Finnugor néprajz

4. óra

2010.03.11.

Prológ

• nyelvrokonság ≠ genetikai rokonság• kulturális vonásokban vannak olyan hasonlóságok, melyek

alapján beszélhetünk fgr. néprajzról, de ez nem feltétlenül egy történeti kontinuum

• történelmi, földrajzi tényezők• 3 nagy csoport: balti finn népek, Uráltól nyugatra élő,

földműveléssel foglalkozó népek és szibériai félig nomadizáló népek

• a fiatal írásbeliség kedvezett a folklór kutatóinak• a mítoszok, hiedelemvilág – évezredes távolság• agrárkultusz • áldozóhelyek• ünnepek• halottkultusz

Finnek

• 12. szd-tól svéd befolyás, kereszténység, de pogány rítusok is

• de: Ny-K határán• földművelés nagy hagyományai (égetés,

csapolás)• vadászat (erdei madarak, vadrén, jávor,

prémes állatok, fóka); rovásjelek• halászat (rekesztékes, szigonyos, zsákhálós)• kétnyomásos, tejgazdaságok)• 16. szd-tól kátrányégetés (terva), fafeldolgozás

Finnek

• D-Ny: halmazfalvak, tanyák (18. sz.); kétszintes gazdasági épületek, rönkházak, deszkaborítás; hajlított talapzatú bölcső, festett szekrények, szőttesek; növényi orn.

• K: kis falvak, boronaházak; padok, akasztós bölcső, festetlen, faragott; mértani formák

• viselet: nők: csíkos szoknya, mellény, főkötő; ff: térdnadrág, mellény, félkabát v kaftán

• Ny: lyukas kenyér (reikäleipä), sör, hús, sajt; K: puha rozskenyér, aludttej, tea, kvasz, hal; maksalaatikko, mämmi, karjalanpiirakka, karácsonyi sonka

• Ny: svéd esküvői szertartások, K: archaikusabb, a két törzs (suomi és häme) egyesülését szimbolizálja

• szauna, füstös (savusauna), virgács, saunahenki

Észtek

• skandináv, balti, német és orosz hatás• Kr. e. 2. éveredtől földművelés (Kr.e.1. éve.

ekés, de konzervativizmus), állattenyésztés, rozs, köles, zab, árpa, len, kender, tejtermelés

• főként tengeri halászat• nyugati és északi csoport – skandináv hatás,

keleti és déli – orosz + a szetuk (12. sz. pravoszláv): igen archaikus elemek, önálló nyelvként és etnikumként, legősibb népköltészeti réteg

Észtek

• régen halmaz- és soros falvak, 19. sz. utcás településtípusok, talu – tanya; D-Éo. egyudvaros, elzárt települések

• faluközösségek• rehielamu – csarnokszerű boronaház (évezredes), 19.

sz. háromosztatú, riga – gazdasági épület, szetuknál oroszos építkezés

• női viselet: len/pamuttunika, csíkos szőttes szoknya, szőttes öv, rövid kabát/mellény, homlokpánt, sõlg (melltű), ünnepi kötény, kendő, koszorú, fejdíszek; lányoknál nincs fonat

Észtek

• Ff viselet: ing, hosszú/térdnadrág, félkabát, posztókalap

• női: 5 főbb típus: É: ujjatlan tunika, hosszú ing, fekete, majd csíkos szoknya

• D: ua. + térdig érő vállkendő• Ny: csíkos és mintás szoknya, kendő nyakon,

merevített kendő• szigeti: pliszírozott szoknya, Muhu (kb. az észt

Kalotaszeg)• szetu: szarafán, óriási sõlgök, dísztörölköző

Észtek

• gyapjú – geometrikus minták• ötvösművészet (karcolt, kőberakásos)• fafaragás, söröskorsók, lófejes díszítés, boróka• rozskenyér, mustleib, kása, kama, répa,

káposzta, K-en túró, sör, kvasz, véres hurka, kohuke

• szaunakultúra• áldozókövek• néptánc és népdal (Daloló Forradalom, Dalos-

és Táncosünnepek)

