FIZIOTERÁPIÁS ALAPISMERETEK (ea.):

1. Fizioterápia: (A természet energiáival gyógyít) Physos = természet Therapeion = gyógyítás

Energia fajták: o Kémiai (pl. iszapkezelés, gyógyvizekben lévő kémia anyagok...)o Mechanikai (pl. masszázs, aktív mozgást kérünk a betegtől...)o Hő (pl. klioterápia-> jégtömlő)o Mágneses (mesterségesen...)o Elektromos (váltóárammal)o Atom (pl. fototerápia /pikkelysömörre a napfénynek + hatása van/)o Kozmikus

Felosztása bevitt energia szerint: o Elektroterápia (közép- és kis frekvencia, fájdalomcsillapítás, izomrövidülés

gyógyítása)o Fototerápia (bőrbetegségek kezelése, D-vitamin felvétel!)o Hidroterápia (víz mechanikai hatásai, tulajdonságai, keringésre jó hatással van,

+hőmérséklettel + kémiai összetétellel más-más hatást érhetünk el)o Termoterápia (hőenergia)o Mechanoterápiao Mozgásterápiao Balneoterápia (pl. barlangokban, termál víz terápia)o Klímaterápia (tüdőgyógyászatban)o Inhalációs terápia (tüdőgyógyászatban)o Diéta (belgyógyászatban)

A fizioterapeuta által és felügyelete vagy irányítása alatt biztosított ellátás, amely magába foglalja a felmérést, a diagnózist, tervezést, beavatkozást és értékelést

Felmérés: az aktuális és lehetséges károsodások vizsgálata Diagnózis: a vizsgálat és értékelés eredménye

o Kifejezhető: mozgáskárosodás megnevezésével, érintettség, tünetek osztályozásával

Tervezés: a szükséges beavatkozások meghatározása a beteg együttműködésével Beavatkozás: a kitűzött cél elérésére irányuló kezelés

o Ehhez szükséges technikák, eszközök, felszerelés biztosításávalo Szolgálhatja a károsodások megelőzését és az egészség megőrzését is

Értékelés-> újra- értékelés (javul/stagnál/romlott az állapota)

2. A fizioterápiás ellátás területei: Egészségmegőrzés : arra irányul, hogy az emberek egészségi állapotán javítsunk

o Lehetőségei: iskolák, oktatás, munkahelyek, eü. alapellátás, tömegtájékoztatási eszközök (média)

Prevenció: oPrimer: Rizikófaktorok kontrollja (betegségek kialakulásának csökkentése)

1

oSzekunder: Korai diagnózis- klinikai tünetek megjelenése előtt (korai hatékony kezelés -> a betegség komolyabb következményeinek elkerülése)

oTercier: A kialakult betegség súlyosságának csökkentése, komplikációk kialakulásának a redukálása, rehabilitáció

Beavatkozás: károsodás megszüntetése Kuráció = gyógyítás Habilitáció: a sérült egyén fejlesztésére irányuló komplex folyamat

oKépességek fejlesztéseo Jártasságok és készségek kialakításaoSérült funkciók korrigálása, átszervezéseoKövetkezményes károsodások megelőzéseoEgész személyiség egyensúlyba hozása

Rehabilitáció: szervezett tevékenység, amelyet a társadalom biztosít a huzamosan vagy véglegesen fogyatékos vagy rokkant embereknek, hogy a megmaradt képességeikkel ismét elfoglalhassák helyüket a közösségben

Életminőség

↑ ↑Cselekvőképesség szintje → elégedettség

↕

Értelmes tevékenységekTársadalmi integráció

Interperszonális kapcsolatok(pozitív visszajelzések)

3. Hol alkalmazható a fizioterápia? Kezelés és rehabilitáció:

oOtthonápolás (ellátó személyzet házhoz megy)oKórházak, klinikákoKépzési és kutatási központokoMagánrendelőkoRehabilitációs központokoÁpolási otthonokoKörzeti rendelőkoAmbuláns betegellátó részlegek

Megelőzés és egészségmegőrzés: oFittness klubbokoGyógyfürdőkoSportcentrumokoFoglalkoztató eü-i központokoKözalapítványok az egészségmegőrzésért

4. Befolyásoló tényezők: Társadalmi értékek (bizalom, megbecsültség, elismertség) Gazdasági helyzet Törvények, szabályozások

2

Köz- és magánszervezetek Tudományos fejlődés Technikai fejlődés Eü-i tudományok és -oktatás fejlődése

5. Központi kérdések: EGYÉN: egyéni autonómia elismerése, egyén felelőssége SzAKMAI ÖNÁLLÓSÁG (képzés) TEAM-MUNKA: együttműködés a beteg, a család, a segítők és a gyógytornász

között A beteg AKTÍV résztvevő! DIAGNÓZIS a fizioterápiában: a lehetséges károsodások, funkcionális veszteségek

felismerése MOZGÁS

6. Az élet -> mozgás: A mozgás az emberi szervezet különböző szinteken szerveződő, koordinált funkciója Célirányos, külső és belső tényezők által befolyásolt Normál mozgás: simán, folyamatosan, harmonikusan zajlik, gazdaságos Szenzomotoros funkció:

szintjei:o Tartó- és mozgatórendszer: testhelyzet, mozgás és a külvilág ingereinek a

felvétele, végrehajtáso Idegrendszer: érzékelés, észlelés, irányítás, szabályozás összehangolása,

módosításo ^ Pszichológiai tényezők (tudatos tervezés – akaratlagos mozgás)

Jellemzői: -sík-tengely

-terjedelem -folyamatosság

-pontosság-erő-ritmus-sebesség -véghelyzet- érzés -helyváltoztató, helyzetváltoztató -egyszerű és összetett

Feltételei : - idegrendszer- mozgatórendszer aktív: vázizomzat és inak

passzív: csontok, ízületek: tok, porc, szalagok, fascia, ideggyök, bursák

7. Csontok jellemzői: 206 csont -> csontvázrendszer szilárd rész: 30-40%, szerves: 60-70% alakilag: csöves, lapos, köbös, légtartalmú

3

csontszövet: tömör (csonthártya(erek,idegek),csontbelhártya,artériák,vénák,szalagok,ízületi porc) és szivacsos (a lemezek/gerendák a nyomó-húzó erőknek megfelelően rendeződnek)

Csontok közötti összeköttetések: Folyamatos

- KTSZ-es – syndesmosis- porcos – synchondrosis- csontos – synostosis

Ízülettel -ízvégek (fej,árok)

-ízületi porc-ízületi tok (külső rostos réteg,belső synovialis réteg)-ízületi szalagok-járulékos alkotórészek (discus,meniscus,bursa,rostporcos ízvápaajak)

8. Izületek osztályozása: Valódi ízületek- álízületek(tört végek között->nem fiziológiás) Egyszerű- összetett Mozgékony- feszes 1 tengelyű: csukló- és forgóízület 2 tengelyű: tojás- és nyeregízület 3 vagy sok tengelyű szabadízületek: gömbízület (dióízület)

A vázizomzat ! Utána nézni!! /Harántcsíkolt izomszövet/-egysége: izomrost – több száz sejtmag, izomkötegbe rendeződnek- izom részei: eredés, izomhas, ín, tapadás

9. Kóros mozgás: Okai:

o Mechanikai, biomechanikai viszonyok károsodásao Kóros biokémiai folyamatok (pl. izom-,vagy anyagcserebetegségek)o Koordinációs zavaroko Pszichés zavarok

A természetesség, folyamatosság, harmónia, gazdaságosság hiánya -> automatizálódhat – nehezen leépíthető

10. Mozgásterápia céljai: Fájdalom leküzdése Mozgáskorlátozottság megszüntetése, mérséklése Izomerő, izomerőegyensúly helyreállítása, javítása Koordináció javítása Újra gazdaságossá váljon a mozgás Állóképesség fenntartása, javítása Motoros tanulási folyamat – mozgástanulás Eszköze: gyakorlás – ismétlés, finomítás, javítás -> folyamatosság, pontosság,

gazdaságosság, minőség!

