ige – közösség – szolgálat · szép, új palástot ajándékozott a gyülekezet ez...

A Budapest Fasori Református Egyházközség Hírmondója

2005. áprilisÚjfolyam 28. szám

Gyülekezetünkben – Istennek hála! – azutóbbi években sokan elindultak Jézus köve-tésében. De nem elég az elindulás, egészségesnövekedésre van szükség a hívô életben.Ha valaki azt kérdezi, melyek alegfontosabb tényezôk a hitbelinövekedésben, a feleletet afenti cím megadja. Nagyonérdekes, hogy Isten rendjé-ben a testi és lelki dolgokhasonlóképpen mennekvégbe. Ahogyan egy kis-gyermek egészséges növe-kedéséhez táplálékra, csalá-di otthonra és fokozatos fel-adatvállalásra van szükség – alelki növekedésünkben is így van.

A táplálék: Isten Igéje. – Gazdag, bôsé-ges táplálkozás nélkül a lelki életünk elsor-vad. Naponkénti igeolvasás, rendszeres ige-hallgatás gyülekezeti alkalmakon, ill. kazet-tákon át, jó lelki könyvek olvasása nélkül so-vány koszton tengetjük a lelkünket. Meg islátszik rajtunk. Számomra az egészséges táp-lálkozás rendjéhez a napi Igék mellett egy-egy más lelkipásztortól elhangzott igehirdetésolvasása is hozzátartozik. Nemcsak azért,mert abból tanulok, hanem táplálja, gondozzaa lelkemet.

Ha valaki azt mondja, van gazdag lelkitáplálékom, de nincs idôm, hogy a gyüleke-zetbe menjek, akkor a második tényezôt ha-

nyagolja el: a közösséget. Az elsô gyü-lekezetrôl olvassuk, hogy a hívôk

szíve-lelke egy volt. Megosz-tották örömeiket, gondjaikat

egymással. Egymás hiteáltal formálódott az éle-tük. „Robinson” hívô életnincs. Vagy ha van, akkorgyenge, beteg, deformáló-dott élet az. Nemcsak a

vasárnapi istentisztelet sem-mi mással nem pótolható lég-

körére, közösségi élményére,ajándékára van szükség (idôs, beteg

testvérek a megmondhatói, mennyire hiány-zik nekik), hanem egy olyan gyülekezeti cso-portban való közösségre, ahol megbeszélhet-jük a hallott Igét, életünk mindennapi kérdé-seit, hitünk alakulását. Nem véletlen, hogyJézus ezt mondta: – Ha ketten vagy hármanegyütt vannak az én nevemben, ott vagyokközöttük. Ha egyedül vagyunk, akkor is ve-lünk van az Úr. De ezzel a mondattal jelzi aközösség nagyobb erejét, áldását.

A harmadik tényezô: a szolgálat. Istenországa építése az Ô útmutatása, az Ô ereje

Ige – közösség – szolgálat

Áldott pünkösdöt kívánunk olvasóinknak!

MAGVETÉS

FASORI HARANGSZÓ FASORI HARANGSZÓ 32

LELKI HÁZUNK TÁJA

által történik, de úgy, hogy mi vagyunk az Úrkeze, lába, szája itt a földön. Ahogyan egykisgyermek egészséges növekedéséhez hoz-zátartozik a fokozatos feladatvállalás, úgy azújjászületett keresztyén növekedése sem kép-zelhetô el neki megfelelô feladatok végzésenélkül. Azért is olyan beteg sokak hívô élete,mert nincs rendszeres szolgálatuk a gyüleke-zetben. Ha csak táplálkozunk és élvezzük aközösség szeretetét, elkorcsosult hívôk leszünk.

Nem mi találtuk ki ezeket a tényezôket,hanem a Bibliában olvassuk. Húsvét és pün-kösd között vegyük komolyan Isten útmu-tatását az egészséges hívô életre. Vizsgáljuk

meg életünket mindhárom vonatkozásban.Táplálkozunk egészségesen, gazdagon, vál-tozatosan Isten Igéjébôl? Megvan a közössé-günk hívô testvéreinkkel? Melyik gyülekezeticsoportban éljük a hívô mindennapjainkat?Találtunk már rendszeres szolgálatot a gyüle-kezetben, Isten országa építésében? Ha bár-melyik vonalon hiányt tapasztalunk, próbál-juk meg pótolni azt, akár úgy is, hogy taná-csot kérünk lelkipásztorunktól, lelkigondo-zónktól.

Mindenkinek áldott növekedést kíván ahitben:

Végh Tamás lelkipásztor

Szeretnénk a soron következô Harang-szókban levéllel jelentkezni, amelyben agyülekezet nagy családját szólítjuk meg. Alegutóbbi idôk eseményeirôl, illetve a ter-vekrôl, gondokról, örömökrôl írunk. Mivelnagy a gyülekezet és széles mederben zajlikaz élete, természetesen egy-egy levélbencsak néhány témát érinthetünk.

Együtt örülünk Somogyi Péterrel ésKrisztinával, volt lelkipásztorainkkal, aki-ket Isten ötödik gyermekkel ajándékozottmeg. Szeptemberi elmenetelük után buzgónkerestük utódaikat. Hónapok imádságai éspróbálkozásai után felismertük, hogy Istenmost más megoldás felé terelget bennünket.A gyülekezet „itt maradt” lelkipásztoránaktöbbször kell felmennie a szószékre, és hir-detni a nagy gyülekezetnek az Úrtól elkértés megkapott Igét. A gyülekezeti csoportokvezetésében pedig bátrabban kell a nem lel-kipásztor testvéreket is szóhoz engedni. Ígylettek a páros körnek, a fiatalasszonykör-nek, nôi körnek, filmklubnak olyan vezetôi,akik a kapott kegyelmi ajándékaikkal gaz-dagabbá, változatosabbá tehetik a közösszolgálatot. – A lelkipásztori fronton pediga következô évben megpróbálkozunk – Me-zey Tibor beszolgáló idôsebb lelkipásztormellett – három fiatal szolgatárs beállítá-sával is.

Pataki András Dávid jelenleg 6. évesteológus július 1-jétôl beosztott lelkipász-torként szolgál tovább – szept. 1-jétôl pedigismét vállalunk 6. éves teológust, a gyer-mekeink és ifjaink számára már ismertSzilágyi Csaba személyében. A harmadik

fiatal Lôrinczi Hunor lesz, aki most töltiBicskén 6. évét, és szeptember 1-jétôl be-osztott lelkészként kap lehetôséget arra,hogy egy évet szolgáljon és tanuljon a Fa-sorban. A gyülekezet lelkipásztora vállalja,hogy a fiatalokat tudatosan is tanítja, ésigyekszik felkészíteni ôket az egyházunkmissziójában késôbb rájuk váró feladatokra.

A nyári gyülekezeti csendeshetekre iskészülünk. Aki csak teheti, ragadja meg alehetôséget és valamelyik hétre jelentkez-zen. Újságunk más helyén ezekrôl bôveb-ben is írunk.

Lassan befejezôdnek a felvételi beszél-getések iskolánkban. Két osztály indulhataz új elsô évfolyamon is. Nagy tervekrôl ál-modunk, imádságban kérjük Urunk vezeté-sét, mert sürgetô feladatnak látjuk a gyüle-kezeti óvoda, ill. a Julianna iskola VII-VIII.osztályának a létrehozását. Folynak a tár-gyalások a hivatalos szervekkel, elképzelé-seink szerint 2006. ôszén indulhatna mind-két feladat.

A presbitérium, felmérve az anyagiszükségeket is, újra indította a kolumbáriu-mi helyek megváltásának folyamatát. Azt isörömmel állapítjuk meg, hogy egyre többtestvérünk tekinti otthonának a gyülekeze-tet: szíve és anyagi helyzete állapotánakmegfelelôen rendszeres egyházfenntartóijárulékkal és adományokkal hordozza fele-lôsen a nagy család életét.

Soron következô feladat a gyülekezetiterem belsô kiképzése, bútorokkal, új szé-kekkel felszerelése, hogy az évekkel ezelôttfelújított terem igazán otthonos, szép,

Kedves Testvéreink!

