ii - a mássalhangzók tört. (111-143)

8/3/2019 II - A mássalhangzók tört. (111-143)

http://slidepdf.com/reader/full/ii-a-massalhangzok-toert-111-143 1/17

lu 1 r ( 1 1 1 tnlu lkozulll, to 1i~11l III f.(nlltl ',~<l , r I!~,j ll t ujonuuu J I J(II~mUJ' 1It/.L'~gll

k tWBh,1ngz6Idcu,1 .

7. A h 0 S Z u mag a n h 0, n g z 6 k. E kettcshangzok gysz l'I'l!:iOdese

kovetkezteben a magyar-hang~er hosszu maganhang.z6kkaLbOviilt. De nem

ez volt a hosszu magarihangz6k_~ak az_~gy~~len i~~~a~. Ke~@z-te ' ilyenek

osszevonasbol is, ugyanis ket m~_gannan-gz6-t,ala,IJwresakor ket rovidhor~mar

koran fejlodhetett egY'hossz6, v.ag.:y-.J(g;y-~ . __ ; " . ' -- . -' hangzo

IMgnytHasat-er..edmeJ;lY0zhet-t~l--f~V;-:::Y6:=-O.-- ~ · " 4, _ _ .~I:j..._ sglgm,

voti. -Bulemf~fiJ .a-. -8eiei t. '8y~yul , yo. zurj. nirrUiCmd-:--n-umar stb.

A~knak ,_aza, ~:~~rP~n;szava-~ ~;8z~~~~~_~a~~nhangzoja, m~!yeka honfoglalas~g - evszazad~~tak be nyelvunkbe, analoglkfisan

meghyulr,-'ufmtnogy--ekl{or mar a magyarban-a;-szovegi rovid-rnagallhangz6k

m:ff ia magas nyelvallasuakka lettek, tehat._a.,_e.-.¥...e~ magyar ragozasi rend-

szerben ismeretlen volt. A szo vegen csak hosszu a, e 6::iIhatott; yo. fa , h aza ,keze 8tb. -(1."a kettdshangzok t~rgy~!asilbarDJ.i~etekben...hanghely~itessel

igazodik hozza az idegen szo az atvevo nyelv rendszerehez:-Ugy, ahogyan ma

a rovid o-ra vegzodo_jdegen-szavako~ja- nyelviinkben-me-gnynlik: nemet kozve-

titesu olasz espresso >m. eezpreeszo, sz1. filko >m. filM, frocalicot >m. kaliko,

olasz ultimo> m. ultimo stb. -, akkent Iepett a mondott idoben a , e a joveveny-szavak rovid a, e-je helyebe, mert ilyen vegfi magyar szo akkor nem volt: tor.

alma> osm. almd, t. jarta >osm. dzsarta r--;» gyarta, tor. kecke >osm. kec8ke stb.Ezek a hanghelyettesitesek is szaporitottak a hosszu maganhangzok szamat,

8. A mag a n han g z 0 - h arm 0 n i a. A finnugor palatal is magan-

hangzok aItalaban-az-osma~:r:baa-is-palatalisak, a velarisok pedig velarisak

maradtak. Van azonban pelda a hangrendi a.tosapasra is: m. ize, YO. o. ot, vog.

ut; vagy ellentett iranyban: 80r, YO . o. sir, vog. sir, z. ser stb. Olykor mind a ket

kiilonbozd hangrendfi szo tovabb el nemikeppen eltero jelentesben; igy a finn-

ugor eredetfi for- igei tOnek (vo, forog, fordit, fordul stb.) [er- valtozata is tamad

(vo. ferde, ferdi t, ferM, furge, fU'rdik stb.). Az elobbi 80!_ peldanak is megvan,

kulonfele mas jelentesekben az eredeti palatalis parf; a szer,

A maganhangzo-harmonia, mely - mint lattuk -_aAin-nugo:r--37htpnyelvnek

jellegzetes sajatsaga v6T£,--megmal'adt-ygyan, de nemikeppen modosult. A~ ai,

oi, ua kettoshangzoknak egyszerfisodese-, u kezteben..Jlg~llis-.-¥elaris hang-.,

. . '--tarlalmaz~k-let~siiite~jz8mf

.> hiwm--(-vo-;-Mj), *zatn8jkf > [4!JI:.¢k~~b. - Megindult mar - mint lattuk -

e kor vege fele .a velaris f-nek palatalis i-ve modosulasa, s ezaItal ugyancsak

vegyes hangrendfi szavak keletkeitek: *nyflazf >nyilaz,jfr8jh >mil, *ffY8mf >

fiam, r*{n8kf > inak stb. - Vegiil valoszfnuleg elhasonulas utjan is keletkeztek

vegyes hangrendti szavak: *roya > rea (1055: rea), *lajanyf > leany (1055~

lean), tor. jormat~ >m. gyormatj (vo. 1153 k.: Gormot) > Konszt. yeel-uhov

stb. Mindezekkel a valtozasokkal a maganhangzo-harmonia ezabalyu, Ury alakult

at, hogy e , 1 3 , i, £ velaris hangrendti maganhangzokkal g y f l t t ( f J ; , Y H l 1 o b n , 1 l . is eld-

fordulhat, azaz vegyes hangrendti szavak is keletk ~ (1 .

1 1 .

-\rtODALOM

A finnugor a l a p n y e l v maganhangzoirol: SZINNYEI,NyH.7 5l-!lj

'rEINITZ,FgrVok.; ITKoNEN: UAIJb. XXXIV, 196-201; COLLINDER,CompGr. 149-0:1;

LAKo: NytudErt. 47. sz. 55-60; HAJDU, FgrAl.; UO., UrNyt. 46-53; - A z 6 s m u-g y ark 0 r i val t oz Ii; S0 k r 0 1: MUNKACSI:NyK. XXV, 168-86, 257-87; GOMBOv .:

NyK. XXXIX, 229-274; ue. . MNy. V, 393-5; oe. . MNy. VI, 2-9, 112-5; ue. , OM .II/I, 72kk.; SZINNYEI,NyH.7 51-3; STEINITZ,F~rVok.; BARCZI,TA. 69-7~, 80-110; U6.,

Ht6rt.217-20, 30-7, 83-5, 88; LAKo: NytudErt. 47. sz. 55-60; HAJDU, FgrAl.; U8.,

UrNyt. 112-7.

C) A NYELVEMLEKES KOR HANGVALTOZAsAI

1. A MASSALHANGZ6K TORTENETE

a) A NYELYEM;bEK-ES--R0R HANGFEJLPl2!SENEK ALAPJAI

A m a . : . ; : : : • • .r.;.....er~_6";.gy.r k~r kezdeten@Az o~agy.ll_; oJ'_.s6~~harrg-vltttozaso_ -evetkezteben - mint lat tuk -

az egykori finnugor alapnyelvi--m~gzo~reIl.dszer igen lenyegesen megval-

tozott. Egyes._hangek-elt-iintek, masok - joval nagyobb szammal =----keletkeztek.

Az omagyar korszak kezdetekof 81 _ IIl~_~yarmassal~,a~g~o-r.end~~er_~kovetkezd

volt:

p b ____ {J m

--('f.I 1t d---dz z n r_ _ _

.

- ,.,.__/." ..

8 !3-- - -*, j ty? dzs r--;» gy _ny ly, - - -k - _(1_

'---

X -1 -·h '_ _ _ _

Mindezek a hangok finnugor _l.gt:r!gQkb6L~apcsolatoko61 fejl5at 1 ,

[ovevenyszavak u] mlissalhan ~~ honositottak meg osma~yar kori nyel-

vunkben. Csupan,a h eredete ninosen tiaztazva. Olykor modostto f a K ~;~nbllinl~

joveve:nys7.llvakegyef!hangok gYI11\Or iHt1g6,n(~kI1ranyat, "megtorh J6s6 t . .I ? lel,iul

11 1



lW II ~ ) I tL lt tH ll W t .H "liI jt lv VO I IYM~ l ~VI 1 I ( 1 9 It sn k y JII1I1~ofl I U I . " l l l 11 I 1 11{1 l1 J nl

,g y is m ]'o t J n n r hUlll .p lU g - V y lt t ts zik - 1 3 0 . 1 dZ8 (, '( /11) "I IW~d()(t{;

sz6 plu.nM~6dott at nyelvunkbe. A jiJvevonyszavak egyes esotckben I t l 1 l l U h lyot-

tesfteesel igazodtak a magyar nyelv rendszerehez Ig y t" "k·Jt i k' e . I e . . . oro JuVOV nyszl1va

~zo~_ ' q, g~Je-hely~b~~mag~arban sokszol'7'-Ie..pett,~gyanis e szltvak atvetele

ld~]~n k, g utan~~l .maganhangzo meg nem tfint el, tehat Ie , g-re vegzodo

s~o ~em volt ~,ma~yar.han, ellenb~~_a yutan mar koran elnemult a veghaIlgZ6,

~azert ..e~e~ a Joveven~k v~gy_9ptak analogikusan-egy veghaRgzot: tor. ciirig >

?~m. 8eng ~ m. 8ereg, ugyanigy: 8o re g, or eg , tuz ole , ty uk, ok stb.: vagy _ amijoval gyakonbb - a k q. ~ hel 'b luk k' ,. " ,,' . ' ~. ye eave u ro on reshang, a~lyettesitOdott

~e. tor. q~ram! 'l ,? :_ ~~~_karamoy , (> k~nyar6), tor. iniilc Asm. iney ( > uno),es ~~~~_mly~neloz~~nyr~,~gy Vlf'li.~_t!:~~,_,~g;r-Jt._tanu,01l6F or86,-lcomlo, koporsogy uru , 8 ze plo, ke 8e ly u, ur u stb. szavunk vege (I. a vokalizacio es a ke'tt" h 'k'

""d' .ke ," os angzoegyszerusor ese erdeakorebsn is).

__" ,~e~~?~:v-a~angj~ a_~gy~rban k~tfele C8-t talalt ; a fgr.,,:(,~g a fgr.

f: c u:o.,da!t, .e_§,_b.oLaz.eg~l!I3~~lgazbaoft, hoI a In-asikhoz.~Jl~-:-"::'~int a

gr . . ~-ne~ - 8..let! a-~yta-Msa:.=...-~Ciir_~-m-:-vd8dr tor ! C ' " V"t"k e8e ly u ;' -t or . k ic i >-m. -k i 8 - (ae -~~6 :ic 8in y) t6 r" la t~ r >' -m- '~dt . t~ca.~ > m .k b . _ '. ,:__. or , or. qo c >m.

08 ~t ",,~ol ~e~lg. - mmta fgr. C'-nek- c~,-~~!ill .lm!!.eny.e;or. calayan > m.csaldm, tor. kolcur;;~n >m. kokiirc8in tor buyuci>' m "'b~'r7'-'-t" • v.., ". 0~C8, or. ayacct >m

aC 8 stb. -Ezzel .szembento"A~~ nek ., '. ~, __ . _ s-;~ "L>V~V'"VJ''''''' -.a; magyarban sokszor cs (lee}

megfelelese van; tor. fnlik >m~~j{ tor JVimil . .. . ..m gyu" - - :: ; -- : :. ._. ~ - -b .~ ~ ~ '-~. mOtG8, cor. o08at---> m

o c _ , ._~;mek v:~zinu mag~arazata az, hogy ez~k a.torok's vak a fgr. *c >m:8 valtozasnak ofyan-szakaszaban ketiiltek-B,yelviillk~or--~':;- b*'I kkori . - ''', _.!..- a. ~ , ,so~-esz en

~ ca on magyar feJlemeny~g 8-~el<vaItakQzE)tt. Tudjuk, hogy a-*'c-vegleg8-ben athL./!udott l:ne!!.'ga-*C' azo E f u k = ~ , ,_ .

'-----.: --- , . n an az ese e llagyobb reszeben C8alakbama.rl!-Qtffieg. Ez utObbiakkal azonosulnatott atfu:6fs~avak--'-"__t '- '--b ntO "k J( k ,. . ..'-_ egy csopor Ja an

a oro s-ne a. sersa.- --''' ,."._

:Ha_ijssze.h~onlltjuk a finnugor m~ssalhangzo-rendszerrel..J!..z"pPlagya~-kor eleji

ma~salhl1!!gzo:reJl~,szer.t,-azt-tapa8zta-Ijuk,hogy _~tObbi joval kozelebb van

mal magy..ap-nyelvunirmassal~llez-;-de az~e'rtme'~g:-;-;~l---'I H" , ~ xoze sem azonos

ve e. iszen megtalalhatOk benne olyan hangok amilyene-k'et '~'- I" k.' , "" , =0.1 nye vun

mlta-r-nkemsmer, masreszt htanyoznak beWle 0Iyan0k,._amilyen~ma; "haszna-a osa .--

7 ,

,I f 0-)A hianyzo massalhangzoIt I I

.,,/

~. H~~n!_~:na~.~korai ~m~ar _pa,ssalh&ngzokkj~ott, },~galabbmint fonemak,

a c, a Z8 , tovlibba; n;-dz::--alz8,meg !. Ke!~s a ty . Me~jegyezhetjiik azt is, hogv,

"e'bben.,a=keI>b~IP~~ csa szo'Kez 0 helyzetb;IiloMult eW . _ , E massalhangz~regy-resze: a C a Z8 meg '7J :71z8 lege d t" "~oket n ..' n ere e u, Jovevenyszavak honoaitotMk meg

nei ,yel~unkben, de azt, hogy a c meg a Z8 bizonyos id6 titan h l1nHh J y tt sites

klil ~llnt fonemak beilleszkedtek hangrendszertinkb , 1I1(l~I(HIlII.Y(L(,otto o,z a

1,12

L ny, ho~y v, ..t{~'IHMpp II n Ite IIIIIU I /I It~ llIo,l' uUHill'tlllllll~LtIlJ, u.kkod ny J.

vtlnkben jM ; (~.Y U. t 8 : : ' t o ,[ i 1 1 1 11 1 M " " . " " t l ' U l 8 Z U C > t t 8 z i l a (mint M r t t ' O i t 0 9 Z i [ J ( J t )

l (Jccik, ' a zOng os mu ,l :l s al h u, ng z 6 f- II IJldl\u lYllk zii,ng68 m ! l s s L L l h ( t t 1 g r . 6 - I- Z{ J j ' 1 ) ( 1 , 0 ' / ' / 1

b en > »aebe» > caesben, A v m e g 11 dz , vn lam int a ty viszont ido en hi.!,tJis . 6 1 1U l

m roben belsd magyar fejlddes 'utju,n jl.ltt letre. - Ket..~~j mas ' an z k

kt> til: a".£_mega Z8 mar egeszen koran ,_az -omagya r koisza,k legelso szazadaibn.n

roegholwsodott--nyelv iinkben, ket'tOviszunt- - a dz meg a d~8 - csak a koze -

magyar kortOl gazdagitja hangrendszeriink szmskalajat, A v viszon az agyar

korszak"nagy.!eszen vegig fokozatosan terJedt - ugy.latszik - nyugatrol kelet

, feM.:.-.-

2.f}E massalhangzo egykori hianyara az mutat, hogy igen korai, de mar6magyar jovevenyszavainkban hanghelyettesites potolja, fgy szo vegen: sal,

nembcb > m. nemet (vo. 1086/XII-XIII. sz.: nemti, 1240: Nemet) , szl. Mora-

'UbCb>m. Mar6t (vo. 1138/1329: M ara ut) ..A szo elejen meg ce hang helyettesiti,

meg viszonylag kesobb, XII. szazadi [ovevenyszavakban is: szl. cevb >m. cs6,

szl. cesaro> m. csaszar, nem, zapp(e) >m. csap (ez utobbi a XII. szazadnal

regibb nem lehet). MindazonaItal a c elsd jelentkezese korai: Konszt.: ThCa,

mely nyilvan valosagos magyar ejtest ttlkroz, mint azt a kesobbi magyarorazagi

T hicia , T ycy a stb.sfele adatok bizonyitjak; sot rna is van a Bodrogkozben egy

'I'ice-er nevfi Tisza-ag. A kovetkezd peldank: TA.: castelic 'Kesztolo" « szl.

ka8telbci). Ugy latszik koran, a X. szazadban meg csak a Felsd-Tisza videken

honosodott meg a c (egyebiitt a Tica is Tisza lett), 8 fokozatosan terjedt, sz6

eleji helyzetben azonban meg a XII. szazadban is keletkezhetett hanghelyette-

sites [c s) ,

A c hang rna is joreszt. idegen eredetfi szavakban mutatkozik: e e l, c im ba lom ,

ciko rn ya , cig dn y, citro m, co boly , vicc, saccol stb., tovabba hangutanzo-hangulat-

festd szerepe van belsd keletkezesti szavakban: c in co g, c ir ip el, c up po g, c iv 6d ile ,

c iM l, c ic a, c af at , kocoq, sipircel stb.; vegu! - ritkabban - affrikalodaseredmenye

is lehet: cickdny, vo. tor. 8~ cqan, c ip e l < szepeltkedik ), cimbora <szimbora stb.

3. 8Hi~~y~_ra ug~han~h~!y~_t~_si~at ra:-~L~n~za-7-m: Kenese

(vo. ,997 'e1.7Ir09: xY'I}aa, olv. Knt8a). E hang azonba~ge.n kQr.a~eg-

honosodott a m~gy:arban, igy az ugyancsak7szt-Kn~za-b61 szarmazott Kantzsa

mar IiXI. szazadb~~l~foraurrvneia: olv. K~dllJL1!'_z~~ido __sz6,=_mely va -

szinulegmar a KereSztenyseg folvetele eIOtt sem v~t ismeretlen a magyars~an,de ha igen, a. kere8ztellyseg-hi.zoll'Y~h:~~R!~E-_!l~e8zt~_::::"=Ei[,~_:::~:::~Jwrai

megho~4s.ru:a....mtltat. . -'

Ma'is tUlny~!!!olag_ideg_~perede~u,_f'l~~vakban_jaJihmk.8 hango~, mint a sslav

szarmazasu ?.8ir,-zst"'z.8.ik,parazsol, rozsda, UZ80nna stb., a nemet z8Jmbi31;zgamoly,

z8indely, a latin-z8alya,.-uzsora-stb. igazolJa, hogy~roz, 8z'i1.zae

stb. ne emlitsunk. Eldfordul azonfeltil kesdbb a Z8 mint hangutanzo-hangulat-

festo szavaknak fontos kifejezo eleme: zsonq, z si bo ng , z 8o rt ol Od ik , z 8e ng e, p ez se g

stb. Tovabba nehany es~tben az 8zongesii16seis szaporitotta a z8-k szamat: R.

8ugorgat > zsugorgat stb.

