Gazdasági szervek főbb típusai napjainkban

Először a gazdálkodó szervezet fogalmát tisztázzuk:

• gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz [Ptk. 658. § c.) pont]

A gazdálkodó szervezetek halmazán belül tehát a gazdasági szervek (gazdasági társaságok)

halmaza egy kisebb halmazt képez

Gazdálkodó szervezetek

Gazdasági szervek (gazdasági társaságok)

A jogi személyiségű gazdasági társaság meghatározása

• Az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére saját cégnévvel rendelkező gazdasági társaságot alapíthatnak. [Ptk. 52. §]

A gazdasági szerveket háromféleképpen csoportosíthatjuk:

1. Tevékenységük szerint

2.

Gazdasági társasági formájuk szerint

3.

Tulajdonforma szerint

1.) Tevékenység szerinti (ágazati) besorolás

• I. Bankok, takarékpénztárak, pénzügyi szolgáltató szervek

• Jegybank: Magyar Nemzeti Bank• Kereskedelmi bankok: K & H, MKB stb.

– A fenti kettő együtt képezi a kétszintű bankrendszert.

• Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások (Posta [pl. készpénzátutalás], alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozások, amelyek bankgarancia vállalását vagy ügynöki tevékenységet folytathatnak stb.)

• II. Biztosító intézetek– Biztosítás– Nyugdíj-alap kezelés

• III. Bányavállalatok– Szénbányászat– Uránérc bányászat– Bauxitbányászat– Kőolajbányászat (Fentiek közül már csak ezt

művelik aktívan Magyarországon. MOL Nyrt.)

• IV. Energiaipari vállalkozások– Villamos energia termelés: Paksi Atomerőmű Zrt.– Villamos energia elosztás: MAVIR Magyar

Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.– A két tevékenység együtt van jelen az MVM Zrt.

esetében, ami egy holding szervezet. (Villamos energia termeléssel elosztással és kereskedelemmel is foglalkozik. Fenti cégek is e holding részei.)

• V. Vegyipari vállalkozások– Nyersanyagfeldolgozás (MOL Magyar Olaj- és

Gázipari Nyrt.)– Vegyipari termékek gyártása (CHEMARK

Termelő, Kereskedő Kft., Peremarton)– Gyógyszergyártás (EGIS Gyógyszergyár

Nyrt.)– Gumi és műanyagtermékek gyártása

(MICHELIN Hungária Abroncsgyártó Kft.)

• VI. Vas-, fém és gépipar– Kohászat

• „DAM Diósgyőr” Diósgyőri Acélművek Ipari és Kereskedelmi Kft. (a válság miatt ment csődbe)

• Alcoa-Köfém Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft.

– Gépgyártás• Erőgépek: Ganz Motor Kft.• Mezőgazdasági gépek: Jász-Gépszer Kft.• Szerszámképgyártás: Csepeli Szerszámgépgyár Mérnöki és

Szolgáltató Kft.• Háztartási gépek: HAJDÚ Hajdúsági Ipari Zrt.

• Járműgyártás: Bombardier Transportation MÁV Hungary Kft.

– Kábelgyártás: Prysmian MKM Magyar Kábel Művek Kft.

• VII. Villamosipari vállalkozások– Akkumlátorok és szárazelemek gyártása– Járművillamossági készülékek gyártása– Fényforrások és világítóberendezések

gyártása

• VIII. Hiradástechnikai, műszeripari és elektronikai ipari vállalkozások– Műszeripar: Ganz Mérőgyár Kft.– Számítástechnikai ipar: ALBACOMP

Számítástechnikai Zrt.

• IX.Építőipari, építőanyagipari vállalkozások– Magasépítés– Mélyépítés: MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft.– Épületgépészet: Villeroy & Boch Magyarország Zrt.– Üvegtermékek gyártása: SALGGLAS Üvegipari Zrt.

• X. Fa- és papíripari vállalkozások– Fűrészáru gyártás– Papír és papírtermék gyártás: Dunapack Papír és

Csomagolóanyag Zrt.

• XI.Textil, bőr- és szőrmeipari vállalatok– Szövés: PANNON-FLAX Győri Lenszövő Nyrt.– Konfekcióipar: „Pataki Ruhaipari” Zrt.– Bőrgyártás: HUNOR Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati

Rt. "felszámolás alatt" (korábban: Pécsi Kesztyűgyár)– Cipőgyártás: Tisza Cipő Zrt.

• XII. Élelmiszeripari vállalkozások– Tejipar: SOLE-MIZO Tejterméket Gyártó, Forgalmazó

és Szolgáltató Zrt.– Növényolajgyártás: Bunge Növényolajipari Zrt.– Malomipari vállalkozások: Budai Malomipari Kft.– Italgyártás: Zwack Unicum Likőripari és Kereskedelmi

Nyrt.– Dohánygyártás: British American Tobacco

Magyarország Dohány Kereskedelmi Kft.

• XIII. Nyomdaipar, kiadóvállalatok, szórakoztatóipar– Nyomdai vállalatok: Sylvester János Kiadó és

Nyomda Kft.– Kiadói vállalatok: Kossuth Kiadó Zrt.– Filmgyártás: Budapest Film Produkciós

Filmelőállító Kft.– Szerencsejáték: Szerencsejáték Zrt.

