Győri Szakképzési Centrum

Szabóky Adolf Szakiskolája

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2019.

2

Tartalomjegyzék

AZ INTÉZMÉNY ADATAI ..................................................................................................... 5

1 NEVELÉSI PROGRAM ..................................................................................................... 11

1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI ............................ 11

1.1.1 A nevelő-oktató munka céljai ............................................................................ 11

1.1.2 A nevelő-oktató munka feladatai ....................................................................... 14

1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI

FELADATOK .......................................................................................................... 16

1.3 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................... 17

1.3.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: ............................ 19

1.3.2 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai .............................. 19

1.3.3 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ..................................... 21

1.3.4 Iskolai ünnepélyek, rendezvények ..................................................................... 22

1.4 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A NEVELÉS-

OKTATÁS FOLYAMATÁBAN ............................................................................. 23

1.4.1 Reflektív gondolkodás ....................................................................................... 26

1.4.2 Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai....................................................... 27

1.4.3 Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői .................. 29

1.5 MENTORI FELADATOK ....................................................................................... 29

1.5.1 Intézményünk gyakornokainak mentorálása ..................................................... 29

1.5.2 Gyógypedagógus hallgatók szakmai gyakorlatának mentorálása ..................... 31

1.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ............................................................................ 32

1.6.1 Egyéni munkarend ............................................................................................. 33

1.6.2 A habilitációs, rehabilitációs foglakozásnak szervezésének szabályai .............. 33

1.6.3 A fejlesztő foglakozások szervezése ................................................................. 34

1.6.4 Gyermek és ifjúságvédelem............................................................................... 36

1.6.5 Viselkedés-, magatartásváltozás megfigyelésének szempontjai ....................... 41

1.6.6 Iskolapszichológus segítő munkája ................................................................... 42

1.7 AZ INTÉZMÉNY PARTNERI KAPCSOLATAINAK FORMÁI .......................... 42

1.7.1 Kapcsolattartás a szülőkkel ............................................................................... 42

1.7.2 Kapcsolattartás az iskolai tanulmányaikat befejező diákokkal, utánkövetés .... 43

3

1.7.3 Az iskola külső kapcsolatai gyakorlati munkahelyekkel, kamarával ................ 44

1.7.4 Az intézmény aktív, működő külső szakmai kapcsolatrendszerének bemutatása

........................................................................................................................... 44

1.8 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZAT HATÁLYA,

CÉLJA ...................................................................................................................... 47

1.9 A TANULÓK FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI RENDJE ........................................... 49

1.10 SZAKMAI MUNKACSOPORTJAINK ................................................................... 50

1.10.1 Esetmegbeszélő csoport ..................................................................................... 50

1.10.2 Lemorzsolódást megelőző csoport .................................................................... 50

1.10.3 Fegyelmi csoport ............................................................................................... 51

1.10.4 Önértékelést Támogató Munkacsoport .............................................................. 51

1.10.5 Marketing csoport .............................................................................................. 52

1.10.6 Belső – szervezett – tudásmegosztásért felelős munkacsoport .......................... 52

2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ..................................................................................... 54

2.1 KERETTANTERVEK .............................................................................................. 54

2.2 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK

KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ............................................................................... 54

2.3 AZ ISKOLA ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁN TANÍTOTT TANTÁRGYAK ...... 55

2.3.1 A 9/E előkészítő évfolyam műveltségterületei és tantárgyai ............................. 56

2.3.2 A kulcskompetenciák fejlesztése a 9/E előkészítő évfolyam tantárgyi

rendszerében ...................................................................................................... 60

2.4 SZABADON FELHASZNÁLHATÓ ÓRAKERET ................................................. 64

2.5 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ......................................................................... 65

2.5.1 A tanulók fizikai állapotának mérése ................................................................ 67

2.6 VÁLASZTHATÓ SZABADIDŐS FOGLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSI

TERÜLETEI ............................................................................................................. 69

2.7 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI

MÓDJAI ................................................................................................................... 71

2.7.1 A tantárgyi értékelés módjai: ............................................................................. 73

2.7.2 Szöveges értékelés tantárgyai ............................................................................ 75

2.7.3 Egyéni munkarendű tanulók ellenőrzése, értékelése ......................................... 76

2.8 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS

SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI ............................................................ 76

2.9 CSOPORTBONTÁSOK SZERVEZÉSE ................................................................. 79

2.10 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ....................................................................................... 80

4

2.10.1 Az elsősegélynyújtás alapjainak elsajátítása ..................................................... 81

2.11 AZ ISKOLA EGÉSZSÉG- ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI ELVEI ......................... 82

2.11.1 Egészségfejlesztés iskolai feladatai ................................................................... 82

2.11.2 Az iskola egészségnevelési elvei ....................................................................... 84

2.11.3 Az iskolai környezeti nevelési elvei .................................................................. 85

2.11.4 A környezeti nevelés alapelveinek beépítése a szakképzésbe ........................... 89

2.11.5 Célkitűzéseink megvalósítása ............................................................................ 90

2.12 TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ............. 91

2.13 JUTALMAZÁS ÉS FEGYELMEZÉS ISKOLAI ELVEI ........................................ 92

2.13.1 Jutalmazás .......................................................................................................... 92

2.13.2 A tanulók fegyelmi és kártérítési felelőssége .................................................... 94

2.14 Arizona program ....................................................................................................... 97

3. SZAKMAI PROGRAM ...................................................................................................... 99

3.1 SZAKKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGEINK ................................................................. 99

3.2 SZAKMAI KÉPZÉS CÉLJAI, FELADATAI ........................................................ 100

3.2.1 A szakképzés tartalmi szabályozói .................................................................. 100

3.2.2 Szakmai gyakorlati oktatás .............................................................................. 102

3.2.3 Szintvizsga ....................................................................................................... 103

3.2.4 Szakmai vizsgák .............................................................................................. 104

3.2.5 A szakmai speciális kerettanterv szabad sávjának szakmai tartalma .............. 105

3.3 SZAKKÉPZÉSI SZERKEZETÜNK ...................................................................... 106

3.4 ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS A SZAKMAI ÉVFOLYAMOKON ..................... 107

3.4.1 Korábbi tanulmányok beszámítása .................................................................. 109

3.5 SZAKKÉPESÍTÉSEK ÓRATERVEI .................................................................... 110

3.5 FELNŐTTOKTATÁS ............................................................................................ 132

3.6 A SZAKKÉPZÉSI HÍDPROGRAM ...................................................................... 139

3.7 FELNŐTTKÉPZÉS ................................................................................................ 142

5

AZ INTÉZMÉNY ADATAI

Az intézmény neve: Győr SZC Szabóky Adolf Szakiskolája

Székhelye: 9023 Győr, Szabolcska Mihály utca 26.

OM azonosító: 203037

Telefonszáma: 96/418-930

E-mail címe: szakiskola@szaboky.sulinet.hu

Az intézmény honlapja: www.szaboky.sulinet.hu

Fenntartója: Innovációs és Technológiai Minisztérium

Az iskola alapfeladata:

A 9/E évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció

valamint az általunk oktatott szakmák előkészítése és megalapozása folyik.

A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – a

szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés történik.

Ezt szolgálja a csökkentett osztálylétszám, a differenciált csoportmunka, valamint az

egyénre szabott rehabilitációs, habilitációs órák, foglalkozások sora, annak érdekében,

hogy az iskolai követelmények megszűntével önálló életvezetésre, illetve a társadalomba

való – lehetőség szerinti – teljes integrációra képesek legyenek.

A felvétel rendje:

szokványos (8. osztály elvégzése után)

rendkívüli (minden olyan esetben, amikor a tanuló nem közvetlenül az általános

iskola befejezésekor jelentkezik iskolánkba) – nevelőtestülettel történt egyeztetés

után, az intézményvezető döntése alapján.

Tárgyi feltételek:

Az iskola összterülete: 7758 m2

Ebből a beépített alapterület: 3442 m2

6

Tantermeink száma:

osztályterem: 10

szaktanterem: 14

tornaterem: 1

tornaszoba: 1

tanműhely: 8

Tanműhelyeink:

Asztalosipari szerelő, gépi varróműhely, szőnyegszövő, kárpitos, virágkötő, építőipari,

gépészeti tanműhely, tankonyha. Műhelyeink jól felszereltek, 8-10 fő foglalkoztatására

alkalmasak.

Tanműhelyeinkhez öltözők és zuhanyzók is tartoznak.

7

„ Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni,

hogy felébredjen tudásvágya,

megismerje a jól végzett munka örömét,

megízlelje az alkotás izgalmát,

és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”

(Szent-Györgyi Albert)

Jövőképünk

Tanulóközpontú szakiskolát szeretnénk kialakítani, ahová sajátos nevelési igényű

tanulóink és a pedagógusaik is szívesen járnak. Közösen dolgoznak azért, hogy minden

tanulónk megtalálja és megtanulja azt a szakképesítést, ami képességének legmegfelelőbb

és sikeres szakmai vizsga letétele után az életben a választott szakmájával boldogulni

tudjon.

Az iskola szellemének alakítása folyamán példaként szolgál az emberi törekvés, ami a

szorgalmon, kemény munkán, kitartáson, emberiességen alapul. Szakmai tudással és

megvalósítható célokkal, lehetősége van tanulóinknak a munkaerő piacon helyt állni.

Intézményünkben a fiatalok különféle szakképesítéseket, részszakképesítéseket tanulnak.

A megemelt képzési idő, a kis létszámú osztály és szakmai csoport, a rehabilitációs

foglalkozások, a pedagógusok, szakmai oktatók segítő keze mind hozzájárulnak, hogy

választott szakmájukat a lehető legjobban elsajátítsák.

Az iskola nevelői felkészültségükkel, lelkesedésükkel, a megfelelő tantervi anyaggal és

módszerekkel segítik az egyéni képességek kibontakozását. Valamennyien hiszik, hogy

gyermekszeretetük, tartalommal megtöltött munkájuk meghozza a várt eredményt, hogy

iskolánkból kikerült fiatalok boldog, tartalmas, önálló életre legyenek képesek.

Küldetésnyilatkozat

Intézményünk tanulói a Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleménye alapján sajátos nevelési

igényűek, tanulásban akadályozottak, tanulási nehézségekkel küzdenek. Iskolánk

feladata a 9. E osztályban az eltérő tantervű 8. osztály tananyagára építve megkezdeni a

tanulóink értelmi erőinek, személyiségének, közismereti tudásának fejlesztését, korrigálni

8

a fogyatékosságból, illetve az esetleges részképesség zavarokból eredő hátrányaikat. Ezen

előkészítő évfolyamon a pályaorientációs és szakmai előkészítő foglalkozások segítik a

szakmaválasztást. A 9.E előkészítő évfolyamot a szakképző évfolyamok követik, ahol

rész, valamint teljes szakképesítés megszerzésére készítünk fel.

Tanulóinknak elsősorban a gyakorlatigényes, alacsonyabb szintű, iskolai végzettséghez

nem kötött, illetve alapiskolai végzettségre épülő szakképesítések elsajátítása lehet

eredményes. Iskolánk pedagógusai, mi mindnyájan azért dolgozunk, hogy tanulóinkat

képességeik maximumához juttassuk, megtanulják választott szakmájukat, sikeres OKJ

szerinti szakmai vizsgát tegyenek.

Tanulóink olyan elméleti és gyakorlati ismereteket, jártasságokat, készségeket kapnak,

amelyek segítik őket a társadalomba való beilleszkedés, a munkavállalás során. A mentális

problémák és a felzárkóztatás érdekében a rehabilitációs foglalkozásokat egyéni korrekciós

jelleggel végezzük. Az iskolánk feladata még, hogy segítse a tanulók kulturális és

sportolási igényeinek kielégítését, valamint segítséget adjon a szabadidő hasznos

eltöltéséhez.

Követendő alapelveink

A tanulók vonatkozásában, sajátos nevelési igényeik miatt:

Biztosítjuk, hogy a szakiskolai nevelés szerves folytatása legyen a megelőző

intézményes és családi nevelésnek.

Továbbfejlesztjük a nem, vagy csak kevésbé sérült funkciókat.

Differenciált fejlesztéssel, egyéni korrekcióval segítjük a különböző okból – eltérő

neveltségi előzményekből és körülményekből, eltérő egyéni sajátosságokból –

eredő hátrányok kiegyenlítését.

Figyelemmel kísérjük a tanulók fejlődését a szakmai képzés egész ideje alatt.

A szakmai képzést és oktatást összekapcsoljuk a termelőmunkával azért, hogy

kialakítsuk a termelésben szükséges gyakorlati jártasságokat, készségeket,

magatartásformákat.

Felkeltjük az igényt az elsajátított szakmai ismeretek szinten tartására, a szakma

fejlődése során jelentkező új ismeretek önálló elsajátítására és befogadására. Az

9

erkölcsi, közéleti, munkahelyi alapfogalmak kialakításával, gyakoroltatásával

megalapozzuk a munkahelyi értékrendet és humanizmust.

Kialakítjuk az önálló élet normatíváival és az önálló életvitellel kapcsolatos

fogalmakat.

Megalapozzuk a munkához, munkavégzéshez szükséges pozitív viszonyt,

rendszeres, pontos, fegyelmezett feladatvégzésre nevelünk.

Az egészséges életmódra, életvitelre nevelés áthatja az iskolai élet egészét;

fejlesztjük a tanulók higiénés kultúráját, az ezzel kapcsolatos ismereteket,

szokásokat és törekedünk azok rendszeres gyakoroltatására.

Megteremtjük a sportolás, testmozgás lehetőségét, fokozzuk a tanulók teherbíró

képességét, kompenzáljuk a munkavégzésből adódó egyoldalú hatások nem kívánt

következményeit.

Fontos az egységes szemlélet megteremtése, a folyamatos korrekció a helyi

sajátosságoknak megfelelően, az elméleti és gyakorlati képzés összhangjának

megteremtése.

Konkrét feladatokkal tesszük képessé tanítványainkat arra, hogy munkájukból

önállóan élni és a társadalomba beilleszkedve rendezett életvitellel boldogulni

tudjanak.

A munkatársak, kollégák vonatkozásában:

Pedagógiai tevékenységünket át kell hatnia a tudatosságnak, a tervszerűségnek, a

gyermekszeretetnek a tanulók hosszú távú érdekeinek figyelembe vételével.

Hatékony ellenőrzési, értékelési és mérési rendszer fenntartása.

Elvárásoknak megfelelő tanári szerepek megvalósítása.

Folyamatos szakmai továbbképzés.

10

Partnereink vonatkozásában:

Megvalósítani külső és belső partnereinkkel – fenntartó, szülők, tanulók, további

partnerek vonatkozásában – a partneri szerep gyakoroltatását, iskolánk hatékony

nevelési-oktatási céljainak elérése érdekében.

Küldetésünk összegzéseként Will Rogers szavait tartjuk szem előtt.

„Ha sikeres akarsz lenni, a dolog nagyon egyszerű.

Érts ahhoz, amit csinálsz!

Szeresd, amit csinálsz!

És higgy abban, amit csinálsz!

Igen, ilyen egyszerű ez.”

11

1 NEVELÉSI PROGRAM

1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI

Iskolánk pedagógiai munkájának célja azoknak a kulcskompetenciáknak a fejlesztése,

amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az

aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

Tanulóink a Pedagógiai Szakszolgálat szakérői határozata alapján sajátos nevelési igényű

fiatalok. Ezek a tanulók jellemzően nem felkészültek a pályaválasztásra, megfelelő

előkészítés, motiválás nélkül eredményes szakmai oktatásuk esélye viszonylag alacsony.

9/E előkészítő osztályainkban a közismereti felzárkóztatás mellett – melynek célja a

szakmai képzés előkészítése, megalapozása – szakképzés előtti pályairányítási, pálya

előkészítési ismereteket is nyújtunk.

Célunk, hogy konkrét gyakorlati tapasztalatok felhasználásával a képességeiknek,

készségeiknek, egészségi állapotuknak leginkább megfelelő szakmára tudjuk irányítani

őket.

Igyekszünk olyan képzést biztosítani, amely az egész személyiség fejlesztésére irányul,

célunk nemcsak habilitáció, hanem rehabilitáció is. A mentális problémák és a

felzárkóztatás érdekében a rehabilitációs foglalkozásokat egyéni korrekciós jelleggel

végezzük.

Az előző évek tapasztalatai alapján olyan szakmák oktatását vállaljuk, amelyet a hozzánk

jelentkezők is el tudnak sajátítani, képesek abban munkát találni és végezni.

1.1.1 A nevelő-oktató munka céljai

Iskolánk célja a tanulók teljes személyiségének fejlesztése. Ennek megfelelően határozzuk

meg nevelési, oktatási és képzési céljainkat.

Alapvető jelentőséggel bír a kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó

tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása.

A kulcskompetenciákhoz szükséges ismeretek, képességek, attitűdök elsajátítása és

fejlesztése tantárgyi keretek között, valamint tanórán kívüli és szabadidős tevékenységen

keresztül történik.

12

A fejlesztendő kompetenciák:

anyanyelvi kommunikáció

idegen nyelvi kommunikáció

matematikai kompetencia

természettudományos kompetencia

digitális kompetencia

életen át tartó tanulás

szociális és állampolgári kompetencia

kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kiemelt célunk a gondolkodási funkciók fejlesztése, a gyenge képességű tanulók

felzárkóztatása, fejlesztése, az egyéni korrekció.

Célkitűzéseink között kiemelt, fontos helyet foglal el a diákjaink nevelése, oktatása,

általános műveltségük megalapozása, szinten tartása, tanulási képességeik fejlesztése

életkoruknak és egyéni képességeiknek, lehetőségeiknek megfelelően.

Fiataljaink szakiskolánkban eltöltött előkészítő, alapozó valamint a szakképző

évfolyamokon jussanak el saját fejlődési lehetőségeik maximumára - alapfokú

végzettség, illetve szakmai végzettség megszerzésére.

Korlátaikat figyelembe véve legyenek képesek harmonikus, értékes, egészséges,

kulturált, önálló életre.

Majdani munkavállalóként eséllyel fejezzék be szakiskolai tanulmányaikat.

A környezettel való harmonikus együttélés megteremtése, a testi és lelki egészség

megóvása.

A jól működő képességek tudatos fejlesztése, az önbecsülés erősítése, reális énkép

kialakítása.

Az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése.

A tanulók szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása.

13

Kompenzáló megoldások elsajátítása és azok kitartó végzése a társadalmi

beilleszkedés érdekében.

A másság felismerése, elfogadása, törekvés a fejlődésre.

Kulturált érintkezési formák birtoklása, írott és íratlan szabályok betartása,

illemszabályok elsajátítása, önuralom, konfliktuskezelő technikák megismerése.

Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, a környezet

értékeinek felismerése, óvása.

Szokások, hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, önzetlenség, szeretet,

segítőkészség, szorgalom és rend cselekedetekben történő megmutatkozása.

Felkészítés a társadalmi szerepekre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes

kapcsolatépítésre, szocializálódásra.

Egészségmegőrző, környezetóvó attitűd kialakítása.

Ismeretnyújtás a környező világban való eligazodásban, az élet zavartalan

működéséhez alapvető készségek, képességek, attitűdök fejlesztése.

Mindazoknak az értékeknek, magatartás- és viselkedésformáknak a közvetítése a

nevelésben, amelyek tradicionálisan örök humán értékek.

Erkölcsös és etikus magatartás, viselkedés és cselekvés kialakítása.

Mások hátrányos helyzetével való visszaélés elkerülése.

Alapvető tanulási képességek fejlesztése, új ismeretek megszerzése, kötődések,

azonosulások kiépítése – alapfokú végzettség megszerzése, szakmai vizsgára

felkészítés.

Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és

technikák kiépítése.

Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése,

strukturálódása, megerősítése.

Értékeink, kultúránk, szülőföldünk és népünk megismertetése, a hazaszeretet

erősítése.

Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten.

Továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás az egyéni adottságokhoz, sérülésekhez

viszonyítottan.

Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek

megismerése, gyakorlása.

14

A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező

feltételeinek megteremtése.

Pályaorientációs és szakmai előkészítő foglalkozásokon a szakma bemutatása,

szakmai előkészítés, alapozás.

A szakképző évfolyamokon az OKJ adaptált előírásainak megfelelően a speciális

szakmai ismeretek elsajátíttatása, szakmai vizsga letétele.

1.1.2 A nevelő-oktató munka feladatai

Pedagógiai tevékenységünket át kell hatnia a tudatosságnak, a tervszerűségnek, a

gyermekszeretetnek a tanulók hosszú távú érdekeinek figyelembe vételével.

A nevelő tevékenységnek érvényesülni kell az osztályfőnöki munkában, a szakmai órákon

és minden egyéb iskolai rendezvényen.

Iskolánk fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek.

Kiemelt fejlesztési feladataink:

reális énkép, önismeret fejlesztése

felkészítés a felnőtt lét szerepeire

testi és lelki egészség megóvására való nevelés

a pénzzel való gazdálkodásra nevelés

környezettudatosságra nevelés

aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

nemzeti kultúránk a hon- és népismeret tükrében

betekintés az európai kultúrákba.

A helyi tantervek készítése a NAT és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelveinek (továbbiakban: Irányelvek) megfelelően által előírt kulcskompetenciák

fejlesztésének figyelembe vételével történik.

15

A 9/E osztályban a gyógypedagógiai 8. osztály anyagára építve – a NAT és a

gyógypedagógiai irányelveknek megfelelően – fejleszteni tanulóink személyiségét,

kulcskompetenciáit, közismereti tudását, képességétől függően korrigálni a hátrányokat.

Pályaorientációs képzéssel felkészíteni a meggondoltabb pályaválasztásra, a

szakképzésben való eredményesebb részvételre.

Fejleszteni a tanulók képességeit, korszerű ismereteket nyújtva gyakoroltatni és

gazdagítani az általános műveltség elemeit, megerősíteni az ehhez tartozó ismereteket és

szakmai tudást, elősegíteni az önálló tanulás és a megismerés módszereit.

Szakképző évfolyamainkon felkészíteni a tanulót a képességeinek megfelelő legmagasabb

szakképesítés megszerzésére.

Szakiskolánk feladata, hogy minden évfolyamon gondoskodjon a fiatal teljes

személyiségének fejlesztéséről, habilitációs, rehabilitációs foglalkozások tartásával a

fogyatékosságból eredő hátrányok enyhítéséről, azok kompenzációjáról, korrekciójáról.

A sajátos nevelési igény és az életkori sajátosságok figyelembevételével fejleszteni a jól

működő képességeket, ugyanakkor fokozottan törekedni a sérült funkciók fejlesztésére is.

Növendékeinket hozzásegíteni a társadalmi, magánélet szerepvállalásra, továbbá a

konfliktusok kezelésére.

A belső- és külső gyakorlóhelyeken végzett szakmai gyakorlaton felkészíteni a tanulókat

szakmai vizsga letételére, a munkavégzéssel összefüggő viselkedéskultúra befogadására és

adekvát alkalmazására.

Gyakoroltatni a balesetmentes munkavégzés szabályait.

Fejleszteni a tanulók tudását, neveltségi szintjét, erkölcsét, munkaerkölcsét, esztétikai

érzékét.

Fokozni a növendékek munkavégző képességét, munkabírását, erejét és állóképességét,

fejleszteni testi edzettségüket, fizikai és pszichikai teljesítő képességüket.

A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálásával felkészíteni őket a megterhelések

elviselésére.

A nevelő-oktató munka elengedhetetlen része a pedagógusok folyamatos továbbképzése,

önképzése. A kötelezően előírt hétévenkénti továbbtanulás - a továbbképzési terv szerint-

szakmai fejlődésük érdekében szükséges.

16

1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI FELADATOK

Személyiségfejlesztő program beépítésével lehet megoldani a tanulók sérülés

specifikumából fakadó képességbeli hiányosságok, személyiség-fejlettségi gyengeségeket

és egyéb egészségügyi, szociális problémák kezelését. A fejlesztésnek egyénre szabottnak,

személyiségközpontúnak kell lennie. Fontos a helyes kommunikáció és a megfelelő

viselkedés kialakítása fiataljainknál, a társadalomba való minél zökkenő mentesebb

beilleszkedés érdekében. A kellő önismeret és szükséges változtatások felmérését követően

meg kell próbálni leépíteni a helytelen szokásokat, viselkedésformákat.

A társadalmi szerepek ellátásához szükséges magatartási formák begyakorlásáért – a

csoportos személyiségfejlesztő tréningeken túl – a mindennapi tanulás-tanítás

folyamatában is komoly erőfeszítéseket kell tenni. Ez a mindennapi életben való

megjelenést, viselkedést, bemutatkozást, társalgást, hivatalos ügyintézést, illemet jelenti.

Tudatosan kell segíteni tanulóinkat a stresszhelyzetek elviselésére. Sikerélmények

biztosításával, pozitív személyiségjegyek tudatosításával, önálló feladatok fokozatos

alkalmazásával, az egymásra való odafigyelés fontosságának elfogadtatásával sokat

tehetnek a nevelők a kívánt személyiségformálás érdekében, a munkavállalóvá válás

elősegítésére. Feladatuk továbbá, hogy a szakmai tudásuk elmélyítésével, a szükséges

tájékozottság és viselkedéskultúra birtokában képessé tegyék a tanulóikat a

munkaerőpiacon való érvényesülésre.

Iskolánkban sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott fiataljaink állapota és

helyzete szabja meg a fejlesztés kialakítását, tervezését. Az iskolával szembeni társadalmi

elvárások kibővülésével az iskolának meg kell oldani a családok szocializációs

kiegyenlítését, hibáinak korrigálását a fiatalok személyiségfejlődésében már meglévő

zavarok helyrehozását, terápiáját, mentálhigiénés nevelését.

A személyiségfejlesztés feladata azoknak a pontoknak a megtalálása, ahol a neveltetésben,

életvitelben a legnagyobb gondok adódnak.

17

Feladataink

Megfelelő önismeret és önfejlesztés formálása

Elsődlegesen azt a nevelési többletet jelenti, amellyel a személyiség belső pszichikus

világát fejlesztjük, önkibontakozásra és önfejlesztésre való egyedi készségeit próbáljuk

elősegíteni.

Felkészítést kell, hogy kapjanak a tanulók arra, hogy eligazodjanak:

az emberi kapcsolatok és a kommunikáció világában

a lelki egészség kialakításában és fenntartásában

az emberi értékek világában

önmaga megvédésének lehetőségében és felelősségében

Ahhoz, hogy a tanulók tudják az emberi kapcsolataikat pozitívan alakítani, kellő

önismerettel kell rendelkezniük. Helyes irányba kell alakítani viselkedésüket,

értékrendjüket, vélemény- és igényrendszerüket.

1.3 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A tanítási órán és az egyéb foglalkozások keretein belül megvalósítható közösségfejlesztő

feladatok

Feladatainkat az intézmény helyzetelemzésében feltűntetett tulajdonságokkal, egyéni

jegyekkel rendelkező tanulókhoz kell megalkotni. Az intézmény jellegénél fogva ez a

tulajdonság, illetve képességhalmaz nagyon széles skálát képvisel. Tanulóink sajátos

nevelési igényéből következik, hogy társas kapcsolatokat nehezebben, felszínesebben

képesek kialakítani és esetenként kommunikációs zavarral küzdenek. Ezért a közösség

kialakításának és fejlesztésének általános törvényszerűségeit a sajátos körülmények miatt

sajátos alkalmazásban határozhatjuk meg.

A közösségformálásnak két színterét kell összehangolni ahhoz, hogy egy hosszabb

folyamat végén eredményességről beszélhessünk. Egyik az osztályközösség, a másik az

iskolai közösség.

Az osztályközösség kialakítása egységesebb folyamat, amelyet az azonos életkori

sajátosságok és az együtt eltöltött több idő tesz egyszerűbbé. Ennek a munkának a központi

személye maga az osztályfőnök.

18

A közösség kialakítása során az objektív és szubjektív oldalt szerves egységben fejlesztjük.

Biztosítjuk a közös célt, a közös munkát, a munka közös megszervezését, mint objektív

feltételeket, ezzel egységben alakítjuk a közösség szubjektív összetartó erőit. Ezek

gyakorlati megvalósítását az osztályfőnöki munkaterv tartalmazza.

A közösséghez tartozás igénye a fiatalok többségében megtalálható. Számolnunk kell a

hátrányos helyzetű, magatartászavarral és beilleszkedési nehézséggel, szociális

problémákkal küszködő fiatalokkal. Ezért figyelembe kell venni egyénenként azt, hogy

milyen mértékben, milyen szinten alakult ki az együttélési képesség.

A tanulóknak vannak olyan sajátosan jellemző tulajdonságaik, melyeket a helyi

körülmények határoznak meg döntően. Ilyen lehet a családok összképe, a gyermekek

száma a családban.

A fejlesztésnek egy sajátos vonása, hogy a közösséggé válás egy, már kialakult és

meghatározott szinten működő iskolaközösségen belül történik. Célunk az osztályon belüli

csoportok osztályközösséggé válásának elősegítése, az osztályközösségek iskolai

közösséggé való fejlesztése.

A fejlődésre hatással van az egyes osztályok fejlettségi szintje. Az iskola egészének pozitív

fejlesztő hatása csak akkor bontakozik ki, ha az osztályok tevékenysége szerves része az

iskola életének.

A beépülés fő vonalai: az iskolai célok, feladatok lebontása az osztályra, az iskola

követelményrendszerének fokozatos beépítése az osztályok életébe, az iskolai életrend,

házirend érvényesítése, az iskola hagyományainak átvétele, iskolai szervezetbe,

érdeklődési körökbe való bekapcsolódás.