8 A I I1Ai!Y'1r n Yll lv tlh 't6 ucto - ~ 10 1)1 1 ll:l



ro hn.nlink nln iii n { )8 14 ~ rn I iIh 11 It h un fu gJ t\ IM ~ J n "'., ( 11 l1 l~ y I 1 ' 1 ~

)<01' sZib~f I ,dl \ , lb{\ ,nV 1 ~ 1 6 B z { n ( l , 1 g mog rn g l v ~ ( )sm a gYl 1l ' (ls:~·vl, IfH l~ c b j6val-1Z 6rrHtgYI1,, ' kor v o , oWtt vegleg oli iyom a ( J Y yaltozat, Ml1i d z s · n k n Vt. HZUZl1d-

ban honosodott meg oszman-torok jbvevenYSz'~kon at. Hogy addtg nom volt

meg, azt bizonyitja nyelvemlekeink tanusagan-kivill-az is,hogy az idegen dzs-t

el~ihte hanghelyettesitessel zs potolta: oszman-torok fa b > m. zseb, Talan ilyen

hanghelyettesi tesi kiserletekre mutat az is, hogy peldaul az oszman-torok xanfar

1527: hanchar, 1564: hangyar-fele valtozatokban jelentkezik nalunk, bar lehet,

hogy ezek esak az uj hang habozo jelolesei. Oszman-torok eredetfi e.hasulzstir,

a dzsida, a findzsa stb. Ezekhez jarul ujabban nehany angol szo, mint dzsimiper,

az angolnak folfogott [ridzeider (franoias valtozata frizsider), dzsem, dzseesz,dzsungel stb. Am hanghelyettesites meg a XIX. szazadban is elofordul: azsi6

« C i z agio), zsemper, z s i d a stb.5 v. Az elObb emlitett idegen eredetfi, uj hangoldrnt--sze~o magyar

fej16 es eredm~ye-tHlnyom6_!l.n szo-, illetoleg szota ezdd (ez utobbi intervokalis

is!) P-bOl alakult. -Ielolese legregib nye vemlekeinkben ~(ez utobbi volta-

kepp~ a Y Betti Irasvaltozata}, w,~~~Mt a kesOb.bi-~geval az~ Hogy

ez a jeloles az elso szazagQkban :megis nl:lrp..Q,.pan~m P hangot taKart, arm tobb

korulmeny-mutat.Igy a kerdeses hang jelo!esebentooESZOrtfilaIiiii' - ' - -a , ozastv (~'iV]Tsl}Rozott. ,Ez a bila 'a IS res ang eseMben erthetd (reshang mint

It",bil<tbialiSillint a b) : Kezai: Vacia ,...___,epes Kr.: Bacia 'Vac', 1256: Viola ,...___,

1346: Biola, 1288: By tel 'vitel' stb. Az ingadozas nem meroben helyesirasi volt,

hanem a kiejtesben is megvolt amasa, hiszen nehany esetben az eredeti P b

alakban allandosult: 1357: Iwola > ibolya, tovabba 1. Valentinus > m. Balint,

sz1. Vraclav >m. Boroszlo stb. Sot a P meg a b atmenetileg ugy elvegyiilt, hogy

olykor az eredet i b is p -n kereszti il v-ben allapodik meg: An.: Bezprem "'" 1217:

Wezprem-, lebego > levego stb.

Donto erv a magyar v kor: ibtt-pelOzmenye mellett.a.romanba atment magyar

szavak alakulasa, A romanban ug~ II'_!.ip..digolt dentilabialis v, tehat' ha a

magyareredetU szavak mai magy~r.p-::.jehelyett megis hanghelyettesitest talalunk

(megpedig olyam--amely bilabiaiis h~-Ugra mutat), ez azt bizonyitja, hogy a

magyar hang meg nem v volt az atvetel idejeben: m. Temcsvar--:>-rom:Pimi?oara,

m. tolvaj > rom. tuloaie, m. Szentivan > rom. S;'ntiuan, m. Szilvas > rom.

Siliua? stb. mind magyar p-rol tamiskodnak. Eza p az artikulacio helyenekeltolodasaval lett v, rnegpedig - ugy Iatszik - keleten meglehetosen keson,

talan esak a XVI. szazadban, eset leg meg kesobb. fgy valoszinti, hogy e valtozas

nyugat-keleti iranyban terjedt. Kezdetel' 'a XII-XIII. szazadba tehetok, amikor

a w, u ,...___,Irasmodbeli ingadozas mutat ra a valtozas folyamatara. (L. meg a

massalhangzok mindsegi valtozasairol, valamint az ar tikulaoio helyenek eltolo-

dasarol szolo reszekben.) .

6. (dz.\Ugyanesak belso, magyar fejlcdes eredmenye a dz hang, ez affrikalodas

utjan1reietkezett a XVI. szazad elejetol, s ezert az affrikalodas alfejezeteben

fogjuk targyalni.

114

7 w . M 1 to M'I O l J l o , g y u i r kor!! luI.k o l u J 1vltn.th",t6; ty.r \1 ylllnhl OHo . k IJ ! I.

H z l i , Z I L k O z p o ! '( I, 1 v a n b lz tOA I 1d l1 1 1l 1n k : 'V O . 1 1 15 1 : 0 0 0 1 . ( , Z , .1202: O o l l , y z . , 12~6: O t y o z

Htb.: 'Atyuz' szn. Mi nt lattuk, I1 Z 6 l . imt~gY lwbunt meg ta.]o,lkozasl108-£ 1 ula.~

1',n,lizaJtI1ffrikaJat eredmenyezett, B mint lo.tni..fogju~, ujl1 t ..~j6vu.1

k H6bb Iflttty, tty. :Ezert valcazrntibb, h~gy_ez a b9,ngun~eg nem volt m );

It hotrfogl~or, s csak az 6magyarban keletkezett. kiilonf61e ut~kon-m6dokon

(I. ft ma;8saUrangz6k---mi1l0segi--va-lt· z salrol, valammt a palatalizaoi r 8z616

reszek ben).