Gyülekezetvezetôi levél

„Azélet küzdelmei-nek jótékonybalzsama: aszépben valógyönyörködés.Hálás lehet az

Úristen-nek, ha ôt azzaláldotta meg, hogymeglássa ésátérezze a szépet,de még inkábbtartozik hálával az,akinek megadatott,

hogya szép kul-tuszábantöltheti eléletét és azalkotás

öröm-érzetébenrészesülve,ízelítôt kapaz Istenibôl,embertár-sainak pedig

lelki gyönyörû-séget szerez

mûvészetével.(Róth Miksa)

LELKI HÁZUNK TÁJA


LELKI HÁZUNK TÁJA

4

berendezett legyen. A gyülekezet féltveôrzött képét, a Munkácsy „Krisztus Pilátuselôtt” reprodukciót is szeretnénk visszahe-lyezni a terembe, de teljes restaurálásáhozmég egymillió forint hiányzik. Kérjükmindazok külön adományát, akik készeksegíteni a gyülekezeti terem és benne a mû-vészi kép felújítását.

Amikor a Harangszó legújabb számamegjelenik, már túl leszünk a gyülekezetlelkipásztora tízéves helyi jubileumán.

Szép, új palástot ajándékozott a gyülekezetez alkalomból, amelyben tovább hirdethe-tem Isten kibeszélhetetlen kegyelmét, ame-lyet Jézusban nekünk, fasori testvéreknek ishozzáférhetôvé tett és gazdagon ajándéko-zott. Övé legyen érte minden dicsôség!

Külön is gondolva gyülekezetünk idôsés beteg tagjaira, testvéri szeretettel köszön-tünk Mindenkit:

Öt év a mérlegenPresbiteri hétvége Vámosmikolán

2005. március elsô hetének végét Vámos-mikolán töltötte a presbitérium. Az együttlétmeghatározó gondolata volt, hogy az év végé-vel lejár a jelenlegi presbitérium mandátuma,s ezért értékeljük együtt az elmúlt idôszakmunkáját, a közösen megtett utat.

Az alkalom Pataki András segédlelkészáhítatával kezdôdött pénteken este, majdszombaton Végh Tamás lelkipásztor igeszol-gálatával folytatódott. Délután dr. Tolnay La-jos missziói gondnok gondolatébresztô elô-adást tartott Család, munkahely, gyülekezet a

presbiter életében címmel. Vasárnap dr.Szabó Mihály fôgondnok értékelte a hétvégeeseményeit, majd Végh Tamás szolgálatávalistentiszteleti úrvacsora zárta a programot.

Fentiek mellett az egész hétvégét kitöl-tötte a résztvevôk egyenkénti beszámolója,melyen sorra vették az elmúlt öt év esemé-nyeit, s benne a presbitérium, illetve az egyespresbiterek tevékenységét. Az elhangzottakatösszegezô fôgondnoki értékelés szerint el-mondható, hogy az öt évvel ezelôtt megvá-lasztott és erôsen megfiatalított presbiteri csa-pat teljesítette küldetését. A gyülekezeti életfolyamatosan pezsgett, és tévedéseink ellené-re az Úr kegyelmébôl épült a gyülekezet.Isten többet hozott ki munkánkból, mint

amire magunktól képesek lettünk volna. Apresbitérium tagjai közelebb kerültek egy-máshoz és ahhoz, hogy Isten egységes közös-séggé formáljon bennünket.

A sok jogos bírálat és önbírálat is elis-merte, hogy volt egy nehéz idôszaka a presbi-tériumnak, azonban az Úr beavatkozása min-dent megváltoztatott. Ritkán fordul elô, hogyláthatjuk, amint „az Úr csodásan mûködik”,de most velünk ez történt. A Somogyi házas-pár távozását Kecskemétre szinte mindenkitragédiának tekintette, és csak most, több hó-nap eltelte után vált világossá, hogy bármeny-nyire is szerettük-szeretjük ôket, és bármen-nyire is hiányoznak, az áthelyezés valóban Is-ten akarata szerint történt. A kecskemétiekkaptak egy kiválóan felkészült, hívô vezetôt(hívô lelkészt), Somogyi Péter kapott egyolyan feladatot, amely méltó képességeihezés felkészültségéhez, és önállóan munkálkod-hat Isten dicsôségére, a Fasorban pedig sokember kapott új feladatot és lehetôséget, merta távozással keletkezett ûrt be kellett tölteni.És Somogyiék vetése így szökkent szárba.

A presbiteri hétvége résztvevôi azzal ajó érzéssel mehettek haza, hogy megtapasz-talhatták: az Úr nem hagyta magukra ôket ésmindent jóra fordított. „…akik Istent szeretik,azoknak minden a javukra szolgál.”(Róma 8,28)

Dr. Südy György presbiter

Dr. Szabó Mihályfôgondnok

Végh Tamáslelkipásztor

Imádkozzunk együtt!Oh, mindenható örök Isten, ki a te szerelmes

Fiadat a halálból feltámasztottad minékünk életünkreés igazulásunkra, adjad, hogy a Krisztusnak jóságosereje mibennünk lakozzék, mely által mi e világnakés a mi testünknek szüntelen meghaljunk, és új élet-re támadjunk fel.

(Szenci Molnár Albert húsvéti imádsága)*

Oh, Szent Isten, mind ez egész világnakuralkodó Ura, ki a szerelmes Fiadat a te jobbodraültetted és felmagasztaltad, ôt minden királynak kirá-lyává és igaz fôpappá kented és koronáztad. Mely teszerelmes Fiad a királyi és fôpapi szokás és tiszt

szerint a Szentlelket ottan hamar az ô ajándékaivalegyetemben a szent apostolokra elbocsátotta. Kérünktéged, adjad minékünk is bôségesen a teSzentlelkedet, hogy a mi királyunknak, papunknakés fejünknek a Szentlélek által tagjai legyünk, min-den dolgunkban ôreá nézzünk, és a mennyei dolgo-kat fôképpen és mindenek felette kívánván a földi éselmulandó jókról elfeledkezzünk, és a miszíveinknek bizalmát ne helyezzük veszendô ésrothadandó dolgokba. Ámen!

(Szenci Molnár Albert pünkösdi imádsága)

Egy kis csapat az Ipolyt is meglátogatta

LELKI HÁZUNK TÁJA


LELKI HÁZUNK TÁJA

6

Tíz éve, 1995 márciusában érkezett aFasorba Végh Tamás és családja, s kezdtemeg itt szolgálatát mai vezetô lelkipászto-runk. A jubileum alkalmából március 20-ánünnepi istentiszteletre került sor, amelyen há-lát adhattunk Végh Tamás tízévi munkájáért.Elôször az egykori missziói gondnok, BenkôGyula köszöntötte a lelkipásztort és családját,majd Szabó Mihály fôgondnok szólt a gyü-lekezethez. Együtt adták át Végh Tamásnak agyülekezet ajándékát, egy új lelkészi palástot.Ezután a lelkipásztor beszélt az elmúlt tíz esz-tendôrôl, majd feleségével, Julikával, gyer-mekeivel, Noémivel, Tamással és Dórával,valamint vejükkel, menyükkel és unokájuk-kal, a kis Rubennel együtt Igével, énekszóval– gitárkísérettel – köszöntötték a nagy fasoriközösséget. És köszöntötték azt a két testvé-rüket, akik szinte az elsô perctôl kezdve mel-

lettük szolgáltak, akikkel együtt építik azótais Isten országát a Fasorban: Szabó Mihályfôgondnokot és Albert Péter egyházfit.

Annak idején Végh Tamás hivatalos be-iktatása szeptemberben zajlott. Akkor virág-vasárnapi igehirdetést mondott az ôsz kezde-tén, ám az akkori igehirdetést most éppenvirágvasárnapon idézhette fel. Így szól azalapige Máté evangéliumának 21. fejezeté-ben, a 2-3. versben: „Jézus ezt mondta nekik:»Menjetek az elôttetek fekvô faluba, és ottmindjárt találtok egy megkötött szamarat acsikójával együtt: oldjátok el, és vezessétekhozzám. Ha valaki szól nektek valamit,mondjátok meg, hogy az Úrnak van szükségerájuk, és azonnal elengedi azokat«.” „Szama-ras emberek a Fasorban” – ez volt a címeannak a tíz évvel korábbi prédikációnak,amely ma is érvényes üzenetet hordoz. Az

Tízéves jubileum

„...az Úrnakvan szükségerájuk”(Mt 21,3)

ember, akinek a Biblia még a nevét sem jegy-zi fel, és aki szamarát Jézus rendelkezésérebocsátotta, tudta, hogy nem ô ad valamitJézusnak, hanem Jézus adja oda ôérte azéletét. Amit Jézusnak adunk, nem veszteség,hanem nyereség az életünkben. „Amink van,azzal álljunk Jézus rendelkezésére – »AzÚrnak van szüksége rájuk« –, hogy megteljena gyülekezet olyan emberekkel, akik amijükvan, Jézus rendelkezésére bocsátják, hogy Ôhasználja; és mégis ôk gazdagodnak megezáltal; élet, elpusztíthatatlan élet jelenik megbennük, és ez az élet virágzik ki körülöttük!”– szólt tíz éve és ma is egybehangzón a pré-dikáció. Ezzel az üzenettel indult el a Fa-sorban Végh Tamás lelkipásztor. És boldogan

mondhatta ma el a szószékrôl, hogy akkorivágyai közül sok beteljesedett. Elég arra gon-dolni, hogy a templom karzatának 1995-bengyakran üres padsorait Isten mára megtöltötteújjászületett testvérekkel.

