felsőoktatási rangsorok 2011
DESCRIPTION
Felsőoktatási rangsorok 2011. Globális és magyar tendenciák , felsőoktatáspolitikai környezet. Dr. Fábri GyörgyELTE PPK. Téziek I. – Rangsorok. A rangsorok az elmúlt negyedszázadban médiatermékké váltak. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
-
Felsoktatsi rangsorok 2011Globlis s magyar tendencik, felsoktatspolitikai krnyezetDr. Fbri GyrgyELTE PPK
-
A rangsorok az elmlt negyedszzadban mdiatermkk vltak.A nemzeti rangsorok soksznek, az indiktorok/intzmnyek/slyozsok/clcsoportok tekintetben az adott felsoktatsi rendszerekhez igazodnak.A globlis rangsorok komoly mdszertani hinyossgokkal kszkdnek, a kutatsi teljestmny abszolutizlsa miatt, eredmnyeik jelents fenntartssal kell kezelni.Az EU j rangsorprogramja klasszifikcis hangsly, multidimenzionlis vllalkozs, gy a magyar elitegyetemek szmra elrhet mrce.A 2001-ben indult UnivPress-ranking magyar rangsorprogram felsoktats-szociolgiai megalapozs, multidimenzionlis projekt.Fejleszts: az UnivPress-ranking tudsbzisn szakmai httrszolgltats (ranking clearing house) indult a magyar egyetemek szmra. Tziek I. Rangsorok
-
Tziek II. A rangsorok krnyezeteMi jellemzi rangsorokat ltrehv felsoktatsi krnyezetet?szleskr s nvekv hozzfrs a felsoktatshoztrsadalmi mobilitsversenyen alapul, teljestmnyfgg, folyamatosan nvekv finanszrozskivlsg-orientltsgnemzetkzi mrckMilyen lehet a magyar felsoktats?szkl hozzfrszrtsg, cskken mobilitsradiklis forrskivons, egyedi poltikai dntsektl fgg, centralizlt finanszrozsKivlsg-rzketlensgNemzeti bezrkzs
-
I. Rangsorok a felsoktatsban
-
Rangsor-trtneti elzmnyek - USA1900 Alick Maclean: Where We Get Our Best Men1904 Havelock Ellis1906 (1910) James Cattel The American Men of Science1925 Raymond Hughes: A Study of Graduate Schools of America1934 American Council on Education1952 Robert Knapp Hubert Goodrich: Origins of American Scientists1958, Paul Lazarsfeld Wagner Thielens, Jr.: The Academic Mind (Multidimensional)1967 Jack Gourman (Gourman Report)1968 Plaboy1969 George Pierson: The Education of American Leaders1972 National Academy of Sciences (reputci-rangsor)
-
US News&Reports 1983 1987 venteMdiarangsorKvetk (Princton Review, Atlantioc Monthly, Forbes, Newsweek, Wall Street Journal stb.)Vltoz indiktorok folyamatos vitkIntzmnyi lzadsok
-
Rangsor-hullm:MacleanLe Nouvel ObservateurSternSpiegel:Times Higher Education SupplementThe GuardianThe Sunday TimesFinancial Times Perspektywy Ranking... 50 orszg...
