítható mai vers (Lackfi János: Magam magam) szintén a személyiség határait ku-tatja: meddig terjedek én magam, mi a legbenső énem, és milyen réte-gek vesznek körül. Olvasd el Lackfi János versét, majd írj róla értelme-ző esszét ezzel a címmel: Önmagunk keresése. Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– van-e egyedisége a vers szerint a legbensőbb énnek?

– hogyan rakódnak rá a személyi-ségvonások?

– miként értelmezed a szőnyeg-me-taforát, a tipli-hasonlatot?

– mire utalhat, hogy hátunkon ci-peljük önmagunkat, egyénisé-günket, adottságainkat?

4

Jelenet a Bánk bán című operafilmből

(rendezte: Kael Csaba, 2002)

Vita

ssuk

meg

!

„Mint vándor a hófúvásokban, úgyLelkem, ingadoz határtalanKétség között, s eszem egy nagy óceánbanLebeg, veszejtve minden csillagot.”

(Katona József: Bánk bán)

•Csak a határozatlan személyiségű emberek szoktaktétovázni,vagymindannyiunkszámáraelkerülhetet-lenekazilyenhelyzetek?

•Bánknaknehezebbdöntenie,vagyHamletnek?Azahatározatlanabb,akitöbbettud,vagyaz,akikeveseb-bet?

Fogalmak

szerepkör: a színész, énekes alkatának, bel-ső és külső tulajdonságainak leginkább megfelelő szerepek típuscsoportja

társadalmi tragikum: olyan tragikum, amely-ben a hős a külvilággal áll konfliktusban

jellemtragikum: olyan tragikum, amelyben a hős önmagával áll konfliktusban

tragikus vétek: a drámában a tragikum for- rása, amelyet vagy a hős követ el, vagy a közösség és a hős közötti konfliktus- ból ered

69

szenvesek a merániak, de a „rút nemzeti gyűlölködés” akkor sem jó tanácsadó, ezt sem hagyhatja figyelmen kívül. Bánk határozatlan ugyan, de csak azért, ami-ért Hamlet. Mert túl sokat tud, mert többet megért, mint a többiek, s átlátja a problémák bonyolultságát. Szerelmi dilemmájában talán még Melinda félmon-

datára is van füle, amit kihallgat. „Szép se volt igen”, mondja róla a felesége. Talán jó oka van, ha a fele-ségem elcsábítható, gondolhatja ez a mindent meg-értő férfi. Az empátia, a mérlegelés, a mindent meg-értés intellektuális hősét is felismerhetjük a vívódó Bánkban.

70

Katona József főművének hosszú kálváriát kellett végigjárnia, míg sikert aratott. Sokáig nem is mu-tatták be, és három évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy teljes terjedelmében színpadra állítsák. Utóbb azután a darab nemzeti drámánkká, az iskolai tananyag kötelező részévé vált.

Mit gondolsz, örül neki egy szerző, ha iskolai tananyaggá válik a műve? Mi lehet ebben a jó, és mi lehet a rossz?

A Bánk bán mint politikai dráma sikereA Bánk bán első előadásai nem arattak sikert. Az 1833-as kassai ősbemutató szinte teljesen visszhang-talan maradt, és az 1839-es pesti előadást is értetlen-

ség fogadta. Széchenyi a darabot „esztelenségnek” tartotta, Vörösmarty pedig a „legkevésbé sikerültnek” nevezte Bánk bán karakterét. A művet 1845-ben állí-tották újra színpadra. Ekkor igazolódott be a cenzúra félelme: a Habsburg-ellenes mozgalmak aktuálpoliti-kai értelmezést adtak a darabnak. A gonosz meránia-kat a Habsburgokkal, a Petur-féle békétleneket a sza-badságért küzdő, a nemzet szabadságharcát előkészítő forradalmárokkal azonosították.

Irodalom és politika kölcsönhatása természetes. Az irodalmi művek gyakran politikai jellegű üzeneteket fogalmazhatnak meg, és az egyes politikai mozgalmak is rendszerint kijelölnek számukra különösen fontos, szimbolikus jelentőségű irodalmi alkotásokat. De egy mű szinte kizárólagosan politikai értelmezése óhatat-lanul leegyszerűsítő. Ez a kérdés a Bánk bán esetében is felmerül, sikerének kulcsa ugyanis az volt, hogy az 1840-es évek nézői megtalálták benne a nemzeti sors-

kérdéseket. Az 1840-es évek közepén egy magyar néző könnyedén azonosult Bánk bánnal: beleláthatta a fenn-álló hatalommal kezdetben lojális, ám később szembe-szálló magyarságot. Közel érezhette magához Tiborcot, akit a zsarnok hatalomtól szenvedő közrendű magyar-ság képviselőjének látott. Így érthetjük annak a szim-bolikus jelentőségét, hogy 1848. március 15-én a Bánk bánt tűzte műsorára a Nemzeti Színház. (A felfokozott hangulatban végül nem játszották el a darabot.) A Bánk bán olvasata a későbbiekben is politikai jellegű maradt: évtizedeken keresztül megtartotta 1848-as jelentését.

A lélektani drámaHa nem nemzeti-politikai nézőpontból vizsgáljuk, a Bánk bán arról is szólni tud, amiről minden jó dráma: a folyamatosan változó emberi viszonyokról. Cselekmé-nye ugyanis elsősorban a szereplők lelkében bonyoló-dik, gondoljunk csak arra a jelenetre, amelyben Ottó Melindának udvarol. Bánk bán belép egy oldalajtón feldúlt lelkiállapotban, és meglátja, amint Ottó Melinda kezét a homlokához szorítja. Döbbent zavarodottsá-gában az ajtó mögé húzódik. A pesti bemutatón a kö-zönség azt hitte, hogy a színész elrontotta a belépőjét,

A Bánk bán jelentősége

A Pesti Magyar Színház belseje a nézőtér felől (Vasquez Károly, 1838)

A Bánk bán plakátja Kolozsváron, 1906

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!

„Kirontjuk a korlátokat,lezúzzuk a jó barátot, ellenséget,és aztán, ha célba értünk,sírni kell”

(Katona József: Bánk bán)

• Szükségesek az erőszakos népfelkelések, lázadások,forradalmak,vagysokkalmesszebbrejutottunkvol-na,hanemokoznakezekrendreanarchiát?

• Széchenyi reformpártisága vagy Kossuth radikaliz-musaállközelebbhozzád?

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el a Bánk bán második felvonását! Hogyan bonyolódik a történet Bánk szempontjából? Válaszd szét a magánéleti és a közéleti eseményeket!

2.   Mivel igazolja Petur azt a nézetét, hogy Gertrudis nem érezhet úgy, mint a magyarok?

3.   Miért épp Mikháltól kér felvilágosítást az érkező Bánk?

4.   Milyen értelmezést kapunk a „bán” szó jelentéséről Petur szavaiból?

5.   Gyűjtd össze Bánk érveit, amelyekkel megpróbálja meggyőzni Peturt!

6.   Biberach milyen alapon teszi felelőssé Peturt a Melinda-tragédiáért?

Fogalmak

befogadástörténet: a mű olvasatainak, ér-telmezéseinek a folyamatosan alakuló története

lélektani dráma: olyan drámai mű, amely-nek középpontjában a szereplők belső konfliktusai, lelki állapotváltozásai és személyiségfejlődése áll

politikai dráma: olyan drámai mű, amelynek középpontjában a hatalom kérdése, ha-talom és egyén viszonya, hatalom és er-kölcs összeütközése áll

véletlenül korán érkezett, azért ment ki ilyen hamar. Nyilván, mert nehéz arra emlékezni, hogy Petur bán az előadás majdnem tíz perccel korábbi pontján már fölébresztette Bánk féltékenységét azzal, hogy a békét-lenek Melinda nevét használják jelszóul. Ebből azután egyenesen következik Bánk különös viselkedése. Már eleve össze volt zavarodva! Ahhoz, hogy megértsük az ajtó mögül kilépő Bánkot, aki „meztelen karddal

tipeg-tapog”, erre is emlékeznünk kell, s tudnunk, hogy mit élhetett át akkor, amikor nem volt a színen. Túl-ságosan gyorsan zúdulnak rá a sokkoló információk, gyorsabban, mint ahogy bárki is feldolgozhatná őket. Az országjárás ijesztő képei, Peturék zavaros lázongá-sa, az egészen másmilyennek ismert Melinda – ennyi sokkhatás közepette nem képes gyorsan és határozot-tan cselekedni.

érvelésTiborcalakjaatársadalomszámkivetettjeithozzaadarabba:anincsteleneket,a

perifériákonélőket.Maisvannakilyenrétegek,azővilágukbaengedbepillan-

tástHalászMargitműve(A kétfejű madár).

Olvasd el Halász Margit írásának rész-letét, majd írj érvelő esszét ezzel a cím-mel: Mit tehetne a társadalom a lesza-kadó rétegekért?Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– cigányprobléma-e a szegénységprob-léma?

– milyen rétegek veszélyeztetettek a ro-mák mellett?

– mit tehetne az állam?– mit tehetnék én a magam szűk köré-

ben?

471

72

Kölcsey korában kezdett nálunk meggyökerezni a kritika, s ebben neki magának is kulcsszerepe volt. Szigorú bírálóként lépett föl, nem tántorította el elveitől a várható kellemetlenség sem. S bátran vál-lalta a konfliktusokat országgyűlési követként is.

Ki a rokonszenvesebb neked, aki következetesen ragaszkodik az elveihez, vagy aki élete különböző szakaszain rendre felülvizsgálja ezeket? Az alkalmazko-dás és az önkorrekció a fontosabb, vagy a sziklaszilárd elkötelezettség?

ÉleteKölcsey Ferenc Szatmár megyében, a partiumi Sző-demeteren (ma Romániához tartozik) született 1790-ben. Kisgyerekkorában egy himlőbetegség szö-vődményeként bal szemére megvakult. Szülei korán meghaltak, apját hat, anyját tizenkét évesen veszítet-te el. 1796-ban került Debrecenbe, ahol a Reformá-tus Kollégium diákjaként tanult. 1808-ban vette fel a kapcsolatot Kazinczy Ferenccel, aki felismerte a fia-tal költő tehetségét, és tanácsokkal látta el. Kazinczy révén ismerkedett meg majdani barátjával, Szemere Pállal is, amikor joggyakornokként Pestre költözött.

1812-től Álmos-don, majd Szat-márcsekén gaz-dálkodott, öccse halála után ő gondoskodott annak családjá- ról. Kölcsey te-vékenyen vett részt az ország közügyeiben is. 1830-ban a Magyar Tu-

dós Társaság (a későbbi Magyar

Tudományos Akadémia) alakuló ülése vidéki rendes taggá választotta. 1829-től Szatmár megye aljegyzője, később országgyűlési követeként a reformpárti ellen-zék vezérszónoka volt. Tisztségéről akkor mondott le, amikor a megye reformellenes magatartásra utasítot-ta követeit. Életének utolsó időszakában a perbe fo-gott Wesselényi Miklós ügyvédje volt. 1838-ban halt meg Szatmárcsekén.

Kölcsey, az irodalomkritikusKölcsey Ferenc költőként kezd-te pályáját. Első jelentős köl-teményei az 1810-es évek elején születtek. Számos lírai műfajban alkotott, írt példá-ul románcot, bordalt, ódát, himnuszt, népdalszerű verset, balladát és epigrammát. Ver-seivel a következő leckékben foglalkozunk részletesebben.

A nyelvújítási vitában a neológus Kazinczy Ferenc álláspontját képviselte. Szemere Pállal közösen írták a Felelet a Mondolatra (1815) című röpiratot az ortológusok gúnyiratának (Mondolat) hasonlóan gúnyos hangú megválaszolá-saként.

Kölcsey a tudományos igényű irodalmi kritika megteremtője Magyarországon. A kritika korabeli képviselői még elsősorban életrajzi vagy tartalmi is-mertetést értettek a fogalom alatt, míg Kölcsey írásai sajátosan irodalmi szempontok alapján közelítenek a vizsgált művekhez. Mindez akkor is vitathatatlan ér-deme marad Kölcseynek, ha kritikáiban korántsem

Kölcsey Ferenc pályája

Kölcsey Ferenc (Lazányi István szobra, 2010)

Kölcsey szatmárcsekei dolgozószobája

A Mondolat címlapja (1813)

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!„Egész nemzeteknek, szintúgy mint egyes embereknek, megvagynak az ő különböző koraik. Gyer-mekkorból virúl fel ifjúságok, ifjúból érnek férfivá, s férfikoroknak erejét az öregségnek lankadása váltja fel.”

(Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok)

•Melyeka„legöregebbnek”mondhatónemzetek,amelyekneklegrégebbótafolyamatosakul-túrájuk?

•Kell-etanulniaegyiknemzetnekamásiktól?Vagyéppattólleszünknemzet,haamagunkútjátjárjuk?

Fogalmak

országgyűlési követ: a megye rendi or-szággyűlésre delegált küldötte

retorika: a szónoki mesterséghez kap-csolódó szövegalkotási, szerkesztési elvek és előadói jellemzők (pl.: kifej-tés, mondatszerkezetek, érvrend-szer, mimika, meggyőzés) alapján kidolgozott leíró és előíró rendszer

mandátum: megbízatás az országgyűlési követség betöltésére

Magyar Tudós Társaság: a szakmai-tudo-mányos élet támogatására 1825-ben alapított intézmény, később a Ma-gyar Tudományos Akadémia elneve-zés rögzült

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el Kölcsey önéletrajzi levelének részleteit! Értelmezd a kö-vetkező gondolatot: „a nemzetségi régiség […] arisztokráciai büsz-keséget is ugyan, de szeretetet is táplál a hon, a nemzet és nemze-tiség iránt.”!

2.   Az önéletrajzi levél mely mondatai fejeznek ki származás miatti büszkeséget? Melyek árulkodnak a saját érdem miatt érzett büsz-keségről?

3.   Mivel foglalkozott Kölcsey, amikor a „parasztdal tónját találgatá”? Miért lehetett ez olyan nehéz számára?

4.   Mit jelent a szerző tollán a Magyarország régi abrosza kifejezés? Milyen régies szavunkat ismered még ugyanerre?

5.   Miért semmisítette meg Kölcsey régi verseit Kazinczyval való meg-ismerkedése után?

érvelésKölcseyFerenchátrányostestiadottságainaktudatában,ámazokkalelszántan

dacolvalépettközéletipályára.Erőtlenvoltahangja,nehezéreesettahangos

szónoklat,mindenbizonnyalzavartafélvaksága,testalkataisgyengevolt.Min-

dennekellenérebátranvállaltaszerepételőbbamegyei,majdazországospoli-

tikában,éstestikorlátaitlegyőzveazegyiklegkiválóbbközéletiszereplővélett.

Figyeld meg, hogyan emelkedik felül fizikai adottságain a főhős a Forrest Gump című filmben, hogyan válik rossz lábaival épp a futás apostolává, majd írj érvelő esszét ezzel a címmel: Magaskul-túra és mozifilmek Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– mitől válhat giccsessé egy érzelmek-ben gazdag mozifilm?

– összefügg-e az esztétikai érték és a szellemi hatás ereje?

– szeretheti-e valaki egyszerre Kölcseyt is és a hollywoodi produkciókat is?

– mit tanulhatunk egy olyan filmből, mint a Forrest Gump?

4 73

bizonyult tévedhetetlennek. Legsúlyosabb tévedése talán Berzsenyi Dániel költészetének negatív értéke-lése volt. Hozzátartozik ugyanakkor az igazsághoz,

hogy később felülbírálta nézeteit, s Berzsenyit bú-csúztató temetési beszédében egyértelműen kiemelte a költő jelentőségét.

Jelenet a Forrest Gump című filmből

74

Kölcsey Elfojtódás című verse szinte semmit sem közöl, mégis egészen különleges ereje van: aki olvassa, szinte átéli a lírai én szenvedését. Kulcsszerepe van ebben a háromszoros felkiáltásnak: „sírni, sírni, sírni”. Ady majdnem egy századdal később ezzel a címmel írt verset: Sírni, sírni, sírni. Plá-gium ez? Vagy tisztelgés a költőelőd előtt? Jó az, ha mások motívumait is beépítik saját művükbe a szerzők?

Mit gondolsz, miért termékeny az intertextualitás, azaz különböző szövegek összekapcsolása a linkek technikájára emlékeztető utalásokkal? Milyen jelentéstöbblettel telítődik az átvevő mű?

Magányosság, remény, elvágyódásKölcsey jól ismerte Csokonai Vitéz Mihály verseit. Korai költeményei egyrészt az ő szentimentalizmusá-nak, másrészt a klasszicizmus eszményeit valló Kazin-czynak a hatását mutatják. Kölcsey szeretett volna az irodalmi élet központjába, Pestre költözni. Az 1810-es évek elejére azonban kiderült, hogy anyagi és családi okok miatt erre nincs lehetősége. Ebben az időszak-ban született műveinek leggyakrabban visszatérő lét-tapasztalata a magány és az elszigeteltség, de már ko-rai költészetétől kezdve szerepel a haza témája is.

A költő egyik első jelentős verse, az Elfojtódás is ezeket a témákat dolgozza fel. A cím vonatkozhat magára a lírai énre, akit a szellemi társ nélküli kör-nyezet, a magány „fojt el”, de jelentheti az érzelmek elfojtását, elnyomását, visszaszorítását is („S mért nem forr könyű szememben?”). A versbeli beszélő a boldogság elvesztését oly nagy fájdalomként éli meg, amelynek kifejezésére a sírás már elégtelen-nek bizonyul. A fájdalom mértékéről nemcsak a rá közvetlenül utaló kifejezések adnak számot („Legfel-sőbb pontján fájdalmának”, „Lángoló mint az enyém, csapongó, s mély”), hanem a vers retorikus felépítése is érzékelteti azt. Ennek eszközei például az ismétlé-sek („Ó sírni, sírni, sírni”; „Ki tud? ki tud?”; „Nincsen több, nincs sehol”; stb.), a felkiáltások („Ó sírni”; „Ah, Fájdalom”), valamint a költői kérdések („Ki tud?”; „S mért hogy szívem nem reped meg / Vérözönnel keb-lemen?”). Az élmény intenzitását adják vissza a köl-temény sajátosan romantikus, nagyszabású, kifejező képei is („lángoló […], csapongó, mély” fájdalom, vérözönnel megrepedő szív).

Hasonlóan erőteljes A Reményhez című vers vi-harképe. A költemény témája ebben az esetben is a magányos, elhagyatott beszélő bánata, amely ezúttal

pusztító tengeri viharként válik szemléletessé. Me-nekülést egyedül az ismert Csokonai-vershez hason-lóan személyként, istenségként megszólított Remény jelenthet.

A korai Kölcsey-versek híres darabja, a Csolna-kon című dal a népdalok hatását mutatja. A keretes szerkezetű költemény első szakasza egy múltbeli vá-gyat idéz fel. A vonuló darvakra feltekintő beszélő reményének, elvágyódásának ad hangot: „Én is, hajh, keresnék / Szállván veled, / Más boldog határon / Hű fedelet!”. A vers jelen idejű utolsó szakaszában meg-ismétlődik az előbbi beszédhelyzet („Ülök csolnakom-ban…”), viszont a múlt reményteli álmodozását a sors hatalmának belátása váltja fel („Sorsom, ah, nem adta / Szállnom veled!”).

HazaszeretetA hazaszeretet témájának korai példája a Rákos nym- phájához című költemény. Az imaszerűen megszólaló óda már megelőlegezi a későbbi nagy hazafias költe-ményeket, a büszkeség és a szeretet mellett megjele-nő aggodalmat, féltést: „De néked élni kell, ó Hon, /

Kölcsey Ferenc költészete az 1810-es és '20-as években

A Kölcsey-kúria Álmosdon

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!„Azonban ismerni a jót könnyebb, mint követni.”(Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)

•Amagyartörténelemmelyhelyzeteibentudtukahe-lyesirányt,sválasztottukmégisatévutat?

•Egyéni,emberiéletutakbanhol,milyenhelyzetekbenmutatkozikmegahelyesútfelismerése,smégisegyhelytelenválasztása?

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el a Csolnakon című verset! Kölcsey így szól erről a költeményről önéletrajzi írásában: „még most is lát-szik, hogy valaha fonókába illő nyelven volt írva.” Mit jelent ez? A vers milyen elemei alapján írhatja ezt?

2.   Figyeld meg a vers ritmusát, zeneiségét! Milyen érzetet kelt, mit kíván utánozni? Mennyiben kapcsolódik ez a forma a népköltészeti hagyományokhoz?

3.   Milyen különbséget figyelhetünk meg a keretversszakokban? Mi változott meg a vers végére? Fogalmazd meg egy-egy kulcsszóban, hogy mit fejez ki az első, illetve az utolsó versszak!

4.   Milyen érzések társíthatók a versben előforduló évszakokhoz, természeti képekhez? Melyik az a metafora, ame-lyik egyetlen szóba tömörít egy ilyen kapcsolatot?

5.   Miért lehet az elvágyódás jelképe a madár? Milyen más versekben találkoztál már a madármotívummal ugyan-ilyen szerepben?

6.   Minek az elfojtódásáról beszél az Elfojtódás című vers?

7.   Mi a versformája az A Reményhez című műnek?

Fogalmak

költői kérdés: olyan kérdőmondat, amely-nek esztétikai szerepe van, például a kifejezőerő növelése

intertextualitás: különböző irodalmi művek összekapcsolódása; egy irodalmi szö-vegben megidéződik egy másik szöveg, akár jelöletlen idézés, utalás eszközeivel

plágium: más szerző alkotásának sajátként való feltüntetése, ugyanakkor az inter-textualitás jelensége problémássá teszi a jogilag egyértelmű fogalmat

S örökre mint tavasz virúlni, / Ah, mert omladékidon / Reszketve fognék szétomolni / Hazám, hazám!”. A Drégel című epigramma a hazaszeretet követendő pél-

dáját a történelemben találja meg. Szondi György hő-siességének elhanyagolt, romos helyszíne a dicső múlt és a hanyatló jelen ellentétének jelképévé válik.

KölcseyFerenc sokféle verset írt,népieset,mint aCsolnakon, szen-

timentálisat,mintazElfojtódás,ámamagyaremberektudatábanel-

sősorban aHimnusz szerzőjeként él.Versemegzenésített formában

nemzeti jelképünkkévált,éserősérzelmeketmozgatmegbennünk,

valahányszorhalljuk.

Figyeld meg, milyen kettős szere-pet játszik a Himnusz a Szabadság, szerelem című filmben, majd írj ér-velő esszét ezzel a címmel: Miért van szükségünk jelképekre? Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– miért hat ránk érzelmileg a

Himnusz dallama?

– zászló, címer, himnusz: melyik-nek mi a funkciója?

– egyetértesz-e a vélekedéssel, hogy Himnuszunk túl szomorú?

– jónak tartod-e, ha kisebb közös-ségeknek is van zászlajuk, címe-rük, jelképük?

4

A Szabadság, szerelem című film plakátja

érvelés

75

76

Kölcsey Himnusza Isten megszólításával kezdődik és végződik. A középkori Stabat mater a Szűzanyá-hoz beszél, Ady, József Attila számos verse is Istenhez szól. Munkácsy Krisztus-trilógiája a festészeten, Liszt Krisztus-oratóriuma vagy Händel Messiása a zenén keresztül dolgozza fel és gondolja újra a bib-liai történeteket.

Mit gondolsz, fogékonyabbak a művészek a hit és a misztérium titkaira, mint a hétköznapi emberek? Lehet összefüggés a művészi alkat és a vallási érzékenység között?

A Himnusz műfajaKölcsey Ferenc legnagyobb hatású műve a nemzeti jelképünkké, összetartozásunk kifejezőjévé vált Him-nusz. A költemény eredetileg a Hymnus címet viselte. Alcíme: „a magyar nép zivataros századaiból”. A köl-tő a verset 1823. január 22-ére keltezte, ezért január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. A költe-mény első alkalommal az Aurora című évkönyvben jelent meg 1829-ben. Általános ismertségre akkor tett szert, amikor Erkel Ferenc 1844-ben a Nemzeti Szín-ház pályázati felhívására megzenésítette. A nemzeti himnusz funkcióit korábban három egyházi népének (Boldogasszony anyánk; Ah, hol vagy magyarok… Te-benned bíztunk eleinktől fogva), illetve a Rákóczi-nóta töltötte be.

A Himnusz cím egyben műfaji megjelölés is. A himnusz az ódával rokon, Istent, istenséget meg-szólító költemény. Antik eredetű műfaj, amely az istentisztelethez kapcsolódó, liturgikus énekként a középkorban élte virágkorát. A romantika fedezte fel újra, ekkor távolodott el a liturgikus használattól is. Kölcsey versében a lírai én a közösség tagjaként a nemzet nevében szólítja meg Istent. Ez a szándék lehet az oka a versbeli megszólalás történelmi vissza-helyezésének is, amire az alcím is utal. A Himnusz beszélője egy 16. századi prédikátor hangján szólal

meg, s az ő szerepében beszél Istenhez. Ennek meg-felelően a török kor a legutolsó korszak, amelyről történeti áttekintésében a szöveg még beszél, a ké-sőbbiekre már nem tér ki.

A Himnusz előképeiA Himnusz keretes szerkezetű költemény, az utolsó versszak az első variánsa, ismétlése. A közbülső sza-kaszok először a magyar történelem dicsőséges ese-ményeit, büszkeségeit veszik számba, majd balsorssal sújtott korszakait, amelyek közé a vers jelen ideje is tartozik. A szöveg a történelmet és a nemzet sorsának alakulását mint Isten által irányított folyamatot állítja elénk. A jó sorsra így Isten ajándékaként tekint, a bal-sors okát pedig bűneinkben találja meg.

A Himnusz mint védőbeszédA Himnuszt egy Istenhez intézett, a nemzet érdekében megfogalmazott, retorikailag jól felépített védőbeszéd-ként értelmezhetjük. A saját nemzetéért kiálló beszélő az első versszakban áldásért és a régóta tartó balsors jóra fordulásáért fohászkodik. A büntetés jogossá-gát nem tagadja, mértékét viszont túlzottnak tekinti („Megbünhödte már e nép / A múltat s jövendőt!”). A vers a dicső múlt felidézése után érzékletes képek-kel, erőteljes kifejezésekkel festi le a balsorsot. Ez a

rész Isten együttér-zését, részvétét hiva-tott felkelteni. A mű végén visszatérő kö-nyörgés ezért áldás helyett szánalmat kér. Ezt a változást a szó-rend megváltoztatása is nyomatékosítja.

Kölcsey Ferenc: Himnusz

Kölcsey Ferenc: Himnusz (eredeti kézirat)

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!

„Sohasem tudtam megérteni: kik azok, kik magokat világpolgároknak nevezik? Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyről másra hurcoltatik, setétséget hagy maga után.”

(Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)

•Miszólanemzetközi,globalizált,másésmásorszá-gokbaköltözőéletformamellett,ésmiszólellene?

•Melytársadalmicsoportjait,rétegeitveszítielanem-zetakülföldretelepedőkkel?

Irány a szöveg!

1.   Megfelel-e a Himnusz retorikai felépítése a műfajt megjelölő címnek? Miért?

2.   Hasonlítsd össze az első és az utolsó versszakot! Milyen szemléletbeli és meggyőződésbeli változásokat tapasz-talsz? Mi indokolhatja a változást?

3.   Hol érzel fordulópontot a versben? Mi lehet a szimmetriatengely? Miért? Miről volt szó előtte, és miről utána?

4.   Milyen motívumok térnek vissza a vers második felében fordított párhuzamként? Hogyan? Mi a szerepük? Me-lyik versszak zárja rövidre az ellentéteket?

5.   Mely korábban tanult művekben találkoztál már azzal a gondolattal, hogy a magyarság szorongatott helyzetbe került bűnei miatt?

6.   Gyűjts minél több példát az ország egészét jelölő metonímiákra!

7.   Hol kezd átalakulni a klasszicista kiegyensúlyozottság romantikus szenvedéllyé? Indokold! Milyen hiperbolákat (költői túlzásokat) találsz a versben?

8.   Hogyan ritmizálható a vers az ütemhangsúlyos, és hogyan az időmértékes verselés szabályai szerint? Milyen tagolás jellemzi? Válaszd ki a legtisztább időmértékes ritmusú sorokat!

Fogalmak

jeremiád: a bibliai Jeremiás próféta nevéből: panaszos, sirató hangvételű verses műfaj

himnusz: Istent vagy isteni hatalmakat di-csőítő, hozzájuk segítségért fohászko-dó, ima, óda

almanach: a könyv és publicisztika jegyeit is magán viselő időszaki kiadvány, év-könyv; Kisfaludy Károly Aurora címmel indította az első magyar évkönyvet, amelyben a Himnusz megjelent

archaizálás: valamely régi kor felidézése nyelvi, stilisztikai, poétikai eszközökkel

ÉRTELMEZÉS„Kínzó rabság könnye hull / Árvánk hő szeméből!”–ígyfejeződikbeaHimnusz törté-

nelmiáttekintése,mielőttakeretversszakzáróakkordjakövetkezne.Kölcseyagyer-

mekekszenvedéséthangsúlyozza.Sjoggal,mertmindigezalegmegrendítőbbatör-

ténelemkataklizmáiban.

Kristóf Ágota (Agota Kristof) A nagy füzet

című regénye pontosan erre a legmegren-dítőbbre fókuszál. Két gyerek nézőpontjá-ból pillant rá a történelemre, akik ugyan

sem nem árvák, sem nem hull a könnyük,

ám épp ettől lesz még sűrűbb a sorsukat

átjáró tragikum. Olvasd el a regény részle-tét, majd írj értelmező esszét ezzel a cím-mel: Koraérett gyerekekÍrásodban vedd figyelembe ezeket a szem-pontokat is:

– mely pontokon tapintható ki az a szikár tárgyilagosság a szövegben, amely gye-rekekre egyébként nem jellemző?

– épp csak annyi hangzik el, amennyinek muszáj elhangoznia – ez milyen hatást kelt?

– milyen történelmi összefüggésekre utal a cipész megjegyzése várható jövőjéről?

– egy elbeszélő van vagy több?

4

Kristóf Ágota

77

78

Kölcsey verse, amellyel ebben a leckében foglalkozunk, a félelmetes természeti jelenségeket méh-dongásnak, a történelem legjelentősebb eseményeit pedig „kakasviadalnak” nevezi. A vers beszélője szerint a történelmi események, még a legfontosabbnak tartottak is teljesen jelentéktelenek.

Mi minden lenne ma más Magyarországon, ha nincs másfél százados török uralom? Mi lenne más, ha nem omlik össze a Szovjetunió, s ma is itt vannak az orosz tankok? Tudsz-e olyan ese-ményt, amely semmit sem változtatott a dolgok fő irányán?

A Himnusz párverse A Himnusz születése után néhány hónappal fe- jezte be Kölcsey Vanita-tum vanitas című versét. A két költemény több ro-kon vonást mutat, mégis teljesen ellentétes lelki-állapotról tanúskodik. A hasonlóságot elsősor-ban a két szöveg szer-kezetében, a retorikai megszerkesztettségben, illetve a történelem fon-tos eseményeinek és jeles személyiségeinek szere-peltetésében fedezhetjük fel. A Vanitatum vanitas ironikus hangja, kétkedő és cinikus (az eszménye-ket, szokásokat keserű

kiábrándultsággal kigúnyoló) szemlélete viszont ép-pen az ellenkezője annak, amit a Himnusz esetében tapasztaltunk.

A címA Vanitatum vanitas cím az ószövetségi Prédiká-tor könyvére utal, jelentése hiúságok hiúsága, avagy hiábavalóságok hiábavalósága. A mű első szakasza Salamon nevét említi. A bölcsességéről híres Salamon királynak tulajdonított bibliai könyv Károli Gáspár fordításában a következő mondatokkal kezdődik: „Fe-lette nagy hiábavalóság, azt mondja a prédikátor; felet-te nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság! Micsoda haszna van az embernek minden ő munkájában, mely-lyel munkálkodik a nap alatt?”. A költemény szakaszai ezt a kételyt hivatottak alátámasztani.

Érvelés, következtetésA második versszaktól a nyolcadikig tartó egység következetesen azoknak a dolgoknak a „hiábava-lóságát” igyekszik kimutatni, amelyeket az ember általában nagynak, vagy jelentősnek tart. A szen-tenciaszerűen megfogalmazott állítások a megne-vezett fogalmakat rendszerint egy-egy metaforával alacsonyítják le. A nagynak tapasztalt Föld így vá-lik például „kis hangyafészekké”, a villám és a dör-gés „méhdongássá”, a Himnuszban még az Isten által célszerűen irányított történelem csatái pedig értel-metlen „kakasviadallá”. Különös keserűségről árul-kodnak a hazáért való önfeláldozást, a vértanúhalált „bohóságként” leértékelő sorok, hiszen ezek Kölcsey értékrendjének talán legfontosabb sarokpontjai.

Más típusú érvvel számolja fel a vers a nagy érzel-meket és a bölcsességet. Az érzelmeket („a kebel lán-gérzeményei”) „vértolúlásként”, azaz egy testi rendel-lenességként határozza meg, és így megfosztja őket sajátosan emberi, nemes voltuktól. A nagy kérdéseket feltevő bölcselkedést pedig épp a bölcselkedés ellenté-tének, az oktalanságnak, pontosabban ezen oktalan-ság álcázásának, elkendőzésének látja, amikor „rend-be fűzött tudatlanságról” beszél. (Izgalmas kérdés, hogy a bölcselkedés lealacsonyítása nem ássa-e alá annak a versnek az igazságát is, amely szintén egy sa-játos bölcseleti tétel mellett érvel.)

Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas

Salamon találkozik Sába királynőjével (Piero della Francesca alkotása, részlet 1452-66)

Vanitas (Edwaert Collier festémnye, 18. század)

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!„Sok ember olyan, mint a kaméleon: tetszéseként válthat színt. Sok olyan, mint a vitorla: magában mozdulatlan áll; de minden támadó szélnek enged, s annak változá-saként változtatja irányait, most éjszak, majd dél felé.”

(Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)

•Hogyan próbálja befolyásolni a fiatalokat amédia?Miértérdemeskritikávalkezelni?

•A kortárs csoport befolyásával nehéz és veszélyesszembefordulni.Miért?

Fogalmak

szkepszis: az igazság megismerésének kétel-kedő gondolati megközelítése, a megis-merés lehetetlenségét állítja, és ezért a törekvés hiábavalóságára következtet

oximoron: retorikai és stílusalakzat, amely egymással ellentétes szavakat vagy mondatokat kapcsol össze, leginkább jelzői szintagmákban

Irány a szöveg!

1.   „És a nap feltámad, és elnyugszik a nap; és az ő helyére siet, a hol ő ismét feltámad” – mondja Salamon a Prédi-kátor könyvében. A Vanitatum vanitas melyik sora felel meg ennek leginkább?

2.   Készíts katalógust! Milyen értékek fölött mond ítéletet a költő a versben? Rendezd őket csoportokba!

3.   Milyen híres személyiségeket kapcsol az emberi értékekhez? Milyen kultúrkörökből? Mi a közös bennük?

4.   A 2–8. versszakban sok-sok metafora található. Keress olyanokat, amelyek a mulandóságot, és olyanokat, ame-lyek a jelentéktelenséget érzékeltetik!

5.   Keress oximoronokat a versben!

6.   Melyik tavaly tanult költő vélekedett hasonlóképpen a hírnévről balladáiban? Kikről írt?

összehasonlításHiúságokhiúságaatörténelemésazembericivilizáció–eztakeserűkö-

vetkeztetéstfogalmazzamegKölcseyverse.Atetteknéhaértelmetlenek,

aháborúksehovásemvezetnek,anagynehezenmegszerzetttudásmit

semsegítazemberiségen.

