integrÁlt vÁrosfejlesztÉsi stratÉgia antiszegregÁciÓs...
TRANSCRIPT
PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata
INTEGRÁLT
VÁROSFEJLESZTÉSI
STRATÉGIA
ANTISZEGREGÁCIÓS TERV
2008. JÚLIUS 21.
2
I. ANTISZEGREGÁCIÓS TERV .......................................................................................3
I.1. AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV CÉLJAI ..............................................................................3
I.2. MÓDSZERTAN................................................................................................................3
I.3. A PROBLÉMÁK HÁTTERE, CÉLCSOPORTOK ......................................................................4
I.4. HELYZETELEMZÉS..........................................................................................................5
I.4.1. A KSH által kimutatott szegregációk lehatárolása.................................................................................5
I.4.2. A szegregátumok demográfiai, foglalkoztatási viszonyai, lakáshelyzete, infrastrukturális állapota......8
I.4.3. A szegregálódó területek jellemzői ......................................................................................................22
I.4.4. A szegregátumok egészségügyi helyzete .............................................................................................27
I.4.5. Az önkormányzati lakások területi elhelyezkedése..............................................................................29
I.4.6. A város és a szegregátumok szociális ellátórendszere, szociális segélyezések....................................31
I.4.7. A szociális ellátórendszerrel kapcsolatban lévő szervezetek ...............................................................35
I.4.8. Oktatási szegregáció ............................................................................................................................37
I.4.9. Korábbi antiszegregációs tevékenységek értékelése ............................................................................51
I.4.10. Összegzés...........................................................................................................................................60
I.5. STRATÉGIAI FEJEZET ....................................................................................................61
I.5.1. Statégiai célok......................................................................................................................................61
I.5.2. Oktatási integráció ...............................................................................................................................62
I.5.3. Foglalkoztatási integráció ....................................................................................................................71
I.5.4. A szegregátumok és szegregálódó területek infrastrukturális és lakásfejlesztései ...............................80
I.5.5. A beavatkozások összesített táblázata, rangsorolás bemutatása...........................................................88
I.5.6. A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, valamint a Roma Integrációs Tanáccsal való együttműködés
kialakítása......................................................................................................................................................93
I.5.7. A városfejlesztési akciók hatásai a szegregátumokra...........................................................................95
I.5.8. Pályázati lehetőségek ...........................................................................................................................96
I.6. MELLÉKLET AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV KIDOLGOZÁSA SORÁN FELHASZNÁLT
ANYAGOKRÓL ..................................................................................................................104
I.7. MELLÉKLET AZ EGYES ÁLTALÁNOS ISKOLÁK OSZTÁLYAINAK SZEGREGÁCIÓJÁRÓL ......105
3
I. ANTISZEGREGÁCIÓS TERV
I.1. AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV CÉLJAI
A város hosszabb távú stratégiájának meghatározása során kiemelten fontos feladat annak a
vizsgálata, hogy a város népességében megtalálhatóak-e olyan csoportok, amelyek az
esélyegyenlőség szempontjából hátrányos helyzetben vannak, vagy veszélyeztetettnek
tekinthetők. Az ilyen, valamilyen oknál fogva leszakadó csoportok vizsgálata elsősorban
földrajzi szempontok alapján történik meg, főképpen olyan területegységeket, városon belüli
lehetséges szegregátumokat megvizsgálva, ahol a szegénységi, szociális problémákra utaló
statisztikai adatok kiugróan magasak a város többi területéhez képest.
Az anti-szegregációs terv célja a telepszerű, szegregált lakókörnyezeti népesség társadalmi,
gazdasági szempontú vizsgálata, a feltárt problémák alapján pedig cselekvési programok
kidolgozása, amellyel ezek a gondok felszámolhatóak, vagy legalábbis csökkenthetőek
lesznek. Az egyes szegregátumok esetében megvizsgáljuk a terület demográfiai viszonyait, a
szociális ellátórendszer szerepét a lakosság jövedelmi helyzetének fenntartásában, ehhez
kapcsolódóan foglalkoztatási és jövedelmi helyzetét, az infrastruktúra és az elérhető
közszolgáltatásokat, illetve igen hangsúlyosan az oktatási szegregáció mértékét is
I.2. MÓDSZERTAN
Az Antiszegregációs terv két fő részre tagolódik, a helyzetelemzés részre, valamint a
stratégiai részre. Előbbiben kerül sor a város szegregált területeinek megjelölésére, majd
elemzésére, továbbá a város egészét érintő tényezők bemutatására. A fejezet támaszkodik az
Integrált Városfejlesztési Stratégiára és a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban Kézikönyv a
városok számára” által meghatározott mutatókra és helyzetelemzést segítő szempontokra. A
stratégiai fejezetben kerülnek meghatározásra a helyzetelemzésben feltárt problémák alapján
a program céljai és a szegregációt csökkentő eszközök.
Az Antiszegregációs tervben foglalt területek kijelölése a 2001. évi KSH Népszámlálás
adatai, valamint az antiszegregációs szakértők és a városvezetés véleményei alapján történt
meg. Az adatokat a KSH bocsátotta rendelkezésünkre (2001-es Népszámlálás), valamint a
város statisztikai adatbázisa adott további adatokat. A helyzetfeltáró részben felhasználtuk az
önkormányzati lakások 2006-os felmérésének eredményeit is.
4
További fontos forrást jelentettek az antiszegregációs szakértőkkel, a város vezetőivel,
valamint a helyi civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélések is, ezen
megbeszélések együttes figyelembevételével történt meg az Antiszegregációs terv
kidolgozása. Folyamatos egyeztetéseket folytattunk többek között Gonda Tibor
alpolgármesterrel, Dr. Kovács Katalin osztályvezetővel, Magay Miklós osztályvezetővel, Kiss
András projektmenedzserrel, Huszár Ildikó projektmenedzserrel, továbbá számos
információval látott el minket a stratégiai munkacsoport. Interjúkat készítettünk továbbá az
egyes szegregátumok háziorvosaival.
A város szegregátumaiban, valamint szegregálódó területeinek személyes terepbejárása
további fontos információforrást jelentett az Antiszegregációs terv kidolgozása során. 2008.
május 16-án az antiszegregációs szakértőkkel, a város vezetőivel, a Cigány Kisebbségi
Önkormányzat képviselőivel, továbbá a helyi képviselőkkel, valamint civil szervezetek
képviselőivel megbeszélést folytattunk az Antiszegregációs Tervről, ahol számos javaslat,
észrevétel hangzott el. A szegregátumok, valamint a meszesi városrész, továbbá Vasas,
Somogy, Hird szegregálódó területeinek személyes bejárása is ekkor történt meg, amelynek
során a helyi lakosság is észrevételeket tudott tenni. 2008. május 27-én újabb terepbejárásra
került sor, ahol az előbbieken túl a város más részein lévő szegregáló területek bejárására is
sor került. 2008. május 30-án egy újabb egyeztetés volt a stratégiai munkacsoporttal, ahol
számos további észrevétel hangzott el az anyaggal kapcsolatban.
Az antiszegregációs szakértőkkel mindezzel párhuzamosan folytak az egyeztetések, akik
folyamatosan észrevételeket tettek az Antiszegregációs tervvel kapcsolatosan.
A mellékletben felsoroljuk továbbá azon anyagokat, amelyeket az Antiszegregációs terv
kidolgozása során felhasználtunk.
I.3. A PROBLÉMÁK HÁTTERE, CÉLCSOPORTOK
A város jelenlegi szociális problémáinak háttere elsősorban a rendszerváltozás utáni
gazdasági változásokban keresendő. A korábbi nagyipari üzemek, a bányák bezárása mind
odavezetett, hogy a foglalkoztatottak aránya nagy mértékben visszaesett, míg az inaktív
keresőké rohamosan nőtt. A munkanélküliség, a jövedelmi szint esése a társadalom széles
rétegeit hozta nehéz helyzetbe. Fontos megemlíteni ezzel kapcsolatosan azt, hogy a nehéz
helyzetben lévő családok gyermekei gyakran szocializációs, értékrendbeli nehézségekbe is
5
ütköznek, ami tovább rontja a folyamatot. Mindezek a problémák nagyobb mértékben
érintették a város azon tagjait, akik korábban elsősorban az alacsonyabb presztízsű
foglalkoztatási csoportokban kaptak munkát. Az átalakulás vesztesévé elsősorban a roma
népesség vált., leginkább ugyanis ők váltak érintetté a munkahelyek bezárásában.
Munkahelyük elvesztésével gyakorta a mai napig terjedően nem tudtak újra munkához jutni,
ami számos szociális probléma forrását jelenti.
A szociális problémák gyakorta nagyobb összefüggő területrészekre is jellemzőek, emiatt
Pécsett olyan slumosodó városrészek is találhatóak, ahol a szociálisan hátrányos helyzetűek
koncentrációja jóval meghaladja a város más részeire jellemző értékeket. Ez a slumosodás,
földrajzi szegregálódás öngerjesztő folyamat is egyben: az ilyen közegből elköltöző,
módosabb családok helyére – az alacsonyabb fenntartási költségek miatt – szegényebb,
szociális problémákkal küzdő lakosok költöznek be, ezzel gyorsítva a városrész
leszakadásának folyamatát.
A leszakadó városrészek lakosságának mindezen okok miatt szembe kell nézniük a
kirekesztődés folyamatával. A jövedelmektől, a munkaerőpiactól, a szolgáltatásoktól és a
társas kapcsolatoktól való elesés az egyének társadalmi részvételét akadályozva hozzájárul
ahhoz, hogy az ilyen gondokkal küzdők számára az egyenlő hozzáférés lehetősége csorbul,
amelyben leginkább a roma lakosság és a szegénységben, egyszülős családban nevelkedő,
inaktív vagy tartós munkanélküli eltartóval rendelkező családokban nevelkedő gyermekek a
legveszélyeztetettebbek.
