mÓdszertani ÚtmutatÓ a szakközépiskolai ......munkahelyi kommu-nikáció kommunikáció alapjai...

Módszertani útmutató a szakközépiskolai kerettantervek közös szakmai tartalmának alkalmazásához az ügyvitel elméleti témaköreihez

1

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ a szakközépiskolai kerettantervek

közös szakmai tartalmának alkalmazásához

ÜGYVITEL

Elméleti témakörök

Készítette: Jakabné dr. Zubály Anna szakértő

2014.


2

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ........................................................................................................ 2

Képzési adatok .......................................................................................................... 3

Ágazati közös szakmai követelménymodulok, tantárgyak, témakörök és óraszámok ............ 4

Az ágazati képzés közös moduljainak elméleti ismereteket tartalmazó tantárgyai és a

bemutatásra kijelölt témakörei ..................................................................................... 6

A 10067-12 azonosító számú Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés ......................... 8

A Levelezési ismeretek tantárgy bemutatása ................................................................ 10

Ajánlás a Levelezési ismeretek tananyag tanításának tervezésére és a ráfordítható óraszámra

............................................................................................................................. 12

Oktatás-módszertani javaslatok a témakörök feldolgozásához ......................................... 14

Tanulói tevékenység értékelése a bemutatott témakörökben ........................................... 23

Javaslat a témakörök feladataira ................................................................................. 23

A témakör tanításához ajánlott irodalom ...................................................................... 27

A 10070-12 azonosító számú Munkahelyi kommunikáció .............................................. 29

A Munkahelyi kommunikáció tantárgy bemutatása ....................................................... 30

Ajánlás a Munkahelyi kommunikáció tantárgy témaköreiben foglalt tananyag tanításának

tervezésére és a ráfordítható óraszámra ....................................................................... 33

Oktatás-módszertani javaslatok a témakörök feldolgozásához ......................................... 38

Tanulói tevékenység értékelése a bemutatott témakörökben ........................................... 41

Javaslat a témakörök feladataira ................................................................................. 42

A témakör tanításához ajánlott irodalom ...................................................................... 50


3

Képzési adatok

Ágazat száma, megnevezése: XXV. ÜGYVITEL

Szakképesítések azonosítószáma, megnevezése:

54 346 01IRODAI ASSZISZTENS

54 346 02 ÜGYVITELI TITKÁR

Ágazati közös tartalom – szakmai követelménymodulok azonosító száma, megnevezése:

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

10070-12 Munkahelyi kommunikáció

Bemutatásra kiválasztott – elméleti ismereteket (is) tartalmazó – ágazati közös tartalom szak-

mai követelménymoduljainak azonosító száma, megnevezése, valamint tantárgyai és témakö-

rei:


Levelezési ismeretek

- Üzleti levelezés sajátosságai

- Hivatali, üzleti és magánlevelezés

10070-12 Munkahelyi kommunikáció

Kommunikáció alapjai

- Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokoll-szabályok

- Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok, konflik-

tuskezelés


4

Ágazati közös szakmai követelménymodulok, tantárgyak, témakörök és óraszámok (a bemutatásra szánt témakörök kiemelésével)

Szakmai kö-

vetelmény-

modul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közisme-

reti oktatással párhuzamosan Ágazati szakkö-

zépiskolai képzés

összes óraszáma

9-12. évfolyam 9. 10. 11. 12.

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy

10067-1

2

Gép

írás

és

dokum

entu

mkés

zíté

s, i

ratk

ezel

és

Gépírás és iratkezelés

gyakorlat 72 70 72 40 36 60 350

Vakírás alapjai 72 70 38 10 190

Dokumentumok szerkesz-

tése, készítése, szöveg-

szerkesztő programok

34 30 36 60 160

Levelezési ismeretek 36 36

Üzleti levelezés sajátossá-

gai 18 18

Hivatali, üzleti és magán-

levelezés 18 18

Levelezési ismeretek

gyakorlat 72 65 72 80 289

Üzleti levelek készítése,

fogadása, továbbítása 36 40 36 50 162

A hivatali, üzleti élet leve-

lezésének lebonyolítása 36 25 36 30 127


5

Szakmai kö-

vetelmény-

modul

Tantárgyak,

témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közisme-

reti oktatással párhuzamosan Ágazati szakközép-

iskolai képzés

összes óraszáma

9-12. évfolyam 9. 10. 11. 12.

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy

10070-1

2

Munkah

elyi

kom

munik

áció

Kommunikáció alapjai 36 96 132

Kommunikáció folya-

mata, fajtái, etikett és pro-

tokollszabályok

36 32 68

Nyelvhelyesség szóbeli és

írásbeli elemei, nyelvhasz-

nálati szabályok,

64 64

Üzleti kommunikáció gya-

korlat 128 128

Üzleti nyelvi kultúra 40 40

Üzleti magatartás, társal-

gási protokoll 40 40

A viselkedéskultúra szabá-

lyai 48 48


6

A módszertani segédanyag célja, hogy az ügyvitel ágazatos képzés közös moduljainak elméleti

ismeretköreit(l. az alábbi táblázat szerint) bemutató elemzésével segítséget nyújtson a pedagó-

gusok számára az ágazatos és kompetencia alapú szakképzési anyag szakmai és vizsgakövetel-

ményeinek, a szakképesítésekhez rendelt modultartalmak, valamint a vonatkozó kerettantervek

értelmezéséhez, az abban meghatározott tananyag pedagógiai feldolgozásához.

Az ágazati képzés közös moduljainak

elméleti ismereteket tartalmazó tantárgyai és

a bemutatásra kijelölt témakörei

Szakmai

követelménymodul

Tantárgy

megnevezése

Témakör

megnevezése

Évfo-

lyam

Óra-

szám

Felnőtt-

képzés

(min.

órasz.)

10067-12

Gépírás és dokumen-

tumkészítés, iratke-

zelés

Levelezési is-

meretek

Üzleti levelezés sajá-

tosságai 10. 18 12

Hivatali, üzleti és

magánlevelezés 10. 18 12

10070-12

Munkahelyi kommu-

nikáció

Kommunikáció

alapjai

Kommunikáció fo-

lyamata, fajtái, eti-

kett és protokoll-sza-

bályok

11. 36

30 12. 32

Nyelvhelyesség szó-

beli és írásbeli ele-

mei, nyelvhasználati

szabályok, konflik-

tuskezelés

12. 64 30


7

A módszertani anyag – az elemzett ismeretkörök tekintetében – segíteni kívánja a képzésben

oktató pedagógusokat az ügyviteli ágazatos képzéshez rendelt – kerettantervben meghatározott

– tananyag témaköreinek tanítási-tanulási folyamatban történő elhelyezésében és más ismeret-

körökhöz való kapcsolásában, a tanulócentrikus tananyag közvetítésében, valamint a tanulói

tevékenység értékelésében. Ennek érdekében az útmutatóban megjelöljük a bemutatásra kivá-

lasztott elméleti ismeretkörök helyét az oktatási folyamatban, jelezzük a már tanult vagy rá-

épülő, esetleg párhuzamosan tanult ismeretekkel való kapcsolódást a tananyag rendszerében,

továbbá javaslatot adunk az egyes témakörök szakmai tartalmának meghatározására, valamint

a tanítás során alkalmazható oktatás-módszertani kérdésekre.

A feladatjavaslatokat, feldolgozási ötleteket annak reményében mutatjuk be, hogy ezáltal is

segítsük a tanítási órákat változatossá, sokszínűvé tenni mind a pedagógus, mind a tanuló szá-

mára. Arra törekszünk, hogy a tanórák tartalma és az ismeretek feldolgozását segítő módszerek

összhangban legyenek, megfeleljenek a tanulók életkori sajátosságainak, továbbá nagymérték-

ben szolgálják a tanulói kompetenciák fejlesztését, segítsék a vizsgára történő felkészülést és

feleljenek meg a munkahelyi elvárásoknak.

Az útmutató segítséget kíván nyújtani az egyes témakörök bemutatása kapcsán:

a tanári munka hatékonyságának növeléséhez,

a szakképzés értékeinek eredményes közvetítéséhez,

a tanítási-tanulási folyamatelméleti ismeretköreinek – a kerettantervekhez illeszkedő –

szervezéséhez,

a témakörök tartalmának közvetítése során alkalmazható – szakmaspecifikus és

tanulócentrikus/tanulóbarát – módszereinek kiválasztásához,

a tanítási-tanulási folyamatban a tanulók motiválásához, a tanulói aktivitás eléréséhez

és fenntartásához alkalmas, a kompetenciák fejlesztését szolgáló ismeret-elsajátítási és

értékelési módszerek alkalmazásához,

a tanulók önálló munkáját segítő vagy tanár által irányított feladatok összeállításához és

feldolgozási eljárások alkalmazásához,

a feladatok szakmaspecifikus értékelési szempontjainak kialakításához,

a tanórák eredményes megtartásához szükséges tárgyi eszközök meghatározásához,

az adott témakörnek a komplex szakmai vizsga tartalmához, formájához, értékeléséhez

történő kapcsolódás áttekintéséhez,

a tanári (esetleg tanulói) munkát segítő, a legújabb szakmai irányokat, trendeket (is)

tartalmazó szakirodalom bemutatásához,

a felnőttoktatásban és felnőttképzésben is alkalmazható tanítási módszerek kiválasztá-

sához.

Hangsúlyoznunk kell, hogy az adott tantárgy és témakörök tananyagának meghatározásakor és

a tananyag tanítási folyamatban történő elhelyezése során követtük a hatályos kerettanterv –bár

szakmailag nem minden szempontból szerencsés – előírásait. A feldolgozási, értelmezési ja-

vaslatok kapcsán kiemelten fontosnak tartjuk a kompetenciafejlesztésen és a tanulói aktivitáson

alapuló ismeretelsajátítást és a hozzá kapcsolható módszerek alkalmazását.


8

A 10067-12 azonosító számú Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök okta-

tása során fejlesztendő kompetenciák, kiemelten a vonatkozó kerettanterv alapján

a Levelezési ismeretek tantárgy elméleti témaköreinek keretében


Gépírás és irat-

kezelés gyakor-

lat

Levelezési is-

meretek

Levelezési is-

meretek gyakor-

lat

Vak

írás

ala

pja

i

Do

ku

men

tum

ok

sz

erk

esz-

tése

, k

észí

tése

, sz

öv

egsz

er-

kes

ztő

pro

gra

mok

Üzl

eti

lev

elez

és s

ajá

toss

ág

ai

Hiv

ata

li,

üzl

eti

és m

ag

án

le-

vel

ezés

Üzl

eti

lev

elek

kés

zíté

se,

fog

a-

dás

a, t

ov

ább

ítás

a

A h

ivat

ali,

üzl

eti él

et lev

elez

é-

sén

ek l

ebo

ny

olí

tása

FELADATOK

Adatbeviteli feladatot végez a tízujjas vakírás technikájá-

val x

Kezeli a számítógépet és tartozékait x x x

Dokumentumot szerkeszt szövegszerkesztő programmal x x x

Diktálás után ír és a bevitt dokumentumot megszerkeszti x x x

Kéziratról, javított, felülírt dokumentumról másol és meg-

szerkeszti azt x x x

Utasítások szerint elkészíti (megszerkeszti) a szervezet

belső iratai x x

Üzleti levelet készít a hivatali, üzleti élet elvárásainak

megfelelően x x x

Táblázatba adatokat tölt fel és megszerkeszti a táblázatot x x

Kimutatást, diagramot készít, számításokat végez táblázat-

kezelő programmal x x

Adatbázist tölt fel és egyszerű szűréseket végez x x x

Levelet fogad és továbbít elektronikusan x x x

Betartja az adatfelhasználás szabályait, az adatvédelem

előírásait x x x x

Idegen nyelvű dokumentumokat másol legalább egy ide-

gen nyelven x x x x

Feladatvégzéséhez előkészíti a technikai és tárgyi feltéte-

leket, valamint az egészséges és biztonságos munkakörül-

ményeket

x x

Irodatechnikai, információs és kommunikációs eszközöket

kezel x x x

Ügyirat- és dokumentumkezelési feladatokat végez (ha-

gyományosan és elektronikusan) x x x x

Elkészíti az iratkezelés és irattárolás írásbeli dokumentu-

mait x x

SZAKMAI ISMERETEK

A tízujjas vakírás alapelvei, szabálya x

A képernyős munkahelyek egészségügyi kockázata x x

A biztonságos munkavégzés követelménye x x


9

A dokumentumok típusai, fajtái x x x x

A dokumentumszerkesztés követelményei x x x

A táblázatkészítés műveletei x x x x

Az adatbázis készítésének műveletei x x x

Az iratok fajtái; készítésük tartalmi, formai és nyelvi kö-

vetelményei x x x

Egyszerű ügyiratok x x

Szervezetek belső iratai x

A hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai x x

Az üzleti élet gazdasági, kereskedelmi levelei x x x

A munkavállalással kapcsolatos iratok x x x

A levelezés és elektronikus kapcsolattartás udvariassági

szabályai x x x x

A számok, írásjelek, speciális karakterek írástechnikai és

helyesírási szabályai x x x x x

Irodafajták, irodatípusok, az iroda kialakításának ergonó-

miai követelmények x x x

Környezetvédelmi szempontok az irodában x

Az adat- és információkezelés folyamata az irodai munká-

ban: információforrás, -szerzés, -rögzítés, -feldolgozás x x x x x

Adatvédelem és a biztonságos adathasználat szabályai x x x

Irodatechnikai, információs és kommunikációs eszközök

működésének alapelvei, használatuk szabályai x x x

Az ügyirat- és dokumentumkezelés alapelvei, folyamata x x x x

Az iratkezelés és - tárolás teendői, dokumentumai x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

A tízujjas vakírás (150 leütés/perc) x x

Számítógépes irodai programok alkalmazása x x x x

Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése x x

Írásbeli dokumentumok formázása x x

Információforrások kezelése (szabályok, előírások, rendel-

kezések) x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Mozgáskoordináció x x

Precizitás x x x x x

Monotónia-tűrés x x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Irányíthatóság x x x x x x

Visszacsatolási készség x x x

Motiválhatóság x x x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Figyelemösszpontosítás x x x x x x

Kontroll (ellenőrzőképesség) x x x x x

Eredményorientáltság x x x x x x


10

A Levelezési ismeretek tantárgy bemutatása

A tantárgy tanításának célja (a kerettanterv szerint)

A Levelezési ismeretek I. elméleti oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók megismerjék az

iratok fajtáit, tartalmi-formai-nyelvi követelményeit. Biztonsággal alkalmazzák a hivatali és az

üzleti levelezés szabályait, azon belül kezeljék a gazdasági és a kereskedelmi levelezés folya-

matát.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartal-

makra épül.

I. Témakörök (a kerettanterv szerint)

1. Üzleti levelezés sajátosságai 18 óra

Levelezési alapfogalmak.

A levél típusai, fajtái.

Az iratok fajtái; készítésük tartalmi, formai és nyelvi követelményei.

Irat, okirat, ügyirat csoportosítása, jellemzői.

Sablonok használata.

Kereskedelmi levelek fajtái, formai követelményei.

Levélfogadás és -továbbítás fajtái.

Adatvédelem és a biztonságos adathasználat szabályai.

2. Hivatali, üzleti és magánlevelezés 18 óra

Üzleti levél készítése.

Az üzleti életben előforduló levelek típusai (gazdasági, kereskedelmi).

Az ügyirat- és dokumentumkészítés alapelvei és folyamata.

Egyszerű ügyiratok (meghatalmazás, kötelezvény, elismervény stb.).

Irodafajták, irodatípusok, az iroda kialakításának ergonómiai követelményei.

Az üzleti élet gazdasági és kereskedelmi levelei.

A hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai.

Szervezetek belső iratai.

Környezetvédelmi szempontok az irodában.

Az adat- és információkezelés folyamata az irodai munkában: információforrás,

-szerzés, -rögzítés, -feldolgozás.