Vepszék

• sokáig halász (É)-vadász-gyűjtögető; D irtásos-égetéses földművelés, 18. sz. oroszok, fakitermelés, kereskedelem

• 20 sz-ig faluközösség, nagycsalád• lakóház erős finn hatás, borona, kétszintes gazdasági

épületek, T alakú, zárt udvar• női: szarafán, hímzett blúz v szoknya-blúz szőttes

övvel, dísztörölközővel• savanyú kenyér, halas tészta, sör, kvasz• piros-fehér hímzések, fa, ló, madár, felemelt kezű

figurák• csónak alakú, ló/madár mintás csanak

Vótok

• halászat-vadászat, irtásos-égetéses fm.

• 18. sz. erdőgazdálkodás

• erős orosz hatás (ház, mezőgazdasági eszközök)

• női viselet:

• lány – ujjatlan fehér szarafán, rövid blúz

• asszony – ua. csak kék, csúcsos főkötő

• idős – hosszú ing, kendő; gyöngyhímzés is, bocskor

Izsórok

• NB! sokszor a vótok is izsóroknak nevezik magukat• irtásos-égetéses fm, tengeri és folyami halászat• kereskedelem, fakitermelés, fafeldolgozás• fazekasság• anyagi kult. szinte teljesen orosz• női: K: fehér, ejtett vállú lening, két téglalapból varrt

ruha, kapocs, balról nyitott, ruha aljáig érő kendő• Ny: ua. ing, kétoldalt nyitott szoknya, oroszos fejdísz• 19. sz. szarafán

Lívek

• 10-12. sz. a fénykor, tengeri halászat, földművelés, állattenyésztés, kereskedelem

• német, dán, svéd, orosz, majd lett befolyás• erdei méhészet• kurlandi lívek: tengeri halászat, hajózás,

fókavadászat, kereskedelem• nők gyűjtögettek• csak kertgazdálkodás (mocsár miatt)• 20 sz.-ig kémény nélküli boronaház• női: sötét, csíkos szoknya, világos ing, vállkendő• ff: térdnadrág, állógalléros szürke/kék/barna rövid

kabát

Karjalaiak

• földművelés: rozs, köles, zab, árpa, kender, len, sárgaborsó, hagyma, répa, káposzta; túróeke

• állattenyésztés: szm, juh, disznó, rén• 19. sz. fakitermelés, kereskedelem; bérmunkák• hagyományos mesterségek: kovács, takács,

bodnár, fazekas, fegyverkészítő, nők: aranyszállal, igazgyönggyel hímeztek

• nyírkéreg- és famegmunkálás• felemelt kezű nő, lovak, madarak, szarvasok

Karjalaiak

• folyómenti települések, 19. sz. utcás falvak• kétszintes rönkházak, sok ablak, kétszintes gazdasági

épületek, fedéllel összekötve• nagycsalád• kemence a ház frontális fala felé, asztal utcai oldalon

(spec.)• tájegységenként változó viselet: K: szarafán és ing,

Olonyec környékén: szoknya, Ladogánál: kétoldalt nyitott szoknya

• ff: nyakravaló kendő, kötött v szőtt öv• rántásos halleves, tejes/tejfölös sült hal, savanyú

kenyér, halas pirog, köleskása, tea, kvasz, enyhén sózott kávé

Számik

• folyami és tengeri halászat (hálós)• réntartás (tulajdonjegyek), nomadizálás (vs erdei),

nagy csordák, vezérhím, fejés, ősszel vágás, nyereg (fából)

• erdei: kis csorda, kis távolság, visszatérés a szálláshelyre

• réntenyésztés, prémvadászat (tompa nyíl); farkas, medve (verem, kopja)

• gyalog; sí: lapos, rövid, alul prémes, egy bot• szán: teherhordó, személyszállító, szent; csónak

forma, régen egy fából, a 2. támlás

Számik

• szent szán: bálványok, rituális eszközök, nők nem előzhették meg

• csónak: erdeifenyő deszkákból• családok közössége (siida), közös tulajdonú

föld, kölcsönös segítségnyújtás, zsákmány elosztása, földterület a család méretétől függött

