Higiénia fogalma és

területei

“A kialakult

betegséget kezelni

olyan, mintha az

ember akkor kezdene

kutat építeni, amikor

már megszomjazott.”

Dr Országh Attila

2014 november

Higiénia ( Magyar Etimológiai Nagyszótár)

‘egészségügy’, az egészség megőrzéséhez szükséges tisztaság, ennek követelményei.

‘higiénikus: ‘egészségügyi, orvosi szempontból tiszta.

Az orvostudomány egyik ága, amely vizsgálja a környezetet, az élet-és munkakörülmények hatását az emberi szervezetre.

A higiéne átfogja mindazon területeket, amelyek befolyásolják a lakosság egészségi állapotát.

Bevezetésként némi szemantika

múltban

„a hygiene avagy egészségtan azon

tudományterület amelynek feladata

azoknak a módoknak a tanulmányozása

és ismertetése, melyek úgy az egyes

emberek, mint az egész népesség

betegségektől való megóvására, továbbá

egészsége megtartására és javítására

irányulnak”

Fodor József, aki 1874-ben lett az első hazai (és Európában

második) higiéné tanszék egyetemi tanára a „hygienia”

szót használja:

„A hygienia azon tudomány, amely kutatja,

mikép lehet megismerni úgy az egyes ember,

mint a népesség betegsége, vagy egészsége

okát, kutatja továbbá azon erőket, amelyek

az egyesekre, valamint a népességre

előnyösen hatnak; s végre kutatja azon

okokat, amelyek által az előnyös terjeszthető

s melyek által a hátrányos kikerülhető, vagy

megszüntethető „

már ekkor is használatosak

„megelőző orvostudomány”,

„a betegség megelőzés tudománya”,

„közegészségtan”, „közegészségügy”

kifejezések is,

„közegészségügy” a „közegészségtan”

elméletének gyakorlati alkalmazása, a

„higiéne” e kettő foglalata.

múlt század kilencvenes éveiben

fogalomváltás

elfogadott fogalmak helyébe

a népegészségtan,

a megelőző orvostan, illetve

a népegészségügyi orvostan lépett

„A megelőző orvostan a lakosság egészségének megőrzését, fejlesztését

és a betegségek megelőzését szolgáló tudomány, amelynek gyakorlata a népegészségügy” (Kertai )

népegészségügy

„… interszektoriális, a társadalom

valamennyi szférájára és rétegére építő

tevékenység az egészség védelme és

fejlesztése, a betegségek, sérülések és

rokkantság megelőzése érdekében”. (Ádány )

néhány külföldi szakmai és közhasználatú

lexikonban található definíció. Oxford Concise Medical Dictionary :

a higiéne az egészség és ennek megőrzésének útjait vizsgáló tudomány, különösen a tisztaság elősegítésével

Melloni’s Pocket Medical Dictionary : a higiéné a jó egészséget megvalósító, vagy fenntartó

módszerekkel foglalkozó tudomány

Roche Lexikon Medizin : az ember és környezete egészséges állapotban történő

megtartásának, az erre szolgáló rendszabályoknak a tana.

hangsúlyozza a környezeti orvostan beilleszkedését a higiéne egészébe (klímafaktorok, sugárzás, károsító és idegen anyagok).

Új magyar lexikon

„a fertőzés megelőzését és az egészség

megőrzését biztosító tisztaság”,

de leszögezi, hogy

„ez orvosi vonatkozásban azonos az

egészségtudománnyal. „

Etimológiáját tekintve

görög eredetű, az „egészség”,

illetve „egészséges” szavakból

származik.

kapcsolódik a görög

mitológiában Asklepiosnak, a

gyógyítás istenének

lányához, Hygieia-hoz

Egy kis piszok soha nem árt, azonban a

mostani túlságosan tiszta világunkban

túlzásba esünk.

A vakcinákkal, az antibakteriális

szappanokkal, a szorosan, légmentesen

záródó ajtókkal és ablakokkal a piszkot

és a kórokozókat sakkban tartjuk.

Miközben egy csíramentes környezet

csökkenti a betegségek és a fertőzések

iránti fogékonyságot, egy tisztább

környezet a gyermekek között növeli az

allergiák számát. / Dr. Marc McMorris /

HigiénéA higiéné átfogja mindazon területeket,

amelyek befolyásolják a lakosság egészségi állapotát.

Fogalma:

• az orvostudománynak az a része, amely az

egészség megvédését, a károsodások

megelőzését kívánja elérni.

• elméleti része a közegészségtan, gyakorlata

a közegészségügy

.

Higiéné részei:

település egészségtan

környezetvédelem

élelmezés és táplálkozás egészségtan

munkaegészségtan

iskola egészségtan

társadalom egészségtan

mentálhigiéné

sportegészségtan

személyi higiéné

Vizsgálati módszerei

epidemiológiai vizsgálatok (különböző területeken

milyen betegségek fordulnak elő)

közegészségügyi laborvizsgálatok(víz, étel, talaj és

levegőmintából végzik a vizsgálatokat)

kísérletes közegészségtan: állatkísérletek: a

mérgező anyagok milyen hatással vannak az élő

szervezetre

emberkísérletek: orvosi etika előírásainak

betartásával, tartós károsítást okozó anyagokat nem

próbálnak ki

Személyi higiénia

az egyénre vonatkoztatott, életkori

sajátságoknak megfelelő helyes

egészségügyi szokások összessége.

személyi higiéné

Az emberi test ápolásának szükségessége, a helyes testápolás.

Testünk és környezetünk tisztasága befolyásolja egészségünket.

Az testápolás legfontosabb higiénés területei:–– bőrápolás,

–– hajápolás,

–– száj- és szájüregápolás,

–– ajakápolás,

–– kéz- és lábápolás,

–– a szem és a szemkörnyék ápolása,

–– fül- és orrápolás,

–– a nemi szervek ápolása.

HIGIÉNÉS SZÜKSÉGLETEK

CÉL: az egyén ,beleértve a beteg testének tisztán tartása,

komfortérzetének biztosítása

MÓDJA:

• Fürdés

• Fürdetés az ágyban

teljes ágyfürdő: napi egyszer – testtájanként felülről

lefelé haladva, az ágyat védve, szappanos vizes

lemosás mosdókesztyűvel.

részleges lemosás: kéz, arc, genitáliák

• Fürdetés a fürdőszobában: mozgatható betegnél

• Hajmosás: ágyban, fürdőben

• Fogmosás, szájápolás

• Körömápolás

• Bőrápolás, bőrvédelem: puhító krémek, testápolók, törlőkendők

SEGÉDESZKÖZÖK

Mentálhigiéné

Fogalma: a lelkileg egészséges személyiség

és az egészségesen működő társadalom

kialakítására, védelmére, fejlesztésére

irányuló mindenfajta tevékenység közös

elnevezése.

