Felszín alatti vizek

Felosztás a befogadó kőzet/üledék

víztározása szerint

Pórusvizek (porózus kőzetekben, üledékekben):

• talajvíz

• rétegvíz (artézi víz, hévíz, ásványvíz, gyógyv.)

• (parti szűrésű víz – átmeneti jelleg)

Résvizek (hasadékos kőzetekben):

• pl. karsztvíz

Talajvíz – rétegvíz?????forrás: Borsy, 1993

A talajvíz fogalma:

Tágabb értelmezésben : a talajvíz a

földkéregben az első vízrekesztő réteg felett

elhelyezkedő víztartó vize (problémák ilyen

értelmezésnél)

Szűkebb értelemben: a tv. a Föld felszíne

közelében levő felső vízréteg, melyre még

nagy mértékben hatnak a külső környezeti

változások (pl. időjárás, szennyeződések)

Magyarországon maximum 15-20 méterig

Talajvíz - talajnedvesség

- talajnedvesség: talaj pórusait tölti ki, de

mellette van még levegő is a pórusokban,

különböző erővel kötődik - pF, pF-görbe

- a talajvíz már az összes pórust kitölti,

levegő nincs

- határa: talajvízszint vagy talajvíztükör

(relatív, abszolút)

- felette: kapilláris víz - kapilláris zóna

A talajnedvesség fajtái:

• erősen kötődő vízburok - holtvíz, kb. 100 vízmolekula-

átmérőnyi vastagságú a talajszemcséken

• adhéziós talajnedvesség (lazán tapadó)

• kapilláris víz (nem tölti ki a teljes szabad pórusteret)

Talajvíz jelentősége

• talajképződés egyik fontos befolyásolója

• a természetes növénytakaró és a termesztett

növények számára kiemelt jelentőségű

• mennyisége (talajvízszint), minősége és

mozgásiránya jellemzi

• befogadója: a szikkasztott szennyvizeknek,

bemosódó műtrágyáknak, peszticideknek,

csurgalékvizeknek (hígtrágya, termálvíz), ipari

szennyeződéseknek

• leggyakoribb problémák: nitrát, nitrit, ammónia,

magas sótartalom, (olaj, nehézfém)

A talajvíztükör tompítva követi a

domborzat változásait

felszín

Magyarországi észlelések:

1929 óta (Rohringer Sándor - BME) 150 db kút,

főként a Duna-Tisza közén

1950-es évek elejétől új kutak (kb. 400), majd

1970-re már kb. 1500 kút (3 naponkénti észlelés)

Az 1980-as évektől visszaeső észlelő kútszám

(működtetési nehézségek: anyagi, technikai)

Ásott kutak szerepe.

Rónai András féle átfogó talajvíz térképezés.

Speciális célzatú mérések (pl. Kisköre, Bős,

hatásvizsgálatokhoz kapcsolódóan)

A talajvízállást alakító tényezők, okok:

Növelő tényezők:- csapadék

- hozzáfolyás (terep alatt és felett -

hegyláb, hordalékkúp, influencia, belvíz)

- élővíz duzzasztó hatása (influens folyó)

- öntözés

- állandó duzzasztás

- szikkasztás

Csökkentő tényezők:

• - párolgás (növényzet szerepe)

• - eláramlás alacsonyabb területek felé

• - élővíz leszívása (effluens állapot)

• - belvíz levezetés

• - csatornázás

• - drénezés

• - kitermelés

• - beépítettség: beszivárgás akadályozása

A talajvíz menetgörbéje:

a vízszintváltozás éves rendje

Jelentősége:

mezőgazdaságban pl. öntözővízszükséglet, belvíz

előrejelzés, műszaki gyakorlat

Leggyakoribb eset:1. májustól októberig csökken - nyári hidrológiai félév

2. novembertől áprilisig nő - téli hidrológiai félév, vagy

utánpótlódás/tározódás időszaka

-300

-250

-200

-150

-100

-50

0

19

82

dec

emb

er

19

83

mar

ciu

s

19

83

ju

niu

s

19

83

sze

pte

mb

er

19

83

dec

emb

er

19

84

mar

ciu

s

19

84

ju

niu

s

19

84

sze

pte

mb

er

19

84

dec

emb

er

19

85

mar

ciu

s

19

85

ju

niu

s

19

85

sze

pte

mb

er

19

85

dec

emb

er

19

86

mar

ciu

s

19

86

ju

niu

s

19

86

sze

pte

mb

er

19

86

dec

emb

er

A talajvízjárás éves mente (Pusztamérges, 2390)

szinuszos jelleg, melyet befolyásol a csapadék éves

eloszlása, a tv. mélysége, a víztartó szemcsemérete, stb.

A természetes talajvízjárás menetgörbe fő jellemzői:

• Akkor szabályos, ha az előző (és a következő) év

hidrometeorológiai viszonyai átlagosak

• Sokévi átlag alapján jellemzően legkorábbi tetőzés március (de!)

• A tetőzés magasságában meghatározó az őszi (induló) vízállás

• A maximumok és minimumok kialakulásában nagy szerepe van

a felszín közeli rétegek fizikai felépítésének

• Nagyobb talajvízmélységnél nagyobb az asszimmetria

• A talajvíz táplálásában a különböző hónapok csapadékai nem

azonos súllyal vesznek részt (az V-VII. hónap szerepe gyakorlatilag

0, viszont meghatározó a X-I. hónap).

• A talajvízben a csapadék hatása letompítva jelentkezik

(késleltetés, amplitúdó csökkenés) /simított átlagolás/

KIVÉTELEK

• folyók környezetében (influens, effluens)

• víztározók környezetében

• intenzív vízkitermelés

• nem szokványos hidrometeorológiai év (pl. 2005)

• egyéb

Effluens és influens kapcsolat a folyó és a talajvíz között

effluens influens

További fogalmak

• talajvízdepresszió

• depressziós tölcsér

• szennyvízdomb

• másodlagos szikesedés

felszín

talajvíztükör

inte

nzí

v v

ízk

iem

elés

depressziós tölcsér

Hosszú időtartamú változások. Van-e hosszú periódus?

Vagy csak változás?

Regionális változások problémája (pl. Duna-Tisza köze)

és a tartós csökkenés következményei (talaj és tájvált.).

A talajvizek minősége: só, karbonát - lehet természetes

Antropogén szennyezés: nitrát, nitrit, ammónia, fenol, só,

(olaj, nehézfém)

Felhasznált ábrák, diagramok forrásai:

• Borsy Z. (szerk.)1993: Általános természetföldrajz.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. (ÁTF)