11

II.A témakörök illeszkedése az ágazatos ügyviteli szakképzés tantárgy- és tananyagstruk-

túrájába, az oktatási folyamatba

A Levelezési ismeretek (elméleti) tantárgy – kerettanterv által meghatározott – két téma-

köre tartalmilag szorosan összefügg. Olykor erős átfedések tapasztalhatók a tananyagban,

más szempontból pedig tartalmaz olyan ismereteket, amelyekhez – feltételezhetően – nincs

meg a tanulók kellő szintű előzetes tudása (l. az egyes iratok készítésének, formázási fel-

tételei – tekintve, hogy az üzleti levelek napjainkban szinte kizárólag nyomtatott formában,

számítógéppel készülnek–, de a kerettanterv szerinti tananyagstruktúrában a dokumentum-

szerkesztési ismeretek csak később kerülnek sorra). A Levelezési ismeretek tananyagának

folyamattá szervezésekor ügyelni kell arra is, hogy a kerettantervben a két témakörhöz so-

rolt tananyagelemek eléggé logikátlanul oszlanak meg: a két témakör között szükséges a

szakmai szempontok szerinti tananyag-elrendezés elvét követni.

Miután a Levelezési ismeretek (elméleti) tantárgy tananyagának elmélyítését a gyakorlatba

átültetett feladatok szolgálják legjobban, törekedni kell a számítógéppel készíthető iratok,

levelek minél teljesebb körű megformálására is. Ennek legfőbb akadálya, hogy a gépírás

és a dokumentumkészítés (l. szövegszerkesztés) ismereteit a tanulók a Levelezési ismere-

tek tantárggyal párhuzamosan (a 9. osztályban) tanulják, így legfeljebb a 10. évfolyamon

kezdődő Levelezési ismeretek gyakorlata tantárgy lesz alkalmas arra, hogy a dokumentum-

és iratkészítési feladatok az üzleti élet elvárásainak megfelelően a gyakorlatban is elkészül-

jenek. Emiatt elengedhetetlenül fontos, hogy a két tantárgyat – Levelezési ismeretek (el-

mélet és gyakorlat) – ugyanaz a pedagógus tanítsa, és az ismeretszerzési folyamat logikus

átgondolásával, ennek folytán a tananyagelemek egymásra épülésével megteremtődjenek

a feltételek a tananyagrészek szoros összekapcsolására, illetőleg kellő mértékű megalapo-

zására.

A témakör tananyagtartalmának előfeltételei

A Levelezési ismeretek (elméleti) tantárgy ismeretköreinek eredményes tanulása feltéte-

lezi, hogy a tanulók bizonyos egyszerűbb élethelyzetekben – életkorukhoz mérten – képe-

sek eljárni hivatali ügyekben. Például postai szolgáltatások igénybevétele – egyszerűbb

nyomtatványok (pl. postai csekk) kitöltése, postai borítékok címzése magánlevelek feladá-

sához; a számok, írásjelek, egyéni azonosító adatok tartalma, helyesírási szabályai; adat-

kereséshez, -felhasználáshoz nyomtatott vagy/és elektronikus információforrások haszná-

lata;az információcsere folyamatának ismerete a magánjellegű kapcsolatokban stb. Az

ezen a téren valótájékozottság sokat segíthet az üzleti élet kapcsolattartásának, levelezési

folyamatának megértésében.

Az üzleti élet kapcsolatrendszere, a kapcsolattartás formái, protokolláris szabályai némileg

eltérnek a magánjellegű kapcsolatokhoz képest. Mivel ennek tananyaga – a kerettanterv

tantárgyi struktúrája szerint – későbbi tanulási szakaszban kerül sorra, mindenképpen aján-

latos e tantárgy keretében is megismertetni az üzleti élet szereplőit, azok kapcsolatrendsze-

rét, a munkahelyi kommunikáció folyamatát, alapvető formáit, az írásbeli kapcsolattartás

és viselkedés főbb szabályait, az üzleti-hivatali dokumentumok nyelvhasználati, stílusbeli

szabályait stb. – építve a magánjellegű kapcsolatok udvarias viselkedési formáira.

A felnőttképzésben nagyobb a valószínűsége annak, hogy a tanulók tájékozottak a hivatali

ügyintézés folyamataiban, nagyobb tapasztalattal rendelkeznek a kapcsolatrendszert, a


12

munkahelyi viselkedési normákat illetően is. Ebben a képzési formában sokkal jobban le-

het támaszkodni az üzleti élet és a munkahelyi elvárásokra, az ott szerzett tapasztalatokra,

helyes és rossz példák ütköztetésére.

Ajánlás a Levelezési ismeretek tananyag tanításának tervezésére és

a ráfordítható óraszámra

Sorsz. Tananyag Javasolt

óraszám*

Felnőttképzés-

ben ajánlott

min. óraszám

Az üzleti levelezés sajátosságai 18 óra 12 óra

1. Levelezési alapfogalmak. A levél típusai fajtái.

Levelezéstörténet: magán- és hivatalos levelezés, a levél

mint irodalmi műfaj

2

1

2. Az üzleti élet szereplői; a kapcsolattartás célja, formái,

folyamata; az írásbeli kapcsolattartás funkciói 1

3. Az iroda mint az üzleti élet kapcsolattartásának színtere:

- munkahely, ügyintézés, ügyintéző-ügyfél kapcso-

lat,

- irodafajták, irodatípusok,

- az iroda kialakításának, működtetésének ergonó-

miai és környezetvédelmi szempontjai,

- a levelezés irodai tárgyi feltételei.

2 1

4. Adat- és információkezelés folyamata az irodai munká-

ban: információforrás, -szerzés, -rögzítés,

-feldolgozás

2 1

Adatvédelem és a biztonságos adathasználat szabályai 2 1

5. Iratok fajtái, csoportosításuk, jellemzőik 1 1

6.

Iratok készítésének követelményei:

- tartalmi (érthetőség, logikus rend, egyszerűség, való-

sághű adatok, információk teljessége);

3 2

- nyelvi (nyelvhelyesség, szókincs, udvariasság, hivatali

stílus, helyesírás hibátlansága; fogalmazás egyszerű-

sége, tömörsége)

- formai (a papír kiválasztásának szempontjai, adatok el-

helyezése a levélpapíron; a mondanivaló közlését szol-

gáló formázási, szerkesztési lehetőségek; elektronikus

iratok megjelenése)

7. Levéladatok (cégnevek, címek, keltezés, számok, írásje-

lek, rövidítések, mozaikszók, mértékegységek, azonosító

adatok stb.) írásszabályai, helyesírása

2 2


13

Sorsz. Tananyag Javasolt

óraszám*

Felnőttképzés-

ben ajánlott

min. óraszám

8. Papírok, borítékok, címzése, postai nyomtatványok; neti-

kett 1 1

9. Sablonok, nyomtatványok, űrlapok használata 2 2

Hivatali, üzleti és magánlevelezés 18 óra 12 óra

10. Az ügyirat- és dokumentumkészítés alapelvei és folya-

mata. Az üzleti levél készítése; a levelek gyakori hibái.

A levélpapír kiválasztásának szempontjai.

1 1

11.

Egyszerű ügyiratok (nyugta, elismervény, meghatalma-

zás, nyilatkozat, kötelezvény, igazolás; hírközlő iratok

stb.)

3 2

Az üzleti élet gazdasági és kereskedelmi levelei (érdek-

lődés, tájékoztatás, ajánlatkérés, ajánlat, megrendelés és

visszaigazolása, reklamáló levelek)

4 4

A hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai (bead-

ványok: kérvény, panasz, igénylés, javaslat, bejelentés,

feljelentés, fellebbezés; igazolási kérelem), idézés; hatá-

rozat

4 2

A munkavállalással kapcsolatos iratok (önéletrajz, moti-

vációs levél) 3 1

Szervezetek belső iratai (feljegyzés, emlékeztető, jelen-

tés, utasítás, körlevél, jegyzőkönyv) 3 2

Levelezési ismeretek (elmélet) összesen 36 óra 24 óra

* Az óraszámok magukban foglalják az ellenőrzésre, számonkérésre, értékelésre fordított időt is.

A témakörök tanítása– az ismeretek átadása/megszerzése és a kompetenciafejlesztés –

során el kell érni, hogy a tanuló:

- megszerezze azokat az alapismereteket, amelyek szükségesek részben a pedagógus által

irányított, részben az önállóan készített iratok komplex szerkesztéséhez;

- munkahelyi kapcsolataiban, az egyes szituációkban megválasztott viselkedési formák

legyenek tudatosak, kövesse az üzleti élet elvárásainak udvarias szabályait mind a sze-

mélyes, mind az írásbeli vagy elektronikus kapcsolataiban;

- tudatosan alakítsa ki a tevékenységéhez a számára legmegfelelőbb munkakörnyezetet,

de vegye figyelembe, hogy az iroda nem személyes tér, és legyen képes alkalmazkodni

a helyiségben – különböző funkcióban – megjelenő személyekhez;

- alakuljon ki/erősödjön benne a munkahelyi környezet tisztasága, rendezettsége iránti

igény,


14

- legyen képes felismerni, hogy a munkája során – így a dokumentumok készítésekor is

– személyes, bizalmas, titkos információkhoz juthatnak, amelyeket a tevékenysége so-

rán ennek megfelelően kell kezelniük;

- igényessége terjedjen ki a dokumentumok készítésére is, melynek során törekedjen:

› a tartalmi hűségre, teljes körű információadásra, ellenőrizve az információt;

› a munkahelyi érdekeket is szem előtt tartó egyéni és hivatali stílus alkalmazá-

sára;

› a nyelvhelyességi és helyesírási szabályok betartására;

- fejlődjön esztétikai érzéke, különösen az iratok, dokumentumok formai megjelenítése

kapcsán;

- képes legyen munkáját, munkafolyamatát megtervezni, amely terjedjen ki az iratkészí-

tés teljes folyamatára (az előkészületektől a postázáson át az irattárolásig);

- vállaljon felelősséget döntéseiért, munkájáért;

- legyen képes utasítások, elvárások és szabályok szerinti munkavégzésre, ugyanakkor az

egyértelmű, rutin feladatok során önállóan is képes legyen feladatot megoldani – is-

merje fel a kettő közötti határt;

- a pontos, precíz munkavégzés váljék szokásává, melyet ellenőrizni, folyamatosan kont-

rollálni és szükség esetén helyesbíteni is képes;

- tudjon különbséget tenni a magánjellegű és a hivatalos élet iratai, dokumentumai, vala-

mint ezek különböző jellemzői között;

- fogadja el, hogy a hivatali, üzleti kapcsolatokban előírásszerű folyamatok zajlanak, ami-

hez az érintett személyeknek alkalmazkodniuk kell.

Oktatás-módszertani javaslatok a témakörök feldolgozásához

A témakör kulcsfogalmai:

1. Az üzleti levelezés sajátosságai

a) alapfogalmak (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény alapján)

- irat: valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy

hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely

megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más

adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bár-

mely más formában lévő információ vagy ezek kombinációja;

- magánirat: a nem közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozó, illetőleg a ter-

mészetes személyek tulajdonában lévő irat;

- ügyirat: gazdasági társaságok, közfeladatot ellátó szervek és egyéb szervezetek (pl.

alapítvány, egyesület, szövetség stb.), a különböző intézmények stb. rendeltetés-

szerű működése, illetve ügyintézése során keletkező vagy hozzájuk érkező irat.


15

Ügyiratnak kell tekinteni azokat a magánszemélyek által készített iratot is, amely-

ben a személyes jelleg háttérbe kerül és az ügyintézési eljárás során bármely szerv,

szervezet hatáskörébe tartozik.

- maradandó értékű irat: a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, nemzet-

biztonsági, tudományos, művelődési, műszaki vagy egyéb szempontból jelentős, a

történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez, megértéséhez, a közfeladatok folya-

matos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más

forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhető adatot tartalmazó irat;

- irattár: az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzése, valamint kezelésének

biztosítása céljából létrehozott és működtetett fizikai, illetve elektronikus

tárolóhely;

- irattári anyag: rendeltetésszerűen a szervnél maradó, tartalmuk miatt átmeneti

vagy végleges megőrzést igénylő, szervesen összetartozó iratok összessége;

- iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség

szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biz-

tonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását

együttesen magába foglaló tevékenység;

- okirat: tények, adatok, nyilatkozatok, körülmények, cselekmények, akaratnyilvání-

tások valóságát bizonyító iratok;

- közokirat: bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv által,

saját ügykörén belül, megszabott alakban készített/kiállított, papíralapú vagy elekt-

ronikus okirat (pl. személyi igazolvány), amely teljes körűen és feltétel nélkül bi-

zonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, az okirattal tanúsított adatok

és tények valóságát, az okiratba foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak ide-

jét és módját.

- magánokirat: bizonyító erejű irat, amely az ellenkező tény, körülmény, cselekmény

stb. bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt

nyilatkozatot megtette, elfogadta vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el, fel-

téve, ha bizonyos alaki követelményeknek is megfelel (pl. a kiállító az okiratot saját

kezűleg írta és aláírta, vagy két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító

az okiratot előttük írta alá vagy az aláírást magáénak ismerte el vagy a kiállító alá-

írását/kézjegyét az okiraton bíróság vagy közjegyző hitelesítette, illetőleg az aláíró

minősített elektronikus aláírást használt).

- iratfajták: az iratok tartalma és formai megjelenése, funkciója, keletkezési helye,

egyéb jellemzők alapján megállapított iratcsoportok, -típusok.

- nyomtatvány: tartalmilag és nyomtatott formában előre megszerkesztett irat,

amelynek aktuális adatokkal történő kitöltésével gyorsan lehet – hasonló eljárást

igénylő – ügyet elintézni.

- iratsablon: a sablon olyan elektronikus formátumú dokumentum, amely megnyitá-

sakor másolatot készít magáról. A gyakran készített iratok szerkesztését nem kell

egyenként kialakítani, az irat készítéséhez ugyanis felhasználható egy sablon,

amely már tartalmazhatja az irat szükséges paramétereit (pl. oldal kialakítását, a

margókat, a betűtípusokat, -stílusokat stb.), mindössze a szöveget és az adott doku-

mentumra jellemző adatokat kell megadni, majd dokumentum kiterjesztésű fájlként


16

kell menti. A sablonban meg lehet adni ajánlott szakaszokat vagy mások által hasz-

nálandó szöveget, tartalomvezérlőket, előre megadott legördülő listákat, speciális

emblémát stb.

- külső irat: más szervezeteknek küldött (l. kimenő irat) vagy a tőlük, illetőleg ma-

gánszemélyektől érkező irat (l. bejövő irat); kezelésük fokozott figyelmet kíván;

- belső irat: a szervezetek által, belső használatra készített irat, amely a szervezeten

belüli kapcsolattartás, információközlés egyik formája.

b) levél: más személy(ek)nek, szervezeteknek írott és továbbított üzenet, amelyet a

közlés céljának megfelelő stílusban fogalmazunk, látunk el – az üzenet értelmezé-

séhez szükséges – adatokkal és szerkesztjük meg papíralapú vagy elektronikus for-

mában; a levél minden esetben helyettesíti a személyes kapcsolattartást.

c) elektronikus levél (e-mail): olyan internetes hálózaton továbbított üzenet, amelynek

segítségével más felhasználók számára fájlokat vagy egyéb dokumentumokat küld-

hetünk.

d) ügyintézés: az ügyek befogadásának, tisztázásának és lezárásának hivatali teendői

meghatározott eljárásrend alapján.

e) adat: a további felhasználás szándékával előzetesen rögzítésre került tény, körül-

mény, ismeret, hír.

f) információ: adatok, jelsorozatok által hordozott hír, mely egy rendszer vagy egyén

számára új ismeretet jelent;

g) közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabály-

ban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő,

valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bár-

milyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül keze-

lésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől;

h) személyes adat: meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat

vagy az ebből levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;

i) adat- és információkezelés: adott szervezet/személy rendelkezésére álló adatokon

végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége (adatok gyűjtése, felvétele,

rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, to-

vábbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, záro-

lása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának meg-

akadályozása stb.);

j) adat- és információfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai

feladatok elvégzése (függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott mód-

szertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől).

k) adatvédelem: adatok jogszerű kezelését, az érintett személyek védelmét biztosító

alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összessége,

l) az iratok készítésének tárgyi feltételei: elsősorban a papíralapú iratok készítését,

postázását (továbbítását) elősegítő (meghatározó), a levelezőpartnerek, ügyfelek

közötti udvarias írásbeli kapcsolattartását feltételező kellékek (pl. papírok, boríté-

kok, a címzés, díjmentesítés eszközei, címkék, számítógép, nyomtató, internet stb.).