Lelki egészség

Alapja személyiség faktorok

környezeti tényezők

egyéb tényezők

Eléréséhez kell:

- én erő (örömszerzésre való képesség, munkaképesség, belső egyensúly)

- megfelelő személyiség fejlődés

Módszerei:- szűrővizsgálatok

- tömegkommunikációs eszközök

- programok, akciók

- klubok, telefonos lelki segély

- önismeret és önfejlesztési csoportok

Részei: Egészségpromóció- egészség fejlesztés

az egészségpromóció az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészségük feletti kontroll megszerzésére és egészségük fejlesztésére.

Prevenció- megelőzés

Fő területei:

Primer prevenció: egészséges emberekre irányul, pl. szűrővizsgálat, anya- gyermekvédelem

Szekunder prevenció: egészségesekre, kockázati helyzetben lévőkre és a betegekre irányul, pl. kismamagondozás, mentálhigiénés klub

Tercier prevenció: a kompenzált állapotú, egyensúlyban lévő, idült betegekkel, az utógondozottakkal és a rehabilitációra szorulókkal foglalkozik.

Munkavédelem

Munkaegészségügy Munkabiztonság

Foglalkozás- Munkahigiéné

egészségügy

Munka és foglalkozás egészségtan A higéniás előírásokkal, egészségkárosító hatás mentes munkahely

kialakítása.

Törvényi szabályozás. „Munkahely” = mind azon hely , ahol munkát végzünk

Az egészséget nem veszélyeztető munkaterület kialakítása:

munka elhelyezése (iskola, kórház,…) - az ott folyó munka jellegének megfelelően

szabványok betartása

belső elrendezés (padlózat, falak,…)

világítás: természetes>mesterséges fénycsövekkel,izzóval, gázzal töltött izzóval

egyenletes, megfelelő erősség,

színhatás megközelítse a természetesét

ne legyen árnyékhatás, káprázásmentes

szellőztetés: -természetes- ablakkal- átszellőztetés (huzat)

kiszellőztetés (ablaknyitás), folyamatos szellőztetés

mesterséges- légkondi (!! Allergia, kórokozó!!)-megfelelő légsebesség, páratartalom

ventillátor

A foglalkozási ártalmak csoportosítása

fizikai terhelésből eredő ártalmak,

az emberi szervezet egyoldalú igénybevételéből származó ártalmak (statikus terhelés);

a munkafolyamat pszichikai hatása;

munkahelyi klíma;

fizikai ártalmak:

- zajártalom,

- rezgések (vibráció) okozta ártalom,

- sugárzási (ibolyántúli, radioaktív stb.) ártalmak;

- porártalmak

vegyi ártalmak;

biológiai(fertőzés) ártalmak

Foglalkozási megbetegedés:

Foglalkozásból eredő expozíciós hatásokból létrejövő egészségkárosodás

akut- néhány óra/nap elteltével jelentkeznek a tünetek

szubakut- néhány hét telik el

krónikus- néhány hónaptól több évig

Be kell jelenteni a munkavédelmi és egészségügyi hatóságnak, ők kivizsgálják és intézkednek, hogy újabb megbetegedés ne alakuljon ki

Kór-oki tényezők szerint

fizikai: halláskárosodás, sugárbetegségek,..

kémiai: majdnem minden kémiai anyag-

tisztító, fertőtlenítőszerek, ….

biológiai: vírus, baktérium> hepatits,

TBC,…,fertőző betegségek, bőrbetegségek,

….

ergonómiai: csontok, ízületek, izmok, ….

Pszichoszociális: stressz

Megelőzés módszerei:

műszaki úton (állítható betegágy, ….)

egyéni védőeszközök használata (szájmaszk,

köpeny, kesztyű, ….)

orvosi vizsgálatok (alkalmassági vizsgálatok,

….)

Település és környezetegészségtan

Főbb területei:

Település egészségtan

Környezetvédelem:

levegő ,

talaj ,

víz hygiéne

a légkör felső, a

homoszféra felett

elhelyezkedő

légrétege (85 km

felett).

Környezet és egészség az egészség meghatározói:

– öröklés (genetikai státus)

– egészségügyi ellátás

– magatartás (⇐ kulturális háttér, szellemi környezet)

– környezeti állapot

mikrokörnyezet, makrokörnyezet

a környezet -természetes és mesterséges- fizikai, kémiai, biológiai

hatásai az anyagi, szociális, társadalmi helyzet szűrőjén

keresztül érvényesülnek

a környezetből jövő tényezők elsősorban genetikai faktorokon

keresztül fejtik ki hatásukat

ember és környezete: dinamikus kölcsönhatás

a civilizáció környezet átalakító hatása az embert állandó

alkalmazkodásra kényszerül

Környezet és egészség külső környezet állandóan változik az emberi szervezet belső

egyensúlyozó rendszere (homeosztázis) igyekszik fenntartani a

szervezeten belüli és a szervezet és a környezet közti egyensúlyt

környezeti hatások túllépik az alkalmazkodóképesség határait

civilizációs vagy környezeti betegségek alakulnak ki

• betegség: az egyén válasza a környezet hatásaira

az általános környezeti állapotok befolyásolják a betegségek

alakulását és struktúráját

– fejlett országok: szív-, keringési, daganatos megbetegedések (⇐dohányfüst, légszennyezők)

– fejlődő országok: járványok (⇐ orvosi ellátás hiánya, fertőzött víz és

élelmiszerek)

károsodások megelőzése:

– környezeti ártalmak csökkentése

– az emberi szervezet ellenálló-képességének növelése

A környezeti ártalmak megelőzése

a környezeti eredetű megbetegedések megelőzése

speciális probléma

⇐ igen alacsony dózisok

⇐ hosszantartó környezeti expozíció

⇐ különböző helyekről különböző anyagok keveréke

közvetlenül vagy az ökológiai láncon keresztül jut

be a szervezetbe

víz-, levegő-, talajszennyezések

primer, szekunder, tercier prevenció

Primer prevenció

cél: a károsító anyaggal való találkozás kikerülése, az expozíció

csökkentése

• csökken a betegség kialakulásának lehetősége

megvalósítása:

⇐ ipari, munkavédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi jogi

szabályozók általi intézkedések

biztosítani pl.