A középiskolás korosztályú sajátos nevelési igényű tanulóknál viszonylag hosszú idő

szükséges ahhoz, hogy aktivizálódjon az egyénekben a közösségi vonás, képesség, szokás,

és ez beépüljön a tanulók magatartásába, tudatába.

A tevékenységi rendszer kialakításakor igyekszünk alaposan, sokoldalúan megismerni

tanítványaink változó érdeklődését. Törekszünk iskolai és osztályközösségi szinten olyan

lehetőségeket biztosítani, amelyek ellensúlyozzák az otthoni ingerszegény környezetet.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos faladataink:

társas készségek, közösségi normák kialakítása, megfelelő kommunikációs formák

használata

erkölcsi törvények, szabályok, házirend megismertetése

19

tiszteletadás, empátia, tapintat, segítőkészség beépítése tanulóink mindennapi

tevékenységébe

konfliktuskezelési technikák, együttműködésre való képesség kialakítása

jogok és kötelességek egységének megismertetése

1.3.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:

- beilleszkedési problémák kezelése

- képességet fejlesztő, kibontakoztató tevékenységek differenciált, egyénre szabott

feladatokkal

- tanulóink önismeretének segítése pozitív megerősítéssel

- egyének helye a közösségben, csoportmunka során a kiscsoportok szerveződésének

figyelemmel kísérése

A tevékenységi rendszert egymásra épülve, az iskolai-, a DÖK- és az osztályfőnöki

munkaterv jeleníti meg.

A fentiek részletesen tartalmazzák:

az iskolai- és osztálykirándulásokat,

az iskola ünnepségeit,

színházlátogatást,

sporttevékenységeket,

kiállítások, rendezvények megtekintését,

meghirdetett szabadidős tevékenységek

1.3.2 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanórán kívüli, szabadidős

tevékenységek segítésére az iskolánkban diákönkormányzat működik.

Minden tanév elején az osztályok tanulói maguk közül választanak képviselőt. Az

osztályokból választott képviselők alkotják az iskolai Diákönkormányzat testületét. A

tanulói képviselők alkotta közösség - a diákönkormányzat segítő tanárának vezetésével,

irányításával - álláspontját a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítja ki, melyhez

az iskola minden szükséges feltételt biztosít.

20

A Diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönthet működéséről,

anyagi eszközeinek felhasználásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskola

tájékoztatási rendszerének létrehozásáról, működtetéséről, diák munkatársainak

megbízásáról.

Munkájukhoz éves programot készítenek. Az iskolában évente legalább egy alkalommal

diákközgyűlést szerveznek.

A diákönkormányzat segítő tanára szervezi a házirendben meghatározottak szerint az

iskola portai ügyeletét.

A Diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol

saját közösségi életük tervezésében, szervezésében

tisztségviselőik megválasztásában

jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban

A Diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek

elfogadása előtt

Házirend elfogadása előtt

tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt

ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor

A Diákönkormányzatba az osztályok 1-1 tanulót delegálhatnak

A DÖK segítő tanár tartja a kapcsolatot az intézményvezetővel, a tantestülettel, a

diákokkal.

Feladata:

tisztségviselők megválasztása

munkaterv készítése

munkaterv elfogadtatása

a tanév során a kitűzött feladatok megvalósítása

Beszámolási kötelezettsége van:

az intézményvezetőnek rendszeres időközönként

a tantestületnek félévkor, év végén

A csoport tisztségviselőinek feladata:

21

a munkaterv alapján folyamatos kapcsolattartás a diákok körében

A csoport tagjainak megbízása változhat. Helyettük önkéntes alapon, tantestületi

hozzájárulással választhatók új tagok.

1.3.3 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai

Szabadidős tevékenység

A tanórán kívüli elfoglaltságok a közösség fejlesztésének, a társas kapcsolatok

alakításának fontos színterei. A szabadidős tevékenység számos kulturális hagyományelem

közvetítésével hozzájárulhat a tanulók személyiségfejlesztéséhez. Fontos, hogy a tantárgy-

kiegészítő ismeretszerzéstől a lazább társas szórakozásig terjedjen. Az oktatás és a

szabadidős tevékenység az egymásra épülés, egymásba kapcsolódás rendszerét kell, hogy

jelentse.

A szabadidő szervezése során feladatunk kulturális értékeink folyamatos felmutatása,

továbbadása. Ezeket az értékeket továbbfejlesztve a régi mellett új hagyományokat is kell

teremtenünk. A foglalkozásokat olyan örömet adó tevékenység köré szervezzük, amely

kötődik a tanulók személyes életéhez, fiatalkori aktivitásukhoz, népi hagyományainkhoz,

továbbá társadalmi és egyéni problémáikhoz. Hagyományaink ápolása egységesebbé teszi

tantestületünket, pozitívan motiválja növendékeinket. Nemzeti ünnepeink, ballagás,

tanévnyitó, tanévzáró közös megünneplése erősíti az iskolához való kötődésüket. Az

összetartozás tudatát, a közösségi értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik,

melyek állandóságot és folyamatosságot teremtenek az iskola mindennapi életében.

Jó együttműködéssel változatos, sokszínű nevelési program valósítható meg, amely nagy

hatással lehet a résztvevők fejlődésére. Az így kialakuló művelődési szokások kihatnak a

majdani felnőtt életmódjára. A programok tervezésénél pontosan meg kell határozni a

feladatok célját, tartalmát, a megoldás formáját, módszereit, eszközeit.

A foglalkozások kialakításánál arra kell törekedni, hogy a résztvevők adottságára építve

érdeklődésük ne alkalmanként érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön. A

programok szerkezetét a tanulók igényeihez, lehetőségeihez kell igazítanunk.

22

1.3.4 Iskolai ünnepélyek, rendezvények

Ünnepély, megemlékezés neve Időpontja

Tanévnyitó ünnepély Augusztus utolsó napja

Aradi vértanuk napjáról megemlékezés Október 6.

Nemzeti ünnep Október 23. előtti tanítási nap

Karácsonyi ünnepély Téli szünet előtti utolsó

tanítási nap

Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja Február 25.

Nemzeti ünnep Március 15. előtti tanítási nap

Holokauszt áldozatainak emléknapja Április 16.

Összetartozás napja Június 4.

Pedagógusnap Június első vasárnapját követő

hét

Ballagás,

tanévzáró ünnepély

Június 3. hete, szombat

Rendezvények, programok neve Időpontja

Szabóky ismerkedési nap Augusztus 3. hete

Egészség-hét Október 3. hete

Pályaválasztási kiállítás November

„Nyitott kapuk” napja November

Ismerkedési disco November

Szakképzési hét December

Szabóky napok December

Közös Nevező Alkotói Pályázat December

Adventi vásárok December

Kamarai Nyílt Nap December

Szalagavató Február

Farsangi bál Február

Szabóky „Ki mit tud?” Március

23

Szakmák éjszakája Április

Föld napja Április

Szeretet Napok Április

„Csodaszarvas” Szavalóverseny Május

Sportnap Május

Osztálykirándulások Május

DÖK kirándulás Május

DÖK Nap Június

Tanulmányi versenyek Iskola munkaterve szerint

Tantestületi kirándulás/ továbbképzés Tanév II. féléve

Erdei iskola Május-június

Nyári táborozás Július

Házi tanulmányi versenyek

Iskolai szinten a 9/E évfolyamokon

magyar, matematika, természetismeret, informatika verseny

szervezője: módszertani munkaközösség vezetője

lebonyolítója: munkaközösség tagjai egyéni vállalás alapján

Országos versenyek

- szakmai tanulmányi versenyek

- kulturális fesztivál

- sport rendezvények

1.4 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A

NEVELÉS-OKTATÁS FOLYAMATÁBAN

Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának,

képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a

24

munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott

munkarend alapján.

A pedagógus:

napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a

tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük;

tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot

fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a

módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;

tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően

differenciáltan szervezi;

a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni

segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;

gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai

differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi

versenyekre való felkészítés formájában is megtehet;

a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú

szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és

technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;

rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak

figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő,

motiváló hatású legyen;

az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására

gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen;

a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli;

az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10

munkanapon belül köteles kijavítani;

a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi,

s ennek keretében feladata a gyermekek, fiatal felnőttek minél alaposabb

megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös

tevékenységek szervezésével és különböző vizsgálatok segítségével érhet el;

fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti

és betartatja velük az iskola házirendjét;

25

biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó

környezetben fejlődjenek;

feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások

felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése;

tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának,

igényeinek megfelelően;

különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a

szabadidős foglalkozások megtartása során;

a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a

tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének

kialakítására;

a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi

viselkedés szabályait;

a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot

legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja;

a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük

együtt értékeli;

megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői

véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek

tanításkor és osztályzásakor;

az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban

haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget

biztosítva a javításra;

foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető

eszközöket;

állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe

tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani

fejlesztések körében való tájékozódik

26

1.4.1 Reflektív gondolkodás

A reflektív tanítás a tanári gondolkodás és gyakorlatelemző formája, olyan stratégia, amely

biztosítja az oktató-nevelő tevékenység folyamatos önellenőrzését és ezen alapuló

fejlesztését. A reflektív tanítás a pedagógiai valóság számtalan elemére vonatkozhat.

Alapvetően két irányát különböztetjük meg: a tanulók, a tanulócsoport történéseire, illetve

a tanár saját személyére, nézeteire és tevékenységére irányuló reflektív gyakorlatot.

A reflektív gondolkodás illetve gyakorlat egyrészt az előzetes tapasztalatokon, értékeken

nyugszik, másrészt olyan képességek rendszerén, mint például az önelemző képesség, a

nyitott és rugalmas gondolkodás képessége vagy a szituációk több szempontú elemzésének

képessége.

Saját munkájára azért reflektál a tanár, mert önmagát, szakmai hozzáértését alakítani

akarja, eredményesebb akar lenni.

Az elemzés, reflektálás során alapvetően három kérdésre keresi a választ a pedagógus.

Mit terveztem?

Mi valósult meg?

Mi okozta, mivel magyarázható, miért?

A reflektív tanár

elemzi, felülvizsgálja döntéseit, saját tevékenységével kapcsolatos benyomásait,

önmegfigyelést végez, elmélkedik gyakorlati tevékenységéről,

feltárja, behatárolja és megkísérli megoldani az osztályban felvetődő problémákat,

tisztában van azzal, hogy ő maga is adott értékekkel és feltételezésekkel lép be a

tanórára, következésképpen képes kritikusan szemlélni ezeket az értékeket,

figyelembe veszi azt az intézményt és kulturális környezetet, amelyben tanít,

részt vesz a tanterv kidolgozásában és részese az iskolafejlesztésnek, felelősséget

érez saját szakmai fejlődéséért.

27

1.4.2 Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai

Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát,

összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket.

A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak

bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen

megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az

iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások,

rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb.

valamint a szükség szerinti családlátogatások, amelyeken felmérheti körülményeiket.

Iskolánk tanulói sajátos nevelési igényű fiatalok. Tanulásban akadályozottak, többen

hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek. Sokan küzdenek szocializációs

problémákkal, érzelemszegény, egészségtelen környezetben élnek. Az osztályfőnök

elengedhetetlen feladata a gyermek környezetének megismerése. A tanuló viselkedéséből,

megjelenéséből észre kell vennie az elhanyagoltságot, az esetleges veszélyeztetettség

tényét. A törvényi előírásoknak megfelelően jelzőrendszeri feladatokat kell ellátni és a

szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Megfelelő kapcsolatrendszert kell kiépíteni a

családgondozóval. Külön figyelmet igényelnek a nevelésbe vett fiatalok. Elengedhetetlen a

gyámokkal, nevelőszülőkkel való szoros együttműködés, kiemelten a fiatalkorú

nevelteknél.

Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart

tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a

család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a

torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások

kivédése, az elfogadás, az egymás iránti tisztelet és a tolerancia erősítése.

Különös figyelmet kell fordítani az osztályában tanulók egymás közötti, és más tanulókkal

való kapcsolatára, nem történik-e a tanulók között (bullying) megfélemlítés, ismétlődő

agresszív magatartás, melynek célja a másik ember szándékos bántalmazása (fizikai vagy

mentális formában). Ennél a bántalmazás típusnál, különösen az internetes zaklatásnál

(cyberbullying), nagyon nagy a rejtettség, így minden jelzést komolyan kell venni, szükség

esetén be kell vonni az iskolapszichológust és a gyermekvédelmi felelőst.

28

Az osztályfőnök munkája során támaszkodhat az iskolapszichológus segítségére, egymás

munkáját erősíthetik a tanulók érdekében.

Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka.

Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók

nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az

osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a

helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe.

Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el.

Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a

tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a

megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és

megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a

diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet.

Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el

fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett

is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi - emberi

mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. Törekedni

kell a közös hang és nyelvezet kialakítására.

Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a

tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a

"kényes" témákban is.

Szakiskolaként segíteni kell tanulóinkat a felnőtté válás útján, figyelembe véve életkori

sajátosságaikat. A fiatalkorú és a már felnőttkorban lévő diákjaink jogait és kötelezettségeit

figyelembe kell vennünk. Erősíteni kell az önállóságot, az önmaguk és a környezetük iránti

felelősségvállalást. Meg kell tanulniuk szembenézni tetteikkel, vállalni a

következményeket. Rávezetni a közösségi értékek fontosságára, a nélkülözhetetlen

kapcsolatrendszerek kialakítására. Az osztályfőnök kötelessége a munka világának

megismertetése, a társadalmi elvárások feltárása, munkára nevelés.

29

1.4.3 Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői

A kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon

választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak.

Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a

világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet,

felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására.

Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.

A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és

társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási

szabályokkal és etikai normákkal.

Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan

bővülő ismeretrendszere járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő

stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív

életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret).

Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a

tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való

beilleszkedését.

Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje

értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására.

Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus

képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.

1.5 MENTORI FELADATOK

1.5.1 Intézményünk gyakornokainak mentorálása

Gyakornok: a köznevelési intézményben munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és

szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező

pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott.

30

Az intézmény alaptevékenységével összefüggő munkakör: a gyakornoki idő kikötése

szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek

ellátására a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a

közoktatási intézményekben tárgyú 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendeletben, valamint a

nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 64. § (4) bekezdésben

meghatározottak szerint pedagógus munkakörben, pedagógiai-szakmai szolgáltatások

ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző

munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat.

Gyakornoki program: az a folyamat, amelynek során a pályakezdő megismeri a

munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján

támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok

hatékony elvégzéséhez.

Szakmai vezető: az intézményvezető által kijelölt pedagógus (pedagógusok), aki

rendelkezik legalább öt éves gyakorlattal, és szakterületének kiváló képviselője.

Közvetlen felettes: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a

pedagógus munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy.

Gyakornoki program szakaszai

Első szakasz: a gyakornoki program első része, mely az első év végéig tart. Ez a szakasz

elsősorban a gyakorlatszerzés szintje, amikor a valós gyakorlatszerzés sokkal fontosabb,

mint a verbális információ. Az elméleti tudás vezérli elsődlegesen a gyakornokot. A

gyakornok igyekszik már az első szakaszban a jogszabályoknak megfelelően racionálisan,

tudatosan előkészíteni munkakörének megfelelően teendőit.

Második szakasz: a gyakornoki program befejező része, mely a második év végéig tart. A

prioritások meghatározása és felállítása mellett, képes a tanulási-tanítási folyamat ésszerű

irányítására. Képes a csoportfoglalkozások megtervezésére, irányítására, szervezési

feladatok ellátására.

Minősítő vizsga: egy több elemből álló eljárás a második szakasz végén. A vizsgára az

utolsó hónapban kell sort keríteni.

A mentorálás célja:

A gyakornok felkészítse a pedagógus életpálya feladataira.

31

A mentor segíti a gyakornokot intézményünk szervezetébe történő beilleszkedésben és a

pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában.

A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos

tevékenységében. Segíti az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában,

szervezeti és működési szabályzatában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások

értelmezésében és szakszerű alkalmazásában.

A tanítási órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz

alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek a célszerű megválasztásában.

A tanítási órák, előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával,

megvalósításával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint a minősítő vizsgára

való felkészülésében.

A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal

látogatja a gyakornok tanítási óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, ha a

gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára.

A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét,

pedagóguskompetenciáinak fejlődését, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a

gyakornoknak. A mentor a gyakornoki idő lezárulta előtt összefoglaló értékelést készít a

gyakornoki időszak tapasztalatairól. Ekkor külön féléves értékelést nem kell készíteni. Ha

a foglalkoztatási jogviszony a gyakornoki idő lejárta előtt megszűnik, a jogviszony

megszűnésekor a mentor soron kívül értékelést készít.

1.5.2 Gyógypedagógus hallgatók szakmai gyakorlatának mentorálása

Intézményünk a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar gyógypedagógia szak

képzésének gyakorló helye. A gyógypedagógus hallgatók szegregált intézményi

gyakorlatot, rehabilitációs intézményi gyakorlatot végzik iskolánkban. A tanulásban

akadályozottak pedagógiája szakos végzős hallgatók pedig összefüggő szakmai

gyakorlatukat tölthetik közoktatási területen és klinikai területen. A hallgatók intézményi

gyakorlatának szervezését, segítését, ellenőrzését iskolánk mentorpedagógusai végzik.

32

1.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL

KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

A kiemelt figyelmet igénylő gyermek meghatározása törvény szerint,

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.

Iskolánk alapfeladata szerint, csak sajátos nevelési igényű tanulókat vehetünk fel, akik

rendelkeznek a Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottságának vagy az

Országos Szakértői Bizottságok sajátos nevelési igényt megállapító határozatával, így

minden tanulónk kiemelt figyelmet igénylő. A gyermekvédelmi törvény alapján is

jogosultak lehetnek még tanulóink a kiemelt figyelemre, hátrányos vagy halmozottan

hátrányos helyzetük miatt, amelyet a velük kapcsolatos pedagógiai tevékenység kapcsán

figyelembe kell venni.

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye

alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több

fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum

zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzd, Nkt. 4§ 13.

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából a szakiskola a többi

tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képtelen tanulókat készíti fel

szakmai vizsgára.

A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében

- a sajátos nevelési igény jellegétől függően - a szakképzési kerettanterv vagy a speciális

kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a sajátos

nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakmai

vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló

törvény határozza meg.

A szakiskolában az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott.

A szakiskolában a nevelés-oktatás az enyhe értelmi fogyatékos tanulók előkészítő

33

évfolyama kivételével szakképzési évfolyamokon folyik. Nkt. 13/a § (1-4)

A tanulók nevelése, oktatása során, a sajátos nevelés igényből fakadó egyedi nevelési

igényekre kell figyelemmel lenni. A szakértői bizottság által meghatározott mentességekre,

felmentésekre, javaslatokra az előkészítő évfolyamon, a szakmaválasztás és a szakma

tanulás során is alapozni kell. Szükség esetén a szülőkkel, tanulókkal, már önjogú fiatal

felnőttekkel egyeztetve, a szakértői bizottsághoz kell fordulni a módosítások miatt.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének szempontja, komplex jelleggel minden

pedagógiai tevékenységünket át kell, hogy hasson, de integráló szerepet a pedagógiai célú

habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat szervező gyógypedagógusnak kell

betöltenie.

1.6.1 Egyéni munkarend

A tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos

helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és

befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre

egyéni munkarend kérelmezhető. A szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló a kérelmet a

tanévet megelőző június 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ezen

időpontot követően csak abban az esetben nyújtható be kérelem, ha a tankötelezettség

iskolába járással történő teljesítését megakadályozó körülmény merül fel. Jogszabályban

meghatározott esetben az egyéni munkarendet biztosítani kell. Nkt.45.§ (5)

1.6.2 A habilitációs, rehabilitációs foglakozásnak szervezésének szabályai

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a

szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként

tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának

tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az

időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.

A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a

sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú

habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi

34

egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz

részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A

kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások

megszervezésének heti időkeretét az Nkt. 6. melléklete határozza meg. A heti időkeret a

tanítási hetek között a tanuló érdeksérelme nélkül különösen indokolt esetben

átcsoportosítható.

Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a 6. melléklet eltérő mértékű heti

kötelező tanórai foglalkozást és az osztályok számára eltérő órakeretet határoz meg, a

magasabb évfolyamra megállapított óraszámokat kell alkalmazni. Nkt. 27. § (7-10).

1.6.3 A fejlesztő foglakozások szervezése

A megyei pedagógiai szakszolgálatok szakvéleménye alapján, a kiscsoportos

fejlesztéseken minden érvényes szakvéleménnyel rendelkező tanulónak joga van részt

venni. A tanulókról egyéni fejlesztési tervet kell készíteni, amely tartalmazza:

A tanuló adatait, a diagnózist

A pedagógiai szakszolgálatok által meghatározott fejlesztési területeket

A gyógypedagógus megfigyelése alapján fejlesztendő készségek és képességek

körét

A fejlesztési célkitűzéseket, eszközöket, módszereket

A szükséges felülvizsgálat idejét, okát

A fejlesztés eredményeit a gyógypedagógus év végi értékelésében kerülnek rögzítésre.

A 20/2012. EMMI rendelet 138. § alapján a középfokú iskolában a nevelőtestület döntése

alapján - a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások legfeljebb hetvenöt százaléka a

sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozására, a tantárgyi követelmények

eredményes teljesítését szolgáló felzárkóztatásra is fordítható. A nevelőtestület az erre

irányuló döntését félévenként köteles felülvizsgálni, és a tanuló fejlődésének ismeretében

megerősíteni vagy módosítani. A 16 évesnél idősebb, már szakmát tanuló fiataljaink

esetében, a szakvéleményekkel összhangban, a tanulók egyéni fejlődése érdekében a

foglalkozások szervezésének célja, már a tantárgyi megsegítés.

Kiscsoportos rehabilitációs fejlesztés

A kiscsoportos fejlesztések szervezése során tanév első hónapjában a tanórai

35

megfigyelések alkalmával (hospitálás) megfigyeljük a tanulókat, tanulási teljesítményüket.

A megfigyelések, osztályfőnök és a szaktanárok véleménye alapján történik a kiscsoportos

fejlesztés az év folyamán. Az iskolai szinten meghatározott rehabilitációs órakeretet az

egyes osztályok és csoportok között átcsoportosítjuk.

A fejlesztés szervezeti keretei:

A tanulók habilitációs-rehabilitációs foglalkozásainak időbeosztását a gyógypedagógus az

osztálytanítókkal, osztályfőnökökkel konzultálva határozza meg.

Egyéni rehabilitációs, foglalkozás (1-3 fő):

Lényeges, hogy a foglalkozások helye és ideje állandó legyen, így hozzájárulhatunk egy

megfelelő napi ritmus kialakításához.

Formája: gyógypedagógiai fejlesztés

Kiscsoportos fejlesztés (4-6 fő):

A csoportok megszervezésekor meghatározó szempont, hogy azonos vagy hasonló

fejlettségi szinten álló tanulókból, illetve azonos vagy hasonló nehézségekkel küzdő

tanulókból szervezzünk homogén csoportokat.

Formája: gyógypedagógiai fejlesztés

A pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások fajtáit és óraszámát az éves

órakeret függvényében, a tanulók szükségleteinek ismeretében tanévenként munkatervben

rögzítjük, a konkrét fejlesztési órarendeket és az egyéni fejlesztéseket is tanév elején

állítjuk össze (október 1.).

A habilitációs - rehabilitációs foglakozások egyéni vagy csoportos formában is tarthatók.

A foglalkozás a gyermek képességeinek, a fejletlen vagy sérült funkcióinak

feltérképezésével indul.

A fentiek ismeretében fejlesztési terv készül.

A foglalkozások anyagának, tapasztalatainak feljegyzése folyamatosan történik.

Lényeges elem az évenkénti pedagógiai diagnosztizálás, amelyet írásban rögzít

a gyógypedagógus.

36

1.6.4 Gyermek és ifjúságvédelem

A tanulási kudarcnak kitett tanulók

A szakiskola minden tanulója sajátos nevelési igényéből fakadóan tanulási kudarcnak

kitett, ezért külön figyelmet azokra érdemes fordítani, akik teljesítménye képességeihez

mérten is alacsony vagy sokat hiányzik, hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos

helyzetű.

A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

A sajátos nevelési igényből egyértelműen fakad a beilleszkedési nehézség, esetenként a

magatartási zavar. A tanulási nehézségek az SNI státusz jellegéből is következően, nagyon

sok egyéni formában jelentkezhetnek. Ennek kezelése minden pedagógus, és különösen az

osztályfőnök feladata, szükség esetén az iskolapszichológus bevonása elengedhetetlen.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása

A gyermekvédelmi feladatok ellátása elsősorban az osztályfőnökök felelőssége, a feladatok

ellátását az igazgató megbízásából a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor segíti. A

gyermekek mentális és erkölcs fejlődése, egészségének védelme minden pedagógus

felelőssége is. Az iskola a gyermekvédelmi jelzőrendszer része, a kiskorúak fejlődésének

érdekében, a veszélyeztetettség megelőzése, felismerése és megszüntetése érdekében

együtt kell működni a családsegítő szolgálatokkal

A szakiskola tanulók jogi helyzete gyermek és ifjúságvédelmi szempontból

Fiatalkorú, a 16. életévet az adott tanévben betöltő tanköteles tanulók.

Fiatalkorú, a 16. életévet az előző tanévekben betöltő már nem tanköteles tanulók.

Nagykorú, önjogú fiatal felnőtt tanulók.

Az osztályfőnök feladata gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása során

nyilvántartja a veszélyeztetett, és a hátrányos helyzetű tanulókat

figyelemmel kíséri a tanulók testi, mentális, erkölcsi fejlődését, különösen a

kiskorúak esetében

37

együttműködik a gyermekjóléti szolgálatokkal, illetve a gyermekvédelmi

rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó személyekkel, intézményekkel,

hatóságokkal (gyámhivatalok, települési önkormányzatok jegyzőivel, hivatásos

pártfogókkal, nevelőszülőkkel, területi gyermekvédelmi szakszolgálatokkal stb.)

gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem

szüntethető, veszélyeztető tényező megléte setén haladéktalanul értesíti a

gyermekjóléti szolgálatot, és ennek felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen

igazolatlan hiányzás esetén megteszi a szükséges lépéseket (SZMSZ)

tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül

milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel.

felismerve a tanulókra leselkedő veszélyeket, bekapcsolódik dohányzás, alkohol,

drog elleni megelőző programba

A gyermek és ifjúságvédelmi koordinátor feladata

figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat

részt vesz a városi gyermek és ifjúságvédelmi konferenciákon, a KEF munkájában

képviseli az intézményt, és szükség szerint az osztályfőnököket az

esetkonferenciákon

szervezi a jelzőrendszeri feladatokat, szakmailag koordinálja az ezzel kapcsolatos

levelezést

az osztályfőnök jelzése vagy saját tapasztalása esetén kivizsgálja az érzelmi,

szóbeli, fizikai és internetes zaklatásra, bántalmazásra utaló eseteket, az iskola

pszichológus segítségével

súlyosabb bántalmazás (bullying) esetén, fegyelmi eljárásra vagy rendőrségi

eljárásra tesz javaslatot, a sértett szülei vagy a nagykorú sértett beleegyezésével

munkáját folyamatosan fejleszti

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Iskolánk ifjúságvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a tanulók fejlődését

veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére.

38

Megelőzés

Célunk megelőzni és elhárítani vagy enyhíteni a tanulókat érő károsító tényezőket,

amelyek az egészséges személyiség fejlődését akadályozzák, ezzel párhuzamosan a pozitív

hatások érvényesítése.

Pedagógiai munkánkon belül az alábbiak szolgálják céljainkat:

Minden tanuló számára biztosítjuk a fejlődéséhez szükséges feltételeket, a tanulók

képességeinek kibontakozását.

Rendszeres kapcsolat kialakítására törekszünk a szülőkkel, a családokkal.

Biztosítjuk, hogy diákjaink megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak

az őket érintő kérdésekben.

Tanulóink nevelése, oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyik,

amelyet az iskolai tanulmányi rend, a pihenőidő, szabadidő, sportolási, étkezési

lehetőség biztosításával alakítunk ki.

Nevelési eljárásainkkal próbáljuk közelíteni egymáshoz az eltérő anyagi és

társadalmi helyzetű tanulóink neveltségi és tudásszintjét.

A tanuló személyiségi jogait tiszteletben tartjuk.

Diákjaink a törvényi rendelkezések alapján kedvezményes étkeztetésben és

ingyenes tankönyvellátásban részesülnek.

Feltárás

A tanulók problémáinak hatékony kezelése érdekében törekszünk a probléma minél

pontosabb megismerésére, az ok felderítésére.

Feladataink

gondos felderítő munka végzése az iskolánkba lépő új tanulók családi és szociális

körülményeinek megismerésében

a probléma okának feltérképezése után megfelelő irányú és mértékű segítségnyújtás

a megoldáshoz

folyamatos kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálatok szakembereivel.

Az ifjúságvédelmi problémák súlyossága alapján megkülönböztetjük a hátrányos, a

halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű fiatalokat.

39

Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és

nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

a) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket

együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba

fogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres

gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel

rendelkezik,

b) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket

nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a

rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak

ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének

időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott

személy,

c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy

a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában

szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy

szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak

az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.

Halmozottan hátrányos helyzetű

a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált

gyermek, aki esetében az a)-c)pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő

fennáll

A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával

egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre

való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált

gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását.

A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető.