17

2. Hivatali, üzleti és magánlevelezés

- egyszerű irat: tartalmilag, formailag könnyen, gyorsan elkészíthető irat vagy kiállítható

nyomtatvány, amely kevés adatot, tényt közöl röviden, tárgyilagos megfogalmazásban

(például: nyugta, elismervény, meghatalmazás, igazolás, nyilatkozat, kötelezvény, hír-

közlő irat);

- üzleti levelek: gazdálkodó és egyéb szervezetek, magánszemélyek által – a kereske-

delmi, gazdasági, üzleti érdekkörbe tartozó tartalommal – készített vagy hozzájuk ér-

kező irat (például érdeklődés, tájékoztatás, ajánlatkérés, ajánlat, megrendelés és vissza-

igazolása, reklamáció);

- hivatali levelek: hatóságok vagy más közfeladatot ellátó szervek, egyéb szervezetek

(például: alapítványok, egyesületek, szövetségek) által készített vagy hozzájuk érkező,

elsősorban tájékoztatásul szolgáló irat (levél);

- beadványok: magánszemélyek, szervezetek hatósághoz, más közfeladatot ellátó szer-

vekhez, egyéb szervezetekhez címzett, tájékoztatást szolgáló, az adott hatóság, szerve-

zet segítségét, támogatását, közbenjárást kérő irat (kérvény, panasz, igénylés, javaslat,

bejelentés, feljelentés, fellebbezés; igazolási kérelem), amelynek ügyintézése meghatá-

rozott eljárásrend szerint zajlik;

A tantárgy témaköreinek kulcsfogalmait – akárcsak a tananyag meghatározását – nem lehet

mereven és egyértelműen elhatárolni a két témakör között – sőt a Levelezési ismeretek gyakor-

lat tantárgy témakörei között sem –, mert a tananyagban szoros átfedések, értelemszerű kap-

csolódási pontok vannak. Ezért különválasztása nem indokolt, bár az egyes kulcsfogalmak erő-

teljesebben lehetnek jelen egyik vagy másik témakörben.

A tananyag feldolgozásához ajánlott munkaformák, módszerek, eljárások:

A kerettanterv ajánlása

Alkalmazott oktatási

módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

egyéni csoport osztály

magyarázat x

elbeszélés x

kiselőadás x

megbeszélés x

vita x

szemléltetés x

projekt x

kooperatív tanulás x

szimuláció x

szerepjáték x

házi feladat x


18

1. A Levelezési ismeretek tanítását a legalapvetőbb fogalmak ismertetéssel célszerű kez-

deni: levél, irat, levelezés; a levelek fajtái (magánlevél, üzleti levél; papíralapú és elekt-

ronikus üzenetek). Mintalevelek, -iratok alapján szemléltethetjük és erősíthetjük meg a

fogalmi tartalmakat.

A levelezés történetének bemutatását célszerű egy kis írástörténettel kezdeni. A tanulók

kiselőadások formájában is felkészülhetnek az írásfejlődés egy-egy fázisából, hiszen jól

használható szakirodalom áll rendelkezésünkre ebből a témából. Ugyancsak érdekes

kiselőadást lehet készíteni az íráshordozók, íróeszközök változásáról, valamint az egyes

korok (középkor, Mátyás udvara, a barokk korszak stb.) levelezéséről.

Irodalmi szemelvényekkel lehet színesebbé tenni ezt az órát a levél mint irodalmi műfaj

(pl. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen) vagy az írók-költők, művészek egymás közötti

levelezésének bemutatásával (pl. Arany János-Petőfi Sándor levelezése).

Ezeket a kiselőadásokat internetről letöltött képekkel is közelebb lehet hozni a tanulók-

hoz. Ha kellő szemléltetőanyaggal rendelkezünk, érdemes akár több órát is rászánni en-

nek a témának a bemutatására. Ha egy levéltári kirándulással is egybeköthetjük tanul-

mányainkat, maradandóbbak lesznek az élmények.

2. Az üzleti élet szereplőit eladó-vásárló közötti szituációban lehet legszemléletesebben

bemutatni, elemezve, milyen viselkedési szabályokat tartottak be vagy hagytak figyel-

men kívül a „szereplők”. Érdemes ugyanennek a szituációnak a tartalmát írásos formá-

ban is elkészíteni, majd a kettő közötti különbségre ráirányítani a figyelmet. Ezek után

mindenképpen össze kell foglalni az üzleti élet szereplőinek kapcsolattartási formáit,

folyamatát.

A szóbeli és írásbeli kapcsolatok, valamint a magánlevelek és üzleti levelek közötti el-

téréseket, különbségeket legcélszerűbb konkrét élethelyzetek vagy mintalevelek alapján

érzékeltetni. Érdemes olyan témát választani, ami a tanulók életkori sajátosságainak fe-

lel meg (pl. mobiltelefonról kérni javaslatot).

Felnőttoktatásban szélesebb lehet a szituációk merítési köre, hiszen szolgáltatások felől

is (rendezvény, utazás, vendéglátás stb.) lehet érdeklődni, illetve érdeklődő levelet írni.

3. A felnőtt korosztály számára egyértelmű, hogy az üzleti kapcsolatok igen nagy része

irodai körülmények között zajlik. Fiatalok esetén elképzelhető, hogy nem jártak még

hivatali vagy gazdasági szervezet irodájában, vagy ha jártak is, nem tudatosultak bennük

az irodai munkára jellemző vonások, szabályok.

Irodalátogatások (pl. iskolatitkárság, NAV vagy más pénzintézetek ügyféltereiben,

egyéb ügyfélszolgálatokon tett látogatások) során megfigyelési szempontok előkészíté-

sével közelebb lehet hozni a tanulókhoz az irodák vagy irodai tevékenységek jellemzőit.

Előzetesen célszerű megismertetni őket az irodák típusaival, fajtáival, az ott folyó mun-

kák jellegével, tárgyi berendezéseivel, valamint a kapcsolattartást meghatározó közegé-

vel (l. ügyintéző-ügyfél kapcsolat).


19

Az irodák tárgyi környezetének kialakításakor szót kell ejteni az ergonómiai, az egész-

ség- és munkavédelmi előírásokról, az irodában folyó munkatevékenység környezetvé-

delmi, gazdaságossági szempontjairól is. A tanulók kreativitását fejleszti, ha megter-

vezhetik saját irodai munkakörnyezetüket. Ehhez az internet sok segítséget nyújt szá-

mukra, mint ahogyan a különböző irodafajták előnyeinek, hátrányainak bemutatásához

is igénybe vehetik a letölthető képeket.

4. A tanulókban tudatosítani kell, hogy az irodai munka szinte minden fázisában – így az

írásbeli kapcsolatok, a levelek, egyéb dokumentumok készítése során – adatokkal, in-

formációkkal dolgoznak, amelyeket az adatvédelmi előírásoknak megfelelően kell ke-

zelni.

Az információkeresés során számos forrás áll rendelkezésünkre, amelyek között meg

kell találni a legmegbízhatóbbat és a célnak leginkább megfelelőt: ez a személyes köz-

léstől a nyomtatott forrásanyagon át az elektronikus forrásig terjedhet. A tanulókkal

meg kell ismertetni az adatok és információk biztonságos kezelésének módjait, a ha-

gyományos, papíralapú és az elektronikus adattárolás szabályait is.

5. Az iratok fajtáinak, csoportjainak meghatározásakor több szempontot is figyelembe le-

het venni. Javaslatunk a következő:

- az irat funkciója szerint (magánjellegű - közérdekű; személyes ügy – hivatali ügy

a kettő közötti viszony);

- magánirat – ügyirat (célja, funkciója);

- okirat (közokirat – magánokirat);

- kapcsolattartás szempontjából: jogviszonyt vagy kapcsolatot teremtő, fenntartó,

megszüntető iratok;

- a célcsoportok vagy az információáramlás iránya szerint: külső levelek, belső ira-

tok (levelek);

- az ügyintézés tartalma szerint: a mindennapi élet iratai, hírt közlő iratok, szerve-

zetek belső iratai, gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok iratai, munkaügyi iratok

stb.;

- alakiságuk szerint: hagyományos (papíralapú) vagy elektronikus iratok;

- előállításuk (készítésük szerint): egyedi iratok (a megadott információktól füg-

gően eltérő), melyek konkrét ügyben és személyek számára, többnyire egyedi pél-

dányokként, nyomtatott formában, számítógéppel készülnek; sablonok, nyomtat-

ványok, űrlapok (papíralapú, elektronikusan letölthetőek vagy online kitölthe-

tőek);

- formai megjelenésük szerint: egyszerű iratok, levelek, egyedi iratok (pl. határozat,

szerződés, jegyzőkönyv – egyedi formák szerint készülnek).

A fenti csoportosítás javaslat, ettől eltérően más csoportosítást, típusokat is lehet alkal-

mazni. Fontos, hogy minél többet szemléltessünk, mert a puszta felsorolás, jellemzés

nehezen követhető – különösen a fiatalabb korosztály számára.

A felnőttképzésben – főként, ha ügyviteli, adminisztratív munkában van tapasztalata a

tanulónak – személyes példákkal is alátámasztható az ismeretközlés.


20

6. Rendkívül fontos ismeret az iratok készítésének hármas követelménye: tartalom, nyelvi

helyesség, formai megjelenés. Gyakorlatilag ezekkel az ismeretekkel alapozhatjuk meg

a későbbiekben sorra kerülő levelezési gyakorlatot, de a tényleges (pl. nyári) gyakorlatot

is.

Nem pusztán a követelmények ismertetésére van szükség, hanem szemléletes példákon

elemezni lehet a helyes vagy helytelen megoldásokat. A feladat lehet egyéni, páros vagy

csoportos. Szimulálni lehet az információcsere folyamatát azzal, hogy az egyik tanuló

(vagy csoport) üzenete hogyan jut el a másik tanulóhoz (csoporthoz), hogyan érti meg,

és miként reagál erre. Különösen fontos, hogy felhívjuk a tanulók figyelmét az egyes

hibák, hiányosságok vagy pontatlanságok, esztétikai elhajlások, formázási hanyagságok

következményeire, illetőleg a helyes megoldások előnyeire.

A tanulók önálló, páros vagy csoportmunkában dolgozhatnak, megadott szempontok

szerint (adatok birtokában) fogalmazhatnak leveleket. Ebben a tananyagelemben külö-

nösen a tartalmi és nyelvi követelményekre eshet a hangsúly, tekintve, hogy az iratok

kézírással készülhetnek el (kellő szintű gépírásismeret hiányában). Szigorúan kell ven-

nünk az olvasható kézírást, és meg kell tanítanunk a helyes, elfogadott javítási módokat,

illetve hogy milyen nyomtatványok esetén tilos a javítás.

A tanítási órákon készült iratok, levélszövegek mintául szolgálhatnak a házi feladatok

készítéséhez.

A tanulói fogalmazásokat mindig ki kell javítani és jelezni a hibákat, illetőleg a helyes

megoldásokat. Minél többször olvas és ír a tanuló tartalmilag és nyelvileg helyesen

megszövegezett levelet, annál inkább elsajátítja egy-egy levéltípus tartalmát és a fogal-

mazás módját.

Felnőttképzésben nagyobb arányú lehet az otthon készített megfogalmazás, de itt kiegé-

szíthető a feladat munkahelyi példákkal. Ilyenkor kérjük a tanulókat, hogy olyan leve-

leket hozzanak magukkal órára, ahol „kitakarják” a személyes, bizalmas vagy titkos

adatokat. A munkahelyi gyakorlatból hozott, életszerű – esetleg a tanulók által saját

munkahelyükön készített – levelek elemzése, a hibák kiemelése révén jobban megra-

gadnak az ismeretek. Megeshet, hogy hivatkozhatnak a tanulók arra, nem volt probléma

az adott levéllel az ügyintézés folyamán. Ilyenkor érvelhetünk azzal, hogy az üzleti kap-

csolatokban – tapintatosságból – nem mindig kapunk visszajelzést a hibáinkról, de a

partnerben minden apró részlet alakíthatja a rólunk kialakult képet.

7. A fenti témához szorosan kapcsolódik az iratokban (levelekben) használt fontosabb ada-

tok írásszabályainak, helyesírásának áttekintése, ezek gyakorlása. Például személy- és

cégnevek írásmódja, címek (címzések), keltezés, számok (számmal, betűvel), írásjelek,

rövidítések, mozaikszók, mértékegységek helyesírása, toldalékolása, az elválasztás sza-

bályai (kitérve az elválasztáshoz kapcsolódó tipográfiai megoldásokra), azonosító ada-

tok írásmódja (születési adatok, lakhely, anyja neve, a különböző számazonosítók, tele-

fonos vagy egyéb elektronikus elérhetőségek) stb.


21

A témakörre ajánlott két tanítási óra számát meg lehet, és ha szükséges, ajánlatos is

növelni, mert a későbbi, gyakorlati feladatainkat teheti könnyebbé, hiszen nem kell foly-

ton az írásszabályokkal, helyesírással foglalkozni, ha ebben a témakörben alapos és el-

mélyült tudást szereztek a tanulók.

8. A postai szakemberek szerint – a hagyományos, papíralapú levélváltások csökkenése

ellenére is – stabilan tartja magát üzleti körökben a levélfeladások száma. Ezért min-

denképpen indokolt a postai úton továbbított levelek elkészítésének körülményeit (pl.

papírok, borítékok fajtái, méretek stb.), a borítékok címzését, címkék készítésének tech-

nikáját megismertetni a tanulókkal.

Sajnos az a tapasztalat, hogy a fiatalok teljesen tájékozatlanok, gyakorlatlanok egy-egy

postai boríték címzésében, nyomtatvány vagy űrlap kitöltésében, ezért a feladat nagyon

is időszerű. Ehhez keressük fel a Magyar Posta Zrt. honlapját

(http://www.posta.hu/static/internet/download/Helyes_cimzes_2014.pdf), ahol képek-

kel, ábrákkal, címzésmintákkal illusztrált segítséget kaphatunk.

A mondanivalóhoz, a közlés hosszához, a címzetthez fűződő viszonyunkhoz stb. meg-

felelő levélpapír kiválasztása szükséges. Itt tudjuk bemutatni a levélpapírok kiválasztá-

sának szempontjait: méret, minőség, szín stb., valamint a postai előkészítést (pl. papír-

hajtogatás módjait, borítékba helyezés technikáját). Ha a tanirodában rendelkezünk pa-

pírhajtogatásra alkalmas géppel, ennek használatát be tudjuk mutatni.

A tanulásnak ebben a szakaszában egyelőre a kézi borítékcímzést gyakoroltathatjuk a

tanulókkal, de megfelelő adatbázis létrehozásával könnyen megoldható a boríték szá-

mítógéppel történő címzése is.

A boríték címzésére ugyanis napjainkban egyre jobban terjednek a számítógépes meg-

oldások. A szövegszerkesztő programokban már találunk borítékcímzési szolgáltatást

is (pl. a Wordben az Eszközök menü Boríték és címke parancsát, azon belül a Borítékok

panellapot). A borítékok és címkék számítógéppel történő előkészítését tanirodai kere-

tek között gyakoroltathatjuk. Ehhez természetesen a megfelelő borítékok, címkék be-

szerzése szükséges, de adhatjuk a feladatot a tanulóknak házi feladatul is, különösen a

felnőttképzésben.

Nagy hangsúlyt kell fektetnünk az elektronikus levelek címzésére és továbbítására is,

amelyet az ún. netikett szabályai alapján vehetünk sorra. Adjunk lehetőséget arra, hogy

a tanulók kapcsolatot teremthessenek az oktatóval. Célszerű a pedagógusnak kimondot-

tan erre a célra létrehozni elektronikus postacímet, ahova a későbbiekben is küldhetik

majd a tanulók a számítógéppel készített írásbeli munkákat. Minden esetben jelezzünk

vissza a tanulónak, ha a netikett szabályainak nem megfelelő megoldásokat tapaszta-

lunk.

9. Hasonlóan járhatunk el a különböző nyomtatványok, sablonok, űrlapok kitöltésével.

Ehhez be kell szereznünk néhány – többnyire gyakran használt – nyomtatványt (ami a

továbbiakban sokszorosítható), vagy internetes portálokról is letölthetők és kinyomtat-

hatók (ajánlott: www.magyarorszag.hu).


22

A tanulásnak ebben a szakaszában a nyomtatványokat – a borítékok címzéséhez hason-

lóan – kézzel tudják kitölteni a tanulók. Hozzá kell szoktatni őket, hogy kitöltés előtt

értelmezzék a leírtakat, majd az aktuális adatok kitöltésére rendelkezésre álló helyre

pontosan, precízen, jól olvashatóan írják be a megfelelő adatokat.

