A magyar nyelv finnugor és török elemei

Magyar őstörténet2012/2013, 2. félév

Az uráli nyelvek családfája

Finnugor alapszókincs/1.• Testrészek• fő ’fej’ (fi. pää)• szív (v. sim)• száj• kéz (fi. käte-)

A rokonsági terminológia szavai• apa (fi. isä ’apa’)• eme ’állat nősténye’ (fi. emä

’anya’)• meny (v. miń)• fiú

A társadalmi szervezet szavai• had (o. hont)• szer

Számlálás• egy (fi. yhte)• kettő (fi. kahte-)• három (fi. kolme)• olvas ’számol’ (fi. luku ’szám’)

Finnugor alapszókincs/2.

A hiedelemvilág szavai• lélek (v. lili)• hagy, hagymáz (v. kul’, hul’ ’ördög,

manó’)

A vadászat szavai• ideg ’íjhúr’ (v. jantew)• nyíl• lő (v. liγ-)• nyúl (zrj. ńimal)

A halászat szavai• háló (fi. kalin)• folyó (fi. joki)• hal (fi. kala)• nyj. fal ’a csíkvarsa vagy kas

tömlöcrésze’ (eredeti jelentése: duzzasztógát a folyón)

A gyűjtögető életmód szavai• méz (fi. mesi)• bogyó (fi. puola ’vörösáfonya’)• nyj. mony ’tojás’ (o. mon)

Finnugor alapszókincs/3.A lakás és ruházkodás szavai• ház (fi. kota)• fél ’ajtófélfa’ (md. päl ’sövénykaró’)• (ruha)ujj (zrj. soj)• ágy• fon• köt• varr

A házieszközök, a munka és az anyagnevek szavai• fúró (fi. pura)• bőr (osztj. pär)• kő• vas (fi. vaski ’réz’)• arany

A táplálkozás szavai• fazék (fi. pata)• fő, főz• nyj. köved ’abárolódik, párolódik’• lé (v. läm)• vaj (v. woj)• háj

Az elemi életjelenségek, cselekvések és érzékelések szavai

• ad (zürj. ud ’megitat’)• val-, vol- (létige)• lesz, lev- (létige)• él (fi. elä)• eszik, ev- (mord. seve)• tesz, tev-• megy, men-

Finnugor alapszókincs/4.Az égitestek és a természeti

jelenségek szavai• hó ’hold’ (fi. kuu)• húgy ’csillag’• felhő (fi. pilvi)• jég (fi. jää) Az idő- és térbeli tájékozódás szavai• év (cser. ij)• al- ’alsó’ (md. al)• tél• tavasz• hol- ’reggel’

A környezet és a növényvilág szavai• víz (fi. vete-)• fa (cser. pu)• vad ’erdő’ (o. wont)• fenyő• szil(fa)

Néhány etimológia

m. ősz ~ vog. TJ. tüks │ osztj. Trj. səγəs │ votj. Sz. siźil │ cser. KH. šəžə │ mord. E. śokś │ finn syksy │ észt sügis= *sükśe, *sikśe

m. ad ~ zürj. Lu. P. PJ. udni │ votj. Sz. ud- │ mord. M. andəms│ finn antaa │

észt andma= *amta-

m. nyíl ~ vog. Szo. ńāl │ osztj. DN. ńot │ zürj. Sz. ńil │ votj. Sz. ńil │ cser C.

ńölə │ mord. E. nal │ finn nuoli │ észt nool szam. jur. -ńi │ szelk. Csa. –║ńī=*ńōle, *ńele

Mássalhangzó-változások

A jellegzetes alapnyelvi tőtípusok

• cvcv = fi. kala 'hal'• cvccv = fi. kolme 'három'• vcv = fi. elä- 'él'• vccv = fi. anta- 'ad'• cv = fi. te 'ti'

finnugor és ugor eredetű névszóragok a magyar nyelvben

Többesszámjelek a finnugor alapnyelvben

• *-t − A nominatívuszban jelölte a többes számot.

• *-j (*-i) − A függő esetekben jelölte a többes számot. (= m. -i birtoktöbbesítő jel: házai)

• *-k − A személyes névmásokban, a birtokos személyjelek és az igei személyragok végén jelölte a többes számot. (= m. ált. többesjel)

• *-n − A több birtokra utalt.(a teljes rendszer lényegében változatlanul fönnmaradt a

finn nyelvben)

Birtokos személyjel

A finnugor nyelvek közös sajátossága a birtokos személyjelek használata a birtokviszony kifejezésére. A toldalékok sorrendjében azonban eltérő típusok figyelhetők meg:

• Ugor nyelvek: tő+birtokos személyjel+esetrag (m. házamban).

• Mordvin+balti finn nyelvek: tő+esetrag+birtokos személyjel (fi. talossani ’ház+ban+m’).

• A cseremiszben mindkét sorrend előfordul.

Időjelek a finnugor alapnyelvben• *-k − A jelen idő jele. Hiányzik a magyarból, az

osztjákból és a lappból. Etimológiailag azonos a felszólító mód jelével. Mindkét funkciója alapnyelvi.