Ebben az esetben a meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának

időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos

helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi

kedvezmény időtartamára állapítható meg.

40

Továbbá halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, az gyermek, akit nevelésbe vettek

vagy fiatal felnőtt, aki utógondozói ellátásban részesül.

A Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a

veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult

állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy

akadályozza. ( GYVT.)

Különösen fontosnak tartjuk a hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett helyzetű

diákjainkkal való törődést, hiszen a hátrányok halmozódásával a család nem tud

kiemelkedni helyzetéből, a fiatal esetén gyakran ez veszélyeztetettséghez vezethet.

Intézményünk feladata részt venni a veszélyeztető okok megszüntetésében. Ennek

érdekében együttműködünk a gyermek- és ifjúságvédelmi szervekkel, polgármesteri

hivatalokkal, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal, rendőrséggel, a pártfogói

felügyelőkkel.

Külső segítségen túl az iskola falain belül is mindent meg kell tennünk a veszélyeztetettség

megszüntetéséért, vagy legalábbis ellensúlyozásáért, az alábbi tevékenységekkel:

a beiskolázás körültekintő megszervezése,

a differenciált oktatás és nevelés,

személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőnek),

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

családi életre történő nevelés,

iskolai étkezési lehetőség,

egészségügyi szűrővizsgálatok,

a tanulókat érő káros hatások pedagógiai eszközökkel való ellensúlyozása, a

tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, játszóházak, sportkörök működése),

a tanulók szociális helyzetének javítása érdekében: a segélyek kezdeményezése az

önkormányzatoknál, természetbeni támogatás,

szülőkkel való együttműködés, szülői klub működtetése,

pályázatok különféle támogatásokra.

41

1.6.5 Viselkedés-, magatartásváltozás megfigyelésének szempontjai

A tanuló megszokott viselkedésében valamilyen indokolatlan változás áll be, az alábbi

szempontokat kísérjük figyelemmel.

Fokozódó agresszív tünetek

Dühkitörések

Romboló magatartás, durva bánásmód tárgyakkal

Társakkal, felnőttekkel szembeni agresszió

Tudatos, szándékos károkozás másoknak

Közösséggel szembenálló, támadó jellegű viselkedés

Visszatérő, tartós agresszív, dacos magatartás

Fokozódó regresszív tünetek Visszahúzódó, szorongó magatartás

Fokozott passzivitás, elszigetelődés

Szomatikus tünetek (alvás-, evészavarra utaló jelek)

Pótcselekvések, depresszív tünetek

Erkölcsi problémák

Az intézmény/társadalom követelmény és szabályrendszerének elutasítása, az

általános és közösségi normák felrúgása

Csúfolja, sértegeti, megalázza társait

Tiszteletlen a felnőttekkel

Iskolakerülés, hazudozás, lopás

Igazolatlan hiányzás, elutasító magatartás

Sértő, szexuális tartalmat hordozó durva beszéd

Tanulmányi eredmények

A viselkedészavar, tanulmányi területen is elmaradást okoz, fokozódó iskolai

teljesítményromlás.

A szülők is tapasztalják a felmerülő magatartási problémákat, amelyek kihatnak a

tanuló tanulmányi teljesítményére.

Család, magánéleti problémák

Családban történő változás (haláleset, válás)

Nyugodt, otthoni kiegyensúlyozott légkör

42

1.6.6 Iskolapszichológus segítő munkája

Az iskolapszichológus feladata az intézmény tanulóinak pszichés megsegítése egyéni

és/vagy csoportos szinten. Ennek részeként az iskolapszichológust a tanulók

elakadásaikkal, iskolai, családi nehézségeikkel, sikertelenségeikkel kereshetik fel. Ezen

kívül a pedagógusok és az intézmény vezetője is kérheti a diákok támogatását problémás

magatartás, megváltozott hangulati és érzelmi megnyilvánulások, feloldhatatlannak tűnő

konfliktusok esetén. Csoportos szinten az iskolapszichológus iskolai kirekesztés,

szabályalkotás, beilleszkedés, közösségépítés, különböző témájú pszichoedukáció céljából

végez osztály-és/vagy kiscsoportos foglalkozásokat. A hatékony szakmaközi munka

érdekében rendszeres konzultációt folytat a pedagógus kollégákkal és az intézmény

vezetőségével.

1.7 AZ INTÉZMÉNY PARTNERI KAPCSOLATAINAK FORMÁI

1.7.1 Kapcsolattartás a szülőkkel

A tanulók közösségét és a szülők, nevelőszülők, gondviselők közösségét érintő

kapcsolattartási formák.

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkarendről, programokról, illetve az aktuális

feladatokról az iskola intézményvezetője, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus,

az osztályfőnökök, valamint az iskola pedagógusai tájékoztatják. Az iskola

intézményvezetője alkalmanként, szükség esetén tájékoztat.

Az osztályfőnök családlátogatás alkalmával megismeri a tanulók körülményeit, folyamatos

kapcsolatot épít ki a szülőkkel és követi a diákok életében bekövetkező változásokat.

A diákönkormányzat vezetője alkalmanként a diák önkormányzati gyűlésen, valamint

faliújságon, szórólapokon keresztül ad tájékoztatást.

A pedagógusok a tanulók szüleit folyamatosan tájékoztatják a tanuló fejlődéséről,

haladásáról szóban, illetve írásban.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

szülői értekezlet - évente 2 alkalommal- feladata:

- együttműködés, kapcsolattartás a szülőkkel

- az iskolai házirend ismertetése

- szülők tájékoztatása az iskola céljáról, feladatairól

43

- a tanulókkal szemben támasztott követelmények ismertetése

- a szülők kérdéseinek, javaslatainak meghallgatása és továbbítása az iskola

vezetése felé

- tájékoztatás az iskola várható programjairól, lehetőségekről

- tájékoztatás a tanulók tanulmányi előmeneteléről

- szülői munkaközösségi értekezlet évente 2 alkalommal – tájékoztató az iskolát

érintő aktuális feladatokról, programokról

- A szülői munkaközösség elnökének meghívása az iskolai eseményekre

Az értekezlet idejéről legalább 3 nappal korábban írásban kell tájékoztatni a szülőt,

gondviselőt.

fogadó óra - évente 2 alkalommal, meghatározott időpontban tartandó.

Emellett a szülőnek lehetősége van arra, hogy a pedagógust havonta a kijelölt fogadóóráján

felkeresse. A pedagógusok kijelölt fogadóórájáról az ellenőrző könyvben és az iskola

honlapján tájékoztatjuk a szülőket.

nyílt nap - iskolánk leendő tanulói és szüleik, nevelőik tájékoztatást kaphatnak az

iskolában folyó oktató-nevelő munkáról.

előadások – külső előadók meghívásával – különböző témakörökben pedagógusok,

szülők, diákok számára (pl. drog prevenció, családon belüli agresszió,

bűnmegelőzés, stb.)

szülői klub – évente egy alkalommal – a szülőket érintő témakörökben

1.7.2 Kapcsolattartás az iskolai tanulmányaikat befejező diákokkal, utánkövetés

A tanulmányaikat befejező, sikeres vizsgát tett diákjaink életútját és

elhelyezkedési lehetőségeit is nyomon követjük. Elektronikus kérdőív

segítségével kapunk visszajelzést arról, hogy sikeresen elhelyezkedett-e a

munka világában. Illetve arról is hogy a szakmájában dolgozik-e.

Iskolánk facebook oldalán és a weboldalon végzett diákjaink is információkhoz

jutnak az iskolánkban induló felnőttképzésekkel és egyéb lehetőségekkel

kapcsolatban. Így aki nem tud elhelyezkedni, annak lehetőséget tudunk

biztosítani felnőttoktatás keretén belül a másodszakma megszerzésére. Ezzel is

növelve az elhelyezkedés sikerességét.

44

1.7.3 Az iskola külső kapcsolatai gyakorlati munkahelyekkel, kamarával

Tanulóink gyakorlati képzése a szakképzési évfolyamokon gazdálkodó (cég/vállalkozó)

szervezettel kötött írásbeli tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében

folyik a szakképzésről szóló 2011. évi CXC. törvény (néhány kivételtől eltekintve –

együttműködési megállapodás alapján). 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

alapján. Iskolánk fontos törekvése a gyakorlati képzőhelyekkel való rendszeres

kapcsolattartás. Ez a gyakorlati oktatásvezető, valamint az osztályfőnökök

közreműködésével valósul meg.

A tanulók hiányzásával kapcsolatban az iskola minden hónapban tájékoztatást kap. A

tanulók gyakorlati munkájáról, előmeneteléről, szorgalmáról, magatartásáról havonta

érdemjegyet ad a gyakorlati képzőhely.

Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara:

a Kamara a gyakorlati képzéssel kapcsolatban fórumokat, szakmai napokat,

kiállításokat szervez, ahova az iskolát is meghívja

szaktanácsadók közreműködésével tájékoztatja és segíti az intézmény szakképzési

tevékenységét

tanulószerződések nyilvántartása

szintvizsgák szervezése, annak mérésére, hogy a tanuló elsajátított-e az első

szakképzési évfolyamon az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges

kompetenciákat

a szintvizsga követelményeinek kidolgozása a szakképesítés kerettanterve alapján a

szakmai vizsgabizottság elnökét és tagját delegálja

az intézménynek jelentési kötelezettsége van a kamara felé, az esetleges tanulói

jogviszony megszűnéséről vagy megszűntetéséről

1.7.4 Az intézmény aktív, működő külső szakmai kapcsolatrendszerének

bemutatása

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának

munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel.

Az intézmény fenntartójával: Innovációs és Technológiai Minisztérium

45

A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri

hivatallal:

Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

9021 Győr, Városház tér 1.

A megyei pedagógiai intézettel:

Győri Pedagógiai Oktatási Központ

9022 Győr, Türr István u.

A területileg illetékes pedagógiai szakszolgálattal:

Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Győri Tagintézménye

9023 Győr, Török István u. 36

46

Szervezet megnevezése Kapcsolattartó Kapcsolattartási formák

Győri Szakképzési Centrum Vezetőség

értekezletek, adatszolgáltatások,

egyeztetések, pályázatok

GYSZC tagintézményei Vezetőség

szakmai kérdések, programok,

együttműködés

Iskolaorvos

Gyakorlati

oktatásvezető

osztályfőnökök

szakmai alkalmassági vizsgálatok,

szűrővizsgálatok, balesetvédelmi

feladatok

Győr-Moson-Sopron Megyei

Pedagógiai Szakszolgálat

vezetőség,

rehabilitációs

munkaközösség

vezetője

Sajátos nevelés igény megállapítása,

mentességek, javaslatok, felmentések,

ajánlások megfogalmazása,

felülvizsgálatok kapcsán.

Széchenyi István Egyetem Apáczai

Csere János Kar Gyógypedagógiai

Tanszéke

Gyakorlat

vezető

pedagógus

Hallgatói intézményi gyakorlatok és

összefüggő gyakorlatok szervezése, és

szakdolgozatokhoz vizsgálatok,

kutatások támogatása kapcsán.

Gyermekjóléti Központ

Gyermek- és

ifjúságvédelmi

felelős

családok segítése, elhanyagolt

tanulókkal kapcsolatos

megbeszélések, esetmegbeszélések

Győri Pedagógiai Oktatási Központ

vezetőség

POK továbbképzéseken részt vétel,

szervezett programok, előadások,

szakmai szolgáltatások igénybevétele

Kollégiumok Osztályfőnökök kapcsolattartás nevelőtanárokkal

Győr-Moson-Sopron Megyei

Kormányhivatal Munkaügyi Központ

GINOP

projektek

felelőse

GINOP –os felnőttképzés szervezési

és adminisztrációs feladatai

Győr Megyei Jogú Város Kulturális

Osztály Pályázatot író

pedagógus

Közös Nevező alkotói pályázat

támogatása

Győri Egyházmegyei Hivatal Vezetőség

„Szeretet Napok” rendezvényen

rendszeres részt vétel

„Speciális” Szakiskolák Országos

Egyesülete

Vezetőség

együttműködés, szakmai munka,

országos rendezvények

47

Radó Tibor Általános

Gyógypedagógiai

Központ

Iskola és

Módszertani

Vezetőség

Nyílt Napon, rendezvényeinken részt

vétel, folyamatos kapcsolattartás

tanulói ügyekben

Mosonmagyaróvári Éltes Mátyás

Általános Iskola, Óvoda,

Készségfejlesztő Iskola, Kollégium,

Egységes Gyógypedagógiai

Módszertani Intézmény

Vezetőség

Nyílt Napon, rendezvényeinken részt

vétel, folyamatos kapcsolattartás

tanulói ügyekben

Barátság Sportpark Vezetőség

Testnevelők

Testnevelésórák, sportrendezvények

szervezése

Arrabona Polgárőr Egyesület DÖK

tanár

segítő Rendezvényeink

segítése

biztosításának

Roma Kisebbségi Önkormányzat Gyermek- és

ifjúságvédelmi

felelős

Konzultációk, roma tanulók segítése

Intézményünk kapcsolattartása kiterjed még a környék általános iskoláira. Folyamatosan

tájékoztatjuk őket intézményünk szakképzési kínálatának változásairól, továbbtanulásra

ajánljuk iskolánkat sajátos nevelési igényű tanulóik számára. Nyílt napot szervezünk,

amelyen betekinthetnek iskolánk és tanműhelyeink életébe. Szakmák éjszakája

rendezvényen, gyakorlati tevékenység által ismerkedhetnek meg az általuk választott

szakképesítésekkel. Különféle gazdasági társulások és civil szervezetektől támogatói

segítséget kapunk rendezvényeink szervezéséhez.

1.8 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZAT

HATÁLYA, CÉLJA

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Intézményünkbe jelentkezett, tanulásban akadályozott, magatartási zavarral és

beilleszkedési nehézséggel küszködő fiatalok részére elsősorban a gyakorlatigényes,

alacsonyabb szintű, iskolai végzettséghez nem kötött, illetve alapiskolai végzettségre épülő

szakképesítések elsajátítása lehet eredményes.

48

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

osztályozó vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik.

A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelembe vesszük a vonatkozó

jogszabályokat. A vizsgák lebonyolításának szabályait a nevelési-oktatási intézmények

működéséről szóló rendelet határozza meg. ( 20/2012. (VIII. 31. EMMI rendelet)

A tanulmányok alatti vizsgák célja azon diákok osztályzatainak megállapítása, akiknek év

végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az

iskola pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe

és ennek feltételeként az intézmény intézményvezetője különbözeti vizsga letételét írja elő.

Továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a

különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell

megállapítani.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához, ha:

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól

engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy

tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget

meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület határozata alapján

osztályozó vizsgát tehet

az osztályozó vizsgát a következő tárgyakból kell letenni: magyar nyelv és

irodalom, matematika, természetismeret

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az

intézmény Helyi tantervében található követelményrendszerével.

A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell

megszervezni.

49

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol

marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

Javító vizsgát tehet a vizsgázó, ha

a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - elégtelent kapott

az osztályozó vizsgáról elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül

távozik

A javítóvizsgát a tanuló az iskola intézményvezetője által meghatározott időpontban, az

augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A javítóvizsga letételére az

augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és

beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot

kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet.

Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni az Nkt. 3.

rendelete szerint.

A vizsgabizottság tagjai:

elnök

2 tag, lehetőleg olyan pedagógusok, akik az adott tárgy tanítására jogosultak

1.9 A TANULÓK FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI RENDJE

A tanulók az Oktatási Hivatal által, a középfokú iskolák felvételi eljárásának keretében

kerülnek iskolánkba.

A felvételt nyert, illetve a tanév során más intézményből érkezett tanulóknak rendelkezni

kell a Pedagógiai Szakszolgálat által kiállított szakvéleménnyel.

Iskolaváltás / tanuló átvétele másik intézményből

Másik szakiskola 9/E évfolyamából átvételre jelentkező tanuló bekapcsolódhat a 9/E

évfolyamba. Az intézményünkbe érkezés előtti időszak tanulmányi eredményének

függvényében az intézményvezető – a szülővel történő egyeztetést követően – dönthet az

évfolyam megismétléséről.

50

Többségi szakképző iskola 9. osztályából érkező tanuló – amennyiben sajátos nevelési

igényű, és erről érvényes szakértői véleménnyel rendelkezik – bekapcsolódhat a 9/E

évfolyamba. A többségi szakképző iskolák magasabb évfolyamokról érkező tanulói csak

azonos szakképesítés esetén folytathatják tanulmányaikat az adott évfolyamon. Eltérő

szakképesítés esetén a tanuló a 9/E évfolyamon folytathatja tanulmányait és a következő

tanévtől kezdheti meg tanulmányait szakképző évfolyamon.

1.10 SZAKMAI MUNKACSOPORTJAINK

1.10.1 Esetmegbeszélő csoport

Az osztályfőnökök számára, a tanulók beilleszkedési és magatartászavarainak, rendszeres

hiányzásainak kezelésében segítségnyújtás. Jelzőrendszeri munka támogatása. A

veszélyeztető körülmények feltárása, a családi háttér értelmezésének segítése, a jelzések

adásának megbeszélése a szülők, családsegítő szolgálatok, gyámhivatalok és más

gyermekvédelmi szervek felé.

1.10.2 Lemorzsolódást megelőző csoport

A csoport feladata megismerni a tanuló valódi szándékait, érzéseit, nehézségeit az iskolába

járás kapcsán. Felderíteni a hiányzások hátterét, megkeresni az okokat a tanuló

elvárásaiban, a családi és bejárási körülményekben.

Módszerei, célzott, egyéni diagnosztikus beszélgetés a tanulóval, csoportos megbeszélés a

családdal, az iskolában, szükség szerint a lakóhelyen. Terápiás beszélgetések, tanácsadás,

delegálás iskola pszichológushoz, egészségügyi és családot támogató szolgálatokhoz,

együttműködések kialakítása, esetkezelés.

A csoport javasolt tagjai, gyermekvédelmi koordinátor, az adott osztályfőnök, gyakorlati

képzésért felelős vezető, és egy diákokat segítő tanár.

51

1.10.3 Fegyelmi csoport

Intézményünkben, ha valamelyik tanuló fegyelmi vétséget követ el, akkor a fegyelmi

csoport tagjai kivizsgálják a történteket. Meghallgatják a sértettet, és a fegyelmi vétséget

elkövető tanulót és javaslatot tesznek a büntetési fokozatra. Ha a vétséggel a tanuló

súlyosan vét iskolánk házirendje ellen, akkor fegyelmi tárgyalást indítványoznak. A

fegyelmi csoport tagjaiból alakul a fegyelmi tanács.

1.10.4 Önértékelést Támogató Munkacsoport

Az intézményi önértékelés tervezését, koordinálását, támogatását és ellenőrzését végző

pedagógusok csoportja. Az intézményvezető jelöli ki a csoport tagjait és a feladat

ellátásához szükséges jog- és felelősségi körrel ruházza fel.

Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint

intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus

és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre

vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve

fejlesztéseket tervezzen, fejlesztési feladatait Intézkedési tervben rögzítse, szervezeti és

egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés

keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét.

A tanfelügyelet, az egységes külső értékelés az intézmények önértékelési rendszeréhez

kapcsolódva képes objektív, fejlesztő értékelést ad valamennyi köznevelési intézmény

számára.

Az önértékelési tevékenység eredményeit a tanfelügyelet és a pedagógusok minősítési

rendszere is beépíti az értékelésbe.

52

1.10.5 Marketing csoport

Az utóbbi években életünk részévé vált a világháló használata, amit nem csak a nevelési-

oktatási folyamatban használunk. Partnereink felé gyors információs áramlást tesz

lehetővé. Marketing csoportunk az internet lehetőségeit kihasználva bemutatja a külvilág

felé iskolánkat, szakképzési rendszerünket, sokszínű programjainkat. Képzéseink,

rendezvényeink népszerűsítéséhez plakátokat, prezentációkat készítenek. Partnereink így

sokrétű információhoz jutnak iskolánkkal kapcsolatos kérdéseikre.

Intézményi honlapunk folyamatos tájékoztatást nyújt az iskola életéről az

érdeklődők számára.

Intézményünk facebook oldalán keresztül tartjuk a kapcsolatot iskolánk jelenlegi és

volt diákjaival illetve más partnereinkkel.

Az osztályfőnökök zárt facebook oldalakat hoznak létre az osztályközösség építés

digitális lehetőségeit kihasználva.

A digitális média segítséget nyújt iskolánk által oktatott szakképesítések,

rendezvények, programok reklámozására, megismertetésére.

Ezen közösségi oldalakon iskolánk életének színvonalas megjelenítését is

marketing csoportunk végzi.

1.10.6 Belső – szervezett – tudásmegosztásért felelős munkacsoport

A munkacsoport létrehozásának célja:

A folyamatosan változó - gyakran a külső környezetünk által megfogalmazott - pedagógiai

folyamatok magas szintű megvalósítását támogatja a rendszeres, tartalmában rugalmasan

önszerveződő, a tanulók, szülők, pedagógusok igényeire, problémáira reflektáló belső

továbbképzési, tudásmegosztó szisztéma. A pedagógiai módszertani fejlesztést, a

pedagógusok szaktudásának szélesítését, az intézmény hatékonyságának növelése

érdekében szervezi meg.

Az intézmény Pedagógiai Programját támogató, az SZMSZ-nek megfelelő

tudásmenedzsment megvalósítása.

A folyamatos változások által generált tanulói igények, problémák hatékony

kezelésére alakít ki megoldási javaslatokat, elsősorban a képzés, önképzés,

53

tudásmegosztás módszereire támaszkodva, a szaktudományos eredmények

integrálásával.

A munkacsoport segít összehangolni az iskola szakmai munkájának fejlesztését és a

pedagógusok egyéni előmenetelét célzó továbbképzéseket.

A pedagógus kollégák által egyénileg megszerzett tudástartalmakat - szervezett

módon - elérhetővé teszi a tanári kar egésze számára.

A pedagógiai munkát végző kollégák mentorálását valósítja meg.

Feladatai:

Az iskola képzettségi térképének elkészítése, folyamatos frissítése, karbantartása. A

pedagógusok kompetencia mátrixának elkészítése, frissítése.

A pedagógus továbbképzésen részt vett kollégák új ismereteinek, szakmai tapasztalatainak

integrálása az intézményi munkába. A pedagógus továbbképzésekről szóló beszámolók

rendszerezése, kezelése.

A ktv. által előírt pedagógus megújító és továbbképzési követelmények, továbbá a

pedagógus előmeneteli rendszer által elvárt, vagy ajánlható képzések, továbbképzések

megvalósításának szakmai támogatása.

Beiskolázási terv előkészítése, javaslatok megfogalmazása az intézmény és a pedagógusok

felé egyaránt.

A belső tudásmegosztó rendszer működtetése a továbbképzési alkalmak szervezésével és

lebonyolításával. A megszerezhető kreditek nyilvántartása és a megfelelő minőségi

ellenőrzések, visszacsatolások elvégzése. A belső tudásmegosztó rendszer működésének

fejlesztése. Előadók, képzők meghívása, a programok megvalósításához szükséges

források megszerzése érdekében pályázatok készítése.

Az iskola belső tudás-vagyonának a gyarapítása.

54

2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

2.1 KERETTANTERVEK

9/E osztályban „Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját

ellátó szakiskola kötelező 9/E előkészítő évfolyamának kerettantervét” használjuk.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő- oktató munkáját ellátó szakiskola

OKJ szerinti rész szakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-10. évfolyamos

közismereti kerettantervet használjuk.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola

OKJ szerinti szakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-12. évfolyamos

közismereti kerettantervet használjuk.

23/2016 (VIII.30.) EMMI rendelet alapján (a kerettanterv kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet módosításáról.)

2.2 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, SEGÉDLETEK,

TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

Tankönyvválasztás elvei az iskolában:

Iskolánkban a tanulásban akadályozottak számára kiadott tankönyvek közül

választunk lehetőség szerint.

Törekszünk arra, hogy a tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a

feldolgozás mélységében igazodjék a helyi tantervhez és a tanulók szükségleteihez.

A tankönyvek ne legyenek zsúfoltak, jól áttekinthetők, jól olvashatóak legyenek.

Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez lehetőleg

munkafüzet is tartozzon.

A tankönyv tartalma legyen motiváló erejű, feladatrendszere kreativitásfejlesztő

hatású.

Nyelvi megformáltsága legyen igényes, szókincse életbarát, utasításai

egyértelműek.

55

A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja, és a tankönyvrendelést

megelőzően döntést hoz. A tankönyvek tanulóink számára térítésmentesen vehetők

igénybe sajátos nevelési igényük miatt.

2.3 AZ ISKOLA ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁN TANÍTOTT

TANTÁRGYAK

9/E. előkészítő évfolyamon tanított tantárgyak és azok óraszámai

Műveltségterület Tantárgy Heti

óraszám

Éves

óraszám

Magyar nyelv és irodalom Magyar

irodalom

nyelv és 5 180

Idegen nyelv Német nyelv 2 72

Matematika Matematika 5 180

Ember és társadalom Erkölcstan 1 36

Állampolgári ismeretek 1 36

Ember a természetben Természetismeret 3 108

Művészetek Műszaki

nevelés

rajz, vizuális 2 72

Informatika Informatika 2 72

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Pályaorientáció 1 36

Szakmai

ismeretek

alapozó 7 252

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 180

Osztályfőnöki óra 1 36

Kötelező óraszám - 35 1260

56

2.3.1 A 9/E előkészítő évfolyam műveltségterületei és tantárgyai

Műveltségterület: Magyar nyelv és irodalom

Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom

Készítse fel a tanulót a társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességekre.

Bővüljön a tanuló, aktív és passzív szókincse a szakmai munka, a felnőtt élet, a

munkavállalás területén.

Fejlessze a tanulók, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességét.

Alakítson ki igényes és helyzethez illő szóhasználatot, valamint mondat és

szövegalkotást.

Nyújtson segítséget a helyes magatartás és helytelen magatartás

megkülönböztetésére.

Ismerje meg hazánk kultúráját írók és költők művein keresztül.

Alapozza meg a kulturált véleménynyilvánítást.

Ismertesse meg a tanulókat a tömegkommunikációs eszközök helyes

használataival.

Műveltségterület: Idegen nyelv

Tantárgy: Német nyelv

Növelje az esélyegyenlőséget a továbbfejleszthető idegen nyelvtudás

megalapozásával.

A tanuló ismerjék meg a mindennapi kifejezéseket és tudjanak idegen nyelvű

szöveget ismereteik alapján értelmezni.

Ismerkedjenek meg egy másik ország kultúrájával szokásaival.

Tudatosuljon a tanulókban a nyelvtanulás jelentőségének hatása későbbi életükre,

pályaválasztásukra.

57

Műveltségterület: Matematika

Tantárgy: Matematika

Matematikai képességek és készségek fejlesztése.

Ismerjék meg a környező világ mennyiségi, térbeli és időbeli viszonyait és

változásait.

Tudják alkalmazni a tanult méréseket és számításokat a mindennapi

élethelyzetekben.

Legyenek képesek egyszerű ok-okozati összefüggések felismerésére.

Segítse a szakmai ismeretek és jártasságok elsajátítását.

Műveltségterület: Ember és társadalom

Tantárgy: Erkölcstan

Segítse a különböző élethelyzetekből adódó döntések és cselekedetek

motivációinak felismerését.

Tudatosítsa az emberi és társadalmi kapcsolatokhoz szükséges etikai normákat.

Neveljen toleranciára és a negatív megkülönböztetések elítélésére.

Segítse a reális énkép kialakulását.

Erősítse meg az egymásra figyelést, az együttélés szabályainak megértését a

magánélet védelmét.

Műveltségterület: Ember és társadalom

Tantárgy: Állampolgári ismeretek

Készítse fel a tanulókat a társadalomban való eligazodásra, a közösség

szervezeteinek, szabályainak megismerésére.

Neveljen aktív részvételre és véleménynyilvánításra a közösségi életben.

Készítse fel a tanulókat a pénzkezeléssel gazdálkodással foglalkozó intézmény

rendszerek igénybevételére.

Ismertesse meg az ügyintézésnél használatos nyelvezetet.

Az állampolgári jogok és kötelességek gyakorlásának megismertetése.

58

Műveltségterület: Ember a természetben

Tantárgy: Természetismeret

Alakítson ki rávezetéssel gyakorlati alkalmazással egészség és környezetvédelmi

ismereteket, formáljon természetbarát, ökologikus szemléletet.

Ismertesse meg a tanulókkal az elemi balesetvédelmi és munka-egészségügyi

ismereteket.

Ismertesse meg a fontosabb betegjogokat, a társadalombiztosítási rendszert, az

egészségügyi hálózatot.

Alapozza meg az egészséges életmódot.

Gyakorlati élet szempontjából fontos ismerteket közvetítsen a fizikai jelenségekkel

kapcsolatban.

Elektromos áram hatásainak megismertetése, a biztonságos használat érdekében.

Tudatosítsa alapismeretek nyújtásával a környezettudatos magatartást.

Neveljen a természet megóvására az anyagokkal való takarékosságra.

Műveltségterület: Művészetek

Tantárgy: Műszaki rajz, vizuális nevelés

Fejlessze a gyerekek látásmódját és finommotorikáját.

Alakítson ki önálló ízlésvilágot.

Fejlessze a kreativitást.

Alakítson ki ábrázoló, alakító, eszközhasználati technikai képességeket.

Műveltségterület: Informatika

Tantárgy: Informatika

A tanulók ismerjék meg az informatikai eszközök tudatos használatát,

dokumentumok létrehozását, átalakítását.

Alapozza meg a hatékony céltudatos információszerzést.

