iii - a magánhangzók tört. (143-180.)

8/3/2019 III - A magánhangzók tört. (143-180.)

http://slidepdf.com/reader/full/iii-a-maganhangzok-toert-143-180 1/21

1:.-..

~ :; ;~

.. . -0

S ". .~.. . ~

:tiA. . . . .

.l! 1~ -0

.£

"~ .

'0 . . . . . >~~l:l ~-o. . . . . . .~Illc~.~.~

.::Ii l :l l :0i!] Ii

i>.Q N :0g" ; S' ill>. . . ..

III ~ :

.~II -0. . . . . ;

~• . . ~~ ~ -0

. .Ii . . . . . ~ ~ ~A

~

142

•·. .N

o. .

·. .".. .

I ~

A M.blt1.zl),Mkbnnh u,8 zn tU t r U vl diM I i 1 { ol old 6.! !I 1:

. funkc.a val tozas osak bieonyos m ghl1tal'ozott funkei6j<1 massalhangz6kat

erin t (pl. id5jel, hatal'oz6rag stb.)

_ maganhangz6

_ massalhangz6

_ nyelvjar!1si szinten maradt

_ 6magyar

_ osmagyar

_ szazad_ szorvanyosan jelentkezik

mgh.

msh.

N.

600 .

6sm.

81..

8z6rv.

Az egyes jelensegek idejere vonatkoz6 megjegyzesek a valtozasok falteheto

ozdetet jelzik, tovabba azt az iddpontot. ameddig a tendenoia tulnyom61ag

61'venyesiilt, noha kesei eredmenyei meg ez utan is jelentkezhetnek. Ahol az idB

nines jelezve, ott a kerdeses jelenseg elszortan az egesz nyelvemIekes koron at

\Mordulhat.

lnODALOM:

BARCZI,HtOrt.2 126-46, 158-73; UO. NyrFiiz. 4. sz.

2. A MAGANHANGZOK TlJRTENETE

a) A MAGANHANGz6-RENDSZER AZ 6MAGYAR KOR KEZDETEN

Az osmagyar kor vegen es az omagyar korszak elejen - mint lattuk - voltak

I\. nyelviinkben rovid es hosszu maganhangzok, valamint kettOshangzok.,1. A r a vi d mag a n han g z 0 k a kavetkezo rendszerbe sorakoztak:

i 'U

o

Meg kell jegyezniink, hogy a szovegi rovid maganhangz6 csak magas nyelvallasu

lohetett, s ez mar ekkor erosen valtakozott sorvad6 varianssal, minthogy egyes

massalhangz6k utan mar az osmagyar korban el is tfint, az eltunest pedig a

ma.ganhangz6 fokozatos redukci6ja elozte meg. NeMz mega.1lapitani, hogy e

korban melyik volt az uralkod6 va.rians: meg a teljes rovid maganhangz6, vagy

rnar a sorvad6. Va16szinubb azonban, bogy foly6 beszedben a redukalt magan-

ha.ngz6k mar j6val gyakoriabbak VQ lto , ;E 1'i)vidmaganhangz6-rondszerban k t o l Y O I n hangot talalunk, mely ma.i,nyel-

us



1\1 d ·t m g 0. g k r d ll j l cz o tt j·t, Vi ta t tt u yan i8 1 h o y t;Ut-e

me g klcol ' , 0. h nfoglah\ s Mj6 . n fl y l v u n kb n a v ! t ir ie i h an g . o gy valamikor

megvolt, ahhoz aligha f6rhet k6tseg. Mai nyelvunkben is ssamoa olyan imagan-hangzot tartalmaz6 sz6t taIMunk, melyhez toldalekok velaris hangrendti valto-

zatukban jarulnak: nyU .' nyillal, inni .' ivaa stb. Ez vilagosan arra mutat, hogy

a ma palatalis ihelyen yalaha velaris maganhangzo volt. Barmi lehetett is ez a.

velaris maganhangzo a finnugor aIapnyelvben, az ilyen .szavak palatalis i-jenek

k 0z vet len eldzmenyeul nyilvan a velaris i-t kell feltenniink. Honfogtalaselotti torok jovevenyszavaink azt tanuaitjak, hogy a honfoglalast kozvetlenul

megeldzdszazadokban, amikor ezek a jovevenyek meghonosodtak a nyelviinkben,

a magyarban meg kulonbseg volt a velaris meg a palatalis i kozott. Torok eredetl1

szavaink torok velaris i-jenek ugyanis altalaban palatalie ifelelmeg a magyarban:

tor. q~j~n >m. kin, torok sirt >m. szirt, tor. ildam. >m. ildom stb.; ellenben

torok palatalis i-nek magyar megfele16iii,U,0; tor. bitik >m. betu, tor. jinju >m.gyongy stb. A hangsuly itt azon van, hogy a torok ~magyar megfeleloje mas,

mint a torok i-e. Ez ugyanis arra mutat, hogy nemcsak az atvetelkor, hanem

amikor a magyar i atalakult ii-vevagy u >o-ve , a ket i hang kozott a kulonbsegnyelviinkben meg reszben fennallt. Azert,csak reszben, mert van nehany peldank

arra is, hogya ketfele torok i a magyarban tovabbfejlddese soran osszekeveredett:tor. kici > m. kis, torok ikir > m. iker, tehat az i ugyanazt az eredmenyt adja,mint altalaban az ~;viszont tor. jrsnay >m. N. gyiiszno, azaz a torok ~is fejlOd-'hetett iigy, mint a palatalis i. Mas [elensegek is mutatnak arra, hogy a torok

jovevenyszavak meghonosodasa idejen mar nem volt meg minden magyar

nyelvjarasban a velaris i, ugyanis szamos torok jovevenyszoban az ~ helyebe

hanghelyetteeitessel a lepett, s mint tudjuk, a hanghelyettesites arra mutat, hogy

az idegen szo kerdeses hangja, az atvevo nyelvben hianyzik. Valoazfntileg ez volt

a helyzet az omagyar korszak elsd szazadaiban is: egyes nyelvjarasokban meg

megvolt, masokban - alkalmasint a nyelvteriilet nagyobb reszen ~ mar hiany-.

zott, i-ve lett. Hogy volt olyan magyar nyelvjaras, melymeg a XII. szazadban is

ismerte a velaris i-t, azt bizonyitja a magyar Csik foldrajzi nevnek roman Ciuc

(olv. Osuk) alakja: a roman nyelv e szot a XII. szazadnal regebben nem vehette

at, s a roman u arra mutat, hogy a magyar szo i-je ekkor meg velaris volt, a

palatalis i ugyanis a romanban is palatalis imaradt volna.

Ugyancsak hianyzik mai nyelviinkben - nehany nyelvjarast nem szamitva -

az illabialis a . Ennek egykori meglete sokaig vitatott volt. E bonyolult problema-val csak kesobb foglalkozhatunk, mert megertesehez bizonyos omagyar kori

hangtani fejltidesek ismerete sZiikseges.Egyelcre munkahipoteziskent foltesszuk

az illabialis a -t mint korai rovidmaganhangzo-rendszeriink tagjat.

E hangokkal szemben, melyek azota eltfintek a magyarb61, ket rna hasznalatos

maganhangzonk hianyzik nyelviink e korai korszakaban, Az ()hang csak az 0-

magyar kor elso feleben keletkezik, kesobb targyaland6 han f jWdes i tendenoiak

eredmenyekeppen. A labialis a pedig ugyancsak ekkor ( 1 )aku l k i , s keletkezese

reszben osszefiiggaz illabialis a eltfinesevel.

144

1 1 t t S l )r 1 \1 r a l O k I'! k o 1 ' 1 in V I 1 1 6 s d tY C i l

2. A ", 8Amt~gyl~1'~1' g n,i').g " 6 1 a t ism rte nyelvunk:v ut iko z(5 h 0 8 S v: U rn a g t1 n 1 t;li nB Z ,

'Ii t 11H

a

, " zben azasmagyar korban vegbement maganhangz6-I' : hosszumaganhangzok res . tot ' kettashangzok egyszeriisodeseb81

, r kbol eszben az 2 u 0 agu . 'kk 1MHzllvonodaso0, r .> , k h foglalas idejeben altalaban so a.

IIi, Iii> i ", e >a) ke~etkezte~. Szamu e~en~:ken ebb megterheltsege csak a.z

1lAllbbvolt, mint mal .ny~lv~nk~~~oitak mint ~a. Az j, 'Ii logfoljebb nehany:

, l a-nak volt, de ezek ISntkabb"l

. t' .. id par]'a ekkor mar csak egyes, , I az i azonfelu ,mm rOVI ,II kl.aban szerepe:, s ~ "-nek meglete is bizonytalan. ..lIyolvjanl,sokbanelhetett. Az u "Ivemlekes kor elsa szazadalba.n,

, ik vi t z 0 meg az 0 a nye'felje3en hianyzI VIszon a 'k I tkeztek kettOshangzokbol. Ugyancsa.k

, k rszak folyaman e e , -M ', k az omagyar 0 I tk tt meg egy hosszu maganhangzo, az e, ezI I ' . 6magyar korszakban kee e(zXe

VIXVII) ismet eltfint nyelviinkbol, egyes

'''bb' 'dokban - .lvwnban a keso 1s~aza Alt I'b a hosszumaganhangzo-rendszer a maga

lIyolv]'arasokkivetelevel. - a a an b ' 1 1 0 ' parja (a megfelelo rovidek, . t k"I"nben szem ena~ljes gazdagsagaban, mrn u 0 "'I k ki

I I'kes korban epu t csa 1. k,'ondszere),a nye vem e rr ,. k ket nagy csoportra oszlana .

. 'd" kb k e t t 0 s han g z 0 1n J. t3. E koraII os~~. an . 'ta u kettoshangzok csoportja. Ilyenek egyrtJsz

Az egyik az illablalis, azaz ~ uto g . " h _ mint lattuk - joreszt marI I 'k kor legele]en IS,no a

vttnnak mar a nye vern e es " h ngzokka' masreszt jelenMkeny" ,.dtek hosszu magan a, ., .1 \ , 7 . osmagyarban egyszeruso kb A masik csoportot a Iabialis,

k ' yar korsza an. - kIw,a,mbankeletkezne az omag . , E k ' b a honfoglalaetajekan kezdte

rr h 'k Ikot]ak ze resz enI U utotagu kettos angzo a " lh 'elo"ttl' vokalizalodasaval, mely a.z, " , , ., assa angzokialakulni a p-nek ~~OV~gIe\:n fol tatodik, valamint a mediopalatali~ zon~es

6magyar korszak elso szazadal xYr' dtol gyorsan bontakozik ki. Az ilyli' . ,., al mely a . szaza ., . , ,

Rpirans, a'Yvoka zaClO]aV, . I"" aganhangzovallablahs utotagu1~6donkeletkezett y" y-k alkotna~ a mege~zo m

Iwttoshangzot. Ezek a kovetkezok voltak.

iu uu

e u

iu « ~ ) uu

ou

eu a u

flWDALOM , 9 1l0 U6. 5' U" O "M I I/I 68-88; BARCZI, TA. 6 - ','

N XVI 2 9 112- 0, • ,GOMBOCZ: M y. ,- , '

Hti:irt.2 17, 25, 82-3, 88, 90-1.



rr 1. . Lattuk, ho~~ a ezovegi rovid maganhangz6k fokozatos redukcicja mar az

o.~~agyar ~or eleJe? elindult, es ennek a folyamatnak elso szakasza, azaz a sz6vegi

r~vId ma~anha~gzoknak felso nyelvallasuva valasa torok jovevenyszavaink tami-

saga szermt meg a, v~ndor1a~o~ ~ora e~ott lezarult. Azt is lattuk, hogy az os.

magyar k.ors~,ak vege~ e SZ~V~gImaganhangz6k mar tovabb gyongultek, e a

olyk?r el IS~unte.k. Mar ebbol ISarra kovetkeztethetiink, hogy a sz6vegi roviti

maganh~n~z?k mI~d.nag!.o~b mertekben vaItakoztak megfelelOsorvad6 (gyenge

~yomatek~., ~gen rovid, tokeletieniiI Mpzett, mormolt ejtesu) maganhangz6kkal,

ug!hog:y-ro~~desen az uraI~odo ~arians mar a sorvado hang lett, sot gyakran

ma~ ez ISeltunt. Konsztantmosznal a veghangzotlan alak meg osak akkor . ,

~ezI~:,ha a ma~yar, szo ~-re.vegzddik: yevax, olv. jeney 'Jeno', 'd;eAex, oIv.Jezele~

fzelo stb.; egyebkent mmdIg megvan a veghangzo: vi'X'fJ"Nyek:' j1eyin Y l'M e 'u fJ 'A 'T" I" r5 ' 'A ' , ",'/ gyer ,. e no ~ve: aona 1](1 rpad", 'XoveTOvyeej1arov'Kiirtgyarmat' stb. A TA.-b'eh

viszont mar mmtegy 60esetben hianyzik: ziget 'sziget' kut Iceuris 'koris' '1>i

h 'h k' tb '" arulC,umuc omo s ., es csak 34 esetben van meg: hodu utu "hadut.' nogu 'n, ~

zad ' ,d' . ,,' k k 'k ' ' agy:,,u sza., en er, ere v erek stb. Redukciora mutat a francias irasu ole-

l~velek e jelolese; ez a betu a franciaban a sorvado maganhangzo jele. _ Azt

vI~zont: h~gy. a sorvadas mellett valoszinuleg meg elt a teljes rovid veghangz6

mint mI~dig ritkulo varians, va16szinuve teszi az a korulmeny, hogy a nyelviinkh~

a XI. szazadban bekerult szlav jovevenysaavak szovegi i-je is reszt vesz meg 'aveghangzo eltUnes~ben; szl. tyky >m. tok, szl.}a8li >m.}a8zol, a szl. vla8i >m.ola8~ stb '.~~d~, mI~thogy a eorvedasnak szokasos kisero jelensege a labializaoin,

~bb.~l.a korulmenybol, hogy Konsztantinosz mar labialis szovegi maganhangzokat

IS foIJegy~z, mint meu1vov, 'XovCdv, 'Xoverovyeej1arov stb., ugyancsak arra kovet-

keztethet~nk, hogy a sorvadas mar ekkor jelentekeny mertekben elOrehaladt.

A redukCl~ fokozatos terjedesere mutat a gyorsan szaporodo Iabializaoio is: mig

Konszt~ntI~osz.llIUmin~ossze ot pelda van a sz6vegi labialis maganhangzora, s a

V~szpre~~o.IgYlAdomanylevelben a negy illabialis veghanguval szemben negy

k~t~.slabialis van csak, a TA.-ben illabialis veghangzo osszesen 13 akad ezek

kozul azonban 8 a -di, -ti kepzoben, melyben aItaiaban igen makacsul kitart az i

ezzel szemben a labialis veghangzok szama meghaladja a huszat, '

. 2: ~ ~orvado veg~angzok sorsa abszohrt szovegen - mint mar az eddigiekMl

IS,kItumk, - ate I J e s pus z t u I a s. Korulbelul a XIII. szazad elejeig ezek a

ve~han~zok eltUnne~ nyeiViinkb~I, s ha a XIII. szazad eiso evtizedeiben oIykor

m~g talalk?zunk v~:uk, ekkor mar va16szinuleg inkabb csak a helyeeirasi hagyo-

many. tar~Ja fenn oketo De meg ha ezeket az adatokat a beszed hf tiikrenek

f~g~d~uk ISel, a~kor is csak a tatarjarasig tolhatjuk ki a veghangzok teljes el-

tunesenek hatarat, mert a szazad masodik feleben mar osak egeszen kivetelesensok ezer adat kozul egyszer ha elOfordulnak. I

A veghangzok eltfinese fokozatos volt, es a lnaglinhl1ng7.6t :r n g' 16zCSassal-

hangzo a pusztulast eIOsegithette vagy luitl'altathl1tttli, l~ 15](:)]:,'"bbl111M.nt til

14 6

._mKI \nhu,ngz6 az 1 (j) u M n ; I eh et , h ogy Uyo l l l u l y v ,e t b o n soha n m i.s volt Bz6veg i

1 '1v kl r oa ga nh an gz 6 ; v o , p l. V ar Re g. : T o Z U Q ' I / , Opoy , V r8 e i , V e d e r ey stb . -, Igo n

HIl 'l ln, nyilvan meg az osmagyar korban Ittlnt a veghangzo a nyolvkozosseg

1\H,yobbeszeben a I' utan ; igy - mint lattuk - Konsztantinosz sohasem ir

. Mlmngz6t a mediopalatalis reshang utan, YO . yevax stb ..; nines e helyzetben

¥rf{llILngz6a Veszprernvolgyi Adomanylevelben: aaj1ro.y 'szanto' es a TA.-ben

II In: meneh, azah "meno, aszo". A veghangzo korai eltfinesere mutat az is, hogy It

"I II , XI. szazad kozepen mar gyakran vokalizalodott., ami a szovegi maganhangzo

h U lIyat teszi fol: igy TA.: [erteu, gi8nav, feu « [ertey ; dzsi8znay, fey) 'fertd,

tliMv,n6,o'. Ezzel szemben egy forrasunkban talalunk meg a XII. szazadban is

II ,h{Lnyadatot a I' utani veghangzora, ami arra mutathat, hogy egyes videkeken

U V i oJtunes nem kovetkezett. be oly koran. A XIII. szazadi nehany kiveteles adat

fl llvan mar csak helyeeirasi teny.

'lJgy latszik, aranylag gyorsan tUnt el a veghangzo a nazalis utan is. Mig

J{onsztantinosznaI metavov-t talahmk (de ugyanitt 1a;[v, CaArav), a Veszprem-

VlllgyiAdomanylevelben fJeaneEj1, aayaefJev81' 'Szarbereny', rClrovj1 'Cseteny",

it FI.'A.-benichon, bola tin , lean, baluuan stb.

I~zzelszemben massalhangzo-torlodas utan a veghangzo tovabb kitart: TA.:

~'I,,.hu, olv. xuryu 'horho"; harmuhig 'harem hegy'; An.: zerelmu, almu; 1211:

Iloyouholmu; stb. - Ugyancsak valamivel tovabb marad meg a veghangzo az

flgytaguszavakban; Dom.Ad.: Scecu, G08U, Saqu, Mogu, Sebu, Dequ. stb., ellenben

ugyanott Hodus, Farkas, Maradek, Almus, Seemet, Mauog 'ma vagy' (= van)~tb.- Vegiil a -di, -ti kicsinyito-becezf kepzoben az isokaig megmarad (labiali-

IR,16dasas ritka), valoszinfileg azert, mert azihangulatilag hozzajarult a becezf

J lentesarnyalat alafestesehez, Az emlitett Dom.Ad-ben a veghangzok mar

'Italaban igen ritkak, de a -di kepzdre aranylag sok adat van, kivetel nelkul -di

u.lfLkban.A XII. szazad masodik feleben azonban e kepzd veghangzos alakja is

l . 1 1 i n d ritkabba valik.

lrLODALOM

SIMONYI:AkNyErt. XN/7; SZINNYEI: NyK. XXXIV, 1-11; ue.. NyK. XLIV, 466-70;

1l0MBOCZ:MNy. V, 393-5; tre., BTLw. 161-3; MELIOR: MNy. VI, 14-20,58-68,111-20,

100-8; LOSONCZI: NyK. XLIV, 401-4; BARCZI, TA. 69-80; trs., HtOrt.2 17-24; PAPP I.:

MNy. LIX, 393-408;

ue . .NytudErt. 40.sz. 288-95; D.BARTRA: NytudErt. 42.sz. 3-11.

c) AZ EGYSZERIJ MAGANHANGZ6K MIN6SEGI VALTOzAsAI

Mikent. a massalhangzo-rendszer, ugy a maganhangzok rendszere is nagy

n,talakulason ment vegbe a nyelvemlekes kor ezer eve soran. Egyes, egykor meg-

lovomaganhangzok eltfintek nyelvtinkMl, masroszt ujak keletkeztek, es szinte

valamennyi maganhangzonknak m gt 1 'h l tSQgi foka Ienyegesn m6dosult.

