FÉMTECHNOLÓGIAFÉMTECHNOLÓGIA

VII OSZTÁLY

Ha bármilyen tárgyat el akarunk készíteni, ismernünk kell az anyag megmunkálási folyamatát.

A fém megmunkálása az anyag mechanikai, fizikai és vegyi tulajdonságától függ.

A fémek megmunkálása kétféleképpen végezhető:

Fémmegmunkálás forgácsolással – mechanikai megmunkálás,

Fémmegmunkálás forgácsolás nélkül – képlékeny megmunkálás (alakítható)

Fémmegmunkálás Fémmegmunkálás forgácsolássalforgácsolással

Forgácsoláskor a fémet különböző ék alakú vágó éllel vágjuk és a behatoló erő hatására a fémforgács leválik.

A forgácsolás végezhető:A forgácsolás végezhető:

- vágással - köszörüléssel- reszeléssel - fúrással- esztergálással -

menetmetszéssel- marással -

fűrészeléssel

Ha egy fémet meg akarunk munkálni, a következő szerszámokat használjuk:Mérő, jelölő és ellenőrző felszerelést: tolómérőt, vonalzót, acél jelölőtű, stb.

A munkadarab befogására és rögzítésére szolgáló eszközök: satu, különböző fogók és szorítók.Forgácsoló szerszámok, amelyek lehetnek:- kézi szerszámok,- gépi szerszámok.

KÉZI SZERSZÁMOK:KÉZI SZERSZÁMOK:

Hidegvágó, fémfűrész és reszelő.

A hidegvágó: a vágóél a kalapácsütések hatására behatol az anyagba és forgács képződik.Alakításra, hornyok és kivágások

készítésére szolgál.

A fémfűrész: oldalirányban váltakozva kihajlított fogai vannak, amelyek az anyagba hatolnak.Anyagdarabot lehet levágni vele, hornyokat és bevágásokat készíthetünk.Lehetnek: - kézifűrészek vagy- gépi fűrészek.

A reszelők: felületek megmunkálására, hornyok és bevágások készítésére szolgálnak.

A reszelők lehetnek: lapos, négyzet, háromszög, kerek vagy félkör alakú keresztmetszetűek.

Minőség szerint lehetnek: nagyoló, közép és finomfogazatú reszelők.

GÉPI SZERSZÁMOK: GÉPI SZERSZÁMOK:

A fémforgácsoló gépek megfelelő szerszámot használnak ezért szerszámgépeknek nevezzük őket.Kétféle mozgást végezhetnek: főmozgást és mellékmozgást.

A fémforgácsoló gépek megfelelő szerszámot használnak ezért szerszámgépeknek nevezzük őket.Kétféle mozgást végezhetnek: főmozgást és mellékmozgást.

A szerszámgépek:A szerszámgépek:

- esztergák- marógépek- gyalugépek- köszörűk és- fúrógépek

EsztergálásEsztergálás

Esztergálással henger alakú munkadarabok készülnek forgácsolással – esztergakéssel.Esztergáláskor a munkadarab forog, a kések pedig a munkadarab hosszirányában és keresztirányban mozognak.

MarásMarás

Marással síkfelületek, hornyok (hosszúkás téglalap keresztmetszetű bemélyedés, vájat), alakos felületek (profilok), fogaske-rekek és egyebek készíthetők – marókésekkel. A marószerszám forog, a munkadarab végzi az előtolást.

FúrásFúrásFúrással nyílásokat és furatokat készítenek fémtárgyakban – fúró éllel.A fúró él végzi a forgómozgást és az egyenes vonalú előtolást is.Lehet villamos kézi vagy asztali fúrógép. A fúró élek készülhetnek: - fafúráshoz- fémfúráshoz- betonfúráshoz

GyalulásGyalulásGyalulással a munkadarab sík felületét alakítjuk ki, hornyokat és alakos felületeket készítünk – gyalukéssel.

