hogyan írjunk információs stratégiát?

Hogyan írjunk információs stratégiát?

ZSKF 2005.04.04

I. Előkészítő lépések

• Kerüljünk tisztába azzal, hogy mi az információs társadalom, mik az előnyei-veszélyei!

• Mit jelent ez?

• 1. definíciós kényszer: mi az az információs társadalom? - értékekkel és érzelmekkel telített eszmerendszer. Egyszerre pozitív és negatív utópia


• Mozgósító jelszó is, amely mögé politikusok, a technológiában hivő vállalkozók, stb. sorakoznak fel, hogy bármi áron győzelemre segítsék azt egy felülről jövő forradalom formájában

• Egy létező társadalmi valóság összefoglaló megnevezése is, mégpedig annak a kornak, amely felváltja az ipari forradalmat követően létrejött modern társadalmat


• Az információs társadalom előnyei:• Mindenki társadalma• A demokrácia magasabb foka valósul meg, e-

demokrácia• Politikai legitimitást segíti elő: pl. EU• Információhoz és tudáshoz való hozzáférés

könnyebbé válik• Transzparensebb, átláthatóbb közigazgatás,

szolgáltatói államot hoz létre


• Az információs társadalom hátrányai:• Ha a társadalmi igazságosság, a vesztesek

nyelvén való kommunikáció nem központi szervezőelve a kormányzatnak a tudásszakadék következtében információ szegényekre és gazdagokra, az információs írástudás képességével rendelkezőkre és nem rendelkezőkre szakad a társadalom (digitális szakadék problematikája)


• Az információs társadalom igenlése egy „forradalom felülről” vízióban ölt testet, a megvalósítás egyetlen akadályának az emberek felkészületlenségét látják vagy meghallgatják, de nem veszik figyelembe a harmadik oldal véleményét


• Vajon egy fejlesztési program kereteként értelmezzük-e?

• Ideáltipikus modell: a stratégia általános fejlesztési program is, egy tervezési alapdokumentum, általánosságban vett nemzetfejlesztési terv. Nem specifikusan az Internettel foglalkozik, hanem az információs társadalom egészével, fókuszában a versenyképesség és az életminőség áll. Az ország boldogulása, jövője múlik rajta.

• Kellő politikai akarat, támogatás mellett ez teljesül is. A cél, hogy a különböző politikai erők között konszenzus jöjjön létre.


• Vajon egy fejlesztési program kereteként értelmezzük-e?

• A sokszor kegyetlen valóság: a stratégia leszűkítő értelmezést jelent, informatikai eszközellátottság biztosítására szorítkozik

• Erre utal pl. a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium neve is


• Rögzítsük a kiinduló állapotot, hol állunk most az információs társadalom fejlettségben!

• Ehhez szükséges módszer: swot analízis vagy readiness vizsgálatok. A felkészültségi (readiness) vizsgálatok az információs társadalom terjedésével párhuzamosan kialakult módszert takarnak. Az új kommunikációs eszközökkel kapcsolatosan számos társadalmi, technológiai, gazdasági és politikai változást monitorozni kell. Ennek lényege, hogy az eszközök terjedése mellett azok hatását is ki kell tudni mutatni.


• Cél: közös módszertani alap, azonos mutatók figyelembe vétele, hogy összehasonlíthatóvá váljon a különböző országok és azok belső régióinak-szektorainak teljesítőképessége.

• az ún. "Readiness" (Felkészültségi) vizsgálatok egyszerűek és könnyen kitölthető kérdőíveket takarnak, amelyek bizonyos faktorok felsorolásával felkészültségi szinteket állapítanak meg. Kérdéseik és az általuk kiemelten fontosnak tartott faktorok segítségével rámutatnak arra, hogy mi az, amit feltétlenül mérni kell az információs társadalom kiépülése folyamán.


• Nézzük meg a versenytársainkat: miben jók, hol előzhetők meg!


• Rögzítsük, hogy mit tartunk értékeknek, készítsünk jövőképet, vizionáljunk!

• a hosszú távú tervezés és vízió, a nemzeti adottságok és a külső esélyek találkozásából megteremtett igazodási pontot jelentő jövőállapot olyan eszmény, amelyhez perspektivikusan csatlakozhatnak a mindenkori rövid távú célmeghatározások, Az állandó követés (monitoring) segítségével pedig folyamatosan képes korrigálni az egyes programelemeket, akár a vízió néhány sarkalatos tételét is. A MITS 2015-ig határoz meg célokat.


• Készítsünk információs társadalom fogalomtárat, milyen fogalmak alatt mit értünk!

• MITS-ben szereplő fogalmak: információs társadalom, IT mentor, eMagyarország Pont, PIAP


• A stratégia elkészítésének és végrehajtásának egésze során biztosítsuk az érdemi társadalmi hozzá-és beleszólás lehetőségét!

