GENERÁCIÓK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK A

POSZTINDUSZTRIÁLIS TÁRSADALOMBAN

AZ X ÉS Y GENERÁCIÓK

Veres Valér, egyetemi docens

Babes Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

Magyar szociológia és Szociális munka Intézet

A GENERÁCIÓK KÉRDÉSE

A generációt „a szülõk és utódaik születéseközötti átlagos idõintervallumként” határoztákmeg.

Ez a biológiai meghatározás a generációtévezredekre a 20-25 éves intervallumbanhelyezte el.

Ma már a csoportok oly gyorsan változnak az újtechnológiákra, az átalakuló karrierre, a tanulásiopciókra vagy az eltolódó társadalmi értékekreadott válaszként, két évtized túlságosan tággenerációs idõ.

A GENERÁCIÓK KÉRDÉSE

William Strauss és Neil Howe: „A generáció olyanszemélyek csoportja, akik azon a történelmi idõnés téren osztoznakmely kollektív személyiségetbiztosít neki(korszellem)

DE: a hagyományos életszakaszok és az ahhoz kapcsolódó felelõsségek már nem alkalmazhatóka mai gyerekekre és fiatalokra:

A gyerekkor nagymértékben lerövidült, mialatt a húszas és harmincas éveinkben kialakuló, hagyományosan felnõtt felelõsségek kitolódtak. Harminc az új huszonegy!

Mi történik?

MARGARET MEAD: GENERÁCIÓK KÖZÖTTI ÚJ

VISZONYOK

Mead: az ifjúság és a felnőtt tár­sadalom viszonya

a civilizációk különböző fejlettségi szakaszában

eltérő módon jelenik meg.

az ifjúsági kultúráknak három korszakát különíti el:

I. a poszt­figuratív korszakot, amikor a jövő is­métlia múltat,

II. a konfiguratív korszakot, amikor a je­lenfelkészít a jövő elvárásaira, és végül

III. a prefiguratív korszakot, amikor a jövő a jelen­nek mintegy integráns része.

MEAD: AZ IFJÚSÁG ÉS A „FELNŐTT TÁRSADALOM

I. A posztfiguratív korszak a felnőtt társadalom„leutánzását” kínálja az ifjúságnak, és azifjúságnak a fel­nőtt tár­sadalomtól való függőségevitathatatlan.

II. A kofiguratív korszakban az ifjúsági életszakaszta felnőtt társadalomra való felkészülés tölti ki, ésaz ifjúság alávetettségét az au­tonómiák egészsora kezdi fellazí­tani.

III. A prefiguratív korszakban az ismereteknekegyre gyorsabb kibővülése, gazdagodása a mintákátvételének egyirányú utcáját, kétirányúváváltoztatja, a felnőtt társadalom is kénytelenmintákat, értékeket átvenni az ifjúságtól.

A POSZTINDUSZTRÁLIS TÁRSADALOM: MI

VÁLTOZIK?

A második demográfiai átmenet elmélete szerint (D. Van de Kaa ) Nyugat-Európában (kb. 1965 után):

alapvetően értékrendbeli változásokra vezethetők vissza, és négy fő vonással jellemezhetők:

A házasság „aranykorát” az együttélés váltja fel; A gyermekközpontú mentalitás helyébe a

párközpontúság lép; A megelőző fogamzásgátlás helyét az

önmegvalósító fogamzásgátlás váltja fel; A korábban egységes családmodell pluralizálódik

(Van de Kaa 1987. 3–35.).

GLOBALIZÁCIÓ

A mai generációk közös jellemzõi minden eddiginélinkább átlépték a globális, kulturális és szociogazdaságihatárokat.

A globalizációnak köszönhetõen, melyet a maiváltozatos technológiai újítások tettek lehetõvé:

A gazdaságilag fejlett és a fejlődő országok fiataljai is nagyban hasonlítanak egymásra

ugyanazon weboldalakat böngészõ, azonos filmeketnézõ, ugyanazon zeneszámokat letöltõ és ugyanazonmárkák által meghatározott generációkkal állunkszemben. Ma a világ elsõ globális generációjával kellszámot vetnünk.

A GENERÁCIÓ MA

a generáció egy azonos életkor és életszakasz,

létfeltételek és technológia, események és

tapasztalatok által összekapcsolt csoport.

Globális generációk

Felcímkézett generációk

Keresztapa: Coupland (1991) regényében: Az X

generáció: mesék egy felgyorsult kultúrának

címmel.

A MAI GENERÁCIÓK

A hajdani „nagy”generáció (vagy veterán generáció)

1946-tól 1964-ig tartott a baby-boom korszak,

az 1965 és 1979 közöttiek az X,

a 1980-1995-ösök az Y,

az 1996 után születettek a Z generáció tagjai (2009).