I.4. HELYZETELEMZÉS
I.4.1. A KSH által kimutatott szegregációk lehatárolása
A város szegregátumainak lehatárolása a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott
szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek
nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és
rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve
meghaladja az 50%-ot, továbbá a terület népességszáma 50 fő fölötti (a szegregációs mutató a
2001-es népszámlálási adatokból állítható elő). Az alábbi kartogramok jelzik, hogy mely
területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató
50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett
6
értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink)
A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató
kritériumának, de az alacsony népességszámuk (50 fő alatti népességszám) miatt mégsem
tekinthetők valódi szegregátumoknak. Azok a területek, amelyek népességszáma kielégíti a
szegregátum fogalmát, azok bekarikázva szerepelnek a térképeken. Az egész Pécset ábrázoló,
áttekintő térképpel kapcsolatosan mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a rajta szereplő,
lila színnel jelzett területek döntő többsége intézmény, illetve iparterület, a valódi
szegregátumokat, valamint a szegregációval érintett, azonban alacsony népességszámú, vagy
az 50%-ot csak megközelítő területeket külön felsoroljuk majd az anyagban.
1. ábra: áttekintő térkép Pécs Megyei Jogú Város szegregátumaitól, valamint a szegregátumnak nem tekinthető területekről (2001)
Forrás: KSH
7
2. ábra: Pécs pécsbányai és szabolcsi szegregátumai (2001)
Forrás: KSH
3. ábra: Pécs vágóhídkörnyéki, valamint a két gyárvárosi szegregátuma (2001)
Forrás: KSH
A térképek alapján látható, hogy a városban összesen 5 területegységet tekinthetünk
szegregátumnak. Ezek mindegyike a város olyan területein találhatóak meg, amelyek számos
társadalmi és gazdasági problémákkal küzdenek. Ezek a területek a szabolcsi városrész északi
részén, Pécsbánya északi részén találhatóak, továbbá a Vágóhídkörnyékén, valamint
Gyárvárosban két területen is.
8
A város szegregátumait az alábbiakban részletesen is jellemezzük. A helyzetelemzés alapjául
a Központi Statisztikai Hivatal és Pécs MJV Önkormányzata adott területekre vonatkozó
adatai, a területen dolgozó önkormányzati, civil, egészségügyi szakemberek interjúk során tett
beszámolói, valamint a helyszínbejárások során tapasztalt, illetve a lakosok által elmondott
jellemzők szolgáltak. Ezeken kívül felhasználjuk a Családsegítő Szolgálat 2006-ban készült
kérdőíves felmérését is, amely a keleti városrész slumosodó területein végeztek.
I.4.2. A szegregátumok demográfiai, foglalkoztatási viszonyai, lakáshelyzete,
infrastrukturális állapota
I.4.2.1. A pécsbányai szegregátum (1.)
A pécsbányai szegregátum a Sétatér utca, Pécsbányatelepi út, Károly utca, Kórház utca,
Pécsbányatelepi út, Károlyi tér, Kénes út, valamint a településhatár közötti területet foglalja
magába.
A szegregátum kialakulása elsősorban arra az okra vezethető vissza, hogy a terület egykoron -
a közeli bányáknak köszönhetően – bányászkolóniaként funkcionált, azonban a város más
részein kialakult, magasabb minőséget nyújtó lakótelepeinek megépülésével az egykoron itt
élő, magasabb presztízsű bányászok és családjuk fokozatosan átköltöztek az újonnan
megépült lakótelepekre (elsősorban a Meszesi lakótelepre, valamint Uránvárosba az 1950-es
évektől kezdődően). Helyükre azonban folyamatosan érkeztek egyfelől a város más részeiből,
másfelől az ország más területeiről olyan személyek, akik elsősorban az alacsony fenntartási
költségeknek, valamint a közeli munkalehetőségeknek köszönhetően költöztek be az
elhagyott épületekbe. A munkalehetőségek megszűntével azonban az újonnan beköltözők
életminősége nagymértékben csökkent, és alakította ki a jelenlegi, számos gonddal tűzdelt
társadalmi helyzetet.
A város egészére jellemző folyamatok alapvetően befolyásolták nem csupán a pécsbányai,
hanem a város összes szegregátumának kialakulását. Az 1990 utáni gazdasági és társadalmi
változások és az 1980-as évek végén meginduló városi lakásprivatizáció és ingatlanpolitika
jelentős folyamatokat indított el a város térszerkezetének alakulásában. Az ingatlanpiac
kialakulásával megkezdődött a korábban elhanyagolt épületek felvásárlása, felújítása, az üres
ingatlanok hasznosítása, felértékelődtek a korábban kevésbé értékesnek tartott területek
(pl.Tettye). Emellett megindult a városi ipari övezet átalakulása (ld. pl.: Ipari Park), amely
9
jelentős átrendeződéseket eredményezett a városi ingatlanpiacon. Újabb magasabb presztízsű
lakóterületek alakultak ki (pl. az un Papkert területen, Meszes alatt). Ezzel szemben azonban
az elmúlt évtizedek elmaradt lakásfelújításai miatt a város tulajdonába maradt lakások állaga
katasztrofális mértékben leromlott. Emiatt megkezdődött, illetve felgyorsult bizonyos külső
lakóterületek leépülésének folyamata, néhány területen beindult a gettósodás (István-akna,
Györgytelep, Rücker-akna, stb.). A megélhetési és a lakásfenntartási költségek emelkedése
következtében a lakótelepi lakásaikat megvásárlók jelentős része komoly adósságokat
halmozott fel, ezáltal helyzete kiszolgáltatottá vált, csapdába került. A piaci hatások
következtében elindult egyes lakótelepek leértékelődése is (pl.Kertváros egyes területei).
Az egyes szegregátumok problémáit nagyban befolyásolja az is, hogy a lakások döntő
részének tulajdonosa az Önkormányzat, amely csak a legalapvetőbb veszélyelhárítási
feladatokat tudja felvállalni, így a lakások állagát egyre inkább a bent lakók jövedelmi,
életmódbeli helyzete, önerős felújításai határozzák meg. Emiatt jelentős különbségek vannak
az egyes épületek állapotában. További probléma, hogy sok helyen megoldatlan a szemét-
tárolás. A közvilágítás szintén több helyen nem megoldott: a legfőbb oka ennek, hogy több
helyen illetéktelenül csatlakoztak rá a közvilágításra.
A több mint 150.000 fős pécsi lakosság korstruktúrájában a fiatalkorúak országhoz
viszonyított alacsonyabb, az aktív korúaknak pedig magasabb aránya figyelhető meg (14,5%,
illetve 64,8%), míg az időskorúak aránya kicsivel meghaladja az országos átlagot (20,7%). A
pécsbányai szegregátum esetében összesen 251 állandó lakosról beszélhetünk, akiknek
korstruktúrája nagymértékben eltér a városi adatoktól, elsősorban annak köszönhetően, hogy a
fiatalkorúak aránya nagyon magas, a népességnek közel 22%-a. Ezzel szemben az aktív
korúak relatíve alacsony arányban vannak jelen a területen (mindössze 57,7% az arányuk), az
időskorúak aránya pedig hozzávetőlegesen a városi átlaghoz közeli (20,6%). A fiatalkorúak
magas aránya, illetve az ezt okozó magas gyerekszám több társadalmi tényező együttes
hatására vezethető vissza. Kutatások megállapítják, hogy e tekintetben országos viszonylatban
„a legerősebb hatása az elért jövedelmeknek, az iskolai végzettségnek és a kornak együttesen
van. A családokban egy főre jutó munkajövedelmek hatása közel 33 %, a kor hatása 31 %, az
iskolai végzettségé pedig 20 %. Mindehhez a települési elhelyezkedés, a szegregáció, stb.
10
nem járul hozzá magyarázó erővel. Noha a magas gyermekszámnak van jövedelemcsökkentő
hatása, az kevésbé erős, mint az alacsony jövedelmek gyermekszám-emelő, illetve a magas
jövedelmek gyermekszámcsökkentő hatása. Mindebben a klasszikus demográfiai paradigma
érhető tetten: az alacsony várható élettartam növeli a populációban a gyermekek számát,
azonban a népességen belül a növekvő társadalmi státusz hatására csökken a gyermekszám.”1
Már korábban is említettük, hogy a városban a foglalkoztatási helyzet jelentős mértékben
romlott a rendszerváltozás idejéhez képest, 2001-ben a foglalkoztatottak aránya mindössze
52,9%-ot tett ki az aktív korú népességből. A pécsbányai szegregátum területének
lakosságából a foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony, mindössze 32,7%. Ennek
köszönhetően mind a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (53,9%), mind a rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (63%) is jóval meghaladja a város egészét
jellemző átlagokat (39,8%, illetőleg 43,4%). A gazdaságilag nem aktív népesség mindebből
következően igen magas számban vannak jelen (70%), illetve ugyancsak kiugróan nagy a
munkanélküli népesség aránya is (27,6%).
A helyi lakosság igen alacsony iskolázottsággal rendelkezik, felsőfokú végzettségű lakos a
területen nem rendelkezik lakhellyel, ugyanígy, igen alacsony a középfokú végzettségűek
aránya is. Ezzel szemben a népességnek közel 80%-a csupán nyolc általános végzettséggel
rendelkezik. A népesség hátrányos munkaerőpiaci helyzetét mutatja, hogy a csekély számú
foglalkoztatott döntő többsége, közel 84%-a alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban
volt foglalkoztatva.
