infrastruktúra és gördülő állomány karbantartó szoftver és ... · 6 1.2 a projekt...
TRANSCRIPT
1
„Infrastruktúra és gördülő állomány karbantartó szoftver és IT alkalmazás
konszolidáció 2. ütem” projekt IKOP – 2.1.0-15-2017-00046
Műszaki melléklete
MÁV - START Zrt.
MÁV Zrt.
2
Tartalom 1 Bevezetés, célok, helyzetkép ........................................................................................................... 5
1.1 Bevezetés ................................................................................................................................. 5
1.2 A Projekt megnevezése, célja, indikátorai ............................................................................... 6
1.2.1 A Projekt megnevezése .......................................................................................................... 6
1.2.2 A Projekt célja ......................................................................................................................... 6
1.2.3 Indikátorok ............................................................................................................................. 7
1.3 Az INKA2 Projekt fókuszterületei ............................................................................................ 8
1.4 Az INKA2 Projektet megvalósító szervezet - Konzorcium bemutatása ................................. 10
1.4.1 MÁV-START Zrt. bemutatása ......................................................................................... 11
1.4.2 MÁV Zrt. bemutatása .................................................................................................... 12
1.4.3 Tevékenységek .............................................................................................................. 13
1.5 Informatikai helyzetkép ......................................................................................................... 15
1.5.1 Áttekintés, fő megállapítások a fejlesztendő területekre vonatkozóan ....................... 15
1.5.2 A vállalati informatikai architektúra kulcselemeinek áttekintése ................................. 17
1.5.3 További, a projekt szempontjából fontos rendszerek ................................................... 21
1.5.4 Központi IT szolgáltatásokat biztosító rendszerkomponensek ..................................... 23
1.5.5 Jelenlegi IT infrastruktúra és üzemeltetési modell rövid áttekintése ........................... 23
2 Az informatikai támogatás üzelti követelményrendszere ............................................................. 26
2.1 A gördülőállomány műszaki folyamatait támogató megoldás üzleti követelményei (GÜK) . 27
2.1.1 Karbantartás üzleti folyamat követelményei ................................................................ 29
2.1.2 Gyártás........................................................................................................................... 37
2.1.3 Kiegészítő üzleti követelmények ................................................................................... 48
2.2 Erőforrás tervezés – személyzet és jármű (VÜK) ................................................................... 50
2.3 Belső logisztikai funkciókat támogató informatikai megoldás (LÜK) .................................... 55
2.3.1 Basware funkciók kiváltása ............................................................................................ 55
2.3.2 BTA kiváltását támogató üzleti követelmények ............................................................ 56
2.4 Adattárház jellegű funkciókat támogató informatikai megoldás (AÜK) ................................ 57
2.5 Általános, platform szintű elvárások a kialakítandó INKA 2 megoldással szemben .............. 61
2.6. Integrációs követelmények ................................................................................................... 62
2.7. Jogosultság menedzsment támogatás .................................................................................. 64
2.8. Az INKA2 Megoldás komponensei ......................................................................................... 64
3 KÖVETELMÉNYEK – INKA2 FUNKCIONÁLIS KÖVETELMÉNYEK ...................................................... 66
3.1 Gördülőállomány műszaki folyamatait támogató megoldás funkcionális követelményei (GFK) 66
3.1.1 A rendszertől elvárt általános funkcionális követelmények ................................................. 66
3.2 Erőforrás tervezést (személyzet és jármű) támogató informatikai megoldás (VFK) ................... 92
3.2.1 A rendszertől elvárt, általános feltételek ............................................................................. 95
3
3.2.2 Mozdony-, motorvonat forduló tervezés feladatok ........................................................... 107
3.2.2.1 A kialakítandó rendszertől elvárt szolgáltatások ............................................................. 107
3.2.3 Személyzet munkaidő-beosztás tervező és irányító informatikai rendszer fejlesztés ....... 108
3.2.3.1 Személyzet irányítás tervezési szintjei ............................................................................ 108
3.2.3.2 Személyzetforduló tervezés üzleti folyamata ................................................................. 109
3.2.3.3 Utazószemélyzet tervezése ............................................................................................. 110
3.2.3.4 Személyzetforduló tervezés ............................................................................................ 110
3.2.3.5 Havi munkaidő-beosztás készítés (elővezénylés) ............................................................ 112
3.2.3.6 Napi munkaidő beosztás készítése .................................................................................. 113
3.2.3.7 Nem utazószemélyzet tervezése ..................................................................................... 113
3.2.3.8 Összeállított szerelvény ellátása személyzettel .............................................................. 114
3.2.3.9 Vontatási/tolatási feladat elvégzése ............................................................................... 115
3.2.3.10 Vonatkísérői feladatok elvégzése .................................................................................. 115
3.2.3.11 Nem utazószemélyzet szolgálata .................................................................................. 115
3.2.3.11 Személyzetvezénylés-tervezési feladatok ..................................................................... 117
3.2.3.12 Adatszolgáltatás bérszámfejtéshez, riportolás ............................................................. 121
3.2.3.13 Rendszeradminisztráció ................................................................................................ 123
3.3 Belső logisztikai funkciókat támogató informatikai megoldás funkcionális követelményei (LFK) ......................................................................................................................................................... 147
3.3.1 Beszerzés menedzsment .................................................................................................... 147
3.4 Adattárház jellegű funkciókat támogató informatikai megoldás (AFK) .................................... 178
4 KÖVETELMÉNYEK - IT ARCHITEKTÚRA ÉS SZOFTVER LICENC KÖVETELMÉNYEK ......................... 179
4.1 Adatbázis kezelőre vonatkozó követelmények ................................................................... 179
4.2 Alapszoftverre és hardver elemekre vonatkozó követelmények ........................................ 180
4.3 Licenc követelmények ......................................................................................................... 180
4.4 Perifériák ............................................................................................................................. 182
5 KÖVETELMÉNYEK – INKA NEM FUNKCIONÁLIS ÉS EGYÉB TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK ........... 184
5.1 Nem funkcionális követelmények ....................................................................................... 184
5.2 Módszertani ajánlások ........................................................................................................ 185
6 MEGVALÓSÍTÁS TERVEZETT MÓDJA – ÜTEM, FELADATOK, TERMÉKEK ..................................... 188
6.1 Az INKA2 Rendszer bevezetését befolyásoló külső projektek............................................. 188
6.2 Ütemezési javaslat ............................................................................................................... 189
6.3 Leszállítandó termékek ........................................................................................................ 190
7 A Megvalósítási Javaslatok szakmai minőségére vonatkozó elvárások ...................................... 207
8 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................... 208
8.1 A MÁV-csoport működését, tevékenységét szabályozó jogszabályok tájékoztató jegyzéke 208
8.2 A Konzorciumi tagok szervezeti felépítése .......................................................................... 208
8.3 Információbiztonság ............................................................................................................ 211
4
8.4 MÁV-START Zrt. folyamatok tevékenységcsoport (nem munkafolyamat) mélységű bontása 241
8.5 Karbantartás tervezés folyamatábra ................................................................................... 244
8.6 Vasútijármű javítás szervezete ............................................................................................ 245
8.7 A Gödülőállomány karbantartás üzleti követelményjegyzéke ........................................... 246
8.8 Erőforrás tervezés követelményei ....................................................................................... 249
8.9 VONTAT-Jármű Regiszter (JÁR) funkciói és kapcsolatai ...................................................... 252
8.10 A Vezénylési rendszerek fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó informatikai rendszerek .. 256
8.11 Megvalósítandó terület (feladatkörök) – alkalmassági követelményben előírt szakemberek összerendelés .................................................................................................................................. 264
8.12 Fogalom meghatározások ................................................................................................... 265
Gördülőállomány karbantartás - fogalmak ................................................................................. 265
Erőforrás tervezés - Általános szalmai fogalmak ......................................................................... 266
8.13 Informatika - Általános szalmai fogalmak ........................................................................... 273
Táblázat jegyzék .......................................................................................................................... 275
Ábrajegyzék ................................................................................................................................. 275
5
1 Bevezetés, célok, helyzetkép
1.1 Bevezetés
Ebben a fejezetben egy rövid összefoglaló található a beszerzendő szoftver(csomag)
bevezetési projektről, általános leírással a projekt kezdeményezéséről, előzményeiről.
A közösségi közlekedés biztosítása, ezen belül a vasúti gördülőállomány kapacitás magas
szintű rendelkezésre állásának biztosítása csak úgy lehetséges, ha a gördülőállomány
infrastruktúra üzemeltetési, karbantartási és felújítási folyamatok áttekinthetőek, időben,
költséghatékonyságban és transzparenciában optimalizálhatóak. Ez nagymértékben
hozzájárul a menetrendi közlekedés fenntarthatóságához. Az európai vasutaknál a fent
felsorolt üzleti igények megvalósulását és egyben folyamatos kontroll alatt tartását
informatikai alkalmazás infrastruktúra implementálásának útján valósították meg, így az ott
megszerzett tapasztalatokat is fel lehet használni rendszereink korszerűsítése és a
tulajdonos, üzembentartó által elvárt költséghatékonyság megteremtésének területén.
A MÁV Zrt. 2015-ben európai uniós értékhatárokat elérő, nyílt közbeszerzési eljárást indított
az „Infrastruktúra és gördülőállomány karbantartó szoftver, valamint IT alkalmazás
konszolidáció” megnevezésű projekt keretében karbantartási folyamatokat támogató
szoftver beszerzése, bevezetése és IT alkalmazás konszolidáció tárgyában (továbbiakban
INKA1 Alapprojekt vagy INKA1).
Az INKA1 Alapprojekt 2017.01.01-jén indult el üzemszerűen. Az INKA1 Alapprojekt
megvalósítása, részletes tervezése során egyértelművé vált, hogy az eredetileg kitűzött célok
elérése érdekében szükséges a pályavasúti infrastruktúra és gépészeti területeken túl a
vasúti gördülő állományhoz kapcsolódó műszaki, gazdasági, tervezési és gyártási folyamatok
teljeskörű műszaki támogatása, az eszközök kiszolgálásához a munkavállalói - a vezénylési
rendszer megújítása és a jelentős adatvagyon értékeit hatékonyan felhasználó adattárház
megoldáselemek kialakítása.
Ajánlatkérő az „Infrastruktúra és gördülő állomány karbantartó szoftver, valamint IT
alkalmazás konszolidáció II. ütem” projekt (továbbiakban INKA2 Projekt) indításával az IKOP
2. prioritási tengelyéhez illeszkedő, a vállaltcsoport számára stratégiai jelentőségű célokat
kíván elérni.
Jelen Műszaki melléklet dokumentumban Ajánlatkérő minden esetben az INKA2 Projektet
megvalósító Konzorcium tagjait jelenti.
Ajánlattevő feladata valamennyi jelen dokumentumban megjelenő követelmény
maradéktalan teljesítése, beleértve valamennyi szöveges fejezetekben és a Mellékletekben
csatolt dokumentumokban megjelenő összes követelményt.
Jelen Műszaki mellékletben használt fogalmak esetén is a beszerzési dokumentáció részét
képező szerződéstervezet fogalom meghatározása irányadó.
6
1.2 A Projekt megnevezése, célja, indikátorai
1.2.1 A Projekt megnevezése
A projekt címe: „Infrastruktúra és gördülő állomány karbantartó szoftver, valamint IT
alkalmazás konszolidáció II. fázis.
Rövid neve: INKA2 Projekt
Projekt azonosítószáma: IKOP-2.1.0-15-2017-00046
Operatív Program: IKOP-2.1.0-15-2016
Felhívás azonosító jele
Projekt megnevezése
Támogatást igénylő neve
Projekt indikatív támogatási kerete (Mrd Ft)
Szakmai elvárások
IKOP-2.1.0-15 Infrastruktúra és gördülőállomány karbantartó szoftver és IT alkalmazás konszolidáció II. ütem
MÁV Zrt. és MÁV-START Zrt. konzorciuma
3,60
(támogatási intenzitás: 100%)
Infrastruktúra és gördülőállomány karbantartó szoftver és IT alkalmazás konszolidáció II. ütem.
1. táblázat: 2016. IKOP ÉFK lista
A MÁV - csoport - az INKA Alapprojekt által elindított - INKA programot az IKOP 2. prioritási
tengely céljainak megfelelően valósította, illetve valósítja meg. Az operatív program fő célja
az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti elérhetőségének javítása, amely szorosan
illeszkedik a Nemzeti Közlekedési Stratégia és az Országos Vasútfejlesztési Koncepció
céljaihoz is. Az INKA programon belül 2017. augusztus 15-én induló INKA2 projekt az IKOP 2.
prioritási tengelyével összhangban célul tűzte ki, hogy a gördülőállomány kapacitásai
magasabb szinten álljanak rendelkezésre, ezáltal a menetrendszerűség javuljon, a
kapacitások értékesítési lehetőségei kevésbé sérüljenek, a szolgáltatások színvonala
növekedjen az igénybevevők megelégedésére.
1.2.2 A Projekt célja
Az INKA2 Projekt elsődleges célja, hogy a MÁV-START Zrt, a MÁV Zrt konzorciumban
megvalósítandó, a cég- csoport szintű gördülő állomány karbantartás és az erőforrás
tervezés újratervezett üzleti folyamatait támogató integrált és konszolidált informatikai
rendszer bevezetése 2 éven belül.
Hosszútávú igényként lett megfogalmazva, hogy az új rendszer a jelenleginél kisebb
ráfordításokkal, hatékonyabban támogassa a MÁV - cégcsoport céljainak elérését ideértve
azt, hogy csökkenjenek a folyamatokhoz kapcsolódó adminisztrációs terhek, csökkenjen a
7
manualitás mennyisége, növekedjen a járművek üzemkészsége, javuljon a folyamatokhoz
felhasznált munkavállalók hatékonysága).
Jelen INKA2 projekt általánosan megfogalmazott céljai az alábbiak:
Áttekinthetőség, egységesítés: A folyamatok áttekinthetővé és optimalizálhatóvá
váljanak (karbantartás, gyártás, felújítás, üzemeltetés) egységes támogató
rendszerben mind a pálya infrastruktúra, mind a gördülőállomány tekintetében.
Szintén az egységesítést és az áttekinthetőség szempontjából fontos, hogy Csoport
szinten megújuljon az igénykezelési menedzsment is. Ez utóbbi cél összhangban van
az informatikai üzemeltetés alkalmazáskonszolidációs célkitűzéseivel is.
Teljeskörű tervezhetőség: A műszaki terület erőforrás tervezésével (vonatkozó
anyagigények, humán erőforrás igények, gépigények időben tervezhetők legyenek)
kapcsolatban Cégcsoport szinten egységes irányítási rendszer kialakítása, a lehető
legnagyobb költséghatékonyság érdekében.
Erőforrás kapacitásbiztosítás és szervezés: Egységes szerelvényforduló-,
mozdonyforduló-, és személyzetvezénylő rendszer kialakítása a menetrend
zavartalan ellátásához szükséges járműmennyiség és a zavartalan működéshez
szükséges személyzet mindenkori biztosításához. A forgalomhoz szükséges
járműállományt (gördülő álllomány) a karbantartási és gyártási folyamatok
támogatása biztosítja. A gördülőállomány műszaki folyamatai pedig a szolgáltatás
tervező folyamatoktól kap inputot.
Egységes információ biztosítás: A stratégiai döntésekhez gyorsan elérhető és pontos
adatokra van szükség az adatok teljes összefüggésében. Ehhez szükséges a MÁV -
csoport adatvagyonának kiaknázása, hatékony elemzése és korszerű
felhasználhatóságnak biztosítása.
1.2.3 Indikátorok
A Projekt európai uniós forrásból valósul meg, ezért a támogatási kérelemhez készült
Megvalósíthatósági Tanulmány (továbbiakban MT) és Költség-haszon elemzés (CBA). Az MT
készítésekor az INKA2 Projekt IKOP 2. priorítástengelyéhez illeszkedően kerültek
meghatározásra azok az indikátorok, melyekkel a projektet kívánjuk mérni.
A projekt közlekedésszakmai céljainak megvalósulását mérő eredményindikátorok:
Utazási idő csökkentése (kötelező):
o Az utazási idő csökkenése, melyet a 2013-as tényadatokhoz, mint bázishoz
mérünk. Várhatóan elért javulás 2023-ra 1,9 óra.
Járműállomány rendelkezésre állása (gördülőállomány karbantartás és gyártához
kacsolódó):
8
o A járműállomány rendelkezésre állásának javulása, melyet a 2015-ös
tényadatokhoz, mint bázishoz százalékosan mérünk. Fejlesztéssel
várhatóan elért növekedés 1%.
A következő táblázat összefoglalja az indikátorokat:
Az eredmény indikátor
megnevezése
Mérték-
egység
Kiindulási
érték Dátum Célérték Dátum
Utazási idő csökkentése óra 37,9 2013 36,0 2023
Járműállomány
rendelkezésre állása % 78,86 2016 79,86 2021
2. táblázat: Indikátorok
Indikátorok mérésének módszere
Utazási idő csökkentése: a projekt megvalósulásával elérni kívánt eredmény mérése
mintavétellel lehetséges, az kialakítandó INKA2 Projekt bevezetését követő rendszer
adatbázisából, valamint próba utazások elvégzésével tervezett a mérés.
Járműállomány rendelkezésre állása: a projekt megvalósulásával elérni kívánt
eredmény mérése az INKA2 Projekt bevezetését követően az új karbantartási és
járműnyilvántartási adatbázis lekérdezéssel lehetséges.
1.3 Az INKA2 Projekt fókuszterületei
A célok elérése érdekében az INKA2 Projekt tartalmilag, a MÁV - csoport 2017 januárjában
bevezetett egységes vállalatirányítási rendszerhez illeszkedően, - az alábbi egységekből áll:
I. Gördülőállomány műszaki folyamatait támogató megoldás SAP platformon:
a pályavasút műszaki tevékenységeit támogató integrált alaprendszerhez hasonló,
ahhoz illeszkedő illetve illeszthető informatikai rendszer kerüljön bevezetésre a
gördülő állomány műszaki feladatainak támogatására. A műszaki feladatokat
átfogóan értelmezve ide értjük a
fejlesztést,
beruházást,
felújítást,
rekonstrukciót,
tervezhető karbantartást (járműre és TMK tevékenységre is),
a nem tervezhető karbantartás támogatását (hiba- és üzemzavar elhárítás)
a járműtisztítási, kocsi vizsgálati feladatokat és a
gyártást (alkatrész, jármű, gyártóeszköz)
cserejavítást
9
fődarab-követést,
o alkatrész követést,
o anyagtervezést,
minőségrirányítást (QM).
II. Erőforrás tervezést (személyzet és jármű) támogató informatikai megoldás:
A megvalósítandó megoldás fontos része az erőforrás tervezés (vezénylést támogató)
funkciók bevezetése szerelvényforduló-, mozdonyforduló-, és személyzetvezénylő
rendszer keretében dinamikusan változó környezetben is (mozgó jármű, mozgó
személyzet).
III. Belső logisztikai funkciókat támogató informatikai megoldás SAP palatformon:
A logisztikai folyamatokhoz kapcsolódó beszerzési igénykezelés (jelenlegi Basware rész
funkciók kiváltása) a MÁV – cégcsoport Basware felhasználói számára, valamint az
INKA1 megoldáshoz illeszkedő műszaki területre kiterjesztett raktári funkciók.
IV. Adattárház jellegű funkciókat (rugalmas riportkészítő) támogató informatikai
megoldás SAP platformon:
A teljes csoport szintű vállalatirányítási, pályainfrastruktúra, gördülőállomány és
vezénylési rendszerelemek adataira épülő adattárház és komplex riporting
eszközrendszer fejlesztése szintén a projekt feladata.
Jelen INKA2 beszerzés műszaki mellékletében részletezett folyamatok és funkciók
megoldására szállítandó informatikai szoftver(csomag) bevezetésén, installálásán túl a
kapcsolódó licencek is a beszerzés tárgyát képezik.
Hardver eszközök bővítése1
Az INKA 2-ben várhatóan megnövekszik a felhasználók, a felhasználók által használt riportok,
funkciók száma. Ez az INKA1 rendszerhez tervezett hardver-terhelés bővítését eredményezi.
Az ehhez szükséges hardver eszközök (szerverek és kapcsolódó szoftverlicencek, storage-
bővítés) beszerzése is célja a projektnek. - Elvárás az ajánlattevőtől, hogy megadja a
szükséges Hardver és licensz minimum és ajánlott követelményeket az elfogadott koncepció
alapján. Jelen műszaki melléklet szerint az ajánlattevő által megadott paraméterek alapján a
1 Megjegyzés: Az INKA2 Projekthez hardver eszközök bővítése is tervezett, mely nem a jelen beszerzési eljárás
részét képzi.
10
Konzorcium ( MÁV Zrt és MÁV-START Zrt) a hardver eszközöket külön beszerzési eljárásban
kívánja beszerezni.
Az INKA2 Projekthez kapcsolódóan egy előkészítő projekt került elindításra 2017. június 2-án
az Ajánlatkérő részéről, melynek célja a jelenlegi működés üzleti folyamatainak felmérése,
dokumentálása, jövőbeli működési koncepció kialakítása folyamatszemléletű
megközelítéssel, így az INKA2 Projekt keretében a már megalapozott és átgondolt üzleti
folyamatok kerülnek leképzésre és bevezetésre.
Az előkészítő projekt további célja, hogy megalapozottan adjon segítséget, támogatást az új
IT rendszerrel szemben támasztott elvárások definiálásához, megalapozza az új rendszer
implementációját, felkészüljön az INKA2 bevezetési projektre valamint az új rendszer a
jelenleginél kisebb ráfordításokkal, hatékonyabban, egymásra épülve támogassa a társasági
célok elérését. A jelenlegi folyamatok interjú keretében kerülnek felvételre a MÁV-START Zrt
Folyamatmenedzsment szervezetének koordinálásával, ARIS folyamatmodellező eszközben
nyilvántartva.
1.4 Az INKA2 Projektet megvalósító szervezet - Konzorcium bemutatása
Az INKA2 Projektet a felek konzorciumi formában, közös együttműködéssel valósítják meg. A
konzorcium tagjai a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt.
A konzorciummal, illetve annak tagjaival történő kapcsolattartás a Konzorciumvezetőn,
illetve annak megjelölt projektvezetőjén keresztül történik.
A projekt megvalósítása érdekében a konzorcium tagjai az alábbi feladatok megvalósítását
vállalják:
Konzorciumi
szerep A szervezet neve
Tervezett
arány
%
A feladatok
Konzorciumvezető MÁV START Zrt.
71 Projektvezetés.
Együttműködés az Irányító
hatóságokkal (IH) és a
Közreműködő szervezetekkel
(KSZ).
Projekt szakmai munkájában való
közreműködés.
Konzorciumi tag MÁV Zrt. 29 Projekt szakmai munkájában való
közreműködés.
3. táblázat: Konzorcium bemutatása
A Konzorciumnak nem tagja, de a projektnek szakmai közreműködője, valamint a létrehozott
rendszer jövőbeni üzemeltetője (szolgáltatási szerződés keretében) a MÁV Szolgáltató
11
Központ Zrt. (továbbiakban SZK, vagy MÁV SZK). A konzorcium által definiált üzleti
folyamatok és rendszer megvalósítási Koncepció a MÁV – cégcsoport többi tagjára is
érvényes.
1.4.1 MÁV-START Zrt. bemutatása A MÁV Zrt. személyszállítással foglalkozó leányvállalata 2007. július 1-jétől működik önálló
társaságként, korábban a MÁV Zrt. személyszállítási üzletágaként látta el feladatát. A MÁV -
csoport különböző tevékenységi területeinek szétválasztása, majd azok önállósodása után a
vasúti személyszállítási vállalat kezdetben több mint 7000 munkavállalót foglalkoztatott,
elsősorban a személyszállítási tevékenységi köréhez kapcsolódó jegyvizsgáló, kocsivizsgáló és
pénztáros munkatársakat. 2013-ban elindult a vállalatcsoport átalakítása, amely a
hatékonyabb működés jegyében csökkentett vezetői létszámot, és a vasútvállalatok egyes
tevékenységi köreinek összeolvadását eredményezte.
A MÁV-START Zrt. a magyarországi vasúti személyszállítási közszolgáltatást lebonyolító vállalatok között a legnagyobb. Leközlekedtetett vonatainak száma 2016. évben 1 053 754 db volt, amelyeken 140,4 millió fő utast szállított. 7 392 millió utkm és 78 708 ezer vkm volt 2016. évben az éves teljesítmény. Összes bevétele 265,493 Mrd Ft volt, ebből az állami költségtérítés 147,005 Mrd Ft; az összes költség és ráfordítás 261,468 Mrd Ft volt. A társaság átlaglétszáma 14 135 fő volt, saját tőkéje 119,685 Mrd Ft-ot, mérleg fő összege 290,406 Mrd Ft-ot tett ki.
A MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. a MÁV Zrt. által 2006. október 15-én alapított, a MÁV Zrt. 100 %-os, egyszemélyes tulajdonában álló, főtevékenységeként helyközi vasúti személyszállítást végző, zártkörűen működő részvénytársaság.2
A személyszállítási tevékenységet végző MÁV-START Zrt.-be integrálódott a vasúti vontatási
feladatokat ellátó MÁV-TRAKCIÓ Zrt., valamint a vasúti járművek javítását és karbantartását
végző MÁV-GÉPÉSZET Zrt. Így 2014. januárjától a MÁV-START Zrt. a vasúti
személyszállításhoz olyan elengedhetetlenül szükséges vasúti tevékenységeket tömöríti
magában, mint amilyen a személypénztárosok, jegyvizsgálók, kocsivizsgálók,
mozdonyvezetők, járműjavítók, járműkarbantartók munkája. E vasúti alaptevékenységeket
ellátó nagy szakmacsoportok képviselői mellett a vállalat eredményes működését – a 21.
századi európai nagyvállalati struktúrának megfelelően – számos más munkatárs is segíti. Az
integrált MÁV-START Zrt. így minden olyan tevékenységet el tud látni, amely közvetlenül az
utazóközönség kiszolgálásához és a személyszállítási szolgáltatás magasabb színvonalú
biztosításához szükséges.
Egy Járműjavítóból hat Járműbiztosítási Igazgatóságból és több mint 30 telephelyből álló, a
teljes országot lefedő karbantartó hálózaton különböző vasúti vontatójárművek,
motorvonatok, személykocsik és teherkocsik karbantartása folyik. A karbantartási
tevékenység kiterjed a hagyományos, a felújított, és újjárművekre, valamint a jelenkor
követelményeinek maximálisan megfelelő, modern elővárosi motorvonatokra is.
2 Forrás: http://www.mavcsoport.hu/mav-start/bemutatkozas/vallalati-strategia
12
A MÁV-START Zrt. hagyományos szolgáltatásainak köre kiegészült vasúti személykocsi
gyártási tevékenységgel.
A MÁV-START Zrt. Integrált Irányítási Rendszerben ISO 9001, ISO 14001, ISO 50001 és MSZ
28001 szabványok szerinti Irányítási Rendszereket és egyéb rendszereket (pl. hegesztőüzem
alkalmasság) működtet.
A MÁV-START Zrt. 2017. januárjától érvényes szervezeti felépítését a Melléklet tartalmazza.
1.4.2 MÁV Zrt. bemutatása A MÁV Zrt. az elmúlt évtizedben tevékenységeit üzletágakba szervezte. Üzletágainak jogi
önállósítására a struktúra átláthatóbbá tétele, a teljesítmények mérhetősége, a szolgáltatási
portfolió átalakítása, külső tőke bevonása, illetve az Európai Uniós irányelvek teljesítése
érdekében került sor. 2006-ban az árufuvarozási tevékenység, 2007-ben a személyszállítási
tevékenység, 2008-ban a vontatási és a jármű-karbantartási tevékenységek jogi
önállósítására került sor. A MÁV Zrt. 2008-ban értékesítette árufuvarozási leányvállalatát.
A MÁV - csoporton belül a pályavasúti funkciók és a központi irányító funkciók a MÁV Zrt-
ben, egy jogi egységben helyezkednek el.
A MÁV Zrt. leányvállalatai:
A MÁV-START Zrt. fő tevékenységi területei a személyszállítás, a vontatási és a
gépészeti tevékenységek ellátása.
A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. a Csoport vállalatai számára különböző funkcionális
szolgáltatásokat (számvitel, pénzügy, informatika, humán, beszerzés, ingatlan stb.)
nyújt.
A MÁV FKG Kft. végzi a vasútépítési feladatokat.
A Csoporthoz további leányvállalatok is tartoznak, ezek tevékenysége nem kapcsolódik a
jelen projekthez.
A MÁV Zrt. 2017. januárjától érvényes szervezeti felépítését a Melléklet tartalmazza.
A társaság főtevékenysége a normál nyomközű vasúti pályákon pályahálózati szolgáltatások
biztosítása. A társaság tevékenységét a MÁV - csoporton belül kialakított munkamegosztás
szerint végzi.
Gazdálkodási adatok3:
Nettó árbevétel 2015. év (M Ft.)
2016. év (M Ft.)
Nettó árbevétel 153 025 151 231
Adózás előtti eredmény 33 700 12 035
Saját tőke 159 080 167 167
Mérlegfőösszeg 1 177 557 1 323 997
Üzleti tevékenység eredménye 32 951 8 324
Általános statisztikai állományi 19 475 19 056
3 Forrás: 2016-os MÁV Zrt Mérleg és eredménykimutatás
13
létszám 46. táblázat: MÁV Zrt. gazdálkodási adatok
1.4.3 Tevékenységek
1.4.3.1 MÁV-csoport tevékenységei
A MÁV - csoport Magyarország legnagyobb közszolgáltatójaként, munkaadójaként és
országos infrastruktúrahálózat működtetőjeként a magyar gazdaság stratégiai jelentőségű
vállalatcsoportja. A több mint 40 tagvállalatból álló csoport jelenleg 37 ezer embernek ad
munkát, amely a hazai munkaerőpiac 1%-át jelenti.
A MÁV - csoport a személyszállítási tevékenység teljes vertikumát ellátja, valamint
pályavasúti, állomási, vontatási és gépészeti szolgáltatásokat nyújt a vasúti operátorok
számára.
A MÁV - csoport alaptevékenységeit és azok kapcsolatát a következő ábra mutatja be.
1. ábra: A MÁV - csoport alaptevékenységei és kapcsolatrendszere
A csoport irányítójaként a MÁV Zrt. feladata a teljes vasúti infrastruktúra értékének
megóvása, a beruházások növelése, a vasút egészének gördülékeny fejlesztése – az önálló
leányvállalatok összefogása.
1.4.3.2 A MÁV Zrt. pályavasúti területének tevékenysége
A 2005-ben létrehozott, a MÁV Zrt. részeként működő pályavasúti terület feladata a közel
7.600 km hosszúságú pályahálózat és a hozzá tartozó vasúti berendezések (mérnöki
létesítmények, távközlő-, erősáramú- és biztosítóberendezések (TEB)) üzemeltetése,
fenntartása, felújítása és fejlesztése, valamint a pályavasúti szolgáltatások értékesítése, a
vonatforgalom lebonyolítása, felügyelete és irányítása.
A biztonság, a menetrendszerűség, a gazdaságos működés, a megbízható infrastruktúra az
Üzletág minőségpolitikájának legfontosabb elemei, melyet az ISO 9001 szabvány szerint
működtetett menedzsmentrendszer támogat.
Menetrend (eljutás, gyakoriság) Hozzáférés biztosítása
Eszközbiztosítás Állomási, fedélzeti szolgáltatások
Pályavasúti szolgáltatások
Vonatok közlekedtetése Hozzáférés az infrastruktúrához
Tolatás, energia, üzemanyag biztosítás Mellékszolgáltatások
Állomási szolgáltatások
Személyszállítási - Árufuvarozási -
Forgalmi - Járműszolgáltatás
Jármű-szolgáltatás
Javítás Fővizsgálat
Karbantartás Összeszerelés
Előkészítés
MÁV - csoport
PIACI IGÉNYEK: állam, utasok, árufuvarozók, operátorok, egyéb vevők
Személyszállítási szolgáltatások Vontatás Jármű
gépészet
Pályavasúti szolgáltatások Állomási szolgáltatások
Vontatás Tolatás
Vontatás
14
1.4.3.3. A MÁV-START Zrt tevékenységei
Személyszállítás: o Közszolgáltatás
o Nem közszolgáltatás
Nemzetközi személyszállítás
A Társaság az Alapító Okiratban rögzítetteknek megfelelően a következő személyszállítási és kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat nyújtja az országos, regionális és elővárosi közösségi közlekedés iránti társadalmi és gazdasági igények kielégítése, azok részarányának fenntartása és növelése, a fenntartható fejlődés és a környezet védelme érdekében4:
o vasúti személyszállítás,
o egyéb szárazföldi személyszállítás,
o utazásszervezés,
o egyéb szálláshely-szolgáltatás,
o étkezőhelyi vendéglátás,
o egyéb szárazföldi szállítást segítő tevékenység,
o adatfeldolgozás, adatbázis tevékenység.
A személyszállítási tevékenységet végző MÁV-START Zrt.-be integrálódott a vasúti vontatási feladatokat ellátó MÁV-TRAKCIÓ Zrt., valamint a vasúti járművek javítását és karbantartását végző MÁV-GÉPÉSZET Zrt. Így 2014 januárjától a MÁV-START Zrt. a vasúti személyszállításhoz olyan elengedhetetlenül szükséges vasúti tevékenységeket tömöríti magában, mint amilyen a személypénztárosok, jegyvizsgálók, kocsivizsgálók, mozdonyvezetők, járműjavítók, járműkarbantartók munkája. Az integrált MÁV-START Zrt. így minden olyan tevékenységet el tud látni, amely közvetlenül az utazóközönség kiszolgálásához és a személyszállítási szolgáltatás magasabb színvonalú biztosításához szükséges.5
Műszaki szolgáltatás:
o Vontatás
Komplex vonattovábbítási szolgáltatás típusok Tolatási szolgáltatások Készenléti szolgáltatások Mozdony bérbeadás Mozdonyvezető rendelkezésre bocsátás Egyéb vontatási szolgáltatások
o Gépészeti szolgáltatások:
Vasúti járműkarbantartás, javítás, felújítás tervezése és elvégzése Vasúti járműgyártás Alkatrészgyártás, Fémszerkezeti megmunkálások Vasúti gépészeti mérnöki szolgáltatás biztosítása
4 Forrás: INTEGRÁLT IRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV - D fejezet Tevékenységek és elérhetőségek
5 Forrás: http://www.mavcsoport.hu/mav-start/bemutatkozas/bemutatkozas-mav-start-zrt és „A MÁV-START Zrt. 2014 és
2023 közötti időszakra vonatkozó üzleti stratégiája a közösségi közlekedés színvonalának javítása érdekében”
15
Javítási, karbantartási technológiák, szabványok készítése Járműmenedzsment (jármű műszaki koordináció, a vasúti törvény által
előírt üzembentartói feladatok ellátása) Személyszállítási vonat előkészítése tevékenység (kocsivizsgálat,
műszaki vonatelőkészítés, előfűtés, előhűtés, járműtisztítás) Baleset- és vegyi elhárítási szolgáltatás szervezése és végzése
1.5 Informatikai helyzetkép
1.5.1 Áttekintés, fő megállapítások a fejlesztendő területekre vonatkozóan
I. Gördülő állomány támogatása:
Jelenleg a gördülőállományhoz kapcsolódó információk nagyon sok és egyben különböző
érettségű rendszerekben találhatóak meg (komplex funkcionaltású Oracle és MFG PRO
rendszerektől, az MS Excel táblázatig, illetve a papíralapú nyilvántartásig). Jellemzően ezen
rendszerekben lévő információk eltérnek egymástól és ez komoly bizonytalanságot és
bizalmatlanságot eredményez.
A MÁV-START Zrt. gördülőállomány karbantartási területét jelenleg az MFG PRO, MFG/ EAM
rendszer szolgálja ki. A zárt rendszer megvalósítja a teljes szakmai operatív és az ehhez
szükséges gazdálkodási és tervezési feladatokat is, a gazdálkodási rendszerrel – a főkönyvi
feladáson kívül – nincsen összekapcsolva.
A MÁV Zrt. és MÁV FKG Kft. esetében a használt gördülő állomány nyilvántartás, mint
gépészeti objektum került nyilvántartásba az INKA1 Alapprojekt keretében bevezetett SAP
PM rendszerben, úgy, hogy a gördülő állomány specifikus adatok, struktúrák alkalmazása
nem került leképzésre.
II. Erőforrás tervezés
A MÁV - csoport gördülőállományának optimalizált felhasználása és ennek eredményeként a
rendszerben meglévő hatékonysági tartalékok felszabadítása érdekében javasolt egy
integrált vezénylési rendszer kialakítása. A vezénylési folyamat a személyszállítás területén
gyakorlatilag a menetrend megvalósításához szükséges tervezési folyamatokat fogja át. A
folyamat a MÁV - csoporton belül jelenleg (a korábbi szervezeti modellnek megfelelően) két
részre bomlik. A mozdony (és mozdonyvezető) fordulók és szerelvényfordulók tervezése
nem teljes körűen integrált, illetve a személyzet vezénylés kapcsán is vannak optimalizálási
lehetőségek.
III. Belső logisztikai folyamatokat támogató rendszer
Jelen műszaki mellékletben megfogalmazott logisztikai folyamat alatt elsősorban a beszerzés
menedzsmentet (tervezés, végrehajtás követés, elszámolás), valamint az egyes raktári
funkciókat értjük, nem a teljes logisztikai életciklust, mivel az INKA1 megoldás az egyes ciklus
lépéseket már tartalmazza.
A MÁV - csoporton belül a beszerzés menedzsmentet a hozzátartozó szerződés-
nyilvántartással, valamint a bejövő számlák feldolgozását ellátó alkalmazás a
16
legnagyobb felhasználószámot tudja magáénak. A jelenlegi funkciókat támogató
rendszer integrált a gazdálkodási SAP rendszerrel, de szoros integrációban működik a
jelenlegi gördülőállomány támogatását biztosító MFG rendszerrel is. A jelenlegi
Basware rendszert egész funkcionalitásával kell kiváltani, illeszkedve az INKA1
projektben vezetett SAP rendszerhez.
A Beszerzést Támogató Alkalmazás (továbbiakban „BTA” rendszer) a MÁV-csoport
beszerzési terv előállításának számítógépes támogatására szolgáló WEB-es felületű IT
megoldás. Az INKA2 Projektben ennek az alkalmazásnak a kiváltása is tervezett.
A BTA jelenlegi főbb szolgáltatásai, melyet az INKA2 megoldásnak tartalmaznia kell:
Tervezett igény tételek kezelése o Tervezett Felhasználási Tételek (TFT) bevitele o Adatbevitel támogatása katalógusokkal (anyag, szolgáltatás, tárgyi
eszköz) o Tervezett Felhasználási Tételek szakmai, szervezeti, beruházási és
karbantartási, és kontrolling érvényesítése o Anyag típusú Tervezett Felhasználási Tételekre Logisztikus Javaslat
elkészítése o Tervezett Felhasználási Tételek beszerzési eljárásba sorolása o Beszerzési terv jóváhagyása o Aktiválás, EBR Munkajegyek kezelése o Beszerzési terven felüli beszerzési eljárások kezelése o Tényleges Beszerzési Eljárások összeállítása és lebonyolításának
támogatása
Törzsadatok o Felhasználók karbantartása o Szállítók karbantartása o Tervezett források karbantartása o Tervezett Felhasználási Tételek (TFT) Gyűjtők karbantartása o Létesítményjegyzék feladatok karbantartása o Beszerzési szervezetek karbantartása o Beszerzők karbantartása o Cikktörzs megtekintése (SAP)
Lekérdezések o Egyéni lekérdezés létrehozása o Előre definiált lekérdezések
Tervtétellista Int. Ell. lezárt eljárások 459/2016 adatszolgáltatás
IV. Adattárház jellegű funkciókat (rugalmas riportkészítő) támogató informatikai
megoldás SAP platformon:
A MÁV - csoport jelenleg nem rendelkezik integrált gazdálkodási és műszaki adattárház
megoldással, az egyes informatikai rendszerek által kezelt adatok önállóan a rendszerekben
17
elérhető riportokon keresztül elemezhetők. Az összegző és aggregált adatösszefüggések
ezen jellemzően különböző adatstruktúrájú riportok összevezetéséből határozhatók meg.
Az üzleti tervezés támogatására a COGNOS rendszer kerül bevezetésre csoport szinten (az INKA1 Konszolidációs Projekt részeként , aminek tervezett befejezése 2018. március 31.), amely viszont kizárólag a tervezéshez gyűjt adatokat és nyújt kimutatási, elemzési, beszámolási funkciókat
Követelmény, hogy az INKA1 projekt keretében bevezetésre került IT rendszerre és a
kapcsolódó rendszerekre építve “adattárház” kerüljön kialakításra cégcsoport szinten.
1.5.2 A vállalati informatikai architektúra kulcselemeinek áttekintése
A MÁV - csoport informatikai architektúrájának legmeghatározóbb eleme a 2017. január 1-
jén bevezetett INKA alapmegoldás komponensei, ezért a jövőbeli informatikai fejlesztéseket
ezen alkalmazás által támogatott folyamatrendszer köré kell szervezni, abba integrálni. Az
INKA alapmegoldás biztosítja a pályavasúti műszaki folyamatok támogatását és a
vállalatirányítási tevékenységek egészét.
Ehhez kapcsolódik a legtöbb cégcsoportos alkalmazás, ezzel integráltan kell megvalósítani,
ehhez kell illeszteni az INKA2 megoldás komponenseit is.
Az INKA2 Projekt megvalósítása során további alkalmazások is meghatározóak, amelyek
integrációjára a részletes műszaki követelményeknek megfelelően szintén szükség van.
INKA alapmegoldás (INKA1 Alapprojekt bevezetésének eredménye)
Az INKA megoldás az alábbi komponensekből áll, szorosan integrálva a külső rendszerekkel:
18
2. ábra: Inka megoldás
Az INKA Műszaki Alrendszer a teljes megoldás legfontosabb és legösszetettebb része, ami
biztosítja a pályavasút (MÁV) és egyéb kapcsolódó műszaki adatok egységes nyilvántartását
a karbantartás és egyéb műszaki feladatok tervezését, végrehajtását, annak teljeskörű
pénzügyi és műszaki felügyeletét. A megoldás nem tartalmazza a gördülőállomány műszaki
folyamatait támogató funkciókat.
Az így kialakított megoldás a következő főbb területeket támogatja:
Műszaki objektum nyilvántartás: a műszaki objektumok adatait egységes
struktúrában, centralizált – az egyes szakterületek által közösen kialakított és
elfogadott struktúrában tartja nyilván. Ezen belül a pályavasút integrált vonalas
infrastruktúra területen a teljes műszaki, karbantartási folyamatok támogatásához
szükséges részletezettségben, grafikus megjelenítéssel támogatva.
Erőforrás nyilvántartás és követés: a karbantartási, műszaki feladatokhoz szükséges
erőforrások nyilvántartása, amely kiterjed a Humán erőforrásokra, gépi erőforrásokra
és a szerszámokra. Ezen erőforrások jellemzőit integráltan használja a megoldás a
műszaki folyamatokban, biztosítva a kapacitás- és költség adatok figyelembevételét a
tervezés során. Lehetőség van kialakítani a műszaki tevékenység alapú normákat. Az
erőforrások egyedi nyilvántartásával lehetővé válik a szaktudás specifikus helyi
különbségek, specialitások figyelembevétele.
Műszaki feladatok tervezése, végrehajtása, lezárása, elszámolása: az INKA rendszer
központi nyilvántartást biztosít a (pálya)karbantartási, felújítási, beruházási és
hibaelhárítási feladatok számára, ezáltal biztosítva több szakterület átfogó tervezését
INKA Megoldás
Műszaki AlrendszerGazdálkodási
Alrendszer
Egységes alkalmazásintegrációs platform
Egységes adattároló megoldás
Rendszerfelügyelet és rendszermenedzsment szolgáltatások
Jogosultság kezelés és nyilvántartás
19
és menedzselését. Integráltan történik a feladatok pénzügyi és műszaki tervezése,
azok végrehajtása, illetve elszámolása. Összevethetők a terv és a tény adatok, mind
pénzügy költségkeret, mind műszaki adattartalom szerint. Az egyes műszaki
tevékenységek tervezéséhez, illetve a műszaki objektumok állapotának figyeléséhez
hozzákapcsolhatók a mérési rendszerek adatai is, valamint magasszintű grafikus
támogatást biztosít a rendszer mind a tervezési, mind a megvalósítás szakaszban.
Hibabejelentés kezelése: Az INKA megoldás a központi diszpécseri szolgálati
funkciókat az összes MÁV szakterületre ellátja (pályalétesítmény, távközlés,
erősáram, biztosító berendezések stb.), biztosítva a teljeskörű információt a műszaki
feladatok integrált tervezéséhez.
Kapacitáskorlátozás tervezés és nyilvántartás: A műszaki alrendszer legfontosabb és
legösszetettebb komponense a kapacitásigények nyilvántartása, támogatva a
tervezést, jóváhagyást és végrehajtást is, integrálva a szakterületek rendszereivel is.
A vonali infrastruktúra (berendezések, műszaki helyek) központi nyilvántartásával
biztosítja pályaszakaszonként - közös kapacitáskorlátozás alá -összegyűjteni a
jóváhagyott karbantartási feladatokat.
Kiértékelések, beszámolók: Az INKA rendszer a leképzett és támogatott
folyamatokra vonatkozóan nyújt riportokat, beszámolókat elemzésekhez,
döntéstámogatáshoz, mind a műszaki, mind pedig az integrált gazdálkodási
rendszerelemek által rögzített adatokkal egyaránt.
Műszaki alrendszert megvalósító komponensek az alábbiak:
Infralife rendszer: vonalas eszközök analitikus és grafikus nyilvántartást biztosító
eszközmendzsment funkciók támogatására szolgáló rendszer.
SAP műszaki modul (PM): karbantartás tervezés és végrehajtás releváns Alapműszaki
objektum nyilvántartásra alkalmazott modul.
A műszaki alrendszer műszaki adatnyilvántartásban és a tervszerű megelőző
karbantartás tervezéssel kapcsolatosan támogatja a MÁV-START Zrt. gépészeti
berendezéseinek tervszerű karbantartásának tervezési lépéseit (TMK funkciók).
Azoka a berendezések kerülnek itt nyilvántartásra, melyek jelenleg nincsenek az
MFG PRO rendszerben nyilvántartva.
Szintén a műszaki alrendszer támogatja az MÁV FKG Kft. berendezés nyilvántartását
és azokhoz kapcsolódó műszaki tevékenységeket is (teljes műszaki folyamatot
lefedve).
Az INKA Gazdálkodási Alrendszer a SAP ECC alaprendszer moduljaira épül, és kiterjed
az alábbi területekre (mind a MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt., a MÁV SZK Zrt. és a MÁV
FKG Kft. tekintetében):
o Az SAP főkönyvi modulja (FI) központi része a gazdálkodási rendszernek.
Átfogja a teljes rendszert, minden gazdasági eseményt rögzít, akár
közvetlenül, akár más modulok mozgásai alapján. A főkönyvi modul részei a
20
hozzá tartozó analitikus kiegészítések a vevői, szállítói és tárgyi eszköz
komponensek.
o A kontrolling modul (CO) a költségek és árbevételek részletesebb nyomon
követésére szolgál. A költséghely, a belső rendelés és az eredményszámítás
funkciókkal támogatja a vezetői számvitelt és a belső kalkulációs
mechanizmusokat. Az SAP belső működéséből adódóan a különböző modulok
objektumai is integráltak a kontrolling modullal (pl. projektrendszer,
karbantartás).
o Minőségbiztosítás (QM) a szállítói minősítés a beszerzési folyamat
optimalizálását segíti, melynek célja, hogy segítse a beszerző munkáját a
megfelelő beszerzési forrás kiválasztásában. A minősítés szempontjai alapján
történő besorolás folyamatos információt biztosít a szállítás teljesítésének
pontosságáról a teljesítési feltételek betartását illetően. A mérés, értékelés,
monitorozása a SAP MM és QM modulok segítségével integráltan történik. A
szállítótól történő árubeérkezés kezelése. Az árubeérkezés során történő
minőségellenőrzés (árubeérkezéshez illetve teljesítéshez kapcsolódó átvételi
eljárások) a QM modul használatával végezhető el.
o A projektrendszer (PS) a projektek kezelését támogatja, mind műszaki
(anyaggazdálkodás, karbantartás), mind pénzügyi (főkönyv, kontrolling)
szempontból teljeskörűen a beruházási (CAPEX) és költség projektek (OPEX)
tekintetében is.
o A beruházáskezelési modul (IM) a beruházási keretek tervezését, a
jóváhagyott keretek kezelését, a tárgyi eszközök beruházási kerethez történő
rendelését támogatja.
o A pénzforgalmi modul (TRCM) az SAP-ban többféle funkció gyűjteménye, ide
tartozik a bankkivonat beolvasása, a likviditás-tervezés és előrejelzés.
o Az anyaggazdálkodási modul (MM) készletkezelési funkciója a teljes vállalati
készlet nyomon követésére szolgál, mennyiségben és értékben, a speciális
követelményeknek megfelelő módon.
o A beszerzések követése az SAP rendszerben (MM) jelenleg a Basware
rendszerrel integráltan működik oly módon, hogy a vasúti pálya
karbantartáshoz kapcsolódó beszerzések teljes kezelése az SAP-ban történik,
a más szakrendszerekben történő karbantartásokhoz és az egyéb anyagokhoz,
szolgáltatásokhoz tartozó beszerzések esetében a beszerzési megrendelést
megelőző bizonylatok nem kerülnek SAP-ba. A beérkező számlák kezelése az
SAP-ban történik, a jóváhagyási funkció a Basware-ben történik.
o Az értékesítési modul (SD) a készletezett anyagok és egyéb szolgáltatások
értékesítésének számlázására szolgál.
21
o A tárgyi eszköz modul (AM) biztosítja a tárgyi eszközök teljeskörű
nyilvántartás és elszámolási folyamatainak támogatását (aktiválás,
elszámolások, selejtezés, leltározás stb.)
o Az ingatlan menedzsment modul (RE-FX) támogatja az ingatangazdálkodási
folyamatokat, ingatlanok hierarchikus nyilvántartása, mind gazdálkodási
(költséggyűjtési), mind műszaki szempontból, valamint az ingatlanokhoz
kapcsolódó folyamatokat (bérlemény, elszámolás stb.)
1.5.3 További, a projekt szempontjából fontos rendszerek
A projektben kiemelten érintett IT rendszerek, melyekkel a jövőbeli megoldásnak
kapcsolatot kell teremtenie, vagy az új megoldással kiváltásra kell kerülnie. A feladatot
(…)-ben jelöltük kapcsolat vagy kiváltandó megjegyzéssel.
Műszaki törzsadat nyilvántartási rendszerek (kapcsolat)
A pályavasúti területen az INKA megoldás komponensek mellett kiemelendő a
térinformatikai rendszer (MTR) és a pályavasúti diagnosztikai rendszer (PÁTER),
valamint a hidászat és a távközlés terület egy-egy speciális szakrendszere (MEDINA)
és Ni2.
MFG és MFG/EAM - Gördülőállományt támogató rendszer (kiváltandó)
A gördülőállomány önálló szigetmegoldásként működik. Egy zárt rendszert alkot,
önálló folyamatokkal és informatikai (MFG-PRO) támogatással. A zárt rendszer
megvalósítja a teljes szakmai operatív és az ehhez szükséges gazdálkodási és
tervezési, beszerzési, készletgazdálkodási és raktározási feladatokat is, az SAP
rendszerrel főkönyvi könyvelési interfészekkel kapcsolódik, a számlabefogadást és
igazolás támogató rendszerrel számla szintű interfésszel rendelkezik. A jelen
projektben fő feladatként kiváltásra kerül (MFG/PRO).
Basware beszerzést és számlabefogadást támogató rendszer (kiváltandó)
Az alapvetően két fő funkciót (beszerzés menedzsment a hozzátartozó szerződés
nyilvántartással és bejövő számla feldolgozás) ellátó alkalmazás. A MÁV - cégcsoport
legnagyobb felhasználó számú alkalmazási rendszere. A gördülőállomány támogatás
megvalósításával egységessé váló műszaki támogatás és a hozzá kapcsolódó
komponens (anyag és szolgáltatás) igénylés megújítása mind technikai
(rendszerintegráció), mind adatmodell szinten elengedhetetlen. Ezzel párhuzamosan
szükségszerű a teljes csoport szintű igénylési folyamat átgondolása is, és a BASWARE
funkcionalitás felülvizsgálata és a Basware által támogatott funkciók teljes kiváltása
és egységes rendszerben való kezelése (szerződés, cikkszám, igénylés, megrendelés).
BTA – Beszerzést támogató alkalmazás és eljáráskövető komponensek (kiváltandó)
A BTA rendszerben állnak elő a beszerzési tervek, amelyek egyrészt az SAP PS és PM
moduljában megtervezett, interfészen átadott komponens tervekből áll elő
(létesítményjegyzék), valamint a manuálisan rögzített anyag és szolgáltatás
igényekből. Ezen igények alapján történik a beszerzési eljárások tervezése, kiírása, és
22
indulnak el a szerződéskötési folyamatok. Integrációja a gördülőállományt támogató
komponensekkel szükséges (igények fogadása, valamint a szerződéskötési eljárások
eredeményeképpen létrejövő szerződésadatok fogadása a kiterjesztett igénylési
rendszerkomponensbe).
COGNOS (kapcsolat)
A MÁV-cégcsoport üzleti tervezési, terv/tény összehasonlítási, kontrollig feladatokra
ma több COGNOS alkalmazást is üzemeltet. A COGNOS rendszer interfészen keresztül
kapcsolódik az SAP rendszerhez, onnan kap kontrolling tény adatokat, Projekt terv és
tény adatokat, valamint pénzügyi adatokat (mérleg, direkt cash flow) és a tervezéshez
szükséges egyéb adatokat (tárgyi eszköz, készlet stb.) A gördülőállomány
tekintetében vizsgálandó, hogy közvetlen, vagy közvetett adatátadás szükséges.
HR (kapcsolat)
IHIR – A HR rendszerrel működése jelenleg nem ad okot jelentős változtatásra.
Hosszú távú használata a stratégia része, törzsadat, időgazdálkodási és munkaidő
visszajelentési kapcsolat kiépítése elengedhetetlen.
Poszeidon DMS – dokumentum menedzsment rendszer (kapcsolat)
A MÁV - csoport szintű iktató és irattározó rendszere a Poszeidon rendszer, amelyben
minden olyan dokumentumot csatolni kell, amelyről a MÁV – csoport iratkezelési
szabályzata rendelkezik, ide értve műszaki és gazdálkodási terület dokumentumait,
iratait is.
JÉ – Jegyértékesítési rendszer (kapcsolat-opcionális)
A MÁV- START Zrt. központi jegyértékesítési rendszere, mind a személyes, mind az on
- line és a fedélzeti jegyértékesítési csatornák támogatására szolgál.
EMIG – FVS (kapcsolat)
A vonatokról gyűjtött közlekedési adatok elemző rendszere. Mozdonyvezető
munkaidő elszámolási rendszere.
VONTAT(kapcsolat)
Külsőmegrendelések kezelése, Menetrend tervezése, menetvonal megrendelés,
Szerelvényforduló készítés, Operatív folyamatok támogatása.
VONTAT – JÁR (Jármű Regiszter) kapcsolat
A megoldás lényege, hogy minden járművet egy központi helyen – egy adatbázisban –
tartunk nyilván és ez a központi adattár látja el jármű törzsadatokkal a többi
rendszert. Járműnyilvántartás egységesített megjelenítését biztossító lekrédező
rendszer is egyben. Lsd. 8.10. melléklet
M2 (kapcsolat)
Menetrend és díjszabási adatközpont
MFR és MFB (kapcsolat)
23
Az EMIG-FVS előfeldolgozó rendszerei Mozdony Fedélzeti Berendezés (MFB) adatai
alapján
eVTK – VONTAT (kapcsolat)
Járműkövetés, járműirányítás, vonatterhelési kimutatás készítő funkciókkal
rendelkező megoldás a jegyvizsgáló és a kocsivizsgáló, tisztítási átvevő munkáját
támogatja.
Tábla PC (kapcsolat)
Mozdonyvezetők komplex támogató rendszere, EMIG-FVS-nek ad tevékenységi és
munkaidő elszámolási adatokat.
FOR (kapcsolat)
Pályavasúti rendszer
KAPELLA (kapcsolat)
VPE Kft. menetvonal kezelő rendszere
1.5.4 Központi IT szolgáltatásokat biztosító rendszerkomponensek
Az INKA megoldás az alábbi horizontális, alapvetően alap IT architekturális elemeket
tartalmaz:
Egységes alkalmazás integrációs TIBCO platform (továbbiakban TIBCO) egy teljes
vállalati szolgáltatásorientált (SOA) architektúrát biztosít az INKA megoldás
komponensei, valamint a külső rendszerek és az INKA megoldás között.
Jogosultsági rendszer IdMatrix Identity Manager (továbbiakban IDM) komponens az
INKA megoldás jogosultság, illetve szerepkör nyilvántartási és engedélyezési
rendszere.
A jövőbeli fejlesztéseknek, informatikai megoldásoknak, bevezetendő szoftvereknek
kapcsolódnia kell a TOBCO és az IDM rendszerkomponensekhez.
1.5.5 Jelenlegi IT infrastruktúra és üzemeltetési modell rövid áttekintése
Stratégiai irányok jövőkép a cégcsoportos IT infrastruktúrában
A MÁV - csoport stratégiai célként fogalmazza meg a virtualizált szerver- és tároló rendszer
(private cloud) szolgáltatás kiépítését. Cél az alkalmazások és adatbázisok virtuális felhőbe
migrálása, a dinamikus erőforrás gazdálkodás, a méret- és választékgazdaságosság, valamint
a hatékony üzemeltetés, licensz és üzemeltetési költség megtakarítás előnyeinek kiaknázása.
Minden infrastruktúra bővítés ezen infrastruktúra további kiterjesztésével, bővítésével, vagy
ezzel egyenértékű bevezetésével jön létre a jövőben is.
INKA megoldás és gazdálkodási rendszerek
24
Az INKA Alapmegoldás részeként bevezetett SAP vállalatirányítási és Infralife pályavasúti
infrastruktúra nyilvántartó rendszerek meghatározó alapkomponensei a MÁV - csoport
infromatikai architektúrájának. Az üzemeltetését a MÁV SZK látja el a teljes MÁV - csoportra
vonatkozóan.
Köztes réteg
A MÁV Zrt. startégiai, csoportszintű köztesréteg megoldása az INKA1 Alapmegoldás
részeként bevezetett TIBCO BW middleware eszköz. Ennek segítségével korszerű szolgáltatás
orientált IT architektúra megteremtése a cél. Az INKA2 megoldáskomponensek
rendszerintegrációs feladatait is ezen platformhoz illeszkedve kell kialakítani.
Gördülőállomány
Az alkalmazást futtató szerverek több, mint 7 évesek, az INKA Projekttől függetlenül is
szükséges a szerverek cseréje. A jelenlegi szolnoki gépterem kiváltása és a MÁV SZK által
üzemeltetett központi infrastruktúra használata indokolt. (A jelen pályázat keretében
beszerzendő gördülőállomány karbantartás és gyártást támogató megoldást is a MÁV SZK
üzemelteti a MÁV - csoportra kiterjedően.)
Üzemeltetési modell
A MÁV SZK szolgáltatási szerződés keretében végzi a központi infrastruktúra üzemeltetést,
valamint a kiemelt központi alkalmazások fizikai üzemeltetését. A központi, kiemelt
alkalmazási rendszerek üzemeltetését a nagy alkalmazások köré szervezett kompetencia
centrumokban végzik pl. Vállalatirányítási (SAP, Basware, Infralife és egyéb gazdálkodási
rendszerek), valamint az Infrastruktúra (TIBCO és jogosultságmenedzsment) rendszerek.
A kevésbé komplex alkalmazásokat az egyes szakmai területeken dolgozó kisebb csoportok
támogatják és üzemeltetik, így ezekre nincs egységes folyamat, egységes támogatási szint.
Jelenleg kialakítás alatt van az az IT támogatási szervezet - a MÁV Szolgáltató Központnál-,
azon belül a modulgazdai csoport, amelyik a már bevezetett SAP modulokat rendszer szinten
támogatja, megteremtve egyúttal a felhasználó és a programozó közötti kapcsolatot.
25
3. ábra: IT működéstámogatási modell
A gördülőállomány karbantartást kiszolgáló informatikai rendszerek üzemeltetése és üzleti
kompetenciája részben a MÁV-START Zrt.-ben és részben a MÁV SZK Zrt-ben történik.
A MÁV-SZK Zrt a szerver architektúrát, az IT rendszertámogatást szolgáltatja, a MÁV-START
Zrt az üzleti kompetenciát biztosítja.
IVU (Erőforrás tervezés): Integrált jármű és személyzetvezénylő és irányító rendszer; a
vezényelt munkavállalók munkaidő-beosztását és a járművek integrált irányítását támogató
szoftver amely kiváltását meg kell valósítani jelen eljárás alapján. Az IT támogatása az
MFG/PRO és EAM mintájára a MÁV SZK Zrt. üzemelteti.
IT Működéstámogatás
13
ITBH
VIR
Jogosultsági szerepkörökIgényelemzés, beállítás, fejlesztés
Kü
lső
ren
dsz
er-
kap
cso
lato
k
TRMM PM
IMRE-FX
QM
VZSD
COAMFImi
ni HR ZAK
Infrastruktúra Üzemeltetés
Adatbázis Operációs rendszer
Kp-i fizikai infrastruktúra (szerver, storage, nyomtatás)
AFÜ
hálózat
IHIR (SAP HR)
MÁV Zrt. MÁV SZK Zrt.MÁV-START Zrt. FKG Kft. …
Felhasználó területek (Üzleti folyamatok)Pénzügy, számvitel
Treasury
Eszköz-gazdálkodás
Beruházás
Operatív kontrolling
Tervezés és beszámolás
Karbantartás
Készlet-gazdálkodás
Beszerzés
Ingatlangazdálkodás
Bérszám-fejtés
Személyügyiadminisztr.
Forgalom-irányítás
További szakterületek
MÁV SZK IT Üzletág
Szolgáltatás Üzemeltetés(Helpdesk, Desktop)
IT Szolgáltatás menedzsment
SAP
Meglévő rend-szerek
IDM
PSHR CRM
BASWARE
DMS
Jog. szerepk.
Igényk., Beáll., fejl.
SAP
WP
B
IT biztonság
26
2 Az informatikai támogatás üzelti követelményrendszere Jelen fejezetben az üzleti követelmények folyamatmegközelítéssel kerülnek leírásra.
A Gördülőállomány műszaki folyamatait, valamint a kapcsolódó erőforrás tervezést
támogató megoldához a MÁV-START Zrt folyamatait vesszük alapul. A következő ábra a
MÁV-START Zrt felső szintű folyamattérképét mutatja be.
4. ábra: MÁV-START Zrt Folyamattérkép1 (IIR)
27
5. ábra: MÁV-START Zrt Folyamattérkép2 (IIR)
A műszaki melléklet a jelenlegi működést mutatja be (elsősorban az MFG PRO és MFG/EAM
rendszer kiváltás területein) a műszaki tevékenységek, karbantartás feladatokra
vonatkozóan, ezért az elvárás az, hogy a bevezetendő alkalmazás azt itt leírtakat ( jelenlegi
helyzetet) minimálisan támogassa. A részletek a projekt indítását követő folyamatszervezés
során kerülnek kidolgozásra. Ezért a szállítandó megoldással szemben az elvárás az, hogy az a
jelen dokumentumban leírtaknak megfelelően működjön, és teljesítse az ebben leírt
minimális követelményeket. Az Ajánlattevő javasolhat további folyamat és IT rendszer szintű
megoldásokat, melyekkel a jövőbeli működés egyszerűsíthető és a projekt céljában
megfogalmazott funkciók elérhetők.
Az INKA2 megvalósításakor a részletes logikai rendszerterv kidolgozásánál figyelembe kell venni a folyamatfelmérések eredménytermékeit és az ez alapján megfogalmazott új- vagy módosított vállalatcsoporti elvárásokat is.
2.1 A gördülőállomány műszaki folyamatait támogató megoldás üzleti követelményei (GÜK)
A következő ábrán az INKA2 műszaki területének üzleti modellje kerül bemutatásra a MÁV-
START Zrt. folyamataira építve. A hasonló közszolgáltatói modellel rendelkező vállalat(ok)ra
szintén alkalmazható az ábrán megjelenített koncepció.
28
6. ábra: INKA2 műszaki terület üzleti modellje
Az INKA2 Projektben a gördülőállomány területhez kapcsolódó műszaki (karbantartási,
javítási, gyártási, járműtisztítási, valamint ezen tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő
feladatok) folyamatok egységes támogatása kerül kialakításra. Egységes, a szakterület által
meghatározott mélységű és részletezettségű műszaki nyilvántartást kell bevezetni, amely
integrált a mérési és diagnosztikai folyamatokkal, onnan adatokat képes fogadni és
feldolgozni (adatok kinyerése, elemzése és visszacsatolása a tervezési, karbantartási
folyamtba).
Lehetőséget kell teremteni a teljeskörű tervezési, majd a végrehajtási folyamatok alapját
képező norma rendszer kialakítására, amely keretében támogatható a tevékenységekhez
szükséges anyag- és szolgáltatás komponensek tervezése, valamint a saját és külső erőforrás
igény tervezése.
A műszaki és termelési tervezés eredményeképpen előálló igényeket össze kell tudni kötni a
beszerzési tervezést végző folyamatokkal és alkalmazásokkal.
A MÁV - csoporton belüli műszaki folyamatok támogatása mellett a gördülőállomány
kiterjesztés keretében kell megvalósítani a MÁV-START Zrt. karbantartási és gyártási
tevékenységeit támogató MFG-PRO és MFG/EAM rendszer kiváltását is, amely jelenleg a
műszaki folyamatokhoz kapcsolódó gazdálkodási funkciókat is biztosít (készletgazdálkodás,
beszerzés, kontrolling).
Kisműhelyi karbantartás
Személyszállítás
An
yage
llátá
s,Lo
gisz
tika
Hál
óza
ti J
árm
űga
zdál
kod
ás, Ü
zlet
kép
es já
rmű
JárműjavításIdegenfeles
munkák
• Járműfordulók• Személyzetfordulók• Munkaidőbeosztások• Vonatelőkészítés
Vontatásszolgáltatás
Idegenfeles javítás, gyártás
Hálózati Erőforrás tervezés
INKA2 bevezetése után - CÉL
Jelenlegi, INKA2 előtt
Gyártási-, belső gyártási-, csere. jav.-i foly.
Balesetelhárítás, vegyvédeelm
Gördülőállomány
Értékesítés
Idő (t)
t1 t2
MENETREND
Op. koordinációSZOLGÁLTATÁS
Külső peremfeltételek• Törvények• Közszolg. szerz.
Üzleti elemzés,Számlázás
Üzleti tervezés
St. terv.
Belső peremfeltételek
• Karbantartási kompetenciák(műhelyek, eszközök, technológiák, ciklusrendek, törzsadatok)
• HR Menedzsment, törzsadatok
Üzletképesség
Idő (t)
t1 t2
Utazószemélyzet hatékonysága
Idő (t)
t1 t2
Menetrendszerűség(Jármű oldalról)
INKA1(Pálya),Vágányzárak
Optimalizálás,Támogató
szervezetek
Idő (t)
t1 t2
Menetidő csökkenés
3
Technológiai járműdarabszám
29
2.1.1 Karbantartás üzleti folyamat követelményei
Karbantartás fajtái, típusai:
Saját járművön végzett/ idegen járművön végzett
Saját teljesítmény/ megrendelt teljesítmény (saját magam végzem, külső fél által
végzett)
Tervezett/ nem tervezett (futó)
Alapja a ciklusrend (járműtípus függő), teljesítményértékek
Tárgya :
vontatójármű (villamos és dízel)
vontatott jármű (személy és motorkocsik, teher vagonok)
egyéb vasúti jármű (kétéltű járművek, daruk)
Helyszínek/szereplők :
Területi műhelyek – Karbantartók
Járműjavító üzem
A renszernek a karbantartási típusokat, a helyszíneket és a karbantartandó objektumokat
külön kell tudnia kezelnie.
A vasúti járművek karbantartása tervezési szempontból tervezett és futó javításra bontható,
utóbbi alatt a tervezett karbantartási időpont előtt – véletlenszerű meghibásodás miatt -
felmerülő és a jármű üzemkészsége érdekében elvégzendő – előre nem tervezett – javítás
értendő. A tervezett javítás a jármű kötelezően előírt, meghatározott időszakonként vagy
lefutott teljesítmény alapján (kilométer) elvégzendő vizsgálatokat, javításokat takarja. A
karbantartás tervezése során a futó javítások (előre nem tervezhető) időszükséglete
statisztikai alapon kerül megtervezésre.
Általánosságban elmondható, hogy a – MÁV-START Zrt. által végzendő - tervezett
karbantartáson belül a nagyjavítások, fővizsgák meghatározott telephelyen, jellemzően a
Vasútijármű javítás telephelyén történnek, a Járműbiztosítási Igazgatóságok telephelyein –
az adott telephelyre állomásított járműveken a ciklusrend szerinti alacsonyabb szintű
tervezett vizsgálatokat és futó javításokat végzik. A tevékenységek szétosztásakor figyelembe
vételre kerül, hogy az adott telephely milyen eszközökkel és kompetenciákkal rendelkezik.
A meghibásodástól függően az elhárítás nem feltétlenül a jármű állomásított telephelyén
történik, kezelni kell tudni a más telephelyek által elvégzett és rögzített karbantartási
feladatokat is.
A saját járművek mellett történik piaci alapon végzett, külső félnek nyújtott karbantartási
tevékenység is, amelynek elszámolását elkülönülten kell tudni kezelni.
Karbantartás strukturális felépítése:
Központi irányítás
30
Járműbiztosítási Igazgatóságok (6 igazgatóság)
o JBI telephelyek (26 telephely)
Mozdonyjavító műhely
Kocsijavító műhely
TMK műhely
Műszaki előkészítés - kocsivizsgálat
A rendszertől elvárás, hogy a tervezéshez szükséges más rendszerekből származó tervezési
alapadatokkal támogassa a tervezést, akár automatizmusokkal, tervváltozatok készítésével.
A tervezési szintek egymásra épülésével, a tervek fokozatos finomításával,
részletezettségének javításával előállíthatóak legyenek a napi megvalósításhoz szükséges
feladattervek, ugyanakkor kellő rugalmassággal, változtatási lehetőségekkel kezelhető
maradjon, a korábbi tervváltozatok előkereshetőek legyenek.
2.1.1.1 KÜK1 - Karbantartás tervezésének folyamata
Hálózati járműszükséglet meghatározása járműtípusonként
Az üzleti terv, valamint az előzetes mozdony- és szerelvényforduló tervezés során előállított szükséges járműmennyiség és a nem közszolgáltatás keretében felmerült járműigény (pl.. idegenfeles) alapján meghatározásra kerül a hálózati járműszükséglet, amely jelenleg konkrét mozdony és kocsi sorozatra történik. Ez egy nettó igény, melyek a későbbiekben a tervezési szinteken tovább konkretizálódnak, az egyes sorozatok üzemkészsége alapján korrigálásra kerülnek, melynek során a fenntartásba bevont állag meghatározásra kerül.
Járműjavítói munkák (Személykocsi fővizsga és nagyjavítás, forgóváz csere megtervezése)
A karbantartási nemek között egy magasabb, a jármű jelentősebb, akár nagyobb mértékű megbontásával is járó – ciklusrendbe illesztett - javítást jelent. Alapvetően a ciklusrend, idő-, és futásteljesítmény alapján ún. nyers változat készül, majd ez a csúcsok kezelésével finomításra kerül, hogy a leterheltség egyenletesebb legyen, ezért a Vasútijármű javításnál felülvizsgálják a terveket, mivel a kapacitásai felett saját maga rendelkezik információval. A tervezés során ezt a kapacitástervezésnél kezelni kell tudni. A tervezésnél figyelembe vételre kerülnek más járműszükségleti igények is, amelyek nem a közszolgáltatási menetrend teljesítéséből erednek (várható értékesítésre kerülő vontatási feladatok, vonatokhoz köthető járművek tervezett közlekedtetési helyei) a szezonalitás, az éves csúcsidőszakok.
A fővizsgaterv több éves időszakra is elkészülhet.
A fővizsgatervek a VJJ-nél anyagterveket is befolyásol, mert a sorozatonként meghatározott
darabjegyzés és darabszám alapján generálódik.
Járműfejlesztések korszerűsítések, felújítások megtervezése
Járműstratégiából és más fejlesztési, felújítási tervekből (pl. arculati elemek,
utastájékoztató berendezések, biztonsági rendszerek stb.) levezetve meghatározásra kerül
a műszaki tartalom, amely alapján a további járművekkel kapcsolatos feladatok időpontjai
megtervezésre kerülnek. A járműfejlesztési, felújítási munkák épülhetnek az előző, fővizsga
tervekre is, de el is válhatnak attól.
31
Telephelyi járműszükséglet elkészítése
Az egyes vonatok kiszolgálhatóságának, rendelkezésre állása érdekében a tervezett
felújítási és karbantartási munkák, annak időszükségletének, valamint a korábban
meghatározott járműszükségleti darabszámok alapján meghatározásra kerülnek a
szükséges bruttó darabszámok járműtípusokra. Ezek képezik a járműállomásítás alapját.
Szempont a megfelelő és elvárt üzemkészség biztosítása.
Járműállomásítási terv elkészítése
A telephelyi járműszükségleti terv konkrét telephelyhez kötése történik. Az adott
járműtípusok pályaszám szerint telephelyhez rendelésre kerülnek, meghatározásra kerül a
felelős karbantartó hely. Konkretizálódik a fenntartásba bevont állag, amely leképzésre
kerül a támogató rendszerekben is. Az állomásításokról minden érintett szervezet
tájékoztatást kap.
Kapcsolódó rendszerek az EMIG-FVS és az MFG Pro - EAM.
Hosszútávú (éves) karbantartási terv összeállítása
A hosszú távú karbantartási terv a szerelvényforduló tervezés során előállított szükséges
járműmennyiség alapján területileg is, telephelyekre elosztott, „állomásított járműállag”
alapján kerül megtervezésre. Telephelyre lebontott és fenntartásba bevont pályaszámos
járművekre, hónapokra meghatározott, ciklusrendet követő karbantartási feladatokat
tartalmazó terv, amely akár hosszabb időszakra is kigörgethető. Ehhez jelenleg IT
támogatás adott. Alapja a „fenntartásba bevont járművek köre”, a járművekre vonatkozó
karbantartási ciklusrend és a telephely „kompetencia mátrix”
Minden hónapra meghatározásra (kigörgetésre) kerül az adott karbantartó telephelyhez
állomásított járművekre, a telephely kapacitásainak, kompetenciáinak figyelembe
vételével.
Telephely és hálózati létszámszükséglet meghatározása
A létszámtervezésnek az alapja a karbantartási tervekben meghatározott feladatok időnormái valamint az egyes feladatok számossága.
A feladatok alapján telephelyi, JBI szintű, valamint hálózati szintű aggregált létszámszükségletet kell meghatározni.
Munkakörök alapján megkülönböztetésre kerülnek járműjavítással összefüggő, központi termelő tevékenységet végző, infra tevékenységet végző, támogató feladatokat ellátó valamint a raktározási feladatok ellátását végző csoportok. Munkarend szerint nappalos, nyújtott nappalos vagy fordulószolgálatos, ami a vezénylési rendet jelenti.
Ezen felül a műhelyi kapacitások biztosítása érdekében kijelölésre kerültek azok a munkakörök, amelyekből a műszakban állandó létszám biztosítása szükséges.
32
A műhelyi tevékenységi körök alapján az egyes munkakörök tervezése strukturáltan történik:
Mozdony karbantartás (házi mozd.vez.is) karbantartás napivizsga nélkül
mozdony , motorvonat, motorkocsi napivizsga
Motorkocsi, motorvonat karbantartás napivizsga nélkül
Személykocsi karbantartás
személykocsi fordulóban végzett karbantartás
Teherkocsi karbantartás
Kocsiüzemeltetési állomási tevékenység
Központi termelő tevékenység
Akkumulátor fővizsga
Padló alatti eszterga
Fékműhely (Bp.-Istvántelek)
Központi alkatrész javító tevékenység (Bp.-Ferencváros)
Elektronikai műhely (Miskolc)
Tűzoltó készülék, fékezőszelep, feszmérő javítás
Baleseti segélynyújtás
Vegyvédelem
Infra végrehajtó tevékenység
Gépészeti berendezések karbantartása
Gépkocsivezető
Támogató, kiszolgáló tevékenység
Laboráns
Telephelyi tolatás (telepi rendező)
Gépátvétel
Raktárgazdálkodási terület
Raktárkezelő
Gépkezelő
57. táblázat: Telephely és hálózati létszámszükséglet - Munkakörök tervezése
A karbantartástól eltérő feladat a MÁV vasúti hálózatán bekövetkező balesetek és
veszélyes anyagok ellenőrizetlen szabadba jutása esetén az elhárító tevékenység melynek
kezelését a kialakításra kerülő rendszernek biztosítani kell.
1 telephely esetében a baleseti segélynyújtó egység és vegyvédelem állandó, 3 műszakos
vezénylésben van megoldva, mely kb. 40 embert érint.
A hálózat többi egységénél a feladat ellátása a karbantartói létszám terhére történik,
munkaidőn túl készenlét elrendelése mellett.
Létszámtervezésnél figyelembe kell venni az üzleti tervben megfogalmazott létszámgazdálkodásra vonatkozó kereteket.
33
Havi pályaszámos terv elkészítése
A tervezés aktuális változatát tartalmazza, amelyben a korábban megtervezett munkák, konkrét napra történő lebontását tartalmazza, figyelembe véve az esetleges időközben történt módosulásokat, változásokat, új feladatokat. A tervezéskor figyelembe vételre kerülnek a telephelyi kompetenciák, álláshelyek, berendezések kapacitása és a karbantartási szintekhez szükséges időráfordítás és humánerőforrás igény. Statisztikai alapon figyelembe vételre kerülnek a napi vizsgák és futójavítások várható egyéb javítási feladatai. Fontos, hogy a kialakításra kerülő rendszerben megvalósítható legyen szcenáriók futtatása, ezek összehasonlítása, elemzése.
