hazánk környezeti állapota
DESCRIPTION
Hazánk környezeti állapota. Duli Ádám ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola 10.A osztály. Hazánk környezeti állapota. 1960-as években kezdett el romlani Nehézipar gyors fejlődése Környezetvédelem elhanyagolása Napjainkban a helyzet lassan javul - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Hazánk környezeti állapota
Duli ÁdámELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola10.A osztály
Hazánk környezeti állapota 1960-as években kezdett el romlani
Nehézipar gyors fejlődése Környezetvédelem elhanyagolása
Napjainkban a helyzet lassan javul Nemzetközi összehasonlításban Magyarország
környezeti állapota közepesnek mondható
A légkör állapota 1990-től kezdődően összességében javuló
tendenciát mutat Rendszerváltozás nehézipar leépítése
Az ország területének 13%-án tekinthető közepesen vagy
erősen szennyezettnek a
levegő(2005)
Szén-dioxidAz 1980-as évekhez képest 2000-re 20%-kal csökkent a
kibocsátása
Nitrogén-oxidokJelenleg a kibocsátásuk kismértékben
növekszik, ami a közlekedés számlájára írható
Kén-dioxidMagyarország vállalta, hogy 2010-re 60%-kal csökkenti a kén-dioxid kibocsátását az 1980-as értékhez
képest, és ezt már sikerült is teljesítenie
SzmogMagyarországon (is) egyre nagyobb problémát jelent a
légszennyezésnek eme fajtája, egyre gyakrabban kényszerül szmogriadó elrendelésére a
szakminisztérium
Ózon Magyarországon az utóbbi években megnőtt az
ózonhiányos állapotok gyakorisága, így erősödött a
káros UV-B sugárzás intenzitása
A vizek állapota A ’90-es évek közepéig fokozatosan romlott Napjainkban azonban már ez is javuló
tendenciát mutat Az azóta bevezetett környezetvédelmi
egyezményeknek köszönhetően
A folyók és tavak állapota A szennyező anyagok nagy része
külföldön kerül kerül folyóinkba, azonban nálunk is továbbszennyeződnek
Fürdésre a legtöbb folyónk nem alkalmas!
A tavak szennyezettsége a tápanyagtartalomtól és a csapadékmennyiségtől függ, nagyobb tavaink azonban nem szennyezettek
A Balaton, a Tisza-tó és a Fertő-tó vízminősége jó
A Velencei-tó vízminősége javulófélben van
Felszín alatti vizeink állapota A mezőgazdaság miatt folyamatosan
szennyeződnek (savanyodnak) Középhegységeinkben probléma a nagy
vízkeménység is Vezetékes ivóvizünk
azonban jó minőségű
A talajaink állapota Magyarország 85%-a művelhető talaj A talajok állapota a helytelen mezőgazdasági
műveléstől és a szakszerűtlen hulladéklerakástól romlik
A talajok 40%-a savaskémhatású (a mű-trágyázás miatt)
Rengeteg meddő-hányó tájsebek(bányászat miatt)
„Tájsebek…”
Hulladékgazdálkodás
Legnagyobb részét a hulladéknak az ipar termeli A hulladékhasznosítás még nem megfelelő mértékű
4,5 millió tonna települési hulladék / év (ennek 3%-át hasznosítják újra, 85%-a lerakókba kerül, 12%-át elégetik)
A termelési hulladék 90%-a kohászati salak (30%-a lesz újrahasznosítva, 60-a megy lerakókba, 10%-át elégetik)
Az összes keletkező hulladék 4-5%-a veszélyes hulladék (ezeket vagy elégetik Dorogon, vagy lerakókba kerülnek)
Érdekesség: radioaktív hulladéklerakó Magyarországon Bátaapátiban és Püspökszilágyon van
Az 1982-ben épült és 2005-ben felújított rákospalotai
szemétégetőben évi 420 ezer tonna hulladékot égetnek el, és ezzel 100 millió kWh villamos
áramot állítanak elő
Hazánk energiagazdálkodásaAz 1972-78 között épült 860 MW teljesítményű gáz és olajtüzelésű Tiszai Erőmű látképe
Magyarország felhasznált energiaforrásainak arányos megoszlása
Magyarországi erőművek
(Paksi Atomerőmű, Orsoszlányi Erőmű, Visontai Erőmű)
Környezetvédelmi egyezmények
Duli ÁdámELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola10.A osztály
Az egyezményekről általában
A környezetszennyezés problémája csak nemzetközi összefogással oldható meg
1920-tól kezdődően léteznek nemzetközi egyezmények
Az első környezeti konferenciát az ENSZ kezdeményezésére 1972-ben tartották
Június 5-ét Környezetvédelmi Világnappá nyilvánították
Levegővédelmi egyezmények
Helsinki Jegyzőkönyv (1985) A kén-kibocsátás csökkentésére vonatkozik 1993-ig Eredményeképp napjainkra a savasodással
veszélyeztetett területek nagysága csökkent
Szófiai Jegyzőkönyv (1988) A nitrogén-kibocsátás csökkentésére von. 1994-ig
Genfi Jegyzőkönyv (1991) Az illékony szerves vegyületek kibocsátását
szabályozza (pl. benzin, aceton, benzol, formaldehid stb.)
