Kőszeg, 1904. január hó 10-én.

E l ő f i z e t é s i a r :

Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 54 korona, egyes szám Ara

2 0 fillér.

Nyiltter sora 40 fillér.

H i r d e t e s n a g y s a y s z e r i n t .

S z é p i r o d a l m i , t á r s a d a l m i , é s k ö z

g a z d a s á g i h e t i l a p .

Megjelenik minden vasárnap.

A lap szellemi részét illető közlemények

a szerkesztőséghez intézendők.

Előfizetési pénzek és rek l amác i ók ,

F e i g l G y u l a

kiadó elmére küldendők.

XXIV. évfolyam.

Az újságírás mestersége.

Kelelós szerkesztő

F B I G L G Y U L A , 2. szám.

Hajdanában — nem is nagyon régen — az

újságírás az események megirásaban es a nyilvános

kritika gyakorlásaban talalta rendeltetését.

Akkor az újság képviselte a nyilvánosságot,

melynek kötelessége az egyes emberek cselekede-

teit ellenőrizni, a jókat dicsérni, a rosszakat kor-

iiolui.

igaz, hogy a közhatalom képviselői hamaro-

san szájkosarat t< rémtettek a/, újságoknak a cen-

zúrával. Ezt a cenzúrát ugyan a szabadság es/.méi

elsepertek, de mind hiába !

Hamarosan ujabb szájkosara támadt az új-

ságírásunk : — a zseb.

Hogyan ? — Mi köze a zsi ipnok az újság-

íráshoz ?

Mindjárt megmondom.

Az újságírás ma valóságos mesterség ; olyan

mint a cipészinesierség, az asztalos mesterség stb.

Sut meg sokkal nehezoob mesterség, mert két

mester foglalkozik egyszerre a/.zal. A t egyik mes-

ter a szerkesztő, a másik a kiadó.

Ez a két lU's.or toiyton súrlódásba keveredik

egymással, pedig közösen kellene munkálkoduiok.

A surlódasnak oka pedig mindig a zseb, s

pedig toképen a kiadónak zsebje, mely annál ure-

oebb, minél jobban érvényesül a szerkesztő.

Ez áll akkor is, iia véletlenül egy ozeinelyben

egyesül a kettő.

A szerkesztő igyekszik kötelességszerűen tel-

jesíteni az újságírói Hivatást, — hűen megírni az

eseményeket, — s pártatlanul s tárgyilagosan gya-,

korolni a kritikát. Igyekszik nyíltan kifejezni vé-

leményét. s lehetőleg hűen tolmácsolni a közhan-

gulatot.

A kiadó azonban üzletember kinek természet-

szerű érdeke, hogy az újságra minél több elo6ze-

tője legyen, s hogy a r .gi előfizetők meg marad-

janak : mert az előfizetők csekély száina csekély

bevételt jelent.

Ez Hz a szájkosár, mely az újságírást meg-

nehezíti.

Végeredményében azonbau sem a szerkesztő,

sem a kiadó nem tehet arról, hogy igy van.

— Hát k i ?

No mo*t megint zsákutcába keveredett a

szerkesztő. Most meg kellene írnia az igazat, a

kiadó meg ettől fél, mert — hátha az olvasók

rossz néven veszik.

Ha már most a szerkesztő kötelességét telje-

siti s megírja as igazat, — a kiadó esetleg kárt

tesz önmaga ellen, tizleti érdeke ellen.

— Hogy micsoda kára lehet ? — Az, hogy

az olvasók találva érzik rangúkat, megsértődnek,

és — beszüntetik az előfizetést !

így aztán nem csoda, ha a szerkesztő és

kiadó, kiknek együtt kell munkálkodni, sokszor

súrlódásba keverednek.

— D.i hát ki a végső oka ?

A szerkesztő nem bánja, ha az olvasók meg-

haragusznak ; megírja az igazat: — bánja a kiadói Végső oka, — az igazi szájkosár az újságírás

mesterségénél : — maga az olvasó !

Minden olvasó, aki a maga egyéniségét tul

becsüli, aki tulérzékeuy, aki hiu és a hizelgésnek

hálás hallgatója ; minden olvasó, aki az egyének

gyengeségeit többre tartja az igazságnál, s akit

magasabb szempontok nem tudnak az emberi gyen-

geség fölé emelni : ezek teszik nehézzé az újság-

írás mesterségét, ezek okozzák a szerkesztő és a

kiadó súrlódásait, ezek tartják kéznél az újságíró

számára a szájkosarat.

Nem hiába mondja a közmondás, hogy a/,

igazmondás betöri az ember fejét.

„ír jál igazat és — elmaradnak az előfize-

tők !• —

Elmaradnak, — ha nem irja meg az újság

róluk o jót ! Elmaradnak, — ha megírja róluk azt az

igazságot, ami nekik kellemetlen ! Szóval, nehéz mesterség mauapság az újság-

írás. —

Nincs más vigasztalás a szerkesztő részére,

mint a kötelességteljesítés tudata.

De hát a kiadó? — Az mivel vigasztalódjék ?

A kiadó pedig azzal vigasztalódjék, hogy szép

és nemes dolog áldozatot hozni az igazságért.

Az olvasó ? — Az olvasó p*dig merítsen egy

kis tanulságot. Ne keressen rejtett támadást, ahol

nincs; ne haragudjék az igazságért; ne legyen

önhitt és hiu : hanem segítse a sajtót az igazság

felderítésében, a jó dicséretében és a rossznak kor-

holásábau.

Csak ugv érhető el az egyének felett álló cél :

a kultura, a nemzeti kultura terjesztése.

T á r c a .

Humanizmus az embere vöknél,* Irta: Kiró Lajoi .

UjKiiiiieának kivált északi és keleti részében nem szükséges n szárazföld belseje felé törekedni, hogy idegeu befolyástól teljesen mentes, óseredeti állapotában levő népet találjunk. Úgyszólván nz egész partvidék olyan meg jelenleg is. A németek birtokábau levő ré-szeli mindössze negy liely van, egymástól egy-egy napi gózhajónjárásnyira, liol némi európai telepedésról lehet szó. Ezek is a bennszülöttektől elszigetelve lakó, telje-sen a magok céljauak éló s a bennlakókkal alig érint-kező lielyek A német birodalom mindjárt politikai térttoglalása elején, melynek még 'io éve sincs, egy német tőkepénzesekből alakult részvény tái>asagnak az UJ-Ouineai Társaság néven fennálló kereskedelmi és ültetvényes szövetkezetnek adta at, minden felségi jogával együtt Ujguineál és a hozzátartozó szigeteket. Ennek a taisasagnak összes működése idáig csak annyira terjedt ki, hogy néhány ponton alkalmatos földterületet valasztott ki, hajóival Ázsia feltll 7—8>»<i kiuai és ma-láji munkást hozott be, kikkel a dohánytermeléssel tett kísérletet; mástelól kissebb hajói bejárták a szigelséget s mintegy másfélezer pápua- legényt és leányt gyűjtött telepeire, a földmíveléshez szükséges durvább munkákra. Európa nemzetiségű embert csupán annyit foglalkozta-tott a társaság, amennyi e munkástömeg vezetésére szuk*ég volt. Ezeknek száma az első években, mikor

* MiitutvAti; »7. UriifiMiuni liól. 8ierk«i*tl : ilr Mankó Vil

inn«. k milj» * Lampvl R. (Woditner F. Fiait uH». konytke-

• **lt«.li;« Ara SÉ <0 K.

még nagy haszon reményében az ültetvényes munkálatok nagyobb eréllyel folytak, 80—100 európait is kitett ; később, mikor a nehézségek beállottak, 20 — 80 sze mélyre apadt. Az a néhány hittérítő, kik úgyis a tár-sahág telepei közelében kereslek biztonságot, nem jő külön kulturális tényező számba. Magáuos települő pe-dig Ujguiueában nem is volt, sőt éveken át egyedül magam voltam az egyetlen európai aki nein tartozott a társasag alkalmazottjai vagy hittérítők közé.