A hosszúlöketű gyalu- gépeken a rögzített munkadarab végzi az egyenes vonalú főmozgást, a szerszám a mellékmozgást.

A rövidlöketű gyalugépeknél a munkadarab áll, a szerszám mozog.

KöszörülésKöszörülésA sík, hengeres és idom felületek befejező finom megmunkálása – köszörűkoronggal vagy köszörűlappal.A szerszám forog, a munkadarab az előtolást végzi. Köszörülést alkalmaznak szerszámok élesítésére, rudak, csövek, fémszalagok darabolására. Lehetnek: asztali, hordozható, kézi és villamos köszörűgépek.

Fémmegmunkálás Fémmegmunkálás forgács nélkülforgács nélkülA fémek forgács nélküli megmunkálására a következő eljárásokat használhatjuk:

- öntés- képlékeny alakítás- a fémek egyesítő eljárásai- hőkezelés Az első három eljárás megváltoztatja

a munkadarab alakját, hőkezelésnél a tárgy alakja változatlan marad, az anyag belső szerkezete változik meg.

ÖNTÉSÖNTÉS

A fémeket fel kell hevíteni folyékony állapotig, és megfelelő öntőformába kell önteni.Bonyolult alakú termékek előállítására alkalmas, gazdaságos, mert kevés a hulladék anyag.

KÉPLÉKENY ALAKÍTÁSKÉPLÉKENY ALAKÍTÁSA fémek bizonyos feltételek mellett (felhevített állapotban) és külső erők hatására képlékenyen (tartósan) alakot változtatnak, vagy nyírással alakulnak.A fémek következő képlékeny alakítási eljárásait különböztetjük meg:

- kovácsolás - sajtolás- mélyhúzás - hengerlés- hajlítás - leválasztás

Kovácsolás Kovácsolás

A kovácskalapács ütéseinek hatására, vagy a sajtó nyomására az anyag alakot változtat.

A kovácsolás menete: - a munkadarabot bizonyos

kovácsolási hőfokra hevítik, majd segédszerszámokkal átteszik az üllőre, és kéziszerszámmal ütik, vagy kovácssajtóval kovácsolják.

MélyhúzásMélyhúzás

Mélyhúzással lemezekből rotációs, üreges és egyéb bonyolult alkatrészek készíthetők.

HajlításHajlítás

A hajlítás helyén alakváltozás jön létre: a külső szálak megnyúlnak, a belső szálak összenyomódnak.

Két módja van a hajlításnak:- minta utáni hajlítás- hengerlés – hengerítőgéppel.

Sajtolás Sajtolás A szerszám alsó részében elhelyezzük az előgyártmányt és a szerszám felső részével kifejtett nyomás kinyomja a szerszámon levő nyíláson.

Üreges és tömör forgástestek

készülnek: hüvelyek, csapszegek,

szegecsek.

HengerlésHengerlés

A hengerlés során két forgó henger maga közé húzza a munkadarabot és nyomással alakítja, miközben csökken a vastagsága.

VágásVágás

A vágás a lemez egyik részének szétválasztása a másik részétől.

Vágási műveletek:- levágás- lyukasztás- kivágás

A levágás kézi vagy gépi lemezvágó ollóval történik, melynek kései egyenesek és párhuzamosak.

Lyukasztáskor a leválasztott rész a hulladék, a maradó rész a munkadarab.

Kivágásnál a leválasztott rész a munkadarab.

FÉMEK EGYESÍTŐ FÉMEK EGYESÍTŐ ELJÁRÁSAIELJÁRÁSAI

Kettő vagy több fémrészt kötéssel egyesítünk.

A kötésmódok lehetnek:- oldható kötés és - nem oldható kötés

Oldható kötésOldható kötés

Az oldható kötésnél az egybekapcsolt részek szétválaszthatók, úgy hogy a részek és a kötések nem sérülnek.

Ilyen kötésmód a csavarkötés (a csavarorsó és a csavaranya).Különböző csavarkulcsokkal szoríthatók össze.