– tiszta munkahelyi és környezeti levegőt

– megfelelő ivóvizet

– egészséges táplálkozást stb.

veszélyeztető hatások, anyagok tulajdonságainak felismerése

– labor vizsgálatok, immisszió mérések, zajmérés stb.

Szekunder prevenció cél: a már kialakulóban lévő, egészségre káros

folyamatok és állapotok korai felismerése, a létrejött egészségkárosodások mielőbbi diagnóztizálása

• orvosi feladat

• megvalósítása: orvosi szűrővizsgálatok, pl.

– tüdőszűrés

– biológiai monitorozás a munkahelyeken (vér- és vizeletvizsgálat: az expozíciót jelentő anyag

metabolitjának vizsgálata)

még a klinikai tünetek megjelenése előtt kiszűrjék az egészségkárosodást

teljes mértékű gyógyulás vagy a veszélyeztetés megszüntetése által a megbetegedés megelőzése

Tercier prevenció

cél: a betegségek kiújulásának

megakadályozása

• megvalósítása:

– gondozás, rehabilitáció

• az élet minőségének javulása, az élettartam

meghosszabbítása, az egészségesen

leélhető évek számának növelése

Környezeti hatások okozta egészségkárosodások

megelőzése A fő lépések:

• az egészségügyi határértékek megalkotása

– évtizedes tapasztalatok, állati, emberi kísérletek alapján

– egy ember naponta:15-16 kg levegőt, 2-3 l vizet, 1,5 kg táplálékot

fogyaszt, 8 órát van a munkahelyén

– jogszabályokban határozzák meg

• a műszaki környezetvédelem elméleti alapjainak kidolgozása és

gyakorlati megvalósítása

– ld. Levegővéd, Talajvéd., Vízvéd., Hulladékgazd., Technológiai

rendszerek stb.

az intézkedések végrehajtásának és hatásosságának ellenőrzése

– Felügyelőségek, ÁNTSZ

– helyszíni szemlék, műszeres mérések, helyszínen vett minták

laborvizsgálata

– demográfiai és epidemiológiai módszerekkel nyomon követik: a környezet

okozta egészségkárosodások elterjedését a lakosság körében, a környezeti

tényezők egészségre gyakorolt hatását

HIGÉNIA MEGVALÓSÍTÁSA

EBOLA járvány!!!!

Fertőtlenítéstan (dezinfekció):

A fertőzés terjedésének meggátlásával,

a járványfolyamat terjedésének

aspecifikus megszakításával foglalkozik.

Fertőzés megelőzésének aspecifikus módjai

település higiéné

- megfelelő lakásviszonyok

- ne legyen zsúfoltság

- kifogástalan ivóvízellátás

- szemét és szennyvíz helyes kezelése

- rágcsálók, szúnyogok, legyek egyéb rovarok rendszeres irtása

gyermekvédelmi intézmények, iskolák megfelelő higiénéje

megfelelő élelmezés higiénés állapotok

- kifogástalan minőségű élelmiszerek kerüljenek forgalomba

- maradéktalanul érvényesüljenek a közegészségügyi követelmények

munkahigiénés előírások betartása

- egészségügyi, higiénés, védőruha, védőcipő, óvórendsza-bályok helyes technológiai (foglalkozási megbetegedés megelőzése)

egészségügyi intézmények higiénéjének növelése

- személyi higiénés követelmények betartása (rendszeres kézmosás, helyes zsebkendő használat

egészségnevelés

- ismeretek bővítése

- folyamatos tájékoztatás

- helyes szokások kialakítása, megőrzése

Időszakos, a kórokozó- hordozók felkutatására irányuló vizsgálatok

- orvosi vizsgálat felvételekor

- időszakos orvosi vizsgálatok

- különösen fontos: bölcsödében, óvodában, iskolában

Kórokozók

minden olyan egy vagy többsejtű élőlény,

amely betegség kialakulását idézi elő

pl.: baktériumok, vírusok, gombák, férgek,

ízeltlábúak, egysejtűek..

Fertőzés: ha a kórokozó bejut a szervezetbe

és azzal kölcsönhatásba lép

mikroorganizmusok Baktériumok: ivartalanul szaporodnak, hosszanti tengelyükre

merőlegesen osztódnak, szaporodásuk igen gyors (20-30 percenként). Szaporodásuk feltétele: nedves, fénytől védett, alacsonyabb

hőmérsékletű környezet.

Vírusok: DNS-e vagy RNS-e beépül a sejt DNS-ébe vagy RNS-ébe Vírus szaporodás: kötődés a vírus és a sejtfelszín között, a vírus bejut a

sejtbe, nukleinsava megkezdi a sejt anyagcseréjének átállítását, a sejt saját anyagainak előállítását gátolja, az újonnan szintetizált komponensek egyesülnek (érési szakasz).

Rickettsiák: hasadással szaporodnak.

Gombák: sarjadzó gombák: sarjadással (bimbózással).

fonalas gombák: ivartalan szaporító sejteket hoznak létre (konidium = spóra)

egyes fajok: ivarosan is szaporodnak.

Paraziták: ivartalanul (osztódással) vagy ivarosan

Fertőzés, fertőző betegség

egy járványfolyamat létrejöttéhez három

alapvető tényező szükséges:

fertőző forrás

a fertőzés terjedésének lehetősége (ún.

terjedési módok)

fogékony emberi szervezet

A fertőzések terjedési módjai, a) Fertőzés közvetlen érintkezés útján

- A kórokozó a fertőzött szervezetből közvetítő közeg nélkülkerül egy másik ember szervezetébe. /pl. kézfogás, szexuális érintkezés, állatharapás stb./

b) Fertőzés közvetett terjedési módokkal:

- cseppfertőzés: ha a fertőzött szervezetből a kórokozó a légutakon át a levegőben, és onnan belégzéssel egy másik ember szervezetébe kerül. A cseppek fertőzőképességét meghatározza a kórokozók száma és ellenálló képessége

- víz által terjesztett fertőzések: elsősorban bélfertőzések terjedhetnek ezen az úton /pl. salmonellosis, dysenteria stb./

- élelmiszerek által: Az élelmiszerek a termelés, a feldolgozás, a tárolás és forgalomba hozatal, továbbá a konyhai elkészítés és tálalás alkalmával fertőződhetnek a dolgozó embertől, a beteg, illetve fertőzött állattól vagy a környezettől. Lehetnek ételfertőzések és ételmérgezések / az utóbbit vegyi anyag vagy baktériumtoxin okozza/

Tárgyak közvetítésével: A kórokozók a beteg különböző váladékaivalkülönböző tárgyakra jutnak. Fertőzést terjesztő szerepük a kórokozó virulenciájától, rezisztenciájától és a tárgy használatának módjától függ.

