A Magyar Termék nagydíjas Petry Lát-ványműhely és Múzeum szervezésébenkerült sor tegnap a második sajtmust-rára. A Rákóczi lépcső alatti kis utcábanErdély különböző részeiről nyolc ter-melő igen gazdag és változatos kínálat-tal várta a vásárlókat: tehén-, juh-,illetve bivalytejből készült lágy, friss,füstölt és érlelt sajtokat kínáltak.

Már a délelőtti órákban zsúfolásig telt vásár-lókkal a Rákóczi lépcső alatti kis utca, min-denik asztalnál kóstolni is lehetett, hogy avásárló az ízléséhez legközelebb álló sajtot te-hesse a szatyrába. Zömében Maros, Hargita ésKovászna megyéből érkezett, hagyományostechnikával dolgozó termelők sorakoztatták felínyencségnek számító sajtjaikat, jó látni, hogyErdélyben egyre több az őstermelő, a kis családivállalkozás, amelyek a saját állataik tejét kéz-művestechnikával dolgozzák fel, és állítanak

elő belőle ízletes, jő minőségű termékeket. A rendezvény főszervezője, Pápay Kamilla

lapunknak elmondta, tavaly szervezték meg azelső sajtmustrát, ami rendkívül népszerűnek bi-zonyult mind a termelők, mind a vásárlók kö-rében. Ezért döntöttek úgy, hogy lesz folytatás.A sajtmustra célja, akárcsak a hagyományoshelyi termékek vásáráé, hogy felkarolják a ter-melőket, lehetőséget biztosítsanak számukratermékeik értékesítésére. – Szerencsére egyre

„Egy egyenesebbgerincű nemzedékbenbízom”Egy igazán megrázó, a kortárs dara-bok között ritka tematikával rendel-kező előadást mutattak be szombatona Spectrum Színházban. A DöbrenteiSarolta által jegyzett, Sára asszonycímet viselő produkció további érde-kessége, hogy a budapesti NemzetiSzínházzal közös koprodukcióban ké-szült, az előadásban egyaránt fellép-nek a fővárosi teátrum és amarosvásárhelyi magánszínház művé-szei, rendezőjeként pedig VidnyánszkyAttilát, a budapesti Nemzeti Színházvezérigazgatóját üdvözölhetjük. ____________3.Hegedűs a háztetőnÁprilis 7-én, vasárnap du. 6 órától aMarosvásárhelyi Nemzeti SzínházNagytermében a nagyváradi ReginaMaria Színház vendégelőadásakénttekinthető meg Sheldon Harnick –JerryBock – Joseph Stein: Hegedűs a háztetőn című nagy sikerűmusicalje.____________5.(Folytatás a 2. oldalon)

2019. április 6., szombat LXXI. évfolyam 80. (20161. sz.)Ára: 3 lej (előfizetőknek 1,43 lej)

Menyhárt Borbála

Fotó: Nagy Tibor

SZÖVEG NÉLKÜL

Előfizetőink figyelmébe!A húsvéti ünnepek

miatt áprilisban kevesebb

A munkAnAp, ne feledjék

időben megújítani az előfizetést!

Telefon: 0742-828-647.

A fekete sajttól a bivalytejből készült ínyencségekig

II. sajtmustra Marosvásárhelyen

Marosvásárhely már nem arégi! – ez az általános közvé-lemény, s emiatt nap mintnap bosszankodnak is a jóér-zésű, környezetüket tisztelővároslakók. A város szemetes,mindenütt az igénytelenség-gel, a hanyagsággal és a pontatlanul elvégzett mun-kával szembesülünk. Évekóta minden tavasszal a kímé-letlen facsonkítás miatt pa-naszkodnak az emberek –hiába.

A történet évente megismétlődik.Azonban idén nemcsak ez okozottkiábrándulást és közfelháborodást,hanem az is, hogy a levágott ágakatóriási halmokban hagyták a fákalatt, a járdák szélén, út menti zöld-övezetben, a parkokban, a játszóte-reken. Hűséges olvasónk jelezte,hogy a kövesdombi Şurianu és aIon Buteanu utcában több mint egyhónapja ott állnak a levágott ágak,fatörzsek, senki sem megy, hogyösszeszedje. A látvány felháborító.Meddig kell várjunk, hogy a városösszetakarítsa a saját kezűleg ter-melt szemetét? Meddig kell mégkerülgessük a több mint másfélméter magas fa- és ágrakásokat? –kérdezte.

Pénteken a Ion Buteanu utcábanvalóban lehangoló látvány fogadott.A fák között az út mentén végig televolt ágakkal és szeméttel, ami többmint egy hónapja ott áll. A körfor-galom közelében üres teherautókálltak. Látták, hogy nézelődünk, fo-tózunk, s meg is szólítottak: nyug-tassuk meg a lakókat, elkezdték ahulladék elszállítását.

– Dolgozunk, csak akadályba üt-közünk, a parkoló autók miatt nemtudjuk elszállítani a tele konténere-ket. Aztán az ágak közé más szeme-tet is hordtak, azt is el kell szállítsuk– mondta az Atlantis Com Kft.egyik dolgozója. A polgármesterihivatal által a zöldövezet karbantar-tására megfogadott céget 25 ezerlejre bírságolta a KörnyezetvédelmiŐrség, mert a tavaszi fametszés (-gyilkolás) után nem takarította ela hegyekben álló faágakat a városterületéről, ami szerződéses kötele-zettsége volt. A bírságot csak a fel-szólítás után rótták ki, miutánkétnapos haladékot adtak a szemételszállítására.

Kérdésünkre, hogy mikor fejezikbe a marosvásárhelyi közterületektakarítását, az egyik dolgozó vicce-sen megjegyezte: borjúnyíráskor!De azt is mondhatta volna, hogymájus 40-ben.

Ma bÍbORkA és viLmOs,holnap HeRmAn napja.HeRmAn: a germán Her-mann névből származik, amely-nek jelentése hadsereg + férfi.

6., szombatA Nap kel

6 óra 53 perckor, lenyugszik

19 óra 57 perckor. Az év 96. napja,

hátravan 269 nap.

2 nÉpÚJsÁG _______________________________________________ HÍRek – TudÓsÍTÁsOk ________________________________________ 2019. április 6., szombat

VALUTAÁRFOLYAMBNR – 2019. április 5.

1 EUR 4,7508

1 USD 4,2303

100 HUF 1,4796

1 g ARANY 175,3574

IDŐJÁRÁSVáltozékony idő

Hőmérséklet:max. 19 0Cmin. 70C

bővül azoknak a termelőknek a száma,akik kézműves sajtot állítanak elő, azutóbbi években több olyan színvonalasképzésre is sor került, amelyek segít-séget jelentettek az erdélyi termelők-nek a fejlődésben. Ennek látjuk azeredményét, az elmúlt négy-öt évbensokat fejlődött ez a terület – mutatottrá a főszervező. Mint mondta, annakellenére, hogy minőségi termékeket ál-lítanak elő, a gazdák nagy részének azértékesítés gondot okoz, hiszen egykistermelő hiába állít elő jó minőségűsajtot, nem tud olyan mennyiséget, ál-landóságot biztosítani, amit egy na-gyobb üzletlánc vagy étteremláncelvár. – Sokan panaszkodnak arra,hogy itthon nehézkes az értékesítés, ésel kell menniük akár a Kárpátokontúlra, hogy eladhassák. Ezért jó lehe-tőség számukra ez a vásár, hogy itthonis népszerűsítsék termékeiket – tettehozzá. A vásáron két nagyobb vállal-kozás, a mezőpaniti Therézia sajtgyár,valamint a Torockói sajtgyár voltjelen, amelyek üzemi szinten állítanakelő ízletes tejtermékeket, a többiektöbbnyire kisebb családi vállalkozások.

A sajtkülönlegességei által ország-szerte ismertté és elismertté vált Varga

István kundi műhelyében készült saj-tok iránt ezúttal is nagy volt a kereslet.A hosszan érlelt natúr sajt mellett vö-rösboros, csilis-csokis, fekete, konya-kos-diós, valamint fűszeres sajtoksorakoztak az asztalán. A fiatal vállal-kozó folyamatosan fejleszt, bővíti atermékskálát, elárulta, hogy a legújabbfinomság, amit előállított, egy raclettetípusú sajt. Mint mondta, a télen sokatkísérletezett, készített néhány vörös-,illetve fehérboros sajtot, úgy, hogy atejbe töltötte bele a bort. A különleges-ségszámba menő készítmények elnyerték a vásárlók tetszését, gyorsangazdára találtak.