Kétheti pályaszámos terv elkészítése
Rövidtávú, konkrét karbantartási feladatokat, tevékenységeket tartalmazó, aktualizált –ún. járműbekérési terv - terv, amelyet a JBI reszortosok készítenek. A tervek esetleges változtatása operatívan történik , figyelembe véve a felmerült futójavításokból eredő többlet feladatokat, rendkívüli meghibásodásokat, javítások átfutási idejének megnövekedését.
A terv konkrét álláshelyekre készül el, így figyelembe veszi a telephelyi lehetőségeket, kompetenciákat, valamint a humánkapacitásokat és –kompetenciákat. A kétheti terv egyik meghatározója a műhelyi humánerőforrás rendelkezésre állása.
A karbantartás tervezés folyamat ábra a „7.5 Karbantartás tervezés folyamatábra”, a
kapcsolódó szervezt a „7.6 Vasútijármű javítás szervezete” fejezetekben található.
2.1.1.2. KÜK2 - Karbantartás végrehajtása
A karbantartási tevékenységek végrehajtásának vezérfonala az aktuális hétre vonatkozó
„kétheti karbantartási terv”.
Kocsik karbantartása esetén a kocsiműhelyek, mozdonyok esetében a mozdonykarbantartó
műhelyek végzik a járművek úgynevezett „bekérését”.
Mozdonyok átvétele
Tervezett feladat esetén az aktualizált kétheti terv alapján a gépészeti diszpécser és
vontatási főirányító egyeztet, amely alapján a vontatási főirányító a mozdonyok
diszponálásánál figyelembe veszi a szükséges karbantartást és a járműfordulót úgy alakítja,
hogy a tervezett időben a mozdony az adott telephelyre beállításra kerüljön. Az irányító
szervezi le a telephelyre állítást, egyezteti a szolgálati terveket és intézi az ezzel kapcsolatos
menetvonaligényt.
A műhelybe történő beállás után a járművet a telephely megbízott munkavállalója átveszi a
mozdony MFB berendezésének kezelésével, amely automatikusan megjelenik a
karbantartó rendszerben is. Ha ilyen MFB-vel nem rendelkezik a jármű, akkor diszpécser
minden a telepre beérkező járművet rögzít a tárolásra érkezetteket, a napi vizsgára,
tervszerű karbantartásra és futó javításra érkezetteket egyaránt. A tevékenységekhez
jelenleg papír alapú Munkalap kerül kiállításra, erre történik az adott munka rögzítése és a
szükséges anyagok kiírása.
34
A diszpécser az átvétel során rögzíti a beérkezés okát (javításra vagy tárolásra érkezett-e),
illetve az esetleges hibakódokat, javítási feladatokat. A diszpécser feladata továbbá a
szükséges teljesítmény mérők értékének kiolvasása és rögzítése, megadhatja a munkába
vétel időpontját, ha tudja.
A rögzítéssel egyúttal az adott feladathoz tartozó munkaszám is legenerálódik a kapcsolódó
ERP rendszerben.
Kocsik átvétele
Hasonlóan a mozdonyokhoz, a kocsik esetében is a kétheti terv a bekérés alapja,
ugyanakkor a kocsiirányító és a kocsigazdálkodó fogja a járművek telephelyre történő
beállítását intézni. A kocsik lekérdezhető fedélzeti berendezéssel nem minden esetben
rendelkeznek, műhelybe érkezéskor a teljesítmény adatokat külön kell legtöbbször
manuálisan kiolvasni a járművekből.
Munka kiosztása, rögzítése – anyagigény rögzítése
A diszpécser által rögzített karbantartási feladatok alapján a napi munka kiosztása a
művezető feladata. A művezető rögzíti az adott napon munkára megjelenteket –
munkavállalók-, majd ezt követően a feladatok kiosztásra kerülnek, a Munkalapra
rögzítésre kerülnek a munkát végzők nevei. Rögzíti a karbantartáshoz szükséges anyagok
pontos jegyzékét és a megjelent kollégák beosztását a nyitott karbantartási feladatokhoz.
A karbantartási rendszerbe rögzítésre kerülnek a dolgozók és a munkaidő.
A rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy ha a diszpécser olyan karbantartási rendelést
rögzített, ami rendelkezik karbantartási ciklussal, akkor a meglévő karbantartási
ciklusokhoz tartozó anyagnormákat automatikusan felajánlja, amelyeket a művezető
módosíthat, kiegészíthet. Az anyaglista fogja képezni az „Anyagvételezési –AV” jegy alapját.
Futó javítás esetén a rendszer nem kínál fel elméleti anyaglistát, hiszen az anyagigény
javításonként jelentősen eltérő.
Abban az esetben, ha a futó javítások egyes típusaihoz rögzítésre kerül elméleti
anyagigény, akkor ezek az elméleti főanyag listák hozzá fűzhetőek az adott nyitott
Munkalaphoz/ munkához. Futó javítások esetén a művezetőnek fel kell venni a norma
szerinti tevékenységeket, amik az adott futó javítás során elvégzendők.
Anyagkiadás
Az anyagkiadás az „AV” jegyre történő visszahivatkozással történik. Amikor a raktáros az
MFG/PRO-ban rögzíti a kiadni kívánt anyagokat, a tételek automatikusan rákerülnek az
EAM-ban rögzített karbantartási rendelésre költségként elszámoló áron, és naturáliában a
kiadott mennyiséggel.
A kiadás befejezését követően a kiadott tételekről Anyagkiadási jegyet kell nyomtatni.
Az anyagkiadási jegy bizonyítja azt, hogy a raktáros az anyagvételezőnek az anyagot kiadta.
A bizonylatot mindkét fél aláírással látja el.
A nem kivételezhető – raktári készlet nem áll rendelkezésre - anyagokról a rendszer
hiánylistát készít.
35
Az anyagvételezés mellé automatikusan hiány lista kerül kinyomtatásra, mely azokat a
tételeket tartalmazza, melyek az anyagvételezési jegyen szerepelnek, de pillanatnyilag
nincsenek készleten az adott raktárban.
2.1.1.3 KÜK3 - Karbantartás, fővizsgák, felújítások
Fővizsga, felújítás a Vasútijármű javítás telephelyen történik. Folyamatában hasonlóan, mint
a JBI telephelyen végzett alacsonyabb rendű karbantartások esetében, de más
munkaszámrendszerben dolgozik. A tevékenységekhez más típusú művelettervek tartoznak
és kidolgozásuk részletesebb. A kialakításra kerülő új rendszerben biztosítani kell az egységes
munkaszámrendszer használatát.
Itt szintén lehetnek idegen felek részére végzett javítások, karbantartások, ezért ezekre
külön munkaszámok állnak rendelkezésre a költségkalkulációs lehetőség biztosított a
rendszer által.
Járművek érkezhetnek:
tervezetten
balesetes felújításra
külső fél megrendelésére
Jármű átvétele
A jármű megérkezésekor hiány leltár és állapotfelmérés készül. MÁV-START mozdonyok
esetében kezelni kell az MFB berendezést is.
Az átvétel után egy külső tisztítást kap a jármű, majd megkezdődik a jármű szétszerelése.
Munkaszám és munkalap kerül megnyitásra a rendszerben, amelyből munkautalvány és
anyagvételezési jegy készül, amely az elvégzendő munkatartalom mellett egyben
anyagfoglalást is jelent. Az anyagfedezet vizsgálat elvégzésre kerül a rendszerben. A
Munkaszámhoz kerülnek felrögzítésre vagy automatikusan vagy manuálisan az elvégzendő
feladatok, műveletek, amelyek idő- és anyagnormával rendelkeznek.
Karbantartás, felújítás
Hasonlóan a JBI műhelynél adott feladatokhoz megtörténik a munka kiosztása, a
munkavállalók berögzítése az adott Munkalapra.
A szétszerelt alkatrészek, részegységek felújítása a különböző részlegekben történik.
Bizonyos fődarabokhoz „kísérőlap” kerül kiállításra, amelyen az egész művelet során
rögzítik az elvégzett feladatokat, majd utólag feldolgozzák. További elszámolás alapja a
Munkalap, amely a műveleti normákat rögzíti az adott munkavállalóra.
Azon fődarabok, részegységek, alkatrészek vagy éppen műveletek esetében, amelyekkel a VJJ nem rendelkezik kompetenciával, vagy kapacitáshiánya van, akkor ezek ún. „kooperációban”, külső vállalkozó által kerülnek elvégzésre, ezért biztosítani kell tudni ezen részegységek nyomon követhetőségét, garanciális elemek rögzítését, valamit a költségek gyűjtését javított alkatrész szintjén.
Akár saját, akár kooperációban valósul meg egy feladat, a felújított, gyártott részegységek
meghatározott műveletek elvégzése után méréseken, minőségi ellenőrzésen esnek át,
36
amelyek bizonylatolásra kerülnek. A rendszernek az adott részegységre vonatkozó
minőségi átvételeket, mérési eredményeket, dokumentumaikat visszakereshetően tárolni
és kezelni kell tudni.
A javítás alatt lévő járművekről státusz készül, amellyel monitoringozásra kerülnek az egyes munkafázisok, hogy a készültségi fok alapján tervezhető legyen a jármű visszaadása – kiadás a javításból -. A státusz jelenleg manuálisan kerül rögzítésre excelben.
Végső műveletek a járművek összeszerelése, fényezése, amelyről szintén Munkautalvány
készül.
Hulladékkezelés
A karbantartás, felújításban végzett műveletek során hulladék anyag keletkezik, amelyet
kezelni kell tudni a rendszernek készletszinten. A leadott hulladék anyagok (pl. fémforgács
stb.) mennyiségi átvételre kerülnek, mivel ezzel elszámolási feladata van a VJJ-nek.
A veszélyes hulladékok kezelése szintén megtörténik, ugyanakkor ennek mennyiségi
elszámolását a MÁV-SZK végzi a VJJ közreműködésével.
Állópróbák, Futópróbák
A járművek forgalomba történő helyezése előtt biztonsági próbáknak, méréseknek vetik
alá, amely során álló és futópróba keretében minősítik a járműveket. Csupán ezen próbák
sikeressége után lehet a Munkaszámot zárni. A próbák során felmerült hiányosságokat
javítani kell.
Amennyiben kooperációs partner is részt vett a javításban, úgy biztosítani kell a
lehetőséget garanciális elemek előkeresésére, alkatrész és az adott alkatrésznek járműbe
történő összerendelés által. A garanciális ügyek kezelése – fő és részegység, partner,
garanciális idő – a kialakítandó rendszernek támogatni kell az érvényesítés, ügyintézési,
kijavítási feladatokat.
A karbantartás folyamatábra a „7.7. Karbantartás végrehajtás folyamata” fejezetben kerül
bemutatásra.
37
2.1.2 Gyártás
A gördülőállomány gyártáshoz kapcsolódó fő folyamatokba értendő a gördülőállomány
szakterületekhez szorosan kapcsolódó alkatrész és egyedi (pl. IC kocsi) gyártás támogatását
és a hosszúsín gyártás is, valamint támogatni kell tudni a kooperációs gyártást egyaránt.
2.1.2.1 GYÜK1- Vasúti járművek gyártása
Vasúti járművek gyártása a MÁV-START-on belül a szolnoki telephelyű Vasútijármű Javítás
telephelyen belül történik. A telephely rendelkezik azokkal az eszközökkel és
kompetenciákkal, amelyek biztosítják azt hogy a nagyjavításos, fővizsgák mellett komplett
részegységek legyártása, valamint a teljes jármű összeszerelése, üzembehelyezése
megvalósuljon. Jelenleg az IC+ prototípus kocsik után a sorozatgyártás van előkészület és
indítás alatt.
A „gyártási folyamat” eredménytermékek és döntési pontok alapján szakaszokra bontható.
Az egyeztetések során megfogalmazásra került, hogy a gyártási tevékenység lebonyolítása
projektek keretében történik. Szakaszok alapján megkülönböztethetünk:
Projekt előkészítés szakasza
Gyártás szakasz
Gyártás utáni feladatok, garanciális tevékenység
Gyártási folyamat alatt értjük nem csupán a részegységek, alkatrészek legyártását, hanem magának a kocsinak az összeszerelését is, ezért a folyamat a pályára helyezett és vizsgáztatott, forgalomba átadott járművel végződik.
A gyártási tevékenységet az MFG Pro Gyártási modulja támogatja, ahol az egyes részek gyártásához szükséges művelettervek alapján felépített gyártási terv nyújt támogatást ütemezésre, kapacitástervezésre. Az itt elkészült részek részegységek - az adott ütem végén raktárra vételre kerülnek logikailag vagy fizikailag. Az összeszerelési tevékenység viszont már a Projektmodulban kerül megnyitásra, ahol az elkészült részek nem kerülnek raktárra vételre és az egyes ütemeket manuálisan kell vezérelni.
Jelen gyártási folyamat indító eseménye, hogy döntés született a járműgyártás elindításáról,
megtörténtek az ehhez szükséges előkészületek. Miután döntés születik a gyártásról,
megfogalmazásra kerülnek a „make or buy” döntések, amelyek szerint a részegységek,
szerkezeti elemek, alkatrészek vagy saját gyártásban készülnek el teljes egészében, illetve
kooperációban (más vállalkozó bevonásával), valamint vannak olyan komponensek, amelyek
teljes egészében beszállításra kerülnek.
Folyamat kapcsolatok
Beszerzés
Készletgazdálkodás és raktárgazdálkodás
Elszámolás
Eszközgazdálkodás (aktiválás)
Jelenlegi IT támogatás
38
A gyártási folyamatot IT oldalról az MFG Pro vállalatirányítási alkalmazás támogatja. A
rendszerben kerültek leképzésre a gyártáshoz szükséges művelettervek, normák,
anyagrendelések és – kezelések, valamint a munkaidő-rögzítések.
Ezen felül AutoCad, AutoDesk inventor támogatja a különféle műszaki tervezési
feladatokat, Eplan a gyártástervezést (ezeket az IT térinformatikai és műszaki tervezési
rendszereket nem érinti az INKA2 bevezetési Projekt).
A gyártási tevékenységet az MFG Pro Gyártási modulja támogatja, ahol a folyamat
munkaszám nyitásával kezdődik és az egyes részek gyártásához szükséges művelettervek
alapján felépített gyártási terv nyújt támogatást ütemezésre, kapacitástervezésre. Az itt
elkészült szerkezeti elemek, részegységek az adott ütem végén raktárra vételre kerülnek,
majd az összeszerelés során. Az összeszerelési tevékenység viszont már a Projektmodulban
kerül megnyitásra, ahol az egyes ütemeket manuálisan kell vezérelni, elindítani. az
elkészült részek nem kerülnek raktárra vételre.
Magában a gyártási folyamatban ugyanakkor már a papír alapú, munkautalványon, gyártás
kísérő lapon történik az adatrögzítés, amelyet az adott munka-, vagy projektszámra később
rögzítenek manuálisan. A gyártáskísérő lapok, dokumentáció végig kíséri az egész gyártási
folyamatot.
Az anyagkiadásokhoz papír alapú „anyag-kivételezési” jegyek készülnek, amelyek
jóváhagyása aláírással történik.
Szabályozások
TSI előírások, szabványok
IEU20 A projektek kezelése, monitoring
Gyártási technológiák
Hegesztési technológiák
Normakönyv
Vasúti jármű műszaki tervezése és előzetes engedélyeztetése
Vasúti járművek tervezése a Műszaki fejlesztési Igazgatóságon belül a Járműkonstrukció
szervezet tevékenységi körébe tartozik. A járművekkel kapcsolatos tervezési-, fejlesztési
feladatok mellett, a járművekkel kapcsolatos hatósági engedélyeztetési ügyintézés is
megtörténik, az előzetes típusengedély beszerzésével. A járművek tervezésekor figyelembe
vételre kerül a Társaság mindenkori arculati kézikönyve, valamint személyszállítási
koncepcióban megfogalmazott igények. Elkészül a jármű konstruktőri terve, szerkezeti
elemenként darabjegyzékekkel.
Output: Előzetes anyagigény, Elvi darabjegyzék, Előzetes típusengedély, Elvi
konstruktőri tervdokumentáció
39
Kooperációban végzendő tevékenységekre szerződések kötése
Azon tevékenységeket, amelyekre a Járműjavító nem rendelkezik eszközökkel,
berendezésekkel vagy a PIB úgy dönt, hogy külső partner bevonásra kerül a gyártásba (pl.
kompetenecia vagy kapacitáshiány miatt) úgy bizonyos tevékenységeket, műveleteket
külső vállalakozó bevonásával kerül elvégzésre, vagy kerül legyártatásra. A tevékenységekre
beszerzés keretében szerződéses partner szükséges, jellemzően keretszerződéses jelleggel.
Bizonyos esetben a tervezési feladatok is kooperációs partner által kerülnek elvégzésre.
Technológizált tervek készítése a gyártáshoz
A járműről elkészített elvi tervdokumentáció és konstruktőri tervek alapján el kell készíteni
az ún. technológizált terveket. A gyártáshoz megtörténik a gyárthatóság elemzése, valamint
a szerelhetőség elemzése és elkészül a gyártáshoz szükséges, ráhagyásokkal rendelkező
Technológizált terv, ami az alapja lesz a további tervezési tevékenységeknek és elkészül a
gyártási darabjegyzék (eltér az MFG Pro- ban lévő darabjegyzéktől).
Ezen tevékenység keretében elvi síkon már a gyártástervezés is megindul, a gyártás fő
szakaszai közötti csatlakozási felületek meghatározására, továbbá a szakaszokat
megvalósító egységek, üzemek, gyártórendszerek kijelölésére.
Output: Technologizált tervek, darabjegyzékek
A járműről elkészített elvi tervdokumentáció és konstruktőri tervek alapján el kell készíteni
az ún. technológizált terveket. A gyártáshoz megtörténik a gyárthatóság elemzése,
valamint a szerelhetőség elemzése, valamint a szerelhetőség elemzése és elkészül a
gyártáshoz szükséges Technológizált terv. A Technológizált terv a gyártás alapja,
tartalmazza a szükséges méret ráhagyásokat, megmunkálás során figyelembe veendő
anyag- és formaváltozásokat, a beépülő anyagokat.
Beszerzési eljárásokhoz műszaki előkészítés
A tervezés során a konstruktőrök által megtervezett részegységek darabjegyzéke, a
gyártáshoz szükséges anyagok mennyiségének előzetes meghatározása, adott esetben a
helyettesítő tételek meghatározása alapján megindul a beszerzések bejelentéséhez
szükséges műszaki előkészítés, amely a vonatkozó beszerzési és más szabályok alapján a
beszerzési igénybejelentéshez fog alapul szolgálni.
A feladat komplexitása miatt számos szervezet vesz benne részt a műszaki szakterületek, a
beszerzés és a Jog oldaláról.
A tevékenység eredménye a „beszerzési igénybejelentő lapok”.
Szerelési technológia, szerelési álláshelyekre történő leképzése
A tervek alapján, a rendelkezésre álló álláshelyekre vonatkozóan meghatározásra kerülnek
az adott részegységek, szerkezeti elemek összeállításának sorrendje és módja, a szükséges
mozgatásokkal, műveletekkel. Eredménye a szerelési technológiák.
A szerelési technológia leképzése, a gyártási folyamat mellett a másik jelentős folyamatnak
a szerelési műveletek sorrendjének a leképzése. Ennek során az elkészült, illetve
beszállított fődarabokból, alkatrészekből történő összeállításának és azok helyszíneinek
40
megtervezése történik. Jelenleg erre informatikai támogatás áll rendelkezésre, a leképzett
műveletekből hálódiagram szerűen leképezhetőek a szükséges műveletek, amelyek
időnormával rendelkeznek.
Output: Szerelési technológia
Gyártási és összeszerelési anyag- és időnormázás
Amennyiben új normára van szükség, úgy a meglévő normakönyvek és a technologizált
tervek, gyártási jegyzék alapján meghatározásra vagy felülvizsgálatra kerülnek a gyártási és
összeszerelési tevékenységhez tartozó anyag- és időnormák. Az anyagnormák lesznek
alapjai a beszerzés és készletgazdálkodáshoz szükséges anyagigényeknek is.
Anyagnorma meghatározza, hogy milyen fajta és mennyiségű anyagfelhasználás szükséges
az adott alkatrészhez, részegységhez, művelethez.
Időnorma meghatározza, hogy mennyi időráfordítással tud előállni vagy kell előállítani az
adott alkatrészt, műveletet.
Az adott normákat berögzítik az MFG Pro-ba, ez lesz az ún. „karton”.
Közreműködők: VJJ Gyártástámogatás
Gyártási technológiák elkészítése
A technológizált rajzok alapján, valamint a rendelkezésre álló gyártási kompetencia,
berendezések, felszerelések, eljárások alapján készül el a „gyártási technológia”, amely
leírja a munkadarab elkészítése során követendő eljárást, a gyártási műveletekben
alkalmazandó megmunkálási tevékenységeket.
A gyártási technológiák és a hegesztési technológiák egymással párhuzamosan készülnek, a
hegesztési technológia adatokkal, információkkal szolgál a gyártás számára. A technológiák
hivatkozásként fognak szerepelni a műveletterveknél.
Eredménye a munkadarab, részegység elkészítésének sorrendje és műveletei.
Output: Gyártástechnológia
Hegesztési technológiák elkészítése
A gyártási folyamat egyik speciális összeállítási technológiája, amelyre külön technológiák
készülnek. A gyártási technológia mintájára épül fel és előírja, hogy az adott alkatrész,
részegység gyártásakor milyen eljárásokat, szabályokat kell betartani, milyen műveleteket
kell elvégezni a hegesztés, a varratok elkészítése során. Az utasítás kiegészíti a gyártási
technológiákat, azoknál részletesebben írja le a követendő feladatokat és eljárásokat.
Output: Hegesztési technológiák
Darabjegyzék készítése MFG Pro-ban rögzítése
A technológizált vagy konstruktőri tervek alapján az egyes alkatrészek, részegységekre
vonatkozóan elkészülnek a komponenseikre vonatkozó darabjegyzékek, amely a szükséges
anyagok és azok mennyiségének, struktúrájának meghatározása. A darabjegyzéket az MFG
Pro-ban is rögzíteni kell.
41
Output: Darabjegyzék (MFG Pro)
Gyártóeszköz rendelkezésre állásának vizsgálata
Fentiekkel párhuzamosan megtörténik annak vizsgálata is, hogy az adott
munkafolyamathoz szükséges gyártóberendezés rendelkezésre áll-e a megmunkáláshoz.
Ennek kimenete lehet, hogy
rendelkezik gyártóeszközzel a részegység vagy alkatrész legyártásához, a művelet
elvégzéséhez.
a berendezés legyártásra fog kerülni, ami lehet belső vagy külső gyártás, illetve
beszerzés – vásárlás, bérlés - által történik az eszköz biztosítása
Az elkészült gyártóeszközt az eszköznyilvántartásban aktiválni kell.
Belső gyártóeszköz tervezés
Amennyiben egy gyártóeszköz tervezésére rendelkezik kompetenciával a Járműjavító, úgy
saját maga tervezi meg. Ennek eredménye lehet vagy saját gyártásban elkészített
gyártóeszköz vagy vállalkozó által elkészített gyártóeszköz.
Ez esetben belső gyártásként készül el a gyártóberendezés.
Külső fél általi gyártóeszköz tervezés
Amennyiben olyan gyártóberendezésre van szükség, amely teljesen külső forrásból
biztosítható, és nem áll rendelkezésre szerződés ilyen tevékenységre, ezt előbb
beszereztetni kell, amely a Beszerzési folyamaton keresztül az igény definiálásával, műszaki
feltételek elkészítésével kezdődik.
Gyártóeszköz belső gyártása és kooperáció
Részben saját, részben külső fél által, egyes műveletekre, keretszerződésben biztosított
módon.
A gyártóberendezés gyártása belső gyártásban valósul meg a külső partner
tevékenységének elszámolásával.
Gyártóeszköz külső fél általi gyártása
A teljes egészében külső fél által legyártott gyártóeszköz, beszállításra és összeszerelésre
kerül a kijelölt gyártó helyen. A beszállítást követi egy átvételi eljárás, próbagyártás. Sikeres
átvétel után kerül a teljesítésigazolás kiadásra, az eszköz átvételre.
Ha saját tervezésű eszközről van szó, úgy a tervek átadásra kerülnek a gyártóeszköz
gyártása előtt.
Anyagfedezettség vizsgálata
A tevékenység annak ellenőrzésére szolgál, hogy a raktári készletben, illetve
szerződésekben biztosított-e a megfelelő mennyiségű és minőségű anyag, alkatrész.
Beszállításra került-e a raktárba vagy a szükséges időben beszállításra fog kerülni. Ehhez a
meghatározott anyagnormák alapján tudnak tájékozódni, illetve az MFG Pro
készletnyilvántartása szolgáltat adatot. Amennyiben valamely anyag esetében a vizsgálat
42
azt az eredményt mutatja, hogy a fedezet – raktári, szerződéssel lefedett – nem biztosított,
úgy a hiányzó mennyégre beszerzési eljárást kell indítani, melynek definiálása a vizsgálat
alapján a felhasználó terület feladata.
Output: Beszerzési igény
Műveleti tervek elkészítése
A technológizált tervek, a gyártási és hegesztési technológiák, normák alapján
munkadarabokra elkészítésre kerülnek a megmunkálási műveletek sorrendjei, a műveleti
idők minden résztvevő munka-, álláshelyekre vonatkozóan, a használandó gépet,
megnevezve a művelethez szükséges anyagok felhasználását. A művelttervekhez rögzítésre
kerülnek az alkalmazandó gyártási, hegesztési technológiák. A műveletterv lesz a
munkaelszámolás alapja.
Output: Műveletterv (MFG Pro)
Vasúti jármű szerkezeti elemek részegység gyártás kibocsátás, munkaszám nyitás
A részegység gyártás indításához megnyitásra kerülnek a részegységekhez tartozó
munkaszámok, amelyek alapján kinyomtatásra kerülnek a munkautalványok. Minden
csoport a saját lebontott tevékenységéről kap utalványt, amelyek a szükséges normaidőket,
anyagokat is tartalmazzák. Egyben ezzel kiadásra kerülnek az anyagvételezési jegyek
Output: Munkautalványok, AV jegyek
Anyag kivételezés vasúti járművek szerkezeti elemek gyártása, kooperáció
Az AV jegyek alapján anyag kivételezés történik és elindul a technológiákban,
művelettervekben előírt részegység gyártási tevékenység. A munka kiadásra kerül, a
munkadarab követi a műveletterven előírt feladatokat és utat, amellyel rögzítésre kerülnek
az elvégzett műveletek és a végző munkavállalók.
A kooperációban végzendő tevékenységek kiadásra kerülnek, majd elkészítés után
visszavételre. Az elkészült részegységek minőségi ellenőrzésre, megvizsgálásra aktári
készletre vételezésre kerülnek, amelyek az összeszereléskor kerülnek újra kiadásra. A
készletre vételezés nem minden esetben jár fizikai raktárra vétellel.
Output: Munkautalvány, Raktári bevételezés, minőségügyi mérések,
dokumentumok
Munkaszám zárása, ellenőrzése
A részegység gyártása után az adott munkaszámra elszámolt idők a gyártáskísérő
munkautalványokról rögzítésre kerülnek. Az anyagfelhasználás rögzítése a kiszabott
normák vagy többletvételezések alapján történik automatikusan. A munkaszám zárásával a
kész részegységet készletre veszik az összeszerelésig.
43
Projekt-munkaszám nyitása összeszereléshez
A részegységek összeszerelése jelenleg projektmodulban történik, amelyre külön
munkaszám nyílik.
A munkaszámhoz tartoznak az előre, szerelési helyekre definiált műveleti tervek anyag- és
időnormákkal.
Output: Projekt-munkaszám
Munkafelvétel, anyag kiírás összeszereléshez
Az adott szerelési műveletekhez a szerelési műveletek alapján elkészülnek az
Anyagvételezési jegyek, kivételre kerülnek a részegységek és a szükséges anyagok.
Output: Anyagvételezési, anyagkiadási jegy, Munkautalvány
Vasúti jármű összeszerelése és kapcsolódó mérési vizsgálatok elvégzése
Az egyes szerelési állásokon megtörténik a kiadott munka elvégzése, amelyet rögzítenek a
kísérő lapon. Meghatározott munkafázisok – minőségi kapuk a munkafolyamatban - után
elvégzésre kerülnek a szükséges minőségellenőrzési vizsgálatok, mérések.
Output: szériavizsgálati mérőlapok, Típus vizsgálati dokumentáció (csak a
típusengedélyezésnél), Munkautalvány
Saját állópróba, futópróbák elvégzése
A járművek forgalomba történő helyezése előtt biztonsági próbáknak, méréseknek vetik
alá. Csupán ezen próbák sikeressége után lehet a Projekt-számot zárni. A próbák során
felmerült hiányosságokat javítani kell. Amennyiben kooperációs partner is részt vett a
javításban, úgy biztosítani kell a lehetőséget garanciális elemek előkeresése szükséges,
illetve be kell vonni a javításba.
Prototípus gyártása esetén szükség lehet különleges vizsgálatok elvégzésére a
típusengedély megszerzéséhez, amelyet a Közlekedési Hatóság állít ki. Ezeket a különleges
vizsgálatokat gyakran külföldi laboratóriumokban, próbahelyeken lehet elvégezni.
Sorozatgyártás esetén az adott jármű üzembe helyezési engedélyéhez kell a szükséges álló-
és futópróbákat elvégezni.
Az adott méréseket, dokumentumokat visszakereshető módon kell tárolni és archiválni.
Output: Mérési bizonylatok, Jegyzőkönyvek, Hatósági engedélyek
Projekt-munkaszám lezárása
Az üzembe helyezési engedélyek után szabad a projekt-munkaszámot zárni, mivel az addig
felmerült javítási feladatok ráfordítása az adott projektet terhelik.
A Saját részre gyártott, kész járművet aktiválni kell, a tárgyi eszköz nyilvántartásba
felvételre kerül.
44
Jótállási időszak lekövetése
A legyártott járműre garanciális időszakában, garanciális követés történik. Ennek
jelentősége főleg külső félnek történő értékesítéskor van. Belső felhasználás esetén
hibajavítások történnek.
2.1.2.2 GYÜK2- Belső alkatrész gyártás
Amennyiben egy termék kereskedelmi forgalomban nem szerezhető be, vagy foglalkoztatás
politikai döntés alapján, vagy olcsóbban előállítjuk saját magunk, akkor azt belső gyártási tevékenység során végezzük. Számos olyan alkatrészt használ társaságunk, melyek járműspecifikusak és rendelkezünk a gyártáshoz szükséges kompetenciával, így azt belső gyártás keretében a tervezett felhasználási ütemtervnek megfelelően legyártjuk.
Gyárhatóság vizsgálat a belső gyártáshoz
A felhasználási igény és gyárthatóság vizsgálata során raktári készlet, az alapanyaglista és
MRP lista alapján megfogalmazásra kerül a gyártási igény és terv. A belső gyártáshoz
rendelkezésre állnak a szükséges darabjegyzékek.
Output: Negyedéves belső gyártási terv
Belső gyártás kibocsátás
A jelentkező belső gyártásról megrendelő levelet állítanak ki a termelési koordinátorok
felé. Ezen megrendelés esetén lehet a munkaszámot megnyitni. A megrendelés lehet
egyedi vagy, csoportos, ami azt jelenti, hogy azonos tételszámú alkatrészek darabszáma
összevonható.
Megnevezésben rögzíteni kell:
a megrendelt tétel cikkszámát
tétel megnevezését
megrendelt mennyiséget
A Termelési koordinátor ellenőrzi a műszaki dokumentációt. (művelet tervet és a
darabjegyzék), majd az érvényes munkaszám-képzési utasítás alapján munkaszámot nyit a
megrendelt munka elvégzésére.
A megnyitott munkaszámokat rávezeti a megrendelőre, és a megrendelő levelet a munka
végrehajtására kijelölt területnek átadja.
Output: Anyagvételezési jegy, Műveleti terv, Munkaszám,
Anyag kivételezés, felhasználás követés és gyártás, kooperáció
A munkát végrehajtó terület a darabjegyzék által előírt, a gyártáshoz szükséges
alapanyagokat kivételezi a raktárból. A műveletterv által meghatározott munkautalvány
alapján elvégzi a szükséges gyártást. A hulladék tételszámon termelésből visszanyert
anyagokat a megfelelő anyag visszaadási bizonylattal készletre adja.
A munka befejezése után a művezetés ellenőrzi, hogy az anyagvételezések és az utalványok
visszarögzítése megtörtént, és záradékolja a megrendelő levelet.
45
A legyártott darab raktárra adásról egy kézzel kiállított Anyagvisszavételezési jegyet kell
kiállítani a termelő területnek. Ez alapján a raktár rögzíti a készletnövekedést.
Szükséges a kivételezett anyagok nyomonkövetését biztosítani (hova, mikor, mi lett
felhasználva, beépítve).
Output: Munkaszámra rögzített adatok, készletbizonylatok
Kooperációs vállalkozás (külső vállalkozó)
Munkaszám zárás, ellenőrzés
A Termelési koordinátorok a munkát nyilvántartásából kivezetik, majd a megrendelőt
eljuttatja az Üzleti adminisztrációnak.
Az üzleti adminisztráció: a munkaszám lezárását a zárlati utasításban megfogalmazottak
szerint jelenti az aktuális hónap végén a számviteli és kontrolling területnek.
Output: Adatszolgáltatás az üzleti adminisztrációnak (munkaszám megnevezés,
cikkszám, indított dbszám, gyártás kiadásának a dátuma),
2.1.2.3 GYÜK3- „Cserejavítás”
Cserejavítási folyamatba bevont alkatrésznek, vagy fődarabnak minősül minden olyan – a
készletek körébe tartozó – alkatrész, részegység és fődarab, amelyek a vasúti járművek
üzemeltetéséhez szükségesek, gazdaságosan javíthatók és a javítás után a járművekbe,
berendezésekbe visszaszerelhetők. Csereanyagok a cikktörzsben jelölten megtalálhatóak.
A cserejavításba bevont készletek a nyilvántartási értéktől függetlenül az MFG/Pro
rendszerben tételszám, egyedi azonosító szám és mennyiség alapján, tárolási helyenként
nyilvántartásba kerül. (Csak a raktári készleten szereplő csereanyagokról rendelkezünk
nyilvántartással.)
A javítatlan csereanyag nulla értéken mennyiségben, a javított csereanyag elszámoló áron
és mennyiségben kerül raktári készletre.
Nyilvántartása
A javított és javítatlan cserekészlet megkülönböztetésre kerül. A cikkszám első hét
karaktere azonos, megkülönböztetésük a 8. pozícióban „-J” (jó, javított) illetve „-R” (rossz,
javítatlan) jelzéssel történik. A javított, javítatlan cikkszám első hét karaktere megegyezik az
új beszerzésű anyag cikkszámával.
Cserejavításba bevont anyagokat egyedi azonosító számmal lehet ellátni, amennyiben azok
nem rendelkeznek gyári számmal. Az egyedi azonosító szám a cseredarabot a kiszereléstől
annak élettartamáig kíséri. A csereanyagot egyedi azonosító számmal a kiszerelést végző
telephely, vagy járműjavító termelési osztálya látja el és azt elhelyezi a csereanyagon. Erről
folyamatos nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a dátumot,
sorszámot, cikkszámot, a csereanyag megnevezését és a típusát.
46
Csereanyag tárolása
A felhasználó szempontjából történő hozzáférési idő alapján a csereanyagok tárolása
történhet:
JBI telephelyek tároló raktáraiban;
Elosztó raktárakban;
Központi osztó raktárakban.
A javítatlan csereanyag a kiszerelés helyén kerül visszaadásra. A javítatlan csereanyag
átvétele alkalmával a raktári személyzet köteles ellenőrizni, hogy az rendelkezik-e egyedi
azonosító számmal. Ha nem az átvételt megtagadja. Az átvétel megtagadásával egy időben
az azonosító számmal történő ellátásra az átadó felet fel kell hívni.
Ahol a cserejavítandó alkatrész, kiszerelésre kerül, ott a művezető vagy csoportvezető dönt
róla, hogy csereköteles alkatrészről van-e szó. Kétféle lehetőség van: vagy cserejavításba
már bevont, vagy eddig még nem javított, csereköteles körbe be nem vont alkatrész.
Csereanyag javítás kezdeményezése
Ha a raktárban nem áll rendelkezésre javított készlet, akkor a javítást a készletgazdálkodó
kezdeményezi a raktári készletnorma szerinti javított csereállag mennyiség és a
felhasználási igények alapján.
Javíthatóság megállapítása
Az eddig még nem javított, csereköteles körbe be nem vont eszköz esetén az arra
specifikált műhely dönt a javíthatóság megállapításáról. Elektronikai alkatrészek esetén pl.
Miskolcon döntik el, hogy bevonható-e a cserejavításos körbe az alkatrész.
Amennyiben javítható az alkatrész úgy rögzítésre kerül a cikktörzsben. A nem javítható
alkatrészek hulladékkezelő helyen kerülnek elhelyezésre.
Output: Anyagvisszaadási jegy
Javítható alkatrész készletre vétel
A javítható alkatrész készletre vételre kerül.
Output: Anyagbevételezés
Javítás kérése az alkatrészre, részegységre
A csereanyag javításának kezdeményezése előtt a munkaszámot létre kell hozni. JBI esetén
az üzleti adminisztrátor, Járműjavító esetén a termelési osztály feladata.
A raktárakban rendelkezésre álló egyedi azonosító számmal ellátott csereanyagok
javításának megrendelését az igénykoordinátor végzi. Az Igénykoordinátor az igény alapján
az MFG Pro-ban készletszintet is vizsgál. A kiállított „Beszerzési Rendelés” egy példányát a
javításra váró csereanyaggal együtt a javítást végző szervezet részére megküldi.
Output: Javításkérelmi lap, Anyagvisszaadási jegy, E-mail a javítható
alkatrészről, Beszerzési rendelés (IG számos)
Cserejavítás külső fél által – Garancia kezelése
47
Bizonyos cserealkatrészek esetében külső fél végzi a javítási tevékenységet. A külső fél által végzett cserejavításra az érvényben lévő, az adott alkatrészek javítására kötött szerződés alapján megrendelő levelet kell kiállítani. A megrendelés a szerződés terhére keretlehívással történik, amelyet árajánlatkérés előz meg. A kiszállított alkatrész esetében hibafelvétel történik, ahol meghatározzák az alap és opciós javítás szükségességét, amely alapján az ajánlat Vállalkozó általi elkészítése megtörténhet.
Vállalkozók az elvégzett javításért a szerződésben rögzített feltételekkel garanciát (jótállást) vállalnak.
Garancia idő alatt történt meghibásodást, a javítást végző a szerződésben rögzített feltételekkel köteles elhárítani. A felhasználó ilyenkor köteles a készletgazdálkodót értesíteni a garanciális javítás szükségességéről. A csereanyagot a felhasználó átadja a raktárnak. A raktár elkülönítetten tárolja, majd gondoskodik, annak a javítást végző részére történő átadása felöl. Ebben az esetben a csereanyag mozgását szállítólevél kíséri, nem kerül nyilvántartásba vételre. A szállítólevélen a csereanyag egyedi azonosító számát fel kell tüntetni. Garanciális javítás elvégzése után a készletgazdálkodó intézkedik a csereanyag felhasználó részére történő szállítása felöl.
Output: Szállítólevél az alkatrészről, Megrendelés (CSJ)
Munkaszám nyitása a javítható alkatrészre
A csereanyag javításának megkezdése előtt a javítást végző munkaterületen munkaszámot
létre kell hozni. JBI esetén az üzleti adminisztrátor, Járműjavító esetén a termelési osztály
feladata.
Output: Munkaszám adatok, Javításkérelmi lap
Anyagvételezés és javítás, lejelentés
A megnyitott munkaszámra munkautalvány kerül kiállításra, amelyre megtörténik az anyagvételezés és a javítás, munkaóra felvétel, amely a munkautalványon kerül elszámolásra. Az elvégzett munkáról minőségi átvétel készül.
Output: Anyagkiadási jegy, Munkautalvány
Javított alkatrész bevételezése, felhasználási helyre szállítása
A megjavított alkatrészt a felhasználási helyen raktárra veszik. A javított anyagot átvevő
raktár gondoskodik a beszállított javított csereanyag mennyiségi átvételéről és annak
bevételezéséről.
A raktár a bevételezett javított csereanyagot a közvetlen önköltségből számított, havonta
aktualizált elszámoló áron tartja nyilván.
A készletnyilvántartás egyedi azonosító számon történik.
A készletgazdálkodó, raktárvezető intézkedik a javított csereanyag felhasználóhoz történő
szállításáról. Az érintett raktárak kiállítják az egymás közötti mozgási bizonylatokat.
48
Javított csereanyag felhasználása
A művezető a javított csereanyag felhasználását az MFG Pro programban Anyagkiadási jegy kiállításával foglalással biztosítja. A rendszerből kinyomtatja az Anyagkiadási jegyet, melyet az utalványozási joggal rendelkező személlyel aláírat. Az Anyagkiadási jegyen rögzített csereanyagot az egyedi azonosító szám szerint átadja a felhasználó részére. A csereanyag átadása, átvétele az Anyagkiadási jegy aláírása alapján történik.
A raktár és a felhasználó közötti szállítás a felhasználó feladata.
Output: Anyagvételezési jegy, Anyagkiadási jegy.
2.1.3 Kiegészítő üzleti követelmények
ÁK1 - Beszerzésintegráció
A gördülőállományhoz kapcsolódó beszerzésintegráció keretében szükséges az igénylési
folyamatok teljes MÁV - csoportra vonatkozó általános kiterjesztése, a jelenlegi folyamatok
átgondolásával. A beszerzés integráció teljeskörűen kiterjed az igénylési folyamatra,
ideértve a szerződések integrációját is (amely a műszaki folyamatok működtethetőségének
alapja), valamint az igényekhez kapcsolódó megrendelések, teljesítésigazolások és számlák
feldolgozását is. Jelen Projekttel párhuzamosan folyamatban van a INKA1 Konszolidációs
projekt, melynek hatóköre a szerződésintegráció elvégzése. Az INKA2 projekt keretében az
igénykezelés, megrendelés kezelés és teljesítés iagolás folyamatának IT támogatásának
biztosítása a feladat. Részletesen a 3.Logisztikai folyamatok fejezetben kerül kifejtésre.
ÁK2 - Erőforrás és kapacitástervezés gördülőállomány kezelési folyamatok
Az INKA2 megoldásnak támogatnia kell a beszerzések tervezése mellett a javításokhoz / új
szerelvények gyártásához szükséges egyéb erőforrások (szerelő- és gyártóállások, humán
erőforrás, alvállalkozói tevékenységek és pénzeszközök) tervezését is.
ÁK3 - Projektkezelés
A műszaki és termelési tervezésnek illeszkednie kell a MÁV projektnyilvántartásával, akár
OPEX, akár CAPEX projektről van szó. A műszaki tervezés során előálló költségterv
tételeknek kógensen meg kell jelennie a projektrendszerben is.
ÁK4- Közös adatbázis használat
A műszaki és gyártási folyamatoknak használniuk kell a működő vállalatirányítási
rendszerben, mint elsődleges nyilvántartó (master) rendszerben használt
alapobjektumokat Cikktörzs, partnertörzs, főkönyvi számlakeret, kontroling objektumok,
projektelemek, tárgyi eszköz stb.). A rendszernek a (gazdasági) események eredményeit
ezekre az objektumokra feladott dokumentumokkal, az INKA1 rendszerrel teljes
integrációban kell rögzítenie, adatduplikáció nélkül.
A műszaki és gyártási folyamatok lebonyolítása során biztosítani kell a munkákhoz
kapcsolódó összes költségelem gyűjtését, a szükséges humán és gépi erőforrások
munkairányítását. Le kell képezni a műszaki karbantartási szervezet struktúrát (dolgozó,
költséghely, szervezeti egység).
49
ÁK5-TMK
Támogatni kell mind a tervezhető, mind a nem tervezhető (ide értve a hiba, és
zavarelhárítási folyamatokat) tevékenységeket is.
Tervezhető tevékenységbe a TMK munkákat is beleértjük.
A gépek, szerszámok, gyártóberendezések állandó működőképes állapotát a rendszeresen
ismétlődő tervszerű vizsgálatokkal, megelőző karbantartásokkal tudjuk megteremteni. A
tervezett megelőző karbantartás legfontosabb feladata a műszaki objektumok hosszútávon
történő magas fokú rendelkezésre állásának biztosítása. A TMK tevékenység magába
foglalja azon ellenőrzéseket, karbantartásokat, melyek időpontja és terjedelme előre
tervezhető, a műszaki objektumot gyártó szervezet – gyakran garanciához kötött –
karbantartási előírásait, valamint a szakági törvényes karbantartási előírásokat és a
környezetvédelmi megfontolásból végzett periodikus ismétlődésű karbantartási munkákat.
ÁK6 - Gazdasági események kezelése
A munkák lebonyolítása során felmerülő tényköltségeket a munkákról el kell számolni a
kontrolling előírásoknak megfelelően, akár költségobjektumokra, felújítás/beruházás
esetén befejezetlen eszközre, majd aktiválással tárgyi eszközre, mindezt úgy, hogy a
projektelemeken szintén kimutathatóak legyenek a tény költségek, lefúrási lehetőséggel a
tételes szintig.
ÁK7 - Minőségirányítás
Az INKA2 Projektben meg kell valósítani a teljes minőségirányítási funkciók bevezetését. Az
INKA1 Projekt keretében bevezetésre került az SAP QM modulja, melyhez a jövőbeli
megoldásnak illeszkednie kell.
50
2.2 Erőforrás tervezés – személyzet és jármű (VÜK)
Ahhoz hogy a MÁV - csoport által nyújtott szolgáltatások minősége, hatékonysága javuljon az
erőforrástervezési folyamat megújítása6 is szükséges.
Jelen fejezetben a közszolgáltatás biztosításához szükséges erőforrs tervezési folyamatok
kerülnek bemutatásra.
A MÁV-csoport gördülőállományának optimalizált felhasználása és ennek eredményeként a
rendszerben meglévő hatékonysági tartalékok felszabadítása érdekében szükséges egy
egységes (standard folyamatokra épített) integrált vezénylési rendszer kialakítása. A
vezénylési folyamat a személyszállítás területén gyakorlatilag a menetrend gyakorlati
megvalósításához szükséges tervezési folyamatokat fogja át. A folyamat a MÁV - csoporton
belül jelenleg (a korábbi szervezeti modellnek megfelelően) két részre bomlik. A mozdony (és
személyzet-) fordulók és szerelvényfordulók tervezése nem teljes körűen integrált, illetve a
személyzet vezénylés kapcsán is vannak optimalizálási lehetőségek.
A támogató rendszer feladata a jelenlegi rendszerek kiváltásával a menetrendi adatok, és a
jármű nyilvántartás adatai alapján tervezhetővé tenni a hálózati szintű és éves menetrendi
időszakra vonatkozó szerelvényforduló és szerelvény összeállítás megvalósítását, valamint
támogatni a tisztítási és személyzetvezénylési technológiák7 tervezését. A szerelvényforduló
és szerelvény-összeállítás során keletkezett adatok szolgálnak alapul az ülőhely-kilométerek
és futásteljesítmények számításához, a kocsivizsgálati tengelyszám számítási eljárásokhoz,
valamint a jegyvizsgálók személyzetvezénylési rendjének kialakításához, a menetrendi
adatokkal együttesen.
A rendszernek alapvetően a tervezési folyamatokat támogató funkcionalitással kell
rendelkeznie, több tervezési szintet és mélységet támogatva:
bázis terv (adott évre vagy előre a rendszerben a felhasználó által tetszés szerint
definiálható időszakra)
alapterv (általános hétre, illetve hosszabb időszakokra (4-től 90 napos időszakok
tervezése) – „tanulmány terv”; célszerű lenne a tervezést t-2. éven elkezdeni ezen a
szinten, tervváltozatokkal)
középtávú terv havi terv + pótlékok tervezése vezénylés elkészítése érdekében készül
rövidtávú terv (kiadott szolgálat után, de napokkal érvénybelépése előtt)
irányítás (operatív tervezés, ad-hoc feladatok, probléma megoldás)
Az egyes szintek elkülönülnek, de egymásra épülnek. A rendszerben vissza kell tudni követni
a verziók közötti változásokat. Egy szinten belül is kezelni kell tudni a tervezési
alternatívákat.
6 Megjegyzés: Jelen dokumentum erőforrástervezés részletes bemutatása fejezetben kifejtésre került
7 Megjegyzés: A technológiák leírásai munkautasításokban megtekinthetők.
51
A tervezési szinteken belül önálló, átfogó gördülő állomány tervezést kell végrehajtani, a
mozdony-, motorvonat -, szerelvény fordulóra; mozdonyvezető vezénylésre;;
személyzetvezénylésre; nem utazó személyzetvezénylésre.
A komponenst a többi INKA2 elemmel egységes technológiai platformon és környezetben
kell megvalósítani.
Általános követelmény, hogy a gördülőállomány karbantartás és gyártás által biztosított
járművek, mint erőforrások kerülnek figyelembe vételre a mozdony-, és szerelvény forduló
tervezési folyamatokban.
A rendszernek tartalmazni kell olyan riportokat, amellyel az erőforrás felhasználás terv –
tény adatai mérhetőek lesznek. A tervező rendszernek a riportok segítségével fel kell tárnia a
a menedzsment számára az üzleti és folyamat szintű döntési lehetőségeket.
A hatékonyságméréshez és a rendszer működéséhez kapcsolódó fő idikátorok, naturália
adatok:
68. táblázat: Erőforrástervezéshez kapcsolódó teljesítmény indikátorok
Jellemző hatékonysági pontok (minta adatok alapján):
Személyszállító jármű szükséglet, térbeni és szezonális elosztlásának elemzése:
79. táblázat: Személyszállító jármű szükséglet
Egy adott szolgáltatási központ esetében a menetrendhez szükséges személyszállító jármű
igény és rendelkezésre álló üzemkész jármű állag eltérése.
Az eredmény
indikátor
megnevezése
Mértékegysé
g
Kiindulás
i értékDátum Célérték Dátum
Járműállomány
rendelkezésre
állása
% 78,86 2016 79,86 2020
Jelenlegi indikátorok aktualizált rendelkezésre állás
2016 ( Bázis ) 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025
Szolgálatképtel
enség
előfordulási
darabszám
csökkenése
1470 1470 1470 1456 1430 1390 1355 1300 1250 1188
(Várható) jkm-
értékek két
meghibásodás
között
61621 61621 61621 62200 64000 65800 67600 69400 71200 73100
2017 1 2
Fenntartásba vont terv 871 871
Fenntartásba vont tény 790 752
Üzemkész tény 698 635
Menetrendi igény 645 645
Eltérés menetrendi igénytől 53 -10
52
810. táblázat: Egy szolgáltatási központ személyszállító jármű igénye
Egy adott szolgáltatási központ esetében a villamos vontató jármű terv és rendelkezésre álló
üzemkész jármű állag eltérése.
911. táblázat: Villamos vontató jármű állag eltérése
Egy adott szolgáltatási központ esetében a dízel vontató jármű terv és rendelkezésre álló
üzemkész jármű állag eltérése.
1012. táblázat: Dízel vontató jármű állag eltérése
Darabszám villamos
1 2
Fenntartásba vont terv 145 145
Fenntartásba vont tény 152 150
Üzemkész terv 125 125
Üzemkész tény 128 126
eltérés villamos 3 1
2017
Darabszám dízel
1 2
Fenntartásba vont terv 87 87
Fenntartásba vont tény 85 84
Üzemkész terv 70 70
Üzemkész tény 70 69
eltérés dízel 0 -2
2017
Szegmens 1 2 kummulált
Nemzetközi forgalmú 79,1% 73,3% 78,9%
IC forgalmú 82,8% 84,2% 82,9%
Elővárosi 90,0% 86,7% 89,9%
Belföldi forgalmú 87,1% 73,6% 86,8%
Mellékvonali 92,3% 92,1% 92,3%
Végösszeg 88,3% 85,2% 88,3%
TÉNY ÜK%
Szegmens 1 2 kummulált
Nemzetközi forgalmú 81,9% 81,9% 81,9%
IC forgalmú 68,3% 65,0% 68,2%
Elővárosi 83,9% 84,0% 83,9%
Belföldi forgalmú 73,4% 72,9% 73,4%
Mellékvonali 79,9% 79,8% 79,9%
Végösszeg 82,1% 82,0% 82,1%
ELVÁRT ÜK%
53
Egy adott szolgáltatási központ esetében a menetrendhez szükséges személyszállító jármű
fenntartási állag üzemkészséges terv – tény elemzése
1113. táblázat: Személyszállító jármű fenntartási állag üzemkészsége
Egy adott szolgáltatási központ esetében a menetrendhez szükséges vontató jármű
fenntartási állag üzemkészséges terv – tény elemzése
1214. táblázat: Vontató jármű fenntartási állag üzemkészséges terv
Egy adott szolgáltatási központ esetében a menetrendhez szükséges mozdonyvezetői
létszám túlóra terv – tény elemzése
1315. táblázat: Mozdonyvezetői létszám túlóra terv – tény elemzése
Mozdonyvezető 2016
Időarányos
felett (275-
300 ó)
220-275 óra
között
100-220 óra
között
100 óra
alatt
Túlóra
összesen
Átlag
létszámTúlóra/fő
Utazási idő
(FVS
610+690)
összesen
Utazási
idő/fő
Utazási idő
max/fő
RTE TSZVI VSZ BÉKÉSCSABA 6 111 14 18 943 129,20 146,62 8 928 69,10 1 499,90
RTE TSZVI VSZ KISKUNHALAS 2 36 31 2 14 838 68,77 215,75 1 027 14,93 95,00
RTE TSZVI VSZ SZEGED 19 101 5 22 730 122,56 185,46 2 819 23,00 514,90
RTE TSZVI VSZ SZENTES 1 40 28 5 15 465 71,53 216,21 1 495 20,89 134,30
Mindösszesen 3 101 271 26 71 976 392,06 183,58 14 268 36,39
54
Egy adott szolgáltatási központ esetében a menetrendhez szükséges mozdonyvezetői
létszám túlóra szórás elemzése
1416. táblázat: Mozdonyvezetői létszám túlóra szórás elemzése
Egy adott szolgáltatási központ esetében a menetrendhez szükséges jegyvizsgálói létszám
túlóra szórás elemzése
1517. táblázat: Jegyvizsgálói létszám túlóra szórás elemzése
Egy adott szolgáltatási központ esetében a menetrendhez szükséges személyzeti létszám
szabadság kiadási terv – tény elemzése
1618. táblázat: A személyzeti létszám szabadság kiadási elemzése
Jegyvizsgáló 2016
Időarányos
felett (275-
300 ó)
220-275 óra
között
100-220 óra
között
100 óra
alatt
Túlóra
összesen
Átlag
létszámTúlóra/fő
RTE TSZVI SZSZ. BCSABA KÖZSZ. 16 89 18 19 840 117,08 169,45
RTE TSZVI SZSZ. KISKUNHALAS KÖZSZ. 1 20 55 11 14 717 84,09 175,02
RTE TSZVI SZSZ. SZEGED KÖZSZ. 5 38 77 33 26 324 138,56 189,99
RTE TSZVI SZSZ. SZENTES KÖZSZ. 1 9 66 8 13 598 79,79 170,42
Mindösszesen 7 83 287 70 74 479 419,52 177,53
2016 évi kiadatlan szabadság óra nap/fő
Mozdonyvezető 8 957 2,9
Jegyvizsgáló 11 498 3,3
Pénztáros 4 050 2,7
Egyéb fel nem sorolt 7 755 4,8
Összesen 32 260
Késés arány
(szegmensen belül)*Pontos 6-15 perc 15-30 perc 30-60 perc 60 perc feletti
KÖSZ szerinti
pontosságEltérés
FO 87,54% 8,36% 2,63% 1,01% 0,46% 89,35% -1,81%
EV
O 91,76% 5,79% 1,50% 0,61% 0,33% 89,71% 2,05%
R 93,58% 5,18% 0,90% 0,25% 0,09% 95,52% -1,94%
Arány (összes
mérésből)92,37% 5,72% 1,27% 0,44% 0,20%
Menetrend-
szerűség
KÖSZ
2016
éves
tény
Elvárás
20171 2 Éves
FO 83,79% 87,80% 85,58% 93,48% 89,29%
EV 95,02% 94,50% 92,57% 94,55% 93,56%
O 91,48% 90,00% 75,00% 94,12% 83,78%
R 98,09% 93,00% 100,00% 100,00% 100,00%
Menetrend-
szerűség
MFB
2016
éves
tény
Elvárás
20171 2 Éves
FO 88,43% 87,80% 83,94% 87,32% 85,54%
EV 91,87% 94,50% 88,65% 92,21% 90,34%
O 89,49% 90,00% 90,09% 93,24% 91,58%
R 94,78% 93,00% 91,41% 94,30% 92,77%
55
Egy adott szolgáltatási központ esetében a menetrendszerűség elemzése.
7. ábra: Késések elmezése hely és okok alapján.
2.3 Belső logisztikai funkciókat támogató informatikai megoldás (LÜK)
2.3.1 Basware funkciók kiváltása
A belső logisztikai funkciók alatt a MÁV-cégcsoport alaptevékenységeihez szükséges
beszerzési és ellátási folyamatait, azaz belső logisztikai folyamatainak funkcióit értjük.
Az igénykezelés a MÁV-csoport különböző site-jainak igényléseit tartalmazza. Az igénylés az
általános anyagokat (nem szakanyag) tartalmazza, az egyes tételek kiválasztása katalógusból
történik.
A katalógus karbantartása a MÁV SZK Intell üzletág feladata. A használat módszerének és
szabályainak kialakítása szintén az Intell üzletág felelőssége és hatásköre.
Az igényelhető cikkek megjelölése a cikktörzsben történik, az igényelhető cikkek köre
vállalatonként különböző lehet.
Alapvető funkciók:
Cikkszámszintű rendelés
Név szerinti keresési lehetőség
Felhasználói csoportosítási lehetőség
Rendelkezésre állás figyelése
készlethiány esetén döntés:
56
o beszerzésre várakozás
o helyettesítő termék
o Igény törlése
Illeszkedés a SAP standard folyamataihoz és működéséhez
Helyszínre szállítás adatainak kezelése
CCSTO folyamatok támogatása
Vállalatok közötti rendelés lehetősége
Információ szolgáltatási követelmények:
felhasználónkénti előzmény kimutatás (rendeléseim)
Előző rendelés felhasználása újként, újra rögzítés nélkül
Folyamatban levő rendelés státuszolása
Integrációs követelmények:
A rendszer előtétként funkcionáljon, igazodjon az SAP standard működéséhez
A rendszerbe csak olyan funkciók telepíthetőek ki, melyek az SAP-ban nincsenek,
vagy technológiailag ott nem használhatóak.
A megrendelt tételek elszámolása az SAP tranzakcióival történjen.
Minden, az SAP-ban megtalálhtó törzsadat, paraméter és attribútum
tekeintetében a SAP a master, ezen adatokat az előtét rendszer nem
módosíthatja. Ezen adatok esetében az interfész egyirányú lehet a SAP-tól az
előtét felé.
Technikai követelmények:
Együttműködés az ERP-vel
Köztesréteg (TIBCO) használata
Webes vagy költséghatékony kliens elérés
IDM jogosultságkezelés használata
2.3.2 BTA kiváltását támogató üzleti követelmények
Központi törzsadatkazelés biztosítása
o Felhasználók karbantartás (rögzítés, érvénytelenítés)
o Szállítók karbantartása (rögzítés, érvénytelenítés)
o ENYKR Eljárás fajták
o Beszerzési szervezek karbantartása
o Cikktörzs
57
o Költséghelyek
o Beszerzők
Jogosultságkezelés (kapcsolódva a bevezetett IDM rendszerhez)
Tervezett felhasználási tételek kezelése
Tételek szervezeti érvényesítése
Kontrolling jóváhagyási folyamat támogatása
Beszerzési terv jóváhagyási folyamatának támogatása
Beszerzési eljárások készítési folyamatának megoldása
o Beszerzési volumen meghatározása
o Anyagok – tervezett beszerzési eljárások összeállítása
o Szolgáltatások – tervezett beszerzési eljárások összeállítása
o Eszközök – tervezett beszerzési eljárások összeállítása
o Beszerzési eljárások
o Beszerzési tervek
Lekérdezések készítése
o Tervtétellista
o IntEll eljárások (a lekérdezés célja, az Integrált Ellátási Üzletág által
lebonyolított Tényleges Beszerzési Eljárások (TBE-k) elszámolását
támogatja)
o 459/2016 adatszolgáltatás
o Összesítő lekérdezés
o Egyedi lekérdezés
o Lekérdezés exportálása Excelbe
2.4 Adattárház jellegű funkciókat támogató informatikai megoldás (AÜK)
A MÁV - csoport jelenleg nem rendelkezik olyan támogató rendszerrel, amelyben az
alatevékenységhez kapcsolódó komplex riportok szakterületi adatkörök (pl. műszaki, idő,
földrajzi, költség,bevétel, stb.) dimenzióinak egymásra vetítésével, rugalmasan alakítható
szempontok szerint elkészíthetők.
A vállalatok és ágazatok felsőszintű monitorozása, valamint a vezetői stratégiai döntések
meghozatalához szükséges a komplex riportolást lehetővé tevő IT támogatás. A napi
operatív munka során a folyamatba épített és utólagos ellenőrzéshez további komplex
riportok analitikus adatai és azok elemzése szükséges a vállalatok és szakterületeik
számára.
58
Az INKA1 Alapprojektben bevezetett, és az INKA2 projektben bevezetni tervezett
alkalmazások, valamint az IHIR (SAP HR) rendszer adatállományán alapuló komplex
beszámolók készítését az alábbi szakterületekre tervezzük megvalósítani:
MÁV Zrt.:
o pályavasúti pályavasuti üzemeltetés, fejlesztés, hasznosítás (ingatlan is)
o műszaki és gazdasági beruházás
o szakanyag-beszerzés és -ellátás
o szakanyagbeszerzés
o humán szakterület
o vállalati és holding szintű kontrolling, pénzügy és IT
MÁV-START Zrt.:
o gyártástámogatásgyártás támogatás,
o vezénylés, humán szakterület
o műszaki és gazdasági beruházás
o szakanyag-beszerzés és -ellátás
o szakanyagbeszerzés
o vállalati szintű kontrolling és pénzügy kontrolling, pénzügy és IT
MÁV lányvállalatok
o gazdasági üzletág,
o beszerzési üzletág
o anyagellátásianyag- és szolgáltatás ellátási üzletág,
o humán üzletág,
o IT üzletág
o vállalati szintű kontrolling és pénzügy
o gyártás- és karbantartás- támogatás,
o műszaki és gazdasági beruházás
o szakanyag-beszerzés és -ellátás
o szakanyagbeszerzés
o pályavasuti üzemeltetés, fejlesztés
o vezénylés
Az alábbiakban minta jelleggel bemutatjuk néhány szakterület komplex riportigényének
főbb követelményét. Az ajánlattevőtőll elvárás a lenti igények mintájára a fent felsorolt
vállalati és szakterületi igényekett kiszolgáló riportolás kilakításának megtervezése,
specifikálása és megvalósítása (beleértve az üzemeltetésre való átadást is).
59
Műszaki és gazdasági beruházási szakterület főbb követelményei: a műszaki fejlesztési és
beruházási tevékenység optimalizálását, egységnyi ráfordítás esetében magasabb
hasznosulás elérését – mind kapacitás, áthaladási sebesség és jövedelmezőség
tekintetében – támogató komplex és rugalmas riportolási lehetőség megvalósítása, a
következő, főbb adatkörökön ön alapulva:
pénzügy és számvitel (és analitikák – vevő, szállító, tárgyi eszköz)
kontrolling (elszámolások)
készlet és beszerzés
műszaki támogatás (elsődlegesen infrastruktúra, illetve a projekt előrehaladását
követő módon gördülő állomány) és ennek geográfiai lokalizációja – amennyiben
értelmezhető
Pályavasuti hasznosítás (ingatlan is) szakterület főbb követelményei (a teljesség igénye
nélkül):
Az SAP RE-FX modul kontrollingriportok adatainak és a RE-FX ingatlanobjektumok műszaki adatainak, hasznosítási nézetéhez tartozó adatainak integrált alapú lekérdezése (AO, HN, PM),
SAP RE-FX és AM modulok adatkörein alapuló riportok
Az SAP RE-FX és AM modulból valamint az MTR/Toporail rendszer adatain alapuló helyrajzi számok, szerződések, eszközök, stb adatkörre vonatkozó lekérdezések biztosítása
Az ingatlan bérlők (patrtnerek) kintlévőségeinek szerződésenkénti részletezése (pl. bizonylatszám és szerződés számonkénti összrendelés mentén),
SAP RE-FX és CO moduljainak, BP (üzleti partner) adatköreinek felhasználásával az ingatlanokkal kapcsolatos bevételek több szempont szerint, és tetszőleges időszakra vonatkozó, könyvelt információnak lekérdezése
Pályadiagnosztikai, vonaldiagnosztikai adatok adatbázisok összehasonlíthatósági lehetőségét kell biztosítani PM rendelések költség adataival és a PMSZ szerinti beszámolók adataival.
Holding szintű kontrolling és pénzügyi szakterület főbb követelményei (a teljesség igénye
nélkül):
„naprakész adatok”: fontos szempont, hogy az adattárba áttöltés milyen gyakoriságú, hiszen a kontrolling elemzések, magyarázatok elkészítéséhez nem elegendő pl. a havi egyszeri adatáttöltés a tranzakciós rendszerből
elemző- és statisztikai rendszerek elsődleges adatforrásaként: o a kötelezően előírt (külső félnek megküldendő) adatszolgáltatások
teljesítése o rendszeres elemzésekhez, beszámolókhoz egységes riportálási feltételek
megteremtése
vezetői információs rendszer adatforrásaként: o döntéstámogatás a stratégiai döntéshozók felé (több tevékenységi kört
érintő adathalmaz rendszerezett megjelenítése) o különböző szintű információs igények kielégítése
integrált támogatás, beleértve az eredményességi, jövedelmezőségi, különböző teljesítmény és KPI mutatók szolgáltatását
60
Vállalati szintű kontrolling és pénzügy szakterület főbb követelményei (a teljesség igénye
nélkül):
„naprakész adatok”: fontos szempont, hogy az adattárba áttöltés milyen gyakoriságú, hiszen a kontrolling elemzések, magyarázatok elkészítéséhez nem elegendő pl. a havi egyszeri adatáttöltés a tranzakciós rendszerből
támogató komplex és rugalmas riportolási lehetőség megvalósítása, multikocka (multidimenzionális adatmodell) elven a riportok biztosítása úgy, hogy a riporting rendszernek alapvetően két igényt kell kiszolgálnia:
o Előre elkészített fix riportok eljuttatása a felhasználókhoz o A rendelkezésre álló adatok különböző dimenziók szerinti elemzésére
lehetőséget biztosító ad-hoc riportok. Az így előállított riportokkal az adattárházban elkészíthető a vezetők számára egy információs felület, és ezáltal webes DashBoard-okat is lehet a rendszerben készíteni.
fix és ad-hoc riportok lefúrási lehetőségének biztosítása az adattárházon belül, analitikus és összefüggésekeken alapuló ellenőrzéseket támogató riportok készítése
riportokon belül hierarchiák építése
különböző adatkörök összekapcsolása, mutatószámok (KPI) képzése
időbeli elhatárolásokhoz az SAP és Basware rendszer adatain alapuló lekérdezés/ek, amely lehetővé teszi az azonosítást az elszámoláshoz
Moduláris leképzés alapján az alábbi adatkörökön alapuló, komplex és rugalmas riportok készíthetősége:
o pénzügy, számvitel, tárgyiszköz (vevő, szállító és tárygieszköz alatikikák is) o kontrolling o készlet és beszerzés o humán, forgalom és műszaki támogatás (elsődlegesen infrastruktúra,
illetve a projekt előrehaladását követő módon gördülő állomány) és ennek geográfiai lokalizációja – amennyiben értelmezhető (a klf. adatok – bevétel, költség, teljesítmény, stb. - térképen történő megjelenítése)
o likviditási terv (beruházások és felújítások esetében mindenképpen) stb. A fentiek megvalósítása egyrészről lehetővé teszi a felhasznált erőforrások
hasznosulásának elemzését, emellett azonosíthatóvá teszi a szűk keresztmetszeteket,
illetve azokat a fejlesztéseket, amelyek nagyobb hatékonyság növekedést eredményezve
végezhetőek el.
A rendszert úgy kell felépíteni, hogy később kiegészülhet egy tervezési eszközzel is,
amelyben a történeti adatokból projekciók is létrehozhatóak és figyelembe vehetők külső,
az erőforrások elosztását befolyásoló tényezők is.
A megvalósítás multidimenzionális adatmodell (adattárház) felépítését feltételezi
különböző informatikai rendszerekben keletkező adatok összekapcsolását is biztosítva Az
adatközpontú megjelenítési és elemzési feladatok esetében sztenderd BI eszközök
alkalmazhatósága az elvárás.
61
Az adattárház rendszerben az elemi adatokat fizikai struktúrában kell eltárolni, több logikai
struktúrában reprezentálni, a felhasználási célnak megfelelően – adatduplikáció nélkül. A
logikai struktúrákon belül az idősoros összehasonlíthatóság megtartása,trendelemzések
futtatása és modellezése, KPI-ok számítása szükségessé teszi, hogy az alkalmazás nagy
számítási képességgel és statisztikai modellező eszköztárral is rendelkezzen.
A technológiai platformnak tartalmaznia kell nagy teljesítményű adatbázist, erre épülő
analitikai képességeket, mobil eszköz támogatási képességet; egységes környezetben
valósítva meg az alapadatokat biztosító rendszek eltérő adatfelépítési logikákkezelését és
analitikus lekérdezéseit.
Az analitikus képességeknek tartalmazniuk kell ad-hoc, rugalmasan változtatható
szelekcióval rendelkező riportolást lehetővé tevő lekérdezéseket, vezetői szintű grafikus
beszámoló készítést, dashboard eszközöket egyaránt.
Kiemelten fontos az SAP oldalon kialakításra kerülő adattárház nyújtotta lehetőségek
kiaknázása annak a Cognos TM1-hez való kapcsolódás megvizsgálásával, lehetőség szerinti
optimalizálásával a BI funkciók minél szélesebb körű felhasználhatósága érdekében.
Terv konszolidáció elvégzéséhez szükséges az INKA2 BI - Cognos interfész kapcsolat
kialakítása.
2.5 Általános, platform szintű elvárások a kialakítandó INKA 2 megoldással szemben
A kialakítandó megoldás illeszkedjen az INKA1 Alapprojektben kialakított INKA
alapmegoldáshoz (Sybase alapú SAP ERP rendszer, MS SQL alapú Infralife rendszer)
és az IHIR rendszerhez (Sybase alapú SAP HR), használja annak elemeit, építsen arra
és szoros integrációt alakítson ki vele. Az INKA2-ben az INKA1-ben már kialakított
folyamatokkal/funkciókkal párhuzamos fejlesztések elvégzése nem fogadható el
szerződésszerű teljesítésként.
Cél, hogy:
o A jelenlegi, széttagolt alkalmazás architektúra tovább konszolidálódjon, az
integráltság szintje nőjön;
o A jelenlegi rendszerek által követelt adatbevitel élőmunka-, valamint
költségráfordítása legalább 20 %-kal csökkenjen8,
o Támogassa a tömeges adatbevitelt,
o Az adatbevitel, a felépítés, a menükü struktúrája felhasználói oldalról kellően
logikus és átlátható és legyen,
o Az új komplex integrált rendszer használatát a felhasználók egyidejű
munkavégzése ne lassítsa, ne akadályozza,
8 Megjegyzés: mérés alapja a munkaidő monitoring felmérés MÁV-START Zrt-re.
62
o Az új rendszer bevezetésével a manuális munkavégzés legalább 20 %-kal
csökkenjen9,
o Átlátható, rendszerszinten jól támogatott, integrált üzleti folyamatok
valósuljanak meg, amelyek túlmutatnak a szervezeti hierarchián és erősítik a
folyamatszemléletű működést;
o A MÁV-csoport üzleti folyamatai tág határok között a felhasználói igények
szabta követelmények jelentette, széles határok között legyen leképezhető, és
fejlesztések nélkül felhasználói jogosultságtól függően megváltoztatható,
o Alapvetően standard, a nemzetközi szinten elterjedt és bevált dobozos
rendszerkomponensekből álljon, jelentősen csökkenjen a rendszer bevezetés
kockázata;
o Átlátható, biztonságos jogosultságkezelés megvalósítása biztosítva legyen;
o A vállalaton belüli költségáramlások nyomonkövethetősége, az egyes
komponensek közötti közvetlen, felhasználói átjárhatósággal, lefúrási
lehetőségekkel megvalósuljon;
o Szabványosan és rugalmasan testre szabható, fejleszthető alkalmazás
környezet legyen az egyedi igényeket is figyelembe véve;
o Standard, nemzetközi szabványokra épülő illesztési felületekkel rendelkezzen;
o Robosztus platformra, illetve keretrendszerre épüljön, ami a kialakított új
üzleti folyamatnak megfelelő felhasználói szám és terhelés esetén is
megbízható stabil működést garantál;
o Kiterjeszthető, tovább fejleszthető legyen – további területek folyamat
támogatásra, illetve további rendszerek integrálására is alkalmas legyen;
o Alkalmas legyen mobil eszközökön keresztüli azonosításra, adatbevitelre és
adatlekérdezésre.
2.6. Integrációs követelmények
A szállítandó rendszernek illeszkednie kell az Ajánlatkérő meglévő hardver és szoftver
architektúrájába. Ezekre az alábbi követelmények vonatkoznak:
Alkalmazások közötti kommunikáció a TIBCO middleware rétegen keresztül valósul
meg.
A alkalmazásnak - middleware réteghez való kapcsolódás érdekében - képesnek kell
lennie
o a SOAP over HTTP kommunikációra;
o a SOAP over JMS (SSL) kommunikációra,
9 Megjegyzés: mérés alapja az INKA2 előkészítő projekt Helyzetfelmérési Dokumentuma alapján
63
o szinkron és aszinkron webszolgáltatások meghívására;
o szinkron és aszinkron webszolgáltatások kiajánlására;
o a szolgáltatások kezelése során az alábbi szabványok alapján:
SOAP 1.1
WSDL 1.1
HTTP 1.1
o a kommunikáció során keletkező technikai és üzleti hibák fogadására és
kezelésére.
o az üzenetekben követni kell a MÁV-nál kialakított, és előírt struktúrákat
A rendszernek biztosítania kell az auditáláshoz és a felügyelethez szükséges logokat,
naplóbejegyzéseket.
A bevezetés során a specifikációs fázisban alkalmazni kell a MÁV interfész definíciós
módszertanát
A TIBCO middleware platformon elvégzendő módosításokat az Ajánlatkérő biztosítja, az
Ajánlattevőnek a TIBCO middleware platformhoz illeszkedően kell kialakítani a külső
interfészeit. Amennyiben külső rendszerhez kell kapcsolódni, akkor a külső rendszerek
TIBCO-ban definiált interfészeihez illeszkedését szintén az Ajánlatkérő biztosítja.
Kiemelten kell kezelni a Cognos kapcsolat kialakítását is. Az INKA2 Projektnek feladata a
már meglévő interfészes adatkapcsolatok felülvizsgálata, esetleges módosítása.
Az INKA 1 projekt keretében az SAP rendszer és a Cognos TM1 rendszer között számos
interfész kapcsolat került kialakításra. Az INKA2 projekt keretében fontos, hogy ezen, már
meglévő interfészeket az Ajánlattevővel közösen áttekintsük, az SAP megújult folyamatai
szerint aktualizáljuk, szükség esetén módosítsuk a törzsadat és értékadat interfészeket
egyaránt - mivel az SAP fejlesztés már meglévő modulokat is érinthet, mind SAP és Cognos
oldalon.
Tervezetten kialakítandó új adatkapcsolatok esetén az INKA1-ben megvalósított és az
INKA2-ben megvalósuló műszaki és tervezés támogató adatokat fontos a tervezési
rendszernek is átadni, ezért az INKA2 Projekt keretében szükséges új Cognos interfészek
bevezetése (pl. a törzs-, és értékadatok viszonylatában egyaránt).
Minden olyan SAP modul tekintetében szükség lesz új adatkapcsolat kialakítására, amely az
INKA2 Projekt keretében felmerülő, a kontrolling rendszer számára releváns adatokat
tartalmaz, különös tekintettel a karbantartás, az MFG-pro kiváltás és a vezénylés, erőforrás
tervezés vonatkozásában.
Az SAP-Cognos kapcsolat továbbfejlesztése révén a csoport szintű folyamatok
(karbantartás, alkatrészgyártás, járműgyártás) standardizálására kell törekedni, elősegítve
ezzel a konszolidációt valamint az árazást. A vezénylés, erőforrás tervezés területek
alapadatokat kell, hogy szolgáltassanak a Humánerőforrás gazdálkodás optimalizálásához
(munkaidő tervezés, hatékonyságvizsgálat, HR erőforrás igény). Felülvizsgálandó az IHIR,
64
SAP és Cognos TM1 adatkapcsolati reláció, ez alapján definiálandó a szükséges interfész
kialakítási igény.
Cél a források kezelésének optimalizálása, a források elkülönített kimutatása különös tekintettel a gördülő állomány karbantartásra. Az integrációs fejlesztés kapcsán szükség lehet a jelenlegi egyirányú (SAP>>Cognos) adatátadásokon felül kétirányú adatkapcsolatok kialakítására is.
2.7. Jogosultság menedzsment támogatás
A bevezetendő rendszerekben úgy kell kialakítani a szerepkörökön alapuló jogosultságokat,
hogy azok az IDM – jogosultságmenedzsmentet biztosító rendszerrel integrált legyen. A
jogosultságok beállítása az IDM rendszerből történik, interfészen keresztük. A szállítandó
rendszerkomponensekben biztosítani kell mind a funkciókhoz való hozzáférést biztosító
funkcionális jogosultságokat és az egyes objektumokon belül hatókörökkel az
adathozzáférési jogosultságokat.
Az INKA Alapmegoldás keretében bevezetett IdMatrix Identity Manager alkalmazásban való
módosításkat az Ajánlatkérő végzi el, de a jogosultsági rendszer tervezése, specifikációja
(üzleti szerepek, funkciószerepek, hatókörszerepek, és a jogosultságigénylési folyamat
felmérése, definíciója) az Ajánlattevő és az Ajánlatkérő közös feladata.