Ismertesse meg az internet használattal összefüggő magatartási és etikai

szabályokat.

Fejlessze az informatikai eszközök használatát készség szintűre.

Alapozza meg a függőség elkerülését

59

Műveltségterület: Életvitel és gyakorlati ismeretek

Tantárgy: Pályaorientáció

Alapozza meg a sikeres pályaválasztáshoz szükséges reális önképet és önbizalmat.

Ismertesse meg a tanulókkal a foglalkozásokat és az ezekhez szükséges

képességeket, késségeket.

Munkavégzéssel kapcsolatos ügyintézések adminisztrációs teendők alapjainak

megismerése.

Ismertesse fel a munkakörök egymásra utaltságának, a megélhetés

megalapozásának, a munkahely megtartásának fontosságát.

Munkahelyi kommunikáció megalapozása.

Műveltségterület: Életvitel és gyakorlati ismeretek

Tantárgy: Szakmai alapozó ismeretek

Segítse a pályaválasztási döntés megalapozását.

Gyakorlatban megismerteti a választott szakmacsoportok technológiáit, anyagait.

Megismertet a munkahelyeken elvárt viselkedéssel.

Fejleszti a munkaképességet, és állóképességet.

Segíti a munkafegyelem, a szabálykövető magatartás elfogadását.

Műveltségterület: Testnevelés és sport

Tantárgy: Testnevelés és sport

A szervezet sokoldalú, arányos képzésével a testi és szellemi fejlődést segíti.

Fejleszti a tanulók fizikai képességeit (kondicionális, koordinációs).

A mozgásrepertoár folyamatos bővítésével gazdagítja a mozgásműveltség

kialakítását, sportágak alapvető technikai és taktikai elemeinek elsajátítását.

Kialakítja az egészséges életmódhoz, sportoláshoz kapcsolódó pozitív

életszemléletet.

Játék-, verseny-, sportolási igény felkeltése, kielégítése.

Folyamatos nevelő hatással hozzájárul a tanulók személyiségének a formálásához.

A szociális és érzelmi képességeket fejleszti, erősíti (siker és kudarc, győzelem és

vereség feldolgozása, szociális kapcsolatrendszer fejlesztése, alkalmazkodás,

konfliktuskezelés, a csapathoz tartozás érzelmei, az együvé tartozás erősítése;

testtudat)

60

Műveltségterület: Testnevelés és sport

Tantárgy: Osztályfőnöki óra

Nevelési célok elmélyítése.

Egyéni sajátosságokhoz illeszkedő személyiség fejlesztés.

Reális énkép és önértékelés kialakítása.

Elfogadás, együttérzés erősítése.

Felelős állampolgári magatartás megalapozása.

Deviáns magatartás következményeivel való megismertetés.

Pozitív és negatív példák felismertetése.

60

2.3.2 A kulcskompetenciák fejlesztése a 9/E előkészítő évfolyam tantárgyi rendszerében

Kompetenciaterület Tantárgy Ismeretek/tudás Képességek Attitűd

Anyanyelvi

kommunikáció

Magyar nyelv és

irodalom

Pályaorientáció

Természetismeret

- megfelelő szókincs

- nyelvtani ismeretek

- ismerje a kapcsolattartás főbb

típusait

- különféle nyelvi stílusok fő

sajátosságai

- különféle kommunikációs

helyzetekben, szóban és

írásban kommunikálni tud

- kommunikációját

figyelemmel kíséri, és a

helyzetnek megfelelően

alakítja

- olvasott szöveg alapján a

lényeg kiemelése és annak

megfogalmazása

- gondolatait, érveit, érzéseit

szóban és írásban

megfogalmazni, kifejezni

- kritikus, építő jellegű

párbeszédre való törekvés

- esztétikai minőség tisztelete

- mások megismerésének

tisztelete és igénye

Idegen nyelvi

kommunikáció

Német - alapszókincs

- elemi nyelvtani ismeretek

- egyszerű szóbeli interakcióknak

az ismerete

- szóbeli üzenetek megértése

- egyszerű beszélgetések

kezdeményezése, folytatása,

lezárása

- szövegolvasás, - értés

(egyéni képességeknek

megfelelően)

- érdeklődés, kíváncsiság az

idegen nyelv iránt

61

Matematikai

kompetencia

Matematika

Természetismeret

- számok, mértékek,

alapműveletek ismerete

- matematikai fogalmak,

összefüggések, kérdések

megértése

- időbeli és térbeli változások

megismerése

- alapvető matematikai elvek

alkalmazása

ismeretszerzésben

- problémák megoldásában,

a mindennapokban otthon és

munkahelyen

- alkalmazza a megfelelő

matematikai eszközöket

- alapvető matematikai

fogalmakat ért és használ

- szeresse a számok világát

- kombináló

„mindig van több megoldás”

attitűd

Természettudományos

kompetencia

Természetismeret - alapvető tudományos

fogalmaknak, módszereknek,

technológiai folyamatoknak

természetre gyakorolt hatásának

ismerete

- rendelkezzék saját fizikai és

mentális egészségére vonatkozó

ismeretekkel

- természettudományos és

szakmai ismeretek

alkalmazása, elméleti

ismeretek alkalmazása a

gyakorlatban új

technológiák, berendezések

tekintetében

- kritikus szemlélet

- etikai kérdések iránti

érdeklődés

Digitális kompetencia Informatika

Matematika

- főbb számítógépes

alkalmazások

- szövegszerkesztés, információ

tárolás, kezelés

- információ megkeresése,

összegyűjtése, feldolgozása,

alkalmazása

- internet alapú

- elérhető információs és

média felelősségteljes

használata

62

- az internet által kínált

lehetőségek

- az elektronikus média útján

történő kommunikáció

szolgáltatások elérése

- kritikai gondolkodás,

kreativitás

Hatékony önálló tanulás

kompetencia

Magyar nyelv és

irodalom

Természetismeret

Pályaorientáció

Osztályfőnöki

óra

- ismerje a tanulási módszereket

- ismerje készségeit, képességeit

- legyen képes megtalálni a

számára elérhető lehetőségeket

- IST eszközök használata

- új ismeretek elsajátítása,

feldolgozása, elsajátítása

- motiváció folyamatos

fenntartása

- figyelem összpontosítása

- céljainak kritikus

mérlegelése

- önértékelés

- céljainak kritikus

mérlegelése

- tanulás iránti motiváció

- a tanultak gyakorlatban,

élethelyzetekben való

alkalmazása

Szociális és

állampolgári

kompetencia

Osztályfőnöki

óra

Állampolgári

ismeretek

Erkölcstan

- értse az egészséges életvitel

meghatározó szerepét

- viselkedési és magatartási

szabályok megértése

- az aktuális események, nemzeti,

európai és világtörténelem

eseményeinek ismerete

- hatékony kommunikálás

- empátia

- stressz és frusztráció

kezelése

- közügyekben való

hatékony együttműködés

- együttműködés

- magabiztosság

- kompromisszumra való

törekvés

- személyes előítéletek

leküzdése

63

- a tolerancia a másság

elfogadásának képessége

Kezdeményezőképesség

és vállalkozói

kompetencia

Osztályfőnöki

óra

Pályaorientáció

- kihívások felismerése,

értelmezése

- gazdaság működésének

átfogóbb működése

- a pénz világában való

tájékozódás

- vállalkozások pénzügyi és jogi

feltételei

- tervezés

- szervezés

- irányítás

- elemzés

- kommunikálás

- tapasztalatok értékelése

- egyéni és csapatmunkában

történő munkavégzés

- függetlenség

- kreativitás

- célok elérését segítő

motiváció

- elhatározottság

Esztétikai-művészeti

tudatosság és

kifejezőképesség

Osztályfőnöki

óra

Pályaorientáció

Műszaki rajz és

vizuális nevelés

- főbb művészeti alkotások értő

és beleérző ismerete

- Európa kulturális és nyelvi

sokféleségének megőrzésére

irányuló igény

- esztétikum mindennapokban

betöltött szerepe

- kreativitás

- művészeti önkifejezés

- főbb műalkotások

elemzése

- stílusérzék fejlesztése

- művészi kifejezés

sokfélesége iránti nyitottság

- esztétikai érzék fejlesztésére

való hajlandóság

64

2.4 SZABADON FELHASZNÁLHATÓ ÓRAKERET

Szakképző évfolyamon a szakiskolák számára kiadott kerettanterv alapján rendelkeztünk a

szabadon felhasználható órakeretről, amelyet az alábbi tantárgyak tanításával valósítunk

meg.

Munkapiac tantárgy

A Munkapiac tantárgy célja, hogy a diákok betekintést nyerjenek a munka világába, hogy

elsősorban munkavállalóként, de részben munkaadóként is megismerjék a munkaerőpiacra

való kilépés alapszabályait. Legyenek tisztában a munkavállalói, a munkaadói szerepekkel,

a szerepből adódó felelősséggel és kötelezettségekkel. Ismerjenek alkalmazottakat és

munkaadókat, vállalkozókat, akik személyén és munkáján keresztül meg tudják érteni az

alkalmazotti, munkaadói és a vállalkozói létet, magatartást, a vállalatok, szervezetek

szerepét a gazdaságban.

Ismerjék fel, hogy társadalmilag hasznos munkát nemcsak termelő vállalatok végeznek,

hanem közintézmények, non-profit szervezetek is.

Tanulásmódszertan tantárgy

A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe

vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

tudástartalom megszerzésére, a tengernyi információhalmazban történő eligazodásra, a

lényeg, a fontos, a szükséges ismeretanyag kiválasztására, a folyamatos, élethosszig tartó

tanulás alapjainak megismertetésére, az új helyzetekhez, elvárásokhoz történő igazodásra,

az információforrások megismerésére, kezelésére, használatára. A tanulásmódszertan ezen

felül ösztönzi a tanulókat arra is, hogy a tanulással kapcsolatos problémáikkal

szembenézzenek, azokra megoldást keressenek, illetve megfelelően és célszerűen alakítsák

ki tanulásuk szokásrendszerét.

Családi életre nevelés tantárgy

A tantárgy célja kialakítani a tanulókban az egészség- és környezetvédelmi ismeretek

megerősítését, a környezetvédő magatartást. Létrehozni egy képet a testi, lelki egészségről,

formálni a tanulók gondolkodását az egészséges életmóddal kapcsolatban. A tantárgy segít

elsajátítani a tudományosan is megalapozott helyes magatartási normákat, életvezetési

szabályokat, ismeretket nyújt az emberi test működéséről, és az egészség megóvását segítő

65

magatartásról. A tantárgy kiemelt célja a felnőtté válással járó kötelezettségek

megismertetése a tanulókkal, a felelősség tudatosítása a családjukkal és a tágabb

környezetükkel kapcsolatban. Az egészségnevelés tantárgy kihatással van és lesz a tanulók

jelenlegi és későbbi életére

Gazdasági és pénzügyi kultúra I. tantárgy

A tantárgy egyik fő célja a diákok tudatos, felelős családi gazdálkodási készségének

támogatása.

Fontos célja továbbá, hogy a diák már gyerekstátuszban is ne csak fogyasztó, hanem a

családi gazdálkodást értő résztvevője legyen.

A családok felelős gazdálkodása nélkül, az ország sem gyarapodhat, ezért fontos, hogy a

felnövekvő generáció felkészült legyen saját háztartásának racionális vezetésére.

Ismerjen meg családi költségvetés fogalmát, legyen képes összegyűjteni a felmerülő

kiadásokat, bevételeket, tudjon következtetni a megtakarítási, hiteltörlesztési

lehetőségekre, ez alapján váljon képessé felelős döntésekre.

Értse meg a piacgazdaság és a pénz fogalmát alapszinten, a gazdasági növekedést,

feltételeit és korlátait, a túlfogyasztás, az erőforrások túlzott kimerülését, az állam szerepét

és fogalmát.

2.5 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS

Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. (Ennek értelmében

az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban, azokban az osztályokban, amelyekben

közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy

szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi

egy testnevelés óra keretében).

Ennek alapján:

9/E előkészítő évfolyamon a heti 5 testnevelés óra az órarendbe építve valósul meg.

A törvény által előírt 5 testnevelés órából heti 2 óra az úszás oktatására fordítható.

Azon tanulóknak, akik már versenyszerűen tudnak úszni, lehetőségük van ezen

66

időtartam alatt még tovább fejleszteni állóképességüket az úszás területén. Az így

felkészített tanulókkal rendszeresen részt veszünk különféle versenyeken.

A szakképző évfolyamokon, azokon a tanítási napokon, amelyeken elméleti oktatás

folyik, biztosítjuk a mindennapos testnevelés lehetőségét, heti 3 óra keretében.

Felmentés heti két testnevelés óra alól a következő esetekben lehetséges:

Az intézményvezető által engedélyezett kérelem esetében, amelyhez a tanulónak

csatolnia kell az egyesületi sportolói igazolását.

Iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk a sport, a mozgás fontosságának hangsúlyozására,

megszerettetésére. Ennek érdekében tanulóinknak minden évben lehetőségük van az

iskolai sportkör foglalkozásait igénybe venni labdarúgás, atlétika, kosárlabda és úszás

sportágakban. Rendszeresen részt veszünk városi, megyei, valamint a Magyar Speciális

Olimpia Szövetség által megrendezett regionális, országos és nemzetközi versenyeken.

A tanév folyamán számos sporteseményt szervezünk: egészséghét keretén belül sportnap,

DÖK nap, labdarúgó kupák rendezése. Évente egy alkalommal iskolai szinten, labdarúgó-

bajnokságot rendezünk.

Rendelkezünk kerékpárokkal, amelyekkel kerékpártúrákat szervezünk diákjaink számára.

Az iskolaorvos a törvényi előírásoknak megfelelően elvégzi a tanulók egészségügyi

szűrését. Azokat a tanulókat ahol az egészségi állapot indokolja, az iskolaorvosi vagy

szakorvosi vélemény alapján könnyített vagy gyógytestnevelés órára kell beosztani.

A könnyített testnevelési csoportba sorolt tanulókat a testnevelési órák keretén belül

differenciáltan foglalkoztatjuk.

Gyógytestnevelési órán kell részt vennie a tanulónak, ha mozgásszervi, belgyógyászati

stb. elváltozása miatt sajátos, az állapotát figyelembevevő foglalkozásokat javasol a

szakorvos. A gyógytestnevelés célja, hogy hozzájáruljon a szerzett vagy veleszületett

betegségek következtében megváltozott, megromlott egészségi állapot helyreállításához,

gyógyításához és rehabilitációjához. A foglalkozásokon a tanulók testi képességeinek

fejlesztése – elsősorban célirányos izomfejlesztés - személyre szabott, speciális

gyakorlatokkal történik.

Indokolt esetben a tanuló teljes felmentésben részesül az iskolai testnevelés alól.

67

2.5.1 A tanulók fizikai állapotának mérése

A 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 80. § (9) szerint az iskola tanévenként

megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát, melyet a

testnevelés tantárgyat tanító pedagógusok végzik.

A fittségi felméréseket Magyar Diáksport Szövetség közreműködésével kidolgozott

Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt rendszer (a továbbiakban: NETFIT® rendszer)

protokollja szerint végezzük.

A méréshez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat és a mérések lebonyolítását a

mindenkori tanév rendjéről szóló EMMI rendelet tartalmazza. A NETFIT® küldetése,

hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az

egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés

szereplői körében.A NETFIT® fittség mérési rendszer négy különböző fittségi profilt

különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak.

68

A NETFIT tesztjei:

1. Testösszetétel és tápláltsági profil:

Testtömeg mérése

Testmagasság mérése

BMI (az előző két érték alapján számítva)

Testzsírszázalék-mérése

2. Aerob fittségi (állóképességi) profil:

Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter)

Cél: Maximális oxigénfelvevő-képesség becslése.

3. Vázizomzat fittségi profil:

Ütemezett hasizom teszt

Cél: Hasizomzat erejének és erő-állóképességének mérése.

Törzsemelés teszt

Cél: A törzsfeszítő izmok erejének mérése

Ütemezett fekvőtámasz teszt

Cél: A felsőtest izomerejének és erő-állóképességének mérése.

Kézi szorítóerő mérése

Cél: Az alkar izmainak maximális izometrikus erőkifejtő képességének mérése

Helyből távolugrás teszt

Cél: Az alsó végtag dinamikus erőkifejtési képességének mérése.

4. Hajlékonysági profil:

Hajlékonysági teszt

Cél: A térdhajlító izmok nyújthatóságának mérése.

Évente egy alkalommal mérjük tanulóinkat. A mérés eredményeit a NETFIT informatikai

rendszerébe töltjük fel.

A kapott eredmények alapján a tanulók az „egészségzóna”, “fejlesztés szükséges” és

„fokozott fejlesztés szükséges” zóna valamelyikébe kerülnek.

A fizikai állapot felmérése után és az eredmények birtokában a tanulók fizikai képességeit

fejlesztjük, és életvezetési tanácsokkal látjuk el őket.

Intézményünkbe járó tanulók nagy része nem csak értelmileg sérült, hanem különböző

betegségekben is szenved.

69

Az alább ismertetett mérőeszköz ezért természetesen csak azoknál a gyerekeknél

alkalmazható, akik egészségügyi állapota erre lehetőséget ad.

Tanulóink részletes egészségügyi anamnézise az iskolai orvosnál található meg.

2.6 VÁLASZTHATÓ SZABADIDŐS FOGLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSI

TERÜLETEI

Sportkörök

Színjátszó-kör.

Informatika szakkör.

Kreatív szakkör.

Iskolai sportkör

A sportkör célja:

a tanulók mozgásigényének kielégítése – sportolás, testmozgás lehetőségének

megteremtése

motoros képességek fejlesztése (kondicionális és koordinációs)

mozgásműveltség fejlesztése

egészséges életmódra nevelés

komplex személyiségfejlesztés

társas kapcsolatok, az egymással való együttműködés erősítése

versenyekre való felkészítés

Az iskolában működő sportkörök:

labdarúgás, úszás, atlétika, kosárlabda

A szakkör időkerete:

Heti 1 óra

Tanulóinkkal rendszeresen részt veszünk városi, megyei, regionális, országos és

nemzetközi versenyeken.

A tehetséges diákokat sportegyesületekhez irányítjuk.

70

Színjátszó-kör

A foglalkozás célja:

társas kapcsolatok erősítése

kommunikációs képesség fejlesztése

kreatív képzelet aktivizálása

egymás iránti bizalom erősítése

önismeret fejlesztés

érdeklődési kör szélesítése

versenyekre való felkészítés

A foglakozások egyéni és csoportos formában zajlanak. Egyéni felkészítés során vers- és

prózamondó gyakorlatokkal készülünk fel versenyekre, előadásokra. Csoportos formában

szituációs és drámajáték gyakorlatokat végzünk, valamint színdarabokat tanulunk be.

A szakkör időkerete: heti 1 óra

Informatika szakkör

A szakkör célja:

Jellemzően a 9/E osztályosok által látogatott informatika szakkör elsődleges célja a ma már

alapműveltség részét képező számítástechnikai/informatikai ismeretek fejlesztése.

A szakköri foglalkozás a helyi tantervet felhasználva, annak menetét követve igyekszik a

tanulók képességeit az egyes témakörök feladatain keresztül fejleszteni. A szakköri

foglalkozásokon jellemzően egyéni munkavégzés folyik, amely igyekszik igazodni a

tanulók képességeihez.

A szakkör időkerete: heti 2 óra

Kreatív szakkör

A foglalkozás célja:

A kulcskompetenciák tanórán kívüli kiscsoportos megerősítése, egyéni fejlesztése

elsősorban művészetpedagógiai, képző- és iparművészeti technikák és vizuális

kommunikációs eszközök alkalmazásával.

Egyéni fejlesztő program megvalósításával készítse elő és erősítse meg a tanult szakmák

jellemző készségeit és attitűdjeit.

A tanulási képességek, kommunikáció, kooperáció fejlesztése, személyiségfejlesztés,

finommotorika fejlesztése.

71

A tanuló személyiségének alkotó munka során történő fejlesztése, énképének fejlesztése,

alkotóképessé, kifejezővé alakítása annak érdekében, hogy találjon szorosabb kapcsolatot

önmaga és az őt körülvevő világ között.

A szakkör időkerete: heti 1 óra

Hagyományőrző foglalkozások

Évente három alkalommal kerül megrendezésre:

őszi kézműves műhely

karácsonyi kézműves műhely

húsvéti kézműves műhely

Időkerete: alkalmanként 1 óra

Lebonyolítók: humán és reál munkaközösség

2.7 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS

ÉRTÉKELÉSI MÓDJAI

Az iskolarendszerű oktatásban az értékelést a pedagógiai program, a helyi tanterv és a

vizsgakövetelmények határozzák meg.

Az értékelés alapelve: a pedagógiai módszeresség és az ösztönző hatás elérése.

Az értékelés legyen objektív, motiváló, igazságos, rendszeres és nyilvános.

Vegye figyelembe a tanuló önmagához mért fejlődését az ismeretek elsajátítása, a

képességek és készségek minőségi, mennyiségi gyarapodása terén, a tanuló szociális

képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődését. Az értékelés során

érvényesüljön a fokozatosság elve, és csak az oktatott tananyag kérhető számon.

Célja:

Átfogó, az iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő személyiségfejlesztés.

Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének.

A tantárgyi értékelés kizárólag a tantárgyi teljesítményt vegye figyelembe. Írásbeli,

gyakorlati, szóbeli produktumokat értékeljük, arányukat tantárgyi jelleg határozza

meg.

72

Magatartási és egyéb problémák megoldására az osztályzat nem használható fel a

közismereti és gyakorlati tantárgyak esetében.

Havonként legalább egy alkalommal kell osztályzattal értékelni a tanuló tantárgyi

eredményét.

Az értékelési rendszer – a tantárgyi követelményrendszer – a pedagógiai program

részeként nyilvános.

Értékelési rendszerünk a tanítás-tanulás folyamatára irányul, tehát folyamatmérést

valósítunk meg.

A tantárgyi értékelés formái, az oktatási folyamatban elfoglalt szerep szerint:

Diagnosztikus értékelés: A helyzetfelmérést szolgálja, diagnózis felállításában

segít, valamint az előzetes tudás felmérését szolgálja. Az ilyen jellegű felméréseket

az oktatás folyamatában nem osztályozzuk. Tanév végén az iskolai ellenőrzési

tervben évfolyamonként diagnosztizáló felmérést végzünk, ahol elsősorban a

továbblépéshez szükséges ismeretek, készségek meglétét értékeljük.

Formatív, folyamatos értékelés: Az oktatási folyamat közben történik. Célja a

tanulási folyamat segítése. Ki kell terjednie a tanulás- tudás minden fontos elemére.

Legyen pontos, konkrét tartalmas és személyre szabott, jeleznie kell a diák felé mit

tud. Az értékelés ezen formája legyen folyamatos gyakori minden tanulóra

kiterjedő. Az értékelés során nem osztályozunk, mert a tanítási- tanulási folyamat

közben vagyunk.

Szummatív értékelés: Az oktatási folyamat egységeinek végén történő értékelés.

Célja, hogy információt szolgáltasson a tudásról az adott tananyagegység végén. A

mérés alkalmas a tudásbeli különbségek kimutatására a tudatos differenciálás.

Valamennyi évfolyamon, nagyobb témakörönként a szaktanár eredményértékelő

vizsgálatot végez. Ennek alapján intézkedik a szükséges felzárkóztatásról.

73

2.7.1 A tantárgyi értékelés módjai:

Ellenőrizzük és értékeljük a tanuló minden tevékenységét, írásbeli, gyakorlati, sport

teljesítményét, tanulásának eredményét, a tananyag elsajátításának, az

összefüggések felismerésének, ismereteik alkalmazásának szintjét.

A tanulók értékelésénél figyelembe kell venni a pedagógiai szakszolgálat által

javasolt felmentéseket, számonkérési javaslatokat, könnyítéseket.

A tanuló érdemjegyet szerezhet szorgalmi feladat vállalásával. A tanár bármilyen

pozitív teljesítményt jutalmazhat érdemjeggyel.

Az értékelés lehet szóbeli, valamint írásbeli érdemjegy.

Az érdemjegyekkel történő értékelésnél törekszünk arra, hogy tükrözze a tanuló

tényleges tantárgyi teljesítményét. Az érdemjegyekkel történő értékelés az 1-5- ig

terjedő skálán történik.

Szóbeli értékelés a pedagógiai programban meghatározott tantárgyak esetében

lehetséges. Az értékelés formái ebben az esetben: nem felelt meg, megfelelt és a

kiválóan megfelelt értékelési formákkal történik.

A félévi és év végi tantárgyi osztályzat megállapításánál az évközi érdemjegyek

kapnak érdemi szerepet. Az osztályozó értekezlet után az érdemjegy végleges.

Félévkor és év végén az adott tárgyból a tanuló dicséretet is kaphat. A kialakult

átlagtól eltérni csak a köznevelési törvény előírásai szerint van mód.

Írásbeli számonkérés

Formái: Témakörök lezárására, illetve év végi diagnosztizáló mérés céljából írásbeli

ellenőrzést alkalmazunk.

Rendje: Egy tanítási napra 2 írásbeli beszámoltatás alkalmazható, többel nem

terhelhetők a tanulók. Az írásbeli munkákat 10 napon belül ki kell javítani az érdemjegyről

a tanulót tájékoztatni kell. Az érdemjegyet a tájékoztató füzetbe és a naplóba is be kell

jegyezni. A hiányzó tanulók pótlólag meg írják a dolgozatott. A több órás hiányzás esetén

a tanárral történő időpont egyeztetés után történik a pótlás.

74

A tantárgyi érdemjegyek tartalma

A tantárgyi érdemjegyek tantárgyfüggők, megállapításakor a pedagógus széles jogkörrel és

nagy felelősséggel bír. Így csak általános elveket rögzíthetünk programunkban.

Érdemjegyek:

Jelesre értékelhető a tanuló:

ha a kapott feladatot ismeri, érti;

jártas a tananyag összefüggéseiben;

ha teljesítménye könnyen korrigálható hibát tartalmaz;

ha a már gyakorolt technológiai eljárásokat hibátlanul alkalmazza;

az új ismereteket kisebb bizonytalansággal, de eredményesen alkalmazza;

ha munkához való viszonya kifogástalan, munkavégzése tiszta, rendezett,

gyakorlatokon önálló feladatvégzésre képes.

meglévő adottságai képességei fejlődést mutatnak.

Jóra értékeljük a tanulót:

ha a súlyponti kérdéseket hiánytalanul tudja és érti, tanári segítséggel átlátja a

tananyag összefüggéseit;

az általa végzett feladatmegoldás során apró korrekcióra szorul;

az új műveletek alkalmazásánál kisebb segítséget igényel;

munkához való viszonya jó, a gyakorlatokon a feladatokat kisebb hiányosságokkal

elvégzi, hibáit javítja;

munkavégzése tiszta, rendezett;

adottságnak és képességeinek szintjén teljesít.

Közepes minősítés adható, ha

elméleti felkészültsége a lényegi kérdésekben hiányos és rávezetéssel felismeri a

tananyag összefüggéseit;

az elkészített termék kisebb hibái ellenére elfogadható minőségű;

a már gyakorolt műveleteket kisebb hiányosságokkal alkalmazza, az új ismereteket

konkrét tanári útmutatással alkalmazni tudja;

munkájában igyekvő, de képességeinél, készségeinél rosszabbul teljesít.

Elégséges tudású a tanuló:

ha elméleti kérdésekben - tanári segítséggel - megfelelő jártasságot tanúsít,

ismeretszintje a feladat elvégzéséhez elegendő,

a már gyakorolt műveleteket útmutatással alkalmazni tudja, az új ismereteket

75

segítséggel - végre tudja hajtani;

az általa készített termék még fogyasztható, hasznosítható;

utasításra a munkafolyamatot elvégzi, képességei szerint igyekszik megfelelni

tisztán.

Elégtelen az a teljesítmény, ha

felkészültsége pontatlanságait tanári segítséggel sem tudja kijavítani;

a már gyakorolt műveletekben jelentős hibákat vét;

a tanári útmutatás ellenére sem elfogadható az általa elvégzett gyakorlati feladat;

hozzáállásában hanyagság, igyekezet hiánya tükröződik;

munkavégzése során a tisztaság, az odafigyelés erősen kifogásolható.

2.7.2 Szöveges értékelés tantárgyai

Iskolánkban a pályaorientáció, erkölcstan, tanulásmódszertan és gazdasági és pénzügyi

kultúra I. tantárgyakat az alábbiak szerint értékeljük:

Jól megfelelt:

Aktívan részt vett az órai munkában, írásbeli feladatait elvégezte, az óra menetét

figyelemmel kísérte. A tantárgy ismeretanyagában jól eligazodott. Véleményalkotásában

megjelent a tanult fogalmak használata.

Megfelelt:

Részt vett az órai munkában, írásbeli feladatait elvégezte, az óra menetét figyelemmel

kísérte. Ritkán, de megnyilvánult társai előtt, beszélgetésben, vitában. A tantárgy

ismeretanyagában kis segítséggel eligazodik. Egyéni megfogalmazásaiban a tanult

fogalmakat segítséggel használja.

Nem felelt meg:

A tanuló tevékenysége teljesen passzív és/vagy akadályozó jellegű.

76

2.7.3 Egyéni munkarendű tanulók ellenőrzése, értékelése

Félévkor és év végén írásbeli és szóbeli osztályozóvizsga keretében az alábbi

tantárgyakból:

magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret.

