FórumTársadalomtudományiSzemle

FórumTársadalomtudományiSzemle

A tartalomból:

Skala TamásAdalékok a csehszlovák–magyar lakosságcseretörténetéhez

Lanstyák IstvánA nyelvi problémák típusainyelvi jellegük szerint

Lampl ZsuzsannaA rejtőzködés misztériuma

Tóth LászlóPeéry Rezső élet− és pályakezdése

Kõmíves TiborA kassai közigazgatásnyelvváltása 1840−ben

Gecse Annabella„Szent” tárgyak rendszere– profán tükörben

Kacsinecz Krisztián„A hatalom célja a hatalom”

PályaképInterjú a 70 éves VoigtVilmos professzorral

Konferencia

Könyvek

2010

22

FÓRUM KISEBBSÉGKUTATÓINTÉZET

Parková 4., 931 01 ŠamorínTel.: 00421−31−590 27 90Fax: 00421−31−560 27 12E−mail: forum@foruminst.skTóth Károly igazgató

A Fórum Kisebbségkutató IntézetKönyvtára – Bibliotheca HungaricaParková 4., 931 01 ŠamorínTel.: 00421−31−590 27 97Fax: 00421−31−560 27 12E−mail: bibliotheca@foruminst.skVégh László igazgató

A Fórum Kisebbségkutató IntézetEtnológiai Központja – KomáromP. O. Box 154., 945 01 Komárno 1Tiszti pavilon, Hradná 2., KomárnoTel.: 00421−35−773 2854 Fax: 00421−35−773 2854 E−mail: etno@foruminst.skLiszka József igazgató

MAGYAR TUDOMÁNYOS MÛHELYEK SZLOVÁKIÁBAN

Selye János EgyetemBratislavská cesta 3322., 945 01 KomárnoTóth János rektorTel.: 00421−35−6408 853E−mail: sje@selyeuni.sk

Konstantin EgyetemKözép-európai Tanulmányok KaraDražovská cesta 4., 949 74 NitraKomzsík Attila dékánTel.: 00421−37−6408 853E−mail: dfss@ukf.sk

A folyóirat megrendelhető és előfizet−hető az alábbi címen: Lilium Aurum, Dom podnikateľov, Kuku−čínova ul. 459., 929 01 Dunajská Stre−da. Tel., fax: 00421−31−552 90 28E−mail: lilium@liliumaurum.sk

MAGYAR TUDOMÁNYOS MÛHELYEK SZLOVÁKIÁBAN

Comenius EgyetemMagyar Nyelv és Irodalom TanszékGondova 2., 818 01 BratislavaDušík Anikó tanszékvezetőTel.: 00421− 2− 593−39−484E−mail: kmjl@fphil.uniba.sk

Bél Mátyás EgyetemHungarisztika TanszékAlabán Ferenc tanszékvezetőTajovského 40., 974 01 Banská BystricaTel.: 00421−446−4145

Gramma Nyelvi IrodaBacsákova 240/13.929 01 Dunajská StredaTel.: 00421−31−550 42 61Fax: 00421−31−550 42 62E−mail: gramma@gramma.skwww.gramma.skSzabómihály Gizella irodavezető

Mercurius TársadalomtudományiKutatócsoportKlariská 7., 811 03 BratislavaTel., fax: 00421−2−544 31 842E−mail: mercurius@ba.sknet.skVadkerty Katalin elnökGyurgyík László titkár

Katedra TársaságDom podnikateľov, Kukučínova 459.929 01 Dunajská StredaTel., fax: 00421−31−552 90 28E−mail: katedra@katedra.skNémeth Margit elnök

Gömör-Kishonti MúzeumegyesületDaxnerova 34., 979 01 Rim. SobotaTel.: 00421−47−562 66 82, 00421−47−563 45 42B. Kovács István elnök

Mátyusföldi Muzeológiai Társaság925 26 Boldog 159.Tel.: 00421−2−459 15 298Danter Izabella ügyvivő

Ára: 2,66

A szerkesztõség címe:Fórum Kisebbségkutató IntézetParková 4, 931 01 ŠamorínTel.: 00421−31−552 36 42Fax: 00421−31−560 27 12E−mail: csanda@foruminst.sk, fazekas@foruminst.sk

Új könyvek:

Chmel, Rudolf: Slovenský komplex. Bratislava, Kalligram, 2010, 154 p.

Görözdi, Judit: Figúry odmlèania v próze Miklósa Mészölya. Bratislava, ÚSL SAV,2010, 124 p.

Grendel Lajos: A modern magyar irodalom története. Magyar líra és epika a20. században. Pozsony, Kalligram, 2010, 512 p.

Györffy Miklós: Zongora akarunk lenni. Közép-európai irodalmi interferen-ciák. Pozsony, Kalligram, 2010, 304 p. /Kortárs Magyar Irodalomtudomány./

Mezei, István: Urban Development in Slovakia. Pécs–Hungary, Šamorín–Slovakia,CRR of the HAS, Forum Minority Research Institute, 2010, 190 p.

Petõcz, Kálmán (ed.): National Populism and Slovak–Hungarian Relations inSlovakia 2006–2009. Šamorín–Somorja, Forum Minority Research Institute, 2010,360 p.

Szajbély Mihály: Jókai Mór. Pozsony, Kalligram, 2010, 408 p. /Magyarok Emlékezete./

Szegedy-Maszák Mihály: Kosztolányi Dezsõ. Pozsony, Kalligram, 2010, 592 p./Szegedy−Maszák Mihály Válogatott munkái./

Szijártó Zsolt: Kockázat, társadalom, átmenet. Az ófalui „atomtemetõ” körülikonfliktusról. Pozsony, Kalligram, 2010, 208 p. /Regio Könyvek./

Fóru

m T

ársa

dalo

mtu

dom

ányi

Szem

le 2

010/

2

szemle2010-2-borito.qxd 26.7.2010 12:23 Page 1

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orjaFó­Rum­TáR­Sa­da­lom­Tu­do­má­nyI­SZem­le

neGyedévenkénT­meGjelenő­Tu­do­má­nyoS­Fo­lyó­IRa­TXII.­év­fo­lyam

Felelős­szerkesztőcSanda­GáboR

FőmunkatársFaZekaS­jóZSeF

a­szerkesztőbizottság­elnökeÖllÖS­láSZló

Szer­kesz­tő­bi­zott­ságbíró­a.­Zoltán,­csanda­Gábor,­Fazekas­józsef,­Fedinec­csilla,­Gyurgyík­lászló,­

Hunčík­péter,­Hushegyi­Gábor,­kiss­józsef,­lampl­Zsuzsanna,­lanstyák­István,­liszka­józsef,­mészáros­andrás,­Simon­attila,­

Szarka­lászló,­Tóth­károly,­végh­lászló

Tar­ta­lomTanulmányok

Skala­TamáSadalékok­a­csehszlovák–magyar­lakosságcsere­történetéhez ............................3

lanSTyák­ISTvána­nyelvi­problémák­típusai­nyelvi­jellegük­szerint­ ..............................................23

lampl­ZSuZSannaa­rejtőzködés­misztériuma,­avagy­adalékok­az­mkp­és­a­most-Híd­választási­eredményéhez ......................................................................................47

TóTH­láSZlóadalékok­peéry­Rezső­élet-­és­pályakezdéséhez ................................................63

kőmíveS­TIboR„búcsú­a­latin­nyelvtől”.­a­kassai­közigazgatás­nyelvváltása­1840-ben ..........95

GecSe­annabella„Szent”­tárgyak­rendszere­–­profán­tükörben.­a­vallásos­érzés­tárgyi­megnyilvánulásai­egy­közösség­életében ..........................................................107

kacSInecZ­kRISZTIán„a­hatalom­célja­a­hatalom.”­a­totalitárius­ideológiák­„irracionális­logikájának”­elemzése­George­orwell­és­arthur­koestler­regényeinek­tükrében ..............................................................................................................129

Fó­Rum­TáR­Sa­da­lom­Tu­do­má­nyI­SZem­lea szer­kesz­tő­ség­cí­me:­Fó­rum­kisebbségkutató­In­té­zet,­park­u.­4.,­931­01­Somorja.­e-mail: fazekas@­­foruminst.sk•­ki­ad­ja:­Fó­rum­kisebbségkutató­In­té­zet,­Somorja. Fe­le­lős ki­adó:­Tóth­ká­roly­igaz­ga­tó­•­nyom­dai­elő­ké­szí­tés:kalligram­Typography­kft.,­érsekújvár •­nyom­ta:­eXpReS­pRInT­s.­r.­o.,­partizánske­•­meg­je­lent­a­Szlo­vák­köz­-tár­sa­ság­kul­tu­rá­lis­mi­nisz­té­ri­u­ma­tá­mo­ga­tá­sá­val­•­pél­dány­szám:­700­•­ára:­2,66­€­­/­80­Sk­•­Reg.­szám:­mkSR­2063/99­•­ISSn­1335-4361­• Inter­net:­http:\\­www.fo­ru­minst.sk •­kéz­ira­to­kat­nem­őr­zünk­meg­és­nemkül­dünk­vis­­sza.

Fó­Rum­SpoloČen­Skoved­ná­Revueadresa­ redak­cie:­ Fó­rum­ inštitút­ pre­ výskum­ menšín,­ parková­ 4,­ 931­ 01­ Šamorín.­ e-mail:­ fazekas@­foruminst.sk­•­vyda­vateľ:­ Fó­rum­ inštitút­pre­ výskum­menšín,­Šamorín.­Zod­povedný:­kár­oly­Tóth­ ria­diteľ­•Tlačiaren­ská­príprava:­kalligram­Typography­s.­r.­o.,­nové­Zámky­• Tlač:­eXpReSpRInT,­s.­r.­o.,­partizánske­•S­finanč­ným­príspev­kom­mk­SR­•­nák­lad:­700­•­cena:­2,66­€­/­80­Sk­•­Reg.­čís­lo:­mk­SR 2063/99­•­ISSn1335-4361•­Inter­net:­http:\\www.­fo­ru­minst.sk

Pályakép

l.­juHáSZ­IlonaInterjú­a­70­éves­voigt­vilmos­professzorral­ ....................................................137

Konferencia

SImon­aTTIlamagyarország­felbomlása­és­a­trianoni­békeszerződés­a­magyar­és­szlovák­kollektív­emlékezetben­1918–2010.­a­szlovák–magyar­történész-vegyesbizottság­idei­éves­konferenciája­érsekújvárott­ ..................153

bolemanT­lIllakockázati­társadalom­és­felelősség.­alkalmazott­filozófiai­konferencia­pécsett­ ................................................................................................................155

Könyvek

Zeman­lászlóvisszalapozások.­válogatott­tanulmányok­és­ismertetések­(Simon Szabolcs) ................................................................................................158

Tóth­árpádpolgári­stratégiák.­életutak,­családi­sorsok­és­társadalmi­viszonyok­pozsonyban­1780­és­1848­között­(Mayer Judit) ..............................................161

Holec,­Romandinamitos­történelem.­a­pozsonyi­dynamit­nobel­vegyipari­konszern­a­közép-európai­történelem­keresztútján­1873–1945­(Mayer Judit) ............163

Öllös­lászlónárodná­identita­slobodného­človeka­(Végh László) ......................................165

Öllös­lászlónárodná­identita­slobodného­človeka­(Csanda Gábor) ..................................166

Fór

um

Társ

adal

omtu

dom

ányi

Sze

mle

, XI

I. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

TanulmányoKTanulmányoK

Skala TamáS

adalékok­a­csehszlovák–magyar­lakosságcsere­történetéhez

TamáS Skala 341.43(=511.141)(437.6)addendum To THe HISToRy oF THe populaTIon eXcHanGe beTween 341.43(=162.4)(439)­cZecHoSlovakIa and HunGaRy 327(437)”1946/1948”

327(439)”1946/1948”

keywords:­czechoslovakia­after­1945.­Hungarians­in­czechoslovakia.­The­position­of­minorities­in­the­socie-ty­after­the­second­world­war.­The­population­exchange­between­czechoslovakia-Hungary.­The­principle­ofreciprocity.

1.­ a­ csehszlovák­ áttelepítési­ bizottság­ és­ a­ magyarországi­ Szlávokantifasiszta­Frontjának­kapcsolata

1.1.­a­magyarországi­Szlávok­antifasiszta­Frontja

a­ csehszlovák­ kormány­ a­ lakosságcsere-egyezmény­ szerint­ jogot­ szerzett­ arra,­ hogymagyarország­ területén­ propagandatevékenységet­ fejthessen­ ki.­ ebben­ igen­ nagysegítséget­kapott­egy­legális­szervezettől,­a­magyarországi­Szlávok­antifasiszta­Front­-jától­és­annak­szócsövétől,­a­Slobodától­(Szabadság).

Témánk­szempontjából­az­első­említésre­méltó­legális­politikai­szervezet­a­Szlováknemzeti­egység­pártja­(Strana­slovenskej­národnej­jednoty),­mely­1941.­augusztus­21-én­ alakult­ meg­ budapesti­ központtal­ böhm­ emanuel­ vezetésével.­ a­ megalakulásraazért­nyílt­lehetőség,­mert­a­Tiso-féle­Szlovákia­területén­maradt­magyarokat­–­a­köl-csönösség­ elve­ alapján­–­ csak­ így­ képviselhette­ az­ esterházy­ jános­ vezette­magyarpárt.­a­Szlovák­nemzeti­egység­pártja­taglétszámáról­nincsenek­adataink.­kez­detek­-ben­a­tagság­igen­differenciált­volt,­s­nagyon­valószínű,­hogy­megalakuláskor­jobboldaliirányultság­ jellemezte,­míg­ a­háború­ vége­ felé­ a­ baloldali­ szlovákok­helye­ erősödöttmeg,­akik­később­fokozatosan­átvették­az­irányítást­(kugler­2000,­36–37.­p.).­ezek­abaloldali­gondolkodású­személyek­voltak­azok,­akik­a­későbbiekben­megalapították­amagyarországi­Szlávok­antifasiszta­Frontját­(antifašistický­front­slovanov­v­maďarsku).1

annyi­bizonyos,­hogy­a­háború­vége­felé­a­szovjet­csapatok­előrenyomulásával­a­szlo-vákok­és­délszlávok­–­áthatva­a­szláv­testvériség­szellemével­–­a­fasisztának­bélyeg-zett­ németekkel­ szemben­antifasisztának­határozták­meg­magukat.2 magyarellenes­-séggel­a­Szlovák­nemzeti­egység­pártjában­nem­találkozunk­–­erre­nem­is­volt­lehető-ségük,­hiszen­bármilyen­magyarellenesség­egyenlő­lett­volna­a­szervezet­betiltásával­–,ez­ csak­ később­az­utódjában,­ a­magyarországi­ Szlávok­antifasiszta­ Frontjában­ jelenik

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

meg.­békés­megyében­1944­őszére­megváltozott­a­politikai­helyzet,­és­ekkortól­már­érző-dött­ bizonyos­ feszültség­a­nemzetiségek­között3 –­ „elsősorban­a­ szlovák­és­a­ csekélyszámú­szerb­lakosság­körében­erősödött­a­nacionalizmus”­(kugler­2000,­38.­p.).

az­alapító­közgyűlésre­1945.­február­18-án­került­sor­a­békés­megyei­battonyán.4

a­ megjelent­ küldöttek­ döntöttek­ arról,­ hogy­ a­ magyarországi­ Szlávok­ antifasisztaFrontja­két­tagozatból­fog­állni,­egy­szlovákból­és­egy­délszlávból,­s­a­két­fél­az­egye-sületben­ egyenlő­ formában­ képviselteti­ magát.­ az­ elnöki­ tisztet­ a­ szlovák­ Franciscimihály­ békéscsabai­ evangélikus­ lelkész­ kapta­ meg,­ az­ alelnöki­ és­ titkári­ tisztségetmindkét­szekcióban­egy-egy­szlovák­és­délszláv­személy­között­osztották­el.­döntötteka­küldöttek­arról­is,­hogy­kiadnak­egy­lapot­–­Sloboda­címmel­–,­mely­mindkét­nyelvenfog­írásokat­közölni.­az­első­szám­1945.­június­9-én­jelenik­meg.5

a­közgyűlésen­kidolgoztak­egy­programot,­melyben­követelték­a­nemzetiségi­jogokmegadását­a­szlávoknak,­követelték­a­földreform­megvalósítását,­szláv­képviselőket­amagyar­ parlamentbe,­ és­ végül­ „elérni,­ hogy­minden­magyarországi­ szláv­ belépjen­ amagyarországi­Szlávok­antifasiszta­Frontjába”­(bobák­1984,­9–10.­p.).­ez­a­programmértéktartónak­ tűnik,­ ha­ viszont­ figyelembe­ vesszük,­ hogy­ a­ későbbiekben­ milyenmagyarellenes­hangot­ütött­meg­a­Sloboda,­csak­arra­következtethetünk,­hogy­a­prog-ram­eleve­a­szlovákok­megnyerésére­készült.6

a­magyarországi­Szlávok­antifasiszta­Frontja­még­a­tényleges­egyezmény­megköté-se­előtt­–­1945­második­felétől­–­a­tiszántúli­földnélküliek­körében­agitációt­fejtett­kiaz­áttelepülés­mellett­(Tóth­1993,­161.­p.)­a­magyarországi­szlovák­vezetők­készültekrá­ és­ propagálták­ a­ lakosságcserét,­ ezt­ bizonyítja­ a­ Szlovák­ nemzeti­ egység­ pártjaelnökének­levele­a­magyarországi­Szlávok­antifasiszta­Frontjának­elnökéhez,­Franciscimihályhoz­1945.­június­7-én.­így­ír­erről:­„…Úgy­gondolom,­hogy­igen­hasznos­és­fon-tos­az­Önök­szervezete,­mert­ebben­az­irányban­ki­tudnak­fejteni­megfelelő­szervezésiés­propagandatevékenységet…­az­áttelepülés­egy­nemzetközi­szerződés­keretén­belülfog­megvalósulni…­a­ későbbiekben­a­ kisebbségi­ kérdés­megszűnik,­ és­ ezért­ a­ gon-doskodás­részünkről­Önök­felé­lehetetlen­lesz.”­(Idézi:­bobák­1984,­11.­p.)

még­ ebben­ a­ hónapban­ egy­ negyventagú­ delegáció­ látogatott­ csehszlovákiába­ amagyarországi­Szlávok­antifasiszta­Frontjának­szlovák­tagozatából,­hogy­tájékoztassa­akormány­képviselőit:­a­magyarországi­szlovákok­törekednek­a­csehszlovákiába­való­átte-lepülésre­(bobák,­uo.).­a­pitvarosi­szlovákok­voltak­az­elsők,­akik­kinyilvánították­igényü-ket­az­áttelepülésre,­csehszlovákia­ területére­ (bobák­1984,­10.­p.).­Francisci­mihály­amagyar­kommunista­ párt­ békés­megyei­ szlovák­ származású­ titkárát­ arról­ tudósította,hogy­a­pitvarosi­és­ambrózfalvi­szlovákok­küldöttséget­menesztettek­pozsonyba,­s­onnana­csehszlovák­kormány­olyan­utasításával­tértek­vissza,­hogy­indítsák­meg­az­agitációt­ésszámoljanak­azzal,­hogy­az­áttelepülést­a­jobb­módú­gazdák­nem­fogják­vállalni,­ezért­a„földmunkásságra­és­az­ipari­munkásságra­kell­helyezni­a­fősúlyt”.­az­utasításban­az­isszerepelt,­hogy­a­magyarországi­ földnélkülieknek­fel­kell­hívni­a­ figyelmüket­arra,­hogymíg­magyarország­a­földreform7 során­csak­3-4­hold­földet­fog­juttatni,­azoknak,­akik­vál-lalják­az­áttelepülést­csehszlovákiába,­8-10­hold­föld­jár­(kugler­2000,­39–40.­p.).

az­első­említés­a­lakosságcseréről­a­Sloboda­1945.­július­7-i­számában­jelent­meg.arra­hívták­fel­azok­figyelmét,­akik­az­áttelepülésen­gondolkodnak,­hogy­figyeljék­a­lap-ban­megjelenő­instrukciókat,­és­ne­tegyenek­időnek­előtte­olyan­intézkedéseket,­ame-lyek­alapján­a­későbbiekben­anyagi­kárt­szenvednének­(bobák­1984,­11.­p.).

a­magyarországi­Szlávok­antifasiszta­Frontjának­szlovák­szekciója­teljes­apparátusá-val­bekapcsolódott­a­szlovák­lakosságot­megnyerő­lakosságcsere-akcióba.­ez­maga­után

4 Skala TamásFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

vonta­a­két­szekció­közötti­kapcsolat­komplikációját.­a­szlovák­szekció­ebben­az­időbenmunkájának­súlypontját­az­áttelepülés­propagálására­és­előkészítésére­fordította,­míg­ajugoszláv­szekció­munkáját­az­alapító­közgyűlésen­lefektetett­pontok­határozták­meg:­anemzetiségi­jogok­kiharcolása.­a­két­szekció­közötti­kapcsolat­kérdését­egy­konferenciarendezte,­mely­1945.­december­3-án­ülésezett­mohácson.­ezen­a­konferencián­eldön-tötték,­hogy­a­szekciók­saját­elképzeléseiket­önállóan­fogják­megoldani,­kölcsönös­támo-gatás­ nélkül.­ a­ konferencia­ utáni­ helyzetről­ megállapíthatjuk,­ hogy­ a­ magyarországiSzlávok­antifasiszta­Frontja­ jugoszláv­szekciójának­–­a­szerbek,­horvátok,­szlovének­–vezetése­elhatárolódott­a­szlovák­szekció­munkájától­(bobák­1984,­11.­p.).­a­ténylegesszakításra­a­két­szekció­között­1947­második­felében­került­sor,­mikor­is­intenzív­tanács-kozáson­döntöttek­a­további­közös­munkáról,­valamint­a­nemzetiségi­jogokról.­a­szlovákszekció­munkáját­F.­bartošek­képviselte,­aki­mint­Szlová­kiából­érkezett­tanácsadó­segí-tette­az­egyesület­munkáját.­Szlovák­részről­nagyobb­volt­az­igyekezet­az­egyesület­egy-ben­tartására,­hiszen­így­nagyobb­politikai­tevékenységet­tudtak­kifejteni,­ami­elsősorbana­szlovák­félnek­kedvezett­(bobák­1987,­30–31.­p.).­Feltételezem,­hogy­a­kölcsönös­ülé-sezésen­a­képviselők­mindkét­szekciójának­az­okozta­a­legnagyobb­gondot,­hogy­ez­ideig–­és­a­későbbiekben­is­–­a­szlovák­szekció­a­ lakosságcserét­részesítette­előnyben.­azeddigiekben­ ez­ szorosan­ összefüggött­ a­ budapesten­ székelő­ csehszlovák­ áttelepítésibizottság­munkájával,­mely­ez­irányban­intenzív­tevékenységet­fejtett­ki.8

1.2.­a­csehszlovák­áttelepítési­bizottság­tevékenysége­magyarországon

megállapíthatjuk,­hogy­a­Slobodában­megjelenő­írások­–­melyek­csak­30%-ban­jelen-nek­meg­aláírással­–­a­csehszlovák­áttelepítési­bizottság­magyarországi­megjelenésé-vel­ostorozzák­a­„magyar­reakciót”,­s­a­lap­olyan­szövegeket­közöl,­melyek­szerint­ha­aszlovák­kisebbség­nem­települ­át,­akkor­rá­a­„nemzethalál”­–­a­teljes­elmagyarosodásvár.9 Ha­megfigyeljük­a­lapban­igen­gyakran­használt­két­fogalmat­–­„reakció”­és­„fasiz-mus”­–,­ rájövünk,­hogy­ezek­a­szerzők­ felfogásában­minden­esetben­szlovákellenesértelmet­kapnak.10 a­szóban­forgó­cikkek­alapján­már­könnyen­kikövetkeztethetjük,­kiis­képviseli­ebben­az­időben­magyarországon­a­demokratizmust.

mindezek­ellenére­1946­elején,­még­a­csehszlovák­áttelepítési­bizottság­megérke-zése­előtt,­a­magyar­kormányt­hivatalnokai­úgy­tájékoztatták,­hogy­az­emberek­bizony-talanok­az­áttelepülést­ illetően,­a­határozatlanok­száma­a­meghatározó.­„a­vagyono-sabbak,­a­biztos­egzisztenciával­rendelkezők­és­az­öregek­hallani­sem­akartak­az­átte-lepülésről.”­(Tóth­1993,­161.­p.)

a­propaganda­időszaka­alatt­a­csehszlovák­áttelepítési­bizottság­tagjai­toborzó­gyű-léseket,­nyelvtanfolyamokat11 és­kultúresteket­szerveztek,­szórólapokat­osztogattak,­sa­rádió­és­sajtó­ is­rendelkezésükre­állt.­ezekkel­az­akciókkal­egyrészt­az­érzelmekreszerettek­volna­hatni,­mint­az­egyik­szórólap­címe­is­mutatja:­„mať­volá­roztratenýchsynov”­–­az­anya­hívja­szétszóródott­fiait­(vadkerty­2007,­249.­p.).­elsősorban­azokkala­szlovákokkal­számoltak,­akiket­a­nemzeti­meggyőződés­vezetett,­de­a­propagandahatására­jóval­többen­voltak­azok­a­szegényebb­sorban­élők,­akik­gazdasági­érdekbőldöntöttek­az­áttelepülés­mellett.­a­vagyontalan­réteg­minél­nagyobb­arányú­jelentke-zése­végett­azt­a­módszert­alkalmazták,­hogy­településenként­megnyertek­az­áttele-pülésre­3-4­módosabb­gazdát,­így­remélve­azt,­hogy­majd­látva­a­módosabbak­jelent-kezését,­a­többiek­is­hamarabb­ráveszik­magukat­az­áttelepülésre.­azokat­az­ingado-zókat,­akiket­nem­sikerült­sem­a­kecsegtető­gazdaság­kilátásba­helyezésével,­sem­a

adalékok a csehszlovák–magyar lakosságcsere történetéhez 5Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

szlovák­nemzethez­való­újbóli­tartozás­–­a­szlovák­származás­–­eszméjével­meggyőz-ni,­ a­ csehszlovák­ áttelepítési­ bizottság­ igyekezett­ a­ megfélemlítés­ eszközével­ jobbbelátásra­bírni.­olyan­valótlanságokat­ terjesztettek,­mint­például:­aki­nem­települ­át,azt­a­magyar­kormány­szét­fogja­telepíteni,­vagy­abban­a­sorsban­fognak­osztozkodni,mint­ a­ németek,­ akiknek­ „egy­ batyuval”­ kellett­ magyarország­ területét­ elhagyniuk(kugler­2000,­57.­p.).­ „Tudja,­szörnyű­volt­az,­amit­a­németekkel­csináltak.­jöttek­azéjszakai­órákban,­összepakolták­őket,­aztán­vitték­ki­németországba.­és­mikor­nekünkfelkínálták­ az­ átköltözést,­ bizony,­ nem­ sokat­ gondolkodtunk.­ az­ apám­ nekünk­ aztmondta,­szlovákok­vagyunk,­és­ha­mennünk­kell,­akkor­menjünk­együtt,­ne­adj­isten­50kilóval.”­(Idézi:­paríková­1993,­25.­p.)

a­ csehszlovák­ áttelepítési­ bizottság­ (Československá­ presídlovacia­ komisia)­ amagyar–csehszlovák­ lakosságcsere-egyezmény­ II.­ cikkelye­ értelmében­magyaror­szá­-gon­propagandatevékenységet­folytathatott­a­szlovák­lakosság­körében,­erre­6­hét­álltrendelkezésére,­vagyis­azt­április­14-ig­kellett­volna­befejeznie.12 a­csehszlovák­hiva-talnokok­1946.­március­4-én­költöztek­budapestre,­az­egykori­csehszlovák­nagykövet-ség­épületébe.­a­toborzás­március­5-én­kezdődött,­és­a­csehszlovák­fél­kérésére­július27-ig­meghosszabbításra­került.13 első­lépésként­magyarország­területét­toborzókerü-letekre­osztották,­ezek­nagyjából­megfeleltek­a­szlovák­kisebbség­településszerkezeté-nek.­ a­ toborzókerületek­ központjainak­ az­ alábbi­ helységeket­ választották­ ki:­ pilis,aszód,­kiskőrös,­esztergom,­bánhida,­Felsőpetény,­balassagyarmat,­Salgótarján,­mis­-kolc,­ Forró,­ Sátoraljaújhely,­nyíregyháza,­Szarvas,­békéscsaba,­ Tótkomlós,­Gyöngyösés­pécs­(vadkerty­2007,­245.­p.).

a­csehszlovák­köztársaság­képviselőinek­nézete­szerint­a­szlovákok­mentalitásátaz­áttelepüléssel­kapcsolatban­négy­dolog­határozhatja­meg­(bobák­1987,­35.­p.)

–­a­szlovák­lakosság­elégedettségének­megszerzése­a­gazdasági­egységek­egyesí-téséről­–­„ikresítések”;

–­a­nemzetiségi­elnyomás­a­magyarországi­szlovákoknál;14

–­a­propaganda,­amelyet­magyarország­intenzíven­vezetett­a­lakosságcsere­ellen15;–­konzervativizmus,­leginkább­a­földműveseknél.16

a­ fentebb­ említett­ magyarországi­ toborzókerületeket­ a­ Szlovák­ Telepítési­ Hivatalterületi­ kirendeltségeivel­ „ikresítették”.­ az­ún.­ ikresítésnek­az­ lett­ volna­az­alapelve,hogy­a­megközelítően­egyforma­nagyságú­és­értékű­ingatlant­bíró­családokat­párosí-tották.­ az­ ikresítési­ irányelveket­ a­ csehszlovák­ áttelepítési­ bizottság­ hagyta­ jóvá,melyek­szerint­az­ ikresítés­alapját­a­vagyon­és­a­foglalkozás­képezi,­s­ezek­szerint­akövetkező­ csoportokat­ állapították­ meg:­ önálló­ földművesek,­ iparosok,­ kereskedők,ipari­üzemek­tulajdonosai,­mezőgazdasági­bérlők,­szabad-­és­más­foglalkozásúak.­azikresítés­hozható­fel­annak­okaként,­hogy­a­csehszlovák­fél­nem­tudta­megvalósítaniazt­az­elképzelését,­hogy­a­magyarországon­jelentkezett­szlovákokat­maradéktalanuláttelepítse.­a­ szlovák­áttelepülők­megnyerésére­gazdasági­érveket­ sorakoztattak­ fel:„az­ikresítésnél­a­magyarországi­szlovákok­elvárásait­kell­figyelembe­venni,­vagyis­tel-jesíteni­a­nekik­tett­ígéreteket.”­(Idézi:­vadkerty­2007,­266.­p.)­az­ilyen­ígéretekre­jó­azalábbi­példa:­egy­magyarországi­szlovák­tisztviselőt,­aki­magyarországon­egyötöd­házatés­ 1,8­ kataszteri­ hold­ földterületet­ bírt,­ azzal­ csábították­ az­ áttelepülésre,­ hogySzlovákiában­ikresítették­egy­60­kataszteri­hold­szántóval­és­9,5­kataszteri­hold­réttelbíró­magyar­gazdával.­mivel­a­szlovák­fél­az­ikresítés­során­a­vagyoni­paritást­nem­tar-totta­be,­a­magyar­ fél­ többször­ is­megszakította­a­ lakosságcserét­azzal­az­ indokkal,hogy­amíg­a­szlovákiai­magyarok­deportálása­és­a­vagyoni­paritás­egyezményben­kikö-

6 Skala TamásFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

adalékok a csehszlovák–magyar lakosságcsere történetéhez 7

tött­meg­nem­tartása­nem­rendeződik,­addig­a­lakosságcsere­szünetel.­kijelenthetjük,hogy­a­vagyoni­paritásra­vonatkozó­egyezményben­vállalt­elv­megsértését­a­kiválasztásmódja­jelentette­(vadkerty­2007,­264–267.­p.).17

a­ vagyoni­ paritás­meg­nem­ tartását­ két­ okkal­ lehet­magyarázni,­ az­ egyik­cseh­szlo­-vákiában,­a­másik­magyarországon­keresendő.­csehszlovákiában­a­szlovákiai­magyarokataz­állami­szervek­választották­ki,­s­ebben­jelentős­pozíciókat18 foglaltak­el­a­kommunisták,akik­a­tehetősebb­néprétegek­eltávolítására­törekedtek,­mindenekelőtt­a­földművelésselfoglalkozó­parasztgazdákra­(Šutaj­2008,­59.­p.).­véleményem­szerint­a­kommunista­politi-kusok­a­vagyonosabb­néprétegek­kiválasztásánál­már­az­esetleges­hatalomra­kerülésük­–ez­1948­februárjában­be­is­következett­–­utáni­politikai­irányelveket­tartották­szem­előtt,amely­politika­ részét­képezte­a­ termelőszövetkezetek­kialakítása.­ így­egyrészt­nemcsakmegszabadultak­egy­olyan­társadalmi­rétegtől­–­a­földműves­parasztságtól­–,­mely­telje-sen­önellátó,­s­így­majd­vonakodik­belépni­a­megalakuló­termelőszövetkezetekbe,­s­meg-nyerik­maguknak­az­áttelepült­szlovákságot­is,­melynek­útját­úgymond­ez­ideig­egyenget-ték,­míg­végül­megteremtették­a­lehetőséget­a­földhöz­jutásához.19 a­másik­ok­a­magyar-országi­szlovákoknak­tett­felelőtlen­ígéretekhez­kapcsolódik,­melyekkel­rávették­az­áttele-pülni­szándékozókat.­az­áttelepültek­sok­esetben­ugyanis­nem­voltak­elégedettek,­és­csa-lódásaikról­értesítették­a­magyarországon­maradt­rokonaikat,­ismerőseiket.­egy­a­szlová-kiai­kürtről­kitelepített­21­kataszteri­hold­földdel­rendelkező­parasztgazda­házába­példáula­Heves­megyei­kisnánáról­telepítettek­szlovákokat.­ő­így­emlékezik­meg,­miként­is­adtakhangot­csalódottságuknak­az­áttelepültek:­„mikor­eljöttünk,­lent­jöttünk­a­kertbe,­akkor­jöna­tót­úgy­kötényesen,­tótosan.­Szegény­apám­értette,­tudta­mit­beszélnek.­aszondta­(azáttelepült):­hát­énnekem­–­minekünk­az­vót­ígérve,­hogy­ottmarad­az­istállóban­az­állat,benne­házban­bútor,­hát­most­hun­van?­ez­vót­nékik­ígérve.”20 az­ilyen­és­ehhez­hasonló„megkárosított”­szlovákok­elégedetlensége­eljutott­a­magyarországi­szlovákokhoz,­és­ez­ishozzájárult­ahhoz,­hogy­1948­elejétől­nagy­számban­léptek­vissza­az­áttelepüléstől,­amiazt­eredményezte,­hogy­1948­második­felére­az­akció­kifulladt,­a­magyarországi­szlovákokközül­ugyanis­már­nem­volt­kit­áttelepíteni.­a­visszajelentkezéseket­azzal­is­lehet­magya-rázni,­hogy­1948-ra­magyarországon­a­gazdasági­helyzet­konszolidálódott.

Ha­a­nemzetiségi­tudat­felől­közelítjük­meg­a­jelentkező­szlovákokat,­megállapíthatjuk,hogy­magyarországnak­azon­a­részén,­ahol­kompakt­területen­éltek­és­megtartották­szlo-vák­tudatukat­–­leginkább­az­alföldi­szlovákok­–,­a­szlovákok­érdeklődése­az­áttelepülésirányában­a­nemzeti­tudatukkal­magyarázható.­a­legtöbb­áttelepült­szlovák­a­békéscsabaiés­tótkomlósi­körzetből­származott:­11­743­és­10­823­személy.­az­olyan­területeken,­aholszórványt­alkottak,­ahol­gazdaságilag­és­kulturálisan­alacsonyabb­fokon­álltak,­érdeklődé-süket­ leginkább­a­gazdasági­szempontok­motiválták.­éppen­ezek­a­„szlovákok”21 voltakazok,­ akik­ később­ fokozatosan­ lemondtak­ az­ áttelepülésről,­ leginkább­ az­ után,­ hogymagyarországon­konszolidálódott­a­gazdasági­helyzet­(bobák­1987,­34–36.­p.).

a­ gazdasági­ helyzettel­ is­magyarázza­ visszajelentkezését­ az­ egyik­parádi­ üveggyárimunkás­–­Fekete­Sándor­–,­aki­a­magyar­áttelepítési­kormánybizottság­hivatalában­elő-adja,­hogy­csehszlovákiába­való­jelentkezését­önként­visszavonja,­mert­mint­üveggyárimunkásnak­megélhetése­magyarországon­biztosítva­van.­magyar­nemzetiségűnek­valljamagát,­aki­csak­„felesége­unszolására­és­a­szlovák­propagandabizottság­nagy­ígéretérejelentkezett­áttelepülésre.­Időközben­felesége,­aki­szlovák­nemzetiségű­volt,­meghalt”.22

a­jelentkezési­határidő­letelte­után­a­csehszlovák­kormány­1946.­június­14-én­nyújtot-ta­át­a­magyar­kormánynak­a­kitelepülésre­jelentkező­és­azt­önként­vállaló­magyarországiszlovákok­névsorát­–­majd­azt­még­családi­ügyekre­és­a­hadifoglyokra­hivatkozva­június

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

végéig­meghosszabbították.­1946.­augusztus­26-án­pedig­csehszlovákia­ismertette­azonszlovákiai­ magyarok­ névjegyzékét,­ akiket­ majd­ a­ paritásos­ csere­ alapján­ szeretnemagyarországra­kitelepíteni:­a­listára­105­000­személy­került­fel­(bobák­1982,­75–76.­p.).

a­csehszlovák­áttelepítési­bizottság­munkájának­eredményeként­magyarországon95­ 421­ személy­ jelentkezett­ áttelepülésre.23 közülük­ 73­ 273­ települt­ átcsehszlovákiába.­a­csehszlovák­köztársaságban­az­egyezmény­v.­cikkelye­alapján­kije-löltek­105­047­személyt,­ők­voltak­az­ún.­„fehér­laposok”.­a­vIII.­cikkely­alapján­–­melya­háborús­bűnösöket­tartalmazta­–­a­csehszlovák­hatóságok­65­200­személyt­akartakkicserélni.­ a­ ténylegesen­ kitelepített­ szlovákiai­ magyarok­ száma­ 89­ 660­ személy.jelentős­volt­az­eltérés­a­földvagyonban,­az­állatállományban­és­a­gazdasági­felszere-lésekben,­azaz­az­ intenzív­gazdálkodást­ folytató­szlovákiai­magyar­gazdák­ ingóságaimegfeleltek­a­birtok­nagyságának­és­termelési­színvonalának.­Ha­a­paraszti­gazdasá-got­–­élő­és­holt­tulajdonra­osztva­–­az­állatállomány­(szarvasmarha,­ló)­és­gazdaságifelszerelés­(eke,­borona,­henger,­szekér,­szecskavágó­stb.)­alapján­vizsgáljuk,­jelentőstöbbletet­ tapasztalunk­magyar­oldalon,­hiszen­ezek­összefüggtek­a­már­említett­bir-toknagysággal­és­termelési­színvonallal.­a­szlovák­oldalon­ezek­lényegesen­kisebbekvoltak,­többletet­mindössze­olyan­állatfajtáknál­találunk,­melyek­nem­függtek­össze­aföldműveléssel­ –­ sertés,­ kecske,­ juh,­ szárnyas.24 a­ szlovákiai­magyarok­ csehszlová­-kiában­109­294­kataszteri­holdat­hagytak­hátra,­míg­a­magyarországi­szlovákok­föld-vagyona­38­748­kataszteri­holdat­tett­ki,­s­ebbe­már­beleszámolták­a­magyarországiföldreform­keretében­kapott­376­kataszteri­holdat­(vadkerty­2007,­303–306.­p.).25

a­foglalkozási­megoszlás­a­két­népcsoport­között­–­az­első­3000­család­összeha-sonlításában­–­nem­mutat­jelentősebb­eltérést,­lényeges­eltérések­a­birtoknagyságokközött­vannak.26 míg­a­magyarországról­kitelepített­szlovák­földművelők­földtulajdonnalegyáltalán­nem­vagy­csak­maximálisan­5­kataszteri­holddal­rendelkeztek­–­ez­a­föld-műveléssel­ foglalkozók­ 61,8%-a­ –,ez­ az­ arány­ a­ szlovákiai­ magyaroknál­ 23,7%.­ „amagyarországról­kitelepített­birtokosok­többsége,­53,3%-a,­0–5­kataszteri­holddal­ren-delkezik,­ míg­ a­ szlovákiai­ magyarok­ 37,6%-nak­ 5–10­ kataszteri­ holdja,­ 27,4%-nak10–20­ kataszteri­ hold­ földje­ volt.­ a­ magyarországra­ áttelepültek­ 11,3%-a­ pedig­ 20kataszteri­hold­feletti­területtel­rendelkezett.”­(Tóth­1993,­168.­p.)27

2.­ a­ magyar­ áttelepítési­ kormánybiztosság­ pozsonyi­ meghatalmazottiHivatalának­tevékenysége28

a­magyar­áttelepítési­kormánybiztosság­feladatát,­szervezeti­felépítését­két­fő­részrelehet­osztani­a­csehszlovák–magyar­lakosságcsere­szempontjából.­az­egyik­felügyeltea­csehszlovákiában­folyó­áttelepítést­és­vagyonösszeírást,­az­ikresítést,­jelen­volt­a­lel-tár­ felvételénél,­ és­megtagadhatta­ azt,­ ha­ rendellenességet­ tapasztalt.­ a­másik­ fel-adata­a­szlovákiai­magyar­áttelepítettek­magyarországi­elhelyezése,­továbbá­az­áttele-pülést­vállaló­szlovákok­nyilvántartása,­ingatlanaik­ellenőrzése­és­a­visszalépő­szlová-kok­nyilvántartása.­kormánybiztossá­ a­nemzeti­ parasztpárthoz­ tartozó­ jócsik­ lajostnevezték­ki,­aki­a­két­világháború­között­maga­is­csehszlovák­állampolgár­volt­(kugler2000,­93.­p.;­vadkerty­2007,­262–264.­p.).

a­magyar–csehszlovák­vegyes­bizottság­1946.­július­8-i­7.­számú­határozata­kimond-ta:­„az­áttelepülők­és­az­egyezmény­v.­cikkében­felsorolt­személyek­a­két­Szerződő­Félkormánya­között­ez­év­február­hó­27.­napján­történt­levélváltásban­meghatározott­terje-

8 Skala TamásFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

delemben­konzuli­jogvédelmet­élveznek,­mégpedig­csehszlovákiában­a­magyar­kormánymeghatalmazottja­bratislavai­hivatalának­felállítása­útján.”­(Idézi:­Szabó­1981,­II/46.­p.)a­hivatal­1946.­augusztus­1-jén­alakult­meg­a­pozsonyi­mudroň­út­35.­szám­alatt,­s­veze-tésére­dr.­wágner­Ferencet­jelölték­ki.­a­hivatal­első­komolyabb­teendője­a­csehszlovákszervek­részéről­augusztus­26-án­átnyújtott­névjegyzék­feldolgozása,­amely­tartalmaztaazokat­ a­ személyeket,­ akiket­ a­ csehszlovák­ fél­ a­ lakosságcsere-egyezmény­ v.­ és­ vIII.cikke­alapján­ki­akart­telepíteni.­e­névjegyzék­alapján­adta­ki­a­magyar­meghatalmazottiHivatal­az­ún.­fehér­lapokat,­melyek­az­áttelepítésre­való­kijelölés­tényét­közölték,­s­egy-ben­konzuli­jogvédelemben­részesítették­az­áttelepítésre­kijelölteket.­a­meghatalmazottiHivatal­tehát­ellátta­az­áttelepítésre­kijelölt­személyek­konzuli­jogvédelmét,­tiltakozott­avagyonelkobzások­s­a­különböző­sérelmek­ellen­–­a­csehszlovákiai­magyarság­érdekvé-delmét­képviselte­–,­továbbá­kapcsolatot­létesített­a­Szlovák­Telepítési­Hivatallal,­és­irá-nyította­ az­ áttelepítés­ jogi­ és­ műszaki­ lefolyását,­ zökkenőmentességét­ (Szabó­ 1981,II/46–50.­p.).­a­hátrahagyott­vagyonok­összeírását­–­a­vegyes­bizottság­döntése­értel-mében­–­a­szállítmányok­elindítása­előtti­tizedik­vagy­ötödik­nap­előtti­időben­kell­elvé-gezni.­a­vagyonösszeírásnál­egy­magyar­s­egy­szlovák­hivatalnok­jelenik­meg,­és­közösenállapítják­meg­a­hátrahagyott­vagyon­értékét­(Szabó­1981,­II/57.­p.).

1946­szeptemberében­a­meghatalmazotti­Hivatal­megalakította­területi­kirendeltsége-it,­melyek­losonc,­kassa,­érsekújvár,­komárom,­léva,­párkány­és­Somorja­központtal­jöt-tek­létre­(vadkerty­2007,­264.­p.).­ezek­voltak­azok­a­központok,­ahová­be­lehetett­nyújta-ni­a­magyar­érdekképviseletek­részére­a­fellebbezéseket,­amennyiben­kérték­az­áttelepí-tési­listáról­való­törlésüket­vagy­éppen­kérvényezték­a­kitelepítést­magyarország­területé-re.­az­esetek­döntő­többségében­az­áttelepítési­listára­való­felvételt­és­az­áttelepítési­lis-táról­való­törlést­idős,­magukat­magatehetetlennek­valló­emberek­kérték.­az­ilyen­kérvé-nyek­nagy­hányadát­a­Szlovák­Telepítési­Hivatal­célzott­munkájával­lehet­magyarázni:­„acsehszlovák­kitelepítési­jegyzékben­számtalan­olyan­tény­van­lefektetve,­miszerint­az­öreg-szülők­a­velük­egy­háztartásban­élő­férjezett­és­nős­gyermekeiktől­kicserélés­révén­el­kell,hogy­szakadjanak.”29 arról­van­szó­tehát,­hogy­a­Szlovák­Telepítési­Hivatal­a­kitelepítésilista­összeállításakor­figyelembe­vette,­hogy­a­paraszti­családszerkezet­három­generáció-ból­állt,­az­idősebb­családtagok­még­a­fiatalokkal­egy­háztartásban­éltek.­a­parasztemberegy­bizonyos­kort­elérve­már­nem­törekedett­arra,­hogy­a­földművelésben­aktívan­résztvegyen,­ezt­a­lehetőséget­átadta­az­őt­követő­generációnak,­fiainak.­mivel­az­áttelepítésijegyzékbe­az­idős­emberek­nem­kerültek­bele­–­vagy­ha­belekerültek,­akkor­a­családtag-jaikat­nem­vették­fel­–,­s­a­velük­egy­háztartásban­élők­a­kitelepítési­ listára­felkerültek,nem­volt­más­választásuk,­mint­kérvényezni­a­kitelepítési­listára­való­felvételüket.­a­forrá-sok­tanúsága­szerint­ezek­az­idős­emberek­ingatlan­vagyonnal­(házhellyel)­már­nem­ren-delkeztek,­ így­ családtagjaik­ elköltözése­ után­ fedél­ nélkül­ maradtak­ volna,­ házhelyüketugyanis­a­magyarországi­szlovákok­kapták­meg.30 egy­ idős­garamvezekényi­házaspár­ isezért­kéri­a­kitelepítési­ listára­való­felvételét:­„…vejükkel,­polcsák­lajossal­közös­háztar-tásban­élnek­és­semminemű­ingatlannal,­vagyonnal­nem­rendelkeznek.­Továbbá­magaskorukra­való­tekintettel­egyedüli­támaszuk­polcsák­lajos,­aki­eltartásukról­gondoskodik.”31

1948.­augusztus­19-én­tisztázódott­a­helyzet,­mikor­is­a­magyar­és­a­csehszlovák­kormányközött­olyan­megállapodás­jött­létre,­hogy­a­lakosságcserét­ebben­az­évben­be­kell­fejez-ni.­ezek­szerint­a­65­éven­felüli­férfiakat­és­a­60­éven­felüli­nőket­–­amennyiben­maguknem­kérik­áttelepítésüket­–­nem­kell­áttelepíteni.­„a­behelyettesítés­csakis­az­egyezményv.­cikke­alapján­kijelöltek­köréből­történhet,­de­csak­akkor,­ha­az­illető­család­áttelepítésétmaga­is­kéri,­illetve­körzeti­biztos­Úr­felhívására­hajlandó­áttelepülni.”32

adalékok a csehszlovák–magyar lakosságcsere történetéhez 9Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

Szintén­kérvényezni­kellett,­ha­időközben­házasságkötésre­került­sor­és­a­házaso-dó­felek­közül­valamelyik­nem­szerepelt­a­listán.­anyakönyvi­kivonattal­kellett­igazolniés­kérvényt­benyújtani,­ha­időközben­a­kitelepítésre­jelölt­családnak­gyermeke­szüle-tett.­a­beadott­kérvényeknek­a­csehszlovák­és­a­magyar­körzeti­biztosok­megállapítjákjogosságát­és­kérik­más­felvételét­az­áttelepítettek­közé.

a­meghatalmazotti­Hivatal­forrásai­utalnak­a­csehországi­deportáltak­visszatérésére,kiknek­„szolgálati­ideje”­lejárt,­és­ha­eddig­még­nem­szökdöstek­volna­vissza,­akkor­mostegységesen­visszatérnek.­Hazatérve­igen­kellemetlen­helyzetbe­kerültek,­mivel­ez­idő­alattlakóházaikba­ Szlovákia­ északi­ részéről­ telepeseket­ (kolonistákat)­ költöztettek,­ s­ ingóvagyonuk­nagy­része­is­elveszett.­ezek­az­egzisztenciájukat­vesztett­személyek­az­áttelepí-téstől­remélik­életfeltételeik­jobbra­fordulását.­a­csehországi­munkára­kényszerített­depor-táltak­„fehér­lapot”­nem­kaptak,­a­lakosságcsere­keretébe­nem­kerültek­bele,­így­többen„soron­kívüli­áttelepítésük­iránt­folyamodnak,­ezt­a­magyarországi­elhelyezési­nehézségekmiatt­csak­letelepítési­igényükről­való­lemondásuk­ellenében­hajlandó­engedélyezni”.33

a­ hátrahagyott­ ingatlanok­ összeírásánál­ a­ pozsonyban­ székelő­ meghatalmazottiHivatal­figyelmezteti­jegyzékében­területi­kirendeltségeit,­hogy­a­vagyonösszeírásnál­nevegyék­ figyelembe­ a­ csehszlovák­ hatóságok­ által­ beírt­ régebbi­ termésátlagokat,hanem­az­átlagos­terméshozam­rovatnál­a­tényleges­helyzetet­vegyék­figyelembe.34 aSzlovák­Telepítési­Hivatal­munkatársait­felsőbb­szervek­értesítik,­hogy­a­hátrahagyottértékek­leltározásánál­törekedjenek­a­szlovák­fél­számára­kedvező­adatok­beviteléhez,ugyanis­ így­próbálnak­meg­minél­kisebb­értéket­ feltüntetni­a­hátrahagyott­szlovákiaimagyarok­ ingatlanainál.­ a­ jegyzőkönyvek­ tanúsága­ szerint­ a­ szlovák­ hivatalnokok­ alakóházak­százalékolásánál­–­az­épületek­állapotának­megbecsülésekor­–­szándéko-san­kevesebbre­becsülték­ezek­állapotát,­míg­pl.­a­szlovák­összeíró­bizottság­egy­tagja60%-ban­becsülte­meg­az­ingatlan­állapotát,­a­magyar­fél­70%-ra­értékelte­azt.­az­ilyenesetekben­a­bizottság­tagjai­egy­köztes­értéket­állapítottak­meg,­de­arra­is­volt­példa,hogy­az­ingatlan­értéke­körül­kialakult­vitában­a­szlovák­fél­dühében­az­ingatlan­érté-kének­ csak­ töredékét­ jegyezte­ az­ összesítő­ lapon,­ a­magyar­ fél­ pedig­ erre­mintegyválaszként­a­maximális­értéket­állapította­meg.­az­ingatlan­körül­kialakult­vitákban­amagyar­fél­nem­járult­a­kitelepítésre­jelölt­személy­elszállításához,­és­a­körzeti­hivatalvezetője­jegyzékben­tudatta­ezt­a­meghatalmazotti­Hivatal­vezetőivel,­akik­hivatalosantiltakoztak­a­Szlovák­Telepítési­Hivatalnál­és­kérték­az­együttműködést­a­vitát­képezőingatlanok­értékének­tisztázására.35

a­magyar­meghatalmazotti­Hivatal­igyekezett­elősegíteni,­hogy­az­ingó­és­ingatlanvagyonuktól­megfosztott­személyek­értékeiket­visszakaphassák.­a­hivatal­vezetője­írás-ban­értesíti­a­területi­vezetőket,­hogy­olyan­személy,­mely­áttelepítésre­lett­kijelölve,­deingó­vagy­ingatlan­vagyonát­a­csehszlovák­hatóságok­még­nem­bocsátották­rendelke-zésére,­az­áttelepítési­szerelvényből­törlendő,­és­addig­más­szállítmányba­be­nem­oszt-ható,­míg­az­elkobzott­vagyon­kérdése­meg­nem­oldódik.36 a­visszakapott­ ingatlanokállapota­több­esetben­is­elszomorította­eredeti­tulajdonosukat.­Ilyen­volt­bartal­Ráfaelpalásti­római­katolikus­lelkész­esete,­akinek­1000­gyümölcsfából­álló­telkét­elkoboztákés­ házát­ egy­ szlovák­ lakónak­–­ valószínűleg­ egy­ kolonistának37 –­ kiutalták.­kiderül,hogy­az­új­ lakó­ tönkretette­a­gyümölcsöst­az­oda­nem­való­köztes­ termeléssel­és­aszántással,­mellyel­a­fák­gyökereit­károsította.38

a­magyar­ összeíró­ bizottság­ tagjainak­nemcsak­ a­ szlovák­ hivatalnokokkal­ kellettmegküzdeniük,­a­vagyonok­összeírása­és­jegyzékbe­vétele­a­kitelepítésre­kijelölteknélsem­ment­minden­esetben­problémamentesen.­Ilyen­eset­volt­paksy­antal­nagyszarvai

10 Skala TamásFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

kitelepített­esete,­aki­a­vegyes­összeíró­bizottsággal­különbözött­össze.­„még­az­össze-írást­megelőző­beszélgetés­során­kitért­nevezett­áttelepülő­a­magyarországi­helyzetre,mikor­is­kedvezőtlen­kritikával­illette­a­magyar­demokráciát,­általában­a­demokráciá-kat,­a­ vezetést­és­az­áttelepítésnél­működő­magyar­hivatalnoki­ kart,­ kidomborítván,hogy­ő­érettségizett,­és­mennyi­iskolázatlan­ember­vezet.­Feltette­a­kérdést,­hogy­ugyanmit­fog­ő­kapni­odaát,­ahol­mindenféle­tudatlan­alakok­visznek­vezető­szerepet?”39

a­kitelepítettekben­lejátszódó­dühöt­és­keserűséget­jellemzi­az­alábbi­eset,­melyeta­Szlovák­Telepítési­Hivatal­munkatársai­észleltek­és­ennek­hangot­adva,­jegyzékbentiltakoztak­ a­ meghatalmazotti­ Hivatalnál.­ a­ jegyzék­ szerint­ a­ galántai­ járásbeliFelsőszelin­kontár­Ferenc,­aki­kitelepítésre­volt­ jelölve,­közvetlenül­a­kitelepítés­előtt„na­dvore­sa­dvere­vylámal,­v­kuchyne­sa­dvere­veľmi­poškodil,­vylámal­16­sklennýchtabúl­v­rozmeroch­25x25.­v­maštali­sa­okná­vylomil,­poškodil­pec­na­pečenie­chleba­aroztrhal­plot­5­mertov­dlhých.­Spôsobená­škoda­obsahuje­odhadnutá­odborníkmi­na4000­kčs.”40 (az­udvaron­lévő­ajtót­kitörte,­a­konyhaajtót­nagyon­megrongálta,­kitört­1625x25-ös­ méretű­ táblaüveget.­ az­ istálló­ ablakait­ kitörte,­ megrongálta­ a­ kenyérsütőkemencét­és­5­méter­hosszan­kiszaggatta­a­kerítést.­az­okozott­kár­a­szakemberekbecslése­szerint­4000­korona.)

a­források­tanulmányozásakor­ellentmondásokat­is­tapasztalhatunk.­Többször­elő-fordult,­hogy­a­vagyonösszeíró­bizottság­már­megkezdte­az­érintett­vagyonának­össze-írását,­mikor­is­az­érintett­megjelent­és­bemutatta­a­szlovák­nemzetiségét­igazoló­doku-mentumot­–­reszlovakizált.41 ezzel­ellentétben­találkozunk­olyan­esetekkel­is,­miszerintaki­„fehér­lapot”­kapott,­de­a­későbbiekben­megszerezte­a­csehszlovák­hatóságoktól­acsehszlovák­ állampolgárságot­ igazoló­ okmányt,­ hiába­ kereste­ fel­ a­ helyi­ „osídlovacíúradot­azon­célból,­hogy­az­okmány­alapján­töröltesse­magát­a­kicserélési­jegyzékből”.a­Szlovák­áttelepítési­Hivatal­olyan­indokkal­utasította­vissza­a­kérelmeket,­hogy­a­jegy-zékből­törölni­már­nem­lehet,­ami­azt­jelenti,­hogy­még­az­állampolgárság­megszerzé-se­sem­volt­elegendő­ahhoz,­hogy­a­listából­töröltessék.42

a­meghatalmazotti­Hivatal­fellépett­az­olyan­esetekben­is,­amikor­szabálytalansá-gokat­észlelt­a­csépelési­eredményeknél­a­gazdakönyvekbe­való­felvezetésekkor,­mikoris­a­szlovák­hivatalnokok­3-4­mázsával­többet­írtak­be­minden­magyar­könyvébe­azona­címen,­hogy­„biztosan­csépelt­feketén­is”.­a­magyar­összeíró­ezt­szóvá­is­teszi­szlo-vák­kollégájának,­miskovics­jánosnak,­aki­viszont­módszerén­nem­hajlandó­változtat-ni.­ a­ termelőket­ így­ nagy­ kár­ éri,­mert­ ennyivel­ többet­ is­ kell­ beszolgáltatniuk,­mintamennyi­ terményük­ a­ valóságban­ van.­ a­ magyar­ hivatal­ utánajár­ az­ ügynek,­ ám­ acsehszlovák­hatóságok­egy­rendeletre­hivatkoznak,­amely­szerint­becslés­alapján­is­belehet­írni­a­terméseredményeket,­„mert­valószínűleg­mindenki­eldugott­2-3­q-t”.­a­köz-benjárásra­utólag­kijavítják­a­„tévesen”­beírt­adatokat.­nem­egyedi­esetekről­van­szó,mert­ később­ is­megjelennek­a­ forrásokban­ szabálytalanságra­utaló­ jelek.­ „a­ gazda-könyvekbe­helytelen­adatokat­vezetnek­be­–­azok­kijavíttatása­állandóan­folyik.”43

az­érsekújvári­körzetben­több­esetben­megtörtént,­hogy­a­szlovák­szervek­a­csend-őrség­jelenlétében­eltulajdonítottak­lovakat­magyar­gazdáktól.­olyan­esetekben­teszikezt­meg,­mikor­a­front­vonultával­az­orosz­katonaság­elkobozta­a­magyar­gazda­lovátés­ cserébe­ katonalovat­ hagyott­ nála.­ ezt­ nem­ jó­ szándékuk­ jeleként­ tették,­ hanemazért,­mert­a­katonalónak­valamilyen­problémája­volt­–­lesántult,­nagyon­legyengült.­amagyar­gazda­az­így­kapott­lovat­saját­költségén­meggyógyítja­és­takarmányozza,­hogyúj­ erőre­kapjon.­közvetlenül­a­kitelepülés­előtt­ viszont­a­ csendőrség­a­ lovakat­elko-bozza­azon­a­jogcímen,­hogy­nem­az­övé,­noha­az­adott­lóról­gazdája­marhalappal­ren-

adalékok a csehszlovák–magyar lakosságcsere történetéhez 11Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

delkezik.­ Szintén­ nem­ hajlandók­ kártérítést­ adni­ az­ olyan­ gazdáknak,­ kiknek­ lovaitelkobozták.­ ezt­ arra­ való­ hivatkozással­ teszik,­ hogy­ magyarok­ a­ károsultak.megoldatlan­problémát­jelent­a­későbbiekben­is,­hogy­a­szlovák­hatóságok­a­szarvas-marhákat­és­lovakat­„a­tulajdonosokra­nem­hajlandók­átírni,­ha­az­nem­áttelepülő”.44

előfordult­olyan­eset­is,­mikor­az­elkobzott­ingó­vagyon­körüli­vita­tragédiába­torkollott.Ilyen­volt­az­ímely­községbeli­bathó­István­esete­is,­kinek­kilenc­birkáját­az­áttelepítésihivatal­ elvitte­ és­ odaadta­ egy­ Romániából45 áttelepült­ szlováknak,­ akinél­ viszont­ csakhárom­darab­volt­található.­a­romániai­szlovák­áttelepült­ezeket­nem­volt­hajlandó­visz-szaszolgáltatni,­mivel­a­segédkomisszártól­kapta­őket.­a­birkák­eredetileg­egy­másik­íme-lyi­gazda­tulajdonát­képezték,­de­az­tartozás­fejében­bathó­Istvánnak­átengedte­őket,­ésezt­ az­ ügyletet­ írásba­ is­ foglalták­ –­ később­ ezt­ a­ gazdát­ csehországba­ deportálták.amikor­a­romániai­szlovákok­megjöttek,­állatokra­volt­szükségük:­megjelentek­a­segéd-komisszárral­és­egy­Roček­nevű­agronómussal,­majd­elvitték­a­birkákat­mondván,­hogyazok­a­deportált­tulajdonát­képezik.­a­sértett­fél­ezt­jelentette­a­meghatalmazott­Hivatalmunkatársának,­ és­ közösen­ jelentek­meg,­ majd­ kérdőre­ vonták­ az­ agronómust­ és­ asegédkomiszárt.­ azt­ a­ választ­ kapták,­ hogy­ az­ elkobzás­ felsőbb­ utasításra­ történt,­ demegnevezni­nem­voltak­hajlandók­e­„felsőbb­embert”.­a­későbbiekben­bathó­István­nemis­merte­az­ügyet­szorgalmazni,­mivel­megfenyegették,­hogy­pórul­járhat­–­ez­a­segédko-misszár­részéről­történt.­„mert­Seszták­krakéler­ember­és­többször­megfenyegette,­hogyha­a­birkák­dolgát­piszkálni­fogja,­olyan­bosszút­áll­rajta,­hogy­maga­is­megbánja.”­bathóIstván­a­magyar­tisztviselőnek­elmondta,­hogy­a­segédkomisszár­négy­helyre­adta­oda­abirkáit,­ ebből­ kettőt­megtartott­magának,­ ezeket­ a­ barátaival­ együtt­ levágták­ és­ elfo-gyasztották.­később­megtörtént­az,­amitől­bathó­István­tartott,­ugyanis­egy­szlovák­titká-ri­ jelentés­szerint­–­amit­a­meghatalmazotti­Hivatal­munkatársainak­címeztek­–­bathómegtámadta­Seszták­józsefet,­aki­ lelőtte­őt.­a­szlovák­titkári­ jelentés­nem­felel­meg­avalóságnak,­a­szlovák­hatóságok­próbálták­önvédelemnek­beállítani­az­esetet.­a­forrásokszerint­bathó­ Istvánné­az­eset­megtörténte­után­kérvényezte­a­ kitelepítendők­ sorábólvaló­ visszahagyását,­ mert­ testvéreivel­ szeretne­ áttelepülni,­ akik­ jelenleg­ az­ egyedülitámaszai.­Indoklásként­felhozza,­hogy­„az­egyik­községi­elöljáró­férjemet­agyonlőtte”.46

3.­a­csehszlovák–magyar­lakosságcsere­szereplői

az­alábbiakban­két­olyan­települést­szeretnék­bemutatni,­melyek­a­lakosságcsere­vég-rehajtása­során­érintve­voltak.­az­egyik­a­Heves­megyei­kisnána,­míg­a­másik­a­dél-Szlovákiában­található­kürt.­a­két­falu­nem­tartozott­a­lakosságcsere­kiemelt­települé-sei­közé,­a­többihez­képest­kis­mértékben­valósult­meg­a­lakosság­áttelepülése,­illet-ve­áttelepíttetése.47 Számomra­mégis­azért­volt­fontos­a­két­település,­mert­az­áttele-pülésre­jelentkezett­szlovákok­kisnánáról­kürtre­kerültek,­betelepülvén­a­kitelepítésrekijelölt­kürti­magyarok­ingatlanaiba.­a­szakirodalom­e­tárgykörben­eddig­még­a­két­tele-püléssel­nem­foglalkozott,­így­kutatásom­során­a­levéltári­források,­életutak,48 és­hely-színi­megfigyelések­alapján­próbálom­vázolni­–­természetesen­a­teljesség­igénye­nél-kül­–­a­vizsgált­településeken­végbemenő­lakosságcserét.

3.1.­kisnána

kisnána­az­eger­és­Gyöngyös­vonzáskörzetébe­tartozó­település,­melynek­népességeaz­1941-es­népszámlálás­szerint­1623­fő,­és­ebből­211­szlovák­anyanyelvűnek­vallot-

12 Skala TamásFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

ta­magát.­Heves,­jászkun­és­Szolnok­megyébe­1711­körül­érkeznek­szlovák­jobbágyokGömör,­Hont­és­Zólyom­megyéből­(chlebnicky­1998,­9.­p.).­Földrajzi-ökológiai­tényezőkfigyelembevételével­ a­magyarországi­ szlovák­ településeket­ két­ nagy­ csoportra­ lehetosztani:­ alföldi­ és­ hegyvidéki­ településekre.­ mindkét­ csoport­ további­ alcsoportokratagolgató,­így­más­mezőgazdasági­típust­képviselnek­–­a­témánk­szempontjából­fontos–­ mátraaljai­ települések­ és­ mást­ a­ délkelet-alföldi­ vagy­ duna–Tisza­ közi­ falvak(Gyivicsán­1993,­29.­p.).

a­kisnánaiak­emlékezetében­megmaradt,­hogy­Gyetváról­(detva)­származnak,­aminem­ messze­ található­ Zólyomtól.49 az­ egyik­ kisnánai­ áttelepültnek­ az­ 1940–42-esévekben­egy­helybeli­szlovák­idős­ember­mesélte­el­„származásuk”­történetét:­„Gyer­-mek­koromban,­ lehettem­ olyan­ tízéves,­ játszottunk­ mi,­ gyerekek,­ és­ egy­ idős­ bácsimond­ta­ szlovákul,­ hogy:­ deti­ poďte,­ sadneme­ si,­ ja­ vám­ porozprávam,­ odkiaľ­ mipochádzame.­ (Gyerekek,­ gyertek,­ üljetek­ le,­ elmesélem,­ honnan­ is­ származunk).­ ésekkor­ez­a­miško­bácsi­elmesélte,­hogy­neki­még­a­nagyapja­emlegette,­hogy­Gyetvaközségből­ származnak.­majd­ később­ itt-ott­ lehetett­ hallani­ a­ többi­ dolgozótól,­ hogyazért­jöttek­ide­a­gyetvaiak,­azért­keresték­meg­ezt­a­hegyes­vidéket­a­mátra­alatt,­mertaz­a­vidék,­ahol­ők­laktak,­hegyi­vidék­volt,­és­nem­a­földművességgel,­iparral,­hanemaz­erdészetben­tudták­megkeresni­a­mindennapi­betevőt­a­kisnánaiak.”50

a­ Gyetváról­ való­ származásra­ utal­ a­ községet­ irányító­ képviselők­ névsora­ közötttalált­Gyetvai­pál­neve­is.51

Számunkra­a­település­szempontjából­az­a­fontos,­miért­döntöttek­a­kisnánai­szlo-vákok­a­Szlovákiába­való­áttelepülés­mellett.­a­csehszlovák­áttelepítési­bizottság­tag-jai­toborzóútjaikon­megjelentek­a­településen,­és­megkezdték­propagandamunkájukatés­a­jelentkezettek­összeírását.­„volt­ott­biblia,­szlovák­könyvek.­anyukám­is­megtanultbelőle­ imádkozni.­ a­ faluban­ mindenki­ római­ katolikus­ volt­ és­ az­ írás-olvasás­ nagyújdonságnak­számított­szlovákul.­édesapám­is­beiratkozott,­tőlünk­gazdagabbak­is,­ésmég­többen­olyanok,­akiknek­semmijük­se­volt.­a­testvérei,­akik­otthon­maradtak,­ezekmind­beiratkoztak,­majd­később­visszairatkoztak.­Senki­ se­mondta­nekünk,­hogy­azitteni­magyarokkal­mi­van.­azt­mondták,­hogy­a­két­ország­közötti­megegyezés.­vót,­akiazt­mondta:­summás­vótam,­ennél­rosszabb­már­nem­lehet.”

az­áttelepülésre­ való­ jelentkezést­nem­minden­esetben­határozta­meg­a­ szlovákagitátorok­által­hangoztatott­közös­nemzethez­való­tartozás­és­a­jobb­gazdasági­hely-zetre­ való­kilátás.­előfordultak­esetek,­mikor­az­áttelepülést­ választó­emberek­azértdöntöttek­ így,­ mert­ magyarországon­ szlovákságukért­ megkülönböztették­ őket­ vagysérelmeket­szenvedtek­el:­„édesanyámtú­hallottam,­hogy­milyen­problematikus­is­volt.vele­jártam­piacokra­vajjal,­tojással,­túróval,­ha­volt­gyümölcs,­akkor­az.­egy­alkalom-mal­a­szomszéd­faluban,­verpeléten,­ott­is­volt­piacrész,­egy­büszke­fiatalember­mond-ta:­tótok,­mit­kerestek­itt?­és­fölrúgta­a­tojást,­fölrúgta,­ami­ott­vót.­de­azok­a­többiek,akik­ott­vótak,­nem­támogatták,­hogy­ne­csináld,­látod,­szegény­emberrel­így­viselked-ni.­anyuka­két-három­ilyen­esetre­emlékszik.”­vagy:­„édesapám­sógora­tudott­írni,­deegy­kérvényt­nem­tudott­volna­magyarul­megírni.­egyszer­valami­problémák­vótak­a­föl-dekkel,­elment­a­bíróságra,­és­ott­azt­mondták­neki:­először­tanuljon­meg­magyarul,­ésmajd­akkor­jöjjön­bíráskodni.”

az­ezek­és­ehhez­hasonló­esetek­mind­hozzájárultak­ahhoz,­hogy­a­csehszlovákáttelepítő­bizottság­ígéretei­táptalajra­találjanak­a­szlovák­emberekben.­a­XvII.­kitele-pítő­kirendeltség­–­Gyöngyös­–­adatai­szerint­kisnánán­összesen­325­fő­jelentkezettáttelepülésre.52 ez­114­ fővel­meghaladta­a­magukat­szlovák­anyanyelvűeknek­vallók

adalékok a csehszlovák–magyar lakosságcsere történetéhez 13Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

számát.­a­tényleges­áttelepülést­vállalók­száma­–­a­források­tanúsága­szerint­–­13­fő,ezek­mindegyike­napszámos.­az­áttelepülésre­1946.­október­21-én­és­29-én­került­sor,s­ valószínűleg­nincstelenek,­mivel­a­magyar­kormány­1946-ban­csak­az­ ingatlannalnem­rendelkező­szlovákok­egyoldalú­transzportjához­járult­hozzá.­ezt­bizonyítja­az­is,hogy­a­kitelepülőknél­csak­a­nevet,­születési­évet,­foglalkozást­és­a­családi­állapototközlik.53 a­következő­ transzport­1948­szeptemberében­ indult,­s­ekkor­már­ rendelke-zünk­az­áttelepülők­földtulajdonának­nagyságáról­s­hogy­a­földreform­során­mekkoraföldterületet­kaptak.­a­kimutatási­lapon­15­családfő­neve­szerepel­–­akinek­a­nevén­azingatlan­szerepel­–,­a­velük­egy­háztartásban­élők­számát­nem­tüntették­fel.­magyar­-országon­hagytak­összesen­37­kataszteri­hold­földet,­valamint­a­földreform54 során­jut-tatott­nem­egészen­3­kataszteri­holdat,­amin­négy­család­osztozott.55

a­visszajelentkezettek­száma­igen­magas­volt,­kb.­a­jelentkezettek­kétharmada.­„aszlovák­áttelepülési­bizottság­pedig­sok­mindent­ígért.­vót­olyan­ember­is,­aki­előtt­márott­állt­az­autó,­és­azt­mondta,­hogy­nem­megy.”

a­ csehszlovák­ áttelepítési­ bizottság­ tagjai­ igyekeztek­ megnyerni­ magyarországiszlovák­viszonylatban­módosabb­embereket­azzal­a­céllal,­hogy­így­a­szegényebbek­isjobban­fognak­jelentkezni.­„minden,­ami­a­vagyont­jelentette­akkor,­a­két­anyadisznó,két­tehén,­takarmány,­szalma,­saraboló,­eke,­az­vót­nekünk.­ezért­is­lett­apuka­meg-bízva.­valaki­egy­vagonnal­jött,­valaki­eggyel­se.”

a­kisnánaiakat­szállító­transzport­1948.­szeptember­22-én­érkezett­kürtre.­a­visz-szaemlékezések­szerint­az­ingatlanok­átvételekor­nem­volt­tapasztalható­konfliktus,­sa­későbbiekben­sem­történt­semmilyen­összeütközés­az­áttelepült­kisnánaiak­és­azőslakosokat­képező­kürtiek­között.­az­ellenszenv­persze­megnyilvánult­az­őslakosokrészéről,­mert­az­áttelepült­szlovákok­a­kitelepítésre­nem­került­családok­rokonságá-nak­ingatlanait­foglalták­el.­kezdetben­ezt­az­elhatárolódást­a­nősülésben­fejezték­ki.„mikor­én­ide­települtem,­volt­ez­a­ne­keverjük­össze­a­szénát­a­szalmával,­ez­a­nősü-lési­akció.­én­itt,­a­faluban,­mulatságban­eltáncoltam­én,­de­nem­udvaroltam­senkinek.Hogyha­ez­egyszer­baj,­akkor­gondoltam,­hogy­hozok­én­majd­magamnak­valami­szlo-vák­lányt.­nincs­odaírva,­hogy­a­faluból­nősüljek.”

3.2.­kürt

kürt­ (Strekov)­ dél-Szlovákiában,­ érsekújvártól­ (nové­ Zámky)­ 20­ km-re­ található,­ a­ kétvilágháború­között­93%-os­magyar­többségű­település.­a­ lakosság­túlnyomó­többsége­aföldművelésből­tartotta­el­családját.­a­csehszlovák–magyar­lakosságcsere­keretében­egytranszport­hagyta­el­a­települést,­1948.­szeptember­végén,­34­családdal,­az­eltartottakszámával­összesen­96­személy­(az­ma-339­transzportszám­alatt).56 az­őstermelést­folyta-tó­családokon­kívül­volt­köztük­egy­asztalos,­egy­szabó,­egy­bognármester­és­egy­távírda-munkás.­a­hátrahagyott­földterület­nagysága­395­kataszteri­holdat­tett­ki.57 az­átirányításilapon­a­célállomás­nincs­feltüntetve,­csak­annyi,­hogy­Fejér­megyébe­kell­szállítani­a­kite-lepítetteket.­a­kitelepítettek­nagy­része­végül­ is­a­komárom-esztergom­megyei­akára­ésbakonysárkányra­került,­ahol­is­a­szintén­kitelepített­svábok­házába­költöztették­be­őket.

a­kitelepítésre­való­ felkészülést,­a­ rokonságtól­való­elszakadást,­a­szállítás­körül-ményeit­és­végrehajtását­a­beszélgetések­során­minden­család­tragikusan­élte­meg.

„nagyon-nagyon­meg­voltam­lepődve,­aztán­arra­gondoltam,­végül­is­magyar­ország­-ra­megyünk,­olyan­nagy­baj­nem­lesz.­...ahogy­aztán­olyan­durván­rakodtak,­téptek,­rán-gattak­ bennünket­ a­ kiszállításkor.­ ahogy­ kiértünk­ az­ állomásra,­ azt­ mondják:­ most

14 Skala TamásFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

búcsúzzatok­el­a­szülőfalutoktól.­Hát­el­ lehet­képzelni,­milyen­érzés­volt.­lementünkbudapestre,­ onnan­ pusztaszabolcsra,­majd­ nagy­ nehezen­ beérkeztünk­mórra,­majdkisbérre.­kisbéren­oszt­már­vártak­ezek­a­fullajtár­magyar­rakodók,­bitang­módra­szór-ták­a­készleteinket,­a­bútorainkot­a­kocsikba.­arról­volt­szó,­hogy­aka­községet­nem­fog-juk­vállalni:­volt­olyan­4-5­polgártárs­a­kocsin,­akik­szemrevételezték­a­községet.­nemakartuk­elfogadni,­de­egyszerűen­beszórtak­bennünköt­különböző­honvédségi­autók-ba,­mint­a­rongyot.­akán­aztán­úgy­vártak­bennünköt,­hogy:­megjöttek­a­felvidéki­cigá-nyok,­telepesek.­olyan­ragyogó­szemekkel­níztek­ránk­kb.­két­évig.”

„...46­őszén­kerültem­haza­a­fogságbú.­Gyüttek­a­tótok,­nízkétík­a­házakot.­a­hábo-rú­után­megcsináltattuk­a­kéményt,­mert­találatot­kapott,­és­az­ablakokat.­ezért­kerű-tünk­át,­mert­szép­házunk­vót.­átgyüttünk,­feleségem­állandóan­sírt,­én­nem­tudtamenni.­ olyan­ házat­ kaptunk,­ hogy­ az­ istállónk­ külömb­ vót.­ olyan­ keskeny­ udvarbanvótunk,­ hogy­ a­ kocsival­ nem­ tudtam­megfordulni­ benne.­megkérdeztík,­ hogy­meg-evagyok­ elégedve­ a­ házzal.­mondtam,­ hogy­ nem.­ akkor­ nézzek­magamnak­ egy­ svábházat­és­válasszak.­de­én­inkább­ott­maradtam.­így­megmaradt­a­böcsület.”

a­kürtről­ kitelepítettek­a­későbbiekben­ többször­ is­hazalátogattak­és­baráti­ kap-csolatba­kerültek­az­ ingatlanaikba­beköltözött­szlovákokkal.­a­sorsukba­beletörődöttkitelepítettek­ a­ szülőfalujuk­meglátogatásakor­ felkeresték­ egykori­ házukat,­ de­ sohasem­léptek­fel­ellenségesen­az­ebbe­betelepült­szlovákokkal,­sőt­volt­olyan­család­is,amely­még­magyarországi­ lakodalomba­is­meghívta­az­ ingatlanába­beköltöző­szlová-kot.­ „...ővele­erről­nem­beszéltünk,­elő­ se­hoztuk.­én­úgy­értelmeztem,­ő­ talán­nembűnös­azé,­voltunk­is­náluk,­barátságos­nép­vót.”

„később­ídesapa,­mikor­hazajött,­meg­is­nízte­a­házat.­ő­jóba­vót­velük,­nem­hara-gudtak.”

Összegzés

a­kárpát-medence­történetét­és­etnikai­jellegét­döntően­befolyásolták­az­évszázadokalatt­ végbement­ természetes­ és­ a­ „központi­ hatalom”­ által­ irányított­ népmozgások.Ilyen­központilag­szervezett­„népmozgásnak”­tekinthetjük­a­második­világháború­utánmegkötött­ csehszlovák–magyar­ lakosságcserét­ is.­ a­ dolgozat­ ezt­ a­ felülről­ irányítottfolyamatot­vizsgálja,­mind­a­végrehajtó­állam,­mind­pedig­a­telepítéseket­megélő­lakos-ság­szempontjából.­kijelenthetjük,­hogy­a­lakosságcsere­megkötése­és­annak­keresz-tülvitele­nemcsak­az­azt­végrehajtó­államok­politikájára­volt­hatással,­hanem­alapve-tően­befolyásolta­mind­a­két­abban­részt­vevő­etnikum­egész­életét­és­kultúráját.­egyilyen­típusú­beavatkozás­következményei­kitapinthatóak­az­általam­vizsgált­két­telepü-lés­életében­ is.­kürt­község­esetében­kijelenthetjük,­hogy­ lényegesen­befolyásolta­aszlovák­repatriáltak­beköltözése.

kürt­község­életét­a­20.­század­folyamán­meghatározták­az­államformák­és­államha-tárok­változásai,­a­kitelepítés­és­betelepítés,­a­reszlovakizáció,­melyek­hatására­a­helyitársadalom­stabilitása­megbomlott,­mind­társadalomszerkezeti,­mind­etnikai­tekintetben.a­falusi­társadalmat­ért­első­központi­beavatkozásként­tekinthetünk­az­1918-as­állam-határ-változásra,­mikor­ is­a­ történeti­magyarország­északi­ területét­képező­Felvidék­azelső­csehszlovák­köztársaság­részévé­vált.­a­Szlovákia­déli­területein­kompakt­tömbbenelhelyezkedő­magyar­ lakosság­ –­ történelme­ folyamán­ először­ –­ nemzeti­ kisebbségbekerült.­ a­ következő­ beavatkozás­ Szlovákia­ déli­ területeinek­ 1938-as­magyarországhozvaló­visszacsatolása,58 majd­visszatérése­a­csehszlovák­államhatárok­közé.

adalékok a csehszlovák–magyar lakosságcsere történetéhez 15Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

a­ két­ ország­ közötti­ lakosságcserét­ egy­ államközi­ egyezmény­ szabályozta,­ és­ ígyközponti­irányítás­alá­került.­az­egyezmény­értelmében­–­mind­az­érintettek­lélekszá-mát,­mind­vagyoni­helyzetüket­figyelembe­véve­–­a­kitelepítés­kölcsönösségen­alapult,valójában­azonban­egyenlőtlen­feltételek­között­folyt.­az­egyik­legfontosabb­különbségaz,­hogy­míg­a­magyarországi­ szlovákok­önként­dönthettek­az­áttelepülés­mellett,­ aszlovákiai­magyar­lakosság­kitelepítése­elsősorban­politikai­megfontolások­alapján­tör-tént.­ a­második­ világháború­ utáni­ csehszlovák­ politikai­ pártok­ a­magyar­ kisebbségbűnét­abban­határozták­meg,­hogy­nem­voltak­hűek­a­köztársasághoz,­s­aktívan­résztvettek­szétverésében.­a­csehszlovák­emigráció­már­a­háború­alatt­kidolgozta­a­magyarlakosság­kitelepítésének­doktrínáját,­s­a­magyar­kisebbségtől­való­megszabadulás­voltaz­a­pont,­ahol­a­különböző­politikai­pártok­érdekei­találkoztak.­a­csehszlovák­politiku-sok­álma­egy­olyan­köztársaság­megteremtése­volt,­melyet­csak­csehek­és­szlovákokalkotnak,­ nemzetiségi­ kisebbségek­ nélkül.­ ezt­ az­ álláspontot­ elsősorban­ az­ edvardbeneš­köréhez­ tartozó­nemzeti­demokraták­képviselték,­de­a­háború­végére­a­kom-munista­politikusok­is­rájöttek,­ha­szélesíteni­szeretnék­társadalmi­támogatottságukat,nem­határolódhatnak­el­a­magyarellenességtől.

a­csehszlovák­külpolitika­a­zsarolás­és­a­megfélemlítés­politikáját­igen­következetesenés­sikeresen­alkalmazta.­a­potsdami­konferencia­után­a­csehszlovák­fél­arra­az­álláspont-ra­ jutott,­ hogy­kényszeríteni­ kell­ a­magyar­ kormányt­ egy­ lakosságcsere­megkötésére.­ amagyar­kormány­ebben­az­időben­még­politikailag­elszigetelt­volt,­a­nagyhatalmak­pedigegy­véres,­több­milliós­emberveszteséggel­járó­háború­után­nem­érezték­át­ennek­a­súlyát.mivel­a­jogfosztó­intézkedések­csehszlovákiában­megtörténtek,­félő­volt,­hogy­a­határ­mel-lett­élő­tömbmagyarságot­széttelepítik,­mivel­az­érintkezett­a­magyar­állammal.

a­dolgozat­megírásakor­arra­kerestem­a­választ,­miért­is­döntöttek­a­magyarorszá-gi­ szlovákok­ a­ Szlovákiába­ való­ áttelepülés­ mellett.­ ennek­ értelmezéséhez­ Hoppálmihály­megállapításait­fogom­alkalmazni­(Hoppál­1987,­129–135.­p.).­Tudjuk,­hogy­amagyarországi­ szlovákok­ döntésében­ jelentős­ szerepet­ játszott­ addigi­ értékrendjükmegváltozása,­melyet­nagymértékben­befolyásolt­az­1945­utáni­helyzet.­az­egyénekúgy­érezték,­hogy­nagy­az­eltérés­a­belső­–­gazdasági,­társadalmi,­politikai­és­etnikai­–értékrendjük­és­a­külső,­társadalmilag,­államilag­meghatározott­értékrend­között.­azáttelepülésre­való­jelentkezéssel­ezeknek­az­értékrendeknek­a­változását­remélték.­aszlovák­agitátorok­által­hangoztatott­földhöz­jutásban­(gazdasági),­az­újbóli­egy­nem-zethez­való­ tartozással­–­ „mať­ volá­ roztratených­synov”­ (az­anya­hívja­ szétszóródottfiait)­–­etnikai­értékrendjének­javulását­vélte­felfedezni.­kijelenthetjük,­hogy­az­áttele-pültek­ saját­ életminőségük­ javítására­ addigi­ értékrendjük­ elutasításával­ reagáltak.Hoppál­megállapítja,­hogy­az­értékrend­befolyásolja­és­szabályozza­az­egyének­dönté-seit,­illetve­hogy­szorosan­összefügg­az­életmóddal,­s­e­„kapcsolatok­felismerése­hoz-zájárult­a­társadalmi­mozgásfolyamatok­megértéséhez”­(Hoppál­1987,­130.­p.).

véleményem­szerint­–­melyet­ saját­ kutatásaim­ is­ alátámasztanak­–­a­magyaror-szági­ szlovákok­ körében­négy­ „típust”­ lehet­megkülönböztetni­ azok­ körében,­ akik­ akitelepülés­mellett­döntöttek.

az­ első­ csoportba­ a­meggyőződéses­ szlovákok­ tartoztak,­ kikben­még­ élt­ a­ szlávtudat,­ egy­ tömbben­ éltek­ s­ a­mindennapi­ érintkezésben­ döntően­ a­ szlovák­ nyelvethasználták.­ ez­ a­ csoport­ a­ csehszlovák­ áttelepítési­ bizottság­ megjelenésével­ és­ amagyarországi­Szlávok­antifasiszta­Frontjának­megalakulásával­a­legkövetkezetesebbszószólója­lett­az­áttelepülésnek­és­utóbbi­szervezet­tagja­lett.

16 Skala TamásFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

adalékok a csehszlovák–magyar lakosságcsere történetéhez 17

a­ második­ csoportba­ azok­ a­ szlovákok­ tartoztak,­ akik­ településükön­ kisebbségetalkottak­vagy­magyarország­olyan­területén­éltek,­hogy­szórványnak­tekinthetők.­a­helyimagyar­lakossággal­házassági­kapcsolatba­kerültek,­körükben­vegyes­házasságok­jötteklétre,­és­kialakult­az­ún.­kettős­etnikai­tudat.­a­vegyes­házasságok­által­kialakult­család-szerkezetben­a­hétköznapi­nyelvben­a­szlovákot­már­átveszi­a­magyar,­a­szlovák­nyelvhasználata­pedig­családi­összejövetelekre,­lakodalomra,­disznótorra­korlátozódik.59

a­harmadik­csoportba­valós­sérelmeik­alapján­azon­szlovákok­tartoztak,­akiket­amagyar­lakosság­megkülönböztetéssel­illetett,­amihez­nem­kellett,­hogy­feltétlenül­fizi-kai­erőszak­párosuljon.

a­ negyedik­ csoportba­ azok­ a­ „szlovákok”­ tartoztak,­ akik­ a­ lakosságcsere­ által­ amagyarország­területéről­eltávozóknak­–­Szabó­károly­szerint­–­a­20%-át­alkották.­ecsoportot­ azok­ alkották,­ akik­ a­magyar­ tisztviselők­ szerint­ nem­ is­ tudtak­ szlovákul.ebből­ a­ csoportból­ kerültek­ ki­ azok­ az­ áttelepülést­ kérvényezők-vállalók,­ akiket­ acsehszlovák­áttelepítési­bizottság­gazdasági­ígéretei­csábítottak­Szlovákiába.

a­lakosságcserében­részt­vevő­szlovákokat­több­esetben­is­elítélik,­mintha­e­nép-csoport­lett­volna­az,­mely­a­lakosságcserét­véghezvitte.­lényegében­azonban­csak­alehetőséggel­ éltek,­ hogy­ jobb­ gazdasági­ körülmények­ közé­ kerüljenek.­ az­ áttelepültszlovákok­és­ az­ őslakos­magyarság­ kapcsolatára­ álljon­ itt­ az­ alábbi­ példa:­ „…a­déliórákban,­a­községben­és­a­határban­kint­dolgozó,­már­áttelepült­szlovákokat­a­köz-ségházára­egybehívták­és­ott­rá­akarták­bírni­őket­arra,­hogy­a­visszamaradt­családo-kat­ rakják­ ki­ az­ utcára,­ ők­ pedig­ költözzenek­ a­ helyükbe.­ a­ szlovákok­megtagadtákazzal,­hogy­ők­ilyen­jó­népeket­nem­hajlandók­bántalmazni”.60

jegyzetek

1. ján­bobák­erről­úgy­ír­tanulmányában­(bobák­1984),­hogy­az­antifasiszta­szárny­erősödött­meg.2.­ bobák­szerint­a­szlovákok­és­délszlávok­közös­harcában­a­nemzetiségi­egzisztenciáért­ala-

kult­meg­az­az­egység,­mely­nemcsak­fegyveresen­harcolt­a­német­és­magyar­fasiszták­ellen,hanem­rendelkezett­a­közös­politikai­orientációval­is­(bobák­1984,­6.­p.).

3.­ valószínűsíthető,­hogy­még­a­közös­front­megalapítása­előtt­agitációs­tevékenységet­folyta-tott­némely­szlovák­–­olyanok,­akik­később­majd­részt­vesznek­a­szervezet­megalapításában–,­erre­utal­m.­Ruppeldt­1965-ben­megjelent­dokumentumgyűjteménye­a­szlovák­nemzetifelkelésről.­ebben­leírja:­1944­márciusában­a­londoni­csehszlovák­köröknek­jelezte,­hogy­aszlovákok­békéscsaba­felszabadítása­után­kérvényezni­fogják­csehszlovákiába­való­áttele-pülésüket.­ Felhívja­ a­ csehszlovák­ körök­ figyelmét­ az­ erős­ nacionalista­ elnyomásramagyarországon.­Idézi:­bobák­1984,­22–23.­p.

4.­ még­a­közgyűlés­előtt,­1945.­január­30-án­a­romániai­nagylakról­(szlovákul:­nadlak)­az­anti-fasiszta­ szlovákok­ és­ délszlávok­ egy­ jegyzéket­ küldtek­ el­ Sztálinnak,­ Titónak­ és­ edvardbenešnek,­melyben­jelzik,­hogy­a­szlovákok­és­délszlávok­határozatot­hoztak­egy­antifasisz-ta­szekcióról,­melyben­egyesülni­szeretnének.­lásd­bobák­1984,­8.­p.

5.­ az­1946–47.­évi­számokban­szinte­csak­szlovák­nyelven­ jelennek­meg­a­cikkek,­ami­márjelenti­a­„szakítást”­a­két­szekció­között,­illetve­azt,­hogy­ebben­az­időben­a­Sloboda­telje-sen­a­ lakosságcsere­propagálásának­ szentelte­ írásait.­ a­magyar­ kormányzat­ igyekezett­ amaga­álláspontját­is­képviseltetni­a­szlovák­nyelvű­sajtóban,­ezért­1945.­június­8-án­meg-jelent­a­Slobodný­hlas­(Szabad­Szó)­c.­lap­Tótkomlóson.­lásd­kugler­2000,­39–43.­p.

6.­ ján­bobák­szerint­torzított­képet­fest­erről­monográfiájában­(o­nové­maďarsko)­d.­Čierna-lantayová,­ aki­ szerint­ azok­ a­ szlovákok,­ akik­ a­ magyarországi­ Szlávok­ antifasisztaFrontjában­egyesültek,­két­társaságra,­csoportra­osztódtak.­az­első­csoportba­a­nacionalis-

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

ták­és­idealista­szlavofilek­tartoztak,­a­másik­csoportba­az­osztályöntudatos­szlovákok,­akikaz­egyesületen­kívül­álltak­(bobák­1984,­27.­p.).

7.­ a­magyarországi­földreform­végrehajtásának­nehézségei­a­csehszlovák­külpolitika­számárakínáltak­lehetőséget.­a­földkérdés­megoldatlanságára­hivatkozva­lehetett­embereket­csábí-tani­az­áttelepülésre.

8.­ a­magyarországi­ Szlávok­ antifasiszta­ Frontjának­ 1946­ őszén­ 27­ 176­ volt­ a­ taglétszáma.lásd­vadkerty­2007,­246.­p.;­Tilkovszky­1998,­136–137.­p.

9.­ a­lap­munkatársai­között­találjuk­andrej­Žiakot,­aki­a­csehszlovák­áttelepítési­bizottság­pro-pagandafőnöke,­valamint­ján­Štefánikot,­aki­a­matica­slovenská­titkára.

10. a­számos­példa­közül:­„…mintha­nem­magyarország­lett­volna­az­egyik­első­és­egyben­a­leg-utolsó­szövetségese­is­Hitlernek.”;­„mindenki,­aki­ma­magyarországon­akadályozza­az­áttele-pítést…­így­válik­tudatosan­vagy­nem­a­fasizmus­eszközévé.”;­„a­magyarok­hű­tanítványai­egy-kori­szövetségesüknek.”­a­cikkekben­a­szerzők­meghatározzák­azt­is,­milyen­a­magyar­ember:„született­ reakciós­ fajta”;­ „hazudnak,­ intrikálnak,­ zsidóellenes­ incidenseket­ kezdeményez-nek”;­„üldözik­a­szlovákokat”;­„kevésbé­szorgosak”.­Idézi:­molnár­1987,­146–149.­p.

11. a­nyelvtanfolyamok­indításával­a­szlovák­fél­két­célt­szeretett­volna­megvalósítani.­egyrésztazt,­hogy­a­szlovák­nyelv­alapfokú­elsajátításával­a­már­asszimilálódott­„szlovákokat”­sze-rették­volna­így­elismertetni­a­magyar­féllel,­mivel­az­áttelepülésnek­feltétele­volt­a­szlováknyelv­ismerete.­másrészt­ezzel­is­segíteni­szerette­volna­az­áttelepült­újdonsült­csehszlovákállampolgárainak­a­könnyebb­beilleszkedést.­ezt­azért­ is­ tartotta­a­szlovák­ fél­ fontosnak,mivel­ az­ első­ transzportok,­ melyek­ bánrévéről­ (bányászcsaládok)­ és­ a­ mátra­ vidékérőlérkeztek­–­a­magyar­fél­engedélyezte­nincstelen­szlovákok­egyoldalú­transzportját­az­1946-os­ évben­ –,­ a­ helyi,­ szlovákiai­ hatóságok­ legnagyobb­ megdöbbenésére,­ gyermekeiknekmagyar­tanítási­nyelvű­iskolát­kértek­(kugler­2000,­72–73.­p.)

12. Indokolt­esetben­a­kitelepülésre­való­ jelentkezést­meg­lehetett­hosszabbítani­–­ezt­az­egyez-mény­ is­ tartalmazta­ –,­ és­ ezzel­ a­ csehszlovák­ fél­ élt­ is,­ és­ utólagos­ toborzást­ hirdetett.­ acsehszlovák­politikusok­és­a­csehszlovák­áttelepítési­bizottság­hivatalnokai­elégedetlenek­vol-tak­a­számukra­biztosított­hat­hét­propaganda­idővel,­mivel­szerintük­„ilyen­rövid­idő­alatt­művé-szet­a­szlovákok­tízezreiben­felébreszteni­a­nemzeti­öntudatot”.­Idézi:­vadkerty­2007,­247.­p.

13. központi­utasításra­a­járási­főjegyző­elrendeli,­hogy­aki­áttelepülésre­jelentkezett,­azokat­névszerint­össze­kell­írni,­valamint­akik­állami­alkalmazottak­és­jelentkeztek­áttelepülésre,­azokatazonnal­el­kell­bocsátani­állásukból­(Hml­–­XXII-346,­kisnána­nagyközség­jegyzőkönyvei).

14. paríková­szerint­az­áttelepülők­nagyobb­ többsége­a­ teljes­asszimiláció­elől­ „menekült”,­ sdöntött­ a­ Szlovákiába­ való­ áttelepülés­mellett.­ ezt­magyarország­ diszkriminációs­ kisebb-ségpolitikájával­magyarázza:­„mikor­még­gyerekek­voltunk,­magyarországon­magyar­iskolá-ba­jártunk.­Számolni­a­mai­napig­is­csak­magyarul­tudok.­Szlovákul­az­unokámtól­tanulok.”;„Szlovákul­ csak­ az­ anyukámmal­ és­ az­ apukámmal­ beszéltem,­ természetesen­ nálunk,oroszlányban­a­faluban­mindenki­szlovákul­beszélt,­de­az­iskolában­már­féltünk­használni.Sőt,­már­az­iskolában­is­magyarul­kellett­imádkozni.”­Idézi:­paríková­1993,­23.­p.