Talaj közvetítésével: A bélfertőzések kórokozói különböző utakon /pl. víz, nyersen fogyasztott zöldségek stb./ kerülhetnek be az emberi szervezetbe. Fontos szerepe van a gázgangréna és a tetanusz kialakulásában is.

c.) Nosocomiális fertőzések: az egészségügyi ellátás során keletkező fertőzések

- Intrauterin fertőzés: Az anya fertőződése következtében a magzat több úton is fertőződhet: transzplacentarisan, vagyis a méhlepényen keresztül a véráram útján / ez a leggyakoribb/, a szülőutakból a magzatburokra való átterjedéssel, a szülés folyamán a szülőutakban található vírusokkal, baktériumokkal történő közvetlen érintkezés, vagy aspiráció útján /pl. rubeola, toxoplasmosis, szifilisz, hepatitis-B vírus, HIV-vírus stb./. A magzati következmények általában a méhen belüli fertőzés időpontjától függenek.

d.)Rovarok és rágcsálók által terjesztett fertőzések

fertőző betegség típus terjedésének főbb

törvényszerűségei 1. Bélfertőzések:

Kórokozó bélben tartózkodik, széklettel jut a külvilágba. Innen különféle utakon és módokon kerülnek szájon át az emberbe.

2. Légútí fertőzések: (aerogén infekciók, cseppfertőzések)Köhögéskor, tüsszentéskor, beszéd alkalmával kerül ki a légutakból. Közvetített illetve közvetlen terjedés formájában terjed a fertőzés.

3. Vérben és a nyirokerek útján megtelepedő fertőző betegségek:Kórokozó vérben lokalizálódik. A vérbe közvetlenül a külső környezetbe a bőrön keresztül vérszívó rovarok révén jutnak be. Ember – vektor – ember.Terjedés útjának elvágása, fertőzési lánc megszakítása az egészségre káros rovarok elleni védekezés a feladat.

4. A kültakaró fertőzése:A bőr és képletei (haj, köröm) valamint a külső nyálkahártyák (szem, ivarszervek) fertőző betegségei, azok a fertőzések, amelyek sérülések útján jönnek létre.Közvetlen érintkezés, illetve a külső környezet közvetítésével jön létre.

5. Állatról emberre terjedő fertőzések:Lehet

– közvetlen érintkezéssel (brucellózis, anthrax)- levegő közvetítésével (ornithozis)- állatok harapása, karmolása (lyssa, macskakarmolási betegség)- ízeltlábúak útján terjedő betegségek - állati eredetű élelmiszerek fogyasztása útján létrejött betegségek (pl. trichinosis)

6. Nosocomiális fertőzésekAzok a fertőzések, amelyeket a beteg a kórházban szerez és amelyek a kórházba való felvétel idején még lappangó formában sem voltak jelen.

fertőzés terjedésének megelőzése

igen fontos láncszem a terjedés

megakadályozása, melyet

a külső környezetben lévő kórokozók

elpusztításával érhetjük el.

A mikroorganizmusok szaporodását gátló kémiai,

fizikai hatások:

Csíraszám csökkentő hatást eredményez pl. a tisztító-, mosószerek oldataival történő lemosás, vagy a padlófelület felmosása, szappanos kézmosás, helyiségek szellőztetése.

Fizikai ágensek közül fertőtlenítésre ma leggyakrabban a hőenergiát alkalmazzuk telített, túlnyomásos vízgőz, forrásban lévő víz formájában. Ezen kívül a fizikai hatások közé tartoznak még UV sugarak is.

A kémiai ágensekhez soroljuk az antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkező vegyületeknek

oldatát,

aeroszol, vagy gázhalmazállapotban kifejtett mikrobaölő hatását.

A kombinált ágensek pedig a kémiai és fizikai hatások együttes alkalmazását jelentik.

Alapfogalmak

Fertőtlenítés (dezinfekció): minden olyan eljárás, amely a külső környezetbe kikerült kórozók elpusztítására, fertőző képességük megszüntetésére, inaktiválására irányul.

Aszepszis (csíramentesség): Mindazon módszerek és , munkafolyamatok összessége, melyek megakadályozzák a kórokozók elszaporodását az eszközökön, a műtőkben és az egészségügyi intézmények egyéb helyiségeiben. Az aszepszikus körülmények betartása akadályozza meg a kórokozók „kiszabadulását” a nem steril helyiségekből.

Antiszepszis: az a módszer, amelyet a mikroorganizmusok számának csökkentésére, szétterjedésének meggátlására alkalmazunk.

Fertőtlenítő szerek csoportosítása

alkalmazás területe szerint Dezinficiensek: baktericid, fungicid, virucid hatással

rendelkeznek ,antiszeptikumoknál erősebbek, valamennyi élő sejtet károsítják, tárgyak, eszközök, környezet fertőtlenítésére használjuk

Antiszeptikumok: külsőleg bőrfelületen, nyálkahártyán, főként bakteriosztatikus hatásúak

Speciális csoport: bőrfertőtlenítésre (higiénés, sebészi, műtét) alkalmazunk. A bőrszövetet nem károsítják.

Kemoterápiás szerek vagy antibiotikumok: szájon át vagy az emésztőrendszer megkerülésével kerülnek a szervezetbe, a gyógyszerek csoportjába tatoznak, élő szervezetben előforduló kórokozó ellen alkalmazzuk.

Ideális fertőtlenítőszerekkel szembeni

elvárások:

legyen széles spektrumú, azaz valamennyi

mikroorganizmusra hatásos

minél rövidebb idő alatt fejtse ki ínaktiváló

hatását

jó behatoló képességű legyen

ne legyen kellemetlen szagú

ne károsítsa az anyagot

gazdaságos legyen az alkalmazása.