Az uj települők éghajlatuk és fajok szokásai sze-rint tömörülnek, mindenik igyekszik megtalálni a meg-szokottat s igy külön kis társadalmot alakítanak maguk számára. Az európai nemzetbeli egy társaságba kerül, a közös szükséglet együvé gyűjti a némettel a dánt, svédet, angolt és magyart, használja itt a többség nyelvét a németet, kinai életmódja a malájéval egyezik meg legjobban hozá simul s mert nem egyenesen jó hazájából, hanem a malájszigeten volt előbb dohány-muukás, ennek a nyelvét használja, legtöbbször még egymás közt is, mert a kiuai birodalom különböző ré-széből való még kinai nyelven sem értené meg egymást. A sokféle helyről keríti pápua-munkás ismét csak egy-máshoz huz, arra utalja hasonló életmódja is ; közös nyelve valamikor samoa ültetvényeiben dolgozó pápua-munkások utján elterjedt tört angol nyelv, a valóságos pápua-volapűk, amelyről azonban azt hiszik a jó fiuk, hogy az az urak nyelve. A negyedik társadalmat ké-pezik a szabad bennszülöttek, akik legtolebb saját faj-tabéliekkel kötnek szorosabb barátságot.

Ha ujguineai életről akarunk beszélni, az a legelső, hogy megkülönböztessük, melyikről van szó e négyféle közül. Mindenkinek más-más az emberszine, más a ru-házata, nyelve, lakóháza, eledele, mindentéle aprósága, természetesen nemkevésbé különböző egész gondolkozás-módja. És e közül a nép/agyvalék három, mint beván

dorlott, az együttélésre van utalva, egymásra szorul, ami egymásközti viszonyaikat még bonyolódottabbá teszi.

A hét munkanapjain a telep egész személyzete óráról-órára kiszabott munkájához van kötve, alig nyí-lik alkalma a bennszülöttel érintkezni. Este kedve sincs ahhoz. Vasárnapi munkaszünet idején a német a klubba vonul sörözni, mert ahol hat német van, ott már klub-bot szerveznek maguknak. Különben se tehetnének mást, mert Ujguineában az a német speciálitás van érvényben, hogy az Ujguineai Társaság szerződésileg kiköti alkal mazottjaival szemben, hogy természetrajzi vagy néprajzi tárgyakat nekik csupán a társaság számára szabad gyűjteni, maguknak nem. Azzal okolják meg, hogy olyan érdekes helyen szenvedéllyé fejlődhetik bennök a tudo-mányok iránt való érdeklődés és ennek szentelnék min-den szabad idejöket, aztán elhanyagolnák hivatalos k<» telességűket. A sörözés és kártya bizonyára jótékonyabb hatást fog gyakorolni.

Ilyeu apró okok nem egyedül állók, csak azért említettem tel, hogy jelezzem azt, miszerint nem csupán a jóakarat hiányán vagy a települők közönyösségén múlik, hogy az egymás mellett élésnek sincs meg az a ló hatása, hogy a műveltebb európai megismerhetné u bennszülött szokásait, jó vai?y rossz tulajdonságait s kiterjeszthesse rájuk a művelődés áldásait. Hiszen a legtöbbje az ott lakó kevés európaiuak sokszor heteken át alig lát szabad bennszülöttet.

Az eddigi érintkezés az sarópaiskkal a legpará-nyibb befolyással se volt a pápuákra, még azokban a csekélyszáma falvakban sem, melyek az európai telepek legközvetlenebb tőszomszédságában feküsznek. Ha nem azt számítjuk a kultura haladásáuak hogy két fa ö-»z-szedörzsölése helyett gyufával csinálnak tüzet, obszidián és bambusz késük helyett vaskéssel faragnak, baltáik köve helyébe abroncsdarabot és gyaluvasat tesznek,

Városi ügyek. V s í r o s i k ö / ^ y ü I é s .

Kőszeg szab. kir. varos képviselőtestülete f. h°

7 -én tartotta ezidei rendes közgyűlését, melynek meg-

nyitás* utAn az elnökld polgármester üdvözölte a kép-

viselőtestület tagjait, kérve őket az uj évben is váll-

vetett közreműködésre a közügyek javara. érinti továbbá

inindazokMt a foutosabb ügyeket, melyek a múlt évből

áthozattak, és beszámol azou ügyek állásáról.

A lógyinnazium ügyének kedvezd állását örömmel

i>mert#ti.

Klóadja, hogy a világítás ügye szakvéleményezés

végett már kőzet tf hónapja a szombathelyi elektromos

müvek igazgatóságánál van. Az utlienger ügyében az

államépitészeti hivataltól várunk véleményt.

Majd megemlékezik a képviselőtestület vesztesé-

geiről, ile arról is, hogy a képviselőtestület egy tarjat

kiifntetés érte: Michaelis Izidor uyug. ág. evaug. lel-

készt yj Felsége kegye a Ferenc József rend lovagke-

iésztjével tüntette ki.

Lelkes éljennel fogadták a polgármesternek azt

az indítványát, hogy a képviselőtestület ezen érdemdús

tagjának kitüntetése telelt jegyzókünyvileg örömének

adjon kifejezést.

Ezután bemutatta a polgármester a Windisch au-

lai képviselő helyébe behívott Gratzl Jáuos póttagot.

A reudkivüli tárgyak bejelentése s felvétele utáu

sorra vették a napirendet.

kijelölő bitottsigba beválasztották Freyler Lajos

és !Stur Lajos dr. képviselőket.

.1 polgármester működési pótlékára vonatkozó I I .

ioku határozatot tudomásul vették.

Sehmal J moi rendőrtizedes nyugdl ügye nagy vitát

idézett elő. A törvényhatóság Schmal Jánosnak nyug-

diját felebbezése folytan 360 k. helyett 4 '3 koronában

állapította meg. Auguszt János városi jegyző indítvá-

nyozza, hogy ezen I I . fokú határozat vdleu panasz adas-

sék be, mert Schmal Jánosnak S'.abalyreudeleMleg meg-

állapított tótz.5fizetése Cink n 0 korona volt, az azon-

fölül élvezett 12 korona személyi pótlék volt, s így az

után nyugdíj nem jár A város azonban keaydijat adhat

még a nyugdíjon fölül, nemkülönben fize«.-e vissza a

tévesen be-..»dett nyugdi járulékot

Kőszegi József indavanyozaa a tudo.oa-vtíirtlt, nert1

csekély onszegről van szó.

Ily értelemben szólalnak föl Kincs István, Micua-

elis Izidor és dr. Hegedús János.