Házi feladatok tervezése

Iskolánk és diákjaink sajátosságaiból adódóan házi feladat adása nem ajánlatos. A szóbeli

tananyagot lehetőség szerint már tanórán sajátítassuk el, rögzítessük tanulóinkkal. A

követelményeket ezért az osztályokhoz, illetve a tanulók képességeihez mérten kell

meghatározni. A szakképző osztályokban a kis tanulólétszám, valamint a csoportbontás

lehetővé teszi, hogy a szakmai vizsgákra tanórákon a szakoktatók segítségével

felkészüljenek a tanulók.

Iskolai szünetekben adjunk lehetőséget a pihenésre, feltöltődésre és mellőzzük a házi

feladatok adását.

2.8 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS

SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI

Magatartás és szorgalom értékelése és minősítése

A végleges minősítés – a tanulóközösség véleményének ismeretében – a

nevelőtestület által kerül kialakításra oly módon, hogy mind a közösség, mind az

egyén számára nevelő hatású legyen.

A magatartás és szorgalomjegyek elbírálásának előkészítése az osztályfőnök

feladata. Az osztályfőnök és az osztályban tanító szaktanárok havonta értékelik a

tanuló általános (tanórai és azon kívüli) magatartását és szorgalmát. A testület az

érdemjegyeket, illetve büntetési, dicséreti fokozatokat is figyelembe veszi a havi

érdemjegy kialakításánál.

Amennyiben a tanulónak az adott időszakban bármilyen dicsérete vagy büntetési

fokozata van, ezt az értékelésnél figyelembe kell venni.

77

Dicséret és büntetés egyidejűsége esetén ezek minőségét a testület figyelembe

veszi.

A tanulókat, illetve a szülőket a havi érdemjegyről a döntés után értesíteni kell.

A tanulók félévi és év végi osztályzata a havi érdemjegyek figyelembevételével

alakul ki, az osztályfőnök javaslata, és az osztályban tanító nevelők döntése

alapján.

A külső képző helyek havonta értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát. A

havi érdemjegyek kialakításánál ezeket természetesen figyelembe vesszük.

Magatartás és szorgalom érdemjegyei

Magatartás:

A minősítés az életkori sajátosságok figyelembevételével fejezi ki az intézmény

közösségeihez, azok tagjaihoz való viszonyt. (Felelősségtudat, önállóság, közért végzett

tevékenység, hangnem, segítőkészség, viselkedés.) A minősítés azonos elvek alapján

valósul meg osztályközösségi, évfolyami és iskolai szinten.

Példás:

A házirendet megtartja, példája pozitívan hat társaira, megnyilvánulásaiban kulturált

hangnemet használ, társaival és a felnőttekkel való kapcsolatában tisztelettudó, képességeit

alkotó módon, pozitívan használja fel. Vállalt feladatait, megbízásait felelősségtudattal

látja el, a közösségi munkában aktív, segíti társait az iskolai élet különböző területein. Az

értékelt időszakban nem volt igazolatlan mulasztása.

Jó:

A házirendet betartja, tevékenységével, magatartásával segíti a közösséget, tanulmányi és

közösségi munkában aktív, megbízható. Az értékelt időszakban legfeljebb két esetben

merült fel kifogás magatartásával kapcsolatban.

Változó:

A házirend ellen vét, társaival, nevelőivel szemben tanúsított magatartása kifogásolható.

Az őt körülvevő környezet esztétikumának, rendjének megtartására fel kell hívni a

figyelmét, képességeit nem hasznosítja, megbízásait, közösségi munkáját csak ösztönzésre

végzi. Az iskolába és órára késve érkezik, mulasztását nem tudja igazolni.

78

Rossz:

A házirend ellen tudatosan, rendszeresen és súlyosan vét, társaival, nevelőivel szemben

erősen kifogásolható a viselkedése. Képességeit bomlasztó tevékenységre használja fel,

felelősséget sem társai, sem közössége iránt nem érez, nem vállal, a közösségi munkából

kivonja magát.

Szorgalom

A minősítés az egyéni képességek alapján – a körülmények mérlegelésével – kifejezi a

tanulmányi tevékenységhez való viszonyt.

Példás:

A tanórákra való felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi.

Óra alatt kitartóan, érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó, a feladatok

végzésében önálló, rendszeres, tehetségéhez mérten vesz részt a csoportmunkában és

önálló munkában.

Munkája eredményes, társai munkáját is elősegíti, szorgalmával példát mutat, serkent,

ellenérzést nem kelt társaiban, írásbeli munkáinak külalakjára az esztétikum, az igényesség

jellemző.

Jó:

Tanórákra való felkészülésében rendszeres, de nem alapos, óra alatt figyel, spontán

aktivitással vesz részt. A tananyag iránt érdeklődik csupán, a csoportmunkában és az

önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni, írásbeli munkáinak külalakja

megfelelő.

Változó:

Óra alatt figyelme ingadozó, hullámzó aktivitást mutat, tanórákra való felkészülése

rendszertelen, feladatait felszólításra, ellenőrzés mellett végzi el. Érdeklődése szűk körű,

ritkán tapasztalható aktív irányulás. Információit csak esetenként használja fel, írásbeli

munkáinak külalakja változó képet mutat.

Hanyag:

A szorgalom teljes hiánya jellemzi, feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny

jellemzi, az órai munkában passzív, a tanultakat nem akarja alkalmazni.

79

2.9 CSOPORTBONTÁSOK SZERVEZÉSE

9/E évfolyamon

A szakmai alapozó ismeretek tanításánál az alábbi szakmacsoportok szerinti bontásban

tanítunk:

gépészet

építészet

könnyűipar

faipar

kereskedelmi marketing, üzleti adminisztráció

vendéglátás, turisztika

egyéb szolgáltatások

Testnevelés és sport tantárgynál az osztályok tanulói úszás, illetve tornatermi testnevelés

órán egyéni szükségleteiket figyelembe véve csoportbontásban vesznek részt.

Csoportbontás nemek szerint is kialakítható.

Szakképző évfolyamon

Amennyiben a szakképző osztályt két különböző szakma tanulói alkotják, a szakmai

elméleti tantárgyak oktatása a szakmai csoportoknak megfelelően külön, a közismereti

tantárgyaknál osztályszinten történik.

Matematika és informatika tantárgy oktatásánál szakmánkénti csoportbontás alkalmazható

a korszerű szakmai tudás és ismeretek elsajátítása érdekében.

80

2.10 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely

sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy

megérkezése előtt.

Az iskolai balesetek előfordulása megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb

hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. elsajátítására. Lehetőség van családi életre nevelés,

osztályfőnöki-, munkahelyi egészség-és biztonság, szakmai gyakorlati órákon az ismeretek

Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti

szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására.

Intézményünk szakképző iskola ezért fontos, hogy megfelelő számú elsősegélynyújtó

ládával rendelkezzenek belső tanműhelyeink, melyeket nemcsak a mindennapok, de a

kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudunk

használni.

Célunk, hogy a tanulók

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

ismerjék meg az élettani alapfogalmakat;

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések várható következményeit;

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat működésével;

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni

a tanulók egyén képességeiknek megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli

(egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással

kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel

tudják, hogy az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségét

igénybe vehetik

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását a helyi tantervben szereplő tantárgyak

tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek szolgálják, valamint az év eleji munka-és tűzvédelmi

oktatáson túl, a tanműhelyek szakoktatói által tartott munka-és balesetvédelmi oktatás

minden hónap elején.

81

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

Családi életre nevelés

- rovarcsípések

- légúti akadály

- artériás és ütőeres vérzés

- komplex újraélesztés

Természetismeret

Munkahelyi egészség-

biztonság

Szakmai gyakorlat

- mérgezések

- vegyszer okozta sérülések

- savmarás

- égési sérülések, forrázás

- szénmonoxid mérgezés

- égési sérülések

- forrázás

- vágott sérülések

Testnevelés és sport - ficam, rándulás

- agyrázkódás

2.10.1 Az elsősegélynyújtás alapjainak elsajátítása

Legfontosabb feladat és cél a kapcsolatteremtő és együttműködési kompetenciák

fejlesztése.

Célkitűzéseink megvalósításában részt vesznek:

iskolaorvos

védőnő

pszichológus

pedagógusaink

egészségügyi, civil szervezetek és szakemberek

82

Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az intézményben kéthetente egy alkalommal a rendelési idő alatt orvosi felügyelet és

védőnő biztosított. Ezen túlmenően pszichológus kolléga is segíti a tanulókat egészségügyi

problémáikkal kapcsolatban.

Az iskolaorvosi ellátás a következő, külön jogszabályokban rögzített megelőző orvosi

intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza:

A gyermekek, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése.

Évfolyamonként alkalmassági vizsgálatok elvégzése (beiskolázásnál,

pályaválasztásnál).

Közegészségügyi és járványügyi feladatok ellátása.

Elsősegélynyújtás.

Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében.

Környezet egészségügyi feladatok ellátása.

Az ellátott gyermekekről, tanulókról nyilvántartás vezetése, a jogszabályok szerinti

jelentések készítése.

A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük

ellenőrzése, regisztrálása.

2.11 AZ ISKOLA EGÉSZSÉG- ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI ELVEI

2.11.1 Egészségfejlesztés iskolai feladatai

Az iskola valamennyi tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és

szociális fejlődését. Mindennapos nevelőmunkánkban alapvető a pedagógusok személyes

példamutatása. Különösen fontos ez az egészségnevelés során, mely nemcsak a betegségek

megelőzésének módjára tanít, hanem arra is, hogy a fiatalok önálló életükben életmódjukra

vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, éppen ezért nagy hangsúlyt kap a családi

életre nevelés.

83

Célok

A testi-lelki egészség fejlesztése érdekében a tanulók ismerjék meg a legfontosabb

egészségügyi szabályokat, a testedzés fontosságát és jelentőségét, valamint sajátítsák el az

elsősegélynyújtás alapvető ismereteit.

Ismerjék az emberi test felépítését, szerveinek működésmódját, a károsodásuk

megelőzését.

Legyenek tisztában az emberi élet keletkezésének, embrionális fejlődésének folyamataival

és a különböző életkorok sajátos jellemzőivel.

Saját korosztályuk életfolyamatait, lelki-testi állapotát ne csak ismerjék, hanem a

korosztálynak megfelelő egészséges életmódhoz minden tekintetben alkalmazkodjanak.

Mérlegeljék az egészségtelen életmód, a káros szenvedélyek, a felelőtlen partneri viszony,

a szabados szexuális élet következményeit, egészségromboló hatását.

Ismerjék az alapvető életszükségletek kielégítésének módját, az egészséges táplálkozás,

lakás, ruházkodás egészségmegtartó hatását.

Ismerjék fel a környezet egészségkárosító tényezőit, a környezetszennyezés jelenségeit és

annak emberiséget veszélyeztető hatását.

Törekedjenek arra, hogy a higiénés szabályokat környezetükkel is betartassák és annak

tudnivalóira tágabb környezetüket (iskola, munkahely, település) is ébresszék rá.

Feladatok

A fenti célok eléréséhez legjelentősebb feladataink:

tanulóink életkorának, fejlettségének megfelelő ismeretek nyújtása;

a családdal egyetértésben az egészséges napirend kialakítása;

az egészség megőrzése;

a káros szenvedélyek kialakulásának megakadályozása, a különböző

egészségkárosító szerek kipróbálása és használata elleni határozott fellépés;

az esetlegesen már kialakult káros szenvedélyről való leszokás lehetőségének

biztosítása;

az öltözködés higiénéje, a testi tisztasággal szembeni igényesség kialakítása, a

helyes szokások rögzítése

84

2.11.2 Az iskola egészségnevelési elvei

A testi-lelki egészség fejlesztése érdekében a tanulók

ismerjék meg a legfontosabb egészségügyi szabályokat, a testedzés fontosságát

és jelentőségét, valamint sajátítsák el az elsősegélynyújtás alapvető ismereteit.

ismerjék az emberi test felépítését, szerveinek működésmódját, a károsodásuk

megelőzését. legyenek tisztában az emberi élet keletkezésének, fejlődésének

folyamataival és a különböző életkorok sajátos jellemzőivel.

saját korosztályuk életfolyamatait, lelki-testi állapotát ne csak ismerjék, hanem

a korosztálynak megfelelő egészséges életmódhoz minden tekintetben

alkalmazkodjanak.

mérlegeljék az egészségtelen életmód, a káros szenvedélyek, a felelőtlen partneri

viszony, a szabados szexuális élet következményeit, egészségromboló hatását.

ismerjék az alapvető életszükségletek kielégítésének módját, az egészséges

táplálkozás, lakás, ruházkodás egészségmegtartó hatását.

legyenek képesek életvitelüket úgy alakítani, lakáskörnyezetüket, ruházkodásukat

olyan színvonalon tartani, ami az egészségi kulturáltságot tükrözi, a higiénés

előírásoknak tökéletesen megfelel, ezáltal az egészség megőrzésének, az egészség-

károsodások megelőzésének biztosítéka.

legyenek tisztában a munka egészségre gyakorolt hatásával, a munkahely egészség-

védelmi követelményeivel.

ismerjék fel a környezet egészségkárosító tényezőit, a környezetszennyezés

jelenségeit és annak emberiséget veszélyeztető hatását.

törekedjenek arra, hogy a higiénés szabályokat környezetükkel is betartassák és

annak tudnivalóira tágabb környezetüket (iskola, munkahely, település) is

ébresszék rá.

legyenek tájékozottak a leggyakrabban előforduló betegségekről, a járványos

és civilizációs megbetegedésekről, azok okairól és megelőzési lehetőségeikről.

ismerjék az egészségügyi ellátás, a beteg- és szociális gondozás szervezeteit.

legyenek tisztában a hazai egészségi állapotokkal, azok problémáival és okaival.

85

Feladatok

A fenti célok eléréséhez legjelentősebb feladataink:

tanulóink életkorának, fejlettségének megfelelő ismeretek nyújtása;

a családdal egyetértésben az egészséges napirend kialakítása;

az egészség megőrzése;

a káros szenvedélyek kialakulásának megakadályozása, a különböző

egészségkárosító szerek kipróbálása és használata elleni határozott fellépés;

az esetlegesen már kialakult káros szenvedélyről való leszokás lehetőségének

biztosítása;

az öltözködés higiénéje, a testi tisztasággal szembeni igényesség kialakítása, a

helyes szokások rögzítése;

a kapcsolatteremtő és együttműködési kompetenciák fejlesztése.

2.11.3 Az iskolai környezeti nevelési elvei

Mindenkinek alapvető emberi joga van az egészséges élethez, a kulturált környezethez.

Iskolánk ÖKO iskola, ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók környezeti

nevelésére; megmutatjuk, hogy a közvetlen környezetben mit lehet, és mit kell tenni, még

ha ez látszólag jelentéktelen dolognak is tűnik.

Az ember ősidők óta alakítja, változtatja a környezetét, s a természettudományok

fejlődésének köszönhetően a megszerzett ismereteket felhasználva különböző

folyamatokba is képes beavatkozni. Ezeknek azonban sokféle negatív következménye

lehet. Tudatosítani szeretnénk tanulóinkban, hogy az embereknek nem szabad mindent

megtenniük, amire képesek, ezzel segíthetjük elő az élő természet fennmaradását és a

társadalmak fenntartható fejlődését.

A tanítási folyamat során nemcsak az ártalmakkal, hanem a környezeti problémák

megoldásának lehetőségeivel is foglalkozni kívánunk. Ebben nagy szerepet kap a

személyes tapasztalás, megfigyelés, az aktív, felelős cselekvés.

Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal

igyekszünk kiküszöbölni a tanulók között meglévő nagyobb eltéréseket.

86

Célok

A környezeti nevelés terén iskolánk szeretné elérni, hogy a tanulóink:

a lehető legjobban megismerjék az őket körülvevő világot, s annak

változatosságából kiindulva képesek legyenek megérteni az emberek közötti

különbözőségek okait is;

szerezzenek információkat az emberiség globális problémáiról, ezek kezelése

érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről;

óvják a természetet, törekedjenek a környezettel való harmóniára;

járuljanak hozzá a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak

visszaállításához;

segítsék a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését;

váljanak érzékennyé a környezet állapota iránt;

őrizzék, gyarapítsák a közvetlen környezet értékeit;

ismerjék meg és becsüljék más népek történetét, hagyományát, szokásait,

életmódját, ezzel nyitottá váljanak különböző kultúrák iránt;

interperszonális, interkulturális, valamint szociális kompetenciája fejlődjön (például

konfliktushelyzetek megoldásával);

ismerjék a természeti világ alapelveit, az alapvető tudományos fogalmakat,

a technológiai folyamatoknak, valamint az emberi tevékenységeknek természetre

gyakorolt hatását;

természettudományos kompetenciájuk fejlődjön; legyenek képesek gyakorlatias

módon alkalmazni a természettudományos és műszaki műveltségüket a munkában

és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során;

értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható

fogyasztás elvét.

Feladatok

A fenti célok megvalósítása érdekében:

az iskolai környezetet közösen alakítjuk ki, azt óvjuk;

felépítjük a közösség összetartozás tudatát;

87

osztályszinten megbeszéljük az iskola közvetlen és távolabbi környezetének

problémáit;

olyan érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi szokásrendszert alapozunk meg, amely

a természetet, az épített és társadalmi környezetet, valamint az embert egyaránt

tiszteli;

hangsúlyozzuk a társadalmi környezettel való kapcsolat kialakításának fontosságát;

formáljuk a környezettudatos magatartást, a környezetért felelős életvitelt;

a természet védelme által megőrizzük az emberi társadalom harmóniáját;

ráirányítjuk a tanulók figyelmét az emberiség előtt álló közös, globális

problémákra.

Rövid távú céljaink és feladataink:

Rövid távú célok Feladatok Várható eredmények

A környezeti nevelés az

oktatás és nevelés

valamennyi területén

jelenjen meg.

A konkrét feladatok és

alkalmazni kívánt

módszerek megjelölése a

helyi tantervben

műveltségi területenként

és a tanmenetekben is.

Az iskolai élet egészét átfogó

környezeti nevelés valósul meg az

átdolgozott tanmeneteknek és a

változatosabb tanítási,

tanulássegítési környezeti nevelési

módszereknek köszönhetően,

valamint több környezeti nevelési

tartalom jelenik meg

a tanórákon.

A pedagógusok és a

felnőtt dolgozók

személyes példájukkal

legyenek

a környezettudatos

életvitel hiteles terjesztői.

Képzések,

továbbképzések, szülői

értekezletek tartása

az adott témában.

A felnőttek rendelkeznek

mindazon ismeretekkel, szakmai

hozzáértéssel

és személyiségvonásokkal,

amelyek

a környezettudatosság alakítása

során mintaként szolgálnak.

Az iskola legyen tisztább,

a szemét mennyisége

csökkenjen.

Tisztasági őrjárat

szervezése

(diákönkormányzat).

Javul az iskola tisztasága. A

tanulók

és az iskola dolgozói szelektíven

kezelik a papírhulladékot.

88

Szelektív hulladékgyűjtés

– egyelőre csak a papír

folyamatos gyűjtése,

tárolásának és

elszállításának

megszervezése.

Takarékoskodjunk

a vízzel és a villannyal.

A mosdó, a folyosó

és a tantermek rendszeres,

majd alkalmankénti

ellenőrzése.

Nem lesznek nyitva felejtett vagy

csöpögő csapok, égve felejtett

villanyok.

A tanulók ismerjék meg

szűkebb környezetüket,

lássák az értékeket,

problémákat, ápolják a

hagyományokat.

Kiállítások, vetélkedők,

előadások szervezése

a „Jeles napokra”.

Aki ismeri környezetét, jobban

szereti, kötődik hozzá és megóvja.

Hogy mindez megvalósulhasson, fontosnak tartjuk

az ökológiai gondolkodás kialakítását, fejlesztését,

holisztikus és globális szemléletmód kialakítását,

a fenntarthatóságra nevelést,

a környezetetika hatékony fejlesztését,

érzelmi és értelmi környezeti nevelést,

tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelést,

tolerancia és segítő életmód kialakítását,

a környezettudatos magatartás és életvitel segítését,

az egészség és a környezet összefüggéseinek bemutatását,

helyes szemléletmód kialakítását (a fogyasztás helyébe az életminőség kerüljön),

létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák erősítését.

89

2.11.4 A környezeti nevelés alapelveinek beépítése a szakképzésbe

A képzés során tudatosítani kell a jövő szakembereivel, hogy az ember termelő-fogyasztó

tevékenysége során valamennyi földi szférában kedvezőtlen változásokat okozhat, melyek

csökkentéséhez, megelőzéséhez szükséges, hogy

a tanulók látókörét életkoruknak megfelelően bővítsük a lokális ismereteken

keresztül a globális felé;

ismertessük meg a tanulókkal a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen

elemeit, azok kölcsönös kapcsolatait, szépségeit és értékeit;

neveljünk a környezetéért felelősséget érző, cselekvőképes fiatalokat a szokások

kialakításával, az értékek tudatos formálásával, amelyet széleskörű ismeretekkel

támasztunk alá;

alakításuk ki az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igényt

tanulóinkban,

ismertessük meg a tanulókkal a helyi környezetvédelmi programokat, terveket,

az iskola és a város hagyományőrző programjait;

mutassuk be a múltat, a történelmi, gazdasági változásokat, különös tekintettel

a tanulók szakmájához kapcsolódóan;

tudatosítsuk a természeti és társadalmi környezet változásait, az urbanizáció, az

ipari és mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait;

a szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák

fontosságát;

alakítsuk ki és szilárdítsuk meg a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munka-

védelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló környezetbarát

szemléletmódot, illetve magatartást, életvitelt;

tegyük a tanulók számára természetessé a takarékos anyag-, víz- és energia-

felhasználást, a szelektív hulladékgyűjtést, a maradékok/hulladékok felhasználását,

újrahasznosítását;

szakmacsoportoknak megfelelően – a korábban tanultakra építve – ismertessük

meg a tanulókkal szakmájuk speciális környezetvédelemmel kapcsolatos

kérdésköreit, a szakma veszélyes hulladékait és kezelésükre vonatkozó

szabályokat;

90

tegyük képessé a tanulókat szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére,

elkerülésére.

2.11.5 Célkitűzéseink megvalósítása

Környezeti nevelési munkánk megvalósításában fontos szerep jut az iskolavezetőségnek,

a tanároknak, a környezeti nevelési munkacsoportnak, az osztályfőnöki munkaközösség

vezetőnek, a diákönkormányzatot segítő tanárnak, az iskolaorvosnak, a technikai

dolgozóknak, valamint a diákoknak egyaránt.

Az iskolavezetőség:

támogatja a környezeti nevelési programokat és

a minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet.

A tanárok:

Kidolgozzák, és tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti nevelési

tartalmakat.

A környezeti nevelési munkacsoport

elkészíti a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet, segíti és

koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez,

pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal;

összehangolja a különböző szakmacsoportok programjait (témahét, versenyek,

akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb.)

Az osztályfőnöki munkaközösség vezető

Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez is kötődő környezeti

nevelési tartalmak feldolgozásával, ami lehetőséget teremt az aktualitások azonnali

megbeszélésére osztályközösségi szinten.

91

A diákönkormányzatot segítő tanár:

Erősíti a környezeti nevelés egészségnevelési területeit is. Napi kapcsolata a

diákokkal lehetővé teszi az egyedi problémák azonnali kezelését.

Iskolaorvos:

Előadásokat tart az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a

tanárok munkáját.

A technikai dolgozók:

Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Részt

vállalnak a takarékosságban.

A diákok:

Aktívan részt vesznek a tervezett éves programban.

2.12 TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ

INTÉZKEDÉSEK

Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre,

amely államilag jóváhagyott, előírt követelmények alapján folyik. Az iskola mindenkor

leképezi a társadalmat, olyan az iskola, amilyen a felnőttek világa. S mivel társadalmunk

számos problémával terhelt, az iskolának megfelelő válaszokat kell keresni arra, hogy

milyen módon segíthet a rábízott gyerekeken, fiatal felnőtteken.

Az esélyegyenlőségi törvény a közoktatásról szóló törvénnyel összhangban a fogyatékos

személy alapvető jogaként határozza meg, hogy állapotának megfelelően, életkorától

függően meghatározott oktatáshoz való alkotmányos jogait gyakorolhassa. A közoktatási

törvény alapján a fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése, iskolai oktatása az e célra

létrehozott gyógypedagógiai nevelési, oktatási intézményben, vagy a többi gyermekkel,

tanulóval együtt folyhat.

Intézményünk az esélyegyenlőség megteremtése céljából számos pályázaton vesz részt,

melyek tanulóink oktatására, kulturális és sport tevékenységének színvonalas

megszervezésére irányulnak.

92

Esélyegyenlőség megteremtésére irányuló törekvéseink megvalósulnak:

a gyerekek egyéni fejlesztésében

tanításban, ismeretközvetítésben

az értékelés gyakorlatában

tanulói előmenetelben

a fegyelmezés, motiválás gyakorlatában

a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében

a továbbtanulásban, pályaorientációban

a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai

továbbképzésében

a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel,

a szakmai és társadalmi környezettel.

2.13 JUTALMAZÁS ÉS FEGYELMEZÉS ISKOLAI ELVEI

2.13.1 Jutalmazás

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki

kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó

hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve

jutalmazza.

Egyéni jutalmazások:

A jutalmazás magatartásra vagy szorgalomra vonatkozóan lehet:

Osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható – többszöri

alkalommal is – több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért

Szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott

tantárgyban elért versenyeredményekért, sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos

kiemelkedő tanulmányi, szakköri, stb. munkáért.

93

Igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért

helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő

teljesítményt nyújt

Tantestületi dicséret: a nevelőtestület szavazata alapján tanév végén adható.

A jutalmak formái:

könyvjutalom

tárgyjutalom

oklevél

vásárlási utalvány

Jutalmak az alábbi érdemekért kaphatóak:

példamutató szorgalom

az elméleti órákon nyújtott példás teljesítmény

gyakorlati foglalkozásokon nyújtott példás teljesítmény

versenyeken való eredményes részvétel

kiemelkedő sporttevékenység

közösségi munka

az iskola ünnepélyein, rendezvényein való aktív részvétel

Az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről.

Szabóky díj

Adományozható évente egy alkalommal:

- A szakképző évfolyamot végzett tanulók közül 1 fő kiemelkedő szakmai

tanulmányi tevékenységéért.

- Az a pedagógus, aki kiemelkedő pedagógiai szakmai munkát végez és legalább

5 éve dolgozik intézményünkben.

Az díj odaítéléséről az iskola vezetése dönt.

94

2.13.2 A tanulók fegyelmi és kártérítési felelőssége

A tanuló fegyelmi felelőssége

Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy

súlyos gondatlansággal megszegi, fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmező eljárás

legyen nevelőcélzatú, fokozatos, legyen arányban a tanuló által elkövetett fegyelemsértés

mértékével, a helyreállításra és jóvátételre is adjon esélyt. Viszont azonnali intézkedés

szükséges, ha a fegyelemsértést elkövető tanuló súlyosan veszélyezteti társai testi és lelki

fejlődését.

A fegyelmező intézkedések formái

szaktanári, műhelyoktatói figyelmeztetés

osztályfőnöki figyelmeztetés

osztályfőnöki intés

osztályfőnöki megrovás

igazgatói figyelmeztetés

igazgatói intés

Fegyelmi büntetések a jogszabály szerint fegyelmi tárgyalás alapján történnek. A fegyelmi

eljárást megelőzően a tanuló ill. kiskorú esetében a törvényes képviselő joga, hogy a

előzetes egyeztetést kezdeményezzen.

Az iskolai fegyelmi bizottság tagjait a nevelőtestület választja:

A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú

bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. Nem lehet a

tanács tagja, a PTK. szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett

kötelességszegés érintett.

Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be

fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell

az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.

A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú

fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett

vagy szakértőként eljárt. A fegyelmi tárgyaláson részt vehet a DÖK munkáját segítő tanár.

95

A fegyelmi bizottság a fegyelmi büntetést a tanuló életkorának, értelmi fejlettségének, a

cselekmény súlyosságának, illetve a körülmények alapos mérlegelésével hozza meg.

(20/2012. EMMI rendelet 53-60. § alapján.)

Formái:

megrovás

szigorú megrovás

kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása

áthelyezés az évfolyamon másik osztályba

eltiltás a tanév folytatásától

áthelyezés másik, azonos típusú iskolába

kizárás az iskolából

Dohányzás

Az iskola egész területén tilos a dohányzás!

Az iskola területén való dohányzás fegyelmező intézkedést von maga után!

Vagyonvédelem, kártérítés

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási

intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk.

szabályai szerint kell helytállnia.

Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit

megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a

felügyeletét ellátó személyét megállapítani.

Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat

eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A

tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdésében

meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.

96

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg

a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján

érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát,

b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás

esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás

napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét.

Az iskola, a gyakorlati képzés szervezője a tanulónak, a tanulói jogviszonnyal, a gyakorlati

képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben

felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a

nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak

akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok

idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(Nkt. 59. § és 20/2012. EMMI rendelet 61. § alapján.)

Szakmai gyakorlaton történő károkozás

Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének

vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit

kell alkalmazni. Mely szerint:

A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének

ötven százalékát köteles megtéríteni, a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tanuló

pénzbeli juttatásának egyhavi összegét.