A maganhangz6-va.ltozasok lehetn k 8z in MtI mln()Bog: iek , kvalitativok, mint

1 0 ·



A nyiltabha valas

, Hatalmas aninyu valtozas, szinte az e e 'omagyar nyiltabha valas E t d ' g sz maganhangzo-rendszert erinti

" id ' en eneia abban n "l' 1rOVI maganhangzo (i "") yi vanu meg, hogy a'11' , , e, u, 0, U egy fokkal ny'lt bba .asu maganhangzova valt ik ' I a ,azaz alacsonyabb '

a OZI ,mIg az artikula " 'bnem modosulnak. E tendencia .b ' c~oegye mozzanatai JenVAI[)"A"..kuk f 'I" azon an szamos mas k t"u on eJodes es egyeb ' b ' ' eresz ezo tendenciaaltalanossa valni annyrr'-a resz

ben Ismeretlen - okok miatt kozel sem' ,

, ,azon an me " "JeIentkezeset igen sok peldab ~gIServenyesuIt, hogy ,

a an megfIgyelh t'" k frendszer nem valt is egy f kk 1'1 e JU , gy ha az egesz ~~.5aUJ i;l,lJI!ZIO" 0 a nyr tabha mint t d 'sege eseteben tortent I ' , a en enora teljes Al'IPr""".n~~.:;"_"t vo na, a nyI1tabb maganhan 'k' ,no t, az egeszen zartake (ma as n el' , , gzo ,aranyszama nagyon meg-valasi tendencia hatasake t g, y _vallasuake) pedig csokkent, Ao > .. ,., n az omagyar korszak folvaman . >.. "

~, u > 0 valtozast allapithatunk -. • z e, e > e, U > 0,1 z >., E meg,

• e. z a valtozas jeIentkezik az 'helyzetben tehat egytag , kb omagyar korszakban minden, u szava an (egy 't ' k ' ~~"V·"ACIIIJ

maganhangzo nelkiil a szavak t) t"bb s;o aguna szamitva a szovegi

tagjaban, Peidak: HB.: u u « : : : l~lico, itagua~ h~ngsulyos es hangsulytalan sz6-

Feyrhigaz 'FeMregyhaz' 1251' I' :hgy> ugy szent ' « tor, idgu) , vo. 1193:

II ," ,ezr zg az 1328' Ruml th' h 'R,--._, 93: [aer egiaza 1229' F h ' , u zg az omlott egyhaz'

1055: harmuhig 'ha;om h~gy~~~;~3~~0~1!: R~mlu~heghaz stb., higy > he"gy, vo.

,--._,093/1399: Zakathegh 'Szakadth ' '1 yg Lovaszhegy', 1347: Hegeshyg stb.

heg 'Korishegy' stb ' kiriszt >k"e~y/ 211: Zaarhegy 'Szarhegy', 1229: KeurU8-

1261: Kereztur 129~/1345' K ehresz, vo. 1248: kyrist vt, 1318: Kyriztes stb

k' ' , erezt uth stb ' ug , k ,.,-....;endi-], csinal > cse'nal d"k d'" ': yanugy: endzr > kende'r « tor

tbmbnica), gyimilcs > gy'e"Z~l >( eak, szzm > ezem, timlic > temlec « szl'v mebCS < tor fimil) " d •

grncarb), igy > egy, nim > nem. stb' , gzrzncs r > gere'ncsCr « szl.Ami az i> " 'It bb' .e nyi a a valas lefolyas' k '. , .

ennek kezdetei az osmagyar kori n uln ana . az IdeJet illeti, lehetseges, hogy

ugyanis nehany pelda, mely kora~ iy ..ak, Vlss~a.Konsztantinoszn41 eiOfordul

idA, tovabha AefJe/j{u es l' > e valtozasra mutathat; tor. atil > dU A

(lefJe- AJ l iu- ) i l; iAex 'IzeIC/ ~rill{( u, ~elyek mindkettejeben a lenni ige rejIik

lehetseges, -h~gy a~ atil-nek t ~x <~o~./lay). Amepeldak nem teljes ertekllek

t"b mar a torokben volt arl .I. It 'o en talan az e az eredeti ha A e v~ ozata, a le- lev- igeie b ng, s a lOV'Pi l l {U i-s valto t 'v g ement zartabba' valas ered e za a (l y, az 6smagyarbMs a 1eAeX te-jenek olvasata (i v:yn;;), ~~ iz sz6 etimo16 1aja :t1 In k6tsegtelen,

. lzonytalan. DakA r WM8Zr.l.nyuJnak.z

148

, . 'v tii to zo ,s k z detei u z , . s zaz u.d bo ., 1} .lcd .r m, annyi a n ye lv om le k k ad at aib 61

t,~6gtelen, hogy ez a valtozas a ._ HI. B)',azadbanmind sselesebb hullamo-

k n i t votett. Az is ketsegtelen azonban ezel b61,),zadatokbol - mint a fenti nehany

Illldankon is megfigyelheto - hogy ez az idoszak az ingadozas ideje volt: a

kOllzorvativ i-s alakok neha meg tobb szazevvel az e-s valtozatok elsd jelentkezese

i1~I\nis fel-feltfinnek. E jelensegben ketsegtelenul resze van a nyelvjarasi kulonb-

II I gnek, de sokszor ugyanebben a forrasban is talalunk ellentmondo adatot: HB.:

IU: i r-.J lelic, OMS.: eggen yg, 1347: Hegeshyg stb., bar kesei i-s peldakban az i

Iotleg csak hagyomanyos helyesiras, a kiejtett hang mar gyakrabban e volt..Jlingadozasok az;onbanmind ritkabbakka valnak: vagy a regi i, vagy az ujabb

VlUtozat allandosul. A XIV. szazad kozepere a tendencia hatoereje kimerul.

zalakok harca ugyan meg nem ul el teljesen, vO.pl. ma is di6k r-.Jde6k, es ma is

t nnak olyan nyelvjarasi ktilonbsegek, mint ceiauil r-J ceenal , vilag r-;» velag,

d'8zno r--J gyeszno stb. De a XIV. szazad utan ujabb, szelesebb koru i>e valtozas

m ar nem jelentkezik.

Nehezebb kerdes annak a megallapitasa, milyen videkrol indult ki ez a valtozas,

m Iynek nyomait kulonben az egesz magyar nyelvteruleten megtalalhatjuk.

Blzonyoshelynevek alakjabol arra lehet kovetkeztetni, hogy e valtozas kiindulo-

pontja a Megyer torzs nyelvjarasa lehetett, e torzs szallaateruletei pedig az orszag

kllzepe tajan voltak (Pest, Feher, Veszprem megye). Az a korulmeny, hogy e

J c lenseg tobb-kevesebb intenzitassal mar koran az egesz orszagra kiterjedt,

iI~intena kozepponti kiindulas mellett szol.

2. e > e. Ezt a valtozast az omagyar korszakban altalaban nehez kimutatni,

minthogy nyelvemlekeink egeszen a huszita helyesirasig mind a ket e hangot

ogyforman e betfivel jelolik. Azonfeliil sem finnugor, sem torok eredetfi szavaink-

ban tobbnyire nem tudjuk megbizhatoan megallapitani, hogy az eredeti hang

"Iirt e volt-e vagy nyilte. Ketsegtelen azonban az e nyiltabba valasa a szo vegen:

keze > keze, szeme >szeme, neze > neze, kerne >kerne stb. Ezekben az esetekben

ugyanis biztosan tudjuk, hogy a kerdeses szovegi e hang maganhangzo + ikettoshangzobol fejlodott, tehat e > e fokokon kellett keresztiilmennie. (Osupan

11 Z egytagu szavak szovegi e-je: le, se, te, ne nem valt nyiltabba.) Ezeknek a szo-

yogi hangoknak eredetibb zarb voltara mut~t az is, hogy egyes regi nyelvjarasok-

ban palatalis labialis tOhangzo utan o-ve, azaz ugyancsak kozepso nyelvallasu

maganhangzova hasonulnak: Becsi'K.': vl9 'ule', t9ll9 'oMle', MiinchK.: i9u9 'jove'

atb. - A szovegi e-nek ez a nyiltabba valasa a XV. szazadig befejezodott. Meg-

jllgyzendoazonban, hogy nyugati esreszben eszaki nyelvjarastipusaink nem vettek

reszt benne, ott gyakran ma is elnek keze, kertye, illetoleg okro, tuzo-fele alakok.

Az omagyar korszakbeli e > e valtozastol valoszinuleg fiiggetleniil a XV-XVI.

Eizazadtola keleti es az eszakkeleti nyelvjarasokban - kiveve a Szekelyfoldet e sKalotaszeget - szinte minden e nyiltabba valt, ugyhogy e teriileten a ketfele e

hang egybeesett egy tobbe-kevesbe nyHt v6.ltozatban. Kivetel csak az egytagu.

8zavak vegen a116e : I e , s e , n e stb., (lzek80k h 1, t J't)fi is ingadoznak nyilt es zal'ta.bb

ejte kt>z<Jt t : me(JyeJc > me(Jye lc , m1 ( J mfJ (h W "8 n1/ez > ve rsen l l Z, flY rm ' le >

14 0



V'l l r m~k s eb . O ly ko 'r '1 V BY 8 han -. dasagat: t l l l t t it , 8ztlrda, ltIJrny6 stb -a8

1~lt 8zavak l1.j nl g6l'zi viazo,nyll1gos

Ez az e ' > e valtozas mel ., x : I I e azonbun ez kben is gyakol"i

aItaiaban nem orvende~es I~esze te mesen szaporftja az egyhangu e-ket

valtozatok szinten a nYI'It . u i tesbe en az oda ozonl5 killonfele magyar 'e-s eJ es en eg l't"d k .

terjeszti, s ennek kovetkezteb t halli yen I 0 ~e ki: a fovaros tekintelye,di ' en ez a ljuk sajn .ra oban stb., tigyhogy sokak szemeb -, os ~ igen gyakran

3. u > o. Ez a valtozas jelentk e.~ rna.mar ez az irodalm] kiejtes.

szavakban, tobbtaguak han'I ~ZI mm~en fonetikai helyzetben,

Peldak: 1055: luk 1231' B gsu YioS es hangsulytaIan, nyilt es zart

stb.: 10k; HB . p~r 133'7' upryas ucah, 1~49: Iarouluk stb. /"J 121I: [oc 1300

. . , . urusuc at' "Musoukuth, KT.: musia 'moss' tb porosu ea stb. "-' 1412: Portelek;

« t" • as. /"J 1323,1383' Mosouk th:« ,or. cum), burs> bors «tor. burc) du . u ; epplgy: sum>

uq), muh > moh. « szl. moho) . _ 1'193~! > ~omb, s":,k > sok , uk > ok (<Hwzywnyar stb /"J 1258' h . ' l . uce hosszu, 1274: Huscywtou 1H '. oziu) par ac 1320' Ho t tb 'umuk, 1347: Humukheg stb. /"J 12~9' . zyu ow s .; 1055: humuk, 1

qum~q):' 121I: Bureuohul 'borju6!, 12~ta~homoka, 1329: homok stb. (

« tor. buray~); ugyanigy: ulasz >olasz . uryas.- stb, /"J 1355: Boryw

Ursula), uruszag > orszag tUl{Jo' > to/ < . szI. vlasz), Ursulya > Orsolya «

szuluga > szolga «szI. 81~a) ~t ar va), k~rum -::: korom « torok

aruk, 1386: Arukmellek stb. ~ i21i. A~ polgar «nem. purgaer) sth.; - I

1256: Borumlok "baromlalr' "-' 1386: Borczeg

1413: lolyoarok stb. « tor.

pucul /"J J6kK . pocol' t 'bb' . omlekthyn, 1431: Baromlak stb ." ova o· uru« > "s?!!:lyum > solyom, dZ8~mur > 'omor ( ~rvo~, uruez > or08Z « tor. urue

Az u >0 vaItozas eiso nyom~ a XI : ~or'I:mur) stb.

monarau, de nagyobb mennyise b k zaza a mutatnak: 1055: munorau

szazadban jeIentkeznek Az d gt kenesa . a XII. szazad vegetOi e s fokepp a. . a a 0 - mint a:6 ti 'h' ,Itt sem valnak el szabalyosan eg , tol h en I n e any peIdab61 is kitunik'd ., ymas 0, anem a re . , . ,I erg egymas mellett el mirrte h 1 gl meg az uJ valtozat

, gy area egy , I I k1349-ben is, noha a nyiltabb f k 'It ' massa: u alakot talalunk

o va ozat mar 121I b I"c d 'szaporodik: ugyanezt lat' k h' - en e 0.101'uI, e s lU""wz:at;IOl'lfl,nk' , JU a 08SZU a homok a b tb'etsegteleniil hosszu idon at . d ' . ' a r om . s . peldakban. Az

mga ozott , mint neh ' '.csoda, uzeonna r-» ozsonna stb E te , a meg rna ISmgadozik: csuda. . z a eny mar m ' b .

mgadoz6 irasm6dokat De azzal ., aga an IS megmagyarazhatjak' . c . IS s zamot kell vetnilnk hso aIg .1enntarthatja az u-s irsm6dot kk ' ' ogy azaltalano.sa~b, esetieg mar egyediili. a or, amIkor az o-s ejtes mar regen oVUUUi

A helyesll'lis es a kiejtes kozotti ellentet k " 1" ". .' ,us,.um ( 1 f J 8 , wm) irasvaltozatok eseteben. f u on?sen s~kaIg ~ennmaradt a sz6vegJ

az Ilyen alakok: 1507: S Y PW8 1516' Gho gy meg a XVI. szazadban is gyakoriak

latU8 stb.; Murm.: barum malum I~'d, 1 'Portws., Peer~.: gallerU8, KolGl.: hason-

az u~s,um szoveg, ez azo~ban a ~a z ;::r:~t~. A .latlnban ugYl1nisigen gyakori

vaI~: os, om ejtesu lett, mint azt ne:rny pel~!~!:t~~:agb~nugr~nosa~ nyiItabb8.

suk, ErdyK.: Mi8ereJre mei De08 'k" "t t l" ; . ju k. J6 11: " Lefl~mo8 'olvas.. onyol' J raJt t e m , T I i I , t n Il, A latin h ly S l l ' 8 . 8

150

l!.zonban a h i jt 8M 1 f 't1gg tl en I111 ' nQ 8 Z r lio n : f : i nnto.rtotta a sz6vegi U8, 1Mn frast

j fonti L eq im o« , D eo s teMt latin ly A f T ' l i e i hibak a ssabalyos L eq im u« , D e~ U /

holytltt), s ennek mintajara a magyarban is us, um-ot Irtak a sz6 v6gen, holott az

11mlanoskiejtes mar regen oe, om volt.

Hogy az u >0 nyiltabba valas mely g6eb6I vagy mely g6cokb61 indult ki, os

hllgyan terjedt , az egyeldre nines tieztazva. A tendeneia hat6ereje a XIV. szazad-

I I I t J ' l e lgyongu l , kimerul,

". 0 >a. Erre az 6magyar korban Iefolyt valtozasra ketsegbevonhatatlan

"ldakat boven szolgaltatnak jovevenyszavaink, Finnugor eredetti szavaink

'~l\nlISagakevesbe dontd, minthogy a finnugor maganhangzo-osszeftiggesek meg

uluosenek teljesen tdsztazva, de ilyenekben is, valamint ismeretlen eredetti

~Iwainkban adataink alapjan foltehetjuk az 0 > a nyiltabba valaet, Peldak:

1210 , 1222: potok, 1212: potoc, 1323/1339: Meeipotok stb. /"J 1252/1389: Souspatak,

121)8: Banya patak, 1327: Buru8tyanuspatak stb. « szl. potoks.}; 1055: hodu utu,

1211: Hoduth, 1355: Hodnog 'hadnagy /"J 1397/1416: haduth, 1417: Hadwth stb.;

ugyanngy: ogyog > - agyag, oko1 > ako1, oz > az, bob> bab, boj > baj, bok > bale,

(Iolomb > ga1amb, hooos > haoas, 10k> lak, mokk > makk, nogy > nagy, szobod >

,llZoa,bad,oj > vaj, vori!!: > varju, vogy > vagy stb.

Az 0 >a nyiltabba vaIas elso nyomai a X. szazadban jelenteznek: Konszt.:

(1~iv< tor. toqsin; ebb en az a nem jelolhet mast, mint labial is a-to Ilyen nyiltabba

vlilasra mutat a TA. munorau ./"Jmonarau 'mogyoro" valtakozasa is. De nagyobb

Mllamnadatok esak a XIII. szaaadtol vannak, sot ha az iras tanusagat betiiszerint venndk, esak a XIV. szazad masodik felere kellene tenniink e tendencia

toljes kibontakozasat. Amde az iras nem megbizhat6 kalauz, az 0 mint Irasjel

hosszu idon at megmaradt az a jelolesere, minthogy az a betfi sokaig az illabialis

(i, hangot jelolte, s esak akkor valhatott a labialis a altalanos jeleve, amikor az

lllabialis d mar eltfint a nyeIvbOl. Ezert kb. a XIV. szazad kozepe tajan az 0 > a

vliltozast nagyjab6I befejezettnek tekinthetjtik, noha ingadozasok kesobb is, s5t

kcttos alakok rna is elOfordulnak: orca r-J arc « orr + sza(j)), parancsol r-JN.

moroncsol stb. Egyes szekely nyelvjaraaok rna is sokszor az 0 fokon allanak:

hob, fokad, lovamot stb.

Az 0 > a valtozas kiindulopontjat nem ismerjuk. Ennek meghatarozasa, azert

is nehez, mert az iras a labialis a-t sokaig 0 betfivel jelolte.

Ettol az 6magyar korszakbeli 0 >a nyiltabba valast61 fiiggetlen az erdelyi ,

mezosegi nyelvjarasokban bekovetkezett 0 >a nyiltabba valas, melynek" ~ls5

megbizhat6 nyoma a XVI. szazad masodik feMben talalhat6: 1572: tartazo,

'/Jasarnapan, N ogjsagad, paranczia1attia 8tb. E valtozas va16szinuleg hasonulasos

eredetu, s eleinte esak a, a utani sz6tagban kovetkezett be, majd fokozatosan

terjedt el mas helyzetu hangsulytalan o-kra s vegiil a hangsulyosakra is. Jelenleg

a mezosegi nyelvjarasokat ez a jelenseg elesen elvalasztja a szomszed szekely

nyelvj arasokt61.

5.'u >o. Mind az 6magyar kOl'szo.kl t ozd . t 'n meglevo. mind e korszak folYl1rnan,

Jabio.lizI1oi6val (1 . k6sobb) az i -M Il t 1 tl oz- t t 'u -k :igen gya]uan egy fokkaillyll-

1 3 1



tnlllnt vltlrll~1 (J-V I !hog,,1 < l l ~ Illlnt{1 II lulYZllthllll: y. (Ii MblJtn(1 I : IZ I1Vt t , J cuun

'yt\ , , . , i ,nt , '~IJ l ku l ',I ,~ o Jl bn n , h o gy Z,~ v 4H o zo ,H l:I in t J UJ<1nbenI1Z o dd ig td r-

gyaltak - 'teljesen 6rv6nyosUlt volna, l14!:tlZmind 11 ''y0S U atalakuhtsat idezto

volna elO. Ez a nyiltabba vaIas teremtette meg a magyar haagrendszerben az 6

hangot (majd ezek szamat az ii-hOllabializaci6val keletkezett o-k is szaporitottakj

1. kesobb). Peldak: Konszt .: xovCov, HB.: cuzicun 'kozukon = kozott.', 1355:

Ohollouleuz, 1472: Rabalewz~ 1359/1509: Kewzhegh, J6kK.: leewzewl, leewzt, 1455:

Ozalloleewz; lI81: Tulg, 1251: Tulgja, 14lI: Zeptulgja 'szep tolgyfa' ~ 1321:

Teulgja, 1342: thevgh, 1395: Teulguezew 'tOlgyvesszo' stb.; 1276: Gyung, 1329:

Gyungh stb. ~ BeesiK.: gr;mg9cben, DebrK.: Giongi08 stb. <torok finfu; ugyanugy:

uleur > oleor, urdu (n)g > ordog, ulelel > olelel, gyumulc8 >gyumolc8, leulcCny >leolcCny, lule > lole, 8umur > 80mor, c8ubur > csobor, tumluc > tomloc, turile >torile, turzsule > torz80le, leut > leOtstb.