Végül határozatba ment a tudomásvétel azzal a

kijelentéssel, hogy az összeg csekélységére s arra való

tekintettel, hogy kegydíj formájában úgyis megadnak a

többletet, — csak kivételesen áll el a képviselőtestület

a jogorvoslat igénybevételétől.

így hát Schmal János nyugdijkéyeii kap évi 40 I

koronát ha csak valaki nem felebbez.

Az trang. tanítóképző ügyében tudomásul szolgált

a rmmsztetium jóváhagyó határozata, de másrészt szo-

montan kellett tudomásul venni a dunántúli egyházke-

rület átiratát, melyszerint az áthelyezés ki nem vihető

s a tanítóképző Sopronban marad.

.-(2 aUitdium ii^yében a határozathozatal a község

törvény vonatkozó szakasza értelmében a március 3 án

tartandó közgyűlésre tüzetelt ki.

.4 txiroti pénztáros nyujdijanisa. Töpfer Samu vá-

rosi pénztáros saját kérelmére az orvosilag megállapított

szolgálat képtelenség miatt nyugdijaztatik, 25 évi szol-

galat után ót megillető liiflO korona évi nyugdíjjal.

_ Auguszt János városi jegyző javaslatára a köz-

gyűlés a nyugdíjazott városi pénztárosnak 2 > évi hü,

buzgó szolgálatai felett elismerésének ád kifejezést.

.1 Waisbecker József alapitc íny ügyében elhatároz-

tak a varosnak az alapítványnál levő kölcsöne tóimon-

dását és visszafizetését, mert a képviselőtestület annak

idején az alapítvány gondnokának beleegyezése nélkül

szállította le a kamatlábat, de sót törlesztéses kölcsönné

változtatta. Minthogy ez ellen a gondnok, Waiabecker

Antal dr. kifogást tesz, a kölcsönt vissza kell fizetui.

A tábornoki búiban volt Vidos-téle lakás bére per

utján be lenne hajtandó. Mivel azonban a kiköltözkö-

dölt bérlő hivatkozva arra, hogy a képviselőtestület a

szerződést fölbontotta, s ő augusztus óta a lakást nem

használja, visszaköveteli a befizetett összeget is : ezok-

ból az ugy véleményezés végett a jogügyi bizottságnak

kiadatik.

borfogyasztási adó leszállttá* Inak ügye nagy port

vert föl. Marton Károly a bortermelők szövetkezetének

elnöke, és a bortermelők azt kérték, hogy a képviselő-

testület a szövetkezet tagjainak a háziital után fizetendő

fogyasztási adóját *i k. 7<) füléről 2 k. 70 fillérre szál-

lítsa le.

A városi tanács a töt vényre hivatkozva a kérvény

elutasításai javasolta, mert a törvény kizárja a ked-

vezményes adónál azokat, kik kiméréssel foglalkoznak.

A szövetkezet tagjai pedig kimérést űznek.

Marton Károly, Kincs István, Pratscher Dániel

többszöri fölszólalással a tanács javaslata elleu foglal-

nak állást hivatkozva a borteriuelók sanyarú helyzetére,

a rossz termésre és a méltányosságra.

Auguszt János, Kőszegi József és Kirchknopf

ilihály a törvénynyel ellentétbeu álló kérelem elutasí-

tását megindokoljak, azzal is érvelve, hogy a borkimé-

réssel foglalkozóknál a házi ital mennyisége meg nem

állapitható s az ellenőrzés lehetetlen.

Polgármester fölvilágositásul megjegyzi, hogy a

tanács javaslata az adóleszallitást általános*!gban netu

tartja megengedhetőnek; ez neui zárja ki, hogy egyos,

konkrét esetekben a képviselőtestület méltányos legyen.

Hosszas vita után, melynek során Augu.-zt János

városi jegyző arra hívta tol a figyelmet, hogy az érde-keltek a határozat huzatainál nem voaetnek reszt, *

többség (8 s/.óvai ö ellen) tanacs javaslata ellenére

az adóles/állitást liaiarozia el.

Kevesebb lesz hát a háziital adója — ha seuki-

setn felebbez.

.4 viiros kötelekébe Vlasits .Mátyást felvették.

A* el hagyott mik nyilvánított Uuger Frigyes tartás-

diját pedig folyósították.

.4 tiszti orron ban jelentése tudomásul szolgál.

A rendkívüli targyakra áttérvén, a polgármester

elr' rjesztésére elrendelték a pályázati hirdetmény ki-

IMC ata.xit a pénztárosi és az eseileg megüresedő egyéb

a, a.-okra.

.4 aktanya társulat kérvénye A társulat kérvényé-

ben nyilatkozatot kér a varostól, hogy adjon nekik

félévi idót, hogy a kincstárral a katonaságnak 15 évre

leendő biztosítására nézve .szerződhessen, s jelentse ki,

hogy e szerződés létrejötte esetén lő éven belul lakta-

nyát nem épít. Ezen kérelem fóiudoka a hadügyminisz-

ternek az az elhatározása, hogy a város által a lakta-

nya építésre fölajánlott helyet nem fogadta el.

A hadügyi kormány erről értesítette is a városi

s jelezte, hogy a részletes észrevételek a hadtestpa-

raucsnokság utján fognak leérkezni.

A város tanácsa azt az álláspontot foglalta el,

hogy e fontos ügyben, a hadügyminisztérium részletes

észrevételeinek ismerete nélkül határozni nem lehet,

tehát várassék be ezen észrevételek megérkezése.

Dr. Hegedűs János v. ügyész különvéleményében

nem lát akadályt a kért nyilatkozat kiadásata, mert a

tó, a katonaiig biztositass, és nem a laktanya építése.

A képviselőtestület azonban a tanács javaslatát

fogadta el azzal az utasítással hogy az észrevételek meg-

érkezése után sürgősen készítse ezt az ügyet elő és

szükséges esetén e fontos ügyet rendkívüli közgyűlés

elé terjessze

.4 t'glagyár ügye. A gazd. s pénzügyi bizottság

előterjeszti, hogy a város téglaégető kemencéi igeu rossz

karban vannak, a tatarozás kidobott pénz, s régi rend-

szerű kemencék építése neui fizetné ki magát Legcél-

szerűbb lenne körkemencét létesíteni, mert csak ezzel

lehet versenyképes üzemet fönntartani. Ez azonban

nagy befektetést igényelvén, meg kell állapítani, hogy

a városi téglagyár forgalmával ez arányban áll-e. E

célra egy szűkebb bizottság lenne kiküldendó, mely az

ügyet kellően megvilágítva lehetővé lenné, hogy a vá-

ros a körkemence ügyét a kelló előrelátással intézné el.

A képviselőtestület ki ia küldött Kovács Antal

városi számvevő elnöklete alatt e célra egy bizottságot,

melynek tagjai lettek : Perkovits Ferenc, Schlapfer Pál,

Siova Ferenc és Zerthofer Mihály városi képviselők.

Azután megszavaztak Mernyei Mihály kószegfalvi

tanítónak 100 k. előleget, Glanz Frigyes s társainak

pedig megengedték, hogy a minisztérium állal terhükre

rótt 2<8 korona eljárási költséget havi részletben

fizethessék.