2.8. Az INKA2 Megoldás komponensei
INKA2 megoldást jelen dokumentumban az alábbiak szerint definiáljuk: Az Ajánlattevő által
szállítandó standard programmodulok összessége, amelyek az INKA2 Projekt keretében, az
Ajánlatkérői elvárásoknak megfelelően kerülnek implementálásra Ajánlatkérő szervezetére
(adaptálás). Megvalósítandó INKA2 szoftver rendszer az Ajánlatkérő további alkalmazási
rendszereivel egységes alkalmazás platformon keresztüli natívan integrált vagy köztesréteg
felületeken keresztül kapcsolódva (interfészeivel együtt) az alábbi komponenseket
tartalmazza:
Gördülőállomány műszaki nyilvántartási, karbantartás és gyártás irányítási és
egyéb támogató funkciókat biztosító szoftver (MFG-PRO, MFG-EAM kiváltással,
INKA1 egyes megoldásainak kiterjesztésével, vagy illesztésével)
Egységes, integrált vezénylési rendszer (mozdony-, szerelvényforduló és
mozdonyvezető – személyzet- és nem utazó személyzet vezénylés)
Logisztikai funkciókat támogató informatikai megoldás (Basware és BTA
kiváltással)
Adattárház megoldás (alapvetően az INKA Alapmegoldás, és az INKA2
komponensek adatstruktúrájára épülve)
Az Ajánlatnak a szoftver komponensek tekintetében a licenszek biztosítására és a
bevezetésre is kell vonatkoznia.
65
A bevezetésnek ki kell terjednie az INKA2 rendszer komponensek integrációjának
megtervezése a kapcsolódó alkalmazásokkal, figyelembe véve a MÁV- csoportnál a köztes
rétegen (TIBCO middleware) keresztüli integrációs irányelveket (specifikáció, szolgáltatás
implementációs szabványok stb.)
Az integráció megvalósítása a bevezetés során elkészítendő Integrációs Tervnek
megfelelően az adatcserét igénylő alkalmazások felé standard INKA oldali interfészek
kialakítása middleware-en keresztül történik.
66
3 KÖVETELMÉNYEK – INKA2 FUNKCIONÁLIS KÖVETELMÉNYEK
A projekt célja a MÁV-csoport által nyújtott közszolgáltatási tevékenységek színvonalának
javulása. Ennek alapeleme a szolgáltatások biztosításához szükséges járművek magas szintű
műszaki állapotának folyamatos biztosítása. Ehhez elengedhetetlen a karbantartási
folyamatok korszerű tervezési, lebonyolítást támogató, felhasználói oldalról könnyen és
egyszerűen kezelhető informatikai alkalmazás kialakítása és használata. Ugyanakkor ehhez
üzletileg szorosan kapcsolódik a teljes erőforrásokra vonatkozó tervezési rendszer is. A
fejlesztés során elérhető szinergia megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy a karbantartás
támogatás mellett az erőforrás tervezés (vezénylő rendszerek) is fejlesztésre kerüljenek. Az
alapműködéshez szorosan kapcsolódnak a kiszolgáló folyamatok, és a vezetői információs
rendszer kialakítása.
Jelen fejezet a jelenlegi folyamatok alapján, -melyet a 2. üzleti követelményeket leíró fejezet
tartalmaz - megfogalmazott funkcionális igényeket mutatja be a bevezetőben megadott
fókuszterületekre bontva.
3.1 Gördülőállomány műszaki folyamatait támogató megoldás funkcionális követelményei (GFK)
3.1.1 A rendszertől elvárt általános funkcionális követelmények
A gördülőállomány kezelése kiterjed a műszaki tevékenységek támogatására, a fejlesztés,
beruházás, felújítás, rekonstrukció, tervezhető karbantartás, valamint a nem tervezhető
karbantartásokra.
A gördülőállományhoz kapcsolódó műszaki folyamatok eredményességét nagymértékben
befolyásolja a beszerzési folyamatok integráltsága és hatékonysága. Ennek érdekében a
gördülőállományhoz, annak javításához, karbantartásához kapcsolódó beszerzési
tevékenység átfogó és újszerű támogatására van szükség. A gördülőállományokhoz
kapcsolódó integrált beszerzést támogató funkciók megvalósítását kiterjesztett módon, a
MÁV - csoport minden érintett vállalatában szükséges implementálni. Ennek kifejtése a
„Belső Llogisztikai funkciókat támogató informatikai megoldás” fejezetekben találhatóak.
Az informatikai alkalmazásban az alábbi főbb funkciók biztosítása elengedhetetlen:
Eszköz/Jármű nyilvántartás – a gördülő állomány nyilvántartás alapja a
járművek/eszközök nyilvántartási rendszerének kialakítása,
o A nyilvántartás alapja a jármű azonosítása és felépítésének leképezése (50-
500 szint mélységben);
o Eszköz konfiguráció kezelés;
a járművek nyilvántartása mellett egyedi azonosítóval rendelkező
alkatrészek egyedi nyilvántartása
67
alternatív konfigurációk kezelése
o Hatósági elvárásoknak is megfelelő járműkönyvek, karbantartási naplók,
adatszolgáltatás előállítása, melyben kezelni kell
statikus adatokat
változó adatokat (pl. számlálók)
hatósági adatstruktúrának/formátumnak megfelelést. (Járművenként
meghatározott Excel formátumban)
o Biztosítani kell a járművek és a fő darabok életciklus menedzsmentjét;
o Garanciák (gyártói, szállítói), engedélyek kezelése akár fődarab szinten is;
o Idegen járművek kezelése;
o Meg kell oldani a műszaki objektumokhoz, valamint az ahhoz kapcsolódó
karbantarartási, javítási, járművizsgáztatási eseményekhez a dokumentumok
csatolását (szkennelt dokumentumok, vagy elektronikus állományok), szükség
esetén DMS-be történő tárolással.
Karbantartási/felújítási/beruházási funkciók
o Több telephelyes, divíziós struktúrában működő műszaki szervezet felépítése,
támogatása:
Eszköz karbantartásért felelős elsődleges telephely nyilvántartása és
annak kapacitás tervezése;
Speciális műszaki feladatokat ellátó, kiszolgáló telephelyek
nyilvántartása és annak kapacitás tervezése.
o Eseti, tervszerű karbantartási szcenáriók kezelése:
járművek nagy karbantartása – elemi és projekt szintű kezelése;
járművek rövid ciklusú karbantartása – telephelyhez rendelten;
alkalmazott ciklusrend alapon (Naptári és üzemnap, üzemóra,
futásteljesítmény, fogyasztási adatok, és egyéb definiálásra kerülő
paraméterek szerint);
jármű behívása a napi szükséglet és rendelkezésre állás információi
alapján (adatcsere a kapcsolódó rendszerekkel a várható elkészülésről,
javításban tartásról);
járművek bejáratása – javító bázisra történő -, állapot felmérésének
támogatása, ennek keretében:
- az állapotfelvétel adatainak (tényállás), időpontok rögzítésének
biztosítása, dokumentálása;
- szükség esetén az állapotfelmérés elemi műveletekre
bontásának lehetősége.
68
o Normák, feladat – normalépések járműre, sorozatra, vizsgálati nemre
összesített normák alkalmazása - és anyagjegyzékek alkalmazása és
kialakítása;
o Erőforrás tervezés és munkáltatás támogatás – mind a humán, mind a gépi
erőforrásokra, álláshely kapacitásra az alábbi funkciók mentén:
Feladatok és a kapcsolódó erőforrások ütemezett összerendelése;
Karbantartási idő ablak, karbantartási feladatok, feladatcsoportok
időablakokhoz igazítása;
Tömeges feladat hozzárendelés kezelés (egyidőben jelentkező nagy
számosságú azonos feladatok kezelése, támogatása);
Kapacitás tervezés telephelyenként, erőforrásonként figyelembe véve
a jármű- telephely összerendelést a hosszú távú karbantartási tervek
elkészítésénél;
Munka-/üzemidő lejelentési, munkavállalónkénti rögzítési funkció.
Anyagfelhasználás tervezés, lejelentés
o Cserejavítás optimalizálás
Javításba vont alkatrészek menedzsmentje – nyomonkövetés,
meghibásodás elemzés, javítás, ideértve a belső- és szolgáltató által
elvégzett javításokat is -
anyag és anyagmentes alvállalkozói tevékenység kezelése
o Hibafelvétel
Fedélzeti rendszer integráció (MFB-EMIG, MVA, eVTK)
Diszpécseri funkciók (átvét, bejáratás)
Művezetői funkció (javítás során feltárt hiányosságok felvétele)
Speciális műszaki tevékenységek támogatása
o Készenlét kezelés elkülönített munkafajtán, amelyhez kapcsolódik erőforrás
tervezés (részletes funkcionalitás fent);
o Nem telephelyen végzett egyéb munka (pl. Baleset, vegyi elhárítás stb.)
elkülöníthetősége a karbantartási, hibajavítási feladatoktól.
o Kocsivizsgálati, műszaki előkészítési tevékenység támogatás,
o Járműtisztítási tevékenység – saját és vállalkozói – támogatás.
Karbantartási munkák értékesítésének támogatása
Biztosítani kell a megrendelt karbantartási/egyéb műszaki munkák,
mint szolgáltatások értékesítését.
Gyártást támogató funkciók
Beruházási tervből levezetett projektek definiálása
69
Alkatrész, egyedi (IC, vasúti gép) gyártási folyamatok megvalósítása
Termelés tervezés és anyagszükséglet számítás
- A termeléshez szükséges emberi és gépi erőforrások
törzsadatai
- A termelésben szerepet játszó anyagok törzsadatai –
anyagtörzs
- Termékenkénti (fajlagos) anyagszükséglet- Anyaglista/BOM
- Termék előállításhoz szükséges lépések - Műveletterv
Gyártás előkészítés
Gyártás követés
Termelés elszámolás
- gyártási árak kezelése (terv árak kezelése, terv és tény költség
elemzés
- eladási ár meghatározás
- Önköltségszámítás
o Megvizsgálandó a MÁV-csoport által végzett hosszúsín gyártás műszaki
folyamatainak a támogatása a fenti funkciók alkalmazásával.
o A gördülőállomány karbantartással és beszerzéssel integrált megvalósítás,
annak érdekében, hogy a beruházási szcenáriók hosszú távú kiértékelés
megvalósítható legyen (nagyjavítás helyett gyártás; gyártás helyett vásárlás
teljes bekerülési és életciklus költség és kapcsolódó rendelkezésre állás
figyelembevételével).
Jegytekercskezelés rendszerben történő megvalósítás:
elosztó tevékenység (raktári)
pénztári nyilvántartás (külső rendszerben)
hóvégi tényleges leltározással felhasználás megállapítás (külső rendszerben)
kapcsolat a JÉ rendszerrel (opcionális)
Kulcs fontosságú kérdés a MÁV-START Zrt. által használt MFG-PRO rendszer kiváltása,
amelyet a gördülő állományra vonatkozóan teljes körűen meg kell valósítani. Ez érinti:
a karbantartási, javítási, gyártási - jármű fődarab és alkatrész - folyamatokat és
az MFG PRO gazdálkodási funkciókat is.
A kialakítandó rendszernek általában támogatnia kell a MÁV-START Zrt. kezelésében lévő
(saját tulajdon, idegen tulajdon) gördülőállomány karbantartási, felújítási, beruházási,
gyártási műszaki folyamatait, ide értve a járműtisztítás, kocsi vizsgálati tevékenységeket is.
70
A bevezetésre kerülő rendszernek a MÁV - csoport gördülő állományához kapcsolódó
műszaki karbantartási, felújítási, beruházási, gyártási tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági
folyamatokat úgy kell leképezni, hogy az illeszkedjen az INKA1-ben bevezetett moduljaihoz.
A folyamatok illesztése során a már INKA1-ben kialakított folyamatok nagymértékű
változtatása nem javasolt.
A karbantartási, felújítási, beruházási és gyártási tevékenységek folyamatát úgy kell
megvalósítani, hogy az illeszkedjen a már létező vállalatközi elszámolási rendszerbe.
Olyan műszaki nyilvántartást kell létrehozni, amelyhez kapcsolódóan biztosítható a műszaki,
gyártási feladatok tervezése, végrehajtása, elszámolása, a mindenkor hatályos Hatósági
adatszolgáltatás igényének megfelelő formában és tartalommal.
A rendszerben kell nyilvántartani minden olyan adatot, ami a karbantartási, gyártási és ezzel
összefüggő egyéb logisztikai (beszerzés, készletvezetés) funkciók vezérléséhez,
lebonyolításához szükséges, illeszkedve a már kialakított logisztikai folyamatokhoz és
támogató informatikai architektúrához. Fontos, hogy a megvalósított alapfolyamatok
logikája ne sérüljön.
A járművek karbantartása alapvetően kétlépcsős rendszerben történik, az alacsonyabb szintű
javítások ún. kisműhelyekben, a nagyobb javítások pedig járműjavító üzemekben zajlanak. A
karbantartások elvégzésének időpontját a ciklusrendek határozzák meg, amelyek lehetnek
idő vagy teljesítményalapúak – üzemóra, futott kilométer, üzemnap –, valamint ezek vegyes
kialakításán alapulóak. A karbantartás során elvégzendő tevékenységeket a karbantartási
technológiák határozzák meg, amelyek a gyártói előírások, illetve az üzemeltetési
tapasztalatok alapján kerülnek összeállításra.
A kötelezően előírt karbantartási feladatokon túl előfordulnak egyéb javítási feladatok is,
ilyenek a meghibásodások okozta futójavítások vagy a balesetes javítások.
A preferált megoldás szerint a rendszernek kell az adatok létrehozásában és
karbantartásában a gördülő állományra vonatkozóan központi rendszerként működni,
illeszkedve a működő központi műszaki nyilvántartó rendszerhez, kezelve a MÁV-START már
leképzett gépészeti berendezés nyilvántartását is.
A gördülő állományhoz tartozó berendezések adatait egységes, hierarchikus struktúrában,
centralizált módon kell tárolni szoros kapcsolatban a tárgyi eszköz nyilvántartással. A
berendezések közötti kapcsolati rendszert úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a szükséges
elemzések, riportok, elszámolások adatigényét.
A műszaki hierarchiához rendelten nyilván kell tartani különböző dokumentumokat (pl.
mérési adatok, műszaki dokumentációk, műszaki rajzok, fényképek), egyéb műszaki
alkalmazásból származó mérési eredményeket. A kialakításra kerülő rendszernek biztosítani
kell az összerendelést a törzsadat és a dokumentumok között, a dokumentumok
megjelenítését, illetve keresését. A nyilvántartáson kívül a karbantartási és gyártási feladatok
elvégzéséhez gyakran szükséges ezen csatolt dokumentumok rendelkezésre bocsátása,
feladathoz történő összerendelése.
Berendezéshez, vagy folyamatlépéshez csatolandó bizonylatok például:
71
műszaki dokumentáció
mérési eredmények, jegyzőkönyvek
műszaki rajzok
fényképek
műbizonylatok
műszaki engedély
járműkönyv akkreditáció
hatósági megfelelés
minőség ellenőrzési folyamat dokumentáció.
A rendszer támogassa a berendezések adatainak végleges kivezetését, selejtezés vagy egyéb
gazdasági, felhasználói ok miatt.
A rendszernek alkalmasnak kell lennie a gyártott termékek és alkatrészeinek a
nyilvántartására, a termelés tervezésére, irányítására és a gyártás követés számára releváns
adatainak nyilvántartására. A kialakítandó rendszernek támogatnia kell a gördülőállomány
gyártási folyamatait és adatkapcsolatot kell kiépítenie a megmaradó rendszerekkel. A
gyártási tevékenységek támogatását úgy kell kialakítani, hogy az illeszkedjen a már kialakított
vállalatközi elszámolási rendszerbe.
Működési környezet
A gördülő állomány támogatást biztosító rendszerkomponensnek szervesen kell illeszkedni a
MÁV - csoport üzleti és infromatikai architektúrájába.
Az alábbi ábra összefoglalja a kapcsolódó folyamatcsoportokat és az azokat támogató
infromatikai alkalmazásokat is.
72
8. ábra: a Gördülőállomány támogatás működési környezete
A gördülő állományt támogató komponenseknek - karbantartás, kiterjesztett igénykezelés,
gyártás, magasraktár kezelés,– szervesen kell illeszkedni a vállalaltirányítási folyamtokhoz és
az azokat támogató SAP alkalmazáshoz. A kialakítás során illeszteni szükséges a MÁV-
csoportnál működő gazdasági tevékenységeket kiszolgáló SAP moduljaihoz úgy, hogy az
alapfolyamatokban jelentős változás ne következzen be.
Ennek keretében:
Aktualizálni szükséges a meglévő SAP cikktörzset, a gördülőállomány
specifikus karbantartási, felújítási, beruházási, valamint gyártási feladatok
teljesítéséhez szükséges műszaki, logisztikai paraméterekkel. Ennek felmérése
és specifikációja az Ajánlatkérő feladata. A cikktörzs módosítás végrehajtása
az Ajánlatkérő feladata a projektben.
Aktualizálni kell a meglévő vállalatirányítási rendszer (INKA1) készletkezelési
rendszerének beállításait, folyamatait, figyelembe véve a gördülőállomány
specifikus karbantartási, felújítási, beruházási, valamint gyártási feladatokat -
pl. raktárhelytörzs, készletezési funkciók. Az Ajánlattevő feladata a
készletezési igények felmérése és a szükséges folyamatok aktualizálásának
definiálása, a már bevezetett SAP rendszerbeli módosítások elvégzése az
Ajánlatkérő és az Ajánlattevő közös feladata.
Aktualizálni kell a meglévő vállalatirányítási rendszer beszerzési rendszerét
figyelembe véve a gördülőállomány specifikus karbantartási, felújítási,
beruházási, valamint gyártási feladatokat. Az Ajánlattevő feladata olyan
igénylési folyamat kialakítása, amely a szerződéses adatkezeléshez
kapcsolódva (konszolidációs projekt hatóköre), a lehívások felhasználói
INKA2Adattárház
Mérési és diagnosztikai rendszerek(MFB, EMIG
infrakerékmérő)
Gördülőállomány támogatás
Vállalatirányítási folyamatok
pénzügy számvitel, készletkezelés, beszerzés,
kontrolling, értékesítés, beruházási
forrásmenedzsment ,projektnyilvántartás
tervezés és elszámolástárgyi eszközgazdálkodás
(SAP) Jegytekercs nyilvántartás
Gördülőállománykarbantartás
Gördülőállománygyártás
Magasraktár kezelés
Üzleti tervezés
(COGNOS)HR nyilvántartás és
bérszámfejtés(IHIR)
Komponens szükségletekBeszerzési terv input(anyag, szolgáltatás)Teljesítésigazolások
Riport, elemzés, kimutatás inputok (folyamatokról)
Műszaki feladat inputok: jármű/
berendezés állapot és esemény leírók
HR adatok<-HR törzs adatok,
időgazdálkodási alapadatok
-> Visszajelentések feladása
Jegytekercs nyilvántartáshoz
kapcsolódó adatok
Jogosultság adatok<- funkció és hatókör
szerepek-> felhasználóhoz
beállított jogosultságok
Dokumentumok<- dokumentum
csatolás->dokumentum
lekérés
Gazdálkodási objektumok, adatok
CikktörzsProjektek
Kontrolling objektumokTárgyi eszközökKészletadatok
Beszerzési igények, megrendelésekKöltségtervek
Költség elszámolásokSzámlák
Stb.
Jegyértékesítés(JÉ)
Dokumentummendzsment
(Poszeidon DMS)
IDMJogosultság
menedzsment(IdMatrix)
Terv és tény
adatok
Gyártási igények
Kiterjesztett igénykezelés (Igények, szerződés, teljesítésigazolás,
számlafeldolgozás)
BTA(Vállalatcsoport szintű
beszerzés tervezés)
73
igények rögzítésén, jóváhagyásán túl a megrendelések, teljesítésigazolások,
valamint a számlafeldolgozás folyamatomat is támogatja, a meglévő SAP
rendszerrel integráltan. Ezt a beszerzési modellt a projekt keretében a teljes
MÁV-csoportra ki kell terjeszteni.
Aktualizálni kell a meglévő költségszámítási és költségáramlási modelleket a
gördülőállomány specifikus karbantartási, felújítási, beruházási, valamint
gyártási feladatok igényeinek megfelelően. A kontrolling folyamatok változási
igényeinek felmérése az Ajánlattevő és az Ajánlatkérő közös feladata a SAP
oldali módosítások az Ajánlatkérő feladata.
Szintén a gazdálkodási folyamathoz tartozik a beszerzés tervezés is, ugyanakkor jelenleg ezt
külön alkalmazás, a BTA – Beszerzés támogató alkalmazás – látja el (melyet az INKA2
keretein belül ki kell váltani a már INKA1-ben bevezetett IT rendszerhez illeszkedően). A
gördülőállományhoz kapcsolódó műszaki folyamatok (karbantartás és gyártás) tervezése
során rögzített anyag és szolgáltatás komponensek átadása szükséges a beszerzési eljárások
időben történő elindítását biztosítva.
A bevezetendő rendszernek adatkapcsolatot kell kiépítenie a megmaradó műszaki
rendszerekkel (különös tekintettel az MFB - Mozdony Fedélzeti Berendezés rendszerrel,
EMIG rendszerrel, KATA, JAR), amelyek a járművehez kapcsolódó állapot, illetve esemény (pl.
üzemzavar) adatokat biztosítják. Ezen adatok az elvégzendő feladatok műszaki tartalmát
befolyásolják, így fontos inputot adnak a tervezéshez. A bevezetés során kell definiálni a
jövőben megvalósuló kerékpár adatnyilvántartó rendszerrel történő integrációt vagy a
kialakítandó rendszerben történő kezelését amennyiben az folyamat kialakítás
szempontjából indokolt.
Fontos kapcsolat a műszaki feadatok tervezéséhez és lebonyolításához a HR nyilvántartási
folyamatok összekapcsolása (időgazdálkodási alapadatok és munkára visszajelentett
óraadatokkal kapcsolatban). Ehhez kapcsolódóan a kialakításra kerülő rendszerben rögzített
munkaóra lejelentéseknek összesítés után biztosítani kell a használatos HR rendszer részére
történő átadást.
Szoros kapcsolatot kell kialakaítani a dokumentum menedzsment rendszerrel (DMS) azon
dokumentumok esetén, amelyek tárolása az iktatórendszerben szükséges.
A jegytekercs nyilvántartási funkciók megvalósításához egyrészt a jegyfelhasználást követő
rendszerrel, esetleg a jegyértékesítési rendszerrel (JÉ) kell adatkapcsolatot kiépíteni,
másrészt használni kell a készletgazdálkodáshoz kapcsolódó törzsadatokat (raktár és
cikktörzs) is. A jegytekercsek általános anyagként lesznek kezelve a rendszerben, raktári
mozgás követéssel. A közvetlen felhasználást - eladott jegyek nyilvántartása - külső
informatikai rendszerben tervezett megvalósítani. A külső rendszerrel interfész kapcsolat
kifejlesztésének lehetőségét biztosítani kell.
A gördülőállományhoz kapcsolódó üzleti folyamatok során keletkezett adatok átadása
szükséges az INKA2 projektben megvalósuló adattárház komponens számára. Ennek
segítségével az adattárházban előállíthatók gördülőállomány releváns riportok, elemezések.
74
Az üzleti tervezés számára közvetlen kapcsolat kiépítése nem szükséges. Az üzleti terv
elkészítéséhez szükséges terv és tény adatok (kontrolling, projekt, mérleg, tárgyi eszköz, stb)
a vállalatirányítási rendszerből (SAP) kerülnek át a támogató COGNOS rendszerbe.
A teljes megoldásban a jogosultságmenedzsment funkciókat az IDM rendszer (IdMatrix)
biztosítja, az IDM folyamatokon keresztül kerül jóváhagyásra egy-egy felhasználó
rendszerhozzáférési igénye. És az IDM rendszer biztosítja a felhasználók jogosultságainak
beállítását a gördölőállomány támogató rendszerben.
Támogatandó folyamatok
A gördülő állomány rendszerhez illesztése során támogatandó folyamatokat a meglévő
műszaki, gazdasági folyamatrendszerre építve kell kiterjeszteni. A fő műszaki folyamatok az
alábbiak:
Gördülőállomány karbantartási folyamat csoport:
o Műszaki objektumok nyilvántartása;
o Műszaki objektumokhoz kapcsolódó mérési és diagnosztikai folyamatok;
o Műszaki tervezés (tervszerű munkák tervezése elemi és projekt szinten);
o Műszaki lebonyolítás, munkáltatás támogatása (beosztástervezéstől a műszaki
és pénzügyi zárás, elszámolásig bezárólag);
o Hibabejelentés és elhárítás támogatása.
o Beruházás/felújítás támogatása
Gördülőállomány gyártási folyamatcsoport
o Igénytervezés
o Termelés tervezés
o Anyagszükséglet tervezés
o Kapacitás kiértékelés
o Gyártás követés
o Termelés elszámolás
o Termékkalkuláció
Igénylés támogató folyamatcsoport
o Szerződéses adatok kezelése (nem INKA2 hatókör, de a kapcsolatot biztosítani
kell)
o Igénylés és igénylés jóváhagyás - Anyag és szolgáltatás Igénylés (vállalati,
leányvállalati folyamatok)
o Megrendelés kezelés
o Lehívás kezelés
o Teljesítésigazolás
75
o Számlafeldolgozás
A bevezetés során az Ajánlattevő feladata a gördülőállományhoz kapcsolódóan az
informatikai működést vezérlő folyamatrendszer kialakítása, dokumentálása
(rendszerfolyamat leírás, felhasználói kézikönyv, üzemeltetési kézikönyv stb. részletesen a
6.fejezet ütemezésben leírtak szerint).
Szerepkörök
A gördülőállomány karbantartást és gyártást támogató rendszerben kialakítandó a működést
támogató szerepkör rendszer. A szerepköröket úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a
működési folyamatokban elvégzendő feladatokhoz, és kapcsolhatóak legyenek a jogosultsági
beállítások (mind funkció-, mind adathozzáférés szempontjából). A Projekt során elkészülő
felhasználó – funkció mátrix és a szerepkör-funkció mátrix lesz az alapja a beállításoknak.
Minimálisan az alábbi szerepkörök leképzésére van szükség:
Gördülőállomány karbantartáshoz kapcsolódó szerepkörök
o Adatgazda (műszaki berendezések törzsadat karbantartó)
o Karbantartás tervező (norma, darabjegyzék, teljesítmények)
o Karbantartást, hiba elhárítást végrehajtó (megtervezett feladatok
végrehajtásának követése, korrekciók követése, eseti munkák végrehajtás
követése)
o Karbantartási tevékenységet ellenőrző, lezáró (a rögzített tevékenységek
ellenőrzése, elszámolása, lezárása)
Gördülőállomány gyártáshoz kapcsolódó szerepkörök
o Technológus (darabjegyzék, műveletterv karbantartás)
o Termeléstervező (gyártási rendelések generálása, létrehozása)
o Termelésirányító, gyártást követő (gyártási rendelések visszajelentése)
o Elszámoló (havi termelés elszámolás végzés)
Igénylés támogatáshoz kapcsolódó szerepkörök
o Szerződéses adatfeldolgozó (szerződéses adatok kezelése)
o Igénylő(k) – felhasználói igények létrehozása és teljesítésigazolás
o Jóváhagyó(k) – felhasználói igények jóváhagyói, igényléstől, szervezettől
függően
o Beszerző/Készletgazdálkodó(k) – jóváhagyott igények beszerzési forráshoz
rendelés
o Számlaigazoló(k) – beérkező számla igazolás
o Számlakönyvelő(k)
A bevezetés során az Ajánlattevő feladata a gördülőállományhoz kapcsolódó szerepkörök
részéletes definiálása, a hozzá kapcsolódó teljes funkció és hatókör jogosultságokkal együtt.
76
Pontos specifikációt kell adni, az IdMatrix jogosultságkezelő rendszer számára, az ott
beállítandó szerepkörökről, hozzá kapcsolódó jogosultságokról és a jogosultságigénylési
folyamatról.
Gördülőállomány karbantartás támogatáshoz megvalósítandó funkciók
A MÁV – cégcsoport informatikai architektúrájának átalakításakor folyamatos törekvés a
folyamatszerűség követése, az üzleti tevékenységeket támogató informatikai
alkalmazásoktól elvárás, hogy a funkcionalitás szervezése a folyamatok mentén történjen
optimálizált módon. Ennek megfelelően a funkcionális elvárosok is a folyamatok mentén
kerülnek kijelölésre. A folyamatokat részletesen az INKA2 előkészítő Projekt
eredménytermékeként létrejövő Helyzetfelmérési (HED) és üzleti Koncepió (ÜKT)
dokumentum fogja bemutatni.
Műszaki berendezések nyilvántartását támogató funkcionalitás
A kialakításra kerülő rendszerben a műszaki objektumok adatait egységes struktúrában,
centralizált módon kell nyilvántartani.
A rendszerben gördülő állományként kell nyilvántartani:
MÁV – cégcsoport gördülő állományát cégenként (mozdonyok, személyszállító kocsik,
egyéb vasúti járművek, karbantartott idegen tulajdonú gördülőállományt és pl.
gyermekvasút jármű állományát) valamint,
pályafenntartó nagygépek teljes gördülő állományát (mozdonyok, kocsik, járművek
stb.).
A fenti állományok közül a legjelentősebb a MÁV-START Zrt. által jelenleg üzemeltetett
gördülőállomány, amelynek összetétele az alábbi.
A Társaság járműállományáról összegezve elmondható, hogy közel 80 féle személykocsi, 7
féle motorvonat és több mint 20 féle mozdony üzemeltetésével biztosítja a forgalom
lebonyolításához szükséges üzemképes járműmennyiséget.
Személykocsi fenntartásba bevont darab: 1878 db
Motorkocsi, motorvonat fenntartásba bevont darab: 445 db
Villamos mozdony fenntartásba bevont darab: 409 db
Dízel mozdony fenntartásba bevont darab: 295 db
Személyszállító kocsik
A MÁV-START Zrt. által üzemeltetett vasúti személykocsik típus szerint
o ülőhelyes,
o fekvőhelyes,
o háló,
o étkező-bisztró,
o poggyász vagy kerékpárszállító
77
o illetve úgynevezett többcélú kocsik
A forgalomban való felhasználásuk szerint az alábbi kategóriákba sorolhatjuk a
személykocsikat:
o Nemzetközi forgalmú kocsik
o Belföldi IC kocsik
o Belföldi távolsági forgalmú kocsik
o Elővárosi forgalmú kocsik
o Regionális, mellékvonali forgalmú kocsik
A műszaki nyilvántartásnak ki kell terjednie a gördülő állomány működtetéséhez szükséges
karbantartó gépekre, gyártási segédeszközökre és egyéb gördülő berendezésre. A rendszer
tegye lehetővé és jól elkülöníthetően támogassa a műszaki objektumok, berendezések
létrehozását és karbantartását egyedi felvitellel, tömegesen, illetve minta alapján.
A műszaki objektumok adatait hierarchikus struktúrában kell leképezni, de általános
elvárás, hogy a felsőbb szintek adatai öröklődjenek az összes alsóbb szintre. Ez biztosítja a
gyors adatbázis keresést bármely adatszinten.
Egyedileg azonosíthatónak kell lennie minden olyan műszaki objektumnak (pl. jármű,
gyártási eszköz, egyéb műszaki berendezések), amin beruházási, felújítási, karbantartási
tevékenységet hajtanak végre. Elvárás a költségek, dokumentumok, meghibásodások
kimutathatósága az egyedi azonosítóval rendelkező berendezéseken.
Gördülő állományok esetében a nyilvántartás alapja a jármű azonosítása és felépítésének
leképezése hierarchikusan felépítve, akár több tíz szint mélységig.
A gördülő állománnyal kapcsolatban az alábbi műszaki adatok nyilvántartását kell biztosítani:
műszaki berendezések jellegszerinti megkülönböztetését (mozdony,
karbantartó gépek, gyártási eszközök, kocsik, egyéb gördülő berendezések
stb.)
gördülőállomány statikus (törzsadat) és dinamikus adatok (pl. mérési pontok,
karbantartási ciklus)
mérési adatok nyilvántartása,
berendezésekkel, anyagokkal kapcsolatos darabjegyzék
fődarabok egyedi nyilvántartása (életciklus követéssel),
számláló állapotok rögzítése különböző berendezésekhez
műszaki adatokban bekövetkező változások nyilvántartása,
gyártói, szállítói és karbantartási garanciák nyilvántartása, kezelése
(cikkenként, gyártónként)
szériaszám rögzítése berendezéshez, alkatrészhez, fődarabhoz
státusz kezelés egyedi berendezéseken (ad-hoc módosítási lehetőséggel).
78
teljes műszaki történet függetlenül a bekövetkezet változásoktól és a
hierarchiában elfoglalt helytől
Javítási, karbantartási, gyártási tevékenységekkel összefüggő műszaki normák
nyilvántartása (műveletterv, darabjegyzék)
A garanciákra vonatkozóan az alábbi adatok tárolandók:
garancia időszaka (dátumtól, -ig)
garancia jellege (szavatosság, garancia)
garanciát viselő
garancia hatóköre (objektum, főelem, alkatrész)
garanciához tartozó mért vagy kimutatott értékeket.
Meghibásodás esetén a garancia érvényesíthetőségére a szükséges jelzést adja a felhasználó
felé.
Elvárás a rendszertől a szériaszámok (gyáriszám) nyilvántartása mind műszaki objektumhoz,
mind anyaghoz rendelten. A szériaszámok alkatrészhez, anyaghoz történő rendelését
automatikusan végezze, manuális elérés biztosítása mellett lehessen elvégezni. A
készletnyilvántartásnak és a készletmozgásoknak biztosítania kell a szériaszámok nyomon
követhetőségét, függetlenül az értékláncban elfoglalt helyétől, a speciális készletekre
kiterjedően is.
A rendszer biztosítsa a műszaki objektumokra vonatkozó paraméterek és státuszok
tetszőleges bővíthetőségét.
A rövid és hosszútávú karbantartási tervezés alapjául szolgáljon:
a műszaki nyilvántartásban szereplő adatokhoz kapcsolható olyan leíró
adatok, melyek alapján vezérelni lehet karbantartási tevékenységeket,
a berendezések karbantartási adatainak monitoring adatainak
felhasználásával rögzített karbantartási tervek.
A berendezésekhez azok műszaki adatlapját, mérési eredményeit, műszaki dokumentációját,
tanúsítványait csatoltan elérhetővé kell tenni az adatbázisban, amelyhez hozzáférést kell
biztosítani az illetékes dolgozóknak.
A kialakításra kerülő rendszernek rugalmas csoportosító eszközzel kell rendelkeznie, ami
lehetőséget ad a műszaki berendezések különböző szempontok szerinti csoportosítására,
ezzel is támogatva a helyettesítést berendezések esetén, illetve a gyűjtő megjelenítést. A
csoportosítási szempontokhoz értékkészletet kell tudni rendelni.
Csoportosítás lehet például:
Beépíthető berendezés
Nem beépíthető.
A rendszernek kezelnie kell a darabjegyzék létrehozását, másolását, karbantartását, törlését
különböző objektumokhoz kötötten.
79
Többszintű darabjegyzéket lehessen létrehozni készletezett és nem készletezett anyagokkal.
A műszaki objektumok közötti összerendelést a kialakításra kerülő rendszerben meg kell
valósítani olyan mélységben, hogy a kapcsolódó elemzések, riportok és elszámolások
elvégezhetők legyenek. Ezzel biztosítani kell, hogy az értéknövelő karbantartások, fenntartási
költségek egyértelműen kapcsolódjanak az eszközökhöz. Minden karbantartási tevékenység
és azzal kapcsolatos költség kimutatható kell legyen a műszaki objektumok szintjén.
Műszaki objektumokhoz kapcsolódó mérési és diagnosztikai folyamatok
A mérési helyek fizikai és/vagy logikai helyek, amelyeken meghatározott kondíciókat,
állapotjellemzőket, teljesítmény vagy forgalmi adatokat lehet a műszaki berendezésekhez
rendelten rögzíteni.
A mért értékek olyan adatok lehetnek, amelyek reprezentálják az objektum kopását, vagy a
hasznos élettartam csökkenését.
A műszaki objektumokhoz több mérési hely/mért érték típus adatait kell tudni rögzíteni. A
mérési adatokat rögzíteni kell tudni:
manuálisan
interfészen keresztül
Amennyiben a rögzített mérési értékek karbantartási feladatot indukálhatnak, biztosítani kell
ezen mérési jegyzőkönyvek megjelölését és státuszkövetését.
A mérési eredményeket a teljesítmény alapú megelőző karbantartási feladatok
meghatározásánál figyelembe kell venni.
A kialakításra kerülő rendszernek támogatni kell a mérési helyeken mért értékek 1:n-es
karbantartását a hierarchiába rendezett műszaki objektumokhoz rendelten. Amennyiben egy
részegységet cserélnek, biztosítani kell a mért értékek megfelelő korrekcióját és követő
aktualizálását.
Az objektumhoz kapcsolódóan mért (nyilvántartott) értékek típusát változtatni kell tudni, a
számlálók nullázását biztosítani kell.
Karbantartási folyamatok tervezése
A rendszernek biztosítania kell a pénzügyi és műszaki tervezés integrációját (minden
jóváhagyandó karbantartási költségnek legyen műszaki alapja) a jelenleg működő integrált
rendszer modellje szerint. A gördülőállomány esetén az új rendszer feladata a teljes műszaki
előkészítési, tervezési folyamat támogatása több telephelyes divíziós struktúrában.
A műszaki előkészítés, tervezés egy több lépéses iterációs eljárás. Magába foglalja a műszaki
paraméterek mentén azonosított feladatok részletes tervezését és az üzleti (költségalapú)
tervezést.
A műszaki feladatok lehetnek:
Beruházások (új gördülő állomány beszerzése és az ehhez kapcsolódó
karbantartási koncepció kidolgozása)
Felújítás (meglévő állományon végzett értéknövelő tevékenység)
80
Tervezett, megelőző karbantartás (amikor a tevékenységet előre meghatározott
időközönként, vagy előírt kritériumoknak megfelelően végzik el, abból a célból,
hogy csökkentsék az eszköz meghibásodásának vagy működésben bekövetkező
romlásának a valószínűségét)
Hibaelhárítás (a meghibásodott berendezés működőképes állapotának
helyreállítása, lopás, rongálás, balesetes javítás elkülönített kezelése)
A rendszer feladata a karbantartási, felújítási, beruházási és hibaelhárítási feladatok központi
nyilvántartása, és az ezekre épülő karbantartási tevékenységek átfogó tervezése. Ezáltal
lehetővé válik a pénzügyi és műszaki tervezés integrációja, nem szakad el egymástól a
tényleges szakmai igény és a jóváhagyott pénzkeret, hisz minden jóváhagyandó költségnek
van műszaki alapja, ami visszakereshető. Az integrációval biztosítani lehet a költségkeretek
rugalmas átrendezését, vizsgálhatóvá válik a költségkeret csökkentés műszaki kockázata is.
A műszaki előkészítés, tervezés folyamata gördülőállományra vonatkozóan feladattípustól
függően eltérő lehet.
Gördülő állományra vonatkozó beruházás (capex)
Gördülő állományra vonatkozó felújítás. (opex)
Gördülő állomány tervezhető karbantartási munkái
Egyéb berendezések tervezhető karbantartási, felújítási munkái.
A folyamat végeredménye minden esetben egyértelműen azonosítható karbantartási,
felújítási tevékenység, ami tartalmazza a normák alapján, vagy manuálisan meghatározott
költségeket, illetve anyagigényeket, lehetővé téve a központosított üzleti tervezéssel történő
integrációt. A központosított üzleti tervezés az SAP IM/PS moduljában történik, a tervezés
folyamata támogatja a tervverziók kezelést és gördülőterv készítését. A kialakításra kerülő
rendszernek biztosítani kell a műszaki feladatok tervezését úgy, hogy az integrált legyen a
már kialakított pénzügyi tervezés, költségkeret gazdálkodás, beruházási projektek
kezelésének folyamatával.
A kialakításra kerülő rendszernek biztosítani kell a pénzügyi tervezés, költségkeret
gazdálkodás és műszaki karbantartási feladatok összerendelését és együttes tervezését. A
műszaki tervezés során előálló költségterveknek meg kell jelennie a feladatokhoz tartoztó
projektek tervértékeiben.
Ahhoz, hogy a beruházások tervezésétől a megvalósításon át az elszámolásig követni
lehessen a folyamatokat, olyan rendszerre van szükség, mely:
összekapcsolja a logikailag összetartozó lépéseket és adatokat
lehetővé teszi az erőforrások leterheltségének és teljesítményének tervezését és
nyilvántartását
nyilvántartja az egyes munkafázisok végrehajtását
lehetővé teszi az adatok, adatbázisok integrált összekapcsolását és elemzését
81
biztosítja a feladatokhoz kapcsolódó dokumentumok kezelését, beleértve azok
történetét és aktuális állapotát.
Megkülönböztethetőek hosszú távú – jellemzően 1-3 éves – tervezési feladatok, illetve
rövidtávú tervezés, ami az adatok aktualizálását, részletes tervezését jelenti, illetve a
rövidtávú tervezéshez tartozik az előre nem tervezhető munkák ütemezése is.
A tervszerű megelőző karbantartások (TMK) esetén a rendszer tegye lehetővé a
berendezéshez kapcsoltan a karbantartási munkák létrehozását ciklusrend alapján, ami
berendezéstől függően lehet valamely idő periódus, vagy mért teljesítmény (pl. futott km)
alapján – felhasználva a diagnosztikai rendszerekből kapott adatokat.
A gördülőállomány támogatására kialakítandó karbantartási rendszer támogassa a fődarab
javítás folyamatát, kihasználva a fődarab egyedi azonosítását.
A műszaki feladatokhoz tartozó anyag és szolgáltatás igények alapján adatot kell szolgáltatni
az időszaki – dinamikus változtatható időtávú beszerzési tervhez, támogatni kell a
közbeszerzési, beszerzési eljárásokat, szerződéskötéseket.
Rövidtávon a műszaki előkészítés magában foglalja:
a tevékenységek részletes megbontását meghatározva a konkrét kocsikat,
járműveket, mozdonyokat
belső erőforrások esetén munkacsoporthoz rendelését
külső erőforrások esetén tartalmazza a beszerzéshez szükséges minden adatot
részletes anyag, fődarab és alkatrész tervet
tervezett vagy előre definiált karbantartások anyagszükségeletének
készletfoglalását,
a költségek kalkulálását, aktualizálását
az időigény kalkulálását, aktualizálását.
A rendszernek lehetővé kell tenni:
az erőforrások leterheltségének és teljesítményének tervezését, nyilvántartását
műszaki tevékenység alapú normák, gyártási tervek használatát
munkafázisok végrehajtásának nyilvántartását, tervezhetőségét
a tervezés során keletkezett bizonylatok kezelését
a bizonylatokban bekövetkező változások dokumentálását
feladatok meghatározását (hibaelhárítás, karbantartás, felújítás) műszaki
objektum, fődarab és alkatrész szintjén
A karbantartási tevékenységek végrehajtásához szükséges erőforrásokat a rendszerben
nyilván kell tartani, ezzel biztosítva a kapacitás- és költség adatok figyelembevételét a
tervezés során. Lehető legjobban illeszkedve a MÁV Zrt-nél kialakított karbantartás irányítási
rendszerhez.
82
Humán erőforrás tervezés
A gördülőállomány fenntartási szervezet alá tartozó hierarchikusan felépülő karbantartó
csoportok különböztethetők meg. Ezek a szervezeti egységek végzik a
karbantartást/gyártást. A rendszerbe le kell képezni a MÁV-csoport jármű
karbantartó/gyártó csoportjait (azon belül azonosíthatóan a csoport dolgozóit) karbantartási
szervezetként megőrizve a hierarchikus felépítést. A műszaki tervezés során biztosítani kell
ezen csoportok és azon belül az egyes dolgozók feladathoz rendelését, és a részletes
ütemezésnél figyelembe kell tudni venni a hozzájuk rendelt norma adatokat (kapacitás és
költség). A speciális tudással rendelkező személyeket (pl. szakvizsgákhoz kötött
munkatevékenység esetén) – amennyiben kritikus a kapacitásuk – elkülönülten kell
nyilvántartani a pontosabb tervezés érdekében.
Gépi erőforrás tervezés
A gördülőállomány működtetésével, fenntartással kapcsolatos kritikus gépi erőforrások
központi, egyedi nyilvántartása támogassa a karbantartási folyamatok ütemezését és a
kritikus kapacitásigények azonosítását. Ezzel elkerülhetővé váljon az erőforráshiány miatti
tervtől történő eltérés.
A karbantartási feladat elvégzéséhez szükséges eszközöket a műszaki előkészítés során
definiálni kell. Biztosítani kell, hogy a feladathoz rendelt végrehajtó karbantartó csoport
rendelkezzen az adott eszközökkel a munka megkezdésekor.
A karbantartó eszközökhöz rendelten tárolni kell azok tevékenységfüggő kapacitásadatait és
költségeit (normáit: műszakóradíj, teljesítmény).
A kapacitáskritikus erőforrásokat – karbantartási nagygépek – kiemelten kell nyilvántartani
és tervezni.
A jelenlegi gazdálkodási rendszerhez kapcsolódóan a bevezetendő megoldásnak biztosítania
kell a karbantartási, , beruházási tevékenységre vonatkozó igények kezelését:
Stratégia célok (3-10 évre)
Saját EU-s projektek
EU által finanszírozott beruházások karbantartási igényei
Hatósági, illetve EU szabályzások
Garanciális követelmények
Karbantartási stratégiák, tervek
Diagnosztikai rendszerek adatai
„Manuális diagnosztika” és üzemeltetési tapasztalatok
Megrendelői igények (manuális rögzítés).
Műszaki lebonyolítás, munkáltatás támogatása (beosztástervezéstől a műszaki és pénzügyi
zárás, elszámolásig bezárólag)
83
Karbantartási erőforrások, eszközök azok a mozgatható működési erőforrások, amik a
karbantartás végrehajtásához szükségesek. Biztosítani kell ezek státusz követését,
rendelkezésre állását és felhasználás kimutatását a karbantartási folyamatokban. További
elvárás a karbantartási eszközök kizárása a karbantartási folyamatból szükség esetén (pl.
meghibásodás).
A rendszerben a lobonyolítás folyamatában rögzíteni lehessen:
a műszaki feladatok tervezett kezdési és befejezési időpontját, tény kezdési és
befejezési időpontját,
a kapacitás biztosítási intézkedések keretében a szükséges létszám, gép,
szolgáltatások, anyagok szükségletét,
az erőforrások ütemezésének meghatározását, annak érdekében, hogy a szükséges
erőforrás az előírt határidőre rendelkezésre álljon a feladat végrehajtásához.
A rendszertől elvárt funkcionalítás, hogy a tervezés során rögzített adatok átvételre
kerülhessenek változatlan tartalommal a lebonyolítás folyamatába, a módosítás
lehetőségének biztosításával.
Az anyag és szolgáltatás igénylés, kiszolgálás és telejesítés folyamatát úgy kell kialakítani,
hogy az illeszkedjen az SAP-ban már leképzett készletgazdálkodási és beszerzési folyamathoz
az igényléstől a kiszolgálásig, számla kifizetésig. Igénybevett szolgáltatások esetében a
rendszer támogassa a műszaki teljesítésigazolás kiadását a rögzített adatok felhasználásával
függetlenül, a szállító és a megrendelő viszonyától (leányvállalat, idegenfeles). Ehhez
szükséges az SAP MM modulja felé történő integráció megvalósítása a foglalás-, beszerzési
igény-, beszerzési megrendelés-, és teljesítésigazolás adatok átadásával.
A műszaki végrehajtás folyamatában a rendszerből kinyomtatható legyen a munkalap
javítási, karbantartási, gyártási és egyéb tevékenységenként a definiálásra kerülő akár eltérő
formátum és adattartalom szerint.
A rendszernek támogatnia kell azt az esetet is, ha a gördülő állományon végzett munka
elvégzése nem a járműhöz rendelt telephelyen történik. A költségeket ki kell mutatni a
teljesítményt leadó munkahelyen és a járművön is.
A rendszer biztosítsa a rendszeres státuszjelentések („haladás jelentés”) készítését, a
határidő szerinti munkavégzés, előrehaladás nyomon követését.
A feladatok végrehajtását a rendszernek az alábbi területeken kell támogatnia:
változás követése a tervezett feladatokhoz képest (pl: meghibásodás miatt a
feladatok átütemezése),
hozzáférés a szerződések adataihoz (teljesítés követése miatt – szerződés hatálya,
tárgya, stb.),
nem tervezett anyagok és tevékenységek feladathoz rendelése,
a tevékenységekhez kapcsolódóan tényadatok visszajelentése erőforrásonként
(munka, gép, anyag stb.) a kialakított kontrolling elszámolási folyamatokhoz illesztve,
84
melyben a felmerült költségek több dimenzióban kimutathatóak (költség, projekt,
főkönyv),
munkavégzés során keletkezett dokumentumok karbantartási eseményhez történő
csatolása,
a felmerült változások visszakereshető tárolása,
tény anyagmozgások rögzítése, integráció készletgazdálkodással a felhasznált
anyagok csökkentik a raktárkészletet,
garanciális adatok figyelembevétele, kapcsolódó módosítások rögzíthetősége.
A rendszernek biztosítania kell az egyedi azonosítóval rendelkező egységek
nyomonkövethetőségét a karbantartási folyamatban. A széria számmal rendelkező
alkatrészek karbantartásához kapcsolódhat kiszerelési, javítási, beszerelési tevékenység is
pótalkatrész használatával.
A csere javítás folyamata:
gördűlő állományból kiszerelés,
bevételezés raktárba,
kivételezés javításra(saját és alvállalkozóval történő javítás),
javított alkatrész bevételezése raktárba,
javított alkatrész kivételezése raktárról (karbantartási rendelésre, járműre vételezés),
gördülő állományba beszerzelés.
A csere folyamatott úgy kell támogatni a rendszernek, hogy az alkatrész a folyamat bármely
pontján azonosítható legyen.
Ki kell dolgozni a beépítve érkezett (raktár előzmény nélküli) fődarabok javításának
folyamatát is összhangban az általános fődarabkezelési folyamattal. Támogatni kell a
fődarabok külső szolgáltatónak történő általi javítási folyamatot. Nyilvántartani az átadott,
átvett alkatrészeket.
A vasúti vontató járművek és alkatrészek garanciális meghibásodásainak bejelentését,
javítási folyamatát, életciklus követését és nyilvántartását meg kell oldania a szállítandó
rendszernek.
Járműtisztítás
A karbantartási feladatok között kezelendő a járműtisztítási tevékenység. Jelenleg 80 féle
tísztítás típus kerül megkülönböztetésre, ezen tiszítási tevékenységek jellemzően ciklikusan
elvégzendő feladatok. A rendszerben nyilván kell tartani, mely járművek milyen típusú
tisztitása történt meg. A rendszertől elvárás a járműtisztítási tevékenységek gyűjtő módon
történő rögzítésének lehetősége. A járműtisztítási szolgáltatást végezheti belső erőforrás
vagy vállalkozó.
A rendszerben biztosítani kell, hogy a feladatok először műszakilag kerüljenek lezárásra a
pénzügyi zárás csak ezután kezdödhessen.
85
Műszaki lezárás
A műszaki lezárás alapfeltétele a tény belső ráfordítások (humán, gépóra, anyag), illetve a
tényleges külső szolgáltatói költségek visszajelentése. A rendszerben biztosítani kell ezen
adatok ellenőrzését, stornóját. A visszajelentett tény mennyiségek alapján automatikusan
aktualizálni kell a költségeket. A műszaki lezárás folyamán a rendelések lezárásra kerülnek.
Ennek eredménye kiértékelhető a rendszerben. A műszaki lezárást végző személy egyben
igazolja a munka teljesítését is.
A műszaki lezárás lehet teljes körű, illetve részleges. A karbantartási tevékenység
eredményeként a műszaki törzsadatokban bekövetkezett változásokat át kell vezetni a
rendszerben és ezek alapján a kapcsolódó rendszerek törzsadatait is aktualizálni kell.
A műszaki lezárást megfelelő jogosultsághoz kell rendelni.
Pénzügyi lezárás
A műszaki lezárás után indulhat el a pénzügyi lezárás. A havonta a tényköltségek
átterhelésének meg kell történie a kapcsolódó gazdasági modulok felé (PS, AM, CO).
A rendszernek biztosítania kell, hogy a műszaki feladatokra (karbantartás, gyártás,
beruházás, felújítás) a munkalapok költségein kívül más költségek is terhelődhessenek a
meglévő kontrolling elszámolások eredményeinek integrált fogadásával:
Belső teljesítmények elszámolása
Egyéb költségek elszámolása
Az elszámolásoknak biztosítania kell az eltérő folyamatok szerinti átterhelést.
A beruházási, felújítási munkákon összegyűlt költségek befejezetlen beruházások és/vagy
tárgyi eszköz(ök) értéknövekedését eredményezik. Egy beruházási munkáknak egy, vagy
több befejezetlen beruházásra és/vagy tárgyi eszközre is aktiválhatónak kell lennie a már
kialakított elszámolási szabályok szerint.
A nem beruházási munkákon összegyűlt költségek szervezeti egységek költségeként
számolódnak el. A rendszerben biztosítani kell a költségelszámolási metodikát a kontrolling
rendszerben integráltan.
A fentiek szerint az elszámolás integrációnak az SAP rendszer felé ki kell
terjedniekontrolling objektumokra (költséghely, üzleti folyamat,) történő elszámolás
beruházás/felújítás esetén az aktiválásra is.
A tényköltségek átadása szükséges a kapcsolódó gazdasági rendszer minden olyan szintjére,
ahol a tervezés is történt (pl. PST elemek), ezzel biztosítva a terv-tény elemzések teljes körű
végrehajtását.
Hibabejelentés és elhárítás támogatása.
Az új rendszernek támogatni kell a diszpécserszolgálatot (a telefonon, faxon, emailen vagy a
rendszeren keresztül érkező bejelentések rögzítése és továbbítása az illetékes területek felé).
Az új rendszernek támogatnia kell a hibajegyek létrehozását, módosítását, műszaki
objektumhoz rendelését, státuszának nyilvántartását:
86
a bejelentő által közvetlenül a rendszerbe rögzítve
diszpécser által rögzítve
külső rendszerből létrehozva.
A hibajegyekhez lehessen dokumentumokat csatolni.
A hibaelhárítás esetében is biztosítania kell a rendszernek a garanciák figyelését.
A hiba- és zavarelhárítási munkák esetén a tervezett az anyag, szolgáltatásfelhasználás SAP
integrációját szintén meg kell valósítani. A karbantartási munkákhoz hasonlóan a
rendszerben kell biztosítani a munkaidő visszajelentését, majd a munkák elszámolását a
megfelelő kontrolling objektumokra.
A rendszerben támogatni kell továbbá a MÁV START által biztosított baleset és vegyielhárító
tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások kezelését, akár külső fél részére, akár csoporton
belül a meglévő vállalatközi elszámolási folyamatba illeszkedve.
Gördülőállomány gyártás támogatáshoz megvalósítandó funkciók
Az ajánlott rendszerben a következő funkciók megvalósítása szükséges:
Törzsadatok
A rendszernek alkalmasnak kell lennie a gyártott és cserejavított termékek és alkatrészeinek
egyedi azonosítására és a termelés irányítás és követés számára releváns adatainak
nyilvántartására.
A nyilvántartáson belül különféle szempontok szerint csoportosítani lehessen az adatokat és
a lekérdezésekben e csoportosítási szempontot figyelembe lehessen venni.
Elvárás, hogy a termelés célját elősegítő tevékenységeket végző eszközöket és személyeket
munkahelyként/erőforrásként nyilvántartásba lehessen venni és egy
munkahelyhez/erőforráshoz többféle teljesítmény kifejtésére alkalmas kapacitást is fel
lehessen venni. A munkahelyekben/erőforrásokban felvett kapacitások rendelkezésre
állásának műszak részletességű nyilvántartásnak kell lennie.
A rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a munkahelyeket csoportosítani lehessen
és költséghelyhez lehessen rendelni. A csak korlátozottan használható munkahelyeket meg
kell tudni jelölni.
A rendszernek alkalmasnak kell lennie a darabjegyzékek, vagyis a gyártott termékek
előállításához szükséges hozzávalók termékenkénti, előállítási utankénti nyilvántartására. A
darabjegyzékeknek a termék meghatározott mennyiségének előállításához szükséges
valamennyi hozzávaló azonosítóját, mennyiségét, mértékegységét tartalmazniuk kell. A
darabjegyzékek segítségével többszintű termékhierarchia felépítésére, és a hierarchia
mindkét irányból (felülről lefelé és alulról felfelé) történő lekérdezésére lehetőséget kell
biztosítani. Darabjegyzékeken belül az egyes hozzávalók csoportosítása, alternatívák
megadhatósága elvárás. A darabjegyzékek hozzávalóiban megkülönböztethetőknek kell lenni
a közvetlenül és a készletre beszerzett hozzávalóknak. Ki kell tudni mutatni, hogy egy adott
hozzávalót mely darabjegyzékekben, mely termékekhez milyen mennyiségben használnak
87
fel. A darabjegyzékeknek másolhatóaknak kell lenni és a nem használt darabjegyzékeket
egyértelmű meg kell tudni jelölni.
A gyártások műveleteinek, műveletsorainak nyilvántartása elvárás. A rendszernek
alkalmasnak kell lennie arra, hogy a műveletekhez munkahelyeket/erőforrásokat lehessen
rendelni, és meg lehessen adni, hogy a műveletek a gyártott termék mennyiségétől függően
mennyi ideig tartanak és milyen kapacitás ráfordításokat igényelnek. A műveletekben a
ráfordított teljesítménytől függően előre - közvetve vagy közvetlenül - meg lehessen adni a
gyártás visszajelentése során alkalmazandó költségszámlákat.
A műveletterveknek másolhatóaknak kell lenni, hogy a gyakran használt műveletsorokat
referencia műveletsorként fel lehessen venni, és ezzel a hasonló műveletsorok
karbantartását meg lehessen könnyíteni. Meg kell tudni jelölni a nem vagy csak
korlátozottan használható műveletterveket.
A rendszernek kezelnie kell egy termék különböző gyártási előállítási módjainak - gyártási
verzióinak - nyilvántartását, valamint ezek érvényességi időszakainak megadását.
Igénytervezés
Az új rendszerben kezelnie kell a termelt cikkekre vonatkozó jövőbeli igények (értékesítés,
készletre gyártás) nyilvántartására, havi ill. egyéb periódusokra vonatkozó kimutatását.
Termeléstervezés, Anyagszükséglet számítás
A rendszernek alkalmasnak kell lennie a késztermék igények, várható értékesítések,
készletek, biztonsági készletek figyelembe vételével a késztermékek termelési terveinek
automatikus előállítására, azok havi (ill. egyéb periódusra von.) kimutatására. Elvárás, hogy
többszintű termék hierarchia esetén a felsőbb szintű termékek termelési tervei és a
darabjegyzékek alapján meghatározza és ütemezze a gyártott félkésztermékek szükségleteit,
és ezeket termékenként havi (ill. egyéb periódusra vonatkozó) bontásban kimutassa. A
többszintű termék hierarchia esetén a felsőbb szintű termékek termelési tervei és a
darabjegyzékek alapján határozza meg a rendszer és ütemezze a nyersanyagok szükségleteit,
és ezeket nyersanyagonként havi (ill. egyéb periódusra vonatkozó) bontásban mutassa ki. Az
automatikusan előállított termelési és beszerzési tervek manuális módosítása, illetve a
termelési, beszerzési tervek manuális megadásának lehetősége szükséges.
Kapacitás kiértékelés
A rendszernek alkalmasnak kell lennie a termelési tervekhez kapcsolódó kapacitás
szükségletek erőforrásonkénti/kapacitásonkénti periodikus (havi, heti, napi) kimutatására, a
rendelkezésre álló kapacitásokkal való összevetésére és a kapacitás kihasználtság/túlterhelés
megállapítására
Gyártás követés
A rendszernek alkalmasnak kell lennie a kész- és félkésztermékekre vonatkozó, adott termék,
adott mennyiségének, adott gyártási verziójának megfelelő, adott időpontban induló
gyártási folyamatának egyedi gyártási rendelésekben való nyilvántartására. A rendszernek a
gyártási rendelésben megadott termék gyártandó mennyiségnek megfelelő elvégzendő
műveleteket, igénybe veendő munkahelyeket/erőforrásokat, ráfordítandó kapacitásokat és
88
egyéb teljesítményeket, valamint a gyártás termékének előállításához szükséges
hozzávalókat nyilván kell tudni tartani, és ezeket az adatokat a nyilvántartott törzsadatok
segítségével a gyártási rendelések létrehozásakor automatikusan meg kell határozni (a
gyártási rendelésbe be kell olvasni). Elvárás a gyártási rendelések termelési tervekből
történő automatikus előállítása. Meg kell tudni különböztetni a tervbe vett és a ténylegesen
elindítandó (engedélyezett) gyártási rendeléseket. Ki kell tudni mutatni a gyártási rendelések
tervezett, majd az anyagok és teljesítmények visszajelentése után a tény költségeit.
Az elindítandó gyártási rendelésekhez szükséges anyagok rendelkezésre állását ellenőrizni
kell és a gyártási kísérő lapot nyomtatni kell. A gyártási rendelés hozzávalóinak részleges
vagy teljes kivételezése, a gyártási rendelés termékének részleges vagy teljes készletre vétele
a gyártási rendelésre való hivatkozással automatikusan is megtehető legyen, de szükség
esetén manuálisan is módosítható legyen.
A termék leadásával párhuzamosan a hozzávalók (mennyiséggel arányos) automatikus
kivételezése (backflushing) funkció szükséges. A visszajelentésben a művelet végrehajtását
végző személy személyes időráfordítása (személy azonosítójával) megadhatónak kell lenni.
Biztosítani kell a gyártási rendelések státusz követését.
Termelés elszámolása
A rendszernek alkalmasnak kell lennie a gyártási rendelésre történő ráfordítások/bevételek
tételes kimutatására és minden ráfordítás eredeti bizonylatának kimutatására. A havi
zárások során ki kell tudni mutatni a befejezetlen termelést és lehetőséget kell adni a
különféle általános költségek gyártási rendelésekre történő felosztására. Elvárás a gyártási
rendelések elszámolása, a készlet-érték különbségek (a gyártási rendelésre történő
ráfordítások és a leadott késztermék értékének különbözetének) készlet-érték különbözet
számlára történő automatikus lekönyvelésére
Biztosítani kell a tényköltségek termékenkénti, termék csoportonkénti, időszaki kimutatását,
a terv/tény költségek eltérésének elemzését.
A rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a gyártást készletre, értékesítésre és tárgyi
eszközre is el lehessen számolni.
Termékkalkuláció
A rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a gyártott félkész és késztermékek
törzsadatai (művelettervek, darabjegyzékek), a teljesítmény tarifák és nyersanyag árak
valamint egyéb általános költségek alapján az elszámoló árakat a következő időszakra
megtervezze és a kalkuláció elemeit termékenként kimutassa.
Minőségirányítási-, menedzsment (QM) funkciók
A működéshez kapcsolódó minőségirányítási informatikai igények:
Minőség Menedzsment jelentések típuskörének és kezelésének bővítése,
illeszkedve az INKA1 projektben bevezetett Z 2 szállítói reklamáció funkcióhoz,
valamint a kapcsolódó workflow és az úgynevezett QM rendelések élesítése.
89
Mérőeszköz kezelés/kalibrálás/hitelesítés folyamatainak támogatása ( amennyiben
a TMK modulban lenne a helye akkor abban a modulban kell megvalósítani, ezért
ott is feltűntetésre került).
Auditmenedzsment - vállalati folyamatokba épített ellenőrzések/külső-belső
auditok, valamint a közszolgáltatási szerződésekben rögzített vizsgálatok teljes körű
rögzítésének és nyomon követésének
résztvevők/dokumentáció/megállapítás/akciók/módszertan stb.) lehetővé tétele,
valamint azok kiértékelése és riportolása.
Gyártásközi és gyártásvégi vizsgálatok rögzítésének és riportolásának lehetővé
tétele (Átvétel és Minőség-ellenőrzés – ÁME-, a gyártáskövetés része)
FMEA-k támogatása és kezelése, riportolása (Failure Mode and Effect Analysis -
termék fejlesztési ciklus lépéseinek követése és vizsgálata.
CAPA-k támogatása és kezelése, riportolása (Corrective and Preventive Actions -
javító és megelőző intézkedések).
SPC-k támogatása és kezelése, riportolása (Statistical Process Control – statisztikai
folyamatszabályozás gyártásban).
Tisztítási tevékenység (jármű és állomás) ellenőrzése és követés kezelése
MÁF funkciók kiváltásának biztosítása - A közszolgáltatási szerződésben szereplő
mérési feladatok maradéktalan teljesítése érdekében elengedhetetlen a
tevékenység informatikai támogatása.
o A MÁV-START Zrt.-nek az állammal megkötött közszolgáltatási szerződés szerint
szolgáltatási szint méréseket kell végezni. A közszolgáltatási szerződésben
szereplő mérési feladatok maradéktalan teljesítése érdekében elengedhetetlen a
tevékenység informatikai támogatása. A mérési eredményeket mobil számítógép
felhasználásával kell rögzíteni, és on-line adatkapcsolaton keresztül kell gyűjteni,
a feldolgozást központi számítógépen keresztül kell elvégezni, amin keresztül
egyedi igényeknek megfelelő lekérdezéseket lehet kezdeményezni (például idő
intervallum szerinti gyűjtött adatok lekérdezése, táblázatos és grafikonos
megjelenítése –heti, havi, negyedéves és ezek szegmensenkénti bontása-), és
automatikus riportok képződnek.
o A mérési feladatot a MÁV-START Zrt. Szolgáltatásfelügyeleti Szervezet
munkatársai végzik, a mérések során az adatokat egy mobil számítógépen kell
rögzíteni, ami mobil kapcsolaton keresztül online továbbítja az adatokat -a MÁV-
START Zrt. által biztosított- szerveren működő alkalmazás számára.
o A MÁV-START Zrt. szolgáltatása közben (vonaton, állomáson) a szolgáltatási szint
méréséhez szükséges adatokat (input) a helyszínen meghatározott sorrendben
rögzítik. A felméréshez kapcsolódóan rögzíteni kell, hogy a mérést ki, mikor, és
hol végezte. Az adatok rögzítése során az alkalmazással szemben elvárás a
rögzítési folyamatok automatizálása, és a mért adatok manipulálhatóságának
kizárása (bevitelt követően véglegesítés). Rögzítés során az állomás neveket
Formázott: Behúzás: Bal: 0,87 cm
90
automatikusan szegmenshez kell rendelni. A menetrendszerűség mérésénél a
pontos idő adat hozzárendelése.
o A rögzített adatokat a központi alkalmazásnak 3 évig meg kell őriznie.
o A minőség mérésének fő területei:
tisztaság
menetrendszerűség
utas tájékoztatás
járműkövetelmények
utas kiszolgálás
o Mérési szegmensek:
Nemzetközi
Minőségi távolsági
Távolsági
Budapest előváros
Regionális
o A rendszernek többek között törzsadatként kell tartalmazni:
Szolgálati hely neve (Személyszállítási központok és szegmensek szerint)
Kocsi számot (és kapcsolódó műszaki adatokat)
Jegyvizsgálók törzsszámát
Ellenőrzést végző dolgozó nevét, törzsszámát
Az adatok módosítása csak központilag lehetséges.
Az INKA1-ben eddig bevezetett „QM modullal” - cégcsoport szinten kezelendő -szorosan
együttműködő INKA2-ben tervezetten az alábbi funkciókat kell támogatnia az új
rendszernek:
A problémajelentések (karbantartási, szállítói, vevői reklamációk stb.) megoldási
folyamatainak egységes, integrált kezelése és riportálása.
NetWeaver alapú beszerzést egészíti ki, beszállító előminősítést valósítja meg, ERP-
ből beszállító felé riportálja az utóminősítés eredményeit.
Tervszerű Megelőző Karbantartás (Ciklikus Karbantartás) folyamatának támogatása
A tervszerű megelőző karbantartással végzett tervezhető karbantartási és ellenőrzési
intézkedések határidőit és terjedelmét kell leírni, az intézkedések ütemezési ciklusait idő- és
teljesítményfüggően szükséges meghatározni és a különböző karbantartási intézkedést
szinkronizálni kell tudnia a rendszernek.
91
Továbbá a végrehajtandó karbantartási intézkedésekhez karbantartási tételeket
létrehozásának biztosítását is meg kell oldani.
A TMK intézkedésekhez karbantartási művelettervek (idővel, erőforrás ráfordítással,
anyagszükséglettel, segédeszközökkel) létrehozása szükséges, amelyek pontosan leírják az
egyes műveleti lépéseket, amelyeket az ellenőrzés, az üzembe helyezés és a karbantartás
közben végre kell hajtani.
Követelmény, hogy a múltbéli adatok kiértékelése alapján a karbantartandó gép,
berendezés, eszköz megfelelő karbantartási ciklusrendje definiálható legyen.
A karbantartás tervezés során különféle karbantartási típusok legyenek meghatározhatóak a
rendszerben (alap: idő-, teljesítmény-, iső és teljesítmény karbantartás tervezés.
Gépek, Szerszámok, (Gyártó)berendezések TMK jellegű karbantartási tevékenysége MÁV-
START Zrt-re
A bevezetendő rendszernek támogatnia és illeszkednie kell az INKA1-ben már kialakításra
került TMK tervezési funkciókhoz. A tervezés eddig megvalósított TMK fő lépései:
TMK terv létrehozás:
o idő vagy
o teljesítmény alapján
A teljesítmény alapú TMK tervek vezérlését műszaki objektumokhoz létrehozott számlálók
végzik.
A mért értékek az INKA1 rendszerben, számlálókra történő rögzítése mérési bizonylatok
létrehozásával történik. A teljesítmény alapú TMK tervekből generált rendelések
automatikusan, előre definiált számlálóállások beálltakor jönnek létre.
TMK tételek meghatározása
o objektumok meghatározása
o műveletek hozzárendelése
Kialakítandó új funkciók:
Karbantartási rendelések generálása a tervadatok felhasználásával
Műszaki folyamatok ciklikus tevékenység (TMK)
TMK stratégia meglétének ellenőrzése
Stratégia létrehozása
Ütemezési paraméterek ellenőrzése
Kapacitáskorlátozással kapcsolatos tevékenységek vizsgálata
TMK terv meglétének ellenőrzése
TMK terv létrehozása
TMK tétel létrehozása
92
Munkautasítás nyomtatása
Anyag felvétele
Munkavégzés
Műszaki lezárás
Elszámolás
Kereskedelmi lezárás
TMK Műszaki folyamatok – Pénzügyi lezárás – Elszámolás
A karbantartásvégrehajtását követően rögzítik a műszaki feladatokhoz kapcsolódó
tényadatokat a rendszerben, mely alapján az elszámolás elvégezhető. Az elszámolás alapja
az anyagfelhasználás, szolgáltatás igénybevétel (számla), ráfordított munkaóra, gépüzemóra,
a karbantartási munkához kapcsolódó egyéb műszaki információk, státuszok.
A karbantartás tényvisszajelentéssel a megváltozott műszaki jellemzők rögzítésének
lehetőségét is biztosítani szükséges.
Mérőeszköz nyilvántartás:
A kalibrálandó, tájékoztató jellegű mérőeszközök kalibrálása, nyilvántartása, ellenőrzése,
életciklus kezelése, kalibrálási jegyzőkönyv készítését is meg kell oldani a TMK területen
belül.
3.2 Erőforrás tervezést (személyzet és jármű) támogató informatikai megoldás (VFK)
A MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. szervezeti integrációja
szükségessé tette, hogy a párhuzamosan működő informatikai rendszereinket és
folyamatainkat felülvizsgáljuk, konszolidáljuk.
A fejlesztés célja két feladatkör megvalósítására koncentrálva a MÁV-START Zrt. egységes
szerelvényforduló-, mozdonyforduló-, motorvonatforduló tervező és irányító informatikai
támogatása, egységes személyzetvezénylése és tervezése informatikai támogatásának
megvalósítása.
A MÁV-START Zrt. és a Magyar Állam képviseletében eljáró minisztérium között kötött
Közszolgálati Szerződés és a MÁV-START Zrt. üzleti folyamatai megkövetelik a menetrend
zavartalan ellátásához szükséges járműmennyiség és a működéshez elengedhetetlen
személyzet mindenkori biztosítását. A menetrendben meghirdetett vonatok számára minden
esetben a kellő mennyiségű üzemeltethető jármű álljon rendelkezésre.
A rendszerfejlesztés során a következő feladatokat kell végrehajtani: igények részletes
felmérése, tervezése, fejlesztése, tesztelése, üzembe helyezésük támogatása, migráció
támogatása, valamint dokumentálás.
Formázott: Behúzás: Bal: 1,02 cm
93
A már kifejlesztett és a későbbiekben kifejlesztendő rendszereket is ARIS platformon kell
dokumentálni, amelynek ki kell terjedni a rendszer leírásra, adatkörökre, oktatási
dokumentumokra.
További feladat a fejlesztésekhez, teszteléshez, telepítésekhez, és üzemeltetéshez szükséges
dokumentumok elkészítése vagy aktualizálása.
A kiépítendő rendszernél figyelembe kell venni, hogy a VPE Kft. KAPELLA 2 rendszer (K2)
2017-ben kerül kiépítésre, és azzal teljes mértékben kompatibilisnek kell lennie.
Az informatikai fejlesztéssel lefedésre kerülendő folyamatok tevékenység-csoport (nem
munkafolyamat) mélységű kibontását a 8.10 fejezet számú melléklet tartalmazza.
94
A MÁV-START Zrt. üzleti folyamtérképét az alábbi ábra szemlélteti.
9. ábra: A MÁV-START Zrt. üzleti folyamtérképe
A követelmény specifikációban meghatározott informatikai rendszer és az integrált informatikai támogatással megvalósítandó, érintett
folyamatokat, tevékenységeket MÁV-START Zrt. üzleti folyamattérképén jelöltük.
95
3.2.1 A rendszertől elvárt, általános feltételek
Jelen fejezetben az Erőforrás tervezést (személyzet és jármű) támogató informatikai
megoldás általános követelményei kerülnek bemutatásra.
A rendszernek moduláris, rugalmas felépítésűnek és könnyen bővíthetőnek kell
lennie. Funkciócsoportonként történjen a modulok kialakítása, ezáltal könnyen
kiterjeszthető a rendszer új funkciókkal vagy modulokkal. Különböző területen más-
más modulok (funkciók) kerülhetnek bevezetésre.
A rendszernek interfészen keresztül több cégen belüli és külsős informatikai
rendszerrel kell kommunikálnia. A meglévő rendszerekhez igazodó interfészek
kialakítása szükséges. Vannak online folyamatosan működő interfészek és van olyan
interfész, ahol elég naponta megteremteni a kapcsolatot.
A rendszert dinamikusan kell tudni paraméterezni, azaz a rendszer paramétereit nem
szabad „beleégetni” a programkódba, hanem egy olyan változóként kell tudni
megadni, amelyet később a rendszeradminisztrátor(ok) a programkód változtatása
nélkül módosíthatnak.
Használhatósági szempontok figyelembe vételével. Ergonómiai kialakítás, egységes
kezelőfelületek, csak a felhasználó számára szükséges adatokat kelljen felvenni, ahol
szükséges automatikusan történjen a kitöltés. Tanulhatóság szempontjából, fontos, a
könnyen kezelhető felületek használata. Működtethetőségi szempontok, hiba esetén
érthető hibaüzeneteket küld, könnyen kezelhető menürendszerrel rendelkezik,
biztonságos adatbevitelt tesz lehetővé. Felhasználói dokumentáció érthető,
redundancia mentes legyen adatok és folyamatok esetén egyaránt.
A rendszernek úgy kell felépülni, hogy a folyamatok zárt rendszert képezzenek. A
tervezési (szerelvény- és mozdonyforduló, személyzet) és vezénylési folyamat
bármelyik pontján történő beavatkozás a kapcsolódó funkciók a szükséges
módosítást át kell vegyék. A korrigálás lehetőleg automatikusan, egyidejű
üzenetküldéssel valósuljon meg. Felhasználói beavatkozás csak minimális lehet.
Informatikai rendszernek úgy kell felépülnie, hogy egyszerre több tervező is
dolgozhasson a programban, nem lehet adatbázis összeakadás, nem hátráltathatják
egymás munkáját az egymásra várakozással. Csupán a tervezési szintek és a tervezési
folyamat egymásra épülése miatti adatok előállítása adhat „logikai várakozást.
Védelmet biztosítson a fontos vállalati adatoknak. Információáramlás, keletkezés
felügyeleti lehetősége naplózással. Védelem jogosulatlan felhasználók ellen fizikai és
logikai védelemmel ellátva. Biztonsági funkciók tesztelhetőségének lehetősége.
Kommunikáció megszakadás és információvesztés elleni védelemmel ellátva.
Felhasználók, üzemeltetők azonosítása, hitelesítése egyénre szabható jogosultsági
rendszerrel.
A közszolgáltatási szerződésben leírtak valamint a HÜSZ, és egyéb belső
utasításoknak való megfelelés.
96
A kialakítandó rendszernek kezelnie és alkalmaznia kell a munkavállalók vezénylése
során hatályos és vonatkozó jogszabályokat, valamint a MÁV-START Zrt. vonatkozó
belső utasításait, szabályzatait. Ezek elsősorban, de nem kizárólagosan az alábbiak:
o 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.)
o 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről (Vtv.)
o A MÁV-START Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata
o MÁV-START Zrt. Kollektív szerződése (KSZ), annak mellékletei, valamint annak
Helyi függelékei (HF-ek)
o 72/2014. (VIII. 06. MÁV-START Ért. 37.) sz. vezérigazgatói utasítás az
utazószemélyzet szolgálati beosztásának készítéséről
o 24/2014.(II. 12. MÁV-START Ért. 9.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START
Zrt. Adatvédelmi Szabályzatáról
o 48/2016.(X. 12. MÁV-START Ért. 34.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START
Zrt. Informatikai Biztonsági Szabályzatáról
o 2/2014. sz. Igazgatói munkautasítás a Vonatkísérő személyzetforduló
tervezésről
A rendszerrel szembeni elvárás, hogy a napi, operatív munka során javítsa annak
hatékonyságát.
