H A J D Ú - B I H A R M E G Y E I M Ú Z E U M O K K Ö Z L E M É N Y E I

28. SZÁM

h a j d ú k a magyar t ö r t é n e l e m b e n I I I

D E B R E C E N

1 9 7 5

H A J D Ú - B I H A R M E G Y E I M Ú Z E U M O K K Ö Z L E M É N Y E I

S Z E R K E S Z T I : D A N K Ó I M R E

28.

A hajdúk a magyar t ö r t é n e l e m b e n

I I I

D E B R E C E N

197 5

L e k t o r o k :

K o m o r ó c z y G y ö r g y és M ó d y György

T A R T A L O M J E G Y Z É K

Rácz István: H a j d ú s z a b a d s á g a m á s o d i k j o b b á g y s á g rendszerében M a ­gyarországon 5 H e y d u c k Privi leges i n the System of the Second V i l l e i n a g e i n H u n g a r y 15

Takács Béla: E g y X V I I I . századi kéz i ra t K i s m a r j a történetéről . . . . 17 Eine H a n d s c h r i f t aus d e m 18. J a h r h u n d e r t über die Geschichte v o n K i s m a r j a 34

Nyakas Miklós: Ha jdúkerü le t v a g y H a j d ú megye? E g y ősi szervezet h a l ­doklása és megszűnése 35 H a i d u c k e n d i s t r i k t oder K o m i t a t H a j d ú ? V e r f a l l u n d Ende e iner a l ten O r g a n i s a t i o n 54

Dankó Imre: Néhány szó a p l o v d i v i ha jdú-monográf iáva l kapcso la tban a ha jdúkutatásról 57

A l egú jabb balkáni h a j d ú k u t a t á s o k b ó l 60 Hajdúte lepí tés Isztr iában 63

Rácz István

Hajdúszabadság a második jobbágyság rendszerében Magyarországon*

A kelet - és nyugat-európai országok feudális fe j lődésében kezdettől m u ­tatkozó eltérő v o n á s o k a X V I . századtól egyre erőte l jesebben je lentkeztek . A nyugat-európai társadalmi fe j lődés a feudal izmusból kivezető u t a t kereste, m í g a kelet -európai á l l amokban az engelsi terminológiával „zweite Leibeigen-schaf t " -nak nevezett refeudal izációs k o r s z a k következet t . M a g y a r o r s z á g o n a második j o b b á g y s á g rendszerének fo lyamatos , b á r n e m törésmentes k i b o n t a ­k o z á s a a X V I - X V I I . századokban m e n t végbe és a X V I I I . században érte el m e g m e r e v e d é s é n e k szélső formáit . N e m kerülhet i el azonban a f igye lmünket az a j e lenség sem ( h o g y egészen a d d i g - tehát a X V I I I . századi megmerevedés időszakáig - a parasztság egyes rétegei , c sopor t j a i igyekeztek k i v o n n i m a ­g u k a t a második j o b b á g y s á g köte lékéből és f e n n t a r t a n i v a g y fe l támasztani a fe j lődés v i s z o n y l a g szabadabb lehetőségeit . M i n d e n k é p p e n i n d o k o l t tehát az árnyal t és összetett történeti vizsgálódás. A parasz tok fegyveres fe lkelés formá­j á b a n j e lentkező osztályharca m e l l e t t az örökös röghözkötéssel szembeszegülő paraszt i törekvések más f o r m á i n a k az e lemzését is a kutatói f e l a d a t o k közé k e l l s o r o l n u n k .

Kétségte len, ebből a szempontból e lsősorban a városi , különösen is a me­zővárosi fe j lődést érdemes lá tóhatárunkba v o n n i , m e r t a mezőváros i közössé­gek biztos í tot ták m á r a k o r á b b i évszázadokban is a paraszt i fe lemelkedés kü­lönböző lehetőségeit . A parasztok e l lená l lásának formáit v izsgálva azonban k o m o l y f i g y e l m e t érdemelnek a paraszt i fe lemelkedés X V I - X V I I . században kiszélesülő ú j út ja i i s : az egymássa l sok vonatkozásban rokoní tható végvári ka tonaság és a ha jdúság kérdései , amelyek h a n e m is k izáró lagosan , de dön­tően mégis parasztkérdésként j e lentkeznek a tör ténet í rásunkban.

A z a lapkérdés nyi lvánvalóan az, h o g y a f e n t i lehetőségek révén m i l y e n erővel és eredménnyel t u d t a k a j o b b á g y o k a röghözkötő rendiséggel szembe­szegülni, m i l y e n v o l t útkeresésük jel lege, egyáltalában.- az ún. szabadparaszt i fe j lődés j e g y e i t m e n n y i b e n visel ték m a g u k o n ?

H a a h a j d ú k a t nézzük - róluk k ívánok az a lább iakban részletesebben szól­n i - , azt l á t juk , hogy az ő fe j lődésmenetüket is az ál talános m a g y a r , sőt m o n d ­hatnánk kelet -európai társadalmi fe j lődés fő mozgatórugói és változásai hatá­rozták m e g . Kia lakulásuk a X V . század utolsó negyedére tehető, tehát a r r a az időszakra , a m i k o r a magyarország i j o b b á g y s á g - a nagyfokú társadalmi

* 1972. szeptember 12-15 között ta r to t t budapest i nemzetközi tudományos ülésszakon elhangzott korreferátum bővített változata.

differenciálódás el lenére is - fe l fe lé ívelő szakaszába lépett s a k k o r még úgy tűnt, hogy e társada lmi réteg hazánkban is ráléphet a r ra az útra , amelyen a nyugat-európai parasztság m á r e l i n d u l t .

A tudósok többsége a h a j d ú nevet a m a g y a r ha j tó szóból származtat ja . M e g k e l l azonban j egyeznünk , h o g y a m a g y a r ha jdú szó eredetével kapcsolat­b a n felvetődtek m á s nézetek is . í g y többek között az, h o g y a török ál latterelő ha jde (rajta) szó származéka . I smét m á s o k nyelvészet i és tánctörténet i adatok­r a hivatkozással igyekeztek bizonyítani a ha jdú szó szerb-horvát , i l l e t v e b o l ­g á r eredetét. T a k á t s Sándor 1908-ban megje lent m u n k á j á b a n , m i n t e g y a kér­désről v a l l o t t e lőző á l láspont jának k o r r e k c i ó j a k é p p e n , szintén a r r a az ered­ményre j u t o t t , h o g y a ha jdú szót a m a g y a r pásztorok közé keveredet t délszláv jövevények hozták m a g u k k a l a B a l k á n félszigetről .

Mindenese t re , ha a ha jdú szó eredete j e l en leg megnyugta tóan m é g nincs is t isztázva, mégis legvalósz ínűbbnek látszik az a Pély G á b o r által m á r 1835-ben m e g f o g a l m a z o t t , de tudományos módszerre l n e m bizonyítot t feltevés, a m e l y szerint a ha j tó -ha jdó a l a k b ó l jö t t létre, sőt talán a török n y e l v hajdút szava is a m a g y a r b ó l való. A z e d d i g feltárt adatok szerint a B a l k á n o n hama­rább megje lentek a h a j d u k o k , m i n t Magyarox'szágon. A m e n n y i b e n pusztán a l o g i k a i érvelés s í k j á n v izsgálnánk a kérdést , kétségte lenül arra az eredményre ke l lene j u t n u n k , h o g y a m a g y a r ha jdú szó valóban a Ba lkánró l származik . Nyelvészet i leg azonban a h a j d u k - h a j d ú szószármaztatás egyál ta lán n e m iga­zolható. Pontos, megnyugta tó érve lésekke l a h a j t ó - h a j d ú szószármazást sem t u d j a a nyelvtudomány bizonyítani . Éppen ezért - még egyszer hangsúlyoz­z u k - vé leményünk szer int ez utóbbi m a gya r á z a t is csupán valósz ínűbbnek látszó fe l tevésnek mondható , s végérvényesen n e m zárhat juk k i a szó balkáni eredetének lehetőségét sem.

A hajdú szó eredetéről szólva a r ra is u t a l n u n k k e l l , h o g y a k o r a b e l i f o r ­rások a X V I I . század utolsó negyedéig m i n d a z o k a t a parasztokat , a k i k a földes­úri fennhatóság alól megszöktek , v a l a m e n n y i t ha jdúnak nevezték, de a ha jdúk igen g y a k r a n szerepeltek mezei vitéz, szabad legény, vitézlő nép v a g y egy­szerűen katona néven is. A X V I I . század hetvenes éveitől aztán többnyire a p a r t i u m i részeken a parasztokból , nemesekből összeverődött menekül teket i n ­k á b b m á r bujdosó, kuruc néven emleget ték s csak a k ivál tságol tak vise l ték a hajdú nevet.

H a a hajdú név tel jes b izonysággal n e m is származtatható a pásztor ha j tó szóból , a hajdúság k ia lakulásá t azonban mindenképpen a X V . században M a ­gyarországon újból fe lvirágzott marhatenyésztés és szarvasmarha-kereskede­l e m segítette elő. A z á l la tá l lományt a rohamos fe j lődésnek i n d u l t nyugat-euró­pai városok vásárol ták m e g , Bécs , A u g s b u r g , Nürnberg, Regensburg stb. Éven­te t ízezerszámra ha j to t ták e n y u g a t i városokba a szarvasmarhát . Nürnberg vá­sárain a X V I . század első évtizedeiben évente 70 ezer szarvasmarha ta lá l t ve­vőre, Bécsben p e d i g a nyári h ó n a p o k b a n hetenként 7 - 1 1 ezer m a r h a is p iacra került . A z á l la tá l lományt az Alföldön, e lsősorban is a mezővárosok határa iban nevelték f e l . M e z ő v á r o s a i n k fő je l legzetessége , h o g y a mezőgazdasági áruter­melés gócpont ja i v o l t a k . A mezővárosok e k k o r m á r óriási ha tárokka l r e n d e l ­keztek. T ö b b e k között m á r a X V . század közepén Nagykőrös határa 50 Ö00, Debrecen határa p e d i g 90 000 h o l d r a becsülhető. A f a l v a k pusztásodása M a ­gyarországon tehát a török hódítás előtt á l ta lános j e l enséggé vált. A puszta­f a l v a k határa i t rendszer int a m e z ő v á r o s o k h o z kapcso l ták , de az is m i n d e n n a p i j e l enséggé vált , h o g y a földesurak a mezőváros i j o b b á g y o k n a k bérbeadták

munkáskéz nélkül m a r a d t pusztáikat . A z e g y k o r i földesúri m a g á n g a z d a s á g o k - prédiumok - hasznos í tásának , intenzív m a j o r s á g i gazdálkodás h iányában, nyi lvánvalóan a l egegyszerűbb módja a bérlet v o l t . A z ál lat tenyésztésnek tehát a belső és a külső fe l téte lek egyaránt kedveztek .

A sa já t t e rmelőeszközökke l n e m rendelkező zse l lérek egy része - a X V . század végén M a g y a r o r s z á g o n m á r a j o b b á g y s á g 2 5 - 3 0 ° ( )-a zsel lérsorban élt - az alföldi m e z ő v á r o s o k ál lattartó p a r a s z t p o l g á r s á g á n a k a szolgálatába szegődött . A z á l la tokat őrző és piacra terelő-ha j tó pásztorokat nevezték el ha jdúknak . A z 1514. évi 60. tc. ezt az azonosságot pontosan m e g is foga lmaz­za, a m i k o r „közönséges n y e l v e n ha jdúknak nevezett b a r o m p á s z t o r o k " - r ó l be­szél. A mezőváros i gazdák és a ha jdúk viszonyát köze lebbrő l n e m ismer jük , de az valószínűnek tűnik, h o g y a ha jdúvá le t t zse l lérek v a l ó j á b a n - a lka lmasabb ki fe jezést n e m találva - m á r b é r m u n k á s k é n t bocsá to t ták áruba munkaere jüket . Számarányukró l is t á j é k o z a t l a n o k v a g y u n k , s e t e k i n t e t b e n a jövő kutatása sem remélhet megoldást . A z 1514. évi külön ha jdútörvények , I I . Ulászló k i ­rá ly X. Leó pápához 1514-ben írt levelének az a tudósítása, h o g y ,,sok az i l y e n ember a b i r o d a l o m t e r m é k e n y r ó n á j á n " , s n e m utolsó sorban a történet írásból ismeretes hatalmas külkereskede lmi á l la t forgalom a l a p j á n azonban levonhat ­j u k azt a következtetést , h o g y a ha jdúság a X V - X V I . század forduló ján m á r külön társadalmi ré tegként je lentkezet t , s t evékenysége a sa ját maga és a gazdagodó mezővárosi tőzsérréteg gazdasági - társadalmi fe lemelkedését szol­gál ta .

A ha jdúság a X V I . század második-harmadik évtizedétől alapvetően meg­változott , s ezt az á ta lakulás t n e m a Dózsa-fé le paraszt fe lke lés t megtorló 1514. évi törvények eredményezték , miként az egész m a g y a r parasztság röghözköté­sét sem az e k k o r m e g f o g a l m a z o t t örök rust ic i tásról szóló törvényektől számít­h a t j u k . A nemesi rendek városel lenessége, a mezőgazdasági árutermelésbe és ér tékes í tésbe való bekapcso lódása s n e m utolsó sorban az ország 1526-ban két , m a j d 1541-ben három részre tagolódása szabott az egész m a g y a r társadalom, s így a ha jdúság fe j lődésének is új irányt. A ha jdúk a X V I . század közepétől m á r k a t o n a e l e m k é n t tűnnek a kutató szeme elé, s az e k o r b a n m e g f o g a l m a z o t t g y a k o r i ha jdúel lenes törvények említést sem tesznek eredeti pásztorfogla lko­zásukról . A z átváltódás mozzanata i kevésbé ismeretesek előttünk. A z t azonban hangsúlyoznunk k e l l , k o r á n t s e m arról v o l t szó, h o g y a pásztorság teljes egé­szében k a r d r a cserélte f e l a pásztorbot ját . A d a t a i n k tanúsága szerint az állat­tenyésztés M a g y a r o r s z á g o n a X V I . század közepén és második felében is m e g ­közel í tőleg az előző évszázad szintjén állott . 1542-ben árukivite lünk 93" ( )-a ál lat , ebből is 8 7 , 4 ° ( ) szarvasmarha v o l t . É r d e m e s m e g j e g y e z n i , hogy az állat­tenyésztést - és kü lkereskede lmet maga a török h a t a l o m is szorgalmazta a fennhatósága alá kerül t országrészből , m e r t a váci v á m n a p l ó k tanúsága sze­r i n t ez hatalmas vámjövede lmet biztosított számára . A z ál lattenyésztés tehát továbbra is j e l en tékeny pásztorréteget igényelt , ha jdú nevük azonban áttoló­d o t t a k a t o n a h a j d ú k r a . A nevet azok az ál latok védelmezéséhez is f e g y v e r r e l rendelkező pásztorha jdúk vihették m a g u k k a l , a k i k a X V - X V I . század forduló­j á n a k évtizedeiben h o z o t t ál latkivitelt kor lá tozó törvények következtében k i ­szorul tak a pásztorságból s katonaéletre adták a fe jüket . Nincs n y o m a annak, hogy a X V I . század m á s o d i k felétől a pásztorokat ha jdú névvel i l lették v o l n a .

A z új katonaréteg fel töl tődésének kedvező lehetőségei v o l t a k . A z e d d i g természetes társadalmi di f ferenciálódással k i a l a k u l t zsel lérséget a háborús pusztítások új e l e m e k k e l gyarap í to t ták : telkes j o b b á g y o k , sőt kisnemesek is a

pusztulás szélére j u t o t t a k s o t t h o n a i k e lhagyására kényszerül tek . D e a ha jdú­szabadság különböző formái m i n d a z o n elemeket vonzották, a k i k feudál is k ö ­töt tségeik leoldozására törekedtek s tá rsada lmi fe lemelkedésüket m á s úton n e m remélhet ték . A k é t k i rá ly e g y m á s e l l e n i küzdelme, a H a b s b u r g - t ö r ö k háborúk , az ál landósult végvár i h a r c o k p e d i g k íná l ták a ka tonaé le te t szá­m u k r a .

A ha jdúság fe j lődése során származás i helyét i l letően is változott . A pász­tor -ha jdúk, m a j d a k a t o n a - h a j d ú k első nemzedéke a k i a l a k u l t történet i he ly ­zetnek megfe le lően, döntően az Al fö ld török által megszál l t területeiről szár­m a z o t t . A z e lőbbieket m é g a n incs te lenség szegődtette n a g y g a z d á k szolgála­tába , míg az utóbbiakat a török kényszer í te t te futásra és a k a r d forgatására . A X V I - X V I I . század forduló já ra azonban a ha jdúság m á r e l sősorban n e m a hódoltsági parasztság soraiból kerül t k i . Benda K á l m á n gondos névanyagvizs ­gála t a l a p j á n a r r a a megá l lap í tásra j u t o t t , h o g y „nem a n e m z e d é k e k óta pusz­tuló Al fö ld v o l t tehát a B o c s k a i - k o r i ha jdúság bölcső je , h a n e m a t izenöt éves török háború során feldúlt a l földi peremvidékek , a török u r a l o m alá kerül t N a g y k u n s á g , Heves déli része, B é k é s k e l e t i szegélye és m é g i n k á b b az oszmán megszá l lás t e k k o r még e lkerülő , az említet t területekkel szomszédos B ihar , Szabolcs, Zaránd és A r a d m e g y e " .

M a g y a r o r s z á g o n a ha jdúság k i te l j esedésének k o r s z a k á t a X V I . század közepétől a X V I I . század közepéig számíthat juk . E k o r b e l i l é t számuk m e g ­határozására u g y a n történtek m á r k ísér le tek , ezek azonban ezidáig - be leér tve sa já t k ísér le temet is - n e m vezet tek megnyugta tó eredményre . Biztosan csak azt t u d j u k , h o g y a X V I - X V I I . században csaknem félszáz v é g v á r b a n te l jes í ­te t tek szolgálatot , száznál több j o b b á g y f a l u b a n éltek ha jdúk, s B i h a r várme­gyében 20, Szabolcsban p e d i g 7 he lységet emeltek a különböző fe j ede lmek ha jdú-oppidum rang jára . H a m e g g o n d o l j u k , ez a szám az ország egész telepü­lésrendszeréhez, 20 ezer fa lu jához és 800 mezővárosához képest meglehetősen alacsony. J e lentőségé t azonban n e m lehet csupán i l y e n mechanikus a r á n y o k k a l mérni . A ha jdútelepülések j o b b á r a az országnak egy tá j egységére , a Tisza v i ­dékére összpontosultak, e léggé összefüggő te lepülésrendszert a l k o t t a k , s k a ­t o n a i ere jüket f o k o z t a az egymáshoz való közelségük és így az ország k e l e t i részén tu la jdonképpen a végvárrendszer t helyet tes í te t ték ; szabadságuk mesz-sziről h ívogat ta a j o b b á g y o k a t .

A ha jdúszabadság a nemesi r e n d e k és az uralkodó h a t a l o m el lenében, de egyszersmind jóváhagyásáva l , sőt időnként azok védőszárnya a la t t t e r j edt c l . A j o b b á g y s á g számszerű apadása , s az ország elégtelen k a t o n a i ereje j e lentősen e lősegí tet te a röghözkötés időszakában is a parasztok migrác ió já t , amely igen g y a k r a n szökés f o r m á j á b a n történt . A fő- és köznemesség között a m u n k a ­erőért tovább f o l y t a küzdelem, s most X V I - X V I I . században ennek a küzde­l e m n e k egy külön ha jdú szakasza b o n t a k o z o t t k i . A k i s - és k ö z é p n e m e s e k h a j ­dúellenes törvényei nemcsak a ha jdúk, hanem a főnemesek e l lená l lásába is ütköztek. A főurak m a g á n h a d s e r e g ü k b e fogadták őket és p u s z t a t e l k e i k r e is g y a k r a n ültettek más földesúr j o b b á g y a i b ó l származó ha jdúkat , m e r t - a h o g y a n m e g f o g a l m a z t á k - j o b b ők l a k j a n a k ra j ta , m i n t s e m pusztán á l l j anak . A z or­szág védelmi e re j ének gyengesége p e d i g a k irá lyt és az erdélyi f e j ede lmeket kényszer í te t te a ha jdúk zso ldoskatonaként való fogla lkoztatására . Természete ­sen a főrendek és az ura lkodók ha jdúpol i t iká já t j e lentősen befo lyásol ta a h a j ­dúk k a t o n a i ereje i s : f e l számolásukra az a k k o r i történeti k ö r ü l m é n y e k között n e m vál la lkozhat tak , ezért i n k á b b m a g u k mellé igyekeztek áll í tani azokat ,

m i n t s e m el lenál lásukat kihívni . A m i k o r v i s z o n t a t ö r ö k kiűzése után az or­szág m á r n e m t a r t o t t igényt f e g y v e r e i k r e s a népesség ú jból fe l töl tődött és az örökös röghözkötés rendszerét m e g lehetett szi lárdítani , a nemesi rendek most m á r közös erővel mértek csaknem megsemmis í tő csapást a ha jdúszabadságra , csupán a 7 szabolcsi ha jdúvárost h a g y t á k m e g kor lá tozot t szabadságukban . A z utóbbiak a feudális társadalmi r e n d 1848. évi fe lszámolásáig é lvezték kivált ­ságos jogá l lásukat .

Ezek után bármennyire is e l lentmondásnak tűnik - l e v o n h a t j u k a követ­kezte tés t : abban, h o g y a magyarország i parasztság egy része az örökös rög­hözkötés rendszerével ha jdúszabadság f o r m á j á b a n - ha u g y a n csak i d e i g -óráig is - sikeresen szembeszegülhetet t , a külpol i t ikai erők a lakulása , külö­nösen is a t ö r ö k h a t a l o m fenyegető veszélye döntő szerepet já tszot t . Ebben az esetben tehát a negatív történet i tényező a parasztok passzív osz tá lyharcának a szelepeit n y i t o g a t t a . A z aztán más kérdés , h o g y a parasztság fe lemelkedésé­nek ez az ú t ja - a ha jdúszabadság gyakor lása - szükségszerűen zsákutcába t o r k o l l o t t .

M a g y a r o r s z á g o n a ha jdúszabadság korántsem v o l t egyöntetű, széles ská­lá ja a j o b b á g y i ál lapottól való e l távolodás méretei t fejezte k i . Közös vonása a különböző f o r m á j ú ha jdúszabadságnak az v o l t , h o g y a j o b b á g y i köte lékeket részben v a g y teljesen leo ldozta az e g y k o r i parasztokról , s ha n e m is törvénye­sen, de a valóságban v e l e j á r ó j a v o l t a szabadköltözködési j o g is. A szabad ha jdúkat — ezek a lkot ták a ha jdúk e g y i k j e lentékeny csoport já t - semmiféle földesúri h a t a l m a t n e m i smer tek el m a g u k fölött , prédálásból tar tot ták fent m a g u k a t s a földműveléstől is tel jesen elszakadtak. A v é g v á r a k b a szegődött ha jdúk - ő k a lkották a más ik j e l e n t é k e n y réteget - a k i rá ly zsoldosai le t tek, a magánfö ldesúr i ha jdúk - a h a r m a d i k je lentős réteg - főurak magánhadse­regébe á l l tak . E lőbbiek a k irá ly , u tóbbiak a földesúr j o g h a t ó s á g a alá kerül­tek , k a t o n a i szolgálatuk fe jében azonban a paraszt i szolgálattól mentesül tek . A végvár iak és a magánfö ldesurak zso ld ja azonban l e g g y a k r a b b a n földhasz­nálat v o l t , ez a két réteg tehát m á r ka tonaparasz tnak mondható .

A ha jdúszabadság legmagasabb f o r m á j á t a Bocskai - fé le k ivá l t ságolás je­lentette . Bocskai Is tvánt erdélyi f e j d e l e m a H a b s b u r g - h a t a l o m el len 1604-ben indított függet lenségi harcá t e lsődlegesen a ha jdúk f e g y v e r e i v e l vívta meg, győztesen. A fe jedelem k a t o n a i szolgálatuk el lenében 10 ezer főnyi c s o p o r t j u k ­n a k a Debrecen környéki erősen elnéptelenedett j o b b á g y f a l v a k b a n fö ldtula j ­d o n t adományozott , oda letelepítette és kol lekt ív nemességgel ruházta fe l őket , a m i a paras z t i szolgálatatások terhe alól való mentességet biztosí totta számuk­ra. H a t á r a i k o n kívül azonban nemességük már - az országos nemesekétő l e l térően - hatá lyát vesztette. A z új ha jdúte lepek - Böszörmény, Nánás , D o r o g , Hadház, Szoboszló, Polgár , Vámospércs autonóm közösségeket a l k o t t a k , egye­düli fe l sőségként az á l lamhata lmat i smerték el . E ha jdúváros i közösségek jo ­g i l a g véglegesen e l távolodtak a földesúri j o g h a t ó s á g a lat t m a r a d t parasz­toktól .

A k ivál tságolás tehát é lesen e lkülönítet te a ha jdúkat a j o b b á g y t á r s a d a ­lomtól . M o s t m á r á thághatat lan távolság választotta el őket a di f ferenciál t szo lgá l ta tásokkal terhel t f a l u s i parasztoktól , s a földesúri cenzust f izető mező­városok parasztpolgárságától . De a társadalmi ranglétrán a szabad kirá lyi vá­rosok lakóiná l is magasabb szintre kerül tek , m e r t a ha jdúkat a városi közös­ségre k i ró t t évi cenzushoz hasonló adó n e m terhelte . Bocskai k ivá l t ságo lása j ó ­v a l tú lszárnyal ta a k é s ő b b telepített ún. magánföldesúri h a j d ú k szabadságát

is . A n a g y b i r t o k o s o k sa já t hadseregükbe f e l f o g a d o t t ha jdúkat b i r t o k a i k r a le­te lepí tet ték, s azok t o v á b b r a is k a t o n a i szolgálatot te l jes í te t tek , de az általuk megszá l l t e g y k o r i j o b b á g y t e l k e k n e k n e m le t tek t u l a j d o n o s a i , csak a földesúri szolgál ta tások köte lezet t sége alól mentesül tek. Ezzel szemben Bocskai p r i v i -leg izá lása nyomán a h a j d ú k a régi nemesekhez hasonlóan fö ld jük t u l a j d o n o s a i l e t tek , fö ld tu la jdonukkal szabadon rendelkeztek , s ugyanúgy m i n t a nemesek, csak k a t o n á s k o d á s ! köte lezet tséggel t a r t o z t a k az országnak. M e g k ü l ö n b ö z t e t t e azonban őket az országos nemesektő l az, h o g y nemességük h e l y i je l legű v o l t . K ivá l t sága ika t tehát , az országos nemesekétő l e l térően, n e m külön-külön sze­mélyenként gyakoro l ták , hanem a ha jdúközösség együttesen, meghatározot t he lyen élvezte a k ivá l t ság levé lben biztosított nemesi j o g o k a t . A ha jdúk egyen­ként i nemesi j o g a országosan k é s ő b b sem fe j lődhetet t k i , s ez a következő századokban á l landóan visszatérő panasz és sérelem forrásává is vált .

A ha jdúk különböző rétegei j o g i l a g e d d i g is magasabb szintű szabadsá­got é lveztek, m i n t a m i v e l a j o b b á g y o k élhettek. G y a k o r o l t á k a szabadköltöz­ködés jogá t , s a j o b b á g y o k h o z hasonló földesúri , egyházi és ál lami adózás Bocskai k ivá l t ságolása előtt sem terhelte őket . A z z a l tehát, h o g y régi lakóhe­lyüket e lhagyták, t á rsada lmi á l lapotuk is lényegesen megvál tozot t . M i n d e z e k e t a mentességeket azonban az országos törvények e l lenére - mondhatnánk tör­vényen kívül - a lak í to t ták k i a m a g u k számára. Bocskai k ivá l tságolása ebből a szempontból is l ényegesen különbözöt t a ha jdúszabadságolás e d d i g i g y a k o r ­latától . A fe jedelem ugyanis - ha formál isan n e m is , de lényegében - törvé­nyesí tet te a ha jdúszabadságot , m e r t k ivál tságlevelét a k o r p o n a i országgyűlésen a k a r o k és rendek hozzá járu lásáva l adta k i . E m e l l e t t a ha jdúszabadságot örök­letessé is tette, s ezzel egy új társadalmi réteg fe j lődésének vetette m e g az a lap já t .

Túlzás v o l n a arról beszélni , h o g y a k ivá l t ságolás t k izárólag Bocskai sze­mélyes érdemének tek inthet jük . A z kétségtelen, h o g y a fe jedelem szíve sze­r i n t szerette ha jdúkatoná i t , s n e m egyszer védelmébe is vette őket a ha jdú­ellenes u r a k k a l szemben. „ H a lehetne - írta egyszer a v á d a s k o d ó k n a k - , az egész ha jdúságot csak a m a g u n k kebe lébe v a g y m a r k u n k b a szor í tanánk, h o g y soha senkinek terhére ne v o l n á n a k . " N e m i s m e r j ü k u g y a n pontosan a kivált ­ságolás i n d o k a i t és körülményei t , úgy tűnik azonban, h o g y azt e lsősorban maga a ha jdúság kényszer í te t te k i a fe jedelemtől . Bocskai a f e g y v e r b e n álló, hel lyel-közzel m á r el lene is lázadó hadseregét z s o l d d a l n e m t u d t a kielégíteni , így a k o r szokásának megfe le lően, továbbra is számítva k a t o n a i szolgálatukra , m i n t e g y f izetésképpen földre ültette őket. A régen ka tonáskodó , e lsősorban az ország k e l e t i v idékeiről verbuválódott ha jdúvi tézek sorsának a rendezését a nemesi rendek e légedet lensége is sürgette. A szabadságharc k a t o n a i s ikere i után f o k o z o t t a n kerü l t fe lszínre a ha jdúk nemességel lenessége , a H a b s b u r g o k e l l en i küzdelmük h e l y e t t . De az országos védelmi szempontok is megkívánták a ha jdúkérdés rendezését . M i n t h o g y b á r m i k o r számítani lehetett arra , hogy „az két t a r k ö z ü l " v a l a m e l y i k b á r m i k o r üstökébe k a p h a t a m a g y a r nemzetnek, ezért ütőképes, á l landó hadseregre v o l t szükség. A szabadságharc fo lyamán pe­d i g bebizonyosodot t , h o g y k a t o n a i szempontból a ha jdúság m i n d e n k i mást fe­lülmúlt .

Végső soron a k o r szükséglete m i n t e g y előír ta Bocskai számára a ha jdú-kivál tságolást . Bocskai nagy érdeme, h o g y fe l i smerte a szükségszerűséget , s a k ivá l tságolássa l és te lepítéssel az ország a k k o r i l egér tékesebb katonae lemét - a nemesi rendek g y a k o r i t i l takozása el lenére is - megmentet te a pusztulástól .

A ha jdúk s z á m á r a nemesi jogá l lás t biztosító k ivá l t ságot k a t o n a i ere jük­nek köszönhet ték . A ha jdúk h a r c i értéke a X V I I . század második felére alá-h a n y a t l o t t . Ez részben a fö ldművelő é letmód meggyökeresedéséve l magyaráz­ható, másrészt p e d i g az okozta , h o g y az 1660. évi Sze jdi j á r á s ide jén a sar­coló török hadak - Böszörmény kivételével - a ha jdúvárosokban is kegyet len puszt í tásokat végeztek . Bécsi k a t o n a i k ö r ö k b e n azonban nehezen ismerték fe l a ha jdúhadak k a t o n a i e re j ének csökkenését . A z osztrák hadvezetés a ha jdúvá­r o s o k b a n még 1672-ben is o l y a n k o m o l y k a t o n a i erőt sejtett, amelyet a l k a l ­masnak t a r t o t t a török ter jeszkedés fe l tar tóztatására . A haditanács azonban rövidesen ú j r a mér lege lve a ha jdúk h a r c i értékét , a r r a a megál lapí tásra j u ­t o t t , h o g y e k ivá l t ságos közösségek s o k k a l a l k a l m a s a b b a k a korszerű reguláris hadsereg fenntar tására , m i n t s e m lényeges hadászati e lem lenne. B izonyára ez a fe l ismerés ösztönözte I . Lipót császárt arra , h o g y 1685-ben ál lami adó alá von ja a ha jdúvárosokat . K a t o n a i köte lezet tségüket u g y a n továbbra is fenntar ­tot ta , emel le t t azonban termény- , m u n k a - és pénzszolgá l ta tásokat is te l jes í te­niük ke l l e t t , sőt a k o r a b e l i adórendszernek megfe le lően , a ka tonatar tás kötele­zettsége is rá juk nehezedett. I I I . K á r o l y 1725. n o v e m b e r 3-án k i a d o t t oklevelé­ben a ha jdúk szabadságát ú jbó l megerősí te t te , de csak azzal a feltétel lel , ha adózási köte lezet tségeiknek továbbra is eleget tesznek. Ezzel m i n t e g y szentesí­tette Lipót császár 1685. évi rendelkezését , s érvényben is m a r a d t 1848-ig.