-
Mirt lettek mdia-rangsorok?Demokratizlds: informcis ignyTmegeseds: informcis piacKapacits-bvls: informcis hinyMedializlds: informcis kultra
-
II. Magyar rangsor-trtnet
-
2000-2003: UnivPress Ranking2004-2005: Egyetemek mrlegen2005-2006: Felvi rangsor2005-2010: Heti Vlasz-Npszabadsg2006-2010: Felvi Rangsor - HVG Diploma
-
Az UnivPress-Felvi rangsor 2000-2010Indiktorok forrsai:Klss adatforrsok (minisztrium stb.)Intzmnyi adatszolgltatsPeer reviewHallgati vlemnyekHirdetselemzs
Indiktorok tartalmai:Hallgati kivlsgBemeneti adatokOktati kivlsgMennyisgek (ltszm, infrastruktra stb.)Hallgati visszajelzsek (szakmai sznvonal, hallgat-orientltsg, intzmnyi lgkr, diploma rtke)
Rangsorols szubjektumai:Karok (dominns kpzsi terletekkel)Lnyegben teljeskr
-
Dilemmk-vitk:Abszolt rangsorok rtelmesek-e?Hallgati vlemnyek, mint rangsorkpz tnyezkForrsok megbzhatsgaIndiktorok slyozsaIndiktorok sszevonhatsgnak hatra
-
Rangsor-fejlesztsek:TudsbzisPosztrgradulis kpzsben kurzusok Szolgltatsok intzmnyeknekRangsor-olvassi szolgltats mdinak, felhasznlknakmdiaprogramNemzetkzi rangsor-auditlshoz tancsadsKutatsokkal partneri program az EU-rangsorhozMdiaprogram
-
III. Rangsorok rtelmezse
-
Rangsor-tpusokReputci/presztzsPeer-reviewMunkaerpiac, szakrtkhallgatkBementi jellemzkFelvteli eredmnyekHallgati rdekldsKimeneti jellemzktudomnyos produktumokrvnyeslsAkadmiai rangsorok
-
A presztzs fogalmaPozitv oldalrl nzve a reputci az els j ismeret kommuniklsra utal, negatv oldalrl nzve viszont annak eredmnytelensgre (Luhmann 1992)A minsghez val ltalnos trsadalmi hozzlls, egy attitd kaleidoszkp (Theus 1993)A trsadalmi tke egyik formja, amelyet a versenyszfrban lehet alkalmazni. Ezt a tkt a mltbl rkltk, s folyamatosan reproduklni kell, illetve fgg a trsadalmi hlzatokba trtn bevonstl (Bourdieu 1983)Mt-effektus (Merton 1968)halo (dicsfny)-effektus / kognitv eltlet (Thorndike 1920)
Ellentmondsok
-
JogszokPercepcis horizont s presztzsellentmondsossga
-
Gazdasgi kpzs
-
Informatikusok
-
Termszettudomnyi karok
-
Blcsszek
-
IV. Globlis rangsorok
-
Ezredfordul utni mdiahullm:2004: Shanghai Jiao Tong Universitys Academic Ranking of World Universities2004: Times Higher Education Supplement (THES) World University Rankings2006: The Centre for Higher Education Development (CHE)SIR World Report 2008 (SCOPUS)2010-2011: EU Multidimensional Ranking / Classification / Mapping
-
Klfldi hallgatk arnyaForrs: Education at Glance 2010Klfldn tanul hallgatk szmaA globlis rangsorok informcis piaca
-
A globlis rangsorok problmi
-
Kutatsi egyoldalsg
-
Leszktik az egyetemi funkcikatOktatsHarmadik misszi: szolgltats a trsadalomnak, gazdasgnakKutats
-
VeszlyekUniformizlDntshozatalt torztjaHallgatk szempontjait httrbe szortjaAz elemzk, dntshozk, a mdia szmra a kivlsg a rangsorhelyezstl fgg a hallgatk szmra az eladteremben dl el.
-
Not everything that counts can be counted, and not everything that can be counted counts.Einstein
-
V. A rangsorok hazai felsoktatspolitikai krnyezete
-
A magyar egyetem helyzeteA tudsbzison alapul nemzetstratgia konzervatv kezdemnyezsre indult, s politikai rendszereken tvel projekt volt 90 ven tHatst stabilizlta a tudrtk beplse a nemzeti identitsba.Trsadalompolitikai (Bildungsbrgertum) s gazdasgi (magas hozadott rtk tke irnti orientci) konszenzus jelentette meg a kzletben.A felsoktats drmai kommunikcis veresget szenvedett 2011-re.Mostanra a tuds trsadalmi percepcijt a beszllti kapitalizmus modellje igyekszik uralnio.A globalizci korban nem vrhat trsadalmi nyoms a Krpt-medencei szupremcit/megmaradst vd, tuds-kzpont nemzetstratgia rdekben.
-
Kirnduls a tnyek vilgba
-
A diploma-deficit blffje* Szlovkiban kiugran magas, 36%-os a kzpfok alatti vgzettsgek munkanlklisge!Education at Glance 2010 OECD alapjn
-
A diploma-tltermelsrl val tvedsForrs: OECD Education at Glance 2010
-
Munkaerpiaci mtosz Forrs: KSH Felsoktatsi Statisztika
-
Felsoktatsi hallgatk s a munkaerpiac szakterleti arnyai 2010-ben
-
Az llami intzmnyhlzat szttagoltsgnak tveszmje
-
A menedzserizmus ltszata
-
A forrskivons forrsa???
-
Minek ide rangsor???
-
Ksznm figyelmket!
*************************************