Bar az u >0 nyiltabba valasra mar a XII. szazad elejerdl van elszigetelt ea

igen ketes adatunk (11I3: copu8de 'Kopesd' , i rashiba?),~e valtozas voltakeppen a

XIII. szazad elejen jelentkezik. Elso hitelt erdemld peldai: 121I: Nomuolou

'Nem valo =Nem levo', 1214: Ileortou 'Ikert6' stb. Az u-val valo irasm6d

azonban igen sokaig altalanos, vegighuz6dik az egesz XIII-XIV. szazadon

- mind fokoz6d6 mertekben valtakozva mas jelolessol, ew, eu-val _, sot atnyulik

a XV. szazad elejere is. Az irasm6d azonban itt is elmarad a kiejtes mogott, es

lenyegesen arehaikusabb, mint maga a nyelv. Minthogy azonban az u >0 eseteben

az u-s irasm6d tovabb tart, mint az u >o-val kapesolatban, valoszfnu, hogyaz

u >0 nyiltabha valas a tendeneia legtovabb hato valtozata. Mai koznyelvi 0

helyen u-s alakokat meg a XVI. szazad masodik feMben is hOven talalunk:

Melius: gyungy, gyuleer, leut, leuzel stb.; sot rna is vannak nyelvjarasaink, melyek

egy-kot sz6ban a zartabb alakot oriztek meg: lule, gyulcCr, tuvestul, leulcCny, turul

stb. Mindenesetre a XIII-XIV. szazadban zavarban vagyunk az u olvasasa

tekinteteben; itt is vaI6szinu, hogy mine] regibb az adat, annal biztosabban

'u-nek 01vasand6 meg, es minel fiatalabb, annal inkabb megvan a lehetOseg ana,

hogyez a bettl mar o-t jelol, Megjegyzendo, hogy meg j6val kesobb is eIOfordul,hogy egy-egy szoveg az u meg az 0 hangot egyforman jeloli.

6. e > e (> a). A nyelvteruletnek ket, egymasto! tavo] eso reszen _ egyreszt

a Szekelysegben es a csang6 nyelvjarasban, masreszt a Dunantulon _ az e

nyiltabha valt egy fel fokkal: ~, sot olykor meg nyiltabb hang, a let t beWle:j~le~te, Kaszthal, le~v~8~n, or~ge'le stb. E valtozas, melynek kiindu16 g6ea egyreszt

Veszprem megye, masreszt Haromszek lehetett, a XVII. szazadnal regibbnek

nem tekinthetO, de persze pontosabb krono16giara hianyzik minden fog6dz6: aziras nem kiilonbozteti meg az e hang e kiilonfeIe arnyalatait.

A nyiltabha valasnak mindazok az esetei, melyek a koz- es- irodalmi nyelvben

is ervenyesii ltek, nyelvunk hangzasat lenyegesen atalaJdtottd.k, hl1ngz6ssagat

noveltek (a nyil tabb maganhangz6 hangz6sabb). Mogvo,l to)' .( )t t ltv. gy S magan-

hangz6k megterheltsegi aranya, es egy uj maganhctl11o{z6vnl,tv. / j - v e J g(w:dngodotta nyelv skalaja.

152

A znrtubbovo!!.- . . 1 torten t_,... •.. " ahi lOIn-tIl l l i'I~jllto nz egesz magYI1rnyo v , '

Hv.61'vanyos zMtubM vee . lnem ismorjuk kellokepp. Latfuk, hogy mat' 1 1 1 uman, e jelenseget azonban meg lvjarasaiban vegbement egy zartabba,

1I.loHz(nulegaz osmagyar, ~or e~yes n~~ elhetunk meg a nyelvemlekes korban

I ,I(~Hi folyamat, es hasonlo Jelens:g~ket ghY' Sokszor nem dontheto el, hogy az' '1' tobb okbol igen ne ez. d t'

II I A kerdes megite ese 0 , t bba valas vagy az ere e 1' '1 art tehat hogy zar a . .. linkIlI'ndeti hang nyilt vo toe vagy ~b" Ts elmaradasa) tortent-e. Hangjelolesun

III I'L hang megtartasa (a nyilta a va a . le 1 jeloli a nyiltabhat (pl. u-val az. . k' tabb hang Je eve - ..-- 11 6

hlWtdozasa, mely ~?"~ :a~ z~r '7~~ _ Iiezftd a r i y e vt0rt6neti adatok va at ra" ~vagy (j-t;~o-:VaI az a-t), szmten ~etn: ldonteni hogy amennyiben zartabba

1, 1 lteat. Korai peldakban azt sem eel e Iekes korba tartozik-e, peldaul az elrr ar vagy a nye vem , ,

1\ I {1S tortent, ez az osmagy 1"'" szerint finnugor e folytatasa, am a,. . d va oszmuseg 1 h t rr

lu maganhangzoja min en, fol' aiakkal talalkozunk; ez e e os-n '1 . "1 sze - tamassza .10 " ketselillo-ben mar ~ez~e e es - izadi "iMs is. Van azonban neh_~l1Y ~ seg-" ok e'g de lehet X - XII. szaza 1UJ_ __ ,_li m yar oro s " " '. , ". ,I J n pe

'lda;fiKa zartabba vala~._ L 1256' lewrynch Lorme ;n - . • 1211' eurenc r--J •Ie >"t;-PeidauI: lat. Laurentius > .HB 'le tuc JordK.: leeaytonaler--J• 1522' Yllyee8' .. ea88a , ,

,,~~.Elia8 > 1240 k.: .Elya8 r--J o· '> m. Balint; stb. Gyali~je~~~t!>-~~~

(c''dy K.: leiaczon; lat. Valent~~u" ~, z ' kovetkezik ; i lyenkor a keletkezo

>'izartab l?ly.&~~~:z e.~t:~_~a::n~:~ ~eteoi'V'a'cl.h8i!PmegerezO-m~ssal-

.; l'er1<1.SZeiinto.vabb gyorrgu 7";' IP -~t). 105S-lean: 1193: leajn r--J 1387:ali '1 t (fokeppen ,n e . "I .

Imngz0ba..,-p~Il,Iataz~ v~ _a.:.:,:,. '-ran - >J(my; 01.galea > m. gallya r--J ga ya,

I,yanu;ar, 1526: Lyanyom, YO. ~~ IS Y AY d 8 > m. A ndorjds , lat. linea > R.- 'kK N rui: lat n rea ,055 : rea r--J J0 .: rya, . , .

I, tb e e h S Iv.: U'T . gomolczmnya s . . , I"c dul: TihK.: gomoc, y .. ..

" an szinten e 0.101' . ., 'le....... u". Szorvanyos -~, ,._.- d'le .... u"ru" szon1 r--J• 0 ..-::~.... - - - ..-_, ._-- , . ordile r--J fur 'I . , oru r-» ,

H'b r--J Helt.: gyumolch- stb.; ugyan~gy. f '1 sfelek-Iegtobbjeben az U~ . . I hetseges hogy az 1yeliz'Unile, bar persze nagyon IS ~ ~, h t': hogy a nyelvterulet egy reszen ezekben

' . , nakkoszon eo, ke "bbmegdrzott regiseg, azaz an '1 bba alas hanem az u u maradt, s eso.,~szavakban nem tortent meg a nyl ta ,a .v_" k > - i in l c ; -si; - jok: > -iik, -Jule

olterjedt, Valcszfntileg ez a helyzet a Iretgblo~ehat nezonle >nezunle, szemimlc >

. '1 okkal kapeso a an, , d ' 't"lbirtokos es igei szeme yrag... '.. e ole > tegyule stb. A XVI. szaza vege 0szemimk, leezole > kezuk, jeJole >!e~u~, t ~y '1 valamint az -ole igei szemelyrag

d' .. lebirtokos es 19m szeme yr2g, __~ t attZ addig uralko 0 -~n - -,- -~- t z -ole birtokos szemelyrago esa .

k 'bb .. le ule Iep Vlszon a -7: ':C~helyebe mindin a -un, - .' '-T:''''''-'lnye1vbe.n,js ...z ,U IC . ,e11e,

"1 .. "t]i1rki:'""'Veglegz lrOul11ml , _". 16XIX:-:-sz·az,advegeto S~OrI ;. 'It bb~ v~ir;tmegelozo idokbol va _

k· bb teruleten a regl - a nyl a , 1 It mar szintehogy egy lse --- _.- "k' "bb szeMradt es e_:9Y~e_~_. "le - 'uk megmarad, s-.aztan eso .,_- 1 . i : n , k , -u ',J , ....le _'ole valtozatokat. ,,Utalanossa valt volt -onle, -0 , J hIt mint amit a vele parhuzamos

3 0 > u . .Ezzel kapesolatban ugyanaz a J. edYKz~m08tohaya r--J r8 .: mU8toha.• - 'eld6.k· U , n . .

o > 'lionel It:i,ttunk. Sz6rvany~s p .G I '/(( •IIm. Vorreiter > m. XVII. sz.:(<: 8z1. maltecha); lat. Georg'l.U8 "" rrt. 1 /U 1, ~,



lubiul izaclO

A nyHtabba v,), las mellott, vole blv,()I1YOH szompontbol ellentett , harobun 6,116

1,t1lluonoiaaz 6magyar korszakban 11 1l1bializaoi6, mely ugyancsak igen fontos

IIi 1)segnyalab , mert nagymertekben hozzajarult a magyar meganhangzd-

t 'lmdszer modositasahoz: az egyes fonemak funkcionalis megterheltsegenek meg-

vu,itoztatasahoz.

A . labializacio abban all, hogy egyes illabialis maganhangzok kiejtese ajak-

IWI'ekitessel m6dosu1. Igy az 6magyar korszakban i>u, f: >u, e >0, Ii>aI'Ilj16destarul elenk nyelvemlekeinkben,

1. i> U. E valtozaa.a labializaoionak nemcsak egyik igen fontos esete, hanemlI~yszersmind az, amelyet legjobban ismerunk. ElOfordul egytagu szavakban,

Illbbtaguak hangsulyos es hangsulytalan szotagjaban. Peldak; 1199: Scimed,

1211 : Scimie, 1237/1325: Scim stb. rv HB.: zumtuchel; 1055: harmuhig 'harem

h<gy', 1193: cue8hyg 'koves hegy' stb. rv 1206: turnouhuge 'Torno hegye' 1248:

"'yri8t vt "keresz.tut" r--;» 1253: Keruet vth 0J 1272: kuruzt wt stb.; ugyanigy: gyimilc8

gyumolc8 « tor. fimis), bik > bukk, IiI> lul, list> lust, Filip > Fulop

« lat. Phiiippus ), gyingy > gyungy « tor.finfu), ist >U8t,sit, 8iZ>BUt,8ul,

1I'/;spok>pU8p8k « nem. piskop ) stb. Ezeknek az u-knek egy resze aztan nyil-

t ltbM valassal o-ve let t (1. eldbb), gyomolc8 rv gyumolc8, gyongy; N. szom, hOgy,

/.otJr08zt;stb., ,

Az i, >u labializaoionak valtozatos okai Iehetnek. A legbdvebb forrasa az

'i·bol keletkezett u-nek az a labializaoios-hasonulasos folyamat, mely a szovegi

rovid maganhangzok sorsaval van osszeftiggesben, Lattuk, hogy a sorvadas

rcndes kisero jelensege a sz6vegi maganhangzok mormolt es labialis szinezetti

ojtese, Ennek kovetkezteben peldaul 8zimi-bOl 8zimil lesz, regi toldalek elott

nzonban az eredeti i egy darabig megmarad. Tehat ilyen tOvaItakozas jon letre:

I I , ) 8zimil rv szimi-s, -t, -k stb. ; csakhamar azonban a soryad6 veghangz6 labialis

Azinezete a toldalek elOtti teljes tOveghangz6t is analogikusan labialisaa szinezi; -

'b) 8zimil rv szimu-s, -t, -k stb.; ez ut6bbiban aztana vegezotag u-je hasonitc

hatast. gyakorol az elOzo sz6tag i-jere, es a kovetkezd ,valtakozas keletkezik; -

0) 8zimil rv 8zumu-8, -f, -k stb.; e fokon aatan a toldalekos valtozatok (8zumu8,

8zumut, 8zumuk stb.) analogiajara a toldalektalan alak i-je helyebe is u lep; -

d) szum. rv8zumu-8, -t, ok.Gyakoriak nyelvemIekeinkben az olyan peldak, melyekben a labializacio meg

nem hatolt el a iosz6tagig; esetleg a fejlodes megallt azon a fokon, ahol csak a

toveghangz6 labialis: 1212: Zemu8, 1248/1399: Hegu8, 1344: Kereztus, HE.:

isemucui 'osiinket =atyankat.', KT.: scilutte: 'szulottet.' stb.; majd mar a nyfl-

tabba valas utan: DebrK.: ledoz, TeIK.: emberok, CzechK.: megyok stb. Nyelv-

jan1si szinten rna is megtalal juk az o-zesnek ezt .a fokat egy-egy eszaki nyelvjaras-

szigeten: menyok, ve8zok, szeretolo, lellcod,"gyermok stb. Ilyen jellegti nyelvjarast

tn,lalq.nk a XVI. szazad vegen Erd'lybon i.s. (Meg kell azonban jeKyezni, hogy

ml18erdelyi nyelvjarasban eppen 11 hILl1gt'IIJ1;ytulnnzctegbeli 0 delabializalcdote.)

1M



156

~ o n ",n t I'jo t '1 1\ hl\n6_lytllil,.U K~~~ ~~.~ ~ ~ ly z ;b n ~ !a l a •.t -m - h",. l11o.to1:.te, m rt ()~!.I n !liZ 0

'U mu.f II ...,

I IIv,lU6dott i-ve (1. kes6bb), 'e sUll1z IJ hangokon is, megpedig mind-

, I) lJ >e. A labializa.l6 tendenCla r~ n y d ' Lrintetleniil hagyott, mind ailt bba valasl ten ellOIa,-"

I~nlcon, melyeket a ny a ala 1 keletkezetteken. Sok esetben azonban

III !!odlagosan, i-bO i nyiltab ba v ss~ ..>" Lltoza'stortent-e. KetsegtelenUl, ' >" agy ~>e 0Vii-

tu b6zeldontem, h o gy ~ >u ,0en eldltkban: nem, zwec >m. 1300: Ohewek IV

iJ valtozasr61, ~~n s~~ az 11y Pi m. 1055: kazte l ic , 1240: Kezte lch ~ 1361:

-LV, sz.: Oeuu e k covek ,sz1. kaste lbc >..d "nd szl pecato >m, p ecse t >, 1 do >m re n > ro , '

{ j ' l , teulch; ugyanugy: sz , r~ "" " . " t" t " k stb E va,ltozas - mint a peldakv t k >m csetertek > cso or o· , k

,~--tlcl szl. c e tVbr 00 , ' "t I' bbe sot szamos szoban csa a." IV' dban vahk ero e jesenoe, ," ,

nmtl1tJak - a X . szaza is csak legero"sebbeno-zo nye1vlarll.sokban.'1 tk ik 's akkor IScsa a

V [ . szazadban Jeen ezuc, e' t 1'1 k o-zo teriileten 0 hangot, melyben a

VI. szazadt61 sok olyan s:oban a"a ~nk'd ek sem jeloltek soha o - t : u u >'b 'a legerosebben o-zo 0 ex "

k. (1xek kora an meg ., ""t't enetileg'egy >o g y, n eg y ve n >nogyven.f i l II, zse l lye >z so l ly e , m e gy >mog ,~ , ~o adam , t t lalunk e meg 0 kozott, Mindez

kod kben eros mg ozas a ", "tM A s esetekben a 0 exe '1 ad az 6magyar kor vegelg, so

">0 valtozas e even marAl'l'll mutat, hogy az e

t,lll\n tul is nylilik az~n." 'I " ely J'6val regibb (adatok a XIII. sza-b 1 an e >0 va tozas IS, m " 1 ) l"tt

VI1n azon an 0y lh ' [tehat It ld In sot gy e 0d tT massa angzo ",

II.ut6l), megpedig ,az, l , ~ " e~ a IS ol d vo, 1.: 1086/XII-XIII. SZ.: l e l~u~a~

l! )tl.ivetkezett lablahzaclO, le ld >I "I'd' "l P >vo" lgy vo pI. 1211: Funzuelgf ,I ld 'Banyafo . v e gy "

'bOldvar'r--J

1269: Bana eu " ' ' 'ld >z ol d h iil gy >h01gy stb,I,Z d ieeuolq; ugyamgy, z e , "'fUl'eszvolgy' r-;» 1275/128 . e ene " ' dvegig viszonylag szukebb. , dr nyulik Vlssza az a mm .' ,UlTyancsak a XIII. szaza a , , '" (3 szemelyfi szemelyrag vagy Ida-o· "d' . 1 ' hogy a szovegi e . k

l'lIletre korlatozo 0 Je enseg, " " " , labializal6dik: 1298: Iwa n a- "", b li .. 0 hasomto hatasara o-ve rr , b

J 1 ) a megelozo szotag e u, K . PozsK,: elewthew 'elotte st .

f , l ldeu, BecsiK.: le v l9, gv yt9, 9 t9 1 19, Apor ., 9r9r;t'n elvjarasokban: l u lo , O S S Z O ,

111180n16yelvallapotot talalunk ma a nyuga Y

t nn 1j vo , v u tt o stb. I ' dt'l IterJ'ednek a nem o-zo teruleteken, " , h XV szaza 0 e'Megjegyzendo me~, ogy ~ . E a 'elenseg va16szinuleg fiiggetlen az

t i J t t , vo t t , lOtt p~feJe~ett, m~lt a:ako~. l~ n a~al6 iajara vall.

> 0 fonetikai valtozastol, es a ton ' , von, k ' agzo'magyar korszakban lefolyt, ' d I "a nyllt e-ne meg

4 . e > 0. Igen klS ter]e emu . , t bb' alas is}. Bekovetkezik ez

, " -' ( i egyszersIDmd zar a a v "1 >l

Ihi.l1lizalodasa o-ve ~~ alatalis massalhangz6k elott; ke 1 r--J ko t , Vv.Mtullaban az 1 + dentalis, esetleg p " l ' .. BesztSzJ'. the lek r-J theul thew.

1 k It· t lr - -J tO lt to cse r , vO" "

, 1 6 1 t K , : le l ke le r --J Ie ew , e e -'e is'n ilt e volt eredetileg, tehat a z ol d, v ol gy ,J.ohet, hogy a ze ld , v e lgy , he lgy e ] Yb eredetibb nyilt fokat nem leheth ( ) l ( J Y labializaci6k ,is id,eta_rtoznak, azon an az e •

k6tsegtelenul megallapltam. " elv'arasokban a hangsulytalan sz6tag e-le

A XVI. szazadt6l egye? erdelYl ny efl:5z6sz6ta ban palatalis labialis ma.gan-

n.vo labializal6dik, valahanY,szor a;:eg

IDa egyesgnyelvjarasokban o l l )l i, ( jt i) n n,Imngz6 van, igy mar Heltamal i)r (J, B •

A ll 4 ~ In .bi lll td 1 6jitl l lS Jd h ill ~ OV ~k () il a I z 6 t g 6 , IJ hangJ4no.k hason !

hn .M s l ). . is : 12Gl /1281 : yn u AJ 1203 : rn(ji j 'U I (j; I lp lgy: i .r'( j ,> ,u,"a « Mr. i riy)

s i r ' / 1 , > s ' / 1 , r' u , i d t J > ' U d I J (d o i d e j e , 8 i nn n [~ m ~ lo gi kn B O inElin t I). ml1i i d t J va l t o za t ,

t i d6 > t 1 ) , d 6 , s i l l ) > 8 1 , 1 , l 1 6 « Mr. Kilay) seb,

Rendszerint labializalodott az ia k6vet<>p el6tt: 1055: cues 'koves' (vo.k if 3i ), [ u eq ne s 'fcvenyes', 1228/1357: Lue r 'lover = lovesz", 1231: Ohu e r

stb. E peldak arra mutatnak, hogy ilyenkor maga a f3 a keletkezd maganhangzo

legalabb atmenetileg felsziv6dott, azaz eltfint, bar lehet, hogy a v hianya

helyesirasi sajatsag.

Az emlitetteken kivtil az i>u labializaciot meg egyeb okok is '-'".........~L'"

Mind e Iabializacios esetek keletkezese es Iefolyasa idoben nem parhUZ.''''WIVIIIAz i>u valtozas kezdetei valoszfntileg- az osmagyar kor vegeig nyulnaks a folyamat nagyjaban lezarul a XIV. szazadban. Csupan a szokezdd ~<"H" 'J '"

massalhangzok (I,m) utan jelentkezik kesobb, a XV. szazadban az u : f is t>

fil >fu l, m iv el > muve l 'mfivel ' stb.