• gazdálkodás a siida területén belül• választott siidagyűlés, de a sámánok is• nyári és téli szállás• a rén a rang alapja (párválasztás, örökség)

Számik

• kerek v négyszögletes kúpsátor, nyáron vászon, télen prém, padlón ágak és prém

• nyílt tűzhely, bogrács, mögötte a szent „sarok”, hátsó kijárat, nőknek tilos, nők gyerekek bal, ff jobb

• téli: boronaház; tengermellék: piramisszerű félig földbe ásott, tőzeggel fedett kunyhó

• lábasházak (lábak zsírozva)• ruha: női-ff egyenes ing, piros és sárga dísz, ff széles

bőröv+vadászkésszég, ff: posztó/bőrnadrág, ún. négyszélsapka; nők tarka szoknya, állógalléros, bebújós, kifordított bunda

• rén teljes feldolgozása, erdőn madár, bogyó is• munkamegosztás• csontmegmunkálás

Mordvinok

• erzák: europid, atlanto-balti; moksák: átmeneti, szuburáli, mongolid elemek

• prémes vadászat, méhészet, földművelés (háromnyomásos már 17. sz.), állattenyésztés, legelőző-istállózó

• faluközösség, falugyűlés, szokásjog, ozksz-atja (főpap) és segédei, rovópálcák

• kiscsaládok túlsúlya, de nagycs., munkamegosztás• közös apai őstől származó nagyobb közösségek

Mordvinok

• folyómenti bokros és halmazfalvak, 19. sz. szalagos• régen házfront az udvar felé, gazdasági ép.

szétszórva, később párhuzamosan v U alakban• először föld-, majd félig földkunyhó, rönk, egy majd

két- és háromosztatú, D: agyag, vályog• oroszos, bejárattal szemben kemence, átellenben

szent sarok; padok, szekrény, spec. kanáltartó• női: hosszú tunika, bonyolult fejdísz, rengeteg ékszer,

hosszú fehér ruha hasítékkal, dúsan hímzett, erza: köpeny, m: kabát, vászonnadrág; közös: farkendő (pulagaj), gyöngyhímzés, kaori kagyló, pénzdísz; dísztörölköző

• ff: 18 sz. orosz (kiv. mai folkfesztek)

Mordvinok

• hímzés: geo, stilizált állat, növény

• díszes jegyajándékok (pl. guzsaly)

• ablakdíszek (csipkés)

• savanyú kenyér, kovásztalan tészta

• marha-, rituálisan lóhús

• kása

• savanyított tej, mézsör, kvasz

Marik

• hagyományos h-v-gy, Kr.e. 2. kezdet termelőgazdálkodás, vadász (verem, les, hálós, csapda); mókusprém pénz

• daru, vadlúd, hattyú az istenek madara• kerítő- és rekesztőhalászat• erdei méhészet; hegyi mariknál

kertgazdálkodás is; disznó és kecske tisztátalan• patriarchális faluközösség; tyúktojás

fizetőeszköz• legeltetés

Marik

• arányos földosztás, etnikailag nyitott, falutanács, apai ágú rokonok közössége

• 20 sz. már kiscsalád, asszony is rendelkezik hatalommal

• szent ligetek• nyárfából csónak, tutajok, kézi-, teher-, személy- és

ünnepi szán (elöl nagyon felhajló talpfa)• folyómenti falvak; vö. mordvin• rönkház, nyeregtetős, kudo (szent hely, nyárikonyha);

hombár-kamra (nyári lak);fürdőház

Marik

• kenyér, lepény, darakása, palacsinta, pirog, sült túrós gombóc, lóhús csak áldozati ünnepen, főtt hús; joghurt, író, tea, házi sör, mézsör, „pálinka”

• női: hosszú ing, vászonnadrág, 1,5 m öv, kónuszos sisak/kendő/főkötő, szúnyog elleni védősisak, háncsbocskor, bőr/halina csizma