Fertőtlenítő hatás fogalma

fertőtlenítő hatásúak azok a kémiai, fizikai, fizikai-

kémiai tényezők, melyek a mikroorganizmusokkal

közvetlenül érintkezve, megfelelő intenzitás,

aktivitás mellett, meghatározott időtartam (behatási

vagy expozíciós) alatt azok pusztulását,

inaktiválását idézik elő.

a hatás milyensége szempontjából kémiai, fizikai,

kombinált ágenseket különböztetünk meg.

Fertőtlenítő eljárás fogalma:

antimikrobiális ágensek és ezek gyakorlatban történő alkalmazásához szükséges anyagok, eszközök összessége,

melyekkel

lehetővé válik a környezetbe kikerült és a különböző eszközöket, tárgyakat, anyagokat szennyező patogén mikroorganizmusok elpusztítása, inaktiválása.

Fertőtlenítő eljárások hatáserősségének

fokozatai 1. Csíraszámcsökkentő hatás (szanációs effektus)2. Baktériumszaporodást gátló hatás

(bakteriosztatikus effektus)3. Baktériumölő hatás (baktericid effektus)4. Spóraölő hatás (sporocid effektus)5. Vírusinaktiváló hatás (virucid effektus)6. Gombaelemek szaporodását gátló

( fungiszatikus effektus)7. Gombaelemeket pusztító hatás (fungicid effektus)8. Parazitákat pusztító hatás (paraziticid effektus)9. Mikroorganizmusokat pusztító hatás

(mikrobicid effektus)

Fertőtlenítés fajtái, fertőtlenítő

eljárások:

kémiai

fizikai

kombinált

speciális fertőtlenítő eljárások

Kémiai fertőtlenítő eljárások azoknak a módszereknek az összessége, melyek

alkalmazása során antimikrobiális hatású kémiai anyagokkal (oldat, aeroszol vagy gáz formájában) pusztítjuk el, illetve inaktiváljuk a környezetbe kikerült mikroorganizmusokat.

Lényege: az előírt dezinficiens kontaktusba kerüljön a mikroorganizmusokkal.

Befolyásoló tényezők: koncentráció

vegyhatás

szelektivitás

kapilláraktív hatás

mechanikai hatás.

Koncentráció: ha túl híg vagy túl tömény lecsökkenhet a fertőtlenítő hatás- előírt optimális töménységre kell törekedni

Vegyhatás: egyes dezinficiensek csak lúgos vagy csak savas vegyhatáson képesek kifejteni hatásukat

Szelektivitás: egyes szerek nem egyformán hatásosak a különböző mikrobákra (szelektív, csoport specifikus, széles spektrumú) a széles spektrumúak általános mikrobaölő hatásúak, de csak kevés sporocid hatású közülük.

Kapilláraktív hatás: lényege, hogy a mikrobákat körülvevő szerves anyagok hatását azok feloldásával, fellazításával megszünteti.

A szerek csak a ténylegesen benedvesített felületen fejtik ki hatásukat. A felületek nedvesítésére csak a felület aktív dezinficiensek, az úgy nevezett tenzidek alkalmasak- ezek egy munkafázisban feloldják a szennyeződéseket és elpusztítják a kórokozókat. Más szerek erre nem képesek csak két munkafázisban.

Mechanikus hatás: a fertőtlenítendő felületen lévő szennyeződést az erre alkalmas gép vagy eszköz segítségével fellazítjuk vagy ezekről eltávolítjuk.

Fertőtlenítőszer csoportok:

higiénés kézfertőtlenítő szerek

műtéti kézfertőtlenítő szerek

bőrfertőtlenítő szerek

felületfertőtlenítő szerek

eszköz/műszer fertőtlenítőszerek

speciális fertőtlenítőszerek (korrózió gátló is

van közte)

endoszkóp fertőtlenítő szerek, fogászati

fertőtlenítőszerek, …

Az engedélyezett fertőtlenítőszerek:

- aldehidek : formaldehidek, glutáraldehidek,- alkoholok: etilalkohol, propilalkohol- alkilaminok- klórvegyületek:nátriumhipoklorit, klórmész, kloramin - B

- jódvegyületek:jodoforok

- glikol-származékok- guanidinek:diguanidin ( Dodigen - 180) klórhexidin ( Biotensid)

- lúgok: nátronlúg., kálilúg, mésztej, mosószóda- peroxid vegyületek : hidrogén - peroxid- fenol-származékok : krezol - szappan, fenil fenol ( kodan)- kvaterner vegyületek- szervetlen savak- szerves savak- tiocianátok.

Oldatok, vegyszerek kiválasztásának

szempontjai

Függ a kórokozó: virulenciájától (a kórokozó megbetegítő képessége)

számától,

a kórokozó behatolási helyétől

szervezet ellenálló képességétől,

széles spektrumú legyen,

minél rövidebb időn belül hasson,

minél kisebb koncentrátumban hatásos legyen,

ne károsítsa az eszközöket, a bőr szöveteit.

A kémiai fertőtlenítő eljárás típusai Lemosás

Mikor egybefüggő, tömör, vízálló felületekre, erre alkalmas eszközzel a fertőtlenítő oldatot rávisszük és hagyjuk, hogy az oldat ezekre rászáradjon.

Az érdes repedezett felületeken a fertőzött váladék jobban megkötődik, nehezebb eltávolítani.

PermetezésA fertőtlenítő oldatot annak mechanikus porlasztásávaljuttatjuk a fertőtlenítendő felületre.

A helyes szeradagolás, felületen egyenletes eloszlatás fontos.

Permetezés két fajtája van: ködszerű és áztatásos.

Beáztatása fertőtlenítendő eszközt, tárgyat, anyagot a fertőtlenítőszer oldatába helyezzük és abban az előírt behatási ideig tartjuk a folyadék azt teljesen ellepje. Meg kell forgatni, vagy meg kell

rázni, hogy a légbuborékok eltávozzanak.

LetörlésA fertőtlenítendő tömör felszínű tárgyakat, eszközöket dezinficiens oldattal átitatott törlőeszközzel kezeljük. Csak vékony ún. folyadékfilm

formájában visszük fel a fertőtlenítő oldatot a fertőtlenítő oldat filmet a felületen kell hagyni, illetve rá kell hagyni száradni.