Az i> u labializacio es a belole nyiltabbd valassal kibontakoz6 oozesaz

nyelvtortenet soran teruleti megoszlas szempontjabol is igen valtozatos

mutat. Kiindulopontja - ugy Iatezik - a Drava torkolatanak a videke

de mas g6ca is lehetett (talan a Maros also folyasanak a videke), es terj

kozben beleutkozott az i> e nyiltabba vaI6 tendenoiaba (1. elobb),

elkeveredett vele, s ezert, valamint azert, mert a megdrzd tendencia az

i-t is fenntartotta, sokszoros alakvaltozatok jellemzik 6magyar nyel

higy rvhiigy r--J hugy rvhOgy , szim. r--J szem. rvs zu m . " - ./ sz om . stb. - AXV-

szasadban a kolostorokban erdsen terjed az o-zes egy kialakuloban leva

nyelvvaltozatban: k6dexeinknek viszonylag nagy szama mutat kulonbozd f?KU

o-zesre. A XVI. szazad vegen eszakkeleten kialakul6 irodalmi

azonban csak igen mersekelt o-zest tartott meg. A nyugati irodalmi

zatban valamivel nagyobb mertek{! volt az ooze s , s idok folyaman az o-zo alakok

szama az egysegesse va16 irqdalmi nyelvben is megszaporodott ( v o r os, ,

v od or , m og ott , so po r, /0 1 stb.), de meg sem kozeliti a jellegzetesen o-zo nyelvj

sokban hasznalatos o-k gyakorisagat. A legerosebb az o - ze s ma Baranya, Domo~gyi

es reszben Tolna megyeben, tovabba Szeged kornyeken. Viszont az eszaki ,a s

eszakkeleti nyelvjarasok az irodalmi nyelvnel is j6val kisebb mertekben elnek ~s

eltek regebben is az 0 hanggal; igy a pa16csagban v U er , t ed e l, s e;r , m eg e: tt , s ep er ,,sot e r eg , s et et , b eg re -fe le alakok jaratosak.

2. j >u. Az osmagyar kor legelejen a hangsulytalan sz6tagban elOfordul 'a z

j > u labializaci6': 1055: sumig > 1171: sumug 'Somogy', 1197/XV, sZ.: H o r ~ gi8

rv1211: Horogus , 1083-1095: Baluani8 r--J 1222: Ba luanus 'balvanyos'; ugyan-

igy: d r j k > a r ok , a xs zin > a 8 sz o ny , S r i- r is > Sa ru8 stb. A peldak egy reszeben

val6szinubb, hogy nem j > u labializaci6, hanem az j > i vaItozas utan bek6vet-kezett i>uhasonulas, velaris illeszkedes tortent, Azigen regi peldakban azonban

folteheto az j > u labializaci6, s ez nyilvan azonos termeszetli az i> 1) , labiali-

zaci6nak azzal a fajtajaval, mely a sz6vegi sorvad6k !o ,bi tUis Bz,{n·zeMvel fiigg 16 '7



~~"""1Trr."-'ffi''. 'Jij l l l II J II k Lh . j'v.1 I' I,ll, I) Ilil t I l un lu l hllH{11I1t j\ II IlH I l' ~jli gb 11

JI l l H LII' I IU Iii. I ltd III I P ld I ( I I . II Ion) I hl I lWU'r I A > lJ vn.lto;.:asl'fI.

iA , pl. klJ8 1 " / ) " Om l HLb.

5. ci >a. A korai omugyar hangrondsz rb n r o l t tt illahialis ci a Xl-XIV.

szazadban a nyelvterulet tulnyomo reszen labialis a-va lesz. Ez ut6bbi hang

jelolesere reszint az illabialis a-nak a jele, azaz az a betti szolgal, reszint azonban

az 0 betti; ugyanis - mint lattuk ~ az 0 hang nyiltabba valassal ugyancsak a-va.

lett, a helyesirasi hagyomany azonban egy ideig megtartotta a regi 0 jelolest,

s ezert az 0 betti eleg hosszu idon at a labialis a-nak a jelolesere is szolgalt, Csupanmiddn az illabialis rovid ci teljesen eltfint nyelvunkbcl (nehany nyelvjarast nem

szamitva), akkor - tehat a XIV. szazadban- valhatott az a betfi egyertelmtileg

a labialis a jeleve. Eppen a labialis a-nak ez a sokaig ingadoz6 kettos (a betfi meg

o betfi) jelolese tette az ci >a valtozas megiteleset nehezze, Viszont a helyesiras-

nak ezt. az ingadozasat csak ugy Iehet magyarazni, ha foltessztlk az a hang kettds

eredetet, Ez viszont az illabialis a korai 6magyar korszakbeli megletet biztositja.

Olyan szavakban, melyekben eredeti1eg illabialis a volt, mihelyt e hang helyen

o-s Irast talalunk, bizonyos, hogy a kiejtes mar labialis, tehat a mai a hanggal

azonos volt. Peldak: Konszt.: - ca a ij a " '- ' 1138/1329: T08u « tor. taS); HB.:

achseinr-: 1240 k.: Ohzyn- 'asszony' « alan aX8in); 1055: balatinr-> bolatin, An.:

Bolotun « szI. blauavs ); 1235: Harazty "'-' 1237-40: Harozty "'-' 1268: Horozt

« szI. chvra8to); ugyanigy: bcikoy >bala», barim. >barum > barom, cscilaylin >cealan, dzscipay > gyapju, desario« > gyarl6, kar?!!; > kar6 stb.

E valtozas kovetkezteben a XIV. azazad masodik felere a rovid illabialis ateljesen eltfint nyelvtinkbol, csupan a pa16c es a szlavoniai nyelvjarasban maradt

meg altalaban. Bizonyos fonetikai helyzetben - fokent. a elOtti sz6tagokban -

nehany mas nyelvjarasban is van a: apam, kaszal, szakal stb.

6. a >o. Az 1+ dentalis vagy palatalis massalhangzo elOtt az a igen koran

o-va Iabializalodott (ez egyszersmind zartabba valas is): hal ige "'-' holt, vo, HB.:

halal "'-' choltat, holz; vala "'-' volt, volna; fal ige C-./ folt, eredeti jelentese 'falat,

darab'; alU8zik -c olt ; lat. Balthasar >m. Boldizear ; stb. E [elenseg parhuzamos

es rokon a fentebb emlitett kel C-./ kalt, tele C-./ tolt tipusu jelenseggel.

A XVI. szazad masodik feletdl jelentkezik egy elhasonulasos jelenseg, mind

keleten, mind nyugaton, az ugynevezett a utani o-zas. Legkorabbi peldai nyu-gaton: 1587: tar80m, 1589:hatro allanom, 1594: ennalom stb., de nagyobb mennyi-

segben a XVII. szazadban jelentkezik, es egeszen a XVIII. szazad vegeig a

nyugati irodalmi norma is befogadta aMbo, 8zolgajo, altol , volnanok, hrizbon stb.-

fele alakokat, sot ilyenek dunantuli koltOknel meg rna is jelentkeznek (pI. Babits-

nal). - Erdelyben valamivel kesobb bukkannak fol az elso peldak, de a jelense

keleten is meglehetOsen altalanos.

7.a > a. A XVI-XVII. szazadban ~azokban a nyelvjarasokban, amelyekben

az illabialis a megmaradt, sot amelyekben az o-b61 keletk z tt labial is a is illa-

bial issa valt, a hosszu a labializa16dott a-va, majd ez 1 1 , , ; li 'yil-mtiAil t rult-

reszen tovabbi valtozasokat is szenvedett, igy mo lo,blo,liHltbb ( ' 1 ' 1 1 " , 1 l'tl1hb6.1 tt:

158

, " M l 'IJ s, k(lp l,_ 1'(l!int: PIt i "" . ..

I ttllHhl~n '/, VI1111~HI~dt: iLh, (: 1 1 6 n t l i , tb.; r t I , t } : 9 I 1 , t ' l ' c / < J : 5 ! , t , J<!8ny ,

vl~H _ ~a.'I ' 'v{i. 'I 'OIl; VU801"IW,T), nu til I, . , I f , tlJ E,' olons6g iH or d t b n, 1IIIIt, b (J :n ya .s z, " 'I' om , ciol l c i v ( i , o ? ' f , 8 1 1 o ( / , ~ld '0!Jb f : l • t]t /. a-va amikOI' tt

b . Szll1v611l~: uW'I' '._.,' .._., :-- Ibn vuJhato az u "•II" HL.. nul;ts. Eloszor olyan SZI,WI,I,a orolt az a-I'a: rnad6,r >II !'Hw,ln(HegelhasO . It s ez elhasonit6 hatast gyak , .. hang elterjedt

d't gban a vO , I n aztan az a

IIIl\HZ6 szo a _ ' bcin > 8arbcin stb , nne , k" tb 11y m6don,. > sza'l'dz, sar .. kivan rtt an s .

•" l ~ '/ ', szaraz tb n levo a-kra is: hiirom, ' isegi kiilonbseg-ik 'k"l'nyeze e kb a mennYl

III II i'onetl aa ~ , , kban is kialakult az a hango

an." k nagyobb reszeben

1 \nyelv]araso , nyelvJaraso ,

I'il len a ,_"" k"l"nbseg is, csakhogy mig a ,,' 1 bi ' lis es a hosszu illa-

I' I(Io\yiittmmose

g1, u"o , . dalmi nyelvben a rOVld a a ra~1 ulo koz- es 11'0 '., 1 1 '1 . ·zeken a ap .,' kb n fordltva van.I! I h i , az ci-z6 nyelv]al'aso a .

A . Ilelabializaci6 r dban megfigyelheto a., , kban a XVI. szaza , 'ld'k

. . d u ati nyelv]araso , . ", 'b '1' az ide vago pe aMind keletl, mm ny g " ( 0 ) delabializacioJa e (e)-v

e, a 1 bializa16dott.

'1 talan sz6tagban az 0 , .. maradt benniik, nem a e ,

Imllf.lsuY , h t 'k hogy az eredetl e meg e 'f'l"tte' ordeg, to'l'edett,

\: ~LiS,:~g~:::ly:z:rfien ilyen alakokat.ta~~:~~l~~~tt:al;o~atok: i5rdeg, buzes,

1 11 '" "t' stb A Mezosegen rna IS e

" wet fuggot

" .".. stb ., . ismertek (ilyen

IIk l i r , puspek, kony~~e~ kban melyek a palatalis lablahst nem ban tobb is volt

'I,okban a nyelv]araso , k tto a XVI, szazadban azon

, 'ldaul

~ bb sziget rna alig van e~! vagYlt ,elisiabialisok delabializa16dtak. dIgYl~~ terek

r an ide kerult pa a a .' akran for u e 01 1 1 1 ) , a mashon~ "k t" k) meg a XVI. szazadban IS1gen

d

gykel'des eddig nero

Irok sz6 « toro u~ " eset nem egy akad, e ez ah hasonlo szorvanyos

1 1 1 1 kban. Eh ez . s alatban. . .,. . nem labializa16dott,II 'I,(lstilt alapos VlZ g , elyekben az lllabmhs a . k kiteset,

zokban a nyelvjarasokban, am tt 1 bialis a is elvesztette aJak ere , >> , t bba valassal keletkeze a had >had oprciu >apro

II'h~~b:;bn;l~:b >b c i b, ~ : :~ : ~P~~:t~;;t:~a~~:z~ minden ~i6SZi~;~~~~;~

• / 1 1 '6 , oblok >ablak ~ a :litett' a >a valtozasnak, em~z r= ~ :gyar korban,

,I rcltetele a fente e > a ' delabializaci6nak meg az om, tesen csak'lh t6 az a . termesze

" zadt61 dat& a , 'egbe kellett menme, tt' k es11 1 k6sobb a XV. szazadban ma~ : az eredeti illabialis ci-t megtal'to a

. elvj arasokban , me ye1 1 ' t . okban a ny "k ' f"ld moldvai csang6

IIIndmaig megtart]a . elv'arasban (Szigetkoz, Szekel! 0 ,: . t talalunk. Az'I'''bb kisebb-nagyobb ny] , 1 b' 'lis a helyett lllablaliso , " . sz6tagban a koznyelvl a la, mar a IIB.-ben), vagy

Jitb.) az a elottl " "tt regiseg-e (lgy van . ·nat·U " 1 ho y ez megorzo , cin am szaga ,sza" J

,tWin dontheto ,e, . g , Peldak: kapa : kcipal, anya. Y ,

. ' bb hasonulasos ]elenseg.

1 I J 1 ~ b' /.t bcirazda hcilal stb.IIfLlan, aru, '

Ii l l



A I 'HlutIlU~Ii(l I

V Ilil'iH Inn.g{Lltllltllg%ollltk llldnt,;III'" 1'1' ( I I

d' ,! ... ., ,I.gall IILII!-(1I:6Ii val \ . f i I{

ron 1 u,tosupasokut Inint I c e : I • t, 11 HZOI'VtLllyoshu . n~, ' . (,e ve r rv Icavar Htl> nom H ' a it

maganhangz6t erint, a velans e-t E.. . , Z Lin va - csak ogyotl

egyes esetben palatalis i-ve lett~' . 'l~' amennYlben nom labiajjzal6dott, mind

t" . nyz >nyU zn U > in t" v..

or. ildam >m. ildom tor ..... ~ , .. ~ , or. }Z8nay >m. di8znd, ' . qZJZn >m, lcm, tor bicaq > bi k b' I

az egesz nyelvteriileten alt l' , ,,' m. tcsa st . E jelens. , a anos, es az osmagyar k " ,

eleJen ment vegbe, . or vegen meg az omagyar ko

A hasonulas

.Lattuk, hogy a maganhangz6-harm6nia rni d " " ,fmnugor alapnyelvi J'elenseg b'" n en valoszmuseg szerint ura.li.

h ' ar az osmagyar kor veg' .,ogy egy sz6ban vagy csak vel' , en az a szigoru szabaIy,

nak helyet, mar m6dosult res ~ns, va~y ~sak palatalis maganhangz6k foglalhat-

(ai, oi, ui > e ~ i) re'szb'en aZ

enI ,a.~l,utoltagu

kettOshangz6k egyszerusodesevol~ ~ ~ , ve arIS z pa atali ' I'd' ,menyek is, hogy mar a fin I ~ ,~za 0 asaval. (Vannak olyan vel.

nugor a apnyelv IS Ismerte hez azonban kevesbe vaI6szinu.) a vegyes angrenduseget;

1. Az 6magyar es a kozepmagyar korban a rna ' , ,

egy-egy sz6 maganhangz6inak palatali I' . . ~ anhangzo-l11eszkedes, aza~

Iasa, mint alland6an hat6 ero m 'd 't~ vagy ve aris lranyban vegbemeno hasonu-

k ". 0 OSIJa a szavak alakJ'at "t b' "eno mtenzitassal _ meg a XIX' .,' so - ar erosen csok·

I ' . szazadban IS kImutath t' II

v e a r ish a son u 1a s elOf, dId ' a o. yen p a I a t o-'II' or u ere eti (vagyeredet" '.. ,a 0 osszetett szavakban 1 kb 1es joveveny) elemekbol

, me ye en a vegyesh "ben allott. eld, s ezt az osszetetel elho '1 l' ~ngus~g az osszetetel kovetkezte,

eltiinteti. Tovabba eIMorduI ide enr : : yos~, asaval parhuzamosan az asszimilaci6

jottek at, hol a maganhan z6-ha~m6 .e~etu szavak~an, melyek oly nyelvekb51

kezett idegen nyelv), g rna ISmeretlen (ilyen a l egtObb veliink erint-

Az asszimilaci6 Iehet e 1 0 r e hat c . A .

rna Heja; (vo, Haj6) 1055: bola tin ~ 0 A _ . nB Heuyou (hf!!!:.j~ 'meleg foly6'),

angoluenoe « lat. angelu8) . 'd', t' n.. o~otun; HB.: angeleut r--:» KTSz.:

(, Z szen + nap > idnap > ..

< szl. medja); hereog > hereeg « ' H unnep; megya >megyaX8in); stb. nem. erzog); aX8zin > asszonq « alan

Az elOre hat6 hasonulasnak ko .. h t" h '

1" " oszon e 0 ogy nevut6b'I "1'e,o~o sz6hoz hozzatapad6 elemeknek kett6s '1 0 ragga, va 0, a m gtalls meg egy velaris: ez a 1 t 1" .va tozatuk keletkeZlk: egy pala-

, pa a o-ve ans Illes k d' HIasztban', paradi8umben Gy IS' h b z e es: B.: mil08tben 'mn..

, u o o a ro8agben ~ t b ' ,stb.; HB.: vilagbele, KTSz.: pU8tobel "-' J'kK . an08aga an, JokK·:.laba""

'tomlOcebOl', OMS.: buabeleul 'bu 'ab~l' K0S :. kamoraba; ~B.: timnucebele'Ul

tar8bol; HB.: halal nee OMS, J. ' T Zo o agbelevl r-v JokK.: tar8imbalol

-val -vel' -ra > . "-' l oo vzragnae; ugyanigy: -lwz > -hoz -hiJz' -vel '" -ra, -re; -1'0 > -r6l -rol "-' rul "l a l ' ' ,

stb. NeMny nyelvjarasban a palato~velal' is '~l : J -1"u ,-t ' > - t ~ i. l , - t o fU rv- t6 l, - t6 1

kertna, kapdve stb. . 1 esz < des mit k( In toljoA, pI. COOl ' l l j:

1.60

II {L t r n . II n . t 6 I1Z . ill szk d Ii i lyl lit' I t II ld(~ldllLll:JU3.:mil stb n ~ 1T z.:

ItI(1I8t'U,al Hr . ! . miloeu.}; 1250: "ylan, tr n Oyr.ttrin ( tell'. fUan 'kfgy6'); tovtibba:

"(I(//!(~,/, Mer;ye'/', Keueaszo J(aja8ZQ, 1288: Jle'u.yo "'" rna Haj6 (vo. HejlJ) stb,

( llykor min d k e t ira n y ban jelentkezik az illeszkedes: 1055: brokina ""

II: Berlcyne 'berkenye « sz. brelcynja), Magyar r-v Megyer, csalad r-v cseled

M., celjad'b), szekerce 0./ szakorca > szakolca « sz. 8ekyriea) stb.

•. A palato-velaris hasonulas melle mar az 6magyar korszak masodik feleben

IlIhit\'lis-illabiaIis hasonulas tarsul, azaz ha az utols6 tobelseji maganhangzo

ludll,Llilis-labiaIis (0, 0, u, u) , a toveghangz6 vagy a toldalek e hangjat labialisaa.,

( hasonitja. Mivel itt is joreszf toldalekokban, illetdleg toldalekok elotti to -1I{IIItngz6kban tortenik a hasonulas, labialis-illabialis illeszkedesrdl beszelhetunk:

l I'thez, kertet, gyerekek, negY8zer; de: foldhOz, tuzhoz, fU8tOt, torokOk, ot8zor; igye-

A lk, oeszelcedik; de: utkozik, kU8Zkodilc; tepdee, de 01d08 stb. Bar e je lenseg mar a

IV. szazadban elegge szeles koru (J6kK.: [ekeioheioz "fekvdhoz", Elewzewr 'eld-

. " 1 " , bewnewk 'btinok', ewkrewkewt 'okroket' stb.), es fokozatosan legtobb nyelv-

l'I\'flunkrakiterjed, irodalmi nyelviinkre is jellemzo, a XVI. szazadban I I ) . e g eleg

. nkori a labialis illeszkedes hianya (CoruK.: evtevtzer 'otodszor', Marg~,: evldezyk

'Ilklozik', Pesti: Euikret, Heltai: torokek stb.), sot ilyenek szorvanyosan meg a

,VLI. szazadban is elOfordulnak.

Mint eldbb lattuk, egyes nyelvjarasokban a labialis illeszkedes kiterjed a

Mv/)v6gie hangra is.

Lattuk, hogy a hasonulasnak meglehetosen nagy szerepe van a hangfejlodesllnndenoiak kialakulasaban vagy terjedeseben, fgy pl. az i>U fejlodes egyik

Iltozatanak jelentekeny mozzanata hasonulasos jelenseg: egy masik valtozata

1"ljcsen hasonulas. Hasonulas legalabb reszben az d eIOtti a - z a s . Sot az is valo-

~/ , ( IJ( i , hogy az a > a labializacioban is volt szerepe hasonulasnak. Ilyesmire

ruututhatna az a szabalyossag, melyet az OMS.-ban latunk: OMS.: viragnae r-.J

Illnrnnok,. halallal, fyaal 0./ 8yrolmol, buol stb.