Ekként az összes rendes s rendkívüli tárgyak le-

tárgyaltatván a közgyűlés este 6 óra után ért véget.

904.

Pályázati hirdetmeny.

bambitszdoromb helyett vasdorombbal muzsikálnak s

obszidián szilánk helyett sörös üveg cserepeivel borot-

válkoznak, ha hozzá juluak.

Szokni kell hozzá, hogy meg tudjuk látni a maga

sajátos világosságában a pápua-világot, ezt az egyszerű,

meg a mai napokban is igazán kőkorszakbeli életet,

mely az ásatások bizonysága szerint sok-sok ezer év

előtt az egész világon el volt terjedve. A fejlett európai

társadalomra nézve épen az teszi nem csupán érdekeasé,

hanem tudományosan is megbecsttllietetleuné, hogy cso-

ilalatosképen kőkorszaki luivoltábau maradt meg, pro-

totypusául annak, hogy milyeufot ina lehetett valamikor

a kókoiszakbeli táisadalom s azok között a mi eleink.

Társadalmi fejlődési kérdésekben összehasonlításul ez a

nép a kezdőpont, a mienk a végső.

Helytelen volna azonban feltételeznünk, hogy min-

den főbb társadalmi tényező egyenlően, embryonális

állapotban található fel nálunk, talán épen ugy, mint a

sok ezer év előtti ó-világi kőkorszakbeli embereknél.

Az évezredek bizonyára ő felettök se suhantak el nyom-

talanul, hogy triviálisan fejezzem ki magamat, ők se

mostanában lettek maimokból emberekké. A változás

és fejlődés folyamata bizouyáia ó náluk is érvényesí-

tette magát. De ez máskor tárgyalandó kérdés ; most

elégedjünk meg azzal, hogy megiMuerjük, milyen ez a

kőkorszakbeli társadalom jelenleg.

Bizony az nagyon egyszerű, kezdetleges és szer-

vezetlen. Ha európai szempontokból kuudulva, keressük,

bokjy hol itt az ország, annak fővárosa, határai, királya,

törvényhozása, alkalmazottai, törvényei, rendőrsége P

még csak megkérdezni se tutijuk az ő nyelvükön mert

ai ia szavuk sincs, fogalmuk sincs De azért találunk

itt nem sátorozó, hanem rendes, állandó lakóhelyeken

csoportosult népet; uratlau föld niucs egy talpalatnyi

sem, viselnek háborút, kötnek békét, van élet- és va-

gyonbiztosság, felosztva a jogok és kötelesség. Más

formában meg kell tehát lentiiök azoknak az intézmé-

nyeknek, amiket keresünk.

Keressük, van-e vallásuk, iskoláik, művészetük,

iparuk, kereskedelmük P Tanítót, papot, művészt, tudóst

nem lelünk köztük ; iparos-műhelyt, áruházat, kórházat

nem tudunk fölfedezni náluk. I)e találunk köztük egy-

más megbecsülését, tisztességtudást egymás iránt és

idegennel szembeti nem dicsérik a bűnt, elitélik az er-

kölcstelenséget, elő tudják állitani mindazt, amire szük-

ségük vau, sót nem tagadhatjuk meg tőink a művészi

Ízlést sem. Résztvevők a szenvedőkkel szemben, segítik

a bajban levőt, megbecsülik az öregeket, gondoskodnak

az özvegyek és árvákról, ápolásban része<itik a bete-

geket Megtaláljuk náluk mindazokat a jó tulajdonsá-

gokat és erényeket, melyek akármelyik műveltebb

népnek tulajdonsága; ellenben nem hiányoznak azok az

arnyoldalak sem, amelyek mint bűnök és hibák minden

néppel közösek. Ei vényre jut náluk is minden erény

és hiba, ami általánosan emberi.

Mikor az eur.-pai ember elsőben látogat el a pá-

puák falujába, épen ugy viselkedik, mint a nagy város-

ban felnőtt einber, mikor először időzik a kis faluban.

Szánakozással, kicsinyelve néz le mindent, nem érti,

hogy lehet egy életet ilyen kezdetleges viszonyok közt

leélni. De meghatja a barátságos figyelem, mely a vá-

ros vendégeit körülveszi, rajongó dicsérője lesz az idylli

életnek, s ha elég rövid idót tölt olt, hogy az odavaló

életnek csak a kellemes oldalával ismerkedjék meg,

csak a jó benyomást viszi el s egész életén át nem

fogy ki annak dicséretéből. így kerülnek elő a csendes-

tengeri idylluek is a maga poétikus lelkű dicsérói. Ám

ha ugy az idegeu látogató, inint a beunszülöttek részé-

kőszeg Níab. klr. városnál megOrült pénztárosi á l lásra ,

valamint az esetleg megüresedő egyób á l l ásokra p á l y á i u l hirdet-

tetik.

A pénztáros évi fizetése 1800 korona, azon felül ideiglenesen

1 5 % fizetési pót lékban részesill.

A pénztáros évi tizeiéivel f.tlór > óvadékot tartozik kész-

pén ihen , óvadék képes érték pupirba>i letűnni, vagy je l zá log i l ag

a város j avára biztosíttatni.

1'ályáiuti kérvények az eddigi szolgálatot , képzetséget,

személyi adatokat igazoló okmányokka l felszerelve f. é. j a n u á r

hó 31-en délután 5 órá ig a város polgármesteri h ivata lához be-

nyú j t andók .

Ezen határ időn tul beérkező kérvények tigyulembe nem

vétetnek.

A megválasztás napjátó l s zum io t t l ó napon belül az á l l á s

e l f og i a imdo .

k -zeg 1901. j a nuá r hó 4-én,

Dr. SiHsorics, polgármester .

47/9J4.

Hirdetmeny.

kőszegen 1904. évi en a következő nnpokon fognak ax or-

szágos állat- s k irakodóvásárok tartatni : j a n u á r hó 25-en, márc ius

hó 21-én, má jus hó 16-án, j u l us hó 18-án, szeptember hó 5-én,

október hó 17-én, december hó 12-én.

A j anuá r hó 'Jö-iki vásár k izáró lag csakis á l la tvásár , a

többi kirakodó- és á l l á n ásár-

l let ivásár : minden szerdán s'.oinbatou. l l a e napok

ünnepnapra esnek, az ezt megelőző napon,

kőszeg 1904. j a nu á r hó 8-án.

Kőszegi Józstf, rendőrkap i t ány .

Hirdetmeny.

A I I I . és IV . os/.t. ker. adóra vonatozó, va lamin t a törtka-

mat adóról sxóló val lomásokat folyó j a n u á r hóban kel l a város

pénztári h ivata lában beadni az ott kapható val lomasi i veken . Az

altalános jövede lmi pótadó kivetéséuvl t igyelemoe j övő k ama t

teher val lomásokat, — u város pénztár i h ivata la — csak e hó

véyeig veszi j egy /ékbe .

kőszeg 1904 j anuá r 8-áu

Jagits, h. pénztáros.

H í r e k . — Az alakuló közgyűlés. Heterédi István dr. Vas-

vármegye alispánja t. hó 5-én délután tartotta meg

városunk képviselőtestületének alakuló közgyűlését. Buz-

dító szavakkal hívta föl a képviselőket törvényes kö-

telességeiknek buzgó teljesítésére s a város ügyeinek

előbbre vitelére, és a képviselőtestületet a törvény értel-

mébeu megalakultnak jelentette ki. Varosunk polgár-

mestere pedig megköszönve az elnöklő alispánnak fára-

dozását kérte, hogy továbbra is a város ügyei iránt

jóiudulaltal viseltessék. Ezzel a formális ülés befejezést

nyert.