Átkefélés

Mikor a fertőtlenítendő

tárgyat fertőtlenítő

oldatba mártott

kefével kezeljük.

Elegyítés

Folyékony, vagy

képlékeny halmaz-

állapotú fertőző

anyagot fertőtlení-

tőszerrel, vagy

fertőtlenítőszer oldattal

elegyítünk

Dezinficiálás habbal

A dezinficiens habját

alkalmazzuk.

Gázokkal

A gázosítással történő

fertőtlenítés

3 leggyakoribb formája:

- helyiséggázosítás

- kistér gázosítás

- kamragázosítás

Fizikai fertőtlenítő eljárások

hőenergiával, sugárzó energiával pusztítjuk el,

illetve inaktiváljuk a környezetbe került patogén

mikroorganizmusokat.

Befolyásolják a hatást:

fizikai ágens milyensége

a fertőtlenítendő anyag milyensége

a fertőtlenítendő anyag tömege.

Típusai:

égetésselAz ún. száraz hővel történő fertőtlenítés egyik legkorszerűbb módja.

Az elégetés teljes antimikrobális hatású eljárás.

kifőzéssel (forralással)Az ún. nedves hővel történő fertőtlenítés leggyakoribb formája a kifőzés.

A baktériumnak csak a vegetatív alakja, a vírusok egy része és néhány gombafaj pusztítható csak el.

fertőtlenítés gőzzelEgyike a legbiztonságosabb eljárásoknak.

A nyugvó gőznek behatoló tulajdonsága alig van: ezért a gőzfertőtlenítésnél mindig áramló gőzt kell alkalmazni!Hatása csak akkor, ha folyamatosan átjárja az anyagot a gőz.

nem ionizáló (ultraibolya) sugárzássalA betegellátó intézményekben csak mint kiegészítő eljárás használható. Zárt terek légterének fertőtlenítésére. Az UV sugár csak a mikroorganizmusok számát csökkenti,

sugárzást ún. germicid lámpával lehet előállítani, leghatásosabb a 253,7 nm-es sugárzás (mikrobális hatású), ez kis mennyiségben ózont is fejleszt.

Kombinált fertőtlenítő eljárások

Fizikai ágensek közül a hőenergiát kombináljuk a

fertőtlenítőszerek kémiai hatásával mechanikus

hatás egyidejű alkalmazása mellett.

Speciális tényezők érvényesülése szükséges:

a fertőtlenítőszer tulajdonsága

a fertőtlenítendő anyag milyensége (ez határozza meg az

alkalmazható dezinficiensen kívül a hőmérsékletet, a

mechanikus hatás milyenségét)

az alkalmazható mechanikai hatás tulajdonsága.

(fertőtlenítő mosás, mosogatás)

Sterilitás, sterilizálás fogalma

Sterilitás:(csíramentesség): az anyagok azon mikrobiológiai állapota, melyek mentesek minden mikroorganizmustól, valamint ezek összes nyugvó formáitól.

Sterilizálás:(csíramentesítés): az az antimikrobiális eljárás, melynek során a különböző fizikai, kémiai hatásokkal, vagy ezek kombinált alkalmazásával a csíramentesítésre kerülő anyagon és anyagban elpusztítjuk ill. inaktiváljuk a mikroorganizmusokat, valamint ezek összes nyugvó formáit.

Steril munka fogalma, feltételei, műveletei Az antiseptikus betegellátás

értelmében minden olyan megelőző, diagnosztikus és terápiás célt szolgáló anyagnak és tárgynak, amely a beteg nyitott testszöveteivel, testüregeivel vagy nyálkahártyáival érintkezésbe kerül, sterilnek kell lennie.

Az alkalmazható sterilezési módszerek alapkövetelménye, hogy a kezelendő anyag fizikai, kémiai tulajdonságait az eljárás ne változtassa meg, a műszer, az anyag ne károsodjon.

A sterilezés nem csupán a csíramentesítést foglalja magában, hanem az ezzel kapcsolatos előkészítő és következményes műveleteket is.Ennek a műveleteknek a célja, hogy a műszerekről a kórokozókat, vért, fehérjét és egyéb anyagokat tartalmazó szennyeződésektől megtisztítsuk annak érdekében, hogy a csíramentesítő hatást semmi se csökkentse.

A sterilezés technológiai folyamata: Előkezelés - öblítés,

előáztatás, előfertőtlenítés

Tisztítás-áztatás, mechanikus tisztítás, utóöblítés

Szárítás, csomagolás, jelölés

Sterilizálás

Sterilitás ellenőrzése: a kiemelt csomagokat egyenként

ellenőrizzük:

megtörtént-e a kémiai indikátor színváltozása

ép -e a burkolat

ép -e a kötszerdoboz zárószerkezete

eszközök, műszerek sterilizálhatósága,

sterilizáló eljárások túlnyomásos, telített vízgőzzel- autoklávozás (műtéti műszerek, többször

használatos fecskendők, tűk, műtéti textíliák, sebészeti kötözőszerek, varróanyagok, hőálló gumi- és műanyag eszközök, üveg- és porceláneszközök)

cirkuláló forró levegővel- hőlégsterilizálás (éles mikrosebészeti-, fogászati műszerek, edények, tartályok, porok)

etilén- oxid gázzal- gázsterilizálás (szintetikus varróanyagok, szívbillentyűk, protézisek, katéterek, flexibils endoscopok, pacemakerek)

formaldehides gázzal- gázsterilizálás (gumi, többször használatos műanyag

eszközök, endoscopok)

hidrogén- peroxid plazmában- plazmasterilizálás (porok, textíliák, kötszer, vatta, géz, szivacs, implantátumok)

antimikrobiális anyagok oldatában- kémiai, ún. hidegsterilizálás(mikrosebészeti-, fogászati műszerek, gumi- és többször használatos műanyag eszközök, endoscopok)

mechanikus módszerrel- mikrobamentesítő szűrés (alkoholok, hőérzékeny oldatok, vérplazma, vérszérum)

ionizáló sugarakkal- sugársterilizálás (egyszer használatos eszközök- inj. tűk, fecskendők- gyógyszerkészítmények, vérpótló anyagok, ér-, porc-, csontplantátumok

Semmelweis Ignác Fülöp

(Buda, Tabán, 1818. július 1. – Bécs-Döbling, 1865. augusztus 13.)

magyar orvos, az „anyák

megmentője„

Rájött, hogy a gyermekágyi

lázat az orvosok és

orvostanhallgatók okozták

azzal, hogy boncolás után

átjártak a szülészeti

osztályára, és ott

fertőtlenítetlen kézzel

vizsgálták a várandósokat.