A gyakorlati képzésen részt vevő tanuló részére a gyakorlati képzés szervezője - a tanuló

által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére - felelősségbiztosítást

köteles kötni. Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati

képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni. (Szakképzési tv. 69-70. §)

97

2.14 Arizona program

A program célja

A tanárok számára a zavartalan tanítás, a tanulóknak a zavarmentes, nyugodt tanóra

biztosítása, valamint a felelősségteljes gondolkodás kialakítása a tanulókban. A program

nem a büntetésre, sokkal inkább a tanulók saját felelősségére épít. A sikeres működéshez

alapvetően szükségesek jól meghatározott szabályok. A pedagógus kérdésekkel vezeti rá a

tanulót arra a felismerésre, hogy viselkedésének a környezetére is hatása van (Mit csinálsz?

-Mi a szabály? -Mi történik, ha megszeged a szabályt? -Ezt akartad elérni?...).

A program alapelvei

1. Minden tanulónak joga van a zavartalan tanuláshoz.

2.Minden tanárnak joga van a zavartalan tanításhoz.

3.Mások jogait mindig tiszteletben tartom.

Aki az iskolai szabályok ellen vét, és nem akar, vagy nem tud viselkedésén változtatni,

lehetőséget kap, hogy az órát elhagyja, s az Arizona szobába távozzon.

Az Arizona szoba egy olyan terem, ahol mindig tartózkodik egy felügyeletet ellátó tanár,

aki nyugodtan, higgadtan fogadja az odaérkező tanulókat

A program működése

Az óra menetét zavaró tanulótól a tanár megkérdezi, hogy melyik szabály ellen

vétett, és a továbbiakban be tudja-e tartani a szabályokat.

Ha a tanuló úgy érzi, erre az adott pillanatban nem képes, távozik az Arizona

szobába.

Amennyiben a tanteremben maradás mellett dönt, ügyelnie kell arra, hogy

ismételten ne zavarja meg az óra menetét. Amennyiben a tanuló másodszor is vét

valamely szabály ellen, a tanár jelzi, hogy a tanulónak távoznia kell az Arizona

szobába.

A diák tulajdonképpen mindkét esetben a saját döntése alapján távozik. Távozása

az „Információs lappal” történik, amelyet a tanár értelemszerűen tölt ki.

A diáknak az „Információs lappal” jelentkeznie kell az Arizona szobában

tartózkodó nevelőnél. A tanuló megbeszéli az ügyeletes pedagógussal a történteket,

visszatéréséről közösen döntenek.

98

A tanuló kötelessége megkeresni azt a tanárt, akinek az órájáról távozott, hogy

megbeszéljék a történteket, valamint az óra anyagát és a házi feladatot elkérje.

Dolgozat, témazáró írása közben is kiküldhető a tanuló, s a dolgozatot addig

értékeljük, ameddig megírta.

Az osztályból egyszerre csak egy tanuló küldhető ki, de egy órán több tanuló is

távozhat.

Tanórai szabályok

1. Az órára pontosan érkezem, a szükséges felszereléseket előkészítem

2. Társaimat, tanáromat nem zavarom

3. Követem tanárom utasításait, együttműködöm

4. Engedély nélkül nem hagyom el a helyem

5. Sértő, trágár szavakat senkivel szemben nem használok

6. A mobiltelefont kikapcsolt állapotban a táskában tartom

A segítő beszélgetéseknek fokozatai vannak, melynek résztvevői:

ha a tanuló 5 alkalommal volt az Arizona szobában: tanuló, az osztályfőnök, a

tanuló által választott pedagógus

ha a tanuló 10 alkalommal volt az Arizona szobában: az előző beszélgetés

résztvevői, a tanuló gondviselője

ha a tanuló 15 alkalommal volt az Arizona szobában: az előző beszélgetés

résztvevői, az iskola igazgatója

Mivel a program nem a büntetésre, inkább a tanulók saját felelősségének fejlesztésére

helyezi a hangsúlyt, a magatartás értékelésében csak akkor jelenik meg, ha a program

működése folyamán a tanuló nem együttműködő.

Az Arizona programban iskolánk minden pedagógusa részt vesz.

99

3. SZAKMAI PROGRAM

3.1 SZAKKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGEINK

A szakiskolába jelentkezett, tanulásban akadályozott fiatalok részére elsősorban a

gyakorlatigényes, alacsonyabb szintű, iskolai végzettséghez nem kötött, illetve alapiskolai

végzettségre épülő szakképesítések elsajátítása lehet eredményes.

A szakképző évfolyamokon, az eltérő egyéni fejlettségi szintet mutató tanulók között

többen vannak olyanok, akik magasabb szintű, OKJ-s szakképesítés, illetve OKJ-s

részszakképesítés elsajátítására alkalmasak.

A képzésbe belépő tanulók heterogén volta jelenti, hogy rendkívül eltérőek képességeik,

készségeik fejlettsége, valamint személyiségjegyeik tekintetében.

A képzés során előfordulhatnak a tanítási-tanulási helyzetet nehezítő tényezők, melyeket

az eredményes szakmai felkészítés érdekében figyelembe kell venni.

Ezek a következők:

A tanulási és munkavégzési motiváció gyengesége.

A kognitív képességek zavara (a figyelem szűkebb terjedelme, szétszórtsága, az

emlékezet, a bevésés-felidézés, valamint az elvont gondolkodás gyengesége).

A személyiség fejlettségének alacsonyabb szintje (önállótlanság, ingerlékenység,

zárkózottság, befolyásolhatóság).

A szociális érzékenység gyengesége (kommunikációs zavarok, kapcsolatteremtési

nehézségek).

Egyéb problémák (egészségügyi, szociális és magatartási zavarok).

Mindezekre a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során fokozottan ügyelni kell, a

lehetőségekhez mérten helyzetüket segíteni és könnyíteni szükséges.

100

3.2 SZAKMAI KÉPZÉS CÉLJAI, FELADATAI

A szakiskolában folyó oktató-nevelő munka vonatkozásában a közismereti tárgyak

tanítása, a képességek fejlesztése és a szakmai képzés szerves egységet alkot.

A képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen az iskola, ha követelményeiben a

tanulók eltérő adottságaihoz igazodik.

A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a

társadalom leszakadó, gondoskodásra szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további

tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak.

Lehetővé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és

szociális hátrányok felszámolását, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítés

megszerzését.

A társadalomba való beilleszkedés, a munkába állás esélyeit növeli, hogy tanulóink

számára lehetőség nyílik második szakma megszerzésére is a felnőttoktatás keretében.

3.2.1 A szakképzés tartalmi szabályozói

A szakképzési évfolyamokon a helyi szakmai programok valamint a szakmai és

vizsgáztatási követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik.

Az egészségügyi és munka alkalmassági feltételek előírásainak megfelelően, a képzésre

jelentkező tanulónak egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie.

A komplex pályaalkalmassági vizsgálaton gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi

szempontok összegzése után véleményezik a tanuló alkalmasságát a szakképesítés

megszerzésére.

A szakmai tananyag feldolgozása mindvégig az elméleti ismeretek és a gyakorlat

összekapcsolásával történik.

A gyakorlati munka során folyamatos motivációval, sikerélményt nyújtó, változatos

munkafeladatokkal érhetünk el eredményt.

Lényeges a személyes példaadás, a pontos, megbízható munkavégzésre szoktatás,

megkövetelve a munkavédelmi, baleset-megelőzési és higiéniai előírások betartását.

101

A szakképző évfolyamokon, a gyakorlati munka során szem előtt kell tartanunk, hogy a

tananyagot és a módszereket differenciáltan, az eltérő képességek és készségek

függvényében tervezzük.

A képzés kezdeti szakaszában elsődleges a tanulók fejlettségi szintjének felmérése, a

tanulók körülményeit meghatározó egyéb tényezők feltérképezése.

A meglévő ismeretekre, jó képességekre alapozunk, a hiányos ismereteket kiegészítjük, a

gyengébb képességek és készségek fejlesztését megjelölve szükséges megtervezni a

képzést.

A tananyag feldolgozása során követendő szempontok:

Az ismeretek kis lépésekben történő feldolgozása, a szemléletesség, fokozatosság,

és a tantárgyi koncentráció elvei szerint.

Lényeges elemek kiemelése, ok-okozati összefüggések megértetése, „egész- rész-

egész” viszonyának bemutatása.

Többszöri ismétlés általi megerősítés, megfelelő tanulási módszerek elsajátítása.

Folyamatos, egyénre szabott ellenőrzés-értékelés, amely komplex és pozitív irányú

legyen.

A szakmai képzés ideje alatt folyamatosan törekedni kell a gyakorlatorientált, személyiség

centrikus, differenciált és fejlesztő irányú oktató-nevelő munkára.

A következő sajátosságait érdemes a tanulóknak megismerni a differenciálás érdekében:

továbbhaladáshoz szükséges előzetes, megalapozó tudás;

aktivizálhatóság;

önálló, egyéni munkavégzés terén való fejlettség;

együttműködési képesség színvonala; társas helyzet jellemzői.

Mindezeket figyelembe kell venni annak eldöntésekor, hogy közös tanulási vagy

differenciált tanulási feltételeket biztosítunk tanulóink számára. A differenciálás módozatai

a következő lehetnek:

differenciálás a segítségadásban: az azonos tananyagot feldolgozása során a

tanulásban akadályozott fiatalok több segítséget igényelhetnek pl.: a feladat

megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten, a feladat kis lépésekre bontása,

példa bemutatása, analógiák kihasználása, mintaadás

102

differenciálás a feladatok szintjén: kevesebb feladat adása a lassúbb munkatempójú

fiatalok részére, vagy éppen több a gyorsabbaknak.

differenciálás a tevékenységek szintjén: használhatnak-e a gyerekek valamilyen

eszközt vagy nem. Kötött vagy választható-e a tevékenység. A választási lehetőség

biztosítása fokozhatja a tanulók motivációját, felelősségérzetüket.

differenciálás a szociális keretek szintjén: a diákok tanulhatnak egyedül, párban,

kiscsoportban (azonos vagy megosztott feladatokon) vagy akár rugalmas tanuló

csoportokban.

differenciálás a tanulási stílus szerint: egyesek inkább vizuális típusúak, mások

auditív vagy motoros beállítottságúak, de előfordulhat ezeknek a kombinációja is.

Érdemes tájékozódni, hogy adott csoportban melyik dominál és annak megfelelően

alakítani az ismeretközvetítést.

differenciálás a célok szintjén: mindezek függvényében irreális lehet azonos célok

kitűzése.

differenciálás az értékelésben: tartalmában komplex, mind pozitív, mind negatív

elemek jelenjenek meg, a fejlődés előző fokához kell, hogy kapcsolódjon.

A szakmai elmélet, illetve a gyakorlatot oktatók iránti elvárások:

Szakmai igényesség, felkészültség, speciális módszertani kultúra.

A személyiség-jellemzők vonatkozásában nagyfokú empátia és tolerancia.

A folyamatos csoportmunkában való együttműködésre hajlandóság és alkalmasság.

3.2.2 Szakmai gyakorlati oktatás

A tanuló az első szakképzési évfolyam szakmai gyakorlatát - a hatályos szakképzési

törvény értelmében – iskolai tanműhelyben vagy kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló

tanműhelyben teljesítheti. Az utóbbi – iskolán kívüli - gyakorlati képzőhelyen a tanulók

tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati

képzésben.

A tanuló gyakorlati képzéséről a szakiskola csak akkor gondoskodhat, ha gazdasági

kamara nem tudja gazdálkodónál, tanulószerződéssel elhelyezni.

103

Ebben az esetben igazolást ad ki arról, hogy részéről nem biztosított (a tanulószerződés

kötéséhez) megfelelő képzőhely az adott tanuló számára. Így csak a gazdaság által

biztosított összes gyakorlati hely betöltését – azaz a kamara ilyen értelmű igazolásának

kiállítását – követően kerülhetnek a tanulók iskolai tanműhelyi képzésbe.

Iskolai tanműhelyeink lehetővé teszik, hogy az asztalosipari szerelő, a kárpitos, a

tisztítás-technológiai szakmunkás, a szőnyegszövő, a textiltermék-összeállító, lakástextil-

készítő és a virágkötő, valamint a konyhai kisegítő szakmák oktatásának gyakorlati része is

helyben történjen.

A többi választható szakmában, - a második szakképzési évfolyamtól a kerettantervi

előírásoknak megfelelően (kőműves; festő, mázoló, tapétázó; hegesztő; épület- és

szerkezetlakatos, élelmiszer-, vegyiáru eladó, szakács) a diákok külső képzőhelyeken,

gazdálkodó szervezeteknél, tanulószerződéssel teljesítik szakmai gyakorlatukat,

amennyiben teljes szakképesítés esetén a szakképzési törvény által előírt szintvizsgát

teljesítették.

3.2.3 Szintvizsga

A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában az első szakképzési

évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges

kompetenciákat, a szakiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdek-

képviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben

előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási

napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban. A szintvizsga érdemjegye a

tanuló év végi osztályzatába nem számít bele.

A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a

szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag

gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor.

Szintvizsga minden szakiskolai tanuló számára kötelező, kivéve:

esti, levelező vagy egyéb sajátos munkarend szerint tanulók

másod vagy további szakmát tanulók

részszakképesítést tanulók

a sikeres szintvizsgával rendelkező tanulók

104

3.2.4 Szakmai vizsgák

A sajátos nevelési igényű vizsgázó részére a szakmai és vizsgakövetelményben

meghatározott pályaalkalmassági és egészségügyi alkalmassági követelmények

figyelembevételével biztosítani kell a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó felkészítést

és vizsgáztatást.

- A sajátos nevelési igény jellege alapján, a vizsgázót - a gyakorlati

vizsgatevékenység kivételével – mentesíteni kell az egyes tantárgyak,

tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól, a

vizsgatevékenység idegen nyelvi része vagy annak egy típusa, szintje alól.

A vizsgázó számára lehetővé kell tenni:

a hosszabb felkészülési időt

segédszemély alkalmazását

az írásbeli beszámolón az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz

használatát, ha azt a sajátos nevelési igény jellege indokolja

a szakmai vizsgabizottság engedélyezheti az írásbeli (interaktív)

vizsgatevékenység szóbeli vizsgatevékenységgel vagy a szóbeli vizsgatevékenység

írásbeli (interaktív) vizsgatevékenységgel történő felváltását.

A mentesítésről - iskolai rendszerű szakképzés esetén - a nemzeti köznevelésről szóló

törvényben a sajátos nevelési igény megállapítására felhatalmazott pedagógiai

szakszolgálat dönt.

Legjobb képességű végzős diákjainknak lehetősége van a „Szakma kiváló tanulója”

országos szakmai versenyen indulni, ahol szakmai elmélet és gyakorlati tudásuk alapján

/71% feletti teljesítmény esetén/ a szakmai vizsgáról felmentés kaphatnak.

Szakmai vizsgára történő jelentkezés a törvényben, rendeletekben meghatározottak szerint

történik.

Javító, pótló vizsga

A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak,

aki sikertelen vizsgát tett,

aki a vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította, vagy

akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a vizsga folytatásától eltiltott.

105

Ha a vizsgázó a vizsgát neki fel nem róható okból meg sem kezdte, vagy megkezdte, de

befejezni nem tudta, azokból a vizsgafeladatokból, amelyekből még nem vizsgázott, pótló

vizsgát tehet.

A pótló vizsga vagy javítóvizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de

legalább a vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor hatályos szakmai és

vizsgakövetelmény szerint tehető le.

A vizsgázó az iskolai rendszerű szakképzést követő vizsga, pótló vizsgája esetén a pótló

vizsgát még ugyanabban a vizsgaidőszakban is leteheti, ha a vizsga letételét gátló

akadályok elhárultak és lebonyolításának feltételei adottak.

Azok a tanulók, akik egyéni képességeik miatt nem képesek OKJ szakmai vizsga

követelményeit teljesíteni tanúsítványt kapnak, ami a képzésen való részvételt igazolja.

3.2.5 A szakmai speciális kerettanterv szabad sávjának szakmai tartalma

Az időkeret fennmaradó részének szakmai tartalmát a speciális kerettantervek alapján

határoztuk meg, az Általános ismeretek gyakorlata tantárgy keretein belül.

Általános ismeretek gyakorlata tantárgy

A tantárgy tanításának célja hogy a szakiskolai tanulók – vállalatok által elvárt – szakmai

kompetenciái fejlődjenek, a komplex szakmai vizsgán jól teljesítsenek, megfelelő tudással

rendelkezzenek a szakmai képzésük végén. A tantárgy tanítása lehetőséget nyújt a tanulók

szakmai készségeinek, szakmai tudásának erősítésére, szélesítésére. Hozzájárul a

szakiskolai tanulók szakmai kompetenciának fejlesztéséhez, s ezáltal a munkaerő-piaci

keresettségüknek növeléséhez.

A tantárgy témakörei, tananyagtartalma az egyes szakképesítések helyi tantervében van

megfogalmazva.

106

3.3 SZAKKÉPZÉSI SZERKEZETÜNK

Teljes szakképesítések (4 éves képzés)

Szakképesítés megnevezése OKJ szám

Épület és szerkezetlakatos 34 582 03

Festő, mázoló, tapétázó 34 582 04

Hegesztő 34 521 06

Kárpitos 34 542 05

Kőműves 34 582 14

Népi Kézműves/Szőnyegszövő 34 215 01

Szakács 34 811 04

Tisztítás-technológiai szakmunkás 32 853 03

Részszakképesítések (2 éves képzés)

Szakképesítés megnevezése OKJ szám

Asztalosipari szerelő 21 543 01

Bevontelektródás kézi ívhegesztő 31 521 01

Családellátó 21 814 01

Élelmiszer-, vegyiáru eladó 31 341 05

Falusi vendéglátó 31 811 01

Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő 31 521 03

Intézménytakarító 31 853 05

Konyhai kisegítő 21 811 01

Lakástextil-készítő 21 542 01

Számítógépes adatrögzítő 31 346 02

Szobafestő 21 582 01

Textiltermék-összeállító 21 542 02

Virágkötő 31 215 02

107

3.4 ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS A SZAKMAI ÉVFOLYAMOKON

A szakiskolások között sokan rendelkeznek a gyakorlathoz szükséges adottságokkal,

képességekkel, de számukra komoly problémát jelent az elméleti ismeretek elsajátítása.

Ennek ellenkezője is előfordul – bár ritkábban -, hogy képes megtanulni a szakmai

elméletet, de a gyakorlatban alapvető dolgokat sem tud produkálni.

Azzal is számolnunk kell, hogy számtalan esetben – szüleikkel együtt elképzeléseik

irreálisak, nem képesek helyzetük, lehetőségeik felmérésére. Mindezek tudatában, az

értékelés során tanulóinkat nem lehet azonos mércével mérni!

Valamennyi szakmai elméleti tantárgy vonatkozásában követelmény a megfelelő

beszédkészség, a szakmai fogalmak, kifejezések ismerete és értelemszerű használata.

A mi iskolatípusunkban mindenképpen fontos a tanulók szóbeli feleltetése, mivel

szókincsük gyér, kifejezőkészségük nehézkes. A pontos megfogalmazás, a szakkifejezések

megjegyzése és helyes használata, az elvégzett munka részfolyamatainak felsorolása

gyakran problémát okoz számukra.

Mindezek figyelembevételével a műhelygyakorlatokon arra szoktatjuk tanulóinkat, hogy a

feladatot, majd az elvégzett munkát szóban is elmondják.

Különös figyelmet fordítunk a szakkifejezések helyes használatára, a szakmára vonatkozó

szabványos jelölések ismeretére. A tanulók tudásának felmérése megfelelő rendszerezés,

összefoglalás után történik.

Fontos, hogy olyan feladatot kapjanak a tanulók, amelyek igénylik az önálló gondolkodást,

a tanult ismeretek gyakorlati alkalmazásának megtapasztalását.

A félévi, valamint az éves munka értékelése, az osztályzatok eldöntése, valamint vizsgára

történő jelentkezés szempontjából nagy jelentőségű a belső szervezésű, ún. „kisvizsga”,

amely a szakmai elmélet és gyakorlat ismereteit kéri számon.

108

A vizsgaszituáció segíti a szakmai vizsgára a felkészítést, felkészülést, önismeretet fejleszt,

önbizalmat adhat, szembesít az ismeretek és gyakorlati készségek hiányával, ezzel további

erőfeszítésekre ösztönözhet.

Ennek keretében komplex munkafeladatot kapnak a tanulók, melynek megoldását meg kell

tervezni, majd a gyakorlat végeztével röviden leírni és szóban ismertetni az elvégzett

munka összetevőit, a helyes műveleti sorrendet.

A tanuló tudásának, gyakorlatban nyújtott teljesítményének értékelésekor figyelembe kell

venni azt, hogy milyen alapokkal indult, milyen képességekkel rendelkezik és milyen

eredményt ért el.

A munkához való hozzáállása, kitartása, szorgalma, figyelem összpontosító képessége,

valamint – nem utolsósorban – fegyelmezett magatartása meghatározó.

Az értékelésnél célunk mindig az legyen, hogy egyénre szabottan, a tanuló komplex

személyiségét figyelembe véve ítéljük meg szerzett tudását, adjuk a végső osztályzatot.

Mindezek mellett a tanulókat havonta tantárgyanként és szakmai gyakorlatból is

érdemjegyekkel értékeljük a „Tantárgyi értékelés formái, módja” címszó alatt

megfogalmazottak szerint.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei:

aki a megelőző osztályt sikeresen elvégezte, vagyis valamennyi tantárgyból

legalább elégséges osztályzatot kapott

a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztás egy tanévben nem

haladhatja meg a gyakorlati képzési idő húsz százalékát

amennyiben ezt eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, szorgalma, elért

teljesítménye alapján a következő tanév kezdetéig az előírt gyakorlati

követelményeket teljesíteni tudja az iskola nevelőtestülete – a gazdálkodó szervezet

javaslatára – dönt a magasabb évfolyamba lépésről

aki egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, de sikeres javítóvizsgát

tett

109

3.4.1 Korábbi tanulmányok beszámítása

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 27. § (1) alapján „A szakképző iskolában

és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt -

megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai

programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani.

Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének

egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell

benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a

szakképző iskola vezetője határozattal dönt.”

Az iskola igazgatója – a tanuló kérelmére – a központi szakképzési programok, a

kerettantervi előírások és konkrét (szakmai és közismereti) tartalmak, illetve óraszámok

(elméleti és gyakorlati arányok) alapján dönt a tanuló korábbi tanulmányainak

beszámíthatóságáról.

A korábbi tanulmányok beszámításának helyi feltételei

A beszámítás a szakképesítési követelmények alapján különböző formájú, és eltérő

időtartamú lehet:

- meghatározott tantárgy esetén óralátogatás alóli felmentés

- meghatározott tantárgy esetén értékelés alóli felmentés

- meghatározott tantárgyrész esetén óralátogatás alóli felmentés

- meghatározott tantárgyrész esetén értékelés alóli felmentés

- egyéni tanrend /egyénre szabottan differenciált/

Értékelés alóli felmentés, csak abban az esetben adható, ha a tanuló egy korábbi képzésben

a felmentéssel érintett tantárgyat tanulta és azt középiskolai (szakiskolai) bizonyítvánnyal

vagy egy korábbi szakmai vizsgán kiállított törzslapkivonattal / szakmai

vizsgabizonyítvánnyal igazolni tudja.

110

3.5 SZAKKÉPESÍTÉSEK ÓRATERVEI

30/2016. (VIII, 31.) NGM

szakképesítések

rendelet szakképzési kerettantervek alapján indítható

ASZTALOSPARI SZERELŐ

részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma:

21 543 01

Szakképzési évfolyam száma:

2

Elmélet aránya:

30%

Gyakorlat aránya:

70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelmény-modul

Tantárgy

Óraszám Összesen

2 évre 9. évfolyam/ 36 hét 10. évfolyam/ 35 hét

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi ögy

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi

Magyar nyelv és

irodalom Magyar nyelv és irodalom 1/36 -

70

1/35 - 71

Matematika Matematika 2/72 - 2/70 - 142

Ember és társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/35 - 71

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/70 - 124

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/105 - 213 Családi életre nevelés 1/36 - 1/35 - 71 Munkapiac 0,5/18 - 1/35 - 53 Gazdasági és pénzügyi kultúra I. 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/35 - 71

Közismeret összesen 12/432 - 13/455 - 887

11371-12

Biztonságos

munkavégzés

Biztonságos munkavégzés alapjai 1/36 - 1/35 - 71

Biztonságos munkavégzés

gyakorlata - 1/36 - 1/35 71

10224-12

Alapvető tömör-fa

megmunkálás

Faipari szakmai és gépismeret 3/108 - 3/105 - 213

Faipari szakmai gyakorlat - 6/216 - 6/210 426

10225-12

Asztalosipari szerelés

Asztalosipari szerelési ismeretek 3/108 - 3/105 - 213

Asztalosipari szerelési

gyakorlat - 7/252 - 7/245 497

Általános ismeretek gyakorlata - 2/72 - 2/70 142

Összes heti/éves szakmai elméleti/gyakorlati óraszám: 7/252 16/576 7/245 16/560 1633

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai óraszám: 23/828 70 23/805 1703

Összes heti/éves óraszám (közismeret és szakmai): 35/1260 70 36/1260 2590

111

ASZTALOS szakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 34 543 02

Szakképzési évfolyam száma: 4

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelménymodul

Tantárgyak

Heti/évi óraszám

9. évfolyam/36 hét 10. évfolyam/36 hét 11. évfolyam/36 hét 12. évfolyam

E Gy ögy E Gy ögy E Gy ögy E Gy

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

1/36 -

70

1/36 -

105

1/36

105

1/32 -

Idegen nyelv Idegen nyelv 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Matematika Matematika 2/72 - 2/72 - 2/72 - 2/64 -

Ember és társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/72 - 1/36 - 1/32 -

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/108 - 3/108 - 3/96 -

Családi életre nevelés 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Munkapiac - - - - 0,5/18 - 0,5/16 -

Gazdasági és pénzügyi kultúra I.