Orbán Ottó azonos címmel írta meg a Kölcsey-vers parafrázisát, a 20. század új fejleményeit is bele-vonva az egyetemes kultúrakriti-kába (Vanitatum vanitas). Olvasd el a verset, majd írj összehasonlító esszét a két azonos című alkotásról ezzel a címmel: Az értelmetlenség és a körforgás motívuma Kölcsey-nél és Orbán Ottónál

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– a metaforák szerepe egyik és másik

versben– a sorra vett jelenségek körei, cso-

portjai– jellegzetesen 20. századi utalások

Orbán Ottónál– az önreflexió egyik és másik alko-

tásban

4

Orbán Ottó

79

A Vanitatum vanitas beszélője az érveket felso-rakoztató versszakok után levonja a következtetést: „Bölcs az, mindent ki megvet”. Az értelem nélküli, hiábavaló világban eszerint a közöny az egyetlen

vállalható magatartás. Ezt a közönyt szemlélteti a szikla hasonlata. A szikla „rendületlen”, tántorítha-tatlan, másfelől viszont „érezetlen”, érzéketlen, érze-lemmentes.

80

Kölcsey verseiben gyakran jelenik meg a vár motívuma. A legtöbb vár a környező falvak és váro-sok fölé magasodik, messziről is jól látható. Olyan, mint egy jel, mint egy figyelemfelhívó mementó. A múlt már nincs jelen, de hatása ma is érezhető.

Egy ember életében milyen fiatalkori események hagyhatnak maradandó nyomot? Milyen traumák hatásait hurcolhatjuk magunkban? És milyen gyermekkori emlékek adhatnak

életre szóló muníciót?

Zrínyi énekeA Zrínyi énekeként és Zrínyi dalaként egyaránt emlegetett költeménynek Kölcsey erede-tileg nem adott címet, a nyom-tatott kiadásokban mindkét címváltozattal találkozhatunk. Az előbbi változat mellett szól, hogy Kölcsey egy későbbi ver-sének a Zrínyi második éneke címet adta.

A költemény meglehetősen keserű hangon veti fel a haza

helyzetének kérdését. A párbeszédes formájú mű pá-ratlan szakaszai kérdésként megfogalmazva kérik szá-mon a jelen koron azt a hősiességet és önfeláldozást, amelynek történelmünk dicsőséges szakaszait kö-szönhetjük. A ritmikusan ismétlődő „hol van?” kez-detű kérdő mondatokra a páros versszakok adják meg a feleletet. A magyarság eszerint elhanyagolja, veszni hagyja ősei örökségét. A beszélő Árpád győzelmei helyett közönyt („Jégkebelben fásult szívet”), Szondi hőstetteinek helyén „bús feledséget” és „gyáva kort”, a nehézségek ellenére is küzdeni tudó nép helyett pedig az ősökhöz méltatlanná vált, „romlott, szívtelen” népet talál. Minden eddiginél súlyosabb a verset záró meg-állapítás: a dicső nép „névben él csak, többé nincs je-len”, azaz tartalmát vesztett, üres szóvá, formává vált.

HusztKölcsey legismertebb epigrammája az 1831-ben írt Huszt. Huszt vára a 14. században épült, történelmi szempontból jelentősebb szerepet Rákóczi idejében töltött be, ekkor a szabadságharc egyik fontos köz-pontja volt.

A vers sajátosan romantikus helyszínt fest le vár-rommal, holdfényes éjszakával, kísérteties csenddel és

a szellem megjelenésével. Míg Kölcsey más költemé-nyeiben (pl. Drégel, Himnusz) a romos vár a dicső múlt és a hanyatló jelen közötti kontraszt szimbólumaként jelent meg, addig a Husztban megszólaló szellem a je-len és a megálmodott jövő „összevetésére” szólít fel. A haza fényes, dicsőséges korszakáról már nem mint egy elveszett, múltbeli állapotról, hanem mint a jövő-ben elérendő célról beszél. A cél elérésének eszköze a költő által sokszor hangoztatott tevékeny hazaszeretet: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”.

Zrínyi második énekeKölcsey Ferenc egyik utolsó költeménye, a Zrínyi má-sodik éneke (1838) a korábbi Zrínyi-vershez hasonló-an mély keserűségről árulkodik. A szenvedő magyar-ság nevében megszólaló beszélő és a megszólított sors párbeszédében reménytelenül sötét kép rajzolódik ki a hazáról. A magyarság eltékozolta áldásként kapott lehetőségeit, s miközben tétlenül várt segítséget, ön-maga okozta vesztét. A sors ítélete szerint az ilyen nép nem méltó a szánalomra, helyét más nemzet fogja átvenni. A versben több ponton is visszaköszönnek a Himnusz egyes motívumai. Ilyen az istenséghez fordulás gesztusa, az eltékozolt isteni áldás, az, hogy pusztulásunkat önmagunknak köszönhetjük, vagy a szánalomért való könyörgés. Míg azonban Himnusz könyörgésében erősen él a jobb jövő reménye, itt a

Kölcsey Ferenc költészete az 1830-as években

Zrínyi Miklós hadvezér (Matthias Zündt, 16.század)

Huszt vára (Hollósy Simon festménye, 1896)

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!„Ismerd magadat és magad által az embereket; ez ismeret nélkül tudományod holt tudomány.”

(Kölcsey Ferenc Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)

•Milyenérzelmiérintettségmiattnehézvalójá-banazigaziönismeretmegvalósítása?

•Valódi tudomány-e a grafológia?Mitmond-hatelrólunkésmitnem?

Irány a szöveg!

1.   Kivel folytat párbeszédet a költő a Zrínyi éneke című versben? És kivel a Zrínyi második énekében? Kit takarhat a „vándor” megszólítás?

2.   A Zrínyi éneke mely motívumaival találkoztál már a Himnuszban is? Milyen szemléletmódbeli változást tapasz-talsz a két vers között?

3.   A Zrínyi második éneke a Zrínyi éneke utolsó sorainak gondolatát folytatja. Mennyiben? Kikről beszél? Hogy nevezi őket?

4.   Milyen kapcsolatba hozható a két Zrínyi-vers Zrínyi Szigeti veszedelem című eposzával?

5.   Figyeld meg a két Zrínyi-vers verselését! Milyen verslábakból épül fel az egyik, illetve a másik? Hogyan kapcso-lódik ez a közvetített érzelmekhez?

6.   Négy folyamról beszél Kölcsey az utolsó versszakban. Mely folyókra utalhat

Fogalmak

szerepjáték: olyan lírai műfaj, amelyre jellemző, hogy a költő határozottan eltávolítja magától a vers-beli beszélőt, és sajátos karaktert ad neki

helyzetdal: olyan dal, amelyben a költő egy másik személy helyzetébe képzeli magát

drámai monológ: a szerző több karakter megszóla-lásaiba vetíti mondandóit

szimbólum: összetett szókép, ahol a másodlagos je-lentést nem egy-egy szó hordozza, hanem hosz-szabb szövegrészlet vagy az egész mű

összehasonlításKölcseyZrínyi-verseielsősorbanahazafiainakhibáitésbűneitállítjáka

középpontba.VasIstvánverséből(Az új Tamás)azderülki,hogyalírai

én egészenaz1956-os forradalomigmaga iskétellyel tekintettönnön

nemzetére.

Kölcsey mintha csak az érem egyik oldalát látná: a bűnöket. Vas István erről már nem beszél, csak a felol-dozásról. A nemzet végre bizonyí-tott, többé nem igazak rá az addig nagyon is jogos vádak. Ha Kölcsey megérte volna a szabadságharcot, talán ő is ír egy ehhez hasonló ver-set. Olvasd el az említett műveket, majd írj összehasonlító esszét ezzel a címmel: Bűn és megtisztulás

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– mik a nemzet bűnei Kölcseynél,

mi ad okot a feloldozásra Vas Ist-vánnál?

– a kommunikációs helyzet változa-tai a három versben

– allegorikus utalások az elemzett versekben

– líraiság és közvetlen beszédmód az egyikben, szerepjáték a másikban

4

Vas István

sors a nemzet halálát törvényszerűnek („Törvényem él”), azaz visszavonhatatlannak, véglegesnek mutatja.

A Zrínyi-versek műfaját drámai monológként azo-nosíthatjuk, mivel a költő két pólus köré csoportosítja

dilemmáit, s két beszélő szavaiba vetíti őket. Ugyan-ezért szerepjátéknak is mondhatjuk a verseket, mert a lírai én közvetlen megszólalásai mellett másik be-szélőt is szerepeltetnek.

81

82

Kölcsey nemcsak nagy költő volt, hanem kiváló prózaíró is. Elmélkedett a haza sorskérdéseiről, tudósí-tott az országgyűlésről, amelynek ő maga is híres szónoka volt. De személyes témákkal is foglalkozott. Fontos írása a Parainesis, amelyben unokaöccsének adott életre szóló tanácsokat. Hogyan kell helye-sen gondolkodni? Milyen az erényes élet?

Képzeld el, hogy unokatestvéred most megy iskolába! Te mit tanácsolnál neki? Hogyan vi-selkedjen, ha sikeres, népszerű akar lenni? Két külön stratégiát kell-e választania a két cél eléréséhez?

Nemzeti hagyományok1826-ban jelent meg Kölcsey Nemzeti hagyományok című nagy tanulmánya, amelyben többek között a nemzeti irodalommal kapcsolatos gondolatait fejti ki. Az írás nagy hatású meglátása például a népköltészet jelentőségének hangsúlyozása. A népdalok és népme-sék kultúránk más módon hozzáférhetetlen, ősi réte-gére engednek rálátást, ezért szükséges összegyűjteni és tanulmányozni őket. „Úgy vélem – írja Kölcsey –, hogy a való nemzeti poézis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni; szükség tehát, hogy pórdala-inkra ily céllal vessünk tekintetet.”

Országgyűlési naplóA költő országgyűlési munkájának emléke az Ország- gyűlési napló, amely a korszak közéleti viszonyainak fontos, forrásértékű dokumentuma. A humoros hang-vételű, gyakran ironikus napló irodalmi alkotásként is megállja a helyét. Az országgyűlésen elmondott nagy hatású búcsúbeszéde (Búcsú az országos rendektől, 1835) retorikai remekmű. Ebben a lemondását bejelen-tő szónoklatban hangzottak el a haladásról szóló híres mondatok: „Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Korsze-

rinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg mara-dás következése pedig senyvedés. Isten őrizze meg e nem-zetet minden gonosztól; Isten virrassza fel e nemzetre a teljes felvirágzás szép napját!”.

ParainesisKölcsey saját gyermekeként nevelte korán meghalt öccsének fiát, Kölcsey Kálmánt. Ő a címzettje a Para-inesisnek, Kölcsey szellemi végrendeletének. A parai-

nesis szó intelmet, buzdítást jelent. Irodalmi mű-fajként erkölcsi célzatú tanítóbeszéd, amely bár konkrét személyt szólít meg, tanácsai, iránymu-tatásai általános érvényűek. A műfaj gyökerei az antikvitásig nyúlnak vissza, magyarországi előd-jeként például Szent István király Intelmeit említ-hetjük. A Parainesis bevezető mondatai az idősö-dő ember élettapasztalatát kincsként határozzák meg, amely értékes örökség lehet a fiatalabbak

Kölcsey Ferenc prózai művei

Az alsótábla ülésterme a pozsonyi országgyűlésen (1839)

Az országgyűlési ifjúság búcsúja Kölcseytől

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!„Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi más kezdőd-jék ezentúl: az a régi többé nem leszen.”

(Kölcsey Ferenc: Mohács)

•Nemakadályozza-eatervezést,adinamizmust,haamúltkudarcaitemlegetjük?

•Milyen történelmi tévutakból tanulhatunk, hanemzetimúltunkragondolunk?

Fogalmak

jobbágykérdés: a reformkori politikai viták egyik fő témája volt az örökváltság, mely azt jelen-tette, hogy a jobbágyok földesurukkal szaba-don egyezkedve pénzzel örökre megválthat-ják szabadságukat és telküket

intelem: meghatározott személyhez intézett erköl-csi célzatú beszéd

parainézis: az intelem legközelebbi műfaji roko-na: szemléltető beszéd, amely egy kiemelt eszményt dicsér; a megszólítottnak megfo-galmazott buzdítás általános érvénnyel is rendelkezik

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el a Parainesis részleteit! Hogyan vélekedik Kölcsey az erények és a haza viszonyáról? Egyetértesz vele?

2.   Mi mindennel kell óvatosan bánni az ismeretek megszerzése közben? Mire kell vigyázni?

3.   A fiatalkor rövid, nem fér bele minden tudomány elsajátítása. Mi akkor a cél? Milyen hozzáállást kell kialakíta-niuk magukban a fiataloknak?

4.   A Nemzeti hagyományok című mű részletében milyen két csoportra osztja Kölcsey a népdalokat? Milyen krité-riumok alapján?

5.   A Búcsú az országos rendektől című írás jóslatokba bocsátkozik a mellveregető, hamis hazaszeretetről. Mi a véleményed, igazolta a történelem a jóslatot?

6.   Milyen hasonlatot alkalmaz Kölcsey, amikor a tudományról, a hazaszeretetről, a józan és szépérzék nélküli is-meretekről, valamint a helyesen elsajátított ismeretekről értekezik?

ÉRTELMEZÉS„Kiboldogságotvadász,árnyékotvadász”–ezaParainesisegyiklegszebb, legfilo-

zofikusabbmondata.Ritka pillanatok azok, amikormaradéktalanul boldogok va-

gyunk,shacsakpillanatok,akkoreznemisboldogság,legfeljebböröm.

William Somerset Maugham angol író no-vellája (A sekrestyés) szintén olyan embert

mutat be, akinek sok oka lenne a boldog-ságra, s mégsem boldog. Olvasd el a novel-lát, majd írj rövid értelmező esszét ezzel a

címmel: A boldogság nem megszerezhető

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem-pontokat is:– két idősík, két élethelyzet, különbségek

és hasonlóságok– külső körülmények és belül megélt

öröm egyik és másik élethelyzetben– mit befolyásolhatott a főhős és mit nem?– megfogalmazható üzenet, tanulság

4

William Somerset Maugham

83

számára. A különleges szépségű szöveg rövid felszó-lító mondatokkal, illetve ezek részletesebb, szemléle-tesebb kifejtésével tanít a legfőbb értéknek tartott eré-nyességre és az erény cselekvő, alkotó gyakorlására. Az első felszólítás Isten imádását kéri, a második az emberiség szeretetét, a harmadik pedig egy szűkebb

közösség, a haza szeretetére buzdít: „Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát min-denhol; s lelkében üresség van, mit semmi tárgy, semmi érzet be nem tölt.” A hazaszeretet tettekre váltását se-gíti a hasznos ismeretek megszerzésére és a magyar nyelv szeretetére vonatkozó felszólítás is.

84

Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty: mind a nemesi rétegből érkeztek irodalmunkba. Berzsenyi azonban nyugat-magyarországi evangélikus, Kölcsey kelet-magyarországi református, Vörösmarty pedig kö-zép-dunántúli katolikus családból származott.

Vajon miért nem tanulunk pesti költőkről ebben az időszakban? Milyen irodalmi, politikai központjai voltak a reformkorban Ma-gyarországnak? Jó-e, hogy ma ilyen egyközpontú ország vagyunk? Melyek a vízfejűség előnyei, hátrányai?

Vörösmarty pályakezdéseVörösmarty Mihály (1800–1855) Pusztanyéken szüle-tett, kisnemesi családban. Középiskolába Székesfehér-váron a ciszterci és Pesten a piarista gimnáziumba járt, grammatikai és humanista osztályba. Első ismert ver-sét 1816-ban írta, ezután latinul és magyarul is egyre több verset írt. Édesapja halála után, 1817-ben, hogy magát és családját fenntartsa, nevelő lett a Perczel csa-ládnál. 1819-ben Kisfaludy Károly egyik színdarabja hatására kezdett színműveket írni (bár nagyon sok darabja fennmaradt, az utókor lényegében a Csongor és Tünde írójaként tekint rá).

Vörösmarty ekkoriban ismerkedett meg az euró-pai irodalom olyan fontos szerzőivel, mint Goethe, Schiller vagy Shakespeare. Figyelemmel kísérte a kor magyar irodalmi életének vitáit, például a nyelvújítási harcot. Perczel Etelka iránti érzelmei határozták meg korai szerelmi költészetét.

1822-ben kezdett bele nagyepikai műveibe (Za-lán futása, A hűség diadalma, Rom, Tündérvölgy stb.) A honfoglaló magyarokról szóló romantikus eposza, a Zalán futása 1825-ben jelent meg, de nem aratott átütő sikert. 1826-ban elhagyta a Perczel családot, s Pesten az írásaiból próbált megélni.

A romantikus költő 1828-ban barátai közbenjárására a Tudományos Gyűjtemény című tekintélyes lap szerkesztője lett,

ezzel megoldódtak anyagi problémái. 1829–30-ban írta meg a Csongor és Tündét, legsikeresebb drámai művét. 1830-ra az új, romantikus nemzedék vezére, a kor egyik legfontosabb költője lett. A Magyar Tudós Társaság első tagjainak egyike. 1836-ban barátaival megalakította a Kisfaludy Társaságot, amely a magyar irodalmi közélet fontos egyesülete lett. Ebben az év-ben kezdett bele Shakespeare műveinek fordításába (Julius Caesar, Lear király).

1841-ben a mérsékeltebb Széchenyi és a radikáli-sabb Kossuth vitájában Kossuth mellé állt, 1842-ben a forradalmi mozgalom egyik első csoportosulásá-nak, az Ellenzéki Körnek az alelnökévé választották. 1843-ban vette feleségül a nála 25 évvel fiatalabb Csajághy Laurát – házasságukból öt gyermek szüle-tett. 1848-ban az Ellenzéki Kör radikális szárnyához csatlakozott, a forradalomban nemzetőr lett, majd a szabadságharcban a Kegyelmi Szék bírája. A sza-badságharc után Haynau kegyelemben részesítette, először Baracska közelébe, majd Nyékre költözött, ahol gazdálkodással foglalkozott. Nehéz körülmé-nyek között éltek, egészsége is megrendült. Ebben az időszakban születtek kései nagy versei.

Vörösmarty Mihály pályája

A nyéki Vörösmarty-kúria

Vörösmarty Mihály (Barabás Miklós

festménye, 1836)

A magyar romantika irodalma

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el a szöveggyűjteményben a Késő vágy című verset! Mit tanultunk az életrajzi hátteréről?

2.   A névutó nevében benne van, hogy hátul áll. Hol és hányszor alkalmaz ennek megváltoztatásával szórendcserét a vers? Milyen hatást vált ki ez az inverzió?

3.   Jellemezd a névutós szerkezet által körülírt első idősíkot!

4.   A második idősík a közelmúlt. Miért ellentmondásos ennek a hangulata?

5.   A jelen mindkét megelőző idősíkhoz viszonyítható. Miben más és miben azonos a régmúlttal? Miért ellentétes a közelmúlttal?

6.   Hova kanyarodik vissza a jövőre utaló utolsó szakasz?

7.   Milyen oximoronokkal jellemzi a szöveg a szerelem jelenségét?

érvelésVörösmartymindig érzékenyen reagált a társadalmi igazságtalanságokra, az

amerikairabszolgatartásrólpéldáulígyírt:„Kivéve aki feketén született, / Mert

azt baromnak tartják e dicsők / S az isten képét szíjjal ostorozzák.”Areformok

híveként,Kossuthkövetőjekéntisanemesekáldozatvállalásátsürgette.

Száz évvel későbbi, egészen más helyze-tet jelenít meg a Schindler listája című film, amelyben azonban az áldozatvál-lalás erkölcsi követelménye ugyanúgy megmutatkozik, mint a reformkori fo-lyamatokban. Nézd meg a film digitális tananyagunkban közölt részletét, majd írj érvelő esszét ezzel a címmel: Segít-hetünk-e másokon áldozatvállalás nélkül?

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– mit áldozhatok fel a közelemben élő-

kért?– milyen áldozatokat hozott Széchenyi,

Kossuth és a többi reformkori szemé-lyiség?

– mi vezethette a német gyárost, Schindlert?

– látsz-e magad körül manapság áldo-zatvállalókat?

4

Liam Neeson a Schindler listaja

című filmben

Vita

ssuk

meg

!

„Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,Unatkozzunk s hitvány madár gyanántPosvány iszapját szopva éldegéljünk?”

(Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban)

•Mi kell ahhoz, hogy élete végén azt mondhassa azember:bővenhagyoknyomotmagamután?

•Hétköznapiéletutakutánmondhatjuk-e,hogyalko-tott,létrehozottvalamitennekaköznapiútnakabe-járójais?

Fogalmak

romantikus triász: a 19. század középső évti-zedeinek meghatározó romantikus köl-tői, akik az Athenaeum folyóirat körül csoportosultak – tagjai: Toldy Ferenc, Bajza József és Vörösmarty Mihály

Athenaeum: Vörösmarty és Bajza József ál-tal 1837 és 1846 között kiadott társa-dalmi-irodalmi folyóirat

1855-ben Pesten halt meg. Temetése nemzeti de-monstráció volt. Deák Ferenc gyűjtést kezdeménye-zett Vörösmarty árváinak a javára: rövid időn belül

100 000 forint adomány folyt be. Ez is jelzi, hogy Vö-rösmarty ekkor már a nemzeti emlékezet egyik leg-fontosabb alkotójaként élt az emberek tudatában.

85

86

Vörösmarty Szózatát elsősorban Kölcsey Himnuszához kapcsolva, szinte annak párverseként tartja számon az utókor, amelynek megzenésített változatát hasonló kommunikációs helyzetekben énekel-jük. Pedig nagyon sokban különbözik a két vers! Már az első sorokból kiderül például, hogy míg a Him-nusz Istent, addig a Szózat előbb a magyarokat szólítja meg, azután a megszemélyesített szabadságot, majd a népek közösségét.

Tekinthetjük irodalmi, műfaji szempontból a Szózatot is himnusznak? És nevezhetjük-e him-nusznak a nemzeti himnuszokra, nemzeti jelképversekre gondolva?

Keretes szerkesztésA Szózat tizennégy strófából áll, az első kettő és az utolsó kettő a vers kerete. A keret exponálja a vers fik-tív beszédhelyzetét: a költői én megszólít egy magyart, de nyilvánvalóan nem egy konkrét személyhez szól, hanem a magyar emberhez általában. Ha megvizs-gáljuk a keret négy versszakát, hangsúlyeltolódásokat figyelhetünk meg: míg a vers első sora a „Hazádnak rendületlenűl” szavakkal kezdődik, az utolsó előtti versszak indítása megváltozik („Légy híve rendület-lenűl”). Azzal, hogy előre kerül a felszólító módú ige,

még nagyobb hangsúlyt kap az erkölcsi parancs. Az első versszak második két sora („Bölcsőd az s majdan sírod is / Mely ápol s eltakar”) az utolsó előtti versz-szak második két sorában tükröződik („Ez éltetőd, s ha elbukál, / Hantjával ez takar”). Itt is hangsúlyelto-lódást találunk, hiszen a vers vége sokkal szervesebb, folyamatosabb kapcsolatot tételez a haza és a megszó-lított között, mint a nyitó versszak. A „sír” szó helyett a zárlatban egy elbeszélő múlt idejű igealak szerepel: „elbukál”. Ez is fontos változás, mert az „elbukik” ige a halál mellett a vereség jelentését is hordozza. Ez az elbukás vagy el nem bukás a végső tét a vers szerint, nem kisebb dolog, hanem a teljes megsemmisülés fo-

rog kockán a reformkor harcai közepette. 1836-ban, a sikertelen országgyűlés bezárásakor, az ellenzék vezé-reinek bebörtönzésekor a kérdés nagyon is valóságos volt.

A herderi jóslatA harmadik versszak után eltűnik a megszólított. Megfeledkezett volna róla Vörösmarty? Biztosan nem. Sokkal inkább arról van szó, hogy ez a szózat már nem csak egy magyarhoz szól, hanem az egész világhoz. (Ezt az eljárást, a kozmikus léptékváltást több kései Vörösmarty-versben is megfigyeljük majd.) A Szózat megszületésének egyik fontos oka ugyanis az ún. herderi jóslat. Herder, mint már szó esett róla, a nemzetek történelmét az egyes ember életével állította párhuzamba, és azt mondta, hogy a gyenge és meg- öregedett nemzetek – mint amilyen szerinte például a magyar – pontosan úgy fognak meghalni, ahogyan az öreg és gyenge emberek. A Szózat a herderi jóslattal, a történelmi „átoksúllyal” való dacolás verse. Herder-re utal a vers végének váratlan víziója, a nemzetha-lál képe is. De a versbeli beszélő számára a halál nem egy gyenge nemzet eltűnése, hanem „nagyszerű”, azaz döbbenetes és megdöbbentő kozmikus jelentőségű pillanat.

A Himnusz és a Szózat mint szavalati versMiként Kölcseyéről a Himnusz, úgy Vörösmarty ne-véről általában a Szózat jut eszünkbe. Ez mindkét szerző leggyakrabban olvasott, elhangzó, értelmezett és elemzett verse. De minél többször „használunk” egy szöveget, annál kevésbé tudjuk megkülönböztetni a hozzá fűződő élményektől. Nehéz a híres szavala-tok, a vershez írt zeneművek, az iskolai ünnepségek mögött meglátni magát a költői szöveget. Nehéz egy politikailag ennyire szimbolikus jelentőségű szöveget irodalmi műként nézni. Pedig esztétikai szempontból is igazi remekmű mindkét jelképversünk.

Vörösmarty Mihály: Szózat

Vörösmarty Mihály: Szózat (eredeti kézirat)

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!

„A nagy világon e kivűlNincsen számodra hely;Áldjon vagy verjen sors keze:Itt élned, halnod kell.”

(Vörösmarty Mihály: Szózat)

•Több20.századimagyarexodusadottújaktualitástesoroknak.Mitjelenthetazexodus?Milyenújjelen-tésekkeltelítődöttezekismeretébenastrófa?

•Mennyibentekintiérvényesnekaparancsotamaifi-atalnemzedék?Mennyibenmeghaladottnak?

Irány a szöveg!

1.   Hasonlítsd össze a Szózatot a Himnusszal! Miben hasonlít a két költemény szerkezete?

2.   Kit vagy kiket, hogyan és milyen szándékkal szólít meg az egyik, illetve a másik költő? Milyen filozófiai különbö-zőség derül ki ebből?

3.   Miben különbözik a két vers műfaja?

4.   Milyen verslábak jellemzik a versek sorait? Mit nyomatékosít általuk az egyik és a másik?

5.   Múlt, jelen és jövő közül melyik idősík milyen szerepet kap a versekben? Melyik hol hangsúlyosabb? Hogy függ össze a jelen a múlttal? Melyik versben van a jövőnek alternatív lehetősége?

6.   Milyen általános és milyen konkrét tényeket, eseményeket idéznek fel a versek a nemzeti múltból?

7.   Kölcsey balsorsról beszél. Vörösmarty melyik szóval fejezi ezt ki? Világíts rá a két kifejezés stíluskülönbségére!

8.   Ki az a történelmi alak, akit mindkét vers és Berzsenyi A magyarokhoz (I.) című ódája is megemlít? Mi a közös szándék a szerepeltetésében, és milyen különbségek bomlanak ki a témából?

9.   Mely részek utalnak a két versben a külső veszélyekre? Melyek a belső ellenségeskedésre?

Fogalmak

óda: lírai műfaj, fenséges tárgyról emelke-dett stílusban írt költemény

jelképvers: olyan költemény, amely tartalma és jelentősége miatt jelképpé válik egy nemzet költészetében

retorikus: szónokias, alakzatokban gazdag

stílus: a gondolat kifejezésének módja írásban vagy élőszóban

összehasonlításMivelrészbenkortársakisvoltak,ritkángondolunkarra,hogyAranyJá-

nosjóvalfiatalabbvoltVörösmartynál.Életeutolsóévtizedeibenimmár

hajdaniköltőkéntkellettVörösmartyragondolnia,ígyanagyVörösmar-

ty-versekretettutalásaitazutókorreflexióinaktekinthetjük.Sőtöbbször

iséltezzelareflexióval,például,amikorA walesi bárdokataSzózat vers-

formájábanvetettepapírra,vagyamikorugyanerreaműreMagánybanés

aHazádnak rendületlenülcíműversébenistöbbszörösenvisszautal.

Olvasd el a Magányban című verset, és vesd össze motívumait eredeti előfordulásukkal! Írj összehasonlító esszét ezzel a címmel: Vörösmarty-utalások a Magány-ban 5. versszakában Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– az evokáció előkészítése a 4. vers- szakban

– hangnem, hangulat a reformkor-ban és az elnyomás idején

– groteszk elemek a patetikus szö-vegrészek átvételekor

– üzenet a nemzetnek egyik és má-sik versben

4

Arany János

87

88

Annak a két versnek, amelyről ebben a leckében tanulunk, közös tárgya a könyv. A könyvek meg-jelenése és főként a könyvnyomtatás elterjedése hatalmas változást hozott az emberek életében. Manapság, az utóbbi évtizedekben is hasonló jelentőségű változás zajlik. Az informatika fejlődése, az internet megjelenése teljesen átalakította a hétköznapjainkat.

Szerinted milyen előnyei vannak ismeretszerzés tekintetében az internetnek? És mi az, ami-ben ma is többet ér egy nyomtatott lexikon?

A Guttenberg-albumbaA vers először 1840-ben, Braunschweigben, Német-országban jelent meg a könyvnyomtatás feltalálásának négyszáz éves évfordulójára kiadott Gutenbergs-Al-bum című kötetben. Első olvasásra úgy tűnhet: egy klasszicista remekművel állunk szemben. Vörösmar-ty pontosan betartja az epigramma műfaji szabályait: disztichonban írott, rövid és csattanós. A vers szerke-zete is tökéletesen szabályos. Meghatározó alakzata a gondolatritmus: az egymás után sorjázó mellékmon-datok ugyanabba a struktúrába illeszkednek. Mind egy-egy feltételt szab („Majd ha…”), így a vers minden sora a zárlatra, a késleltetett főmondatra utal előre. Az első strófában szereplő feltételek a 18. századi felvilá-gosodás legfontosabb üzeneteit fogalmazzák meg.

Ehhez képest fontos változást jelent, romantikus jelleget mutat a második résznek a Szózathoz hasonló kozmikus víziója, amely az első rész szabályos gondo-latritmusát is felborítja. Az egész emberiség egy kö-zösséggé épül, és a sokféle emberi hangból az „igaz-ság” szó áll össze. Azaz a versben megszületik a bábeli nyelvzavar előtti emberi egyetértés. A közös szó és a közös akarat következtében pedig megszületik az aranykor. Ha az egész emberiség képes közösen ugyanarra vágya-kozni, és vágyát közösen, egy szó-zatban kifejezni, boldog lesz a vi-lág. A bábeli zűrzavar előtti állapot világa a romantikus idealizmus világa. A felvilágosodás eszméinek összegzésétől tehát a kozmosz és az emberiség találkozásáig jut el a vers. De mindez csak vágykép, amint azt az utolsó két sor, a költe-mény csattanója is világossá teszi. A vers legfontosabb motívuma a

kimondott szó hatalma. De ki a legfontosabb dolgok kimondója? Vörösmarty verse alapján úgy tűnik: nem az egyes ember, hanem a világméretű közösség. Mint-ha Vörösmarty költeménye túlmutatna a lírai költé-szet világán, s globális cselekvést sürgetne.

Gondolatok a könyvtárbanEz a nagy gondolati költemény akár A Guttenberg-al-bumba problematikájának hosszabban kifejtett válto-zataként is olvasható. Ment-e a könyvek által a világ elébb? A vers alapgondolata, hogy a könyvnyomtatás nem hozta el a „nagyobb rész” boldogságát. Az embe-ri gonoszság, butaság és kapzsiság ellen nem használ a könyvekben lévő sok szép és jó. A szép eszmék és a nyers valóság kibékíthetetlen ellentétét tökéletesen érzékelteti a könyv mint tárgy kettős jellege is. Mi-közben a fehér papíron szépről, jóról, népboldogító eszmékről olvashatunk, a papír anyaga az emberiség nyomoráról tanúskodik. Hiszen a könyvek akkoriban rongyból készültek: gyakran szegény és szerencsétlen emberek ruháit pépesítették papírmasszává.

De a vers befejező része reményteli hangvételű. Küzdenünk kell, különösen most, amikor éppen

valami új születik: a nemzet gon-dolata. A nemzetek megerősö-déséből születhet újjá az emberi testvériség. A nemzeti összetar-tozás tudata nem ismer gazdagot és szegényt: aki magyar, annak minden magyar a testvére. A vers konklúziója tehát különbözik a A Guttenberg-albumba zárlatá-tól. Már nincs szó az emberiség „nagyobb részéről”. „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll”, amiért „erőnk szerint” küzdenünk kell.

Vörösmarty Mihály gondolati költészete

A Gutenberg nyomda (1568 körül)

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!„De hát hol a könyv, mely célhoz vezet?Hol a nagyobb rész boldogsága? - Ment-eA könyvek által a világ elébb?”

(Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban)

•Mimindenhiányoznamaivilágunkbólatudo-mányoskutatásévszázadoseredményeinélkül?

•Veszélyes-e technikailag, hogy egyre inkábbcsakvirtuálismódonőrződnekmegaszellemitermékek?

Irány a szöveg!

1.   A Guttenberg-albumba című vers egyetlen hosszú mondatból áll. Mely sorok képezik a főmondatot? Milyen típusú mellékmondatokat látunk?

2.   Gyűjtsd ki, majd rendezd két csoportba a vers fontosabb szavait, fogalmait! Az egyik csoportba a felvilágosult-ságra, a másikba a tudatlanságra jellemző fogalmak kerüljenek!

3.   Alkoss a fenti csoportokból ellentétpárokat!

4.   A vers első tíz sora alapján fogalmazd meg kétsoronként egyetlen szóban, hogy minek kellene megszűnnie a költő szerint!

5.   Alkoss logikai láncot, amelyben végigvezeted a verset felépítő gondolatokat! Indulj ki a könyv szóból, és juss el a jobb világ fogalmáig!

6.   „Világosság terjed ki keletre nyugatról” – indokold, hogy miért épp ezt az irányt választja a költő!

7.   Milyen hangnemet használ Vörösmarty, amikor a jelenről beszél, és milyet, amikor a jövőről?

Fogalmak

gondolati költemény: az emberiség nagy kérdéseit megfogalmazó lírai műfaj

halmozás: szavak, szószerkezetek, mondatok olyan többszörös ismétlésformája, amelyben rokon tartalmú, nyelvi egységek követik egy-mást

allegória: olyan hosszabb szövegen vagy akár a mű egészén végigvonuló képrendszer, amely-ben a képi sík egyes elemei pontról pontra az elvont, gondolati sík egyes elemeire utalnak

A két vers összehasonlítása alapján úgy tűnik, hogy a Gondolatok lemond az egész emberiségért való küz-delemről. „Építsük egy újabb kor Bábelét”, mondja a szöveg. De Bábel tornyának története az emberiség közösségének széteséséről szól. Ha az eredeti Bábel

tornya a különböző nyelvek születéséhez vezetett, akkor „az újabb kor Bábele” a népek és nemzetek kö-zötti megnemértés megfogalmazása. Vörömarty te-hát ismét a mitológia nyelvén szólal meg. De ebben a versben már saját mítoszt is teremt.

ÉRTELMEZÉSAGondolatok a könyvtárbanolyanvers,amelynekértelmezésébenkomolysegítséget

jelenthet akeletkezéskörülményeinek ismerete.Nemmindenműnél igaz ez ilyen

mértékben,deittérdemesbepillantanunkakulisszákmögé.

Olvasd el Szörényi Lászlónak a mű kelet-kezéséről és életrajzi összefüggéseiről írt

tanulmányát, majd írj értelmező esszét ez-zel a címmel: Milyen okok vezettek a vers

megírásához?

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem-pontokat is:– helyszín, alkalom, a megírás körülmé-

nyei– Széchenyi István szerepe, kapcsolódása

a témához– közéleti háttér– Vörösmarty személyes megfontolásai

4 89

90

Ma szinte minden információ percek alatt eljuthat hozzánk. A fél világot bejárhatjuk a műholdképek segítségével, s ha ahhoz támad kedvünk, virtuálisan máris messzi tájakon sétálhatunk egy kaliforniai város napsütötte utcáin. A filmek pedig az ott élők fényűzését is bemutatják.

Szerinted milyen hatásai vannak az emberre az internet segít-ségével megnyíló virtuális tereknek?