A Székelyudvarhely melletti Far-cádról érkezett Sándor Győző és fele-sége asztalán rendkívül bőséges volt aválaszték, a friss ordától a kemény ésfélkemény, hosszan érlelt sajtokigmindent hoztak. A kínálatban többekközött a kaliforniai paprikás és vöröshagymás friss házi sajt, aszalt szilvás,áfonyás, sonkás tekercsek is szerepel-tek.

Kézdivásárhely mellől, Nyújtód te-lepülésről érkezett Putnoki CsicsóBarna és felesége, félkemény érleltsajtokkal, mozzarellával, medvehagy-

más, csilipaprikás, aszalt szilvásínyencségekkel, valamint egy különle-gességnek számító, feketeribizli-bor-ban érlelt sajttal várták a vásárlókat.Az alkalom tiszteletére népviseletbeöltözött gazdasszony, Margit el-mondta, az ementáli típusú félkemény,érlelt sajt a vásárlók egyik kedvence.A hölgyek és a gyerekek főként a nőiesízvilágú olasz lágy sajtjukat részesítikelőnyben.

A székelydályai Fülöp Szabolcs jó-voltából bivalytejből készült terméke-ket lehetett megkóstolni, de gazdagvolt a kínálat a nyárádszentmártoniSzőke Tímea, valamint a homoródal-mási Sándor család asztalán is.

A vásárlás, kóstolás mellett a tej-termékek készítésének a fortélyaibais betekinthettek a vásár látogatói, areggeli órákban érkezett gyerekcso-port kirpróbálhatta a parenyicakészí-tést a homoródalmási Fehér Flórairányításával. Emellett a székelydá-lyai Fülöp Szabolcs asztalánál tej-színt, valamint kétféle ordakrémetállítottak elő a nap folyamán, végiglehetett nézni a folyamatot, és a láto-gatók meg is kóstolhatták a végter-méket.

Fotó

: Nag

y Tib

or

II. sajtmustra Marosvásárhelyen

A hanyagság lett úrrá Marosvásárhelyen Halmokban állnak a faágak

Mezey Sarolta

(Folytatás az 1. oldalról)Erdélyi Gyopár

Korhatár nélküli pályázatot írt ki az Erdélyi Kárpát-Egyesületnapjára az Erdélyi Gyopár. Arra buzdít a kiadó mindenkit, hogyénekelje meg a turistaságot, gyűjtsön régi, természetjárásról szólódalokat, vagy szerezzen új zenét egyedül vagy csapatával. Rész-letek az idei EKE-napi pályázatról a Gyopár legfrissebb számá-ban olvashatók. Ugyanitt bőséges kínálatát hozzák a természetbentöltött idő lehetőségeinek, a tizenötödik EKE-gyermeksíverseny-ről sem feledkezve meg. Szovátafürdő – a Sóvidék gyöngye cím-mel olvashatunk részletes tájékoztatást arról a gazdag térségről,amely az idei, XXVIII. EKE-vándortábor helyszínéül szolgál.Szováta bemutatása mellett folytatódik a táboritúra-lehetőségekismertetése, így Maros megyei kastélyokhoz és az Istenszékéreis meghívják az olvasókat. A vándortáborban is érdemes észbentartani, hogy díjjal jutalmaznak sikeres fotókat, a VIII. EKEArtfotóbiennálé részletei is olvashatók a lapban. Gazdag a honis-mereti rovat, ellátogatunk Erősdre, mely egy kultúra bölcsője,számba vesszük a székelyföldi Sissi-emlékeket, a Hazajárókkalpedig Háromszékről Csángóföldre kirándulhatunk. A Borvize-ink, gyógyvizeink sorozat legújabb részeként kerül terítékre egytusnádfürdői séta Bányai Jánossal, a gombákhoz értők a pöfe-tegek világába hívnak, de még a tavaszi galaxisok sem elérhe-tetlenek annak, akinek jó idegenvezetői vannak. Múltidézéskapcsán három témára is felhívják az olvasók figyelmét: olvas-sák örömmel a Túra Daradics Panni néni emlékére a Melegá-rokba című cikket, csodálkozzanak rá egy régmúltból származókéziratra, és töprengjenek el, mekkora csoda, hogy a világ mégtartogat titkokat. Ezek egyike Czárán Gyuláról, a turistaapos-tolról szól, aki pedig kinyitja a rejtélyes emlékkönyvet, nemmás, mint Nyisztor Miklós túratárs. Természetjárás, honismeret,környezetvédelem – akit e három témakör egyáltalán nem ér-dekel, még annak is ajánlják az Erdélyi Gyopár idei másodikszámát.

Fotó: Nagy Tibor

Egy igazán megrázó, a kortársdarabok között ritka tematikávalrendelkező előadást mutattak beszombaton a Spectrum Színház-ban. A Döbrentei Sarolta általjegyzett, Sára asszony címet vi-selő produkció további érdekes-sége, hogy a budapesti NemzetiSzínházzal közös koprodukció-ban készült, az előadásban egya-ránt fellépnek a fővárosi teátrumés a marosvásárhelyi magánszín-ház művészei, rendezőjekéntpedig Vidnyánszky Attilát, a bu-dapesti Nemzeti Színház vezér-igazgatóját üdvözölhetjük. Abudapesti ősbemutatót követővásárhelyi premier előtt két nap-pal a kisebbségi származású,Kossuth- és Jászai Mari-díjasrendezővel, igazgatóval beszél-gettünk a bemutatandó darabról,vele kapcsolatosan pedig a teg-nap és ma színházáról az elszakí-tott részeken és Magyarországonegyaránt.

– Ön ugyanúgy kisebbségi környezet-ből származik, mint mi, a kárpátaljaiBeregszász is ugyanúgy fele-fele arány-ban lakott a többségi és kisebbséginemzet által, mint Marosvásárhely.Onnan érkezve hogyan látja, van kü-

lönbség a jelenkori magyarországi szín-játszás és a kisebbségi, mondjuk épp azerdélyi színház, illetve színjátszásimódok között?

– Ez egy nagyon összetett kérdés, deha röviden kell válaszolni, akkor kétdolgot hangsúlyoznék. Az egyik a szín-házi nyelvből adódó különbség. Aholegy nemzet egy másikkal él együtt, otta kulturális hatás jól kitapintható: az er-délyire a román, a kárpátaljaira a szláv,a délvidékire a szerb, a horvát színját-szás is hatott. A szellemiség szempont-jából még sokrétűbb a kérdés, mert hacsak a nemzeti elkötelezettséget tekint-jük, ahogyan Magyarországon belül,úgy a külhoni területeken is létezik aztfölvállaló vagy azt éppen teljességgelháttérbe szorító színház is.

– Az elmúlt pár évben történt egy pa-radigmaváltás-szerű dolog. ElindultMagyarországon egy folyamat, amiaztán ide is átgyűrűzött, és amelynekköszönhetően az addig egyeduralkodónézetek és azok színházi leképeződésemegváltozott, illetve folyamatosan vál-tozik. Mennyire hatott ez a magyaror-szági színjátszásra?

– Nagyon.– Voltak dolgok, amiket azelőtt nem

lehetett kimondani, és most ki lehet?– Igen, és sokkal szabadabb lett a

színházi világ attól, hogy nem kell

sZeRkesZTeTTe:kAÁLi nAGY bOTOnd1378. sz., 2019. április 6.

Kaáli Nagy Botond

(Folytatás a 4. oldalon)

Band

i Kat

i alko

tása

. Ápr

ilis 28

-ig lá

toga

that

ó a X

XIII.

Ariad

nae t

extil

műv

észe

ti kiá

llítás

a Ku

ltúrp

alota

föld

szin

ti ga

lériáj

ában

Fo

tó: N

agy T

ibor

Lászlóffy Aladár

Az élet csendes ars poetikája

A jóvilág idején jobbak voltunk.Nagyapó fákat ültetett nekünk,bár árnyékából idejében szóltunk,a diójából mi sem ehetünk.

Egyetlen csöndes Arany János kénes egy Margit, aki mindössze sziget.De hát Villon óta az utcalányokmásnak mutatják meg a mellüket.

Ma aznap lesz és lehet még akármi:az operettbe való lágykenyér,s sültgalamb, hogy legyen mire várni,egy érmelléki tenyerén az ér.

Az egyetemes kenyérpirítótóla szégyenlősebb kenyér elpirul.Húzz csatornát, vezess vizet a tóból –s ha minden ilyen ügy kudarcba ful,

s az iskolába már magadban járhatszs lábad nyomában senki nem üget,végre kizárva: Szigetvár nem párharc,és Gettysburg, és Koszovó liget.