• ff: ing, öv, dohányzacskó, hosszú nadrág, kaftán• népműv: faragás (vízimadár, ló), csanak, ablakkeret,

háncs, nyírkéreg

Komik

• termelő gazd., É: halász-vadász, réntartás• prémvadászat: idénymunka, ált. csoportban; izsmai

komik:arzénos cigipapírral rókára• szigonyos/szákos halászat, de horgászat is• istállózó állattartás: szm., ló, juh• faluközösség, nagycsalád, jelek (pas)• észak-orosz viselet hatása; női: szarfán, ing, kötény,

öv, főkötő, gazdag hímzés, homlokpántok• ff: nyitott ing, szűk nadrág, kaftán; É: prémes ruhák• művészi fafaragás és hímzés, permi állatstílus• pelnyany, sajt, hal, zsurló, tea, kvasz, házi sör

Udmurtok

• két endogám csoport: vatka és kalmez; 70 vorsud (törzsszövetség) de: beszermánoknál nincs nyoma; nagycsalád, faluközösség, falugyűlés (kenes/kenyes)

• földszintes, egyosztatú ház (korka)-kamra (kenos)-imház (kuala)-fürdőház (muncsó)

• ekés földművelés (köles, tönköly, zab, árpa, hajdina, lencse, sárgaborsó)

• legeltető-istállózó állattartás• erdei méhészet, később kasos

Udmurtok

• női: 3 típus – É: tunika, ing, nyitott kaftán, kötény, melltakaró (karacsi), rengeteg ékszer, D: tatáros, mintás ruha, beszermán: köztes

• ff: hosszú, jobb oldal vágott ing, sötét nadrág, posztókalap, fonott öv, D: kockás

• ételek: kása, pelnyany, tabany (kelt tésztás palacsinta), sanga, nyany (kenyér), perepecs, milüm, méz, házisör, tea, kvasz, író, kumiska/arakü

Hantik

• 16-17. sz. felbomló ősközösségi társadalom, katonai demokrácia, törzsi szervezetek, vérségi alapú, később területi

• 20. sz. családok, ill. jurta/sátorközösségek• réntartás, piacorientált halászat, vadászat• csónak, szán, síléc• vázas és boronaház, különféle kúpsátrak, rönkház,

lábaskunyhó, változó szállásterületek• nyírkéreg és tőzegmoha feldolgozása, fafaragás• női: hosszú ruha, nagy vállkendő, kifordított bunda

Manysik

• ősi obi-ugorok, két nagy frátria: Por (medve, Numi Tórem) és Mosz (a Világügyelő Férfiú)

• alapvetően monogám, patrilokális család, kiv: levirátus; munkamegosztás

• hagyományos életmód: fél nomadizálás (két állandó szállás), de inkább faluközösségek

• réntartás: nyenyec típusú, de ma kis csordák, pásztorokkal, teljes feldolgozás, füstölés

• gyűjtögetés (áfonya, hamvas szeder)• rekesztéses halászat, prémvadászat

Manysik

• csónak-szán-sí• kónuszos sátor (régen kéreg, ill. prém),

egyosztatú boronaház, lábasházak• bejárattal szemközt a feleség alszik, balra a

férfiak és a gyerekek• női: állig gombos tunika, geometrikus hímzés,

kaftánszerű köpeny, bunda, csizma, csüngős kendő, két fonat, hamis copf

• ff: csak a malica (rénprém felsőruha) hagyományos

Irodalom

• kötelező: www.renhirek.blogspot.com – a divat, fürdőház, népművészet, népviselet c. posztokat ismerni, a képeket a vizsgán fel kell tudni ismerni

• egy nép (lív-vót, vepsze-izsór egynek számít) néprajzi jellemzőinek alapos ismerete: http://mnyfi.elte.hu/finnugor – tananyag menüCsepregi Márta (szerk.), Finnugor Kalauz, 2. kiad., Bp., Panoráma, 2002.Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Finnugor Tanszék, 2009.