A ha jdúk eredeti szabadsága az adófizetéssel lényeges csorbát szenvedett, m e r t a nemesi k ivá l t ság e g y i k sarkalatos j o g á t e lveszítet ték. M e g k e l l azon­ban j egyeznünk , h o g y a mérséke l t ha jdúszabadság is m é g m i n d i g messze a j o b b á g y t á r s a d a l o m fölött biztosított helyet a h a j d ú k számára a társadalom egyre di f ferenciá l tabb és mereven elkülönülő ranglé t rá ján . Ál ta lános szám­vetés szerint a j o b b á g y o k az egyháznak, á l l a m n a k és a fö ldesúrnak f izetet t szolgál ta tása ikkal m e g t e r m e l t j a v a i k n a k m i n t e g y 3 0 % - á t vesztet ték el. A h a j ­dúk az egyházi és földesúri adózás alól továbbra is mentesül tek, bár erre az u d ­v a r i k a m a r a tet t kísér letet . í g y a ha jdúvárosi közösségek az ál lami adó lerová­sával még m i n d i g egyharmadát (vagy - m i n t a lább látni f o g j u k - v a l a m i v e l többet) adózott , m i n t a f a l u s i j o b b á g y s á g . Ezen túlmenőleg m i n d e n fa j ta földes­úri j o g h a t ó s á g o t k i rekeszte t tek pa lánk ja ik közül . Végeredményben - ha ősi szabadságukért a jövőben ál landóan is p e r l e k e d t e k - a k o r társada lmának még m i n d i g i n k á b b a k ivá l tságos , m i n t s e m az alávetet t osztályához t a r t o z t a k . K a p u i k o n ezért k o p o g t a t t a k o l y g y a k r a n bebocsátás t kérő parasztok, s a m i k o r beköl tözésük elé a h e l y i tanácsok t i la lomfát ál l í tottak, szökve is besurrantak a város árkain .

Bocskai k ivál tságol t ha jdúkatonái város lakók let tek. A fe jedelem privilé­g i u m a eredet i leg azoknak a h a j d ú k n a k és leszármazot ta inak szólt, a k i k e t az ún. ú jvár i r e g i s z t r o m b a n pontosan megneveztek. A k ivá l t ságokat azonban a telepítés után néhány évtizeddel már nemcsak azok élvezték, a k i k e t Bocskai 1605-ben és 1606-ban privi legizált , hanem a Böszörménybe , Nánásra , Szo-boszlóra, Vámospércsre , Hadházra , D o r o g r a ás Polgárra beköl tözöt tek is. í g y a kezdetben közösségi kere tben érvényesülő, de mégis személyeknek szóló k i ­vál tságok egy-két évtized a lat t m á r a f e n t i he lységek k ivál tságaivá vál tak . A ha jdúszabadságot - lé tszámra való t e k i n t e t nélkül - a ha jdúváros összes lakosa élvezte.

A z e d d i g i j o b b á g y f a l v a k tehát - Böszörmény kivételével , m e l y m á r előző­leg is mezőváros v o l t - városi r a n g r a emelkedtek , s ezzel M a g y a r o r s z á g o n új várost ípus keletkezet t . A ha jdúváros k ia lakulásában és fe j lődésében eltért az

I I

ál ta lános m a g y a r városfe j lődéstő l . M a g y a r o r s z á g o n a k o r á b b i évszázadokban két fé le várost ípus a l a k u l t k i : a szabad királyi város (civitas l i b e r a ac regia) és a mezőváros ( o p p i d u m ) . A gazdasági élet természetes fe j lődése , az i p a r i és mezőgazdasági m u n k a m e g o s z t á s révén j ö t t e k létre. A kirá lyi v á r o s o k döntően i p a r r a l és k e r e s k e d e l e m m e l f o g l a l k o z t a k , míg a m e z ő v á r o s o k va lamelyes ipar ­r a l rendelkező s agrárp iacot teremtő helységek v o l t a k . A szabad kirá ly i váro­sok királyi , míg a m e z ő v á r o s o k földesúri fennhatóság a lat t éltek.

A ha jdúvárosok n e m a te rmelőerők természetes fe j lődése n y o m á n a l a k u l ­t a k k i . A közhata lom p a r a n c s s z a v á r a szerveződtek a X V I I . század ele jén, meg­felelő gazdasági e lőfe l té te lek nélkül . Lakói k a t o n á s k o d ó szabadparasztok let­tek . Ba logh István i g e n ta lá lóan ál lapította meg, h o g y a ha jdúváros „élet­f o r m á j á n a k a lap ja a parasz t i m u n k a , igazgatási szervezetét t e k i n t v e polgár , j o g i l a g kol lekt ív nemes, öntudatában p e d i g h a j d ú " .

A ha jdúvárosok mindenképpen új színt j e lente t tek a m a g y a r városfe j lő ­désben. Ö n k o r m á n y z a t u k feledtette a ha jdúvárosok lakóival a jobbágysorso t , é le tmódjuk azonban - t e r m e l ő m u n k á j u k j e l l egének megfe le lően - továbbra is a j o b b á g y f a l v a k é h o z m a r a d t hasonló. A X V I I . században é le tmódjuk még ket tős je l legű v o l t : k a t o n á s k o d t a k és földműveléssel f o g l a l k o z t a k , k é s ő b b azon­b a n m á r csaknem tel jesen mezőgazdaságból éltek. A ha jdúvárosok agrárstruk­túrá jú közösségek m a r a d t a k a f e u d a l i z m u s végéig s néhány köze lmúl tban meg je lent ha jdúváros i m o n o g r á f i a a lap ján azt a következtetés t is le t u d j u k v o n ­n i , h o g y a ha jdúvárosok i p a r i és k e r e s k e d e l m i tőkefe lha lmozódása n e m érte el a j o b b m ó d ú mezővárosok színvonalát , s több közülük - D o r o g , Vámospércs , Hadház - a k a p i t a l i z m u s k o r s z a k á b a n városi j ogá l lásá t el is vesztette. A h a j ­dúság az örökös röghözkötés rendszerével párhuzamosan egyre erőte l jesebben feudalizálódott . V a l ó j á b a n m á r a Bocskai - fé le k ivá l t ságolás is feudális je l legű v o l t , m e r t kol lekt ív nemességet f o g a l m a z o t t meg. A ha jdúság sohasem töreke­dett a társadalmi r e n d egészének á t formálására , fe lemelkedésének egyet len le­hetőségét a nemesi rendbe való fe l jutástól remélte . A nemesség azonban végül sem fogadta be őket sorai közé , bár a ha jdúk ezzel az igényükkel m é g a re­f o r m k o r b a n (1825-1848) is ismétel ten je lentkeztek . M i v e l ez a k ísér le tük si­k e r t e l e n m a r a d t , a X V I I I . század végétől tömegesen vásáro l tak egyenként or­szágos nemességet . Külön renddé tehát n e m szerveződhettek, va ló jában m i n d ­végig m e g r e k e d t e k a j o b b á g y o k és a nemesek között , s ez a h i e r a r c h i a i ál lapot osztá lyharcuknak is sa já tos vonást kö lcsönzöt t : szabadságukat két i rányban is védelmezték, a nemesi r e n d e k k e l és a p a r a s z t o k k a l szemben egyaránt .

Végül is azt á l lapí that juk m e g , h o g y a magyarország i ha jdúság az örökös röghözkötés rendszerével szembeszegülő tendencia eredményeként jö t t létre és - ha ideig-óráig is - duzzadt nagylé tszámúvá. A m a g y a r társadalom fe j lő­désének megfele lően azonban a ha jdúszabadság a röghözkötés szor í tásában a X V I I . századi k i te l jes í tés után nemcsak visszaszorult terület i leg és lé tszámban, hanem egyre inkább feudalizálódott is és így a ha jdúság - ha e l lentmondás­n a k tűnik is - a feudális r e n d véde lmező jévé vált, m é g a röghözkötés r e n d ­szerének fe lszámolása után is.

A magyarország i ha jdúság tehát lényegesen különbözöt t a k lassz ikus ér­te lemben vet t európai szabadparaszt i fe j lődéstől , amely e lsősorban a s k a n d i ­náv országokra v o l t j e l l emző. A z o k b a n az országokban a megkéset t feudális fe j lődés , e l térő természeti v i s z o n y o k stb. eredményeként a parasztság t e k i n ­télyes hányada a f e u d a l i z m u s kere te i közöt t is m e g t a r t o t t a fö ldtula jdonjogát , v iszonylagos szabadságát és külön n e g y e d i k renddé szerveződött . A X V -

X V I . század forduló ján D á n i á b a n az egész parasztság egyötödét, Norvégiában egyharmadát , Svédországban p e d i g több m i n t a felét a lkot ták a szabadparasz­t o k . De merőben különbözött a magyarország i ha jdúk szabadparaszt i fe j lődése a nyugat-európai paraszt i fe j lődéstő l is , ahol az al lódium n y o m á s a alól f e l ­szabaduló parasztság bérlő j e l l egűvé vált. A m a g y a r ha jdúság a ke le t -európai társadalmi fe j lődés terméke, k a t o n a p a r a s z t i j e l legű, s így ez a réteg a l e n g y e l - , oroszországi kozákságga l , a horvátországi és a balkáni országok hajdút , h a j -d u t i n , hajduç, h a r a m i a , k l e f t e lemeive l rokoní tható . Fe j lődésmenetük azonos és e l térő vonása inak fel tárásával , rendszerezésével a tör ténet tudomány e d d i g a j e lentőségéhez képest kevés f i g y e l e m r e méltatot t kérdéscsoportot vi lágí that m e g .

I R O D A L O M

Angelov, Dimitar.- A török hódítás és a balkáni népek harca a török hódítók el len. Tanul ­mányok a népi demokráciák történetéből. I . (Budapest, 1956.)

Balogh István : Hajdúság. (Budapest, 1969.) Barcsa János: Hajdúnánás város és a hajdúk történelme. (Hajdúnánás, 1900.) Bácskai Vera: M a g y a r mezővárosok a XV. században. (Budapest, 1965.) Benda Kálmán: A Bocskai-kori ha jdúság összetétele és társadalmi törekvései . I n : A hajdúk

a magyar történelemben. (Módy György szerk.) (Debrecen, 1969.) 24-35. Béres András-Módy György: A hajdúság történetének és népra jzának i r o d a l m a . (Debre­

cen, 1956.) Cvetana, Romanska: Die H a i d u c k e n i n der bulgarischen V o l k s d i c h t u n g . Südosteuropa-Jahr­

buch. V I . (1962.) Elekes Lajos : A jobbágyparasztság antifeudális harcának fe j lődése Magyarországon a hu­

szita je l legű felkelésektől a Dózsa vezette parasztháborúig és a feudális r e n d i k o r ­mányzat. Kézirat.

Dankó Imre: K problemat ika vengerszkogo szlova hajdú , , g a j d u k " . (Budapest, 1960.) Ember Győző: Magyarország X V I . századi külkereskedelmének történetéhez. Századok.

(1961.) Golobuckij, V. O. : Probléma kozactva v u k r a j n s z k i j ta inozemni j i s z t o r i o g r a f i i X V I . persoj

p o l o v i n i X V I I . szt. U k r a j n s z k i j Zsurnal . 1960. 1 . sz. Grekov, B. D. : Az orosz parasztság története a legrégibb időktől a X V I I . századig. I . (Buda­

pest, 1956.) Kniezsa István-. A magyar n y e l v szláv jövevényszavai . 1/2. (Budapest, 1955.) Hajdúdorog története. (Szerk. : Komoróczy György, é., h . n.) Hajdúhadház múlt ja és jelene. (Szerk. : Komoróczy György, Gyula , 1972.) Mákkai László; A mezővárosi földhasználat kialakulásának kérdései . Kelemen Lajos Em­

lékkönyv. (Kolozsvár-Bukares t , 1957.) Matkowski, Alekszander: H a i d u c k e n a k t i o n e n i n Macédonien i n der ersten Hälfte des 17.

Jahrhunderts . Südostforschungen. X X I . évf. (1962.) Niederhauser Emil: Bulgária története. (Budapest, 1959.) Pack Zsigmond Pál: A nyugat-európai és magyarországi agrárfe j lődés a X V - X V I I . század­

ban. (Budapest, 1963.) Popovic, Dusán ].• O ha jduc ima . I , (Beograd, 1930.) Pronstein, A. P.-Hmelevszkij, K. A.: Donszkoe Kazacsesztvo v szovetszkoj i s z t o r i o g r a f i i .

Voprosz i i I s z t o r i i . 1965. 1 . sz. Rácz István: A hajdúság története. (Budapest, 1957.) Rácz István-. Couches m i l i t a i r e s issues de la paysannerie l i b r e en Europe orientale due

XVe siècle au X V I I e . Slavica, I V . (1964.) Rácz István: A hajdúk a X V I I . században. (Debrecen, 1969.) Hajdúnánás története. (Szerk. : Rácz István, Hajdúnánás, 1973.) Rosen, G. : Die Ba lkan-Haiducken . (Leipzig, 1878.) Staneff, N.: Geschichte der Bulgaren. I I . (Leipzig, 1917.) Szabó István: Hanyatló jobbágyság a középkor végén. Századok. (1938.) Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. (Budapest, 1948.)

Szabó István: A hajdúk 1514-ben. Századok. (1950.) Szabó István: A ha jdúság kialakulása. (Debrecen, 1956.) Szabó István: A prédium. Agrártörténeti Szemle. 1963. 2 -3 . sz. Hajdúböszörmény története. (Szerk. : Szendrey István, Debrecen, 1973.) Világtörténet. I I I . (Szerk. : Szidorova, N. A. F o r d . : Perényi József . Budapest, 1963.) Szmirin, M. M. : Világtörténet. I V . Ford. Gáli Éva. (Budapest, 1963.) Takáts Sándor: A m a g y a r gyalogság megalakulása. (Budapest, 1908.) Takáts Sándor: Hajdú. Nyelvtudományi Közlemények, XXX. évf. 348-350. Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudal izmus kései századaiban 1556-1767.

(Budapest, 1969.) Vass Előd: A váci török vámnaplók adatai az Alföld felől N y u g a t r a irányuló X V I . századi

áruforgalomról . Agrártörténeti Szemle. 1972. 1 -2 . sz.

István Rácz

HEYDUCK PRIVILEGES I N T H E SYSTEM OF T H E SECOND V I L L E I N A G E I N H U N G A R Y

This paper presents the enlarged version of the author 's c o n t r i b u t i o n to an inter­nat ional Symposion i n Budapest, 12-15 September 1972, w i t h the basic a i m of d e t e r m i n i n g the place of H e y d u c k privi leges w i t h i n the system of the second vi l le inage i n H u n g a r y . The development of ser fdom i n the 1 6 - 1 7 * centuries was fundamenta l ly de termined by a system of so i l -bound refeudal izat ion. However , certain groups and layers of the peasantry t r i e d to evade the bonds of the second vi l le inage and to m a i n t a i n or resuscitate the possi­b i l i t ies of re la t ive f reedom. The best chance f o r do ing so was of fered i n the market - towns , b u t many of the serfs j o i n e d the ranks of the m i l i t a r y border uni ts . F inal ly , many of them t r i e d to obta in the H e y d u c k privi leges and so to rise f r o m the soi l -bound state.

The Heyducks appeared towards the end of the 1 5 t h century i n the H u n g a r i a n society, and inc luded i n those times the impover i shed elements of ser fdom. They most ly w o r k e d as wage labourers i n the market - towns of the Great H u n g a r i a n Plain and were engaged by local farmers as herdsmen. A f t e r the country was d i v i d e d in to two (1526) and then into three parts (1541), these herdsmen, called Heyducks , g r a d u a l l y changed the i r pastoral j o b into that of mercenaries. Due to the weakening of the country ' s armed forces, k ings and barons equal ly avai led themselves of their services. A t the beg inning of the 1 7 t h century, István Bocskai, Prince of Transylvania , endowed some 10 000 Heyducks w i t h m i l i t a r y pr iv i leges . I n r e t u r n for their m i l i t a r y services he donated them landed p r o p e r t y i n the depopulated serf vi l lages near Debrecen, set t l ing them there and exempt ing them f r o m any k i n d of serf labour. As a matter of fact, the Heyducks were raised to collective n o b i ­l i t y , i . e. the i r l i b e r t y was v a l i d only w i t h i n the boundaries of their settlement, but became n u l l and v o i d elsewhere, as opposed to the pr ivi leges of the a l l - H u n g a r i a n n o b i l i t y , w h i c h appl ied to single persons and were of unrestr ic ted v a l i d i t y .

Hencefor th the Heyducks were m a i n l y engaged i n the t i l lage of l and , and rendered m i l i t a r y services o n l y i n case of need. T h r o u g h o u t the whole per iod of f eudal i sm the Hey­duck towns remained communit ies of agrar ian s tructure .

The t e m p o r a r i l y successful opposi t ion of a par t of H u n g a r i a n peasantry to the ever­last ing system of be ing bound to the soi l was large ly due to the constel lat ion of fore ign pol icy and p a r t i c u l a r l y to the i m m i n e n t danger of T u r k i s h aggression. I n this case a nega­t ive h is tor ica l factor became thus advantageous to the class struggle of peasantry. H o w ­ever, a f ter the T u r k s were d r i v e n out of the country , the arms of the Heyducks were no more needed. The ranks of the popula t ion were g r a d u a l l y r e f i l l e d , and the perpetual sys­tem of so i l -bound habi ta t ion could be strengthened. W i t h j o i n t forces the n o b i l i t y a lmost annih i la ted the Heyduck l ibert ies after the end of the 17 t h century, and o n l y 7 H e y d u c k towns i n County Szabolcs mainta ined restr icted pr iv i leges . So this way of the peasantry's rise was also d e f i n i t e l y obstructed by the r u l i n g class.

As a f i n a l conclusion, the author points out a substantial di f ference between the Hungar ias Heyducks and the development of peasant f reedom i n Europe. Right f r o m the b e g i n n i n g the H e y d u c k l i b e r t y was of feudal character, since the pr iv i leges granted by Bocskai endowed them w i t h collective n o b i l i t y . W i t h the stabi l izat ion of the perpetual soi l -b o u n d c o n d i t i o n the feudal character of Heyduck l i b e r t y became more and more p r o n o u n ­ced. The heyducks actual ly never ambi t ioned to t r a n s f o r m the social system, they saw their on ly chance for progress i n j o i n i n g the ranks of the n o b i l i t y . H o w e v e r , the n o b i l i t y was u n w i l l i n g to accept them and so they f i n a l l y got stuck ha l f -way between serfs and noblemen.

As a resul t of delayed feudal development , of d i f f e rent na tura l condit ions etc. a considerable part- of the peasantry i n the Scandinavian countries main ta ined its landed proper ty and re la t ive f reedom even w i t h i n the feudal system, and became a separate f o u r t h estate. A t the t u r n i n g of the 15th and 16th centuries the free peasants represented one f i f t h of the whole peasantry i n Denmark , one t h i r d i n N o r w a y and more than a ha l f i n Sweden. The development f r o m that of the peasantry i n Western Europe where the pea­sants, released f r o m a l lod ia l pressure, actual ly became tenants. The H u n g a r i a n Heyducks issue f r o m the social evolut ion of Eastern Europe, they constitute a social layer of m i l i t a r y and r u r a l character w h i c h is thus comparable w i t h the Cossacks of Poland and Russia and w i t h social elements k n o w n as hajdút, h a j d u t i n , ha jduc , haramia and k l e f t i n Croatia and the Balkan countries .

Takács Béla

E g y X V I I I . századi kézirat K i s m a r j a történetéről

A Tiszáninneni Re formátus Egyházkerüle t sárospataki T u d o m á n y o s G y ű j ­teményei 1972-ben Pósa Lajos hozzátartozóitól n a g y o b b mennyiségű könyv- , levél tár i és múzeumi anyagot k a p o t t a j ándékképpen . A hagyatékbó l került elő egy vegyes tarta lmú kézira tokat ta r ta lmazó „ E g y v e l e g " című hiányos kötet , a m e l y e lőt tünk ismeret len módon j u t o t t Pósa Lajos, i l l e t v e az örökösei b i r toká­ba. A kéziratos kol l igátumból nyilván t ö b b is lehetett , m e r t a sárospataki G y ű j ­t e m é n y e k b e került példány a 3. kötet j e lzését v i se l i .

Nincs szándékunkban a kötet t a r ta lmát részleteiben i s m e r t e t n i , csupán a c ímben megje lö l t , K i s m a r j a történetére vonatkozó kéziratot k ö z ö l j ü k . A 28 l a p ter j ede lmű, jó l olvasható kézirat kérdés-felelet , vagyis ká té f o r m á j á b a n dolgoz­za fe l a község történetét . A mű szerző je Habokai Márton K i s m a r j a község nótár iusa , a k i a kátét i s k o l a i használatra 1795-ben írta. A kézirat a rövidítések kiegészí tésével , szöveghű másola tban a k ö v e t k e z ő :

M e m o r a b i l i a P r i v i l e g i a t i O p p i d i K i s M a r j a , excerpta, ex e jusdem O p p . Pro toco l lo i n usum Scholae e jusdem O p p . a M a r t . H a b o k a i N o t a r i o . A o . 1795.

K ( é r d é ) s : H o l l a k o l te? F ( e l e l é ) s : Privi légiait v a g y M a g y a r u l Szabad K i s M a r j a Városába .

Ks : M i é r t nevezed ezt Privi légiai t v a g y szabad V á r o s n a k ? Fs : Azért m e r t Botskay Is tvántol , Nemes Erdély O r s z á g á n a k , és a k k o r az

ahoz t a r t o z o t t részeknek törvényesen választott Fe jede lmétő l a jándékoztatot t m e g örökös szabadsággal .

K s : H o l született ez a fe jedelem? Fs : Ezenn Városnak az Északi részén lévő V á r b a n , a m e l l y V á r n a k hellyé

m o s t a n is elevenen m e g t e t t z i k , és u g y a n Hazá jához vise l tetet t buzgó szereteté­ből adot t ennek a V á r o s n a k örökös szabadságot .

K s : M i t s o d a rangú szüléktől származott ez a Fejedelem? Fs : Némel lyek azt tar tyák h o g y G r ó f i szüléktől származott volna, és h o g y

maga is Gróf i t i tu lussa l élt volna, és azt onnét is b izonyi t tyák, h o g y Bátor i Sig-m o n d n a k R u d o l f császárhoz követtye volt, a m e l l y h i v a t a l r a egyedül a nagy rangú embereket a l k a l m a z t a t n a k , és h o g y a B i h a r i részen ( m i n t a k k o r h i v a t t a ­to t t ) Comendáns vagy Fe ldmarschal volt . M á s o k p e d i g az ő Gróf i rang já t ta­g a d j á k . A bizonyos h o g y ezen a részen a Botskay Famí l ia szép jószágot b i r t . Azé volt Potsaj , m i n t a neve is m u t a t t y a , u g y szinte K i s M a r j a , N a g y K e r e k i k i s Váráva l edgyütt , Ártánd és egyebek.

K s : O l l y nagy jó t közölvén a Fe jedelem ezzel a Várossa l , számláld elő, hogy leg i n k á b b m i k e t szükséges t u d n i arról a j ó F e j e d e l e m r ő l ennek a Város ­n a k lakosa inak?

Fs: Szükséges t u d n i k ivá l tképpen hat d o l g o k a t . 1 - o. A Botskay F a m i l i á n a k csudálatos származását . 2- 0 . Ennek a hozzá hasonl í thatat lan Fe jedelemnek örök emlékezetet ér­

demlő nevezetesebb v i se l t d o l g a i t . 3- 0 . ' Soha e léggé m e g n e m siratható véletlen halá lát . 4- 0 . A z o k n a k a s z a b a d s á g o k n a k p o n t y a i t , m e l l y e l ezt a Város t mega ján­

dékozta . 5- o.y Ezenn szabadságért minémü nevezetesebb v iszontagságokat szenve­

det t ez a V á r o s ? az i r igység és az erőszak miktől fosz tot ta meg? és m e l l y e k n e k v a n m é g m a is b i r t o k á b a n .

6 - 0 . I l l y sok szabadságok m e l l e t t , m i teszi mégis ezen Város lakosai t b o l ­do gt a l ano kká , és azonn L a k o s o k b o l d o g t a l a n s á g o k n a k m i lehet egyedül való o r v o s s á g a ?

I-ső Szakasz. A Botskay F a m i l i á n a k csudáilatos származása . K s : Kitől vette származását a Botskay F a m i l i a ? Fs; A férfi ágonn G r o f S imon M i t z b á n úrtól ; az aszszony ágon p e d i g Szé-

n y i K l á r a aszszonytól , k i n e k is eredet i jőn ama hires Lengye l Ki rá ly Bátor i I s t vánnak h a r m a d i k ágáról .

K s : M i t s o d a nevezetes d o l o g történt ezenn a G r o f n é n ? Fs : E z : hogy maga m a g t a l a n lévén, edgy időben edgy szegény aszszony

m e n t hozzá, k i edgy méhel három g y e r m e k e t szült. K s : H o g y f o g a d t a ezt a G r ó f n é ? Fs : I g e n m e g p i r o n g a t t a , t i sztáta lannak tárván őtet azért, h o g y lehetet­

l ennek tar to t ta azt, h o g y fér jé től három m a g z a t o k a t foghasson, a m e l l y tse-lckedetét hallván a G r o f igen m e g dorgál ta érte.

Ks : N e m sok idő múlva m i követ te a G r o f n é t ? Fs : A z , h o g y hét m a g z a t o k a t szült egyszerre. K s : H o g y te t tzet t ez a G r o f n é n a k ? Fs: Eszébe jővén mindgyár t a szegény aszszonynak m o n d o t t pirongató sza­

v a i m e g i j j e d t , és egyet k iválasztván, hátát edgy dézsába r a k a t t a , és keményen m e g parantsol ta edgy öreg aszszonynak, hogy azokat el veszesse.

K s : Véghez vitte-é az öreg aszszony e gonosz s z á n d é k o t ? Fs : N e m : E l m e n t u g y a n a g y e r m e k e k n e k el vesztésére , de a G r o f ló háton

menvén haza felé , szem közt ta lá l ta őtet ; és m e g kérdezvén h o g y m i t viszen a dézsába, a midőn az öreg aszszony egyenesen n e m felelne, leszál lván a lová­ról m e g nézte m i v a n a dézsába. A z után m e g tudván az egész d o l g o t , fe jére p a r a n t s o l t az öregnek, h o g y a G r o f n é n a k soha edgy szót se szól lana, maga pe­d i g rendelést te t t a g y e r m e k e k n e k t isztességes neveltetése felől .

Ks : M e g m a r a d t a k a g y e r m e k e k m i n d a hatan é l e t b e n ? Fs : M e g . K i k r e a G r ó f n a k t i t k o n nagy g o n d j a lévén, o l l y a n ruhában járat ­

ta m i n t az o thon lévő he tedik g y e r m e k e t , s m i k o r m á r fe l serdültek udvarába v i t e t t e , és gyönyörködöt t bennek h o g y m i n d a heten e g y f o r m á k volnának.

Ks : Hát a G r ó f n é m e g esmerteé őket a maga g y e r m e k e i n e k l e n n i ? Fs : N e m esmérte h a n e m haza vitetvén a G r o f a hat g y e r m e k e t azt a kér ­

dést támasztot ta a G r ó f n é eleibe, h o g y m i t érdemelne az a k i o l l y a n szép hat g y e r m e k e t m e g ö l n e ? M e l l y r e a G r ó f n é azt m o n d o t t a h o g y edgy átal lyában h a l á l n a k f ia volna az. M e l l y r e a G r o f azt m o n d o t t a : Te v a g y az, k i ezeket e l ­veszteni parantso l tad . A k k o r m e g emlékezvén a G r ó f n é a maga tet téről , lábai­hoz b o r u l t a G r ó f n a k és u g y kért k e g y e l m e t , a m e l l y e t m e g is n y e r t . Fel nevel -

kedvén a g y e r m e k e k m i n d a hetenn, ezek a famil iák származtak belőlek : Csapi, Botskay, Szórtéi, Raskai, Eszényi, Kövesdi.

K s : N e m köl teményé ez a m i t beszél lsz a Botskay f a m i l i a sz á r m a z á sá r ó l? Fs : D u g o n i t s András a m a i időben hires M a g y a r Históriai iró, ezt a törté­

netet va lóságosnak l e n n i á l l í t ja . Ezennkivül szava hihető emberek bizonyit tyák, h o g y a most is virágzó Sós F a m i l i á n a k Archívumában ezenn történetet s sze­rént f e l lehet találni azonn F a m i l i á n a k származásáról .

2. Szakasz. Botska i I s tvánnak némel ly nevezetesebb vise l t dolgairól . K s : H o l l a k t a k Botskay I s tvánnak a szüléi? Fs : A K i s M a r j a i várban és u g y a n o t tan halván is meg , a te temei mostan

is a T e m p l o m n a k hátulsó szakasza a lat t lévő Kr ip tában nyugosznak , m i n t en­nek a d o l o g n a k szemmel látott t a n u j a , még most is élő Jano M á r t o n Ö Ke­gye lme .

Ks : Fel nevelkedvén Botska i Is tván mi t soda életre adta m a g á t ? Fs: K a t o n a s á g r a : és azonn hivata lában magát o l l y nevezetessé tette, hogy

m i n d a két M a g y a r haza szemeit reá függesztet te ; a m i n t h o g y Hazá jához m u t a ­t o t t hivsége a Váradi Commendanságga l , vagy is ezen a részen fő H a d i Vezér-séggel j u t a l m a z t a t o t t meg .

Ks : M i k é p p e n lehet m e g t u d n i leg ér te lmesebben B o t s k a i I s tvánnak , az ő H a z á j a mel le t t el követet t hivséges vitéz maga viseletét és szo lgá la t tyát?

Fs : U g y , ha azt m e g t u d j u k é lőbben, h o g y m i t s o d a végső c l nyomattatás­b a n volt helyheztetve az ő ide jében m i n d a két M a g y a r haza.

Ks.- M i t értessz te m i n d a két M a g y a r h a z á n ? Fs : Felső M a g y a r o r s z á g o t , a m e l l y a X V I I században m á r a Német B i r o ­

d a l o m h o z t a r t o z o t t , és egész Erdé ly Országot , az a k k o r Erdély Országhoz tar ­tozot t M a g y a r Országi résszel edgyütt , a m e l l y b i r o d a l o m ebben az időben feje­d e l m e k által i zga ta t ta to t t , k i k n e k is b i r o d a l m a M a g y a r Országban egész a Tiszáig k i ter jedt .

Ks : A X V I I század ele in k i volt a Német Császár és felső M a g y a r Országi K i r á l y ?

Fs : Felséges M á s o d i k R u d o l f Császár, k i felől szükséges azt t u d n i , hogy a maga országának igazgatásával keveset g o n d o l t , m e r t egy T i c h o de Brahe nevü Astronomustól el h i te te t t a felől , h o g y az ő alat tvalói az ő halá lára lese lkednek; és h o g y ő magát a veszedelemtől m e g menthesse Tseh O r s z á g n a k Prága nevű v á r á b a költözött , és ot t a pa lo tának az utza felől való folyosóit is bé r a k a t t a , h o g y senki se láthassa, a n n y i v a l is inkább hozzá ne lőhetne, a mitől mindég félt , magát az A s t r o n o m i á n a k és a Chimiának tanulására adta, ahonnan a k ö ­vetkezet t , h o g y a B i roda lmában az igazgatásnak a m ó d j a egészlen fe l f o r d u l t .

K s : Hát Felső M a g y a r O r s z á g n a k m i t s o d a á l lapot ja volt az ő országlása a lat t?

Fs : Felette keserves, m e r t a T ö r ö k 1599 esztendőben bé ütvén a T a t á r o k k a l azoknak kegyet lenségek az egész országban el ha ta lmazot t , h o g y minekutána a nevezetesebb erősségeket , úgymint az E g r i , K a n i s a i , Babol tsa i és az Esztergo­m i kemény várakat el fogla l ták , ezután n e m tsak az egész országban talál tatott b a r m o k n a k prédá lásoknak estek, hanem az Helységeket tűzzel m e g emésztvén, a l akosokat is m i n d e n k imél lés nélkül , a z o k o n n kivül a k i k e t kegyet lenül m e g öltek, fogságra vitték és az egész Felső M a g y a r Országot o l l y pusztaságba hoz­ták, hogy anak m e g épüléséhez senkinek s e m m i reménysége nem volt.

Ks : Hát M a g y a r O r s z á g északi és n a p k e l e t i része k i b i rodalmában volt a k k o r ?

Fs : A z a rész is t u l a Tiszán m i n d a Német Császár b i r tokában volt. Ks.- M i n t volt annak a résznek á l l a p o t j a ? Fs : M é g keservesebben m i n t M a g y a r O r s z á g több részének, azért , m e r t

a m a z o k az El lenségtől pusztí t tattak, ez a része p e d i g attól sanyargatot t a k i ­nek ő j o b b á g y a volt.

K s : Leg i n k á b b m i k e t k e l l e t t szenvedni ennek a résznek a maga K i ­rá l lyá tó i?