• A stratégia elkészítésének többféle útja lehetséges, pl a minisztérium hozza létre. A legjobb megoldás egy, a wilsoni modell alapján felépülő bizottság felállítása. Magyarországon a gördülőtervezés biztosítja a stratégia tervezésének nyitottságát

II. A dokumentum tartalma

• 1. Bevezetés: a stratégia körülményei:• A) Személyi környezet és célok:• Kinek szól a stratégia? Szakértőknek,

politikusoknak vagy állampolgároknak?• Miért készül?• Ki készítette?• Milyen céllal?


• B) Az információs társadalom jelentősége:

• Mi az az információs társadalom?

• Miért fontos?

• Mit jelent, hogy az információs társadalom átfogó fejlesztési program? Ezáltal a jelentősége is meghatározásra kerül.


• 2. Információs társadalom vízió:• A) Magyarország 2010-ben:• Értékek: milyen értékek jövőbeni kibontakozását

szeretnénk elérni 2010-re?• Célok: ezen értékek alapján milyen célokat szeretnénk

elérni?• Víziók: érzékletes képekben elmesélve milyen központi

változásokat tudunk elképzelni?• Az információs társadalom fő céljainak deklarálása: • A versenyképesség növelése: a gazdaság

rátermettségének megváltoztatása.• Az életminőség javítása: a társadalom csoportjai

életkörülményeinek javítása


• A stratégia törzsszövege:• Problématérkép1: a társadalmat érő kihívások

tematikus összegzése alrendszerek szerint:• Technológiai,Gazdasági,Politikai,Kulturá-

lis,Szociális-társadalmi kihívások• Problématérkép2: a társadalmat érő kihívások

tematikus összegzése rendszerszint szerint:• Az individuumokat, a lokális szintet,• az országon belüli regionális szintet, a

nemzetet, a globális részvételt érő kihívások.


• 2 metszetet csúsztatnak egymásra a problématengelyek

• Technológiai kihívások: infrastruktúra építése, megfelelő eszközök és hozzáférés biztosítása mindenki számára,

• Jelenlegi technológiai környezet: PC szerepe fokozatosan csökken, felhasználóbarát, IKT segítségével a természetes módón való kommunikáció szerepe nő, távközlési hálózatok teljesítménye és sávszélessége nő (WiFi)


• Új technológiák, melyek segítségével egész hálózaton programok és adatok vehetők igénybe (pl. grid), új paradigmákon alapuló eszközök jelennek meg (pl. nano-, biocomputing, stb.)


• Gazdasági kihívások: tudásalapú gazdaság megteremtése a cél. Az üzleti szektor szempontjából ez az integrált tranzakciókat biztosító weboldalak túlsúlyát jelenti, az e-kereskedelem térhódítását, új iparágak megjelenését és régiek átalakítását jelenti, távmunka elterjesztését, a vállalatok alkalmazottainak magas szintű információs írástudással való felvértezését


• Politikai kihívások: a jogi, szabályozási környezet kialakítása, illetve az állami modernizáció megvalósítása és ezzel a demokratikus deficit megszűntetése a legfőbb feladata.

• Jogi, szabályozási környezet: adatvédelem, e-aláírás, szellemi tulajdon, elektronikus pénzintézetek tevékenysége, távközlési piac liberalizációjának elindítása, jogharmonizáció az Európai Unióhoz, hírközlési törvény, K+F, innováció támogatása innovációs járulék formájában


• Az állami modernizáció megvalósítása: a szolgáltató közigazgatás ill. kormányzat megteremtésének jegyében egy komplex ügyfélcentrikus e-közigazgatás megteremtése, kistérségek, önkormányzatok közös informatikai fejlesztések kialakítása.

• Az ügyfélorientált működés megköveteli a belső folyamatok hatékonyságának emelését, az ügymenet digitalizálását, a papírmentes iroda kialakítását.


• Átalakul az ügyintézés jellege: a korábbi személyes párbeszédet kiegészíti az online kapcsolaton alapuló azonnali, jelenlét nélküli ügyintézés. Ez kompatibilis technológiai platform kialakítását, központi koordináció kialakítását is sürgeti.


• Kulturális kihívás: 2 pontban ragadható meg. Az oktatás az információs írástudás elterjesztésében nyújt-e segítséget, ill. egy nemzet tudásvagyona digitális úton elérhetővé válik-e.

• Ez jelent hagyományos kultúraközvetítést, pl. NDA a Nemzet Digitális Adattára (www.nda.hu), közoktatásban a pedagógusok affinitásának gyors növelése, a felsőoktatásban minden oktató és hallgató számára az informatika napi munkaeszközzé tétele, távoktatás megvalósítása

http://www.nda.hu/


• Szociális-társadalmi kihívások: társadalmi igazságosság és esélyegyenlőség biztosításával igyekeznek válaszolni a kormányzatok. Társadalmi befogadást értenek alatt, azaz olyan lehetőségek kihasználását, melyeket az IKT eszközök nyújtanak az esélyegyenlőség növelésére, a leszakadó társadalmi rétegek hátrányainak növelésére, a társadalmi integráció elősegítésére.