4

Terápiás technikák:

1. Passzív technikák: kivitelük a beteg együttműködése nélkül zajlik le de a betegben tudatosítani kell,hogy mi történik vele Fajtái:

o fektetés: egész testet/ egyes testrészeket pozicionáljuk segédeszközök: ékpárna, homokzsák, takarók, hevederek, sínek felfekvések /dekubitus/ ellen 2 óránként testhelyzetet kell váltani – időseknél gyakori, bőr & csont közel egymáshoz->seb) következményes károsodást ne okozzunk! Speciális testhelyzetek: magasabbra helyezzük a végtagokat (vénás keringés javítása érdekében) pulmonológiában: gravitáció kihasználása- váladék elmozdítása a tüdőben

o járulékos mozgásokkal történő kezelés (izületen belüli csúszás, trakció, kompresszió)- abban az esetben célravezető,ha a mozgásterjedelem csökkenését az ízületi tok- és szalagrendszer tartja fenn

o lágy rész mobilizálási technikák: pl. masszázs izom eredetű mozgáscsökkenés esetén, az izomhasat, vagy az inat a környező szövetekhez képest merőlegesen vagy haránt irányban elcsúsztatjuk

Passzív mozgatás: o az ízületek mozgatása a beteg ez irányú izomtevékenysége nélkül (kóma,

bénulás, mozgástanulás,vagy pl. csonttörés után a beteg nem végezhet aktív mozgást)

o végezheti: terapeuta, maga a beteg (csigarendszer, Schlingen-ágy), készülék (CMP)

o fontos a mozgások megőrzése: strokhoz is vezethet az elhagyása, ill. a tisztálkodást nehezíti

o célja: - a mozgás terjedelmének megtartása, helyreállítása, az észlelés és a tudatosulás javítása- izomzsugorodás megelőzése- az izom hypertónusának csökkentése- felfekvés profilaxisa- vénás keringés javítása- a visszatérő izomműködés támogatása (perifériás bénulás)- mozgásfolyamatok begyakorlása (észlelés, koordináció)- passzív mozgathatóság terjedelmének vizsgálata

o kivitelezése: - helyes testhelyzet- az ízülettől proximálisan, de hozzá közel vagy felületen rögzítés- lassan, enyhe húzással- összes mozgásirányban, teljes terjedelmű mozgás létrehozása- a mozgástengely figyelembevétele (ízületi mozgástengely: az a képzeletbeli egyenes, amelynek mentén a mozgó csont minden egyes pontja körívet ír le; mindig merőleges a mozgás síkjára)

5

2. Aktív technikák: A mozgás az izmok akaratlagos működésével, külső erővel

szemben végzett munkája révén jön létre az izmok több ízületre hatnak és egymással egy időben vagy

egymás után húzódnak összeAz aktív izomműködés fajtái:

o statikus kontrakció (nem történik elmozdulás): az izomkontrakció során az izomban nő a feszülés, de hossza

változatlan marad az akaratlagos maximálisan statikus izomfeszüléskor kifejtett erő a

maximális erő 50- 70%-a izometriás megfeszítéssel járó gyakorlatok (innerváció) tartás a gravitációval szemben (függ az erőkar hosszától, és a

vízszintessel bezárt szögétől. Vízszintes: nagy tartóerő kell. Függőleges: nem kell tartóerő.)

külső ellenállással szembeni tartás:- sajátellenállás- társ által kifejtett ellenállás- manuális ellenállás- szerek által kifejtett ellenállás- környezet mozdíthatatlan tárgyainak ellenállásával szemben (fal, talaj, ajtófélfa. Maximális erő közel 100%-a fejtődik ki)

cél: az izom erejének és rugalmasságának fenntartása; lágyrészek eltolhatóságának megőrzése; megmaradjon a tok rugalmassága, synovia termelése; csontatrophia megelőzése; vérkeringés javítása

o dinamikus kontrakció (mozgást eredményez): támogatott mozgás (vezetett, aktív): cél: a nehézségi erő befolyásának

csökkentése; a támogató erőnek az izomműködés irányában kell hatnia és ahhoz kell elegendőnek lennie, hogy az izomműködést megnövelje (DE nem szabad az izom helyett működnie)

- támogatás formái: > manuális (a fizioterapeuta kézzel csökkenti a végtag súlyát és ennek a támogatásnak

a fenntartásával kíséri a mozgást); > eszközös ( Schlingen-ágy,függesztőágy, csigarendszer)> víz felhajtóereje (ha a mozgás iránya a mélyből a vízfelszín irányába történik

/Arkimédész tv./)- alkalmazása: > neuromuszkuláris begyakorlás korai szakasza (gyenge izom)

> koordináció begyakorlása> a mozgás fenntartása fájdalom ellenére

> fontos, hogy a beteg pontosan ismerje miből áll a kezelés és együttműködésével biztosítsa a kitűzött cél elérését

szabad mozgás: a mozgástámogatás és a további ellenállás nélkül zajlik le, a mozgás a nehézségi erő ellenében vagy a gravitáció hatását fékezve jön létre> analitikus mozgás: egy ízületben, egy síkban, egy tengely körül, egy irányban, egy izom vagy izomcsoport működésével jön létre

6

> komplex mozgás: több tengely mentén, több síkban, több ízületben, több irányban (mindennapi mozgások)

Az aktív mozgásnál mindig több izom vesz részt a kívánt mozgás megvalósításában: Agonisták : a mozgást elsődlegesen létrehozó izmok

o tökéletesen a mozgás irányában haladnako a mozgás megkezdésekor az előnyújtottság állapotában vannako a mozgás végén megrövidülnek

Antagonisták: kontroll funkciójuk vano az agonistákkal ellentétes működésűeko feszülésük finoman adagolt lazításával teszik lehetővé, hogy a mozgás a

tervezett ütemben haladjono a mozgás elején megrövidült, a végén megnyúlt állapotban vannak

Synergisták: segítik, pontosabbá tesziko módosítják az antagonisták funkciójáto szerepük annál nagyobb, minél gyengébbek az agonisták

Stabilizáló izmok: o a mozgás alapfeltételét teremtik meg azzal, hogy statikus kontrakciójukkal

rögzítik az egyes csontokat, hogy a szinergistáknak szilárd ponttal szolgáljanak

Az aktív technikák hatása:o az agonisták megfeszülésének és az antagonisták ellazulásának váltakozása

segíti a kontrakciót követő ellazulás normális állapotának elérésébeno fenntartja, ill. növeli a mozgás terjedelméto az izomerő és állóképesség megtartását vagy növelését segíti előo a neuromuszkuláris koordináció a gyakorlatok ismétlésével javíthatóo a keringés és légzőrendszer erősödik

végezhető:o szer nélkülo szerrel (a szer nem ellenállást ad, hanem a mozgáskoordinációt fejleszti)

- labdák, tornabot, kötél, buzogány, fakarikao szereken- tornapad, bordásfal, zsámoly, tornaszőnyeg