• XIV. Postai és távközlési vállalkozások– Magyar Posta Zrt.– Vodafone Magyarország Zrt.

• XV. Közlekedési vállalatok– Szárazföldi

• Közúti: VOLÁNBUSZ Közlekedési Zrt.• Vasúti: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.

– Vízi: MAHART PassNave Személyhajózási Kft.– Légi: Malév Magyar Légiközlekedési Zrt.

• XVI. Kereskedelmi vállalkozások– Nagykereskedelem– Kiskereskedelem

• XVII. Mezőgazdasági, erdő és vadgazdálkodási vállalkozások– Állattenyésztés– Vadgazdálkodás– Erdőgazdálkodás– Halászat: Balatoni Halászati Zrt.

2.) Gazdasági társasági forma szerinti csoportosítás

• A szocialista korszakban a tőkés típusú gazdasági társasági formák létrehozására csak korlátozottan volt lehetőség.

• Az 1988. évi VI. törvény újraszabályozta a gt-k működését (Közkereseti társaság, Betéti társaság, Korlátolt felelősségű társaság, Részvénytársaság, Egyesülés, Közös vállalat, Gazdasági munkaközösség) Ekkor még nem a kapitalista átalakulás volt a cél, hanem a szocialista viszonyok között a versenyképesség elősegítése.

• Az 1989. évi XIII. törvény a kapitalista átalakulás nyitányát jelentette. Lehetővé, később pedig kötelezővé tette az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok átalakítását gazdasági társasággá.

• Az 1997. évi CXLIV. törvény újraszabályozta a gazdasági társasági formákat Magyarországon. Ez a tv. az Egyesülést korporatív (kooperációs) jellegű gt-vé nyilvánította, a Gmk-t megszüntette, mert ez a forma Európában ismeretlen volt. Konszernjogot csak hazai viszonyok között ismerte el, de tulajdonjogilag újdonság volt, hogy esetenként külföldi kézbe is kerülhetett egy-egy magyarországi konszern. Szabályozta a vállalatok egymás közötti átalakulását is.

• 2006. évi IV. törvény ismét újraszabályozta a gazdasági társasági viszonyokat Magyarországon. Erre az EU jogharmonizáció miatt is szükség volt. A tv. szerint a magyarországi konszernek külföldre is terjeszkedhetnek, bevezeti az előtársaság fogalmát, ami az alapító okirat keletkezése és a cégbejegyzés közötti időszakra biztosítja a cégjogban a törvényes kereteket. Gt-k alapíthatók nonprofit célra is.

• Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok: Közkereseti társaság, Betéti társaság

• Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok: Korlátolt felelősségű társaság, Részvénytársaság

Kft.:

• Előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetétjének szolgáltatására, valamint a társasági szerződésben kikötött egyéb szolgáltatásokra terjed ki.

• Legfőbb szerve a taggyűlés• Vezetője/vezetői az ügyvezető(k).• Törzstőke minimum: 3 millió Ft.• Ha egy személy alapítja, akkor egyszemélyes kft-ről

beszélünk, ilyenkor a taggyűlés helyett egy személy dönt.

Rt.

• Előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, a részvényes kötelezettsége a társasággal szemben a részvény névértékének szolgáltatására terjed ki. Egyéb kötelezettségei általában nincsenek.

• Lehet zártkörű (Zrt.) vagy nyilvánosan működő (Nyrt.)• Alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió Ft-nál.• Részvény: értékpapír (Lehet dematerializált, azaz

elektronikus formája is!)– Fajtái: törzsrészvény, elsőbbségi részvény, dolgozói részvény,

kamatozó részvény, visszaváltható részvény, cégjegyzés előtt: részvényutalvány, cégjegyzés után, de a teljes alaptőke befizetése előtt: ideiglenes részvény

– Típusai: névre szóló részvény, bemutatóra szóló részvény

Rt. (folyt.)

• Részvénykönyv: nyilvántartja a részvényesek nevét, címét stb.

• Szervezete: legfőbb szerve a közgyűlés, irányító szerve az igazgatóság

Monopolisztikus szervezetek

• Egy-egy tőkés csoport túlhatalmának megakadályozására az Amerikai Egyesült Államokban 1890-ben törvényt hoztak Sherman Anti-trust Act címmel. Ez a törvény lehetetlenné tette a tőkekoncentrációt egy bizonyos ponton túl. Ennek kijátszására jöttek létre a holding típusú vállalatok (másnéven: konszernek) amelyek egy fővállalatból és több szatelitvállalatból állnak. A fővállalatnak csak irányító szerepe van.

Monopolisztikus szervezetek fajtái

• Kartell: konkurrens (versenytárs) vállalatok írásbeli vagy szóbeli megállapodása az egymás közti verseny korlátozására. Közös szervet nem hoznak létre.

• Szindikátus: A szindikátusban részt vevő vállalatok megtartják önállóságukat a termelésben, de a kereskedelem területén önállóságuk korlátozott. Közös irodát szervez a szindikátus a termékek értékesítésére, gyakran a nyersanyag beszerzésére is.