Tíz éve, 2009. április 20-án, 71 éves korábanhunyt el a Kossuth-díjas költő, író, műfordító,szerkesztő

Beszélgetés Vidnyánszky Attilával„Egy egyenesebb gerincű nemzedékben bízom”

Vidnyánszky Attila és Szász Anna a Sára asszonypróbafolyamatán Fotók: Eöri Szabó Zsolt

4 nÉpÚJsÁG ______________________________________________________________ mÚZsA ________________________________________ 2019. április 6., szombat

„Egy egyenesebb gerincű nemzedékben bízom”mindenáron egy irányba igazodni.Én végképp amellett vagyok, hogyne igazodjon senki sehova, hanemszíve és hite szerint alkosson szaba-don. Rendkívüli a színházakban amennyiségi termelés – ebben világ-viszonylatban is egyedülállók va-gyunk, és büszkék lehetünk rá,hogy ilyen sok színház működik –,ám ennek ellenére kevés kiemel-kedő, korszakos produkció születettaz utóbbi évtizedekben. Ennek azokát többek között abban látom,hogy ez a borzasztó és egyfelé húzómegfelelési kényszer a képzésirendszerbe is belekódolódott, és ezörökítődött át generációról generá-ciókra, és az alkotóknak aztán érvé-nyesülésük érdekében meg kellfelelniük igazgatók, rendezők, fesz-tiválszervezők, pályázati kuratóriu-mok, kritikusok esztétikai ésideológiai elvárásainak. Ez megköt,ez begörcsöltet, ez béklyó. Ennekisszuk a levét már több évtizede.Most szabadabb a magyar színház,ezt határozottan állítom. Egy egye-nesebb gerincű nemzedékbenbízom, amely már jelen van, és aszárnyait bontogatja. Őket kell se-gíteni, hogy a szabadságukat meg-őrizhessék…

– Gondolom, hogy ezen körülmé-nyek között a Nemzeti Színház sze-repe is újra kihangsúlyozódik,avagy újra megtalálja eredeti rendeltetését.Mi most a szerepe a budapesti, úgymondnagybetűs Nemzeti Színháznak, és mi lenne aszerepe a kisebbségi közösségben létező nem-zeti színházaknak?

– A Nemzetinek lényegét tekintve mindigugyanaz volt a szerepe és a feladata az 1837-es alapításkor és most, 2019-ben is. A Nem-zeti a nemzet színháza, egy önmagántúlmutató spirituális hely, amely a kultúrátbartóki, kodályi módon értelmezi, vagyisegyszerre nemzeti és nemzetközi, merít a ha-gyományból és korszerű, mindig újra- és új-raértelmezi önmagát és viszonyát ahhoz aközösséghez, amelynek vezető intézménye.Hitet, erőt kell sugározzon és adjon a hétköz-napokhoz, segítenie kell megélni azokat. Aszínháznak nem csupán nyomorúságos,gyarló voltunkkal kell önmagunkat szembe-sítenie. A német színház erőteljes hatására azutóbbiról szólt az elmúlt harminc év. Haennek a kizárólagossága a trend, akkor ezkáros. Ennek a színházi felfogásnak is vanlétjogosultsága, de másfajtának is. Esztétiká-

ját tekintve mára úgy tűnik, ez az irány kiful-ladt. Arról pedig, hogy ez a világlátás meny-nyire járult hozzá ahhoz, hogy egy-egynemzeti közösség kulturálisan és mentálisanis gazdagodjon, épüljön, nagyon sokat le-hetne beszélni.

– Gondolom, ennek a változási és változ-tatási igénynek is tudható be, hogy a buda-pesti Nemzeti az utóbbi pár évben sokkaltöbbet jár az elszakított területekre. Ez tuda-tos szerepvállalása a színháznak?

– Egyértelműen. Évente 20-30 alkalommalkelünk útra különböző produkcióinkkal, aVitéz lélek című előadásunkkal az elmúltévekben bejártuk az egész Kárpát-medencét.Csíksomlyón 25 ezer néző előtt játszottuk aCsíksomlyói passiónkat. A Nemzetiben foga-dunk külhoni színházakat, a Madách Nem-zetközi Színházi Találkozónkon (MITEM)pedig az elmúlt öt évben Erdélyből a sepsi-szentgyörgyi, a szatmárnémeti, a marosvásár-helyi, a székelyudvarhelyi teátrum,Szerbiából az újvidéki magyar társulat is ven-dégszerepelt már, idén a komáromi színházérkezik Szlovákiából. Keressük a koproduk-

ciók lehetőségét is – mint ahogyan ez a Sáraasszony esetében a vásárhelyi SpectrumSzínházzal meg is valósult. Ma a budapestiNemzeti Színháznak ez a tevékenysége – vagyis a külhoni területekkel való kapcsolat-tartás – az egyik alapfeladata. Abban, hogyezt így gondolom, és hogy megpróbáljuk ezta szellemiséget egy olyan nagy intézmény,mint a Nemzeti mindennapi működésében ér-vényre juttatni, nagy szerepet játszik, hogyBeregszászban kezdtem el a színházi műkö-désemet. Valamikor a ’90-es évek közepén,amikor a mi kis történetünk ott Kárpátaljánelkezdődött, azt nyilatkoztam egy interjúban,hogy én elsősorban színházat akarok csinálni.Ma már szégyellem ezeket a szavaimat. Évekteltek el, amíg megértettem, hogy számunkranem a színházcsinálás csupán a cél. Ez egyeszköz, amellyel azt a kis közösséget szolgál-hatjuk, amelyből származunk, amely eltartbennünket. Amikor ezt megértettük, értelmetnyert a sok szenvedés is, amivel azok közötta nyomorúságos körülmények között dolgoz-tunk úgy, hogy eközben nem tettünk enged-ményeket a művészi elképzeléseinkből.

Beckett, T. S. Eliot, Boccaccio, Csehov, Sha-kespeare, Illyés Gyula és Juhász Ferenc mű-veit játszottuk, mi neveltük ki a sajátközönségünket. Megértettük, hogy ezzel tud-juk építeni és erősíteni a közösségünket, azo-kat, akik ott maradnak a szülőföldjükön. Éneljöttem, de a felelősségem a Nemzeti igaz-gatójaként még nagyobb.

– Mindez jó rávezetés a Sára asszonnyalkapcsolatos kérdéskörre is. A színpadra al-kalmazás motivációja nem pont ez volt?Annak megmutatása, hogy a sorozatos tragé-diákkal is elbíró, azokon felülemelkedő ésmagát nem hagyó pozitív akaratosság ered-ményeként megszületik a remény és mégannál is több? Ez akár egy szimbólum is le-hetne.

– Nyilván az is. Azoknak a sorscsapások-nak a legtöbbjét, amelyet a nemzetünk el-szenvedett, valószínűleg meg is érdemeltük.De ezeknek köszönhetően kialakult bennünkaz a képesség, hogy újra és újra felálljunk, ésnekilássunk az építkezésnek, a gyarapodás-ban reménykedve. Amikor 2013-ben átvet-tem a Nemzeti vezetését, a nyitóelőadáséppen ezért Tamási Áron példázata, a Vitézlélek volt, amely az első világégés utáni új-rakezdésről szól. A Sára asszony is ezt pél-dázza. Egy kis faluban vagyunk, a 19. századelején, ahol egy házaspár sorra veszíti el agyerekeit, hét temetésen vannak már túl, ami-kor újra születik egy gyerekük. Ám ebben acsaládban a születés nem az öröm, hanem agyász eljövetelét jelenti. A darab arról szól,miként lehetséges ennyi fájdalom és szenve-dés feldolgozása, hogyan tud két ember, férjés feleség kitartani egymás mellett, miként térvissza a hitében megrendült Sára a hithez,amikor ez a gyerek világra jön. Itt ér véget azelőadás, de mi, nézők tudjuk, hogy ez a gyer-mek életben marad, és a magyar irodalomegyik legfontosabb alkotója válik belőle:Arany János. Az egyéni sors egybefonódik atágabb közösségével. Sára asszony emberfe-letti kitartásának, hitének jutalma ugyanis azegész nemzeté lesz.

– Ezt a hitet milyen jellegű előadásban lát-hatja a közönség?

– Döbrentei Sarolta drámája realista szö-veg, de a színpadon a rám jellemző költői lá-tásmód érvényesül. Sarolta filmekdramaturgjaként ismert, és ez a szöveg isfilmforgatókönyvnek íródott, sok helyszín-nel, időbeli ugrásokkal. Úgy érzem, sikerültlefordítani ezt a filmes látásmódot a szín-padra úgy, hogy egyszerre látjuk Sáráék ott-honát, a falut, a temetőt, megjelenik amagány és a közösség is. Végigjárunk egyegész évet, és több történetszálat mesélünkegymással párhuzamosan, használjuk Aranyballadai elbeszéléstechnikáját is. Azt remé-lem, hogy a néző is végigjár egy utat, amelykatarzisig vezet.