Most tehát az Y generáció korszakát éljük,

A mostani 20-30 évesek különleges helyet foglalnak el modern világunkban: digitális nemzedék

GENERÁCIÓK ÉS A TÖRTÉNELEM CIKLUSAI

Strauss és Howe: Generations

a történelem ciklikusan ismétlõdik:

krízisperiódus (egyik véglet), fejlõdési idõszak

(másik véglet), illetve az ébredés és a feltárás

periódusai (a csendesebb periódusok).

minden generáció saját idõszakának

következménye, és reakció az õt megelõzõre.

A GENERÁCIÓK JELLEMZÉSE

A baby-boomerek – Próféta/idealista

1946- 1964

A fejlõdési idõszakban születtek,a II.vh után, fiatalkorukat az ébredés éveiben, középkorúéveiket a feltárás és idõs korukat a krízis éveibentöltötték

civil mozgalmak, melyek a boomerek ifjúkorátmeghatározták, az ébredés legközelebbi példája

Hippyek: posztindusztriális forradalmárok

AZ X GENERÁCIÓ – NOMÁD/REAKTÍV

1965 – 1979

Az ébredés idején születtek, fiatalkorukat a

feltárás, középkorukat a krízis, öregkorukat az

új fejlõdés éveiben töltik.

Az X-ek fiatalkorukat a szeptember 11.-et

megelõzõ korszak relatív béke- és jóléti

korszakában töltötték.

HÕS/CIVIL – Y GENERÁCIÓ

A feltárás korszakában születtek, fiatalkorukat a krízis határozta meg, középkorú éveiket a fejlõdés, öregkorukat az ébredés korszakában élik le.

Az Y generáció tagjai a 2001 szeptember 11 utánikrízisperiódusban élik fiatalkorukat.

Ők az információs kor gyermekei, együtt nőttek fel az internet elterjedésével, aktív felhasználói lettek.

Ellentmondásos korban születtek, és nem mindennapi körülmények között kell eligazodniuk, helyt állniuk a velük szemben támasztott sokféle követelmény közepette

A Z GENERÁCIÓ

MÛVÉSZEK/ALKALMAZKODÓK

1996 – 2009-ig

Válság idején születtek, fiatalkorukat új fejlõdésiperiódusban élték, középkorú éveiket ébredésben, öregkorukat pedig feltárásban.

Z-k a terrorizmus krízisperiódusában, a globálisválság és a klímaváltozás idején születtek.

Azt jósolják nekik, hogy fiatalkorukat gazdasági éstársadalmi megújulásban tölthetik.

Párhuzam: azokkal, akik a nagy világválság és a II. világháború krízisperiódusában születtek

AZ Y GENERÁCIÓ: KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK

Az idősebb nemzedék szerint: „hogy könnyű nekik (X), mert mindent készen kapnak, még az internetet, a legmodernebb technikát is játszva sajátítják el”.

De ez nem ennyire egyértelmű és egyszerű:

valóban egy új világ épült körülöttük, a fogyasztói társadalom minden előnyével és hátrányával naponta “bombázza” őket a legkülönfélébb módokon,

DE: az új lehetőségek, igények, átértékelődött fogalmak, megváltozott értékrend közepette nincs számukra biztos iránytű, és nincs kijelölt út.

Ezt az utat önmaguknak kell megkeresni, mégpedig egy virtuális világban, amit hozzá kell illeszteniük a való világhoz, a mindennapi realitáshoz.

Ez nem könnyű feladat. A “bezzeg a mi időnkben” – típusú tekintélytisztelet már nem feltétlenül érvényes: Mead: a szocializáció kétirányúvá válik

Ki kitől tanul?

Y KIHÍVÁSOK

Segít-e a régi értékrend, a hagyományos minták?

Tari Annamária: Nem, pedig ezek a kihívások súlyos terheket jelentenek számukra.

Igaz, hogy együtt fejlődtek a modern technikával, az internet sokféle csodájával, tudják, értik és használják, értelmileg felnőttek hozzá, de bizonyos jelenségek érzelmi feldolgozása lemaradhat

A blog, a Facebook, az iWiW, a Twitter jelenti számukra a kapcsolatteremtés lehetőségét, a valahova tartozás közösségi élményét, a szórakozást, a tanulást, a társas kapcsolatok megtalálását, a magánéletet: DE az offline világban tudnak-e boldogulni – szociális intelligencia?

Előny akkor, ha ezt a technikát értelmesen kezelik, ha észreveszik azokat a csapdákat is, amelyeket az internetes világban megbújnak

Y KIHÍVÁSOK

Tekinthető egyfajta menekülési lehetőségnek is a túlzott internet használat,

hiszen a való élet, a mindennapok sodra olyan igényeket támaszt velük szemben, amelyeknek nem könnyű megfelelni.

Teljesítményelvűség és a felgyorsult élet: csak a siker, a pénz számít, a teljesítmény, a pörgés, a rohanás, a száguldás, a megfelelés.