A vokalizacio

~~~~Y IlutBsttlha.ngz6 t.~;~ l) megbatarozott f2h.etikai hel~zetben a an-

han.g_z6d, - tobbnyire fel~va..L azaz csOkkentett;nyomat6ku. sz6tagot n!W'l

alkot ~a anhan z?va ---:_eaz.

IU S



1 . A ~ 6 v S 11 VI gy f t l 6 . H H I ~ l h o . I I ~ v . 6 W Lt (t ho. t I~ z < 1 v f . C • I 1i~1 tll\I{V!I1'O) Pvoll~ l izo .16djk ' J . . t . 'fl.-v, z P i I~ m • 1l5z()maganho.ngz6vI I II I I I" ( I, ' f I . ut~:--

'tagu rotTos a z a o. E e t aliangz6k tovabbi tort6not t ,~ tWHhM.gz6k-

fejezeteben argya]U . Ez a vokalizacios folyamat egyes velemeny k szerint

mar a honfoglalas eldtt, tehl't az asmagyarban nagyon e orehal . Minderrelletre

megindult legKeso15Da-lioiifogl~~as tajan, es-kor-ulbellil a XII. szazad- vegeig be

is fejezadott, legalabb zomeben, A valtozas idejetmegallapltani azert meglehe-

tasen nehez, mert lat in betfis forrasainkban-:iff in--a:a-p-nek (v-nek), mind az y"

'f!::nelLa jeloles£LamnQ!'j.Peldak: osm. *kifJi-(~v:og:-JCtj,fJ.,LkilIe~m.

kiil (vo. 1193: -keu, 1256: Keu- stb.) 'ko'; osm. Xitlo{Jj (vo. o, xolfip) > 6m. luilou

(v6. 1304: Halou-);szl. postaot , > 6m. *posztdu > poszto (vo. KTSz.: pusto);

tovabba: szl. MoravbCb > 1138/1329: Moraui;' An.: Morout 'Mar6t'; szl. pok-

rovbcb >6m. *pokrouc >pokroc (vo, 1494: Pokroch }; szl. laviea >m. lauca >

m. loca stb. A szlav- ;;redetu szavakban az atad6 nyelv v-je hanghelyette';itessel

let t elobb {J a magyarban.

2. A sz6 vegen a y is vokalizalodik kivetel nelkul . E vokalizaci6 eredmenye

szint~'ilIelhangz6s ,!!, y lesz, mely: a megel6zo telfeS'nyomateku-maganhangz6val" - , . . . . = - - - - - - -

kett()Hli~rsa-~1rettOshangz6k tor£enet~be tartozik.

Ez a ;;Ht"oili.s·valamivel-kesobb·-kezdodik-,--HiHit'=ap=VUKaiizaciOj~y-

foku rokonsagot mutat, de legkesdbb a XI. szazad elejen megindul, es a XIII.

szazad elejeig nagyjsban be is fejezddik, noha nehany elsz6rt pelda valamivel

kesobb is akad ra, a y utols6 jelentkesese meg eppen a Leuveni K6dexhOl szar-mazik, tehat 1300 koruli idahOl [ecukecerech. 'szukszeru' ). Peldak: Konszt .:

y ev uX , ..._ ,1236 Ieneu- 'Jena'; 997 e./1109; a ap .T ay , .. ._ ,1109: zamtou 'szant6'; tor.

fisnay r-J m. 1055: gisnav, 1267/1380: Gyznou- 'diszno"; osm. *fey (vo, 1055: [ehe -

'feje') r-J 1055: feu 'fa'; tor. biicanay r--J 1086/XII-XIII. sz.: Beeeneu-; stb.

Ez a valtozas.jgc:m_kl~nt.eken¥-mer.tek.ben hozzaj3F-ul~ang teljes elt iine,se-

hez.

~val kesobbi idobe, az 6magyar korszak utols6 szazadaiba (a XIV. szazad

vegetoCa- X:-Vr.-szaza<re1eJffig)·a rtozi a x-na "~-ve vokaliziU6dasl!<.Ez az

i. aztan a megelaza maganhangzoval ugyancsak kettoshangzot alkot, tovabbi

IeTI-Odese-teM~a, kettO~han~~~n-bonyo16~. Peld4k:l~-

y~SehISZjo+-baytorimr'oo]tor]an ; 1389: Makt~n r--J 1490: Maytken 'Majteny';

KT.: rohtonc r-J M l il m- hK . . Fattt:rrajtunk, rajta"; GyulS.: tonohthmamanac r-JBirk-L

K.: tanoit "tanit"; CornK.: ICemenyhty r-J tJOrdK.: kemenyeytette 'kemenyit/: nem,

slekt > m. selejt( es) stb.

4. Mig az iment targyalt harom valto~as ( { J , >y" 1 [ . , ; 'y > y ., 1 [ . , X >0 altalanos

es legallffi- erulet_1egnagyobb reszen-mmden egyes esetre k~do

je s g, a szotagzar6 (vagy mas eInevezes szerintaz awnsz6tagu) l - D e k az ol,

iii s~-ve va16 vokaliza16dasa csak sz6rvanyosan jelentkezik a

XHf.-sr.eazadban, e s nyelv]arasi jelenseg marad, mely nem tud eHerjedni. Ilyen

peldak tanusitjak, mint H13..;_clwlt~h9ltat' "'"' 1321: Ilo'Lltf l . - 'holt ', 1832-7:

Zeldcs r-J Zewde8 'zoldes', t~bow(1'~ NLh . Tllllont Lt 1'Ida a

' I - I I I

h i p cl l' ud ) l~ n i ti 1 .L i l< l lH . 1~ 1 1 : I / o t ( l - i l o ' l ' l i o l d l l ) ; " , 1~1I t.H' d tj t d~~ " ' h q ; ; . d ' U , J I volrm (l~, I iz6

t,l v/ll n or til g n rn v()ILI) , Ii I~ZI {' h.,lytll •• I{og. lu,161 nrru mutat , I~ogye 1 <01bl1D

Iill"" 01 ,..._,u valtakozott, aZ,1Zol rJ f ! ! } : IwLLll1inlakok oltok, az orodoti ol-t u.zon~l1n

II , ny Iver~k holyosebbnek it61t , Ii oU i~ mogteremtette, ahol a h:a yomany

H~ rint nem volt. Ennek a jelens6 m k a folytatasa a, sz6t,agzar6 l kiesose ( 1 . a

1rI1~8salhangz6kmennyisegl valtozasai: a massalhangzok kle~e~e);

Annak nines nyoma, hogy a sz6tagzar6 l alaesony ny~lvallas~. maganh~ngz6

,{' k 1· 'I'd tt Ugy latszik ilyen esetekben kozvetlenul az l kieseselItu.n IS vo a lza 0 0 . ,

I({)vetkezett be. _\\ \

A kepzes helyenek eltol6dasa )

Szamos massalhangz6-valtozas abban all, hogy ne_m~z artikulaci6 modja

voJtozik ~eg, hanem helye esus' , fokozatQ_sanvag~ at~~etekke1j.~ e_s~~le~". - 1 '0 -1 a szomsze os, e 1

1I ,rasszeruen IS a sZ,_Jureg eg .- er , ~- _

k·' , ....1..1...... aba;::UtiliFva'l.tOZiJ{

tcrtrletre;" de a--hang epzes -COpvi B'H'l1J2lItfl· - . .• ,

l . . - . -k phang valahanyszor nem vokaliza16dik vagy nem esik ki, .m~~sze tul-

6' 1 toO1 ; ; : ese-toen-v~e--:vrutOziR. .Ennek a jelenl'\egnek az ~de]et nehez

lIyomanaegou ~ labiali

h t' . de val6sziniileg legkes~ a XIII. szazadt6l kezdve a a ia s

meg a arozm, \~. - h' 'dik kelet f Ie)'oshang labiodentalissa valik, elaszor nyugat~an .uzo :-,' e,os korulbeltil a_Xv-r.szRzarlban mar altalanos,_b.ar_egyes-k-eletl nyelv~arasokban

tu16lte ezt az iddt is (ma a moldvai esang6ban es sz6rvanyosan. E:~elyben v~n~ ) fr' b li peldakkal i tt nem bitzonyithatunk, mert a jeloles nem val-meg meg. as e I " B' t . 1tozott s ez teszi eppen nehezze a valtozas koranak meghatar~zasat. lZ os Je e

ILzonb~n annak, hogy e~ nyelvb~n ~eIVjara. sban) nyoma smes. egy hangn~k,

nz a- kOLlilmeny,·-ha-·jov~n ~_g().i-~a! ~e~~lk.

Marpe~ XIV. szazad vegetal az i~~gen nyelvi ,8~blJ6tora. '~wag.ne.r_>J!).._bognar (vo. 14IU: B'ti(J'n7Zr-); vallon ~alon >m. bal6~

(vo~lauen, olv. bal6n); nemet wicken > m. b1lkkOny \vo. 15.49: Bwkken),

tovabba meg fiatalabb peldak: nern. wachter> m. balder, ~em. w'tllkomm ~ m

bilikom, nem. wer da? >m. berd6 stb. Az a korulmeny pe~g, .~Qgy a hel~ras-

I_- k meg a b-nek az osszeeserelesere a XIII. szazadl nyelvemlekekben

) I1 n a v , W ne '1 ' d o t"tu.lalu~ mutat, hogy ez az ido volt a 73-> t1_~ on 0

- --,

H;'.11~ , id ieb 'It k h tott2. A dzs hang, mely va16sziniileg mar a honfoglalas 1 e]e en va a oz" ~

1 -vel ~agyar korban vegleg gy-ben allapodott meg, ugyhog~ e~ az OSl d Z 8( { t ' t .ve1, ; __ . _.- _ ,_ -~ ~ "k-d =lTd-A: vait-ooasl:de]ere-helyes-H )riUIiili.eppensem-ta.+.illroz0~zm_~n- oro Z8., .

fnisubkool nem lehet kovetkeztetni , mert a jelolest a valtozas nem befolya~olJo.,

(illenbe~ a magyarb61 az idegen nyelvekbe atment jovevenyszavak hangalakJab61

Il.m. o v r-J roman dzs) az latszik val6sziniinek, hogy a gy egye,duralma a ~IV.~~6,zadvege elOtt nem valt tel jesse, sot lohet, hogy keleten .0. valto~as loz~16da-

,-u'~ol~k idopontjat meg k630bbr kilt noi. m~y nyugat~ nyelV]al:~8B~lg~ n

pr IA{SQr(}n,AU8ztt'iaban) gy h ly LLrnl~ iH tlZ/<f·tldldunk: dzsen{Je, dz r Ie , tJdzwt.!!l)

) 1 7



~ tb , I O Z 1 h ot 0. a C 8 · , t } o k d 0 1 1 i1 1 u , .t tl U z d .o i o 8 f o l y t l . L t d . . J j ~ , d lobuli u J H ! b b t- ' jim r: _(lV.MI. _.~. tly (1

.~. A .X . hang mindel. i '9ne'tl ai helyzetben h-v...J t. 1 9y tIi 8z6 k zdetcn It

X~I~ .. ~ zadt61 a ~!!:,as, noha meg a XIV. szazadb'-"'llis fel.feJbukkan,mar erosen ritkul: HB-:-~choltat 'holtat.' "" halalnek halalaal hoiz 1304' rr It- .HB h l'h '-, , .£:1.0.

.: c armu aromszor "-' 1291' Harum- .HB . chomuu 1269 I 1. ,.. "'-': nontu.«, 221:O~od "" 1251: Hod-; 1359: Ohollo r--;» 1365: Hollou-; tovabba: alan X'ld > m.

hid, szI. chorasts, > m. haraszt ; szL chrvat > m horoat stb Term' t, ,. '. esze esen a

HB.-nel reglbb adatokban, ha h-s irasmodot talalunk is o lyan szavakban am I k-b t' 1" bi , , eyeenaz eklmo ogia iztositja az eredeti X-t (pI. 1055: holmu, harmu, hodu stb.),

ugyancsa X -t kell olvasnunk, sot valoszinuleg a XIII. szazadba .£"11 " f I 'b . n IS, 0 eg aze So e e en mgadozott a kiejtese X meg a h kozott.

"?gyanc~ak~IE:l!~.I!oZ=_I:>_~IStmag~nhangzo kozott ; szI. Bichor "-' m. XI~XII.

szazad:B'/;(;h;~r, Bychor stb. >Bihar; szI.T1:C!iono >m. 1055: tichon, 1267/1297:

Tykhon >T~hany; szI. rucho >m. ruha; szI. bischa >m. bolha: stb A 'It 'id . I"" , . va ozas1 eje va oszmuleg azonos az elobbievel.

S,zint~Il~_~~.er~~Illen~a_~~~~~i_X_:S~.~~b~~~:.~ azonbll,ll_I!o~obbi fejlodes

s~a~ gyak:aneinell1ui~~,ir~vl3"e._Q;uJan;_QID.ox >..N. ih(a),. eh(8f'sziv, belsd-

re~.z, sz. mecho >m. meh uterus (vo. KTSz.: mihudnec); szI. vlacho >m. oldh(vo. 1283: Olahteluk); s~1. mocho > m. moh (vo; 1270: ~fuhu8potok); sz1.pot-

roclu, >m. potroh ; sz1. cech >m. C8eh (vo, 1359: Oheh } . stb. A >h. 'It ''1 ' 'k" ' x . va ozas

nyi van a szo ezdo meg a hangzokozi X >h-val egy idoben megy vegbe A ".

h elnemulasat adatainkban nehez kovetni de ugy Iat~zik ~~fiat I bb' .s Izov~glh '" ',a a Je enseg,no a van ra peldank a XIV. szazad vegerol: nem, Heidrich "'- 'm. 1348: Hedruh-

var, 1403: Hedrechwar "-' 1369: Hedryuar, 1392: Hedrewara.

E vaItozasok kovetkezteben a X teljesen eltfinik nyelviink hangrendszerebOl.

Sokszor nehez megallapitani, hogy X vagy X hangot kell-e folt .. k U'l't'k'd I " "'.. _ennun. gya ~Zl ,az I egen nye v~,X .a"sz~-vegeft-~-:frl:~y~·gy.~tt hanghelyet-

tesltessel; s ezzel egyenlo feJl~dest ~utat (de mas iranyu atalakulasai is vannak),

azaz. h-va lesz, ,s ez a h ~ztan elnemul: nem. Ditrich > m. Detre (vo, 1282:

Detnchkuta); nem, Hemrich. > m. Imreh >1mre > Imre; nem. Heidrich> m.

Hedreh >Hedre. - Fiatal jov.evenyszavaink u~'abban ismet kezdik h '. ..-'. .. meg onosl-

tam n!~~":~~~h._~~m. pech. ota~~okszor

hangzik - nyelvhelyessegi szempontbol kifogasolhato kieJ'tesben _ '_ ki :

Id" h (h I . d.... X na , p .u ~y;sen ejtve u, helytelenul duX). (A szovegi h eltunesere 1. az elobbipont veget.)

4. ~g~sze~..uj,. elO?zor ~zazadunkban megfigyel~ iE:l!eIlseg~.Jknek._a_post-

alveoI,ans t.~ruletlg ha~~ah~~tt~elvv~l v,aMejMse, meli_~'fiyelvt.eriUet szamos,

egymassal ossze.nom fuggo videkein szorvany.osanv-agy/ aIta,lanosiIel: ." I1"£ d I <"~ YLBnr..ennvee ,0 oru ...~JudkJ,~~te,stb. Ez mfivelt kiejtes~_I!k jelenlegi allapotaban

sulyos hiba, de mint nyeIVirenyt, tudomasiil Ken venntink. \

118

A pl ll .taUlao lO

ID j lcnseg u.la t l1 l 't o z6 v u ,l to z l1 t i o) 1 glll1gyobbrcszt az ,f1 l't ikulaoi6 h ~ . k

olyan elto16das4_b.anallanak, 'm e ly n k r dm e ny .e -p tl il at hm t. ss o J E jn ': D g zs S . Enn61·

togva teljes joggal az eldbbi osoportban is Mrgy9J attuk volna az ide sorolhat6

jolensegek nagy reszet: a fennmaradokat pedig az affr ikalodas oimszava ala

is foglalhattuk volna. Megis, minthogy az olyan valtozasok, melyek eredmenye

palatalis massalhangzo keletkezese, gyakoriak, bizonyos fokig nyelviink hang-

rondszere fejlddesenek mintegy valtalanos iranyara is jellemzdk, ezeket kulon

osoportban beszelhetjuk meg. Ide tartoznak a kovetkezok:

1. A'm:issalharr~~bszor j~~ kepzeshelye eloraluizodik a palatalis terliletre. Valoszfmi, hogy ez a valtoz~f?_)ll_ar.az osmagyar

korban meglehetcsen elOre haladt, foltehetd azonban, hogy csak az omagyar

korban zarult Ie, minde.nesetI'eannl!o,kkoraiszakaszaban_, LegRorabbip 6 I d a : : tor.

tarxan > osm. *taryani > Konszt.:·-~~eid;ov> Tarjan torzsnev; tovabba:

tor. baltiryam. "" 1240: Buhturuyan "" SchISzj.: -baytorian "bojtorjan"; jerj, e sz6

masodik tagjanak megfelelOjea cser. ery<J,f. yrko (fgr. *k >osm. y; az elhomalyo-sult osszetetel elsdtagja a m. fiu szonak felel meg); ilyen meg a eperj j-je, valamint

[L folszclito mod -j jele, mely ugyancsak fgr. *k-bOlszarmazik: vdrj, kerj stb,

2. Egesz nyelvtortenetunkon vegigvonul az 1 palatalizacioja magauha.ngz6

e16ttes-~z a tendenciaelegge szeleskfu:U, Illegsem:tudott soha teljesen

altalanossa valni, meg nyelvjarasokban sem. Ugya~is sokesetoerfaz :igg_adozfl,sok

idejen (a valtozasok Iegtobbszor ingadozasokon ker.eszti1r-val?~l:l!nak meg !) az

oredeti nem palatalis hang~llott helyre. Igy sokszortaIa'.lil llk furrasainkban

palatalis ly-et olyankor, amik~-r"m!Caentialveohtris l-et' Eljtllnk: AporK::-:-nal'ad

'nalad ', zell'eted'-szelleted,-aza-z-szelTeIlled\ ['etet 'I~'t(W;SimOr1C:tauol' valo, Peld-

K.: telyek "telek",VitkK.: emlekezel meg, LanyiK.: kelly 'kell' stb.; tovabba Gyongy-

Szt,: Tauoly, Hywataly, XVI. szazad ; tonal', 8zakal'stb. De sok esetben az ujitas

gydzott, a palatalis hang kerekedett feliil: szl. cre810 "" BesztSzj:: choi0z10uas ""

SzikszF.: Ozior08z1ia;sz1. n08ilo-~-M:58:NO{!ola "" 1487: Nozolya; n.6m.Kristall >m, hi8tdly; nem, MU8'::!!:!!.,!!:.....?: .rtJ:.u.~!£otdlJJ;em. Urteil > m. ortdly; nem,

tiegel >m. tegely,' n e m . schindel"> m. z8indely;.§tb. Minta;}leldak·mutatjak,

ez a valtozas foleg a XV._:XVI:]zaza"d[a..rLB:'~1lis~<iilr.eg~de a,j)nnugor kort6~

kezdve foly~k,es tarta:UcIlg;-am!g' a -magyarban~'!/t~p;'~~;>;il~ltelet~~iTy-neR a sors£ban o8ztoZik, azaz a nyelvteruletnI'1gyrel::lzebeIlj_~'ye-)esz;~·"·---" ..w • · _ __ .__ ._

Siu~arok kozott. es csak nehany esetre korlatozodva az 1 t elott

X - v e palatalizalodik, zongetlenul es spirantizalodik az omagyar kor legelejen

(esetleg meg az osmagyar kor vegen). Valoszinfi, hogyaz 1meg a X kozobt. atmeneti

ly fok is volt, ez azonban nem mutathato ki. A X azutan a XIV- XVI. szazadban

u . tobbi x-val egyiitt i,-ve vokalizalodik: tor. baltir-yam. r--;» 1240: Buhturuyan I'V

SohlSzj.: boytorian; tor. altin. "" Szt. Gellert elete: Achium, An.: OMum ,....,_,456:

Oython 'Ajtony' szn.: stb.

1 1 0



A r . u t6 l, h' I d m l C l l I c 'K Y c hi H II; II( 1 1 1 1 1 6 , , 11 h , (I

n H~6L,v 'l I ;l t l'6 I e It 1 /1", 1 ' / 1 1 . ( . 1 [ W i) 1 11 1 , 1 f,'I~ "1 I1 I, ' L h ~ 1 1 l I 1 6 1 1 l 1 w,., ,u~u v g t~ VU,)'O!,l1 ' rob t, Ie b ~ I I .

vo l~ b t'd o(J stb "1 ' l' 'to . 1 1 . 00 H ZO ( ( 1011 flld, l,dl~I,I(1d'll) zd:, • U 1 J S JO neg ftilsert()en h'bli ] ('f' '.