(Folytatás a 3. oldalról)

Annak ellenére, hogy máigsem egyértelmű, hogy a mu-sical önálló zenei műfaj, vagycsupán színházi kifejezésiforma, kétségkívül egyre na-gyobb a közönségsikere. Aszínháztörténészek – mind-amellett, hogy a színház meg-jelenése óta jelen van a zene,a tánc és a próza a színpadon– eredetét az 1700-as évekigvezetik vissza.

Megjelenése és világsikereegyértelműen Amerikához, a NewYork-i Broadway színházhoz kötő-dik. S talán annak köszönhető nép-szerűsége, hogy a musicalekzeneszerzői sikeresen ötvözik a 20.századi, igen népszerű dzsessz-,pop-, majd később rockzenei ele-meket a nagyrészt amerikai életstí-lust bemutató, gyakran happyenddel végződő történeti narráció-val. Az igazán nagy sikerű musica-lek az 1950-es, 1960-as évekbenszülettek, amikor a második világ-háborút követően a tönkretett ésideológiailag kettéosztott Európá-hoz viszonyítva Amerikában jó voltélni. Bár voltak ebben az időszak-ban nagyobb horderejű társadalmikonfliktusok – mint a vietnami és ahidegháború, a civil polgárjogimozgalmak –, a gazdaság viszony-lag stabil volt, gyorsan fejlődött.Majd jött a hippikorszak, a szexuá-lis forradalom, a szabadság és avalós demokrácia megerősítése adiktatúrák által behálózott (nem-csak Kelet-Európában) országokideológiájával szemben. Teret nyerta rock and roll, dübörgött a rock,Woodstockban nagy buli volt, fél-millió fiatal dagonyázott a sárbanhárom napig. Nem kellett a dráma,a mély társadalmi kérdéseket tag-laló előadások. Megjelentek a szín-házművészet kísérletező műfajai. A

kor divatos zenéje révén tolmácsolt,show-elemekkel fűszerezett táncosprodukciók üzleti sikere biztosítottvolt. Elég, ha az 1957-ben bemuta-tott West Side Storyt vagy az 1964-es My Fair Ladyt, majd aRado-Ragni-MacDermot szerző-hármas által 1969-ben színre vittHairt, az 1966-os Kabarét említjük.Aztán ott van az 1975 óta a legtöb-bet játszott Chicago. Majd ugyan-abban az évben bemutatták aTánckart. Nem hagyhatjuk ki a lon-doni West End – a mai napig is mű-soron tartott – produkcióit, mint azAndrew Lloyd Webber alkottaJézus Krisztus szupersztárt (1970),a József és a színes, szélesvásznúálomkabátot (1968), aztán folytat-hatjuk a felsorolást Az operaházfantomjával (1986), a Macskákkal(1981), az Evitával (1976), amelyekazóta sem vesztettek népszerűsé-gükből. Harminc éve tartják műso-ron töretlen sikerrel Anyomorultakat (1985), s ugyanígyörökzöld Gérard Presgurvic musi-calje, a Rómeó és Júlia (2001). Azis jó, hogy hazai (magyar nyelvte-rületen) téren is születtek már aműfaj klasszikusainak számító al-kotások, mint a Képzelt riport egyamerikai popfesztiválról, vagy Szö-rényi–Bródy István, a királya, Apadlás, A dzsungel könyve stb.,hogy csak a közismerteket említ-sük.

A napokban a MarosvásárhelyiMűvészeti Egyetem is ízelítőt adottbelőle a Művészeti maraton feszti-válon (Festivalul maratonul deartă). A To reach that song címűelőadásban nemcsak a román és amagyar tagozatos szín- és táncmű-vészetisek mutatkozhattak be e mű-fajban, hanem lehetőséget kaptakteatrológus, dráma és rendező sza-kos diákok is, akik – Strausz ImreIstván és Cristina László tanárok(akik zongorán kísértek), valamintFelicia Dalu koreográfus irányításá-

val – szemelvényeket mutattak be akorábban felsorolt alkotásokból. Asiker garantált, hiszen a diákokigyekezetén túl, nálunk is igény van– főleg a fiatalok körében – musi-calre, rockoperára. A próbálkozásazért is dicséretre méltó, mert mind-amellett, hogy a musical „könnyű”műfajnak tekinthető, egyáltalánnem egyszerű színpadra állítani.Először, mert kiváló hangi adottsá-got, táncművészeti és prózai elő-adói készséget igényel, másrésztnem egészen egy hónap állt rendel-kezésükre. Kiválóan helytálltak adiákok. S ha voltak is bakik, talánannak is betudható, hogy nem iga-zán összeszokott, színpadképes elő-adók álltak közönség elé, de ettőleltekinthetünk, mert egy-egy ilyentáncos, zenés produkció előkészüle-tei – a profi színházakban – többhónapig is eltarthatnak. Az előadásazt is igazolta, hogy a diákok közöttvannak kiváló tehetségek, akik mára felkészülés ezen fázisában is meg-állnák a helyüket bármely zenésszínházban. S talán emiatt is gon-dolkodhat az intézet azon, hogyidőnként mind a magyar (ahol van),mind a román tagozaton musicalosztályt is indítson. Van tájainkon„nyersanyag” bőven. Ezt igazoltaaz előadás is, s a közönség vissza-jelzése is bizonyítja: érdemes fog-lalkozni ezzel. Csak hát a hazaiprodukciókat nem kell és nem sza-bad a Brodwayen, a West Enden be-mutatott és több évtizedig műsorontartott, világot járt előadásokhoz ha-sonlítani. Ott – a műfaj őshazájában– egy egész iparág fejlődött ki,amely lehetővé teszi a produkciókelőadását, műsoron tartását, sőt tu-domásom szerint a West Endenvannak színházak, amelyek a bevé-telekből nagy summákat ajánlanakfel újabb szerzeményekért. Mi több,a színészválogatást is a világ többnagyvárosában tartják. Ez másvilág. Nálunk, annak ellenére, hogy

az említett musicalek bármelyikérelenne közönségigény, mégsem ga-rantált a kasszasiker. A szerzői jog-díjak, az ezt megadó irodákfeltételei, a produkció költségek(színpad, hang- és fénytechnika,nagyszámú előadó stb.) miatt majd-hogynem lehetetlen eladható áronkínálni egy-egy zenés előadást.Ezért dicséretre méltó, hogy néme-lyik erdélyi színház – köztük a ma-rosvásárhelyi is – műsorra tűzött ésjátszott musicalt. Ennél talán na-gyobb az egyetem Stúdió színházá-ban bemutatott összeállítást

színpadra állító tanárok érdeme,akik az „utánpótlásból” válogatvavállalták a megmérettetést. És kie-melendő a diákok erőfeszítése is,akik bizonyítják, hogy tehetségbőlnincsen hiány. Ezért jó lenne, ha aszínházcsinálókat nálunk is befek-tetésként támogatná az üzleti világ,és fantáziát, lehetőséget látna egy-egy ilyen produkció színpadra állí-tásában, akkor talán sikerülnetájainkon is gyakrabban játszani ezta kortárs műfajt, és nem csak.Odaát a show-business jól műkö-dik…

Április 7-én, vasárnap du. 6 órától a Ma-rosvásárhelyi Nemzeti Színház Nagytermé-ben a nagyváradi Regina Maria Színházvendégelőadásaként tekinthető meg SheldonHarnick – JerryBock – Joseph Stein: Hegedűs a háztetőn című nagy sikerű musi-calje. Az előadásban közreműködik a kibőví-tett nagyváradi Hakeshet Klezmer Band. Azelőadás főszereplője a Liviu Rebreanu Társu-lat UNITER-díjra jelölt színművésze, Ri-chard Balint.

Amint azt a produkció ismertetőjében ol-vashatjuk, a Sólem Aléchem által írt, Tevjelányai című elbeszélés nyomán készült He-gedűs a háztetőn minden idők egyik legsike-resebb musicalje. A színdarab Tevje

tejtermelő életének néhány mozzanatát me-séli el, aki a hagyomány iránti tiszteletből –amely mindenható az Anatevka nevű oroszfalucska zsidó közösségében – minden erejétlatba vetve meg kívánja tartani családja egy-ségét. Bár Yente, a település kerítője megfe-lelő partit keres az öt lánygyermeket számlálócsalád három nagyobbika számára, Cejtel,Hódel és Chava saját választását részesítielőnyben, és szerelemből megy férjhez, egyrejobban eltávolodva így a hagyománytól. Arégi világ feloldódása azt a nagyobb közös-séget is érinti, amelyben Tevje és felesége,Golde szegény családja él: a falu zsidó kö-zössége egy cári rendelet alapján kitelepítéscélpontjává válik, ezért erőszakkal kilakoltat-

ják őket a szülőfalujukból. Olyan vándorútrakényszerülnek, amelynek vége beláthatatlan.E kitelepítés történelmileg hiteles tény, az1880-as években történt Nyugat-Oroszor-szágban, és az ott élő zsidó közösségek fel-darabolásához, szétmorzsolódásáhozvezetett. Csodával határos módon azonban apogromnak egy homlokegyenest ellentéteshatása is volt: a zsidók visszatértek hagyomá-

nyos értékeikhez. Az előadás magyar nyelvűfelirattal követhető!