Be kell mutatni a tanulóknak a cégjelzéses papírok használatát, amelyet – kellő szintű

gépírástudás hiányában – egyelőre nem tudnak elkészíteni, de sablonszerű dokumen-

tumként a számítógépre elmentve rendelkezésükre tudjuk bocsátani.

A felnőttképzésben kérhetünk a tanulóktól munkahelyükön alkalmazott céges levélpa-

pírt, ami jól szemléltetheti a gyakorlat sokszínűségét.

10. Az üzleti levelek, ügyiratok és egyéb dokumentumok készítésének folyamatát a tartalmi

előkészületektől a postai továbbításáig, illetőleg irattárba helyezéséig célszerű nyomon

követni, különösen a tervezési szakaszra koncentrálva: információgyűjtés, ellenőrzés,

az üzenet megformálása – az adatok, információk birtokában -, stílus megválasztása stb.

Itt célszerű rövid levelek többféle megfogalmazása (l. tanulók egyéni feladatai), majd

ezek összevetése, ellenőrzése, szükség szerinti javítása.

Csokorba szedhetjük a levélírás gyakori hibáit, e helyen is utalhatunk a következmé-

nyekre:

- nem teljes körű vagy helytelen adatok, információk,

- nem megfelelő címzés (pl. nevek, címek emlékezetből történő írása),

- helytelen írásmód, hibás helyesírás,

- udvariatlan megszólítás vagy egyéb kifejezés használata,

- nem kellő tagolás, kiemelés;

- keltezés, aláírás hiánya stb.

11. A fenti ismeretek – különösen az iratok készítésének tartalmi, nyelvi és formai szabályai

tekintetében – sorra kell vennünk a leggyakoribb iratfajtákat: egyszerű iratok, az üzleti

élet gazdasági és kereskedelmi levelei, a hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai,

a munkavállalás iratai, szervezetek belső iratai.

Ezekkel az iratokkal a tanulásnak ebben a fázisában csak fogalmi szinten és az iratké-

szítés követelményeinek ismeretében találkoznak a tanulók, a komplex iratkészítésre a

Levelezési ismeretek gyakorlata tantárgy keretében kerül sor. Az elméleti ismeretekkel

azonban nagyon jól megalapozhatjuk az iratok készítését.

Célszerű az egyes csoportokhoz tartozó iratokat úgy áttekinteni, hogy elhelyezzük az

adott ügymenet folyamatában. Meghatározzuk az irat funkcióját, felsoroljuk a legfonto-

sabb adattartalmat, utalunk a helyes írásmódjára, illetőleg a hibás, hiányzó vagy pontat-

lan adatok következményeire, valamint az iratok különböző megoldási módjaira (pl.

nyomtatványok kitöltése).

A tanulásnak ebben a fázisában elsősorban a tartalmi, nyelvi követelmények szerinti

megfogalmazásra, kézírással történő rögzítésre kerülhet sor. Mintalevelek és helytelen

megoldások összevetésével ellenőrizhetjük a tanulók egyéni vagy csoportos munkáját.


23

Ebben a tananyagrészben fejleszthető leginkább a tanulók írásbeli kifejezőkészsége, fo-

galmazása, stílusa. Üzleti leveleket, hivatalos iratokat csak meghatározott „esemény”

ismeretében lehet pontosan fogalmazni, ezért a pedagógusnak sok és sokféle ügyet

érintő szituációval kell rendelkeznie, amelyhez meg kell adnia a szükséges információ-

kat vagy utalni a kiegészítés lehetőségére.

A fogalmazás mindig „próbára” teszi a tanulókat, mert egyszerre kell többfelé figyel-

niük: tartalom, logikus felépítése a mondanivalónak, szakszerű kifejezésmód, szókincs-

használat, stílus, udvariassági formulák alkalmazása, biztos helyesírás.

Az első levelek, szövegrészek mindig nehezen készülnek el. Kezdetben szinte remény-

telennek tűnik, hogy összeállhat akárcsak egyetlen értelmes mondat is. Nemcsak a fo-

galmazás nehézségei miatt, hanem azért, mert a tanulók nagy része szinte teljesen járat-

lan a gazdasági, hivatali ügyekben, kapcsolatokban, ügyintézésben, és nem érzi át egy-

egy pontatlanság, hiányosság következményeit vagy nehezen találják meg a mondani-

való közléséhez szükséges és egyben elégséges hivatalos stílus elemeit. A felnőttkép-

zésben talán nagyobb tapasztalattal rendelkeznek a tanulók ezen a téren.

Kitartó tanulói és tanári munka, a folyamatos visszajelzés, az apró sikerélmények hatá-

sára van remény arra, hogy a későbbiekben gyorsabban és kevesebb hibával készülnek

el a levelek. Természetesen csak fokozatosan juthatunk el a teljes levelek önálló meg-

fogalmazásáig, addig tanár és tanuló részéről is nagy türelemre, kitartásra lesz szükség.

A tanulásnak ebben a szakaszában – irányított tanári feladatokkal – többnyire rövid, pár

mondatos iratszöveg, vázlatok megfogalmazására kerülhet sor. A levél teljes körű, ön-

álló fogalmazású változata a későbbiekben (pl. a Munkahelyi kommunikáció tantárgy

keretében) kerülhet sorra.

Tanulói tevékenység értékelése a bemutatott témakörökben

A témakör tananyaga nagyobbrészt elméleti ismeret, ezért a számonkérés során az en-

nek megfelelő eszközöket, eljárásokat kell alkalmaznunk. Fontos, hogy a számszerű

osztályzatok mellett szóbeli visszajelzést is kapjon a tanuló, sőt ez utóbbi nagyobb

arányban forduljon elő. Minden esetben utalni kell arra, hogy egy-egy hibás, pontatlan

vagy hiányos megoldás a valós életben milyen jogi, etikai vagy egyéb következménnyel

járhat.

Csak a folyamatos és a konkrét feladathoz fűzött észrevételeink alapján várható el, hogy

a tanulóban kialakul a kapcsolatok alakításáért felelős magatartás, a precíz, gondos,

minden apró részletre kiterjedő munkavégzés és az az igényesség, hogy önmagát is tudja

kontrollálni, szükség esetén javítani munkáját. El kell érnünk a tanítás során, hogy a

tanuló ne csak külső visszajelzések (minták, tanári észrevételek) alapján figyeljen fel

valamilyen rossz megoldásra, esetleg szabálytalanságra, hanem képes legyen felismer-

nie saját és mások hibáit is.

Javaslat a témakörök feladataira

1. Fogalomértelmezés: mely fogalomról van szó? Értelmezze a meghatározásban foglal-

takat, mondjon róla véleményt, egyetért-e a megállapításokkal!


24

Fontos kelléke a társadalmi érintkezésnek. Nem az a kívánalom, hogy irodalmi alkotások

legyenek, annyit azonban el lehet várni, hogy kifejezésmódja olyan természetes legyen,

mint a beszédünk, és tükrözzék azt a hangulatot, lelki állapotot, amelyben az írója éppen

van. Alapvető elvárás, hogy mindig legyen mondanivalója. Tartalma olyan legyen, hogy

felkeltse a partner érdeklődését. Ne közöljünk benne pletykát, olyan történeteket, amelyek

hitelességéről magunk sem vagyunk meggyőződve. (magánlevél)

2. Keresd a párját (a meghatározáshoz kapcsolható fogalmat)!

Minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat – a

megjelentetés szándékával készült könyv jellegű kézirat kivéte-

lével –, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy te-

vékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bár-

mely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett.

ügyirat

Valamely eredeti iratról keletkezése után készült példány, amely

lehet hasonmás (szöveg- és formahű), egyszerű (nem hitelesített)

és hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott).

okirat

A vállalatok, vállalkozások, államigazgatási és egyéb szerveze-

tek, szervek rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése so-

rán keletkező irat, az intézményekhez érkező vagy azok által ké-

szített levél és más műfajú irat (pl. egyszerű ügyirat, feljegyzés,

jegyzőkönyv stb.).

irat

Olyan írásbeli dokumentum, amelyet igazgatási szerv (hatóság),

közjegyző, cégek vagy magánszemélyek meghatározott formai

szabályok betartásával készítenek, és valamit bizonyít, igazol,

tényt állapít meg, elhatározást vagy megegyezést közöl. A jogi

eljárások során bizonyító eszközként szolgál.

másolat

3. Iroda képekben. (Ide szükséges néhány, különböző stílusban berendezett irodát áb-

rázoló képet csatolni: kisteres, nagyteres, klasszikus és formabontó berendezésű, ve-

zetői vagy ügyintézői iroda stb.) Feladat: Jellemezze a képeken látható irodákat, so-

rolja fel jellemzőiket, előnyeiket, hátrányaikat – különös tekintettel az ott folyó mun-

kára! Mondja el véleményét, ön melyik irodában dolgozna legszívesebben?

12. Írja a meghatározás mellé a jellemző fogalmat!

Számok, körülmények, tényezők, fogalmak, utasítások, amelyek alkalmasak emberi vagy

gépi feldolgozásra, értelmezésre, összefüggések stb. megalkotására: ……………(adat)

Az a tény, amelynek megismerésekor olyan tudásra teszünk szert, ami eddig nem volt a

birtokunkban. ………………………(információ)

Olyan eszköz, amely alkalmas a gyors tájékozódáshoz, hozzáférést nyújt a hatalmasra duz-

zadt információhoz, valójában a könyvtár és adattár legújabb változata:

………………………(internet)


25

Olyan eszközök (jogi szabályok, technikai eszközök stb.), amelyek a személyes adatok

gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozásával, az érintett személyek vé-

delmével foglalkoznak: ……………….. (adatvédelem)

4. Tesztfeladat (pl. igaz-hamis állítás). Olvassa el az alábbi állításokat, értelmezze, majd

döntse el igaz (I) vagy hamis (H) voltát!

A közérdekű adat olyan adat, amely az állami vagy helyi ön-

kormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott

egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében

lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellá-

tásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma

alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített infor-

máció vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló

vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, il-

letékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre,

annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt

adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, vala-

mint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozik.

I

A beszéd a személyiség egyik legfontosabb megnyilatkozási

módja; tükör, mely a személyiségről nagyon sok lényeges vo-

nást tár fel. Beszédünk az ifjúkorra teljes mértékben kialakul,

felnőttkorban már nem változik. Ennek következtében beszé-

dünk minősége felnőttkorban már nem befolyásolható.

H

Kisebb vagy na-

gyobb léptékben –

egész életünkön át

változik, alakul. En-

nek köszönhetően

beszédünk minősége

folyamatosan javít-

ható.

Gondolatainkat formálva a nyelv egész egyéniségünket, jelle-

münket is formálja. Műveltségünket, közösségi mivoltunkat,

egy nyelvközösséghez (= néphez) való tartozásunkat a közös

nyelv, az anyanyelv határozza meg és biztosítja. Anyanyel-

vünk tehát nem csupán a kommunikáció eszköze, hanem gon-

dolkodásunk belső közege, amely tapasztalatainkat formába

önti.

I

5. Hogyan írná? Az alábbi szövegrészek szóban hangzanak el, hogyan írná üzleti

partnerének?

Ne nyúljon hozzá, kérem!


26

Megnézném a nagyobb méretet!

Van még a zöld színűből?

Mikor is érkezik?

Ha kell, szívesen segítek.

6. Chat-eljünk! Fejtse meg az alábbi kifejezéseket! Ha sikerült, gyűjtsön további-

akat!

6alom, 5let, grat, vok, asszem, +mondom, szted? egs! mé? hihihi, szaasz, no komm.

7. Címezze meg a borítékot az alábbi adatokkal!

A feladó: Virgonc Kft.

1111 Viharváros, Zivatar út 42/1.

A címzett: Pékmester Kft.

mákos kifli részlege

Eszem Anna részlegvezető

6666 Tészta, Dagasztós út 13.

8. Kiselőadásra ajánlott témák:

- Írók, költők, művészek levelezése (szemelvények tükrében)

- Írásfajták a történelem tükrében

- Postatörténet

- A papír útja, története

- Az iroda világa

- Hogy nézne ki a papír nélküli iroda?

9. Milyen iratról van szó? Sorolja fel az irat kötelező tartalmi elemeit!

A mai napon megbízom dr. Márkus Alizt, cégünk jogtanácsosát, hogy 2014. augusztus 31-

én a Zöldváros Önkormányzata által kiírt Védett fák megmentése című pályázati kiírás

versenytárgyalásán cégünket képviselje, helyettünk és nevünkben a szükséges jognyilatko-

zatokat megtegye és a tárgyaláson – a pályázatunkban szereplő feltételek szerint – egyez-

séget kössön.

10. Írjon levelet az alábbi témában! Egészítse ki a szituációt a további szükséges adatok-

kal!


27

A Pipere Szalon 40 tubus Palette RX hajfestéket, 25-25 db Taft hajformázó habot és haj-

lakkot rendelt meg az ÁRNIKA Fodrászkellékek Nagykereskedése cégtől. Értesítse e-ma-

ilben a szalon vezetőjét, Sásdi Stellát, hogy a mai napon postára adták a csomagot és benne

a számlát.

11. Töltse ki értelemszerűen és precízen az alábbi nyomtatványt! Dolgozzon tetszőleges

adatokkal! Ismertesse a nyomtatványok kitöltésének szabályait!

A nyomtatvány forrása: www.oep.hu

A témakör tanításához ajánlott irodalom (pedagógusok számára)

D. Mónus Erzsébet, Dobi Tibor 2006: Ügyintézői ismeretek, Képzőművészeti Kiadó.


28

Freisinger Edéné 1996: Levelezési ismeretek. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest.

Grezner Ferenc 1997: Word leveleskönyv. Szak Kiadó Kft., Bicske.

Honffy Pál 1998: Levelezési tanácsadó. KJK Kiadó.

Ipcsics Csilla–Gecseg Judit 2006: Gyakorlati tanácsok levelezéshez. Műszaki Könyvkiadó, Bu-

dapest.

Kaluczkyné Venczler Mária 2003: Hivatalos levelezés. SZIE GTK VTI Interschool, Budapest.

Kéki Béla: Az írás története. Vince Kiadó, Budapest, 2000.

Külkereskedelmi levelezés (Írta: Bánréviné Tóth Magdolna-Völgyiné dr. Szűcs Emőke) 1998.

KOTK, Budapest.

Láng Attila D.: Íráskalauz. http://mek.niif.hu

Titkárságvezetők, menedzserasszisztensek kézikönyve 2000. Raabe Kiadó, Budapest.

1000 üzleti levélminta (Szerk.: Fehér István, Cseh Irén, Gál Tibor) 1999. Jogi Kiadó, Budapest.

Üzleti levelezés a gyakorlatban (Szerk.: F. Dornbach Mária) 2002. Verlag Dashöfer Szakkiadó

Kft. & T. Bt., Budapest

https://tananyagbank.nive.hu/

Papírfajták. http://www.fontpress.hu/papirfajtak.html

http://posta.hu//kepek/upload/2010-02/Helyes_cimzes_v2_internetre.pdf

Az írás története. http://www.famakonyv.hu

1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmé-

ről

CD-jogtár (a témakörhöz kapcsolódó jogszabályokkal)

A témakör tanulásához ajánlott irodalom (tanulók számára)

Honffy Pál 1998: Levelezési tanácsadó. KJK Kiadó.

Titkárságvezetők, menedzserasszisztensek kézikönyve 2000. Raabe Kiadó, Budapest.