Már az óvodában teljesítményt várnak a gyerekektől, és a követelmények később csak fokozódnak.

Siker vagy kudarc ? Aki lemarad, leszakad: növeli a stresszszintet

Menedék: a számítógép, a virtuális világ biztonságában vagy vélt menedékében jól érzik magukat (játékok, ál-identitás)

Y PROBLÉMÁK KEZELÉSE

Az Y generáció és a Z generációs kamaszok életében további problémát jelenthet, hogyan alakul majd a társadalmi kapcsolatok kezelése online és offline térben.

Sok kutató mondja azt, hogy az online kommunikációnak egyik veszélye, hogy a személyközi kapcsolatok érzelmi feldolgozása fejletlenebb lehet.

És mindezért nem az internet, nem a technika hibáztatható: pl. a hiányos gyerekkori szocializáció: egyszülős családok, emancipált mama, karrierorientált szülők, cserélődő dadák, bölcsődék

Generációs különbségek, harcok, generációk közti ellentétek mindig voltak, de érvényben volt egy közös értékrend, amelynek mentén a folyamatosság hidat képezett két generáció közt.

Y PROBLÉMÁK KEZELÉSE

- Az Y generáció nem feltétlenül akar megfelelni

egy olyan szülői mintának, amelyben a “robotoló

szülő” a saját életében sem éli át az örömöket,

és a hagyományos értelemben vett

tekintélytisztelet sem jellemző rá

De hogyan is lehetne elvárni e fordított (kétirányú)

szocializációban felnőtt nemzedéktől ezeket?

Hiszen nem ők tanulnak a szülőtől, sokkal inkább

ők oktatják elődeiket

GENERÁCIÓK A MUNKAERŐPIACON

Jelenleg a baby boom, az X, illetve az Y generáció tagjai alkotják a munkaerőpiacot.

E három nemzedék mentalitása radikálisan különbözik egymástól: eltérő munkapiaci környezetben kezdtek el dolgozni.

A baby boom generáció – a mai 50-60 évesek – nyugodtabb társadalmi és gazdasági helyzetbe csöppentek bele. Abban az időben még előre meghatározták a munkaidő végét, a vezetőséget személyesen ismerték, és nem csak videokonferenciákon találkoztak a főnökkel.

Aztán jöttek a – ma 30-40-es éveikben járó – X generáció tagjai, akik a túlóra fogalma helyett a korlátlan munkaidővel találták szembe magukat. A multinacionális vállalatok új munkahelyi kultúrát hoztak magukkal, aminek egyik következményeként megjelent a munkahelyi szorongás, mint a munka állandó velejárója.

Néhány éve tört be a munkaerőpiacra a 20-30 évvel ezelőtt született Y generáció, amelynek tagjai már nem akarnak a hét minden napján készenlétben állni. Helyette inkább munkahelyet váltanak, még úgy is, hogy tudatában vannak annak a ténynek, hogy egy rendkívül telített és magas követelményeket felállító munkaerőpiacon kell eladniuk magukat. Az Y-osok még abban is különböznek az idősebbektől, hogy nagyobb vágyat éreznek a munkahelyi családias légkör iránt.

KULTURÁLIS ÉLETSTÍLUS CSOPORTOK

ROMÁNIÁBAN (2008-10)

18-24 (1986-1990) Y2 -,3210099 ,1808466 ,4274245 ,0773514 ,0285318

25-29 (1979-1985) Y1 ,1096890 -,1354398 ,0336876 ,0155113 -,0385191

30-35 (1972-1978) X ,2734621 -,0879636 -,5169875 -,1017848 ,0011060

Átlag ,0000000 ,0000000 ,0000000 ,0000000 ,0000000

Korcsoport

anyagi

helyzet

screenager

clubing

and

sport

high

culture

home

readin

g

Településméret

200.000 fölött ,2748504 ,4600900 ,0214891 ,4967861 -,2075188

100000-200000 ,0725975 ,3208694 ,2031379 ,0915144 ,3195441

30000-100000 ,2163258 ,3275531 ,0312918 -,1292173 ,2323704

sub 30000 alatt ,1802976 -,0387491 -,2552393 -,2769780 -,0713789

Rurális környezet -,2969557 -,4321944 ,0189615 -,2138526 ,0256195

Total ,0000000 ,0000000 ,0000000 ,0000000 ,0000000

XYZ GENERÁCIÓS

CÍMKÉK

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

IRODALOM

Marc Mccrindle – Emily Wolfinger: Az XYZ

ábécéje. A nemzedékek meghatározása(magyarul: Korunk 11 / 2010: 13-18,)

Margaret Mead: A generációk közötti viszonyok

a 70-es években (kézirat)

Tari Annamária : Az Y Generáció, Jaffa, 2010