15. ez­alatt­azt­értik,­hogy­a­magyar­fél­ellenezte­a­lakosságcserét,­aminek­hatására­is­jelent-keztek­a­szlovákok.

16. a­földműves­közösségekben­a­szlovák­hagyományok­és­a­szlovák­tudat­jobban­megmaradt,főleg­a­dél-alföldön,­ahol­egy­tömbben­éltek.

17. a­ részletesen­kidolgozott,­ falukra,­városokra­vonatkozó­„ikresítési”­ tervekben­a­szlovákiaimagyar­falu­mellé­odarendelték­a­magyarországi­szlovák­falut­is,­ahonnan­a­szlovákokat­vár-ták.­ez­az­elv­csak­az­első­20­szerelvény­elindításáig­működött.­lásd­lászló­2005,­86.­p.

18. Ilyen­volt­a­Telepítési­Hivatal,­melynek­módjában­állt­a­ lakosságcsere­ jegyzékéből­kivennibizonyos­személyeket.­erre­akkor­került­sor,­ha­valaki­reszlovakizált­–­szlovák­nemzetiségű-nek­vallotta­magát­–,­ így­csehszlovák­állampolgárságot­ is­kapott.­a­Telepítési­Hivatal­sza-bályzatának­értelmében­„rendszerint­nem­reszlovakizálhatóak­azok­a­személyek,­akikneklakhelye­dél-­ és­délkelet-Szlovákia­ún.­betelepítési­ területén­ található­vagy­5­katasztrálisholdnál­nagyobb­területű­földbirtokkal­rendelkeznek”.­lásd­Šutaj­2008,­34.­p.

18 Skala TamásFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

19. a­Sloboda­szerint:­„ez­az­elem,­mely­ide­érkezik,­alkalmas­arra,­hogy­idővel­kolhozokat­hozzonlétre.”­ez­a­feltevés­–­ahogy­meg­is­mutatkozott­–­reális­volt.­pl.­a­komáromi­járásban­a­szö-vetkezetekbe­ leginkább­az­áttelepültek­ jelentkeztek.­ ján­bobák­a­dél-szlovákiai­áttelepültektermelőszövetkezetekbe­való­belépésével­kapcsolatosan­az­áttelepültek­szociális­szerkezeté-ből­indul­ki.­az­áttelepültek­75%-a­földműves­volt,­köztük­abszolút­túlsúlyban­voltak­a­földnél-küliek.­Főleg­ezek­az­elemek­voltak­a­szövetkezetesítés­gondolatának­terjesztői­és­megvalósí-tói­dél-Szlovákiában.­az­áttelepült­szlovákok­később­–­így­az­1948-as­választás­alkalmával­is–­ leginkább­a­csehszlovák­kommunista­pártra­szavaztak­ (bobák­1984,­22.­p.).­paríková­ ismegemlíti­ az­ áttelepült­ szlovákokkal­ kapcsolatosan,­ hogy­ a­ szövetkezetekbe­ jobbára­ a­ kistulajdonnal­(földdel)­rendelkezők­és­a­földnélküliek­ léptek­be.­„Tudja,­a­mi­tapasztalatunk­agazdálkodással.­mi­sokkal­több­földet­kaptunk,­mint­amit­otthagytunk­magyarba.­nem­voltunktehát­erre­felszerelve.­és­még­az,­hogy­oroszlány,­de­más­földműves­eredetű­falvak­már­rég­ótanem­voltak.­Harminchétben­megalapították­oroszlány­mellett­a­kohót.­és­ekkor­a­szegénység,és­azok,­akiknek­kevés­földjük­volt,­elkezdtek­a­bányába­fuvarozni.­akkor­muszáj­volt­az­ember-nek­a­földje­mellett­dolgozni,­hogy­megéljen.­nem­úgy,­mint­akik­békéscsabáról­voltak,­kik­min-dig­földművesek­voltak,­és­így­könnyebben­alkalmazkodtak­itt­az­új­országban.”;­„az,­akinekföldje­ott­volt,­és­itt­szintén­kapott,­már­nem­volt­meg­az­a­kötődés­a­földhöz.­az­a­saját­szülőiföld,­a­szülői­ház­mind­ott­maradt­magyarországon.­az­akkor­fájt,­mikor­eljöttünk­ide.­nekünknem­fájt­azt­a­földet,­mit­itt­adtak,­odaadni­az­államnak.”;­„mikor­a­szövetkezeteket­megalapí-tották,­kilencven­százalékban­az­áttelepültek­és­az­itteni­szegénység­lépett­be.­…a­kolonistákis­–­azok,­akik­a­második­háború­után­jöttek­–­korán­beléptek­a­szövetkezetbe,­ők­nem­teljesszívvel­viszonyultak­a­kiosztott­földhöz.”­Idézi:­paríková­1993,­26.­p.

20. Saját­gyűjtés.21. ján­bobák­kritizálja­azokat­a­szlovák­történészeket,­akik­a­magyarországról­áttelepült­szlo-

vákokat­„magyarként”­jelölik­meg.­Ilyen­m.­vietornak­az­a­munkája­is,­mely­szerint­nagyrésztnem­is­voltak­szlovákok,­hanem­gyakran­olyan­elemek,­akiknek­„vaj­volt­a­fején”­és­ezért­elkellett­elhagyniuk­magyarország­területét,­vagy­olyanok,­akik­a­lakosságcserében­a­vagyon-gyarapodás­lehetőségét­ látták.­(bobák­1984,­27.­p.)­ezt­alátámasztja­Szabó­károly­ is,­akiszerint­a­lakosságcsere­során­a­magyar­szervek­kifogásolták,­hogy­21,57%­nem­bírja­a­szlo-vák­nyelvet­(Szabó­1981,­I/254.­p.).

22. Heves­megyei­levéltár,­fond.­XXIv-1/3g.­mák­–­Gyöngyösi­kirendeltség­iratai.23. Szabó­károly­szerint­–­aki­a­csehszlovák–magyar­lakosságcsere­alatt­a­pozsonyi­meghatalma-

zott­hivatal­helyettese­volt­–­a­magyar­szervek­részéről­történő­kifogásolások­után­a­csehszlovákáttelepítési­bizottság­80­149­személyt­foglalt­a­névjegyzékbe­(Szabó­1981,­I/254.­p.).

24. a­kürtre­ települt­kisnánaiak­állatállományát­az­őslakosok­úgy­ jellemezték,­hogy­csak­pár„golyószóróval”­jöttek­át­–­„gyüttek­a­golyószórós­tótok”.­a­szlovákiai­magyar­parasztgazda-ságokra­a­kecsketartás­nem­volt­jellemző.

25. a­csehszlovák–magyar­lakosságcsere­számbeli­ismertetésénél­a­legújabb­szakirodalmi­gyűj-tést­ vettem­ alapul,­ vadkerty­ katalin­ könyvét.­ Šutaj­ szerint­ –­ szlovák­ levéltári­ adatokratámaszkodik­–­a­szlovákok­magyarországon­43­749­kat.­hold­ földet­hagytak­hátra­ (Šutaj2008,­60.­p.).­Szarka­lászló­tanulmányában­rossz­adatok­szerepelnek,­szerinte­„…a­szlová-kiai­magyar­kitelepítettek­után­összesen­16­000­hold­és­15­700­lakóház­maradt,­a­60­257szlovák­áttelepülő­után­magyarországon­viszont­mindössze­15­000­hold­és­4400­lakóház.”(Szarka­2007,­26.­p.)

26. ján­bobák­szerint­az­áttelepült­szlovákok­75%-a­földműveléssel­foglalkozott­(bobák­1984,­27.p.)­Szabó­károly­kéziratában­a­földművesek­arányát­92,5%-ra­teszi­(Szabó­1981,­I/254.­p.).

27. az­összehasonlítás­az­első­3000­ki-­és­betelepült­családot­–­11 000,­ill.­12 000­személy­–vizsgálja,­így­nem­tarthatjuk­elfogadhatónak­az­egész­áttelepített­népességre.­Szlovák­szem-pontból­mindenképpen­torzított­képet­festhet,­hiszen­az­1946-os­évben­–­mikor­is­csak­acsehszlovák­fél­telepített­magyarországról­csehszlovákiába­–­szinte­csak­nincstelenek­átte-lepülését­engedélyezte­a­magyar­kormányzat.

adalékok a csehszlovák–magyar lakosságcsere történetéhez 19Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

28. jelen­ esetben­ a­ magyar­ áttelepítési­ kormánybiztosság­ meghatalmazotti­ Hivatalánakcsehszlovákiában­ folyó­munkáját­vizsgálom.­a­kutatás­a­magyar­országos­levéltár­ (fond.XIX-a-15-e,f­–­magyar­áttelepítési­kormánybiztosság­­pozsonyi­meghatalmazotti­Hivatal)­for-rásain­alapszik.

29. mol­–­mák-XIX-a-15-f,­2.­doboz30. Figyelembe­kell­vennünk­azt­is,­hogy­a­szlovák­hatóságok­a­kitelepítési­lista­összeállításakor

még­ az­ 1946.­ február­ 27-én­megkötött­ lakosságcsere-egyezmény­ szellemében­ jártak­ el.ekkor­még­úgy­ számoltak,­ha­ valaki­ önként­ kérvényezi­ kitelepülését,­ akkor­azt­paritásonfelül,­a­kvótába­nem­beleszámítva­kell­kezelni,­s­a­kvótát­ így­ is­el­tudják­érni.­erre­alapotadott­a­szlovák­félnek­a­lakosságcsere-egyezmény­számos­vitát­kiváltó­pontja,­melyet­minda­szlovák,­mind­a­magyar­fél­másképp­értelmezett.­az­egyezmény­X.­cikke­értelmében­lét-rehozott­ magyar–csehszlovák­ vegyes­ bizottság­ volt­ az,­ ahol­ a­ lakosságcsere-egyezményvitás­ pontjait­ ütköztették­ egymással­ és­ a­ vegyes­ bizottság­ döntései­ voltak­ azok,­melyekútmutatást­szolgáltak­a­lakosságcsere­végrehajtásában.

31. mol­–­mák-XIX-a-15-f,­2.­doboz32. mol­–­mák-XIX-a-15-e,­1.­doboz33. mol­–­uo.­nehéz­megállapítani­e­paritáson­felül­átvettek­számát,­vadkerty­katalin­szerint

kb.­6000­személy­távozott­önként­(vadkerty­2007,­304.­p.)34. mol­–­mák-XIX-a-15-e,­2.­doboz35. mol­–­mák-XIX-a-15-e,­1.­doboz36. mol­–­mák-XIX-a-15-f,­3.­doboz37. a­szlovák­politikai­vezetés­a­szlovákok­észak–déli­irányú­telepítését­tartotta­elsődlegesnek.

kolonista­ lehetett­ minden­ 18.­ életévét­ betöltött­ csehszlovák­ állampolgár,­ természetesencsak­szláv.­a­jelentkező­személyek­közül­döntően­kisparasztokat­választottak­ki.­a­Szlovákiaészaki­ részéről­ érkező­ kolonisták­ nem­ voltak­ járatosak­ a­ csallóköz,­ valamint­ a­ vág­ és­ aGaram­közötti­ területeken­meghonosodott­ termelésben,­hiszen­ itt­ teljesen­más­mezőgaz-dasági­kultúra­létezett,­mint­északon­(vadkerty­2007,­150–152.­p.).

38. mol­–­mák-XIX-a-15-f,­1.­doboz39. mol­–­mák-XIX-a-15-f,­2.­doboz40. mol­–­mák-XIX-a-15-f,­3.­doboz41. mol­–­mák-XIX-a-15-e,­3.­doboz42. mol­–­mák-XIX-a-15-f,­2.­doboz43. mol­–­XIX-a-15-f,­2.­doboz44. uo.45. csehszlovákia­területére­a­romániai­bihar­vármegye­területéről­is­érkeztek­szlovákok,­akik-

ről­a­magyarországi­szlovákok­így­emlékeznek­meg:­„ők­nem­tudtak­magyarul,­mint­mi,­akikmagyarból­jöttünk.­nehezen­tudtunk­velük­beszélgetni.­azért­is,­mert­ők­többségében­favá-gók­voltak­biharból,­nem­ tudtak­úgy­gazdálkodni,­mint­mi,­akik­az­alföldről­ jöttünk.­ők­amagot­csak­elásták,­nem­megszántott­földbe­vetették,­mert­mi­ezt­ismertük.­ez­azért­is­volt,mert­ otthon­ nekik­ csak­ kevés­ földjük­ és­ trágyájuk­ volt.­ később­ mindent­ itt­ hagytak­ éselmentek.”­(Idézi:­paríková­1993,­22.­p.)

46. mol­–­XIX-a-15-f,­3.­doboz.­lászló­péter­könyvében­közöl­egy­interjúrészletet­bathó­Istvánárvájával,­bathó­arankával,­melyben­szintén­megerősíti­a­tragédiát.­a­történetet­azzal­egé-szíti­ki,­hogy­Seszták­azzal­a­szándékkal­indult­ki­az­állomásra,­hogy­„három­magyar­embertkivégez”­(lászló­2005,­19–21.­p.).

47. Tilkovszky­szerint­nincs­nyoma­annak,­hogy­a­nógrád­megyével­délkeletről­határos­Hevesmegye­szlovák­falvai­–­domoszló,­kisnána,­markaz­–­szerepeltek­volna­a­kiszállítási­jegyzé-kekben­(Tilkovszky­1989,­11.­p.).

48. a­3.­fejezetben­közölt­idézetek­saját­gyűjtésemből­származnak.49. detva­–­archaikus­szó,­jelentése:­ifjúság.50. Saját­gyűjtés.51. Heves­megyei­levéltár­–­fond.­XXII­–­346.­kisnána­nagyközség­iratai.

20 Skala TamásFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

52. Hml­–­XXIv-3-f.­a­jelentkezettek­és­kitelepültek­pontos­számát­valószínűleg­sohasem­fogjuktudni­ pontosan­megállapítani.­ egy­másik­ kimutatás­ szerint­ kisnánán­303­ fő­ jelentkezettáttelepülésre.­dönteni­nem­tudunk­a­két­adat­között,­mert­az­iratokon­nem­szerepel­dátum.

53. Hml­–­XXIv-3-j.54. „nem­mindenki­igényelt­földet,­olyan,­akinek­nem­volt­semmiféle­befogó­állatja,­nem­tudott

mit­befogni,­vagy­nem­volt­jó­szomszédja,­az­nem­is­igényelt.­vót,­aki­elvállalta,­de­másnakkellett­átadnia,­mert­nem­tudta­megművelni.”

55. Hml­–­XXIv-3-f.56. az­ adatközlők­ elmondása­ szerint­ viszont­ ennél­ sokkal­ többen­ kaptak­ „fehér­ lapot”.

valószínűleg­ezek­kitelepítésére­azért­nem­került­sor,­mert­a­ lakosságcserét­1948­végénleállították.

57. mol­–­XIX-a-15-e,­1.­doboz.58. amikor­a­kürtiek­az­első­csehszlovák­köztársaság­idejére­utalnak,­úgy­mondják,­hogy­„a­cse-

hek­alatt”,­az­1938–1945­közötti­időszakra­pedig­„a­magyarok­alatt”­megnevezést­használják.59. „ahogy­ visszaemlékszek­ arra,­ hogy­ jártunk­ disznótorba­ a­ keresztapámhoz,­ akit­ Hegedűs

józsefnek­hívták,­ő­verpeléti,­szomszéd­ faluból­származott,­ő­egypár­nótát­dalót,­mer­hátáltalába­szlovák­nóták­mentek,­de­természetesen­kinek­milyen­kedve­vót,­vagy­ki­hogy­akart,úgy­dalót,­dalótak­így­is,­úgy­is,­de­tudom,­hogy­ez­az­ember­sohase­beszélt,­a­felesége­pedigmindenkivel­szlovákul,­a­férjével­pedig­magyarul.­a­gyerekeivel,­három­családja­volt,­mind­ahárom­perfekt­beszélt­szlovákul,­de­természetesen­magyarul­is.”­Saját­gyűjtés.

60. mol­–­XIX-a-15-f,­3.­doboz.

Források

Heves­ megyei­ levéltár­ –­ kisnána­ nagyközség­ iratai.­ magyar­ áttelepítési­ kormánybiztosságGyöngyösi­kirendeltségének­iratai

magyar­országos­levéltár­–­magyar­áttelepítési­kormánybiztosság­Iratai

Felhasznált­irodalom

bobák,­ján­1982.­výmena­obyvateľstva­medzi­Československom­a­maďarskom­(1946-1948).­InSlováci v zahraničí 8.­martin,­matica­slovenská,­70–89.­p.

bobák,­ján­1984.­antifašistický­Front­Slovanov­v­maďarsku­(1945-1947).­In­Slováci v zahraničí10. martin,­matica­slovenská,­5–27.­p.

bobák,­ ján­1987.­ Zväz­Slovákov­ v­maďarsku­ (1945-1947).­ In­Slováci v zahraničí 12. martin,matica­slovenská,­30–52.­p.

Gyivicsán­anna­1993.­Anyanyelv, kultúra, közösség. A magyarországi szlovákok.­budapest,­Telekilászló­alapítvány.

Hoppál­mihály­1987.­kulturális­értékszerkezetek­és­identitásértékek.­In­Hoppál­mihály–SzecskőTamás­ (szerk.):­ Értékek és változások II.­ budapest,­ Tömegkommunikációskutatóműhely,­129–135.­p.

chlebnicky,­ján­1998.­Magyarországi szlovákok.­budapest,­körtánc­Füzetek.kugler­józsef­2000. Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön 1944–1948. budapest,­osiris­kiadó.lászló­péter­2005.­Fehérlaposok. Adalékok a magyar–csehszlovák lakosságcsere-egyezmény-

hez. Szekszárd,­kerényi­nyomda­kft.molnár­Imre­1987.­a­Sloboda­című­magyarországi­szlovák­lap­1945­és­1947­között.­In­kiss­Gy.

csaba­(szerk.):­Magyarságkutatás. budapest,­magyarságkutató­csoport.­145–161.­p.paríková,­magdaléna­1993.­Etnokultúrny vývin na južnom Slovensku v kontexte procesu repatri-

ácie.­ http://www.ketno.ff.ukf.sk/rozpravy/20%20nI2-93.rtf (2009.­ február­ 12-iletöltés)

adalékok a csehszlovák–magyar lakosságcsere történetéhez 21Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

Šutaj,­Štefan­2008.­Magyarok Csehszlovákiában 1945–1948 között. budapest,­lucidus­kiadó.Szabó­ károly­ 1981.­ A magyar–csehszlovák lakosságcsere története. 1–2.­ köt.­ budapest,

országos­Széchenyi­könyvtár,­kézirat,­fsz.­293/1.Szarka­lászló­2007.­a­csehszlovákiai­magyar­kisebbség­felszámolását­célzó­dekrétumok­és­ren-

deletek.­ In­ popély­ árpád­ (szerk.):­ Beneš-dekrétumok és a magyar kérdés1945–1948. máriabesenyő–Gödöllő,­attraktor.­7–33.­p.

Tilkovszky­ loránt­ 1989.­ A szlovákok történetéhez Magyarországon 1919–1945.­ budapest,magyar–csehszlovák­Történész­vegyesbizottság­magyar­Tagozat.

Tilkovszky­ loránt­ 1998.­ Nemzetiségi politika Magyarországon a 20. században.­ debrecen,csokonai­kiadó.

Tóth­ ágnes­ 1993.­ Telepítések Magyarországon 1945–1948 között.­ kecskemét,­ bács-kiskunmegyei­Önkormányzat­levéltára.

vadkerty­katalin­2007.­A kitelepítéstől a reszlovakizációig. Trilógia a csehszlovákiai magyarság1945–1948 közötti történetéből.­pozsony,­kalligram­könyvkiadó.

TamáS Skalaaddendum To THe HISToRy oF THe populaTIon eXcHanGe beTween cZecHoSlovakIa and

HunGaRy

In­ the­20th­century,­ the­Hungarian­ethnic­minority­ in­Slovakia­ lived­ to­see­ twoworld­wars,­being­separated­from­the­home­country­and­becoming­minority,­and,another­border­change­within­20­years,­when­some­parts­of­upper­Hungary­gotback­ to­ Hungary.­ although­ the­ horrors­ of­ wars­ and­ the­ shock­ of­ Trianon­wereundoubtedly­decisive­events­for­the­Hungarian­ethnic­minority­in­Slovakia,­we­cansay­that­the­critical­momentum­was­their­status­without­rights­resulting­from­theczechoslovak­political­decisions­after­world­war­ II,­which­ is­still­present­ in­ thememories­of­the­people.on­5­april­1945,­the­czechoslovak­government­declared­the­establishment­of­a

new­czechoslovak­Republic,­stating­that­the­new­republic­would­be­the­„nation­stateof­the­czechs­and­Slovaks”.­edvard­benes­and­the­communist­clement­Gottwaldintented­to­build­a­state­in­which­there­is­no­place­for­a­non-Slavic­minority.my­thesis­deals­with­the­exchange­of­the­population­and­all­of­its­problematic

aspects,­from­the­point­of­view­of­both­Hungary­and­czechosolvakia.­The­foreignpolicy­ of­ the­ Hungarian­ government­ was­ largely­ determined­ by­ the­ fact­ thatHungary,­at­the­end­of­world­war­II,­stood­on­the­losing­side,­while­czechoslovakiaon­ the­ winning,­ and­ this­ was­ always­ reminded­ when­ they­ could­ not­ reach­ acommon­position­ in­ the­question­of­ the­population­exchange.­The­ thesis­dealswith­ the­czechoslovak­migration­and­domestic­politics,­ in­particular­with­ thoseforeign­policy­events­ that­assisted­or­delayed­ their­ implementation.­ I­ also­dealwith­the­steps­of­ the­czechoslovak­Republic­aimed­at­taking­away­the­rights­ofminorities,­ the­ so-called­ benes­ decrees,­ which­ were­meant­ to­ accomplish­ theSlovak­migration­policies.­I­deal­specially­with­the­Slovak­migration­policies,­theactivities­ of­ the­ Slovak­ propaganda­ committee­ in­ Hungary­ and,­ in­ a­ separateheading,­ with­ the­ protection­ of­ the­ rights­ of­ the­ Hungarian­ minority­ inczechoslovakia.The­ exchange­ of­ population­ should­ have­ been­ based­ on­ reciprocity,­ especiallyregarding­the­number­of­those­concerned,­but­the­resettlement­and­displacementin­ reality­ took­ place­ between­ two­ unequal­ parties.­ The­ thesis­ deals­ with­ theexchange­of­population­and­its­impacts­in­two­settlement­(kürt­and­kisnána)­byanalyzing­historical­archives­and­interviews.

22 Skala TamásFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

bevezetés

Folyóiratunk­ előző­ számában­ a­ nyelvi­ problémák­ különféle­ kérdéseivel­ foglalkoztam(lanstyák­2010);­fő­célom­az­volt,­hogy­korábbi­e­tárgyú­közleményeimre­támaszkodvafölhívjam­a­figyelmet­a­nyelvi­problémák­kutatásának­fontosságára,­s­bemutassam­leg-fontosabb­típusaikat­kilenc­szempont­szerint.­a­feltárt­anyag­nagy­bősége­miatt­épp­anyelvi­szempontból­elkülönített­problématípusokkal­foglalkoztam­a­legrövidebben,­aztígérve,­hogy­ennek­a­témakörnek­külön­közleményt­szentelek.­jelen­írásommal­ezt­azígéretemet­kívánom­beváltani.

ahogy­azt­már­előző­cikkemben­is­jeleztem,­az­eddig­feltárt­nyelvi­problémák­nyelviszempontból­négy­altípusba­sorolhatók­(lásd­lanstyák­2010,­41–43.­p.).­(1)­egy­részükolyan­ formák,­ ill.­nyelvváltozatok­használatából­áll,­amelyek­nyelvileg­kifogástalanok,csak­használatuk­kontextusa­nem­megfelelő­az­ interakció­egy­vagy­ több­ résztvevőjeszerint;­ezek ­ a ­ nye lvhaszná la t ­ kontex tusábó l ­ adódó ­ nye lv i ­ p rob lémák .(2)­másik­ részük­épp­ellenkezőleg­olyan­nyelvi­ forma,­amely­az­adott­nyelvben­nemlétezik,­semmilyen­közösségi­normának­nem­felel­meg;­ezek ­ a ­ beszéd ­megva ló -su lásának ­ zavara i t ­ tükröző ­ nye lv i ­ p rob lémák . (3)­ a­ harmadik­ probléma-csomag­–­amely­különösen­kisebbségi­körülmények­közt­nagyon­fájó­–­abból­a­ténybőladódik,­hogy­a­beszélőknek­nem­áll­módjukban­megismerni­nyelvük­minden­olyan­dia-lektusát­vagy­regiszterét,­amelyre­szükségük­volna;­ide­tartoznak­a ­nye lv i ­h iánybó ladódó ­ nye lv i ­ p rob lémák . (4)­az­utolsó­típusba­olyan­problémák­tartoznak,­ame-lyek­ a­ nyelvi­ rendszer,­ ill.­ szókincs­ eredendő­ tökéletlenségeire,­ bizonytalanságairavezethetők­vissza;­ezek­a ­ nye lvbe l i ­ h iánybó l ­ és ­ b i zony ta lanságbó l ­ adódónye lv i ­ p rob lémák .

előző­ írásomban,­ amikor­ a­ problémák­ súlyosság­ szerinti­ csoportjairól­ beszéltem,jeleztem,­ hogy­ a­ probléma­ súlyosságának­ érzékelését­ a­ közösségben­ élő­ különféle

lan­STy­ák IST­ván

a­nyelvi­problémák­típusai­nyelvi­jellegük­szerint

ISTván­lanSTyák 81`27The­Types­of­language­problems­according­to­their­linguistic­character 81`246.2

811.511.141`24281`242

keywords:­ language­problems.­ language­management.­ language­cultivation.­ language­cultivation­critique.language­ideologies.­bilingual­speech­communities.­language­correctness.­language­deficiencies.

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

nyelvi­ ideológiák1 is­ befolyásolhatják.­ a­ nyelvi­ ideológiák­ azonban­nemcsak­ a­ létezőproblémák­megítélésére­vannak­hatással,­hanem­jelentős­mértékben­hozzájárulnak­anyelvi­problémáknak­a­létrejöttéhez­és­fennmaradásához­is.­az,­hogy­mit­érzékelnek­ésminősítenek­ a­ laikus­ beszélők­ nyelvi­ problémának,­ nagyban­ függ­ attól,­ hogy­milyennyelvi­ideológiák­befolyásolják­őket.­éppen­ezért­fejtegetéseim­során­mindig­igyekszemkitérni­az­ideológiák­szerepére­az­éppen­tárgyalt­probléma­létrejöttében­és­fennmara-dásában.­ezek­az­ideológiák­a­laikus­beszélőkhöz­rendszerint­a­közoktatás­(azon­belülfőleg­az­anyanyelvi­nevelés)­és­a­nyelvművelés­közvetítésével­kerülnek,­de­tudni­kell,hogy­az­anyanyelvi­nevelésben­még­mindig­alapvetően­a­hagyományos­nyelvművelésszemlélete­érvényesül­tájainkon,­ezért­amikor­feltárjuk­a­nyelvi­ ideológiák­szerepét­anyelvi­problémák­létrejöttében­és­fennmaradásában,­valójában­nyelvművelés-kritikávalis­foglalkozunk.

a­nyelvi­problémákról­az­alábbiakban­kétféle­megközelítésben­beszélek.­egyrésztmint­egyedi,­különálló­esetekről,­a­diskurzus­kontextusára,­a­szövegkörnyezetre­valótekintet­ nélkül;­ ezt­ a­ megközelítést­ mik rosz in tű ­ megköze l í tésnek nevezem.Tudjuk­azonban,­hogy­„a­baj­nem­jár­egyedül”,­a­beszélők­sokszor­ugyanazon­diskur-zuson­belül­számos,­nyelvi­szempontból­azonos­vagy­akár­különböző­típusú­problémá-val­szembesülnek,­ezek­pedig­globálisan­is­befolyásolják­az­adott­diskurzus­nyelvi­meg-valósulását;­ez­a­megközelítés­makrosz in tű ­megköze l í tés .

Ha­ egy­ beszélő,­ aki­ nem­ ismeri­ jól­ a­ standard­ nyelvváltozatot,­ olyan­ helyzetbekerül,­ahol­a­standard­nyelvváltozat­használatát­várják­el­tőle,­valószínű,­hogy­–ha­hosszabb­ideig­beszél­vagy­hosszabb­szöveget­ír­le­–­nemcsak­egyetlen­nem­-standard­elemet­használ,­hanem­többet.­Ha­egyetlen­ilyen­nemstandard­elemrenézünk­mint­ nyelvi­ problémára­ (pl.­ a­ standard­ lemegy-e forma­ helyett­ a­ nem­-standard­le-e megy forma­használatára­egy­konkrét­esetben),­akkor­mikroszintűmegközelítést­alkalmazunk.­Ha­az­egész­diskurzusra­nézünk,­és­összességébenvizsgáljuk­a­felmerülő­problémákat,­a­nemstandard­alakok­használatát­(pl.­nyelv-járási­vagy­regionális­köznyelvi­jelenségek;­hiperkorrekt­szóalakok,­nem­megfele-lő­ jelentésben­ használt­ idegen­ szavak,­ nyelvbotlások­ stb.),­ akkor­ megközelíté-sünk­makroszintű.

a­nyelvi­problémával­kapcsolatos­kutatásaim­elméleti­keretét­a­nye lvmenedzse lés -e lmé let adja­(lásd­lanstyák­2010,­24–25.­p.­és­passim),­amely­a­nyelvalakítás-elmé-let­ legátfogóbb­és­ legkorszerűbb,­a­hagyományos­nyelvművelést­és­nyelvtervezést­ ismagába­foglaló­válfaja­(lásd­pl.­jernudd­1993;­nekvapil­2006,­2007,­2009;­neustupný2002;­muraoka­2009).

1.­a­nyelvhasználat­kontextusából­adódó­nyelvi­problémák

mikrosz in ten a­legjellemzőbb­esetekben­a­problémát­egy­létező­nyelvi­forma­hasz-nálata­okozza,­amely­ugyan­nyelvi­szempontból­kifogástalan­(„jól­formált”),­ám­az­adottkörülmények­között­valami­miatt­a­beszélő­és/vagy­a­hallgató­számára­nem­megfele-lő,­ s­ ilyen­ értelemben­ helytelen.­makrosz in ten akkor­ beszélünk­ a­ nyelvhasználatkontextusából­adódó­problémáról,­ha­egy­egész­nyelvváltozat­(dialektus,­regiszter)­vagyegy­önálló­nyelv­használata­minősül­nem­megfelelőnek­az­adott­helyzetben.­a­makro-

24 lanstyák IstvánFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

szinten­jelentkező­nyelvi­probléma­sok-sok­mikroszintű­nyelvi­problémából­állhat,­még-hozzá­különböző­típusúakból­is.

jómagam­ normasértésnek­ (konkrétabban­ nyelvváltozat-­ és­ stílustévesztésnek)és­ így­ mikroszintű­ nyelvi­ problémának­ éreztem­ az­ elbaltáz ige­ használatát­ azegyik­szlovákiai­magyar­képviselőjelölt­választási­szórólapjának­ebben­a­szöveg-részletében:­„Örömmel­tapasztalom,­hogy­kampányrendezvényeinknek­mennyirepozitív­a­hangulata­és­a­visszhangja.­a­Híd­konkrét­programmal­és­kivitelezhetőmegoldásokkal­ szólítja­meg­ a­ választóit.­ Ha­ nem­baltázzuk­ el,­most­ egy­ olyanhelyzet­előtt­állunk,­ahol­a­Híd­ lehet­a­mérleg­nyelve.­ Ilyen­politikai­helyzetbensikerült­a­kisebbségi­önkormányzatiság­megvalósítása­a­vajdasági­magyaroknak,mely­gyakorlatilag­a­kulturális-oktatási­autonómiát­jelenti­számukra.”

Hangsúlyozom,­hogy­az­elbaltáz szót­ebben­a­szövegben­én­mint­konkrét­sze-mély,­a­választási­szórólap­egyik­olvasója­érzem­stílustévesztésnek,­de­nyelvész-ként­ nem­ állítom,­ hogy­ objektíve­ is­ problémás­ ez­ a­ használat.­ lehet,­ hogy­ azelbaltáz ma­már­közömbös­hangulatú­szó,­csak­én­még­a­korábbi­stílusértékébenismerem­és­ használom.­ empirikus­ kutatások­ nélkül­ ennél­ többet­ nem­mernékerről­a­használatról­mondani.

aszerint,­hogy­a­szóban­forgó­forma­miért­minősül­normasértőnek,­ill.­milyen­normátsért,­háromféle­nyelvi­problémát­különböztethetünk­meg­ezen­a­típuson­belül:­stílus-problémákat,­nyelvhelyességi­problémákat­és­tabuizált­nyelvi­formákból­adódó­problé-mákat.­mindhárom­említett­esetben­normasér tés következik­be,­ezek­ természeteazonban­jelentősen­különbözik­egymástól.

1.1.­Stílusproblémák

a­ stílusproblémák­mikroszinten­ az­ adott­ helyzetben­ nem­megfelelő­ stílusértékű szóvagy­más­nyelvi­forma,­makroszinten­pedig­nem­megfelelő­nyelvváltozat­használatábóladódnak.­a­stílusproblémák­esetében­közösségi­szinten­történik­normasértés,­a­beszé-lő­olyan­formát­használ,­amely­abban­a­közösségben­az­adott­helyzetben­nem­számítmegfelelőnek.­ez­a­hallgatóból­és/vagy­magából­a­beszélőből­negatív­értékelést­vált-hat­ki,­ami­esetenként­verbálisan­is­kifejeződhet.

az­ilyen­típusú­devianciák­egy­részét­nyelvváltozat-tévesztésnek­nevezhetjük,­másrészét­pedig­stílustévesztésnek.­nye lvvá l tozat - tévesz tésrő l ­ és ­ s t í lus tévesz -tés rő l akkor­van­szó,­amikor­a­beszélő­az­adott­nyelvváltozatban­érvényesülő­együtt-előfordulási­szabályokat­megsértve­olyan­nyelvi­formát­használ,­amely­az­adott­dialek-tusban­és/vagy­nyelvi­regiszterben­nyelvi­–­de­nem­tartalmi­–­szempontból­nem­meg-felelő;­ az­ ilyen­ forma­ természetesen­ az­ adott­ diskurzusnak­ a­ stílusába­ se­ illik­ bele,mivel­ nincs­ összhangban­ a­ beszédhelyzet­ követelményeivel.­ Ha­ a­ beszélő­ nem­ egykonkrét­nyelvváltozat­szabályait­sérti­meg,­de­az­általa­használt­ forma­mégis­elüt­azadott­konkrét­diskurzus­stílusától,­méghozzá­a­beszélő­szándékától­függetlenül­(azaznem­tudatos­stíluselemről­van­szó),­csak­s t í lus tévesz tésrő l beszélhetünk.

a­ komáromi­ Selye­ jános­ egyetem­ egyik­ magyarországi­ oktatója­ mesélte,­ hogyhallgatóit,­ akik­ suksükölve2 beszéltek­ vele,­ kijavította,­mert­ az­ általuk­ használtnyelvi­formákat,­ ill.­nyelvváltozatot­egyetemi­kontextusban­nem­érezte­helyénva-lónak.­ a­ hallgatók­ azzal­ védekeztek,­ hogy­ az­ általuk­ használt­ formák­ nyelvileg

a nyelvi problémák típusai nyelvi jellegük szerint 25Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

helyesek,­ ezenkívül­ részei­ anyanyelvjárásuknak,­ ezért­ használatuk­ nem­kifogá-solható.

a­ hallgatók­ érvelése­ vernakularista­ és­ pluralista­ ideológiai­ alapokon­ állt.­ avernakularista­ideológia­képviselői­arra­bátorítják­az­embereket,­hogy­a­számuk-ra­megszokott,­ természetes­ nyelvváltozatot­ használják,­ amely­ gyakran­ az­ első-ként­elsajátított­ nyelvváltozat,­ az­ún.­ vernakuláris­nyelvváltozat,­ a­beszélő­ igazianyanyelve­(anyanyelvjárása).­a­pluralista­ideológia­értelmében­pedig­a­nyelvi­vál-tozatosság­ nem­ sajnálatos­ állapot,­ hanem­ érték­ (ahogy­már­ a­ régi­ rómaiak­ ismegmondták:­„varietas­delectat”­–­a­változatosság­gyönyörködtet).

a­hallgatóknak­ igazuk­volt­abban­ is,­hogy­az­általuk­használt­nyelvi­ formáknyelvileg­ teljesen­ „feddhetetlenek”,­ a­nyelvművelők­ezzel­ kapcsolatos­ kifogásaiugyanis­nem­nyelvi­ tényeken,­hanem­platonista­és­ racionalista­nyelvi­ ideológiaimeggondolásokon­ alapulnak.­ a­ nyelvi­ platonizmus­ a­ nyelvhelyességet­ a­ nyelv-használattól­ függetleníti:­ nem­ számít,­ hogy­ egy­ nyelvi­ forma­ egy­ közösségbenelterjedt­vagy­akár­kizárólagos­használatú,­attól­még,­ha­nem­felel­meg­az­„égiek”kritériumainak,­azaz­a­nagy­tekintélyű­nyelvtanokban,­kézikönyvekben­lefektetettszabályoknak,­helytelen.­az­elvárás­itt­az,­hogy­egy­nyelvtani­formának­ne­legyenkét­eltérő­jelentése,­ill.­grammatikai­funkciója,­aminek­a­suksükölő­alakok­nemfelelnek­ meg;­ ez­ az­ elvárás­ nyelvi­ racionalista­ ideológiai­ alapokon­ nyugszik.ennek­az­ideológiának­a­hívei­a­nyelvről­mint­tökéletesen­működő­gépről­gondol-kodnak,­és­zavarják­őket­az­olyan­kétértelműségek,­mint­amilyenek­a­suksükölőformák­használatából­adódnak.­(nem­zavarják­őket­viszont­az­ugyanilyen­kétér-telműségek,­ ha­ a­ standardban­ is­ megvannak,­ pl.­ olvassuk, elemezzük,­ várjukstb.,­ami­pedig­a­standardizmus­megnyilvánulása.)

azt,­hogy­a­„suksükölő”­formák­nyelvi­szempontból­nem­hibásak,­az­említettoktató­–­nyelvész­lévén­–­nem­vonta­kétségbe.­amit­kifogásolt,­az­csak­az,­hogyezeket­a­nyelvileg­kifogástalan­formákat­a­hallgatók­olyan­helyzetben­használták,ahol­ez­–­legalábbis­magyarországon­–­a­standard­nyelvváltozat­felsőbbrendűsé-gét­hirdető­standardista­nyelvi­ideológia­erőteljes­érvényesülése­miatt­szokatlan.3

Ha­a­hallgatók­beszédében­más­nyelvjárási­formák­is­előfordultak,­azaz­vala-miféle­regionális­köznyelven­beszéltek,­makroszinten­is­nyelvváltozat-tévesztésrőlvolt­ szó­ (feltételezve,­ hogy­ az­ adott­ beszédhelyzetben­ a­ nyelvjárásias­ közveleghasználata­ valóban­ nem­ helyénvaló).­ Ha­ viszont­ a­ hallgatók­ amúgy­ standardmagyar­nyelven­beszéltek,­a­suksükölő­formák­használata­mikroszinten­volt­nyelv-változat-­és­stílustévesztés.

a­standard­nyelvi­kultúrákban4 –­így­a­magyarban­is,­főleg­a­magyarországi­magyarban–­a­ stílusproblémák­ jelentékeny­ része­abból­ adódik,­ hogy­a­beszélő­ standard­nyelv-használatában­nemstandard­elemek­jelennek­meg,­vagy­pedig­olyan­helyzetben,­ahola­standard­dialektus­használatát­ várják­el,­a­beszélő­nemstandard­nyelvváltozatban(vagy­a­standard­és­nemstandard­elemeit,­formáit­vegyítő­közvelegben)­szólal­meg­(vö.domonkosi­2007,­41–42.­p.).­ám­egyáltalán­nem­szükségszerű,­hogy­az­ ilyen­típusúnormasértés­nyelvi­problémát­okozzon:­épp­a­standardista­és­homogenista­nyelvi­ide-ológiák­ működésének­ következménye­ az,­ hogy­ a­ nemstandard­ nyelvi­ elemek­ vagynyelvváltozatok­használatát­bizonyos­helyzetekben­problematikusnak­tartják­a­beszé-lők.­azaz­azt­is­mondhatjuk,­hogy­a­probléma­valójában­nem­az,­hogy­a­beszélő­nem­-standard­elemeket­vagy­akár­egész­nemstandard­nyelvváltozatokat­használ,­hanem­az,hogy­az­adott­társadalomban­az­emberek­gondolkodását­befolyásolja­a­standardizmusés­a­homogenizmus­ideológiája.­az­előbbi­szerint­bizonyos­beszédhelyzetekben­a­stan-dard­nyelvváltozatot­kell­–­vagy­ legalábbis­ illik­–­használni,­mert­az­ jobb,­magasabb

26 lanstyák IstvánFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

rendű,­tökéletesebb­más­nyelvváltozatoknál,­az­utóbbi­szerint­nem­jó,­ha­egy­nyelvvál-tozatba­(esetünkben­a­standardba)­más­nyelvváltozat­elemei­vegyülnek.5

a­ stílusproblémák­ közé­ tartoznak­ a­ közkeletű­ nye lv i ­ babonákba vetett­ hitrevisszavezethető­nyelvhasználati­problémák­is,­mivel­az­adott­közösségben­elterjedt,­jólismert­nyelvhelyességi­babonákon­alapuló­szabályok­megszegése­éppúgy­nyelvválto-zat-tévesztést­vagy­stílustévesztést­okoz,­mint­az­egyéb­nyelvhelyességi­szabályok­meg-szegése.­az­ugyanis,­hogy­a­nyelvészek­és­némely­nyelvművelők­nem­azonosulnak­egynyelvhelyességi­szabállyal,­még­nem­változtatja­meg­–­ legalábbis­nem­azonnal­–­azadott­jelenség­negatív­értékelését­a­nyelvközösség­érintett­szegmensében.6

Hiába­ tagadják­a­mai­akadémiai­nyelvművelők,­hogy­a­határozói­ igenév­ létigésszerkezete­az­olyan­mondatokban,­mint­pl.­meg van írva, hogy nemcsak kenyér-rel él az ember magyartalan­vagy­más­szempontból­helytelen­volna,­ha­egyszer­abeszélők­egy­része­erről­mit­sem­tudva­az­ilyen­szerkezeteket­helytelennek­tartja,egy­kalap­alá­véve­őket­a­ténylegesen­nem­használt,­a macska föl van mászva afára-féle,­a­szerkezet­lejáratása­céljából­kiagyalt­mondatokkal.­a­nyelvközösség-ben­a­korábbi­nyelvművelői­helytelenítés­továbbélése­miatt­az­ilyen­szerkezetekhasználata­ a­ beszélőknek­ problémát­ okozhat,­ akár­ tisztában­ vannak­ az­ adottszerkezet­mai­hivatalos­nyelvművelői­megítélésével,­akár­nem,­hiszen­a­baboná-ban­hívő­hallgatók­részéről­a­határozói­igenév­létigés­szerkezete­negatív­értékíté-letet­vagy­szankciót­válthat­ki,­amely­a­fórumokon­és­csetszobákban­ledorongolómegjegyzésben,­iskolai­kontextusban­pedig­akár­rosszabb­érdemjegyben­is­kife-jeződhet.

érdemes­ még­ megjegyezni,­ hogy­ a­ határozói­ igenév­ létigés­ szerkezeténekelfogadása­melletti­fő­érv­–­az­ti.,­hogy­ez­a­szerkezet­nem­germanizmus­–­magais­purista­indítékú:­ugyanis­ezt­a­szerkezetet­akkor­is­helyesnek­kellene­tekinte-nünk,­ha­germanizmus­volna,­egyszerűen­a­nyelvhasználati­tények­alapján.

paradox­módon­azokat­az­eseteket­ is­ a­nyelvhasználat­ kontextusából­ adódó­problé-mákhoz­soroljuk,­amelyekben­egy­nyelvi­formát­a­beszélő­és/vagy­a­hallgató­minden-féle­kontextusban­helytelennek­érez,­annak­ellenére,­hogy­az­objektíve­sem­nem­nyelv-botlás,­sem­nem­hiba,­és­nem­is­a­nyelvi­rendszer­eredendő­tökéletlenségének­meg-nyilvánulása­(ezekről­alább­szólunk).­az­a­szubjektív­érzés,­hogy­egy­nyelvi­forma­hasz-nálata­valaki­számára­semmilyen­kontextusban­„nem­megfelelő”,­kívülről­nem­kérdő-jelezhető­meg­sem­nyelvi,­sem­valamilyen­más­tényre­való­hivatkozással.7

Ha­pl.­egy­beszélő­vagy­hallgató­–­a­közhiedelemmel­összhangban­–­helytelennek­tart-ja­a­de és­a­viszont kötőszó­együttes­használatát,­akkor­ez­problémát­okozhat­neki­attólfüggetlenül­ is,­hogy­ez­a­használat­a­beszélt­nyelvben­teljesen­általános,­nemcsak­akevésbé­iskolázott,­hanem­a­magasan­képzett­emberekre­is­jellemző,­és­a­szépiroda-lomból­is­számtalan­példa­idézhető­rá.­a­nyelvhasználat­tényei­nem­számítanak,­merta­racionalista­ideológia­fényében­két­hasonló­jelentésű,­ill.­funkciójú­kötőszó­egymásmellett­való­használata­„fölösleges”.

mivel­valószínűnek­látszik,­hogy­a­Fórum Társadalomtudományi Szemle olvasói­iskétkedve­csóválják­fejüket­e­sorok­olvastán,­hadd­idézzek­jeles­íróinktól­a­szokásosnáltöbb­példát­a­de és­a­viszont kötőszók­együttes­előfordulására:

a nyelvi problémák típusai nyelvi jellegük szerint 27Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

nem­ért­a­dologhoz,­a­ki­ezen­apró­gondokat­haszontalanságnak­nézi:­de viszontaz­ adelungok­ tévednek­ meg,­ midőn­ ők­ akarnak­ lenni­ a­ mi­ mestereink­ [...](kazinczy­Ferenc,­1816.)­a­somkuti­gróf­a­Ház­összes­mágnásai­közt­a­ legnép-szerűbb­ember,­semmit­sem­kicsinyel­és­semmit­sem­tart­nagyra.­Senkit­se­nézle,­ de viszont bálványt­ sem­ csinál­ senkiből.­ (mikszáth­ kálmán,­ 1889.)­ vajonemlékszik-e­még­rá?­lehet,­hogy­ő­is­rágondol,­épp­így,­most­egy­budapesti­divá-nyon,­bár­az­is­lehet,­hogy­csak­tréfázott.­De akkor­viszont nem­érti,­miért­éppenőrá­mutatott­ a­ sok-sok­ nő­ közül?­ (kosztolányi­dezső,­ 1918.)­ó,­mária,­ te­ nemtudod,­hogy­mit­ jelent­magyarországon­a­pénz!­egy­gazdag­országból­ jöttél­ ide,ahol­ a­ császárnak­ van­ legtöbb­ pénze,­de itt­ viszont a­ király­ lát­ legkevesebbetazokból­az­aranytallérokból­és­ezüstgarasokból,­amelyek­az­ő­arcképével­vannakdiszitve.­ (krúdy­Gyula,­1926.)­mondja,­hogy­egyik­ répafelelős,­és­ tanítónőt­vettfeleségül,­ a­ másik­ géplakatos­ kolozsváron,­ de annak­ viszont meghalt­ a­ nagy-bátyja,­a­harmadik­bőrszakmában­tevékenykedik,­a­negyedik­agronómus­valame-lyik­állami­gazdaságban,­az­ötödik­piaci­talicskás,­a­hatodik­nem­csinál­semmit,mivel­meghalt.­ (Sütő­andrás,­1970.)­ő­sem­afféle­ tökrészeg;­eszméletvesztésigsohasem­ iszik,­hanem­csak­eddig­az­édes­bódulatig,­de addig­viszont folyvást,még­éjszaka­is,­mert­már­alvásra­sincs­igen­szüksége.­(Illyés­Gyula,­1974).­[...]­azelején­például­elfelejtette­mondani,­hogy­nőről­van­szó,­ezt­később­hangsúlyozta,de akkor­viszont eszébe­jutott,­hogy­ez­nyilván­magától­értődő,­és­ha­ő­ezt­ki­emeli,az­azt­jelentené,­mintha­számára­nem­volna­az­[...]­(esterházy­péter,­1982.)

Zárjuk­a­sort­két­neves­nyelvésztől­származó­példával!

a­nép­nyelve,­ha­egyfelől­ szabadabban­ fejlődik­ is,­mint­a­megrögzített­ irodalminyelv,­de viszont másfelől­nagy­régiségeknek­is­a­megőrzője­mind­szókincs,­mindnyelvtani­alakok­tekintetében.­(csűry­bálint,­1936.)­az­az­elem,­amely­az­ismertinformációt­hordozza,­a­témához­tartozónak­tekintendő­ugyan,­de viszont a­téma–­mint­ a­ közlés­ dinamizmusa­ szempontjából­ legalacsonyabb­ értéket­ képviselőelem­ –­ nem­ feltétlenül­ és­ nem­ mindig­ valamely­ ismert­ mozzanat­ kifejezője.(balázs­jános,­1985.)

a­stílusproblémák­közé­tartoznak­azok­az­esetek­is,­amikor­még­a­nyelvművelők­semkötik­valamilyen­beszédhelyzethez,­ill.­nyelvi­kontextushoz­a­kifogásolt­forma­haszná-latát,­hanem­azt­–­platonista­és­ racionalista­ ideológiai­ felfogásuknak­megfelelően­–mindenfajta­beszédhelyzetben,­nyelvi­alapon­tartják­helytelennek.­azért­tekinthetjük­azadott­jelenségek­használatát­stílusproblémának,­mert­a­beszélőközösségnek­csak­egyrésze­azonosul­ezzel­a­nyelvművelői­megítéléssel;­azok­számára­viszont,­akik­nem­hisz-nek­a­torz­nyelvművelői­értékítéletekben­vagy­nem­is­tudnak­róluk,­e­jelenségek­is­csakbizonyos­beszédhelyzetekben­ jelentkeznek­problémaként,­mivel­ bőven­ vannak­olyanbeszédhelyzetek,­ill.­nyelvi­kontextusok,­amelyekben­az­adott­forma­nem­normasértő,s­használata­nem­is­okoz­nyelvi­problémát.

pl.­a­„nákolást”­a­nyelvművelő­kéziszótár­mindenfajta­beszédhelyzetben­helyte-leníti­(bár­nyilván­a­szerzők­nem­mernék­vállalni,­hogy­az­ilyen­formákat­a­nyelv-járásokban­ is­nyíltan­helytelennek­bélyegezzék),­hiszen­ így­ fogalmaz:­„az­alanyiragozás­ jelen­ idő­ egyes­ szám­ 1.­ személyében­ nincs­ illeszkedés:­ (én)­ fáznék,bocsátanék, húznék. a­ -nák toldalékos­ (én)­ fáznák stb.­ igen­ durva­ hiba!”(nymkSz.2 2005,­179.­p.).­valójában­számos­olyan­magyar­beszélőközösség­van,ahol­igenis­van­ilyen­helyen­illeszkedés,­s­a­helytelenített­formák­teljesen­termé-

28 lanstyák IstvánFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

szetesek,­helyesek.­ebből­következően­ha­egy­beszélő­olyan­közegben­„nákol”,ahol­nem­szokás,­mindenképpen­stílusproblémáról­van­szó.­(a­„nákolásra”­lásdmózes­2010.)

1.2.­nyelvhelyességi­problémák

a­nyelvhelyességi­problémák­nyelvművelők­és/vagy­laikus­beszélők­részéről­kifogásolt,de­a­közösség­nagy­része­által­ennek­ellenére­az­adott­helyzetben­vagy­általában­ isnormatívnak­tartott­nyelvi­formák­használatából­adódnak.­a­nyelvhelyességi­problémákcsak­mikroszinten­ jelentkeznek.­a­nyelvhelyesség­szempontjából­helytelennek­tartottnyelvi­formák­használatával­a­beszélő­nem­a­közösségi­normát­sérti­meg,­hanem­csaka­jobbára­a­nyelvművelők­által­ létrehozott­szabályok­valamelyikét,­olyan­szabályokat,amelyeket­a­legtöbb­beszélő­nem­ismer­és­nem­is­követ.­az,­hogy­a­nyelvművelők­meg-engedik­maguknak,­hogy­olyan­szabályokat­hozzanak­létre,­amelyek­ellentétben­állnakmég­az­iskolázott­beszélők­nyelvszokásával­is,­csak­a­platonista­nyelvi­ideológia­érvé-nyesülésével­magyarázható.8

a­ nyelvművelés­ reprezentatív­ kiadványaiban,­ a­ nyelvművelő­ kézikönyvben­ és­ anyelvművelő­kéziszótár­két­kiadásában­található­nyelvhelyességi­kérdések­számottevőrésze­nyelvhelyességi­probléma:­az­érintett­nyelvi­formák­használatát­a­nyelvművelőkugyan­helytelenítik,­erről­azonban­valószínűleg­még­az­ iskolázott­emberek­többségé-nek­sincs­tudomása.­a­nyelvhelyességi­problémák­jelentős­része­tehát­abból­adódik,hogy­egy-egy­beszélő­hisz­az­ún.­nyelvművelői­babonákban,­és­meg­is­próbálja­követniaz­ezeken­alapuló,­de­a­közösségi­normával­szembenálló­szabályokat,­ill.­–­ha­éppenhallgatói­szerepben­van­–­követésüket­elvárja­a­beszélőtől.­álljon­itt­néhány­jellegzetespélda!

a­platni szót­a­nyelvművelők­vulgáris­stílusértékűnek­tartják,­az­„igényes”­beszéd-ben­szerintük­nincs­helye­(vö.­nymksz.2 2005,­445–446.­p.).­ennek­aligha­lehetmás­oka,­mint­a­szó­idegen­eredete,­ugyanis­a­valóságban­a­platni-t­kimutatha-tóan­megtaláljuk­mindenféle­stílusrétegben,­a­szaknyelviben­is,­valamint­legjobbíróink­saját­szövegeiben­is­–­tehát­nem­ott,­ahol­egy­beszélőt­akarnának­vele­jel-lemezni.­a­helytelenítés­tehát­alighanem­a­purista­és­nacionalista­nyelvi­ideológiaérvényesülésének­következménye.­a­német­eredetű­szavak­és­nyelvi­formák­irán-ti­ellenszenv­az­egykori­Habsburg-uralom­iránti­ellenszenv­leképeződése,­ponto-sabban­annak­továbbélő­maradványa.­(lásd­lanstyák­2009d.)

a­nyelvművelő­kéziszótár­(l.­nymksz.2 2005,53.­p.)­az­átütő melléknevet­„saj-tónyelvi­ divatszó”-nak­ titulálja,­ s­ azt­ a­ tanácsot­ adja­ a­ nyelvhasználónak,­ hogyhelyettesítse­ezekkel­a­szavakkal:­nagy, óriási [hatás]; kirobbanó, fényes, ragyo-gó, világraszóló [siker]; nagy, óriási, hatalmas [erejű].­a­helytelenítés­valószínűlegitt­ is­purista­ indítékú,­ugyanis­a­kézikönyv­állítása­szerint­az­átütő „enyhén­ ide-genszerű”,­vagyis­föltehetőleg­valamilyen­idegen­nyelv­hasonló­motiváltságú­sza-vának­a­hatására­jött­létre,­vagy­legalábbis­az­is­támogatta,­erősítette­létrejöttét,ill.­elterjedését.

az­alapján szóról­a­kéziszótár­(nymksz.2 2005,­31.­p.)­megállapítja,­hogy­azmindinkább­névutóvá­válik,­pl.­eredményei alapján egyre nagyobb megbecsülés-nek örvend. noha­a­névutóvá­válás­évezredes­nyelvtörténeti­folyamat­a­magyar-ban,­ melynek­ hasznosságát­ aligha­ merné­ egyetlen­ nyelvművelő­ is­ kétségbevonni,­ a­ kéziszótár­mégis­más­megoldásokat­ javasol­ az­ olvasónak:­ egyrészt­ atömörebb­„szinonim”­ragot­(eredményeiért),­másrészt­a­hagyományos­„szinonim”

a nyelvi problémák típusai nyelvi jellegük szerint 29Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

névutót­ (eredményei miatt). az­ajánlott­megoldásokból­ látszik,­ hogy­az­alapjánhasználata­azért­helytelenítődik,­mert­nem­elég­tömör,­ ill.­nem­elég­régi,­vagyisnyelvi­racionalista­és­konzervativista­alapon.­a­nyelvi­racionalista­felfogás­a­tömör­-ségben­abszolút­értéket­lát,­így­az­eredményeiért megoldást­„kétségtelenül”­jobb-nak­tartja­az­eredményei alapján megoldásnál,­pedig­valójában­helyzete­válogat-ja,­a­beszélő­céljainak­mikor­felel­meg­jobban­egy­tömörebb­és­mikor­egy­terjen-gősebb­nyelvi­ forma.­a­nyelvi­konzervativizmus­a­hagyományos­nyelvi­elemeketeredendően­jobbnak­véli­a­később­kialakultaknál:­így­„nyilvánvaló”,­hogy­a­szerintjobb,­mint­az­alapján,­és­előnyben­„kell”­részesíteni.­További,­a­szövegben­expli-citen­szereplő­kifogás­az­alapján „túlzott­gyakorisága”,­de­ez­az­állítás­ teljesenmegfoghatatlan,­hiszen­nem­létezik­mérce,­melyhez­képest­az­alapján „túlzottan”volna­ gyakori;­ az­ ilyen­ állítások­ a­ nyelvművelő­ irodalomban­ rendszerint­ a­ szó„bemószerolását”­célozzák;­főleg­olyankor­alkalmazzák­őket­a­nyelvművelők,­ami-kor­a­helytelenítés­valódi­indítékát­valamilyen­okból­nem­kívánják­felfedni.

a­kéziszótár­szerint­az­aki névmás „csak­személyre­vonatkozhat”­a­mai­nyelv-ben.­ezzel­a­megállapítással­ellentétben­áll­az,­hogy­a­kézikönyv­szerint­terjedőjelenség­az­aki-nek­gyűjtőnévhez­való­kapcsolása,­pl.­a család, a cég, a vállalatstb.,­aki… a­kézikönyv­ezt­durva­hibának­ tekinti,­ ahelyett,­hogy­a­ tények­ láttánfelülbírálná­ azt­ az­ elképzelését,­ hogy­ az­ aki csak­ személyre­ vonatkozhat.(nymksz.2 2005,­26.­p.)­ez­az­eljárás­a­nyelvi­racionalista,­platonista,­konzervati-vista­ és­homogenista­ ideológia­ fényében­ válik­ érthetővé.­ „nem­ logikus”­az­akinévmást­ gyűjtőnévhez­ kapcsolni,­mivel­ a­ gyűjtőnév­nem­személyt­ jelöl,­ hanemszemélyek­csoportját­–­ez­tipikusan­racionalista­okoskodás.­az­aki a­magyarban„nyilvánvalóan­csak­személyre­vonatkozhat”,­hiszen­ez­áll­a­nyelvtankönyvekben,s­így­az­égi­szférában,­az­eszmék­világában­is­ez­a­szabály­érvényesül;­ha­a­beszé-lők­nem­e­szabálynak­megfelelően­használják­az­aki névmást,­az­csak­hiba­lehet–­így­érvel­a­platonizmus.­a­hagyományos­amely névmás­tökéletesen­megfelel­azadott­célra,­s­mivel­régóta­használjuk,­„nyilvánvaló”,­hogy­jobb,­mint­az­újonnanmegjelenő­aki –­így­gondolkodnak­a­konzervativizmus­képviselői.­az­aki névmás-ra­ebből­következően­semmi­szükség,­hiszen­e­funkció­betöltésére­már­van­kife-jezőeszközünk,­nem­kell­még­egy­–­vélik­a­homogenizmus­ideológiájának­bűvö-letében­a­nyelvművelők.

még­az­előző­példáknál­is­meglepőbb­talán­az­alkot igével­létrehozott­kifeje-zések­egy­típusának­nyelvművelői­helytelenítése,­pl.­a­következő­mondatokban:­ahegység anyagát vulkáni kőzet alkotja; a két ország határát a Duna alkotja. a­kézi-könyv­írói­szerint­az­ige­elhagyandó:­a hegység anyaga vulkáni kőzet; a két országhatára a Duna. (nymksz.2 2005,­35.­p.)­ a­ javaslatból­ jól­ látszik­a­nyelvművelőtanácsok­életidegensége:­egy,­a­nyelvi­konzervativizmusban­és­racionalizmusbangyökerező­ nyelvi­ tévhit­ alapján­ (baj,­ ha­ egy­ szónak­ új­ jelentése­ alakul­ ki,­méginkább,­ha­ez­a­legfontosabb­szemantikai­jegyek­elvesztésével­jár)­egy­formát­egyolyan­másik­ formával­ szeretnének­helyettesíteni,­ amelynek­más­a­ stílusértéke,azaz­a­nyelvi­változást­még­azon­az­áron­ is­érdemesnek­tartják­visszafordítani,hogy­egy­ponton­csökken­a­nyelv­stilisztikai­differenciáltsága.

az­említett­és­ehhez­hasonló­nyelvművelői­babonák­sokasága­a­hétköznapi­beszélők-nek­ többnyire­nem,­ csupán­a­nyelvőröknek­ (és­esetleg­néhány­buzgó­követőjüknek)okoz­gondot,­nekik­is­csak­olyan­értelemben,­hogy­nem­mindig­képesek­követni­a­sajátmaguk,­ill.­társaik­által­kiagyalt­nyelvhelyességi­szabályokat.9 annak­érdekében,­hogyképet­ kapjunk­arról,­milyen­nagy­mennyiségű­nyelvművelői­ babonát­ (és­ezzel­ együttnyelvhelyességi­problémát)­hozott­össze­dicstelen­történetének­száznegyven­éve­alatta­magyar­nyelvművelés,­részletes­magyarázat­nélkül­idézünk­példákat­kifogásolt­nyel-

30 lanstyák IstvánFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

vi­formákra­a­nyelvművelő­kéziszótár­a­és­b­kezdőbetűs­szócikkeikből­(nymksz.2 2005,13–87.­p.).­mivel­a­magyar­nyelvművelés­egyik­központi­kérdése­az­idegen­szavak­ésaz­ idegenszerűségek­elleni­ harc,­ a­ nyelvhelyességi­ kérdéseket­ ebből­ a­ szempontbólkét­nagy­csoportra­osztjuk:­belső­és­külső­nyelvhelyességi­kérdésekre.

a ­ be lső ­ nye lvhe l yesség i ­ kérdések közé­az­érintett­nyelvi­változók­azon­vál-tozatai­ tartoznak,­ melyek­ létrejöttében­ a­ nyelvművelők­ nem­ tételeznek­ föl­ idegenhatást­(pl.­nákolás,­suksük).

belső­ nyelvhelyességi­ kérdések­ a­ következők:­ az­ ad szóval­ mint­ funkcióigévelalkotott­számos­kifejezés,­pl.­hangot ad a véleményének, hitelt ad valaminek, len-dületet/lökést ad vminek, (vmilyen) magyarázatot ad vmire, pofont ad vkinek,útbaigazítást/útmutatást ad vkinek, igenlő/tagadó/kitérő stb.­választ ad vmire;az­aláhúz ige­ átvitt­ értelmű­ használata­ (pl.­aláhúzza valaminek a fontosságát;beszédében a miniszterelnök aláhúzta, hogy…);­az­alátámaszt ige­átvitt­értelműhasználata­(pl.­vmit érvekkel támaszt alá; nézetét hatásos példákkal támasztottaalá);­ az­alkot szó­ az­ olyan­ kifejezésekben,­mint­ pl.­a hegység anyagát vulkánikőzet alkotja;­az­amelyik használata­amely helyett,­pl.­eltört a hamutartó, ame-lyikhez annyi kedves emlék fűződött; az­amennyiben feltételes­kötőszóként­valóhasználata,­pl.­amennyiben a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget;­azanyag szó­többes­számú­használata­sok­esetben,­pl.­tananyagok, a vita anyagai;a szembeállító azonban használata­ tagmondat­élén,­pl.­az esték már hűvösek,azonban a nappalok még kellemesen melegek;­a­barkochba játék­nevének­[bar-kóba]­kiejtése;­a­beállítottság főnév;­a­beazonosít ige;­a­bepótol ige,­a­valamilyenfeladatot, szerepet, hivatást betölt kifejezések;­ a­bevállal ige;­ a­bevett gyakor-lat/szokás/dolog kifejezésekben­a­bevett jelző;­a­biztosít ige­élettelen­dolgokkalkapcsolatban,­pl.­az új készítmény fokozott tisztítóhatást biztosít; a­bombasztikusmelléknév­’frenetikus,­hatalmas,­világrengető’­jelentésben;­a­bonyolít ige­’ügyin-tézést­végez’­ jelentésben,­ ill.­a­bonyolító ’ügyintéző’­ főnév;­a­bölcsőde szó­[böl-csöde]­ ejtése;­ a­ sportnyelvi­ bunda ’titkos­ megegyezés,­ összejátszás­ vmiben’jelentése;­stb.,­stb.,­stb.

a ­ kü lső ­ nye lvhe l yesség i ­ kérdések közé­azokat­a­ változatokat­ soroljuk,­ame-lyeket­a­nyelvőrök­idegen­eredetűnek­tartanak­(pl.­a­határozói­igenév­létigés­szerkeze-te,­páros­testrészek­nevének­többes­számú­használata).­az­összetet t –­mind­belső,mind­ külső­ –­ okokra ­ v i sszavezethető ,­ nyelvi­ problémát­ okozó­ nyelvhelyességikérdéseket­külsőnek­tekintjük.

külső­nyelvhelyességi­kérdések­a­következők:­az­olyan­alá- igekötős­igék,­mint­pl.alábecsül, aláereszkedik, alászáll, alázuhan;­az­alapjában véve kifejezés;­az­alap-vető, alapvetően szavak;­az­alárendelt szerep(et játszik) szókapcsolat;­a­feleségehatása alatt kifejezés;­a­kéz alatt vesz/vásárol/elad kifejezések;­az­alul- igekötősigék­(pl.­alulfejlett, alultáplált, alulfizet, alulszámláz);­az­ami kötőszó­a­főmondategészére­ vonatkozóan,­ pl.­Mindennap felhív telefonon, ami eleinte jólesett, demost már idegesít;­az­anélkül, hogy szerkezet,­pl.­tűzbe vetette az üzenetet, anél-kül hogy elolvasta vol na;­ az­átmegy ige­ átvitt­ értelemben­ (pl.­a tiltakozás nyíltlázadásba ment át);­az­átütő melléknév­(pl.­átütő siker);­az­átveszi a leckét/tan-anyagot kifejezés;­a­balanszíroz ige;­a­bánkódik valami fölött vonzat;­a­beálló­mel-léknévi­igenév­célhatározói­alkalmazása,­pl.­a botrányt elkerülendő, nem folytat-ták az előadást; a­bebeszél vkinek vmit ige;­a­behatárol ige;­a­behoz ige­átvittértelmű­használata,­pl.­behozza a lemaradást/hátrányt/veszteséget;­a­belátja a

a nyelvi problémák típusai nyelvi jellegük szerint 31Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

hibáját kifejezés;­a­valaminek a keretein belül kifejezés;­a benyomás főnév átvittértelemben,­pl.­vmi mély benyomást gyakorolt rá;­a­betart ige az­ ilyen­kifejezé-sekben:­betartja a szavát/ígéretét, betartják az egyezséget/szokást;­az­új rend-szert/módszert/eljárást/szabályt vezet be kifejezések;­a­birtokában ragos­névszóaz­olyan­kifejezésekben,­mint­pl.­a szükséges adatok birtokában megindítottuk ahagyatéki eljárást;­a­blamál ige,­a­blamázs főnév;­a­burleszk szó­[börleszk]­ejté-se­és­börleszk írásmódja;­stb.,­stb.­stb.

nyelvhelyességi­problémáról­van­szó­akkor­is,­amikor­a­beszélő­vagy­a­hallgató­olyannyelvi­ formát­ vél­ helytelennek,­ amely­ a­nyelvművelés­ érvényes­álláspontja­ szerint­ iskifogástalan­–­az­ilyen­formák­helytelenítése­egyén i ­ nye lv i ­ babonákra vezethetővissza.

így­pl.­előfordul­a­purista­nyelvi­ ideológiák­befolyása­alatt­álló­kétnyelvű­beszé-lőkkel,­hogy­egy­vagy­több­nyelvi­változónak­azt­a­változatát,­amelynek­a­másiknyelvükben­ is­ van­ megfelelője,­ helytelennek­ gondolják,­ s­ használatát­ kerülik.például­egy­szlovák­iskolába­járó,­de­választékos­magyar­nyelvhasználatra­törek-vő­ fiatalember­ helytelennek­ vélte­ a­ kigyógyít,­ ill.­ kigyógyul igéket,­ s­ igyekezetthelyettük­mindig­a­meggyógyít, ill. meggyógyul (részleges)­szinonimákat­használ-ni,­mivel­úgy­gondolta,­hogy­a­kigyógyít,­ill.­kigyógyul a­szlovák­vyliečiť,­ill.­vyliečiť

sa tükörfordítása.

1.3.­Tabuizált­nyelvi­formák­használatából­adódó­problémák

a­ tabuizált­ nyelvi­ formák­ használatából­ adódó­ problémák­ közé­ mikrosz in ten azeurópai­ társadalmakban,­ így­a­magyarban­ is,­elsősorban­a­ trágár­szavak­használatatartozik­–­ez­társadalmi­szintű­probléma.­ Ide­tartoznak­újabban­az­ún.­„politikai­kor-rektség”-gel­kapcsolatos­tabuisztikus­tiltások­is,­amelyek­a­fogyatékosságokkal,­szexu-ális­ devianciákkal,­ kisebbségi­ etnikumokkal­ stb.­ kapcsolatos­ szókincs­ egy­ részét,továbbá­a­nyelvbe­belekódolódott­„szexista”­vonásokat­érintik.­a­tabuizált­formák­hasz-nálata­nem­feltétlenül­stílustalan,­sőt­lehet­akár­stílusos­is,­a­tabuszegés­hatása­nyel-ven­kívüli­viszonylatban,­társadalmi­szinten­jelentkezik,­inkább­viselkedési,­mint­nyelvivétségnek­számít.

a­ „politikai­ korrektség”­ értelmében­ nyelvi­ problémát­ jelenthet­ az­ olyan­ szavakhasználata,­mint­pl.­cigány, néger, süket, fogyatékos, kövér, buzi,­mivel­a­„politi-kai­ korrektség”­ értelmében­ ezeket­ ­ a­ roma, fekete,­ sőt­ újabban­ afroamerikai,siket, fogyatékkal élő, teltkarcsú vagy­testsúlyproblémákkal küszködő, meleg sza-vakkal­javallott­helyettesíteni.

az­ilyen­tiltások­különféle­(nem­nyelvi)­ideológiákra­vezethetők­vissza.­a­„politikai­kor-rektségre”­visszavezethető­nyelvhasználati­nehézségek­általában­nem­tekinthetők­tár-sadalmi­ szintű­ problémának,­ de­ tudatos­ problematizálásuk­ miatt­ lehetséges,­ hogyazzá­válnak.

a­tabuizálásnak­mint­problémának­makrosz in tű jelentkezésére­példák­lehetneka­nyelvválasztással­kapcsolatos­problémák,­ugyanis­a­kisebbségi­nyelvek­használatabizonyos­színtereken­voltaképpen­tabu­ jellegű­ tiltás­alá­esik.­ez­viszont­valódi­ társa-dalmi­probléma,­súlyosságára­jól­utal­az­a­tény­is,­hogy­emberjogi,­és­egyes­országok-

32 lanstyák IstvánFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

ban­büntetőjogi­vonatkozásai­ is­vannak,­máshol­ jogszabályi­ támogatás­nélkül,­önké-nyesen­ tiltják­ a­ kisebbségi­ nyelvek­ használatát.­ egy­ szlovákiai­magyar­ példa­ erdélyiszerzőtől:

magyar­munkás­panaszolja,­hogy­a­munkahelyen­sem­beszélhet­anyanyelvén.­azöccsével­is­kénytelen­szlovákul­beszélni,­mert­különben­kirúgják­mindkettőjüket.a­neve­elhallgatását­kérő­panaszos­mondja:­„Tegnap­meg­a­fasiszta­szlovák­báb-államból­ismert­mondással­förmedtek­ránk­a­villamoson,­hogy­na­Slovensku­poslovensky,­vagyis­Szlovákiában­tessék­szlovákul­beszélni.­lassan­már­odajutunk,hogy­már­csak­odahaza­beszélhetünk­az­anyanyelvünkön”­–­mondja­a­mátyus-földi­diószegről­(pardon,­Sládskovicovo10)­pozsonyba­ingázó­kőműves.­(Sylvesterlajos,­Háromszék.)11

másfelől­vannak­olyan­helyzetek­is,­amikor­a­többségi­nyelv­használata­lehet­hátrányosa­beszélő­számára,­még­akkor­is,­ha­az­államhatalom­az­ő­oldalán­áll.

így­például­egy­magyar­többségű­dél-szlovákiai­faluban­nagy­gondot­okozna,­haegy­magyar­anyanyelvű­polgármesterjelölt­(csak)­szlovákul­kívánna­kortesbeszé-det­ tartani.­ Igaz,­ ebben­ a­ törekvésében­ az­ államhatalom­ teljes­ támogatásátélvezhetné,­ez­azonban­aligha­akadályozná­meg­csúfos­választási­bukását.

2.­a­beszéd­megvalósulásának­zavarait­tükröző­nyelvi­problémák

a­nyelvi­jellegük­szerint­osztályozott­nyelvi­problémák­második­alaptípusában­a­nehéz-ség­abból­ adódik,­ hogy­a­beszélő­–­nyelvlélektani­ vagy­patológiai­ okokból­–­egy,­ azadott­nyelvben­meglévő­nyelvi­formát­„deviáns”­módon­használ­vagy­pedig­olyan­nyel-vi­formát­használ,­amely­az­adott­nyelvben­nem­létezik,­azaz­semmilyen­nyelvváltozat-ban,­semmilyen­beszédhelyzetben­nem­normatív.­a­beszéd­megvalósulásának­zavaraiközt­ tarthatjuk­ számon­ a­ nyelvi­ lapszust­ is.­ ez­ a­ problématípus­ csak­ mikroszintenjelentkezik.

a­beszéd­megvalósulásának­zavarai­közt­érdemes­különbséget­tenni­aszerint,­hogyegészséges­ vagy­ beteg,­ ill.­ idős­ emberek­ nyelvhasználatában­ jelentkeznek-e.­ azegészséges ­ emberek nyelvhasználatában­ jelentkező­ zavarok­ kétfélék­ lehetnek:szűkebb­értelemben­vett­megakadásjelenségek­és­nyelvbotlások­(tévesztések);­alábbezeket­még­röviden­bemutatjuk.­a­betegségek és­az­öregedés nyelvi­következmé-nyei­által­okozott­nyelvi­problémákról­eddig­keveset­tudunk,­úgyhogy­ezzel­a­kérdésseldolgozatomban­nem­foglalkozom.­Szintén­nem­kívánok­foglalkozni­a­beszédhibákkal,amelyek­annyiban­életkorhoz­kötöttek,­hogy­inkább­a­gyerek-­és­az­öregkorra­jellemző-ek,­mintsem­az­emberi­életút­középső­szakaszára.­a­patológiás­hátterű­nyelvi­problé-mák­megoldása­valójában­nem­tartozik­a­nyelvmenedzselők­hatáskörébe,­mert­alap-vetően­orvosi­problémáról­ van­szó,­ám­mivel­a­hétköznapi­beszélők­ezeket­ is­nyelviproblémának­tartják,­nem­lehet­őket­teljesen­figyelmen­kívül­hagyni.

2.1.­megakadásjelenségek

a­megakadásjelenségek­olyan­nyelvhasználati­ jelenségek,­amelyek­megtörik­a­ folya­-matos­beszédet,­miközben­tartalmához­nem­járulnak­hozzá­(lásd­pl. Gósy­2002,­2003;

a nyelvi problémák típusai nyelvi jellegük szerint 33Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

lanstyák­2009b).­Szűkebb­értelemben­vett­megakadásjelenségek­például­a­beszéd-tempó-lassulás;­ egyes­ hangok­ megnyújtása;­ nehézséget­ okozó­ szavak,­ kifejezésektagolva­ejtése;­ beszédszünet­beiktatása,­ amely­ lehet­néma­vagy­ jellel­ kitöltött;­ újra-kezdés­ (a­ beszédfolyamat­megszakítása,­ néhány­hang­ vagy­ egy,­ ill.­ több­ szó­megis-métlése­vagy­korrigálása).­Tágabb­értelemben­a­2.1.­alatt­említett­botlások­is­a­meg-akadásjelenségek­közé­tartoznak­(a­fenti­definíciónak­megfelelnek).

az­alábbi­rövid­szövegrészletben,­amely­egy­szociolingvisztikai­interjúból­való­(lásdSebők­ 2009,­ 188–189.­ p.,)­ a­ nyelvi­ problémaként­ normális­ körülmények­ közt­ nemértelmezhető­lazításos­jelenségeken­kívül­több­megakadásjelenség­is­található:

az,­ hogy­ az­ ilyen­megakadásjelenségek­nyelvi­ problémaként­ jelentkeznek-e,­ beszéd-helyzettől­függ,­s­ebben­szerepet­játszhatnak­bizonyos­mértékben­a­nyelvi­ideológiákis.­Hétköznapi­helyzetekben­a­megakadások­általában­nem­okoznak­problémát­sem­abeszélőnek,­sem­a­hallgatónak,­sőt­a­hallgatónak­egy­bizonyos­mennyiségű­megaka-dásra­egyenesen­szüksége­van­ahhoz,­hogy­legyen­elegendő­ideje­a­szöveg­megérté-sére.­ Formális­beszédhelyzetekben,­pl.­ egy­állásinterjúban­a­megakadások,­ha­nagyszámban­jelentkeznek,­ronthatják­a­beszélőről­a­hallgatóban­kialakuló­képet,­különö-sen­ha­az­a­nyelvi­ racionalizmus­ ideológiája­alapján­úgy­gondolja,­hogy­minden­szö-vegnek­rendezettnek­kell­lennie­ahhoz,­hogy­jól­betöltse­funkcióját.

2.2.­nyelvbotlások

a­nyelvbotlások­olyan­alkalmilag­használt­nyelvi­formák,­amelyek­nemcsak­a­hallgató,hanem­a­beszélő­számára­is­normasértőek,­mégpedig­nemcsak­az­adott­beszédhely-zetben,­ hanem­ attól­ függetlenül­ is­ (vö.­ Gósy­ 2002,­ 2003;­ Huszár­ 2005;­ lanstyák2009b).­nyelvbotlások­a­nyelvi­rendszer­minden­síkján­jelentkeznek,­így­pl.­megkülön-böztetünk­hangtani­botlásokat,­ szótévesztéseket,­ rossz­ toldalékok,­deviáns­nyelvtaniszerkezetek­használatát­stb.­nézzünk­meg­két­eltérő­típusú­példát­nyelvi­naplókból!12

az­előadáson­az­általunk­kitöltött­mítoszkérdőívek­ellenőrzésére­került­sor,­ami-kor­az­alábbi­nyelvi­mítoszhoz­értünk:­Minden embernek – különösen pedig aziskolázottaknak – erkölcsi köteles sé ge, hogy ápolja, védelmezze anyanyelvét,ügyeljen épségére, tisztaságára. a­kijelentésben­található­erkölcsi jelzőre­a­tanárúr­úgy­reagált,­hogy­szerinte­az­ember­erkölcsi­kötelessége­többek­között­inkábbaz­lenne,­hogy­ne hidegenedjen el a­családtagjaitól.

Mos nem aszm nd m mostan jóvan most1 fölépíttek egy ag+//.2 valami erömüwet a keertbe (..)3 de (.)4 aki viszont csak álmodozni tud ës ()5 és s1 nem tud cselekedni vagy nem tud t;t;teni1 érte semmit az z hiábo () S a faluba pedig (.)4 megin ()5 látom azt a ()5 azt a1 terepet ahol a nagy álmoim megvalósuatnak ës a saát munkám is (.) Saát magam megvalósuatok a munkám által () Péddaul ()5 Ö MM Ö M6 talákozt m a +//.2 ugyi7 vannak itt barátoim (.) Ma <=már> ugyi7 négy éve ismerem köt (.) Egyik haverom kiment (.) kesztet <!> <=elkezdett> kaszáni egy egy1 gyomos

részt (.)

1 ismétléses újrakezdés 2 javításos újrakezdés 3 közepesen hosszú be-szédszünet 4 rövid beszédszünet 5 nagyon rövid beszédszünet 6 habozás 7 töltelékszó

34 lanstyák IstvánFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

a­piacon­hallom,­hogy­két­idős­hölgy­magyarul­beszél,­amire­pozsonyban­azért­fel-kapja­az­ember­a­fejét.­az­egyik­hölgy­arról­beszélt,­hogy­nemsokára­itt­a­decem-ber­és­a­karácsony.­az­üzletekben­is­megjelennek­majd­a­szaloncukrok,­aminek­őkülönösen­örül,­mert­már­alig­várja,­hogy­„karácsonyi­koalíciót”­egyen­–­az­a­ked-vence.

az­első­esetben­a­beszélő­tudatában­egyszerre­aktiválódott­két­ige,­az­elidegenedik ésaz­elhidegül,­mivel­mindkettő­beleillik­a­kontextusba.­a­kettő­vegyüléséből­jött­létre­atényforma.­a­második­esetben­két­hasonló­hangalakú,­de­eltérő­jelentésű­szó­„kevere-dett­ össze”,­ a­kollekció [kolekció]­ és­a­koalíció,­ oly­módon,­hogy­a­beszélő­az­egyikhelyett­a­másikat­használta,­azaz­hangzási­hasonlóságon­alapuló­lexémacsere­követ-kezett­be.­amennyiben­a­beszélő­nem­ismerte­az­egyik­vagy­másik­szót,­malapropiz-musról­volt­szó,­ez­esetben­azonban­a­példa­nem­a­nyelvbotlásokat,­hanem­a­nyelvihiány­jelenségét­illusztrálja­(lásd­alább,­a­3.1.­alatt).

a­ nyelvbotlások­ közé­ sorolandók­ a­ kétnyelvű­ emberek­ beszédében­ jelentkezőa lka lmi ­ in te r fe renc ia je lenségek is,­ mindazok­ a­ tévesztések,­ amelyeket­ abeszélők­maguk­is­ki­tudnak­javítani.­például­a­következő­naplóbejegyzés­szerzője,­akia­történetben­az­egyik­beszélő,­problémaként­élte­meg­a­tükörszólás­használatát,­de­ahallgató­is­fölfigyelt­az­interferenciajelenségre,­s­a­leírásból­úgy­tűnik,­hogy­negatívanértékelte­ (a­nyelvmenedzselés-elmélet­szerint­a­nyelvi­normától­való,­negatívan­érté-kelt­eltérés­nyelvi­probléma;­lásd­lanstyák­2010,­26.­p.).

erika­arról­kérdezősködött,­hogyan­sikerült­visszaalkalmazkodnom­az­iskolai­kör-nyezethez,­vannak-e­komolyabb­nehézségeim,­aztán­pedig­konkrétan­arról­az­órá-ról­kérdezett,­amelyikre­épp­siettem.­én­a­kérdésére­azt­feleltem,­hogy­az­az­óraeléggé­problematikus,­merthogy­nem­értek­az­előadásokból­semmit,­és­még­hoz-zátettem­a­szemléletesség­kedvéért,­hogy:­„az nekem olyan spanyol falu”. amikorkimondtam,­észrevettem,­hogy­erika­furán­néz­rám,­de­nem­tudtam,­hogy­hol­a­baj,gyorsan­meg­is­kérdeztem,­hogy­most­ezt­ugye­rosszul­mondtam,­mire­ő­elmagya-rázta,­hogy­ez­a­szlovákból­fordított­španielska dedina,­de­hogy­ezt­magyarul­nemhasználják.­Többször­is­visszakérdeztem,­hogy­tényleg­nem­használják-e­a­magyar-ban,­mert­nekem­ez­még­mindig­nem­volt­nyilvánvaló.­aztán­végül­is­azzal­győzöttmeg­az­erika,­ hogy­ezt­ nyugodtan­beleírhatom­a­nyelvi­ naplómba­ is.­ akkor­mármegértettem,­hogy­itt­nagy­a­baj,­ha­már­saját­magamat­sem­tudom­kijavítani.13

az­ írott­ nyelv­ vonatkozásában­ ide­ vehetjük­ a­ he l yes í rás i ­ tévesz téseket és­ aze l í rásokat is,­a­helyesírási­tévesztések­közül­azokat,­amelyek­nem­a­beszélő­nyelv-tudásbeli­ hiányosságaiból,­ hanem­ pl.­ pillanatnyi­ figyelmetlenségéből­ adódnak.­ ahelyesírási­hibák­elkövetése­szigorúan­véve­nem­nyelvi­probléma,­ám­a­laikus­beszé-lők­feltétlenül­annak­tartják,­márpedig­kiindulópontunk­szerint­nyelvi­probléma­az,­amita­beszélők­annak­tartanak­(lásd­lanstyák­2010,­28–29.­p.).­Sőt­a­laikus­beszélők­szá-mos­valódi­nyelvi­problémát­is­helyesírá­sinak­tartanak,­különösen­a­hangtani,­sőt­alak-tani­(!)­jelenségek­írásos­rögzítésével­kapcsolatosakat.

az­elírásra­mint­néhány­ember­számára­eléggé­súlyos­következményekkel­járó­prob-lémára­kivételesen­a­kárpát-medencén­túlról,­a­messzi­chiléből­hozunk­egy­idei­példát:

menesztették­a­chilei­nemzeti­pénzverde­vezetőjét,­miután­több­ezer­pénzérmekerült­úgy­forgalomba,­hogy­az­ország­neve­hibásan­szerepelt­rajtuk.­az­50­pesós

a nyelvi problémák típusai nyelvi jellegük szerint 35Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

érmén­chile­helyett­chiie­szerepel.­az­érmék­még­2008-ben­kerültek­a­piacra,­dea­bakit­meglepő­módon­tavalyig­senki­sem­vette­észre.­az­egész­ország­számárakínos­tévedés­ellenére­a­pénzérméket­nem­vonják­vissza,­sőt­értékük­a­sokszo-rosára­emelkedett,­a­gyűjtők­pedig­mint­ritkaságra­vadásznak­az­elfuserált­pén-zek­után.14

a­ nyelvbotlások­ többsége­ észrevétlen­ marad,­ vagy­ ha­ tudatosul­ is­ a­ beszélőbenés/vagy­a­hallgatóban,­nem­okoz­nyelvi­problémát.­a­helyesírási­botlások­és­elírásokjelentős­része­szintén­észrevétlen­marad;­amennyiben­az­előbb­idézett­hír­igaz,­még­anagyon­exponált­helyeken­megjelenő­hibákkal­is­előfordulhat,­hogy­hosszú­ideig­észre-vétlenek­maradnak,­annak­ellenére,­hogy­sok­ember­ látja­a­szöveget,­amelyben­elő-fordulnak.­ a­ nyelvbotlások­ észrevétlenségét­ az­ is­ magyarázhatja,­ hogy­ valószínűlegcsak­kevéssé­kapcsolódnak­hozzájuk­megbélyegző­nyelvi­ideológiák.15

2.3.­nyelvi­lapszus

nyelvi­ lapszusról­akkor­beszélünk,­ha­a­beszélőnek­éppen­nem­ jut­eszébe­az­általaamúgy­ismert­nyelvi­forma.­a­nyelvi­lapszus­alkalmi,­pillanatnyi­nyelvi­hiánynak­is­tekint-hető,­s­ily­módon­a­nyelvi­hiányjelenségek­közt­is­számon­tartható­(ezeket­lásd­alább­a3.1.­alatt).­a­következő­példa­nyelvi­naplóból­származik.

délutánfelé­a­konyha­ablakában­dohányoztam,­édesanyám­is­körülettem­tevékeny-kedett­valamit,­a­húgom­pedig­a­nappaliban­ült­a­ laptopjával,­és­nagyon­belemé-lyedt­a­csetelésbe.­meg­is­kérdeztük­tőle,­hogy­miért­van­annyira­csendben,­mire­őgyorsan­válaszolt,­hogy­magyarokkal­ír.­nálunk­a­családban­ez­a­kifejezés­a­magyar-országi­magyarokat­ jelenti.­azonnal­megértettük,­hogy­azért­van­csendben,­miveljobban­rá­kell­koncentrálnia­a­nyelvhasználatára.­majd­egy­kis­idő­múlván­segítsé-gért­kiáltott­át­hozzánk­a­konyhába:­„Kuni, hogy van az, tudod, amikor szoksz le,nem cigizel sokáig és hiányzik?” én­azonnal­gondolkodni­kezdtem,­de­édesanyámgyorsabb­volt,­és­egy­percen­belül­megszületett­a­megoldás:­elvonási tünetek,­ésekkor­még­nagy­büszkeséggel­ tette­hozzá,­hogy „absťák”.­mivel­ő­volt­a­ legügye-sebb,­hiszen­neki­jutott­eszébe­leghamarább­mindkét­nyelven­a­keresett­szó.

a­nyelvi­lapszus­mindig­problémát­okoz,­legalább­a­beszélőnek,­de­zavaró­lehet­a­hall-gató­ számára­ is.­ az­ ilyen­ problémák­ viszont­ nem­ érződnek­ súlyosnak,­ ami­ szinténösszefügghet­azzal,­hogy­vélhetően­nem­kapcsolódnak­hozzájuk­az­adott­jelenségeketmegbélyegző­nyelvi­ideológiák.­Gyöngébb­nyelvtudás­esetében­könnyebben­létrejön­anyelvi­lapszus,­ami­szintén­azt­mutatja,­hogy­a­nyelvi­lapszus­nem­választható­el­éle-sen­az­alább­tárgyalt­nyelvi­hiányjelenségektől.

3.­a­nyelvi­hiányból­adódó­nyelvi­problémák

nyelvi­hiányon­a­beszélők­nyelvtudásának­különféle­hiányosságait­értjük.­Ha­a­nyelvihiány­abból­áll,­hogy­a­beszélő­egy-egy­olyan­konkrét­nyelvi­elemet­vagy­formát­nemismer­vagy­ ismer­rosszul,­amelyre­az­adott­beszédhelyzetben­éppen­szüksége­volna,mikrosz in ten jön­létre­nyelvi­probléma.­amint­látjuk,­ez­a­„hiány”­egyaránt­jelenthe-ti­az­adott­nyelvi­elem­vagy­forma­nem­ismeretét­és­hiányos­ismeretét.­makrosz in tenakkor­ okoz­ a­ nyelvi­ hiány­ problémát,­ amikor­ a­ beszélő­ képtelen­ arra,­ hogy­ az­ adott

36 lanstyák IstvánFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

beszédhelyzet­ követelményeinek­megfelelően­beszéljen,­ ill.­ a­ hallgató­megértse­azt,amit­neki­az­objektíve­nézve­érthetően­beszélő­beszédpartnere­mond,­vagyis­nem,­ill.hiányosan­ ismeri­ az­ adott­ beszédhelyzetben­ szokásszerűen­ használt­ nyelvváltozatotvagy­nyelvet.­a­makroszinthez­sorolhatjuk­a­nyelvi­készségek­hiányát­is.

3.1.­nyelvi­elemek­és­formák­hiánya

mikrosz in ten a­nyelvi­hiány­abból­adódik,­hogy­a­beszélő,­ill.­a­hallgató­a­szükségesnyelvi­ formát­nem­ ismeri,­ rosszul­ ismeri­ vagy­ (a­beszélőnek)­nem­ jut­éppen­eszébe;makrosz in ten pedig­abból,­ hogy­a­beszélő­a­ számára­az­adott­ beszédhelyzetbenszükséges­nyelvváltozatot­vagy­nyelvet­nem­ismeri,­nem­tudja­használni,­ill.­a­hallgatónem­érti­az­adott­helyzetben­szokásszerűen­használt­nyelvváltozatot­vagy­nyelvet.16 anyelvi­hiány­kiváltója­ lehet­a­beszéd­megvalósulásával­kapcsolatos­olyan­zavaroknakis,­ amelyekkel­ az­ előző­ pontban­ foglalkoztunk­ (megakadások,­ nyelvbotlások).­ nyelvihibákat­elsősorban­a­nyelv-,­ ill.­ nyelvváltozat-elsajátítás­és­a­nyelv-,­ ill.­ nyelvváltozat-felejtés­folyamán­követnek­el­az­emberek.

a­beszélők­különféle­nye lv i ­ s t ra tég iákat alkalmazhatnak­a­nyelvi­hiány­áthida-lására,­ill.­elleplezésére,­pl.­a­célszó­helyett­annak­hiperonimáját­használják,­körülírá-sokat­alkalmaznak,­kódot­váltanak­(ha­erre­van­lehetőség),­nyelven­kívüli­eszközökhözfolyamodnak­(pl.­mutogatás,­rajzolás,­hangutánzás),­beszélgetőtársuktól,­esetleg­vala-ki­ mástól­ segítséget­ kérnek.­ írásban­ történő­ kommunikáció­ esetében­ nemegyszerlehetőség­van­szótárak­vagy­más­segédeszközök­használatára­is.

a­nyelvi­hiányról­viszonylag­sok­bejegyzés­szól­a­nyelvi­naplókban.­nézzünk­meg­ket-tőt!

Szintén­ a­ barátommal­ fordult­ elő,­ aki­ arról­mesélt,­ hogy­ ismerőse­ „terítő”­ lett.(Győriesen­terittő.)­én­meg­a­világért­nem­értettem,­mi­az,­akkor­magyarázni­kezd-te,­hogy­hát­áruterítő,­aki­árut­terít.­kb.­fél­évig­polemizáltunk­még­ezen­–­én­állí-tottam,­hogy­a­magyarban­nincs­ilyen­kifejezés,­ő­pedig,­hogy­igen.­aztán­egyszerelővettem­az­értelmező­kéziszótárat,­és­megdöbbenve­tapasztaltam,­hogy­3.­vagy4.­ jelentése­ (a­ terítésnek)­valóban­az­áruterjesztés.­bocsánatot­kértem­és­elis-mertem­a­hibámat.

mindszentek­ünnepén­végiglátogattuk­a­környező­települések­temetőit,­és­koraeste­hazatérve­forró­tea­közben­beszélgettünk.­én­a­Rozsnyói­Hírlapot­is­kezembevettem,­hogy­átlapozom,­és­innen­is­aktuális­dolgokat­tudhatok­meg­a­városról,­mirefeltűnt­egy­ismerős­arc­fényképe­az­újságban.­mivel­édesanyám­távolabb­volt­tőlem,én­kényelmességem­miatt­a­mellettem­ülő­húgomat­kérdeztem­az­illető­kiléte,­leg-főképpen­foglalkozása­felől,­mire­a­húgom­így­válaszolt:­„Tudod, Kuni, ő most az újsírfelügyelő.” nem­a­Kuni volt­a­meglepő­(mert­már­egy­ideje,­hogy­ez­lett­a­bece-nevem­otthon),­hanem­a­sírfelügyelő szó,­amire­én­rögtön­vissza­is­kérdeztem,­hogymi­az,­és­ekkor­már­édesanyám­szólt­közbe,­kijavítva­almát,­hogy­temetőgondnok.Szinte­ mindketten­ meglepődve­ néztünk­ édesanyánkra,­ hogy­ hogyan­ jutott­ nekieszébe­a­gondnok szó,­ami­nálunk­sosem­volt­használatos.

a­nyelvi­hiányhoz­kapcsolódó­fontos­fogalom­a­nye lv i ­ h iba .­a­nyelvi­hiba­a­beszélőnyelvtudásbeli­ hiányosságának­ a­ megnyilvánulása;­ olyan­ nyelvi­ forma,­ amelyet­ abeszélő­nem­csupán­alkalmilag,­tévesztésképpen­használ,­hanem­rendszeresen,­mivelnincs­ tudatában­annak,­hogy­az­ illető­ forma­az­adott­beszélőközösségben­általábanvagy­valamely­kontextushoz,­beszédhelyzethez­kötődően­nem­normatív.

a nyelvi problémák típusai nyelvi jellegük szerint 37Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

erre­lehetne­példa­a­föntebb­említett­kollekció – koalíció lexémacsere,­amennyi-ben­ez­a­két­szó­valamelyikének­nem­ ismerése­miatt­ jött­ létre;­az­ ilyen­okokravisszavezethető­szócseréket­malapropizmusnak­nevezzük.

egy­ további,­ egyértelmű­ példa­ a­malapropizmusra­ annak­ a­ (szlovákul­ nemtudó)­ csallóközi­ asszonynak­ az­ esete,­ ki­ elmesélte­ szomszédjának,­ hogy­ előzőnap­egy­nagyobb­településen­volt,­ahol­az­áruházban­egy­szép­„zsumpát”­vásároltmagának.­ a­ történetben­ többször­ is­ használta­ az­ egyébként­ ’emésztőgödör’jelentésű­ szlovákiai­magyar­ zsumpa szót­ ’pongyola’­ jelentésben,­ nyilván­ azért,mert­összekeverte­a­szlovák­župan ’pongyola’­szóval.

az­í ro t t ­ nye lv vonatkozásában­ebbe­a­csoportba­tartoznak­a­he l yes í rás i ­ h iány -je lenségek és­ h ibák is;­ vagyis­ azok­ az­ esetek,­ amikor­ a­ beszélő­ problémája­ az,hogy­egy­szót­vagy­kifejezést­nem­tud­helyesen­ leírni,­ ill.­hibásan­ írja­ le­ (nem­ figyel-metlenségből,­hanem­helyesírási­ismereteinek­hiányossága­miatt).