• Tröszt: a vállalatok sajátos fajtája, a tagvállalatokból és a trösztközpontból álló vállalatszerűen működő gazdálkodó szervezet. Általában egy iparágon belül működő vállalatok csoportja.

• Konszern: A tőkés monopólium legfejlettebb formája, amelynek jellegzetessége különnemű, egymással semmiféle kapcsolatban nem álló vállalatok pénzügyi ellenőrzés útján való egyesítése.

Szövetkezetek• A szövetkezeti forma Magyarországon nagy múlttal rendelkezik. A háború

előtt is jelentős szövetkezetek működtek az országban, majd a szocialista korszakban is sok szövetkezetet hoztak létre. A szövetkezeti forma a rendszerváltást követően népszerűtlenné vált, mert a szocialista szövetkezesítést korábban erőszakolták, és az emberek magántulajdonra vágytak.

• Az 1992. évi szövetkezetekről szóló törvényben éppen ezért a magántulajdonon van a hangsúly. A törvény alkalmazása a szocialista típusú szövetkezetek teljes felbomlásához vezet. Ritka esetben történik meg az új típusú szövetkezetté való átalakulás. Hibája még a törvénynek, hogy túlhangsúlyozza a termelő típusú szövetkezeteket, és nem szabályozza a beszerző és elosztó szövetkezetek működését.

• Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. tv. a szövetkezeteket „duális struktúra”-ként értelmezi, azaz olyan formaként, ami az egyesület és a gazdasági társaság között féluton helyezkedik el. Pozitívuma, hogy hangsúlyozza a rugalmasságot a tőke és a tagság tekintetében. A szövetkezeti tag egyszerre döntéshozó és a szövetkezet szolgáltatásainak fogyasztója.

Szövetkezetek (folyt.)• A 2006. évi X. törvény bevezeti a szociális szövetkezet fogalmát, amelynek

célja a munkanélküli és a szociálisan hátrányos helyzetű emberek segítése.• Definició: A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű

részvénytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel bíró szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális) kielégítésének elősegítése.

• A szövetkezetet legalább 7 alapító tag alapíthatja.• Szervei: közgyűlés vagy küldöttgyűlés, igazgatóság, felügyelő bizottság• Alapításakor alapszabályt kell írásba foglalni.• Cégbíróság jegyzi be.• Alapításkor a tagok be kell fizessék a részjegytőke rájuk eső részét, de

legalább annak a 30 százalékát.• Tagnyilvántartást vezetni kötelező.• Tagjai gazdasági társaságok is lehetnek, de ezek száma nem haladhatja

meg a természetes személyek számának a felét.

Tőkeegyesítő társaságok

• A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény bevezette a hazai jogba a tőkeegyesítő társaság (a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az európai részvénytársaság, valamint e törvényben foglalt eltérésekkel a szövetkezet) valamint a határokon átnyúló egyesülés fogalmát.

Európai részvénytársaság

• Alapítási formái:– Fúzió: Két tagállamból származó két

részvénytársaság olvad össze.– Holding:Két tagállamból származó rt. és kft. holdingot

alapít.– Leányvállalat: Két tagállamból származó gt-k vagy

jogi személyek alapítanak egy európai rt-t illetve leányvállalatot.

– Átalakulás: (Nemzeti) rt. európai rt-vé alakulhat át, ha két éve leányvállalata van egy másik tagállamban.

Európai gazdasági egyesülés

• Ez a forma az EU-n belül a kis- és középvállalkozások közösségi megjelenéséhez biztosít kereteket. Az ilyen típusú egyesülésnek célja saját nyereségszerzés nem lehet. Lényege az együttműködés eredményességének elősegítése.

Európai szövetkezet

• Célja a tagok szükségleteinek kielégítése, gazdasági és szociális tevékenység fejlesztése (árukkal vagy szolgáltatásokkal való ellátás). Legalább öt természetes személynek kell közreműködnie az alapításában. Jegyzett tőkéje minimálisan 30000 Euró.

3.) Tulajdonforma szerinti csoportosítás

• A.) Tartós állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaságok (Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény melléklete sorolja fel ezeket.)

• B.) Állami tulajdoni részesedéssel működő cégek (Ezek privatizációja törvénymódosítás nélkül lefolytatható.)

• Privatizált vállalatok (Egykor állami tulajdonban voltak, de időközben privatizálták őket.)

• Privát vállalatok (Privát vállalatként alakultak meg.)

A privatizáció folyamata 1990 óta

• Történetileg több szakaszra bontható:– Legvonzóbb cégek privatizációja, jelentős

szerepet kaptak a szakmai befektetők (1990-1995)

– Bank- és energiaipari szektor, továbbá a távközlés privatizációja (1995-1996)

– Kombinált értékesítési módszerek (1996-)

Privatizációs szervezetek

• Állami Vagyonügynökség (1990. évi VII. törvény)

• Állami Vagyonkezelő Rt. (1992. évi LIII. törvény

• Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (1995. XXXIX. törvény)

• Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (2007. évi CVI. törvény)