A terület lakáshelyzetében az alacsony komfortfokozatú lakások kiugró aránya jellemző. A
93 lakás 55%-a ebbe a kategóriába tartozik. A szegregátum lakásai közül 79 önkormányzati
bérlakás (az összes lakás 85%-a).
A lakosok szociális helyzetének alacsony fokát mutatja, hogy azon aktív korú lakosok
aránya, akiknek egyedüli jövedelemforrása kizárólag helyi vagy állami támogatás volt,
meghaladta a 20%-ot is. A területen élők szociális segélyeiről a város és a szegregátumok
szociális ellátórendszere fejezetben írunk bővebben (I.4.6-os fejezet).
Az itteni lakosok egészségi állapota rossz: elsősorban légúti megbetegedések, idült
gyulladásos betegségek jellemzik a lakosságot, elsősorban a nem megfelelő lakhatási és
1 Forrás: A szegénység csapdájában. Cigányok magyarországon – szociális-gazdasági helyzet, egészségi állapot,
szociális, és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Delphoi Consulting, 2004.
11
higiéniai körülmények miatt. Gyakoriak a krónikus betegségek, sok a mentálisan sérült
ember. Gyakori jelenség a káros szenvedély, elsősorban a cigarettázás (már igen fiatal
korban), valamint a gyakori alkoholfogyasztás is jellemző. Az ezt az állapotot meghatározó
tényezők közül kiemelkedő szerepe van az iskolai végzettségnek, a jövedelmi helyzetnek, az
aktivitásnak, a lakásviszonyoknak és a lakóhelyi környezetnek. E faktorok együttesen
járulnak hozzá a testi és mentális megbetegedések megjelenéséhez és tartóssá válásához.
A terült infrastrukturális ellátottsága: gáz-, vízszolgáltatás az összes utcában biztosítva van,
a csatornázás pedig 2008-ban a legtöbb utcában kiépül. Ugyancsak teljeskörű a közvilágítás
is, azonban az útminőség több helyen alacsonyabb színvonalú. A terület lakásállománya
ugyancsak leromlott állapotú, a Balogh-ház életveszélyes, sem víz-, sem áramszolgáltatás
nincsen az épületben.
4. ábra: A Balogh-ház
A szegregátum tömegközlekedési elérhetőségét jelenleg két buszjárat biztosítja. A
főpályaudvarra menő 40-es busz munkanapokon csúcsidőben 15 percenként jár, csúcsidőn
kívül viszont csak fél óránként. Szabad- és munkaszüneti napokon ugyancsak fél órás
időközönként indul buszjárat. A 40-es buszhoz hasonlóan a 11-es busznak is itt van a
végállomása: a budai állomásra induló járat igen ritka, munkanapokon óránként egy járatot
jelent, szabad- és munkaszüneti napokon pedig csupán naponta néhányszor. A terület
12
elérhetősége csúcsidőn kívül emiatt nehézkes.
A szegregátum önkormányzati lakásairól 2006-ban készült egy felmérés, amely a lakások
infrastrukturális ellátottságát, valamint a benne élők szociális és anyagi helyzetét mérte föl. A
felmért lakások infrastrukturális állapota igen alacsony szinten áll: a lakásoknak alig több
mint felében (54%-ában) található fürdőszoba, mindössze 57%-ában pedig WC. A felmért
lakások 43%-a gondozott megfelelően, közepesen gondozott 41%-a, 15%-a ellenben
elhanyagolt állapotú. A lakosok eladósodottsága igen magas fokú, a háztartások
összjövedelméhez viszonyítottan 186%-os. Ez az eladósodottság a lakbér, a víz, a villany, a
szemétdíjakból tevődött össze. A szegregátum lakásainak infrastrukturális állapota tehát igen
rossz, ami jelentős jövedelmi problémával párosul.
2006-ban a Családsegítő Szolgálat a Kórház utca házaiban készített lakossági kérdőívezést. 32
lakás található itt, ebből 1 saját tulajdonú, 2 befalazott. 25 lakásban sikerült elkészíteni a
kérdőívet. A mellékhelységek romosak, tetőszerkezetük beomlik. A kültéri WC tisztítása
nincs megoldva. A lakások állapota nagyon rossz. A tetőszerkezet omlik, a cserepek
potyognak, a tető beázik és baleset veszélyes. A nyílászárók rosszak, a lépcső omlik. A
lakások egyértelműen felújításra szorulnak, lelakottak. Az alagsori lakások dohosak és
vizesek. A falak és támfalak omlanak. A családok többsége festett és mázolt, mióta a lakásban
laknak. 6 család komfortjavítást és burkolást is végzett. A megkérdezettek használnak áramot,
azonban hárman nem rendelkeznek villanyórával. Az utca felében kültéri a WC, ezekben a
lakásokban nincs csatorna. A többi lakásban aknás rendszer van, mely ürítésével problémák
vannak. 10 családnak nincs tartozása, a többiek általában a szemétszállítási díjat nem fizetik a
leginkább. Mindenki szeretne változtatni lakáskörülményein: öten komfortjavítással, a
többiek minőségi lakáscserével. 4 család rendelkezik lakásigényléssel. A kórház u. 1-ben a
tetőt teljesen kicserélték (új gerenda és cserép), de az egyik lakás be van falazva, és üresen áll.
Az egyik épületet teljesen lebontották, csak az alagsor maradt meg, ahol még mindig élnek
emberek. Ha esik az eső, akkor minden falon csurog a víz, és a padlón több centis víz áll. A
födém véleményem szerint életveszélyes. Ebből az épületből azonnal ki kellene költöztetni az
embereket. A telepen nyüzsögnek a patkányok, egerek, csótányok. Az udvaron mindennapos
látogatók a kígyók. A lakosok jelentős száma a következőkből él: családi pótlék, rendszeres
gyermekvédelmi támogatás, rokkant nyugdíj, rendszeres szociális segély, GYES, GYET.
A Czerék-völgy területén végzett felmérés szerint az itteni környezet nagyon szemetes, gazos
és elhanyagolt. Nagy a fertőzésveszély. A vezetékek, csapok rozsdásak. A vízcsap télen
gyakran befagy. 3 lakás található itt, melyből egy üres. Két kérdőívet készített itt 2006-ban a
13
Családsegítő Szolgálat. A lakásproblémájukat minőségi lakáscsere igénylés beadásával
kívánják megoldani. Sok patkány, egér, csótány és kígyó található itt
I.4.2.2. A szabolcsi szegregátum (2.)
A szabolcsi szegregátum a Komlói út mentén fekszik a Gorkij utcáig, valamint a Tűzoltó utca,
Kolónia utca, Baltika utca, Török I. utca, Bánya utca mindkét oldala, a településhatár –
György-akna területén található.
A szergegátum kialakulása hasonló okokra vezethető vissza, mint a pécsbányai szegregátum
esetében: az 1950-es évektől kezdődően az egykor itt élt bányászok helyére alacsonyabb
presztízsű csoportok települtek, akiknek – munkalehetőségek híján – életkörülményei nagy
mértékben leromlottak a rendszerváltozást követő években. Az ide költözöttek elsősorban a
környező településekről érkeztek, valamint a város más részeiből, hogy a korábbiaknál
magasabb minőségű lakókörülmények között tudjanak élni.
A 694 állandó lakossal rendelkező területegység korszerkezetét a fiatalkorúak rendkívül
magas aránya jellemzi. A népességnek közel 31%-a 15 év alatti, az idősek aránya ezzel
szemben nagyon alacsony, csupán 11%-uk 60 év fölötti. A fiatalkorúak magas aránya a
pécsbányai szegregátum esetében is bemutatott összefüggésekkel magyarázható, míg az
idősek alacsony aránya vélhetően összefüggésben van a szegény rétegekre jellemző, a rossz
egészségügyi állapotból is következő, alacsonyabb várható élettartammal. Az aktív népesség
aránya is alacsonyabb, mint a város egészében, itt a 60%-ot sem éri el.
A népesség munkapiaci helyzetére jelentős hátrány jellemző. A foglalkoztatottak aránya
mindössze 32%, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya emiatt kiugróan magas, közel
52%-os. Rendszeres munkajövedelemmel az aktív népesség 66%-a nem rendelkezik, ami
28%-os regisztrált munkanélküliséggel párosul. A népesség jelentős része tehát nem
rendelkezik munkahellyel, a kis számú foglalkoztatottnak pedig több mint fele, 56%-a csupán
alacsony presztízsű munkahelyen tudott elhelyezkedni.
A népesség iskolázottsága is viszonylag alacsony: a 25 év feletti népességnek csupán
elhanyagolható része, 2,8%-a rendelkezett felsőfokú oklevéllel, ezzel szemben a csupán
általános iskolai végzettségűek aránya igen magas, 67%-os.
A terület lakásállományát 221 lakás adta 2001-ben. Rendkívül magas körükben az alacsony
komfortfokozatú lakások aránya, közel 73%. A területen nagy számban vannak jelen
14
önkormányzati fenntartású lakások, ezek száma 209, az összes lakás 95%-a. Itt is jellemző
tehát az erőteljes szociális hátrány, amit a nem önkormányzati lakások igen kis hányada is
mutat. A lakások jelentős része igen rossz állapotú, felújításra szorul.
5. ábra: Lakóház a Györgytelepen
A lakosok szociális helyzetének hátránya nem csak ez alapján látható. Az aktív korú
lakosságnak több mint 30%-a egyedül állami, vagy helyi támogatásoknak köszönhetően
rendelkezik egyáltalán bevétellel. A területen élők szociális segélyeiről a város és a
szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bővebben (I.4.6-os fejezet)..