Papírfajták. http://www.fontpress.hu/papirfajtak.html

http://posta.hu//kepek/upload/2010-02/Helyes_cimzes_v2_internetre.pdf

Az írás története. http://www.famakonyv.hu

1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmé-

ről

CD-jogtár (a témakörhöz kapcsolódó jogszabályokkal)

https://tananyagbank.nive.hu/

http://www.fontpress.hu/papirfajtak.html

http://www.fontpress.hu/papirfajtak.html


29

A 10070-12 azonosító számú Munkahelyi kommunikáció

megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök okta-

tása során fejlesztendő kompetenciák, kiemelten a vonatkozó kerettanterv alapján

a Kommunikáció alapjai tantárgy témakörei keretében

10070-12

Munkahelyi kommunikáció

Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció

gyakorlat

Ko

mm

un

iká

ció

fo

lya

mata

,

fajt

ái,

eti

ket

t és

pro

tok

oll

-

sza

bály

ok

Ny

elv

hel

yes

ség

szó

bel

i és

írá

sbel

i el

emei

, n

yel

vh

asz

-

ná

lati

sza

bá

lyo

k,

Üzl

eti

nyel

vi

kult

úra

Üzl

eti

mag

atar

tás,

tár

salg

ási

pro

tok

oll

A

vis

elk

edés

kult

úra

sz

abá-

lyai

FELADATOK

Betartja a viselkedéskultúra követelményeit x x x x

Alkalmazza az üzleti és hivatali élet protokoll-

előírásait x x

Betartja az irodai munka etikai szabályait x x x

Partnerkapcsolatokat ápol x x x

Információt kér, gyűjt hagyományos és elektroni-

kus úton x

Tájékoztatást ad írásban, szóban, telefonon és

elektronikusan x x

Írásbeli és szóbeli kommunikációjában fokozot-

tan ügyel a nyelvhelyességi és nyelvhasználati

szabályok betartására x x

Kapcsolattartást szolgáló írásbeli dokumentumo-

kat készít x

Továbbképzéseken, tréningeken vesz részt x

SZAKMAI ISMERETEK

A kommunikáció folyamata és fajtái x

A szóbeli és írásbeli kommunikáció x x

A nem-verbális kommunikáció x x x

Az elektronikus kapcsolattartás alapvető szabá-

lyai (netikett) x

A kommunikációs zavarok fajtái és elhárításuk

módjai x

Kommunikációs különbségek (kultúrák közötti,

érzelmi, hatalmi, nemi, környezeti stb.) x x

Üzleti nyelvi kultúra x

A nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei,

nyelvhasználati szabályok x

A közéleti megnyilvánulás fajtái x x x x x

A viselkedéskultúra alapszabályai x

Az üzleti magatartás és protokoll előírásai x

Az irodai munka etikai szabályai x


30

A munkahelyi kapcsolatok (felettessel, munka-

társsal, ügyfelekkel) x

A munkahelyi viselkedés alapnormái x

A munkahelyi konfliktusok és kezelési módjaik x

Ügyféltípusok, ügyfélkapcsolatok kezelésének

módjai x

A személyiségfejlesztés lehetőségei x

Álláskeresési technikák x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése x x x

Hallott köznyelvi és szakmai szöveg megértése x x x x

A helyes beszéd technikája x

Szóbeli megnyilvánulás (a szakmai beszéd) x x

Szabályértelmezés, szabálykövető magatartás x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Pontosság x x x x x

Önfegyelem x x

Szervezőkészség x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Kommunikációs rugalmasság x x x

Nyelvhelyesség x

Konfliktusmegoldó készség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Nyitott hozzáállás x x

Helyzetfelismerés x x

Ismeretek helyénvaló alkalmazása x x x

A Munkahelyi kommunikáció tantárgy bemutatása

A tantárgy tanításának célja (a kerettanterv szerint)

A kommunikáció alapjai elméleti oktatás alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a kommu-

nikáció különböző fajtáit, felismerjék azokat és annak megfelelően kezeljék. Legyenek tisztá-

ban a kommunikáció fontosságával, az ügyfelekre gyakorolt hatásának jelentőségével. Képessé

kell tenni a tanulókat arra, hogy a kommunikáció helyes megválasztásával hatékonyan végez-

zék munkájukat.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartal-

makra épül.


31

I. Témakörök (a kerettanterv szerint)

1. Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokollszabályok 68 óra

A kommunikáció fogalma, fajtái.

A szóbeli és írásbeli kommunikáció típusai.

A nonverbális kommunikáció.

A konfliktusok és kezelési módjaik.

A kommunikáció folyamata és fajtái.

A kommunikáció etikai és protokollszabályai.

Az elektronikus kapcsolattartás alapvető szabályai (netikett).

2. Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok,

konfliktuskezelés 64 óra

Írásbeli és szóbeli kommunikációjában fokozottan ügyel a nyelvhelyességi és nyelv-

használati szabályok betartására.

Olvasott szakmai szöveg megértése.

Hallott köznyelvi és szakmai szöveg megértése.

A helyes beszéd technikája.

Szóbeli megnyilvánulás (a szakmai beszéd).

Szabályértelmezés, szabálykövető magatartás.

A nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemi, nyelvhasználati szabályok.

II. A témakörök illeszkedése az ágazatos ügyviteli szakképzés tantárgy- és tananyagstruk-

túrájába, az oktatási folyamatba

1. A Munkahelyi kommunikáció két témakörének tanulására – a kerettanterv tananyag-

struktúrájához igazodva – a 11. és 12. évfolyamon kerül sor. Nem szerencsés az elhe-

lyezkedése, különösen az ismeretek egymásra épülése szempontjából. Sokkal előnyö-

sebb lett volna, ha a Kommunikáció alapjai témakör megelőzi a Levelezési ismeretek

tantárgy anyagát, hiszen az általános kapcsolattartás szóbeli és írásbeli szabályai való-

ban alapot teremthettek volna a szakmai, gyakorlati feladatok végzéséhez. Ilyen körül-

mények között viszont fordított a helyzet: a Levelezési ismeretek (elmélet és gyakorlat)

tantárgyban tanultakat feleleveníthetjük, ismételhetjük, újszerű szituációkba helyezhet-

jük, és ezt a tudást lehet elmélyíteni, illetőleg továbbépíteni.

A tananyag feldolgozása során azonban – amit hiányoltunk a Levelezési ismeretek el-

méleti ismeretköreinél – gyakorlati feladatokat is beiktathatunk. Különösen a második


32

témakör (a nyelvhelyesség írásbeli elemei) ad arra lehetőséget, hogy kerek, egész, ön-

álló fogalmazású és számítógéppel megformált iratokat és prezentációs anyagot készít-

tessünk a tanulókkal.

2. A nyelvhelyesség, nyelvhasználat, helyesírás kérdéskörével nem először találkoznak a

tanulók (l. a közoktatás magyar nyelvi ismereteinek is része). Ezek az ismeretek adott

tanulási szakaszban mindig az életkori sajátosságokhoz igazodnak. Ebben a témakör-

ben különösen a példaanyagnak kell tükröznie a szakmai sajátosságokat, melyeket cél-

szerű a hivatali, üzleti élet világából beemelni.

Ebben a tanulási fázisban – az előzetes ismeretekre építve – tudatosítani szükséges a

helyes nyelvhasználat szabályait, fel kell hívni a figyelmet egy-egy helytelen megoldás

következményeire (l. a személy megítélése, bizalomvesztés a pontatlanság, hanyagság

következtében, tiszteletlenség miatt kapcsolatvesztés stb.).

A témakör áttekintésére a 12. évfolyamon kerül sor, amikor a tanulók gyakorlottan hasz-

nálják a számítógépet dokumentumok készítésére. Az üzleti, hivatali levelek és a pre-

zentáció diáin megjelenített vázlatpontok önálló megfogalmazását össze lehet kötni a

szerkesztési feladatokkal vagy prezentáció készítésével.

Elérhetjük azt is, hogy a példaanyagot a tanulók azonnal tudják gépelni akár diktálás

után, akár a saját példáikat, gondolataikat írják. Ezáltal egyrészt gyorsabb lesz a tanulók

munkatempója (időt nyerhetünk), másrészt meg tudunk felelni a gyakorlati elvárások-

nak is, továbbá koncentráltan készíthetjük fel a tanulóinkat az érettségi vagy szakmai

vizsga komplex írásbeli feladataira is. Ehhez az intézménynek meg kell teremtenie a

feltételeket ahhoz, hogy az órákat, vagy bizonyos részüket, számítógépteremben lehes-

sen megtartani.

Itt kell megjegyeznünk, hogy a Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasz-

nálati szabályok, konfliktuskezelés témakörben a „konfliktuskezelés” ismerete logi-

kátlanul jelenik meg. Ez a tananyag sokkal inkább a kommunikációhoz tartozik, ezért

célszerű abban a témakörben megjeleníteni.


33

Ajánlás a Munkahelyi kommunikáció tantárgytémaköreiben foglalt tan-

anyag tanításának tervezésére és a ráfordítható óraszámra

Sorsz. Tananyag Javasolt óra-

szám*

Évfo-

lyam

Felnőttkép-

zésben

ajánlott

min. óra-

szám

A kommunikáció folyamata, fajtái;

etikett és protokollszabályok 68 óra

40 óra

1. A kommunikáció fogalma, funkciói, folya-

mata, nyelvi modellje.

A kommunikáció alaptételei, típusai, fajtái,

csatornái

A kommunikáció eszközei: a nyelv, a képi

nyelv, metanyelv.

3

11. év

foly

am

1

2. A nonverbális kommunikáció funkciója, je-

lei, típusai:

- mimika

- tekintet

- gesztusok, testtartás, érintés

- térköz, távolság

- szimbolikus kommunikáció

- egyéb nem verbális kommunikáció

8 5

3. A verbális kommunikáció funkciója, jel-

lemzői, fajtái

- a beszéd (eszköze, funkciója); a magánbe-

szélgetés jellemzői, nyelvi modellje

- a közéleti megnyilvánulás formái (társal-

gás, előadás, beszámoló, alkalmi beszéd),

jellemzői

6 3

4. - a beszéd és írás viszonya, különbségei

- írásbeli kifejezési formák (magánlevél, hi-

vatalos levél, meghívó, köszönetnyilvání-

tás, üzenetek, felmérések, kérdőívek stb.)

6 3

5. Vokális jelek szerepe a kommunikációban 2 1

6. A telefonbeszélgetés (vonalas, mobil, üze-

netrögzítés) szabályai 2 1

7.

Elektronikus közlésformák; digitális kom-

munikáció: sms, mms chat-nyelv; e-mail,

internet, közösségi portálok, megosztások,

fórumok

4 2


34


szám*

Évfo-

lyam

Felnőttkép-

zésben

ajánlott

min. óra-

szám

8.

A hatékony kommunikáció alaptényezői;

kommunikációs zavarok; tudatos kommu-

nikáció feltétele: a kommunikációs szűrők

működése

3 2

9. Információ és kommunikáció viszonya; az

információszerzés, -feldolgozás,

-továbbadás; információkezelés szabályai

2 1

10. A viselkedéskultúra fogalmai (illem, eti-

kett, protokoll, etika, diplomácia). A visel-

kedés alapszabályai: jog, erkölcs, illemsza-

bályok; a társas viselkedés szabályai, etikai

normái; az etika mint az emberi kapcsola-

tok tudatos szabályozórendszere

2

13. év

foly

am

2

11. A kapcsolatteremtés folyamata, protokoll-

szabályai a magánjellegű kapcsolatokban:

- köszönés, elköszönés

- tegezés, magázás, megszólítás

- bemutatás, bemutatkozás

- kézfogás, névjegykártya szerepe

- meghívás, meghívó; üdvözlések, gratulá-

ció

- megjelenés, öltözködés, ápoltság

- társasági összejövetelek formái

- vendégfogadás, vendéglátás

- rangsor, ültetési rend, ültetési eszközök

- ajándékozás stb.

10 5

12. Viselkedés a nyilvánosság előtt: színház-

ban, kiállításon, egyházi és egyéb kulturális

rendezvényen, étteremben, tömegközleke-

dési eszközökön.

Viselkedési normák férfiak-nők viszonyla-

tában.

Apró viselkedési megnyilvánulások: do-

hányzás, várakozás, ásítás, tüsszentés, rö-

högés, csuklás, váratlan érintés, káromko-

dás, tiltások betartása, bocsánatkérés, má-

sok segítése, helyfoglalás, helyátadás; étke-

zési kultúra, pontosság (érkezés időben, ké-

sés), ígéret stb.

8 5


35


szám*

Évfo-

lyam

Felnőttkép-

zésben

ajánlott

min. óra-

szám

13. Az önismeret és emberismeret szerepe a

kommunikációban: önismeret, énkép, iden-

titás; imázs, imázsépítés.

Emberismeret; személyiségtípusok, szemé-

lyiségvonások.

Emberi kapcsolatokat segítő/gátló szemé-

lyiségjegyek: empátia, szimpátia, előítélet,

attitűd, intelligencia, érzelmek, akarat, mo-

tiváció, vágy, hangulat, humorérzékenység,

szemléletmód, hozzáállás, pozitív, negatív

kisugárzás, bizalom, tolerancia, stb.

Helyes önértékelés, önvizsgálat, személyi-

ségfejlesztés.

4 3

14. Kommunikáció a csoportban: társas befo-

lyásolás, azonosulás, behódolás; beilleszke-

dés-befogadás a csoportba.

Konfliktusok a csoportban; konfliktusok

kezelése.

Vita, vitakultúra.

4 3

15. Tömegkommunikáció és hatása az egyénre,

a társadalomra. 2 1

16. Kultúraközi kommunikáció. 2 2

Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei,

nyelvhasználati szabályok, konfliktuske-

zelés

64 óra

40 óra

1. Nyelvi norma, nyelvszokás, a társadalmi

érintkezés nyelvhasználata; nyelvművelés

(nyelvi menedzselés)

Nyelvhelyesség, nyelvi változások, nyelv-

fejlődés, nyelvromlás

2

12.

évfolyam

1

2. Toldalékhasználat (ikes igék, -nál, -nél,

-suk, -sük, -zik, -lik stb.); túlzott fokozás,

toldalék és/vagy névutóhasználat

2 1

3. Helytelen szóhasználat: képzavar, terjesz-

kedő kifejezések; hasonló hangzású szavak

tévesztése, felesleges töltelékszavak, jelzők

használata, helytelen visszautalás (azt, őt,

2 1


36


szám*

Évfo-

lyam

Felnőttkép-

zésben

ajánlott

min. óra-

szám

aki, ami, amely, mely), elcsépelt szavak,

névelő használata stb.

4. Egyeztetési hibák 1 1

5. Választékos szóhasználat 1 1

6. Szóhasználati vétségek (sorszám-tőszám,

igekötők, idegen szavak, divatszavak) 1 1

7. Mondatszerkesztési hibák 1 1

8. Szókapcsolatok, kifejezések használata 1 1

9. Szólások, közmondások 1 1

10. Szövegértés – szövegelemzés – szövegal-

kotás 4 2

11. Stílus, stílusrétegek és -árnyalatok 2 1

12. Helyes beszéd technikája, beszédkultúra

Beszédhibák (hangképzés, kiejtés, hadarás,

dadogás, afázia stb.)

Kulturálatlan beszéd: trágárság, beszéd

evés közben, rágózás beszéd közben

Beszédgyakorlatok; lámpaláz leküzdése

4 2

13. Előadás beszédgyakorlatai 2 1

14. Prezentáció beszédgyakorlatai 2 1

15. Beszédgyakorlat tárgyalási szituációban 2 1

16. Vita, vitakultúra (meggyőzés, érvelés) 2 1

17. Helyesírás:

- rövid-hosszú magán- és mássalhangzók

írása

- különírás, egybeírás

- kis- és nagybetűk írásszabálya

- tulajdonnevek írásmódja

- elválasztás szabályai

- írásjelhasználat

- rövidítések, mozaikszók írásszabályai

- számok, keltezés, címzés

8 5


37


szám*

Évfo-

lyam

Felnőttkép-

zésben

ajánlott

min. óra-

szám

18. Szótárak, nyelvművelő kézikönyvek 1 1

19. E-helyesírás; digitális nyelvhelyesség- és

helyesírás-javítási módszerek 1 1

20. Komplex üzleti levelek, bemutatók (diák)

készítése önálló fogalmazással 24 15

Munkahelyi kommunikáció összesen 196 óra 80 óra

* Az óraszámok magukban foglalják az ellenőrzésre, számonkérésre, értékelésre fordított időt is.

A témakörök tanítása – az ismeretek átadása/megszerzése és a kompetenciafejlesztés –

eredményessége

1. A Kommunikáció alapjai témakör tanulása során el kell érni, hogy a tanuló

- elfogadja azt az ismert tényt: „nem lehet nem kommunikálni”, és ha ez így van, akkor

törekedni kell a minél hatékonyabb kommunikációra;

- tisztában legyen azzal, hogy a hatékony kommunikáció jobb teljesítményt von maga

után és problémamentes kapcsolatokat eredményez;

- tudatában legyen annak, hogy a motivációk, a különböző szervezési teendők, a problé-

mamegoldás, az információszerzés stb. összefüggésben van a kommunikációs képes-

séggel – ha nem kommunikál jól, nem lesz jó a teljesítménye, sőt a magánéletben is

gondjai lehetnek;

- tudnia kell, hogy a kommunikáció során információkat szerzünk, adunk át, továbbítunk

– azaz a folyamat kétirányú –, ezért fontos a másikra figyelni, őt meghallgatni és meg-

érteni ez az aktív figyelés technikája;

- vegye számításba a kommunikációs hiányosságokat, tökéletlenségeket, illetőleg lehet-

séges hatásait, ennek emberi tényezőit;

- törekedjen a jó emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására; bármilyen szinten is

van kommunikációs képességünk, mindig tovább lehet fejleszteni.