Az elhasonulas

Lattuk, hogya kulonfele hangfejlcdesi tendenciak megindulasaban vagy alaku-

IJ\I-Hlnakegy mozzanataban az elhasonulasnak igen nagy szerepe volt. Ezeken

It!viii azonban sok egyeb esetben jelentkezik szorvanyos elhasonulas, Ezek ritkan

(\J'{)sodnek szelesebb koru tendenciakka, es gyakran csak atmenetileg mutatkoz-

II,de Megis megkiilOnbOztethetO nehany fontosabb tipusuk.

I~zek a kovetkezok:

11) 0 vagya - a(d) .>e - a(d). Legti5bbszor, de korantsem kizar61ag l' +massal-

l iangz6 elOtt jelentkezik. Sz6rvanyosan mar az 6magyar korszak legelejen ki-

Il IlItathat6, nyelvjarasainkban azonban itt-ott meg a legu.jabb kOl'ban is 010-

rOl'(lul: Kon zt,: -YS{2l1a:wv , 1367: GeTmat, vo. 1153: Gormot 'Gyarmat' « t't'.

J()'rm.ati),. 1.322: Gya'rt'ian/a r-J 123G: (j 1'trw,/n ~yol'tylinfa' « tor. faTta -I- -n

Id)p7.cl); 'Llgyu,nlgy:WI'. far·ta >m. ( J Y O l ' t 1 / ( L , L I', liftqft m. Mica, Tiarnad >IT ' l '?utcl,

01



1 - 1 1 ' 0 I. dt'rtilit IfF! It' NII "at'! flU . ." t'('f//~ 1 / ufll N " fl

?)(J,"aMa > N. l' 'n':::na Iltb. ' ,( n . 1o.y{lr'Ut1J

b)o-o(6),u >e('"'-'i) 0(6),u. P !ulul' .'"'-'1478' he··nyo N 7 6 Db' L IIvOI.. lnomou; BesznSz] . "()~rl'U_" '"'-'. mrny . 0 1 '1 . b . . J " ,"

falua ~ 1428: F erthonadf~l~a' « 'l~t or;.boztak ""h~rnb~ztak; 1356:

pyroyt- 'pirit", ugyanigy: c8omb6k r-» C8i~b:;t~nat~UI); .B~os~K.:poreit ~ J6kK.

boqay:;' >m. bek6, Bartolon '"'-'Bertalan « l~t o ; ;Z 6 ; " ~ S~klo8, rongy"-' ringy6,

boborc86 "-' bibirc80 stb. . ar U) omaeus }, gyolko8 ~ YYIM!CI'J.t

.~) a - a > 0 - a. Peldaul: 1211: Latamas r-» . ,

arielan. >m. oroselam. tor b .. Helt .. -latorna8; ugyanigy:stb. ' . a8zrqan >m. b08Zorkany, tor. baltzryan >m. ornta..~/UI

d) a - 0 - a >a' P 'ld '- ~ -- a. e aul' 1684' Kol 'kolomae] 'koosikenoos" Deb K. l' • omasz "-'1721: kolimaez «11 ' r .. a£am08na ~ Mti hK l .e eemosima ), ugyanigy: karoma >karirna . no .: a amiena» «

« lat. Balthazar) N madi ka f . k' « szl. krorna), Baltaz8ar > .DO,taZI.:8tJ.

),. ir a, arzC8 dl, 8zarigat stb

e a - 0 >a e " P 'ld' 1 .- .i: e au: 1152: Aianduc,,-, 1458' A _.:I

1411: HarnY8-; ugyanigy: szdndoi: > ' d.lk h' . ya,w,ek; HB.: homueN s« szan. t:. a'Jlok > h '['k f. a renee, lapi8 pariezt stb M I ' t ' d'k ' aJ e, azok > UZt:M"., ' . n a szan. e fa'k ., d'kJa, az ily modon keletkezett .. , ,ze , ajan. e , hajle'k stb. '~L'V"'".hatik. e - szamos esetre kiterjedoen _ meg is

I.RODALOM

Any i1tab b Ii v Ii1Iis r 6 I' . .. MN K XL . ~ > e: ELICH;' N K XXy. .. III, 123; GOMBOCZ,BTLw. 152-3' UO OM y. XIX, 20-6; SZINNYEI

38-40. e > e : SZ~YEI< NyK. XLIII, 123.' UO :' . II/I, 76; B.A.aCZI,TA. 82;

26-8; GOMBOCZ,OM II/I 80 B L" , .. MNy. XXII, 163; LosoNczI'40 ' , , ' v.RINCZYKTS 38 9' B' '-1.u > 0: SZINNYEI' NyK XLIII 104' z. -, A.RCZI,TA. 93-4' UO

44 ' . ,-15'UO 'MN XX ,."-8; GOMBOCZ,BTLw. 148' UO OM II/' .. y. II, 161; MELICR: MNy. XnT

15-24;B.LoRINCZY:KTSz. 3'1-4~'BAR~zI,~A 7~~;,H~LUSZ~A: 2MNyTK. 68. sz. 10-2.

NyK. XLII, 16-36; UO.: MNy. XXII 161' HO ' Uo., Htort, 41-3.0 > a: SZINNYlDl

XLII, 224-7; ASBOTR:NyK XLI 381' 40 RGER: ~ yK. XLI, 113-144' ue.. NyK68 2 . , - 0; GOMBOCZOM 11/1 '''.. sz. 7-8; LAzICzIus: MNyTK 6.- , B" ,. , 77; HALUSZKA:MNyTJ

Uo H" . u. sz., . LORINCZYKTS 42 •., tort.

243-5.u > 0: SZINNYEI:NyK XLIII ' z. -3; BARCZI,TA. 91-2

195-266; MELICR: MNy, XIII , 1-6, 4~-8' G' 115-23;, .LosoNczI: NyK. XLV, 45-UO.

~TS~ '. 34-:.6; B.A.aCZI,TA. 82-4; UO" HtOr~.2 4~~~cz, OM. I~/I, 72-3; B. LORINOZ I

e '>»,» >u,o >U::HORGER:MNy. XVII 84'UO . - A zartabbli vlillisr6h

142-3; GOMBOCZ,OM. II/I 70-1 82 3 . P . ,MNy. XXII, 324; ZOLNAI:MNy. XLVI~87-223; ~ULAN: MNny. V: 11-22; B~R~ZIA~t::~~~K.6 78; -. 22; DEME, NyatIFuJlk~

OMBOCZ:OM, II/I, 83; PAPP L.: MNn V 2 . - . e >~: HORGER, Nyj, 54-7

HtOrt.2149-50, e > s . BENKO NYJ·t·. t Y91'~ 3-;-39; DEME, NyatIFunk. 200-6' BAR "II

176-9 222 .. ' . or. . e > e:HORGER N . 5 " ", -3; GOMBOCZ,OM. II/I, 79 81' BARCZI H" 2'. YJ· 4-7; DEME,NyatlFunk.

- A I a b i a liz Iic i 6 r 0 I' .. > ... 'L ' , tort. 146-7; BENKO,NYJ'Wrt 92 'I195 '" U. OSONCZI'N K XLIV . -"

-266; SZINNYEI: MNy, XXII 161' G ... y . , 374-406, XLV, 45-1111

95~~07; B. LORINCZY:MNyj. I, ;37-42' ~M_BOCZ,OM. II/I , 74-5: r. HmVEGI: MNyj. ,:

NYJtort. 73. i > u: SIMONYI:Nyr. XXXVII~~ZI, TA. 82-4; U6., T-T.WI'L.247-53; Bn •

B.A.aCZI,TA. 87-8; UO, HWrt 253-4" .. ' 89-98; GOMBOZ: NyK. XXIX 262 'I,58 60 K ". e >0:GOMBOCZOM H/ "- ; UBINYI: Pais-Eml. 455-6 . , .. I, 70 flO;BAn zr HWI'I •

, a > a: MELICI{: NyT • r , , ' ,. . " 11.1 I !W ; UOMOO •

162

• J . 1)11-10:1,H/l, 81-2; H7..INNYJJlI:M:Ny. ' '1, U2 -:1; U6: Ny] . JLIl, 20-:10; U6.:

V . 'XIf, 101; Hononu: MNy. X, 9-J:l; l'AIII: MNyTK. 50, sz, 9-10; U6., MNy'1'l' .

",..2l; P. HmVEGI: MNyj. 1,109-17; BAR ZI,TA. 95-102; U6. HWrt.! 54-8; BJDNK6:

, L[['[, 179-82; U6., NyjWrt. 74-5. a > a: BENK(): Pais-Eml. 81-9; U6., NyjWl't,

A d e l u b ia Li z a c io r o l: a >e: BENKO, Nyjtort, 89-93. a >0,: WICK-

N : Nyr, XXXVII, 194-8; SZINNYEI:NyK. XLII, 15; B.A.aCZI,HtOrt.2 77, 104; BElNK6:

1 1 : 1 0 1 . 88; U6., Nyjtort; 74. - A p at a tal iz Iic i6 r 61: GOMBOOZ,OM. II/I, 7:3-4;

I iIV,I,TA. 87-8; Uo., Htort," 61. - A has 0nul Iis r 61: SZABOSo , A magyar magan-

II /,b,illeszkedes; BALASSA:Nyr. XIV, 345-8; GOMBOCZ,OM. II/I, 88-92; BARoZI,

11111'1,, ' 102-4. - A z e 1 has 0nul Iis r 6 I: HORGER: Nyr. XXXVI, 410-5; WICI{·

~N: Nyr. XXXVII, 197-200; GOMBOCZ:MNy. XVI, 2-9; U6., OM. II/I, 90-1; BmozI,

1 1 1 1 1 1 ' 1 , , ' 104-6.

d) AZ EGYSZERU MAG.ANHANGZOK MENNYISEGI V.ALTOZ.ASAI\ ~.

llyUlas )

I.Maraz 6magyar korszakban gyakori jelenseg, hogy egy-egyeredetileg rovid-- _ - _ _ ..---;-1 1 m {tnhangz6 megnyulik. Ez a nyulas kiterjed a legtobb maganhangzora, a,II I m egyenlo-mel'tekben: egyeseket nagyobb szamban m6dos:it, mint masokat.

J ulonfele helyzetben leva maga~h'3:ngz6k-nyulasanak feltetelei, okai nem azo-

1IllIlltk,ugyhogy itt nem egy, tobbe-kevesbe osszefuggd tendeneiaval allunk

• runben, hanem tobbel, melyek azonos eredmenyre vezettek. Gyakran meg-I rtonik az is, hogy a nyulas tobb feltetele talalkozik.r mintegy egymast erdsfti.

Minden, az 6magyar korszakba tartoz6 nyulas eseteben kiilonos nehezseget

11~t)Z, hogy rendszerint le kell mondanunk a nyelvtorteneti adatok kozvetlen

IlllI'lsagar61,mert a magyar hangjeloles igen sokaig nem tesz kulonbseget a

1111111017.11eg a rovid maganhangzo kozott, s bar a XVII. szazadban helyeairasunk

hi I'torekszik a hosszusag jelolesere, a gyakorlatban ez meg ekkor is igen tokelet-

It !llll val6sul meg. Regebbi emlekeinkben egyaltalaban nem vagy csak elvetve

[urrlu ] elOa hosszusagnak a betfi kettozesevel val6 jelolese. Demeg ez semmindi

I'ltntitast jelol. Itt tehat rendszerint csak a sz6 etimologiajanak a mai alakkal

,1 6 egybevetesere, illetoleg a mai tobeli valtozasok megfigyelesere vagyunk

Ih i isorban utalva.

2. Igen gyakoriak a nyulasnak azok az esetei, melyek a szovegi rovid (sorvad6)

IIIItganhangz6kpusztulasaval vannak valamikeppen o·ss·zeftiggesben.A magan-

11I~lIgzoknaklyen megnyulasa ugyanis egytagu szaNl1kbanvagy tobbtaguak

1 1 1 . 0 1 8 0 sz6tagjaban mutatkozik.vtehat olyan helyzetben, ahol egy szovegi magan-

Imllgz6~l:tu.nt.A tobeli maganhangzc.megnyulasa ilyen esetekben minden vale-

~frdjsegszerint a ezovegek lekopasanak kovetkezmenye: it sz6testnek a sorvad6

Imngeltfinesevel beallott roviduleset egyenliti 1<1bizonyos mertekig a me eUSz

!lm~anhangz6 iddtartamanak a me nov k ( 1 A( I t Illit a nyulas mintogy potolja

111' . id()tartam-v azt Beet. Ezert j 1 n li g( t P c 1 1 6 n y . ~ k SZO}U l S n .

mmi. M gtOrt nhotik p rsz ,ho 11 . \ 1 , I, I II I tl(' ldon k I tk z tt hOF iAZ{ ' mn,gttr'j.

lo a



11 I~l Ig~6 ol to, · )( I It M ~ It 1 I Ide ,I 1 I Id()1 1>1\11 .

!covotkoz{) I;z6tILg n1,l ,gt tnhlt l lg7.6jl1'H III I (l t' ,L !t , I, olynllol<l)1L1I lA, ItH lyokbenholyebe az ana16giLL0r 86 . t j .11 (I. .Y J II. It vh' : v/hEv ($s ' j t()vul

Ilyen p6tl6nyula' gYk

~OR ( ) .hU, I lgz6H 71f/' : 1)~/,('''' Id'.Lkok'lt alland6sltott.. s gya tan en a trill 'UI; nyol ;til i , ..,

uzzes, vizet, vizek stb . Miz de te' l v . V I!iU mo.ganhangz6kat: viz. '" uze ,.'llze8 t'llzeh stu' l'd d 1 . ,

AmennYlben e szavak etimolo .,., t. ' . t , ; " 1J " 0 1J,da8,ludatc, luda»

hangz6 az eredeti. viz vo glf3a~;flSmel'Juk, kimutathl1t6, hogy a rovid7 f' ,. vog. u, . vete- stb.; tuz vo 0 tu»: l'd ..

o. toni, . hnt1J, stb. (persze megt·· t' h tik ax t ", 1J,, YO. vog.h

or on e 1 az IS hogy ,ang az eredotibb s a szotd 'It k ' ,egy-egy szoban a

, va a ozasa analogikusan id Itnagyszamu hangz6vaIt6 tOt' kh) 1ornu a nyulassal

, , IpUSO oz. Hasonl6 peld' k " .ez; un, c8zny, ir ("-' irat) sir (. ., k 'k a meg: zgy "-' itt, ide,t" (. ,,"-'8zran ozi ) stb 8ZU "(un i l c ) stb., kut, ut ur C8U! fur f'l h' h' ., Z,8zur "-' eziiret ), 8zun(

K '" ,u, 1J,r 1J,8gyul h' tbozepso nyelva'lla' , inh ,. ' , ,uz s .

su magan angzomk k" "1 kuer "-'Ve;ri!8, YO. o. ~er, f. veri, tovabba: ~zu csa__~: e ' vesz reszt a nyulas

li~'1ke'8,egy "-' le;gye;n stb . faze"k f ~k'neg

h

y "-' negye('t;megy r--;» megyek, lele'k,., rJ aze as a 'l'k k'

vesz reszt. a nyulasban a ...' '0 e , sze reny, gyekeny stb. - Nz 0 meg az 0 mmthogy amik ' ,

ennek kovetkezteben a tohangz6 n ulis beko nn or a szovegiek eltriness

ben hosszu 6 a sa nyulasi t d y. a okovetkezett, meg nem volt

hozzon letre: " ~n encra nem volt eleg eros arra, hogy tij ~v,•,·,CliI\I

Az als6.nyelvaW ' inh ' "'. ..f!,§U ll1agan angzok szmten reszt kIgy t; > q , _e .- . > . .e ..keletkezik: 8zaz vo 0 't f veszne a, , , ' '. 80, . sata stb . ugya' 'd h'

vag, szam, haz; leany, b08zorkany, [onal, rovat(kol) R" ~lgy: a , agy,

azonban az a "-' a tovaIt k 't ' . 8zakadat stb. Az ~UO""UKIa ozas nagyon sokszor "

adok, haz "-' haza, nyar "-' , megszuntette; de megis pl. adf k" nyarat, madar "-' madarak stb . t 'bb' k-. ate- stb.; ugyanigy: jeg tel 8Zet t h- k- " Ova a ez, YO. o.k I tk ' , ,e en, sze er stb Tud] k he e ezett e hang a XVI-XVII' . - JU, ogya

fokkal zartabba vaIt azaz e Itt. ' . szazad?a~ a legtobb nyelvjarasban isA . ,e ,lgy rna: kez, Jeg tel stbz ilyen termeszetu p6tnyulasnak e ,.' , '.

jeQell egy maganhangz6 kiesik az l'~~' ma~lk valtozata IS van: ha·a·sz6

I. ., e ozo szotag maga' h ' .sz . pahca >m 'l ..- .... . ".' . ._. ... n angzoja .'

.-..~ , . pa ca, szI. mahna >m. malna lat c . l 'E nyu las azonban aranvlag' ritkan k" ..tk ik . apztu um >m. kaptalanM' . v ove eZI beas Jellegu p6tl6nyulas azajelense ho' . ,

maganhangz6' megnyulasaval ., . ld gl' . ~y az ~Z~szQtagu l.:kiesese_.",.~v:,,<>!,v"

l " Jar. Oa >odal, YO. 1398' Oldala8 1 .mo nar >monar.-vo·--1338~ l' . . "-' 478:

feuld "-' 1404: fe~dw~r' ugy'a .~ n~r ~l '1"403;Monar, /Old> j6d, YO. 1269:. nugy. vo t > vot pol > '

togy, volgy > vogy, kulc8ar > kuc8ar k "ld ' k'~ poc, nyalta >nyiita, tolgy

jelenseg az azonsz6tagu 1 kies" I '"u > 1J, stb. Tudjuk azonban, ho,yeseve egyutt csak nyelv" ,. . .

nagyon elterjedt az irodal' I Jarasl szmten maradt· S3 ,,' , '. ml nye v nem fogadta be. '• Gyakran tortemk nyulas a k" t "

TudJ'uk h ' 0 v e .9 . . . .m..a. s s a I h a J cr z 6 11 n. t a' ..(, ogy a maganhangz6k idotarta-"--' .' ..... '. ..."......, .__ § . J . . I ; l'

elOtt. A likv:ida'k e's ., TI>l.'Z,).I,· ~a ma]s a leghos8zIlhb 1', l,j 6s a nl1zal'. -- . . ......,_~ISO nagyfoku n u 't6 t . t . , ' . ' . .

korszakban]s k' "bb' F~l --- ..---J. J . latu.An, 'V{ Ily I : lO It 11Z 6mt~ f... , eso ]s. j0 eg az a me r az e hit J 1 1 1 .

nazaIisok es fo{y6iwnyak olOtt A t"bb ll.'(O III, ttln()Ht~kIt lI'ylrlaHI'I'. • (I t ll gl1 A%n, t~l 1 1 ( , 0 1 1 - 1 1 Mit, ( , / I , g , ; , lmll thlll

164

,~ ny (r 1 l ~ H jo fW d L I I I ' ~ j d o l l l L l l I t '~HIII I H I! ', " '~ I iK o IL C lI IO H O I IO I < , do IL ItIv W

, ,mllmngz6I1u,k il; ' HLKY I' H~( I h b III nuo. l lvou p6ltlam hivut.kozhutunk;

I "/, vi). vog. laft.an 'Iiata.l no', bojtol'jan. t. 1 1 ' . /}(/,tt~ryan, !cam/can < tor. qaraqan,

,I lttn < tor. arislam, boszorlainq < to , . . /)(L/j1;7'Q(,tn; ugyanugy: kocsany, sar!can,!!,

' , ' ,/ny, gyekeny, g{)1'eny, godeny, tovabba [onal, maddr, level; az -l igekepzo eWtt:

IMo{/nt, sirdoqal, mondogal, nezdeqel > alldogal, eirdoqdl, mondoqal, nezdegel;

' ' ' ' ' 'w,_[ > ragc8al, ruqdal 0/ harapdal stb.

ILlLlanossa valt a nyulas az -1 szemelyrag eldtt a befejezett multban es az ikes

It , It f'olflz6lit6 modjaban: jdrtal, igyal , mente l, egyel > jarta l, igyal , mentei, egyel

IIi. Anyulas e ragos alakokban nem regibb a XVI. szazadnal. Ugyancsak gyakori

II, ii, 1J " U nyulasa az.ablativusi -l elOtt: aZUl, al6l, feWl, felOl stb. Ezek azonban

It .hh analogikus jelensegnek magyarazhatok: a -t61, -tal, -bol, -bOl, -r61, -rot

IlIlIl Hanak tulajdonithat6k.