A lakosok egészségügyi helyzetét a rossz higiéniai állapot befolyásolja elsősorban.
Gyakoriak a légúti, krónikus megbetegedések, a káros szenvedélyek (cigaretta, alkohol),
valamint a táplálkozás nem megfelelő volta befolyásolja kedvezőtlenül a lakosság
egészségügyi állapotát.
A terület infrastrukturális ellátásában a vízszolgáltatás, valamint a közvilágítás teljeskörű, a
csatornázás 2008-ban pedig ugyancsak mindenhol kiépül. Gázszolgáltatás az utcák felében
nincsen. Az úthálózat a legtöbb utcában aszfaltozott, néhány utcában viszont csak zúzalékos.
A szegregátum tömegközlekedési elérhetőségét a 12-es, a 31-es, valamint a 31/A buszok
biztosítják. A Budai állomásról induló 12-es busz az elérhetőséget csak kevésbé képes
javítani, munkanapokon elsősorban a reggeli órákban és a délutáni órákban jár, viszont
akkoris igen ritkán. Szabad- és munkaszüneti napokon összesen 6 járat indul, ami csak kis
mértékben képes ellátni a tömegközlekedési igényeket. A főpályaudvarról induló 31-es busz
szabad- és munkaszüneti napokon még ennél is ritkábban jár, naponta összesen 3 járattal.
Munkanapokon is ritka, reggel és kora délután is csupán pár járattal. A főpályaudvarra induló
15
31/A ezzel szemben viszonylag gyakrabban, csúcsidőben negyedóránként, csúcsidőn kívül
átlagosan fél óránként indul. Ez a körülbelül fél órás követési távolság a szabad- és
munkaszüneti napok egészére jellemző. A szegregátum területének elérhetőségét tehát ez
utóbbi járat képes megfelelő szinten biztosítani, csúcsidőn kívüli, átlagosan fél órás követési
távolsága azonban nem biztosítja a terület optimális elérhetőségét.
Az önkormányzati lakások 2006-os felmérése alapján a lakások közel 90%-ában nincsen
fürdőszoba, illetve illemhely is a lakásoknak csak alig több mint 10%-ában található. A
lakásoknak mindössze fele megfelelően gondozott. 32%-a közepesen gondozott, közel 18%-a
elhanyagolt. A lakosság eladósodottsága itt is jellemző: a közüzemi, valamint lakbérek
összhátralékának aránya közel 142%-kal haladja meg a háztatások összjövedelmének átlagát.
A Családsegítő Szolgálat 2006-os felmérése azt mutatja, hogy a György-telepen összesen 113
fő él a telepen, ebből 41 nő, 26 férfi és 46 gyermek. 12 család önkényes. A lakások többsége a
téli időszakban nedves és penészes, a melléképületek omlanak, sokszor életveszélyesek.
Jelentős a szolgáltatók felé meglévő tartozás, mivel az adósságkezelési program előírásának
sokan nem felelnek meg. Probléma van a kígyókkal, amelyek bemennek a lakásokba. A
telepen a patkányok is jelen vannak.
I.4.2.3. A vágóhídkörnyéki szegregátum (3.)
A vágóhídkörnyéki szegregátum a Nyírfa utca, Légszeszgyár utca, Tüskésréti út, valamint a
Sport utca mindkét oldalát magába foglalja.
A szegregátum a keleti városrész szegregátumaival ellentétben nem egykori bányászkolóniák
létének köszönhetik kialakulásukat, hanem annak, hogy a vasút közvetlen szomszédságában,
attól délre egykoron nem az ipari funkció dominált, hanem a lakófunkció. Az ipar itteni,
folyamatos kiépülésével a 1900-as évek közepétől kezdődően azonban az egykori lakások
döntő részét lebontották, helyükre iparvállalatok települtek. Néhány kisebb, pontszerű
zárvány azonban megmaradt, ezek egyike a vágóhídkörnyéki szegregátum, amelynek igen
alacsony minősége, alacsony fenntartási költsége ide vonzotta a társadalom szegényebb
rétegeit, akik számos társadalmi problémával küzdenek munkalehetőségek hiányában.
A 172 állandó lakosú terület korösszetétele – az előzőekben már taglalt szegregátumokhoz
hasonlóan – nagy mértékben eltér a város egészének értékeitől, elsősorban a fiatalok
szempontjából, részarányuk ugyanis itt is kiugróan magas, 27%-os, ami a korábban
16
bemutatott szegregátumokhoz hasonlóan a jövedelmi és képzettségi helyzettel van
összefüggésben.. Az alacsony arányú időskorú-népesség (15,3%) mellett az aktív korú
népesség is viszonylag alacsony aránnyal képviseli magát a területen (58%).
Munkaerőpiaci szempontból a lakosság igen hátrányos helyzetűnek tekinthető: a
foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony, az aktív korú népességnek mindössze 15%-a
rendelkezett munkahellyel a legutóbbi népszámlálás évében, ezáltal azon háztartások aránya,
ahol aktív kereső nem található, kiugróan magas, közel 76%-os. Az előzőekből is következik,
hogy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korú népesség aránya is igen
nagy (83%), hasonlóan a regisztrált munkanélküliek arányához (58,5%), ami a legmagasabb a
város lehatárolt szegregátumai körében.
A munkaerőpiaci lehetőségeket nagy mértékben beszűkíti a lakosság alacsony
iskolázottsága: a felsőfokú végzettségűek aránya minimális (2,1%), ezzel szemben igen
magas a csupán nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (76,5%).
A területen összesen 48 lakás volt megtalálható 2001-ben, a nagyobbik részük azonban nem
képes a mai kornak megfelelő lakhatási körülményeket biztosítani, az alacsony
komfortfokozattal rendelkező lakások aránya ugyanis közel 56%-os. Az önkormányzati
lakások száma a többi szegregátumhoz mérten alacsony, összesen 7 lakás van ilyen
tulajdonban (az összes lakás 15%-a), ennek ellenére ez is magas értéknek tekinthető a város
egészéhez viszonyítva.
A lakosok alacsony szintű gazdasági helyzetét mutatja még, hogy az aktív korúak
egynegyedének egyedüli bevételi forrása állami vagy helyi támogatás volt 2001-ben. A
területen élők szociális segélyeiről a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere
fejezetben írunk bővebben.
A terület higiéniai problémái miatt a lakosság egészségi állapotában problémák
mutatkoznak. Elsősorban légúti megbetegedések és káros szenvedélyek jelentik a főbb
problémát. Nagy gond, hogy a cigarettázás már az egészen fiatal gyermekekre is jellemző. Az
egészségtelen táplálkozásmód ugyancsak negatívan befolyásolja a lakosok egészségét. Sok
továbbá a mentálisan beteg személy is, amely skizofréniától debilitásig terjedhet.
A terület infrastruktúrájában a vízszolgáltatás teljeskörű, közvilágítás ugyancsak minden
utcában megvan. A gázhálózat, valamint a csatornázás azonban kiépítetlen, az utcák pedig
nem rendelkeznek szilárd burkolattal.
A terület közvetlenül tömegközlekedési eszközzel nem elérhető, azonban a közeli buszjáratok
17
300-400 méter sétával megközelíthetőek. Ezeknek köszönhetően a területet viszonylag nagy
számú buszjárat lát el, konkrétan a 3-as, 6-os, 7-es, 41-es, 50-es, 103-as, 106-os, valamint a
107-es. A buszok többségének igen gyakori menetrendjéből (5-10 perces követési távolság)
fakadóan a szegregátum tömegközlekedési elérhetősége megfelelő.
A szegregátum önkormányzati lakásait 2006-ban mérték fel. Eszerint a területre jelentős
infrastrukturális és szociális problémák jellemzőek. A lakások felében nincsen fürdőszoba és
illemhely (43,7%). Megfelelően gondozott a lakások 56%-a, a fennmaradó hányadra közepes
gondozottság jellemző. Az eladósodottság itt is jellemző, a háztartások összjövedelmének
átlagát ugyanis 134%-kal haladja meg a közüzemi díjhátralékok összegének átlaga.
I.4.2.4. A gyárvárosi, északi szegregátum (4.)
A gyárvárosi, északi szegregátum az Álmos és az Előd utca közötti területet jelenti.
A szegregátum kialakulása – hasonlóan a vágóhídkörnyéki szegregátumhoz – elsősorban
annak köszönheti létét, hogy a környékről az egykori lakóépületek többsége helyére ipar
települt, csupán néhány zárványszerű településrész maradt meg, ahova alacsonyabb presztízsű
lakosok költöztek. Ez a folyamat a területen az 1950-es évektől kezdődően indult meg, amely
időpont után folyamatosan érkeztek ide a város más területeiről, illetve a környező
településekről.
A szegregált területek közül a legalacsonyabb népességszámmal rendelkezik, 2001-ben az
állandó népesség száma csupán 74 fő volt. A többi szegregátumhoz képest a népesség
korösszetétele közelít a város egészéhez, bár több százalékpontos eltérés még így is található
a város egészéhez viszonyítottan. A fiatalkorúak aránya több mint 5%-kal haladja meg azt
(19,7%), illetve ugyancsak magasabb az idősek aránya, mint Pécs egészében (23,7%).
Alacsonyabb azonban az aktív korú népesség aránya, amely 2001-ben 56,6% volt.