• Eszközök: IT-mentorok alkalmazásával, speciális csoportok és egyének IKT-eszközökhöz jutásának támogatása, esély a kultúra értékeihez való hozzájutás minél szélesebb kör számára való biztosítása


• Problématérkép2:

• Az individuumokat érő kihívás: információs írástudás, digitális szakadék, földrajzi, kulturális távolság, fogyatékkal élők speciális igényei


• a lokális szintet érő kihívás: Megoldást az intelligens város koncepciók kínálnak. A(z intelligens) város, mint lokális folyamat azonosítható egy folyamatos konfliktus-megoldási processzussal. Ennek során a felmerülő problémákra keresik a választ, melynek középpontjában a helyi hatalom áll


• Az intelligens város információs hálózata pontosan ezeket a problémákat képes orvosolni: helyi nyilvánosságot teremt, alapja lehet a közvélemény kialakulásának, rendszeresen és rendszerezett közvetített információt nyújt és kiváló lehetőséget nyújt a visszacsatolásra. Így csökkenti az informális jellegét a városi döntéseknek, vagyis az intelligens város életét ezen az információs hálózaton keresztül lehet megszervezni, szabályozni és ellenőrizni. Ettől lesz a város intelligens, azaz működése értelmes, eszes, művelt, megértő és belátó. A különböző szereplők eszközt kapnak arra, hogy az ínformalizmus csapdáit elkerülve jól átlátható módon hozzák meg a döntéseket.


• Az országon belüli regionális szintet érő kihívás:

• a szubszidiaritás jegyében a regionális problémákra is stratégiai válaszokat kell adni. A Közép-magyarországi régió Operatív Programjának fő célkitűzései:

• A Régió versenyképességének növelése• Társadalmi kohézió erősítése • Élhető régió megvalósítása


• A célok megvalósulását öt prioritás végrehajtása garantálhatja:

• A Régió specifikus gazdasági elemeinek lendületbe hozása, innováció orientált fejlesztések támogatása

• Humánerőforrás-fejlesztés a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően

• A Régió közszolgáltatási szektorának, intézményrendszerének fejlesztése az EU irányvonalainak megfelelően

• A minőségi élethez szükséges tényezők javítása, fejlesztése

• A Régió közlekedési rendszerének fejlesztése, elsősorban a közösségi és környezetkímélő közlekedés területén


• A nemzetet érő kihívás: a lemaradástól való félelem vezet a stratégia megalkotásához.


• A globális részvételt érő kihívások: pl. EU a versenytársaktól – USA, Japán – való lemaradás, a versenyképesség elvesztésétől való félelem a globális térben, Lisszaboni stratégia


• Az értékalapú víziót megvalósítandó a problématérkép nyomán előálló feladatok részletes taglalása:

• Infrastruktúra-építési kötelezettségek, együttműködés a gazdasági és civil szereplőkkel.

• Szabályozási kérdések, a szabályozandó területek fontossági sorrendben és a fő teendők.


• Vállalkozás-és gazdaságfejlesztési feladatok: húzóágazatok megnevezése, új iparágak támogatása, régi iparágak lehetséges átalakításának-átalakulásának fő feladatai, foglalkoztatási és kutatási-fejlesztési kapcsolódások.

• Oktatási-képzési, a kultúraváltással kapcsolatos és kutatási és fejlesztési feladatok.


• Az életminőség javítása: távmunka, távgyógyászat elterjesztése, kiemelt társadalmi csoportok (pl. idősek, fiatalok, hátrányos helyzetűek) támogatása. Promóció az információs társadalom megismertetéséhez.

• Az e-közigazgatás, regionális és önkormányzati politika információs társadalmi feladatai. Az egyablakos ügyintézés elterjesztésének lépései.

• A legfontosabb feladatok rövid, áttekintő összegzése


• Mellékletek:

• Mintaprojektek ismertetése az eddigi eredmények és problémák feltárására (pl. Sulinet, digitális aláírás szabályozása, intelligens régiók, stb.).

III. A stratégia végrehajtásához szükséges lépések

• Intézményi környezet megteremtése:• Az információs stratégiát végrehajtó szervezet

kijelölése/létrehozása, politikai helyzetének, szerepének tisztázása, a felelősök megnevezése.

• A rendelkezésre álló anyagi források összegzése.

• A stratégia által kijelölt feladatok fontossági sorrendjének felállítása (az értékalapú vízió mentén és a rendelkezésre álló források alapján).

III. A stratégia végrehajtásához szükséges lépések

• Ellenőrzési pontok a stratégia és a folyamatos felülvizsgálat lépéseinek megtervezéséhez

• A konkrét feladatokhoz felelősök, pénz-és egyéb források illetve határidők hozzárendelése.

• Folyamatos monitorozás és a kapott eredmények visszacsatolása a stratégia végrehajtása közben.

• Az így kapott eredmények alapján a stratégia felülvizsgálata és folyamatos újraírása.

Kreatív feladat

• A társadalmat érő kihívások közül (Problématérkép1), melyik a legproblematikusabb Magyarországon?

• Az 5 kihívás közül egyet kell választani és a jelenlegi helyzet rövid vázolása után a kitörési pontokat meghatározni.

Köszönöm a figyelmet!

[email protected]

hogyan írjunk információs stratégiát?

Documents