Szereposztás – Richard Balint, Ioana Dra-goş Gajdo, Angéla Tankó, Mihaela Gherdan,Adela Lazăr, Alina Leonte, Georgia Căprărin,Anca Sigmirean, Carina Bunea, ElviraRimbu, Daniel Vulcu, Pavel Sîrghi, RăzvanVicoveanu, Ciprian Ciuciu, George Voinese,Alexandru Rusu, Andrei Fazekaş, Florian Si-laghi, Emil Sauciuc, Gabriela Codrea, CorinaCernea, Adrian Locovei, Mirela Niţă-Lupu,Sorin Ionescu, Igor Lungu, valamint: Zenta-nia Lupşe, Anda Tămăsanu, Denisa Vlad,Lucia Rogoz, Andrada Ciocan, EcaterinaHannel, Georgeta Fazecas, Amalia Dan, Ma-riana Negrean, Daliana Negrean, Roxana Se-legean, Eugen Neag, Florin Adames,Dumitru Cora, Vasile Mircea Dărăban, Cip-rian Dinicu, Cosmin Cioara, Cristian Seg-hedi, Daniel Sandro, Liviu Moldovan,George Ştreng, Nicolae Segărceanu, CiutakMiklos, Radu Sfăt.

A kibővített Hakeshet Klezmer Band zene-kar közreműködésével: Levi Nicolae – he-gedű, Pîntea Ion – klarinét, Boboia Marian –harmonika, Pop Ilie – harsona, Trendler Iosif-Vasile – dobok, Seidler Andrei – ütőhangsze-rek, Chelu Florian – basszusgitár, Boros Petru– nagybőgő. Rendező: Korcsmáros György.Díszlettervező: Vioara Bara. Jelmeztervező:Amalia Judea. Fordító: Antoinette Ralian.Koreográfus: András Lóránt. A rendező mun-katársa: Meleg Vilmos. Koreográfusasszisz-tens: Daniel Titi Sandro. Kórusvezető: IlocOvidiu. Karmester: Ari Nagy Sándor.

Jegyek válthatók a Marosvásárhelyi Nem-zeti Színház Kultúrpalotában működő jegy-irodájában (telefon: 0372-951-251) és aszínházi jegypénztárban (telefon: 0365-806-865), valamint online, a www.biletmaster.rohonlapon. (Knb.)

2019. április 6., szombat ________________________________________________________ mÚZsA ______________________________________________ nÉpÚJsÁG 5

Támogatók:

Vendégjáték a vásárhelyi NemzetibenHegedűs a háztetőn

Vajda György

To reach that song, avagy a musical vonzásában

Ez egy példamondat. Van alanya, és állí-tunk is valamit, nevezetesen azt, hogy Pista(nevű egyén), a bácsi jelzővel felöltöztetve,meg egy kis hátára vetett lajbiban kiment akertbe. A kert az a hely, amely meghatároztaegykor a házat, amely csak a mondat hátteré-ben áll egymagában. Ez az utóbbi állítás tu-lajdonképpen mára (már a tegnap is) hamis(volt). Majd meglátjuk, mi okból. (Figyelem,jövő idő, de inkább a múlt siratása.)

Szóval Pista bácsi kiment a kertbe. Bőví-tett mondat, szűkített kert. Ugyanis helye-sebb, ha azt az állítást kockáztatjuk meg –kockázatmentesen –, hogy Pista bácsi kimentvolna a kertbe, ha még lett volna kert. Annakidején, amikor elegendő pénze összegyűlt –kimondhatatlanul keserves spórlások, ön- éscsaládcsonkítások közepette –, akkor éppenvolt egy eladó kertes ház a Malom utcában,amely megfelelt a család és közvetlenül Pistabácsi igényeinek. Két szoba és hall (elő-szoba), fürdőszoba – átalakítással, a konyhá-ból és a kamrából lecsípve, összerántva;három lépcső vezetett fel a bejárati ajtóhoz.Előtte volt egy kis korlátolt tér, ahová ki le-hetett tenni egy széket, ha az ember farics-kálni akart valamit. Padlás és pinceszerűség,amit azért soha nem lehetett használni, állottbenne a lé, a malomvíz, ahogyan Pista nénimondotta volt klasszikus tömörséggel. Pistanéni már csak ilyen tömören fogalmazott, hanem akarta, hogy a vérnyomása megugorjon,és akkor aztán mehetett vissza Mónay dok-torhoz a begyógyászatra. Az l betűnek a szó-ban – Pista néni vélekedése szerint – semmikeresnivalója sincs, ugyanis a kórház dolga abegyógyítás és nem a belügyekbe való bea-vatkozás. Azokban az években, a mondottcsaládtól függetlenül és őket figyelmen kívülhagyva, az járta, hogy nem szabad a bel-ügyekbe beavatkozni a külföldieknek, mertaz káros az ország egészségére, ámbátor azország egyáltalán nem volt egészséges.Sokan leléptek, kimenekültek ebből a fertő-ből, de Pista bácsi és néni, valamint a Pistafiúk (Géza és Zoli) maradtak, mert volt egykertes házuk a Malom utcában, és végre a vá-rosban élhettek.

Igaz, csak a város szélén, egy olyan he-lyen, ahol csak a minap vagy tíz éve jelölte

ki a városi főmérnök az utca vonalát és irá-nyát, a járda még nem volt lekövezve, csupána járművek részére fenntartott úttest, de mársokan kiültettek a járda szélére, a házuk elévirágokat, és Pista bácsi két kis fenyőt is,amit a Hargitán ásott ki. Eddig nem üzent bea havas, hogy hiányzik neki az a két luccse-mete.

Pista bácsi két fia, Géza és Zoli – ebben aszületési sorrendben –, de még a szülők, Pistabácsi és Pista néni sem beszéltek egyetlenidegen nyelvet sem, értendő ezalatt valamitisztességes világnyelv, holott évekig tömtékbeléjük az oroszt, ráadásul egy volt hadifo-goly, aki Krasznodarszkban tanulta meg a fo-golytábori oroszt, amelyben a felszólító(parancsoló) mód volt a leggyakoribb ige-alak, és a tanár véletlenül a Pista bácsi apjá-nak volt ifjabb fogolytársa ugyanabban anagy táborban, ahol legalább ötezer magyar(de nem csak) fogoly éldegélt, amikor békéthagytak nekik, amikor nem fagyott, és ami-kor lefeküdtek este, de a Pista bácsi apja has-tífuszt kapott (népiesebb nevén hagymázt), ésnem tért haza a szovjetektől. Éppen ez a tanáradta hírül Pista bácsi anyjának, ős-Pista né-ninek, akit mellesleg Sárikának hívtak azegész utcában, a Felszegen, a férje halálhírét.

Aztán valahogyan kapcsolatban maradtakezzel a tanárral (nevezzük Török Lajos tanár-nak), aki segített, hogy Pista bácsi, akkor mégPistuka, csak később lesz Pista bácsi aMalom utcában, ahol harminchárom évelakik folytonosan, kivéve mikor a kórházbanvolt operálva kizáródott sérvvel, és egyszermind a négyen Mamaián nyaralhattak a szak-szervezet jóvoltából ingyenjeggyel, ami a fi-zikai dolgozóknak előnyösen járt. Ugyanis ahetedik elvégzése után Török tanár úr adottPistukának néhány ingyenes matekleckét, ésígy bekerülhetett a szakiskolába, mely széphagyományokra tekinthetett vissza (ha éppenakart és akadt szabadideje az önelmélke-désre), ahol géplakatos szakmát tanult, aztánelhelyezkedett – jobban mondva kihelyezték– a helyi enyv- és műmézgagyárba karban-tartó lakatosnak, minden tiltakozása dacára,aztán haladt szépen felfelé, vízszintesen amunkacsarnokokban naponta és a ranglétrána szakmunkásságig, és egyszer szinte cso-portvezető lett, de aztán meggondolta magáta gyár vezetősége, személyesen Telbis elv-

társ, mondván, hogy magaPista bácsi elvtárs nem tagjaaz alapszervezetnek, ezértnem foglalhat el felelős be-osztású vezetői állást. Pistabácsi elvtárs beletörődött, ésegy este megvárta Telbis elv-társat a Görbe utca és a VargaKatalin utca sarkán, ahol aNyárszóhoz címzett korcsmaállott, és meghívta egy sörrea szeretőjével karonfogva be-térő Telbis elvtársat, gyáronkívül urat, amit Telbis elvtársnem fogadott el, ekkor Pistabácsi, maga sem érti, mi jöttrá, pedig csak meg akartatudni a valódi okot, miértnem lehet a mézgahuzagolókcsoportvezetője, fejbe vágtaegy sörösüveggel. Egyik semtört el vagy be, de Pista bácsiellen a rendőrség járt el, éskapott három hónap felfüg-gesztettet. Fogalma sincsmég ma sem, már elévült-e afelfüggesztés, tény, hogy Tel-bis elvtárs elköltözött a fővá-rosba vagy Brassóba, azt őnem tudja, de azóta volt némirespektusa a melósok között.