„Ábrándozás az élet megrontója”Minél gyakorlottabb egy versolvasó, annál jobban tudja, hogy egy vers értelmezésében mennyit segíthet egy másik vers. A versek gyakran értelmezhetik egy-mást. Ezt nagyon jól megérthetjük, ha A merengőhöz című verset és a Gondolatok a könyvtárban sorait egy-más után olvassuk. Pedig első ránézésre semmi össze-függés nem mutatkozik a két szöveg között. A Gondo-latok egy monumentális gondolati költemény a világ és az emberiség problémáiról egy könyvtárba lépő tu-dósnak címezve, míg A merengőhöz alcíme szerint is a költő szerelméhez, későbbi feleségéhez íródott. De a Laurának szóló szöveg ugyanolyan filozofikus. Tanító vers, bölcs tanácsokkal látja el a címzettet és minda-zokat, akik ezt a verset olvassák. Ahogyan a Gondo-latok a könyvtárban is lemond a világ egészének bol-dogításáról, úgy itt is valami hasonló önkorlátozásra kapunk felszólítást. A beszélő lemondásra biztatja a címzettet. Ne az egész világgal („Az egész világ nem a mi birtokunk”), csak a közvetlenül megfoghatóval

(„A bírhatót ne add el álompénzen”) foglalkozz! Ne álmodozz („Ábrándozás az élet megrontója”;„Múlt és jövő nagy tenger egy kebelnek”), hanem légy otthon a földön („Kit […] fény el nem varázsolt, / Földön honát csak olyan lelheté”).

Noé második madaraDe minél figyelmesebben olvassuk újra és újra ezt a verset, annál több kérdésünk lesz. A romantika a végtelenbe vágyódás korszaka. Vörösmarty verse tehát antiromantikus beszéd? Miért? Miért írja egy költő, aki az ábrándozás mestere, hogy az „ábrán-dozás az élet megrontója”? Nem az ábrándozás viszi előre az emberiséget? Nem azok, akik mernek na-gyot gondolni? A vers elején Laura távolba merülő tekintete a vers végére metaforává, Noé bárkájából kiröppenő galambbá lesz, s az, bár „egész erdő virá-nya csalja”, mégis visszatér inkább a bárkára. A bib-liai történetből tudjuk, hogy a zöld ággal visszatérő madár Noé második madara, ez még visszatért cső-rében a remény ágával. De az igazi boldogság jelképe a harmadik madár, ez már nem tért vissza, hiszen a víz annyira leapadt, hogy otthonra lelt egy frissen sarjadt erdőben. Az, hogy a madár nem tér vissza, annak a bizonyítéka, hogy megszűnt Isten haragja, és vége a vízözönnek. De Vörösmarty megáll a má-sodik madárnál. Eszerint a madárnak jobb a bárkán, mint a szabadságban, az újra kizöldülő erdőben?

Vörösmarty Mihály: A merengőhöz

Csajághy Laura

Verduni oltárrészlet(Verduni Miklós alkotása, 1181)

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!

„Kinek virág kell, nem hord rózsaberket; A látni vágyó napba nem tekint; Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget: Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.”

(Vörösmarty Mihály: A merengőhöz)

•Van-eolyanélethelyzet, amikora ránkzúdulósiker egyszerre értéktelenné teszi, amit elér-tünk?

• Igaz-e,hogyminéltöbbetelérünk,annáltöbbrevágyunk?Hogysemmisemelég?

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el Vörösmarty A merengőhöz című művét! Kicsoda valójában a „merengő”?

2.   A vers első pillantásra egyetlen, tagolatlan szövegtest. Tudnád mégis szakaszolni? Hogyan? Miért éppen így?

3.   Mely alakzatok uralják a verset? Miért éppen ezek? Hogy függ össze jelenlétük a vers tartalmával, kommuniká-ciós helyzetével?

4.   Miért illik a setét virág képe a múlt csalódásaihoz? Bontsd ki a metaforát!

5.   „Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába: / Egész világ nem a mi birtokunk; / Amennyit a szív felfoghat magába, / Sajátunknak csak annyit mondhatunk.” Egyetértesz-e ezekkel az állításokkal? Fejtsd ki álláspontodat!

Fogalmak

szállóige: ismert szerző konkrét művéből szárma-zó, közismert, a közmondásokhoz hasonlóan gyakran említett idézet, például Vörösmarty-tól ez a sor: „a látni vágyó napba nem tekint”.

összehasonlításA merengőhözkulcsgondolatát–elkellfogadnunkéletünktöredékessé-

gét–aköltőinyelverejeemeliigazánmagasra,ésenélkültalánnemis

sorolnánkaversetalegnagyobbVörösmarty-művekközé.

Hogy a költői alkotást mennyire lecsupaszíthatja, ha megfosztjuk képiségétől és nyelvi gazdagságától, azt jól mutatja Szabó T. Anna re-mek átirata, a Vörösmarty-rap. Ol-vasd el, majd mutass rá a lecsupa-szítás hatásaira egy összehasonlító esszében, ezzel a címmel: Mit ad a rap a költőiség helyett?

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– metaforák itt is vannak– a megszólítás alakzata– szleng kifejezések– szoros átvételek Vörösmartytól

4

Szabó T. Anna

91

Ha csak a későbbi feleségnek írt versként olvassuk A merengőhözt, akár a szerelmét féltő férfi szavaiként is értelmezhetjük, aki arra kéri feleségét, számoljon le az álmaival, és szentelje életét a hétköznapi asz-szonyi teendőknek. De a szöveg nemcsak Laurának szól, általános értelmet is adhatunk neki. Ez az ér-telmezés arra tanít, hogy a világ dolgain, egyetemes,

kozmikus problémákon töprengeni valóban nagyon nehéz és kockázatos. S arra, hogy az egészen kor-láttalan, űrre vagy vákuumra emlékeztető szabad-ság néha már túlságosan is sok lehet az embernek, ennek a nagyon is véges lénynek. Erre utal majd Madách Imre művében is (Az ember tragédiájában) az űrjelenet.

92

„A történelem az élet tanítómestere” – szól a latin közmondás. De a történelem tanítása nem egyér-telmű. Meg lehet egyáltalán állapítani, hogy mi történt a múltban, le lehet vonni egyszer és minden-korra a tanulságokat? Hiszen minden történet ezerféleképpen elmesélhető. Eszünkbe juttathatják ezt Vörösmarty versei is. Gyakran fordult Vörösmarty a múlt felé, de mást olvasott ki a magyar történe-lemből a Szózatban és mást Az emberek című versben.

Te hogyan foglalnád össze a saját osztályod eddigi történetét? Mit gondolsz, máshogy is el lehetne mesélni ugyanezt? Milyen nézőpontok ütközhetnek?

„ne szóljon a dal”Ha egy vers úgy kezdődik, hogy „Hallgassatok, ne szóljon a dal, / Most a világ beszél”, az első gondola-tunk az, hogy akkor ki írja ezt a verset? Mert bárhogy is nézzük, ha egyszer „a világ beszél”, akkor az olva-sott szavak nem a költő szavai. A költő tehát csupán közvetítő: emberi nyelvre fordítja a világ üzenetét. De túlléphet-e egy költő, egy ember az önkifejezésen? Tudunk-e másról beszélni, mint saját vágyainkról és örömeinkről? A romantikus és modern költészet nagy kérdése ez, Petőfi is erről ír A XIX. század költőiben. Hogyan juthat el egy költő odáig, hogy kilép privát lé-tének sajátos dimenzióiból? Ki az, aki azt meri mon-dani, hogy versében a világ beszél és nem ő?

Az emberek című vers a végletekig fokozza azt a lemondást, amelyet már a Gondolatok a könyvtár-ban és A merengőhöz című versek kapcsán megfi-gyeltünk. Itt már semmilyen remény nem marad: érvényét veszíti mind a felemelkedő nemzet, mind a saját kézzelfogható világával megelégedő ember vi-gasztaló gondolata. Az emberi gonoszság mindennél erősebbnek bizonyul.

„Az ember fáj a földnek”A vers tulajdonképpen az emberiség történelmének áttekintése. Kezdetben atyái voltak a népnek – ez a pátriárkák kora, amikor az emberiség úgy élt, mint egy nagy család. De az atyák vétkeztek – ezért törvé-nyeket kellett hozni. A törvénykezés ugyanis – sugall-ja a vers – mindig az erkölcs, a világrend megrendülé-sének jele. Le kell írni valamit, ami addig természetes volt. Micsoda abszurd gondolat, hogy törvénybe kell foglalni azt, ami az ember lelkébe van égetve, például a gyilkosság tilalmát!

A törvények megoldják a problémákat? Természe-tesen nem mindig. Leginkább csak előírnak és tilta-nak. A törvények egy részéből tehát hamar kiábrán-dulhatnak az emberek, és azok felé fordulnak, akik a törvények fölött állnak. A diktátorok, a „dicsők” felé. De az ő sorsuk is a bukás. A jelen békessége is csalóka: egy még szörnyűbb csapást készít elő. A történelem útja tehát a rosszból a még rosszabb felé vezet. A leg-borzasztóbb gondolat, a történelem végső magyaráza-ta, Vörösmarty egyik leghíresebb mondata az utolsó versszakban szerepel: „Az ember fáj a földnek”. Nem lenne tisztább és nyugodtabb minden, ha nem is lé-tezne az emberiség?

Nagy kérdés, hogyan hat ez a végletes, és bizonyára az adott kor tragikumát is visszatükröző pesszimizmus

Vörösmarty Mihály: Az emberek

A nagy vízözön (részlet a Sixtus-kápolna mennyezet-freskójából, Michelangelo Buonarroti alkotása, 1508-1512)

A magyar romantika irodalma

Irány a szöveg!

1.   Vesd össze Az emberek című vers végkicsengését a Gondolatok a könyvtárban zárlatával! Miért, miben ellenté-tesek?

2.   Az 1846-os verset bizonyára történelmi tapasztalatok, esetleg a galíciai jobbágyfelkelés egymás ellen forduló, önemésztő erői ihlették. Mitől tarthatott Vörösmarty a magyar viszonyok tekintetében?

3.   „Ez őrült sár, ez istenarcu lény!” – miért paradoxon ez az emberről alkotott definíció?

4.   Figyeld meg, milyen rímeket kapcsol a költő a refrén sorához! Melyiket találod a legszellemesebbnek? Melyik ismétlődik?

5.   Történelmi áttekintés és időtlen dilemma alkotja a vers két szakaszának két fő témáját. Hol a szakaszhatár? Mettől meddig találod az egyiket, mettől meddig a másikat?

érvelésVörösmartyszámosírásábantesziszóvá,milyenkételyekkeltekintazemberre.

Sárkányfog-vetemény,mondjaegyhelyütt,másuttígyfogalmaz:féligisten,fé-

ligállatazember,megintmásutt:azemberfájaföldnek.

Nézd meg az Út a vadonba című film digitális tananyagunkban közölt részle-tét! Ebben olyan főhőst látunk, aki az ember nélküli vadonba vágyik, ott ta-lálja meg az embertől mentes csendet, tisztaságot, egyszerűséget. Írj érvelő esszét ezzel a címmel: Mi lehet szép a teljes egyedüllétben?

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– a társadalom bűnei, zavaró jelenségei– példaként említhető személyek, akik

kivonultak a társadalomból– mi lenne a legjobb egy vadonbeli,

magányos életben?– a robinzonádok tanulságai

4

Az Út a vadonbacimű film plakátja

Vita

ssuk

meg

!

„Kiirthatatlan vággyal, amíg él,Túr és tünődik, tudni, tenni tör;Halandó kézzel halhatatlanulVél munkálkodni, és mikor kidőlt is,Még a hiúság műve van porán”(Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)

• Igaz-e, hogy bizonyos emberek halálukon túl-mutatóhatástakarnakkifejteni?

•Mennyibenérvényesamaiemberre: túrés tü-nődik?

Fogalmak

ciklikus történelemszemlélet: Vörösmarty világké-pére is jellemző történelemszemlélet, amely szerint a történelemben az emberiség nem egy lineáris fejlődés útján jár, hanem időről időre hasonló problémákat, eseményeket hozó helyzetek során tapasztalja meg ugyan-azokat a fejlődési és válságszakaszokat

a mű befogadhatóságára. Azonosulni tud vele valaki, aki derűsebben látja a világot? Vagy csak azokat szólítja meg a vers, akik ugyanilyen elátkozottnak látják az éle-tet? A kérdés aligha maradhatott rejtve a szerző előtt.

Valószínű, hogy az a tanító szándék, amely a Gondola-tokat és A merengőhözt még átjárta, ebből már végképp hiányzik. Ez a vers már nem próbál nevelni. Beéri az-zal, hogy kimondja a végső ítéletet.

93

94

A groteszk beszédmódról majd 12. osztályban tanulunk részletesen, a 20. századi irodalom és külö-nösen Örkény István kapcsán. De jelen van ez már a középkori művészetben, és felleljük Vörösmarty költészetében is. Mi is a groteszk? Részlegesen össze nem illő elemek társítása bizarr módon; a torz, furcsa vonások kiemelése, az ijesztő és a rút mulatságosnak mutatása. Olyan dolgok ábrázolása, ame-lyek egyszerre félelmetesek és nevetségesek.

Helyénvalónak vagy cinikus hozzáállásnak tartod, ha valaki nevet a félelmetes dolgokon?

A rapszódia műfajaA rapszódia Vörösmarty kései költészetének legmeg-határozóbb műfaja. A rapszódia az óda műfajcsoport-jába tartozik, hiszen emelkedett nyelven, magasztos tárgyhoz vagy tárgyról szól. De különösen jellemző rá az érzelmi túlfűtöttség, a szélsőséges érzelmek gyors váltakozása és a zaklatottság. Mindez számos formai következménnyel jár. Különböző hosszúságú sorok követik egymást, kiszámíthatatlanul váltakoznak a kü-lönböző modalitású mondatok, sőt akár a ritmus is. Jel-lemző a műfajra a hangutánzó és hangulatfestő szavak gyakori használata, miközben üzenetértékű, váratlan elhallgatások és kihagyások is szerepet kapnak a köz-lésben, éppen a ki nem mondott szó hatása révén.

ElőszóA vers Vörösmarty egy korábbi művének, a Három re-gének a kiadásához íródott 1850-ben. A korábbi mű kiadása lehetőséget ad közelmúlt és jelen összevetésére, ezért mondhatjuk, hogy az Előszó időszembesítő vers.

A tanult Vörösmarty-verseknél kisebb történelmi lép-ték nem csökkenti az események jelentőségét. Ellen-kezőleg: a közelmúlt eseményei egyetemes érvényűek. A vers első részlete a békéről ír, de nem Az emberek negyedik strófájában megjelenő, baljóslatú békéről, hanem egy reményteli korszakról, amelyben minden adott az emberiség boldogságához. A vágyott szó, a „szent szózat” nyomán végre beköszönthet az aranykor. De amikor végre elhangzik, nem egy aranykorhoz, ha-nem sohasem látott pusztuláshoz vezet. A kirobbanó vész tombolása, Vörösmartynak ez a félelmetes víziója egy rendkívül érzékletes apokalipszis-leírás.

Bonyolult kérdés, hogy mennyire lehet a vers tör-ténéseit megfeleltetni a magyar történelmi esemé-nyeknek. A „szent szózat” tulajdonképpen az 1848-as forradalom? A vész pedig az elbukó szabadságharc? Meglehet, a vers idősíkja ugyanis erre utal. De a mo-numentális képi világ elszakad a magyar történelem-től. Az apokalipszis mozgalmas képeit a kimerevített és teljesen mozdulatlan jelen váltja fel, amelyben már emberek sincsenek. A vers zárlatában, az új tavaszban pedig a földanya, a Terra Mater mintha immár egé-szen egymaga lenne, és már nem lennének gyerme-kei. A ciklus, a kozmikus év körbeért, a körforgásban azonban sok minden véglegesen elveszett. Az idill és a pátosz, az álomszerű szürrealizmus és a lecsupaszí-tott téli kép után az ironikus zárlat mintha azt sejtet-né: a körforgás egyben spirált is kirajzol, s ez egyre mélyebbre viszi az emberiséget ahelyett, hogy emelné.

A vén cigányDe Vörösmarty nem hallgat el. Önmagát mint költőt szólítja meg, amikor egyik utolsó, talán legnagyobb művében, A vén cigányban a cigány zenésznek mond-ja a lírai alany: „Húzd, ki tudja meddig húzhatod”. A vers alaphelyzete valamiféle mulatság, amelyben a versbeli beszélő biztatja, ösztökéli a zenészt, hogy he-gedüljön, ha már megitta az árát. De mi ez a sírva vi-gadós mulatság? Talán maga az élet? Ahogy áradnak a

Vörösmarty Mihály kései versei

Kurtakocsma (Aba-Novák Ferenc festménye, 1930)

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!

„Most mint elkapott levél, Kit süvöltve hord a szél, Nyugtalan vagyok magamban, Örömemben, bánatomban, S lelkem vágy szárnyára kél.”

(Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)

•Avágyak,célok,ambíciókcsakafia-talokrajellemzőkvagykésőbb,azidő-sebbeknélismeghatározók?

•Elképzelhető-eélet,amelybensemmi-lyenszerepüksincsavágyaknak?

Fogalmak

rapszódia: az ódai műfajok közé tartozik; sokban rokon a him-nusszal és a szűkebb értelemben vett ódával; jellemző vonásai: a zaklatottság, az érzelmek és gondolatok szen-vedélyes hullámzása, a kötetlen szerkezet

modalitás: a beszélőnek a mondat valóságtartalmához való viszonya, illetve azok a nyelvi eszközök, amelyekkel ezt kifejezi

ellipszis: szó vagy mondatrész kihagyása; olyan hiány, amely a szövegkörnyezetből kikövetkeztethető

saltus lyricus: az ódára jellemző lírai szökellés, az érzelem he-vétől a költemény gondolati egysége csapongóvá válik

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el az Előszó című verset! Mely szavak vetítik előre már a vers elején a szöveg idő- és értékszembesítő irányultságát?

2.   Hány szerkezeti egységre, idősíkra osztható a vers? Milyen természeti képek társulnak az egyes részekhez? Me-lyekben ismerhető fel világosan egy-egy évszak?

3.   Milyen történelmi korszakokra utalhatnak az egyes szakaszok? Milyen stílussal jeleníti meg ezeket a költő?

4.   Mely sorok közvetítik a legünnepélyesebb stílust? Hol érzékelhető a legerőteljesebben a pátosz?

5.   Mi hangsúlyosabb a versben, a dicső küzdelem, vagy a pusztító rombolás? Melyik mennyi ideig tart? Magyar vagy világméretű pusztulást vizionál a vers?

6.   Milyen szélsőséges, romantikus hiperbolák találhatók a versben? Keress minél több példát! Melyik versből le-het ismerős a „csonthalmok” kifejezés?

képek, váltják egymást a különböző modalitású mon-datok, egyre inkább felbomlik a vers elején egyértel-műnek hitt beszédhelyzet. A beszélő már csak a ref- rénben szól a cigányhoz. Egyre inkább maga beszél s egyre inkább úgy, ahogyan a zenésztől várta volna. Elérkezik az a pont, amikor a vers zivatara, a költői

vihar és az apokaliptikus vész mintha eggyé válna, és ebben a pillanatban sejlik föl a megváltás képe: Noé bárkája; a világ újjászületésének ígérete. Mintha elért volna a költői életmű a szakadék pereméig, s csak az utolsó pillanatban rántaná vissza az Eszmét a végső önmegsemmisítéstől.

ÉRTELMEZÉSA vén cigányabibliaimítoszokatnemmintmúltbelieseményeketidézifel,hanem

azemberiségörökjelenébevetítiőket.Ígya„gyilkostestvér”semegyszerűenKáin,

hanemamindenkoriKáin,azembertársaellenfordulóember,azegymástgyilkoló

teremtményekjelképe.

Ez az olthatatlan emberi gyűlölködés, az

örökös testvérviszály, a tehetségünk egy-más ellen fordításának a fájdalma bukkan

fel Babits Mihály Az angyal című novellá-jában is. Olvasd el a novellát, majd írj róla

értelmező esszét ezzel a címmel: A gyűlölködés mítosza.

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem-pontokat is:– az emberré lett angyal vágyai, csalódá-

sai, utolsó reményei– miért látszik megállíthatatlannak, amit

elindított?– a táj, a környezet mint jelkép– a nézőpont rögzítettsége

4Babits Mihály

95

96

A Csongor és Tünde bizonyos jelenetei az álom és a valóság határán, egyfajta meghatározhatatlan szférában zajlanak. Ezt az átmenetet, határmezsgyét valamennyien ismerhetjük: a felébredés fázi-sában agyunk különösen is aktív, s ami keszekusza álomképnek látszik, eligazító ötletnek bizonyul-hat a valóságban.

Idézz olyan történeteket, amelyekben álomlátás segít a hősnek! Mi történik a valóság képeivel, amikor álmunk nyersanyagává válnak? Hallgatnál-e adott helyzetben az álmod üzenetére?

Drámai költeményVörösmarty Csongor és Tünde című színjátéka a leg-népszerűbb drámai műve. Ő maga nevezte színjáték-nak, mi műfaját tekintve drámai költeménynek tart-juk: inkább könyvdrámának, mint színpadi műnek. Ez természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy színpadon is megjelenjék, de vannak a műnek olyan jelenetei, amelyek alapján joggal feltételezhet-jük, hogy azokat maga a szerző sem igazi színpadra szánta. Például a harmadik felvonásban Balga kinyit egy szekrényt, ahonnan Mirígy vicsorog rá, erre ő ijedten átfut a színpad másik végébe, kinyit egy ajtót, hogy elmeneküljön, de az ajtó mögött megint Mirígy vicsorog rá, és a két Mirígy ezután söprűvel kerget-ni kezdi, majd miután kikergették a színpadról, a két Mirígy egy Miríggyé válik és megszólal. Rendező le-gyen a talpán, aki ezt megoldja!

Árgirus történeteA mű dramaturgiailag lazább szerkezete Shakes-peare Szentivánéji álom vagy a Vihar című darabjá-hoz hasonló. A szereplők jönnek-mennek, bolyon-ganak, eltévednek, félreértik egymást. Mindez akkor

válik egyértelművé, ha elolvassuk a Csongor és Tünde közvetlen előz-ményét, Gergei Albert Árgirus históriája című művét. Az Árgirus egy tündérmese-vándorté-ma verses feldolgozása, maga a téma népmese-ként (Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona) is ismerős lehet. Az Ár-girus meséje szerint egy titokzatos aranyalmafa jelenik meg egy király kertjében, de minden éjjel eltűnnek róla az almák. Kimennek a király fiai, hogy meg-őrizzék, de mindig elalszanak. Csak a harmadik tud ébren maradni, aki meglátja, hogy madarak viszik el az almákat. Az egyiket megfogja, az leveti magáról madárbőrét, és kiderül, hogy igazából egy tündér-

lány. Ő ültette ide az aranyalmafát, hogy talál-kozhasson a királyfival. A királyfi és a tündér egymásba is szeretnek. Egymás karjaiban éri őket a hajnal, amikor egy boszorkány levágja az alvó tündérlány egy hajtincsét. A tündér, amikor ezt észreveszi, elbúsul, mert nem ma-radhat együtt szerelmével, vissza kell mennie Tündérországba. Árgirus azonban utána-megy, és hosszú, kalandos utazás után három

A Csongor és Tünde műfaja, előzményei

Jelenet a Szegedi Színház Csongor és Tünde-előadásából

Gergei Albert História egy Árgilus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról című könyvének címlapja

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!

„Mi az, mi embert boldoggá tehetne?Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,A telhetetlen elmerülhet benne,S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.”

(Vörösmarty Mihály: A merengőhöz)

•Érdemes-e a jómódú család gyermekét is pu-ritánmódonnevelni,hogyneszokjonhozzáagazdagsághoz?

•Valóbanjobb-egazdagcsaládbanfelnőni,mintszegényben?

Irány a szöveg!

1.   Milyen előzményei vannak a magyar drámairodalomban a Csongor és Tündének?

2.   Milyen utak közül kellene ma választania Csongornak? Napjaink mely típusait állítanád a hármas útra?

3.   Milyen valóságos, milyen mesebeli és milyen jelképes értelme van a Csongor és Tündében az első és utolsó jele-netben szereplő kertnek? Mit jelképez a többi helyszín?

4.   Mi mindent szimbolizál a csodafa a műben?

5.   Jellemezd a Csongor és Tünde egyes szereplőit társadalmi helyzetük, mesebeli szerepük és életfelfogásuk sze-rint!

6.   Miért bukik el a három vándor, miért nem bukik el Csongor?

Fogalmak

drámai költemény: a klasszikus tragédiával rokon műfaj, de a drámaisággal egyenrangúvá vál-hat benne a költőiség

könyvdráma: drámaformában jelentkező, de nem színpadi előadásra, hanem elsősorban olva-sásra szánt, filozofikus mű

ördögfióka örökségét (köpeny, bocskor, ostor) meg-szerezve eljut Tündérországba, ahol tündérszerelmé-vel boldogan élnek, míg meg nem halnak.

A Csongor és Tünde meséjében Árgirus históriájá-nak számos részlete szerepel, de minden megváltoz-tatott formában. Tünde haját levágja ugyan Mirígy, de ő nem indul el Tündérországba. Az események terében marad Ilmával, a szolgálójával együtt, és a fő-

hős, Csongor után epekedik. A fiú megszerzi ugyan az ördögök bűvös örökségét, de hiába, mert semeddig sem jut velük: Balga egy ördögök által lassan vonta-tott kordéval leelőzi. A legfontosabb különbség pe-dig az, hogy a darab végén nem jutnak el a szereplők Tündérhonba, Csongornak és Tündének a földön kell boldogulnia.

összehasonlításAszerelemVörösmartynál–ésáltalábanaromantikusoknál–valami

egészenmagasztos dologként, az élet csodájaként, drámai küzdelem-

benelnyerhetőajándékakéntjelenikmeg.Modernköltőinksokszorjá-

tékosabban,könnyedebbennyúlnakatémához,amintaztKosztolányi

DezsővagyLackfiJánosegyik-másikversébenisláthatjuk.

Olvasd el őket (Kosztolányi Dezső: Ilona – Lackfi János: Júlia), majd írj róluk összehasonlító esszét ezzel a címmel: Egy vers és a parafrázisaÍrásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– átvett forma és alapötlet– fokozott hétköznapiság Lackfi Já-

nosnál– a felsorolás és a halmozás forrásai– soráthajlás, elválasztott szavak

4 97

98

Csongor ember, Tünde tündér. De szerepel Vörösmarty drámai költeményében nemtő, ördög és bo-szorkány is. A görög és római mondák zsúfolva vannak istenekkel, istennőkkel, szörnyekkel, mint pél-dául az alvilág kapuját őrző háromfejű kutya, Kerberosz, az egyszemű küklopszok, a félig oroszlán, félig sas griffek, a Gorgó medúza, akinek tekintete kővé dermeszt, és így tovább. Shakespeare drá-máiban is szerepelnek természetfeletti lények: tündérkirályok és királynők, mint Oberon és Titánia, szellemek, mint Ariel.

Mit gondolsz, megfér egymással a mesejáték és a filozófiai mű? Miért erősíthetik egymást? Hogy viszonyul a szimbólumokhoz egyik és másik műfaj?

A kiábrándulás és sikertelenség meséje?Vörösmarty több művében megtaláltuk már a le-mondás, a kiábrándulás motívumát. Ez a Csongor és Tündében minden korábbinál erősebben van jelen.

A mesék és mesés történetek ugyanis mindig valami csodálatos vég irányába, a mostani nehézségek felől a későbbi boldogság felé tartanak. A szegénylegény-ből királyfi lesz, Kukorica Jancsiból „Tündérországnak boldog fejedelme”. A bűvös fák és egyéb növények, mint az égigérő paszuly, az aranyalmafa – a mesék visszatérő motívumai – összekötik az eget a földdel, a hősök számára szabad átjárást biztosítanak evilág és túlvilág között. De a Csongor és Tündében minden le-felé húz. A három vándor által választott három életút mind a boldogtalanságba vezet. A darab végén pedig nem Csongorból lesz tündérkirály, hanem Tündéből lesz halandó, földi teremtés. Az aranyalmafa itt nem az égbe jutás, hanem a földreszállás helye, amely után

már nincs visszaút. Még Mirígy tervei is összeomla-nak, ugyanis annyira ügyetlen és alkalmatlan még go-nosznak is, hogy az alvilág kineveti.

Az Éj és a szerelemA darab egyik legfontosabb szereplője az Éj – Vörös-marty magánmitológiájának legfélelmetesebb szerep-lője. Ő maga a Semmi. Az ő monológja az egyik legfon-tosabb része a darabnak. A Semmi, a Nincs mindennél ősibb, a Semmiből lett a Van, de a Van, az egész terem-tett világ csupán csak epizód. A véges időbe zárt Vala-mi teljesen jelentéktelen a végtelen Semmiben.

A darab vége maga a kilátástalan éjszaka. A mesék boldog vége helyett itt „Éjfél van, az éj rideg és szomo-rú, / Gyászosra hanyatlik az égi ború”. De ezen a pon-ton bekövetkezik az ésszel szinte felfoghatatlan fordu-lat: igaz, hogy minden gyászos, kiábrándító, sötét, de a szerelem ébren marad, és öröme szembe tud szállni a szörnyű Éjjel.

Kozmikus napÉjféltől éjfélig ível a történet, ehhez az órához kö-tődik a legnehezebb pillanat az elején, s még nehe-zebbnek, csak a szerelemmel túlélhetőnek látszik a

A Csongor és Tünde értelmezése

A varázsló kertje (Gulácsy Lajos festménye, 1906)

Csongor és Tünde (Jankovics Marcell alkotása, 2013)

A magyar romantika irodalma

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el Az Éj monológját! Milyen teremtéstörténetekről és apokalipszisekről tanultál már eddig? Mennyiben hasonlít az itt megfogalmazott mítosz hozzájuk?

2.   Hogyan hozható kapcsolatba a monológ Vörösmarty Előszó című versével? Melyek a hasonló motívumok a két költeményben, és milyen különbségekkel szerepelnek?

3.   Hogyan jellemzi magát az Éj? Mit tart önmaga legfőbb értékének?

4.   Honnan hová tart a világ a monológ szerint? Milyen metafora azonosítja a világot? Milyen világszemléletet tükröz mindez?

5.   „Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj” – hogyan viszonyul a hangzás a tartalomhoz?

6.   Záró szavaiban Tünde is az éjről beszél. Milyen elemeiben emlékeztet ez az Éj monológjának utolsó szavaira, és mennyiben tér el tőle?

érvelésACsongor és Tündeegyiklegszebbmotívuma,hogyTündevállaljaazemberlét-

benvalóosztozást,mertfontosabbnaktartjaaszerelmet,mintahalhatatlansá-

got.UgyaneztörténikJ.R.R.TolkienA gyűrűk uracíműregényébenis,ahola

szépségestündelány,Arwenmagaisazemberisorsbanvalóosztozástvállalja,

hogyAragornhitveselehessen.

Nézd meg a film részletét, majd írj ér-velő esszét ezzel a címmel: A mulandó-ság ad súlyt az életünknek Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– miért emlékezetesebb, ami megismé-telhetetlen?

– van-e valami szép az idős korban?– miért szól olyan sok vers az elmúlás-

ról? – választanád-e a halhatatlanságot, ha

módod nyílna rá?

4

A gyűrűk ura című film plakátja

Vita

ssuk

meg

!

„Gondolj merészet és nagyot,És tedd rá éltedet:Nincs veszve bármi sors alattKi el nem csüggedett.”

(Vörösmarty Mihály: Keserű pohár)

•Melyikéletszakaszokbanvanleginkábbszükségamerészségre?Gyerekként?Kamaszként?Vagyép-penséggelöregként?

•Hol a határ a merészség és a vakmerőség közt?Pontosítsátokakétfogalmatgondolattérképpel!

Fogalmak

archetípus: mitologikus, szimbolikus képzet, ősi kép, amely az emberiség általános, kö-zös tapasztalatainak képe C. G. Jung pszi-chológiai rendszerében (a völgy, az út, az útelágazás, a lépcső, a folyosó stb.)

vándortéma: történetváz, téma, amely több nemzet irodalmi alkotásaiban is felbukkan, visszaköszön valamilyen változatban, fel-dolgozás formájában

magánmitológia: a mítoszok nyelvén, de sze-mélyes és sajátos jelentéssel, szimbó-lum-rendszerrel megalkotott jelképes tör-ténet, képzeletbeli világ

végén is. A darab egyes jelenetei azután mintha csak az óralapon, a mutatót követve vándoroltatnák a hő-söket: eljutnak a Hajnal palotájáig, majd jön a dél, az este, s a történetet záró éjfél. Nemcsak az emlékez-tet a műben a Vanitatum vanitasra, hogy a három

vándor kapcsán minden fontosnak hitt perspektíva zsákutcának bizonyul (pénz, hatalom, tudás), ha-nem az is, hogy az élet ennyinek látszik csupán: egy röpke napnak, pár pillanatnak, amit csak az ember érez óriásinak.

99

100

Petőfi országgyűlési képviselő szeretett volna lenni, hogy közvetlenül is befolyásolhassa a nemzet sor-sának alakulását, de a szabadszállási választásokon vereséget szenvedett. Vörösmarty viszont kép-viselő lett, Kölcsey pedig már korábban országgyűlési követ volt, a rendi országgyűlés alsóházának tagja. Zrínyi, Rákóczi úgy volt író, költő, hogy közben államférfiak is voltak.

Mit gondolsz, miért tűnt el napjainkra, a posztmodern korára a váteszköltő, a közéleti költő szerepköre? Mit pótolt a kettős szerepű művész a reformkorban? Miért vált külön később a két út?

A Petőfi-kultuszPetőfi Sándor a legismertebb ma-gyar költő. Verseit mindenki szá-mára könnyen befogadhatóvá teszi a közérthető nyelvezet, a formai egyszerűség, valamint a könnyen azonosítható üzenet. Ismertségé-ben és népszerűségében fontos szerepet játszik az is, hogy a mű-vek mögött szokatlan erővel jele-nik meg a „szabadság és szerelem” költőjének egyénisége, maga az életrajzi szerző, aki rövid, de rend-kívül intenzív életével hitelesíti a versekben leírtakat. Így az őt kö-rülvevő, már-már kultikus tisztelet a magas színvonalú irodalmi telje-sítmény mellett irodalmon kívüli mozzanatoknak, Petőfi erkölcsi tartásának, szabadságszeretetének és hősiességének is szól.

Életrajzi vázlatPetőfi Sándor 1823. január 1-én született Kiskőrösön. Apja, Petrovics István mészárszékbérlő, anyja, Hrúz Mária férjhezmenetele előtt cselédként dolgozott. A család nem sokkal később Kiskunfélegyházára köl-tözött, ezért mindkét város joggal tartja magát a költő szülővárosának. Petőfi a család anyagi lehetőségeitől függően gyakran váltott iskolát. Kecskeméten, Sár-szentlőrincen, Pesten, Aszódon és Selmecen tanult. A selmeci líceumot akkor kellett otthagynia, amikor apja anyagilag tönkrement. A Pesti Magyar Szín-házban lett statiszta, majd házitanítóként dolgozott Ostffyasszonyfán. 1839 szeptemberében katonának állt Sopronban. Mintegy két év múlva gyenge fiziku-ma miatt leszerelték. 1841 őszétől a pápai kollégium tanulója volt. 1842-ben jelent meg első költeménye,

A borozó. Ezt a verset még Petro-vics néven írta alá, viszont a né-hány hónappal később megjelenő Hazám című versét már a Petőfi néven jegyzi. 1842 novemberé-ben vándorszínészként Debrecen-be került. A színészkedés mellett is folyamatosan születtek versei. Amikor egy kötetre való költe-mény elkészült, gyalog ment Pest-re, hogy kiadót keressen.