Sok­probléma­okozójává­vált­a­Helyesírási­kéziszótár­azzal,­hogy­hibásan­szere-pelt­ benne­a­Kárpát-medencei szóalak,­ kis­ kezdőbetűvel,­kárpát-medencei for-mában­(Hksz.­1988,­318.­p.).­nyilván­ezzel­magyarázható,­hogy­a­kis­kezdőbetűs,helytelen­forma­számos­kiadványban­megjelent,­többek­között­az­én­írásaim­egyrészében­ is,­ miután­ a­ gondos­ szerkesztők­ kijavították­ helytelenre­ az­ általamhelyesen­leírt­szóalakot.

makrosz in ten nyelvi­probléma­az,­ha­a­beszélő­vagy­a­hallgató­nem­ismeri­a­szá-mára­szükséges­nyelvváltozatot­vagy­nyelvet.­kisebbségi­helyzetben­az­egyszerű­beszé-lőknek­sok­helyen­(szinte)­csak­a­mindennapi­beszélt­nyelv­használatára­van­lehető-ségük,­ezért­annyira­általános,­hogy­a­beszélők­e lső ­ nye lvük ­ s tandard változata-it­nem­ismerik­eléggé,­ez­pedig­bizonyos­élethelyzetekben­a­standardista­nyelvi­ideoló-gia­erőteljes­érvényesülése­miatt­ gondot­okozhat.­ a­ standardon­belül­ különösen­ jel-lemző­ a­ fo rmál i s ­ s t í lusvá l tozatok gyöngébb­ ismerete­ vagy­ ismeretük­ hiánya.Szintén­ jellemző­a­szaknye lvek ismeretének­hiánya.­az­emberek­nagy­ része­sajátszakmája­ anyanyelvű­ terminológiáját­ sem­ ismeri­ kellőképpen,­ mivel­ a­ szakmájukatnem­az­anyanyelvükön­ tanulták;­ szintén­kevésbé­ ismerik­az­emberek­más­szakmákszókincsét,­ amellyel­ pedig­ kapcsolatba­ kerülhetnek,­ pl.­ a­ hivatali­ nyelvet,­ az­ általukűzött­kedvtelés­szókincsét,­sportnyelvet­stb.

azoknál­ az­ embereknél,­ akik­ olyan­ településeken­ élnek,­ ahol­ a­ k isebbség ilakosság ­ e rős ­ többségben ­ van ,­gyakori­nyelvi­probléma­a­másodnye lv ­ hét -köznap i ­ reg isz te re inek elégtelen­ismerete,­pontosabban­az­alapvető­másodnyel-vi­ beszédkészség­ hiánya.­ a­ kisebbségi­ beszélők­ egy­ része­ egyáltalán­ nem­ ismeri­ aközösség­másodnye lvé t ,­ a­ többségi­ nyelvet­ (nemcsak­ nem­ beszéli,­ nem­ is­ érti),vagy­csak­egészen­töredékes­ ismeretei­vannak­róla;­ez­a­többségi­ részről­ jelentkezőnyelvi­nacionalista­és­homogenista­nyelvi­ideológiák­miatt­még­olyankor­is­gondot­okoz-hat,­amikor­a­beszélőnek­a­többségi­nyelvre­valójában­nincs­nagy­szüksége.

kétnyelvűségi­ helyzetben­ nyelvi­ probléma­ lehet­ a­ többségi­ nyelvűek­ számára­ ak isebbség i ­ nye lv ­ i smeretének ­ h iánya is.­az­alábbi­példa,­amely­nyelvi­napló-ból­ származik,­ némileg­bizarr­ jellege­ellenére­ jól­ illusztrálja­a­nyelvi­ problémát­mindmagyar,­mind­szlovák­oldalról:

a­postásnő­ugyan­szlovák­anyanyelvű,­de­már­több­mint­20­éve­abarán­él,­amelyegy­magyarlakta­falu,­így­mindent­megért­magyarul,­csak­beszélni­nincs­bátorsá-

38 lanstyák IstvánFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

ga­a­fent­említett­ok­miatt.­a­postára­látogató­öregekkel,­akik­nem­beszélnek­szlo-vákul,­ úgy­ kommunikál,­ hogy­ az­ idősek­magyarul­ beszélnek,­ ő­ pedig­ szlovákulválaszol.­a­nagymamám­ezzel­az­elvárással­ment­be­egy­nap­a­postára.­köszönt,és­megkérdezte,­ami­miatt­jött,­erre­a­postásnő­magyarul­válaszolt­neki.­a­nagy-mamám­számára­ez­annyira­váratlan­volt,­hogy­azt­hitte,­szlovákul­mondott­vala-mit,­csak­ő­nem­értette.­Háromszor­kérdezett­vissza,­mire­rájött,­hogy­a­postásnőmagyarul­beszélt,­ekkor­már­megértette­a­mondanivalóját.

Sajátos­probléma­az­e lső ­ nye lv ­ g lobá l i s ­ i smeretének ,­a­különféle­e lső ­ nye l -v i ­ készségeknek a­ hiánya­ –­ ebbe­ a­ csomagba­ sorolhatók­ a­ nyelvvesztésből,­ ill.nyelvcseréből­ adódó,­ a­ kisebbségi­ kétnyelvű­ közösségeket­ sújtó­ problémák,­melyeksúlyosságát­a­nacionalista,­pluralista­és­vernakularista­nyelvi­ ideológiák­ is­növelik.­anyelvi­nacionalista­ideológia­kisebbségi­képviselői­a­nyelvcserében­sokszor­„nyelváru-lást”­hajlamosak­látni,­erkölcsi­kérdésként­ítélve­meg­a­problémát;­a­pluralizmus­kép-viselői­számára­sajnálatos­tény­egy­nyelv­eltűnése,­mivel­ez­csökkenti­a­nyelvi­változa-tosságot;­a­vernakularizmus­pedig­veszteségként­tekint­az­adott­közösség­eredeti­nyel-vének­elenyészésére.­ugyanezt­a­folyamatot­a­„győztes”­nyelv­beszélői­általában­éppellenkezőleg­ítélik­meg:­a­többségi­nacionalizmus­örül­a­kisebbségi­nyelv­eltűnésének,a­homogenizmus­pedig­kedvező­fejleménynek­tekinti­a­nyelvi­változatosság­csökkené-sét.­a­nyelvészek­ilyen­esetben­általában­a­kisebbségi­szemlélettel­és­ideológiákkal­vál-lalnak­inkább­közösséget,­bár­vannak­kivételek­is.

egynyelvűségi­és­kétnyelvűségi­körülmények­közt­egyaránt­előfordul,­a­mai­globali-zálódó­ világban­ alighanem­ egyre­ gyakrabban,­ hogy­ a­ beszélőnek­ valamely­ idegennye lv re volna­szüksége,­amelyet­nem­ismer­ (pl.­ahhoz,­hogy­egy­munkakört­betölt-hessen).­ez­súlyos­egzisztenciális­problémaként­jelentkezhet­sok­ember­számára.

3.2.­nyelvi­készségek­hiánya

némileg­más­típusú,­de­összefüggő­problémát­jelent­az­az­eset,­amikor­a­beszélő­híjánvan­valamilyen,­számára­szükséges­konkrét­nye lv i ­ készségnek ,­pl.­nehezen­olvas,írásban­ügyetlenül­fogalmaz­vagy­egyáltalán­nem­tud­az­anyanyelvén­írni;­ez­kisebbsé-gi­helyzetben­elég­gyakori­azokban­az­esetekben,­amikor­a­beszélők­az­anyanyelvükettantárgyként­sem­tanulták­az­iskolában.­kisebbségi­helyzetben­gyakran­adódnak­prob-lémák­a­fo rd í tás i ­ készség hiányából;­ennek­kialakítása­sajnos­nem­célja­a­kisebb-ségi­iskolának,­ez­pedig­nagy­hiba.

4.­nyelvbeli­hiányból­és­bizonytalanságból­adódó­nyelvi­problémák

a­negyedik­–­a­többihez­képest­a­magyar­nyelv­vonatkozásában­marginális­–­típusbana­beszélőt­a­kommunikációban­maga­a­nyelv,­a­nyelvi­rendszer­gátolja,­annak­hiányos-ságai­és­bizonytalanságai.

H iány esetében­mikrosz in ten a­problémát­az­okozza,­hogy­a­nyelvi­rendszerbennem­található­meg­az­a­nyelvi­forma,­amelyre­a­beszélőnek­éppen­szüksége­volna­vagya­meglévő­forma­valami­miatt­a­beszélő­számára­nem­megfelelő.­makrosz in ten aprobléma­ forrása­ az,­ hogy­ az­ adott­ nyelv­ eleve­ nem­ rendelkezik­ a­ beszélő­ számáraszükséges­dialektussal­(konkrétan­standard­nyelvváltozattal)­vagy­regiszterrel­(pl.­írottnyelvváltozatokkal­ vagy­ azon­ belül­ szaknyelvekkel,­ stílusváltozatokkal).­ a­ (magyaror-

a nyelvi problémák típusai nyelvi jellegük szerint 39Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

szági)­magyar­nyelvből­jelenleg­nem­hiányoznak­olyan­regiszterek,­amelyekre­a­beszé-lőknek­ szükségük­ volna,­ így­ azok­ semmilyen­ beszédhelyzetben­ nem­ kényszerülneknyelvi­okokból­kódváltásra.­a­régi­magyar­nyelvben­azonban­volt­ilyen­hiány­(pl.­a­szak-nyelvi­regisztereké),­s­ma­is­van­számos­más­nyelvben.

a­nye lv i ­ b i zony ta lanság mindig­mikrosz in ten jelentkezik;­ilyenkor­a­beszé-lőnek­ rendelkezésére­ áll­ a­ megfelelő­ nyelvi­ forma,­ csak­ annak­ státusza­ valamilyenokból­ kifolyólag­ ambivalens;­ itt­ nem­ csupán­ a­ beszélő­ bizonytalanságáról­ van­ szó,arról,­hogy­ő­nem­ismeri­pl.­az­érintett­szó­stílusértékét­vagy­pontos­jelentését,­hanemarról,­hogy­az­adott­szónak­objektíve­is­bizonytalan,­ellentmondásos­a­használata,­ígynincs­(még)­kialakult,­egyértelmű­stílusértéke,­pl.­azért,­mert­neologizmusról­van­szóvagy­pedig­olyan­elemről,­amely­épp­a­változás­folyamatában­van.

4.1.­eredendő­problémák

valószínű,­hogy­minden­emberi­nyelvben­vannak­apró­tökéletlenségek,­többértelműsé-gek,­bizonytalanságok,­ „gyenge­pontok”,­ vagyis­a­mikrosz in tű nyelvbeli­hiány­nyil-vánvalóan­nyelvi­univerzálé.­ezek­a­nyelvi­ racionalista­ ideológia­számára­megmagya-rázhatatlan­tökéletlenségek­csak­ritkán­okoznak­gondot­a­beszélőnek,­ritkán­gátoljáka­hatékony­kommunikációt.17 logikailag­is­belátható,­hogy­ha­egy-egy­ilyen­tökéletlen-ség­mégis­súlyos­problémák­gyakori­forrásává­válna,­akkor­a­nyelvi­rendszerből­nagyonhamar­kiküszöbölődne.

a­magyarban­közismert,­laikus­beszélők­által­is­gyakran­észrevételezett­példa­azeredendő­nyelvbeli­hiányra­a­(kifogástalan)­felszólító­módú,­határozói­igenévi­és-hat/-het képzős­ alakok­ hiánya­ az­ igék­ egy­ csoportjában,­ pl.­ csuklik,­ fénylik,hanyatlik, ízlik, siklik, vedlik (*vedeljen, vedljen?, *vedelve, vedlve, *vedelhet,vedlhet?).

egy­másik­ ilyen­probléma­jelentéstani­ jellegű:­a­fogalmazásban­nemegyszergondot­okoz­annak­kifejezése,­hogy­több­birtokosnak­egy-egy­birtoka­van­(pl.­min-denkinek­egy-egy­gyereke):­ha­azt­mondjuk,­hogy­kivitték a játszótérre a gyerekü-ket,­ez azt­is­jelentheti,­hogy­egy­közös­gyereküket­vitték­ki,­a­kivitték a játszótér-re a gyerekeiket pedig­azt,­hogy­mindegyikük­(vagy­némelyikük)­egynél­több­gye-rekkel­ment­ki.­még­ha­a­világismeret­alapján­egyértelmű­ is,­hogy­melyik­értel-mezés­a­helyes,­a­megfogalmazás­furcsa­lehet,­lásd­pl.­boldoggá tettük a felesé-günket vs.­boldoggá tettük a feleségeinket.

az­ilyen­nyelvbeli­problémák­leginkább­e lkerü lés i ­ s t ra tég iák alkalmazásával­old-hatók­meg.

édesanyám­kedvenc­sorozata­a­barátok­közt.­minden­este­nézi.­mikor­megkér-deztem­tőle,­hová­megy,­azt­mondta:­megyek nézni a barátokat.­–­a­jelenség­szó-kapcsolat-összevonás.­ a­ szándékolt­ közlés­ a­ „barátok­ közt-öt”­ lett­ volna,­ azösszevont,­kiejtett­alak­pedig­a­„barátokat”.­véleményem­szerint­az­ is­közreját-szott,­hogy­tudta,­én­megértem­ennyiből­is,­hogy­mi­az,­amit­nézni­fog,­tehát­ezvalójában­lehet,­hogy­nem­is­botlásnak­minősül,­hanem­tudatos­kihagyásnak.

a­nyelvi­rendszeren­túl­a­nye lv i ­ d i skurzusokró l is­elmondható,­hogy­eredendően„tökéletlenek”,­olyan­értelemben,­hogy­az­emberi­nyelvek­nem­teszik­lehetővé­a­telje-sen­egyértelmű,­pontos­fogalmazást.­ugyanakkor­a­fogalmazásból­kiküszöbölhetetlen

40 lanstyák IstvánFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

két-­és­többértelműségek­nagy­része­csak­strukturális­szempontból,­„elméletileg”­okozgondot,­elsősorban­azoknak­a­nyelvművelőknek­és­híveiknek,­akik­a­racionalista­nyel-vi­ ideológia­befolyása­alatt­állnak,­a­hétköznapi­beszélők­a­konkrét­élethelyzetekbenezek­nagy­részét­észre­sem­veszik,­s­a­legritkább­esetekben­értik­félre­a­két-­vagy­több­-értelmű­ közléseket,­ mivel­ a­ hallottak­ vagy­ olvasottak­ értelmezésekor­ erőteljesentámaszkodnak­a­beszédhelyzetre­és­a­világról­szerzett­ismereteikre.

4.2.­nyelvtörténeti­korszakhoz­köthető­problémák

a­nyelv­köztudomásúlag­állandó­változásban­van;­ez­érthetővé­teszi,­hogy­a­nyelvi­rend-szerben­bármikor­létrejöhetnek­és­létre­is­jönnek­kisebb-nagyobb­nyelvbeli­hiányossá-gok­és­bizonytalanságok.­ezek­–­ha­nagyon­zavaróak,­és­sok­embernek­okoznak­rend-szeresen­gondot­–­a­nyelvből­spontán­nyelvi­változások­folytán­előbb-utóbb­kiküszöbö-lődnek­(ebbe­a­szervezett­nyelvmenedzselés­is­besegíthet­persze),­de­átmeneti­ideig­–amely­emberi­mércével­mérve­nagyon­hosszú­is­lehet­–­sok­embernek­okozhatnak­gon-dot.­már­pusztán­maga­a­nyelvi­változás­is,­amikor­éppen­folyamatban­van,­bizonyta-lanságot­okozhat­a­régi­és­az­új­jelentés,­stílusérték­egymás­mellett­élése­folytán.

a­mai­magyar­nyelvből­e­tekintetben­két­problémacsomagot­érdemes­megemlíte-ni:­az­egyikbe­a­személytelen­fogalmazással­kapcsolatos­nehézségek­tartoznak,a­ másik­ pedig­ a­ magázódással­ és­ a­ magázódó­ megszólításokkal­ kapcsolatosproblémák.­az­előbbiről­korábbi­közleményemben­írtam­(lanstyák­2010,­43.­p.).a­másik­probléma­lényege,­hogy­nem­létezik­stilisztikailag­jelöletlen­magázó­har-madik­személyű­névmás­ (az­ön túlságosan­ formális­és­egy­kicsit­mesterkélt,­amaga viszont­sok­kontextusban­népiesen­nyers­és­emiatt­udvariatlan),­miközbenmás­ típusú­ megszólítás­ sem­ áll­ mindig­ a­ beszélő­ rendelkezésére­ („sofőr úr”,„Kovácsné asszony”).­egy­másik­probléma,­hogy­a­beszélő­többes­számú­igeala-kokat­használva­kénytelen­vagy­tegező­vagy­magázó­formát­választani­(nézzetekide vagy­nézzenek ide),­miközben­nem­ritka­eset,­hogy­a­megszólítottak­egy­részé-vel­tegező,­más­részükkel­magázó­viszonyban­van.­egyfajta­gyógyírt­jelent­ezekrea­problémákra­a­tegeződés­széles­körű­terjedése,­ez­azonban­a­problémát­mégakkor­sem­szüntetné­meg­maradéktalanul,­ha­a­magázódás­teljesen­kiszorulna­ahasználatból,­mivel­ ismeretlen­ ember­megszólítása­ tegező­ viszony­ esetében­ isgondot­okoz­(a­haver! és­ehhez­hasonlók­nem­minden­helyzetben­felelnek­meg).

4.3.­neologizmusokkal­kapcsolatos­problémák

a­nyelvben­újonnan­megjelenő­nyelvi­ formák­használata­gondot­okozhat­a­beszélők-nek.­egyrészt­azért,­mert­neologizmus­mivoltuk­miatt­objektíve­is­bizonytalan­lehet­astátuszuk,­másrészt­pedig­azért,­mert­ráadásul­a­beszélők­nehezebben­is­tudnak­utá-nanézni­a­„helyes”­használatnak,­mivel­e­neologizmusok­egy­részét­a­szótárak,­nyelv-tanok,­nyelvhasználati­kézikönyvek­még­nem­tartalmazzák.­ (Sokszor­épp­bizonytalanstátuszuk­miatt;­ a­ szótárak­ esetében­ erre­ azt­mondják,­ hogy­még­ „nem­ szótáréret-tek”.)

az­új­szavaknak­bizonytalan­lehet­a­denota t í v ­ je lentése (milyen­típusú­érzés-re,­hangulatra­használatos­pontosan­a­fíling?;­mi­a­különbség­a­bankkártya és­ahitelkártya közt?)­vagy­a­s t í lusér téke (pejoratív-e,­ill.­mikor­pejoratív­a­biznisz?;stilisztikailag­jelöletlen-e­vagy­jelölt­a­közgyógyellátott vagy­a­kiosztmány?),­s­gon-

a nyelvi problémák típusai nyelvi jellegük szerint 41Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

dot­okozhat­a­sz inon imák ­ köz t i ­ vá lasz tás ­ is­(laptop vagy­notebook?,­disc-jockey, DJ vagy­lemezlovas?, adattár vagy­adatbázis?).

problematikus­lehet­továbbá­a­neologizmusok­tő tan i ­ be i l l eszkedése ­ésto lda léko lása (térerője vagy­térereje?, ímélez vagy ímélezik?, szörföl vagy ször-fözik?, partnerség vagy­partnerság?).

különösen­ az­ idegen­ eredetű­ neologizmusok­ esetében­ gondot­ okozhat­ ak ie j tésük ([laptop] vagy­[leptop])­és/vagy­az­írásmódjuk­is­(cool vagy­kúl?).

más­jellegű­gondot­okoznak­a­neologizmusok­azzal,­ha­a­beszédpartner­nemismer i ,­ ill.­ nem­ ér t i vagy­ fé l reér t i őket­ (pl.­ a­Nincs egy bugyid? kérdést,melyben­a­bugyi szó­’genotherm­tasak’­jelentésben­szerepel),­vagy­pedig­e l len -szenvet váltanak­ ki­ belőle­ (mint­ pl.­ a­ konzervatív­ beszélők­ egy­ részéből­ sokújabb­„becézett”,­ játékos­nyelvi­forma­–­bari ’barát’,­tali ’találkozás’,­marhapörivagy­marhapöci ’marhapörkölt’,­csiripöri ’csirkepörkölt’­és­ezekhez­hasonlók).

a­neologizmusokkal­kapcsolatos­természetes­problémákhoz­hozzáadódnak­a­nyelvmű-velői­elítélés­és­megbélyegzés­következményei.­Tudvalevő,­hogy­a­nyelvművelők­zsige-ri­gyanakvással­és­idegenkedéssel­fogadják­az­új­nyelvi­fejleményeket,­s­a­legtöbb­eset-ben­mondvacsinált­okokból­elutasítják­őket;­a­valódi­ok­legtöbbször­a­konzervativista,a­platonista,­a­racionalista,­a­homogenista­és­a­standardista­nyelvi­ideológia­érvénye-sülése,­melyek­fényében­a­neologizmusok­megjelenése­rossz­dolog;­ezekhez­járulhatmég­idegen­eredetű­neologizmus­esetében­a­purista­ideológia­is.­a­konzervativista­ide-ológia­szerint­a­hagyományos­forma­eredendően­jobb,­az­újra­ezért­általában­„nincs­isszükség”.­a­platonista­ideológia­a­meglévő­formát­„a­helyes”­formának­láttatja,­az­újezért­nem­az,­hiszen­a­szótárak,­nyelvtanok­sem­tartalmazzák.­a­racionalista­ideológi-ának­megfelelően­„minden­szövegnek­egyértelműnek­kellene­lennie”,­a­neologizmusviszont,­mivel­még­nem­mindenki­ismeri,­„értelmezési­zavarokat­okozhat”.­a­homoge-nista­ ideológia­ értelmében­ az­ új­ változatok­ „megbontják­ a­ nyelvi­ egységet”,­ „veszé-lyeztetik­a­nyelvi­ rendszer­stabilitását”.­a­standardista­ ideológia­ fényében­az­új­ fejle-mények­ellen­szól,­hogy­ezek­új­mivoltukból­következően­nem­részei­a­kodifikált­stan-dardnak,­„vagyis­helytelenek”.­Ha­pedig­ezen­felül­még­idegen­eredetűek­is,­akkor­apurista­ideológia­alapján­negatívan­befolyásolják­„a­magyar­nyelv­fejlődését”,­szókin­-csét­vagy­grammatikai­rendszerét­„kevertté­teszik”.

mivel­a­neologizmusok­idővel­vagy­stabilan­beépülnek­a­nyelvi­rendszerbe,­vagy­el­-enyésznek,­a­velük­kapcsolatos­„objektív”­problémák­és­bizonytalanságok­egy­idő­utánmegszűnnek;­ ezeket­ azonban­ rendszerint­ túlélik­ a­ nyelvművelői­ helytelenítések,­ bárezek­jelentős­része­is­idővel­enyhül­vagy­el­is­tűnik.­mindez­azt­mutatja,­hogy­valójábana­ neologizmusokkal­ kapcsolatos­ problémák­ is­ a­ nyelvtörténeti­ korszakhoz­ köthetőproblémák­közé­tartoznak,­csak­sajátos­jellegük­miatt­érdemes­őket­külön­számon­tar-tani.

Összegzés

dolgozatomban­a­nyelvi­problémákat­nyelvi­jellegük­alapján­tipizáltam,­s­röviden­jelle-meztem­az­egyes­típusokat­és­altípusokat.­a­típusok­és­altípusok­illusztrálására­szol-gáló­ példákat­ javarészt­ a­ nyelvművelő­ irodalomból­ és­ az­ empirikus­ kutatások­ soránösszegyűlt­anyagból­(konkrétan­nyelvi­naplókból)­vettem.­Fontos­feladatomnak­tartot-tam,­hogy­–­ahol­csak­lehetett­–­utaljak­a­különféle­nyelvi­ideológiák­szerepére­a­prob-

42 lanstyák IstvánFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

lémák­ létrejöttében,­ ill.­ fennmaradásában.­ az­ osztályozás­ alapjául­ szolgáló­ négy­ főtípus­nem­válik­el­élesen­egymástól,­vannak­köztük­kisebb­átfedődések,­átmenetek­is.a­nyelvi­problémák­tipizálása­azt­a­célt­szolgálja,­hogy­a­problémák­kezelésében­(ezenbelül­megoldásában)­ ne­ kelljen­ külön­ stratégiákat­ kidolgozni­ és­ alkalmazni­mindenegyes­konkrét­nyelvi­problémára,­hanem­elegendő­legyen­az­egyes­típusok­kezelésérevonatkozó­ stratégiákkal­ operálni.­ a­ nyelvi­ problémakezelés­ stratégiáit­ egy­ különállóírásban­szeretném­bemutatni.

jegyzetek

1. a ­ nye lv i ­ ideo lóg iák az­általában­vett­ ideológiák­sajátos,­a­nyelvre­vonatkozó­válfajai;olyan­gondolatok,­gondolatrendszerek,­melyek­a­nyelvi­ rendszerrel,­a­nyelvhasználattal,­anyelvi­ közösségek­ helyzetével,­ a­ nyelvek­ egymáshoz­ való­ viszonyával­ stb.­ kapcsolatostények­magyarázatára,­továbbá­a­nyelvi­vonatkozású­tevékenységek­indoklására­és­igazolá-sára­szolgálnak­(lásd­lanstyák­2009a,­2009c­és­megjelenés­alatt,­ott­további­irodalommal).

2. „Suksükölésről”­a­nyelvművelők­az­olyan­nyelvjárások,­ill.­más­nemstandard­nyelvváltozatokesetében­beszélnek,­amelyekben­a­ -t végű­ igék­bizonyos­alakjainak­kijelentő­és­ felszólítómódja­egybeesik,­pl.­csináltassuk meg! vs.­megcsináltassuk ’megcsináltatjuk’.­a­suksükölés„műszó”­megbélyegző­jellegű,­de­mi­ilyen­szándék­nélkül,­csupán­a­rövidség­kedvéért­hasz-náljuk.

3. a­kérdésnek­didaktikai­vonatkozásai­is­vannak:­ha­a­leírt­helyzetet­úgy­tekintjük,­mint­tanu-lási­helyzetet,­vagyis­úgy­vesszük,­hogy­az­egyetemisták­számára­az­egyetem­olyan­színtér,ahol­lehetőségük­van­a­standard­nyelvváltozat­(tökéletesebb)­elsajátítására­és­gyakorlásá-ra,­akkor­az­említett­oktató­beavatkozását­a­spontán­nyelvi­diskurzusba­e­tanítási­folyamatpozitív­irányú­befolyásolásának­szándéka­is­motiválhatta.

4. a­ fogalomra­ lásd­milroy­ 2001,­ 530.­ p.;­ lásd­még­ laihonen­ 2009,­ 51–54.­ p.­ és­passim;lanstyák­2010,­24.­p.,­44.­p.

5. a­standardizmusnak­konkrét­nyelvi­diskurzusokban,­pontosabban­konkrét­diskurzív­jelensé-gekben­való­megnyilvánulására­lásd­laihonen­2008.

6. a­nyelvi­babonákra­lásd­lanstyák­2007ab­és­megjelenés­alatt.7. Tudni­kell,­hogy­a­laikus­beszélőkre­egyáltalán­nem­jellemző,­hogy­a­helyességet–helytelen-

séget­beszédhelyzethez,­ ill.­nyelvi­kontextushoz­kötnék:­általánosnak­látszik­az­a­felfogás,hogy­a­helytelennek­vélt­formák­bármilyen­beszédhelyzetben,­ill.­nyelvi­kontextusban­hely-telenek.­még­azok­ is­ így­ vélekednek,­ akik­maguk­ is­ használják­ az­ elmarasztalt­ formákatbeszédhelyzethez,­ ill.­nyelvi­kontextushoz­kötődően.­a­laikusoknak­ezt­a­meggyőződését­aplatonista­ nyelvi­ ideológia­ is­ erősíti,­ amely­ a­ helyességet­ függetleníti­ a­ nyelvhasználatitényektől.

8. a­ „nyelvhelyesség”­ fogalmának­ általam­ alkalmazott­ értelmezése­ a­ közkeletűhöz­ képesttalán­zavaróan­szűkítő­értelmezés.­Itt­nincs­hely­arra,­hogy­kifejtsem­érveimet;­felfogásomtalán­megérthető­egy­másik­közleményemből­(lanstyák­2007c;­lásd­még­lanstyák­2003).

9. konkrét­esetekre­lásd­lanstyák­2003–2004­I,­95–96.­p.,­2007a;­domonkosi­2007,­47.­p.10. Helyesen:­Sládkovičovo.11. http://www.erdely.ma/nyomtat.php?what=archivum&id=54618&autoid=59291&mysql_table=

publicisztika&html_file=publicisztika.php (2010.­máj.­31-i­letöltés)12. a­nyelvi­napló­a­nyelvi­problémák­feltárásának­egyik­eszköze:­olyan­írott­dokumentum,­amely

nyelvi­ vonatkozású­ eseményeket­ és­ észrevételeket­ rögzít,­ vagyis­ olyan­ eseményeket,melyekben­a­beszélés,­beszéd­hallgatása,­olvasás­vagy­írás­meghatározó­szerepet­játszik.­anyelvi­problémák­empirikus­kutatására­lásd­lanstyák­2010a,­28–31.­p.

a nyelvi problémák típusai nyelvi jellegük szerint 43Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

13. az­említett­kontaktusjelenség­negatív­értékelésében­a­purista­nyelvi­ ideológia­ is­szerepetjátszhatott;­ ezt­ abból­ gondoljuk,­hogy­ tapasztalataink­ szerint­nemcsak­az­alkalmi­ interfe-renciajelenségeket­teszik­nemegyszer­szóvá­a­beszélők,­hanem­a­közkeletű­kölcsönszava-kat,­méghozzá­nemcsak­a­közvetlen­kölcsönszavakat­és­az­alaki­kölcsönszavakat,­hanem­ajelentésbeli­kölcsönszavakat­és­a­tükörszavakat­is,­melyeknek­a­használata­semmiképpensem­tekinthető­nyelvbotlásnak.

14. http://www.borsonline.hu/news.php?hid=27267 (2010.­máj.­26-i­letöltés)15. másfelől­úgy­is­felfoghatjuk,­hogy­a­nyelvbotlásokhoz­azért­nem­kapcsolódnak­nyelvi­ideoló-

giák,­mert­a­nyelvbotlások­társadalmi­szempontból­irrelevánsak,­nem­szorulnak­indoklásra.16. amikor­ez­a­típusú­nyelvi­hiány­makroszinten­jelentkezik,­valószínűleg­már­készségek­hiá-

nyáról­is­beszélhetünk,­vagyis­ez­az­eset­többé-kevésbé­a­3.2.­alá­is­besorolható.17. maga­ez­a­mondat­is­tartalmaz­–­a­nyelvi­racionalista­ideológia­szemüvegén­keresztül­nézve

–­egy­eredendő­tökéletlenséget,­ugyanis­grammatikai­szempontból­akkor­volna­a­mondatigazán­helyes,­ha­két­határozott­névelő­követné­egymást,­melyek­közül­az­egyik­a­nyelvi raci-onalista ideológiá-ra,­a­másik­pedig­a­tökéletlenségek-re­vonatkozna:­„ezek­a­a­nyelvi­racio-nalista­ideológia­számára­megmagyarázhatatlan­tökéletlenségek­csak­ritkán­okoznak­gon-dot­a­beszélőnek,­ritkán­gátolják­a­hatékony­kommunikációt.”­a­probléma­akkor­ütközne­kiigazán,­ha­a­betoldást­gondolatjellel­akarnánk­elkülöníteni:­az­„ezek­a­–­nyelvi­racionalistaideológia­számára­megmagyarázhatatlan­–­tökéletlenségek”­és­az­„ezek­–­a­nyelvi­raciona-lista­ ideológia­számára­megmagyarázhatatlan­–­ tökéletlenségek”­megoldás­egyaránt­hiá-nyosnak­látszik.

Felhasznált­irodalom

domonkosi­ ágnes­ 2007.­ az­ értékelés­ és­ a­ minősítés­ a­ nyelvművelésben.­ In­ domonkosiágnes–lanstyák­ István–posgay­ Ildikó­ (szerk.):­Műhelytanulmányok a nyelvművelés-ről.­du­na­szer­da­hely–budapest,­Gramma­nyelvi­Iroda–Tinta­könyvkiadó,­38–51.­p.

Gósy­mária­2002.­a­megakadásjelenségek­eredete­a­spontán­beszéd­tervezési­folyamatában.Magyar Nyelvőr, 126.­évf.­2.­sz.­192–204.­p.

Gósy­mária­2003.­a­spontán­beszédben­előforduló­megakadásjelenségek­gyakorisága­és­össze-függései.­Magyar Nyelvőr, 127.­évf.­3.­sz.­257–277.­p.

Hksz.­ 1988.­ deme­ lászló–Fábián­ pál­ (szerk.):­ Helyesírási kéziszótár. budapest,­ akadémiaikiadó.

Huszár­ ágnes­ 2005.­ A gondolattól a szóig. A beszéd folyamata a nyelvbotlások tükrében.budapest,­Tinta­könyvkiadó.

jernudd,­björn­H.­1993.­language­planning­from­a­management­perspective:­an­interpretationof­ findings.­ In­ jahr,­ ernst­ Håkon­ (ed.):­ Language conflict and language planning.berlin,­mouton­de­Gruyter,­133–142.­p.

laihonen,­petteri­2008.­language­ ideologies­ in­ interviews:­a­ conversation­analysis­approach.Journal of Sociolinguistics,­12.­évf.­5.­sz.­668–693.­p.

laihonen,­petteri­2009.­a­magyar­nyelvi­standardhoz­kapcsolódó­nyelvi­ ideológiák­a­ romániaibánságban.­ In­ lanstyák­ István–menyhárt­ józsef–Szabómihály­ Gizella­ (szerk.):Tanulmányok a kétnyelvűségről IV. dunaszerdahely,­Gramma,­47–77.­p.

lanstyák­ István­ 2003.­ a­Magyar értelmező kéziszótár a­ nyelvhelyesség­ fogságában.­MagyarNyelvőr, 127.­évf.­4.­sz.­370–388.­p.

lanstyák­István­2003–2004.­Helyi­„értékes”­nyelvváltozatok,­„tisztes”­idegen­szavak,­„visszás”jelentések,­„agresszív”­rövidítések,­„kevercs”­nyelv­és­társaik.­válogatás­a­nyelvmű-velői­csacskaságok­gazdag­tárházából.­Fórum Társadalomtudományi Szemle, 5.­évf.4.­sz.­69–98.­p.;­6.­évf.­1.­sz.­51–76.­p.

44 lanstyák IstvánFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

lanstyák­István­2007a.­a­nyelvi­tévhitekről.­In­domonkosi­ágnes–lanstyák­István–posgay­Ildikó(szerk.):­ Műhelytanulmányok a nyelvművelésről.­ du­na­szer­da­hely–budapest,Gramma­nyelvi­Iroda–Tinta­könyvkiadó,­154–173.­p.

lanstyák­István­2007b.­általános­nyelvi­mítoszok.­In­domonkosi­ágnes–lanstyák­István–posgayIldikó­ (szerk.):­ Műhelytanulmányok a nyelvművelésről.­ du­na­szer­da­hely–budapest,Gramma­nyelvi­Iroda–Tinta­könyvkiadó,­174–212.­p.

lanstyák­István­2007c.­a­nyelvhelyesség­mint­nyelvi­probléma.­Kisebbségkutatás, 16.­évf.­2.­sz.199–213.­p.

lanstyák­ István­ 2009a.­Nyelvművelés, nyelvtervezés, nyelvmenedzselés. pozsony–bratislava,Stimul,­http://ht.nytud.hu/download/lanstyak_Istvan_besznye.pdf

lanstyák­ István­ 2009b.­ A magyar beszélt nyelv sajátosságai. pozsony–bratislava,­ Stimul,http://ht.nytud.hu/download/lanstyak_Istvan_besznye.pdf

lanstyák­István­2009c.­nyelvi­ideológiák­és­filozófiák.­Fórum Társadalomtudományi Szemle, 11.évf.­1.­sz.­27–44.­p.

lanstyák­ István­ 2009d.­ a­ platni botránya­ (egy­ új­ stílusminősítési­ rendszer­ felé)­ FórumTársadalomtudományi Szemle, 11.­évf.­2.­sz.­25–40.­p.

lanstyák­István­2010.­a­nyelvi­problémák­típusai.­Fórum Társadalomtudományi Szemle 12.­évf.1.­sz.­23–48.­p.

lanstyák­István,­megjelenés­alatt.­a­nyelvi­babonák­életerejéről.­nyelvi­ideológiák­és­filozófiák­anyelvművelő­kéziszótárban.

milroy,­james­2001.­language­ideologies­and­the­consequences­of­standardization.­Journal ofSociolinguistics, 5.­évf.­4.­sz.­530–555.­p.

mózes­ György­ 2010.­ Nákolás (Valóban együgyű-e, aki tudnák-ot mond?) bratislava,­ FF­ uk.(bakkalaureátusi­dolgozat.)

muraoka,­Hidehiro­2009.­a­typology­of­problems­in­contact­situations.­In­nekvapil,­jiří–Sherman,Tamah­(eds.):­Language Management in Contact Situations. Perspectives from ThreeContinents.­Frankfurt­(main),­peter­lang,­151–166.­p.

nekvapil,­ jiří­ 2006.­ From­language­planning­ to­ language­management.­Sociolinguistica, 20.92–104.­p.

nekvapil,­jiří­2007.­kultivace­(standardního)­jazyka.­Slovo a slovesnost, 68.­évf.­4.­sz.­287–301.p.

nekvapil,­ jiří­ 2009.­ The­ integrative­ potential­ of­ language­ management­ Theory.­ In­ nekvapil,jiří–Sherman,­ Tamah­ (szerk.):­ Language Management in Contact Situations.Perspectives from Three Continents. Frankfurt­am­main­etc.,­peter­lang,­1–11.­p.

neustupný,­jiří­v.­2002.­Sociolingvistika­a­jazykový­management.­Sociologický časopis, 38.­évf.4.­sz.­429–442.­p.

nymksz.2 2005.­Grétsy­lászló–kemény­Gábor­(szerk.):­Nyelvművelő kéziszótár. budapest,­Tintakönyvkiadó.­(2.,­javított­és­bővített­kiadás.)

Sebők­Szilárd­2009.­álmok­és­valóság.­élőnyelvi­szöveg­lejegyzése­kompetens­anyanyelvi­beszé-lőtől.­In­lanstyák­István–menyhárt­józsef–Szabómihály­Gizella­(szerk.):­Tanulmányoka kétnyelvűségről V.­dunaszerdahely,­Gramma,­185–195.­p.

ISTván­lanSTyákThe­Types­of­language­problems­according­to­their­linguistic­character

The­ paper­ deals­ with­ typologizing­ of­ language­ problems,­ according­ to­ theirlinguistic­character.­The­examples­of­ types­and­subtypes­mostly­come­from­theliterature­on­language­cultivation­and­from­empirical­research­(language­diariescontaining­ descriptions­ of­ various­ speech­ events).­ The­ author­ puts­ greatemphasis­on­identifying­the­language­ideologies,­which­play­a­vital­role­in­the­riseof­language­problems,­as­well­as­their­preservation.­The­typology­is­based­on­four

a nyelvi problémák típusai nyelvi jellegük szerint 45Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

important­ problem­ types:­ 1.­ language­ problems­ arising­ from­ the­ inadequatecontext­of­language­use;­2.­language­problems­arising­from­using­language­in­adeviant­ way;­ 3.­ language­ problems­ originating­ in­ language­ deficiencies­ of­ thespeakers;­4.­ language­problems,­which­are­ the­consequence­of­deficiencies­ inthe­language­system­itself.­These­main­types­are­not­strictly­separated­from­eachother,­their­borders­are­sometimes­blurred.

46 lanstyák IstvánFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

bevezetés

Iskolai­történelemtanulmányainkból,­történelmi­regényekből,­filmekből­tudjuk,­hogy­anéhai­uralkodókat­is­felettébb­foglalkoztatta,­hogyan­áll­a­szénájuk,­milyen­esélyekkelrendelkeznek­egy-egy­fontos­esemény­végeredményét­illetően.­S­azért,­hogy­ezt­meg-tudják,­ körülvették­magukat­ –­mai­ nyelven­ szólva­–­ szakemberekkel:­ többek­ közöttsámánokkal,­ papokkal,­ jósokkal,­ akik­ néha­ bizony­ egy­ fejjel­ rövidebben­ végezték.Természetesen­azzal­is­tisztában­voltak­ezek­az­uralkodók,­hogy­létezik­valamiféle­köz-hangulat­(ami­nem­volt­azonos­a­mai­közvéleménnyel),­s­ennek­kifürkészése­érdeké-ben­előfordult,­ hogy­ álruhába­öltözve­ elvegyültek­ alattvalóik­ között­ (bár­ elterjedtebbmódszer­volt,­hogy­kémeket­küldtek­a­nép­közé),­még­akkor­ is,­ha­az­ő­státusuk­éshatalmuk­nem­a­nép­akaratától­függött.

a­ modern­ társadalmakban,­ ahol­ az­ uralkodó­ politikai­ elitet­ demokratikus­ parla-menti­választásokon­a­nép­választja­meg,­a­politikai­szubjektumok­modern­eszközöksegítségével­ próbálják­megtudni,­ mekkora­ esélyük­ van­ a­ hatalomért­ folyó­ harcban.ezek­egyik­közismert­formája­a­közvélemény-kutatás.

a­közvélemény­a­modern­társadalom­terméke.­maga­a­fogalom­a­19.­század­máso-dik­felében­kerül­be­a­társadalomtudomány­vérkeringésébe.­a­mai­napig­viták­tárgyátképezi,­hogy­a­közvélemény­mint­ jelenség­pozitívnak­vagy­negatívnak­minősíthető-e,sőt­a­közvélemény­létezését­taglaló­diszkussziók­sem­zárultak­még­le.­az­utóbbiak­aneves­ francia­ szociológus,­pierre­bourdieu­1973-ban­megjelent­a­ közvélemény­nemlétezik­című­tanulmányának­köszönhetően­lángoltak­fel,­aki­azt­az­álláspontot­képvi-selte,­ hogy­ nincs­ objektív­ módon­ létező,­ autonóm­ közvélemény,­ csak­ közvélemény-kutatások­vannak,­ s­ezek­hozzák­ létre­azt­a­ jelenséget,­amit­közvéleménynek­neve-zünk.­az­ellentábor­szerint­a­közvélemény­nem­a­kutatások­terméke,­hanem­olyan­léte-ző­ jelenség,­ amely­ tudományos­módszerekkel­ és­ eszközökkel­mérhető,­ s­ a­ közvéle-mény-kutatás­épp­egy­ilyen­eszköz.­írásomban­nem­áll­szándékomban­ezzel­a­vitávalfoglalkozni,­csupán­azért­említettem,­s­vázoltam­fel­nagyon­tömören­a­két­szembenál-

lampl ZSuZSanna

a­rejtőzködés­misztériuma,avagy­adalékok­az­mkp­és­a­most-Híd­

választási­eredményéhez

ZSuZSanna­lampl 316.653The­mystery­of­Hiding:­data­to­the­election’s­outcome­for­Smk 32.019.5­(party­of­the­Hungarian­coalition)­and­most-Híd 324:342.53(437.6)”2010”

329(=511.141)(437.6)

keywords:­public­opinion­research.­Ignorance­of­pluralism.­The­spiral­of­silence.

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

48 lampl Zsuzsanna

ló­megközelítést,­mert­ezek­nem­csupán­a­közvéleményre,­hanem­érthető­módon­aközvélemény-kutatásra­ is­ vonatkoznak,­ s­ a­ közvélemény-kutatás­ mint­ tevékenységiránti­attitűdöket­is­jelentős­mértékben­befolyásolják.­alapvetőleg­innen­erednek­a­köz-vélemény-kutatásokról­létező­negatív­vélekedések,­az­irántuk­táplált­bizalmatlanságtólegészen­a­megrögzött­hitig,­hogy­ez­a­fajta­kutatómunka­mindenféle­manipuláció­táp-talaja.­mindez­gyakran­a­közvélemény-kutatókra­is­átterjed,­s­ezért­van­az,­hogy­sokan–­elsősorban­az­eredményeikkel­elégedetlen­politikusok,­egyes­újságírók,­de­előfordul,hogy­még­ a­ társadalomtudomány­más­ területét­művelő­ kollégák­ is­ –­ bizalmatlanokvelük­ szemben,­ sőt­ azzal­ vádolják­ őket,­ hogy­ megvásárolhatók,­ pénzért­ hajlandókmanipulálni­a­közvélemény-kutatás­folyamatát­és­a­végeredményeket.

e­ helyen­ ezekkel­ a­ nézetekkel­ sem­ áll­ szándékomban­ vitába­ szállni.­ nemcsakazért,­mert­ugyanúgy,­mint­bármely­ területen,­ebben­a­szakmában­ is­ lehetnek­dilet-tánsok­és­szélhámosok­(ám­aki­őket­választja,­nem­is­érdemel­ jobbat),­hanem­főlegazért,­ mert­ nem­mindig­ szükséges­ és­ nem­mindig­ érdemes­ vitatkozni.­ írásom­ elsőrészében­inkább­a­következő­kérdésekre­fókuszálok:­1.­mitől­tekinthető­tudományos-nak­egy­közvélemény-kutatás,­2.­kinek­szól­és­mire­szolgál­a­közvélemény-kutatás,­3.mennyire­tekinthetők­„jóslatnak”­egy­közvélemény-kutatás­eredményei.

írásom­második­részében­a­2010-es­szlovákiai­parlamenti­választásokat­megelőzőközvélemény-kutatások­eredményeit­elemzem,­különös­tekintettel­az­mkp­és­a­most-Híd­választási­preferenciáira.­Helyesnek­bizonyultak­a­becslések?­végezetül­a­harma-dik­ részben­ felvázolom­ az­ mkp­ és­ a­ most-Híd­ választási­ preferenciái­ és­ választásieredményei­eltérésének­néhány­lehetséges­okát.

1.­a­tudományos­alapokon­nyugvó­közvélemény-kutatásnem­ minden­ arany,­ ami­ fénylik,­ s­ nem­ minden­ közvélemény-kutatás,­ amit­ annakneveznek.­legalábbis­nem­tudományos­közvélemény-kutatás.­vagyis­ ilyen­esetekbenmár­a­közvélemény-kutatás­megnevezés­használata­is­megtévesztő.­például­nem­köz-vélemény-kutatás,­ha­a­billa­előtt­kérdőívköteggel­felszerelkezve­tudakoljuk­a­vevőktől,szerintük­mikor­ fog­ felbomlani­ az­ épp­ma­beiktatott­ új­ kormány.­ a­ napilapokban­ésegyéb­ sajtótermékekben,­ valamint­ azok­ online­ változataiban­ „közvélemény-kutatás”címmel­szereplő­bármilyen­típusú­kérdések­sem­közvélemény-kutatások.­nem­azért,mert­rosszak­a­kérdések,­nem­azért,­mert­nem­kérdeznek­meg­elegendő­embert­(bármindkét­hiba­fennállhat),­hanem­azért,­mert­azt­kérdezik­meg,­aki­épp­aznap­vásárol,a­másik­esetben­pedig­az­nyilvánít­véleményt,­akinek­kedve­van­hozzá.­vagyis­a­válasz­-adás­esetleges.­az­ilyen­véleménytudakozódás­helyes­elnevezése­„ankét”.

az­ első­ tudományos­ közvélemény-kutatást­ George­ Gallup­ végezte­ 1936-ban­ azegyesült­államokban.­az­elnökválasztásra­készülve­kidolgozott­egy­olyan­módszert,­amelya­véletlenszerűségen­alapult,­ s­amelynek­segítségével­úgy­ tudta­kiválasztani­az­összesszavazó­közül­azt­a­3000­válaszadót,­akit­ténylegesen­megkérdeztek,­hogy­ennek­a­cso-portnak­ az­ összetétele­ bizonyos­ paramétereiben­ pontosan­ tükrözte­ az­ egész­ szavazóinépesség­ ezekre­ a­ paraméterekre­ vonatkozó­ összetételét.­ vagyis­ reprezentatív­ mintátalkotott,­s­ennek­köszönhetően­a­közvélemény-kutatás­eredményei­megegyeztek­a­válasz-tások­eredményeivel.­ugyanakkor­és­ugyanott­a­literary­digest­című­folyóirat­is­szétküldött10­millió­kérdőívet.­csaknem­2­és­félmillió­kérdőív­érkezett­vissza,­tehát­lényegesen­több,mint­Gallup­esetében,­a­literary­digest­becslése­mégis­helytelen­volt:­a­választások­ered-ményének­pontosan­a­fordítottját­jelezte.­ennek­a­hibás­mintavétel­volt­az­oka.Fór

um

Társ

adal

omtu

dom

ányi

Sze

mle

, XI

I. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

a rejtőzködés misztériuma... 49

a­ tudományos­ közvélemény-kutatás­ egyik­ alapvető­ ismérve­ azóta­ is­ a­megfelelőmintavétel.

További­fontos­tényező,­hogy­a­közvélemény-kutatások­–­mint­az­alkalmazott­társa-dalomtudományi­ kutatások­ egyik­ fajtája­ –­ sosem­ nyújtanak­ 100­ százalékos­ érvényűeredményeket.­ egész­egyszerűen­azért­ nem,­mert­ a­ társadalmi­ jelenségek­ lényegébőladódóan­ez­ lehetetlen.­a­közvélemény-kutatások­általában­95­százalékos­megbízható-sággal­készülnek.­de­ez­még­nem­minden.­Ha­például­a­megkérdezettek­19­százalékaválaszolja,­hogy­az­Xy­pártra­szavazna,­akkor­nem­hazudunk,­ha­azt­mondjuk,­hogy­enneka­válasznak­95­százalékos­a­megbízhatósága,­de­azt­is­tudnunk­kell,­hogy­ez­a­19%­nemteljesen­pontos­adat.­azt,­hogy­mennyire­pontos,­és­milyen­intervallumban­érvényes,­azún.­standard­hiba­(más­szóval­hibahatár)­értéke­adja­meg,­amelyet­még­a­mintavétel­előttki­kell­számítani.­Ha­például­a­standard­hiba­értéke­1,3%,­akkor­elmondható,­hogy­az­Xypártra­19%­+/-­1,3%­szavazna,­ vagyis­az­ún.­konfidencia-intervallum­17,7%­és­20,3%között­mozog.­amennyiben­az­Xy­pártra­a­választásokon­szavazók­aránya­beleesik­ebbeaz­intervallumba­(például­18,8%),­akkor­a­becslés­helyes­volt.

a­ tudományos­ közvélemény-kutatás­ további­ jellemzőiről­ is­ lehetne­még­ beszélni,ám­azok­az­ismertetett­kritériumokkal­ellentétben­a­szöveg­második­részének­megér-téséhez­kevésbé­fontosak,­így­nem­térek­ki­rájuk.­S­akkor­most­lássuk­röviden,­kinekszólnak­a­közvélemény-kutatások,­mi­célt­szolgálnak­és­mit­láttatnak.­a­három­kérdésszorosan­összefügg.

a­ Fórum­kisebbségkutató­ Intézet­megbízásából­ 2001­ óta­ készítek­ közvélemény-kutatásokat.­ Összeszámoltam,­ hogy­ ez­ alatt­ az­ idő­ alatt­ 13­ közvélemény-kutatástvégeztünk,­s­ennek­köszönhetően­a­fentebb­említett­kérdésekre­adott­válaszok­tekin-tetében­ is­ bőséges­ tapasztalatra­ tettem­ szert.­ most­ csak­ a­ lényeget­ emelem­ ki.­ aválasz­arra­a­két­kérdésre,­hogy­kinek­szólnak­a­közvélemény-kutatások­és­mire­jók,alapvetően­attól­függ,­hogy­kinek­tesszük­fel­ezeket­a­kérdéseket­(persze­ezek­nem­afelmérés­ részeként­ hangzanak­ el,­ hanem­ többnyire­ magánbeszélgetéseken,­ vagy­ amédiából­ származnak­ a­ válaszok,­ de­ semmiképp­ sem­ reprezentatív­ vélemények).olyan­beszélgetőtársak,­akik­nem­ társadalomtudománnyal­ vagy­politikával­ foglalkoz-nak,­általában­azt­szokták­mondani,­hogy­a­közvélemény-kutatás­a­politikusoknak­szól,mert­elsősorban­ők­akarják­ tudni,­hogyan­viszonyulnak­hozzájuk­a­választópolgárok.de­az­ilyen­felmérések­azok­számára­is­hasznosak,­akik­ugyan­nem­„hivatásból”­űzika­politikát,­ám­valamilyen­szinten­foglalkoztatja­őket,­és­tájékozottak­akarnak­lenni­apártok­esélyeit­illetően.­azt­viszont­még­senkitől­sem­hallottam,­hogy­a­közvélemény-kutatás­úgy­általában­a­választóknak,­s­konkrétabban­az­adott­beszélgetőtársnak­szól-na,­ami­arra­enged­következtetni,­hogy­azt­gondolják,­a­felmérések­eredményei­nembefolyásolják­ őket­ választási­ döntéseikben.­mi­ az­ újságírók­ véleménye?­ Szerintük­ aközvélemény-kutatás­mindenkinek­szól:­a­politikusoknak,­a­média­közönségének,­deaz­újságíróknak,­vagyis­a­médiatartalmak­előállítóinak­ is.­a­politikusok­számára­egy-fajta­tükröt­jelent,­a­közönségnek­információt,­a­médiának­pedig­feldolgozandó­és­köz-lendő/sugározandó­ anyagot.­ a­ politikusok­ véleményei­ a­ legérdekesebbek:­ általábanlefitymálják­ a­ közvélemény-kutatásokat.­nyilatkozataik­ kulcsszava­a­megbízhatatlan-ság:­ a­ felmérések­ nem­megbízhatók,­ az­ ő­ pártjukat­ senki­ sem­ tudja­megbízhatóanmérni,­ a­ választópolgárok­körében­szerzett­ személyes­ tapasztalataik­ sokkal­megbíz-hatóbbak,­mielőtt­az­eredményekről­nyilatkoznának,­meg­kell­nézniük,­ki­csinálta­a­fel-mérést­stb.­az­elmúlt­négy­év­legelmarasztalóbb­véleménye­egyértelműen­az­volt,­hogya­felmérések­olyanok,­mint­a­női­alsónemű.1 de­az­ is­elgondolkodtatott,­amikor­köz-

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

vetlenül­a­választások­előtt­egy­politikus­azt­mondta,­hogy­neki­és­a­pártjának­semmiszüksége­a­közvélemény-kutatásra.­az­a­választóknak­szól,­hogy­tudják,­kit­kell­válasz-tani­(a­mai­napig­nem­teljesen­értem,­mit­akart­ezzel­mondani).

kutatóként­úgy­ látom,­hogy­a­közvélemény-kutatás­elsősorban­annak­szól,­aki­meg-rendeli.­ellenkező­esetben­miért­költene­pénzt­valamire,­amire­nincs­szüksége?­S­nemtitok,­hogy­ választási­ időszakban­a­politikai­pártok­a­ leggyakoribb­megrendelők.­ Igazukvan,­mert­egy­jó­közvélemény-kutatás­felettébb­hasznos­lehet.­abban­rejlik­a­haszna,­hogy

1.­segít­megismerni­a­választópolgárokat;2.­segít­bemérni­egy­meghatározott­időszakban­a­politikai­erőviszonyokat;3.­támpontokat­nyújt­a­választási­kampány­megtervezéséhez,­levezetéséhez;4.­bemutatja­a­lakosság­aktuális­hangulatát­a­felmérés­időpontjában;5.­ ellenőrző­ funkciója­ van:­ a­ megrendelő­ összevetheti­ saját,­ választópolgárokról

alkotott­képét­a­választópolgárok­válaszai­alapján­kirajzolódó­mozaikkal.egy­ jó­ közvélemény-kutatásból­ tehát­ nagyon­ sokat­meríthetnek­ a­ politikusok,­ de

igazából­csak­akkor,­ha­értik­az­eredményeket.­Úgy­tűnik­azonban,­hogy­nem­mindigértik,­s­ebben­más­kutató­kollégák­véleménye­is­megerősít.­Önmagában­véve­ez­nemlenne­baj,­hiszen­egy­politikustól­nem­azt­várjuk­el,­hogy­a­közvélemény-kutatás­legyena­szakterülete­(hacsak­korábban­nem­ez­volt­a­szakmája).­ebben­a­kutatók­a­szakem-berek,­s­ők­mindent­szívesen­elmagyaráznak.­a­baj­ott­kezdődik,­hogy­vannak­olyanpolitikusok,­ akik­ azt­ hiszik,­ hogy­ ehhez­ is­ értenek,­ s­ nincs­ szükségük­ segítségre,tanácsra.­az­első­hibát­pedig­ott­követik­el,­hogy­a­választók­megismerését­szolgálóadatok­beható­ tanulmányozása­helyett­ (amennyiben­ ilyenek­ is­ szerepelnek­a­ felmé-résben)­ a­ választási­ preferenciák­ mágikus­ százalékaira­ figyelnek,­ vagyis­ arra,­ hogymennyien­választanák­a­pártjukat.­márpedig­épp­ezek­azok­az­adatok,­amelyek­a­legin-kább­„pillanatnyi”­érvényűek,­hiszen­a­választási­preferenciák­a­társadalomban­zajlóeseményektől­függően­gyorsan­változhatnak,­ingadozhatnak.­a­választók­megismeré-sére­irányuló­adatok­viszont­olyan­mélyebb­struktúrákat­tükröznek,­amelyek­nehezeb-ben­változnak­meg,­tartósabb­érvényűek,­ezért­sokkal­inkább­lehet­rájuk­építeni,­minta­választási­preferenciákra.

az­elmondottakból­következik,­hogy­a­harmadik­kérdés­–­mennyire­tekinthetők­elő-rejelzésnek,­ jóslatnak­ a­ közvélemény-kutatások­ –­ rossz­ kérdés,­ ha­ arra­ gondolunk,hogy­a­választási­preferenciákból­egyértelműen­és­mindig­meg­lehet­jósolni­a­válasz-tások­eredményét,­tehát­azt,­hogy­az­egyes­pártok­pontosan­hány­százalékot­kapnak­aválasztásokon.­ez­bizonyos­helyzetekben­előfordulhat­(például­Gallup­említett­közvéle-mény-kutatása­is­ ilyen­volt),­de­nem­ez­a­ jellemző,­mert­a­közvélemény-kutatás­nemjóslás.­S­nem­azért­nem­adhat­pontos­előrejelzést,­mert­tökéletlen­módszere­a­társa-dalom­megismerésének,­ hanem­ azért,­ mert­ a­ társadalmi­ történéseket­ lényegükbőleredően­nem­ lehet­megjósolni,­ főleg­nem­hónapokkal­előre­ (az­a­kutató,­aki­ ennekellenkezőjét­állítja,­nem­áll­a­szakma­magaslatán).­Ha­tehát­van­egy­olyan­adat,­melyszerint­ az­ Xy­ pártot­ januárban­ 37­ százalék­ választaná,­ akkor­ ez­ csakis­ erről­ szól,semmi­ másról.­ Ha­ a­ következő­ hónapokban­ is­ van­ ilyen­ adatunk,­ akkor­ annyivaltudunk­többet,­hogy­látjuk­a­választási­preferenciák­adott­időszakban­mutatkozó­vál-tozását.­de­ez­még­mindig­nem­jogosít­fel­arra,­hogy­egyértelmű­következtetéseket­von-junk­ le­ Xy­ párt­ választási­ eredményét­ illetően.­ Ha­ tehát­ a­ közvélemény-kutatást­ aválasztási­preferenciákra­korlátozzuk,­akkor­egyértelműen­kimondható,­hogy­a­jelenrőlszól,­nem­a­jövőről­(de­bizony­az­sem­kevés,­ha­a­jelenről­vannak­megbízható­adata-ink!).­amennyiben­viszont­a­választók­viselkedésének­fentebb­említett­mélyebb­struk-

50 lampl ZsuzsannaFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

túráiról­ is­ kérdezünk­ a­ felmérésben­ (például­ értékrendek,­ szimpátiák,­ csoportköziviszonyok­stb.),­akkor­ezekből­ levonhatók­bizonyos­tanulságok,­amelyek­nagymérték-ben­segíthetnek­a­választási­preferenciák­és­a­választási­eredmények­magyarázatánál.

aki­megérti­az­elmondottakat,­az­talán­azt­ is­megérti,­hogy­egy­kutató­miért­nemkedveli­azt­a­kérdést,­hogy­ha­egy­pártnak­ilyen­és­ilyen­választási­preferenciái­voltak,akkor­hogyan­ lehet­az,­hogy­többen/kevesebben­szavaztak­rá­a­parlamenti­választá-sokon.­ Hát­ úgy,­ hogy­ a­ választási­ preferencia­ és­ a­ választási­ döntés­ két­ különböződolog.­a­választási­preferencia­a­választópolgárok­egy­hipotetikus­időpontban­történővisszavonható,­megváltoztatható­szavazásának­becslése,­a­választási­döntés­pedig­egykonkrét,­ valós,­ nem­ visszavonható­ cselekedet­ eredménye.­ ez­ persze­nem­ zárja­ ki­ aközvélemény-kutatók­ arra­ irányuló­ törekvését,­ hogy­ minél­ pontosabb­ becslésekkelszolgáljanak,­hiszen­a­lakosság­választási­preferenciáiról­csakis­ők­tudnak­adatokkalszolgálni.­nélkülük­a­pártok,­a­média­és­valamennyi­közvélemény-formáló­tényező,­smaga­a­közvélemény­is­csak­a­megérzéseire­és­személyes,­nem­reprezentatív­tapasz-talataira­támaszkodhatna.

2.­választási­preferenciák­és­választási­eredmények­2010-ben

az­ eddig­ elmondottak­ tükrében­ hasonlítsuk­ össze­ a­ választások­ előtti­ becsléseket­ aválasztási­ eredményekkel.­ előbb­ nézzük­meg­ négy­ ügynökség,­ a­ Focus,­ a­median,­ azmvk­és­a­polis­által­a­2010­márciusától­júniusig­terjedő­időszakban­mért­választási­pre-ferenciákat.­az­1.­ábrán­az­mkp,­a­2.­ábrán­a­most-Híd­választási­preferenciái­láthatók.

1. ábra. a­magyar­ koalíció­ pártja­ választási­ preferenciái­ (forrás:­ http://spravy.prav-d a . s k / p o l i t i c k e - p r i e s kumy - a g e n t u r - f o c u s -m e d i a n - a -mv k - f l 7 - / s k -volby.asp?c=a100421_160242_sk-volby_p126%)

5,2 5,1

5,9

5,2

3,9

3,3

6

5,65,9 5,8

5,1

0

1

2

3

4

5

6

7

Március Április Május Június

FocusMedianMVKPolis

a rejtőzködés misztériuma... 51Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

2. ábra. a­most-Híd­ választási­ preferenciái­ (forrás:­ http://spravy.pravda.sk/politicke-prieskumy-agentur-focus-median-a-mvk-fl7-/sk-volby.asp?c=a100421_160242_sk-volby_p12)

az­mkp­négy­ügynökség­által­becsült­választási­preferenciái­3,3%­és­6%­között,­a­most-Híd­ preferenciái­ 2,3%­ és­ 6,9%­ között­mozogtak.­ júniusra­ vonatkozó­ adatokkal­ csak­ aFocus­és­az­mvk­szolgált,­az­utóbbi­ügynökség­adatai­a­választások­napjáról­származnak.az­mvk­tehát­a­választások­napján­5,6%-ot­mért­az­mkp-nak,­és­5,2%-ot­a­most-Hídnak.

a­vizsgált­ időszak­egészét­tekintve­az­mkp­választási­preferenciái­három­ügynökségszerint­csökkenő­tendenciát­mutattak­(polis,­median,­mvk).­ezzel­szemben­a­Focus­becs-lései­stabilitásról­árulkodtak,­május­kivételével,­amikor­hirtelen­megugrott­az­mkp-t­válasz-tók­részaránya.­júniusban­viszont­újra­visszatért­az­eredeti,­5,2­százalékos­szintre.

a­most-Híd­esetében­a­median­a­másik­három­ügynökséghez­képest­alacsonyabb,­deemelkedő­választási­preferenciát­mutatott­ki.­ennél­lényegesen­magasabbak­voltak­a­polisáltal­mért­preferenciák,­de­ezek­fokozatosan­csökkentek.­az­mvk­becslései­szerint­a­pártegész­ időszak­alatt­a­parlamenti­küszöb­környékén­helyezkedett­el.­a­Focus­a­polishozhasonlóan­előbb­magasabb­értékeket­mért,­majd­áprilisban­nagy­zuhanás­következett­be,ezt­követően­viszont­egyre­inkább­felfelé­íveltek­a­most-Híd­választási­preferenciái.

Összehasonlítva­a­két­párt­választási­preferenciáinak­trendjeit,­jól­látható­a­két­ellen-tétes­tendencia­–­a­csökkenés­az­mkp­és­a­növekedés­a­most-Híd­esetében.

amint­ említettem,­ júniusra­ csupán­ az­ mvk-tól­ és­ a­ Focustól­ rendelkezünk­ adattal,viszont­csak­a­Focus­közölte­a­standard­hiba­értékét­(1,5%).­ezért­a­választási­eredmé-nyeket­csak­a­Focus­legutolsó­becslésével­tudom­összehasonlítani.­Tehát:­az­mkp­a­par-lamenti­választásokon­4,33%­szavazatot­kapott.­a­Focus­becslése­5,2%­volt,­de­a­standardhibával­számolva­ez­3,7%–6,7%-os­konfidencia-intervallumnak­felel­meg.­a­most-Híd­pár-tot­az­urnához­járulók­8,1­százaléka­választotta.­a­Focus­becslése­6,5%­volt,­ami­5%–8%-

6,9

5,1

5,6

6,5

2,3

2,7

5,1 5,2

6,7

6,2

5,3

0

1

2

3

4

5

6

7

8

Március Április Május Június

FocusMedianMVKPolis

52 lampl ZsuzsannaFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

os­konfidencia-intervallumot­jelent.­vagyis­a­Focus­becslései­az­mkp-t­illetően­korrektnektekinthetők,­a­most-Híd­esetében­pedig­szintén­„súrolták”­a­valóság­határát.

a­Fórum­kisebbségkutató­Intézet­a­választási­időszakban­egyetlen­közvélemény-kuta-tást­végzett,­mégpedig­2010­márciusában.­az­ebből­származó­választási­preferenciák­sze-rint­ha­márciusban­lettek­volna­a­parlamenti­választások,­az­mkp­5,1%-ot­kapott­volna,­amost-Híd­ 2,8%-ot.­ mivel­ a­ standard­ hiba­ 1,3%­ volt,­ az­ mkp­ szavazatainak­ aránya3,8%–6,4%­között,­a­most-Híd­szavazatainak­aránya­1,5%–4,1%­között­mozgott­volna.­Hatehát­a­parlamenti­választások­márciusban­ lettek­volna,­s­a­két­párt­ugyanazt­az­ered-ményt­érte­volna­el,­mint­júniusban,­akkor­az­mkp-t­illetően­a­Fórum­becslése­is­helyesnekbizonyult­ volna.­ a­most-Híd­ pártra­ vonatkozó­ becslés­ azonban­ nem­ állta­ volna­meg­ ahelyét.­ehhez­persze­hozzá­kell­tenni,­hogy­a­most-Hídnak­a­Fórumnál­mért­választási­pre-ferenciáiban­nem­jelentek­meg­a­szlovák­választópolgárok­szavazatai.­nem­is­jelenhettekmeg,­mivel­a­felmérés­csak­a­dél-Szlovákiában­élő­magyar­népességet­célozta­meg.

nézzünk­egy­további­összehasonlítást.­az­1.­táblázatban­a­parlamentbe­bekerült­pár-tok­választási­eredményét­hasonlítom­össze­a­júniusi­választási­preferenciákkal.­a­táblá-zat­3.­oszlopában­azon­ügynökség­preferenciája­szerepel­első­helyen,­amelyik­legközelebbállt­az­adott­párt­választási­eredményéhez.­ezenkívül­a­Focus­eredményeit­mindenhol­fel-tüntetem,­mivel­ ezek­ a­ standard­ hiba­ ismeretében­ pontosabban­ értelmezhetők.­ Tehátakkor­is­megjelennek­a­táblázatban,­ha­nem­ezek­a­választási­eredményhez­legközelebbeső­értékek,­mint­például­az­SdkÚ,­a­Smer­és­az­SnS­esetében.­a­most-Híd­és­az­mkpesetében­viszont­mindhárom­rendelkezésre­álló­adatot­feltüntetem,­hiszen­az­olvasót­való-színűleg­épp­ez­a­két­párt­érdekli­legjobban.­a­táblázat­4.­oszlopában­a­választási­ered-mény­és­a­legutolsó­választási­preferencia­közötti­eltérés­látható.­az­5.­oszlopban­a­válasz-tási­eredmény­és­a­Focus­által­mért­júniusi­preferencia­különbsége­szerepel.

1. táblázat. a­választási­eredmények­és­a­választási­preferenciák­összehasonlítása­(for-rás:­http://volby.sme.sk/c/5306992/ako-dopadli-volby-a-co-ukazovali-prieskumy.html)

Párt A párt választási eredménye (%)

A választási eredményhez legközelebb es júniusi preferencia (%)

Eltérés (%)

Eltérés Focus (%)

KDH 8,5 9,2 (Focus) +0,7 +0,7 Most-Híd 8,1 7,1 (Polis)

6,5 (Focus) 5,2 (MVK)

-1 -1,6 -2,9

-1,6

SaS 12,1 12,4 (Focus) +0,3 +0,3 SDKÚ 15,4 15,9 (Polis)

12,1 (Focus) +0,5 -3,3

-3,3

Smer 34,8 32,3 (MVK) 29,5 (Focus)

-2,5 -5,3

-5,3

SNS 5,1 6,2 (MVK) 7,7 (Focus)

+1,1 +2,6

+2,6

MKP 4,3 5 (Polis) 5,2 (Focus) 5,6 (MVK)

+0,7 +0,9 +1,3

+0,9

a rejtőzködés misztériuma... 53Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

a­legkisebb­eltérések­az­SaS-nál­és­a­kdH-nál­mutatkoznak.­ami­a­konfidencia-inter-vallumot­illeti,­a­kdH,­az­SaS­és­az­mkp­esetében­a­Focus­becslései­helyesek­és­a­most-Híd­esetében­is­a­határon­mozognak­(amint­ezt­már­fentebb­említettem).­az­SdkÚ,­az­SnS,s­főleg­a­Smer­esetében­viszont­a­konfidencia-intervallumon­kívül­helyezkednek­el.­mivela­ többi­ ügynökség­mérésénél­ fennálló­ standard­ hiba­ értékét­ nem­ ismerjük,­ erről­ csakannyit­mondhatunk­el,­hogy­a­polis­becslései­pontosabbak­az­mvk­becsléseinél.­ami­pedigaz­mkp-t­és­a­most-Hídat­illeti,­az­mkp-t­valamennyi­ügynökség­felülértékelte,­a­most-Hídpártot­viszont­valamennyi­alulértékelte.­persze­hasonló­tendencia­figyelhető­meg­az­SnS-nél­(felülértékelt)­és­a­Smernél­is­(alulértékelt).­akik­figyelték­a­parlamenti­választások­nap-ján­a­televízióban­a­választási­stúdiókat,­biztosan­emlékeznek­rá,­hogy­az­mvk­exit­pollja(a­ választások­napján­ zajló­közvélemény-kutatás)­eredményeit­ és­a­ végleges­ választásieredményeket­összehasonlítva­a­műsorvezető­megkérdezte­az­ügynökség­ igazgatójától,mivel­magyarázza­ezt­az­eltérést.­ő­a­„skrytý­volič”-ra,­azaz­rejtett­szavazóra­hivatkozott.valóban­létezhet­ilyesmi?­mi­ez,­pontosabban­ki­az?­vagy­ezek­inkább­elterelő­manőverek,hogy­a­ közvélemény-kutatónak­ne­kelljen­bevallania­ tévedését?­az­mkp­és­a­most-Hídválasztási­eredménye­is­magyarázható­ugyanezzel­a­jelenséggel?

3.­a­hallgatás­spiráljaa­szakirodalom­azokat­a­választókat­tekinti­rejtett­(látens)­szavazóknak,­akik­valamilyenoknál­fogva­a­közvélemény-kutatásnál­nem­vallják­be,­hogy­kire­szavaznának.­a­szavazó-helyiségben,­a­paraván­mögött­egyedül­állva­azonban­már­merik­vállalni­a­választásukat.ennek­a­rejtőzködésnek­az­az­oka,­hogy­úgy­gondolják,­egyedül­vannak­a­véleményükkel,és­attól­tartanak,­hogy­ha­ezt­nyilvánosan­is­vállalnák,­akkor­társadalmilag­elszigetelőd-nének.­ezt­a­folyamatot­írja­le­a­hallgatás­spirálja­elnevezésű­elmélet­(noelle-neumann1993),­valamint­a­pluralizmus­ignoranciája­elmélet­(Fischer­2001).­a­hallgatás­spiráljaazt­ jelenti,­hogy­minél­nagyobbnak­tűnik­egy­csoport­a­közvélemény-kutatások­szerint,annál­inkább­visszahúzódik­a­kisebbnek­tűnő­csoport.­ennek­eredményeképpen­a­követ-kező­közvélemény-kutatásnál­a­nagyobb­csoport­még­nagyobbnak,­a­kisebb­még­kisebb-nek­fog­látszani,­s­a­reális­erőviszonyok­csak­a­szavazófülkében­derülnek­ki.­ez­az­elmé-let­ugyanakkor­azt­is­bizonyítja,­hogy­a­közvélemény-kutatásnak­közvélemény-konstruálóereje­is­van,­bár­az­elmélet­megalkotója,­elisabeth­noelle-neumann­szerint­az­elsődleges„felelősség”­a­médiáé.­ugyanis­szerinte­épp­a­média­alakít­ki­egy­képet,­s­az­emberekennek­alapján­feltételezik,­hogy­melyik­csoport­van­többségben.­ennek­a­feltételezésük-nek­(is)­megfelelően­nyilvánítanak­véleményt­a­közvélemény-kutatás­során,­a­fentiekbenleírt­módon.­viszont­ennek­a­közvélemény-kutatásnak­az­eredményei­újfent­a­médiánkeresztül­jutnak­el­a­nyilvánossághoz.

a­pluralizmus­ignoranciája­elmélet­arról­szól,­hogy­az­emberek­különféleképpen­érzé-kelhetik­ a­ (politikai)­ véleményük­ alapján­ kialakult­ helyzetüket.­ például­ van­ két­ párt­ ésmindkét­pártnak­vannak­szimpatizánsai.­az,­hogy­melyik­tábor­nagyobb,­csak­a­választásieredményekből­derül­ki,­de­már­a­választásokat­megelőzően­is­mindkét­tábornak­van­véle-ménye,­érzése­arról,­hogy­ők­kisebbséget­vagy­többséget­alkotnak-e.­négy­helyzet­lehet-séges.­az­első­a­reális­percepció,­ami­azt­ jelenti,­hogy­mindkét­ tábor­helyesen­észleli­asaját­ helyzetét,­ vagyis­ a­ többség­ többséginek,­ a­ kisebbség­ kisebbséginek­ hiszi­magát.Tükörpercepciónak­nevezzük­azt­a­helyzetet,­amikor­mindkét­csoport,­tehát­a­többség­ésa­kisebbség­is­többségnek­tartja­magát.­Fordított­percepcióról­akkor­beszélünk,­amikor­atöbbség­kisebbségnek,­a­kisebbség­viszont­többségnek­hiszi­magát.­az­utolsó­lehetőség­apárhuzamos­alulbecslés,­amikor­mindkét­tábor­azt­gondolja,­hogy­kisebbséget­alkot.

54 lampl ZsuzsannaFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

lehetséges,­hogy­a­magyar­szavazók­is­rejtőzködtek?­az­erre­utaló­egyik­lehetségesjel­–­természetesen­a­választási­eredményeken­kívül­–­a­bizonytalan­válaszok­(nem-csak­a­„nem­tudja”,­„nem­tud­válaszolni”,­hanem­az­összes,­tartalmilag­bizonytalan-ságra­utaló­válasz)­magas­részaránya.­ugyanis­nem­jellemző,­hogy­egy­közvélemény-kutatásnál­az­emberek­tömegesen­direkt­hazudnak.­Sokkal­inkább­jellemző,­hogy­hanem­akarnak­„színt­vallani”,­akkor­a­bizonytalanság­álcáját­öltik­magukra.

a­ Fórum­ kisebbségkutató­ Intézet­ két­ utolsó­ közvélemény-kutatásának­ (2009augusztusában­800-as­mintán­és­2010­márciusában­1022­megkérdezettel)­eredmé-nyeit­szemlélve­elmondható,­hogy­a­választási­preferenciákban­megmutatkozó­bizony-talanság­csökkent,­hiszen­2009­augusztusában­a­megkérdezettek­22­százaléka­vála-szolta,­hogy­nem­tudja,­kire­szavazna,­2010­márciusában­viszont­már­csak­alig­10­szá-zalékuk­(2.­táblázat).

2. táblázat. a­mkp­és­a­most-Híd­választási­preferenciái­a­Fórum­felmérései­alapján­(%)(forrás:­mészáros­2009,­40.­p.)

a­kimondottan­a­két­pártot­érintő­más­kérdésekben­viszont­magas­volt­a­bizonytalanokrészaránya.­például­2009­augusztusában­arra­a­kérdésre,­hogy­melyik­az­elvárásainakleginkább­megfelelő­párt,­40%­jelölte­meg­az­mkp-t,­20%­a­most-Hídat,­s­40%­válaszol-ta­azt,­hogy­egyik­sem.­arra­a­kérdésre,­hogy­miért­szavazna­az­általa­választott­pártra,23%­válaszolt­„nem­tudom”-mal­(mészáros­2009,­41.­p.).­persze­ez­a­közvélemény-kuta-tás­nem­a­választási­időszakban­készült,­hanem­két­hónappal­a­most-Híd­megalakulá-sa­után,­vagyis­feltételezhetjük,­hogy­ezt­a­nagymértékű­bizonytalanságot­az­új­helyzetszülte.­S­ebből­arra­is­következtethetünk,­hogy­itt­még­szó­sincs­rejtőzködésről,­a­több-ségi­vagy­kisebbségi­választói­státus­érzékeléséről.­2010­márciusára­viszont­nem­szű-nik,­hanem­épp­ellenkezőleg­továbbra­is­fennáll­ez­a­bizonytalanság.­ennek­két­példájalátható­a­3.­és­4.­táblázatban.­ezek­az­adatok­azt­is­elárulják,­hogy­a­válaszadók­közülkorántsem­utasították­el­annyian­a­most-Híd­pártot,­mint­azt­az­mkp­51­százalékos­ésa­most-Híd­28­százalékos­preferenciája­alapján­feltételezhettük­volna.

3. táblázat. jó­döntésnek­tartja,­hogy­egyes­politikusok­kiváltak­az­mkp-ból?­(%)

4. táblázat. Szimpatikus­Önnek­a­most-Híd?­(%)

2009. augusztus* 2010. március MKP 49,4 50,7 Most-Híd 23,2 28,1 Nem tudja 22,1 9,4

Igen 25 Nem 43 Nem tudja 32

Igen, olyannyira, hogy szavaznék rá 30 Szimpatikus, de nem szavaznék rá 18 Nem szimpatikus 27 Nem tudom 25

a rejtőzködés misztériuma... 55Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

a­két­párt­választási­eredményében­tehát­szerepet­játszhatott­a­választók­korábbi­rejtőz-ködése.­S­ennek­hátterében­felfedezhető­a­pluralizmus­ignoranciájának­és­a­hallgatásspiráljának­ mechanizmusa.­ vagyis­ a­ választópolgárok­ egy­ része­ –­ egész­ pontosan­ amost-Híd­választóinak­egy­része,­hiszen­ha­nem­ők­rejtőzködtek­volna,­akkor­a­választá-sok­eredményei­minden­bizonnyal­fordítva­alakultak­volna­–­úgy­érezte,­hogy­valós­párt-preferenciájával­ kisebbségben­ van,­ s­ ezért­ nem­ akart­ vele­ nyilvánosan­ előhozakodni.Igen­ám,­csakhogy­a­mediant­kivéve­a­többi­ügynökség­előrejelzése­szerint­mindkét­párt-nak­volt­esélye­bejutni­a­parlamentbe,­hiszen­az­mkp-nak­5–6­százalékot,­a­most-Hídnak5–6,9­százalékot­jeleztek.­nem­volt­köztük­akkora­különbség,­amiből­a­választók­egyér-telműen­arra­következtethettek­volna,­hogy­a­most-Híd­ rosszabbul­áll,­hogy­ez­a­ táboralkot­kisebbséget.­Sőt,­a­vizsgált­időszak­tendenciáját­követve­épphogy­jobban­állt,­mintaz­mkp.­persze­a­választók­(már­akik­figyelték­ezeket­az­adatokat)2 a­médián­keresztülnem­a­ preferenciák­ alakulásának­ trendjével­ szembesültek,­ hanem­az­ épp­ legfrissebbpreferenciákkal,­s­ezek­alapján­–­legalábbis­május­végéig,­amikor­nyilvánosságra­kerül-tek­a­Fórum­márciusi­eredményei­–­nagyjából­kiegyensúlyozottnak­láthatták­a­két­pártversengését.­akkor­hát­miért­érezhették­mégis­a­most-Híd­szimpatizánsai,­hogy­kisebb-ségben­vannak?­véleményem­szerint­itt­több­tényező­együtthatása­játszotta­a­szerepet.

ami­az­mkp­és­a­most-Híd­választási­eredményeit­illeti,­nem­az­volt­a­meglepő,­hogya­most-Híd­bejutott­a­parlamentbe,­hanem­az,­hogy­az­mkp­nem­jutott­be.­ez­a­közvé-lemény-kutatókat­is­meglepte,­annak­ellenére,­hogy­amint­azt­bemutattam,­a­választá-si­ preferenciák­ alapján­ erre­ a­ lehetőségre­ is­ lehetett­ számítani.­ a­ választások­ utánazonnal­megindultak­a­ spekulációk,­hogy­mi­ volt­az­oka­az­mkp­sikertelenségének.voltak,­akik­az­áruló­magyarokat­okolták,­de­a­legtöbben­a­kampányt.­voltak,­akik­azmkp­kampányát,­mások­a­most-Híd­kampányát,­amiért­lekörözte­(elmondásuk­szerintaz­utolsó­két­hétben)­az­mkp­kampányát.3

a­két­párt­kampányáról,­azok­ tartalmi,­vizuális­és­kommunikációs­aspektusairól­egymásik­tanulmányt­lehetne­írni.­mindkét­kampányról­külön-külön,­de­még­inkább­a­kettőkölcsönhatásáról.­most­azonban­csak­annyiban­foglalkozom­a­kampánnyal­–­mégpedig­azmkp­kampányával,­hiszen­az­eredmények­az­mkp­rovására­alakultak­–,­amennyi­ahhozszükséges,­hogy­felvázolhassam­a­most-Hídra­szavazók­rejtőzködésének­lehetséges­okait.

az­első­tényező,­amit­ figyelembe­kell­venni,­a­következő.­az­mkp­annak­ellenére,hogy­elegendő­ilyen­jellegű­információval­rendelkezik,­olyan­kampányt­folytatott,­mintaki­ nem­ ismeri­ a­ szlovákiai­ magyarokat,­ azaz­ a­ saját­ potenciális­ szavazótáborát.mintha­elfeledkezett­volna­arról,­hogy­a­szlovákiai­magyarok­nemzeti­és­politikai­érték-rend­tekintetében­heterogén­népességet­alkotnak,­a­kétfajta­értékrend­összefonódá-sából­keletkező­típusokat­nem­is­említve.­az­teljesen­biztos,­hogy­a­kampány­nem­errea­tudásra­épített.­Hogy­egészen­pontosan­miből­indult­ki­az­mkp,­azt­igazából­csak­akampánystáb­tudhatja,­de­a­kampányt­figyelve­a­következő­három­lehetőséget­látom:

1.­arra­alapozott,­hogy­a­szlovákiai­magyarok­homogén­népesség,­vagyis­gyakorla-tilag­mind­egyformák,­a­politikával­kapcsolatban­egyforma­elvárásaik­vannak,­s­ezeketaz­elvárásokat­egyedül­az­mkp­tudja­felvállalni­és­teljesíteni;

2.­ a­ szlovákiai­magyarok­ nem­ homogén­ népesség,­ de­ elég­ csak­ az­ egyik­ részétmegszólítani­ –­ az­ mkp­ bizonyára­ úgy­ gondolta,­ hogy­ ez­ a­ rész­ alkotja­ a­ szlovákiaimagyarok­többségét;

3.­a­szlovákiai­magyarok­sokfélék,­de­azért­mind­magyar,­ezért­a­párt­az­összesmagyart­meg­akarta­szólítani,­s­úgy­gondolta,­hogy­ez­sikerülni­ fog­ függetlenül­attól,hogy­nem­minden­magyar­egyforma.

56 lampl ZsuzsannaFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

a rejtőzködés misztériuma... 57

azt,­hogy­az­mkp­a­kampány­során­nem­vette­figyelembe­a­magyarok­heterogenitá-sát,­s­ezen­belül­a­többség­véleményét,­a­következő­néhány­adat­is­bizonyítja.

arra­a­kérdésre,­hogy­a­közeljövőt­tekintve­mi­aggasztja­leginkább­a­megkérdezet-teket,­a­következő­eredményeket­kaptuk­ (5.­ táblázat).­29­ területből­ (itt­csak­az­elsőhuszonkettőt­sorolom­ fel)­a­szociális,­egészségügyi­és­gazdasági­helyzet­aggasztottaőket­a­legjobban,­a­kisebbségi­helyzet­csak­ezek­után­következett.

5. táblázat. a­közeljövőt­tekintve­mi­aggasztja­Önt­a­legjobban?

egy­másik­kérdésben­azt­tudakoltuk,­hogy­a­felsorolt­19­területtel­mennyire­elégedet-tek­a­megkérdezettek­(6.­táblázat).

arra­a­kérdésre,­hogy­a­jövendő­kormánynak­mely­problémákat­kell­elsőként­megolda-nia,­ a­ válaszadók­72­százaléka­a­munkanélküliséget,­28­ százalékuk­a­ gazdaság­ésegészségügy­ helyzetét­ említette,­ 25­ százalékuk­ a­ szlovákiai­ magyarok­ helyzeténekorvoslását.

a­magyarországi­politikusok­szlovákiai­eseményekbe­való­beleszólását­illető,­2009augusztusából­származó­vélemények­a­7.­táblázatban­láthatók.

1. A munkanélküliség 39% 2. Az egészségügy, szociális gondoskodás helyzete 37% 3. A szegénység 28% 4. A gazdaság helyzete 19% 5. A közbiztonság, b nözés, a lakosság biztonsága 16% 6. A fiatalok helyzete 16% 7. az életszínvonal 15% 8. A szlovákiai magyarok helyzete 13% 9. A magyar szül k szlovák iskolába járatják gyerekeiket 11% 10. A szlovákiai magyarok számának csökkenése 10% 11. A pályakezd k helyzete 10% 12. A romák helyzete 9% 13. A szlovák–magyar együttélés 9% 14. Az id sek helyzete 7% 15. Az asszimiláció 7% 16. A jogbiztonság 6% 17. A mez gazdaság 5% 18. A szlovákok betelepedése a magyar falvakba 5% 19. A környezetvédelem 4% 20. A lakáshelyzet 4% 21. A dél-szlovákiai úthálózat helyzete 3% 22. A társadalmi közérzet 3%

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

6. táblázat. mennyire­elégedett­az­alábbi­területekkel?

7. táblázat. milyen­mértékben­tartja­helyesnek,­hogy­magyarország­beleszóljon­a­szlo-vákiai­magyarokat­érintő­kérdésekbe?

2010­márciusában­a­megkérdezettek­79­százaléka­értett­egyet­azzal,­hogy­fontos,­hogya­szlovákiai­magyar­politikusok­jó­kapcsolatban­legyenek­a­magyarországi­politikusokkal.ugyanakkor­55­százalékuk­válaszolta,­hogy­egyetért­azzal,­hogy­az­anyanemzettel­és­amagyarországi­ politikusokkal­ való­ kapcsolattartás­ csak­ addig­ fogadható­ el,­ amíg­ nemsérti­a­szlovákokat­és­a­szlovák­politikusokat.­45%­nem­értett­ezzel­egyet.

végezetül­az,­hogy­melyik­kormánykoalíciónak­örültek­volna­a­legjobban­a­válasz­-adók,­a­8.­táblázatban­látható.

8. táblázat. a­felsoroltak­közül­Ön­melyik­kormánykoalíciónak­örülne­a­legjobban?

Inkább elégedetlen Részben elégedetlen Inkább elégedett 1. A jelenlegi kormánnyal

1. Azzal, ahogyan a magyarországi politikusok kezelik a szlovák magyar viszonyt

1. A munkájával

2. A politikusokkal általában

2. A szlovák–magyar viszonnyal Szlovákiában

2. Az egészségi állapotával

3. Az ország gazdasági helyzetével

3. Az MKP-val

3. Az emberi kapcsolatokkal a lakhelyén

4. Szlovákia és Magyarország viszonyával

4. A Most-Híd politikusaival

4. Lakhelyén a szlovákok és magyarok együttélésével

5. Az emberek életszínvonalával

5. A jövedelmével

5. Lakáskörülményeivel

6. Lakhelye fejl désével az utóbbi négy évben

6. Családi életével

7. Az életkilátásaival

8. Az életszínvonalával

Nem helyeslem, hogy beleszóljon 31 Kommentálhatja az eseményeket 45 Aktívan beleszólhat a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos ügyekbe

24

SDKÚ, KDH, HZDS, MKP 38 SDKÚ, KDH, HZDS, Most 27 Smer, HZDS, SNS 1,6 SDKU, Smer 3 Smer, KDH, MKP 20 Smer, Most, HZDS 6,8 Smer, HZDS, MKP 3,4

58 lampl ZsuzsannaFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

a rejtőzködés misztériuma... 59

a­párt­több­megnyilvánulásából­is­arra­lehetett­következtetni,­hogy­nem­abból­indult­ki,amit­ a­ szlovákiai­magyaroknak­ az­ adatok­ szerinti­ többsége­ a­ legfontosabbnak­ tart,hanem­abból,­hogy­önmaga­mit­szeretne­(ezt­viszont­nem­tudta­hatékonyan­„eladni”).ebből­kifolyólag­sok­választópolgár­érezhette­azt,­hogy­az­mkp­számára­nem­fontos­aző­véleménye,­s­amellett,­hogy­ez­egyre­inkább­eltávolíthatta­őket­a­párttól,­azt­is­gon-dolhatták,­hogy­véleményükkel­kisebbségben­vannak.­Hiszen­az­mkp­egészen­a­kam-pány­végéig­(sőt,­a­végén­a­62:28-as­arány­propagálásával­még­inkább;­erről­még­szólesz)­többféle­módon­is­ezt­sugallta­feléjük.

ezzel­egyidejűleg­hatott­a­második­tényező.­az­mkp­kampánya­nem­a­választásokelőtt­ kezdődött,­ hanem­bugáréknak­ az­mkp-ból­ való­ távozása,­ valamint­ a­most-Hídmegalakulása­után.­ennek­a­kampánynak­az­egyik­ legfontosabb­üzenete­a­választó-polgár­számára­először­az­volt,­hogy­vannak­jó­magyar­és­rossz­magyar­(ha­egyáltalánmég­magyarnak­nevezhető)­politikusok,­de­később­már­az,­hogy­vannak­jó­magyar­ésrossz­magyar­választópolgárok,­s­ezek­közül­az­előbbiek­az­értelmes,­felelős­emberek.S­ez­már­valóban­komoly­ok­a­rejtőzködésre.­Hiszen­nagyon­sok­ember­nem­szimplánkisebbségi­véleményűnek­érezhette­magát,­hanem­a­rossz­magyar­bélyegét­és­a­buta,felelőtlen­ember­bélyegét­is­rásütötték.­S­vajon­ki­szereti,­ha­megbélyegzik,­s­ki­vállal-ja­nyilvánosan­is­ezt­a­bélyeget?­a­rejtőzködőknek­biztosan­volt­rá­okuk,­hogy­ne­vál-lalják.

végezetül­ a­ harmadik­ tényező.­ a­ fenti­ folyamatok­ zajlása­ közben­ május­ végén,tehát­csaknem­két­hónappal­a­felmérés­után­jelentek­meg­a­Fórum­márciusra­vonat-kozó­választási­preferenciái,­amelyek­szerint­az­mkp­51­százalékkal­fölényesen­veze-tett­a­most-Híd­28­százalékával­szemben.­a­médiához­eljuttatott­anyagban­ki­volt­hang-súlyozva­ s­ a­ megjelent­ hírekben­ is­ szerepelt,­ hogy­ ezek­ márciusi­ eredmények.közvetlen­ a­ választások­ előtt­ azonban­ napvilágot­ látott4 az­ mkp­ hirdetése,­ amelyviszont­ a­ stabil­ választók­ preferenciáiból­ számított­ 62:28­mkp­ és­most-Híd­ „állást”emelte­ki­kissé­ködösítve,­hogy­ez­nem­az­összes­megkérdezett­preferenciája­és­telje-sen­elhagyva­azt­a­fontos­tényt,­hogy­ez­az­adat­is­márciusból­származik.­ezek­után­amost-Híd­ szimpatizánsainak­ egy­ része­ még­ inkább­ kisebbségként­ észlelhette­ sajátmagát,­s­ez­még­inkább­megerősíthette­a­hallgatás­spiráljának­mechanizmusát,­amely-ből­aztán­a­választási­fülke­magánya­„szabadította­ki”­ki­őket.

a­közvélemény-kutatások­hatásával­kapcsolatban­további­fontos­jelenség­a­band-vagon-­ (utánfutó-)­ effektus,­ amelyet­ a­ szociológia­ egyik­ nagy­ mestere,­ paul­ F.lazarsfeld­ fedezett­ fel,­ amikor­ 1940-ben­ az­ amerikai­ elnökválasztással­ kapcsolatosválasztói­magatartásokat­vizsgálta.­1944-ben­a­The­people’s­choice­című­könyvébenírta­le,­hogy­a­választók­inkább­azt­a­pártot­támogatják,­amelynek­nagyobb­az­esélye­agyőzelemre.­Úgy­gondolom,­hogy­az­mkp­és­a­most-Híd­választási­eredményében­ez­ajelenség­nem­játszott­szerepet,­épp­a­már­említett­kiegyensúlyozott­esélyek­miatt.­Haviszont­csak­a­62:28-at­vették­volna­figyelembe­a­választópolgárok,­akkor­a­bandva-gon-elmélet­értelmében­az­mkp-t­kellett­volna­még­inkább­támogatniuk.

ezeket­a­sorokat­egy­hónappal­a­választások­után,­azaz­2010.­július­12-én­írom.­azelmúlt­hetekben­olyan­véleményekkel,­politikusi­és­politológusi­médianyilatkozatokkalis­ találkoztam,­hogy­az­mkp­politikusai­ túlbecsülték­a­párt­ választási­esélyeit,­ folya-matosan­10­százalékról­beszéltek,­s­ez­okozta­a­vesztüket.­ugyanis­sokan,­akik­erede-tileg­az­mkp-t­választották­volna,­annak­tudatában,­hogy­a­pártjuk­az­ő­szavazatuk­nél-kül­ is­bejut­a­parlamentbe,­ inkább­a­most-Hídra­szavaztak.­Hadd­kapjon­esélyt­ez­apárt­is.

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

60 lampl Zsuzsanna

kutatóként­ úgy­ gondolom,­ hogy­ előfordulhatott­ ilyesmi,­ de­ nem­ olyan­ mértékben,hogy­befolyásolhatta­volna­a­két­párt­választási­eredményét.­a­közvélemény-kutatásokelméletéből­ismert­az­a­jelenség­is,­amikor­a­„vesztésre­állás”­mobilizálja­a­választókat,mégpedig­oly­módon,­hogy­még­azok­is­elmennek­szavazni,­akik­eredetileg­nem­akartak,csak­azért,­hogy­az­ő­pártjuk­nagyobb­támogatást­kapjon.­a­kulcsszó:­a­SajáT­párt!­Tehátsenki­nem­megy­el­szavazni­csak­azért,­hogy­egy­másik­pártot­támogasson­a­sajátja­ellen,főleg­ha­ez­az­„ellenpárt”­olyan­színekben­van­feltüntetve,­amilyenben­az­mkp­tüntettefel­a­most-Hídat.­ez­egyszerűen­ellentmond­a­józan­észnek.­S­ha­mégis­ezt­teszik,­akkorez­azt­jelenti,­hogy­az­adott­pártot­nem­ellenpártként­kezelik,­hanem­szimpatizálnak­vele.az­elképzelhető,­hogy­a­most-Híd­esetében­is­ez­történt,­de­akkor­ez­újfent­megerősíti,hogy­ez­a­párt­több­embernek­volt­rokonszenves,5 mint­az­a­választási­preferenciákbólkiderült.­vagyis­ők­megint­csak­a­rejtőzködő­szavazók­kategóriáját­szaporították.

jegyzetek1. „a­felmérésekben­nem­bízom,­szerintem­olyanok,­mint­a­női­bugyi:­egyszer­ilyenek,­máskor

olyanok.”­dušan­Čaplovič­volt­kisebbségi és­emberi­jogokért,­valamint­európai­ügyekért­fele-lős­miniszterelnök-helyettes­nyilatkozata.­Új Szó,­61.­évf.­(2008.­november­8.)­259.­sz.­1.­p.