Isten áldja meg Végh Tamást és család-ját, Istennek hála tízéves fasori szolgála-tukért, és Isten adjon nekik még sok-sok gyü-mölcsöt hozó esztendôt a fasori gyüleke-zetben! Devich Márton

Szilveszter a Fasorban

Örömmel töltötte el a szívünket, hogy2004. december 31-én közösen tölthettük elmintegy nyolcvanan a szilvesztert, az Óévutolsó óráit a gyülekezet közösségében. Agyülekezeti teremben sok-sok finomság, ésegy kimerítô vidám szellemi vetélkedôvárta a testvéreket, majd Végh Tamásvezetésével elcsendesedtünk, és ki-ki el-mondhatta, milyen örömei voltak az elmúltesztendôben. Éjfélkor, akik bírták és itt ma-radtak, áhítattal, úrvacsorával köszöntöttükaz Újévet.

Az alábbiakban azt a kis Spurgeon-írást közöljük, amit Végh Tamásné Julikaolvasott fel nekünk a vetélkedô után okulá-sunkra, hogy milyen fontos a másokért valóközbenjáró imádság. És közöljük azokat ajátékos, vidám sorokat, amelyek a vetél-kedôn születtek, hogy eszperente nyelvenfogalmazzanak meg egy-egy bibliai törté-netet.

C. H. Spurgeon:A mérleg serpenyôi

Amit a nagyanyám a Bibliából nekünkelmondott, azt elôttünk élte is minden nap.Csendes, derûs, mindig barátságos volt éshûséges imádkozó. Egész élete csupa sze-retet és kimondhatatlan nyomorúságokelhordozása volt. Olyan ember oldalán élt,aki ennek pontosan az ellenkezôje volt. Ke-mény, hálátlan, önzô, káromkodó, aki sohanem volt megelégedve. Ha „rossz napja”volt, mindnyájunknak sietve el kellett hagy-nunk a házat. Nagymama már az ajtónálfelvilágosított minket errôl, és azt mondta:„Gyermekek, gyorsan menjetek, fúj az

Új palástban

LELKI HÁZUNK TÁJA


LELKI HÁZUNK TÁJA

8

északi szél. Imádkozzatok nagyapátokért,különben elkárhozik.” Gyakran nem értet-tük meg nagyanyót és azt mondtuk: „Ha ígyvan, ha ilyen a nagyapa, biztosan meg isérdemli.” Mikor egyszer azt mondtamnagyanyónak: „Nagymama, hagyd abba anagyapáért való imádkozást, semmi értelmenincs, hiszen egyre gonoszabb hozzád” –

ekkor megfogta a kezemet, és kivitt a kony-hába. Ott az asztalra felállított egy kony-hamérleget és a következôket mondta:„Ennek a konyhamérlegnek két serpenyôje

van. Képzeld el, hogy Isten mindnyájunkszámára elkészített egy-egy ilyen mérleget.Ezen méri meg mindazt, amit cselekszünk.És képzeld el, hogy az egyik serpenyôben üla te súlyosan megkötözött, kemény szívûnagyapád. Ô a maga kôszívével tekintélyessúlyt képvisel. A másik serpenyôben azon-ban vannak nagyanyádnak gyönge imádsá-gai, és a ti gyermeki imáitok is. Ha egy-egyilyen imádságot egy naptárlapnyi súlyúnaktekintesz, akkor nagyapádhoz képest jófor-mán semmit sem nyom!

Ha azonban kezedbe veszel egy egészévre szóló leszakítós naptárt, a maga 365lapjával, akkor az már valamivel súlyosabb.És most képzelj el magadnak 50 teljes nap-tárt. Azoknak aztán tekintélyes súlyuk van!

Mert azóta imádkozom nagyapáért.Meg vagyok gyôzôdve, hogy már nem sokhiányozhat ahhoz, hogy imáink súlyosab-bak legyenek, mint nagyapa, és felviszikmajd ôt a mennybe. Hát nem lenne kár, hamost belefáradnánk és abbahagynánk azimádkozást?

Ha hûségesen könyörögsz velem min-dennap, akkor Isten meghallgat minket.”

És így történt, hogy még további hét

évig könyörögtünk együtt nagyapa megtéré-séért. Miután 57 éven át kitartóan imádko-zott szegény férjéért, nagyanyót az Úr Jézusmagához vette. Meghalt, anélkül hogy örül-hetett volna nagyapa megtérésének. Csakkoporsójánál tört össze a kemény szívûnagyapa, és adta át életét Megváltójának,leírhatatlan keserves sírással.

Éppen én, aki hét évvel ezelôtt nagy-anyámnak azt a tanácsot adtam, hogy neimádkozzék többé érte, térdelhettem le a 83éves aggastyánnal együtt és lehettem tanújamegtérésének. Az egykor annyira rettegettzsarnok szelíd, szeretetteljes, hûségesenkönyörgô nagyapó lett, aki minden láto-gatóját intette, hogy adja át életét az Úrnak.Az imádsággal teljes mérlegserpenyô tehátmégiscsak a menny felé lendítette anagyapát. – Nagyanyó pedig hálát adhatezért a mennyben.

A teremtésKezdetben egyszer teremtetett egyetemesenegeknek ege. Nem ember teremtette, de egyhetet teremtett eme nem ember, nem evettemellett. Lett este, lett reggel, hetedszer, ezeketbefejezve nehezen leheveredett. E nem embermegszentelte eme estet. Teremtett egeret,egeket, embert, tengert, hegyeket, egrest, epret,tehenet remeket, mely egyre remegett, melyfelett fecske sem repdesett, s kecske semmekegett kertbe menve keservesen, szepegettehelyett eleget.

NoéEmber, te neked kell szerkesztened emeszerkezetet, mely nektek menthet meg lel-keteket, testeteket. Terelj be ebbe eleget, kettenlegyenek egye-egye nemeknek. Nejedet, ve-jedet bereteszeld! Egek, fellegek megrepednek,csepegve elered, tengerek megtelnek, elfednekfedeleket, emberek nem menekedhetnek meg.Hetek telnek-telnek, tengerek leeresztenek,teneked gerle jelez, s mehetsz. Jelem leszegeken neked, eme elemekkel embert el nemvetem.

JózsefE kedves gyermekkel elmentek egy helyre,mely embert keserves kereskedelem kergetteveszedelembe. Terembe emelgetett fejedelem-nek kedves csecsebecse tengereket. Egyre fel-jebb emelkedett, fejedelemnek szeretett em-bere lett, de menyecske szemet vetett eme em-berre. Nem tetszett e cselekedet fejedelemnek,erre egyre lejjebb esett egy terembe. Megverve,megrettenve elkeseredve lelte lelke lehetetlenhelyzetben. Szentnek terve fejedelemmel meg-mentette, felemelte.

ZákeusEgy telhetetlen ember kegyetlen terheket vetettemberekre, mellyel rengeteg ellenszenvetszerzett. Helye berkek teteje lett jelenleg:melyen leselkedve keresett Mestert, mely errefele ment. Meglelt Mestere szemeket me-resztett. „Helyem emez este telepeden lelem, seledeled veled eszem.” Eme becstelen emberlelke menny fele emelkedett, s ezzel meg-mentetett. Menten terekre ment, s beszedett ter-heket kedve s zsebe beszerzett ereje felettembereken levezekele.