Pesten Vörösmarty Mihály se-gítségével sikerült kiadatnia műve-it. Szintén az ő ajánlásával kapott segédszerkesztői állást Vahot Imre lapjánál, a Pesti Divatlapnál. Két si-keres év után 1845-ben a személyes és alkotói válság időszaka követke-zett. Ennek emlékét őrzik a Felhők

című ciklus borúlátó költeményei. A válságot a követ-kező évben erős tettvágy váltja fel. Megalapította a fiatal írók érdekvédő egyleteként működő Tízek Társaságát, amelynek többek között Jókai Mór és Tompa Mihály is tagja volt. Egy bálon ismerkedett meg Szendrey Júliával, akit egy év múlva feleségül vett. Szoros barát-ságot kötött Arany Jánossal, akire a Toldi megjelenése után figyelt fel. 1848. március 15-én Petőfi a márciusi ifjak vezéregyénisége és a forradalmi események egyik meghatározó alakja volt. A forradalmat követően azon-ban radikális nézetei miatt egyre inkább elszigetelődött, népszerűsége jelentősen csökkent. A szabadszállási képviselőválasztáson súlyos vereséget szenvedett. Ka-tonaként először Debrecenben szolgált, itt századossá nevezték ki. Később áthelyezését kérte Bem tábornok-hoz Erdélybe. Bem őrnagyi rangra emelte, amelyről azonban később lemondott. Civilként, aggódó érdek-lődőként volt jelen a segesvári csatában, amikor 1849. július 31-én eltűnt.

Petőfi Sándor pályája

Petőfi Sándor (Orlai Petrich Soma festménye, 1840 körül)

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!

„Emlékezet!Te összetört hajónk egy deszkaszála,Mit a hullám s a szél viszályaA tengerpartra vet”

(Petőfi Sándor: Emlékezet…)

•Valóbancsakapró töredékekmaradnak fennazemlékezet rostáján,vagyvalójábanmindenem-lékbennünkéltovább?

•Véletlenszerű,hogymimaradmeg,vagymegne-vezhetőkösszefüggésekazelfeledettésamegma-radóemlékképekközött?

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el a Gróf Teleky Sándorhoz című verset! Milyen alapszerkezetre épül? Mi adja a vers humorát?

2.   A Szülőföldemen című verset a táj, az otthon szeretetén kívül átjárja a sóvárgás is. Mi után sóvárog a költő? Mely sorokból derül ez ki?

3.   Mely sorok jelzik az Egy estém otthon című versben az apa jóindulatát a fiával szemben? Mely sorok a rosszal-lását?

4.   Milyen hiábavaló vitát kerül ki a költő az apával? Milyen megoldást választ ehhez?

5.   Fogalmazd meg Petőfi korai versei alapján, mit láthattak meghökkentően újszerűnek ezekben a Kölcsey és Vö-rösmarty stílusához szokott olvasók!

Fogalmak

vándorszínészet: az első állandó kőszínház meg-épülése előtt a társulatok változó helyszíne-ken és színészgárdával adták elő a színdara-bokat

eredetiségkultusz: Petőfi költészetfelfogásában is megjelenik a romantika lényeges nézete a műalkotásról, amelyben az egyedinek és eredetinek kiemelt helye van; esztétikai kö-vetelmény, a hagyomány és sajátosság köl-csönhatása, újítás és kapcsolódás jellemzi

epigon: jelentősebb alkotó vagy irányzat erede-tiség nélküli követője; önálló mondanivaló és formakincs/formanyelv nélküli szerző; sokszor csak az utókor számára válik nyilván-valóvá ez

Petőfimagyarosítottaanevét,sezenagesztusonkívülisszámosver-

sébenjelzi,milyenfontosnaktartjaanevet,legyenazegyemberévagy

egynemzeté.Amagyarnévmegintszéplesz,dicsőneveköltőfiadnak,

eldobodérteazénnevemet–ilyesfajtamegfogalmazásokbukkannak

felújramegújraaműveiben.

Nézd meg a Pi élete című filmből azt a jelenetet, amikor az indiai kisfiú saját nevének becsületéért küzd, majd írj érvelő esszét ezzel a címmel: Valamennyiünk neve egy-egy metonímiaÍrásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:

– mi a különbség a metafora és a metonímia között

– miért nem tekinthetjük a sze-mélyneveket metaforáknak

– miért nem lehetett megfelelő metonímia a Petrovics név?

– hogyan kerülte el a névcsere kényszerét a filmbeli Pi?

4

Jelenet a Pi élete című filmből

érvelés

101

102

Petőfi olyan hétköznapi témákat emel a költészetébe, mint például egy szamáron ülő juhász, aki nagy búbánatában jól fejbe veri a szamarát. Olyan ügyesen azonosul a népköltészettel, hogy nem egy versét népdalnak érezte a közönség, népdalként énekelte, írta tovább, alkotta meg variánsait. De nem üt-e vissza ez a népdalos hang ma, amikor a globalizálódott szórakoztatóipar minden figyelmet a világcégek által menedzselt sztárok produkcióira irányít?

Érdekel-e a világzene? Megérzed-e egy-egy zenész, énekes munkásságában a folklórhoz való kötődést? Szerepel-e kedvenc zenéid közt olyasmi, ami kapcsolatban áll a népdal, a népzene ősforrásával?

Petőfi legkorábbi verseiPetőfi pályakezdését népies hangvételű költemények határozzák meg. A népiesség irányzata a népköltészet alkotásainak stílusjegyeit emeli a műköltészetbe. Petőfi népdalainak sikerét jól mutatja, hogy közülük több folk- lorizálódott, azaz szinte a népi közös hagyomány része lett, szájról szájra terjedő, változatokban élő népdallá vált. A Petőfi-da-lok gyakran különféle népies alakokat szólaltat-nak meg. Helyzetdalai-nak egyik gyakori alakja a borozó ember. Ebből a szerepből szólal meg első nyomtatásban megjelent versének, A borozónak a beszélője is. A vers az an-tik eredetű bordal műfaji hagyományába illeszke-dik. Beszélője hetyke magabiztossággal sorolja a bor-ivás előnyeit. A bor adta mámoros állapot menedéket jelent a számára. A zordnak tapasztalt világgal szem-ben („Szívemet hol annyi kínnak / Skorpiói szaggaták”) a bor vidámságot, könnyedséget és a gondok elfeledé-sét kínálja.

A virágnak megtiltani nem lehet…Petőfi egyik legszebb népies dala A virágnak megtilta-ni nem lehet… kezdetű költemény. A vers a népdalok motívumvilágára épül, de megalkotottságában sok szempontból el is távolodik azoktól. A belső érzel-mek (szerelem, féltékenység) és külső természeti ké-pek (napsugár, felhő) párhuzamba állítása, a „babám” vagy a „gyöngyvirág” megszólítás, az elbujdosás motí-vuma mind a népköltészet eszköztárának jellegzetes

eleme. A népdalszerűséget erősíti továbbá az ütem-hangsúlyos verselés, illetve a sorok páros rímelése is. A vers első szakasza újszerűen rendezi el a kikelet, a lány, a virág és a szerelem közismert népdalmotívu-mait. Amíg a népdalokban a virág rendszerint a lány

metaforája, a Petőfi-vers-ben a szerelem megne-vezője lesz, a lánynak pedig szokatlan módon a „szép kikelet” felel meg. A motívumok új elren-dezése játékosan fejezi ki a szerelem ébredésének szükségszerűségét és elle-nőrizhetetlenségét. Aho-gyan tavasszal a virágnak virágoznia „kell”, úgy a lány szépségének is szük-ségszerű következmé-nye a beszélő szerelme. Ugyancsak egy természe-

ti kép (a felhős égbolt) teszi szemléletessé a szerelem viszonzatlanságának gondolatát a harmadik versszak-ban. A szerelem megvallásának tavaszképe helyett itt a borúsabb képzeteket keltő ősz jelenik meg. A felszó-lító módra váltó utolsó szakasz a szerelmi líra gyakori fordulatával a megszólított válaszához köti saját életé-nek boldogságát vagy éppen boldogtalanságát. E két lehetőség szembenállását a fény („ragyogj, csillag”) és a sötétség („bús éjszaka”) ellentétpárja fejezi ki.

A természet vadvirágaA természet vadvirága című vers a költő korai ars poe-ticája. 1844-ben jelent meg költői válaszként az őt érő kritikákra, amelyek elsősorban nyers nyelvhasznála-tát és „pórias” stílusát kifogásolták. A vers a költészet vállalható formáját az iskolás szabályokra támaszko-

A népiesség Petőfi Sándor költészetében

A jó bor (Hollósy Simon festménye, 1884)

A magyar romantika irodalma

Irány a szöveg!

1.   Milyen apró hétköznapi cselekedetek gyűjthetők ki a szemelvényekből? Milyen foglalkozásokra vagy életmódra utalnak?

2.   Keress az itt olvasható versekben olyan párhuzamokat, amelyekben természeti jelenségek mellé emberi tulaj-donságot, viselkedést állít a költő!

3.   Hányféle párhuzam található a Befordultam a konyhára című versben?

4   Keress a szemléltetett versekben a népies beszédmódra jellemző felkiáltásokat!

5.   Az itt olvasható szemelvények közül melyik helyzetdal? Melyik életkép, és melyik zsánerkép?

érvelésHiábaismertköltőPetőfi,hiábaőa leghíresebbmagyarköltő,sokansemmit

semtudnakróla,legfeljebbazAnyám tyúkjacíműversétismerik.Ígyvanezaz

ötvenesévekRákosi-diktatúrájáthumoros-gunyoroseszközökkelmegjelenítő

A tanúcíműfilmbenis,aholversgyanántmindjártazAnyám tyúkja,éscsakis

ezjutafőhőseszébe.

Nézd meg a film digitális tananyagunk-ban közölt részletét, majd írj érvelő esz-szét ezzel a címmel: Hogyan válhatott ilyen közismertté épp az Anyám tyúkja?

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– az iskola szerepe és befogadást torzí-

tó hatása– a vers egyszerűsége, a népiesség el-

túlzása– a vers komikus kommunikációs

helyzete– nyelvezet, verselés, stílus

4

Kállai Ferenc mint Pelikán elvtárs

A tanú című filmben

Vita

ssuk

meg

!„A szerelem, a szerelem,A szerelem sötét verem;Bele estem, benne vagyok,Nem láthatok, nem hallhatok.”

(Petőfi Sándor: A szerelem, a szerelem…)

•Hogyan írható lepszichológiai fogalmakkal, racionálisszóhasználattalazazállapot,amireaversutal?

•Mitehethasonlóanvakká,elfogulttávalakitaszerelmenkívül?

Fogalmak

stílusdemokratizmus: természetes nyel-ven közérthető művészeti alkotást teremteni

népiesség: irodalmi irányzat, a népkölté-szet formanyelvét követi

átlagnyelv: általánosan használt köz-nyelv

bordal: olyan dal, amelyet eredetileg borivás közben énekeltek, a borivás dicsérete; a népköltészet is ismeri, a műköltészetben felidéző ereje van

dó (azokra rászoruló) középszerűséggel szemben „a korláttalan természet” szabadságában határozza meg. Ez a felfogás a romantika zsenikultuszához és erede-tiségtiszteletéhez kapcsolható. A beszélő a szabályok-

nak alárendelt költészetet mint „üvegházak satnya sarjadékait” utasítja vissza, saját költőszerepét pedig ezzel szemben a természet vad és tüskés virágának a metaforájában fogalmazza meg.

103

104

A művészek – éppen azért, mert olyan felfokozott módon vannak jelen a világban – gyakran élnek át válságos periódust, gyakran produkálják a kiégettség tüneteit. Petőfi válságkorszaka – amelybe sze-relmi kudarcai is belejátszottak – mindig nagy hangsúlyt kap életútjának bemutatásában, s méltán, mert nagyszerű versei születtek ebben az időszakban. Lehetséges volna, hogy a gondok, a bajok és a fájdalmak különösen is termékenyek művészi szempontból?

Találkozni lehet olyan diákokkal, akik annak köszönhetik karrierjüket, hogy annak idején meg-buktak, s azután dacból, hogy bizonyítsanak, annál keményebben tanultak. Hasznos lehet a buktatás? Vagy meg kellene szüntetni?

Petőfi válságkorszakaA kezdeti sikereket 1845-ben egy rövid válságkorszak követte Petőfi életében. Ez az őt ért negatív kritikákra, a Nemzeti Színházhoz benyújtott darabjának vissza-utasítására, magánéleti kudarcokra, valamint a saját költészetével való elégedetlenségre vezethető vissza. A szorongó, bizonytalan, szomorú életérzésnek a le-nyomatát őrzik a Felhők-ciklus darabjai. Az 1845 no-vembere és 1846 februárja között keletkezett ciklus 66 rövid terjedelmű, többnyire néhány sorból álló költe-ményt tartalmaz. A versek meghasonlottságot tükröz-nek, hangvételük elégikus.

A bánat? egy nagy oceán…A bánat? egy nagy oceán… kezdetű költemény egy metaforapárral érzékelteti a bánat és az öröm megta-pasztalt arányát. A bánat óceánként, azaz reményte-lenül nagy, végtelen és feldolgozhatatlan élményként jelenik meg. Az öröm metaforája ezzel szemben a gyöngy, amelyhez az apró méret mellett a ritkaság, az értékesség és a törékenység fogalmai is társulnak. Ahogyan a gyöngy az óceán mélyén nehezen hozzá-férhető, csaknem megszerezhetetlen, úgy a bánat is elfedi, elrejti, megélhetetlenné teszi az örömöt.

EmlékezetAz Emlékezet című vers egy töredék. A versszöveget mindössze az emlékezet megszólítása, valamint a megszólítás metaforikus részletezése alkotja. Az em-lékezet metaforája: egy összetört hajó egyik partra vetett deszkája. Alig marad meg valami a régi dolgok-ból, s hogy mi ez a kevés, a véletlentől függ, kiszámít-hatatlan.

Annyit sem ér az élet…Szintén egyetlen kijelentésből áll az Annyit sem ér az élet… kezdetű vers. Az Emlékezet hajójához hasonló-an ez a szöveg is egy törött tárgyhoz, egy eltört fazék-hoz hasonlítja az életet. A célszerűségnek, az egykori funkciónak az elvesztése az értéktelenség és a fölösle-gesség nyomasztó megtapasztalásához vezet. Ez a ta-pasztalat íródik a versbe a negatív képzeteket felidéző szavak egymásutánja révén: „eltört”, „kidobtak”, „vén koldus”, „rászáradt”.

A Felhők-ciklus költészete

Petőfi Sándor 1845-ben (Barabás Miklós alkotása)

Szalkszentmárton, Petőfiék egykori lakóháza (képeslap)

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!„A bánat? egy nagy oceán.S az öröm?Az oceán kis gyöngye. Talán,Mire fölhozom, össze is töröm.”

(Petőfi Sándor: A bánat? Egy nagy oceán…)

•Pesszimistafelfogás,hogysokkalkevesebbazöröm,mintabánat.Lehetségesegyáltalánilyenmérlegetvonni?

•Hányféleképpenértelmezhető,hogymimagunktörjükösszeagyöngyöt?

Fogalmak

khiazmus: ellentétes párhuzam, lényege az ismétlés és megfordítás, amely-ben az ismétlés párhuzamosságra, a megfordítás ellentétességre utal

töredék: a romantika kedveli a befeje-zetlenséget, mint a szabálytalanság egyik megnyilvánulását

haiku: lírai műfaj, amely egy japán vers-formáról kapta a nevét, tizenhét szó-tagból, többnyire három sorból áll, az első sor öt, a második hét, a harmadik ismét öt szótagú; a természeti képek gyakorisága jellemzi

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el a szöveggyűjteményben a Felhők-ciklus verseit! Gyűjts minél több metaforát! Keress visszatérő motí-vumokat a versekben!

2.   Melyik versben meghatározó a kihagyás alakzata? Milyen nyelvtani sajátosság indokolja ezt? Mi hiányzik?

3.   Melyik vers szól a realitás kegyetlenségéről? Milyen metafora fejezi ezt ki?

4.   Melyik vers jeleníti meg az idő pusztítását? Milyen képpel fejezi ezt ki a költő?

5.   Miben különböznek az itt szemléltetett versek az előző órán tanultaktól, vagyis a Petőfi népies korszakába tar-tozóktól?

6.   Melyik versben találhatunk khiazmust? Melyekben jellemző a megszólítás?

7.   Hasonlítanak ezek a versek az epigrammákra? Mennyiben igen, és mennyiben nem?

Az én szivemA szív az ember életerejének, érzelmeinek, szemé-lyiségének szimbolikus megtestesítője. Ezt a szívet azonosítja Az én szivem című vers „egy földalatti lak”-kal. A hely ismétléssel is nyomatékosított tu-lajdonsága a sötétség, amelyez szorongás és félelem kapcsolódik („szörnyek tanyáznak ott”). A szöveg

a sötétséggel az „öröm egy-egy fénysugarát” állítja szembe. A bánat? egy nagy oceán… kezdetű költe-ményhez hasonlóan a sötétséghez ebben az esetben is a nagyság („tele van, tele”), az örömhöz pedig a ritkaság és a kicsinység tapasztalata („egy-egy fényes sugarat”, „csak néha vét”, „pillant”) kapcsolódik.

ÉRTELMEZÉSAhogyanaFelhők ciklus sokdarabja epigrammatikus jellegű,úgyennekváltozata

vagyrokonaahaikuis.Válaszdkiaszöveggyűjteménybenközölthaikukbólaked-

venceidet,állítsdsorrendbealegjobbnaktaláltműveket,ésfogalmazdmeg,melyik-

benmittaláltálértéknek,mitkifogásolhatónak!

Írj értelmező esszét a kedvenceidről ezzel

a címmel: Ha én lennék a kritikusÍrásodban vedd figyelembe ezeket a szem-pontokat is:– gondolati tartalom – találó szavak, kifejezések – tömörség, csattanó, meglepetés – formai többlet (rím vagy ritmus)

4 105

106

A romantika költői felmagasztalták a szerelmi érzést, mint általában mindent, ami érzelem. A modern és posztmodern versek sokszor az érzelmek visszásságaira, a csalódásokra utalnak. Nem tudhatjuk, megmarad-e ez az irány, vagy visszatér egy második romantika, de jelen évtizedeinket inkább a ké-tely, a kiábrándultság, az értékek megkérdőjelezése jellemzi.

Mit gondolsz, hogyan tehetné népszerűbbé Petőfi verseit a média? Hogyan szabadíthatnánk meg műveit attól a tévképzettől, hogy ezek túlságosan egyszerűek, unalmasan elkoptatottak, legfeljebb az alsósok érdeklődésére számíthatnak? Milyen kampányt indítanál, ha te lennél a felelős?

Szeptember végénA magyar irodalom egyik legismertebb szerelmes ver-se a Szeptember végén. A költeményt Petőfi 1847-ben, a nászútjuk során írta Koltón, a Teleki-kastélyban. De meglepő módon a költeményből mégsem árad felhőt-len boldogság.

A nyitó versszak első négy sora máris egy kettőssé-get állít az olvasó elé: a nyíló virágok és zöldellő fák, valamint a távoli havas hegytető ellentétét. A tájkép nyári és téli elemeinek szembeállítása egyfelől a de kö-

tőszóval, másfelől a még–már szerkezettel történik, ami a tél irá-nyába való haladást hangsúlyozza. A sza-kasz következő négy sora azonos szerke-zetre épül, a lírai én saját élethelyzetére vonatkoztatja a ter-mészeti képek ellen-tétét. A látvány alkal-mat ad a pillanatnyi fiatalság és boldog-ság ideiglenességével és mulandóságával való szembesülésre. Ennek a tapasztalat-nak a rögzítése nem marad meg a puszta

párhuzam szintjén: az évszak-motívumok – immár metaforikusan – a beszélőre vonatkozó sorokba is beleíródnak („lángsugarú nyár”, „benne virít az egész kikelet”, „a tél dere már megüté fejemet”). A szöveg a három évszak mellett (tavasz, nyár, tél) a hajszínre utaló ősz homonímiája (azonos alakúsága) révén a negyediket is felidézi („sötét hajam őszbe vegyül”).

Miután a természeti kép adta élményt egy rövid párhuzammal még egyszer összefoglalja („Elhull a virág, eliramlik az élet...”), a második strófa a kedves-hez fordul. A beszélő saját közelgő halálát vizionálja. A szentimentalizmust idéző záróképben a lírai én a síron túl is szerelmet esküszik. A költemény szépsé-géhez nagymértékben hozzájárul a verszene is: első-sorban az anapestusokra épülő időmértékes sorok és a keresztrímek lüktető harmóniája.

Minek nevezzelekA szerelemi líra eszköztárának jellegzetes eleme a megszólított kedves szépségének dicsérete, valamint e szépség beszélőre tett hatásának hangsúlyozása: a bók és a csodálat. Emellett gyakran úgy találja a be-szélő, hogy azok a kifejezések, amelyeket vallomá-sában használ, nem elég érzékletesek, nem tükrözik kellően érzelme nagyságát. A kimondani kívánt érzés és a végül kimondott szó közötti távolság feszültsége jelenik meg a Minek nevezzelek címbeli kérdésében is, amely egyben minden versszak keretét is adja. A vers szakaszai egy-egy összetett képpel tesznek kí-sérletet a „megnevezésre”. Az első versszakban például a megszólított szeme először csillagként jelenik meg. A szöveg ezt a metaforát újítja meg, illetve értelmezi át, amikor a csillag sugarait a szerelem patakjaiként, a beszélő lelkét pedig e patakokból táplálkozó ten-gerként azonosítja. Petőfi tehát megszokott, konven-cionális és így elhalványult metaforák (szépség–ra-gyogás, szem–csillag, szem–lélek, fény–folyadék stb.) megújításával alkot újszerű, igazán kifejező képet.

Különösen szép a költemény utolsó szakasza, amelyben a „boldogságom édesanyja”-ként megszólí-tott kedvest már-már vallásos tisztelettel veszi körül a versbeli beszélő: a megszólított a szövegben szinte égi lénnyé alakul át („égberontott képzelet”, „tündérle-ánya”, „ragyogó valóság”).

Petőfi Sándor szerelmi költészete

Petőfi Sándorné (Barabás Miklós alkotása, 1848)

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!

„Most is oly forrón, oly lángolón szeretem a feleségemet, mint hajdanában nőtlen koromban, pedig már egy hét mulva két hete lesz, hogy megházasodtam.”

(Petőfi Sándor: Úti levelek Kerényi Frigyeshez)

•Megőrizhetővajonaszerelemegysokévesházassághosszúidejealattis?Vagyaférjek-felesé-gekmárnemszerelmesekegymásba?

•Nélkülözhető-eegyhosszútávúelköteleződésben,hogymeglegyenazérzelmekhevessége?

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el a Minek nevezzelek című verset! Milyen különbséget észlelsz a versszakok elején és végén álló kérdések hangulatá-ban, jelentésében?

2.   Milyen jelentősége van a strófák 9. sora végén álló gondolat-jelnek? Miért nincs ilyen az utolsó versszakban?

3.   Szerinted sikerül választ adnia a vers szövegének a címben fel-tett kérdésre? Indokold!

4.   Milyen közhelyes képeket bontanak ki a versszakok? Keresd meg a strófákon belül azt a sort, ahol új értelmet nyer, életre kel a halott metafora!

5.   Milyen töredékes történéssorozat olvasható ki a versből? Hol érik el a tetőpontot az epizódok?

6.   Keress a versben ódára és rapszódiára jellemző vonásokat!

7.   Keress a költeményben szinesztéziát!

8.   Melyik versszak tartalmazza a legtöbb hiperbolikus képet? Idézz belőlük!

Fogalmak

életkép: rövidebb verses vagy prózai mű; a mindennapi élet jellemző alakját, helyze-tét, rendre ismétlődő eseményét örökíti meg, egy-két vonást emelve ki; a reform-kor kedvelt műfaja

személyesség: Petőfi költészetében a szemé-lyes önkifejezés nyer teret, jellemző rá az én-líra, a fokozott líraiság

keresztrím: a rímpárok váltakoznak egymás-sal; rímképlete: a b a b

szinesztézia: érzékszintcsere, érzékváltás

hiberbola: költői túlzás

ÉRTELMEZÉSAztszoktákmondani,amagyarlíralefordíthatatlan.Aszavakárnyalatai,abennünk

talánnemistudatosodóaprókülönbségekegy-egykiválasztottvagyéppmellőzött

kifejezésközöttnagyrésztelvesznek,hamegpróbáljukidegennyelvrefordítaniőket.

Természetesen ennek ellenére is sok ver-sünket lefordították idegen nyelvekre, s ha

némelyiknél érezzük is a veszteséget, más

változatokat egészen sikeresnek találha-tunk. Olvasd el a Szeptember végén című

verset németül vagy angolul, s írj értelme-ző esszét a fordításról ezzel a címmel: Mi maradt meg a vers értékeiből, és mi

veszett el?

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem-pontokat is:– rímek, ritmus– elhull a virág, eliramlik az élet…– kísérteties temető-jelenet– még, már, tavasz, tél – párhuzamos szer-

kesztésmód

4107

108

A reformkorban sok költő számára szinte egyértelmű volt, hogy közéleti szerepet kell vállalnia, állást kell foglalnia a fontos nemzeti kérdésekben, verseivel is a nemzet ügyét kell szolgálnia. A huszadik szá-zadban, a Nyugat korszakában ez a küldetéses hozzáállás már mint vitás kérdés vetődik fel. Éles szem-benállás jellemezte például a Nyugat két szerkesztőjét, Babitsot és Móriczot e tekintetben. Babits a művek esztétikai értékét tekintette elsődlegesnek, Móricz a társadalmi problémákra való reflektálást.

Te mennyire tartod fontosnak, hogy egyáltalán foglalkozz a közügyekkel? Fogsz szavazni, amikor pár év múlva lehetőséged lesz rá? Fontosnak tartod a politikai állásfoglalást, vagy a politikusok megközelíthetetlen játéktereként tekintesz az országos ügyekre?

KöltőszerepekA Petőfi-költészet több jellegzetesen romantikus köl-tőszerepet is megjelenít. A pálya első szakaszának ars poeticája a természet költőjének programját fogal-mazta meg. Ez a felfogás, amelyet A természet vadvi-rága című vers képvisel a leghatározottabban, a zseni költő természetes szabadságát hirdeti a korlátozó, elő-író, a természet „vadságát” megszelídítő „iskolás” sza-bályokkal, elvárásokkal szemben. Petőfi legkarakte-resebb költőszerepe azonban a népet vezető, a népért küzdő költőé. Ennek legismertebb megfogalmazása A XIX. század költői című ars poetica.

LángoszlopA vers a jelent olyan kitüntetett, sorsfordító időpont-ként határozza meg, amelyben felértékelődik a költő szerepe („Nagy munkát vállal az magára”). Ezt erősí-ti, hogy a szöveg a lantot, a költészet régi metaforá-ját szentnek, azaz a hétköznapi használatból kiemelt, valamely magasabb cél érdekében lefoglalt eszköznek nevezi. A személyes problémákat („saját fájdalmad s örömed”) felülírja a közösség szolgálata. A második versszak a kor kihívását és a költő feladatát egy ószö-vetségi párhuzammal teszi szemléletessé. Az egyipto-mi rabságból az ígéret földjére, a „tejjel-mézzel folyó” Kánaánba Mózes vezetésével vándorló zsidóságnak Isten egy lángoszloppal mutatott utat. Amikor a vers ezzel a lángoszloppal azonosítja a költői szerepet, ak-kor nemcsak népvezéri rendeltetését hangsúlyozza, hanem a költői hivatás isteni eredetét, küldetésességét is kiemeli. Ezt a költői szerepfelfogást ezért próféta- vagy váteszszerepnek is szokták hívni.

A retorikailag is jól felépített költemény harmadik szakasza egy jelszószerű felszólítással vonja le a kö-vetkeztetést: „Előre hát mind, aki költő, / A néppel tű-zön-vízen át!”. Míg az első versszak csupán szükség-telennek nevezi azt a költészetet, amely nem az általa

hirdetett közösségi célokért harcol, a szöveg itt már megátkozza az „elmaradókat”. Hasonló szenvedéllyel figyelmeztet a szónok-beszélő a megalkuvó „hamis próféták” jelentette veszélyre is, akik a harcot indoko-latlannak tartják.

Az ígéret földjeA költemény különlegessége, hogy itt bontakozik ki legrészletesebben, hogy mit ért Petőfi az „ígéret föld-jén”. Az ötödik versszak a küzdelem céljának elérését három feltétel teljesüléséhez köti: a „bőség kosara”, a „jognak asztala” metonímiáihoz és a „szellem napvi-lága” metaforájához. A feltételek a javak egyenlő el-osztásának, a törvény előtti egyenlőségnek, valamint a tudáshoz való egyenlő hozzáférésnek a radikális és utópikus kívánságát fogalmazzák meg.

A célok világos kimondása után az utolsó versszak még egyszer – a kérdés retorikai eszközével is nyoma-tékosítva – megerősíti az elvárt költőszerepet: „foly-vást küszködni kell”. A küszködni szó a küzdelem, harc

Petőfi Sándor: A XIX. század költői

Mózes (Michelangelo Buonnarroti szobra, 1508–1516)

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!

„Ha majd a bőség kosarábólMindenki egyaránt vehet,Ha majd a jognak asztalánálMind egyaránt foglal helyet…”

(Petőfi Sándor: A XIX. század költői)

•Lehetségesolyantársadalom,amilyetPetőfileír?Egyál-talánmegközelíthetőezacél?

•Ha a teljes egyenlőségről mint elérhetetlenről eleve lekellmondanunk,milegyenabárviszonylagos,ámdele-hetségestársadalmicél?

Fogalmak

ars poetica: költői hitvallás; programhir-detés

váteszköltészet: a reformkorban kialaku-ló irodalmi irányzat, melynek értel-mében a költő látnok, próféta, aki-nek a nép vezetőjeként kell szólnia

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el A XIX. század költői című verset! Mi egy költő valódi feladata a vers szerint? Gyűjts kulcsszavakat!

2.   Milyen emberi tulajdonságok miatt lesz a vers szerint egy költőből vezetésre alkalmatlan hamis próféta?

3.   Keress a versben bibliai utalásokat, vallásos kifejezéseket! Mi ezeknek a szerepe? Mit nyomatékosítanak?

4.   Milyen nyelvi eszközök, alakzatok jelzik a beszélő szenvedélyességét, érzelmi túlfűtöttségét?

5.   Milyen metonimikus képekkel utal a vers magára a költészet egészére?

6.   Milyen hétköznapi képeket választ a költő, hogy mindenki számára értelmezhetővé tegye a szabadság elvont fogalmát?

7.   Melyik versszak emlékeztet Vörösmarty A Guttenberg-albumba című versére? Miért? Milyen alakzatokkal segíti a felidézést?

8.   A jövőt illetően milyen kétségei vannak a költőnek, és miben biztos?

ÉRTELMEZÉSA XIX. század költői című ars poeticájábanPetőfihármas követelményt fogalmaz

meg:jogegyenlőségetkövetel,szociálisbiztonságotésnépművelést.Ajogegyenlőség

kapcsánazasztalmotívumávaltesziképszerűvéazelvonteszmét.Haegyazonasztalt

ülünkkörül,hamindenkitodaengedünkazasztalhoz,akkor legalábbmárember-

számbavesszükazokatis,akikvelünkülnek.

A „jognak asztala” azóta közkeletű frazé-mává lett, gyakran használja a sajtó, egye-sületet neveztek el Petőfi képe nyomán, a

közéletről szólva gyakran idézik a kifeje-zést. Gyűjts minél több ilyen előfordulást

az interneten kutatva, majd írj értelmező

esszét ezzel a címmel: Mi a Petőfi-motívum többletjelentése az

egyes előfordulásokban?

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem-pontokat is:– hogyan használja az állandósult szó-

szerkezetet a sajtó?– milyen gyakorisággal utalnak konkré-

tan is Petőfire?– mit ad hozzá a szöveghez a kifejezés az

egyes előfordulásokban?– mennyire széles körű a használata?

4

jelentés mellett a küzdelem elhúzódó idejét és a vele járó kínlódást, szenvedést is magában foglalja. Erre a kilátástalanságra utalnak a vers záró sorai, amelyek

várható „fizetségként” a harc eredményének „élveze-te” helyett csupán a hősi halottnak kijáró tiszteletet ígérik.

109

110

„Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével / És fátyolos zászlók kiséretével / A hősöket egy közös sírnak adják” – jövendölte meg Petőfi saját halálát és „temetését” Egy gondolat bánt engemet kezdetű ver-sében. Földi maradványait nem találták meg. Petőfihez hasonlóan több híres művész sírhelye is bi-zonytalan. A temető, ahová Csokonait temették, megszűnt, nem tudjuk, hol a sírja. Mozart nyughelye a bécsi Sankt Marx temetőben is csak szimbolikus értékű, hiszen üres.

Te mit gondolsz, szükség van emlékhelyekre, vagy örök maradhat az emlékezet emlékhe-lyek nélkül is? Fontosak egyáltalán a földi maradványok, vagy egyedül az emlékezet a fontos, amely örök maradhat a porhüvely helyének számontartása nélkül is? Neked vannak saját emlékhelyeid, ahol az őseidre vagy személyes múltad fontos pillanataira emlékezel?

JövendölésversAz Egy gondolat bánt engemet… kezdetű rapszódia Petőfi úgynevezett jövendölésversei közé tartozik. Ezek az 1846/47-ben keletkezett, tettvágytól fűtött költemények látomásos formában jövendölik meg a közelgő forradalmat. Beszélőjük ennek megfelelően azt a kiválasztott, prófétai-látnoki költőszerepet jele-níti meg, amelyet A XIX. század költői című vers nyíl-tan is megkövetel.

„Ne ily halált adj énnekem!”A Petőfi-lírában gyakran találkozunk azzal a jelenség-gel, hogy a mondanivaló egy ellentét segítségével vá-lik megragadhatóvá. Gondoljunk például az üveghá-zak satnya sarjadékainak és a természet vadvirágának (A természet vadvirága), az örömnek és a bánatnak (A bánat? egy nagy oceán) vagy a nyárnak és a télnek (Szeptember végén) az ellentétére. Az Egy gondolat bánt engemet… kétféle halált állít egymással szem-be, a természetes („ágyban, párnák közt”) és a hősi halált. A tétlenül elszenvedett természetes halál cél-talanságát és értelmetlenségét egy-részt a hervadó virág, másrészt az üres szobában lassan elfogyó gyer-tya képe szemlélteti. Ezt a beszélő ismétléssel is nyomatékosítva ha-tározottan elutasítja („Ne ily halált adj, istenem, / Ne ily halált adj én-nekem!”). A választott hősi halált a szöveg egy jellegzetesen roman-tikus, monumentális képben festi meg. A villámcsapást szenvedett,

szélvésztől kicsavart fa és a mennydörgés által ledön-tött kőszirt pusztulása annak köszönhető, hogy va-lamely pusztító, elemi erőnek vakmerőn ellenállnak. Nem nehéz belátni, hogy e két halál valójában kétféle élet lehetőségét is jelenti: az átlagember nagy tettektől mentes, csaknem következmények nélküli és szükség-szerűen „elfogyó” életét és a kiválasztott hős nemes célnak szentelt, tudatosan választott életét.

A versszakokra nem tagolódó (astrófikus) költe-mény következő egysége a beszélő által vállalt halált pontosítja: „Ott essem el én / A harc mezején”. A jövő-ben a világszabadságért vívott harc egyre részletesebb és érzékletesebb látomásos képe rajzolódik ki a zász-lókkal, a „Világszabadság!” jelszavával, majd a csata zajával („acéli zörej”, „trombita hangja”, „ágyudörej”, „fújó paripák”). A vers dinamikáját eddig a pontig egy folyamatos „crescendo”, erősödés határozta meg:

az üres szobában álló gyertyától a látványos viharon át a harc hang-zavaráig. A vers záróképe – aho-gyan A XIX. század költői esetében is – a csatában elesett hősi halottak temetésének víziója. A költemény itt hirtelen „lehalkul”, az előbbi hangzavart a „ünnepélyes, lassu gyász-zene” hangja váltja fel.

A hangulatváltásokat a vers idő-mértékes ritmusa is követi. A kez-deti részben jambikus a szöveg, a csatajelent leírásakor anapestus gyorsítja, majd a temetés felidézé-sekor ismét lelassul a lüktetés.

Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet…

A „Nemzeti dal" (Zichy Mihály litográfiája, 1889)

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!„Hogysem tíz barátot szerezzek képmutatással, inkább szer-zek őszinteségemmel száz ellenséget.”

(Petőfi Sándor: Előszó)

•Léteznekolyanhelyzetek,amikoramorálismegfontolá-sokkalegyüttisszerencsésebbhazudni?