Levegővédelmi egyezmények
Aarhusi Jegyzőkönyv (1998) A nehézfémek kibocsátását szabályozza, de
korlátozza a DDT, a PCB, a PAH-ok és a dioxin használatát
Gothenburgi Jegyzőkönyv (1999) A kén, a nitrogén-oxidok, az illékony szerves
vegyületek és az ammónia kibocsátását maximálta
Riói Konferencia (1992)
Kiotói Egyezmény (1997-)
1997-ben született jegyzőkönyv, amely konkrét kibocsátási kötelezettségeket ír elő
Magyarország vállalta, hogy az 1987-es értékhez képest 6%-kal csökkenti a CO2 kibocsátását
Az egyezmény 2005-ben lépett életbe
Az USA végül vissza-lépett az egyezményaláírásától
Kvótakereskedelem (2005-től) „Üvegházhatást okozó gázok kereskedelme”
A mechanizmus során lehetőség van a CO2, valamint öt további levegőszennyező gáz kvótáival való kereskedésre
A Kiotói Egyezmény után az EU-ban ettől jelentős eredményeket vártak a légszennyezés visszaszorításában (eddig sikeres a program…)
Az Európai Unió tagállamainak az EU szabja meg a birtokolható kvóták számát
1 kvótaegység = 1 tonna kibocsátott CO2
Kvótakereskedelem Mivel Magyarországon a nehézipar az utóbbi évtizedben
jelentősen leépült, élén járunk (járhatnánk) a kvóta-értékesítésnek
Mo. 2009-re 23,9 M értékesíthető kvótát kapott az EU-tól Eddig Magyaro. 11,6 M egység CO2 kvótát értékesített
2 millió kvóta Belgiumnak (2008) 6,6 millió kvóta Spanyolországnak (2008) 3 millió kvóta Japánnak (2009)
Eddig Magyaro. 36,2 Mrd Ft bevételhez jutott a kvótabiznisz segítségével
13-14 EUR/kvóta
10-11 EUR/kvóta
Várható 2010-es bevétel: 15 693,9 milliárd Ft (a költségvetés-tervezet szerint)Várható 2010-es kiadás: 16 754,3 milliárd Ft (a költségvetés-tervezet szerint)
Az ózonréteg védelme
Montreáli Jegyzőkönyv (1987) Öt freon- és három halonvegyület használatát
korlátozza 1990-ben, ’92-ben
és ’95-ben az aláíró
államok további szi-
gorításokat vállaltak
és újabb anyagokkal
bővítették a tilalmi listát
(ilyenek pl. a szén-tetraklorid és a metil-bromid)
Vízvédelmi egyezmények Tengerek védelme
1972-ben Londonban írtak alá szerződéseket a tengeri hulladéklerakásokat illetően
Édesvizek védelme Sokáig lokális problémaként voltak kezelve, de
1971-ben és 1992-ben születtek nemzetközi egyezmények is
Johannesburg-i Konferencia (2002) Elhatározták, hogy 2015-ig felére kell csökkenteni
azoknak a számát, akik nem jutnak tiszta ivóvízhez
Johannesburg
Felhasznált irodalom, források
Albert Viktor – Hetzl Andrea: Környezeti kémia, környezettan
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja (www.kvvm.hu) index.hu (www.index.hu) [origo] (www.origo.hu) Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóság honlapja (
www.tiszatoinfo.hu)
Köszönöm a figyelmet! ;)