humán erőforrások a dél-szlovákiai régióban szabó ingrid
DESCRIPTION
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési lehetőségei Révkomárom, 2011. november 24–25. Selye János Egyetem. Humán erőforrások a dél-szlovákiai régióban Szabó Ingrid - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG
IX. VÁNDORGYŰLÉSE
A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek
fejlődési problémái és fejlesztési lehetőségei
Révkomárom, 2011. november 24–25.
Selye János Egyetem
Humán erőforrások a dél-szlovákiai régióban
Szabó Ingrid
Selye János Egyetem, Gazdaságtudományi Kar [email protected]
Dél-szlovákiai járások
– Komáromi járás Losonci járás– Rozsnyói járás Dunaszerdahelyi járás– Rimaszombati járás Szenci járás– Nagykürtösi járás Nyitrai járás– Nagyrőcei járás Érsekújvári járás– Tőketerebesi járás Galántai járás– Nagymihályi járás Vágsellyei járás– Kassa vidéke járás Lévai járás
Minden 3. lakos magyar nemzetiségű.
Főbb demográfiai mutatók – 1000 lakosra jutó természetes népességmozgás
Születések alacsony, elhalálozások magas száma.
Kivétel: a roma kisebbség által sűrűn lakott kistérségek.
Főbb demográfiai mutatók – a lakosság átlagos életkora
Előrehaladott elöregedés jellemző a magyar populációra.
Főbb demográfiai mutatók – öregedési index
Előrehaladott elöregedés jellemző a magyar populációra.
Főbb demográfiai mutatók –költözés
Főbb demográfiai mutatók – 1000 lakosra jutó természetes népességmozgás
Főbb demográfiai mutatók• Képzettségi mutatók:
– Pozsony – Nagyszombat – Nyitra agglomeráció megfelel a kor elvárásainak
– Csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya: 19-20% (országos átlag: 12,4%)
– Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya: 4-5% (országos átlag: 10%)
– Okok: • Területek rurális jellege• Oktatási intézményrendszerben mutatkozó hiányok• A terület alacsony urbanizáltsági szintje• Elöregedő lakosság
Főbb demográfiai mutatók
• Gazdasági aktivitás– Mezőgazdaságban dolgozók aránya: 9,6%
(országos átlag: 4,3%)– Ipari termelésben dolgozók: 17,4% (országos
átlag: 20,1%)– Tercier szektorban foglalkoztatottak – elmarad
az országos átlagtól
Munkanélküliségi ráta, 2010
• Külföldi tőkebefektetések: Pozsony – Nagyszombat – Zsolna – Eperjes – Kassa tengely
• Nyugat-keleti munkanélküliségi lejtő
• Szakmunkásképzés lassan reagált a munkaerőpiaci változásokra
• Jellemzően passzív munkaerő-piaci politika: munkanélküli segély, szociális segély
• Aktív eszközök (képzési programok, ideiglenes foglalkoztatás hatékonyabb lenne)
16,34
11,01
5,717,52
12,48
6,2910,11
14,55
23,226,82
33,64
23,71
28,83
24,42
17,2121,27
0
5
10
15
20
25
30
35
40
munkanelkulisegi rata, % Szlovakia
Egyéni vállakozások száma
Regionális versenyképességi index
Forrás: Podnikateľská Aliancia SlovenskaSzlovákia legproblematikusabb területei: bürokrácia, korrupció, infrastruktúra nem egyenlő megoszlása, munkaügyi szabályozások, instabil szabályozási környezet, forrásokhoz való hozzájutás, adórendszer, munkamorál, rossz képzettségi struktúra
A munkaerő migrációja• Nincs tömeges elvándorlás• Ingázó munkavállalás jellemző• Okok:
– Munkalehetőségek hiánya a lakhelyen– Magasabb magyarországi bérek (2007-2008-ig 25%-
kal)• A munkavállalók nagyvállalatoknál, a gyártásban
helyezkednek el, 1-2% középvezetőként, vezetőként nem jellemzően
• A foglalkoztatás formái: állandó alkalmazásban vagy munkaerő-kölcsönzésben
• Köszönöm a figyelmet!