•Azőszinteség is lehettúlzó,vagy ilyesmielképzelhe-tetlen?

Fogalmak

anapestus: két rövid és egy hosszú szó-tagból álló versláb

látomásvers: álomszerű látomás, vízió képe lírai műben

exclamatio: felkiáltás; az érzelem- és in-dulatkeltés eszköze, a felindultság kifejezője; formailag a felkiáltójel, az inverzió és a hiányos mondat jel-lemzi

Irány a szöveg!

1.   Milyen gondolati egységekre tudod felosztani az Egy gondolat bánt engemet… kezdetű verset? Adj címet az egyes részeknek!

2.   Mi lehet az első egység kulcsszava (a költő meg is ismétli)? Milyen szavak, kifejezések ellenpontozzák ezt a kö-vetkező részegységben? Miért?

3.   Milyen természeti jelenségekkel ábrázolja a költő a kétfajta halált? Melyik halált milyen erők segítik?

4.   Milyen romantikus látomásokat, víziókat tartalmaz a vers? Mi jellemzi őket?

5.   Hogyan vesz részt a szöveg verselése a jelentésképzésben? Figyeld meg és értelmezd a sorok hosszúságát és a verslábakat!

6.   Keress példákat a következő retorikai alakzatokra: megszólítás, ismétlés, felkiáltás!

7.   Kiket ért jókon, és kiket gonoszakon a költő Az ítélet című versében?

ÉRTELMEZÉSPetőfi –mintmár volt róla szó – sokat foglalkozik a név kérdésével.

Mostmiisfeltehetjükakérdést:minekametonímiájavajonazőneve?

Amindenkoriköltőé?A forradalmáré?Ahazafié?Elsősorban talána

szenvedélyes szabadságszeretetmetonímiája. Szabadságszeretetemin-

denesetre szerelmes verseit, tájleíró verseit, életművénekmás témájú

alkotásaitisáthatja.

Babits Mihály verse is a szabadság jelképeként utal Petőfire (Petőfi ko-szorúi). Olvasd el a verset, majd írj róla értelmező esszét ezzel a címmel: A jelképek egymásba fonódásaÍrásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– milyen Petőfi-kép rajzolódik ki?

– hogyan kapcsolja egybe a sikátor és a folyosó képe a trianoni szű-kösségérzetet és a politikai elnyo-mást?

– mely motívumpár von be újabb dimenziókat a harmadik vers- szakban?

– milyen következtetések felé nyit utat a virágmotívum, majd a ko-porsó?

4

Petőfi Sándor a Nemzeti daltszavalja a Nemzeti Múzeum

lépcsőjén (ismeretlen művészakvarellje, 19. század)

111

112

Petőfi politikai versei hatással voltak a reformküzdelmekre és a forradalmi fejleményekre. Sorait tö-megek olvasták, szavalták, terjesztették. Művészetének óriási közéleti hatása volt. De vajon nem nyo-masztó ez egy alkotó számára? Én egyedül megfogalmazok egy gondolatot, s ki tudja, milyen lavinát indítok el vele.

Az internet korában még könnyebben válthat ki valaki láncreakciót, tömeghisztériát, mozgal-mat. Hogyan ellenőrzöd, hogy megalapozott és követendő-e, amire buzdítanak?

A politikus költő 1848 márciusában megvalósulni látszott mindaz, amit az előző évek látomásos lírája megjövendölt. Petőfi a márciusi ifjak vezéregyéniségeként tevékenyen részt vett a forradalomban, majd honvédtiszt lett, Bem futár-tisztje. Politikai költeményei (különösen a Nemzeti dal) lelkesítő, buzdító hatásukkal jelentősen hozzájárultak a forradalmi események alakulásához. Március végére azonban radikálisabb, republikánus (köztársaságpárti) meggyőződése miatt elveszítette meghatározó szerepét, elszigetelődött. A királyokhoz (1848. március 28.) című királyellenes versét például országos felháborodás fo-gadta. A májusi népgyűlésen meglehetősen ingerülten fejezte ki az elégedetlenségét a Batthyány-kormánnyal szemben. Egészében azonban negyvennyolc és Petőfi mégiscsak elválaszthatatlan.

A Nemzeti dal keletkezésePetőfi a Nemzeti dalt 1848. március 13-án, eredetileg egy március 19-ére tervezett népgyűlésre írta. A bécsi forradalom híre azonban felgyorsította az eseménye-ket. A költő a verset először március 15-én reggel ol-vasta fel a Pilvax kávéházban, majd napközben még több alkalommal is elszavalta az egyre növekvő tömeg előtt. A 12 pont mellett így vált a Nemzeti dal a for-radalom emblematikus (jelképes) szövegévé, a „pesti forradalom himnuszává” (Kerényi Ferenc kifejezé-

se). A költemény kéziratára maga Petőfi jegyezte fel a következő sorokat: „E költemény buzdította márci-us 15-én a pesti ifjúságot. Elszavaltam először a ifjak kávéházában, azután az orvosi egyetemben, azután a szeminárium terén (most már 15-ik március tere), vég-re a nyomda előtt, melyet erőszakosan elfoglaltunk, a Hatvani utcában (most Szabadsajtó utca). A szabaddá tett sajtó alól ez a költemény került ki először.”

A Nemzeti dal szerkezete, felépítéseA Nemzeti dal beszélője a szónok szerepében szólal meg, aki önfeláldozó harcra kíván ösztönözni. A vers- szakok első részében a szónok egy-egy buzdító érvet fogalmaz meg. A strófák második felében refrénként visszatérő eskü pedig már a megszólított és meggyőzött közösség válaszaként is értelmezhető. Az érvek sorát az idő elérkezésének, az „itt és most” soha vissza nem térő lehetőségének hangsúlyozása nyitja. A második vers- szak a még szabadságban élt ősök emlékére figyelmez-tet: az utókor tartozik nekik a szabadság kivívásával. A következő szakasz – A XIX. század költői című vers-ből ismerős módon – szembeállítja a magánérdeket a közösségi céllal. Kemény szavakkal ítéli el azokat, akik saját életüket a haza érdekei elé helyezik. A negyedik versszak a rablánc és a kard metonímiáival szinte meg akar riasztani, s így szinte kényszerít a bátor kiállás-ra. Az ötödik strófa a régi dicsőség visszaszerzésének esélyével érvel. A befejező szakasz pedig az utókornak a szabadságért meghalt hősök iránti tiszteletét ígéri. A költemény hatásához, meggyőző erejéhez nemcsak az érvek és az azokat megerősítő refrén járulnak hozzá, hanem a szónoki eszközök is: az erőteljes megszólítás („Talpra, magyar, hí a haza!”), a kérdés („Rabok legyünk vagy szabadok?”), az expresszív (nagy kifejezőerejű) kifejezések („sehonnani bitang”, „rongy élete”, „gyaláza-tot” stb.) vagy az ünnepélyes hangvételű szavak („áldó imádság”, „szent neveinket”).

Petőfi Sándor forradalmi költészete

Talpra magyar! (Thorma János festménye, 1898‒1937)

A magyar romantika irodalma

Irány a szöveg!

1.   A szöveggyűjtemény három vonatkozó verse, a Nemzeti dal, a Föltámadott a tenger és az Akasszátok fel a kirá-lyokat közül melyik a legradikálisabb? Miért?

2.   A három vers közül melyik dolgozik egyetlen allegorikus képpel?

3.   Melyik vers tekinthető szónoki mesterműnek? Miért?

4.   Mely sorok fejezik ki a versekben leginkább a királyellenességet? Milyen költői eszközökkel?

5.   A három vers közül melyekben fordulnak elő a következő retorikai alakzatok: megszólítás, kérdés, ismétlés, párhuzam, anafora, hiperbola, ellentét?

6.   A fentiek közül melyek azok az alakzatok, amelyek mindhárom versben megtalálhatók?

7.   Melyik vers említi metonimikus képben a hatalom megdöntése helyett a hatalom szimbólumának megsemmi-sítését? Idézd!

8.   Melyik vers említi egyetlen sorban a szolgaság és szabadság két ellentétes motívumát? Idézd!

9.   Vesd össze a Nemzeti dal temetés-vízióját az Egy gondolat… és A XIX. század költői című versben megjelenővel! Milyen azonos motívumokat és milyen különbségeket látsz bennük?

érvelésPetőfiszemélyefontosjelképevoltakésőbbiforradalmaknak,ígyazötvenha-

tosnak is.De zászlajára tűzték anevétolyan rezsimek is, amelyek éppaz el-

lenkezőjétépítettékannak,amitőképviselt.Eztahazugságot,képmutatástis

szóbahozzaPetriGyörgyverse:A kis októberi forradalom 24. évfordulójára.

Keresdmega verset az interneten,majd írj rövid esszét ezzel a címmel:Mit

tehet egy költő, ha nem akar politikai jelképpé válni?

Figyelembe veheted a következőket is:– a politika csak ritkán felemelő– a művész nem egy réteghez, hanem

mindenkihez akar szólni– az elnyomó rendszerek beszennyezik

a művészt

– könnyen a propagandagépezet részé-vé válhat

– ami vonzónak tűnik egy lelkes pilla-natban, utóbb lelepleződhet

4Petri György

Vita

ssuk

meg

!

„Megírta évmiljók előttA sors, mi fog történni majd?Vagy a történet gálya, mitA véletlen fuvalma hajt?”

(Petőfi Sándor: Bölcselkedés és bölcsesség)

•Kitapinthatók a nagy történelmi fordulatok mögöttiokok?Nevezzmegilyeneketatörténelemórántanultakalapján!

•Milyenaránybanjátszanakszerepettörvényszerűségek,ésmekkoraszerepelehetazemberitényezőnek?Keres-setekpéldákatésellenpéldákategyaránt!

Fogalmak

felfokozott életérzés: a romantikára jellemző, a korszakban domináns végletes életérzés, egyik változata a reményvesztettség, a csalódás, a másik a forradalmi optimizmus, a kitörő életöröm

szónoki beszéd: olyan retorikai alakza-tokban gazdag beszéd, amelynek célja, hogy segítségével a szónok megnyerje ügyének a hallgatóságot

113

114

A tér, a környezet jellege erős hatást gyakorol az emberre. Petőfi tájleíró versei is ezt a hatást rögzítik. Petőfi jellegzetes tája az Alföld, amely határtalanságával a szabadság jelképévé vált, s egyben megfe-lel annak a romantikus igénynek is, hogy egzotikus, helyi színek mutatkozzanak a művekben.

Mi lenne egzotikusabb a pusztánál? Nevezz meg romantikus mikrokörnyezeteket Magyar- országon!

A TiszaPetőfi A Tisza című verset Pesten írta 1847 febru-árjában. A múlt időben megszólaló, visszatekintő költemény egy megragadó tájélményt elevenít fel, a Tisza-parti naplemente szépségét, illetve a folyó két- arcúságát: szelídségét, majd árvízi vadságát.

A vers a szemlélődés pontos helyének („Ott, hol a kis Túr siet beléje”) és idejének („Nyári napnak al-konyúlatánál”) megjelölésével kezdődik. A látvány bemutatása a közeli tájelemektől (a víztükör, a „sár-ga föveny-szőnyeg”) a távolabbiak („Túl a réten” erdő, „mármarosi bércek”) felé tart. A rendkívül képszerű, szemléletes leírás legfontosabb eszközei a hasonlatok és a megszemélyesítések.

A látott táj felidézése a tizedik versszakban a meg-tapasztalt szépség felemelő hatásának felelevenítésé-be torkollik: „Lelkem édes, mély mámorba szédült / A természet örök szépségétül.” A következő szakasz him-nikus sorai ezt a lelkesedést az emlékezés múltjából a versbeli megszólalás jelenébe helyezik át. A természet (szükségszerűen) jelen idejű megszólítása ezen kívül magára a versírásra is reflektál, amikor a természet szépségének nyelvi rögzíthetetlenségére, leír-hatatlanságára utal. Figyelemre méltó, hogy a versszak második sora („Mely nyelv merne verse-nyezni véled?”) nemcsak prob-lematizálja a nyelvet, hanem az „e” hangok sokaságával a hang-zás révén is előtérbe helyezi azt: magát a hordozót, a gondolatok és érzések kifejezését megkísér-lő (s szükségképpen elégtelen) eszközrendszert.

A 12. szakaszban az eddig meghatározó leírást egyfajta el-

beszélő jelleg váltja fel a vacsora alatti beszélgetéssel és a „pár nap” múlva érkező árvízzel. A korábban sze-líden „ballagó”, sima tükrű, hangtalan Tiszát itt lánca-it letépő őrültnek mutatja a vers, ismét romantikus el-várást teljesítve be az éles kontraszt megvalósításával.

A puszta, télenA puszta, télen című költemény szintén Pesten kelet-kezett, 1848 elején. A vers sem a beszédhelyzetet, sem a beszélő kilétét nem határozza meg. A végig harma-dik személyben szóló lírai énről mindössze az derül ki, hogy otthonosan, ismerősként mozog a puszta világában, illetve az, hogy a tájhoz érzelmileg is erő-sen kötődik. Ez utóbbira utal a verset nyitó felkiáltás érzelmi töltése.

A téli táj leírásának különlegessége, hogy követke-zetesen a nem látható dolgokat veszi számba. A szö-veget így a hiány jelentésmozzanatát tartalmazó kife-jezések határozzák meg („hült helyét leli”, „nincs ott”, „elnémultanak”, „nem szól”, „üres”, „hallgatnak” stb.). Feltűnő azonban, hogy ezek a hiányzó elemek is meg-

Petőfi Sándor kései tájleíró költészete

A puszta (id. Markó Károly festménye, 1853)

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!„Lelkem édes, mély álomba szédültA természet örök szépségétül.”

(Petőfi Sándor: A Tisza)

•Aszépséghatazelmére,deazelmeisszerepetját-szik abban,miminősüljön szépnek,mi csúnyá-nak.Igazoldatélipusztárólszólóverspéldájával!

•Mimindent „lát” A puszta, télen szerzője, aminincsisott?

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el a szöveggyűjteményből Petőfi tájleíró verseit (A puszta, télen, A Kiskunság, A Tisza)! Milyen képek, kifejezések érzékeltetik a versekben a költő bensőséges viszonyát a tájhoz, természethez? Melyik versből hiány-zik a személyes vallomás?

2.   Melyik az a családias kép, amely két versben is szerepel? Mi a különbség köztük?

3.   Melyik verset jellemzi többsíkú időszerkezet? Melyik síkon mi történik?

4.   Milyen látószögből szemlélhetjük a tájat a versekben? Milyen „kameramozgásokat” észlelhetünk? Melyik vers-ben nem azonosítható a nézőpont?

5.   Keress közös pontokat a versek alapján a táj élővilágában, földrajzában, épületeiben, emberalakjaiban!

6.   Hasonlítsd össze a nap, napsugarak szerepét a versekben! Hol milyen hangulati vagy gondolati értékük van?

7.   Melyik versre jellemzők a tagadó szerkezetek? Minek a hiányát, elmúltát érzékeltetik? Minek a jövetelét sejte-tik?

8.   Mely versekben értelmezhető valamilyen természeti jelenség szimbólumként? Miknek a szimbólumát láthatjuk bennük?

Fogalmak

negatív festés: olyan költői eljárás, amely a hiá-nyok felsorolásával teremt hangulatot

lírai realizmus: valósághű ábrázolásmód a költé-szetben, amelyben ugyanakkor a költő po-étikai eszközökkel a személyes érzelmeit is kifejezi

lehetősen érzékletesen, jelzős szerkezetekben jelennek meg („juhnyáj méla kolompjával”, „pásztorlegény ke-sergő sípjával”, „dalos madarak”, „harsogó haris” stb.) A vers tehát a téli puszta sajátos leírásával jelenvalóvá, „láthatóvá” teszi a nyári tájat is.

A leírásban ezúttal is kiemelkedő szerep jut a ha-sonlatoknak és a megszemélyesítéseknek. Különösen szép az utolsó versszak képe, amely a lemenő napot mérges tekintetű, elűzött királyként ábrázolja, akár egy politikai jelentés megalkotását is lehetővé téve.

érvelésJoggalvetődhetfelmanapságakérdés:hakiválóképieszközeinkvannakatájak

ésmásfélelátványelemekmegörökítésére,miértelmevanszavakkalleírástadni

egy-egytájról?

Olvasd Petőfi mellé József Attila tájver-sét is (József Attila: Téli éjszaka), majd írj érvelő esszét Festmény, fénykép, szöveg címmel

Írásodban vedd figyelembe az alábbi szempontokat is: – a kifejezésformák eszközei – előnyök és hátrányok mindegyiknél – mit ad többletként a szavak általi le-

írás? – mit ad többletként egy vers?

4József Attila

115

116

A zsenialitás kultusza a romantika gondolkodásának fontos eleme. Az átlagon felüli képességekkel rendelkező ember sorsa azonban nem könnyű. A társadalom gyakran viszonyul gyanakvással azokhoz, akik akár felfelé, akár lefelé kilógnak a sorból. Petőfi elbeszélő költeménye, Az apostol is egy rendkí-vüli ember története.

Jonathan Swift felveti regényében, hogy tudósok, zsenik vezessék az államot a politikusok helyett. Miért nem válik be vajon a rendszer?

A mű keletkezési háttere és szerkezetePetőfi 1848 nyarán, néhány hét alatt írta meg Az apos-tol című elbeszélő költeményét. Szilveszter élettörté-netének egyes részleteiben, a szabadságért folytatott küzdelemben, valamint ennek a küzdelemnek a ne-hézségeiben is felismerhetők a költő pályájának moz-zanatai. Ugyanakkor nyilvánvaló az irodalmi hatás is. A történet nem egy mozzanatában Charles Dickens Twist Olivér című regényének motívumai ihletik Pe-tőfit. Azzal is eltávolítja saját személyétől a főhőst, hogy idegenszerű városba helyezi, amelynek padlás-szobás épületeit látva inkább gondolhatunk Párizsra, mint Pestre.

A példázatszerű történet in medias res a padlásszo-bában nyomorgó kétgyerekes család egy estéjével kez-dődik (1–4. fejezet). Az elbeszélő innen tekint vissza a családfő, Szilveszter életére. Az 5–14. fejezetben a kronologikus elbeszélés a hányatott gyerekkortól (a tolvajnál, a koldusasszonynál és az uraság házában töltött idő) a reményteljes ifjúságon (iskolás évek) és a férfikor sikerein (jegyzői munkája, lelkesítő beszé-dei, családalapítás) és kudarcain (elüldözik a faluból, nem nyomtatják ki a könyvét, anyagi nehézségek) át jut vissza a kiinduló jelenethez. A 15–19. fejezet be-széli el a kisebbik gyermeke halálát, a könyve illegális kiadását, tízévnyi börtönbüntetését, felesége halálát, a király elleni merényletkísérletet, valamint a kivégzést. Az utolsó fejezet Petőfi egyes látomásos és forradalmi verseihez hasonlóan a szabadságért folytatott küzdel-met a jövőben látja beteljesülni. Ebben a remélt jövő-ben hősként tekintenek majd azokra, „akik szolgaság-ban szabadok” voltak.

A főhősSzilveszter alakja a nép szabadságáért megalkuvás nél-kül küzdő váteszt idézi. Ebből a szempontból A XIX. század költői című vershez kapcsolható. Az elbeszélő költemény a főhőst – a kiválasztottságot és a tanítói sze-repet hangsúlyozva – apostolnak nevezi. A mű annak a tapasztalatnak ad hangot, hogy az apostoli szerep, a kiválasztottság magányossággal és számkivetettséggel jár együtt. Ezt a kettősséget emeli ki az elbeszélő, ami-kor Szilvesztert bemutatja: „Ki vagy te, férfiú? / Lelked ruhája / Csillagsugárból szőtt fényes palást, / És testedet / Kopott rongyok fedik. / […] / S mit a tiéidnek s magad-nak / Nem bírsz megszerzeni, / A nagyvilágot /Törekszel boldogítani. / Az égbe van szabad bejáratod, / S ha úri ház előtt kopognál, / Az ajtót bézárnák előtted”.

A főhős kisgyerekkora óta újra és újra azzal szem-besül, hogy a boldogulás feltétele a szabadság bizo-nyos fokú feladása. De már tizenévesen eldönti, hogy nem alkuszik meg, és küzdeni fog a teljes és valódi szabadságért. Az őt érő kudarcok ellenére nem veszí-ti el hitét, de a cél elérését lassú folyamatnak látja. Ez az optimista szemlélet tükröződik a 11. fejezet sokat idézett szőlőszem-hasonlatában is. Ha a kis szőlőszem megéréséhez egy teljes nyár napsugaraira van szükség, a földgolyóbis „nagy gyümölcsének” megérését várva is türelmesnek kell lennünk. A földet érlelő sugarak a

Petőfi Sándor: Az apostol

Rákóczi induló (Hollósy Simon festménye, 1899)

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!

„A szőlőszem kicsiny gyümölcs,Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék.A föld is egy gyümölcs, egy nagy gyümölcs,S ha a kis szőlőszemnek egy nyárKell, hány nem kell a nagy gyümölcsnek,Amíg megérik?”

(Petőfi Sándor: Az apostol)

•Ademokratikustársadalmiberendezkedések„exportja”vajongyorsítjaazemberiség„érését”?

•Vajonelőrébbtartaz„érésifolyamatban”Amerika,mintEurópa?Európa,mintafejlődővilág?

Fogalmak

zsenikultusz: az a romantikus szemlélet, amely minden szabálynál, esztétikai elvárásnál, sőt magánál a műnél is fontosabbnak ítéli az alkotót

jövővízió: látomásszerűen megfogalma-zott kép a fejlődés elképzelt irányá-ról és majdani végeredményéről

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el Az apostol részletét! Ismerve Petőfi látomásos és politikai verseit, milyen karakternek találtad Szil-vesztert?

2.   Keress Szilveszter jellemére vonatkozó jelzőket a faluban végzett munkássága, könyvkiadói munkássága, végül elhurcolása alatt tanúsított magatartása alapján! Milyen változásokat tapasztalsz?

3.   A mű kiábrándult képet fest a népről: mely részei tüntetik fel a népet a legrosszabb színben? Mennyiben külön-bözik ez a költő más verseiben tapasztalható népábrázolástól? Mi ennek az oka?

4.   Milyen hasonlóságokat tapasztalsz a költő látomásversei és az itt közölt szemelvény közt? Mi a közös Szilveszter és Petőfi történelemértelmezésében?

5.   Mit tudunk meg a költeményrészlet alapján a hős és a hatalom viszonyáról? Mit tudunk meg a hős Istenhez fűződő viszonyáról?

6.   Milyen ellentét fejezi ki Szilveszter csalódását az emberi természetben?

7.   Milyen metaforák fejezik ki, hogy a megpróbáltatások és csalódások testileg és lelkileg is megviselik az embert?

nagy emberek lelkei: „Minden nagy lélek egy ilyen sugár, de / Csak a nagy lélek, s ez ritkán terem; / Hogyan kiván-hatnók tehát, hogy / A föld hamar megérjék?” Ugyan-

csak derűlátásról tanúskodik a 20. fejezet jövővíziója is: az eszményi cél érdekében hozott áldozat – bármilyen reménytelennek tűnik is – nem válik fölöslegessé.

érvelésPetőfiAz apostolbanrealisztikusszínekkelábrázoljaanyomort,amelyegészen

aszószerintiéhezésigésazotthontalanságigterjedművében.Olyantémátemel

beezzelaköltészetbe,amelyakorábbinemzedékeklírájábanmégnemkerülhe-

tettafigyelemfókuszába.

Mai költőink is gyakran hívják fel a figyelmet a szembeötlő nyomorra. Ol-vasd el Petőcz András versét (Egy haj-léktalan vallomása), majd írj érvelő esszét ezzel a címmel: Elkerülhető lett volna?

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– a lírai én beszámolója életútjáról– mely buktatókat emeli ki?– hol befolyásolhatta volna a sorsát?– hogyan kapcsolódik a versben a jelen

és a múlt?

4Petőcz András

117

118

Talán ebből a néhány leckéből is kiderült, hogy Petőfi milyen sokoldalú szerző: népies, hazafias, sze-relmes és humoros is. Híres komikus műve A helység kalapácsa. Paródia ez, az eposzok paródiája, s miközben megnevetteti az olvasót, egyben rá is mutat a parodizált műfaj jellegzetességeire.

Azt az ismerőst tudjuk jól parodizálni, akinek erőteljes jellemzői, karakterisztikus vonásai vagy megnyilvánulásai vannak. De vajon lényegi dolgokat is kifejezhetünk a paródiával, vagy csak a felszín jelenségeit?

MűfajPetőfi komikus eposza, A helység kalapácsa 1844-ben jelent meg. A komikus eposz (vagy vígeposz) olyan verses formában íródott nagyepikai alkotás, amely a hagyományos eposzi kellékek, valamint az emelkedett stílus tekintetében megfelel az eposz műfaji elvárá-sainak, ugyanakkor annak emberfeletti erővel küzdő hősei és magasztos tárgya helyett kisszerű szereplő-ket és problémákat visz színre. Petőfi költeményének „hősei” is hétköznapi falusi emberek. A cselekmény kisszerűségét már a fő helyszín, a falu egyetlen kö-zösségi tereként működő kocsma is jelzi. Itt zajlik a banális történet: eposzi hőstettként az ötvenöt éves Erzsóknak vall szerelmet a félénk kántor, akit a félté-keny Fejenagy a legkiválóbb harcosok párbaja helyett egyszerűen megpofoz, a csatajelenet szerepét pedig egy nagy kocsmai verekedés tölti be. A formai-stilá-ris jegyeknek és a témának ez az összeférhetetlensége komikus hatást eredményez. Műfaji szempontból a Petőfi-mű magyar irodalmi előzményének Csokonai Vitéz Mihály Dorottyáját tekinthetjük.

Az eposzi kellékekAz eposz műfaji szabályaihoz tartozó eposzi kellé-kek – rendszerint parodisztikus formában – A hely-

ség kalapácsában is megjelennek. Az elbeszélő a mű elején a történetmondás képességét – egyfajta téma-megjelöléssel egybekötött invokációként – az istenek-től származtatja: „Szeretnek az istenek engem, / […] / Megajándékoztanak ők / Oly ritka tüdővel, / Mely a csatavészek / Világrendítő dúlakodásait / Illendően elkurjantani képes”. A cselekmény az istentiszteletet záró „Ámen”-nel in medias res kezdődik. A költe-mény jellemző elemei a szereplők állandó jelzői: „sze-mérmetes Erzsók”, „lágyszivü kántor”, „szélestenyerű Fejenagy”, „amazontermészetű Márta” stb. A második énekben az elbeszélő az eposzok seregszemléjét idéz-ve tekint végig a kocsma vendégein.

A komikum forrásaiA helység kalapácsa nem csupán az eposzt parodizáló gesztusai révén vált ki kacagtató hatást. Fontos szerep jut a nyelvi komikumnak is. Ilyen a szólások kifordítá-sa („Így főzte a gondolatok seregét / Feje bográcsában”) vagy a fölösleges körülírás. Bagarja lábai például egy alkalommal mint a „test-épületének / Élő oszlopai” je-lennek meg, Csepü Palkó szája pedig mint „orr alatti nyílás”. Többször találkozunk a hasonlat parodisz-tikus kiüresítésével: „S olyformán néze szemével, / Mint nézni szokott halandó, / Ha nem érti a dolgot”,

vagy egy másik helyen: „Ártatlan vagyok én, / Mint az izé”. A szöveg előszeretettel él az irónia eszközével is, amikor például az idő-södő, sejthetően a bortól pirospozsgás arcú szemérmetes Erzsókot ártatlan, fiatal lány-ként mutatja be, vagy amikor a nagy meny-nyiségű bort elfogyasztó Csepü Palkót mér-tékletesnek nevezi.

Petőfi Sándor: A helység kalapácsa

A helység kalapácsa első kiadásához készített illusztráció (Petőfi Sándor alkotása)

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!

„És mi az emberiség története? vérfolyam, amelyKödbevesző szikláibul a hajdannak ered ki,És egyhosszában szakadatlan foly le korunkig.”

(Petőfi Sándor: Az ítélet)

•Lehet-ekülönbségettenniháborúésháborúközött?Létezneknemesebbháborúkésmeg-vetendőbbháborúk?

•Védhető-eerkölcsilegegyagresszoráltal in-dított háború?Vagy csak ahonvédelemad-hatfelmentést?

Fogalmak

karikatúra: humoros vagy gúnyos célú, elsősorban képi ábrázolás, de írott formája is ismert, amely egy ember jellegzetes vonásait vagy egy bizonyos jelenetet szándékosan túlzó módon, torzítva mu-tat be

olvasóközönség: Jókai teremtette meg a művelt ol-vasóközönséget regényeivel, sikerkönyvei előtt a regényirodalom csak szűk réteget szólított meg

Irány a szöveg!

1.   Olvasd el A helység kalapácsa részletét! Milyen cselekmény áll a paródia középpontjában? Mennyiben emlékez-tet ez az eposzi hagyományokra?

2.   Milyen beszélő neveket találsz a műben? Hogyan befolyásolják az állandó jelzőkkel teleaggatott beszélő nevek a hősalkotást?

3.   Keress a szemelvényben felesleges jelzőket, amelyek csak az eposzokat imitálva kerültek be a szövegbe, s az nélkülük is érthető lenne!

4.   Hol találsz a szövegben stílustörést? Keress példákat arra, amikor a fennköltnek induló hangnemet alpári váltja föl!

5.   Mulatságos a szövegben a hasonlatok, metaforák kétfelé húzása: amikor az egyik tag pátoszát a másik tag út-széli stílusa vagy hétköznapi, néha közhelyes tartalma zúzza szét. Idézz belőlük!

6.   Hol találsz a szövegben előreutalást? Milyen jelenségek kísérik?

7.   Mely sorokban alakul sikeresen a hexameter két utolsó kötelező verslába? Mutat-e ez bármilyen szabályosságot?

összehasonlításMinél egyedibb, minél erőteljesebb jegyeket hordoz magán egy-egy

szerzőstílusa,annálhálásabbfeladatésannálkönnyebbőtparodizálni.

Petőfialapvetőenaműfajoncsúfolódik,amindenkorieposzjellegzetes-

ségein,deeléggévalószínű,hogyVörösmartyeposzaiamagukkonkrét-

ságábanisaszemeelőttlebegtek.

Parodizálni azonban nem csak klasszikus műveket lehet, hanem akár mozifilmeket vagy szórakoz-tató regényeket is. Azok közt is van karakterisztikusabb és kevés-bé egyedi. Rejtőzködő szerző írta meg a kultuszsorozattá vált Harry Potter-széria talán legszellemesebb paródiáját Heri Kókler címmel. Ol-vasd el a részletét, majd írj összeha-sonlító esszét ezzel a címmel:

A túlzás és a szándékos hiba Petőfi eposzparódiájában és a kortárs szövegben Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– komikus nevek Petőfinél és itt– harcleírás A helység kalapácsában

és itt– oda nem illő elemek a felsorolá-

sokban– túlzások és szándékos hibák ott és

itt

4

A Harry Potter című könyv borítója

119

120

Jókai Mórnak nemcsak a forradalomban volt fontos szerepe, hanem a szabadságharc idején is, amikor a kormány hivatalos Közlönyét szerkesztette. Szerencsére a szabadságharc leverése után a felesége szerzett neki egy komáromi menlevelet, így nem üldözhették.

Ismeritek a Komáromi erőd történetét? Minek köszönhették a várvédők a kivételes eljárást?

Élete 1848‒49-igKomáromban született kálvinista családban. Apja nemesi származású ügyvéd volt, azaz nemes és pol-

gár egy személyben. 1841–42-ben Jókai is, Petőfi is a pápai kollé-giumban tanult, össze is barátkoztak. Jókai 1842-től jogot hallga-tott Kecskeméten, s joggyakorlatra érkezett 1845 őszén Pestre. Ösz-szejárt azokkal a fiatal írókkal és színészekkel, akik az 1848-as forra-dalom csillagai lettek. 1846-ban megírta első

regényét. Egy évre rá már az Életképek című folyóirat szerkesztője, később pedig a Pesti Hírlap munkatársa.

Ő fogalmazta meg, és olvasta fel 1848. március 15-én a tizenkét pontot. A Bánk bán esti előadásán is-merte meg Laborfalvi Rózát, a híres színésznőt, akit még ez évben elvett feleségül. Felesége mentette meg életét a szabadságharc bukása után: a komáromi várat a világosi fegyverletétel után is védő Klapka tábor-noknak sikerült menlevelet kialkudnia tisztjei szá-mára – Laborfalvi Róza felvetette a bujdosó Jókait a tisztek névsorába. A szabadságharc utánA kiegyezésig Jókai volt a nemzet vigasztalója. Arany is megverselte a szabadságharc hősiességét, de a ki-fogásait sem rejtette véka alá. Jókai azonban a bénult magyarságnak hitet adó legendákat nyújtott át: 1850-es novelláskötete, a Csataképek csak a szabadságharc di-cső eseményeit idézi fel. Reményt akart nyújtani tör-ténelmi regényeivel is (Erdély aranykora, 1851; Török világ Magyarországon, 1852–53), melyekben a magyar-ság elpusztíthatatlanságát hangsúlyozta. A reformkor

lelkesítő legendáját fogalmazta meg Egy magyar nábob (1853–54) és Kárpáthy Zoltán (1854–55) című regé-nyeiben: miként vált a dorbézoló magyar nemesség a legnemesebb eszmék zászlóvivőjévé.

Fénykora és kései korszakaÍrói fénykorát 1867 és 1875 között élte. Ekkor írta meg a szabadságharc idealizált történetét, A kőszívű ember fiait (1869), illetve a magyar felvilágosodás legendás-sá emelt históriáját (És mégis mozog a föld, 1872; Rab Ráby, 1879). A polgárosodás a témája Fekete gyémán-tok (1870) és Az arany ember (1872) című regényé-nek. Előbbi a kapitalizmus ábrándos, idealizált képe: a nemesi származású tudós, Berend Iván bányatulaj-donosként megteremti a magyar ipart – munkásai-val testvéri szövetségben. Utóbbi talán Jókai legjobb műve, külföldön is sikert arató regénye. Élete végén jobbára szórakoztató kalandregényeket írt. Kivételnek számít Sárga rózsa című kisregénye (1893), amely egy hortobágyi szerelmi háromszög története.

Egy érdekesség Jókai pályája kapcsánJókai Mór politikai és írói munkássága mellett jelen-tős hírlapírói és szerkesztői tevékenységet is folyta-tott. 1856-ban szerkesztett lapot Nagy Tükör címmel, amelyben karikatúrákat közöltek az aktuális közéleti eseményekről a német Fliegende Blätter élclap min-tájára. A német lapnak az a Wilhelm Busch (1832–1908) volt a rajzolója, akit az európai képregény meg-alapítójának is tekintenek. Ezt a mintát követte Jókai lapja (néha Busch munkáit is átvették). A Nagy Tükör megszűnése után, 1858-ban indult útjára szintén Jókai szerkesztésében az Üstökös című „Humoristico-bellet-risticus hetilap”, amelybe

Jókai Mór pályája

Jókai Mór (litográfia)

Jókainé Laborfalvi Róza (Telepy Károly festménye, 1858, a Petőfi Irodalmi Múzeum Gyűjteménye)

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!„Mit lehet tenni a tél ellen? Várni kell a tavaszt.”(Jókai Mór: Az arany ember)

•Anépmesékhősenagyonsokszorkitérakonfliktuselől:odébbáll, továbbvándorol,várjaajobbalkalmat.Gyávaságakedvezőalkalomkivárása,vagyéppenséggelokosságravall?

•DeákFerencazzalbiztattaamagyarokat,azidőmajdmeghozzaalehetőségeket.Boldogabbvajonegy-egynemzedék,amelyszerencsésebbkorszakbanszületett?Vélhetjükpéldául,hogyaháborúsnemzedékekboldogtalanabbak?

Irány a szöveg!

1.   Szabályos ismétlődés teszi szónokivá Teréza mama panaszát Az arany ember szöveggyűjteményünkben idézett részletében. Hogy hangzik az ismétlődő mondatséma? Hányszor ismétlődik?

2.   A jellegzetes mondattípus ismétlődő előfordulásai egy-egy társadalmi szereplőt, jelenséget bírálnak. Kiket, mi-ket? Vedd sorra!