A szegregátum lakosságának munkaerőhelyzete alapján igen hátrányos helyzetű: a
foglalkoztatottak aránya mindössze 32%, rendszeres munkajövedelemmel pedig az aktív
korúak 63%-a nem rendelkezett a Népszámlálás évében. A regisztrált munkanélküliek aránya
ugyan csupán 5,9% a területen, azonban tekintettel arra, hogy országszerte nagy számban
vannak olyanok, akik nem regisztrálták magukat a helyi munkaügyi központnál - valamint a
foglalkoztatottak kiugróan alacsony értéke alapján - a valós munkanélküliség ennél vélhetően
jóval nagyobb.
Pozitívum azonban, hogy a többi szegregátummal összehasonlítva jóval alacsonyabb azoknak
18
az aránya, akik alacsony presztízsű munkakörben vannak foglalkoztatva (37,5%), amely
mögött meghúzódik a helyi lakosság aránylag jobb iskolázottsági helyzete: a felsőfokú
végzettségűek aránya pontosan 10%-os, a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek aránya
pedig 60,5%, jóval alacsonyabb, mint ami a többi szegregált területet jellemzi. Ez alapján
elmondhatjuk, hogy a helyi társadalom jóval sokrétűbb, mint a többi szegregátum esetében, itt
ugyanis nem kizárólag a legképzetlenebb, leghátrányosabb, gyakran roma rétegek élnek.
A helyi lakásösszetételt ennek ellenére az alacsony komfortfokozatú lakások uralják, a 28
lakásnak csupán 39%-a volt magas komfortokozatú. Több épület kifejezetten rossz állapotú.
A lakások több mint fele, összesen 15 önkormányzati tulajdonú.
6. ábra: Gyárváros észak házsora
A népesség szociális helyzete ez alapján egyértelműen alacsony szintű, ezt mutatja az is,
hogy azon aktív korúak aránya, akiknek egyedüli bevételi forrása valamilyen állami, vagy
helyi támogatás, meghaladta a 20%-ot is. A területen élők szociális segélyeiről a város és a
szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bővebben (I.4.6-os fejezet)..
A lakosság egészségügyi helyzete rendkívüli módon leromlott állapotú, köszönhetően a nem
megfelelő higiéniai körülményeknek. A légúti, hurutos, mentális betegségek mellett jellemző
az alkoholizmus, illetve jellemzőek a keringési, magas vérnyomásos betegségek is.
A terület infrastrukturája igen leromlott: a víz-, gáz-, csatornahálózat kiépített ugyan, de
több ház nincsen rákötve, a wc-k az udvaron találhatóak. Az út zúzalékos, nehezen
megközelíthető.
19
A szegregátum – köszönhetően annak, hogy a tömegközlekedési járatokban bővelkedő
Zsolnay Vilmos út mentén fekszik – elérhetősége megfelelő. A területet érinti a 2-es, 2/A,
20-as, 20/A, 21-es, 31-es, 31/A, 43-as, 60-as buszjárat.
A szegregátum infrastrukturális állapota a 2006-os felmérés szerint igen kedvezőtlen, ugyanis
a lakások 100%-ában nincsen illemhely, csak a lakásokon kívül. Lakáson belüli vízcsap is
csak a lakások 83%-ában található. A lakások 18%-a gondozott megfelelően, 71%-a
közepesen gondozott, míg igen elhanyagolt több mint 10%-uk. A lakosok eladósodottsága is
jellemző, a háztartások átlagos jövedelmét közel 150%-kal haladják meg a közüzemi
tartozások.
A 2006-os kérdőíves felmérés során a házsor 12 lakásából 11-en válaszoltak a megkeresésre.
A lakók elmondása szerint a tetőszerkezet van rossz állapotban, gyakori a beázás. A lakások
lelakottak és általában piszkosak. A falak repedeznek, több helyen várható, hogy leomlik. A
melléképületek omlanak, veszélyesek. A lakók környezetükre nem fektetnek nagy hangsúlyt,
sok a szemét. Hat család más településről költözött ide. 9 család önkényes. Egy közkútról
történik a víz vételezése. Sok család végzet komfortjavítást. Tartozás főleg lakbérből, vízből
és szemétből van. 4 család nyilatkozta, hogy nincs tartozása. Kevés a melléképületben lévő
WC. A partoldalban lévő bozótos nagyon gondozatlan. Konténer van, melybe összeszedték a
szemetet. Van patkány, egér és csótány is. 8 család kap családi pótlékot és rendszeres
gyermekvédelmi támogatást. 6 fő van GYES-en. 4-en rokkant nyugdíjasok és 4-en kapnak
rendszeres szociális segélyt.
I.4.2.5. A gyárvárosi, déli szegregátum (5.)
A gyárvárosi, déli szegregátum (5.) a Mohácsi út, a vasútvonal, valamint a Csaba utca mentén
fekszik, a bemutatott kartogram azonban nem a pontos helyét mutatja, a jelzett helyszíntől
észak-nyugati irányban található.
A szegregátum kialakulása is ugyanarra az okra vezethető vissza, mint ami a
vágóhídkörnyéki, valamint a gyárváros északi részének szegregátumaira jellemző. A
környékre ipar települt, a megmaradt lakóházakba pedig alacsonyabb presztízsű lakosok
költöztek az 1950-es évektől kezdődően.
A terület lakosságszáma 2001-ben 89 fő volt, körükben kiugróan magas a fiatalok aránya
(34%). Az alacsony aktív korú (54%), valamint az ugyancsak alacsony időskorú népesség
20
(12%) munkaerőhelyzete siralmas képet mutat: a foglalkoztatottak aránya épphogy eléri a
8%-ot, ezáltal rendszeres munkajövedelemmel az aktív népesség 92%-a nem rendelkezett
2001-ben. Az extrém magas értékek mellé felsorakozik a gazdaságilag nem aktív népesség is
(92,1%), azonban a munkanélküliségi ráta „csupán” 43%-os, ami ismételten felhívja a
figyelmet a regisztrálás elmaradásából adódó bizonytalanságra.
A népesség iskolázottsága nagyon alacsony: diplomás ember a területen nem lakik, a
maximum nyolc általános iskolát végzettek aránya 90%-os, tehát középfokú végzettségűek is
alig laknak a területen.
Az itt található 20 lakás 65%-a alacsony komfortfokozatú, többségük igen rossz állapotú, a
rendkívül rossz szociális helyzet tehát infrastrukturális problémákkal is párosul. Ezt tetézi,
hogy a lakások mindegyike önkormányzati tulajdonú, a lakosság szociális helyzete tehát
rendkívül előnytelen.
7. ábra: Gyárváros déli lakóházak
Az aktív korúak 33%-ának egyetlen jövedelmi forrása helyi vagy állami támogatások
voltak. A területen élők szociális segélyeiről a város és a szegregátumok szociális
ellátórendszere fejezetben írunk bővebben (I.4.6-os fejezet).
A lakosság egészségügyi helyzete a nem megfelelő lakókörülmények miatt problémákkal
tűzdelt. A többi szegregátumhoz hasonlóan jellemzőek a légúti betegségek és káros
szenvedélyek. A fiatalok érintettsége utóbbiakban itt is jelen van.
A terület infrastrukturája: minden utcában van gáz- és vízszolgáltatás, a csatornázás 2008-
21
ban teljeskörűen kiépül, a közvilágítás pedig ugyancsak teljeskörű. Az úthálózat azonban több
helyen szilárd burkolattal nem rendelkező makadámút.
A szegregátum területe tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető, a járatok száma és
követési távolsága megfelelően képes kielégíteni az igényeket. A szegregátumból elérhető a
2-es, 2/A, 20-as, 20/A, 21-es, 21/A, 31-es, 31/A, 43-as, 60-as, M89-es buszjárat.
A terület 2006-os felmérése alapján az itt található önkormányzati lakások infrastrukturálisan
igen elhanyagoltak. A lakások közel negyedében található csak fürdőszoba, illemhely pedig
még ennél is kevesebb lakásban lelhető fel (17,6%). A lakások kevesebb mint fele gondozott
megfelelően (46%), közepesen gondozott 52%-uk. Elhanyagolt állapotban viszont igen
kisszámú lakás van. A háztartások eladósodottsága különösen jellemző az itt élőkre:
közüzemi és lakbér hátralékok ugyanis a jövedelemátlagot 253%-is meghaladják.
A 2006-ban készült kérdőíves felmérés során a Csaba utcában készült kérdőívezés. Ennek
során 23 lakásból 15-ben készült kérdőív. 2 család megtagadta a válaszadást és 1 lakás üres. 7
család másik településről költözött ide. 3 önkényes lakásfoglaló van, melyből egy rendelkezik
lakáshasználati megállapodással. A családok többsége a bentlakásuk óta meszelt. 5 család
javított a komfort fokozaton, és szigetelést is végeztek. 8 családnak elmondásuk szerint nincs
tartozása. Mindenkinek van áram a lakásában. Minden család egymaga használhatja a kültéri
WC-t. Egy háztartás villannyal, a többi fával oldja meg a fűtést. A jövedelem többségét a
családi pótlék, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás és a rokkant nyugdíj teszi ki. Sok a
patkány, az egér és a csótány.
A vizsgált szegregátumok mindegyikéről tehát elmondható, hogy az itteni társadalom
hátrányos helyzete négy fő problémakör mentén rajzolódik ki: egyfelől iskolázottsági szintjük
nagyon alacsony, körükben maximum az általános iskola nyolc osztálya a legáltalánosabb.