Fs : H l y e k e t : l - o . H o g y m i n d a Polgári , m i n d a H a d i t isztségek n e m a ma­g o k a t jó l viselő h a z a f i a k n a k , hanem m i n d N é m e t e k n e k osztogat ta t tak , h o l o t t a Ki rá ly az ő m e g esküvésekor e l lenkezőképpen esküdött meg . 2-o. H o g y a nevezetesebb és tehetősebb M a g y a r szüzek a Ki rá ly h i re nélkül fér jhez n e m me­hettek, azért , h o g y erőszakosan Németekhez házas i t tassanak, h o g y osztán idő­v e l a j ó s z á g a M a g y a r o k t ó l m i n d el idegenittessen, a honnét a le t t h o g y sok igaz M a g y a r szivü k i s aszszonyok örömestebb m a r a d t a k a leány pár tába , m i n t sem m a g o k a t s nemzeteket Német vérrel e legyítet ték v o l n a meg. 3-o. H o g y a M a g y a r b i r t o k o s u r a k tsak igen tsekély és a lávaló dolgokér t jószága ik tó l meg fosztat tak , és azok m i n d e n k o r n e m más k i s M a g y a r o k n a k , hanem Németek­nek osztogat tat tak 4-to. H o g y az adó az Ország népére n e m közönséges gyűlés a lka lmatosságáva l r o v a t o t t f e l , hanem a szerént, a m i n t a császári t i sz teknek tetszett, k i s is a nemzet i gyűlölségből inkább k e g y e t l e n k e d t e k a M a g y a r o k o n , m i n t a T ö r ö k ö k . 5-to. H o g y az Evangel i cusok a va l lásokér t örökös számkive­tésre büntettet tek, és G r o f Be lg io jósa , a császári h a d i sereg fő t isztye , m i n d a Kassaiakat , m i n d p e d i g több azonn a részen lévő Evange l i cusokat a t e m p l o ­moktó l és va l lások g y a k o r l á s á n a k módjá tó l m e g fosztott .

Ks : M i t n e m lehet m é g el h a l l g a t n i , az a k k o r M a g y a r o k bánat tyát nevelő o k o k közzül?

Fs: A z t l - o . H o g y a M a g y a r o k n a k kivál tképpen való legfőbb k in tse a k o r o n a , a m e l l y ád törvényes hatalmas a K i r á l y o k n a k az ura lkodásra , sok esz­tendőktől f o g v a idegen kezek között hevert . 2-o. H o g y a M a g y a r o k n a k fő tör­vény B i r á j o k , v a g y Palat ínusok, a k i n e k a törvények szerént való t iszte az, h o g y ő közben j á róságot v i se l lyen a K i r á l y és a nép között , több m i n t 40 esz­tendőktől f o g v a n e m tétetett . 3-o. H o g y a Római E k k l é s i á n a k Püspök je i a külső bőv jövedelmű h i v a t a l o k a t m a g o k h o z vonták, és a közönséges királyi adónak terhel tetésének szine a lat t k ivál t az Evangél i cusokon szenvedhetetlen huza vonásokat követ tek el.

K s : Egy szóval m i v o l t e k k o r a M a g y a r maga H a z á j á b a n ? Fs : Jövevény , bu jdosó és vándorló . Ks : F o l y a m o d t a k é a Kirá lyhoz b a j a i k orvoslása véget t? Fs : I g e n is g y a k o r izben, de m i n t h o g y az u d v a r i t i sztek tsupa Németekből

ál lottak, a Ki rá lyhoz még tsak bé se botsát ta t tak , hanem m i n d e n k o r szomorú válasszal k e l l e t t a k ö v e t e k n e k vissza térni .

K s : Hát az Erdély Országbé l i M a g y a r o k r a nézve m i t s o d a ábrázat ta l tet-tzett f e l az 1600-ik esztendő?

Fs : Éppen o l y a n n a l , m i n t h a u g y a n ennek a századnak kezdete öszve es­küdt v o l n a a M a g y a r o k n a k végső r o m l á s o k r a és puszt i t tatásokra, m e r t az Er­délyi M a g y a r o k is hasonló veszedelemben f o r g o t t a k a több M a g y a r országi M a g y a r o k k a l edgyütt .

Ks : M i t gondolsz te k ivál tképpen való okának a M a g y a r o k i l l y e n közön­séges puszt i t ta tásoknak?

Fs : A z t h o g y a f e l l y e b b való esztendőkben m i g a M a g y a r o k nemzet i k i rá -

l y o k által igazgat ta t tak , a d d i g a Német u d v a r igen sokat szenvedett tő lök, m e l y bosszúságot n e m fe le j thetvén, minekutánna M a g y a r O r s z á g n a k b i r toká­ba j u t o t t , n e m azon volt, h o g y a M a g y a r o k n a k ter jedését s épületét munká l -k o d j a , hanem inkább azonn, h o g y a n n y i r a m a g v á t szakassza, h o g y soha többé a fe jé t f e l se emelhesse, következésképpen, h o g y a tőlle való fé le lemtől m e g menekedhessen.

Ks.- Erdé ly Országa m i t s o d a ál lapotban volt 1600 esztendőben a Polgári á l lapottyára nézve?

Fs: M é g e k k o r nem volt a Német u d v a r n a k b i r tokában, hanem fe j ede lmek által igazgat ta to t t .

Ks : K i volt hát ebben az időben az Erdély i fe jedelem? Fs: B a t o r i S igmond, edgy álhatat lan szivü és m a j d m i n d e n órában kü-

lömb-külömbfé le gondolkodásokra ha j ló fér j f iu . K s : A z ő idejében m i r e törekedett a Német u d v a r ? Fs : A r r a , h o g y v a l a m i n t M a g y a r Országot b i r t o k a alá vette , u g y Erdélyt

is m a g á n a k el foglalhassa. Ks : K i k e t vet t fe l eszközül ezenn szándékának végben v i te lére? Fs : A m i n d e n országoknak veszedelmére származott J esu i tákat . Ks : M t i s o d a e lőmenete lek volt a J e s u i t á k p r a c t i k á j á n a k ? Fs.- A z h o g y Ba tor i S i g m o n d fe jedelem az Erdélyi fe jede lemséget f e l tse-

rélte S i les iában az O p p u l i a i és R a t i b o r i a i fe jede lemséggel , a m i n t h o g y fe l ad­ván Erdé ly országot a Német u d v a r n a k , maga oda el is köl tözött az u j j b i r o d a ­l o m n a k el fogla lására .

K s : J ó l esetté Bá tor inak a Silesiai t z ipó? Fs : I g e n hamar jó l l a k o t t véle. Azért is felette i g e n m e g bánván elébbi tet­

tét, s j ó l tudván azt is h o g y az Erdélyi M a g y a r o k m i n é m ü sz ivve l acceptá l ták a Német u r a d a l m a t , m e l l y természetek e l len volt, o t t hagyta Silesiát és Erdély­be vissza ment .

K s : Vissza fogadtáké az E r d é l y i e k ? Fs: Á m b á r jól e smér ték az ő álhatat lan szívét, még is ezerszer inkább m e l ­

lé je á l lot tak , m i n t sem a Német u d v a r h o z . Ks : Hát a Német u d v a r bé h u n y t szemmel nézteé Bátor inak ezenn tsele-

k e d e t é t ? Fs : N e m : hanem a Németekből , Val lusokból és a H a j d ú k b ó l k e m é n y sere­

get készí tvén Basta G y ö r g y ö t le küldte Erdélynek vissza fogla lására . K s : K i volt ez a Basta G y ö r g y ? Fs : Ez nemzetére nézve Olasz volt, és a n n y i r a gyűlölte a M a g y a r nemze­

tet, h o g y annak tsak neve hal lását is n e m szenyvedhette. K s : M i t m i v e l t tehát B á s t a ? Fs : Keze alá vévén a h a d i sereget le ment Erdé lybe és a maga h a d i seregét

Oláh Ország i M i h á l y v a j d á n a k seregével egybe kaptsolván Bátor i ra m e n t és o l l y k i m e n e t e l l e l ütközött m e g G o r o s z l i nevü falunál , h o g y Bátor i a n n y i r a m e g győzettetet t , hogy a h a r t z o n több el esett t iz ezer emberénél , és maga is a l i g szaladhatot t k i Erdé lyből M o l d o v á b a .

K s : Igyekezet té többet vissz a m e n n i Bátori E r d é l y b e ? Fs : Csáki Is tván Törökből , T a t á r o k b ó l . O l á h o k b ó l és Lengye lekből se­

reget szerzett u g y a n számára , de a Basta György népe ere jéve l n e m bírhatván azonn tselekedetével Bástá t még j o b b a n fe l bosszantotta.

Ks.- í g y hát e l fogla lván Básta Erdélyt m i t m i v e l t o t tann? Fs : A z t , hogy katonái t egész Erdélyben dulásnak és predálásnak eresztette,

k i k i l l y e n kegyet lenségeket v i t t e k v é g h e z : l - o . A z O r s z á g b a n a m i m a r h á t ta lá l tak azt m i n d e lha j to t ták . 2 -0. A z tehetősöket m i n d e n kintse iktől meg­felosztották. 3 -0. A z l a k ó H e l l y e k e t porrá égették. 4-o. A m i m i n d ezeknél na­gyobb , m i n d e n n e m és személybél i választás nélkül Papokat , U r a k a t , Paraszto­k a t fé r j f iakat , asszonyokat és g y e r m e k e k e t , v a l a k i k e t tsak k a p h a t t a k m i n d meg ölték. 5-o. M i h á l y V a j d a Rátz G y ö r g y ö t F e j é r V á r n a k , a Fe jedelmek lakó hel lyének néki eresztvén, azok n e m tsak az é lőkön, hanem m é g a h o l t a k o n is kegyet lenkedtek , m e r t a Fe jede lmeknek k o p o r s ó j u k a t fe l hasogatván, a m i k i n -tset benne ta lá l tak prédára hányták, a h o l t testeket k a r d o k k a l széllyel d a r a b o l ­ták és el ha j igá l ták . E g y szóval m e g j e g y z i k azt a Históriai i rók, hogy szegény Erdély országán e k k o r el követett kegyet lenséget le i r n i l ehete t len ; és jó l l ehet egész három esztendeig kegyet lenkedet t , még is a M a g y a r o k o n való kegyet ­lenség k ívánásával te lhete t len m a r a d o t t .

K s : K i következet t hel lyében G u b e r n á t o r n a k ? Fs: Barbianus Jakab J á n o s Be lg io josa i G r o f , a k i s e m m i v e l j o b b ember

nem volt Bástánál , m e r t az m i n d e n n y i veszedelmektől m e g h a g y a t o t t a k n a k se hagyot t békét , hanem kegyet lenül rongál ta , nevezetesen az u r a k a t Rebe l l ionak színe alat t törvénybe h i v a t t a , és azokat m i n d e n j ó s z á g o k t ó l m e g fosztot ta a l akosokat az ő val lásokért n y o m o r g a t t a , és r a j t o k m i n d e n erőszakot el követet t .

Ks : H o l l a k o t t ebben az időben Botska i I s t v á n ? Fs.- I t t ezenn a részen való jószágaiban tartózkodott , keservesen nézvén

a N é m e t e k n e k kegyet lenségeket , s m i n d e n k o r abban főzte a fe jét , hogy lehetne az országot ezen nagy kegyet lenségek alól f e l szabadítani és Bátor i S igmondot , k i ő néki közelről való a t t y a f i a volt a fe j ede lemségbe vissza ál l í tani .

K s : Hát Botskai m e n t volté a Barbianus k e g y e t l e n s é g e k t ő l ? Fs: Sokáig nem m e r t e k bele k a p n i és esméretes lévén az ő megret tenthetet -

len szive a Németek előtt, darab i d e i g nem bátorkodtak m e g búsítani . K s : Tsak u g y a n m i t m i v e l t vele Barbianus? Fs: N e m hagyot t néki békét , hanem azzal kötött belé, h o g y m i v e l nagy

jószágot b i r t , igen nagy s u m m a pénzt vetet t reá adóul, de Botska i m e g izente Barb ianusnak , h o g y ő ur lévén n e m t a r t o z i k a Haza törvénye szerént senkinek adót f i z e t n i . E r r e Barbaianus fegyveres katonái t reá küldötte , h o g y erőszakosan is r a j t a az adót k i t eker j ék , a m i n t h o g y három egymás m e l l e t t lévő várait , két­ség nélkül a Potsai, K i s M a r j a i és N a g y K e r e k i várai t a k a t o n á k n a k fe l pré­dálni parantso l ta . A m e l l y rendet lenségeket látván Botska i és tudván jó l Sz. András k i rá lynak 1222 esztendőben hozot t azonn törvényét , h o g y senkinek n e m lehet vétkül tula jdonítani , ha magát a K i r á l y o k n a k törvénytelen tselekedeteik el len o l ta lmazza , az erőszakot erőszakkal igyekezet t vissza n y o m n i , és b u s u l -tában reszkető u g y a n , de bá tor k e z e k k e l fegyverhez nyúlt , inkább óha j tván m a ­gának a halált , h o g y sem az idegenektől a maga H a z á j á b a n további vissza v o ­násokat szenvedjen.

K s : K i k voltak az ő f e g y v e r t f o g o t t t á r s a i ? Fs: A keze a lat t levő kevés u g y a n , de m á r kétségbe esés m i a t t is felette

bátor vitézei. Ezekenn kivül f e l k e l t e k mel le t te a maga jószágbél i f e g y v e r t f o g ­ható emberei és a szomszédoktól is sok segítséget k a p o t t , a k i k k e l a Barbianus seregére rohant , a k i a k k o r is az ő jószágát dúlta és fegyvere élivel m e l l y n e k senki ellene n e m állhatott u t a t n y i t o t t a maga vitézeinek az e l lenség seregeibe való bé rohanásra , k i k n e k a tűznél is sebesebben emésztő erejeket n e m álhat-ván az el lenség, tsak azok m a r a d h a t t a k m e g tőlök életben, a k i k szaladással menthet ték életeket . Barbianus p e d i g ezen eset után az O r s z á g b ó l k i szökött.

K s : Hát Erdély O r s z á g a h o g y vette ezt a h i r t ? Fs : U g y hogy Botskay Is tvánt u g y nézték m i n t edgy mennyből küldette-

tett H a z a szabaditót és e m i a t t a m a i soha nem reménylet t örvendetes h i r m i a t t m i n d e n H a z a f i a k n a k öröm könyv tseppek ültek szemeikben, u g y tekintet ték őtet mindmindnyá jan m i n t a k i t egyedül az Is teni Gondvise lés támasztot t arra a végre , h o g y ezt a végső veszedelemre j u t o t t Nemzetet a p o k o l torkából k i ragad ja és elébbeni bo ldogsága m e g nyerésére néki segedelmet n y ú j t s o n : m e l l y ­re nézve 1605 esztendőben az egész O r s z á g köz m e g egyezésből maga törvé­nyes F e j e d e l m é n e k vá lasztot ta ; a k i is ezt a h i v a t a l t f e l vál la l ta a n n y i v a l is i n k á b b , m i n t h o g y a környül á l lásokból nyilván t u d t a azt, h o g y az ő h i v a t a l a őtet a H a z a eránt n e m uralkodásra , h a n e m annak szolgá la t tyára f o g j a kötelezni .

K s : H o g y kezdett ő mingyár t az ura lkodáshoz? Fs : U g y hogy tudván ő azt h o g y a Német u d v a r r a l békességben n e m ma­

radhat , leg elsőbben is a T ö r ö k u d v a r r a l f r i g y e t kötött , a k i is a segítséget né-k i e m e g igérte a Német u d v a r e l len , annakutánna számos h a d i sereget gyű j tö t t ; a ka toná i t a fe l fegyverkezésben n a g y o n segítvén a Barb iánustó l el n y e r t hadi készületet .

K s : V o l t é szerentsé je a k a t o n a szedésbe? Fs : V o l t : m e r t őtet m i n d e n k a t o n á j a ugy nézte m i n t a k i a m a r k á b a n h o r d ­

j a a szerentsét , azért is az ő k a t o n á i n a k száma n a g y o n sokasodott , még a felső M a g y a r Országi l akosokból is.

K s : H o g y nézte a Német U d v a r Botska inak készüle té t? Fs : Koránt sem b e h u n y t szemmel , hanem azon mesterkedet t h o g y mennél

e rősebb hadi sereget gyüt jvén B o t s k a i t r o m f j a i t vissza üthesse, és h o g y Erdélyt ismét vissza foglalhassa ; a m e l l y e t tudván Botskay n e m engedte h o g y M a g y a r O r s z á g b a j ö j j e n e k a Németek , hanem a maga seregét Ausztr iába v i t t e , és a Német tábort f e l keresvén azzal m e g ütközött s m e g vervén azt, m i n d e n m u n i -t z i o j o k a t el fog la l ta , a sereget p e d i g a n n y i r a széllyel ver te , h o g y többet magát rendbe n e m szedhette.

K s : Ezek után m i t m i v e l t Botskay Német O r s z á g b a n ? Fs : A z Ausztr iában lévő v á r a k a t el f o g l a l t a és az egész Ausztr iát a n n y i r a

m e g rettentette , hogy a Császári u d v a r se t a r t o t t a tanácsosnak a Bécsi várban le j endő meg maradását , egyszersmind p e d i g a békesség kötés végett Botskaihoz küldötte G r o f Forgács S i g m o n d o t a Nógrádi Fő Ispányt és Naprágyi Demeter t az a k k o r i Veszprémi Püspököt .

K s : Haj lot té Botskay a K ö v e t e k fe l té te lére? Fs : Igen is, és a Császárhoz azt az izenetet tette, h o g y előtte n in ts utálato­

sabb d o l o g m i n t a X t y é n e k vér ontása , de h o g y f e g y v e r t f o g o t t azt m i n d e n láty-t y a h o g y önnön m a g á n a k és végső veszedelemre h a j l o t t H a z á j á n a k o l ta lmába tse lekedte : és jó l lehet az I s ten i h a t a l o m ezen igaz ügyében őtet segítette a n n y i ­ra , h o g y hata lmának egész A u s z t r i a is el lent n e m állhat , mindazál ta l kész fegy-berét az ő fe lsége O r s z á g a ár ta lmától vissza húzni, ha ő felsége a Császár az á l ta la k i te jendő P u n c t u m o k r a reá áll és azokat m e g erősit i .

K s : M i t lehet i n n e n m i n d e n józanul gondolkodó embernek k i húzni? Fs: A z t h o g y Botska i Is tván n e m nagyra vágyásból , v a g y kevélységből fo ­

g o t t f e g y v e r t a Császár e l len, ( m i n t ezzel az edgyházi rendtől hamisan vádol­t a t i k ) , m e r t ha ezt kevé lységből és n a g y r a vágyásból tselekedte v o l n a , a midőn m ó d j a v o l t benne, az egész Ausztriát m a g á n a k el f o g l a l h a t t a v o l n a , de lám mind jár t le tette a f e g y v e r t , mihe jes t más módot látott a Haza boldogsága he j re ál l í tásában.

K s : Hány p o n t o k b a f o g l a l t a a Haza békessége p o n t y a i t ? Fs : Tizenöt Pontokba . K s : M i n t h o g y igen szép d o l o g azokat t u d n i , röviden számláld e l ő ! Fs : E l sőbben : h o g y M a g y a r Országban m i n d e n törvényesen bé v i t val lá­

sok szabadosan gyakoro l tassanak , m i n d e n m e g hábori tás nélkül . M á s o d s z o r : H o g y a f r i g y a M a g y a r o k , a németek , és a T ö r ö k ö k közt egyenlően t raktá l tas -sa. H a r m a d s z o r : h o g y az O r s z á g Nádor Ispán, vagy is Palat inus által igazgat-tassék. Negyedszer : a K o r o n a vissza hozattassék és Pozsonyban M a g y a r u r a k gondviselése a lá bizattasson. Ö t ö d s z ö r : a k a m a r a el töröl tessen és a hejet k i n t s -t a r t o lészen a k i m i n d e n j ö v e d e l e m r ő l számot a d j o n . H a t o d s z o r : a t i t u l a r i s Püs­p ö k ö k n e k a T ö r v é n y tételben v o x o k ne légyen. Hetedszer : h o g y a Sz. szék le tétessen. N y o l t z a d i k s z o r : h o g y a J e s u i t á k az Országból k i mennyének , m e r t Erdélyt is ők forgat ták f e l . Ki lentzedszer : h o g y a M a g y a r r á le t t idegenek har­m a d Íziglen az O r s z á g b a n t isztségeket ne viselhessenek. T izedszer : h o g y M a ­gyar tanáts által igazgattasson. T izenedgyedikszer : h o g y a M a g y a r k irá ly a gyűlésben je len légyen. T izenkedtődször : h o g y a k i k eö Fe lsége e l l en vétenek c i tá l tassanak és törvényesen büntet tessenek meg . T i z e n h a r m a d s z o r : h o g y soha senki t ő Felsége a mostan i insurrect ioért sem szeméjében sem j a v á b a n meg n e m büntet . Tizennegyedszer : h o g y Botskay István F e j e d e l e m s é g é b e n k i n e k m i t adot, az ö r ö k k é m e g m a r a d j o n . T izenötödször : sok d o l g o k v a n n a k hátra, m e l l y e k n e k m e g tse lekedésére m e g esküt a Kirá ly , még is máig sem effec-tuálta , azért is te l lyesi t tse .

K s : Reá állót é a Német u d v a r edgyszeribe ezekre a P u n c t u m o k r a ? Fs : N e m edgyszeribe, sőt követe l által hét izbe küldötte vissza a M a g y a r

u r a k gyűlésébe a maga tettzése szerént m a l y d m i n d e n P u n c t u m o k a t q u a l i f i -calva. De a M a g y a r u r a k b izonyossá tévén a Német u d v a r t a felől , h o g y az ál-t a l o k k i tet t békesség c o n d i t i o j i mel lől semmiképpen el n e m ál lanak, egyszer­s m i n d p e d i g meg győződvén a Német u d v a r a felől h o g y a M a g y a r u r a k con­d i t i o j i o l l y a n o k m e l l y e k a természeten és a H a z á n a k törvényein fundáltat tak, végezetre m i n d a ké t rész által a n n a k r e n d i szerént meg erősí t tet tek.

Ks : H o l lehet m e g találni l eg bővebben a Botska i által kötöt t békesség P u n c t u m a i t ?

Fs : A Corpus Jur i sban , v a g y is a M a g y a r o k n a k abban a T ö r v é n y köny­vökben, a m e l y b e n m i n d e n M a g y a r Országi K i r á l y o k n a k , az O r s z á g r e n d i v e l edgyüt szerzet D e c r e t u m a i , v a g y végzései fe l ta lá l ta tnak, és m i n d azon Decre-t u m o k törvény gyanánt t a r t a t n a k .

K s : H a tehát a Botska i által kötöt t békesség Punctomai T ö r v é n n y é vál tak, hogy h o g y lehetet a m e g , hogy a Protes tánsok a n n y i r a m e g a l l y a s o d t a k v o l t eb­ben a században szinte 1780-dik esztendeig, h o g y az egész országban a l i g le­hetet egy néhány h i v a t a l o k a t viselő protestáns u r a k a t ta lá ln i?

Fs : M e g esmérte ezt az egész vi lág, hogy soha annál n a g y o b b igazságta­lanság n e m v o l t , m i n t a protes tánsoknak el nyomatta tások . M e g esmérte azt amaz örök emlékezetre méltó , m e g vi lágosit tatot j o Fe jedelem I l - i k Josef is, a k i a protestánsok igaz iussát, egy kegyelmes para tso la t tya által az egész O r ­szágban közönségessé tévén, az o l ta kezdet a M a g y a r o k szivekből a val lás bel i gyűlölség k i felé irtódni és a k ü l ö m b ' féle val lású M a g y a r o k n a k szivek ed-gyé l e n n i .

K s : Josef császár után k i erős í te t te m e g ismét a Protes tánsok igaz iussait? Fs : Felséges I l - i k Leopold császár (k inek j o h i r e m a r a d j o n örök emléke­

zetben) k i is midőn lá tná h o g y az O r s z á g rendéi a val lás b e l i d o l g o k o n való

disputálásban felette sok időt tö l tenek el m i n d e n haszon nélkül , az O r s z á g ren­déihez le küldött és 17 a r t i c u l u s o k b a n f o g l a l t rendelés iben a Protes tánsok jussait k i magyarázta és az Ország rendéit m a g o k a t ahoz a l k a l m a z t a t n i pa-rantso l ta .

K s : E g y summában m i t jegyzesz m e g erről a Botskay békesség k ö t é s r ő l ? Fs : Ezt hogy a M a g y a r o k n a k törvényes szabadságai t és a Pro tes tánsoknak

szabad val lásbél i gyakor lása i t egyedül ez a békesség kötés ál l i totta he lyre M a ­gyar és Erdély O r s z á g b a n , a m e l l y m á r o l l y a n végső el nyomat ta tásban volt, hogy a két haza f i a i n a k annak vissza szereztetéséhez semmi reménységek nem volt, m e l l y k ivá l tképpen való jó té te lé t Botskay Is tvánt h o g y ö r ö k k é való j o em­lékezetben m a r a d j o n m i n d a két H a z á t ó l meg érdemli .

H a r m a d i k Szakasz. Botska i I s tvánnak szomorú halá láról . K s : A fe l lyebb elő számlált b é k e s s é g szerzésnek csendességével sokáig él-

hetteté ez a Fejedelem? Fs: Ez a Fe jede lmi ember, a k i a maga v i r t u s a i t az égig emelte , a k i kevés

idő a lat t M a g y a r és Erdély országát o l l y nagyvál tozásokba hozta , h o g y o l l y a n nagy m u n k á n a k véghez vitelére fél század kivántatot t v o l n a , a k i egész Euró­pának szemét a n n y i r a m a g á r a húzta, h o g y az a k k o r i Európai leghata lmasabb T ö r ö k Császár leg n a g y o b b b a r á t t y a volt, m e l l y b a r á t s á g á n a k ju ta lmául edgy t iszta a r a n y koronával m e g is a j á n d é k o z t a ; a R o m a i Császár, a midőn eránta B o t s k a i n a k el lenséges i n d u l a t t a l k e l l e t e t t v i se l te tn i rettegte,- m i n d e n több Euró­p a i ha ta lmasságok p e d i g az ő véghez v i t t tselekedeteit bámulva tsudál ták ; ez az F e j e d e l m i ember m o n d o m a k i b e n a két M a g y a r Haza a maga boldogságát o l l y a n h iede lemmel helyheztette , m i n t edgy földi Is tenben h i r t e l e n meg h a l , két tség kivül azrét, h o g y a M a g y a r o k Istene fe jekbe ver je a M a g y a r o k n a k h o g y edgy emberben sem k e l l b i z n i .

K s : M i t s o d a halál la l ha l t m e g ez a Fejedelem? Fs : Erőszakos halál la l , m e r t a Secretariussa Káta i M i h á l y mérget adott bé

n é k i ; m e l l y e t észre vévén a Fe jedelem s meg érezvén a maga halálát , igen szép tes tamentomot tett m e l l y e t ezen Város Archivumában meg lehet o l v a s n i ; a m e l l y b e n m e g j egyzésre méltó ez: h o g y az O r s z á g n a k meg hagyta , hogy mago­k a t a Béts i békesség kötéshez tar t sák , és az A u s z t r i a i ház e l len soha pártot ne üssenek.

Ks : H o l történt halá la ennek a Fe jedelemnek, és m i k o r , s m i t s o d a pompá­v a l temettetet t el?

Fs : M i n e k u t á n a u r a l k o d o t t v o l n a m i n t Fe jedelem két esztendőkig két h o l ­n a p o k i g és két n a p o k i g 1606 esztendőben 29 Decemberben Kassa városában m e g h o l t ; 1607-ik esztendőben Febr. 2 - ik n a p j á n p e d i g a Kassai t e m p l o m b a n edgy gyászos posztóval be b o n t t a t o t t Castrum d o l o r i s , vagy b á n a t oszlop emel­tetvén f e l , a h o l o t t volt a Fe jedelemnek az a fekete bársonnyal bé v o n a t t a t o t t széki , m e l l y b e n szokot t volt é le tében ülni, nagy h a l o t t i pompával oda bé téte­te t t a koporsó , m e l l y b e n volt a Fe jedelem h o l t teteme, lévén a koporsón egy k o r o n a , edgy k a r d és buzgány helyheztetve . Február iusnak 3 - i k nap ján G y u l a F e j é r vár felé i n d i t t a t o t t igen n a g y kisérőíísereg között , és a F e j é r v á r i n a g y t e m p l o m b a n m e l l y b e n sok Fe jede lmek tetemei nyugosznak , f e j e d e l m i pompá­v a l és szép Xtyéni p r e d i k a t z i o k és o r a t z i o k mondat ta tván el fe lette . Végezetre edgy zászló függesztetett fe l fe je fe l ibe h o l o t t is edgy deák E p i t a p h i u m o t olvas­h a t n i , m e l l y M a g y a r u l i g y v a g y o n :

Én k i fő szüléktől régenten származtam Jeles v i r t u s o k k a l h o g y fe l ruháztat tam N e m z e t e m csi l lagát fénylőre k i h o z t a m K i h o z t a m , m e r t homályt róla hár i tot tam. V o l t a m K r i s z t u s o m n a k igaz hü sáfára , R e á m b i z a t t a t o t t Ország T u t o r a , M a g y a r N e m z e t e m n e k diszes K o r o n á j a , S nemesi h irének h e l l y r e á l l i to ja . D e m i n e k u t á n a nevedért hadakat , V i s e l t e m K r i s z t u s o m , számtalan igákat , Szenyvedtem s érzettem sürü fá j d a lm a ka t , S édes nemzetemért tömény háborúkat . Vezér lésed által győzelmes l e t t e m , É j j e l i n a p p a l i gondoktól ürültem. Ürül tem m e r t hozzád m e n n i i g y e k e z t e m . J ö v e l te is hozzám kegyelmes segédem. Védelmező kezem m á r rólad leveszem Édes hazám k ihez r a g a d vala sz ivem S gondoskodás imat menten m á r le teszem Le teszem m e r t J é z u s készen v á r j a l e l k e m . M e r t bátor vitézül v ise l tem m a g a m a t , Számos esztendőkig v ise l tem h a d a k a t M á r s o s k o l á j á b a n próbál tam h a r t z o k a t S k o s t o l t a m sokféle mérges i t a l o k a t . M á r s mindazonál ta l énnékem kedveze B á t o r tőrt s leseket e l lenem el re j te H o g y éltem fonalát h i r t e l e n el messe De mégis horgára engem n e m k e r i t e . M á r ládd abba estem a mitől n e m fél tem M i n d e n felől hadat le tsendesitettem í g y t a r t o m á n y o m b a n békességben éltem Belső szolgám a k k o r sirba zár ja testem. M é r e g g e l ételem m e r t m e g elegyité M e l l y b ő l részesülvén te temimet gyötré , É l e t e m n e k fonalát u g y meg rövidité , Végre h o g y e b o l t b a n testem temetteté . U g y m u l a el éltem v a l a m i n t a pára A z által a k i n e k f o r g o t t a m j a v á r a A k i n e k szüntelen vigyáztam hasznára Halá l t hozó szellőt a f u v a l l reá ja . K r i s z t u s , idvességem éltem m á r el m u l a Szomorú népemnek d o l g a meg f o r d u l a Békességes sorsa imé m i r e j u t a N y u b a l o m r a testem h o g y e s irba szál lá . A d j néki , m e r t adhat tz igaz fe jede lmet H e l l y e t t e m k i b i r j a el hagyot t népemet R á d néznek szemei nyúj ts néki örömet , H o g y el lenségein vegyen győzdelmet .

K i n e k országlását nyúj tsd messze határra H o g y a te népednek vigyázzon j a v á r a Szent t iszte letednek gyarapí tására Lehessen élhessen m i n d e n n e k haszára .

Ks : Hát Káta i hogy l a k o l t m e g gonosz t se lekedetéér t? Fs: 1607-ik észtben J a n u á r i u s n a k 13-ik n a p j á n a tömlötzből a pel lengér­

hez vitetvén, o t tan a teste d a r a b o k r a v a g d a l t a t o t t , és hóhér által k i k iá l tatot t , hogy v a l a k i az ő ár tat lanságáról merészelne szóllalni, hasonlóképpen fogna m e g büntettetni . N e g y e d i k Szakasz. A z o k n a k a s z a b a d s á g o k n a k pontyairól m e l l y e k k e l Botskay

ezt a várost m e g a jándékozta . K s : H á n y és mi t soda p u n t u m o k b a n fogla l tának bé ezen város szabadságai Fs: M i n d öszve 16 p u n c t u m o k b a . 1 - o./ H o g y a törvényes d o l g o k b a n edgy M a r j a i l akosnak val lás tétele , ké t

más helyre való lakosok tanúbizonyság tételével fe l é r j e n : de ennek ususában a Város m a n intsen , n e m is lehet k i n y o m o z n i m i k o r r o m l o t t el .

2- 0 . A z adósságért , sem szélyében, sem jószágában ne háborgat tassék az ide való lakos , hanem a k i n e k m i keresete v a n , a maga B i r á j a eleibe citály-l y a . Ez még most is ususban v a n ; jó l lehet esett n e m régiben edgy e l lenkező tör­ténet, de az e l len is a törvényes protes ta t io bé adatot t a nemes V á r m e g y é r e .

3- e. Birót és Prédikátort az egész nép edgyező a k a r a t t a l tettzése szerént választhasson, m e l l y máig is g y a k o r o l t a t i k , és hogy a B iró a maga Tanátsos társaival mindenfé le to lvalyságokat , gyi lkosságokat , gyu j togatásokat , erőszak téte leket s más ehhez hasonló vétkeket m e g büntethet .

K s : Tel lyes erőben meg v a n é most ez a szabadság p o n t y a ? Fs: A z Archívumban lévő régi P r o t o c o l l u m b i z o n y i t t y a , hogy a M a r j a i ta-

náts halálra szententiázott , annak jele volt a Pelbárthidi határban n e m felette régen el enyészett akasztófa i s ; a melyről még ma is az egész o l d a l akasztófa j á r á s n a k neveztet ik . M o s t p e d i g a halál t érdemlő r a b o k a V á r m e g y é n e k adat­n a k által , de m i n d e n egyéb vétkesek most is az ide való Tanáts által büntet­tetnek meg.