'I, l, r ,jnyujto hatasa minden zart sz6tagban ervenyesul akeleti nyelvjarasok-

I,,,,,; embert, ordogot, hiijjuk 'halljuk', tej,pariij, bo rso« vagy borsos, kiirc8u, til t,

I I'M stb. E jelenseg semmi esetre sem regibb a XVI. szazadnal, lehet, hogy inkabb

" I,ILIILbb.

. 'l'obbszor talalkozunk a h.i!I..§.Q_nJLULs . . . 'O .JL_u_y_ ll_ ) . a s eseteivel. Tobb-

I, ,'mk hangsulyos sz6tagjaban nyu las kovetk()..zhe.tikJ:,l.~,-ha a kovetkezo sz6t;ag-

l i l l i ' nzonos mindsegfi hosszu maganliangz6van. E nyul:isbanahangs{i~ik.- is

" V ,l ) van (1. alabb).

Loggyak9rjbb. ~I?_~ei az a >a, 1J,> 11 " U >u,1:_> e : gyuru, . :v: .o..- - ti ;) ;I :_Jux:Uk.,,-I ,dl, vo, tor. jU8uk ;-rjijekeny~'vo; tor .-ftken; hi'£'; (belce-}, YO. tor. bikiy; 8arkdny,

, Wr. sarqan; csakdny, vo. tor. Eaqao . ; ugyanigy: gyava,.kalca, draga,_s9.t ab ra»

( . ~1 .obrdz >m. abraz : >abrazol ), pa8zta«szl. postat ) stb.

Ii. Nagyon gyakori a nyu las a han g s u l y hat a s a r a. Sokszor talalunk

,.,(!last a tobbtagu··~~~~ak.:.~!~Q. __J:yenRor eISosorban arra lehet

IlIlIdolni, hogy Ii . hangsuly hatasa ai;;:ttnagyobb intenzitaseal ejtett hang ido-

IIII'j"Lmais megnovekedett, Kulonosen surun jelentkezik ez a nyulas, ha a kovet-

I I ' I , { j szotagban hosszu, bar nem azonos mindsegti maganhangz6 van (azt lattuk,

1111y az ilyen helyzetu, azonos minosegu hosszu maganhangz6 is nyujt6 hatasu).

't\ldak: i>i: c8ipa < tor. capay, kigy6, ir6; u >11,: 8zunyog (vo. tor. sinak);

II . (1 . : 8ator < tor. catir, Mr80ny < tor. barcun, pard1J,c, arboc, ez ut6bbi peldak-

II~II I1Z r nyujt6 hatasa is ervenyesulhetett; e > e: helyeg < tor. bilik, bek6 < tor.

Mqa) ' stb.

to ) jabb keletu az a megnyulasa: godeny < tor. Jf_1J,.den;f5c8ik, bf5goly,gf5bOly. stb.

II'yon u.iabb nyu las neha egytaguakon is jelentkezik; 08 > 08, hod> h6d stb.

!\. XVI. szazadt6l kezdve talalkozunk mindnovekvo szamban a keieti -nyelv-, -.--

1,1'I1sokbana hangsulyos magas nyelvallasu maganhangz6k nyulasaval. A hang-

~I'!iyon kivu I e nyulas elQidezeseben szerepif1{'lehetett olyan -31apszavaknak is,

lliolyok valamilyon mas okb6l megnyult (pI. p6t16nyulasos) maganhangz6t tar-

I,Idml1ztak, S oz I1nalogikusan befolyas JtlL'~ Mll\l'rfimr. kok rovid maganhang7.6jat:

II X 'uta,l)ilc, uta8> utazilc, ' lJ.tas;hi X h(iv(flot hFvnt((, tH tb. A XVIU. s7.aza Iban

. • ( ,l" Il.~ '~, ,'V ...... -- •

II't ()l tiM m r o,l' kOftlZl It h 1 r v I I . I. f.I",{w,[~db(l,nk zdl5dh tt L b , 'I. I



I l'HZ lit lIlII1U II I I II Iv jl r ' n ,MIJIHi )L ,d l 1i OH l 1 I1 Z II n I~ lr 1« I : t ~ h 1 , 1 J a ,vigy

m'/J,tut, d ' (, va t, nY?1 , { jo d t, p'lpa, f iulcm', ~ L " ( ' b o 1 ' Htb.

6. EIMordui - fclio 'r nohany k pz£>bon -, ho'y .az-e, ", itkabban az..itm

nyulik, s ilyenkor a kepzcknek hosszu - rovid valtozatai tarnadnak: valtozilc

nyujt6zilc, koltozik "-' rejtf5zik_,..G:.v_a.tkozikr-;» zarkozik, torulkozik r--Jvet1cf5zik, ny

kodik r-Jrazk6dik, vak 'arodik r-Jhuzodik, fu tamodilc r--Jvi llamodik stb. - NeM

egyeb esetben is talalkozunk kelloen fol nem deritett nyulassal: mokus --+ mo

(hangsuly t), sinkopdl --+ sinkofal, posta --+ posta stb. E jelenseg azonb

ujabb keletfi.

/ A riividiiles

I~z omagyar korszakban altalanos tendenciaa szoyeg~Ip.~f5rovidlil

Re~._lrtl1yesinl,sunkrolugyan bajos volna e jelensegre-Ifovetkezt'8tnr;-de kozvet

bizonyitekok 11lapjan a folyamat eIegge vilagosan all elottlink. A szovegi a,megrovidulesevel eldbh zi, e keletkezett, mai.<!_z-a labializM6dott a-va, az

pedig nyfltabba valt e-ve:.,~~ri > Iceri, hdzi > hdzi , fa > fa >fa, alma> alma

alma, hriza - : : > hfiza > hdza, ezeiui > szena > szena, vala > vala > vala, jara

jara > [dra, uszna > uszna > uszna; fee > feje > feje, fekete > fekete > [eke

mene > mene > mene, 'kelne > kelne > kelne stb.

Ezek kozul az i-nek a megrovidtllese joval regibb, mint az a, e-e. Nyelvlinkbeszovegi i nem t iraraat (kiveve a kesobb, kettosharlgZ6kbOTkeletkezetteket, min

hi, rio si stb.), holott szovegi a, e-re van peId'a:::unxi. r-J hova, embere, mel le , ala

lata, n eze ; lditui, nezne; stb. Azonkivul a szo vegen megrovidult ibehatolt mind

niitt a ragozasba: a keri > lceri, kerti > kerti rovidtilt alakok hatasara kerik

kerik, kerti t --+ kertit-fele alakok altalanosultak, viszont a megrovidult a, e m

nem hatolt be a toldalekok ele: ldtja > latja, de latjak, nezne >nezne, de nezne

neznenek, feje > feje, de fejet (viszont fejit) stb.

A szovegi a , e megrovidtilese a XIII. ezazadba tehetO~f3 a fiatalab

ragok meg ~_§ss~~oZ--jaruln51ava-Odb~2!-_' fel!eter~,. i~ketetf51 stb.,

holott ezek a XIII. szazadnalregeoEen aligha tapadhattak hozza a megelozl$

szohoz. Ezt valoszinuve teszi az a Mny is, hogy a rovid veghangzo viszont r n ahianyzik a fiatalabb ragok elOtt (hrizban es nem *hdzaban,-kertre es nem *kerter

stb.), ezekrol pe<ngtUa}uk, hogy a XIII. szazadig meg valamilyen formabanmegvoitak. Azt viszont~-hngyaszovegi a > tt, e >e-:llem lehet-fiatalabb a XIII.

szazadnal; sZliinos egYeb bizonyiMk meIlett az is-~~oszinusitt;--frogy a szovegi 0

meg 6, m.~~y_e~_ekkol'-k%zdtek-a--kettoshangzUkholkialakulni,Inar nem vesznek

reszt a szovegi maganhangzok TovidliIeseben. A szovegi u, u megr§vidlilesere

azonban va~y __l<l~(kapu, hamu, csepu, uru sth..~,.ezek alakultak ki

ugyanis legRorabban a kettosha_nW;6kbol (1. kesobb). -'

Minthogy~szovegl - a - ; - - rmegrovidliIes1ta"XIII. szazadba toh tjtik, a szovegi

i-nek ennetj6vahe-gil>1'lrOvldUlese nagy va16szhiilse g 11 1 h nfogTl\llis..4dejeajan

mehetett vegbe.

166

I I J iel ntk "'{) I' vi.dlll fj • '{ l'l\lblltl I I (Iyl Ii 1 ' 0 , 1 ; mh1tt vo1tn,1<61'pfl 19 II

I oi l 6 . id j6t u,zonban a to J Y I ) , t l { oA "I.( I I o,nMlr61indult 01 o z i1 ro v idlH B.

I I . I I Ii g, . lolni Ugy latszik, a d61nYllW L 1 1 1 1 1 tt ,--:{fi-k is megrovidUlnok;I I IM) z meg]c. . . . eg az ujabbn,n k~ tJ ez e U" 12 gondo nak ,, III lL teruleten ugy41UlSm ---"---:h;us l'/),z 'V 'bZ stb., de n 't1Ina;

I j h{LL ~ezmsa;msaO~y~~_~::.:;~ie~::;~uka8ti:kas:~~¥b:b-;OeneskZ1,e'tzd'b~~:~:~l:~b~eszelt -koz-t /It 'U ' .• 'd"l' e ula a --- r At

, . ' . '~ek a megrovl u es k'k J'ellegzetes vonasu. , aA I;zovegl u, ar nye1vne egyl 1 _

Ib. Cenyegetve ezzel a magy d . dalmi nyelvlink, azaz he yes

yo v e IS, .L' b 'Il'sat· e IrO , iil, , ro"vidhangz6k eles szem ena a :1 tudomast s ezekben valosz n -IIIH~'/.U- "b vett ro a ' , (k u

k eddig csak nehany szo an , d k" tili rovidlilesro1 van szo ap,

l' nun ", XIII szaza orII I legtobbszor meg regi, . C" 1. . , ik hogy keleten, .LO eg

tWill'/' stb.). " . , "rovidlileseben az is kozre]atszl, .. id..ltek tehatA koznyelvi szovegi u, u , h ngzok szinten megrovl u , 1

n'~ erde1yi nyelvj arasokb an, e ~aga~ :ta altalanos, sot a keleti magy~: nye ~.-

jllhoru sepru-fele ejtes itt mar ~za:~d~ 6 is reszf vesz e jelensegben: elso, delelo., "b eg a szovegl 0,

I I,{tsokegy r.esze en m, - oio -hordo stb.

I Tj()do,esi), oeso, g J .

A ketnyiltszotagos teidenc~a , lso 'tagJ'at nem szamitva -j 'b h a szo uto so szo , dik k

,~.tobb.tagU szo an,.~ . -: = asmellet.t.. amaso 1 na ,Harom va ~"-'r"a~gz()do) szotag van eg~m '-~=-'l'k' k a-magan-

." .. an' , ~.-l~'= a harmaul naI t nya .....-- "'l't g eseteben 0YKor " b a_~ mast koveto nyl t szo a -.~-d" hogy a szotagszam anh lirom, ~gy~" --h bi k folteve, ha rovid. Meglegyz~n 0,-----'---hangzot erhet, dellltngzop eltun e1, __'__. sztulas barme1y magan , ,

'em szamlt Ez-a pUL.____ - , hangzok eseteben.orvado veghal!gz~n .' ala~int kozepso nyelvallasu maga~ , szoktuk

1~lIlonosengyakon maga,s, v , ts z 6 tag 0s ten den c l~-uk r-J

1r.1.ta jelenseget k e t n y+l 1223' Sculga- « szl. sluga); 1289. Arl

y

lIt1vezni.Peldak: .~222:.Z~l~;~: ';;ruzag 'r-JBecsiK.: orzag- ; GyulS.: Oh:d:e;~:~;'

12(\9 Arquy « tor. an~), v n'a >m. berekenye >berekn~e

IT.: chudaltus .. ugyamgy: szl. bre~y .; Besnyo, szl. malina >m.malna, .szl.re8etoxl , "se > szokcse' > 8zocske, besenyo -d' > tn medence, szl. pauz1,na > m.

IIZv co . alca szl. me entca· 'eleteben >m rosta szl. paltca >m. P : . dt'g halovany > halvany, .., k . dat1,g > V1,rra 1,, 't'n' Ea -

, t k > varto , V1,rra , k' 's zart szotag u a ,

716zna, varo ° .,' elentkezik a maganhangzo- lesecltf!ben stb. - Rltkan J , L' d va >Lendva stb. MOl t an tOltoser > tolcser, 1,n a h t"rteneten vegigvonult. . J

l(ivan > s v , . egeszmagyar ang 0 " k 'bllAMtnyiltszotagos tend~nc,ta az "1hatott. Hason16Mppen az osmagyar OJ B

IL finnugor alapnyelvben kets~gtelenu zerelmli xotolmU (vo. An.: zerel~u, H, 6If ! eleven ero volt. tgy az omagyar k

Shangz~ttak, es azm elotti magan?anlgz

r .. xotolsms-na 'k 1 'gpedlg 0ylhotolm) yalaha szere sms, . k..tk zteben vesztette e, me

jukat a Mtnyi1tsz6t~g~s. tenden~~~ ::: t:ljes rovid maganhangz,ok ;~lt~~~g~

l' gen, amikor a. szove~l 80rv~lito, odu alakok ugyancsak a ketnyl sz-" kerien tipusu felszo 0 m

A vu,rJon, J 1

. Hu,sll mu,flo<l'I{ mil. (~nh(ijngz 1£ 3 t UlU.I '~~" ••~ , . , -m, aytt,l



___ _... .......T""...... T T f l J { T l ' l 1 " l f f i' i c m l l i \ i I C i l I r 4 ; j .j ~ i 1 . t - ; ; 1 ~t . t j ( , i j l t ; ; " f l" i : t ( i ; . , I I I ~ I I v . "II~L: l v l r w y u l l l I~--~~'hyillill . Nl'jM.

o il L(Ild( II i, {Z JtII~g II' l(()rk"'t~1 l)!~11(l'i I'1lo.n 11 sucspont j

o l lor gyo rsu l n ugyrn J ·t kb n t~ U H Z d i r u r n , H n v I s zik a h un gsu lyo s

nyomateka, ugyfl< is e_?;eka va1tozas kozvetlon okozoi. J!'ienti p 'lWnk is

nyom6an ezekbol a szazadokbol valok. Mindazonaltal hatasa az magyar

utan sem szfint meg; ketsegtelenul fiatalabb peldak: gye'l'€1cl5c> gyerkl5c, vakosi

vaksi, azuuin. > azuin, cselekuoee < cselekves..1l.tb.

A hanghezag

- mint

a nyelv igyek~s~z~i~k~~~~~~t~~~~~~~~~~Xitt1a~

a) Lattuk mar a h~hezagtoltOk (hla t u s to-l t oL] { ) szerepet a

hangz6k targyalasaban. ----

b) ira' a hiatus ket azonos maganhangzo kozot.t keletk;rik,

gyakran oly m6don tortenik, hogya._ ket mag~nhangz6 ~.z.u v

v o<~ z e: szaytir (vo. 997 e~tJeVeV-> szda« (vo. 11

zaarberin) > szar (vo, 1270: Zarberen); bayacsf: (vo. 1135: bachasiensis) >

(vo. 1186: baaciensis) > Btics ; tiyitin (vo. An.: tuhutum) > *teeten >Teteny

tor. qifin >m. kin; tor. fuyur- >m. gyur; tor. fuyur- >m. gyur stb. - N

azonos maganhangzok kozobt az osszevonas ritka, de nem peldablan: ts.eueaszou.

(vo, 127l: Keueozou) > Keaszo (vo, 1325: Keaza) > Kajaszo; fenyeasz?3:!: >Fenyaszo sth. - Az osszevonas - mint Iabtuk - jelentkezik mar az osmagyarban:

*nyufJuli > *nyuuli > nyul (vo. ztirj. nimal); es ujabb peldak is akadnak 1 ' 1 1 . :

megyek >melc, megyen >men, t ina orrii >tinon: (gomba) stb.

c) Gyakori modja a hanghezag megszuntetesenek a m a ~ a n han g z 6 •

k} ~ e t e,s v~gy e l.i.z i 6: a k~_;.~_ag~gz6 k~* fM I _~gyi~ ~l.

tumk; megpedig ha ~Wrovla, az-elso,ha.az-eg.yJk hesszu._a-~slk rovid,

renaszerih~TI._t6bbi esik aldozatul;-teki1ltet-nelk~re~Je. Peldak: lat.

Andreas> m. Andreas> Andras; sz1. tovaris > m. tars; +neemberj > nember ;

fueny ('foveny') > Feny, vo. Fenyszaru; egyh. lat. Michael> m. MiMl(y); stb.

Az ilyen osszevonas gyakori jelenseg az 6magyar korszakt61 mindmaig: gazd-asszony, tudnill ik, halddatlan. « MM adatlan), M(t h)iszen > Iuiszen; kiveteles

a felsf5ing > fersing.

d) Ha a hiatusban levd ket maganhangzo kozul az elso i, vagy e , ez a magan-hangz6 nyo~~kcsokK:etH!Sset'£-e±h-a-n-g-z ov a g y oIlgiIi-h e r; nrajd j-ve

lesz , es allieg;;lozo massalhangzoba ~ad pala£ahz,Uva azt (IoIeg Cd, t, not):

lat. Andreas> m. ~(vo. 13-3fj~than71'llJF!Jli8); lat. Hadrianus ;» m.

Adrian >Adorjan; lat. Priamus >m. Perjamos; 01. galea > m. ga(l )lya; 01.

pallio >m.pa(l)lya; lat. Georgius. > m. Gyorgy(os) > Gy01"gy' Jo.t. pel?'osi.

lium >m. petrezselyem; stb.

168

01. lor' f i, mf i,gtUIn, J U, I ' 6 v u l k t t 8 1 : 1 1 1 1 1lj.(V, )v gyesill: t o r . c£y~t >I In g 1 l ) z 8 rnl~gu.Hho.n~z 7' -oul ) >at (V). 1307: -ol-},. 12 11 : -ohul) >?3:!:t (vo. 129 . ~

IIIIIIALOM XXXVI 322; GOMBocz,BTLw. 141; U6.,

, 1 ~ 61: P6t16nyu1as: HORGER:M~y, .. 2 ,,2~6. Nyu1as a kovetkezQ massa1-" y u '" s r TA 108' Uo Htort. u BTL 145'. 11/1 69 76 78' BARCZI, . , ., p. N . 45-9' GOMBOCZ, W.. ,

I t, 1,1.20, ", 'u Jb XV 433-9. u o . , YJ· , BTLw 141-2;a . HORGER: ng·, "l's' GOMBOCZ, .

""" ',.0 hatas ra: B "NYJ'tOrt 95. Hasonulasos nyu a . , GO"BOCZ BTLw... 2 68-9' ENKO,' h rly hatasa: '" ,

1 1111,1, Htort. '154-8; BliwZI, Htort.2

67. A a~.gsu tudErt. 17. sz. 53-85; U6.,

1 I I I I I l ill:1t: MNy:. VIII ' 120 BAR'CZI HtOrt.2 67-8; BENKO. ~y . d "1 e'~:r 61: BARCZI,TA.U" OM " 1 A r 0v 1 U ~

1Iii 42; 0.,.. . ,iasa: D. BARTHA,Sz6kep:. 5 . - 53-85' ne., Nyjtort. 94-'5. -

1. 0 r1.. 9~: 0, 0 ~yu2 85-7; BENKO:NytudErt. 17. sz , . N F. 65. sz.; ne.. MNy.I l I h .7; Uo.: Htort. tendenciar61: HORG~~. 2 Y 9 -A hanghezag-

It 6 t n y i1t s z ~ t a ~0sXXXVIII, 336-7; BARcZI,Htort. 77- .'MN XXV, 252-8;

, 'VI, 321-2; Uo.: M y. _ 3' Uo.: MNy. XXV, 343-5; H~RGER. ~. N . XXXVI,

,II : CSURY:MNy. XXV, 163 7,.. 299-102. Felhangz6sodas: HORGER.M Y

O"M II/I 93: BARCZI,Htort.