2. a­2010.­márciusi­adatok­szerint­a­szlovákiai­magyarok­27­százalékát­érdekli­a­politika,­35százalékukat­igen­is­meg­nem­is,­38­százalékukat­pedig­nem­érdekli.­a­szlovákiai­magyar-sággal­kapcsolatos­kérdések­iránt­ennél­jóval­többen­érdeklődnek:­61­százalékukat­foglal-koztatja,­25­százalékukat­néha­igen,­néha­nem,­11­százalékukat­nem­nagyon­foglalkoztat-ja,­3­százalékukat­pedig­egyáltalán­nem­foglalkoztatja­a­szlovákiai­magyar­problémakör.­arraa­kérdésre,­hogy­mennyire­ figyelik­a­választási­kampányt,­a­következő­válaszokat­kaptuk:12,3%­naprakészen­figyelte,­14,2%­csak­a­neki­szimpatikus­párt­kampányát­figyelte,­39%nem­ figyelte­a­kampányt,­de­nem­ tudta­magát­mentesíteni­ tőle,­mert­ „annyira­körülvesz,hogy­nem­lehet­elkerülni”,­28%-ot­nem­érdekelte­a­kampány,­5%­ignorálta­a­kampányt.

3. például:­ http://ujszo.com/napilap/kozelet/2010/06/14/villaminterju;­ http://ujszo.com/napilap/kozelet/2010/06/14/az-arviz-elmosta-a-magyarkartyat;­ http://ujszo.com/napilap/kozelet/2010/06/14/villaminterju-1;­ http://ujszo.com/napilap/kozelet/2010/06/14/vele-menyek-a-valasztasokrol;­http://ujszo.com/napilap/kozelet/2010/06/14/villaminterju-0

4. Új Szó,­63.­évf.­(2010.­június­5.)­128.­sz.­15.­p.­5. a­szimpátián­kívül­egy­adat­a­megbízhatóság­észleléséről:­2010­márciusában­az­mkp-t­a

megkérdezettek­55­százaléka,­a­most-Híd­pártot­46­százalékuk­tartotta­megbízhatónak.

Felhasznált­irodalomangelusz­Róbert­2000.­A láthatóság görbe tükrei.­budapest,­Új­mandátum­kiadó.bourdieu,­pierre­1987.­a­közvélemény­nem­létezik.­ In­uő:­A társadalmi egyenlőtlenségek újra-

termelődése.­budapest,­Gondolat.Fischer­György­2001.­Hihetünk-e a közvélemény-kutatásoknak? budapest,­bagolyvár­kiadó.kunczik­michael­1995.­Základy masové komunikace.­praha,­karolinum.lampl­Zsuzsanna­2007.­a­ stabil­magyar­ választópolgár­portréja.­ In:­uő:­Magyarnak lenni.­ So­-

morja,­Fórum­kisebbségkutató­Intézet.mészáros­magdolna­2009.­a­szlovákiai­magyarok­politikai­orientációja.­Fórum Társa dalom tudo -

mányi Szemle,­2009.­4.­sz.­33–49.­p.mészárosová-lamplová,­ Zuzana­ 2009.­ lazarsfeld­ dvoch­ svetadielov.­ Antropos,­ 2006.­ 1.­ sz.

53–57.­p.noelle-neumann,­ elisabeth­ 1993.­ The Spiral of Silence: Public Opinion – Our Social Skin.

chicago,­university­of­chicago­press.Fór

um

Társ

adal

omtu

dom

ányi

Sze

mle

, XI

I. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

a rejtőzködés misztériuma... 61

ZSuZSanna­lamplTHe mySTeRy oF HIdInG:­ daTa To THe elecTIon’S ouTcome FoR Smk­ (paRTy oF THe

HunGaRIan coalITIon)­and moST-Híd

The­first­part­of­the­study­ looks­for­answers­to­the­following­questions:­ (1)whatmakes­an­opinion­poll­scientific,­(2)for­whom­is­an­opinion­poll­for­and­what­is­itspurpose,­ (3)how­ much­ can­ the­ results­ of­ an­ opinion­ poll­ be­ looked­ at­ as­ a“prophecy”.­ In­the­second­part,­ the­author­analyses­the­polls­conducted­beforethe­ 2010­ parliamentary­ elections,­ with­ a­ special­ emphasis­ on­ the­ electoralpreferences­of­the­Smk­(party­of­the­Hungarian­coalition)­and­most-Híd­parties.were­the­estimates­correct?­The­third­part­sketches­out­the­possible­reasons­ofthe­differences­between­pre-election­polls­and­actual­results­for­both­parties.

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

Fór

um

Társ

adal

omtu

dom

ányi

Sze

mle

, XI

I. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

„az­ember­élete­regényének­kompozícióját­csak­későn­ismeri­fel.”(Peéry Rezső)

„életem­minden­későbbi­megpróbáltatása,­szenvedése­és­megrázkódtatása­ebből­a­három­adatból­következett:

Pozsonyban születtem,­magyarnak születtem,­és­olyan­polgári családból születtem,­mely­a­humanitás­és­szabadelvűség­iránti

tiszteletet­természetemmé­tette.”(Peéry Rezső)

pozsonyban,­magyarnak,­polgári­családból

Száz­ éve,­ 1910.­ március­ 27-én­ született­ írónk­ publicisztikai­ munkáiból,­ emlékezőesszéiből­ egy­ végérvényesen­elveszett­ világ,­ egy­ visszahozhatatlanul­ eltűnt­ város­ésegy­ elveszni­ látszó­ személyiségeszmény,­ erősen­ háttérbe­ szoruló­ értékszemléletrekonstruálható,­ egészen­a­ finom­ részletekig.­egy­ személyre­ szabott,­ külön­bejáratúmítosz­részévé­avatja­peéry­a­két­világháború­közti­pozsonyt,­akárcsak­márai­kassát,krúdy­ a­ Felvidéket,­ és­ annyi­más­miliőt,­ Faulkner­ az­ amerikai­ délt,­ s­még­ hosszansorolhatnánk­a­magyar­és­világirodalmi­példákat.­peéry­már­tizennyolc­éves­kori­kéz-iratos­naplójában­csodálattal­adózik­proust­írói­módszerének,­aki­„kilencven­oldalt­ír­azemlékezésnek és a képzettársításnak [kiemelés tőlem – T. L.]­bonyolult­és­szövevényesfolyamatáról,­melyet­egy­ínyen­elolvadó,­teába­mártott­sütemény­idéz­fel”.1 pozsonynakez­a­mítoszképző­szerepe­peéry­életében­mindvégig­megmaradt.­ írásaiban­ jelképpénemesedik­a­gyermekkora­egy­részének­színteret­adó­bódé­Ferenc­úti­legendás­csalá-di­ház­is:­a­világ­ellentétes,­vagy­legalábbis­egymástól­távol­eső­pontjai,­pólusai­–­ter-mészet­és­civilizáció,­polgáriasult­városi­létforma­és­falusi­jelleg,­korszerű­és­anakro-

TóTH láSZló

adalékok­peéry­Rezső­élet-­és­pályakezdéséhezbekezdések,­közelítések,­előszövegek­

egy­élettörténet-rekonstrukciós­kísérlethez

láSZló­TóTH 82:929:821.511.141­(437.6)data­to­Rezső­peéry’s­biography­and­authorship 821.511.141­(437.6):929

070.42929­peéry­Rezső

379.831:061.2(=511.141)(437.6)796.03

keywords:­ Hungarians­ in­ czechoslovakia­ 1918–1927.­ bratislava­ between­ the­ two­ world­ wars.­ Scouting,scout­movement.­Hungarian­scouts­ in­czechoslovakia­between­the­two­wars.­christian­youth­movements.minority­literature­and­journalism.

nisztikus,­búcsúzás­és­érkezés,­valóságos­és­transzcendens,­a­társadalmi­ranglétránegymástól­vastag­falakkal­elválasztott­osztályok­és­rétegek­képviselői­–­simulnak,­ezutóbbiak­ a­maguk­ felekezeti­ és­ etnikai-nemzetiségi­ tarkaságában­ egymáshoz­ peérygyermek-­és­kiskamasz­korának­e­bódé­Ferenc­út­környéki,­két-három­utcával­behatá-rolható­univerzumában.

írónk­önképének,­azonosságtudatának­következő­sarkalatos­pontját­a­magyarsága,a­magyar­nyelv­és­kultúra­ reá­gyakorolt­ személyiség-­és­ identitásképző­hatása­adja.pedig­jellegzetes­közép-európai­életút,­sors­az­övé;­peéry­apai­ágon­csupán­másodikgenerációs­magyar­volt:­miután­a­nagyapja­még nem­tudott­magyarul,­a­magyar­nyelvés­kultúra­a­németnek­született­s­a­magyart­komáromi­középiskolai­társaitól­tanulgatóédesapja­–­a­később­közmegbecsülésnek­örvendő­pozsonyi­szülészorvos­és­városszé-pítő,­nemzetközi­hírű­rózsanemesítő­és­fotográfus­uradalmikovács-ivadék­–­választásavolt.­(olyannyira,­hogy­amikor­egy­alkalommal,­még­az­1880-as­években,­apró­licista-ként­ magához­ hívatta­ szigorú­ tekintetű,­ német­ gimnáziumi­ igazgatója,­ michaelisvilmos,­és­a­német­származására­és­anyanyelvére­figyelmeztette,­s­ennek­megfelelőmagatartásra­intette­őt,­a­külső­ráhatásnak­ez­az­erélyes­szándéka­csak­még­inkábbmegerősítette­benne­a­nyelv-­és­kultúraváltás­erőteljes­szándékát.)2 írónk­stuttgarti­sír-ján­a­felirat­magyarul,­peéry­Rezsőként,­s­nem­a­Rudolf­németes­alakváltozatban­őrzia­nevét­(beteljesítve­a­rokon­sorsú­nagy­példaképnek,­márai­Sándornak­az­emigráns-sorssal­kapcsolatos­baljóslatú­jövendölését:­„a­csákány­koppan­és­lehull­nevedről­azékezet”3 –­ékezethibásan:­Rezsöként).­a­történet­folytatása­(befejezése?),­hogy­írónkcsaládja­ a­németországban­élő,­ 1952-ben­Sopronban­még­magyarnak­ született,­ detudtommal­ nyelvünket­már nem­ beszélő­ fiában­ visszatért­ a­ németséghez,­ a­ németnyelvbe,­kultúrába,­így­az,­hogy­peéry­a­személyes­sorsát,­emberi-írói­magatartását­oly-annyira­elhatároló­módon­magyarnak­született,­a­családtörténet­mindössze­két-háromnemzedéknyi,­ám­annál­fontosabb­és­jellemzőbb­kitérője­volt­csupán.­de­anyai­ágon­amagyar­mellett­a­szlovák­elem­is­jelen­volt­ebben­a­jellegzetesen­közép-európai­sors-képletben,­s­az,­hogy­így­családjában­háromféle­–­német,­magyar­és­szlovák­–­nemze-ti­elem­keveredett,­továbbá­háromféle­társadalmi­osztály­–­a­nincstelen­cselédség­ésmunkásság,­a­hirtelen­felemelkedő­és­ugyanilyen­hirtelen­lecsúszó­úri-dzsentri­közép-osztály,­valamint­a­jómódban­élő­művelt­és­a­társadalmi­életben­közhasznú­szerepetbetöltő­ polgárság­ –­ tapasztalati­ világa­ adódott­ össze,­ szintén­ a­ személyes­ sors­ ésmagánmitológia­egyik,­magatartásformát,­világszemléletet­adó­pillérének­számított.

ez­utóbbi­–­polgári­származása,­polgár­volta,­a­polgársághoz­való­tartozása,­polgá-ri­élet-­és­értékszemlélete­–­egyben­magánmitológiájának­harmadik­tartópillére,­jólle-het­ő­maga­–­édesapja­uradalmikovács-ivadék,­édesanyja­nemesszármazék­ lévén­–polgárnak­is­csupán­második­generációs­volt.

mindehhez,­a­származás­és­a­családi­környezet­mellett­hozzávehetjük­még­a­nagyhírű­ pozsonyi­ evangélikus­ líceumot,­ mint­ neveltetésének,­ világképe­ kialakulásának,szocializációjának­legfontosabb,­életeszmény-formáló­terepét,­amelyhez­az­emberi-tár-sadalmi­ és­ természeti­ környezet­ harmóniájára­ épülő­ cserkészélet­ ugyancsak­ egészéletre­elegendő­élményeket,­tapasztalatokat,­fogódzókat­adott.­a­cserkészélet­a­fizikaierőnlétet­fejlesztő­életmódon­kívül­egyfelől­az­ intenzív­közösségi­élet­élményét­ jelen-tette­az­időben­a­fiatalok­számára,­fokozatosan­elmélyítve­társadalom-­és­közösségis-meretüket,­amelyek­mellé­a­városi­polgárivadék­limbacher­csemete­–­peéry­–­számá-ra­a­természet­semmi­máshoz­nem­fogható­élményét­is­társította.­az­ő­természetfelfo-gása­–­már­kora­gyermek-,­majd­serdülőkorában­is­–­szinte­panteisztikus­húrokat­zen-

64 Tóth lászlóFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

get­meg,­az­ember­természetből­vétetettségét­és­természetbe­vetettségét­a­gondvise-lés­ legnagyobb­ajándékaként­ fogta­ föl,­ az­ Isten-természet­ a­ harmónia­ legmagasabbfokát­jelentette­számára.­Természetélmény­és­szellemi­ébredés­egybefonódása­a­ter-mészet­és­emberi­szellem­egybetartozásának­tudatát,­hitét­erősítette­benne,­ami­oly-kor­a­ legnagyobb­megrázkódtatások­és­ lelki­ traumák­esetében­ is­a­menekülés­útjátnyitotta­meg­előtte,­s­minden­esetben­a­természethez­fordulva­lelki­vigaszért,­a­földinyomorúságok­közül­valahányszor­a­természet­és­a­kozmosz­végtelenjével­való­transz-cendens­kapcsolat­mutatta­meg­számára­a­kiutat.

az­első­gyermekkori­traumák,­eszmélések

Háborús évek

magát,­későbbi,­posztkamaszkori­naplójában,­visszatekintve,­olyan,­erős­akaratú,­öntu-datos­ fellépésű­emberkének­állítja­ be,­ akinek­már­ ötéves­ korában­ is­ „határozott­ éskemény­véleménye”­volt­mindenkiről,­mi­több,­azt­vallja­büszkén­magáról,­hogy­„márötéves­ koromban­ volt­ »énkém«”.4 első­ gyermekkori­ élményeit­ a­ pozsonyi­ bábaképzőIntézetnek­„a­pálffy-kert­vén­vadgesztenyefáira­néző,­komoly­képű,­puritán,­nagy­épü-letéből”­ származtatja,­ ahol­ édesapja­ orvosként,­ anyai­ nagyanyja­ pedig­ „főmadám-ként”,­azaz­első­műtősnővérként­dolgozott,­melynek­„óriási­folyosóiról,­fanyar­karbol-szagáról,­nagy­csendjéről­és­ tisztaságáról”­még­élete­ vége­ felé­ is­érzékletes­eleven-séggel­ír.5 a­háború,­bármily­furcsán­hangzik­is,­négyéves­korától­neki­is­„természetesés­megszokott­világa”­volt,­lévén­hogy­édesapja­katonaorvosi­szolgálatot­is­teljesített.peéry,­ visszaemlékezése­ szerint,­ szinte­minden­ szabad­ idejét­ a­ pozsonyi­ katonakór-házban,­ lábadozó­ fiatal­ katonák­ között­ töltötte,­ s­ bár­ a­ front­még­ igen­messze­ volttőlük,­már­ekkor­valami­félelmetes­bizonytalanság­töltötte­el­őt­azt­illetően,­hogy­„vala-mi­történni­fog­velünk”,­s­hamarosan­„a­városba­is­eljön­a­háború”.6 de­elkíséri­édes-apját­a­kis­bió­–­akit­haláláig­így­becéz­majd­„a­minisztertől­az­utcalányig”­mindenki7 –vidéki­betegeihez,­a­különböző­pozsony­környéki­kastélyokba­és­kúriákba­is,­mert­ezek-re­a­helyekre­szintén­gyakran­hívták­limbacher­doktort,­aki­bár­látható­büszkeséggelmutatta­be­kisfiát­„ápolt­és­szép­asszonyoknak­és­merev,­komorarcú­férfiaknak”,­akik-nek­társaságában­azonban­korántsem­érezte­olyan­jól­magát,­mint­ugyanezen­kúriák„ízes­szavú,­jóhumorú­és­kedvesmosolyú­urasági­kocsisai”,­lovászlegényei,­intézői­csa-ládtagjai­körében.8 ám­felejthetetlen­élménye­maradt­az­is,­ami­az­ismeretlen,­baljósjövőtől­való,­már­említett­félelmét­erősítette­benne,­melyre­már­a­felnőttek­is­„komorszívvel­készülődtek”,­amikor­egy­jeges­decemberi­reggelen,­a­„bizonytalan­környékre”hivatkozva,­ s­ biztonságuk­ érdekében,­ fegyveres­ kísérettel­ jelent­meg­náluk­ az­ egyikgazda.9 S­a­fenyegető­jelek­egyre­szaporodtak,­a­lakosság­ellátása­egyre­jobban­aka-dozott,­ „a­ komisz­ széntől­ füstöt­ köhögtek­ a­ kályhák”,­ gyengébb­ lett­ a­ gázvilágítás,kisebbek­ lettek­a­zsemlyék,­s­megesett,­hogy­tej­híján­vízzel­készült­konyhájukban­akakaó,­vagyis­hiába­született­tehetős­családba,­rájuk­is­egyre­nagyobb­súllyal­neheze-dett­a­kiszolgáltatottság­és­a­félelem­légköre,­azaz,­állapítja­meg­peéry­élete­vége­felé:„nem­volt­különösen­jó­kisfiúnak­lenni­ezekben­az­esztendőkben.”10

otthonában­könyvek­veszik­körül,­ természettudományos­érdeklődésű­édesapja­–akinek­dolgozószobájában­„élete­utolsó­órájáig”­ott­állt­a­mikroszkóp­–­Fridtjof nansen,Roald­amundsen,­Sir­ernest­Shackleton,­Robert­Falcon­Scott,­illetve­wilhelm­bölsche,

adalékok Peéry Rezső élet- és pályakezdéséhez 65Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

Raoul­Francé­műveit­tartotta­állandóan­keze­ügyében,­de­a­„botanizáló­Goethe”­is­visz-szatérő­olvasmányának­számított,­s­persze,­mindenekelőtt,­Semmelweis­Ignác­volt­gya-kori­példája,­míg­humán­érdeklődésű,­irodalombarát­édesanyja­–­aki­férje­szülei­ked-véért­ németül­ tanult­ –­ „háromemeletes­ könyvespolcán”­ a­ hálószobában­ady­endre,kaffka­ margit,­ Gárdonyi­ Géza,­ babits­ mihály,­ móricz­ Zsigmond,­ karinthy­ Frigyes,kosztolányi­dezső,­móra­Ferenc,­Tömörkény­István,­Herczeg­Ferenc,­az­őt­otthonukbanis­meglátogató­várnai­Zseni,­másfelől­ellen­key,­Gustave­Flaubert,­Guy­de­maupassant,émile­Zola,­Henrik­Ibsen,­august­Strindberg­művei­feszítettek­tömött­sorokban.­vagyisezzel,­írja­magáról­később­a­visszaemlékező­peéry,­„adva­voltak­neveltetésem­legfon-tosabb­elemei­[…]­anélkül,­hogy­fogalmam­lett­volna­a­konzervatív­és­a­korszerű­érté-kelés,­ ízlés­kettősségéről”.11 mindemellett­limbacherék­–­már­csak­társadalmi­státu-suknál­és­rangjuknál­fogva­is­–­élénk­társasági­életet­is­éltek.­egymást­érték­náluk­alátogatók,­ vendégek,­ s­ ők­ is­ gyakran­megfordultak­másoknál,­ amikor­ is­ a­ felnőttekközött­érdekes­beszélgetések,­olykor­ lázas­viták,­eszmecserék­folytak,­amelyeknek­alimbacher­gyerekek­is­akaratlan­tanúi,­részesei­lettek.­a­gyermek­peéry­már­élete­leg-korábbi­szakaszaiban­olyan­mű-­és­szakszavakkal­ismerkedett­családi­környezeténekköszönhetően,­mint­ „küret”,­ „méhen­kívüli­ terhesség”­egyfelől,­ „szociális­gondozás”,„anya-­ és­ csecsemővédelem”,­ „feminizmus”­ másfelől.­ életre­ szóló­ nyomot­ hagyottemlékezetében­édesapja­és­a­szomszédjukban­lakó­jeles­irodalomtörténész,­filozófus,pedagógiai­író,­teológus,­tanár,­Szelényi­Ödön­csaknem­a­tettlegességig­fajuló,­könyvet,dísztárgyat,­alabástrom­oszlopocskákkal­díszített­nehéz­órát­nem­kímélő,­1918.­őszivitája­nemzeti­katasztrófáról,­országárulásról­és­ -vesztésről,­arról,­hogy­Tisza­ Istvánévagy­károlyi­mihályé­volt-e­a­helyes(ebb)­út­ (ebből­ is­ láthatóan­az­egyikük,­Szelényi,szenvedélyes­Tisza-párti­volt,­míg­a­másikuk,­ jászi­oszkár­ feltétlen­híveként,­ha­„fél-szívvel”­is,­de­károlyit­védte),­mire­a­megszeppent­limbacher­csemete­Guszti­barátjá-val,­a­rovartan­későbbi­híres­tudósával,­aki,­mint­látni­fogjuk,­néhány­hét­múlva,­életeegy­másik­megrázó­gyermekkori­élményének­is­részese­lesz,­sietve­elkotródott­továbbszerkeszteni­kettőjük­kézírásos­újságját,­a­Turisták­lapját,­melynek­„egyetlen­komolyelőfizetője”­peéry­nagyanyja­volt.12

a­háborús­esztendők­–­s­az­azok­múlásával­„szaporodó­gond,­szegénység­és­nyo-morúság”­ –­ édesanyját­ is­ fokozott­ társadalmi­ tevékenységre­ sarkallták:­ „szervezett,gyűlésre­járt,­vitatkozott,­segített,­agitált,­gyűjtött­városszerte”,­bekapcsolódott­a­femi-nista­ mozgalomba,­ valamint­ „az­ akkoriban­ kiépülő­ társadalomgondozó­ szervezetekmunkájába”,­ szívén­ viselte­ az­ anya-­ és­ csecsemővédelem­ ügyét,­ „ápolt,­ előkelő­ éskomoly­vendégek”­jöttek­hozzá­budapestről,­köztük­olyan,­a­maguk­korában­országo-san­ ismert­ személyiségek,­mint­ bédi-Schwimmer­Róza,­ Spádi­ adél,­madzsar­ józsef,vagy­a­már­említett­várnai­Zseni­(mely­vendégjárást­limbacher­doktor,­művelt­és­agilisfelesége­munkájának­elismerését­látva­benne,­egyfelől­elégedetten,­a­feminizmussalszembeni­ellenszenve­miatt­viszont­nem­kis­fenntartással­szemlélte).13 anyjához­kötő-dik­peéry­első,­s­rögvest­meghatározó­találkozása ady­endrével­ is.­lakásuk­nagyszo-bájában­üldögéltek­ugyanis­egy­zimankós­téli­estén,­asztalukat­a­fehér­bóbitás­szoba-lány­már­megterítette­uzsonnához,­előttük­pedig­az­érdekes­Újság­legfrissebb­száma,amikor­ édesanyja­ könnyes­ szemmel­megkérdezte­ kisfiától,­ hogy­ tegyen-e­ egy­ cseppvajat­ a­ háborús­ körülmények­miatt­ vízzel­ készült­ kakaójába,­ aztán­ az­ előttük­ fekvőképeslap­„barnatónusú­gyászkeretes­címképére”­mutatott,­és­megsimogatta­fiacskájaarcát:­ „ezt­ neked­ is­ tudnod­ kell­már,­ kisfiam.­meghalt­ ady­ endre,­ a­ költő.”­ későbbpeéry­ innen,­ s­a­ szülei­ gondjaival­ való­e­ találkozásaitól­ számította­búcsúját­ „a­gyer-

66 Tóth lászlóFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

mekkori­ tudatlanságtól­ és­ tájékozatlanságtól”.14 S­ élete­ végén­ is­ jelképes­ értelmettulajdonított­annak,­hogy­negyedikes­elemistaként­szülőhazája­földrajzával­épp­az­idő-ben­kezdett­ismerkedni,­amikor­kimondták­felette­a­halálos­ítéletet,­ami­pedig­tudatátilleti,­azt­annak­halálával­tartja­„egykorúnak”.15

legelső­eszméléseinek,­benyomásainak­forrásvidéke­a­konvent­és­a­kisfaludy­utca,valamint­ a­ Szárazvám­ és­ a­ Häfner­ út­ környéke­ is.­ az­ evangélikus­ elemiben­ –­ „dexbácsi”­–­dex­Ferenc­volt­az­osztályfőnöke.­Felejthetetlen­napokat­tölt­barátaival­a­dunaiuszodában,­ a­ vár­ alatti­ természetes­ strandon­ –­ „pozsonyban­ kicsit­ úgy­ születik­ azember,­hogy­megmártják­a­dunában”16 –,­amivel­nemcsak­önismeretüket­erősítették,amik­nemcsak­erőpróbákra­voltak­jók,­s­nem­is­csak­a­lusta­elnyúlásokat,­az­édes­sem-mittevés­ihletett­óráit­ jelentették­számukra,­hanem­írónknak­a­természettel,­az­egyikőselemmel:­a­vízzel­való­újbóli­egyesülés­aktusát,­egy,­valamiféle­vegetatív­ létállapotéteri­önfeledtségébe­való­emelkedés­boldogságát­is­jelképezték­egész­életén­át,­s­szin-te­ az­ örömódák­ emelkedettségével­ szólt,­ ha­ erről,­ ezekről­ az­ élményekről­ írt.17 deemlékirataiban­a­peérynél­mindössze­egy­évvel­fiatalabb­kovács­endre­is­a­„nagy­für-déseket”­emeli­ki­a­gyermekkorából­a­pöcsniben,­az­oroszvári­duna-ágban,­a­téli­kikö-tőben,­persze­a­csónakázások,­a­ligeti­csavargások,­a­környező­hegyekbeli­gyümölcs-lopások­mellett,­s­azokat­a­díszleteket,­melyeket­az­óváros­biztosított­gyermekkorához:a­korzót,­a­kávéméréseket,­a­várlépcsőt,­a­ „Hainburg­ felé­eltűnő­bécsi­ villamost”,­adómot,­artur­eugen­dobos­ventúr­utcai­pékműhelyét,­wedler­híres­mákos­patkóit,­amayer­cukrászdát­(Széchenyi­annak­idején­„innen­leste­a­szemközti­ablakban­Seilerncrescentia­járását-kelését”),18 s­annyi­minden­mást.­jóllehet­más-más­társadalmi­osz-tályból­ érkeztek­ –­ kovács­ a­ bizonytalan­ sorsú,­ nincstelen­ munkásrétegből,­ alimbacher­ fiú­a­polgári­ jólét­biztonságából­–,­ így­helyenként­a­nézőpontjuk­ is­eltérőlehetett,­ pozsonnyal­ kapcsolatban­ mindketten­ ugyanazokat­ a­ gyermekkori­ képeket,emlékeket­raktározták­el­magukban,­ugyanazt­a­levegőt­szívták­magukba­mind­a­ket-ten­(mellesleg,­nem­minden­tanulság­nélküli­érdekességként­tegyük­hozzá,­hogy­gyá-rai,­üzemei­s­erőteljes­ipara­ellenére­pozsony­az­1920-as­években­a­világ­hatodik­leg-tisztább­levegőjű­városa­volt!).19

A 19. század vége: a főhatalomváltás

a­19.­század­–­mint­annyiakéban­közép-európában­–­a­limbacher­család­életében­(is)az­ első­ világháború­ befejeztével,­ az­ osztrák–magyar­ monarchia,­ illetve­ a­ történetimagyarország­szétbomlásával,­a(z­új)­csehszlovák­állam­megalakulásával­és­már­1918.december­6–8-án­meginduló,­területszerző­hódításaival­ért­véget.­ami­ezután­jött,­ellent-mondott­minden­korábbi­személyes­s­ történeti­ tapasztalatnak,­és­a­világ­egy­egészenmás,­az­addigiaktól­teljes­mértékben­elütő­szemléletét­kényszerítette­rá­a­magyarságra,melynek­ életében­ új­ időszámítás­ kezdődött.­ kimondatlanul­ is­ ezt­ látszik­ igazolni­ apozsony-kutató­ peter­ Salner­ szlovák­ történész­ –­ saját­ szakterületére­ vonatkoztatott­ –összegzése­is,­aki­szerint­nemcsak­az­emberek­többsége­számára,­hanem­általában­is,az­osztrák–magyar­monarchia­szétesése­–­egy­új­állam­születése­mellett­–­mindenek-előtt­azt­jelentette,­hogy­a­múlt­részévé­vált­minden,­ami­évszázadokon­keresztül­alakí-totta­a­város­jellegét,­sőt­„az­addigi­pressburg­vagy­pozsony­még­a­nevét­is­elvesztette”.20

esetünkben­helyénvalónak­látjuk­a­fiatalabb­magyar­történész­nemzedék­egyik­ígé-retének,­kollai­Istvánnak­a­megállapítását,­mely­szerint­Trianon­alapvetően­azt­a­„nem-zeti­identitásképzésnek”­is­egyik­fontos­elemét­jelentő­„történelmi­teret”­bontotta­meg,

adalékok Peéry Rezső élet- és pályakezdéséhez 67Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

mely­addig­a­régi­magyarország­„mindennapi­életének­a­keretét­adta”,­s­amely­„addigvalóságos­és­kézzelfogható­volt”.21 az­1918­végétől­meginduló,­messzemenően­agresz-szív­és­békeszerződések­által­még­nem­szentesített­csehszlovák­területfoglalások­nyo-mán­az­új­államhoz­kerülő­magyarság­–­és­persze­németség­–­végzetes­tragédiakéntélte­meg­az­új­helyzetet,­melyre­nemcsak­hogy­felkészülve­nem­lehetett,­hanem­ame-lyet­minden­józan­érvnek­és­emberi­–­de­nem­történelmi!­–­logikának­ellentmondónaklátott.­akkor­ugyanis­már­senki­nem­tartotta­elvitathatónak­a­szlovákságnak­az­általa–­ túlnyomó­ többségben­ –­ lakott­ területeken­ való­ önrendelkezési,­ sőt­ államalapításijogát,­melyeket­a­történeti­magyarország­északi,­a­szlovák–magyar­etnikai­és­nyelvha-tár­ fölötti­ részein­ (még)­az­1861-es­ turócszentmártoni­Memorandum is­„különösebbnehézségek­nélkül”­kijelölhetőnek­tartott,22 ám­azt­már­sokan­mélyen­igazságtalannak,összeesküvésnek,­merényletnek­érezték,­hogy­az­új­határok­kijelölésében­az­etnikaiszempontok­mellett,­sőt,­bizonyos­értelemben­azok­ellenében­a­„stratégiai­és­gazda-sági­szempontok”­is­módfölött­érvényesültek,­melyek­szerepét­mértékadó­szlovák­tör-ténészek­–­például­Ľubomír­lipták­–­is­elismerték.23

az­ említett­ felkészületlenségről­ írt­ jankovics­ marcell­Húsz esztendő Pozsonybancímű­emlékirata­nyitófejezetében­is­(A vég kezdete):­„…mennyi­mindent­nem­tudtunk,és­tudatlanságunkban­felkészületlenek­voltunk­–­lelkileg is.”24 a­lelkeken­úrrá­levő­álta-lános­bizonytalansággal­kapcsolatban­pedig­megjegyzi:­„valaminek­vége­volt,­de­senkinem­tudta,­mi­kezdődik.”25

az­első­cseh(szlovák)­légiók­1919.­január­1-jén­szállták­meg­pozsonyt,­majd­január6-án­Samuel­ Zoch­ csehszlovák­kormánybiztos­átvette­a­ várost­ jankó­Zoltán­ főispánkormánymegbízottól,­ és­ kijelentette,­ hogy­ a­ település­ neve­ ezentúl­ bratislava­ (bárekkor­még­a­wilsonovo­–­wilson-város­–­sem­került­le­a­napirendről),­a­hivatalos­nyelvpedig­a­szlovák­lesz.­Február­4-től­pedig­–­ünnepélyes­külsőségek­mellett­–­SzlovákiaTeljhatalmú­minisztériuma­ is­ Zsolnáról­ pozsonyba­ települt­ át.26 az­ őslakosság­ –­ írjaezekről­a­napokról­emlékiratában­kovács­endre­–­„komoran­nézte”­ezt­a­„tányérsap-kás­legionáriusok­segédletével­megvalósuló­»honfoglalást«”.27 a­legionáriusok,­illetve­azúj­ államhatalom­ bevonulását­ a­ kilencéves­ limbacher­ fiú­már­ személyes­ emlékkéntrögzítette:­ „1919­ egyik­ január­ eleji­ napján­ mint­ kilencéves­ kisfiú­ a­ pozsonyiSzentháromság-templom­előtt­ álltam­apám­kezébe­kapaszkodva,­ s­ úgy­ bámultam­apiac­ térről­ felfelé­ vonuló,­ eddig­ soha­ nem­ látott­ fegyveres­ csapatok­ hosszú-hosszúmenetét.­az­olasz­alpesi­vadászok­vadonatúj­egyenruhájában,­sötétkék­tányérsapkávalés­fácántollas­szürke­süvegben­vonultak­be­öszvérek­vontatta­gépfegyveres­osztagokkíséretében­a­csehszlovák­légiók­pozsonyba.”28 ezzel­s­így­került­Felvidék­–­lakói­tudtaés­hozzájárulása­nélkül­–­„máról­holnapra­egy­alakuló­új­állam­határai­közé”,­és­ ígykezdődött­meg­ az­ a­ „gigantikus­művelet”,­ amely­ a­ történeti­ ország­ szlovákok­ laktaészaki­területeit­„egy­tekintélyes­terjedelmű­és­mélységű­magyar­etnikai­sávval­egye-temben­kihasította­magyarország­területéből,­államjogilag­és­ténylegesen­a­cseh-­ésmorva-medencéhez­csatolta”.29

az­impériumváltás­eseményei,­látjuk,­a­szóban­forgó­család­kiskamasz,­nyolc-kilencéves­csemetéjét­–­későbbi­írónkat­–­már­közvetlenül­érintették,­s­a­maguk­legdurvábbvalóságában­ beleszóltak­ életébe.­ meghatározó­ élménye­ volt,­ melyet­ még­ csaknemnégy­évtizeddel­később­is­nagy­beleéléssel­emlegetett­A pozsonyi Duna-parton… címűemlékezésében,­ amikor­ 1919.­ február­ 12-én,­ délután­ öt­ órakor,­ egy­ –­ a­ Szociál­-demokrata­párt­által­szervezett­–­népgyűlésről­hazafelé­baktatva,­a­Széles­lépcsőn­hir-telen­sortüzet­adott­ le­ rá­–­a­polgárgyerekek­akkori­öltözködési­szokása­szerint­kék

68 Tóth lászlóFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

szalagos­matrózsapkában,­aranygombos­kabátban­láthatjuk­ekkor­a­majdani­írót­–­éstizenhárom­éves­barátjára,­Szelényi­Gusztira­egy­olasz­egyenruhás­csehszlovák­legio-nárius­osztag.30 életüket­mindössze­annak­köszönhették,­hogy­időben­sikerült­a­lépcsőmagas­mellvédje­alá­bukniuk.­a­pozsonyi­nem­szlovák­ajkú­őslakosok­gyászos­napjavolt­ez.­közvetlenül­az­írónk­által­leírt­eset­előtt­cseh­legionáriusok­összetűzést­provo-káltak­ a­ város,­ illetve­ a­ Felvidék­ megszállása,­ valamint­ a­ Szlovákiai­ Teljhatalmúminisztérium­pozsonyba­való,­február­4-i­bevonulása­ellen­délután­három­órára­meg-hirdetett­tiltakozó­népgyűlés­résztvevőivel­–­írónk­itt­szintén­jelen­volt­–,­s­többször­isa­ fegyvertelen­ tömeg­ közé­ lőttek.­ az­ incidensnek­ hét­ halálos­ áldozata­ (peéry,­ életevégén,­egy­helyütt­ tizenhárom­halottat­említ­–­tévesen31)­és­huszonhárom­sebesültjevolt­(a­legtöbbjüket­a­hátukon,­tehát­menekülés­közben­érte­a­lövés).­a­halálos­áldo-zatokat­–­albrecht­károly­huszonegy­éves­hazabocsátott­tengerészt,­Heringes­[másutt:Haringás]­ Ferenc­ harminchét­ éves­ szabómestert,­ kovács­ György­ huszonnyolc­ éveshadirokkantat,­ kubesch­ vilmos­ tizenhét­ éves­ fémipari­ szakiskolai­ tanulót,­ lunzerGusztáv­tizenkilenc­éves­gyári­munkást,­Soós­Ferencné­harminchét­éves­háztartásbe-lit,­valamint­Záborszky­Gyula­harminckét­éves­hivatalnokot­–­február­16-án­temették­eltöbb­ ezer­ gyászoló­ jelenlétében,­ amely­ napon­ Hubert­ károly­ tizennégy­ éves­ polgáriiskolai­tanulóval­is­végzett­egy­cseh­legionárius­fegyvere.32 (peéry,­már­hatvanadik­élet-évén­ túl,­ egyik­ emlékezésében­arról­ ír,­ hogy­az­ áldozatok­egyike­–­ „fehér­ szakállas,öreg­zsidó­ember”­–­buktában­magával­rántotta­őt.33)

ezzel­a­kiskamasz­peéry­„politikai­felvilágosítása”­óhatatlanul­megtörtént.­a­szülőiházban­egyértelműen­és­egyöntetűen­megszállásnak­ tekintették­a­cseh­ területfogla-lást­ és­ a­ város­ legionáriusok­ általi­ elözönlését,­ s­ az­ események­ német­ származásúédesapját­még­hajlíthatatlanabbá­tették­évekkel­korábban­önként­vállalt­magyarságá-ban­s­„nemzetiségi­dolgokban”­egyaránt.­a­„szabadelvű­polgárság­egyik­ismert”­képvi-selőjeként­ természetesen­ nem­ lett­ nacionalista­ továbbra­ sem,­ de­ családja­ mindentagja­számára­„magyarnak­lenni­és­maradni­a­változó­viszonyok­közepette”,­természe-tesnek­tűnt­–­„más­magatartásra­gondolni­sem­tudtunk”,­összegzi­később­peéry­–,­s„a­ megszállók­ barbárok­ voltak”­ a­ szemükben,­ akik­ „összetörték­ a­ jogrend­ és­ améltányosság­törvénytábláit”.34

dr.­limbacher­Rezső,­az­ismert­pozsonyi­orvos­háza­–­peéry­neveltetésének­elsőd-leges­színtere­–­tehát­egyfelől­a­más­nemzetűek­és­nemzetiségűek­ iránti­ tolerancia,másfelől­viszont­a­mások­kárára­és­önös­érdekekből­történő­erőszakos­nemzeti­érdek­-érvényesítés­ elleni­ határozott­ állásfoglalás­ szentélyének,­ bástyájának­ bizonyult.­ ezösszefüggésben­ itt­ kell­ szólnunk­ a­ család­ egyik­ rokonáról,­ a­ peéry­ gyermekkorábólmegőrzött­sokszínű,­eleven­panoptikumba­tartozó­dr.­mészáros­István­nyitrai­bíróságitanácselnökről,­peéry­anyai­nagyanyja­bátyjáról­ is.­már­puszta­megjelenésével,­ fellé-pésével­is­a­19–20.­század­fordulójának,­az­impériumváltás­körüli­esztendők­világánakegyik­ figurája­ volt­ „fekete­ szalonkabátjában,­ csíkos­ nadrágjában”­ ez­ a­ „piros­ arcú,borotvált­fejű,­délceg­öregúr”,­aki­–­emlékezik­rá­peéry­–­„apámat­rendszerint­»lieberSchwagernek«­ szólítja,­ szüleimmel­ magyarul,­ nagyanyámmal­ szlovákul­ beszél,­ de­ amagyar­mondatot­németül­kezdi­vagy­zárja,­a­szlovákba­magyar­szót­kever,­ahogyan­aztaz­egykori­nyitrai­ember­szerette­volt­tenni”.­Időnkénti­megjelenése­mindig­hozott­némifeszültséget­ limbacherék­ pozsonyi­ házába,­ ugyanis­ valahány­ alkalommal­ szükségétérezte­heves­magyarázkodásba­kezdeni­azt­illetően,­hogy­az­államfordulat­után­milyentörténelmi­ –­ és­ nem­ utolsósorban­ személyes­ –­megfontolásból­ cserélte­ föl­ magyarnemzetiségét­ szlovákra.­ azzal­ persze­ a­ limbacher­ családban­ is­mindenki­ tisztában

adalékok Peéry Rezső élet- és pályakezdéséhez 69Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

volt,­ hogy­ azokkal­ a­ „kemény,­ kegyetlen­ törvényekkel”,­ melyekkel­ az­ államfordulat„beköszöntött”­a­magyarországtól­elcsatolt­területek­magyar­lakói­számára,­mindenkiúgy­védekezett,­ahogy­tudott,­s­végül­is­mindenki­csak­magának­tartozott­elszámolás-sal­érte.35 mészáros­doktor­történetének­azonban­az­ad­némi­pikantériát,­sőt­abszurdszínezetet,­hogy­amikor­néhány­esztendővel­korábban,­a­millenniumi­években­színtisz-ta­szlovák­vidéken,­alsókubinban­kapott­hivatalt,­díszmagyarban­intette­a­helybelieketarra­vonatkozóan,­hogy­„nem­kíván­több­tót­szót­hallani”,­1919­után­már­mint­„meg-bízható­és­jeles­csehszlovák­tisztviselő­korholta­és­bírálta­a­»magyarok«­nacionalizmu-sát”­(gyermekeit,­mellesleg,­annak­idején,­arisztid­és­Ildikó­névre­keresztelte).­az­1930-as­években­pedig­–­nyitrán­–­annak­a­küldöttségnek­volt­hangos­szószólója,­mely­azottani­katolikus­püspököt­erélyes­fellépésre­sürgette­annak­érdekében,­hogy­tiltsa­beaz­istentiszteleti­nyelvként­a­környéken­még­mindig­használatos­magyart.­a­hatvanaséveiben­a­Requiem egy országrészért emlékezéseit,­esszéit­író­peéry­szelíd­malíciávalaz­égiek­hatáskörébe­utalja­a­családjukban­az­emberi­és­nemzetiségi­köpönyegforga-tás­jelképévé­lett­nyitrai­rokonuk­megítélését:­„az­én­szegény­nagybátyám­azóta­legfel-jebb­ valamely­ égi­ bíróság­ előtt­ ad­ számot­ arról,­ miért­ érezte­ kihívásnak­ kukučínmárton­nyelvét­1900­táján­alsókubinban,­s­miért­kívánta­megvonni­a­dinnyét­árusítógerencséri­ paraszttól­ és­a­múlt­ árnyai­ nyomát­ kereső­nyitrai­ nyugdíjas­anyótól­ azt­ alehetőséget,­hogy­magyarul­dicsérhesse­az­urat­a­nyitrai­vár­alatt?”36

bódé­Ferenc­út

a­legendás­hírű,­bódé­–­másutt:­bode­–­Ferenc­út­(ma:­Gorazdova­ulica)­17.­szám­alat-ti­ családi­házat­peéry­édesapja­1920­nyarán­ vette­kraitz­béla­ virágkereskedő­egyikrokonától.­az­eredetileg­itt­elterülő­szőlőskertek­helyén,­a­20.­század­első­másfél­évti-zedében­kialakított­villasor­névadója,­bódé­Ferenc­(1828–1900)­egyike­volt­azoknak­aköztiszteletben­álló­pozsonyi­emberbarát­polgároknak,­akik­a­19.­század­második­felé-ben­rendkívül­sokat­tettek­szülővárosuk­emberi­léptékeinek,­arculatának­megtartásá-ért;­maga­bódé­–­a­városi­tanács­tagjaként­is­–­különböző­jótékonysági­egyletek­szer-vezésével­írta­be­magát­a­koronázó­város­aranykönyvébe.37 akár­az­életünket­erre-arraterelő­ játékos­ véletlenek­megnyilvánulásának,­ vagy­ valamely­misztikus­ sorsszerűségjelképének­ is­ tekinthetjük,­hogy­limbacher­doktor,­a­ lelkes­és­ tevékeny­városszépítőszülészorvos­épp­ebben­a­bódéról­elnevezett­utcában­talált­a­maga­és­családja­szá-mára­kényelmes,­meghitt­otthont­nyújtó,­megvételre­alkalmas­házat.­(az­utca­a­szlávírásbeliség­ megteremtőinek­ számító,­ a­ 9.­ századi­ morva­ Fejedelemségben,­ illetvepannóniában­is­tevékenykedő­cirill­és­metód­követőjeként­s­a­szláv­nyelvű­liturgia­híve-ként­ismert­Gorazdról­kapta­az­1945-től­használatos­mai­nevét.)

a­Hegyi-liget­(ma:­Horský­park)­oldalán,­a­mély­úttal­(ma:­Hlboká­cesta,­illetve­a­Hegyi-liget­fölötti­része,­a­huszita­vezér­és­prédikátor­után­ma­nagy­prokop­út)­párhuzamosanfutó,­a­lamacsi­útba­(ma,­ez­a­része:­brnianská­cesta)­beleszaladó,­akkor­még­„rosszulkövezett­ és­ gyéren­ világított”­bódé­ Ferenc­út­ utolsó­ háza­ volt­ limbacheréké:­ „zömök,oldalt­tornyos”­öreg­épület,­melyet­peéryék­„némi­szépítéssel”­ugyan­villának­neveztek,valójában­nem­volt­más­egy­nagyobbacska,­ám­„igénytelen­családi­háznál”.38 a­ház­fazsin-dellyel­védett,­északnyugati­oldalán­levő­szobácska­ablaka­a­morvamezőre­nézett,­jelez-ve,­hogy­otthonuk­az­etnikai­határ­vonalán­épült,­s­„a­kis­szobából­nyíló­kilátás­a­portaHungarica­látványa­volt­[…]­oda,­ahol­a­szláv­térség­és­ősotthon­kezdődött”.39

70 Tóth lászlóFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

Szelíd,­mondhatni­bukolikus­kép­tárul­peéry­emlékezéseiből­a­limbacher-porta­kör-nyékét­ kilenc­ évtized­ távolából­ vizslató­ szem­elé.­ a­ város­ és­ a­ falu­ ölelkezett­ összeakkoriban­még­a­bódé­Ferenc­utcában,­melynek­–­s­a­környékbeli­utcáknak­–­kertescsaládi­házai­az­idő­tájt­szerény-szorgos­pozsonyi­középpolgári­családoknak­adtak­ott-hont.­ peéry­ időskori­ (1974-es)­ visszaemlékezésében­ megelevenednek­ az­ 1920-asévekben­itt­lakók:­Tóth­antal,­a­„nyájas­arcú,­szabályos­bajuszú,­kövér­adótanácsadó”,Toman­ úr,­ a­ „szürke­ szemű,­ ráncos­ arcú,­ kertje­ alján­ épült­ kasok­ körül­ serénykedőméhész”,­maza­jános,­az­agglegény­ földmérő.­mintha­egy­ impresszionista­ festmény,egy­ cézanne-­ vagy­ egy­ Szinyei­merse-kép­ elevenedne­meg­ peéry­maza­ úrról­ rajzoltportréjában,­ akit­ írónk­ tolla­ nyomán­ „példás­ rendben­ tartott,­ kavicsos­ utacskákkalszimmetrikusan­ behálózott­ kertjének­ egy­ fehér­ asztala­mellett­ sárgásfehér,­ likacsosszalmakalappal­ lilaszín,­ húsos­ arca­ felett,­ szabályosan­ rezgő­ fejjel”­ látunk­ magunkelőtt­magányosan­borozgatni.­de­megismerhetjük­ugyaninnen­a­„gidaarcú,­vérszegény,hajlottan­járó­fekete­ruhás­özvegyasszonyt:­Teszáknét,­és­fiát,­marcit;­az­utca­eleji­erké-lyes­ villában­ lakó,­ Trockijra­ hasonlító,­ „piros­ arcú,­ kecskeszakállas,­ cvikkeres”­ csehvasutast,­ aki­ „barátságos­ öntudattal­ pislogott­ a­ világba”­ és­ hangos­ „nazdar!”-ralköszöntött­mindenkit;­a­peéryék­házával­szembeni­portán,­egy­„göcsörtös­akácfasor-ral”­övezett­„komiszul­köves­út”­végén­levő­tanyáján­idős­édesanyjával­és­„tépett­ruhá-jú,­ kócos”,­ öreg­béresével­ együtt­ lakó,­ „árnyékos­ szemű,­ sasorrú,­napbarnított­ arcú,szófukar”­niklas­urat,­ aki­ „kigombolt,­ kockás­ ingében,­ fehéreres­bőrkabátjában,­bri-cseszében­és­magas,­bőr­lábszárvédőjében”­a­tejet­hordja­nekik;­s­egy­pillanatra­elénkvillan­az­az­állandóan­„dühtől­tajtékzó­fekete­kuvasz”­őrizte,­„mindig­tárt­ablakredőnyű,hosszú,­fehér,­földszintes­házban­lakó”­két­–­egy­idősebb­és­egy­fiatalabb­–­gyászru-hás­nő­is,­akik­mintha­valamilyen­nagy­titkot­rejtegettek­volna­szívük­mélyén,­melyetazonban­az­utca­ lakói­közül­senki­nem­ ismert.40 erről­a­vidékről­valók­a­gyermekkornem­felejthető­panoptikumának­további­regényes­alakjai­is:­a­jó­időben­tavasztól­ősziga­mély­úton­minden­délben­végigsétáló,­csontgombos­botját­maga­előtt­lógázó­vak­úri-ember­„halványbarna­ruhában,­vajszínű­mellényben,­sárga­félcipőben,­finom­hajtásúpuhakalapban”;­a­mély­úti­kápolna­mereven­bicegő,­magát­sokgalléros,­pecsétes,­feke-te­köpönyegben­vonszoló,­rokkant­lábú,­ortopédcipős­sekrestyése,­aki­különösen­a­gye-rekekkel­szemben­bizalmatlan.­a­nyomorék­sekrestyést­olykor­„ráncos­arcú,­viseltes,szürke­kendőbe­bugyolált,­gyulladt­szemű”­anyja­kíséri­ „köhögve,­sóhajtozva,­dohog-va”,­és­„szipogva,­sírva­panaszolja­keservét­a­mély­úti­bokroknak­és­fáknak”.­micsodatársadalmi­mikroklíma­már­ez­is­–­jegyezhetjük­meg­–,­egyetlen­esszécske­két­és­féloldalára­tömörítve,­s­hogy­a­kép­teljesebb­legyen,­írónk­az­államfordulat­után­a­szülő-városába­ betelepedett­ cseh­ vasutas­ mellé,­ szinte­ észrevétlenül,­ odakanyarintja­ azőslakosok­nacionáléját­ is,­megjegyezvén,­hogy­„a­vak­úriember­magyar,­a­sekrestyésnémet­tájszólását­csak­idősebb­bennszülött­érti”,­s­aztán­a­valóságterhes­társadalom-rajzot­egyetlen­ tollvonással­a­kozmikusba,­a­ transzcendensbe­ futtatja­ki:­ „…az­öreg-asszonyét­alighanem­csak­a­bokrok­és­a­fák.”41 de­hogy­a­kép­még­teljesebb­legyen,szólni­kell­a­hetente­több­alkalommal­is­a­pozsonyi­piacokra­„fityegő­csizmával­vállu-kon,­hátukon­púposodó,­kék­kendős­batyukkal,­mezítláb”­errefelé­igyekvő­lamacsi­szlo-vák­parasztasszonyokról­ és­ -menyecskékről,42 továbbá­a­ francia­ származású­osztrákSaint-Genois­báróról­és­családjáról,­valamint­udvartartásáról,­akik­úgy­éltek­hegyi-lige-ti­kastélyukban­(ma­egyetemi­diákszálló­van­ezen­a­ területen),­„mintha­a­monarchiahajótörésének­valamely­épen­maradt­robinsoni­szigetén”­várnák­a­szabadulást.43

adalékok Peéry Rezső élet- és pályakezdéséhez 71Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

a­világ­ellentétes,­vagy­legalábbis­egymástól­távol­eső­pontjai,­pólusai­–­természetés­civilizáció,­polgáriasult­városi­létforma­és­falusi­jelleg,­korszerű­és­anakronisztikus,búcsúzás­és­érkezés,­valóságos­és­transzcendens,­a­társadalmi­ranglétrán­egymástólvastag­ falakkal­ elválasztott­ osztályok­ és­ rétegek­ képviselői­ –­ simulnak­ egymáshozpeéry­ Rezső­ gyermek-­ és­ kiskamaszkorának­ e­ bódé­ Ferenc­ út­ környéki,­ két-háromutcával­behatárolható­univerzumában,­ami­olyan­ ingergazdag­környezetet­ jelentett­alimbacher­csemete­számára,­mely­világszemléletének,­eszme-­és­értékrendszerénekkialakulására­alapvető­befolyással­volt,­s­későbbi­életének­szinte­valamennyi­döntése,elemző­és­értékelő­gesztusa­közvetlenül­is­visszavezethető­a­gyermekkornak­ehhez­avilág­teljességét­magában­foglaló­édenéhez.

az­utca­nevezetessége­odaköltözésük­után­csakhamar­limbacherék­„tágas,­pom-pás,­többrétegű­kertje­lett”,­mely­veteményes­részre,­gyümölcsösre­és­díszkertre­tago-lódott.­ami­azonban­a­leginkább­kiérdemelte­a­figyelmet:­az­összhatás­volt.­„a­tujasorhatalmas­glédája­–­emlékezett­vissza­gyermekkora­varázslatos­kertélményére­a­márnagybeteg­peéry,­három­évvel­a­halála­előtt­–,­a­terebélyes,­méltóságos­ezüstfenyők,­abukszussal­kerített­törpe-­és­magasrózsa-csoportok,­a­sötétzöld,­gondosan­öntözött­ésrövidre­nyírt­pázsit­a­díszkertben,­égővörös,­vajsárga,­halványpiros­és­ fehér­kúszóró-zsák­vad­zuhataga­a­bejárati­pergolasorban,­a­kora­tavasszal­lilásfehéren­habzó­mag-nóliák,­a­kesernyés-édesen­illatozó,­tömött­fürtű­orgonák­fehér­és­világoslila­füzérei,­azoldalsó­házfalat­elborító­tearózsa,­a­vadszőlőindákkal,­-levelekkel,­-kacsokkal­befutta-tott­lugas,­a­törpe,­kúszó­őszibarack-­és­télikörtefák­párhuzamosan­futó­és­karos­gyer-tyatartókként­felvezetett,­kemény­levelű­lombrácsozatának­falai­a­közömbös­arra­járótis­ szemlélődésre­ késztetik.­ Gyümölcsvirágzáskor­ a­ hátsó­ kertet­ a­ cseresznye,­ alma,barack,­körte,­szilva­és­ringló­hófehér,­fehéres­rózsaszín­virágainak­óriás­bokrai­lepikel,­mint­nyáron­a­futó-­és­kúszórózsák­özöne.­késő­tavasztól­késő­őszig­a­növényi­alak-zatok,­formák,­színek­és­illatok­dús­jelenléte­és­tüntetése”­jellemezte­kertjüket,44 mely-nek­–­s­itteni­rosariuma­–­kialakításához­limbacher­doktor­1933-ban­kapott­ösztön-zést,­ amikor­ megismerhette­ chotek­ mária­ Henrietta­ grófnő­ világhírű­ alsókorompairózsakertjét.­ „az­ ott­ látottak­benyomása­alatt­ a­magam­kisebb­ terjedelmű­kertemet[sic!]­alakítottam­át­rózsakertté,­ahol­elsősorban­a­kúszórózsák­változatos­szépségeitigyekeztem­ érvényre­ juttatni”45 –­ írja­ később­ erről­ a­ rózsákról­ szóló­ könyvében­ a„pozsonyi­Gül­baba”,46 limbacher­doktor,­aki,­később,­a­ligeti­rózsakert­megalkotásá-val­„hervadhatatlan­rózsacsokrot­nyújtott­át­a­városnak”.47

a­ bódé­ Ferenc­ utat­ a­ város­ felől­ az­ óvárost­ a­ Főpályaudvarral­ összekapcsolóStefánia­ útról­ (ma:­ Štefánikova­ ulica)­ –­ a­ peéry­ idejében­még­ a­ pozsonyi­ születésűaradi­vértanúról,­aulich­lajosról­elnevezett,­később­pavol­križko­(1841–1902)­levéltá-ros,­ történész­ nevére­ átkeresztelt­ utcácskán­ végighaladva­ –­ a­mély­ úton,­ ebben­ „asziklák­közé­robbantott,­abruzzói­hangulatú­vájatban”­lehetett­megközelíteni.­a­mély­úta­város­legrégebbi,­s­–­mind­a­négy­évszakban­–­legfestőibb­részei­közé­tartozik.­elsőemlítése­1493-ból­származik,­a­városi­tanács­1529-ben­már­javíttatta.­jelentőségét­azadta,­hogy­a­várost­ez­az­út­kötötte­össze­lamaccsal,­s­ez­vezetett­tovább,­morvaországfelé.­a­johann­andreas­baumler­pozsonyi­botanikusról­elnevezett­utca­(ma:­nekrasovaulica,­nyekraszov­utca),­a­mély­út­folytatása­(ma:­nagy­prokop­utca)­s­a­bódé­Ferenc­útáltal­határolt­kis­terecskén,­peéryék­utcájának­torkolatánál­állott­a­mély­úti­kápolna,melyet­ azonban­ az­ első­ Szlovák­ köztársaság­ idején­ az­ ennek­ helyén­ épült­ Havas-boldogasszony­temploma­kedvéért­leromboltak.­Innen­„két-háromszáz­méternyi­kapta-tó”­vezet­a­már­1493-ban­is­említett­kőbánya­helyén,­hívő­pozsonyi­katolikus­asszonyok

72 Tóth lászlóFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

adalékok Peéry Rezső élet- és pályakezdéséhez 73

által­1892-ben­kialakított­lourdes-i­Szűz­mária­barlangjába.­peéryt­–­protestáns­kisfi-úként­–­mélyen­elbűvölte­a­hely­misztikuma,­s­életre­szólóan­megigézte­„a­vakítóanfehér­márványfelület,­a­tér­mélysége,­a­gyertyarácsok­fénye,­a­főoltár­borostyánzuha-taga”,­ mely­ együttesen­ „színpadias,­ egyben­ áhítatra­ késztető­ látványt”­ nyújtott.48

valamivel­feljebb­pedig,­a­Főpályaudvar­fölött­domboruló­kálvária-hegy­titokzatos­biro-dalma­hívogatta­megújuló­kalandokra­a­gyermek,­ illetve­kiskamasz­peéryt,­ahová­azutcájuk­végi­mély­úti­kápolnától­kanyargott­föl­az­út.­olyan­lehetett­a­minden­mögöttkihívó­titkot­tudó­gyermek,­majd­a­romantikus­ihletettségében­lobogó­kamasz­számá-ra­ez­a­„növényi­burjánzásával”­is­csábító­vidék,­mint­egy­elvarázsolt­táj,­mintha­vala-mely­izgalmas­regény­színhelyei,­lapjai­elevenedtek­volna­meg­előtte.­Sok­volt­errefelé–­az­1920-as­évek­elején­–­a­magányos,­elhagyott,­enyészetnek­indult­ház:­„a­zárt,­vas-rácsos­kapu,­a­vadul­burjánzó­növényzettel­betemetett­kerítés”,­a­gazzal­benőtt­telek,melyeket­a­ természet­már­kezdett­ visszavenni­a­ civilizációtól­ (talán­az­államfordulatután­az­új­országból­kiutasított,­illetve­elmenekült­magyarok­voltak­az­egykori­gazdáik),s­melyeknek­már­a­nevük­is­a­költészet­régiói­közelébe­vonzotta­a­csapongó­képzele-tet­(Testory-ház,­csokoládé-kert).49 a­bódé­Ferenc­út­egyben­új­pajtásokat­is­adott­neki,amikor­ ő­ maga­ is­ az­ utca­ „alkalmilag­ összeverődő­ gyerekcsoportjának­ tagja”­ lett.közülük­élete­vége­felé­is­nosztalgikusan­–­és­nem­kis­bűntudattal­–­idézi­meg­Heimmédi,­mindszenty­baba­és­a­többiek­mellett­a­kék­szemű,­szelíd­Teszák­marci­„hegyes,fehér­arcát­és­egyre­soványabb­alakját”,­aki­valamilyen­semmiség,­megjegyzésre­semméltó­ostobaság­miatt­egyszer­összeveszett­a­többiekkel,­s­attól­kezdve,­„valamely­ért-hetetlen­gyermeki­rátartiság­következtében,­közönyt­színlelve,­köszönés­nélkül”­men-tek­el­egymás­mellett.­peéry­nem­múló­bűntudata­ugyanebből­a­rátartiságból­ fakad,amiért­ő­sem­volt­képes­áttörni­„az­ostoba­válaszfalat”­kettőjük­között.­Teszák­marciugyanis­ hetedikes­ gimnazista­ korában­ tüdőbajban­meghalt,­ s­ peéry­még­élete­alko-nyán­is­részesnek­érezte­magát­a­pusztulásában,­és­az­esetet­gyermekkora­olyan­sérü-léseként­értékelte,­mely­nagymértékben­hozzájárult­„érzelmi­alkata”­kialakulásához.50

ahogy­a­gyermekkorára,­annak­színhelyeire,­kereteire,­lényeges­és­lényegtelen­moz-zanataira,­villanásaira­emlékező­peéryt­olvassuk,­minduntalan­egy­regény­–­egy­gyer-mekkor,­egy­eszmélés­regényének­a­–­lapjait­látjuk­megelevenedni­magunk­előtt.­peéryírásaiban­többször­is­felbukkan­az­„élet­mint­regény”­motívuma­(lásd­például­tanulmá-nyunk­egyik­mottóját),­melyben­végső­soron­ jellegzetes­kompozíciós­keretben,­ illetveszerkezeti­ rendben­ illeszkednek­ egymáshoz­ annak­ történései,­ szereplői,­ helyszínei,konkrét­és­metafizikus­vonatkozásai.

az­evangélikus­líceumpeéry­élete­végéig­büszke­volt­protestáns­neveltetésére,­melynek­alapjait­a­szülői­ház-ban­kapta,­s­amely­aztán­a­pozsonyi­evangélikus­líceum­történelmi­légkörű,­évszáza-dok­levegőjét­őrző­falai­között­teljesedett­ki.­a­maga­későbbi­nevelői-pedagógusi-isko-laszervezői­és­ -irányítói­gyakorlatában­ is­mindvégig­meggyőződéssel­érvényesítette­aprotestáns­ szellemet­ és­ nevelői­ gyakorlatot:­ az­ iskolát­ sohasem­ „rideg­ pedagógiainagyüzemnek”,­tanítványait­sohasem­megszelídítendő-betörendő­egyedeknek­tekintet-te,­akiket­a­szigorúan­vett­ tananyag­és­a­szűkre­szabott­s­ rigorózus­didaktikai­célokprokrusztész-ágyába­ kellene­ kényszerítenie­ az­ iskolának.­ ellenkezőleg:­ az­ iskolánakkell­a­lehető­legsokrétűbb­segítséget­nyújtania­tudásuk,­személyiségük­kiteljesedésé-hez.­Iskolafelfogása­szerint­–­amelyet­természetesen­erősen­befolyásoltak­saját­licista

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

évei­ is­–­preceptorok­és­növendékeik­viszonyában­nem­elsősorban­az­alá-­s­ föléren-deltségen­ alapuló­ tanár-diák­ kapcsolat­ érvényesült,­ hanem­ mindenekelőtt­ „társaslények,­emberek”­voltak.­egykori­iskoláját,­alma­materét­azért­látja­egész­életre­szólópéldának,­mert­az­a­szó­ legtágabb­értelmében­–­s­egyfajta­ „protestáns­ individualiz-mus”­szellemében­–­„nevelni­akart,­felelősségre­szoktatni,­szerepet­adni,­öntevékeny-ségre­serkenteni”.51 (bizonnyal­innen,­saját­iskolájának­mindennapi­pedagógiai­gyakor-latából­ eredeztethető­ az­ iskolai­ önképzőköri­munka­ fontosságával­ kapcsolatos,­máregészen­korai­meggyőződése­–­látni­fogjuk,­különböző­diáklapokban,­már­tizenöt-tizen-hat­éves­korában,­maga­ is­eltökélten­cikkezett­az­önképzőkörök­mellett.52)­vagyis­aziskola,­„furfangos­mellékintézményeiben,­köreiben,­vállalkozásaiban”,­növendékeinekmindenféle­ és­ -fajta­ egyéni­ ambíció­ és­ hajlam­ kiéléséhez­ tág­ teret­ biztosított,­ „kimadarat­tömött­ki,­ki­a­híres­éremgyűjteményben­dolgozott­[mindkettő édesapja pél-dája – T. L. megj.],­[kinek]­könyvtáros,­bálrendező,­lírai­költő­csetlő-botló­hajlamait­épp-úgy­ápolták,­mint­a­szervezőét,­jogászét­vagy­sportemberét”.­az­iskola­tehát,­mely­éppe­lehetőségek­megteremtése­révén­vált­nélkülözhetetlenné­és­fontossá­a­diák­számá-ra­is,­elsősorban­emberi­magatartásra­tanít.­S­a­bél­mátyás­szellemét­magában­hordópozsonyi­evangélikus­líceum,­mint­ilyen,­a­pozsonyi­polgárság,­polgárlét,­polgári­maga-tartás­bölcsője­is­volt­egyúttal,­ahol­a­latin­szöveget­„a­17.­század­végén­egyformán­for-díthatták­magyarra,­németre­vagy­szlovákra,­[s]­a­protestáns­magyar­nemesi­családoksarjait,­ a­ justhokat,­ podmaniczkyeket,­ jeszenákokat,­ Szemeréket,­ pulszkyakat,Rádayakat­az­iskola­ugyanazon­szigorral­nevelte,­mint­ama­gazdag­szerb­és­román­ifja-kat,­akik­nemzeti­kultúrájukat­talán­itt­ápolták­először,­vagy­kollárt­és­palackýt.­[…]­aközös­hit,­a­közös­polgári­és­embereszmény­körül­nőnek­fel­és­különülnek­itt­el­a­kul-túrák.­ […]­ a­ kultúrák­ párhuzamos­ kinyílásának­ olyan­ káprázatos­ folyamata­megy­ ittvégbe,­ amit­ már­ nem­ lehet­ csak­ egy­ nép­ és­ kultúra­ szempontjából­ szemlélni­ […],hanem­csakis­az­alma­mater­szempontjából,­mely­itt,­Kelet-Európa nyugatán [kiemeléstőlem – T. L. megj.]­egyformán­tudott­csíráztatni­magyar,­szláv­és­német­szót”.53

amikor­peéry­Rezső­tízéves­korában­a­védcölöp­úti­evangélikus­líceum­diákja­lett­–ekkoriban­olvasta­A Pál utcai fiúkat54 –,­nem­egyszerűen­egy­oktatási­intézmény­növen-dékeinek­sorába­lépett,­hanem­–­és­elsősorban­–­édesapja­egykori­iskolájának­kapu-ját­ lépte­át,­aki­később,­a­ líceum­ intézeti­orvosaként­és­egészségtan-oktatójaként­ issokáig­működött­még­itt.55 Tanárai­közül­többen­még­tanították­az­édesapját,­másodi-kos­korában­magyartanára,­albert­józsef­–­aki­egyben­az­osztályfőnöke­is­volt­–­pél-dául­az­ő­valamikori,­Az erdei lakról,­Tompa­mihály­verséről­szóló­fogalmazványát­olvas-ta­fel­az­osztályuk­előtt­mintadolgozatként,­s­egyáltalán,­mindenütt,­mondhatni,­az­őszellemével­találkozott.­ami­akár­nyomasztóan­is­hathatott­volna­a­gyermek­peéryre,­saz­édesapjával­való­örökös­összevetés,­illetve­az­édesapja­iskolai­szelleme­elleni­láza-dásra­is­sarkallhatta­volna­őt.­Szerencsére­azonban­egyelőre­még­épp­az­ellenkezőjetörtént­ –­még­ ha­ peéry­ tizennyolc–huszonkét­ éves­ kori,­ a­ családjával­ való­ időlegesszembefordulásába­akár­ez­is­belejátszhatott­–,­s­később,­már­felnőttkorában,­„nem-zedékek­találkozóhelyének”­nevezi­az­iskolát,­mely­annak­élményét­adta­meg­számá-ra,­hogy­ „a­ fiakban­az­apák­álltak­helyt­újból”.56 a­helytállás­e­belső­késztetése­–­skorántsem­kényszere­–­annak­gyermeki­ felérzéséből­ fakadt­benne,­ami­tulajdonkép-pen­ későbbi­ döntései,­ cselekedetei,­ fellépései­ mozgatórugója­ volt­ egész­ életében,vagyis­hogy­igazából­a­családja­tekintélye­függ­tőle.

egyidejűleg­iskolája­az­új­országkeretek­közé­került­városában­–­a­pozsonyi­magyarközépiskolák­ közül­ –­ a­magyar­ nyelvű­ oktatás­ utolsó­ bástyáját­ is­ jelentette,­ hiszen­ a

74 Tóth lászlóFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

berendezkedő­csehszlovák­hatalom­ideiglenes­érvénnyel­–­egészen­1923-ig­–­egyedül­ittengedélyezte­„hiánytalanul­a­magyar­oktatást”­a­„tanintézet­valamennyi­évfolyamában”.57

jellemző­az­ iskola­ jó­hírnevére­és­ ismertségére,­ továbbá­pozsony­korabeli­nemzetiségiösszetételére­s­nyelvi-kulturális­vonzáskörére,­hogy­amikor­végérvényesen­eldőlt,­hogy­az1923–1924-es­tanévvel­állami­kezelésbe­kerül­és­reálgimnáziummá­alakul­át,­az­iskolá-ba­ ötszázharminchatan­ iratkoztak­ be­ a­magyar­ és­ háromszázkilencen­ a­ német­ osztá-lyokba.58 peéry­később­a­váltás­egyik­lényeges­elemének­a­„csehszlovák­egység”­gondo-latának­előtérbe­kerülését­ tartja,­mely­bizonyos­mértékben­az­ iskolájukban­ is­előtérbekerült,­annál­is­inkább,­mivel­a­„csehszlovák­fogalompár­divergáló­jegyeit”­„gyermekfővel,tanulatlanul­és­tapasztalatlanul”­még­aligha­ láthatták­át.­de­már­akkor­ is­ feltűnt­neki,hogy­a­csehszlovák­himnusz,­amelyet­kötelezően­meg­kellett­tanulniuk­és­énekelniük­kel-lett,­mintha­nem­teljesen­felelt­volna­meg­emez­egységelméletnek,­mivel­az­„a­cseh­és­aszlovák­nemzeti­dal­volt,­ami­a­két­elem­önállóságát­éreztette­az­egységben”,­s­mind­szö-vegükben,­mind­dallamukban­élesen­elütöttek­egymástól.­S­míg­a­lágyan­dallamos­elsőrész­csehország­szépségeit­dicséri,­és­a­cseh­ föld,­a­cseh­haza­szeretetéről­áradozik,addig­a­pattogó,­dinamikus,­szlovák­szövegű­második­rész­„a­szlovák­testvéreket”­veszé-lyeztető­„ellenség­pusztulásának­fenyegető­látomását­idézi”,­ami­kicsit­el­is­bizonytalaní-totta­őt,­hiszen­„nem­volt­kellemes­arra­eszmélni,­hogy­az­ellenség,­amelynek­pusztulá-sát­jósolja­a­dal­–­mi­voltunk”.59

Színes,­eleven­képet­fest­emlékiratában­az­iskoláról­–­ugyancsak­kiemelve­annakjelentőségét­–­kovács­endre­is,­aki,­ellentétben­írónkkal,­az­alsó­rétegek­közül,­nincs-telen­munkásgyermekként­került­a­líceumba,­s­emiatt­kezdetben­igencsak­idegennekérezte­magát­a­„jól­fésült­úri­gyerekek”­között.­ő­is­kiemelte­azonban­az­önművelésnekazt­a­szabadságát,­melyet­az­iskola­biztosított­növendékei­számára,­illetve­azt­a­tevé-keny­önképzőköri­munkát,­amely­az­iskola­falai­között­folyt,­s­amely­arra­is­lehetőségetadott­számukra,­hogy­(irodalom)tanáraik­arany­jánosért,­vörösmarty­mihályért­való­lel-kesedésével­ szembeállíthassák­ a­ maguk­ ady-rajongását,­ kassák-imádatát­ –­ ebbenkülönösen­ az­ ifjú­ peéry­ Rezső­ járt­ élen,­ aki­ többek­ között,­ tizenhét­ évesen,­ az­Egyember élete című­kassák-regénynek­is­lelkes­propagátora­volt.60 mindemellett­kovácsazt­is­az­iskola­érdemének­tudja­be,­hogy­„korrektül­fogalmazó­értelmiségieket­nevelt”,ami­már­„egymagában­is­hallatlanul­nagy­érdem­abban­a­vegyes­nyelvű­városban,­ahololy­sokan­csúfították­el­a­magyar­nyelvet”.61 az­iskola­tanári­kara­jobbára­nagy­tudású,olykor­szélesebb­körben­is­aktív,­s­a­városi­közéletben­megbecsült­tekintélyekből­tevő-dött­össze,­akiknek­keze­közül­–­a­maguk­konzervatív­ ízlése­és­szellemisége,­ illetveerkölcsi­és­pedagógiai­elvei­ellenére­is­–­általában­kiváló­képességű,­a­maguk­szakte-rületén­a­világ­számos­pontján­érvényesülő,­s­korukkal­lépést­tartani­tudó,­széles­látó-körű,­magas­általános­műveltséggel­bíró­emberek­kerültek­ki,­ami­magában­is­a­taná-rok­jó­munkáját­dicséri.­emellett­kovács­az­iskola­demokratikus­szellemét­is­kiemeli,azt,­ hogy­mindenki­ szabadon­kiteljesíthette­ képességeit,62 ami­ egybevág­peéry­ véle-ményével­is.­érdekes­viszont,­hogy­bár­írónk­több­helyütt­is­nagy­megbecsüléssel­nyi-latkozott­ volt­ iskolájáról­ és­ tanárairól,­ név­ szerint­ csak­ ritka­ esetben­ tért­ ki­ rájuk.63

dinamikus,­ sodró­ lendületű,­ expresszív­mondatokkal­megnyilvánuló­ iskolai­ (élet)képpeéry­Tizennyolc évesek című,­1928-ból,­valószínűleg­az­év­első­negyedéből,­a­közvet-lenül­az­érettségije­előtti­időszakból­való­kisprózakísérlete,­mely­gyorsvonású,­ám­rend-kívül­ finom­ jellemrajzokban­ jelenítette­meg­ osztálytársait,­ a­ köztük­ és­ tanáraik­ köztértelemszerűen­meglevő­ feszültségeket,­ ellentéteket,­ s­karinthyn­ iskolázott­ paródia-ként­is­felfoghatók­rendkívül­találó­tananyagjellemzései­(„mondatok,­zajok:­»Te,­ugye,

adalékok Peéry Rezső élet- és pályakezdéséhez 75Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

hogy­a­Timár­virgil­rokona­a­halálfiainak?«…­»barátaim,­Strindberg­az­író!­olvassátok­ela­’vörös­szobát’!«...­»a­nőket­illetően­én­ugyanazon­az­állásponton­vagyok.«…­»meres­-kovszki…­a­történelmi­éleslátás…­zsenicentrizmus…­a­tömegek­csak­arra­valók,­hogyegy­nagy­embert­dobjanak­ki­magukból…«­Raccsoló­hang,­a­zsentrié:­–­Róth­misi,­maeste­nálad­lesz­a­kártya.”)64

a­kamaszévek­Sturm­und­drangjaaz­államfordulatot­felnőtt­fejjel­megélő­nemzedékekre­„érthetetlen­elemi­csapásként”hatottak­a­főhatalomváltással­együtt­ járó­változások.­a­feladat­adott­volt­–­bár­senkiszámára­nem­volt­könnyű:­frissiben­lett­kisebbségi­magyarként­meglelni­kinek-kinek­amaga­helyét­ „az­ új­ hazában,­ amely­ a­ nemzetiségeket­ idegen­ testként­ kezelte”,­ amióhatatlanul­magával­vonta­a­magyar­kisebbség­szinte­azonnal­megkezdődött­zsugoro-dását­is.65 peéryék­nemzedéke,­tehát­az­1910­körül,­esetleg­az­évtized­derekán­szüle-tetteké,­vagyis­azoké,­akik­még­gyermekfejjel­ér/lték­meg­az­államfordulatot,­s­szocia-lizálódásukat­ túlnyomó­ részt­már­az­új­csehszlovák­köztársaság­megváltozott­ társa-dalmi-politikai-gazdasági-nemzetiségi-emberi­viszonyai­határozták­meg,­a­nagyra­hiva-tottság­ önérzetével­ s­ az­ apák­ történelmi­ bűneivel­ való­ látványos­ szembefordulássalindult.66 peéry,­aki­később­nem­egy­helyt­a­nemzetiségi­kérdés­megoldásának­képte-lenségével­ magyarázta­ a­ történelmi­ magyarország­ bukását,67 s­ ezért­ elsősorban­ azelőttük­ járó­nemzedékeket­–­apáik­nemzedékeit­–­ tette­ felelőssé,­egy­ tizenhét-tizen-nyolc­éves­kori,­elbírálásra­Fábry­Zoltánnak­küldött,­a­kutatók­részéről­mind­ez­ ideigészrevétlenül­maradt­írásában­a­nemzedéke­s­apáik­nemzedéke­közötti­szembenállásokaként­az­előttük­járóknak­a­háború­kitörésében­viselt­felelősségét­jelöli­meg­(„meg-feledkeztetek­figyelni­minket­[…]­akik­a­katasztrófa­roppant­kaoszában­[sic!]­csepered-tünk­fel,­akiket­egész­életünkre­determinál­az,­hogy­ezerkilencszáztizennégy­és­tizen-nyolc­ között­ telt­ el­ gyermekségünk,­ mint­ a­ növényt,­ mely­ árnyékban­ fejlődött”).68

emlékiratában­a­vele­egykorú­kovács­endre­–­akitől­fejezetcímünket­is­vettük69 –­szin-tén­nem­kertelt,­amikor­kijelentette,­hogy­„antagonisztikus­ellentéteket­láttunk­az­egy-kori­magyar­államban­felnevelkedett­’öregek’­és­az­új­viszonyok­közt­formálódó­’fiata-lok’­ gondolkodása,­ életmódja,­ ízlésvilága­ között”,­ s­ e­ nemzedéki­ különbségek­ egyiklegfontosabb­okát­az­1918-as­államfordulatban­kell­látni,­mellyel­az­új­országhoz­csa-tolt­magyar­népesség­és­szellemi­kultúra­„kikerült­centrális­helyzetéből”.70 az­új­nem-zedékek­sokoldalú­felkészülésének­kezdetei­egybeestek­a­cserkészmozgalom­magyar-országi­ (és­ csehszlovákiai)­ elterjedésével,­ ám­az­új­ hazában­e­mozgalom­ „általánosemberi­tartalmát­fel­tudta­cserélni­a­hazai­problémák­iránti­mély­felelősségérzettel”,­„eltudott­ szakadni­ a­ vak­ és­ önző­ nacionalizmustól­ (magyartól­ és­ nem­magyartól­ egy­-aránt)”,­ s­ önmaga­ kiteljesítését­ az­ adott­ realitásoknak­ megfelelően­ tervezte­ meg.71

ezek­a­realitások­viszont­már­az­addig­ismeretlen­és­meg­nem­tapasztalt­kisebbségi­létnem­egy­–­popély­Gyula­szóhasználatát­követve:­a­leszorítottságot­és­a­kiszolgáltatott-ságot­is­magukban­foglaló­–­elkeserítő­tapasztalatát­is­tartalmazták,­méghozzá­politi-kai,­nemzetiségi­és­szociális­vonatkozásban­egyaránt.72

Cserkészélet, cserkészévek – a kezdetek

a­történeti­magyarországon­1910-től­ indult­meg­a­cserkészmozgalom­a­felvidéki­szár-mazású­dr.­Szilassy­aladár­gyermekorvos­kezdeményezésére,­s­az­ország­1918–1919-

76 Tóth lászlóFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

ben­csehszlovákiához­csatolt­északi­részein­1913-tól­kezdett­kifejlődni­szervezett­kere-tek­között.­a­ legelső­cserkészcsapat­ itt­az­ugyanebben­az­évben­a­komáromi­bencésgimnáziumban­karle­Sándor­paptanár­vezetésével­megalakult­Turul­volt,­s­egyidejűleg,szeptemberben,­létrejöttek­az­első­pozsonyi­csapatok­is,­melyek­élére­a­főreáliskolábanHornyák­odiló­tornatanár,­a­felső­kereskedelmi­iskolában­pedig­Szomor­józsef­állt.­mireazonban­a­magyar­cserkészszövetség­1919-ben­ténylegesen­megszerveződött­volna,­azország­északi­részeit­már­csehszlovákiához­csatolták,­ami­az­ottani­csapatok­munkájátés­további­útját­is­sorsdöntő­módon­befolyásolta.73 a­főhatalomváltás­után­a­pozsonyi­ésa­kassai­cserkészcsapatok­megszűntek,­több­vidéki­városban­viszont­(komáromban­ésRimaszombatban­például)­az­iskolai­testgyakorló­körök­szakosztályaiként­sikerült­túlél-niük­ az­ államfordulatot.­ a­ legelső­ szlovákiai­ magyar­ diákszervezkedésre­ azonban­ –amelyről­sokáig­semmit­sem­lehetett­tudni­–­az­államalapítással­egy­időben­került­sorpozsonyban,­amikor­is­a­keresztényszocialista­diákok­Szabadszervezete­nevű­szervező-dés­ röpiratban­ tette­ közzé­ követeléseit­ az­ új­ államkeretek­ közti­ időszakra­ (SzózatSzlovenszkó diákságához).74 ennek­egyik­leágazása­lett­később­a­magyar­Ifjak­pozsonyiSzövetsége­ (mIpSZ),­amely­azután­további­egyetemi­városokban­ is­ létrehozta­a­magafiókszervezeteit­ (prágában­ a­ magyar­ akadémikusok­ keresztény­ körét­ [makk]­ vagybrünnben­a­corviniát,­de­például­bécsben­és­budapesten­ is­volt­egy-egy­alakulata.)75

másfelől­ a­ londoni­ székhelyű­ nemzetközi­ cserkésziroda­ által­ hivatalosan­ is­ elismertcsehszlovák­ cserkészszövetség­ bár­már­ 1920-ban­ létrejött,­ a­ csehszlovákiai­magyarcserkészcsapatok­ egészen­ 1928-ig­ kívül­maradtak­ azon,­ így­ az­ 1922-ben­ jókai­mórnevét­felvett­komáromi­Turul,­valamint­az­egykori­pozsonyi­főreáliskola­1921­tavaszán­akiskárpátok­Turista­egyesület­kebelében­–­s­lényegében­a­mIpSZ­ösztönzésére­–­ugyan-csak­Hornyák­odiló­által­alapított­csapata­is.­S­noha­ez­utóbbi­csapat­működését­hiva-talosan­csak­1924-ben­engedélyezték,­már­ugyanazon­évben­megtartotta­nyári­–­vajári–­nagytáborát,­majd­a­vándortáborozását­is.76

1921­ januárjára­megjelentek­az­első­ (csehszlovákiai­magyar)­cserkészújságok­ is:az­urr­György­és­bányai­jános­közreműködésével­kassán­szerkesztett­jövőnk,­valaminta­Scherer­lajos­gimnáziumi­ tanár­és­cserkészparancsnok­szerkesztette­ losonci­a­milapunk.­a­kettő­közül­ez­utóbbi­bizonyult­hosszabb­életűnek,­s­emellett­hatásával­éssúlyával­ is­sikerült­beírnia­magát­a­csehszlovákiai­magyar­szervezet-­és­művelődés-,sőt­irodalomtörténetbe­is­(1927-ben­például­móricz­Zsigmondtól­és­móra­Ferenctől­iseredeti,­kimondottan­a­lap­számára­írt­cikket­közölt,­de­Szabó­dezső­sem­zárkózott­elattól,­hogy­publikáljon­a­ lapban).77 a­halk­szavú,­szabályos­ „cserkész-­és­diákújság”-ként­indult,­tanulságos­történetekkel,­szívhez­szóló­versekkel,­szépre-jóra­oktató­mora-lizmusokkal,­ismeretterjesztéssel,­mozgalmi­jellegű­hírekkel­induló­lapocska­történeté-ben­ az­1925–1926.­ év­ jelentette­ a­ fordulópontot,­ amely­ egy­ időre­ a­ csehszlovákiaimagyar­cserkészmozgalomnak,­s­bizonyos­értelemben­a­kisebbségi­szellemi­életnek­isegyik­legfontosabb­fórumává­vált.­Scherer­ugyanis­ekkor­fogadta­be­lapjába­a­prágaiSzent­György­kör­kessler­–­a­későbbi­balogh­–­edgár­vezetésével­szavukat­egyre­han-gosabban­hallató­magyar­főiskolás­cserkészeit,­akiknek­csatlakozásával­a­lap­a­sarlósmozgalom­egyik­előkészítője,­terepe,­később­szócsöve­lett.­az­addigi­diákújság­pedigfolyóirat­jelleget­öltött­magára,­amikor­1926­szeptemberétől­a­pozsonyi­költő,­publicis-ta­Tamás­lajos­társszerkesztőként,­a­budapesti­dr.­Fenyves­pál­pedig­főmunkatárskéntállt­oda­Scherer­mellé.­a­folyóirat­az­1920-as­évek­második­felében­ritkán­megfigyel-hető­gazdagságában­mutatta­a­fiatal­csehszlovákiai­magyar­szellemi­életet,­melynekegymás­sarkára­hágó­nemzedékeit­öntudatos­és­színes­sereglésükben­vonultatta­fel­az

adalékok Peéry Rezső élet- és pályakezdéséhez 77Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

1919­után­ösztönszerűen­megszerveződött­csehszlovákiai­magyar­irodalom­és­műve-lődés­ tekintélyes­ alakjának­ számító­ jankovics­ marcelltől,­ Sziklay­ Ferenctől­ és­ Tichykálmántól,­a­pedagógusi-szakírói­tekintélyét­már­ekkor­megalapozott­krammer­jenőtőlés­a­már­első­költői,­illetve­írói­sikerein­túljutott­Győry­dezsőtől,­mécs­lászlótól­kezdveTamás­ lajoson,­ Szombathy­ viktoron,­darkó­ Istvánon,­ urr­ Idán,­marék­–­ ekkor­még:marek­–­antalon,­a­végvári­Rezső­néven­ itt­publikálni­kezdő­Szalatnai­–­akkor­még:Ráchel­–­Rezsőn,­vagy­az­ekkor­még­az­e­seregléssel­együtt­menetelő,­később­azon-ban­a­sarlósoktól­eltávolodott­brogyányi­kálmánon­keresztül­a­ legelső­ tudósításkáit,cikkecskéit,­ írásait­ tizenkét-tizenhárom­ évesen­ szintén­ ide­ küldözgető­ ifjú­ peéry­ –ekkor­még­évekig­limbacher­–­Rezsőig,­s­a­vele­egyidős­dobossy­testvérekig,­továbbájócsik­lajosig­és­a­lap­Fakadó rügyek rovatában­már­jelentkező­Ilku­pálig.78 a­már­azidőben­is­tekintélyes­szavú­Szvatkó­pál­Fiúk, önképzést, Európát és fiatal magyarságotcímű­jegyzetében­biztatta­a­lap­1926.­novemberi­számában­a­kisebbségi­magyar­fia-talságot­önképzőkörök­alakítására,­önképzésre,­önállóságra,­s­hangoztatta­előttük­akitekintés,­a­„nagy­európai­műveltség”­szükségét.79

a­ csehszlovákiai­magyar­ cserkészet­ vezetői­már­ az­ 1921.­ április­ 3-án­ losonconsorra­ került­ első­ csapatközi­ értekezletükön­ elhatározták­ a­ Szlovenszkói­ magyarcserkészszövetség­megalakulását,­ s­ szeptemberre­ elkészítették­ annak­ alapszabály-tervezetét,80 ám­ ezt­ a­ belügyminisztérium­1923.­ április­ 19-én­ elutasította.­ ezután­ akiskárpátok­tárgyalást­kezdett­a­csehszlovák­cserkészszövetséggel­egy,­a­cseh,­a­szlo-vák,­a­magyar­és­a­német­testvérszövetségekből­létrehozandó­unióról,­amely­azonbanvégül­is­nem­hozott­kézzelfogható­eredményt.­Ilyen­körülmények­mellett­a­kiskárpátok–­ a­ komáromi­ jókai­ cserkészcsapattal­ együtt­ –,­ említettük,­ egészen­ 1928-ig­ acsehszlovák­cserkészszövetségen­kívül­működött,81 ám­amikor­a­pozsonyi­rendőr-igaz-gatóság­be­akarta­tiltani­a­ tevékenységüket,­beadta­a­derekát,­és­belépett­a­szövet-ségbe.­a­csapat­betiltásának­szándéka­mögött­valószínűsíthetően­az­állt,­hogy­Hornyákodilót­–­akit­közben­pozsonyból­az­érsekújvári,­majd­az­ipolysági­gimnáziumba­helyez-tek­ át­ –­ a­ hatalom­ politikailag­megbízhatatlannak­ nyilvánította.82 közben­ 1924-benmegalakult­ a­mIpSZ­prágai­ csoportja,­ s­kessler­ [balogh]­ edgár­ tulajdonképpen­erreépítve­hozta­létre­1925­márciusában­–­a­makk-tól­függetlenül­–­a­prágai­magyar­cser-készek­Szent­György­körét,­mely­nem­sokkal­később­már­szembe­is­fordult­a­pozsonyiközponttal.83 nevüket­ a­ kolozsvári­ testvéreknek­ a­ prágai­ Hradžin­ udvarán­ állóSárkányölő­ Szent­ György-szobra­ után­ választották,­ s­ bár­ kezdetben­ a­ mezinárodnísdružení­vysokoškolských­skautů­(Főiskolás­cserkészek­nemzetközi­Szervezete)­véd-nökségét­élvezték,­később­kiváltak­a­szervezetből.84

írónk­a­ legendás­hírű­ tornatanár,­az­első­pozsonyi­ cserkészcsapatok­ létrehozója,­aHornyák­ odiló­ parancsnokolta­ pozsonyi­ kiskárpátok­ cserkészcsapat­ tagja­ volt.­ akiskárpátok­ a­ legnagyobb­ magyar­ cserkészcsapatnak­ számított­ csehszlovákiában(kárpátalját­is­beleértve).­a­csapat­Kiskárpátok című­indulóját­Sendlein­jános­pozsonyitanár­ szerezte.­első­nyilvános­ünnepi­ rendezvényüket­1922.­március­26-ára­szerveztemeg,­amelynek­szereplői­közt­a­szlovenszkói­magyar­köz-­és­irodalmi­élet,­illetve­művelő-dés­ későbbi­ ismert­ képviselői­ közül­ már­ feltűnt­ brogyányi­ kálmán,­ kessler­ [balogh]edgár,­csáder­mihály­és­krepelka­[környei]­elek­is.­az­első­ünnepélyes­fogadalomtételre–­negyven­újonc­cserkésszé­avatásával­–­május­25-én­került­sor,­melyen­bizonnyal­mára­tizenkét­éves­ifj.­limbacher­Rezső­is­jelen­volt,­aki­a­mi­lapunkban­is­ekkor­jelentkezik–­a­lap­1922.­évi­8.­számában­–­az­első­írásával­(Szalatnai­Rezső­a­Reményik­Sándortólkölcsönvett­végvári­néven­kezdettől­fogva,­már­1921-től­szerzője­volt­a­lapnak).