Egy adott időszak tervezése során a felhasználóknak legyen lehetősége az előző év
azonos időszakának, vagy más, előző időszak tervadatainak figyelembe vételére és
felhasználására, de a tervezési feladatát azok nélkül is végre kell tudnia hajtani. A
tervezés során legyen lehetőség tervvariánsok készítésére, majd azok közül egy
kiválasztottnak a jóváhagyási/végrehajtási folyamaton való elindítására.
A rendszer kialakításakor szem előtt kell tartani, hogy a tervezésre fordított időnek és
humán erőforrásnak csökkeni, a tervszerűségnek növekedni, a változásoknak gyorsan
és pontosan kell megvalósulnia.
A fejlesztendő rendszernek a jelenleg is működő funkciókat el kell látnia.
Az elkészült és véglegesített tervek alapján a vonatok tényleges közlekedési napján
illetve előtte, utána 5 napon tudnia kell megjeleníteni egy integrált irányítói felületen
a szerelvény, mozdony, mozdonyvezető és jegyvizsgáló fordulót, valamint a hozzá
rendelt eszközt, személyzetet egyaránt. Ezen felületen az Irányítónak lehetőséget kell
biztosítani a tervek megváltoztatására úgy, hogy az ne írja felül a középtávú és havi
tervszintet.
Adattárolás: a rendszert úgy kell kialakítani, hogy megoldott legyen az e rendszerben
keletkező adatok hosszú távú (minimum az aktuálisat megelőző 5 naptári évre)
tárolása és megfelelő jogosultsággal a program felületén való visszakereshetősége.
Adatfeltöltés, migráció:
97
o A vonatkozó rendszerekből egy (menetrendi) évre visszamenőleg kell az
adatokat migrálni a jelen rendszer számára. Év közben történő átállás esetén
is legalább egy teljes menetrendi időszakot kell betölteni, valamint az előző
menetrendi időszak óta eltelt idő adatait (azaz maximum 2 menetrendi
időszak adatai kerülnek betöltésre).
o A rendszerbe át kell tölteni a megfelelő forrásrendszerből az érintett
munkavállalók alapadatait, az adott évben addig teljesített túlóráinak
mennyiségét (összesítve), előző évről áthúzódó és tárgyévben még ki nem
vett/ki nem adott szabadságát, egy naptári évre vonatkozóan.
o A rendszerbe be kell vinni az egyes munkavállalók (amely munkavállalónként
lehet eltérő) munkaszerződéséből fakadó, a munkaidő beosztására vonatkozó
információkat és szabályokat: pl. két szolgálat közötti pihenőidő, készenléti
jelleg (munkakörtől függ), 12 órán túli foglalkoztatásra vonatkozó
megállapodás.
o A rendszerbe át kell tölteni a megfelelő forrásrendszerből az érintett
munkavállalók vonatkozó, előírt vizsgáit, azok érvényességét, valamint az
orvosi alkalmasságuk érvényességi idejét.
o A rendszerbe át kell tölteni a megfelelő rendszerekből a menetrendi adatokat,
járműfordulókat, pénztári, kocsivizsgálói fordulókat, menetfordulókat,
fordákat, munkaidő-beosztásokat (vezénylés), nyitott eseti megrendeléseket.
A rendszernek kezelnie kell, hogy az egyes vonatokon a személyzet nem mindig
közlekedik végállomástól végállomásig; adott vonaton a vonatkísérő(k), valamint a
vontatójármű vezető váltása eshet eltérő, közbenső állomásokra is.
Ugyanazon vonat továbbítását (személyzettel ellátását) tudni kell megosztani
feljelentkezési helyek között mind földrajzilag (adott szakaszon egyik, másikon másik
továbbítja), mind naptárilag (bizonyos napokon egyik, más napokon másik
továbbítja). Ugyanazon vonat adott feljelentkezési helyhez tartozó továbbítását meg
kell tudni osztani akár több menetforduló között is, adott esetben több vezénylő tiszt
között.
A távlati célok figyelembe vétele mellett az alábbi fő folyamtokhoz kell az erőforrás
tervező rendszert kiépíteni:
Szerelvényforduló-, Mozdonyforduló-, tervező és irányító informatikai rendszer
fejlesztés
Személyzet munkaidő-beosztás tervező és irányító informatikai rendszer fejlesztés
Személyzet irányítás tervezés
Szolgálatok lebonyolítása
Adatok feladása a vezényelt munkavállalók bérszámfejtéséhez.
98
10. ábra: Áttekintő folyamat ábra, Technológiai Tervező és Irányítási Rendszer kiépítéséhez
Áttekintő üzleti folyamatok
Menetrend tervezés alfolyamatai: Erőforrás tervezése és kezelése:
99
Szerelvény- és Mozdonyforduló tervező és irányító informatikai rendszer fejlesztés
Szerelvényforduló-, mozdonyforduló tervezési szintek
A tervezés során 4 tervezési szintet különböztetünk meg. A „bázis” terv felől haladva a
konkretizálódik a terv, a változások átvezetésre kerülnek.
BÁZIS TERV (adott évre) , alapterv (általános hétre, illetve hosszabb időszakokra (4-től 90
napos időszakok tervezése is lehetséges legyen „tanulmány terv”)
(célszerű lenne a tervezést t-2. éven elkezdeni ezen a szinten, tervváltozatokkal)
KÖZÉPTÁVÚ TERV HAVI TERV + PÓTLÉKOK TERVEZÉSE vezénylés elkészítése érdekében
készül.
RÖVIDTÁVÚ TERV (kiadott szolgálat után, de napokkal érvénybelépése előtt)
IRÁNYÍTÁS (operatív tervezés, ad-hoc feladatok, probléma megoldás)
Az egyes szinteknek elkülönülnek, de egymásra épülnek.
Visszafelé kereshetőnek kell lennie. Az egyes terv verzióknak, adatoknak
összehasonlíthatónak/visszakereshetőnek kell lennie.
ALTERNATÍVÁK képezhetősége, adott időszakra, több variáns.
A szerelvényforduló tervezés üzleti folyamatai
SZVÖR tervezés és a technológiai járműgazdálkodás egymással szorosan összefüggő
tevékenységek rendszere, amelyen belül a tervezési és operatív irányítási feladatok a
végrehajtás felügyeletével és ellenőrzésével kiegészítve biztosítják a folyamat működését.
Feladata a menetrendi adatok, és a jármű nyilvántartás adatai alapján tervezhetővé tenni a
hálózati szintű és éves menetrendi időszakra vonatkozó szerelvényforduló és szerelvény
összeállítás megvalósítását, valamint támogatni a rá épülő személyszállítási tisztítási és
személyzetvezénylési technológiák (mozdonyforduló, személyzetfordulók stb.) tervezését. A
szerelvényforduló és szerelvény-összeállítás során keletkezett adatok szolgálnak alapul egyes
terv szintű naturáliák az ülőhely-kilométerek és futásteljesítmények számításához is, a kocsi-
vizsgálati tengelyszám számítási eljárásokhoz, valamint a jegyvizsgáló, vonatkísérők
személyzet személyzetvezénylési rendjének kialakításához, a menetrendi adatokkal
együttesen.
Elvi feladat (vonat)elosztás szükségességének okai
Az elvi feladatelosztás szükségessége az alábbi okok miatt merülhet fel:
éves menetrendi tervezéshez kapcsolódó szerelvényforduló tervezéshez;
jelentősebb évközi menetrend módosításhoz (menetrend módosítás, vágányzár)
kapcsolódó szerelvényforduló tervezéshez;
100
előre nem látható okból keletkező, és tartósan fennmaradó rendkívüli helyzetek
esetében, amely már operatívan nem kezelhető, és a feladatmegosztás
újragondolását kívánja meg.
Elvi feladat (vonat)elosztás a TSZVI-k között
A szerelvényforduló tervező munkatársak a belföldi elvi menetvonal tervek, továbbá a
nemzetközi kiállítási tervek alapján, a Üzletfejlesztés és marketing által meghatározott
szolgáltatási-menetrendi irányelvek, illetőleg a Műszaki Igazgatóság által az adott időszakra
prognosztizált üzemképes járműhelyzetben foglaltak figyelembevételével, valamint a SZVÖR
tervezési tevékenységet szabályozó utasítások, rendelkezések, és szabályok, normaidők,
hatékonysági előírások (akciótervek) által előírt feltételek mellett elvégzik az elvi
feladatmegosztást a tervezési területek között.
Az elvi feladat (vonat) elosztás során valamennyi TSZVI vonatkozásában meghatározásra
kerül az a vonatmennyiség (vonatszámonként, számcsoportonként, vagy területileg vonat
nemenként), melyhez az adott Igazgatósághoz tartozó jármű telepállomásokra állomásított
gördülő állományt figyelembe véve technológia (elsősorban szerelvényforduló és vonat-
összeállítás) terveket kell készíteni az adott menetrendi feladathoz kapcsolódóan. A
feladatleosztás az előzetes szerelvény kiállítási terv, amely elektronikus formában is elkészül.
Az első változatot követően szükség esetén különböző, akár megrendelői, akár belső
egyeztetés hatására keletkező menetvonal tervmódosítást követően az előzetes szerelvény
kiállítási tervnek módosíthatónak kell lennie.
Jármű-telepállomás szintű elvi szerelvényfordulók és vonat- összeállítások tervezése
Az előzetes szerelvény kiállítási terv, a belföldi elvi menetvonal tervek, a nemzetközi
menetrend és kiállítási tervek, továbbá az Üzletfejlesztés és marketing által meghatározott
szolgáltatási-menetrendi irányelvek, az utas számok, a hatékonysági előírások (akciótervek),
illetőleg a Műszaki Igazgatóság által az adott időszakra prognosztizált üzemképes
járműhelyzetben foglaltak képezik a jármű-telepállomás szintű elvi szerelvényforduló és
vonat-összeállítás tervezés alapját.
Az elvi szerelvényforduló és vonat-összeállítási terveket el kell készíteni az adott feladathoz
meghatározott határidőre. Az első változatot követően szükség esetén különböző, akár
megrendelői, akár belső egyeztetés hatására keletkező menetvonal tervmódosítást, illetőleg
ez ebből kifolyólag módosított előzetes szerelvény kiállítási tervet követően, az adott
verziónak megfelelő elvi szerelvényforduló és vonat-összeállítás terveknek is módosítani kell.
A szerelvényforduló és vonat-összeállítás tervezését a hatályos utasítások, rendelkezések, és
szabályok betartása mellett kell végezni az előírt formátumban, a gazdaságossági,
hatékonysági és üzembiztonsági szempontok, illetve közszolgáltatási szerződésben foglaltak
maximális figyelembevételével.
101
Az eljárás következtében létrejönnek a jármű telepállomás szintű elvi szerelvényfordulók, és
vonat-összeállítás tervek, továbbá az előzetesen prognosztizált járműszükséglet aktuális
verziója.
Jármű-telepállomás szintű elvi szerelvényfordulók és vonat-összeállítások koordinációs
eljárása
A Technológiatervezés szerelvényforduló tervezői az általuk elkészített elvi szerelvényforduló
és vonat-összeállítás terveket az érintett TSZVI-k, jármű telepállomások technológus
munkatársai részére megküldik, akik ezeket a terveket a Pályavasút felelős munkatársaival
egyeztetnek, melyeket visszacsatolnak a Technológiatervezés felé. A koordináció hatására a
szerelvényforduló és vonat-összeállítás tervek újabb verziója jön létre. Az eljárás során
tisztázódik, hogy a tervezett szerelvényfordulók, illetve vonat-összeállítások biztosítására a
rendelkezésre álló eszközpark területi elosztásán kell-e módosítani, azaz előre láthatólag
milyen járműátcsoportosításokat, illetőleg egyéb járműállagot érintő intézkedéseket kell
végrehajtani a tervezett menetrend megfelelő kiszolgálása érdekében.
Elvi menetrend járműigényének összegzése
Az adott szerelvényforduló és vonat-összeállítás terv verzió alapján a Technológiatervezés
szerelvényforduló tervezői elvégzik a jármű telepállomási járműszükségletek összesítését,
amely nyomán létrejön az elvi menetrend járműigénye.
A prognosztizált adatokat a Technológiatervezés és a Műszaki Igazgatóság közösen elemzi,
figyelembe véve a járműparkban a vizsgált időszakra vonatkozó, előre tervezett változások
(selejtezés, felújítás, beszerzés) hatásait, létrehozva az új menetrend előzetes
járműmérlegét.
Elvi SZVÖR elkészítése, a közreműködő szervezetek tájékoztatása
Az előzetes vezetői jóváhagyását követően a belföldi elvi menetvonal tervek, továbbá a
nemzetközi menetrend és kiállítási tervek alapján, az Üzletfejlesztés és marketing által
meghatározott szolgáltatási-menetrendi irányelvek figyelembevételével, és az előzetes
szerelvény kiállítási terv alapján tervezett telepállomási szerelvényforduló és vonat-
összeállítási tervek összessége alkotja az elvi SZVÖR-t. Az elkészített elvi SZVÖR-t a
Pályavasút érintett szervezeti egységei részére át kell adni.
Az egyeztetést követően lezárul a szerelvényforduló és vonat-összeállítás tervezés első
folyamatszakasza. A megkezdődik az elvi menetvonalak tényleges menetrenddé történő
kiszerkesztése, melynek nyomán létrejön az adott ciklusra szóló menetrend tervezet.
102
Feladat (vonat) elosztás az TSZVI-k között a menetrendtervezet alapján
A feladat (vonat) elosztás során jármű telepállomás bontásban meghatározásra kerül az a
vonatmennyiség (vonatszámonként, számcsoportonként, vagy területileg vonat nemenként),
melyhez az adott Igazgatósághoz tartozó jármű telepállomásokra állomásított gördülő
állományt figyelembe véve technológia (elsősorban szerelvényforduló és vonat-összeállítás)
terveket kell készíteni. A feladatleosztás a szerelvény kiállítási terv, amely történhet
elektronikus formában, illetve egy feladatelosztó munkaértekezlet keretében élőszóban.
Jármű-telepállomás szintű szerelvényfordulók és vonat-összeállítások tervezése, helyi
előzetes technológiai egyezetések lefolytatása
A szerelvény kiállítási terv képezi az alapját a belföldi menetrend menetvonal tervezet,
továbbá a nemzetközi menetrend és kiállítási tervek mellett a jármű-telepállomás szintű
szerelvényfordulók és vonat-összeállítások tervezésének.
A SZVÖR tervezést a középtávú szerelvényforduló tervező munkatársak végzik a
Menetrendtervezéssel, illetve a Műszaki Igazgatósággal együttműködve. A
szerelvényforduló és vonat-összeállítás tervezését a hatályos utasítások, rendelkezések, és
szabályok betartása mellett kell végezni az előírt formátumban, a gazdaságossági,
hatékonysági és üzembiztonsági szempontok, illetve közszolgáltatási szerződésben foglaltak
maximális figyelembevételével.
Az eljárás következtében létrejönnek a telepállomási szerelvényforduló, és vonat-összeállítás
tervek aktuális verziói, továbbá a prognosztizált járműszükséglet.
Aktuális SZVÖR verzió Belső felülvizsgálata és koordinációja
A SZVÖR változat tervezése során a szerelvényforduló tervezők által elkészített
szerelvényforduló és vonat-összeállítás terveket az érintett területek részére megküldik. A
technológusok ezeket a terveket a Pályavasút területileg felelős munkatársai megvizsgálják,
és szükség esetén módosító javaslatokat tesznek, melyeket visszacsatolnak a
Technológiatervezés felé.
A koordináció hatására a szerelvényforduló és vonat-összeállítás tervek újabb verziója jön
létre. Pontosításra kerülnek a tervezet szerelvényfordulók, illetve vonat-összeállítások
biztosításához szükséges jármű átcsoportosítások. Az eljárás során a Műszaki Igazgatóság
közreműködésével kialakul a SZVÖR terv aktuális verziójának járműszükséglete, illetve a
jármű átcsoportosítási terv.
Menetrend-tervezetet lefedő SZVÖR-terv átadása az érdekelteknek, hálózati egyeztetések
A belföldi és nemzetközi menetrend tervezet, továbbá a szerelvény kiállítási előírás alapján
kidolgozott telepállomási szerelvényforduló és vonat-összeállítási tervek utolsó verziójának
összessége alkotja az aktuális SZVÖR tervezetet. Az elkészített aktuális SZVÖR verziót az
érdekelt MÁV-START Zrt. szervezetek, illetőleg a MÁV Pályavasút érintett szervezeti egységei
103
részére át kell adni, hogy a saját szempontú végrehajthatósági vizsgálatok elvégezhetőek
legyenek.
SZVÖR terv véglegesítése az egyeztetéseknek megfelelően
A technológiák kialakítása során feltártak eredményeket a vizsgálatot végző szervezetek által
tett javaslatok SZVÖR-re vonatkozó részét a Technológiatervezés, míg a menetrend
módosítási kéréseket a Menetrendtervezés vizsgálja felül.
A MÁV-START Zrt.-n belüli, illetőleg a Pályavasút érintett szerveivel történt egyeztetést
követően lezárul a szerelvényforduló és vonat-összeállítás tervezés második szakasza. A
SZVÖR tervezet vezetői elfogadását követően már létre jön a végleges SZVÖR.
Szerelvénymenetek kimutatása és megrendelése. Rendelkezés a
járműátcsoportosításokra. Elektronikus SZVÖR állomány létrehozása, az adatbázis
feltöltése
A véglegesített SZVÖR alapján az a Technológiatervezés szerelvényforduló tervezői a
területükhöz tartozó jármű telepállomások szerelvényfordulóiból kimutatást készítenek,
amely tartalmazza a fordulók lebonyolításához szükséges szerelvénymenetek felsorolását. A
kimutatások alapján gondoskodnak a szükséges szerelvénymenetek menetvonalának,
továbbá tolatási és vontatási szolgáltatásainak megrendeléséről a rendelkezésre álló
informatikai támogatás erre a célra kialakított elektronikus felületén.
A Műszaki Igazgatóság a Technológiatervezés közreműködésével kiadja a végleges SZVÖR
végrehajtásához szükséges jármű átcsoportosításokat tartalmazó rendelkezést.
A Technológiatervezés szerelvényforduló tervező munkatársai informatikai támogatás
segítségével feltöltik a végleges szerelvényforduló és vonat-összeállítás terveket tartalmazó
adatokat.
A SZVÖR kiadása
A Technológiatervezés a mindenkori aktuális előírásoknak megfelelő formátumban kiadja a
SZVÖR I, és II részét, és gondoskodik a MÁV-START Zrt. érdekelt, illetőleg a Pályavasút
érintett szervezeti egységei részére elektronikus úton történő megküldésükről is.
Szerelvény átmenetek szabályozása, szerelvényfordulók életbe léptetésének elrendelése,
határidők
A SZVÖR kiadását követően a Menetrendtervezés nemzetközi járattervező munkatársai a
Technológiatervezés hosszú távú tervezőinek közreműködésével előállítják és kiadják a
nemzetközi szerelvények átmeneti rendelkezését. A Technológiatervezés szerelvényforduló
tervezői elkészítik a belföldi személyszállító vonatok szerelvényátmenetét, melyet az
érdekelt MÁV-START Zrt. szervezetek, illetőleg a Pályavasút érintett szervezeti egységei
részére elektronikus úton átadnak.
104
Az átmeneti rendelkezések kibocsátásával, az abban meghatározott időponttól a kiadott
szerelvényfordulók és vonat-összeállítások, továbbá a kapcsolódó technológiák is életbe
lépnek.
Mozdony-, motorvonat forduló tervezés jelenlegi folyamata
A MÁV-START Zrt. szolgáltatási folyamatának (üzemeltetés) szabályozása, amely a
menetrendszerint közlekedő személyvonatok, a szerelvényvonatok, a megrendelt és
visszaigazolt vontatási-, tolatási,- és egyéb, vontatáshoz kapcsolódó szolgáltatások
teljesítéséhez szükséges mozdonyfordulók megtervezését, a mozdonyirányítást és a
szolgáltatás elvégzését foglalja magába.
Vontatás-szolgáltatás megrendelése
A MÁV-START Zrt. saját vonatain kívüli vontatás-szolgáltatás megrendelés fogadása,
visszautasítása, visszaigazolása, a teljesítés nyomon követése informatikai alkalmazásban
történik. A rendszer interfésszel kapcsolódik a VONTAT informatikai rendszeréhez és a VPE
Kft. menetvonal kiutaló rendszeréhez.
A rendszerben rögzített megrendelés tartalmaz minden olyan adatot, amely alapján
eldönthető, hogy a MÁV-START Zrt. a megrendelést befogadja, visszautasítja, vagy alternatív
megoldást javasol a Megrendelőnek. Befogadás esetén tartalmaz minden olyan információt,
amely a szolgáltatás nyújtásához szükséges.
A rendszerben beérkezett vontatás-szolgáltatási megrendeléseket a vontatási szakértők
fogadják, és a tervező informatikai rendszerben tervezik meg a szolgáltatáshoz kapcsolódó
technológiát. A rövid távú igényeket (30 napon belüli) a TSZVI kijelölt változáskezelői, vagy
munkaidő beosztás készítői fogadják, és a tervező rendszerben tervezik meg a
szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatási technológiát. Az operatív igényeket (24 órán belüli)
az Üzemirányítás kezeli.
A VONTAT rendszer rendszerparaméterezéssel szabályozott módon automatikusan kezeli,
hogy megrendelési és menetrendi adatokat a vontatási szakértőkhöz, vagy a
változáskezelőkhöz érkezzenek. A vontatási szakértőkhöz az eredeti érvényesség hónapját
megelőző hónap 10.-ig érkeznek a megrendelések. A változáskezelőkhöz azok a tervszerű
megrendelések érkeznek, melyeket nem a vontatási szakértők bírálnak el, de 24 órán túliak,
kivétel a péntek 13 óra után érkező, követő hét kedd 13 óra előtt induló/ kezdődő
megrendelések kerülnek automatikusan megküldésre. Ez utóbbiakat a hétvégi ügyeletben
lévő munkaidő-beosztáskészítőkhöz, vagy a vontatási irányítókhoz (24 órán belüli
megrendelések) kerülnek megküldésre.
Mozdony- és személyzetforduló tervezés
A MÁV-START Zrt. saját vonatai és a befogadott vontatás-szolgáltatási megrendelések
teljesítéséhez szükséges mozdony- és személyzetfordulók megtervezése a tervező
rendszerben történik, amely hálózati (országos) szintű előtervezésből, mozdony- és
személyzetforduló tervezésből, és a területi szintű (TSZVI) munkaidő-beosztások készítéséből
áll.
105
A tervező rendszerben rögzített paraméterek képezik le a szolgáltatáshoz kapcsolódó
technológiai időket, az Mt, Vtv és a KSZ-ben és Helyi függelékeiben megadott munkáltatási
feltételeket és a vontatási szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatást leíró adatokat
(menetrend, útvonal, vonatparaméterek). Ezek alapján az alkalmazásban kiépített funkciók
segítségével a külön-külön tervező egységek készítik el mozdony- és személyzetfordulót,
illetve a munkaidő-beosztásokat.
Mozdony hozzárendelése a konkrét megrendeléshez
Az elkészült mozdonyfordulók figyelembevételével a kijelölt üzemirányítók rendelik hozzá a
mozdonyt.
Személyzet hozzárendelése a konkrét megrendeléshez
Az elkészült személyzetfordulók vagy rendelkezésre álló szabad kapacitás alapján a
területileg illetékes TSZVI felvigyázó, vagy a kijelölt üzemirányító, rendeli hozzá a
személyzetet.
A vontatási/tolatási feladat elvégzése
A mozdonyvezető a menetrend, a vonatkozó forgalmi és műszaki utasítások, valamint a
parancskönyvi rendelkezések betartásával a szolgáltatáshoz rendelt mozdonnyal végzi el a
számára előírt vontatási/tolatási feladatokat.
A szolgáltatásnyújtás alapvető dokumentumai a Menetigazolvány, és a Mozdonyfedélzeti
berendezés által mért adatok (a vonattovábbítás adatai, és a közlekedés tény adatai),
amelyek az EMIG-FVS rendszerben kerülnek rögzítésre. Ez tartalmazza az elvégzett
vontatási/tolatási szolgáltatás valamennyi lényeges adatát, és ez szolgál alapjául a
szolgáltatásról kiállítandó számlának.
Az előforduló rendkívüli eseményeket Mozdonyvezetői eseményjelentésben rögzítik, illetve
az Üzemirányítás a VONTAT rendszer TRES moduljában rövid leírással Igazgatósági
nyilvántartást vezet. Ezek szolgálnak alapul a minőségi paraméterek kezelésének, valamint
információt szolgáltatnak esetleges kötbér viták rendezéséhez.
Folyamatközi ellenőrzések, intézkedések
A szolgáltatások teljesítésének nyomon követése a Mozdonyfedélzeti berendezések (MFB)
adatai alapján a tervező rendszer Járműirányítás felületén, az az EMIG-FVS, VONTAT és
almoduljaikban (VOFI, TEFI, TOFI, SZOFI) történik, ami lehetővé teszi a folyamatokba történő
azonnali beavatkozást.
Vontatás-szolgáltatások számlázása
A vontatási és tolatási szolgáltatások számlázása a szolgáltatási szerződésekben rögzített
módon történik. Alapadatokat, minőségi paramétereket a Mozdonyfedélzeti berendezés
(MFB) mért adatai, és a Menetigazolványon rögzített adatok szolgáltatnak az EMIG-FVS
rendszeren keresztül.
106
A fejlesztést érintő folyamatok
Szerelvényforduló tervezés feladatok
A kialakítandó rendszertől elvárt szolgáltatások:
Jármű telepállomásokra készül
Szerelvényekre bontott forduló tervezés
Nemzetközi vonatok tervezése KeV díj számítással
Jármű szükséglet sorozatonként, az üzemképes jármű állag, és utasszámlálási adatok
függvényében
Forduló tervezés a RIC-, technológiai- és műszaki járműgazdálkodási szabályok
alapján
A szakértői tervezés támogatása automatikus funkciók széles körével
Szerelvény-összeállítás, vonat-összeállítás generálása a szerelvényfordulók alapján
(nemzetközi is)
Ellenőrzés:
Szabályszerűség és betervezettség (nincs kimaradó vonat)
o Kapacitás
o Jármű fedezet
Fordulók
o Ciklikus rendszer kialakítása
o Fenntartási tevékenységek tervezhetősége (tisztítás, karbantartás, zárt WC
ürítés)
Fordulónapon belül vonatok között
Nagyobb időszükséglettel járó tevékenység fordulónapon kívül
o Maximális futásteljesítmény biztosítása
o Fordulóidők szerelvény, és fordulóállomás típusonként
o Gépi tervezés a séma kialakításához
o Ellenőrzési funkciók:
Fordulóidő (normaidő)
Futásteljesítmény számítási metódusok
Karbantartás
Tisztítás
107
3.2.2 Mozdony-, motorvonat forduló tervezés feladatok
3.2.2.1 A kialakítandó rendszertől elvárt szolgáltatások
A járműforduló jármű telepállomásokra készül
Szerelvényekre bontott forduló tervezés
Jármű típusok, üzemképes jármű állag, és utasszámlálási adatok függvényében
technológiai és műszaki járműgazdálkodási szabályok alapján
A szakértői tervezés támogatása automatikus funkciók széles körével
Szerelvény-összeállítás, vonat-összeállítás generálása a szerelvényfordulók alapján
Ellenőrzés
o Szabályszerűség és betervezettség (nincs kimaradó vonat)
o Kapacitás
o Jármű fedezet
Fordulók
Ciklikus rendszer kialakítása
Fenntartási tevékenységek tervezhetősége (tisztítás, karbantartás, zárt WC ürítés,
üzemanyag vételezés)
o Fordulónapon belül vonatok között
o Nagyobb időszükséglettel járó tevékenység fordulónapon kívül
o Maximális futásteljesítmény
Fordulóidők szerelvény, és fordulóállomás típusonként
Gépi tervezés a séma kialakításához
Ellenőrzés
o Fordulóidő
o Futásteljesítmény
o Karbantartás
o Tisztítás
Riportok készítése. Külső partnerek felé webes felület biztosítása az elkészült
feladatok egyeztetésére
108
3.2.3 Személyzet munkaidő-beosztás tervező és irányító informatikai rendszer
fejlesztés
3.2.3.1 Személyzet irányítás tervezési szintjei
A tervezés során (amely magában foglalja a fordulótervezést és a túrok tervezését is) 4
tervezési szintet különböztetünk meg. A „bázis terv” felől haladva konkretizálódik a terv, a
változások átvezetésre kerülnek.
BÁZIS TERV alapterv (általános hétre, illetve hosszabb időszakokra)
A fordulótervezés során (amely az utazó munkavállalókra vonatkozik), a téli
menetrend képezi az alapot, ez egész évre szól; ehhez képest a nyári menetrend
plusz vonatokat jelent; ezt a tervezést a fordulótervező végzi.
A túrok tervezése (amely az állomási munkavállalókra vonatkozik) adott időszakra
(naptári évre) szól, a menetrendhez viszont nem kötődik; jelenleg ilyen tervezés nem
történik.
A rendszer a tervezést azzal is támogatja, hogy az előző menetrendi/naptári év adatai
elérhetők benne. A tervekből több változat is készíthető, amelyek közül egy kerül majd
jóváhagyásra.
KÖZÉPTÁVÚ TERV HAVI TERV + PÓTLÉKOK TERVEZÉSE
A menetrendi pótlék kezelésének tervezése fordulókészítői feladat.
A vezényelt munkavállalókra a havi tervet vontatójármű vezetőknél a munkaidő-beosztás
készítő/változáskezelő, egyéb vezényelt munkavállalóknál a vezénylő tiszt készíti.
RÖVIDTÁVÚ TERV (1 hetes)
szükséges, azóta felmerült módosulások kezelésének tervezése.
A vezényelt munkavállalókra a rövid távú tervet vontatójármű vezetőknél a változáskezelő,
egyéb vezényelt munkavállalóknál a vezénylő/vezénylő tiszt készíti.
IRÁNYÍTÁS: operatív tervezés, ad-hoc feladatok, problémák megoldása (napi szintű
vezénylés)
A vontatójármű vezetőknél már jelenleg is használatban van az Elektronikus
Menetigazolvány, amelyet az MFB-n keresztül tölt; a szolgálatkezdését és
lejelentkezését jelenleg az IVU.planban regisztrálja a felvigyázó – ezt a fejlesztésre
kerülő rendszernek ki kell váltania.
109
A vonatkísérőknél Szolgálati lap formájában jelenik meg; ezen jelennek meg a
szolgálatba lépés előtt ismertté vált változások és azoknak a kezelése, a munkaidő
felhasználása, az annak során történt változások.
Az állomási munkavállalók esetében a munkaidő adminisztrálásához, a szolgálat
dokumentálásához jelenleg feljelentkezési könyv/felolvasókönyv/jelenléti ív van
használatban; a fejlesztésre kerülő rendszernek ezeket ki kell váltani a Szolgálati
lappal.
Az egyes szinteknek elkülönülnek, de egymásra épülnek.
Visszakereshetőség: az egyes terv-verzióknak, azok adatainak
összehasonlíthatónak/visszakereshetőnek kell lennie, amíg az adott tervezés le nem zárul
valamelyik tervverzió jóváhagyásával.
Alternatívák: adott időszakra több tervvariánst kell tudni képezni; ezek közül egy
kiválasztottat kell elindítani a jóváhagyási folyamaton, majd az esetleges módosítások után
azt kell tudni érvényes tervként kezelni. A jóváhagyási folyamat lezárásával a nem
jóváhagyott verziók törlődnek. A jóváhagyott tervek később sem kerülnek törlésre.
3.2.3.2 Személyzetforduló tervezés üzleti folyamata
A személyzet tervezése kiterjed mind az utazó szolgálatot ellátó vonatszemélyzetre
(vontatójármű vezetők, vonatkísérők stb.), mind pedig a szolgálati helyhez kötött
tevékenységet ellátó munkavállalókra (pénztárosok, kocsivizsgálók stb.). Utóbbi esetben a
tervezés nem menetfordulókhoz kötődik, hanem olyan munkaidő-beosztás készül el az
adott szolgálati helyre, az ellátandó feladatok, nyitvatartási idők, aktuális terheltség stb.
megfelelően.
A személyzet tervezés során figyelembe kell venni, hogy a munkavállalók vezénylése
nemcsak a közvetlenül „produktív” tevékenységekre történik a rendszer által, hanem kezelni
kell azokkal egyetemben (szintén a munkaidő beosztásának részeként) a
teljesítményátcsoportosításokat, képzéseken, vizsgákon, orvosi vizsgálaton való részvételt,
munkaruha felvételt stb. is.
Ezeken túl a rendszernek kezelnie kell a Munka Törvénykönyvében, a Kollektív Szerződésben
és annak helyi függelékeiben, valamint az egyéb vonatkozó szabályozásokban és
rendelkezésekben bekövetkező változásokat is – míg egy rendelkezés-csomag aktuálisan
érvényben van, előfordulhat, hogy a következő időszak vezénylését már más, vagy módosult,
ismert hatályossági dátummal bíró rendelkezések alapján kell tervezni.
A MÁV-START Zrt. saját személy- és tehervonatai közlekedtetéséhez, valamint a befogadott
és visszaigazolt vontatási-, tolatási és egyéb, vontatáshoz kapcsolódó szolgáltatás
megrendelések teljesítéséhez szükséges vontatójármű vezetői menetfordulók megtervezése
jelenleg a tervező rendszerben (IVU.plan) történik, amely hálózati (országos) szintű
előtervezésből, vontatójármű vezetői személyzetforduló tervezésből, és területi szintű
(TSZVI) munkaidő-beosztások készítéséből áll.
110
A vonatkísérő személyzet menetfordulóinak tervezése szintén az IVU.plan rendszerben
történik. Strukturálisan a tervezési folyamat a menetforduló tervezéséből, az elővezénylés
elkészítéséből (előző hó 23-ig elkészített, illetve a 7 napon túli változtatásokkal módosított
munkaidő beosztás), valamint a napi szintű, tényleges vezénylés elkészítéséből áll
(amennyiben erre az elővezényléshez képest valamilyen változtatási ok merült fel).
Az állomási munkavállalók (pénztáros, kocsivizsgáló, egyéb munkakörű munkavállalók)
munkaidő-beosztásának tervezése szolgálati helyenként eltérő szolgálatkezdési és –
befejezési idővel történhet (pl. osztott idők, rendkívüli nyitva tartás).
A tervező rendszerben rögzített paraméterek képezik le a szolgáltatáshoz kapcsolódó
technológiai időket (normaidőket), az Mt., a Vtv., a MÁV-START Zrt. KSZ-ben és annak Helyi
függelékeiben megadott munkáltatási feltételeket és a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb
leíró adatokat. Ezek alapján az alkalmazásban kiépített funkciók segítségével különböző
munkakörben dolgozók készítik el a személyzetfordulót, illetve a munkaidő-beosztásokat,
gazdálkodnak a rendelkezésre álló erőforrásokkal, azok munkaidejével.
3.2.3.3 Utazószemélyzet tervezése
Az utazószemélyzet (vontatójármű vezetők, és vonatkísérők) végzik a vonaton annak
továbbítását. Elsősorban a továbbítandó vonatok paraméterei határozzák meg, hogy annak
továbbításához milyen minőségű és összetételű utazószemélyzet szükséges. A továbbítandó
vonatok körének nagyobbik része az adott időszak személyszállítási menetrendjéből,
valamint az ezen kívül befogadott egyéb szállítási szolgáltatásokból származik.
3.2.3.4 Személyzetforduló tervezés
A MÁV-START Zrt. által ellátandó vonattovábbítási feladatok (menetrend szerinti, és azon
kívüli személyszállítás, teherszállítás, elvállalt vontatási szolgáltatások) teljesítéséhez
szükséges személyzetfordulók megtervezését a személyszállítási utazószemélyzet és a
vontatási utazószemélyzet részére azonos informatikai rendszer végezi (IVU.plan), amellyel
hálózati (országos) szintű előtervezés történik. A tervezőprogramot használjuk a munkaidő-
beosztások elkészítésére is, de ez már területi (TSZVI) szinten zajlik. Az Üzemirányító
Központban dolgozó vontatási főirányítók az erre a célra kialakított, ún. irányítói modulját
használják a programnak.
A folyamatosan változó megrendelés-állomány és a vontatási utazószemélyzet rendelkezésre
állásának kezelése érdekében a rendszer képes a változáskezelésre, szükség esetén frissíti a
bemeneti adatokat és ennek alapján támogatja az előtervezés módosítását, illetve a napi
változások alapján módosíthatók a tervezett munkaidő-beosztások is.
Ugyanígy szükséges a személyszállítási utazószemélyzet változásának kezelése is.
A személyzetfordulók tartalék kerettel kerülnek megtervezésre a tervező rendszerben, mert
az operatív megrendelések csak a tervezési idő lezárása után kerülnek rögzítésre a VONTAT
rendszerben és válnak ismertté a személyzet operatív tervezését végzők számára, hogy az
előre nem látott helyzeteket kezelni lehessen. Ezen tartalék személyzeti erőforrásokat a
TSZVI (vonatkísérők esetében) és az Üzemirányítás (vontatójármű vezetők esetében)
111
illetékesei szintén a vonattovábbítási feladatokhoz rendelik a szolgáltatás lebonyolítása
érdekében.
A személyzetfordulók megtervezéséhez szükséges menetrendi-menetvonali adatok
interfészeken érkeznek a tervező programba. A tervezéshez a különböző – munkáltatási és
technológiai – szabályozásokon túl további adatok is szükségesek: a MÁV-START Zrt.
szerelvény- és motorvonat fordulói, azaz hogy az egyes vonatok milyen jellemzőkkel bírnak,
milyen összeállításban közlekednek.
A személyzet- és munkaidő-beosztás tervezést végző rendszernek kell tartalmaznia és
alkalmaznia a vonatkozó utasítások, kötelező oktatás, orvosi vizsgálat, vizsgáztatás,
jelentkező egyéb igények, létszám adatok, a munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó
egyes – akár egyéni – szerződéses/megállapodásos adatok, továbbá a munkáltatási és
technológiai szabályozások (Pl. Munka Törvénykönyve, Kollektív Szerződés és annak Helyi
Függelékei) munkáltatásra vonatkozó szabályait.
A tervezési folyamat a menetrendváltás előkészítésével veszi kezdetét. Az egész hálózatot
érintő alap szolgálatok (munkaidő-beosztás tervek) a menetrendváltás időpontjára készülnek
el. A tervezésnek ebben a fázisában valamennyi megrendelt személyszállító vonat, tartalék
és csomóponti kiszolgáló- és tehervonat továbbításához szükséges szolgálatok készülnek el.
A menetrendváltást követően menetrendi adatimport jelenleg csak azokban az esetekben
van, amikor hivatalosan módosítás érkezik a tervezésbe bevont vonatok halmazára. Ez
alapvetően három okból kifolyólag történhet:
menetrend módosítások, pótlékok miatt,
alkalomszerűen,
vágányzárhoz kapcsolódóan.
A tervezés megkezdéséhez szükséges menetrendi és megrendelési adatok rendelkezésre
állásának biztosítása az Értékesítési szervezet feladata és felelőssége. A tervezéshez
szükséges, hogy a jelenleg nem informatikai adatimporttal beérkező egyéb információk (pl.:
szálláshelyek rendelkezésre állása) is a fordulószerkesztő rendelkezésére álljanak (de nem az
informatikai rendszeren belül kezelt).
A területek (TSZVI-k) a teljesítményátcsoportosítási, vonal-, állomás- és típusismereti,
személyzeti ismeretanyagot érintő képzési igényeiket a Technológiatervezés vezető részére
küldik meg a tárgyhónapot megelőző második hónap 15-ig.
A folyamat során optimális forduló tervek (szolgálat tervek) elkészítésére kell törekedni a
következők figyelembevételével:
A produktív idő növelése, gazdaságos foglalkoztatás (díjazott improduktív idő
csökkentése).
Az egyes vonatokra a feladatok mennyiségének (személykocsik száma, típusa, utasfő,
utas csere nagysága, beszedendő utánfizetési bevétel mértéke) és minőségének
(vonattípus, elvárt szolgáltatási színvonal – beleértve az utasokkal való
112
kapcsolattartást) megfelelő létszám vezénylése, az utazószemélyzeti feladatok
ellátása és a jogos bevételek beszedése, megtartása érdekében.
A foglalkoztatás ritmusa, tervszerűség.
A számított létszámszükséglet, és a jogszabályi feltételeknek való megfelelőség
mellett a menetfordulók gazdaságosságának értékelésére (így különösen az egy főre
eső szolgálati és távolléti óra, valamint az improduktív idő mértéke), optimalizálására
kell törekedni.
Jellemzően új szolgálat tervek, fordulók készülnek a következő esetekben:
o új menetrend;
o menetrendi időszakon belüli menetrend módosítás (pótlékok kiadása,
vágányzárak meghirdetése);
o technológiaváltozás (pl. engedélyezett szolgálati óra, fel- és lejelentkezési
normaidő, SZVÖR változása);
o lényeges létszámváltozás;
o telepállomások közötti feladat átcsoportosítás az egyenletes feladatelosztás
érdekében;
o vonatkozó szabályozók változása.
3.2.3.5 Havi munkaidő-beosztás készítés (elővezénylés)
Az utazószemélyzet részére a MÁV-START Zrt. KSz-ben előírt időpontig előre meg kell
tervezni, és írásban át kell adni a következő havi munkaidő-beosztást.
A személyzetforduló tervezési folyamat végén (ha az előző időszakra érvényes tervhez
képest volt változás) a személyzetforduló tervezők elküldik a tárgyhónapra vonatkozó
szolgálatokat és fordulókat a TSZVI vezénylő tisztjeinek és munkaidőbeosztás-készítőknek,
akik ezek alapján megkezdik a tárgyhavi munkaidő-beosztások elkészítését.
Amennyiben változások történnek, akkor a személyzetforduló tervezők – a munkaidő-
beosztás készítéssel párhuzamosan, és szorosan együttműködve – átvezetik a módosításokat
a szolgálatokon, és a tárgyhavi munkaidő-beosztások a módosított személyzetforduló tervek
szerint készülnek el.
Vontatójármű vezetők esetében azokat a szükséges módosításokat, amelyekhez a készítés
pillanatában nem rendelkezünk megfelelő információval, vagy veszélyeztetik a munkaidő
beosztások határidőre történő kiadását, a kiadást követően a változáskezelők dolgozzák be a
tervbe. Vonatkísérők esetében a változások kezelése a vezénylő tiszt feladata.
Az így elkészített, névre szóló munkaidő-beosztást az arra kijelölt munkavállaló adja át a
vezényelt munkavállalóknak, jelenleg papír alapon, akik azt aláírásukkal tudomásul veszik.
VÁLTOZÁS a jelenlegi gyakorlathoz képest, hogy az új megoldásban, a fejlesztendő
rendszerben a papír alapú munkaidő-beosztás készítése lehetőségének megtartása mellett ki
kell alakítani az átadás-átvételi folyamat elektronikus megoldását. Ennek során az
113
utazószemélyzet a következő havi munkaidő-beosztását elektronikus úton kapja meg,
alapvetően az általa, hozzá dedikált mobil eszközön (táblaPC, ill. okostelefon), az azon futó
és elkészítendő programrészen keresztül. A munkaidő beosztás átadásának (kézbesítésének)
és tudomásul vételének elektronikus formában is bizonyító erejűen dokumentáltnak,
visszakereshetőnek és sértetlennek kell lennie.
3.2.3.6 Napi munkaidő beosztás készítése
A hosszabb időre előre elkészített személyzetforduló folyamatos felülvizsgálata a
személyzetforduló tervezők által történik. A látható és szükséges módosításokat a TVSZI-on
vontatójármű vezetők esetében a változáskezelők, vonatkísérők esetében a vezénylő tisztek
végzik, és ezek alapján a vezénylő tiszt illetve a munkaidőbeosztás-készítő (változáskezelő)
napi előtervezést készít. Ennek során úgy módosítja a munkaidő beosztási tervet, hogy a
jelentkező igényekhez/feladatokhoz biztosítja a megfelelő munkaerőt.
Az adott napra tervezett mozdony- és vonatkísérő személyzet napi beosztásának
konkretizálása a tervezés időpontja óta bekövetkezett változások figyelembe vételével
történik.
A tervtől eltérő esetekben az utazó személyzet esetében a vezénylő tiszt, a vezénylő és a
munkaidő-beosztás készítő, a mozdonyfelvigyázó, a hálózati mozdonyirányító, illetve a
Havaria irányító (a szolgálatban lévő vezénylők bevonásával) operatívan gondoskodik a
vezényelt munkavállalók pótlásáról, átvezényléséről, átirányításáról, a napi munkaidő
beosztásának és a kapcsolódó nyilvántartások (7 napon belüli/túli munkaidőbeosztás-
módosítás, elrendelt rendkívüli munkavégzés, pihenőnap-áthelyezés stb.) módosításáról.
A munkaidő-beosztási dokumentációkat az esedékesség napjáig folyamatosan naprakész
állapotban kell tartani az ismertté vált módosítási igények végrehajtásával, és az így
bekövetkezett módosításokat dokumentáltan a személyzet tudomására kell hozni, azok
jellegétől függően vagy az érintett tudomásul vétele, vagy beleegyezése mellett.
3.2.3.7 Nem utazószemélyzet tervezése
A nem járműfordulókhoz kapcsolódó munkakörök (kocsivizsgáló, pénztáros stb.)
szolgálatainak és beosztásának tervezése a létszámszükségletek meghatározásával kezdődik.
Kialakítják, hogy mely szolgálati helyeken, hány fő és mikor (milyen váltásban) teljesít
szolgálatot.
A szolgálatok kialakítása e paraméterek mentén történik, majd a megállapított
munkarendnek megfelelően kiosztásra kerül a munkavállalók felé. A munkaidő-beosztás
tervezése a menetrendtől független. A munkaidő-beosztás elkészítéséhez (pénztári
munkavállalók esetében) a pénztári nyitvatartás szolgáltat alapadatot. A pénztári
nyitvatartási idő vezetői döntés függvénye, változás bármikor bekövetkezhet. Jellemző
munkarendek: túrban, 0-24 h rendben; nyújtott váltásban; állandó nappalban stb.
Az állomási munkavállalók havi vezénylési terve a „Felolvasókönyv”, amely a vezénylő
rendszerben megvalósított. A munkavállalók ebből papír alapú Havi munkaidő beosztást
kapnak.
114
A nem utazószemélyzet bérszámfejtéséhez az információkat (a vezénylési tervnek
megfelelően, vagy az ahhoz képesti változásokat) a jelenleg használt vezénylő rendszerbe
rögzítik papír alapú dokumentációból. Az új rendszerben elektronikusan kerülnek rögzítésre
a munkaidő adatok, majd ebből történik a feladás az EMIG-FVS, SAP felé.
Jelenleg a JÉ – jegyértékesítő – rendszert futtató PC-ken más rendszer nem futtatható, így a
pénztárosok számára nem áll rendelkezésre olyan eszköz, amelyen keresztül a szolgálati
beosztásukat elektronikusan megkaphatnák és a letöltött szolgálataikat adminisztrálhatnák.
2017-ben tervezetten a pénztárosok okostelefonnal kerülnek ellátásra.
A pénztári munkavállalók munkaidő-beosztás módosítása, szabadság kérelem/kiadás jelenleg
papír alapon történik, szabályai megegyeznek a vonatkísérőknél alkalmazottakkal. Hasonlóan
a többi vezényelt körhöz a pénztári munkavállalókat érintő beosztás-módosításokat is az új
rendszer alkalmazásával kell megvalósítani. Ennek feltétele a pénztári munkavállalók
számára a rendszer hozzáférésének biztosítása is.
Az állomási munkavállalók esetében a munkaidő-beosztás elkészítését a vezénylésüket
végzők látják el. A napi beosztás konkretizálása a tervezés időpontja óta bekövetkezett
változások figyelembe vételével történik.
A tervtől eltérő esetekben az állomási munkavállalók esetében a vezénylésüket végző
operatívan gondoskodik a vezényelt munkavállalók pótlásáról, átvezényléséről,
átirányításáról, a napi munkaidő beosztásának és a kapcsolódó nyilvántartások (7 napon
belüli/túli munkaidőbeosztás-módosítás, elrendelt rendkívüli munkavégzés, pihenőnap-
áthelyezés stb.) módosításáról.
Szolgálatok lebonyolítása
3.2.3.8 Összeállított szerelvény ellátása személyzettel
A mozdonyfelvigyázó folyamatosan vizsgálja a napi munkaidő-beosztás betarthatóságát. Az
utazószemélyzet feljelentkeztetését végző (vezénylő, mozdonyfelvigyázó) folyamatosan
felügyeli és vizsgálja a munkavállalók munkára jelentkezését. A hiányzó, vagy nem
munkaképes személyzet pótlására operatívan intézkedik a szolgálatra feljelentkezett, illetve
kiértesíthető személyzet átcsoportosításával/kiértesítésével. Az ezzel kapcsolatos
munkaügyi, elszámolási adatokat rögzíti.
Az előzőek alapján meghatározott időben és helyen együtt kell lennie a mozdonynak és az
üzemeltetéséhez szükséges és alkalmas személyzetnek. A mozdonyfelvigyázó a
szolgálatképesség, a jogosítvány, és a típus-, vonal-, és állomásismereti igazolás ellenőrzését
követően elektronikus menetigazolványt ad át a mozdonyvezetőnek/motorkocsi vezetőnek.
Vonatkísérő személyzet terén a vezénylő, vagy más munkakörű, a feljelentkeztetéssel
megbízott munkavállaló meggyőződik a személyzet szolgálatképes állapotáról, ellátja a
szolgálat ellátásához szükséges tárgyi eszközökkel, nyomtatványokkal, valamint a jelenleg
papír alapú Szolgálati lappal. Hiányzó, vagy nem szolgálatképes állapotban jelentkező
vonatkísérő esetén, szükség szerint operatívan gondoskodik a pótlásáról.
115
3.2.3.9 Vontatási/tolatási feladat elvégzése
A vontatójármű vezetők a menetrend, a vonatkozó forgalmi és műszaki utasítások, valamint
a parancskönyvi rendelkezések betartásával, a szolgáltatáshoz rendelt mozdonnyal végzi el a
számára előírt vontatási/tolatási feladatokat.
A szolgáltatásnyújtás alapvető dokumentumai az elektronikus Menetigazolvány (EMIG), és a
Mozdonyfedélzeti berendezés (MFB) által mért adatok (a vonattovábbítás adatai és a
közlekedés tény adatai), amelyek az EMIG-FVS rendszerbe kerülnek be interfészen keresztül.
Ez tartalmazza az elvégzett vontatási/tolatási szolgáltatás valamennyi lényeges adatát, és ez
szolgál alapjául a szolgáltatásról kiállítandó számlának.
Az elektronikus Menetigazolványt a vontatójármű vezetők az MFB-n, valamint a szolgálati
tábla PC-jükön keresztül vezetik. A fejlesztésre kerülő rendszerben kezelendők a
vontatójármű vezetők szolgálatának további adatai (pl. fel- és lejelentkezés, normaidők).
Szolgálata befejeztével a vontatójármű vezetők az E.1. utasításban szabályozottaknak
megfelelően lejelentkezik a mozdonyfelvigyázónál, vagy a KSZ Helyi Függelékben szereplő
jelentkezési helyek esetében telefonon, és leadja a szolgálatához kapcsolódó elektronikus és
papír alapú dokumentumokat (menetigazolvány, mozdonyvezetői eseményjelentés,
üzemlap, sebességmérő szalag, írásbeli rendelkezés stb.).
3.2.3.10 Vonatkísérői feladatok elvégzése
A vonatkísérő munkaidő-felhasználásának és a munkabér-elszámolásának alapvető
dokumentuma a vonatkísérő személyzet Szolgálati lapja. Ez jelenleg papír alapú
dokumentum. (A személyzetvezénylési rendszer fejlesztése során, annak részeként viszont
kialakításra kell, hogy kerüljön az elektronikus Szolgálati lap, mely – hasonlóan a
vontatójármű vezetők által használt elektronikus Menetigazolványhoz – papír alapú
dokumentum nélkül valósítja meg a szükséges dokumentációs tevékenységet.)
Szolgálata befejeztével a vonatkísérő lejelentkezik a vezénylőnél vagy a KSZ Helyi
Függelékben szereplő jelentkezési helyeken, a HVU-ÜR-ben kijelölt munkavállalónál és leadja
a szolgálatához kapcsolódó dokumentumokat (Szolgálati lap, Eseménylap, Hibanapló lapja,
iránytábla, kézibeszélő stb.).
3.2.3.11 Nem utazószemélyzet szolgálata
Fel- és lejelentkezés jellemzően személyesen történik a pénztáros/kocsivizsgáló vezénylőnél,
adminisztrálása jelenleg papír alapú. A nem utazószemélyzet tagjainak fel- és lejelentkezését
személyre szóló okostelefon való rögzítésre is fel kell készíteni.
Állomási munkavállalók esetében a feljelentkeztetést végző a feljelentkezés tényét rögzíti,
meggyőződik a szolgálatképes állapotról, szükség esetén a területileg illetékes
személyszállítási üzemirányító bevonásával dönt a pótlásról.
Kis szolgálati helyek esetében a fel- és lejelentkezés személyes megvalósítása nem
lehetséges (többfős helyi személyzet híján), viszont a folyamat szempontjából ez kritikus.
Mobil telefonos feljelentkezés a preferált, amihez pl. távszonda alkalmazása alkoholos
116
befolyásoltság-ellenőrzésre, valamint webkamera a szolgálatra jelentkezéshez, ahogyan a
vontatójármű vezetők esetében ez már jelenleg is alkalmazott – így az illetékes vezénylő
távolról meggyőződhet a munkavállaló személyes jelenlétéről és a szolgálatra való
alkalmasságáról.)
A karbantartó személyzet teljes körű vezénylését, tevékenységhez – feladathoz – való
rendelését meg kell oldani a rendszerrel.
Adatok feladása bérszámfejtéshez
A jelenlegi alkalmazás rendszeresen előállítja a MÁV-START Zrt. KSZ-e szerinti, a
bérszámfejtéshez szükséges munkaügyi és elszámolási adatokat (beleértve pl. a
munkavállaló értékesítési jutalékának, valamint az elvégzett feladatai alapján a neki járó
pótlékok számítását is a rendszerben előállított, vagy az abba rögzített adatok alapján), és
azokat a megfelelő kódolásban átadja az EMIG-FVS,SAP rendszer felé bérszámfejtés céljából.
A folyamatokban részt vevő főbb munkakörök
Jármű karbantartó személyzet
Vontatójármű vezetők, Vezető jegyvizsgáló (belföldi, nemzetközi), Vonali
tolatásvezető (csak Balatonfenyves GV)
Jegyvizsgáló (belföldi, nemzetközi)
Fedélzeti jegyellenőr
Felvigyázó
Kocsivizsgáló
Pénztáros
Pénztáros vezénylő (tiszt)
Kocsivizsgáló vezénylő (tiszt)
Személyzetforduló tervező
Kontrolling szakértő
Jegyvizsgáló személyzet szakértő
Változáskezelő
Vezénylő tiszt
Vezénylő
Munkaidő-beosztás készítő
Mozdonyfelvigyázó
Hálózati mozdonyirányító
Havaria irányító
Vontatás erőforrás szakértő
117
Vontatási irányító
Rendszer adminisztrátor
Egyéb vezényelt munkavállalók (pl. ügyeletes tiszt, táblázó, tisztítási átvevő – szintén
állomási, nem utazó munkavállalók)
A fejlesztést érintő folyamatok
A fejlesztés keretében a MÁV-START Zrt. érintett munkavállalóinak vezénylésének tervezését
és lebonyolítását, követését és riportolását kell megvalósítani:
Utazószemélyzet vezénylése (mozdony- és motorkocsi vezető; vonatkísérő)
Nem utazószemélyzet vezénylése (pénztáros; kocsivizsgáló; üzemirányító; vezénylő;
egyéb vezényelt munkavállalók)
3.2.3.11 Személyzetvezénylés-tervezési feladatok
A kialakítandó rendszernek vezényelt munkavállalók munkaidő-beosztásának tervezésétől,
megvalósításától, a menetrendben szereplő vonatok és az érintett munkavállalók adatainak
kezelésétől, a munkavállalók munkaidejének részletes, vonatfordulóhoz és túrhoz/szolgálati
helyhez rendelt beosztásától egészen az adott hónap bérszámfejtéséhez szükséges adatok
feladásáig támogatnia kell a folyamatot. Le kell képezni benne a munkaidő-beosztás
módosítását igénylő vagy eredményező változásokat, az ezek miatt bekövetkező vezénylés-
változásokat, a betegségeket, szabadságokat, majd e változások átvezetését az aktuális
vezénylésekben.
A kialakítandó rendszerrel szemben elvárás a vonatkozó jogszabályi előírások betartása,
betartatása, valamint hogy az ettől történő eltérés esetén erre proaktív módon
figyelmeztesse a felhasználót, és erről az utólagos riportolást is biztosítsa.
Utazószemélyzet biztosításának előfeltételei a fordulótervezés szempontjából
A kialakítandó rendszertől elvárt szolgáltatások:
A vontatójármű vezetők fordulóterve a szerelvényforduló terv és mozdonyforduló
terv alapján készül
az érvényes/tervezett menetrend a vonatkísérői tervezés alapja, melyhez figyelembe
vesszük a kialakított szerelvényfordulót is, a vonatra szükséges létszám
meghatározása miatt
feljelentkezési/átszállási helyek
kezelendő az egyes szolgálati helyeken rendelkezésre álló létszám a különböző
munkakörökben
a beosztásokat a Vt., Mt., KSZ, HF. és egyéb szabályokat betartva kell elkészíteni
Ellenőrzés:
118
o szabályszerűség és betervezettség (nincs kimaradó vonat – minden
vonattovábbítási feladathoz, azok minden egyes részletéhez legalább a
szükséges minimális vonatszemélyzet betervezésre került)
Fordulók
o Ciklikus rendszer kialakítása
o Pihenőidők tervezése
Szolgálatok között (napi pihenőidő)
Heti pihenők
o A havi munkaidő-keret kiegyensúlyozott kihasználása
Ellenőrzés:
o Rendelkezésre álljon a szükséges erőforrás mennyiség és minőség (megfelelő
vizsgával) a tervezett fordulók lebonyolításához
o Pihenőidők kiadhatósága biztosított legyen
o A vonatkozó (jog)szabályokban, megállapodásokban előírtak teljesüljenek
o Az erőforrások kihasználásának optimalizálása (forda produktivitás)
Utazószemélyzet biztosításának előfeltételei a munkaidő-beosztás tervezése
szempontjából (elővezénylés, havi)
A kialakítandó rendszertől elvárt szolgáltatások:
az érvényes menetrendben bekövetkezett változás a tervezés alapja, melyhez
figyelembe vesszük a kialakított szerelvényfordulót is, a vonatra szükséges létszám
meghatározása miatt
kezelendő az egyes szolgálati helyeken rendelkezésre álló létszám a különböző
munkakörökben, képesítés (pl. vonal- és állomásismeret, mozdonyismeret,
nemzetközi vizsga stb.) és annak érvényességi ideje
a beosztásokat a Vt., Mt., KSZ, HF. és egyéb szabályokat betartva kell elkészíteni
Ellenőrzés:
o szabályszerűség és betervezettség (nincs kimaradó szolgálat – minden
vonattovábbítási feladathoz, azok minden egyes részletéhez legalább a
szükséges minimális vonatszemélyzet betervezésre került)
Beosztás (Vezénylés)
o Két idősíkon
Havi előtervezés
Tárgyhó során az előterv folyamatos aktualizálása, de legalább a tárgynapot
megelőző 7 naptári nappal korábban, legalább 7 naptári napra vonatkozóan
119
o Szolgálatok és távollétek kiosztása lehetőleg a megtervezett fordulók
megtartásával
Ellenőrzés:
o Tervezett óra
o Képesítések – az egyes feladatokra olyan munkavállaló legyen vezényelve,
akinek van ahhoz megfelelő és érvényes képesítése
o Pihenőidők – kiadásra kerüljenek
o Jogszabályi megfelelőség
Nem utazó személyzet (pénztáros, kocsivizsgáló, egyéb állomási munkakörök)
kezelése
Túrok tervezése (általános erőforrások tervezése, nem nevesített)
A kialakítandó rendszertől elvárt szolgáltatások:
szolgálati helyek
létszám, képesítés függvényében
Mt., KSZ, HF. és egyéb szabályok alapján
szolgálathossz (pl. pénztári nyitva tartás), ciklikusság
Ellenőrzés:
o szabályszerűség és betervezettség (nincs kimaradó szolgálat)
o Munkarend szabályok
o Ciklikus rendszer kialakítása
o Pihenőidők tervezése
Szolgálatok között
Heti pihenők
Kiegyensúlyozott leterheltség
Ellenőrzés:
o Pihenőidők
o Tervezett óra
o Képesítések
Beosztás (Vezénylés)
Két idősíkon
Havi előtervezés
Tárgyhó aktualizálás
120
Szolgálatok és távollétek kiosztása lehetőleg a túrok megtartásával
Ellenőrzés:
o Ténylegesen felhasznált szolgálati óra
o Képesítések
o Pihenőidők
o Jogszabályi megfelelőség
Szolgálatok követése és dokumentálása
A kialakítandó rendszernek támogatnia kell a vezénylést végzőket és a vezényelt
munkavállalókat a szolgálatok, a munkaidő felhasználásának adminisztrálásában.
Vezénylők támogatása
szolgálatra várt munkavállalók követése
feljelentkeztetés, elektronikus Szolgálati lap megnyitása
szolgálat során adódó operatív intézkedések támogatása; adott feladatra
vezényelhető munkavállaló megtalálása; szolgálat módosítások adminisztrációja;
munkaidő-beosztás módosítást igénylő munkavállalói kérések kezelése
szolgálatban lévők tájékoztatása, irányítása
lejelentkeztetés, Szolgálati lap lezárása
o Szolgálati lap vagy annak hiányosságainak pótlása
o szolgálattal kapcsolatos információk rögzítése
Vezényelt munkavállalók támogatása
elektronikus Szolgálati lap vezetése a terv alapján; a tervhez képesti módosulások
rögzítésének támogatása
szolgálatot érintő információk fogadása, küldése
munkaidő-beosztást érintő kérelmek rögzítése
Szolgálati lap, vagy annak hiányosságainak pótlása
121
3.2.3.12 Adatszolgáltatás bérszámfejtéshez, riportolás
A rendszernek a benne rögzített és áttöltött adatok, azok feldolgozása alapján elő kell
állítania a bérszámfejtéshez minden egyes vezényelt munkavállalóra vonatkozóan a
munkaidő felhasználására vonatkozó információkat, és azt fel kell adnia az EMIG-FVS illetve
az SAP rendszerbe, az SAP HR által elvárt formáétummal és tartalommal. A feladást követően
a már feladott időszak érintett adatai az adott munkavállalónál utólag már nem
módosíthatók a vezénylő rendszerben. Az SAP, mint adatgazda rendszer egyes munkaügyi
adatait (szabadság, túlóra) a vezénylő rendszer a havi munkaügyi zárást követően átveszi és
a továbbiakban bázisként használja.
Az alkalmazás széles körű riportolást végez a vezénylés, a munkaerő-felhasználás terv és
tényadataira vonatkozóan, a jogosult felhasználók számára, akár több évre visszamenőleg is,
exportálhatóan, nyomtathatóan, számos szempont alapján szűrhetően.
Megvalósítandó funkciók
A kialakítandó rendszer funkciócsoportonként, funkcionálisan kell kialakítani. Kialakítandók
az alábbi funkciócsoportok:
Rendszeradminisztráció, Help-desk felület
Menetrendek kezelése
Naptár és közlekedési rendek
Erőforrások integrált tervezése
Személyzet munkaidő beosztása
Vontatási, motorvonati és személyzetirányítás
Dolgozói web alkalmazás
Statisztika
Riportok
Vezetői WEB felület
122
TTIR – Technológia Tervezés és Irányítási Rendszer
11. ábra: Egy lehetséges moduláris bontás a TTIR rendszerben lekövetendő folyamatok jobb megértése érdekében
123
3.2.3.13 Rendszeradminisztráció
Rendszeradminisztráció általános követelményei:
Adminisztrátori és Help-desk feladatok végzésére alkalmas adminisztrátori rendszert kell
kiépíteni.
A kialakítandó rendszernek teljesítenie kell a következőket:
Jogosultsági rendszer, felhasználónként, területenként, munkakörönként
Jogosultsági rendszer kezelése: szerepkörök, szerepkörökhöz rendelt funkciók,
felhasználók kezelése földrajzi területenként, munkakörönként, szervezeti
egységenként
Felhasználók azonosítása
Felhasználói csoportok kialakítása
A jogosultsági rendszer kezelése kötelező
Felhasználói segítségnyújtás; Az egész programra kiterjedő súgó, környezet érzékeny
kereséssel
Törzsadatok és értéklisták kezelése
Összes modult és interfész kapcsolatot felügyelni kell az adminisztrátori modulon
keresztül
A munkavállalók munkaidőjének tervezésére és vezénylésére vonatkozó szabályok
(Vt., Mt., KSZ, HF. és egyebek) karbantartása; a szabályok időbeliségének kezelése
Adatokhoz való hozzáférés korlátozása a felhasználó azonosítása alapján
Adatbázis karbantartás, adatkarbantartás, archiválás, archív adatok elérése; on-line
kell tartani az aktuális és az előző naptári év adatait, az ettől régebbiek archiválhatók,
de az előírt megtartási ideig – legalább 5 lezárt év – elérhetőnek kell lenniük
(szűkebb, adminisztrátori kör részére)
Rendszeren belüli üzenetküldés lehetősége az adminisztrátorok felől a
felhasználóknak (tájékoztató üzenetek, pl. rendszerleállásról, funkció élesítéséről):
adott felhasználónak, vagy felhasználói csoportoknak; az online felhasználónak
azonnal feljön az üzenet, az épp be nem lépetteknek a legközelebbi bejelentkezéskor
jelenik meg
Naplózás menedzselése, lekérdezése
Help-Desk felület hibabejelentéshez
Menetrendek kezelése
Menetrendek kezelésének általános követelményei:
A rendszernek biztosítani kell a MÁV-START Zrt. meglévő vasút üzemeltetési rendszereiből a
menetrendi adatok átvételét.
124
A kialakítandó rendszernek teljesítenie kell a következőket:
Időszakok kezelése, egyedi és csoport napra tervezés, több időszak egyidejű kezelése
Időszakok hozzárendelése naptári napokhoz.
Közlekedési naptár szükségessége, napok paraméterezése a közlekedési rendeknek
megfelelően
Menetrend kezelése, importálása legalább RailMl 1.1 formátumban
Riportok formájában prezentálni kell a vontatási szolgáltatás teljesíthetőségének
feltételeit, kritikus pontjait.
A rendszernek el kell készíteni a menetvonal terv prezentációját és elemzését .
Táblázatosan és út idő diagramban
Menetvonal terv, menetrend terv, tervváltozatokra készített módosítási javaslatok
dokumentálása, adatexportja
a módosítási javaslatok rögzítésre kerüljenek a rendszerben.
A módosítási javaslatokat exportálással vissza kell jutatni az adatokat a pályavasúti
informatikai rendszerekbe.
Menetrend importálása
o Naponta át kell venni informatikai rendszerekből az aktuális menetrendi
adatokat. Napon belüli változásokat is le kell tudni követni az interfész
felületnek.
Járműfordulók tervezése
Járműfordulók tervezés általános követelményei:
Menetrendi és vontatójármű, motorvonat és vontatott jármű erőforrás adatok alapján a
mozdonyfordulók, motorvonati fordulók, szerelvényfordulók megtervezése.
Középtávú tervezés és napi tervezés.
A kialakítandó rendszernek teljesítenie kell a következőket:
Mozdony-, motorvonat- és szerelvényfordulók tervezése
Vonat-összeállítások generálása (naptári, illetve közlekedési napokra, viszonylatra,
vasútvonalra). Szerelvényfordulók szerelvény-összeállítást tartalmaznak, ezért
mindenképpen szükséges ezt vonatokra kivetíteni (több járműcsoporttal, ráadásul
eltérő viszonylatban közlekedő vonatok);
Vonat-összeállításokhoz kapcsolódó naturáliák (vkm, etkm, ühkm stb.) kiszámítása a
fenti bontásban;
Nemzetközi menetrend/vonat-összeállítások/szerelvényfordulók kezelése (a
többszöri adatbevitel elkerülésére kapcsolat a RNE PCS / Path Coordination System
rendszerrel
125
Forduló terv változatok kezelése az előre beállított prioritásoknak megfelelően
Általános és jármű specifikus paraméterek beállíthatósága
Állomási paraméterek beállítása
Járművek egyéb tevékenységeinek tervezése (pl: karbantartás, tankolás, tisztítás)
Karbantartási ciklusrendek kezelése, figyelembe vétele
Automatikus tervezés több paraméter együttes hatásának figyelembevételével,
Jármű kapacitás terv (részeként nagyvonalú karbantartási terv) kezelése. Jármű
kapacitás törzsadatok kezelése
Terv változatok erőforrásigény elemzése, riportok készítése.
Vágányzári- és napi járműfordulók kezelése.
Fordulóhoz szükséges gépmenetekhez menetvonal igénylés és beillesztés a
menetrendbe (interfész)
Forduló prezentáció táblázatosan és Gantt diagramban, út - idő diagramban
Optimalizáló funkció a fordulók kialakításához széles paraméterezési lehetőséggel
A kialakított fordulók csoportos módosítása, másolása, törlése
Egy vonatban több járműegység egyidejű tervezése, ilyen fordulók kialakítása,
járművek vonaton belüli pozíciójának megjelenítése
a járműfordulóban a szerelvény egységek külön kezelése (stokkozás)
Erőforrások integrált (vontató- és vontatott jármű) tervezése – grafikus felület
Az integrált tervezésnek megfelelően az erőforrásokat egy felületen, külön-külön illetve
egyidejűleg is tudni kell tervezni. A terveknek igazodva a közlekedési napokhoz csoportos
elkészítését biztosítani kell. Az egyes tervezési mozzanatoknak mind az elkülönült, mind az
integrált tervezésben érvényesülni kell.
Személyzet munkaidő-beosztás tervezése
Személyzet munkaidő-beosztás tervezése általános követelményei:
A menetrendi adatok, járműfordulók, valamint a korábbi adatok, tervek alapján a
személyzet tevékenységének tervezése, ami a szolgálatok tervezéséből és a szolgálat-
pihenő sorrend kialakításából áll.
A kialakítandó rendszernek teljesítenie kell a következőket:
Szolgálatok kialakítási szabályainak paraméterezhetősége, vonatkozó szabályok
teljesülésének ellenőrzése (Mt., Vtv., KSZ és mellékletei, KSZ HF-ek, utasítás a
vonatkísérő személyzetforduló tervezéséről, utasítás az utazószemélyzet szolgálati
beosztásának készítéséről, és egyéb vonatkozó szabályozások alapján; szolgálat
időtartam, fizetett idő, vezetési idő stb.), nem megfelelő szolgálatok kialakításának
126
tiltása; kezelendő és alkalmazandó, hogy mely előírások mely vezényelt
munkavállalói körre érvényesek; a valamely szabályba ütközés esetén a konfliktus
vizuális megjelenítése a fordulóterven, annak megfelelő elemén, listázása,
kezelésének támogatása
Telepállomások, feljelentkezési helyek, váltási pontok törzsadatként való kezelése és
karbantartása; ezek időbeni változásának kezelése; feljelentkezési helyek és
fordulókészítők összerendelése
A rendszernek kezelnie és alkalmaznia kell, hogy az adott fordulóért felelős
telepállomás melyik HF hatálya alá tartozik is; ennek (KSZ és annak Helyi függelékei)
alapján megvalósítandó pl. a két szolgálat között minimálisan szükséges pihenőidő
meglétének ellenőrzése, figyelése
Kezelni kell az egyes szabályok és azon belül a helyi függelék tartalmának időbeni
változását (szabályok érvényességi ideje), illetve a telepállomás-helyi függelék
összerendelés időbeni változását
Járműfordulókhoz kötött és nem kötött (nem utazó szolgálat, valamint az utazó
munkavállalók operatív, nem járműfordulóhoz kötődő, pl. oktatás, készenléti
szolgálat) szolgálatok tervezése
A várható új menetrend teljesítésének (a vonatok utazószemélyzettel való
ellátásának) támogatása
a fordulótervezők közötti vonatelosztáshoz meg kell tudni mutatni, hogy az
aktuálisan érvényes menetrendnél melyik vonat(rész) melyik feljelentkezési
helyhez tartozik, annak érvénybe lépésekor melyik feljelentkezési helyen
mennyi és milyen kvalitású erőforrás volt, illetve hogy ez aktuálisan hogyan
alakul; funkciót kell készíteni a tervezett és az érvényes menetrend
összevetéséhez, be kell mutatni a közöttük lévő különbségeket
a fordulótervezőknek tervezniük kell tudni a várható új menetrendre:
előzetesen rögzíthetik, hogy mely – ekkor még tetszőlegesen kiválasztott –
vonatot vagy vonalrészt tervük szerint melyik hozzájuk tartozó feljelentkezési
hely továbbítana; kezelni kell, hogy a vonat/vonalrész nem minden
közlekedési napja vagy közlekedési időszaka lesz ugyanazon feljelentkezési
helyhez rendelve, és azt is, ha ezeken túl a különböző munkakörű
utazószemélyzetet más feljelentkezési hely „adja”
ezek alapján fordulóterveket kell tudni kialakítaniuk feljelentkezési
helyenként már a várható új menetrendre, annak aktuálisan ismert verziójára
a várható új menetrend új verziójának betöltését követően a fordulókészítők
számára jelezni kell a menetrend azon változásait, amelyek befolyásolhatják a
feljelentkezési hely-vonat/vonalrész összerendelést vagy a fordulótervet
támogatni kell a fordulótervezők közötti vonatelosztást: ennek során az
aktuálisan ismert, várható új menetrend minden vonatát feljelentkezési
helyhez rendelik; ekkor már minden vonat/vonalrész csak egyetlen
127
feljelentkezési helyhez lehet rendelve, és minden vonatnak a teljes útvonala
során biztosított kell, hogy legyen a továbbítása; ehhez megfelelő
ellenőrzéseket és prezentációs felületet kell biztosítani
amikor már a járműfordulók is rendelkezésre állnak a rendszerben, akkor
abból automatikusan származtatni kell, hogy az adott vonat továbbításához
mennyi és milyen típusú utazószemélyzetre van szükség; a fordulótervek
teljességének ellenőrzése során azt is vizsgálni kell, hogy azok ennek
megfelelően kerültek-e kialakításra
A személyzetfordulók tervezéséhez rendelkezésre álló funkcionalitást mind a
tervezett, mind az aktuálisan érvényes/változás alatt álló menetrendhez
biztosítani kell
ezen túl lehetővé kell tenni, hogy a fordulótervező tetszőleges – de hozzá
tartozó – vonalrész továbbítását másik feljelentkezési helyhez rendelje, a
vonat hozzá tartozó vonalrészeinek továbbítását máshogy tagolja; adott
vonalrész továbbítását „felszabadítsa” – ekkor egy elinduló workflow
keretében ezt egy másik fordulótervező „magához veheti” (saját
feljelentkezési helyéhez rendelheti)
az átadást lehetővé kell tenni nemcsak a vonat minden egyes közlekedési
napjára vagy időszakára, hanem annak csak egyes részeire is
Egyidejű tervezés azonos napokra (ismétlődés funkció, vagy másolás
lehetősége a kiszerkesztett fordulóra)
Csoportos funkciók (módosítás, másolás, törlés)
Másolás lehetősége előző időszaki, jóváhagyott tervből vagy a szerkesztés
alatt lévő tervből, de minden fordulótervező csak az általa
szerkesztett/javasolt tervekből végezhet ilyen műveletet. Másolás csak
ugyanazon feljelentkezési helyhez tartozó tervből lehetséges. Lehetővé kell
tenni a részleges másolást is.