• *-j − A múlt idő jele. Az obi-ugor nyelvek közül csak a déli osztjákban van nyoma, egyébként általános. (= m. –a/-e,-á/-é)

• *-ś − A múlt idő jele. Ismerik a szamojéd nyelvek, a mordvin és a cseremisz, nyomai megmaradtak a balti finn nyelvekben is. A két múltidő-jel csak formailag különbözik, ugyanazt az időt jelölte.

A finnugor alapnyelv mondattani sajátosságai

• Sorrend: ATÁ=SOV (Pista almát eszik.)• Egyeztetés: öt ház, piros alma• Páros testrészek egyes számban• Irányhármasság (hol?, honnan?, hová), nem a

cselekvés helyét, hanem a kiinduló vagy célpontját fejezi ki a szerkezet

Csuvasos jellegű hangtani jelenségek a magyar nyelv török jövevényszavaiban/1.

RotacizmusEz talán a legjellegzetesebb, legkönnyebben felismerhető

hangváltozás. A köztörök nyelvek szó belseji -z hangja helyett a csuvasban és a magyar nyelv csuvasos jellegű jövevényszavaiban -r hangot találunk:

• m. ökör ~ csuv. văkăr ~ kt. (köztörök) öküz, ögüz• m. sár ~ csuv. šur ~ kt. saz• m. szűr- ~ csuv. sĕr- ~ kt. süz-(Ide sorolható még pl. borjú, görény, gyűrű, iker, tenger, térd

szavunk is)

Csuvasos jellegű hangtani jelenségek a magyar nyelv török jövevényszavaiban/2.

LambdacizmusKevés példával adatolható hangváltozás, csuvasos

jellege vitatott. A köztörök nyelvek szó belseji -š hangja helyett a magyar és csuvas változatokban -l hangot találunk.

• m. süllő ~ csuv. šălă, šala ’Lucioperca’ ~ kt. tiš-aq

• m. dél ~ kt. tüš (a csuvas alak nem ismert)

Csuvasos jellegű hangtani jelenségek a magyar nyelv török jövevényszavaiban/3.

Köztörök szókezdő s-, csuvas és magyar szókezdő š-

Ez a hangfejlődés a mongolban is végbe ment, a csuvas fejlődéstől függetlenül. A régi magyar jövevényszavak e jellegzetességét a szakirodalom csuvasos vonásnak ismeri el.

• m. söpör ~ csuv. šăpăr ~ kt. sipir-• m. serte ~ csuv. šărt ~ kt. sïrt• m. sár ~ csuv. šur ~ kt. saz

Csuvasos jellegű hangtani jelenségek a magyar nyelv török jövevényszavaiban/4.

Őstörök szókezdő y-E hang az ócsuvas nyelvi korszakban ĵ-vé változott,

majd ősmagyar kori dzś- átmenetet keresztül vált a magyarban gy- hanggá. A mai csuvasban folytatása ś-. Gyakori változás, kb. 20 darab gy-vel kezdődő török jövevényszó ismert a magyarban.

• m. gyümölcs ~ csuv. śimĕś ~ kt. yimïš• m. gyertya ~ csuv. śurtă ~ kt. yarut- ’világít’• m. gyom ~ csuv. śum ~ kt. yoŋ

Török jövevényszavak/1.

Lovasnomád életmód• gyeplő, baltaTörzsi rend, nomád társadalom• gyula, kündü, karcha, kapu, sereg, tábor, bilincs, törvény,

tanúNépnevek• besenyő, nándor, böszörmény, káliz, bular (belár)Vallás, hiedelemvilág• báj, ige, igéz, boszorkány, ünnep, egyház, búcsú, gyónik

Török jövevényszavak/2.Állattartás• barom, ökör, bika, tinó, ünő, borjú, ürü, kos, kecske, disznó,

ártány, tyúk, túró, író, köpű, ól, karám, vályú, komondor, kuvaszFöldművelés• arat, búza, árpa, őröl, ocsú, kölyű, eke, sarló, tarló, borsó,

gyümölcs, alma, körte, som, dió, kökény, kender, csalán, tiló, csepű, orsó, szőlő, bor, seprő, csiger

Halászat• gyalom, vejsze, tok, süllő, gyertya ('éjszakai halászathoz

használt fáklya')Solymászás, madarászás• sólyom, keselyű, ölyv, turul, karvaly, tőr ('háló, hurok, csapda')

Török jövevényszavak/3.

Mesterségek• ács, szűcsKözlekedés• tengely, szál ('tutaj')Kereskedés• bársony, gyöngy, bors, tár, szatócsLakás, eszközök• sátor, cserge, karó, szék, teknő, bölcső, koporsóRuházat• süveg, saru, ködmön, csat, tükör

Török jövevényszavak/4.Természeti környezet• tenger, sár, szélÁllatvilág• oroszlán, bölény, gödény, túzok, ürge, borz, bögölyNövényvilág• gyertyán, kőris, katáng, kóró, gyékény, gyom, bojtorján,

kökörcsin, ürömCsalád• gyermek, kölyök, ikerTest, testi tulajdonságok• térd, boka, gyomor, köldök, tar, csipa, szeplő

Török múltidőrendszer a magyarban

Hasonló rendszer található a permi és cseremisz nyelvekben. Feltehetőleg török hatásra jött létre. Eredetileg azt fejezte ki, hogy a mesélő szemtanúja volt-e az eseményeknek vagy sem.