Ellenállással szemben végzett mozgás:o a mozgás ellenállással szemben történiko az ellenállás mindig a kivitelezendő mozgás irányával szemben hato akkorának kell lennie, hogy az izmot fokozott összehúzódásra késztesse, de

még megengedje a mozgás koordinált lezajlását ellenállás formái:

o manuális (fizioterapeuta, beteg általi képzelt ellenállás): a beteg mindenkori erejéhez igazítható, de objektív mérőeszközzel nem mérhető

o súlyok (súlyzó, homozsák, medicin labda, súlymandzsetta)o csigás húzósúlyo rugók és egyéb rugalmas eszközöko képlékeny anyagok (gitt, gyurma, nedves homok) ujjak,kéz izmainak

erősítéséreo víz által kifejtett ellenállás

ellenállás fokozása:o súly növelése

7

o erőkar növeléseo mozgás ütemének megváltoztatásao gyakorlat tartamának növelése

alkalmazása:o erő- és állóképesség fokozásao az izmon keresztüli vérátáramlás növeléseo vérnyomás emeléseo hőtermelés, hőleadás fokozása

Tengelyek, síkok:

1. Frontalis sík: Függőleges helyzetű - a testet elülső és hátulsó részre osztja Ventralis/dorsalis v anterior/posterior Fő irányai:

o Cranialis- caudaliso Superior-inferior/proximalis-distaliso Medialis- lateralis

Ebben a síkban történő fő mozgásirányok:o Elevatio- depressioo Ab- és adductioo lateralflexio

2. Sagittalis sík: Függőleges helyzetű- elölről hátrafelé irányul, a testet jobb és bal félre osztja

(latus dexter- latus sinister) Fő irányai:

o Ventralis- dorsaliso Medialis- lateraliso Cranialis- caudalis

Ebben a síkban történő fő mozgásirányok:o Flexio- extensio

3. Transversalis/horizontalis sík: Vízszintes helyzetű- a testet egy cranialis és egy caudalis részre osztja Fő irányai:

o Ventralis- dorsaliso Medialis- lateraliso Proximalis- distalis

Ebben a síkban történő fő mozgásirányok:o Horizontalis flexio és extensioo Rotatio

Testtengelyek:

1. minden mozgástengely két egymással 90 fokos szöget bezáró sík metszésvonala2. egy képzeletbeli egyenes, mely mentén a mozgó csont minden pontja egy ívet ír le3. mindig merőleges a mozgás síkjára4. Saggitalis- tengely: nyílirányú, vízszintesen, dorsoventrális irányba halad, a mozgás

frontalis síkban történik

8

5. Transversalis- tengely: haránt- vízszintes irányban halad jobbról balra, a mozgás saggitalis síkban történik

6. Longitudinális/ axiális- tengely: hossztengely, függőleges, fentről lefelé halad, a mozgás transversalis síkban történik

7. Irányok: Dexter- sinister Superior- inferior Cranialis- caudalis Proximalis- distalis Anterior- posterior Ventralis- dorsalis Medialis- lateralis Radialis- ulnaris Fibularis- tibialis Plantaris/palmaris/volaris- dorsalis Superficialis- profondus

8. Mozgások: Flexio- extensio Abductio- adductio Rotatio (ki-,be- vagy jobbra és balra) Circumductio Protractio- retractio Pronatio- supinatio Elevatio- depressio Oppositio- repositio (nincs sík,tengely) Lateralflexio Inversio- eversio (nincs sík,tengely) Hyperextensio

9. Súlypont: Az a pont, melyben a Föld testre ható vonzereje összegezhető Ezen a pontban összpontosul a test tömege Az ezen áthaladó függőleges vonal a súlyvonal Az emberi test súlypontja: kismedencében a S 2es csigolya előtt (ffi,gyerek

testmagasságának 57%-ánál,a nőknél 55%-nál) Végtagok súlypontja proximalis végüktől számított 3/7-ed részénél van Az emberi súlyvonal álló testhelyzetben: fejtetőtől a C1es csigolya előtt, C2-6

csigolyán át, metszve a L2-5 csigolyát a test súlypontján keresztül a lábak által határolt négyszög közepén ér földet (oldalról nézve: külső hallójárat-acromion-trochanter major,külboka vonala)

10. Alátámasztási felület: Az a felület, amellyel a támaszkodó felszín érintkezik az alatta lévő felülettel

Izületi helyzetek, izületi mozgások jellemzőinek vizsgálata:

1. Izületi helyzetek: Neutralis helyzet:

o Álló testhelyzet, test mellett 2 kar, előre néző hüvelykujj, zárt lábak, előreirányuló tekintet

o Az összes ízületnek ebben a testhelyzetben 0 fokos az állásao Az ízületek mozgásának terjedelem vizsgálata:

- a vizsgált területet neutralis helyzetbe állítjuk

9

-a szomszédos ízületek vagy a törzs rögzítése, a kompenzáló mozgások kivédése Nyugalmi vagy maximálisan laza ízületi helyzet:

o Izületi tok minden része és a szalagok a lehető leglazábbako Izületi felszínek közötti érintkezés minimáliso A járulékos mozgások ebben a helyzetben kivitelezhetőek a

legjobban

Zárt ízületi helyzet: o Izületi tok és szalagok maximálisan megfeszülneko Az ízületi felszínek közötti érintkezés maximáliso Itt a legnagyobb az ízület stabilitásao Ebben a helyzetben TILOS a járulékos mozgásokat vizsgálni, illetve

végezni

Aktuális nyugalmi helyzet nagy ízületi folyadékgyülem, tartós immoboliáció ez az ízületi helyzet alakul ki legkényelmesebb helyzet fájdalom esetén itt vizsgáljuk és kezeljük, ha ez áll fenn

2. Mozgáspálya: Az az ív, amelyen az izmok által mozgatott testrész az elmozdulást végzi az izmok által létrehozott mozgáspálya nem egyezik meg az ízületek

mozgáspályájával Teljes mozgáspályán működik az izom (ha teljes megnyújtásból teljesen

összehúzódik vagy teljes összehúzódásból teljesen megnyúlik) Részei:

o Külső pályaszakasz: az izom összehúzódásának kezdete a megnyúlt helyzetből, az összehúzódás ingere itt éri

o Középső pályaszakasz: itt képes az izom a legnagyobb erőkifejtésre, itt a legjobb az erősítést végezni, ezt használjuk a mindennapi mozgásban

o Belső pályaszakasz: itt a legrövidebb az izom, nagy E-val kis elmozdulás jön létre

3. ROM =range of movement: Az ízületekre jellemző mozgás, az ízületek fő mozgássíkokban és

mozgásirányokban létrejövő mozgásterjedelmével jellemezhető mozgástartomány,amiben az adott testrész elmozdulni képes2 Fő tartománya: Aktív ROM: izomerő által létrehozott elmozdulás Passzív ROM: általában vmivel nagyobb, mint az aktív, mert a kezelő képes a

nem kontraktilis, lágy elemek megnyújtására, ill. hatékonyabban győzi le a rugalmas szövetek ellenállását a véghelyzetben

Normálisan a két mozgásterjedelem közel azonos.