Dávid és GóliátEgy kegyetlen fejedelem fenyeget szent se-reget. Seregek fenekednek, ellenben ketten ve-rekednek: egy csepp gyermek, meg rettenetestermetes ellenfele. Ellenfele kegyetlen erejenem rettentette e gyermeket, mert vele lehetettSzent Lelke segedelme. Teljes fegyverzeteellen egy meztelen fegyvertelen gyermekember nyerhetett.

A vetélkedôn mindegyik csapatnak elô kellett rukkol-nia egy kis jelenettel. Izgatottan vártuk, hogy mi ke-rekedik ki a képen látható csapat produkciójából, ám apoén ezúttal az volt, hogy az elôadás elmarad...


TÜKÖR TÜKÖR

„Mert én az Úrtól vettem, a mit néktekelôtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon azéjszakán, melyen elárultaték, vette a kenye-ret, És hálákat adván, megtörte és ezt mon-dotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem,mely ti érettetek megtöretik; ezt cseleked-jétek az én emlékezetemre. Hasonlatoskép-pen a pohárt is vette, minekutána vacsoráltvolna, ezt mondván: E pohár amaz új testa-mentom az én vérem által; ezt cselekedjé-tek, valamennyiszer isszátok az én emléke-zetemre. Mert valamennyiszer eszitek e ke-nyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halá-lát hirdessétek, a míg eljövend. Azért a kimáltatlanúl eszi e kenyeret, vagy issza azÚrnak poharát, vétkezik az Úr teste és véreellen. Próbálja meg azért az ember magát,és úgy egyék abból a kenyérbôl, és úgyigyék abból a pohárból.” (1Kor 23–28)

ÚrvacsoraSzolgálók az ajtó mögött

FASORI HARANGSZÓ12 FASORI HARANGSZÓ 13

LELKI HÁZUNK TÁJA

„Teljesítsétek be az én örömömet, hogyegyenlô indulattal legyetek, ugyanazonszeretettel viseltetvén, egy érzésben, egy-ugyanazon indulattal lévén;

Semmit sem cselekedvén versengésbôl,sem hiábavaló dicsôségbôl, hanem alá-zatosan egymást különbnek tartván ti maga-toknál.

Ne nézze kiki a maga hasznát, hanemmindenki a másokét is.” (Filippi 2,2–4)

Kosárlabda bajnokság lesz a Fasorban!– hallatszott mindenhonnan. Felkaptam a fe-jem, ez tetszene nekem! De hogy készüljünk,hol keressünk csapatot, hova járjunk edzés-re? Kérdéseinkre meglepô választ kaptunk.Gyülekezetünk ifjúsága szerdánkén kosár-labdázik a Julianna iskola tornatermében.

Évek óta keresünk férjemmel együtt o-lyan társaságot, ahol mindketten gyakorol-hatnánk egyik kedvenc sportágunkat. Egyikalkalomra mi is elmentünk, majd szerdárólszerdára program lett a kosarazás. Nagyon jóhangulatú, vidám edzésekben volt részünk.Érdekes volt, hogy bár különbözô fizikum-mal, adottsággal rendelkeztünk, vegyes csa-patokban játszottunk, jól éreztük magunkat.Ezen sokat gondolkodtam, és egyre inkábbazt vettem észre, hogy a játékunkban is mennyire látszik, hogy mi Kihez tartozunk.Érezni lehetett, hogy mindenki adni akar. E-gyik oldalról azért, mert bátorságot merítveeljött játszani, aki magát ügyetlennek tartot-ta, másik oldalról, aki ügyesebb, korábbanválogatott sportoló volt, az befogadta ôt.

A Filippibeliekhez írt levél második ré-szének verseibôl tartott egy rövid áhítatotPataki András segédlelkészünk a bajnokságelôtt. Szavaival intett minket a versengés nél-küli, szeretetteljes játékra, mialatt egyre in-kább megfogalmazódott bennem az, hogymilyen jó, hogy együtt játszhatunk, és már

nem is érdekel, milyen helyezést érünk el. Acsapatokat próbáltuk úgy összeállítani, hogylehetôleg egyformák legyenek az erôviszo-nyok. Öt csapat nevezett, csapatonként öt fô-vel, korhatár nélkül. Családtagokból, barátok-ból lelkes szurkolótábor alakult ki. Sokszorhallatszott a pályáról, a csapattársaktól, ellen-felektôl, szurkolóktól a „hagyd dobni, ügyesvagy, beviszed!” felkiáltás.

A játék közben az iskola ebédlôjébengyülekezetünk ifjúsága folyamatosan gon-doskodott arról, hogy testi eledelben seszenvedjünk hiányt. A verseny végén mindenrésztvevô kapott oklevelet, mely szintén kü-lönbözött az életem folyamán kapott, eddigiösszes oklevéltôl. A Rómabeliekhez írt levél-bôl az alábbi vers szerepelt rajta:

„…nem azé, aki akarja, és nem is azé,aki fut, hanem a könyörülô Istené.” (Róma 9,16)

Másnap istentisztelet alatt az izomlázokozta fájdalmaink miatt néhányan cinkosanösszekacsintottunk, de a templom elôtt márbüszkén mutogattuk egymásnak a véletlen,apró balesetek nyomait. A szerdai kosarazástovább folytatódik, remélve, hogy többenbekapcsolódnak a játékba, és a következôbajnokságon még többen leszünk, mind ajátékosok, mind a szurkolók.

Halász Ági

Kosár – jó!Nagy küzdelem volt az elsô fasori kosárlabda bajnokságon

LELKI HÁZUNK TÁJA

Ez a labda már a lelkipásztoré!

Demeter Kornél volt a fôszervezô

LELKI HÁZUNK TÁJA


FÓKUSZ

14

Az 1975-ös kiadású Magyar ÉrtelmezôKéziszótár a következô magyarázatokat adja alelkiismeretrôl: 1. Az az erkölcsi érzék, mellyelvalaki a saját tetteit és gondolatait megítéli. 2.Az egyénnek saját magára vonatkozó erkölcsitudata, illetve az önmagától megítélt erkölcsiállapota. (Lelkiismeretes az, aki feladatát teljesfelelôsségérzettel végzi.)

A tudományos magyarázatok mellett ahétköznapi ember tudatában két egymássalellentétes vélemény tusakodik. Az egyik egyôsi görög bölcselet, amely szerint a lelkiis-meret Isten szava az emberben, olyasmi, amia bûneset utáni sötétségben is megmaradt,mint isteni világosság, fénysugár. A lelkiis-meretnek nem az a funkciója az ember éle-tében, hogy helyettesítse Istent és az Ô Igéjét,szavát. E téves nézet mellett dominál egy má-sik helytelen felfogás, amely szerint a lelkiis-

meret az emberiség történelme során kiala-kult neurotikus kényszerképzet a taburól a ti-lossal szemben.

Mi hát a lelkiismeret? Mit mond róla aBiblia? Nézzük a 32. zsoltárt, Dávid tanítását:„Boldog az, akinek hamissága megbocsátta-tott, vétke elfedeztetett. Boldog ember az, aki-nek az Úr bûnt nem tulajdonít, és lelkébencsalárdság nincsen. Míg elhallgatám, meg-omoltak csontjaim a napestig való jajgatásmiatt. Míg éjjel-nappal rám nehezedék kezed,életerôm ellankadt, mintegy a nyár hevében.Szela. Vétkemet bevallám néked, bûnömet elnem fedeztem. Azt mondtam: Bevallom hamis-ságomat az Úrnak és te levetted rólam bûne-imnek terhét.” (A leírtak világosabb megíté-léséhez érdemes elolvasni a 2Sámuel 11-et.)