Nagy részben ennek is betudható az a tény, hogy az aktív korúak jelentős része munkanélküli,
egyedüli bevételi forrásuk leginkább az állami vagy önkormányzati segélyek. Harmadrészt
lakókörülményeik sem kielégítőek, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya ugyanis
kimagaslóan magas. Jelentős problémának tekinthető továbbá a lakosok kifejezetten rossz
egészségi állapota. A következő táblázatból jól látható, hogy a szegregátumok legfontosabb
társadalmi jellemzői nagy mértékben különböznek a város egészének értékeitől. A
fiatalkorúak aránya magas, a foglalkoztatottak aránya igen alacsony, ami magas
munkanélküliséggel párosul, alacsony továbbá a felsőfokú végzettségűek aránya, míg az
22
alacsony komfortfokozatú lakások aránya jóval meghaladja a város egészét jellemző
értékeket.
Pécsbányai Szabolcsi Vágóhíd-környéki
Gyárvárosi északi
Gyárvárosi déli
Város egésze
Fiatalkorúak aránya
22% 31% 27% 19,7% 34% 14,5%
Foglalkoz-tatottak aránya
32,7% 32% 15% 32% 8% 52,9%
Munkanélküli-ségi ráta
27,6% 28% 58,8% 5,9% 43% 3,8%
Felsőfokú végzettségűek
aránya
0% 2,8% 2,1% 10% 0% 18,8%
Alacsony komfort-fokozatú lakások aránya
55% 73% 56% 61% 65% 8%
1. táblázat: az egyes szegregátumok főbb gazdasági-társadalmi adatai (2001) Forrás: KSH
I.4.3. A szegregálódó területek jellemzői
I.4.3.1. Szegregálódó területek
A városban találhatóak olyan területek, amelyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató
kritériumának, de az alacsony népességszámuk (50 fő alatti népességszám) miatt mégsem
tekinthetők valódi szegregátumoknak. Ezek a területek a következők:
- Somogy-Bányatelep
- István-akna
- Rücker-akna
- Káposztásvölgyi út
- Szabolcsfalu
- Füzes
Somogy-Bányatelep lakosságának 40%-50% közötti aránya nem rendelkezik állandó
jövedelemmel, emellett maximálisan nyolc általános végzettséggel rendelkezik, a KSH adatai
alapján vett szegregátumról ezért itt nem beszélhetünk. Ennek ellenére vizsgálata, valamint a
beavatkozások megállapítása feltétlenül szükséges a terület további szegregálódásának
elkerülése érdekében. A terület lakossága nagyrészt erős helyi identitással rendelkezik, amit
23
mutat, hogy közel 10 civil szervezet működik a városrész egészében. A bűnözés is igen
alacsony szintű a területen. A munkalehetőségek azonban igen gyérek, a lakosok egy jelentős
része munkanélküli. A területen nagy probléma a csapadékvíz-elvezetés kérdése, ugyanis a
csapadékvíz-elvezető árkok nem kellően kiépítettek, kezeletlenek, emiatt a szennyvíz sok
esetben az utcán folyik keresztül, a mélyebb területeken pedig összegyűlve mintegy tavat
alkot. A terület úthálózata is fejlesztésre szorul, legtöbb esetben aszfaltozatlan.
A 2006-os kérdőíves felmérés során a 21 önkormányzati lakásból 15-en válaszoltak a
kérdésekre. A lakások többségénél beázik a tető és a tetőszerkezet veszélyes állapotban van.
A falak repedeznek. Némelyik épület fala omlik. Szinte mindegyik család festett már mióta
bent laknak a lakásban, ennek ellenére 5 kivételével mindegyikre ráférne egy alapos tisztasági
meszelés. 3 lakó illetéktelen áramvételezéssel jut elektromossághoz. A 14 kérdőívből 6
esetben nincs tartozás, a többiek nem nyilatkoztak tartozásukról. Ugyanazon 6 család nem
szeretne elköltözni a telepről, míg a többiek szeretnének változtatni lakóhelyükön.
8. ábra: Somogy-Bányatelep utcakép
Az István-akna szintén nem valódi szegregátum, lakosságának 40%-50% közötti aránya nem
rendelkezik állandó jövedelemmel, akik emellett maximálisan nyolc általános végzettséggel
rendelkeznek. A lakosok száma 318 fő, a fiatalkorúak aránya 33,3%, tehát igen magas, míg a
fiatalkorúak aránya mindössze 4,1%. Az iskolázottság alacsony, a népességnek ugyanis 60%-
a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, míg a felsőfokú végzettségűek aránya
minimális (1,3%). A lakásállomány 92 lakásból áll, ezek 31,5%-a alacsony komfortfokozatú.
24
A szociális gondokat mutatja, hogy rendszeres munkajövedelemmel az aktív korúak közel
40%-a nem rendelkezik. A terület lakásállománya leromlott állapotú, fejlesztésre szorulnak,
nagy gond a nem megfelelő szigetelés, a beázás. A 2006-os önkormányzati lakások felmérése
alapján a terület lakásai infrastrukturálisan viszonylag jól ellátottak, csupán 1,4%-ukban
nincsen fürdőszoba, 6%-ukban pedig illemhely. Igen magas azonban az elhanyagolt lakások
átlaga: a lakások közel 26%-a elhanyagolt, közepesen gondozott a lakások negyede, közel
felük (48%) pedig megfelelően gondozott. Rendkívül nagy a háztartások eladósodottsága, a
közüzemi és lakbér-hátralékok a háztartások összjövedelmének átlagát 366%-kal is
meghaladják.
A 2006-os kérdőíves felmérés során a telep 34 lakásából 14-en válaszoltak a kérdésekre. E
szerint a lakók többsége a belvárosból költözött ide. 4 család rendelkezik határozatlan idejű
bérleti szerződéssel, 2 határozott idejűvel. A többi válaszadó önkényes, ebből 4 család
rendelkezik lakáshasználati szerződéssel. A lakók többsége a bentlakása óta csak festést,
illetve mázolást végzett karbantartási munkaként. Többségnek van áram a lakásában, közülük
hárman nem rendelkeznek villanyórával. Egy háztartás kivételével mindenkinek van
tartozása. Szinte mindenki (2 kivétel) el szeretne innen költözni. Ezt másik bérlakással
képzelik el, azonban egy család rendelkezik minőségi lakáscsere igényléssel.Az aktív korú
lakók többsége GYES-en van, rendkívüli segélyt vagy rokkant nyugdíjat kap. A jövedelem
jelentős hányadát a családi pótlék és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás teszi ki. A
területen rengeteg a patkány. Több lakásban van egér és csótány.
9. ábra: István-akna házai
25
A Rücker-akna szintén nem valódi szegregátum, a területen ugyanis mindösszesen 36-an
élnek. 25%-uk gyermekkorú, időskorú pedig mindössze 2,8%-uk. Felsőfokú végzettségű
lakos nincsen körükben, 85%-uk mindössze általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A 11
lakás mindegyike alacsony komfortfokozatú. A terület problémájának súlyosságát mutatja,
hogy az aktív korúak 85%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A terület távol
van a város egészétől, infrastrukturális ellátottsága emiatt minimális. A 2006-os felmérés
szerint a lakásoknak csupán 10%-ában található fürdőszoba és illemhely, megfelelően
gondozott a lakásoknak pedig csupán 23%-a. Közepesen gondozott továbbá 63%-uk, az
elhanyagolt lakások aránya viszont igen magas (13%). A lakosok eladósodottsága itt is
jellemző: a háztartások összhátraléka 171%-kal haladja meg összjövedelmét. A 2006-os
felmérés szerint sok probléma van a szemétszállítással és a díjának a fizetésével. A területen
sok lakás beázik, emellett vizet a lakások előtti csapból lehet vételezni, bár kettő lakó végzett
komfort javítást és bevezették a vizet, illetve fürdőszobát alakítottak ki. Több családnak is van
tartozása. Az emberek nagyon csekély jövedelmekből élnek. Sokan rokkant nyugdíjat,
rendszeres szociális segélyt kapnak.
A pécsbányai szegregátumhoz közel található egy igen kis lakosságszámú területegység, ahol
csupán néhány tízen laknak. Ez a terület a Káposztásvölgyi út mentén található, ahol a
pécsbányai szegregátumhoz hasonlóan igen leromlott állagú épületek találhatóak, nagyrészt
munkanélküli lakossággal. A 2006-os felmérés szerint a lakások 38%-ában nincsen
fürdőszoba, 12%-ában pedig illemhely. A lakások közel negyede különösen elhanyagolt
állapotú, háromnegyede pedig közepesen gondozott. A lakosok eladósodottsága ellenben nem
akkora mértékű, mint a már vizsgált szegregátumokban és szegregálódó területeken, a
közüzemi és lakbérhátralékok összegének átlaga ugyanis nem éri el a háztartások
összjövedelmének átlagát (72%). Problémájára megoldást fog adni a szociális
városrehabilitáció, amely környezetét nagy mértékben fogja érinteni.
A szabolcsi szegregátumhoz közel található Szabolcsfalu. Összesen 14 ház található itt,
lakosságszáma alacsony. Főként társadalmilag hátrányos helyzetűek lakják.
Infrastrukturálisan fejlődik, az ISPA keretében valósul meg a területen víz és szennyvíz-
beruházás. A lakossági problémákra megoldást fognak jelenteni a város egészére
megfogalmazott beavatkozások mellett a szociális városrehabilitáció beavatkozásai is.
Megemlítendő, hogy a Szeptember 6. tér környékén, a Krúdy Gyula utca, valamint a Bródy
Sándor utca környékén is be van jelölve egy szegregálódó területrész, azonban 2001 óta ez a
terület sokat fejlődött, infrastrukturálisan megfelelően kiépített, kellemes környezettel,
26
magasabb presztízsű lakosokkal.