8zempontb61 teMt nagyon is kifo ' 1h t6l080a t lIile 1 I, 'I,yolvh Iy ssegi

1 1 gaso a. rszagos oit ).' I J t JI ld ..e osz asat meg nem mertek fol d "1' J CU I:! , l~ l'aJz)tapasztalhat6. Lehet hogy oss'zef

e..egymas1to tlavo~eso terUleteken, val'osokban

, ugg ezze va amIkeppe 1 ''(XVIII. szazad 6ta sz6rvanyosan jelentkezo It I . 0 n _ a n!e vJ~rasokban amajter stb. > yt > Jt valtozas, mint malter >

3•. Az I palatalizaei6" 'esen parhuza. . ,. jellegu az n > ny palatalizaI'd' T h' .mo , . C3I}Q~akorIsagu es onos

~' , 0 as. e at ez ISvegIghuz6dik .. , 0

SZIeszen' mag~uhan 6 1"tt' , , a nye vtortenetnek; gz e 0 esszo vegen ko tk ik b~anyosan ervenyesuj, sok esetben visszafe'lOdik ve , e~I . e. Ugyancs~k sz6r-

gyanakodtam', kenet 'kenet ' M" hK. J . Peldak. ~porK.: ganakottam. ' une " enem '" MA . enyz' , .

mennq«, vo. J6kK.: menne- JOl'dK' ". m-, mene, mens >, .. mene '" HB .menyz S I 'x : > ~B.: achscin '" GuaryK.: a;;zoniallat;egyh. 1.:AbraXa:: :::~ne ~bb'; alan

rany; tor. karen > m. goren . tor c ' , om. ran >sarkany, katrany ka:pitany kY', . aqan > m. csakany; no r'vnyest; tovabba:

, , aracsony' paplany ka t' lnyosteny, nyoni stb. _ Ellentett elda I ' .. p,an~, se z ony, magany08,vall: szl. Cinjati > m. csinalni. p ,me y a kiejtes atmeneti ingadozasara

4. A XIII. szazadban az rt ha '.za16dik: lat. charta> m. hartya k ~~esopo.~tmaganhangz6 elOtt rty-re palatali~

, ar ya. artyat . .. v

gyertya, s ebbol gyertyan (vo 1236' t " s a >m.

gertya-); lat. porta> m. port~ s eb'b'~Ierant~a '" 1244: Gerttyan, BesztSzj.:5 E' , ,0 por az > portyaz stb.• gyebbmassalhangz6k spontan palatalizaei6ja is elOfordui neha "

nyos eset en, igy ad> gy t > t m " ny szorva-

esetben affrikaI6das lSa na' ilik~ > ny valtozas, mely tehat az elso ket

tekeny merteku elto16dasa ;s~~ 1 an ~~ az artIkulaei6 helyenek igen je1en-

Melius (1578.): mesdgyen' ne uf~'dmez a > m'. mezsgye (vo. 1430: mesde "'-'

, em. rie (e) > m fng {" B S'pitizare > pityizdl butor > N but ( b . Y vo. eszt zJ.: frig); lat.. ,. yor '" ugyor)' Eum. h h ''t8zamo > iszonyu; stb. . ' ,umor > uny, hunyor;

Sztikebb nyelvjarasl korre szoritkozik a ale I .,. , .hangz6 elott szamos l n d t hangot ' . t:~l ? C p p a at.alizaelO, mely ~,u magan-

. ' , , erm . a y~g alyz mo d' . ta , ,fegy~,gyinnye, szeretyi, tetyu, tyukor stb Ez a n -el . , .• :. ~ ~n~z, any~t, szznyu,e1ejet()Ijelentkezik forrasainkban' A 'K H :y vjarasi fejlddes a XVI. szazad

. . por .: armagyk 'hal' dik'· 1 .pedio , Bornernisza Peter (1578 ). gyuh" .' rna, 550. pegeg >6 P I t

'l" . . os, pensnszes, tanyito stb. a a a IS rnassalh', .

l n "n ez az I n talalkozasl), koveto '-vel:';"d' ,. Je enseg tehat kolcsonos hasonu1as. a ket talaIko ' . J. .

o 0 ese egy pa atalis hangban A k ' . . 0 :gyen-ko 'b . t " . gy, ty eletkezese egyszersmind az affrikal'd're e IS artozIk. Lattuk hogy mar az 0 . 0 0 as

dott, az 6magyarban azo~b>l.n ,. bb k I skmagyarban ugy~ne Jelenseg 1ejatsz6-, '(" uJa e et ezesu J'-k t l'lk h tt k "

massalhangz6kkal d" 0 a a oz a a a kerdeses, ' s az ere meny reszben az osma arralreszben az osmagyar korit61 elter: ty. f haZZ'a gy azo~~s: ly, ny, gy,adjuk > aggyuk, ldtjatok > ldtt 't i c kgy.. iJ > h~llya, vonJak > vonnyak,

ya 0, ezt'[!!:> kesztyu, sorkante > ,yrtt'kanty?J

120

Lh. All, 6m'~J. ( 'y l l i I ' '«)d)l~tl Hyn l l H 1 11 11 11 (' I t ( u · n 1 / l d I j, t I J' ViH:r.Ollyll\,~ IdH()n,

,~ flV. H :t.o ,z u,d v g £ J6 , (A 1 , 1 1 1 - 1 1 1 1 ~ 1 I L X . Hzo,Zl1dbn,flJ v IL ( h , d < gybo, M ig

II gy a n i s' n ,z 6sn' lIPYu,l." kor i d§ d z - r ' f lY, II(/!/: tj >C8 >ce "" sa 1 gl' ibb ny J V·

(mll oinl WI mindig afl'l'iMtanu'] Vt~1I II'Vtt (kiv vo az ss-t) , es a gominaoio j lezy

vnn: HB.: ogIJun, uimaggomuc, bulscassa, uezesse stb., KTSz.: tamag 'tamudj',

('u'i)8elhesse, (nejuestesse! stb.; addig az 6magyar korban talalkozo d +i. t + jmindig kulon, ket bettivel van irva, s a geminacio sehol ninesen jelezve: RD.:

I.al'iatuc, zocoztia, "szakasztja": 6MS.: olelothya 'alelasa, ajulasa"; KT.: Tudyur:,

tll,title; KTSz.: syrotiatu(c); MS.: hallandia (holott a gy-t ez is g-vel irja: hO(J,

('(J(Jiet)

A depalatalizacid

Szamos esetben, valtozatos okokb61 a palatalizacio ellenkezoje kovetkezik be,

'LM.Z a palatalis massalhangzo kepzeshelye a szajtireg mas reszebe megy at. Ide

tartoznak a kovetkezo fontosabb esetek.

1. Az l alat . , .,., uzamosan me fi elheto az ly depalatalizaci6ja.

A valoszfnti folyamat a kovetkezd: Az l esak a maganhangzo e 0 me _

Hz6vegen)~liza1ooott-ly-l~SSa1nangW-.elG:~~~~gmara.dU-nek .

Uyen mfidon nagyszanni l_~.!y._yMt ' ett: mely, melyen ",melben;

r08tely, rostelY08 r--;» ros t; stb. zek hatasara eredeti ly hangok is depalataJi-

7.aI6dtak elOszor massalhangzdelctt: szl. kraljb->-m.-kiW.ly "'k'"iraZt, kiralnalCstb.: szl. kon:kr/ljb> m. konkoly, konkolyos stb. r-;» konkolra, konkolbol, konkolt

szl, moljb > m. moly, molqo« stb. r-;» molt, molhoz stb.; hely, helyes '" helt, helben.

stb, EzekbOl elvon6dhattak u], ~ ragu alakok is: kiral, konkol, mol, hel stb.,

me1yek aztan intervokalis helyzetben is a dentialvelaris Iikvidat allandosit-

hattak. Az ilyen l-es valtozatok azonban tulnyomoan esak nyelvjarasi szinten

Ita megmaradtak, csupan nehany eset jutott be az irodalmi nyelvbe is: ErdyK.:

ky tolywan" Zvonarics (1603.): tolyattanac be '" Heltai: meg tokik; Pazmany:

ki-toltak; szl. cel}ado > m. c sa ld d. " -' c se le d ; stb.

JelentkezikaZly~i6 a s~6 eleje~ta~.a-g nagy reszeben

azokezdd ly nem volt: ly]!!k > luk; lyany > zany; sz1. L'udani > m. Laddny

(1209: Ludan).

Igen fontos nyelvjarasi jelenseg az ly-nek az orszag nyugati teruleten minden

egyes esetben jelentk~<Ldepalatal:iz~_Q'" '. y Iatszik -~•.. - . - . ---

1 : 1 . XVI. szazadban-kezClodi:k, mindenesetre a szazad masodik feleben mar szamos

pelda van ra:-~laS: Ill~n.,-mel~ablyat', folo 'foly6'

(Vas..megye); hasGnl6an: gola, pala, h6lag;-mi:tlen, vdlog-stb. Az elsodleges ly-nek

1-Iedepalatalizaei6ja kiterjed a auiiantulinyeivJarastertilet deli es eszaknyugatt

l'eszere is. A XVII. szazadt61 a Iegnyugatibb nyelvjarasokban mar a masodlago8,----,,-.---r;-rf~~~ ;-----;--;--.:..--,

1 +§ ~tb61 keletkezett ll~k is .chu?alatalizaIOdllak: tanulla, f7;rd;ullon,

alla 'alja', nyalla, meselluk stb. Ez n i), tortii ten az ly-et teMt minden helyzotb n

1 v6.ltottl1 f01.

12\



2. A ", "" nil w"tJ\ I lIIt il I~ II Ho i , . 'o lc o ll VOila ... J J . W 1 1 . 1 i III

hogy lIiZ n I 1( Ii ell p n l t n ;l tZ " d.M cl oL ' t )rmgo.nI1l~n~i l6 oll lLtJ H t 4 ~ 1 ' S V l l l o ( II, viszont

lmo,l'l1d~au ,] ut u Ji 7 ." o , i 6 1 1 l u, I; jH t ~ l h ul Ig z 6 l'tir: I rS.: a h. v in , J6Jd .: azont (targy-

eset) "" GuaryK.: azzorwc, VirgK::azoni~lc stb.: Mr.likan >m. rJy k e n y , uyelcenyes

"" gyek€nt; tehen. "" N. tehenq, tehenyelc "" tehen i ; cigany, ciganyok ""-' c igan t;

stb. Ennek az analogiajara az eredeti leg n;~k ny::.:e is depala-

talizalodhatik massalhangz6 elOtt: GiiarYK.: zeqen e "-' zegent; eppigy: arany,

aranya "" arant61; vekony, ve nya "" vekont; lyany, lyanyok "" lanka, janka;

lepenyek "" lepen t ; stb. Az ilyen depalatalizalt ragos alakokb6l aztan elvon6dhatik

egy depalatalizalt ragtalan alak is: szeqen, kicsin, asszon, oekon, lepen. stb. Ez a jelen-

se~ azonban nyelvjarasi szinten marad, irodalmi nyelvunk rendesen a palatalis

massalhangzora vegzodo valtozatokat allandositja. De yo. szl. c injati ""m. csiauil,

3. )ijlOfordul depalatalizacioja d-ve. Igy massalhangzo elOtt:

J6k' .: el mednek « megynek) 'bem .. vadnac « vagynalc) 'van-

nak'; BeesiK.: vattok 'vagytok'; stb. Ezek a peldak hasonulasos jellegfiek. De

gyakori jelenseg - mint tudjuk - ,hogy egy hangvaltozas kezdetekor elterd

alakok egymas mellett elese a nyelverzek ingadozasat vonja maga utan, s ezert

kolcsonhataskent a megindult valtozas (jelen esetben szorvanyos affrikalodas)

ellenkezoje is jelentkezik: tor. fisnay "" 1055: gisnav "-' 1267/1380: Gyznou-r-J

1390: Dyzno-; tor. fiyay 'di6' r-Jm. '1264: Gyola r-J 1307: Dyo-; tor. fimis r-Jm.

HB.: gimilc- r-JDom'K; dymevlch 'gyumolcs': lat. Eugenius >m. Ogye;n >oao«(vo, 1453: Euiden.}; eppigy: gyic8er > dicser; legyek, legyelem "-' [eddek, Ennek

a jelensegnek a sorsa valtozatos, hol megmaradt az uji tas, a d valtozat (di8zn6,

dia, Odon stb.); hoI - legalabbis a koznyelvben - a regebbi alak kerekedett

folul (gyumolc8, 'I.:agytok, de N.vattok is); hol mind a ket alak megmaradt mas-

mas jelentesarnyalatban (Iegyelem r-J [ e dd ) , A valtozas fokepp a XIV-XVI.

szazadban megy vegbe.

Az affrika16das

Szorvanyosan elofordul nyelvtortenetunknek egesznyelvemlekes koran at, hogy

egyes massalhangzok (reshangok, zarhangok, likvidak, nazalisok) affrikatakka

a1akuliiak, toobnyire anelkU1,~~g:ya,.~~E:z.;~~rik]ie.Iy&-lenyegesehben_1llilg:y:altoznek.

1. A legfontosabb~~e~~ valtoza~ll~~. Ez a 'Valtozas

a XVI.'siaiad-ele}en kezdodott, es ma se~. Ke~g!..elenul

ddz van mar a PeerK. furesa jelOIesemogott: ouecgyk"ovedzik', hoI az ugyetlen

jelOlesm6d is arra mutat , hogy itt uj, szokatlan hang leirasaval kuszkodott a

k6dexir6. Egyeb korai peldak: Pesti (1536.) : leleczek 'leledzek'; MunehK.: mazzag-,

1556: Mazzagh r-JP6sahazi (166~.): madtzag-; DomK.: Bozza "-' Melius (1578.):

b6dza; eppigy: wkar6zik > vakar6dzik, valamint dorgolOdzik, akar6dzik , hara-

p6dzik, lop6dzik stb., tovabba egy ideig a regisegben azzig > adzig.

2. Ugyanesak a XVI. szazadt61 fordul elo szamos p61dabl1n f\,Z 8Z >c affri-ka1' asa. Ez teljesen tendeneiaszeruve szelesui az szk hl tngl111Hll io l r t 1l1uI , tn lybol

122

1 M 4,' P n l M , " I"<o J 1M O : .I ( / , 1 ( ( ,./i,k- i

t 4l 1i nt B ~ 1 11 J 1\ 1y oH I ~ n de 1 H 1 .; H Z !. 7 )1 0 1 1 " '1 1 ~ .lI i ( 1 1 i 8 R ) ' ba'l'aczk' sal . t'l'o8k'b >..n.H ~ 1 . bros"ky r-.; M ,IiUB ( 1078) : ba'l'IJJ8z1c : Lm,l)llcel ~ e~'ickel' 8tb. _ z61'vanyosl1J1

uu« 'k; sz]. lco8tbka >m, koszlca >koc ca;f'fV~:a''6 ki.ilonfeI~fonetikai holyz tben:

iW , ken kivul 1. S elOfordul llehany sz > c 1 1 ~ l :: Pazmany: petzer-; valamint 8 1 . 1 .

1 ' 1 ) ' . 1 bsarb "" 1416: Ebpezer, C.: meh p6sz r

.. P kacor ; 1 soekla > m. cekla ; stb. ,f,

k(),~orb > m. ~c~r, sz. . r " _~nem. 8chiur(e) > m. C S u, 'I ' ,

3. Megszapont]a az affn~~!9.das---a--f;8- ~ yo. VirgK.: paradyczom-;

vi), BeesiK.: Lur; 1 . po;rdai8um~ ~d;c8.l Lukas> m. Lu7cacSi, s6~ 1radu; >m. garu. , . .

/l,ti.(js6>hrigc86 .. Ie! ,> epcso, '. m. cseza; szlovak salka >m, csaJka stb.I taxo > m. tacsko; nem.-fr. cha't8e > , , s affrika16das meg a XVIII.. 'bb' 'ld' k mutatjak ez a szorvanyoMint az uto 1 pe a " .,',. kb "e,bb peldak is akadnak.Hza.zadbansem ritka, sot nyelv]arasam an uj 1 _ -v' ' n' ItSdaso..

4. Sz6rvanyosan elOfordul az ny-nek ,meg ~z r korban boven van pelda

Ii/VlITtozasra mar az osmagya 11 1

Lattuk, hogy az Y > gy v_ " l' tszik az a nehany eset, me yo• r ugy stb.) es ugy a , 1

('rneggy hagy, vagy, Jegy, 'tgy, "" . k tekinthetok: szl. 8amostre Q, l' lk k ezek utorezgeseme .

meg az 6magyarban ta a ozun , ., 1 8zam8zerigy s ebbol nepi etimo-

> m. KonSzj.: zam8tril r-J 1407: zamsc't~T °bv. itka ny ; gy valtozas kezdetei

16giavai8~a'f!l-szerij. Lehetseges, hogy a ku on enbr1. em tehet'igazoini: menek >

. k vissza ezt azon an n ---lizinten az osmagyang menne _ . .' 1323' Mog-yoroubo/CM,1281: Kener rv

lc ; 1055' munorau 07- • • kii ete-menyek. > megye,' ,; 'in adozae bizonyiteka az IS, hogy JV . e

1237-40' Kugere kenyer. Az ny > gy g --' dEed

. A' 'd" ' : : : > - - m Egye > ny .lesen gy > ny is elOfordul: la~. , ~g't,'tU8 min~ lattuk- _ azosmag arban sem

5. A j_~anyos a!~~l~alo~~s ~lentkezeset allapithatjuk meg n~hany

iBmeretlen, s ~ gye~ge t~nd~~Cla rr .. J Ii -~lOszora XVI. szazadban), Jer >

fiataiabb peldaban IS, mm_!Jon >.~y~-(-!!J.-£t"5{j-6gyit (a g'!j a XVI. sz11;zadt61).

(Jyer(e) (a gy a XVII. szazadban), Jog'tt>gy g, gYugati reszeben teljesen alto.-

, Egy nagyobb nyelvjarasteruleten, ? ,Z ,orszlhagny, utan gy-ve zongetlen irtan

"d' ..' massa angzo 'hillossa vaIt a j affri~alo .~s~ z~nr~) 1568: Adorgyan (Vas m.), 1595: epergy

ty-ve: 1557: akargak akaqak ,( a a ., 1 't gya bbrgyu dobgyuk , templomgyuk, , ). tovabba szomquas, aJ or ,' 'It 1."

'eper(]) (Baranya m. '. stb Az adatokb61 kitetszik, hogy ez a va ozaa

stb. es gyaptyu, aptya, 't~~y~, r akt~a . ti teri.ileten, es onnan terjedt el a XVII-

i\,XVI. szazadban kezdodott a delnyuga, V 1', zinu az is hogy eloszor osakD intril nagy reszere a os' t

XVIII. szazadban a unan .' de , Ihangz6 utani j-re atmen .az r utan tortent affrika16das, ma]d mm en. massa< , , • k r utan jelentkez1k. 'k.!. . IA teri.ilet szelen ma IS esa, , t valtozas egyszersmind affn' tIICJO

0 \ palatalizaei6 cime alatt targyalt rt > r ~ +~.---• , ~gat JlS.

is, Ugyanesak affrikatat ere~ ------

A dezaffrika16das _. ff 'kal6das folyl~-" " ., . 1 e inkabb esak mmt az a n

A dezaffrikaCl6 Joval ntka~b Jeons g,,t r t bb meg is~emlitetttik: fl Y > d:

mata,nu,k roo,kei6ja jelentkezlk, [~hoI-lY'/. n l T,l d' tovabM ddz > (ttl.', d '0 'I' ' 1 ' 1 01 l1 /N > /lJnye ,

( i y i8zn6 > , U8 z n6 . ( Jy i6 > ~ '(/1/ • '



) ad' (fl add( (J ' O IJ 8,' ()(J k I'll 8 n 1 . J t 5 1 y , tr n J] tl l g ny 1 jal'asij -11 g 1 j 1 n t ke z i1 [~08 ,y mal isa lh l111gz6 W t t : J { )l'd l . : a88'f'I'U)8katlt;1678:oC8telenit- stb.; C >8Z,· Lacl6 >Ld8z1o, szl. Vracla» > lJoro8z16.

A spirantizalOdas

A legfontosabb ide tartoz6 jelenseg a~ ny:~Ivteriilet nag}'"_:§~ve

valo spirantizaI6dasa, tehat g6lya > goja, milyen >'mijen, tanulja > tanujja

stb,E'valt6zas keletral induI el, es-ni'ssan ozonlieI azegesz teriiIetet, kiveve a

DunantUI nagy reszet, hoI - mint Iattuk - az ly I-Ie depalatalizaI6dott, vala-

mint (nem szamitva nehany keleti nyelvjarassiigetet) a paI6c nyelvjarasokjelentekeny reszet, ):lolaz .ly valtozatlan maradt. ~ezdetei ,a'-:K-lY:~szazadig