2. A Nyelvhelyesség, nyelvhasználat témakör tanítása során el kell érni, hogy a ta-

nuló

- tudatos nyelvhasználóként – a magyar nyelvi normáknak megfelelően – tudja magát

szóban és írásban választékosan kifejezni, önmagát és mások hibáit javítani;


38

- ismerje és alkalmazza az üzleti kapcsolattartás során a hivatalos stílus szükséges ele-

meit, kellő mértékben éljen az udvariassági formulákkal;

- ügyeljen a megnyilvánulásaira, beszédtechnikájára, kerülje az esetleges beszédhibákat,

beszédzavaró tényezőket;

- írásbeli munkáiban tudatosan alkalmazza a magyar helyesírás szabályait, bizonytalan-

sága esetén képes legyen a megfelelő forrásanyagot (nyomtatott, digitális) használni;

- tudjon megadott adatokból – a vázolt szituációnak megfelelően – önállóan üzleti levelet

fogalmazni, prezentációhoz a megjelenített szöveget (vázlatot) elkészíteni.

Oktatás-módszertani javaslatok a témakörök feldolgozásához

A témakör kulcsfogalmai:

1. A kommunikáció folyamata, fajtái; etikett és protokollszabályok; konfliktuskeze-

lés:

- kommunikáció: adó és vevő (partnerek) között zajló információcsere folyamata;

- verbális kommunikáció: nyelvi eszközök segítségével zajló kapcsolattartás (két

alapvető fajtája: a szóbeli és az írásbeli kommunikáció);

- nonverbális kommunikáció: nem nyelvi eszközök (l. testbeszéd) segítségével tör-

ténő kapcsolattartás (mimika, gesztus, térköz, szimbólumok, csendes kommuniká-

ciós eszközök stb.);

- metakommunikáció: „mögöttes”, „tudattalan” kommunikáció, amely a kommuni-

káló felek egymás közötti kapcsolatáról, a közlés tartalmához való viszonyulásuk-

ról szól és tükrözi a közlő belső állapotát, hangulatát is;

- hatékony kommunikáció: a közlő szándékának megfelelő eredményes (sikeres)

kapcsolattartás a kommunikáló felek között;

- viselkedéskultúra: adott társadalomban, közösségben élő emberek között kialakult,

a többség által elfogadott magatartási formák összessége; amelyek megmutatják a

szükséges és helyes megoldásokat az emberi és társadalmi együttélés sikeres keze-

léséhez;

- magatartás: a munkában, a magánéletben, a másokkal való érintkezésben az erköl-

csi jelenséggel bíró cselekedetek összessége, amely jellemző az egyénre, magában

foglalja valamennyi tettét;

- viselkedési szabályok: az emberi érintkezést (viselkedést, magatartást), cselekvése-

ket meghatározó íratlan szabályok (kapcsolódó fogalmak: illem, protokoll, etikett,

etikai norma);

- kultúraközi kommunikáció: eltérő társadalmi közegben élő, eltérő kultúrával ren-

delkező közösségek közötti kapcsolattartás;


39

- önismeret, önértékelés: az egyén ismeretei önmagáról, saját személyiségéről, lehe-

tőségeiről, vágyairól, határairól, viselkedésének, magatartásának, cselekvéseinek

motivációiról, illetőleg ezek megítéléséről, másokhoz való viszonyításáról;

- imázs (latin eredetű: imagó): kép, képmás; az a kép, amely egy emberről, közös-

ségről, szervezetről, termékről, márkáról stb. az embere(ek)ben – többnyire szub-

jektív tényezők alapján – kialakul.

- konfliktus: emberek, csoportok stb. közötti ütközés, melynek során igények, szán-

dékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek

kerülnek egymással szembe.

- konfliktuskezelés: a konfliktusok feloldására vagy elkerülésére, megelőzésére irá-

nyuló cselekvések összessége.

2. Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok:

- nyelvi norma: az írott és beszélt nyelv használatának társadalmilag érvényes, he-

lyesnek elismert/elfogadott szabályai, irányelvei, szokásai, amelyeket a társadalmi

megegyezés, a mindenkori nyelvszokás alakított ki;

- nyelvszokás: kisebb vagy nagyobb emberi közösségek nyelvhasználatának meg-

szokott, szokásos, közhasználatú módja, amely a szavak hangalakjában, kiejtésé-

ben, írásában, megválasztásában, megalkotásuknak, nyelvtani alakváltozásaiknak,

egymáshoz való kapcsolásuknak formájában nyilvánul meg;

- nyelvművelés: a nyelvhelyesség elvei alapján, a nyelvi műveltség terjesztésével

foglalkozó tudományág, amelynek célja annak tudatosítása, hogy a nyelv minél al-

kalmasabb legyen a világos, árnyalt nyelvi közlésre, az emberi kommunikációra,

adott nyelvterületen élő, beszélő/író ember pedig minél jobban megismerje a nyelv

törvényszerűségeit, használati szabályait;

- nyelvhelyesség: társadalmi megegyezésen alapuló kulturális előírás, kommuniká-

ciós illemszabály, amely megszabja egyes szóbeli és írásbeli nyelvi formák elfoga-

dottságát vagy elutasítását, követendőként emelve ki a nyelv bizonyos – főként iro-

dalmi – változatát.

- nyelvi vétség: a társadalmi megegyezésen alapuló nyelvi, nyelvhasználati szabá-

lyok be nem tartásából eredő szóbeli és írásbeli nyelvi hibák, hiányosságok, normá-

tól való eltérések, amelyek kiterjednek az alaktani, mondattani és jelentéstani ele-

mekre egyaránt;

- beszédkultúra: a szóbeli közlés kulturált viselkedési formái, a közlés udvariassága,

a beszéd illemtana;

- helyesírás: a nyelvi elemek (betűk, szavak, írásjelek stb.) írásának közmegállapo-

dáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja, illetőleg az ezt tükröző,

rögzítő és irányító szabályrendszer, melynek legfőbb alapelvei: a kiejtéshez való

igazodás, a szó elemeinek figyelembevétele, a hagyomány követése.


40

A tananyag feldolgozásához ajánlott munkaformák, módszerek, eljárások:

A kerettanterv ajánlása

Alkalmazott oktatási

módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete

egyéni csoport osztály

magyarázat x

elbeszélés x

kiselőadás x

megbeszélés x

vita x

szemléltetés x

projekt x

kooperatív tanulás x

szimuláció x

szerepjáték x

házi feladat x

1. A kommunikáció alapfogalmai, folyamata, típusai, főbb eszközei és fajtái nem jelent teljesen

új ismeretet a tanulók számára (l. a magyar nyelvtan közismereti tantárgy keretében is tanul-

ják), ezért az ismeretek felidézésére bátran megbízhatjuk a tanulókat egy-egy anyagrész ön-

álló ismertetésével. Ehhez a pedagógusnak meg kell jelölni pontosan a tanuló feladatait, kö-

zölni kell, hogy mit vár el, kb. milyen időkeret áll a rendelkezésére, továbbá megadható a

felkészülést segítő forrásanyag is. Kérhetjük azt is a tanulóktól, hogy az ismeretek felidézé-

sére szolgáló játékos feladatot készítsenek tanulótársaik részére. Ezeket a feladatokat számí-

tógépen is megkaphatják és megoldhatják a diákok, hiszen gyakran találkozhatnak majd a

munkatevékenységük során is ilyen jellegű feladattal (l. az Irodai asszisztens szakképesítés

egyik gyakorlati feladatának része, hogy számítógép használatával kell válaszolniuk meg-

adott kérdésekre – többek között a Munkahelyi kommunikáció témaköréből.)

2. Kiselőadások formájában más témák kidolgozását is megkaphatják a tanulók, ahol kifejthe-

tik egyéni véleményüket is, pl. elektronikus közlésformák, mobiltelefon-használat, öltözkö-

dési szokások, divattrendek, a tömegkommunikáció hatása az egyénre stb. Azokban a té-

mákban, amelyek közel állnak hozzájuk, szívesen osztják meg véleményüket. Akár csopor-

tos beszélgetés, vita is kialakulhat az osztályban (csoportban). Ezeket a vitákat szándékosan

is generálhatjuk, hozzászoktatva tanulóinkat, hogy bátran mondják el véleményüket. Tuda-

tosítsuk a tanulókban, hogy éljenek a véleménynyilvánítás szabadságával, hiszen ez az egyén

nagyobb befolyását eredményezheti a közösségben, ezáltal erőteljesebben jelenhetnek meg

a saját elvárásai. Ezenkívül pedig a lámpaláz legyőzésének is legjobb ellenszere a közösség

előtti megszólalás gyakorlása. Ezért biztassuk a tanulókat, és teremtsünk olyan feltételeket,

hogy merjenek megszólalni, véleményt mondani.

3. A viselkedéskultúra és protokoll szabályainak elemeivel tanulmányaik során részben talál-

kozhattak a tanulók (pl. osztályfőnöki órákon), de ebben a keretben határozottan törekedjünk

a szakmai hivatásra is felkészíteni a tanulókat. Az egyik leghatásosabb módszer – és talán

maradandó élményt is adhat a tanulóknak –, ha meghatározott szituációban kell eljátszaniuk


41

bizonyos szerepeket. Kezdetben nem lesz könnyű ebben a korosztályban

(16-17 évesek) a szerepjáték, de hagyjuk, hadd hozzák egyéniségüket, humorukat – termé-

szetesen a fegyelem megtartásával.

4. Az írásbeli kommunikációs formák gyakorlása természetesen írásban történhet. Ehhez meg-

felelő szituációk, feladatok összeállítására van szükség. A tanulóknak tudniuk kell, hogy

miről kell írniuk, ki(k) a célzott személy(ek), milyen szerepkörben és szituációban készül az

irat, illetőleg mi legyen a célja a közlésnek (pl. reklamáció vagy köszönetnyilvánítás).

Tanulói tevékenység értékelése a bemutatott témakörökben

Mindkét témakör tanítása során megfelelő támpontot kell adnunk a tanulónak a helyes kommu-

nikációra, viselkedésre és nyelvhasználatra vonatkozóan. A magatartáskutatással foglalkozó

szakemberek és nyelvészek, nyelvművelők között is kialakul olykor vita, nézeteltérés, hogy mi

számít helyesnek, milyen viselkedési vagy nyelvi formát, változatot fogadunk el helyesnek. A

helyes-helytelen kommunikáció és nyelvi formák megítélése, kategorikus kijelentése, minősí-

tése helyett az lehet a célravezetőbb, ha a tanulóban az tudatosul, hogy mely forma milyen

szituációban, kapcsolatban, illetőleg nyelvváltozatban, közlésfolyamatban, beszédszituációban,

mely szerepviszonyok mellett, milyen stílusárnyalatban stb. lesz kifejezőbb, helyes vagy hely-

telen (a viselkedési vagy/és nyelvi normák szerint).

Ezt akkor érhetjük el, ha a tanulók minél több szituációban, feladatban kapnak visszajelzést a

helyes vagy helytelen megoldásokról.

A szerepjátékokat mindig kísérje részben tanulói véleményezés, részben tanári összegzés. Ha

hatékonyan akarjuk a diákokat irányítani, alapvető fontosságú, hogy visszajelzést kapjanak. A

pedagógus véleménynyilvánításával, értékelésével mindig értéket közvetít, ezért nagyon fon-

tos, hogy a tanulók kapják meg a helyes viselkedésről a visszacsatolást. Az egyik legnagyobb

hiba, ha a pedagógus nem értékeli a mindennapi teljesítményt. Egyes tanulók – a fiatalabb kor-

osztály különösen – nem mindig fogadják el a kritikát, de szükséges velük megértetni és elfo-

gadtatni, hogy ettől fejlődik majd személyisége, ami megvédheti mások rosszallásától. Ugyan-

akkor törekednünk kell a pozitív visszajelzésre, a helyes megoldási módok megmutatására.

Mindkét témakör alkalmas arra, hogy szóban és írásban is számon kérjük az elsajátított isme-

reteket, de a szituációban való megfelelés (szerepfeladat) is kellő számonkérési forma lehet (l.

sikeres bemutatkozás, konfliktus megoldása, prezentálás stb.)

Megszólalásaik, megnyilvánulásaik során ne maradjon el a nyelvhasználat helyességére (l.

nyelvi formára, stílusra, szóhasználatra, kiejtésre stb.) való utalás, különösen, ha hibás vagy

helytelen változatokat használnak. Az észrevételeket mindig a legnagyobb tapintattal kell kö-

zölnünk, egyrészt, hogy ne sértsük meg a tanuló önérzetét, másrészt, hogy ezzel is példát mu-

tasson a pedagógus magáról a „véleménynyilvánítás” mikéntjéről. Sokak szerint mindenről le-

het véleményt mondani, de rendkívül fontos a közlés módja, stílusa. Azt is szem előtt kell tar-

tanunk, hogy véleményünkkel semmiképpen nem az egyént minősítjük, hanem az elmondot-

takhoz, a látottakhoz, hallottakhoz fűzünk észrevételeket.


42

Feltételezhetően a felnőtt korosztály jobban elfogadja a kritikát, bár itt érett személyiségekről

van szó, akiknek a magatartását, viselkedését nagyon nehéz befolyásolni, de az értékek, a tár-

sadalmi és szakmai normák közvetítésétől itt sem tekinthetünk el.

Az írásbeli munkák értékelése legtöbbször írásban történik. Minden esetben nemcsak jelezni

kell (pl. aláhúzással) a hibákat, hiányosságokat, hanem utalni kell a helyes megoldásokra is. Ha

erre írásban nincs lehetőség (pl. hosszabb szövegrész kihagyása), akkor szóban kell akár egyé-

nileg, akár típushibákat kiemelve elemeznünk a leírtakat, illetőleg annak szintjéről visszajelzést

adni.

Az írásbeli munkák javítására – feladatonként – a pedagógus értékítélete alapján kerül sor (a

helyesírás értékelésére mérvadó lehet a magyar nyelvtanban alkalmazott eljárás). Minél szigo-

rúbb – de teljesíthető – követelményeket támasztunk a tanulókkal szemben, annál inkább igye-

keznek megfelelni a tanári elvárásnak. A gyakran megengedő, elnéző tanári magatartás a tanu-

lókban a lazaságot, felületességet, az igénytelenséget gerjesztheti.

A tanulók minden írásbeli munkájában ellenőriznünk/ellenőriztetnünk, javítanunk/javíttatnunk

és értékelnünk kell a nyelvhelyességet és a helyesírást. Ha számítógéppel készítik a feladatokat,

akkor ne maradjon el a gépelési hibák számbavétele sem. Hajlamosak vagyunk – így a tanulók

is – megfeledkezni vagy nem kellően figyelni a gépelés hibátlanságára, különösen akkor, ha más

feladatra kell erősen összpontosítani a figyelmünket (pl. a fogalmazásra). Minden írásbeli munka

kapcsán meg kell követelnünk tanulóinktól, hogy tartsák be a dokumentumkészítés hármas alap-

szabályát: a tartalmi, nyelvi és formai követelményeknek való megfelelést.

Kiemelten fontos ez a hozzáállás a felnőttképzésben, hiszen itt a tanulók sokkal több házi fel-

adatot készítenek, többféle témában. Ilyenkor se maradjon el a helyesírás, nyelvhelyesség, fo-

galmazás, tagolás, kiemelési formák, gépírás stb. ellenőrzése.

A tanulói munkák, házi dolgozatok, beszámolók stb. alapján összegyűjthetjük az írásbeli felada-

tokban észlelt tipikus hibákat, majd külön erre szánt óra keretében foglalkozunk ezekkel a hi-

bákkal (nemcsak beszélünk róla, hanem más jellegű feladatokban elmélyítjük a helyesbítését).

