felsőoktatási rangsorok 2011

41
Felsőoktatási rangsorok 2011 Globális és magyar tendenciák, felsőoktatáspolitikai környezet Dr. Fábri György ELTE PPK

Upload: brooks

Post on 06-Jan-2016

20 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

Felsőoktatási rangsorok 2011. Globális és magyar tendenciák , felsőoktatáspolitikai környezet. Dr. Fábri GyörgyELTE PPK. Téziek I. – Rangsorok. A rangsorok az elmúlt negyedszázadban médiatermékké váltak. - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

  • Felsoktatsi rangsorok 2011Globlis s magyar tendencik, felsoktatspolitikai krnyezetDr. Fbri GyrgyELTE PPK

  • A rangsorok az elmlt negyedszzadban mdiatermkk vltak.A nemzeti rangsorok soksznek, az indiktorok/intzmnyek/slyozsok/clcsoportok tekintetben az adott felsoktatsi rendszerekhez igazodnak.A globlis rangsorok komoly mdszertani hinyossgokkal kszkdnek, a kutatsi teljestmny abszolutizlsa miatt, eredmnyeik jelents fenntartssal kell kezelni.Az EU j rangsorprogramja klasszifikcis hangsly, multidimenzionlis vllalkozs, gy a magyar elitegyetemek szmra elrhet mrce.A 2001-ben indult UnivPress-ranking magyar rangsorprogram felsoktats-szociolgiai megalapozs, multidimenzionlis projekt.Fejleszts: az UnivPress-ranking tudsbzisn szakmai httrszolgltats (ranking clearing house) indult a magyar egyetemek szmra. Tziek I. Rangsorok

  • Tziek II. A rangsorok krnyezeteMi jellemzi rangsorokat ltrehv felsoktatsi krnyezetet?szleskr s nvekv hozzfrs a felsoktatshoztrsadalmi mobilitsversenyen alapul, teljestmnyfgg, folyamatosan nvekv finanszrozskivlsg-orientltsgnemzetkzi mrckMilyen lehet a magyar felsoktats?szkl hozzfrszrtsg, cskken mobilitsradiklis forrskivons, egyedi poltikai dntsektl fgg, centralizlt finanszrozsKivlsg-rzketlensgNemzeti bezrkzs

  • I. Rangsorok a felsoktatsban

  • Rangsor-trtneti elzmnyek - USA1900 Alick Maclean: Where We Get Our Best Men1904 Havelock Ellis1906 (1910) James Cattel The American Men of Science1925 Raymond Hughes: A Study of Graduate Schools of America1934 American Council on Education1952 Robert Knapp Hubert Goodrich: Origins of American Scientists1958, Paul Lazarsfeld Wagner Thielens, Jr.: The Academic Mind (Multidimensional)1967 Jack Gourman (Gourman Report)1968 Plaboy1969 George Pierson: The Education of American Leaders1972 National Academy of Sciences (reputci-rangsor)

  • US News&Reports 1983 1987 venteMdiarangsorKvetk (Princton Review, Atlantioc Monthly, Forbes, Newsweek, Wall Street Journal stb.)Vltoz indiktorok folyamatos vitkIntzmnyi lzadsok

  • Rangsor-hullm:MacleanLe Nouvel ObservateurSternSpiegel:Times Higher Education SupplementThe GuardianThe Sunday TimesFinancial Times Perspektywy Ranking... 50 orszg...

  • Mirt lettek mdia-rangsorok?Demokratizlds: informcis ignyTmegeseds: informcis piacKapacits-bvls: informcis hinyMedializlds: informcis kultra

  • II. Magyar rangsor-trtnet

  • 2000-2003: UnivPress Ranking2004-2005: Egyetemek mrlegen2005-2006: Felvi rangsor2005-2010: Heti Vlasz-Npszabadsg2006-2010: Felvi Rangsor - HVG Diploma

  • Az UnivPress-Felvi rangsor 2000-2010Indiktorok forrsai:Klss adatforrsok (minisztrium stb.)Intzmnyi adatszolgltatsPeer reviewHallgati vlemnyekHirdetselemzs

    Indiktorok tartalmai:Hallgati kivlsgBemeneti adatokOktati kivlsgMennyisgek (ltszm, infrastruktra stb.)Hallgati visszajelzsek (szakmai sznvonal, hallgat-orientltsg, intzmnyi lgkr, diploma rtke)