78 Tóth lászlóFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

A Sólyom őrs

peéry­ cserkészaktivitásának­ köszönhetően­ viszonylagos­bőséggel­ állnak­ rendelkezé-sünkre­ azok­ az­ adatok­ és­ ismeretek,­ amelyek­ segítségével­ betekinthetünk­ későbbiírónk­–­a­tizenéves­limbacher­bió­(gyakran­írta­alá­nevét­ebben­a­formában)­–­kamasz­-éveibe.­a­különböző­lapok­hírei,­tudósításai­mellett­olyan­kézírásos­cserkésznaplók­ésnaplókönyvek­ is­ fennmaradtak­ például­ (köztük­ vegyesen­ a­ peéry­ és­ a­ mások­ általírtak),­amelyek­–­kiegészülve­tizenhét-tizennyolc­éves­kori­énkereső,­környezetreflek-táló­és­-elemző­feljegyzéseivel­–­közelebb­visznek­személyiségfejlődésének­e­nagyonfontos­szakaszához,­belső­habitusa,­világ-­és­értékszemlélete­meghatározó­sarkkövei-nek­kijelöléséhez,­és­nem­utolsósorban­írói­nyelve­kialakulásának­kezdeteit,­buktatóit,eredendő,­tehát­a­személyiségében­gyökerező­jegyeit­is­felvillantják­előttünk.­S­perszetovábbi­ színekkel­ is­ kiegészíthetjük­ általuk­ az­ adott­ korról,­ az­ államfordulat­ utánikisebbségi­társadalom­önépítkezéséről­és­értékszervező­lépéseiről­alkotott­képünket.

a­kiskárpátok­cserkészcsapat­II.­rajának­III.­őrse­–­azaz­az­arany­raj­Sólyom­őrse­–­őrsiszertárának­ 1924.­ október­ 10-i­ naplókönyvi­ bejegyzései85 azzal­ kezdődnek,­ hogylimbacher­bió­őrsvezető­(így,­bióként­szerepel­a­kérdéses­naplókönyvben)­egy­darabkatonai­ásót­vételezett­egynapos­dévényi­kirándulásukra.­ami­mindebből­fontos,­az­arendszeresség­és­megtervezettség,­módszeresség,­amellyel­ezeket­a­hétvégi­pozsonykörnyéki­kirándulásaikat,­továbbá­ugyancsak­határozott­ritmus­szerint­ismétlődő­„őrsióráikat”,­„őrsi­sétáikat”­megszervezték.­az­ifjú­peéry­mindig­nagy­kedvvel­és­lendület-tel,­minden­egyes­alkalomra­alaposan­felkészülve,­nem­kis­elhivatottság-­és­küldetés-tudattal­állt­oda­ezeknek­a­természet-­és­környezetmegfigyelő,­ természet-­és­környe-zettudatosságra­szorító,­szülővárosa­környékét­becserkésző­összejöveteleik,­rendezvé-nyeik­élére.­de­ugyanilyen­lelkesen­vett­részt­az­újoncok­kiképzésében,­új­fiatalok­beve-zetésében­ a­ cserkészélet­ színes,­ eseményteli,­ ismereteket­ és­ önismeretet­ egykéntbővítő­ világába.­ így­ a­Sólyom­őrs­munkatervében­a­ vörös­árvacsalán,­ a­ gyöngyvirágvagy­a­békapeték­megfigyelése,­ netán­ valamely­ elhagyott­ katonasír­ gondozása­ vagyegy-egy­irodalmi­felolvasás­éppúgy­szerepel,­mint­a­testmozgató­hadi-­és­labdajátékok(futball­és­„handball”)­stb.­olyan­is­van,­amikor­a­Sólyom­őrs­„szeretett­őrsvezetője”­–a­szeptember­3-i­őrsi­óra­naplóvezetője,­bézay­cornél­nevezi­ így­limbacher­biót­–­anaplóvezetés­fontosságára­inti­társait,­s­feltett­szándéka,­hogy­„rendetlen­sólymait­kor-dába­fogja”,­amiért­„új,­tetterős­reformokat”­eszelt­ki­a­számukra.­alkalmanként­sát-rakkal,­mindenféle­felszereléssel,­különböző­eszközökkel­megrakott­szerkocsit­is­húz-nak­magukkal,­például­egész­napos­kirándulás­esetén­a­tábori­konyhát­sem­hagyjákotthon,­hiszen­a­természeti­körülmények­közti­közös­főzés­és­étkezés­külön­kuriozitá-sa­ezeknek­a­kiruccanásaiknak.­ezeknek­a­természetben­vagy­a­munkásotthonban­tar-tott­„őrsi­óráknak”­a­hangulatáról­valljon­itt­a­Sólyom­őrs­indulója­is:

„a­Sólymok­csapata,menetkészen­áll,virág­nyílik­arra,amerre­ő­jár.mind­derék­fiúk­ők,nem­lusták,­heverők,bólogatnak­nékik

adalékok Peéry Rezső élet- és pályakezdéséhez 79Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

80 Tóth lászló

a­cserfatetők.csergaly­[sic!]­a­kalapra,Úgy­marsolnak­ők,vidámság­a­szívben,az­ad­nagy­erőt.”

amellett­tehát,­hogy­minden­egyes­ilyen­alkalom­újabb­kapcsot­jelent­számukra,­„melyszorosabbra­fűzi­a­raj­tagjait”,­illetve­a­csapatot,­ezek­az­együttlétek­test–szellem–lélekharmonikus­épülésének­szolgálatával­is­segítik­a­közösség­és­egyén­dichotómiájánakkialakulását­a­fiatal­nemzedékekben.­S­mindehhez­az­alkalmankénti­cserkészesemé-nyek,­-avatások,­-ünnepek­is­metafizikus­emelkedettséggel­teli­hátteret­festenek.­csaka­ példa­ kedvéért­ idézzük­ itt­ a­ kiskárpátok­ cserkészcsapat­ 1925.­május­ 24-i,­ soroscserkész-fogadalomtételét­ a­ pozsonyi­ vigadóban.­ a­ Sólyom­ őrs­ krónikájából­ szintekisüt­az­izgalom­és­lámpaláz,­a­nem­mindennapi­aktusnak­az­ünnepélyessége,­amelyvalamennyi­részvevőt­a­hatalmába­kerítette:­„…a­titokzatos­függöny­mögött­türelmet-lenkedik­a­közönség.­csendesen­áll­patkóalakban­a­csapat­a­rivalda­előtt.­Szétszalada­ függöny.­a­ félig­megtöltött­ terem­ tapssal­ fogadja­a­ feszes­vigyázzban­álló,­selyem-zászlós­csapatot.­Ünnepies­fekete­sorok­emelkednek­ lassú­dübörgéssel,­mikor­józsi,karcsi­[Terebessy Károly – T. L. megj.]­s­a­többi­fogadalmas­sorba­áll­a­csapat­előtt.közösen­érez­a­sok­magyar,­a­sok­cserkészszív,­midőn­elhangzanak­a­fogadalom­súlyosigéi…”­a­fogadalomtevők­körül­nyüzsgő­cserkészszervezők­egyike­–­lehetne­másképp?–­természetesen­a­tizenöt­éves­limbacher­bió,­aki­az­ünnepi­műsor­szereplői­között­azegyik­kétnapos­kirándulásukról­tartott­felolvasást­az­egybegyűlteknek.

de­ egészében­ is­ levonhatjuk­ a­ következtetést,­ hogy­ az­ ifjú­ peéry­ afféle­ irodalmimindenese,­ tudósítója,­ krónikása,­ irodalomnépszerűsítője,­ olvasmányajánlója­ őrsé-nek,­rajának,­csapatának,­aki­első­írói­sikereit­is­aratja­cserkészkrónikáival,­beszámo-lóival,­kirándulás-­és­táborozásleírásaival.­Természetesen­ő­foglalta­össze­őrse­króni-kájában­–­Cserkésztábor Jánošik országában címmel­–­a­kiskárpátok­cserkészcsapa-tának­1925.­július­7-e­és­30-a­közötti­táborozását­is­a­vrátna­völgyében.­a­cserkész-naplót­az­ ifjú­ író-cserkész­ lobogó­képalkotó­ fantáziájára­valló,­ lángoló­ lírai­hevülettelfestett­ helymeghatározása­ indítja.­ ezután­ a­ táborépítéssel,­majd­ egy­ hirtelen­ jött,­ sözönvízszerű­áradást­magával­hozó­vihar­viszontagságainak­költői­fordulatokban­gaz-dag­érzékeltetése,­ továbbá­a­kalandos­táborélet­történéseinek­s­a­kis-fátrai­kóborlá-soknak­árnyalatos­festése­következik­a­naplóban,­melyet­a­hegylakókkal­való­találko-zások­mélyreható­emberélményei­egészítenek­ki,­s­jóllehet­a­tyerhovai­„faviskók­bocs-koros­lakói”­eleinte­idegenkedve­szemlélték­a­magyarul­beszélő­„búrkalapos­csapatot”,végül­mély­kapcsolat­alakult­ki­e­„jámbor,­istenfélő,­dolgos­hegyiemberek”­s­a­táboro-zók­között,86 akik­az­itt­lakók­sorsát­átérezve­nyugtázták,­hogy­„mennyivel­könnyebb­azalföldi­ember­dolga­a­szegény­hegyilakókénál”,­akinek­ezer­méter­magasságba­kell­fel-kapaszkodnia­azért,­hogy­„egy­szekérke­szénáját”­onnan­lehozza.­S­ha­mosolyt­kelt­isbennünk­az­emelkedett­hangú,­ lírai­prózát­próbálgató­beszámoló­kamaszos­summá-zata,­ őszinteségében­ szemernyit­ se­ kételkedhetünk:­ „a­ pozsonyi­ cserkész­ álmábansokat­fog­még­a­vrátnai­sziklákon­kalandozni.”

augusztusban,­ 19-én­ egy­ felső-csallóközi,­ kis-dunai­ vízimalmot­ látogattak­ meg­ apozsonyi­Sólymok­és­Sasok,­s­ezen­élettapasztalataikat­bővítő­kalandjukat­megint­csakbió­vetette­papírra,­változatlan­lírai­húrokat­pengető­hangszerelésben.­a­kis­csapat­eltö-kélten­halad­célja­felé­a­„nyárfák­tövében”­meghúzódó­„apró­fehér­házikók”­közt,­ahol­„aFór

um

Társ

adal

omtu

dom

ányi

Sze

mle

, XI

I. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

adalékok Peéry Rezső élet- és pályakezdéséhez 81

nyüzsgő­nagyvárosból­ idevetődött­ fiúk­mohón­szívják­magukba­a­csendet,­a­síkságot”,akikbe­ezúttal­„magyaremberes­hallgatagságot”­oltott­„a­búzát,­zöld­csírát­áldott­táplá-lékká­érlelő­napfény”.­S­nagy­élményük,­amikor­–­olvassuk­tovább­e­szöveges­falvédőraj-zot­–­a­végre­meglelt­malomnál­találkoztak­„a­tulipiros­molnárnéval”,­akinek­„magyaro-san­ömlött­szájából­a­sok­panasz:­életkeserv”,­az­pedig­különösen­meghatotta­őket,­hogya­ „nehézkesen­ csoszogó”­molnár,­ ez­ a­ „csizmás,­ mellényes,­ szótlan,­ fekete­ bajuszosember”,­miután­átvitte­őket­csónakjával­a­túlpartra,­önérzettel­utasította­vissza­a­diákokáltal­„szégyenlősen”­felkínált­fizetséget:­„nem­kő­ezér­nékem­semmise,­magyar­diákokmaguk,­magyar­ember­vagyok­én!”,­mire­cserkészeink­meghatottan­bámultak­e­„nemesszeretetű­magyar­ember­után”,­ teljesen­átérezve­a­ történet­ szépségét,­ vagyis­hogy­ „anémetfalus­Felső-csallóközben­testvéries­szeretetben­ölelkeztek­össze­az­egymásra­buk-kanó­árva­magyarok”.­ez­a­nemzeti­romantikától­is­bőségesen­átitatott­kis­cserkészcse-vej,­keresettségében­egyszerre­visszatetsző­és­megható­stílusgyakorlat,­hangpróba­akárha­peéry­hamarosan­–­alig­egy­ fél­év­múlva­–­megjelenő­ irodalmi-írói­début-jének,87 aHiradó-beli­A falu barátainak­lenne­már­az­egyik­előfogalmazványa.

a­ tartalmas-kalandos,­élményekkel­s­ tanulságokkal­ teli­nyár­után­szeptemberbenmegkezdődött­a­tanítás,­és­folytatódott­a­cserkészév­is­a­maga­határozott­rendje­sze-rint.­ Tovább­ folytatódnak­ az­ őrs­ vezetőjének­ környékismereti­ előadásai­ (előbb„bratislava”­északkeleti­körzetéről,­majd­vereknye,­Szunyogdi,­püspöki,­kisérd,­éber-hard,­ Hidas­ nevezetességeiről,­ Récse­ történetéről,­ s­ egy­ alkalommal­ az­ arany­ rajonbelül,­a­Zerge-hegyet­és­környékét­is­célba­veszik);­őrsi­irattárat­hoznak­létre;­megta-nulják­kessler­[balogh]­edgár­öregcserkész­frissen­faragott­rigmusát­a­vrátnai­táborról;szeptember­11-én­Farkas­Gyula­személyében­kapott­becses­vendéget­az­őrs,­aki­azegyütt­élő­népek­és­az­„elárvult”­magyar­nemzet­szeretetére­buzdította­őket,­majd­azőrs­tagjai­olvassák­fel­friss­írásaikat­(bió­ezúttal­ is­egy­kirándulásuk­történetét­örökí-tette­meg,­kessler­[balogh]­edgár­pedig­„négy­bolygó­cserkész”­–­edgár,­bió,­kálmánés­ali­–­kilencnapos­mátyusföldi­útjáról­számolt­be);­ „gyönyörű­ részleteket”­olvas­ felcserkésztársainak­jack­london­regényeiből,­többek­közt­a­magyarul­1922-ben­megje-lent­Farkasvérből,­röpelőadásokat­tart­mahátma­Gandhiról,­a­szeretetről­és­annak­tör-vényéről,­hangsúlyozva,­hogy­csak­ebből­a­kiindulásból­válhat­belőlük­„jó­őrs”,­a­szem-ápolásról,­a­10.,­cserkésztörvényről,­azaz­a­barátkozásról,­később­az­élet­törvényéről,a­ Zerge-hegy­ nyugati­ oldaláról,­ illetve­ növényzetéről,­ egy­ Növénytant­ ajándékoz­ azIrattárnak,­s­közben­ továbbra­ is­őrsi­ társai­ fegyelmezetlensége­miatt­dohog,­és­kilá-tásba­ helyezte,­ hogy­ hamarosan­ legalább­ „öt­ rendgyakorlati”­ kirándulást­ tesznek;november­2-án­„teljes­létszámmal”­képviseltették­magukat­a­„pozsonyi­hősök­síremlé-kének­ felszentelésénél”,­ ahol­ többek­ közt­ „bió­ papája”,­ limbacher­ doktor­ mondottmegemlékező­beszédet.­november­10-én­azután­arról­szól­a­Sólyom­őrs­bejegyzése,hogy­ az­ e­ napi­ őrsi­ órát­ limbacher­ bió­ betegsége­miatt­más­ tartotta­meg­ helyette,majd,­a­következő­év­januárjától­már­a­Sasok­őrs­tagjaként­említik­a­bejegyzések.

„A falu barátai” – a Sasok

a­mi­lapunk­1925.­októberi­ számában­a­prágai­Szent­György­kör­pályázatot­hirdetettcserkészőrsök­részére­„falusi­gyermekeknek­rendezendő­mesedélutánra”,­ám­arra­csakkét­őrs­jelentkezett­(egy­losoncról,­egy­pozsonyból).­a­pályázat­„regös”­címmel88 jutalma-zott­ legjobb­ mesemondóinak­ egyike­ a­ tizenöt-tizenhat­ éves­ limbacher­ Rezső­ volt.Tulajdonképpen­ innen­ számíthatók­ a­ szlovákiai­ magyar­ regöscserkészet­ kezdetei­ is.89

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

magyarországon­ekkor­már­jelentősebb­előtörténetre­tekintett­vissza­a­cserkészetnek­eza­népi­hagyományok­és­kultúra­ápolására,­terjesztésére­létrejött­vonulata,­melynek­1918-tól­megteremtődtek­a­szervezett­keretei­is.­a­prágai­Szent­György­kör­diákjai­kezdemé-nyezésére­a­regöscserkészetnek­sajátos­hajtása­alakult­ki­csehszlovákiában,­s­„a­nem-zetmegtartó­erőt­a­parasztságban­látván,­öntudatának­erősítésére,­ látókörének­bővíté-sére­regöscserkészekkel­falujáró­mozgalmat­indított”,­mely­a­falusi­életviszonyok­feltárá-sára­és­leírására­törekedett,­a­Sarló­létrejöttével­az­ideológiai­befolyásolás­egyre­erőtel-jesebb­szándékával­is.90 a­(regös)cserkészek­rendszeresen­kijártak­a­dél-szlovákiai­(szlo-venszkói)­magyar­falvakba,­ahol­elbeszélgettek­a­helybeli­értelmiségiekkel:­a­plébános-sal,­lelkésszel,­tanítókkal,­különböző­történeti­és­statisztikai­adatokat­rögzítettek­az­adottfaluról,­ népszokásokat­ és­ népdalokat,­ nyelvjárási­ különösségeket­ gyűjtöttek,­ rajzokat,vázlatokat­készítettek­az­érdekesebb­látnivalókról,­házakról,­viseletekről,­népművészetiremekekről­(ebben­a­pozsonyi­nemesszeghy­jenő­járt­az­élen),­helytörténeti­emlékeketés­műemlék­épületeket­tekintettek­meg,­mesedélutánokat­tartottak­a­falusi­gyerekeknek,műsorokat­ adtak­ nekik,­ könyveket­ gyűjtöttek­ és­ ajándékoztak­ a­ falusi­ iskolai­ és­ köz-könyvtáraknak­stb.,­vagyis,­a­mozgalomban,­legalábbis­kezdetben­s­alapvetően,­a­szoci-ális­és­népnevelői­szempontok­voltak­a­meghatározók.­és­még­valami:­ahány­falu,­ahánytalálkozás­–­annyi­élmény,­kaland,­új­ismeret.

említettük,­írónk­maga­ez­időre­teszi­írói­indulását,­amikor­is­irodalmi­tevékenységé-nek­kezdetét,­début-jét­A falu barátai című­írása­megjelenéséhez­köti­a­pozsonyi­Híradó1926.­január­31-i­számában­(jóllehet­a­losonci­a­mi­lapunkat­már­tizenkét­éves­korátólellátta­kisebb­tudósításokkal,­hírekkel,­könyvszemlékkel).­a­„halk­szavú,­disztingvált,­tar-tózkodó­embernek”­számító91 arkauer­ István­által­szerkesztett­Híradó­a­még­vutkovichSándor­alapította­nyugatmagyarországi­Híradó­jogutódjaként­folytatódott­az­államfordu-lat­után.­peéry­később­is­mindig­nagy­szeretettel­gondolt­vissza­az­ írását­megjelentetőmuki­ bácsira­–­ arkauer­ Istvánra­–,­ akit­majd­ jóval­ később,­ a­ róla­ írt­ nekrológjában­apozsonyi­polgárság­„vonzó­és­nemes”,­„észrevétlenül­fölényes­megtestesülésének”­titu-lált,­s­akinek­lapja­„bölcs­mértéktartással­élt,­évtizedek­csendes­úri­formáiba­merevül-ten”,­s­az­a­„nemes,­érdeklődő­és­csöndes­rezerváltság”­áradt­ki­„szolid­hasábjaiból”,mely­„minden­igaz­kultúra­végállomása­és­beteljesülése”.92 peéry­itt­már­a­megszépítőmesszeség­távlatából­idézte­meg­az­egyébként­„szerény­színvonalú”­lapot,­melynek­azon-ban­az­irodalomtörténész­Turczel­lajos­értékelése­szerint­mégis­nagy­érdeme­volt,­hogy„gondosan­számon­tartotta­és­értékelte­a­pozsonyi­kulturális,­zenei­és­képzőművészetieseményeket”.93 meg­kell­jegyeznünk,­hogy­ennél­sokkal­szigorúbb­vélemény­is­elhang-zott­a­lőrinc-kapu­utcában­készülő­Híradóról,­a­kortárs­kovács­endréé,­aki­„a­polgárságleibzsurnáljánk”­nevezte­a­lapot,­mely­„új­nemzedéket­nem­nevelt,­a­magyar­újságírásügyét­nem­vitte­előbbre”.­persze,­gyanítjuk,­ebbe­a­letaglózó­értékelésbe,­minden­vélhe-tő­igazságtartalma­ellenére­az­is­belejátszhatott,­hogy­kovács­első­írásai­–­ifj.­limbacherRezsőéitől­eltérően­–­elutasításra­találtak­a­lapnál.94

a­cím,­A falu barátai,­tulajdonképpen­annak­a­falujáró­mozgalomnak­a­neve,­mely1925-től­ kezdve­–­a­prágai­Szent­György­kör­ cserkészeinek­szorgalmazására­ is­–­avárosi­cserkészeket­elindította­a­vidék­felé,­hogy­ezekkel­a­regösjárásokkal­a­„városifiúk”­megismerjék­„az­agrárdeterminációs­néplélek­kulturális­kincseit­és­igazi­igénye-it”,95 s­a­különböző­területeken­kiváló­teljesítményt­nyújtó­őrsöket­„a­falu­barátai”­fel-iratú­őrsi­zászlóval­jutalmazták.­a­kamasz­cserkészifjúnak­ez­a­század­eleji­szalonlírakellékeivel­ telezsúfolt,­ szecessziósan­ túldíszített,­ jelzőhalmozó­ fogalmazványa­ acsallóközbe,­a­„napcsókolta­kisalföldre”­vezeti­az­olvasót,­ahol­a­„sziklás,­vad­tájakhoz

82 Tóth lászlóFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

szokott”­szemét­–­emlékezzünk­csak­a­gyermek­s­a­kiskamasz­Tátra-szeretetére,­hegyitúrázásaira­–­„lágyan­simogatja­a­széttárt­rónaság­egyszerűsége”,­ahol­lelkébe­fogad-ta­„a­magyar­paraszt­nehézkalászos­földjét”,­megszerette­„azt­a­zsírosfekete,­napsü-tötte­göröngyöt,­melybe­magyar­vérünk­munkás­izma­veti­az­aranyfényű­napot”,­meg-szerette­„a­zöld­zsírját­áldott­táplálékká­érlelő­napfényt”,­megszerette­a­szóban­forgótájat,­mely­„kincse,­édesanyja­a­röghöz­kötött­Testvérnek…”­–­de­jobb­nem­idézni­belő-le­tovább,­annyira­nincs­ezekben­a­barokkosan­zsúfolt­sorokban­semmi­későbbi­ragyo-gó­esszéistánk­váratlan­nyelvi­fordulatokkal,­megoldásokkal­teli,­egyéni­vezetésű­nyel-véből,­ átlátható­ s­ hátborzongató­ hatásokra­ képes­ stílusából,­ letisztult,­ céltudatosanvezetett­gondolatmeneteiből­(hacsak­nem­vesszük­biztató­jelnek­kamasz­pályakezdőnkéletkorához­képest­gazdag­és­jelentős­olvasottságról­tanúskodó­szókincsét).­vagyis­ezmég­ugyanaz­a­nyelvi­matéria,­amely­a­cserkésznapló(k)ban­öltött­formát.­amiért­azon-ban­mégis­fontos­lehet­számunkra­ez­az­írás,­az,­hogy­észlelhetően­itt­kezdett­előszörkitág/rulni­a­látóköre,­s­szunnyadó­szociális­érzékenysége­is­itt­és­ekkor­kapja­az­elsőösztönzést­későbbi­ teljes­spektrumú­kibontakozásához,­árnyalatos­artikulálódásához(lásd­az­írásban­a­„kérges,­kemény­parasztmarokban”­puhán­fekvő­„fehér,­városi­fiú-kéz”­ motívumát,­ ellentétpárját!).­ a­ minden­ ízében­ iskolás­ fogalmazvány­ a­ pozsonyiSasok­cserkészcsapatának­csallóközi­ (somorjai)­és­mátyusföldi­ (hidaskürti)­missziósútjáról­ ad­ romantikusan­ túlszínezett­beszámolót,­ s­megjelentetése­ is­ serkenthette­afiatal­limbacher­fiú­írói­pálya­iránti­vonzalmának­kialakulását.

ugyanezen­ év­ nyarán­ –­ július­ 1-je­ és­ 9-e­ között­ –­ az­ ifjú­ peéry­ is­ ott­ vanliptószentivánban­ a­ prágai­ és­ a­ brünni­magyar­ főiskolások­ Szent­ György­ köre­ általösszehívott­országos­csapatközi­táborban,­melyet­később­Szalatnai­Rezső­–­az­1928.évi­gombaszögi­táborozással­együtt­–­úgy­minősített,­hogy­az­„lélektani­tanfolyam”­volta­számára­mindvégig,­s­„kiapadhatatlan­pedagógiai­emlékforrása”­maradt.96 Itt­negy-vennégyen­ jöttek­ össze­ Szent-Ivány­ józsef­magyar­ nemzeti­ párti­ vezető,­ parlamentiképviselő­birtokán­(két­évvel­korábban­a­komáromi­cserkészek­táboroztak­a­birtokon).peéry­–­édesapja­révén­–­gyermekkorából­ismerte­a­politikust,­aki­otthonukban­is­jártnáluk,­és­„ízes­szavú,­joviális,­megnyerő­ember”­benyomását­keltette­benne,­s­magukis­ jártak­a­birtokos­ liptószentiváni­udvarházában,­ s­még­élete­ végén­ is­elismerésselszól­a­„szülőföldön­való­boldogulás”,­a­„kis­lépések­e­magyar­realistájáról”.97 a­kessler[balogh]­edgár­parancsnokolta­táborba­a­kiskárpátok­három­cserkészt­küldött,­köztüklimbacher­biót,­aki­mellesleg­a­sereglet­ércliliom­című,­„napi­falragaszként”­megjele-nő­tábori­újságjának­szerkesztője­lett.­Itt­volt­Szalatnai­Rezső­is,­aki­e­helyt­cserélte­fölcsaládnevét,­a­Ráchelt­a­szülőfaluja­utáni­Szalatnaira.­a­tábor­táviratban­köszöntettemasaryk­köztársasági­elnököt,­aki­viszontválaszt­intézett­a­résztvevőkhöz.98

a­tábori­élet­az­egyéneket­egybeforrasztó­közösségi­élmények­és­az­elmét­palléro-zó­ előadások,­ tanácskozások,­ illetve­ a­ résztvevők­ tehetségét,­ felkészültségét,­ fizikaierőnlétét,­ügyességét­próbára­tevő­megmérettetések­egész­sorát­kínálta­a­jelenlevők-nek.­volt­itt­hadijáték,­akadályverseny,­tornabemutató,­távolságbecslési­gyakorlat,­lab-darúgócsata,­ népi­ tánc,­ kuruc­ tárogatójáték,­ tréfás­ jelenet,­ átszellemült­ szavalat,továbbá­tanácskozás­a­kisebbségi­cserkészet­jövőjéről,­lehetőségeiről,­a­falusi­cserké-szet­és­a­regöscserkészet­kiszélesítéséről.­a­„kis­erdei­állam”­további­fontos­intézmé-nyének­számított­még­a­vén­uzsorás­kantinja,­a­cserkészposta,­a­tábori­könyvtár­és­amentőállomás­is.­Ráadásul­a­pozsonyi­cserkészek­–­s­a­komáromiak­ugyanígy­–­innenmég­nem­mentek­haza,­hanem­ludwig­aurél­vezetésével­–­a­suttói­vízesés­érintésével–­a­terhelyi­ (tyerhovai)­vrátna-völgybe­látogattak,­s­megmászták­a­„csupaszfejű”­kis-

adalékok Peéry Rezső élet- és pályakezdéséhez 83Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

krivánt­is.99 a­cserkésznyár­következő­kalandsorozatát­peéry­számára­ezután­vélhető-en­a­pozsonyi­kiskárpátok,­valamint­az­érsekújvári­czuczor­Gergely­cserkészcsapatokrendezte,­ s­Hornyák­odiló­és­ janson­ jenő­vezette­nyolcvanfős­–­ugyancsak­ júliusi­–közös­ táborozás­ jelentette­ a­ kis-kárpátok­ morvamezei­ oldalán­ levő­ nádasfő(Rohrbach)­közelében,­melyen­–­mint­a­kiskárpátok­oszlopos­tagja­–­ő­is­ott­lehetett.100

az­viszont­bizonyos,­hogy­a­kiskárpátok­jókai­rajának­háromtagú­Sasok­őrse­–­peérybión­kívül­még­Gálffy­Zoltán­ (kófic)­és­nemesszeghy­jenő­ (nemes)­voltak­a­ tagjai­–éppen­ az­ ő­ vezetésével­ indult­ augusztusi­ vándorlására,­ melynek­ során­ (augusztus10–11.)­ a­ mátyusföldön,­ magyarbél­ érintésével,­ Zonctoronyban,­ egyházfán,­ jókán,nagyfödémesen,­nemeskossúton,­vízkeleten,­Hidaskürtön,­Tallóson,­nádszegen­–­ ittkeltek­ át­ a­ csallóköz­ határát­ jelentő­ kis-dunán­ –,­ vásárúton­ jártak,­ majd­ Gútára,később­nemesócsára­mentek,­ahol­a­ludwig­aurél­vezette,­s­bős­felől­érkező­őzekkeltalálkoztak.­Gyalogtúrájukat­innen­komárom­felé­folytatták,­és­ógyalla,­párkány,­vala-mint­érsekújvár­voltak­a­következő­állomásaik.­jókán­Gregorovits­lipót­nemzetgyűlésiképviselő,­plébános­fogadta­őket;­nagyfödémesen­százhúsz­„aprógyereknek”­tartottakmesedélutánt­ (melyen­ peéry­ az­ Ezüstország című­ mesét,­ később­ Garay­ jánosObsitosát­ adta­ elő).101 nagyfödémesről­ nemeskosútra­ vitt­ a­ három­ vándorcserkészútja,­augusztus­12-én­pedig,­vízkelet­után,­Hidaskürt­következett,­ahol­az­érsekújváricserkészekkel­ találkoztak.­az­ itteni,­ az­érsekújváriakkal­ közös­mesedélutánon­peéryrepertoárja­A törpék harcával­bővült.­Tallóson­krisztinusz­tantó­úréknál­szálltak­meg,ahonnan­„szalonnás­magyar­tízórai­után”­indultak­tovább.­nádszegen­egy­öreg­cigány-asszony­állta­el­peéry­útját­(„kiégett­pergamentbőrének­redői­mozognak,­fekete­hajá-ból,­sokszínű­ruhájából­rossz­szag­árad”),­aki­„Fújja­ebbe­a­pínzbe­nagyságos­fiatalúrminden­rosszát,­baját,­gondját!”­szöveggel­kicsalt­tőle­egy­koronát.­a­következő­éjsza-kát­vásárúton­töltötték.­a­Sasok­őrs­ezzel­az­útjával­elnyerte­a­prágai­Szent­György­körvándorlásversenyének­darvas­jános,­kessler­ (balogh)­edgár­és­mohácsy­ jános­oda­-ítélte­első­díját:­egy­magyar­díszfokost,­amely­csoport­„különösen­a­magyar­népművé-szet­tanulmányozásával­és­megörökítésével­végzett­jó­munkát”,­és­sikeres­munkájáértpeéry­–­többek­között­jócsik­lajossal,­ludwig­auréllal­és­a­bebarangolt­vidékek­nép-művészeti­ emlékeit­ szorgalmasan­ rajzolgató­ nemesszeghy­ jenővel­ –­ az­ 1927.­ évremegkapta­ a­ „regös”­ címet,­ s­ könyvjutalomban­ is­ részesült.102 a­ Sas­ őrs­ limbacher-peéry­vezette­regösnaplóját­négy­évvel­később­–­részben­a­mintaadás,­részben­pediga­ regösmozgalom­ szlovákiai­ kezdetei­ felmutatásának­ szándékával­ –,­ 1930­májusá-ban,­júniusában­és­szeptemberében­a­mi­lapunkban­balogh­edgár­közölte.­a­tárgyila-gos­leírások­személyes­emlékekkel­keverednek­benne,­a­leíró­hangot­a­költői­impresz-sziók,­lírai­hangulatok,­festői­hangulatképek,­csendéletek­pihenői­akasztják­meg.­ezekegyúttal­tollát­élesítő,­mondatai­hajlékonyságát­elősegítő­stílusgyakorlatok­is;­példáulegy­kis­ady-utánérzés:­„cipőnk­sárban­dagaszt.­Zápor­csapkodja­az­ugart.­az­égpere-men­réteges­lila­felhők­alól­előtüzesedik­a­véres­napkorong.­a­napfény­fakó­vörösség-gel­csókolja­a­tarlókat.­véres­árnyúak­a­mezőt­fekvő­keresztek.­minden­vérrel­aláfes-tett”­–­egy­kis­móriczi­tájfestés:­„…virágzó­rózsaszín­dohánytáblákat­csókol­a­nap.­azüde­ fehér­ házak­ ereszein­ felfűzött­ dohánylevelek­ barnúlnak.­ […]­ a­ sárga­ gabonake-resztek­katonás­rendben­ülnek­a­tarlón.­az­ugaron­itt-ott­alattomosan­csillant­meg­egy-egy­víztócsa.­az­utat­egyszerre­csak­víz­takarja.­mezítláb­dagasztunk­a­süppedékes­sár-ban.­bokáig­csillogó,­iszapos­sárfesték­vonja­be­a­lábunkat”­–­egy­expresszionista­len-dületet­ vevő­ riportázs:­ „cséplőgép­ dohog­ az­ udvaron.­ víg­ ritmusban­ köpi­ a­ füstöt­ afekete­kémény.­[…]­az­adogató­biztos­könnyedséggel­eteti­a­kévenyelő­dobot.­Fent,­a

84 Tóth lászlóFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

poros­magasban­egyre­rakják­a­kazlat.­piros­fejkötők,­ritmikus­emberi­mozgások,­doho-gás,­terjengő­füst,­por,­sárga­kazlakon­gyolcsból­kibarnálló­izmok­olvadnak­szent­har-móniába.­élet!”­–­egy­kis­impresszionista­falukép:­„alkony.­a­rohanó,­piszkos­dunábanmossa­beboruló­arcát­ a­ lilás-véres­égbolt.­ […]­a­ falu­hosszan­elhúzódik­az­országútmentén,­a­csillaghímes­égbolt­alatt.”103 ama­lapszám­Szerkesztői üzenetek rovatában,melyben­peéry­cserkésznaplójának­második­folytatása­megjelent,­filológiai­pontossá-gú­ jegyzet­ részletezi­ –­ a­ közlést­ nehezményező­ krendl­ Gusztávnak­ címezve,­ aki­ acsehszlovákiai­ magyar­ cserkészmozgalomban­ játszott­ (később?)­ fontos­ szerepet,­ sHornyák­odiló­távozása­után­a­kiskárpátok­cserkészcsapatnak­is­a­parancsnoka­volt­–annak­körülményeit,­hogyan­is­került­a­napló­kézirata­a­szerkesztőséghez:­„a­Sas­őrsregösnaplója­ peéry­ Rezső­ és­ nemesszeghy­ jenő­magántulajdonát­ képezte,­mely­ az1926-ik­évi­vándorlási­verseny­ feltételei­értelmében­a­Szent­György­kör­ tulajdonábament­át.­ma­a­Szent­György­kör­jogutódja,­a­Sarló­őrzi,­ettől­a­szervezettől­kapta­mega­mi­lapunk.”104 persze,­ahogy­balogh­edgár­is­megállapítja­a­naplóközlés­elé­írt­jegy-zetében,­ebben­a­vállalkozásban­még­sok­a­naivitás,­a­gyermeki­rácsodálkozás­a­világszámukra­ismeretlen­oldalára­–­de­épp­ez­ezeknek­a­vándorlásoknak­a­célja:­a­városigyerekeket­kivinni­a­falura,­közelíteni­egymáshoz­a­polgári­és­a­népi­kultúrát­és­művelt-séget,­feltárni­és­közelebbről­megismerni­a­falusi­életkörülményeket,­s­távlatosan­mun-kálkodni­azoknak­a­feltételeknek­a­megteremtésén,­melyek­e­körülmények­megváltoz-tatásához­szükségesek.105

A könyv és a diák

a­mi­ lapunk­ekkoriban­már­–­ limbacher­Rezső­néven­–­egymásután­közölte­peérykönyvismertetéseit.­ 1926­ szeptemberében­ például­ Rudyard­ kipling­ A három kópécímű­„cserkészregényéről”­írt,­mely­ugyan­„nem­nyúl­a­kamaszkor­tragédiáinak­mélyé-re,­nem­nagy­koncepciójú,­de­bámulatos­megfigyeléseivel­a­könny­ igazgyöngyét­és­aszívből­jövő­kacagást­előcsaló,­szellemes­kiplingi­leírásaival­művészi­erejű”.106 de­mégugyanebben­ az­ évben­ írt­ a­ lapban­ jack­ london­Farkasvéréről­ is­ (emlékezzünk:­ egyévvel­korábban­már­őrsi­felolvasást­tartott­belőle);­könyvismertetésének­érdekessége,hogy­még­Hviezdoslavot­s­annak­panteizmusát­is­belekeveri,­az­amerikai­író­„legpom-pásabb­erdőregényének”­nevezve­kérdéses­könyvét.107 a­következő­évben­a­könyvről­írtkis­diákvallomást­A könyv és a diák címmel­peéry,­mely­–­amellett,­hogy­már­mindentekintetben­a­pályakezdő­ író­ tisztuló­nyelvét,­egyszerűsödő,­könnyebben­áttekinthetőgondolatmenetét,­ tisztuló­stílusát­mutatja­–,­azért­ is­sokatmondó­darab­ lehet­a­szá-munkra,­mert­későbbi­tág,­nemzetit­és­európait­együtt­tekintő­értékszemléletét­itt­lát-juk­először­a­maga­egyértelműségében­megfogalmazódni:­„…a­gyökeres,­alapos,­euró-pai­szinvonalu­műveltség­és­a­szellemi­kultúra:­az­igazi,­egyetlen,­nemes­magyar­hagyo-mány.­a­könyv­az­a­forrás,­amelyből­a­ legkülönbözőbb­távlatokat­átfogó­műveltségetbeszerezhetjük.”­ S­ ízlésének,­ szellemi­ érdeklődésének­ tágasságáról­ tanúskodik­ kisvallomásának­ajánlólistája­ is,­mely­ a­ lehető­ legtermészetesebb­ valóságalakító,­ való-ságbővítő­ mozdulattal­ rakja­ egymás­ mellé­ petőfi­ és­ ady,­ molnár­ Ferenc­ ésRabindranath­Tagore­ (itt:­Tágur)­nevét,­majd­olvasásra­buzdítja­a­„mai­ordító,­ filmkí-gyós,­ rádiós”­ világban­élő­diáktársait.108 bizonyos,­ hogy­e­ kis­ elmélkedés­a­ tizenhat-tizenhét­ éves­ gimnazista­ saját­ önképzőköri­ tevékenységének,­ tanára­ –­ dr.­ pfeifferjános­ –­ irányításával­ szerzett­ tapasztalatainak­ is­ összefoglalása,­ amit­ a­mi­ lapunk1927.­júniusi­számába­írt,­csoportjuk­berzsenyi­dániel­születésének­150.­évfordulójá-

adalékok Peéry Rezső élet- és pályakezdéséhez 85Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

86 Tóth lászló

ra­rendezett­díszönképzőköri­üléséről­szóló­tudósítása­is­igazol.­ez­utóbbi­híradásábanújabb­ nevekkel-színekkel­ bővíti-gazdagítja­ ifjúkori­ érdeklődésének,­ olvasmányainakpalettáját­(babitscsal,­kosztolányival,­benedek­marcellal).109 az­önképzőkörök­kérdésé-vel­foglalkozik­peéry­a­mi­lapunk­decemberi­számában­közölt,­fentebb­már­idézett­éshivatkozott­ írásában­ is,­melyben­bizonyos­reformokat­ javasol­az­önképzőköri­munká-ban,­s­–­a­„Fiúk,­kóstoljatok­bele­a­Szabad­kutatás­nagyszerűségébe,­izgalmába!”­jel-szóval­biztatva­társait­–­nagyobb­teret­kíván­biztosítani­az­oktatásban­az­új­kultúránakés­a­modern­irodalomnak.110

ekkor­már­egyre­szélesebb­körben­(fel)figyelnek­rá,­egyre­több­helyen­számolnak­vele,s­lassan-lassan­nemzedéke­–­az­akkori­tizenhét-tizennyolc­évesek­–­egyre­többek­általsokra­hivatottnak­ tartott­ (köz)szereplője­ lesz.­ így­ például­ amikor­májusban­a­pozsonyimagyar­főiskolások­Szent­György­köre­a­Toldy­kör­egyik­helyiségében­tanácskozást­ren-dezett­a­magyar­falu­problémáiról,­csáder­mihály­szigorló­orvos,­a­pozsonyi­makk­elnö-kének­A falu és a higiénia című,­valamint­brogyányi­kálmán­joghallgatónak­a­csallóköziépítési­ formákról­ tartott­ előadása­ mellett­ a­ hetedik­ osztályos­ reálgimnáziumi­ tanulólimbacher­ Rezsőt­ kérték­ fel­ előadásra,­ melyet­ A falu a magyar irodalomban SzabóDezsőig címmel­tartott.111 1928­márciusában­viszont,­amikor­elterjedt­a­híre,­hogy­még-iscsak­sor­kerül­kosztolányi­dezső­szlovákiai­körútjára,­a­pozsonyi­magyar­reálgimnáziumönképzőkörében­rövid­idő­alatt­másodszor­foglalkoztak­a­költő­műveivel,­aminek­megfe-lelően­ peéry­ kosztolányi­A húgomat a bánat eljegyezte című­ verséről­ írt­ tanulmányátolvasta­fel.112 visszaemlékezésében­balogh­edgár­úgy­emlegeti­a­tizenhét­éves­limbacherRezsőt,­ezt­„az­előkelő­gyermekszoba­és­a­régi­evangélikus­líceum­atmoszférájából­indulthetedikes­reálgimnazistát”,­mint­a­regösmozgalom­reménységét,­a­regösprogramok­erős-ségét.­peéryre­ekkoriban­mély­hatást­gyakorolt­kaffka­margit­játékkönyve,­a­Kisemberek,barátocskáim;­olvasta­Selma­lagerlöf­legendáit,­oscar­wilde­meséit­–­kettőjük­írásaibóldicséretes­regösprogramot­is­összeállított­a­kisiskolásoknak­szánt­falusi­mesedélutánok-ra,­hogy­–­amint­azt­a­mi­lapunkban­is­kifejtette­–­a­„művészi­szó­szárnyán­szent­magas-ságokba­ repítse­ hallgatóit”.­ S­ máris­ programot­ hirdet:­ „a­ műveltség­ ne­ legyen­ tabu,hanem­közös­kincs!”­Ilyképpen­fedeztette­föl­apró­falusi­hallgatóival­többek­között­aranyjánostól­A fülemilét­és­A tudós macskáját,­petőfitől­az­Arany Lacinak játékos­báját,­vala-mint­a­Szeget szeggelt,­amelyek­–­írja­balogh­edgár­–­az­„önképzőkörökben­elvesztettékelsődleges­szereplőiket,­a­falusi­tábortüzeknél­azonban­–­parasztgyermekek­színe­előtt­–újra­felfénylettek­teljes­plaszticitásukkal”.113

jegyzetek

1. peéry­Rezső:­Pillanatnyi elmezavar naplója. i.­m.2. peéry­Rezső:­Három­ember.­In­uő:­A végzet bábjátéka… i.­m.­40.­p.3. márai­Sándor:­Halotti­beszéd.­In­uő:­A delfin visszanézett. i.­m.­217.­p.4. peéry­Rezső:­Pillanatnyi elmezavar naplója. i.­m.5. peéry­Rezső:­Három­ember.­In­uő:­A végzet bábjátéka… i.­m.­35.­p.6. peéry­Rezső:­a­halfarkú­ország­végnapjai.­In­uő:­Requiem egy országrészért. 21.­p.7. molnár­józsef:­Emlékbeszéd Peéry Rezső ravatala fölött. i.­m.­II.­p.8. peéry­Rezső:­a­halfarkú­ország­végnapjai.­In­uő:­Requiem egy országrészért. 20.­p.9. uo.­20–21.­p.10. uo.­22.­p.­–­a­pozsonyban­uralkodó­1918-as­viszonyoknak,­mindennapos­bizonytalanság-

nak­ érzékletes­ leírását­ adja­ jankovics­ marcell­ visszaemlékezése.­ lásd­ Húsz esztendőPozsonyban. i.­m.­13–42.­p.Fó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

11. peéry­Rezső:­Három­ember.­In­uő:­A végzet bábjátéka… i.­m.­41.,­43.­p.12. peéry­Rezső:­a­halfarkú­ország­végnapjai.­In­uő:­Requiem egy országrészért. 24–25.­p.13. uo.­24.­p.14. uo.­22–23.­p.­–­A halfarkú ország végnapjai című,­élete­vége­felé­írt­visszaemlékezésében

peéryt­kissé­megtréfálta­az­emlékezete,­amikor­ady­halálát­1918-ra­tette;­korának­költő-idol-ja­ugyanis­1919.­január­27-én­hunyt­el.­uo.­23.­p.

15. uo.­18.,­20.­p.16. peéry­Rezső:­nyári­szélben­a­dunánál.­In­uő:­A végzet bábjátéka… i.­m.­17.­p.17. valószínűleg­nem­véletlen,­hogy­a­dunának­ez­a­misztériuma­peéry­Rezső­legjobb­barátját,

Szalatnai­Rezsőt­is­megérintette,­akinek­bölcsője­ugyan­nem­e­folyó­mellett­ringott,­ám­életemeghatározó­évtizedeit­töltötte­a­koronázó­városban,­1944-ben­pedig­A Duna költői címmeladott­ki­művelődéstörténetileg­értékes­válogatást­a­magyar­irodalom­duna-verseiből,­mely-nek­peéry­himnikus­ folyó-dicséretével­ egybecsengő,­ ihletett­ bevezető­ tanulmányát­ugyan-csak­ő­írta.

18. kovács­endre:­Korszakváltás.­i.­m.­76–77.,­93.­p.19. uo.­94.­p.20. Salner,­peter:­pozsony­társasági­élete­1919–1989.­Ford.:­avar­Hajnalka.­Limes,­1996.­1–2.

sz.­32.­p.21. kollai­ István:­ egy­ békeszerződés­ pszichológiája.­ a­ Trianon-trauma­ okairól.­ In­Meghasadt

múlt.­i.­m.­133.­p.22. In­Meghasadt múlt.­i.­m.­135.­p.23. uo.24. jankovics­marcell:­Húsz esztendő Pozsonyban. i.­m.­24.­p.25. uo.­23.­p.26. a­ történeti­ észak-magyarország­ csehszlovák­ megszállásának,­ illetve­ a­ születőben­ levő

csehszlovák­köztársaság­ általi­ bekebelezésének­ eseménytörténetével­ kapcsolatban­ lásdpopély­Gyula:­Felvidék 1914–1920.­ i.­m.;­A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története1918–1998 IV.,­i.­m.;­A (cseh)szlovákiai magyarok kronológiája 1918-tól napjainkig.­http://www.foruminst.sk/index.php?p=kronologia&t=a&xp=&w=&data_Id=&syear=1919&mId=&lev=&Ind=8&p=index,hu (utolsó­ letöltés:­2010.­ június­1.);­ illetve­a­katonai-hadászati­cse-lekményeket­ taglaló­ művek­ közül:­ Hronský,­ marián:­ Szlovákia elfoglalása a csehszlovákkatonaság által 1918 novemberétől 1919 januárjáig.­i.­m.,­valamint­az­erősen­szlovák­elfo-gultságú­és­szempontú­művek­közül:­Hanák,­jozef:­Obsadenie Bratislavy 1918–1920.­i.­m.

27. kovács­endre:­Korszakváltás. i.­m.­14.­p.28. peéry­Rezső:­utószó­két­szlovenszkói­évtizedhez­1918–1938.­In­uő:­A végzet bábjátéka…

i.­m.­162.­p.29. uo.­162.,­163.­p.30. peéry­Rezső:­a­pozsonyi­duna-parton…­a­század­gyermekének­vallomása.­In­uő:­uo.­7.­p.31. peéry­Rezső:­pista­bátyám­és­a­nemzetiségi­kérdés.­In­uő:­uo.­45.­p.32. jankovics­marcell:­Húsz esztendő Pozsonyban. i.­m.­68.­ p.;­ ill.­A (cseh)szlovákiai magyar

művelődés története 1918–1998 IV. i.­m.­10–11.­p.33. bár­peéry­ a­ halálos­ áldozatok­egyikére­utal,­ valószínűleg­az­ egyik­ sebesültről­ van­ szó.­–

peéry­Rezső:­pista­bátyám­és­a­nemzetiségi­kérdés.­In­uő:­A végzet bábjátéka… i.­m.­45.­p.34. uo.­45–46.­p.35. peéry­Rezső:­a­halfarkú­ország­végnapjai.­In­uő:­Requiem egy országrészért. i.­m.­19.­p.­–­a

szülői­féltés­megható­eseteként­említi­időskori­visszaemlékezésében­peéry­ama­negyedikeselemista­kori,­„kisformátumú,­rajzlapokból­összefűzött­vázlatkönyvének”­a­rejtélyes­eltünte-tését­ holmijai­ közül,­ melybe­ egy-két­ hónappal­ korábbi­ iskolai­ feladatként­ a­ történetimagyarország­megyéit­rajzolta­be,­amelyet­azonban­nem­sokkal­később­„már­»irredenta­pro-pagandának«­minősített­a­hatalomféltő­indulat­a­»prevrat«­korában”.­uo.­19–20.­p.

36. peéry­Rezső:­pista­bátyám­és­a­nemzetiségi­kérdés.­In­uő:­A végzet bábjátéka… i.­m.­49.­p.37. Horváth,­vladimír,­phdr.:­Bratislavský topografický lexikon. i.­m.­107.­p.

adalékok Peéry Rezső élet- és pályakezdéséhez 87Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

88 Tóth lászló

38. peéry­Rezső:­Gyermekkorom­tájai­pozsonyban.­In­uő:­A végzet bábjátéka… i.­m.­22–23.­p.39. uo.­30–31.­p.40. uo.­24.­p.41. uo.­25.,­26.­p.42. uo.­30.­p.43. uo.­29–30.­p.44. peéry­Rezső:­Gyermekkorom­tájai­pozsonyban.­In­uő:­a­végzet­bábjátéka…­i.­m.­23.­p.45. limbacher­Rezső,­dr.:­A rózsa világa.­i.­m.­57.­p.46. ébert­Tiboré­az­elnevezés,­lásd­a­köv.­lábjegyzetben.47. ébert­Tibor:­pozsonyi­arcképek­láthatatlan­hegyekkel­és­vizekkel.­In­uő:­Pozsonyi vecsernye.

i.­m.­84–86.­p.­–­limbacher­dr.­életének­erről­a­fejezetéről­(is)­ lásd­még:­kiss­lászló,­dr.:Limbacher Rezső doktor 1872–1947. i.­m.

48. peéry­Rezső:­Gyermekkorom­tájai­pozsonyban.­In­uő:­A végzet bábjátéka… i.­m.­26.­p.49. uo.­31.­p.50. uo.­24–25.­p.51. peéry­Rezső:­333­évvel­ezelőtt­alapították­meg­a­pozsonyi­evangélikus­líceumot.­évszázados

nevelőmunka­a­protestantizmus­és­a­közép-európai­kultúra­szolgálatában.­In­uő:­A végzetbábjátéka. i.­m.­51.­p.

52. lásd­pl.­a­Mi Lapunk 1927.­decemberi­számában­Önképzőkör­címmel.53. peéry­Rezső:­333­évvel­ezelőtt­alapították­meg­a­pozsonyi­evangélikus­líceumot…­In­uő:­A

végzet bábjátéka. i.­m.­51–55.­p.54. peéry­Rezső:­a­könyv­és­a­diák.­A Mi Lapunk,­1927.­május,­88.­p.55. Fukári­valéria:­Egy régi alma mater.­i.­m.­74.­p.56. peéry­Rezső:­333­évvel­ezelőtt­alapították­meg­a­pozsonyi­evangélikus­líceumot…­In­uő:­A

végzet bábjátéka. i.­m.­51.­p.57. popély­Gyula:­Erős várunk az iskola.­i.­m.­33.­p.58. Fukári­valéria:­Egy régi alma mater.­i.­m.­64.­p.59. peéry­Rezső:­utószó­két­szlovenszkói­évtizedhez­1918–1938.­In­uő:­A végzet bábjátéka…

i.­m.­173–175.­p.60. kovács­endre:­Korszakváltás.­i.­m.­36.,­47–48.,­61.­p.61. uo.­47.­p.62. uo.­46.,­61–62.­p.63. mi­azonban,­ha­nem­is­törve­a­teljességre,­említsük­itt­legalább­néhányukat:­a­már­hivatko-

zott­albert­józsefen­kívül­írónk­későbbi­osztályfőnökét,­dr.­antalffy­vilmost,­aki­elvitte­őt­azérettségiig,­továbbá­dr.­mitterhauszer­Richárdot,­dr.­jeszenszky­Istvánt,­dr.­dobay­jánost,­dr.pröhle­ Henriket,­ Tóth­ Ferencet,­ dr.­ orbán­ Gábort,­ a­ későbbi­ csehszlovákiai­ magyarTudományos,­ Irodalmi­ és­ művészeti­ Társaság­ majdani­ elnökét,­ dr.­ losonczi­ lajost,­ dr.magyar­Győzőt,­dr.­adamis­Gyulát,­Fecske­Istvánt,­dr.­mészáros­Györgyöt.­a­debreceni­dérimúzeum­Sarló-gyűjteményében­–­dS.X.86.470.4­jelzet­alatt­–­található­egy­13­lapos­gép-írásos­feljegyzés,­melyen­az­iskola­valamely,­peéryvel­egykorú­tanítványa­–­régi­diákszokásszerint­–­összeírta­tanáraik­becenevét,­ jellegzetes­szokásait,­szóhasználati­különösségeit,szavajárását,­elszólásait,­ jellemezve­emberi­oldalukat,­gyengéiket,­mely­dokumentum­köz-vetlen­példákat­ad­az­iskolában­uralkodó­tanár-diák­viszonyra.

64. peéry­Rezső:­Tizennyolc évesek. i.­m.­23–24.­p.65. peéry­Rezső:­Utószó két szlovenszkói évtizedhez 1918–1938.­In­A végzet bábjátéka… i.­m.

167–168.­p.66. Szvatkó­pál­egy­későbbi,­ karikaturisztikus-önelemző­esszéjében­az­ „elsikkadt­nemzedék”

(Zwischengeneration)­német­példája­nyomán­köztes­nemzedéknek­nevezi­az­1901–1910között­született,­„magához­hasonló­kókadt­fejű­egykorúakat”,­akik­„negatívumokban­ismer-ték­meg”­a­világot;­priamosz­fiai­ők­–­„az­előttünk­jövők­büszkék,­mert­ők­a­»frontgenerá-ció«,­az­utánunk­jövők­büszkék,­mert­fiatalok,­ki­és­mi­vagyunk­mi?”,­ez­a­nagy­kérdés­a­szá-mukra.­Szvatkó­pál:­A lyukas kád nemzedéke.­In­uő:­A változás élménye. i.­m.­44–45.­p.Fó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

adalékok Peéry Rezső élet- és pályakezdéséhez 89

67. uo.­166.­p.68. peéry­Fábrynak­küldött,­cím­nélküli­írása,­feltehetően­az­1928.­év­első­feléből.­csemadok

ov­–­FkI­bH69. kovács­endre:­Korszakváltás.­i.­m.­76.­p.70. uo.­148.­p.71. uo.­151.­p.72. popély­Gyula:­ez­volt­a­Sarló­1. i.­m.­16.­p.73. Fogarassy­lászló:­Magyar cserkészmozgalom Csehszlovákiában… i.­m.­5–6.­p.;­A felvidéki

magyar cserkészet története.­i.­m.74. Sinkó­Ferenc:­A felvidéki ifjúsági mozgalmak kezdetei… i.­m.­148.­p.75. uo.­152.­p.76. Fogarassy­ lászló:­ Magyar cserkészmozgalom Csehszlovákiában… i.­ m.­ 8–9.­ p.;­ Sinkó

Ferenc:­A felvidéki ifjúsági mozgalmak kezdetei… i.­m.­157.­p.­lásd­még­nyári­táborozások.A Mi Lapunk,­1924.­szept.­1.­13.­sz.­103.­p.­–­Tulajdonképpen­kessler­–­a­későbbi­balogh–­edgárt­is­Hornyák­odiló­vonta­be­a­csapatba.

77. Fogarassy­ lászló:­Magyar cserkészmozgalom Csehszlovákiában… i.­m.­ 9.,­ 34.­ p.­ –­ a­milapunk­egészen­1932-ig­fennállt,­ám­1929-re­kezdett­eljellegtelenedni,­illetve­eljelentékte-lenedni,­s­a­keresztény­oldal­felől,­ illetőleg­jobboldalról­mind­gyakrabban­érte­a­vád,­hogynem­ teljesíti­ hivatását,­ aminek­ ellensúlyozására­ előbb­ pozsonyi,­ majd­ érsekújvári,­ végülkomáromi­székhellyel­1929-ben­létrejött­az­1938-ig­fennálló,­erősen­katolikus­befolyású,­dea­protestáns­baráti­Szótól­eltérően­a­felekezeti­kizárólagosságra­nem­tekintő,­protestáns­észsidó­munkatársakat­is­foglalkoztató­Tábortűz.­uo.­44.­p.

78. uo.­14–15.,­24–25.79. Szvatkó­pál:­Fiúk, önképzést, Európát és fiatal magyarságot.­i.­m.­–­az­önképzés­gyakorlati

kérdéseire­Szvatkó­egyébként­később­is­visszatért­a­lapban. lásd­uő:­Az önképzés prakti-kus problémái. i.­m.­–­valószínűleg­ezek­az­írások­(is)­ösztönözhették­a­tizenhét­éves­peéryta­maga­önképzőkör-népszerűsítő­feljegyzéseinek­a­megírására­1927-ben.

80. Fogarassy­lászló:­Magyar cserkészmozgalom Csehszlovákiában… i.­m.­10–14.­p.81. uo.­18–20.­p.82. uo.­33.­p.83. Sinkó­Ferenc:­A felvidéki ifjúsági mozgalmak kezdetei… i.­m.­158.,­159.­p.84. Fogarassy­lászló:­Magyar cserkészmozgalom Csehszlovákiában… i.­m.­22–23.­p.85. a­kiskárpátok­cserkészcsapat­arany­raja­Sólyom­őrsének­1924.,­1925.,­1926.­évi­töredé-

kes­szertári­naplókönyvi­bejegyzéseiből,­őrsi­naplóiból­vett­idézeteket,­hivatkozásokat­alábbnem­­adatolom­külön-külön,­fontosabb­esetekben­csupán­azok­keletkezésének­időpontjáttüntetem­fel­a­szövegben.

86. ezek­a­kirándulások,­táborozások,­találkozások­döntő­befolyással­voltak­peéry­világképe­ésszemélyisége­kialakulására,­s­még­élete­végén­is­a­nemzetiségek­–­szlovákok­és­magyarok–­ békés­ egymásmellettiségének­ bizonyítékaiként,­ egymás­megismerésének­ kitűnő­ alkal-maiként­emlegeti­őket:­„Tizenhat­éves­koromtól­kezdve­gyalogszerrel­és­sítalpon­bejártamSzlovenszkó­északi­és­középső­részének­minden­jelentős­hegységét,­nyaranta­évekig­szín-tiszta­ szlovák­ környezetben­ ütöttük­ fel­ cserkészsátrainkat.­ Háltam­ csőszházban,­ parasztitisztaszobában,­ havasi­ menedékházban­ vagy­ fakéreg­ borította­ pásztorkunyhóban­ fenn­ aszálláson,­de­soha,­sehol­nem­éreztem­nyomát­valamely­idegenkedésnek,­visszautasításnakvagy­éppen­gyűlölködésnek.­az­emberek­fenn­a­havason­ugyanolyan­szíves,­megértő­ember-séggel­és­vendégszeretettel­fogadtak,­mint­a­kisalföld­magyar­földművesei.”­peéry­Rezső:Utószó két szlovenszkói évtizedhez… In­uő:­A végzet bábjátéka… i.­m.­183.­p.

87. a­mi­ lapunk-beli­ korábbi,­ egészen­ tizenkét­éves­koráig­ visszanyúló­publikációit­nem­szá-mítva,­ő­maga­tekintette­visszaemlékezéseiben­annak.

88. a­regös­címet­tizennyolc­éven­aluli­cserkészek­kaphatták­meg,­s­egy­éven­át­viselhették,­ámazt­egyévi­ismételt­regösmunkával­újból­megszerezhették.­Fogarassy­lászló:­Magyar cser-készmozgalom Csehszlovákiában… i.­m.­34.­p.

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

90 Tóth lászló

89. uo.­25.­p.90.Magyar Katolikus Lexikon. i.­m.­(–­R­–­regöscserkészet)91. kovács­endre:­Korszakváltás. i.­m.­139.­p.­92. peéry­Rezső:­Föld, fogadd be… i.­m.­115.­p.93. Turczel­lajos:­Pozsony és a két világháború közötti csehszlovákiai magyar sajtó. i.­m.­49.­p.94. kovács­ endre:­ Két háború közt. i.­ m.­ 17–18.,­ 20.­ p.­ később,­ 1981-ben­ megjelent,

Korszakváltás című­emlékiratában­kovács­már­valamivel­tárgyszerűbben­emlékezik­meg­aHíradóról­(139.­p.).

95. Regösiskola.­Vetés,­1.­sz.­7.­p.96. Szalatnai­Rezső:­Sarlósok varázsa és igazságkeresése. i.­m.­1778–1779.­p.97. peéry­Rezső:­Utószó két szlovenszkói évtizedhez 1918–1938.­ In­uő:­A végzet bábjátéka…

i.­m.­197.­p.98. Fogarassy­lászló:­Magyar cserkészmozgalom Csehszlovákiában… i.­m.­25.,­26.­p.99. nyári­ táborozások­ [= Csapatközi cserkésztábor az Alacsony-Tátrában]. i.­m.­A Mi Lapunk,

1926.­szeptember.­127.­p.100. uo.­[=­Cserkésztábor Nádasfőn].­128.­p.101. peéry­Rezső:­a­Sasok­regősnaplója.­A Mi Lapunk,­1930.­május.­117–118.­p.102. uo.­–­erről­az­útról­vándorlások­címmel­röviden­a­mi­lapunk­1926.­szeptemberi­számának

Hírek­rovata­is­beszámolt.­A Mi Lapunk,­1926.­szeptember.­7.­sz.­135.­p.­–­lásd­még­ezzelkapcsolatban:­a­vándorlásverseny­eredménye.­A Mi Lapunk,­1926.­december.­10.­sz.­179.­p.

103. a­részletek­a­regösnapló­első­két­részéből­valók:­a­Sasok­regösnaplója.­A Mi Lapunk,­1930.május.­117–118.­p.;­1930.­június.­136–138.­p.

104. Szerkesztői­üzenetek­[=­Krendl Gusztáv, Pozsony].­A Mi Lapunk,­1930.­június.­152.­p.105. balogh­edgár:­az­első­regösjárás­naplója.­A Mi Lapunk,­1930.­május.­116–117.­p.106. Új­könyvek.­A Mi Lapunk,­1926.­szeptember.­7.­sz.­129–130.­–­a­folyóirat­ugyanezen­szá-

mának­Szerkesztői­üzenetek­rovatában­a­szerkesztő­megköszöni­a­küldeményt,­s­továbbijelentkezésekre­biztatja­peéryt,­ jelesül­beszámolót­kér­ tőle­augusztusi­cserkészvándorlá-sukról.­Szerkesztői­üzenetek.­uo.­hátsó­belső­borító.

107. Új­könyvek.­A Mi Lapunk,­1926.­október.­8.­sz.­144.­p.108. peéry­Rezső:­a­könyv­és­a­diák.­A Mi Lapunk,­1927.­május.­5.­sz.­88.­p.109. Önképzőköreink­[=­limbacher­Rezső:­A pozsonyi magyar gimnázium önképzőkörének…].­A

Mi Lapunk,­1927.­június.­6.­sz.­123.­p.­–­érdekesség,­hogy­ugyanebben­a­lapszámban­mégegy­ –­ ezúttal­ bió­ néven­ közölt­ –­ tudósítása­ szerepelt­ peérynek,­melyben­ a­kiskárpátokédesanyja,­dr.­limbacher­Rezsőné­által­vezetett­leánycserkészeinek­egyházgellei­műsorosfellépéséről­számolt­be.­cserkészet­[=­bió:­Tizenkét csallóközi kis község…].­A Mi Lapunk,1927.­június.­6.­sz.­121.­p.

110. limbacher­Rezső:­Önképzőkör.­A Mi Lapunk,­1927.­december.­10.­sz.­199.­p.;­vágás­István:a­mi­lapunk­és­Scherer­lajos.­In­A magyar cserkészet és forrásainál. i.­m.­85.­p.

111. Hírek­[=­A pozsonyi főiskolás cserkészek szervezkedése].­A Mi Lapunk,­1927.­június.­6.­sz.125.­p.­lásd­még­Fogarassy­lászló:­Magyar cserkészmozgalom Csehszlovákiában… i.­m.30.­p.

112. Hírek­[=­A pozsonyi magyar reálgimnázium önképzőköre…].­A Mi Lapunk,­1928.­április.­79.­p.113. balogh­edgár:­Hét próba. i.­m.­55.­p.

Felhasznált­források­és­irodalom

Kéziratoka­kiskárpátok­cserkészcsapat­arany­raja­Sólyom­őrsének­töredékes­szertári­naplókönyvi­bejegy-

zéseinek,­őrsi­naplóinak­fénymásolati­példányai­az­1924.,­1925.,­1926.­évekből.­–ezek­apósom,­ozsvald­árpád­hagyatékából­kerültek­a­birtokomba.Fó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

adalékok Peéry Rezső élet- és pályakezdéséhez 91

peéry­Rezső:­Pillanatnyi elmezavar naplója. Jegyzőkönyv, mely az elszórt gondolatoké.­kézirat,1928.­Tulajdonomban­levő­fénymásolati­példányát­az­író­özvegyétől,­peéry­leonátólkaptam­2001-ben.

debreceni­déri­múzeum­Sarló­Gyűjteménye­(dS.X.86.470.4)Fábry­ Zoltán­ levélhagyatéka,­ csemadok­ országos­ választmányának­ levéltára­ –­ Fórum

kisebbségkutató­Intézet,­bibliotheca­Hungarica­(Somorja):­csemadok­ov­–­FkI­bH

Lexikonok, kronológiákA (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998 IV. Művelődéstörténeti kronológia –

Könyvészet – mutatók.­Szerk.­és­összeáll.:­Tóth­lászló–Filep­Tamás­Gusztáv.­buda­-pest,­ISTeR,­2000,­368­p.

A (cseh)szlovákiai magyarok kronológiája 1918-tól napjainkig.­ http://www.foruminst.sk/index.php?p=kronologia&t=a&xp=&mId=&lev=&Ind=1&p=index,hu,&Ind=8 (utolsó­ letöl-tés:­2010.­június­7.)

Horváth,­vladimír,­phdr.:­Bratislavský topografický lexikon.­bratislava,­Tatran,­1990,­408+48­p.Magyar Katolikus Lexikon.­ http://lexikon.katolikus.hu/R/reg%c3%b6scserk%c3%a9szet.html

(utolsó­letöltés:­2010.­június­7.)

Folyóiratoka­mi­lapunk­(losonc):­1922,­1924,­1925,­1926,­1927,­1928,­1930Híradó­(pozsony):­1926kortárs­(budapest):­1971limes­komárom-esztergom­megyei­Tudományos­Szemle­(Tatabánya):­1995,­1996Új­Szó­(pozsony):­1929vetés­(Rozsnyó):­1928

Könyvek, tanulmányokA felvidéki magyar cserkészet története.­ http://hu.wikipedia.org/wiki/a_felvid%c3%a9ki_ma­-

gyar_cserk%c3%a9szet_t%c3%b6rt%c3%a9nete (utolsó­letöltés:­2010.­jún.­6.)A magyar cserkészet és forrásainál.­ Összeállította:­ Hodossy­ Gyula.­ dunaszerdahely,­ lilium

aurum,­1994,­65–126.­p.A vándorlásverseny eredménye.­a­mi­lapunk,­1926.­december.­10.­sz.­179.­p.balogh­edgár:­Az első regösjárás naplója.­a­mi­lapunk,­1930.­május.­116–117.­p.balogh­edgár:­Hét próba. Egy nemzedék története 1924–1934. Tények­és­tanúk.­második­kia-

dás.­budapest,­magvető­könyvkiadó,­1981,­424­p.ébert­Tibor:­Pozsonyi vecsernye láthatatlan hegyekkel és vizekkel.­budapest,­ISTeR,­2001,­128­p.Fukári­valéria:­Egy régi alma mater. A pozsonyi evangélikus líceum és teológiai akadémia utolsó

negyven éve 1882–1923.­pozsony,­kalligram,­2003,­141­p.Hanák,­ jozef:­ Obsadenie Bratislavy 1918–1920. Kronika dní a udalostí.­ bratislava,­ albert

marenčin­vydavateľstvo­pT,­2004,­184­p.Hronský,­marián:­Szlovákia elfoglalása a csehszlovák katonaság által 1918 novemberétől 1919

januárjáig.­ Ford.:­ dr.­ käfer­ István.­ budapest,­ Honvéd­ Hagyományőrző­ egyesület,1993,­57+térképmell.

jankovics­marcell:­Húsz esztendő Pozsonyban.­H.­n.,­méry­Ratio,­2000,­236­p.Kedves Rezső! Drága Bió! Peéry Rezső és Szalatnai Rezső levelezése.­közzétette­és­szerkesz-

tette:­Filep­Tamás­Gusztáv.­budapest,­present,­2001,­355­p.kiss­lászló,­dr.:­limbacher­Rezső­doktor­1872–1947.­In­Pozsonyi Casino Évkönyve 2006.­Össze-

állította:­aich­péter.­H.­n.,­é.­n.,­74–88.­p.kollai­István:­egy­békeszerződés­pszichológiája.­a­Trianon-trauma­okairól.­In­Meghasadt múlt. i.

m.­130–143.­p.kovács­endre:­Két háború közt.­budapest,­Turul,­1944,­111­p.kovács­endre:­Korszakváltás. Emlékiratok.­budapest,­magvető­könyvkiadó,­1981,­397­p.

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

92 Tóth lászló

limbacher­Rezső,­dr.:­A rózsa világa.­bratislava–pozsony,­Szlovákiai­Gyümölcsészeti­egyesület,é.­n.,­91­p.

márai­ Sándor:­ A delfin visszanézett. Válogatott versek 1919–1977.­ budapest,­ akadémiaikiadó–Helikon­kiadó,­1994,­230­p.

Meghasadt múlt. Fejezetek a szlovákok és a magyarok történelméből.­ Szerk.:­ kollai­ István.budapest,­Terra­Recognita­alapítvány,­2008,­256­p.

molnár­józsef:­emlékbeszéd­peéry­Rezső­ravatala­fölött.­In­peéry­Rezső:­Requiem egy országré-szért.­ második­ kiadás­ (molnár­ józsef­ emlékbeszédével).­ münchen,­ aurorakiskönyvtár,­1984,­135+XXIv.­p.

nyári­táborozások.­A Mi Lapunk,­1926.­szeptember.­7.­sz.­126–129.­p.[peéry]­limbacher­Rezső:­a­könyv­és­a­diák.­A Mi Lapunk,­1927.­május.­5.­sz.­88.­p.[peéry­Rezső]­bió:­Tizenkét­csallóközi­kis­község…­A Mi Lapunk,­1927.­június.­6.­sz.­121.­p.[peéry]­limbacher­Rezső:­a­pozsonyi­magyar­gimnázium­önképzőkörének…­A Mi Lapunk,­1927.

június.­6.­sz.­123.­p.[peéry]­limbacher­Rezső:­Önképzőkör.­A Mi Lapunk,­1927.­december.­199.­p.peéry­Rezső:­Tizennyolc­évesek.­Új Szó,­1929.­december.­3.­sz.­23–24.­p.peéry­ Rezső:­ a­ Sasok­ regösnaplója.­A Mi Lapunk,­ 1930.­május.­ 117–118.­ p.;­ 1930.­ június.

136–138.­p.peéry­ Rezső:­ Föld, fogadd be… Arkauer István emlékére. a­ Toldy­ kör­ évkönyve­ 1940.

Szerkesztette:­császár­István.­bratislava–pozsony,­Toldy­kör,­é.­n.,­115–116.­p.peéry­ Rezső:­ Requiem egy országrészért.­ második­ kiadás­ (molnár­ józsef­ emlékbeszédével).

münchen,­aurora­kiskönyvtár,­1984,­135+XXIv.­p.peéry­Rezső:­A végzet bábjátéka, avagy Peremmagyarok az idő sodrában.­vál.­és­szerk.:­Filep

Tamás­Gusztáv–Tóth­lászló.­pozsony,­kalligram­könyvkiadó,­1994,­472­p.popély­Gyula:­Erős várunk az iskola. Tanulmányok a szlovákiai magyar oktatásügy problémakö-

réből 1918–1938.­pozsony/bratislava,­madách-posonium,­2005,­372­p.popély­Gyula:­ez­volt­a­Sarló­1–2.­Irodalmi Szemle,­2009.­június,­6.­sz.­15–26.­p.;­2009.­július,

7.­sz.­62–70.­p.popély­Gyula:­Felvidék 1914–1920.­budapest,­magyar­napló–Fókusz­egyesület,­2010,­440­p.Pozsony – Pressburg – Bratislava. A 700 éves város – Die 700 jahren alte Stadt – 700-ročné

mesto.­ Szerk.:­ Gyurcsík­ Iván–jégh­ Izabella–papp­ Zsuzsanna.­ pozsony–budapest,kalligram–Regio,­1994,­250­p.

Regösiskola.­Vetés,­1.­sz.­7.­p.Sinkó­Ferenc:­a­felvidéki­ifjúsági­mozgalmak­kezdetei­Trianon­után.­Regio,­1990.­április.­2.­sz.

148–160.­p.Szalatnai­ Rezső:­ Sarlósok­ varázsa­ és­ igazságkeresése. Kortárs,­ 1971.­ november.­ 11.­ sz.

1775–1784.­p.Szalatnai­Rezső:­A Duna költői. Öt évszázad versei a Dunáról.­budapest,­Hungária,­1944,­287­p.

–­Reprint:­H.­n.,­aqua­kiadó,­é.­n.­[1991],­187­p.Szvatkó­pál:­Fiúk,­önképzést,­európát­és­fiatal­magyarságot.­A Mi Lapunk,­1926­november.­9.­sz.

153.­p.Szvatkó­pál:­az­önképzés­praktikus­problémái.­A Mi Lapunk,­1926.­december.­10.­sz.­177–178.­p.Szvatkó­pál:­A változás élménye. Válogatott írások.­válogatta­és­szerk.:­Filep­Tamás­Gusztáv–G.

kovács­lászló.­pozsony,­kalligram­könyvkiadó,­1994,­344­p.Turczel­lajos:­pozsony­és­a­két­világháború­közötti­csehszlovákiai­magyar­sajtó.­Limes,­1995.­3.

sz.­47–54.­p.vágás­István:­a­mi­lapunk­és­Scherer­lajos.­In­A magyar cserkészet és forrásai.­i.­m.­65–126.­p.vándorlások.­A Mi Lapunk,­1926.­szeptember.­7.­sz.­135.­p.

Fór

um

Társ

adal

omtu

dom

ányi

Sze

mle

, XI

I. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

adalékok Peéry Rezső élet- és pályakezdéséhez 93

láSZló­TóTHdaTa To ReZSő peéRy’S bIoGRapHy and auTHoRSHIp

The­monographic­study­characterizes­the­beginnings­of­the­work­and­life­of­Rezsőpeéry­ (bratislava,­1910­–­Stuttgart,­ 1977),­ a­Hungarian­ journalist­ and­ critic­ inSlovakia.­ It­ discusses­ in­ detail­ his­ origin,­ the­ formation­ of­ his­ self-image­ as­ awriter,­awareness­of­identity­and­development­in­terms­of­relationship­to­his­ownHungarian­ethnicity­and­civic­values.peéry­came­from­a­wealthy­and­intellectually­very­demanding­first­generation

bourgeoisie­family.­In­his­later­high­school­years,­he­was­an­already­experiencedand­accomplished­ journalist­and­youth­movement­activist.­His­academic­majorwas­Hungarian-French-philosophy­in­bratislava,­but­he­spent­several­semesters­inprague­and­paris­as­well.­as­a­teacher­he­only­worked­for­a­short­period­of­time,his­ main­ profession­ was­ journalism,­ more­ precisely­ literary­ journalism­ andcriticism.His­first­childhood­traumas­and­related­recollections­can­be­traced­back­to­the

First­ world­ war,­ and­ the­ first­ imperial­ change,­ when­ his­ hometown­ suddenlybecame­a­part­of­the­newly­established­czechoslovak­Republic.­His­family­movesto­a­new­place,­but­remains­in­bratislava,­near­the­Horský­park­(Forest­park),­inan­ almost­ bucolic,­ intimate­ environment.­ This­ is­ when­ they­ place­ him­ in­ anevangelical­lyceum,­although­he­originally­had­a­protestant­upbringing.­during­histeenage­years,­his­ethnic­background­proved­to­be­a­primary­effect,­resulting­inhim­feeling­alienated­in­his­new­homeland.The­ study­ emphasizes­ the­ years­ of­ forming­ the­ Hungarian­ scout­ groups­ of

czechoslovakia,­including­Rezső­peéry’s­activities­and­his­journalistic­role­in­theprocess.­ His­ diary­ entries­ and­ articles­ proved­ to­ be­ invaluable­ sources­ onscouting.at­ its­ end,­ the­ study­ reflects­ on­ the­ beginnings­ of­ his­ literary­ activities­ and

reading­experiences.

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

Fór

um

Társ

adal

omtu

dom

ányi

Sze

mle

, XI

I. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

a­19.­század­elejére­nyugat-európában­már­ több­országban­általánosan­elfogadottávált­az­„egy­állam­–­egy­nemzet”­nemzetiségpolitikai­elv,­amelyet­a­német­romantikanyelvi­koncepciója­és­a­francia­államnemzet­sajátos­ötvözeteként­(deák­2000,­30.­p.)az­1830−40-es­években­már­a­Habsburg­birodalom­egyes­nemzetei­és­nemzetiségeiis­követtek,­a­reformkori­magyarországon­pedig­a­legérezhetőbben­a­magyar­liberálisoknemzetkoncepciójának­megfogalmazásában­jelenik­meg.

a­Habsburg­birodalom­nemzetiségeinek­kutatása­során­mára­egyre­inkább­előtér-be­ kerül­ a­ nemzetkép­ kérdése,­ vagyis­ az­ egyes­ népeknek­ a­ nemzeti­ sztereotípiákaspektusából­történő,­részben­a­szociálpszichológiát­illető­vizsgálata,­amely­egyre­pon-tosabb­statisztikai­és­mérési­módszerek­segítségével­igyekszik­feltárni­az­egyéni­és­azehhez­ kapcsolódó­ tágabb­értelmű­ csoporttudat­ jellegzetességeit­ a­ korabeli­ sajtóter-mékek,­tehát­a­közvélemény­alapján.­„a­nemzetképek­kialakulása­szorosan­összefügga­nemzetfejlődés,­a­nemzeti-nemzetállami­ideológiák,­a­modern­nemzettudatok­kiala-kulásával,­a­nemzetállami­törekvések­megjelenésével.”­(Sokcsevits­2006,­4.­p.)­a­szte-reotípia,­a­kép­alkotásának­ jellemző­mozzanata,­hogy­elengedhetetlenül,­mérlegelésnélkül­orientál,­ugyanakkor­könnyen­programmá­válhat­és­vált­is­a­társadalom­körében(miskolczy–vári­2006,­10.­p.).­az­önkép­alkotásánál,­az­önmeghatározásnál­az­egyesnépek­igyekeztek­tudományosan­megalapozni­nemzetük­létjogosultságát,­célul­tűzve­kiaz­önigazolást;­ez­a­ jelenség­kelet-közép-európa­térségében­minden­nemzetiségnél,így­Habsburg­birodalom­nemzetiségei­körében­is­megfigyelhető.­a­tudományos­öniga-zolás­fő­szószólói,­az­irodalom­képviselői­már­a­18.­század­végén­hangot­adtak­nem-zetük­dicsőítésének,­s­a­magyar­költők,­prózaírók­az­egyes­szomszédos­népek­jellem-zése­során,­de­saját­nemzetük­történelmének,­eredetének­taglalásánál­is­nemegyszernemzetképet,­nemzetképeket­alkottak,­ugyanakkor­a­szlovák,­a­horvát­és­részben­másszláv­gondolkodók,­ha­a­magyarságról­volt­szó,­nemzetük­és­népük­kíméletlenül­elnyo-mó­és­kizsákmányoló­nemességet­látták­és­láttatták­(Fried­2006,­16.­p.).­ezek­az­esz-mék­természetesen­nem­terjedtek­egyformán­a­magyar­királyság­összes­nemzetiségekörében,­ s­ha­ részben­elfogadjuk­ is­ezeket­a­ túlzó,­egyszerűnek­ tűnő,­ sokszor­meg-gondolatlan­szemléleteket,­feltétlenül­szem­előtt­kell­tartanunk,­hogy­a­19.­század­első

kőmíveS TIboR

„búcsú­a­latin­nyelvtől”a­kassai­közigazgatás­nyelvváltása­1840-ben

TIboR­kőmíveS 811.124`244:35(437.6)”1840”“a­Goodbye­to­the­latin­language”­The­change­of­administrative­language 81`244:811.124­in­košice­in­1840 35:81`244

keywords:­kassa­(today,­in­Slovak:­košice),­19th­century.­The­development­of­the­official­language­in­the­cityadministration­and­citizens­of­kassa.­The­switch­from­latin­to­Hungarian.

felében­a­nemzetiségek­nemcsak­politikailag,­gyakran­nyelvileg­sem­alkottak­egységet.árnyaltabb­képet­erről­a­problematikáról­csak­akkor­kapunk,­ha­megvizsgáljuk­a­kora-beli­forrásokat,­és­itt­nem­csupán­az­irodalmi-kulturális­hagyományt­kell­érteni,­hanema­korabeli­hivatalos­és­magánlevelezéseket,­ feljegyzéseket,­s­ami­a­szempontunkbóllényegesebb,­a­társadalom­egy­része­lakóhelyéül,­valamint­a­kulturális­élet­központjá-ul­ is­szolgáló­városok­iratanyagait.­a­városok­polgárainak­és­ lakosainak­közössége­asok­nemzetiség­egymás­mellett­élésének­ tipikus­példája,­ így­a­városi­ iratanyag­nemcsupán­a­ város­működésének,­ jogi-gazdasági­ viszonyainak­megértéséhez­ szolgálhatalapul,­hanem­e­multikulturális­közeg­nemzeti-nyelvi­sokszínűségének,­ugyanakkor­anemzetiségek­egymás­mellett­élésének­realitásához.

a­nemzeti­sztereotípiák­alkotásának­az­egyes­nemzetiségek­körében­feltűnt­fontosmozzanatait­a­nemzeti-nyelvi­mozgalmaknak­a­18.­század­végén­és­19.­század­elejénbekövetkezett­előretörése­befolyásolta.­a­horvát­nemzeti­megújulási­mozgalom­tagjaia­magyar­országgyűlésen­háttérbe­szorultak­a­19.­században,­a­magyar­képviselőkugyanis­féltek­az­illír­gondolatok­előretörésétől,­jóllehet­a­magyar­nemzeti­nyelv­érde-kében­a­19.­század­első­évtizedeiben­tett­erőfeszítések­példaként­szolgáltak­a­hor-vátok­számára­is.­a­horvát­értelmiség­ekkor­is­két­részre­oszlott,­egyikük­a­Habsburg-ellenes­ fellépést­hirdette,­Horvátországot­ a­ középkori­ hagyományokat­ követő­ közösállamalakulat­keretei­közt­képzelte­el,­a­másik­vonal­ugyanakkor­a­teljes­elszakadásttűzte­ki­célul,­de­a­horvátság­magyarokról­alkotott­képe­és­ez­utóbbi­elképzelés­csu-pán­később,­a­dualizmus­kori­nemzeti­küzdelmek­során­alakul­át­(Sokcsevits­2006,21–22.­ p.),­ illetve­ ekkor­ kezd­ radikalizálódni;­ a­magyar­ fennhatóságban­ nemzetükfüggetlenedési­folyamatának­akadályát­látták.­a­magyar­reformkori­elit­körében­az­illí-rizmustól­való­félelmen­kívül­erőteljesebben­jelenik­meg­a­pánszláv­gondolatok­és­aköréjük­ csoportosuló­mozgalmak­ elvetése.­ a­ délszláv­ kissebségek­ közül­ a­ szerbekképviselték­ erőteljesebben­ a­ pánszláv­ gondolatok­ terjesztését,­ bár­ a­ Habsburgbirodalmon­belül­élő­és­a­birodalom­határain­túli­szerbek­között­is­jelentős­kulturáliskülönbségek­mutatkoztak.­míg­a­birodalmon­belül­a­kultúrának­német­hatással­ötvö-ződő­változata­alakult­ki,­a­szerb­állapotokra­jellemző,­hogy­a­két­szerb­szabadsághős,kara­ György­ és­ milos­ obrenovics­ sem­ írni,­ sem­ olvasni­ nem­ tudott.­ az­ első­ szerbújság,­a­Srbske­novine­1834-ben­jelent­meg,­és­a­gyér­számú­szerb­írócsoport­azonmunkálkodott,­hogy­a­nyugati­műveltséget­közelebb­hozza­a­kisszámú­szerb­olvasó-közönséghez­(Rátz­2000,­80.­p.).

a­cseh­nemzeti­mozgalom­sajátossága,­hogy­viszonylag­korán­kibontakozott,­és­azelsők­között­öltött­tömeges­méreteket­(Hroch­1989,­87.­p.).­csehország­volt­a­politikaipánszlávizmus­központja,­képviselői­(pavol­jozef­Šafárik,­František­palacký,­ján­kollár)igyekeztek­tudományos­érveket­felsorakoztatni­a­politikai­agitátorok­tevékenységéhez,sőt­ képviselői­ maguk­ is­ részt­ vettek­ a­ gyakorlati­ politikában­ (Rátz­ 2000,­ 106.­ p.).közülük­ketten­szlovák­származásúak­voltak,­kollár­és­Šafárik­mégis­a­cseh­nyelvetakarták­elfogadtatni­hivatalos­és­irodalmi­nyelvként­a­szlovákok­számára­is;­elleneztéka­középszlovák­nyelvjáráson­alapuló­nyelv­bevezetését,­Štúr­és­Hodža­elképzeléseit.­anyelvi­viták­és­a­magyarellenes­megmozdulások­a­’40-es­évek­elejére­érték­el­csúcs-pontjukat,­amikor­a­magyar­nyelv­hivatalossá­tételére­megindított­mozgalmak­is­a­leg-hevesebbek­voltak.­a­szlovák­nyelvi­mozgalmak­centrumai­az­egyházi,­főként­az­evan-gélikus­iskolák­voltak.­Zay­károly,­az­evangélikus­iskolák­főfelügyelője­erőteljesen­fellé-pett­a­ szlovák­ törekvések­ellen,­ közbenjárására­ tiltották­be­1841-ben­az­ iskolákbanműködött­szlovák­irodalmi­köröket­(Rátz­2000,­119.­p.;­kiss­2005,­25.­p.).1

96 Kőmíves TiborFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

az­osztrák­és­német­nyelvterületen,­látva­a­különböző­népek­nyelvi­összetűzéseit,­anyelvpolitika­megváltoztatásában­látták­a­megoldást­a­birodalom­nyelvi­sokszínűségé-nek­ problémáira.­ a­ birodalom­ vezető­ politikusai­ nem­ tekintették­ komoly­ gondnak­ amagyar­és­a­szláv­nyelvi­küzdelmeket,­a­két­nemzet­(a­magyar­és­a­szláv)­nyelvharcátkübeck­báró­kamarai­elnök­1843-ban­egyenesen­a­„barbárság­s­az­erőszak­küzdel-mének”­tulajdonította,­szerinte­egyik­nyelv­sem­alkalmas­arra,­hogy­a­művelt­civilizációeszköze­legyen­(Szekfű­1926,­554.­p.).

a­19.­századi­nyugat-európában­a­nemzetállam­elve­vált­az­általánosan­elfogadottállami­és­politikai­tényezővé,­sőt­a­19.­századra­az­egyes­országok­már­kialakították­amaguk­nemzetállamát,­ennek­működő­adminisztrációját,­de­a­politikai­és­a­kulturálisintézményrendszerét­ is­ (Fried­ 2006,­ 18.­ p.),­ ellenben­ a­ soknemzetiségű­ Habsburgbirodalomban­ egyetlen­ nemzetiség­ (etnikum)­ sem­ rendelkezett­ számottevő­ relatívtöbbséggel­ (deák­ 2000,­ 7–8.­ p.),­ így­ nem­ alakulhatott­ ki­ a­ nemzetállam­ alapvetőtársadalmi­feltétele­sem.­az­1848−49-es­forradalmi­mozgalmakat­megelőzően­a­nem-zeti­mozgalmak­a­nyelvi­ jogok­kiterjesztését,­bővítését­a­modern­nacionalizmus­esz-méinek­jegyében­sürgették.­a­nemzetiségek­nyelvi­törekvései­több­szempontból­külön-bözhettek,2 mégis­egységesen­léptek­fel­a­nyelvi­jogok­kiterjesztéséért,­mert­a­széthú-zó­társadalmi­viszonyok­és­a­birodalmi­politika­figyelembevételével­ez­látszott­a­legna-gyobb­összetartó­erőnek.­magyarországon­a­rendi­nemzeti­politikára­közvetlenül­hatotta­nemzeti­nyelv­kérdése,­így­kapcsolódhatott­össze­a­politika­és­a­kultúra.­a­felvilágo-sodás­korának­magyar­művelődési­programjai­a­nemzeti­irodalom­támogatásán­kívülfontosnak­tartották­az­államnyelv­magyarrá­tételét­is,­ezért­a­II.­józsef­által­hivatalos-sá­tett­német­nyelv­helyébe­nem­a­latint,­hanem­a­magyar­nyelvet­akarták­állítani,­sezzel­részesei­ lettek­a­nemzeti­megújulás­eszmei-politikai­áramlatának­(veliky­1999,13–14.­p.).­ a­magyar­nyelvi­ törekvések­ idején­a­ törvényhozás,­a­közigazgatás­és­azigazságszolgáltatás­területén­továbbra­is­a­középkorból­örökölt­latin­nyelv­volt­a­köte-lező­ és­ meghatározó.­ a­ magyar­ nyelv­ ügyét­ a­ törvényhozás­ 1790-től­ szorgalmazta,ekkor­az­alsótábla­először­mondta­ki­az­országgyűlésen,­hogy­ezentúl­magyar­nyelvenfolytatja­ tanácskozásait,­egyben­a­gimnáziumokban­és­az­akadémiákon­ is­a­magyarnyelvet­vezetik­be­oktatási­nyelvként,3 de­végleg­csak­1844-ben­tehették­kötelezővé­amagyar­nyelv­hivatalos­használatát.­az­országgyűléseken­tehát­csak­az­alsótáblán­voltengedélyezett­a­magyar­nyelv­használata,­a­követek­felirati­javaslataikat,­levelezésüket,hivatalos­írásbeli­ügyintézésüket­továbbra­is­latinul­folytatták.

a­magyar­reformkori­országgyűléseken­később­is­több­alkalommal­felmerült­és­szá-mos­esetben­vita­ tárgyát­képezte­a­magyar­nyelv­használatának­kérdése,­a­nemzetieszme,­ ezen­ belül­ a­ hivatalos­ nyelv­ kérdésének­megoldása­ egyre­ erősebb­ politikaitényezővé­vált.­a­reformkorban­a­nyelvhasználat­kérdése­a­központi­kormányzat­társa-dalompolitikájában­is­megjelenik,­sőt­a­Habsburg-adminisztráció­még­a­nemzeti­törek-vések­befolyásolására­is­felhasználta.­a­birodalom­centralizációs­törekvése,­erőteljesés­célirányos­volta­sem­gátolta­azonban­a­vallás,­a­közigazgatás­és­az­igazságszolgál-tatás­alsó­fokán­a­helyi­népesség­anyanyelvének­használatát­(deák­2000,­191.­p.).­anagyobb­közigazgatási­egységekben,­a­városokban­a­hivatali­nyelvhasználatot­a­szo-kásjog,­a­mindenkori­tanács­és­nem­utolsósorban­a­városi­népesség­határozta­meg.­areformkori­rendi­országgyűléseken­is­többször­előkerült­a­városok,­s­ezen­belül­kivált-képp­a­szabad­királyi­városok­kérdése.­a­szabad­királyi­városok­csökkenő­gazdaságipotenciálját­ és­ befolyását­ nemegyszer­ sérelmezték­ követeik,­ a­ rendek­ pedig­ éppenelmaradott­gazdasági­szerepük­miatt­követelték­a­városok­szavazati­jogának­szabályo-

„Búcsú a latin nyelvtől” 97Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

zását,­s­ez­a­vita­az­1825–27.­évi­országgyűlésen­csúcsosodott­ki.­a­királyi­városok­gaz-dasági­és­kulturális­szerepük­hanyatlását­abban­ látták,­hogy­egyrészt­a­király­ túlzottbefolyása­alatt­állnak,­másrészt,­összehasonlítva­a­nyugati­országok­városaival,­a­hazaivárosok­polgárainak­és­lakosainak­nemzetiségi­összetétele­különbözik­az­ország­nem-zetiségi­arányszámától,­magyarországon­ugyanis,­a­városokon­kívül,­a­paraszti­tömeg,illetve­a­nemesség­van­túlsúlyban­a­polgári­elemmel­szemben.­Több­megyei­követ­úgylátta,­hogy­a­királyi­városok­polgárai­„sohasem,­vagy­csak­nagyon­nehezen­simulnánaka­magyar­nemzetiséghez”­(részletesebben­lásd­czoch­1998a,­1179–1193.­p.),­éppenezért­a­vármegyei­elit­a­tiszai­kerületek­városait­részesítette­előnyben.­a­kassai­követnem­szólalt­fel­az­1825–27.­évi­országgyűlésen,­bár,­úgy­tűnik,­a­19.­század­első­felé-ben­nem­a­magyarok­voltak­többségben­a­város­lakosságát­illetően,­így­a­kassaiakat­isérintette­a­magyarság­és­más­nemzetiségek­viszonyának­kérdése­(czoch­1998b,­72.p.).­wick­béla­kassa-monográfiájában­kiemeli,­hogy­a­város­őslakos­polgárainak­érint-kezési­nyelve­e­korban­a­magyar,­a­német­és­a­szlovák­nyelv,­de­nagyon­sokan­beszél-nek­francia­nyelven­és­többen­angolul­is­(wick­1941,­178.­p.).­Fényes­elek­1837.­évistatisztikai­művében­megállapítja:­„nyelvökre­nézve­magyarok,­németek­és­tótok­−­anémetek­azonban­számosabbnak­tetszenek­a­magyaroknál.”­(Idézi­czoch­1998b.­72.p.)­ a­kassáról­ származó­neves­ régész­ és­művészettörténész,­Henszlmann­ Imre­ is­ anémet­polgárság­túlsúlyát­emeli­ki,­mely­„nemzedék­kevéssé­szít­a­magyar­szellemhez,mely­csak­gyermekeiknél­kezd­fogamzani”­(Henszlmann­1846,­19.­p.).­a­magyarföld­ésnépei­ című­ folyóiratban­ 1846-ban­ megjelent­ városleírásában­ hozzáteszi,­ hogy­ „amagyarságot­ itt,­ mint­mindenütt,­ általában­ a­ közép­ nemesség­ teszi,­ állandó­ lakástazonban­aránylag­csak­kevesen­tartanak­közülük­a­városban,­mert­a­kassán­lakástólelidegenítheti­őket­a­ fő­nemesség­kizáró­osztályszelleme”­ (uo.).­Tanulmányának­füg-gelékében­a­szerkesztők­fontosnak­találták­kiegészíteni,­hogy­kassa­„minden­rendű­ésosztályú­lakosai­közt­számos­magyar­található­és­még­az­idegenajkúak­nagyobb­részeis­ért­és­beszél­magyarul;­az­új­nemzedék­magyarosodása­pedig­nemzetiség­tekinteté-ben­biztos­átalakulásra­nyújt­reményt”­(I.­m.­20.­p.).­ondrej­Halaga­szlovák­medievista,történész,­aki­a­város­levéltárát­is­rendezte,­a­reformkori­kassai­nemzetiségi­összeté-telről­ értekezve­ a­ szlovák­ nemzetiség­ abszolút­ többségéről­ beszél­ Fényes­ elek­ ésjohann­plath­műveire­hivatkozva;­szerinte­a­csak­szlovákul­beszélő­lakosok­száma­az1860-as­évek­elején­8473­volt­ (plath,­j.:­kaschauer­kronik.­kassa,­1860,­45–47.­p.Idézi:­Halaga­1982,­17.­p.),­hozzátéve,­hogy­akik­tudtak­latinul,­azok­beszéltek­szlová-kul­is­kassán­(Halaga­1982,­17.­p.).­Fényes­1851-ben­az­országos­népszámlálás­alap-ján­pontosabb­adatokat­is­közöl:­4738­tót,­2904­magyar,­2592­német,­729­izraelita,100­cigány,­2838­pedig­külföldi­és­belföldi­idegen­(Idézi­czoch­1998b,­72.­p.).4 a­lélek-összeírások­a­18.­század­végétől­szerényebb­ütemű­növekedést­mutatnak­az­1830-asévek­közepéig.­az­első­adat­1787-ben­a­II.­józsef-féle­népszámlálás­7905­főt­mutatott,majd­az­első­fennmaradt­városi­lélekösszeírás,­amely­1788-ból­maradt­fenn,­7537­főtszámlált­ (czoch­ 2009,­ 70.­ p.).­ a­ lakosság­ számának­ emelkedése­ az­ 1830-as­ évekvégén­gyorsul­fel,­a­legnagyobb­ütemű­növekedés­az­1850–1860-as­években­tapasz-talható.­az­1836­és­1838­közötti­évek­összeírása­10­300­főt­számlált,­majd­1839-ben11­000­fölé­emelkedett,­1844-ben­már­közel­13­000-et­tett­ki,­végül­az­utolsó­lélek-összeírás­1847-ben­a­14­000­főt­is­meghaladta­(Idézi­czoch­2008,­44.­p.;­kiss­2005,21.­p.).

a­ város­közigazgatási­ területe­négy­ részből­állt:­a­belvárosból­és­a­hozzá­ tartozóújvárosból,­valamint­az­alsó,­a­felső,­és­a­középső­hóstátból.­általános­tendencia­volta­korszakban,­hogy­míg­a­belváros­népessége­alig­emelkedett,­a­hóstát­ lakossága­a

98 Kőmíves TiborFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

betelepülések­ következtében­ erőteljesebben­ növekedett­ (wiedermannová­ 1984,149–150.­p.).­míg­kassán­a­Hóstátnak­csak­1843-tól­maradtak­fenn­iratai­különállólevéltári­fondként,­eperjes­Felső-Hóstátjának­városkönyvét­1665-től­1828-ig­vezették.az­eperjesi­hóstát­ jegyzőkönyve­megbízható­forrás­a­külváros­népességének­növeke-dését,­lakosainak­foglalkozását­és­a­külvárosi­tanács­tisztújítási­processzusát­illetően,sőt­ 1750-től­ a­ Felső-Hóstát­ pénzügyi­ könyvelését­ is­ tartalmazza.­ az­ eperjesi­ Felső-Hóstátot­ tehetősebb­emberek­ lakták,­mint­az­alsót,5 az­előbbi­ városrészben­ több­azönálló­ házzal­ és­ a­ saját­ földdel­ rendelkezők­ száma­ is.­ a­ fennmaradt­ hóstáti­ város-könyveket­különböző­szlovák­nyelvjárásokban­vezették,­mivel­gyakran­változtak­az­írno-kok,­ és­ velük­ együtt­ a­ szlovák­ nyelvjárások,­ vagy­ helyesebben­ nyelvváltozatok­ és­ ahelyesírás­ is­(wiedermannová­1984,­150–151.­p.).­a­kassai­hóstát­adminisztrációjá-ban­szintén­külön­közvetlen­felügyelők,­hóstáti­bírák­képviselték­a­város­vezetését­mára­kora­újkor­óta.­a­bírákat­a­városi­tanács­választotta,­leggyakrabban­a­hóstáti­lakosokközül­kerültek­ki.­a­kassai­hóstáti­bírák­túlnyomó­többsége­szláv­ajkú­és­gyakran­írás-tudatlan.6 a­hóstát­területileg­és­közigazgatásilag­is­a­városi­adminisztráció­része,­a­kül-városi­lakosok­jelentős­része­szlovák­ajkú­volt,­így­a­szlovák­nyelvhasználat­a­18.­szá-zad­utolsó­negyedétől­ tűnik­ fel­a­ tanácsi­ iratokban,­mégpedig­az­ügyekhez­mellékeltdokumentumok­nyelveként,­a­város­vezetésének­szóló­felterjesztések­azonban­tovább-ra­is­latinul­íródnak,­egészen­1841-ig.

a­ reformkori­ hivatali­ nyelvhasználat­ változását,­ egységesítését­ az­ ország­ nyelvikülönbségei­miatt­tartották­fontosnak,­ugyanezt­a­célt­szolgálta­évszázadok­óta­a­latin,amelyet­ismét­csak­egy­közösnek­ítélt­nyelvvel,­a­magyarral­kívánták­felváltani.­a­kas-sai­városi­közigazgatás­nyelve­ugyanakkor­túlnyomórészt­latin­nyelvű­a­19.­század­elsőfelében­ is.­ a­ tanácsülések­ jegyzőkönyveit­ egészen­1841-ig­ latinul­ vezetik,­ a­magyarnyelvű­leveleket­és­ügyiratokat­is­latinul­regesztázzák.­az­ügy­rövid­latin­nyelvű­leírásátrávezették­az­irat­külzetére,­ez­egyben­az­iktatást­és­az­iratok­későbbi­kezelését­is­meg-könnyítette.­előfordult­viszont­korábban­is,­hogy­a­városi­hivatalok­egymás­közt­mégismagyarul­leveleztek,­a­választott­község­1839-ben­az­országgyűlésre­történő­követvá-lasztással­kapcsolatban­ajánlja­a­város­tanácsának,­hogy­a­jobb­együttműködés­és­aközös­ érdekek­ képviselete­ végett­ az­ országgyűlésre­ a­ többi­ szabad­ királyi­ várossalközös­követutasítással­ellátott­követeket­indítsanak.7

a­latin­nyelv­tudása,­amellett,­hogy­a­rendi­státus­jele­volt,­évszázadokon­keresztülbelépőt­ jelentett­ az­ ország­ közigazgatási­ és­ politikai­ szférájába­ (pál­ 2005,­ 4.­ p.).kassán­azoknak­a­polgároknak,­akik­nem­tudtak­latinul,­a­különböző­városigazgatási,jogi,­peres­eljárások­során­a­város­tisztviselői,­kiküldött­megbízottai­a­saját­nyelvükönolvasták­fel­az­ügy­vagy­ügylet­szempontjából­fontosabb­iratokat,­pl.­a­nyugtákat8 és­avégrendeleteket,9 ami­feltételezte­az­ügyben­eljáró­hivatalnokok­nyelvismeretét.­ezeketaz­iratokat­legtöbbször­kassa­királyi­város­aljegyzője­vagy­egy­írnok­foglalja­írásba,­degyakran­valamelyik­nyelvismerettel­rendelkező­senator­végzi­ezt­a­munkát,­a­testátor,vagyis­az­örökhagyó,­illetve­a­nyugta­kiállítójának­kérésére.­a­nyugtákban­nem­szere-pelnek­tanúk,­de­a­végrendeletek­végén­két­tanú­igazolja,­hogy­az­iratot­a­végrendel-kezőnek­anyanyelvén­is­felolvasták.10 mindezekről­latin­nyelvű­jelentések­készülnek,­ígytöbbször­ csak­ az­ ügyek­ résztvevőinek­ nevéből­ következtethetünk­ anyanyelvükre.­ anyugtákat,­bérleti­szerződéseket,­ zálogosításokat­a­különböző­nemzetiségű­kassaiaktermészetesen­saját­anyanyelvükön­fogalmazták­meg­(feltéve,­ha­tudtak­írni),­s­ezt­azeredeti­ iratot­ nemegyszer­ a­ városi­ ügyirathoz­ csatolták,­ s­ ebből­már­ természetesenkiderül,­ hogy­ német,­ magyar­ vagy­ szlovák­ anyanyelvű-e­ az­ ügyben­ szereplő­ polgár.