Drámai tusát ír le a zsoltár, bemutatjaDávid király viharzó lelkét, amikor szembe-

A lelkiismeretrôl• Január 2.: Filmvetítés volt a REFISZ délutánján• Január 9.: Zenés áhítat volt (1Kor 13 és 15) – MezeyTibor szolgálatával• Január 23.: „Szószék-csere”: Sipos Ete Álmos a Fasor-ban, Végh Tamás a Nagyvárad téren szolgált• Január 25.: Nyílt nap volt a Julianna iskolában• Január 25.: A filmklubban Ingmar Bergman Tükör általhomályosan címû filmjét vetítettük• Január 30.: Megemlékeztünk Szabó Imrérôl, halálának50. évfordulója alkalmából• Január 31.: Juliannás gyerekek lelkészei találkoztak• Február 5.: Lezajlott az I. fasori kosárlabda bajnokság• Február 6.: A Somogyiházaspár szolgált a Fasorban• Február 6.: Pataki András Dávid Budakalászon szolgált • Február 6.: Nagy Tímea olimpiai bajnok volt a REFISZvendége

• Február 13.: Juliannás családi istentiszteletet tartottunk,vendégünk volt Hunvald György, a VII. kerület polgár-mestere és családja• Február 13.: Zenés áhítat volt (1Thessz) – Végh Tamásszolgálatával• Február 22.: A filmklubban Bergman Úrvacsora címûalkotását vetítettük• Február 23.: Gyülekezeti közösségben tekintettük mega Luther-filmet az Uránia moziban• Március 3–6.: Mezey Tibor evangelizált Tabajdon ésGárdonyban• Március 4–6.: Presbiteri hétvége volt Vámosmikolán• Március 6.: Bibliavasárnapon Nagy Károly rákosfalvailelkész hirdette az Igét, bemutatkozott a Kálvin Kiadó• Március 6.: Dr. Keller Majer Miklós sejtkutató volt aREFISZ vendége (téma: emberi sejtkutatás, klónozás)• Március 7.: Gaál Éva mûvésznô tartott elôadást a szülôkiskolájában a Julianna tornatermében (téma: Olvasmány

és látvány – mit adunk gyer-mekeink kezébe?)• Március 12–15.: Honisme-reti találkozó volt négy ha-táron túli magyar gyüleke-zet, iskola részvételével• Március 12.: Megkezdô-dött a templom belsô világí-tásának felújítása• Március 12.: Alkotós gyer-mekdélutánt tartottunk

• Március 13.: Ünnepi istentiszteletünk volt a honisme-reti találkozó résztvevôinek szolgálatával. A gyermek-is-tentiszteleten a határon túliak szolgáltak.• Március 13.: Zenés áhítat volt, Shütz János passióját aSoli Deo Gloria kamaraegyüttes és a Theológia Énekkaraadta elô – Mezey Tibor hirdette az Igét• Március 14.: Gyerekekkel a Tropicariumban jártunk• Március 15.: Ünnepi istentisztelet után határon túli ven-dégeinkkel a várbeli ünnepségen vettünk részt• Március 20.: Virágvasárnapon hálát adtunk Végh Tamáslelkipásztor tízéves szolgálatáért, majd családi napot tar-tottunk• Március 21-tôl, a nagyhéten minden nap 18 órakor voltigehirdetés templomunkban dr. Hôs Gézáné, Mezey Ti-bor, Kónya Ákos, Szilágyi Csaba, Pataki András Dávid,Végh Tamás és Székely Zsolt szolgálatával.• Március 25.: A nagypénteki zenés áhítaton Bach Jánospassiójának kórustételeit a Fidelissima vegyes kar adtaelô Arany János vezényletével, Pálúr János orgonakísé-retével. Az Igét Végh Tamás hirdette• Március 29.: Filmklubunkban Koltay Gábor Trianoncímû filmjét tekithettük meg• Április 2.: Munkanap volt Tahiban, Isten táborában• Április 3.: Hangverseny volt a Zeneakadémián a FasoriOrgona Alapítvány javára. Fellépett Csillagh Katalin,Fassang László, Kovalszki Mária, Seres Dóra és PálúrJános, valamint az Ewald fúvósötös.• Végh Tamás lelkipásztor január 16-tól 21-ig Biatorbá-gyon férfi csendeshéten szolgált, február 10-én a Baár-Madas Gimnázium reggeli áhítatát tartotta Pasaréten,február 20-án Érsekcsanádon hirdette az Igét, február 25-én pedig a Bács-Kiskun megyei lelkipásztorok és gond-nokok konferenciáján tartott elôadást. Április 2-tôl 8-igKárpátalján szolgált.

Eseménynaptár – 2005 elsô három havában történt

Sipos Ete Álmos

Mezey Tibor lelkipásztor és Hunvald Györgypolgármester a január 13-i istentiszteleten

Tavaszi hangversenyeink• Április 16., szombat, 18 óra: Király Csaba orgonál • Április 30., szombat, 18 óra: a Carmine Celebrat kórus, ZimányiIstván – Zádori Mária, Duba Szilkvia, Bardócz Erzsébet, Basky István, Mezei Tibor, Moldvay József, Sárosi Károly • Május 21., szombat, 18 óra: Bencze Bulcsú, Horváth Márton Levente, Horváth Zsolt és Kály-Kullai Rita – aZeneakadémia orgonaszakos hallgatói • Minden hónap második vasárnapján délután fél négykor zenés áhítat


MÚLTIDÉZÔ

16

FÓKUSZ

Nemcsak a bibliás emberekhez, dehozzájuk különösen közel áll a teremtés-történet nagy Igéje: „Nem jó az embernekegyedül lennie, szerzek néki segítõtársat –hozzáillõt” (1Mózes 2,18). A teremtõ Istenmaga helyezte Ádám szívébe ezt a vágyat,és maga elégítette ki azt: odavezetve õhoz-zá Évát. Az ember közvetlenül Isten kezé-bõl kapta ezt az asszonyt. Bizony, olyanöröm ez, amely azóta emberpárok végtelensokaságának szívében ismétlõdik újra megújra, amikor megértik, hogy Isten vezetiõket egymáshoz kölcsönös szeretetben.Ilyenek voltak hitünk hõsei sorában I. Rá-kóczi György és Lorántffy Zsuzsanna is,akik kora gyermekségük óta ismerték egy-mást, mindketten korán árvaságra jutottak,és kölcsönösen megérezték, hogy összetar-toznak. Mátkaságuk ideje a boldog tervezé-sé volt, esküvõjükre összesereglett a félország. Maga Bethlen Gábor erdélyi fejede-lem is részt vett az ifjú pár örömében, ami-kor Zsuzsanna kimondta: „Szeretem és hû-séges segítõtársa leszek. Isten engem úgysegéljen.”

Valóban azzá lett, sõt még több is:õrzõangyala, tanácsadója, küzdõtársa, vi-gasztalója. Isten által megáldott szövetsé-gük jellemzõje pedig a kölcsönös szeretet ésmegbecsülés.

Bethlen Gábor után a magyar függet-lenségnek és a protestáns vallásszabadság-nak õhozzá hasonló bátor védelmezõjekerült az erdélyi fejedelmi székbe I. RákócziGyörgy személyében. Õ is hozzájárult ah-hoz, hogy a Habsburgok katolizáló és né-metesítõ politikájával szemben megmarad-jon a magyarság hazája, hite, nyelve. Ezért

õ is ápolta a diplomáciai kapcsolatot a tö-rökkel.

I. Rákóczi György (1593-1648) alighúszévesen már ónodi várkapitány, majdBorsod vármegye fõispánja lett. A Bethlenvezette harcokban kassai generálisként vettrészt, 1630-ban pedig Erdély fejedelmévéválasztották. Az ifjú fejedelem Rakamaználmegverte II. Ferdinánd ellene küldött sere-gét, az itt zsákmányolt ágyúkból harangokatöntetett, és adományozott több eklézsiának.Õ is részt vett a protestánsok vallásszabad-ságáért Európa-szerte folyó harmincéves

Ragyogtok, mint csillagok e világbanI. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna emlékezete

I. Rákóczi György

került Isten akaratával. Boldog lehetne, örül-hetne, hiszen elérte célját, mégsem boldog.Miért? Mert megszólalt benne egy titokzatoshang, a lelkiismeret szava.

A Biblia szerint a lelkiismeret emberlé-tünkhöz tartozó valami, tipikus emberi jelen-ség. Sehol nem szól a Szentírás arról, hogyIstennek, Jézusnak, sôt angyaloknak, ördö-göknek, állatoknak lenne lelkiismerete. Alelkiismeret az elbukott, a bûnbeesett emberlényéhez tartozik.

Az elsô emberpár bûnesete után látható,az ember hogyan retteg Istentôl, hogyan buj-dosik elôle. Ez a menekülés, ez a félelem, aminem volt meg benne a bûneset elôtt, szorosanösszefügg a bûnnel és a lelkiismerettel. Atestvérgyilkos Káin bûne elkövetése után sír-va panaszkodik: „Akárki rám talál, megölengem” Ki elôl menekül? A saját lelkiisme-rete elôl. A lelkiismeret dinamikus, vulkani-kus kitörését látjuk itt azon mód, amint a bû-ne belép a világba. Ugyanez a vulkanikus erôteszi Dávid számára is élvezhetetlenné a lát-szólag elért boldogságot!