Hozzá kell szoktatnunk a tanulókat, hogy önmaguk ellenőrizzék és javítsák az írásbeli munká-

jukat. Ha bizonytalanok a jó megoldásban, bátran használják a megfelelő szótárakat, kiadványo-

kat, de elektronikus forrásból is kaphatnak segítséget. Arra azonban fel kell hívni a figyelmüket,

hogy a szövegszerkesztőbe beépített nyelvhelyesség- és helyesírás-ellenőrző vagy az elválasztó

program nem kínál minden esetben jó megoldást; ennek felülvizsgálata megbízható forrásokból

szükséges.

Javaslat a témakörök feladataira

A) Kommunikáció alapjai

1. Fogalmazza meg röviden, mit értünk a közlési folyamat eredményességén?

A közös értelmezés (feladó és befogadó ugyanazt értse alatta).

2. Fogalmazza meg röviden: mit értünk a közlési folyamat eredménytelenségén?

A feladó és a befogadó értelmezési tartománya eltérő (a felek nem ugyanazt értik alatta).


43

3. Soroljon fel néhány körülményt, amely segítheti az üzenet megértését a feladó olda-

láról?

Ha hiteles és teljes körű a közlése; ha tekintettel van a befogadó ismereteire, szempontja-

ira; ha bátran vállalja a felelősséget; ha fogékony a kompromisszumra, ha nyitott és

őszinte, ha dialógus a közlésmód (és nem monológ) stb.

4. Soroljon fel néhány körülményt, amely segítheti az üzenet megértését a befogadó ol-

daláról?

Nyitottság, bizalom megelőlegezése, figyelem a feladó iránt, a kritikát nem támadásként

értelmezi, manipuláció elutasítása, együttműködési készség stb.

5. Határozza meg a kommunikációs szűrők szerepét, funkcióját!

Funkciója: egyrészről védenek minket, másrészt viszont megakadályozhatnak bennünket,

hogy létfontosságú üzenetek eljussanak hozzánk.

6. Folytassa az alábbi érvelést a következmények kifejtésével!

Minden hallgató a saját érzékszerveivel és agyával dekódolja az üzenetet, nem a beszélőé-

vel, és a maga különleges módján értelmezi azt. Ha különbségek vannak az értelmezésben,

annak zavar lesz az eredménye…

7. Egészítse ki az alábbi mondatot értelemszerűen!

Csak az az információ juthat be a fogadó elméjébe, ami megfelel

……………………………………………..; (tudásának),

………………………………………………;(világnézetének, kultúrájának),

……………………………………………..;(hitének, hozzáállásának, )

……………………………………………. (személyiségének, attitűdjének).A hatást az

üzenet maradéka váltja ki, a többi információ fennakad a szűrőkön, azaz elvész.

8. Értelmezze röviden a tudás, tapasztalat mint kommunikációs szűrő szerepét!

Az életünk során megszerzett ismeretek összessége, és azok megtapasztalása alapján kiala-

kult gondolkodási rendszer. Ennek megfelelően ítélünk valamit igaznak, vagy hamisnak.

Ez nem más, mint amit igaznak hiszünk. Nem biztos, hogy igaz, de a jelenlegi tudásunk és

tapasztalatunk szerint annak hisszük. Ami a tudásunknak és tapasztalatunknak nem felel

meg, az nem juthat be az elménkbe.

9. Értelmezze többféleképpen az alábbi kijelentést!


44

Az előttünk álló feladatokat minél előbb el kell kezdenünk.

(Mi a feladat? Kit/kiket érint a többes szám első személy? Mit jelent a „minél előbb” idő-

határozó? Mit érthetünk a „kezdésen”? stb.)

10. Jellemezze az informális csatornán áramló információkat!

- nem megbízhatóak,

- nem mindig teljes körűek – legalábbis a közlő szándéka szerint,

- az információtovábbításkor gyakran módosul a tartalmuk (hozzáteszünk, kihagyunk, át-

alakítunk információtartalmakat – olykor egyéni érdekek szerint),

- nem jutnak el minden érintetthez,

- viszonylag gyorsan terjednek, de gyakran véletlenszerű a befogadó kiválasztása.

11. Húzza alá az üzleti/hivatali kapcsolatban elfogadható megszólítási formá(ka)t!

Tisztelt Uram/Asszonyom! Tisztelt Igazgató Úr!

Bájos Igazgatónő! Tisztelt Ügyvezető Asszony!

Tisztelt Vendégeink! Tisztelt Varga Zoltán Elnök Úr!

Tisztelt Elnökünk! Kedves elnök Asszony!

Tisztelt Tóth Anna Úrhölgy! Tisztelt Egybe gyűltek!

12. Egészítse ki az alábbi mondatokat!

A pontosság az emberek kötelességtudatának mércéje, ami különösen a hivatalos alkalma-

kon mindig szigorúan betartandó. A protokoll megkülönböztet – az alkalomtól függően –

percnyi pontosságot, megengedett késést és meghatározott időpontok között való megjele-

nést. Percnyi pontosság kötelező minden hivatalos megbeszélésen, üzleti tárgyaláson és

díszétkezésen. A fogadás az állóalkalmak legünnepélyesebb formája. Az érkezési időpont

nem kötődik szorosan a fogadás kezdetéhez, 15-20 perces késés elfogadott. A vendéglátó-

inkat zavarhatja az is, ha túl korán érkezünk. A koktélparti a fogadás szerényebb formája.

Az érkezés és távozás ideje sokkal szabadabban megválasztható, mint a fogadáson. A pon-

tosság a távozásra is vonatkozik. Amikor a meghívón jelzik a program időtartamát – ami

általában két óra –, ezentúl nem illik tovább maradni. Igyekezzünk tehát pontosan érkezni

a magánházba történt meghívásoknál is, különösen akkor, ha étkezésről van szó.

13. Írja a felsorolt kommunikációs eszköz elé a hatékony (H) vagy nem hatékony (NH)

betűjelzést!

…………. Videóbemutató

…………. Munkaértekezlet

…………. Dolgozói folyosói/éttermi pletyka

…………. Workshop-ok (l. műhelybeszélgetések, tréningek)

…………. Személyes beszélgetések

…………. Információs telefonvonal

…………. Megbeszélés vezetőkkel és munkahelyi irányítókkal


45

…………. Vezetői prezentáció

…………. Tájékoztató tábla

…………. E-mail

…………. Céges hírlevél

…………. Közvetlen telefonhívás

14. Sorolja fel az imázs(alakítás) három alapvető kérdését?

1. ………………….. (Hogyan látom önmagam?)

2.………………….. (Hogyan szeretném, hogy mások lássanak?)

3. ………………..... (Hogyan látnak mások?)


46

15. Soroljon fel néhány okot, körülményt, amely konfliktus kialakulásához vezethet!

- ………………………………………………….,

- ………………………………………………….,

- ………………………………………………….,

- ………………………………………………….,

- ………………………………………………….,

- …………………………………………………..

16. Döntse el, igaz vagy hamis az állítás? Írja az I (igaz) vagy a H (hamis) betűjelzést az

állítás után!

- Egy helyiségbe belépő egyén először viselkedésével vizsgázik, és csak a későbbiekben

alkotnak róla véleményt szakmai vagy emberi kvalitásai alapján.

- Egy közösségen belül minél nagyobb az összezártság, a közösség tagjainak egymásra

utaltsága, annál könnyebben kezelhetőek a konfliktusok.

- A mobiltelefont bárhol, bármikor lehet használni, csak le kell halkítani.

17. Sorolja fel a konfliktus kialakulásának főbb szakaszait!

1. ……………………….(konfliktust megelőző helyzet),

2. ……………………….(a konfliktus felismerése és átélése),

3. ……………………….(a konfliktus kezelési módjának kialakítása),

4. ……………………….(a konfliktus alatti tényleges viselkedés),

5. ……………………….(a következmények).

19. Írja a meghatározás mellé, a konfliktuskezelés mely fajtáját jellemzi!

Az együttműködés hiánya jellemzi, lényege a másik pozíciójának megszerzése

vagy megdöntése, illetve saját érdekeink érvényesítése a másik kárára. versengő

Megkísérli teljes mértékben figyelembe venni a másik fél érdekeit, közös elintézési

módot alkalmaznak, mindkét fél nyertesként kerül ki a konfliktusból. problémameg-

oldó

A felek együttműködnek; saját érdekeiket hanyagolják, törekvéseik a másik

érdekeinek irányába mutatnak. alkalmazkodó


47

A megoldás tekintetében valamiféle középútként értelmezhető, azaz mindkét

fél eléri célját, de nem teljes mértékben. kompromisszumos

A felek megpróbálják tagadni vagy hanyagolni mind saját, mind a másik érdekét,

mintha a konfliktus nem is létezne. elkerülő

20. Értelmezze az alábbi mondatot, fejtse ki véleményét!

A tömegkommunikáció képes az ember döntéseit befolyásolni.

B) Nyelvhasználat, nyelvhelyesség, helyesírás

1. Döntse el (aláhúzással jelezze), melyik a helyes megoldás?

nem vitatkozunk ezen a kérdésen nem vitatkozunk a kérdés felett

nehézségeink abban adódnak nehézségeink abból adódnak

átdolgozását megoldottuk átdolgoztuk

félreértelmezték ezt a kérdést félreértelmezést nyert ez a kérdés

kedvezőbbleg tudtunk hozzájutni kedvezőbben tudtunk hozzájutni

ellenőrzés miatt érkeztek az ellenőrök ellenőrzés végett érkeztek az ellenőrök

értesítették a szülőket kiértesítették a szülőket

még ma bepótolom a leckét még ma pótolom a leckét

Ezt jól benézted! Ezt jól elnézted!

2. Javítsa az alábbi szöveg helyesírási hibáit!

Az elmult években a számítógépnek jelentős szerepe lett a fiatalok gondolkodásá-

nak formállásában – köszönhetően az othoni számítógépek számának ugrás szerű

emelkedésének. Ma már a hásztartások közzel két harmada rendelkezik

számítógépel, internetelérési lehetősséggel. Sok családban szinte minden család-

tagnak van valamilyen hállózati hozzáférése, részben a számítógépek, részben az

okos telefonok révén. Ennek folytán halatlan mennyiségű informácio áramolik a fi-

atalok felé, aminek elönyei is lehetnek, ha a számítógépet felelőségteljessen, meg-

felelően használják. Azt is tapasztaljuk, hogy nagyon sok szülő megengedi a gye-

rekének, hogy elenörizetlenül, kényekedve szerint vegye igénybe a világhállót. Ez-

által számos veszéjnek teszik ki magukat.

3. Fejtse ki véleményét a fenti szöveg tartalmáról különböző stílusban! Érveljen három

különböző célközösségnek:

- fiataloknak magánbeszélgetéshez,

- nagyszülőknek, miközben tanítja őt az internet használatára,


48

- írjon fiataloknak szóló újságcikket!

4. Az alábbi szókapcsolatok lehetnek szószerkezetek (különírás) vagy szóösszetételek is

(egybeírás). Alkosson mindegyikkel mondatot!

nagy számú nagyszámú

száraz föld szárazföld

német tanár némettanár

idegen vezető idegenvezető

két balkezes kétbalkezes

hozzá szokott hozzászokott

5. Egészítse ki a mondatokat az az (a), ez (e) mutató névmás és a megfelelő névutó kap-

csolatával!

Történt valami ………………………………………, hogy beadtuk a pályázatot?

………………………….. ment el, hogy köszönt volna. Biztos vagyok

…………………………., hogy hamarosan jelentkezik. Ha megadtuk a telefonszámunkat,

biztosak lehetünk …………………….., hogy hívni fognak. Nem azt vásároltam,

…………………….. az üzletbe bementem. …………………….. járj el, ahogyan előírják!

………………………. jöttem, hogy rendezzük a problémát.

6. Tagolja az alábbi „összetapadt” mondatokat, tegye ki a szükséges írásjeleket!

a természet mindig szép napsütésben más oldalát mutatja mint esőben és más oldalát nyáron

mint télen aki az időjáráshoz köti a túráját az hetekig várhat, amíg az elképzeléseinek meg-

felelően alakul az ember mindig alkalmazkodik bizonyos fokig a körülményekhez minél

nehezebbek a fizikai körülmények annál jobban megedződik azok elviselésére miért nem

fázik meg a turista aki 4-5 fokos hidegben is útnak indul miért nem betegszik meg ha me-

gázik azért mert hozzászokott a szélsőséges időjárási viszonyokhoz kinek nincs meg a meg-

felelő edzettségi szintje nem érdemes egyből a legnehezebb körülményeket bevállalni szép

fokozatosan lehet hozzászokni a mostohább időjárási körülményekhez ezért legjobb kora

ősszel elkezdeni a rendszeres túrázást

7. Állapítsa meg, mi a hiba a következő mondatokban! Adja meg a helyes megoldást!

Majd meglássuk, mit tehetünk.


49

A titkárnő a főnökével telefonon tárgyalta le a napi teendőket.

Tök jó volt tegnap a buliban.

Nem szokok otthon főzni.

Nem eszek ilyen zsíros ételeket.

Az áremelések végett kerültünk az utcára.

Válogatnák magamnak ebből a szép almából.

Láttam, selfiztél.

8. Helyettesítse szólással az alábbi szavakat, illetve kifejezéseket!

ragaszkodik az álláspontjához – (Köti az ebet a karóhoz.)

kíváncsi valamire – (Furdalja a kíváncsiság. Kifúrja az oldalát.)

gyorsan elinal, elmegy – (Ott hagy csapot-papot.)

megjelenésével nagy feltűnést kelt – (Rázza a rongyot.)

kár éri – (Megüti a bokáját.)

9. Mi a különbség az alábbi szópárok között? Írjon mondatot velük!

kötet – köttet, helység – helyiség, egyelőre – egyenlőre, huzat – húzat, lakat – laktat

10. Egészítse ki az alábbi igéket z-vel vagy/és dz-vel!

birkó…ik, vakaró…ik, mentegető…ik, fogó…kodik, zárkó…ik, követelő…ik, fenye-

gető…ik, takaró…ik, szedelő…ködik, húzó…kodik, kergető…ik, akado…zik

11. Készítsen prezentációt a Túrázók tíz parancsának rövid bemutatására! Minden pont

leglényegesebb mondanivalója egy-egy dián szerepeljen!

A túrázás tízparancsolata

1. Készülj fel alaposan a túrára! Gondold végig, mennyi folyadékra, élelemre lehet szük-

séged útközben, s annyit hozz magaddal, amennyire feltétlenül szükséged lehet. 1-1

alma és csokoládé jól jöhet, de ne cipelj felesleges terhet magaddal!

2.Túrádat erőnléted, gyakorlottságod és társaid figyelembevételével tervezd! Ha nem érzed

egészen jól magad, inkább maradj otthon, de társaidat ne hátráltasd a gyaloglásban! Le-

gyen erőd a túrát feladni, és ha kell, visszafordulni, de erről társaidat és a túravezetőt

tájékoztasd! Ha kell, kérj segítséget!

3. Célszerűen, kényelmesen és ne feltűnően öltözz! Könnyű, időjárásnak megfelelő cipő

vagy bakancs, réteges öltözködés a megfelelő. Egy esőkabát jól jöhet néha, de ha nincs

kéznél, egy nagyméretű műanyag kukás zsák is megteszi váratlan eső esetén. Erős nap-

sütés ellen egy kendő, vékony sapka vagy kalap legyen nálad.


50

4. A természetben nyitott szemmel és füllel, a szépségre fogékony szívvel járj! Nem azért

megyünk, hogy végigszaladjunk néhány kilométert. Az egy másik sportág. Arra mindig

van idő, hogy megcsodáljuk természeti értékeinket, és néhány fotót készítsünk.

5. Viselkedj csendben, fegyelmezetten, vendégként! Az erdő az ott élő állatok élőhelye, ne

zavarjuk őket, ha olyan szerencsében akad részünk, hogy pár pillanatra megmutatják

magukat.

6.Tartsd és tartasd be a túrázás szabályait (tűzrakás, hulladék, illemhely, táborozás, védett

terület, túravezetés stb.). A túravezető vezeti a túrát, nem Te! Akkor is, ha Te gyorsab-

ban tudsz gyalogolni. Mindig hallgass a szavára! Hidd el, ő tapasztaltabb nálad! A sze-

metet hazavisszük, nem szórjuk szanaszét. Akkor sem, ha senki sem látja.