A felsorolt területek mindegyikének kialakulása hasonlóan történt, mint ami a pécsbányai,
valamint a szabolcsi szegregátum esetében volt: az egykori bányászkolóniákon az egykoron
élt bányászok folyamatosan elköltöztek, helyükre pedig alacsonyabb presztízsű lakosság
érkezett.
A Füzes területe szintén egy szegregációval érintett területrész a KSH adatok alapján,
azonban lakosságszáma minimális, mindössze 30 fő lakik a területen. Nagy mértékben
különbözik azonban a fentebb felsorolt szegregátumoktól, valamint szegregálódó területektől.
Infrastrukturálisan ugyanis kiépített, úthálózatát jelenleg újítják fel, emellett a víz, az
áramszolgáltatás, a szennyvízelvezetés kiépített. A lakosság összetétele is más: viszonylag
magas a felsőfokú végzettségűek aránya (7,7%), A foglalkoztatottak aránya is magas, az aktív
korúak 47,8%-ának volt munkája 2001-ben, a munkanélküliségi ráta ennek ellenére igen
magas (15,4%). A 12 lakásból 4 lakás önkormányzati fenntartású. A terület tehát lényegesen
jobb helyzetben van, mint a többi említett területrész, mind infrastrukturális, mind társadalmi
állapota rendezettebb azoknál, a KSH adatokkal ellentétben a valóságban ma már
szegregációval nem érintett.
Számos kisebb területrész található még a város környékén, amelyet a KSH kartogramja
szegregációval érintett területként jelöl. Ezek közül azonban számos szőlőhegyet, és ottani
présházakat jelöl, amelyek népességszáma minimális, sok esetben még a 10 főt sem éri el.
Ezek a térképen jelzett, érintett területek a következők: a Postavölgytől keletre jelzett 2
területrész, továbbá Hirden a Kerékhegy, Múrom szőlőhegye, valamint három kisebb terület a
Szabolcshegyen. Ezek mindegyike minimális lakosságszámmal rendelkezik, elsősorban
idősebb lakosokkal, akik valamilyen oknál fogva kiköltöztek a városból a szőlőkbe.
Társadalmilag ezért nem hasonlíthatóak össze a szegregátumok lakosságával, lakosságszámuk
pedig minimális, ezért a szegregáció veszélye ezeken a területeken nem áll fönn.
I.4.3.2. Egyéb, a KSH által jelölt területek
Ahogy már említettük, a KSH által kijelölt területek jelentős része intézményeket, vagy
iparterületeket jelöl. Ezek mindegyikének felsorolásától eltekintünk, felsoroljuk azonban
azokat a területeket, amelyek a 2001-es Népszámlálás alapján ugyan szegregálódó
területeknek voltak tekinthetőek, azonban mára helyzetük jobbra fordult. Ilyen területek
találhatóak a Patacs északi részén lévő domboldalon, amely ma már egy rendezett terület,
számos, jól karbantartott családi házzal. A Málom területén jelzett területek ma már szintén
27
rendezettek, a Sztárai M. út melletti területen lakópark épült. A Postavölgyben jelzett
területek ugyancsak rendezettek, családi házakkal, hasonlóan a Patacshoz.
I.4.4. A szegregátumok egészségügyi helyzete
Az egyes szegregátumokra specifikálva már felsoroltuk azokat a legjellemzőbb betegség-
formákat, amelyek az ott lakókat leginkább sújtják. A továbbiakban támaszkodunk egy 2001-
es egészségügyi felmérésre, amely a magyarországi roma populáció egészségügyi állapotának
jellemzőit vizsgálta2. Ez a dokumentum a következő megállapításokat teszi a roma
népességgel kapcsolatosan, amelyek szinte mindegyike jellemző nemcsak Pécs egész roma
lakosságára, hanem a szegregátumok roma népességére is.
- A romák körében végzett felmérés igazolja, hogy a romák egészségi állapota
kedvezőtlenebb a nem romákénál
- A depressziós tünetegyüttes valamely fokozata a romák 75%-át érinti
- A tartós egészségkárosodások előfordulása jelentősen nem magasabb, mint más
kutatásokban közzétett eredmények. A korrigálására szolgáló gyógyászati
segédeszközök igénybevételét jelentős mértékben akadályozza a vizsgált személyek
esetében az anyagi erőforrás hiánya.
- Az egészségi állapotot befolyásoló társadalmi és pszichoszociális tényezők közül
kiemelkedő szerepe van az iskolai végzettségnek, az anyagi helyzetnek, a gazdasági
aktivitásnak, a lakóhelyi környezetnek, a lakásviszonyoknak, a problémákkal való
megküzdési képességeknek. Ezek együttesen befolyásolják mind a testi, mind a
mentális megbetegedések megjelenését és tartóssá válását
- Az egészséget veszélyeztető kockázati tényezők összekapcsolódva, egymást erősítő
módon jelennek meg a vizsgált populáció körében, kialakítva és fenntartva az
egészségi állapot egy nehezen kezelhető szintjét. A rizikófaktorok közül a dohányzás,
a táplálkozási problémák, a prevenciós tevékenységek hiánya egyértelműen az
egészségi állapotot befolyásoló tényezőnek bizonyultak.
- Az eredmények azt jelzik, hogy a romák körében az alultápláltság miatti kóros
soványság feltűnően magas arányú.
2 Roma felnőtt népesség egészségállapota, egészség magatartása és a romák valamint az egészségügyi szolgálatok közötti
kapcsolat vizsgálata. Országos Egészségfejlesztési Intézet, 2001.
28
- A betegségekkel, egészségi problémákkal kapcsolatos megelőzési lehetőségekről, a
megkérdezetteknek 57%-a tudott beszámolni
- A cigány nők körében gyakoribb a spontán vagy művi vetélés
- Az ellátással a megkérdezettek többsége ugyan elégedett, de állapotuk javulásához
nem biztos, hogy elegendő orvosi segítséget kaphatnak
- A rossz egészségi állapotú romák a jelenlegi egészségügyi ellátó- rendszerben nem
jutnak hozzá, a magasabb színvonalú, szakellátást biztosító rendelésekhez
- Fekvőbeteg-ellátásban a kórházi tartózkodások hosszúak, a már kialakult állapot miatt
- A romák rossz anyagi helyzetük ellenére igyekeznek honorálni az orvosi
teljesítményeket, azon a szinten, ahová vélhetően későn és igen ritkán jutnak be
- Anyagi megterhelést jelent a családok felének a gyógyszervásárlás. A gyógyszertárak
elérhetősége sem problémamentes
- Az egészségügyi ellátás során nem mondhatjuk, hogy ritka vagy elkerülhető a romák,
enyhébb vagy súlyosabb mértékű megkülönböztetése
- Betegségek előfordulásának megoszlása a felmérés szerint:
o Szívbetegségek: 36,7% a vizsgált populáció szerint, 26% a háziorvosok szerint
o Mozgásszervi betegségek: 28,8% a vizsgált populáció szerint, 12% a
háziorvosok szerint
o Tápcsatorna: 15,2% a vizsgált populáció szerint, 13% a háziorvosok szerint
o Légzőszervek: 11% a vizsgált populáció szerint, 22% a háziorvosok szerint
- A halandósági ráta kétszer akkora a romák körében, mint a magyarországi összesített
adatok
- A leggyakoribb halálokok a szív- és érrendszeri, valamint a májbetegségek. A nőknél
gyakori továbbá az agyérbetegségek miatti halálozás, a férfiaknál pedig a légcső,
hörgők, tüdő rosszindulatú daganata következtében történő morbiditás.
- A szakrendelésekre történő utalások a háziorvosi megkérdezés adatai alapján is
nagyon alacsonyak.
- A háziorvosok tapasztalatai alapján, a kórházba kerülési arány a romák körében
jelentősen alacsonyabb. A szanatóriumi gyógykezelések elérése akadályozott
- A védőnők válaszai arra utalnak, hogy a roma gondozottak gyakrabban keresik fel az
orvost akut betegségekre utaló panaszokkal, és sokkal ritkábban szűrővizsgálatok vagy
egyéb nem akut állapotra utaló panasz miatt
29
- A védőnők az egészségi állapotot kedvezőtlenül befolyásoló tényezők közül a
dohányzást és a rossz táplálkozást emelik ki. Jellemző, hogy a felsoroltak mellett a
mentális problémák lehetősége igen kis súllyal merül fel
- A védőnők válaszai arra utalnak, hogy a rossz együttműködésért döntő többségük a
gondozottakat, illetve azok körülményeit teszi felelőssé
A megállapítások alapján tehát megállapítható, hogy a romák egészségügyi állapota
kedvezőtlenebb a nem romákénál. Körükben a halandósági ráta igen magas, gyakoriak a szív-,
a mozgásszervi, a tápcsatorna, valamint a légzőszervek betegségei. Az anyagi erőforrás
hiánya nem csupán gyakori alultápláltságot okoz, hanem erősíti a betegségek kialakulásának
kockázatát, hiszen emiatt a romák gyakran nem jutnak megfelelő gyógyszerekhez, magasabb
színvonalú szakellátáshoz.
A pécsi szegregátumok egészségügyi állapota nagyrészt hasonló ahhoz, mint ami az ország
egészének roma népességét jellemzi. Az egyes szegregátumok egészségügyi jellemzőit a
szegregátumok helyzetelemző részeinél már bemutattuk (1.4.2-es fejezet).