Ki ne ismerné közülünk is ezt a kegyet-len állapotot? Talán valamikor rosszul bántálvalakivel, aki már meghalt, vagy talán vala-milyen titkos bûn emléke maradt meg ben-ned, házastársi hûtlenség, magzatgyilkosság– nem vádol senki érte, nem tud róla senki:mégis mintha nagy, sötét fenyegetô árnyékkövetne mindenhová. Nincs szabadulás tôle?

Az emberek Istenre nézve vannak te-remtve. Életünk egyetlen esetben halad ren-des úton, ha Isten útján halad. Augusztinuszmondta: „Magadnak teremtettél bennünket,és nyugtalanok vagyunk, valameddig megnem nyugszunk tebenned.”

Az emberi élet centruma Jézus. Ha éle-tünk nem körülötte forog, bûnbe jut: excent-rikus lesz. Ezt fejezi ki Dávid is a 32. zsoltársoraival: Soha nem vagyunk annyira önma-

gunk, mint amikor teljesen Istennél vagyunk.Nézzük, hogy mit ír az értelmezô szótár alelkiismeret-furdalásról: „A rossz lelkiisme-ret okozta kínzó érzés.” Azt jelenti, hogy fel-borult az egyensúlyi helyzet. A lelkiismeretaz Istentôl, emberi létünk értelmétôl való el-szakadásból eredô ösztönös félelemérzet.Akkor szólal meg, amikor valami módonkonfliktusba kerülünk Istennel. Tudjuk, hogya testi fájdalom az emberi szervezet jeladása:„Vigyázz, valami nincs rendben!”

A lelkünkben jelentkezô fájdalom a lel-kiismeret. Az a rossz érzés, hogy sohasemvagyok egyedül. Valaki látja, valaki tudja,valaki mindenrôl tud, amit csak én tudok, ésfelelôsségre von érte egyszer, mert megvanhozzá a joga és hatalma.

Dávidot is, ameddig elhallgatta bûnét,vádolta a belsô hang. A lelkiismeretet egyideig el lehet hallgattatni. Dávid is belebe-tegedett ebbe a helyzetbe. Ha akkor Dávidotbevitték volna egy klinikára, esetleg magasvagy alacsony vérnyomást, vérkeringésizavarokat, depressziót állapítottak volna megnála lelki egyensúlya felbomlása miatt.

Hová vezet a lelkiismeret? Testi és lelkigyötrelemhez, álmatlanul gyötrôdô éjsza-kákhoz, átsírt nappalokhoz, kétségbeeséshez.A bûn bosszúja a lelkiismeret.

Amikor Dávid bevallotta vétkét, az Úrelvette róla annak terhét. Ez az út, csak ígylehet szabadulni a kínzó lelkiismeret-furda-lástól. Meg kell vallani a hamisságot az Úr-nak. A lelkiismeret-furdalás segít bûnbocsá-natért könyörögni. Ami megtörtént, nem lehetmeg nem történtté tenni, csak megbocsátani.Ezt teszi Isten, leveszi rólad bûneid terhét.

Isten elôl csak Istenhez lehet menekülni.Meneküljünk mi is Jézus keresztjéhez.

Joó Sándor alapján lejegyezte: Hartman László

FASORI HARANGSZÓ 19

MÚLTIDÉZÔ

FASORI HARANGSZÓ18

MÚLTIDÉZÔ

háborúban (1618–1648). Hadjáratainak te-temes költségeivel nem a népet terhelte, ha-nem saját vagyonából fedezte azokat. Az1645-ös linzi békében sikerült kivívnia azt,hogy a vallás szabad gyakorlásának jogát ajobbágyokra is kiterjesszék, az elvett pro-testáns templomokat visszaadják, és korlá-tozzák a rekatolizált földesurak önkényes-kedését. Fejedelemsége alatt is folytatódottErdély aranykora, és ez a magyarországirészeknek is védelmet és viszonylagos biz-tonságot jelentett.

I. Rákóczi György nemcsak a hadako-zásban szolgálta hazája és egyháza érdekeit,építését, hanem a közmûvelõdésben is. Azolykor zsugoriságig takarékos fejedelembõkezûen támogatta az iskolákat, és nagyösszegekkel járult hozzá különbözõ, ahitéletet és a mûvelõdést szolgáló könyvekkiadásához. Kiadta a református egyházak-nak szánt énekes- és imakönyvet, az ÖregGraduált. Megjelentette magyarul KálvinInstitutióját. Õ nyomtatott ki elõször románnyelvû könyveket az Erdélyben élõ romá-nok részére. Szép és nagy értékû könyvtárat

gyûjtött magának, amit aztán családja asárospataki kollégiumnak adományozott. Akönyvek mellett aranyból-ezüstbõl készültúrvacsorai edényekkel ajándékozta meg azegyházakat. Fejedelemsége alatt a Bethlenáltal alapított gyulafehérvári kollégiumvirágkorát élte – ugyanilyen bõkezûséggeltámogatta a sárospataki kollégiumot is.Templomokat, iskolákat építtetett, gondos-kodott a lelkészek és a tanítók fizetésérõl.Egy korabeli krónikás szerint a fejedelemrendszeresen olvasta a Bibliát – nemcsakbékeidõben, hanem hadakozásai közben,táborba szállásakor is. Így az Ószövetségkönyveit tizenháromszor, az Újszövetségétpedig több mint harminckétszer olvasta el.Jelmondata is egy bibliai ige volt: „Nemazé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanema könyörülõ Istené” (Róma 9,16).

Lorántffy Zsuzsanna (1600–1660) neve„nagyasszonyok” között ragyog, akik ke-resztyén hitükkel, hazaszeretetükkel, hûsé-ges és sokoldalú munkálkodásukkal sokattettek egyházunkért, nemzetünkért. „Egészéletemet emellé kötelezem, és kérem az énIstenemet, ki elkezdette a jót bennem, vigyevéghez” – írta önvallomásában. LorántffyZsuzsanna nagysága akkor mutatkozottmeg igazán, amikor Erdély fejedelmévé tettférje gyakran hadba vonult, és õ önállóan,hozzáértéssel vezette a háztartást a patakivárban és felsõ-magyarországi birtokain.Élelemmel és hadi felszereléssel látta elférje hadakozó seregét. Az utánpótláshoztermészetesen buzdító jó szót is mellékelt:„A bajoknál nagyobb az Isten, és az Õgondviselésében és áldásában nem csalat-kozhatunk.” Az a harminckét esztendõ, amitaz Úr kettõjük számára e földi vándorlásbanadott, nem volt egyéb, mint szüntelenigyekezet arra, hogy egymást boldoggátegyék. Noha Isten megannyi tanújelét adta

annak, hogy õket is a házasságban, a család-ban akarja a legnagyobb evilági boldogság-gal megajándékozni – megpróbáltatásokbanés keserûségekben is részeltette õket. Elsõgyermekük meghalt. György és Zsigmondfiaikat Isten félelmében nevelték. Zsig-mondban volt nagyobb reménységük, ámdeõ háromhavi házasság után megözvegyült,majd járványos betegség áldozata lett.György sok aggodalmat és bánatot okozotta szülõknek. Hatalomra törõ, mulatozásnakélõ ember volt...