„Búcsú a latin nyelvtől” 99Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

1829-ben­például­Takács­György­300­rajnai­forintért­zálogba­adja­szőlőjét,­a­latin­nyel-vű­záloglevél­alatt­a­maga­biztonsága­kedvéért­az­irat­saját­kezével­írott­magyar­nyelvűátírását­is­fontosnak­tartja.11 a­hivatalos­latin­nyelvű­záloglevél­mellett­tehát­szerepel­apolgár­anyanyelvén­megfogalmazott­átirat­is,­hogy­a­latin­nyelvet­nem­ismerő­is­biztoslegyen­abban,­hogy­a­pontosan­behatárolt­szőlejét­a­számmal­és­szóval­is­közölt­áronadja­zálogba.

a­ hóstáti­ lakosok­ nyelvhasználata­ gyakran­ szlovák,­ amint­ ez­ a­ hóstáton­ készültkülönböző­iratokból­is­kiderül,­ugyanakkor­a­hóstátiak­tisztújítási­jegyzőkönyve,­amelycsak­ 1843-tól­maradt­ ránk,­magyarul­ íródott.12 a­ szlovák nyelv13 hivatali­ használataegyébként­nem­mondható­túl­gyakorinak­kassán­az­1830-as­években­a­várossal­valólevelezések­csak­kivételes­esetben­történtek­szlovákul,­bár­kassáról­elmondható,­hogytöbb­nemzetiség­és­több­vallás­városa­volt.­korábban­még­a­hóstáti­lakosok­irataibólsem­derül­ki,­hogy­nagyszámú­szlovák­népesség­lakta,­a­megmaradt­iratok­közül­csaka­bíróságok­tanúinak­kihallgatási­jegyzőkönyve­bizonyítja­a­szláv­ajkú­népesség­16–17.századi­jelenlétét­(Halaga­1957,­27.­p.).­Hasonló­a­helyzet­pozsonyban­is,­amely­szin-tén­ többnemzetiségű­ város­ volt­ már­ a­ középkor­ óta,­ ellenben­ a­ pozsony­ városilevéltárban­elhelyezett­1564−1859­között­keletkezett­oklevelek­és­ levelek­ jegyzékeegyetlen­szlovákul­írt­dokumentumot­sem­tartalmaz­(Skladná­2005,­237.­p.).­kassánviszont­–­elvétve­–­akadnak­szlovák­nyelvű­levelek­az­1830-as­években,­amelyeket­avároshoz­nyújtottak­be­polgárai;­ilyen­például­michael­vasinszky­levele­a­városi­tanács-hoz,­melyben­anyja­házának­ügyében­ír­mogilanyból,14 krakkó­mellől.15 ehhez­hasonlóleveleket­azonban­alig-alig­találunk,­a­város­szolgálatában­álló­tisztségviselők­tollábólszármazó­jelentések,­ügyiratok­vagy­levelek­között­pedig­egyáltalán­nem.

Hasonló­a­helyzet­miskolcon­ is,­amely­ugyan­nem­volt­szabad­királyi­város,­sőt­amagyar­lakosság­erős­túlsúlya­az­újkorban­is­megmaradt,­de­az­etnikumváltások­és­a„két­nemzedék­alatt­ történő­beolvadás”­a­19.­század­közepére­és­a­második­ feléremár­ jellemző­ jelenség,­míg­a­18.­ században­a­miskolci­ lakosságot­ „sokkal­ inkább­akülönböző­nyelvek­egymás­mellett­élése,­valamint­a­nyelvi­keveredés­jellemzi”­(Faragó2000,­233.­p.).­miskolc­kamarai­mezővárosra,­de­a­környékbeli­ iparos­ falvakra­méginkább­jellemző­a­szlovák­betelepülés,­a­Szepességből­érkező­bevándorlók­valószínű-leg­már­bizonyos­kétnyelvűséget­(szlovák­és­német)­hoztak­magukkal,­ami­némi­meg-osztottságot­eredményezett.­miskolcon­még­Tizenháromváros­nevű­utca­ is­ létesült­a18.­században,­ami­nagyszámú­felföldi­(szlovák,­német,­lengyel)­etnikum­szegregáció-jára­utal.16 az­eredetileg­magyar­nyelvű­lakosság­pedig­a­nagyszámú­betelepüléssel,­amunkavégzés­és­a­kapcsolattartás­tekintetében­viszonylag­hamar­többnyelvűvé­ lesz,magyar­ identitásukat­ azonban­ megtartják.­ „két-három­ kultúra,­ szokásrendszer­ ésnyelv­kisebb-nagyobb­mértékű­ismerete­azonban­nyilvánvalóan­meggyengíti­az­eredetiidentitást,­és­olyan­helyzetet­hoz­létre,­amelyben­lehetségessé­válik­annak­megváltoz-tatása.”­(Faragó­2000,­237.­p.)­a­miskolci­idegenek­„magyarosodása”­azonban­már­a19.­század­elején­elkezdődött,­míg­kassán­és­pozsonyban­a­nem­magyar­ajkú­lakosokesetében­a­folyamat­csak­az­1840-es­évek­nyelvrendeletei­után­tapasztalható.

a­felvilágosodás­kora­óta­többször­is­adtak­ki­nyelvrendeleteket,­ilyen­volt­például­anagy­visszhangot­keltő­1784.­évi­ II.­józsef-féle­ jogszabály,­amely­a­kormányzásban­alatin­helyett­a­németet­nyilvánította­hivatalos­nyelvvé,­ugyanakkor­a­németnyelv-tudástkötelezővé­tette­a­hivatalnoki­állások­betöltéséhez.­a­városokban­nem­fogadták­túl­lel-kesen­a­rendeletet,­főleg­azokon­a­területeken­nem,­ahol­magyar­anyanyelvűek­laktaktúlsúlyban.­a­szabad­királyi­városok­német­nyelvű­többségének­nem­jelentett­problé-

100 Kőmíves TiborFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

mát­a­rendeltben­előírt­hivatali­nyelvváltás.­II.­józsef­rendeleteinek­visszavonása­után,már­testvére,­lipót­rendelkezett­a­magyar­nyelv­tanításáról,­sőt­kifejezte,­hogy­a­hiva-talnoki­tisztségeket­is­azok­kapják,­akik­beszélik­a­magyar­nyelvet.17 I.­Ferenc­1805.­évidekrétumában­engedélyezte­a­király­elé­és­a­kancellária­számára­történő­felterjeszté-sek­kétnyelvűségét­(latin­és­magyar),18 majd­1830-ban­törvény­teszi­ezt­kötelezővé­ésengedélyezi­ a­ magyar­ nyelv­ használatát­ az­ alsóbb­ fokú­ bíróságokon.19 a­ reformkoriországgyűlések­ törvénycikkelyei­ között­ 1836-ban­ találunk­ a­ magyar­ nyelvről­ szólót,melyben­ engedélyezik­ a­ magyar­ nyelv­ használatát­ a­ királyi­ ítélő­ Tábla­ és­ a­ királyiudvari­Főtörvényszék­előtt.20 az­1840:6­törvénycikkely­írja­elő­a­köztörvényhatóságokszámára,­hogy­„a­legfelsőbb­helyre­teendő­felírásaikat­szinte­egyedül­magyar­nyelvenszerkesztessék,”­s­ezzel­együtt­a­Helytartótanács­is­„nem­csak­intéző,­hanem­körleve-leit­is­az­országbeli­minden­törvényhatóságokhoz­magyar­nyelven­bocsássa­el”.­a­tör-vény­negyedik­és­ötödik­paragrafusa­előírja,­hogy­az­egyházi­törvényhatóságok­a­vilá-giakkal­ kizárólag­ magyar­ nyelven­ levelezzenek,­ illetve­ a­ kamara­ a­ hozzá­ intézettmagyar­nyelvű­levelekre­magyarul­válaszoljon.21 a­szlovák­történetírás­a­törvény­nega-tív­hatásai­között­kiemeli,­hogy­a­következő­három­évben­az­egyházi­anyakönyvezésmagyar­nyelvre­váltott­(Franková­1999,­35.­p.).­a­törvény­nem­tér­ki­expressis­verbisarra,­ hogy­ a­ köztörvényhatóságok­ milyen­ nyelven­ iktassák­ a­ beérkezett­ leveleket,kassán­1841-től­mégis­minden­tanácsülési­iratot­magyar­nyelven­kezdtek­regesztázni.azt,­ hogy­ hogyan­ fogadták­ a­ város­ előjárói­ a­ hivatali­ nyelvváltást,­megértjük,­ ha­ az1840-es­évi­ tanácsülési­ jegyzőkönyv­utolsó­kötetének­végén­ található­búcsúlevelet22

olvassuk.­a­szöveg:

Vale, et requiesce paulum peramata lingua latina, incinerabilis manebis tui ad seramposteritatem memoria, laudem et gloriam tuam publica semper testabuntur protocollaarchivaque tuis repleta documentis. – Non possumus igitur sed neque volumus tibiderogare dum nationalem maternam amodo amplectimur, tempus adest, ut erga hancdebitam gratitudinem testemur, tantis enim fuit noster unice erga te amor, ut tibi solumomnes dotes inesse, maternam linguam patriam vero in officiosis pertractationibus nontantum superfluam, sed vix usuabilem et applicabilem crediderimus. Evigilamus tan-dem ex lethargo, et dum eminentiam tuam, o potens ac praedominans adusque lingualatina! de praesenti quoque recognoscimus, una tamen dulcedinemque utilitatem, acvalorem maternae linguae nationalis intimius persentientes et nunc huic litantes excla-mamus: Reddite, quae sunt Caesaris, Caesari, et quae sunt Dei, Deo! Vale, iterum Vale.

a­latin­szöveg­fordítása:„Isten­veled,­és­nyugodj­egy­keveset,­hőn­szeretett­latin­nyelv,­te­elhamvadhatatlanulmegmaradsz­a­kései­utókor­emlékezetében;­hírnevedet­és­dicsőségedet­mindig­tanú-sítani­fogják­a­testületi­jegyzőkönyvek­és­az­irataiddal­megtöltött­levéltárak.­ezért­nemakarunk,­és­nem­is­vagyunk­képesek­ártani­neked,­míg­szeretve­magunkhoz­öleljük­anemzeti­nyelvet.­Itt­az­idő,­hogy­tanúbizonyságot­tegyünk­köteles­hálaadásunkról,­akko-ra­volt­ugyanis­az­irántad­való­kivételes­szeretetünk,­hogy­azt­hittük,­egyedül­csak­ben-ned­van­meg­az­összes­adottság,­míg­hazánk­és­anyánk­nyelve­a­hivatalos­tárgyaláso-kon­ és­ ügymenetekben­ nemcsak­ hogy­ fölösleges,­ hanem­ kevéssé­ használható­ ésalkalmazható.­végül­ébredjünk­fel­letargiánkból,­és­amíg­a­te­kiváltságodat,­ó­hathatósés­ez­ideig­egyeduralkodó­latin­nyelv,­továbbra­is­elismerjük,­ezzel­együtt­azonban­nem-zeti­ anyanyelvünk­édességét,­ hasznosságát­és­értékét­egyre­mélyebben­érezzük,­és

„Búcsú a latin nyelvtől” 101Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

most­neki­áldozva,­kiáltsuk:­adjátok­meg­a­császárnak,­ami­a­császáré­és­ Istennek,ami­az­Istené!­Isten­veled­és­ismét­csak­Isten­veled!”23

a­művelődés-­és­mentalitástörténeti­szempontból­ is­említésre­méltó­szöveg­meg-hatóan­fejezi­ki­a­városi­polgárok­kötődését­az­ősi­latin­nyelvhez.­ahogy­az­aljegyző­tol-lából­is­kiderül,­a­tanács­és­a­polgárok­korábban­nem­gondolták,­hogy­a­latin­nyelvet­amagyarral­helyettesíteni­tudják,­ezt­kifejezetten­fölöslegesnek­is­ítélték.­pedig­a­magyarírásbeliségnek­számos­példája­akadt­a­kora­újkori­magyarországi­városi­igazgatásban,a­tanácsülések­jegyzőkönyveit,­főként­a­mezővárosokban,­gyakran­vezették­magyarul,ahogyan­a­tanács­által­kiadott­utasításokat­is.­miskolc­városkönyvét­például­már­meg-jelenésétől,­ 1569-től­magyarul­ írták,­míg­ a­ debreceniek­ a­ 16.­ században­még­ latinnyelvűek­(Tóth­1990,­55.­p.).

a­latin­kassán­tapasztalt­továbbélését­magyarázhatja,­hogy­a­túlsúlyban­levő­kassainémet­ajkú­polgárság­talán­nem­bízott­abban,­hogy­a­„csupán”­néhány­évtizede­meg-újított­magyar­nyelv­már­készen­áll­a­hivatali­írásbeliségtől­megkövetelt­komoly­feladat-ra.­a­Habsburg-kormányzat­körében­csak­a­bach-korszak­neoabszolutisztikus­felfogásaközt­találunk­olyan­nézeteket,­hogy­a­birodalom­népei­közt­egyedül­a­német­és­az­olasznyelv­ képes­ arra,­ hogy­ a­ civilizált­ és­ művelt­ népesség­ eszköze­ legyen­ (deák­ 2000,191–192.­p.).­korábban­viszont­nincs­nyoma­ennek­a­nyelvpolitikának,­nyelvi­különbsé-gek­ugyanis­mindig­voltak,­nyelvi­harcok­azonban­kassán­nem­merültek­fel.24 a­soknyel-vű­ város­ közigazgatásában­ egy­ olyan­ „holt”­ nyelvet­ használtak­ az­ újkorban,­ amelyetekkoriban­a­legkézenfekvőbbnek­és­a­legkifejezőbbnek­ítéltek­az­ügyek­vitelére,­ráadá-sul­ a­ polgárok­ szemében­ bizonyos­ hagyománya­ is­ volt,­mivel­ a­ 16−17.­ században­ avároskönyveket­ latinul­ vezették,­ és­ az­ iratokat­ is­ ezen­ a­ nyelven­ regesztázták.különbséget­ tettek­ ugyanakkor­ az­ ún.­ nagy,­ és­ kis­ városkönyvek­ között,­ az­ utóbbitnémetül­vezették,­de­a­kora­újkorban­nagyon­sok­magyar­bejegyzést­ is­ találunk­a­kisvároskönyvben­ (Kleines Stadtbuch),­ melyet­ a­ 16.­ századtól­ „maculatóriumoknak”neveztek­(Halaga­1957,­63.­p.),­a­17.­században­pedig­a­magyar­bejegyzések­dominál-tak­a­kis­és­a­nagy­városkönyvekben­ is.­a­városkönyvek­és­a­protocollumok­vezetésemaradéktalanul­csak­1841-től­vált­magyarrá.­a­reformkorban­a­város­a­Habsburg-kor-mányzattal­és­a­kancelláriával­latinul­levelez,­sőt­józsef­nádorral­is­latin­a­hivatalos­leve-lezési­ nyelv.25 a­ városi­ tisztségviselők­ sem­ egy­ közös­ nyelven­ leveleztek­ a­ várossal,hanem­nyelvtudásuk­függvényében.­1831-ben­a­városi­földmérő­németül,26 a­városka-pitány­ (bár­nem­derül­ki,­hogy­saját­kezűleg­ írja-e­a­ levelet)27 és­az­egyháziak­ latinul,ellenben­az­arisztokrácia­(a­felső­nemesi­réteg­is)­magyarul­ír­a­városi­tanácsnak,28 deelőfordul,­hogy­németül­leveleznek.29 azoknak­a­városoknak,­melyek­ekkor­már­magya-rul­írnak­kassára­(pl.­debrecen,­eger),­kassa­is­magyarul­válaszol,­ellenben­a­latin­nyel-vű­levelezést­latinul­iktatja,­de­előfordul,­hogy­magyar­nyelvű­levélre­is­latinul­válaszol.30

Gyakran­megtörténik,­hogy­egy­iraton­belül­több­nyelven­is­írnak­−­itt­kerül­előtérbe­a„szlovák”­nyelv,­a­szövegek­ugyanis­legtöbbször­a­kelet-szlovákiai­nyelvjárással­kevert­sa­ cseh­ nyelvű­ írásbeliséget­ követő­ ún.­ bernolák-féle­ szlovakizált­ cseh­ nyelvet­ (kiss2005,­26.­p.)­tükrözik;­amikor­a­hóstáti­polgárok­saját­kezűleg­állították­ki­a­bérleti­ésadásvételi­szerződéseket,­ezzel­„szlovák”­nyelvű­iratok­is­megjelennek­a­latinul­megfo-galmazott­ kérelemben.31 egy­másik­ példa­ is­ tökéletesen­ bizonyítja,­ hogy­ egy­ ügybenhányféle­nemzetiségű,­nyelvtudású­lakos­érintett.­1835-ben­egy­temetési­iratban­a­sek-restyés­latinul,­a­harangozó­magyarul­írt,­ugyanakkor­a­temetést­pénzzel­támogató­kas-sai­orsolyita­apácák­főnöknője­németül­adja­ki­az­erről­szóló­igazolást,­a­sírásók­helyettpedig,­mivel­nem­tudtak­írni,­latinul­állítják­ki­a­munkát­és­a­bért­igazoló­szerződést.32

102 Kőmíves TiborFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

1841-től­a­levelezések­és­az­iratok­nyelve­tehát­megváltozik,­de­ez­a­változás­nemazonnali.­a­végrendeletek­ iratai­egyes­esetekben­latin­nyelvűek­maradtak,­az­ iktatásnyelve­viszont,­ha­a­ levél­ latinul­ íródott,­kétnyelvű­ lett.33 a­város­kapitánya­1841-benmár­magyarul­ (nem­ németül)­ írja­ jelentését­ a­ tanácsnak,­ és­mert­magyar­ nyelvű­ alevél,­magyarul­regesztázzák.34 a­királyi­hatóságokhoz­a­törvény­értelmében­magyarulkell­ fordulni,­ jelen­esetben­a­ tartományi­ főbiztosnak­a­város­magyar­nyelvű­ jelentéstküld­ a­ hadi­ pénztár­ bevételéről.35 a­ gazdasági­ ülések­ jegyzőkönyve­ a­ kora­ újkorbanlatin­és­német­nyelvű­ (Halaga­1957,­100–107.­p.),­a­ tárgyalt­korszakban­egészen­abach-korszakig­ ezt­ is­ magyarul­ vezetik,­ az­ egyes­ foglalkozási­ ágak­ képviselői,­ ipar­-ágaktól­ függően,­ természetesen­üzleti­könyveiket,­kereskedelmi­és­adósnyilvántartá-saikat­ anyanyelvükön­ vezették,­ ezek­ az­ 1830-as­ és­ 1850-es­ évek­ között­ többnyirenémet­nyelvűek.36

a­soknyelvűség­a­városigazgatásban­komoly­problémát­jelentett­a­korszakban,­aho-gyan­ a­ latin­ búcsúlevélből­ is­ kiderül.­ a­ városi­ írnokoknak,­ jegyzőknek­ és­ különbözőtisztségviselőknek­ korábban­ kötelezően­ el­ kellett­ sajátítaniuk­ a­ latin­ nyelvű­ hivatalifogalmazást,­néhány­tisztségben­kizárólag­ezen­a­nyelven­írhattak,­készíthették­jelen-tésüket.­a­városi­hivatal­néhány­tisztviselőjének­iratai­közt­viszont­nem­mindig,­sőt­többesetben­ egyáltalán­ nem­ találunk­ latin­ nyelvű­ szövegeket,­ ilyen­ volt­ például­ a­ városikapitányi­ tisztség,­ 1831­ és­ 1841­ között­ ugyanis,­ amikor­ ugyanaz­ a­ személy,­ HaskeSándor­látta­el­a­városkapitány­hivatalát,­a­kapitány­németül­levelez­a­város­vezetőivel,1841-ben­viszont­a­németről­egyenesen­a­magyarra­vált­át.37 Igaz,­aláírása­nem­sajátkezű,­feltételezhetően­írnoka­készítette­a­leveleket,­de­az­írnok­is­igazodott­a­nyelvvál-táshoz,­és­a­jelentéseket­1841-től­magyarul­készítette.­a­magyar­hivatali­nyelvben­meg-testesült­egynyelvűség­mindenképpen­leegyszerűsítette­az­ügymenetet­kassa­hivatalirendszerében,­a­polgárok­számára­mégis­a­régi,­a­latin­nyelvű­rendszer­volt­kézenfek-vőbb­és­természetesebb,­ahogy­a­búcsúlevél­szövegéből­ is­kiderül,­ezért­nem­érthe-tünk­egyet­maradéktalanul­a­19.­századi­végi­közvélekedéssel,­mely­szerint­a­tisztvi-selők­ „teljes­ készséggel­ és­ nehézség­ nélkül­ váltak­ meg­ a­ latin­ hivatalos­ nyelvtől”(Sziklay–borovszky­ 1896,­ 94.­ p.).­ nem­ csupán­ a­ latin­ nyelvtől­ búcsúznak­ ugyanis,hanem­egyúttal­ettől­a­„paradicsomi­állapottól”­is,­hiszen­a­magyar­ügyvitel­és­írásbe-liség­sok­német­ajkú­polgárnak­nehezebbnek­bizonyult,­mint­ha­latinul­folytatták­volnaa­korábban­már­megszokott­gyakorlatot.

jegyzetek

1. Zay­ fellépésének­közvetlen­kiváltó­oka­a­lőcsei­evangélikus­líceum­diákjainak­1840-benmegjelentetett­jitrenka­című­irodalmi­almanachja.

2. a­ nemzeti­ mozgalmak­ tipológiájához­ lásd:­ Hroch,­ miroslav:­ jazykový­ program­ národníchhnutí­v­evropě:­ jeho­skladba­a­sociální­předpoklady.­Český Časopis Historický 93,­ [1995]398–418.­ p.;­ uő:­ The Social Interpretation of Linguistic Demands of European NationalMovements. San­domenico,­badia­Fiesolana,­1994.­(european­university­Institute­workingpaper,­no.­94/1)­12–20.­p.

3. cjH,­1790.­16.­törvénycikk.4. Újabb­részletes­elemzése­az­adatoknak­czoch­Gábor:­a­nemzetiségi­megoszlás­kérdései­és

társadalmi­dimenziói­kassán­az­1850/51-es­összeírás­alapján.­ In­czoch­Gábor–klementjudit–Sonkoly­Gábor­(szerk.):­Az Atelier-iskola. Tanulmányok Granasztói György tiszteletére.budapest,­atelier,­2008,­141–156.­p.;­czoch­2009,­149–164.­p.

„Búcsú a latin nyelvtől” 103Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

104 Kőmíves Tibor

5. eperjesen­kassával­ellentétben­csak­két­hóstát­volt:­felső­és­alsó.6. amk,­HR­1843–1861.­a­felső­hóstát­tanácsülési­jegyzőkönyvei­1843.7. amk­R/2­magistratus,­1839.­n.­290.8. amk­R/2­protocollum­sessionum­magistratualium­1831,­Tomus­1.­n.­2098.9. amk­R/2­magistratus,­1831.­n.­1852.10. uo.­ a­ testátor,­ cserniszky­ jános­ özvegye,­ született­ Zajatz­ maria­ valószínűleg­ szlovákul

beszélt.11. amk­R/2­magistratus,­1831.­n.­2094.12. amk­HR­ad­3830/1843.­a­hóstáti­bírák­iratai­hiányosak,­és­valószínűleg­jegyzőkönyveiket

sem­vezették­folyamatosan,­ezért­csak­néhány­évtized­válogatott­iratanyaga­maradt­fenn.13. a­szlovák­nyelv­kifejezést­az­egyszerűség­végett­használom,­a­korabeli­iratok­még­a­kodifi-

káció­előtt­kerültek­a­városi­iratok­közé.­a­kassai­eredetű­szlovák­nyelvemlékek­a­kelet-szlo-vákiai­nyelvjárásban,­esetleg­szlovakizált­cseh­nyelven,­míg­a­pozsonyi­szlovák­nyelvemlékektöbbsége­a­„nyugat-szlovákiai­nyelvjárásban­íródtak”.­lásd­Skladná­2005,­238.­p.

14. Több­ falut­ magában­ foglaló­ kerület­ lengyelországban,­ amelynek­ legfontosabb­ faluja­ akrakkóval­határos,­azonos­nevű­mogilany.

15. amk­R/2­magistratus,­1831.­n.­3135.16. a­hagyomány­szerint­a­„Svábsor,”­valamint­a­„13­utca”­német­posztószövők­II.­józsef­ural-

ma­ idején­bekövetkezett­betelepülését­ jelzi,­ írásos­emlékei­azonban­nem­maradtak­ fenn.lásd­Faragó­2000,­220.­p.

17. cjH,­1740–1835,­1901.­7.­törvénycikkely,­245.18. uo.­4.­törvénycikk,­325.19. uo.­8.­törvénycikk,­501.20. cjH­1836–68.­3.­törvénycikkely,­14–15.21. uo.­6.­törvénycikk,­91–92.22. amk­R/2­protocollum­sessionum­magistratualium,­Tomus­3.23. a­latin­szöveg­fordításában­nyújtott­segítségért­Gyulai­évának­tartozom­köszönettel.24. az­országos­nyelvi­mozgalmakról­országos­szinten,­bővebben­lásd­ács­Zoltán:­Nemzetiségek

a történelmi Magyarországon.­budapest,­kossuth­könyvkiadó,­1984.25. amk­R/2­magistratus,­1831­n.­2082.26. amk­R/2­magistratus,­1831­n.­2211.27. amk­R/2­magistratus,­1831­n.­2207.28. andrássy­gróf­levele.­amk­R/2­magistratus,­1831,­n.­2178.29. máriássy­báró­németül­ír­a­katonai­parancsnokságról.­amk­R/2­magistratus,­1831­n.­3095.30. amk­R/2­magistratus,­1831­n.­1906.­egy­eperjesnek­írt­fogalmazvány.31. amk­R/2­magistratus,­1831­n.­1919.32. amk­R/2­magistratus,­1835­n.­52.33. amk­R/2­magistratus,­1841­n.­7.34. amk­R/2­magistratus,­1841­n.­9.35. amk­R/2­magistratus,­1841­n.­13.36. uo.,­128.­Schuldbuch,­conto-buch,­leder­Geschäfts­buch.37. amk­R/2­magistratus,­1831­n.­2207;­amk­R/2­magistratus,­1841­n.­9.

levéltári­források

amk­=­archív­mesta­košice­(kassa­város­levéltára)R/2­ =­ Registratúra­ mestskej­ rady/Stredná­ manipulácia­ 1786–1887­ (a­ városi­ tanács

iratai/középső­kezelés).protocollum­sessionum­magistratualium­=­Tanácsülések­jegyzőkönyve­(1790–1849)magistratus­=­a­városi­tanács­ügyiratai­és­levelezése­(1790–1849)HR­=­Húštácki­richtári­(Hóstáti­bírák­iratai­1843–1861)Fór

um

Társ

adal

omtu

dom

ányi

Sze

mle

, XI

I. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

„Búcsú a latin nyelvtől” 105

Felhasznált­irodalom

cjH­1740–1835.­márkus­dezső­(szerk.):­Corpus Iuris Hungarici 1740–1835.­budapest,­1901.cjH­1836–68.­márkus­dezső­(szerk.): Corpus Iuris Hungarici 1836–68.­budapest,­1901.czoch­ Gábor­ 1998a.­ városfogalom,­ városok­ és­ polgárság­ a­ reformkorban.­ In­ Temesi­ józsef

(szerk.): 50 éves a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. Jubileumi tudomá-nyos ülésszak.­II.­köt.­budapest,­1998.

czoch­Gábor­1998b.­kassa­polgársága­a­19.­század­első­felében.­Limes,­1998/2–3.czoch­ Gábor­ 2008.­ Területi­ és­ térszerkezeti­ változások­ kassán­ a­ 19.­ században.­ In­ czoch

Gábor–Horváth­ Gergely­ krisztián–pozsgai­ péter­ (szerk.):­ Parasztok és polgárok.Tanulmányok Tóth Zoltán 65. születésnapjára.­budapest,­korall,­2008.

czoch­ Gábor­ 2009.­ a­ nemzetiségi­ megoszlás­ kérdései­ és­ társadalmi­ dimenziói­ kassán­ az1850/51-es­összeírás­alapján.­In­uő:­„A városok szíverek” Tanulmányok Kassáról ésa reformkori városokról. pozsony,­kalligram,­2009.

deák­ágnes­2000.­„Nemzeti egyenjogusítás” Kormányzati nemzetiségpolitika Magyarországon1849–1860.­budapest,­osiris­kiadó,­2000.

Faragó­ Tamás­ 2000.­ a­ város­ népessége.­ In­ Faragó­ Tamás­ (szerk.):­ Miskolc története1702−1848-ig.­III/2.­kötet.­miskolc,­2000.

Franková,­ libuša­ 1999.­ Dejiny prešovského kolégia v kontexte národnokultúrneho životaSlovákov. Prvá polovica 19. storočia.­prešov,­manacon,­1999.

Fried­István­2006.­nemzetjellem­–­nemzetegyéniség.­Imagológiai­problémák­a­18–19.­században.In­ klement­ judit–miskolczy­ ambrus–vári­ andrás­ (szerk.):­ Szomszédok világai. Kép,önkép és a másikról alkotott kép.­budapest,­kSH­könyvtár­és­levéltár,­2006,­16–23.­p.

Halaga,­ondrej­1957.­Archív mesta Košíc. Archivní správa ministerstva vnitra,­praha,­1957.Halaga,­ ondrej­ 1982.­ vývoj­ jazykovo­ –­ národnostnej­ štruktúry­ košíc­ Separátny­ výtlačok­ z

Historického­časopisu­(különlenyomat).­Historický časopis,­30.­évf.­1982/4.Henszlmann­Imre­1846.­kassa,­szabad­királyi­város.­In­Magyarföld és népei.­pest,­1846.­I.­füzet.

15–20.­p.Hroch,­miroslav­1989.­nemzeti­újjászületés­–­európai­párhuzamokkal.­In­Szarka­lászló­(szerk.):

Csehország a Habsburg-monarchiában. budapest,­Gondolat,­1989.kiss­lászló­2005.­a­szlovák­nemzeti­tudat­születése.­Acta academiae paedagogicae agriensis

XXXII.­(Szerk.:­Gebei­Sándor.)­eger,­2005.miskolczy­ambrus–vári­andrás­2006.­olvasás­a­szomszédok­világában.­bevezetés.­In­klement

judit–miskolczy­ambrus–vári­andrás­(szerk.):­Szomszédok világai. Kép, önkép és amásikról alkotott kép.­budapest,­kSH­könyvtár­és­levéltár,­2006,­7–15.­p.

pál­judit­2005.­a­hivatalos­nyelv­és­a­hivatali­nyelvhasználat­kérdése­erdélyben­a­19.­századközepén.­Regio,­16.­évf.­2005/1.

Rátz­kálmán­2000.­A pánszlávizmus története.­budapest,­lucidus,­2000.Skladná,­ jana­ 2005.­ a­ szlovák­ nyelv­ használata­ pozsonyban­ a­ 17−18.­ században.­ In­ czoch

Gábor–kocsis­aranka–Tóth­árpád­(szerk.):­Fejezetek Pozsony történetéből magyar ésszlovák szemmel. pozsony,­kalligram,­2005.

Sokcsevits­ dénes­ 2006.­ Magyar múlt horvát szemmel.­ budapest,­ magyar­ a­ magyarértalapítvány,­2006.

Szekfű­Gyula­1926.­Szekfű­Gyula (szerk.):­Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez.budapest,­magyar­Történelmi­Társulat,­1926.

Sziklay­jános–borovszky­Samu­1896.­Sziklay­jános–borovszky­Samu­(szerk.):­Magyarország vár-megyéi és városai. Abaúj-Torna vármegye és Kassa. budapest,­apollo,­1896.

Tóth­ péter­ 1990.­ Tóth­ péter­ (szerk.):­Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyve I.­ 1569–1600.miskolc,­Herman­ottó­múzeum,­1990.

veliky­jános­1999.­veliky­jános­(szerk.):­Polgárosodás és szabadság. Magyarország a XIX. szá-zadban. budapest,­nemzeti­Tankönyvkiadó,­1999.

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

106 Kőmíves Tibor

wick­béla­1941.­Kassa története és műemlékei.­kassa,­wiko­litografia,­1941.wiedermannová,­oľga­1984.­k­samospráve­prešovských­predmestí­In­marsina,­Richard­(szerk.):

Vývoj správy miest na Slovensku.­martin,­osveta,­1984.

TIboR­kÕmíveS“a­Goodbye To THe laTIn lanGuaGe”­THe cHanGe oF admInISTRaTIve lanGuaGe In koŠIce In1840

The­multilinguality­in­the­kassa­city­administration­represented­a­serious­issue­atthe­ time.­ The­ city­ clerks,­ notaries­ and­ various­ officials­ were­ required­ to­ learnproper­ latin­ writing­ composition.­ In­ some­ positions,­ only­ latin­ reports­ wereallowed.­yet,­some­documents­made­by­certain­officials­are­often­not­composedin­this­language,­sometimes­never.­The­city­captain’s­letters­serve­as­an­example,as­ during­ Sándor­ Haske’s­ mandate­ between­ 1831­ and­ 1841­ all­ writtencommunication­with­the­city­officials­happened­in­German,­however,­after­1841he­completely­switched­ to­Hungarian.­The­monolinguality­embodied­ in­ the­soleuse­of­the­Hungarian­language­has­definitely­helped­to­simplify­the­processes­inthe­administrative­system­of­kassa,­however­the­old­method­of­using­latin­wasstill­ more­ plausible­ and­ natural­ for­ most­ citizens.­ because­ of­ this,­ we­ cannotentirely­agree­with­the­public­opinion­prevailing­at­the­end­of­the­19th­century,according­to­which­the­officials­“gave­up­the­official­use­of­latin­ language­withease­ and­ full­ consent”.­ They­ did­ not­ only­ give­ up­ latin,­ but­ also­ a­ “state­ ofparadise”,­as­the­Hungarian­writing­and­administration­has­proved­more­difficultfor­many­of­the­native­German­speakers,­than­the­continued­former­use­of­latinin­their­practice.

Fór

um

Társ

adal

omtu

dom

ányi

Sze

mle

, XI

I. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

bevezetés

napjaink­legaktuálisabb,­elemzést­leginkább­kívánó­kérdése­a­vallásosság­témájában­az,hogy­a­közép-európai­volt­szocialista­országok­lakosságának­hitéletét,­vallásgyakorlásánakformáit­milyen­ téren­és­milyen­mértékben­befolyásolták­az­egyházak­életét­az­1950-esévektől­beszűkítő­korlátozások,­illetve­e­korlátok­1989­utáni­megszűnése.­leginkább­egy-háztörténeti,­vallásszociológiai­vizsgálatok­igyekeznek­mérhetővé­tenni­az­e­téren­szerzettadatokat,­hogy­összehasonlító­elemzések­ révén­kikristályosítsák­következtetéseiket.2 azegyházak­életét­és­a­vallásgyakorlást­témául­választó­kutatások­mindegyikének­érzékelniekell­azt­az­„általános”­tendenciát,­miszerint­a­világ­szekularizálódik,­a­hitet­egyre­erőseb-ben­szorítja­ki­a­racionalitás,­az­emberi­élet­ciklikus­egészként­való­megélését­a­lineáriscélokra­koncentrálás,­a­közösségeket­az­egyének,­a­közös­értékeket­az­egyéni­boldoguláseszménye.­ezek­a­körülmények­még­érdekesebbé­teszik,­még­összetettebbnek­láttatják­amindezek­ellenére­létező­vallásosságot.­az­emberi­közösségek­–­de­akár­egyének­–­vallá-sos­megnyilvánulásai­továbbra­is­kutatási­témaként­is­jelentkeznek.

a­néprajztudomány­különböző­irányzatai­ez­ideig­is­többféle­nézőpontból,­többfélemódszertannal­közelítették­meg­a­vallásosság,­a­vallásgyakorlás­jelenségét.­a­hit­nél-kül­tulajdonképpen­nem­is­létező­folklórműfajok­rendszerezésével­és­elemzésével­mára­20.­század­elején­is­foglalkoztak­kutatások,­azóta­is­sorra­születnek­–­jóllehet­más-más­tudományos­irányzatot­követve­–­az­ilyen­gyűjtemények­és­elemzések.

a­ tárgyiasult­ formában­ is­ megmutatkozó­ vallásosság­ ehhez­ hasonlóan­ sokféleszempontból­közelíthető­meg.

az­ európai­ irányokhoz­ szorosan­ kapcsolódó­magyar­ nyelvű­ kutatásban­még­nemegészen­két­évtizede­fogalmazódott­meg­–­a­vallásökológia­fogalmának­körülhatárolá-sa,­az­e­fogalommal­jelölt­terület­mint­részdiszciplína­kidolgozása­során­–,­hogy­min-den­ vallás­ ökológiai­ rendszerként­ működik­ nem­ csupán­ természeti,­ hanem­ emberalkotta,­mesterséges­környezetéhez­való­viszonyulásában­is­(bartha­1992,­5–6.­p.)­avallásökológia­keretei­között­bartha­elek­–­mircea­eliade­és­pócs­éva­nézeteit­össze-vetve­ –­ fogalmazta­ meg,­ hogy­ a­ vallásos­ ember­ számára­ a­ tér­ inhomogén,­ „…egy

GecSe annabella

„Szent”­tárgyak­rendszere­–­profán­tükörben1

a­vallásos­érzés­tárgyi­megnyilvánulásai­egy­közösség­életében

annabella­GecSe 904:726(437.6)The­system­of­„Sacred”­items­–­in­a­profane­reflection.­The­material 726(437.6)­manifestation­of­religious­feelings­in­the­life­of­a­community 282(437.6)

keywords:­baraca­settlement­ (today,­ in­Slovak:­barca,­banská­bystrica­county,­Rimavská­Sobota­district).Hungarians­in­czechoslovakia.­ethnology.­The­material­and­spiritual­changes­in­religion­in­the­second­half­ofthe­20th­century.

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

közösség­ mindennapi­ életének­ színtere,­ a­ világteremtés­ által­ a­ szentség­ hordozója,amelynek­részei­a­tér­egyes­elemei,­a­szent­helyek,­szakrális­célú­építmények,­tárgyak,egyszóval­a­tér­inhomogenitásának­szegmentumai”­(bartha­1992,­26.­p.).­a­szakrális­térszerveződésének­ és­ „működésének”­ tipikus­ változatait­ jelentik­ a­ búcsújáró­ helyek.­ ehelyek­ térszervező­erejének,­egyéb­ jellegzetességeinek­kutatása­ legújabban­a­szegediegyetem­néprajzi­tanszékéhez­köthető.3 a­vallásossághoz­tartozó­tárgyi­világ­megközelí-tésének­másik­útján,­a­tárgyak­leltárszerű­számbavétele­és­tipizálása­terén­már­könyv-tárnyi­ eredmény­ született.4 Rendszerezett­ kutatás­ tekintetében­ kiemelkedik­ a­ tárgyakközül­a­szakrális­kisemlékek­csoportja.­az­e­témában­született­írások­közül­pedig­ugyan-csak­ kiemelkednek­ liszka­ józsef­ tanulmányai,­ aki­ először­ felvetette­ szükségességét,majd­osztrák­és­német­példák­alapján­kidolgozta­és­saját,­főként­kisalföldi­kutatásainakeredményein­szemléltette­a­szakrális­kisemlékek­terminológiáját­és­tipológiáját,­ahogy­őmaga­fogalmaz,­a­képoszloptól­a­kápolnáig­(liszka­1999a,­1999b,­2000.),­az­eredmé-nyeket­később­a­közép-európai­kutatástörténetben­is­elhelyezve­(liszka­2007.).­a­szentterek­„profánabb”­használatának,­a­tereket­belakó­közösség­hétköznapi­közösségi­meg-nyilvánulásainak­kérdéseivel­leginkább­a­templomi­ülésrendben­megmutatkozó­szabály-szerűségeket­ taglaló­ írások­ foglalkoznak.5 a­ templombelső­és­a­közösség­viszonyát­azülésrenden,­ társadalmi­ rangon­ és­ az­ ezzel­ összefüggő­ adományozáson­ keresztülSzacsvay­éva­vizsgálta­a­bánffyhunyadi­templom­esetében­(Szacsvay­2007.).

a­ fent­említett­kutatási­kiindulópontok­egy-egy­megközelítésen­belül­csak­néhánypéldát­felvillantva­is­jelzik,­valóban­mennyire­sokféle­módon­közelíthetők­meg­és­ele-mezhetőek­a­vallásos­élet(érzés)­tárgyakban­megnyilatkozó­formái.­véleményem­sze-rint­a­feldolgozások­kiindulópontját­tekintve­eltérő­megközelítéseket­és­a­különféle­val-lásos­tartalmú­vagy­azzal­felruházott­tárgytípusokat­is­egy­dolog­kapcsolja­értelmezhe-tő­egységgé:­a­tárgyi­világot­használó­emberi­közösség.

az­alábbiakban­egy­település­közösségének­saját­vallásos­tartalmú­tárgyi­világáhozkötődő­viszonyulását­igyekszem­megvizsgálni.

baraca­minden­elérhető­forrás­alapján­katolikus­falu,­zömében­református­környe-zetben.­plébániáját­1789-ben­alapították,­temploma­1787-ben­épült­(bálint­1977,­392.p.).­egyházszervezeti­szempontból­a­rozsnyói­püspökség­plébániája­(1766,­a­püspök-ség­megalapítása­óta),­de­egyházi­birtokosai­már­századokkal­korábban­is­voltak:­azegri­káptalan­és­a­kassai­jezsuiták­(b.­kovács­1999,­118–121.­p.).­parókiájához­filia-ként­ Füge­ tartozott,­ tartozik,­ de­baracán­ anyakönyvezték­ a­ szomszédos­ (és­ néhányannál­távolabbi)­református­és­vegyes­lakosságú­falvak­–­kálosa,­alsóvály,­Felsővály,Runya,­Hanva,­Rakottyás,­bátka,­dulháza,­Zsíp­–­katolikus­népét­is.6 ennek­megfelelő-en­a­szomszédos­települések­népének­szemében­hosszú­idő­óta­baraca­„a”­katolikusfalu.­Önmagukat­a­legutóbbi­időkig­a­falu­lakói­is­hasonlóan­ítélték­meg,­a­szomszédtelepülésekről­azt­tartották,­hogy­baracához­képest­„nem olyan vallásosak”.­a­20­szá-zad­közepéig­–­amely­időszak­baraca­társadalmát,­egész­életét­is­erősen­átformálta­–a­közösség­vallásosságát­külsőségekkel­is,­formaságokkal­is­igyekezett­megjeleníteni.ennek­a­szándéknak­tárgyiasult­eredményeit­ma­is­megtaláljuk­a­településen.

írásom­a­szakrális­kisemlékek­immár­definiált­kategóriáján­kívül­a­vallásgyakorlás-hoz­kötődő­egyéb­tárgyakkal­is­foglalkozik,­ugyanis­valamennyi­tárgy­kifejez­valamilyenviszonyulást,­valamennyi­tárgy­fontos,­jelentést­hordozó­valaki­számára­saját­vallásoséletében.­ahogyan­a­tápéi­ temetőkápolna­„szent­raktárának”­készítője,­barna­Gáborfogalmaz:­„a­vallásgyakorlásban­a­tárgyak­az­Isten­és­az­ember­közti­sajátos­szakráliskommunikációt­szolgálják.”­(barna­2003,­10.­p.)

108 Gecse annabellaFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

minden­olyan­tárgy­szerepét­és­helyét­igyekszem­megragadni,­amelynek­léte­a­falu-beliek­szándékának­köszönhető,­tehát­nem­feltétlenül­a­hivatalos­vallás­liturgikus­sza-bályai­okán­vannak­a­szakrális­vagy­ időnként­szakralizált­térben,­nem­nélkülözhetet-len,­előírásszerű­„kellékei”­a­vallásgyakorlásnak,­hanem­annak­helyi­változatát­jelentik.Úgy­jelzik­ezáltal­a­vallásgyakorlás­műfajának­élő­voltát,­mint­folklórműfajokét­a­vari-ánsok.­ valamennyi­ ide­ kötődő­ tárgyról­ rövid­ leírást­ készítettem,­ de­ egy-egy­ nagyobbegységet­–­pl.­a­templom­textilkészletét­–­jelen­keretek­között­nem­lehet­részleteibenbemutatni.­leltárszerű­áttekintésemben­kitérek­olyan­szempontokra­is,­amelyek­révénaz­adott­tárgy­a­rá­vonatkozó­közös­tudás­révén­vált­a­közösségi­készlet,­a­tárgyrend-szer­alkotóelemévé,­pl.­a­készítő,­ajándékozó­személye.

1.­kültéri­szakrális­objektumok

1.1. állandó objektumok

liszka­józsef­tipológiája­szerint­a­település­valamennyi­szakrális­kisemléke­az­út­mentikeresztek­közé,­azon­belül­a­kő-­és­fémkeresztek­csoportjába­illeszthető.7

1.1.1.­martinovics­józsef­és­varga­erzsébet­keresztje­(a­térképen­az­1.­számú)a­falu­déli­szélén,­a­belterület­és­a­szántóföld­határán­áll.­laposkő-talpon­álló­erősenkopott­betonalap.­a­kereszt­öntöttvasból­készült,­ feketére­ festett.­a­valamikor­népes(mára­ baracán­ kihalt)­ martinovics­ család­ egyik,­ éppen­ a­ keresztet­ állíttató­ ágánakmegkülönböztető­ jellegű­ ragadványneve­ volt­ a­ bodó,­ ezért­ a­ keresztet­ a­ falubeliek„bodó­keresztjé”-nek­nevezik.

méretei:­–­alap­(a­kőtalppal­együtt):­120­cm­magas,­mindkét­szélessége­65­és­60cm;­–­a­vaskereszt:­300­cm­magas,­rövid­szára­95­cm;­–­a­krisztus-alak­és­a­feliratezüstre­festett.

Felirata:­ „Isten­ dicsőségére­ /­ állíttatta­ /­ martinovics­ józsef­ /­ és­ neje­ /­ vargaerzsébet­/­1906­évben”.

azt,­hogy­eredetileg­a­betonalapon­is­lehetett­felirat,­ma­már­csak­egy­néhány­betűsszövegtöredék­jelzi:­„…meGva…”­–­valószínűleg­a­megváltó,­megváltónk­szóból­maradtennyi.

„Szent” tárgyak rendszere – profán tükörben 109Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

1.1.2.­Temetői­régi­kereszt­(a­térképen­a­2.­számú)a­ temető­ hozzávetőleges­ közepén­ áll,­ már-már­ omladozó­ betonalapon.­ ennek­ elsőoldalán­valamikor­vésett­ felirat­ lehetett,­amely­már­évtizedekkel­ezelőtt­kivehetetlenvolt,­mára­nyoma­is­eltűnt.

méretei:­–­alap­(nehezen­mérhető,­mert­minden­széle­töredezett)­kb.­90­cm­magas,szélessége­64­és­61­cm;­–­a­vaskereszt­210­cm­magas,­rövid­szára­92­cm.

a­krisztus-alak­alatt­ovális,­leveles­ág­–­mintával­szegélyezett,­ezüstre­festett­fém-tábla,­valószínűleg­szöveg­lehetett­rajta,­de­már­évtizedek­óta­csak­a­sima­felület­lát-szik.­ alatta­ térdeplő,­ szintén­ ezüstre­ festett­ angyalalak.­ az­ öntöttvas­ kereszt­ széleiáttört­díszítésűek.

1.1.3.­Temetői­új­kereszt­(a­térképen­a­3.­számú)a­temető­közepe­táján,­de­attól­kissé­északnyugatra­áll.­betonalapon­egyszerű,­sínvas-szerű­elemekből­ készült­ vaskereszt.­ Felirata­nincs,­ az­ emlékezet­úgy­ tartja­ számon,mint­„a­lukácsék­keresztje”,­valószínűleg­ez­a­család­állíttatta.

méretei:­–­alapja­82­cm­széles,­87­cm­magas;­–­a­vaskereszt­243­cm­magas,­rövidszára­82­cm.

1.1.4.­kereszt­a­falu­közepén­(a­térképen­a­4.­számú)az­orsós­szerkezetű­település­belterületének­kiszélesedő­részén,­egy­alacsony­vaskerí-téssel­körbekerített­kis­parkban,­hársfák­között­áll­a­ falu­közepén.­Teljes­egészében(alapja­is)­műkőből­készült,­felirata­fehér­márványtáblába­vésett-festett,­amely­elárul-ja,­hogy­1949-ben­állíttatták.­nemcsak­a­kis­park,­hanem­a­kereszt­maga­is­vaskerí-téssel­kerített,­amelyet­–­mint­a­krisztus-alakot­–­ezüstre­festettek.­a­falubeliek­emlé-kezete­szerint­a­parkot­a­kereszt­miatt­alakították­ki.

méretei:­–­alapja­154­cm­magas,­97­cm­széles;­–­a­kereszt­206­cm­magas,­rövidszára­97­cm.

Felirata:­„Isten­dicsőségére­/­állítatta­/­lukács­István­/­és­neje­/­Sándor­mária­/1949”.­Sarkában­a­kőfaragó­mester­neve:­„ádám­Tornaľa”.

110 Gecse annabellaFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

„Szent” tárgyak rendszere – profán tükörben 111Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

1.1.5.­Templom­előtti­kereszt­(a­térképen­az­5.­számú)betonalapon­álló­öntöttvas­kereszt­a­templomdombon,­a­templom­bejáratának­háttal,a­falura­néző­helyzetben.­eltérően­valamennyi­eddig­említett­kereszttől,­csak­nagyonalacsony­betonalapja­van,­talapzata,­sőt­a­szövegnek­helyt­adó­része­is­vasból­készült.a­teljes­kereszt­szürkére­festett.­Feliratából­kiderül,­hogy­1906-ban­állíttatták.

méretei:­–­betonalapja­100­cm­széles­és­30­cm­magas;­–­talapzata­158­cm­magasés­100­cm­széles;­–­a­kereszt­300­cm­magas,­rövid­szára­100­cm­széles.

Felirata:­„e­keresztet­/­Isten­dicsőségére­/­baraczai­lakos­/­kovács­pál­/­és­kedvesneje­/­Gecse­Hermin­/­vallásos­kegyelete­/­áldozá­1906­évben”.

1.1.6.­cs.­koós­Istvánék­keresztje,­„nellike­keresztje”­(a­térképen­a­6.­számú)ez­az­egyetlen­valóságosan­út­menti­kereszt,­ugyanis­olyan­út­mentén­áll,­amelyen­mais­fut­a­forgalom.­az­állíttatás­körülményeinek­ismertsége­tekintetében­is­kiemelkedik,az­ idősebb­ falubeliek­emlékezete­őrzi,­hogy­a­szülők­ lányuk­betegségből­való­ felgyó-gyulásáért,­hálából­állíttatták,­ezért­is­nevezik­egyszerűen­„nellike­keresztjének”.

a­műkő­kereszten­a­krisztus-alak­ezüstre­festett,­a­kicsi,­de­viszonylag­díszes­kerí-tés­a­kereszt­körül­szintén.­a­kereszt­talapzata­lépcsőzetes­felépítésű.

méretei:­–­a­talapzat­ lépcsőfokainak­magassága:­10+20+30+90,­tehát­összesen150­cm,­szélessége­a­legmagasabb­szakaszon­72­cm;­–­a­kereszt­magassága­215­cm,rövid­szárának­szélessége­72­cm.

Felirata­ fehér­márványtáblába­ vésett-festett,­ a­ talpazat­ aljában­ a­ kőfaragó­ neve:„ádám­Tornala”.

Felirata:­„krisztus­király­/­megsegítettél­/­gyermekünket­/­meggyógyitottad!­/­Örökhálául­/­a­szülőktől­/­koós­István­/­és­Gecse­Reginától­/­1934.”.

a­falubeliek­emlékezetét­egyrészt­igazolja,­másrészt­kiegészíti­a­rendezetlen­plébá-niai­ irattárban­őrzött,­ a­ kereszt­ állíttatásáról­ szóló­ dokumentum.­eszerint­ a­ rozsnyói

112 Gecse annabellaFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

püspök­általános­helynökének­ levelén­keresztül­ felhatalmazza­a­plébánost­a­keresztmegáldására.8

a­keresztet­a­család­leszármazottai­a­mai­napig­gondozzák.­nem­baracán­élnek­ugyan,de­évente­legalább­egyszer­rendbe­szedik­a­környezetét,­mindenszentek­környékén­gyer-tyát­is­gyújtanak­a­talapzatán,­virággal­is­díszítik.­Időnként­a­krisztus-alakot­is­lefestik.­akereszt­állíttatásának­idejéből­megőrzött­a­család­egy­fotót­is,­a­kislány­–­akinek­gyógyu-lásáért­hálából­állíttatták­–­és­édesapja­szerepel­rajta.­külön­elemzést­kívánna­a­–­mel-lesleg­jellemző­–­vallásosságukat­nem­természetes­megnyilatkozásaikkal,­hanem­a­fény-kép­kedvéért­vállalt­pózzal­megmutató­magatartás,­a­vallásosság­reprezentatív­képi­szer-kesztése,­valamint­az,­hogy­a­kislány­nem­édesanyjával,­hanem­édesapjával­szerepel­aképen.­míg­a­kép­szerkesztettsége­az­újdonságnak,­az­elkészült­keresztnek­szól,­ami­acsaládtól­addig­ismeretlen,­újfajta,­talán­látványosabb­vallásos­viselkedést­követel­meg(értelmezésük­szerint),­az­édesapa­ jelenléte­a­ falu­ társadalmán­belüli­korábbi­pozícióterősíti,­sőt­talán­szimbolizálja­is.­a­család­törekvő­középparaszti­birtoknagyságon­gazdál-kodó,­de­mindkét­ágon­kisnemesi­család.­az­édesapa,­cs.­koós­István­abban­az­időbenaz­iskolaszék­tagja,­sőt­több­éven­keresztül­„iskolagondnok”­volt.­Tehát­a­keresztállítás­–természetesen­a­hálaadás­szándéka­mellett­–­egyrészt­egyházi­ rangjának,­másrészt­–mivel­anyagi­áldozattal­ jár,­amire­a­család­képes­volt­–­vagyoni­helyzetének­tárgyiasult

„Szent” tárgyak rendszere – profán tükörben 113Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

közzététele­is.­ez­pedig­–­jóllehet­a­térdeplő­imádkozás­általában­női­viselkedésforma­avallásos­életben­–­a­gazda,­a­családfő­személye­révén­kerül­a­köztudatban­a­helyére,­ezlehet­az­édesapa­jelenlétének­magyarázata.

a­keresztek­közül­a­sorban­elsőként­és­utolsóként­ismertetettnek­„gazdasági”­jelentő-sége­ is­ volt.­ a­márk-napi­ búzaszentelés­ során­ egészen­ az­ 1950-es­ évekig­mindkétkereszthez­jártak­imádkozni­és­a­vetést­megszentelni.­azért­volt­gazdasági­szempont-ból­is­szerencsés­az­újabb­kereszt­helyének­kiválasztása,­mert­ha­a­vetésforgó­miatt­azegyik­helyen­épp­nem­búzavetés­volt,­a­másikon­biztosan­az­volt,­így­minden­évben­tud-tak­a­falu­valamelyik­szélén­valóban­búzát­szentelni.­(Ráadásul­egyensúlyt­is­teremtettolyan­szempontból,­hogy­míg­az­eredeti­birtokos­családok­ jogállása­szerinti­megosz-lásban­az­1.­keresztnek­helyt­adó­határrész­az­ún.­paraszti,­az­új­kereszt­helye­az­ún.nemesi­határ­része­volt.)

1.2. Időszakos, átmeneti objektumok

1.2.1.­Úrnapi­sátrak­(a­térképen­4­pettyel­jelölve)a­ falusi­ tér­átmeneti­ünnepivé­ tételének­ leglátványosabb,­ jelekkel­ leginkább­megkülön-böztetett­alkalma­az­1950-es­évek­végéig­az­úrnapja­volt.­amint­a­térképen­is­látszik,­pety-tyekkel­jelölve,­az­úrnapi,­zöld­ágakból­épített­sátrak­a­falu­terének­viszonylag­a­közepénhelyezkedtek­el,­nem­csupán­az­orsós­szerkezet,­hanem­a­templom­központi­helye­miattis.­ezen­belül­azonban­a­sátrakat­építő­családok­a­falusi­társadalom­legrangosabbjai,­anagyobb­birtokosok­voltak.­minden­sátor­központi­eleme­egy-egy­szentkép­volt­az­adottcsalád­házából,­külsőre­azonban­valamennyi­egyforma,­az­erdőről­ frissen­behozott­zöldágakból­készült.­az­1950-es­évek­közepe­táján­az­ünnep­beszorult­először­a­templom­köré,később­a­templomba.­ebben­az­ időszakban­a­templom­szobrai,­a­mária-,­Szent­józsef-,Szent­antal-­és­Szent­ jános-szobrok­köré­építettek­„lombsátrat”­ (azaz­ inkább­csak­zöldágakat­állítottak­a­szobrok­mellé,­kétoldalt),­hogy­valamiféle­körmenetet­lehessen­tartani.

114 Gecse annabellaFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

az­1968-as­események­utáni,­az­egyházi­életet­tekintve­kissé­enyhülést­hozó­időkben­azakkori­plébános­még­egy­vagy­két­évben­el­tudta­érni,­hogy­az­úrnapi­körmenet­visszake-rült­a­régi­helyére,­a­falusi­térben­építették­meg­a­sátrakat,­de­a­hétköznapi­időbeosztásés­az­ünnepi­viselkedés­ütközése­végül­mégis­teljesen­kiszorította.

Térkép.­a­falubeli­keresztek­(számokkal)­és­az­úrnapi­sátrak­(pettyekkel­jelölt)­helye

2.­„beltéri”,­templomon­belüli­szakrális­objektumok2.1. állandó objektumok

2.1.1.­Szobrok2.1.1.1.­a­„kis­oltár”2.1.1.1a.­a­lourdes-i­barlang­formájú­mária-oltár­mária-szobra­talán­a­legrégebbi­szo-bor­a­templomban,­varga­jános­adományából.2.1.1.1b.­a­mária­előtt­térdeplő­bernadett-szobrot­csák­boldizsár­ajándékozta.

„Szent” tárgyak rendszere – profán tükörben 115Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

2.1.1.2a–b.­a­jézus­Szíve­–­mária­Szíve­szoborpár­a­Sándor­család­révén­került­a­temp-lomba.

116 Gecse annabellaFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

2.1.1.3.­a­Fájdalmas­mária-szobrot­pedig­a­Hanko­család­adományozta­a­két­világhá-ború­közötti­időszakban.

2.1.1.4.­nepomuki­Szent­jános­szobra­martinovics­józsef­ajándéka.

„Szent” tárgyak rendszere – profán tükörben 117Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

118 Gecse annabella

2.1.1.5.­Szent­antal­szobra­martinovics­Istvánné­koós­malvinka­adománya.

2.1.1.6.­Szent­Teréz­szobrát­bodó­koós­margit­állíttatta­a­két­világháború­között.

Fór

um

Társ

adal

omtu

dom

ányi

Sze

mle

, XI

I. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

„Szent” tárgyak rendszere – profán tükörben 119

2.1.1.7.­ Szent­ józsef­ szobrát­ szintén­ bodó­ koós­ margit­ állíttatta­ a­ két­ világháborúközött.

2.1.1.8.­ 1940-ben­ került­ a­ templomba­ a­ „legfiatalabb”­ szobor.­ ezt­ a­ mária-szobrotGecse­István­Zoltán­és­felesége­állíttatta­hálából,­lányuk­gyógyulásáért.

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

120 Gecse annabella

a­plébánia­rendezetlen­irattárában­őrzött­összeírás­–­„a­baraczai­plébánia­jámborperselyei”­–­az­1911­és­1940­közötti­időszakból­kiegészíti,­pontosítja­az­emlékezetet.eszerint­a­jézus­Szent­Szíve-perselyt­valóban­Sándor­józsef­és­neje,­Tuza­Ilona­alapí-totta.­a­mária­Szíve-szobor­perselyének­alapítója­lukács­István­és­neje,­Sándor­mária,a­Szent­antal-szobor­perselyének­pedig­martinovics­józsefné­batta­jolánka.­az­össze-írás­szerint­a­lourdes-i­mária-szobor-persely­az­olvasótársulathoz­kötődik,­ám­a­persely1912-ben­meg­ is­szűnt.­ (az­említett­ forrás­a­perselyek­bevételeit­és­kiadásait­mind-össze­néhány­éven­keresztül­rendszerezi,­a­kiadások­között­elsősorban­szegények­liszt-je,­kenyere,­katonák­és­betegek­segítése­szerepel­rendszeresen.)9

2.1.2. „Hálatáblák”

a­ templom­két­pontján­helyezték­el­a­ fehér­márványtáblákat,­kettesével.­nem­mind-egyik­készíttetésének­körülményeire­terjed­ki­a­falubeliek­emlékezete.a­mária-oltár­mellett:2.1.2.1.­„Hálából­/­drága­Szűz­anyának”­Sarkában:­k.e.azt­a­táblát­készíttetője­saját­gyógyulásáért­helyezte­el­a­templomban.2.1.2.2.­„Szűz­anya­/­Segíts­meg­továbbra­is”­Sarkában:­H.j.

Fór

um

Társ

adal

omtu

dom

ányi

Sze

mle

, XI

I. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

„Szent” tárgyak rendszere – profán tükörben 121

a­Fájdalmas­mária-szobornál2.1.2.3.­„Hálából­Szent­antalnak”.­egyik­sarkában:­1962,­másik­sarkában­cs.­j.

csupán­a­készíttető­személyét,­csák­józsefet­ismerik­a­helyiek,­a­tábla­elhelyezé-sének­okáról­nem­tudnak.

2.1.2.4.­„Fájdalmas­jézusom­/­Irgalmazz­a­megholt­hiveknek.­/­1903­1956­m:j:”ezek­a­táblák­az­eredeti­helyükön­vannak­ma­is,­ám­a­szobrok,­amelyek­mellé­szán-

ták­őket,­közben­más­helyre­kerültek.a­legutolsó­tábláról­őriz­a­legtöbbet­az­emlékezet,­ehhez­fűződik­a­legkülönösebb

körülmény.­ Szövegéből­ is­ kiderül,­ hogy­ nem­ hálából­ készült.­ egy­ rimaszécsi­ özvegykészíttette,­akinek­férje­1956-ban­baracán­egy­ház­bontásánál­halt­meg,­ugyanis­rázu-hant­annak­gerendája.

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

122 Gecse annabella

2.2. Időszakosan használt tárgyak, építmények

2.2.1.­Szent­Síra­mária-oltár­alatt­alakították­ki­a­helyét,­nagyszombat­estére­a­szobrot­elteszik,­az­üre-get­visszazárják.

2.2.2.­nagyböjti­oltárképa­szobrokhoz­hasonló­jámbor­ajándékozó­szándék­vezette­a­nagyböjti­oltárkép­készít-tetőjét.­1947-ben­festette­egy­falubeli­asszony,­tulajdonképpen­hálából,­mert­fia­túléltegy­életveszélyes­balesetet.­a­korábbi­fehér­lepedőt­helyettesítő­kép­csak­nagyböjt­ide-jén­látható,­domináns­színe­ennek­megfelelően­a­lila.­kétoldalt­elhelyezett­csiga­segít-ségével­ húzzák­ fel­ és­ engedik­ le,­ mikor­ nincs­ szerepe,­ az­ oltár­ mögötti­ faládábanfahengerre­tekerve­tárolják.Fór

um

Társ

adal

omtu

dom

ányi

Sze

mle

, XI

I. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

„Szent” tárgyak rendszere – profán tükörben 123

A nagyböjti oltárkép – az oltáron és miközben leengedik.

2.2.3.­a­templom­textilkészletea­ 297­ darabból­ álló­ textilkészlet­ teljes­ körű­ felmérését­ 2003­ nyarán­ végeztem­ el.minden­ darabról­ rövid­ leírást­ készítettem,­ lemértem­ és­ lefényképeztem.­ egyrészt­ afényképek,­másrészt­maguk­a­textilek­segítségével­a­vallásgyakorló­idősebb­asszonyokmindegyiket­ jellemezték,­elmondták­–­persze­csak­amelyikről­ tudták,­ tudják­–,­ki­ésmikor,­hol­készíttette,­esetleg­az­alapanyag­beszerzési­helyével,­sőt­olykor­az­árával­iskiegészítve­az­információkat.­ennek­a­felmérésnek­az­eredményét­2006-ban­publikál-tam­is­(Gecse­2006.).

a­templombelső­szobrain­kívül­ezek­a­textilek­árulnak­el­ legtöbbet­a­szent­térhezvaló­viszonyulásról.

a­templom­textilekkel­való­felszerelését,­ellátását­bizonyos­határok­között­tartja­aközösségi­ízlés­s­a­hely­szent­jellege­is,­ám­a­falu­önszabályozó­ereje­és­a­külvilág­pozi-tív­véleményét­megtartani­akarása­is.­ez­a­fajta­többirányú­igazodás­minden­esetbenegy­nagyon­kényes­egyensúly­mércéjének­vetette­alá­az­új­darabot.

minden­ felsorolt­ jellegzetessége­ között­ azonban­ leginkább­ az­ adományozók­ éskészítők­nyilvántartása­ kíván­magyarázatot.­ amennyiben­a­ készleteket­ is­ egy­ darab-ként­kezeljük­(és­ezt­az­adományozó­szempontjából­megtehetjük),­90­textillel­számol-hatunk­a­baracai­templom­egyházi­kellékei­között.­a­90-ből­49­esetben­az­azonosítókpontosan­emlékeznek­mind­a­készítő,­mind­az­ajándékozó­nevére.­7­esetben­csak­azajándékozó­személyét­ismerik,­a­készítőt­nem.­Fordított­helyzetre­mindössze­2­példavan,­amikor­az­ajándékozót­nem­ ismerik,­de­a­készítőt­ igen.­30­darabról­egyáltalánsemmit­nem­tudnak,­ám­ezekről­fontos­tudni,­hogy­valamennyi­ismeretlen­a­szórvány-darabok­közül­való,­készlet­ezek­között­egyáltalán­nincs.

amellett,­hogy­a­vallásosság­egyik­megnyilvánulásának­tekintjük­a­ templom­texti-lekkel­való­ellátását,­felszerelését,­lehetetlen­nem­észrevenni­egy­másik­jelentését­is.

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

124 Gecse annabella

azt,­hogy­a­textilek­léte­mellett­a­templomjáró­asszonyok­körében­annak­is­nagy­a­jelen-tősége,­hogy­ki­adományozta­a­darabot,­hiszen­ezt­az­esetek­többségében­számon­tart-ják.­valójában­a­falu­társadalma­jelenik­meg­e­darabokon­keresztül­a­templomban,­ígya­vallásos­lelkületen­kívül­egészen­profán­arca­is­van­a­jelenségnek:­a­falusi­társada-lomban­elfoglalt­hely,­ rang­megfelelő,­ illő­korlátok­között­és­megfelelő­ formában­ fel-mutatott­megjelenítése.­ez­a­közösségi­önkifejezés­a­szent­térben­azonban­–­az­előző-ekben­fejtegetett­„profán”­jellege­ellenére­is­–­azt­is­hitelesen­jelzi,­hogy­aki­egy­helyetígy­„felszerel”,­azt­a­sajátjának­érzi.

Összegzés

végigtekintve­baraca­20.­századi­vallásos­tárgyi­világán,­egyfajta­párhuzamba­állíthat-juk­annak­történetét­a­falusi­társadalom­történetével­–­nem­csupán­azért,­mert­a­val-lás­is­életének­része­volt.­az­1950-es­években,­az­addig­paraszti­munkából­élő,­ennekmegfelelő­életmódot­folytató­népesség­élete­alapjaiban­alakult­át.­a­falusi­társadalmonbelül­ a­ már-már­ versengéssé­ vált­ felfelé­ törekvésnek­ új­ formát­ kellett­ keresni.korábban­ezt­a­földbirtok­gyarapításával­lehetett­és­kellett­megjeleníteni.­1948­után­ezlehetetlenné­vált,­ezért­a­lakóház­lett­annak­eszköze,­hogy­ki-ki­nyilvánvalóvá,­látható-vá­tegye­mások­számára­is­saját­vagyoni­gyarapodását.­Szintén­az­1950-es­évek­jelen-tik­a­határát­a­vallásos­élet­változásának.­az­állami­akarat­hatását,­közösség-lélektanikövetkezményeit­ezúttal­figyelmen­kívül­hagyva,­csak­a­vallásos­életre­koncentrálva­aztlátjuk,­hogy­–­külső­kényszer­hatására,­de­mégis­–­az­ünneplés,­a­vallásos­megnyilat-kozások­tere­teljesen­beszűkült.­a­templomon­kívül­baraca­–­természetesen­más­tele-pülésekhez­hasonlóan­–­nem­lehetett­többé­„a”­katolikus­falu.­ebben­rejlik­a­templomfölöttébb­gazdag­textilkészletének­magyarázata.­már­az­is­mutatja­a­készítés,­az­aján-dékozás­időszakát,­hogy­a­ma­élő­idősebbek­emlékeznek­ezekre­a­körülményekre.­arendkívüli­felszereltség­pedig­azt­jelzi,­hogy­a­külsőségekben­is­megmutatkozni­akaróvallásosságot­kisebb­térbe,­szűkebb­keretek­közé­kellett­szorítani.­ahogyan­a­vagyonigyarapodást­nem­a­földdel,­hanem­a­házzal,­a­vallással­való­törődést,­a­tárgyiasítottvallásos­ érzést­ nem­ keresztállítással,­ nem­ úrnapi­ sátorral,­ hanem­ szobor,­ oltárkép,templomi­ textil­ ajándékozásával­ lehetett­ kifejezni.­ Teljesen­ önálló­ vizsgálatot­ kívánannak­elemzése,­ hogy­mi­ lett,­mi­ lesz­ a­ sorsa­ennek­a­megmerevített­ tárgyi­ jelekethasználó­nyelvnek­–­miközben­kialakítója,­egykori­használója,­a­közösség­maga­is­tel-jesen­átalakult.

jegyzetek1. a­ tanulmány­ rövidített­ és­ tematikusan­ szűkített­ változata­ előadásként­ hangzott­ el­ 2008.

október­ 10-én­ a­ Szakrális­ kisépítmények­ a­ kárpát-medencében­ című­ 9.­ Szegedi­ vallásinéprajzi­konferencián,­a­szakrális­kisépítmények­és­a­közösségi­értékrend­viszonya­egy­falupéldáján­címmel.

2. pl.­Tomka­Ferenc­2005.;­Tomka­miklós­1991.3. pl.­bálint­1936.;­bálint–barna­1994.;­barna­1985.4. a­ református­ egyház­ esetében­ pl.­ Felhősné­ csiszár­ 1999a.;­ Felhősné­ csiszár­ 1999b.;­ p.

Szalay­1999.;­p.­Szalay­2000/2001.;­p.­Szalay­2001.;­Takács­1983.;­katolikus­egyházi­fel-dolgozások,­pl.­barna­2003.;­józsa­1999.,­2004.

5. pl.­Faggyas­1990.;­nagy­1996.Fór

um

Társ

adal

omtu

dom

ányi

Sze

mle

, XI

I. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

„Szent” tárgyak rendszere – profán tükörben 125

6. manapság,­ kb.­ az­ 1950-es­ évek­ óta­ a­ balog-völgy­ falvainak­ (Rakottyás,­ bátka,­ dulháza,Zsíp)­katolikus­népét­baraca­mellett­uzapanyiton­anyakönyvezik.

7. a­szakrális­kisemlékeket­liszka­józsef­a­következőképpen­csoportosítja:­I.­élőfára­erősítetttárgyak,­azaz­„képes­fák”:­1.­élőfára­erősített­feszület,­2.­élőfára­erősített­szentkép,­3.­élő-fára­erősített­képszekrény;­II.­Út­menti­keresztek:­1.­fakereszt,­2.­kőkereszt,­3.­fémkereszt;III.­ képoszlopok:­ 1.­ póznaszerű­ képoszlop,­ 2.­ szoborfülkés­ képoszlop,­ 3.­mezei­ oltár;­ Iv.kápolnák;­v.­Szobrok;­vI.­Haranglábak;­vII.­Szoborfülkék­nem­szakrális­célból­készült­objek-tumokon:­1.­szoborfülkék­épületfalakban,­2.­szoborfülkék­síremlékeken;­vIII.­Út­menti­halál-jelek;­IX.­kálváriák­(liszka­2000,­25–31.).

8. a­rozsnyói­püspöki­helynök­1934.­október­5-én­kelt,­4106/1934.­sz.­levele.9. a­baraczai­plébánia­jámbor­perselyei­1911-től­(1940-ig)

Felhasznált­irodalom

bálint­Sándor­1936.­a­szegediek­búcsújárása­Radnára. Ethnographia, 317–­318.­p.bálint­Sándor­1977.­Ünnepi kalendárium I-II. budapest,­Szent­István­Társulat.bálint­Sándor–barna­Gábor­1994.­Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története

és néprajza.­budapest,­Szent­István­Társulat.barna­Gábor­1985.­búcsújáróhely­a­básti-hegyben.­In­ujváry­Zoltán­(szerk.):­Gömör Néprajza I.

debrecen,­kossuth­lajos­Tudományegyetem­néprajzi­Tanszék,­163­–­179.­p.barna­Gábor­ 2003.­Egy szent raktár. A sacred depot. Tárgyak, szimbólumok, kommunikáció.

Objects, Symbols, Communication. devotio­Hungarorum­10.­Szeged,­SZTe­néprajziTanszék.

bartha­elek­1992.­Vallásökológia. Szakrális ökoszisztémák szerveződés és működése a népi val-lásosságban.­debrecen,­ethnica.

dávid­áron­2003.­Szent Kereszt tiszteletére.­jászszentandrás,­jász­Szó­alapítvány.Faggyas­ István­ 1991.­ Lakosság és templomi ülésrend I-II. Gömör­ néprajza­ XXvII.,­ XXXI.

debrecen,­kossuth­lajos­Tudományegyetem­néprajzi­Tanszék.Felhősné­csiszár­Sarolta­1999a.­a­ „megterített­asztal”.­Úrasztali­ terítők­a­horvátországi­ refor-

mátus­templomokban.­Néprajzi Látóhatár, 4.­219–235.­p.Felhősné­csiszár­Sarolta­1999b.­Magyar Református Egyházak javainak tára. A határontúli refor-

mátus gyülekezetek templomai, felszerelési tárgyai, könyv- és iratanyaga.­debrecen,kárpátaljai­Református­egyház­I–Iv.­országos­Református­Gyűjteményi­Tanács.

Gecse­annabella­2007.­„áldassál,­Szentháromság…”­TISICUM. A Jász-Nagykun-Szolnok MegyeiMúzeumok Évkönyve XVI. Szolnok,­ jász-nagykun-Szolnok­ megyei­ múzeumokIgazgatósága,­169–197.­p.

józsa­ lászló­ 1999.­ Megszentelt kövek: kápolnák, szobrok, keresztek és temetőkKunszentmártonban.­Szeged,­néprajzi­Tanszék.

józsa­lászló­2004.­Szent ez a hely. A kunszentmártoni római katolikus templom liturgikus esz-közei.­damna,­5084–04.­(damjanich­múzeum­néprajzi­adattára)

b.­kovács­ István­1999.­jegyzetek­a­gömöri­magyar­nép­táji-kulturális­ tagolódásáról.­A Gömör-Kishonti Múzeumegyesület Évkönyve (1995–1997). Rimaszombat,­ Gömör-kishontimúzeumegyesület,­112–132.­p.

liszka­józsef­1999a.­a­szakrális­kisemlékek­állíttatásának­társadalmi­hátteréhez.­a­szlovákiaikisalföld­példája.­TISICUM. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11.Szolnok,­jász-nagykun-Szolnok­megyei­múzeumok­Igazgatósága,­157–162.­p.

liszka­józsef­1999b.­Szabadtéri­szakrális­kisemlékek­és­a­hozzájuk­kapcsolódó­hagyomány­aszlovákiai­kisalföld­keleti­felén.­In­körmendi­Géza­(szerk.):­Paraszti élet a Duna kétpartján.­Tatabánya,­komárom-esztergom­megyei­Önkormányzat,­97–116.­p.

liszka­józsef­2000.­Állíttatott keresztínyi buzgóságbul. Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szak-rális kisemlékeiről.­dunaszerdahely,­lilium­aurum.

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

126 Gecse annabella

liszka­józsef­2007.­a­szakrális­kisemlékek­kutatása­a­közép-európai­térségben.­In­uő­(szerk.):Acta Ethnologica Danubiana 8–9. Az Etnológiai Központ Évkönyve 2006–2007.komárom–Somorja,­Fórum­kisebbségkutató­Intézet,­17–36.­p.

nagy­janka­Teodóra­1996.­a­templomi­ülésrend­bölcskén.­Múzeumi Levelek 75 (1996),­Szolnok,331–341.­p.

pusztai­bertalan­2001.­Helyi­társadalom­és­vallásosság­egy­gömöri­magyar­faluban.­In:­barnaGábor­ (szerk.):­Társadalom – kultúra – természet. Tanulmányok a 60 éves BellonTibor tiszteletére. karcag–Szeged–Szolnok,­ jász-nagykun-Szolnok­ megyeimúzeumok­Igazgatósága,­151–163.­p.

Szabó­ pál­ antal­ 2002.­ Újszász szakrális emlékei.­ damna:­ 4682–02.­ (damjanich­ múzeumnéprajzi­adattára)

Szacsvay­éva­2007.­kegyes­adományok:­ tipológia­és­topográfia.­a­bánffyhunyadi­ templom­tér-szimbolikájához.­ In­ liszka­ józsef­ (szerk.):­ Acta Ethnologica Danubiana 8–9. AzEtnológiai Központ Évkönyve 2006–2007.­ komárom–Somorja,­ Fórumkisebbségkutató­Intézet,­59–78.­p.

p.­Szalay­emőke­1999.­Úrasztali­edények­a­horvátországi­református­gyülekezetekben. NéprajziLátóhatár, 8.­237–246.­p.

p.­Szalay­emőke­2000/2001.­XvII.­századi­ötvösmunkák­a­kárpátaljai­Református­egyház­gyü-lekezeteiben.­ In­A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 75.­debrecen,­déri­múzeum,225–248.­p.

p.­Szalay­emőke­2001.­a­századforduló­ízlésváltozása­kárpátalján­a­református­egyház­kenyér­-osztó­tálainak­tükrében.­In­S.­lackovits­emőke–mészáros­veronika­(szerk.):­Népi val-lásosság a Kárpát-medencében 5. Konferencia Pápán 1999. június 22–24.­I.­kötet.veszprém,­veszprém­megyei­múzeumi­Igazgatóság,­13–21.­p.

Takács­béla­1983.­Református templomaink úrasztali terítői.­budapest,­Református­Zsinati­IrodaSajtóosztálya.

Tomka­ Ferenc­ 2007.­ nemzeti­ és­ vallási­ identitás­ a­ 20.­ század­ végi­ Szlovákiában­ ésmagyarországon.­ In­ Štefan­ Šutaj–lászló­ Szarka:­Regionálna a národná identita vmaďarskej a slovenskej histórii 18. – 20. storočia. Regionális és nemzeti identitás-formák a 18–20. századi magyar és a szlovák történelemben.­ prešov,­universum,146–162.­p.

Tomka­ miklós­ 1991.­ Magyar katolicizmus 1991.­ budapest,­ országos­ lelkipásztori­ Intézet,katolikus­Társadalomtudományi­akadémia.

varga­norbert­2001.­Fejezetek­Gömör­és­nógrád­pásztorságának­hitvilágából­ I.­Gömörország,2001.­ősz.­(3.­szám)­9–17.­p.

verbényi­István­(szerk.)­2001.­Liturgikus lexikon.­budapest,­Szent­István­Társulat–kairosz.

egyéb­források:

„a­baraczai­plébánia­jámbor­perselyei­1911-től­(1940-ig)”.­plébániai­irattár.a­rozsnyói­püspöki­helynök­1934.­október­5-én­kelt,­4106/1934.­sz.­levele.­plébániai­irattár.

annabella­GecSeTHe SySTem oF „SacRed”­ ITemS –­ In a pRoFane ReFlecTIon.­THe maTeRIal manIFeSTaTIon oF

RelIGIouS FeelInGS In THe lIFe oF a communITy

Sifting­through­the­world­of­religious­items­in­barca­during­the­20th­century,­wecan­draw­a­ certain­ parallel­with­ the­ history­ of­ the­ rural­ society­ –­ and­not­ justbecause­ religion­ was­ a­ part­ of­ it.­ In­ the­ 1950s,­ the­ life­ of­ the­ populationfundamentally­ changed­ from­a­ previously­ rustic­work­ driven­ livelihood­and­ theFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

„Szent” tárgyak rendszere – profán tükörben 127

associated­lifestyle.­a­new­form­of­pursuit­had­to­be­invented,­as­the­tendenciesfor­upward­movement­in­the­social­ladder­started­resembling­open­rivalry.­In­thetimes­ before,­ this­ could­ and­ had­ to­ be­ done­ by­ the­ means­ of­ accumulatingproperty.­after­1948,­this­was­not­possible­anymore,­so­the­home­itself­becamea­ public­ display­ for­ accumulated­ wealth.­ Furthermore,­ the­ 1950s­ represent­ aborderline­change­in­religious­life.­disregarding­the­will­of­state­and­the­resultingsocietal­and­psychological­effects;­by­concentrating­solely­on­religious­life,­we­cansee­ that­ the­ platform­ given­ to­ religious­ display,­ such­ as­ celebrations­ –succumbing­to­an­external­force,­but­still­–­has­shrunk­completely.­besides­thechurch,­barca­–­naturally­in­a­similar­fashion­as­other­settlements­–­could­not­be„the”­catholic­village­anymore.­This­is­the­key­to­the­explanation­of­the­church’srich­textile­stockpiles.­The­fact­that­the­currently­still­living­elders­still­rememberthe­period­of­the­manufacturing­and­donations­indicates­the­date­of­these­events.on­ the­ other­ hand,­ the­ extraordinary­ outfitting­ signifies­ that­ the­ external

manifestation­of­religion­had­to­move­to­a­narrower­space­of­expression.­as­theaccumulation­ of­ wealth­ was­ not­ represented­ by­ acquiring­more­ land,­ but­ withdecorating­the­house,­the­material­care­for­religion­was­not­expressed­by­buildingcrucifixes­or­lord’s­day­tents,­but­in­donating­small­sculptures,­altar-pieces­andchurch­textile.­an­entirely­separate­study­is­required­to­discover­what­is­happeningto­ the­ language­associated­with­producing­such­material­signs,­as­ the­creatorsand­former­users,­the­community­itself,­has­completely­changed.

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

Fór

um

Társ

adal

omtu

dom

ányi

Sze

mle

, XI

I. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

kacSInecZ kRISZTIán

„a­hatalom­célja­a­hatalom.”1

a­totalitárius­ideológiák­„irracionális­logikájának”­elemzéseGeorge­orwell­és­arthur­koestler­regényeinek­tükrében

kRISZTIán­kacSInecZ 82.091:821.111-31„The­object­of­power­is­power.”­an­analysis­of­the­„irrational­logic” 821.111-31.091­of­totalitarian­ideologies­through­the­novels­of­George­orwell 82.033:821.111-31­and­arthur­koestler 821.111-31.033

keywords:­world­literature­in­the­20th­century.­orwell.­koestler.­literary­studies.­comparatistics.­The­inter-action­between­utopias­and­ideologies.

arthur­koestler­Sötétség délben című­regényének­főhőse,­nyikolaj­Szalmanovics­Ruba­-sov­kivégzése­előtt­arra­a­végkövetkeztetésre­jut,­hogy­a­kollektív­boldogsághoz­vezetőegyetlen­ út­ kollektív­ szenvedéssel­ –­ diktatúrával­ van­ kikövezve.­ az­ a­ kérdés­maradcsak­hátra,­hogy­mindezek­ismeretében­érdemes-e­végrehajtani­a­történelem­legnagy-szabásúbb­és­egyben­ legtöbb­áldozatot­követelő­ társadalmi­kísérletét.­ „A válasz ter-mészetesen igenlő, legalábbis amíg az »emberiség« elvont fogalmával dolgozunk, ámha az egyes »emberre« alkalmazzuk (...), a húsból és vérből és csontból és bőrből valóvalóságos emberi lényre, akkor azon nyomban megmutatkozik az elv abszurditása.”(koestler­2008).

az­ elv­ abszurditása­ azonban­ nemcsak­ ebben­ rejlik.­ Rubasov­mindhalálig­ párthűmarad,­ezért­vállalja­és­fogadja­el­a­koncepciós­pert­és­a­legképtelenebb­vádakat­is­–a­számára­egyedül­fontos­erkölcsi­elv,­a­társadalmi hasznosság nevében.­döntését­aszebb­jövőbe­vetett­hite­igazolja.­olyan­utópisztikus­jövőkép­ez,­amelyben­már­„csak azeszközök tisztasága szentesítheti a célt”­ (koestler­ 2008,­ 307.­ p.),­ és­ amelyben­ azegyén­már­nem­„milliós tömeg osztva millióval”­(koestler­2008,­303.­p.),­hanem­teljesjogú­individuum.­Gondolataiban­azonban­fel-felsejlik­a­dekadens­tendencia:­„Betonbólnem lehet Édenkertet építeni. Igen, megvédik a fellegvárat, de immár semmi értelmeaz erődítménynek, nem mutat immár példát a világnak semmiben.”­ (koestler­2008,305.­p.)­azt­mégsem­ ismeri­ fel,­hogy­ehhez­az­állapothoz­éppen­a­ társadalmi­hasz-nosság­elvének­mindenek­fölé­helyezése­vezetett­el:­„Ha az élet önmagáért szent, haaz életnek primátusa van a halál fölött, akkor nincsen sem indok, sem fölmentés a gyil-kosságra. Ezt ássa alá a hasznosság elve: mert minden totalitárius rendszerben elvekdöntenek a hasznosságról, és megszűnik az élet szentsége. (...) ha az igazságot a hasz-nosság elve határozza meg, akkor már nincs is szükség az »igazság« szóra. Így az igaz-ságszolgáltatás akadálytalanul válhat a társadalmi hasznosságról való ítélethozatallá.”(körmendy­2007.­125–126.­p.)

a­hatalmat­a­forradalmárok­a­társadalmi­hasznosság­nevében­ragadták­magukhoz,hogy­a­megfelelő­pillanatban­visszaadhassák­a­népnek.­a­hatalom­megtartásának­esz-közei­azonban­fokozatosan­az­eredeti­magasröptű­célok­fölé­kerekedtek,­míg­aztán­át

nem­vették­azok­szerepét.­lengyel­ józsef­a­következő,­ igen­ találó­hasonlattal­hozzaközelebb­a­„a hatalom célja a hatalom”­elvét:­„A hatalom rákos daganat, megeszi azemberben az emberség sejtjeit. A cél már szinte semmi, és a hatalom már egyedül ahatalomért kell...”­(lengyel­1988,­88.­p.)

az­orwell­által­felvázolt­tökéletes­diktatúra­éppen­abban­különbözik­„gyáva és kép-mutató”­elődeitől,­hogy­törekvéseiben­nyíltan­vállalja­a­hatalom­kizárólagosságát.­az1984 (1949)­ harmadik­ részében­ o’brien,­ a­ mindenható­ belső­ párt­ tagja­ így­ okítja„eltévelyedett”­áldozatát,­winston­Smith-t:­„A hatalom nem eszköz; a hatalom cél. Nemazért csinál az ember diktatúrát, hogy megoltalmazzon egy forradalmat, hanem azértcsinál forradalmat, hogy diktatúrát csinálhasson. Az üldözés célja az üldözés. A kínzáscélja a kínzás. A hatalom célja a hatalom.”­(orwell­2003,­290.­p.)­orwell­fő­mondani-valója­ tehát­az,­hogy­minden­ forradalom,­amely­diktatúrába­ torkollik,­halva­születettgyermek:­eredeti­célkitűzéseinek­éppen­az­ellenkezőjét­váltja­valóra.­mindeközben­aforradalom­vezetői­tisztában­vannak­a­végeredménnyel­–­bár­ezt­gyakran­maguk­előttis­ tagadják.­o’brien­azonban­már­semmit­sem­tagad,­megszállottan­és­elragadtatvamagyarázza­winstonnak:­„Kezded már érteni, miféle világot teremtünk? Pontosan azellenkezőjét azoknak az ostoba hedonisztikus utópiáknak, amelyekről a régi reforme-rek képzelődtek. A félelem, árulás és fájdalom világát, az elnyomás világát, olyan vilá-got, amely nem irgalmasabb, hanem könyörtelenebb lesz, ha kiforr. A haladás a mi vilá-gunkban a több fájdalom felé való haladás.”­(orwell­2003,­294.­p.)­utópia­tehát­nemlétezik,­ csak­ negatív­ értelemben.­ Ivanov­ elmélkedései­ a­ Sötétség délben lapjain­ aSátán­„kollektív­emberiességéről”,­mely­feláldozza­az­egyént­a­köz­érdekében,­a­forra-dalmat­eláruló,­logikátlan­és­viszolyogtató­lelkiismeretről,­valamint­a­humanitástól­ésaz­emberi­jogoktól­mentes­társadalmi­haladásról­tévesnek­bizonyultak,­mert­az­effajtaideológia­a­gyakorlatban­semmiféle­haladást,­„földi­paradicsomot”­nem­eredményez-het,­csupán­leépülést­és­pusztulást.­(lásd­koestler­2008,­179–189.­p.)­és­mi­marade­leépülés,­e­kiüresedés­után,­azután,­hogy­a­párt­minden­emberi­érzést­kiirt­vagy­eltor-zít­és­a­maga­oldalára­állít?­Semmi­más,­csak­a­hatalom­mámora,­a­tiszta­hatalomé,és­„a győzelem izgalma, az az érzés, hogy ellenségen taposunk, aki tehetetlen. Ha elakarod képzelni a jövőt, képzelj el egy csizmát, amely örökké egy emberi arcon tapos.”(orwell­2003,­295.­p.)

a­ totalitárius­ diktatúrában,­ és­ főként­ annak­ tökélyre­ vitt,­ orwelli­ változatában­ ahatalom­sohasem­egyetlen­személy­kezében­összpontosul,­bár­a­vezérnek­igen­fontosszerepe­van:­„Nagy Testvér az az álarc, amelyben a Párt a világ számára megmutatko-zik. Szerepe az, hogy gócpontja legyen a szeretetnek, félelemnek és tiszteletnek, vagyisazoknak az érzelmeknek, amelyeket könnyebb egy egyén, mint egy szervezet irántérezni.”­(orwell­2003,­230.­p.)­egyéni­hatalom­éppúgy­nem­létezik,­mint­ahogy­magán-tulajdon­sem.­csakis­kollektív­hatalomról­beszélhetünk,­a­párt­egyeduralmáról.­a­pártaz­a­tévedhetetlen,­tökéletes­erőszakszervezet,­amelynek­lényegét­talán­Rubasov­sza-vai­ragadják­meg­a­leghatásosabban:­„A Párt sohasem téved (...) Maga meg én követ-hetünk el hibákat. De a Párt soha. A Párt, elvtársam, több, mint maga vagy én, vagyakár ezer más, hozzánk hasonló ember. A Párt a forradalmi eszme megtestesülése.”(koestler­2008,­55.­p.)­a­párt­uralma­azért­válhat­örökössé,­mert­hatalmát­nem­örökí-ti­ közvetlenül­ apáról­ fiúra,­ csupán­ az­ eszmét,­ az­ ideológiát­ teszi­ halhatatlanná:­ „azörökletes arisztokráciák mindig rövid életűek voltak, míg az egy-egy eszmét magukévátevő szervezetek, mint például a katolikus egyház, néha évszázadokig vagy évezrede-kig fennmaradtak.”­(orwell­2003,­232.­p.)­ez­a­végtelen­hatalommánia­azzal­magya-

130 Kacsinecz KrisztiánFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

rázható,­hogy­a­totalitárius­rendszerekben­a­történelemben­először­azoknak­az­alsóbbrétegeknek­a­kezébe­került­a­közvetlen­irányítás,­amelyek­mindaddig­elszigetelődtek­apolitikától.­„A hatalomból való több évszázados kiszorulás azért függhet össze a hata-lomhoz való eszelős ragaszkodással, a hatalom megtartásával bármi áron, mert ahatalom elvesztése a törvényen kívülieket a semmibe ejti.” (körmendy­2007,­79.­p.)

nézzük­meg­most­részletesebben,­melyek­azok­az­eszközök,­melyek­elengedhetet-lenek­a­hatalom­megszerzéséhez,­„tartósításához”,­és­az­ideológia­halhatatlanná­téte-léhez.

orwell,­miután­elolvasta­Hitler­Mein Kampfját,­felismerte­azt­az­erőt,­amely­a­töme-geket­a­totalitárius­diktatúrákhoz­vonzza.­ez­az­erő­nem­a­jólét,­a­kényelem,­biztonságvagy­a­rövid­munkaidő­ígéretében­rejlik,­még­csak­nem­is­az­eljövendő­szabadság­ésegyenlőség­ hangoztatásában,­ hanem­ mindenekelőtt­ abban­ a­ hatalomban,­ amelyképes­győzelemre­vinni­a­népet.­a­fasizmusnak,­a­nácizmusnak­és­Sztálin­„militarizáltszocializmusának”­a­sikere­mind­ugyanazon­a­felismerésen­alapszik,­mely­szerint­azembereknek­„időnként szükségük van a küzdelemre és önfeláldozásra, sőt a dobokra,zászlókra és díszszemlékre is. (...) pszichológiai értelemben sokkal megalapozottabbez a világkép, mint a hedonista életfelfogás”.­ (körmendy­2007,­ 265.­ p.)­ Innen­márcsak­egy­lépés­a­külső­és­belső­ellenség­(imperialisták,­fasiszták,­alsóbbrendű­fajok­ésnemzetek,­ zsidók,­ kémek,­ szabotőrök)­ gyűlöletének,­megvetésének­sulykolása,­ vala-mint­az­ebből­fakadó­folytonos­veszélyérzet­szítása,­amelynek­természetes­következ-ménye,­hogy­a­hatalom­a­megmaradás­érdekében­ „ideiglenesen”­a­vezér­és­a­pártkezében­ összpontosul.­ Hogy­ az­ „ideiglenes”­ örökössé­ válhasson,­ nemcsak­ állandóellenséget­és­veszélyt­kell­biztosítani­az­embereknek,­hanem­mindenekelőtt­tökéletesalattvalókat­nevelni­belőlük.­ebben­a­helyzetben­„az uralkodó elmeállapotnak a sza-bályozott őrületnek kell lennie”.­(orwell­2003,­240.­p.)