A klórmész-oldatos kézmosást

Semmelweis

antiszeptikumként ajánlotta

kollégáinak.

kézhigiéne

A kézfertőtlenítés elmulasztását világszerte az

egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések

vezető okaként tartják számon, mely hozzájárul a

multirezisztens kórokozó terjedéséhez és elismerten

jelentős szerepet játszik a fertőzések

kialakulásában.

Tudományos bizonyítékok igazolják, hogy a

kézhigiéne javításával csökkenthető az

egészségügyi ellátással összefüggő

fertőzések gyakorisága

KÉZHIGIÉNE AZ EGÉSZSÉGÜGYI

ELLÁTÁSBAN (WHO IRÁNYELV)

Szappannal és vízzel történő kézmosás szük-séges fehérje természetű vagy

egyéb látható szennye-ződés,

vérrel vagy testváladékkal történt látható szennyező-dés esetén, illetve

ha spóraképző baktérium expozíciójának gyanúja vagy ténye merül fel valamint

WC használata után

Higiénés kézfertőtlenítés szükséges:

- pácienssel való direkt kontaktus előtt és után (IB);

- kesztyű levétele után

- betegellátás közben, invazív eszköz érintése előtt (kesztyűhasználattól függetlenül)

- vérrel vagy testváladékkal, nyálkahártyával, sérült bőrrel való

érintkezés, illetve sebkötözés után

- betegellátás közben, ha szennyezett testrészről tiszta testrészre térünk át

- a páciens közvetlen közelében lévő tárgyakkal (beleértve az orvosi

eszközöket is) való érintkezés után

ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI

KÖZPONT

MÓDSZERTANI LEVÉLA KÉZHIGIÉNE GYAKORLATA AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS

AZ ÁPOLÁST VÉGZŐ SZOCIÁLIS

SZOLGÁLTATÁSOKBAN

FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK Kézhigiéne: a kezek tisztítására, fertőtlenítésére vonatkozó előírások,

eljárások összessége.

Kézmosás: a kezek megtisztítása vízzel, szappannal, vagy antimikrobiális

hatású szappannal.

Higiénés kézfertőtlenítés: eljárás, melynek során biocid hatóanyagot

tartalmazó kézfertőtlenítő készítménnyel a kezeken (és az alkarokon)

pusztítjuk el a bőr felületén lévő ún. átmeneti (tranzitórikus) mikroflórát.

A higiénés kézfertőtlenítésnek két formája van: a fertőtlenítő kézmosás

és az alkoholos kéz-bedörzsölés.

Fertőtlenítő kézmosás: eljárás antikmikrobiális hatóanyagot és

felületaktív anyagot (tenzidet) is tartalmazó kézfertőtlenítő

készítménnyel víz hozzáadása mellett, elpusztítva a bőr felületén lévő

átmeneti (tranzitórikus) mikroflórát, valamint feloldva és eltávolítva a

kezeken (és az alkarokon) lévő szennyeződéseket (egyfázisú

tisztító/fertőtlenítő hatású kézfertőtlenítés).

Alkoholos kéz-bedörzsölés: eljárás alkohol alapú kézfertőtlenítő

készítmény alkalmazásával, mely a kezek bőrfelületén egyenletesen

eloszlatva, majd a kéz bőrébe bedörzsölve, víz hozzáadása és letörlés

nélkül csökkenti vagy gátolja a kéz bőrfelületén lévő átmeneti

(tranzitórikus) mikroflórát (a higiénés kézfertőtlenítés egyik formája).

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK, SZABÁLYOKA kezek állapotával kapcsolatos

követelmények

A köröm-toilette rendszeres végzése nagyban elősegíti a kéz megfelelő

higiénés állapotát.

A köröm-toilette terjedjen ki a körömre, a köröm alatti területre, a körömágyra, valamint a köröm körüli bőrképletekre.

A köröm-toilette végzése során ügyelni kell arra, hogy a körömágy ne

sérüljön.

A körmöknek rövideknek, az ujjbegyeket meg nem haladó hosszúságúaknak és lekerekített (legömbölyített) végűeknek kell lenniük.

Munkavégzés közben gyűrűk, műkörmök, festett körmök, karkötők,

karóra viselése tilos.

Sebes, ekcémás, egyéb gyulladásos bőrfolyamat esetén közvetlen betegellátás nem végezhető.

A kézhigiéne végrehajtásához szükséges eszközök

A kézhigiéne kivitelezéséhez szükséges strukturális elemek:

fali folyékonyszappan-adagoló,

fali kézfertőtlenítőszer-adagoló,

fali kézápolószer-adagoló,

fali papírtörlő adagoló vagy

fali egyszer használatos textiltörlő adagoló készülék.

szabályos kézmosás

Először meleg vízzel bevizesítjük a kezünket, meghatározott mennyiségű folyékony szappannal jól bedörzsöljük – a tenyér belsőt, az ujjak közti részeket (mindkét kézen), a kézujjakat, a hüvelykujj területét, a csuklót, a köröm alatti részeket,

majd

meleg vízzel jól lemossuk, a kezet papírtörlővel megtöröljük, az ujjak közti részt is, a papírtörlővel elzárjuk a csapot, a papírtörlőt a szemetes edénybe dobjuk.

A fertőtlenítést 15-20 másodpercig a fertőtlenítőszerek bedörzsölésével végezzük

A kézmosással/kézfertőtlenítéssel kapcsolatos szabályok

Szappannal és folyó, langyos vízzel történő kézmosást munkába lépéskor, étkezés előtt, WC-használat után végezzünk.

Fertőtlenítő kézmosást, azaz egyfázisú tisztító fertőtlenítő szerrel történő kézfertőtlenítést akkor kell végezni, ha a kézen látható szennyeződés van.

Alkoholos kézfertőtlenítő szerrel történő higiénés kézfertőtlenítést (ún. alkoholos kéz-bedörzsölést) kell végezni minden olyan munkavégzés előtt, illetve után, mikor a kezeken látható szennyeződés nincs.

Az alkoholos kéz-bedörzsölő alkalmazása az egészségügyi ellátás során rutin tevékenység.