Lorántffy Zsuzsanna férje halála utánminden idejét, erejét, szeretetét egyházánakés a pataki kollégiumnak szentelte. „Istendicsõségét és vallásunknak igaz tudományátakarjuk megtartani, s ennyi keserûségeinkközt való életünket csak arra rendeltük,miképpen naponként vallásunknak szolgál-hassunk” – ilyen szépen fogalmazta megelhatározását. Udvartartása szegényesebbvolt az akkori divatos fejedelmi udvaro-kénál, de annál gazdagabb volt jótétemé-nyekben és adakozásban. Hatalmas va-gyonáról – amelyet teljes egészében a köz

javára fordított – úgy vélekedett, hogy „micsak sáfárai vagyunk földi javainknak, azÚristen a tulajdonos”. Harangokat öntetett,Bibliákat, mûvészi kivitelû úrasztali terítõ-ket adományozott, lelkészeket segélyezett,ifjakat taníttatott. Újításokon munkálkodottaz egyházban és az iskolában egyaránt. Apataki várban maga köré gyûjtötte az elõ-kelõ családok nagyobb lányait, és tanítottaõket a háztartásnak sok figyelemmel ésismerettel járó vezetésére. Egyebek melletta gyógynövények ismeretére, gyógyszer-készítésre, varrásra, hímzésre is kiképezteõket. A pataki iskolára különösen sokat ál-dozott. Lehetõvé tette, hogy nemes és nemnemes ifjak egyaránt tanulhassanak, ésminél több lelkész és tanító kerüljön kionnan. Európa leghíresebb pedagógusát, acseh-morva reformátusok püspökét, Come-nius Ámos Jánost 1650-ben meghívtaSárospatakra. Comenius négy év alatt euró-pai szintre emelte a fõiskolát. A tantervetúgy alkotta meg, hogy a tanulók könnyedén,vidáman és túlterhelés nélkül tanulhas-sanak. A szellemi frissesség, a jó kondícióés a jó egészség biztosítása érdekében külö-nös gondot fordított a testnevelésre. A feje-delmi özvegy olyan magas javadalmat biz-tosított a nagy tudósnak, hogy az két pro-fesszoréval is felért bármely nyugati egyete-men. Oly nagy nyugalmat tudott teremteniszámára, hogy hatalmas mennyiségû mûve-inek több mint a felét Patakon alkotta meg.

Egy Lorántffy Zsuzsanna munkásságátméltató írás szerint az õ élete Jézus Krisztusszeretetét, jóságát, szépségét sugárzó fénylõcsillag.

„Feddhetetlenek és romlatlanok legye-tek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult éselfajult nemzedékben, akik között ragyogtok,mint csillagok a világban.” (Filippi 2,15).

Összegyûjtötte: Dévai-Józsa Gábor

Még alig emelkedô gondolatnakvagyunk mi egy-egy szárnya.Lehullna ez az égreszálló madár,ha a két szárny elválna.

Két szárny vagyunk, de fenn a fellegekbennem szállhatunk, csak mind a kettenszívverésnyire pontosegy ütemben.

Szállj hát velemegy rezdülésû szárnycsapással.Hullongó tollak voltunk egyedül,– szárnyak lettünk egymással.

(Váci Mihály: Két szárny)

Lorántffy Zsuzsanna


VISSZHANG

FASORI HARANGSZÓ20

Fasori filmklub

A filmek is képesek lehetnek megvilágí-tani számunkra sok értéket Isten örömhírénekhirdetésével kapcsolatosan. Jó példa erre aközelmúltban két film, a Passió és a Luther is.Nekünk, akik a Bibliában írtakhoz igazítjukéletünket, sem szabad figyelmen kívül hagy-nunk azokat az alkotásokat, amelyek a filmnyelvén ragadnak meg valamit Isten Igéjébôlvagy éppen arról a hiányról tanúskodnak,amely után „...az egész teremtett világ együttsóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig”(Róm 8,22). A minden hónap utolsó keddjéneste hat órakor kezdôdô klubunkban bemuta-tott filmek által mi is ezt szeretnénk mélyeb-ben megismerni. A megtekintett filmek ezértnem a Biblia filmes feldolgozásaiból merí-tenek, hanem olyan kérdéseket vetnek föl,amelyeket az Ige fényében Végh Tamás lel-kipásztor segítségével vitatunk meg és járunkkörül. Az eddig levetített filmek között voltIngmar Bergman Tükör által, homályosan ésÚrvacsora címû alkotása.

Bergman édesapja evangélikus lelkészvolt, aki azonban fiának nem tudta átélhetôvétenni Isten evangéliumát. A rendezô ezért isfoglalkozik újra és újra a keresztyén hit és azIsten szeretetétôl, jelenlététôl mentes emberisors kérdéseivel. Nem véletlen, hogy az elsôfilm címe Tükör által, homályosan, és az sem,hogy az Úrvacsorát a rendezô a 22. zsoltárkezdô soraival („Én Istenem, én Istenem, mi-ért hagytál el engem?”) magyarázza. Olyanjó volt a mindkét filmet követô beszélgetéseksorán megértenünk és megvallanunk újra,hogy Isten kegyelmébôl a „Tükör által, ho-mályosan” sor mögött az e mondatot tartal-mazó Szeretethimnusz (1Kor 13) egészétérthetjük és élhetjük meg, s hogy számunkraa 22. zsoltár folytatása is valóság: „Mert nemveti meg és nem utálja a nyomorult nyomorú-ságát, nem rejti el orcáját elôle, segélykiáltástmeghallgatja.”

Újra megerôsödhetünk így hitünkbenlátva, mekkora szükség van arra, hogy Krisz-tust és szeretetét hordozzuk és továbbgondol-juk embertársaink számára. Filmklubunk cél-ja világlátásunk tovább tágítása Isten Igé-jének világosságában. Március 29-én KoltayGábor Trianon címû filmjét tekintettük meg,nemzettudat és keresztyénség értékeit megvi-tatva, április 26-án Bergman Hetedik pecsét-jét nézzük meg, hit és halál kérdéseit körbe-járva, míg május 31-én Roland Jaffe Missziócímû filmje kapcsán beszélünk a hitvallás ésmisszió küldetésérôl. Szeptembertôl temati-kus felépítéssel szeretnénk folytatni klubun-kat, a Tízparancsolatot szeretnénk körüljárniegyenként egy-egy film megtekintésével.Szeretnénk, ha a testvérek is részt vennének afilmek kiválasztásában, ezért nyár végéigszeretettel várunk minden ötletet. A klubotkis lelkes csoport szervezi: Nyikos András ésLászló, Szombath Árpád Mihály, BarthaCsaba és Papp Richárd. P. R.

A szabadító – Így jelöli a róla szóló, amozikban nemrégiben bemutatott film alcímeLuther Mártont, az evangéliumi reformációvezéralakját – és ebben áll alapvetô tévedése.Noha az alkotók célkitûzése szerint a filmLuthert, az embert, az ô vívódását és belsôküzdelmeit hivatott bemutatni, a mintegymásfél órás alkotás cselekménye elvész akülsô történések bemutatásának részleteiben,miközben Luther cselekedeteinek valósindítékaként a Jézus Krisztusba vetett szemé-lyes hitre jutását nem ismerheti fel a nézô. ALutherrôl szóló filmben éppen Luther leg-fontosabb tanítása nem válik hangsúlyossá:az embert nyomorúságos állapotából csakJézus emelheti ki, Ô az egyedüli felszabadító,és mindenki, aki másban bízik, csalatkozik.

A film egyértelmû erénye ugyanakkortörténeti hitelessége (a forgatókönyv elkészí-tését alapos kutatás elôzte meg) mellett az,hogy képi világával szinte tapintható közel-ségbe hozza a reformáció korának Európáját.A szinte tökéletes korrajzot csak néhány he-lyen torzítják olyan helyzetek, amelyek alig-ha fordulhattak elô Luther idejében, és inkább

az alkotóknak a korról alkotott kissé roman-tizáló elképzelését tükrözik. Az idônkéntszinte zavaróan érzelmes hangvétellel társulóromantizálás egyébként is sajátja a filmnek,mely így a történelmi film és az érzelmes já-tékfilm határmezsgyéjén mozog, és – európaiprodukció létére – nem igazán képes újatmondani az amerikai filmekhez szokottnagyközönségének. Nem használ az angolnyelven – méghozzá nagyon szép angolság-gal – beszélô filmnek a magyar feliratozásbanelôforduló számos pontatlanság, esetenkéntfélrefordítás sem. Sajnálatos, hogy a magyarmozik közönségének ehhez a jelenséghez is –ahogyan az amerikai filmáradat kliséihez –már régen hozzá kellett szoknia.