A szolgálatok (szolgálati napok) felépítése elemi tevékenységekből, ezen
építőelemek paraméterezése: felület/támogatás ahhoz, hogy a
fordulótervező a fordulónap adott pontján milyen következő feladatokra
vezényelheti a munkavállalót (figyelembe véve, hogy mikor és hol fejezi be a
munkavállaló az előző tevékenységét,
A szolgálatalkotó elemek és a járműfordulók között egyirányú függés
(járműforduló változása kihathat a személyzeti fordulóra is)
Eltérő személyzetek szolgálatainak „egyidejű” tervezése
o utazószolgálat és állomási munkavállalók tervezése
o Pl. ha a vezető jegyvizsgálót a fordulótervező már megtervezte az
adott járműfordulóhoz, akkor ugyanezt (a fordulót) át tudja venni
128
(másolni) egy vonatkísérőhöz is; legyen lehetőség a forduló részbeni
átvételére is;
Ilyen esetben (is) ellenőrizni kell az időbeni és térbeni is konzisztenciát:
időbeni folytonosság
ugyanott kezdődik-e a következő szolgálati elem, mint ahol az előző
befejeződött
a szolgálat szükségképpen a honos feljelentkezési helyen kezdődik és
fejeződik be
Módosítások kezelése, a módosuló szolgálatok meghatározására, működési
hatékonyságot növelő funkciók
Szolgálatok tervezése és leosztása feljelentkezési helyek között
Személyzetforduló-terv változatok készítésének támogatása (adott
feljelentkezési helyre és munkakörre) a hosszú- és középtávú tervadatok
alapján; ki kell mutatni az egyes változatok létszámigényét (a létszámigényt
nem szabad 100%-os kihasználtsággal tervezni – ~20% „tartalék” a fordán)
Terv változatok erőforrásigény elemzése; az adott személyzetforduló
létszámigénye nem haladhatja meg az illetékes telepállomáson az adott
munkakörben rendelkezésre álló létszámot; fordulószerkesztő szinten
lehetőség kell a hozzá rendelt vonatok, vonatszakaszok továbbítási feladatai
lefedettségének ellenőrzéséhez; javasolt fordulóvá csak az ellenőrzési
feltételeknek megfelelő forduló tehető
Jóváhagyási folyamat kialakítása (workflow): szerkesztés alatti, javasolt és
jóváhagyott státuszú fordulótervek; a jóváhagyást egy erre kiválasztott
szerepkörű felhasználó végzi; a jóváhagyáshoz a fordulótervek egészének meg
kell felelnie a fedési feltételnek (térben, időben, a szükséges erőforrással
minden vonat le legyen fedve); a jóváhagyási folyamathoz biztosítani kell a
fordulótervek széleskörű szűrhetőségét
Személyzetforduló terv aktualizálása (napi adatok, változások kezelése),
vágányzári- és napi személyzetvezénylés kezelése
Személyzetforduló-terv munkaidő-hatékonyság (produktivitás) elemzése
Forduló prezentáció táblázatosan, Excelbe exportálhatóan, valamint a
fordulónap ábrázolása grafikusan, az eltelt idő és a váltási pontok
megjelenítésével
129
Példa adott feljelentkezési hely egy vezető jegyvizsgálói menetfordulójának táblázatos
prezentációjára:
Feljelentkezési hely
Menetforduló a vjv forda szakaszok részére
Létszámigény: Átlagok:
Vezető
jegyvizsgáló: 18 fő Szolgálati óra: 176,3 /hó/fő
Jegyvizsgáló: 0 fő Távolléti óra: 176,3 /hó/fő
Nap Továbbított vonatok Fel- Le- Szolgálati Önköltségi
5 h
belüli
5 h
túli Távolléti Produktív
jelentkezés óra
1 39517-mksz-39524-39535-mksz-
39518 7:35 20:18 12,7 3,3 12,7 9,4
2 39511-39528-
3 -mksz-39529-39512 17:55 9:52 16,0 6,3 16,0 9,7
4 Pihenő
5 Pihenő
6 9069ö Sv-ig-9712-mksz-9705jv
Sv-ig-mksz-906jv Sv-től 5:52 18:26 12,6 0,8 2,7 12,6 9,1
7 39511jv-39528jv-
8 -mksz-39539-39512jv 17:55 9:52 16,0 6,3 16,0 9,7
9 Pihenő
10 Pihenő
11
39519 Bszl-ig-39510 Bszl-től-
mksz-9012-905jv Ce-Sv-9734-
29713 elők.-9713jv Bf-től-958ö
Sv-től
4:17 19:37 15,3 0,6 2,2 15,3 12,5
12 Szabadnap
13
9010 Ce-ig-9032-mksz-905 Bo-
ig-902jv Bo-Ce-mksz-9044-
9043-9023
4:45 20:23 15,6 3,7 15,6 11,9
14 Pihenő
15 Pihenő
Változások
Szombat és ünnepnap
7 elmarad
Szombat, vasárnap és
ünnepnap
1 39517-mksz-mksz-39518 7:35 20:18 12,7 6,0 12,7 6,7
130
13 9010 Ce-ig-9032-mksz-905 Bo-
ig-902jv Bo-Ce-mksz-9023 4:45 20:23 15,6 6,4 15,6 9,2
60 napok kivételével
11 39519 Bszl-ig-39510 Bszl-től-
mksz-9012-905jv Ce-től 4:17 12:28 8,2 0,9 8,2 7,3
Rövidítések
Bszl: Bakonyszentlászló
Bf: Balatonfüred
Bo: Boba
Ce: Celldömölk
Sv: Székesfehérvár
12. ábra: Vezető jegyvizsgálói menetfordulójának táblázatos prezentációja
túros (azaz nem nappalos, nem nyújtott nappalos és nem kétműszakos) - állomási
munkavállalók, menetrendtől nem függő- szolgálatok tervezésének funkciói
alapvetően megegyeznek a fentiekben a fordulók tervezésénél kifejtettekkel.
Ehhez bemenő adat a telepállomás, nyújtandó szolgáltatás (pl.: hány pénztár,
azoknak milyen nyitva tartással kell működniük, mettől meddig kell kocsivizsgálónak
jelen lennie), rendelkezésre álló létszám és képzettség; meghatározandó a szükséges
létszám, képzettség, munkaidő kezdések és végzések rögzítése, azok túrba
szervezése; gyakori sémák (pl.: négyes túr, nyújtott nappalos, állandó nappalos)
alkalmazása a tervezésre, újabb sémák kialakításának lehetősége.
Személyzetvezénylés (munkaidő-beosztás)
Személyzetvezénylés (munkaidő-beosztás) általános követelményei:
Személyzetforduló és rövid távú megrendelési, menetrendi adatok, munkavállalói igények és
munkáltatói elvárások alapján a munkaidő-beosztás elkészítése.
A kialakítandó rendszernek teljesítenie kell a következőket – vezénylés előkészítése
Menetrendi adatok fogadása a KAPELLA rendszerből EMA közvetítéssel
Foglalkoztatási szabályok kezelése, ellenőrzése.
Munkavállalói törzsadatok kezelése (SAP rendszerben karbantartott és onnan az
EMIG-SZETÖ rendszeren keresztül átvett adatok; napi egyszeri adatfrissítés a
törzsadatok változására).
Pihenőnapok, betegség, szabadság, távollét, oktatások, vizsgák, egyéb tevékenységek
nyilvántartása, érvényessége. Adott évben letöltött túlóra és szabadság figyelés (SAP
rendszerben – mint ezen adatok adatgazda rendszerében – karbantartott és onnan az
EMIG-SZETÖ rendszeren keresztül átvett adatok; havi adatfrissítés). A vezénylő
felületen mindig megjelenítendő a munkavállalónál az éves szabadságkeret
131
maradéka, valamint az adott évi (felhasznált) göngyölített túlóraszám, felhívva a
figyelmet az éves maximális túlóraszámot már megközelítő esetre.
Szabadságterv kezelése (éves terv a munkavállaló részéről az adott éves keret
felhasználására, naptári évre)
Vonal-, típus-, állomásismeret, adott feladat ellátásához előírt vizsgák, valamint
orvosi vizsgálat meglétének és érvényességének áttöltése az EMIG-SZETÖ
rendszerből, valamint felhasználása a vezénylés és annak ellenőrzése során (más
rendszerben karbantartott és onnan átvett adatok; napi egyszeri adatfrissítés)
A kialakítandó rendszernek teljesítenie kell a következőket – vezénylés
Vezénylésre vonatkozó szabályok alkalmazása, teljesülésének ellenőrzése (Mt., Vtv.,
KSZ és mellékletei, KSZ HF-ek, utasítás az utazószemélyzet szolgálati beosztásának
készítéséről, és egyéb vonatkozó szabályozások alapján; szolgálat időtartam, fizetett
idő, vezetési idő stb.), nem megfelelő szolgálatok kialakításának tiltása; valamely
szabályba ütközés esetén a konfliktus vizuális megjelenítése, kezelésének támogatása
Munkaidő-beosztás készítése, frissítése, módosítása – fordulótervhez/túrhoz konkrét
munkavállalók rendelése feljelentkezési helyenként; operatív megrendelések
továbbításának megszervezése.
o Munkaidő-beosztás elkészítése és átadása az előírt határidőre minden
vezényelt munkavállalóra
o Mozdonyvezetők esetében lehetőséget kell biztosítani fiktív – a vezénylés
készítése során még nem ismert tartalmú – szolgálat vezénylői rögzítéséhez és
erőforráshoz rendeléséhez
o Munkaidő-beosztás módosítása – a munkavállalók miatt szükséges
változtatások kezelése (pl.: egyéni kérelmek, betegség stb.)
o Munkaidő-beosztás módosítása – technikai változások és operatív feladatok
miatt szükséges változtatások kezelése (pl.: vágányzár, új megrendelés stb.)
megrendelt vonat továbbításának megszervezése, akár egyéb vonattovábbítási
feladatokkal egy szolgálatba szerkesztve; ennek keretében funkció szükséges a nem
menetrendi vonattovábbítási feladat vezénylői rögzítéséhez (annak minden
előkészítő és egyéb feladatával) és erőforráshoz rendeléséhez
módosítás esetén – amikor a szolgálatot az eredetileg tervezett munkavállaló nem
tudja ellátni – tudni kell a szolgálatot – akár megosztva, csak részben – másik
munkavállaló(k)hoz rendelnie a vezénylőnek
o Munkaidő-beosztás módosítására, szabadságra, pihenőnapra vonatkozó
egyéni kérelmek programozott fogadása, kezelése, megválaszolása a rendszer
keretein belül
132
o Munkavállalók közötti kiegyensúlyozott igényelbírálás (szabadságra,
pihenőnapra, munkaidő beosztás módosításra vonatkozó kérelem kezelése;
elfogadásának/elutasításának pontozása, döntésnél a munkavállaló aktuális
pontszámának figyelembe vétele)
Automatikusan készülő, priorizált erőforrás-javaslat a vezénylő számára az adott
szolgálat ellátásának biztosításához, többek között az alábbiak figyelembe vételével:
o státusz
o munkakör
o érvényes orvosi vizsgálat
o szükséges vizsgák
o jogszabályi és egyéb előírások teljesülése (betegállomány, kötelező pihenőidő
stb.)
o ugyanekkor szolgálatban lévő, de abból átvezényelhető erre a feladatra
o túlóraszám
o pihenőnap, szabadnap, szabadság
A szolgálat szükségképpen a honos feljelentkezési helyen kezdődik és fejeződik be.
Szolgálatba történő fel- és lejelentkezés adminisztrálása, nyilvántartása.
o Késve történő szolgálatba jelentkezés figyelése, automatikus riasztás küldése
o Szolgálati lap készítése, alapértelmezés szerint elektronikusan (a dolgozói web
alkalmazásban), de a papír alapú előállításának lehetőségét is biztosítani kell
(biankó, azaz nem sorszámozott)
o Szolgálat megkezdésekor a munkavállaló feljelentkeztetése teszi aktívvá az e-
Szolgálati lap elérését és módosíthatóságát a munkavállaló számára.
Papír alapú vagy hiányzó szolgálati lap adatainak utólagos rögzítése (SAP zárási
ütemterv betartása mellett).
Havi munkaidő beosztások lekérdezésének lehetősége Excel táblázatos és
nyomtatott formában.
Dolgozói web alkalmazás kezelése, a munkavállalót érintő elektronikus
dokumentáció feltöltése, kezelése
o Munkaidő-beosztás dokumentált (elektronikus) átadása a munkavállalók
számára az előírt határidőig.
o A munkavállaló számára az operatív beosztásváltozásról értesítés küldése,
visszaigazolás (tudomásul vétel, illetve elfogadás/elutasítás) kezelése.
o Egyéni kérelmek fogadása, kezelése.
o Határidő-figyelés.
133
o Munkavállalók kijelölt körének információk továbbítása.
Munkaidő (bérszámfejtés alapjául szolgáló) tényadatok nyilvántartása, előállítása,
egyéb információk, elszámolások; pótlék- és jutalékalap
előállítása/rögzítése/átvétele, ennek alapján a pótlék és jutalék számítása; adatok
küldése a bérszámfejtő rendszer felé (EMIG-FVS, SAP)
Példa egy munkavállaló havi munkaidő beosztására:
13. ábra: Havi munkaidőbeosztás formalap
Havi munkaidő beosztás
2016. szeptember 1. - 2016. szeptember 30.
átadó átvevő
………………………………………………………………
……………………………………………
…………………
dátum, aláírás dátum, aláírás
vezetéknév
keresztnév
törzsszám
telephely
Gipsz
Jakab
xxxxxxxx
Nagykanizsa
kocsivizsgálók
havi kötelező óra
tervezett óra
tervezett rendkívüli óra
182:40
hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap
1
P
07:20-
2
P
3
P
-07:00
KN-k107
07:00-19:10
4
BSZ-k21
17:35-
5
BSZ-k21
-05:45
6
KN-k101
07:00-19:10
7
KN-k103
07:00-19:10
8
BSZ-k21
17:35-
9
BSZ-k21
-05:45
P
07:10-
10
P
11
P
-07:00
KN-k107
07:00-19:10
12
KN-k108
19:00-07:10
13 14
KN-k103
07:00-19:10
15
KN-k107
07:00-19:10
16
KN-k108
19:00-07:10
17
HP
07:10-
18
HP
19
HP
-07:10
KN-hétfő
07:10-19:10
20
KN-k108
19:00-07:10
21 22 23
KN-k107
07:00-19:10
24
KN-k108
19:00-07:10
25
P
07:10-
26
P
27
P
-07:00
BSZ-k12
17:10-05:20
28
KN-k108
19:00-07:10
29
P
07:10-
30
P
134
14. ábra: Tájékozattó adatok munkavállaló részére
Dolgozói webes elérés (okoseszköz/PC)
Dolgozói webes elérés általános követelményei:
A munkaidő-beosztással, annak módosításával kapcsolatos információk közzététele a
munkavállaló felé. Munkaidő beosztással (pihenőidő, szabadság) kapcsolatos kérések
fogadása a munkavállaló felől okoseszközről.
A kialakítandó rendszernek teljesítenie kell a következőket:
Munkaidő-beosztás adatok (központi) közzététele, a munkavállalóhoz való
eljuttatásának dokumentálása; munkaidő-beosztás kiadását követően annak
frissítése és megjelenítése
Munkaidő-beosztás módosítási kezdeményezések (munkáltatói és munkavállalói)
kezelése (workflow); az operatív beosztásváltozásról értesítés fogadása,
visszaigazolás (tudomásul vétel, illetve elfogadás/elutasítás) kezelése.
Egyéni kérelmek kezelése (űrlap).
Vezénylő értesítése.
Papír alapú szolgálati lap adatainak utólagos rögzítése (a szolgálat befejezését követő
nap 24:00 óráig)
Munkaidő nyilvántartási (bérszámfejtés alapjául szolgáló) adatok vezetése, frissítése
a terv alapján (e-Szolgálati lap); az e-Szolgálati lap tartalmazza az adott szolgálat
tervének részleteit is (vonatok indulási és érkezési időpontja, előkészítő és befejező
tevékenységek, normaidők stb.)
Jogszabályi szabályok kényszerített és szigorú betartatása (munkaidő-beosztás
módosítás kezelése 7 napon belül és túl)
Tájékoztató adatok (nem része a munkaidő beosztás tervezetnek)
szolgálat kezd vonatok MKSZ vége tartam fizetett vezetési jármű
BSZ-
k12
17:10
BSZGY
22:30-23:15 05:20[+1] 12:10 11:25
BSZGY
0:00
KNk101 07:00
KN
11:40-12:00
15:40-16:05
19:10 12:10 11:25
KN
0:00
KNk103 07:00
KN
11:40-12:00
15:40-16:05 19:10 KN 12:10 11:25
0:00
KNk107 07:00
KN
11:40-12:00
15:40-16:05 19:10 KN 12:10 11:25
0:00
KN-
k108
19:00
KN
00:00[+1]-
00:45[+1] 07:10[+1] KN12:10 11:25
0:00
135
On-line kapcsolat mellett az adatkapcsolat lehetőségének változása miatt az off-line
elérést biztosítani kell
o feljelentkezéskor meg kell nyitni a munkavállaló számára az adott szolgálat e-
Szolgálati lapját, lehetővé kell tenni számára annak elérhetőségét,
szerkeszthetőségét
o feljelentkezéskor az adott szolgálat e-Szolgálati lapjának le kell töltődnie a
munkavállaló okoseszközére, és alkalmasnak kell lennie a megoldásnak arra,
hogy akár a teljes szolgálat folyamán azon keresztül, a központtal való
kapcsolat nélkül használható és tölthető legyen
o az adatkapcsolati pontokon, de legkésőbb a lejelentkezési helyen (szolgálat
befejezésekor) biztosítani kell az adatküldést és –fogadást (szinkronizálás)
Központi, adminisztrátori üzenetek megjelenítése
A vontatójármű vezető esetében a fentiekhez képest specialitás, hogy a vezénylés a
fejlesztésre kerülő rendszerből történik, de e munkavállalói kör az elektronikus
menetigazolványa (Szolgálati lapja) nem az új rendszerben, hanem az EMIG-ben képződik.
Így esetükben a két rendszer között interfészt kell kialakítani, amelyen keresztül a
feljelentkezést követően átkerül a vezénylő rendszerből az aktuális szolgálat terve, a
szolgálatot követően pedig visszakerülnek a bérszámfejtés feladáshoz szükséges, annak
alapját képező adatok. Az interfészen átkerülő adatokon a vezénylő rendszer ellenőrzést
nem végez.
Példa egy papír alapú, a szolgálat elején a munkavállalónak átadott szolgálati lapra:
15. ábra: Szolgálati lap
6_CE002 Szolgálati lap
9.08. 6.. 20. s.sz: xxxxxxxxxxxxxxx
Név Vezénylet Megjegyzés
Gipsz Jakab; xxxxxxxx Celldömölk
Kezdés 11:21 Végzés 19:37 Fiz.idó/Táv.idő 08:16/08:16
>> sz. előkészítés - 9025(vjv)_J1_sz. előkészítés - 9024(vjv)_PO_mksz 20 - // - 9033(vjv)_PO_ :)
Vonatszám Beosztás Induló állomás Érkező állomás Ind. idő Érk. idő Megjegyzés 1
2
3
4
5
6
136
Vezetői WEB felület
Vezetői WEB felület általános követelményei:
Az egyes funkciók eredménytermékeinek egyszerűsített grafikus és táblázatos megjelenítése,
definiálható diagramokkal, adott időszakra, területre szűrve.
A Vezetői WEB felületen az alábbi adatok lekérdezhetőségére van szükség:
Járműfordulók
Szolgálatok
Személyzetfordulók
Munkavállalókhoz kapcsolódó adatok pl. túlóra
Járművek beosztása
egyszerűsített formátumú megjelenítését grafikus nézetben.
A statisztikai modul definiált statisztikáit a WEB-es felületen is meg kell jeleníteni. Az
adatok lekérdezését paraméterezhetően kell beállítani.
Naptár és közlekedési rendek
Törzsadatok
Interfész műveletek
Személyzet munkaidő-beosztás tervezése
Személyzetvezénylés
Munkavállalói webes elérés (okoseszköz)
Riportok, lekérdezések
Nyomtatványok (pl. szolgálati lap)
Vezetői riportok
Riportok, lekérdezések
Riportolási funkciókkal szemben támasztott általános követelmények:
Lekérdezési lehetőségek biztosítása a tervezési és napi, operatív munka során. Biztosítani
kell a riportok pdf formában történő exportálásának lehetőségét is. Riportok időszaki,
területi, munkaköri, munkavállalói, mezőérték-alapú szűrésének lehetősége. Riportok
sorainak mezőérték szerinti sorba rendezhetőségének beállítása, paraméterezhetősége.
Riportok, kulcsmutatók:
Beszámoló jelentés (utazói)
Terv-tény adatok összehasonlítása (vezénylés adatok)
Naturáliák gyűjtése (vonalanként)
137
Szabadság-, és túlóra, betegóra, oktatás, minuszóra kimutatások (év végi, fel nem
használt szabadság-keret)
Menetforduló produktivitás, átlagos szolgálati óra, átlagos távolléti óra
Létszámhelyzet (terv, tény, kumulált munkavállaló létszám)
Feljelentkezési lista (napi szintű)
Laktanya-lista (hol áll rendelkezésre, hol szükséges)
Pénztárak tényleges nyitva tartása terv/tény, le és feljelentkezési idő nélkül
Vonatelosztás (SZVTR)
Hatósági lekérdezés (5 lezárt évre visszamenőleg)
A fenti riportok elkészítése mindenképpen szükséges, de a megvalósítás során továbbiak
elkészítésnek szükségessége is felmerülhet.
Példa a vonatkísérő személyzet adott havi beszámoló jelentésére:
16. ábra: Beszámoló jelentés
138
Vezetői riportok
A kialakítandó rendszernek teljesíteni kell:
Szolgálatok, fel- és lejelentkezési időpontok
Szabadságon, táppénzes állományban lévő munkavállalók
Oktatásra, vizsgára vezényeltek listája (adott területről, adott napra, időszakra)
Kiértesíthető munkavállalók
Túlóra-felhasználás munkavállalói bontásban
Személyzetfordulók, túrok
Statisztika
Statisztikai funkciókkal szemben támasztott általános követelmények:
A rendszerben rendelkezésre álló adatokból a felhasználó által előre definiálható
rendezettségben és formátumban biztosítani kell az elemzésekhez szükséges adatokat
elektronikusan és papíralapon is.
A kialakítandó rendszernek teljesíteni kell a következőket:
Menetrend statisztika
o vonalanként,
o időszakonként,
o járműtípusonként,
o teljesítmény szerint.
Jármű-, és járműforduló statisztika
o Járműfordulók és járművek mennyisége.
o Fordulók készültségi állapota.
o Teljesítmény mutatók (km, fordulási idő, várakozási idők, menettartam, stb).
o Szolgálatstatisztika
o Paraméterezhető időszakra, személyzetre, területre, típusra.
o A szolgálatalkotó elemek mindegyikét külön le kell tudni kérdezni
Személyzetstatisztika (beosztásstatisztika)
o Az egyes tervezési fázisokra külön-külön.
o Órastatisztika.
o Távollétstatisztika.
o Módosítások.
o Terv-tény statisztika.
139
Minőségi statisztikák
o Jármű beosztás, kihasználtság.
o Mennyiségi mutatók.
o Késési statisztikák.
Pénztárosi munkakörhöz kapcsolódó statisztikák:
o keretegyenleg negatív,
o átvezénylés,
o osztott idő,
o túlóra szórás pénztárosokra.
A lekérdezéseket úgy kell biztosítani, hogy ne csak a zárás utáni adatok álljanak
rendelkezésre,hanem a következő havi vezénylés terv adatai is.
Interfészek, külső kapcsolatok
A fejlesztendő rendszer kapcsolódását a MÁV-START Zrt. egyéb informatikai rendszereihez és
annak elemeihez az alábbi ábra mutatja be (a kapcsolódó rendszerek leírása a 8.11 fejezet
számú mellékletben található):
140
17. ábra: TTIR rendszer IT rendszer kapcsolatai
141
Interfész kapcsolatok
18. ábra: Interfész kapcsolatok
Az egyes informatikai rendszerelemek szerepe a fejlesztendő vezénylő rendszer
szempontjából és az adatkapcsolat tervezett legfontosabb elemei az alábbiakban kerülnek
összefoglalásra.
A projekt megvalósulása közben a VPE Kft. és a MÁV Zrt. kapcsolódó rendszerei
folyamatosan fejlesztés alatt állnak, így a Koncepció Terv elkészítésekor kell rögzíteni ezen
rendszerek által meghatározott követelményeket.
1) SAP – egyirányú interfész
Munkavállalói alapadatok rögzítése, valamint bérszámfejtés történik benne.
Van közvetlen adatkommunikáció a vezénylő rendszerrel, de az EMIG-SZETÖ-n
keresztül is történik adatcsere.
Az összes vezényelt munkavállaló munkaidő felhasználására vonatkozó adatokat
külső rendszer biztosítja (havonta, vagy havi néhány alkalommal).
Számfejtéshez való időadat feladást követően esetleges javítás az SAP-ban
történik; a javított adatok nem kerülnek vissza a vezénylő rendszerbe (kivéve a
még rendelkezésre álló szabadság és túlórakeretet a SZETÖ-n keresztül)
142
Törzsadatok, melyek a vezénylő rendszerben is megjelennek, de a master adattár
a SAP:
o személyi törzsadatok (napi adatcsere),
o túlóra elszámolás (havi adatcsere),
o szabadság elszámolás (havi adatcsere),
o munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (havi adatcsere),
o készenlét ügyelet (havi adatcsere).
2) EMIG –kétirányú interfész
A vontatójármű vezetők elektronikus menetigazolvány nyilvántartása itt történik
(munkaidő adatok).
A vezénylő rendszer átadja az adott szolgálathoz tartozó, a menetigazolványhoz
szükséges terv (napi vezénylési) adatokat, majd a szolgálatot követően átveszi a
tény adatokat (legalább napi adatcsere); a kapott adatokra vonatkozólag tartalmi
és kitöltöttségi vizsgálat a vezénylő rendszer oldalán nem történik.
3) EMIG-SZETÖ
Szakmai vizsgák és orvosi alkalmassági vizsgálatok vezetése (napi adatcsere).
Törzsadatok, melyek a vezénylő rendszerben is megjelennek, de a master adattár
az EMIG-SZETÖ
o szakmai vizsgák és orvosi alkalmassági vizsgálatok (napi adatcsere)
4) VONTAT – kétirányú interfész
Vontatás-szolgáltatás megrendelésére, kezelésére, a teljesítés nyomon követésére
vonatkozó adatok kezelése
A vezényléshez innen érkezik információ az egyedi megrendelésekre vonatkozóan
5) EMA – egyirányú interfész
Menetrend (érvényes, illetve tervezés alatt álló), egyedi
továbbítási/vontatási/személyszállítási megrendelések kezelése
A menetrendi, menetvonali adatok átadása
A menetrendi információk átvételéhez a forrásrendszer az adatokat RailML
szabvány szerint biztosítja.
Törzsadatok, melyek a vezénylő rendszerben is megjelennek, de a master adattár
az EMA:
o érvényes menetrendi adatok, azok változása (napi adatcsere, de
lehetőséget kell rá biztosítani tetszőleges időpontban, manuálisan indítva
is)
143
o tervezés alatt álló menetrendi adatok (még azok jóváhagyása előtt is át
kell már venni, és annak felhasználását meg kell oldani a következő
időszak tervezéséhez a vezénylő rendszerben) (alkalmi adatcsere)
6) SZET – egyirányú interfész
Jelenleg bevezetés alatt – szerelvény- és mozdonyforduló adatok kezelése
Az itt elkészített szerelvény- és mozdonyfordulók átadása szükséges a fejlesztendő
vezénylő rendszer felé
A vezénylő rendszer nem ad felé adatot
Törzsadatok, melyek a vezénylő rendszerben is megjelennek, de a master adattár
a SZET:
o szerelvény- és mozdonyforduló adatok (napi adatcsere)
7) JIR – eVTK
Az új rendszer folyamatai, adattartalma szempontjából nem érintett
8) JÉ és egyéb jegyértékesítő rendszerek (MJR3, VMAEF)
Pénztárosi jegyértékesítés a JÉ, vagy a VMAEF rendszerben történik
Vonatkísérő személyzet általi jegyértékesítés a JÉ, vagy az MJR3 rendszerben
történik
A JÉ-t futtató PC-ken számviteli és adózási okok miatt jelenleg csak az érintett
program futhat.
A fejlesztésre kerülő vezénylő rendszer szempontjából a munkavállalónkénti
értékesítésnek, mint jutalékalapnak van jelentősége; ennek bekerülése azonban
nem programozott interfészen keresztül történik, hanem a jutalékalap vezénylő
rendszerbe történő manuális rögzítésével; a jutalékot a vezénylő rendszer számítja
és adja fel a munkaidő adatokkal együtt az EMIG-FVS-en keresztül az SAP felé
Az interfész formátumának legalább RailML 1.1 kell lennie.
144
1719. táblázat: TTIR interfészekhez kapcsolódó adatkörök
Forrás Adatkör Interfész jellege Cél Megjegyzés
VONTATMenetrendek RailML
TTIRManuális export - import funkció
segítségével.
VONTAT Vontat MFB tényadatok Web service TTIR
VONTAT Vontató jármű javítási MFB tényadatok Web service TTIR
EMIG-FVSSzemélyzeti törzsadatok
Képesítés adatok SOAPTTIR
Változást küld és naponta egyszer
adja át, éjszaka.
EMIG-FVS Vontatási utazószemélyzet fel- és lejelentkezési tényadatok SOAP TTIR
TTIR Mozdony - vonat összerendelés információk LFTP VONTAT
TTIR Szolgálati terv Web service VONTAT
TTIR Vontatási utazószemélyzet havi bérszámfejtési alapadatok FTP TXT fájl EMIG-FVS
TTIR Vontatási utazószemélyzet havi tervadatok (Szolgálati terv) FTP TXT fájl EMIG-FVS
TTIR Vontatási utazószemélyzet napi tervadat Web service EMIG-FVS
TTIR Vontatási utazószemélyzet napi tényadat FTP TXT fájl EMIG-FVS
TTIR Vontatási személyzeten kívüli vezényelt munkavállalók munkaidő adatai bérszámfejtéshezFTP TXT fájl SAP IHIR
145
1820. táblázat: TTIR rendszer működéséhez szükséges adatkörök
Mellékelt excel táblában (TTIR_kozbesz_kiirashoz_20170125.xlsx) részletesen kifejtésre kerülnek az adatkörök.
Mennyiség MegjegyzésMenetrend adatok ~4000/nap VONTAT rendszerből interfészen keresztül (RailML szabvány használatával)
Közlekedési rendek 1db/naptári nap + ~60 Kézzel rögzítik a rendszerbe.
Felhasználók ~7000 Nagyrészt TTIR-be rögzített (részben a személyzeti törzsből képzett: web-kliens csoport)
Személyzeti törzsadatok ~12000 EMIG-FVS rendszerből interfészen keresztül, továbbá közvetlenül TTIR-be rögzített
Bérszabályok kb 700 db TTIR-en belül paraméterezett
Jármű sorozat törzsadatok ~40 Külső rendszerből átveendő, de a manuális rögzítés lehetősége elvárt.
Jármű törzsadatok ~ 1000 db jármű Külső rendszerből átveendő, de a manuális rögzítés lehetősége elvárt.
Vonatnemek ~40
Az interfészen érkező Menetrend adatok alapján automatikusan képződik TTIR
rendszeren belül.
Vonat típus törzs 6 db TTIR-be manuálisan rögzített
Partnertörzs ~10 Jelenleg TTIR-be rögzített, a jövőben vállalati szinten közös partnertörzsből biztosítandó.
Részlegek 1 db TTIR-be rögzített törzsadat
Irányok 2
Útvonal
~120 útvonal. Kb 4000
útvonalváltozat
Megállási hely ~ 2000
Fordulási hely ~300
Üzemi pontok ~2500
Telephely ~ 600
Pihenőhely ~50
Működési terület ~30
Ki- bejárási pont ~1200
Hál
óza
ti m
od
ell
elem
ekAdatkörök
Ezen vasúthálózati elemeket a rendszernek kezelnie kell.
(felülvizsgálandó, névkonvenciók egységesítendőek)
Járm
ű a
dat
ok
Hu
mán
146
A rendszer működési környezete
A rendszert a tervezéssel foglalkozó munkavállalók asztali PC-n/laptopon keresztül
használják.
A vonatkísérők és kocsivizsgálók személyhez rendelt, szolgálati okostelefonnal (Android
alapú), a vontatójármű vezetők pedig személyhez rendelt, szolgálati tábla PC-vel (jelenleg
Winmate M101B) rendelkeznek. A pénztárosok személyzethez rendelt okostelefont kaptak.
Jármű karbantartó személyzet is bevonásra kerül a kialakítandó rendszerrel vezénylésébe.
Ezen munkakör részére is beszerzésre kerül az okostelefon a projekt során.
A rendszert úgy kell kialakítani, hogy e szerepkörök számára készített felületek ezeken az
eszközökön keresztül jól használhatóak legyenek, a kapcsolódó rendszerekhez az
információk interfészen keresztül átadásra kerüljenek. Amennyiben a rendszer bevezetéséig
ezen eszközök lecserélésre kerülnek, az új eszközök várhatóan hasonló jellemzőkkel,
legalább ugyanilyen paraméterekkel rendelkeznek majd, azok további kapcsolódási pontjait
és funkciónalítását a megvalósítandó rendszernek is biztosítania kell.
Az utazó munkavállalók esetében az eszközeik központhoz való folyamatos hálózati
csatlakozásával nem szabad számolni (a nem egyenletes és teljes körű GSM/3G/4G
lefedettség miatt), de a fel- és lejelentkezési helyen rendelkezésre áll (vezeték nélküli)
hálózati kapcsolat. Ezért a rendszert úgy kell kialakítani, hogy az általuk használandó
funkciók, a számukra szükséges és előzetesen rendelkezésre álló információk akkor is
működjenek és elérhetők legyenek, ha a szolgálatuk egy részében nem tudnak a központi
rendszerhez kapcsolódni. Ilyen esetben, az offline időszakban a munkavállaló által a
rendszerben végrehajtott tevékenységet, a rögzített adatokat utólag, a legközelebbi online
időszakban, de legkésőbb a lejelentkezéskor kell a központi rendszerbe szinkronizálni.
Mozdonyvezetők tábla PC-n, vagy okostelefonon keresztül, jegy értékesítők, pénztárosok,
kocsivizsgálók okostelefonon keresztül kapcsolódnak.
Éles, teszt és oktató környezet kialakítása szükséges.
A rendszer méretezéséhez és tervezéséhez az alábbi nagyságrendi létszámok használandók a
fő felhasználói, illetve vezényelt csoportokat illetően.
Vezényelt munkavállalók (egyúttal a leendő munkavállalói webes felületen keresztül
felhasználók is):
Vonatkísérő: 3000 fő (szolgálati okostelefonnal rendelkeznek már jelenleg
is)
Vontatójármű vezetők: 3000 fő (szolgálati táblaPC-vel rendelkeznek már
jelenleg is)
Pénztáros: 2000 fő (jelenleg még nem áll a rendelkezésükre olyan eszköz,
amelyen keresztül elérnék a vezénylő rendszert)
Kocsivizsgáló: 1000 fő (szolgálati okostelefonnal rendelkeznek már
jelenleg is)
147
Egyéb munkakörű munkavállaló: 1000 fő (egy részük már jelenlegi is
szolgálati PC-t használ a feladatai ellátásához, más részük azonban
semmilyen eszközzel nincs ellátva)
Vezető, lekérdező, kontrollingos, fordulószerkesztő, vezénylő tiszt stb. munkavállalók (a
leendő rendszerben tevékenységet – tervezést, vezénylést stb. – végző, vagy abból adatot
lekérő felhasználók): 500 fő (szolgálati PC-vel/notebookkal rendelkeznek már jelenleg is)
Szerelvényforduló és mozdonyforduló tervező használata esetén a rendszer felhasználóinak
száma: 400 fő
3.3 Belső logisztikai funkciókat támogató informatikai megoldás funkcionális követelményei (LFK)
3.3.1 Beszerzés menedzsment
Az INKA1-ben megvalósult beszerzési folyamatok továbbfejlesztésének céljából, a meglévő
SAP keretrendszer és a hozzá kapcsolt előtétrendszer hatékonyabb, gyorsabb, a meglévő
interfész kapcsolatokat drasztikusan lecsökkentő, az SAP szabályaihoz teljesen hozzáigazított
megoldás megvalósítása az elvárás a következő fő funkciók megvalósítására 2019. május 1-i
bevezetéssel:
I. Általános elvárások:
1. igénylési folyamat megvalósítása, bevásárlókosár, elektronikus szerződéses
katalógus működési elve alapján, a MÁV szervezeteinek jóváhagyási funkcióinak
figyelembevételével
2. a megoldás által bemutatott rendszerben történő beszerzési megrendelés
feladásának lehetősége az SAP MM moduljában lévő beszerzési megrendelés
(BMEG) logikája, működése elve alapján.
3. a pénzügyi teljesítést, a számlabefogadás folyamatát támogató teljesítésigazolási
funkció megvalósítása
4. Szállítói előminősítési, utóminősítési funkció egyben történő kezelése,
integrációjának megvalósítása, az SAP-ban lévő utóminősítési adatok átvétele
automatikusan rendszeren keresztül on-line (valós időben).
5. Számlakezelési funkció megvalósítása, az SAP-s könyvelés támogatása
6. A meglévő E-flow szoftver integrálása az alkalmazásba.
7. A megoldásnak tartalmaznia kell dokumentumtárolás lehetőségét is.
8. A teljesítésigazolási dokumentum kiküldésének menedzselése mind az SAP-ban
mind az ajánlott rendszerben, űrlap létrehozása SAP-ben és az ajánlott
rendszerben.
148
II. Részletes rendszerkövetelményrendszer elvárások
Számlakezelési rendszer:
1. Általános követelmények
1.1. Törzsadatok
1.1.1. A rendszernek kapcsolódnia kell a MÁV-csoport tagvállalatainak különböző
vállalatirányítási rendszereihez (SAP, Libra, a továbbiakban együtt: ERP).
1.1.2. A rendszernek az ERP által publikált törzsadatokat kell használni
• szállítók,
• főkönyvi számlák,
• kontrolling objektumok,
• fizetési módok,
• adókódok,
• árfolyamok,
• pénznemek,
• cikkszámok,
• mennyiségi egységek,
• raktárhelyek,
• stb.
1.1.3. Kérjük, adjon megoldási javaslatot a törzsadat-kezelés módszerére, amely
biztosítja, hogy az új rendszerben mindig aktuális ERP törzsadatok használhatók. A
megoldásnak garantálnia kell, hogy nem okoz az ERP-ben performancia romlást.
1.1.4. Kérjük, adjon megoldási javaslatot arra, hogy a számlaegyeztetésben (3-way
matching) használandó, az ERP rendszerekben létrehozott megrendelések és azok
kapcsolódó bizonylatainak adatait milyen módon teszi elérhetővé az ajánlott
megoldás.
1.2. Szervezeti hierarchia
1.2.1. Tetszőleges szintszámmal rendelkező szervezeti hierarchia nyilvántartása az
ajánlott rendszerben a számlaigazolási struktúra leképezéséhez.
1.2.2. A szervezeti hierarchia karbantarthatósága legyen jogosultsággal szabályozott.
1.2.3. A szervezeti hierarchia a felhasználók azonosítóin és nevein kívül tartalmazza
az igazoló szervezeti egységeket is, vállalatonként külön struktúrában.
1.2.4. A szervezeti egységek és a felhasználók kapcsolata időfüggő legyen, azaz
legyen tól-ig érvényessége.
1.2.5. A már lejárt érvényességű felhasználói hozzárendelés is legyen látható a
struktúrában, de csak annak, akinek a szervezeti struktúra karbantartásához is van
149
jogosultsága. A többi felhasználó csak az érvényes hozzárendeléseket lássa, és abból
tudjon választani.
1.2.6. A szervezeti struktúrából egyértelműen derüljön ki, hogy ki milyen szerepben
van azonosítva (ügyintéző vagy igazoló, de lehessen az ügyintéző egyben igazoló is,
illetve igénylő vagy jóváhagyó, de lehessen az igénylő egyben jóváhagyó is).
1.2.7. A szervezeti hierarchia képezze egy automatikus számlaigazoló, illetve
jóváhagyó kijelölési eljárás alapját, amelyben a számlához kijelölt ügyintéző, illetve
igénylő alapján kerülnek kijelölésre az igazolók, illetve jóváhagyók.
1.2.8. Legyen egy olyan beállítási lehetőség, amiben paraméterezhető, hogy adott
ügyintéző/igénylő esetén a számla/igény végösszegétől függően hány
számlaigazoló/jóváhagyó szükséges, kik és milyen sorrendben vesznek részt a
folyamatban.
1.2.9. A szervezeti hierarchia adminisztrátora tudjon beállítani helyettest bármelyik
felhasználóhoz.
1.2.10. Lehessen eltárolni a felhasználók e-mail címeit a workflow értesítések
kiküldhetősége miatt.
2. Számlafeldolgozás
2.1. Szkennelés, imaging, OCR/ICR funkciók:
Ezen funkciókra a megrendelő jelenleg használt eFlow rendszere a jövőben is
alkalmazható. Az ajánlattevő adjon javaslatot arra, hogy a funkciókat a meglévő
szoftver integrálásával, vagy új megoldás bevezetésével kívánja megoldani.
2.1.1. Kérjük, adjon megoldási javaslatot a beérkező, papír alapú szállítói számlák
egyedi azonosítókkal történő ellátására. Az azonosítás támogassa a számlák
archiválás és visszakeresési folyamatát, illetve tegye lehetővé a számlák
vállalatonkénti elkülöníthetőségét.
2.1.2. Ajánlattevő által leszállítandó szkenner eszköz hosszú távon alkalmas kb.
1.500.000 oldal/év beszkennelésére. Kérjük, adja meg a megajánlott szkenner főbb
adatait, és ismertese a számlabefogadás szempontjából releváns funkcióit. Továbbá
tegyen javaslatot a szkennelő állomások számosságára is.
2.1.3. A szkennelő eszköz biztosítsa a számlák és a mellékletek tömeges és gyors
szkennelését min. 200-240 dpi minőségben.
2.1.4. Az elvárt szkennelési méret: max. A/4-ben legyen lehetséges.
2.1.5. Hibás szkennelés esetén akár laponkénti (beszúrási lehetőséggel)
újraszkennelés lehetősége.
2.1.6. Szabványos képformátumok támogatása (TIFF, JPEG, PDF).
2.1.7. Szkennelt kép elforgatása, tükrözése legyen lehetséges.
2.1.8. Számlák és mellékleteinek letárolása az archívumban.
150
2.1.9. Visszakereshetőség biztosítása.
2.1.10. File input, import támogatása (már létező szkennelt állományok fogadása
céljából).
2.1.11. E-mail mailbox-ból importálás lehetősége (elektronikus fax megoldások
kapcsolása céljából).
2.1.12. Kérjük, mutassák be a javasolt szkennelő megoldás dokumentumkezelő
rendszerhez kapcsolásának javasolt megoldási módját.
2.1.13. A szkennelés és az eredeti dokumentum hibáinak automatikus javítása legyen
biztosított.
2.1.14. Automatikus dőléskorrekció funkció megléte.
2.1.15. Automatikus méretrevágás funkció biztosítása.
2.1.16. Zajeltávolítás funkció megléte.
2.1.17. Szkennelt dokumentumok automatikus indexelésének biztosítása (előre
definiált szabályrendszer alapján).
2.1.18. Szkennelt dokumentumok manuális indexelésének biztosítása
2.1.19. Lehetőség új dokumentumtípus (típus + metaadatok) létrehozására.
2.1.20. Felhasználói adatbázisokhoz kapcsolódás lehetősége (pl. LDAP, NDS).
2.1.21. Kérjük, mutassák be a szkennelési környezetben alapértelmezésben
leggyakrabban használt, felhasználói jogosultság alapján korlátozható feladatokat,
funkciókat (pl.: bizonyos felhasználói csoportok csak meghatározott funkciókat
érhetnek el – csak szkennelés/csak indexelés stb.)
2.1.22. A rendszer biztosítsa autizmusok kiépítését: fejlesztő környezet, scriptelési
lehetőségek, programozói nyelvek.
2.1.23. Kapcsolat a számlabefogadási rendszerrel (szállítók automatikus
beazonosítása név alapján)
2.1.24. Workflow folyamat elindulásának kiváltása a számlabefogadási rendszerben.
2.1.25. Vékony kliens alkalmazásának lehetősége – kérjük, mutassák be, milyen
funkciók elérését biztosítja a megoldás web-es felületen.
2.1.26. Kérjük, mutassák be a felhasználói felület fejlesztés nélküli
testreszabhatóságának lehetőségeit.
2.1.27. A megajánlott megoldásnak rendelkeznie kell OCR/ICR alkalmazással, amely a
manuális feldolgozás jelentős mértékben csökkenti.
2.1.28. A megajánlott OCR/ICR alkalmazás megjelöli a bizonytalan szavakat,
karaktereket és lehetőség van azok módosíthatóságára ill. kiegészítésére.
2.1.29. Lehetőség van csak a meghatározott képrészlet felismerése (pl.: egérrel
felhasználó által kijelölt rész)
151
2.1.30. Szótárak, helyesírás ellenőrzők használata.
2.1.31. Különböző betűtípusok ismerete és ennek bővíthetősége.
2.1.32. Magyar karakterkészlet ismerete, illetve a többnyelvűség támogatása.
2.1.33. Taníthatóság, amely kiterjed a számlák formátumára (layout) is. Kérjük,
ismertesse, hogy a rendszer milyen algoritmusokkal, funkciókkal támogatja az
öntanulást.
2.1.34. Kérjük, adjon megoldási javaslatot arra, hogy mely OCR/ICR funkciók,
algoritmusok biztosítják a legi
2.1.35. nkább a manuális, rögzítői beavatkozást igénylő feladatok minimalizálását.
2.1.36. Kérjük, adjon megoldási javaslatot arra, hogy mely törzs- illetve bizonylati
adatok átvétele javasolt, valósítható meg a megajánlott OCR/ICR alkalmazásban (pl.
szállítói törzs, megrendelés száma, megrendelés tételadatok stb.)
2.2. Dokumentumkezelés:
2.2.1. Kérjük, adjon megoldási javaslatot a számlák szkennelése során létrejött
állományok dokumentumkezelő rendszerben történő tárolására és kezelésére.
Minimálisan az alábbi elvárásoknak kell megfelelni:
• a szkennelt képek és metaadatok központi egységes tárolása (archívum).
• dokumentumokhoz státuszok rendelhetősége
• visszakeresés lehetősége metaadatok alapján
• teljes szöveges keresés
• paraméterezhető integrációs felület biztosítása (ERP, beszerzési rendszer stb.)
• webes felhasználói felület
2.2.2. Kérjük, adjon megoldási javaslatot arra, hogy a dokumentumkezelő rendszer
alkalmazásával miként valósítható meg az, hogy a benne letárolt elektronikus
dokumentumok a számlabefogadási és az ERP rendszerből is elérhetőek legyenek.
Ismertesse ilyen fejlesztések, beállítások szükségesek az adott rendszerekben az
integrációhoz.
2.3. Általános workflow funkciók:
2.3.1. A felhasználók egy ún. feladatlistában kapják meg a feldolgozásra váró
feladataikat. Kérjük, ismertesse a feladatlista funkcióit, működését.
2.3.2. A feladatlista legyen közös illetve egyedi felhasználóra vonatkozó. Közös
feladatlista csak a számlarögzítők esetében megengedett.
2.3.3. A feladatlista minimálisan tartalmazza a következő adatokat:
• számlabizonylat rendszerbeli azonosítója
• számlabizonylat eredeti azonosítója
152
• szállító neve
• fizetési határidő
• számla bruttó értéke
• feladat szövege
• feladat érkezési ideje
• feladat státusza (még nem feldolgozott/feldolgozás alatt)
• kitől jött a feladat (rögzítő/jóváhagyó/könyvelő/ügyintéző)
• lejárt határidejű feladatok jelzése
2.3.4. A feladatlista legyen rendezhető, szűrhető a fenti adatok bármelyikére.
2.3.5. A felhasználó tudjon beállítani saját maga számára helyetteseket,
érvényességi időszakokkal ellátva.
2.3.6. A rendszer tudja kezelni az aktív és passzív helyettesítést is. Aktív
helyettesítés: a helyettesített feladatait a helyettes azonnal megkapja a saját
feladatai közé.
2.3.7. Passzív helyettesítés: a helyettesített feladatait a helyettes csak egy külön
funkció elindításakor láthatja.
2.3.8. A workflow tudja kezelni a határidő figyelést.
2.3.9. Módosítható paraméterként legyen beállítható, hogy az egyes szerepköröknek
milyen feldolgozási idő áll rendelkezésre a feladat elvégzéséhez (munkanapok
számában kifejezve).
2.3.10. A rendszer a feladat kézhezvételének dátumából és a szerepkörhöz tartozó
napszám alapján határozza meg a feladat befejezési határidejét.
2.3.11. Határidő lejártakor küldjön figyelmeztető üzenetet egy előre definiált szabály
szerint (pl. ügyintéző késedelme esetén az igazolónak).
2.3.12. Az egész igazoltatási folyamatban legyen lehetőség szöveges üzenetek írására,
amelyek végigkísérik a számla útját és minden szereplő meg tudja tekinteni annak
tartalmát.
2.3.13. Az egész igazoltatási folyamatban legyen lehetőség elektronikus file-ok (word,
excel, pdf) csatolására, amelyek végigkísérik a számla útját és minden szereplő meg
tudja tekinteni azok tartalmát.
2.3.14. A rendszer küldjön ütemezetten e-mail üzenetet az érintett felhasználóknak,
ha el nem kezdett workflow feladatuk van. Az értesítés gyakorisága és az üzenet
tartalma paraméterezhető legyen.
153
2.4. Számlarögzítési funkciók
2.4.1. A számlarögzítők workflow feladatként kapják meg az OCR/ICR alapján
előkészített számlabizonylatokat a szkennelt képpel együtt egy ún. közös
feladatlistában.
2.4.2. Legyen lehetőség annak beállítására, hogy bizonyos szállítók számlái azonnal
egy kiválasztott számlarögzítőhöz kerüljenek.
2.4.3. A rögzítő a feladatok közül tudja kiválasztani, hogy melyik számlával akar
foglalkozni.
2.4.4. A rögzítő a feldolgozásra kiválasztáskor azonnal a számlabizonylatba tudjon
belépni.
2.4.5. A beszkennelt számlabizonylat adatai manuálisan javíthatóak, módosíthatóak
legyenek.
2.4.6. A felhasználó tudja kiválasztani a feldolgozás módját (új számla
feldolgozása/előzetesen rögzített számla módosítása).
2.4.7. Kizárólag a ERP-ből replikált adatok használhatók a rögzítéskor/módosításkor
a törzsadat típusú mezőkben
2.4.8. A törzsadatok legyenek ellenőrzöttek az ajánlattevő által javasolt rendszerben
lévő adatok alapján. Az ellenőrzésekben MÁV specifikus logika is leképezhető.
2.4.9. A felületen legyenek megjelölve a kötelező mezők.
2.4.10. A felületen lehessen MÁV specifikus mezőket is megjeleníteni.
2.4.11. A törzsadatok kódja mellett azok neve is jelenjen meg a felhasználói felületen
2.4.12. A számlarögzítő tudja berögzíteni, hogy beszerzési előzményű számláról van-e
szó.
2.4.13. Beszerzési előzményes esetben lehessen a számlához rendelni egy vagy több
megrendelés tetszőleges számú tételét.
2.4.14. A megrendelés adatokból jelenítse meg a kiválasztott tételeket és azok
fontosabb adatait (cikkszám, megnevezés, mennyiség, ár, érték)
2.4.15. Beszerzési előzményű számla esetében a rendszer támogassa a
számlabizonylatok egyeztetését az ERP-ből érkező megrendeléssel/árubeérkezéssel
(„3-way matching”). A rendszer mutassa ki az eltéréseket mennyiség, ár, összeg
tekintetében.
2.4.16. A rendszer támogassa a számlabizonylatok egyeztetését kizárólag a
megrendeléssel (árubeérkezés ilyen esetben nincs) („2-way matching”). A rendszer
mutassa ki az eltéréseket mennyiség, ár, összeg tekintetében.
2.4.17. A számlát a rögzítő tudja elküldeni könyvelésre abban az esetben, ha az
ellenőrzés nem mutatott ki semmilyen eltérést.
154
2.4.18. A könyvelőt ne kelljen manuálisan kiválasztani, hanem a rendszer a
beállításokból automatikusan találja meg és továbbítsa hozzá a feladatot.
2.4.19. A rögzítés végén a számlabizonylat legyen elmenthető és visszakereshető.
2.4.20. Az előzetesen rögzített számlabizonylat lehet hiányos, vagy számszerűségében
hibás is, de ez a mentését ne akadályozza meg.
2.4.21. Egy elmentett számlabizonylat a következő feldolgozási lépés előtt még
akárhányszor módosítható legyen.
2.4.22. Lehessen keresni az előzetesen rögzített számlákban minimum szállítóra,
eredeti számlaszámra és belső számlabizonylat számra, illetve rögzítési dátumra.
2.4.23. A rögzítő listából/hierarchikus struktúrából kiválasztással tudja megadni a
számla következő feldolgozóját (ügyintéző).
2.4.24. Amennyiben ügyintézőt szeretne kiválasztani, akkor a kiválasztási
lista/hierarchikus struktúra csak az ügyintézőket tartalmazza.
2.4.25. A kiválasztási listában szerepeljen a kiválasztott feldolgozó szervezeti
egységének megnevezése is.
2.4.26. A számlarögzítő tudja elutasítani a számlát.
2.4.27. A számla elutasítása esetén legyen lehetőség az elutasítás indoklására.
2.4.28. A számlarögzítőnek elutasításkor legyen lehetősége egy reklamációs levél
elkészítésére, amely tartalmazza a számlabizonylat bizonyos adatait (pl. szállítói
számla eredeti azonosítója, szállító neve, címe stb.)
2.4.29. A reklamációs levél elkészítését támogassa több, előre kidolgozott, eltárolt és
kiválasztható sablon.
2.4.30. A reklamációs levél automatikusan csatolódjon a számlabizonylathoz,
hasonlóan a szkennelt képhez és az egyéb mellékletekhez.
2.5. Számla ügyintézői funkciók
2.5.1. Az ügyintézők az egyéni feladatlistájukba kapják a feldolgozandó
számlabizonylatokat.
2.5.2. Az ügyintéző a feladatok közül tudja kiválasztani, hogy melyik számlával akar
foglalkozni.
2.5.3. A feladat szövege tartalmazza, hogy milyen típusú feladatról van szó (új
számla vagy jóváhagyótól visszaküldött feladat)
2.5.4. Az ügyintéző a feldolgozáskor azonnal a számlabizonylatba tudjon belelépni,
és ott tudja elvégezni a számla ellenőrzését és módosítását
2.5.5. Az ügyintéző lássa, hogy kitől kapta a feladatot (előző feldolgozó nevének
feltüntetése).
2.5.6. A számlakép és a mellékletek legyenek megjeleníthetőek.
155
2.5.7. A számlabizonylat adatai korlátozottan módosíthatóak legyenek. Elsősorban a
kontírozási adatok illetve a megrendelés szám/árubeérkezés bizonylat adatok
megadásának/módosításának lehetőségét várjuk el.
2.5.8. Az ügyintéző által módosítható mezők legyenek paraméterezhetőek.
2.5.9. A rendszer támogassa a felhasználónként eltárolt kontírozási sablon
használatot, a havonta ismétlődő, több száz kontírozási sort tartalmazó számlák
egyszerűbb feldolgozása érdekében.
2.5.10. Az ügyintéző ellenőrizni tudja a rendszer által felkínált számlaigazolókat, és azt
tudja lecserélni, további igazolókkal kiegészíteni.
2.5.11. Az ügyintéző tudja visszaküldeni a számlát a számlarögzítőnek, amennyiben
nem érzi magát illetékesnek a számlafeldolgozásban.
2.5.12. Az ügyintéző tudja átadni a számlát egy másik ügyintézőnek, amennyiben
ismeri a számla igazolói helyét.
2.5.13. Megrendelés előzményű számla esetén a rendszer támogassa a
számlabizonylatok egyeztetését az ERP megrendeléssel/árubeérkezéssel („3-way
matching”). A program mutassa ki az eltéréseket mennyiség, ár, összeg tekintetében.
2.5.14. A rendszer támogassa a számlabizonylatok egyeztetését kizárólag a
megrendeléssel (árubeérkezés ilyen esetben nincs) („2-way matching”). A program
mutassa ki az eltéréseket mennyiség, ár, összeg tekintetében
2.5.15. Az ügyintéző tudja a számlát továbbküldeni az első számlaigazolónak.
2.5.16. Amennyiben az ügyintéző egyben számlaigazoló is, akkor az ügyintézőnek
legyen jóváhagyási joga is. Ilyen esetben csak egyszer kelljen foglalkoznia a számlával,
de tudja elvégezni vele mind az ügyintézői, mind a számlaigazolói feladatokat.
2.5.17. Az ügyintéző tudja elutasítani a számlát.
2.5.18. A számla elutasítása esetén legyen lehetőség az elutasítás indoklására.
2.5.19. Az ügyintézőnek elutasításkor legyen lehetősége egy reklamációs levél
elkészítésére, amely tartalmazza a számlabizonylat bizonyos adatait (pl. szállítói
számla eredeti azonosítója, szállító neve, címe stb.)
2.5.20. A reklamációs levél elkészítését támogassa több, előre kidolgozott, eltárolt és
kiválasztható sablon.
2.5.21. A reklamációs levél automatikusan csatolódjon a számlabizonylathoz,
hasonlóan a szkennelt képhez és az egyéb mellékletekhez
2.5.22. Elutasítás esetén a további folyamatban nem vesznek részt a további
számlaigazolók. A számla azonnal a könyvelőhöz kerüljön.
156
2.6. Számlaigazolói funkciók
2.6.1. A számlaigazolók az egyéni feladatlistájukba kapják a feldolgozandó
számlabizonylatokat.
2.6.2. A számlaigazoló a feladatok közül tudja kiválasztani, hogy melyik számlával
akar foglalkozni.
2.6.3. A számlaigazoló a feldolgozáskor azonnal a számlabizonylatba tudjon
belelépni és ott tudja elvégezni a számla ellenőrzését.
2.6.4. A számlaigazoló tudja megjeleníteni azokat a felhasználókat, akiknél már járt a
számla és akikhez még menni fog (az ügyintéző által elfogadott vagy módosított
számlaigazolók alapján) és a jóváhagyási státuszokat (jóváhagyva/nem vagyok
illetékes/elutasítva).
2.6.5. A számlaigazoló tudjon további igazolókat felvenni a folyamatba (mind maga
elé, mind maga után), ami alapján a workflow folytatódik.
2.6.6. Amennyiben maga elé vesz fel számlaigazolót, akkor ezután a workflow
automatikusan a beszúrt számlaigazolóhoz kerüljön.
2.6.7. Az ’előre beszúrt’ típusú számlaigazolók tudják jóváhagyni, elutasítani a
számlát, illetve tudják beállítani, hogy nem illetékesek a számlaigazolásban.
2.6.8. Amennyiben az ’előre beszúrt’ számlaigazoló elfogadja a számlát, akkor a
feladat kerüljön vissza az eredeti számlaigazolóhoz.
2.6.9. A feladat szövege tartalmazza, hogy az egy beszúrt számlaigazolótól
visszaérkezett feladat.
2.6.10. A ’mögé beszúrt’ típusú számlaigazolóknak ugyanolyan döntési lehetősége
legyen, mint az ’előre beszúrt’ típusú számlaigazolóknak.
2.6.11. Amennyiben a ’mögé beszúrt’ típusú számlaigazoló elfogadja a számlát, akkor
a folyamat menjen tovább a következő számlaigazolóhoz, vagy a könyvelőhöz.
2.6.12. Amennyiben a ’mögé beszúrt’ típusú számlaigazoló nem illetékes, akkor a
feladat kerüljön vissza a beszúró számlaigazolóhoz.
2.6.13. A beszúrt számlaigazoló tudjon megadni másik számlaigazolót (de csak ’mögé
beszúrt’ típusút) vagy tudja továbbküldeni a feladatot a következő feldolgozónak
2.6.14. A beszúrt számlaigazolókat ugyanolyan értékű számlaigazolónak kell kezelni,
mint az eredetileg kijelölteket. Ez azt jelenti, hogy ha elutasítják a számlát, akkor a
végleges elutasításnak tekintendő, és a többi számlaigazolót kihagyva, a számla a
könyvelőhöz kerül.
2.6.15. A számlakép és a mellékletek legyenek megjeleníthetőek.
2.6.16. A számlaigazoló tudja visszaküldeni a számlát az ügyintézőnek hiánypótlásra
vagy javításra.
157
2.6.17. A rendszer támogassa a felhasználónként eltárolt kontírozási sablon
használatot, a havonta ismétlődő, több száz kontírozási sort tartalmazó számlák
egyszerűbb feldolgozása érdekében.
2.6.18. Megrendelés előzményű számla esetén a rendszer támogassa a
számlabizonylatok egyeztetését az ERP megrendeléssel / árubeérkezéssel („3-way
matching”). A program mutassa ki az eltéréseket mennyiség, ár, összeg tekintetében.
2.6.19. A rendszer támogassa a számlabizonylatok egyeztetését kizárólag a
megrendeléssel (árubeérkezés ilyen esetben nincs) („2-way matching”). A program
mutassa ki az eltéréseket mennyiség, ár, összeg tekintetében.
2.6.20. Amennyiben nincs előzménye a számlának és nem lehet végrehajtani
egyeztetést, a számlaigazolónak kell megadni a kontírozást. A kontírozás ellenőrzését
ebben az esetben végre kell hajtania a rendszernek, hasonló algoritmusok mentén,
mint az az ERP rendszerben megtörténik.
2.6.21. Bármelyik számlaigazoló (még a beszúrtak is) tudják elutasítani a számlát
2.6.22. A számla elutasítása esetén legyen lehetőség az elutasítás indoklására.
2.6.23. A jóváhagyónak elutasításkor legyen lehetősége egy reklamációs levél
elkészítésére, amely tartalmazza a számlabizonylat bizonyos adatait (pl. szállítói
számla eredeti azonosítója, szállító neve, címe stb.)
2.6.24. A reklamációs levél elkészítését támogassa több, előre kidolgozott, eltárolt és
kiválasztható sablon.
2.6.25. A reklamációs levél automatikusan csatolódjon a számlabizonylathoz,
hasonlóan a szkennelt képhez és az egyéb mellékletekhez
2.6.26. Elutasítás esetén a további folyamatban nem vesznek részt a számlaigazolók.
A számla azonnal a könyvelőhöz kerül.
2.7. Számlakönyvelői funkciók
2.7.1. A számlakönyvelők az egyéni feladatlistájukba kapják a feldolgozandó
számlabizonylatokat
2.7.2. A könyvelő a feladatok közül tudja kiválasztani, hogy melyik számlával akar
foglalkozni
2.7.3. A feladat szövege tartalmazza, hogy könyvelési vagy számlatörlési feladatról
van szó
2.7.4. Számlatörlési feladat esetén (valamelyik szereplő elutasításakor), a könyvelő a
számla státuszát töröltre kell állítsa.
2.7.5. A törölt státuszú számlák workflow-ja be kell, hogy fejeződjön.
2.7.6. A törölt státuszú számlák nem kerülhetnek be az ERP felé induló interfész
állományba.
158
2.7.7. A könyvelő a feldolgozáskor azonnal a számlabizonylatba tudjon belelépni, és
ott tudja elvégezni a számla ellenőrzését és módosítását.
2.7.8. A könyvelő tudja megjeleníteni az igazolási folyamatban résztvevő ügyintézőt
és a számlaigazolókat a jóváhagyási státuszokkal együtt (jóváhagyta/elutasította/nem
illetékes).
2.7.9. A számlakép, a mellékletek, a levelezések, illetve az egyéb csatolt file-ok
legyenek megjeleníthetőek.
2.7.10. Megrendelés előzményű számla esetén a rendszer támogassa a
számlabizonylatok egyeztetését az ERP megrendeléssel/árubeérkezéssel („3-way
matching”). A program mutassa ki az eltéréseket mennyiség, ár, összeg tekintetében.
2.7.11. A program biztosítson egy szimulációs lépést, amelynek során lefut az összes,
ERP-ben lévő ellenőrzés a kontírozási szabályokat is beleértve, és megjelenik a
szimuláció eredménye (hibás vagy ERP-be feladható)
2.7.12. A számlabizonylat már nem lehet számszakilag hibás illetve hiányos sem.
2.7.13. A rendszer végezze el az adószámítást is a tételek értékei és az adókódok
alapján.
2.7.14. Hibás eredmény esetén a számla nem könyvelhető
2.7.15. A számlakönyvelő tudja a számlát visszaküldeni az ügyintézőnek
hiánypótlásra.
2.7.16. ’ERP-be feladható’ ellenőrzési eredmény esetén a számlakönyvelőnek jóvá kell
hagyni a könyvelhetőséget.
2.7.17. A könyvelt státuszú számlák workflow-ja be kell hogy fejeződjön.
2.7.18. A könyvelt státuszú számlák kerüljenek be az ERP felé induló interfész
állományba. Az SAP felé online (real time) feladás, míg más ERP rendszerek felé
időszakos feladás szükséges.
2.7.19. A számlakönyvelő tudja elutasítani a számlát.
2.7.20. A számla elutasítása esetén legyen lehetőség az elutasítás indoklására.
2.7.21. Az ügyintézőnek elutasításkor legyen lehetősége egy reklamációs levél
elkészítésére, amely tartalmazza a számlabizonylat bizonyos adatait (pl. szállítói
számla eredeti azonosítója, szállító neve, címe stb.)
2.7.22. A reklamációs levél elkészítését támogassa több, előre kidolgozott, eltárolt és
kiválasztható sablon.
2.7.23. A reklamációs levél automatikusan csatolódjon a számlabizonylathoz,
hasonlóan a szkennelt képhez és az egyéb mellékletekhez
2.7.24. Elutasítás esetén a könyvelő tudja beállítani a számla státuszát töröltre.
159
2.8. Egyéb számlafeldolgozási követelmények
2.8.1. A kialakítandó rendszer támogassa az idegen pénznemben történő számlák
kezelését.
2.8.2. A rendszerben lehessen árfolyamokat kezelni.
2.8.3. Idegen pénznemű számlák esetében a rendszer mutassa meg a vállalati
pénznemben lévő számlaértékeket is az eredeti pénznem mellett.
2.8.4. Az új rendszer támogassa a többvállalatos működést.
2.8.5. A rendszer legyen alkalmas több háttérrendszerrel való integrációra.
2.8.6. Az új rendszernek nemcsak a normál számlákat, hanem a reklamációs
számlákat (jóváíró, terhelő) is kezelni kell, az előzőekben ismertetett folyamat
mentén.
2.8.7. A reklamációkezeléshez tartozóan a jóváíró és terhelő számlákat
összetartozóan kell kezelni az eredeti számlával, de megőrizve a számlák egyediségét
(lehessen mód számlakapcsolatokat létrehozni, de az igazolási folyamat külön-külön
zajlik).
2.8.8. A szállítói előlegszámlák is az új rendszerben kezelendők ugyanazon folyamat
mentén.
2.8.9. A rendszer biztosítsa az elektronikus számlafogadást.
2.8.10. A rendszernek meg kell felelnie a hatályos – a rendszer szempontjából
releváns – magyar törvényeknek és jogszabályoknak.
2.8.11. A megajánlott magyar nyelvű dokumentációk, felhasználói képernyők,
kizárólag a magyar jogszabályoknak megfelelő terminológiát használhatják.
2.8.12. A projekt során követelmény a rendszer bevezetését érintő jogszabályi
környezet felmérése, és a rendszer bevezetése miatt szükségessé váló jogszabályi
változtatásokra javaslat kidolgozása.
2.8.13. Követelmény a fejlesztés időtartama alatt hatályba lépő jogszabályváltozások
folyamatos átvezetése a jelzést követő 30 napon belül az érintett rendszereken.
2.9. Számlafeladás az ERP rendszer felé
2.9.1. A rendszerben lekönyvelt számlákat az ERP rendszerbe szükséges feladniaz
SAP esetében online feladással míg más ERP rendszerbe minimum napi gyakorisággal.
2.9.2. Az interfész tartalmazza mindazon adatokat, amelyekből az ERP-ben egy
számlabizonylat létrehozható, ide értve a számlában felszámított, vagy a számla
alapján fizetendő (fordított adó) általános forgalmi adó könyveléséhez szükséges
adatokat is.
2.9.3. Az interfész program futása legyen beütemezhető.
2.9.4. Az interfész program kezelése legyen jogosultsággal védett.
160
2.9.5. Az interfész program futása legyen naplózott és visszakereshető.
2.9.6. A napló tartalmazza a hibákat és a hiba lehetséges okát.
2.9.7. Az interfésznek az SAP meglévő interfészeit kell használnia, az integráció
kialakítása az Ajánlattevő feladata.
2.10. Riportok, kimutatások
2.10.1. A kialakítandó rendszer támogassa a folyamatban lévő igazolások
monitorozhatóságát (kinél milyen számla van és mióta, adott számla kinél van és
mióta; a folyamatban kik voltak az eddigi feldolgozók és kik a várható feldolgozók;
feldolgozás alatt lévő számlák értéke; számlakép megjelenítése)
2.10.2. Kimutatást lehessen elkészíteni szerepkör szerinti bontásban is (rögzítőnél,
ügyintézőnél, számlaigazolónál, könyvelőnél lévő számlák). A szerepköri kimutatásból
legyen lehetőség lefúrásra az egyes felhasználókhoz, számlákhoz.
2.10.3. A kialakítandó rendszer támogassa a lezárult folyamatok utólagos elemzését
(adott számlát ki igazolta le és mikor), számlastátusz szerinti elkülönítettségben
(könyvelt/törölt). A riportban lehessen megjeleníteni a számlaképet és az egyéb
mellékleteket is.
2.10.4. Legyenek olyan riportok, amivel az igazolási átfutási idők elemezhetőek,
tetszőlegesen kiválasztott időszakra/vállalatra /szállítóra/számlatípusra vonatkozóan.
2.10.5. Lehessen listázni az alvó számlákat, azaz amelyeknek lejárt a feldolgozási
határideje (határidő figyelés következtében).
2.10.6. Legyen egy olyan lista, amely a nagyon közeli (paraméterként megadott)
fizetési határidejű, de még jóváhagyás alatt lévő számlákat mutatja.
2.10.7. A riportok eredményét lehessen lementeni elsősorban MS Excel, és az MS
Excel mellett esetleg PDF formátumban.
2.10.8. A rendszer rendelkezzen riportkészítő funkcióval, támogassa egyedi, MÁV
specifikus riportok elkészítését.
2.10.9. Legyen lehetőség az előre definiált riportok ütemezett lefuttatására, és
automatikus elküldésére a beállított felhasználók számára.
II. Beszerzést támogató, igénylési rendszer részletes követelményrendszere:
1. Törzsadatok
1.1. Anyagszámok, cikkszámok átvétele az SAP-ból
1.2. Szállítók átvétele az SAP-ból
1.3. A beszerzéséhez szükséges lenti törzsadatok nyilvántartása, átvétele SAP-ból:
Vállalat
161
Kontírozási objektumok
Szervezeti egység
Adókódok nyilvántartása
Mennyiségi egységek nyilvántartása
Fizetési feltételek nyilvántartása
Kiszállítási címek nyilvántartása
Raktárhelyek nyilvántartása
Pénznemek nyilvántartása
2. Struktúrák
Tetszőleges szintszámmal rendelkező szervezeti hierarchia nyilvántartása
az ajánlott rendszerben a jóváhagyási struktúra leképezéséhez
A szervezeti hierarchia karbantarthatósága legyen jogosultsággal
szabályozott
A szervezeti hierarchia a felhasználók azonosítóin és nevein kívül
tartalmazza az igazoló szervezeti egységeket is, vállalatonként külön
struktúrában.
3. (Felhasználói) beállítások
A szervezeti egységek és a felhasználók kapcsolata időfüggő legyen, azaz
legyen tól-ig érvényessége.
A már lejárt érvényességű felhasználói hozzárendelés is legyen látható a
struktúrában, de csak annak, akinek a szervezeti struktúra
karbantartásához is van jogosultsága. A többi felhasználó csak az érvényes
hozzárendeléseket lássa, és abból tudjon választani.
A szervezeti struktúrából egyértelműen derüljön ki, hogy ki milyen
szerepben van azonosítva (igénylő vagy jóváhagyó, de lehessen az igénylő
egyben jóváhagyó is).
A szervezeti hierarchia képezze egy automatikus jóváhagyó kijelölési
eljárás alapját.
Legyen egy olyan beállítási lehetőség, amiben paraméterezhető, hogy
adott igénylő esetén az igény végösszegétől függően hány jóváhagyó
szükséges, kik a jóváhagyók, és mi a jóváhagyók sorrendje.
A szervezeti hierarchia adminisztrátora tudjon beállítani helyettest
bármelyik, igazolásban résztvevő felhasználóhoz.
Lehessen eltárolni a felhasználók e-mail címeit a workflow értesítések
kiküldhetősége miatt.
162
4. Törzsadatkezelés
Megoldási javaslat szükségeltetik a törzsadat-kezelés módszerére, amely biztosítja,
hogy beszerzési rendszerben mindig aktuális SAP-s törzsadatok használhatók. A
megoldásnak garantálnia kell, hogy nem okoz a SAP-ben performancia romlást.
Amennyiben különböző kezelési módokat kívánnak használni a törzsadatok esetén,
akkor a fentiekben felsorolt törzsadatokra egyenként adják meg, hogy azok kezelése,
áttöltése stb. miként valósul meg.
Igénylés támogatásának követelményrendszere
1. Elektronikus katalóguskezelési igény
Az ajánlott rendszer biztosítsa az elektronikus az SAP szerződéses katalógusból
történő igénylés e mellett az elektronikus katalógusba közvetlenül történő
szerződés/katalógus feltöltésének lehetőségeit is.
Katalógusból történő igényléskor a katalógusban tárolt cikk/szolgáltatás adatai
automatikusan kerüljenek átemelésre az igénybe, minimálisan az alábbi adatokra
van szükség:
o Cikkszám
o Cikk/szolgáltatás megnevezése
o Mennyiségi egység
o Kategória
o Ár
o Adókód
Az ajánlott rendszer biztosítsa, hogy az igénylő katalógus használata nélkül,
cikkszám megadásával történő igénylés lehetőségét, majd a katalógusból történő
igényléshez hasonlóan az alap adatok itt is kerüljenek automatikusan
meghatározásra.
Az ajánlott rendszer az SAP rendszer paraméterei alapján megadott adatai alapján
képes megkülönböztetni a helyszínre szállított szerződés, a készletes
szerződésektől. A készletes szerződésből történő igénylés esetén az igénylési
folyamat végén a jóváhagyott igény foglalásként megy át az SAP rendszerbe, míg
helyszínre szállítós igénylési folyamat végén a jóváhagyott igény SAP-s
megrendelést indukál.
2. Igénylési/rendelési adatok kezelése
Az ajánlott rendszer biztosítson a cikkszám kiválasztásához keresési lehetőséget.
Az ajánlott rendszer igénylési funkciója biztosítson tételenként eltérő
szükségességi dátum (kért határidő) megadási lehetőséget.
163
Az ajánlott rendszer biztosítson lehetőséget, hogy az árufogadó személye eltérjen
az igénylő személyétől.
Az ajánlott rendszer biztosítsa a rögzítés ideje alatt az igény tételek másolásának
lehetőségét.
Az ajánlott rendszer biztosítsa a rögzítés ideje alatt az igény tételek törlésének
lehetőségét, illetve a teljes igény törlésének lehetőségét.
Az ajánlott rendszer biztosítsa a félkész igények megőrzési lehetőségét (a
jóváhagyási folyamat ebben az esetben nem indul el).
Az ajánlott rendszer biztosítsa az igénylő által korábban elkészített igények
közötti keresési lehetőséget. A kereséshez biztosítson szelekciós lehetőségeket,
melyek minimálisan az alábbiakra van szükség:
o Bizonylatszám
o Igény létrehozásának dátuma
o Cikk/szolgáltatás neve
o Cikkszám
o Státusz (engedélyezés alatt, megőrizve, …)
o Kategória
Az ajánlott rendszer biztosítsa, hogy az igénylő által korábban elkészített igények
tételei, mintaként felhasználhatóak legyenek egy új igény létrehozásakor.
Az igényben szereplő tételeknél a kontírozás megadása kötelező. Az ajánlott
rendszer biztosítson lehetőséget az igény tételeinek eltérő kontírozására (eltérő
tevékenységkód megadása).
Az ajánlott rendszer biztosítson lehetőséget mellékletek, elektronikus
dokumentumok csatolására az igényhez.
Az ajánlott rendszer biztosítson lehetőséget engedélyezési üzenet rögzítésére. A
megjegyzésben közölheti többek között az igénylő a jóváhagyóval, hogy miért
szükséges az igény kiszolgálása.
Az ajánlott rendszer biztosítson lehetőséget szabadszöveges igénylésre. A
szabadszöveges igénylés funkció abban esetben nyújtana segítséget, ha az
igénylendő termék/szolgáltatás nem szerepel a katalógusban. Szabadszöveges
igényléskor előre meghatározott mezők kitöltése kötelező, ezek minimálisan az
alábbiak:
o Szöveges leírás
o Mennyiségi egység
o Mennyiség
o Kategória
164
Azigényben kiválasztott kategória alapján kerüljön meghatározásra az illetékes
beszerző személye.
Az igénylés használata korlátozható legyen a kategóriák mentén-
Az ajánlott rendszer adjon lehetőséget többször előforduló igények egyszerűbb
létrehozását támogató minta igények használatára.
Az ajánlott rendszer biztosítson lehetőséget arra, hogy eltérő kategóriájú tételek
igénylésekor az eltérő üzleti igényeknek megfelelően felület álljon rendelkezésre.
Az igénylési felület rugalmasan testreszabható:
o MÁV specifikus mezőkkel bővíthető
o a standard mezők lekapcsolhatóak, illetve
o a kötelezően töltendő mezők köre bővíthető.
Az igénylési felületen megadott értékekre ellenőrzések fejleszthetőek ki,
amelyekkel vizsgálni lehet:
o az egyes mezők közötti logikai kapcsolatokat (pl. kontírozási adatok)
o a mezőkben megadott értékek helyessége ellenőrizhető
háttérrendszerek funkciónak meghívásával
Standard eszközökkel kialakíthatóak a leggyakoribb ellenőrzések: keretellenőrzés,
rendelkezésre-állás vizsgálat.
Az ajánlott rendszer támogassa a több vállalatos működést. Az igények több
háttérrendszer felé is átadhatóak.
Az ajánlott rendszer adjon lehetőséget az igénylőnek, hogy az általa létrehozott
igények státuszát követhesse. A lehetséges státuszok:
o Engedélyezés alatt (kinél várakozik engedélyezésre, eddig kik
engedélyezték már és kik fogják még)
o Engedélyezve
o Logisztikai követőbizonylat létrehozva
o Kiszolgálva/teljesítésigazolva
Az ajánlott rendszer biztosítsa, hogy az igénylő által létrehozott igényre
jóváhagyási folyamat induljon el. A jóváhagyási folyamatban résztvevő személyek
sorrendiségére az igénylő betekintést nyerhet. A jóváhagyási folyamatban
résztvevő személyek közé további jóváhagyó/ellenőr személy beszúrását
kezdeményezheti.
Az ajánlott rendszer biztosítsa, hogy a létrehozott igény adott számtartományból
növekvő sorrendben igényszámot kapjon, továbbá a létrehozás dátumát, pontos
időpontját tárolja el a rendszer.
165
Igénylés jóváhagyásának követelményrendszere:
1. Workflow folyamat biztosítása
Az ajánlott rendszer biztosítsa, hogy az igénylő által mentett igényre a jóváhagyási
folyamat automatikusan induljon.
A jóváhagyási stratégia - azaz kik és milyen sorrendben kapják meg a jóváhagyási
feladatokat – meghatározásakor a rendszer tudja figyelembe venni minimálisan
az alábbiakat:
o igény összege
o igénylő szervezeti adatai
o igényelt termék kategóriája
o kontírozási adatok
Az ajánlott rendszer kezelje az esetleges összeférhetetlenségi szabályokat, ilyen
például: négy szem elv (az igénylők saját igényüket nem hagyhatják jóvá).
Az engedélyezők megadott időközönként a postaládájukba is kapjanak e-mail
értesítést az engedélyezési feladataikról.
Az engedélyezési feladatok a jóváhagyó saját feladatlistájában jelenjenek meg.
A feladatlistában megjelenő engedélyezési feladat rendelkezzen „cím” adattal,
mely minimálisan tartalmazza az alábbiakat:
o Igénylő neve
o Igény rövid szövege
o Igény bizonylatszáma
Az ajánlott rendszer a feladatlistában kezelje a jóváhagyási feladatok státuszát (új,
feldolgozás alatt, elintézett), ezzel is megkönnyítve az engedélyezők feladatát.