Hogyan­érhető­el­ez­az­állapot?­nem­elegendő­az­állam­akaratának­való­feltétlenengedelmesség,­ ennél­ több­ kell:­mindenkinek­ egyforma­ nézeteket­ –­ a­ párttal­meg-egyező­nézeteket­kell­vallania.­mindennek­az­alapja­tehát­az­ideológiával­való­azono-sulás,­és­ezen­túl­minden­mellékessé­válik.­a­párt­minden­alattvalónak­pontosan­kije-löli­a­helyét­és­feladatát,­és­persze­mindent­a­közösség­(az­állam)­érdekeinek­rendelalá­(hogy­mik­a­közösség­vagy­az­állam­érdekei,­azt­pedig­természetesen­a­párt­hatá-rozza­meg).­az­alattvalók­általános­és­legfőbb­feladata,­hogy­átformálják­gondolkodá-sukat,­és­higgyék­a­legnyilvánvalóbb­hazugságokat­is,­ha­azok­a­párttól­származnak.

az­orwelli­gondolatbűn, gondolatrendőrség, illetve­a­valóságszabályozás vagy­dup-lagondol módszere­nem­egészen­az­Angszoc2 találmánya.­elsősorban­a­sztálini­Szov­-jetunióban­igyekeztek­az­emberek­gondolkodását­minden­eszközzel­befolyásolni­és­apárt­ellenőrzése­alá­vonni,­ahogy­azt­Rubasov­kétszer­is­említi­naplójában:­„...abban isa nagy inkvizítorokra hasonlítottunk, hogy nemcsak az emberek tetteiben, hanem agondolataikban is üldöztük a gonosz magvait. Nem ismerünk el privát szférát”(koestler­2008,­120.­p.); 2.­„A zsarnokság dilettánsai a maguk idejében még csak arrakényszerítették alattvalóikat, hogy parancsra cselekedjenek; a Nagy Egyes viszont arrais megtanította őket, hogy parancsra gondolkodjanak.”­ (koestler­2008,­209.­ p.)­ akimegszegte­a­parancsot,­aki­nem­gondolkodott­helyesen­(vagyis­aki­a­saját­fejével­mertgondolkodni),­az­bűnt­követett­el,­büntetés­pedig­csak­egy­létezett:­a­halál.­már­a­sztá-linizmusban­is­érvényes­volt­tehát­az­orwelli­ tétel:­„A gondolatbűnnek nem következ-ménye a halál: a gondolatbűn maGa­a halál.”­(orwell­2003,­35.­p.)­minden­más­vétekaz­eredendő­gondolatbűn­szükségszerű­következménye.­a­ totális­diktatúrában­ tehát

„a hatalom célja a hatalom.” 131Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

nem­azért­börtönzik­be,­kínozzák­meg­és­ítélik­halálra­az­embereket,­amit­a­múltbankövettek­el,­hanem­azért,­amit­a­jövőben­várhatóan­elkövetnének.­(Gletkin,­a­„nean­-der-völgyi”­kihallgatótiszt,­mindenféle­szabotázzsal­és­árulással­ vádolja­Rubasovot­–többek­között­azzal­is,­hogy­merényletet­kísérelt­meg­a­nagy­egyes­ellen.­mindezeket­ahamis­vádakat­arra­alapozza,­hogy­Rubasov­beismerte:­„eretnek”,­a­pártvonaltól­eltérőgondolatai­támadtak.)

„A duplagondol azt a képességet jelenti, hogy valaki egyidejűleg két, egymásnakellentmondó nézet birtokában van, s mindkettőt elfogadja. (...) A duplagondol azAngszoc igazi lényege, hiszen a Párt alapvető ténykedése, hogy tudatosan csal, s köz-ben szilárdan ragaszkodik annak feltételezéséhez, hogy tisztességesen jár el.”(koestler­2008,­237.­p.)­egyfajta­automatikus­önhipnózis­ez,­tudatosan­előidézett­ski-zofrénia,­amelyet­minden­párthű­elvtársnak­alkalmaznia­kell­–­„elfelejteni valamit, ami-kor felejteni kell, aztán ismét emlékezni rá, amikor arra van szükség, majd azonnalismét elfelejteni, s ezenfelül még ezt a módszert alkalmazni magával a módszerrelszemben is – (...) tudatosan tudattalanságot előidézni s aztán elfeledkezni a végbevittönhipnózisról.”­ (koestler­2008,­42.­p.)­orwell­már­ jóval­az­1984 megírása­előtt­felfi-gyelt­azokra­a­jelenségekre,­amelyek­regényében­szükségszerűen­a­duplagondol alkal-mazásához­vezetnek.­1941-ben­írja:­„a­totális­államnak­az­a­sajátossága,­hogy­ellen-őrzi­ugyan­a­gondolatot,­de­nem­rögzíti.­kétségbe­nem­vonható­dogmákat­állít­föl,­ésnapról­napra­módosítja­őket.­Szüksége­van­a­dogmákra,­mert­szüksége­van­alattvaló-inak­feltétlen­engedelmességére,­de­képtelen­elkerülni­a­hatalmi­politika­szükséglete-itől­diktált­változtatásokat.­Tévedhetetlennek­nyilvánítja­magát,­s­ugyanakkor­az­objek-tív­igazságnak­még­a­fogalma­ellen­is­támadást­intéz.”3 végeredményben­a­duplagon-dol teszi­ lehetővé­a­pártnak,­hogy­az­emberek­emlékeit­és­ezáltal­a­múltat­ is­kénye-kedve­szerint­formálja­át.­„Aki uralja a múltat – hirdette a Párt jelmondata –, az uraljaa jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is.”­ (orwell­2003,­42.­p.)­Goebbels,Hitler­propagandaminiszterének­híres­mondása­így­szólt:­„A százszor elismételt hazug-ság igazsággá válik!”­Ha­a­hazugságot­mindenki­elhiszi,­és­nem­marad­írásos­bizonyí-ték,­amely­megcáfolhatná,­akkor­válóban­igazságként­vésődik­be­az­emlékezetbe,­ésigazságként­vonul­be­a­történelembe­is.­az­állandó­hamisítást­azonban­csak­a­dupla-gondol alkalmazása­teszi­lehetővé:­minden­pártértelmiséginek­tisztában­kell­lennie­amúlt­változtatható­jellegével,­ugyanakkor­azzal­is,­hogy­a­múlt­sohasem­változott.­„Amiigaz most, az igaz örökkön-örökké.”­(orwell­2003,­42.­p.)­óceánia­eurázsia­ellen­viselháborút­keletázsiával­szövetségben­–­óceánia­mindig­is­eurázsia­ellen­viselt­háborút.óceánia­keletázsia­ellen­visel­háborút­eurázsiával­szövetségben­–­óceánia­mindig­iskeletázsia­ellen­viselt­háborút.4 a­Szovjetunió­szövetségese­a­ fasiszta­németország,ellensége­az­imperialista­nyugat­–­a­Szovjetunió­ellenségei­mindig­is­az­imperialistákvoltak.­a­Szovjetunió­szövetségese­az­imperialista­nyugat,­ellensége­a­fasiszta­német­-or­szág­–­a­Szovjetunió­ellenségei­mindig­is­a­fasiszták­voltak.

mi­szükség­van­erre?­miért­kell­a­múltat­átalakítani,­a­történelmet­állandóan­újra-írni?­ egyrészt­ csak­ a­ tények­ elferdítésével­ őrizhető­meg­a­párt­ csalhatatlanságánakdogmája,­másrészt­pedig­nem­szabad­lehetőséget­adni­egyetlen­párttagnak­vagy­pro-linak­sem,­hogy­jelenlegi­állapotát­összehasonlíthassa­a­múltbélivel.­„El kell vágni őt amúlttól, éppúgy, mint az idegen országoktól, mert azt kell hinnie, hogy jobban él, mintősei, s hogy az anyagi jólét átlagszínvonala állandóan emelkedik.”­(orwell­2003,­235.p.)­a­végső­cél:­olyan,­politikailag­tudathasadásos­alattvalókat­nevelni,­akik­önként­ésfeltétlenül­kiszolgálják­az­őket­elnyomó­hatalmat.­csak­az­ilyen­alattvalók­képesek­„fel-

132 Kacsinecz KrisztiánFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

dolgozni”­azokat­a­rettenetes­ellentmondásokat,­amelyek­a­párt­mindenkori­politikájátmeghatározzák.

a­párt­állandóan­háborút­visel­egy­másik­szuperhatalom­ellen,­és­az­alattvalókatfolytonos­győzelmi­mámorban­tartja,­miközben­tisztában­van­vele,­hogy­diadalt­soha-sem­arathat.­a­háború­célja­nem­a­hódítás,­hanem­a­ fennálló­„rendkívüli”­állapotokbebetonozása.­a­háború­ugyanis­felemészti­azokat­a­javakat,­amelyek­megteremthet-nék­az­anyagi­és­szellemi­egyenlőséget,­ezzel­veszélybe­sodorva­a­társadalom­hierar-chikus­ felépítését.­ a­ „rendkívüli”­ állapotoknak­ köszönhetően­ azonban­ a­ ténylegeshatalom­a­párt­kezében­marad.­A háború: béke.5

óceánia­hivatalos­nyelve­az­újbeszél.­olyan­ez­a­nyelv,­mintha­az­egész­szókészletemozaikszavakból­állna.­nem­előzmények­nélkül­való,­hiszen­az­összevont­kifejezéseknagyon­ is­ közkedveltek­ voltak­ a­ 20.­ századi­ totalitárius­ államokban­ (például­ Kom -intern, náci, Gestapo, cseka).­„Az újbeszél célja nemcsak az, hogy az Angszoc híveinekmegfelelő világnézet és észjárás kifejezési eszközéül szolgáljon, hanem az is, hogyminden más gondolkodási módot lehetetlenné tegyen. (...) Az újbeszélt nem arra szán-ják, hogy kiterjessze, hanem arra, hogy szűkítse a gondolkodás területét, s közvetve ezta célt szolgálja a szóválasztéknak a minimumra való csökkentése.”­(orwell­2003,­329.p.)­(Faludy,­aki­Pokolbeli víg napjaim című­önéletrajzi­regényében­[1962-ben­jelent­megelőször­angol­fordításban­My Happy Days in Hell címmel;­magyarul­1987-ben­szamiz-datként],­többször­is­említést­tesz­az­1984-ről,­egy­helyütt­a­diktatórikus­társadalmak-ra­ jellemző­ általános­ elhülyülést­ a­ sötét­ középkorhoz­ hasonlítja;­ az­ antik­ kultúra­ ésfőként­a­nyelv­–­a­klasszikus­görög­és­latin­–­elhanyagolását­és­vulgarizálását,­mely-nek­eredményeképpen­már­szinte­semmit­sem­tudtak­kifejezni,­az­újbeszél jelenségé-vel­veti­össze.)­(Faludy­2005,­381.­p.)­az­újbeszélbe­foglalt­törekvések­azonban­meg-int­csak­súlyos­ellentmondást­hordoznak­magukban.­Ha­az­újbeszélt­tökélyre­viszik,­éshasználatát­végleg­elterjesztik,­akkor­az­elvárások­szerint­meg­kell­szűnnie­a­gondo-latbűnnek,­„mert nem lesznek szavak, amelyekkel elkövethető lenne.”­ (orwell­2003,61.­ p.)­ az­ örökös­ diktatúra­ fenntartásához­ azonban­ szükség­ van­ nemcsak­ külső,hanem­belső­ellenségre­is.­„Mindig kell hogy legyen kényünkre-kedvünkre kiszolgálta-tott elhajló, aki üvölt a fájdalomtól, megtörik, megalázkodik, s végül tökéletes bűnbá-natban, önmagától kigyógyulva, önszántából a lábaink előtt csúszkál.”­(orwell­2003,295–296.­p.)­–­mondja­o’brien­a­kínpadhoz­kötözött,­„gyógyulófélben”­lévő­winston­-nak.­a­gondolatbűn tehát­sosem­tűnhet­el.­a­háborút­sosem­nyerhetik­meg.­a­köztes,rendkívüli,­tudathasadásos­állapot­véglegessé­válik.

a­tömeges­skizofrénia­korában­az­válik­őrültté,­aki­megpróbál­normálisan­gondol-kodni,­aki­az­objektív­igazságot­keresi.­ezt­érzi­winston­Smith,­és­ezt­érzi­Rubasov­is.nagyon­hasonló­gondolatok­ foglalkoztatják­őket­ezen­a­ téren.­Rubasov­ „a józan észmarósavával égette ki tudatából minden maradványát a régi, logikátlan erkölcsnek. (...)És hova jutott? A kikezdhetetlen igazságok axiómái abszurd végeredményre vezettek(...) Visszatekintve a múltjára, most úgy látta, hogy ámokfutó volt negyven esztendeig –a tiszta ész ámokfutója.”­(koestler­2008,­304.­p.)­Rubasov­személyes­tragédiája­abbanrejlik,­hogy­„bűnös ugyan, de nem abban, amiért elítélik”­(körmendy­2007,­129.­p.).­akoncepciós­per­után­lelke­kiüresedik,­nem­tud­számot­vetni­önmagával,­sem­a­múltjá-val.­ugyanakkor­„kiábrándultsága nem vádaskodó, inkább önvádló: pontosan tudja arészét abban a szeméthegyben, amelynek összehordásában tevékenyen részt vett.”(körmendy­2007,­121.­p.)­ (letartóztatása­előtt­ tulajdonképpen­a­nagy­egyes­ügynö-keként­működött,­ha­nem­is­értett­egyet­politikájával.)­Sőt­abban­sem­bizonyos,­hogy

„a hatalom célja a hatalom.” 133Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

nem­hamis­vádlóinak,­a­Gletkin-féléknek­és­a­nagy­egyesnek­van-e­mindenben­igazuk:„Az Első Számú Vezető személyéből áradó rettenetben az volt a legrettenetesebb, hogyelképzelhetőleg csakugyan igaza volt, hogy azok is, akiket meggyilkolt, még a tarkójuk-ba eresztett golyóval a fejükben is kénytelenek voltak elismerni, hogy lehetséges,elképzelhető, hogy igaza van. Bizonyosságot persze senki sem szerezhetett.”­(koestler2008,­21.­p.)­ugyanígy­winston­sem­biztos­a­dolgában:­„Eltünődött rajta, miként máreddig is sokszor, hogy vajon nem ő maga tébolyodott-e. Lehet, hogy az őrültség egy-személyes kisebbséget jelent. (...) S az iszonyú nem az, hogy megölhetik az embertazért, mert másképpen gondolkozik, hanem az, hogy igazuk is lehet.”­ (orwell­2003,91.­p.)­o’brien­végül­a­Szeretet-minisztérium­kínzókamráiban­bebizonyítja­neki,­hogycsakugyan­igazuk­van,­hogy­a­pártnak­mindig­igaza­van,­és­2+2=5,­ha­a­párt­azt­mond-ja.­(érdekes­párhuzamra­hívja­fel­körmendy­Zsuzsanna­ennek­kapcsán­az­olvasó­figyel-mét:­„ez­a­bizonyos­2+2=5­[...]­ott­virított­moszkva­utcáin,­plakátokon­és­fényreklámon,ott­éktelenkedett­a­házak­homlokzatán,­az­ötéves­tervről­hirdetvén­és­állítván,­hogy­aznégy­év­alatt­megvalósítható.­azaz:­2+2=5.­a­ jelképekre­érzékeny­szerző­meglátta­aszovjet­valóság­lényegét­a­feliratban,­vagy­ahogy­ő­fogalmazott,­a­szovjet­külszín­»tra-gikus­abszurditását«.”)­(körmendy­2003,­231.­p.)­winston­csupán­„hiba­a­mintán”,­akitát­kell­nevelni­és­ki­kell­gyógyítani­az­elmebajból­–­tehát­alkalmassá­kell­őt­tenni­arra,hogy­gyakorolhassa­a­tudatos­skizofréniát.­a­gyógymód­egyszerű­és­hatásos:­kínzássalnyomatékosított­agymosás.­„Le fogunk törni addig a pontig, ahonnan nincs visszatérés.(...) Soha többé nem leszel képes mindennapi emberi érzelmekre. Minden meghal ben-ned. (...) Üres leszel. Üresre facsarunk, aztán megtöltünk önmagunkkal.”­(orwell­2003,283.­p.)

a­ totális­ diktatúra­ azonban­ azért­ totális,­mert­ nemcsak­ az­ emberek­ gondolatait,emlékeit,­hanem­érzelmeit,­ösztöneit­is­ellenőrzése­alá­vonja,­deformálja­és­a­végsőkigkihasználja.­a­pozitív­vagy­mély,­bonyolult­érzéseket­eretneknek­ítéli.­„Rokonszenv, lel-kiismeret, undor, kétségbeesés, bűntudat és engesztelő áldozat a mi számunkra egy -aránt viszolyogtató kurválkodás”­(koestler­2008,­183.­p.)­–­vallja­Ivanov,­a­pártfunkci-onárius.­a­totalitarizmus­a­negatív,­felszínes­érzelmeket­preferálja.­az­orwelli­diktatúrao’brien­által­felvázolt­„eszményképe”­a­következő:­„A mi világunkban nem lesznek másérzelmek, csak a félelem, a düh, a diadalmaskodás és a megalázkodás. Minden másérzelmet ki fogunk irtani – mindent. (...) Nem lesz hűség, csak a Párt iránt. Nem leszszeretet, csak Nagy Testvér iránt.”­ (orwell­ 2003,­ 294–295.­ p.)­ a­ lélekben­ rejtőzőgonosz­ indulatokat,­ a­ gyűlöletet,­ haragot,­ szadizmust­ nem­ igyekeznek­ elfojtani,­ éppellenkezőleg:­szabad­utat­engednek­nekik,­csupán­a­megfelelő­objektumokra,­a­külsővagy­belső­ellenségre­fókuszálják­(gondoljunk­a­két­perc­Gyűlöletre­vagy­a­nyilvánoskivégzésekre).­ a­ szerelmet­ és­az­abból­ származó­gyönyört,­ a­ barátságot,­ a­ szülő­ ésgyermeke­közti­szeretetet­–­tehát­mindazokat­a­tiszta­érzéseket,­amelyek­ellenőrizhe-tetlenek,­gondolatbűnnek­nyilvánítják­és­mint­ilyet,­kegyetlenül­üldözik.­a­szexualitást,ha­nem­csupán­gyermeknemzés­céljából­történik,­hanem­élvezetet­nyújt,­különöskép-pen­elítélik.­„Nemcsak azért követelik meg a puritanizmust, mert a szexuális ösztön aPárt ellenőrzésén kívül eső, külön világot teremt az emberben, amelyet ellenőrizhetet-lensége miatt lehetőleg el kell pusztítani. A fontosabbik ok az, hogy a szexuális nyomorhisztériát idéz elő, ez pedig kívánatos, mert át lehet alakítani háborús lázzá vagy vezér-imádattá. (...) Ez az egész ide-oda menetelés, éljenzés és zászlólobogtatás mind csakbesavanyodott szexualitás. Ha bensőnkben boldogok vagyunk, ugyan mi okunk volna,hogy Nagy Testvérért, a Hároméves Tervekért, a Két Perc Gyűlöletért, és a többi átko-

134 Kacsinecz KrisztiánFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

zott zagyvaságért izguljunk (...) Hogyan tudnák elérni, hogy a félelmet, a gyűlöletet ésa holdkóros hiszékenységet a kellő fokon tartsák a párttagokban, ha nem fojtanánakel valamilyen hatalmas ösztönt, hogy aztán hajtóerőként felhasználhassák? A szexuá-lis ösztön veszedelmes a Párt számára, tehát a Párt a maga javára fordítja. Hasonlótrükkel játsszák ki a szülői érzést is. (...) A gyermekeket (...) módszeresen szüleik ellenfordítják, ráveszik őket, hogy kémkedjenek utánuk, s jelentsék eltévelyedéseiket. A csa-lád gyakorlatilag a Gondolatrendőrség szerve lett. E ravasz fogás segítségével min-denkit éjjel-nappal olyan besúgókkal vesznek körül, akik közvetlen közelről ismerikőket.”­(koestler­2008,­148.­p.)

a­„szerelmi­idill”­winston­és­julia­között­ebben­a­világban­teljesen­más­megvilágí-tásba­ kerül:­ önkény­ elleni­ lázadássá,­ „politikai­ tetté”­ magasodik.­ éppen­ ezért­ leszwinston­„gyógyulásának”­utolsó­állomása­a­101-es­szoba.­értelmét­ugyan­ekkorra­mára­hatalmukba­kerítették,­legféltettebb­érzéseit,­szerelmét­azonban­csak­azzal­az­iszo-nyattal­tudják­kiölni­belőle,­amellyel­itt­találkozik.­a­lelkében­támadt­űrt­ezután­a­nagyTestvér­iránti­végtelen­szeretet­tölti­be.­a­kör­bezárul.­S­éppen­ebben­rejlik­az­orwellidiktatúra­tökélye:­míg­Rubasov­kivégzése­pillanatában­is­tele­van­kétségekkel,­winston„kitisztult”­fejjel,­tökéletes­alattvalóként­néz­szembe­közelgő­halálával.

jegyzetek

1.­ orwell,­George:­1984.­budapest,­európa­könyvkiadó,­2003.2.­ az­1984-ben­ szereplő­ szuperállam,­óceánia­hivatalos­ ideológiájának­és­ társadalmi­ rend-

szerének­az­elnevezése.3.­ orwell,­George:­Irodalom és totalitarizmus.­http://www.terebess.hu/keletkultinfo/orwell_totali-

tarizmus.html­(2009.­február.­19-i­letöltés)4.­ e­három­szuperhatalom­–­óceánia,­eurázsia­és­keletázsia­osztja­fel­egymás­között­a­világot

orwell­regényében,­és­folytat­állandó­háborút­egymással.5.­ a­ párt­ három­ fő­ jelmondata:­ a­ HáboRÚ:­ béke.­ a­ SZabadSáG:­ SZolGaSáG.­ a

TudaTlanSáG:­eRő.

Felhasznált­irodalom

Faludy­György­2005.­Pokolbeli víg napjaim. budapest,­magyar­világ­kiadó.koestler,­arthur­2008.­Sötétség délben. budapest,­európa­könyvkiadó.körmendy­Zsuzsanna­2003.­Hódolat George Orwellnek.­budapest,­XX.­Század­Intézet.körmendy­ Zsuzsanna­ 2007.­ Arthur Koestler.­ Harcban­ a­ diktatúrákkal.­ budapest,­ XX.­ Század

Intézet.lengyel­józsef­1988.­Szembesítés.­budapest,­magvető­kiadó.orwell,­George­2003.­1984.­budapest,­európa­könyvkiadó.orwell,­George:­Irodalom és totalitarizmus.­http://www.terebess.hu/keletkultinfo/orwell_totalita-

rizmus.html­(2009.­február.­19-i­letöltés)

„a hatalom célja a hatalom.” 135Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

kRISZTIán­kacSInecZ„The­object­of­power­is­power.”­­an­analysis­of­the­„irrational­logic”­of­totalitarianideologies­through­the­novels­of­George­orwell­and­arthur­koestler

The­ purpose­ of­my­ study­ is­ to­ analyse­ the­ „irrational­ logic”­ behind­ totalitarianideologies­using­ two­ incredibly­ important­ literary­works­ of­ the­20th­ century.­ Intheir­ respective­novels,­1984­and­darkness­at­noon,­George­orwell­and­arthurkoestler­ were­ first­ to­ point­ out­ that­ a­ total­ dictatorship­ is­ not­ a­ short-lived,necessitated­solution­to­protect­the­results­of­a­democratic­revolution.­It­is­not­ameans­ to­ an­ end,­ but­ the­ object­ itself,­ which­ manifests­ in­ destroying­ civildemocracy­ and­ the­ trampling­ on­ the­ rights­ of­ the­ individual­ for­ the­ sake­ ofkeeping­a­small­group­organised­around­an­ideology­forever­in­power.The­ most­ important­ instrument­ of­ such­ effort­ is­ the­ mass­ emergence­ of­ a

„political­schizophrenia”,­which­ is­able­ to­ justify­even­the­most­ irrational­of­ theconflicting­thoughts.a­key­sequitur­is­that­a­utopia­can­only­exist­in­a­negative­sense.­Starting­out

from­ this­ realisation,­ it­ is­ evident­ that­ all­ lofty­ revolutionary­ thoughts­ will­ besooner­or­later­necessarily­distorted­into­a­totalitarian­ideology.

136 Kacsinecz KrisztiánFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

–­A folklorista tudóst és a tanár Voigt Vilmostsokan ismerik, de fiatalkori éveiről alig tudunkvalamit. Mivel ezt az interjút életinterjúnak isszánjuk, bevezetésként megkérném, beszéljennekünk élete legkorábbi szakaszáról, diákévei-ről. Kezdjük tehát Szegeddel, ahol 1940. janu-ár 17-én meglátta a napvilágot.

–­mint­ahogy­ezt­már­sokan­megtették,­én­ ishetvenéves­ lettem,­sőt­mostanában­nekem­ istöbb­olyan­feladatom­volt,­amikor­mások­élet-útját­ vagy­ munkásságát­ hasonló­ alkalombóltekintettem­ át,­ úgyhogy­ az­ ilyen életrajzoknevetséges­és­unalmas­részeit­sajnos­már­ jólismerem,­próbálom­is elkerülni.­Több­apró­kér-désnél­még­inkább­kiderül,­hogy­milyen­rosszulismerjük­ egymást,­még­ akkor­ is,­ ha­ azt­ hisz-szük,­ hogy­ ismerjük.­ Tehát­ olyan­ vonásokattételezünk­ vagy­ nem­ tételezünk­ föl,­ amelyekvagy­voltak,­vagy­nem­voltak.

–­Milyen volt a családi háttér, szülei mivel foglalkoztak?

–­Szegeden­születtem,­édesanyámék­Fölsővárosból,­édesapámék­Rókusból­származ-tak,­a­rokonságunk­tehát­szegedi­volt.­édesanyám­női­szabó­volt,­majd­később­háztar-tásbeliként­tevékenykedett,­tehát­rólam­és­húgomról,­erzsébetről­gondoskodott.­édes-apámnak­mozgalmas­fiatalsága­volt­(jogi­és­államtudományi­diplomával­rendelkezett),fiatal­korában­bécsbe­ is­eljutott,­kapcsolatba­került­a­szegedi­újságírókkal,­nyomdá-szokkal.­az­anyámék­a­családba­benősült­koroknay­józsefnek­köszönhetően­szemé-lyesen­is­ ismerték­józsef­attilát,­ugyanis­az­említett­rokon­volt­a­költő­verseinek­elsőkiadója.­a­szegedi­hátteret­bizonyos­vonásokban­máig­ is­megőriztük.­amikor­az­elsőnéprajzi­gyűjtőutakra­mentem­és­kipróbáltuk­otthon­a­magnetofont,­akkor­derült­ki­szá-munkra­–­nem­az,­hogy­mi­dialektusokat­beszélünk­otthon,­mert­azzal­tisztában­vol-tunk­–,­hogy­milyen­„szörnyen”­ö-zünk.­még­ma­is,­ha­a­húgommal­beszélgetünk,­de­hatelefonálunk,­akkor­is­ezt­a­dialektust­használjuk.­Sok­olyasmiről­tudnék­a­szegediek-nek­mesélni,­amit­ők­már­nem­láthattak,­mert­sok­utcát­átépítettek,­a­házakat­lebon-tották.­ kéthetes­ voltam,­ amikor­ családunk­ budapestre­ költözött,­ de­ természetesenkésőbb­is­lejártunk­Szegedre.­azt­hiszem,­nagyon­sokunkra­jellemző,­hogy­azt­a­tudást,

Interjú­a­70­éves­voigt­vilmos­professzorral1

TanulmányoKPályaKéP

Liszka József felvétele

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

amely­ egy­ régebbi­ közösség­ életére­ és­ mindennapjára­ vonatkozik,­ megőriztük,­ éskésőbb­ennek­nagy­hasznát­vettük­a­szakmánkban.­az­ilyen­tudást­vegyes­lakosságúterületen­ is­ és­ több­ generációnál­meg­ lehet­ őrizni.­ nekem­ volt­ szerencsém­ nagyontávolra­költözött­emberekkel­külföldön­találkozni,­s­azt­tapasztaltam,­hogy­hihetetlenülmegrögződött­ egy­ olyan­ kultúra,­ aminek­ akkor­már­ nagyon­ zárvány­ jellege­ volt,­ sőtolyasmi,­ ami­ az­ ő­ akkori­ életmódjuktól­ igen­ távol­ esett.­ azt­ az­ amerikai­ generációt,amely­’56­végén­vándorolt­ki­magyarországról,­jól­ismertem,­sokukat­személyesen.­aző­politikai­beállítottságuk­nemzetinek­és­jobboldalinak­nevezhető,­azonban­gazdaságibeállítottságuk­alapján­a­ szőrösszívű­ kapitalistához­ és­ a­ viszonylag­ sikeres,­ de­nemnagyon­gazdag­szőrösszívű­kapitalistához­sorolhatjuk­legtöbbjüket.­az­ő­kultúrájukat­adISZ,­ a­madISZ,­ a­ kommunista­ ifjúsági­mozgalmak,­ a­munkásmozgalmi­ dalok­ és­ apesti­viccek­ jelentették,­amelyek­teljes­ellentétben­álltak­kinti­életmódjukkal.­amikorazonban­karácsonykor­összegyűltünk­–­nekem­volt­ ilyen­karácsonyi­élményem­velükkapcsolatban­–,­senki­sem­tudta­közülük­a­mennyből­az­angyalt,­cserében­a­mint­amókus­fenn­a­fán,­az­úttörő­oly­vidám…­dalocska­széltében­ismert­volt­körükben.­ez­afajta­háttéridentitás­hihetetlenül­érdekes­tud­lenni,­és­kedvező­körülmények­között­izo-lált­ embereknél­ is­megmarad.­Ha­mondjuk,­ valahová­ elkerül­ egy­ nagymama,­ aki­ jólismerte­a­saját­világát,­az­egykori­életmódot,­amelybe­ő­beleszületett,­és­hirtelen­a­nya-kába­szakadt­két­vagy­három­unoka,­mondjuk­buenos­airesben,­akkor­a­nagymamamegtanítja­őket­magyarul,­és­például­ részletesen­elmeséli­nekik­egy­kárpátaljai­ faluéletét­az­első­világháború­előtt.­ezeket­a­dolgokat­soha­nem­mesélte­el­saját­gyereke-inek,­mert­őket­nem­érdekelte.­a­nagymama­elmondása­alapján­aztán­a­gyerekek­pél-dául­eljátszanak­egy­disznóölést­a­fényűzően­berendezett­palota­26.­emeletén,­mertezt­hallották­a­nagymamától­és­nagyon­érdekesnek­találták.­Tulajdonképpen­ez­a­miszakmánk,­ezeknek­a­tradícióknak­a­bemutatása,­és­hát­én­is­szerencsés­vagyok­abbóla­szempontból,­hogy­ilyen­háttértudásra­szert­tehettem.

–­Hol kezdett iskolába járni?

–­budapesten,­pontosabban­budán­jártam­iskolába.­egyházi,­evangélikus­iskolában­kezd-tem,­ahova­véletlenül­kerültem.­Rövidesen­államosították,­majd­körzetesítették,­minden-ki­oda­ment,­ahova­küldték,­és­csak­nagy­nehézségekkel­lehetett­jobb­iskolába­bejutni.az­a­körzet,­ahová­az­én­iskolám,­a­Rákóczi­Gimnázium­tartozott,­nem­volt­messze­tőlünk,így­én­ide­jutottam­be.­az­általános­iskoláim­vegyesek­voltak,­ám­most­utólag­visszagon-dolva­tudatosítom,­hogy­milyen­érdekes­volt­az­a­társadalmi­közeg,­ahonnan­az­osztály-társaim­származtak.­a­szülők­között­mindenféle­emberek­akadtak:­a­bűnözőktől­a­dek-lasszálódott­grófig.­a­gimnázium­nagyon­jó­általános­gimnázium­volt,­majdnem­mindentárgyból­ sok­mindenre­megtanítottak­ bennünket­ és­ rendszeresen­ számon­ is­ kérték­ atudást.­nekem­nagy­szerencsém­volt,­mert­egy­kis­osztályba­kerültem,­ahová­huszonhár-man­jártunk.­a­többi­osztály­létszáma­jóval­meghaladta­a­harmincat.

–­Milyenek voltak a tanárai? Kire emlékezik szívesen?

–­Régi­vágású­tanáraink­voltak,­nagyon­hálás­vagyok­nekik.­mindig­el­szoktam­mon-dani,­hogy­az­én­középiskolai­osztályfőnököm­dr.­mády­Zoltán­volt,­aki­nagyon­sokrétűtevékenységet­fejtett­ki,­többek­között­a­magyar­falukutatásunkban­is­kezdeményezőszerepe­volt,­az­1930-as­évektől­cserkész-­és­falukutató­táborokat­szervezett.­a­legel-

138 l. Juhász IlonaFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

ső,­a­kemsei­leírást2 cserkész­diákjaival­együtt­készítette.­ezekben­az­években­GyörffyIstván­ tanszékén­ népi­ társadalomrajzot,­ pontosabban­ „népi­ társadalomismeretet”oktatott,­ így­ jól­ ismerte­a­néprajzos­kollégákat.­az­ötlet,­hogy­néprajz­szakra­menjek,tőle­ származott.­ egykori­ tanáraink­ közül­ csoma­ Gyula­ neves­ didaktikus­ él­ még.latintanárunk­ volt­ Szerdahelyi­ andor,­ aki­ körül­ most­ valóságos­ kultusz­ alakult­ ki­ aRákóczi­Gimnázium­öregdiákjai­körében.­és­persze,­nem­említettem­itt­mindenkit…­elkell­mondanom,­hogy­a­középiskolában­a­modern­pedagógiának­vagy­a­modern­iroda-lom-­vagy­történelemszemléletnek­nyoma­sem­volt.­1958-ban­az­érettségi­napján­(júni-us­16-án)­reggel­bemondta­a­rádió­a­hírt­nagy­Imre­kivégzéséről.­meghallgattuk,­hogykivégezték­nagy­ Imrét,­utána­pedig­bementünk­érettségizni,­ közben­nagyon­ féltünk,hogy­mi­ lesz­az­érettségin.­érdekes,­hogy­még­könnyebb­ is­ volt­az­érettségi,­mert­atanáraink­jobban­tudták,­hogy­ez­a­hír­mit­jelent,­mint­mi,­így­nem­voltak­jó­hangulat-ban.­ középiskolás­ koromban­ részt­ vettem­mindenféle­ tanulmányi­ versenyeken,­ úgy-hogy­ fölvételi­ nélkül­ bekerülhettem­ volna­ matematikusnak­ a­ természettudományikarra,­de­nekem­eszembe­sem­jutott­volna­oda­jelentkezni.­Felvettek­erre­a­bölcsész-karra,­ahol­most­tanítok,­bár­akkoriban­ez­nem­volt­egyszerű,­mivel­sokat­számított­aszármazás.­ noha­ én­ értelmiségi­ származású­ voltam,­ olyan­ rendesek­ voltak­ velemkésőbbi­tanáraim,­akik­fölvételiztettek­bennünket,­hogy­minden­baj­nélkül­bekerültünk.az­egykori­gimnazista­osztálytársakkal­tulajdonképpen­ma­is­tartjuk­a­kapcsolatot,­jól-lehet­igen­különböző­területen­tevékenykedünk.­voltaképpen­nyugdíjban­vagyunk­már:p.­G.­(vele­már­a­medve­utcai­elemiben­is­egy­osztályba­jártunk)­és­v.­e.­orvosok,­m.­G.agronómus,­p.­l.­máv-tisztviselő­volt.­Sz.­T.­nyelvész,­v.­I.­geológus­–­p.­I.­pedig­évtize-dek­óta­uppsalában­él,­ahol­az­egyetemi­állattenyésztésben­vett­részt.­múlt­nyáron­voltegy­skandinavisztikai­kongresszus­uppsalában­–­náluk­ laktam,­sokat­beszélgettünk.Sajnos,­már­több­volt­osztálytársam­elhunyt:­az­állatorvos­F.­I.,­a­közgazdász­b.­Gy.,­azépítész­ d.­ m.,­ a­ zenész,­ majd­ könyvtáros­ m.­ b.­ a­ legnevezetesebb­ lenne­ köztükFeldmár­andrás,­ aki­1956­őszén­került­ az­ osztályba,­ ám­már­az­év­ végén­külföldretávozott­és­semmi­kapcsolatot­nem­tart­velünk.­kanadában­lett­lélekbúvár,­az­utóbbiévekben­ többször­ járt,­ élt­magyarországon­ és­ személyiségfejlesztő-tanácsadó­ irodátvagy­valami­effélét­vezet.­Sokszor­szerepelt­a­sajtóban,­televízióban,­könyvei­jelentekmeg.­minthogy­azonban­velünk­semmi­kapcsolata­sincs­–­az­egész­történet­kuriózum.Hasonló­ kuriózum,­hogy­ a­ma­ is­ széltében­ ismert­ politikai­ újságíró­ és­ kommentátoravar­ jánost­meg­ a­medve­utca­ elemiből­ ismerem.­nem­ jártunk­ egy­ osztályba,­ de­ a„földrajz­szakkörben”­együtt­jeleskedtünk.­vele­legalább­fél­évszázada­nem­beszéltem.ugyanezen­iskolából­és­ugyanonnan­ismerem­mályusz­károlyt,­a­nagy­történész­mate-matikus­fiát,­akit­azért­később­is­láttam.­és­bolberitz­pált,­a­kitűnő­katolikus­teológus-filozófust,­ antall­ józsef­ gyóntatóját.­ ővele­ később­ is­ találkoztunk.­ ő­ segített­ abban,hogy­ kiváló­ szakember­ adja­ le­ hallgatóinknak­ a­ katolikus­ vallási­ néprajzot.­ persze,mindez­véletlen,­ám­jelzi,­milyen­furcsa­kapcsolatok­lehetőségeit­adták­az­iskolák...

–­Hogyan emlékszik egyetemista éveire?

–­1958-ban­kerültem­az­egyetemre­magyar–néprajz­szakosként.­a­stúdiumokat­ tisz-tességgel­elvégeztem,­ezek­között­ voltak­ jobbak­és­kevésbé­ jók,­ viszont­nagyon­sokmást­is­hallgattam,­hol­rendszeresen,­hol­rendszertelenül.­Hallgattam­például­szlavisz-tikát,­germanisztikát,­skandinavisztikát,­valamint­művészettörténetet­és­egy­kis­régé-szetet­is.­Úgy­gondoltam,­hogy­az­órarend­azért­van,­hogy­kitöltsük,­így­a­lyukas­órákon

Interjú a 70 éves Voigt Vilmos professzorral 139Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

is­beültem­különböző­előadásokra,­úgyhogy­nagyon­kellemesen­telt­az­idő,­az­embersokat­tanult.­egy­idő­után­kiderült,­hogy­nem­szabad­fölvenni­túl­sok­órát,­úgyhogy­ezekután­jó­néhány­órát­nem­írtam­be­az­indexbe.­Tehát­teljesen­kötetlenül­az­ember­azttanulta,­ ami­ érdekelte.­ középiskolás­ koromban­ a­ tanáraink­ egyszerűen­ beneveztekbennünket­mindenféle­tanulmányi­versenyre,­tehát­nem­is­kérdezték,­hogy­akarunk-eversenyezni.­ez­hasonlóan­folytatódott­itt­az­egyetemen­is,­így­részt­vettünk­különfélediákköri­versenyeken.­engem­az­irodalom­mindig­érdekelt,­így­én­az­irodalmi­diákkör-nek­voltam­valamiféle­elnöke.­Sokat­olvastunk,­s­azt­mondhatom,­hogy­az­a­generáció,amihez­én­is­tartoztam,­hihetetlenül­széles­körű­tudásra­tett­szert,­mindenféle­nyelve-ket­ is­tanultunk,­aminek­később­nagy­hasznát­vettük.­mi­ezt­a­nyelvtudást­a­korábbitöbbgenerációs­ értelmiségi­ családok­ gyerekeitől­ eltérően­ nem­ hazulról­ hoztukmagunkkal,­hanem­magunk­tanultuk­meg­és­egymást­szórakoztattuk.

–­Kik voltak az évfolyamtársai az egyetemen? Említene néhány ismertebb nevet?

–­évfolyamtársam­volt­kríza­Ildikó,­dömötör­ákos,­Gémes­balázs,­békefi­margit,­de­jókapcsolatban­voltunk­a­két­évfolyammal­feljebb­járó­kisbán­eszterrel,­pócs­évával­éscsalog­Zsolttal­is.

–­Bár nem említette, de a bibliográfiájából kiderül, hogy már hallgató korában többtudományos írása is megjelent. Ortutay Gyula közelmúltban megjelent Naplóiból istudomást szerezhetünk arról, hogy tehetségesnek tartotta Önt és több feladattal ismegbízta.

–­ortutaynak­részben­én­is­„rendeztem”­az­otthoni­könyvtárát,­és­később­úgy­alakult,hogy­a­bibliográfiája­összeállításában­is­segítettem,­de­a­tanulmánykötetei­szerkeszté-sében­ is­ részt­vettem.­akkor­még­az­egyetemen­az­ötödik­évfolyam­gyakorlati­évnekszámított,­ tulajdonképpen­ ekkor­ kerültem­ személyes­ kapcsolatba­ a­ néprajzimúzeumban­(ez­az­intézmény­akkor­még­a­könyves­kálmán­körúton­volt)­több­kollé-gával­is,­mint­például­kovács­ágnessel,­ugyanis­ekkor­készült­a­népmese-katalógus,­ígyén­is­bedolgoztam.­de­bejárhattam­például­Fél­edit­múzeumi­dolgozó­szobájába­és­atextilraktárába­ is,­ megismerhettem­ a­ diószegi­ vilmos­ által­ gyűjtött,­ sámánizmussalkapcsolatos­ anyagot­ is,­ és­ folytathatnám.­ Többek­ közt­ akkor­ kerültem­ kapcsolatbaerdélyi­Zsuzsannával,­pesovár­ernővel­és­martin­Györggyel­is.­az­ötödik­tanév­másodikfélévben­a­Radnóti­miklós­Gimnáziumban­gyakoroltam,­itt­tanult­ekkor­nagy­Ilona­ésverebélyi­kincső­is,­akik­később­ugyancsak­néprajzkutatók­lettek.

–­Aztán később a néprajzkutató Verebélyi Kincső a Tanár Úr felesége és kollégája lett…De folytassuk az egyetemi évekkel! A szakdolgozatát milyen témából írta?

–­a­magyar­népmese­stílusa­volt­a­téma,­ez­nyomtatásban­eddig­még­nem­jelent­meg.„mint­oly­sok­nagy­ívű”­dolgozat,­ez­sem­készült­el­teljesen.­az­elején­kommunikáció-elméleti,­akkor­modern­eszmefuttatás­volt,­majd­a­mese­„címezésével”­foglalkoztam.nem­ sok­ sikert­ értem­ el­ vele.­ egyik­ tanárom­ a­ következő­ levéllel­ küldte­ továbbortutayhoz:­ „kedves­ Gyula,­ én­ még­ életemben­ ilyen­ hülyeséget­ nem­ olvastam…”ortutaynak­nyilván­még­rosszabb­véleménye­lehetett,­de­becsületére­szólván­azért­rög-tön­„jeles”­minősítéssel­engedte­tovább…

140 l. Juhász IlonaFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

–­Hogyan alakult a sorsa az egyetem elvégzése után? Úgy tudom, kitüntetéses diplo-mával távozott onnan.

–­1963-ban­végeztem­el­az­egyetemet,­akkor­a­bölcsészkaron­kampányszerűen­majd-nem­minden­ tanszékre­ gyakornokot­ vagy­ tanársegédet­ kellett­ fölvenni,­ úgyhogy­ leg-alább­tizenöt­évfolyamtársam­maradt­bent­a­különböző­tanszékeken,­így­nekem­állás-gondom­sosem­volt.­olyannyira­nem­volt,­hogy­nemcsak­a­folklór­tanszéken­ajánlottákföl­a­gyakornoki­állást,­hanem­a­pesti régi­magyar­irodalmi­tanszéken­is,­de­Gunda­béladebrecenbe­is­hívott.­pesten­laktam,­tehát­természetesen­itt­is­maradtam.­még­abbanis­nagy­szerencsém­volt,­hogy­egy­másodpercig­sem­voltam­katona,­amit­egyébkéntelmondhatatlanul­felesleges időrabló­dolognak­véltem,­és­ahogy­mások­elbeszélései-ből­utólag­értesültem,­a­valóság­még­az­én­elképzeléseimtől­is­szörnyűbb­volt.

–­Kik voltak az első tanítványai? Említene néhány olyan nevet, akik később neves kuta-tókká váltak?

–­első­folklorista­hallgatóm­volt­például­küllős­Imola­(a­már­a­Radnóti­Gimnáziumbólismert­ nagy­ Ilona),­ Szemerkényi­ ágnes,­ Tátrai­ Zsuzsanna,­ kovács­ ákos,­ a­ nyelvészbalázs­ Géza,­ hogy­ csak­ néhányat­ említsek.­ a­magyar­ és­ skandinavisztika­ szakosokközül­említhetném­balogh­anikót,­ács­pétert,­kunos­lászlót­vagy­a­magyar­irodalombólkapitány­ágnest­és­kapitány­Gábort.­de­tanítottam­az­íróházaspárt:­mezey­katalint­ésoláh­jánost, kerényi­Ferencet,­atkári­jánost,­petri­Györgyöt­és­Szörényi­lászlót­is,­mosthirtelen­ők­jutottak­eszembe,­de­még­voltak­sokan­mások­is,­akik­ismert­emberek­ésmegemlíthetném­őket.

–­Kik voltak hallgatói a határon túli magyarok közül?

–­ két­ első­ szlovákiai­ hallgatónk­ néptáncos­ volt,­ a­ Sebők­ házaspár,­ ők­ azért­ jöttekmagyarországra,­hogy­martin­György­szárnyai­alatt­mindent­megtanuljanak­a­néptánc-ról.­ amikor­ itt­ végeztek,­ sikerült­ elérni,­ hogy­ bekerüljenek­ a­ Szlovák­ Tudományosakadémia­néprajzi­kutatóintézetébe­pozsonyba,­de­utána­szinte­mindjárt­disszidáltakSvájcba,­ amiből­mindkét­ oldalon­ eget­ verő­ botrányok­ voltak.­ Hallgatóm­ volt­még­b.kovács­István­és­liszka­józsef­is,­ők­mindketten­szépen­hazamentek­az­egyetem­után,ami­ így­helyes.­persze­akadtak­olyanok­ is,­akik­ itt­maradtak.­a­vajdaságból­ is­voltaktehetséges­hallgatóim,­például­beszédes­valéria,­jung­károly,­klamár­Zoltán,­későbbRaffai­judit­vagy­papp­árpád,­közülük­többen­nálunk­doktoráltak.­Szlovéniából­Halászalbertet­említhetném.­voltak­erdélyi­hallgatók­is,­de­vietnamból,­Finnországból,­észtor-szágból­és­amerikából­is,­de­valamennyit­most­nem­sorolom­fel…

–­Egész életét az ELTE Folklore Tanszékén töltötte, ahol hetvenéves koráig volt mun-kaviszonyban…

–­én­szépen­végigjártam­a­szamárlétrát,­és­most,­ január­15-én­küldtek­el­nyugdíjba.Tanszékvezetői­funkciót­az­ember­65­éves­koráig­tölthet­be,­tanítani­ezután­is­taníthategészen­hetvenéves­koráig,­de­azután­már­el­kell­menni­az­egyetemről.­én­ezt­nagyonjó­megoldásnak­tartom.­azt­tartom­problematikusnak,­hogy­ha­–­mint­az­én­esetemben–­egy­egyetemi­tanár­kilép­az­egyetem­forgóajtaján,­akkor­ugyanazon­a­forgóajtón­nem

Interjú a 70 éves Voigt Vilmos professzorral 141Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

jön­be­rögtön­egy­következő­egyetemi­tanár.­az­a­baj,­hogy­ezek­az­állások­örökre­szűn-nek­meg.­Tehát­az­a­szisztéma­sokkal­ jobb­volt:­amikor­én­bekerültem­a­ tanszékre:akkor­a­tanszékvezető­ortutay­Gyula­volt,­aki­1910-ben­született,­az­ő­első­beosztottjadégh­linda­volt,­aki­1920-ban­született,­a­következő­volt­katona­Imre,­aki­1930-banszületett,­és­akkor­ jöttem­én,­aki­1940-ben.­volt­egy­szukcesszivitás,­amiről­ma­márnem­beszélhetünk.

–­A tanár úrnak pályafutása során alkalma nyílt kapcsolatba lépni nagyon sok európainéprajzi tanszékkel, s annak köszönhetően, hogy nagyon sok nyelven beszél és olvas,nagy rálátása van az európai néprajzi és folklórkutatásra. Hogyan látja a magyar folk-lórkutatás helyzetét európai viszonylatban?

–­amikor­elkezdtem­egyetemi­pályámat,­európában­szinte­mindenütt­igen­jó­néprajzi-folklorisztikai­tanszékek­voltak.­ezek­rendszeres­stúdiumok­voltak,­tehát­a­néprajz­is­ésa­folklorisztika­is­egy­rendes­egyetemi­szak­volt,­a­professzorok­nagy­része­társadalmi-lag­jelentős­pozíciót­képviselt.­az­egyetemi­tanárság­rang­volt,­elismert­társadalmi­rang.volt­lehetőség­különböző­kutatásokra.­az­1960-as­évek­elejétől­a­nemzetközi­kapcso-latok­egyre­szélesebbé­váltak,­tehát­mi­is­ekkor­kezdtünk­külföldre­utazni.­az­1950-esévek­második­felében­építettek­ki­különféle­kapcsolatokat­az­én­főnökeim­i,­mint­pél-dául­ortutay­Gyula,­de­Gunda­béla­és­mások­ is.­ők­megteremtettek­számunkra­egynemzetközi­hátteret,­egy­kapcsolatrendszert,­amit­aztán­mi­is­fokozatosan­kiszélesítet-tünk,­új­kollégákkal­ ismerkedtünk.­Ha­valahol­európában­azt­mondtam,­hogy­pestenvégeztem­és­ortutay­tanszékén­dolgozom,­az­jó­ajánlólevélnek­számított.­mivel­mi­vol-tunk­tulajdonképpen­a­háború­utáni­első­ilyen­fiatal­generáció­tagjai,­akik­már­külföld-re­utazhattunk,­megszerettek­bennünket­és­mindenki­meg­akart­ velünk­ ismerkedni.Felkészültnek­tartottak­minket,­tehát­nagyon­jó,­gyakran­baráti­kapcsolatok­alakultakki.­kölcsönösen­meglátogattuk,­sőt­otthon­is­vendégül­láttuk­egymást,­a­mai­napig­szí-vesen­emlékszünk­vissza­ezekre­az­időkre­azzal­a­néhány­kollegával,­akik­még­élnek.magyarországon­1948–1949-ben­következett­be­a­tudományok,­az­oktatás­és­az­egye-tem­átszervezése­nagyon­sok­olyan­modernizálással,­amire­égető­szükség­volt.­ennekazonban­sok­hátulütője­is­volt.­abban­az­időben­bizonyos­korábbi­intézmények­romja-in,­ azok­ folytatásaként­ kialakul­ például­ a­magyar­nyelvtudományi,­ irodalomtörténeti,történettudományi­és­egyéb­más­kutatóintézeti­hálózat.­Sajnos,­ebből­bizonyos­tudo­-mányágak­ furcsa­módon­vagy­kimaradtak,­ vagy­csak­ jóval­később­kerültek­be.­ Ilyenvolt­például­a­régészet­és­a­néprajz­is.­a­néprajznak­1966-ig­nem­volt­akadémiai­kuta-tó­ intézménye,­bár­akadémiai­kutató­státusok­akkor­már­ léteztek­és­tulajdonképpenmunka­is­folyt.­az­akadémiai­intézményi­hálózat­létrejötte­után­a­nemzetközi­kapcso-latok,­a­külföldi­utazások­ lehetősége­és­az­anyagi­háttér­ezeknél­az­ intézményeknélvolt­meg.­Tehát­ég­és­föld­különbség­volt­az­akadémiai­néprajzi­kutatóintézetek­vagy-csoportok­ és­ az­ egyetemek­ között.­ az­ intézeti­ alkalmazottaknak­ évente­ számtalanlehetőségük­ nyílt­ külföldi­ kutatóutakra­ a­ kulturális­ akadémiai­ egyezmény­ keretébenmegszabott­ kutatóhónapoknak­ köszönhetően.­ mi­ Soroksárig­ sem­ tudtunk­ elmenni,mert­az­egyetem­a­villamosjegyet­sem­fizette.­Tehát­a­szakmai­feladatok­nem­csupánáttevődtek­a­kutatóintézetbe,­hanem­ezután­ott­ is­fogalmazódtak­meg.­Ilyen­volt­pél-dául­a­magyar­néprajzi­kutatásban­a­néprajzi­atlasz,­később­a­ lexikon,­néprajzi­kézi-könyvek,­és­még­tovább­sorolhatnám,­milyen­tervfeladatok­voltak,­amelyeket­szerintemaz­egész­néprajzos­szakmának­együttesen­kellett­volna­megoldania.­Sajnos,­ebből­az

142 l. Juhász IlonaFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

egyetemet­ rendszeresen­kihagyták,­ami­véleményem­szerint­emberi­ inkollegialitásróltanúskodik.­abban­az­esetben­persze,­amikor­a­hosszú­évek­során­nem­készültek­elvalamivel,­természetesen­bennünket­kértek­fel­a­hiányzó­anyag­megírására.­azt,­hogymiképpen­változott­a­néprajznak­a­szerepe­ezekben­az­évtizedekben,­én­csak­egyete-mi­perspektívából­tudom­megítélni,­és­elképzelhető,­hogy­benyomásaim­más­szakte-rületekre­vonatkoztatva­érvénytelenek.­végeláthatatlan,­hosszú­listát­tudnék­felsorolni,hogy­mára­európában­hol­szűntek­meg­ezek­a­kutatási­lehetőségek.­Hogy­szűntek­mega­kutatások­a­norvég,­a­svéd,­a­német­az­osztrák­stb.­egyetemeken.­a­néprajz­eseté-ben­az­egyetemek­és­a­múzeumok­voltak­ugyanis­azok­a­helyek,­ahol­korábban­a­fon-tos­publikációk,­kiadványok­megszülettek.­az­1980-as­években­az­egyetemen­a­hall-gatók­ létszáma­ nagyon­ megnőtt.­ körülbelül­ úgy másfél­ évtizede,­ amikor­ miskolconelindult­a­kultúrantropológiai­jellegű­néprajzi­oktatás,­valamilyen­jubileum­alkalmábólmeghívtak,­hogy­tartsak­ott­ünnepi­előadást.­amikor­a­portás­útbaigazított,­hogy­hovákell­mennem,­és­rátaláltam­egy­amfiteátrumszerű­helyiségre,­ahol­vagy­háromszázanültek,­azt­hittem,­rossz­helyen­járok­és­visszamentem­a­portáshoz,­hogy­ismét­útbaiga-zítást­kérjek.­kiderült,­hogy­ jó­helyre­nyitottam­be,­akkor­ugyanis­éppen­ennyi­kultúr-antropológus-hallgató­volt­miskolcon.­most­egy­árnyalatnyit­megváltozott­a­helyzet,­dehát­így­is­nagy­a­különbség­a­korábbi­időszakhoz­képest.­ugyanis­ha­harmincan­jönnekbe­egy­órára,­akkor­szívem­szerint­adnék­ennek­a­ társaságnak­valamilyen­általánosműveltséget,­ ami­ egyre­ inkább­ hiányzik­ belőlük,­másrészt­ kiemelném­ közülük­ azt­ anéhány,­két-három­tehetségeset,­akik­valóban­érdeklődnek­a­szakma­iránt­és­szívesenfoglalkoznának­életük­végéig­ezzel.­én­a­néprajz­szakot­egy­olyan­évfolyamban­végez-tem,­ahol­öten-hatan­voltunk.­ez­azt­jelenti,­hogy­minden­félévben­mind­tárgyi­néprajz-ból,­mind­folklórból­két-két­dolgozatot­kellett­írnunk.­Ha­tízen­lettünk­volna,­csak­egyetkellett­volna.­Ha­háromszázan­vagy­harmincan­ülnek­bent,­az­már­ teljesen­mindegy,mert­fel­sem­tételezhetem,­hogy­azt­a­bizonyos­könyvet,­amelyről­szó­van,­elolvasták.egy­könyv­nem­háromszáz­vagy­harminc,­hanem­maximum­két­példányban­van­meg­akönyvtárban.­Itt­óriási­a­változás.

–­Hogyan ítéli meg a mai magyar folklórkutatás eredményeit, perspektíváit, Ön szerintmelyek azok az irányok, amelyeket preferálni kellene?

–­a­témák­és­módszerek­nagyon­fontosak,­amelyekkel­a­folklorisztika­vagy­a­néprajzfoglalkozik,­ s­ az­ is,­ hogy­ ezek­ miképpen­ módosultak­ az­ utóbbi­ évtizedekben.véleményem­szerint­a­magyar­néprajz­és­a­folklorisztika­is­az­1930-as­évektől­egyfajtasikertörténetnek­tekinthető.­nagyon­sok­kitűnően­képzett,­színvonalasan­dolgozó­kuta-tó­ tevékenykedett-tevékenykedik,­ rendszeresen­ jelentek­és­ jelennek­meg­a­különfélepublikációk,­ tulajdonképpen­soha­senkit­nem­gátoltak­abban,­hogy­ jó­műveket­ írjon.Talán­az­1950-es­évek­elején­volt­egy­olyan­rövid­periódus,­amikor­nagyon­sok­témávalvagy­nem­ foglalkozott­ senki,­ vagy­pedig­nem­ is­ volt­ajánlatos­ foglalkozni­néhánnyal:mint­például­a­vallási­néprajz.­ekkor­néhány­téma­kutatását­jobban­forszírozták,­mintpéldául­a­szocialista­falu­és­az­akkori­életmód,­a­munkáséletmód­kutatása.­a­kollégákel­is­kezdték­az­ilyen­jellegű­kutatásokat,­de­egy­idő­után­egyre­jobban­látták,­hogy­azáltaluk­megismert­és­összegyűjtött­adatok­közölhetetlenek.­nem­csak­azért,­mert­az„itt­van­már­a­kánaán”­megállapítással­homlokegyenest­ellenkezőek­voltak.­az­akkorifelső­társadalmi­vezetésnek­ugyanis­abban­az­időben­még­annál­is­kevesebb­fogalmavolt­a­vidéki­életről,­mint­a­két­világháború­közötti­időszak­vezető­rétegének.­nem­vol-

Interjú a 70 éves Voigt Vilmos professzorral 143Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

tak­ismereteik­a­magyar­falu­nyomoráról,­mert­nem­beszéltek­nekik­erről,­vagy­egysze-rűen­tudni­sem­akartak­róla.­Teoretikusan­is­képtelenek­lettek­volna­felfogni­valamit.Ha­például­1951-ben­vagy­1952-ben­megjelent­volna­valaki­Révai­józsefnél,­aki­nemvolt­buta­ember,­vagy­Rákosinál,­aki­szintén­nem­volt­buta­ember,­és­azt­mondta­volna,hogy­a­magyar­faluban­rengeteg­innovatív­jelenség­bukkant­föl,­ezt­támogatni­kellene,vagy­éppen­azt­mondta­volna,­hogy­továbbra­is­él­a­tradicionális­paraszt­földimádataés­ezt­ figyelembe­kellene­venni,­egyik­érvet­sem­értették­volna­meg.­Föl­sem­fogtákvolna,­hogy­tulajdonképpen­mit­is­mondanak­nekik.­ekkor­ideológiai­okokból­egészenmás­volt­a­kultúrpolitika,­de­ezt­a­pár­évet­és­bizonyos­témákat­leszámítva­a­magyarnéprajz­azzal­foglalkozott­és­azt­írt,­amit­akart.­ezután­egy­történeti­fordulat­követke-zett­be,­amely­elsősorban­Tálasi­Istvánhoz­fűződik,­aki­a még­Györffy­Istvánnál­is­emle-getett­ ötletet­ tárgyalta­ újból,­ miszerint­ mi­ valamiféle­ nomád­ életmódot­ hoztunkmagunkkal­az­őshazából,­és­ennek­a­nomád­életmódnak­a­nyomai­még­a­20.­századelején­is­megvannak­a­magyar­pusztákon.­ebben­van­némi­igazság,­de­ez­a­jelenségnem­úgy­történt,­hogy­minden­történeti­korszakban­változatlanul­megvolt,­hanem­úgy,hogy­bizonyos­régi­etapokat­őrzött­meg.­ezzel­szemben­a­Tálasi-iskola­témaként­kiad-ta­az­aratás,­a­kukorica,­a­paprika,­a­burgonya,­a­kapásnövények­megjelenését,­ame-lyekről­épeszű­ember­nem­állíthatta,­hogy­mi­a­burgonyát­meg­a­kukoricát­az­őshazá-ból­ hoztuk­magunkkal,­ és­mondjuk­ lóháton­ termesztettük­ a­ szegedi­ fűszerpaprikát.valódi­történetiséget­kutattak­tehát,­és­nagyon­sok­területen­ennek­köszönhetően­jólelőrehaladt­ a­ kutatás,­máig­ hasznosítjuk­ az­ akkor­ felderített­ ismereteket.­ ahol­ nemlehetett­valamit­tudni­–­jelen­esetben­a­honfoglalás­kora­–,­ott­a­magyar­néprajz­hall-gatott,­nem­gyártott­tudománytalan­elméleteket.­ugyanebben­az­időben­a­folklorisztikais a­történetiség­szempontjából­kutatta­a­témákat.­a­magyar­folklór­számos­jelenségétnem­igazán­nemzetközi­perspektívából­vizsgálta,­sőt­olyan­romantikus­elgondolásokathangoztatott,­miszerint­minden­ igazi­ kulturális­érték­a­néptől­ származik,­meg­ehhezhasonlók.­ amikor­ a­ 1960-as­ évek­ közepén­ fölmerült­ a­ gondolat,­ hogy­ HoffmannTamással­együtt­készítsünk­a­magyar­népi­kultúráról­egy­történelmi­keresztmetszetet,akkor­az­első­ reakcióm­az­volt,­hogy­ igen,­de­csak­abban­az­esetben,­ha­HoffmannTamás­vagy­bárki­más­megírja­a­tárgyi-néprajzi­történet­etapjait­a­magyar­népi­kultú­-rára­vonatkozóan,­és­ahhoz­én­már­meg­tudom­írni­a­magyar­folklór­történetét.­aztánHoffmann­Tamás­nem­vállalta­a­dolgot,­és­én­közöltem,­hogy­enélkül­én­sem­tudommegírni­a­munkát.­később­aztán­az­1980-as­években­az­addigi­kutatási­eredményekfényében­újragondoltam­a­dolgot­és­kijelentettem,­hogy­az­akkorra­hozzáférhető­anyagalapján­már­meg­lehetne­írni­a­magyar folklór­történtéről­szóló­kötetet.

– A magyar folklór című kötet 1998-ban jelent meg, amelyet Ön szerkesztett, illetvetöbb fejezetét is Ön írta, s nemzetközi viszonylatban is egy nagyon fontos kiadványkéntjelezik, nem beszélve az egyetemi oktatásban betöltött hiánypótló szerepéről.

–­mivel­nagy­mennyiségű­anyag­gyűlt­össze,­és­több­interpretáció­is­született,­ennekalapján­már­lehetőség­nyílott­egy­történeti­fejlődés­bemutatására.­ortutay­Gyula­vala-mikor­a­hatvanas­évek­fordulóján­ írt­egy­áttekintést­a­magyar­népmeséről.­az­1960-ban­megjelent­Magyar népmese című­kötet­közismert­bevezetéséről­van­szó,­amely-ben­már­ szerepeltek­ történeti­ utalások.­ ezeknek­ a­ történeti­ utalásoknak­ a­ konkrétadattartalma­ azonban­ tarthatatlan,­ ezt­ nyugodt­ lélekkel­ kijelenthetem.­ viszont­ tény,hogy­lehetőséget­adott­a­probléma­alaposabb­végiggondolásához.­amikor­mi­A magyar

144 l. Juhász IlonaFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

folklór című­egyetemi­tankönyveket­állítottuk­össze,­a­magyar­népmeséről­szóló­feje-zetben­ először­ bemutattuk­ a­ világ­ népmeséinek­ történetét­ és­ utána­ következett­ amagyar­népmese­történetének­áttekintése­a­középkortól­napjainkig.­ortutay­azt­is­leír-ta,­ amiről­ tulajdonképpen­ semmit­ sem­ tudtunk.­ ezt­ ugye­ nem­ lehet­ megtenni.Szerencsére­forrásként­nagyon­sok­régi­művelődéstörténeti­és­folklorisztikai­anyag­isrendelkezésünkre­áll.­ezeket­ma­már­be­tudjuk­illeszteni­a­valódi­történeti­adatok­való-di­történeti­sorrendjébe­és­ez­így­már­nem­spekulatív­jellegű.­azt,­hogy­a­műköltészetés­népköltészet,­a­kéziratos­költészet­és­a­folklór­összefügg­egymással,­soha­épeszűember­nem­tagadta.­amióta­elkezdődött­a­18.­század­végén­sok-sok­példányban,­sok-sok­variánsban­fönnmaradt­szövegek­kiadása,­ez­közköltészet­néven­került­be­a­köz-tudatba.­Hihetetlenül­gazdag­anyag­áll­rendelkezésünkre,­olyan­szöveganyag,­ahol­min-den­egyes­szövegnél­és­annak­variánsainál­tulajdonképpen­külön­kellene­minősíteni,hogy­az­adott­pillanatban­a­társadalmi­létrának­melyik­fokát­képviseli.­a­kutatás­ezt­a19.­ század­elejéig­nyugodt­ lélekkel­ vissza­ tudja­ követni.­ persze­még­mindig­ vannakfehér­foltok,­sőt­nagyon­furcsa­fehér­foltok.­Ilyenek­például­a­magyar­népdalszövegek.amit­ a­ legkevésbé­ ismerünk­ a­ strófikusnem-szokáshoz­ kapcsolódó­ dalanyagból­ (énnagyon­óvatosan­használom­azt­a­szót,­hogy­„lírai­dal”),­az­az­1850­és­1890­közöttikorszak.­megvannak­a­publikációk,­ezt­is­nagyon­jó­lenne­már­összefoglalni,­megírni,remélem,­hogy­erre­ is­sor­kerül­egyszer.­magyarországon­sokáig­nem­volt­ találóskér-dés-kutatás­sem.­most­végre­össze­van­gyűjtve­az­anyag,­már­a­nyomdában­van,­az­islehet,­hogy­két-három­héten­belül­megjelenik­a­kötet,­amely­az­1840-es­évektől­az­elsővilágháborúig­a­magyar­találós­kérdések­antológiája­lesz.­[a­népszerű­változat­az­inter-jú­készítésének­időpontja­után­megjelent:­vargha­katalin:­Találós­kérdések.­budapest,Tinta­könyvkiadó,­2010.­–­l.­j.­I.­megj.]­ennek­az­anyagnak­köszönhetően­a­témák­vál-tozását­ is­ figyelemmel­kísérhetjük,­bár­az­a­ legnagyobb­érdeme,­hogy­nagyon­régi.­aszöveg­akkori,­amikor­azt­följegyezték,­és­én­még­egy­héttel,­nemhogy­egy­évvel­előbb-re­nem­datálok­semmit,­amit­nem­tudok­bizonyítani,­alátámasztani.

–­Ha már az „apró műfajoknál” tartunk, a Tanár Úr is hozzájárult a közmondás-kuta-táshoz, hiszen az idősebb Pieter Brueghel festménye alapján egy nagyon figyelemre-méltó és a közmondáskutatás szempontjából fontos tanulmányt írt.3

–­ezt­nagyon­régen­írtam,­és­bevallom,­én­is­büszke­vagyok­rá.­az­idős­pieter­brueghelFlamand közmondások című­közismert­festménye­volt­az­alapja­ennek­a­tanulmány-nak.­ azt­ azonban­ megjegyezném,­ hogy­ ezek­ tulajdonképpen­ nem­ is­ közmondások,hanem­szóláshasonlatok.­a­nemzetközi­folklorisztika­legkiválóbb­szakértői­már­a­19.századtól­szinte­napjainkig­azt­próbálták­megfejteni,­hogy­a­ festményen­ látható­ jele-netek­ melyik­ közmondással­ vagy­ pontosabban­ szóláshasonlattal­ azonosíthatók.Százegynéhány­szöveget­ tudtak­kimutatni.­Hangsúlyozni­kell,­hogy­brueghelnek­ez­afestménye­korábbi,­mint­a­legrégebben­följegyzett­magyar­proverbium.­én­megnéztem,vajon­hány­magyar­magyarázatot­tudunk­mi­ezekhez­a­flamand­közmondásokhoz­adni,és­arra­az­eredményre­jutottam,­hogy­nagyjából­egy­jó­harmadát­tudjuk­magyar­ada-tokkal­megfejteni.­ami­nem­azt­jelenti,­hogy­valamelyik­szövegről­vagy­ábrázolásról­énazt­állítom,­hogy­azt­a­közmondást­arra­és­arra­a­korra­lehet­magyarországon­datálni,hanem­azt­a­következtetést­vontam­le,­miszerint­az­akkori­nyugat-európában­abban­azidőben­megtalálható,­viszonylag­általánosnak­tekinthető­anyag­egyharmad­része­a­miproverbiumkincsünkben­ is­megtalálható.­ezek­azonban­nem­úgy­keletkeztek,­hogy­a

Interjú a 70 éves Voigt Vilmos professzorral 145Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

brueghel-festménnyel­jártak­körbe­a­magyar­parasztok­és­arról­találtak­ki­közmondá-sokat.­arról­a­közös­európai­ismeretanyagról­van­szó,­amely­ilyen­formában­nálunk­a19.­századi­szövegekben­jelent­meg,­s­ez­összetartozik.­egy­másik­ugyanilyen­példa,amit­ most­ mélyebben­ nem­ részletezek,­ az­ exemplumok­ kérdése.­ a­ nagy­ európaiexemplumgyűjtemények­ között­ ott­ van­ Temesvári­ pelbárté­ és­ laskai­ osváté.Temesvári,­ ha­ úgy­ tetszik,­ valamivel­ eredetibb,­ s­megállapíthatjuk,­ hogy­ az­ európaiközépkor­ végi­ exemplumanyagnak­ körülbelül­ egyharmad­ része­ megvan­ Temesvárikötetében­ is,­ vagyis­ a­ nála­ található­ szövegek­ körülbelül­ egyharmad­ része­ európai-nemzetközi.­paczolay­Gyula,­aki­különben­nem­folkloristaként­indult,­évek­óta,­mond-hatnám­évtizedek­óta­készíti­baranyai­decsi­magyar­közmondásgyűjteményének­kriti-kai­kiadását.­az­összes­szövegnek­a­változatait­nyomon­tudjuk­követni­attól,­hogy­azadott­megfogalmazás­hogyan­jelenik­meg,­alakul­át.­Hihetetlenül­gazdag­anyag,­ráadá-sul­ezek­a­kis­műfajok­azért­olyan­fontosak­a­folklorisztika­számára,­mert­ itt­magyarnyelvű­adatokról­van­szó.­Ha­adott­egy­konkrét­cseh­közmondás,­azt­morvára,­szlovák-ra,­ sziléziaira,­ tizenhatféle­ lengyel­ dialektusra,­ beloruszra,­ oroszra­ vagy­ kamcsatkaioroszra­stb.­le­lehet­fordítani­egy­perc­alatt.­nem­sok­ész­kell­ehhez,­ám­ez­magyarulnem­megy.­vagyis­ha­nekünk­megvan­egy­európai­proverbiumunk­magyarul,­és­ez­amagyar­szöveg­megtalálható­a­későbbi­gyűjteményekben,­akkor­tudjuk,­hogy­ezt­vala-ki­találóan lefordította­magyarra,­és­máig­azt­használjuk,­tehát­az­európai­folklorisztikaszempontjából­adott­egy­egészen­kiváló­magyar­anyag,­csak­tudnunk­kell,­hogy­ebbenmit­kell­kutatnunk.

–­Melyek lennének még azok a fontos területek, amelyek kutatását szorgalmazni kel-lene?

–­az­ előbbiekhez­még­hozzátenném,­hogy­az­1960-as­évekhez­ képest­ a­ folklorisztikahelyzete­sokat­változott.­ma­magyarországon­nagyszerűen­lehet­művelni­magyar­történe-ti­folklorisztikát,­természetesen­amennyiben­a­kutatónak­megvannak­ehhez­a­kellő­filoló-giai­és­komparatív­ismeretei.­a­folklorisztikával­harminc­évvel­ezelőtt­nem­lehetett­úgy­fog-lalkozni,­mint­ma,­mert­hiányoztak­a­ma­már­meglevő­ismeretek.­a­másik­dolog,­amit­sze-rintem­kutatni­kell,­azok­az­új­jelenségek.­Itt­van­például­az­akkulturácó.­az­új­jelenségekvizsgálatához,­azt­hiszem,­régen­is­voltak­modellek,­itt­van­például­a­folklorizmus­fogal-ma.­én­a­folklorizmust­nem­mint­jelenséget,­és­nem­egyetlen­fogalomként,­hanem­komp-lex­jelenségként­mutatom­be.­Tehát­ha­azt­mondom,­hogy­van­folklór­és­van­a­nem­folk-lór,­akkor­teljesen­mindegy,­hogy­mi­az­a­nem­folklór,­és­ha­valami­a­folklórból­a­nem­folk-lórba­eljut,­az­a­folklorizmus.­viszont­ha­a­nem­folklórból­jut­el­a­folklórba,­az­a­folklorizá-lódás.­nem­egyetlen­fogalom­létezik,­hanem­több,­és­ezek­között­létezik­dialektikus­moz-gás.­ez­az,­amit­a­nemzetközi­kutatás­nem­szokott­figyelembe­venni,­kivéve­néhány­kol-légát,­akik­olvasták­a­nálunk­erről­megjelent­munkákat.­a­szlovák­kollégákkal,­példáulmilan­leščákkal­és­másokkal­jó­az­együttműködés­ezen­a­területen,­együtt­dolgoztuk­eze-ken­a­fogalmakon.4 a­másik­dolog,­ami­a­magyar­folklorizmuskutatást­megkülönbözteti­atöbbitől,­hogy­nálunk­ez­nem­értékfogalom.­a­miénktől­különösen­a­német­folklorizmus-kutatás­tér­el.­ott­úgy­dolgozták­ki­a­folklorizmus­kritikai­fogalmát,­hogy­az­valami­nevet-séges,­fals­ideológiák­szolgálatában­álló­és­hamis­jelenség.­emlékszem,­amikor­az­akkorHermann­bausinger­ által­ vezetett­ tanszéken­Tübingenben­kellett­ előadást­ tartanom­afolklorizmusról:­bausinger­úgy­konferált­be­engem,­hogy­itt­következik­x­y,­aki­szerint­afolklorizmus­nem­abból­áll,­hogy­idősödő­bajor­öregurak­bőrnadrágban,­vadászkalapban

146 l. Juhász IlonaFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

hétvégén­ugrándoznak­és­jódliznak­a­hegyekben,­hanem­a­folklorizmus­pozitív­formákatis­ölt,­úgy­mint­bartók­és­mások­műveiben.­ugyanezt,­vagyis­hogy­ez­különbözteti­meg­amagyar­folklorizmusfelfogást­az­övékétől,­ legutóbb­idén­ január­közepén­nekem­küldöttüzenetében­ugyanúgy­megismétli,­ugyanolyan­pozitív­módon.­Tehát­ez­is­egy­szemlélet-beli­különbség.­elmondhatom,­hogy­szerencsére­a­korábbi­ időszakhoz­képest­ma­mársokkal­ színvonalasabb­ a­ történeti­ folklorisztikánk,­ mint­ más­ országokban.­ Itt­ az­ igaziprobléma,­hogyan­minősítjük­azt­a­társadalmi­közeget,­ahol­ezek­a­jelenségek­előfordul-nak.­vagyis­a­kérdés­az,­hogy­azt­a közeget,­amiben­mi­a­korábbi­paraszti­kultúrának­meg-felelő­jelenségeket­keressük,­hogyan­nevezzük,­hogyan­interpretáljuk.­Tehát­nem­a­folk-lorizmusjelenségeket­vagy­nem­az­olyan­modern­jelenségeket,­mint­például­a­fénymáso-ló­megjelenése,­ vagy­ az­ olyan­ leveleket,­ üzeneteket,­ amelyek­ a­ variálódásban­meg­ ahumorban­a­folklór­korábbi­formáihoz­képest­fejlődtek­vagy­megjelentek,­mint­például­azinternet­útján­küldött­lánclevelek.

–­Tehát az új információs csatornák nem változtatták meg a műfajokat, csupán a ter-jedés eszközei, módjai bővültek ki általuk?

–­megjelent­egy­technika,­amelyik­lehetővé­tesz­egy­olyan­típusú­információterjedést,amit­korábban­is­meg­tudtunk­figyelni.­vagy­itt­vannak­példádul­az­sms-ek­vagy­a­nagy-közönség­számára­készülő­magánblogok.­egészen­biztos,­hogy­ezeknek­a­megfogal-mazásában,­ tematikájában­ és­ a­ szerkezetében­ stb.­ olyan­ elemek­ is­megtalálhatók,amelyek­a­tradicionális­kultúrából­öröklődtek­át.­a­kérdés­az,­hogyan­nevezzük­ezt­akultúrát.­az,­hogy­a­paraszti­lakodalomban­viszonylag­későn­jelennek­meg­a­hivatásosfényképészek,­az­ ifjú­pár­vagy­a­ jegyesek­már­fényképezkednek,­de­a­ lakodalombanmég­nincsenek­képek,­aztán­megjelennek­a­képek,­aztán­maguk­a­résztvevők­készítika­fényképeket,­aztán­a­videót­és­ki­tudja,­mit­találnak­ki­még­a­jövőben.­Tehát­nem­eza­fajta­szukcesszivitás­a­kérdés,­hanem­hogy­minek­nevezzük­ezt,­bár­akár­azt­is­mond-hatjuk,­ennek­a­terminusnak­a­megtalálása­talán­nem­a­folklorista­vagy­a­néprajzku-tató­feladata.­Igaz,­néhány­esetben­ők­is­próbálkoztak­ezzel,­mint­például­erdei­Ferenc.„utóparaszti”­meg­hasonló­ kategóriákat­ használtak,­ ami­ vagy­ pontos,­ vagy­ nem,­ deszerencsésebb­megoldás,­ha­nem­azt­mondjuk­például,­hogy­szocialista­mezőgazda-ság.­ véleményem­ szerint­ a­ posztparaszti­ sem­megfelelő,­ de­ az­ utóparaszti­ sem.­ amagyar­néprajz­vagy­magyar­folklór­szempontjából­akkor­lehet­megragadni­a­jelensé-get,­ha­egyszerre­vizsgáljuk­pl.­a­mátyusföldön,­a­kárpátalján,­a­Szilágyságban­vagySzékelyudvarhelyen,­ a­ bácskában­ meg­ a­ bánátban­ és­ Szlovéniában­ a­ szlovéniaimagyaroknál­is.­ugyanezek­a­tendenciák­jelenleg­eltérően­módosulnak,­mégis­találnibennük­valami­közöset.­ezzel­kapcsolatban­mindig­el­szoktam­mesélni,­hogy­mi­több-ször­is­jártunk­volt­tanítványom,­Halász­albert­jóvoltából­lendva­környékén.­egy­alka-lommal­ az­ egyik­ adatközlőt­ kerestük.­ az­ említett­ Halász­ alberttel­ egy­ olyan­ autóvalmentünk,­ amiről­ azt­ sem­ tudtam­megállapítani,­ hogy­milyen­ típusú,­ csak­ azt,­ hogynagy,­ szürke,­modern.­ és­ ezzel­ az­ autóval­ kerestük­ az­ adatközlőt.­ az­ adatközlő­ egyhasonló­ színvonalú­ autóval­ ment­ el­ hazulról,­ bankba,­ tehát­ mi­ a­ folklóradatközlőtmondjuk­egy­mercedesszel­üldözzük,­aki­a­chevroletjén­megy­előttünk,­de­ezzel­szem-ben­ott­van­a­kárpátaljai­falusi­magyar­és­nem­csak­a­falusi­szegénység,­meg­a­mold-vai­csángók­szörnyű­gazdasági­helyzete.­a­kérdés­az,­hogy­mi­az­a­kategória,­ahogyanma,­2010-ben­ezeket­a­ jelenségeket­egy­kalap­alá­ fogjuk:­ezen­kell­ törni­a­ fejünket.bevallom,­nekem­sincs­sok­ötletem.

Interjú a 70 éves Voigt Vilmos professzorral 147Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

–­Mi a véleménye arról, hogy a rendszerváltás után egyre nagyobb mértékben, sőt azutóbbi néhány évben különösen felerősödött és egyre jobban terjed a romantikus nép-rajzi szemlélet, terjed a rovásírás, évek óta már nemzetközi rovásírásversenyt is ren-deznek. Egyre nagyobb teret hódítanak a különféle délibábos teóriák, a tudománytalanelméletek terjesztői egyre hangosabbak. Ön mivel magyarázza, hogy az emberek ennyi-re fogékonyak tudománytalan elméletekre? Annak ellenére, hogy a néprajzkutatás óri-ási eredményeket ért el a romantikus kezdetektől, az emberek zöme – a képzett értel-miségiek is – a néprajz szó hallatán mégis az ősiségre, a nemzeti specifikumra asszo-ciál, és a tévécsatornákban is egyre inkább ezt az irányvonalat preferálják?

–­ez­nagyon­bonyolult­jelenség,­és­akármelyik­részével­foglalkozik­is­az­ember,­mindenesetben­nagyon­körültekintően,­óvatosan­lehet­bármit­is­mondani.­azt­hiszem,­hogy­azegyetemen­mi­ezt­próbáltuk­csinálni.­a­néprajz­szakma,­itt­konkrét­ismeretek,­tudomá-nyos­ tények­ vannak.­ezt­a­ jelenségek­különféleképpen­ lehet­ interpretálni,­ de­a­ tudo-mány­keretén­belül.­a­fantazmagóriák­nem­tartoznak­ide,­azt­az­ember­órán­és­az­elő-adásokon­és­máshol­is­megpróbálja­a­maga­helyére­tenni,­eltávolítani­tőle­azokat,­akiktalán­ebben­hisznek.­ennek­a­jelenségnek­nagyon­sokféle­oka­van,­és­egyébként­nemcsak­nálunk­van­így.­Tehát­ezt­a­rendszerváltozással­vagy­a­magyarok­izolált­helyzetével,Trianonnal­ vagy­azzal,­hogy­ valakik­összeesküdtek­az­ igaz­magyar­kultúra­ellen,­nemlehet­magyarázni.­nagyon­nehéz­bármit­is­mondani,­mert­akármilyen­fogalmat­használvalaki,­azzal­a­fogalommal­kapcsolatban­is­lehet­megjegyzést­tenni.­ami­a­romantikuskifejezést­illeti:­az­európai­néprajz­és­a­folklorisztika­szempontjából­különösen­a­szó­szo-ros­értelmében­vett­romantika­előtt,­a­18.­századtól­a­szó­szoros­értelmében­vett­roman-tika­ után,­ tehát­ a­ 19.­ század­ végéig­ a­ folklorisztika­ szinte­ mindent­ a­ romantikánakköszönhet.­Tehát­az­én­számomra­a­romantikus­folklorisztika­dicsérő­szó.

–­Ilyen értelemben igen, de én arra értettem, hogy a romantikus néprajzi szemléletmódis hozzájárul a különböző tévhitekre alapozott teóriák terjedéséhez.

–­nos,­ennek­a­jelenségnek­a­megmagyarázására­mi­egy­rossz­szakma­vagyunk…

–­Tudom, hogy ennek az ideológiai szempontból eléggé veszélyes felfogásnak az elem-zésére, magyarázatára nem a néprajz hivatott, azonban sokszor maguk a néprajzi dip-lomával rendelkező egyének is terjesztik…

–­erre­megint­azt­mondom,­hogy­mi­a­folklórral­foglalkozunk,­nem­pedig­az­emberneka­ gyógyításával,­ és­ nem­ a­ genetikai­ ismereteit­ vagy­ egyebeket­ vesszük­ figyelembe,mert­akkor­elmeorvosért­lehetne­kiáltani,­hiszen­ezek­nemcsak­hogy­tévhitek,­hanemelképesztő­szamárságok­is.­ugyanakkor­a­kultúrában­a­maga­helyén­ott­vannak­ezek­ajelenségek,­s­ha­egy­illetékes­tudós­azt­mondja,­hogy­valami­nem­jó,­mert­tudomány-talan,­ én­ biztos­ nem­ fogom­azt­mondani­mint­ folklorista,­ hogy­ valami­ nem­ jó,­merttudománytalan,­ugyanis­én­jelenségként­ítélem­meg.­egyébként­a­folklór­99%-a­tudo-mánytalan,­és­attól­a­maga­helyén­nagyon­jól­van.­ami­igazán­szörnyű,­az­az,­hogyhavalaki­ tudja­ ezt,­ netalántán­ egyetemi­ képzésben­ részesült,­ és­ ennek­ ellenére­ beállszélhámosnak,­nos­az­rémes­dolog.

–­Ráadásul ideológiai szempontból is nagyon veszélyes.

148 l. Juhász IlonaFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

–­veszélyes,­mert­butít,­és­ugye­a­tömegkommunikáció­is­nagyon­sok­szempontból­fele-lős­ezért.­amikor­generációkkal­ezelőtt­vetítette­a­tévé­nálunk­a­Robin­Hood­című­film-sorozatot­a­gyerekeknek,­akkor­egy­idő­után­az­adás­előtt­meg­adás­után­is­figyelmez-tették­a­nézőket,­hogy­a­gyerekek­ne­lövöldözzenek,­ugyanis­azok,­amikor­még­szintevéget­sem­ért­az­adás,­a­házilag­készített­nyíllal­és­íjjal­lövöldözték­egymást,­a­szem-orvosok­ legnagyobb­ bánatára.­ jelen­ esetben­mi­ a­ teendő?­ ne­ legyen­ Robin­ Hood?nem­ tudom.­azt­ viszont­ igen,­hogy­ha­valaki­ fantasztikus,­hihetetlen­és­ tarthatatlanideológiákat­akar­kitalálni,­akkor­ki­tudja­találni,­és­megtalálja­a­módot­is­arra,­hogy­ter-jeszteni­tudja.

–­Most térjünk vissza a Tanár Úr munkásságához. Köztudott, hogy nagyon sok külföldiegyetemen tanított (pl. Helsinki, Tartu, London, Marburg, Hamburg, Innsbruck,Berkeley, Nashville, valamint Nyitra, Kolozsvár, Újvidék stb.), számtalan konferenciánvett részt és tartott előadást. Ezek mellett számos fontos szervezetnek a tagja vagyelnöke mind Magyarországon, mind pedig külföldön. Melyek ezek?

–­mivel­különféle­szervezetekről,­intézményekről­stb.­van­szó,­most­inkább­ezeket­nemsorolnám­fel…

–­ Én viszont legalább néhányat megemlítenék: a Nemzetközi Szemiotikai Társaságvezetőségének magyar tagja, a Nemzetközi Finnugor Szemiotikai Társaság és aMagyar Szemiotikai Társaság alapító elnöke, a Kalevala Társaság, az Európai NéprajziTársaság tagja, több ízben volt az UNESCO Rapporteurje, s a folklór védelméről szóló1989-ben megfogalmazott javaslat végső szövege is Öntől származik. És még hosszanfolytathatnám tovább, azonban terjedelmi okokból nem tehetem. Az viszont érdekelne,hogy munkásságát milyen díjakkal, elismerésekkel jutalmazták.

–­nos,­erre­a­kérdésre­sem­feltétlenül­szükséges­válaszolni…

–­Én viszont fontosnak tartom, tehát felsorolok néhányat: az Európai Folklór IntézetEurópai Folklór Érme, Scheiber Sándor-díj, Lukács György díj, Györffy István emléké-rem, Ortutay Gyula emlékérem, Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pro Universitateérme, a Kalevala Társaság jubileumi érme (ezt nagyon kevesen kapták meg), a FinnOroszlán Lovagrend tagja, s a Bukaresti Tudományegyetem „professor honoris causa”címet adományozott Önnek. A Tanár Úr 70. születésnapjára az egyetemen szép ünnep-séget szerveztek és meglepetésként készült egy kis kamarakiállítás is…

–­Igen,­ha­most­kisétál­a­folyosóra,­akkor­itt­láthat­különböző­tablókat,­amelyek­még­azén­ünneplésemet­tartalmazták.­a­születésnapi­köszöntésem­alkalmával­nem­volt­alkal-mam­megnézni,­csak­két-három­nap­múlva­láttam­az­anyagot.­Többek­közt­bemutattákazt­ is,­hogy­az­én­születésnapomon­milyen­neves­személyiségek­születtek,­például­aszületésnapunk­egy­napra­esik­al­caponééval…

–­Verebélyi Kincső tanárnőnek, a Folklore Tanszék jelenlegi tanszékvezetőjének, az Önfeleségének is készítettek a diákok és a kollégák egy hasonló kis kamarakiállítást nem-rég ünnepelt születésnapja alkalmából…

Interjú a 70 éves Voigt Vilmos professzorral 149Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

150 l. Juhász Ilona

–­Igen,­s­az­őt­felköszöntő­megemlítette,­hogy­ezen­a­napon­hoztak­egy,­több­korábbi-hoz­képest­is­nagyon­rossz­döntést­jaltában,­a­háború­utáni­berendezkedést­illetően,valamint­kelet-magyarországon,­ahol­már­új­rezsim­volt,­ezen­a­napon­akasztották­fölaz­első­elítéltet.­nos,­ez­utóbbi­még­al­caponéhoz­képest­is­morbid.

–­ Sokan tudják, mégsem mindenki, hogy Verebélyi Kincsővel házastársak. Hogyanműködik ez, oktatói, majd munkahelyi kapcsolatban?

–­ erre­ csak­ nagyon­ röviden­ kell­ válaszolnom.­mi­ nagyon­ régóta­ (mondjuk:­ 50­ éve!)ismerjük­egymást,­kincső­gimnazista­kora­óta.­aztán­jobban­akkor­ismertem­meg,­ami-kor­már­budapesti­egyetemistaként­néprajz­szakos­lett.­egyébként­egyik­munkahelyén(az­egyetemi­lapoknál)­az­ő­főnökét­még­csecsemőkora­óta­(!)­ismertem.­kincső­nemúgy­került­a­Folklore­Tanszékre,­hogy­mi­előbb­összeházasodtunk.­Itt­minden­fordítottsorrendben­történt.­vagyis­előbb­tanítottam­őt­(is),­majd­dolgoztunk­együtt­(huzamosés­ intenzív­módon­ először­ a­magyarországi­ folklorizmuskutatás­megszervezésében),majd­ő­lett­utódom­a­Folklore­Tanszék­vezetőjeként,­a­néprajzi­Intézet­igazgatójaként,doktori­programunk­vezetőjeként.­Gondolom,­majd­„utódom”­lesz­e­funkciók­letevése-kor,­meg­nyugdíjba­vonulásakor­is.­ennek­az­immár­emberöltőnyi­munkahelyi­kapcso-latnak­során­viszont­sosem­egyazon­szobában­működtünk.­otthon­is­két­külön­íróasz-talunk­van,­két­ szobában.­a­két­ személyes­könyvtár­még­megmaradt­ részeit­ viszontegybetettük.­Ha­olyan­könyvet­kér­vagy­használ,­amely­az­én­szobámban­van,­gyakrantőlem­kéri­és­velem­rakatja­vissza­a­helyére.­ így­elvben­mindig­ tudjuk,­melyik­könyvkinél­van.­(azért­őrjöngve­is­szoktunk­keresni­egyet­s­mást...)­a­szakmában­nagyon­sokmindenről­ugyanaz­a­nézetünk.­ezt­nem­külön­programként­alakítottuk­ki,­hanem­szin-te­eleve­így­volt.­amit­ennél­fontosabbnak­tartok:­társadalomfelfogásunk­szinte­teljesenazonos.­Irodalmi­és­művészeti­ízlésünk­is.­ez­sem­az­együttlét­idején­alakult­ki­–­eleveilyen­volt.­bár­amikor­én­ortodox­egyházi­zenét­vagy­cigány­folklórt­hallgatok­óraszám–­be­szokta­csukni­az­ajtaját,­„a­jóból­is­megárt­a­sok”­jelszóval.­Sokkal­többet­olvas,mint­én,­főként­fekve­imád­franciául­és­németül­olvasni­–­napokon­át.­azt­hiszem,­énutoljára­1956­előtt­ olvastam­ fekve.­ a­ színházat­ és­ a­ koncertet­ nálam­ többre­ tartja.viszont­a­krimiket­együtt­szoktuk­nézni­a­televízióban.­(mást­alig.)­nagyon­szépen­éne-kel(ne)­és­táncol(na)­–­de­ehhez­én­nem­vagyok­jó­partner.­Tőle­tanultam­a­tárgyak,benne­ a­ művelődéstörténeti­ értékű­ kis­ tárgyak­ imádatát,­ ismeretét,­ megkeresését.elhűlök,­mi­mindent­gyűjtött­évtizedek­során.­az­ócskapiacra­együtt­szoktunk­ járni­–bár­ilyenkor­zsandár­módon­jön­mellettem,­nehogy­én­„hülyeségeket”­vegyek.­(persze,ő­sokkal­több­tárgyat­vesz­–­de­hiszen­ő­ismeri­ezeket.)­Időnként­kitisztítja­a­vitrint­–ilyenkor­persze­nekem­rögtön­az­lesz­a­„kedves”­tárgyam,­ami­kivett.­Imád­autót­vezet-ni,­ és­ez­megnyugtatja­őt.­ én­meg­nem­vezetek.­és­egyáltalán­nem­nyugtat­meg­azautósok­borzalmas­viselkedése.­azaz­sokféle­azonosság,­sokféle­ellentét­van­köztünk.nyaralni­olyankor­és­olyan­helyre­szeret­menni,­amit­én­eleve­rossz­döntésnek­tartok.azért,­ főként­ fiatalabb­ korunkban­ rengeteget­ utaztunk­ együtt,­ keresztül-kasulmarokkótól­marburgig,­a­görög­szigetekig.­a­Folklore­Tanszéken­mára­már­mindenkihozzászokott­a­mi­kettősünkhöz,­a­mai­kollégák­vagy­diákok­elődei­is.­ők­ezt­természetitényként­ fogják­ fel.­ a­ tanszéki­ értekezleteken­ azért­ vannak­ humoros­ pillanatok.egyszer­például­„bikfic”-nek­neveztem­–­voltaképpen­kedveskedésből.­nem­úgy­sült­el.egyébként­kincső­ezerszer­elmondja,­hogy­az­én­„humoromat”­élő­ember­nem­tudjafelfogni.­abban­igazat­adok,­hogy­van­ilyen­ember...­mindig­vannak­ötletei,­tervei,­min-Fór

um

Társ

adal

omtu

dom

ányi

Sze

mle

, XI

I. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

Interjú a 70 éves Voigt Vilmos professzorral 151

dig­szervez­valamit.­így­persze­könnyű­valaki­közelében­fél­évszázadot­boldogan­(no,nem­mindig!)­leélni.­elfut­ez­az­idő.

–­Még egy utolsó kérdés, amit minden interjúalany utál: min dolgozik jelenleg a TanárÚr?

–­erre­ a­ kérdésre­ sosem­ szerettem­ válaszolni,­ ugyanis­ az­ ember­mindig­ foglalkozikvalamivel,­mindig­voltak­és­vannak­különböző­ feladatai.­ezt­ tapasztalatból­maguk­ istudják,­sokszor­huszonötféle­dologgal­kell­egyszerre­foglalkozni,­és­az­ember,­mint­azsonglőr,­próbálja­feldobálni,­hogy­melyik­esik­le­legkésőbb,­és­hátha­addig­legalább­azegyik­feladatát­be­tudja­fejezni.­március­24-én­ünnepeljük­tanszékünkön­az­1978-banelhunyt­ortutay­Gyula­professzor­századik­születésnapját.­ő­volt­ennek­a­tanszéknekegykor­ a­ vezetője,­ s­ az­ egyetemi­ néprajzi­ intézetnek­ igazgatója,­ az­ elTe­ rektora­ éshasonlók.­egy­rendezvényt­szervezünk,­amely­a­kerepesi­temetőben­az­ünnepelt­sírjá-nak­megkoszorúzásával­kezdődik­délelőtt,­utána­pedig­az­elTe­központi­épületében,­adíszteremben­egy­ emlékülést­ tartunk,­ ahol­ortutay­ tevékenységét,­ életét­ s­ érdemeitméltatjuk,­ majd­megtekintjük­ a­ folklór­ tanszéken­ összeállított­ kamarakiállítást­ az­ őműveiből,­valamint­vele­kapcsolatos­művekből­és­személyes­emlékeiből,­emléktárgya-iból.­a­kiállítást­az­ünnepelt­családtagjainak­segítségével­készítjük­elő.­Részleteket­vetí-tünk­abból­a­kétrészes­portréfilmből,­amit­még­1975-ben­készítettek­ortutayról.­ezt­afilmet­több­okból­szeretném­látni:­én­voltam­a­riporter,­tehát­tudom,­mi­van­a­filmbenés­mi­maradt­ki,­ugyanis­lehetőleg­a­legpontosabb,­leghűbb­képet­próbáltam­megraj-zolni­ebben­a­tévéinterjúban­ortutayról,­ami­egyáltalán­nem­volt­könnyű,­ugyanis­szí-nes­egyéniség,­rengeteget­beszélő­interjúalany­volt.­ennek­az­ünnepségnek­a­megren-dezésével­részben­az­is­a­célunk,­hogy­saját­ identitásunkat­erősítsük.­egyben­példátakarunk­mutatni,­hogy­nem­minden­elődünkbe­rúgunk­bele­ott,­ahol­érjük,­sőt­ha­lehet,egyikbe­se,­tehát­még­olyan­valakibe­se,­aki­megérdemelné,­s­olyanba­se­természete-sen,­ aki­ nem­érdemelné­meg.­ azt­ szeretnénk,­ hogy­ a­ hallgatóink­ vegyék­ észre,­ egynagyon­hosszú­tradícióhoz­kötődnek­ők­is,­és­ugyanezt­próbálom­sugallni­kollégáimnakis.­arra­törekszem,­hogy­kicsit­humorosan,­szellemes­módon­mutassuk­be­a­személyi-ségét,­hiszen­a­mi­szakmánk­nem­mindig­unalmas…

Az interjút L. Juhász Ilona készítette

jegyzetek

1.­ a­beszélgetés­2010­februárjában­készült2.­ az­Elsüllyedt falu a Dunántúlon (bp.­1936)­című­kötetről­van­szó.3. voigt­vilmos:­németalföldi­közmondások­id.­pieter­brueghel­festményén.­magyar­történeti

folklorisztikai­elemzés-kísérlet.­Ethnographia, 96.­(1985)­59–71.­p.4.­ vö.­ leščák,­ milan–voigt­ vilmos­ (red.):­ Folklorismus Buletin 1. budapest,­ népművelési

Intézet,­1979.