4- o.< H a v a l a k i m a g nélkül ha l m e g szabad tes tamentom szerént oda t e n n i a jószágát a hova akar ja . H a p e d i g T e s t a m e n t o m nélkül halna meg , n e m a K i ­rályi Fiscusra hanem az egész communi tásra m a r a d j o n a jószág, m e l l y most is a szerént g y a k o r o l t a t i k .

5- to . H a gyi lkosságért v a g y m á s hasonló vétekért a lakos el szaladna, an­n a k jószágát a Biró f o g l a l j a e l , és m i n d a d d i g maga h a t a l m a a lat t tartsa , m i g a bűnös d o l g a el nem i g a z i t t a t i k . Er re a p u n c t u m r a m e g lehet j e g y e z n i , hogy erre ez i d e i g soha casus nem történt .

6- to . Eben a városban a l a k o s o k n e m nemesi t te tnek. H a p e d i g i t t e n neme­sek l a k n i k ivának , azok ennek a V á r o s n a k m i n d e n névvel nevezendő terhei t a többi l a k o s o k k a l edgyaránt v igyék, és m a g o k a t m i n d e n e k b e n az ide való szo­káshoz a lka lmaztassák , külömben házok és m i n d e n örökségek m e g betsültet-vén, az ára fizettessen k i és m a g u k küldettessenek k i , m e l y p u n c t u m o k n a k ér­te lme m a is ususban van .

7- 0 . A jövevények a lakosok száma közé másképpen bé ne fogadtassanak, hanemha t isztességes származásokról hiteles tanúbizonyság levelek v a g y o n ; és hanemha fe l esküdnek arra , h o g y ennek a Városnak statútumait , végezéseit ,

szokásait és törvényei t bé veszik, és m a g o k a t m i n d e n e k b e n azokhoz a l k a l m a z -tat tyák, m e l l y mos t is e szerint usuáltat ik.

8- to./ A más Hel lyekből ide költözött l a k o s o k és j o b b á g y o k innét n e m másképpen vitethessenek k i , h a n e m meg tar tván a törvénynek r e n d i t : a m e l l y p u n c t u m n a k e r e j é r e nézve történt o l l y a n d o l o g h o g y a Szúnyog f a m i l i a edgy N a g y András névül j o b b á g y á t k ivánta vissza a d a t n i ; de m i v e l n e m a törvény uttyán kereste vissza nem adat ta to t t .

9- 0./ H o g y b i z o n y t a l a n petséttel ne é l lyenek a Város iak le i r a t t a t i k a pe-tsétnek f o r m á j a hosszason, a m e l l y le Írásból szükséges azt m e g t a r t a n i , h o g y a petséten v a g y o n met tzve edgy fe jedelme székben ülő m á r élemedni kezdet t erős f e j e d e l m i Herots t ábrázoló k é p , k i n e k e d g y i k oldalán k a r d , más felől buzgány v a g y o n , a fe jében p e d i g edgy fekete süveg, g y ö n g y ö k k e l és más drága k ö v e k ­k e l f e l ékesit tetett d a r u tollból készült bokré ta lévén mel le t te , ezzel a környül Írással : A z Is tenért és a Hazáért , vagy a m i n t o l v a s t a t i k : Pro Deo et Patr ia . Ezenkívül m i n d e n h i te l re mél tó d o l g o k b a n zöld viaszát praescr ibál , a honnét semmi contractusnak, passusnak, vagy a k á r m i erősítő levélnek semmi ereje n e m lehet, hanemha zöld viaszra üttetik reá a petsét .

10- o. A K e r e k i vár urának, m i g azt a Botskay f a m i l i a t a r t y a szabad légyen a sertésseit a M a r j a i határon termő m a k r a h a j t a n i . Idegen ser téseknek p e d i g bé fogadására tska a M a r j a i B í r á k n a k és l a k o s o k n a k légyen jussok, mel lyből bé j ö v ő tizedet a B i r ó keze alá vévén szakassza két részre, m e l l y n e k e d g y i k ré­sze a K e r e k i u d v a r szükségére , más része p e d i g a M a r j a i E k k l é s i a belső embe­rek számára adattasson. Ez a haszon vétel az erdővel edgyütt el pusz tu l t .

11 - o. A Bere t tyó vizén szabad légyen h á r o m v a g y ha t e t z i k több k e r e k ű m a l m o t építeni k ö z haszonra, m e l l y m a l o m szombat i jövede lme az O s k o l a a lumnusa hasznára fordít tasson. M o s t p e d i g a vámból bé j ö v ő haszon vétel közönséges haszonra f o r d i t t a t i k . A szombat i vám p e d i g három részre osztat ik , úgymint a L e l k i Pásztornak, az O s k o l a R e c t o r á n a k és Praeceptorának.

12. A V á r o s i a k k i kötvén a V á r m e g y e ál tal i d e i g r e á j o k vetendő taxát semminemű adófizetéssel ne tar tozzanak , a k a t o n a tartástól és a vám fizetéstől mentek legyenek. A határon termő életből a t ized u g y a n a Biró által bé sze-dettessen, de az a L e l k i Pásztor, Rector és oskola a lumnusa hasznára fordíttas­son. A k i l e n t z e d p e d i g edgy áta l lyában onnét el töröltessen. A m e l l y p u n c t u m ­nak m a ez a haszna v a n , hogy v á m o t nem f i z e t n e k a Város iakés hogy a k i l e n -tzednek i t t e n h i re s in ts ; a t izedből p e d i g a Váradi Püspökség erő h a t a l o m m a l k i ütötte.

13- 0 . Ez a p u n c t o m azokról a 3 Vásárokró l szóll , a m e l l y e k b e n esztendőn­ként g y a k o r o l t a t n a k , m e l l y V á s á r o k Felséges V l - i k Császár által u j j D ip lomá­v a l m e g erősít tettek.

14- e M i n d e n f é l e i t a l o k n a k mérettetése közönséges haszonra légyen. 15- 0 . H a j d a n a quartély tartástól és a forspontozástól mentesek v o l t a k

a l akosok és más k a t o n a s á g n a k tartozó szolgálatoktól , de azt a szabadságot a m u l t század a maga e lmulásávl el törölte.

16- 0 . Ez az utolsó p u n c t o m arról teszi b i z o n y o s o k k á a lakosokat , h o g y soha senki b i r t o k a s h a t a l m a alá n e m adat ta tnak , hanem a Város m i n d e n k o r szabad H e l y n e k h a g y a t t a t i k .

Ks : K i k által conf i rmál tatot t ez a 16 Punctumokból álló Pr iv i lég ium? Fs : l - o . A B o t s k a y István ha lá la után mindgyár t 1607 esztendőben Felsé­

ges Rákótz i S i g m o n d fe jedelemtől . 2-o. 1611-ik esztendőben felséges Báthor i G á b o r fe jedelemtől . 3-o. 1623-ban felséges Bethlen G á b o r fe jedelemtől . 4-o./

1675-ben fe lséges A p a f f y M i h á l y fe jede lemtől . 5-o.j 1691-ben felséges I-ső Leo­p o l d császárra szálván az Erdélyi f e j ede lmekrő l , Erdély O r s z á g á n a k és ahoz tartozó részeknek igazgatása , u g y a n a k k o r az Erdélyi f e jde lemeknek m i n d e n különös és közönséges adományokat és azok között K i s M a r j a Pr ivi légiumát is conf i rmál ta .

V - i k Szakasz. M i n e m ű vá l tozásoknak volt ki téve ez a Város a maga sza­badságáért .

K s : H á n y esztendőkig virágzott ennek a V á r o s n a k csendessége? Fs : M i n d e n m e g hábori t tatás nélkül élt a maga szabadságaival 1606- ik

esztendőtől f o g v a egész 1700-k esztendeig, a m i g t . i . a fe j ede lmekről a csá­szárokra szál lott ennek a résznek is k o r m á n y z á s a .

K s : K i kezdette leg e lsőbben m e g hábor i tani ezt a V á r o s t ? Fs: 1700-k esztendőben az a k k o r i volt Váradi Püspök a maga h a t a l m a alá

igyekezet t s z o r i t a n i , és ezt a Várost püspöki j ó s z á g g á szándékozott t e n n i . De a k k o r ugy szabadult meg ettől a Város , h o g y Pozsonyban, az a k k o r E l ö l j á r ó k közzül követek küldet tek, az a k k o r i Palat inus Eszterházi Pálhoz, a k i is o l l y o l ta lmazó p a r a n t s o l a t t a l botsátot ta haza a követeket , hogy az e l len pisszenni se m e r t a Váradi Püspök, hanem a tet t bosszúságot m a g á b a n tartván, más időre várakozott . Ez után p e d i g 1712 esztendőben edgy V a j n o k Pál nevü Camara t isztye kötött a Városba , k i is Cameral is h a t a l o m alá szándékozott szor i tan i a V á r o s i a k a t ; e végre executorokat küldött a V á r o s i a k r a : de m i v e l az executorok a Várost a m a g o k f e l adásokra n e m kénszer i thet ték , ez o k o n V a j n o k Pál el ad­ta a Várost a Szepesi Kápta lannak , azzal vádolván, h o g y semmi földes ura nem lévén, s v a l a m i haszontalan Pr ivi légiumban bizakodván, nem a k a r j á k m a g o k a t fe l a d n i a C a m a r á n a k . A m e l l y vád jára V a j n o k P á l n a k m e g tudván a Camara azt, h o g y ez a Város a n e m régenében hozat ta tot t Pa la t inus i o l t a l o m b a n vetette bizodalmát , m e g szűnt bántani a Várost szinte 1722- ik esztendeig. A m i k o r a Camara , az a k k o r i Váradi H a r m i n t z a d o s h o z T h o r n a i J á n o s h o z és Cameral is Gondviselőhöz Kerekes J á n o s h o z o l l y a n parantso la to t ád, h o g y a Várost szo­rítsák, s kényszer í t sék a m a g o k szabados jussának m e g mutatására . De a Váro­siak tsak u g y f o g a d t á k ezt a parantsolatot , m i n t a m e l l y őket n e m kötelezte s ezen az o k o n fe l se i g e n vették s n e m engedelmeskedtek néki . Amel lyből a let t , hogy 1724-k esztendőben i r t a Szepesi Camara B i h a r V á r m e y g é n e k h o g y a ma­ga V i t z e I spánnyát k ü l d j e k i arra a végre, h o g y T h o r n a i J á n o s n a k , Kerekes Je­remiás és Kirá ly i Fiscus S i m o n i J á n o s u r a k n a k j e len lé tében , a K i s M a r j a i a k a m a g o k szabados j u s s u k n a k m e g mutatására h i v j a m e g . M i n t h o g y p e d i g kétel ­kedet t abban, h o g y a V á r o s i a k fognak-é engedelmeskedni ezen meg hivásnak vagy sem, tehát i r t ezen dologról felséges V l - i k K á r o l y császárhoz is m i n d e n környül á l lásokkal egybe ; azzal vádolván a M a r j a i a k a t , h o g y m á r adtak is Ta­xát a Camarának , m é g is továbra engedelmeskedni n e m akarnánk . A m e l l y vádnak az a sikere le t t , h o g y K á r o l y császár is i r t B i h a r Vármegyének , h o g y M a r j á t a maga igazsága product io jára kénszeri t tse . D e a M a r j a i a k , a Kirá ly i parantso la tnak azon t z i k k e l y e el len, h o g y ők valaha a Szepesi C a m a r á n a k va­l a m i adót f ize t tek v o l n a a Ns Vármegye előtt protestá l tak .

Ks : U g y a n ezen 1724-k esztendőben hogy nyugta laní tot ta a Szepesi Ca­mara a V á r o s t ?

Fs : í g y : hogy B i h a r V á r m e g y é n e k i r az eránt, h o g y az K i s M a r j á n a k kül­dött c i tátoriát m e g küldvén intse meg , h o g y azon 1724-k esztendei 22- ik N o ­vembernek , m e g j e l e n n y e n e k a m a g o k szabados j u s s a i k n a k meg mutatására . De a Város a C a m a r á n a k azon p a r a n t s o l o t t y a el len protestá l t a Vármegye előtt,

s k i je lentette , h o g y a Camara hivata lára soha nem f o g compareá ln i ; h a n e m h a a törvények rendes uttyán tzitáltat ik. A Ns V á r m e g y e p e d i g azt i r t a a C a m a r á ­nak , hogy m i n t törvénytelen f o r m á j ú c i t a t o r i a o l l y a n n a k vétettetvén a M a r -j a i a k r a küldettetet t c i t a t o r i a ; a m e l l e t t soha nem f o g j a őket kényszer í teni a V á r m e g y e a c o m p a r i t o r a , de még ezzel n e m h a g y o t t f e l a Camara a V á r o s há­borgatásátó l , hanem 1726-k esztendőben ismét 26-k M a r t i u s r a Kassára tzitálta a Város iakat , m e l l y Ci ta tor iának tsak u g y engedelmeskedtek, m i n t m á s k o r . A m i k o r látván a Camara , h o g y a V á r m e g y e ere jével sem kénszeri thet i a Váro­siakat a c o m p a r a t i o r a , azt tselekeszi, h o g y az a k k o r i Váradi C o m e n d á n s n a k K i t t z i n g nevezetűnek, h o g y m i v e l m á s k é p p e n nem b o l d o g u l h a t n i a Camara ré­szére a k i s M a r j a i a k k a l , fogassa el a B í ró t és Nótáriust és tartsa k e m é n y f o g ­dában a Várban m i d a d d i g m i g m a g o k a t m e g n e m a d j á k ; a m i t K i t t z i n g el is követett .

Ks : M i t tselekedett a Vármegye a f o g j o k k i szabadí tásában? Fs: I r t a K a m a r á n a k , a honnét az a válasz jöt t , h o g y a Biró u g y a n k i bot -

sáttathat ik, de u g y h o g y a nótárius mel lé még két öreg vagyonos emberek té­tetnek áres tomba, k i k is m i n d a d d i g o t t f o g n a k s a r t z o l t a t n i m i g m a g o k a t a K a m a r á n a k , m i n t örökös fö ldesuruknak fe l n e m a d j á k ; a m i n t h o g y a B i ró k i eresztetett, de B i h a r i M i k l ó s nevezetű nótárius mel lé áres tomba tétet tek Oláh István és Szántó Is tván nevű lakosok , k i k is m i n t e d g y 9 H o l n a p o k i g n y o m o r ­ga t ta t tak , a m e l l y idő a lat t a Ns V á r m e g y e sürgetvén a felséges M a g y a r H e l y ­tartó Tanátsot , s a Fe lséges Ki rá ly t is, s a f o g l y o k n a k szabadulásokat meg nyerte .

K s : Ezenkívül m i t s o d a rosszat h o z o t t még ez az 1726 esztendő a V á r o s r a ? Fs : E z t : h o g y a Váradi Püspök észre vévén a K i s M a r j a i a k n a k m e g rémit-

tetéseket k i küldötte a maga embere i t a határnak m e g t izedelésére, m e l l y erő­szaknak jó l lehet igyekeztek el lent á l lani a M a r j a i a k , de tsak u g y a n n e m állhat­ván el lent a PüspöV. k i küldött e r e j é n e k erő h a t a l o m m a l m e g vétette a t izedet, m e l l y m i n d ez i d e i g n e m volt.

Ks : Hát most kié a K i s M a r j a i t ized? Fs : Á m b á r attól az időtől f o g v a mindég n y u g h a t a t l a n i t o t t a a Város a Püs­

pökséget , h o l c o n t r a d i c t i o k k a l , h o l p e r r e l , h o l p e d i g a t ized erőszakos m e g n e m adásával , de m i n d ez i d e i g ezt az l eg igazabban egyenesen K i s M a r j a i a k a t i l ­lető jus t nem lehetett vissza szerezni, ha tsak mostani m u n k á j o k a t m e g n e m segit i az Is ten az E l ö l j á r ó k n a k .

K s : H o g y le t t vége a C a m a r á n a k a K . M a r j a i a k k a l való v e t é l k e d é s é n e k ? Fs : U g y h o g y a K . M a r j a i a k a t a Kirá ly i Fiscus a törvények ut ján m e g hív­

ta és m e g hal lgat tatván, a K . M a r j a i a k processuali ter absovál ta t tak a Fiscus meghívásától , m e l l y processus a Kiáryl i T á b l á r a apel lá l tatván, o t t a n is a K . M a r j a i a k a Fiscus meghívásátó l absolvál ta t tak és a pr iv i lég iumok conf irmál-ta to t t , fe lséges V I . Káro ly császártól 1738-ik esztendőben, m i n t a c o n f i r m a t i o -na l i s t az Archívumban m e g lehet látni.

K s : Hát azólta volté v a l a m i szemben tünő háborgatása ennek a V á r o s n a k ? Fs: A p r o tseprő szakadat lanul érte, h a n e m 1772-k esztendőben az Urbár i ­

u m n a k az országban lett bé hozatásakor Kirá ly i Comissio, úgymint Andrássi Is tván u r küldetvén k i M a r j á r a , h o g y m e g vizsgálná, m i t s o d a f u n d a m e n t u m o n ál lana ennek a V á r o s n a k szabadsága , s m i n d e n környül á l lásokró l tudósítsa a Királyi u d v a r t . Ez m e g lévén fe lséges M á r i a Theresia is ezen V á r o s szabadságát he lyben hagyta , azon kivül m e l l y e k már ezenn Város szabadságai közzül régen el vesztek.

Ks : E n n e k a V á r o s n a k sok viszontagságai t értvén m i t lehet i t t m e g je­gyezni?

Fs : E z t : h o g y az I s t e n i kegyelmes Gondvise lés még a k k o r is, a midőn sok j o b b és e rősebb lábon ál lani láttzott H e l l y e k a m a g o k szabadságaikat el vesz­tették, ennek a Városnak szakadat lanul parantso l t ol lyatén hűséges E l ö l j á r ó k a t , a k i k m i n d a n n y i v iszontagságok közt is ennek a V á r o s n a k f u n d a m e n t u m o s a b b szabadságait , sok jó patrónás u r a i k n a k tanáts adások által , m i n d ez i d e i g m e g tartották, s m e g o l ta lmazták , k i k n e k is j ó h i r e k méltó h o g y a késő m a r a d é k n á l is m a r a d j o n örök emlékezetben. V l - k Szakasz. M i lehet a n n a k az oka h o g y K i s M a r j a szabad Város , még is ennek lakosa i n e m b o l d o g a b b a k m i n t más Helységbél i l akosok , k i k földes u r a ­ság szolgálat tyával terhel te tnek.

K s : M i t lehet az embereknek szokásokról s természetekről m e g j egyezni? Fs : A z t : hogy a m i t s o d a á l lapotban s r a n g b a n nevel te tnek fe l , még tsak

n e m is g o n d o l k o d n a k arról , h o g y m a g o k a t más j o b b á l lapotban igyekeznék he lyhezte tn i . Ez az oka h o g y szántóvető embernek r i tkán v a n mester ember f i a ; v a l a m i n t a mester embernek szántóvető f i a , m e r t k i ts inységétől fogva , a mi t soda é letnek nemét be szivták, annál j o b b r ó l g o n d o l k o d n i sem a k a r n a k .

Ks : I t t K i s M a r j á b a n eleitől f o g v a m i t s o d a életnek nemét g y a k o r l o t t a k ? Fs : Á m b á r m a g o k n a k m i n d e n k o r szük v o l t a határok, mindazonál ta l h o g y

kevesen voltak, és hogy mindenfe lé o l tson k a p h a t t a k m a g o k n a k pusztát, a szántásban vetésben g y a k o r l o t t a k m a g o k a t ; most is p e d i g azt gondolván a Lakosok, h o g y n ints annál több s j o b b életnek neme, a m i az a t tyaikról r e á j o k m a r a d o t t ; egyedül a szántásban vetésben, s b a r m o k tenyésztésében helyhezhe-t i k a m o s t a n i a k is m i n d e n életbéli reménységeket .

Ks : Hát ha a régiek b o l d o g u l t a k a szántás vetés után miért n e m a mos­tan iak?

Fs: K ö n n y ű m e g m o n d a n i az o k á t : a nagy atyáink, a N a g y M a r j a i pusztát 50 F o r i n t b a n is b i r ták á r e n d á b a n : az atyáink p e d i g 500-nál többet n e m f ize t tek érette, p e d i g koránt se hasogatta a n n y i gazda e k é j e m i n t most , és i g y edgy eke után kevés f izetésre is igen sok föld j u t o t t . M o s t p e d i g annak a pusztának árendá ja 2000 R f o r i n t , m e l l y pusztát most s o k k a l több eke szántya, és így edgy eke után, a n a g y fizetés m e l l e t t kevés föld j u t , a m e l l y osztán ha leg bővebben t e r e m is, kevés hasznot ád a nagy f izetéshez hasonl í tva . A z o l l y a n szük eszten­dők p e d i g , m i n t a m i l l y e n e k f e l l y e b b u r a l k o d t a k , m i n t h o g y m i n d a drága áren-da pénzt, a melyből edgy x r t sem engednek el , ha edgy szem élet n e m t e r e m is, m i n d az esztendei munkát , m i n d a magot , m i n d a tseléd bért , m i n d p e d i g a reménylet t hasznot örökre el veszt ik , a tehetősebb famí l iákat is a r ra az ál lapot­ra jut tat tyák, h o g y ha széllyel néznek m a g o k körül , a l i g l e lnek egyebet az ide oda tartozó adósságnál .

K s : H o z z még több i l l y e n példát e lő? > Fs : A Kasza i pusztát az előtt közel 300 esztendővel , annak örökös ura

a Zólyomi H á z 2000 V f o r i n t o k b a n zá logban v e t t e ; m e l l y summát a közönsé­gesből le tévén, a n n a k interessére i n g y e n b i r ták közel másfé lszáz esztendeig; a m i g a D i t t r i s t e i n házra szállott a Zólyomi jószág . Azután is p e d i g ö r ö m m e l le­hetett a barázdába fütyörézgetni , m e r t 200 Rfor in tná l többre n e m m e n t az árendá ja , és i g y m u n k á j a után m i n d e n k o r nagy hasznot lehetett reményleni a kevés f izetésre ; de k i halván D i t t r i s t e i n ur , s más a t y a f i a k r a szálván a puszta, mindgyár t 600 s több R f o r i n t o k r a m e n t az árenda. E z e k b ő l az öszve hasonl i tá-

sokból , k i v o l n a hát, a k i észre n e m venné, h o g y miért n in ts a m o s t a n i szántó vető k i s M a r j a i a k n a k o l l y a n b o l d o g e lőmenete lek m i n t a rég ieknek .

K s : Lehet é azt reményleni h o g y a puszták e lébbeni o l t soságokra vissza m e n n y é n e k ?

Fs: Soha sem, hanemha v a g y az dög halál , v a g y az el lenség által , m e g n e m r i t k i t t a t i k az ember i n e m z e t s é g : m e r t a b izonyos , h o g y mennél több a g y e r m e k , annál több popát k é r ; p e d i g a föld több n e m lesz buza termésre m i n t most a m e n n y i , k i kötvén az i r tások által és más industr iával is készült földeket . Sőt esztendőről esztendőre a szemmel látott példák bizonyi t tyák, hogy az egész országban szemben tűnőképpen neve lke d ne k a fö ldnek árrai .

K s : Hát szántás vetés nélkül el élhetneé az i l l y e n t á r s a s á g ? Fs : Egész t a r t o m á n y o k vágynak , h o g y k e r t i ve teményeknél egyebet n e m

termesztenek, még is o l l y a n gazdagok pénzel , h o g y s e m m i szükséget n e m lát­nak , más országokat mi l l iókka l segi thetnek ; a m e l l y nagy pénz bőségének o k a az, h o g y a mesterség az egész vi lágon m a g a után huzza a k in tse t , a h o l p e d i g a pénz bőven van , o t t m i n d e n v a n .

K s : H o g y lehetne hát azt is reményleni h o g y ez a Város b o l d o g a b b lenne m i n t most?

Fs : V a l a m e d d i g i l l y drága árendás fö ldekből él m i n t most , tsak azt is ne­héz reményleni h o g y esztendőről esztendőre élhessen, m i n t h o g y m i n d e n jöve­delmét azon módon k i k e l l f i z e t n i . E l l e n b e n ha a mesterséget ide bé lehetne plántálni , akármel ly k irá lyi Város sem lenne ennél b o l d o g a b b , azért , m e r t az u r i szolgálatoktól m e n t e k lévén, a mes terségeket fo lytába űzhetnék s a pénzt a v idékből m i n d ide tsa lnák, a m e l l y bé j ö v ő pénzek többnyire m i n d benn m a r a d v á n n e m sok időre m e g gazdagodnának a Lakosok .

Ks : H o g y lehetne reményleni a pénz benn m a r a d á s á t ? Fs : U g y , h o g y h a mindenféle mesterségeket edgyaránt űznének, m e r t i g y

e d g y i k a másiktól m i n d e n t m e g vásáro lhatna , s következésképpen n e m lenne senkinek arra szüksége h o g y a pénzét másuva köl teni fárad jon. P.o. a t imár vehetne készíteni való bőröket m i n d e n k o r a szék árendátortól . A cs izmadia vehetne bőröket a t ímároktó l . A szabó m i n d e n keze alá m e g k ívántató maté­r iákat m e g vehetne a ka lmártó l , s e szerént tsak benn f o r o g n a a pénz a Város­ban, s egyszer osztán m e g bővülne.

K s : M i t k e l l p e d i g i t t e n a mesterség tanulásra nézve meg j egyezni? Fs : A z t , h o g y m i n d Debretzen, m i n d Várad közel vágynak, a h o l a mester­

ség tanulását tökéle tességre lehet h a j t a n i , m i n t h o g y m i n d a két h e l y b e n eléggé virágzó lábon áll a mesterség.

Ks : M i t s o d a más nagy hasznokra lenne még a mesterség tanulása a La­k o s o k n a k ?

Fs : A z , h o g y m i v e l a mesterség tanulása kedvéért , látni , h a l l a n i s tapasz­t a l n i k e l l , l assanként a n n y i r a k i pa l lérozódnának a Lakosok , h o g y azok a k i k 20 esztendővel következnének , a m o s t a n i a k a t ide va lóknak l e n n i szégyenlenék.

K s : M i t tanátsolsz hát te m i n d e n n e k a k i t szeretz? Fs : A z t h o g y a d d i g m i g a mesterség tanulására n e m a l k a l m a t o s , ide haza

a oskolát szorgalmatosan g y a k o r o l l y a , h o g y i g y az e lmé je a t isztességes t u d o ­m á n y o k által k i pal léroztatván, a mesterség tanulására a lka lmatossá tétessen, m e r t azt a tapasztalás b i z o n y i t t y a , h o g y némel lyek azért n e m a l k a l m a t o s a k a mes terségek k i tanulására , h o g y buta és ostoba e lmével f o g n a k ahhoz, e l lenben a k i k e lmé jeke t a t isztességes tudományok által k i élesí tették, lehetet len h o g y

a mesterség tanulásában ne gyönyörködnének , és a szemlátomást való előme­nete leknek nyi lván való j e l e i t te tapaszta lnák m a g o k körül .

Descr ips i G.F.Ao.1796 d.21 et 22-a A u g u s t i .

*

A kézirathoz megjegyzéseket , v a g y k o m m e n t á r t n e m fűzök, m e r t a köz­lemény szinte önmagáért beszél . M i n d e n e s e t r e ez a fa lutörténet g y a r a p í t j a K i s ­m a r j a község eléggé gazdagnak mondható helytörténeti b ib l iográ f iá já t és talán érdeklődésre számíthat azok előtt a kuta tók előtt, a k i k e t é m a kö r be n m á r eddig d o l g o z t a k .

Béla Takács

EINE HANDSCHRIFT AUS D E M 18. J A H R H U N D E R T ÜBER D I E GESCHICHTE V O N KISMARJA

Die vorgestellte H a n d s c h r i f t w u r d e v o m einstigen Notar der Gemeinde Kismar ja (Ko­m i t a t Hajdú-Bihar) Márton Habokai 1795 angefert igt . Die Besonderheit der Handschr i f t ist, dass der Verfasser die Geschichte des Dorfes i n Fragen u n d A n t w o r t e n , also i n der F o r m eines Katechismus für Unterr ichtszwecke verarbeitet hat. I n diesem Sinne ist Márton H a ­bokai für den Vorläufer des heutigen Ortskunden- und Ortsgeschichtenunterrichts .

Die E in le i tung der H a n d s c h r i f t beschäftigt sich m i t dem Fürsten v o n Siebenbürgen (Transsylvanien) István Bocskai (1606-1606) der den Verfasser nach i n Kismar ja geboren sei, u n d von dem die Gemeinde den Ehrent i te l „freie Stadt" bekommen hat.

Márton H a b o k a i behandelt die Geschichte des Dorfes i n sechs Abschnit ten. I m M i t t e l ­p u n k t steht zwar die Gestalt des Fürsten Bocskai, darüber hinaus b e k o m m t man aber auch ein reales B i l d über die historische und gesellschaftliche Lage der Zeit, über den damaligen Zustand des Dorfes.

Der erste Abschni t t erzählt die „wunderbare" H e r k u n f t der Famil ie Bocskai. I m zwei ­ten Abschnit t werden die Lebensgeschichte u n d die w i c h t i g e r e n Waffentaten der Fürsten beschrieben u n d der Ausbruch des Bocskai sehen Freiheitskrieges gerechtfert igt , denen Er­gebnis der Freiden v o n Wien i n 1606 w u r d e . Die Frc idensar t ike l werden k u r angeführt. Der d r i t t e Abnschni t t beschäft igt sich m i t dem Umständen Bocskais Tod, dann erzählt aus­führlich die Beisetzung des Fürsten. Besonders interessant ist die v o m Lateinischen über­setzte Grabinschr i f t - E p i t a p h - , deren Text bisher für die H i s t o r i k e r unbekannt war.

Der Verfasser zählt i n sechzehn Punkten die P r i v i l e g i e n auf, die der Fürst der Gemein­de gespendet hat (Abschnitt 4). So w a r e n z. B. das Fällen u n d Vollstrecken von Todesur­tei len, das Aufheben der Adeligenrechte ( jedermann ist i n der Stadt gleichberechtigt) , der Gebrauch von grüner Wachspetschaft, Steuerfreiheit , M a r k t r e c h t , usw. I m fünften Abschnit t schreibt der Verfasser darüber, was für Kämpfe Kismar ja später bestehen musste, u m diese Rechte halten zu können. I m sechsten Abschnit t g i b t er ein Gesellschaftsbild über Kis­mar ja am Ende des 18. Jahrhunderts . Er stellt die Frage: W a r u m sind Kismar jas Bewohner nicht reicher als die v o n anderen Gemeinden, o b w o h l das D o r f von Gutsherrndienst leistun­gen al ler A r t f r e i ist? Den G r u n d dafür sieht Márton H a b o k a i d a r i n , dass der Boden für die zugenommene Bevölkerung w e n i g ist, u n d auch dieser unrecht bebant w i r d . Márton Ha­bokai schlägt interne Wir tschaf t vor , die seiner M e i n u n g nach K a p i t a l a k k u m u l a t i o n m i t sich b r i n g t , ausserdem - u n d das ist ebenso sehr bedentend - forder t er die E n t w i c k l u n g der Industr iezweige , die m i t der Landwir tschaf t verbunden sind. Da Debrecen u n d Nagy­várad (Grosswardein) nah s ind, begeistert er die Schulkinder wei ter zu lernen, i n die Lehre zu gehen.

M i t der Geschichte u n d Volkskunde der Gemeinde K i s m a r j a w u r d e auch bisher v i e l beschäftigt. Die Handschr i f t k a n n i n jeder Hins icht für die i n diesem Themenkreis Forschen­den interessant sein.

Nyakas Miklós

Hajdúkerület vagy Hajdú megye? E g y ősi szervezet haldoklása és megszűnése

A Ha jdúkerü le t 1848 előtt nemcsak különál ló törvényhatóság v o l t , hanem sa játos , egyedi színezetű pol i t ikai- társadalmi szerkezettel is rendelkezett . B á r a ha jdúvárosok különböző társadalmi rétegei egyaránt a m a g u k j a v á r a akar­ták megvál toztatni a k i a l a k u l t v i szonyokat , abban mindnyá jan egyetértet tek, h o g y a Kerüle t megszüntetése és vármegyei fennhatóság alá vetése kivál tságolt helyzetük végét je lentené . Egyes szélsőséges hangadóktó l e l t ek in tve a Hajdú­kerület lakói - pontosan a k ivál tságolások m i a t t - egyaránt érdekelve v o l t a k az ősi szervezet megvédésében. 1 A Ha jdúkerüle t létét I I . J ó z s e f merész r e f o r m ­kísér lete óta k o m o l y veszély nem is fenyegette, hiszen feudális társadalmunk elavultságánál f o g v a képtelennek b i z o n y u l t a törvényhatóságok modernizá lá­sára. A Ha jdúkerüle tnek Szabolcs vármegye el lensége v o l t u g y a n , a császári u d v a r v iszont - lévén önálló adóalany - pár t já t fogta .