7. A természetben való tartózkodás után állítsd vissza az eredeti állapotot! Hadd élvezzék

a háborítatlan környezetet az utánunk jövők is! A virágok, az egyéb védett és nem védett

növények ott szépek, ahol élnek, ne tépd le és ne vidd el! A gyermekek figyelmét is hívd

fel erre!

8. Szeresd és védd a természetet, igyekezd azt másokkal is megszerettetni, megismertetni,

megvédetni! Meséld el családodnak, barátaidnak, hogy milyen szép helyeken jártál,

mennyi élményben volt részed útközben, s hogy milyen jól esett egy kis mozgás! Talán

legközelebb kedvet kapnak ők is, hogy veled tartsanak.

9.Becsüld túratársaidat és a bajban ne hagyd őket magukra! Ha társad megsérül vagy

egyéb, előre nem látható ok miatt nehézségei támadnak útközben, szólj azonnal a túra-

vezetőnek!

10. Igyekezz hasznosítani a természetben szerzett ismereteidet, tapasztalataidat!

(Forrás: www.utisugo.hu)

A témakör tanításához ajánlott irodalom (pedagógusok számára)

1. Kommunikáció alapjai témakörhöz

Aronson, Elliot 2002. A társas lény. KJK–Kerszöv. Budapest.

Balázs Géza 1998. Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón. A–Z Kiadó. Budapest.

Béres István – Horányi Özséb szerk. 1999. Társadalmi kommunikáció. Osiris Kiadó. Bu-

dapest.

Bódi Zoltán 2000. Az informatika nyelvhasználatának hatásai és nyelvstratégiai háttere.

MNy. 218–23.

Borgulya Ágnes – Somogyvári Márta 2007: Kommunikáció az üzleti világban. Akadémiai

Kiadó.

Botta Dénes, Püspöky István, Vertel Beatrix 2006: A névjegy története. Medicina Könyv-

kiadó, Budapest.


51

Buda Béla 2003: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula, Buda-

pest.

Cohen, Herb 1998: Bármit meg tud tárgyalni. Bagolyvár Kiadó.

Collins, John 2000: Tökéletes előadások. Budapest, Scolar.

Deák Csaba 2003: Kommunikáció és prezentáció. Budapest, Human Telex Consulting.

E. Durnbach Mária (szerk.) 2008: Üzleti kommunikáció szóban és írásban. Gazdasági irat-

és szerződésmintatár. VerlagDashöfer. Budapest.

Érsok Nikoletta Ágnes 2003. Írva csevegés – virtuális írásbeliség. Nyr. 99–104.

Fercsik Erzsébet – Raátz Judit 2006: Kommunikáció és nyelvhasználat. Budapest, Nem-

zeti Tankönyvkiadó.

Fercsik Erzsébet 1999: Kommunikáció szóban és írásban. Krónika Nova, Budapest.

Fisher, Roger – Ury, William – Patton, Bruce 1997: A sikeres tárgyalás alapjai. Bagolyvár

Kiadó.

Forgách József 2003. A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó. Budapest.

Forgas, Joseph Paul 2000: A társas érintkezés pszichológiája. Szentendre, Kairosz.

Frank, Milo O. 1998: Hogyan érveljünk röviden és hatásosan. Bagolyvár Kiadó.

Gillen, Terry 1999: A meggyőzés mesterfogásai: pozitív befolyásolási technikák. Buda-

pest, Bagolyvár.

Gubán Ákos 2000: A prezentációkészítés elméleti alapjai. Budapest: Műszaki Kiadó.

Hársing László 1985: A tudományos vita és érvelés. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Hidasi Judit szerk. 1998. Szavak, jelek, szokások. Windsor Kiadó.

Hofmeister-Tóth Ágnes – Mitev Ariel Zoltán 2007: Üzleti kommunikáció és tárgyalás-

technika. Akadémiai Kiadó.

Horváth Béla, N. 2006: Gyakorlati kommunikáció. Budapest, Pont, cop.

Hull, Raymond 1998: A sikeres nyilvános beszéd alapjai. Bagolyvár Kiadó. 59–75.

Jókúti György 2003: Prezentáció. Budapest: Kossuth Kiadó.

Katona Mária – Szabó Csaba 2006: Kommunikáció – üzleti kommunikáció. Budapest:

Képzőművészeti Kiadó.

Kepes Ágnes – Sille István 2006: Protokoll és etikett a gyakorlatban. Budapest: Akadé-

miai Kiadó.

Kulikné Láng Zsuzsanna 2003: A tárgyalás. In: Hunyady György – Székely Mózes

(szerk.) Gazdaságpszichológia. Osiris Kiadó. 581–611.

Kurtán Zsuzsa 2003. A nyelvi kommunikáció környezete, kontextusa. In: Szakmai nyelv-

használat. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 21–7.

Langer Katalin – Raátz Judit 1999: Üzleti kommunikáció. Budapest, Nemzeti Tankönyv-

kiadó.

Lázár Judit 2005: A kommunikáció tudománya. Budapest, Balassi Kiadó.


52

Molnár György 2002: Protokoll az üzleti életben. Budapest, Corvinus Egyetem.

Montágh Imre 1993: Nyelvművesség: a beszéd művészete. Budapest, Múzsák.

Morris, M. – Ogan, C. 1996. Az Internet mint tömegkommunikáció. Replika (23-24).

Németh Erzsébet 1999: Közszereplés. Budapest, Osiris Kiadó.

Németh Erzsébet 2002. Az önismeret és a kommunikációs készség fejlesztése. Századvég

Németh Erzsébet 2006: Közszereplés: a társadalmi szintű kommunikáció kézikönyve. Bu-

dapest, Osiris.

Kiadó. Budapest.Nierenberg, Gerard I. 1998: Testbeszéd-kalauz: avagy mit üzennek a

gesztusok Budapest, Bagolyvár.

Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás szerk. 1997. Nyelv – kommunikáció –

Ottlik Károly 1993, 1995, 1996: Protokoll; Protokoll Plusz; Protokoll Extra. Budapest,

Protokoll ’96 Könyvkiadó Kft.

Raátz Judit – Szőke-Milinte Enikő 2010: Üzleti kommunikáció. Budapest: Nemzeti Tan-

könyvkiadó.

Sille István 2008: Illem, etikett, protokoll. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Szabó Katalin 2001: Kommunikáció felsőfokon. Budapest: Kossuth Kiadó.

Szépe György 1997. Az internetkorszak nyelvészete. Modern Nyelvoktatás III.

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/intnyelv/intnyelv.htm

Szónokok, előadók kézikönyve. (Összeáll. Deme László) 1974: Budapest, Kossuth Kiadó.

Terestyéni Tamás 2006: Kommunikációelmélet: a testbeszédtől az internetig. Budapest,

AKTI, Typotex.

Ury, William 1997: Tárgyalás nehéz emberekkel. Budapest: Bagolyvár Kiadó.

Wacha Imre 1996. Korunk kommunikációs (nyelvhasználati, beszédmagatartási) gondjai-

ról – gátlásairól és gátlástalanságairól. Nyr. 152–60.

Zentai István 2006: Meggyőzéstechnika és kritikai gondolkodás a mindennapi gyakorlat-

ban. Budapest, Medicina Kiadó.

Zentai István – Tóth Orsolya 1999: A meggyőzés csapdái. Informális hibák és visszaélé-

sek a mindennapi meggyőzésben. Typotex.

2. Nyelvhelyesség, nyelvhasználat témakörhöz

Nyelvészeti és nyelvművelői segédeszközök

A magyar helyesírás szabályai. Akadémia 2000.

A magyar nyelv értelmező szótára I-VII. Akadémia

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV.

Magyar helyesírási szótár. Akadémia 1999.

Magyar kiejtési szótár.(Fekete László) Gondolat 1992 (e és ë hangok helyét is jelöli)

Magyar nyelvhelyességi lexikon. Corvina 2001.

Magyar szinonimaszótár. Akadémia Kiadó 2010.

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/intnyelv/intnyelv.htm


53

Magyar szlengszótár. (Kövecses Zoltán) Akadémia Kiadó 1998.

Magyar szófejtő szótár. (Bárczi Géza) Trezor Kiadó 1991.

Magyar szókincstár. Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára. Tinta Könyvki-

adó 1999.

Magyar szólások és közmondások. (O. Nagy Gábor) Gondolat 1985.

Magyar szólástár. Szólások, helyzetmondatok, közmondások értelmező és fogalomköri

szótára. Tinta Könyvkiadó 2003.

Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete. (O. Nagy Gábor)

Nyelvművelő kézikönyv I-II.

Nyelvművelő kéziszótár. Auktor Kiadó 1996.

Új szavak, új jelentések 1997-ből. (Kiss Gábor – Pusztai Ferenc) Tinta Könyvkiadó 1999.

További szakirodalmi ajánlás

Antalné Szabó Ágnes: Hogyan írjam? Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2000.

Aczel, Richard 2004: Hogyan írjunk esszét? Budapest, Osiris.

Balázs Géza 2000:A média nyelvi normája. In: Magyar Nyelvőr 124/1. 5–24.

Balázs Géza 2001: Magyar nyelvstratégia. MTA, Budapest.

Balázs Géza és Zimányi Árpád (szerk.) 2007: Magyar nyelvhasználati szótár [Hogyan

mondjuk? Hogyan írjuk?] Celldömölk: Pauz-Westermann.

Balázs Géza – Dede Éva (szerk.) 2008: Európai nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra

múltja, jelene és jövője. Budapest: Inter Kht. – Prae.hu.

Benkes Zsuzsa – Nagy L. János – Petőfi S. János 1996: Szövegtani kaleidoszkóp I. Anto-

lógia. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

Benkes Zsuzsa – Petőfi S. János 1996: Szövegtani kaleidoszkóp II. A szövegmegformált-

ság elemző megközelítése. Budapest,Nemzeti Tankönyvkiadó.

Caplin, James 2009: Utálom a prezentációkat. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Carnegie, Dale 1999: Sikerkalauz 3. A hatásos beszéd módszerei. Gladiátor Kiadó.

Kibédi Varga Áron 1983: Retorika, poétika, műfajok. Irodalomtörténeti Közlemények,

545–91.

Deme László-Fábián Pál-Tóth Etelka (szerk.): Magyar helyesírási szótár. Akadémiai Ki-

adó. Budapest, 2000.

Domonkosi Ágnes 2006. Az értékelés és a minősítés a nyelvművelésben. Domonkosi Ág-

nes–Lanstyák István–Posgay Ildikó szerk., Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Buda-

pest–Dunaszerdahely: Tinta Könyvkiadó–Gramma Nyelvi Iroda.

Fercsik Erzsébet: Helyesírási kalauz. Korona Kiadó. Budapest, 1995.

Grétsy László, Kemény Gábor 2005: Nyelvművelő kéziszótár. Budapest: Tinta Könyvki-

adó.

http://c3.hu/~nyelvor/period/1241/124102.htm


54

Kemény Gábor (szerk.): Normatudat – nyelvi norma. Linguistica. Series A. Studia et

dissertationes 8. Nyelvtudományi Intézet, Budapest.

Kiss Jenő 2002: Társadalom és nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Kontra Miklós szerk. 2003. Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon.

Budapest: Osiris Kiadó.

Kovalovszky Miklós 1977. Nyelvfejlődés – nyelvhelyesség. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Kovalovszky Miklós, Huszár Ágnes, Szőke István et al. (szerk.) 1980: Nyelvművelő kézi-

könyv I. és II. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Laczkó Krisztina-Mártonfi Attila: Helyesírás. Osiris Kiadó. Budapest, 2004.

Lanstyák István 2009: A magyar beszélt nyelv sajátosságai. Pozsony: Stimul. On-

line: http://ht.nytud.hu/download/Lanstyak_Istvan_Besznye.pdf

Minya Károly 2005: Rendszerváltás – normaváltás. A magyar nyelvművelés története, el-

vei és vitái 1989-től napjainkig. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Peace, Allan – Garnen, Allan 1990: Szó–beszéd. Park Kiadó.

Pléh Csaba 2012. A társalgás pszicholingvisztikája. Libri Könyvkiadó, Budapest.

Síklaki István. (szerk.) 2008. Szóbeli befolyásolás I-II. Typotex, Budapest.

Sinkovics Balázs 2006. Állítsátok meg a suksükölést! – Egy nyelvhelyességi ítélet kiala-

kulása. Benő Attila–Szilágyi N. Sándor szerk., Nyelvi közösségek – nyelvi jogok, 298–311.

Kolozsvár: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége.

Subosits István 2001: A beszéd rendellenességei. Egyetemi Fonetikai Füzetek 30.

Szabómihály Gizella 2005. Nyelvművelés – nyelvtervezés – nyelvi menedzselés. Fórum

Társadalomtudományi Szemle 7/4, 67–75.

Szabómihály Gizella 2006. A nyelvi menedzselés lehetséges szerepe a magyar nyelvalakí-

tásban. Domonkosi Ágnes–Lanstyák István–Posgay Ildikó szerk., Műhelytanulmányok a

nyelvművelésről. Budapest–Dunaszerdahely: Tinta Könyvkiadó–Gramma Nyelvi Iroda.

Szathmári István 2002: A stíluselemzés elmélete és gyakorlata. Kodolányi János Főiskola.

Székesfehérvár.

Szathmári István 1994: Stílusról, stilisztikáról napjainkban. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bu-

dapest.

Szikszainé Nagy Irma 2001: Szövegértés-szövegelemzés-szövegalkotás. Osiris Kiadó.

Budapest.

Tolcsvai Nagy Gábor 1996: A magyar nyelv stilisztikája. Nemzeti Tankönyvkiadó. Buda-

pest.

Tolcsvai Nagy Gábor 1998: A nyelvi norma. Nyelvtudományi értekezések 144. sz. Buda-

pest.

Wacha Imre 1992: A nyelvi rétegződés kérdései. In: Kemény Gábor (szerk.): Normatudat

– nyelvi norma. Linguistica. Series A. Studia et dissertationes 8. Nyelvtudományi Intézet,

Budapest. 49–105.

http://ht.nytud.hu/download/Lanstyak_Istvan_Besznye.pdf


55

Veszelszki Ágnes 2011a: Digitális kommunikáció és nyelvtudomány. In: Balázs Géza

(szerk.): Nyelvészetről mindenkinek. 77 nyelvészeti összefoglaló. Budapest: Inter. 56−60.

Veszelszki Ágnes 2011b: Szóbeliség és írásbeliség. In: Balázs Géza (szerk.): Nyelvészet-

ről mindenkinek. 77 nyelvészeti összefoglaló. Budapest: Inter. 327−330.

Vörös Ferenc 1996: Legyen biztos helyesírásunk! Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.

A témakör tanulásához ajánlott irodalom (tanulók számára)

A magyar helyesírás szabályai. Akadémia 2000.

Antalné Szabó Ágnes: Hogyan írjam? Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2000.

Aczel, Richard 2004: Hogyan írjunk esszét? Budapest, Osiris.

Borgulya Ágnes – Somogyvári Márta 2007: Kommunikáció az üzleti világban. Akadémiai

Kiadó.

Deme László-Fábián Pál-Tóth Etelka (szerk.): Magyar helyesírási szótár. Akadémiai Ki-

adó. Budapest, 2000.

Forgách József 2003. A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó. Budapest.

Fisher, Roger – Ury, William – Patton, Bruce 1997: A sikeres tárgyalás alapjai. Bagolyvár

Kiadó.

Frank, Milo O. 1998: Hogyan érveljünk röviden és hatásosan. Bagolyvár Kiadó.

Kepes Ágnes – Sille István 2006: Protokoll és etikett a gyakorlatban. Budapest: Akadé-

miai Kiadó.

Magyar helyesírási szótár. Akadémia 1999.

Magyar nyelvhelyességi lexikon. Corvina 2001.

Magyar szinonimaszótár. Akadémia Kiadó 2010.

Magyar szólások és közmondások. (O. Nagy Gábor) Gondolat 1985.

Németh Erzsébet 2002. Az önismeret és a kommunikációs készség fejlesztése. Századvég

Szikszainé Nagy Irma 2001: Szövegértés-szövegelemzés-szövegalkotás. Osiris Kiadó.

Budapest.

Ury, William 1997: Tárgyalás nehéz emberekkel. Budapest: Bagolyvár Kiadó.

www.magyarhelyesiras.hu

helyesiras.mta.hu

mÓdszertani ÚtmutatÓ a szakközépiskolai ......munkahelyi kommu-nikáció kommunikáció alapjai...

Documents