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

152 l. Juhász Ilona

voigt­vilmos­bibliográfiája

Voigt Vilmos 70.­születésnapja­alkalmából­egy­külön­kötetben­megjelentették­az­ünne-pelt­bibliográfiáját,­amely­összesen­2194­tételt­ tartalmaz.­ (keményfi­Róbert­ [szerk.]:Voigt Vilmos könyvészete.­debrecen,­néprajzi­ Tanszék,­2010.­184­p.­ [a­ bibliográfiátösszeállította:­molnár­Szilvia]).­a­bibliográfiában­szereplő­5­kategóriába­sorolt,­külön-féle­nyelveken­ írt­ (a.­könyvek,­ füzetek,­önálló­kiadványok;­b.­Szerkesztett­művek;­c.Tanulmányok,­szaklexikonok,­címszavak;­d.­egyéb­közlemények:­konferenciabeszámo-lók,­ ünnepi­ köszöntések,­ nekrológok,­ visszaemlékezések,­ interjúk;­ e.­ Ismertetések,referenciák)­tételek­közül­helyszűke­miatt­mi­most­csupán­a­fontosabb­önálló­kötetekbibliográfiai­adatait­közöljük:

a­folklór­alkotások­elemzése.­budapest:­akadémiai­kiadó,­1972,­377­p.­/néprajzi Tanulmányok/a­folklór­esztétikájához.­budapest,­kossuth­könyvkiadó,­1972,­384­p.­/esztétikai­kiskönyvtár./Glaube­und­Inhalt.­drei­Studien­zur­volksüberlieferung.­budapest,­eötvös­loránd­Tudo­mány­egye­-

tem,­1976,­120­p.­/az­eötvös­loránd­Tudományegyetem­ókori­Történeti­Tanszékénekkiadványai­15./

bevezetés­a­szemiotikába.­budapest,­Gondolat­könyvkiadó,­1977,­216­p.­(2.­kiadás:­budapest,osiris­kiadó,­2008.)

Úvod­do­semiotiky.­bratislava,­Tatran,­1981,­256­p.modern­magyar­ folklorisztikai­ tanulmányok.­ debrecen,­ klTe­ néprajzi­ Tanszék,­ 1987,­ 208­ p.

/Folklór­és­etnográfia­34./Szemiotikai­ kultúra­ –­ a­ kultúra­ szemiotikája.­ debrecen,­ klTe­ néprajzi­ Tanszék,­ 1990,­ 55­ p.

/néprajz­egyetemi­hallgatóknak­4./a­folklorizmusról.­debrecen,­klTe­néprajzi­Tanszék,­1990,­87­p.­/néprajz­egyetemi­hallgatóknak­9./menin­ puutarhaani.­ valikoima­ unkarilaisia­ kansanrunoja­ 1500-luvulta­ 1900­ luvulle.­ Helsinki,

1990,­105­p.Irodalom­és­nép­északon.­a­balti­finn­népek­folklórja­mint­az­európai­folklór­része.­Tanulmányok.

budapest,­universitas­kiadó,­1997,­207­p.Szerk.:­a­magyar­folklór.­budapest,­osiris­kiadó,­1998,­651­p.Suggestions­Towards­a­Theory­of­Folklore.­budapest,­mundus­Hungarian­university­press­1999,

XII.,­409­p.világnak­ kezdetétől­ fogva.­ Történeti­ folklorisztikai­ tanulmányok.­ budapest,­ universitas

könyvkiadó,­2000,­368­p.a­folklórtól­a­folklorizmusig.­Történeti­folklorisztikai­tanulmányok.­budapest,­universitas­könyv­-

kiadó,­2001,­355­p.a­magyar­ősvalláskutatás­kérdései.­budapest,­magyar­vallástudományi­Társaság,­2003,­107­p.

/vallástudományi­tanulmányok­4./Hoppál­mihállyal­ közösen:­ ethnosemiotics­©­Hungary.­ budapest,­ european­ Folklore­ Institute,

2003.a­vallási­élmény­története.­bevezetés­a­vallástudományba.­budapest,­Timp­kiadó,­2004,­253­p.magyar,­magyarországi,­nemzetközi.­Történeti­folklorisztikai­tanulmányok.­budapest,­universitas

kiadó,­2004,­454­p.europäische­ linien.­ Studien­ zur­ Finnugristik,­ Folkloristik­ und­ Semiotik.­ budapest,­ akadémiai

könyvkiadó,­2005,­274­p.magyar­folklór­szöveggyűjtemény­I.­budapest,­osiris­kiadó,­2005,­845­p.­/osiris­tankönyvek./a­vallás­megnyilvánulásai.­bevezetés­a­vallástudományba.­budapest,­Timp­kft,­2006,­343­p.meseszó.­ Tanulmányok­mesékről­ és­mesekutatásról.­ budapest,­ elTe­ néprajzi­ Intézet,­ 2009,

420­p.

Fór

um

Társ

adal

omtu

dom

ányi

Sze

mle

, XI

I. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

SImon aTTIla

magyarország­felbomlása­és­a­trianonibékeszerződés­a­magyar­és­szlovák­kollektív

emlékezetben­1918–2010

(a­szlovák–magyar­történész-vegyesbizottság­idei­éves­konferenciája.­érsekújvár,­2010.­június­24–25.)

TanulmányoKKonfeRencIa

a­kétoldalú­magyar–szlovák­kapcsolatokat­sújtó­viszályoktól­és­feszültségektől­terhelt­idő-szakot­követően­rendezte­meg­a­szlovák–magyar­történész-vegyesbizottság­idei­éves­kon-ferenciáját,­amelynek­témáját­Trianon,­a­történeti­magyarország­szétesése­és­a­trianonibékeszerződés­adta.­ennek­fényében­akár­egy­parázs­vitáktól­terhelt,­a­kemény­szakmaivitákat­sem­nélkülöző­rendezvényt­is­lehetett­volna­várni,­ám­nem­ez­következett­be,­a­kon-ferenciát­a­konstruktív­párbeszéd,­sőt­olykor­a­túlzott­udvariasság­jellemezte,­s­talán­egy-egy­élesebb­vita­nem­vált­volna­kárára.­ebben­kétségkívül­nagy­szerepe­volt­annak­is,­hogya­konferencia­szakmai­programjáért­felelős­fiatal­szlovák­történész,­miroslav­michela­szán-dékai­szerint­a­rendezvényen­elhangzó­előadások­a­hagyományos­politikatörténeti­meg-közelítések­helyett­szinte­kivétel­nélkül­a­trianoni­döntés­recepciójával,­a­magyar­és­a­szlo-vák­kollektív­emlékezetben­való­visszatükröződésével­foglalkoztak.

mivel­ az­ előre­ meghirdetett­ programban­ feltüntetett­ bohumila­ Ferenčuchová­ nemtudott­részt­venni­a­rendezvényen,­csupán­egyetlen­nyitó­előadás­hangzott­el.­ezt­a­RomSIcSIGnác tartotta,­aki­Trianonnak­a­magyar­politikai­gondolkodásban­betöltött­szerepéről­refe-rált.­a­neves­budapesti­történész­előadásából­jól­kirajzolódtak­azok­a­különbségek,­ame-lyek­a­trianoni­békeszerződésnek­a­magyarországi­közbeszédben­való­helyét­jellemezték.

a­ konferencia­ első­ délelőttjének­ három­ előadását­ a­ téma­ lokális­ megközelítésekötötte­össze.­az­elTe­történésze,­abloncZy baláZS a­Trianon­utáni­menekültszerveze-tek­rítusait­és­sajátosságait­vizsgálta,­miközben­példáit­elsősorban­a­szepességi­és­aselmecbányai­menekülteket­tömörtő­szervezetekből­vette.­a­fiatal­szlovák­kolléga,­lucIaSeGĽová a­szlovák­nemzeti­mozgalom­centrumának­számító­Turócszentmártonnal­kap-csolatos­kutatásaival­próbálta­megismertetni­a­résztvevőket,­ez­azonban­nem­sikerültteljes­mértékben.­peTeR macHo,­az­SZTa­Történettudományi­Intézetének­munkatársa­atrianoni­békekötés­emblematikus­magyar­alakjának,­apponyi­albertnek­a­korabeli­szlo-vák­lapokban­fellelhető­ábrázolásait­próbálta­összegyűjteni.­az­előadása­során­kifejtetttapasztalatai­azonban­azt­ jelzik,­hogy­a­korabeli­szlovák­sajtó­meglehetősen­kevesetfoglalkozott­Trianon­kérdésével,­így­apponyinak­is­csak­kevés­teret­szentelt.

a­ délutáni­ előadásokat­ a­ szintén­ a­ pozsonyi­ Történettudományi­ Intézetben­ dolgozóvÖRÖS láSZlónak­a­magyar­és­a­szlovák­történetírás­Trianon-képéről­tartott­előadása­vezet-te­fel.­noha­az­időhiány­miatt­a­szlovák­historiográfia­csupán­kevés­helyet­kapott­előadá-sában,­az­azonban­mégis­kiderült,­hogy­az­a­magyar­történetíráshoz­képest­meglehetősenhomogén­és­az­évtizedek­során­szinte­alig­változó­képet­őriz­Trianonnal­kapcsolatban.

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

a­következő­két­előadás­több­szempontból­ is­kilógott­a­sorból.­egyrészt­azért,­mivelmindkettőnek­két-két­előadója­volt­(az­egyiknek­andRej FIndoR és­mIRoSlav mIcHela,­a­másik-nak­daGmaR kuSá és­mIRoSlav mIcHela),­másrészt­mivel­nem­is­hagyományos­előadásokrólvolt­szó,­hanem­inkább­problémafelvető­diskurzusokról,­amelyekben­a­téma­módszertanimegközelítése­dominált.­a­konferencia­első­napjának­záró­blokkja­a­történész-vegyesbi-zottság­mellett­működő­ tanári­ tagozat­ szervezésében­arról­ szólt,­ hogyan­ lehet­ Trianonttanítani.­ennek­keretén­belül­jakab GyÖRGy budapesti­ tanár­a­magyarországi­ történelem-tankönyvek­didaktikai­fejlődéséről,­a­komenský­egyetem­docense,­vIlIam kRaTocHvíl pediga­módszertan­új­útjairól­adott­elő.­S­hogy­a­tanári­tagozat­nem­csupán­az­elmélettel­fog-lalkozik,­azt­a­Selye­jános­egyetem­oktatója,­vajda baRnabáS bizonyította,­aki­azt­az­oktatá-si­modult­mutatta­be,­amely­teljesen­új­alapokra­helyezné­Trianon­oktatását­is.

a­konferencia­második­napját­az­elTe­oktatójának,­ZeIdleR mIklóSnak­az­előadása­nyi-totta,­aki­a­magyarországi­revíziós­szobrok­történetét­és­szimbolikáját­vázolta­fel.­Szó­sze-rint­vitára­gerjesztő­volt­kovácS éva előadása,­aki­Trianont­mint­„nemzeti­konténert”­hatá-rozta­meg,­vagyis­azt­jelezte,­hogy­a­Trianon-diskurzus­legnagyobb­problémája­éppen­az,hogy­nem­magáról­a­trianoni­békeszerződésről­folyik,­hanem­minden­más­egyébről.­a­kon-ferencia­egyetlen­szlovákiai­magyar­témáját­SImon aTTIla,­a­Fórum­Intézet­munkatársa­és­aSelye­jános­egyetem­tanszékvezetője­hozta,­aki­azt­vázolta­fel­a­hallgatóságnak,­hogyanvélekedett­csehszlovákia­megalakulásáról­és­Trianonról­a­két­háború­közötti­kormánypár-ti­aktivista­magyar­politika.

Rendkívül­érdekes­volt­FeIScHmIdT maRGIT kulturális­antropológus­előadása,­aki­a­maimagyar­szélsőjobb­és­Trianon­viszonyát,­illetve­az­ún.­nemzeti­rock­ebben­játszott­szerepétvizsgálta,­s­kitért­arra­is,­hogy­a­revíziós­jelszavak­és­jelképek­mögött­nem­feltétlenül­van-nak­tényleges­revíziós­szándékok.­a­komáromi­egyetem­dékánjának,­SZaRka láSZlónak­azelőadása­a­memoárirodalom­Trianon-képét­tárgyalta,­pontosabban­azt,­hogyan­látták­a­tör-téneti­ magyarország­ szétesésében­ játszott­ szerepüket­ olyan­ politikusok,­ mint­ apponyialbert,­jászi­oszkár­vagy­károlyi­mihály.­Szintén­az­irodalom,­de­nem­a­memoárok,­hanema­szépirodalom­volt­a­témája­a­pozsonyi­egyetem­professzora,­Roman Holec előadásának,aki­ a­ húszas­ évek­ szlovák­ szépirodalmi­ alkotásaiban­ fellelhető­ Trianon-ábrázolásokatvázolta­fel.

egy­tudományos­konferencia­sava-borsát­általában­nem­maguk­az­előadások,­hanemaz­azokat­követő,­azokat­színesítő­vita­szokta­adni,­s­így­volt­ez­ezúttal­is.­ebben­nem­csu-pán­az­egyes­előadásokhoz,­de­a­konferencia­egészét­illetően­is­számos­értékes­hozzá-szólás­hangzott­el.­Többek­között­az­is,­hogy­kicsit­egyoldalú­volt­a­diskurzus,­hiszen­mígTrianon­magyar­traumáját­alaposan­kivesézték,­arról,­hogy­miért­jelent­traumát­a­szlová-koknak­Trianon,­kevés­szó­esett,­és­a­szlovák­résztvevők­sem­igyekeztek­ezt­megvilágítani.mint­ahogy­magyar­oldalról­az­ is­elhangzott,­hogy­ugyan­ fontos­Trianon­emlékezetét­ésrecepcióját­ vizsgálni,­ ám­ a­ két­ oldal­ történetírása­ között­még­ Trianon­ alapkérdéseibensincs­összhang,­s­ameddig­ez­nem­születik­meg,­addig­bizony­az­államhatárok­kérdését­ésmás­alapproblémákat­sem­lehet­félretenni,­s­a­szlovák­történetírásnak­ehhez­is­határo-zottabban­hozzá­kellene­szólnia.

a­konferencia­a­szlovák–magyar­történész-vegyesbizottság­szervezésében­zajlott,­s­arendezvény­keretén­belül­a­vegyes­bizottság­ülésére­is­sor­került.­éppen­ezért­az­a­vegyesbizottság­felelőssége­is,­hogy­egy­ilyen­fontos­konferencián,­amely­szinkrontolmácsolássalzajlik,­megfelelő­szintű­tolmácsokat­biztosítson.­ez­ugyanis­alapfeltétele­annak,­hogy­bár-milyen­konferencia­ne­csupán­egyoldalú­monológok,­hanem­konstruktív­párbeszéd­hely-színe­legyen.

154 Simon attilaFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

a­ kockázati­ társadalom­ és­ felelősség­ című­ nemzetközi­ tudományos­ találkozó­ azalkalmazott­Filozófiai­Társaság­és­az­eTHoSZ­Tudományos­egyesület­közös­szervezé-sében­valósult­meg­pécsett.

ejtsünk­szót­először­a­konferencia­szervezőiről.­az­alkalmazott­Filozófiai­Társaság1998-ban­kezdte­meg­ tevékenységét,­és­az­azóta­eltelt­ idő­alatt­ több­ tanácskozást,konferenciát­szervezett­és­tanulmánykötetet­adott­ki,­nemzetközi­részvétellel.­elnökedr.­Szécsi­Gábor,­titkára­dr.­karikó­Sándor.­a­Társaság­célja­a­magyarországi­alkalma-zott­filozófia­művelésének­elősegítése.­dr.­karikó­Sándor­az­alkalmazott­filozófia­lénye-gét­a­következőképpen­foglalta­össze:­„az­alkalmazott­filozófia­nem­csupán­a­konkrét-hoz,­a­gyakorlathoz,­az­esettanulmányokhoz­való­visszanyúlást­jelenti,­hanem­valami-lyen­sajátságos­többletet­is.­[...]­az­alkalmazott­filozófia­művelője­azt­próbálja­tudato-sítani­és­alátámasztani,­hogy­minden­emberi­döntés­és­cselekvés­végső­soron­erkölcsijelentőséggel­és­felelősséggel­bír.”­a­kétévente­szervezett­konferenciák­eddig­a­követ-kező­témákat­dolgozták­fel:­európaiság;­politikai­és­morális­kultúra;­az­alkalmazott­filo-zófia­esélyei;­értékválság­–­értékváltás;­Gazdaság­és/vagy­kultúra;­közösség­és­insta-bilitás.­az­eTHoSZ­egyesület­célja­a­különböző­tudományágak­képviselői­közötti­kom-munikáció­elősegítése­és­a­multidiszciplináris­szemléletű­társadalomtudomány­hazaiművelése.­Hivatalosan­2009­januárja­óta­működik,­de­informálisan­a­tagok­már­2006óta­dolgoznak­együtt.­Tagjai­a­hazai­pedagógiai,­orvosi,­üzleti,­és­általános­etika­nevesképviselői;­ filozófusok,­orvosok,­ jogászok,­pedagógiai­és­gazdasági­ szakemberek.­azelmúlt­években­szintén­több­szakmai­konferenciát­szerveztek,­melyeken­a­következőtémákat­ dolgozták­ fel:­ Szaketikák;­ Szaketikák­ és­ a­ tudás;­ Tolerancia;­ bizalom.­ azegyesület­elnöke­dr.­bertók­Rózsa,­titkára­dr.­barcsi­Tamás.

az­idén­április­29–30-án­pécsett­megrendezett­konferencia­előadói­magyarországi,romániai,­szerbiai­és­szlovákiai­egyetemek­tudományos­munkatársai­voltak,­akik­tanul-mányaikban­a­kockázat­és­a­felelősség­tematikáját­több­szempontból­dolgozták­fel.­ígyaz­egyes­előadásokat­követően­érdekes­vita­alakult­ki,­amelyben­filozófiai,­közgazda-ságtudományi,­gyógyszerészeti,­etikai­és­egyéb­érvek­és­vélemények­ütköztek.­e­rövidösszefoglalásban­a­fentiekre­tekintettel­csupán­az­egyes­előadók­egy-egy­gondolatáratérek­ki,­mert­az­előadások­részletesebb­bemutatása­sokkal­nagyobb­terjedelmet­igé-nyelne.­eGyed péTeR előadásáról­a­megkésett­érkezés­miatt­sajnos­lemaradtam,­és­eztelőadásának­címe­(Etnikumközi viszonyok és felelősség-megosztás)­és­az­előadó­sze-mélyisége­miatt­is­sajnálhatom.

unGváRI ZRínyI ImRe A függőség, a kockázat és a felelősség rendszerei című­előadá-sában­a­kockázatot­mint­az­emberi­létállapot­természetéből­adódó­tényezőt­határoztameg.­„alapvető­létmódunk,­a­szabadság­azt­jelenti,­hogy­ismerjük­lehetőségeinket­és

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orja

bolemanT lIlla

kockázati­társadalom­és­felelősség

(alkalmazott­filozófiai­konferencia­pécsett.2010.­április­29–30.)

élni­tudunk­velük:­vállaljuk­a­létfeltételekbe­való­beavatkozás­kockázatát.”­lányI andRáSvéleménye­szerint­a­tudásalapú­társadalom­alaptalan­tudású­társadalomnak­mutatko-zik.­elkerülhetetlennek­tűnik­a­politika­értelmének­helyreállítása­egy­új­politikai­filozó-fia­alapján,­melynek­lehetséges­alapelvei­az­ökológiai­elővigyázatosság,­a­mértéktartócselekvés,­a­felelős­részvétel,­a­közösségi­önrendelkezés,­a­dolgok­emberi­léptékénekhelyreállítása,­ a­ felszabadulás­ a­ hatékonyság-elv­ és­ a­ bőség­ zsarnoksága­ alól.SZolcSányI TIboR a­placebo-hatás­és­az­orvosi­etika­kérdésének­kapcsán­azt­fejtegette,miként­oldható­meg­a­kérdés­úgy,­hogy­ne­sértse­a­betegek­autonómiáját.­véleményeszerint­az­orvoslás­jelenkori­paradigmájának­meghaladására­van­szükség.­SZécSI GáboRazt­a­ témát­ járta­körül,­hogy­az­új­ információközösségek­révén­az­elektronikus­kom-munikáció­felgyorsítja­a­hagyományos­fogalmi,­társadalmi­és­politikai­határok­elmosó-dását,­ s­ így­ tanúi­vagyunk­ fogalmi­és­ társadalmi­konvergenciáknak­az­új­globális­éslokális­közösségi­formák­tagjaiként.­HImFy jóZSeF Politika előtt – politika után című­elő-adásában­megkülönböztette­az­ún.­állampolgári,­valamint­az­ún.­habituális,­hagyomá-nyos­értelemben­vett­polgári­készségeket.­a­normatív­készségek­elengedhetetlen­vol-tát­hangsúlyozva­rámutatott­mindkét­„erény”­hasznosságára­demokráciáinkban.­TóTHI.­jánoS Kockázat és felelősség című­előadásában­Hans­jonas­és­ulrich­beck­munkás-ságát­vizsgálta.­mindkét­szerző­központi­tézise,­hogy­a­20.­század­második­felére­a­fej-lett­technológiát­használó­emberi­tevékenység­jelenti­a­ legfőbb­kockázati­tényezőt.­akockázat­új­formáit­csak­a­felelősség­új­formáival­tudjuk­kezelni.­baRcSI TamáS a­humánbiotechnológia­kockázatairól­elmélkedve­a­génsebészettel­és­a­klónozással­kapcsolat-ban­fogalmazott­meg­néhány­gondolatot.­a­klónozással­kapcsolatos­főbb­fenntartásokszámbavétele­után­morális­szempontból­vizsgálta­a­humán­biotechnológia­problémá-ját.­máRFaI molnáR láSZló előadásában­kifejtette,­a­tudás­minden­eddig­felvetődött­értel-mében­magában­foglal­valamifajta­kockázatot.­a­nevelést­olyan­morális­kommunikáci-ós­ folyamatként­ kell­ értenünk,­ amelynek­ célja­ az­ instabil­ posztmodern­ szubjektummorális­artikulációja­a­narratíva­révén.­kaRIkó SándoR előadása,­A felelőtlenség kocká-zata azt­a­problémát­járta­körül,­hogy­napjainkban­a­technológiák,­a­tudományok­és­aziparosodás­előrehaladásával­a­társadalmi­kockázatok­is­növekednek.­Ha­a­kockázato-kat­az­emberi­fejlődés­állítja­elő,­akkor­az­emberi­erkölcs­a­felelős­a­következménye-kért.­elvi­szinten­mindenki­egyetért­a­felelősség­felvetésével,­de­a­konkrét­felelősség-vállalástól­már­menekül.­Ha­ezen­nem­tudunk­változtatni,­feltartóztathatatlanul­hala-dunk­az­öncélúság­és­öncsonkítás­felé.­méSZáRoS andRáS:­Társadalmi idő és felelősség.az­előadás­a­társadalmi­idő­és­az­identitás­kölcsönhatásából­kiindulva­meghatároztaa­szimultaneitás,­a­szukcesszivitás­és­a­tartam­funkcióit.­ezt­követően­példákat­nyúj-tott­ az­ időszűke­és­a­ felelősség­ idő­általi­meghatározottságára.­víG ZolTán és­TamaRaGajIno egy­kutatás­eredményekét­mutatták­be,­amely­azt­vizsgálta,­hogy­milyen­mér-tékben­tesz­eleget­a­Szerb­állam­az­aarhusi­egyezményből­eredő­két­alapvető­kötele-zettségének:­egyrészt,­hogy­biztosítsa­a­nyilvánosság­számára­a­környezeti­ügyekbenaz­információhoz­való­hozzáférést,­másrészt­pedig,­hogy­biztosítsa­a­nyilvánosságnaka­környezetvédelemmel­összefüggő­döntéshozatalban­történő­részvételét.­SZabó TIboR:A globális „visszafogott-növekedés” paradigmája.­a­jelenlegi­„új­világrend”­számos­kihí-vást­ tartogat­ az­ emberiség­ jövője­ számára.­ az­ előadás­ a­ francia­ közgazdász,­ Sergelatouche­a­„visszafogott-növekedés”­paradigmája­mellett­foglal­állást.

veReSS káRoly A felelősség mint kérdés című­elmélkedésének­ témája­a­hagyomá-nyos­filozófiai­elgondolásokkal­ellentétben­a­felelősségnek­hermeneutikai­megközelí-tésben­történő­vizsgálata,­dialogikus­struktúraként.­GaRacZI ImRe témáját­a­kockázat­és

156 Bolemant lillaFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

a­játékelméletek­összefüggése­alkotta.­kiindulva­az­általunk­ismert­kozmosz­tartópil-léreiből,­ amelyek­ a­ gravitáció­ és­ az­ idő,­ e­ kérdések­ aktuális­ társadalmi­ és­ politikaivonatkozásait­járta­körül.

loSoncZ alpáR megállapítása­ szerint­ tanúi­ vagyunk­ a­ tudományosan­ közvetítetttudás­ és­ a­ döntés­ kényszere­ között­megnyíló­ szakadéknak.­ e­ divergenciát­ különös-képpen­ az­ éghajlat­ változásával­ kapcsolatos­ diskurzus­ vonatkozásában­ elemezte.beRTók RóZSa előadásának­céljaként­a­„homo­oeconomicus”­s­a­„homo­moralis”­tudo-mányterületi­ és­ individuális­ értelmű­ szétválásainak,­ szétválasztásainak­ feloldásáthatározta­meg­azok­kontextusba­helyezésével,­az­entitások­sok­szempontú­vizsgálatá-val.­GeRvaI pál–TRauTmann láSZló: A fejlődés tervezése – a formációelmélet kérdéséről.az­új­világrend­kiépülése,­a­biztonság,­szabadság,­demokrácia,­jólét­értékeinek­érvé-nyesítése­ a­ gazdaságban­ kijelöl­ egy­ fejlődési­ pályát,­ amiből­ a­ felzárkózási­ folyamatfakad.­ az­ előadásban­ azt­ mutatták­ ki,­ hogy­ a­ formációelmélet­ értelmezésemagyarországon­ a­ kádár-korszakban­ nem­ volt­ összhangban­ a­marxi­ elmélettel,­ aztjelentős­mértékben­vulgarizálta.­ez­magyarázza­a­neoliberalizmus­erőteljes­jelenlétét­ahazai­közgazdasági­gondolkodásban.

a­ konferencia­ időpontjának­megválasztása­ különösen­ szerencsésnek­ bizonyult­ arésztvevők­számára,­mivel­a­konferencia­egyik­napja­egybeesett­a­tánc­világnapjával,s­ ez­ alkalomból­ a­ pécsi­ nemzeti­ Színház­ ünnepi­ előadásán­ is­ részt­ vehettek.­ nemkevésbé­érdekes­programokat­tartogattak­a­galériák­ is.­a­csontváry­múzeum­megte-kintése­ után­ egy­ különleges­ alfons­ mucha-tárlat­ megnyitása­ következett,­ amelynekrésze­volt­a­kiállított­ismert­és­kevésbé­ismert­óriásplakátokon­kívül­mucha­műtermi­ésutcai­fotóinak­gyűjteménye­is.

visszatérve­azonban­magára­a­ konferenciára,­ leszögezhetjük,­ hogy­a­hely­ szelle-mének­megfelelően­ (itt­ pécs­ városának­multikulturális­ voltára­ gondolva)­ több­ szem-pont,­több­téma­és­több­látásmód­érvényesülésével­ez­a­nemzetközi­találkozó­valóbanérdekes­és­értékes­tanácskozássá­sikeredett.

Kockázati társadalom és felelősség 157Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

Fór

um

Társ

adal

omtu

dom

ányi

Sze

mle

, XI

I. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

Zeman lászló Visszalapozások. Váloga totttanulmányok és ismertetések. Duna szerda -hely, nap Kiadó, 2008, 264 p.

a­Visszalapozások című­könyv­sorrendben­elsőkét­tanulmánya­–­írja­Zeman­–­„a­líra­vonzataimint­ bevezető­ a­ teoretikus­ tájékozódást­ és­ averses­ forma­ mibenlétét­ vázolja,­ Fran­tišekmiko­ stílusfelfogását­ követőleg,­ kialakítva­ ter-minológiai­szedetét.­az­epikai­összetevő­a­lírá-ban­és­a­ fordíthatóság­kérdéseként­átvétellelegyütt­megadják­a­továbbiakban­tárgyaltaknakpremisszáit.”­(5.­p.)­aligha­lehetne­szabatosab-ban­és­pontosabban­meghatározni­a­két­emlí-tett­ tanulmány­ helyét­ és­ funkcióját­ Zemanlászló­Vissza lapo zások című­kötetében.

akár­ ezen­ a­ szálon­ is­ elindulhatnánk­ akönyv­bemutatását­ illetően,­hogy­megkísérel-jük­ végül­megválaszolni,­mi­ lehet­ e­ premisz-szák­konklúziója­–­ma.­e­konklúzió,­ visszala-pozva­a­„szoros­olvasással”­áttanulmányozottkötetben,­annak­polifóniájában,­többszólamú-ságában­ragadható­meg.­egyik­rétege­Zemanfilológusi:­nyelv-­és­irodalomtudósi­alapállásá-ban­gyökerezik,­egy­másik­pedig­regionális­ori-entációjában.

Szerzőnk­ filológusi­ alapállásának­megha-tározó­jegye­a­František­miko­esztétikai-stilisz-tikai­ kifejezőértékek­ kategóriarendszerénekérvényesítése.­ az­ elmélet­ alapvető­ tételei:­ alíra­lefordíthatatlan,­pontosabban­belőle­csakannyi­ átültethető­ célnyelvre,­ amennyi­ benneaz­ epika.­ ugyanakkor­ immanens­ tulajdonsá-ga,­hogy­igényli­a­más­nemzeti­nyelvekkel­valóösszevetést,­a­fordítást.­„amit­a­kérdéskörbenfelhoztunk,­ végül­ is­mind­ triviális,­ és­evidenstényként­ ismert,­ illetve­mint­a­szaknyelvi­szö-vegnek,­a­köznyelvinek­és­az­epikainak­a­for-díthatóságát­ és­ mint­ a­ költőinek-lírainak­ alefordíthatatlanságát­tartjuk­számon.”­(71.­p.)

Zeman­lászló­könyvének­fesztávja­a­szigo-rúan­ tudományos­ szűkebb­ értelemben­ vettelméleti-filológiai­ tanulmányoktól­ a­ könnyebbműfajt­ képviselő­ könyvismertetésig­ terjed.­ akét­ szélső­ pontot­ a­ kötet­ már­ említett­ nyitófejezetei,­ ill.­A töredékről és az egészről címűírások­képviselik.­ ennek­ellenére­ koherens­a

könyv,­s­benne­csak­látszólag­vannak­„lazulá-sok”.­ a­ koherencia­egyik,­ szöveggrammatikaiszinten­megragadható­jegye­Zeman­terminoló-giai­hálója.­annak­ellenére,­hogy­a­nyelv­szük-ségszerűen­ terhelt-pregnáns,­ a­ szerző­ nem­-egy­szer­ él­ bravúros­ ráfogással­ is.­ Tulajdon­-képpen­e­kettősségből­alakul­ki­sajátos­esszé-isztikus­stílusa.

a­koherencia­másik­szerves­összetevője­atéma,­ amelynek­ egyik­ központi­ fogalma­ azértékmentés,­ -felmutatás,­ ugyanakkor­ irányu-lás-irányadás.­ a­ téma­ a­ következő­ binárisoppozíciók­köré­rendeződik:­a­líra­és­az­epikamibenléte,­ egymásra­ vonatkoztatása,­ s­ min-dennek­folyományaként­a­stílus­kérdései;­a­for-dítás–fordíthatóság;­ oktatás–oktathatóság,­ sennek­ kulcsfogalmaként­ a­ szövegközpontú-ság.­ e­ tekintetben­ napjaink­ számára­ vitatha-tatlanul­ időszerű­a­kötet­Modern költészet azoktatásban fejezete.­ noha­ ezen­ írás­ elsődle-ges­célja­a­modern­irodalom:­epika­és­líra­imp-lementálása­a­tananyagba­(Zeman­útmutatásae­tekintetben­is­figyelemre­méltó),­az­írásban­a„primer”­ irodalom,­maga­a­műalkotás­ is­sajá-tos­fénytörésben­csillámlik­át.­az­epika­oktatá-sával­ kapcsolatban­ például­ Georg­ britling:Testvérgyilkosság a Holtágban (Bruder mord imAltwaser),­ a­ líra­ tekintetében­ pedig­ példáulpaul­celan:­Halálfúga (mikro)­elemzéseire­gon-dolunk.­Zeman­szerint:­„az­illusztrálás­céljábólelmondottak­talán­elégségesen­szemléltetik­ezesetben­ is,­ mennyire­ fontos­ a­ nyelv,­ a­ stílusvizsgálata­ (a­ tanulót­ kiszolgáltatjuk­ a­ szöveg-nek).­a­modern­elbeszélésben­(legalábbis­bizo-nyos­fajtájában)­a­nyelvi­forma­majdnem­annyi-ra­ elsődleges,­ mint­ a­ lírában.­ a­ közvetlenforma,­a­felszíni­szerkezet­(szöveg)­és­a­hátté-riség­(ontológiai jelentés),­a­szűkszavúság­és­aki­nem­ fejtett­ közti­ feszültség­ túlvisz­a­szöve-gen,­továbbgondolásra,­értelmezésre­kénysze-rít,­ és­maradandó­ olvasmányélményt­ nyújt.­ Sha­a­tömörség­ jegyében­mindevvel­kapcsolat-ban­máshonnan­vett­címkével­csupán­arra­uta-lunk,­hogy­a­költészet­szimbolikus tett,­felvetet-tük­a­tanuló­és­a­mű­ütköztetésének­didaktikaikérdéskörét,­ az­utolsó­ tételeket­ is­beleértve.”(134–135.­p.)

a­ szövegben­ természetesen­ sok­ háttéris-meretet­ igénylő­ rész,­ egyéb­ előismerettelkiegészíthető­ közlés­ van.­ ezen­ háttérismere-tek­hiánya­jócskán­megnehezíti­az­olvasó­szö-vegbefogadását.­Zeman­implicit­közlése­tulaj-

KönyVeK

Fór

um

Társadalomtudom

ányi Szem

le, XII. évfolyam 2

01

0/2

, Som

orjaKönyvek 159

donképpen­szintén­hagyomány;­az­esszéiszti-kus­ kifejezésmód­ hagyománya.­ a­ „hagyo-mány”­tehát­nemcsak­a­„klasszikus”­értékállótémák­választásában­nyilvánul­meg,­hanem­akifejezésmódban­is.

a­20.­század­második­felében­az­irodalom-és­a­nyelvtudományban­ felbukkanó,­ egymástváltó,­ de­ sokban­ egymásra­ reflektáló­ ésnémely­ mozzanatában­ egymást­ szintetizálóstrukturalista,­ szemiotikai,­ szövegtani,­ prag-matikai­és­kognitív­ fordulat­hatására­a­műal-kotások­megközelítésének­több­új­szempontjais­ felmerül.­ Zeman­megteremti­ ezek­ szintézi-sét,­ jellemző­rá,­hogy­felveti­a­különféle­meg-közelítésmódok­kínálta­lehetőségeket,­ugyan-akkor­minden­elemzésének­az­a­célja,­hogy­anyelvészeti­ és­ az­ irodalmi­ felfogásokat­ egy-másra­vetítse,­egymásba­játssza.

a­műalkotás­születését­középpontba­állítómegközelítések­között­szerepel­a­tényfeltárás,a­ szellemtörténet­ és­ a­ genetikus­ elemzés.­ a20.­század­hozta­magával­az­irodalmi­műalko-tást­középpontba­állító­megközelítésmódokat,a­ fenomenológiát­ és­ a­ strukturalizmust.­ anyel­vészet­leginkább­itt­kapcsolódott­be­az­iro-dalmi­ folyamat­ elemzésébe,­ különösen­ azakusztikus,­ a­ szókészleti­ és­ a­ grammatikaijelenségek,­a­kompozíció,­majd­pedig­a­meta-forikus­és­a­metonimikus­ismétlődés­vizsgála-tában.

az­ 1930-es­ években­ induló­ strukturális,szövegtani,­ szemiotikai,­ az­ 1960-as­ évekbenelterjedő­pragmatikai,­majd­az­1990-es­évek-ben­ kiteljesedő­ kognitív­ fordulattal­ a­ nyelvtu-domány­megközelítései,­ nézőpontjai­ is­ tágul-tak,­sőt,­területe­tovább­bővült.­jogos­föltennia­ kérdést,­ hogy­ ezek­ a­ megközelítésmódokmilyen­újdonságot­hoztak­a­műalkotások­meg-közelítésében.­másképpen­szólva:­mit­adhat­anyelvtudomány­ az­ irodalomtudománynak?érdekes­ e­ kérdést­ végiggondolni­ jelen­ köte-tünk­olvasása­közben­ is.­ (kifejtésére­ itt­ nemvállalkozhatunk.)­ mukařovský­ az­ irodalomtu-dományban,­ elsősorban­ a­ verstanban­ olyantudományos­ elemzésre­ törekedett,­ amilyet­ akortárs­ fonológia­ adhat.­ a­ fenomenológiaimondatfogalom­ helyét­ saját­ előadásábankísérelte­meg­tisztázni.

Zeman­ lászló­ tanulmányait­ illetően­meg-állapíthatjuk,­ hogy­ szövegeinek­ egyik­ feltűnőjellegzetessége­maga­a­stílus.­egyik­írása­semkönnyű­ olvasmány.­ valamennyit­ a­ „tudomá-

nyos­ esszéstílus”­ jellemzi.­ ez­ a­ kifejezésmódazonban­ még­ a­ tudományos­ esszéstílusonbelül­is­sajátos.­ugyanakkor­elvitathatatlan­jel-lemzője­ a­ szigorú­ értelemben­ vett­ tudomá-nyosság,­ főleg­ a­ kötet­ első­ néhány­ tanulmá-nyát­ illetően,­ amelyek­ megkülönböztetetthelyet­foglalnak­el­az­életműben.­Zeman­imp-licit,­ ha­ tetszik­ időnként­ „szikár”­ kifejezés-módja­ tulajdonképpen­ az­ eperjesi­ kollégium„áthagyományozódásának”­ köszönhetően­ éltovább.­ a­ kollégiumnak­ a­ klasszikus­ nyelvekoktatására­fektetett­súlyát­érzékelteti.­Zemanlászló­megfogalmazásában:­eperjes­történel-mének,­ műveltségének­ és­ humán­ hagyomá-nyainak­ egyik­ meghatározó­ tényezője­ azegyüttélés­ és­ többnyelvűség;­ ezzel­ válik­ amagyarságtudat­ sajátos­ elemévé,­ amelynekanalógiája­ erdélyt­ jellemzi­ (kós­ károly,makkai).­ez­a­sajátos­összmagyar­kihatásbanirányadó­érték­és­vállalás.­dolgozatainkban­evonatkozásban­ főképpen­ a­ kollégiumnakörökségére­ figyeltünk,­ de­ ennél­ természete-sen­ egyetemesebb.­ a­ jelenben­ is­ mindenne-mű­kizárólagosságot­és­egyoldalúságot­ellen-súlyoz,­ és­ épp­ az­ európainak­ támasza.­ ma­-gyar–szlovák­ viszonylatban­ az­ irodalom­ és­ afordítás­kölcsönösségének,­a­másik­megisme-résének­ módozataiban­ a­ múltban­ és­ ma­ isalig­mellőzhető­ a­ jelentősége,­ az­ elszigetelő-déssel­szemben­hat.­a­nyelvi­és­etnikai­átha-tódás­természetes­folyománya.

megkockáztatjuk,­ hogy­ a­ hagyomány­ azegyik­kulcsszava­egyáltalán­ennek­a­kötetnek,amely­ szerzőnk­ negyedik­ könyve.­ a­ hagyo-mány­nála­tehát­nemcsak­a­klasszikus­témákválasztásában,­ az­ értékközvetítés­ határozottintenciójában,­ az­ azokhoz­ való­ ragaszkodás-ban­ nyilvánul­meg,­ hanem­a­ nyelvi­ stílusbanis.­Helyenként­úgy­tűnik,­mintha­az,­amit­olva-sunk,­egyszerre­volna­nyelvészet­és­irodalom-tudomány,­ egységes­ filológia­ –­ szerzőnkebben­követi­a­prágaiakat.­„a­nyelvről­mint­a»költészet­ forrásáról«­ meg­ kell­ még­ említeni,hogy­ nem­ pusztán­ a­ kifejezés­ eszköze,­ vala-milyen­ tartalom­ többé-kevésbé­alkalmas­hor-dozója,­ hanem­ bizonyos­ értelemben­ a­ tarta-lom­maga.­ez­azt­jelenti,­hogy­nemcsak­a­kife-jezni­kívánt­téma­keresi­a­megfelelő­kifejezést,de­ugyanúgy­fordítva,­a­kifejezéshez­használtnyelvi­ eszközök­ is­ meghatározzák­ a­ témát:ugyanaz­a­dolog­két­különböző­szóval­kifejez-ve­nem­is­ugyanaz.­ így­aztán­a­ látszólag­csu-

pán­ a­ nyelv­ oldalát­ érintő­ mozzanatok,­ mintpéldául­egy­versforma­használata,­kihatássallehetnek­a­nyelv­jelentésrétegének­legtávolab-bi­redőjére­is.­a­jelentésnek,­sőt­a­vers­»tartal-mának«­nyelv­által­ való­meghatározottsága­alírában­ mutatkozik­ meg­ a­ legkendőzetleneb-bül;­a­költészet­modern­elmélete­ezért­a­ lírátmint­felette­nyelvi­művészetet­határozza­meg.S­az­irodalmi­gyakorlatban­is­azt­látjuk,­hogy­aköltészet­nyelvi­eredményei­általában­a­lírábólerednek,­ s­ csak­ onnan­ vándorolnak­ át­ aregénybe­ és­ a­ novellába.”­ (jan­ mukařovský:Szemiológia és esztétika.­válogatott­tanulmá-nyok.­válogatta,­az­előszót­és­a­kommentáro-kat­ írta:­ benyovszky­ krisztián.­ pozsony,kalligram,­2007,­90.­p.)

a­kötetbe­iktatott­szövegek­általános­voná-sa­ a­ tudományos­ stílusra­ jellemző­ nagyfokúnominalizáltság,­ a­ szövegbe­ dinamizmust„behozó”­ igés,­ igei­ származékú­elemek­ rová-sára.­ (a­ tudományos­ stílus­ mint­ alapvető-elsődleges­ funkcionális­ stílus­ mibenlétéről,„kitevőinek-indikátorainak”­jellemzőiről­egyéb-ként­épp­ő­írt­átfogó­tanulmányt,­funkcionálisstilisztikai­ elméleti­ keretben,­ máig­ érvényestételekkel.­noha­Zeman­ezzel­is­„bizonyította”a­tudományos­stílusbeli­jártasságát,­habitusá-hoz­ az­ esszéisztikus­ megközelítésmód­ állközelebb.­az­esszéisztikus­ stílus­ természetesvelejárójaként­ szintén­ szembeötlő­ az­ ún.hapax­ legomenonok­ előfordulása,­ szavak­ éskifejezések­más­ területről­ való­ átvétele­ [kije-gecesedik, összlet ’geológiai­ rétegek­együtte-se’­ stb.],­melyek­mintegy­ terminologizálódtaka­kontextusban.)

Zeman­munkássága,­irodalmi,­nyelvészeti,kulturális­elméleti­beállítódása­az­általa­sokatidézett­ néhai­ Rákos­ péterével­ mutat­ közelirokonságot.­ mindez­ még­ elsősorban­ épp­ azemlített­ esszéisztikusság­ kapcsán­ ötlik­ felbennünk­(vö.­például­Rákos­péter:­Nemzeti jel-leg – a miénk és a másoké és Prágai őrjáratcímű­műveit).­a­Rákos­péterrel­való­szellemi,beállítódásbeli­ rokonságot­ egyébként­ Zemanközvetlenül­és­közvetve­is­vállalja­rá­való­tudo-mányos­ (és­ személyes)­ hivatkozásaival.„Társadalmi,­történeti,­regionális­és­személyesmetsződéseink­ Rákos­ péterrel­ beszélgetése-ink­állandó­elemei­voltak,­vagyis­léteztek­bizo-nyos­rokoníthatóságok.”­arra,­hogy­mindez­for-dítva­ is­ el­mondható,­ bizonyságul­ szolgálRákosnak­ Zemanról­ írt­ következő­ jellemzése

„(…)­môj­ osobný­ typ­ je­neúnavný­a dôslednezapálený­vyznavač­textu­ladislav­Zeman”­(sze-mélyes­ tippem­a­ fáradhatatlan­és­következe-tes­Zeman­lászló,­akinek­a­szöveg­a­hitvallá-sa);­lásd­Kritika a Kontext,­2001,­1.­84.­p.

az­egzakt­tudományosságot­mint­alkalma-zandó­ modellt­ az­ irodalomtudománybanRákos­ péter­ nem­ pártolta.­ Rákos­ egyik­ „kor-rekciójára”­Zeman­is­utal­–­lásd­Kassai és prá-gai őrjárat. In:­ peter­ juščák–Tibor­ kočík,(szerk.):­ Zaprisahaný nepriateľ diktatúr.Zborník­z medzinárodnej­konferencie.­košice,2003, 75–78.­p.)­Rákos­ugyanis­a­két­abszur-dumból,­„hogy­szöveg­nincsen”­és,­hogy­„min-den­a­szöveg”­az­irodalomban­az­elsőt­előnyö-sebbnek­véli.­miko­pedig­úgy­látja,­hogy­a­vizs-gálatban­ olyan­ egzaktságra­ kell­ törekedni,amilyet­az­anyag­lehetővé­tesz.

Zeman­lászló­miko­(stílus)elméletét­érvé-nyesíti.­ezzel­kapcsolatban­óhatatlanul­felme-rül­ miko­ s­ Zeman­ időszerűsége.­ benyovszkykrisztián­erről­így­vélekedik:­„miko­stíluselmé-letének­ időszerűségét­ jelzi­ továbbá­az­össze-hasonlító­stilisztika­iránt­megélénkült­érdeklő-dés­is,­hisz­Szabó­Zoltán­ez­irányú­kutatásokatszorgalmazó­ írásában­olyan­ (inter)diszcipliná-ris­ követelményeket,­ elemzési­ szempontokat,alkalmazási­területeket­jelöl,­ki,­melyeket­mikomár­ 1976-ban,­ a­ Štýlové­ konfrontácie­ címűkönyvében­ (nagyrészt)­ meg­ is­ valósított.ebben­a­monográfiájában­az­eredeti­szövegekés­ szlovák,­ cseh,­ illetve­ lengyel­ fordításaikösszehasonlító­ elemzését­ végzi­ el,­ kiemeltenaz­élőbeszéd,­a­beszélt­nyelvi­megszólalás­iro-dalmi­ stilizációira­ koncentrálva,­ miközbenbámulatos­ alapossággal­ és­ érzékenységgeltárja­fel­a­fordítás­által­létrejövő­stilisztikai­vál-tozásokat,­ »kifejezésbeli«­ elmozdulásokat,csúszásokat­ a­ stílus­ legelemibb­ szintjén­ is.”(benyovszky­ krisztián:­ Stílus,­ interpretáció,hatás.­ In­ Sándor­ anna­ és­ vörös­ Ferenc[szerk.]:­ Studia Artis Grammaticae etLitterarum. nyitra,­2004,­159.­p.)

Zeman,­ könyvének­ egyik­ tanulmányát,­ aKitekintés az összehasonlító irodalomtudo-mányra címűt­ a­ következőképpen­ indítja:„vannak­könyvek,­amelyeknek­megjelentetéseismertetésüknek­ nem­ szab­ időbeli­ határt.”(208.­p.)­az­ő­Visszalapozások című­könyve­isezek­közé­tartozik.

Simon Szabolcs

160 KönyvekFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

Könyvek 161Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

Tóth árpád: Polgári stratégiák. életutak, csa-ládi sorsok és társadalmi viszonyokPozsonyban 1780 és 1848 között. Pozsony,Kalligram, 2009, 264 p. /Pozsony város tör-ténetei./ Holec, Roman: Dinamitos történe-lem. a pozsonyi Dynamit nobel vegyipari kon-szern a közép-európai történelem keresztút-ján 1873–1945. Pozsony, Kalligram, 2009,160 p. /Pozsony város történetei./

megtisztelő­feladat,­hogy­a­Pozsony város tör-ténetei sorozatban­ 2009-ben­ a­ kalli­gramkiadónál­ megjelent­ két­ könyvet­ bemutatha-tom.­a­rend­kedvéért­elmondom,­hogy­mi­is­eza­sorozat,­bár­feltételezem,­hogy­ezt­majdnemmindenki­tudja.­Tehát:­a­Pozsony város törté-netei egy­multikulturális,­ jellegzetesen­közép-európai­ város­ múltjáról­ mesélnek,­ németek,magyarok,­szlovákok,­zsidók­és­más­nemzeti-ségű­pozsonyiak­közös­történelméről.­a­soro-zat­ kötetei­ szlovákiai­ és­magyarországi­ kuta-tók­együttműködésében­e­város­társadalom-,gazdaság-,­ politika-­ és­ kultúrtörténeténekeddig­ kevéssé­ ismert­ területeit­ tárják­ fel­ újszempontok­és­források­alapján.

a­Polgári stratégiák című­ könyv,­melynekalcíme:­Életutak, családi sorsok és társadalmiviszonyok Pozsonyban 1780 és 1848 között,magyarországi­szerző,­Tóth­árpád­műve.­amintlátjuk,­ a­ könyv­aránylag­ rövid­ időszakkal­ fog-lalkozik,­de­azt­több­szempontból­és­részlete-sen­feldolgozza.

a­Bevezetésből­megtudjuk,­hogy­a­szerzőarra­ keres­ magyarázatot,­ hogyan­ folyt­ le­ amodern­ kori­ társadalmi­ átalakulás­ és­ mivelmagyarázható.­ a­ kutatás­ eddigi­ módszereiszerinte­ nem­ váltak­ be,­ ezért­ a­ szerző­ nemcsak­ az­ általános­ érvényű­ vonásokat­ keresi,hanem­az­egyedi­esetek­intenzív­elemzésévelpróbál­közelebb­jutni­a­történelmi­folyamatokmegértéséhez.­ a­ régebbi­ felfogás­ szerint­ amagyarországi­ városok­ polgárai­ konzervatívszemléletűek­voltak,­ jogaikat­akarták­megvé-deni,­de­ez­ így­nem­egészen­ igaz.­a­pozsonytörténetével­foglalkozó­irodalom­a­szerző­sze-rint­ azt­mutatja,­ hogy­a­magyar­ és­a­ szlováktörténészek­nemigen­működtek­együtt.

a­szóban­forgó­könyv­szerint­a­kérdés­az,hogy­ a­ jelzett­ időszakban­ pozsony­ lakosaihogyan­ látták­ helyzetüket,­ és­ hogyan­ reagál-tak­a­környező­átalakuló­világra.­az­egykor­éltszemélyek­ társadalmi­ helyzetéről­ megrajzol-

ható­ kép­ pontossága­ a­ fennmaradt­ forrás-anyagtól­ függ,­s­ezért­nehezíti­a­kutató­mun-káját,­hogy­pozsony­ város­ levéltára­ több­esz-tendő­óta­zárva­van,­úgyhogy­más­forrásokkalkell­beérnie.­a­könyv­végére­érve­a­szerző­arraakar­választ­kapni,­hogy­a­pozsonyi­családokmilyen­ stratégiákat­ választottak,­ amikoregzisztenciális­ jellegű­ döntéseket­ hoztak.Fontos­eszköz­volt­ehhez­a­gyermekek­tanítta-tása,­ kiházasításuk­ és­ a­ migráció.­ a­ családistratégiai­döntések­mögött­demográfiai­ténye-zők­ álltak,­ ezért­ elsősorban­ ezeket­ kell­ átte-kinteni.­ a­ pozsonyi­ városlakók­ stratégiáiranem­ szolgálnak­ konkrét­ magyarázattal­ bizo-nyos­ általános­ történeti­ tények.­ a­ szerző­ amikrotörténeti­ módszereket­ alkalmazza,­ denem­ kizárólag,­ úgy­ lehetne­ mondani,­ hogyeklektikus­ módszert­ használ.­ Talán­ arányta-lanságnak­tűnik­fel,­hogy­a­polgárság­vizsgála-tánál­ mind­ a­ katolikus,­ mind­ az­ evangélikuscsaládok­előfordulnak,­de­a­részletes­vizsgálataz­evangélikus­családokra­terjed­ki.­a­pozsonyievangélikus­ anyakönyvek­ jól­ tükrözik­ azt­ atényt,­ hogy­az­ evangélikus­egyházhoz­ kötődőértelmiség­ a­ magyarországi­ társadalomsta-tisztika­úttörőjének­tekinthető.­a­római­katoli-kusok­ társadalma­ összetettebb­ volt,­ ennekoka,­hogy­az­átmeneti­rétegek­(a­polgári­lakos-ságon­kívül­maradt­személyek)­nagyrészt­az­őköreikhez­ tartoztak.­ ami­ a­ korszakhatárokatilleti:­II.­józsef­uralkodása­alatt­pozsony­várossokat­ veszített,­ míg­ 1765­ és­ 1780­ közt­ fel-emelkedés­volt­tapasztalható.­Szól­a­szerző­anevek­ írásmódjáról­ is.­ megállapítja,­ hogyebben­a­korszakban­már­eltűnőben­van­a­hun-garus­tudat,­neki­viszont­nem­célja­a­nemzetiébredés­ kutatása,­ úgyhogy­ a­ névhasználatcsupán­technikai­kérdés.­a­bevezetés­végén­aszerző­ köszönetet­ mond­ mindazoknak,­ akikmunkájában­segítették.

a­ következőkben­ röviden­ ismertetem­ azegyes­fejezetek­tartalmát.

A reprodukció demográfiai feltételei címűfejezet­azt­vizsgálja,­hogy­a­házassági­életkor,illetve­ maga­ a­ házasságkötés­ ténye,­ a­ gyer-mekek­születésének­rendje,­a­szülők­életkora,az­ özvegyek­ újraházasodásának­ esélyeihogyan­függnek­össze,­és­milyen­döntési­lehe-tőségeket­ tesznek­ elérhetővé­ a­ következőnemzedékre­ vonatkozólag.­ első­ helyen­ anépességszámmal­ foglalkozik­ a­ szerző.megállapítja,­ hogy­ a­ régi­ népesség-összeírá-

sok­nem­megbízhatók,­de­folyamatos­növeke-dés­volt­mária­Terézia­uralkodása­idején,­mikora­helytartói­udvar­(albert­tescheni­herceg)­voltpozsonyban,­és­a­városban­a­főúri­építkezésekfolytak.­ visszaesés­ tapasztalható­ 1804-ben,utána­megint­emelkedés­következett.­a­lakos-ság­ számára­ hatással­ volt­ a­ rossz­ termés,­ akolerajárvány­(1830).­az­országgyűlések­idejénsok­ volt­ az­ idegen.­ a­ népesség­ felekezet­ éséletkor­szerinti­megoszlását­is­ismerteti­a­szer-ző­ a­ hozzáférhető­ adatok­ alapján.­ az­ anya-könyvek­adnak­alapot­a­születések,­házasság-kötések­és­halálozások­feltárásához.­a­szerzőa­ német­ evangélikus­ egyház­ adatait­ közli­ az1780­ és­ 1846­ közti­ időszakra­ vonatkozólag.ebből­kiderül,­mikor­több­a­születések­száma­ahalálozások­ számánál,­ milyen­ időszakokraesik­ népességnövekedés.­ a­ katolikus­ egyháziadatok­ kevésbé­ áttekinthetők.­ a­ házasodásiadatokból­kiderül,­hogy­aránylag­sok­volt­az­ún.vegyes­ házasság.­ a­ népesedés­ szerkezetétbefolyásoló­ tényezőkre­ vonatkozólag­ a­ szerzőismerteti­a­módszert,­amelyet­alkalmaz.­ezt­őcsaládrekonstrukciónak­ nevezi.­ 250­ pozsonyievangélikus­család­demográfiai­történetét­állí-totta­össze,­a­házasságtól­az­egyik­fél­haláláig,az­élve­született­gyermekek­születési­és­halá-lozási­ időpontját­ feltüntetve.­ a­ demográfiaiadatokat­ az­ apa­ és­ a­ fiúgyermek­meg­ a­ vőkfoglalkozására­vonatkozó­adatokkal­egészíti­kia­szerző.­vizsgálja­tehát­az­ún.­nupcialitást­(afiatal­nők­házasságkötését),­az­első­házasságidőpontját,­ a­ felnőttkori­ halálozásnak­ és­ aházasság­ időtartamának­ összefüggését,­ azújraházasodást,­ a­ házas­ termékenységet,­ acsecsemő-­ és­ kisgyermekkori­ halandóságot.mindezt­ egyes­ családok­ adatainak­ ismerteté-sével­mutatja­be.­külön­fejezetet­szán­a­beván-dorlásra.­Főként­azt­taglalja,­mennyiben­jelen-tett­a­migráció­utánpótlást,­milyen­mértékű­volta­ bevándorlás­ egyáltalán,­ s­ honnan­ és­ kikérkeztek.

A városi társadalom tagolódása című­feje-zet­megállapítja,­hogy­a­korabeli­pozsony­„ki­-emelkedően­differenciált­foglalkozásszerkeze-tű­város­volt,­magas­fokon­specializált­kézmű-iparral”.­a­szerző­a­foglalkozásszerkezet­alap-vető­kérdéseit­vizsgálja,­továbbá­azt,­mit­érteka­rangok­és­címek,­és­hogyan­lehetett­a­rang-létrán­feljebb­jutni.­vizsgálja­a­foglalkozás­és­amegélhetés­ összefüggéseit,­ bemutatva­ többcsalád­ esetében­ a­ rokoni­ kapcsolatokból

következő­ foglalkozásváltoztatásokat.­ abemutatott­anyag­bizonyítja,­hogy­a­szolga­ésnapszámos,­céhes­és­kontár­kézműves,­a­ven-déglátó­és­kereskedő­foglalkozások­közt­–­azismertetett­életutak­ tanúsága­szerint­–­köny-nyű­volt­az­átjárás,­és­hogy­a­korabeli­megél-hetés­igen­sokszínű­volt.

a­következőkben­a­szerző­figyelembe­veszia­ rendiség­ hatását­ is.­ a­ rendiség­ lehet­ hori-zontális,­ amennyiben­ azonos­ helyzetű­ embe­-rek­képeznek­közös­rendi­csoportokat,­viszontezek­a­csoportok­egymáshoz­képest­hierarchi-kus­viszonyban­vannak.­az­egyes­rendek­belsőheterogenitása­ nagymértékű;­ ezért­ az­ egyescsoportokhoz­tartozó­személyek­viselkedése­adöntő.­a­vizsgált­jelenségek:­a­körön­belüli­éskívüli­házasodás­esélye,­a­taníttatás­módja,­afoglalkozások,­jövedelemforrások­presztízse.­aszabad­ királyi­ városokban­ a­ rendi­ előjogokkevésbé­ érvényesültek.­ a­ szerző­ az­ egyesrendi­ csoportok­ arányát­ mutatja­ be­ a­ rendicímekkel­együtt,­és­figyelmet­szentel­a­nemes-ség­ kérdésének­ is.­ Foglalkozik­ a­ polgárjogmegszerzésével,­ ennek­ jelentőségével,­ arégebbi­ összeírásokkal,­mindezt­ egyes­ csalá-dok­ sorsán­ ismertetve.­ a­ továbbiakban­ átte-kinti­a­hatalmi­pozíciókat,­hogy­világos­legyen,milyen­ tisztségekbe­ hogyan­ lehetett­ felemel-kedni.­Ismerteti­a­szabad­királyi­város­hatósá-gi­ szerkezetét,­ a­ városi­ tisztségeket,­ a­ katoli-kusok­ és­ evangélikusok­ közti­ paritás­ elvét,példákkal­ illusztrálva.­ az­ iskolázottság­ márelvárás­bizonyos­pozíciókhoz,­továbbá­előny­aválasztott­polgárság,­és­előtérbe­kerül­az­egye-sületi­szerepvállalás.­a­szerző­felsorolja­a­fon-tos­ pozsonyi­ egyesületeket,­ szerkezetüket,tisztségviselőiket,­ tagságuk­ összetételét­ isismertetve.

a­ Társadalmi stratégiák című­ fejezet­ azttárgyalja,­ milyen­ alapon­ döntöttek­ a­ társada-lom­felnőtt­tagjai­–­a­házas­férfiak,­családapák–­az­utódaik­egzisztenciális­helyzetéről.­a­fiatalnemzedék­ státusának­ megválasztása­ a­ szü-lők,­ elsősorban­ az­ apa­ akaratától­ függ.beleszólhat­más­ tekintélyes­családtag­–­pl.­akeresztapa­–­is.­a­gyerekek­sorsának­az­alaku-lásában­ az­ iskoláztatás,­ valamely­ mesterségkitanulása,­ a­ kiházasítás,­ illetve­ a­ helybenmaradás­vagy­elvándorlás­és­a­felekezeti­hatá-rok­megtartása­vagy­átlépése­játszik­szerepet.

a­következő­fejezet­részletesen­foglalkozika­felsőbb­szintű­oktatási­intézményekkel­és­az

162 KönyvekFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

Könyvek 163Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

iskoláztatással.­ a­ szerző­ kiemeli,­ hogypozsony­iskolaváros­volt,­sokszínű­iskolai­kíná-lattal.­ a­ sokféle­ oktatási­ intézmény­ bizonyosmértékig­egymáshoz­is­kapcsolódott,­az­államikatolikus­és­az­evangélikus­iskolák­nem­külön-böztek­lényegesen.­említi­a­szerző­a­pozsonyikatonai­ intézetet­ is.­ vizsgálja­ a­ helyben­ lakóés­a­vidéki­tanulók­arányát­és­azt­ is,­hogy­azegyes­családok­gyermekei­hány­osztályt­végez-tek,­és­miért­éppen­annyit.

A foglalkozási diverzifikáció és a kiházasí-tás című­ alfejezet­ számos­ család­ adatainakfelhasználásával­ azt­ mutatja­ be,­ mennyireöröklődött­az­apák­foglalkozása­a­fiúkra,­illet-ve­hogy­milyen­gyakran­irányították­a­polgárokfiaikat­más­pályára.­Figyelemmel­kíséri­a­szer-ző­ a­ bevándorlottak­ helyzetét,­ a­ polgári­ jogmegszerzését.­ érdekes,­ hogy­ a­ polgári­ jognem­ volt­ feltétlenül­ örökölhető.­ a­ foglalkozá-sok­közül­ leginkább­a­szőlőművesség­öröklő-dött­ nemzedékeken­keresztül.­ a­ bevándorlóknagy­ része­ szintén­ a­ családi­ iparágat­ vittetovább.­az­iparosok­közt­természetesen­akad-tak­ olyan­ családok,­ amelyek­ tudatosan­ egymagasabb­státus­felé­terelték­a­fiatal­nemze-déket.­a­Scherz­család­példáján­mutatja­be­aszerző,­ hogy­ a­ nemesi­ címet­ is­ megszerzettcsaládfő­ fiai­ közt­ van­ katonatiszt­ és­ lelkész,leányai­ orvoshoz,­ kancelláriai­ tisztviselőhöz,udvari­ágenshez,­táblabíróhoz­mentek­felesé-gül.­ a­ kereskedőnek­ taníttatott­ fiatalok­ csakharmadrészének­volt­az­apja­maga­is­kereske-dő,­ a­ többi­ kézműves­ mesterséget­ űzött.­ akereskedők­ utódaiból­ azonban­már­ nem­ lettiparos.­a­számos­bemutatott­család­közt­sok­abevándorló,­és­nevük­német­eredetre­vall.

a­Pozsony a földrajzi térben: az elvándor-lás szerepe című­fejezet­a­társadalmi­stratégi-ák­közé­sorolja­az­elvándorlást­is.­ennek­okai:a­ többfiúgyermekes­ családból­ érvényesülésilehetőség­ híján­ legalább­ egy­ utód­ távoznikényszerült;­a­népes­családok­igyekeztek­egyvárosok­ feletti­ hálózatot­ kialakítani;­ a­ rosz-szabb­ helyzetű­ városból­ egy­ jobb­ jövőt­ ígérővárosba­helyezik­át­tevékenységüket.­a­népes-ségszám­ időnkénti­ stagnálása­ arra­ is­mutat,hogy­ adott­ korszakban­ a­ lakosság­ egy­ részeelhagyta­ a­ várost.­ az­ elvándorlók­ részbenkassára­mentek,­részben­pestre­vagy­budára,esetleg­ még­ messzebb.­ a­ szerző­ a­ városokközti­ vándorlás­ jelenségét­ három­ család

(Tekusch,­birnstingel,­Habermayer)­migrációjá-nak­elemzésével­mutatja­be.

az­ utolsó­ fejezet­ –­Kitekintés: egy nyitottvárosi társadalom felé –­ összegezi­ a­ kutatá-sok­ eredményeit.­ a­ polgárcsaládok,­ elsősor-ban­az­evangélikus­famíliák­vizsgálata­alapjánkimondható,­ hogy­ a­ polgárság­ előtt­ nyílt­ egymozgástér,­melyben­stratégiának­minősíthetődöntéseket­ hoztak.­ az­ egyes­ esetek­ köztugyan­sok­eltérés­van,­de­általában­érvényeskövetkeztetések­ is­ levonhatók.­ először­ is:­ akorabeli­polgárság­élt­a­diverzifikálás­eszközé-vel;­másodszor:­a­városi­polgárság­nem­elszi-getelt­ egység,­ és­ bár­ helyhez­ kötött,­ képesnagyobb­ térben­ mozogni.­ a­ továbbiakban­ aszerző­megmagyarázza­a­polgári­szó­jelentés-ét,­a­polgári­ jog­ jelentőségét,­a­polgárosodásfolyamatának­egyes­ jellemzőit.­végül­ felsorol-ja,­milyen­feladatok­várnak­még­a­kutatókra.

a­ Függelék statisztikai­ anyagokat­ mutatbe,­ és­ néhány­ pozsonyi­ család­ leszármazásitáblázatát­közli.

a­könyv­kiállítása­szép,­a­mellékelt­24­képjól­ egészíti­ ki­ a­ könyv­ tartalmát.­ a­ szövegolvasmányos,­ sajtóhibákat­ nem­ találtam.Források,­ felhasznált­ irodalom,­ személynév-és­helynévmutató.

a­sok­családnév­közt­kevés­az­ismerős.

a­Dinamitos történelem című­monográfia­szer-zője­szlovák­történész,­Roman­Holec,­fordítójaSzabómihály­Gizella.­a­könyv­alcíme:­A pozso-nyi Dynamit Nobel vegyipari konszern a közép-európai történelem keresztútján 1873–1945.

az­első­fejezet­–­A pozsonyi Dynamit Nobelvállalat az Osztrák–Magyar Monarchiában –­agyár­építésétől­ (1873)­kezdve­ ismerteti­a­gyársorsát­az­első­világháborúig.­megtudjuk,­ki­éshol­építtette­a­gyárat,­amely­a­nobel-konszerntagja­lett.­a­nobel-társaságnak­már­volt­gyára­aHabsburg­birodalom­területén,­Zámkyban,­de­apozsonyi­gyárat­nagyobbra­tervezték.­a­gyártás1875-ben­indult­meg.­a­város­és­a­gyár­együtt-működött;­ az­ üzem­ magyaror­szá­gon­ volt,­ avezetősége­a­monarchia­osztrák­részén.

a­ szerző­ ismerteti­ a­ gyár­ hovatartozását­ adynamit­nobel-konszernen­belül­és­a­gyár­nagy-arányú­fejlődését.­az­1885-ös­budapesti­orszá-gos­ kiállításon­ a­ gyár­ nagyon­ jól­ szerepelt.­ aszerző­ismerteti­a­gyár­modern­technológiáját,­aszállítási­módokat.­megtudjuk,­hogy­a­pozsonyigyár­ részt­ vett­ a­ nobel-társaság­ tengerentúli

befektetéseiben­ (dél-afrika);­ megismerjük­ aphilipp­nagyvállalkozó­család­szerepét­és­a­dél-afrikai­gyár­sorsát.­Tudomást­szerzünk­az­államigazdasági­ nacionalizmus­ jellegéről.­ 1919-ig­ agyár­ vezetése­ német­ kézben­ volt,­ a­ szerzőbeszámol­ az­ első­ igazgatótanács­ tagjairól,nobel­pozsonyi­kapcsolatairól,­a­philipp­családés­más­vezetők­szerepéről­és­az­érdekszférábatartozó­más­gyárakról.­képet­kapunk­a­gyár­ter-mékeiről,­a­vállalat­épületeiről­és­egy­kialakulómunkástelepről.­ megismerjük­ a­ zsidó­ vállalko-zók­szerepét­és­a­világháború­hatását.

Az első világháború című­ fejezetből­meg-tudjuk,­milyen­ fellendülést­hozott­a­háború­avegyipari­ vállalatoknak.­ a­ szerző­ felméri,hogyan­fejlődött­a­dinamitgyár,­milyen­új­léte-sítményekkel­bővült,­milyen­újabb­termékeketgyártott.­beszámol­a­gyártelep­növekedéséről,a­vízellátás­megszervezéséről,­a­tőkefelhalmo-zásról,­a­gyár­növekvő­nyereségéről,­a­terme-lés­fokozásáról.­a­dynamit­nobel­és­az­apolloolajfinomító­ is­ magánüzem­ volt,­ de­ államitámogatásban­részesültek.­Szó­esik­más­üze-mekről­ és­ ezek­ vezetőiről­ is;­ megismerjük­ adynamit­nobel­igazgatóságát,­a­vezérigazgatódíjazását.­a­vesztes­háború­aztán­meghozta­anagy­változást­és­az­új­problémákat.

a­következő­fejezet­a­csehszlovák­köz­tár­-saság­ megalakulásával­ és­ a­ csehszlovákhonosítással­foglalkozik.­a­monarchia­széthul-lása­ és­ pozsony­ megváltozott­ helyzete­ adynamit­ nobel­ gyárnak­ sok­ gondot­ okozott.Szlovákia­gazdaságilag­gyengébb­volt,­mint­azún.­ történelmi­ országrészek.­ a­ dinamitgyáregy­ideig­ellenállási­gócként­szerepelt.­a­csehipar­erős­konkurenciája,­a­megszakadt­keres-kedelmi­kapcsolatok­nehezítették­a­gyár­hely-zetét.­a­Živnostenská­banka­szerepét­is­ismer-teti­a­szerző,­meg­a­pozsonyi­gyár­ellen­irányu-ló­érvelését.­magyarázatot­kapunk­a­dynamitnobel­elleni­támadások­okaira,­és­megismer-jük­az­ún.­honosítás­folyamatát.­a­hazai­ tőkeés­részvények­szerepéről­és­a­nemzeti­gazda-ság­építéséről­is­értesülünk.­a­dynamit­nobelgyár­ igazgatója­ –­ ervin­ philipp­ –­ sok­ enged-ményre­volt­hajlandó,­de­bizonyos­javaslatokatnem­ fogadott­ el.­ Rengeteg­ huzavona­ után­ agyár­a­német­és­magyar­tőkések­tulajdonábanmaradt.­1923-ban­aztán­a­cég­végül­teljesítet-te­ a­ honosítás­ feltételeit.­ Hogy­ miért­ csakakkor,­annak­okait­a­szerző­megmagyarázza.azt­ is­megtudjuk,­hogyan­lett­a­pozsonyi­daG

(dynamit­aG­vorm­alfred­nobel­et­co)­végül­azIG­Farbenindustrie­része.

A pozsonyi Dynamit Nobel a CsehszlovákKöztársaságban című­ fejezet­ ismerteti­ apozsonyi­ konszern­ egész­ vezetőségét,­ a­ gyárkiterjedését,­ termelését­és­alkalmazottai­szá-mát.­ közben­ Semtínben­ épült­ egy­ új­ gyár,amellyel­ egyezkedtek.­ a­ dinamitgyár­ élelmi-szer-ipari­ termeléssel­ is­próbálkozott.­a­cseh­-szlovák­cégek­nitrogénhiánnyal­küszködtek,­ahadsereg­ is­ behozatalra­ szorult.­ külön­bözőzavarokat­okozott­a­nemzeti­szocializmus­elő-retörése,­mert­ausztriában­akkor­még­(1933–1934)­nem­szívelték­a­náci­érzelmű­alkalma-zottakat,­s­el­ is­bocsátották­őket,­ami­perszeaz­IG­Farben­nagyvállalatnak­nem­tetszett.

A Csehszlovák Köztársaság felbomlása, avállalat és a tulajdonosok identitását érő kihí-vások című­ fejezet­végigkíséri­azt­a­ rengetegbonyodalommal­ járó­ folyamatot,­ amely­ azzalvégződött,­ hogy­ a­ pozsonyi­ dinamitgyár­ foko-zatosan­ a­ német­ IG­ Farben­ egyre­ növekvőbefolyása­alá­került.­megismerkedünk­a­politi-kai­események­és­a­zsidóellenes­intézkedésekkövetkezményeivel,­egészen­az­önálló­szlovákállam­megalakulásáig.

A Dynamit Nobel vállalat a német mono-póliumok hálójában című­ fejezet­ ismerteti­ avállalat­ új­ helyzetét,­ a­ német­ birodalomhozfűződő­viszonyát,­a­német­ tanácsadók­ (bera-terek)­ szerepét,­ a­ különféle­ német–szlovákegyezményeket,­a­káderpolitikát,­a­vállalat­újvezetőit­és­szerkezeti­felépítését.­Részletesenbemutatja­a­szerző­az­igazgató,­Heinrich­Gatti­-neau­ személyét.­ megtudjuk,­ hogy­ Szlo­vákianagymértékű­ bevonása­ a­ hadi­ gazdaságbanagyarányú­ fellendüléshez­ vezetett.­ ugyan­-akkor­a­dynamit­vállalat­ igyekezett­saját­gaz-dasági­ érdekeit­ védeni­ a­ német­ beavatkozá-sokkal­ szemben.­ a­ német­ érdekeltség­ akkormár­bulgáriára­is­kiterjedt.­a­tőkeáramlás­és­atőkekapcsolatok,­a­részvények­megoszlása,­akőolaj-finomítóhoz­fűződő­kapcsolat,­a­bankokszerepe­szinte­már­követhetetlen.

Az „új Európa” a pozsonyi Dynamit hálójá-ban című­ fejezet­ azt­ foglalja­ össze,­ hogy­ apozsonyi­ dynamit­nobel­ hány­ országban­ voltérdekelve.­megismerjük­az­ IG­Farben­ terjesz-kedését,­a­különböző­nagy­cégek­egymáshozvaló­ viszonyát,­ a­ leányvállalatok­ hálózatát,­ alehetséges­konkurenciát,­az­egyesülési­lehető-ségeket,­ a­ cég­ kiterjedt­ hatáskörét­ (balkán,

164 KönyvekFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

Könyvek 165Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

Románia,­ magyar-­ és­ Horvátország),­ az­ ún.szindikátusi­szerződést­–­amely­a­német­és­amagyar­ csoport­ közt­állt­ fenn­–­és­a­bankokszerepét.­ a­ szerző­ részletezi­ HeinrichGattineau­igazgató­meghatározó­feladatkörét.

A háborús konjunktúra és a bukás címűfejezet­ ismerteti­a­dynamit­nobel­gyár­ fellen-dülését,­gyártási­programját,­a­gyártott­termé-keket,­ azok­ értékesítését,­ költségeit,­ azérdekszférájába­ tartozó­ kereskedelmi­ társa-ságokat­és­más­cégeket­és­ezeknek­összefüg-géseit.­említi­a­vistra­üzem­megindítását,­fel-szerelését­és­termelési­volumenét.­a­mellékelttáblázatok­áttekintést­adnak­a­dynamit­nobelgazdasági­ mutatóiról­ és­ forgalmáról.­ végülrészletesen­ beszámol­ a­ szerző­ a­ politikaihanyatlásról,­ ismerteti­ az­ amerikai­ légitáma-dást,­mely­tönkretette­az­apollo­kőolaj-finomí-tót,­ a­ téli­ kikötőt­ és­ egy­ csomó­ áruraktárt.leírja­ a­ dynamit­ nobel­ gyár­ leszerelését,­ aberendezés,­ készletek,­ szállítóeszközökelszállítását,­összefoglalja­a­front­eseményeit.

az­1945 – a bűnösség kérdése és az iden-titás újrakonstruálása című­fejezetből­megtud-juk,­hogy­a­háború­után­az­IG­Farben­vezetőita­nemzetközi­jog­megsértésével­vádolták­meg(négy­pontban).­a­vádlottak­azzal­védekeztek,hogy­ők­a­német­és­az­osztrák­nyomás­ellené-re­ sokáig­ helyükön­hagyták­ a­ nem­árja­ tiszt-ségviselőket,­ és­ kártérítést­ adtak­ azoknak,akiket­faji­okok­miatt­kellett­elbocsátani­(vég-kielégítés­stb.).­a­szerző­idézi­a­Gattineau­igaz-gató­ javára­elhangzott­mentő­ tanúvallomáso-kat.­ a­ nürnbergi­ bíróság­ megszüntette­ az­ IGFarbent,­de­a­vezetőit­valójában­nem­büntette,sőt­ végül­ fel­ is­mentette.­Szlovákiában­pedigmindent­ a­ németekre­ kentek.­ a­ dynamitnobel­ cég­valós­ történetét­ teljesen­eltorzítot-ták,­a­szerző­szerint­azért,­mert­a­cég­sorsávalszoros­ kapcsolatban­ álló­ emberek­ új­ identi-tást­kerestek.­a­nemzeti­vállalattá­átminősítettcég­ története­ teljességgel­ átíródott,­ és­a­ vál-lalkozói­rétegről,­amely­előbb­meghatározta­agyár­fejlődését,­többé­már­szó­sem­esett.

Források,­felhasznált­irodalom.

Mayer Judit

öllös lászló: národná identita slobodnéhočloveka. nitra, univerzita Konštantína filozofav nitre, filozofická fakulta, 2009, 156 p.

a­nemzeti­szabadság­elvének­tisztázása­nem-csak­ a­ szabadság­ pozitív­ tartalma­miatt­ fon-tos,­hanem­mert­a­nemzeti­szabadság­hiányá-val­ is­ számot­ kell­ vetnünk.­ vizsgáljuk­ csakmeg,­melyek­azok­az­érvek,­amelyekre­hivat-kozva­a­nemzetállam­elnyomja­más­nemzeti-ségű­kisebbségeit.­Sőt­esetenként­elűzésükre,deportálásukra­ is­ kész.­ mindenekelőtt­ azértfontos­ az­ ilyen­ érvek­ számbavétele,­ mert­ azadott­ állam­ polgárai­ értékrendjének­ részévéválnak.­S­amint­az­lenni­szokott,­később­többmás­formában­jelennek­meg­a­különféle­hely-zetekben.

de­ először­ tekintsük­ át­ a­ nemzetiségielnyomást­ igazoló­ argumentumokat.­ Öllöslászló­szerint­logikus­következtetésnek­tűnik,hogy­ aki­ a­ nemzetiségi­ elnyomás­ elvét­ elfo-gadja,­ annak­ a­ nemzetiségi­ egyenlőtlenségelvére­ is­ rá­ kell­ bólintania.­ méghozzá­ azzalérvelve,­ hogy­ az­ értékesebb­ érvényesül­ azértéktelenebbel­szemben.­ez­pedig­igazságosés­helyes­társadalmi­folyamat,­hiszen­lényegé-ben­véve­a­haladást­szolgálja.­ám­az­értéket­sértékességet­olyan­módon­kell­megformálniuka­ nemzeti­ elnyomást­ alátámasztani­ kívánók-nak,­hogy­az­kizárja­több­nemzeti­érték­egyen-rangúságát­ és­ egymás­mellett­ létezését­ egy­-azon­államban.

Öllös­ szerint­ a­ más­ nemzetiségűekkelszembeni­ harc­ éppen­ e­ logika­miatt­ nem­ érvéget­ náluk,­ hanem­ sajátjaikra­ is­ kihat.­ adomináns­nemzet­tagjai­közt­is­gyengíti­a­nép-szuverenitás­ értékrendjét,­ rombolva­ a­ köz-ügyekről­ ésszerűen­ gondolkodni­ és­ rólukmorálisan­dönteni­s­cselekedni­képes­polgárierényeket.­ Hatalmi­ eszközök­ használatát­ anemzeti­ ellenségnek­ kikiáltottakkal­ szembenemiatt­nem­tekintik­az­emberi­és­polgári­jogokelfogadhatatlan­szűkítésének,­hanem­a­nem-zetharc­szükséges­eszközének­tartják.­Ha­pél-dául­ embertársa­ az­ állam­ hivatalaiban­ tőleeltérően­nem­használhatja­anyanyelvét,­azt­atöbbség­ nem­ tartja­ a­ másik­ ember­ nemzetiszabadsága­ tűrhetetlen­ korlátozásának,hanem­éppen­fordítva,­szabad­anyanyelvhasz-nálatát­tekinti­veszélyforrásnak,­sőt­olyan­tűr-hetetlen­követelésnek,­amelyik­saját­nemzeteszuverenitásának­a­korlátozására­irányul.

a­ nemzetállamnak­ nemcsak­ nem­ kell,hanem­nem­is­szabad­nemzetileg­egyenlőnektekintenie­a­többségétől­eltérő­nemzetiségűe-ket.­ Öllös­ szerint­ ebben­ a­ világban­ a­ tisztanemzetállam­célján­és­a­nemzeti­harc­elkerül-hetetlenségének­felfogásán­túl­nincsen­állan-dó­érték.­csak­helyzetek­vannak,­amelyekbenhatékonyabban­vagy­kevésbé­hatékonyan­szá-molható­fel­a­nemzeti­másság.

ám­a­problémának­van­egy­másik­dimen-ziója­ is.­ mi­ magunk.­ mi­ vagyunk­ felelőseknemzeti­szabadságunkért.­különös­felelősséghárul­ e­ tekintetben­ az­ írástudókra.­ az­ „értel-miségi”­ fogalma­modern,­ és­ lényegileg­ euró-pai­ fogalom.­ az­ olyan­ embert­ jelöli,­ akibenhárom­ tulajdonság,­ képesség­ egyesül:­ amagas­szakmai­ színvonal,­az­erkölcsi­ függet-lenség­ és­ a­ társadalmi­ elkötelezettség.­ azértelmiségi­ tehát­a­szellemi­élet­adott­ terüle-tén­korának­szintjén­van.­döntéseiben­minde-nekelőtt­ a­ szakszerűség­ vezérli,­ s­ ezért­ első-sorban­saját­lelkiismeretének­felel,­álláspont-jai­helyességéért­vállalja­a­felelősséget­a­poli-tikai­ hatalommal,­ illetve­ a­ közvéleménybenuralkodó­mézetekkel­szemben­is.­valamint­fel-emeli­hangját,­ha­társadalmi­visszásságot­lát,és­ felelni­ igyekszik­korának­kihívásaira,­mint-hogy­ tudja:­ a­ szakmai­ felkészültség­ felelős-séggel­is­jár.

az­ értelmiségi­ tehát­ mindenekelőtt­ sajátálláspontjai­ helyességéért­ felel,­ akkor­ is,­ haazok­ az­ adott­ pillanatban­ kellemetlenek.Gyakran­az­idő­mutatja­meg,­hogy­igaza­volt-e,s­ha­ igen,­mennyiben.­egy­értékhez­azonbanneki­sincsen­kulcsa:­az­igazsághoz.­az­értelmi-ségi­nem­uralója­az­igazságnak,­ő­is­tévedhet,de­ feltétlenül­ az­ igazság­ szabad­ szelleműkeresője.­ ám­ éppen­ az­ adja­ erejét,­ hogy­ atévedés­ lehetőségének­ tudatában­ van,­ ésemiatt­követeli­a­szellem­szabadságát.­Tudja,csak­ a­ szabad­ gondolkodás,­ véleménycsereés­ kritika­ csökkentheti­ a­ tévedés­ esélyét.ellenben­ a­ tévedhetetlenség­ hangoztatásabiztos­ tévedést­ jelent.­ az­ egyén­nemzeti­ sza-badságának­elmélete­pedig­éppen­a­nemzetitévedhetetlenség­kritikája.

Öllös­ kötete­ remélhetőleg­ további­ vitákatvált­ ki.­ Hiszen­ az­ agresszív­ és­ ferde­ értékekmegváltozásának­éppen­a­vita­a­ legfőbb­esz-köze.­a­vita­hiánya,­egyetlen­nézet­monopóliu-ma­pedig­csak­a­helyes­értékeket­tudja­eltor-zítani.­ egy­ olyan­ országban,­ amelyikben­ a

nemzeti­ veszélyérzet­ élesztgetése­ szintemindegyik­ választási­ kampány­ részévé­ vált,különösen­fontosak­az­egyetemes­értékrendreépülő­érvek.­az­olyan­argumentumok,­amelyekaz­embert­mint­olyat­tekintik­a­morál­és­a­poli-tika­hordozójának,­hozzá­viszonyítva­ítélik­megaz­ ilyen-olyan­ nemzetiségű­ embert.­ errefeléugyanis­túl­gyakran­teszik­ezt­fordítva.

Végh László

öllös lászló: národná identita slobodnéhočloveka. nitra, univerzita Konštantína filozofav nitre, filozofická fakulta, 2009, 156 p.

Öllös­lászló­könyve­az­egyén­nemzeti­szabad-ságát­alapozza­meg,­de­kifejti­a­nemzeti­sza-badság­ megvonásának­ állapotát­ is.­ ám­ anemzeti­ szabadság­ megtagadása­ az­ állampolgárainak­ egy­ részétől­ önmagában­ nemnyújt­elégséges­magyarázatot­arra,­hogy­miértengedhető­ meg­ a­ más­ nemzetiségűek­ meg-fosztása­emberi­és­polgári­jogaiktól,­elűzésüklakóhelyükről,­ megfosztásuk­ magántulajdo-nuktól.­Századunk­egyik­nemzeti­rákfenéje,­azetnikai­tisztogatás­alátámasztásához­erősebbérvek­kellenek.

abban­ persze­ az­ etnikai­ tisztogatás­ híveimegegyeznek­ a­ puhább­ megoldásformákatelőnybe­helyezőkkel,­hogy­a­nemzeti­cél­a­tisz-ta­ nemzetállam.­ amiben­ eltérnek,­ azok­ első-sorban­ az­ élethez,­ az­ állampolgársághoz,­ amozgásszabadsághoz,­ a­ magántulajdonhozvaló­ jog­ és­ a­ etnikailag­ tiszta­ nemzetállamközti­ viszony.­ az­ etnikai­ tisztogatás­ hívei­ anemzetállam­megtisztítását­mindezen­emberijogok­fölé­emelik,­míg­az­asszimilációpártiak­ejogok­ olyan­ érvényesülését­ tartják­ előreva-lóbbnak,­amely­még­nem­akadályozza­a­másnemzetiségűek­beolvasztását.­Tehát­az­embe-ri­ jogok­olyan­értelmezését­tartják­elfogadha-tónak,­amely­nem­vonatkozik­az­állam­polgá-rainak­nemzeti­szabadságára­és­egyenlőségé-re,­ így­a­kérdés­hatalmilag­a­ többség­uralmaalatt­ marad.­ a­ nemzeti­ többség­ pedig­ ademokrácia­ többségi­ döntéshozatala­ révénkorlátozhatja,­ lassíthatja,­ sőt­ vissza­ is­ fordít-hatja­ a­ nemzeti­ kisebbség­ intézményeinekműködését,­ a­ nemzeti­ életéhez­ szükségesjogok­érvényesülését.­míg­az­etnikai­ tisztoga-tás­hívei­minden­univerzális­ emberi­ érték­ fö­-

166 KönyvekFó

ru

mTá

rsad

alom

tudo

mán

yi S

zem

le,

XII. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

Könyvek 167Fó

ru

mTársadalom

tudományi S

zemle, XII. évfolyam

20

10

/2, S

omorja

lött­állónak­tartják­saját­megtisztított­nemzet-államukat.

az­ első­ esetben­ tehát­ elég­ david­ Humevagy­john­Stuart­mill­nemzetfelfogásához­visz-szanyúlnunk,­ és­ a­ nemzeti­ identitást­ olyanszenvedélyszerű­ állapotnak­ kell­ tartanunk,amelyből­ veszélyes­ az­ egynél­ több­ egyazonállamban.­ a­ második­ esetben­ azonban­ carlSchmidt­vagy­Sztálin­nemzet-­és­államfelfogá-sát­kell­szemügyre­vennünk.

egy­ fontos­kérdés­azonban­nyitva­maradt:hova­soroljuk­saját­régiónkat?­a­beneš-dekré-tumok,­az­azonos­állampolgársággal­rendelke-zők,­sőt­a­magukat­egyazon­nemzethez­sorolókvilágában­is­megjelennek­a­nemzeti­intoleran-cia­legkülönfélébb­formái.­vannak­köztük­olya-nok,­ amelyek­ aránylag­ egyszerűen­besorolha-tók­a­két­kategória­valamelyikébe.­ugyanakkorolyan­ változattal­ is­ találkozunk,­ amelyik­ nemnormatív­ alapon­ tesz­ különbséget­ köztük,hanem­azt­tartja­igazolhatónak­és­egyben­iga-zolandónak,­hogy­–­kis­államként­–­a­nemzet-közi­ hatalmi­ helyzettől­ függően­ használandóhol­az­egyik,­hol­pedig­a­másik.­Ideológiájábanváltogathatók­ a­ faji­ és­ nemzeti,­ geopolitikaielemek,­ kombinációjuk­ fő­ mércéje­ pedig­ azadott­helyzethez­mért­hatékonyság.

ehhez­azonban­a­nemzeti­ identitás­olyanfelfogását­ kell­ preferálni,­ amely­ nem­ teszilehetővé,­ hogy­ különféle­ nemzetiségűek­ egypolitikai­közösséget­alkothassanak.­a­nemzetiönazonosságot­ tehát­oly­módon­kell­megjele-níteni­annak­mindegyik­fontos­elemében,­mintaz­emberi­ önazonosság­olyan­szenvedélysze-rű,­ az­ ősiségben­ gyökerező,­ az­ egyént­ uralóagresszív­ identitásformát,­ amely­ természeté-ből­adódóan­veszélyes­más­nemzetekre.

az­ilyen­felfogás­két­fontos­következmény-nyel­jár.­S­csak­az­egyik­az­állam­hatalmi­esz-közeinek­ használata­ a­ többségétől­ eltérőnemzeti­identitással­szemben.­a­másik­a­több-ség­nemzeti­identitásának­felhasználási­mód-jai­az­adott­politikus­vagy­politikai­párt­hatalmicéljaiért.­ az­ efféle­ identitást­ ugyanis­ nyilván-valóan­ természetének­megfelelően­kell­ hasz-nálni,­ azaz­ a­ szenvedélyszerűségét­ kell­ befo-lyása­ alá­ vonnia­ a­ politikusnak.­ megfelelő

ellenségképpel,­ ellenségképekkel­ kell­ folya-matosan­táplálnia­agresszivitásra­való­hajlan-dóságát,­az­ősiségnek­nem­a­történelem­egyfejlődési­ szakaszaként,­ hanem­modernségel-lenességszerűen­ értelmezett,­ s­ melleslegmodern­eszközökkel­irracionalitássá­tett­rituá-lis­világával­lehet­erősíteni­a­kötődést­a­nem-zeti­ellenséggel­vívott­harcot­vezénylő­vezérek-hez.

e­ világ­ emberideálja­ ugyanis­ nem­ a­ kriti-kus,­önálló­értékrendű­polgár,­hanem­a­nem-zeti­ szenvedélyekkel­ eltelt,­ politikailag­ irányí-tott,­indulatok­által­vezérelt­személy.­az­ő­tár-sadalomképe­ nem­ vizsgálódóan­ értékelő,hanem­ideologikus,­így­könnyen­mozgósíthatóbármely­ harcinak­ minősített­ helyzetben­ azellenségeknek­ deklaráltakkal­ szemben.Ideologikus­képe­a­vele­folytatott­kommuniká-ciót­ is­megkönnyíti,­célzásokat­és­kétértelműüzeneteket­is­a­várt­módon­értelmez,­így­veze-tőinek­ nem­ kell­ vállalniuk­ az­ egyértelműségkül-­és­belpolitikai­kockázatát.

éppen­ezért­tűnnek­oly­gyakorta­eszmeilegzavarosnak­az­ilyen­orientációjú­pártok­és­sze-mélyek­ különféle­ nemzeti­ helyzetekről­ folyta-tott­vitái,­amennyiben­a­nemzeti­szabadság­ésegyenlőség­ mindenkire­ vonatkozó­ egyeteme-sen­ érvényes­normái­ alapján­próbáljuk­ értel-mezni­azokat.­nézeteléréseik­lényege­ugyanisaz­ eszközök­ optimális­ felhasználásának­ kér-dése,­nem­pedig­a­nemzeti­ igazságosság.­ ígyaztán­bármilyen­eszközökről­szó­lehet,­s­esze-rint­helyesnek­és­igaznak­kell­tartaniuk­az­állí-tást,­hogy­az­elnyomó­nemzet­több,­jobb,­érté-kesebb­ az­ elnyomottnál,­ s­ éppen­ ezért­ vanjoga­ olyan­ kiváltságokra,­ amelyeket­ megta-gadhat­a­másiktól.­ellenesetben­az­értéktele-nebb­ juthatna­ érvényre,­ háttérbe­ szorítva­ azértékesebbet.­egyszóval­az­emberi­egyenlősé-get­felülírja­a­nemzeti­egyenlőtlenség.

a­polgárok­nemzeti­szabadságának­kérdé-se­ a­ modern­ nemzetállam­ egyik­ alapvetőalkotmányos­kérdése.­különösen­éles­problé-ma­ ez­ a­ nacionalista­ legitimációra­ is­ igényttartó­posztkommunista­országok­esetében.

Csanda Gábor

Fór

um

Társ

adal

omtu

dom

ányi

Sze

mle

, XI

I. é

vfol

yam

2

01

0/2

, S

omor

ja

Szá­munk­szer­zői

Bolemant Lilla (1964)doktorandusz­(comenius­egyetem,pozsony,­Szlovákia)

Csanda Gábor (1963)szerkesztő,­kritikus­(pozsony,­Szlovákia)

Gecse Annabella (1972)néprajzkutató,­muzeológus­(damjanichjános­múzeum,­Szolnok,­magyarország)

L. Juhász Ilona (1960)etnológus­(Fórum­kisebbségkutatóIntézet­etnológiai­központja,­komárom,Szlovákia)

Kacsinecz Krisztián (1985)tanár,­doktorandusz­(comenius­egyetem,pozsony,­Szlovákia)

Kőmíves Tibor (1982)levéltáros­(miskolci­egyetem­–­könyvtár,levéltár,­múzeum,­miskolc,magyarország)

Lampl Zsuzsanna (1958)szociológus­(Fórum­kisebbségkutatóIntézet,­Somorja,­Szlovákia)

Lanstyák István (1959)nyelvész­(comenius­egyetem,­pozsony,Szlovákia)

Mayer Judit (1923)szerkesztő,­műfordító­(pozsony,Szlovákia)

Simon Attila (1966)történész­(Fórum­kisebbségkutatóIntézet,­Somorja;­Selye­jános­egyetem,komárom,­Szlovákia)

Simon Szabolcs (1964)nyelvész­(Selye­jános­egyetem,komárom,­Szlovákia)

Skala Tamás (1984)egyetemi­hallgató­(miskolci­egyetem,miskolc,­magyarország)

Tóth László (1949)költő,­műfordító,­irodalom-­és­művelődéstörténész,­szerkesztő(dunaszerdahely,­Szlovákia)

Végh László (1949)szociológus,­levéltár-igazgató­(Fórumkisebbségkutató­Intézet­könyvtára­–bibliotheca­Hungarica,­Somorja,Szlovákia)