    Rangsorols szubjektumai:Karok (dominns kpzsi terletekkel)Lnyegben teljeskr

  • Dilemmk-vitk:Abszolt rangsorok rtelmesek-e?Hallgati vlemnyek, mint rangsorkpz tnyezkForrsok megbzhatsgaIndiktorok slyozsaIndiktorok sszevonhatsgnak hatra

  • Rangsor-fejlesztsek:TudsbzisPosztrgradulis kpzsben kurzusok Szolgltatsok intzmnyeknekRangsor-olvassi szolgltats mdinak, felhasznlknakmdiaprogramNemzetkzi rangsor-auditlshoz tancsadsKutatsokkal partneri program az EU-rangsorhozMdiaprogram

  • III. Rangsorok rtelmezse

  • Rangsor-tpusokReputci/presztzsPeer-reviewMunkaerpiac, szakrtkhallgatkBementi jellemzkFelvteli eredmnyekHallgati rdekldsKimeneti jellemzktudomnyos produktumokrvnyeslsAkadmiai rangsorok

  • A presztzs fogalmaPozitv oldalrl nzve a reputci az els j ismeret kommuniklsra utal, negatv oldalrl nzve viszont annak eredmnytelensgre (Luhmann 1992)A minsghez val ltalnos trsadalmi hozzlls, egy attitd kaleidoszkp (Theus 1993)A trsadalmi tke egyik formja, amelyet a versenyszfrban lehet alkalmazni. Ezt a tkt a mltbl rkltk, s folyamatosan reproduklni kell, illetve fgg a trsadalmi hlzatokba trtn bevonstl (Bourdieu 1983)Mt-effektus (Merton 1968)halo (dicsfny)-effektus / kognitv eltlet (Thorndike 1920)

    Ellentmondsok

  • JogszokPercepcis horizont s presztzsellentmondsossga

  • Gazdasgi kpzs

  • Informatikusok

  • Termszettudomnyi karok

  • Blcsszek

  • IV. Globlis rangsorok

  • Ezredfordul utni mdiahullm:2004: Shanghai Jiao Tong Universitys Academic Ranking of World Universities2004: Times Higher Education Supplement (THES) World University Rankings2006: The Centre for Higher Education Development (CHE)SIR World Report 2008 (SCOPUS)2010-2011: EU Multidimensional Ranking / Classification / Mapping

  • Klfldi hallgatk arnyaForrs: Education at Glance 2010Klfldn tanul hallgatk szmaA globlis rangsorok informcis piaca

  • A globlis rangsorok problmi

  • Kutatsi egyoldalsg

  • Leszktik az egyetemi funkcikatOktatsHarmadik misszi: szolgltats a trsadalomnak, gazdasgnakKutats

  • VeszlyekUniformizlDntshozatalt torztjaHallgatk szempontjait httrbe szortjaAz elemzk, dntshozk, a mdia szmra a kivlsg a rangsorhelyezstl fgg a hallgatk szmra az eladteremben dl el.

  • Not everything that counts can be counted, and not everything that can be counted counts.Einstein

  • V. A rangsorok hazai felsoktatspolitikai krnyezete

  • A magyar egyetem helyzeteA tudsbzison alapul nemzetstratgia konzervatv kezdemnyezsre indult, s politikai rendszereken tvel projekt volt 90 ven tHatst stabilizlta a tudrtk beplse a nemzeti identitsba.Trsadalompolitikai (Bildungsbrgertum) s gazdasgi (magas hozadott rtk tke irnti orientci) konszenzus jelentette meg a kzletben.A felsoktats drmai kommunikcis veresget szenvedett 2011-re.Mostanra a tuds trsadalmi percepcijt a beszllti kapitalizmus modellje igyekszik uralnio.A globalizci korban nem vrhat trsadalmi nyoms a Krpt-medencei szupremcit/megmaradst vd, tuds-kzpont nemzetstratgia rdekben.

  • Kirnduls a tnyek vilgba

  • A diploma-deficit blffje* Szlovkiban kiugran magas, 36%-os a kzpfok alatti vgzettsgek munkanlklisge!Education at Glance 2010 OECD alapjn

  • A diploma-tltermelsrl val tvedsForrs: OECD Education at Glance 2010

  • Munkaerpiaci mtosz Forrs: KSH Felsoktatsi Statisztika

  • Felsoktatsi hallgatk s a munkaerpiac szakterleti arnyai 2010-ben

  • Az llami intzmnyhlzat szttagoltsgnak tveszmje

  • A menedzserizmus ltszata

  • A forrskivons forrsa???

  • Minek ide rangsor???

  • Ksznm figyelmket!

    *************************************