Az ajánlott rendszer biztosítsa, hogy az engedélyezési feladatok megjelenítése,
különböző szelekciós feltételeknek megfelelően korlátozható (státusz, dátum,..)
legyen
A rendszer opcionálisan biztosítson lehetőséget arra, hogy a jóváhagyó a
bizonylat részleteinek megtekintése nélkül (csak a címadatokat látva)
engedélyezni tudjon.
Az ajánlott rendszer biztosítson lehetőséget a jóváhagyó számára, hogy az igény
teljes adattartalmát megtekintse.
A rendszer biztosítson lehetőséget a jóváhagyónak, hogy az engedélyezésben
résztvevő szereplőket megtekintse.
Az igény jóváhagyójának minimálisan az alábbi lehetőségek állnak a
rendelkezésére:
o Igény jóváhagyása.
166
o Igény elutasítása.
o Igény módosítása.
o Továbbadására másik felhasználónak
o Újabb jóváhagyó személy ad-hoc beszúrására.
o Emlékeztető hozzárendelés.
Az ajánlott rendszer biztosítsa, hogy a jóváhagyó által elutasított igény újra
feldolgozása visszakerüljön annak feladójához.
Az ajánlott rendszer biztosítson üzenet/megjegyzés hozzáadási lehetőségét
jóváhagyás elutasításkor.
Az ajánlott rendszer biztosítsa, hogy az igény bizonylat valamely jóváhagyó által
történő elutasítása esetén az igénylő e-mail értesítést kapjon az elutasításról.
2. Igénymódosítás
Az ajánlott rendszer biztosítson jóváhagyás során az igény módosítására
lehetőséget, továbbá beállítható legyen a módosítható adatok köre illetve, hogy
mely adatok módosulásakor induljon újra a jóváhagyási folyamat.
3. Jóváhagyási rendszer rugalmas működése
Az ajánlott rendszer biztosítsa, hogy minden jóváhagyási lépés után értékelődjön
ki a jóváhagyási stratégia, amennyiben a jóváhagyás során az igény adatai
módosultak.
Az engedélyezési feladatokhoz biztosítson a rendszer emlékeztető hozzárendelési
lehetőséget, ezzel a funkcióval biztosítva azt, hogy az engedélyezési feladatok
közül csak azok jelenjenek meg, melyek határideje esedékes.
A rendszer biztosítson lehetőséget a jóváhagyónak, hogy az engedélyezési
feladathoz mellékletet csatoljon.
Az ajánlott rendszer biztosítson lehetőséget a már elintézett jóváhagyási
feladatok utólagos megjelenítésére, listázására.
A jóváhagyóknak legyen lehetőségük helyettesítők beállítására a rendszerben.
Legyen lehetőség a jóváhagyási folyamat monitorozására, az átfutási idők
mérésére.
Az ajánlott rendszer rendelkezzen technikai adminisztrációs felülettel, melyen az
esetleges hibajavítás könnyen elvégezhető, ilyen funkciók minimálisan az
alábbiak:
o Hibák kezelésére kialakított felület
o Elakadt jóváhagyási feladatok listázása
o Jóváhagyási feladatok engedélyezésének újraindítása
o Jóváhagyási feladatok törlése
167
Jóváhagyott igény már ne lehessen módosítani a rendszerben.
4. Teljesítésigazolás részletes követelményrendszere:
Az ajánlott rendszer biztosítson lehetőséget arra, hogy a helyszínre szállítással
kiszolgált igények teljesítésigazolását az igénylők végezhessék el a kialakítandó
rendszerben
Az ajánlott rendszer biztosítson lehetőséget arra, hogy adott igénylő csak a
feladott igényéből (helyszínre szállított) létrehozott
rendelés/rendeléssor/szállítmányra végezhessen teljesítésigazolást.
Az ajánlott rendszer biztosítson lehetőséget, hogy az igénylő csak a nyitott
rendelési értékig (várható szállításig) tudjon teljesítésigazolást rögzíteni, továbbá
minden esetben az aktuális nyitott rendelési értéket ajánlja fel
alapértelmezettként.
Az ajánlott rendszer biztosítson lehetőséget arra, hogy a rögzítésre kerülő
teljesítésigazolás értéke/mennyisége csak az SAP rendelésben rögzített
túlszállítási százalékkal legyen meghaladható.
Teljesítésigazolás rögzítésekor minimálisan az alábbi adatok megadása szükséges:
o Rendelésszám
o Rendelés sorszám
o Szállítmány száma
o Mennyiség / érték
o Szállítólevél száma
o Teljesítésigazolás dátuma
A hibásan rögzített teljesítésigazolások javítása stornózással legyen lehetséges. A
mentett teljesítésigazolások már ne legyenek módosíthatóak.
Az ajánlott rendszer biztosítson lehetőséget mellékletek, elektronikus
dokumentumok csatolására a teljesítésigazoláshoz.
Az ajánlott rendszer rendelkezzen központi teljesítésigazolás funkcióval. A
központi teljesítésigazolás funkcióval rendelkező felhasználók az összes igényéből
(helyszínre szállított) létrehozott rendelés/rendeléssor/szállítmányra
végezhessenek teljesítésigazolást.
Ajánlott rendszer rendelkezzen tömeges teljesítésigazolás feltöltési funkcióval,
amely lehetővé teszi az elektronikus formában rendelkezése álló teljesítésigazolás
adatok feltöltését a rendszerbe.
Az ajánlott rendszer biztosítsa, hogy az igénylő által mentett teljesítésigazolásra
előre definiálható jóváhagyási folyamat automatikusan induljon
Az ajánlott rendszer és az SAP is biztosítja a teljesigazolási dokumentum
elektronikus kiküldését a rendszer szállítói törzsében nyilvántartott email címre
168
Acrobat reader vagy más egyéb szabadon hozzáférhető formátumban lévő
fájlban.
5. Rendelés
Az ajánlott rendszer biztosítson lehetőséget arra, hogy külső beszerzésű anyagok
illetve szolgáltatások esetében az engedélyezett igényekből, amennyiben minden
információ pontosan megadásra került, a beszerzési rendelés automatikusan
kerüljön létrehozásra a vállalatirányítási rendszerben
Az ajánlott megoldás biztosítsa, hogy csak olyan igénytételekből jöhet
automatikusan rendelés létrehozni, melyhez az adott háttérrendszerben aktuális
keretrendelés található.
Az ajánlott rendszer biztosítson lehetőséget arra, hogy az elektronikus
katalógusban legyen megadható, hogy mely tételből hozható létre automatikusan
rendelés, továbbá a katalógus tétel tartalmazza a keretrendelés számát /
sorszámát / szállítmány számát.
Részletes követelményrendszer
Folyamat lépés Tervezett Rendszer
Pályalétesítmény folyamatok által
generált, munkalapon alapuló
igénylések létrehozása
SAP (PM, PS)
A gördülőállomány, munkalapon
alapuló igénylések létrehozása
Új Gördülőállomány és gyártás kezelő
megoldás komponens
Készletfeltöltési igény SAP MM
Általános igénylések Új igénylést támogató rendszerelem
Nem pályához és gördülőállomány
Igénylések jóváhagyása Új igénylést támogató rendszerelem
Keretszerződés szint figyelés SAP MM/ Új igénylést támogató
rendszerelem
Beszerzési rendelés SAP MM
Készletgazdálkodás SAP MM
Teljesítésigazolás készletre vett
anyagok esetén SAP MM / PM
Teljesítés igazolás helyszínre szállított
anyagok esetén
Új igénylést támogatórendszerelem
A teljesítés igazolás megtörténtéről
adatot kell átadni a SAP-nak.
Teljesítésigazolás szolgáltatások
esetében
Új igénylést támogató rendszerelem
A teljesítés igazolás megtörténtéről
adatot kell átadni a SAP-nak.
169
Folyamat lépés Tervezett Rendszer
Számlák szkennelése,
karakterfelismerése
eFlow (meglévő BW funkció marad a
jelenlegi működéssel)
Számlakezelési és jóváhagyási
folyamat
Új igénylést támogató rendszerelem
Számlafeldolgozás funkciói
1921. táblázat: Részletes követelményrendszer- BW funkciók kiváltására
A teljes, SAP-val integrált megoldásnak teljeskörűen támogatnia kell a jóváhagyott és a
Partnerek számára elküldött beszerzési megrendeléstől a bejövő számla feldolgozásig és a
szállítói folyószámla kezelésen keresztül a kifizetési tartó üzleti folyamatot.
Az Ajánlatkérő a az alábbi beszerzési folyamatot kívánja támogatni:
Készletbeszerzés
Tárgyi eszköz beszerzés
Beruházáshoz, karbantartáshoz, gyártáshoz kapcsolódó beszerzés
Dolgozói számlák kezelése
Készpénzes, bankkártyás vásárlások kezelése
Szolgáltatás beszerzés
Előlegszámlák kezelése.
A rendszertől általános elvárás, hogy az SAP integráció során, a meglévő integrációs
platformon (TIBCO middleware) megjelenő szolgáltatások kerüljenek használatra (pl.
createBeszerzesiMegrendeles, createFoglalas, cretaeTeljesitesiIgazolas stb.), attól csak a
szükséges mértékben történjen eltérés. A SAP integrációs folyamatban megjelenő hibákat,
hibaeseteket, a hiba típusától függően továbbítsa az üzenet a megfelelő felhasználó
számára.
Szerződés adatok kezelése
A projektnek nem hatóköre a szerződéses adatok kezelése, de a jövőbeli megoldásnak
illeszkednie kell a már kialakított szerződéskezelés folyamatihoz, funkcióihoz.
Az egyedi, manuális igények kezelése és engedélyezési eljárása a jövőbeli rendszerben kerül
lebonyolításra. Az itt jóváhagyott igényeket át kell adni a SAP felé a meglévő integrációs
infrastruktúra használatával.
Az igények az alábbi módon kerülhetnek kiszolgálásra
meglévő raktári készletről – ilyenkor foglalást kell létrehozni az SAP-ban
meglévő külső szerződések alapján (lehívás) -ilyenkor Beszerzési megrendelés
jön létre az SAP-ban
szükség lehet új, egyedi beszerzési eljárás indítására.
170
vállalatközi beszerzési folyamaton keresztül (CCSTO bizonylat)
Igény az Ajánlatkérő részéről, hogy az SAP-t Master rendszernek tekintve, folyamatosan
megtörténjen az cikk / szolgáltatás / szállító törzs és kontírozási objektumtörzsek frissítése a
a meglévő integrációs platform szolgáltatásai (publishCikktorzs, publishPST,
publishKoltseghely stb.) segítségével.
A meglévő szerződések keretfigyelését is meg kell valósítani. Szükséges lehet ezért a
szerződések nyilvántartásának szinkronizációja az új rendszerrel. Ezen felül lehetővé kell
tenni az igények rögzítése során, illetve a folyamat későbbi szakaszaiban a közbeszerzési
tervsorokkal és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos információk attribútumként történő
felvitelét és ezen attribútumokkal történő vezérlést.
Ajánlatkérő beszerzési szervezetét szinkronizálni kell az SAP-ból, melynek feladata a
társterületek igényeinek megfelelő mennyiségben és határidőre történő biztosítása a
lehetőség szerint műszakilag még megfelelő legkedvezőbb beszerzési forrás kiválasztásával
és a beszerzési folyamat teljes körű lebonyolításával.
Elvárás, hogy az igénylési felületen legalább a következő adatok rögzíthetőek legyenek:
szállítási határidő (tételenként eltérő lehet)
szállítási cím (tételenként eltérő lehet)
kapcsolattartó
megrendelési ár és további kondíciók (pótlékok, mellékköltségek,
kedvezmények)
Helyszíni szállítás vagy raktári kivét
Felhasználói jogcím
Kiszolgáló raktárhely (ahol releváns)
Kontírozási objektumok
Fontos elvárás, egyes esetekben (pl. helyszínre szállítandó anyagok esetében), hogy az igény
létrehozásakor a felhasználók szükség esetén a külső szállítók katalógusadatait is elérjék, és
az igényeiket arra vonatkozóan tudják rögzíteni. Ilyen esetben a rendszerben a szállítói
katalógus tételeket meg kell tudni feleltetni az SAP cikkszámokkal.
Az igények tételei lehetnek készletbeérkezésre tervezettek, illetve közvetlen felhasználásra
tervezettek. Közvetlen felhasználás esetén a fogadó költségtípusa (pl. szervezet) és
objektuma megadása kötelező. A jóváhagyott felhasználási igényekből kontírozott bizonylat
létrehozása szükséges. Ennek illeszkedni kell a meglévő kontírozási logikához (kontírozás
történhet költséghelyre, projektre, PM rendelésre, tevékenységre, pályaszakaszra, és ezek
megfelelő kombinációjára is). A megfelelő kontírozott bizonylat előállításához, valamint a
teljes beszerzési folyamat működtetéséhez meg kell valósítani a beszerzési törzsadatok
(cikktörzs, partner, stb), értékkészletek fogadását és tárolását.
Általános elvárások közé tartozik, hogy lehetőség szerint minden kötelezettségvállalással járó
igényt, beszerzést a rendszerben megrendelésként, előzetesen kell rögzíteni. Ugyanakkor
171
vannak kivételek, egyedi esetek, amikor az előzetes rögzítés nem lehetséges. Ilyen esetekben
a megrendelést, lehívást utólagosan szükséges rögzíteni eltérő bizonylat fajtával.
Felhasználói igények rögzítését követően többszintű jóváhagyás implementációja szükséges
az igénylő szervezet belső szabályzatának megfelelően.
Megrendelés kezelés/Igények átadása/illesztése SAP-ba
A jóváhagyott igények kerülhetnek át az SAP-ba (mint foglalás, beszerzési megrendelés,
beszerzési igény, vagy vállalatközi számlázási (CCSTO) bizonylat). Fontos, hogy a rendszerben
megfelelő logika legyen kiépítve annak eldöntésére, hogy a felhasználói igényből milyen SAP
bizonylatot kell létrehozni (azaz melyik interfész szolgáltatást kell meghívni). Ez többek
között függ az igényelt cikkszámtól, az igénylő szervezettől.
A beszerzési eljárásának kötelezettség vállalással járó bizonylata a beszerzési megrendelés,
amelyet interfészen keresztül kell létrehozni az SAP-ban. A megrendelésben tételenként
legyen definiálható, hogy az adott termék árubeérkezése és/vagy számlabeérkezése
miképpen történjen (ütemezés, tűréshatárok stb.).
A megrendelések lehetnek keretszerződések alapján történő lehívások, illetve egyedi
megrendelések. A megrendelések előállításának alábbi formáit szükséges támogatnia a
rendszernek:
szerződés alapján lehívás fix kondíciókkal
szerződés alapján lehívás
manuálisan készített raktárra szóló megrendelés
szükséglettervezés alapján készült raktárra szóló megrendelés
jóváhagyott igény alapján készült egyedi megrendelés (több igény összevonható
egy megrendelésbe).
Kiemelt elvárás, hogy a rendszer bizonylatainak teljes láncolata legyen transzparensen
követhető a beszerzést támogató rendszerben is, az SAP-val integráltan (azaz a rendszerben
lekérdezhetőnek és visszakereshetőnek kell lennie az SAP-ban keletkezett bizonylatoknak
(megrendelések, teljesítésigazolásoknak).
A megrendelés pénzneme bármely deviza lehet. Az áruszállító és a számlakibocsátó eltérhet,
ezt kezelni kell a rendszerben. A beszerzési mellékköltségek megléte esetében eltérő szállító
(pl. fuvarozó) is rögzíthető legyen.
A szállítói visszaigazolás rögzítése a megrendelésekben nem kötelező. Ugyanakkor a rendszer
kialakításakor biztosítani kell, hogy a munkatársak bármikor rögzíthessék azt.
A rendszerben fogadni kell azokat a megrendeléseket is, amelyek igénylése az SAP
rendszerben történik (a műszaki folyamatokat támogató PM és PS modulok
komponensigényei alapján).
Teljesítésigazolás
A teljesítésigazolás – a raktári készletről való kiadás kivételével – az igénylést indító
rendszerekben történik meg. Amennyiben a teljesítésigazolás nem az SAP-ban
172
keletkezik,akkor az adatokat át kell adni a SAP felé, így a bevezetendő rendszerben keletkező
teljesítésigazolások feladását és publikálását szinkron módon a meglévő integrációs
infrastruktúrában kell megvalósítani (createTeljesitesIgazolas szolgáltatáson keresztül).
A teljesítésigazolások kapcsán elvárás a részteljesítések, illetve túl szállítások kezelése a SAP
standard szabályokhoz illeszkedve. Szintén elvárás a több megrendeléshez tartozó sorok egy
objektumon történő feladása. A rendszernek lehetőséget kell nyújtania a sarzsok, illetve
különböző minőségügyi, valamint jogszabályi követelményekkel kapcsolatos adatok
megadására.
További követelmény, hogy a kialakítandó rendszer támogassa a visszáru, illetve stornó
folyamatokat és a reklamációkezelést.
A raktári készletről való kiadás esetében a kiadási bizonylat egyben teljesítésigazolást is
jelent és a SAP-ban keletkezik a bizonylat.
A rendszernek interfészen keresztül kell fogadni – illeszkedve a meglévő interfész struktúrán
megjelenő szolgáltatáshoz - az SAP-ban keletkező teljesítésigazolásokat is és azokat a
megrendelésekhez kell tudni kapcsolni.
A rendszernek biztosítania kell, hogy a megrendelésekben rögzített kontírozási objektumok a
teljesítésigazolás alkalmával ne legyenek módosíthatóak. A rendszernek képesnek kell lennie
arra, hogy a teljesítésigazoláskor rögzíteni lehessen az eredeti nyomtatott szállítólevél (vagy
bármely ilyen funkciót betöltő dokumentum) számát, azonosítóját. Igény, hogy a
teljesítésigazolás mentésekor a rendszer automatikusan nyomtatásra kínálja fel a
teljesítésigazoló lapot (nyomtatvány).
Számlafeldolgozás
A rendszer alapvető feladata a számlaigazolást követően a számlák feladása a SAP felé.
Jelenleg a beérkező számlák szkennelése és karakterfelismerése az eFlow rendszerben
történik, a számlaadatok igazolás után a SAP-ba kerülnek feladásra. A számlafogadási,
számlakezelési és igazolási folyamat az új rendszer feladata.
A kialakítandó megoldásnak biztosítania kell a számlaellenőrzési funkciót a könyvelést
megelőzően.
A rendszerből különböző szemléletű vezetői és elemzői riportok elérése szükséges. A
rendszerben a beszerzési szervezetenkénti és ezen belül a beszerzőnkénti jogosultsági és
riportálási elkülönítés lehetőségét meg kell teremteni.
A beérkező számlák lehetnek előzménnyel rendelkezők, illetve előzmény nélküliek.
Biztosítani kell továbbá a vegyes (pénzügyi és logisztikai) számlák SAP felé történő feladását
is.
A rendszernek központosított számlabeérkezési folyamatot kell támogatnia, számla és egyéb
kötelezettségvállalási dokumentumok karakterfelismerése és szkennelése az eFlow rendszer
feladata. Az Ajánlatkérő éves átlagban több mint 200.000 db szállítói számlával kalkulál. A
feldolgozott számlák mindegyikét validáló munkafolyamat során ellenőrzésre kerül és ahol
szükséges manuális beavatkozási lehetőséget kell biztosítani.
173
A rendszernek tudnia kell fogadni a kereskedelmi szállítói partnerek pénzügyi, ill.
logisztikával kapcsolatos adatait tagvállalattól függetlenül az SAP-ból, továbbá fogadni
minden olyan törzsadatot ami a SAP feladáshoz szükséges, vagy amelyre ellenőrzést kell
végezni (pl. adókód, ÁFA kód stb.).
A rendszernek lehetőséget kell biztosítania a számla beérkeztetését követően pénzügyi
ellenőrzésre, ahol az alábbi szempontok szerint megtörténik a számlák formai ellenőrzése:
megfelel a számla a formai követelményeknek
fel van tüntetve a teljesítésigazolás egyedi azonosítószáma
számlaeltérés tűréshatáron felül van
van teljesítésigazolás a számlán szereplő teljes mennyiségről
megegyezik a számla és a teljesítésigazolás összege stb.
Amennyiben a számla formai követelményeknek nem felel meg, úgy biztosítani kell egy
számla egyeztetési / kezelési folyamatot, melynek a legutolsó lépése a számla visszaküldése
lehet.
A bejövő számlák formai ellenőrzése után számlaigazolási workflow kialakításával kell
támogatni a számlakönyvelési folyamatot. A számlaigazolás workflow során az Ajánlatkérő
törekedni kíván egy előre meghatározott mátrix alapján a számlaigazolásban szerepelő
kollégák automatikus meghatározására, a számlák / szerződések összehasonlítására és a
bejövő számla összerendelésére a megrendeléssel és/vagy teljesítés igazolással. A
számlaigazolási workflow-nak lehetőséget kell biztosítani az adatok kiegészítésére /
módosítására a validálás folyamatában, a hibás / téves számlák visszaküldésére és a
különböző információk folyamatban történő becsatolására. A számlaigazolási folyamatnak
rendelkeznie kell egy egyszerűsített (ahol a beszerzési előzmény és a bejövő számla közötti
eltérés egy tűréshatár alatti, és a teljesítésigazolás dokumentáltan megtörtént) és egy teljes
körű igazoltatási folyamattal.Kötelezettség vállalások könyvelése nem csak számlaigazolási
workflow-n keresztül történhet, hanem integrálódva más rendszerekhez, manuális és vagy
interfész folyamattal (pl.: IKSZR,). Az SAP rendelkeznik, nagy tételszámú feldolgozást
támogató adatkönyvelő / beviteli interfésszel, melyen keresztül a könyvelések egy Excel
tábla, vagy TXT fájl feltöltésével betölthetők.. Az új rendszernek támogatnia kell ezen file-ok
exportálását a meglévő specifikációknak megfelelően.
Az előzmény köteles számlák esetében a rendszernek gyors, áttekinthető felületet kell
biztosítani a rendszerben megtalálható előzmény bizonylatok (megrendelések és teljesítés
igazolások) keresésére és számlabizonylathoz rendelésére. (Matching).
A számlákat kontírozottan kell feladni az SAP -ba így biztosítani kell a megfelelő kontírozási
dimenziók (költséghely, tevékenység, PST, CO belső rendelés, PM rendelés, pályaszakasz,
ingatlan stb.) rögzítésének lehetőségét, a dimenziók közötti megkövetelő és kizáró
szabályokkal együtt – ehhez logikai ellenőrzéseket kell beépíteni. Amennyiben az
előzményköteles számlához kapcsolódóan az előzménybizonylatok alapján a kontírozás
meghatározható, akkor azt automatikusan kell meghatározni.
174
Elvárt igény, hogy a bejövő számlák könyvelése idegen pénznemben is meg tudjon történni.
Elvárás, hogy a számlák könyvelése során a HUF érték meghatározási és megjelenítési
funkciók álljanak rendelkezésre.
A könyvelések során lehetőséget kell biztosítani a bizonylatok előzetes rögzítésére, illetve
utólagos feldolgozására és módosítására. Elvárás az utólagos karbantartás pontos logolása /
adminisztrálása, és karbantartási szabályrendszer kiépítésének lehetősége. A könyveléseket
csoportosítani szükséges a tételek megkülönböztethetősége céljából.
A rendszert képessé kell tenni Konzorciumok számláinak kezelésére. Támogatnia kell tudni
olyan üzleti folyamatot, melyben a teljesítő partner nem azonos a számlát kiállító partnerrel.
A rendszernek lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a hibásan könyvelt bizonylatokat
egyedi vagy tömeges stornózással újrakönyvelni lehessen, meghívva a megfelelő SAP
interfészt.
Az INKA Gazdálkodási Rendszerben normál szállítói számlák mellett igény speciális számlák
(pl. előlegszámlák) kezelése is.
Speciális folyamatban kell kezelni a közüzemi számlákat, amelyeket a
számlaigazoláshoz külső rendszernek (IKSZR) kell átadni, majd onnan a
számlához kapcsolódó adatokat (pl. ingatlanra történő felosztás) kell fogadni az
SAP-ba történő feladásához.
A számlakezelés átfogó ábrája a jelenlegi architektúrában az alábbi:
19. ábra: Számlabefogadás jelenlegi folyamata
A gördülőállomány karbantartási- és gyártási folyamatokhoz kapcsolódóan további speciális
funkciók bevezetése szükséges, amelyeket szintén integrálni kell a meglévő SAP
készletgazdálkodási funkciókhoz. A bevezetendő rendszertől elvárás, hogy az SAP MM
175
moduljához integrálódva addicionális funkciókat kapcsoljon a meglévő funkcionalitáshoz,
minimalizálva a redundáns funkciókat.
A kialakítandó rendszertől elvárt funkciók:
Kiterjerjesztett készletgazdálkodás:
készletkezelés
magasraktári funkciók bevezetése
ellátási lánc szerinti disztribúció
Magasraktár támogatás
A már meglévő logisztikai rendszehez kapcsolódóan szükséges további raktárkezelési
funkciók bevezetése, megoldandó a magasraktárkezelés, tárhely szintű kitárolás, betárolási
stratégiák kezelését, különös tekintettek a veszélyes (pl. gyúlékony) anyagkezelést.
A raktárakhoz kapcsolódóan tetszőleges számú tárhely legyen kialakítható, akár egyedileg,
akár tömegesen. A tárhelyek kód karakterisztikája legyen rugalmasan alakítható, betű és
szám értékekből is. A rendszerben legyenek a tárhelyekhez beállíthatók különböző
tulajdonságok:
vegyes-homogén tárolású
komissiózó – nem komissiózó
raklapos – polcos
tárhely mérete
bejárási útvonal sorrendiségi száma
zárolt – szabad stb.
A tárhelyek csoportjaiból lehessem zónákat képezni és támogassa a két lépcsős komissiózást.
A tárhelyes raktárkezeléshez (magasraktár funkciók) az alapadatokat (raktártörzs, cikktörzs
stb.) az SAP rendszerből kell venni.
Jegytekercs és szigorú számadású bizonylat(ömbök)nyilvántartása
A gördülőállomány működtetéshez kapcsolódóan kidolgozandó a jegytekercs nyilvántartás
speciális követelményeinek részletezése és az alapján a nyilvántartási funkciók kialakítása.
MInimálisan megoldandó a tekercsek
kiadása,
visszavétele,
készletezése, Területi Személyszállítási és Vontatási Igazgatóságokhoz(TSZVI-k)
JÉ-vel való kapcsolata, amennyiben szükséges.
176
A jegytekercs felhasználás követése NEM feladata az új bevezetendő
rendszernek, de a követésre kialakítandó külön projekten kívül bevezetésre
kerülő nyilvántartási szoftverrel az interfész kapcsolatot ki kell fejleszteni.
Migrálandó adatkörök
A migráció során a gördülőállomány támogató rendszer működtetéséhez szükséges a
jelenleg használt MFG PRO és MFG/EAM rendszer törzsadatainak migrálása.
A migráció minimálisan kiterjed az alábbiakra:
Műszaki objektumok, berendezések
Művelet és gyártási tervek
Gépi erőforrások
darabjegyzékek
gyártási számok
garanciák
Magasraktár által használt raktárhelyek és kapcsolódó törzsadatok
Jegytekercsnyilvántartás törzsadatai (pl. anyag cikkszáma, dátum, beszállító,
stb)
Szervezeti felépítés (mint implementációs feladat)
Migrálni szükséges a gazdálkodáshoz szükséges tranzakciós adatokat is a projekt által meghatározott időtávra visszamenőleg. (KR –ek, nyitott munkaszám analitikák, stb.)
Speciális migrációs feladatot jelent a jelenlegi MFG PRO rendszerben jelenleg használt
készlet, raktártörzs és cikktörzs állomány migrálása. Ezen adatok a jelenleg használt SAP
rendszerbe kerülnek át. Az SAP-ba kerülő adatkörök migrációjának a felelőse az Ajánlatkérő,
de az Ajánlattevő feladata a tervezésben való részvétel, a gördülőállomány támogatás
funkcionális blokkjainak (karbantartás, gyártás, magasraktárkezelés,
jegytekercsnyilvántartás) adatelvárására vonatkozóan. Ide tartozó migrálandó objektumok:
cikkek
raktárhelyek (nem tárhelyes)
beszerzési szerződések
készletek
Szintén egyedi migrációs feladat a kiterjesztett igénykezeléshez kapcsolódó migrációs feladat
elvégzése, amely többek között kiterjed?
szállítói katalógusok
Nyitott, még meg nem rendelt igények migrációja
Nyitott, még nem transzferált számlák migrációja
177
A bevezetés során elkészítendő a Migrációs terv, amelyben a teljes migráció folyamatát
rögzíteni kell. A migráció teljes koordinációja, és menedzsmentje ideértve az Ajánlatkérő
SAP-ba történő migrációs feladatait is.
Rendszerkapcsolatok
A gördülőállományt támogató rendszerkapcsolatokat az alábbi táblázat foglalja össze –
nagyvonalúan (a rendszertervezés során a kialakítandó interfészek
Kapcsolódó
rendszer
Intergáció tartalma
SAP SAP-ból kimenő: Törzsadatok (főkönyv, projekt, kontrolling
objektumok, cikk, tárgyi eszköz, költséghely, raktárhely stb.)
SAP-ba bemenő: Tervértékek, költségek, foglalások, beszerzési
igények, megrendelések, teljesítés igazolások, készlet mozgások,
elszámolások, stb-
BTA* BTA-ba be: A karbantartási és gyártási rendelés tervek alapján anyag
és szolgáltatás szükségletek.
BTA -ból kimenő: A BTA-ban elindított beszerzési eljárások
státuszáról
A BTA és a hozzá kapcsolódó ENYK (Eljárás Nyomonkövető)
rendszerrel a szerződéses adatok átafása szükséges (figyelembe
véve az SAP MM szerződésnyilvántartási követelményeit is)
IKSZR A közüzemi számlák átadása szükséges az IKSZR rendszer számára.
eFlow A beérkező számlák érkeztetése az eFlow rendszerben történik
MFB MFB -ből kimenő: A mozdonyokon rögzíthető adatok, mint
karbantartási input adatok EMIG-en keresztül-
EMIG EMIG-ből kimenő: Futásteljesítmények, egyéb ütemező
mértékegyégek alapadatainak átadása a Gördülőállomány
karbantartásnak. Felvett hibák, hiányosságok, egyéb adatok átadása
a karbantartásnak.
IHIR IHIR-ből kimenő: DOlgozói és szervezeti törzsadatok,
időgazdálkodási alapadatok
IHIR-be bemenő: munkák (karbantartási, gyártási) visszajelentett
órái
JÉ** Jegytekercsnyilvántartáshoz inputot ad.
Poszeidon DMS DMS-be bemenő: A kijelölt dokumentumok betárolása szükséges a
Poszeidon DMS rendszerbe
DMS-ből kimenő: a DMS-ben tárolt dokumentumoknak
178
Kapcsolódó
rendszer
Intergáció tartalma
lekérdezhetőnek és megjeleníthetőnek kell Lennie a
gördülőállomány támogató komponensekben (pl. műszaki
berendezés, karbantartási vagy gyártási rendelés)
INKA2
Adattárház***
INKA2 Adattárház-ba bemenő: Karbantartási, gyártási
tevékenységek adatai (naturáliák és költségek), berendezések és
egyéb törzsek adatai stb.
IdMatrix IdMatrix-ből kimenő: Beállított jogosultságok, felhasználók
IdMatrix-ba bemenő: elemi funkcionális és hatókör szerepek
(Specifikáció szinten: üzleti szerepek felépítése)
kerékmérő**** Kerékpár adatnyilvántartó rendszerből kimenő: mérési,
diagnosztikai adatok, a karbantartás tervezéshez.
20. ábra: Gördülőállományt támogató rendszerkapcsolatok
Megjegyzések:
*A BTA integráció az SAP MM moduljával történő integrációval szorosan együtt tervezendő,
és megvalósítandó. A kialakítandó interfészek egymástól függésben vannak.
** A JÉ rendszer vagy a felhasználás követésére kialakítandó IT rendszer pontos integrációs
szerepét a jegytekercsnyilvántartáshoz a bevezetés során kell részletezni.
*** Az INKA 2 projekt keretében megvalósítandó adattárház kapcsolat definiálása a
bevezetés részét képezi.
**** Az Infrakerékmérő jelenleg kialakítás alatt álló alkalmazás
3.4 Adattárház jellegű funkciókat támogató informatikai megoldás (AFK)
Jelen pontban a 2.3 fejezetben Belső logisztikai funkciókat támogató informatikai megoldás (LÜK) leírt általános megfogalmazáshoz részletes rendszer funkcionális követelmény-leírás a részletes tervezési szakaszban kerül definiálásra, így a megrendelők elvárásai és egyes, elfogadhatónak tartott megoldások nem kerülnek itt kifejtésre.
179
4 KÖVETELMÉNYEK - IT ARCHITEKTÚRA ÉS SZOFTVER LICENC KÖVETELMÉNYEK
A jelen Ajánlatkérésben leírt INKA2 Rendszer (beleértve az üzleti alkalmazás komponenseket,
adatbázis kezelőt) esetében az infrastruktúra (hardver, operációs rendszer, virtualizációs
platform) szállítása nem Ajánlattevő feladata.
Jelen fejezet célja bemutatni azokat a minimális hardver és architektúrát leíró
követelményeket, melyekhez az Ajánlatkérő bevezetendő termékének igazodnia kell.
A licenc követelményeket egyértelműen alkalmazni kell.
4.1 Adatbázis kezelőre vonatkozó követelmények
Az INKA2 Rendszernek – mint integrált rendszernek – az INKA1 meglévő Sybase adatbázis
kezelő szoftver komponensére kell épülnie, lehetőség szerint egységes adatbázisban
megvalósítva; a gördülőállományhoz kapcsolódó projekt részek (gyártás és karbantartás
támogatás) esetében csak az egységes adatbázison történő megvalósítás elfogadható.
Ajánlatkérő támogatja az olyan hibrid megoldások kialakítását is, amelyek azonos gyártói
platformon, de fejlettebb technológiai alapon (natív memória rezidens adatbázis kezelő)
kerülnek megvalósításra. Csak olyan megoldások támogatottak, amelyek licencelési
konstrukciója támogatja a már meglévő INKA1 és a szállítandó termékek közötti
átjárhatóságot.
Ajánlattevő feladata az INKA2 Rendszer működéséhez szükséges adatbázis kezelő szoftver és
licence bővítés szállítása és konzultatív támogatása.
Az adatbázis rendszernek képesnek kell lennie kiszolgálni az INKA2 működését performancia
és funkcionalitás szempontból egyaránt. Elvárt a magas rendelkezésre állás
(fókuszterületenként más értékkel, pl. az adattárház jellegű rendszernek kisebb az erőforrás
tervezésnek magasabb, így átlagosan 99.5% a karbantartási ablakokkal együtt), a
skálázhatóság és a hibatűrő képességek biztosítása.
A MÁV a teljes üzleti jellegű adatvagyont az adatbázis kezelő SQL szabványú adatbázis táblák
formájában tárolja.
Az adattárház komponens és a vezénylési rendszer esetében csak olyan natív memória alapú
fejlesztési platform elfogadható, amely párhuzamosan képes relációs és OLAP-os adatsémák
kezelésére, képes önálló alkalmazás fejlesztési és futtató környezetként működni és mind
licencelése, mind technológiája illeszkedik az INKA1 által szállított környezethez.
Az adatbázis kezelő szoftver szállítására vonatkozó részletes követelményeket a Melléklet
tartalmazza.
180
4.2 Alapszoftverre és hardver elemekre vonatkozó követelmények
Ajánlattevő feladata az alapszoftver minimális hardver követelmények meghatározása és
telepítésük konzultatív támogatása. A hardver minimális követelménye alatt azt az
információ szolgáltatást értjük, amely támogatást nyújt az Ajánlatkérőnek - melyek azok a
minimális hardver követelmények, amelyekkel a szállítandó szoftver(csomag) képes az elvárt
működést biztonsággal biztosítani - a külön beszerzési eljárásban kiírandó hardver környezet
definiálására.
Ajánlatkérő az alábbiak szerint tervezi a szükséges infrastruktúra kialakítását.
Ajánlatkérő meglévő, informatikai stratégiájának megfelelő infrastruktúrája bővítését
tervezi, ezen meglévő infrastruktúra bemutatását a Melléklet tartalmazza.
Ajánlatkérő külön közbeszerzési eljárásban tervezi a bővítéshez szükséges elemek
beszerzését.
Ajánlatkérő a következő elvek betartásával kívánja meglévő infrastruktúráját
bővíteni:
o a jelenlegi infrastruktúrára épülve, vagy részben fizikailag is elkülönített felhő
kialakítása, produktív és DR helyszíni szerver infrastruktúra kiépítéssel
o nagyteljesítményű midrange storage megoldás klaszterba szervezett, jelentős
cache kapacitású kontrollerekkel
o kiemelt szempont, hogy az alkalmazás és adatbázis architektúra maximálisan
ki tudja használni a többszálas (többmagos) processzor technológia előnyeit
a blade hardverekben ÉS biztosítsa a licencfelhasználás minimalizálását és
optimalizálását a teljesítmény maximalizálása mellett a rendszer számára
tervezett infrastruktúrán.
o Secure Multitenancy támogatás
o 10 Gb/s sebességű konvergens adatátvitel támogatása, mind a hálózati, mind
pedig a tároló irányába
o Egységesen kezelt QoS a hálózati és a tárolói adatforgalomra
o Horizontális és vertikális skálázhatóság
Követelmény Ajánlattevő felé, hogy megvalósítási javaslatában olyan részletességgel
specifikálja a szükséges infrastruktúra elemeket, konfigurációt az Ajánlatkérésben leírt
követelményeknek megfelelő rendszerekhez, hogy annak alapján az Ajánlatkérő a külön
eljárásban lefolytatandó beszerzéshez szükséges műszaki követelményeket ki tudja alakítani.
Ajánlattevő nyilatkozzon a felsorolt elveknek való megfelelésről.
4.3 Licenc követelmények
Ajánlattevőnek át kell adnia az INKA2 Rendszerkomponensek (és annak minden szoftver
komponense) jogtiszta használatát lehetővé tevő szoftver felhasználási engedélyek
összességét, azaz az INKA2 Rendszerkomponensek licenceit.
181
Az INKA2 Rendszert jelen dokumentumban az alábbiak szerint definiáljuk: az Ajánlattevő
által szállítandó standard programmodulok összessége, amelyek a gördülőállományt, a
vezénylési tevékenységet, és adattárházat támogató szoftver, INKA2 megnevezésű projekt
keretében, az Ajánlatkérő(k)i elvárásoknak megfelelően kerülnek implementálásra
Ajánlatkérő(k) szervezetére (adaptálás). Megvalósítandó INKA2 szoftver rendszer =
egymással szorosan integrált komponensekből álló, Ajánlatkérő(k) további alkalmazási
rendszereivel köztesréteg felületeken keresztül kapcsolódó szoftver rendszer, amely az
alábbi komponenseket tartalmazza:
Gördülőállomány műszaki nyilvántartási, karbantartás és gyártás irányítási és egyéb
támogató funkciókat biztosító szoftver
Egységes, integrált vezénylési rendszer (mozdony-, szerelvényforduló és
mozdonyvezető – személyzet- és nem utazó személyzet vezénylés)
Logisztikai folyamatokat támogató szoftver (beszerzés menedzsment)
Adattárház megoldás (az INKA alapmegoldás és INKA2 komponensek
adatstruktúrájára épülve,)
Az átadott licencekkel szembeni elvárás jogtiszta használat biztosítása a következők szerint
Gördülőllomány támogatás tekintetében
o legalább 800 teljes körű, nevesített felhasználóra, beleértve az
adminisztrátorokat, üzemeltetőket, belső fejlesztőket – mobil felületeket
elérő felhasználókat
o legalább 2.000 rendszerben ütemezett karbantartási és gyártási erőforrásra
o legalább 500.000 nyilvántartott eszközre, gépre, berendezésre ; a MÁV
valamennyi gördülő állománynak minősülő eszközére
o legalább 450.000 karbantartási és gyártási megrendelére
Vezénylési rendszer tekintetében
o legalább 5.00 felhasználóra, beleértve az adminisztrátorokat, üzemeltetőket,
belső fejlesztőket
o legalább 9000 főt érintő vezénylési műveletre
o legalább 1.000 db jármű törzsadat
Belső logisztikai folyamatokat támogató megoldás
o legalább 2.000 felhasználóra, beleértve az adminisztrátorokat, üzemeltetőket,
belső fejlesztőket
Adattárház tekintetében
o legalább 512 GB adatbázis méretre, hardver oldali (processzor darabszám
korlátozás nélkül)
182
o adattárház elérés legalább 2.700 nevesített INKA1 felhasználóra, valamint a
műszaki terjedelemben érintett INKA2 felhasználókra, beleértve az
adminisztrátorokat, üzemeltetőket, belső fejlesztőket
o adattárház kiaknázás (üzleti elemző eszközök) biztosítása 50 konkurens
felhasználóra
térinformatikai alkalmazások kiszolgálásának támogatása
ETL folyamatok támogatásához szükséges funkciók biztosítása, valamennyi INKA1 és
INKA2 komponens vonatkozásában
a projekt terjedelmébe tartozó, az INKA2 Rendszerkomponensekben kezelésre kerülő
valamennyi fajtájú és számú üzleti és műszaki objektum, funkció és tranzakció
kezelésére ,
a követelményekben meghatározott integrációra.
Ajánlatkérő azt javasolja, hogy az Ajánlattevők a nevesített felhasználók 60%-val számoljanak
átlagos egyidejű felhasználóként, és 80%-val egyidejű felhasználók csúcs darabszámaként.
Valamennyi feni szoftver esetében elvárás, hogy a licenceknek :
a Műszaki Melléklet szövegében és mellékleteiben meghatározott valamennyi
követelménynek eleget tevő szoftverekre kell vonatkoznia
a performancia követelményeknek megfelelő futtató környezetben, hardveren
(WMware virtualizációs rendszer alatt) való üzemeltetésre adjon jogot összhangban
annak paramétereivel
az éles, a fejlesztő, a teszt, a migrációs teszt és az oktatási környezetre is legyen
érvényes
a telepítésre, futtatásra, tárolásra, biztonsági másolatkészítésre, archiválásra,
rendelkezésre állási, hibatűrő megoldási, felügyeleti, biztonsági és teljesítmény
elvárásoknak megfelelő kialakításra is legyen érvényes
a szükséges licenc kulcsok kerüljenek átadásra (pld. telepítő lemezen vagy az
internetről letölthető módon)
adjon időbeli és földrajzi területi korlátozás nélküli felhasználási, átdolgozási,
továbbfejlesztési jogot
adjon jogot Ajánlatkérő közvetett vagy közvetlen többségi tulajdonban álló, vagy
átalakításával létrejövő ilyen társaságoknál való használatra
4.4 Perifériák
Ajánlatkérő nem kíván tételes felsorolást mellékelni az INKA2 Megoldáselemek által használt
periféria eszközökről (pl. nyomtatókról). A rendszerrel szemben követelmény a Microsoft
Windows operációs rendszer alatt működő eszközök használatának lehetővé tétele. Ezen
felül Ajánlattevő ne alkalmazzon semmilyen olyan kliens megoldást az alkalmazásban, amely
183
lehetetlenné teszi a felhasználói kliens környezet későbbi esetleges futtatását távoli
(virtuális) desktopként, szerver környezetben.
184
5 KÖVETELMÉNYEK – INKA NEM FUNKCIONÁLIS ÉS EGYÉB TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK
Jelen fejezet a bevezetendő INKA rendszer általános „nem funkcionális” követelményeit tartalmazza.
A műszaki melléklethez követelmény jegyzék kerül csatolásra, mely tartalmazza az egyes követelmények azonosítóját, rövid megnevezését és tartalmát. A jegyzékben foglalt követelmények hiánytalan (mennyiségi) és az iparági gyakorlatnak megfelelő megléte esetén igazolható a teljesítés.
5.1 Nem funkcionális követelmények
A nem funkcionális követelményeket Ajánlatkérő az alábbi követelménycsoportokban
határozza meg:
Követelmény csoport
Biztonság
Fejleszthetőség
Felhasználói felület
Integráció a környezettel
Kapacitás
Karbantarthatóság
Késleltetés
Konzisztencia, integritás
Megbízhatóság
Menedzselhetőség
Monitorozás
Nyújthatóság
Párhuzamosság
Portolhatóság
Rendelkezésre állás
Rugalmasság
Skálázhatóság
Stratégia
Teljesítmény
Visszaállíthatóság
Egyéb
2023. táblázat: Nem funkcionális követelmények
185
Az informatikai biztonsághoz kapcsolódó követelmények teljesítésekor általános elvárás a
MÁV Informatikai Biztonsági Szabályzatának (IBSZ) való megfelelés. Az IBSZ dokumentumot a
Melléklet tartalmazza.
A fent felsorolt kategóriák szerinti részletes követelmény táblázatot a Melléklet tartalmazza
MAV_Követelmény_nemfunkc.xls
5.2 Módszertani ajánlások
Ebben a fejezetben bemutatott módszertani leírást ajánlásként fogalmazza meg az
Ajánlatkérő, ettől az Ajánlattevő eltérő javaslatot is tehet, amennyiben a javaslattal a
leszállítandó termék(ek) időben vagy korábban elkészülnek a jelen műszaki leírásban
leírtak szerint.
Tesztelés
A teszteléshez kapcsolódóan az ajánlattevő feladatai a következők:
teszt stratégia elkészítése,
üzleti és technikai folyamatok elemzése,
teszttervek összeállítása,
tesztek összeállítása,
tesztadatok előkészítése,
tesztkörnyezet kialakítása,
fejlesztői tesztek végrehajtása,
Telepítés éles környezetbenés éles teszt végrehajtása
Telepítés éles környezetben
A rendszer éles környezetbe történő telepítése mind szerver, mind kliens oldalon. A
telepítést a Fejlesztő által készített telepítési leírás szerint, a telepítőkészlet alkalmazásával
kell végrehajtani. A telepítésnek az alábbi tevékenységeket kell magában foglalnia:
le kell szállítani és élesbe kell állítani az alkalmazás hardver komponenseit,
le kell szállítani és élesbe kell állítani az alkalmazás szoftver komponenseit,
élesbe kell állítani az új rendszert, szolgáltatást,
le kell szállítani az új alkalmazás csomag dokumentációját.
Az Ajánlattevő a fejlesztői teszteket a saját környezetében végezi, a szervezői és felhasználói
tesztek az Ajánlatkérő tesztelési környezetében zajlanak. A tesztelési környezet kialakításáért
az Ajánlatkérő a felelős, a telepítésben közreműködik az Ajánlattevő (lsd 6.3 fejezet).
186
Az éles környezet paraméterezése
A rendszer éles környezetének beállítása, paraméterezése.
Éles teszt
A telepítést és paraméterezést követő teszt, amely a rendszer kritikus folyamatainak
tesztelését foglalja magában. Célja, hogy az elvárt működésről éles környezetben is
meggyőződjünk, mielőtt a felhasználók a rendszert használatba veszik.
Migráció
A migráció támogatása érdekében Ajánlatevő megtervezi a migráció folyamatát. A migráció
tervezésénél arra kell törekedni, hogy a migráció tetszőlegesen megismételhető legyen (ez
egyben azt is jelenti, hogy a migráció előtti állapot visszaállítása a sikertelen migráció
lefutása után biztosított legyen).
Amennyiben a kifejlesztendő rendszer üzembe helyezése előtt az adatok migrációjára
szükség lesz, akkor a migráció végrehajtásához szükséges programokat, scripteket, job-okat
is ki kell fejleszteni, a migrációs folyamatot dokumentálni szükséges.
Rendszer bevezetés, roll-out
Ajánlattevő tegyen javaslatot a rendszer pilotjának, részleges (szakaszolt) és teljes
bevezetésének ütemezéséhez.
A rendszer bevezetésének tervezése során figyelembe kell venni, hogy a széles kört érintő
indulást megelőzően már – szintén éles üzemben – használniuk kell azt a vezénylés
tervezéséért különböző szinten felelős, jóval kisebb kört képező, de szintén a teljes országra
kiterjedő lefedettséget biztosító munkatársaknak.
Változás kezelés
A rendszerhez Vállalkozónak kötelezően el kell készítenie a Változáskezelési Eljárásrendet
(VE), az alábbiak szerint:
Fokozott és kiemelt biztonsági osztályba sorolt információs rendszer, alkalmazói programok
és rendszerleíró paraméterek, rendszerszoftver- és hardver, továbbá hálózati eszközök és
rendszerelemek változtatásait ellenőrzött és dokumentált módon kell elvégezni. A
változásokat az adott rendszer változáskezelési eljárásrendje alapján ellenőrizni és
dokumentálni kell. Ennek során a következő tevékenységeket kell végezni, amelyekben a
döntéseket az üzleti tulajdonos hozza:
változás iránti igény azonosítása, jelentőrendszerbe rögzítése,
a változások lehetséges hatásainak felmérése,
döntés a változás megvalósításáról / a változtatási kérelem elutasításáról,
a változás megvalósításában felelős résztvevők megjelölése,
a tervezett változások jóváhagyási eljárásainak ellenőrzése,
187
a változás kidolgozása,
a változás tesztelése, nem megfelelőség esetén visszalépés a változás kidolgozása
pontra,
döntés a bevezetésről,
szükség esetén oktatásuk,
a rendszer és környezetének archiválása, illetve dokumentálása a bevezetés előtti
állapotban,
a változás bevezetése,
a tényleges változások dokumentálása,
a megváltozott környezetről biztonsági mentés készítése.
A változáskezelést az ITIL-ből származtatott fenti lista alapján, társasági szinten egységesen,
az erre vonatkozó informatikai szabályok szerint kell kialakítani és működtetni. A teljes
változáskezelési folyamatra biztosítani kell az információbiztonsági szakterület biztonsági
felügyeletét.
188
6 MEGVALÓSÍTÁS TERVEZETT MÓDJA – ÜTEM, FELADATOK, TERMÉKEK
Jelen fejezetben az Ajánlatkérő által tervezett – a korábbiakban definiált – INKA2 Rendszer
bevezetési projekt megvalósítás módja kerül bemutatásra.
Ajánlattevő feladata, hogy a leírtaknak maradéktalanul megfelelve, további kiegészítő
javaslatokat tegyen a bevezetési módszertanához való illesztés, valamint a projekt mind
hatékonyabb megvalósítása céljából.
Az alábbiakban bemutatjuk a projekt Ajánlatkérő által tervezett ütemezését, annak fő
mérföldköveit, azok legkésőbbi határidejével és a mérföldkő eléréséhez Ajánlattevő oldaláról
szükséges tevékenységekkel. Ajánlattevő megvalósítási javaslatában mutassa be az általa
végrehajtani tervezett bevezetési és implementálási módszertan lépéseit, a tervezett –
Ajánlatkérő által definiált mérföldkövekkel összhangban álló – részletes Ütemtervet. Az
Ajánlattevő javaslatot tehet a mérföldkövek korábbi időpontra hozására, tevékenységek
párhuzamosítására, a mérföldkövekhez tartozó végső jóváhagyási lépéseket megelőző köztes
jóváhagyási lépésekre (pl. vállalkozó által a megbeszélésekről, interjúkról felvett
emlékeztetőkben rögzített követelmények validálása stb.).
Az INKA2 Projekt megvalósításkor a kialakított műszaki koncepció maximális
figyelembevételével kell eljárni.
A kapcsolódó hardver és alapszoftver infrastruktúra kialakítása nem Ajánlattevő feladata, de
elvárás, hogy annak méretezéséhez megvalósítási javaslatában részletes információt
szolgáltasson, valamint szakértelmével támogassa az infrastruktúra kialakítását is.
6.1 Az INKA2 Rendszer bevezetését befolyásoló külső projektek
Az INKA2 Rendszer megvalósításával párhuzamosan az Ajánlatkérőnek fejlesztési projekteket
kell indítania az INKA2 Rendszer integrálására a további rendszerekkel. A szükséges
integráció teljes megtervezése és INKA2 Rendszer oldali kialakítása az INKA2 Projekt
terjedelmébe tartozik (Ajánlattevő feladata), a kapcsolódó rendszerek oldalán felmerülő
feladatokat azonban az adott rendszerek fejlesztésére irányuló projektekben vagy
karbantartásuk/továbbfejlesztésük részeként kell kezelni az adott rendszer fejlesztőinek,
támogatóinak bevonásával (Ajánlatkérő feladata). Az INKA2 Rendszer által ki nem váltott
rendszerek esetén cél, hogy a jelenlegi integrált, automatizált működés ne sérüljön. A
jelenleg nem integrált, de kapcsolódást igénylő alkalmazások felé az INKA2 standard
interfészeket kínál fel, amelyeket a kapcsolódó alkalmazások oldalán indított fejlesztési
projektekben lehet kihasználni.
Több integrálandó rendszer fejlesztés alatt áll, ezt az integrációs tervezésnél szükséges
figyelembe venni a projektnek ( ajánlatkérőnek és ajánlattevőnek együttesen a megvalósítás
tervezése során).
189
Az INKA Rendszer bevezetésének módszertana
A bevezetéssel kapcsolatban minimálisan a 6.2 fejezetben bemutatott fázisokat fogalmaztuk
meg. Az ajánlattevő ettől eltérő módszertani javaslatokkal élhet, folyamatokat
párhuzamosíthat, új mérföldköveket definiálhat, melyet részletesen alátámasztva az Ajánlat
részeként publikálni szükséges.
Projekt indítás
Koncepcióterv (KT) kidolgozás és elfogadás
Részletes Terv (RT) kidolgozás és elfogadás
Technikai előkészítés
Köztesréteg, Jogosultságkezelés és nyilvántartás szoftverek alapbevezetése
Integráció és interfészek tervezése
Rendszer és folyamatok felépítése (fejlesztés, paraméterezés)
Migráció előkészítés és tesztelés
Tesztelés
Oktatás
Éles indulás és Üzemeltetés előkészítése
Éles migráció
Éles indulás, éles működés stabilizálás, finomhangolás
Projektmenedzsment
A Rendszer bevezetési módszertan kialakításakor figyelembe kell venni az 5. Fejezetben
(Nem funkcionális követelmények) lévő módszertani ajánlásokat.
6.2 Ütemezési javaslat
A fázisok megvalósításának tervezett részletes ütemezését a Projekt Alapító Dokumentum
tartalmazza.Jelen mérföldkő táblázat az Ajánlatkérő által meghatározott megvalósítás
tervezett befejezési dátumait tartalmazza. Az Ajánlattevő tehet javaslatot olyan módosított,
módszertanához jobban illeszkedő ütemezésre, amely a bemutatottnál korábban biztosítja a
termékek elkészülését, de az itt meghatározott befejezési dátumok nem módosulhatnak
későbbi dátumokra.
190
A projektben nevesített szoftver(ek) éles indulás terve:
Sorsz. Mérföldkő Tervezett
befejezés
1. Gördülőállomány műszaki folyamatait támogató
megoldás 2019.07.01
2. Erőforrás tervezést (személyzet és jármű)
támogató informatikai megoldás
2019.12.31
3. Logisztikai funkciókat támogató informatikai
megoldás
2019.05.31.
4. Adattárház jellegű funkciókat támogató
informatikai megoldás
2019.07.01
A projekt ütemezésének egyes sorai a projekt során változhatnak, az Ajánlattevő által
javasolt megoldási koncepciójához kapcsolódó dátumok szerint. A mérföldkő befejezési
dátiumokon belüli részfeledatok ütemezésére az Ajánlattevő adjon javaslatot.
A fejezet további részeiben az Ütemtervben szereplő projekt feladatokhoz kapcsolódó
átadott termékeket mutatjuk be. Amennyiben a feladat eredménye nem átadásra kerülő
dokumentum, vagy szoftver, úgy a termék része a feladat maradéktalan elvégzését igazoló
átadás-átvételi jegyzőkönyv is.
A termék elkészítését a „Felelős” fél végzi, a „Támogató” szükséges mértékű részvételével,
amely magában foglalja a szükséges információk átadását, személyes és írásbeli
egyeztetéseket, kérdések megválaszolását, döntések meghozatalát, szakértői
közreműködést. A „Felelős” és a „Támogató” részletes feladatait, felelősségeit termékenként
a projekt elején elfogadásra kerülő Projekt Alapító Dokumentum tartalmazza.
Továbbiakban T jelöli a szerződés aláírás dátumát
6.3 Leszállítandó termékek
A projekt egyes eredménytermékeinek részletei az adott eredménytermékhez kapcsolódó
projektszakasz indulását (2-4 héttel) megelőzően részletesen is definiálásra kerülnek. Az
alkalmazandó termék definíciós lap részletesen tartalmazza a szakmai, tartalmi és formai
elvárásokat, valamint az átadás-átvétel módját, továbbá a felelősöket. A termék definíciós
lap mintáját közösen alakítja ki az Ajánlatkérő az Ajánlattevővel.
191
Projekt indítás
Projektalapító dokumentum (PAD)
Javasolt, tervezett átadás: A PAD-ban meghatározott ütemterv szerint (véleményezés 3-7
nap)
Leszállítandó termék: Projektalapító dokumentum
Felelős: Ajánlatkérő
Támogató: Ajánlattevő
Dokumentum nyelve: Magyar
Termék leírása: Részletes megvalósítási terv és ütemezés illetve a projekt
szervezet és a projekt működés részletes bemutatása.
Projekt cél, elvek és működési rend kidolgozása,
elfogadtatása.
Háttér, célkitűzés, megközelítés, projekt termékek felsorolása,
hatókör, projektüte-mezés és erőforrás-terv, sikerkritériumok,
kockázatok és kezelésük, szervezeti felépí-tés (felelősségi és
hatáskörök), projekt folyamatok, jóváhagyás, mellékletek
Projektterv
Javasolt, tervezett átadás: A PAD-ban meghatározott ütemterv szerint (véleményezés 3-7
nap) – A PAD részeként.
Leszállítandó termék: Projektterv
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Dokumentum nyelve: Magyar
Termék leírása: Ütemezési terv, fázisok, mérföldkövek, kritikus út
meghatározása a PAD részeként.
Projekt tagok oktatása
Leszállítandó termék: Projekt tagok oktatása
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Oktatás nyelve: Magyar
Kapcsolód dokumentáció
nyelve:
Magyar(prezentáció),Kiegészítő dokumentáció: Angol, Német
Előfeltétel: Projekt indítás
192
Termék leírása: A Koncepcionális terv kidolgozás megkezdésekor Ajánlattevő
az általa bevezetni kívánt standard rendszer ismertető
oktatását megtartja, az Ajánlatkérő projektbe delegált
szakembereinek.
Koncepcionális tervezés (KT)
Koncepcionális terv kidolgozás
Leszállítandó termék: Koncepcionális terv
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Dokumentum nyelve: Magyar
Előfeltétel: Projekt indítás
Termék leírása: Követelményspecifikáció alapján a jövőbeli IT megoldás
működésének bemutatása, rendszerfunkciók definiálása.
Üzleti folyamat felmérés Helyzetfelmérési Dokumentumának
és az Üzleti folyamat koncepció kialakításnak, a követelmény-
jegyzéknek a felhasználásával nyertes Beszállítóval közösen a
funkcionális igények specifikációja és a rendszer folyamat
kialakítása - Koncepcióterv készítés. A koncepció terv
tartalmazza az üzleti folyamatok támogatására kialakítandó
informatikai folyamat megoldásokat. Jövőbeli elképzelések
megvalósítását.
Kötelező tartalma:
üzleti működési modell leírás
törzsaadat struktúra
funkcionális követelmények
nem funkcionális követelmények
integrációs koncepció
technológiai koncepció
koncepció a jogosultsági rendszer kialakításáról
ezen felül minden olyan információ, amely a megvalósítást
bemutatja pl. Informatikai rendszertérkép.
Részletes Terv (RT) kidolgozás
Leszállítandó termék: Logikai és fizikai rendszerterv fókuszterületenként (Részletes
Terv – RT)
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Dokumentum nyelve: Magyar
193
Előfeltétel: Koncepcionális terv
Termék leírása: Ajánlattevő által készített Részletes technikai specifi-káció,
mely a koncepcionális terv részletes kifejtése.
A Követelményspecifikációban definiált követelményrendszer,
kialakított üzleti folyamatok, objektumok, szerepkörök
továbbgondolása, leképezése egy, a fejlesztők számára
használható, rendszerszemléletű, megvalósítás központú és
kellő mélységű rendszertervvé, bemutatva az INKA2 hardver
és szoftver architektúráját is.
A logikai rendszerterv elvárt elemei: Funkcionális felépítés ;
Felhasználói felület; Navigációs struktúra; Adatszerkezet terve.
A fizikai rendszerterv elemei: Szoftver architektúra; Alkalmazás
fejlesztő eszközök meghatározása; Szoftver erőforrás igénye;
Modulvázak; Adat és objektum specifikációk.
Technikai előkészítés
Hardverek, alapszoftverek installálása és kapcsolódó paraméterezési dokumentáció
átadása
Leszállítandó termék: Hardver, alapszoftver architektúra
Felelős: Ajánlatkérő
Támogató: Ajánlattevő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Elsődlegesen magyar, amennyiben nem áll rendelkezésre angol
vagy német.
Előfeltétel: Projekt indítás, hardver beszerzés (külön beszerzési eljárásban)
Termék leírása: Az Ajánlattevő javaslatot tesz a szükséges harver
követelményekre. A hardver beszerzéséért és installálásáért
Ajánlatkérő a felelős. A hardver beszerzés külön történik,
nem ebben a beszerzési eljárásban.
Licencek átadása (Infrastruktúra kialakításakor – hardver szállítását követően a fejlesztői
környezet kialakításakor – ütemezve témakörönként)
Leszállítandó termék: Licencek :
adatbázis kezelő rendszer licencei
INKA2 Rendszer alkalmazási szoftver komponensek licencei
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: -
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Elsődlegesen magyar, amennyiben nem áll rendelkezésre
angol vagy német.
194
Előfeltétel: Projekt indítás
Termék leírása: Licencek átadása Ajánlatkérőnek
Rendszerkörnyezetek kialakítása
Leszállítandó termék: Rendszerkörnyezetek a szállítandó rendszerekre
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Elsődlegesen magyar, amennyiben nem áll rendelkezésre
angol vagy német.
Előfeltétel: Elfogadott Koncepcionális terv, hardverek alapszoftverek
installálása
Termék leírása: A szállítandó rendszerek fejlesztői-, teszt-, migrációs teszt-,
oktatási rendszerkörnyezeteinek integrált kialakítása.
Integráció és interfészek tervezése
Integráció tervezés
Leszállítandó termék: Integrációs Terv
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Elsődlegesen magyar, amennyiben nem áll rendelkezésre
angol vagy német.
Előfeltétel: Részletes terv
Termék leírása: Teljes körű Integrációs Terv a szállított INKA rendszer elemei
közötti-, valamint a szállított INKA rendszer és az Ajánlatkérő
integrálandó rendszerei között logikai szinten, együttműködve
az integrálandó rendszerek szállítóival, rendszergazdáival. Az
együttműködés biztosítása Ajánlatkérő feladata.
Az integrálandó rendszereket az „Integrációs követelmények”
fejezet tartalmazza.
Interfész specifikációk - szállított rendszerek
Leszállítandó termék: Interfész specifikációk a szállított rendszerek (INKA) oldalán
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Elsődlegesen magyar, amennyiben nem áll rendelkezésre
angol vagy német.
Előfeltétel: Részletes Terv, Integrációs Terv
195
Termék leírása: Integrációs Terv alapján készült interfész specifikációk a
szállított rendszerek oldalán . Az Ajánlattevő köteles a 3. feles
szállítóval az interfészek definiálásakor és a részletes
tervezéskor közreműködni és minden adatot átadni, hogy a
rendszerek közötti kapcsolatok maradéktalanul
megvalósuljanak.
Kapcsolódó rendszerekre vonatkozó interfész tervezés
Leszállítandó termék: Interfész- és fejlesztési specifikációk a kapcsolódó rendszerek
oldalára
Felelős: Ajánlatkérő
Támogató: Ajánlattevő (az Ajánlattevő biztosítja a szállított rendszerekről
szükséges információt)
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Elsődlegesen magyar, amennyiben nem áll rendelkezésre
angol vagy német.
Előfeltétel: Részletes terv, Integrációs Terv, Interfész specifikációk a
szállított rendszerek oldalán
Termék leírása: Az Ajánlatkérő feladata az INKA2 és a meglévő, illetve
megmaradó kapcsolódó rendszerek közötti részletes Interfész
specifikációk elkészítése az Integrációs terv alapján, melyet az
Ajánlattevő támogat. A kapcsolódó rendszerek oldali
interfészek kifejlesztése nem az INKA2 Projekt terjedelme
Kapcsolódó rendszerekre vonatkozó interfész fejlesztés
Leszállítandó termék: Kapcsolódó rendszerek interfészeinek fejlesztése köztes
rétegig (TIBCO)
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő (biztosítja a 3. feles rendszerekről szükséges
információt)
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
-
Előfeltétel: Elfogadott interfész specifikációk a szállított rendszerek
oldalán
Termék leírása: Az Ajánlatkérő feladata az INKA2 és a meglévő, illetve
megmaradó kapcsolódó rendszerek közötti interfészek
megfejlesztése a köztes réteg (TIBCO)-ig. A 3. feles fejlesztés
az Ajánlatkérő kezeli az érintett rendszer szállítóival. Az INKA2
projekt hatóköre a teljes interfész kapcsolatok kialakítása, így a
3. feles szállítók bevonásra kerülnek a tervezés és fejlesztés
során. Az Ajánlattevő köteles a 3. feles szállítóval az
interfészek fejlesztésekor közreműködni és minden adatot
átadni, hogy a rendszerek közötti kapcsolatok maradéktalanul
megvalósuljanak.
196
Rendszer és folyamatok felépítése (paraméterezés, fejlesztés)
Testreszabás és fejlesztés
Leszállítandó termék: Testreszabott, fejlesztett INKA2 Rendszer
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: -
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
-
Előfeltétel: Részletes terv, fejlesztői rendszerkörnyezet
Termék leírása: A Részletes Tervben meghatározott testreszabás, fejlesztés
elvégzése és az „interfész specifikációk a szállított rendszerek
(INKA2) oldalán” dokumentumban meghatározott INKA2 oldali
interfészek kialakítása
Fejlesztői (unit) teszt
Leszállítandó termék: Lezárt fejlesztői (unit) teszt
Fejlesztői teszt jegyzőkönyvei
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: -
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Magyar
Előfeltétel: Részletes terv, fejlesztői rendszerkörnyezet
Termék leírása: A tesztelést az Ajánlattevő fejlesztői és a tanácsadói végzik,
célja, hogy a rendszer funkciói a Részletes Tervnek
megfelelően működjenek, és ne tartalmazzanak alaphibát,
azaz a rendszer átadható legyen felhasználói tesztre.
Migráció előkészítés és tesztelés
Migrációs terv
Leszállítandó termék: Migrációs terv
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve
Magyar
Előfeltétel: Részletes terv, migrációs teszt rendszerkörnyezet
197
Termék leírása: Az érintett adatkörök meghatározása, transzformáció
specifikálása, elvárt migrációs mutatók definiálása,
adatmigrációs teszt tervezése.
Migrációs tesztadatok előállítása
Leszállítandó termék: Migrációs tesztadatok
Felelős: Ajánlatkérő
Támogató: Ajánlattevő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Magyar
Előfeltétel: Migrációs Terv, migrációs teszt rendszerkörnyezet
Termék leírása: Inputadat előkészítés (kinyerés, tisztítás, gazdagítás) a
migrációs terv alapján
Migrációs betöltés teszt
Leszállítandó termék: Betöltött migrációs tesztadatok
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Magyar
Előfeltétel: Migrációs tesztadatok, Migrációs Terv, migrációs teszt
rendszerkörnyezet
Termék leírása: Az előállított migrációs tesztadatok betöltése a migrációs terv
alapján
Tesztelés
Tesztelési módszertan
Leszállítandó termék: Tesztelési módszertan
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Magyar
Előfeltétel: Részletes terv
Termék leírása: A módszertannak garantálnia kell a megfelelő szoftverminőség
előállítását, figyelembe véve a funkcionális és technikai
követelményeket. A módszertannak ismertetni kell a tesztelés
folyamatát, a definiált célokat és az elfogadási eljárást.
198
Jogosultsági beállítások
Leszállítandó termék: Jogosultsági beállítások (szerepek, profilok)
Felelős: Ajánlatkérő
Támogató: Ajánlattevő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Elsődlegesen magyar, amennyiben nem áll rendelkezésre
angol vagy német.
Előfeltétel: Részletes terv
Termék leírása: A jogosultsági keretek megtervezése alapján le kell képezni a
szervezetre vonatkozó érintett szerepeket, profilokat
Tesztelési forgatókönyvek, adatok és jegyzőkönyvek
Leszállítandó termék: Tesztelési forgatókönyv
Előállított tesztelési adat
Tesztelési jegyzőkönyvek
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Elsődlegesen magyar, amennyiben nem áll rendelkezésre
angol vagy német.
Előfeltétel: Fejlesztési dokumentáció, tesztmódszertan
Termék leírása: A tesztmódszertan alapján meghatározott módon, időben és
mélységben, területenként megtervezett tesztlépések
dokumentálását tartalmazza a tesztelési forgatókönyv.
A forgatókönyv mellé elő kell állítani a tesztelési adatot,
amelyen az alapja lesz a forgatókönyv szerint tesztelésnek.
A tesztelési folyamat dokumentálása a tesztelési
jegyzőkönyvekben történik.
Tesztek koordinálása
Leszállítandó feladat: Koordinált teszt
Felelős: Ajánlatkérő
Támogató: Ajánlattevő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Magyar
Előfeltétel: Tesztelésre átadott rendszer
Termék leírása: Tesztek szervezése, erőforrások allokálása
199
Funkcionális és folyamat teszt
Leszállítandó feladat: Sikeresen lezárt funkcionális és folyamat teszt
Felelős: Ajánlatkérő
Támogató: Ajánlattevő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Magyar
Előfeltétel: Sikeres fejlesztői teszt
Termék leírása: Az Ajánlattevő által leszállított rendszeren belüli funkcionális és
folyamat teszt, amely a teszttervek alapján sikeresen lezárult.
Integrációs teszt
Leszállítandó feladat: Sikeresen lezárt integrációs teszt
Felelős: Ajánlatkérő
Támogató: Ajánlattevő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Magyar
Előfeltétel: Sikeres fejlesztői teszt
Termék leírása: Az Ajánlattevő által leszállított rendszeren belüli és kívüli
folyamatok, interfészek tesztelése a teszt tervek alapján.
Elfogadási teszt
Leszállítandó feladat: Sikeresen lezárt elfogadási teszt
Felelős: Ajánlatkérő
Támogató: Ajánlattevő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Magyar
Előfeltétel: Sikeres fejlesztői teszt
Termék leírása: A felhasználók megítélése által elfogadott funkcionális
követelményeknek megfelelő, leszállított rendszer, ami
megfelel a definiált minőségi mutatóknak.
200
Performancia teszt
Leszállítandó feladat: Sikeresen lezárt performancia teszt
Felelős: Ajánlatkérő
Támogató: Ajánlattevő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Elsődlegesen magyar, amennyiben nem áll rendelkezésre
angol vagy német.
Előfeltétel: Sikeres fejlesztői teszt
Termék leírása: Terhelés szempontjából kritikus funkciók, interfészek
működésének ellenőrzése
Jogosultsági teszt
Leszállítandó feladat: Sikeresen lezárt jogosultsági teszt
Felelős: Ajánlatkérő
Támogató: Ajánlattevő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Elsődlegesen magyar, amennyiben nem áll rendelkezésre
angol vagy német.
Előfeltétel: Sikeres fejlesztői teszt
Termék leírása: A szervezet leképzése által létrehozott szerepek, profilok és
azok kezelésének, nyilvántartásának teszt tervben leírt módon
való tesztelése.
Oktatás
Oktatási tervkészítés
Leszállítandó termék: Oktatási terv
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Elsődlegesen magyar, amennyiben nem áll rendelkezésre
angol vagy német.
Előfeltétel: Tesztelésre átadott rendszer
Termék leírása: Oktatási terv a következő oktatásokhoz:
Kulcsfelhasználói oktatás
Végfelhasználói oktatás
Alkalmazás üzemeltetés
201
Oktatási anyagai
Leszállítandó termék: Oktatás anyagai
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Magyar
Előfeltétel: Oktatási terv
Termék leírása: Oktatási anyagok a következő oktatásokhoz:
Kulcsfelhasználói oktatás
Alkalmazás üzemeltetés
Kulcsfelhasználói oktatás
Leszállítandó feladat: Elvégzett kulcsfelhasználói oktatás
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Magyar
Előfeltétel: Oktatási anyagai
Termék leírása: Az oktatási tervben meghatározott módon a kulcsfelhasználók
oktatása.
Végfelhasználói oktatás
Leszállítandó feladat: Elvégzett végfelhasználói oktatás
Felelős: Ajánlatkérő
Támogató: -
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Magyar
Előfeltétel: Oktatási anyagai
Termék leírása: Az oktatási tervben meghatározott módon a végfelhasználók
oktatása.
202
Alkalmazás üzemeltetés oktatás
Leszállítandó feladat: Elvégzett alkalmazás üzemeltetési oktatás
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Elsődlegesen magyar, amennyiben nem áll rendelkezésre
angol vagy német.
Előfeltétel: Oktatási anyagai
Termék leírása: Az oktatási tervben meghatározott módon az alkalmazás
üzemeltetők oktatása.
Éles indulás és Üzemeltetés előkészítése
Üzemeltetési rendszerdokumentáció
Leszállítandó termék: Üzemeltetési rendszerdokumentáció
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Elsődlegesen magyar, amennyiben nem áll rendelkezésre
angol vagy német.
Előfeltétel: Sikeresen lezárt teszt fázis
Termék leírása: Az üzemeltetés számára készített technikai dokumentáció.
Éles átállítás terv
Leszállítandó termék: Éles átállítás terv
Felelős: Ajánlatkérő
Támogató: Ajánlattevő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Magyar
Előfeltétel: Sikeresen lezárt teszt fázis
Termék leírása: Az éles üzemre történő teljes átállás megtervezése.
203
Éles migráció
Éles üzemi adatmigráció
Leszállítandó feladat: Éles üzemi adatmigráció
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Elsődlegesen magyar, amennyiben nem áll rendelkezésre
angol vagy német.
Előfeltétel: Sikeresen lezárt migráció előkészítés és tesztelés
Termék leírása: Adatmigráció az éles környezetben. Ajánlatkérő által előállított
éles adatok betöltése Ajánlattevő támogatásával.
Éles üzemi adatmigráció adathiba/programhiba hibalista
Leszállítandó termék: Éles üzemi adatmigráció adathiba/programhiba hibalista
kezelése
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Elsődlegesen magyar, amennyiben nem áll rendelkezésre
angol vagy német.
Előfeltétel: Sikeresen lezárt migráció előkészítés és tesztelés
Termék leírása: Az éles üzemi adatmigráció tesztelése során feltárt hibák
listája alapján programhibák javítása Ajánlattevő-, adathibák
javítása Ajánlatkérő által.
Éles indulás, Éles üzemi támogatás (éles működés stabilizálás, finomhangolás)
Éles indulás
Leszállítandó feladat: Sikeres éles indulás
Felelős: Ajánlatkérő
Támogató: Ajánlattevő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Magyar
Előfeltétel: Éles átállítási terv
Termék leírása: Az INKA2 rendszer minden komponensének sikeres éles
indulása
Formázott: Betűtípus: +Szövegtörzs(Calibri), 12 pt, Félkövér
204
Éles működés stabilizálás, finomhangolás
Leszállítandó feladat: Éles működés stabilizálás, finomhangolás
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Elsődlegesen magyar, amennyiben nem áll rendelkezésre
angol vagy német.
Előfeltétel: Éles indulás
Termék leírása: A jótállás keretében végzett tevékenységeken túl az
Ajánlatkérő szakmai támogatása az éles indulást követően az
éles üzem kezdeti szakaszában az INKA
Rendszerstabilizálásához, finomhangoláshoz. A szükséges
szakemberek kiemelt rendelkezésre állásának biztosítása
Átadott dokumentumok véglegesítése
Leszállítandó feladat: Rendszerdokumentációk véglegesítése
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Elsődlegesen magyar, amennyiben nem áll rendelkezésre
angol vagy német.
Előfeltétel: Éles szimuláció
Termék leírása: A módosulások, frissítések követése az átadott
dokumentumokban.
Projektmenedzsment
Rendszeres státuszriportok
Leszállítandó termék: Státuszriportok
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Magyar
Termék leírása: A PAD-ban definiált időközönként és formában definiált
státuszriportok
205
Átadás-átvételi dokumentumok (jegyzőkönyvek, teljesítésigazolások)
Leszállítandó termék: Jegyzőkönyvek, teljesítési igazolások
Felelős: Ajánlattevő
Támogató: Ajánlatkérő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Magyar
Termék leírása: Az átadást-átvételt a PAD-ban tervezett módon megtörténtét
igazolja
PIB/POB értekezletek előkészítése és jelentések, projektértekezletek dokumentumai
Leszállítandó termék: Projekt értekezletek dokumentumai
Felelős: Ajánlatkérő
Támogató: Ajánlattevő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Magyar
Termék leírása: A PAD-ban definiált módon, az értekezleteken elhangzott
vállalásokat, határidőket, megállapításokat tartalmazza
Elektronikus projektkönyvtárak
Leszállítandó termék: Elektronikus projektkönyvtár
Felelős: Ajánlatkérő
Támogató: Ajánlattevő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Elsődlegesen magyar, amennyiben nem áll rendelkezésre
angol vagy német.
Termék leírása: A projektszereplői által használt elektronikus dokumentációk
helye a PAD-ban definiált módon
Külső/belső kommunikáció
Leszállítandó termék: Külső/belső kommunikáció
Felelős: Ajánlatkérő
Támogató: Ajánlattevő
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Magyar
Termék leírása: A PAD-ban megfogalmazott külső/belső kommunikációs terv
alapján
206
Projekt kontrolling dokumentumok
Leszállítandó termék: Projekt kontrolling dokumentumok
Felelős: Ajánlatkérő
Támogató: -
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Elsődlegesen magyar, amennyiben nem áll rendelkezésre
angol vagy német.