— Karacsony a honvédeknel. Kissé későn, de

mégis megtudtuk, hogy mily kellemes meglepetést szer-

zett houvédeinkuek Donion Oiivér alezredes zászlóalj-

parancsnok a közelmúlt karácsony estén. Terebélyes ka-

rácsonyfa árnyékában sűrű caop)rtokbau voltak össze-

rakva a különféle ajándéktáigyak, ugy hogy minden

bakának jutott egy-két ajándék. A nos altisztek egyen-

kint tf kiló liust és nagyobb menynyiségu l isztelkaplak.

Az egész legénység pedig bort és pecsenyét kapott vá-

rói elmúlik az újság ingere, előkerülnek az élet apró

bajai, a különböző érdek és gondolkozásmód ellentétbe

hozza óket lefoszlik a költői máz, annál kietlenebbnek

látszik a valóság, kezdik észrevenni egymás hibáit is

Először csupán jóakarattal. A városi szeretné boldogí-

tani elmaradott embertársait mindazzal a jóval , minek

has/nát és kellemes oldalát otthon tnpaszlaila, megja-

vítani a falu közintézményeit, az emberek lakasát ru-

házatát, élelmét, eredményesebbé tenné munkáját s bol-

doggá akarná tenni óket a saját eszejárása szerint, de

jó szándéka megtörik a nép konzervatizmusiu, mely

nagy és fontos okok nélkül nem könnyen hagy a el a

megszokottat s hasonló kicsinyléssel nézi az újítót, mint

ez ótet. A pápuáknak is megvannak az ó ilyeu nép

boldogítóik, akik aztán haza jöve, nem találnak elég

fekete szint testi és lelki elmaradottságuk kiszínezésére.

Több idó, egymáisal való gyakoribb érintkezés

elsimítja végre a túlzás télszegségeit s hosszabb ideig

köztük élve, kellőleg kiegyenlítődik a jó tulajdonságok

és hitiák súlya s a valónak megfelelő képet nyerünk

róluk. Azért jönnek Európába a pápuákról is az egy-

mással legellentétesebb tudósítások, mert nagyon sze-

retünk általánosítani ; egyik utazó H velük való rövid

érintkezés közben csupán jó tulajdonságaikkal ismerke-

dett meg, tehát a természetes jóság mintaképeinek mu-

tatja be itthon. A másiknak csak baja és nehézségei

voltak velők, nem is mulasztja el aztán a legsötétebb

színben festeni le óket. Utt a helyszínén is ez a két

felfogás a rendes beszéd és vita tárgya az ott levő

•kevés európai közt ; nagyon kevesen vannak olyanok

tuég ott is, kik e két közvetlenül rájuk nehezedő hatás

alól szabadulva, általanosabb szempontból itéluék meg

őket.

csorára Nem is győzik hát magasztalni parancsnokuk i jóságai, ki oly humauusan gondoskodott katonáinak ka-rácsonyáról.

— Eloleptetesek a tartalékban. A U-ik vadász zászlóaljual s/.olgall oukéuylesek kozul a uiindeu év! elején megjelenő rendeleti koziouybeu a következők ne-veit taialjuk, kik tartalékos ludaprodokká léptek elő: Jauibnts Lajos, Koptsteiu Lipót, i'aüer tfyula, Kossler Karoly, kik a 13-ik gyalog ezredliez helyeztettek at e« Kovács Miklós, ki a 04-ik gyalog ezredhez lett beosztva.

— Uj vonat. Ma, jauuár lu-étól kezdódóieg uapon-kint közlekedik az a vonat, mely reggel 7 óra oO perc-kor ímlul kőszegről s ide 11 óra zt> perckor erkezik vissza.

— Gyaszrovat. „Augyal kelleti az I s t e n n e k a z

elmúlt beteu talán azért aratott olyauuyua a halai a kisdedek sorában. Kel kis angyallal lelt több. M«ghall

M kis Margit, l'ajtht/ Ödön jarasba ósagi iiivatainok 4 éves leány|a, és meghalt a kis Miczi, Miietut István városi polgár és kereskedő 4 éves leanykaja. Jobb leire szeuderultek! A szülők mérhellen gya*zabau és tajdal-mabau ósziutéu részt veszúuk. — Ugyancsak a műit heten halt el egy régi polgara a varosnak, frtyUr liolllieb posziósuiester 56 eves korabau. Temetése I. lio 4-én volt a közönség nagy réazvole mellett.

— A nagy-csomotei meyyebizottsayi tagvalasz tasrol most tudtuk meg a vaia.>zias eredményének rész-letéit. Kőszegi József, itj. Sibrik Kaluiau voltak a je-löltek a 4 evi, iluszár Mihály és Barabás János az egy evi maudatumerl. Kőszegi kapott 84, Sibnk Kai-mau 73, Huszár Mihály yl, Harabaa János 72 és Breu-ner Lajos á szavazatot. Így tehát Kőszegi Józset 11 es Huszár Mihály iy szótöbbséggel győztek.

— Színi idény beosztás. A székestebérvar-szom-ballielyi sziuikerulet valaszluiaii} a a mult év december 2tf-én tartott uleséu a kerúleibeii megállapította a sziui idényeket 19 )4-re Kőszegen szeptember Itt-tói szeptem-ber 30-lg tog játszani Af.cáíy F. György társulau. Ragáuyi Iza, Déri és Szalóki más társulathoz szerződ-lek, kik pedig legjobb erői voltak a lársulatuak ; de reuiéljiik, hogy helyükbe legalabb is hasonlók jouuek.

— Szabadságolás. A honvédelmi miniszternek t. hó tt-án érkezett tavirati rendelete folytáu a bevonult póttartalékosok közül löbbeket szabadságolták, kikel családi viszonyai miatt a szolgálatban való benutartasuk leiette sújtana.

— Álarcot bal A tűzoltó egyletuek ezidei álarcos bálja tegnap szombatou este folyt le a Mulató helyisé-geiben. A szebbuél-szeob maskarák csak ugy hemzsegtek s sok volt a néző közönség is. A muUtsag a legkedé-lyesebb liaugulatbau a reggeli órákig tarlott. Ugy az erkölcsi, mint az anyagi siker nem maradt el, es az egyesület meg lehet nyugtatva, hogy az összes jelen-voltak egy kellemes est emlékével gondolnak vissza a tűzoltók álarcos báljára.

— A kath. kör estelye, mely lolyó hó 24-ére vau tervezve, téuyesnek ígérkezik. Ugy halljuk, hogy az estély egy érdekes műsorral veszi kezdetét, melyen Ureistktr Józset dr. fölolvasása, ének, szavalat, s egy uri zenekarnak játéka is szerepel. A napokban küldik szét iz értesítőket s alapos kilátások lehelnek arra nézve, hogy az estélyt nagyon sok közönség fogja meg-látogatni.