Ilmwocz, ., .I -2; BARcZI, HtOrt.2 102.

e) A KETTOSHANGZOK , rr

, ' aban n elvtinknek igen gazdag kettos-

A 'magyar korszak elso ot evszazad !. k melyek eredetileg mind

"z 0 b r k ttoshangzoIll - , rak

hl~llgz6-allomanya volt. E k,or e 1 0:0 ortra oszlanak: illabialis W ut?tagua ~a

..6d6 jelleguek voltak -, ket nagy ketioshangz6k nyomatekviszonyal rna. ~~r

I bi 'li's (u u) ut6taguakra. E r dik rendszerint vokalizaCl6a ia ~,. ,,, ban hogy maso 1, , It. tisztazhat6k; va16szIllu azon, teku tehat felhangzo vo

,I ( Imgen nk ., , zt osokkentett nyoma ,I.jon keletkezett elemu ]ores

, '!h 1 ? } .

, ." ar kettoshangzokAz illabialis utotagu omagy , " maganhangz6

d'b tartoz6 barmely egyszeru .' . "

nyelv hangren szere e ..' ..' iji ui u~ ~~kettos-A magyar " l: tehat a~, e~, m, e~, ~' ~' ~',;; .

I16dhatott illabialie felhang

zova, 'k·~ -; r6d6knak tekinthetok, m;nt-

111pOSO . ..' ., kettoshangzo IS za ,,, t"bbir » k ltak (Az u~ us, ~~ rr " 'nhangzo sot ez u """

ImngzoIll

vo . .~' --; ~bb mint a megelozo mag a , " odt kI

. ; ut6tag valamlvel zarta , 'o"smagyarban egyszerUSO elOgya !!. k yreszt mar az du

I< h~tett y ., y, t is). Lattu~, ~og~. ~~e.. ~g el eshogy az e helyebe velaris hangren

6 gy e - v e (nyelvjaraSl elkulonul~ss )'. 't 'kettoshangz6 azonban nero-v va . '1' ett Minden 1, uto agu r » '1 kett5s-Hl'.lwakban sokszorosan a ep , . r han fe 'lodes soran is sok UJ 1 yen ."

U'Int el az osmagyarban, s az, 0n:.~gya a it ~i/angfejlodes kovetkezte~en. Mmd

Imngz6 keletkezett, foleg a a xt " a xt , '>d ~, '~onnan keletkezettek altalaban eng -

eg megmaradt kettoshangzok, mIll aZ1U) 1 m I . ., o.zosmagyarban erv ny -

IL m~ t d n i ann . (m . .1;10' 0] .dolmeskedtck ugyanannak ~ e~l e 1 I : Y H 7 J r 1- \ < 1 ' I : 1216: J(eyc- ,-.v l24 ..

"b ·b .... i v e llletv g (J v n.M il It, azo.z legto S ZO I - ,

)(10



---_--:---:~'"1 1 1 / 1 1 1 1 1 ' 1 1 1 1 1 IN .

M : (W lt " to , b o , : l I '( "i l/ t J t ' { N t : Ord I .: z aUoy t -

iu ' /U l~( } zi t , i nd , ! : !: ! :t>Ii I' 11 L e g h l l. s oI l1 6 ': '

Az i ut6tl1gu k t toshung7.6k ry8Z rlls0d H u VI. szazl1dbl1n

ezutan 11 nyelvbe keruld vagy megmaradt i l.It6ta,gu ketttlshangz6k mar

kivetelesen egyszertisodnek. Az egyszerusodes azonban az omagyar korban

tudott altalanossa. valni. Egytagu szavakban a sz6 vegen szabalyosan '~~''''~~~L

az i (> j) utotagu kettOshangz6: vaj, haj, bdj, haj, uj, ej, ij stb.; de ne:megYSZIII

egyeb esetekben is a kettdahangzos alak el mindmaig: bojt, bOjt, gyujt,tolvaj, szalajt, szakajt6, hulla jt stb.

A labiaJis utotagii omagyar kettdshangzek

Ugyancsak 6magyar korszakbeli maganhangzo-rendszerunk minden

velaris tagja alkothat kettdshangzot az utotagkent hozza kapcso16d6 J_t-val,

minden palatalis tagja az 1,i.-veI.E kettOshangz6k tulnyomoan a bilabialis

nak ( { J ) es a mediopalatalis spiransnak (y ) a vokalizalodasa kovetkezteben

keztek, a {J-bOlmeg a y - bOl fejlOdott J _ t , 1 , i . ugyanis a megelozf UH~a",H'''''j ~L<V

kettOshangz6t aikotott. Ezek a kettoshangzok (~, ~, ' ! !! , ~ , ' ! ! ! ! ! , ' 0 : , @'

kivetel nelkul egyszerfisodtek hosszu maganhangzokka. Az egyszerusodes

mata azonban kulonfelekeppen zajlott Ie: hoI az elsd tag, hoI a masodikhasonit6 hatasa ervenyesult, e hatasokat azonban kereszteztek, erosftettek

ritkabban gyengitettek a nyiltabba valasi es labializacios vagy eppen zartab

valasi es illabializaoios tendeneiak, elhasonulasok stb. Ennek kovetkezteben

fejlodes igen valtozatos: egy-egy kettoshangz6nk tobb iranyban m6dosul, s

nek a modosulasoknak az eredmenyei reszben teruleti, nyelvjarasi ktllonbse-

gek alakjaban elnek, reszint azonban legtobb nyelvjarasunkban, valamint

irodalmi nyelvtinkben is elkeveredtek, mikozben valtozatos anal6gias hatasok

is ervenyesulhettek rajtuk.

E kettOshangz6k fontosabb valtozasai a kovetkezck:

1.iu . A nyiltabba valasi tendencia hatasara az iu > eu fejlodes igen gyakori.

A diftongus az ily m6don keletkezett eu fokon talMkozik a mas eredetfi eu-kkel,

es ezekkel fejWdik tovabb (I. ott), azazlegtobbszor ervenyestil benne az y~t6taglabializa16 hatasa, s ennek kovetkezteben 0! keletkezik, ebbOl pedig ·monofton-

g3.lassalo az eredmeny: 0; (vo. HB.: iv y > e y (vo. KT.: ev ) >0 (pI. BeesiK.: 9)

'0'; ugyanigy: kiu > ke u >ko u > k O; t iu > le u > to u > t o ,' k es er iu > kesereu >,._ ._ - - - - - - - - - - - - - - -

eserou >N. kesero stb.~A labializ3.l6das beallhat mar az '! . ! f fokon, teMt @ keletkezhetik, s ez hama-

rosan u-ve egyszerusodik: iu (vo. HE.: iv y > uu (vo. HE.: w, 1 tV t ) > u (v().

GuaryK.: V, N. u) '0'; ugya;;Igy: k'! .!f > k@ > N.ku ; to ; > t@ >N. t u; ny 0; -

nYi!:!!: > ny u 'fereg'; keser '! .!f > keser1! : ! ! :> keseru ; 1 0; > I@ > ttL stb. Me -

tortenhetik, hogy az 1 ! : ! ! nyiltabba valassal 0! lesz, s ennek eredmenyo 6, I1Zn,Z

170

I '" ' I t' I I, . .. - 'll mon £Lon i \ l o , HI' H~I " I I I til ( ........ It

\

'1 1\ t\ IItl btl v i',O II I~.' ll , ., (1I j' rt rn TVIL1681l •)1 (Iii I ,' til 1 c lH I I I X ' 1'17.1 I,lL

. \ .'." .......1. H7.{1'1.(\dbl~n, \ g (H) ',.'. J' ndu \< lU ) 'a az olota rot, hun 11 '11 1 1 1 ((l11L1. N (\ h Z It j )1J1\,gjl~ 6] J tIWI{'ordlll, hogy nom '~d.l~etth:s:~uia . fgy tohat ~-?ol ~ kettO=h!~ng~e 5bb ~

11I1'IiIt-ottranyban ~(ikOl 1 ,11 a keletkezese utan rovldesen, teh ~ :g eg r szt'I s oz szinten 1gen \.Oran,. i a sz6 vegen rendszenn mw c , 'szerusodlk, s ez az .' '1 es nevroas,II. szazadban i-ve egy '" . iv tiv) >mi, ti>m~, ti szeme y . . lc '

111 , IL rovidti.lesben: m~, t'l!!!.~~." ~B:: i») > i > i, YO . N. ite~, ~ket, k~ > ~I'. t" > mu til roe11ett), ' I ! ! !. ( k It f, { ny i alakvaltozata IS.

N tn/fA, U, f" n none vo ", J..

. .)' 'k'fi le' A regi nyelvben a u, y .... s: k '11be ilyenkor az eredrouny\N k'U i e . bi li 'ci6 az eu . ro on a, i 1 N. \' .. 'h tik hogy a dela 111 za ..._., dj k _ az e vagy az ; p. .

Mogtorten e 1 , , £ '1 menve _ mint tu ]u10HZ, majd enn~~, s~abalyo.~ :~k:zOk~ppen foglalhatjuk ossze:

1~I\t 'oket'. A fe]lodest a kov ,

ii--- ~

\ - _ C ~ 1 0 U ~ '"_-+ eu ___1 ! ! ; - - - i1_->- u u U

--- . di masodlagos, azazobb 0 0 1 ' bar nem mm 19 - tul 6

• . , " u " Ez a kettoshangz6 legto szo -tl Y1'ltabba valassal au-n keresz ua, u . 'bb"l " ese eg n ..._., foOlal-I." 1 £ ·lodott. Mint lattuk, e o~, oO'd '1 tii lehetett, hamarosan 0 v

l)-uO oJ rr ' 'ltalaban 1gen rovi e e. . Az u u kettoshangzo a .h,Lt. -;; , bbi ?'u-b61keletkezett; amlkol'

III~a i:~~ kettoshangz6 legnag~obbr,eszt, r~~:Ue~t ~z !U kettoshangz6ban is.

I'acis az ipalatalis i-ve lett, e valbtoza~ ~:~etkezett iu kettoshangz6 az .~-~.61

19y, ~ '. ar korszak an IS --- , , dlagos ~u tor-N Ihany esetben az oroagy. oObbt' akban elofordulo maso .__.

.. >~1l A to agu,Ihasonulassal: ou > ~~. , liuk ik

, kcltoshangz6 alatt targya]. " . , l' al talalkozunk. Az egyi\I~netet az ou ket £" fe]lodesvona av . "6 I'A. ta~guakban az iu-nak eo, '1' 1alakult eu delabiahzaCl va.

z egy ~. 1"1 'ltabba va assa ..._., 'l"dt 1

1~ 1ban all, hogy az ~ va~y a ::0~ i~ tllabialis ut6tagu kettoshangz6k kfe~eltai:

t: illetoleg ei lett. Eze az a, N ' en 'sir'·(vo. JordK.: reena ,11. , ~ , , • > rt r-J • re, r ,Lovabb: i-ve vagy e-ve: r'l!!!., tb tJ.ku'

. , hi' viU >v~ s . , lik ket teljes nyoma I:) t

t"ini stb.);,h~kU(lodes';:;;nal a kovetkezo: az ~ sz~tboro. en nyiltabba vahl.SSo.1Egy mast e] , tehat iu >~u, SInn BJ. 'K'

't galkot6 maganhangzora, ,jJ{. .

'sir')'hiu >hio

(vo. ",eSl ..I~zaz szo a .... .. > rejo (vo. Bees .. re w ',''N h" , adlas' stb.li'n, eju, eo, eJo:r~ . .»reo. > v';o vi-io' hiu 'tires' > h~u r-J • ~Ju P

h· h '1U • v~u ", 'J ' ---"yonotoc, N. tU, ~J ' ~

Abrazolva:

____----i

\ - - > - ~ ~ 8' ! : ! : ! : iu r-J W

\ egy6b feJldm

e.. I i lo _ i i 1 1 . L , cj o 8tb.(it.,) I

I. ~ ,dn.tt

171



tJ I' 1111 d N41 LIt I.( I~ I l~bI11I i ' l . I )(ll~Hlt nd II iM61:III It dl Ill, fj rlt. ( 1\ zMt.n,bh 1I~H, I ~':'l /(l'Zu:n !r('z{I., f; o.ILn.llibn,n

, I til U kc~ lV 'r , , / : ( ' : 1 ' 1 1 1(('",(, "~ ..

'" III . ke« l'in IC(W! ' . ! _ . " . , ' " ,";-:;1) > c8epll,1l > (;8 pu.. esc1 . / , , .", II I 6 ~ 1 6 1 )Z O ' ~ze'YY~u1 J U 1 , ?tl'1J'fi.. lLh., r8 !lJ )(:_; / -Ii mo (n v ( .. ' ,

I 1 1 1 1 N. cs'u stb. t'] e - e v e l (iu > iu-ve alakul at (esetl 1

Ii' yes osotekben az e u . ( e i ! - ) nyoma 0 ccs I I :) l"kedo~kettoshangz6 i elota"jaI, d~) i Y keletkezett eme ~ .• i 'l), > iu a sorren , s az g, , 'gi u pedig analoglkusan"~ 'kk I beolvadhat a szove

IIl1lgeJozo massalhang~o ~ ,e~~. 1 fol'ebb kiveteles lehetett). Igy keletkeznek1 1 1 1 lIyulik (ekorban rovid szove~1 u. e~, k).... tyu porgettyu toportyu stb. tehat

'. k: etyu b~lle?ttyu, oson, ,,~ iIyen 1geneve . cseng, ")' "

. .. te"u">cse"ngetiu >csenge( t "yu.t···· >csenqe ~1 /I,af, e 1 f " "b' Ihatjuk'

v. clagaz6 fojlodeseket igy a razo .

4.~. lll.! t f:lbL1I1gV. k L 11'111 U f jl 1 1 1 : 1 mutl~~. 1 \H , I I I II II~ tt u. hl~II1IW

szertisodik 'Ii-va: tor. qapuy > m. kap,,!!!! (vo. 11()2: . 'j,lwn) k a . } J l i > kapu

tanuu > tanu; bucsuu >bUC8U;xomuu >hamsi >hamu ; iu'u, •N. i?i,;

az uu nyiltabba vaThatik, azaz ~ le'S'zbelole, s ennek 10ggYo.korjbb fejle .. .t

az 6: I t ! : ! : ! -+1~ -+ 16; tan'l!!!!> tan~ >R. tan6; stb. Tehat:

I~U(>u)

uu

-1~~>65. eii, E kettoshangzo tovabbfejlcdese soran mindig elobb egy fokkal

valik:-azaz elctagjanak az artikulacioja kozeledik az u aetikulaciojahoz: a I<p1·,t,(,,,••

hangz6 ~-ve zarul, Ezert tovabbi fejlodeset az ~ kett6shangz6val kapcsolat

targyaljuk.

6. eu. Az eu kett6shangz6k, melyeknek szamat - mint lattuk - egyreszt

iu nyiltabb;- valasos valtozata, masreszt az eu kettoshangzok kivetel nelkul

~aporitjak, a leggyakrabban az u ut6tag has~lit6 hatasara meg a labializalo

tendencia kovetkezteben o.!}-n keresztul a-ve lesznek, megteremtve ily modon

nyelvtinkben a hosszu a fonemat. Az ou fokot aranylag ritkan lehet kimutatni,\ ~minthogy a helyesiras megtartotta az eu, ew, ev jelolest meg akkor is, amikor a

kerdeses hang mar regen a monoftongus volt; yo. megis: 1237: Erous, Tekerov,

Kerdou ; 1346: Homorowtetow; stb, Az a ejtes a XIII. szazadtol biztositva van;

erre mutatnak ilyen peldak: 1237: Tekero, 1285: Senegetho "szengetd' stb., tovabba

az a teny, hogy a XIII. szazad masodik feletol az eu, ew betfikapcsolat mar a

rovid o-t is kezdi jelolni, ami biztosan jelzi, hogy a diftongus mar elerkezett az 6

fokra; a rovid o-nek ilyen betUkapcsolatokkal va16 jelolese ugyanis csak a hosszu

(j jelolesebol magyarazhato. Ezzel szemben azonban a diftongikus ejtes (~)

nemcsak a XIV. szazad kozepen, de a vegen sem peldatlan: Konbzj.: Bow 'bo',

BesztSzj.: vow 'YO' , gyrow 'gyuru'. Nehany pelda az ~ > ~ > (j fejlcdesre:

1211: Quereu 'kero' "'-' 1237: kerdou "kerdd', HB.: leim. " '- 'BecsiK.: 19n; 1221:

Beseneu- "'-'besenya; tovabba: sepr~ >seprt), kesel~ >kesela 'keselyti", erd~ >erda, id~

>ido, in~

>una stb.

Ugyane kettoshangzonak masik fejlodesvonala az u ut6tag delabializacioja:

i f ! ! : >ijj, s innen az i. utot.agu kettoshangzok ismert fejlddesevel i vagy e : 1221:

Beseneu- "'-'1211: Beseney-;1251/1281: yneu- ",-,1293: Vnee 'tino',1235: Keselev rv

1342: Kesele- 'keselyti", Igy magyarazhatok az -a igenevkepzonek a regisegben

gyakori -e valtozatai: SermDom.: eheze, zal las kerese, DebrK.: bewelkede stb.;

nyelvjarasainkban ma is fellelhetc: 8'uvolte " '-' suvat i, csenqete stb. Az ~ > jfejlodes a XII-XIV. szazadba tartozik, s ezt koveti - oIykor eleg keson - a~

ei > e " '- 'i valtozas.Egyes esetekben az eu iu-ve zarul, az iu pedig rendsz rinc 'ILlI v Inbin,lizaJ6dil<.

A folyamat vilagosan ~mutatja, hogy itt 1'oJg a mt~li() 1i 1 L'il~ ItI~f.I( nfL6 ImtaslL

172

, , 'ban az u ut6tag hasonit6, t k tulnyolllO szallla

7. au. E kettoshangzo az ese e , t 'bbi kettOshangz6val azonos, 'bbi tortenete tehat ez u 0 , c >, 1055'

ImLasara ou lesz, tova . 1256' Munuroufa mogyoro , .

(I. ott): 1055: monaraur-J

119,3:.MO,~~nerov, .

/ 380 G nou- dlszno; stb. 'bb' . mat'

r / i8nav r-J 1267 1 '" yz a XIII. szazadt61 (amikor a kora 1 ~ ,.

N6h3.ny sz6ban elofordul, hogy , 1 b ekkor (vagy ekkor u]ra). kettoshangzo a nye veal

1'I""onau-nak hangzott) az ~ 1 "1' a' egyszerusodik: lat. Paulus> m. P ,,., ~ kb kozvet enu a-v , 'h'

hohatol6 idegen szava an 1 t uditor >m, agyitor s meg ne any

kl' t > klastrom, a . a\ iLL. claustrum >m. as rom

l' -lda. Tehat:

\-->'!3!:

n,u

T~ a

1 k ksza'lllat az au-b61 es kisebb lllertekben

rr h 6k me ye ne ~ k8. ou. Az ou kettos angz, , ., obb i u fe)'lodest lllutatna .~ ~ k is szapont)ak, to rrany M .

HZ 11.1[-b61eletkezett ~- I " ode . 1055' monarau r-J 1193: o~?t-. ~ , , 16 egyszeruso es. . lA 1egaltalanosabb az o-va va h I 1297' -oul r-J 1307: -0 •

, or6" 1211: -0 u r-J •

lIerov r-J 1255 monyerobwkur mogy ,', to'" eppigy: hajou > haj«, Kat~ >1157 58' zamto szan , ~, , . 6 k t't

' 61" 1109: zamtau r-J -. k' tb A.ltalaban a szovegi - ur-, N ' r d krouc > po roc s . J. 1/

f(u.t6 Nougrad > ogra, po --- i _' melleknevi igenevkl:)pzu IA., ~ , b "1 'lllaznak gy az 0 b )

IIyom6reszt ou elozmeny .0 szar ' .t' tl oznltk (vo. 1157 -1158: zamto st . ;. ---;,. l' XII szazadbl11 mu tL { J. 1VI'; va1tozas elso ]e 01a .' . dbn.n hOIl I ()7.ikki a monoftongahis, uS 11 '

61 bb korbon 11 XIII. szazl). "do sz os '. 'abo.n h f( jll7.1 III It LolinLh to.H~o.zadk07. p taJan no. y]



1 '8 8yakor l fi j l lSd 8 a.Z OU ·(o u)·n o.k, hogy tl I j K nyonui!d 1 m , az e. . . . . .

h aso n u lassal e-v 6 l e s z . E f'o ko n aztan u . fejl()d 8 ism t liZ t d .gu .z ,1 I Itl116.noBtli

[elenseg, hogy a nyomatek a kettoshangz6 masodik elem l' 81, [~Zr1Za diftong

emelkedove lesz: 1u, majd az 1i,-vezarul, s gyakran a megeWz()massalhangz6

olvad, a szovegi uedig analogikusan megnyulik (e korban szovegi rovid

legfeljebb kiveteles): torok bumyi > om. *bur?!!: > bure:y, > bur1u (vo. 121

Bureu-) > borju (vo. 1357: Boryu); om. *vor?!!: > vorey, > vor1u (vo~ 134

Worrew-) >varju (vo. 1347: Waryu); tovabba: lot?!!: > loti!.:: > lote,! >hatty

hU8Z?!!:>hU8zey, >hU8Z~U >h08zjU >h088ZU; stb. fgy magyarazhatok a melle

nevi igenevek ' 1 1 " ju vegii valtozatai: 8arkantyu, fogantyu, kopo1tyu, pattant

forgattyu stb. (Az - ' 1 1 " -ju eredetet tekintve azonos az -6 igenevkepzdvel.) .1'

oy, >ey, elhasonulasra a XI-XII. szazadbol mar van peldank (1086/XII-X~

sz.: huzeu "hosszu}, az ~u >ju fejlodesre a XIII. szazadtol.