A z 1848-as f o r r a d a l o m és az áprilisi törvényalkotás a r e n d i k ivá l t ságokat eltörölte, s az új helyzetnek megfelelően a Ha jdúkerüle t szerkezete lényegében és fő v o n á s a i b a n . az ál talános m a g y a r társadaloméval le t t azonos. A polgári f o r r a d a l o m győzelmével napirendre került az ország közigazgatás i á ta lakí tása is, hiszen a f e u d a l i z m u s k o r á b a n k i a l a k u l t törvényhatóságok n e m fe le l tek m e g a polgári köve te lményeknek . Belső szerkezetük el lentétes v o l t a népképviselet elvével és a p a r l a m e n t i rendszerrel , területi e lrendezésük p e d i g sok esetben célszerűt lennek b i z o n y u l t , s a számos, apró törvényhatóság az ország közigaz­gatását n a g y o n megdrágí tot ta .

A H a j d ú k e r ü l e t léte szempont jából így merőben új helyzet a l a k u l t k i . Egyrészt az országos érdekek a közigazgatás átszervezését követelték, másrészt a Kerülethez va ló tartozás többé kiváltságolt helyzetet nem jelentett. A lakos­ság tehát o b j e k t í v e nem v o l t érdekelve abban, h o g y a Ha jdúkerüle t fennható­sága alá tar tozzék. Ez alól természetesen H a j d ú b ö s z ö r m é n y város lakossága kivétel , a m e l y érthető módon ragaszkodot t a székhely nyúj tot ta e lőnyökhöz ; ugyanígy a kerület i t i s z t i k a r is, amely a Ha jdúkerüle t megszüntetésében hata l ­m á n a k és be fo l yás ának a végét látta.

A köz igazgatás rendezését fe ladatának t a r t o t t a az 1848-as m a g y a r f o r r a ­d a l o m , az abszolut izmus korának császári bürokrác iá ja és a d u a l i z m u s k o r á ­nak m a g y a r k o r m á n y z a t a is. A három - tör ténelmileg lehetséges - megoldás

1 1813-ban például Hajdúböszörményből, Hajdúhadházról és Hajdúszoboszlóról Cseke I s t ­ván ügyvéd vezetése alatt a nemesség Szabolcs megyéhez olyan értelmű kérvényt inté­zett, hogy Szabolcs megye fennhatósága alá tartozzék. Lásd Sillye Gábor: A nagyméltó­ságú magyar királyi helytartótanácshoz h i v a t a l i alázatos je lentése a Hajdúkerület fő ­kapitányának . . . (Debrecen, 1864.) 18 -19 .

között természetesen lényeges e l térések m u t a t k o z t a k a társadalmat p i l l a n a t ­n y i l a g formáló erők érdekeinek megfe le lően .

A z 1848-as törvényalkotásunk n e m rendezte véglegesen a m e g y é k és m á s törvényhatóságok belső szerkezetét , a közigazgatás i egységek határai t sem b o l y g a t t a . 2 A tényleges helyzet azonban úgy a l a k u l t , hogy a m e g y é k hatás­köre az 1848 előtt inél jóval szűkebb területre szorul t , s az e l l e n f o r r a d a l o m fegyveres beavatkozásával ez a j e l e n s é g folytatódott . 1 A f o r r a d a l m i k o r m á n y ­zat sok egyéb teendője mel le t t n e m t u d o t t időt szakítani a köz igazgatás végle­ges, j o g i rendezésére . Ez a tény m a j d az 1867-es kiegyezés után o k o z o t t p r o b ­lémát, hiszen e k k o r - a közös ügyek kivételével - a 48-as a la po kho z tértek vissza.

A szabadságharcot vérbefo j tó császári kormányzatnak e kérdéssel szintén szembe k e l l e t t néznie, hiszen a lever t polgár i f o r r a d a l o m problémái t o v á b b r a is aktuál i sak m a r a d t a k , amelyek megoldás t sürgettek. A polgári igények felül­ről, k o r m á n y i n t é z k e d é s e k által n y e r t e k megoldást , nemcsak nálunk, h a n e m Európa-szerte is. Ó v a k o d n u n k k e l l ezért attól, h o g y az abszolut izmus k o r á n a k intézkedéseit m i n d e n szempontból e lvessük, hiszen ezek az intézkedések mégis­csak polgár i - b á r mélységesen reakc iós és nemzetellenes - m e g f o n t o l á s o k a l a p j á n születtek. E k k o r kísérel ték m e g például első ízben a köz igazgatás és b í ráskodás szétválasztását M o n t e s q u i e u e lve inek megfele lően, amely végérvé­nyes d i a d a l t m a j d csak a kiegyezés után ara tot t . A kiegyezés után kiépülő m a ­gyar á l lamgépezet egyébként más szempontból is f igye lembe vette az abszolu­t i z m u s k o r á n a k kísérleteit. ' 1

A császári abszolut izmus a köz igazgatás i egységek határait i l letően a vál­toztatás á l láspont jára he lyezkedet t ; a rendezés prob lémá já t a m e g y é k m e g ­szüntetésével és az ország kerüle tekre osztásával próbál ták m e g o l d a n i . E n n e k során a Ha jdúkerüle te t e lőbb ténylegesen, m a j d j o g i l a g is megszüntet ték , és a ha jdúvárosokat a nagyváradi kerülethez osztották be. M i n t a későbbi f e j l emé­nyek mutat ták , a területi e lrendezéshez a k iegyezés utáni m a g y a r k o r m á n y ­zatnak is hozzá k e l l e t t nyúlni, s az e lvért magáér t a Bach-korszak sem hibáz­tatható. A császári bürokrác iá t tehát n e m azért k e l l el ítélni, m e r t m e g b o l y g a t t a a régebbi á l lapotokat , hanem azért, m e r t a vál toztatások a m a g y a r á l lamiság végleges és teljes megszüntetését v o l t a k h i v a t v a elősegíteni .

A Schmerl ing-provizór ium n e m kísér letezett , n e m is kísérletezhetett nagy­szabású közigazgatás i r e f o r m m a l , így a kérdés végleges megoldása a k iegyezés utáni időszakra m a r a d t .

A m e g y e i élet v isszaál l í tásakor a passzív rezisztencia, a császári k o r m á n y ­zat h iányosságai , v a l a m i n t a megyék szerkezetének e lavultsága együttesen azt eredményezték , h o g y a közigazgatás s i ra lmas képet m u t a t o t t . M a g y a r o r s z á g királyi he lytar tó ja , gróf Pál l f fy M ó r ezen rendele t i úton igyekezet t segíteni . Végeredményben ennek az intézkedésnek köszönhető a Si l lye G á b o r ha jdú­kerületi főkapi tány által összeáll ított Szabályrendelet a hajdúvárosok mint helyhatóságok részére közigazgatási és törvénykezési tekintetben c ímű m u n k a

2 Az 1848 I I I . törvénycikk k i m o n d t a , hogy az ország „törvényhatóságainak eddig i törvé­nyes hatósága ezentúl is teljes épségben f e n n t a r t a n d ó " . Ez ellentétben áll a később alko­tot t V. , X V I . , X V I I . törvénycikkel , melyek a megyék új szerkezetét ideiglenesen ren­dezték.

3 Forgách Ágost: Észrevételek a megyék áta lakí tása körül. (Pest, 1868.) 1-9. 4 Az abszolutizmus korának közigazgatására : Sashegyi Oszkár: Az abszolut izmuskor i le­

véltár. (Budapest, 1965.) 11-132.

megje lenése . A mű bepi l lantást enged a Kerület belső v i szonya iba : 1 M e g j e l e ­nését egy főkapi tányi körlevél előzte m e g 1862. jú l ius 18-ról ke l tezve . A hiá­nyosságok o l y n a g y o k , h o g y a kör levél í ró ja attól fél , hogy idegen t isztviselők­k e l hozat ják rendbe a Kerület ügyeit . A körlevél nyí l tan m e g m o n d j a a p r o b ­léma fő okát , amely „ a városi t isztviselői személyzetnek a d o l g o k m o s t a n i me­netével m e g n e m egyező elrendezésében, s i l letőleg kiá l l í tásában r e j l i k . . . m i n d n y á j a n m i n d e n t cs inálnak, de sa já t fe le lősség alat t senki s e m m i t : azért n e m csoda aztán, ha az egész igazgatás p a n g . " A patr iarchál is e lveken nyugvó közigazgatás , a m e l y n e k működése m á r a f e u d a l i z m u s utolsó szakaszában is akadozot t , az új körü lmények közt tel jesen csődöt m o n d o t t . A fent említett főkapi tányi kör levél a megoldásra három intézkedést helyezett k i lá tásba .

1 . A „ l e g n a g y o b b oka a ba jnak , h o g y a köz igazgatás és törvénykezés u g y a n a z o n testület és törvénykezés által k e z e l t e t i k ; h o g y a hadnagy a legter je ­delmesebb városban a legnagyobb pertől kezdve a legkisebbszerű k ihágá­sig . . . egymaga kényte len e l j á r n i . " Ezért „a nélkül , hogy a köz igazgatás és a törvénykezés tula jdonképpen e l v i l e g külön választatnék, s a nélkül h o g y a főhadnagy elnöki j o g a i csak legkevésbé is csonkí t ta tnának - két osztá lyban végezzék teendőike t . " Tehát a főhadnagy és helyettese ossza m e g egymás kö­zött a közigazgatás i és b íráskodási fe ladatkört . Ez az intézkedés mindenkép­pen szerencsés döntésnek b i z o n y u l t , m e r t a k o r tendenciá ja - a m e l y a k iegye­zés után végleges formában meg is valósult - ezt a megoldást hozta magáva l .

2. Ezzel párhuzamosan növelni k ívánta az i r o d a i segédszemélyzet lét­számát, m e r t „irodai személyzet e legendő számban sehol sincs", s ezért „az irat tár a városokon csaknem mindenütt több évekről rendezetlen és l a j s t r o m o -zat lan , . . . a j e g y z ő k ö n y v e k t isztázása n a g y o n hátra van , rendes ik ta tókönyv p e d i g sok helyen n e m is lé tez ik . "

3. Végezetül e m e l n i kívánta a t isztviselők fizetését. 1 ' A m u n k á l a t o k e lőrehaladásáról értesítette a Ha jdúkerüle te t az 1862. ok­

tóber 11-én k e l t főkapi tányi kör levél , m e l y megígér te , hogy a szervezés be­végezte után a szabályrendeletet hamarosan k i f o g j á k a d n i . A Szabályrende­let . . . 1862. december 31-ről kel tezve hamarosan m e g is je lent . A bevezetőben ismét u t a l t arra , h o g y összeál l í tását fe lsőbb rendelet tette szükségessé. A t a r t a l ­máról a n n y i t m o n d o t t , h o g y „nincs ezen munká la tban semmi ú j ; összeál l í tása ez a Ha jdúkerüle t re vonatkozó hazai törvényeknek szokásoknak és fe lsőbb r e n d e l e t e k n e k ; s e l térés ezektől csak a n n y i b a n v a n a m e n n y i b e n az ú jabbi fe lsőbb intézkedések, és a j e l e n k o r igényei fo lytán múlhatat lanul k e l l e t t t e n n i . " '

A z ügykezelés modernizálása a f e n t i igényeknek megfelelően a k iadások emelkedésével j á r t együtt , s a tendencia ennek ál landó növekedése v o l t . Ez még j o b b a n k idombor í to t ta a k i sebb törvényhatóságok é letképtelenségét . 1850 51-ben az osztrák egyenes és közvetet t adók rendszerének M a g y a r o r s z á g ­ra történő ki ter jesztése maga után v o n t a az összes k inevezet t közegek központ i e l látását . A z 1860-as októberi d i p l o m a a törvényhatóságokat j o g a i k b a vissza­helyezte, így a kö l t ségek fedezése is részben r á j u k hárult . A városok p e d i g a közigazgatás i k ö l t s é g e k k e l együtt az összes igazságszolgál tatás i k iadást is ma-

5 Szabályrendelet a hajdúvárosok m i n t helyhatóság részére közigazgatási és törvénykezési tekintetben. Összeállítva a törvények, törvényes g y a k o r l a t és felsőbb rendeletek alap­ján . (Debrecen, 1863.) A továbbiakban Szabályrendelet.

6 A körlevél szövegét a Szabályrendelet teljes ter jedelmében közli a 38-43. l a p o k o n . 7 Uo. 4.

g u k v o l t a k kényte lenek fedezni . Er re számos város n e m v o l t képes , így 1866-tól kezdve évi 500 000 f o r i n t e re jé ig ál lami segélyt k a p t a k . 1867 márciusától p e d i g nemcsak a szabad királyi városok, hanem a rendezett tanácsú városok is segélyben részesülhettek. A z 1869-es évtől kezdve a fent ieken k ívül a jász-k u n , hajdú és a X V I szepesi városok, v a l a m i n t a n a g y k i k i n d a i kerület szá­m á r a 72 000 f o r i n t o t b iztos í tot tak . 8 A z 1870-es évek közigazgatás i r e f o r m j a i a k iadásokat hatványozot tan növel ték . A helyzetet tovább súlyosbította a k iegye­zés utáni időszak tartós deficites á l lapota . 9 B á r a túlköltekezés n a g y o b b i k há­n y a d a nem a köz igazgatásból adódott, a közigazgatás i köl tségek leszorí tása csökkenthét té az á l lami központi k iadásokat . Ezt a tényt a megyerendezés gon­dolatánál feltétlenül figyelembe kell vennünk.

A Ha jdúkerü le t helyzetét, törvényhatósági létét nagyban veszélyeztet ték azok a közigazgatás i r e f o r m o k , amelyek az 1870-es években leptek életbe. A községi ö n k o r m á n y z a t r e f o r m j a (1870 : X V I I I . tc.) a Kerület kezéből k i v e t t e a szabályalkotás j o g á t , s azt az il lető városok kezébe tette le. A Ha jdúkerü le t j o g a i n a k ez a m e g c s o n k í t á s a a széthúzó erőknek kedvezett , hiszen a három d a r a b b a n fekvő törvényhatóság nem a l k o t o t t gazdasági egységet , megléte a ha jdúvárosok k o r m á n y z a t á n a k szi lárdságán és a történelmi t radíc iókon n y u ­g o d o t t . 1 "

Hordere jében jóva l veszélyesebbnek b i z o n y u l t ennél a közigazgatás és b í ráskodás szétválasztása , v a l a m i n t a királyi j á rásb í róságok megszervezése . E r e f o r m o k a h i v a t a l i apparátus megnövekedésével j á r t a k együtt , s ezért a Ha jdúkerüle t mindenekelőt t azt akar ta elérni , h o g y megfele lő helyiség ál l jon rendelkezésre ,nehogy a hely hiánya ürügyként szolgálhasson e h i v a t a l o k más­h o l való letelepítésére . A veszély e lhár í tására ezért a kerület i székházat akar­ták kibővíteni . M i v e l a köl tségeket a Hajdúkerüle t egymagában n e m t u d t a fe­dezni , ,,a főkapi tány előter jesztésére , lépéseket t e t t . . . országos segélyt kiesz­közölni . . . azon esetre ha a törvénykezésnek a közigazgatástól m á r rebesgetett e lválasztása m e g t ö r t é n i k i s : k iépítendő helyiség elegendő legyen m i n d a köz­igazgatási , m i n d a törvénykezési h i v a t a l o k b e f o g a d á s á r a . . . " " A Kerület ka ­p o t t is a „kiépí tésre 10 850 f o r i n t o t és az új kerület i székház 1870-ben m á r át

8 Előadmány a sz. k i r . városok, jászkun, hajdú és X V I szepesi városok, továbbá a nagy­k i k i n d a i kerület és a rendezett tanáccsal bíró mezővárosok számára, törvénykezési költsé­ge ik kárpótlása fe jében 1866-1869 évig álladalmilag engedélyezett adományok mikénti fölhasználása és az említett czélra 1870 évben igénybe veendő, a törvényhozás részéről megszavazandó pénzkcl lékek iránt. A belügyminiszter megbízásából hivatalos adatok a lap ján szerkeztette Sztojakovics Sándor belügymin. t . osztálytanácsos (Buda, 1869.) 3-13.

9 Az államháztartás mérlege ezekben az években a következőképpen a lakul t : Év Bevétel Kiadás (millió for intban) 1868 154 147 1869 152 165 1870 171 199 1871 179 215 1872 186 233 1873 181 251 1874 190 252 A magyar országgyűlés története. 1867-1927. (Szerk. Ballá Antal. Budapest, é. n.) 93.

10 A Hajdúkerület t i sz t ikara ezért nem minden tendencia nélkül állította Hajdúböszörmény szabályrendeletét példaképként a többi város számára. Lásd Hajdú-Böszörmény város községi szervezete továbbá a városi t iszt ikar , a segéd-, kezelő és szolgaszemélyzet ha­tásköre és h i v a t a l i utasításai. (Debrecen, 1872.) 78.

11 Hajdúmegye le í rása (Szerk. Varga Geiza. Debrecen, 1882.) c. kötetben Sillye Gábor ta­nulmánya. A továbbiakban Sillye i . m .

is adatot t a h a s z n á l a t n a k . " 1 2 A z a tény, hogy megfe le lő épület állott Ha jdú­böszörményben rendelkezésre , a Ha jdúkerüle t kezében a k é s ő b b i e k fo lyamán is nagyfontosságú f e g y v e r m a r a d t . A z épület e lkészítése m e l l e t t fontosnak tar­tot ták kérvénnyel fe lkeresni az országos fórumokat is,- a Kerüle t az 1870. jú ­nius 1-én t a r t o t t közgyűléséből fel írt a képviselőházhoz, a m e l y n e k lényegét az a l k o t t a , h o g y ,,az a lkotmányos köztörvényhatóságok területi épsége törvény­kezési t e k i n t e t b e n is f e n n t a r t a s s á k . " ' ! Ez az a g g o d a l o m tel jes m é r t é k b e n ért­hető is v o l t , hiszen a ha jdúvárosok egységének i l y e n je l legű m e g b o n t á s a ve­szélyes precedensként szolgálhatott v o l n a hasonló j e l legű intézkedésekre . Kü­lönösen Hajdúszoboszló sorsa k e l t e t t aggódást , hiszen a város természetes fek­vésénél f o g v a Debrecen vonzáskörébe tar tozot t . A z erőfeszítés azonban n e m j á r t s i k e r r e l , m e r t az e l sőfo lyamodású b íróságok szervezésekor (1871 : X X X I . tc.) Hajdúszoboszlót a debreceni e l sőfo lyamodású törvényszékhez osztották be, s ez „ú jabb aggodalomba ejtette a kerület fennmaradásáér t aggódó keble­ke t " . 1 ' 1 A t i s z t i k a r és a kerület i közgyűlés megpróbál t u g y a n ez e l l e n t i l t a k o z n i , de az 1871. m á j u s 1-én az országgyűléshez benyúj to t t fo lyamodvány nem érte el cé l já t . A többi ha jdúvárosban h á r o m j á r á s b í r ó s á g o t a lakí tot tak , ezek szék­he lye i Ha jdúböszörmény, H a j d ú n á n á s és Ha jdúhadház v o l t a k .

A közigazgatás modernizá lását célzó törekvések, v a l a m i n t az ország pénz­ügyi helyzete a k iegyezés után egyaránt a Ha jdúkerüle t léte e l len d o l g o z t a k . A ha jdúvárosok szervezete számára m e g o l d h a t a t l a n p r o b l é m á n a k b i z o n y u l t az, h o g y az új k ö v e t e l m é n y e k n e k a Ha jdúkerüle t n e m t u d o t t eleget t e n n i . A közigazgatás belső átszervezésével és tagolásával j á r ó egyre fokozódó pénz­ügyi terheket nehezen viselte , s ennél is sú lyosabbnak b i z o n y u l t k ics inysége és területi szétszakítot tsága. A hat ha jdúváros három egymássa l össze nem függő darabban feküdt. A helyzetet tovább r o n t o t t a , h o g y H a j d ú b ö s z ö r m é n y n e m rendelkezet t a z o k k a l a fe l té te lekkel , m e l y e k a térség természetes köz­pont jává avat ták v o l n a . E k k o r n e m v o l t még vasútvonala sem, s az csak az 1880-as években épült m e g . 1 1 A k ö r n y é k természetes k ö z p o n t j a Debrecen vá­ros v o l t , a m e l y gazdasági és kul turál is szerepén túlmenően lassanként a f o n -tosabb h i v a t a l o k n a k is h e l y t adot t . " ' A Hajdúkerüle thez való hűségnek, m e l y a küzdelmes, nehéz múltban kovácsolódot t össze, szükségszerűen el k e l l e t t h a l ­ványulni , hiszen a ha jdúvárosok szervezetéhez való tartozás i m m á r n e m h o g y előnyt je lentet t v o l n a , hanem egyenesen há t rányokka l járt . Ha jdúszoboszló , Vámospércs , v a g y a k á r Ha jdúhadház lakói gazdasági o k o k m i a t t Debrecen­b e n g y a k r a b b a n m e g f o r d u l t a k , m i n t a Ha jdúkerüle t székhelyén, Ha jdúböször­ményben . Debrecenbe vasúton utazhat tak , Ha jdúböszörménybe szekérrel .

12 Barcsa János : Hajdú-Nánás város és a hajdúk történelme. (Hajdúnánás, 1900.) 254. Sillye Gábornál 40 850 f o r i n t szerepel: i . m . 101.

13 Sillye i . m . 101. 14 Uo. 15 Az első szerelvény 1884. augusztus 24-én délután 4-kor f u t o t t be a hajdúnánási végállo­

másra. A vasút építésének terve azonban m á r 1854-ben felmerült. Barcsa i . m. 297-8. 16 Debrecen ebben az időben székhelye v o l t egy dandárparancsnokságnak, a 39-es gyalog­

ezred kiegészítő parancsnokságához tartozó tartalék ezredparancsnokságnak, a Károly Ferdinánd gyalogezred egyik zászlóal jának, a 16-os huszároknak. A Debrecenben szé­kelő pénzügyigazgatóság fennhatósága a városon kívül k i t e r j e d t a Hajdúkerületre , Bi­har , Szabolcs és Kraszna vármegyékre . Debrecenben v o l t főposta és ál lami sóraktár is. Lásd Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme. I — I I I . (Debrecen, 1872.) I I I . 1101.

A Hajdúkerüle t sorsa természetesen nemcsak m a g á t a hat ha jdúvárost érintette, hanem a szomszédos törvényhatóságokat is. A szomszédok két vár­megye - Szabolcs és B i h a r - , v a l a m i n t egy szabad kirá lyi város - Debrecen v o l t a k . A legtöbbet nyerhet te Debrecen városa, a m e l y s iker esetén megyeszék­he ly lehetett , l egtöbbet veszíthetett a Hajdúkerüle t és Ha jdúböszörmény , amely k u d a r c következtében megszűnik törvényhatóság l e n n i , i l l e tve elesik a székhely nyúj tot ta e lőnyöktől . Szabolcs vármegye jó a l k a l m a t látott arra , h o g y évszá­zados törekvését va lóra vál tsa és bekebelezze a ha jdúvárosokat . B i h a r n e m g o n d o l t területi ter jeszkedésre , hanem megelégedet t m a g y a r l a k t a területeinek védelmével . Debrecen számára a kérdés azért is rendkívül f o n t o s n a k m u t a t ­k o z o t t , m e r t j o g g a l számíthatott arra , h o g y hata lmas - egészen a Tiszáig ter jedő - határa szintén rendezés alá kerülhet , s esetleg ez számára előnyte­len k ö v e t k e z m é n y e k k e l j árhat .

A z ország k ö z i g a z g a t á s á n a k belső átszervezésével párhuzamosan, annak szerves v e l e j á r ó j a k é n t hamarosan szőnyegre kerül t az ország törvényhatósá­g a i n a k területi rendezése is. T ö b b kísérlet után gróf Szapáry G y u l a belügymi­nisztersége alat t hamarosan el is készült egy o l y a n rendezési t e rv , amely a Ha jdúkerüle te t is ér intet te . E szerint a jövőben csak azok a törvényhatóságok számíthattak további lé t jogosul tságra , amelyek a következő fe l té te leknek ele­get t u d t a k tenni •}'

1 . A központi k o r m á n y he lye t t a k iadásokat a fe lál l í tandó m e g y e i házi pénztárak fedezzék.

2. A megye i ( törvényhatósági) házipénztárak a megye ( törvényhatóság) egyenes á l l a m a d ó j á n a k tíz százaléka fe let t rendelkeznek .

3. Szükség esetén a köl tségek fedezésére l eg fe l j ebb még további tíz szá­zalék vethető k i pótadó f o r m á j á b a n .

4. A városi k i sebb törvényhatóságokat meg k e l l szüntetni, és a megyék­k e l egyesíteni .

5. A m e l y törvényhatóság i l y módon nem t u d j a m a g á t f e n n t a r t a n i , azt m e g k e l l szüntetni, i l l e t v e más törvényhatóságokkal egyesí teni .

6. A z elszigetelt v a g y fel tűnően beszögel lő területeket megfe le lő ki igazí­tással m e g k e l l szüntetni .

A f e n t i a lape lvek szerint a törvényhatóságok terület i k i igazí tását célzó t e r v az ország szinte v a l a m e n n y i v á r m e g y é j é t érintette. A Ha jdúkerüle t létét a tör­vény javas la t megkérdő je lez te , s a ha jdúvárosokat - Ha jdúszoboszló kivételé­ve l - Szabolcs vármegyéhez készült csatolni . Ha jdúszobosz ló p e d i g a Karcag központtal tervezett K u n megye területét növelte v o l n a . M i v e l a tervezet az egész országra k i t e r j e d t , a belügyminisztér ium érthető okoknál f o g v a azt igye­kezett t i t o k b a n t a r t a n i . A készülő megyerendezés híre azonban mégiscsak k i ­szivárgott , s az ú j s á g o k jóvol tából az a Ha jdúkerüle t vezetőinek is tudomására j u t o t t . A Ha jdúkerüle t B izot tsága 1873. november 12-én értesült h ivata losan Si l lye G á b o r főkapi tány b e s z á m o l ó j á b a n a készülő rendezésről , s e hírek „rend­kívüli ingerültséget" o k o z t a k . 1 8 A z értesülések szer int a „ H a j d ú k e r ü l e t tör­vényhatósági létének megszüntetése a magasabb k ö r ö k b e n czélba véte te t t " . B á r Si l lyét az első h í reknél Budapesten megnyugtat ták , a d o l o g mégis k o m o l y n a k b i z o n y u l t ; sőt e k k o r szereztek első ízben értesítést arról is, , , a m i h ír lapokban felemlí tve sem volt - a Ha jdúkerüle tnek Szabóles m e g y é b e olvasztása csak-

17 Debreczeni Ellenőr, 1874. augusztus 12. 18 Hajdú-Bihar megyei Levéltár ( továbbiakban H B m l ) I V . B. 754'. 1 . Hajdúker . Bizotts. j k v .

1873. nov. 12.

u g y a n szándékol ta t ik" . Ezért a Ha jdúkerüle t közönségétő l függ - o l v a s h a t j u r a kerületi j e g y z ő k ö n y v b e n - h o g y megadja e m a g á t „a végzet súj tó akaratá ­n a k . . . vagy miként a féreg is, ha éltét fenyeget i veszély, törekszik azt ma­gától e lhár í tan i . " Ezért az a határozat született, hogy m i n d e n törvényes esz­közzel küzdeni k e l l a Ha jdúkerü le t megmaradásáér t , törvényhatósági á l lásá­n a k megvédéséért . Küldöt tséget k e l l meneszteni a k i rá lyhoz és az országgyű­léshez, rá k e l l m u t a t n i ar ra , h o g y a k isebb törvényhatóságok megszüntetése igazságtalan, s annak erőszakos úton való keresztül v i te le „képes megbéní tani a le lket , s a közöny j é g k é r g é v e l v o n n i be a szívet s k i i r t a n i a hazaszeretetet". A Hajdúkerüle t megszüntetéséből különösebb a n y a g i előny sem származik, s a közigazgatás sem lesz gyorsabb a régebbi ál lapothoz képest . A Hajdúkerüle t egyenes adó ja évi 300 000 f o r i n t , s a köl tségvetésre csak 25 000 f o r i n t o t hasz­nál f e l . í g y n a g y o b b a n y a g i áldozatot hoz sok megyénél - h a n g z i k az érvelés . A z oktatásügy a h a j d ú v á r o s o k b a n ugyancsak fe j l e t t , hiszen a hat város három g imnáziummal is r e n d e l k e z i k . Ezért az igazsággal e l lenkezne, hogy i l y tör­vényhatóság csupán azért, m e r t területe a k isebbek közé t a r t o z i k „történelmi múlt jával együtt erkölcsi és p o l i t i k a i halálra k á r h o z t a s s á k " .

H a m a r o s a n összeál l í tották a fővárosba utazó küldöttséget is. A Hajdú­kerület részéről S i l lye G á b o r vezetésével Weszprémy Gáspár , Szabó György és Pápay I m r e i n d u l h a t t a k útnak a városok küldötteivel Budapestre o l y a n utasí­tással , h o g y a belügyminisztér iumnál és a k i rá lynál é r j ék el azt, hogy a „ki­sebb törvényhatóságok beolvasztásához való ragaszkodástól elál lani kegyesen mél tóz tassanak . "

A ha jdúvárosok messzemenően helyesel ték a kerület i vezetőség határo­zottságát, s azt m i n d e n b e n támogatásukró l biztosí tot ták. Ha jdúnánás kivéte­lével a küldöt tségbe m i n d n y á j a n küldötteket j e lö l tek k i . l ! l A városok maga­tartása a törvény javas la t ta l kapcso la tban tel jesen érthető is v o l t , hiszen a ké­szülő rendezési t e r v a h a j d ú v á r o s o k számára ténylegesen nagy hátránnyal j á r t v o l n a . E téren messzemenően támogató ál láspontot f o g l a l t el Hajdúszoboszló is, pedig az a k é s ő b b i e k b e n a legmerevebben s z e m b e f o r d u l t a Hajdúkerüle t hivatalos e lképzeléseivel . M a g a t a r t á s á n n e m csodálkozhatunk, hiszen a me­gyeszékhelynek k iszemel t K a r c a g polgármestere a n n y i r a b iz tosnak érezte a m i n i s z t e r i tervezet megvalósulását , h o g y előzetes tá j ékozódás végett Ha jdú­szoboszló meglá togatását is tervbe vette . A város közgyűlése azonban úgy határozott , h o g y bár a k a r c a g i a k a t udvar iasan k e l l f o g a d n i , határozottan je lent ­sék k i , h o g y a „Hajdúkerület nem fog szétdar ab oltatni."1"

A ha jdúkerület i küldöttség nyolc n a p i g tartózkodott a fővárosban, s ké ­re lmükkel fe lkeresték a k irá lyt , a belügyminisztér iumot s az országgyűlés be­folyásos körei t . A z ura lkodónál azt a választ nyerték, h o g y - véleménye sze­r i n t - a „Ha jdúkerüle t törvényhatósági á l lásának megszüntetése veszteség és k á r lenne a Hazára n é z v e " , a be lügyminisztér iumnál p e d i g úgy n y i l a t k o z t a k , hogy „a m e n n y i r e lehetséges és a szervezési munkála t a la pe lv e iv e l nem el len-

19 Hajdúnánás magatartása nem ellenséges szándékból származott, s az csupán pénzügyi megfontolásokból fakadt . E város különben aláírásokat gyűjtött a Hajdúkerület tervé­nek pártolására. Lásd: Uo. 1873. dec. 30 31. U t a l n u n k k e l l i t t a r ra is, hogy a városok képviselőtestülete g y a k r a n különböző p o l i t i k a i csoportosulásokat re j te t t magában. Ez a későbbi küzdelmek alakulása szempontjából lesz nagy je lentőségű. Vö. Ujlaky Zoltán: A Hajdúkerület és Hajdú megye képviseleti rendszere. Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. (Budapest, 1971.)

20 Uo. V. B. 471. a. 4. Hszob. j k v . 1874. j a n . 3.

k e z i k a Ha jdúvárosok érdekei kel lő f i g y e l e m b e " f o g n a k vétetni . A küldöttség a H a j d ú k e r ü l e t emléki ra tá t k i is n y o m t a t t a . " 1

Sil lyéék út ja tehát n e m b i z o n y u l t eredményte lennek, hiszen sikerült el­fogadtatni a hajdúvárosok törvényhatósági egységének gondolatát. N a g y o n jó l tudták azonban, h o g y az út n e m je lente t t egyúttal végleges s iker t is, hiszen Budapesten a székhely és a terület kérdésében nem osztották a Ha jdúkerü le t el ­képzelései t . Éppen ezért az 1873. december 30/31-én összeült kerület i közgyű­lés leszögezte, h o g y az e d d i g i lépések n e m elegendőek a törvényhatósági j o g ­ál lás megvédésére . 2 2 Ú g y lát ták, h o g y a l a p o k által m á r tel jes ter jedelmében ismertete t t minisztér iumi törvény javas la t m é g i jesztőbb képet m u t a t , m e r t az „k ivá ló lag a Ha jdú Kerüle t létének, sőt nevének és e m l é k é n e k " megsemmis í ­tését vette célba. E lha tároz ták ezért , h o g y ú j a bb küldöttséget menesztenek B u ­dapestre, ezúttal az úgynevezet t 21-es bizottsághoz. E bizot tság fe ladata v o l t az országos pénzügyi k iadások e l lenőrzése , s a lehetséges megtakar í tások iránti vé leményadás is. í g y - bár a f e n t i bizottság közvet lenül n e m f o l y t bele a megyerendezésbe - abban szava, vé leménye mégis k o m o l y a n számításba jöt t . A kerület i közgyűlés határozata a l a p j á n az ú j a bb küldöt tség a fővárosba a következő tervezette l i n d u l h a t o t t . 2 1

1 . Szabolcs vármegyétő l ne csato l janak U n g h o z , i l l e t v e Szatmárhoz terü­leteket , a Ha jdúkerüle te t p e d i g ne o lvasszák be Szabolcsba, m e r t a ,,hajdú városok népe készebb saját ügye orvoslásának igényeiről is lemondani, . . .mint történelmi múltjának gúnyjául, a nem is magyar népességű Nyíregy­házára fáradozni."