— Favándorlás. A tolyó évben megkezdődik a nagy fatuvarozás, mely a rőti utat alaposan kijárja. Egy vállalkozó megvásarolta a ticUtyínyi-téle erdőségek tatermését, s ennek nagyobb része Kószegeu át tog elszállíttatni. A tatuvarozás ugy 6—6 évig tog tartani.

— Lopások. Ujabbau a rendőrségnek sok dolga akadt he.ybeli olyan tolvajokkal, kik éjjel-nappal betör-nek, vagy átmásznak s meglopjak polgár- vagy lakó-társaikat. A nyomozás kiderítette, hogy teluótt kamasz suhancok, még a szülök segítsége mellett is, de még ismert kisebb ipariizök is bele vaunak keveredve, tar-tózkodunk a nevek említésétől, liiszeu előbb-utóbb úgyis kitudódik, óva intjük a szülőket: figyeljék meg jól gyermekeiknek minden lépését, s ue engedjék őket er-kölcsileg elzülleui s ne routsák le Kőszeg városa azon jóhirét, hogy itt a másét neui báutja senki.

— Tüzolto-legenysegi bál. A helybeli tűzoltóság legénységi bálja t. é. jauuár hó l<»-éu a Mulató helyi-ségeiben lesz megtartva. Kezdete 8 órakor. Belépő díj 1 korona.

— Derék sógorok. Janda Károly lékai tuvarost, ki szorgalmasan .szállítja a kőszegi vasuli állomástói Lékára a teher árukat, az elmúlt héteu két sógora, kik hámori lakósok, alaposan helybeu hagyták, ugy hogy felgyógyulásához alig van remény A tetteseket elfog-ták s bekísérték a járásbíróság börtönébe.

— Hirdetmény. A Budapest-Oráz 68. szám moz-góposta által folyó hó 21 és 22-ke közötti éjjel az ácsi vasutálloinásou leadott pénzes zsákot, a zsák tartalmára lel világosítást adó rovatlappal és egy közönséges cso-maggal együtt az ottani postaküldönctói állítólag ellop-tak A pénzes zsák két ajáulott levélen és a közönséges levélanyagon kivül egy budapesti általános hitelbanktól eredő, az ácsi cukorgyár cimére szóló 72.*00 k. t>3 f. értékkel nyilvánított pénzes levelet tartalmazott, a péu-zes levél tartalmát pedig 72 drb. 10 >0 koionás és 8 drb. 10 i koronás bankjegy képezte. A tettesuek és az ellopott péuzöszegnsk vagy legalább a pénzösszeg na-gyobb részének kézrekeritésére ezennel négyezer (40 >0) korona jutalemdijat tűzök ki. Soprou 1903-december hó 31-én. Igazgatóság.

Különfélék. * Anyakönyvi statisztika. A kőszegi anyakönyvi-

hivatalban az utóbbi időben a következő születési-, és halálozási-eseteket jegyezték be:

Szillé tés. Január 1-én. Kogler Józset és Wurst Róza leánya,

Josets, róm. kath.

December 31-éu. Osógőr Lajos és Nusser Mária leánya. Vilma, róm. kaih.

December 2e-áu. Sagy Józset és Horváth Teréz fia, Józset, lóm. kath.

Január 5-én. Deckelman Antal és Rodler Mária leánya, Maria, róm. kath

December 2t>-án. Kappel János és Kocior Mária ti a, János, ág. hitv. ev.

Halálozás. Január 1-én. Guttman Mihály szöllőmüves, ág.

hitv. ev., 72 éves, tudólob. Jauuár ü-áu Ozv. Nagy Sandoraé az. Nagy Eszter,

háztartásban, ag. hitv. ev., 73 éves, gyomorrák.

Jauuár 3-án. Freyler Tófor posztós, ág. hitv ev., 5ö éves, szervi szívbaj.

Jauuár 5-éu. Deckelman Mária, róm. kath , »/§ óra, koraszülött.

Január 5-én. Miletits Mária, róm kath., S l/ t éves, torokgyik.

Január tt-án. Pajthy Margit, róm. kath., 31/, éves, torokgyik.

Jauuár 6 án. Kleindienst Károlyié sz. Frank Lujza, háziartasban, róm. kath., 53 éves, hashártyalob.

* A pannonhalmi rendtörtenet II. kötete is meg-jelem mar. Helyszűke miatt csak röviden ismertethetjük a tartalmai. A nyomtatás harmadik téléve végén elké-szült a 12 kötetes vállalat harmadik darabja, .A pan-nonhalmi Szent-Benedek-Rend történeté*-nek s egyszer-smind , A pauu tuhaiioi főapátság történetednek II. kötete 1243 — 1401., a melynek tóirója Sörös Pougracz, bencés főiskolai tanár, kinek neve elég gyakran töltunl az utóbbi évek történeti tolyóirataibau. E kötet beosztása teljeseu összhaugzó az I. kötetével. Első fejezete ,A korszak atiekiulése. „Az apatok története" c. második fejezetet eredetileg Villányi Szauiszló apat irta meg, de halála után Sörös teljesen átdolgozta (41 -08. 1.). „Az egyházjogi tejlódés és lelkészkedés" c. harmsdik fejezetet szintén Villányi és Sörös írták (69 -92. 1.). .A somogyi tizedek, a somogyi és pozsonyi vámok* c. tejezetbeu (93-IMÖ. I.) Sóros P. több uj adalékkal járul a tized- és vámszedés országos törtéuetéhez. „Az apatság birtokai* Sörös P. i06 —177. 1.) az egész földolgozásnak több mint negyedét töltik be. Az okle-veles adatok legtermészetesebb sorreudbeu, megyék és birlokok szerint földrajzi és időrendi egymásutánban csoportosulnak. Földrajzi elhelyezkedésüket különben tuég öl térkép is szemlélteti; uug az időrendi áttekm tést és az előző korszak birtokadalaival való összeha-sonlítást Erdélyi László, a vállalat főszerkesztője, a kötet I. Függelékében állítja össze (2tf3-2Ö». 1.). Ily módon tiszta képet nyerünk az akkori birtok-mozgal-makról, a melyek az országos gazdaságlörtéuet szem-pontjából is tauulsagosak. A hatodik tejezetbeu Sörös P. „Az apátság jogkiváltságai a törvénykezésben* címen (i7S— lbtt. I.) rendszeresen letárgyalja mindazon ada-tokat, a melyek a birtoktörlénetuél elszórtan s az or-szágos szokásjog elveiben ét tényeiben a pannonhalmi apátnak, lisztjeinek és taluuagyjaiuak bíráskodására vonatkoztak. .A pannonhalmi kolostor terhei* (187— inti. 1.) címen Sörös P. oly adózásokkal ismertet meg, a melyek a rend történet első korszakában még ueiu fordultak elő. Ilyenek különösen a pápai tizedek s az apátság betöltésekor fizetett pápai illetékek. Az „Iro-dalmi és művészeti viszonyok* című nyolcadik fejezet-ben (2' 17—234. I.) Zoltváuy Irén dr. rámutat minde-nekelőtt az irodalom kifejlődését és föl virágzását gátoló országos, államéleti eseményekre általában. Ezeknek tulajdonítható, hogy egyetemes irodalmunk eme legsivá-rabb időszakából a bencés kolostori irodalmi munkásaág-nak is csak gyér nyomai találhatók. Mindamellett, hogy névleg egyetlen bencés írót seiu ismerünk e korból, korántsem föltételezhető, hogy a tudományos képezettség és toll forgatás dolgábau a Keud tagjai a korábbi ha-gyománynyal teljesen szakítottak volna. A kolostori iskolázás e korban is tovább folyt, mint a visegrádi apátság mouostori iskolájának okirati emlékezete bizo-nyítja, valamint egyes adatok a beucés szerzeteseknek a külföldön való felsőbb tanulmányaira is utalnak. A gazdag Oklevéltár (279-8:6. I.) 242 darab oklevél szó vegét nyújtja Sörös másolatában és jegyzeteivel, A kötetet részletes, pontos ,Név- és tárgy mutató" stb. fejezi be.