Az i!.::fokon a szokatlan alaku, vegyeshangu kettcehangzo kikuszobolese 1 1is tortenhetik, hogyaz u ut6tag reszlegesen az e-hez hasonulva delabializalo .'

palatalis i-ve lesz: eu >ei; az ei kettoshangzo pedig a jol ismert modon e , . . ' - - ' £ -fejlOdik. Igy a reg];egbe; a k6vetkezo valtozatokkal is talalkozunk: vore (

1265: Worre-) "varju"; hU8ze (vo, 1193: huce) 'hosszu ': hate (vo. SchISzj.: hat

"hattyu': ide tartoznak az ilyen reszben elavult, reszben nyelvjarasi mellekne

igenevi alakok: tapoqat«, nyomate, kopolte, pattante stb.

Az ou kettdshangzo zartabba is valhat: uu, s ebbdl hamarosan ' 1 1 , lesz: 1db~ ~ ,

(vo. 1267:Aramlabou-] > !abo (vo. 1416: Sarlabo ) r-J tabu (vo. 1465:H arom1abtp



A I d Ja b b k ett61 1 h a n gz 6k

lilt ilittuk, az omagyar korszakban a lalJh t l is ut6tagu gazdag kett6shangz6-

_I1df;!~el'eljesen eltlint nyelvunkbdl, s helyette a . hosszu maganhangeok rendszere

l JH

dett ki (6, 6 keletkezesev el); s ennek megterheltsege is nagymertekben"ku~6dott. Igy vaJt teljesse a mai irodalmi es koznyelvunket jellemzd hosszu-;

v ld eles szembenallasa,

1 . Azota azonban a nyelvteriilet kulonfele reszein ujabb kettdshangzok kelet-

melyekrol irodalmi nyelviink nem vett tudomast, illetdleg nem fogadta

~ket. Igy 6magyar kori kettoshangzoinkhoz rendkiviil hasonlitanak azok a

r 6 d 6 k e t t 0 s han g z 6 k, melyek a kozepsd nyelvallasu hosszu magan-,1IIl!!1V',V",UQ'A (0, 0, e < e ) kettehasadasaval keletkeztek a 'I'iszantulon, az eszak-

teruleteken, tovabba ettol fuggetlenul es kisebb mertekben a deli Dunan-

, valamint a Szekelyfold egy reszen. Ezeket azou r-.J ao, OU r-.J e o , ei r-.J e e.V!/~v,,"a'U14LoVJ","''' egyes kutat6k reszben az 6magyar kori kett6sh~gz6k folytatt-

tarbjak. Ilvenek: jou r-.J jao, OU8Z r-.J eosz , keiz ~ keez stb. E jelenseg kelet-

korat lehetetle-; megftelni,'minthogy ir~tt eml~keinkben nines nyoma,

l'6gi nyelvtanaink sem emlekeznek meg rola,

A Iabialis hosszu a hang a szlav6niai nyelvjarasban, a Palocsag egyes reszein

Veszprem megyeben ao-fele kettoshangz6va bomlik: laot, uaoros, haozaot stb.

[elenseg korat sem lehcl meghatarozni. AXVIII. szazadt61va-;nak ra~d';taink,

nyilvan ennel regibb, viszont az kialakulasanal fiatalabb. A kulonfele

n. ~ 0. a zU l t Gill



I) M " , , " l e u n tlv eked ese t . A X IV . szo.zu.dkt}~ I' l' (\ 1l1bi6Jie u t 6 t o . gu . k e tt ( $s h a n g z6 k

IIIkllrlI1.t.ag eltlinnak nyelviinkb61,zz I. 8Z mb n gazdagon bontakozik ki a

. . 1 1 1 \ 1 ' 1 maganhangz6k rendszere, s a hosszu-rtlvid elas szembenallas az6te. is

Illgv.otesvonasa nyelviinknek. Csupan a labialis a es az illabialis a ollenteteben,okkor a kvantitativ kulonbseget minoseg! is. - Asz6vegi i korai - IX-X.

i _ megrovidiilE~seheza XIII. szazadban a szovegi a , e megroviduleeeIt , e > e) , majd csakhamar tovabbi m6dosulasa (a, e) tarsul, A XIV.

masodik felere kialakult magyar maganhangz6-rendszer mar majdnem

nOH a maival (ekkor a nyelvjarasok zomet, ma ezen felul meg a koz- es iro-

nyelvet veve az osszehasonlitas alapjaul): az egyetlen kiilonbseg, hogyI' meg megvan a nyilt e hosszu parja, az e . Persze nyelvjarasainkbo.n az

maganhangz6k kozott nagy megterheltsegi kiilonbsegek lehetnek, egyik-

fonema-rendszere iselterhet, az a hangmegtartasa val, az a kialakitasa valmasutt a palatalis labialisok teljes hianyaval. Az i ut6tagu kettoshang-

ogyszeriisodese (i r -Je ",a-va) csak a XVI, ssazadban fejezodik be; e

ugyan kisse megszaporitja az a , e es foleg az i hangok szamat,

ntve az j utotagu kettoshangz6k6t, .nagyobb meretii valtozast ·azon-

mar nem okoz.V6,ltozatlanul ilyen marad maganhangz6-rendszeriink az irodalmi nyelv meg-

otesenek evtizedeiig, a XVI. szazad utols6 harmadaig- Ekkor azonban mar

" az e helyet adni az e-nek, s a XVII. szazad az e.fonemat vegleg eltiinteti

nyelvjarasoko.t kiveve), s megszaporitja az e-k szamat. - Az egyes magan-k megterheltsege szempontjab6l az egymas mellett elOirott nyelvvaltoza-

Ikhu,nmeg voltak elteresek, majd a XIX. szazad elejere egyesiilt irodalmi nyelv-

is tortenhettek kisebb vaItozasok, a maganhangz6-allomany azonban azonos

azzal az egyetlen kivetellel, hogy a terjedo s-zes nemcsak odaallitobta az en 'Ina melle gyakori variansnak az e-t, hanem az ut6bbi tulsulyre. jutasa is meg-

sot ma mar az e fonema pusztulasa is fenyeget.

:1 . A nyelvjarasok kozepmagyar hangtortenete persze sokkal valtozatosabb

mutat. Az i-zes meg az e-zes elkiilonii16se6magyar orokseg, osakugy, mint

lJ.zesmeg az a-zas (ez ut6bbihoz tarsul az a-zas). - Reszben meg ugyancsak

ornagyar korszakban indul el nyugaton, majd keleten is a nyit6d6 diftonguso'k

/, 'I),ii, uo) keletkezese (aXV. szazadtol), majd a zar6d6 (lj,~, ~-fele) keleti es

lI~ti kettoshangz6k kialakulasa (a XVII. szazadt61?). - Ugyancsak kozep-

1!1~yarelenseg keleten es eszakkeleten nagy teriileten az e > e nyiltabba val~s,

1!llly a koznyelvi kiejtes szempontjab6l is fontoseagra vergodott; va~a~mt

n ugaton az e > e nyiltabba vaIas (XVI. sz.), Erdelyben az0 > a nyiltabba valas

( ,' V I . sz.); nyugaton az a ubani o-zas (XVI. szazad), kisebb mertekben es valami-

.1 1 kesobb keleten ugyanez; nyugaton a magas nyelva.llasu hosszu magan-

h'lIg,.;6k megrovidiilese: i > i, 1 1 , > ii, ' I i . >u (XVII-XVIII. sz.?); keleten a

h . ngsulytalan sz6tagok zar6dasa (kora meghatarozhl1tatlan) vagy hasonulasos

It bil11izaoi6ja: e >0 (XVI. szazadt61).

1. Ha vegignezzuk maganhangso-rendazertlnknek a nyelvtortonot utols6

ezr~deben v~gbeme~t modosulasait, szembetfinik, hogy az egesz magyar

~lsosorban irodalmi es koznyelvunket erinto valtozasok legnagyobb resze

omagyar korszakba tarto~ik. Ennek fOkeppen az a magyarazata, hogya

~orban ~em volt hangtani szempontb6l is a nyelvjarasok fole emelkedo

lr~d~lml ,n.yelv, ,a nyelvjarasi jelensegek gatlastalanul fejlodhettek volna,

szetagazo [elensegek harca, majd kiegyenlitddese, elkeveredese nem w.o..w\.l.<",

volna meg a nyelvjarasok nagyobb fokti elktilontileset: viszont a

all,and6 ~7ymasra h~t~~~.k~vetkezteben az 6magyar kor~zakban megindult

~ar, az ?~magy~rbol orokolt), eredetileg sziikebb teruletre korlatozodott

t~rtenetl Jelensege~ l~gnagyobb :es~e szetaradt, vagy legalabb szetsslvargott,

k~sebb-na~yobb m~rtekben legalabbis nyomokat hagyott szinte az egeez

sag n~elveben. Amlko~.a X~I. ezazad vegen kialakul egy nyelvi eszmeny, s

nyom~n egy (vagy tobb) irott nyelvvaltozat, a maga fokozatosan szazorn

normaival, e?ben ~ nyelvjaras folOtti nyelvben: mai irodalmi nyelviink

~lelyetkap szinte mmden 6magyar hangfejlodes eredmenye persze egyik

]e.lleggel, masik sZ,6rvanyosan, esetleg gyer vagy eppen kiveteles

Vls~ont a XVI. s~azadba? vagy ezutan keletkezd nyelvjarasi

az ~rott nyelv ~,a~ ~llenall, nem fogadja be oket, azerf ezek javareszt.

teruleten, ~~elvJa~asl szinten maradnak. Maga az irodalmi nyelv a magako~zervatlV~zmusaval hangvaltozasokat alig szenved, legalabbis sokkal

modosul, mint a szabadon fejlodo nyelvjarasok, sot a XVIII. szazadtol

n~gyobb tekint6~yr:, mind fontosabb tarsadalmi szerepre emelkedo irodalmi

koznyelv ,o.l~mer~ekben. befolyasolja magukat a nyelvjarasokat, hogy

nemcsak uJ jelensegek alig mutatkoznak mar, hanem orokolt jellegzetessegeik

szakadatlanul halvanyodnak. '

2. Ha legfontosabb reszleteiben tekintjuk at torteneti szempontbol a

hangz6-rendszer atalakulasat, a kovetkezdket kell kiemelniink:

A .XII. szazadig vegleg eltiinik, illetdleg i-ve lesz az i azokban a nyelvj

ban IS,melyekben a honfoglalas utan meg megmaradt. - A XIII. szazad 'T£." '£>~""

vegleg,es teljesen elnemulnak a szovegi rovid, majd sorvado jellegiive valt

ha~gzok. :- A ,?y~ltabba valas a XIV. szazad kozepeig az artikulaciot ",,,',,,1('~UII

n~Ilta~b jollegfive, hangzosabba fejleszti: i > e , e > e, u >0 0 >a s a

szazadlg az~ ? 0 i~kibontakozik. E valtozassor nemcsak az egy~s llH;t,gcH 111i:Ul"~ZQl

. m~gterheltsegl fokat modositja igen lenyegesen, hanem uj fonemat - az o - t.fejleszt, a nyelvterulet legnagyobb reszen kiirtja az illabialis a - t s a labialis

me~t~remt6seben is jelentos resze van. - A labializacio kortilbel~l

~zld~b~n - ..a X~ XIV. szrizadban - megszaporitja a palatalis labialisok ""l,"~ll1l"'~

~ :: u, e >0, ,es resz,evan a ,labialis a kialakitasaban: a >a. - Ugyanebben

Idoben hosszu maganhangzok nagy szamban keletk zn k u kUIOnf6leK""r.r••,

hangz6k egyszerusodesevel, melynek eredmenyo k t O J fon mt\.n.~J" az 6

1 7 7

17 6

j A f o nt o B o. bb m o .g an h o .n g zo ·v 4 1t n l 'tft II. t. (Ninos n k ft)iVQve: .u.



\,A.I 'll"'''zkedES80. sz6rva.nyos olh(lMonul6M t I, 0. k6tnyHtsz6tago8 tendon-llUi YOS J. """ , i.r,» h ta akUvotkezOlenyei, a.zosszevonasok, a kl 8 6 I 16tt.i nyulas es az ,r , J a s ra

kUvotkezett nyulas.)

h . " : . : . ' ~ _ _ L, h _a Dg _o UI _Y O _. L =~ _h a: -D g _. U- ,- -I Y_ ta _I ao I .z c I_v_~g_i _

i> Ii (X-XIV. HZ.)i >u (X-XIII. sz.)

i >i (X-XIII. sz.)

i-i ii-u

e- e 0-0

e - (¢) (¢ ¢)

u _ _ _ : _ u (¢ ¢)

0-6 (¢ ¢)

a _. (¢)(¢) - (t

A ti nti k nO l o . 1 Kfon tQ8abb nyolv j ' ru l m_ ' n h " " 6· ' I t u zHokra .koztunk. T I'm 8Z t 8 n ezekt rlU t nk nt i8 k111nit) in m'lI~M8~1 j " ~ U J ' ' ' ' ' ' ' I; ; I ; r , 1 1 I

s(5tszorosabb hu.Mraikontulszi varogva egyes, olykorig n In 8 II: lvandorl»

ban szelesebb korben is jelentkezhetnek, smar ezzel isigen soknyolvjarasi

keletkezik, melyekben az egyes jelensegek mas-mas aranyban JU."..'''''''"..J ..

Azonfelul sok egyeb kevesbe fontos vagy kevesbe intenziv hangtani jelenseg is

zajarul a maganhangzokkal kap~solatban a nyelvfoldrajzi kep

4. Ha osszehasonlitjuk a ztrelvemIekes kor elejenek

rendszeret mai irodalmi nyelvunkevel, azt latjuk, hogy a ket rendszer

lenyegesen kulonbozik. A honfoglalas tajan mind a palatalia=-velaris,

labialis=-illabialia szembeallas megvolt, de csonkan, A palatalisok kozt. azlis SOl'teljes volt (i - e- e), de a labialis SOl'egyetlen tagb61 allt (ii),

labialis parja csak az i-nek volt. A velarisok kozott mindket SOl'2-2 tagb61

a labialis sorban (u - 0) hianyzott az alacsony nyelvallasu tag, az Il~ " ' ~ " " " . & I I I

(j - 6) a kozepsd nyelvallasu. A palatalis-i-velaris szembenallas teljes

labialitas szempontjabol is a felsd nyelvallasuak kozott. (i - j, ii - u) es az

nyelvallasuakban (e - d), ellenben a kozepso nyelvallasuakban esak

illabialis - velaris Iabialis ellentet volt (e - 0).

Mai irodalmi nyelviinkben viszont teljesen hianyzik a velaris-illabialis

teljes a labialis velaris SOl'(u - 0 - a), s ezek allnak szemben a

palatalisokkal. Emezek rendszere sem teljes, itt azonban az illabialisok

epult ki (i - e - e), viszont a labialisok harmadik tagja hianyzik. A

kozepso nyelvallasti velarisoknak tehat kettds palatalis szembenallasa van,

Iabialis es egy illabialis (u - ii, i; 0 - 0,e). 'I'ehat

honfoglalaskori mai irodalmi

i ii u j i ii u ¢ 0

e ¢ 0 ¢ e 0 0 ¢

e ¢ ¢ d e ¢ a ¢

0

Rovid maganho.ngz6k

a

Ii> a (XI-XIV. sz.)Ii> n (XIII. sz.-ig)

a (l + dent. e16tt) > 0 I '(tlsrn., 6m.)

i> I!J (XIII. sz.-ig)

N.i >i(XVI.sz.-t61) i+ mgh. >j + mgh.

(6m.)

u > 0 (XIII-XIV. sz.)

u > tl (XIII. sz.-ig)

N.u > tl (XVI.sz.-tol)

u > I!J (XIII. sz.-ig)

!> u (XII. sz.-ig)

!> i (XII. sz.-ig)

!> I!J (XIII. sz.-ig)

u >0 (XI-XIV. sz.)u >u (XIII. sz.-ig) u > I!J (XIII. sz.-ig)

N.u > u (XVI.sz.-t61) I

Ii > e (sz6rv.)Ii >0 (XIII-XVI. sz.)

Ii> Ii (XIII. sz.-ig)Ii> e (XIV.sz.)N. Ii > 0 (palatefis 10.-

bialis t6hangzo utan,

Ii+ mgh. > i+ mgh. XIII. sz.)> j + mgh. [om.)

._.--I---------------\-------···-·-·-o >a (X-XIV. RZ.)N. 0 > a (XVI. sz.-t61)o > u (sz6rv.)

A hosszti-c-rovid szembenallas megvolt az omagyarban is, de hianyzott

hOBSZUacja (eleinte esetleg egy-ket pelda meg akadt raj, s a hosszu

egyes tagjai (0, 6, e) az 6magyar kor soran alakultak ki. Mai nyelviinknek

sarkalatos sajatsaga a hosszri=-rovid szembenallas, de azeeltfintevel az e

helyett e - e sorakozott az e - emelIe, tehat minosegileg (nyelvallas

kulonbozd maganhangzok keriiltek ellentetbe. Hasonl6 dolog tortent a

rendszerben is, az Ii elttinese kovetkezteben az egykori d - a szem

helyebe a - a Iepett, melyben a ket maganhangzo koz6tt nemcsak nHmnu''' ....

hanem mindsegi (Iabialitas szempontjabol) ktilonbseg is van. 'I'ehat:

178

o > u (szorv.)

N.o > Ii(XVI.sz.)

N.a > a (XVI-XVII. sz)

N. a (a e16tt) > Ii1a(autani

sz6tagban)>0

(XVI.BZ.)

e > e (XIII. sz.-ig)

e (l + dent. c16tt) > 0 N. e > 0(XVI.sz.)(6sm., 6m.)

170

A N Y E L V I JE L E K T O RT tN E T E



IRODALOM

~

biOI~

illl!l~"YIlJ.h.l!,i!lI~lilill 116v'"

, N. , > , (XVI, a P l • • M I) , > i(IX-X.81..)

-----U N. a> a (XVI. sr..•tol) a > a (sz6rv.)----- - .--

i 1 > i (XII. sz.-ig)-----

U N. u > u (XVI. sz-tol) u > u(sz6rv.)

e N. e > i (XIII. szv-tol) e > e (> e)

(XIII. sz.)

ii ii> e (XVI-~VII. sz.)-

Ij N. a > a (>N. @ stb.) a > Ii(> a)

(XVI-XVII. sz.) (XIII. sz.)

Kett6shangz6k

(fl,8j ( f j ,8f >i~e>a(XVI. sz.-ig)

iij itt > i (XIII. sz.)~ e ~ ON U (XIV. sz. k.-ig)

uij ut t > u (XIII. sz.-ig) ~ 0(XIV. sz. k.-ig) .

-----

i ? ,f i ? , f > i (XIII . sz.) ~ iu, eo ~ju (XIV; sz k.-ig)

U ? ,f tt? ,f > u (XIII. sz.-ig) ~ 6(XIV. sz, k.-ig)

------eij eij>o~ur..Jir-ver .. .Jju

(XIV. sz. k.-ig) .

e fi e ij >or-.. . lu"- ' irve,,- ,ju(XIV. sz. k.-ig)

d? , f au > d.(XIII .sz.-t6I) ~ 6~ u ~ e ~ ju (XIV.sz.-ig)

IYI} 01} > 6 rv U r-..I e rv ju; ol(XIV. sz.-ig)

BARCZI,Htort.2 144··6, l(i8-70, 172-3; U6.: NyrFl1z. 4,. !!Z'lU8 . , MNyEleLr. 71 ,384-5.

180

iii - a magánhangzók tört. (143-180.)

Documents