Izületi mozgások minőségi jellemzőinek vizsgálata:

Passzív mozgások vizsgálata: Mozgathatóság folyamatossága

10

Mozgathatósághoz szükséges erőkifejtés Véghelyzet érzés:

az 1. ellenállás és a végellenállás közötti mozgathatóság Erős fájdalom mellett nem vizsgálható

Véghelyzet érzés: Fiziológiás:

- lágy (lágyrészek, izom torlódása), könyök flexió-rugalmas (tok, szalag megnyúlása), ízületek nagy része, boka dorsalflexio-kemény/csontos: csontok ütköznek egymással, könyök extensio

Pathológiás:o Mozgáspálya vmely szakaszán jelentkeziko Fiziológiás mozgáspályán túl

Fajtái:o Rugalmas korlátozottság- percdarabo Végérzés: izület mozgatásakor ellenállás, hipertóniás izom megfeszülése, véghelyzet elött, nem megy végig a mozgáso Üres végérzés: igen erős fájdalom miatt nem mozgatható az izület, mozgáspálya nem folytathatóo Kemény, csontos: olyan izületnél kóros, ahol normálisan lágy vagy rugalmas végérzés észlelhetőo Lágy: olyan izületnél, ahol normálisan csontos vagy rugalmas végérzés észlelhető

Mozgásterjedelem mérése:o Izületi fokmérővel (szögmérő)o Cm-rel véghelyzettől véghelyzetig (az izülettel prox. Testrész rögzítése, distalis testrész mozgatása)o Az izületi mozgásterjedelem függ: életkor, nem, izmok állapota, alkati tényezők, betegségek

Kóros izületi mozgásterjedelem fajtái, okai: Az átlagosnál nagyobb mozgásterjedelem:

o Vele született izületi lazaság (több izületben) pl. hyperextensio (5-10 fok)o Gyermekkori sportok (torna, balett)o Izületi sérülés miatt

Az átlagosnál kisebb mozgásterjedelem:o Vele született izületi merevségo Csontfejlődési rendellenességo Sérülés miatt

Kontraktúra: A passzív mozgásterjedelem beszűkülése:

o A mozgáskorlátozottság mértékét a mozgástartomány 2 végpontjának megadásával jellemezhetjük

o Több tengelyű izületek esetén bármely mozgássíkban jelentkezhet, akár egyidejűleg is

Pl.: art. genus130-0 fokos flexios- extensios mozgásterjedelme↓csökken 130-30 fok↓

11

teljes extensioig 30 fokos elmozdulás van↓a térd flexios helyzetben van↓tehát flexiós kontraktúráról beszélünk

Kontraktúra oka lehet:o Ízvégek deformitásao Izületi tok, szalagok zsugorodásao Izomerő csökkenése, bénulásao Antagonista izmok érintettségének zsugorodásao Fájdalomo Bőr és bőr alatti kötőszövet hegesedése

Ankylosis: Izületi mozgás teljes hiánya, az izület bármely helyzetében kialakulhat Ízvégek között csontos vagy kötőszövetes összenövés

Kóros mozgathatóság: a normálistól eltérő irányban észlelhető mozgás

Izületi „tokminta” eredetű mozgásterjedelem csökkenés: Izületi tok egésze érintett Az egyes izületekre jellemző mozgások egy meghatározott sorrendnek megfelelően

csökkennek Az egyes izületek „tokmintája” különböző Pl. art. humeri – kirotatio beszűkül -> abductio -> berotatio

Izomeredetű kontraktúra: Az izmok agonista- antagonista párban dolgoznak Ha az izompár közül az agonista zsugorodik, akkor az antagonista túlnyúlik és

elgyengül Ha az agonista izom lebénul, akkor az antagonista zsugorodik Ha bármelyik izom működése zavart szenved, az a vele kapcsolatban álló összes

izomra hatni fog

A kontraktúra eredetének vizsgálata: Aktív mozgás: kontraktilis és nem kontraktilis elemek együtt hozzák létre a mozgást Passzív mozgás: aktív izommunka kikapcsolásával hozzuk létre, tehát a nem

kontraktilis elemek vizsgálhatóak Ha az aktív mozgás terjedelme csökken, de a passzív mozgásterjedelem normális:

izom-, ín eredetű vagy beidegzési zavar Ha az aktív mozgás terjedelme a passzív mozgás terjedelmével együtt csökken:

o Lehet akontraktilis és nem kontraktilis elemek együttes problémájao Lehet csak a nem kontraktilis elemek problémájao Lehet akadály az izületen belül

Izomműködés típusai, jellemzőjük, izomtónus:

Izom feladata: kémiai energia -> összehúzódás -> munka

12

A mozgás az inakaon keresztül tevődik át a csontrendszerbe-> az izületek aktív mozgása, ill. bizonyos helyzetekben történő stabilitása

Harántcsíkolt izom elemei: Kontraktilis elem (megfeszülése révén aktív, akaratlagos kontrakció) Párhuzamos elasztikus elem (izmon belüli kötőszövet) Sorba kapcsolt elasztikus elem (az ín kötőszövete)

A vázizomzat működésének feltételei: Motoros egység (motoneuron és az általa beidegzett rostok összessége) Ép eredés és tapadás Ép ín, ínhüvely Izomhas épsége, rugalmas megnyúlása és összehúzódásra képes kötőszöveti váz

Izomműködés típusai: Isometriás kontrakció:

o Az izom belső feszülése nő, de hossza változatlan marado A sorba kapcsolt elasztikus elem megnyúlása kompenzálja a kontraktilis elem

összehúzódásáto Statikus izommunka

Isotóniás kontrakció:o Állandó terheléssel szemben az izom hossza változik, de feszülése állandóo Fiziológiás körülmények között nem jön létre

Auxotóniás kontrakció:o Változik az izom belső feszülése, terhelése és hossza iso Leggyakoribb mozgásoko Dinamikus izommunkao Koncentrikus: eredés és tapadás közeledik (egyenes: tapadás közeledik, eredés fix; fordított: tapadás fix, eredés közeledik)o Excentrikus: eredés és tapadás távolodik, az izom a gravitációval szemben kontrolláltan megnyúlik

Nyílt kinetikus láncban végzett izommunka- a végtag utolsó izülete szabadon elmozdulhat

Zárt kinetikus láncban végzett izommunka- 2 végpont rögzített, a köztes elemek ehhez képest mozdulnak el

Az izomerő függ: Az izom alakjától (rövid, ferde lefutású rostok -> helyzet megtartását eredményező

munka; hosszú, párhuzamos rostok -> mozgás kivitelezése) Az izom funkcionális hosszától (az izmok által létrehozott elmozdulás az izomhas

megrövidülésével arányos) Izületek helyzetétől Izmok élettani keresztmetszetétől Legyőzendő erő nagyságától

Izomtónus: Az izmok feszülési állapota, amelyet az izmokat beidegző mozgató idegsejtek egy

részének tartós izgalmi állapota tart fenn Nyugalmi tónus: testtartás, alvás közben is fennáll Munkatónus: több rost kapcsolódik be a munkába Normotónia: nyugalmi helyzetben megfigyelhető,hogy az izomzat egy biz. Tónusa...