0,5/18 - 0,5/18 - - - - -

Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/18 - 0,5/18 - 0,5/16 -

Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Közismeret összesen 12,5/450 - 13/468 - 12/432 - 12/384 -

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5/18 - - - - - - -

11497-12 Foglalkoztatás I

Foglalkoztatás I. - - - - - - 2/64 -

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. - - - - - - 0,5/16 -

11371-12 Biztonságos

munkavégzés

Biztonságos munkavégzés alapjai

- - 1/36 - 1/36 - - -

Biztonságos munka-

végzés gyakorlata - 3,5/126 - - - - - -

10224-12

Alapvető tömörfa

megmunkálás

Faipari szakmai és gépismeret

2/72 - - - - - - -

Faipari szakmai

gyakorlat - 7/252 - - - - - -

10225-12

Asztalosipari szerelés

Asztalosipari szerelési ismeretek

2/72 - - - - - - -

Asztalosipari

szerelési gyakorlat - 4/144 - 2/72 - 2/72 - 2/64

Általános ismeretek

gyakorlata - 1,5/54 - 2/72 - 2/72 - 2/64

10226-12

Asztalosipari

termékek gyártása

Szerkezettan-szakrajz és technológia

- - 3/108 - 3/108 - 3/96 -

Asztalosipari

szakmai gyakorlat - - - 7/252 - 7/252 - 8/256

10228-12

Gépkezelés

Gépkezelési ismeretek - - 1/36 - 2/72 - - -

Gépkezelési

gyakorlat - - - 5/180 - 5/180 - 4.5/144

10229-12 Gyártás előkészítési

feladatok

Faipari szakrajz 2/72 - - - - - - -

Gyártás előkészítési ismeretek

- - 2/72 - 1/36 - 1/32 -

Összes heti/éves szakmai E és Gy óraszám: 6,5/234 16/576 7/252 16/576 7/252 16/576 6,5/208 16,5/528

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai

óraszám: 22,5/810 70 23/828 105 23/828 105 23/736

Összes heti/éves óraszám: 35/1260 70 36/1296 105 35/1260 105 35/1120

112

BEVONTELEKTRÓDÁS KÉZI ÍVHEGESZTŐ részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 31 521 01

Szakképzési évfolyam száma: 2

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelménymodul

Tantárgy

Óraszám Összesen

2 évre 9. évfolyam/ 36 hét 10. évfolyam/ 35 hét

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi ögy

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi

Magyar nyelv és

irodalom Magyar nyelv és irodalom 1/36 -

70

1/35 - 71

Matematika Matematika 2/72 - 2/70 - 142

Ember és társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/35 - 71

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/70 - 124

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/105 - 213 Családi életre nevelés 1/36 - 1/35 - 71 Munkapiac 0,5/18 - 1/35 - 53 Gazdasági és pénzügyi kultúra I. 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/35 - 71

Közismeret összesen 12/432 - 13/455 - 887

10162-12

Gépészeti alapozó

feladatok

Gépészeti alapozó feladatok 2/72 - - - 72

Gépészeti alapozó feladatok

gyakorlata - 4/144 - - 144

10163-12 Gépészeti

munkabiztonság és

környezetvédelem

Munkavédelem 1/36 - - - 36

Elsősegélynyújtás gyakorlat - 1/36 - - 36

10180-12

A hegesztés előkészítő

és befejező műveletei

Hegesztési alapismeretek 2/72 - 2/70 - 142

Hegesztési alapgyakorlatok - 3/108 - 6/210 318

11453-12

Bevontelektródás kézi

ívhegesztő feladatok

Hegesztési ismeretek I. 3/108 - 3/105 - 213

Hegesztési gyakorlatok I. - 5/180 - 10/350 530

Általános ismeretek gyakorlata - 2/72 - 2/70 142

Összes heti/éves szakmai elméleti/gyakorlati óraszám: 8/288 15/540 5/175 18/630 1633

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai óraszám: 23/828 70 23/805 1703

Összes heti/éves óraszám (közismeret és szakmai): 35/1260 70 36/1260 2590

113

CSALÁDELLÁTÓ részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 21 814 01

Szakképzési évfolyam száma: 2

Elmélet aránya: 20%

Gyakorlat aránya: 80%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelmény-modul

Tantárgy

Óraszám Összesen

2 évre 9. évfolyam/ 36 hét 10. évfolyam/ 35 hét

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi ögy

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi

Magyar nyelv és

irodalom Magyar nyelv és irodalom 1/36 -

70

1/35 - 71

Matematika Matematika 2/72 - 2/70 - 142

Ember és társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/35 - 71

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/70 - 124

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/105 - 213 Családi életre nevelés 1/36 - 1/35 - 71 Munkapiac 0,5/18 - 1/35 - 53 Gazdasági és pénzügyi kultúra I. 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/35 - 71

Közismeret összesen 12/432 - 13/455 - 887

11033-12 Család- és

háztartásellátás

Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek

2/72 - 2/70 - 142

Családellátás, - gondozás 2/72 - 2/70 - 142

Lakókörnyezet kialakítás 1/36 - 1/35 - 71

Család- és háztartás-ellátási

gyakorlat - 16/576 - 16/560 1278

Általános ismeretek gyakorlata - 2/72 - 2/70 142

Összes heti/éves szakmai elméleti/gyakorlati óraszám: 5/180 18/648 5/175 18/630 1633

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai óraszám: 23/828 70 23/805 1703

Összes heti/éves óraszám (közismeret és szakmai): 35/1260 70 36/1260 2590

114

ÉLELMISZER-, VEGYIÁRU ELADÓ részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 31 341 05

Szakképzési évfolyam száma: 2

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelménymodul

Tantárgy

Óraszám Összesen

2 évre 9. évfolyam/ 36 hét 10. évfolyam/ 35 hét

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi ögy

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi

Magyar nyelv és

irodalom Magyar nyelv és irodalom 1/36 -

70

1/35 - 71

Matematika Matematika 2/72 - 2/70 - 142

Ember és társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/35 - 71

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/70 - 124

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/105 - 213 Családi életre nevelés 1/36 - 1/35 - 71 Munkapiac 0,5/18 - 1/35 - 53 Gazdasági és pénzügyi kultúra I. 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/35 - 71

Közismeret összesen 12/432 - 13/455 - 887

11992-16

Kereskedelmi

ismeretek

Kereskedelmi ismeretek 2,5/90 - 3/105 - 195

Kereskedelmi gyakorlat - 9/324 - 8/280 604

Általános ismeretek gyakorlata - 2/72 - 2/70 142

10028-16 Az élelmiszerek és

vegyiáruk forgalmazása

Élelmiszer és vegyiáruismeret

2/72

-

2/70

-

142

11691-16

Eladástan Eladástan 2/72 - 1,5/52,5 - 124,5

Eladási gyakorlat - 5,5/198 - 6,5/227,5 425,5

Összes heti/éves szakmai elméleti/gyakorlati óraszám: 6,5/234 16,5/594 6,5/227,5 16,5/577,5 1633

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai óraszám: 23/828 70 23/805 1703

Összes heti/éves óraszám (közismeret és szakmai): 35/1260 70 36/1260 2590

115

ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS szakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 34 582 03

Szakképzési évfolyam száma: 4

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelménymodul

Tantárgyak

Heti/évi óraszám

9. évfolyam/36 hét 10. évfolyam/36 hét 11. évfolyam/36 hét 12. évfolyam

E Gy ögy E Gy ögy E Gy ögy E Gy

Magyar nyelv és

irodalom Magyar nyelv és irodalom 1/36 -

70

1/36 -

105

1/36 -

105 -

1/32 -

Idegen nyelv Idegen nyelv 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Matematika Matematika 2/72 - 2/72 - 2/72 - 2/64 -

Ember és

társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/72 - 1/36 - 1/32 -

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/108 - 3/108 - 3/96 -

Családi életre nevelés 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Munkapiac - - - - 0,5/18 - 0,5/16 -

Gazdasági és pénzügyi kultúra I. 0,5/18 - 0,5/18 - - - - -

Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/18 - 0,5/18 - 0,5/16 -

Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Közismeret összesen 12,5/450 - 13/468 - 12/432 - 12/384 -

11497-12 Foglalkoztatás I

Foglalkoztatás I. - - - - - - 2/64 -

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. - - - - - - 0,5/16 -

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5/18

-

-

-

-

-

-

-

10163-12 Gépészeti

munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem 1,5/54 - - - - - - -

Elsősegélynyújtás gyakorlat - 2/72 - - - - - -

10162-12

Gépészeti alapozó

feladatok

Gépészeti alapozó feladatok 4/144 - - - - - -

Gépészeti alapozó feladatok

gyakorlat - 7/252 - - - - - -

10166-12

Gépészeti kötési

feladatok

Gépészeti kötések alapjai

2/72 - 4/144 - - - - -

Gépészeti kötések készítésének

gyakorlata - 2/72 - 5/180 - - - -

10165-12 Épületlakatos

feladatok

Épületlakatos ismeretek - - 3/108 - 3/108 - - -

Épületlakatos feladatok

gyakorlata - 2/72 - 4/144 - 7/252 - -

10167-12

Magasban végzett

lakatos feladatok

Magasban végzett lakatos feladatok - - - - - - 2/64 -

Magasban végzett lakatos

feladatok gyakorlata - - - - - - - 3/96

10168-12

Szerkezetlakatos

feladatok

Szerkezetlakatos feladatok - - - - 3/108 - 2,5/80 -

Szerkezetlakatos feladatok

gyakorlata - - - 5/180 - 8/288 - 11/352

Általános ismeretek

gyakorlata - 1,5/54 - 2/72 - 2/72 - 2/64

Összes heti/éves szakmai E és Gy óraszám: 8/288 14,5/522 7/252 16/576 6/216 17/612 7/224 16/512

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai óraszám: 22,5/810 70 23/828 105 23/828 105 23/736

Összes heti/éves óraszám (közismeret és szakmai): 35/1260 70 36/1296 105 35/1260 105 35/1120

116

FALUSI VENDÉGLÁTÓ részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 31 541 15

Szakképzési évfolyam száma: 2

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelménymodul

Tantárgy

Óraszám Összesen

2 évre 9. évfolyam/ 36 hét 10. évfolyam/ 35 hét

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi ögy

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi

Magyar nyelv és

irodalom Magyar nyelv és irodalom 1/36 -

70

1/35 - 71

Matematika Matematika 2/72 - 2/70 - 142

Ember és társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/35 - 71

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/70 - 124

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/105 - 213 Családi életre nevelés 1/36 - 1/35 - 71 Munkapiac 0,5/18 - 1/35 - 53 Gazdasági és pénzügyi kultúra I. 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/35 - 71

Közismeret összesen 12/432 - 13/455 - 887

11034-16

Üzemgazdaság,

ügyvitel

Üzemgazdasági, ügyviteli

ismeretek

1/36

-

1/35

-

71

11035-12

Vendéglátás

Vendéglátás, idegenforgalom 3/108 - 3/105 - 213

Vendéglátás, idegenforgalom

gyakorlat - 7/252 - 8/280 532

Általános ismeretek gyakorlata - 2/72 - 2/70 142

11037-12

Falusi vendégfogadás Falusi vendégfogadás alapjai 3/108 - 2/70 - 124,5

Falusi vendégfogadás gyakorlat 7/252 - 7/245 425,5

Összes heti/éves szakmai elméleti/gyakorlati óraszám: 7/252 16/576 6/210 17/595 1633

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai óraszám: 23/828 70 23/805 1703

Összes heti/éves óraszám (közismeret és szakmai): 35/1260 70 36/1260 2590

117

FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ szakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 34 582 04

Szakképzési évfolyam száma: 4

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelménymodul

Tantárgyak

Heti/évi óraszám

9. évfolyam/36 hét 10. évfolyam/36 hét 11. évfolyam/36 hét 12. évfolyam

E Gy ögy E Gy ögy E Gy ögy E Gy

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

1/36 -

70

1/36 -

105

1/36 -

105

1/32 -

Idegen nyelv Idegen nyelv 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Matematika Matematika 2/72 - 2/72 - 2/72 - 2/64 -

Ember és társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/72 - 1/36 - 1/32 -

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/108 - 3/108 - 3/96 -

Családi életre nevelés 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Munkapiac - - - - 0,5/18 - 0,5/16 -

Gazdasági és pénzügyi kultúra I.

0,5/18 - 0,5/18 - - - - -

Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/18 - 0,5/18 - 0,5/16 -

Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Közismeret összesen 12,5/450 - 13/468 - 12/432 - 12/384 -

11497-12 Foglalkoztatás I

Foglalkoztatás I. - - - - - - 2/64 -

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. - - - - - - 0,5/16 -

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5/18 - - - - - - -

10101-12

Építőipari közös

tevékenység

Építőipari alapismeretek

1/36 - 2/72 - - - 0,5/16 -

Építőipari alapisme-

retek gyakorlat - 1/36 - - - - - -

10104-12 Szobafestő, díszítő

munkák

Falfelület festése, díszítése

2/72 - 2/72 - 2/72 - - -

Falfelületek festésé-

nek, díszítésének gyakorlata

-

7/252

-

5/180

-

6/216

-

-

10103-12

Mázolási munkák fa-,

fal-, fém és speciális

felületeken

Mázolás 2.5/90 - 2/72 - 2/72 - 3/96 -

Mázolás

technológiája - 7/252 - 5/180 - 6/216 - 6/192

Általános

ismeretek gyakorlata

-

1,5/54

-

2/72

-

2/72

-

2/64

10105-12

Tapétázási munkák

Tapétázási munkák - - 1/36 - 2/72 - 3/96 -

Tapétázási munkák

gyakorlata - - - 4/144 - 3/108 - 6/192

Összes heti/éves szakmai E és Gy óraszám: 6/216 16,5/594 7/252 16/576 6/216 17/612 9/288 14/448

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai

óraszám: 22,5/810 70 23/828 105 23/828 105 23/736

Összes heti/éves óraszám (közismereti és

szakmai): 35,5/1260 70 36/1296 105 35/1260 105 35/1120

118

HEGESZTŐ szakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 34 521 06

Szakképzési évfolyam száma: 4

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelménymodul

Tantárgyak

Heti/évi óraszám

9. évfolyam/36 hét 10. évfolyam/36 hét 11. évfolyam/36 hét 12. évfolyam

E Gy ögy E Gy ögy E Gy ögy E Gy

Magyar nyelv és

irodalom

Magyar nyelv és

irodalom 1/36 -

70

1/36 -

105

1/36 -

105

1/32 -

Idegen nyelv Idegen nyelv 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Matematika Matematika 2/72 - 2/72 - 2/72 - 2/64 -

Ember és társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/72 - 1/36 - 1/32 -

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/108 - 3/108 - 3/96 -

Családi életre nevelés 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Munkapiac - - - - 0,5/18 - 0,5/16 -

Gazdasági és pénzügyi kultúra I.

0,5/18 - 0,5/18 - - - - -

Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/18 - 0,5/18 - 0,5/16 -

Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Közismeret összesen 12,5/450 - 13/468 - 12/432 - 12/384 -

11497-12 Foglalkoztatás I

Foglalkoztatás I. - - - - - - 2/64 -

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. - - - - - - 0,5/16 -

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5/18 - - - - - - -

10163-12 Gépészeti

munkabiztonság és

környezetvédelem

Munkavédelem 1/36 - - - - - - -

Elsősegélynyújtás gyakorlat

- 1/36 - - - - - -

10162-12 Gépészeti

alapozó feladatok

Gépészeti alapozó feladatok

4/144 - - - - - - -

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat

- 7/252 - - - - - -

10180-12

A hegesztés előkészítő

és befejező műveletei

Hegesztési alapismeretek 1/36 - 1/36 - 2/72 - 0,5/16 -

Hegesztési

alapgyakorlatok - 1/36 - 2/72 - 2/72 - 1/32

11453-12 Bevontelektródás kézi

ívhegesztő feladatok

Hegesztési ismeretek I. 1/36 - 1,5/54 - 1/36 - 0,5/16 -

Hegesztési gyakorlatok I.

- 1,5/54 - 5,5/198 - 2/72 - 2/64

Általános ismeretek gyakorlata

- 1,5/54 - 2/72 - 2/72 - 2/64

11455-12 Fogyóelektródás

védőgázas ívhegesztő feladatok

Hegesztési ismeretek II. - - 1/36 - 1,5/54 - 2/64 -

Hegesztési gyakorlatok

II.

-

-

-

1/36

-

4/144

-

4/128

11456-12

Gázhegesztő feladatok

Hegesztési ismeretek III. 1/36 - 1,5/54 - 1/36 - 0,5/16 -

Hegesztési gyakorlatok

III. - 2/72 - 5,5/198 - 2/72 - 2/64

11457-12 Volfrámelektródás

védőgázas ívhegesztő

feladatok

Hegesztési ismeretek IV.

- - 1/36 - 1,5/54 - 2/64 -

Hegesztési gyakorlatok

IV. - - - 1/36 - 4/144 - 4/128

Összes heti/éves szakmai E és Gy óraszám: 8,5/306 14/504 6/216 17/612 7/252 16/576 8/256 15/480

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakm. órasz.: 22,5/810 70 23/828 105 23/828 105 23/736

Összes heti/éves óraszám (közism. és szakm): 35/1260 70 36/1296 105 35/1260 105 35/1120

119

FOGYÓELEKTRÓDÁS VÉDŐGÁZAS ÍVHEGESZTŐ részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 31 521 03

Szakképzési évfolyam száma: 2

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelménymodul

Tantárgy

Óraszám Összesen

2 évre 9. évfolyam/ 36 hét 10. évfolyam/ 35 hét

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi ögy

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi

Magyar nyelv és

irodalom Magyar nyelv és irodalom 1/36 -

70

1/35 - 71

Matematika Matematika 2/72 - 2/70 - 142

Ember és társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/35 - 71

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/70 - 124

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/105 - 213 Családi életre nevelés 1/36 - 1/35 - 71 Munkapiac 0,5/18 - 1/35 - 53 Gazdasági és pénzügyi kultúra I. 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/35 - 71

Közismeret összesen 12/432 - 13/455 - 887

10162-12

Gépészeti alapozó

feladatok

Gépészeti alapozó feladatok 2/72 - - - 72

Gépészeti alapozó feladatok

gyakorlata - 4/144 - - 144

10163-12 Gépészeti

munkabiztonság és

környezetvédelem

Munkavédelem 1/36 - - - 36

Elsősegélynyújtás gyakorlat - 1/36 - - 36

10180-12

A hegesztés előkészítő

és befejező műveletei

Hegesztési alapismeretek 2/72 - 2/70 - 142

Hegesztési alapgyakorlatok - 3/108 - 6/210 318

11455-12 Fogyóelektródás

védőgázas ívhegesztő feladatok

Hegesztési ismeretek II. 3/108 - 3/105 - 213

Hegesztési gyakorlatok II. - 5/180 - 10/350 530

Általános ismeretek gyakorlata - 2/72 - 2/70 142

Összes heti/éves szakmai elméleti/gyakorlati óraszám: 8/288 15/540 5/175 18/630 1633

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai óraszám: 23/828 70 23/805 1703

Összes heti/éves óraszám (közismeret és szakmai): 35/1260 70 36/1260 2590

120

INTÉZMÉNYTAKARÍTÓ részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 31 853 05

Szakképzési évfolyam száma: 2

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelmény-

modul

Tantárgy

Óraszám Összesen

2 évre 9. évfolyam/ 36 hét 10. évfolyam/ 35 hét

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi ögy

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi

Magyar nyelv és

irodalom Magyar nyelv és irodalom 1/36 -

70

1/35 - 71

Matematika Matematika 2/72 - 2/70 - 142

Ember és társadalom

Erkölcstan 1/36 - 1/35 - 71

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/70 - 124

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport 3/108 - 3/105 - 213

Családi életre nevelés 1/36 - 1/35 - 71 Munkapiac 0,5/18 - 1/35 - 53 Gazdasági és pénzügyi kultúra I. 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/35 - 71

Közismeret összesen 12/432 - 13/455 - 887

11846-16

Tisztítástechno-

lógiai eljárások

és technológiák

I.

Tisztítástechnológiai alapok 7/252 - 7/245 - 497

Technológiai ismeretek - 14/504 - 14/490 994

Általános ismeretek gyakorlata - 2/72 - 2/70 142

Összes heti/éves szakmai elméleti/gyakorlati óraszám: 7/252 16/576 7/245 16/560 1633

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai óraszám: 23/828 70 23/805 1703

Összes heti/éves óraszám (közismeret és szakmai): 35/1260 70 36/1260 2590

121

KÁRPITOS szakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 34 542 05

Szakképzési évfolyam száma: 4

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelménymodul

Tantárgyak

Heti/évi óraszám

9. évfolyam/36 hét 10. évfolyam/36 hét 11. évfolyam/36 hét 12. évfolyam

E Gy ögy E Gy ögy E Gy ögy E Gy

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

1/36 -

70

1/36 -

105

1/36 -

105

1/32 -

Idegen nyelv Idegen nyelv 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Matematika Matematika 2/72 - 2/72 - 2/72 - 2/64 -

Ember és társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/72 - 1/36 - 1/32 -

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/108 - 3/108 - 3/96 -

Családi életre nevelés 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Munkapiac - - - - 0,5/18 - 0,5/16 -

Gazdasági és pénzügyi kultúra I.

0,5/18 - 0,5/18 - - - - -

Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/18 - 0,5/18 - 0,5/16 -

Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Közismeret összesen 12,5/450 - 13/468 - 12/432 - 12/384 -

11497-12 Foglalkoztatás I

Foglalkoztatás I. - - - - - - 2/64 -

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. - - - - - - 0,5/16 -

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5/18 - - - - - - -

10233-12 Járműkárpitos

tevékenységek

Járműkárpitozási ismeretek

- - 1/36 - 2/72 - - -

Járművek kárpitozása gyakorlat

- - - 4/144 - 6/216 - 4/128

10234-12

Kárpitozás alapjai

Kárpitos szakmai ismeretek

4/144 - 3/108 - 3/108 - 2/64 -

Gyártástechnológiai

alapismeretek

gyakorlat

-

8/288

-

5/180

-

4/144

-

4,5/144

10235-12

Kárpitozott termékek

készítése, felújítása

Kárpitozástechnológia 2/72 - 3/108 - 2/72 - 2/64 -

Kárpitozott termékek

készítése, javítása

gyakorlat

-

6,5/234

-

5/180

-

4/144

-

6/192

Általános ismeretek gyakorlata

- 1,5/54 - 2/72 - 2/72 - 2/64

Összes heti/éves szakmai E és Gy óraszám: 6,5/234 16/576 7/252 16/576 7/252 16/576 6,5/208 16,5/528

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai óraszám:

22,5/810 70 23/828 105 23/828 105 23/736

Összes heti/éves óraszám (közismereti és

szakmai): 35/1260 70 36/1296 105 35/1260 105 35/1120

122

KONYHAI KISEGÍTŐ részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 21 811 01

Szakképzési évfolyam száma: 2

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelménymodul

Tantárgy

Óraszám Összesen

2 évre 9. évfolyam/ 36 hét 10. évfolyam/ 35 hét

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi ögy

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi

Magyar nyelv és

irodalom Magyar nyelv és irodalom 1/36 -

70

1/35 - 71

Matematika Matematika 2/72 - 2/70 - 142

Ember és társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/35 - 71

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/70 - 124

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/105 - 213 Családi életre nevelés 1/36 - 1/35 - 71 Munkapiac 0,5/18 - 1/35 - 53 Gazdasági és pénzügyi kultúra I. 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/35 - 71

Közismeret összesen 12/432 - 13/455 - 887

11518-16 Élelmiszerismeret

Általános élelmiszerismeret 3/108 - 1/35 - 143

11519-16 Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról általában 1/36 - - - 36

Vendéglátás higiéniája - - 1/35 - 35

12904-16

Ételkészítési

ismeretek alapjai

Ételkészítési ismeretek alapjai

elméleti 5/180 - 1,5/52,5 - 232,5

Ételkészítési ismeretek alapjai

gyakorlat - 12/432 - 17,5/612,5 1044,5

Általános ismeretek gyakorlata - 2/72 - 2/70 142

Összes heti/éves szakmai elméleti/gyakorlati óraszám: 9/324 14/504 3,5/122,5 19,5/682,5 1633

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai óraszám: 23/828 70 23/805 1703

Összes heti/éves óraszám (közismeret és szakmai): 35/1260 70 36/1260 2590

123

KŐMŰVES szakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 34 582 14

Szakképzési évfolyam száma: 4

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelménymodul

Tantárgyak

Heti/évi óraszám

9. évfolyam/36 hét 10. évfolyam/36 hét 11. évfolyam/36 hét 12. évfolyam

E Gy ögy E Gy ögy E Gy ögy E Gy

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

1/36 -

70

1/36 -

105

1/36

105

1/32 -

Idegen nyelv Idegen nyelv 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Matematika Matematika 2/72 - 2/72 - 2/72 - 2/64 -

Ember és társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/72 - 1/36 - 1/32 -

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/108 - 3/108 - 3/96 -

Családi életre nevelés 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Munkapiac - - - - 0,5/18 - 0,5/16 -

Gazdasági és pénzügyi kultúra I.

0,5/18 - 0,5/18 - - - - -

Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/18 - 0,5/18 - 0,5/16 -

Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Közismeret összesen 12,5/450 - 13/468 - 12/432 - 12/384 -

11497-12 Foglalkoztatás I

Foglalkoztatás I. - - - - - - 2/64 -

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. - - - - - - 0,5/16 -

10101-12

Építőipari közös

tevékenység

Építőipari alapismeretek

1/36 - 2/72 - - - 0,5/16 -

Építőipari

alapismeretek gyakorlat

-

1/36

-

-

-

-

-

-

12751-16

Falazás, vakolás

Falazás, vakolás 3/108 - 2/72 - 1/36 - 1/32 -

Falazás, vakolás

gyakorlat - 7/252 - 6/216 - 3/108 - 3/96

Általános ismeretek

gyakorlata - 1,5/54 - 2/72 - 2/72 - 2/64

10274-16 Beton és vasbeton

szerkezetek

Beton és vasbeton szerkezetek

2/72 - 2/72 - 2/72 - 1/32 -

Beton és vasbeton

szerkezetek gyakorlat - 7/252 - 5/180 - 4/144 - 2/64

10277-16

Szigetelés

Szigetelés - - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Szigetelés gyakorlat - - - 3/108 - 3/108 - 2/64

11725-16

Térburkolás

Térburkolás - - - - 1/36 - 1/32 -

Térburkolás

gyakorlat - - - - - 3/108 - 2/64

11726-16

Kiegészítő kőműves

feladatok

Kiegészítő kőműves feladatok

- - - - 1/36 - 2/64 -

Kiegészítő kőműves

gyakorlat - - - - - 2/72 - 3/96

Összes heti/éves szakmai E és Gy óraszám: 6/216 16,5/594 7/252 16/576 6/216 17/612 9/288 14/448

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai

óraszám: 22,5/810 70 23/828 105 23/828 105 23/736

Összes heti/éves óraszám (közismeret és

szakmai): 35/1260 70 36/1296 105 35/1260 105 35/1120

124

LAKÁSTEXTIL-KÉSZÍTŐ részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 21 542 01

Szakképzési évfolyam száma: 2

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelménymodul

Tantárgy

Óraszám Összesen

2 évre 9. évfolyam/ 36 hét 10. évfolyam/ 35 hét

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi ögy

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi

Magyar nyelv és

irodalom Magyar nyelv és irodalom 1/36 -

70

1/35 - 71

Matematika Matematika 2/72 - 2/70 - 142

Ember és társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/35 - 71

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/70 - 124

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/105 - 213 Családi életre nevelés 1/36 - 1/35 - 71 Munkapiac 0,5/18 - 1/35 - 53 Gazdasági és pénzügyi kultúra I. 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/35 - 71

Közismeret összesen 12/432 - 13/455 - 887

10113-16 Ruhaipari

anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és áruismeret 3/108 - 2/70 - 178

Anyagvizsgálatok gyakorlat - 3/108 - 4/140 248

10118-16

Lakástextíliák

készítése

Lakástextíliák gyártástechnológiája 4/144 - 5/175 - 319

Lakástextíliák készítése, javítása

gyakorlat - 11/396 - 10/350 746

Általános ismeretek gyakorlata - 2/72 - 2/70 142

Összes heti/éves szakmai elméleti/gyakorlati óraszám: 7/252 16/576 7/245 16/560 1633

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai óraszám: 23/828 70 23/805 1703

Összes heti/éves óraszám (közismeret és szakmai): 35/1260 70 36/1260 2590

125

NÉPI KÉZMŰVES (SZŐNYEGSZÖVŐ SZAKIRÁNY) szakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 34 215 01

Szakképzési évfolyam száma: 4

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelménymodul

Tantárgyak

Heti/évi óraszám

9. évfolyam/36 hét 10. évfolyam/36 hét 11. évfolyam/36 hét 12. évfolyam

E Gy ögy E Gy ögy E Gy ögy E Gy

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

1/36 -

70

1/36 -

105

1/36 -

105

1/32 -

Idegen nyelv Idegen nyelv 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Matematika Matematika 2/72 - 2/72 - 2/72 - 2/64 -

Ember és társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/72 - 1/36 - 1/32 -

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/108 - 3/108 - 3/96 -

Családi életre nevelés

1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Munkapiac - - - - 0,5/18 - 0,5/16 -

Gazdasági és pénzügyi kultúra I.

0,5/18 - 0,5/18 - - - - -

Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/18 - 0,5/18 - 0,5/16 -

Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Közismeret összesen 12,5/450 - 13/468 - 12/432 - 12/384 -

11497-12 Foglalkoztatás I

Foglalkoztatás I. - - - - - - 2/64 -

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. - - - - - - 0,5/16 -

11500-12

Munkahelyi egészség

és biztonság

Munkahelyi

egészség és biztonság

0,5/18

-

-

-

-

-

-

-

10681-12

Népi kézműves

vállalkozás

működtetése

Művészettörténet 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Általános néprajz 1/36 - 1/36 - - - - -

Rajz gyakorlatok - 1/36 - 1/36 - 2/72 - 1/32

Népi kézműves szak-

mai alapismeretek 1/36 - 1/36 - 1/36 - - -

Népi kézműves

vállalkozásismeret,

marketing

1/36

-

1/36

-

1/36

-

1/32

-

10692-12

Szőnyegszövés

Szőnyegszövő szakmai ismeretek

2/72 - 2/72 - 2/72 - 2/64 -

Szőnyegszövő szakmai néprajz

1,5/54 - 1/36 - 1/36 - - -

Szőnyegek szövése

gyakorlat - 10/360 - 11/396 - 11/396 - 11,5/368

Általános ismeretek

gyakorlata - 1,5/54 - 2/72 - 2/72 - 2/64

Szőnyegszövő szak-

mai rajz gyakorlat - 2/72 - 2/72 - 2/72 - 2/64

Összes heti/éves szakmai E és Gy óraszám:

8/288 14,5/522 7/252 16/576 6/216 17/612 6,5/208 16,5/528

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai óraszám:

22,5/810 70 23/828 105 23/828 105 23/736

Összes heti/éves óraszám (közismereti és

szakmai): 35/1260 70 36/1296 105 35/1260 105 35/1120

126

SZAKÁCS szakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 34 811 04

Szakképzési évfolyam száma: 4

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelménymodul

Tantárgyak

Heti/évi óraszám

9. évfolyam/36 hét 10. évfolyam/36 hét 11. évfolyam/36 hét 12. évfolyam

E Gy ögy E Gy ögy E Gy ögy E Gy

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

1/36 -

70

1/36 -

105

1/36

105

1/32 -

Idegen nyelv Idegen nyelv 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Matematika Matematika 2/72 - 2/72 - 2/72 - 2/64 -

Ember és társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/72 - 1/36 - 1/32 -

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/108 - 3/108 - 3/96 -

Családi életre nevelés 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Munkapiac - - - - 0,5/18 - 0,5/16 -

Gazdasági és pénzügyi kultúra I.