3.   Az ismétlődő mondatban megfogalmazódó bírálatok a főcselekményben, Timár történetében is megjelennek társadalomkritikaként. Válaszd ki azt a hármat, amely a főcselekményben a leghangsúlyosabban jelentkezik, és utalj ottani összefüggéseire!

4.   „Mire való az egész világ?” – összegzi csalódottságát az asszony. Két választás áll előtte. Melyek ezek? Timár későbbi döntése mennyiben hasonlít Terézáéra? Miben fordítottja Timár sorsa, döntése Terézáénak – a hason-lóságon túl?

5.   Teréza története bizonyos tekintetben kicsiben ismétli Timár történetét. Nevezz meg irodalmi műveket, ahol hasonló fraktáljelleggel kicsiben ismétlődik az alaptörténet!

6.   A szöveg második fele több bibliai és Rousseau-ra utaló motívumot tartalmaz. Melyek ezek?

összehasonlításAgyorsmeggazdagodás,azemberitörtetés,agörbeutakonszerzettva-

gyonnemcsakJókairegényeibenkapszerepet(példáulAz arany ember-

ben),hanemBalzac, Stendhal, későbbMikszáthKálmánvagyMóricz

Zsigmondműveiben is.Deamai,kortárs szerzők isgyakranutalnak

atörtető,kizárólagapénzirántérdeklődő,gátlástalanfelkapaszkodók

típusára.

Erdős Virág gunyoros zsánerverse (Egyszeregy királyfi…) egy erdélyi népballada szövegét evokálja, s épp annak eredeti tisztasága emeli ki az átiratban megjelenített világ szé-gyenletes alantasságát. Olvasd el az átiratot és az eredetit, majd írj ösz-szehasonlító esszét ezzel a címmel: Feje tetejére állított társadalom

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– szereplők egyik műben, másikban– balladai jegyek a két műben– milyen jellegzetes anomáliákat

gyűjt egybe a mai vers tablója?– miért épp ez a ballada látszott al-

kalmasnak erre a szerepre?

4

Erdős Virág

121

maga az író is rajzolt képes történeteket. A későbbiek-ben inkább csak a történetek szövegét és forgatóköny-vét (storyboard) írta Jókai, a rajzokat Jankó János (1833–1896) grafikus készítette. Ezek a rajzokkal il-

lusztrált történetek ugyan nem tekinthetők még a mai értelemben vett képregényeknek, de mindenképpen a műfaj magyar alakulástörténetének első állomásai.

122

Jókai igen termékeny írónak bizonyult hosszú élete során. És a regényeiből készült filmek is szép szám-ban állnak rendelkezésünkre, ámbár eléggé régiek ezek a mai nézők ízléséhez. Várkonyi Zoltán 1965-ben rendezte A kőszívű ember fiait, 1966-ban az Egy magyar nábobot és a Kárpáthy Zoltánt, 1976-ban a Fekete gyémántokat. Gertler Viktor pedig 1962-ben forgatta Az arany embert.

Mit gondolsz, miért olyan szembeötlő egy film esetében, ha több évtizedes? Miért látszik régi-módinak alig 20-30 év elteltével? Egy könyvnél, regénynél miért nem jelentkezik ilyen élesen ez a probléma?

A regény cselekményeJókai 1872-ben jelentette meg Az arany ember című re-gényét, amely számos fordításának köszönhetően nem csupán a magyar olvasóközönség körében, hanem a világ több országában sikert aratott. A mű főhőse a ha-jóbiztos, Timár Mihály. A cselekmény a Szent Borbála nevű hajón kezdődik. A Magyarország felé tartó hajó több akadály leküzdése után köt ki a Senki szigetén. Itt ismerkedik meg Timár a világtól elvonultan élő Te-rézával és gyönyörű lányával, Noémivel. De itt bukkan fel a mindenre elszánt kalandor, Krisztyán Tódor is. A cselekmény másik szála Ali Csorbadzsihoz kapcsoló-dik, aki halála előtt Timárra bízza lányát, Timéát. Ali egy titkot is elárul a hajósnak, amely nagy gazdagságot hoz a számára. Timár később feleségül veszi Timéát, de a lány nem szerelemből, csupán hálából megy hozzá. Timár hiába gazdag, mégis boldogtalan, ezért visszatér a Senki szigetére. Ettől kezdve él kettős életet: hol Noé-mi, hol Timéa mellett van. Végül Noémit választja, de minden vagyonát feleségére hagyja, aki abban a hitben, hogy férje meghalt, hozzámegy szerelméhez.

EllentétekSzámtalan egymással ellentétes fogalom, felfogás üt-közik a regényben. A mű egyik lényeges pontja a gaz-

dagság, amely jólétet, anyagi biztonságot jelent. Ezzel áll szemben az emberek boldogsága, amely nem anya-gi javak kérdése. Hiába gazdag Timár Mihály, boldog csak a Senki szigetén lehet. A jóság és a rosszindulat is szembekerül egymással, többek között a regény nőalakjai révén. Míg Timéa vagy Noémi a mások javát előtérbe helyező, elfogadó, a világra nyitott szereplők, addig a komáromi kereskedő lánya, Athalie intrikus, gőgös, sőt, még a gyilkosságtól sem riadna vissza. Az ellentétek egész regényen végigvonuló kettőssége azt sugallja, hogy az ember újra meg újra döntési helyze-tekben találja magát: a társadalmi jólét kötöttségekkel jár, a pénztelenség viszont bármilyen furcsa is, a bol-dogság és a szabadság lehetőségét hordozza.

A természetAz arany emberben kiemelt szerep jut a természetnek: ez a romantika természetkultuszához kapcsolható. A vad, megzabolázhatatlan természet az ember szél-sőséges érzelmeit jeleníti meg. A komor és fensé-ges Vaskapu-szoros részletes bemutatása előrevetíti Timár elkeseredett harcát a hajóért és a hajón lévő emberek életéért. A Duna leírása ugyanezt a hatást éri el: „Az ősz óriás szilaj hőssé ifjul, hullámai szökellnek a sziklás meder felett, egy-egy roppant bérctömeg ül ki néhol medre közepébe, mint valami rémoltár; az óri-ási Babagáj, a koronás Kaszán szikla; azokat fenséges haraggal ostromolja, rájuk zúdulva elöl, s mély forga-tagokat örvényítve mögöttük, feneketlen árkot vájva a sziklamederben”. A Senki szigetének idilli, a földöntúli Paradicsomot felidéző képe a boldogság, a béke és a harmonikus nyugalom külső megfelelője. A befa-gyott, téli Balaton rajza pedig Krisztyán Tódor halálá-hoz kapcsolódik, de akár a Timár életét átszövő, féltve őrzött titkokat is szimbolizálhatja.

Jókai Mór: Az arany ember

Csorba András és Béres Ilona Az aranyember című film egyik jelenetében (rendező: Gertler Viktor, 1962)

A magyar romantika irodalma

Vita

ssuk

meg

!

„A magyar pénzt »keres«, a német pénzt »érdemel« (Geld verdienen), a francia pénzt »nyer« (gagner d`argent), az amerikai pénzt »csinál« (to make money). Tökéletesen jellemző kifejezések. A szegény magyart mintha látná az ember, hogyan keresi a pénzt, melyik bokorban találhatná meg…”

(Jókai Mór: Fekete gyémántok)

•Vajonholhelyezkedik elMagyarország az életszínvo-nalalapjánfelállíthatóskálánanemzetekközött?

•Milyentörténelmikörülményekmiattmaradtletérsé-günkamodernkorgazdaságiversenyében?Behozha-tó-evalahaisalemaradás?

Fogalmak

idealizálás: valaminek jobb színben való ábrázolása, mint amilyen valójában

vallomásregény: olyan regénytípus, amely-ben a szerző azonosul a főhős nézete-ivel, gondolataival, és így fejezi ki saját véleményét

Irány a szöveg!

1.   Az arany ember részletének elbeszélője több tényezőt is felsorol, amelyek főhőse szerelmét táplálták válasz-tottja iránt. Mik ezek? Melyek közülük azok, amelyekre nem szerencsés szerelmet, házasságot alapozni?

2.   Melyik az a szkeptikus mondat, amely már az elején kissé kiábrándítja az olvasót az említett szerelem természe-tét illetően?

3.   Milyen társadalmi akadályok késleltetik a jegyespár egybekelését? Milyen akadályokat gördített el az útból a gazdag Timár?

4.   Milyen lelki akadályokat nem tud elgörgetni? Hol a hiba a gondolatmenetében? Tud róla, vagy csak az író tudja ezt róla?

5.   Milyen visszaadott kincsekről beszél a regényrészlet? Kié volt a kincs? Mi történt vele?

6.   Hányféle egyházat említ a szöveg? Hányat kritizál közülük?

7.   Gyűjts ki a szövegből minél több vallási műszót, és rendezd őket a keleti és a nyugati kereszténység csoportba!

ÉRTELMEZÉSAz arany emberbenTimárMihálykarrierjecsúcsánmindentelér,amitcsakegy

önmegvalósító ember a vállalkozók versengésében elérhet: gazdag, befolyásos,

köztiszteletnekörvend.Deminélgazdagabb,annálboldogtalanabb,súgytűnik,

afelkapaszkodásfeleslegesésértelmetlenvolt.

Kosztolányi Dezső novellája (Egy kö-zönséges villamosutazásról) az élet elke-rülhetetlen paradoxonaként mutat rá az összefüggésre: mire „jó helyre” tüleke-dünk a létharcban, máris értelmét veszí-ti a felkapaszkodás. Olvasd el a novellát, majd írj értelmező esszét ezzel a címmel: Az utazás allegóriája

Írásodban vedd figyelembe ezeket a szempontokat is:– milyen vonásokkal jellemzi a novella a

fiatalság időszakát?– milyen nehézségekre utalhatnak a fel-

kapaszkodás mozzanatai?– mely pontokon rögzít örömteli pilla-

natokat a történet?– miért épp villamosutazásról van szó?

4 123

124

A regény, mint látni fogjuk, Midász királyéhoz hasonlítja Timár sorsát, mert egyiküknek sem hozott boldogságot a pénz. De Midász egy másik történet szerint arról is híres, hogy hiába szerette volna, mégsem tudta eltitkolni: szamárfüle van. A hajával igyekezett eltakarni testi hibáját, de a királyi bor-bély, aki nyilvánvalóan tudott a dologról, képtelen volt magában tartani a titkot. Egy lyukat vájt, s abba suttogta a kimondhatatlant. Így is napvilágra került, aminek rejtve kellett volna maradnia, mert nádas nőtt a mélyedésben, s ha fújt a szél, ezt susogta: „Midásznak szamárfüle van!”.

Mi az a titok a regényben (az utolsó szakaszában), amelynek nem lenne szabad kiderülni? Mi-ért derül ki mégis? Miért állítja joggal a közmondás: „amit két ember tud, az már nem titok”?

A hold-motívumA hold-motívum rendre Timár sorsfordító választása-inak alkalmával tűnik fel a regényben, Timár lelkiál-lapotának megjelenítésére szolgál. Az elbeszélő Timár szemszögéből láttatja a holdat: kivetítésnek hívjuk azt a lelki jelenséget, hogy az ember valamit a hangulatá-nak megfelelően fog fel.

Amikor Timárt az első kísértés éri, „valami ferde képű hold világít alá”. A hold itt a vámvizsgálat ha-misságának szimbóluma, azé a hamisságé, mely meg-környékezi főhősünket is. Amikor Csorbadzsi rábízza titkait Timárra, vörös a hold az égen. Ijesztő, akár a Timárban ébredő gondolatok: „Valami félelem fogta el, ha arra a vörös holdra tekintett. Azt hitte, ettől jönnek azok a rossz suttogások.” Ezek a hangok arra biztatják, hogy szerezze meg a török főúr kincsét és leányát, s bár ezúttal még ellenáll a kísértésnek, végül is engedni fog.

A Melankólia című fejezet a válságba jutott Timár Mihályt mutatja. A hold most a lelkiismeret tükre: „Rettenetes bűnhődés, hogy az ember mindig ott lás-son az égen egy fénylő jelt, mely örökkön örökké első bűnét, elhibázott életének első végzetes botlását juttas-sa eszébe!” Noémi itt az elbeszélő szócsöve, ő az, aki megfogalmazza a hold és a főhős lelkiállapota közötti összefüggést: mivel a hold egy kiégett, kihűlt bolygó, amin nincsen élet, szerinte az öngyilkosok lelkei lak-ják a holdat. Nem is sejti, hogy a mellette ülő Timár öngyilkosságra készül.

Miután Timár bűnbánatot tart, megbékél, és a hol-dat is más színben látja: „most már nem a kísértő csillag, nem az öngyilkosok jégparadicsoma, hanem egy ismerős jó barát.”

Mitológiai előzményekA regény két görög mitológiai epizódhoz is kapcsoló-dik: Midász király alakjához és Polükratész történe-téhez. (Midász király mítoszának párhuzamára utal a

regény első, 1884-es amerikai kiadásának címe is: Mo-dern Midas.) Midász a hagyomány szerint azt kérte Dionüszosz istentől, hogy minden változzék arannyá, amihez csak hozzáér. A regény szövege több alka-lommal közvetlenül is utal erre a mitológiai epizód-ra, egyértelművé teszi az összefüggést (igaz, Midász nevét nem említi). A legnyilvánvalóbb utalás, amikor Timárról szólva a következőképpen fogalmaz a szö-veg „És akármihez kezd, az mind arannyá változik a kezében”.

A másik felidézett görög mítosz Polükratészhez kapcsolódik, aki óriási vagyonáról volt híres. A mí-tosz szerint már maga Polükratész is szabadult volna a nyomasztó vagyontól, de ez nem volt lehetséges. Ak-kor sem szabadulhatott meg értékes gyűrűjétől, ami-kor a vízbe vetette, mert egy kifogott hal gyomrából újra előkerült. Erre a történetre is utal a regény, sőt meg is nevezi Polükratészt: „Eszébe jutott Polycrates, aki nem tud veszíteni, s végre rettegni kezd nagy sze-rencséjétől”.

Jelképes motívumok Az arany emberben

Midász király (Nicolas Poussin festménye, 1626‒1628)

125

A magyar romantika irodalma

Jelképes motívumok Az arany emberben A magyar romantika a magyar nemzettudat meg-

erősödésének időszaka. A nemzettudat kialakulásában döntő szerepet játszottak a művészetek, különösen az irodalom. A romantikus írók és költők kedvelt témája a magyar történelem (pl.: Dugonics: Etelka, Csokonai: Árpád, Vörösmarty: Zalán futása, Kisfaludy Károly: Ta-tárok Magyarországban). A történelem iránti érdeklő-déssel van összefüggésben a romantika rom-kultusza is. A magyar drámairodalom első világirodalmi rangú re-mekműve, Katona József Bánk bánja szintén történelmi témát dolgoz fel. Katona a drámát egy 1814-es pályázatra készítette, de csak 1820-ban jelent meg. A kezdeti siker-telenségek után 1848-ban éppen a történelmi áthallások tették igazán népszerűvé, ettől kezdve vált legfontosabb nemzeti színdarabunkká. A Bánk bán a politikai értel-mezés mellett lélektani drámaként is olvasható. feladat: Tekintsd át a Bánk bán cselekményét, készíts szerkezeti ábrát! Csoportosítsd a szereplőket aszerint, hogy milyen viszonyban állnak egymással! Melyek a drámát mozgató fő viszonyváltozások?

A korszak sokoldalú egyénisége kölcsey ferenc. Nemcsak költő, hanem irodalomkritikus, országgyűlési szónok és nyelvújító. Korai költészetének jellemző motí-vuma a magány, a remény és az elvágyódás (Elfojtódás, A Reményhez), de már ebben az időszakban megjelenik a hazaszeretet témája is (Rákos Nymphájához, Drégel). Elsősorban a Himnusz költőjeként él a köztudatban. A költemény 1823-ban keletkezett. Erkel Ferenc 1844-ben zenésítette meg, ekkor tett szert általános ismertség-re. A keretes szerkezetű vers egy 16. századi prédikátor szerepét ölti magára, és Istent szólítja meg. A magyarság számára áldást kér, majd a büntetésként felfogott szen-vedések végének reményében szánalomért könyörög. A közbülső versszakok előbb a magyar történelem dicső emlékein, majd a balsorssal sújtott korszakokon tekin-tenek végig. A Himnusz párverse a hasonló szerkezetű, ám azzal ellentétes szemléletről árulkodó Vanitatum va-nita, amely az ószövetségi Prédikátor könyvére utalva a „minden hiábavalóság” tétele mellett érvel. Kölcsey kései költeményeiben is fontos szerepet játszik a haza kérdése. A Huszt című epigramma a tevékeny hazaszeretetben jelöli meg a haza „fényre derülésének” zálogát. A Zrí-nyi-versek (Zrínyi éneke, Zrínyi második éneke) viszont keserű pesszimizmussal tekintenek a magyarság múlt-beli dicsősséggel szembeállított jelenére. Kölcsey jelentős prózai életművet is létrehozott. A Nemzeti hagyományok című tanulmányában a nemzeti irodalom kérdéseivel foglalkozik, az Országgyűlési napló feljegyzései a költő országgyűlési munkájának forrásértékű emlékei. Nevelt

fiához írott intelmeiben (Parainesis) általános érvényű szellemi végrendeletét fogalmazta meg. feladat: Keress a szentimentalizmushoz köthető, klasszicista és romanti-kus elemeket Kölcsey tanult verseiben!

A Himnusz mellett a másik szimbolikus jelentőségű nemzeti költeményünknek, a Szózatnak a szerzője vö-rösmarty Mihály. Az ugyancsak keretes szerkezetű vers szónokként beszélő lírai énje a magyarságot a haza iránti hűségre szólítja fel. Vörösmarty gondolati költészetének legismertebb példái a Guttenberg-albumba és a Gondola-tok a könyvtárban című versek. E szövegekből még kiol-vasható a rossznak tapasztalt világ javíthatóságának opti-mizmusa. Az emberek című költeményben viszont már a lemondás hangja erősödik fel. A költő kései költészetének legmeghatározóbb műfaja a rapszódia. E költemények közül az Előszó és A vén cigány című verssel ismerked-tünk meg. Vörösmarty híres színjátéka a Csongor és Tün-de. Műfaja drámai költemény. A mű közvetlen előzménye Gergei Albert Árgirus históriája című munkája. Az elő-képpel szemben Vörösmarty művében a szerelemesek nem jutnak el Tündérországba, hanem mindkettejüknek a földi világban kell boldogulniuk. A darab fontos szerep-lője az Éj, a mindennél ősibb Semmi. A szörnyű Éjjel a szerelem szállhat szembe. feladat: Gyűjts szempontokat, készíts gondolati vázlatot Vörösmarty két választott ver-sének összehasonlító elemzéséhez!

petőfi sándor a legismertebb magyar költő. Pályakez-dését népies hangvételű költemények jellemzik. Népies dalainak sikerére jellemző, hogy közülük több folklorizáló-dott, azaz szinte népköltészet részeként élt tovább. A költő korai ars poeticája A természet vadvirága című vers, amely az iskolás szabályokra támaszkodó (azokra rászoruló) kö-zépszerűséggel szemben „a korláttalan természet” szabad-sága mellett tesz hitet. Petfői kezdeti sikereit 1845-ben egy rövid válságkorszak követte. Ennek az időszaknak a lenyo-matát őrzik a Felhők-ciklus darabjai. Az 1845 novembere és 1846 februárja között Szalkszentmártonban keletkezett ciklus 66 rövid terjedelmű, többnyire néhány sorból álló, elégikus hangvételű, meghasonlottságot tükröző verset tartalmaz. A magyar irodalom egyik legismertebb szerel-mes verse a Szeptember végén (1847, Koltó). A költemény beszélője a szeptemberi tájképet saját élethelyzetével állítja párhuzamba. A költemény szépségéhez nagymértékben hozzájárul a verszene is, elsősorban az anapestusokra épü-lő időmértékes sorok és a keresztrímek. feladat: Gyűjts népies motívumokat, a népköltészetre jellemző formai megoldásokat a Petőfi korai költeményeiből.

Összefoglalás

126

Petőfi legkarakteresebb költőszerepe a népet vezető, a népért küzdő költő. Ennek legismertebb megfogalmazá-sa A XIX. század költői című ars poetica. A magánjellegű problémákat felülírja a közösség szolgálata. A második versszak a kor kihívását és a költő feladatát egy ószövet-ségi párhuzammal teszi szemléletessé. Amikor a vers a zsidó népet vezető lángoszloppal azonosítja a költői sze-repet, akkor nemcsak a népvezér feladatának jelentősé-gét hangsúlyozza, hanem a költői hivatás isteni eredetét, küldetésességét is kiemeli. Ezt a költői szerepfelfogást ezért próféta- vagy váteszszerepnek is nevezzük. Az Egy gondolat bánt engemet… kezdetű rapszódia Petőfi úgyne-vezett jövendölésversei közé tartozik. A költemény kétféle halált állít egymással szembe, a természetes és a hősi halált. A választott hősi halált a szöveg a szélvésztől kicsavart fa és a mennydörgés által ledöntött kőszirt jellegzetesen roman-tikus, monumentális képében festi meg. Petőfi forradalmi költészetének legismertebb darabja a Nemzeti dal. A vers beszélője a szabadságért folytatott harcra ösztönző szónok szerepében szólal meg. A versszakok első részében a szó-nok egy-egy buzdító érvet fogalmaz meg. A strófák máso-dik felében refrénként visszatérő eskü pedig már a megszó-lított és meggyőzött közösség válaszaként is értelmezhető. feladat: Tekintsd át a Petőfi-kultusz legfőbb elemeit. A Pe-tőfi-líra mely aspektusai kerülnek a kultusz középpontjába, és melyekre esik kevesebb figyelem? Eddigi életed során milyen összefüggésben találkozhattál a költővel?

A Petőfi-költészet egyik jelentős tematikus csoport-ját alkotják a tájleíró versek. Petőfi jellegzetes tája az Alföld, amely határtalanságával a szabadság jelképévé válik. A Tisza című költemény egy megragadó tájél-ményt elevenít fel, a Tisza-parti naplemente szépségét,

illetve a folyó kétarcúságát: szelídségét, majd árvízi vad-ságát. A puszta, télen című vers tájleírásának különleges-sége, hogy következetesen a nem látható dolgokat veszi számba. A forradalmat követő időszak kudarcai adják az életrajzi hátterét Az apostol című elbeszélő költemény-nek. A főhős, Szilveszter alakjában az a nép szabadságá-ért megalkuvás nélkül küzdő váteszszerep testesül meg, amelyet A XIX. század költői című vers is hirdet. Petőfi komikus eposza A helység kalapácsa. Az eposz műfaji szabályaihoz tartozó eposzi kellékek – rendszerint pa-rodisztikus formában – a Petőfi-műben is megjelennek. A helység kalapácsa komikumához ezen kívül nagymér-tékben hozzájárul az irónia is. feladat: Milyen eposzi kellékek jelennek meg A helység kalapácsában? Gyűjts példákat!

A 19. század magyar prózájának kiemelkedő alakja Jókai Mór. Petőfi iskolatársa volt Pápán, részt vett a forra-dalomban, ő fogalmazta meg és olvasta fel március 15-én a tizenkét pontot. A szabadságharc bukását követő pasz-szív rezisztencia korszakának jelentős szellemi vezetője. Írói fénykorát 1867 és 1875 között élte. Ekkor írta meg a szabadságharc idelizált történetét, A kőszívű ember fiait. A polgárosodás témájához Az arany ember című regénye kapcsolódik. A mű egyik központi problémája a jólétet és anyagi biztonságot jelentő gazdagság és az anyagi javaktól független egyéni boldogság kérdése. A regényben kiemelt szerep jut a természetnek: a szövegben megjelenő külső helyszínek belső tartalmak megfelelői. A regény fontos jelentésrétegét alkotják a visszatérő motívumok és mi-tológiai előzmények. feladat: Nézz utána Midász király történeteinek! Foglald össze, hogyan hozható kapcsolatba Jókai regénye és az antik mitológia!

127

Irodalmi adaptációk a filmművészetbenIrodalmi adaptációnak nevezzük, ha egy regényt vagy novellát a film közegében keltenek új életre. Az irodalmi mű azonban nem egykönnyen nyílik meg egy másik elbeszélő forma számára. Ahogyan Balázs Béla, a nagy hatású filmteoretikus megfogal-mazta, „a nyelv megnevez, a film megmutat”. Szigorú értelemben véve csak az irodalmi mű „története”, a cselekménymenet alapján kialakuló oksági láncolat adaptálható. Az irodalmi szöveg nyelvi karaktere vi-szont csak nagyon korlátozott módon érzékeltethető a filmvásznon. Ami az irodalmi mű esetében magá-tól értetődő (például annak bemutatására, hogy mi játszódik le a szereplőben), az a filmeknél kifejezet-ten problémát jelent. Másfelől viszont ami a filmnek természetes (például a környezetélmény megterem-tése a néző számára), azzal az irodalom küzd meg alaposan. A sikeres filmadaptáció mindig eredeti, önálló mű, saját érvényű alkotás, amely nagyrészt független attól az irodalmi szövegtől, amely alapján készült. Ebből következik az is, hogy a filmek soha-sem pótolhatják az eredeti művek elolvasását. Az alábbiakban természetesen csak néhány filmet emlí-tünk az idén tárgyalt irodalmi alkotások filmadaptá-cióinak rengetegéből.

Voltaire: Candide Igazi konvencionális Candide-adaptációról nem tu-dunk, pedig több jeles mester is belefogott a maga Candide-jába. A nagyszerű magyar animációs mű-vész, Kovásznai György például élete legutolsó időszakában egy egész estés animációs Candide- feldolgozásán dolgozott, amely halála miatt nem készülhetett el. 1960-ban készült a Candide, avagy a XX. század optimizmusa című francia film, amely – mint a film címe is sugallja – nem egyszerűen fel-dolgozza, hanem a második világháború és az azt követő évtizedek világába helyezi át a regényhőst. A modern Candide egy árva vesztfáliai fiatal, aki a nácik elől menekülve a Nemzetközi Vöröskereszthez csatlakozik. Később Voltaire figurájához hasonlóan ő is világkörüli útra indul: felbukkan Dél-Amerikában, Borneón és Moszkvában is (ahol véletlenül rakéta-válságot robbant ki a Szovjetúnió és Amerika között). Végül Franciaországban telepedik le Panglossal és egy titokzatos hölggyel, aki megmentette az életét. Ekkor írja meg kalandos élete történetét. Megemlí-tendő még Neil Jordan Reggeli a Plútón című filmje

(2005), amelynek főhősét ugyanaz a megátalkodott optimizmus jellemezi, mint Voltaire 18. századi figu-ráját.

Puskin és GogolPuskin művei komoly inspirációul szolgáltak a film-művészet számára. A Postamester és a Pikk dáma című novelláiból több (orosz, francia, német) adaptá-ció is készült. Jurij Norstein, az animáció egyik legna-gyobb alakja a Puskin kéziratain lévő rajzocskákból, firkákból, ábrákból kiindulva készített egy különleges, egész estés mozit 1987-ben. A Magyarországon nem forgalmazott film rendezője Andrej Csarnovszkij, an-gol címe pedig My favourite time. Az Anyegint már 1911-ben megfilmesítette Vasili Goncsarov, később pedig Csajkovszkij Anyegin című operáját adaptálták filmre több változatban is. Puskin művének legutol-só, angol-amerikai filmváltozata 1999-ben készült Martha Fiennes rendezésében Ralph Fiennes és Liv Tyler főszereplésével. A visszafogott, lassú tempójú filmben a szerelmi szál hangsúlyosabb, a táj- és kör-nyezetábrázolás minden precizitása és szépsége mel-lett is hangsúlytalanabb, mint Puskin remekében.

Ha Puskint kedveli a filmművészet, akkor Gogol a filmesek és televíziósok egyik „kedvence”. A Tarasz Bulba című kisregényét, A köpönyeg című elbeszé-lést és regényét, a Holt lelkeket is többször megfil-mesítették. A revizor az 1932-es első, németországi adaptációjától kezdve számos szerzőt ihletett meg.

Puskin rajzai az Anyegin kéziratán

128

Gogol szatirikus vígjátéka alapján Hollywoodban és Hollandiában musicalt (1948, 1982), Indonéziában falusi drámát forgattak, az 1962-es olasz változat egy dél-olasz kisvárosban játszódik a fasizmus éveiben, az 1981-es hongkongi adaptáció pedig a Kínai Kommu-nista Párt terrorja, az ún. kulturális forradalom kont-extusába helyezi a cselekményt. A revizor a magyar filmeseket is inspirálta, Zsurzs Éva tévéjátékot készí-tett a műből (1969), akárcsak Gothár Péter (1982), Mészáros Márta pedig a Délibábok országa című mo-zifilmet (1983). Művészi szempontból jelentősebb ezeknél Jeles András kísérleti filmje, amelyben bu-dapesti hajléktalanok épp Gogol drámáját készülnek előadni. Az 1995–1997 között készült film a meg nem valósuló színpadi előadás próbafolyamatát mutatja. A revizor fontos adaptációja Gothár Péter 1982-es tv-filmje is.

Stendhal és BalzacStendhal Vörös és fekete című regényét is többen adaptálták az első, 1928-as némafilm-változat óta. 1954-ben Claude Autant-Lara Gérard Philipe-pel és Danielle Darrieux-vel készített filmet Stendhal főművéből. A BBC emlékezetes sorozata 1993-ban került adásba, míg a legutóbbi, 1997-es változatot Jean-Daniel Verhaeghe rendezte többek között Carole Bouquet szereplésével. A Vörös és fekete am-biciózus Julien Soreljének a figurája számos filmhőst rokonít Stendhal teremtményével, ezek közül külön is érdemes kiemelni Abel Gance 1927-es kiváló mű-vét, a Napóleon című némafilmjét. Stendhal másik híres regényét, A pármai kolostort többek között Bernardo Bertolucci adaptálta Forradalom előtt cím-mel 1964-ben. A szabad, önéletrajzi motívumokkal átszőtt feldolgozás a későbbi műveivel (A megalkuvó,

Utolsó tangó Párizsban, Az utolsó császár) világhí-rűvé váló rendező saját gyermekkorára, környezeté-re reflektáló alkotása. Az 1948-as szöveghű francia adaptációt az irodalmi és a filmes szakma bírálta a regényhez nem illő érzelgős, kalandfilmes jellege miatt, de a nagy sikernek bizonyult elsősorban a kor rajongott színésze, a már említett Gérard Philipe szí-nészi játéka miatt.

Balzac Goriot apó című regényét 1921-ben vitték először filmre, azóta pedig legalább öt adaptáció ké-szült a műből, ám ezek egyike sem lett különösebben sikeres. (A 2004-ben Verhaeghe rendezésében ké-szült változat érdekessége, hogy címszerepét Charles Aznavour, a világhírű énekes alakítja.) A francia új-hullám képviselője, François Truffaut ugyan nem ké-szített Balzac adaptációt, de a francia író rendkívül fontos volt számára, több filmjében is említésre kerül. A Négyszáz csapás című, emblematikus jelentőségű mozi főszereplője, Antoine (Jean-Pierre Léaud) pél-dául titkos szentélyt rendez be Balzacnak. Amikor gyertyát gyújt az író tiszteletére, a lakás majdnem leég, szülei megbüntetik, és a Balzac hatására írt dol-gozatát is kigúnyolja a tanár. Szintén Balzacra utal, tőle idéz a filmtörténet talán legnépszerűbb filmje, Francis Ford Coppola Keresztapa című trilógiájának első darabja: „Minden nagy vagyon mögött bűn rejtő-

Liv Tyler és Ralph Fiennes az Anyegin című filmben (rendező: Martha Fiennes, 1999)

Charles Aznavour a Goriot apó című filben (rendező: Jean-Daniel Verhaeghe, 2004)

129

IRODALOM A FILMMŰVÉSZETBEN

zik”. (Sőt a film legendássá váló fordulata is a Goriot apóból származik: „Teszek egy ajánlatot, amit nem tud visszautasítani”.)

Balzac másik regényéből, az Elveszett illúziókból Gazdag Gyula készített izgalmas filmet 1982-ben. A rendező így beszélt alkotásáról a Filmkultúra című lapban: „Vélt és valós előjogok, az erőviszonyok átren-deződései […], vad tülekedések kisebb és nagyobb ha-talmi gócok körül – mind ugyanúgy kerültek a forgató-könyvbe, ahogy Balzac megírta, csak éppen egy másik korba és társadalomba plántáltuk át őket. Jó néhány újságíró mégis azt hitte, hogy személyes célzásként sze-repelnek a filmben, amiket mindjárt magukra is vettek, és meg is sértődtek. […] Balzac figurái és helyzetei fel-tűnés nélkül illeszkedtek a korabeli magyar valóságba. És úgy tűnik nekem, hogy a világban végbement vál-tozások ellenére alapvetően ma is annak a világnak a törvényei érvényesek.”

A Bánk bán és a Csongor és TündeKertész Mihály, aki később a Casablanca című film-jével Michael Curtiz néven lett világhírű, 1912-ben adaptálta filmre a Bánk bánt. Rendezésében Jászai Mari, a legendás színésznő alakította Gertrudist. Szinetár Miklós 1968-ban tévéjátékot forgatott Ka-tona műve alapján Mészöly Dezső forgatókönyvéből Latinovits Zoltán címszereplésével. Vámos László és Szőnyi G. Sándor szintén tévéjátékként dolgozta fel a drámát, Kael Csaba pedig operafilmet készített Erkel Ferenc műve nyomán. Kael 2002-es filmjét, amelyet az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos fényképezett, főleg az amerikai filmes szakma részesítette elismerő fo-gadtatásban.

Vörösmarty klasszikusait tévéfilmen láthatta a közönség Zsurzs Éva rendezésében (1986). A kép-regényíró és animációs művész, Dragay Attila, több nagysikerű magyar rajzfilm készítője, így nyilatko-zott a Csongor és Tünde soha el nem készített ani-mációs feldolgozásáról: „A Vuk után volt egy nagy álmom, szerettem volna a Csongor és Tündét egész estés filmre vinni. Másfél évig dolgoztam rajta. Készen voltak a figurák: a három ördög – korom s füst, Mirigy – ködök, lidérc-fény, tapló és árnyék. Ha Mirigy ár-nyék, akkor Tünde – fény. Olyasmit próbáltam megte-remteni ezekkel az alakokkal, amit csak az animáció tud. Beleszerettem Vörösmarty szövegébe, a teljes mű azonban nem fért el egy filmben, márpedig Vörösmar-tyt nem lehet megrövidíteni. Így nem lett a filmtervből semmi.”

Petőfi és a filmPetőfi elbeszélő költeményét, a János vitézt többen is filmre vitték. 1924-ben Deésy Alfréd, 1939-ben Gaál Béla adaptálta, Jankovics Marcell pedig animációs fil-men dolgozta fel 1973-ban. (Ez a Jankovics-mozi volt egyébként az első egész estés magyar rajzfilm.) A hely-ség kalapácsa 1965-ben Zsurzs Éva tévéfilmes feldolgo-zásában került a nézők elé, míg az Az apostol alapján Balogh Zsolt készített tévéfilmet 1991-ben. Jankovics remek János vitézét többek között a Beatles zenéjé-re komponált animációs filmjének, George Dunning Sárga tengeralattjárójának (1968) pop-artos, szecesz-sziós világa inspirálta. Kardos Sándor 1973-ban bemu-tatott történelmi témájú filmjében, a Petőfi ’73-ban a történelmi eseményeket szubjektív feldolgozásban mu-tatja be. Egyetemistákkal játszatja újra 1848 jól ismert eseményeit. Báron György filmkritikus így emlékszik a mozira: „anarchista film, féktelen félhappening a Petőfi '73, benne diákok játszottak forradalmat, szabadsághar-cot, halált. Filmen csak Truffaut-nál láttunk ilyen len-dületesen, felszabadultan futni fiatalokat. (Csöppet sem mellékesen: a címbe emelt esztendőben diákok ezrei fu-tottak március 15-én Budapest utcáin a rájuk támadó rendőrök elől.)”