Pista bácsi nem korcsmá-zott, nem vonzotta az esti áll-dogálás a pult mellett vagy azasztal körül, sokkal jobbanszeretett a kertben üldögélnivagy a néhány ágyásnyi salá-tát és retket kapálgatni. Nem,odahaza a faluban nem voltse kertjük, se földjük, a Fel-szegen ők a legszegényebbekközé számítottak; ős-Pistabácsi bejárt a közeli városbadolgozni, építkezéseken se-gédmunkált. Minden hétvégén hazavitt egy téglát,amit aztán letett a ház és a

tyúkól közé járdának. Ebben nem különböz-tek a falu módosabb kisállattenyésztőitől.

Pista bácsi kiment volna a kertbe, hogy el-tűnődjön sokadszorra sorsáról, amely nemvolt se jó, se túlságosan kegyetlen, csupán azövé volt, már régóta nem rendelkezett reálisösszehasonlítási alappal, amióta nyugdíjbavonult, elmagányosodott, bár olvasott újsá-got, nézett híradót. Marasztalták volna agyárban, szükség volt egy rátermett emberre,akinek nem kellett sokat magyarázni, aki tel-jesítette a napi tervet, de soha nem repesztetttúl az illendőség – józan ész, betyárbecsület– határán, nem gazsulált a vezetőségnek, tud-juk, az a sörösüveges támadás nem volt téve-dés vagy véletlen, mindenki meg voltgyőződve, hogy a gyár a kollektív vélemé-nyének sürítménye volt Telbis elvtársról, fejeiránt stb. Menni akart a kertbe.

De nem volt kert. Azaz csak két méter tá-volság választotta el a háza mögé beépített,becsúsztatott tömbháztól. Egy tízemeletes,csupa háromszobás lakásokból álló torony-épület, amely elfogta előlük délutánonként anapot. Súlyos árnyék vetült a házra, megfoj-totta a kertet, az életet. Igaz, a földszintiek ésaz első emeleten lakók Pista bácsi házát lát-ták, kizárólag Pista bácsi házát életnagyság-ban, és a megcsúfolt, elmetszett kert csonkját.A szobáik sötétek voltak, nem voltak olyanszerencsések, mint akiknek kilátásuk nyílt anapnyugtára, amit viszont Pista bácsi sohatöbbé nem láthatott a kertjéből. Ki sem voltérdemes ülni, mert a blokkosok beláttak azember gyomrába, szájába, ráloccsinthatták afelmosóvizet. A blokklakók rendetlenek vol-tak és idegenek a Malom utcától. (Hivatalo-san a lakótömb nem is a Malom utcábanállott, hanem a szomszédban nyitott Bicaz ut-cából volt beszámozva.) Számos esetbendobtak át ajándékcsomagokat Pista bácsinaka felsőbb emeletekről, amelyekkel reggelre akert meg is élénkült színekben, szagokban éstárgyi bizonyítékokban. Pista néni szótlanulösszegyűjtötte, így aztán nekik volt a legtelí-tettebb kukájuk az egész Malom utcában. Aszemetesek olykor szándékosan kihagytákPista bácsi és Pista néni ingatlanját, nem szál-lították el a hulladékot, arra hivatkozva, hogyennyi szemétért különdíjat kell felszámolja-nak. Ilyenkor Pista bácsi talicskára rakta aszemetet, és alkonyat után elhordta a környéknagyobb utcai gyűjtőtárlóiba. Tisztában voltvele, hogy illegális, amit cselekszik, de re-mélte, a felfüggesztett háromhavi elzárásamellé ezt nem fogják felírni halmazatban.

A blokkból hajigálók többször is kérvé-nyezték a Pista bácsi tulajdonában álló épületelbontását, a kilátás feljavítását illetően, anéptanács ígéretet is tett, de lehetett valaholaz égben, vagy közelebb, a városrendészetihivatalban egy jótevő angyal, akinek sikerülta rendszerváltásig elnapolni a bontást. Azótanem történt kísérlet Pista bácsiék kiebrudalá-sára.

Egyszer éppen akkor állított be a szülőiházba az időközben felnőtt (és részben elköl-tözött) Géza és Zoli, akik éppen ebben a sor-rendben születtek már a Malom utca 21. számalá, amikor apjuk fordult a talicskával, semmiidő alatt munkába álltak, kivették apjuk ke-zéből a kezdeményezést, apjuk helyett el-hordták az ajándékszemetet, aznap ugyanis aszemetesek különösen pimaszul tagadtákmeg az elvitelt. Még ki is köptek Pista bácsielé, aki egy lyukas fazekat akart utánuk hají-tani, ha Pista néni le nem fogja. Gondolj, Pis-tám, a felfüggesztésre! – figyelmeztette urát,aki viszont azt kívánta, hogy a köztisztaságivállalat mocskoslelkű alkalmazottait függesz-tenék fel az első fára. (Nem függesztették fel,említjük meg a reménykedőknek, akik erő-szakos jelenetekre számítottak.) De este, ami-kor Géza és Zoli beállítottak, a kertértbánkódó Pista néni elmesélte nekik apjuk az-napra rendelt megaláztatását.

Az is roppant megalázó volt, közbevetőlegszólva, hogy a nagy fordulat esztendeiben,még a múlt században, Török tanár felkerestePista bácsit, akit még mindig tegezett, a kor-különbség és a tanítványi viszony nyománfelhatalmazva érezvén magát erre, és azt ta-nácsolta, hogy Pistáék adják be kártérítésiigényüket az elrabolt kert ügyében, ugyanisegykor több száz indonéz-szumátrai dollártítélt meg az állam az elvett kert négyszázöt-ven négyzetméteréért mindenkinek, akiktől aMalom utcai kerteket kisajátították építkezésicélokra. Papíron. Ugyanis valahogy elfelej-tődött a tényleges kifizetés, teltek-múltak azévek, Török tanár akkoriban, még a fordulat

előtt azt tanácsolta, nem volna túl elmésdolog sürgetni a néptanácsot a kerti kártérítésügyében, a többi panaszlóval való szövetke-zés gyanút kelthet, az ország jogrendszerenem ismeri el a pertársaság intézményét, csu-pán a kollektív panaszra adandó süket vála-szokat és az egyéni sérelmeket, amelyek akollektív (városi és állami) érdekek melletteltörpülnek, semmisnek nyilváníthatók.