2. A Hajdúkerüle t m e g s e m m i s í t é s é n e k semmi egyéb o k a n e m lehet, m i n t az, h o g y Szabolcs megyét a területi veszteségekért így a k a r j á k kárpótolni . Ez el lent m o n d a , , sa rka l la tos " törvényeknek . Félreérthetet lenül Szapáry belügy­m i n i s z t e r n e k c ímezve hozzáfűzték még, h o g y a rendezési j avas la to t készí tő „oly természetel lenes tervet h o z o t t javas latba , m e l y n e k erőszakos keresztülvi­tele, a történelem nagyszerű igazolása szerint , még a megsemmisülés veszélyé­v e l szemben is, képes a p o l g á r o k le lkesedését fagykérgéve l zs ibbasztani m e g . "

3. A kerület i hatóság megszüntetése egyet je lent a közművelődés pusztu­lásával , m e r t Szabolcsban a kul túra ügye jóval hátrább áll, m i n t a ha jdúvá­r o s o k b a n .

4. A Ha jdúkerüle t ter jedelmes székházzal r e n d e l k e z i k , amely bőségesen elegendő a közigazgatás i és igazságszolgál tatás i apparátus be fogadására , sőt 150 fegyenc számára börtön is v a n . A Szabolcs megye székhelyéül k i szemel t Nyíregyházán először építkezni kel lene , s a köl tségek az ,,abba beolvasztan-dot t ha jdú városok népének . . . i g a z o l h a t a t l a n kétszeres terhévé v á l n é k " . A H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n levő a l k a l m a s főorvosi l a k h e l y további érvet je lentet t .

A z emlékirat , miután módszeresen igyekezet t bebizonyí tani a Szabolcs m e g y é b e való beolvasztás egészségtelen és k á r o s voltát, a t o v á b b i a k b a n o l y a n megoldást javasol t , amely k ie légí tené a fentebb tárgyalt m i n i s z t e r i i rányelve­ket . E n n e k lényege abban állott , h o g y a Hajdúkerületet megnagyobbítva kell fenntartani : „ne a Ha jdúkerüle t kebe leztessék be e m l é k é n e k ki i r tásával Sza­bolcsmegyébe , hanem ennek alsó részén fekvő községei kapcsoltassanak a ha jdúkerülethez . . . " A z így ke le tkező új megye egyházi t e k i n t e t b e n m á r régen

21 Uo. I V . B. 754 a. 1 . Hajdúker . j k v . 1873. dec. 30 31. 22 Uo. 23 E küldöttségben Hajdúszoboszló még T u r y Sámuellel képviseltette magát. Uo. V. B.

471/a. 4. Hszob. j k v . 1874. j a n . 3.

létezik Ha jdúkerüle t i és Alsó-Szabolcsi egyházmegye név alatt . Ennek szék­helye szintén H a j d ú b ö s z ö r m é n y b e n v a n . A Kerület a f e n t i megfonto lások alap­j á n a következő községeket kérte a m e g n a g y o b b í t a n d ó törvényhatóság szá­m á r a : Szovát, K a b a , Ba lmazú jváros , Egyek , Csege, Polgár , Tiszadob, Tisza­dada, Büd, T isza lök , Szentmihály, Tég lás , Sámson. M e g j e g y z é s r e mél tónak t a r t o t t a megeml í teni , hogy Polgár eredet i leg ha jdúváros v o l t . A székhely ter­mészetesen m a r a d t v o l n a Ha jdúböszörményben . A z i l y módon létrehozott me­gye aztán m i n d e n k ívána lmat kielégíthetett , hiszen „Böszörmény székhellyel a közigazgatás egy szabályos körben mozoghat , m e l y n e k legtávolabb eső he­lyisége sem esnék 5-6 mérföldnél távolabb a k ö z p o n t t ó l " . Szabolcs megye j ó ­indulatának megnyerése cé l jából ú jból hangoztat ták , h o g y Szabolcsot a további megcsonkí tás tó l m e g k e l l k íméln i - sőt azok a községek is, „melyek Szathmár-megye beszögel lésénél feküsznek . . . cé lszerűbb k ikerekí tés v é g e t t " helyesebb, ha Szabolcs megyéhez kerülnek. í g y mindkét törvényhatóság gazdasági lag erős lenne, i l l e t v e maradna . E n n e k dokumentá lására az emlékira t h ivata los k i m u ­tatást mel léke l t Szabolcs megye és a tervezett H a j d ú és Alsó-Szabolcs megye lé lekszámáról , területéről és adóképességéről . " '

Hajdú és Alsó-Szabolcs megye lélekszáma és területe :

Lélekszám Terület (kat . h o l d a k b a n )

H a j d ú v á r o s o k Csatolandó községek

62 917 61 760

189 832 h o l d 1417 D-öl 277 499 h o l d 1566 D-öl

Összesen 124 677 467 332 h o l d 1373 D-öl

Hajdú és Alsó-Szabolcs megye adóképessége :

H a j d ú v á r o s o k 251 891 f t . 13 k r . Csatolandó községek 251 452 f t . 43 k r . Összesen 503 342 f t . 56 k r .

A megkisebbített Szabolcs megye adatai a következők:

Lélekszám I Terület (kat . h o l d a k b a n ) Adóképesség 213 850 798 971 h o l d 842 D-öl 620 197 f t . 12,5 k r .

A l e g n a g y o b b problémát az emlékira t uto l jára hagyta s csak m i n t e g y mel lé­kesen emlí tet te meg. Ez a területi szétszakítottság ténye v o l t ; miután a „bel ­ügyminiszter i törvényjavas la t részletes indoklásban egyébbel nem támogat -t a t i k , m i n t azzal, hogy két városát ( t u d n i i l l i k a H a j d ú k e r ü l e t n e k ) , ú. m . Szo-boszlót Bö s zö rmény határától a köztük elnyúló e g y i k debreceni puszta vá­laszt ja el egy pár ezer öl szélességben, és h o g y Vámos-Pércs és Hadház közt

24 A Hajdúkerület emlékirata nyomtatásban m e g m a r a d t : Emlékirat Magyarország mélyen tisztelt képviselőházához. Bp. 1874. A r i t k a nyomtatvány megtalálható a Hajdúsági Múzeum Történeti Adattárában a 903. sz. alatt . A stat iszt ikai kimutatások forrásai i t t találhatók meg, azokon célszerű átszámításokat végeztem.

Sámson B i h a r m e g y e i község határa e s i k " a kérdéses területeket a Ha jdúkerü­lethez k e l l csatolni . í g y aztán a javas la tba hozot t Ha jdú megye megüti a mér­téket adózási és területi szempontból egyaránt .

A Hajdúkerüle t tervezetének ez v o l t a legsebezhetőbb p o n t j a , hiszen a k ikerekí tés így nemcsak Szabolcs és B i h a r megye, h a n e m Debrecen érdekkörét is érintette. Debrecen városa p e d i g n e m n y u g o d h a t o t t bele ha tárának szét­szakí tásába, hiszen az a város számára beláthatat lan k ö v e t k e z m é n y e k k e l jár ­hato t t v o l n a . A kerület i emlékirat ezért gyorsan hozzá is fűzte, h o g y a Ha jdú­kerület fe lszámolását a k k o r sem szabad megengedni , ha „ezen két várost a kerület többi városával határos ér intkezésbe n e m lehetne is h o z n i " .

A Ha jdúkerüle t közönségének f e n t i emlék i ra ta - készí tőik szándékával el lentétben - fontos szerepet já tszot t a Debrecen központtal m e g a l a k u l t Hajdú megye lé tre jöt tében. A z emlékira t ugyanis n a g y o n nyomós érveket hozot t fe l a Ha jdúságban fe lá l l í tandó új megye é r d e k é b e n . A H a j d ú b ö s z ö r m é n y szék­hely m e l l e t t való kardoskodás azonban n e m v o l t e l fogadható , hiszen ellene, Debrecen közelsége m i a t t - Polgár kivéte lével - v a l a m e n n y i érintett község t i l t a k o z o t t . " 1

Si l lye G á b o r főkapi tány az emlékira t budapest i fogadtatásáról 1874. már­cius 16-án számolt be a Ha jdúkerüle t k ö z ö n s é g é n e k . 2 . M i u t á n Debrecenben a pénzügyigazgatóságon beszerezte a szükséges s ta t i sz t ika i k imutatásokat , Buda­pesten e l jár t a befo lyásos embereknél , különösen - az utas í tásnak megfele­lően - a 21-es b izot tság tag ja inál . Ennek e g y i k tag já t „arra kér tem, hogy ügyünknek belügyminiszter ő nagymél tóságáná l k e g y e s k e d j é k szószóló ja l en ­n i , mielőt t én oda a kerület j avas la tá t b e m u t a t n á m : k i is szíves v o l t ezen köz­ben járó szerepet e lvál lalni , hanem ügyünket m i n d a be lügyminiszter úrnál , m i n d a 21-es bizottság e g y i k ülésében is nyi lvános pár t fogásba v e n n i . " Si l lye Gábor , miután az u t a t így előkészítet te , b e j u t o t t a belügyminiszterhez. Sza-páry megjegyezte, h o g y az új megyét röviden Ha jdú megyének lehetne ne­vezni , s közölte , h o g y a tervezetet k i k e l l n y o m t a t n i . M í g a n y o m d a i munká­l a t o k f o l y t a k , a főkapi tány 135 képvise lőt keresett f e l , „k ik közül egy sem bocsátott el a nélkül , h o g y a támogatás t m e g ne ígérte v o l n a " . S i l lye Gábor je lentését a Ha jdúkerüle t t i s z t i k a r a úgy értékel te , h o g y az kedvező f o r d u l a t r a enged következtetni , s ezért „e l ismerést v á l t o t t " k i . " 8

A Hajdúkerüle t vezérfér f iá inak o p t i m i z m u s a azonban m á r e k k o r sok szem­pontból m e g a l a p o z o t l a n n a k tűnik, Szapáry például a területi ter jeszkedést i l l e ­tően erősen mérséke l te a Ha jdúkerü le t tervezetét , s csak nyolc szabolcsi köz­ség e lcsatolásába egyezett bele. A székhelyet i l letően érdemben n e m n y i l a t ­k o z o t t , s így a Si l lye G á b o r vezette küldöttség csak egy - bár ténylegesen a legdöntőbb ügyet - mozdítot ta elő, s ez a Ha jdúság területén a lakí tandó vár­megye v o l t . A székhely p r o b l é m á j a azonban továbbra is n y i t o t t kérdés ma­r a d t .

25 Nagyjából a második hajdúkerület i küldöttség budapesti útja alatt indította meg Deb­recen városa törekvését a Debrecen központú Hajdú megye létrehozására.

26 Polgár v o l t az érintett községek közül az egyetlen, amely elfogadta a Hajdúböszörmény székhely gondolatát. A polgári tanács 1874. szept. 13-i határozata szerint „belát tuk azt, hogy a Hböszörménybe székelésre tervezett Hajdúmegye . . . nékünk m i n d e n irányban legnagyobb kényelmünkre is szolgáland . . . " , s ezért a „Hböszörménybe székelésscl tervezett Hajdú megyébe átkebeleztetni óhaj tunk . . . " Szabolcs-Szatmár megyei Levél­tár. Alispáni i ra tok , és Polgár m v . j k v .

27 HBmL. I V . B. 754 a. 1 . Hajdúker . j k v . 28 Sillye i . m . 103/4.

1 1

Debrecen városa a Ha jdúkerüle t tervezetéből is láthatta , hogy a rendezés­nél sokat nyerhet vagy sokat veszíthet.

Éppen ezért 1874 február jában Kovács Lajos po lgármester a városi köz­gyűlés előtt k i j e lente t te azt, hogyha megvalósul a törvényhatóságok területét szabályozó törvényjavas lat , Debrecen városa e d d i g i j e lentőségét elveszítené és igen elszigetelt helyzetbe kerülhet/" Külön k iemel te a Debrecen városa, i l l e t v e a debreceni polgárok által b i r t o k o l t puszták sorsát , hiszen azok papí­r o n m i n d e z i d e i g Szabolcs vármegyéhez t a r t o z t a k , s „ D e b r e c z e n fennhatósága alá m a i n a p i g sem r e n d e l t e t t e k " . A város u g y a n m á r e d d i g is k é r t e azt, hogy a pusztákat közigazgatás i lag is csa to l ják Debrecenhez, de ez mégsem történt meg, Szabolcs vármegye ugyanis e l lentmondással élt.

A veszély e lhár í tására Debrecen városa bizottságot alakított , h o g y a város körül új vármegyét szervezzenek. ! " Ennek érdekében az e lőkészí tésbe bevonták az országgyűlés i követeket és az ú j s á g o k b a n is megindí tot ták a sa j tókampányt . A város vezetőségének hivata los á l láspont já t a Dehreczeni Ellenőr c ímű lap képvisel te , m e l y e k k o r a balközép h ivata los közlönye v o l t , m a j d 1875- tő l a Szabadelvű Párt köz lönyeként élt tovább. A z ú jság a p r o g r a m o t a következő­képpen f o g l a l t a ö s s z e : " M i v e l a Ha jdúkerüle t esetében m i n d e n j e l „végmeg­szüntetésre m u t a t a hason fekvésű X V I szepesi város és Fe lső-Fehér megye p é l d á j á r a ; fe loszlatását n e m hár í that ja el befo lyásos vezérférf ia m i n d e n után­j á r á s a és biztatása dacára sem; e l lenben igenis megelőzhet i végleges szét­szakí tását a lkatrészeinek s e czél e lérésében csupán egyet len út áll a ha jdúság előtt :

„ M i n d e n erővel egy vármegye lé trehozatalán k e l l működni , m e l y össze­tar tozásuk tényleges fenntartása m e l l e t t a közbeeső he lységekkel együttesen elegendő k i ter jedés , lakosságszám és közelkedés i eszközökkel r e n d e l k e z i k . E vármegye á l lana a Ha jdúkerüle t m e l l e t t Szabolcs és B i h a r m e g y e közel fekvő területrészeiből , középen Debreczennel , m i n t székhe l lye l . " A lap elképzelése szer int i v á r m e g y e n a g y o b b területet ölelt v o l n a fe l , m i n t a m i végül megvaló­sult . A számításba vett községek közül ugyanis Polgár és a b i h a r i községek nagyobb része n e m került Ha jdú megyéhez .

A más ik debreceni l a p , a 48-asok közén levő Debreczen sem m a r a d h a t o t t közömbös a rendezés tervével szemben. E l lenzéki beál l í tot tsága m i a t t a rende­zési tervet és a k o r m á n y pol i t iká já t e l f o g a d h a t a t l a n n a k t a r t o t t a , m o n d v á n : nem lehet m i n d e n r e n d és összefüggés nélkül „keresztül -kasul gázolni a haza f ö l d j é t " . 3 2 A l a p a Dehreczeni Ellenőrt is megelőzve vetette fe l a Debrecen k ö ­rül a lakí tandó új vármegye tervét. Ál láspont já t a következőkben ö s s z e g e z t e : " Debrecen elveszítené e d d i g i je lentőségét , piacát , kereskedelmét és iparát , ha f e n t i tervet n e m sikerül megvalós í tani . Helyét Nyíregyháza és K a r c a g tölti be. Ezért „ tekintet te l Debreczen város múl t jára , j e lenére , a lak í t sanak a Debreczent környező s érdekeinél f o g v a Debreczenre u t a l t községekből Debreczen megye név a lat t egy új m e g y é t " . M i v e l a lap n e m bocsátkozot t részletekbe, a Dehre­czeni Ellenőr úgy te t t m i n t h a egy vé leményen v o l n á n a k : ' " „ . . . óha j t juk , h o g y a debreczeni sa j tó képviselői pár tkülönbség nélkül s egymássa l kezet fogva

29 HBmL. IV . B. 1403 a. 12. Debr. Törv. hat. Bizotts. közgy. j k v . 1874. febr. 5. 30 Uo. és Debreczeni Ellenőr, 1874. nov. 7. 31 Debreczeni Ellenőr, 1874. júl . 23. 32 Debreczen, 1874. febr. 5. 33 Uo. 1874. febr. 16. 34 Debreczeni Ellenőr, 1874. júl . 23.

1.1

tegyenek meg m i n d e n t az eszme megvalós í tására . E kérdésben n e m ismerünk pár tkülönbséget . " Rövidesen kiderül t azonban, h o g y m i n d a k e t t e n két külön­böző vármegyére g o n d o l t a k . M í g a Debreczeni Ellenőr a város h ivata los állás­pont já t tette m a g á é v á s az új megye határain belül szerette v o l n a látni a hajdú­városokat is, a d d i g a Debreczen a Ha jdúkerüle te t m e g n a g y o b b í t v a m e g h a g y n á a d d i g i törvényhatósági á l l á s á b a n : „ Ó h a j t a n d ó , . . . h o g y Debreczen megye i székhely legyen . . . D e midőn ezt a k a r j u k ne legyünk o l y a n önzők, (hogy) más m e g y é k és törvényhatóságok r o m j a i n igyekezzünk fö lemelkedni . . . M i ré­szünkről egyáltalán n e m k íván juk , h o g y például a Ha jdúkerüle t elveszítse akár önál lóságát , - akár e d d i g i h e l y i központ já t H . B ö s z ö r m é n y t . " A Hajdúkerüle t - folytatódik a lap érvelése - i n k á b b ter jeszkedésre , m i n t „ m e g c s o n k í t á s r a és beosztásra tar tha t i g é n y t " . ' 1 A két lap hasáb ja in hamarosan heves v i t a bonta­k o z o t t k i a tervezett m e g y é k r ő l . A Debreczen lényegében mindvégig a Ha jdú­kerület á l láspont ját tette magáévá , s egyben Debrecen számára is igyekezet t e lőnyös pozíciókat biztosí tani . A Debreczeni Ellenőr ezzel szemben, a város h ivata los á l láspont ját szem előtt t a r t v a , lehetet lennek vélte a térségben két vármegye létrehozatalát , s legfőbb érvként azt emlegette, h o g y a tervezett vár­megye túl k i cs i ahhoz, h o g y é letképes legyen.

A helyzet úgy a l a k u l t , h o g y a h e l y i érdekek erős pártpol i t ikai célkitűzé­sekkel szövődtek. A debreceni ba lközép véleménye szemben állt u g y a n a kor ­mány a k k o r i e lképzelésével , de az érvek hal latán, s a p o l i t i k a i küzdelmek köz­ben maga Szapáry is h a j l o t t a r ra , h o g y a debreceniek elképzelését támogassa . A belügyminiszter bekövetkező bukása és a Szabadelvű Párt létre jöt te a 48-asok e lképzelésének bukását eredményezte . Helyzetük egyál ta lán nem v o l t i r igylésre méltó, hiszen n e k i k , m i n t debrecenieknek - pártolniuk ke l l e t t a debreceni megyeszékhe ly gondolatát , m e r t városuk egyetemes érdeke köve­telte így. A Ha jdúkerüle t v i szont szélbali beál l í tot tságú v o l t , s n e k i k - m i n t 48-asoknak - n e m lehetett cserbenhagyni ha jdúvárosi e lvbaráta ikat . Ennek az e l lentmondásnak k ikerülésére született a Ha jdúkerüle t nélküli Ha jdú megye eszméje , amelyről felesleges b i z o n y g a t n i , hogy életképtelen öt letnek b i z o n y u l t . A z t a tényt, hogy a közigazgatás i rendezést erős pártpol i t ikai küzdelem is kí­sérte, m u t a t j a az, h o g y a Ha jdúkerü le t e l lenzéke a fúzió óta a Szabadelvű Párt i rányában kezdet t el tapogatózni . Hajdúszoboszlón erős Szabadelvű Párt a l a k u l t , s létre jött a n n a k h e l y i szervezete Ha jdúnánáson i s , 3 6 sőt m a g á b a n H a j ­dúböszörményben az 1875-ös választásokon m e g b u k o t t Gaá l M i h á l y , a hajdú­böszörményi 48-asok e g y i k vezéra lak ja . "

M é g ez év (1874) nyarán, az országgyűlés szünetében kétely merült fel Debrecen vezetőiben, h o g y v a j o n feltétlenül előnyös-e megyeszékhe lynek l e n n i . Ü g y érezték, h o g y fennál lhat a veszélye annak, h o g y a m e g y e i vezetés esetleg hátrányosan érintheti a város érdekeit . Ezért úgy döntöttek, hogy legyen me­gyeszékhely , de egyben m a r a d j o n m e g szabad királyi városnak is. A p o l i t i k a i küzdelmeket a k é s ő b b i e k fo lyamán ehhez az elvhez igaz í to t ták . ' 8

Debrecen városa , amel le t t , h o g y nagy súlyt fekte te t t ar ra , h o g y sa já t p o l ­gárai előtt bebizonyí tsa a megyeszékhely előnyös voltát , igyekezet t az érde-

35 Debreczen, 1874. szept. 5. 36 Debreczeni Ellenőr, 1875. jún. 18. 37 Uo. 1875. júl . 6. A f e n t i kérdést bővebben k i f e j t v e Fehér András: A város p o l i t i k a i

élete. 1867-1944. Ln : Hajdúböszörmény története. (Szerk. Szendrey István, Debrecen, 1973.) 189. s köv.

38 Debreczeni Ellenőr, 1874. nov. 7.

k e l t községeket , s a közvéleményt m e g n y e r n i . A z érvek lényegében felölel ték annak a f o l y a m a t n a k az ál lomásait , amelyet végigtekinthet tünk : a szegénység és a pénzügyi b a j o k a közigazgatás jav í tását követe l ik , a Ha jdúkerüle t a köz­igazgatás és a b í ráskodás elválasztásával nehéz helyzetbe kerül t , s a kerület i t i s z t i k a r n a k az ú joncozáson kívül egyéb teendő je a l i g v a n . A kerület i szék­helynek, H a j d ú b ö s z ö r m é n y e k a közigazgatása „valóban pé ldányképe az ázsiai á l l a p o t n a k " , a kerület i t i s z t i k a r évente 26 400 f o r i n t fizetést húz. A vidék (tehát a csatolandó községek) Debrecen m e l l e t t való k iá l lására , annak dokumentálá­sára rendszeresen közöl tek vidéki levelezőktől származó leveleket , a m e lye k a Debrecen központú megye gondolatát t á m o g a t t á k .

A H a j d ú k e r ü l e t Debrecen terve e l len k o r á n t s e m t u d o t t o l y a n érveket fe l ­s o r a k o z t a t n i , m i n t azt Szabolcs megye e l lenében tehette. É r v e i n e k és k i fogá­sainak döntő hányada m á r csak érzelmi mot ivá l t ságon a l a p u l h a t o t t , m e l y a tör­ténelmi múltból táplálkozott . M i n t optimális eset tovább élt a Ha jdúkerüle t változatlan fenntar tásának eszméje : 3 9 „ H a a Ha jdúkerüle tből v a l a m i t elve­szünk v a g y hozzáadunk - n e m lesz többet H a j d ú k e r ü l e t " - mondot ták . A h a j ­l ékonyabb ál láspont (ez egyben a hivata los is) v i szont a következőket v a l l o t ­t a : , , A H a j d ú k e r ü l e t nem h a l meg, de élni és virágozni f o g az új H a j d ú m e g y e czimán, ha a székhelye Böszörmény lesz. De m e g h a l a Ha jdúkerüle t és n e m f o g tovább élni az új név alat t Ha jdúmegyében , ha a székhely n e m lesz Bö­szörmény . " A Debrecen székhely a ha jdúk e lnyomását fog ja j e l e n t e n i : „ H a eddig n e m v o l t a t o k j o b b á g y o k . . . m a j d lesz benne módotok, ha Debreczen lenne a megye székhelye ; hát nem i s m e r i t e k a debrecezni büszke p o l g á r o k a t . " A z egyet len k o m o l y a b b n a k tünő érvet a Kerüle tház létezése j e lente t te : „ B ö ­szörményben ot t v a n a kerület r o p p a n t háza, e l fér ott m i n d e n , n e m k e l l rá költeni egy garast sem; e d d i g nemcsak fő k a p i t á n y u n k n a k v o l t o t t tágas laká­sa, de ha a városok küldött je i kerület i gyűlésre bementek, a z o k n a k is j u t o t t i n g y e n szállás. M i n d ettől elesünk, ha Debreczen lenne a székhely . . . M i n d e n igaz ha jdú m e g f o g emlékezni vérrel szerzett s z a b a d s á g u n k r a . " A z érvelés súly­p o n t j a tehát áttevődött a Kerületház létezésére. M o n d a n u n k sem k e l l , h o g y egy épület nem dönthetett el i l y e n nagy fontosságú p r o b l é m á t ; különben Debre­cen városa ennek az érvnek a semlegesí tésére fe la ján lo t ta a Fehér lő nevezetű vendéglőt . A Ha jdúkerüle t e d d i g i küzdelme - rendkívül érdekes módon -tu la jdonképpen m a g á n a k a Kerüle tnek a léte e l len do lgozot t , ugyanis csak azt a g o n d o l a t o t s ikerült megvalósí tani , e l f o g a d t a t n i , h o g y a H a j d ú s á g b a n külön vármegyét á l l í t sanak f e l . E g o n d o l a t azonban végzetes hatásúnak b i z o n y u l t Ha jdúböszörményre , m i n t székhelyre nézve. Debrecen terve, mindenekelőt t a Debrecen székhely gondola ta ugyanis o l y a n nagy e lőnyöket k ínál t a ha jdúváro­soknak, h o g y azok előbb-utóbb hátat fordítottak Ha jdúböszörménynek . Leg­fe l tűnőbb v o l t ez a f o l y a m a t Hajdúszoboszló esetében. E város m i n d a d d i g messzemenően kiál l t Ha jdúböszörmény székhely gondola ta m e l l e t t , míg arról v o l t szó, h o g y e lszakí that ják a térség természetes egységétől és K a r c a g fenn­hatósága alá r e n d e l i k . 1874 fo lyamán azonban a küzdelem m á r csak Debre­cen, i l l e t v e H a j d ú b ö s z ö r m é n y között dúlt, így Hajdúszoboszló számára merő­ben új helyzet állott elő. A város ezért á l talános szavazat többséggel k i m o n d t a , hogy a Ha jdúkerü le t á l láspont já t csak a k k o r t á m o g a t n á k , ha „arró l volna szó, h o g y a Ha jdúkerü le t névleg is szét darabol tassék , s ekként névleg is enyészet á ldozatává legyen , s m i n t tervezte volt m i a K u n - a többi tes tvérvárosok Sza-

39 A fent i k i je lentések a Hajdúkerülettel ellenséges Debreczeni Ellenőr hasábjain talál­hatók ugyan , de más megfogalmazásban a Hajdúkerület részéről is e lhangzottak.

b ö l c s h ö z " csatolnának. E lá tképtől a város , , , m i n t halá l la l i jesztő s z ö r n y t ő l " borzadt vissza, s ellene a végsőkig ha j landó lenne küzdeni . Éppen ezért , ha a Hajdúkerüle t Szabolcs és B i h a r m e g y e i k ö z s é g e k k e l gyarapodna , , , k i k egyidő-ben m a g u k is m i n t ha jdúk szerepel tek" és e névre máig is büszkén emlékeznek , s az új megye H a j d ú megye elnevezést nyerne , e megoldás el len n e m tehetné­nek s e m m i észrevételt , m e r t úgy lát ják , h o g y a hat ha jdúváros kerüle te rövid enyészet után ,,egy erőte l jes h a l h a t a t l a n Ha jdú m e g y e i é l e t r e " ébredne. I l y e n körü lmények között , t e k i n t v e azt, h o g y Hajdúszobosz ló a Ha jdúkerü le t többi városától egészen elszigetelve, m i n d e n út és vasút nélkül él, s „egyedül i áru­f o r g a l m i helyünk a központon lévő Debreczen, m e l l y e l a l i g v a n nap, melyen e vidék lakossága ne é r i n t k e z n é k " . Ezért egyedül „Debreczen van a r r a h ivat ­va, h o g y e l e g i n k á b b nyers t e r m é k e k b ő l élő v i d é k " piaca legyen, s így Hajdú­szoboszló a „tervezendő H a j d ú megye székhe lyéül " egyedül Debrecent tar t ja alkalmasnak. ' ' 1 1

Erős e l lenzéke támadt a H a j d ú b ö s z ö r m é n y székhely gondola tának Hajdú­nánáson is, b á r i t t az e l lenzékiség k o r á n t s e m v o l t o l y a n látványos, m i n t Hajdú­szoboszlón. 1875. szeptember 21-én tá rgya l ta Ha jdúnánás városa N a g y Gábor h e l y b e l i lakos beadványát , a m e l y a készülő megyerendezés' gondolatával f o g l a l ­k o z o t t . Debrecen tervét - érvelt a beadvány szerzője - „hozsánna kiá l tások­k a l " fogadták az ér intet t szabolcsi és b i h a r i községek , de az iránti igényét „nyí l tan k i fe j ez te Szoboszló, ez eszmét örömmel melenget i kebe lében Hadház és n e m különben érez V á m o s Peres l a k o s s á g a " . Félni lehet attól, h o g y a Hajdú­kerület megszűntével a város Szabolcs megyéhez kerülhet , s ezért - m i v e l a H a j d ú b ö s z ö r m é n y székhely n e m valósulhat meg - „nem csak r e á n k , de az összes H a j d ú s á g r a nézve egy Debrecen székhel lyel a lakí tandó H a j d ú m e g y e " lenne a legszerencsésebb. A beadvány í ró ja ezután m é g a következőképpen igyekezet t népszerűsíteni e g o n d o l a t o t : „Debreczen az mely az önkormányzat­nak és népjognak volt mindenkor tám oszlopa, Debreczen az, hol a Hajdúk szellemi kiképeztetésüket nyerték és nyerik, Debreczen az, melyet ha nem vol­na is, teremteni kellene."'A

A város képviselőtestülete n e m f o g a d t a el u g y a n N a g y G á b o r beadványát , de m i n t e g y k o m p r o m i s s z u m o s megoldásként o l y a n határozat született , amely­ben leszögezték, ha a Ha jdúkerüle t terve n e m sikerülne, a k k o r l egyen Debre­cen a székhely. Hajdúszoboszló a nánás i határozatot úgy érte lmezte , hogy az sa já t e lképzelését t á m o g a t j a ; „Ezért ö r ö m m e l veszi közönségünk tudomásul , h o g y Nánás tes tvér város az . . . ügyet szintén támogatni i g y e k s z i k . " ' 2 Hajdú­nánás n e m v o l t e l ragadta tva a szoboszlóiak értelmezésétől , s ezért a város újra leszögezte á l láspont ját , a m e l y szerint r a g a s z k o d i k H a j d ú b ö s z ö r m é n y székhely­hez, s ha ez lehetséges n e m v o l n a , a k k o r - Szabolcstól való fé l tében - helyesl i a Debrecen székhely gondolatát . ' 1 3 H a j d ú n á n á s á l láspont já t a ha jdúböszörmé­n y i e k azonban mégsem vették j ó néven, s úgy értékel ték , hogy az Debrecen m a l m á r a h a j t j a a v i z e t . ' ' E meggondolásban valóban sok igazság is re j le t t , hiszen e beál l í tásban Debrecen, m i n t e l fogadható székhely szerepelt. Végered­ményben ez az á l lás fogla lás ob jekt íve Ha jdúböszörmény pozíc ió já t gyengí­tette.

40 HBmL. V. B. 471 a. 4. Hszob. közgy. j k v . 1873. szept. 8. 41 HBmL. Hnánás j k v . 1875. szept. 21. 42 HBmL. V. B. 471 a. 5. Hszob. j k v . 1876. j a n . 22. 43 Uo. Hnánás j k v . 1876. febr . 7. 44 Barcsa i . m . 256.

A székhely kérdése körül i elkeseredett küzde lemben óvatos puhatolózás­ként é r téke lhe t jük S i l lye G á b o r debreceni főispáni kinevezését/'" E döntésben mindenképpen a két törvényhatóság egy új vármegyévé való á ta lak í tásának előszelét k e l l lá tnunk. S i l lye G á b o r maga úgy vélekedett , h o g y e döntés Ha jdú­böszörmény számára kedvezet t , Debrecen vezetői természetesen másként érté­ke l ték ezt. A b e i k t a t á s k o r adot t díszebéden érezhető v o l t a feszültség a város vezetői és a főkapi tány k ö z ö t t ; a köszöntések sorában a ha jdúböszörményi Len­g y e l I m r e például éltette a Ha jdúkerüle t és Debrecen között i per szónál uniót, m i r e a debreceni többség ezt reál unióként „ é r t e l m e z t e " és éltette tovább. A köszöntések többsége S i l lye főispáni működését az ú j H a j d ú megye ha jnala­ként méltatta/' 1 '

M i n d Debrecen, m i n d p e d i g Ha jdúböszörmény s a j á t á l láspont jának erő­sítésére tömegdemonst rác iókat is szervezett. Ezek sorában időben első v o l t a Ha jdúkerüle t ha jdúböszörményi közgyűlése/" Ennek c é l j a az v o l t , h o g y h i v a ­ta losan is e l fogadtassák a városokkal a Kerület á l láspont já t . U z o n y i I m r e a l ­j egyző javasol ta , h o g y a H a j d ú b ö s z ö r m é n y székhelyű törvényhatósághoz a ha jdúvárosokon kívül tar tozzék még Ba lmazú jváros , Csege, Nádudvar , Szovát , Sámson és Kaba . W e s z p r é m y Gáspár a lkapi tány indítványozta , h o g y csato l ják ide Polgárt is. Végül o l y a n értelmű határozat született , h o g y a Ha jdúkerüle t „ m e g n y u g s z i k " a f e n t i községek bekebelezésével , ha a székhely Hajdúböször­ményben m a r a d . A n a g y o b b nyomaték kedvéér t Gaál M i h á l y - a Ha jdúkerüle t ­nek e k k o r még országgyűlés i képvise lő je - k i j e lente t te , „hogyha Hajdúkerüle t nincs, m a M a g y a r o r s z á g sem áll f e n n " . A gyűlésen e g y é b k é n t botrányos jele­netek já tszódtak le. M i v e l Hajdúszoboszlóról ismeretes v o l t , h o g y Debrecen pár t ján áll, követ jüket egyszerűen n e m engedték felszólalni , Ha jdúhadháznak p e d i g megt i l tot ták , h o g y ebben a kérdésben népszavazást t a r t s o n / 8

Látványosabb megmozdulás v o l t a Debrecen városa által szervezett de­monstrác ió , amelyet az érintett szabolcsi és b i h a r i k ö z s é g e k bevonásával szer­veztek. A z 1874. szeptember 24-én t a r t o t t nagyszabású gyűlésen 32 község és Ha jdúszoboszló városa képvisel tet te magát . A z i t t j avas la tba hozot t új megye adata i a következők vol tak . ' ' "

L é l e k s z á m : 170 416 fő. T e r ü l e t : 558 167 k a t . h o l d . Á l l a m a d ó : 637 135 f t . A községek tekintélyes hányada B i h a r megye területén feküdt. Csupán

Hajdúszoboszló élt a gyűlésen kikötéssel , m e l y szerint a tervezett megyét H a j ­dú m e g y é n e k nevezzék. A gyűlésen e l fogadot t és a belügyminiszterhez fe l ter­jesztett határozat m i n t e g y összegezte az e lhangzot t érveket , nevezetesen : a mega lak í tandó megye határa in belül fekvő községek egyaránt Debrecenre v a n ­n a k u t a l v a , s így m i n d e n m á s rendezési megoldás a f e n t i községek érdeke el len történne. A megyeháza c é l j á r a Debrecen városa fe la ján lo t ta a Fehér ló vendég­lőt. A gyűlésen egyet len i g a z i probléma vetődött f e l , s ez a Bihartól elcsato­landó terület nagysága v o l t . T ö b b b i h a r i küldött ugyanis - Miskolczi Lajos és Fráter Imre - attól félt , h o g y a tervezet megvalósulása esetén B i h a r megye el-

45 Sillye főispáni kinevezését 1875. j a n . 11-én írták alá, Debrecen város közgyűlése előtt a h i v a t a l i esküt 1875. febr . 4-én tette le. HBmL. I V . B. 1403 a. 3.

46 A beiktatás és a főispáni díszebéd le írása : Debreczeni Ellenőr, 1875. febr. 4. 47 HBmL. I V . B. 754/a. 1 . Ha jdúker . j k v . 1874. szept. 16. 48 Debreczeni Ellenőr, 1874. szept. 17. 49 Uo. szept. 25.

veszítené m a g y a r je l legét . M i v e l a megye határai fe le t t egyelőre n e m k e l l e t t dönteni, k o m o l y nézete l téréseket ez sem okozot t . A f e l i r a t o t külön küldöttség v i t t e Szapáry be lügyminiszterhez , a k i a küldöttséget „ n y á j a s a n " fogadta , és ,, . . . k i j e lente t te , hogy a Debreczen, m i n t székhely körül a lak í tandó Hajdú me­gye eszméjét p á r t o l j a " . K ö z ö l t e azt is, h o g y Debrecent n e m fosz t ják m e g tör­vényhatósági ál lásától . Fé lreér thetet lenül t u d t u l adta v iszont , h o g y B i h a r m e g y e érdekeit messzemenően f i g y e l e m b e f o g j á k v e n n i ; ' " Ez a n n y i t je lentet t , hogy nem engednek B ihar megyétől je lentős m a g y a r l a k t a területeket e lcsatolni .

Szapáry nyi la tkozatával úgy tűnt, h o g y Debrecen és tábora teljes s i k e r t könyvelhetett e l . A k o r m á n y ingatagsága és Szapáry bukása azonban a t e r v megvalósulását elodázta. A z országos p o l i t i k a kuszál tsága m e l l e t t je lentős sze­repet játszott az ügy e lhúzódásában az is, h o g y Szapáry rendezési j a v a s l a t á n a k i g e n k o m o l y e l lentábora támadt , a k i k ráadásul n e m feltét lenül az el lenzék so­raiból verbuválódtak. Szapáry a h e l y i é rdekeket o l y a n n y i r a t a p i n t a t l a n u l ke ­zelte, hogy a kor társak úgy lá t ták , h o g y a j avas la tá t egyszerűen n e m f o g j á k a p a r l a m e n t b e n megszavazni . 0 1 A z 1875-ben bekövetkezet t fúzió Szapáry hely­zetét véglegesen a láaknázta s helyét 1875. március 2-tól m a ga Tisza K á l m á n vet te át, így a megyerendezés i t e r v az ő be lügyminisztersége és minisztere lnök­sége alatt z a j l o t t le. A k o r m á n y n a k azonban egyelőre sürgősebb teendői akad­t a k a megyerendezésnél , s így az 1875-ös esztendő a k ü z d e l m e k b e n b izonyos szélcsendet eredményezett .

A küzdelmek elcsi tulása n e m je lentet te a rendezés gondola tának meghiú­sulását : a szabadelvű k o r m á n y z a t l e m o n d o t t u g y a n a b u k o t t Szapáry tervé­nek teljes és részletes végreha j tásáró l , de az a lapelveket m a g á é v á tette. A te­rületi szabályta lanságok megszüntetése és az adóképesség f i g y e l e m b e vétele o l y a n szempontok v o l t a k , s lényegében ez a l k o t t a Szapáry tervének is a g e r i n ­cét, amelyek m e l l e t t n e m lehetet t e l m e n n i . A z új k o r m á n y n e m tett le Deb­recen és a Ha jdúkerüle t egyesí téséről sem, b izonyí t ja ezt az a tény, hogy m e g ­szüntette a ha jdúböszörményi törvényszéket , s ennek szerepét a debreceni vet­te át. Látszólag el lent m o n d ennek az adófelügyelőség fe lál l í tása Hajdúböször­ményben. A Hajdúkerüle t védelmezői ezt úgy is ünnepelték, m i n t Hajdúböször­mény je lentős s ikerét . 0 2 A z adófe lügyelőségek fe lá l l í tása azonban ál ta lában a területi szabályta lanságok k iküszöbölésé t szokta megelőzni .

A Hajdúkerüle t e g y é b k é n t most is m i n d e n követ igyekezet t m e g m o z g a t n i a ha jdúböszörményi törvényszék visszaál l í tása érdekében. A z 1875. április 8-án t a r t o t t ha jdúkerület i közgyűlés úgy határozott , h o g y a kerület i törvényszék megszüntetésének m e g a k a d á l y o z á s á r a küldöttség utazzon a fővárosba. ' ' ' E té­r e n a helyzetet „ f e n y e g e t ő n e k " látták. A városok azonban m á r korántsem fo ­gadták a küldöttség menesztésének gondolatát o l y a n ki törő örömmel , m i n t tet­ték azt 1873-ban. H a j d ú n á n á s városának „ k é t e l y e i " v o l t a k a küldöttség út já­n a k sikerét i l letően. Egy t a g o t mégis delegált , o l y a n utasí tással azonban, hogy m i n d e n városban a „századok óta fennál ló . . . t ö r v é nysz o lgá l t a t á s " ál l í t tassék vissza.'' ' Ha jdúdorog p e d i g egyenesen szükségte lennek t a r t o t t a a küldöttség menesztését , m e r t vé leménye szerint az eredményt n e m érhet e l . " Egyedül

50 Uo. szept. 29. 51 Így látta p l . a Képes Néplap 1876. évfolyamában. 52 Sillye i . m . 104. 53 HBmL. I V . B. 754/a. Hajdúker . közgy. j k v . 1785. ápr. 8. 54 Uo. Hnánás j k v . 1875. ápr. 10. 55 Uo. V. B. 171. a. 2. H d o r o g j k v . 1875. ápr. 11.

H a j d ú b ö s z ö r m é n y városa n y i l a t k o z o t t úgy, hogy az ügy érdekében „semmi ál­dozattól vissza nem r e t t e n " , hiszen a kerületi törvényszék megszüntetése a kerület i törvényhatóság végét is j e l e n t e n é . 5 6

H i á b a v o l t azonban m i n d e n e l lenál lás és t i l takozás , az 1875 nyarán meg­szüntetett ha jdúböszörményi kerület i törvényszéket n e m lehetett fe l támasztani .

A tel jesen reményte len helyzetbe kerül t ha jdúkerület i t i s z t i k a r 1876 fo lya­mán kétségbeeset t k ísér let te l igyekezet t m e g m e n t e n i a Kerület sül lyedő ha jó ­já t . E lhatározták , hogy a Ha jdúkerüle t megmentése érdekében megszavaztat­j á k a ha jdúvárosok lakosságát , h o g y így demonstrá l j ák a törvényhatóság lét­j o g o s u l t s á g á t . 0 ' A népszavazásra H a j d ú n á n á s indítványa szolgáltatott i n d o k o t . E város ugyanis a fentebb m á r i smerte te t t , a megyerendezéssel fog la lkozó hatá­rozatát pártolás végett e lküldte a többi városhoz. A Ha jdúkerüle t e kérdésben n e m f o g l a l t állást, t ö b b e k között azér t sem, m e r t H a j d ú b ö s z ö r m é n y a nánási j avas la to t elutasította, s k i j e lente t te , h o g y a „Ha jdúkerüle t i terület k ibőví tésé­hez csakis Böszörménnyel székhelyül maradása m e l l e t t j á r u l h a t " . A Hajdú­kerület e lrendelte , h o g y e tárgyban a városokban szavazást k e l l t a r t a n i , s W e s z p r é m y G á s p á r i rányí tásával ennek lebonyol í tására küldöttséget is je lö l tek k i . Ha jdúszobosz ló az e l járást azonban törvényte lennek t a r t o t t a , s a kerületi döntés e l len a belügyminisztér iumhoz fel lebbezett . B á r a kerület i küldöttség j e lentése szerint Nánáson, D o r o g o n , Hadházon és Vámospércsen a küldöttség e l j á r á s a „ ö r ö m m e l f o g a d t a t o t t " , s a „kerüle t i törvényhatóságnak Böszörmény székhel lyel való fenntartása közös ó h a j t á s " , a népszavást a belügyminiszté­r i u m t i l a l m a m i a t t n e m lehetett végreha j tan i . A Ha jdúkerüle t a döntést kény­telen v o l t e l f o g a d n i , de azt törvényel lenesnek t a r t o t t a , s az országgyűléshez szándékozott f o r d u l n i . 5 8 E r r e azonban m á r n e m kerülhetet t sor.

A z 1876-ban ú jra fe l lángolt k ü z d e l m e k azonban a kérdést új e l emekke l m á r n e m gazdagítot ták. A kormány lényegében véglegesen e lhatározta a Deb­recen központú új megye létrehozását . Tisza Kálmánnak m á r csak személyes indí tékokból is pártolnia k e l l e t t Debrecen ügyét, hiszen ő v o l t a város egy ik országgyűlés i képvise lő je . ' " Sillye Gábort, a Ha jdúkerüle t főkapi tányát és Deb­recen város főispánját a minisztérium 1876. augusztus 8-án k e l t le iratában mindkét t isztségétől fe lmentet te , s az új vármegye szervező munkála ta iva l a B i h a r vármegye i famíl iából származó Miskolczy Lajost bízta meg. Miskolczy Hajdú v á r m e g y e első fő ispán jaként 1876 augusztusában Debrecenbe is költö­zött/" A z új törvényhatóság az 1 8 7 6 / X X X I I I . törvénycikk ér te lmében a követ­kező a lkotórészekből tevődött össze." 1

1 . A v o l t Ha jdúkerüle t városaiból (Ha jdúböszörmény, H a j d ú n á n á s , H a j ­dúhadház, Hajdúdorog, Ha jdúszoboszló és Vámospércs ) .

2. A következő v o l t szabolcsi k ö z s é g e k b ő l : Csege, B a l m a z ú j v á r o s , Tég lás , Egyek, Nádudvar, Püspökladány, Szovát , Tetétlen, Földes és J ó z s a .

56 Lo. V. B. 71 a. 14. Hbösz. közgy. j k v . 1875. ápr. 14. 57 Uo. I V . B. 754/a. 3. Hajdúker . közgy. j k v . 1876. j a n . 20. A rendkívüli közgyűlésen nem

je lent meg Czeglédy Lajos szoboszlói hadnagy, s hiányzását n e m is igazolta . 58 Uo. 1876. ápr. 10. s több nap ja in . 59 Tisza Kálmán több ízben is v o l t a város országgyűlési képviselő je , a fúzió óta azonban

népszerűségéből sokat vesztett, s az 1878-as választásokon m e g is b u k o t t . Hajdú várme­gye és Debrecen sz. k i r . város. (Szerk. Csobán Endre, Budapest, 1940.) 78.

60 Miskolczy rövid é le t ra jza : Móricz Pál: A m a g y a r országgyűlési pártok küzdelmei a ko­ronázástól a Deák és balközép pártok egybeolvadásáig. (1867-1874.) Bp., 1892. I köt . 86-93.

61 Sillye i . m . 1 .

3. A következő v o l t b i h a r i községekből : Kaba , M i k e p é r c s és Sámson. A megye területe 3353,22 négyzetki lométer t te t t k i , de ebből Debrecen ha­

tára egymaga 1012,24 négyzetk i lométerre rúgott , s így a tu la jdonképpeni H a j ­dú megye 2340,98 négyzetk i lométerből állt . 1 , 2 A lakosság száma - az 1880-as népszámlálás szerint - 129 207 fő v o l t . 6 3

A z új vármegye a lakuló közgyűlését 1876. szeptember 4-én és 5-én tar­tották. 6 4 M e g á l l a p í t o t t á k a t i s z t i személyzet lé tszámát , s így meghatározták a h i v a t a l i ügyintézés a l a p j a i t . A t i s z t i k a r és a k isegí tő személyzet f izetése 35 000 f o r i n t o t te t t k i , s ez 7300 f o r i n t t a l ha ladta m e g a Ha jdúkerü le t ezirányú kiadását . ' "

A v á r m e g y e h á z á n a k fe la jánlot t Fehér ló szál loda kapcsán je l lemző i n c i ­dens z a j l o t t le a H a j d ú b ö s z ö r m é n y és a Debrecen pár t iak között . A közgyűlé­sen fe lo lvasták u g y a n i s S i m o n f f y Imrének , Debrecen polgármesterének az át­iratát, amelyben h iva ta losan is t u d a t t a , hogy a város Fehér ló épületét és an­n a k telkét Ha jdú m e g y é n e k engedte át, azzal a k ikötésse l , h o g y h a a székhely v a l a m i l y e n oknál f o g v a elkerül a városból , az épület t u l a j d o n j o g a szál l jon visz-sza Debrecenre. A ha jdúböszörményi ügyvéd, G a á l M i h á l y erre azt indítvá­nyozta , hogy az épületet i l y e n fe l téte lek m e l l e t t el sem szabad f o g a d n i . Indít­ványát azonban 28 szavazattal 21 el lenében elvetették. '" '

H a j d ú megye m e g a l a k í t á s a részét képezte a n n a k a k iegyezés óta tartó f o l y a m a t n a k , a m e l y n e k cé l ja v o l t az ország köz igazgatásá t a megvál tozott v i ­s z o n y o k n a k megfe le lően áta lakí tani . Ennek során a k o r m á n y p á r t n a k egész sereg, rendkívül kényes kérdésse l k e l l e t t megbirkózni . A rendezés végreha j ­tását n a g y o n megnehezí te t te a k o r m á n y p á r t belső gyengesége , s a szakminisz­terek koncepc iót lansága és b izonyta lankodása is. A b o n y o l u l t kérdésse l az egy­mást vál tó k o r m á n y o k sem t u d t a k megbirkózni . A rendezésig e l te l t k i lenc év alat t négy k o r m á n y v o l t u r a l m o n , ebből az első (Andrássy) e g y m a g a négy évig kormányzot t . A k o r m á n y o k gyengesége nagyfokú b izonyta lankodássa l is páro­sult , s ez különösen szembetűnő v o l t a törvényhatóságok körüli á l láspontnál . E kérdésse l e lőször az 1870 40. törvénycikk f o g l a l k o z o t t . N e m beszélve arról , h o g y a f e n t i törvényc ikk Pest, Buda, F i u m e és az erdélyi Ki rá ly fö ld kérdését függőben hagyta , a törvényhatóságok számát 135-re emelte, 22-vel növelve m e g számukat . A z 1873/11. törvényc ikk törvényhatósági j o g o k k a l ruházta fe l Ba­já t , Hódmezővásárhe lyt és a bánsági v o l t határőrvidék területén fekvő Pancso-vát, Fehér templomot és Karánsebes t . E k k o r a lak í to t ták m e g Szörény megyét is. A törvényhatóságok száma így 141-re emelkedet t .

Ezek az intézkedések el lentétben állottak a k o r követe lményével , hiszen a tendencia - pénzügyi o k o k m i a t t is - pontosan a törvényhatóságok számá­n a k csökkentésében állott . Szapáry rendezési j a v a s l a t á n a k lényege e ténynek a fe l ismerésében állott .

A z 1876 33. törvényc ikk az egész országot F i u m e és a társországok nél­kül) érintette. A rendezés során a v o l t székek, v idékek és szabad kerületek el törlésével 65 v á r m e g y é t a lak í to t tak k i , s ehhez még 25 városi törvényhatóság

62 Hajdú megye leírása, i . m . 128. 63 Uo. 64 Debreczeni Ellenőr, 1876. szept. 4. és 5. 65 Uo. 66 Uo. A dolog k o m i k u s oldalához t a r t o z i k , hogy miután Gaál Mihály indítványát elve­

tették, megkérdezte, hogy az épül í t után jár-e a vármegyének a debreceni határban telekföld.

Hajdú Varmegye 1876 - ban

járul t . Szörény vármegyét - belső v i s z o n y a i n a k rendezet lensége m i a t t - az 1880/55. törvényc ikk Krassó vármegyéve l egyesí tet te . 1881-ben T o r n a v á r m e ­gyét A b a ú j j a l kapcsol ták össze, s eképpen M a g y a r o r s z á g o n ( társországok nél­kül) 63 v á r m e g y e és 25 városi törvényhatóság stabil izálódott .

A Ha jdúkerü le t megszüntetése és H a j d ú megye létre jöt te tehát az egész országra k i te r j edő rendezési f o l y a m a t része v o l t . N y u g o d t a n m o n d h a t j u k , h o g y a Debrecen - ha jdúvárosi térség megnyugta tó rendezésére ez v o l t az egyet len helyes megoldás , hiszen a ha jdúvárosokat egymástól szétszakítani , Nyíregyháza vagy K a r c a g fennhatósága alá r e n d e l n i é letképtelen öt letnek b i z o n y u l t . A H a j ­dúkerület terve v i szont csak abban az esetben valósulhatott v o l n a meg , ha Debrecen városa n e m létezett v o l n a .

M e g k e l l v izsgálnunk még a Ha jdúkerü le t vezéreinek azt a vádját , h o g y a Debrecen központ hátrányos helyzetbe szorította a ha jdúvárosokat . M a g a Si l lye G á b o r vélekedett úgy/" h o g y az új megye mega lak í tásáva l a „ha jdú nép ki töröl tetet t az élők s o r á b ó l " , s e nézetét - különösen a v o l t kerület i t i s z t i k a r közül - számosan osztották is. V a r g a Geiza - a v o l t Ha jdúkerüle t t i s z t i fő­orvosa - v i s z o n t úgy látta, h o g y a megye megalakí tásával tu la jdonképpen a Ha jdúkerü le t megnagyobbí tása és é le tképesebbé tétele történt, s csak a szék­hely változott/' 8

M a g a Ha jdú vármegye h i v a t a l o s a n is a Ha jdúkerüle t jogutódának tar­to t ta m a g á t , s ezt nemcsak nevében, de j e lvényében is k i fe j ezésre j u t t a t t a . A v á r m e g y e sz imbóluma „a v o l t Ha jdúkerüle t tő l öröklött fehér-kék szín m e l ­le t t a v o l t kerület c ímere, melyet pecsé tnyomóján és H a j d ú v á r m e g y e pecsét je kör irat ta l használ"/' 1 1 Debrecen városa , m i n t t u d j u k , önálló törvényhatóság m a ­radt , s ez j ó n a k b i z o n y u l t m i n d a megye , m i n d a város számára . A z érdekeket így külön lehetett keze ln i , s n e m fenyegetet t az a veszély, h o g y Debrecen aka­ratát a m e g y é r e kényszer í tse .

A z átszervezés tehát igazán f á j d a l m a s a n csak a ha jdúböszörményieket érintette , hiszen így elestek a székhely nyúj tot ta e lőnyöktől . M é l t á n y t a l a n hát­térbe szorulásról azonban mégsem beszélhetünk, hiszen az új megyében pél­dául csak Ha jdúböszörmény küldhetet t egymaga képviselőt az országgyűlés­be. A ha jdúböszörményi t u d a t azonban sokáig megőrizte a Debrecennel való szembenál lás gondolatát . A századforduló után, az új megyeháza épí tésekor például Porcsa lmy G y u l a élesen támadta Debrecen városát , amiért az a ha jdú­városi adóf izetők „ z s í r j á n " építtet „ c i f r a " palotát m a g á n a k . A székhely - vé­lekedett Porcsa lmy - e lőbb-utóbb visszakerül Ha jdúböszörménybe , s a c i f r a ­ház m e g m a r a d Debrecennek/"

A tényleges helyzet azonban egészen másként a l a k u l t , m i n t ahogyan Por­csalmy e l g o n d o l t a . A Debrecen központú új megye megerősödöt t és é le tké­pesnek b i z o n y u l t , s feltétlen érdeméül k e l l azt is b e t u d n u n k , h o g y a térség­nek nemcsak gazdasági egységet biztosí tott , h a n e m a Ha jdúság sa játos tör­ténet i -népra jz i je l legét m o d e r n keretek között is megőrizte .

67 Sillye i . m . 112. 68 A Hajdú megye leírása c. m u n k a előszavában. 69 Hajdú vármegye szabályrendeletei . (Debrecen, 1885.) I . 6. 70 HBöszörményi Hírlap, 1909. 10. sz.

Miklós Nyakas

H A I D U C K E N D I S T R I K T ODER K O M I T A T HAJDÚ? VERFALL U N D ENDE EINER A L T E N ORGANISATION

Der Verfasser versucht, a u f g r u n d der b isher igen historischen L i tera tur und der archiva­rischen Quel len zu entwerfen, w i e die Organisa t ion der v o m Fürsten István Bocskai 1606 p r i v i l e g i e r t e n sechs Haiduckenstädte, das H a i d u c k e n d i s t r i k t aufgelöst w u r d e , u n d ein neues Komita t , das K o m i t a t Hajdú zustandgekommen ist.

Er weist d a r a u f h i n , dass das sich i m Feudalismus entwickel te Vcrwal tungssystcm des Landes den bürgerl ichen Ansprüchen nicht mehr nachgehen konnte , da die innere S t ruktur der Adminis t ra t ionse inhei ten , der M u n i z i p i e n dem Grundsatz der Volksver t re tung w i d e r ­sprach, und die t e r r i tor ia le E i n t e i l u n g of t n icht zweckmässig w a r . Die Regelung der Ver­w a l t u n g haben s o w o h l die ungarische revolutionäre Regierung v o n 1848, als auch die öster­reichische kaiserl iche Bürokratie (1849-1867) u n d die Regierung des Dualismus (Öster­r e i c h - U n g a r n s , 1867-1918) v o r sich gestellt. Zwischen den d r e i historisch möglichen Lö­sungen gab es natürlich wesentl iche Unterschiede, entsprechend den Interessen der die Ge­sellschaft momentan formenden Kräfte . Die Beschlüsse des kaiser l ichen Absolut ismus, ob­w o h l sie nach d e m Ausgleich v o n 1867 grundsätzlich aufgehoben w u r d e n , hatten doch zahl­reiche posit ive Lehren.

Die Verwal tungsre formen nach dem Ausgleich waren gegen die Existenz des Haiduc­kendis t r ik t s , da sie die Kosten i n gesteigertem Masse erhöht haben. Besonders geführlich w a r e n die T r e n n u n g der V e r w a l t u n g u n d der Gesetzgebung, wei ter die Reform der Ge­meindeselbstverwal tung. Die Lage des H a i d u c k e n d i s t r i k t s w u r d e auch dadurch erschwert , dass die sechs Haiduckenstädte auf dre i n icht zusammenhängenden Gebieten lagen u n d so die Forderung der t e r r i t o r i a l e n Einhei t schlechthin nicht erfüllen konnten . M i t dem Zu­standekommen der bürgerlichen Gesellschaft haben die Pr iv i l eg ien des Feudalismus i h r e Gültigkeit ver loren , so w u r d e die Bevölkerung des D i s t r i k t s o b j e k t i v n icht mehr interes­siert, z u m H a i d u c k e n d i s t r i k t zu gehören, das hat j a schon keine bevorzugte Lage bedeutet. Die O b r i g k e i t des D i s t r i k t s - rechnend m i t a l len Möglichkeiten - hat schon u n m i t t e l b a r nach dem Ausgle ich Schritte getan, die eventuelle Auflösung des Dis t r ik t s zu v e r h i n d e r n . I n erster Linie d a r u m haben sie das Dis t r ik tshaus erwei ter t , d a m i t Räume ausreichend für das Aufnehmen der zugenommenen A d m i n i s t r a t i o n zur Verfügung standen.

1873, als Graf Gyula Szapáry Innenminis ter w a r , w u r d e ein Regelungsplan aufgesetzt, der auch das H a i d u c k e n d i s t r i k t berührt hat. Die Organisat ion der Haiduckenstädte konnte den über das T e r r i t o r i u m u n d die Existenz der M u n i z i p i e n entscheidenden Gesichtspunkten nicht nachgehen, so hat der Gesetzantrag ihre Auflösung vorgeschlagen. I n diesem Sinne wären fünf Haiduckenstädte (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúhadház, Hajdúdorog, Vámospércs) unter die Oberhohei t des Komitates Szabolcs gekommen, Hajdúszoboszló da­gegen w u r d e ins m i t dem Z e n t r u m Karcag geplante K o m i t a t K u n eingegliedert .

Die Bevölkerung des H a i d u c k e n d i s t r i k t s hat den Gesetzantrag des M i n i s t e r i u m s m i t Empörung entgegengenommen u n d eine Deputat ion i n die Hauptstadt gesandt, u m den ab­zufassenden Gesetzantrag zu v e r h i n d e r n . I n dieser Angelegeheit haben auch die Haiducken­städte die D i s t r i k t r o b r i g k e i t wei tgehend unterstützt, der A n t r a g hat ja auch die Interessen der Städte schwer verletzt . Die Argumente des D i s t r i k t s können i n folgenden zusammen-gefasst werden. M a n hat i m al lgemeinen die Auflösung der k le ineren M u n i z i p i e n v e r u r t e i l t u n d für unrechtsmässig gehalten. Das H a i d u c k e n d i s t r i k t könnte die Verwal tungskosten decken und nähme ein grösseres materielles Opfer auf sich, als manche Komitate . Der A n ­schluss an Szabolcs schadete auch der Sache der K u l t u r , da das Unterrichtswesen u n d die V o l k s b i l d u n g i n den Haiduckenstädten w e i t v o r a n w a r . Es spräche der historischen Ver­gangenheit der Haiduckenstädte höhn, wenn i h r e E inwohner i n die nicht ungarisch be-völkte Stadt Nyíregyháza fahren müssten, u m ihre Sachen zu erledigen. Der starre Wider ­stand des H a i d u c k e n d i s t r i k t s d e m Regelungsplan gegenüber musste n icht erfolgslos ge­wesen sein, w e i l sich i n den o f f i z i e l l e n Regierungskreisen der Plan eines auf dem H a i d u k -kengebiet zu err ichtenden K o m i t a t s durchsetzen Hess. Hajdúböszörmény w u r d e aber für das Z e n t r u m n i c h t angenommen. Die D i s t r i k t s o b r i g k e i t hat auch einen fer t igen Plan vor ­gelegt, nach dem das H a i d u c k e n d i s t r i k t vergrössert erhalten w e r d e n müsste. Sie hat für das vergrösserte M u n i z i p i u m die sogenannten Unter - szabolcser Gebiete ver langt . Der grösste Fehler dieses Planes w a r aber, dass er auch die Interessen der Stadt Debrecen ver­letzt hat, er hätte j a wegen der t e r r i t o r i a l e n E inhei t auch Debrecener Gebiete ins H a i d u c k e n ­d i s t r i k t e ingegliedert . Das natürliche Z e n t r u m des Raumes w a r sowohl w i r t s c h a f t l i c h , als

auch p o l i t i s c h Debrecen. Aus dem Plan des H a i d u c k e n d i s t r i k t s w u r d e auch k l a r , dass Deb­recen bei der Regelung vie l gewinnen, aber auch v i e l ver l i e ren könnte. D a r u m hat Debre-cens O b r i g k e i t ím Február 1874 auch o f f i z i e l l entschieden, alles zu bewegen, d a m i t Debre­cen das Z e n t r u m des zu gestaltenden Komitats würde. I n die Vorbere i tungen w u r d e n auch die Abgeordneten der Stadt einbezogen, i n den Zeitungen w u r d e eine Pressekampagne an­geregt. Die of f ic ie l le Stal lungnahme der Stadt w u r d e i n der Ze i tung Debreczeni Ellenőr (Debrecener Aufseher) veröffentl icht. I n eine sehr unbehagliche Lage s ind die Debrecener 48 er geraten (die 48-er Partei w a r damals die Oppos i t ion i n U n g a r n ) , da die H a i d u c k e n ­städte opposi t ionel l waren . Sie als Debrecener Bürger mussten Debrecen als Komi ta t s ­z e n t r u m unterstützen, bei gleicher Zeit d u r f t e n sie aber m i t i h r e n Genossen i n den Haiduc­kenstädten n icht auseinander geraten. So stammte v o n i h r e r Seite der Plann, dass je ein K o m i t a t u m Debrecen u n d i m vergrösserten H a i d u c k e n d i s t r i k t organis ier t würde. Das w u r d e aber keine lebensfähige Idee. Die Komita ts rege lung w u r d e so von hef t igen Partei-auseinendersetzungen begleitet, die Opposi t ion des H a i d u c k e n d i s t r i k t s or ient ier te sich nach der Fre is innigen Partei (Regierungspartei i n U n g a r n ) . Debrecens Bestrebungen haben i n den wei teren Kämpfen eine ganz neue Si tuat ion geschaffen, es d r o h te nämlich die Ge­f a h r n i c h t mehr, dass die Haidickenstädte voneinander getrennt u n d ihnen f remden, bedeu­tungslosen poli t ischen Zentren untergeordnet Würden. I n den neuen Verhältnissen ist die b isher ige Einhei t der Haiduckenstädte verschwunden, Debrecen als K o m i t a t s z e n t r u m k o n n t e i h n e n j a n i c h t w i d e r w e r t i g sein. Eine Ausnahme w a r natürlich Hajdúböszörmény, das Zent­r u m des D i s t r i k t s . Das klarste Beispiel des Standpunktes gegen das H a i d u c k e n d i s t r i k t zeigte Hajdúszoboszló, das für Debrecen als Z e n t r u m offen auf t ra t , aber auch d u r c h Hajdúnánás entstand eine starke Oppos i t ion . Hajdúszoboszlós wichtigstes A r g u m e n t war , dass Debrecen das natürliche wir t schaf t l i che Z e n t r u m des Raumes verkörperte , u n d die Regelung auch von den betreffenden Szabolcser u n d Biharer Gebieten herz l i ch empfangen würde. Debre­cens Lage w u r d e auch dadurch gefestigt, dass einer seiner Abgeordneten der bedeutendste P o l i t i k e r des Dualismus Kálmán Tisza w a r .

Das H a i d u c k e n d i s t r i k t konnte so gegen Debrecen die Haiduckenstädte n i c h t mehr h in ter sich haben, u n d keine zu beachtenden Argumente dagegen h e r v o r b r i n g e n . Sein einziges ernst zu nehmendes A r g u m e n t w a r das Dasein des Distriktshauses, dafür hat aber Debrecen sein H o t e l „ F e h é r L ó " (zum Weissen Pferd) dargeboten. Die Debrecenfeindlich-k e i t des H a i d u c k e n d i s t r i k t s w u r d e m i t der Verkündung v o n Gefühlmotiven erschöpft.

A u f die nahe Auflösung des H a i d u c k e n d i s t r i k t s wies auch die L i q u i d i t a t i o n des Hajdú-böszörményer Gerichthofes h i n , seinen Stand hat j a Debrecen übernommen. I r g e n d w i e ähn­l i c h ist auch die Ernennung des Dis t r ik tsoberhauptmanns Gábor Sillye zum Obergespan v o n Debrecen zu beuertei len.

Der 33. Gesetzartikel v o n 1876 hat das K o m i t a t Hajdú m i t dem Z e n t r u m Debrecen aus den Haiduckenstädten, aus den Szabolcser Dörfern Csege, Balmazújváros , Téglás , Egyek, Nádudvar, Püspökladány, Szovát, Tetétlen, Földes u n d Józsa , we i te r aus den Biharer Ge­meinden Kaba, Mikepércs u n d Sámson zustande gebracht.

Das K o m i t a t bi ldete einen T e i l des Regelungsplanes i m ganzen U n g a r n , seine Gestal­tung f i e l m i t den Bestrebungen zur M o d e r n i s i e r u n g der V e r w a l t u n g zusammen. Die U m ­gesta l tung hat bloss Hajdúböszörmény schmerzhaft ge t rof fen , so w u r d e nämlich die Stadt Vor te i l en des Zentrums entzogen. Es handel t sich aber auch hier u m keine ungerechte Zurückdrängung. Das Hajdúböszörményer Selbstbewusstsein hat aber lange die Debrecen-f e i n d l i c h t k e i t aufbewahrt , auch u m die Jahrhunder twende ist über eine Pressekampagne für die Überlagarung des Zentrums nach Hajdúböszörmény zu berichten.

Dankó Imre

Néhány szó a plovdivi hajdú-monográfiával kapcsolatban a hajdúkutatásról

A z 1969-ben k i a d o t t p l o v d i v i ha jdú-monográf ia csak most j u t o t t el hoz­zánk. T a n u l m á n y o z á s a több , a m a g y a r ha jdúkutatásban is érvényesí thető szem­p o n t r a h í v j a f e l a f i g y e l m e t . A Eucmpa IJeemKoea és AHŐpeü IleerriKoe által szer­kesztett k i s kötet (M.3 ucmopuama na xaüdymcmeomo e nnoedueKan Kpaü. Tl.ioe due, 1969. 112.) a bevezetővel együtt nyolc tanulmányt t a r t a l m a z . Bisztra Cvetkova és Andrej Cvetkou a bevezetőben arról ír, h o g y b á r a bo lgár h a j d u t -m o z g a l o m nagy j e lentőségű a b o l g á r nép életében, a ha jdúkérdés sok vonat ­kozásban még m a is a l i g k u t a t o t t . A bevezető sa já tos b o l g á r nemzet i ügynek tünteti f e l a h a j d u t - m o z g a l m a t , annak nemzetközi összefüggéseivel nem f o g l a l ­k o z i k .

A P l o v d i v k ö r n y é k i ha jdúság történetéről két köz lemény szól a monográf iában. E lsőnek Bisztra Cvetkova tanulmányáról k e l l szólnunk. Ez a X V - X V I I I . századi P l o v d i v - p a z a r d z s i k i ha jdúság történetéről ad összefoglaló képet. A ha jdúmozgalom kia lakulását , k ibontakozását kapcsola tba hozza a P l o v d i v és Pazardzsik k ö r n y é k i tatár és egyéb (anatól iai) török te lepí tésekkel . Kevésbé f o g l a l k o z i k a ha jdú-mozgalom társadalmi , i t t Bu lgár iában is határo­zot tan antifeudális tendenciáival . A m i ha jdúkutatásunk szempont jából a ta­nulmány nagy érdeme lenne, ha a X V . században m á r fel lépett , a török e l len a maga sa já tos eszközeivel és módja iva l küzdő b o l g á r parasztok , parasztkato­nák nevét, elnevezését nyelvészet i leg, egykorú adatok fe lsorakoztatásával egy­értelműen tisztázná. A hajdút e lnevezés ugyanis kérdéses a X V . században, sőt még a X V I - b a n is. A m e n n y i b e n mégis a hajdút elnevezés élt v o l n a , úgy a m a ­g y a r ha jdú szó eredeztetése és vele kapcsolatosan számos történelmi , de főleg társadalmi kérdés fe lülvizsgálatra szorul . N a g y ér téke a tanulmánynak a hoz­zácsat lakozó kis o k m á n y t á r , v a l a m i n t az, hogy a gazdag j e g y z e t a n y a g jó l tá j é ­kozta t bennünket az á l ta lunk a l i g i smer t bo lgár ha jdúkutatásró l .

Ivan Posov t anulmánya a , , m o d e r n " , a P l o v d i v k ö r n y é k i X I X . századi ha jdúmozgalomról ír, a m i előkészítet te és szorosan összeforrt a közel egy év­századdal ezelőtti fe lszabadító háborúval . A tanulmány többször h i v a t k o z i k Kanitz Félixre is, a k i a törökök pusztításairól , kegyet lenkedése i rő l is f i g y e ­lemre méltó fe l jegyzéseket , adatokat h a g y o t t hátra . A tanulmány egyenként fe l soro l ja a nevezetesebb p l o v d i v i ha jdúkat , i s m e r t e t i é le t ra jzukat . A ter jedel ­mes tanulmányt több e g y k o r ú és később készített kép , térképvázla t stb. i l l u s z t ­rá l ja . Sajnos, ezek á l ta lában t ipográf ia i lag gyengék. Â tanulmányhoz já ru ló j egyzetanyag ugyancsak becses.

A következő köz leményben Borisz Csolpanov a b o l g á r h a j d ú k hősiességé­ről ír. Chriszto Dzsambov p e d i g a szrednagorai , , jó v o j v o d á r ó l " és emléke mindmáig való megőrzésérő l , ápolásáról számol be. Hasonlóképpen a két k ö -

vetkező c i k k is egy-egy k i m a g a s l ó , az emlékezetben m é l y e b b n y o m o k a t ha­g y o t t ha jdúról ( I n d z s e - M a r i n k o , Gencso V o j v o d a ) szól. Ezek az utóbbi köz­l e m é n y e k átvezetnek bennünket a kötet felét kitevő, a P l o v d i v k ö r n y é k i hajdú­fo lk lórra l fogla lkozó részhez.

Ivan C. Konjakov a következő , egyben a kötet utolsó, ter jedelmes t a n u l ­m á n y á b a n sok h e l y i ha jdúének közreadásával , az egyes szövegek f i lológiai , de i n k á b b történelmi e lemzésével zár ja a n a g y o n tanulságos monográ f iá t .

N e m a n n y i r a a kötet t a r t a l m i ismertetésével k ívánunk a továbbiakban fog­l a l k o z n i , m i n t i n k á b b rá k ívánunk m u t a t n i a m i ha jdúkuta tásunk szempont já­ból is j e lentős néhány mozzanat ra .

A legfontosabb talán a n n a k megál lapí tása , hogy a B a l k á n o n , közelebbről a b o l g á r o k n á l is m e g i n d u l t a ha jdú-kérdés intenzívebb kutatása . Ezt tanúsít ja ez a m o n o g r á f i a is, a m i u g y a n csak a kérdés e g y i k helytörténet i vonatkozását t isztázza. Biztató az, hogy a b o l g á r ha jdúkuta tások sem m a r a d h a t n a k m e g ezen a sz inten és egy b izonyos i smere tanyag , v a l a m i n t kutatás i szint e lérése után n e m nélkülözhetnek m a j d b izonyos t á g a b b kitekintést , a j e l e n s é g e k szélesebb körű, nemzetközi összevetését . E n n e k a f o l y a m a t n a k , az összefüggések f e l ­t á rásának megkönnyí tése érdekében szükséges v o l n a a m a g y a r ha jdúkutatások eredményei felől behatóan tá j ékozta tnunk a balkáni népek, köztük a bolgárok tudományosságát is. A m a g y a r ha jdúkutatás meglehetősen elöl j á r . 1 A z ese­ménytörténet megismerésén m á r j ó v a l túl van , fel tárta a ha jdúkérdés gazda­sági, társadalmi , p o l i t i k a i , sőt e tnográf ia i indítékait , összefüggései t i s . J Sőt a köze lmúl t helytörténeti kutatása i , a m e l y e k éppen országos v i s z o n y l a t b a n is a H a j d ú s á g b a n a l eg je lentősebbek , több új adat fe l tárásával , új következte tések megtéte lére adtak lehetőséget , például a v o l t h a j d ú v á r o s o k X V I . századi la­k o s s á g á n a k továbbéléséről , a ha jdúk e t n i k a i összetételéről , v a l a m i n t a m a g y a r és a ba lkáni ha jdúk közti a lapvető különbözőségekről . "

A sok különbözőség közül ezúttal , t e k i n t e t t e l a p l o v d i v i ha jdúság m o n o g ­r á f i á j á n a k ar ra a j e l legzetességére is, h o g y a P l o v d i v k ö r n y é k i ha jdú-fo lklórra l f o g l a l k o z i k legbehatóbban, csak egyre térünk k i . Arról az a lapvető különbö­zőségről feltétlenül tá j ékozta tnunk k e l l a ba lkáni ha jdúkutatókat , h o g y nálunk nincsen érdemleges , emlí tésre méltó ha jdú-folklór . V i s z o n t a b a l k á n i népek mindegyikének széles körű, magas művésziségű, rendkívül gazdag, m a is élő, azaz var iác iókban tovább fe j lődő ha jdú-népköltészete v a n . A b a l k á n i hajdú­fo lk lór két alapvető ok m i a t t gazdagabb és m a is élő, elevenebb, m i n t a m i e n k

1 Dankó Imre: A hajdúkutatás j e lenlegi állása és feladatai . A debreceni Déri Múzeum Év­könyve 1962-64. (Szerk.: Béres András, Debrecen, 1965.) 47-57.

2 Szabó István: A hajdúk 1514-ben. Századok 84. évf. 178-198. ; Uő. : A hajdúság kiala­kulása (Debrecen, 1956); Balogh István: Adatok a Hajdúság X V I . századi népi összeté­teléhez. Ethnographia , L U I . évf. (1942.) 3 7 - 4 1 . ; Dankó Imre: A hajdú-etnikum kérdé­séhez. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958. (Szerk. : Béres András, Debrecen, 1959.) 77-83. - Vö. : Balogh István: Hajdúság (Budapest, 1972).

3 Dankó Imre: A hajdúság eredete. I n : A hajdúk a magyar történelemben. I . (Szerk.: Módy György, Debrecen, 1969) 3 -12 . ; Uő. : A délvidék és a hajdúság. A pécsi Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1966. (Szerk. : Dankó Imre, Pécs, 1967) 179-190. ; Zimá-nyi Vera: Adatok a dunántúli hajdúk történetéhez. Századok 94. évf. 286-302. - Lásd: Hajdúnánás története (Szerk. : Rácz István, Hajdúnánás, 1973.); Hajdúdorog története (Szerk. : Komoróczy György, Debrecen, 1970); Uő. : Hajdúhadház múlt ja és jelene (Gyu­la, 1972.); Uő. : Tanulmányok Sarkad történetéből (Sarkad, év n . ) ; Hajdúböszörmény története (Szerk.: Szendrey István, Debrecen, 1973.); Polgár története (Szerk. : Bencsik János, Polgár, 1974.); Hajdúszoboszló monográf iá ja (Szerk.: Dankó Imre, sa j tó alatt ) . - Vö. : Szendrey István: Hajdú szabadságlevelek (Debrecen, 1971.)

- í r tuk a közelmúltban egy, a most folyó bolgár ha jdú- fo lk lór kutatásokról számot adó cikkünkben/' A z e g y i k o k az, hogy a b a l k á n i h a j d ú m o z g a l m a k a l i g csak száz éve fe jeződtek be. Tehát a b o l g á r ha jdúk te t te i , nevezetesebb a l a k j a i közül több, még „ e m b e r k ö z e l b e n " , emlékezette l k ö n n y e n elérhető távolságban v a n . A más ik ok ennél fontosabb. Nálunk m a g y a r o k n á l , t e k i n t v e , h o g y hajdú­ságunk a balkánitól merőben el térő gazdasági , társadalmi és ennek megfele­lően p o l i t i k a i fe j lődésen ment át, n e m is a l a k u l t k i számottevő ha jdú- fo lk lór . Nálunk a ha jdú-folklórt úgy-ahogy a betyár- fo lklór helyettesít i . M e r t nálunk a ha jdúság nagy tömege a különböző k ivá l tságolások következtében elkülönült a j o b b á g y s á g t ó l , a k ivá l t ságosok közé került . Egy k isebb része p e d i g - urasá­g i , városi , m e g y e i ha jdúk - egyenesen a k izsákmányolás , e lnyomás eszközei­vé le t t . Vol taképpen mindkét fa j ta ha jdúság a lka lmat lanná vált arra , h o g y tag­j a i népi hősökké vá l j anak .

A balkáni , köze lebbrő l a b o l g á r ha jdú-fo lk lór nagyságára , j e lentőségére , egyben a balkáni h a j d ú k u t a t á s o k r a is j e l lemző, h o g y a nemrégen a l a k u l t b o l ­g á r akadémiai F o l k l ó r Intézet legelső fe ladatának t e k i n t i a b o l g á r hajdú-fol­k l ó r összegyűjtését , f i lológiai fe ldolgozását és k r i t i k a i k iadását . A t e r v e k sze­r i n t ké t év múlva e l is készül a Radosz Ivanova vezetésével és Steiana Sztoj-kova, Tódor Zsivkova és Liliána Bogdanova közreműködéséve l készülő össze­fogla lás . A nagy vál la lkozás m i n d e n b i z o n n y a l nemcsak népköltészet i vonat­kozásban v isz i m a j d előre a ha jdú-kérdés kutatását , hanem történelmi , társa­dalomtudományi téren is.

A P l o v d i v környéki ha jdúság m o n o g r á f i á j a j ó bevezető, a l k a l m a s hírnök ehhez a nagy munkához.

4 Dankó Imre: A bolgár hajdú-folklór kutatásról . Hajdúböszörményi Hírlap V I . (1974.) 18. sz. (szept. 7.) 6.

Dankó Imre

A legújabb balkáni hajdúkutatásokból

A dél-szerbiai V r a n j e város múzeuma évkönyvének a köze lmúl tban je lent m e g a n y o l c a d i k k ö t e t e (BpancKU rjiacHUK, V I I I . 1972.) . A z évkönyvben egy ér­dekes közleményt ta lá lhatunk, a m e l y a v r a n j e i várkörze t (derven, kale) hajdú­s á g á n a k X V I I . századvégi történetével f o g l a l k o z i k (Xaudymaïa y BpancKuu dep-eeuuma KpaeM XVIII. cmo/iema-, a 309 -316 . l a p o k o n ) .

A v r a n j e i várkörze t a M o r v a déli völgyében, Nistől délre, V r a n j e város körül a l a k u l t k i . S t ra tég ia i lag rendkívül fontos terület v o l t , m e r t a Kis-Ázsiá-ból j ö v ő és északnak , többek között M a g y a r o r s z á g felé tartó törököknek át k e l l e t t r a j t a h a l a d n i u k . Hasonlóan fontos v o l t a Sztambulba , Kisázs iába , a Tö­rök b i r o d a l o m belseje felé i rányuló h a d i f o r g a l o m biztos í tásaként is. Természe­tesen k e r e s k e d e l m i l e g is j e lentős terület , útvonal v o l t . A törökök korán e l fog­la l ták és hogy b iz tonságosan b i r t o k o l h a s s a n a k több k i s várat , palánkot , őrhe­l y e t létesí tettek a k o r á b b a n is meglevő , erős, nagy várak , erődí tmények mellé . I l y e n k isebb várak v o l t a k a p c i n j e i , k o n c u l j i , a grede l i ca i , a b u r j u k i és a les-k o v e c i . M i n d e z e k k ö z p o n t j a a v r a n j e i v á r v o l t .

D e b á r m e n n y i r e is őrizték, b iztos í tot ták a törökök ennek a számukra rendkívül i fontosságú területnek a nyugalmát , z a v a r t a l a n b i r toklását Vran je k ö r n y é k é n erőte l jes h a j d ú m o z g a l o m fe j lődött k i . A gondos kuta tásokon ala­puló tanulmány, a m e l y h ivatkozása iban rámutat a sokrétű, gazdag, sajnos, ná­l u n k a l i g i smert b a l k á n i h a j d ú k u t a t á s o k r a is, egyrészt azt á l lapí t ja meg, hogy a v r a n j e i várkörzet h a j d ú s á g á n a k m o z g a l m a a X V I I . század nyolcvanas-ki lenc­venes éveiben erőte l jesen fe l lángol t ; másrészt , h o g y ezek között a hajdúmoz­g a l m a k és a különfé le dél-szerbiai fe lszabadító m o z g a l m a k - például a koso-vói s z e r b - a l b á n m e g m o z d u l á s o k - v a l a m i n t a macedónia i Kapros fel lépte kö­zött szoros kapcsola t v o l t .

A V r a n j e k ö r n y é k i ha jdúság legnagyobb vá l la lkozása az 1689. évi táma­dás v o l t . A hat hónapon át, ápri l istól október ig tar tó fe lkelést az elkeseredés és a t ö r ö k ö k kegyet lensége i vál tot ták k i . A ha jdúfe lke lés o l y a n méretű v o l t , hogy Leskovecből és V r a n j é b ő l számos török család a távolabbi , j o b b a n védhető, e rősebbnek vélt, b iz tonságosabb K u m a n o b a menekül t , há t rahagyva mindenét . ByKanoeuh, I. II., a tanulmány szerző je , végül abban összegezi az e lmondot ­takat , h o g y a v r a n j e i ha jdúság 1689. évi támadása az 1689. évi o s z t r á k - t ö r ö k h á b o r ú r a vezethető vissza. A r r a a ké tségbee j tő helyzetre , a m i k o r számos bal ­káni nép, népcsoport (szerbek, macedónok, k a t o l i k u s a lbánok stb.) az előre­nyomuló osztrákok oldalára állt és a török e l len f o r d u l t . A z o n b a n az osztrá­k o k k u d a r c a a f e l k e l t népeket , népcsoportokat kompromit tá l ta . Ez a f o r d u l a t k iszolgál ta t ta a ba lkáni népeket , népcsoportokat a t ö r ö k ö k bosszú jának , a k i k h a m a r véget vete t tek a fe lke lésnek és kegyet lenül megbosszul ták m a g u k a t .

A z alapos tanulmányt haszonnal o lvashat ja m i n d e n k i , a k i t érdekel a X V I I . század végének m o z g a l m a s története, a ha jdúság k i a l a k u l á s á n a k , e l ter jedésé­nek, összefüggéseinek kérdése . M i is tanulsággal o l v a s t u k s csupán k é t meg­jegyzést fűzünk hozzá.

1 . A X V I I . században a Ba lkánon működő, török e l len harcoló geri l lá­k a t ( legalább is egy c s o p o r t j u k a t ) hajdúknak nevezték. Ez a körülmény érté­kes adalék ha jdú szavunk eredete, vándorlása , j e l entésvá l tozása és a vele k a p ­csolatos gazdasági , tá rsadalmi , p o l i t i k a i (s egyben h a d i ) , v a l a m i n t kulturál is körülmények j o b b m e g i s m e r é s e szempont jából .

2. A B a l k á n népei - a tanulmány szerint is - az 1689. évi háborút , a m e l y vol taképpen M a g y a r o r s z á g fe lszabadítása v o l t a török u r a l o m alól, sa já tsá­gosan csak o s z t r á k - t ö r ö k háborúnak t u d j á k és így is ne v e z ik . Sa jnálatos do­l o g ez, m e r t arról árulkodik , hogy a b a l k á n i kutatók az 1689. évi és más k ö z e 1

egykorú eseményeket összefüggéseik , tényleges indí téka ik f igyelembevéte le nélkül, ö n m a g u k b a n v i z s g á l j á k és ezáltal ezeket az eseményeket , f o l y a m a t o k a t megfosz t ják a tel jes megér tés , megismerés lehetőségétől .

Ebben az esetben például vi lágosan k e l l látnunk, h o g y arról a háborúról v a n szó, amelyet 1688-ban indított a 34 éves Bádeni Lajos őrgróf , császári h a d ­vezér M a g y a r o r s z á g tel jes fe lszabadításáért (a T e m e s k ö z , a Bánát még török u r a l o m alat t á l lott ) , miután előzőleg egyre-másra a r a t t a győzelmei t a m a g y a r ­országi harctereken és a törököket eszeveszett m e n e k ü l é s r e kényszerí tet te . Si­kere i válaszút elé á l l í to t ták a m a g y a r fe lkelőket , a b u j d o s ó m o z g a l m a t is, h i ­szen a császár el len török segítséget k a p t a k , h a r c a i k k a l /. Lipót el len a törö­köket támogat ták . Bádeni Lajos, a k i n e k a hadseregében szinte egész Európa ot t harcol t , köztük n a g y s z á m ú m a g y a r ka tonaság is, o l y nagyszerű hadvezér v o l t , és - a m i ugyancsak n e m közmbös - o l y szerencse kísérte , h o g y nemcsak M a g y a r o r s z á g o t szabadí tot ta föl tel jesen, hanem az e g y m á s t gyorsan követő események során mélyen b e n y o m u l t a B a l k á n r a is. A z 1689. évi szeptember 24- i n i s i győzelme után úgy látszott, h o g y a törökség n e m képes megál ln i előtte,- a törököket egészen a D r a g o m á n szorosig kerget te .

A császári ház azonban n e m t u d t a és n e m is a k a r t a a győzelmet k iaknázni . A z 1689 végén m e g i n d u l t béke-a lkudozásoknál eleinte az v o l t a helyzet, h o g y a török m i n d e n követe lés t tel jesí t . De a hosszan elhúzódó, a császáriak által szándékosan ha logato t t b é k e t á r g y a l á s o k , miután Köprilizade Musztafa l e t t a nagyvezér és gyorsan konszol idá l ta a b i r o d a l o m belső helyzetét , a török n e m ­hogy engedékeny let t v o l n a , hanem követe lésekkel lépett f e l . Visszakövete l te a Szávától délre elterülő területeket és Belgrádot . A török követe lések 1690-ben m á r reál isnak is lá tszhat tak , m e r t a nagyvezér Pr i sz t ina vidékén győzött és gyors egymásutánban számol ta f e l a k is lé tszámú császár i helyőrségeket , azon­kívül jó p o l i t i k a i é rzékkel je lentősen enyhített a b a l k á n i keresztény népek sor­sán. Nemcsak ennek hatására , hanem i n k á b b a rövid i d e i g tartó császári m e g ­szállás k e l l e m e t l e n tapaszta la ta i a lap ján p e d i g a B a l k á n népei között széles körben fe l ismerték, h o g y a német e lnyomás , k i z s á k m á n y o l á s s e m m i v e l sem j o b b , m i n t a török, sőt, m i n t h a ez k ö n n y e b b v o l n a . Ó r i á s i k iábrándul tság v o l t azt látni és tapaszta ln i , h o g y a császári ház, p o l i t i k a s z á m á r a a Ba lkán u g y a n ­úgy n e m je lent semmit , m i n t M a g y a r o r s z á g , h o g y mindket tő t csak a császári b i r t o k o k , az örökös t a r t o m á n y o k védelme szempont jából k ísér ik f i g y e l e m m e l , anélkül azonban, h o g y k é s z e k lennének értük áldozatot h o z n i . Be k e l l e t t lát­n i u k a B a l k á n népeinek, h o g y török e l l e n i h a r c u k b a n végeredményben m a ­g u k r a v a n n a k uta lva . U g y a n i s a császár ebben az időben k é t szövetségben v o l t

érdekelt . E lőször Spanyolországgal és Angl iáva l Franc iaország , másodszor pe­d i g Lengyelországgal , Ve lencével és néhány k is német f e j e d e l e m s é g g e l a Tö­rök b i r o d a l o m el len. M i n t h o g y /. Lipót n e m t u d o t t reá lpol i t ikusként a Habs­b u r g n a g y h a t a l m i törekvéseknek , v á g y a k n a k ellentállni , n e m Lengyelorszá­got , Velencét és a sa ját n e m z e t i függet lenségükért küzdő b a l k á n i népeket , M a ­gyarországot segíteni és összpontosí tani e re jé t a török e l len, h a n e m Francia­ország e l len f o r d u l t . Lengyelországgal , Velencével , a ba lkáni népekkel , M a ­gyarországgal csak a n n y i t és a n n y i b a n törődött , a m e n n y i b e n a legszűkebben érte lmezett p i l l a n a t n y i érdekei m e g k ö v e t e l t é k . Ez le t t a veszte a török el len fe lkelő ba lkáni népeknek, n é p c s o p o r t o k n a k , köztük a v r a n j e i h a j d ú s á g n a k is. És éppen tárgyunk szempont jából n e m k ö z ö m b ö s megeml í teni , h o g y e k k o r i n ­d u l t útra M a g y a r o r s z á g felé Csernojevic Arzén i p e k i pá t r iárka a török ellené­ben kompromit tá l t szerb je ivel új hazát keresni .

Dankó Imre

Hajdútelepítés Isztriában

Miroslav Bertosa a balkáni , k ö z e l e b b r ő l a szerb-horvát ha jdúság törté­netének, szerepének j ó n e v ű k u t a t ó j a az A d r i a i Gyű j teményben ( Jadranski Z b o r n i k , svezak V I I I . 1970-1972 . R i j e k a - P u l a , 1973.) egy, a m a g y a r ha jdúság szempont jábó l is j e lentős tanulmányt a d o t t közre . Bertosa t anulmánya a p o l a i (Pula, Pola) kolonizáció 1671-1675- ig t a r t o t t ha jdú korszakáró l szól ( H a j d u c -k a ep izoda nase l j ivan ja Pul j s t ine 1671 -1675 . 105-160 . ) . A tanulmány nagy érdeme, h o g y m a j d n e m tel jesen i smere t l en , a köztudatból régen k i h u l l o t t ese­ményekrő l , fo lyamatokról szól és h o g y nagyobbára e d d i g fe l tárat lan levél­tári anyagon , adatokon a l a p u l . A szerző ezen tanulmánya csak egy, de önma­gában is egész része az I s z t r i a i fé lsziget népiségtörténetéről f o l y t a t o t t m o n o g ­r a f i k u s j e l l egű kutatásának , i l l e tve készülő fe ldolgozásának. Ezt a körü lményt a t a n u l m á n y címe is j e l z i ; a félsziget benépesülése történetének csak egy epi ­zódját , a p u l a i ha jdútelcpí tést t á rgya l j a .

A z I s z t r i a i félsziget őslakói i l l í rek v o l t a k , az Adrián ka lózkodtak . Elég későn kerü l tek római fennhatóság alá, csak 177-ben. A rómaiak b e l e f o g t a k a félsziget romanizá lásába , de nehezen h a l a d t a k vele e lőre . Egészen más irányt adot t az I s z t r i a i félsziget társadalmi fe j lődésének az, hogy a V I I . században a B a l k á n r ó l délszláv népelemek te lepültek be a félszigetre. A k ö z é p k o r ele jén ütköző terület té vált az itáliai v á r o s á l l a m o k , e lsősorban Velence és a német­római b i r o d a l o m között , mígnem a X I I I . században Velence m e g n e m szerezte m a g á n a k . D e n e m tel jesen, hanem csak a félsziget n a g y o b b i k , déli részét . Ez aztán Velencéé is m a r a d t aztán egészen 1797-ig. Azóta p e d i g sok v iszá ly és vál tozatos b ir toklástörténet el lenére, az első v i lágháború végéig A u s z t r i a b i r ­t o k o l t a .

Bertosa tanulmánya arról a sokrétű és igen mozgalmas kolonizác iós f o ­lyamatról szól, a m i n a félsziget a velencei kormányzat alat t , i l l e tve ezen be­lül is 1671-1675 között átment. A X V . század végétől a X V I I . század végéig ter jedő időszak a pusztulás, e lnéptelenedés időszaka v o l t az I s z t r i a i fé lszigeten. A városok , f a l v a k lakosa i m e g f o g y a t k o z t a k , a földek e l v a d u l t a k , n e m művel te őket senki . A X V I I . század végére a k o r á b b a n virágzó he lyek új l a k o s o k a t k a p t a k és az élet új lendületet vet t . A z ú j l akosok a Ba lkán be lse jéből j ö t t e k és különböző délszláv népcsoportokhoz t a r t o z t a k . Ezek a telepesek h á r o m cso­portból á l l tak össze. A z első csoportot azok alkották, a k i k egyéni leg j ö t t e k szerencsét próbálni , a j o b b megélhetés i v i s z o n y o k reményében. De n e m v o l ­tak m e n e k ü l ő k . A második csoportba v i s z o n t azok a menekülők t a r t o z t a k , a k i ­ket a t ö r ö k elűzött lakhelyeikről és az I s z t r i a i félszigeten n y u g a l m a t , b i z t o n -got ta lá l tak . A h a r m a d i k csoportot azok a balkáni délszláv ha jdúk a l k o t t á k , a k i k k o r á b b a n velencei zsoldban, velencei támogatássa l küzdöttek a t ö r ö k e l -

l en . Bertosa t a n u l m á n y a ennek a h a r m a d i k c s o p o r t n a k a történetével f o g l a l ­k o z i k . Közülük n a g y o b b csopor tokat a velenceiek k ivá l t ságokka l el látva le­telepítet tek az I s z t r i a i félsziget e lnéptelenedett he lye i re . A tanulmány ezeknek a kivál tságolt h a j d ú k n a k az életét i smerte t i fő leg a velencei városi levél tárban őrzött, eddig n a g y o b b á r a i smeret len , de nagy mennyiségű levéltári anyag a lap­ján .

Velence te lepí tése a hosszan elnyúlt és csak 1669-ben bevégződött ve len­c e i - t ö r ö k háború után v o l t csak lehetséges. D e egyben szükséges is, m e r t ezek a k ivá l t ságokka l letelepített délszláv ha jdúk k o r á b b a n , a háború alatt Ve len­ce oldalán a t ö r ö k ö k el len h a r c o l t a k . K o m p r o m i t t á l t á k m a g u k a t ; a török f e n n ­hatóság alat t m a r a d t területen n e m m a r a d h a t t a k . U g y a n a k k o r Velence érde­k e i n e k további v é d e l m e is megkövete l te , h o g y ezeket a ha jdúkat , m i n t e g y ha­tárőrökként megtar t sák , letelepítve m a g u k h o z k ö s s é k .

A tanulmány ezen széles, magyarázó j e l l e g ű bevezetés után n e m az Iszt ­r i a i félszigetre bete lepí te t t délszláv ha jdúság egészével , hanem csak egy ré­szükkel , mégpedig a Pulába telepített 700 ha jdúcsa láddal f o g l a l k o z i k . Pulá-ban az eredeti l a k o s s á g 600 család lehetett . T e h á t a ha jdúk többségbe kerül tek és Pulának sa já tos ha jdútelep, ha jdúváros j e l leget adtak. De ennek el lenére sem t u d t a k m e g m a r a d n i a városban. A török h a t a l o m gyengülésével párhuza­mosan a ha jdúte lepek je lentősége is csökkent , a k ivál tságos ál lapot előnyei vitatottá váltak. Ezt megérezve a még a l i g megül t p u l a i ha jdúk a század vé­gére visszaszál l ingóztak eredeti lakóhelyeikre v a g y azok közelébe .

Velence ha jdúte lepí tése a lapvető vonása iban megegyezik Bocskai István, Báthory Gábor, Bethlen Gábor és m á s o k ha jdútelepí téseivel . A z I s z t r i a i félszi­get ha jdútelepítései és a m a g y a r ha jdúte lepí tések között az az említendő kü­lönbség, hogy a k i v á l t s á g o k k a l letelepített m a g y a r ha jdúk nem hagyták oda te lephelyeiket , h a n e m az őket befogadó he lyeket m a g u k é v á tették és m e g m a ­r a d t a k bennük. M é g a k k o r is, a m i k o r a ha jdúte lepek egy része elvesztette kiváltságait . B á r ezeken a h e l y e k e n is megesett, hogy e lvándorol tak, m é g s e m ez v o l t a j e l l emző , hanem az, h o g y he lyben m a r a d v a igyekeztek ellenállni , per­lekedtek k ivá l t sága ik visszaszerezése érdekében.

Velence ha jdúte lepí tése j ó példa arra , h o g y azonos gazdasági , társadal­m i és ezek folytán p o l i t i k a i körü lmények azonos társadalmi formációkat ala­k í t a n a k k i . E g y b e n beszédesen m u t a t rá a m a g y a r o r s z á g i ha jdúság i n t e r e t n i k u s kapcsolata ira is.

Bertosa é rdekes és ér tékes tanulmánya n a g y tudományos apparátussal k é ­szült. M a g a a j e g y z e t a n y a g önmagában is jó l t á j é k o z t a t a ba lkáni , közelebbről a jugoszlávia i h a j d ú k u t a t á s o k ki ter jedtségéről . A z is j e l lemző a tanulmányra és a ha jdúkérdést egy n y u g a t i n a k vehető e t n i k u m h o z is köti , h o g y a tanulmány resume-ja o laszul készült . Nyi lvánvaló, h o g y Bertosa az olasz összefoglalással az olasz tör ténészek f igyelmét k ívánta felhívni a ha jdúkérdésre , a kérdés olasz kapcsolata ira , az olasz ha jdúkutatás megindí tásának fontosságára .

Felelős k iadó: Szőllősy Gyula 75.1303.66-11-1 Alföldi N y o m d a , Debrecen