Jókai és a filmJókai életműve a magyar filmkészítés egyik legfonto-sabb inspirációs forrása. Az arany ember című regényt például négyszer is megfilmesítették 1918-2005-ig, Korda Sándor, Gaál Béla, Gertler Viktor és Gárdos Péter rendezésében, de a Szegény gazdagok, az Egy magyar nábob, Az új földesúr, A kőszívű ember fiai, a Fekete gyémántok, a Rab Ráby, és a Sárga rózsa is mo-zivászonra került.

Jelenet a János vitéz című animációs filmből (rendező: Jankovics Marcell, 1973)

130

A magyar filmművészetben (a tévéfilmeket nem számítva) a Jókai-adaptációknak három nagy hullá-ma volt. Az első hullám a némafilm korában indult meg – írja Stöhr Lóránt filmtörténész. Az alábbiakban az ő tanulmányából idézünk, amely A szerző politi-kája avagy a hamisítás módozatai címmel a Filmkul-túrában jelent meg 2002-ben. „1915-ben készült el a Szegény gazdagok adaptációja […]. 1917-19 között Jókainak nyolc művéből (A szerelem bolondjai, Az elátkozott család, Fekete gyémántok, Gazdag sze-gények, A halálítélet, Az arany ember, Fehér rózsa, A lélekidomár) forgattak filmet magyarok és németek, amelyek közül a leghíresebb Korda Sándor Az arany embere 1918-ból [...].

Az 1935 decemberében bemutatott Az új földesúr a Jókai-adaptációk újabb hullámának kezdete. A követ-kező évben, szintén Gaál rendezésében Az arany em-ber, 1938-ban a Fekete gyémántok és a Szegény gaz-dagok [...], végül a sort 1940-ben a Sárga rózsa zárja, amit a népies témájú filmek rendezője, György István jegyez.

A Jókai-adaptációk újabb hulláma 1959-ben kez-dődik, amikor Bán Frigyes megrendezi a Szegény gazdagokat. Az 1959-től 1966-ig tartó szűk évtized a Jókai-adaptációk harmadik nagy korszaka. […] A Jókai-hullám 1965-66-ban tetőzik, Várkonyi Zoltán adaptációival, A kőszívű ember fiaival, az Egy magyar nábobbal és a Kárpáthy Zoltánnal. Várkonyi tíz évvel később még egyszer megpróbálkozik Jókaival, de az 1976-os Fekete gyémántok már a költséges Jókai-adap-tációk végét jelenti. Jókai és általában a nagy magyar klasszikusok kötelező olvasmányainak megfilmesítése végérvényesen a televízióba szorult. A trendet Lányi András törte meg 1988-ban, amikor Az új földesúr sza-bad átiratára vállalkozott, de Jókainak ez a kései mozis feltámasztása [...] nem jelentette egy új Jókai-hullám kezdetét. Mindezidáig ez volt az utolsó Jókai-adaptáció a magyar film történetében.

[…] A Jókai-adaptációk mindig a presztízsfilmek közé tartoztak, amelyek a filmipar rangjának emelését szolgálták. Jókaiban azonban nemcsak a nemzet koszo-rús íróját tisztelték a forgatókönyvírók és a rendezők, hanem a kalandos, fordulatos, romantikus regények szerzőjét is, akinek történetei a szélesebb közönség szá-mára is élvezetes filmek alapjául szolgálhatnak. […] A 30-as és a 60-as évek magyar filmipara azonban je-lentős mértékben különbözik egymástól, és ez az óriási eltérés Jókai adaptálásának a szerepét is befolyásolja. Míg a 30-as évek a profitorientált tömegfilm kora, ami-kor a vígjátékok és melodrámák között Jókai nevét han-goztatva élhetik ki az alkotók művészi igényeiket, addig az 50-es, 60-as években a kizárólag művészeti-politikai céloknak alárendelt állami filmiparban a komoly iro-dalmi presztízzsel bíró 19. századi író adaptálása jó ürügyet és egyben remek lehetőséget teremtett a szó-rakoztató filmek után epedő nagyközönség igényeinek kiszolgálására.”

Csorba András Az aranyember című filmben (rendező: Gertler Viktor, 1962)

131

IRODALOMELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

1. Szóképek és alakzatokA szóképek kifejezés a névátvitelen alapuló, részben

köznyelvi, részben költői eljárásra utal; arra pél-dául, amikor „hegygerincről” beszélünk, mintha a hegynek lehetne gerince, vagy „tündöklő hintó-ról”, mintha a napot csakugyan lovak repítenék át az égen. A széles körben elterjedt magyar kifeje-zést a szakirodalom pontatlannak tartja az eredeti görög szó (tróposz) kifejezésére, de sajnos ponto-sabb magyar megfelelője nincs. Sokszor a latinos alakváltozatot, a „trópusok” kifejezést használják szóképek helyett – ez pontos megnevezés, ám ide-gen szó.

A névátvitel lényege a szöveg jelentésének mó-dosítása, vagyis az, hogy az adott fogalmat egy má-sik fogalom köznyelvi szavával fejezzük ki: mint ahogy a fenti példában a hintó az eredeti fogalom helyett a nap fogalmának kifejezőjévé válik. Ez a névátvitel alapulhat hasonlóságon (ez a metafora), valamiféle érintkezésen (ez a metonímia) vagy el-lentéten (ez az irónia). A nap egy tüzes szekérhez hasonlít, ezért beszélhetünk égi hintóról (metafo-ra). A kard vasból készül, ezért beszélhetünk a vi-téz előrántott vasáról (metonímia). Amikor pedig testesebb barátunknak azt mondjuk: milyen karcsú vagy – a szavainknak épp az eredetivel ellentétes értelmet tulajdonítunk (irónia).

néhány vitatott fogalom A trópusokról ismert leírások egy része külön csoportnak tekinti a szinekdoché eseteit, más részük viszont csupán a metonímia egyik alfajának tartja ezeket. A rész-egész viszonyon alapuló névátvitelről van szó (például Vörösmartynál: „küzdött a kéz, a szellem működött”), s minthogy ez épp olyan érintkezés, mint az időbeli, térbeli, anyagbeli érintkezések, talán logikusabb ezt, vagyis a szinekdochét is a metonímia változatának tekinteni.

Kérdéses, hogy a trópusokhoz sorolható-e a hasonlat, amelynek lényege éppúgy a hasonlóság kihasználása, mint a metaforánál. Ugyancsak vi-tatott, hogy szókép-e az allegória – ha igen, úgy gondolattrópusnak kell neveznünk, szemben az egy-egy szó jelentését módosító szótrópusokkal. Ez esetben ide kell sorolnunk a szimbólumot is, amely az allegóriának a bonyolultabb változata: nem kö-veti pontról pontra a megjelenítendő elvontságot, hanem inkább maga is önálló életet él.

A retorikai alakzat a szövegnek nem a jelentését, ha-nem az alakját, szerkezetét módosítja.– Hangalakzat, mely a szó hangalakját módosítja:

„még nézni is tereh” (Arany János: A walesi bárdok)

– Mondatalakzat, mely a mondat szerkezetét mó-dosítja: „Bal sors akit régen tép” (Kölcsey Ferenc: Himnusz)

– Gondolatalakzat, mely a mondatnál nagyobb egységet érint: „Hajh, de bűneink miatt…” (Kölcsey Ferenc: Himnusz)(Az első Himnusz-idézet szórendcsere, hisz a

köznyelvben így mondanánk: akit régen tép a bal-sors. A második azért gondolatalakzat, mert a „de” szó jelezte ellentét nem egy mondat részeit állítja szembe, hanem a vers két részét: több mondatból álló szövegtömböket.)

Az alakzatok felosztása a beszélő szándéka szerint:I. Megváltoztatja a szöveg modalitását:

1. Kérdés (interrogatio) 2. Felkiáltás (exclamatio) 3. Megszólítás ( apostrofe)

II. Többletet ad a szöveghez: 1. Ismétlés (repetitio)

a) Előismétlés (anafora) b) Végismétlés (epifora) c) Variáció

2. Halmozás3. Fokozás

III. Elhagy valamit a szövegből: 1. Kihagyás (ellipszis) 2. Célzás 3. Többértelműség

IV. Szokatlan módon rendezi el a szöveget: 1. Párhuzam (paralellizmus) 2. Fordított párhuzam (khiazmus) 3. Közbeékelés (hiperbaton) 4. Elfordulás a témától (averzió) 5. Helycsere (inverzió) 6. Ellentét

Irodalomelméleti összefoglaló

132

V. Várt helyett váratlan szövegelemet közöl: 1. Túlzás (hiperbola) 2. Látszólag feloldhatatlan önellentmondás

(paradoxon)3. A jelzett szóval ellentétes jelző (oxymoron)4. Szókép (trópus)

(Az V. csoport alakzatai egyben átvezetnek a szóké-pek témájához, hiszen ezek valójában nem nyelvi egy-ségek szerkezetét módosítják, hanem a jelentésüket. Annak például, hogy az oxymoronnál a jelzett szóval jelzője tartalmi ellentétben áll, nem sok köze van a mondatszerkezethez. A hagyomány azonban ezeket is az alakzatokhoz sorolja.)

példák A következőkben néhány példát közlünk az előismétlésre, végismétlésre, kihagyásra, és az oxymo-ronra. Azonosítsd a példákat az elnevezésekkel!

– „szolgasereg tör az árvát ringyósorba taszító rabló gyámnak utat” (Juvenalis: Nehéz szatírát nem írni…)

– „Elhullt csatában a derék…” (Arany: A walesi bárdok)

– „Jajgat és sír elpusztult reményén / Egy magános árva szív. / Egy magános árva szív.” (Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz)

– „Ott kevélykedj bíboroddal, / Ékesebb bíborja közt! / Ott kevélykedj illatoddal, / Kedvesebb illatja közt!” (Csokonai: A rózsabimbóhoz)

2. A metaforaMiért használunk metaforákat? Metaforák nemcsak

a költői nyelvben fordulnak elő, hanem a minden-napi nyelvhasználatban is. A gyermekek öntudat-lanul is metaforikusan fejezik ki magukat, amikor például a szemüveg láttán azt mondják: „a nagypa-pa szeme”, vagy amikor egy lámpa láttán így szól-nak: „a nap”. Léteznek tudományos metaforák is: az ókorban például, amikor még nem ismerték a han-gok keletkezésének módját, a zöngés hangot „vas-tagnak” nevezték, a zöngétlent „vékonynak”. Ha mindehhez hozzávesszük a költői metaforahaszná-latot, felismerhetjük a közös motivációt: a szöveg-alkotó akkor alkalmaz metaforát, amikor nem talál megfelelő szót a tartalom kifejezésére; elégtelennek érzi a  rendelkezésre álló nyelvi jeleket. Ilyenkor használunk fel önkényesen egy másik szót, s látszó-lag elfeledve annak eredeti jelentését, új, alkalmi je-lentéssel ruházzuk fel. Gondoljunk csak a „felvilá-gosodás”, „felvilágosítás” szóra! Miként jelölhették

volna e metafora nélkül a korszak úttörői nagyon is szerteágazó céljaikat? Megokosodás? Kiművelés? Babonátlanítás? Racionalizálás? Szerencsére kapó-ra jött a mindezek együttesét nagyon is jól össze-foglaló metafora.

A metaforák csoportosítása örökzöld téma az elmé-leti kutatók számára – mi most csupán néhány le-hetőséget emelünk ki ezek közül.

A talán legegyszerűbb felosztás aszerint csopor-tosítja a metaforákat, hogy milyen a szófajuk. Így például igei metafora a Berzsenyinek a köznyelvből is ismert kifejezése:„Mit főz magában Gallia Sándora…?” (Amathus)

Névszói (főnévi) metafora, amikor ugyanő az ál-mok homályát leplekhez hasonlítja:

„Gyakran kellemes álmaim Bájos leplegiben véled ölelkezem…” (Az első szerelem)Szokás beszélni új és régi metaforákról: réginek

mondhatjuk azt a metaforát, melyet a nyelvtanu-lás folyamán készen kapunk, s bármely nyelv sza-vai közt bőségesen megtalálhatók – ott, ahol egy-egy szónak a másodlagos jelentését, konnotációját közlik. (Például a babér nemcsak növény, hanem a dicsőség metaforája,  a parlag nemcsak földte-rület, hanem a műveletlenség szinonímája.) Ezzel szemben új az a metafora, amelyet a szövegalkotó személy maga hoz létre, első ízben adva ilyen vagy olyan alkalmi jelentést a szónak.

Megkülönböztetnek visszafordítható és vissza-fordíthatatlan metaforákat is. Reverzíbilis, vissza-fordítható metaforával találkozunk például Ady Endre alábbi két sorában:„Ragyogásos, nagy szívek a mezőkS ragyogásos, nagy mezők a szívek”.

Valójában ez a ritkább eset, s a metaforák többsé-ge irreverzíbilis. Shakespeare például érthető módon írja LXXV. szonettjében a szerelmének: „az vagy ne-kem, mi testnek a kenyér”, ám meglehetősen bizarr lenne, ha a kenyeret hasonlítaná szerelméhez.

Az egytagú és kéttagú metaforák különválasztása újabb osztályozási lehetőség. Egytagú vagy kifejtet-len metafora az, ahol a szöveg nem közli az adott szó új, alkalmi jelentését, hanem ezt teljes mértékben az olvasónak kell kitalálnia. A kéttagú vagy kifejtett me-tafora szerzője viszont bizalmatlanabb, s ő maga el-árulja, miről is beszél ebben a költői formában. Van, ahol a szerző döntésén múlik a választás: Csokonai például elhallgathatná, hogy a napról beszél, akkor is kitalálnánk, hogy erre utal a „tündöklő hintó”.

133

IRODALOMELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

Kölcsey Vanitatum vanitasának ugyanakkor semmi értelme sem lenne, ha nem nevezné meg Napóleon hadait, Etele hordáit: sosem találnánk ki, mire utal a kakasviadal, a hangyaboly, a foltdarázs. A kéttagú metafora részeit számos módon kapcsolhatja össze a költő. Ilyen lehetőség például a birtokviszony („az idő vén fája” – Arany J.), a megszólítás („Szonett, te drágakő…” – József A.), az értelmező szerkezet („sze-relmét, a tündér délibábot” – Petőfi S.), vagy a leg-egyszerűbb, ahol a metafora az általa megnevezendő fogalomnak az állítmánya: „szívem egy nagy harang-virág” – Ady.

A grammatikai metafora vitatott, újkeletű fogalom: arra utal, amikor az alkalmi jelentés nem a szótő-höz, hanem valamely nyelvtani elemhez kötődve jelenik meg.

Tárgyatlan igét tárgyasként szerepeltet például Tóth Árpád: „Sajgom és unom / a tavaszi komédi-át”. (Gyermekszemekkel)

Részeshatározóval ruházza fel a köznyelvileg erre alkalmatlan alszik igét Szabó Lőrinc:

„Nélküled, de neked alszom el.” (Tihanyban)Nála találkozhatunk a névmások, szám-sze-

mélyviszonyok összeolvasztásának egyik legszebb példájával is:„ami vagyok, te vagyok…” (Testem)

A szinesztéziát, az érzékterületek összemosását is be lehet kapcsolni a metaforák körébe: „érzékszintvál-tó” metaforának szokták nevezni. Egyik legszebb magyar példáját Ady ismert sorai jelentik:„Napsugarak zúgása, amit hallok,Számba nevednek jó íze van,Mennydörgést néz a két szemem…”(Köszönöm, köszönöm, köszönöm)

A megszemélyesítés is a metafora egyik fajtája: elvontságot, jelenséget, tárgyat tüntet fel élőként. A megszemélyesítés következésképp leginkább igei metafora, ami megfordítva egyáltalán nem igaz: az igei metafora nem feltétlenül személyesít meg. Megszemélyesítés, mely egyben igei metafora:„Még két mulatótárs van ébren mellettem:A szelíd szerelem hamvadó szikrája,S bús melankóliám szomorgó nótája.”(Berzsenyi: Levéltöredék barátnémhoz)Megszemélyesítés, mely névszói metafora:„A szelek mérgét nemesen kiálltam” (Berzsenyi: Osztályrészem)Igei metafora, mely nem megszemélyesítés:„Sóhajok üvegesednek”(Kassák Lajos: A ló meghal…)

3. Rím és ritmusversritmus, versrendszerek  A ritmus azonos vagy

hasonló elemek szabályos ismétlődését jelenti; ezen belül a versritmus bizonyos szótagok ismétlődését. Amennyiben rövid és hosszú szótagok váltakozása adja a ritmust, időmértékes verselésről beszélünk; amennyiben hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltakozása, úgy hangsúlyos verselésről.

Rövid a szótag, ha magánhangzója rövid, és azt csak egy mássalhangzó követi. Hosszú szótag kétféle módon jöhet létre: vagy úgy, hogy a magánhangzó-ja hosszú, vagy úgy, hogy bár magánhangzója rövid, ám azt több mássalhangzó követi. A rövid szótag verstani jele ∪, időtartama egy mora; a hosszú szó-tag verstani jele –, időtartama két mora.

A hangsúlyos szótag mibenlétét nem lehet ilyen világosan definiálni, azt mondhatjuk, hogy ezek kiejtésekor a hangképző szervek izomzatát nagyobb erővel működtetjük. (A hangsúlytalan szótagoknál pedig kisebb erővel.) A hangsúlyos szótag verstani jele x´, a hangsúlytalané x, ékezet nélkül. A hangsú-lyos verselési módok közül a magyar az ütemhang-súlyos verselést használja. Nyelvünkre az is jellemző, hogy mindig a szó első szótagja a hangsúlyos.

Az ütemhangsúlyos sorfajtákat leginkább az ütemek és a szótagok számának megadásával nevezhetjük meg; a „kétütemű hatos” kifejezés például azt jelen-ti, hogy a sor két üteme összesen hat szótagot tar-talmaz. Az ilyen sor lehet felező hatos, 3/3 tagolású („Szeretnék / szántani…” – Népdal), vagy 4/2 tago-lású („Piros kendőt / vettem…” – Weöres Sándor). További sorfajták:– kétütemű hetes, 4/3 tagolással („Jön a tavasz, /

megy a tél…” – Weöres Sándor)– kétütemű, felező nyolcas, 4/4 tagolással („Száll a

madár, / ágrul ágra” – Arany János)– kétütemű, felező tizenkettes, 6/6 tagolással („Ég a

napmelegtől / a kopár szik sarja” – Arany János)– háromütemű, 3/3/3 tagolású kilences („Érik a /

ropogós / cseresznye” – Népdal)– háromütemű, 4/4/2 tagolású tízes („Olvad a hó, /

tavasz akar / lenni…” – Babits Mihály)– négyütemű, 4/2/4/2 tagolású tizenkettes („Lóra,

magyar, / lóra! / most ütött az / óra” – Arany Já-nos) – és így tovább.

Az időmértékes sorfajták verslábakból állnak, me-lyek közül a legismertebbek a következők:– kétmorás: pyrrichius ∪ ∪– hárommorás: jambus ∪ –

trocheus – ∪

134

– négymorás: anapestus ∪ ∪ – daktilus – ∪ ∪ spondeus – –

Néhány jambikus sorfajta:– ötös jambus: „nem élt belőle több és most sem él”– ötös jambus közömbös zárószótaggal:

„A homlokán feltündökölt a jegy”– hatodfeles jambus (öt teljes versláb és egy fél)

„A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni…”(Mindhárom példa Kosztolányi-idézet)

Néhány trochaikus és anapestusi sorfajta:– négyes és negyedfeles trocheus:

„Nyílj ki, nyájasan mosolygó rózsabimbó, nyílj ki már!” – (Csokonai)

– ötödfeles anapestus: „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…” –  (Petőfi).

A legismertebb daktilikus sorfajták a hexameter és a pentameter.

A hexameter hat verslábból áll; az első négyet tet-szés szerint helyettesítheti spondeus; az ötödik min-dig daktilus, az utolsónak viszont két szótagosnak kell lennie: spondeusnak vagy trocheusnak. A hexameter-ben gyakori a sormetszet: a harmadik versláb hosszú szótagját cezúra követi (ez verslábat vág ketté), a ne-gyedik verslábat pedig dierézis vágja el a folytatástól (ez verslábak között áll). Például:

„Régi dicsőségünk, // hol késel az // éji homályban?” – (Vörösmarty)

A pentameter öt verslábát 2 és fél, 2 és fél versláb-ból álló részekre bontja a középütt álló dierézis:

„Csend vala, felleg alól // szállt fel az éjjeli hold.” – (Kölcsey)A hexameter és a pentameter váltakozása alkotja a

disztichont.szimultán verselés Azt a versritmust, amelyben

együttesen érvényesül a két verselési rendszer rit-muselve, szimultán ritmusnak nevezzük. Az ilyen ritmusú versek két csoportja közül az egyikben tudatosan, és a vers egészén, végig felismerhető módon alkalmazza a szerző a kétféle gyakorlatot; egy másik fajtájú szimultán versben csak színezi a verselést egy-egy kisebb  terjedelmű másként is ritmizálható szakasz. Kölcsey Himnusza például egyszerre trochaikus és ütemhangsúlyos vers, ele-jétől végéig; a Toldi szerelme ugyanakkor alapve-tően ütemhangsúlyos, csak időnként bukkannak

fel benne időmértékes (nevezetesen choriambusi: – ∪ ∪ –) ritmusok.

rímes-időmértékes szerkezetek Az antik időmérté-kes versek rímtelenek voltak; a rím a középkori la-tin nyelvű költészetben jelent meg. Talán a leghíre-sebb rímes-időmértékes forma a leoninus, a rímes disztichon. Ebben belső rímek találhatók: a sorok közepe és vége cseng össze.

rímfajták Tiszta rímről beszélünk, ha a rímszótagok-nak mind a magánhangzói, mind a mássalhangzói megegyeznek. Az asszonáncnak csak a magán-hangzói azonosak (illetve, a meglehetősen ritka mássalhangzó-asszonáncnál csak a mássalhang-zók). A rímek elhelyezkedése szerint megkülön-böztetünk többek között:– páros: a a b b;– kereszt-: a b a b;– ölelkező: a b b a;– fél-: x a x a;– illetve négyes rímet: a a a a.

4. Kólonok, periódusok, strófaszerkezetek, versszerkezetek

kólonról az időmértékes verselésben beszélhetünk: több versláb egybekapcsolásából létrehozott állan-dósult szerkezetet jelent. Gyakoribb kólonok:– adóniszi: – ∪ ∪ – – („Izzada orcám” – Berzsenyi)– glükóni: – – – ∪ ∪ – ∪ –

(„Egy-két zsenge virágait” – Berzsenyi)– ionicus a minore: ∪ ∪ – –

(„A hatalmas szerelemnek…” – Csokonai)periódusnak nevezzük a sornál nagyobb, de a versz-

szaknál kisebb, állandósult egységeket. Gyakran al-kot periódust az ütemhangsúlyos versekben a két-ütemű nyolcas és a kétütemű hetes:„Harap utca / három alattmegnyílott a / kutyatár.” (Weöres Sándor)

(Használatos a periódus fogalma – ugyanebben az értelemben – az időmértékes verselés esetében is.)

A strófaszerkezetek, azon belül az időmértékesek kö-zül a szapphói, az alkaioszi és az aszklepiadészi leg-ismertebb. Az ütemhangsúlyos verselés strófaszer-kezetei közül szintén hármat érdemes kiemelnünk.

zrínyi-versszak:Véghöz vittem immár / nagyhírű munkámat, 6/6 aMelyet irigy üdő, / sem tűz el nem bonthat, 6/6 aSem az ég haragja, / sem vas el nem ronthat, 6/6 aSem az nagy ellenség, / irigység nem árthat. 6/6 a

135

IRODALOMELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

Balassi-strófa:6 a / 6 a / 7 b6 c / 6 c / 7 b6 d / 6 d / 7 bVitézek mi lehet / ez széles föld felett / szebb dolog az végeknél?Holott kikeletkor / az sok szép madár szól, / kivel ember ugyan él;Mező jó illatot, / az ég szép harmatot / ád, ki kedves mindennél.Himfy-strófa:A kutyáktól / üldöztetvén 4/4 aA megrémült / őz fut-fut, 4/3 bValameddig / csak vethetvén 4/4 aBátorságos / helyre jut. 4/3 bIgy futok én / Amor elől, 4/4 cHajh! de még sem / távozom: 4/3 dMinthogy én a / latort belől 4/4 cKebelemben / hordozom. 4/3 dÚgy tesz Amor / zsákmányával, 4/4 eMint a hiúz / prédájával: 4/4 eRajta csügg és / úgy víjja, 4/3 fMíg életét / kiszíjja. 4/3 f

A versszerkezetek közül a középkorban kialakított olasz, francia, angol eredetű, jambikus versformák a legismertebbek. Ilyen például a tercina, Dante versformája, melyben a három soros egységeket sa-játos rímszerkezet kapcsolja láncszerűen egybe: a b a, b c b, c d c stb. Részben ez a szerkezet tér vissza az olasz (vagy petrarcai) szonettben, amelynek két négysoros versszaka eredetileg ugyanazokkal az ölelkező rímekkel dolgozik, két háromsoros strófá-ja pedig tercinaszerű:Ti szerencsés füvek, boldog virágok, akiken tapos mélázgató madonnám, bpart, mely édes szavát figyelve andán, bszép lábának nyomát magadba zárod, asima fácskák, friss lombbal ékes ágok, ahalovány, kedves ibolyák a lankán, bsötét erdők, melyek fürödve lomhán ba Nap tüzében, oly sudárra váltok, aó, nyájas táj, ó, tiszta friss erecske, cmely tükrözöd szép arcát s szép szemét is, ds élő fényétől gyulsz tündökletesre, cirigylem tőletek tekintetét is! dNe lássam itt ridegnek a követ se: clángoljatok, hisz lánggal égek én is. d(Petrarca: CLXII. szonett, Sárközi György fordítása)

Az angol (shakespeare-i) szonett szintén tizen-négy sorból áll, azonban nincs versszakokra tagol-

va, csupán az utolsó két sort választják el tipográfi-ailag: beljebb kezdik őket.Hogyha meghalok, ne tovább, ne gyászolj, aCsak míg hallod a zord harang szavát, bMely széthírleli, hogy e rút világból aLegrútabb férgek közé szöktem át; bSőt, ha versem olvasod, ne idézd cÍrója kezét: szívem úgy szeret, dHogy édes agyadnak a feledést cKívánja sajgó emlékem helyett. dVagy ha (mégis) látod írásomat, eMikor engem a föld már elkever, fNe mondd ki szegény nevemet se: hadd eHaljon szerelmed halálommal el; f

Mert a bölcs világ átlát szíveden, gS bár meghaltam, gúnyolni fog velem. g

(Shakespeare: LXXI. szonett, Szabó Lőrinc fordítása)A szonettkoszorú tizenöt szonettből áll: egy-egy

szonett zárósora adja a következő szonett kezdőso-rát, a tizenötödik, a „mesterszonett” pedig ezekből a sorokból kell, hogy összeálljon. (Például: József Attila: A kozmosz éneke)

A provanszál eredetű ballada-forma (ballade) három nyolcsoros és egy négysoros versszakból áll, ez utóbbit ajánlásnak is nevezik. Rímképlete: a b a b b c b C, illetve b c b C – vagyis az egész vers mindössze három rímet használ. A nagybetűvel je-lölt sorok refrént jelentenek.

5. Műnemek és műfajoknéhány lírai műfaj:

– Óda: eredetileg, a Kr. e. 7–6. századi görögöknél a kardallal szemben személyes hangon megszóla-ló költemény. Mai értelme ünnepélyes, fennkölt hangú, emelkedett stílusú vers.

– Himnusz: ódai hangnemű, istenséget megszólító vers. Voltaképpen himnuszok a bibliai zsoltárok, imádságok is.

– Dal: a legszemélyesebb hangvételű, egynemű (homogén) érzéseket megszólaltató, gyakran énekelhető (innét az elnevezés is) lírai alkotás. Alfajai a kardal (kórusének) vagy például a bor-dal (ditirambus).

– Epigramma: eredetileg sírfelirat, később két vál-tozata alakul ki; a görög típusú ünnepélyes han-gú és a római típusú, gúnyos, csipkelődő vagy erotikus epigramma. Mindkettőre igaz a rövid-ség és a csattanó. Leginkább pentameteres vers-formájúak.

136

– Ekloga: eredetileg, Vergiliusnál szemelvényeket jelent a szó. Hagyományosan pásztori (bukoli-kus) környezetbe helyezett, párbeszédes mű.

– Elégia: eredetileg fuvolakísérettel énekelt költe-mény, később, az antikvitásban az epigrammánál hosszabb, disztichonban írt költemény. Mai érte-lemben azt az érzésvilágot szólaltatja meg, amely szembesül a vágyott értékek hiányával, elérhetet-lenségével, s ezt rezignáltan, belenyugvó szomo-rúsággal veszi tudomásul.

– Rapszódia: eredetileg a görögöknél a vándoré-nekes (rapszódosz) által előadott dal. Modern értelemben szenvedélyes, felzaklatott, csapongó hangvételű vers, melyet zaklatottság, töredezett gondolatiság jellemez.

– Episztola: valóságos személyhez írt költői levél, gyakran szerelmes vallomás vagy tanköltemény.

drámai műfajok:– Tragédia: hőse erkölcsileg kimagasló személyi-

ség, aki szembekerül az értékhiányos valósággal, s harcában elbukik. Bukásának átélése katarzist (megtisztulást) vált ki a befogadóból. A jellemtra-gédiában a hős tragikuma személyiségének jel-lemzőiből, a sorstragédiában tőle független kö-rülményekből adódik.

– Komédia: magát értékesnek mutató személy, esz-me, vagy körülmény lelepleződése, nevetségessé válása áll a középpontjában. Két alapeszköze a jellemkomikum és a helyzetkomikum. Újkori változata a burleszk és a bohózat.

– Középfajú dráma: a polgári korszak színműveit nevezik így, melyek vegyesen alkalmazzák a ko-média és a tragédia elemeit.

– Drámai költemény: filozófiai témájú, párbeszé-des, de nem feltétlenül színpadra, hanem inkább olvasók kezébe szánt könyvdráma. A költőiség és a gondolatiság háttérbe szorítja benne a konflik-tust és a cselekményt.

epikus műfajok:a) Verses epika – Eposz: az irodalom legősibb mű-

faja. Mindig verses alkotás, melynek rendkívüli hőseit istenek támogatják vagy gátolják az egész közösségre kiható cselekedeteik véghezvitelé-ben. Jellemzői az eposzi kellékek.

– Epüllion: kiseposz, jellemzője a rövidség, a szö-vevényes szerkesztésmód, a mitológiai utalások sokasága.

– Elbeszélő költemény: poéma a líra és az epika ha-tárterületén. Külső tárgyat (egy-egy történetet) dolgoz fel, ám személyes hangnemben, verses formában. Középkori változata a főleg szerelmi tárgyat feldolgozó széphistória és a történelmi eseményt megörökítő históriás ének.

b) Prózai epika – Mese: kitalált történet, akárcsak a mítosz, de mentes minden vallási vagy történel-mi vonatkozástól. Egyik legismertebb változata az allegorikus állatmese.

– Novella: újdonság, újszerű történet, melynek el-nevezése a reneszánsz korból való, előzményei között azonban olyan ősi műfajokat említhe-tünk, mint a mese, monda vagy akár a legenda. Rövid, fordulatos, csattanóra végződő történet.

– Elbeszélés: abban különbözik a novellától, hogy terjedelmesebb, szélesebb medrű, s nem feltét-lenül csattanóra kihegyezett.

– Regény: az elbeszélésnél és a novellánál terje-delmesebb, általában prózában írt alkotás (de van verses regény is). Típusai gyakran keresz-tezik egymást, hiszen például a lélektani regény lehet egyben fejlődésregény is:a) életrajzi regény (pl. Szentkuthy Miklós:

Divertimento);b) családregény (pl. Thomas Mann:

A Buddenbrook-ház);c) történelmi regény (pl. Walter Scott:

Ivanhoe);d) utópikus regény (pl. Verne:

Utazás a Holdba);e) utaztató regény (pl. Bessenyei György:

Tariménes utazásai);f) levélregény (pl. Kármán József:

Fanni hagyományai);g) kalandregény (pl. Defoe: Robinson);h) lélektani regény (pl. Németh László: Gyász);i) fejlődésregény (pl. Goethe:

Wilhelm Meister tanulóévei);j) tézisregény (pl. Voltaire: Candide).

A ballada a három műnem határán álló műfaj, Greguss Ágost találó szavaival „tragédia dalban elbe-szélve”. Tragédia, amennyiben párbeszédes, akárcsak ez a drámai műfaj. Dal, hiszen gyakran énekelhető, s ez a szó azt is kifejezi, hogy lírai szöveg a ballada. Az „elbeszélve” szó ugyanakkor a líraiságot színező epikus jellegre utal. Jellemző a balladára a kihagyásos történetmondás, az elhallgatás, az úgynevezett „balla-dai homály” is.

137

IRODALOMELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

6. PéldákAz alábbiakban különböző művekből közlünk idéze-teket. Próbáld meg felismerni, mely művekből idéz-tünk, majd határozd meg annak műfaját!

„Istennő, haragot zengj, PéleidészAkhilleuszét…”„Fürge pár veréb a kocsidba fogvasiklott, míg a föld feketéllt a mélyben…”„Gyűlölök és szeretek. Kérded tán, mértteszem én ezt.Nem tudom, érzem csak: szerteszakít eza kín.”„Hallhattad, hire járt Lycidas, de tudod,hogy a versekOly tehetetlenek ott, hol a Mars dárdáiropognak…”„Ó jaj, hogy eltűnt minden, hogy hullt leévre év!Éltem valóban én, vagy álmodtam ittelébb?”„Filoména már elhallgatott, midőn aKirálynő látván, hogy Dionenón kívül…már csak ő maga tartozik [mesélni],vidám arccal szólott ekképpen…”„Nosza rajta, jó katonák,Igyunk egészséggel…”„Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet!Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély…”„A vész kitört. Vérfagylaló kezeEmberfejekkel lapdázott az égre…”„Szakaszd szét mindazon tündériláncokat,amelyekkel a királyi székhez,hitvesedhez, gyermekidhezoly igen keményen meg valál kötözve.Úgy állj meg itt, pusztán…”„Tolvaj! Tolvaj! Gyilkos! Haramia!Törvényt! Igazságot, igazságos ég!Végem van, meggyilkoltak!Elmetszették a torkomat, ellopták apénzemet!”„Tanultam filozófiát,Orvosi tudományt, jogot,És sajnos! teológiát…S most itt állok balgán! MivelBölcsebb nem lettem semmivel…”

7. Az epikus művek struktúrájaCselekmény A cselekmény az irodalmi műnek egyszerre tartalmi és formaalkotó eleme. Ez talán a leginkább tartalmi jellegű része az alkotásnak, hisz, ha azt kérdezzük, miről szól egy regény vagy egy dráma, leginkább a cselekmény ismertetésével felelhetünk. Ugyanakkor formaalkotó tényező is, hisz a történések alakításával, az események csoportosításával a szerző egyben a mű szerkezetét, kompozícóját is megalkotja. Műfajterem-tő jegy is egyben, hisz éppen a cselekmény léte vagy nemléte különbözteti meg a lírát a másik két műnem-től: lírai alkotás közvetlen módon nem mond el törté-netet. A dráma és az epika cselekménye között pedig – Schiller megfogalmazása szerint – az a különbség, hogy míg a drámában jelenvalónak, éppen aktuálisan zajlónak kell hatnia, addig az epikus mű szerzője el-múlt eseménysorként kell, hogy ábrázolja.

A cselekmény tényezői 1. Maga a cselekvés, mely lehet elemi aktus, részak-

tus vagy maga a cselekményegész. A novella álta-lában egy elemi aktust ábrázol, a regény elemi és részaktusok sokaságából összeálló történéssort. Ezek elrendezése lehet vonalszerű (lineáris); lehet a főhős körüli koncentrikus körökben el-rendezett, vagy – főként a modern művekben – egy felbontott időrend idősíkjai közt előre-hátra mozgó.

2. A cselekvés alanya, mely gyakran az ábrázolt kor jellegzetes jellemtípusa.

3. A cselekvés célja, amely akár negatív formában, a hiányával is módosítani tudja a cselekmény jellegét. (Másként hat, ha az alany céltudatosan cselekszik, vagy épp ellenkezőleg, elszenvedi a történéseket.)