minden búzatáblát egyszerre bevetni, de meg decem-berben tőbnyire olyan idő van, hogy az eke is kifagy a talajból, mégis ezen tapasztalatok azt mutatják, hogy a kései veteseket nem kell annyira féltenünk, mint a koraiakat. Tapasztaltatott ezután hogy a mélyen vetett buza fagyállóbb mint a sekélyen vetett ée hogy ktiló nősen a felfagyás ellen lehet a mély vetéssel védekezni. Az is tapasztaltatott, hogy a nyirkos földbe vetett buza jobban áttelel, mint a száraz földbe vettet

Minél közelebb van tehát a buzavetés ideje a télhez, annál biztossabb annak tagyáló képessége. Af igen korán vagy késón vetett bu/a biztowabban át-telel, mint a közepes időben vetett A talaj előkészí-tésekor vetés előtt ue lázítsuk meg a talajt túlságos mélyen s mélyeu vessünk, hogy a esirázó buza gyökerei hamar eróssebb támpontot találjanak. A talaj felületét ne egyengessük el nagyon, hanem inkább hagyjuk gö-röngyösen. A nedves időben vetett buta tagyálióbb lesz.

A kifagyásról szólva meg kell emlékezünk az őszi vetések tavaszi kezeléséről is. As első feladat az, hogy a mint a talaj felllete kissé szikkadt hengerezünk, azután pedig néhány nap múlva boronáljunk és később, ha esőzés után ismét szikkad a talaj, tanácsos chilis* létromot (23 kg. kat. holdanként) szóratni a második boronálás alkalmával, A hengeresés nemcsak lenyomja a növényeket a talajba, hanem el is simítja azt, ugy hogy a borona nem ugrál és nem azakit ki sok növényt.

Hogy milyen kedvező hatású a vetések tavaszi hengerezése és boronáláss, azt az ilyen módon kezelt gyors és szemmel láthatóan erós fejlődése késsel fog hatóan mutatja.

Sokan a rosszul áttelelt ritka őszi buza közé tavaszi burját vetnek, a mi pedig nagy hiba, mert az utóbbi soha sem tud az őszi busa között normálisai* fejlődni, kalászai aprók maradnak, nem érik egvütt az őszi búzával, ezért ha az óssi buza annyira gyenge, hogy a feutebb vázolt eljárással sem lehet rendbe hozni, inkább szántsuk ki s vessttuk helyette tavaszi búzát semhogy a kettőt összekeverjük.

H i r d e t é s e k . 2416/903. tkv. sz.

Árverési hirdetményi kivonat. A kőszegi kir. járásbíróság mint telekkönyvi ha-

tóság közhírré leszi, hogy Goldberger Sám. J. és fiai bpesti bej. cég végrehajtatónak Kluge János kőszegi lakói végrehajtást szenvedő elleni 278 korona 22 f. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a kőszegi kir. járásbíróság területén lévő Kőszeg város határában fekvő a kőszegi 2760. sz. tjkvben I. 1—2. sor 1277. és 1278. hrszám alatt felvett 748. házszámu szabadbirtokból végrehajtást szenvedettet illető felerészre 8565 korona 60 fillérben ezennel megállapított kikiál tási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az

1904. évi január hd 25-ik napján délelőtt 10 órakor

ezen kir. jbiróság telekkvi helyiségeiben megtartandó nyilvános árveréseu a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni tog.

Árverezni száudékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/o-át vagyis 356 korona fillért ké*z pénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. g-ában jelzett árfo-lyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyrainiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cikk. 170. § a értelmében a bánatpénzuek a bíróságnál előleges ellie lyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszol-gáltatni.

Kőszegen, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság 19t>3. évi október hó 10-ik napján.

H a l A a r , K r n o .

kir. aljbiró.

S Hogyan lehet a buza kifagyását meggátolni. Az utóbbi évek, s különösen a mult év szigorú tele ugyan-csak megviselte az őszi vetéseket, a melyek helyenként annyit szenvedtek, hogy az aratás alkalmával alig va-lami termést adtak. Ezen körülmény eredményezte, hogy több szakember tanulmány-tárgyává telte ait a kér-dést, hogyan, lehetne s gabouaféiék kifagyása ellen legjobban védekezni. Az ezután keletkezett észleleteket a következőkben lehet összefoglalni:

A buza ellentálló képességére mindenek előtt a talaj megmuukálása van befolyással. Nagyon sokan azt tapasztalták, hogy azon buza, a mely teljesen porhanyó talajban ősszel igen szépen sikerült, tavaszra teljesen kipusztult; ellenben a mellett* levő göröugyös talajon a buza igeu jól kitelelt. Miután ez esáinos helyen észlel-tetett, azon következtetésre lehet jutni, hogy olyan helyeken, a hol fagy károkat tesz, az összi vetések alá uetii indokolt a tslajuak porhanyóra való elmunkálása.

Epeit ugy mint a talaj magmuukáláaa befolyással van a buza tagyál lóságára, a vetés ideje is. A német-országi tapasztalatok ssenut nem a korán vetett, ée teljesen fejlődött, liauem a kései vetésű gyenge buza táblák telelték át jobban s ezért a Rajna vidékéu azt tartjuk, hogy amely buza nincs elvetve októberben, azt jobb ha decemberben vetjük. Szaoályt ebből uagy°u teriuesseles uea szabad alkotui, mert amúgy sem lehet

1370 1903.

P ó t M r d e t m ó n y . A kőszegi kir. járásbíróság mint telekkvi

hatóság közhírré teszi miszerint GoldborQer Sám.

J. és flai budapesti hej. cég végrehajtatnak Kluge

JánOS kőszegi lakós végrehajtást szenvedett elinni

278 kor. 22 fii. s jár . iránti végrehajtási ügyében

2416/1903. sz. a. kibocsátott árverési hirdetmény-

ben a kőszegi 2760. sz. tjkvben A I . 1—2 . sorsz

alatt felvett 1277. és 1278. hrsz. 748. házszámu

szabadbirtokból végrehajtást sienvedettet illető f>»

lerésire 3565 kor. 50 f.-ben, és a kőszegi 681

az. tjkvben foglalt Kluge János és neje sz. Marton

Amál ia tulajdonát képező 1512. hrszámu ingatlan

38 kor. kikiáltási árban a kőezegi kir. járásbíróság

hivatalos helyiségében 1904. évi január tlÓ 25.

napjának délelőtti 10 órájára kitűzött árverés az

1^81. L X . t. e. 167. §-a alapján „Vaterlándisch*

Bitumwollapinocrei und Weberei Akt.-öes. Dug*

resa cég" végrehajtató érdekében ts 114 kor. 96

fii. töke követelése s járulékai kielégítése végett

megtartatni fog.