0,5/18 - 0,5/18 - - - - -

Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/18 - 0,5/18 - 0,5/16 -

Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Közismeret összesen 12,5/450 - 13/468 - 12/432 - 12/384 -

11497-12 Foglalkoztatás I

Foglalkoztatás I. - - - - - - 2/64 -

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. - - - - - - 0,5/16 -

11561-16 Gazdálkodási

ismeretek

Vendéglátó

gazdálkodás 3/108 - 1,5/54 - 1/36 - 0,5/16 -

11518-16

Élelmiszerismeret

Általános élelmiszer

ismeret 2/72 - 1/36 - 1/36 - 0,5/16 -

11519-16 Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról általában 1/36 - - - - - - -

Vendéglátás higiéniája - - - - - - 0,5/16 -

12096-16

Szakács szakmai idegen

nyelv

Szakmai idegen nyelv 2/72 - 1/36 - 0,5/18 - - -

12094-16

Ételkészítési

ismeretek alapjai

Ételkészítési ismeretek

alapjai elmélet 5/180 - 2/72 - - - - -

Ételkészítési

ismeretek alapjai

gyakorlat - 8/288 - 15,5/558 - - - -

Általános ismeretek

gyakorlata - 1,5/54 - 2/72 2/72 2/64

12095-16

Ételkészítési

ismeretek

Ételkészítési ismeretek elmélet - - - - 1/36 - 0,5/16 -

Ételkészítési

ismeretek gyakorlat - - - - - 17,5/630 - 16,5/528

Összes heti/éves szakmai E és Gy óraszám: 13/468 9,5/342 5,5/198 17,5/630 3,5/126 19,5/702 4,5/144 18,5/592

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai

óraszám: 22,5/810 70 23/828 105 23/828 105 23/736

Összes heti/éves óraszám (közismeret és

szakmai): 35/1260 70 36/1296 105 35/1260 105 35/1120

127

SZÁMÍTÓGÉPES ADATRÖGZÍTŐ részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 31 346 02

Szakképzési évfolyam száma: 2

Elmélet aránya: 40%

Gyakorlat aránya: 60%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelménymodul

Tantárgy

Óraszám Összesen

2 évre 9. évfolyam/ 36 hét 10. évfolyam/ 35 hét

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi ögy

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi

Magyar nyelv és

irodalom Magyar nyelv és irodalom 1/36 -

70

1/35 - 71

Matematika Matematika 2/72 - 2/70 - 142

Ember és társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/35 - 71

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/70 - 124

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/105 - 213 Családi életre nevelés 1/36 - 1/35 - 71 Munkapiac 0,5/18 - 1/35 - 53 Gazdasági és pénzügyi kultúra I. 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/35 - 71

Közismeret összesen 12/432 - 13/455 - 887

12084-16

Üzleti kommunikáció

és protokoll

Kommunikáció a titkári munkában

8/288

-

8/280

-

568

12082-16

Gépírás és irodai

alkalmazások

Gépírás és levelezési gyakorlat - 8/288 - 7/245 533

Irodai alkalmazások gyakorlat - 5/180 - 6/210 390

Általános ismeretek gyakorlata - 2/72 - 2/70 142

Összes heti/éves szakmai elméleti/gyakorlati óraszám: 8/288 15/540 8/280 15/525 1633

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai óraszám: 23/828 70 23/805 1703

Összes heti/éves óraszám (közismeret és szakmai): 35/1260 70 36/1260 2590

128

SZOBAFESTŐ részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 21 582 01

Szakképzési évfolyam száma: 2

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelmény-modul

Tantárgy

Óraszám Összesen

2 évre 9. évfolyam/ 36 hét 10. évfolyam/ 35 hét

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi ögy

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi

Magyar nyelv és

irodalom Magyar nyelv és irodalom 1/36 -

70

1/35

71

Matematika Matematika 2/72 - 2/70 - 142

Ember és társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/35 - 71

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/70 - 124

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/105 - 213 Családi életre nevelés 1/36 - 1/35 - 71 Munkapiac 0,5/18 - 1/35 - 53 Gazdasági és pénzügyi kultúra I. 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/35 - 71

Közismeret összesen 12/432 - 13/455 - 887

10101-12

Építőipari közös

tevékenység

Építőipari alapismeretek 3/108 - 1/35 - 143

Építőipari alapismeretek

gyakorlata - 1/36 - - 36

10104-12

Szobafestő, díszítő

munkák

Falfelület festése, díszítése 3/108 - 2/70 - 178

Falfelület festésének,

díszítésének gyakorlata - 6/216 - 8/280 496

Általános ismeretek gyakorlata - 2/72 - 2/70 142

10105-12

Tapétázási munkák

Tapétázási munkák 2/72 - 3/105 - 177

Tapétázási munkák gyakorlata - 6/216 - 7/245 461

Összes heti/éves szakmai elméleti/gyakorlati óraszám: 8/288 15/540 6/210 17/595 1633

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai óraszám: 23/828 70 23/805 1703

Összes heti/éves óraszám (közismeret és szakmai): 35/1260 70 36/1260 2590

129

TEXTILTERMÉK ÖSSZEÁLLÍTÓ részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 21 542 02

Szakképzési évfolyam száma: 2

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelménymodul

Tantárgy

Óraszám Összesen

2 évre 9. évfolyam/ 36 hét 10. évfolyam/ 35 hét

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi ögy

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi

Magyar nyelv és

irodalom Magyar nyelv és irodalom 1/36

70

1/35 - 71

Matematika Matematika 2/72 - 2/70 - 142

Ember és társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/35 - 71

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/70 - 124

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/105 - 213 Családi életre nevelés 1/36 - 1/35 - 71 Munkapiac 0,5/18 - 1/35 - 53 Gazdasági és pénzügyi kultúra I. 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/35 - 71

Közismeret összesen 12/432 - 13/455 - 887

10113-16 Ruhaipari

anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és áruismeret 2/72 - 1/35 - 107

Anyagvizsgálat gyakorlat - 2/72 - - 72

10114-16

Ruhaipari

gyártmánytervezés

Ruhaipari gyártáselőkészítés 1/36 - 1/35 - 71

Szakrajz 1/36 - 1/35 - 71

Szakrajz gyakorlat - 2/72 - 3/105 177

Számítógépes ruhaipari

gyártáselőkészítés gyakorlat - 1/36 - 2/70 106

10115-16

Textiltermékek

összeállítása

Textiltermékek szabásminta készítése - - 2/70 - 70

Ruhaipari gépek üzemeltetése 1/36 - - - 36

Textiltermékek gyártástechnológiája 2/72 - 2/70 - 142

Textiltermékek készítése gyakorlat - 9/324 - 9/315 639

Általános ismeretek gyakorlata - 2/72 - 2/70 142

Összes heti/éves szakmai elméleti/gyakorlati óraszám: 7/252 16/576 7/245 16/560 1633

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai óraszám: 23/828 70 23/805 1703

Összes heti/éves óraszám (közismeret és szakmai): 35/1260 70 36/1260 2590

130

TISZTÍTÁS-TECHNOLÓGIAI SZAKMUNKÁS szakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 32 853 03

Szakképzési évfolyam száma: 4

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelménymodul

Tantárgyak

Heti/évi óraszám

9. évfolyam/36 hét 10. évfolyam/36 hét 11. évfolyam/36 hét 12. évfolyam

E Gy ögy E Gy ögy E Gy ögy E Gy

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

1/36 -

70

1/36 -

105

1/36 -

105

1/32 -

Idegen nyelv Idegen nyelv 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Matematika Matematika 2/72 - 2/72 - 2/72 - 2/64 -

Ember és társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/72 - 1/36 - 1/32 -

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/108 - 3/108 - 3/96 -

Családi életre nevelés

1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Munkapiac - - - - 0,5/18 - 0,5/16 -

Gazdasági és pénzügyi kultúra I.

0,5/18 - 0,5/18 - - - - -

Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/18 - 0,5/18 - 0,5/16 -

Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/36 - 1/36 - 1/32 -

Közismeret összesen 12,5/450 - 13/468 - 12/432 - 12/384 -

11497-12 Foglalkoztatás I

Foglalkoztatás I. - - - - - - 2/64 -

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. - - - - - - 0,5/16 -

11846-16

Tisztítás-technológiai

eljárások és technológiák I.

Tisztítás-technológiai alapok I.

3/108 - 3/108 - 3/108 - 1,5/48 -

Technológiai

ismeretek I. - 5/180 - 5/180 - 5/180 - 6/192

11847-16

Önjáró felülettisztító (vezetőüléses)

gépkezelő ismeretek

Tisztítás-technológiai alapok III.

1/36 - 1/36 - 1/36

0,5/16 -

Technológiai

ismeretek III. - 2,5/90 - 2,5/90 - 2,5/90 - 3/96

11848-16

Tisztítás-technológiai

eljárások és

technológiák II.

Tisztítás-technológiai alapok II.

2,5/90 - 2,5/90 - 2,5/90

1,5/48 -

Technológiai

ismeretek II. - 7/252 - 7/252 - 7/252 - 6/192

Általános ismeretek

gyakorlata - 1,5/54 - 2/72 - 2/72 - 2/64

Összes heti/éves szakmai E és Gy óraszám: 6,5/234 16/576 6,5/234 16,5/594 6,5/234 16,5/594 6/192 17/544

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai óraszám:

22,5/810 70 23/828 105 23/828 105 23/736

Összes heti/éves óraszám (közismereti és

szakmai): 35/1260 70 36/1296 105 35/1260 105 35/1120

131

VIRÁGKÖTŐ részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 31 215 02

Szakképzési évfolyam száma: 2

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelménymodul

Tantárgy

Óraszám Összesen

2 évre 9. évfolyam/ 36 hét 10. évfolyam/ 35 hét

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi ögy

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi

Magyar nyelv és

irodalom Magyar nyelv és irodalom 1/36 -

70

1/35 - 71

Matematika Matematika 2/72 - 2/70 - 142

Ember és társadalom Erkölcstan 1/36 - 1/35 - 71

Informatika Informatika 1,5/54 - 2/70 - 124

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 3/108 - 3/105 - 213 Családi életre nevelés 1/36 - 1/35 - 71 Munkapiac 0,5/18 - 1/35 - 53 Gazdasági és pénzügyi kultúra I. 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Tanulásmódszertan 0,5/18 - 0,5/17,5 - 35,5 Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/35 - 71

Közismeret összesen 12/432 - 13/455 - 887

11074-12

Növényismeret és

-kezelés

Növényismeret és -kezelés 3,5/126 - 3/105 - 178

Növényismeret és -kezelés

gyakorlat - 7,5/270 - 5/175 248

11075-12

Virágkötészet

Virágkötészet 3/108 - 4/140 - 319

Virágkötészet gyakorlat - 7/252 - 9/315 888

Általános ismeretek gyakorlata - 2/72 - 2/70

Összes heti/éves szakmai elméleti/gyakorlati óraszám: 6,5/234 16,5/594 7/245 16/560 1633

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai óraszám: 23/828 70 23/805 1703

Összes heti/éves óraszám (közismeret és szakmai): 35/1260 70 36/1260 2590

132

3.5 FELNŐTTOKTATÁS

A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és

életkorához igazodó iskolai oktatás a felnőttoktatás. A tanuló attól a tanévtől kezdve

folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti,

levelező vagy más sajátos munkarend szerint. A felnőttoktatás megszervezhető a nappali

rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási osztályában. A nappali

oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a

nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább

kilencven százalékát el kell érnie.

A nappali oktatás keretében szakképesítést, részszakképesítést szerzett fiatalok második

szakmai képzésre jelentkezhetnek iskolánkba.

Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a

kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai

foglalkozások legalább ötven százalékát el kell érni. A tanév rendjében meghatározott tanítási

napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított - az iskola által előírt - napokkal

együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó

rendelkezéseket. Az esti munkarend szerinti felnőttoktatás során az órák általában

tömbösítettek, a képzések délután kezdődnek és estig tartanak.

Az esti munkarend szerinti felnőttoktatás iskolarendszerű oktatás, amely a tanév szeptember első

hetében kezdődik, és a következő tanév december közepéig tartó 1,5 tanéves képzéseket foglalja

magába. Az esti munkarend szerinti oktatásnak nagy előnye, hogy munka mellett is lehet

iskolába járni. Heti 18 tanítási órán kell részt venni, hetente három nap délután, az órák

tömbösítve vannak. Napi 6 óra a képzési idő. Az órák 45 percesek és egy 30 perces vagy két 15

perces szünetet iktatunk közbe. A tanítási órák jelentős része gyakorlati óra. Diákigazolvány

igényelhető, ami a nappali rendszerű diákigazolványokhoz hasonló kedvezményeket biztosít.

Tanulóink esetében családi pótlék is igényelhető, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a

tanuló a 23-ik életévét betölti.

133

Ajánljuk azoknak, akik első szakmájukkal valamilyen okból kifolyólag hosszabb vagy

rövidebb ideg nem tudtak elhelyezkedni a folyamatosan változó munkaerő piacon, valamint

akik jelenleg munka nélkül vannak, de szeretnének minél előbb elhelyezkedni, akár

szakmaváltással is. Ezenkívül azoknak, akik már elhelyezkedtek a munkaerőpiacon, de tovább

szeretnék bővíteni szaktudásukat, s ezzel párhuzamosan szeretnék növelni piaci

versenyképességüket. Az első és a második szakképesítés megszerzése ingyenes. Második

szakmát bárki tanulhat felnőttoktatás keretében, esti munkarendben, életkori megkötés nélkül.

Az óraterveket a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet

alapján készítettük el.

Mivel az iskolarendszerű nappali munkarendű felnőttoktatásra nem készült központi

kerettanterv, ezért a nappali képzés tanterve alapján, a megfelelő óraszámok arányos

betartásával készültek az óratervek, melyeknek kialakításánál a köznevelési törvény és a

szakképzési törvény ide vonatkozó rendelkezéseit vettük figyelembe.

Az értékelés során a kerettanterv által ajánlott, a nappali rendszerű szakképzésben alkalmazott

pedagógiai értékelés alapján alakítjuk ki az érdemjegyet.

Képzéseink:

Részszakképesítés OKJ száma Munkarend Képzési idő

Családellátó 2181401 nappali 1,5 év

Intézménytakarító 3185305 nappali 1,5 év

Konyhai kisegítő 2181101 nappali 1,5 év

Lakástextil-készítő 2154201 nappali 1,5 év

Számítógépes adatrögzítő 3134602 nappali 1,5 év

Részszakképesítés OKJ száma Munkarend Képzési idő

Családellátó 2181401 esti 1,5 év

Szobafestő 2158201 esti 1,5 év

Lakástextil-készítő 2154201 esti 1,5 év

Számítógépes adatrögzítő 3134602 esti 1,5 év

134

Óratervek:

CSALÁDELLÁTÓ/FELNŐTTOKTATÁS részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 21 814 01

Képzési idő: 1,5 év

Elmélet aránya: 20%

Gyakorlat aránya: 80%

Szakmai

követelménymodul

Tantárgy

Óraszám

Heti óraszám Képzés összes

óraszáma/ 53 hét

elmélet gyakorlat ögy elmélet gyakorlat

Osztályfőnöki óra 1 -

70

53 -

11033-12 Család- és

háztartásellátás

Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek

2 - 106 -

Családellátás, - gondozás 2 - 106 -

Lakókörnyezet kialakítás 1 - 53 -

Család- és háztartás-ellátási

gyakorlat - 23 - 1219

Összes szakmai elméleti és gyakorlati óraszám: 6 23 318 1219

Összes óraterv: 29 1537

INTÉZMÉNYTAKARÍTÓ/FELNŐTTOKTATÁS részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 31 853 05

Képzési idő: 1,5 év

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Szakmai

követelménymodul

Tantárgy

Óraszám

Heti óraszám Képzés összes

óraszáma/ 53 hét

elmélet gyakorlat ögy elmélet gyakorlat

Osztályfőnöki óra 1 -

70

53 -

11846-16 Tisztítástechno-

lógiai eljárások és technológiák I.

Tisztítástechnológiai alapok 7 - 371 -

Technológiai ismeretek - 21 - 1113

Összes szakmai elméleti és gyakorlati óraszám: 8 21 424 1113

Összes óraterv: 29 1537

135

KONYHAI KISEGÍTŐ/FELNŐTTOKTATÁS részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 21 811 01

Képzési idő: 1,5 év

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Szakmai

követelménymodul

Tantárgy

Óraszám

Heti óraszám Képzés összes

óraszáma/ 53 hét

elmélet gyakorlat ögy elmélet gyakorlat

Osztályfőnöki óra 1 -

70

53 -

11518-16 Élelmiszerismeret

Általános élelmiszerismeret 3 - 159 -

11519-16 Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról általában 0,5 - 26,5 -

Vendéglátás higiéniája 0,5 - 26,5 -

12904-16

Ételkészítési

ismeretek alapjai

Ételkészítési ismeretek alapjai elméleti

4 - 212 -

Ételkészítési ismeretek alapjai

gyakorlat - 20 - 1060

Összes szakmai elméleti és gyakorlati óraszám: 9 20 477 1060

Összes óraterv: 29 1537

LAKÁSTEXTIL-KÉSZÍTŐ/FELNŐTTOKTATÁS részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 21 542 01

Képzési idő: 1,5 év

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Szakmai

követelménymodul

Tantárgy

Óraszám

Heti óraszám Képzés összes

óraszáma/ 53 hét

elmélet gyakorlat ögy elmélet gyakorlat

Osztályfőnöki óra 1 -

70

53 -

10113-16 Ruhaipari

anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és áruismeret 3 - 159 -

Anyagvizsgálatok gyakorlat - 4 - 212

10118-16 Lakástextíliák

készítése

Lakástextíliák gyártástechnológiája 5 - 265 -

Lakástextíliák készítése, javítása

gyakorlat - 16 - 848

Összes szakmai elméleti és gyakorlati óraszám: 9 20 477 1060

Összes óraterv: 29 1537

136

SZÁMÍTÓGÉPES ADATRÖGZÍTŐ/FELNŐTTOKTATÁS részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 31 346 02

Képzési idő: 1,5 év

Elmélet aránya: 40%

Gyakorlat aránya: 60%

Szakmai

követelménymodul

Tantárgy

Óraszám

Heti óraszám Képzés összes

óraszáma/ 53 hét

elmélet gyakorlat ögy elmélet gyakorlat

Osztályfőnöki óra 1 -

70

53 -

12084-16 Üzleti kommunikáció

és protokoll

Kommunikáció a titkári munkában

11

-

583

-

12082-16 Gépírás és irodai

alkalmazások

Gépírás és levelezési gyakorlat - 10 - 530

Irodai alkalmazások gyakorlat - 7 - 371

Összes szakmai elméleti és gyakorlati óraszám: 12 17 636 901

Összes óraterv: 29 1537

137

Esti munkarend szerinti szakképesítések óratervei:

CSALÁDELLÁTÓ/esti munkarend szerint részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 21 814 01

Képzési idő: 1,5 év

Elmélet aránya: 20%

Gyakorlat aránya: 80%

Szakmai

követelménymodul Tantárgy

Óraszám

Heti óraszám Képzés összes

óraszáma/ 53 hét

elmélet gyakorlat ögy elmélet gyakorlat

11033-12 Család- és

háztartásellátás

Élelmiszerek és táplálkozási,

ételkészítési alapismeretek 1 -

70

53 -

Családellátás, - gondozás 1 - 53 -

Lakókörnyezet kialakítás 0,5 - 26,5 -

Család- és háztartás-ellátási

gyakorlat - 15,5 -

821,5

Összes szakmai elméleti és gyakorlati óraszám: 2,5 15,5 132,5 821,5

Összes óraterv: 18 954

LAKÁSTEXTIL-KÉSZÍTŐ/esti munkarend szerint részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 21 542 01

Képzési idő: 1,5 év

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Szakmai

követelménymodul Tantárgy

Óraszám

Heti óraszám Képzés összes

óraszáma/ 53 hét

elmélet gyakorlat ögy elmélet gyakorlat

10113-16

Ruhaipari

anyagviszgálatok

Ruhaipari anyag-és áruismeret 2 -

70

106 -

Anyagvizsgálatok gyakorlat - 2 - 106

10118-16

Lakástextíliák

készítése

Lakástextíliák gyártástechnológiája 3 - 159 -

Lakástextíliák készítése, javítása

gyakorlat - 11 - 583

Összes szakmai elméleti és gyakorlati óraszám: 5 13 265 689

Összes óraterv: 18 954

138

SZÁMÍTÓGÉPES ADATRÖGZÍTŐ/esti munkarend szerint részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 31 346 02

Képzési idő: 1,5 év

Elmélet aránya: 40%

Gyakorlat aránya: 60%

Szakmai

követelménymodul Tantárgy

Óraszám

Heti óraszám Képzés összes

óraszáma/ 53 hét

elmélet gyakorlat ögy elmélet gyakorlat

12084-16

Üzleti kommunikáció

és protokoll

Kommunikáció a titkári munkában 5 -

70

265 -

12082-16

Gépírás és irodai

alkalmazások

Gépírás és levelezési gyakorlat - 8 - 424

Irodai alkalmazások gyakorlat - 5 - 265

Összes szakmai elméleti és gyakorlati óraszám: 5 13 265 689

Összes óraterv: 18 954

SZOBAFESTŐ/esti munkarend szerint részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 21 582 01

Képzési idő: 1,5 év

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Szakmai

követelménymodul Tantárgy

Óraszám

Heti óraszám Képzés összes

óraszáma/ 53 hét

elmélet gyakorlat ögy elmélet gyakorlat

10101-12

Építőipari közös

tevékenység

Építőipari alapismeretek 2,5 -

70

132,5 -

Építőipari alapismeretek

gyakorlata - 2,5 - 132,5

10104-12

Szobafestő, díszítő

munkák

Falfelület festése, díszítése 2,5 - 132,5 -

Falfelület festésének, díszítésének

gyakorlata - 5 - 265

10105-12

Tapétázási munkák

Tapétázási munkák 1 - 53 -

Tapétázási munkák gyakorlata - 4,5 - 238,5

Összes szakmai elméleti és gyakorlati óraszám: 6 12 318 636

Összes óraterv: 18 954

139

3.6 A SZAKKÉPZÉSI HÍDPROGRAM

A Szakképzési Hídprogram két évfolyamos képzési idejű és záróvizsgával, valamint

részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul. A Szakképzési

Hídprogram keresztfélévben is indítható.

Az a tanuló, aki annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a tizenötödik életévét, és

legfeljebb hat általános iskolai évfolyamot végzett el sikeresen, további tanulmányait a

Szakképzési Hídprogramban folytatja.

A Szakképzési Hídprogramban részt vehet az is, aki már nem tanköteles és a képzésbe való

belépés időpontjáig legfeljebb a huszonharmadik életévét töltötte be. A Szakképzési

Hídprogramot a tanuló nem ismételheti meg.

A Szakképzési Hídprogram záróvizsgája sikeres teljesítése esetén a szervező iskola alapfokú

iskolai végzettséget igazoló tanúsítványt állít ki az alapfokú iskolai végzettséggel nem

rendelkező tanuló számára.

A Szakképzési Hídprogramban résztvevő tanuló ösztöndíjat kap, az érintett tanulók egyéni

képességeihez igazodó pedagógiai tevékenységrendszer megvalósításában részt vevő

pedagógus pótlékra jogosult a Kormány rendeletében meghatározottak szerint.

140

INTÉZMÉNYTAKARÍTÓ/HÍD részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 31 853 05

Szakképzési évfolyam száma: 2

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelménymodul

Tantárgy

Óraszám Összesen

2 évre 9. évfolyam/ 36 hét 10. évfolyam/ 35 hét

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi ögy

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi

Magyar nyelv és

irodalom Kommunikáció és anyanyelv 4/144 -

105

3/105 - 249

Élő idegen nyelv (német) 4/144 - 3/105 - 249

Matematika Matematika 4/144 - 3/105 - 249

Ember és társadalom

Társadalom és jelenkorismeret 3/108 - 2/70 - 178

Természetismeret 3/108 - 2/70 - 178

Alapvető munkavállalói és életpálya- építési modulok

1/36 - 1/35 - 71

Informatika Informatika 2/72 - 0 - 72

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5/180 - 4/140 - 320 Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/35 - 71

Közismeret összesen 27/972 - 19/665 - 1637

11846-16 Tisztítástechno-

lógiai eljárások és technológiák I.

Tisztítástechnológiai alapok 3/108 - 4,5/157,5 - 265,5

Technológiai ismeretek - 5/180 - 11,5/402,5 582,5

Összes heti/éves szakmai elméleti/gyakorlati óraszám: 3/108 5/180 4,5/157,5 11,5/402,5 848

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai óraszám: 8/288 105 16/560 953

Összes heti/éves óraszám (közismeret és szakmai): 35/1260 105 35/1225 2590

Az időkeret fennmaradó részét (szabadsáv) közismereti tantárgyak esetén a testnevelés és

sport, a szakmai tantárgyak esetén a technológiai ismeretek gyakorlathoz tettük.

141

LAKÁSTEXTIL-KÉSZÍTŐ/HÍD részszakképesítés óraterve

Szakképesítés azonosító száma: 21 542 01

Szakképzési évfolyam száma: 2

Elmélet aránya: 30%

Gyakorlat aránya: 70%

Műveltségi

terület/Szakmai

követelménymodul

Tantárgy

Óraszám Összesen

2 évre 9. évfolyam/ 36 hét 10. évfolyam/ 35 hét

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi ögy

elméleti heti/évi

gyakorlati

heti/évi

Magyar nyelv és

irodalom Kommunikáció és anyanyelv 4/144 -

105

3/105 - 249

Élő idegen nyelv (német) 4/144 - 3/105 - 249

Matematika Matematika 4/144 - 3/105 - 249

Ember és társadalom Társadalom és jelenkorismeret 3/108 - 2/70 - 178 Természetismeret 3/108 - 2/70 - 178

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok

1/36 - 1/35 - 71

Informatika Informatika 2/72 - 0 - 72

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5/180 - 4/140 - 320 Osztályfőnöki óra 1/36 - 1/35 - 71

Közismeret összesen 27/972 - 19/665 - 1637

10113-16 Ruhaipari

anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és áruismeret 0,5/18 - 1,5/52,5 - 178

Anyagvizsgálatok gyakorlat - 0,5/18 - 0,5/17,5 248

10118-16 Lakástextíliák

készítése

Lakástextíliák gyártástechnológiája

2,5/90 - 3/105 - 319

Lakástextíliák készítése,

javítása gyakorlat - 4,5/162 - 11/385 746

Összes heti/éves szakmai elméleti/gyakorlati óraszám: 3/108 5/180 4,5/157,5 11,5/402,5 848

Összes heti/éves (E+Gy) és ögy szakmai óraszám: 8/288 105 16/560 953

Összes heti/éves óraszám (közismeret és szakmai): 35/1260 105 35/1225 2590

Az időkeret fennmaradó részét (szabadsáv) közismereti tantárgyak esetén a testnevelés és

sport, a szakmai tantárgyak esetén a lakástextíliák készítése, javítása gyakorlatra tettük.

142

3.7 FELNŐTTKÉPZÉS

A felnőttképzésben 2013 óta veszünk részt. Lehetőségeinkhez mérten, megfelelően

bekapcsolódtunk a formálódó felnőttképzésbe. A felnőttképzés a felnőttoktatással szemben

nem iskolarendszerű, azonban gyorsabban elvégezhető. Ez a képzési forma az államilag

támogatottól eltérően csak akkor ingyenes, ha a jelentkező regisztrált munkanélküli.

Intézményünk tevékenyen vesz részt a GINOP-6.1.1-15 kódszámú „Alacsony képzettségűek

és közfoglalkoztatottak képzése” című kiemelt projektben, melynek célja, hogy ösztönözze az

alacsony iskolai végzettséggel, munkaerőpiacon keresett kompetenciával vagy

szakképesítéssel nem rendelkező felnőtt lakosság, kiemelten a közfoglalkoztatottak

részvételét az oktatásban, képzésben, és lehetőséget biztosítson számukra a munkaerő-piaci

szempontból releváns képzettség, ismeretek, készségek, kompetenciák megszerzésére.

Tisztítás-technológiai szakmunkás felnőttképzés

Az intézmény az OKJ-ban szereplő Tisztítás-technológiai szakmunkás szakképesítés

megszerzésére irányuló felnőttképzést szervez, a piaci igényekhez, illetve a lehetőségekhez

igazodva, képzési program alapján. A felnőttképzésben résztvevők a felnőttképzésről szóló

2013. évi LXXVII. törvény előírásainak megfelelően felnőttképzési szerződés, illetve képzési

szerződés alapján folytatják tanulmányaikat.

143

A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

módosításáról

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról

a szakképzésről szóló (CLXXXVII.) – többször módosított – 1993. évi LXXVI.

törvény, 2011. évi CXC. törvény

a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. Törvény

a gyermekek jogairól szóló 1991. évi LXIV. Törvény

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003.

évi CXXV. Törvény

a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi

XXVI. törvény

az új Országos Fogyatékos ügyi Programról szóló 10/2006.(II.16.) OGY határozat

2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és

alkalmazásáról

23/2013.(III.29.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló

51/2012.(XII.21) EMMI rendelet módosításáról.

32/2012. (X.8.) EMMI sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

326/2013. (VIII.30.) Kormány rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról

11/2016. (VI. 13.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról

22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról

144

23/2016. (VIII. 30.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról

324/2016. (X. 27.) Korm. rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet

módosításáról

Szakképzési Hídprogramban részt vevő tanulók ösztöndíjáról, valamint a részt vevő

pedagógusok pótlékáról szóló 322/2016. (X. 27.) Korm. rendelet

Felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII:28)

Kormányrendelet módosításáról szóló 3/2015. (I.28) Kormányrendelet

2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről

Szakképzést érintő jogszabályok

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

252/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról

Országos Képzési Jegyzék

150/2012. (VII.6.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos

Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről

25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos

Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm.

rendelet

145

Kerettantervek

14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek alapján

készült szakmai tantervi adaptációk

30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet A szakképzési kerettantervek alapján készült

szakmai tantervi adaptációk

23/2016. (VIII. 30.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról

Szakmai és vizsgakövetelmények

27/2012.(VIII.27.) NGM rendelet A nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó

szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről. Módosítása:12/2013 (III.28.)

NGM rendelet

37/2013. (V.28) EMMI rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény

41/2013.( V. 28) VM rendelet a vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó

szakképesítések szakmai é s vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és

vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül

helyezéséről.

27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó

szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet A nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó

szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM

rendelet módosításáról

56/2016. (VIII. 19.) FM rendelet A földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozó

szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

25/2014. (VIII.26.) NGM rendelettel módosított 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

4/2015. (II.19.) NGM rendelettel módosított 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

Szakmai vizsgáztatás

20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és

eljárási rendjéről

315/2013( VII.28.) Kormányrendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól