hálózati tanulás

avagy hol lesz a 21. század osztályterme?

Hálózati tanulás

2012.09.25.1„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

„A tudás kapuját mindenki előtt ki kell

tárni„ (H. Wilson)


Iskola falak nélkül?!


Múlt….

…és jövő

jelen

Társadalmi és tanulási környezet változások


A premoder társadalom

A moder társadalom

A posztmodern társadalom

Az információs társadalom

(tudástársadalom, hálózati társadalom)

A premodern társadalom


a gyerekek a hagyományozott tevékenység-rendszerbe és

normavilágba nőttek bele

a szülők bevonták a gyermekeket a mindennapi munkába,

a családi- közösségi életbe, azok szertartásaiba

a család, a rokonság, a falu, az egyház nyújtotta

keretekben egységes volt a szocializáció, a munka, a lakás, a

társas kapcsolatok az informális tanulás színtere

(Bessenyei István, 2007)

A modern társadalom 1.


az iskolarendszer multifunkcionálissá vált

sokféle feladat hárult rá

a gyermekmegőrzés és ellátás

az esélyegyenlőség, a mobilitás biztosítása

a tudásátadástól az erkölcsi nevelésig,

az általános műveltség átadásától a munkaerő-piaci

igények kielégítéséig

a kötelező oktatás általános bevezetésével és a

felsőoktatás tömegesedésével feladatok halmaza

teljesíthetetlenné vált

(Bessenyei István, 2007)

A modern társadalom 2.


Illich (1971), az „iskolátlanítók” képviselője:

a nevelés és oktatás újra-társadalmasításában látta az

1968-as világválság megoldását,

az egyének a formális iskolarendszert meghaladva az

életből, a kortárs-csoportoktól és az idősebbektől a kritikai

reflexió segítségével, önszervező módon tanulnak

az oktatási rendszert kommunikációs hálózatként

vázolja fel

a nyitott, önszervező, hálózatos oktatásügynek a víziója

A posztmodern társadalom

2012.09.25.„Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” - Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

8

A pluralista iskola: életteret ad, nyitott, multikulturális, biztosítja az

önállóságot és az egyéni tanulási tempót, készségfejlesztő, magas szintű

képzést nyújt.

„a szülő többé nem utasít, és nem hivatkozik olyan informális evidenciákra

„Dönts és indokolj!” elve

„Én elsősorban én vagyok”

individualista és az egyenlőségre törekvés ellentmondásai között az egyén

tudatosan választja meg a csoportot (közösséget), amellyel azonosságot

vállal

Preuss-Lausitz, 1996

A hálózati társadalom


9

„Az információs társadalom egyik kulcsfontosságú

jellegzetessége, alapvető struktúrájának hálózati

logikája, ami megmagyarázza a hálózati társadalom

elvének használatát.”

Az információs társadalom az emberi együttélés új

módja, amelyben az információ hálózatba

szervezett előállítása, tárolása, feldolgozása,

előhívása játssza a legfontosabb szerepet.

(Castells, 2000)

Hálózati társadalom tanulási környezete


10

A hálózati társadalom tanulási környezete

elektronikus tanulási környezet, amelyben a

tanítás és a tanulás feltételrendszerének

kialakításánál meghatározó szerepe van az

elektronikus információ- és kommunikációtechnikai

eszközöknek. (Komenczi, 2010)

Közösségi média


Web 2.0 eszközök 1.


Andreas Kaplan és Michael Haenlein megfogalmazásában a közösségi média

„internetes alkalmazások olyan csoportja, amely a web 2.0 ideológiai és

technológiai alapjaira épül, ami elősegíti, hogy kialakuljon és átalakuljon a

felhasználó által létrehozott tartalom”.

Az IKT és a 21. sz.-i média annyira összefonódik, hogy a tanulás-tanítási

folyamatokban is a hálózati tanulás játszik egyre nagyobb szerepet. Azok, akik

ezen alkalmazásokat ismerik és napi rendszerességgel használják, nem csak a

tanulásban szereznek jelentős előnyt, hanem a munkaerőpiacon is jól

boldogulnak a digitális kompetenciák birtokában. Mindezek hiányában pedig az

álláslehetőségek többségéből kiszorulnak. A hálózati tanulás során nem csak a

tanulás tanulását sajátítják el a hallgatók, hanem a kulcskompetenciák fejlesztése

kihat a munkavégzés hatékonyságára is.

Web 2.0 eszközök alkalmazása


A web2-es alkalmazásokkal az interaktív tartalommegosztás

válik elsődlegessé. A hálózatba szerveződés lehetősége a

tanulói csoportok számára új tanulási környezetek kialakítását

kínálja:

Online hírforrások ismerete; hírforrások, RSS csatornák

ismerete

Blogírás, blogszerkesztési technikái

Tartalommegosztó alkalmazások, dokumentumok webes

megosztása

Webes vizualizációs eszközök: képek, videófájlok,

hivatkozások webes megosztása, állományok közös

szerkesztése és megosztása

Hálózati tanulás

2012.09.25.14 „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” -

Készítette: Zakupszki Tünde (ELTE PPK)

Az első értelmezés szerint „hálózatban tanulni”, azt jelenti hogy a tanulók szakmai közösséget alkotnak és a szervezeti tanulási folyamat eredményeként - a szervezet egy tagjának a tudása - a „szervezeti tagok többségének közösen értelmezett tudásává válik”. (Tanulás hálózatban, OFI 2011).

Offline: adatbázisok, tananyagok

Online: Internetes hozzáféréssel elérhető tanagyagok,

tudásbázisok, kurzusok

Virtuális: Az intézmények létrehozzák virtuális másaikat

Nyitott egyetem


15

A nyitott egyetem, mint képzési forma óriási fejlődési pályát

mutat, ami az elmúlt egy év óta töretlenül felfelé ível, de a

változás az utolsó évtizedben nem csak gyors hanem

mélyreható is volt. Ennek következtében a nyitott egyetemi

képzési forma önálló oktatási formává nőtte ki magát. A

fejlődés jelenlegi szakaszát a tökéletesebb nyitottság,

valamit a tananyag előállításába és közvetítésébe több

korszerű eszköz bekapcsolása jellemzi.

Nyitott tanulás (MOOCs)


16

Phil Hill: A nyitott oktatás evolúciója(forrás: http://mfeldstein.wpengine.netdna-cdn.com/wp-content/uploads/2012/07/EvolutionCombine20120702.jpg)

Konnektivizmus, mint hálózati tanulás


17

A konnektivizmus Siemens és Downes által összefoglalt ismeretelmélet, a hétköznapi és rendszerszintű tudásokat „tapasztalatinak” és „racionálisnak” nevezi, és ezen a tudásfajták mellé önállóként a hálózati tudást is hozzárendeli. (Downes, 2008).

A fentiekre támaszkodva Kulcsár Zsolt többek közt a hálózati tanulás alapelvei közé sorolja a következőket: 1. Minden tudás leírható hálózatként. 2. A hálózati tanulásnak legalább két szintje

van: személyközti (interperszonális) és személyen belüli (intraperszonális). (Kulcsár, 2010).

Downes a konnektivizmusról


Downes (2007) states that “to teach is to model and

demonstrate, to learn is to practice and reflect”

(p. 1) as a summation of connectivism.

Köszönöm a figyelmet!

Thank you for your

attention!


hálózati tanulás

Documents