Jelen kérvény költsége végreha tást szenvedett

ellen U k. 30 f.-ben megállapíttatik.

Kőszegen a kir. jbiró«ág mint telekkvi ható-

s.ig, 1903. december hó 9-én.

H a U s x K r n o .

kir. aljbiró.

Közgazdaság.

B R Á Z A Y Ü Ü 5 S O S B O R S Z E S Z

• H M P ^ N A C Y UVEC

^ ^ ^ ^ ^ A R A : 2 K O R O N A

CD K IS ÜVEG Á R A 1 1 K O R O N A

HASZNÁLATI UTASÍTÁS MINDEN ÜVECHEZ

. . . . MfllÉKEIVE VAN!. . . .

hiely bérmentve megkülcíetik

Császári és királyi udvari szállító

A Richter-féie

LINIMENTÜM CAPS. COMP. Horgony - Paln - Expe l l e r

.'try régi kipróbált haeiszar, a mely már több mint 33 év óta meghízható hedörraólosftl alkalmMlatok ktontofitl. muM éa atiklltocktft. Iütés. Silányt u tan tatok mittt b«Tá*áriáak«r

• óvatosak legyünk m csakis eredeti nrageket dobozukban a„H»r|»»f"vedjegygyel in a.,Rickler"cwg-jiy\ iöru.. l f. adjiUik el — *Ü f., 1 k. 40Í. e* 2 k. xrliau a WT DÍ. trvu«rvMZ*rt4rb*n kajhatrt K raktár:Török József gyogy»zereaiaél Budapesten.

Ricliter F*. A J . éa t á r s a , aaes ét ktr. uávarl azAUlMk.

R u d o l a t a d t .

P e r i a o l e n d t C / i p ö f o i i v i H Á / . a legjobb fénymáz a rilágun éa f é n ^ c r é n i világos és fekete cipőkhöz,

m i n d e n b ő r n e m n e k a legszebb fényt adják és a b ö r t tar tw.HMÚ t e s z i k .

Elviselt, foUos cipők sárga vagy barna bőrből a I i Y O S I X (dUzfón) máz) által iniuili.i

ujakká lennének.

Gyári raktár: Wien, L, Schulerstrasse 24. Kapható mindenütt-

Mosáshoz csak B r u n n e r-féle szappan veendő.

F e i g i O-yulB. k ö n j v n j o m d á » r ,

Kőszegen, Várkör 81. sz. Elvállal mindennemű nyomdász munkákat, kívánatra :

egyszerűbb, vagy díszesebb

l £ i á i l l i t á s " b a . n

a i e g o l c s ó b b flrak m e l l e t t *

Kiadóhivatala a

„KŐSZEG ÉS VIDÉKE" cimü lapnak, hol hirdetések a legjutányoaabb áron

felvétetitek.

Minden evrt j g sitv van az áru t (erode^ eMomatfolánba.,) a/, a lant i n t é s b e n (Wien 1 X . ) l í j m o n ^ s e n m e g v i / s ^ l U t l n i .

Az első Triesti Cognac párhtti i n t é z e t ( D e 8 t i , i e r i e < ) C a m j t é s s t o c k Barkolftban Triwt mellett ajánlja

mely francia módszer szerint Ifészült és az általános ausztriai gyógyszerész-egyesület kiaérleti állomása ellenőrzése alatt áll.

Vi palaczk 5 korona »/« p&Uczk 2'60.

25Z a p h . a t ó K I ó s z e g r e n : -il • '

S c h a a r J ó z s e f és F ó l i á k , S á n d o r f&r/erkereskedésében.

318í» 903. tkv. sz.

Árverési hirdetményi kivonat. A kőszegi k. járásbirósá* mint telekkönyvi ható-

i g közhírré teszi, hogy a Schlefer J ó m f és neje végrehajtatoknak Groezinger Matyá* ne|« végrehajtást -z.envfdók elleni 8<>ü kernna tőke kttveteléu éa járulékai iránti vérre hajtási ü*yébeu a kőszegi kir járAsbiró*ág tei nletén lévő kőpatak község határában fekvő a kő pataki számú tjkvben -f- I. sorai, alatt I. r. vég-rehajtást HZ.envedő tulajdonAuI felvett 29. hr*z. "/amu udvarteres házra 82t» koronában ezennel meg-ilhpitolt kikiáltási árban elrendelte, éa hogy a fennebb megjelölt ingallamtk az

1904. évi február hó 29-lk napján délelőtt 10 órakor

Kópatak krti.Héjr házAnAl megtartandó nyilváno* árve-tésen » megállapított kikiAltáai áron alól is eladat-ni fog.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárauak 10%-lt, vagyis 8J koronát készpénzben, vagy az IS^l . év LX. tör.-cikk 4-\ §-ában jelzett uíolyammal számított és az 1881. évi november hó

én* 3838. szám alatt kelt igazságügymiuisztéri ren-delet s §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 188i. LX . t.-c. 170. |í-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elő-leges elhelyezésóról kiállított szabályszerű elismervényt át szolgáltatni.

Kőszegen a kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság,

1«03. évi november hó 14-én. H a l Á N K E r n ő ,

kir. aljbiró.

lUt k n W i * gyirbáB viUrol an

ohtóa' é#-'l»ijolb>a

Első magyar hangszergyár vil lamos erőre berendelve .

S T O W A S S E R J. cs.és kir. udvari hangsxer 'yáros,

hadseregs/.állitó

— a Rákóczi javított Tárogató egyedüli feltalálója ZZ

BtHapest, II Láncbld-utca 9. A|án'ja a saját gyárában készült

összes réz-, fa-, fui'ó- én vonó»-ha»*tj*M*r«ket.

Ht-getlilk, gordonkák, bőgök, fuvot'k, klarinétok, trombiták

éa cimbalmok. Tárnnatn á r * 3 0 frtó1 k o r ) f H l

l ú i u y a t u jAbb, iskola hozzá ingyen

7onokarnk t e l le l felizerelése olcsó Í .CUGIMUUA árban , előnyös fizetési

filtHti'lek me l le t t .

Harmonikák S i l r ' ^ "r0" J n u l a s i l k spi-oialis k iv i te lben

g\orsan és s/akszerüen eszkiizölteinek,

vonós hangszerek a b-gujabb talá l

m A ny ii hangfnkozó gerendával, mely-árt garamiét vállalok.

Árjegyzék minden hangszerről kiilön-kiílön kéreudó

\I ., . . . . M _ • a • • . . . . . 'i Í.Í. . ai'fl 'Ttjluf I »

^ H — t ^ < ^ ~ c ^

c ' l 3 -i—i — x * 3 5 , 5 2 . • _ ^ r JL- x iq I ' N i C 5 N

Í - Í 1 3 S . Í ? T p. 2T. S »

~ í i - • I J-

' E - * "5 _• 5 4. * 2 ~

8'S-irs

í r | | S f l

n = r -v .t:

v _ > -c • — — , X c — é v = > ^e í ^

Minden vevő jntrosiiv. van a/. «rut (eredeti csomagolásba..) az a lan t emiitett intézetbe,, (Wien IX . ) dij.ne tesen mctfviz.sg,,||I.IMI.