13

o Tapintásra rugalmaso Véghelyzet rugalmaso Enyhe, nyújtással szembeni ellenálláso Megfelelő az izom munkavégző képessége- az izom képes alkalmazkodni az

ellenállás mértékéhez Hypotónia:

o Petyhüdto Csökkent nyugalmi tónuso Az izom összehúzódása nem teljeso Nyújtási ellenállás nincs, túlnyújthatóo Csökkent izomerő- nagy ellenállást nem képes leküzdeni

Hypertónia:o Feszes, keményo Fokozott nyugalmi tónuso Fokozott nyújtási ellenálláso Fogaskerék tünet, zsebkés tünet (flexiós kar helyzet-ha nyújtjuk majd elengedjük visszacsapódik a páciens karja), ha túl gyorsan mozgatjuk,megakado Folyamatos ellenálláso Csökkent hatékonyságú munka- nem képes alkalmazkodni az ellenálláshoz

Izomerő vizsgálata: Az izmok erősségét, az izmok fő működésének megfelelő mozgás közben vagy

mozgás nélkül a megfelelő izületi helyzetben isometriás vizsgálattal lehet meghatározni

Eszköze: dinamométer, manuális vizsgálat Az izmok koncentrikus, egyenes fő működését vizsgáljuk:

o Tehermentesített helyzetbeno Gravitációval szembeno Ellenállással szemben

A vizsgálat során a synergista izmok működését megpróbáljuk kiküszöbölni

Az izmok erősségét 0-5 osztályozzuk:

o 0-s erősség: az izom nem képes kontrakcióra, semmilyen izomfeszülést nem lehet érezni (az izom bénult)

o 1-es erősség: kontrakcióra képes, de mozgást nem tud létrehozni az izom rezdül, az izom megfeszülése tapintható, mély izmok esetén

EMG- vizsgálat szükséges (a maximális erő 90-95%-át vesztette el)o 2-es erősség: tehermentesített helyzetben képes a mozgás kivitelezésére-

alátámasztással párhuzamosan(a maximális erő 75%-át vesztette el)

o 3-as erősség: az izom gravitációval szemben képes a fő működését kifejteni teljes mozgáspályán és a véghelyzetet megtartani(a maximális erő 40-50%-át vesztette el)

o 4-es erősség: gravitációval és kis ellenállással szemben képes a mozgást létrehozni a teljes mozgáspályán és a véghelyzetet megtartani(a maximális erő 25-40%-át vesztette el)

14

o 5-ös erősség: az izom gravitációval és nagy ellenállással szemben képes a fő működést max erővel kifejteni

manuális mérés: az ellenállásokat meghatározza az ember neme, kora és testi felépítése, az izom funkciója

a vizsgálat kivitelezésekor ügyelni kell a következőkre:o tehermentesített helyzetben a bőr és az alátámasztási felület közötti súrlódás

minimális legyeno kompenzáló mozgások kivédésére (a mozgás közben észlelt pontatlanság az

izomerő csökkenésére utalhat)o az ellenállást a mozgásirányra megközelítőleg merőlegesen adjuko a felmérést célszerű a 3-as erősség vizsgálatával kezdeni ,és ennek eredménye

alapján továbblépnio figyelni, hogy közben jelez-e a beteg fájdalmat, észlelünk-e kontraktúráto mindig a mozgáspálya középső szakaszán lévő izomerő nagyságát értékeljük

Isometriás vizsgálat: ha a fájdalom vagy kontraktúra miatt nem végezhető el a mozgással összekötött

izomerő meghatározás az izomeredetű fájdalom lokalizációjánál, az ín mozgásának kikapcsolásával ha max ellenállást adunk, akkor vizsgálható az izom max erőkifejtése is az izom fő funkciójának megfelelő középhelyzetbe állítjuk az izületet ↓ majd az izom fő működésére ellentétes irányú ellenállást adunk, közben elmozdulás ne

jöjjön létre (ellenállást folyamatosan növeljük, míg a beteg éppen meg tudja tartani a végtagot)

kivitelezés szabályai:o a beteg max ereje szükségeso először az egészséges oldalt vizsgálomo nem jöhet létre mozgás

Arthrokinematika: izületi végek egymáshoz viszonyított elmozdulását jelenti

Osteokinematika: fiziológiás fő mozgások tengely körüli ívmozgások, általában nagy elmozdulások ab-/adductio, flexio/extensio, oppositio/repositio, inverzio/everzio

Járulékos mozgások: izületen belüli, szabad szemmel nem látható, néhány mm-es elmozdulások gördülés: (forgó, haladó mozgás)

o az egyik izületi felszín tetszőlegesen kiválasztott 2 új pontja a másik izületi felszín 2, mindig új pontjával kerül kapcsolatba

o iránya megegyezik a mozgásban résztvevő csontok distalis részének elmozdulásával

csúszás : (egyenes vonalú, haladó mozgás)o az egyik izületi felszín tetszőlegesen kiválasztott azonos pontja csúszik a másik izületi felszínen és annak mindig új pontjával kerül kapcsolatbao iránya függ attól, hogy az izületi fej (konvex felszín) vagy az izületi vápa (konkáv) mozogo konvex- konkáv szabály: (KALTERBORN)

15

-- konkáv ízfelszín mozog: a csúszás iránya a mozgó csont distalis végéhez viszonyítva megegyezik a csont elmozdulásának irányával -- konvex ízfelszín mozog: a csúszás iránya a mozgó csont distalis végéhez viszonyítva ellentétes a csont elmozdulásának irányával

trakció= húzás: (egyenes vonalú, távolodó mozgás)o az izületi felszínek egymástól történő kis mértékű távolodása

kompresszió= összenyomás: ( egyenes vonalú, közeledő mozgás)o az izületi felszínek a testhelyzettől és az igénybevételtől függően változó nagyságú erővel nyomódnak össze

dinamikus kompressziós erő: o az izületi mozgások soráno a nyomóerő az izületi felszínek változó helyén érvényesül

statikus kompressziós erő: rögzített izületi helyzetben a nyomóerő az izületi felszíneken állandó

az izületek mozgásterjedelem és mozgásminőség vizsgálatához a járulékos mozgások vizsgálata is hozzátartozik:o trakcióo kompresszióo csúszás

BETEGVIZSGÁLATI MÓDSZER:

Max megnyújthatóság vizsgálata: az izom megnyújthatósága az izomeredetű fájdalom és az izületi tok, az izületet áthidaló szalagok max

nyújthatósága is vizsgálható az izületet az izom működésével ellentétes helyzetbe hozzuk

Funkcionális vizsgálatok: antigravitációs izmok erőssége pl. m. triceps surae csak az egyik alsóvégtagon támaszkodva lábbujjra áll- 4-5-ös

izomerő végtagok, végtagi izületek, gerinc komplex működése bizonyos hétköznapi

mozgásokon keresztül (fésülködés, farzsebbe nyúlás)

Immobilizáció szövődményei: az izmok tömege, keresztmetszete (működő izomrostok száma) csökken izomerő csökken az izom hossza, rugalmassága csökken ROM csökken -> kontraktúra alakul ki Izmok keringése csökken (kevés ATP raktározódik) Szalagok, izületi tok rugalmassága csökken (letapadhat, rövidülhet( -> kontraktúra

alakulhat ki Izületi porc táplálása romlik Csontok Ca-t veszítenek A légzés felületesebbé, kevésbé hatékonnyá válik Keringés lassul

16

A mozgásfejlődés és a mozgás jellemzői különböző életkorok alapján

A mozgásfejlődés főbb jellemzői: Genetikai meghatározottság Periodikus fejlődés Nemek közti eltérések Serdülőkor átmeneti jellege Körny-i tényezők fejlesztő hatása

Újszülöttkor (0-3 hó): Terhesség, szülés lefolyása (érett újszülött kb 3000g és 50cm) Megszületéskor a flexiós izomtónus fokozott (mozgása kicsit görcsösnek tűnik)-

behajlított könyök, ujjak, térd, csípő, boka Merev nyak, fejét nem vagy csak nagyon rövid időre tudja tartani Szopóreflexe van (ha száját inger éri- szopik), a légzést és a keringést koordinálja Erős ingerekre (zaj) védekező mechanizmusokkal reagál A nap nagy részében alszik: mély alvás és szendergés (könnyen felriad külső

ingerekre) váltja egymást Elemi mozgásminták jellemzik (reflexszerű mozgások)- a további akaratlagos

mozgásfejlődés előfeltétele, kb 6 hónapos kor körül épülnek le és lassan akaratlagos mozgások váltják fel