Beadták tehát kilencven után a kártérítésiigényt a megítélt indonéz-szumátrai dollár-ban kifejezve, de azt nem tudták bizonyítani,hogy ez az összeg tényleges kifizetésre sohanem került. Nem volt róla nyugta, ellen-nyugta, független tanúvallomás, hiteles jegy-zőkönyv, levéltári, pénztári bizonylat,panaszirodai feljegyzés. A kártérítési bizott-ság a kertet vissza nem adhatta, mert az a to-ronyingatlan elbontását jelentette volna, ésakkor majd Pista bácsi bizonyára gondosko-dik, kérdezte egy jóindulatú, magyarul is tudóhivatalnok a városnál, arról a 60 családról,akik a tömb megsemmisítését és a kert hely-reállítását követően fedél nélkül maradnak.Indonéz-Szumátrában időközben hét egymástkövető forradalom, államcsíny, puccs és kor-mányváltás történt, legalább öt államfőt le-gyilkoltak a celebeszi gerillák, az országpénzügyi rendszere összeomlott, a Nemzet-közi Valutaalap törölte az ország fizetőeszkö-zét a művelt világ váltóirodáinak ésbankjainak nyilvántartásából, embargótmondtak ki az i-sz dollárra, így átszámítanisem lehet sem lejre, sem euróra az egykor ál-lamilag megítélt kártérítési összeget. Együgyvéd azt tanácsolta titokban Pista bácsinak,hogy keressék fel a telekkönyvi hivatalt, kér-jenek engedélyt, időpontot, nézzék meg a réginyilvántartásokat, azokra, amennyiben tisz-tességes hivatalnokok dolgoztak akkoriban,pontosan rávezették a kisajátított területnagyságát, helyrajzi számát és akkori értékét(aranykoronában?). A telekkönyvi hivatalbanelőbb szóba sem akartak állni vele, lepöccin-tették, kirúgták, mindenféle kifogásokat ta-láltak ki, hogy az akta tárgya túl friss, zárolt,érdeksértő, törvénytelen lenne feltörni a tit-kosítását még 70 évig stb. Ugyanaz azügyvéd ezer lejért mégis bement a hivatalba,kereste, kerestette a Malom utcai telek bi-zonylatait, adatlapját, de semmit sem talált.Valaki kiemelte, eltűnt. Megsemmisíthették,valószínűleg a néptanács utasítására, mond-ván, effélére soha többé nem lesz szükség.Pista bácsi gyomorfekélyt kapott a telek-könyvi hivatal ügyintéző ellenbuzgalmábólkifolyólag, Pista néni lábán kifakadt egyrégi fekély, amikor sorba állt a levéltár előtta föld(vissza)igénylők közé szorítva, beszál-lították a kórházba, ahol hosszan várakoz-tatták, végül gyorsan varizsáltak valamitrajta, és hazabocsátották. Másnap éjjelre be-lázasodott, sebe elfertőződött, és hat hétigfeküdt a felsőkórházban. A tanár azt mondta,szerencséje van, Pista néni, hogy hozzámkerült, mert a többiek ügyet sem vetettekvolna magára egy ilyen semmiség miatt.Pista bácsi a kibocsátáskor az orvos köpe-nyébe ezerötszáz lejt akart bedugni egy bo-rítékban, de Mónay doktor elhárította. (Pistabácsi megsértődött. Mi az, az ő pénzük nemjó? Hiába magyarázta Géza, a bátrabbik Pis-tabácsi-fiú, hogy az orvos puritán, nem fogadel pénzt, Pista bácsi nem hitte el, nem így ta-pasztalta.)

Aznap este, amikor elmesélte Pista néni,hogy milyen otrombák voltak Győzikék – őkis kábeltévéből ismerték a nagy mulattatót,és azt gondolták, minden alap nélkül, hogy aszemetesek rokona –, Zoli, az erősebb Pista-bácsi-leszármazott fogott egy, a blokkbafin-gók által átdobott szemétcsomagot, éskiment a kertbe. Akarom mondani oda, amimég maradt a kártérítés megtagadása nyo-mán, és teljes erejéből visszahajította a má-sodik emeletre. Szépen, klasszikus ívbenlandolt az erkélyen. Csusszanását innen is le-hetett hallani, puffanása tompa volt, de senkinem nyitott ablakot, nem lépett ki a célpontierkélyre.

Azóta hetente háromszor a Pistabácsi-fiúk, Géza és Zoli, ebben a sorrendben állí-tották elő az anyakönyvi kivonataikat alakossági nyilvántartóban egykor még arendőrségen, edzőterembe járnak, a célba-dobásban gyakorolják magukat, és egészenjól haladnak a csont nélküli kosárra dobás-ban. Magasabb szintre törekednek. Pistabácsi és Pista néni olykor a teljes régi kerttelálmodik, ahol a salátalevelek már derékigérnek.

6 nÉpÚJsÁG ______________________________________________________________ mÚZsA ________________________________________ 2019. április 6., szombat

Pista bácsi kiment a kertbe

Nagy Zsuzsanna: Szakadás

Sebestyén Mihály

ADÁSVÉTEL

LAKÁST vásárolok a Budai negyed-ben. Tel. 0749-106-870. (1/2150-I)

KEMÉNY tűzifa eladó – 130 lej. Tel.0754-615-527, 0746-981-288.(1/2146-I)

ELADÓ hatsoros, műtrágyaszóróskukoricavető gép. Tel. 0749-500-746.(3/2160-I)

MINDENFÉLE

KÉSZÍTÜNK, szerelünk: külső mű-anyag redőnyöket, szalagfüggönyö-ket, harmonikaajtókat. Tel.0265/218-321, 0744-121-714, 0766-214-586. (8/1722)

ALKALMAZUNK hegesztőt, lakatost. Tel.0744-572-889. (21056)

TETŐFEDŐ bádogosmester vállaljabádogtető készítését, szerelését ésjavítását, csatorna készítését és sze-relését különféle anyagokból, cserép-átforgatást. Tel. 0743-903-910,0756-525-549. (1749)

MEGEMLÉKEZÉS

Szomorú szívvel emlékezünk áp-rilis 6-án szeretett édesanyánkra,PERES ÁGNESRE halálának 10.évfordulóján. Emléke legyen ál-dott, nyugalma csendes! Szeret-tei. (5/2105-I)

Vigasztalhatatlanul, de a majdanitalálkozás reményében, fájdalom-mal emlékezem 2018. október 6-ára, amikor hat hónapja drágaÉdesanyám, a vajdaszentiványiszületésű DEMETER IRÉN 87éves korában visszaadta lelkét aTeremtőnek.„Az igazi fájdalom néma;a könny és a kiáltás már a meg-könnyebbülés.”

(Márai Sándor)Az őt nagyon szerető és gyászolófia, Jancsi. (12/2112)

Aki szeretteinek szívében él, nemhal meg, csak távol van.Szomorú szívvel emlékezünk áp-rilis 6-án id. TAKÁCS JÓZSEFREhalálának 25. évfordulóján. Em-léke legyen áldott, nyugalmacsendes! Emlékét őrzi fia, háromlánya, menye, három veje, hétunokája, két dédunokája és azokcsaládja. (14/2144)

Örök fájdalommal emlékezünkáprilis 7-én drága jó édes-anyánkra, FÜLÖP KATALINRAszül. Keszeg halálának 10. évfor-dulóján. Emléke legyen áldott,nyugalma csendes! Szép emlékétsoha el nem múló szeretettelőrzik szerető gyermekei és csa-ládjuk. (2/2159-I)

ELHALÁLOZÁS

Mély fájdalommal tudatjuk mind-azokkal, akik szerették és ismer-ték, hogy a szabédi születésű

AMBRUS MAGDOLNA szül. Szombath

az UJCM volt dolgozója türelemmel viselt, hosszú beteg-ség után, életének 71. évében2019. 04. 04-én elhunyt. Ham-vasztás utáni temetése 2019. áp-rilis 9-én, kedden 13 órakor lesza nagykórház mögötti maros-szentgyörgyi temetőben. Búcsúzik tőle gyászoló családja.Emléke legyen áldott, nyugalmacsendes! (sz-I)

2019. április 6., szombat _______________________________________________ HiRdeTÉs – kÖZLemÉnY ______________________________________ nÉpÚJsÁG 7

keResek eGY kOmOLY HÖLGYeT vagy CSALÁDOT kétidős személy állandó gondozására Mezősályiba, tisztességes bér fe-jében. Érdeklődni a 0741-365-957-es telefonszámon. (2/2151-I)

A kOvÁCs pÉksÉG PÉKEKET és PÉKSÜTEMÉNY-KÉSZÍTŐ-KET alkalmaz. Tel. 0744-403-114. (21095)

sZendviCskÉsZÍTőT alkalmazunk. Tel. 0741-215-738. (63456-I)

TÁpGYÁRTÁssAL, vALAminT sZÁRnYAsTenYÉsZTÉs-seL FOGLALkOZÓ CÉG munkatársakat keres: RAKODÓMUN-KÁST, ZSÁKOLÓT és BAROMFIGONDOZÓT. Tel. 0725-578-030.E-mail-cím: anfeed@anfeed.ro (sz.-I)

szolgáltatás – Üzleti ajánlat Nem láthatom miattad a tavaszt,elégette hő szenvedélyem azt.Nem láthatok sem földet, sem eget,csak tégedet, csak bájos képedet.Ki ránk fényt és díszt hozott,sírba hanyatlott.Emlékünk legyen öröklétű csillagod álma felett.HANES ERZSÉBET született Szilágyi 2012.április 7-én, húsvét első napján visszaadtalelkét Teremtőjének. Azóta bús szívünket mély gyász övezi, ésbánatunk egyre fokozódik, amíg élünk.Áldott, szép emlékét fájó szívvel őrzik gyermekei, unokái, testvérei,élettársa, valamint minden rokon és ismerős.Nyugodjon csendesen, legyen békés álma! A gyászoló család. (14/2114)