Meglátásom szerint a film legnagyobbhatású jelenete az, amelyben Luther a frissennyomtatott német nyelvû Újszövetség dedi-kált példányát átadja Frigyes szász válasz-tófejedelemnek. Mindenesetre a jelenet meg-döbbentô hatása szinte teljes egészében a Fri-gyest alakító Sir Peter Ustinovnak tulajdonít-ható. Ha másért nem, az ô alakításáért biz-tosan érdemes megnézni a filmet, mivel az a

Luther

a mozikban

A szabadító

Ingmar Bergman rendezés közben

Testvéri közösségbennézhettük meg

Eric Till rendezô Luther címû filmjét az Uránia moziban

február 23-án.(A képen

Luther szerepében Joseph Fiennes)

NAGYÍTÁS


GYEREKKUCKÓVISSZHANG

FASORI HARANGSZÓ22

2. Az életet mentô kereszt1915-ben egy örmény keresz-tényt Krisztusban való hitéért a mohamedánok halálra ítéltek.„megkegyelmezünk neked –mondták –, ha egyetlen egyenesvágással sikerül kivágnod egykeresztet.” Nyilván a Szentléleksietett segítségére, mert a lehetet-lennek tûnô feladatot megol-dotta. A kereszt megmentette életét.A mellékelt ábra szerint te is elkészítheted.A papírmaradékokból az alábbfelsorolt figurákat kapod.Ügyelj az arányokra!1. kereszt2. Golgota sziklája3. felirat4. dárda5. kockák6. lator, aki elfordult Jézustól7. lator, aki Jézus felé fordult

Kedves Gyerekek!Húsvét – nektek mi jut eszetekbe errôl a szóról? Ehhez az ünnephez olyan sok eseménytartozik, hogy felsorolni is sok, hát még végiggondolni. Pedig érdemes az utóbbit ismegtenni. A mostani újságban igyekeztem olyan feladatokat adni, amelyek talán segítenekebben. Jó szórakozást, és áldott gondolkodást kíván: Zsó néni

1. Próbáld megfejteni a következô találós kérdéseket. Természetesen ezek is Húsvét ünnep-köréhez tartoznak.

Uralkodó koronája,nem aranyból, ágból,rajta vércsepp-igazgyöngyökKrisztus homlokáról.

Szenvedés és átok fája,mégis áldás a virága.

VívóleckeVendégünk volt Nagy Tímea

Február elsô vasárnapján, a REFISZrendezésében Nagy Tímea kétszeres párbaj-tôrözô olimpiai bajnokunkkal találkozhat-tunk a gyülekezeti teremben. A bajnoknôválaszait Édes Árpád kérdéseire fogalmaztameg a tôle megszokott ôszinteséggel ésközvetlenséggel. Így többek között meg-tudhattuk, hogy a Vasasban egy fiú kedvéértkezdte el az edzést, de ha az a fiú kajakozottvolna, akkor „ma valószínûleg kajakoznék”– mondta. Atlantáig mindent a sport alá ren-delt: az 5. helyezés ehhez képest kudarcvolt. „Akartam a sikert, ez volt a kudarcoka.” A számára átrendezôdött értékrend istöbbször szóba kerül. Élvezi a fáradságot,az izzadást, de azt is megfogalmazza, hogyaz élet nem a dobogóról szól. Nincsen spor-toló példaképe, de ô sem szeretne másszámára az lenni. Egerszegi Krisztina mintcsaládanya jelent szép példát. A hithezfûzôdô viszonyáról már összetettebbenbeszél: Szülein, nagymamáján, nagybátyjánkeresztül látja, hogy az életnek van egyilyen oldala. Egy gyülekezettel azért szakít,mert úgy érzi, korlátozni akarják. Férje nemvallásos, de egyeseknél keresztyénebb. Ígyelmaradt a templomi esküvô is és jegy-gyûrûjét sem hordja: mindketten ôszinték

szeretnének ezzel maradni. Ha hívô barátaiéletében szerinte évente egy veszekedôs napvan, ônála ehhez képest sokkal több. Ezértnem mondaná, hogy keresztyén életet él.(Itt többen is szívesen közbeszóltunk volna,hiszen Jézus Krisztus kegyelme finan-szírozza a mi veszekedôs napjainkat is; deitt nem mi beszéltünk.) Tímea a jelenlévôkkérdésére adott utolsó válaszban is vitattatehetségét, sikere titkának szorgalmátnevezte. Mi pedig, akik vele töltöttünk egyórát, és múlt nyáron vele örültünk aranyér-mének, szívbôl kívánjuk: élettörténeténekfolytatása szóljon arról, hogy nem állt megfélúton a hitben.

Pálúr János

legfeljebb tizenöt-húsz perc, amit a vásznontölt, bearanyozza a produkciót. A többi sze-replô kiválasztását és alakítását is ügyesnek,kellemesnek tartom, mégis azt hiszem, nemvéletlen, hogy Ustinov az, akinek a neve –mellékszerepe ellenére – szinte védjegykéntszerepel a film plakátján is.

Még sokáig hat a nézôre a film általábrázolt világ hangulata, és az ezt a világot

benépesítô emberek élete, világképe, sorsa.Talán ebben áll az alkotás legfôbb hatása, ésaz ebbôl fakadó felismerésben, amelyet a filmugyan nem mond ki, de hátterében, mint min-den emberi alkotás hátterében ott húzódik: azember felszabadulás, valódi szabadság irántivágyának felismerésében. Ezt a vágyat pedigcsak a Luther által is megismert valódi Szaba-dító tudja betölteni: Jézus Krisztus. Sz. G.

(töviskorona)

(kereszt)

Született Istentôlés egy szûzleánytól,magát nem óvta megettôl a világtól,szenvedett közöttünk,vérét adta értünk,így lehet a mennybenUrunk és testvérünk. (Jézus)

Falat kenyér, korty borarra emlékeztet,Jézus kínhalálaszámunkra új kezdet.

(úrvacsora)

FASORI HARANGSZÓ24

FASORI HARANGSZÓA Budapest Fasori Református Egyházközség

idôszakos kiadványa.Felelôs szerkesztô: Devich Márton

Címünk: 1071 Budapest, Városligeti fasor 7.Tel.: 342-7311

e-mail: [email protected], weboldal: www.fasor.hu

A MEGÚJULÁS LEHETÔSÉGEI

Szeretettel ajánljuk nyári gyülekezeti heteinket!

VI. 6–11.Felnõtt gyülekezeti csendeshét, Kecskemét, Emmaus-ház

VI. 27.–VII. 2.Kincskeresõ gyermekhét

(leendô elsôsöktôl 5. osztályig)Tahitótfalu, Isten Tábora

VII. 10–17.Honismereti tábor – Orahowice, Horvátország

VII. 18–23.Családos gyülekezeti csendeshét

Tahitótfalu, Isten Tábora

VII. 25–30.Kisifi-hét – Tahitótfalu, Isten Tábora

VIII. 1–6.Konfirmandus hét – Tahitótfalu, Isten Tábora

VIII. 8–14.Házassággondozó családos hét – Nagybörzsöny

VIII. 12–17.Nagyifi-hét – Tahitótfalu, Isten Tábora

PÜNKÖSDIISTENTISZTELETI REND

Május 5., Áldozó csütörtökde. 10 óra istentiszteletdu. 6 óra istentisztelet

Május 15., Pünkösdvasárnapde. 10 óra úrvacsorás istentiszteletdu. 5 óra úrvacsorás istentisztelet

Május 16., Pünkösdhétfõde. 10 óra úrvacsorás istentisztelet

Május 8 vasárnap de. 10 óraKonfirmáció

Június 19. vasárnap de. 10 óra: tanévzáró istentisztelet, családos délután Isten táborában

Május 1. vasárnap de. 10 óraAnyák napi istentisztelet

Minden hónap második vasárnapjándélután fél négykor zenés áhítat!

EGYÉB ALKALMAINKMinden hónap elsõ vasárnapján du. 5 órakor

Refisz ifjúsági istentisztelet– Anyakör kéthetente szombaton du. 4 órakor– Férfi bibliaóra minden hónap elsõ keddjén

du. 6 órakor– Pároskör minden hónap harmadik péntekjén

du. 6 órakor– Asszony- és nagymamakör minden hónap

harmadik vasárnapján du. 1/2 4 órakor

ÁLLANDÓ ALKALMAINKVasárnap de. 10 óra: istentisztelet

de. 10 óra: istentisztelet gyer-mekeknek 3 korcsoportbande. 10 órától gyermekmegôrzôszolgálatdu. 6 óra: ifjúsági bibliaóra(egyetemista korosztálynak)

Kedd de. 10 óra: bibliaóraSzerda du. 6 óra: bibliai közösségi óraCsütörtök du. 6 óra: bibliaóraPéntek du. 4 óra: ifjúsági bibliaóra közép-

iskolásoknakdu. 6 óra: felnôtt ifjúsági bibliaóra

ige – közösség – szolgálat · szép, új palástot ajándékozott a gyülekezet ez...

Documents