A szappannal és folyó vízzel történő kézmosás, illetve egyfázisú tisztító fertőtlenítő szerrel történő higiénés kézfertőtlenítés után a kezek szárítását egyszer használatos papírtörölközővel, vagy automata textiltörölköző-adagolóval (pl. CWS törölköző-adagoló) kijuttatott, rolnis, egyszer használatos textiltörölközővel lehet végezni.

Hivatal által engedélyezett készítmények alkalmazhatók!

Többször használható textiltörölköző használata tilos!

A kézmosáshoz/kézfertőtlenítéshez szükséges folyékony szappant,alkoholos kézfertőtlenítő készítményt, fertőtlenítő hatású folyékony szappant,illetve a bőr ápolására szolgáló bőrápoló krémet

mechanikus (alkarral, könyökkel, vagy lábpedállal működtethető),illetve elektromos szenzoros fali adagolóból kell kijuttatni.

Kivételt képeznek a kis kiszerelésű (30-100 ml-es), személyre szóló (nyakba akasztható, illetve zsebben hordozható kivitelű) műanyagflakonban lévő alkoholos (oldat, vagy gél) kézfertőtlenítő készítmények, melyeket a személyzet munkavégzés alatt magánál tart és csak

ő használ.

A higiénés kézfertőtlenítéshez (alkoholos kézbedörzsöléshez), illetve fertőtlenítő kézmosáshoz csak erre a célra, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által engedélyezett készítmények alkalmaz-hatók!

A szappanos/antibakteriális szappannal történő kézmosás

műveleti sorrendje

Higiénés kézfertőtlenítés

dezinfekciós oldatokkal végezzük kézbedörzsölés formájában.

Ezzel elérhető, hogy akár az összes tranziens flóra elpusztuljon.

A fertőtlenítés akkor hatásos, ha kellő mennyiségű oldatot használunk, és egyenletesen eloszlatva 20-30 másodpercig alaposan bedörzsöljük.

Sebészi kézfertőtlenítés :

cél: a mélyebben ülő rezidens flóra nagy részét gátoljuk aktivitásukbanátmenetileg. Ezzel elérhetjük, hogy a műtét folyamán a bemosakodó kezéről esetleges kesztyűsérülés esetén csak elenyésző számú baktérium kerüljön a műtéti területre.

a sebészi kézfertőtlenítés két fázisból áll:

első fázisban a kezet és az alkart a könyékig szappannal alaposan bedörzsöljük és meleg folyóvízzel lemossuk

második fázisban a dezinficiens szert (pl. Descoderm®, Spitaderm®, Sterillium®) az alkartól a kéz felé haladva dörzsöljük be, a folyamatot 5-ször ismételve

kézfertőtlenítés

Veszélye egészségügyi hulladékok

kezelésének szabályai

Az egészségügyi ellátó rendszerek tevékenységéből származó

szennyező anyagokra vonatkozó előírások, szabályok

1/2002. (I.11.) EüM rendelet az egészségügyi

intézményekben keletkező hulladékok

kezeléséről (továbbiakban: R) részletes

ismertetése

2000. ÉVI XLIII. TÖRVÉNY A

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL

98/2001 korm rendelet a veszélyes

hulladékkal kapcsolatos tevékenységek

végzésének feltételeiről

Veszélyes hulladékok az

egészségügyben Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék

kezeléséről 1/2002. (I. 11.) EüM rendeletében az egészségügyi

miniszter szabályozást léptetett életbe.

A rendelet hatálya kiterjed

a) minden egészségügyi szolgáltatást nyújtó természetes

személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre

Az OHT-ben megfogalmazott célkitűzéseknek megfelelően ezen

hulladékáram döntő többségét - a lerakási irányelvek szerinti bomló

szervesanyag-tartalom csökkentése miatt és a fertőzésveszély

elkerülése érdekében - égetéssel kell ártalmatlanítani.

veszélyes hulladék A veszélyes hulladékok kezelésének általános

szabályait a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a külön jogszabályokban megállapított részletes rendelkezésekre figyelemmel tartalmazza

A lakosságnál keletkező gyógyszerhulladékokellenőrzött begyűjtésének és kezelésének jogi szabályozását oldotta meg a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről szóló 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet , amelynek alapján a közforgalmú és a fiókgyógyszertárak visszafogadják a gyógyszerhulladékokat.

A gyógyszertárakban gyűjtött gyógyszerhulladékokat hulladékégetőbe szállítják.

A hulladékkezelés a gyógyszer gyártók és a gyógyszerforgalmazók felelősségi körébe tartozik.

Egyéb lakossági eü veszélyes hulladék gyűjtése nem megoldott pl tűk,fecskendők

Az egészségügyi ellátó rendszerek tevékenységéből származó

környezetszennyező anyagok kezelése, ezekre vonatkozó

előírások, szabályok

Kezelés folyamata:

gyűjtés

tárolás

szállítás

előkezelés

ártalmatlanítás

célszerű intézményi gyűjtőhelyet kialakítani

a keletkezett veszélyes hulladékról nyilvántartást kell vezetni

Veszélyes, fertőző hulladékok gyűjtése: a hulladékok két nagy csoportra oszthatók:

fertőző hulladékok

veszélyes hulladékok

ezek a hulladékok a betegellátást végző személyek egészségét veszélyeztetik megbetegedést okozhatnak a hulladékkezelést végző személyeknél is

szelektíven kell gyűjteni az éles, sérülést okozó eszközöket is

speciális kezelést igénylő egészségügyi veszélyes hulladékok:fertőző hulladékok, testrészek, szervmaradványok, szövetekbetegellátási hulladékok, injekciós tűk és fecskendők, infúziós-, transzfúziós szerelékek citosztatikumok illetve ezekkel szennyezett eszközök, anyagok

7/2004. (XI. 23.) EüM rendelet

a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának,

kölcsönzésének szakmai követelményeiről

kölcsönzés: a gyógyászati segédeszköznek a fogyasztó részére kölcsönzési díj ellenében történő időleges használatba adása.

Gyógyászati segédeszköz kölcsönbe adása és használt gyógyászati segédeszköz forgalmazása esetében a forgalmazónak biztosítania kell

a higiénés szabályok betartását, a korábbi kölcsönzés után visszaérkezett gyógyászati segédeszköznek az újbóli kölcsönbe adása előtti fertőtlenítését, annak dokumentálását és a gyógyászati segédeszközön való feltüntetését,

Köszönöm a figyelmet!