vihetak vissza, de szam~sabb-pelaankCs~v. szazacCV'6getOIvan: SzalkGI.:

heyelere (Szalkai mateszalkaiyolt), Nagysz~_: dagayo88agna(CLob~ navaia8

stb. Ugyanez idatajt jelentkezn~k a hiperur~nisztikus ~l!~ntett pelda1)-,a-.i r-../'ly

ingadoz6 "alakokkoziiI ugyanis a j-seJr.etheI.ytelennek itelt8k.-.s eze.tf~tevedesbOI

oIykor E~gLL~~~Jrett is l;i:et irt~k;B;;~t~zj.:- viii tolvaly, Erq~K.: olallyawal,

LobkK.: lal'dalmara;'tulat'don stb. Az irodalmi nyelv azonban ezt 'a;z'ujitast igen

nehezen fogadtabe;-'a, ·helyesiras mind mai napigaz ly-et rogzitette, s meg a

XIX. szazad masodik feIeben is ny~fveszek es"'-esz.tetak eIit8lt6k.....t_j-s ejt8st

mint helytelent, pongyolat, p6riast. A XIX. szazad masodik feIeben azonban

mar teljesen remenytelen volt az ly visszakenyszerit8se. Kar, mert ezzel egy

szin fakult ki hangregdszeriinkbaI. _' __

A spirantizaI6dasnak egyebkent osak nehany gyer esete bukkan feI, eIszige-telve: lat. 8yncopare > m. 8inle6pal > 8inle6jdl.

A zarhangusodas

A zarhangusodas ritka jelenseg. Sz6rvanyosan {J -bO l b is lesz, azon ida tajt,

amikor a {J > v valtozas erateljesebben meginduI; 1357: Iwola r-../ibolya, lat.ValentinU8 >m. Balint, lat. Vincenti'lrt8 >R. m. Bencenc stb.

OIykor, az elsa szazadokban jovevenyszavak I-je helyett p-t talalunk,· ez

azonban nem hangvaltozas, hanem hanghelyettesites kovetkezmenye. A hon-

foglaI6 magyarsag nyelveben ugyanis az I csak a sz6 elejen fordult eld, sz6beIsejeben csak kesabb honosodott meg jovevenyszavakban meg osszetetelekben

(mint ia-lia, atyali stb.): nem. pi8leol r-../ 1266: pi8PUle( i) 'piispok'; r-../ nem. lealtaer1357/1430: Oaptar- stb.

A zongesilles

.I. A ket maganhangz6 kozotti geminaIt XX rendszerint zongestil ii-va: HB.:

zoboducha, oIv. 8zoboduxxa « 8zoboduxtxa) r--.J N . 8zabadiiia,' B oeil . : er989h9,

olv. ero8oXXO r--.J N. ero8ijje; DomK.:/&rdohad ~ N. I Q r d V J a l t . z{lg HUleS a

124:

. . ' h lb 6 ,M d. t l l l !k t ul aj d or u thQ ; t6 . .A l ' lY Iv jal 'uokkorny z6 m il anhlln. z6k 1 r ld ~ kd .l~ _ - :: ~ { \z i t n i gek £ lsz6llt6 m6du ullakjo.~:nagy reaz6bon 6 s az it dl11mlny Iv1> 1 1 ~ . . 8zObodui:x

as tb . folytatasal,

8zabadit8a, er68it8e, fordU8a stb, nom IlZ t gy t~rl_felekhatasa.ra. (E [elenseggelhanem analogikus alakulasok a tartea, men se s ,

rokon a x't > it vokalizacio.) akra terjedd zongesules,6 a. s csak egyes szav

2. Elegge gyakori a sz rv .nyo , b t .. tenik teha.t nem lehet vele kap-.. "··les minden kor an or, . k.. t

Ilyen azorvanyos zo~g~su , me alla itani. Leggyakoribb esetei a oven -osolatban sz(ikebb idohatarokat g p _ ~ny tor. kuden > m, godenll"

' I· .·· leuren >m. gore , ..,In,,"kezdk: le >g: a. szo e eJen. or. I > gUZ8aly leaialt r-J gajdol, ka~

8Zl. leuze1Jb >m. leuZ8aly (vo. 1632: kusa Yt)b'. szo v~gen: utlele > utleg, szl.. di 'gy) > gazdag s ., a 7

(a XVI. szazadig min Ig 1 h-.. tor. tozak >m. tozeg, arab mastaq_.. Ichorcbleo >m, orcsoq, ., , ." eny

rbkb >m. gorag, sz . , I ien olykor csak nyelvjarasi erve _1 tb t >d . a szo e eJ , , tb

'arzen ' >m. ma8Zhag s . - _ _ . d- -I tOm r-J dOmOszol, tUr >N. aur s "

nyel: tor. tar~r > m. dara, tor801 >, orZ8o.'( .. vog 8ai'ua ,). 8zai 'larma' > 14). ,. , . ,. , aJ·las >za) YO. • ~ " .

- 8Z >z " a szo elejen: 814) Jegz . .mat > zamai szl. 8tranbmk'b > m.

(vo. o. 80i, f. 80i- stb.) 8z~goly > ~~go~ ~z: szo belsejeb~n: nem, reissen. >m,

ezarandok. > zardndok, 8z~ldl ~ z~lal ,sho~ile stb _ 8>Z8: a SliOelejen: 8ugorgat

rajzol, M-8zale >Mzag, lcdrh08z~k >kar _ 'I -Z801 kepzo; tor801 > dorZ801,> zsuqorqai ; a szo belsejeben: -801, -801 > -Z80,

1 h 01 > habZ801 stb. '> Nmorsol > morzsoi, ap~, itk ibb t mint terepelyes > terebelyes, gatya .Azonfelul eldfordul nehany rr a ,ese, b

0 1 tancia > m, lamesa > landzsa st .agya, .,

A zongetlenilles ,

, zon etlentil a Dunantul nyugati, . .. 's massalhangzo gyakran g , h 'Minden szovegr zonge.. . ..b- leil8zobOtstb.), szalat, aty, asz, r08,

t· id'k in: leil8zo'YI (de leU8Z0on, 'I ..1" meges delnyuga 1VI e e. r., , e E delyben a zonget enu es e

melek stb. Mas dunantuli nyelvJaraso.~ba~ s 'SSralhangz6kat talalunk: lcu8zoB,I' " en felzonges ma n "

nem teljes, az abszo ut, szoveg .. esekkel vaItakozva. E valtozasok fok",pp

szala», rozs, doroo, mez stb. zVoIng. dban van rajuk pelda: 1564: Jaleap,

, ,. k ar a X ... szazayugaton eleg regIe , m

1573: Iuisz stb.

-.~~ .",f,, 'i ",," I

Asszociaci6s valtozasok. (~/ ." ..... .., . rokhan

J~. ;" • • • en sokszor a§.szoomCloa...za.-!~~'edd gI pet an IS 19 ".' ,. . . .oJ._A vaItoza~ 0.. a ,az 1.......------". · ic > zonp'esiiIest_&-.sW-vegl.muu

. . - f · _ ,· · · · · · l ··le Jg > gazdag eseteben a g-=.-._. '1 haso-reJuk;' ''xgy p ,a az.ua.. . _______, -l--"'-.lI. k szemben. De resz eges

' .a,1)-- 'irasonumssal a un .....kaIhatta, tehat"alapl an '\Te~~ ' I " , . --I. tt-a'szomszecios maganhangzo va

gy.

' . ">J.I) va tozas IS, Ia.snulas pEHdaula X > l , XX . .. , k .d" tek elo a zongesiiIest. Hasonu _

' I k indIg zongese , 1 "'z .. t _j__ •

maganhangzok, me ye .~ .,' altozata, igy az 1-t.j__.-fi._T_.l , d _ ;;),

nak tekinthetO~l'~I~~~ClO sza~~:n -os fokig avokaliza.16da.s is, amiko:~ a

> ly, ny, gy, - ~ Y _ _~~_lt~~s s~~t 1 ( : ) l)yma a.nhangZ-66nooigazodik, 68 sok mae.ma.ssalhangz6 KepzesmouJa a.e_z , ,

,



IUD IIIII ,. ( , M I I I G ( J fN fJ (I) , l o . l 4 . b b ' " kt lr l IJ l!~o.l(tW'lzabnn.

Vl\llflU.k o.zon~ n l~~ c ld lg n d , 081 lZ tU g I . ! b n 1\ UIt u IW f \ J (vOl I) y b J h: l ,

olyanok, am oly 1 <:t nd n i l lJl"'(l 'v 1 B I ltl~ll~noflllHmblll~l.tt blzonyos hang-

kaposolatokban szaba.lysz 1'6 n b 0.116olYllinU88Z0 ( J jO , 1 6 k vo.ltozu,sokra kell gon-

dolnun,k, amelyek megva,ltoztatjak 11 sz6 tiJl Il , l1d6)e pet, holyesfeaaunl is tudomast

vesz roluk, tehat nemosak a ragozas soraban beallo alkalmi valtozasokrol van

szo, melyeket helyeslrasunk nem is jelol, mint pl. adtarn, ejtve attam, de adok,

adunk stb.

1. Jlyenek mindenekelOtt a hasonulas kovetkezo esetei: Az rnt >nt, mcs >nC8

mk > nk, mg > ng hasemulas:997 el./1109: aa l1 : r :ay r-./ 1109: zamtou r-./ 1257;

Zantov 'sz~~t6'; t~vabb4 ~~!!!_t,bomi, hirnt, imt, omt etb. > ront, bont, hint, int,ont stb., yo. remlik, bomlik, hTml6,--omlilc;-igy JillCK.: romt r-./ ErsK.: ronth es

sok mas; nem e8 > nincs ; HB.: uromc r-./KT.: rohtonc, BodK.: 8emki r-./ JordK.:

Senky, ~eme~ r--;» reng, i rn~g r-./ r = : (vo. MargL.: jrneggel r-./ GuaryK.: ing9t).

E~ a val~o~as.a ~III. szazadtol a XVI. szazadig tart, a hint ige meg a XVI.

szaz~ v~ge~ l~ h~m_t ala~ban :ordu~ eld, - Igen" f~rtos es a nyelvtertilet tul-

ny~mo reszen altalarl~s Jelen~~~J-nek a megeloz6 ~~ransh_oz (8, 8Z, z) valo

telJ~s hasonulaea: sj >8s;-8Zj'> 88Z,zj >zz-;1356TVa8yan - 3 ; > Vas;(Iny ~r8any

~le8J-em;--~7!m; *a8jarn > assam, 1258: hoziw r--;» 1454: Huzzu- 'hosszu'*ve8z~

Jen * ' . k ' ,

./J uesszen, maszjum. r-./ mdsezunl: stb.; szl. bozbje i>m. buzja (vo, 1337:

If~z?abuk~r), >bozza (v~.DomK.: bozza) 'bodza", hozja -;) hozzd, nezjuk > nezzuk

aZJek ~ azz:k"stb. E valtozas kb. a XIII-XV. szazadban folyik le, a zj > zz

va~am~~elk~sobben (a XVI. sz. elso feleben), es - mint lattuk - a felszolito

~od = r minden esetben egybeolvad a megeldzf reshanggal. - Teljesen tenden-

Cl~szeru.a dl ? : - - ! ! _ hasonulas, noha persze e hangkapcsolat rit~~!1_g_l1miatt sok

pelda, m~~Slm,ra: RE.: Hadf,!_1!:!!:r-./ 1280: Hallomas, 1177: Edlelme8 r-./ 1412:

ellew ellik, ~ok~.: va~la~y. r-./ vallani, szl. vidla >m. villa stb. A XV. szazadig

ez a hasonulas ISbefe~7zod:ik. - -Ugyancsak keves peldajft2de elegge altalanos

az nl, nyl >II h~sonulas: remensjl >remell (vo. DomK.: Rem~~ly vala r--;» ErdyK.:

remeelewnk): , 8zegyenl > 8zegyell, ajanl > a}dll. - Szabalyosa;nki::ivetkezik a

~~f.!~_,_-velv-Jenek a h~sonulasa a megelozo massalhangzohoz a legtobbI;_yelv-

Jarasb~~~~~lvbef[:-Erre-a~nasonulasra k6raip-eld~k (OMS.:

hat:'llal, ~ce~eg~e~ '~~egekkel' ), de viszont a nem hasonult alakok meg a XVIII.

szazad veg~n IS elofordulnak (kCzvel, loboal stb.), sot egyes nyelvjarasi resale-ge~ben rna ISm~gtalaIhat6k. - Ny~ra~_szinten mar~g.f! -ua, -~vdn, oven)

e-jenek hasonulasa: akarrii, akarralf-n€zze,____nkzel--stb~ __~nyilvan a -val

-vel,rag-mmlogikus--hatasa-e-fvenyesiilt. - Bar keyes pelda. van IX jt-> jd~haso~

nulasra, ~e az orszag nagy reszere kiterjed: DebrK.: rnait r-./ SandK. :rnayd 'majd',

1588: fadh madar r-./ 1528: Fayd, N. onnajt > onnajd, hajta r-./ hajd'll stb. -

A dn, gyn > n~ hason~las atmeneti jellegu, illetOleg csak nyelvjal'llsi szinten

maradt fen~, .az l~odalml _nyelvu~y,ariisaz eredeti alakokat fogadta be a legtobb

esetben, megls neba az lrodalml es koznyelvben is tartOs nyomai maradtak:

LobkK.: vagnac ~ MiinchK.: vadnac. r-./ NadK.: vannac, ez ut6bbi nemcsak

126

m g m o,l'l~ d t mindmnlg 1 ( j z r m ~ g y ( l , r l 1 t 1 1 k , lumom b W i vonMl 1 ~ z BY B 8Zi . \mU

wn vaItOZl1tot, moly l \,ztO.n 11 r' g bbl ~Ja (71 I (mAkiazodtotta.1Cgyeb peldak: t ? , t dn i :

D ebrK. :tunnonk; admi >DebrK. :anni ..lil~(J1Jna,~;" .BecsiK.: hadnac- '" WinklK. ;

h,l.tnnalc; lwgynern r-J J 6kK.: hodnern '" ])obrl(.: honnern; stb. - Koznyelvtink-

h n es a nyelvjarllsok nagy reszeben a v nern iriduka.l, ellenben Somogyben, ~

i1yugati nyelvjarasteriilet nagy reszen (Zala, Vas, deli S~pron) ..a v is zongesit.l

II , megelOzomassalhangz6t: Vaz8var, huz8vet, hUZ8d vett, hidcee, odven, rafJva stb.

A masoolhangz6k hasonula~a rna a magyarban Mtra !latO, ~ ket massal-

hl1ngz6 tala,lkozasakor zongesseg szempontjab61 a masodik az indukalo, es az

0186 az indukalt , pI. dobtarn, ejtve doptq.rn. Az_Qm.agya,l'I1-.y~b_peldat

mutat arra,hogy-nehany ___se~IL_e 10~_~___~_f~6 mas sa' - lUiS 0 -

n u llk:§-~OS. Igy a-~rf(iT iosmyi 0 epzo a orai szaza 0 an 8

d0l8ZUt£~mindig--i(i) alakban mutatkoZiK:T~gesd"

1086/XII-XIII. sz.: Ruo-zti--2Ravaszd', 1138/1329: Forco8ti 'Farkasd" stb. -

gzekben kesobb mindenutt helyreallt a -d _)£~zo, kiveve nell_anLesetet, melyek

kepzett volta elhomaIyosult: nyu8zt, n08tiny, 18ten-TiZ-rs 'os' sz6-szarm'azeka).

19az, volt a magyarban eredeti -t(i) kepz~ is, ig~ menyet (;ol~akeppen am.

'menyecske'), de maga a teny, hogy 8, 8Zutan korai nyelvemlekemkben soha a

-d(i) nem fordul elo, s kesdbb a -tot rendesen -d valtja fol, igazolja a hasonulast-

_ Elorehat6 hasonulasra mutat az is, hQgYa t + j osszeolvadasanak z~~n

uffrikata: t y, t ty az eredmenye. E18re~hat6lIasonulas az ej >88,8Zj >88Z, zj > zz _'Is, -valaminta-=val, ' l J e l , 0t > -jd. A X ' X > h olylsof sZIntenn:ozzaIlaSonul a

k6vetkezo :ma,ss3il~:--ax-szm-?-'a88zony~ siLauctma~ > m. dunna, de

ebben a hangkapcsolatban gyakoribb a hangatvetee (1 . alabb). - Mai koznyel-

viinkben az ilyen elOrehat6 hasonulasnak egyetlen esete a rakj, kapj-felekben

a j helyebe lepo X valtozat. A dupanJltli nyelvjar~80k-__gy__r_el\zebena_w.nhan. a

' 1 . 1 hangot indukalja a megelOzo zongetl~~ massalhangzQ_:___QJ_f_l}!JJ____rgJda.Mbr,

nyacfa~J~tt-E-ielerrsegter~~llek eg~ resze .egy-~~i~~teb b t~rgyalt

odven ,tipusu ter:iilet__lgy_reszevel, Itt rna ke~~_<:>~_~lakok:tte.__n--- odv:_~_!!!_t/e8,,'"

hidoes, rak/a /J ragva stb-:-n-aszIlaIatosak egymas-inellett. - Ugyancsak elore

hato hasonulasra mutat -az a dunantuli [elenseg, hogy a ma,ssalhangz6 utan

affrika16d6 j zongesseg szempontjab61 ! 1 . . .!l!~g{)19zoIl!asl'l~lhangz6hoz igazodik:

akargya, borgyu stb., de raktya, do/tyon, gyaptyu stb. (1 . az affrika16dasnal) ..

2. A & _ _ _ ! l _ l has 0nul a s szi~en ele~_g~?ri j_<:ll~~s_eg~,~_llgyancs.ak vegig-

hiizodik az~ege~~kes k o r o n - : - A fontosabb esetek~_~()vetkezok~> ~,zz > " rz, 88->-'rs:aucca8-> durcas, 8accol> sarcol, p e c c e n . ~ _ 1 ! _ ~ ! ! 3 ! . ! t , : 1 f a 8 8 > liars,

ta880l >tar8oly,pe88el >per8ely;bozza >N;6orz~'_~~'. - cc >nc: Vene~ce >

Venence (> V elence), zornacc· >zornanc.~nn·· > dn vagy nd: szI. 8tranbn~ko >

*8zarannok r-./ J 6kK.: zaradnokok r-./ BecsiK. zar-andoc 'zara3d0k', eper ina >

*eper inna > eper inda ..-~qg-->rl:.g; C8Ugg > C8U~g, rnel-e~?et > melenge~. -:

Gyakran megtorMnik, hogy a C8 az ugyanazon szoban leva 8-et 8z-sze.dlSSZl-

milalja: besenyo caus > m. CS68Z, ezl. oiese > m. C8e8ze, oszman-torok oins > rn .

csiri8z > csiriz, szl. orMnja > m . 08 l' B z n y .

1 2 7



----.r.-JI!F-'JIiTirti"i1'Vcmr.::w;~};;i;~;;j~;jili~;y~k:n~,~,lf 0. It g m g -

d.H8{1, l lw. l Ig~6 os . -tban, . . . ( t1 tn nnyih 1 u It I USIHiI n 0, u X ne m,-r-:6-="o~t~t-j';""·--v""'_'-:-n-V6kaliz6.oiO/111att),s ne m aaszimHd.l ( J o ~ t I~l<,(Jvetkezo

m8.ssl1lhangz6hoz -): 1502: ][olmya- rv1544: lc01l,ka-,lQ}trna > I omha , eltnyeit >enyhit, lcuhny6 > leunyh6, lcdhlya > kalyha. vehme8 > vern ~ Ii s£o'.-liz egyeelen

kivetel: ihlet .minden valOszinuseg szerint a XVI. szazadban kihalt, majd a XVII.

szazadban regi forrasok aiapjan ujeIetre keitett 8z6. Ez egyszersmind azt is

igazoIja, hogy a XVII. szazadban nyelviink mar megttirto az addig k6vetkeze-

tesen kikiisz6b61t h + massaitiaiigz6-k.ap!lsoiatot. _ Egyeb, teljesen eIszigeteit

peidak is akadnak, mint fetelee > [ekete (talfu-megaz"Osmagyarban), bone > comb,

egy-egy ejtesmozzanat cserejeveI, CiZ8i6 > ceieio, Saba« > Szabcc« stb.

4. A h a .p_LQLQ.gi a vagy e g y s z ere j t e s, mely abban all, hogy~gy

sz6b.a..!l_.Jre:[-azonos~y~gyi;sorito,eg~~6tag kozu] az egyik kiesik,

szinten jeIentkezI~~ao-an~-~.l_229:·-Z'lZrOZQZQu, 61~u; 'szaraz

V6IgY':>-l-368:Zamzo>1409-;...Zarzo 'Szarsz6'; ajajtato8 > ajtat08 (vi:' J6kK.:

ayoytato8 > MargL.: aytato8-) ; szdm. leive vet> 8zUmleivet (XVI. sz.); buntetetlen

> biuuetlen. (XVI. sz.); lalehatatlan > lalehatlan (XVII. sz.); olcvetetlen > olevet-len; stb.

IRODALOM

A v 0 k ali z Iic i6 r 61: p: BARCZI, HWrt.: 127-9; BENK<5: NyK. LIV, 49-50;