Hason fekve fejét kissé oldalra fordítja Mosolyog Flexiós tónus Hason- kúszó mozgásokat végez Elemi lépés

Csecsemőkor (3-12 hó): Az idegr. Érésének megfelelően lassan megjelennek az akaratlagos mozgások

proximalis irányból a distalis irány felé Látás- tekintet fixál, hallás Flexiós izomtónus fokozatos leépülése Forgás Fogás II-V. ujjal Fej emelése, alkartámasz hason Kúszás (hátra, mert a felső végtag mozgása fejlettebb, később előre is) Mászás Felülés- a fej megtartásával, 2 kar segítségével Feltérdelés Állás (antigravitációs izmok erősödése) Járás

Kisgyermekkor (1-3 év): Sokoldalú mozgásformák elsajátítása Fő elfoglaltsága a játék (funkciós, utánzó, fiktív)

17

Nincs hangsúlyos mozgás, mindent egyenlő lendülettel és erőráfordítással végez Lassú, nem folyamatos mozgások, fejletlen koordináció Anticipációs képessége fejletlen Alap mozgásformák:a) Járás:

o Sok a mellékmozgáso Nincs gördülés, talppal lépo Széles alapú, rugalmatlan (lépéshossz kicsi, nagy oldalkitérések)o Nincs támogató karmozgás (egyensúlyoz)o Nincs csípőextensio, törzse egyenes vagy előredőlto Mozgásátvitele nem folyamatos

b) Futás (2-2,5 év):o Enyhén hajlított térd, csípőo Támogató karmozgás nincso Egyenes törzs

c) Mászás:o Fel, majd lefeléo Fejlettek a kar izmai (tartás, húzás)

d) Lépcsőzés:o Előbb fel 2 kézzel kapaszkodva, oldalazva, egymás mellé lépo Később egy kézzel kapaszkodva

e) Ugrás (2,5 év):o Először lefeléo Nekifutással, váltott lábbalo Helyben, páros lábbal

f) Dobás (1 év):o Mindent eldobo 2 kézzel, 1 kézzel (ütődobás)o törzsét nem használja, csípőből dobo elölről, oldalról, majd fej fölül dob

g) elkapás (2 év):o kosár helyzeto síntartáso amit elkap, magához húzza

Óvodáskor (3-7 év): az első mozgáskombinációk elsajátítása az eddig elsajátított mozgások stabilizálása, minőségének javítása, variálása javul a kondíció, koordináció, egyensúly, mozgástempó (mozgásfrekvencia),

mozgáserősség (céltól függő erőkifejtés), mozgásritmus (időbeli lezajlás), anticipáció, koncentrálóképesség

intellektus alap mozgásformák:

a) járás:o lépéshossz nőo lépésfrekvencia csökkeno gördülési szak és csípőextensio megjelenik (rugalmasabb járás)o van segítő karmozgás

b) futás:

18

o lépéshossz nőo tempó nő

c) kúszás:o bordásfalon, mászókán felfelé ügyeso mozgáskultúra szélesedik (átkúszás, mászás)

d) lépcsőzés: önállóan váltott lábbal, kapaszkodás nélkül

e) ugrás: rugalmasság, mozgáskoordináció javulf) dobás: fiúk, lányok között különbségek jelennek megg) elkapás:

o ollófogáso törzs is szerepet játsziko a nem szemből dobott tárgyakat is elkapjáko anticipációs készség lassan fejlődik

Kisiskoláskor (7-10 év): motoros tanulási képesség gyors mozgás, mozgékonyság nő célratörő mozgások jelennek meg sportolói teljesítményekre való törekvés (kihívások) sok a mellékmozgás, mozgásritmus nem teljes kontrollja javul a mozgástempó, mozgáserősség nő a far- és alsó végtag izmainak ereje (has, kar gyengébb) nő a gyorsaság, jobb lesz a mozgásfrekvencia, reakciókészség, kombinációs képesség megjelennek a támogató mozgások nő a váll és a csípő mozgásterjedelme alap mozgásformák:

a) járás:o uralja mozdulataito gördülés majdnem teljeso ritmikuso variációk jellemzik

b) futás:ominőségében és mennyiségében nagy egyéni eltéréseko egyenes tartáso teljes talpra vagy sarokra érkezés, rugalmas fékezés nincs

c) kúszás: fiúk ügyesebbekd) ugrás:

ováltott lábbal nekifutásból iso rugalmaso felfelé

e) dobás:okorhoz, nemhez, egyénhez kötődő különbségekokombinációk

f) elkapás: anticipációs készség javul

Iskolás kor (lány 10-11 év, fiú 10-12 év): a motorikus tanulási képesség ebben a korban a legjobb

19

nagy motorikus aktivitás (futás, ugrás, mászás) magával hozza a fejlődést, ügyesedést a ciklikus mozgás fázisai folyamatosan követik egymást javul: mozgásritmus, mozgáskapcsolás, törzsmozgás, anticipációs készség, motorikus

vezérlőképesség, koordináció, kombináció, kondíció és nő a nagy izületek mozgásterjedelme

alap mozgásformák:a) járás, mászás finomodikb) futás:

o erőkifejtés, gyorsaság nőo a törzs nem merev, előrehajlik

c) ugrás: magas, távol javuld) dobás: célzott gyakorlással javíthatóe) elkapás:

o variációko gyakorlás!

Serdülőkor (lány 11-14 év, fiú 12-15 év): hormonális változások következtében a testméretek változnak (hosszú kar, láb) az izomerő növekedése és a fejlődés nem tart lépést a hossznövekedéssel (relatív

izomerő gyengeség jön létre) hanyagabb, pontatlanabb mozgások (esetlen, koordinálatlan) a lelkiállapot és a szomatikus változások kölcsönösen befolyásolják egymást ha a serdülő állandó edzés alatt él, akkor teljesítménye fokozatosan fejlődik (de ne

legyen túlzott igénybevétel, mert az izületek, szalagok károsodhatnak) teljesítménykülönbségek: futás, dobás, izomerő

Serdülőkor (lány 14-18/20 év, fiú 15-18/20 év): férfi és női külső nemi jegyek kifejezettek a törzs és a végtagok hossza arányos, az izomerő növekedés még lemaradt a mozgások koordináltabbak, pontosabbak, gazdaságosabbak megfelelő edzéssel csúcsteljesítményekre képesek lusta és az aktív fázis váltakozhat:

o fiúk: erő, kitartáso lányok: ritmikus, esztétikus mozgások

a pszichés hangulatváltozásokat még mindig jól tükrözik a mozgások

Fiatal felnőtt (18/20-35 év): magas motoros szint, gazdaságos, pontos mozgások kitartás, erőteljesítmény állandó nők: terhesség, szülés következtében szélesebbé válik a medence, ezáltal megváltozik

az állás, járás is jól érezhető az edzett és az edzetlen emberek közti különbség

Felnőttkor (35-50 év): itt eltérést mutathat a valódi életkor és a biológiai életkor túl nagy megterhelések(sport,munka) túlzott öregedéshez vezetnek (nagy pszichés és

testi terhelés hatására)

20

fizikai munkát végzők mozgásprogramja:o az izületi porc táplálását segítő sportok (lassú)o relaxációo az izületi mozgásterjedelem megtartásao az izmok rugalmasságának megtartása

szellemi munkát végzők mozgásprogramja:o izomerősítés (has-, hát-, far- és combizmok)o állóképesség javítása (keringés, légzés)o a vállöv, nyak izmainak lazítása, mellizmok nyújtásao a gerinc lumbalis részének lazítása

