fischer gábor oktatási és infokomunikációs szakértő

20
Az informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi helyzete és a fejlesztés készültségi foka (OKJ és modul rendszer helyzete, a szakmai alapozás és képzés várható változásai). Fischer Gábor oktatási és Infokomunikációs szakértő

Upload: chantrea-nhek

Post on 30-Dec-2015

23 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

Az informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi helyzete és a fejlesztés készültségi foka (OKJ és modul rendszer helyzete, a szakmai alapozás és képzés várható változásai). Fischer Gábor oktatási és Infokomunikációs szakértő. Jelenlegi helyzet. Specifikációk: - távközlési oktatás - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: Fischer Gábor  oktatási és Infokomunikációs szakértő

Az informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi helyzete és a fejlesztés készültségi foka

(OKJ és modul rendszer helyzete, a szakmai alapozás és képzés várható változásai).

Fischer Gábor

oktatási és Infokomunikációs szakértő

Page 2: Fischer Gábor  oktatási és Infokomunikációs szakértő

2005. április. 5 2

Jelenlegi helyzet

Specifikációk:- távközlési oktatás- informatikai képzés- postai szakképzés

- iskola rendszerű oktatás- felnőtt képzés

- OKJ képzések- vállalati és/vagy márkajellegű

tovább képzések

Page 3: Fischer Gábor  oktatási és Infokomunikációs szakértő

2005. április. 5 3

Távközlési képzések

Gyorsuló technológiai fejlődés- megmerevedett szakmastruktúra

Elmaradt oktatási háttér ( pl. elavult curriculum és tananyag )

Oktatás: - elavult technológiák 1995-óta változatlan kelléktárralúj generációs technológia (mobil, voip stb. ) kiesik a középoktatásból

Csökkenő hallgatói létszám Csökkenő iskolai oktatóhelyek szám (7 iskola) Erősen csökkenő munkaerő-szükséglet

Page 4: Fischer Gábor  oktatási és Infokomunikációs szakértő

2005. április. 5 4

Informatikai képzések

Iskolarendszeren kívüli OKJ képzések elszaporodása (felnőtt oktatás)

Az ECDL- robbanás A technológiával lépéstartó oktatás- széles

spektrum Képzés és foglalkoztatás kölcsönkapcsolata

dillemája( szakmaazonosságok – túlképzés) Nagyszámú iskolai oktatóhely ( 35 iskola,több

száz oktatóhely)

Page 5: Fischer Gábor  oktatási és Infokomunikációs szakértő

2005. április. 5 5

Postai szakképzések

Nagy állami monopólium- erős oktatási bázis Erős szakmai műhelymunka Számos iskolai oktatóhely Hatásos szakmai lobby tevékenység Stabil vagy kevésbé csökkenő

foglalkoztatottság a pályakezdők részére

Page 6: Fischer Gábor  oktatási és Infokomunikációs szakértő

2005. április. 5 6

Igazgatási kérdésfeltevések

Szakmastruktúra megújítás vagy szakma fejlesztés? Egész vagy rész reform? Mit és hol tanítsunk (közép- és felsőfokú oktatás) Hírközlés és informatika konvergenciájának

figyelembe vétele LLL, modularítás, kompetencia alapú képzés

Page 7: Fischer Gábor  oktatási és Infokomunikációs szakértő

2005. április. 5 7

Rövid és hosszútávi válaszok

IHM: a meglévő 21 szakma teljes curriculum megújítása ( szvk, központi program ) gyors segítség az iskoláknak

NSZI: HEFOP program a teljes szakoktatási struktúra formai és tartalmi megújítása – kiindulás a foglalkoztatás igénye, cél – korszerű struktúra korszerű módszerek , korszerű tartalom: új OKJ

Page 8: Fischer Gábor  oktatási és Infokomunikációs szakértő

2005. április. 5 8

Az IHM szakma megújító programja Cél: - korszerűsített szakmai tartalom

- oktatási szemlélet és technológiai szemlélet

összhangja Eredmény: 21 megújított vagy teljesen új

szakmai tartalommal rendelkező foglalkozás pedagógiai programja

Túl az államigazgatási és szakmai egyeztetésen, a rendelet kiadás előtt áll

Page 9: Fischer Gábor  oktatási és Infokomunikációs szakértő

2005. április. 5 9

Az IHM szakma megújító programja A program hátrányai:

Nincs összhangban a feladat és kompetencia centrikus HEFOP programmal

Hagyományos módszertanon alapuló új tartalom Nincs összhangban a 2006-ban kihirdetett új OKJ-

val A korszerű tartalomhoz nem biztosított a korszerű

tananyag Az új OKJ életbe lépésével rövid időtartamú

Feladat: az új tartalom beillesztése az új modularizációs formába

Page 10: Fischer Gábor  oktatási és Infokomunikációs szakértő

2005. április. 5 10

HEFOP 3.2.1 program a NSZI-nél

CÉLJA: Az oktatás és képzés gazdasággal való kapcsolatának

erősítése ( a kiindulás a FEOR volt )

Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) korszerűsítése, a szakképesítések számának csökkentése (kb. 400 szakképesítés)

A szakképzés tartalmának és szerkezetének megújítása

A modulrendszerű képzés fejlesztése és bevezetése (átjárhatóság és beszámíthatóság)

Kompetencia alapú fejlesztés ( ki mire alkalmas)

Page 11: Fischer Gábor  oktatási és Infokomunikációs szakértő

2005. április. 5 11

Az NSZI által eddig elvégzett tevékenységek

- Foglalkozás/munkakörelemzés- Validálás- Feladatelemzés és kompetenciaprofil-

készítés - Foglalkozások/munkakörök

kompetenciaprofiljainak összehasonlítása- A foglalkozási/munkaköri csoportok

jellemzőinek és a szakmai követelmények összehasonlító elemzése

- Modultérkép-készítés

Page 12: Fischer Gábor  oktatási és Infokomunikációs szakértő

2005. április. 5 12

Az NSZI tevékenysége

A hatályos OKJ-ben, a Szakiskolai Fejlesztési Programban szereplő, a kamarának átadott szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek, a szakmacsoportos alapozás követelményeinek, továbbá a szakmai alapozás követelményeinek összehasonlítása a kompetenciaprofilokkal.

Javaslat készítése az OKJ új struktúrájára.

Page 13: Fischer Gábor  oktatási és Infokomunikációs szakértő

2005. április. 5 13

Az NSZI TEVÉKENYSÉGE ÚJ SZAKMASZERKEZET KIALAKÍTÁSA A modulok, a rész-szakképesítések és a szakképesítések rendszerének

fejlesztése A feladat megoldása 1 napos konferencia keretében történt 2005.

október 4-én. A konferencia résztvevői a szakmacsoportos OKJ bizottságok tagjai és a szakképesítések szakértői voltak.

A szakképesítések különválasztása ISCED szintek szerint A feladat megoldása 1 napos konferencia keretében történt 2005.

október 11-én. A konferencia résztvevői a szakmacsoportos OKJ bizottságok tagjai és a szakképesítések szakértői voltak.

Az alapszakmák, iskolai rendszerű szakképesítések meghatározása A feladat megoldása 1 napos konferencia keretében történt 2005.

október 18-án. A konferencia résztvevői a szakmacsoportos OKJ bizottságok tagjai és a szakképesítések szakértői voltak.

A ráépülő, felnőttképzésben megszerezhető szakképesítések meghatározása

A feladat megoldása 1 napos konferencia keretében történt 2005. október 25-én. A konferencia résztvevői a szakmacsoportos OKJ bizottságok tagjai és a szakképesítések szakértői voltak.

Page 14: Fischer Gábor  oktatási és Infokomunikációs szakértő

2005. április. 5 14

AZ NSZI TEVÉKENYSÉGÉNEK EREDMÉNYE

EGY ÚJ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉK (1/2006 OM rendelet)

DOKUMENTUMOK FEJLESZTÉSE

A foglalkozáscsoportok elemzése alapján modulárisan kialakított dokumentumrendszer elkészítése (képzési programmodulok, vizsgakövetelmények; eszközjegyzék)

400 iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképesítésre szakmai és vizsgakövetelmények, 200 iskolai rendszerben oktatott szakképesítésre pedig programmodulok kidolgozása.

Az előzetes tudás mérése, értékelése, beszámítása módszereinek kidolgozásához tanulmány készítése

A beszámítás és értékelés módszereiről útmutatók összeállítása 400 szakképesítésre.

jelenleg

Page 15: Fischer Gábor  oktatási és Infokomunikációs szakértő

2005. április. 5 15

Az Új OKJ bevezetésénekhatáridőpontjai A Kulcsmondat (1/2006 OM ): Az iskolai

rendszerű szakképzés esetében tanulót a 2006/2007. tanévben a 2006. április 1-jétől hatályos OKJ előírásai szerint a szakképzési évfolyamra beiskolázni akkor lehet, ha az ahhoz illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények és központi programok (felsőfokú szakképzés esetén képzési programok) kiadásra kerültek, valamint a képzés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak.

Page 16: Fischer Gábor  oktatási és Infokomunikációs szakértő

2005. április. 5 16

Page 17: Fischer Gábor  oktatási és Infokomunikációs szakértő

2005. április. 5 17

OKJ – 2006.

Page 18: Fischer Gábor  oktatási és Infokomunikációs szakértő

2005. április. 5 18

EGY SZAKÉRTŐ DILLEMÁI

MI HASZNOSUL EBBŐL A TÖMÉNYTELEN MUNKÁBÓL?

MENNYIRE SEGÍTÍ ELŐ A PIACKÉPES SZAKTUDÁS MEGSZERZÉSÉT?

NEM VÁLIK-E A TANULNIVÁGYÓ SZÁMÁRA ÁTLÁTHATATLAN ADATHALMAZZÁ AZ ÚJ OKJ?

VÁLASZT AD A VÁLASZRA VÁRÓKNAK, MUNKAVÁLLALÓNAK ÉS MUNKÁLTATÓNAK, TANÁRNAK ÉS DIÁKNAK, SZÜLÖNEK ÉS GYEREKNEK?

Page 19: Fischer Gábor  oktatási és Infokomunikációs szakértő

2005. április. 5 19

KI AD VÁLASZT KÉRDÉSEINKRE ?

Az államigazgatás? A tanügy ? Az ipar? Az Európai Unió? Az ÉLET?

A VÁLASZ MIRÁNK MINDNYÁJUNKRA VÁR!

Page 20: Fischer Gábor  oktatási és Infokomunikációs szakértő

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Fischer Gábor oktatási és Infokomunikációs szakértő

[email protected]