Termék leírása: A PAD-ban rögzített költségvetés és hozzá kapcsolódó
költségek és elemzések nyilvántartása
KSZ, IH dokumentumok
Leszállítandó termék: KSZ, IH dokumentumok
Felelős: Ajánlatkérő
Támogató: -
Kapcsolódó
dokumentáció nyelve:
Magyar
Termék leírása: Irányító hatóságok (IH-k) és a Közreműködő szervezetek
(KSz-ek) dokumentumai
A 6.2. pontban megadott – közbenső, nem fizetési mérföldkőként megjelölt –, javasolt
átadási időpontok a Projekt Alapító Dokumentumban kerülnek pontosan meghatározásra.
207
7 A Megvalósítási Javaslatok szakmai minőségére vonatkozó elvárások
Ajánlattevőnek szakmai megvalósítási kocepcióját a projekt méretének és komplexitásának
megfelelő részletezettséggel és gondossággal kell elkészítenie.
A szakmai koncepcióból egyértelműen megítélhetőnek kell lennie az alábbiaknak:
Az Ajánlattevő megértette az elvárt követelményeket, igényeket.
A szállítandó megoldás megfelel az Ajánlati Dokumentációban megfogalmazott
követelményeknek.
A szállítandó megoldás milyen módon biztosítja az Ajánlati Dokumentációban
megfogalmazott követelmények teljesítését (pl. standard funkcionalitás, egyedi
fejlesztés).
A megajánlott megoldás továbbfejleszthetőségének lehetőségeit tartalmazza.
Az alkalmazni kívánt műszaki megközelítés, informatikai szabványoknak megfelelnek,
ezeknek való megfeleltetés bemutatásra kerülnek.
Az alkalmazandó műszaki megközelítés kivitelezhető a megszabott határidőn és
műszaki és informatika kereteken belül.
A megajánlott rendszer (mind logikai struktúra, mind technológia szempontjából)
alkalmas az Ajánlatkérő ügyviteli folyamatainak Európai Uniós támogatásközvetítés
jogszabályai szerinti támogatására.
A megajánlott rendszer támogatja a folyamatok minél automatizáltabb végrehajtását.
Az ajánlott megoldás hogyan támogatja a konszolidált alkalmazás architektúra
kialakítását.
Az ajánlott megoldás hogyan illeszkedik a MÁV Zrt. és a MAV-START Zrt. informatikai
környezetébe.
Az Ajánlattevőnek az Ajánlati dokumentációban szereplő kiinduló mérföldkőterv alapján
minimum az alábbiakat kell részletesen azonosítania:
a projekt részét képező feladatok,
a projekt megvalósítását szolgáló ütemterv, amely figyelembe veszi az elvégzendő
feladatokat és a projekt véghatáridejére vonatkozó követelményeket,
projektszervezet, amely ismerteti a megrendelő és a szállító oldali szükséges
szerepköröket, a szerepkörökhöz kapcsolódó feladatokat, az igényelt erőforrásokat
(embernapban),
a projektben kulcsszerepet betöltő szakemberek projektben betöltendő szerepe és
rendelkezésre állását,
a projekt sikeres végrehajtásához szükséges előfeltételeket, kapcsolódó feladatokat
208
8 MELLÉKLETEK
8.1 A MÁV-csoport működését, tevékenységét szabályozó jogszabályok tájékoztató jegyzéke
Az alábbi felsorolás a MÁV-csoport működését meghatározó jogszabályok TÁJÉKOZTATÓ
JELLEGŰ felsorolását tartalmazza. Ajánlatkérő felhívja Ajánlattevők figyelmét, hogy a
szállított rendszerrel szembeni elvárás az, hogy valamennyi hatályos magyar és MÁV-csoport
releváns jogszabályainak való megfelelést biztosítson .
Integrált rendszerek állami vállalatoknál történő bevezetése során szokásosan kötelező
elemeket tartalmazó jogszabályok:
Polgári Törvénykönyv
Számviteli törvény
Adótörvények
Jövedéki törvény
Közbeszerzési törvény
Állami vagyonról szóló törvény
Ajánlatkérő specifikus jogszabályok
Vasúti törvény
50/2007. (IV. 26.) GKM-PM együttes rendelet a vasúti közlekedési tevékenységek
vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről.
8.2 A Konzorciumi tagok szervezeti felépítése
209
MÁV Zrt.
210
MÁV-START Zrt.
211
8.3 Információbiztonság
A következő 8.3.1 és a 8.3.2 a MÁV-START Zrt és a MÁV Zrt információbiztonsági követelményeit tartalmazzó leírást vagy utasítást tartalmaz.
8.3.1 A MÁV-START Zrt. információbiztonsági követelményei
i. Üzleti-titok védelem
A rendszer üzleti-titkot nem tartalmaz. Amennyiben a fejlesztés során Megrendelő mégis üzleti-titokká minősítené a rendszer bármely adatkörét, akkor Megrendelő Vállalkozót időben tájékoztatja a változásról és rendelkezésre bocsátja a szükséges mértékben Megrendelő Üzleti-titok védelmi szabályzatát.
ii. Adatvédelem
Az INKA2 rendszer nagy mennyiségú személyes adatot kezel, feldolgoz. Ezek
védelmére kötelezően be kell tartani a következőket:
Magyarország Alaptörvénye,
Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendeletet a természetes
személyeknek a szeméyyles adatok kezelése tekintetében történő védelméről és
az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet),
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatóság tájékoztatója a munkahelyi
adatkezelések alapvető követelményeiről,
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről,
2011. évi CXII.: törvény az információs önrendelkezési jogról és az
információszabdságról,
24/2014.- (II. 12. MÁV-START Ért. 9.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt.
Adatvédelmi Szabályzatáról. (kivonat)a
A ajánlattevőnek a kivonatot kell figyelembe vennie.
Kivonat a 24/2014.- (II. 12. MÁV-START Ért. 9.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt.
Adatvédelmi Szabályzata utasításból:
4.1.9. Adatbiztonság
Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek jelen utasítás, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat
212
védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.
Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelés megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek. A személyes adatokat tároló számítógépes adathordozóját teljes kapacitásában rejtjelezni szükséges pl.: TrueCrypt vagy vele azonos alkalmazással, operációs rendszer szolgáltatása által.
A személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében külön védelmi intézkedéseket kell tennie az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak, illetőleg a távközlési vagy informatikai eszköz üzemeltetőjének, ha a személyes adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik. A szerver számítógépek és a munkaállomások között személyes adatok kizárólag védetten (rejtjelezve) továbbíthatók.
A Társaság alkalmazottainak személyes adatait tartalmazó – az IHIR-t kiegészítő, vagy más, pl. a távbeszélőhasználat forgalmi adatait kezelő – adatbázist létrehozni a belső adatvédelmi felelős előzetes egyetértésével, a biztonsági vezető engedélyével szabad. Ugyanezen szabályok vonatkoznak az ügyféladatokat kezelő rendszerekre is.
Az ilyen adatbázist az üzleti titok védelmére előírt szabályokkal azonos kategóriájú (a Társaság Informatikai Biztonsági Szabályzatában – IBSZ – definiált ún. „fokozott”) védelemben kell részesíteni. A rendszerekben a felhasználói jogosultságok korlátozásával biztosítani kell, hogy az egyes ügyintézők kizárólag a munkájukhoz feltétlenül szükséges személyes adatokat ismerhessék csak meg. A rendszereket a Társaság IBSZ-ében foglalt előírások szerint kell kifejleszteni, az ott előírt biztonsági okmányok elkészültét követően szabad használatba venni és üzemeltetni.
Személyes adatot tartalmazó valamennyi dokumentum ”Nem nyilvános!” kezelési jelzésű. A jelzést a dokumentum (pl. munkaszerződés, fizetési besorolás, az IHIR adatbázis felhasználásával készített Excel-táblázat, Utasleadási lap, kedvezményes utazásra jogosító kártya igénylőlapja) minden egyes lapjának fejrészében a készítőnek fel kell tüntetnie. E minősítési jelzés mellett az ilyen dokumentumot iktatási számmal is el kell látni, kivéve, ha azon más, a dokumentum egyedi azonosítására alkalmas jelzés található.
Ha a személyes adat számítógépes képernyőn kerül megjelenítésre, akkor a képernyő felső részén meg kell jeleníteni a ”Nem nyilvános!” kezelési jelzést. A monitort úgy kell elhelyezni, hogy a többszemélyes irodában dolgozók illetéktelenül ne ismerhessék meg a mások képernyőn megjelenő személyes adatokat.
Személyes adat másolása az elektronikus adathordozók közül kizárólag CD-re és DVD-re
megengedett, amin fel kell tüntetni a papír alapú adathordozóra előírt „Nem nyilvános”
kezelési jelzést és az iktatószámot. Az így megjelölt dokumentumokat és adathordozókat
biztonsági zárral ellátott fa iratszekrényben, vagy vas lemezszekrényben kell tárolni. A
rontott és a munkapéldányokat megsemmisítésükig ugyanezen szabályok szerint kell tárolni;
megsemmisítésük iratmegsemmisítővel / szétvagdosással történhet.
213
Informatikai biztonság
Az INKA2 rendszerben a MÁV-START Zrt részére készülő modulokban a MÁV-START Zrt.
Informatikai Biztonsági Szabályzata az irányadó. A MÁV esetében a 8.3.2 pontban csatolt
IBSZ az irányadó.
MÁV-START Zrt. Informatikai Biztonsági Szabályzatának kivonata
Az ajánlattevőnek az itt megjelenített kivonatot kell figyelembe vennie.
A feladatkörök biztonsági szétválasztása
Az informatikai rendszerek biztonsági beállításához fűződő tevékenységeket a véletlen vagy szándékos visszaélések elkerülése végett jogosultságok szerint szigorúan szét kell választani úgy, hogy azokat több személynek együttesen (pl.: operációs rendszerek, alkalmazások rendszergazdái, informatikai témafelelősei) kelljen végrehajtania. A jogosultságok nem lehetnek átfedésben. Minősített rendszerek esetében ilyen beállítások csak az információvédelmi szakterület munkatársa-inak előzetes írásos (pl.: e-mail) értesítését követően végezhetők. Nem csak a minősített rendszerekben, hanem más minősítésű rendszerekben is a szerepkörök szerint szigorúan szét kell választani az:
operációs rendszerek beállításai, biztonsági beállításai felelőseinek, alkalmazások rendszergazdáinak, felhasználó rendszergazdáknak, informatikai témafelelősöknek, információvédelmi szakértőknek a feladatait, és jogosultságait.
A feladatok szétválasztásának szabályai a rendszerekben:
- „éles” üzemben működtetett informatikai rendszerben fejlesztések, tesztelések nem folytathatók,
- „éles” adatokkal tesztelést végezni tilos, teszteléshez mindig tesztadatokat kell készíteni (generálni),
- fejlesztés alatt álló rendszerben „éles” üzemi tevékenységet folytatni tilos, - a fordító, szerkesztő és egyéb segédprogramok „éles” üzemi rendszerben csak abban az esetben
legyenek elérhetők, ha ezekre a programokra dokumentáltan és engedélyezetten szükség van, - a fejlesztők az üzemi rendszerben rendszergazdai (pl.: administrator, root, supervisor)
jogosultságokat csak kivételesen és ideiglenes jelleggel kaphatnak; amennyiben erre már nincs szükség, a jelszavakat meg kell változtatni, a jogosultságot azonnal vissza kell vonni és a rendszer biztonsági beállításait teljes körűen felül kell vizsgálni,
- az információbiztonsági szakterület munkatársai részére kiadott rendszeradminisztrátori jogosultságok, csak a biztonsági tevékenységgel kapcsolatos munkák során, naplózottan használhatók.
214
A biztonsági ellenőrzést a végrehajtó szervezettől és a menedzsmenttől függetlenül, az információbiztonsági szakterület hatáskörében kell működtetni. Részei: a rendszergazdák tevékenységének monitorozása, az eseménynaplók elemzése és a funkcionális felügyelet.
Az adatmentések (kivonat)
Biztonsági másolatokat kell készíteni az informatikai alkalmazások által kezelt adatokról, amelyek felhasználásával az éles adatállomány szükség esetén reprodukálható. A visszaállításra való alkalmasságot évente legalább egy alkalommal ellenőrizni és a teszt eredményét dokumentálni kell. Emellett:
- a rendszer RIBSZ-ében (Rendszerszintű Informatikai Biztonsági Szabályzat) a megtervezett mentési és visszaállítási eljárásokra üzemeltetési előírásokat kell készíteni, és azok betartását rendszeresen ellenőrizni kell. A rendszert illetve a rendszerben tárolt adatokat kötelezően csatlakoztatni kell a Társaság mentési rendszeréhez.
Operátori, rendszergazdai tevékenységek naplózása
Az informatikai rendszer üzemeltetése során operátori (rendszergazdai) naplót kell vezetni az üzemeltetési eseményekről, amit az üzleti tulajdonosnak rendszeresen ellenőriznie kell.
Az elszámoltathatóság és auditálhatóság biztosítása érdekében olyan regisztrálási és naplózási rendszert kell kialakítani, hogy annak segítségével utólag megállapíthatóak legyenek az informatikai rendszerben bekövetkezett fontosabb események, különös tekintettel azokra, amelyek a rendszer biztonságát érintik. Egyúttal lehessen ellenőrizni a hozzáférések jogosultságát, meg lehessen állapítani a felelősséget, valamint az illetéktelen hozzáférés megtörténtét vagy annak kísérletét. A minimálisan regisztrálandó események a következők:
- rendszerindítások, -leállások, leállítások, - üzemzavarok, rendszerhibák és korrekciós intézkedések, - programindítások és -leállások, leállítások, - a rendszer erőforrásaihoz hozzáférési jog kezelése, - az adatállományok és kimeneti adatok kezelésének visszaigazolása, - a rendszer biztonságát érintő műveletek (felhatalmazott személyeké is).
A további naplózandó eseményeket (pl. az azonosítási és hitelesítési mechanizmus használata) rendszerfüggően kell meghatározni és a RIBSZ-ben tételesen rögzíteni kell.
VPN alkalmazása
A Társaság a hordozható informatikai eszközökhöz (pl.: lap-top, palm-top) az informatikai szolgáltatón keresztül VPN hozzáférést biztosít. A VPN kapcsolaton keresztül a felhasználó ugyanazt a munkahelyi környezetet éri el, mint az asztali eszközéről (pl.: levelezés, központi szerver, programok). Ilyen eszközökről VPN használata nélkül tilos a Társaság informatikai rendszerébe belépni. A VPN felhasználásra a következő szabályok vonatkoznak:
215
A Társaságtól kapott eszközzel (pl.: lap-top, tablet, asztali gép) munkát végző vezetők, továbbá azon munkatársak részére, akik a vonatkozó szabályzatba foglaltak szerint távmunkát végeznek, kötelező a VPN használata.
Magántulajdonú eszközre VPN eljárást tilos telepíteni. A telepített VPN eljárásokról az Informatika köteles nyilvántartást vezetni. A telepített VPN kapcsolaton keresztül biztosítani kell az operációs rendszer mindennemű
frissítéseinek és a vírusvédelmi rendszer folyamatos frissítéseinek felhasználó független végrehajtását.
Kiemelt biztonsági osztályú rendszerhez távolról csatlakozni tilos. Tilos üzleti titkot távolról elérni, és kezelni, a hordozható eszközre letölteni, vagy onnan
feltölteni. A távolról csatlakozó gépek esetében, a kliens gépre telepített VPN kapcsolat használatával
azonos időben más WiFi és/vagy VPN és/vagy Internetes csatlakozás tilos. Az Internet elérésének is a VPN kapcsolton keresztül kell történnie.
A VPN jogosultság visszavonását a munkatárs közvetlen vezetőjének kell kezdeményeznie, vezetők esetében az informatikai vezető is jogosult erre.
Külföldről csak a Társaság által biztosított mobil Internet, GSM kapcsolat és VPN együttes használatával lehet a Társaság informatikai rendszerébe belépni.
Hozzáférés-menedzsment
A Társaság a munkatársak munkaköri feladatának megfelelő szervezeti, fizikai és logikai intézkedések alkalmazásával korlátozza az adatokhoz, a számítástechnikai rendszerekhez és a hálózatokhoz való hozzáférést, az alábbiak szerint.
A hozzáférés-menedzsment általános szabályai
A hozzáférési jogosultságok megállapításának alapját az érintett munkavállaló tevékenységi és munkaköri leírásában rögzített szerepköre, külsős beszállítók és karbantartók alkalmazottai esetében a vonatkozó szerződésben leírt feladat ellátásához szükséges és indokolt adathozzáférési igény képezi. Ennek során érvényesíteni kell azt a – biztonságpolitikában lefektetett – követelményt, hogy a munkavállaló és külsős csak a munkájához feltétlenül szükséges adatokhoz és csak a szükséges időtartamban férhessen hozzá..
A Társaság informatikai rendszeréhez való hozzáférés kizárólag AD (Active Directory) felhasználásával történhet.
Külső fél minden esetben a Biztonság engedélyével kerülhet felvételre az AD rendszerbe. Az AD kezelését a mindenkori informatikai szolgáltató végzi, és a Biztonság felügyeli.
Az egyes alkalmazások biztonsági feltételeit úgy kell kialakítani, hogy a hozzáférési jogosultságok érvényesítése, az adatkezelés eseményeinek nyomon követhetősége és személyi felelősséghez köthetősége garantálható legyen. A hozzáférési jogosultságokra vonatkozó elképzelést már a rendszer tervezésének időszakában, a biztonsági osztálynak megfelelő követelményszinten ki kell alakítani. Az informatikai rendszerrel dolgozó minden munkatárs a védelmi rendszertervben konkrétan meghatározott szerepkörbe sorolandó, és megkapja a szerepkörre meghatározott hozzáférési jogokat. A munkaköröktől történő eltérést a tervezés során a projekt vezetőjének, az
216
üzemeltetés során pedig az üzleti tulajdonosnak kell meghatározni és az információbiztonsági koordinátorral egyeztetni.
A felhasználó-azonosítónak minden esetben egyedinek kell lennie, (azaz semmilyen körülmények között sem adható ki különböző felhasználók részére megegyező azonosító). A felhasználói azonosítók és jogosultságok rendszerében bekövetkezett mindennemű változást (az ellenőrizhetőség érdekében) minden rendszerben külön-külön naplózni kell.
Az adott felhasználói rendszerhez kiadott rendszergazdai, rendszeradminisztrátori azonosítókat és jelszavakat lezárt, lepecsételt borítékban, biztonsági zárral zárható fa vagy lemezszekrényben kell tárolni. A lezárt borítékot a lezárónak alá kell írni, a lezárás dátumának feltüntetésével. A borítékokat az üzleti tulajdonosnál, vagy az általa kijelölt vezetőnél kell tárolni úgy, hogy azok rendkívüli esetben hozzáférhetőek legyenek.
A munkaállomásokon távoli hibaelhárítást végző szolgáltató esetenként a felhasználó nevében végez műveleteket a számítógépen a jelentkező hiba megismerése, javítása céljából. Ennek során biztosítani kell, hogy a munkaállomás feletti felügyeletet kizárólag a felhasználó beleegyezésével vehesse át, továbbá a felhasználó azonosítójával végzett tevékenységét naplózni kell a felelősség elhatárolása érdekében. Amennyiben a hibaelhárítást végző hívta telefonon a felhasználót és így kezdeményezte a számítógép távoli átvételét, akkor a hibaelhárítást végző visszahívásával ellenőrizni kell, hogy valóban a megbízott Help Desk szolgálat munkatársáról van szó. A felhasználónak a képernyőn figyelnie kell a nevében, az általa kezelt adatokkal végzett műveleteket és szükség esetén közbe kell avatkoznia.
A Társaság részére informatikai vagy infokommunikációs fejlesztést végző külső társaság munkavállalója kifejezetten a rendszer fejlesztéséhez szükséges fejlesztői (DV) és tesztelői környezethet (TE) kaphat időszakos hozzáférést. A hozzáférés igényét minden esetben az üzleti tulajdonos kezdeményezi a Biztonság szervezeténél, amit az engedélyez vagy elutasít. Az igénylésben meg kell határozni a felhasználó nevét, a rendszer nevét és a környezeteket, a jogosultsági szintet, és az időtartamot. Az alap bejelentkezés kizárólag az AD útján történhet. Rendszerszinten az üzleti tulajdonosnak kell a jogosultság megadását és visszavonását kezdeményezni. Ha a külső felhasználó távoli hozzáférést igényel, azt VPN kapcsolattal kell megvalósítani. A VPN kapcsolat kialakításáról és visszavonásáról az üzleti tulajdonosnak kell rendelkeznie.
A rendszer biztonságának tervezése
A következő fázisban a RIBSZ-et megalapozó Informatikai Biztonsági Rendszertervet (vázlata: 6. sz. melléklet), kisebb rendszerekben a Rendszertervben informatikai biztonsági fejezetet kell kialakítani. Az ehhez szükséges lépéseket az Informatikai fejlesztés biztonsági feladatai és dokumentumai c. táblázatban (4. sz. melléklet c) része: A rendszer biztonságának tervezése) összefoglaltak szerint kell elvégezni. A fejezetben, illetve önálló dokumentumban röviden fel kell sorolni azokat a tervezési kiindulási alapokat, amelyek az adott rendszerre specifikusak, és részletes kidolgozást igényelnek, azaz meg kell adni az ezekre a témakörökre részletes feladatokat, szabályokat előíró RIBSZ vázlatát. Tartalmának szigorú összhangban kell lennie a korábbi fázisban meghatározott biztonsági osztályra vonatkozó informatikai biztonsági követelményekkel, és az üzleti tulajdonos ezen felüli biztonság és más igényeivel.
217
A rendszer védelmét logikai és adminisztratív területen kell megvalósítani. Ezek részleteit jelen szabályzat, a minősített biztonsági osztályokra a szabályzat több helye és a 7. sz. melléklete tartalmazza.
A rendszer tervezése során az informatikai biztonsági osztály meghatározása következményeként adott, hogy kell-e titkosított adatáramlást, elektronikus aláírást és az ezekhez kapcsolódó tevékenységeket ellátni. Az Informatikai Biztonsági Rendszertervben (Rendszerterv informatikai biztonsági fejezetében) tervezni kell az ide vonatkozó védelmi intézkedéseket is. A RIBSZ-ben kell részletesen kifejteni az Informatikai Biztonsági Rendszertervben (Rendszerterv informatikai biztonsági fejezetében) felsoroltakat. Meg kell adni az ott vázolt, tervezett funkciók, eljárások, védelmi intézkedések, stb. konkrét megvalósítási módszerét, felelősét, paramétereit. A 12. sz. melléklet tartalmazza a RIBSZ általános vázlatát, amit azonban szűkíteni lehet, ha a tervezési alapokmányban – az Informatikai Biztonsági Rendszertervben (Rendszerterv informatikai biztonsági fejezetében) – foglaltak szerint az adott tartalmi elemre nincs szükség.
Felhasználói adatbázisok, továbbá a rendszerszoftverek és az operációs rendszer által generált adatbázisok (pl. naplófájl) védelmét úgy kell biztosítani, hogy felhasználó azokat közvetlenül ne tudja elérni, abban ne tudjon közvetlenül műveleteket végezni. A közvetlen és nem naplózott elérést és módosítást az üzemeltető és a rendszergazda részére is tiltani kell.
Adatbáziskezelő rendszer naplózási tevékenységét úgy kell konfigurálni, hogy csak a szükséges naplózási funkciók legyenek aktivizálva. Szükség esetén az üzleti tulajdonos döntése, vagy informatikai szempontok alapján a napló adatállományok térbeli (méret) és időbeni határát korlátozni kell.
A jelszó használata az informatikai alkalmazásokban
A felhasználói jelszó szerkezeti szabályaival (bonyolultság) szemben támasztott követelményeket (lásd: 4.7.2. pont) minden esetben a rendszer informatikai biztonsági osztálya határozza meg.
A jelszó házirendet rendszerfüggően, az egyes RIBSZ-ekben kell rögzíteni. Az informatikai rendszerekben a jelszó a képernyőn nem jeleníthető meg. A jelszó bevitelénél
biztosítani szükséges, hogy a billentyűleütésekor egy eltakaró karakter (pl.: *) megjelenjen. Minősített rendszerekben a felhasználó hitelesítésére erős authentikációt kell alkalmazni (pl.:
ún. erős jelszó, chip-kártya). A felhasználói jelszavakkal kapcsolatban ha nem AD autentikációról van szó, már a fejlesztéskor
szabályozni kell a 4.7.2 pontban meghatározott feltételekkel meg kell határozni az általános jelszópolitikát.
A számítógépes rendszerekben a jelszavakat tilos nyílt formában tárolni. Ha a rendszer ilyen védelmet automatikusan nem nyújt, akkor a jelszófájlokat külön védelemmel kell ellátni.
Minősített rendszerekben a felhasználónak új jelszava átvételét ellenőrizhető úton (pl.: e-mail), vagy személyesen minden esetben vissza kell igazolnia.
Az információvédelem szempontjából alap biztonsági osztályba sorolt rendszerek elérésekor, amennyiben az informatikai eszközbe történő belépés címtár (AD) alapján valósul meg, akkor a felhasználó azonosítása történhet a számítógépbe beléptetett felhasználói azonosító alapján, automatikusan a címtárból, újabb felhasználói azonosítás nélkül.
A minősített informatikai rendszerekben a felhasználói azonosításra használt jelszó nem egyezhet meg a felhasználó AD belépését biztosító jelszóval!
218
A rendszer használatba vétele
A rendszerben megvalósuló valamennyi elemet a rendszer használatba vételét megelőzően biztonsági megfelelőség szempontjából tesztelni kell. Az ehhez szükséges lépéseket az Informatikai fejlesztés biztonsági feladatai és dokumentumai c. táblázatban (4. sz. melléklet d) része: A rendszer használatba vétele) összefoglaltak szerint kell elvégezni.
A biztonsági teszt-feltételeket nem teljesítő rendszert alkalmazásba venni, üzemeltetni szigorúan tilos. A tesztelési folyamatok irányítására – amennyiben az üzleti tulajdonos szerint indokolt – egy szervezetet kell létrehozni, aminek a vezetője az üzleti tulajdonos által kijelölt teszt-menedzser. Tagjai továbbá a rendszer méretétől (bonyolultságától) függő létszámban a teszt-tervező(k), tesztelő(k), értékelő(k). A tesztelésbe a felhasználó környezetéből is be kell vonni személyeket, akiket az üzleti tulajdonos jelöl ki. A tesztelés végrehajtására a teszt-menedzser (vagy az üzleti tulajdonos) által jóváhagyott teszt tervet kell készíteni. Az általános teszt terv készítője minden esetben a rendszer szállítója, míg a biztonsági tesztet a rendszer funkcióinak megfelelően a Társaság Biztonság szervezete készíti. Ennek legfőbb elemei a következők:
- a teszt céljainak meghatározása, - a teszt lépéseinek meghatározása, - a rendszer tesztelendő elemeinek behatárolása, - tesztelési mód, teszt környezet, teszt adatbázis meghatározása, - fentiekhez szükséges tesztelési szervezet kialakítása, személyek meghatározása, szerepkörök,
felelősségi leírása, - tesztek értékelési módszerének kialakítása, - teszteredmények megfelelőségi kritériumainak definiálása, - dokumentálási feladatok meghatározása, - ütemterv meghatározása.
A tesztelés tervét a rendszertervvel párhuzamosan kell elkészíteni, mivel a biztonsági követelmények addigra már ismertek. Az informatikai tesztelésekkel párhuzamosan meg lehet kezdeni a biztonsági tesztelési eljárásokat, támogatva ezzel az üzleti tulajdonos rendszerrel szembeni biztonsági elvárásainak időbeni teljesülését. A tesztek (modul-, integrációs-, rendszer-, teljesítmény-, stb.) eredményét a 8. sz. melléklet szerinti Biztonsági tesztelési jegyzőkönyveken kell rögzíteni és a rendszerdokumentáció részeként meg kell őrizni.
A rendszer csak akkor vehető használatba, ha rendelkezésre áll a(z):
- felhasználóknak szánt Kezelési kézikönyv az összes kezelési szintre, benne olyan funkciókkal, mint az informatikai biztonsági eseményekre való reagálás és az informatikai működésfolytonosság biztosítása,
- Üzemeltetési kézikönyv, - Rendszerszintű Informatikai Biztonsági Szabályzat (kisebb rendszerek rendszertervében
informatikai biztonsági fejezet), ami tartalmazza a rendszer összes konkrét védelmi intézkedését,
- biztonsági tesztfeltételeknek való megfelelés jegyzőkönyve,
A rendszer biztonságának tervezése
219
A következő fázisban az Informatikai Biztonsági Rendszertervet (vázlata:lejjebb), kisebb rendszerekben a Rendszertervben informatikai biztonsági fejezetet kell kialakítani. Az ehhez szükséges lépéseket az Informatikai fejlesztés biztonsági feladatai és dokumentumai c. táblázatban (4. sz. melléklet c) része: A rendszer biztonságának tervezése) összefoglaltak szerint kell elvégezni. A biztonsági fejezet tartalmának szigorú összhangban kell lennie a korábbi fázisban meghatározott biztonsági osztályra vonatkozó informatikai biztonsági követelményekkel, a kockázatelemzésben meghatározott intézkedésekkel, és az üzleti tulajdonos ezen felüli biztonságot érintő más igényeivel.
A rendszer védelmét fizikai, logikai és adminisztratív területen kell megvalósítani. Ezek részleteit jelen szabályzat 7. sz. melléklete tartalmazza.
A rendszer tervezése során az informatikai biztonsági osztály meghatározása következményeként adott, hogy kell-e titkosított adatáramlást, esetlegesen elektronikus aláírást és az ezekhez kapcsolódó tevékenységeket ellátni. Az Informatikai Biztonsági Rendszertervben, vagy a Rendszerterv informatikai biztonsági fejezetében a (lsd lejjebb) lévő általános tematikai vázlat szerint tervezni kell az ide vonatkozó védelmi intézkedéseket is.
Felhasználói adatbázisok, továbbá a rendszerszoftverek és az operációs rendszer által generált adatbázisok (pl. naplófájl) védelmét úgy kell biztosítani, hogy felhasználó azokat semmilyen körülmények között ne tudja elérni, abban ne tudjon műveleteket végezni. A közvetlen és nem naplózott elérést és módosítást az üzemeltető, a rendszergazda és a felhasználói rendszergazda részére is tiltani kell.
Adatbáziskezelő rendszer naplózási tevékenységét úgy kell konfigurálni, hogy csak a szükséges naplózási funkciók legyenek aktivizálva. Szükség esetén az üzleti tulajdonos döntése, vagy informatikai szempontok alapján a napló adatállományok térbeli (méret) és időbeni határát korlátozni kell.
Informatikai biztonsági szempontból fokozott vagy kiemelt biztonsági osztályba sorolt rendszerek teljes adatbázisát, vagy egyes – a minősítés alapjául szolgáló adatokat konkrétan tartalmazó – moduljait, részeit titkosítottan kell tárolni. A tikosító kulcsnak legalább 512 bitesnek kell lennie. A kulcskezelés védelmére külön intézkedéseket kell tervezni és megvalósítani a rendszerben.
A rendszer fejlesztése során a fejlesztő társaságnak több környezetet kell kialakítania a feladata végrehajtása során. Az alábbi leírástól a Biztonság előzetes engedélyével szabad eltérni.
a) Fejlesztői környezet (DV): kifejezetten a fejlesztők részére létrehozott környezet melyben a fejlesztés, és a fejlesztői belső tesztek történnek. (a beszállító területén kell lennie)
b) Teszt környezet (TE): kifejezetten a megrendelő részére kialakított környezet, melyben megrendelő felhasználói a teszteket végzik. Ennek a környezetnek hasonlónak kell lennie, mint az éles környezet. Ebben a környezetben fejlesztői tevékenység végzése tilos!
c) Minőségbiztosítási környezet (QA): kifejezetten a megrendelő részére kialakított környezet, melyben a megrendelő felhasználói teljes körű tesztet végeznek. Felépítésében minden tekintetben azonosnak kell lennie az éles környezettel. Ebben a környezetben éles adatokkal történő tesztelés és bárminemű fejlesztői tevékenység tilos! Ettől eltérően a Biztonsági Igazgatóság rendelkezhet.
220
d) Oktatási környezet (ED): kifejezetten csak oktatás céljára használható környezet. Felépítésében és adattartalmában minden tekintetben azonosnak kell lennie a QA környezettel. Ebben a környezetben fejlesztő tevékenység végzése tilos!
e) Éles környezet: kifejezetten a rendszer üzemeltetésére szolgáló környezet. Ebben a környezetben fejlesztői tevékenység végzése tilos!
Az egyes környezetek közötti átjárás szabályai a következők.
- Fejlesztői környezetből teszt környezetbe csak akkor megengedett szoftvert és adatokat másolni, ha fejlesztő kijelentette, hogy a fejlesztést befejezte, és az üzleti tulajdonos engedélyezte a másolást, telepítést.
- Teszt környezetből minőségbiztosítási környezetbe csak akkor megengedett szoftvert és adatokat másolni, telepíteni, ha a felhasználói alaptesztelések sikeresen befejeződtek, és ezt a tesztelők jelezték az üzleti tulajdonosnak. Az informatikai szolgáltató által végzett másolás, illetve telepítés végrehajtását az üzleti tulajdonos írásban engedélyezi.
- Minőségbiztosítási környezetből éles környezetbe csak akkor megengedett szoftvert másolni, vagy telepíteni, ha a minőségbiztosítási környezetben a tesztek teljes körűen sikeresen végrehajtódtak. Az informatikai szolgáltató által végzett másolás, illetve telepítés végrehajtását az üzleti tulajdonos írásban engedélyezi. Az éles környezetbe történő adatok, adatbázisok migrálását, kezelését a fejlesztő, és az informatikai szolgáltató közösen végzi és az üzleti tulajdonos ellenőrizteti.
- Minőségbiztosítási környezetből oktatási környezetbe csak akkor megengedett szoftvert másolni, vagy telepíteni, ha a minőségbiztosítási környezetben a tesztek teljes körűen sikeresen végrehajtódtak. Az informatikai szolgáltató által végzett másolás, illetve telepítés végrehajtását az üzleti tulajdonos írásban engedélyezi.
További általános szabályok:
- A szoftver telepítését, másolását és adatbázisok telepítését másolását minden esetben kizárólagosan az informatikai szolgáltató végezheti a fejlesztőtől kapott utasításoknak megfelelően.
- Ha TE környezetekben hiba történt, akkor minden esetben a fejlesztői környezetben kell a változtatásokat végrehajtani és ismételten meg kell kezdeni a teszteléseket.
- A Biztonság engedélyezhet a rendszer sajátosságainak figyelembevételével olyan tesztelési eljárást, ahol nem aktuális, de lényegében éles adatokkal történhet a tesztelés.
- Minden környezetben történt változást dokumentálni kell megjelölve az okokat és a következményeket. A dokumentumokat az üzleti tulajdonosnak, vagy megbízottjának kell átadni, és jóváhagyatni.
Minden rendszert alkalmazásbiztonság tekintetében is tesztelni kell. A tesztelést a QA környezetben kell végrehajtani. Ellenőrizni kell, hogy az alkalmazás – különösen dobozos termék esetén – nem tartalmaz-e veszélyes kódot, vagy végez-e olyan műveleteket, mellyel adatokat továbbít nem megfelelő helyekre, vagy nem megfelelő helyekről adatokat, eljárásokat hív be. Amennyiben ilyen jellegű eljárásra csak gyanú is felmerül, az eljárás további tesztelését, bárminemű fejlesztését kötelezően le kell állítani, és független szakértő bevonásával meg kell kezdeni az alkalmazás teljes felülvizsgálatát. A vizsgálat költségeit a fejlesztőnek/beszállítónak kell viselnie.
Minden informatikai rendszernek kötelezően rendelkeznie kell Rendszerszintű Informatikai Biztonsági Szabályzattal (RIBSZ). A RIBSZ-ben kell részletesen kifejteni az Informatikai Biztonsági
221
Rendszertervben (Rendszerterv informatikai biztonsági fejezetében) felsorolt feladatok gyakorlati megvalósítását a rendszer működéséhez igazodva. Meg kell adni a tervezett funkciók, eljárások, védelmi intézkedések, stb. konkrét megvalósítási módszerét, felelőseit, paramétereit. A 12. sz. melléklet tartalmazza a RIBSZ általános vázlatát, amitől a rendszer sajátságainak figyelembe vételével el lehet térni.
A tervezés keretrendszere
Az Informatikai Működésfolytonossági Terv általános tematikáját a 9. sz. melléklet tartalmazza. A dokumentumnak szoros logikai kapcsolatban kell állnia az érintett rendszer informatikai biztonsági rendszertervével, a Rendszerszintű Informatikai Biztonsági Szabályzatával, és a felhasználói kézikönyvvel. A megadott tematikai vázlatot az alábbi tervezési szempontok figyelembe vételével kell alkalmazni:
- rögzíteni kell a meglevő és a helyreállításra igénybe vehető erőforrások térbeli és minőségi helyzetét,
- fel kell mérni azokat a környezeti szereplőket, akiket / amelyeket valamilyen formában értesíteni, vagy bevonni kell egy rendkívüli helyzet esetén (pl. informatikai szolgáltató, közvetlen vezető, üzleti tulajdonos, rendszergazda, tűzoltóság, rendőrség, katasztrófavédelem, írott és elektronikus sajtó),
- a kockázatoknak megfelelően tartalék erőforrásokat kell feltárni, elemezni kell a rendszer külső beszállítóinak ilyen esetekre tartalékolt szolgáltatásait, erőforrásait,
- meg kell határozni a műszaki helyreállítás lehetőségeit (az eszközök üzembe történő visszaállítása, tartalék eszközök üzembe helyezése, hideg / melegtartalék kezelése, alternatív helyszín igénybe vétele) figyelembe véve a rendszerre vonatkozó kapacitásigényt,
- el kell végezni a tartalék helyszín megfelelőségi vizsgálatát, - konkrétan tervezni kell:
a helyreállítási fázisok részfelelőseinek folyamatos beszámoltatási kötelezettségét, a tervbe felvett feladatok időigényét,
alternatív megoldásokat, szükségmegoldások lehetőségét,
ki kell alakítani az érintettek listáját, rögzíteni kell elérhetőségüket (cím, telefonszám), és a listát az üzemeltető személyzet számára könnyen elérhetővé kell tenni, a szűkebb körű személyi állomány – vezetői állomány vagy speciális szakterületek (riasztásához szükséges címadatokat,
a teljes munkavállalói állomány név- és címlistáját szervezeti egységenkénti és szakmánkénti csoportosításban (nagy létszámú vagy több telephelyű intézményeknél a szervezeti egységenkénti, illetve telephelyenként külön, egy időben történő riasztást célszerű tervezni),
a riasztás módját (telefon, mobiltelefon, távirat stb.) többféle változat kidolgozásával, számolva az egyes kommunikációs rendszerek katasztrófa esetén bekövetkező működésképtelenségével,
az alternatív kiértesítési lehetőségeket (telefon mellett mobiltelefon, gépkocsival történő kiértesítés, helyi elektronikus média),
a riasztást, berendelést (kiértesítést) végrehajtó személy(ek) kijelölését, feladatainak meghatározását,
a kiértesítés rendjét, beleértve a riasztási lánc megszakadása vagy megszakadása veszélye esetén szükséges teendőket is,
az értesítendő vezetői állomány - elérhetőségük hiányában az őket helyettesítő személyek név- és címlistáját,
a riasztás végrehajtásának, illetve a berendeltek beérkezésének normaidejét,
a beérkezők fogadását és feladataik kiadásának felelősét.
222
Informatikai fejlesztés biztonsági feladatai és dokumentumai
Megrendelő Informatikai Biztonsági Szabályzatának 4. sz. melléklete
c) a rendszer biztonságának tervezése
projektlépés biztonsági tervezés termék, dokumentum
2. megvalósítási követelményrendszer kidolgozása
informatikai biztonsági követelmények meghatározása az osztályba sorolás alapján
Rendszerterv informatikai biztonsági fejezete(kötelező)
3. biztonsági tesztelés tervezése
a szállítandó szoftver és biztonsági termékek biztonsági funkciói tesztelésének összefoglalása
Biztonsági tesztelési terv
(MÁV-START Biztonság készíti)
4. változáskezelés tervezése A szoftver (modulok) módosítása és verzióváltása szabályainak kialakítása
Változáskezelési Eljárásrend
5. részletes biztonsági szabályok kialakítása
a központi informatikai biztonsági szabályozás alapján a rendszerspecifikus szabályok dokumentumba foglalása
Rendszerszintű Informatikai Biztonsági Szabályzat (12. sz. melléklet)
6. Informatikai működésfolytonosság tervezése
a rendszer lehető legkevesebb üzemkieséssel járó működésének megtervezése, felelőseinek megnevezése
Informatikai Működésfolytonossági Terv
d) a rendszer használatba vétele
projektlépés biztonsági tervezés termék, dokumentum
1. tesztelés végrehajtása
a megvalósított informatikai rendszer biztonságának felmérése, minősítése, az informatikai rendszerhez kapcsolódó fizikai logikai és adminisztratív védelmi rendszer értékelése
- biztonsági tesztelési jegyzőkönyvek
- üzleti tulajdonos nyilatkozata a biztonsági megfelelőségről, a rendszer használatba vételéről
2.
fejlesztés lezárása, a rendszer indítása
a Biztonsági Rendszertervben előírt kezelési, üzemeltetési dokumentumok terítése
Informatikai biztonsági rendszerterv vázlata (szükséges mértékig)
223
Megrendelő Informatikai Biztonsági Szabályzatának 6. sz. melléklete
Az 1.-6. pontok megvalósítása a szükséges mértékig történjen.
1. Az Informatikai biztonsági rendszerterv /informatikai biztonsági fejezet célja
- szükségessége helye a rendszerben - áttekintés (ami a rendszertervben eddig tervezve volt, változások visszacsatolása)
2. Fogalomtár (csak az IBSZ fogalmain kívüli meghatározások)
3. Rendszerkörnyezet
Szerep és felelősségi körök (ábrával, leírással)
- üzleti tulajdonos (beosztás megnevezése, feladatai, jogköre) - vezetők munkakörei (megnevezésük, feladataik, jogkörük) - felhasználók munkakörei (megnevezésük, feladataik, jogkörük) - informatikai szolgáltatók (üzemeltető, karbantartó stb., külső fél esetében ISO
minőségbiztosítási tanúsítvány, IBSZ megléte)
Rendszer architektúra bemutatása (csak önálló informatikai rendszerterv esetén)
4. Informatikai biztonsággal szemben támasztott követelmények (Csak akkor szükséges a 4. pont, ha nem készült önálló Kockázatelemzés)
4.1 Adatok minősítése
- bizalmasság (bemutatása input / output elemenként és származtatott adatokra, üzleti, szolgálati, államtitok vonatkozásban)
- sértetlenség (bemutatása input / output elemenként) - rendelkezésre állás (idő és térbeliség bemutatása)
4.2. Értékelés, biztonsági osztály meghatározása
(kockázatelemzés rövid összefoglalása, és az ebből meghatározott biztonsági osztály rögzítése)
5. Informatikai biztonsági rendszer kialakítása (minden elem a 4. pontban leírtaktól, vagy a Kockázatelemzéstől függ)
5.1 Adminisztratív védelem
- szabályzatok, dokumentumok kidolgozása, - azonosítások, hitelesítési mechanizmusok, - naplózás, annak elemzése (operációs rendszer, felhasználó rendszer, egyéb dobozos
rendszerek naplózási eljárásai).
224
5.2 Fizikai védelem (MÁV SZK megadja)
- helyiségek (épületek, szerverszoba) védelme (víz, villám, tűz, belépés), - hardver / szoftver védelme (dokumentumokkal történő igazolások- jogtisztaság), - adathordozók védelme (másolatok, archiválás, adatmentés), - hálózatok elemeinek védelme (jogosultság, elérhetőség), - áramellátás feltételei, - kábelezés biztonsága, - eszközvédelem (asztali és hordozható PC, hordozható eszközök).
5.3 Logikai védelem
- azonosítok, jelszavak, jelszópolitika, - hozzáférés-védelem, szerepköri modell , - operációs rendszer sajátosságai, védelmi funkciói, - dobozos termékek sajátosságai védelmi funkciói, - hálózati védelmek (tűzfal, proxy, DMZ, IP cím beállítások), - vírusvédelem, adatlopás (adatvesztés) elleni védelem (DLP), - hordozható eszközök védelme (vírusvédelem, tűzfal), - titkosítások.
6. Biztonsági tesztelések értékelése, áttekintése (rendszertervhez igazodva)
- ki, mikor, milyen feltételekkel tesztel, - sikeresség feltételei, - rendszer megfelelőségi feltételei, - biztonsági okmányok megfelelősége, a rendszer átvételének feltételei.
A Rendszerszintű Informatikai Biztonsági Szabályzat vázlata (szükséges
mértékig)
Megrendelő Informatikai Biztonsági Szabályzatának 12. sz. melléklete
1. Bevezetés
Rendszerszintű Informatikai Biztonsági Szabályzat célja,
A rendszer informatikai biztonsági osztályai (információvédelem, rendelkezésre állás) A szabályzat hatálya Személyi hatálya Tárgyi hatálya
A szabályzat érvényessége RIBSZ felülvizsgálati, karbantartási rend Kapcsolódás más szabályzatokhoz
a rendszerkörnyezet, architektúra, rendszerkapcsolatok bemutatása oktatási feladatok
2. Fogalom meghatározások
225
3. Szerep-, és felelősségi körök
Irányító, felügyelő szerepkörök
Informatikai szolgáltató Hierarchia ábra Üzleti tulajdonos Rendszergazda
Szakterületi vezetők Felhasználók Biztonság szervezetének munkatársai
4. Személyi biztonság
Munkavállalókkal szemben támasztott általános feltételek
Nem a Társaság. munkavállalóival szemben támasztott feltételek Munkavállalói változások Oktatás Munkavállalói kötelezettségek megszegése esetén követendő eljárás
5. Fizikai és környezeti védelem
Fizikai biztonsági tartományok
Szerverszoba A munkavégzés szabályai a szerverszoba területén Az eszközök elhelyezése és védelme
Épületek, helyiségek fizikai jellemzőinek meghatározását Nyílászárokkal szembeni követelményeket Tűzvédelem Vízvédelem
Elektronikus zavarvédelem Áramellátás A villámvédelem
A kábelezés biztonságos kialakítása Az eszközök karbantartása, karbantartási napló A rendszer és az adatátviteli hálózat eszközeinek védelme Vagyonvédelmi feladatok6. Kommunikációval és üzemeltetéssel kapcsolatos
biztonsági szabályok
Üzemeltetési eljárások, rendszerhatárok Dokumentált üzemeltetési eljárások Feladatkörök szétválasztása Üres íróasztal szabály
„Tiszta képernyő” szabály Vírusvédelem Adatmentési eljárás ismertetése Mentések ellenőrzése, szerverre visszatöltés
Mentések kezelése (tárolás, címkézés, nyilvántartás stb.) Eseménynaplók Üzemeltetési naplók
Üzemeltetési naplók elemzése Adatátviteli hálózat Hálózati elemek beállításai
226
Adathordozók kezelése
Elektronikus adathordozók kezelése Licencek és PC image kezelés Mentés kezelés
Dokumentumok kezelése, tárolása, selejtezése Adathordozók törlése, selejtezése
7. Jogosultság-kezelés
Hozzáférési jogosultságok Felhasználók hozzáférés-menedzsmentje Felhasználók azonosítása
Authentikáció A privilégiumok kezelése Felhasználói jelszavak
A felhasználói jogosultságok áttekintése A felhasználók feladatai Jelszóhasználat A jelszókiválasztás szabályai
Rendszer zárolása A hozzáférés-kontroll technikai megvalósítása (távoli bejelentkezés, helyi
bejelentkezés)
Felhasználó be/kiléptetési folyamata, változások kezelése, jogosultsági űrlap készítése
8. Változáskezelési eljárásrend (opcionális)
Változáskezelés Változáskezelés folyamata
Karbantartás Dokumentáció kezelés
9. Informatikai működésfolytonosság tervezése (opcionális)
célja, lényege helyzetfeltárás, veszélygócok elemzése üzemzavar, működési hiba esetén teendők intézkedések, feladatok
katasztrófa esetén teendők intézkedések, feladatok
10. Megfelelősség
Hatályban lévő utasítások Biztonsági auditálások, ellenőrzések
227
Informatikai biztonsági osztályok követelményei
A követelményeket csak a szükséges mértében kell figyelembe venni. A fokozott biztonsági osztály
esetében csak akozokakt az előírásokat kell figyelemebe venni, amik a bizalmasságot és sértetlenséget
érintik.
jellemzők Alap Fokozott0
Alkalmazások, rendszerek minimális követelményei (általános előírások)
Azonosítás, hitelesítés, jogosultságkezelés:
Minden felhasználó rendelkezzen egyedi azonosítóval, jelszóval.
Az azonosító és jelszó nem juthat illetéktelen tudomására, ne legyen könnyen megfejthető, nem kerülhet postai küldeménybe, vagy elektronikus levélbe, a jelszó nem lehet olvasható felhasználói felületen.
Biztosítani kell a felhasználói azonosítók időszakos, vagy végleges tiltását, ami egyben az informatikai rendszerhez való hozzáférési jogosultság meghatározására is szolgál.
Ellenőrzött funkcionális hozzáférés legyen az olvasási, írási (létrehozás, módosítás), törlési jogokra, egyedi és csoportos megkülönböztetésre.
Biztosítani kell a jogosultságok módosíthatóságát, törlését, felfüggesztését, új felvételét, amit a felhasználói rendszergazda dokumentált folyamat keretében végez.
On-line adatmozgás esetében a jogosultságot minden esetben ellenőrizni kell.
kötelező a szerepkör szerint meghatározott hozzáférés-jogosultság használata
Mint az alap biztonsági osztály, kiegészítve az alábbiakkal:
Azonosítás, hitelesítés, jogosultságkezelés:
on line kommunikáció esetén, egyedi szinten kell azonosítani és hitelesíteni a személyeket
gondoskodni kell az azonosítási eszközök jogosulatlan továbbadásának, használatának megelőzéséről
funkcionális hozzáférési jogok a következők: olvasási jog (betekintés), létrehozási jog, módosítási jog, törlési selejtezési jog, másolási jog
az adatokat – a nyílt adatok kivételével – a védelmi szintre utaló jelzőkkel kell ellátni pld.: belső használatú dokumentum vagy üzleti titok
az üzleti titok minősítésre feljogosított vezetők a Társaság üzleti titok és belső használatra készült dokumentumainak védelmi szabályzatának vonatkozó fejezetében kijelölt vezetők
Fizikai biztonság:
a központi hardverelemeket (pl.: szerver) és aktív hálózati eszközöket megfelelően kialakított szerverteremben, illetve rendezőkben kell elhelyezni
Fizikai biztonság:
Önmagában redundáns, földrajzilag egymástól távol lévő kiszolgáló (szerver) infrastruktúrát kell kialakítani
rendelkezésre állás szempontjából földrajzilag elkülönítetten hideg tartalékot kell kiépíteni vagy
228
Naplózás:
Minden jogosulatlan hozzáférést naplózni kell, melyet rendszeresen értékelni kell.
Biztonsági naplózást kell végezni a regisztrálás, elszámolás és auditálhatóság érdekében, ami tartalmazza a szelektív felhasználói műveleteket (pl.: rendszerindítás, leállás, leállítás, rendszeróra állítás, be/kijelentkezés, programleállás).
A biztonsági napló adatait havonta egyszer ellenőrizni és archiválni kell.
A biztonsági napló adatait illetéktelenektől meg kell védeni.
Üzemeltetési naplót kell vezetni, melyet az üzleti tulajdonosnak, az informatikai biztonságért felelős szervezetnek minimum 3 havonta ellenőrizni kell
Bármely naplóállomány minimális megőrzési ideje (még a rendszer kivezetése után is) 1 hónap
biztosítani. A tartalék létesítményeket és a használatba vétel követelményeit az üzemeltető személyzetnek ismernie kell. A tartalék létesítmények üzemkészségét rendszeresen ellenőrizni kell.
Naplózás:
a biztonsági naplónak az azonosítás és hitelesítés érdekében az alábbiak mindegyikére vonatkozó (dátum, időpont, művelet eredményessége vagy sikertelensége) adatokon felül a továbbiakat kell tartalmaznia: o a felhasználó azonosítása és
hitelesítése érdekében: kezdeményező és eszköz (pl.: terminál) azonosítója
o az informatikai erőforráson kezdeményezett hozzáférési művelet esetén, amelynél a hozzáférési jogok ellenőrzése kötelező: felhasználó és erőforrás azonosító, kezdeményezés típusa
o az informatikai erőforrás létrehozása vagy törlése esetén, amelynél a hozzáférési jogok ellenőrzése kötelező: a felhasználó és erőforrás azonosító, kezdeményezés típusa
o a felhatalmazott felhasználó (pl.: rendszergazda) olyan műveletei esetén, amelyek a rendszer biztonságát érintik: a műveletet végző azonosítója, erőforrás azonosító, amin a műveletet végezték.
a naplót az üzemeltető szervezettől (fizikailag, logikailag) független helyen kell tárolni (annak érdekében, hogy védve legyenek a törlés és illetéktelen hozzáférés ellen), mint a rendszerhasználat bizonyítékait, így ezek az információk későbbi
229
Dokumentálás, ellenőrzés előírásai:
Intézkedési terv keretében kell meghatározni az illetéktelen hozzáférése megakadályozását, valamint illetéktelen hozzáférés esetén alkalmazandó szankciókat.
Jogosultságok kiosztásával kell lehetővé tenni szelektív vizsgálatot a magasabb szintű auditálhatóság érdekében.
Az üzleti tulajdonosnak a RIBSZ-ben ki kell alakítani a rendszerrel kapcsolatos ellenőrzési tervet, megelőzési eljárási rendet.
Rendelkezésre állás szempontjából ajánlott MFT tervet készíteni a rendszer tartós kiesésének esetére. Ennek intézkedési terve legyen arányban a kiesett rendszernek a Társaság üzletmenetére gyakorolt negatív hatásával.
vizsgálatokhoz is felhasználhatóak
naplóelemző szoftvert ajánlott alkalmazni
a rendszereseményeket a rendszertől külön, automatikusan kell archiválni, a naplóbejegyzéseket (eseményrekordokat) folyamatosan felül kell vizsgálni, a rendszernek alkalmasnak kell lennie a biztonsági események automatikus detektálására
a naplóállományok legyenek kódoltak, az adott rendszerhez igazodva a legmagasabb szinten ellenőrző összeggel ellátottak
a naplóállományok minimális megőrzési ideje (még a rendszer kivezetése után is) 3 hónap
Dokumentálás, ellenőrzés előírásai:
kifejezetten erre a célra létesített biztonsági munkacsoporttal kell megteremteni az informatikai biztonsági előírások érvényesülését, amelybe az IKI-t és az információbiztonsági koordinátort is be kell vonni.
az üzleti tulajdonosnak független biztonsági auditálást kell végeztetnie a használatba vételt megelőzően.
Rendelkezésre állás szempontjából kötelező MFT tervet készíteni a rendszer tartós kiesésének esetére.
Évente végrehajtandó feladatok:
Az informatikai biztonsági dokumentumokat (kockázatelemzés, RIBSZ, MFT) az üzleti tulajdonos vezetésével felül kell vizsgálni és a változásoknak megfelelően aktualizálni kell.
Az MFT-ben leírt helyreállítási folyamatokat szimulált hibák
230
létrehozásával gyakorolni kell.
A felhasználók tényleges hozzáférési jogosultságait ellenőrizni kell.
Központi infrastruktúra (pl.: szerverterem, rendező) fizikai védelme
Az előírásokat értelem szerűen az épület, helyiség besorolásának megfelelően kell alkalmazni!
Épület, helyiség előírásai:
a vagyonvédelem vonatkozásában a MABISZ ajánlásit kell figyelembe venni
Az olyan hivatali helyiségeket, ahol informatikai eszközökkel történik a munkavégzés, biztonsági zárral kell ellátni, és a helyiséget és annak ablakait távollét esetén zárva kell tartani.
Mint az alap biztonsági osztály kiegészítve, az alábbiakkal:
Épület, helyiség előírásai:
a védendő helyiség falai legalább 15 cm vastag tégla, vagy azzal egyenértékű szerkezet
a nyílászárokra a vonatkozó szabványok az irányadók
Beléptetéshez elektronikus jelzőrendszer előírása:
a beléptetéshez elektronikai jelzőrendszert kell alkalmazni, amely rendelkezésre állása legalább 97,5%/hó legyen.
Beléptetés, elektronikus jelzőrendszer előírása:
A személyzet és a külső személyek belépési és azonosítási rendjét szabályozott formában kell megvalósítani.
Az élőerős védelem létszámát úgy kell megállapítani, és olyan eszközökkel kell ellátni, hogy esemény esetén az érintett személy jelezni tudjon.
A technikai védelmi rendszert a helyiségben ki kell építeni. A riasztásoknak az épület biztonsági szolgálatánál meg kell jelenniük. A védelem szabotázsvédett legyen és a következő követelményeket elégítse ki:
- a nyílászárók nyitás- és zártság ellenőrző eszközzel legyenek ellátva, a belső terek védelme mozgásérzékelővel biztosított legyen, a védelem ki- és bekapcsolása a bejáraton kívül elhelyezett (minimum 6 számjegyes) kóddal működtetett tasztatúráról történjék,
- a személyzet a helyiségbe belépni szándékozókat belépés előtt a biztonság veszélyeztetése nélkül
231
azonosítsa, - a jelzőközpont és az általa
működtetett eszközök 12 órás áthidalást biztosító szünetmentes tápegységgel rendelkezzenek oly módon, hogy a 12. óra letelte után még rendelkezzenek egy riasztási esemény jelzésére és a hozzá kapcsolódó vezérlés végrehajtására elegendő energiával (például hang- vagy fényjelző eszköz 3 perces időtartamban való működtetése).
elektronikai jelzőrendszert minden megközelítési útvonalra ki kell építeni, és a biztonsági szolgálatnál a riasztó jeleknek meg kell jelenniük. Opcióként visszamenőlegesen 72 órás felülírás mentes videofelvétel is lehetséges
Tűz, víz, hő, pára és elektromosság előírások
biztosítani kell az adathordozók és dokumentációk tűz- és vagyonvédett tárolását.
a tűz elleni védelmet elsődlegesen a személyi felügyelet, valamint a jelenlévő személyzet biztosítja a helyiségen belül készenlétben tartott – a tűzvédelmi előírásoknak megfelelő – kézi tűzoltó-készülékekkel. A készenléti helyeken elsődlegesen gáz halmazállapotú oltóanyaggal feltöltött tűzoltó-készülékek legyenek. A készülékek típusát és darabszámát, illetve elhelyezését a tűzvédelmi utasításnak kell tartalmaznia. A készülékeket a helyiségeken belül a bejárat mellett, valamint a helyiség erre alkalmas, jól megközelíthető pontjain kell elhelyezni. A helyiségben a vonatkozó szabványok előírásainak megfelelő tűzjelző rendszert kell kiépíteni és üzemeltetni.
az informatikai eszközök nem kerülhetnek közvetlenül földre, falban, vagy falon futó vízvezeték közelébe, közvetlenül hőforrás
Tűz, víz, hő, pára és elektromosság előírások:
A helyiség ajtaja rendelkezzen legalább 30 perces (műbizonylatolt) tűzgátlással, továbbá a helyiségen belül automatikus és kézi jelzésadók kerüljenek telepítésre. A jelzésadók jelzéseit mind a helyiségen belül, mind az épület biztonsági szolgálatánál meg kell jeleníteni. A jelzésadó eszközök, valamint a jeleket feldolgozó központ feleljen meg a tűzjelző eszközökre vonatkozó szabványoknak, valamint az EN 54 szabványsorozatok előírásainak, rendelkezzenek a hazai minősítő intézetek forgalombahozatali engedélyével. Az automatikus tűzoltó rendszerek tervezése és szabályozása az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint történik.
A helyiséget úgy kell elhelyezni, hogy felette és a határoló falfelületeken vizes blokkot tartalmazó helyiségrész ne legyen, nyomó- és ejtőcsövek (víz, gáz, csatorna és egyéb
232
közelébe
az elektromos hálózat és az érintésvédelem meg kell feleljen a vonatkozó szabványok előírásainak.
az elektromos hálózatot a szünetmenetességre, az áthidalási és újratöltési időre vonatkozó követelményeknek megfelelően kell kialakítani és külön leágazás megépítésével kell a betáplálásról gondoskodni.
a villámvédelem feleljen meg a kommunális és lakóépületekre vonatkozó előírásoknak.
az átlagostól eltérő klimatikus viszonyú (például a hőmérséklet, illetve a páratartalom értéke túllépi az informatikai eszközökre vonatkozó megengedett tartományt) helyiségekben lokális klimatizálásról kell gondoskodni
közművezeték) ne haladjanak át. A helyiségbe csak annak üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükséges közműhálózat csatlakozhat.
A területen 12 órás áthidalást biztosító szünetmentességgel ellátott olyan elektronikai jelzőrendszert kell kiépíteni, amellyel biztosítható a teljes felület- és a részleges térvédelem.
Az elektromos hálózat legalább a szerver, klímaberendezés és a szükségvilágítás vonatkozásában 30 perces áthidalási idejű megszakításmentes átkapcsolással rendelkező szünetmentes tápegységgel legyen ellátva. A tápegység akkumulátorai a maximális igénybevételt követő töltés hatására teljes kapacitásukat 24 órán belül nyerjék vissza.
A padlóburkolatok, berendezési tárgyak antisztatikus kivitelűek legyenek.
a kisugárzás és zavarás elhárítására az MSZ EN 55022:2011 és MSZ EN 55024:2011 szabvány előírásai a mérvadók
A villámvédelem elégítse ki a kommunális és lakóépületekre vonatkozó előírásokat és az MSZ EN 62305 szabvány sorozat szerint követelményeket
A túlmelegedés elleni védelmet a helyiség klimatizálásával kell biztosítani. A légellátás legfeljebb a klimatizáló berendezések által átlagos szinten biztosított porkoncentrációt érheti el
Hardver – szoftver Hardverre vonatkozó előírások:
munkaállomási rendszert hordozható adattárolóról (CD/DVD, pendrive stb.) nem lehet indítani
gondoskodni kell a hordozható adattárolók csatlakoztatásának szabályozásáról és ennek ellenőrizhetőségéről
amennyiben bármely okból
Mint alap biztonsági osztály esetében,
233
hordozható adattároló használata indokolt, az eszköz csatlakoztatása után azonnal automatikus vírusellenőrzést kell végrehajtani
A mentések helyességét rendszeres időközönként visszatöltéssel kell ellenőrizni.
Szoftverre vonatkozó előírások:
az alkalmazások és eszközök fejlesztése, tesztelése üzemeltetése során a biztonsági funkciókat kiemelten kell kezelni
a munkaállomásokat úgy kell konfigurálni, hogy a felhasználóhoz kötött jelszóhasználat biztosított legyen
a felhasználó csak azokhoz az erőforrásokhoz férhet hozzá, amihez jogosultsága van
gondoskodni kell megfelelő szintű és rendszeresen frissülő vírusvédelemről, patch managementről
Szoftverre vonatkozó előírások:
a beépített adathordozókon található adatokat azonos szinten kell védeni
a védelmet igénylő adatokat előállító, feldolgozó, tároló, lekérdező programok valamint ezek dokumentációi védelmi besorolásáról az üzleti tulajdonosnak kell gondoskodnia
az operációs rendszerben megvalósított védelmet és a felhasználói szoftverben megvalósított védelmet egymás gyengítése nélkül kell alkalmazni. Követelmény, hogy az alkalmazások az operációs rendszer védelmi eszközeire épüljenek
minden biztonsági beállítást az operációs rendszerben kell elvégezni. Más megoldást csak akkor lehet alkalmazni, ha azt az operációs rendszer nem tartalmazza
mind a felhasználói mind az operációs rendszerekre vonatkozó licencek nyilvántartását meg kell oldani. Szoftver beszerezés esetén figyelembe kell venni a Társaságnak a forgalmazóval kötött szoftver licence szerződését
bármilyen illegális szoftver telepítése az informatikai eszközre szigorúan tilos. Az elkövetők ellen megfelelő szankciókat kell alkalmazni
Adathordozók az adathordozók tárolására szolgáló Mint alap biztonsági osztály
234
helyiségeket, úgy kell kialakítani, hogy védelmet nyújtsanak behatolás, tűz, víz ellen
adatátvitelre valamint adatmentésre, archiválásra használt adatokat csak megbízhatóan zártható helyen lehet tárolni. Ezen adatkört kettő példányban, vagy több generációban kell előállítani, a példányokat az éles adatoktól, de példányonként is külön-külön földrajzilag elkülönített helyen kell tárolni
az adathordozók beszerzését, felhasználását, hozzáférését, selejtezését rendszeren ellenőrizni és dokumentálni kell.
külső fél felé történő adatszolgáltatás/adatfogadás esetén az adathordozók kezelése csak dokumentált formában történhet. Küldés és fogadás esetében mindig vírusvédelmet kell alkalmazni
egy adathordozót újraalkalmazás előtt megfelelő eljárással biztonságosan törölni kell.
ha olyan adatállományt kívánunk véglegesen törölni, ami védendő információnak minősülő adatot tartalmaz akkor az adathordozót vissza nem állítható módon kell felülírni. Külső adathordozó esetében az adathordozót meg kell semmisíteni
belső adathordozó végleges meghibásodása esetén az eszközt a környezetéből el kell távolítani, és meg kell küldeni az illetékes informatikai biztonsági szervezetnek
esetében kiegészítve a következőkkel:
adathordozók tárolása csak legalább 30 perces tűzállóágú tároló szekrényben vagy ezzel egyenértékű védelmi szintet biztosító tároló helyen lehet
az adathordozók kezelése során be kell tartani a 2009. évi CLV. törvény előírásait
az adattípus jól felismerhető jelét az adattároló és megjelenítő eszközön biztosítani kell
folyamatosan fenn kell tartani az adatok sértetlen és hiteles állapotát
Dokumentumok a nyomtatott anyagok kezelését az iratkezelési utasításnak és az adott biztonsági osztálynak megfelelően kell elvégezni
minden dokumentum aktuális állapotát minden érintettnek haladéktalanul meg kell küldeni
az informatikai biztonsági dokumentumokat a rendszer működését érintő változás vagy fejlesztés esetén kötelező
Mint alap biztonsági osztály esetében, kiegészítve az alábbiakkal:
gondoskodni kell a változáskezelés folyamatában az informatikai biztonságot érintő változások dokumentálásáról
a feldolgozásra kerülő adatokhoz kapcsolódó jogosultságok folyamatos nyilvántartását szabályozni és elkülönített módon
235
felülvizsgálni
az üzleti tulajdonos által kiadott informatikai biztonsági dokumentumokat az információbiztonsági koordinátorral kell ellenjegyeztetni
teljeskörű tesztelési dokumentációval kell rendelkezni
kell kezelni
teljeskörű, szigorúan összefüggő, informatikai eszközön kezelt változáskezelési eljárásrendet kell megvalósítani
kötelező Informatikai Működésfolytonossági tervet készíteni
Adatok el kell végezni a rendszerben tárolt adatok (és magának a rendszernek a) mentési terv szerinti biztonsági mentését
az információs rendszer hozzáférési adatait, jogosultságokat, biztonsági paramétereket titkosítva kell tárolni
gondoskodni kell a rendszer biztonságát érintő adatok (jelszavak, jogosultságok, biztonsági naplók) védelméről
külső fél jogosulatlanul nem férhet hozzá a rendszerben tárolt adatokhoz
adatbevitel során a helyességet az alkalmazás követelményinek megfelelően ellenőrizni kell
programfejlesztés vagy próba céljára adatok felhasználását – különösen, ha azt külső fél végzi – és annak eredményeit megismerheti el kell kerülni. Ha ez nem biztosítható más módszert kell alkalmazni a bizalmasság megőrzésére
Infokommunikáció, kommunikációs hálózatok
az adott hálózati alrendszer hitelesítési mechanizmusa nem érinthet más alrendszert
azonosítani kell más hálózatból jövő adatok feladóját.
informatikai erőforrások használatát szabályozni kell
a rendszerelemeket rendszeresen ellenőrizni kel, annak érdekében, hogy a hálózatban a forgalom monitorozása és rögzítésre alkalmas erőforrást illetéktelenül ne használják
osztott rendszerekben a jelszavak, jogosultságok csak titkosítva továbbíthatók
a forgalmazásban érintett
Mint alap biztonsági osztályban, kiegészítve az alábbiakkal:
minden csatorna egy vagy többszintű biztonsági azonosítóval rendelkezzen. Egyszintű csatorna esetében csak egy címke létezik, és csak olyan adatállomány forgalmazható, hogy annak biztonsági azonosítója megfeleljen a csatorna azonosítójának. Többszintű csatorna esetében egy protokoll kezeli a csatorna és adatok közötti megfeleltetést, hogy a fogadó fél helyreállíthassa, valamint párosíthassa a fogadott adatokat, azok azonosítóival
236
valamennyi eszközre ki kell terjeszteni a biztonsági szintnek megfelelő védelmet
a hálózati eszközökön a védelem szempontjából fontos hozzáférési azonosítókat, csak az arra feljogosítottak változtathatják meg
központi hozzáférés kezelés esetén az egyes alanyok informatikai biztonsági paramétereit biztonságos úton kell az osztott rendszer feldolgozó egységeihez eljuttatni.
adatvesztés és sérülés elkerülése céljából hibadetektáló és javító eljárásokat kell alkalmazni
meg kell valósítani a végpont-végpont jogosultság ellenőrzését, elszámolhatóságot, auditálhatóságot
központi auditálás esetén az auditálási információkat maradéktalanul továbbítani kell a többi alhálózatba
meg kell akadályozni, és folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a hálózatba ne történjen illegális rácsatlakozás, és lehallgatás
Személyek szabályozni kell a belépések rendjét összhangban a jogosultságokkal
kerülni kell magasabb jogosultságú személyeknél a jogok túlzott összevonását
minden újfelvételes munkatársnak biztosítani kell az információbiztonság oktatását, a rendszeres továbbképzést
meghatározott munkakörökben ki kell dolgozni a helyettesítési rendet
fontosabb alkalmazásokhoz (0-24 órás üzemeltetéssel) rendszergazdákat kell kinevezni, és feladataikat pontosan kell definiálni, időszakonként ellenőrizni
el kell különíteni a fejlesztői, üzemeltetői és oktatói környezeteket, figyelembe véve az adminisztrációs hozzáférési jogköröket, éles rendszerben ilyen tevékenységek nem folytathatók
külső partnerek esetében a
Mint alap biztonsági osztályban, kiegészítve az alábbiakkal:
a felhasználók tevékenységének funkció szerinti szétválasztását biztosítani kell
a védendő információkat kezelő személyek feladatait, valamint az üzemeltetési feladatokat felelősség szerint szabályozni kell
237
megfelelő szerződésben kell a biztonsági feltételeket deklarálni, szabályozni
Jelszóhasználat: Jelszó felhasználói rendszerekben: - legalább 9 karakter hosszúságú
jelszót kell használni - a jelszó – az alábbi 4 csoport közül –
legalább három csoport elemeiből, minimum egy-egy karaktert tartalmazzon: o kisbetű o nagybetű o szám és o különleges karakterek
- a jelszó ne tartalmazzon ékezetes betűket
- a jelszót legalább 150 naponként meg kell változtatni (tilos beállítani, hogy soha ne járjon le a jelszó!)
- a rendszer az utoljára használt 5 jelszót megjegyzi, így azokat nem lehet újra használni
- a jelszó ismételten legkorábban 1 nap elteltével változtatható meg
- 5 sikertelen bejelentkezési kísérlet után a felhasználói fiókot 10 percre zárolja a rendszer
- a tűzfalak 5 sikertelen próbálkozás után 10 percre blokkolják a felhasználói azonosítót
- a jelszó lejáratát legfeljebb 5 nappal a rendszernek jeleznie kell
Kiemelt felhasználók (pl.: üzemeltetők, rendszergazdák, emelt jogosultságú felhasználók) számára:
- legalább 12 karakter hosszúságú jelszót kell használni
- a jelszót legalább 60 naponként meg kell változtatni
IT Működésfolytonossági Terv vázlata
1. Bevezetés
1.1. Célja
1.2. Hatálya
a) személyi hatálya
b) tárgyi hatály
c) területi hatály
1.3. A terv karbantartásáért felelős
2. Fogalmak, rövidítések (ha szükséges)
3. Rendszer és környezet
238
3.1. Biztonsági osztály
a) információvédelmi szempontból (elemei: bizalmasság, sértetlenség)
b) a rendelkezésre állási követelmények alapján
3.2. A rendszer fizikai és működési környezetének bemutatása
a) fizikai kiépítettség
b) tűzvédelem
c) szerverszoba belépés
d) áramellátás
3.3. felhasználók
3.4. A támogatott üzleti folyamat bemutatása
a) érzékenység meghatározása
b) elviselhető kiesési idő meghatározása
4. Általános és megelőző intézkedések
4.1. Kommunikáció
4.2. Szolgáltatók
4.3. Munkatársak
4.4. Dokumentumok módosítása, tárolása
4.5. Fizikai infrastruktúra
4.6. Adathordozók védelme
4.7. Tesztelési eljárások
4.8. Oktatás, gyakorlás
5. Személyi feltételek
5.1. Működésfolytonossági menedzsment szervezete
5.2. Működésfolytonossági menedzsment feladatai
6. Rendkívüli események bekövetkezésekor szükséges intézkedések
6.1. Rendkívüli esemény meghatározása, kategorizálása
6.2. Rendkívüli esemény bekövetkezése
6.3. Munkatársak feladatai
6.3.1. Működésfolytonossági vezető feladatai
6.3.2. Üzleti tulajdonos feladatai
6.3.3. Vezető feladatai
6.3.4. Rendszergazda feladatai
6.3.5. Technikai üzemeltető feladatai
239
6.3.6. Hálózatfelügyelet feladatai
6.3.7. Általános munkavállalói feladatok
6.4. Katasztrófahelyzet esetében a teendők
6.4.1. Értesítés menete
6.4.2. Fizikai védelmi kötelezettség
6.4.3. Rendszer helyreállítása
6.4.4. Rendszer visszaállítása
6.4.5. Rendszer áttelepítése
6.4.6. Eszközök ismételt üzembe helyezése
6.4.7. Tartalék eszközök igénybevételének rendje, módja
6.4.8. Kiesett IT munkafolyamatokat helyettesítő eljárások beindítása
6.4.9. adminisztrációs és dokumentálási kötelezettség
7. Eseményelemzés, karbantartás, módosítás, javaslatok
7.1. Események elemzése
7.2. IT Működésfolytonossági Terv karbantartása
240
8.3.2 A MÁV Zrt Biztonsági dokumentációja (IBSZ)
A MÁV Zrt. Informatikai Biztonsági Szabályzata (IBSZ) csatolt
8_3_Műszaki_MÁV_BIZT_Melléklet.docx fájl
241
8.38.4 MÁV-START Zrt. folyamatok tevékenységcsoport (nem munkafolyamat) mélységű bontása
Ezen folyamatok a vállalat további folyamataihoz illeszkednek, kapcsolódnak; feladatokat és
adatokat keletkeztethetnek, keletkeztetnek a vállalat többi tevékenységéhez.