TOROK: MNy. LI, 330-4. 1': GOMBOCZ,O M. II/I, 93-4; BARCZI,TA. 117; U<5.,HWrt.2

134-5. t: GOMBOCZ,OM. II/I , 93; MELIOH:NyK. XLIV, 368-70; BARCZI,HWrt.2 131.1: LOSONCZI:MNy. XIV, 129-33; U<5:NyK. L, 240-51; BENK<5,NytudErt. 1. sz, 73-4;

BARCZI,HWrt.2 129. - A kepzes helyenek eltol6dlislir61: /1 : PETROVIC!

(es tobben): MNy. LII, 6-26; BARCZI,HWrt.2 127-8. dzA: KNIEZSA:MNy. XLIII, 242-3;

BABOSS: MNy. LIII, 438-42; BARCZI, Htort.: 119. X: MELICH: NyK. XLIV, 334-72;

GOMBOCZ,OM. II/I , 92-3 ; BARCZI,TA. 116·-7: U<5.,HWrt.2 121-2. t: MELIOR;:NyK.

XLIV, 339-52; GOMBOCZ,OM. II/I, 93; BARCZI,Htort.2131.t, d :BARCZI:MNny. VI.l11-6.-

A pal a tal i z Iic i 6 r 6 I: 1': BARCZI,TA. 117; U<5.;HWrt.2 135. I: GOMBOCZ,OM. II/I, ,

96-7; BE~<5: NytudErt. 1. sz. 22-4, 39-64; BARCZI,Htort.2 130, 160. n: SIMONYI:Nyr.

XL, 245-8; JUSTUS: Adatok a magyar ny hang Wrtenetehez; HORGER, Nyj. 104-5;

BENK<5,NytudErt. 1.sz. 32, 43; DEME: NyatlFunk. 243-4; GOMBOCZ,O M. 11/1,96; BARCZI,Htort.= 161-2. t: GOMBOCZ,O M. II/I, 97; BARCZI,HWrt.2 132, 162. Egyeb: GOMBocz,OM.

II/I, 97; BARCZI, HWrt.2

136, 162-3 ; BENK<5:Nyjtort , 99; DEME: NyatlFunk. 240-8;

lj, nyj, tj, dj: BENK<5:NytudErt. 1. sz. 32, 38, 56-7; U<5.: I . OK. VII, 137-8; KNIEZSA:

MNy. LVIII, 305-12; BARCZI, HWrt.2 130, 135-6. _ A de pal a t a l iz Iic i 6 r 61:ly: HORGER,Nyj. 105-6; BENK<5,NytudErt . 1 . sz. 31 , 39-64; U<5.,Nyjtor t, 97-8; DEME,

NyatlFunk. 248-50; BARCZI,HtOrt .2 132-3 , 160-1. ny: BENK<5:NytudEr t. 1 . sz. 43; '

DEME, NyatlFunk. 248; BARCZI,HtOrt.2 161-2. gy: GOMBOCZ,OM. II/I, 97; BA.RCZI,Htort.z

136, 163. - A z a f fr i k Ii16 d Iis r 61: z : GOMBOCZ,OM. II/I, 96; BARCZI,Htort.2 159.

8Z: GOMBOCZ,OM. II/I, 96; BARCZIHtort.2 163. 8:GOMBOCZ,OM. II/I, 96; BARCZI,HWrt.1

163. j: DEME, NyatlFunk. 254-60; BENK<5,NyjWrt. 100; BARCZI,Htor t.2 163 . _ A de z-

affriklil6dlisr61: GOMBOCZ,OM. II/I, 97; BA.RCZI,Htort.2 164. _ A spiran-

t i z IiI 6 d Iis r 6 I: MELIOR: MNy. X, 353-4; U<5.: MNy. XVIII, 35; LAZICZIUS,Nyj.

31-3; BENK<5,NytudErt. 1. sz. 66-8; U<5. ,NyjtQr t. 98 ; D:mMlIl ,NyaUFunk. 250-1. _

A zlirhangusodasr61: /1 : BARCZI-TAMAS_PAIS: MNy. ,II, 11-8, 16; .BAltCZI,

128

,. . ' , 1 1 ,( I 'W r t i 120. - A z 0 n g IS 1'11,11 0 8-

f[W rL .' 1 27 . /,' I~ AH IA N: M ~ YJo IL ~ 1 2g H I L t " ~ l l 1 1 6 81.'61: .B . I l lNK6,NyjWrli. 00-100.

I ' t \ I: tt.' .BAu ZI, lIUh't.u

liIl. - . ~.t n S I 6'1111'I"son'll.18' LOSONOZI:MNy. XXIV,

l ot '6 o.I tozi>8 0 U' : , .... ", ,A Z IHI B? 0 0 ~ o I B v, .' .. ' .. XLIV, 349-350; GOMBOOZ,OM . II/I,

IH'I-B' LAZIOZIU8:MN y . XXVI, 275, M lllL IO .n , N y! . G OM II/I 98'• , . B (5 , N 'Wrt 100 Elhasonulas: OMBOOZ, . , ,

nil : Bk[wz[ , Htort," 131, 165-6; ENK, Y J . 0 A ' P . -Eml 40-3; BA.RozI, HtI.lrt.'

Ilhol;[, Htort.2

166-7. Hanglit~~~: ~E~~~~V~RT~~ O~~.: Pais-Eml. 43-4.1117,Hnplologia: HORGER:MNy. , ,

o) A'MASSALHANGZ6K MENNYISEGI VALT~i) t Y. " , . h . / nvisegi1kv~ta-A mass.a.lha,ugz.6k..nemcsak mmesegs, .ane~n .,.- , ," ~ reszt

. ,'.....' k A . egi vaItozasoknak ket szeIs9/esete egy

~(~8okat ~s ~~~::o~ke t 'eIJ 'e;: :I~:Iasa, masresztuj ma,ssa~_~angz.§betoldasa.ogyee maSStl.nrdi··o_, "-, 'k grl '1" nn+n~ l~{Tr-:~11~T''''''''itativvaltozas az e eru rna angzo _

I n h:@~e~u~ 'k "'d"I' egylcett5zese, a geminaoio es a hosszu vagy kettds massalhangzo rovi u ese, -

Mzerus6dese.

- ..:\A mlissalhangzok kieses~'

Meghatarozott fon~tikai helyzetben a nyelv~~rtenet kulonfele szakaszaiban a

kovetkezd maesalhangzo-kieeesek fordulnak ..{;lIo: . . ik ha h' . 0' I A h z6k6zi, illetoieg a belole keIetkezett v gyakran kiesi an d~:;'.tt

z~a-~ a .elenseg va 6szmu eg m osmagyar or~an ~egkez 0_0 ;

ho " .;' J ~a-r---1~OrJ:)an18;mint"azt ebben az idoben meg1runosodode folytatodik az omagy K •• , ,,_. t' ...'XI---XIII.. , , ., k K-"I'" ..··sen-gyakon a fJ kiesese u, u u an a - .jovevenyszavak tanusltJa. u ono • 7 -:-le"'" es' 1231'

'k" 't 't6ve' luftZU '}ov:tsz uegne8 J.oveny " . .szazadban : 1055: cues coves , ue-, , lc't' k ' .tb·-Az.ibr_m6donkeIet-

'k" " 1194' Tawarnuc r--;» 1235: Taarnu arno s. ",. __Chsie» over,. . , d kikuszoboli sok esetbenkezett hanghezagot a nye~~ va~.amlkepPlen, ren tebsen(.a.~t~en..alakokbizony!ra

'II' . t lc"ve8 tove fovenyes-- ova8z ...8..- ..visszaa ItJI!-a v-: 0, ' .._ ':. .., ' '. . 6kozi v-nek

'-=--Y Ik dok csak-gyakori vaitozatok).A ..hangzi ~~sohasem voltak egyeuura 0 0 , '.., , kb . u g >' .,. fi IhetO foleg nyugatinyelvjaraso an. vezorvanyos kiesese rna ISmeg 19ye ,

·'~:;:~"ak az omagyar korban a "'6kezdojihangC8oportba~._p~, ik HB . gguc uimad8aguc- sth:, J6kK.: vymadgozzonlc r-J.,__;'

elttini .:.----'-, Vtma '--. ,... l r-J 1340: Iwola "ibolya ;d ,. 'd-'·1201:vygor",,1302:1garhn.,Iat.vwa _~-.

Y , , : ! ~ . uan ~ma , S hIS '. . 1 c 'iszak' sth,,~'-E'-valtozas nem" ermt mindengorog {Jtaaxxt r-J . . C ZJ.. ~za., ., ,

fJ i > vi sz6kezdetet: »idam, vdag, v~rag, v~z stb.. "

k kiesik (J es a beldle szarmazott v is massalhangz.~ utan. Er~. aGya ran rest a , --'1'" k to t~ etenek

' . .. .----·-k~1UanK1tZIJn:iagyarb61 es nye v:! ! ! ! , or_~!!_ ejelensegre-egyarsnt vanna pe aa 'A '-;i, t" _ ar..ok t or-

kesdbbi szakaszaib6I: 1226: A8uantheu ."; 1263: A8~~t:I :a~'bn;v:r ~ zupan'b ""

kolata" 1222: Baluanue "" 1211: BQ,laf i .~8 _,B6.lvanyos., s '. 'K 1 1 . 'e1

1' . ~ , D I l ' - Z ' I) (j (} e ~ tem , .. _, Miinoh .. "e(Je~ echISzj.: nadru8pan 'nadorispau': _ r I.

I') .A m lW lY II r "y ull' W r t6 11 ~t o - 4 10 08

1 2 0



j ndozo.sok idejen (moly kUlOnben10 y/I yil·. Mini I' Hlk • mulalj~, • I j I"g, m "'Ilk " hiperurbant .. tlku, I botold .... "l~:r~ ,, :8 6 ' .: 01 . a .s al,IIOs ul. 6 . , 0 1 . ;Z

ugy.n.bb"" a .. 6bun H InIIIt.ldno"d. I1j.bb pl/.btl : ,,, .. r pikut, kdlvin;"ta "" 615b.,,6<lbon mindmaig tart), am. ' I... v O l zljld., z I J d stb.) , a holy.. . bb-

1cdlomi8ta, 01.malva8ia >: ro . malozsa > mazsola, .M~J,8zkv( l , > m'u8zka stb. titL. sz6tagok valtakoztak (mmt. ma

k

1

1

8V1°,,A Po 6 '0 U () stb. helyett is 01 ,a, ul , iiZ

1 1 k k hatasara mas e e rezesu , , ,p-nok. illetol.g a beldle kolotkoa.tt v-nek ezen oln6muIa.ai k6aott linkerzett. -00 a a a 1489' Bodoqli > 1513: Boldoqh ; a C 8 >tosabb az .100holyon targyalt. azaz a hangz6koai p - nek az eltGn..... nnek .tb. -t mondanak es Irnak: HB.: bovd~ bkK·' Imalcaqra "imadsagra"; VitkK.:

a mogyar ragoaa.tortenotben fontos sz.repe van. 1233:A la . ' aos"; J6kK.: rr»: ,.0 R r S ~ . Iiuqa, olv. h O{jya ~ SzalkGI.:2. A Y .az~Qwagy.a,r-korban kb. a XIII. szazaQ!g_!i~_maganhangz6 tnnaca rJ CornK.: tanalchat tanacs-, ..

eltUnik. Az igy kelotkezet..t_h-,,»gMaag(ket maganhanga6 taLilkoa.",) "!llyh 'osillag"; stb, •• • I zonszotagu) I-nek az eltfinese vegig-

valamely modon :::-o sszevon~lcl,hangheza;gtoltO beiktatasa s~_ -ujb61 l~nnek a sz6tagzar6 (vagy mas muszova

dt

a 't ismerjiik peldadnk a XIII.

'<; l'k k unkon (kez e ei nem ,ziinik: tor. ayacci >m. *ddc8:i_>--ac8 (vo, U33-:A.lch); leye> lee >[eje vonul egesz nyelvem e es or keleti Ivjarasok kivetelevel ugysz6lvan

--..- 'I k) De bar egyes eel nye . d 1 .055: [ehe >I,,),.or bayatu, >m. 1138/1329: Balwiu, ~ bdto«; tor. iialayan "."wto vanna. , • k XVI szazad vegen kialakul6 "0a nn

1214: Soluhan 'csalan'; osm. * 8iy iri "-' 1055: 8 ih er "-' 1193: 8eyr"-'8ir fn.; minden taji beszedben alla~dosullta b'ba k t~rtott l-ee alakokat fogadta el.

' ., bEl . k ' egebben IS he yese ne Ii 'Ii'» 1" - ~ B"",iK.: 19' 'tOr. csapda': tor. J U Y U " ~ m. gyU' ; stb, zze ez a nyelvun a rna" £ t ., szobelseji aart sz6tagb. nazans

hanga6 (meiy - mint I'ttuk - sa6 vegen yokalizaI6dott, m'ssalhangzo S. Az elobbieknel j6va! kisebb on ~agu a ,___ ' k orba nyulnak vissza:

. , 11k' "bb I ' b ' 1 1 "'k 1 kb"l klesese Ennek a valtozasnaku nyomai ISaz omagyasr 'h 7 AMS . eumha ""'-/-ve ett) og eso a XI I. szazad an veg eg e tum nye vun ° . . k I 1417' ZyOOlom ma zuuuom, v ..

A hanga6koai p a y'nek An:: __ uholmu r-» 1339: Z,n a m ~ . 'It ' csaknem kizar61ag nyelvjarasi

' b Minthogy azonban e va ozas , . . ,aI6dasa ;gon fontos jolenseg. egyreszt mert ezaItal ,To<dK.:soha st . . . kabb sak a nyelv also szintjen mozgott,

--- d ' latszik - regen ISmac J'kKelenMkeny merMkben m6dosult, masreszt mert LU_C"O' ''HJWHI6G\_'UH'~~ mara t, s - ~gy , ra Tovabbi peldak: HB.: urdung > 0 .:

pusztulasa, illetOlegatalakulasa Ienyegesenbelesz61 fl?i:t:<:!.sz6toveink,mind nyelvtorteneti adatunk keves van. d YUVa8zt szennxmo >N. 8ZeVanO

. d Jo'kK . megnywmuadot tua1a /"V nyuva , n ,nev- es igeragozasunk alakulasaba. (l'W r ew g- " b

. "valamint p iz M sz erit, te 8a 8S Zo ny st .3. IntervokaIis helyzetben kieshetik a j is. Ez a jelenseg aranylag ritkabb" ,....,szuxmo, ,

_ -" ' . - -~--. . . . - " -

int a f 3 vagY-.-~EP~!_l_!lli~ eltiinese: tor. q~jin >m. lcin (vo, OMS.: lcynaa1, .>___

GyulS.: quina 'kinjaval, kinja').

Kieshe~§z6kez~u, ritkabban ja csoport~61; va16sziniileg eIObb

a jo, ju ji-ve hasonult (a palatalis j hatasam-palatalis rii'aga.nhangzoMpett a

velari~hel:yebe)~s ebben aj a maganhangz6ba folsziv6dott. E valtozas az 6magyar

korban ment vegbe: H B.:- io'l 'g088un 'irgalmazzon' "-'MtinchK.: irga1mazoc; HB.:

iochtotnia ;_'-DobrK.: ihtatom ~ ErdyK.: ylctataa 'iktat'; J ordK.: yonlcab r-J

J6kK.: ynlcab; tovabha: jUha8z "-' IM 8z, juhar > ihar, szl. jarf:ba >m. i romba

stb. Mint a peldak mutatjak, ez is csak sz6rvanyos valtozas, mely gyakran

ugyanannak a sz6nak kettOs alakjait teremtette meg.

4. Sz6tagzar6 helyzetben, tehaj; sz6 vegen es massalhangz6 eIOtt az 1gyakran

kiesik ~a korai 6magyar kor~ban, megnyujtva 'iiZetOtteit116maganliaIig_

z6t:-:LattUk;-liogy az 0 1, e l sz6tagban ezt a kiesesTes magaiiliangz6':nyulast meg-eIOzi aztVlJk-aiizaei6ja, !! " fl-ve~--seii'i1eKa'-folytaiasa- a kieses-es-nytrlas (a~s6

nyelva:lla-Sli'-magarrhangzOkeIOtt azonban a vokalizaci6 nem-kovetkezett be,

hanem az 1 a,maganhang?6t megnyujtva koz'Vetleniile!!_iint).A.~seg peldai:

HB.: lcea88atuc 'kialtsatok'; 1313: E 1y e m on a « mo1na) 'Illes malma'; SchlSzj.:

both 'bolt'; 1475: Gho1nol cw8 ~ 1465: Ghonolc08 'csolnakos'; 1400: F o1 na gh " -' 1468:

Fonag 'folnagy, falusi biro', AporK.: lotot-'foltot'; Vi!:gJ(.: kw lde ~ DomK.:

kevde 'kiilde'; CzechK.: y w o1 te e8 8e l "- ' y W Ote e1 'iivolt-'; J6kK.: l cew l cz ew lc , -. ." ".

MtinchK.: lelk<)t 'kolt'; J6kK.: e rk ew 1 cz ew k " -' KazK.: 1J)rM ben I rkoIos-'; 1404:

l ewdwar 'foldvar', LobkK.: leedre 'foldre'; stb. - A 2 ' l 1 k lo A6 ko n k kf A l't) jelenaege

180

I -,

A mlissalhangzok beto~doda~a , ,

----~-= lh z6k kiesese kovetkezteben vagy barmely mas1. Ha a haI!gzok~~~_r:nass~a~g , h gz6s kezdetfi szavak --6~apadasabol ( I anhangzolr-vegu--esma-gan an " t Id IAk

ok 0 p. mag , "d" 't"h"z maganhangzos kezdetu 0 a",h ' h gz6ra vegzo 0szo 0 0 •oseten vagy a magan an " , h c, erintkezik egymassal, azt mondjuk,

k' t I' mateku magan angzo 1l'aml stb.), et e Jesnyo, ----,-_.) ---------h-itus-1re et-----<O'+",--~~' g (h a n g res vagyhogy a ket. maganhangz6-RozO~~ l~_.•ez a , ._. _

kezik. .. '.. bbolni Ez kulonfele m6dokon tortenhetik.. Ahiatust anyelv ~g!~kSZIkkIk~~zo,o. . h e z a-t 0 I t o,~as kifejezes-

' -- untetesenele-gyakori modja a g---- ---;-;, t"lt"A hezag megszu -. U , I : :> ,_ _ _ _ _ _ -------'--lC-oeiktatasa. Ilyen hiatus 0 0

I h i a t u s t 0 Ito mas -saihan g z 0 oz . . 'Qj(azazHe "t ha'rom van a.magyarb,an. a 2. .'tk'bb kat nem szaIDl va - ---- -- r, "kt"Ihang -- rI a a_____ ,-----------. d" the'to"el milyen tenyezo 0.~--- )' h TobbnYIre nem on11 belOle kelet~ezett ~ ,~ a . -, l'k Ie fol. Lehetseges, hogy eIMrohasznala-

fUgg, hogy a harom kozul mIko: ,~~ yl P -, h t6 maskoralilatusba keriilt

liUkolykor nyelvjarasi kiilo,nfeJ~o,~es;:~:a~a:;:r: h~monimia elkeriiIesere val6

maganhangz6k Iehe~~e~mer,;ado, k' des meg szakszerli vizsgalatban nemt6rekves lehet donto tenyezo, e ez a er

reszesiilt. . '. " Ie e (vo. 1055: lehe) > fee (vo.A J'elenseg 6magyar korszakbeh peldo . l . J. y) -< . ('-;< 1345:-:A-patl~.

. '" ze (va. 1 1 5 1 5 : 'T n ze / mezeJe Vv. " .1055: lee) >feJe, mezey~ >-me -. ) ' " t i d t a j a "'tudud > "'tuduja > tudjam ez ey e) , * 8Z en aa > 8zcnaJa (1055: zenala '" ,

181



HLb . ; / J ( - , : I I~tJo , 'o lr t ' ,1:J10: Iwola o gyh , I I I . . Noe» ••J llt! . : Nouo-, " 't rem-

l . I i· tct' r l ' IntlJ' f ItJ, l 4 ! % r ~ d t ( I I · ( t > X ( / , d l f i ( J r t ( v O . I T B . : tl'1'?I?nt!1l, 1 I1 fr /f ,r wn ) ,f (i a > fd :v o"

*mes e >me8cve stb.: - 1 1 , : 8zi i 'Jru1(JeZ>8z l lm 'eI (vO. lIB.: Iw,lntrf(ll, MS.: lcynaal)

> szemehel (vo. GyuIS.: s c emeh el ) , kegyelmcfJel > lce gy "lm c(> l k iJ gy eZme J~ el (vo.

HB.: keqiimehel ) stb. - A hiatust61t~ massalhangzo bciktutodasa azonban nero

korlatozodik az...o_magya:;rorszakra. Egyreszt follephetet mar az osmagyar kor

vege fele, Ezt bizonyitani ugyan nem tudjuk, de vaf6szini:r,-hogy a TA.: zenaia,

meqaia 'megyeje" alakjai nem a XI. szazadban keletk"()z.tek~_Masreszthanghezag-

toltO ma~salhangz6k mai napig sztilethetnek es szolgalhatnakji, __ezag eltun-

~etese~e. Igy_j-ja~b_g~_~ak (a XVIII. sza~-!ldt(1) v__:uar > fuvar, jezsuita >

jezsooita, N. Jd'iTluv~ div6 'di6', rivaja 'reaja,', csunyavu stb. (ugy latszik,

ujabban a hiatusti:ilto v inkabb csak labialis maganhangz6 mellett mutatkozik);

- j; Szentsey-daloskonyv (1670-1704): arvajul, vejendi, nevejert stb., mai koz-

nyelv: [iam. > fijam, miert >mijert, N. fujet, ujeg (/uvet, uveg > fuet, ueg. >

fujet, ujeg) , Icues >ku}es stb.; - h: fuaszkodik >[ohaszkodik; viola> N. oihola,

N. piarc > piharc, koodsz >N. lcodsz > kohasz, bivaly >N. bial > bihal,

/Oveny >N. /Oeny >foheny, lovak >N. loak > lohak, mi6ta > N. mih6ta

stb,

Lattuk, hogy ezek a hiatustoltd massalhangzok ki is eshetnek ket maganhangzd