Késői felnőtt kor (50-65 év): minden mozgás ismeretetőjegy csökkenést mutat erőteljesítmény, terhelhetőség csökken koordináció, mozgásterjedelem, alkalmazkodási képesség csökken mozgásszervi megbetegedések megjelenése

Idős kor (65 év után): mozgásjegyek lassan elérik a legalacsonyabb szintet mozgáskoordináció, mozgásterjedelem, erőkifejtés csökken sok mellékmozgás pszichés leépülés

A fiziológiás és patológiás mozgás fogalma

1. A fiziológiás mozgás lefolyása nem tudatosul bennünk simán,folyamatosan zajlik harmonikusan zajlik kivitele gazdaságos

(motoros sztereotípiák – biz. Alaptevékenységek pl. járás minden emberben azonosan zajlik le)

2. A patológiás mozgás (hibás motoros sztereotípia) olyan hibás vagy gazdaságtalan mozgásfolyamat, amely a betge szokásává válva

automatizálódik hiányzik belőle a mozgás természetessége, és ezáltal a gazdaságosság az idegrendszer az idő multával normálisként fogja el – kioltásához a normális

mozgás 100.000-szeres ismétlése kell Oka lehet:

- lelki és érzelmi élet hibás működése- koordináció zavarai- kóros biokémiai folyamatok (izom vagy anyagcsere betegségek)- mozgás mechanikai és biomechanikai lefolyásában fellépő kóros viszonyok

A mozgásterápia fogalma: a mozgásfolyamatok célzott, adagolt, módszeresen tervezett alkalmazása a mozgás- és idegrendszer teljesítőképességének elősegítése vagy helyreállítása,

beleértve a keringés, légzés és az anyagcsere ebben érintett funkcióit is

21

Az ízületek felosztása:I. Az alkotórészek száma szerint

EGYSZERŰ ízület: egy ízületi rés (konkáv és konvex ízületi felszín) ÖSSZETETT: kettőnél több ízesülő felszíneken KOMPLEX: anatómiailag összetett ízület, kapcsolódó intrascapularis discussal

vagy meniscussal

Ízületi felszínek 2 alaptípusa (Kalterborn szerint):

Szabadsági fok: 1,2 vagy 3 elsődleges mozgástengely (forgástengely) körüli mozgást jelenti

> Ovoid: - módosítás nélküli: art. Spheroidea (szf. 3) - módosított: art. Ellipsoidea (szf. 2)

> Nyereg: - módosítás nélküli: art. Sellaris (szf 2) - módosított: art. Ginglymus, art. Trochoidea (szf 1)

1. ) Ovoid ízületek:

Felső végtag ízületei art. Glenohumerális

- gömbízület – art. Spheroidea-szf. 3- abductio-adductio, flexio-extensio, horisontalis felxio-extensio, ki-berotatio

art. Humeroradialis- gömbízület- art. Cubiti része

art. Radioulnaris prox. És dist.- forgóí. - art. Trochoidea- art. Cubiti része- szf.1- supinatio-pronatio

art. Radiocarpea-tojásí. - art. Ellipsoidea- szf. 2- dorsalflexio-palmarflexio, radial deviatio-ulnar deviatio

art. Metacarpophalangealis (MCP v. MP)- gömbízület- flexio-extensio, abductio-adductio

Alsó végtag ízületei:

22

art. Coxae- gömbízület- szf. 3- circumductio, flexio-extensio, abductio-adductio, Lorentz abductio-adductio, ki-berotatio

art. Metatarsophalangealis (MTP v. MP)

art. Interphalangealis prox. Et dist. (PIP, DIP)

2. ) Nyereg ízületek: Felső végtag:

art. Sternoclavicularis

art. Acromioclavicularis- funkcionális gömbízület – art. Trochoginglymus- szf. 2- protractio-retractio, elevatio-depressio

art. Humeroulnaris-csulóízület – art. Ginglymus-art. Cubiti része- szf.1- flexio-extensio

art. Carpometacarpeapollicis- szf. 2-abductio-adductio, oppositio-repositio

art. MCP-pollicis- ginglymus- flexio

art. Interphalangealis pollicis- flexio

art. DIP, PIP- gonglymus-flexio

Alsó végtag:

art. Genus- funkcionálisan ovoid ízület- art. Trochoginglymus-szf. 2- flexio-extensio, ki-berotatio (hajlított térdízület mellett)

art. Talocruralis- art. Ginglymus-szf. 1

23

- dorsalflexio-plantarflexio

alsóugróízületart. Subtalarisart. Talonavicularisart. Calcaneocuboidea - inversio (supinatio, adductio és plantárflexio), eversio (pronatio, abductio és dorsalflexio)

Az ízületi felszíneket helyben tartó tényezők: ízületi szalagok ízületi tok légnyomás porcfelszínek egymáshoz való adhéziója izomtónus

izmok vagy szalagok által stabilizált ízület esetén

Az ízületi mozgásterjedelmet befolyásoló tényezők: ízfelszínek alakja, illeszkedési aránya szalagok, tok ízületeket körülvevő lágyrészek

II. Az ízületi felszínek alakja szerint

Szabálytalan idomú ízfelszínek

1. amphiarthrosis (feszes ízület) rövid tok és szalagok, mozgás jön létre - art.sacroiliaca - art.intercarpea - art.carpometacarpea (II-V) - art.tibiofibularis - art.calcaneocuboidea

2. korlátolt szabadízület kisebb terjedelmű mozgás minden irányban megengedett- art.sternoclavicularis- art.acromioclavicularis- art.metacarpophalangae (II-V)

Többé-kevésbé szabályos idomú mozgékony ízületek mozgási tengelyeik száma szerint

2. Egytengelyű ízületek:

ginglymus (csapó- vagy csuklóízület, módosított nyeregízület)az ízület tengelye az ízesülő csontok hossztengelyére merőleges - DIP, PIP - art.humeroulnaris - art.metacarpophalangea pollicis - art,talocruralis

24

art.trochoidea (forgóízület, módosított nyeregízület)az ízület tengelye a csont hossztengelyével megközelítőleg egybeeső - art.atlantpaxialis - art.subtalaris - art.radioulnaris

trochoginglymus2 külön ízület kombinációja - art.cubiti - art.genus (mechanizmusa szerint)

3. Két tengelyű ízületek:

art.ellipsoisea (tojásízület) -art.radiocarpea

art. Sellaris (nyeregízület) -art.carpometacarpea pollicis

4. Sok tengelyű ízületek:

art.spheroidea (gömbízület, szabadízület) -art.coxae -art.glenohumerale -art.humeroradialis -art.talocalcaneonavicularis

Betegvizsgálat

A vizsgálat körülményei: Jól szellőztethető, kellemes hőmérsékletű, jó megvilágítású helyiség Megfelelő, nyugodt körülmények

A vizsgálat eszközei: A vizsgálóasztal kiegészítő párnákkal, rögzítő hevederekkel Szék Szögmérő, mérőszalag

A beteg elhelyezése: A beteg és a vizsgáló mozgását semmi ne akadályozza Kényelmes testhelyzet (de a kompenzáló mozgások kivédésére a szomszédos ízületek

vagy a törzs stabil rögzítése)

A vizsgáló elhelyezkedése: derék és hát védelmét szolgáló testhelyzetek

1. Anamnézis (kórelőzmény):

25

Személyi: jelen panaszai (elsősorban a fájdalom, annak helye, fennállásának tartama, fajtája)