4. A cselekvés körülményei, melyek lehetnek előre-vivő, késleltető vagy éppen akadályozó körülmé-nyek. A körülmények közé sorolhatjuk a tér-idő koordinátákat is.

Egy mű egységének előfeltétele, hogy a cselekvés tényezői közül legalább egy állandó legyen. Vagy az alany legyen ugyanaz a részcselekvések során át (mint például a Candide-ban), vagy a színhely (Balzac Goriot apójában például egy panzió kapcsolja össze az ott lakó emberek történetét). Érdekes eljárás, ami-kor az időpont a kapcsolóelem (például Kosztolányi Dezső Petőfi Sándorka című írásában, mely a költő születésének pillanataiban tekint be a legkülönbözőbb

138

emberek életébe a császártól kezdve Metternich her-cegen át Petrovicsék otthonáig), vagy amikor az ele-mi cselekvés sémája köti össze a történeteket (például Boccaccio Dekameronjában, ahol egy-egy napra előre megadják, milyen jellegű történeteket akarnak halla-ni).

elbeszélő nézőpont E fogalom alatt annak a személynek a perspektíváját értjük, aki a műben „beszél”, aki elmondja a törté-netet. (Ez nem feltétlenül maga az író, hisz a szerző szerepjátékot is űzhet, úgy tehet, mintha nem ő „be-szélne”, hanem valaki más. Ilyen játékkal a lírai hely-zetdalokban is találkozhattunk, például Csokonai Szegény Zsuzsijában.) Az elbeszélő nézőpontjának elemzése a következő kérdések tisztázását jelenti:

1. Ki a beszélő?2. Mi a viszonya a történethez?3. Mi a viszonya az olvasóhoz?

A beszélő kiléte Legtöbb esetben maga az író beszéli el a történetet, vagy másként fogalmazva: a narrátort egyáltalán nem távolítja el magától. Gyakori – például a detektív-történetekben –, hogy az események egy-egy tanú-ja mondja el, más és más nézőpontból a történetet. A beszélő azonos lehet az egyik főszereplővel is – ez leginkább az egyes szám első személyű fogalmazást vonja maga után. Végül a modern irodalomban meg-jelent az a technika is, amikor egyáltalán nincs beszé-lő, hanem dokumentumokból és szenvtelenül, kom-mentár nélkül előadott párbeszédekből bontakozik ki a cselekmény.

A közvetlen elbeszélést (maga az író beszél) már Platón elkülönítette az imitált, szereplőn keresztül történő elbeszéléstől. Eszerint a felosztás szerint a drámában tiszta imitációról van szó, hisz az író csu-pán a szereplőket beszélteti, ő maga nem kommentál. A másik véglet a líra, melyben a szerző közvetlenül fe-

jezi ki érzelmeit – kivéve, mint láttuk, a helyzetdalok, a szerepjáték esetében. Az epikában vegyesen szem-besülhetünk a közvetlen és az imitált elbeszéléssel.

Ritka és különleges technika, amikor a szerző kettős nézőpontot alkalmaz. Ilyen például Karinthy Frigyes Találkozás egy fiatalemberrel című novellá-ja, amelyben önmagának mintegy „két énje” jelenik meg, s szembesíti értékrendjét. A lírában a drámai monológ ennek a megfelelője (például Kölcsey Zrí-nyi-versei).

Az elbeszélő viszonya a történethez és az olvasóhoz Az úgynevezett „mindentudó elbeszélő” eleve ismeri az események végkimenetelét, titkos mozgatóit, a sze-replők legrejtettebb gondolatait, s ezeket közvetlenül az olvasó tudomására hozza. Az imitált elbeszélésből következik, hogy a beszélő nem lehet mindentudó: a bűnügy szemtanúja, vagy az egyik-másik szereplő nem ismerheti a valóság egészét, szereplőtársai titkait. Az utóbbi módon megírni egy történetet alighanem izgalmasabb feladat, mint a közvetlen elbeszélés – talán ez magyarázza, hogy a modern irodalomban mindinkább teret veszt a mindentudó elbeszélő al-kalmazása. A történethez való viszonyt befolyásolja a beszélő értékrendje is: azonosulhat a cselekvőkkel, de el is ítélheti a történteket.

Az olvasóhoz való viszony sok esetben pozitív: a beszélő olyan értékrendet képvisel, amely várhatóan megegyezik az olvasókéval. Ritkább esetekben a be-szélő szándékosan provokálja az olvasót, mert – akár szerepjátékból, akár valóságosan – olyan értékeket képvisel, amelyekről eleve tudja, hogy olvasóit szem-befordítják majd vele.

Az írói nyelv is fontos része az elbeszélő mű struk-túrájának. A mondatszerkezetek, a szófajok aránya, a szókincs és a többi stilisztikai kérdés éppúgy befo-lyásolja a mű hatását, mint a látványosabb, nagyobb ívű, több tartalmi mozzanatot hordozó elemek.

139

Fogalomtár

Fogalomtárállandó színház: a magyar nyelvű színjátszás igényét kísérve,

Széchenyi István szorgalmazására épült meg az első állan-dó színház, a Pesti Magyar Színház 1837-ben

allegória: olyan hosszabb szövegen vagy akár a mű egészén vé-gigvonuló képrendszer amelyben a képi sík egyes elemei pontról az elvont, gondolati sík egyes elemeire utalnak

almanach: a könyv és publicisztika jegyeit is magánviselő idő-szaki kiadvány, évkönyv; Kisfaludy Károly Aurora címmel indította az első magyar évkönyvet, amelyben a Himnusz megjelent

anapestus: két rövid és egy hosszú szótagból álló verslábantihős: olyan hőse egy elbeszélt történetnek, aki nem hősies

jellem, hanem annak épp ellentéte: hétköznapi ember, hét-köznapi gondokkal

Anyegin-strófa: 14 jambikus sorból álló strófa, a sorok 8 vagy 9 szótagúak; rímképlete: abab ccdd effe gg

archaizálás: valamely régi kor felidézése nyelvi, stilisztikai, po-étikai eszközökkel

archetípus: mitologikus, szimbolikus képzet, ősi kép, amely az emberiség általános, közös tapasztalatainak képe, C.G. Jung pszichológiai rendszerében (a völgy, az út, az útelága-zás, a lépcső, a folyosó stb.)

ars poetica: költői hitvallás; programhirdetésasszonánc: olyan rímfajta, amelyben a tiszta rímmel ellentét-

ben nem teljes, csak részleges a rímet alkotó hangok egye-zése; az asszonáncot jellemzően a sorvég két szótagjára kiterjedő magánhangzó-azonossága, közeli hangzása adja, illetve a rímalkotó szótagok mássalhangzóinak rokonsága

Athenaeum: Vörösmarty és Bajza József által 1837 és 1846 kö-zött kiadott társadalmi- irodalmi folyóirat

átlagnyelv: általánosan használt köznyelvballada: átmeneti műfaj a három műnem határán, epikus,

mert történetet mond el, drámai, mert konfliktusos és párbeszédes, jellemzője a kihagyásos szerkezet, a balladai homály

befogadástörténet: a mű olvasatainak, értelmezéseinek a folya-matosan alakuló története

belső fokalizáció: az elbeszélői nézőpontnak az a fajtája, amely-ben az elbeszélő nem mond többet, mint amennyit a sze-replő tudhat, a szereplő nézőpontjából fakadó tudás, érzé-kelési tartomány nagyjából megegyezik az elbeszélőjével

bordal: olyan dal, amelyet eredetileg borivás közben énekeltek, a borivás dicsérete; a népköltészet is ismeri, a műköltészet-ben felidéző ereje van

cárizmus: a cári uralom és a tőle származó hatalom népet el-nyomó rendszere

cenzúra: nyilvános irodalmi közlemények hatalmi ellenőr-zése; Puskin műveit az orosz cár cenzúráztatta, ezért az Anyeginből több rész is hiányzik

ciklikus történelemszemlélet: Vörösmarty világképére is jellem-ző történelemszemlélet, amely szerint a történelemben az emberiség nem egy lineáris fejlődés útján jár, hanem idő-ről időre hasonló problémákat, eseményeket hozó helyze-tek során tapasztalja meg ugyanazokat a fejlődési és vál-ságszakaszokat

couleur locale: a francia romantikusok által meghonosított művészeti terminus, a műben ábrázolt korra és társadal-mi-földrajzi környezetre sajátosan jellemző motívumok összessége

csinovnyik: orosz kishivatalnokdeizmus: filozófiai irányzat, amely szerint Isten megteremtette

a világot, de nem avatkozik be a működésébedetektívtörténet: (bűnügyi történet) a populáris (népszerű)

irodalomhoz tartozó epikai műfaj, célja az izgalom fel-keltése, az intellektuális szórakoztatás és sok esetben az elmetorna

drámai költemény: a klasszikus tragédiával rokon műfaj, de a drámaisággal egyenrangúvá válhat benne a költőiség

drámai monológ: a szerző több karakter megszólalásaiba vetíti mondandóit

dramaturgia: a színpadi alkalmazhatóság kérdéseivel, a drá-mai művekkel illetve tevékenység foglalkozó elméleti és gyakorlati tudományág

egzotizmus: az Európától földrajzilag, kulturálisan távol eső helyeket, népeket bemutató, főleg epikus, gyakran kalan-dos utazás során szerzett tapasztalatok előtérbe kerülése az irodalomban

ekhó: irodalmi összefüggésben valamely verssor utolsó sza-vának visszhangszerű, esetenként variálódó ismétlődése; általánosságban visszhangot jelent, nagybetűvel kezdve pedig egy nimfa neve

ekphraszisz: kép és szó összekapcsolódása; olyan költő alakzat, amely egy valódi vagy egy elképzelt vizuális műalkotás le-írását adja

életkép: rövidebb verses vagy prózai mű; a mindennapi élet jel-lemző alakját, helyzetét, rendre ismétlődő eseményét örökíti meg, egy-két vonást emelve ki; a reformkor kedvelt műfaja

ellipszis: szó vagy mondatrész kihagyása; olyan hiány, amely a szövegkörnyezetből kikövetkeztethető

első magyar drámapályázat: 1815-ben, az Erdélyi Múzeum című folyóirat által kiírt pályázat, amelyre Katona József beadta a Bánk bán első változatát, de nem díjazták

empirizmus: az a filozófiai alapelv (17. század), amely szerint minden megismerés egyedüli alapja a tapasztalat

énregény: regénytípus, amelyben az elbeszélő az ábrázolt világ egyik alakjaként lép fel

epigon: jelentősebb alkotó vagy irányzat eredetiség nélküli követője; önálló mondanivaló és formakincs/formanyelv nélküli szerző; sokszor csak az utókor számára válik nyil-vánvalóvá ez

episztola: megnevezett, valóságos személyhez írt verses levél ‒ irodalmi levél

eredetiségkultusz: Petőfi költészetfelfogásában is megjelenik a romantika lényeges nézete a műalkotásról, amelyben az egyedinek és eredetinek kiemelt helye van; esztétikai köve-telmény, a hagyomány és sajátosság kölcsönhatása, újítás és kapcsolódás jellemzi

erkölcs: más néven etika, morál, a társadalomra és az egyén-re vonatkozó normarendszer, amelyhez cselekedeteinket szabjuk

140

exclamatio: felkiáltás; az érzelem- és indulatkeltés eszköze, a felindultság kifejezője; formailag a felkiáltójel, az inverzió és a hiányos mondat jellemzi

fejlődésregény: regénytípus, amelyben fontos szerepet kap az utazás, a próbatételek célszerű sorrendben követik egy-mást, céljuk pedig a jellem kifejlesztése

felfokozott életérzés: a romantikára jellemző, a korszakban do-mináns végletes életérzés, egyik változata a reményvesz-tettség, a csalódás, a másik a forradalmi optimizmus, a kitörő életöröm

felesleges ember: az orosz irodalom egyik alaptípusa; jobb sors-ra érdemes, cselekvésképtelen, kiábrándult és kallódó ér-telmiségi, aki nem találja a helyét az életben; tettek helyett csak álmodozik

felvilágosodás: a 17¬18. század ideológiai, filozófiai, esztétikai eszmerendszere; az elnevezés arra utal, hogy az emberisé-get a tudatlanság sötétjéből az ész, a fény birodalmába kell átvezetni

gondolati költemény: az emberiség nagy kérdéseit megfogal-mazó lírai műfaj

gondolati költészet: azoknak a lírai műveknek az összefoglaló neve, amelyekben a gondolati elem meghatározó; jellemzője egy elvont gondolat személyes élménnyé, költőivé alakulása

groteszk: egyszerre félelmetes és nevetséges halmozás: szavak, szószerkezetek, mondatok olyan többszörös

ismétlésformája, amelyben rokon tartalmú, de megkülön-böztető jelentésű nyelvi egységek követik egymást

helyzetdal: olyan dal, amelyben a költő egy másik személy helyzetébe képzeli magát

himnusz: Istent vagy isteni hatalmakat dicsőítő, hozzájuk se-gítségért fohászkodó, ima, óda

hiperbola: retorikai szó- és gondolatalakzat, illetve általános stíluseljárás, amelyre a beszélő erősebb jelentésű, érzelmi-leg telített szó- és mondathasználata a jellemző

historizmus: építészeti, iparművészeti stílusirányzat a 19. sz-ban, lényege a múltbeli stílusok utánzása, felújítása; az ek-lekticizmussal ellentétben egy korstílus kifejezésmódjával él; válfajai:neogótika, neoromán, neoreneszánsz, neoba-rokk; a nemzeti stílus kialakításának szemléleti háttere

idealizálás: valaminek jobb színben való ábrázolása, mint ami-lyen valójában

idő-és értékszembesítő vers: olyan verstípus, melyben az egyes idősíkokhoz különböző értékek tartoznak, legtöbbször az értékek fogyatkozását mutatja ‒ az értéktelített múlt kerül szembe az értékvesztett jelennel

intelem: meghatározott személyhez intézett erkölcsi célzatú beszéd

intertextualitás: különböző irodalmi művek összekapcsolódá-sa; egy irodalmi szövegben megidéződik egy másik szö-veg, akár jelöletlen idézés, utalás eszközeivel

iskoladráma: színjáték, amelyet általában bibliai vagy történeti tárgyban tanító, morális-vallásos célzattal tanintézetekben adtak elő diákok; virágkora a 16. – 18. század között volt

jelképvers: egy olyan költemény, amely tartalma és jelentősége miatt jelképpé válik egy nemzet költészetében

jellemtragikum: olyan tragikum, amelyben a hős önmagával áll konfliktusban

jeremiád: a bibliai Jeremiás próféta nevéből: panaszos, sirató hangvételű verses műfaj

jobbágykérdés: a reformkori politikai viták egyik fő témája volt az örökváltság, mely azt jelentette, hogy a jobbágyok föl-desurukkal szabadon egyezkedve pénzzel örökre megvált-hatják szabadságukat és telküket

jövővízió: látomásszerűen megfogalmazott kép a fejlődés el-képzelt irányáról és majdani végeredményéről

kalandregény: olyan regénytípus, amelynek a cselekményét a próbatételekkel, kihívásokkal küzdő főhős életútja szervezi

karikatúra: humoros vagy gúnyos célú elsősorban képi ábrá-zolás, de írott formája is ismert, amely egy ember jellegze-tes vonásait vagy egy bizonyos jelenetet szándékosan túlzó módon, torzítva mutat be

karrierregény: a regény egyik típusa, amelyben a főhős a társa-dalommal összeütközve felemelkedik, vagy elbukik

keresztrím: a rímpárok váltakoznak egymással; rímképlete: a b a b

kevert műfaj: különböző műnemekhez tartozó műfaji sajátos-ságok keveredése egy műben (pl. epikai és lírai jellemzők a verses regényben)

khiazmus: ellentétes párhuzam, lényege az ismétlés és megfor-dítás, amelyben az ismétlés párhuzamosságra, a megfordí-tás ellentétességre utal

költői kérdés: olyan kérdőmondat, amelynek esztétikai szerepe van, például a kifejezőerő növelése

könyvdráma: drámaformában jelentkező, de nem színpadi előadásra, hanem elsősorban olvasásra szánt filozofikus mű

krízis: a drámai műnem szerkezeti jellemzője, amely egy ha-tárhelyzet, válság állapotát jeleníti meg

látomásvers: álomszerű látomás, vízió képe lírai műbenlélektani dráma: olyan drámai mű, amelynek középpontjában

a szereplők belső konfliktusai, lelki állapotváltozásai és személyiségfejlődése áll

levélregény: regényműfaj, amely fiktív levelekből áll, ezek időn-ként más szövegfajtákkal (elsősorban fiktív naplórészle-tekkel) együtt szerepelnek a regényben

lírai realizmus: valósághű ábrázolásmód a költészetben, amelyben ugyanakkor a költő poétikai eszközökkel a sze-mélyes érzelmeit is kifejezi

magánmitológia: a mítoszok nyelvén, de személyes és sajátos jelentéssel, szimbólum- rendszerrel megalkotott jelképes történet, képzeletbeli világ

Magyar Museum: az első magyar folyóirat, amelyet Batsányi János 1788- ban alapított Kazinczy Ferenccel és Baróti Sza-bó Dáviddal együtt

Magyar Tudós Társaság: a szakmai-tudományos élet támoga-tására 1825- ben alapított intézmény, később a Magyar Tu-dományos Akadémia elnevezés rögzült

mandátum: megbízatás az országgyűlési követség betöltéséremegszemélyesítés: olyan metafora, amely cselekvőképességgel,

személyes tulajdonságokkal ruház fel elvont fogalmakat, természeti jelenségeket, vagy élettelen tárgyakat

melankólia: a szomorúság, bánat lélekállapotamodalitás: a beszélőnek a mondat valóságtartalmához való vi-

szonya, ill. azok a nyelvi eszközök, amelyekkel ezt kifejezinegatív festés: olyan költői eszköz, amely az értékhiányos álla-

potot kifejtésére szolgál; az értékszembesítő versek jelleg-zetessége

141

Fogalomtár

neológus: a 18–19. század fordulóján megindult magyar nyel-vújító mozgalom híve, a neológusok legfőbb képviselője Kazinczy Ferenc

népdalgyűjtés: igénye a nemzetfogalom kialakulásával párhu-zamos; a kor művészeinek, politikusainak érdeklődése a népdalok felé fordult; a népdal ekkor régit, népit, magya-rost, általánosan elterjedtet jelentett, illetve a népdalszerű műköltészeti alkotásokat

népiesség: a népi kultúra, ezen belül a népköltészet alkotásai-nak, szemléletmódjának, stílusjegyeinek többnyire tudatos alkalmazása, variálása a műköltészetben

óda: lírai műfaj, fenséges tárgyról emelkedett stílusban írt köl-temény

olvasóközönség: Jókai teremtette meg a művelt olvasóközönsé-get regényeivel, sikerkönyvei előtt a regényirodalom csak szűk réteget szólított meg

országgyűlési követ: a megyének a rendi országgyűlésre dele-gált küldötte

ortológus: a neológussal szemben elutasítja a nyelvújítás szó-alkotási lázát

oximoron: retorikai és stílusalakzat, amely egymással ellentétes szavakat vagy mondatokat kapcsol össze, leginkább jelzői szintagmákban

összetett hangnem: kevert műfajú művekben előforduló külön-féle hangnemek együttes megjelenése

paradoxon: látszólagos ellentét; olyan állítás, amely első olva-sásra képtelenségnek, ellentmondásnak látszik, de alapo-sabb meggondolás után mégis igaznak bizonyul

parainézis: az intelem legközelebbi műfaji rokona: szemlélte-tő beszéd, amely egy kiemelt eszményt dicsér; a megszó-lítottnak megfogalmazott, buzdítás általános érvénnyel is rendelkezik

paródia: valamely jól ismert mű, műfaj vagy stílus gunyoros, komikus hatású utánzása; eltorzított ének, egy műfaj for-mai vonásait felnagyítja, miközben témáját alantasra cse-réli

Pétervár-mítosz: Szentpétervár városának történetéről, életéről szóló mítoszok, legendák által kialakított irodalmi szöveg-hagyomány

piktúra: leíró rész a klasszicista versbenplágium: más szerző alkotásának sajátként való feltüntetése,

ugyanakkor az intertextualitás jelensége problémássá teszi a jogilag egyértelmű fogalmat

poéta doctus: olyan költő, aki született tehetségén kívül alapos elméleti és gyakorlati irodalmi tudással rendelkezik, nagy műgonddal alkot

programzene: olyan hangszeres zene, amely valamilyen fogal-milag megragadható téma leírásával vagy annak érzékelte-tésével kapcsolatos

provincializmus: szűklátókörűség, elmaradottság, vidékiességracionalizmus: filozófiai irányzat a 17¬18. században, azt vall-

ja, hogy az emberi megismerés forrása a ráció, az ész, s fogalmaink a tapasztalat előtt és attól függetlenül léteznek

rapszódia: az ódai műfajok közé tartozik; sokban rokon a him-nusszal és a szűkebb értelemben vett ódával; jellemző vo-násai: a zaklatottság, az érzelmek és gondolatok szenvedé-lyes hullámzása; a kötetlen szerkezet

realizmus: valósághű ábrázolásmód, a 19. században a roman-tikával párhuzamosan bontakozott ki; fő céljai: a társa-

dalmi valóság teljes körű és részletes ábrázolása, a jellem alapos és motivált megformálása, valamint a lélek mélysé-geinek feltárása

recenzió: általában kis terjedelmű irodalomkritika, rövid, lé-nyegre törő bírálat

regényciklus: egymással összefüggő, gyakran azonos szereplő-ket felvonultató regények sorozata

retorika: a szónoki mesterséghez kapcsolódó szövegalkotási, szerkesztési elvek és előadói jellemzők (például: kifejtés, mondatszerkezetek, érvrendszer, mimika, meggyőzés) alapján kidolgozott leíró és előíró rendszer

retorikus: szónokias, alakzatokban gazdagrobinzonád: a kalandregény egyik válfaja, őstípusában a főhős

valamilyen szerencsétlenség következtében hirtelen elszi-getelődik a civilizáció kényelmétől, általában egy lakatlan szigeten; a regénytípus Daniel Defoe Robinson Crusoe című művéről kapta a nevét

rokokó: a barokkot követően, a klasszicizmussal közel egy idő-ben megjelenő stílusirányzat; kedveli a kecses, bájos for-mákat és az idilli hangulatot

romantikus triász: a 19. század középső évtizedeinek meghatá-rozó romantikus költői, akik az Athenaeum folyóirat körül csoportosultak – tagjai: Toldy Ferenc, Bajza József és Vö-rösmarty Mihály

röpirat: rövidebb publicisztikai műfaj és kiadványtípus, amely-ben a szerző aktuális kérdésről zajló nyilvános vitához szól hozzá (pl.: Bessenyei György: Magyarság)

russzóizmus: arra a rousseau-i alaptételre épülő világnézet, amely szerint az ember természettől fogva jó és szabad, a rossz, amelyet tapasztalunk a világban a civilizáció, a ter-mészettől való elszakadás következménye, ezért vissza kell térnünk a természethez

saltus lyricus: az ódára jellemző lírai szökellés, az érzelem he-vétől a költemény gondolati egysége csapongóvá válik

spleen: a világfájdalom egy sajátos megjelenési formája, rosz-szkedv, levertség, a főhős mélabúja: a 19¬20. századi költé-szet egyik alaptémája

stílus: a gondolat kifejezésének módja írásban vagy élőszóbanstílusdemokratizmus: természetes nyelven közérthető művé-

szeti alkotást teremteniSturm und Drang: átmenet a klasszicizmus és a romantika

köztszabad regény: Puskinnak az Anyeginre vonatkozó műfaji

meghatározása, amelyet az utolsó előtti strófában említszállóige: ismert szerző konkrét művéből származó, közismert,

a közmondásokhoz hasonlóan gyakran említett idézet, például Vörösmartytól ez a sor: „ a látni vágyó napba nem tekint”.

szatíra: az enyhébb humorral szemben a komikum élesebb fajtája; negatív jelenségek bírálata a gúny eszközeivel, ami gyakran torzítással, fantasztikummal párosul

személyesség: Petőfi költészetében a személyes önkifejezés nyer teret, jellemző rá az én-líra, a fokozott líraiság

szentencia: eszme rész a klasszicista versbenszerepjáték: olyan lírai műfej, amelyre jellemző, hogy a költő

határozottan eltávolítja magától a versbeli beszélőt, és sajá-tos karaktert ad neki

szerepkör: a színész, énekes alkatának, belső és külső tulajdon-ságainak leginkább megfelelő szerepek típuscsoportja

142

szimbólum: összetett szókép, ahol a másodlagos jelentést nem egy-egy szó hordozza, hanem hosszabb szövegrészlet vagy az egész mű

szimultán ritmus: az ütemhangsúlyos és az időmértékes verse-lés érvényesülése ugyanabban a versben

szinesztézia: olyan szókép, amelyben két vagy több érzékelési területhez tartozó kifejezés kapcsolódik össze

szinesztézia: érzékszintcsere, érzékváltásszkepszis: az igazság megismerésének kételkedő gondola-

ti megközelítése, a megismerés lehetetlenségét állítja, és ezért a törekvés hiábavalóságára következtet

szónoki beszéd: olyan retorikai alakzatokban gazdag beszéd, amelynek célja, hogy segítségével a szónok megnyerje ügyének a hallgatóságot

társadalmi tragikum: olyan tragikum, amelyben a hős a külvi-lággal áll konfliktusban

társadalomrajz: a realista regényekre jellemző, a szereplők ál-tal képviselt egyes rétegek ábrázolása, bemutatása

tézisregény: regénytípus, amelyben példázatszerű történettel valamilyen fontos gondolatot kíván bizonyítani az elbeszé-lő; ez lehet bölcseleti tétel, egy állítás igazsága vagy hely-telensége

típus: közös tulajdonságokkal rendelkező jelenségek, dolgok, jellegzetes jegyeit magán viselő alapforma a személyiség-rajzban

töredékesség: a romantika jellemvonása, amely a tökéletesség iránti vágy és annak elérhetetlensége közötti feszültség kö-vetkezménye; az Anyeginben a töredékesség figyelmünket a mű alkotásának folyamatára irányítja, a kihagyott részek lehetőséget adnak az alkotó saját elégedetlenségének, illet-ve a művészi kifejezés képtelenségének megfogalmazására is

történelmi regény: olyan regénytípus, amelynek tárgya a törté-nelem valamely epizódja; a történelmi regényben történel-mi és kitalált személyeket egyaránt szerepeltet, a karakte-rek indítékai, belső világuk szorosan kötődik a regény által megidézett történelmi összefüggésrendszerhez

tragikus vétek: a drámában a tragikum forrása, amelyet vagy a hős követ el, vagy a közösség és a hős közötti konfliktusból ered

utópia: a szó eredeti jelentésében olyan átfogó társadalom-, államelméleti elképzelés, amely az adott korban megvaló-síthatatlannak látszó, eszményi társadalmi berendezkedést rögzít

vallomásregény: olyan regénytípus, amelyben a szerző azono-sul a főhős nézeteivel, gondolataival, és így fejezi ki saját véleményét

vándorszínészet: az első állandó kőszínház megépülése előtt a társulatok változó helyszíneken és színészgárdával adták elő a színdarabokat

vándortéma: történetváz, téma, amely több nemzet irodalmi alkotásaiban is felbukkan, visszaköszön, valamilyen válto-zatban, feldolgozás formájában

váteszköltészet: a reformkorban kialakuló irodalmi irányzat, melynek értelmében a költő látnok, próféta, akinek a nép vezetőjeként kell szólnia

verbunkos: eredetileg katonák toborzásához járt férfitáncot je-lentett, de később önálló táncdarabbá válva kiindulópontja lett a 19. századi magyar zenei nyelvújításnak

verses regény: a romantika műnemi határokat elmosó műfaja; regényszerű tárgyat dolgoz fel, de fontos szerephez jutnak benne a lírai elemek, a személyes érzelmeket megszólaltató reflexiók

vígeposz: verses nagyepikai műfaj, melyben az eposz kötelező kellékeihez kisszerű tárgyat rendel az alkotó; az eposzra jellemző magasztos formavilág és a vígeposz kisszerű tár-gya parodisztikus, ironikus, szatirikus feszültségben áll egymással

weimari klasszika: a német felvilágosodás irodalmának kultu-rális központjára, Weimarra utaló irodalomtörténeti foga-lom, amely elsősorban Goethe és Schiller 1800-as években kifejtett művészeti programját, irodalmi munkásságát fog-lalja magában

zseni: kimagasló tehetség, rendkívüli egyéniség; a romantikára jellemző a zsenialitás különös tisztelete, a zsenikultusz

zsenikultusz: az a romantikus szemlélet, amely minden sza-bálynál, esztétikai elvárásnál, sőt magánál a műnél is fon-tosabbnak ítéli az alkotót

143

Kiejtési lista

Kiejtési listaAbélard, Pierre (francia) [abelár pjer]Ivanhoe (angol) [ájvenhó]Apuleius (latin) [apulejusz]Byron, George Gordon (angol) [bájron dzsordzs gordon] Balzac, Honoré de (francia) [balzak onoré dö]Beyle, Maria-Henri (francia) [bel maria-anri]Boileau, Nicolas (francia) [boáló nikolá]Braunschweig (német) [braunsvejg]Brontë, Emily, Anne, Charlotte (angol) [bronte emili, en, sárlot]

Busch, Wilhelm (német) [bus vilhelm]Childe Harold (angol) [csájld herold]Chevy-Chase (angol) [csevi-cséjsz]Delphine (francia) [delfin]Diderot, Denis (francia) [didró döni]Defoe, Daniel (angol) [difó denjel]Dickens, Charles (angol) [dikensz csárlsz]Don Juan (spanyol) [don huan]Doyle, Sir Arthur Conan (angol) [dojl ször áször konen] Dubouchet, Henri (francia) [dübusé enri]Jane Eyre (angol) [dzséjn eer]Héloise (francia) [eloiz] Hernani (francia) [ernáni]Fiennes, Ralph (angol) [fájnz relf]Faust (német) [fauszt]Fliegende Blätter (német) [flígende bletter]Flaubert, Gustave (francia) [flober güsztav]Forrest Gump (angol) [foreszt gamp]Friedrich, Caspar David (német) [frídrih kaszpar dávid] García Lorca, Federico (spanyol) [garszia lorka federikó]García Marquez, Gabriel (spanyol) [garszia markesz gabriel]

Géricault, Théodore (francia) [zserikó teodor]Glattauer, Daniel (német) [glattauer daniel]Goriot (francia) [gorio]Goethe, Johann Wolfgang (német) [gőte johann volfgang]

Gulliver (angol) [guliver]Heine, Heinrich (német) [hejne hejnrih]Herder, Johann Gottfried (német) [herder jóhan gotfríd]

Candide (francia) [kandid]Cabot, Meg (angol) [kebot meg] Keats, John (angol) [kítsz dzson]Kleist, Heinrich von (német) [kleiszt hejnrihh fon]Kohlhaas (német) [kólhász]Coleridge, Samuel Taylor (angol) [kólridzs szemjuel téjlor] Christie, Agatha (angol) [kriszti agátha]couleur locale (francia) [kulőr lokál]Laclos, Choderlos de (francia) [laklo soderló dö]Lessing, Gotthold Ephraim (német) [lesszing gothold efraim]

Locke, John (angol) [lok dzson]Mann, Thomas (német) [mann tomasz]Mozart, Wolfgang Amadeus (német) [mócárt volfgang amadeusz]

Maugham, William Somerset [móm viljem szomerszet]Maupassant, Guy de (francia) [mopaszan gí dö] Morgue (francia) [morg]Moeller, Otto (német) [möller ottó]Newton, Isaac (angol) [njúton ájszek]Notre-Dame (francia) [notrödam] Novalis (német) [noválisz]Pangloss (francia) [panglosz]Paraguay (spanyol) [paragváj]Paulus (latin) [paulusz]Pilvax [pilvaksz]Poe, Edgar Allan (angol) [pó edgár elen]Poirot, Hercule (francia) [poaró erkül] Proust, Marcel (francia) [pruszt marszel]Racine, Jean (francia) [raszin zsan]Rastignac, Eugene de (francia) [rasztinyak özsen dö]Robinson Crusoe (angol) [robinzon krúzó]Rousseau, Jean-Jacques (francia) [russzó zsan-zsák]Shakespeare, William [sekszpír viliem]Shelley, Percy Bysshe (angol) [selli pörszi bis]Sherlock Holmes (angol) [serlok holmsz] Schiller, Johann Christoph Friedriech (német) [siller johann volfgang frídrih]

Schindler (német) [sindler]Schlegel, Friedrich von (német) [slégel frídrih fon] Sturm und Drang (német) [sturm und drang]Schubert, Franz (német) [súbert franc]Saint-Preux (francia) [szem prő]Singer, Issac Bashevis (angol) [szinger ájszek besevisz]Scott, Sir Walter (angol) [szkot ször volter]Sorel, Julien (francia) [szorel zsüljen]spleen (angol) [szplín]Stendhal (francia) [sztendál]Sterne, Laurence (angol) [sztörn laurensz]Swift, Jonathan (angol) [szvift dzsonatán]Tyler, Liv (angol) [tájler liv]Tristram Shandy (angol) [trisztrem sendi]Jean-Antoine Houdon (francia) [udon zsan antoan] Hugo, Victor (francia) [ügó viktor]Wagner, Richard (német) [vágner rihárd]Valeri, Silvestro (olasz) [váléri szilvesztro]Vedel (dán) [védel]Weimar (német) [vejmár]Waverley (angol) [vévörli]Verdi, Giuseppe (olasz) [verdi dzsuzeppe]Werther (német) [verter]Westall, Richard (angol) [vesztól ricsárd]Winckelmann, Johann Joachim (német) [vinkelman johann joahim]

Valjean Jean (francia) [valzsan jean] Vauquer (francia) [voké]Voltaire (francia) [volter]Wordsworth, William (angol) [vördszvörth viljem] Vautrin (francia) [votren]Zola, Émile (francia) [zola emil]

144

FELHASZNÁLT IRODALOMKÉZIKÖNYVEKBAKOS Ferenc, Idegen szavak és kifejezések szótára,

Akadémiai Kiadó, Bp., 2006.Jelképtár, szerk. HOPPÁL Mihály – JANKOVICS

Marcell – NAGY András – SZEMADÁM György, Helikon, Bp., 1990.

Magyar Nagylexikon 1–19., Akadémiai Kiadó – Ma-gyar Nagylexikon Kiadó, Bp., 1993–2004.

Új Magyar Irodalmi Lexikon, I–III., szerk. PÉTER László, Akadémiai Kiadó, Bp., 2000.

Világirodalmi Lexikon, 1–19., Akadémiai Kiadó, Bp., 1970–1996.

SZAKIRODALOM:BABITS Mihály, Az ifjú Vörösmarty; A férfi Vörösmarty

= UŐ, Esszék, tanulmányok, Szépirodalmi, 1978.BELINSZKIJ, Visszarion, Puskin, Közoktatásügyi Ki-

adóvállalat, 1951.BÍRÓ Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodal-

ma, Balassi, 1998.

GINTLI Tibor – SCHEIN Gábor, Az irodalom rövid története, Jelenkor, 2003.

GYULAI Pál, Vörösmarty életrajza = UŐ, Válogatott művei, Szépirodalmi, 1989.

KERÉNYI Ferenc, Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris, 2008.

KÖLCSEY Ferenc, Levelezés III. 1832–1833 [kritikai kiadás], szerk., jegyz. SZABÓ G. Zoltán, Bp., Ba-lassi, 2011.

KÖLCSEY Ferenc, Összes költeményei, Nemzeti ha-gyományok, Parainesis, szerk., jegyz. SZABÓ G. Zoltán, Bp., Osiris, 2008

MARGÓCSY István, Petőfi Sándor, Korona, 1999.Kortársak Puskinról, Gondolat, 1978.Pennaháborúk, Szépirodalmi, 1980.SZABÓ G. Zoltán, Kölcsey Ferenc, Kalligram Könyv-

kiadó (Magyarok emlékezete), 2011. SZINYAVSZKIJ, Andrej, Séták Puskinnal, Magvető,

1994.http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/petofis.htm