koz?tt; iIyenkor - mint tobb pelda is mutatja - egy masik hezagtoltd foglal-

hatja el a helytiket. Az irodalmi nyelv megsailardulasa ota az ujabb peldak

rendesen nyelvjarasi szinten maradnak.2. Szorvanyosan jelentkeznek egy-egy szobarr-maa-nem etimologikus massal-

hangz6k is, melyeknek nem tudj~_.?ka! adni. Ezeket a nor g ani k u 8

mas s a Ih..a .ng.zo-k.n a.k ..js szoktak nevezni, ami Perszl'l--;rum:::magyarazat,

inkab?-c_sa_~_ielhivi!!- , figyelmet arra, .hogy ezekkffie£IreZese-nomalyos. Ilyenek

peldaul: rubin > rubint (XVI. sz.), rozmarin. > rozmarini (XVII. sz.) rv roz ..

marina, mostan > N.mostand; barlag > barlanq (XV. sz.), borzag > borzamq

'bodza', bodobace > bodobancs, bogacs > boqancs, stiglic >N. tiglinc, trinyer >N. tangyer stb.

"~"~ .

A massalhangzok nyulasa

\,

1. A massa!h~~gz6k kettozodese fontos es gyakori jelensege a magyar hang·

tortenetnekvE kettozes-rendsZ'etlnt ket~aganhangz6 kozott'-kovetkezik be, de

egyes jelek arra mutatnak, hogy - Iegalabb atmenetdleg - a.sz6vegi massal-

hangz6k is hajlamosak voltak a nyulasra, A fontosabb esetek a kovetkezdk:

A k?~~p~ok -b jele elobb intervokalis helyzetben - pl. -t targyraggal vagy -'"

m6dhataroz"6fi1:ggal-eH:ti6tt alakbtm --- megkettozodik, 8 ebbOl aztan-ehronasso.l

a szovegi -b,helyet--is.-=.!moglalja el:.NadK-:~~ob '" nag'Jbbat, na{]obban; tob

tabbeth, tobben; BirkK.: hamarob ,.. ._,amarabb, inkab '" toabba, ki88Cb '" tobb",'

stb. Bar e peldak arra mutatnak, hogy a XV -XVI'. H?.\iwl fOl 'du .16ja M.jan ...

geminaci6 mar kialakult, 80t intervokaHs holyz( l thlH 1 { I I v . c i I l L t I \ t to l ' jo d n i a F I ~ e \

132

VI [ .( "1 '0 i 8, jol III/g 110)':ro r I t tW l \ I lLH (1 I1 I volt altaJanol:l, nyHvo.n . ol:ll,lik.y H

lI,yulvjarasokban lehetott honos. A XV.1. H~ttzI1dban,de meg a XVll::ben 1S 16 t

link p61dat talalunk arra, hogy a kozepfok jete meg csak -b (persze, f~leg massal:

Imllgz6s sz6kezdet elott): Pesti: poklab, Zrinyi: feneb. A XVII. szazad vege:r.:d

!1r.(lnbana -b b elterjed, kiveve massalhangso ut.an , ebben a helyzetben ugyanis

'I~yo.ltalaban nem tortent geminaci6: kevesbit, edeeb, gonoszb stb.

'Koran geminal6dott a mult id6 -t jele, elOsz~r interv,oka~s helyz~tbe~;, ma~d.

luncn atterjedt a kettos tt analogikusan maganhangzo utan a ~~o v~ger.e 1~;

v ~U l a mult idovel rendszeri~t azono~ a~ak~ (es azo~os ered~t~_l.mult idejfi

HIt lleknevi igenevre is (ennek t-Je ugyams ntkabban kerul hangzokoz1 helyzetbe,

1II1,(\rtaloszinfibb, hogy ezekben a kettozes analogikus eredetfi). A valtozas

I'flhatilyenfelekeppen tortent.: hallotam, hallotri~, hallot s~b. :-. ~allo~tarr:' hallottal,

I t n l l o t > hallottam, hallottal, hallott, s-innen -aztan a melleknev11genev is: hallot >

/il/,Uott. Korai peldak: HB.: odut r-;» odutta 'adott r--;» adta', J6kK.: megmondot,

uumdot r-J mondottauala, maradotuolna r-J ewztewuereytetteuolna' osztoveritette

\lnlna', fordolot 'fordult' r-J megakastotta stb. Ez a helyze~ ~o~a~g igy marad:

BecsiK.: Hallottam, bezellettel , v9tted stb. r-J vallot, kellet, zerzettetet sth. De a -tt

IUlILnd6anerjedt maganhangz~. utan a sz6 vegen is, igy mar a J6kai-K~dexben

vnnnak i lyen peldak is: mondott , vtaltatott, futott stb. A XVI-XVII. szazadban

kiolakult a mai helyzet.

Ugyancsak megkettozOdik a -t helyh::.~aroz6rag olya~_~~:_~oz6~z6kbHa~,nev-

IIt6kban, hataroz6kb'afi--; --nrtn: tU~ __me7lett, felett,elott, tov.ahha_Gyar~tt st?

V[d6szinu, hogy a geminaci6 itt is elobb_?angz6kozi ~e~y~etben ~lak~lt k1, ~eh,a~

iuen, ottan, helyettem, mellette stb.-felealakokban, majd llln~n ter~edt ~t a szovegi

h lyzetb~n leva -t helyebe is -tt. PI- . BecsiK.-:--ez9~t!JC;· d~ el9t, es meg ren~esen

(th, ot, mellet stb. A mai helyzet itt is a XVI-XVII. szazadban alakult ki.

2. A XV. szazadban indul mega-'-hangutanzQ~ge~-=~/kepzos mozzanatos

v{dtozataban a to utols6 mass;;t'J:1;r~I!gz6jafi:ak--keff'5zese,mi a mozz~natossag

IdtlJesteset szolgalja, noha talan ilyen hangszimbolik_~i je~regu-m:ar a 'I:~

v U . (1355:-Wyllam). Peldaul: 1460: Pathanthyws r-JSchlszl.:pat~t~nte, SzabV1a~.:

11((, tlantywkwal ,VirgK.: czatogas r-J~GuaryK-;-!- ttanasa, 9 . . . . a , ~ : . ~ ! ! ' ! l ? ! ! r-JEsz~e~hazl'l'umas (1602.): b(jlfent-; ugyanugy: dorogr-Jdorren, mocoroq < moccam, zorog rv

Jj(jrren, frocsog r--;» [roccsen, bugyog r-Jbuggyan, rotyog : : ro:tyan stb ..Ol!kor meg-

i\f.I.ik, hogy a geminalt massalhangz6 behatol a gyakonto valtozatba is, 19ypattog,

t),wzUog(XVI. sz.), durrog (XVIII. sz.), villog (XVI. sz.) stb, .

Igen gyakori, foleg a nyugati, de reszben.a kel~ti nyelvj~~~so~ba~s a han~?-

lozi s-nek a megkettOzOdese. Ez a j_elense~~ely~n az; o~agyar koro~ ~!uhk

vissza, es nehan~a koznyelvben is altalanossa valt, ~_~~ngzokozl 8S,

110haaz irodalmi nyelv (a helyeairaa) rendszerint nem vesz rola tudomast. fgy:

L O r . bacanliy rV 1086/XII-XIII. SZ.: Beseneu , 12~5: Besn~u- rv 1322.:Be8s~.new,

H14 0 : Bessenew s tb. 'besenyd': J61<K.: k(III!8//(Jh, Hll'kK.: k is se b ; lat. Ju8""'" VOl ' f;

Bn,[o,zs (1560.): iU8sath; nyuYl1t-dllnn.lltldi II vol! I b :n: 1581: i(J ne88e~, 1681:

t(Jllye8~eo, 158(): t l i k e l Z t 88en , 15S{) : 1 Ii " I I , i 0 1 4 1 1 1 ' \ " I . o ' IZ ' i 1J(J8 ,~ (Jn stb. A n u g l 1 t l . nYl.l lv·

la a



J d .r t1 H ( ) k rl ~ o r : k M J ,I,tkok mI IHln}d. IH J lI lJ tl 'n ~ ( ) k. J e l' l I lyilt 'l l I l~ I I ,. r1 H H f l 'n , H':O'l'UJ/JCm,

m a ( j t t 8 S 0 / n , p i rO .8an .£ ' J ,~ll~l«)kh(,1 · t i . Y ( J , e z o r o s » , mar / I tNN, 1 1 1 ' 1 ' 1 I t 1 . ' 1mgt n . "m v6.lto-

zatok v nodtuk 01. A I zny Ivb n Ifl r ndeson )LWf I .'1N·tlt I jLjUlc1'1. 11 ki ebb

sz6t.

Keleten, de reszben nyugaton is szabalyazert ive valt a lU l iUgz6kOz i 1 e a _olykoraZ~~~Q41: fual) , e'Zlen (dlM:f~8ztSzj.,

'SehlSzj.: elenseq}, BeesiK.: t9ll9, 9t9ll9C, be1911€d, be19119 stb., SzekK.: rollad,

felolle, tolle, elOlle stb. (de pI. ErdyK.: rolok, tole, belolok stb.), MunehK.: onat,

JordK.: ollyanok, ErdyK.: ollyannaa (de pl. VirgK.: Olyan, VitkK.: ol'annac

stb.), MunehK.: illeten, JordK.: eellyen (de VirgK.: ilyenek, CornK.: jmylyenstb.); tovabba 8z0110, metello, tuzello, nallad, tok€11ete8 stb. Sok esetben akettozes

mas nyelvjarasokba es a koznyelvbe is behatolt, s nemegyszer meg irodalmi

nyelvunk is elfogadta: kell, kellemes (vo. 1270, 1285: Kelemes r-J 1342: Kellemes;

hollo (vo. 1231:Holo r-J 1315: Hollo);ullo(vo. PeerK.: 'I11ook, 1553.: !lew stb. az

ulni igebOl); teljes t= tellye8). Ez a geminacio az irodalmi nyelvben sokaig hareolt

az egyszerl1 hang ellen, s a hare csak a XIX. ezazad elejen dolt el. Hogy ez a

tendeneia ma sem halt ki, azt mutatjak az ilyen ujabb keletfi es hibasnak mino-

sulD, mtiveletlennek hato alakok: halladds, Kellenfold, ellemi stb.

Mind a nyugati, mind a keleti nyelvjarasokban altalanos volt a szovegi n

kettozese, fokepp a -ban, -ben, -n hataroz6ragban: szelesenm, nagyonn, hazbanm,

kertbenm, teumm, tabonn stb. Ez a jelenseg, melyre a XVI. szazadtol bosegee

peldaink vannak, szinten sokaig kuzd az irodalmi nyelvben a letjogosultsagert,

de a XIX. szazadban vegleg provineializmusnak mindstil.

Megemlitendd meg az -8Z 2. szemelyfi igei szemelyrag nyulasa maganhangzo

utan. Ez keleti nyelvjarasainkra [ellemzo. A XVIII. szazadban Erdelyben mar

altalanos volt, pl . Aranka Gyorgy (1790.): [esteeez, kezdessz, tartassz, mondassz

stb.

Egyeb massalhangzok szorvanyos geminacioja is elOfordul intervokalis hely-

zetben korai nyelvjarasainktdl kezdve: egy, vo, HB.: ig fa r-J igg ember; szappam,

vo, szl. sapusu. r-J 1510: zaponth r-.; 1530: Zappan; dinnye, vo, szl, dinja r-JBeszt-

Szj.: dsme>> 1223: Dinna, tovabba leszek > lesszek, roszul > rosezul , mereszen. >

meres8zen, egeszen >ege88zen stb. Ezek egyike-masika a koznyelvben is altalanos,

a r08SZ, szappan, dinnye geminaei6jat pedig mar helyesirasunk is irodalmiva.

avatta.

A maJsalhangzo.torlodasok cs feloldasaik

I. Kozis~~;{'a magyar nyelvnek az a finnugor alapnyelvbOl orokolt tulaj-

donsaga, hogy nem kedveli a sz6 elejen ket vagy to-hb massalhangz6 talalkozasat.

Ilyesmit altalahan esak hang~z6 szavakhan tl1r meg, mint brekeg, -prucsok,

krakog, pruszkOl,~-stb....,¥a-lamint viszonylag uJahh k 1 t(i j6v venyszavak·

han, mint grof , krem, fricska, t rehdny, sporol, spajz, 8J)onMn A L h ., 0 0 gyaln'o,n 0 1 -

ut6hhi jelleguekhen is csak ideig-6raig. A sok ro g})()lIoAodot,t! i( l( l~( 11 A~6l~zonblliH

13~

, . I I lllldH HI I t4~61udl>mn.HHl1lho,t1l . 6· tod u,Floku,tII .Y InIlf.l;HOIIH{t()tL,~IIjl~llbl~n ny ~ /.,,' / , 1 1 1 'w()/,it 8 th . ) , h o g y ny Ivnnl »11). n\l\'

(III lit /7" i88 , 81}(J,1'{jU,tatn.9, 8t z a z ! j ~ , Irt81

; ./,.1., 10n is sokszor szu,zu,dokt ltok 1,

h'W(IHb cllon{1Ll6 v IUI~,szomhen. tg uz , l~r~';dt volna, A'ma istorl6dasttl).t'tI11-

til tll()tt u fololdas hclwvetkezet~ vag~ ~ kO.J. dr.l:ga (1228.) kra1car (XV. szazad},J. k k" "tt annak 1genregie 18. U ,;J

1 t 1 l 1 , ! l . 6 jovev\:lnye · OZO v b k ' a is eltunteti ezekben a torlodast:1111 / (1409.)stb.; a nepnyelv azon ~n.so szor m

I .. 'f k " firiss 8telazs~ stb. .II ra{ja, gero, oraqcar, ' ' 't I'd' okat a nyelv tobbfele m6don oldja2. A 8 Z 6 e 1e j i massalhangzo- or 0 as

r I. -------- , " 'h z6 kertil E maganhangz6 vagy

11) A torlodas ele ejteskonnYlto magan ~JL-" 'r:-. • _- kezdett81, " .._- . ..,,-~- maganliangzoJaval azonos, vagyI~ torlodas uta~ kovetkezo s~~.agki utathat6 azArpaa-:KOrt61, es napjainkig

I'"e . A feloldasnak ez a mooja eseteb kas.us..-Reg:ehOOn-afelold6 hang- F "1 z z + zarhang ese e _eILSZO

- " !l b"hIVen. ro eg az s, s , .. --" 't aga'nhangz6]'aval s ehhol k6suh

It a kovetkezo szo ag m '"Illdesen azonos vo 'e de fole ujahh jovevenysza"y!1.inkbanaz

1III)I1S0nulassa~_~el~tkezhetett~~gHkdtula~istrang, islog stb.). Peldak: szl .

ikrzvetlenul IS ]elentkezhetlk p. -t Y , 1335' Estergar) . 1291: Stallo r-J

'1 (vo, 1243: vz urgar,. ,lili'?.tgarb>m. eszterqa yos r-Jm Istvan (vo. 1331: Estfan-),' szl. door» >m,DobrK.: Lstallo-; lat. Stephanus . d ) . lat echola > m, oskola r-J iekolo

" 3' O' d An' Hymusu uor i , .,lIlvar (vo. 119 . 'Jv uor, ". 1 bol escola}; tovabba: szl. 8tblpb > m. oszlop,( 0 ErdyK.: oskolayarv 1544: isko a,' .. to k nem.v . m aszial, sz]. 8vlakb > m, iszalaq, szl. 8tykb >~. osz,o e,

I " ' ' ! ' stolt. >', m istrang, nero. spital> m. ~spotaly stb.

Ntnrm >m. 08trom, nem. 8trang > k ibb 'dja hogy a torl6d6 massalhangz6kB) A torlodas feloldasanak leggya on mo,' ~_"'-"--'kt' dik Ez a magan-

r " nevezett b 0 n t 0 h a_,ng 1 a 0 .

Jd)zee~y ma~anh~~gzo, az ug~4vetkez0 sz6tag maganh~mgz6javal, de vannak

Imngzo legtobbszQr-az~S-&, e hont6hangot talalunk: szl, brait, >m, barattlHotek,amikor kezdettol fogva ~ r--:» db' da (vo 1086/XII-XIII.

B thY 'szl braz a >m. araz .(vo . HB.: bratym r-J1252: ara ,. . k"1 (vd 997 e1/1109:

b da a) . szl kralJb >m, ira y vo. .1 ' 4 1 ' ; . : brazda 0J 1270: wrdug araz

Ky 1')" '1 krbstb >m. kereszi (vo. 1256: cry8t

.I: 1229 Kyral rV1233' era ~ , SZ. IS .H(!uA > : - . K t) 'm prez > m perec (vo. Sch zj.:

. . k 't t r-;» 1261: erez ur " ne . . ,'Id; I"J 1248. yy:~s v e vo. 1327:Oherep); tovahha: vallon chnche >m.1Jerech); szl. (}repb >m. cser p (, . , lat planta >m. palanta,. .. k nero schmur >m. zsunor, .kilincs, nem. zuiec >m, cove '.' 'r ta stb Nehany esethen 1atsz61ag

HlIi. klas'b > m. kala8z, szl. ghst~ > m. g~ ~sz h '" adatok kello szamhan

, ld' f'l torl6dast Aho1 azon an regl .hl),ngatvetes 0 ]a 0 a., " . nem han atvetes tortent, hanem vo1ta-

l\l1nak rendel~ezesun~re, klderu1, ,~og~orl6d6 ma~sa1hangz6kat: szl. 8luga > ro.h6ppen hontohang va1asztotta12sz2e3'Sculga-)' szI. brekynja > m. berkenye (vO.

1 ( " 1223' Zuluga- rV ,

.~zoga vO., B k f 1274' Berkyne)' eppigy: szI. slama> ro.1268: Brekener-J 1252/1326: ere ene a

rV

• ,

I 1 aka > ro. szarka sth. ,.~zalama > sza ma, sz . svr . . - - t ' ash6111 ao.dll0) Viszony1ag ritkahh jelense 11r6g1n!o~v:h(}n,hQg-y.-.a ._ szent (vi). RH.:I. -'z6 _ leto szor fJ > V - )1 Fllk: zl. sv~tb > ro.

loassalhan , . vi) III .::ol!o(lncha); nero. schwa(Jer > m. .9o(/or.qzent),' 8zl. .'ft)obo11'b a· 8zobor (vO. H88: Zob 1)'(vo. 1450: 81/ (Jor rv1512:

(\,1). 1 00: I t J / d t lHJ) ' uf y:•• 1 .



r& m. kd, . 'b t ',nem.

t l a l a >m . elela, Jat. ()uar-Iw,,.n > m. 06f f l a , :n m. ~ w .~ I m, i A 1 A 1 t J l y , zl .dianllt9 > m, ()dr(Jydn st .

EIMorduJ, hogy a torl6dasb6J a z a Ie l) masanJhl1ngz6 s ,lk ki : szl, stolc las'b >m,

tokldez, szl. Vladimir > m. LadOmer.Ide a; 0~. voltakeppen a szlav Bc-nek

magyar cs megfelelese is: Bcuka >m. C8uka (vo. 1210: Ohuka); BCbrba>m. csorba(vo. 1227: Ohurba), Bcava >m. ceaoa (vo, KoIGl.: cza-vastb.), de mindent ossze .•_

veve a regisegben a feloldasnak ez a m6dja eleg ritka. Ujabban ellenben nyelv-

jarasokban igen terjedt: paceros, parhelt, picli , trdzsa, trozsak, templi stb.

D) A ( 3 + massalhangz6 eseteben elOfordult - mint lattuk _ a ( 3 kies€se,

de ezenkiviil van nehany pelda a ( 3 vokaliza16dasara is: szl. vlach

o

> m. ola"

(vo, 1283: Olahteluk), ugyanennek a szlav sz6nak a tobbese vlasi > m. olasz(vo. 1I81: uloz), szl. vnuka >m. unoka (vo, 1209: Vnuca).

3. Nyelviink azonban nemcsak a sz6eleji tor16dasokat nem kedveli, hanem a

s z__S _ . E _ ~ _ ! .~_~_j_jLb..e-ll_)S nehezen "tur ml:lgkettOneltobb massal?angz6t egymas

mellett. Pedig ilyen torlodasok, ~~..fu'szammalkeletkeztek, mikor a sz6v~gi magan-

hangz6k ~l~unese miatt sok szav.;n,k-ketmassa1hangz6r~ vegzodott, peldaul

szerelmu-bO(-~zerelm, xotolmu-b61 hatalm, titku-b61 titk lett es sok mas-hasonI6.

Ha mar most ezekhezmassa1hangz6val kezdod<rtoldaIek jarult, vagy osszetetel-

ben, sz6szerkezetben massalhangz6val kezdodo sz6 kovetkezett~l!tanuk, harmas