Nem oldható kötésNem oldható kötés

A nem oldható kötések azok, ahol az egybekapcsolt részeket nem választhatjuk szét anélkül, hogy meg ne sértsük a részeket és a kötést.

Ide tartoznak: a szegecselés, forrasztás és hegesztés.

SzegecselésSzegecselés

A szegecs szegecsfejből és szegecsszárból áll. Különböző anyagból készülnek: acél, alumínium, réz, … A szegecs anyaga legtöbbször azonos a munkadarab anyagával.

ForrasztásForrasztásA forrasztás szilárd halmazállapotú fémek egyesítése olvadt adalékfém – forrasz – segítségével. A forrasztáshoz forrasztópáka és tinol huzal kell.Megkülönböztetünk:- lágyforrasztást - 450oC-ig- keményforrasztás - 450oC-tól.

HegesztésHegesztésOlyan nem oldható kötésmód, amelynél hasonló fémeket egyesítünk hevítéssel.A hegesztés történhet:- villamos ívhegesztéssel- lánghegesztéssel.

RagasztókRagasztók

A korszerű ragasztók segítségével ragasztással is végezhetünk nem oldható kötést, különböző anyagok egybekapcsolása lehetséges.Ragasztófajták:- cianoakril- epoxid ragasztó- poliuretán ragasztó.

Munkavédelmi Munkavédelmi intézkedésekintézkedések

A munkahelyi – üzemi balesetek 85%-a személyi okokból történik, amikor az ember fáradt, figyelmetlen, nem koncentrál a munkájára.

Az iskolaműhelyben való munka megfelelő viselkedést követel.

Amíg dolgozol, használj védőfelszerelést: védőszemüveget, védőkesztyűt, védőkötényt vagy védőköpenyt

A munkavédelem alapvető A munkavédelem alapvető szabályai:szabályai:csak hibátlan szerszámot használjatok,villamos készüléket csak a tanár

jelenlétében használj,ne tolongjatok a munkahely körül,szabályosan használd a szerszámokat

és a gépeket,a munka befejezése után tegyétek

rendbe a munkahelyet, s a szerszámokat tegyétek a megfelelő helyre.

A munkahelyen, vagy valamilyen szerszám és gép közelében való fegyelmezetlenség balesetet idézhet elő, amelynek következ-ményei akár egy életre megmaradnak.

Munkavédelem Munkavédelem hegesztéskorhegesztéskorAutogén hegesztéskor

védőszemüveget kell viselni, mert az acetiléngáz fénye igen erős és károsítja a szemet.

Az égési sérülések elkerülése végett kötelező a bőrkesztyű védőkötény viselése.

Az acetilén- és oxigéngáz-palackok használatakor figyelmesen kell eljárni, mert robbanásveszélyesek.

Villamos ívhegesztésnél a keletkezett szikrák minden irányba szóródnak, ezért védőmaszkot, bőr védőkesztyűt és védőkötényt kell viselniük az ilyen munkát végző személyeknek.

A hegesztő munkahelyét védőfal választja el a többi munkástól, hogy védve legyenek az erős fényhatástól.

PRAKTIKUS MUNKAPRAKTIKUS MUNKA

A lapát összetételének A lapát összetételének forrasztása:forrasztása:

Az összetételeket kend át forrasztópasztával

Ha a forrasztópáka jól felmelegedett, nyomd rá a lemezre úgy, hogy minél nagyobb felületen érintkezzen vele.

Illeszd a tinolhuzalt a forrasztópáka hegyéhez, oda, ahol érintkezik a lemezzel.

Húzd el a forrasztópákát a lemez területén úgy, hogy a forrasztóón szétterüljön a sávon.

Befejező rész:Befejező rész:

Kérdések az ismétléshez:

Sorolj fel olyan tárgyakat, amelyeket csavarkötéssel egyesítenek!

Mi a forrasztás?Mondj példát szegecselésre!Sorold fel a védőfelszerelést,

amelynek használata kötelező a műhelyben!