Családi: otthoni környezet lehetőségei, időbeli változásai, kórelőzmény: kapott-e kezelést, milyet és használt-e

Szociális

2. Megtekintés: Beteget egészében Egy- egy vizsgálatánál:

o Légzéso Bőro Ízületek helyzete, alakjao Izmok állapotao Végtagok tengelyállása, tengelyeltéréseo Törzs- gerinco Mellkas, medence egymáshoz viszonyított helyzeteo Álláso Járás: sík talajon, lépcsőn segédeszközzel vagy nélküle

3. Tapintás: Csontos képletek Lágy részek (bőr, bőr alatti kötőszövet, bőr és a felületes fascia közti terület, izmok,

inak) Bőr hőmérséklet, rugalmasság, oedema, nyomásérzékenység Pulzus

4. Mozgásvizsgálat (ízületek vizsgálata): Osteokinematika- csontok elmozdulása:

o Fő mozgások vizsgálata, aktív- passzív mozgásterjedelem vizsgálatao Véghelyzetérzés vizsgálata

Arthrokinematika: járulékos mozgások vizsgálata

5. Végtaghossz, -körfogat vizsgálata: Valódi Látszólagos Funkcionális

6. Izomerő vizsgálata

7. Isometriás vizsgálat

8. Max megnyújthatóság vizsgálata (izom eredetű kontraktúra megállapítására)

9. Fájdalom vizsgálata (mozgás kezdetén, folyamán és végén)

10. Neurológiai vizsgálat:

26

Reflexek Érző Mozgató Vegetatív funkciók vizsgálata

11. Speciális tesztek (pl. ízületi játék vizsgálata): Ízületek bizonyos alkotóelemeinek vizsgálata, ízületi eredetű fájdalom pontos

lokalizálása

12. Funkcionális vizsgálat: Antigravitációs izmok vizsgálata az adott régió funkciójának vizsgálata

Mozgástanulás

Az érési és növekedési folyamatok kiegészülve a természeti és társadalmi környezeti hatásokkal, együttesen segítik elő a mozgásfejlődést, ami a mozgástanulás egyre javuló feltételeit teremti meg.

A mozgástanulás a motoros képességek megszerzése, finomítása, stabilizálása és alkalmazása ezt a folyamatot különböző dolgok befolyásolhatják (pl.:gyógyulási akarat) a mozgástanítás/tanulás feltétele a beteg állapotának objektív ismerete, illetve az

életkori és nemre jellemző tulajdonságok figyelembe vétele

A tanulás szakaszai:

Durva koordináció fejlődése (rövid szakasz) a mozgás fő elmeinek megfigyelése, gyakorlása hiányosságok a mozgás szerkezetében, teljesítményében, tempóban, erőkifejtésben,

mozgáskapcsolódásban és mozgásátvitelben fontos a feladat pontos megértése, ezáltal a mozgásképzelet kifejlődése és a

„mozgásemlékezet” (anticipáció) támogatása

Tanításnál: egyszerű rávezető gyakorlatok (ráhangolódás, kezdeti siker) pontos, rövid mozgásfeladat megadás, gyakorlat céljának elmagyarázása megértés után rögtön gyakorlás javítás röviden, célzottan

A finom koordináció fejlődése (átmeneti szakasz): apróbb sajátosságok megfigyelése a feladat megközelítően hibátlan végrehajtása megszokott, optimális környezeti feltételek

Tanításnál: nehezebb mozgásfeladat (nagyobb koncentráció) javítás tükörrel, önmaga által

A finom koordináció fejlődése és végső stabilizálása (hosszú szakasz)

27

nehezített külső feltételek mellett automatizált mozgás létrejötte

Tanításnál: magas követelmény kevés utasítás, kevés javítás

Mozgástanítás

Első szakasz: a mozgás fő elemeit kell kiemelni, megmutatni, megtanítani ne vesszünk el a részletekben! Tükör előtt csak akkor gyakoroljuk, ha jó a beteg térlátása, koordinációja

Második szakasz: pontosítani kell a mozgást, tudatosítani fokozatosan az apróbb hibákat

A mozgástanítás különböző életkorokban:

1. Újszülött elemi mozgásminták alapján tanítjuk

2. Csecsemő játékkal való mozgásfejlesztés gondozóinak megtanítása a kezelésre

3. Kisgyerek 5-10 percig képes koncentrálni (sokszor rövid idő) játékos egyéni foglalkozás

4. Óvodás játékos feladatok, szóbeli utasítások (utánzás révén tanulnak) 2-3 gyerekből álló csoport 10-15 perc a szülőt is meg kell tanítani a kezelésre, de nem mindig kell, hogy jelen legyen a

kezelésen5. Iskolás

játékos feladatok, diktálás (utánzás, verbális irányítás) 6-8 fős csoport (ugyanolyan betegség, állapot)

6. Serdülő sikerélményt adó feladatok, de azért ne túl könnyűek lány (zene) illetve fiú (teljesítmény) csoportok

7. Felnőtt diktálni és bemutatni is szükséges lehet

Egyéni kezelés a páciens fizikai vagy pszichés állapota miatt csoportban nem kezelhető manuálisan végzett és irányított kezelések (több segítségre van szüksége) csoportterápiára való előkészítés oldja a beteg feszültségét (megismeri a kezelő személyt, magát a terápiát) egyénre szabott kezelési program

Csoportos kezelés azonos betegségben szenvedő, hasonló vagy azonos állapotú emberek

28

3-10 fő

kor szerinti beosztás: gyerekek

◦ 3-6 év (4-6 fő)◦ 6-10 év (3-8-10 fő)◦ 10-14 év◦ 14-16 év

fiatalok◦ 16-20 év (nemek szerint)◦ 20-30 év

felnőtt ◦ idősebbeknél 4-6 fő◦ kérhetik a nemek szerinti elosztást

A gyakorlat mindig differenciáltan alkalmazkodjon a korhoz, nemhez, állapothoz! A problémákat egymással meg tudják beszélni egymás pozitív befolyásolása, segítése minden beteg lássa a másikat és a kezelőt is (pl.: körben, de akkor a kezelő álljon be a

betegek közé)

Anticipáció (motoros emlékezet):egy olyan pszichés folyamat, ami meglévő tapasztalatokon (mozgás,tanulás) alapuló

cselekvési folyamatot jelent. A mozgásfeladat pontos megértése révén fejlődik ki a mozgásképzelet (elképzeli a

célját és a mozgás lefutását)a meghatározott mozgásfolyamatok kezdő és kísérő feltételei alapján megjelenik a mozgás kezdete, lefutása és eredménye, mely előre megkonstruált és megelőlegezett

Cél anticipáció:a mozgási cél tudatosul bennünk (a részmozgások célja is), mely megelőlegezett.Alapfeltétele a mozgástanulás és tapasztalat.

Program anticipáció:a motoros cselekvések végrehajtása gondolati szinten már megjelenik.Mozgástanulás az alapfeltétele

Elektroterápia kis és középfrekvenciás elektroterápia nagy frekvenciás elektroterápia

Belneoterápia fürdőkúrák ivókúrák gyógyiszapkezelések klímaterápia inhalációs kezelések

Hidroterápia felhajtóerő hidrosztatikai hatás indifferens víz 34-35°C erekre gyakorolt hatása nincs meleg – anyagcserét növeli

29

borogatások és pakolások lemosások és leöntések fürdőkezelések zuhanykezelések szénsavas fürdőkezeléseksúlyfürdőkezelés

Masszázs svéd masszázs kötőszöveti masszázs szegmentmasszázs

30