torl6das keletkezett: szerelmt{5l, hatalmban, titknak stb. E tor16dasok fololdasaszinten t6bbfele medon t6rtent.

A) A masodik massalh_~!lgz6kiesett. Ez a regisegben nem ritka, de viszonylagkeyes esetben--maradr-;'--m~{-ii.yelvOenis nyoma: HorvK.: felelben 'felelemben',

MargK.: syralban 'siralomban', ErdyK.: eerdemhety, KazK.: oetromhata, Szentsey

daloskonyv (1670-1704): gyemannak, galamja stb. Nehany peldaban ez a fel-

oldasi m6d maradand6nak bizonyult: ajanldek > ajandek, tekintget > tekingetjzarlni > zdrni, eperJYa > eperfa (s innen eper), ferifiu > ferfiu stb.

B) Megtortenik az is, hogy az elso massalhangz6 esik ki; NagyszK.: fay-

dambol, zeremnee, -WinkIK.: siramban stb. EnItek kozvet1e'iInyoma nem maradt.

A nyelvuj't6k azonban ennek alapjan "folujitottak" tevesen egy olyan sz6t,amely sohasem volt: sinim,

0) A leggyakoribb es a legmaradand6bbnak bizonyu16 feloldasi m6d abban

all, hogy a ke't--elso massalhangz6 koze--..b()llt6hang _ e _ _ , : : : , . ( !~ _ iktat6dik be.

Az igy megnovekedett testu to azutan a toldaIekos alakb61 elvon6dik: 1055:

harmu r-.J 1291: Harum-, 121I: ·holmu r-.J 1358:Holum,J6kK.: fegelemuel, BecsiK.:

alommal stb.; ugyanigy: szerelem, katalom, eiralom, felelem stb.; vekem, tehe«,

tekozoi, erdemei, k6borol stb. Ez a jelenseg a XII. szazadig megy vissza (esetleg

meg regebbre), yo. An.: Peturgoz, HB.: peter >l. Petrus stb. A XVI. szazad utantijabh peldak mar nemigen akadnak.

D) Ha a harmadik mas~I:L.Il_1_~Qg~iy( 3 ) , ez eshetik ki: 1581: mwskwak "oJ

1581/1582: MU8zkaor8Z;;gb;;'~,kortvely >kortllij (innen Ivon , i asn . l korte), e8tve >este sth.

136

InoD A , x _ M '" . MNy IX 3 01 5-6 ; 1 NllOZS.A:I • f.! 6 I'6 I' /l' r~J.(OIJ" , ,

A rn a 88 a I h 0. n g Z6 k C I. fl R ",', M N ' . XL, 2 6 1 5 ; Ul5.: Nyj. 93-4; BAn ZI,

MN'y. XXIV, 320; HOMEn: ~Nyv. II~. 74, Ul.I;'N II. XXXIV, 134-7; GOMBOOZ,BTLw.I("'t·tI 127-8,' BENK(),Nytort. 78. y, MIllLIO~, MY oH'MNy IX 61-2,' BAnOZI, HU~rt."U • Htd ,t • 1 34 J' ELI. ., 6IOl:j-9; Ul5.: OM. II/I, 93; BAnOZI, .o~6, N · K . L , 240-51; HORGER,Nyj. 45-7; BlUNK,1'12 l:LOSONOZI:MNy. XIV, 129-33, .. YB ,_ Htort 2 129-30. _ A mas a 11. J.' . , l5 N 't" t 78-9' .lU<OZI. , iN-ytudErt. 1. sz, 73-4; U., YJ or . 'MN' XXV 252-3' BAROZI, Htort,

6 d a a r 61' HORGER: y. , , V 22 6'iI fl n g z 6 k bet old S 'k nul a S a r 6 1: -b : Losoxozr: MNy. XI, _,OU-IOO - A m a s e a l h a n g z o y N K XL 380-1"GOMBOOZ, OM. II/I,

• - r ., XXIII/IO 30' MELIOH: y", 80 L:~OLNAIGv.: AkNYJ!.rt. ." .. M dt 18-9 -t: MELIOH:NyK. XL, 3 _,

01>-6; BAnOZI,HtOrt.2 164-5; BERRAn~~:; I06~.j·egyz.; GOMBOOZ,OM. II/I, 95; BAROZI,

HAGI:MNy. XXI, 65: SZINNYEI:MNy. . f ' , (5 gem ina c i 6: MELIOH:NyK. XL,HtOrt.

2142; BERRAR,Tort.Mondt, 24. Kll5 e~e~t" t 101-2. -l-: B EN Kl5 , NyjtOrt. 101;

a s I ; D. BARTHA,Szokepz, 35. -s-: ,~~NKl()2 ~J o;b': GOMBOCZ,OM. II/I, 95-6; BAnozl,

IIAltCZIHtort.2142: - 8Z : BENK(), Nyjtort, . ,gyt 16 d as 0 k r 6 1 e s f e 1old Ii a a ..

' , A a alhangzo. or l5 Nl£L5rt.! 142, 164-5. - m s s I 78-86; ue.. MNy. XXVIII, 37-9; U .:. yr.

I k r 61: Szo elejen: HORGER:MNy ..XVI, 9-70' BAnCZI, HWrt.2 137-40. Sz6 belsejeben:XXXVI, 410-415; KALMAN:MNYJ· II, 5.. 2' 1

., MN XXVIII 145' BAnCZI, Htort. 140- .IORGER: y. "

d) A MASSALHANGZ6-RENDSZER FEJLOnESENEK ATTEKINTESE

., az osma yarb61 orokolt massalhangzo-Lattuk, hogy az 6magyar kors~ak eleJe~ ar !yelv massalhangzo-rendszere-' , onton e1tert a mal magy .

rendszer meg szamos ~ hozza, mint a finnugor alapnyelv konszonantiz-tal, noha lenyegesen kozelebb volt dss 't 1 kulasanak fobb vonasai es idd-musa. A nyelvemlekes korban a ren szer a a a

. . ko tk "kben foglalhat6k ossze.rendje a ove ezo kih 11tt a nyelvbol a X meg a y, ez

l.Meg az els~ ~zazadokba~ .~~koz~~~:~:6:es~e~en kepzett reshang. E han~~~

11 ket; erosen velaris, azaz a sza]ureg, ddal lezarult. Ezzel a velaris artikulacioju

elete a magyar nyelvben a XIII. szaza

"kkenthangok aranya lenyegesen .orl '1 . It" t a ( 3 sot valoazinfileg e hangnak v-ve

' , ban gyakor at! ag e un, .. k kMeg az omagyar .. obb reszen meg j6val az 6magyar orsza

val6 atalakulasa a nyelvterulet ~agy k k vegere a X is ritka varianss8." 1'sult Az omagyar orsza , I

vege elott megva 0 " -., 't h ' t nyelviinkben egyetlen olyan massa _' 'd tv] A mohaosi vesz utan e a "1 . thuzo ot vissza, " b"l hi ik az ly Az ly-bo _ mmt

dt I ai koznyelvunk 0 lanYZI,. .(hangzo mara ,me y m I ' t .dessel a nyelvterulet nagy reszentudjuk - a XIV. szazadtol kezdve assu ~r]e I 'l1apot _ az ly helyebe Iepetc

1 . ki ite ben azonban a mal nye vaj lett. Az iroda mi iej es ., 1 Mi az elObbi hangoknak, fdleg a

i - csak a XIX. szazadba~ ~ZI1a~f.~~,~;. :m sajnalhatjuk, az ly eltuneset. -nak meg a y-nek a pusztulasat ku onose en n

~esz'e .. gnek konyvelhetjuk el. zak I g 1,5 szaeadaiban bdvult nyelvunk a

Masreszt meg az 6magyar korks"_ k o 1'0 kialakult a dz is, de ez ekkorleI Az 6magyal' Ol'SM 'V ,. , , ) d ' .

Z8-ve m e a c-v . , k/j k 1il~ltllltt(l()1ban fog fokozatosan n i )v t tUm eg l'itkl1, ill g te rhe l t sege a v ~

1 : 1 7

------;-~':"'IJI'"~mt:~~~~A~m~IJ~l'~ld!;v~lIz~lg~. . r n l 1 Ill' J m t J 1'-lld8Z l' gyotlen



1 I l 40 0 . I hl ll lg J l6 , • tho k. iv tI I(•I!< Iy I ! lbbloltol) IngvI l l6 . u l l . A. 6magy a l 'konu.kbt.n • {.jllid", hatolroZOlto>n•• 6ng.. ·.6ng.ll.n Oppo2iei6 kiteljesedese

;"anyab.n ha lad . Az 6.magyar korban (es ae 6magYIlJ"korszak elejen) hmnyzoll

az f zonges parja. e. hianyzotl a P z"ngetlen megfeleloje. Azzal, hogy a {J is

labiodentalis reshangga lett, mint amilyen az I , pontos v " - - ' I szembenallas kelet-

kezelt. - A ""'vel megteremtlidolt az 8-nek addig hianYZ6 zonge. parj a. _

Az ujonnan meghonosodott c ugyan wk>iig zonges pa r ne!ktil mar-dIlt, azonban.a korszak vegan kialakul6 dz itt is megteremlette az dz r-;» c keltOssegel. _ Azzal,

hogy az osmagyar C8 depalataliza16dott, a dZ 8 artikulaci6ja pedig elto16dott a

gy-ig, e ket hang par nelkiilmaradt, azonban a gy melle koran (legkesobb a.

XU. 'Zasadban) kifejl6dott a ty. csupan a C8 mru-adlM.rstalan az eg6sz 6magyarkorszakon at. Ezen csak a kovetkezo korszaknak, a kozepmagyarnak az elso

evtizedei segitenek a XVI. szasadban meghonosod6 dZ8 atl"rikataval. Ez ugyan

mindmaig igen ritka hang maradt, gyakorisaga egyaItalaban nem merheto a

c8-hez, megis benne a rendszer kiegesziileset, egy hianyz6 tagjanak megsziiletesetIa,thatjuk.

Ellentett iranyu vaItozas csupan a izongetlen parjanak, a x-nek a vissza- i

hUzOd6.sa.Ebben az ooetben - amennyibon a ivala"" is fonema volz_ azonges .•

z"ngetlon ""embenall" egy ponlon meggY"ngfilt. (Egyel5re ketas. hogy a nap.

jainkban jelentkezo X apeX, teXnilca, duX stb.-fele ejtesvaltozatokb61 va16ban

rendszertagga fog·e kiepulni.) - Nem keletkezelt zongetlen parj. az I. r-nek,teMt a likvidaknak es erthetO okb61 a nazalisoknak.

Mindent osszeveve nem ketseges, hogy nyelvemlekes korunk elso 700 evenek

(a IX. szazad vegetol a XVI. szazad vegeig) egyik fontos eredmenye nyelviink

egy jellemzo vonasanak, a zonges es zongetlen massalhangz6k vilagos szemben_

allasanak kiteljesedese. Ezzel egyszersmind _ a rendszer tag.1ait tekintve _

mai magyar massalhangz6-allomanyunk a XVI. szazad vegere mar teljes, azzal

a kivetellel, hogy az ly-nek mar megindult Pusztulasa meg csak ezutan valikveglegesse.

2. Megeros6dik es kiteljesedik nyelviink egy masik jellegzetes vonasa, az

egyszeru, illetOleg rovid es a geminalt, illetoleg hosszu massalhangz6k szemben_

allasa. Ugy latszik, az 6magyarban teremtodott meg nemcsak a tt, bb, de sok mas

kelto. massalhangz6 is. AsszimiJaei6 utjan kialakult minden m£.saJhangz6n.k

a geminalt parja, amely azelottesetleg hianyzott (egyes geminalt massalhangz6k

".magyar korbeli hianyat .ok osetben nem aI1ilh.ljuk bizl=), igy a fe1sz61it6

mOdj·je az 88Z·1, a zz·l, az 88-t•• ttY·I .Ib., a ·val, ·vd v.jenck hMonuJasa pedig

minden m"",lhangz6 geminaIl vaIloz.tat megteremtelte, vagy ha az mar meg.

volt, erositette. Termeszetesen a geminaci6 is igen megnovelte a kettOs massal-

hangz6k szamat, mint mar a tt, bb-vel erre utaltunk. Az egyszerusOdesek vele

szemben jelentektelenek. fgy minden magyar massalhangz6nak meg-van a tole

tHesenkiilonb6zo kettOs vagyhossZuparja, az egyetlen k ivot 1 , mlyben ez a

szembenallas hianyzik, adz, meIy mindig gemina.ltnak h o.ng zl ( lk 'pz .lhet6

13 8

It a ,. uzonban Of:lo.ltv l1 r io ,n sa a vaka-ugyan pl. g y v a k a t ' O d z

1 7 ut.fo16

d ~ ~ l l 1 k O ' l ' ) l l 1 J~)f )fOl~U igen l'itka 11 dZ8 geminal» val.e . J.lt hangz z.n, ,d 'k ban g emma an •

p'" .. • , • kat .. embenalla-i.o,."'. k ' b n nemosak uJ hango • k3 A maesalhangzo-valtozaso azon 11 altoztathattak az egyes hango

."k~t teremtettek, hanem lenyeg,el~~ab:';;'em lenyegtelen, elsdsorban a:.yelV

gyakorisllganak az aranyat; Ea egya a assalhangzo-rendszerre nezve is, '";"

h~ngzasa szempontjabol, de f~ntOtSSaJ'emzoi koze tartozik a me~terlhheltsg6ek '

b 1 "1 y hang ron 0 massa angz

'gy ny~~:~ :e;g merte fol korszakrol k~rszak:7to:''':fo~ kivtil sok egy6b

~!~~~heltsegi aranyana~ vaJtnza~ai~;: t:ld:;:r"k valtozo gyakorisaga, stb,

Mnyezo is. uj~bb j~v~~e:;=:~~a~gz6. valtozasokbol ~Yi}vanv~6~1:::::'b:n .:

~:leSZ6~:;:to':a~';,' jelenseg a ~aeleskorli ~~'::,~a::~t;'iatalis hang~l. is

ren ek szamat szaporitotta meg. esz nyelvtortenetttn-ly-ek meg aZM~y~ lattuk ez a [elenseg vegigvon,~~.u~kyaneg Az akkor kialakult1etrehozott. ill. izadban erdsodi meg. . I ttkon, de kulonosen a XV-~VI. sza altozott, meg. Az ly-ekbOI ug!~n J e ,

urany nagyon Ienyegese~ ,azota s:m :Iatalizaci6, megemelve a palatahs hangokban szinten palatalis hang. p

~u~ ~~ .

szamaranyat, erdsen lagyitot~~ a nye an~sak lagyabb hangzast, a.nyelv zenei-

B' j6val kisebb terjedelmu, de ugy., '''l'snek mely a zenei elemet tar-

'O"e~:ka fokozasat koszonhet!iik, a zon1gtes:: ne~ is nagyon jelentos mertek-seg 'k ' aranyat erne e, b

talmaz6 massalhangzo szak~ I heW zongetlen hangokkal szem en. 'k es •a merd zorejeknek te III , . teteben a rmissalhangzo

be~~n e es azonfeliil a nyelv han!z~"a tekin an elv bel fejlddese folyaman

'n

Y

h:ngz6keloszlasa. Az idegenbol JloltdtvagYkettlneI tobb masaalhangzo talal-maga , l' d' ok fe 0 asa, . 11 "yeI-keletkezett massalhangzo-~o~o .as" finnu or kort61 kezdve Je emzo ~.,k

"nak kerulese az urah, Illetoleg a t g t Megkell azonban jegyeznunk,ozasa " . nyokat erem . "b"I' ere.. k 'kedvezo megoszlasi VISZO 'b torlodasok kikiiszo 0esvun re, es .., t' k legtijabb szakasza an a1 .. k tortene ene

hogy nyc von. on till .. .. e zebeniranyulo tendencia :gen meggyo ~U1n~om6 reszben a szaim;g el~l.o ~. '1 kultMa massalhangzoink messze I 'kes kor korai szazadaiban ta a

ke "dnek Ez a helyzet mar a nyelvem, e megterheltsegfi velaris reshang,epzo . a ket. eIegge nagyXIII szazadtol) azzaI, hogy

(a me' a ellGnlek. aItoaaeail a kovetkezo labl"atok

a ~ A ; e;yes maesall.angz6k fonto::;'bb ,v alhangz6.mOdo.ula",k vannu.k fol.

sze~Ieltetik. Ezekben csak a fO,nt?sak

£ ~~~:sa altaI keletkezett massalhangz6-' k benniik a torlodaso eo.eve. Nmcsene

pusztulasok.

13 0



';j

·.o. .. .~.. ... .•·-~e.. .

- -"":'~

~~

~i/\d/\o l .. .~-'~~NIII

; . , P :~~~IA ~.~~

~N

~III

f-l

~. . .1-1

N ~

~ ;., ;.,~Q ~ " ' : 0

/\ /\ / \ - + T

:: .. .. . . . ,N~ . . . , I l I

>C •

~ . . . . . . .e Q l>. . . ~-0 : ; : l ~ Zj . . . ~I:

S ... .. ./\

__I--~------_------_!_---·-------,-------~----~-...!---

~NIII

f-l

~.. I. .~/\ . . ..~~

•·.s:;>.. ... .•·~~

~:; :10<-0

!Q/\.",,_

~N ~III :; :

~~

~N

~~I Q

/\~/\

~~ .",,_

f-lHH.

~ti l~.

. . .~'"":'

/ \ ~ i : :.,. 1-0. " , , _ t i l

~~i

'", I '£/\ ~ III. .. ~.,.~ N.,~'"

NIII :0f-l -+ T.. .

~. . .

~.0 >C

. . ! l : I ~

l!Ii~ :0'fh -+ T~ l ; - E

~.. 0

i ~ . : 4 >C~

•Nol

r.. ~ -c<

140

- . . - \ . . .

~

I

16 1



1:.-..

~ :; ;~

.. . -0

S ". .~.. . ~

:tiA. . . . .

.l! 1~ -0

.£

"~ .

'0

. . . . . >

~~l:l ~-o. . . . . . .~Illc~.~.~

.::I il: ll :0i!] Ii

i>.Q N :0g" ; S' ill>. . . ..

III ~ :

.~II -0. . . . . ;

~• . . ~~ ~ -0

. .Ii . . . . . ~ ~ ~

A

~

142

•·..N

o. .

·. .".. .

I ~

A M.blt1.zl),Mkbnnhu,8zntUt r U v l d i t 6 1 1 1 { o l o l d 6 . ! ! I 1 :

. funkc.a val tozas osak bieonyos m ghl1tal'ozott funkei6j<1 massalhangz6kat

erin t (pl. id5jel, hatal'oz6rag stb.)

_ maganhangz6

_ massalhangz6

_ nyelvjar!1si szinten maradt

_ 6magyar

_ osmagyar

_ szazad_ sz6rvanyosan jelentkezik

mgh.

msh.

N.

600 .

6sm.

81..

8z6rv.

Az egyes jelensegek idejere vonatkoz6 megjegyzesek a valtozasok falteheto

ozdetet jelzik, tovabba azt az iddpontot. ameddig a tendenoia tulnyom61ag

61'venyesiilt, noha kesei eredmenyei meg ez utan is jelentkezhetnek. Ahol az idB

nines jelezve, ott a kerdeses jelenseg elsz6rtan az egesz nyelvemIekes koron at

\Mordulhat.

lnODALOM:

:BARCZI, HtOrt.2 126-46, 158-73; UO.NyrFiiz. 4. sz.

2. A MAGANHANGZOK TlJRTENETE

a) A MAGA.NHANGz6-RENDSZER AZ 6MAGYAR KOR KEZDETEN

Az osmagyar kor vegen es az 6magyar korszak elejen - mint lattuk - voltak

I\. nyelviinkben rovid es hosszu maganhangz6k, valamint kettOshangz6k.,1. A r a vi d mag a n han g z 6 k a kavetkezo rendszerbe sorakoztak:

i 'U

o

Meg kell jegyezniink, hogy a szovegi rovid maganhangz6 csak magas nyelvallasu

lohetett, s ez mar ekkor erosen valtakozott sorvad6 varianssal, minthogy egyes

massalhangz6k utan mar az osmagyar korban el is tfint, az eltunest pedig a

ma.ganhangz6 fokozatos redukci6ja elozte meg. NeMz mega.1lapitani, hogy e

korban melyik volt az uralkod6 va.rians: meg a teljes rovid maganhangz6, vagy

rnar a sorvad6. Va16szinubb azonban, bogy foly6 beszedben a redukalt magan-

ha.ngz6k mar j6val gyakoriabbak VQlto , ;E 1'i)vidmaganhangz6-rondszerban k t o l Y O I n hangot talalunk, mely ma.i,nyel-

us

ii - a mássalhangzók tört. (111-143)

Documents