Erőforrás tervezés és kezelés
Szerelvény forduló és vonat-összeállítás tervezés
Szerelvény forduló és vonat-összeállítás tervezés (éves+évközi)
Nemzetközi és belföldi vonatok egyeztetése (SZVÖR I érdekében)
Előzetes szerelvény-kiállítási terv, szerelvény forduló és vonat-összeállítás megtervezése
Szerelvény forduló és vonat összeállítási terv szakmai felülvizsgálatok elvégzése
Előzetes szerelvény forduló és vonat-összeállítás terv pályavasúti szakmai felülvizsgálat
Előzetes szerelvény forduló és vonat-összeállítás terv menetrendi felülvizsgálata
Előzetes szerelvény forduló és vonat-összeállítás terv szakmai felülvizsgálata
Járművek állomásításának végzése, kisegítésbe adás (allokáció)
Szerelvénymenetek, pályavasúti és vontatás-szolgáltatások megrendelése
Szerelvény forduló és vonat-összeállítás tervezés (havi)
Havi szerelvény forduló és vonat-összeállítás módosítások megtervezése
Havi szerelvény forduló és vonat összeállítási terv módosítás szakmai felülvizsgálata
Szerelvénymenetek, pályavasúti és vontatás-szolgáltatások megrendelése
Szerelvény forduló és vonat-összeállítás tervezés (vágányzári)
Szerelvény forduló és vonat-összeállítás módosítások megtervezése
Szerelvény forduló és vonat összeállítási terv módosítás szakmai felülvizsgálata
Szerelvénymenetek, pályavasúti és vontatás-szolgáltatások megrendelése
Mozdony- és motorvonat fordulók tervezése
Éves tervezéshez szükséges alapadatok bekérése és bedolgozása
Vontatási megrendelések, menetrend adatok feldolgozása
Mozdony- és motorvonat forduló éves terv elkészítése
Mozdony- és motorvonat forduló éves terv havi aktualizálása
Mozdony-és motorvonat forduló havi tervezése (éves tervtől való eltérések kezelése)
Mozdony-és motorvonat forduló változáskezelése (havi tervtől való eltérések kezelése)
Személyzet forduló tervezés
Vontatási utazószemélyzet (mozdony-és motorvonatvezető) éves (napi szolgálatok) tervezése
Vontatási utazószemélyzet forduló éves terv ellenőrzése
Vontatási utazószemélyzet (mozdony-és motorvonat vezető) havi forduló tervezése
Vontatási utazószemélyzet forduló havi terv ellenőrzése
Vontatási utazószemélyzet forduló havi terv kiadása
242
Vontatási utazószemélyzet munkaidő beosztás készítése
Vontatási utazószemélyzet havi forduló kiadás utáni aktualizálása
Nemzetközi és belföldi vonatok elosztása
Személyszállítási utazószemélyzet (jv, vjv, fme) forduló éves tervezése
Személyszállítási utazószemélyzet forduló éves terv ellenőrzése
Személyszállítási utazószemélyzet forduló havi tervezése
Személyszállítási utazószemélyzet forduló havi terv ellenőrzése
Személyszállítási utazószemélyzet forduló változás kezelése (havi tervtől való eltérések)
Személyszállítási utazószemélyzet munkaidő beosztás készítése
Vonatok műszaki előkészítés tervezése
Előhűtés, előfűtés tervezése
Szerelvény és mozdonyforduló egyeztetése
Területi (helyi) előfűtési, előhűtési terv elkészítése
Előfűtési, előhűtési terv felülvizsgálata és jóváhagyása
Tisztítási terv tervezése
Tisztítási terv (db számos/mennyiségi) elkészítése
Tisztítási költség terv elkészítése
Tisztítási terv költség felosztása
Tisztítási terv (db számos) újratervezése
Kocsivizsgálat tervezése
Kocsivizsgálati munkaterv elkészítése
Kocsivizsgálati munkaterv felülvizsgálata
Munkaidőbeosztás készítés (nem utazó személyzet)
Gördülőállomány javítás, karbantartás tervezése
Gördülőállomány javítási, karbantartási, felújítási igények meghatározása (gyártási igénnyel együtt)
Területi karbantartási előterv elkészítése
Sorozatokból fenntartásba bevont állag meghatározása
Gördülőállomány javítás, karbantartás, felújítás tervezése (műszaki szükséglet és pénzügyi lehetőség)
Éves termelési terv elkészítése és jóváhagyása
Éves eszköz- és anyagterv elkészítése
Kapacitás terv elkészítése (javítás, karbantartás, felújítás munkaóra-igény terve JBI területenkénti bontásban)
Változás kezelése, karbantartási, felújítási tervek felülvizsgálata, finomhangolása
Vasúti járművek karbantartása, javítása és tisztítása
Vasúti járművek üzemeltetési, karbantartás menedzselése, technológiák kezelése
Járműkarbantartáshoz, - javításhoz kapcsoló alaptechnológiák, technológiai utasítások, -leírások elkészítése,
módosítása, véleményezése
243
Műszaki feltétfüzetek készítése és karbantartása bérbevétel, átalakítás, technológiaváltozás miatt (nem a
beszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan - azokat a Beszerzés előkészítésbe kell figyelembe venni)
Műszaki rajzok készítése, készíttetésének intézése
Vasúti járművek kezelési leírásainak elkészítése és aktualizálása
Műszaki, karbantartási nyilvántartások kialakítása, karbantartása (ideértve a törzsadatok karbantartását is)
Változás kezelése (a karbantartási, felújítási tervtől eltérő javításhoz, karbantartáshoz kapcsolódó műszaki –
karbantartási, javítási operatív - javaslatok kidolgozása
Járműszükségletek kezelése - azonnali
Járműszükségletek kezelése - rövidtávú változások kezelése
Járművek telephelyre történő juttatása
Javítás, karbantartás átvételek végzése (ideértve a laborvizsgálatok, futópróbák elvégzését)
Vasúti járművek, részegységek fejlesztése, felújítása, gyártása
Vasúti járművek, részegységek fejlesztésének, felújításának, gyártásának menedzselése
Vasúti járművek, részegységek konstrukciós fejlesztések és tervek elkészítése
Vasúti jármű-, részegység fejlesztési kutatások végzése és irányítása
Műszaki rajzok készítése, készíttetésének intézése
Vasúti járművek, részegységek kezelési és karbantartási leírásainak technológiai utasításainak elkészítése,
aktualizálása
Vasúti járművek, részegységek engedélyezési eljárásához, hatósági tanúsítványok kiadásához szükséges
dokumentáció elkészítése, aktualizálása
Vasúti járművek, részegységek típus vizsgálatainak és típusméréseinek menedzselése, felügyelete és
jóváhagyása
Átvételi feltételek meghatározása
Gyártás tervezése
Darabigény meghatározása
Gyártási technológiák, műveleti utasítások elkészítése
Műszaki rajzok készítése, készíttetésének intézése
Vasúti járművek kezelési leírásainak elkészítése és aktualizálása
Gyártás - összeszerelés
Prototípus alkatrészek, berendezések legyártása
Vasúti járművek, részegységek, alkatrészek gyártása, összeszerelése
Gyártás ellenőrzések, mérések, átvételek végzése
Járműjavítói és gyártási munkák meghibásodási, selejtanalitikai adatok gyűjtése és elemzése
244
8.48.5 Karbantartás tervezés folyamatábra
245
8.58.6 Vasútijármű javítás szervezete
246
8.68.7 A Gödülőállomány karbantartás üzleti követelményjegyzéke
Az. Követelmény
GÜK-1
Egységes, a szakterület által meghatározott mélységű és részletezettségű műszaki nyilvántartás
bevezetése, amely integrált a mérési és diagnosztikai folyamatokkal, onnan adatokat képes fogadni
és feldolgozni.
GÜK-2 Lehetőséget kell teremteni a teljeskörű tervezési, majd a végrehajtási folyamatok alapját képező norma rendszer kialakítására, amely keretében támogatható a tevékenységekhez szükséges anyag- és szolgáltatás komponensek tervezése, valamint a saját erőforrás igény tervezése.
GÜK-3 A műszaki és termelési tervezés eredményeképpen előálló igényeket össze kell tudni kötni a beszerzési tervezést végző folyamatokkal és alkalmazásokkal.
GÜK-4
A MÁV - csoporton belüli műszaki folyamatok támogatása mellett a gördülőállomány kiterjesztés keretében kell megvalósítani a MÁV-START Zrt. karbantartási és gyártási tevékenységeit támogató MFG-PRO rendszer kiváltását is, amely jelenleg a műszaki folyamatokhoz kapcsolódó gazdálkodási funkciókat is biztosít (készletgazdálkodás, beszerzés, kontrolling).
GÜK-5
A gördülőállományhoz kapcsolódó beszerzésintegráció keretében szükséges az igénylési folyamatok teljes MÁV - csoportra vonatkozó általános kiterjesztése, a jelenlegi folyamatok felülvizsgálatával. A beszerzés integráció teljeskörűen kiterjed az igénylési folyamatra, ideértve a szerződések integrációját is (amely a műszaki folyamatok működtethetőségének alapja), valamint az igényekhez kapcsolódó megrendelések, teljesítésigazolások és számlák feldolgozását is.
GÜK-6 A megoldásnak támogatnia kell a beszerzések tervezése mellett a javításokhoz / új szerelvények gyártásához szükséges egyéb erőforrások (szerelő- és gyártóállások, humán erőforrás, alvállalkozói tevékenységek és pénzeszközök) tervezését is.
GÜK-7 A műszaki és termelési tervezésnek illeszkednie kell a MÁV projektnyilvántartásával, akár OPEX, akár CAPEX projektről van szó. A műszaki tervezés során előálló költségterv tételeknek kógensen meg kell jelennie a projektrendszerben is.
GÜK-8
A műszaki és gyártási folyamatoknak használniuk kell a működő vállalatirányítási rendszerben, mint elsődleges nyilvántartó (master) rendszerben használt alapobjektumokat (cikktörzs, partnertörzs, főkönyvi számlakeret, kontroling objektumok, projektelemek, tárgyi eszköz stb.). A rendszernek a (gazdasági) események eredményeit ezekre az objektumokra feladott dokumentumokkal, az INKA1 rendszerrel teljes integrációban kell rögzítenie, adatduplikáció nélkül.
GÜK-9
A műszaki és gyártási folyamatok lebonyolítása során biztosítani kell a munkákhoz kapcsolódó összes költségelem gyűjtését, a szükséges humán és gépi erőforrások munkairányítását. Le kell képezni a műszaki karbantartási szervezet struktúrát (pl. költséghely, szervezet, dolgozó kapcsolat megjelenítéssel).
GÜK-10 Támogatni kell mind a tervezhető, mind a nem tervezhető (ide értve a hiba és zavarelhárítási folyamatokat) tevékenységeket is.
GÜK-11
A munkák lebonyolítása során felmerülő tényköltségeket a munkákról el kell számolni a kontrolling előírásoknak megfelelően, akár költségobjektumokra, felújítás/beruházás esetén befejezetlen eszközre, majd aktiválással tárgyi eszközre, mindezt úgy, hogy a projektelemeken szintén kimutathatóak legyenek a tény költségek, lefúrási lehetőséggel a tételes szintig.
247
Az. Követelmény
GÜK-12
A gördülőállomány gyártáshoz kapcsolódó fő folyamatokba értendő a MÁV-START Zrt., a MÁV FKG Kft., a MÁV HÉV Zrt. gördülőállomány szakterülethez szorosan kapcsolódó alkatrész és egyedi (pl. IC kocsi) gyártás támogatását és a MÁV Zrt. által végzett hosszúsín gyártást is, valamint támogatni kell tudni a kooperációs gyártást egyaránt.
GÜK-13 A gördülőállomány karbantartás és gyártás által biztosított járművek, mint erőforrások kerülnek figyelembe vételre a mozdony-, és szerelvény forduló tervezési folyamatokban.
GÜK-14 A szakterület által meghatározott mélységű és részletezettségű műszaki nyilvántartást kell bevezetni, amely integrált a mérési és diagnosztikai folyamatokkal, onnan adatokat képes fogadni és feldolgozni (adatok kinyerése, elemzése és visszacsatolása a tervezsi folyamtba) GÜK1
GÜK-15 Lehetőséget kell teremteni a teljeskörű tervezési, majd a végrehajtási folyamatok alapját képező norma rendszer kialakítására, amely keretében támogatható a tevékenységekhez szükséges anyag- és szolgáltatás komponensek tervezése, valamint a saját és külső erőforrás igény tervezése. GÜK2
GÜK-16 A műszaki és termelési tervezés eredményeképpen előálló igényeket össze kell tudni kötni a beszerzési tervezést végző folyamatokkal és alkalmazásokkal. GÜK3
GÜK-17
Karbantartáson belül a nagyjavítások, fővizsgák meghatározott telephelyen, jellemzően a Vasútijármű javítás telephelyén történnek, a Járműbiztosítási Igazgatóságok telephelyein – az adott telephelyre állomásított járműveken – a fővizsgáktól - kisebb tervezett és futó javításokat végzik. A tevékenységek szétosztásakor figyelembe kell venni, hogy az adott telephely milyen eszközökkel és kompetenciákkal rendelkezik.
GÜK-18 A meghibásodástól függően az elhárítás nem feltétlenül a jármű állomásított telephelyén történik, kezelni kell tudni a más telephelyek által elvégzett és rögzített karbantartási feladatokat is.
GÜK-19 A saját járművek mellett történik piaci alapon végzett, külső félnek nyújtott karbantartási tevékenység is, amelynek elszámolását elkülönülten kell tudni kezelni.
GÜK-20
A rendszertől elvárás, hogy a tervezéshez szükséges más rendszerekből származó tervezési alapadatokkal támogassa a tervezést, akár automatizmusokkal, tervváltozatok készítésével. A tervezési szintek egymásra épülésével, a tervek fokozatos finomításával, részletezettségének javításával előállíthatóak legyenek a napi megvalósításhoz szükséges feladattervek, ugyanakkor kellő rugalmassággal, változtatási lehetőségekkel kezelhető maradjon, a korábbi tervváltozatok előkereshetőek legyenek.
GÜK-21
A karbantartási nemek között egy magasabb, a jármű jelentősebb, akár megbontásával is járó ciklusrendű javítást jelent. Alapvetően a ciklusrend, idő-, és futásteljesítmény alapján ún. nyers változat készül, majd ez a csúcsok kezelésével finomításra kerül, hogy a leterheltség egyenletesebb legyen, ezért a Vasútijármű javításnál felülvizsgálják a terveket, mivel a kapacitásai felett saját maga rendelkezik információval. A tervezés során ezt a kapacitástervezésnél kezelni kell tudni. A tervezésnél figyelembe vételre kerülnek más járműszükségleti igények is, amelyek nem a közszolgáltatási menetrend teljesítéséből erednek (várható értékesítésre kerülő vontatási feladatok, vonatokhoz köthető járművek tervezett közlekedtetési helyei) a szezonalitás, az éves csúcsidőszakok.
GÜK-22 A fővizsgaterv több éves időszakra is elkészülhet. A fővizsgatervek a VJJ-nél anyagterveket is keletkeztetnek, amit a VJJ maga fog megtervezni.
GÜK-23
Telephelyi járműszükséglet elkészítése Az egyes vonatok kiszolgálhatóságának, rendelkezésre állása érdekében a tervezett felújítási és karbantartási munkák, annak időszükségletének, valamint a korábban meghatározott járműszükségleti darabszámok alapján meghatározásra kerülnek a szükséges bruttó darabszámok járműtípusokra. Ezek képezik a járműállomásítás alapját. Szempont a megfelelő és elvárt üzemkészség biztosítása.
248
Az. Követelmény
GÜK-24
Járműfejlesztések korszerűsítések, felújítások megtervezése Járműstratégiából és más fejlesztési, felújítási tervekből (pl. arculati elemek, utastájékoztató berendezések, biztonsági rendszerek stb.) levezetve meghatározásra kerül a műszaki tartalom, amely alapján a további járművekkel kapcsolatos feladatok időpontjai megtervezésre kerülnek. A járműfejlesztési, felújítási munkák épülhetnek az előző, fővizsga tervekre is, de el is válhatnak attól.
GÜK-25
Karbantartás tervezés: Hálózati járműszükséglet meghatározása járműtípusonként Fővizsga és nagyjavítás, forgóváz csere megtervezése Járműfejlesztések korszerűsítések, felújítások megtervezése
GÜK-26
Telephelyi járműszükséglet elkészítése
Járműállomásítási terv elkészítése
Hosszútávú (éves) karbantartási terv összeállítása
Telephely és hálózati létszámszükséglet meghatározása
Havi pályaszámos terv elkészítése
Kétheti pályaszámos terv elkészítése
GÜK-27
Karbantartás végrehajtása
Mozdonyok átvétele
Kocsik átvétele
Munka kiosztása, rögzítése – anyagigény rögzítése
Anyagkiadás
GÜK-28
Karbantartás, fővizsgák, felújítások
Jármű átvétele
Karbantartás, felújítás
Hulladékkezelés Állópróbák, Futópróbák
GÜK-29 Állópróba, futópróba
249
8.78.8 Erőforrás tervezés követelményei
Az. Követelmény
K-1.
Ajánlattevőnek felhasználószámtól, az eszközök darabszámától és egyéb paramétertől független (azaz korlátlan felhasználást jelentő) licencre kell ajánlatot adni.
Az Ajánlattevő a benyújtott árajánlatában – a szállított rendszermegoldás minden szoftverkomponensére kiterjedően – a szoftverlicencek tekintetében a beszerzési költségek mellett az egyéb felmerülő költségeket is jelenítse meg (pl. kötelező terméktámogatások).
Az egyedileg kifejlesztett termékek megjegyzésekkel ellátott forráskódját, a futtatható változatot létrehozó eljárásokkal és a teljes körű műszaki dokumentációval együtt Megrendelő részére át kell adni, a felhasználói és vagyoni jogokat pedig az Ajánlatkérőre át kell ruházni.
K-2. Az Ajánlattevőnek a benyújtott ajánlatában a dobozos termékeket meg kell jelölnie a termék éves licencdíjával együtt.
K-3. Ajánlatkérő egységes törzsadat kezelést vár el, amely megakadályozza az adatok többszöri – esetlegesen inkonzisztens – felvitelét és tárolását.
K-4. A teljesítmény-elvárások alapvető paramétere a válaszidő. Az elvárt válaszidő az alkalmazás esetében minden esetben felhasználói oldalról mérhető adat, amely legfeljebb 3 mp lehet a tranzakciók 99%-ában. Felső korlát (abszolút): 5 mp.
K-5. A rendszer üzemszerű működés során csak az alkalmazás felületén keresztül legyen igénybe vehető.
K-6.
Az alkalmazás rendelkezzen teljes körű magyar nyelvű felhasználói felülettel. Kezelje helyesen a magyar karaktereket mind bevitel, mind megjelenítés, mind pedig betűrend szerinti rendezés tekintetében. A képernyőkön, bizonylatokon és jelentéseken a számértékek kijelzése a hazai konvenciók szerint történjen (tizedesvessző és esetleges elválasztó pontok, ezres csoportosítás).
K-7. Rendelkezzen egységesen elérhető, az egész programra kiterjedő, magyar nyelvű súgó funkcióval vagy programleírással.
K-8. A képernyőképek legyenek megjelenésükben és funkcionalitásukban korszerűek, átláthatóak, logikusan rendezettek.
K-9.
Adatok bevitelénél a műveleti sorrendet ne lehessen felcserélni.
Kitöltés helyességének vizsgálata, hibás kitöltésre figyelmeztessen, csak javítás után lehessen tovább lépni.
K-10. A felhasználók számára küldött hibaüzenetek minden esetben egyértelműek és magyar nyelvűek legyenek.
K-11. A képernyők rendelkezzenek egyedi azonosítóval annak érdekében, hogy hibabejelentés esetén egyértelmű legyen a képernyő meghatározása.
Támogassa a Menetrendek és a járműigények közötti összhang kezelését
Támogassa a Naptár és a Közlekedési rendek kezelését
Támogassa a SZVÖR teljes körű (elvi, terv és aktuális) elkészítését és a közreműködő szervezetek tájékoztatását
Támogassa az egységes személyzetvezénylés és munkaidő beosztás tervezés informatikai folyamatait
250
Az. Követelmény
Támogassa a szolgálattervezést
Támogassa a szolgálat előkészítést
Támogassa a Fordulóterv készítést
Támogassa a Grafikus heti séma készítést
Támogassa a Személyzeti Mátrix elkészítését
Támogassa a Távollét tervezést
Támogassa a Operatív irányítást
Támogassa a Személyzet irányítást
K-12.
A személyzet és munkaidő beosztás tervezés alkalmazásnak egyirányú interfész kapcsolatban kell állnia a következő rendszerekkel: KAPELLA, EMA, VONTAT, SZET,.
A kapcsolat miatt az Ajánlattevőnek együtt kell működnie a fenti rendszerek szállítóival, fejlesztőivel és üzemeltetőivel.
K-13.
A személyzet és munkaidő beosztás tervezés alkalmazásnak kétirányú interfész kapcsolatban kell állnia a következő rendszerekkel: SAP, EMIG, EMIG-SZETÖ.
A kapcsolat miatt az Ajánlattevőnek együtt kell működnie a fenti rendszerek szállítóival, fejlesztőivel és üzemeltetőivel.
Támogassa az egységes szerelvényforduló-, mozdonyforduló-, motorvonatforduló tervezés és irányítás informatikai folyamatait
Támogassa a Napi járműforduló tervezést
Támogassa a Járattervezést
Támogassa a Járműirányítást
K-14.
A szerelvényforduló és mozdonyforduló tervező alkalmazásnak egyirányú interfész kapcsolatban kell állnia:
VONTAT rendszer EMA, JIR, EMO moduljaival. A kapcsolat miatt az Ajánlattevőnek együtt kell működnie a fenti rendszerek fejlesztőivel és üzemeltetőivel.
K-15.
A szerelvényforduló és mozdonyforduló tervező alkalmazásnak kétirányú interfész kapcsolatban kell állnia:
EMIG/FVS, VONTAT rendszerekkel. A kapcsolat miatt az Ajánlattevőnek együtt kell működnie az EMIG/FVS, VONTAT rendszerek fejlesztőivel és üzemeltetőivel.
EMIG-FVS
K-16. A megjelenő ablakban Active Directory-n keresztül történik a felhasználó beléptetése. Jogosultság kezeléssel kell megoldani a kiosztást.
K-17. Belépés után a felületen megjelenik a felhasználó pontos neve. Adminisztrátori modulban lesz a felhasználók karbantartása.
K-18. Archiválásokat és biztonsági mentéseket az Ajánlatkérő jelenlegi rendszerébe kell beilleszteni, üzemeltetés része lesz, üzemeltetési dokumentációban kell majd leírni
K-19. Jól kell tudnia kezelni a magyar vasúti környezetre jellemző nagyfokú operativitást
K-20. Különböző funkciókhoz kapcsolódóan paraméterezhető legyen
251
Az. Követelmény
K-21. A leszállított szoftver termékre vonatkozóan a fejlesztői hibaelhárítási támogatást az átvételt követő 24 hónapra biztosítani kell.
K-22.
Az alkalmazás, az adatbázisok és azok adattartalma az Ajánlatkérő tulajdonát képezik. A rendszer további fejlesztésével kapcsolatban ne legyenek jogi vagy technikai korlátok (pl. további funkcióknak kialakítása esetén), a szabad szállító kiválasztás biztosított legyen.
K-23.
Helpdesk megoldás biztosítása szükséges, amely legyen alkalmas legalább a hibakezelési folyamat menedzselésére.
A Helpdesk rendszer rendelkezzen böngésző alapú felhasználói felülettel. A rendszer minden felhasználójának legyen lehetősége ezen keresztül bejelenteni.
A hibajegyek státusza mind a bejelentő, mind pedig a folyamatban érintettek számára legyen lekérdezhető.
K-24.
Az alkalmazás üzemeltetője szolgálati időszakban – munkanapon 8:30-16:30 óráig – telefonon, e-mail-en, VPN-en keresztül távoli segítségnyújtás vagy helyszíni beavatkozás formájában köteles rendelkezésre állást biztosítani.
Az üzemeltető a megrendelő hibabejelentését követően a lehető leggyorsabban, de munkanapokon legfeljebb 4 óra időtartamon belül köteles a szolgáltatások nyújtását megkezdeni.
K-25.
Az Ajánlattevőnek minimálisan az alábbi dokumentumokat kell elkészítenie:
Logikai rendszerterv
Fizikai rendszerterv
a MÁV-START Zrt. Informatikai Biztonsági Szabályzatának szerkezetét és
követelményeit alapul véve a Rendszerszintű Informatikai Biztonsági Szabályzat
Fejlesztési dokumentáció
Felhasználói kézikönyvek (pdf) és Súgó állományok (html)
Tesztelési terv
K-26.
Az egyedileg kifejlesztett termék megjegyzésekkel ellátott forráskódját, a futtatható változatot létrehozó eljárásokkal és a teljes körű műszaki dokumentációval együtt az Ajánlattevő részére át kell adni, a felhasználói, továbbfejlesztési és vagyoni jogokat pedig az Ajánlattevőre át kell ruházni.
K-27.
Az Ajánlattevőnek támogatnia kell az Ajánlatkérő átvételi tesztjét a ……….. pontban leírtak szerint. A bevezetés előfeltétele a sikeres tesztelés. Az Ajánlatkérőre háruló tesztelési feladatok nem szolgálhatják az alapvető programozási hibák feltárását. Ilyen esetben az Ajánlatkérőnek nincs kötelezettsége a teszt folytatására.
K-28.
Biztonsági követelmények az alábbiak szerint:
MÁV-START Zrt. Informatikai Biztonsági Szabályzata a szerződés aláírásakor átadásra kerül.
252
8.88.9 VONTAT-Jármű Regiszter (JÁR) funkciói és kapcsolatai
Az alábbi rendeletek alapján meg kell valósítani a meglévő rendszereinkre épülő jármű
törzsadat kezelő rendszert, melyeknek a kialakítandó rendszer a továbbiakban a központi
adatszolgáltatója lesz; a MÁV-START Zrt. vasútbiztonsági tanúsítványának, ECM
tanúsításának és a műhelyrendelethez, vasúti jármű vizsgálathoz kapcsoló engedélyeinek
megfelelően ( 31/2010 és 24/2016 NFM rendeleteknek való megfelelés).
A JÁR megvalósításának a célja, hogy a járműnyilvántartást egységesítsük, úgy hogy a
különböző rendszerekben más azonosítóval tárolt járművek adatait a központi
járműadattárral úgy lehessen összekapcsolni, hogy azokhoz a forrás rendszereket ne kelljen
átalakítani. A rendszerekben tárolt törzsadatokat úgy kapcsoljuk össze, hogy azok
lekérdezése egy felületről elvégezhető legyen, a pályaszám változás rögzítése ne okozzon
gondot egyetlen forrás rendszerben sem.
A megoldás lényege, hogy minden járművet egy központi helyen – egy adatbázisban –
tartunk nyilván és ez a központi adattár látja el jármű törzsadatokkal a többi rendszert. A JÁR
fogja tudni biztosítani a karbantartó rendszer számára a ciklusrendekhez szükséges tényleges
adatokat, amelyeket a meglévő üzemeltetési rendszerekből vesz át és dolgoz fel. A JÁR
tartalmaz minden járművet, amely a MÁV-START Zrt. bármely menetvonalán közlekedni fog,
attól függetlenül, hogy annak ki a tulajdonosa.
A VONTAT-JÁR adattárban megvalósítandó funkciók:
járművek törzsadatainak nyilvántartása
járművek állapotának nyilvántartása
járműállag nyilvántartás
járművek tevékenységének nyilvántartása, üzemi teljesítmények
járműkarbantartási ciklusrend a szabványok szerint
karbantartási tényadatok
tisztítási események követése
mérési jegyzőkönyvek
fődarab követés
üzleti, pénzügyi adat kategóriák
hatósági statisztikai jelentések
hatósági engedély, kezelési útmutató, jellegrajz,…
járműleltár
riportok, kontrolling igények kielégítése
253
VONTAT-JÁR kapcsolódásai
A JÁR lehetőleg interfészen keresztül kapcsolódik minden más informatikai rendszerhez,
amelyeknek szükségük van jármű törzsadatra. A JÁR-ban végrehajtott minden releváns
módosítást lehetőleg automatikusan aktualizálni kell a többi rendszerben is.
Járművek közlekedtetéséhez szükséges adatnyilvántartás jelenleg a következő
rendszerekben történik: SAP, JÁRMŰKÖVETÉS, EMO, MFG-EAM, majd INKA2
Járműkarbantartás Modul (INKA2 JKM), EMIG-FVS, INKA1, IVU.Rail, majd INKA2 TTR, EPA,
MÁVRES, JÉ.
A VONTAT-JÁR kapcsolódásai a MÁV-START Zrt. üzemeltetési,- és környezete rendszereihez az alábbi blokkvázlatnak megfelelően:
VONTAT-EMIG-INKA2 karbantartási együttműködés folyamata
254
Elsődlegesen a meghibásodások rögzítése a járművek forgalmi tevékenységeihez,
forgalmi képességeihez, üzemeltetéshez kapcsolódnak, ezek a JIR rendszerben
történnek.
A forgalmi/üzemi célú adatrögzítést célszerű összekapcsolni, a járművek
karbantartási adatainak rögzítésével. A kapcsolódás során figyelembe kell venni
az adatrögzítéssel, munkafolyamatokkal kapcsolatos eltérő igényeket, melyek
lekezelését a szoftverek belsős és együttműködési folyamataiban kell biztosítani.
A JIR a járművek műhelybe járatási, kijáratási adatait a jármű mellett tartózkodó
személyzet által rögzített adatokat (járműazonosító, karbantartás típusa) átadja
az összes érintett rendszernek (JIR, EMIG-MFB, INKA2 Járműkarbantartás).
A járművek mindenkori és/vagy műhelybe járáskor aktuális hibaállapotait a JIR az
INKA2 karbantartási rendszer felé átadhatja. A JIR hibaadminisztrációja RIC, E12
szerinti kötöttségben, illetve a némileg szabadabb hibanaplós felbontásban
szerepelnek, a hibarögzítés forgalmi vagy forgalmi/műszaki szemléletben
történik.
A karbantartási folyamat során a törzsadatok a JÁR rendszerrel összhangban
kerülnek azonosításra. A folyamat végén az adatok a pontos nyilvántartás
érdekében a JÁR rendszer felé is átadásra kerülnek.
255
INKA2 karbantartás rendelés létrehozás
JIR hiba és
karbantartási adat
INKA2 karbantartás
rendelés pontosítás
JIR előzetes
hibajegy infó Jármű javítás
Jármű műhelybe
érkezés
INKA2 karbantartás
lezárás
műhely elhagyása
JIR előzetes hibajegy
javítás infó Hibajegy
véglegesítés,
lezárás,
visszacsatolás
karbantartás típus
módosítás
JÁR törzsadat
256
8.98.10 A Vezénylési rendszerek fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó informatikai rendszerek
Az EMIG rendszer moduljai és almoduljai
1. Fájl
a. Beállítások – felhasználó a saját adatait tarthatja karban, mint törzsszám,
beosztás, telefonszám, email cím stb. Itt változtathat jelszót is, abban az
esetben, ha a jelszava nincs az AD rendszerhez kötve.
b. Adminisztráció – rendszer használatával kapcsolatos statisztikák érhetőek el.
c. Jogosultság kezelés – felhasználói jogosultságok beállítása rendszergazdai
joggal.
d. Háttér feldolgozások – a felhasználó végigkísérheti, hogy egy adott, általa
indított lekérdezés az adott pillanatban milyen készültségi állapotban van.
2. MFB
a. Mozdonykövetés vasútvonalakkal – itt lehet keresni Magyarország vasúti
térképén a közlekedő vonatokra. A felület alkalmas a vonatok adatain kívül a
vonat eVTK (elektronikus vonatterhelési kimutatás) adatok kivonatos
megtekintésére. A felületről üzenet küldhető a közlekedő járművek MFB-ire.
Itt kérdezhető le az épp szolgálatban lévő mozdonyvezető telefonszáma,
képesítései (állomás, vonal, típusismeret), a szolgálat tervezett beltartalma
stb.
b. Üzenet a mozdonyra – üzenet küldhető az MFB-vel ellátott járművekre,
azonban itt nem egy járműre, hanem differenciáltan több járműre,
járműcsoportra, személyzet csoportra tehető meg.
c. MFB részletes adatok – MFB-k által küldött adatcsomagok kérdezhetők le
feldolgozatlan állapotban a felhasználó által kiválasztott keresési
kombinációnak megfelelően.
d. Vonatközlekedés részletes – adott vonat közlekedési adatai kérdezhetőek le a
kiindulási állomástól a célállomásig. Mely járművel közlekedett. Adott
állomáson mennyi volt az érkezési/indulási késése/hamarabb
közlekedése/menetrend szerinti érkezése-indulása.
e. Térképek – itt szerkeszthetőek az MFB, és az EMIG keretrendszer
működéséhez szükséges térképi adatok:
i. MFB jelentési körzetek.
ii. Tehervonatok túltartózkodásait figyelő térképek a MÁV-ra, és az RCH-
ra.
iii. A mozdonyirányítók területi felosztási térképei.
iv. A mobil telefonszolgáltatók vasútvonalak melletti lefedettségi adatai.
v. A térképekre rajzolt vasútvonalak szerkeszthetősége.
257
f. MFB irányítás – az MFB kezelése során előfordulhatnak hibás adatbevitelek,
szükség van arra, hogy ezeket korrigálhassuk. Itt lehet utólagosan korrigálni a
járművekre vonatkozó alábbi adatokat:
i. Korlátozási adatok.
ii. Napivizsgálat adatok.
iii. Revízió adatok.
iv. Esetlegesen a járművet már elhagyó, de az MFB-ből ki nem
jelentkezett személyzet távoli kényszer kijelentkeztetése.
3. Karbantartás – járművek javítási adatainak (napivizsgálat, revízió) visszakérdezésére
szolgál. Ezen kívül itt találhatóak meg a járművek tervezett karbantartásai (javítási
terv) ami alapján a rendszer automatikus figyelmeztetéseket küld az érintett
felhasználóknak.
4. Riasztások
a. Gázolajriasztások – figyeli a járművek MFB-i által küldött gázolaj tartályszint
értékeket. Abban az esetben, ha 20 liter, vagy a feletti rendellenes fogyást
észlel, riasztást küld a szolgálatban lévő főmozdonyirányító, vagy hálózati
fődiszpécser részére, akik adott rend szerint intézkedni kötelesek.
b. Menet/tolatás riasztás – ha egy járművön nyílt vonalon a jármű menet tolató
kapcsolóját 5 másodpercen belül kétszer kezelték, a rendszer automatikus
figyelmeztetést küld a jármű MFB-jére, figyelmeztetve a mozdonyvezetőt,
hogy valószínű utasítás ellenesen kezelte a járművet.
5. MFB adattár – beérkezett nyers MFB adatok feldolgozott formában kérdezhetőek le.
A feldolgozások után az alábbi információk nyerhetőek ki:
a. Üzemidők – járművek és az MFB-k üzemkészségi mutatóját számoló.
b. Fogyasztási adatok – vonattovábbítások, előfűtések során felhasznált villamos
energia, és gázolaj adatok találhatóak meg az MFB által szolgáltatott
információk alapján.
c. Tankolások – MFB által mért, és az ún. „Kútinfó” rendszer által nyilvántartott
gázolaj vételezések kérdezhetőek le.
d. Futásteljesítmények – járművek futásteljesítményei, tolatási szolgáltatások
adatai kérdezhetőek le.
e. Vonatközlekedések – közlekedő vonatok indulási/érkezési adatai
kérdezhetőek le az induló/érkező állomások adataival.
f. Reszortosi adattár – vállalat minőségirányítási rendszerébe tartozó, reszortosi
ellenőrzések elősegítését célzó almodul. Itt kezelhetőek többet között:
i. A járművek sebességtúllépései.
ii. Adott szolgálat táblázatos, és grafikus feldolgozása.
iii. Vonatok menetrendjei.
258
g. Vezetési idő – adott szolgálatban eltöltött mozdonyvezetői vezetési idők
kérdezhetőek le. A rendszer figyelmeztet a törvényben előírtakon túli vezetési
időkre.
h. Külföldi mozdonyhasználat – járművek országhatáron túli, külföldi
teljesítményei kérdezhetőek le.
i. Vonatterhelési kimutatás – eVTK (járműkövetés) rendszerben előállított
vonatterhelési kimutatások adatai találhatóak meg.
j. Elektronikus teherlap – egy adott mozdonyvezetői szolgálat hatékonysága
értékelhető az IVU.planból származó tervezett, és az MFB-ből/papír
menetigazolványból származó tényleges adatok összevetésével.
6. Kontrolling
a. FVS böngésző – itt kérdezhetőek le a Forgalmi Vontatási Statisztikai rendszer
különböző tablói.
b. Üzemanyag Információs Rendszer (ÜIR) – segítségével kísérhetőek
figyelemmel a járművek norma szerinti fogyasztásai/túlfogyasztásai.
c. Vonatok előfűtés kontrollja – MFB adatok, és a vonatkozó előfűtési
utasítások ismeretében figyeli azt, hogy egy adott vonat előfűtése mikor
kezdődött el. Amennyiben az előfűtést túl korán, vagy későn kezdték el,
figyelmeztetést küld a mozdonyvezetőnek az MFB-n keresztül.
7. MFB hibák – MFB-ből érkező nyers adatok alapján egy algoritmus figyeli, hogy az
adott MFB feltétezhetően jól, vagy hibásan működik. Ha az algoritmus alapján hibás
működés feltételezhető, akkor vagy automatikusan, vagy kézi közreműködéssel
feladja az MFB hibát a Prolan Zrt. hiba bejelentő/kezelő felületén keresztül a
szolgálatban lévő szervizmérnöknek.
8. Törzsadatok – rendszer működéséhez szükséges törzsadatok, mint az MFB-t vezérlő
eseménykódok, szolgálati hely kódok, járműtörzsek, tolatástechnikai azonosítók stb.
A modulnak két kiemelkedő jelentőségű almodulja van:
a. Személyzeti törzs (SZETŐ) – itt tartja nyilván a rendszer a mozdony-,
jegyvizsgáló személyzet képesítési, időszakos vizsga (KTI) stb. adatait. Az
adatok részben az SAP-ból interfészen érkeznek, részben a vonatszemélyzetet
közvetlenül irányító reszortosok, vezénylők tartják karban. Ezek a képesítési
adatok szolgálnak alapadatul az IVU.plan rendszernek, melyet az EMIG
interfészen keresztül napra készen szolgáltat a vezénylő rendszer felé.
b. Mozdonykulcs nyilvántartás – MÁV Zrt. , és a MÁV-START Zrt. között történt
megállapodás értelmében egy-egy lezárt jármű kulcsait csak adott – nem
MÁV-START Zrt. – szolgálati helyeken lehet tárolni. A leadott kulcsok
nyilvántartására, a leadó személyére, a felvételre jogosult személyére
vonatkozó adatokat tartalmazza.
259
9. Mozdonyon tartózkodás – MFB, és a mögötte lévő adatbázis tartalmazza azt, hogy
egy jármű vezetőállásán a mozdonyvezetőn kívül ki jogosult tartózkodni. Itt vannak
nyilvántartva a tartózkodásra jogosító ún. proxy kártyák adatai. Itt kérdezhetőek
vissza azok az adatok is, hogy adott kártyával mikor történtek vezetőállásra
felszállások.
10. Tablet (MVA) – mozdonyvezetői tábla PC-re vonatkozó adatok kezelésére szolgál:
a. Dokumentumtár – itt kezelhetőek a tábla PC-n található különböző
dokumentumok, úgymint utasítások, útvonalkönyvek, kezelési kézikönyvek
stb.
b. Rendeletek – itt szerkeszthetőek a mozdonyvezetők részére kiadandó
parancskönyvi rendeletek. A modul a Személyzeti törzs (képesítési adatok)
modullal összekötve differenciáltan tudja a parancskönyvi rendelkezéseket
átadni adott mozdonyvezető tábla PC-jére. Így megoldható az, hogy egy-egy
parancskönyv csak annak a személyzetnek menjen ki, aki érintett. Ugyanitt
kereshetőek vissza a parancskönyvek olvasási visszaigazolásai is.
c. Adminisztráció – tablet felhasználók rendszer szintű beállításaira használatos.
d. Kimutatások – tablet felhasználók által végzett műveletek logolására használt.
(A Tablet modul a tábla PC projekt fejlődését követve jelenleg folyamatos fejlesztés
alatt áll.)
11. Tombolázás -papír menetigazolványok szigorúan elszámolandó nyomtatványok közé
tartoznak. Itt tartható nyilván egy menetigazolvány útja a raktárból történő
kivételezésen, mozdonyvezetőnek történő kiadáson/visszavételezésen, feldolgozáson
át az irattárazásig. A menetigazolványok beazonosítása adott fázisokban vonalkód
olvasóval történik.
12. EMIG – EAM közötti kapcsolat – menüpont:Az MFB – EMIG – EAM rendszerek
interfészen össze vannak kötve egymással. Ha az MFB-n kezdeményeznek egy javítási
folyamatot, az eljut az EAM-ig, ahol kezdeményez egy KR nyitást, majd az MFB-n
történő javítás lezárás, egy KR zárást. Abban az esetben, ha adott járműre az MFB-n
hibát jeleznek, az szintén eljut az EAM-ig. Ha az EAM-ban adott járműre még
lezáratlan, nyitott hibák vannak, akkor azt a rendszer eljuttatja az MFB-ig, ahol
figyelmeztetést generál.
a. Futásteljesítmény adatok EAM felé -EMIG napi rendszerességgel interfészen
küld futásteljesítmény adatokat az EAM felé. A modulnak az interfész
adattartalma kérdezhető le.
b. Hibakód karbantartó -két rendszer eltérő kódolását összehangoló modul.
c. EAM-ból érkező karbantartási események listája EMIG az MFB adatok
alapján küld karbantartási eseményeket az EAM irányába. A modul azon
260
karbantartási események adatait tartalmazza, amelyeket nem az MFB-n
kezdeményeztek, hanem az EAM-ban nyitottak rá KR-t.
d. EAM hibaadatok listája - EAM visszaküldi azokat a hibaadatokat (nyitott KR
adatok) az EMIG irányába, amelyeket még az EAM-ban nem zártak le. MFB
szervizmenübe lépéskor ezeket a hibaadatokat az EMIG feladja az MFR-re.
EMIG-FVS: Elektronikus Menet IGazolvány; a vonatokról gyűjtött közlekedési adatok elemző
rendszere. Mozdonyvezető munkaidő elszámolási rendszere.
VONTAT rendszer moduljai
1. VONTAT MEGRENDELÉSEK
A MÁV-START Zrt.-hez beérkező vontatási szolgáltatások megrendelésének kezelésére
szolgál. A megrendelő partnerek a saját informatikai rendszerükből interfészen keresztül
kapcsolódhatnak a VONTAT MEGRENDELÉSEK modulhoz, vagy közvetlenül a VONTAT
MEGRENDELÉSEK felhasználói felületén rögzíthetik az igényeiket.
A VONTAT MEGRENDELÉSEK modul megrendelési és menetrendi adatokat ad át más
rendszereknek (VOFI, TEFI, TOFI, SZOFI, TIG, EMIG, VONTAT, IVU.plan, JIR)
2. RailML GENERÁLÓ
A VONTAT rendszerben rendelkezésre álló menetrendeket generálja az IVU.plan tervező
rendszer részére annak igényei szerinti átalakításokkal. Az output egy XML fájl.
3. MENETREND
A VONTAT MEGRENDELÉSEK modul a VPE KAPELLA rendszerből kapja a kiutalt
menetrendeket, és ezeket a menetrendeket továbbítja a MÁV-START Zrt. más rendszerei
felé.
4. EMO (Elektronikus mozdonykönyv)
Vontatójárművekhez kapcsolódó, többfunkciós modul.
járművek állapotát és tevékenységét reprezentáló tényadatokat tárol, grafikusan
megjelenít és ezekből üzemkészségi riportot generál
járművek törzsadatait tárolja
járművek teljesítmény adatait tárolja
járművek karbantartási adatit tárolja
járművek rendkívüli eseményeit tárolja
járműleltár adatok rögzítésére szolgál
Az EMO interfészen kommunikál az EMIG és IVU.plan rendszerekkel.
5. TRES (Rendkívüli események)
A vasútüzem során keletkező rendkívüli események adatainak rögzítésére szolgál.
Az adatok rögzíthetők kézzel a TRES felhasználói felületén. Továbbá a TRES interfészen
fogadja az adatokat az MFB-ből, az EMIG-ből a MÁV RES rendszeréből, és a MÁV FOR/RDE-
ből.
261
A TRES adatbázis kapcsolatban van az EMO, EMIG és VONTAT modulokkal, ami lehetővé teszi
az eseményben érintett vonat, vontatójármű, és vonatszemélyzet automatikus azonosítását.
Az TRES fel van készítve
kockázatkezelési funkciókra
minőségbiztosítással összefüggő funkciókra
baleseti riport funkcióra
eseményekkel összefüggő kár/kötbér nyilvántartási funkcióra
A TRES adatokat szolgáltat a TIG, TEFI, TOFI, EMO moduloknak.
Az adatok megjelenítése táblázatos formájában történik.
6. VOFI (Vonatfigyelő)
A modul fő feladata a vonatközlekedési MFB tényadatokban keletkező hibás adatok közel
valós idejű felderítése és azok javítása. A VOFI működés alapelve, hogy automatikusan párba
állítja a terv- és tényadatokat. A VOFI funkció alatti adatbázis alapul szolgál további modulok
működéséhez.
A VOFI egy nagy adatintegráltságú funkció, amely adatokat importál belső és külső
modulokból/rendszerekből (VONTAT, MFB, IVU.plan, MÁV SZIR, VPE KAPELLA, MÉV FOR00).
Az adatok megjelenítése táblázatos formájában történik.
7. TOFI (Tolatásfigyelő)
A MÁV-START Zrt. által nyújtott tolatási szolgáltatások teljesítésének valós idejű nyomon
követésére szolgál. A TOFI modul fő input adatai a megrendelés (VONTAT), tényadat (MFB),
tervezett mozdonyvezető (IVU.plan-ból).
Ezen kívül adatokat kap és jelenít meg a TRES-ből, EMO-bó.
A TOFI alapul szolgál a megrendelői tolatási számlareklamációk elbírálásához.
A TOFI-hoz közvetlen felhasználói hozzáférést kaphatnak a megrendelő partner cégek, és
valós időben nyomon követhetik a megrendelésük teljesítését.
Az adatok megjelenítése Gantt diagram formájában történik.
8. TEFI (Tehervonat figyelő)
A MÁV-START Zrt. által nyújtott tehervonati vontatási szolgáltatás valósidejű nyomon
követésére szolgál. A TEFI a VOFI adatbázisra épül, vagyis a VOFI-nak a tehervonatokra
specializált megjelenítése, és a tehervonati mozdonyirányítást támogató alkalmazás.
A TEFI-hez közvetlen felhasználói hozzáféréssel rendelkezik jelenleg három tehervonati
magánvasút. A magánvasúti és MÁV-START Zrt-s irányítók a TEFI felületen keresztül az
operatív irányításhoz szükséges információkat cserélnek üzenetek formájában.
Az adatok megjelenítése táblázatos formájában történik.
9. SZOFI (Szolgálatfigyelő)
A mozdonyvezetői szolgálatok terv- és tényadatait valós időben megjelenítő alkalmazás mely
elsősorban az irányítói tevékenységet támogatja.
Három fő inputja van: szolgálat terv adat (IVU.plan-ból), szolgálat tényadat (MFB-ből),
mozdonyvezetői törzsadatok (EMIG-ből).
262
Az alkalmazáshoz közvetlen felhasználói hozzáféréssel rendelkezik az egyik magánvasút.
Ezáltal valós időben nyomon követeti az általa bérelt mozdonyvezetők terv- és tényadatait.
Az adatok megjelenítése Gantt diagram formájában történik.
10. SZET (Szerelvénytervező)
Járműfordulók és szerelvény összeállítás tervezésre alkalmas modul.
Fő inputja a menetrend, melyet a VONTAT-on belüli menetrend adatbázisból kap.
A fordulókat Gantt diagram formájában jeleníti meg.
11. MENTA (Menetvonal tervező alkalmazás)
Menetrendek tervezésére szolgál. A menetrendeket táblázatos formában, valamint út-idő
grafikonon jeleníti meg. A tervezett menetrendeket közvetlenül az EMA-nak átadja
menetvonal megrendelés céljából.
12. EMA (Egykapus megrendelő alkalmazás)
A MÁV-START Zrt. menetvonal és egyéb szolgáltatások megrendeléseit kezelő rendszer. A
menetvonal igényhez szükséges adatokat vagy a MENTA-ból kapja, vagy a felhasználók
közvetlenül ebben a modulban rögzítik az igényeket és az EMA interfészen továbbítja az
igényt a KAPELLA, VONTAT és M2 felé.
13. VMK (Vágányzári módosító kiadmányok)
A vágányzárakkal összefüggő menetrendi és egyéb technológiai információk gyűjtésére
szolgál. Inputot kap az EMA-ból.
14. MTN (Menetrend tervezési naturáliák)
A MÁV-STAR Zrt. üzleti tervezéséhez szükséges riport, ami a menetrendi naturália adatokat
tartalmazza. Az outputok csv fájlok.
15. KRR (Közszolgáltatási adatok riport)
A MÁV-START Zrt. közszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódó tényadat riport. Az
outputok csv fájlok.
16. JIR - eVTK: Elektronikus VonatTerhelési Kimutatás; rendszer járműkövetés ,
járműirányítás, vonatterhelési kimutatás készítő funkciókkal a jegyvizsgáló és a
kocsivizsgáló, tisztítási átvevő munkáját támogatja.
Egyéb kapcsolódó rendszerek
IVU.plan: Integrált jármű és személyzetvezénylő és irányító rendszer; a vezényelt
munkavállalók munkaidő-beosztását és a járművek integrált irányítását támogató szoftver.
(amely kiváltását meg kell valósítani jelen eljárás alapján)
263
JÉ: pénztárosi JegyÉrtékesítő rendszer; a vonatkísérők egy része is ezzel végez
jegyértékesítési tevékenységet.
KAPELLA: Menetvonal-igénylő informatikai rendszer; a VPE Kft. – Vasúti Pályakapacitás-
elosztó: menetvonal kiutaló szervezet – menetvonal-igénylő-, allokáló programja.
MFB (MFR): Mozdony Fedélzeti Berendezés; mozdonyfedélzeti számítógépes rendszer,
amely mozdony egyes jellemzőit (pl. GPS szerinti pozíció, sebesség, motor fordulatszám,
mozdony stb.) folyamatosan rögzíti, és adott időközönként továbbítja a központ felé.
VMAEF: pénztárosi jegyértékesítő rendszer.
264
8.11 Megvalósítandó terület (feladatkörök) – alkalmassági
követelményben előírt szakemberek összerendelés
Az alábbi táblázat tartalmazza az egyes fókuszterületek és a szerződés megkötését megelőző
közbeszerzési eljárásban rögzített alkalmassági követelmények összerendelését.
Ajánlatkérők kifejezetten rögzíteni kívánja, hogy az alábbi táblázat szerinti szakemberek a
szerződés teljesítésébe a Kbt-ben foglaltak szerint – a vállalkozó ajánlatában foglaltakkal
összhangban – bevonandók, azonban a szerződés vállalkozó oldali teljesítéséhez
teljesítéséhez szükséges további szakembereket, erőforrásokat a vállalkozónak kell
biztosítania.
Megvalósítandó terület (feladatkörök) – műszaki követelményekben előírt szakemberek
összerendelése
Megvalósítandó területek
Szakember száma
(fő)
Végzettség/képzettség Megjegyzés
Gördülőállomány műszaki folyamatait támogató megoldás
1 államilag elismert egyetemi vagy főiskolai vagy azzal egyenértékű végzettségű szakértővel, aki gyártási és karbantartási folyamatokat támogató szoftver bevezetéséhez kapcsolódó SAP alapú gazdasági modulok és/vagy funkciók implementációja tekintetében legalább 24 hónap informatikai szakmai tapasztalattal rendelkezik
A gördülőállomány műszaki folyamatai gyártási, karbantartási, gazdasági (pl. elszámolás, könyvelésnek adatszolgáltatás) feladatcsoportokat tartalmaz. Az INKA1
10 alapprojekt
keretében SAP Vállalatirányítási rendszer került bevezetésre, az integráció biztosításáért szükséges az SAP gazdasági ismeret.
Erőforrás tervezést (személyzet és jármű) támogató informatikai megoldás
1 államilag elismert egyetemi vagy főiskolai vagy azzal egyenértékű végzettségű IT szakértővel, aki rendelkezik 24 hónap közlekedéshez kapcsolódó vezénylési rendszer fejlesztési szakmai tapasztalattal.
Az erőforrás tervezés alapja a vezénylési* funkciók IT megvalósítása.
Műszaki melléklet 2.2 fejezete valamint 3.2 fejezete.
Belső logisztikai funkciókat támogató informatikai megoldás
1 államilag elismert egyetemi vagy főiskolai vagy azzal egyenértékű végzettségű IT szakértővel, aki rendelkezik 24 hónap beszerzési, raktározási, készletgazdálkodási rendszer fejlesztési szakmai tapasztalattal.
Belső logisztikai folyamat életciklus szakaszait lefedő lépések: beszerzés, beszállítás követés, raktározás, készletgazdálkodás**
(Műszaki melléklet 2.3 fejezete, valamint 3.2 fejezete)
Adattárház jellegű funkciókat (rugalmas riportkészítő) támogató
1 államilag elismert egyetemi vagy főiskolai vagy azzal egyenértékű végzettségű IT szakértővel, aki
Adattárház leírása műszaki melléklet 2.4 fejezetben valamint a 3.4 fejezetben
10
INKA1 jelentése: Műszaki melléklet 5. old. – A MÁV Zrt. 2015-ben európai uniós értékhatárokat elérő, nyílt közbeszerzési eljárást indított az „Infrastruktúra és gördülőállomány karbantartó szoftver, valamint IT alkalmazás konszolidáció” megnevezésű projektre, mely a jelen beszerzési tárgyának megelőző projektje.
265
informatikai megoldás rendelkezik 24 hónap adattárház rendszer bevezetési vagy fejlesztési szakmai tapasztalattal.
foglaltak szerint.
Projekt megvalósítás 1 Projektvezető
1 fő államilag elismert egyetemi vagy főiskolai végzettségű, PMI vagy nemzetközi projektmenedzsment minősítés (Prince2 vagy IPMA) vagy azzal egyenértékű minősítéssel rendelkező projektvezetővel, aki IT rendszer bevezetési projektmenedzsment területen legalább 24 hónap szakmai tapasztalattal rendelkezik.
A beszerzés tárgyát képező szoftvercsomag és bevezetési szolgáltatás megvalósítása projekt keretek között fog megtörténni, ezért elengedhetetlenül fontos a témában jártas szállító oldali projektvezető biztosítása.
*vezénylés: A vasúti közlekedés feladatellátásának támogatására olyan informatikai rendszer szállítása vagy készítése,
amely biztosítja az eszközök (kocsik és mozdonyok vagy motorvonatok), a menetrend és a kiszolgáló személyi állomány
hozzárendelését az egyes feladatokhoz (járatok). A rendszernek támogatnia kell a menetrendváltozásokat, a munkaügyi
jogszabályok változását, valamint a vállalati szintű munkavállalói képviseletekkel kötött megállapodások változásait.
Az érintett munkavállalói kör – mintegy 9000 fő - munkaidő beosztása ezzel az informatikai eszközzel készüljön az év
minden napjára, havi ciklikussággal.
** Belső logisztika: Olyan informatikai megoldás szállítása, mely országos kiterjedésű vállalat esetén biztosítja a földrajzilag
az ország különböző pontjain elhelyezkedő egységek anyagellátását a megrendelés leadásától, a cikkek kiszállításán
keresztül annak számviteli és pénzügyi elszámolásáig. A MÁV csoport az általánosan használt anyagait központilag szerzi be
és központilag készletezi. Ezen anyagok megrendelését, helyszínre szállítását és elszámolását kell a rendszernek támogatnia.
8.108.12 Fogalom meghatározások
Gördülőállomány karbantartás - fogalmak
Műszaki objektumok: minden olyan objektum amihez karbantartási tevékenységet, és
annak dokumentálását, műszaki adatokat, költségeket, meghibásodásokat kell
nyilvántartani.
Berendezések: független központi egyedi objektumok, amikhez rendelten a karbantartási
történetet nyilvántartása szükséges.
Darabjegyzék: azokat a komponenseket tartalmazza, amik a karbantartási feladat
elvégzéséhez szükségesek. Két fő funkciót lát el strukturálja az objektumot karbantartási
nézőpontból és támogatja az alkatrész tervezést.
Gördülő állomány: A MÁV - csoport által üzemeltetett (saját, idegen) vasúti járművek
(kocsik, mozdonyok, motorvonatok, egyéb vasúti járművek)
Gépek: karbantartási, gyártási tevékenységekhez szükséges munkaeszközök, gépi
erőforrások.
266
Gyártási segédeszközök: A gyártási tevékenységek, műveletek végrehajtásához szükséges,
viszonylag könnyen mozgatható, újra felhasználható eszközök. Ilyenek lehetnek pl.
dokumentumok, rajzok, szerszámok, mérőeszközök, kisebb segédberendezések.
Munkaszám: feladatokhoz kapcsolódó adatok gyűjtésére szolgáló azonosító.
Norma: munka típusokra - normalépésre - vonatkozó anyag-, gép-, és norma óra kalkuláció.
Normalépés: meghatározza az egyes részegységeken végrehajtandó karbantartási, javítási
feladatokat,
Normaérték: A munkahelyek által leadható különféle teljesítményfajták lehetséges
kombinációit definiálja.
Pool - kapacitás: Több egyedi kapacitást tartalmazó egység, amely egyszerre több
munkahelyben is párhuzamosan megadható (általában emberi erőforráscsoportok
modellezésére használják)
Erőforrás tervezés - Általános szalmai fogalmak
Átcsoportosítás: A kocsi telepállomásának megváltoztatása (vagy más néven:
átállomásítás).
Átirányítás: A munkavállaló munkavégzési helyének munkáltató általi megváltoztatása.
Átvezénylés: A munkavállalóval előzetesen közölt munkaidő-beosztásnak munkáltató által
kezdeményezett, KSZ-ben foglalt határidőn belüli megváltoztatása.
Elvi járműforduló: menetvonal tervekre, vagy elvi menetrendre, tanulmány menetrendre
készített járműforduló terv.
Feladat (vonat)-elosztás: A menetrend szerint közlekedő vonatok szerelvény kiállítási
kötelezettségének TSZVI-hoz / JBI, jármű telepállomáshoz rendelése.
Feljelentkezési hely: Az a szolgálati hely, ahol az utazó szolgálatot ellátó munkavállaló a
szolgálatát megkezdi és befejezi, de vezénylői szolgálat nincsen.
Forda, forduló: Az utazó szolgálatot ellátó munkavállalók szolgálatainak ciklikussága.
Helyettesítés: A munkavállaló olyan szolgálata, amikor a saját munkája mellett más
munkavállaló munkáját is ellátja.
HVU-ÜR: Helyi Végrehajtási Utasítás és Üzemi Rend (amely alatt – a hivatkozó utasítások
módosításáig – a korábbi személyszállítási Helyi Végrehajtási Utasítás /HVU/ és a vontatás,
valamint járműkarbantartás Üzemi Rend vonatkozásában ugyanazt jelenti).
Igazgatóság: Területi Személyszállítási és Vontatási Igazgatóság (TSZVI), területi egység.
Járműforduló: a mozdonyok, motorvonatok, szerelvények menetrendszerinti vonatokhoz
rendelése, az adott járművek közlekedésének technológiai terve.
Járműmérleg: A rendelkezésre álló dolgozó és tartalék járműmennyiség és a számított
járműszükséglet összehasonlítása.
267
Járműszükséglet: A menetrendi feladatok és a megrendelések ellátásához szükséges
üzletképes járműmennyiség.
Jármű telepállomás: MÁV-START Zrt szolgálati hely, ahol az állomásított járművekkel
kapcsolatos járműgazdálkodási feladatokat ellátják.
JBI: Járműbiztosítási Igazgatóság
Készenlét: Olyan szolgálat, melyben a munkavállalónak tényleges munkavégzési
kötelezettsége alapvetően nincsen, azonban ha ilyen keletkezik, azt külön díjazni kell.
Kiküldetés: A munkavállaló olyan szolgálata, amikor nem a szokásos telephelyén teljesít
szolgálatot, ideiglenesen, a szolgálatán belül.
Kirendelés: A munkavállaló olyan szolgálata, melyet nem a szokásos telephelyén teljesít,
hosszabb időtartamban, folyamatosan. (Más a munkáltatói jogkör gyakorlója.)
Kollektív Szerződés (KSZ): A MÁV-START Zrt. munkavállalóira vonatkozó jogszabály, a Munka
törvénykönyvét kiegészítő, azt kiterjesztő szabályok gyűjteménye.
Kollektív Szerződés Helyi Függelék (KSZ HF): A munkáltatói jögkörgyakorlást ellátó
szervezeti egységekre készített, helyi sajátosságokat (pl. munkarendeket) tartalmazó
előírások.
Lejelentkezési hely: A feljelentkezési hellyel azonos szolgálati hely.
Menetrendi időszak: A decemberi menetrendváltástól a következő év decemberi
menetrendváltásáig terjedő időszak, mely nem azonos a Gergely-naptár szerinti naptári
évvel.
Menetrendi pótlék: A Menetrendi Utasításban meghatározott időpontokban, egy
menetrendi időszakon belül három alkalommal megjelentetett, írásos menetrendi
módosítás, mely tartalmazza az előző ~ óta életbe lépett menetrendi módosításokat,
valamint a ~ érvénybe lépésével hatályba lépő menetrendi módosításokat.
Munkaidő: A szolgálat megkezdésétől annak befejezéséig eltelt idő, bele nem értve a kieső
időt (nem fizetett, vagy várakozási időt).
Munkaidő megszakítás: A munkaidőn belül, a tényleges munkavégzés megszakítása,
pihenéssel töltött idő.
Munkaidőkeret: A KSZ-ben szabályozott időszakban (egy, vagy több hónap) teljesítendő
munkaidő mennyisége.
Munkaközi szünet (MKSZ): A munkavégzés megszakítása a törvény által előírt időszakban és
időtartamban.
Munkarend: A munkaidő beosztásának ciklikussága.
Pályavasút: MÁV Zrt. Üzemeltetési Vezérigazgató-helyettes Forgalmi főosztály
Pihenőnap: A munkaidő-beosztás részeként kijelölendő időszak, melyre munkavégzés csak
rendkívüli munkavégzésként rendelhető el.
268
Rendkívüli munkavégzés: Pihenőidőben, munkaszüneti napon, vagy a munkaidőkereten
felül elrendelt munkavégzés.
RIC: Nemzetközi Személy és Poggyászkocsi Egyezmény
Személyszállítási utazószemélyzet: A személyszállító vonatokon szolgálatot teljesítő,
fedélzeti személyzet, akik a forgalmi és kereskedelmi tevékenységet ellátják, ide értve a
forgalmi tevékenységet el nem látó fedélzeti jegyellenőröket is.
Személyzetforduló tervezés: a Közforgalmú Menetrend, a Személyszállító Vonatok
Összeállítási Rendje (szerelvényforduló-terv, SZVÖR) és a megrendelések alapján a
törvények, jogszabályok, a Kollektív Szerződés és annak Helyi függelékeiben szereplő
szabályozások, valamint meghatározott létszámnormák és az előírt normatívák figyelembe
vételével elkészített, az egyes vonatkísérői feljelentkezési helyekhez rendelt
utazószemélyzetre vonatkozóan megtervezett technológiai feladatsor.
Szolgálati hely: TSZVI felügyelete alá tartozó személyszállítási, értékesítési és vontatási
feladatok végzésére, valamint a JBI felügyelete alá tartozó járműbiztosításhoz,
járműkarbantartáshoz kapcsolódó feladatok végzésére kijelölt hely, ahol a szolgálat ellátását
a helyi viszonyok és lehetőségek figyelembe vételével, valamint más, vonatkozó utasítások
előírása alapján szabályozni kell (állomási pénztár, menetjegyiroda, önálló elszámolásra
berendezett megállóhely, korlátozott elszámolásra berendezett megállóhely, kocsi tisztítási
helyek, járműkarbantartó műhely, üzemirányító szolgálat stb.).
SZVÖR: Személyszállító Vonatok Összeállítási Rendje.
SZVÖR tervezés: A menetrendben meghirdetett személyszállító vonatok járműellátási
tervének kialakítása, ennek érdekében a járműpark kínálta lehetőségek, illetve az
utasforgalomról rendelkezésre álló információk figyelembevételével a gazdaságos
szerelvényfordulók, és vonat-összeállítások tervezése.
SZVTR: Személyszállító Vonatok Továbbítási Rendje. A menetrendben közlekedésre kijelölt
vonatok felsorolása, mellé rendelve a továbbításukra kijelölt vonatkísérő feljelentkezési
helyek nevével.
Tartalékos: Olyan munkavállaló, aki munkaidő-beosztását nem az általános rend szerint, egy
hónapra előre kapja, hanem csak a KSZ-ben előírt időszakokra.
Technológiai járműgazdálkodás: Az aktuális menetrendben meghirdetett vonatok
szerelvényének kiállításához, a megrendelések teljesítéséhez, a SZVÖR-ben meghatározott
terveknek megfelelő személyszállító vonatok leközlekedtetéséhez, illetőleg ezen kívül
jelentkező többlet igények kielégítésére irányuló tervszerű és operatív munkafolyamat útján
a rendelkezésre álló üzemképes járműpark felhasználásának irányítása, felügyelete,
ellenőrzése.
Telepállomás: A vonatkísérő munkavállalók vezénylését irányító vezénylők és vezénylő
tiszt(ek) honos szolgálati helye.
Törzsszám (munkavállaló): a munkavállalók SAP azonosítására alkalmas számsor.
TSZVI: Területi Személyszállítási és Vontatási Igazgatóság
269
Túr: Egy időben, azonos szolgálati helyen, esetenként különböző munkakörben
foglalkoztatott munkavállalók, akik munkarendje azonos.
Utazószemélyzet: A vonatkísérő- és a mozdonyszemélyzet együttes elnevezése.
Ügyelet: A munkavállaló beosztás szerinti munkaidején kívüli rendelkezésre állása, a
munkáltató utasítása alapján. A rendelkezésre állás helyét a munkáltató határozza meg.
Váltási pont: Olyan vasúti szolgálati hely, amelyen forgalmi szolgálat van, és az utazó
szolgálatot ellátó munkavállalók tekintetében a személyzetváltás céljára figyelembe vehető.
Várakozási idő: A vonatkísérő személyzet szolgálatán belüli olyan időszak, amikor tényleges
munkavégzésük nincs, és laktanyai elhelyezésük biztosított.
Vezényelt munkavállaló: Valamennyi, nem általános munkarendben foglalkoztatott
munkavállaló gyűjtő elnevezése.
Vezénylési nap: A munkaidő-beosztásban kialakított, olyan nap, amelyen a tervezéskor
munkavégzési kötelezettség nem áll fenn, és nem került pihenőnapként kijelölésre.
Vonalrész: A vonat teljes útvonalának két váltási pont közötti szakasza; a vonatkísérő
személyzet fordulótervezésénél alkalmazott azon legkisebb egysége az útvonalnak, amely
egyben kerül kezelésre.
Vonatkísérő személyzet: A vonaton szolgálatot teljesítő vezető jegyvizsgáló, jegyvizsgáló(k)
és fedélzeti jegyellenőr(ök) gyűjtő elnevezése.
Vonat-összeállítás: Az adott vonatban terv szerint közlekedő járművek darabszáma és
típusa.
Vonatszemélyzet: A vonaton szolgálatot teljesítő munkavállalók gyűjtő elnevezése, tekintet
nélkül arra, hogy milyen közelebbi munkaköri elnevezéssel bírnak.
Vontatási utazószemélyzet: A vonat vontatójárművén, motorkocsiján szolgálatot teljesítő,
vontatási szolgáltatás ellátó munkavállalók elnevezése.
Vontatás-szolgáltatás teljesítése: Vontatás-szolgáltatás teljesítésének azt a külső fél
megrendelésére végzett szolgáltatást értjük, amely alapján mozdony és mozdonyvezető
igénybevételével más vasútvállalat menetvonalán vonattovábbítást végzünk.
Járművek csoportosítása a nyilvántartásukban használt alapfogalmak
Rendeltetésük szerinti mozdonyok
személykocsik: ülőhelyes-, fekvőhelyes-, háló-, étkező-, bisztró-, kerékpárszállító- stb. kocsik;
motorvonat, motor, motormellék-, vezérlő- kocsik
vasútüzemi célú kocsik: a vasútüzem működésével összefüggően felmerülő feladatokat
ellátó kocsik;
egyéb kocsik: levelező-, fűtő- és külön célú stb. kocsik.
Járművek nyilvántartása során alkalmazott alapfogalmak
270
Alkatrészre váró: üzemképtelen személyszállító jármű, amelynek szolgálati helyi javítását
előreláthatóan 5 munkanapon belül - anyag, alkatrész vagy fődarab hiánya miatt - nem lehet
elvégezni.
Állomásított állag (Állag): a szolgálati főnökséghez (személyszállító jármű telepállomás)
telepített személyszállító járművek mennyisége, független attól hol vannak foglalkoztatva.
Dolgozó állag (Dolgozik): olyan üzemképes személyszállító jármű mennyiség, amely
ténylegesen az adott napon vonatban sorozva közlekedik (a járművek pályaszáma
vonatszámhoz köthető).
Garanciális javításra vár: új beszerzésű, illetve fővizsga vagy főjavítás utáni jótállási időn
belül meghibásodott személyszállító járművek garanciális javításra, valamint a szállítóra való
várakozása.
Karbantartáson lévő (Időközi kötelező karbantartáson): az üzemképes személyszállító
jármű, amelyen tervszerű, időszakos vizsgálatot végeznek a jármű kisorozása nélkül két
vonat közötti forduló időben.
Kisegítés máshonnan (Kisegítésre kapott): az a személyszállító jármű, amelyet átmeneti
jelleggel - átállomásítás nélkül - más telepállomásról az adatszolgáltató
Igazgatóságra/telephelyre üzemeltetésre átadtak.
Kisegítés máshova (Kisegítésre adott): az a személyszállító jármű, amelyet átmeneti jelleggel
– álomásítás nélkül – az adatszolgáltató telephelyről üzemeltetésre átadtak.
Javítás nélkül félre állítva (Tárolt): azok az állagban lévő, de a forgalomból kivont
személyszállító járművek, amelyek sérülést szenvedtek, vagy eltulajdonítás következett be
rajtuk, vagy megjavításuk gazdaságossága felülvizsgálatot igényel, illetve rövid időn belüli
javításukra műszaki, gazdasági okok miatt nincs mód.
A javítás nélkül félre állítva rovatba személyszállító jármű csak a Műszaki Igazgatóság
előzetes engedélye alapján kerülhet.
Járatából elmaradt, kutatott (Kutatás alatt): az a személyszállító jármű, amely üzemképesen
elhagyta az induló állomást, de oda a meghatározott járatban, fordulóban nem érkezett
vissza. Az elmaradt jármű kutatására a honos telepállomás köteles telefonon, faxon vagy e-
mail-ben intézkedni.
Járműjavítói javításra vár: az a jármű, melynek futójavításra, fővizsgára, vagy főjavításra a
valamely járműjavítóba küldése szükséges, de valamilyen kapacitás vagy pénzügyi ok miatt
még nem került rá sor.
Járműjavítói javításon (Járműjavítóban): az a személyszállító jármű, amelyet futójavításra,
fővizsgára, vagy főjavításra valamely járműjavító területére beállítottak.
Jármű típus: a személyszállító járművek fő (nagybetűvel jelölt) és mellék (kisbetűvel jelölt)
betűsorozat jelei.
Selejtezés: adott járműnek az állagból való végleges törlése, melyre a Műszaki Igazgatóság
írásban rendelkezik. A személyszállító járművet selejtezési bizottság selejtezi, melyről
jegyzőkönyvet készít.
271
Selejtezésre vár: a még állagban lévő, de a forgalomból kivont azon vasúti járművek,
amelyek kiégtek, vagy baleseti sérülést szenvedtek, illetőleg műszaki állapotuk olyan
mértékben megrongálódott, hogy azok helyreállítása nem lehetséges, vagy nem gazdaságos.
A selejtezésre váró rovatba személyszállító jármű csak a Műszaki Igazgatóság előzetes
engedélye alapján kerülhet.
Szolgálati helyi javításon (Kisműhelyi javítás, saját): azokat a saját állagba tartozó
személyszállító járműveket kell ennek tekinteni, amely javításba utaló bárcával vannak
megjelölve, vagy a szolgálati helyen lebárcázva, illetve műszaki meghibásodás miatt
üzemképtelenül tartózkodnak, illetve kisorozás után a honos szolgálati hely felé továbbítják
őket a kisorozás helyéről.
A javítás kezdete a bárcázás időpontja vagy a kisorozás, illetve forgalomból történő leállítás
időpontja, a javítás befejezése pedig a javítás utáni átvétel, illetve készre jelentés időpontja.
Nem kell szolgálati helyi javításon levőnek tekinteni a tervszerű karbantartáson és az
időszakos tisztításon levő leállított járműveket.
Szolgálati helyi javításon (Kisműhelyi javítás, idegen): azokat a más telepállomás, vagy idegen
vasút állagába tartozó személyszállító járművet kell ennek tekinteni, melyek javításba utaló
bárcával vannak megjelölve, vagy a szolgálati helyen lebárcázva, illetve műszaki
meghibásodás miatt üzemképtelenül tartózkodnak, illetve kisorozás után az illetékes
javítóműhely felé továbbítják őket a kisorozás helyéről.
Tartalék állag (Tartalék): az a jármű, amely üzemképes, bármikor vonatba sorozható,
azonban a létszámfelvétel időpontjában induló szerelvényhez (vonatszámhoz) nem köthető.
Tisztításon lévő (Tisztítás): az a személyszállító jármű, amely üzemképes, de magasabb
szintű tisztítást végeznek rajta a honos, vagy más kijelölt szolgálati helyen, és emiatt a jármű
a vonatkozó előírásokban szereplő ideig vonatba nem sorozható.
Pályaszám: a személyszállító járművek 12 számjegyű pályaszámából az 5.- 8. helyen álló
műszaki jellemzők számai, valamint a 9. helyen álló darabszámot jelölő számot is, ha az utal a
jármű típusára.
Üzemképes állag (Üzemképes): az a személyszállító jármű mennyiség, amely a
szerelvényforduló szerinti feladatok ellátására és a szükséges tartalék biztosítására
rendelkezésre áll (a dolgozó, tartalék, fordulóba épített tisztításon, karbantartáson lévő kocsi
mennyiség összege).
Üzletképes állag (Üzletképes): olyan üzemképes személyszállító jármű mennyiség, amely
ténylegesen az adott napon vonatban sorozva közlekedik (a járművek pályaszáma
vonatszámhoz köthető), illetve tartalék állapotban van és bármikor vonatba sorozható.
Logisztikai folyamatok - Fogalom meghatározás
CCSTO bizonylat: Cross Company Stock Transport Order – vállalatközi megrendelés, azaz
leányvállalatok egymás közötti tranzakcióinak (beszerzések és értékesítések) közös
alapbizonylata
272
Számla matching: Előzményköteles számlák esetében a számla és az előzménybizonylat
összerendelése
Igény “Complete-elés”: a Felhasználói igények feldolgozása, melynek során SAP-ba feladható
megrendelés készül el.
IKSZR: Ajánlatkérő Integrált közüzemi Számlakezelő rendszere
273
8.118.13 Informatika - Általános szalmai fogalmak
Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján – beleértve
a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – személyes adatok
feldolgozását végzi.
Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely
művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendsze-
rezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra
hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, vala-
mint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel
készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy te-
nyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.
Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját
meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket
meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.
Adatvédelem: a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogi szabályozás, ami az adatok
valamilyen szintű, előre meghatározott csoportjára vonatkozó adatkezelés során érintett
személyek jogi védelmére és a kezelés során felmerülő eljárások jogszerűségére vonatkozik
(a védelem a személyre, az ún. adatalanyra irányul).
Különleges adat:
a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a
vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a
szexuális életre vonatkozó személyes adat,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a
bűnügyi személyes adat.
Minősített informatikai rendszer: olyan informatikai rendszer, amely fokozott vagy kiemelt
biztonsági osztályú besorolást kapott (pl. azért, mert érzékeny adatot kezel, tárol, dolgoz fel,
vagy azért, mert kritikus fontosságú a Társaság üzletvitele szempontjából).
Üzleti tulajdonos: az információs rendszer üzleti tulajdonosa az a – lehetőleg – magasabb
beosztású vezető, akinek jogában áll a rendszer fejlesztésével, beszerzésével, használatával
és karbantartásával kapcsolatos döntéseket meghozni. Célszerűen az a szervezeti egységi
vezető, akihez az adott rendszer felhasználóinak többsége tartozik. Az informatikai
biztonsági szempontok szerint értelmezett „tulajdonos” felelőssége kiterjed az adott
rendszer informatikai termékeit, illetve szolgáltatásait érintő hagyományos és számítógépes
feldolgozás biztonsága érdekében hozott valamennyi intézkedésre. Ő a rendszer biztonsági
kockázatainak kezelője, de megbízottakat nevezhet ki, akik a nevében eljárnak. Ugyanazon
személy egyszerre több rendszernek is lehet az üzleti tulajdonosa. A MÁV-csoport által
274
közösen használt rendszerek esetében (pl.IHIR) az üzleti tulajdonos felelőssége csak a
Társaság által használt modulra terjed ki, feladatai e körre szűkítve értelmezettek.
275
Táblázat jegyzék
1. táblázat: 2016. IKOP ÉFK lista .............................................................................................................. 6 2. táblázat: Indikátorok ........................................................................................................................... 8 3. táblázat: Konzorcium bemutatása ..................................................................................................... 10 4. táblázat: MÁV-START Zrt cégadatainak bemutatása ..................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.11 5. táblázat: MÁV Zrt. cégadatainak bemutatása ............................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.12 6. táblázat: MÁV Zrt. gazdálkodási adatok ........................................................................................ 1314 7. táblázat: Telephely és hálózati létszámszükséglet - Munkakörök tervezése ................................... 32 8. táblázat: Erőforrástervezéshez kapcsolódó teljesítmény indikátorok .............................................. 51 9. táblázat: Személyszállító jármű szükséglet ....................................................................................... 51 10. táblázat: Egy szolgáltatási központ személyszállító jármű igénye .................................................. 52 11. táblázat: Villamos vontató jármű állag eltérése .............................................................................. 52 12. táblázat: Dízel vontató jármű állag eltérése .................................................................................... 52 13. táblázat: Személyszállító jármű fenntartási állag üzemkészsége .................................................... 53 14. táblázat: Vontató jármű fenntartási állag üzemkészséges terv ..................................................... 53 15. táblázat: Mozdonyvezetői létszám túlóra terv – tény elemzése ..................................................... 53 16. táblázat: Mozdonyvezetői létszám túlóra szórás elemzése ............................................................ 54 17. táblázat: Jegyvizsgálói létszám túlóra szórás elemzése .................................................................. 54 18. táblázat: A személyzeti létszám szabadság kiadási elemzése ........................................................ 54 19. táblázat: TTIR interfészekhez kapcsolódó adatkörök .............................................................. 144139 20. táblázat: TTIR rendszer működéséhez szükséges adatkörök .................................................. 145140 21. táblázat: Részletes követelményrendszer- BW funkciók kiváltására ...................................... 169164 22. táblázat: MÁV forrásrendszer adatai......................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.194 23. táblázat: Nem funkcionális követelmények ............................................................................ 184211
Ábrajegyzék
1. ábra: A MÁV - csoport alaptevékenységei és kapcsolatrendszere ............................................... 1315 2. ábra: Inka megoldás .......................................................................................................................... 18 3. ábra: IT működéstámogatási modell ................................................................................................. 25 4. ábra: MÁV-START Zrt Folyamattérkép1 (IIR) .................................................................................... 26 5. ábra: MÁV-START Zrt Folyamattérkép2 (IIR) ..................................................................................... 27 6. ábra: INKA2 műszaki terület üzleti modellje ..................................................................................... 28 7. ábra: Késések elmezése hely és okok alapján. .................................................................................. 55 8. ábra: a Gördülőállomány támogatás működési környezete ......................................................... 7269 9. ábra: A MÁV-START Zrt. üzleti folyamtérképe .............................................................................. 9489 10. ábra: Áttekintő folyamat ábra, Technológiai Tervező és Irányítási Rendszer kiépítéséhez ........ 9893 11. ábra: Egy lehetséges moduláris bontás a TTIR rendszerben lekövetendő folyamatok jobb megértése érdekében ................................................................................................................... 122117 12. ábra: Vezető jegyvizsgálói menetfordulójának táblázatos prezentációja ............................... 130125 13. ábra: Havi munkaidőbeosztás formalap .................................................................................. 133128 14. ábra: Tájékozattó adatok munkavállaló részére ..................................................................... 134129 15. ábra: Szolgálati lap ................................................................................................................... 135130 16. ábra: Beszámoló jelentés ........................................................................................................ 137132 17. ábra: TTIR rendszer IT rendszer kapcsolatai ............................................................................ 140135 18. ábra: Interfész kapcsolatok ..................................................................................................... 141136 19. ábra: Számlabefogadás jelenlegi folyamata ............................................................................ 174169 20. ábra: Gördülőállományt támogató rendszerkapcsolatok ....................................................... 178173 21. ábra: Adatpiac architektúra ....................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.185