Fájó szívvel emlékezünk április 6-án, ami-kor 4 éve távozott közülünk FÜLÖP RUDOLF, a szeretett férj, édesapa, nagy-apa és após. Emlékét örökké szívében őrzi felesége,Rózsika és szerettei. (sz.-I)

Közpénzügyi MinisztériumKommunikációs, közkapcsolati és sajtóosztály

A pénzügyminisztérium áprilisban is folytatja a kincstárjegyek kibocsátását a lakosság számára

A Közpénzügyi Minisztérium április 2-ától újabb kincstárjegyeket bocsát ki alakosság számára, 1, 2, 3 és 5 éves lejárattal, évi 3,5, 4, 4,5, illetve 5%-os kamattal.Az ezekből származó jövedelem adómentes.A kincstárjegyeket az Állami Kincstár kirendeltségeinél, valamint a Román Posta Rt.postahivatalaiban lehet megvásárolni:– 2019. április 2–22. között az Állami Kincstár kirendeltségeinél;– 2019. április 2–19. között a Román Posta városi postahivatalaiban, április 2-től 18-ig pedig a vidéki postahivataloknál.A kincstárjegyeket azok a természetes személyek vásárolhatják meg, akik ajegyzés időpontjában betöltötték a 18. életévüket. A befektetendő összegbármekkora lehet, nincs határ megszabva.A jegyzés idején a befektetőknek módjukban áll kérni a jegyzett összeg semmisneknyilvánítását egy erre vonatkozó kérvény benyújtásával. A jegyzés megtörténteután a jegyzés visszavonhatatlan, és nem lehet semmisnek nyilvánítani. Egy kincstárjegy nominális értéke 1 lej, a kamatot évente adják hozzá, a tájékoztatóanyagban előírt időpontokban fizetik ki. A kincstárjegyek átruházhatók, és lejárat előtt is visszaválthatók. A kincstárjegy tulajdonosának elhunyta esetén a tulajdonjog az örökösöket illetimeg, akik igazolják örökösi minőségüket.A lakosságnak szóló kincstárjegyeket az egész 2019. év folyamán kibocsátják.Minden hónapban a jegyzés három hétig tart. A lejárat utáni visszaváltás határidejeaz érdeklődés függvényében változhat. A jegyzés útmutatóját, illetve az esetleges módosításokat a www.mfinante.ro, awww.datoriepublica.mfinante.gov.ro, a www.comunicatii.gov.ro, a www.posta-romana.ro honlapokon teszik közzé.

FONTOS TELEFONSZÁMOK• Romtelecom-tudakozó

- információ - 118-932- általános - 118-800

• Központosított ügyelet (Rendőrség, Tűzoltóság, SMURD, Csendőrség, Mentőállomás): 112• Rendőrség - 0265/202-305 • SMURD (betegekkel kapcsolatos információk) - 0265/210-110• Sürgősségi szolgálat:

- gyermekeknek - 0265/210-177• Optika-Optofarm - 0265/212-304

- 0265/312 436- 0265/250-120- 0265/263 351

• Optolens szemsebészet - 0265/263-351• Marmed - 0265/250-344

járóbeteg-rendelő: - 0756-468-658- 0729-024-380

Labor - 0751-114-307e-mail: marmed@marmed.ro,

www.marmed.ro• Dora Optics - 0733-553-976• Dora Medicals - 0265/212-971• Radiológia, echográfiaDr. Jeremiás István - 0265/222- 446

• Lézerakupunktúra - 0722-885-851• Emma vendéglő, - 0740-083-077hidegtálak készítése - 0365/404-664

• Prefektúra - 0265/266-801• RDS–RCS - 0365/400-401

- 0365/400-404• Áramszolgáltató vállalat - 0800-801-929- vidék - 0265/269-667

• Delgaz Grid - 0265/200-928- 0800/800 928

• Aquaserv:- hideg víz-csatorna - 0265/215-702 - közönségszolgálat - 0265/208-888- központ - 0265/208-800

- 08008 208-888

• Fogyasztóvédelmi hivatal - 0265/254-625• Vasútállomás - 0265/236-284• Távolsági buszállomás - 0265/237-774• Vili Kft.: temetkezés, segélyintézés (0-24 óra), professzionális balzsamozásNemzetközi halottszállítás - 0265/215-119

- 0744-282-710• Alkony Kft. temetkezés (24 ó.) - 0265/263-865koporsók, kellékek, - 0745-606-215 koszorúk - 0745-606-269 és halottszállítás - 0758-047-604• Melinda temetkezés - 0741-615-661Oneşti tér 12. sz., a Litoral mögött,teljes körű szolgáltatás - 0740-263-907

- 0265/311-862• Maros megyei RMDSZ - 0265/264-442

- 0265/262-907• Thomas Hux sofőriskola - 0741-235-239,

- 0365/882-842• Üveg-tükör szerelése, házhoz szállítás - 0265/248-430

Utazási irodák- MAORI turisztikai iroda - 0365/440-528

www.maori.ro e-mail: info@maori.ro- Transervice - 0265/216-242- World Travel Shop - 0265/216-768

turisztikai iroda - 0265/269-900- Bálint-Trans - 0745-611-999

9–17 ó. - 0265/255-092- Intertours - 0265/264-011Royal GTS - 0265/269-308

0731-898-989Hu 0036-306-053-753

- Family Holiday - 0365/449-833,- 0749-922-887

-Thomas Hux utazási iroda - 0365/882-842- 0772-068-684

Méltányos reklámdíj fejében állandó szereplője lehet

a FONTOS TELEFONSZÁMOK rovatnak. Várjuk jelentkezését

a 0265/268 854-es telefonon.

A tanulók, egyetemisták és 55 év fölötti nyugdíjasok figyelmébe!

A siletina impex kft. – Helyi közszállítási Rt. Társulás ezúton értesíti az érdekelteket, hogy bizonyosproblémák miatt április 9-étől a kövesdombi jegyiroda bezár. ezért felhívjuk az érdekeltek figyelmét,hogy bérletért forduljanak a többi jegyirodához: mihai eminescu ifjúsági Ház, a kombinátnál levődiszpécserszolgálat, a Tudor negyei Fortunánál, az 1918. december 1. út 92. szám alatt (az európapanzióval szemben), a béga utca 2. szám alatti székhelyen.

A bérleteket április 30-ig lehet kiváltani, ezért felkérünk minden érdekeltet, hogy mielőbb jelent-kezzen érte, a hó végi és a húsvéti ünnepek miatti zsúfoltság elkerülése érdekében.

megértésüket köszönjük. Az igazgatótanács

A hirdetési rovatban megjelent

közlemények, reklámok tartalmáért

a hirdetésfeladó vállalja a felelősséget!

8 nÉpÚJsÁG _______________________________________________________HiRdeTÉs – RekLÁm _________________________________ 2019. április 6., szombat

A marosvásárhelyi Víkendtelepenaugusztustól új, vízsugaras csúszdákat

szerelnek fel. Aláírták a szerződést egy új, négy csúszdából álló rendszert alakítanak ki

a marosvásárhelyi víkendtelepen (maros sport- és szabadidő-központ), az 1,20 méter mélységű medencében létesített platfor-mon, aláírták a beszerzésre vonatkozó szerződést.

– A szerződés értelmében a műszaki jellemzők a következők:zárt csőrendszerű vízicsúszda (kamikaze), kezdőmagasság: 12 m,csúszási hosszúság: 30-33 m, átlagos lejtés: 20/40%, maximáliskapacitás: 120 személy/óra, színe zöld. emellett egy fekete lyuk +repülő csónak típusú vízicsúszdát is felszerelnek, amelynek háromegymást követő szakasza van a 12 méteres magasságból a víz szint-jéig, kék színű. idén nyáron szerelik fel a szerpentin típusú vízi-csúszdát is, amelynek kezdőmagassága 12 m, hossza 85–90 m,átlagos lejtése 13/16 m, maximális kapacitása 120 személy/óra,színe sárga. nem utolsósorban felszerelnek egy kétsávos, egyenesvízicsúszdát is, egy külső ívű és egy belső ívű kanyarral, az indulásisebesség növelése, illetve az érkezési sebesség csökkentése érdeké-ben, 8 méteres kezdőma-gassággal – mondta elClaudiu maior, a polgár-mester tanácsadója.

mind a négy vízicsúsz-dát a meglévő medencekörnyékén szerelik fel,egyetlen fémszerkezetre,különböző magasságú, 8méteres és 12 méteresplatformokkal. emlékez-tetünk arra, hogy a2019-es nyári szezon avíkendtelepen, mintminden évben, május 1-jén, a munka ünnepénkezdődik.

A bel- és külkapcsolati osztály

(marosvásárhely polgármesteri Hivatala)