I.4.5. Az önkormányzati lakások területi elhelyezkedése
A Pécs Megyei Jogú Város Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programja kimondja, hogy a
lakások tulajdonosi szerkezete tekintetében a lakások 94%-a magántulajdonban van, és
mindössze 6%-os az önkormányzati tulajdonú lakások aránya. Az adatok nemcsak az európai
átlagtól (30-35%) való elmaradást mutatják, hanem más magyarországi nagyvárosokkal való
összehasonlításban is látható, hogy Pécs városában igen alacsony az önkormányzati tulajdon a
lakásállományon belül. Az önkormányzati tulajdonú lakások aránya a meszesi területen a
legmagasabb, a városrészen belül pedig a Meszesi lakótelep emelkedik ki 21%-kal. Az
önkormányzati tulajdonban maradt lakások építési technológia alapján két nagy csoportra
oszthatók, hagyományos és „panelos” technikával épített épületek. A panel-technikával
készült lakások legfőbb problémáit a fűtés, hőszigetelés, közüzemi szolgáltatások jelentik. A
hagyományos építésű ingatlanok műszaki állapota rendkívül leromlott, elavult, hiszen e
csoportba tartozó épületek 58%-a még 1949 előtti építésű, így a mai igényeket és építési
előírásokat messze nem elégítik ki. Az utóbbi csoportba tartozó ingatlanok felújítási munkái
csak nagyon gazdaságtalanul, óriási ráfordítások árán lennének elvégezhetők. A
rendszerváltás utáni években az önkormányzati és a vagyontörvény értelmében 24.000 lakás
került Pécs város önkormányzatának tulajdonába. A lakások értékesítése megkezdődött és
30
1996‐ra lényegében lezárult. Ekkorra 5000-nél is kevesebb lakás maradt önkormányzati
tulajdonban, ezek túlnyomó része szociális bérlakás. Az önkormányzati tulajdonú lakások
kezelője a PVV Zrt., amely a szociális bérlakásokat az önkormányzattal kötött szerződés
értelmében nem nyereség orientáltan üzemelteti. Az utóbbi években az önkormányzati
tulajdonú lakások száma kis mértékben ingadozik, ami annak köszönhető, hogy egy időben
ellentétes előjelű folyamatok zajlanak. A lakások értékesítése mellett, zajlik a visszavásárlás
és a lakásépítés is. A lakásbérleményeket magában foglaló épületek tulajdonosi összetétele
vegyes képet mutat. Legjellemzőbb a vegyes tulajdonú közös képviselős forma (55%), ami a
lakásállomány elszórt elhelyezkedéséből adódik. A tisztán önkormányzati tulajdonú épületek
aránya nagyon alacsony, mindössze 24%.
Az önkormányzati lakások megoszlását a városon belül a következő ábra mutatja be.
35%
31%
13%
11%
10%
Belváros + Pécs Dél 1. Pécs Dél 2. Meszes
Uránváros Csatolt falvak
10. ábra: az önkormányzati lakások megoszlása Pécs területén (2007)
Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Hosszú- és Középtávú Stratégiája, 2007.
A bérlakások városrészenkénti megoszlása egy arányos területi elrendeződést mutat. A
lakáskörzetek városrészekhez nem igazodó kijelölése miatt az átfedés nem tökéletes és a
Belvárost, valamint a Pécs Dél 1. városrész együtt kerül bemutatásra. Ezért ez a két összevont
városrész képviseli a legnagyobb hányadot (35%), de önmagában a Pécs Dél 2. városrész
31
foglalja magába a legtöbb bérlakást. A többi városrész egységesen 10% körüli arányban
részesül a bérlakásokból.
A lakások bérbeadásának többféle jogcíme lehet. A bérbeadás történhet:
- szociális jelleggel
- nem szociális jelleggel
- üresen álló, felújításra szoruló lakások pályázat útján történő hasznosítása
- bérlőkiválasztás, bérlőkijelölés útján
- lakásgazdálkodási feladatok keretében (bérlőtárssá nyilvánítás, megüresedett
társbérleti lakrész bérbeadása, bérleti jogviszony folytatása, lakáscsere szerződés
jóváhagyása, tartási szerződés létesítése, nem lakás céljára történő bérbeadása,
albérletbeadás)
- átmeneti elhelyezés céljára
- közérdekű feladtok megoldására
- garzonházi lakás bérbeadása
- fecskeházi lakás bérbeadása
- nyugdíjasházi lakás bérbeadása
- jogszabályi kötelezettség, hatósági határozat, bírói ítélet alapján történő bérbeadás
A szegregátumok területének többségében szociális bérlakások találhatóak. Azon pécsi 5 éve
bejelentett lakcímmel rendelkező nagykorú magyar, európai uniós illetve állandó letelepedési
engedéllyel rendelkező egyéb külföldi állampolgár jogosult szociális helyzete alapján
szociális jellegű_bérlakás bérbevételére, akinek az egy főre jutó havi – jövedelemadóval
csökkentett - átlagjövedelme a bérbeadást megelőző_ 12 hónap alatt -egyedülálló esetében
nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét, - közös
háztartásban élők esetében a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum kétszeresét.
Szociális jellegű bérlakás bérletére való jogosultság megállapításánál a szociális helyzetet és a
vagyoni viszonyokat együttesen kell figyelembe venni.
I.4.6. A város és a szegregátumok szociális ellátórendszere, szociális segélyezések
Mivel a roma lakosság körében a munkanélküliség igen jellemző, gyakran egyedüli bevételi
forrásuk a segélyezésekből ered. A következőkben a város segélyezési, szociális rendszerét
tekintjük át.
A város szociális ellátórendszerében jelentős szerep jut a rendszeres anyagi támogatásoknak,
32
mint az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási
díj, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
tanulói bérlettámogatás, közgyógyellátás. Ezek közül legnagyobb számban a rendszeres
szociális segély (878 fő), a közgyógyellátási igazolvány (6282 fő), illetve a rendszeres
családvédelmi támogatás (több mint 6000 család) folyósítása történik meg rendszeresen. A
pénzbeli ellátásokon túl természetbeni szociális ellátást nyújtanak lakásfenntartási támogatást,
átmeneti-, és temetési segély címén.
Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma 2006-ban átlagosan 1136 fő volt, havonta
átlagosan 16 ezer forint jutott egy főre. A valóban rászorulók számára a segély biztosított.
Legnagyobb számban a lakásfenntartási támogatásban részesültek Pécs egészében, 2006-
ban összesen 184 fő kapott pénzbeli támogatást, további 4600 fő pedig természetbeni
támogatást. A támogatás a lakásfenntartási kiadásokhoz járul hozzá oly módon, hogy a
közüzemi szolgáltató felé menő számlán kerül az összeg jóváírásra.
Ápolási díjban azon személyek részesülhetnek, akik önmaga ellátását biztosítani nem képes
állandó és tartós felügyeletre szoruló, súlyosan fogyatékos, vagy beteg személy ápolását
végzi. 2002-ben összesen 294 fő részesült ilyen támogatásban Pécsett.
Átmeneti segélyt azok kaphatnak, akik a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe
kerültek, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek. 2006-ban
összesen 3144 ő részesült ebben a segélyben (egy főre átlagosan 6400 Ft jutott),
Közgyógyellátásban alanyi, normatív, valamint méltányossági alapon részesülhetnek azon
személyek, akik az egészségi állapot megőrzése érdekében kiadásaik csökkentéséhez
közgyógyellátási igazolványt kapnak. A jövedelemhatár 6000 Ft/hónap gyógyszerköltség
felett van, a növekvő jövedelmek miatt azonban egyre többen esnek ki ebből a körből. 2006-
ban összesen 5894 fő rendelkezett ilyen igazolvánnyal.
A szociális ellátás intézményeit három egyesített szociális intézmény, egy idősek otthona,
egy integrált nappali szociális intézmény látja el, ezen túl a városban megtalálható
mozgáskorlátozottak nappali, valamint bentlakásos ellátását biztosító intézmény, a
hajléktalanok ellátását biztosító intézmények, továbbá nem önkormányzati intézmények is
segítik a lakosság szociális ellátását. Az intézményhálózatról általában elmondható, hogy
kiépült, és képes kezelni lényegében valamennyi, a nagyvárosokra jellemző szociális
problémát, ugyanakkor kapacitásai sok esetben nem kielégítőek.
Mivel a szegregátumok területeire nem állnak rendelkezésre szociális segélyezési adatok,
33
ezért egy nagyobb területi egység segélyezési adatait tudjuk csak bemutatni. A város szociális
intézményrendszere területileg négy egységre oszlik, ezek közül az I. számú Területi Szociális
Központ területébe (Keleti Városrész) mind az 5 szegregátum beletartozik. Ezen a nagyobb
területen a következőképpen oszlottak meg a segélyezések 2008 elején:
- rendszeres szociális segélyben részesült 451 fő (a terület lakosságának 3%-a, a város
egészében 0,7%)
- ápolási díjban 124 fő (a terület lakosságának 0,8%-a)
- lakásfenntartási támogatásban 1044 fő (a terület lakosságának 7%-a, a város
egészében 3%)
- átmeneti segélyben 902 fő (a terület lakosságának 6%-a, a város egészében 2%)
- közgyógyellátásban 123 fő (a terület lakosságának 0,8%-a, a város egészében 3,7%)
- temetési segélyben 123 fő (a terület lakosságának 0,8%-a)
A városrészben tehát a legnagyobb arányban a lakásfenntartási támogatásban részesülők
vannak jelen, valamint szintén nagyobb arányt képvisel az átmeneti segélyezési forma. Közel
félezer ember kap rendszeres szociális segélyt, a további főbb segélyezési formákban viszont
csak igen kevesen részesülnek. A város egészének adataival összehasonlítva megállapíthatjuk,
hogy a területen a segélyezettek aránya jóval magasabb, mint a város egészében.
A város hátrányos helyzetű lakosainak, közöttük a szegregátumokban lakók számára nyújt
folyamatos segítséget a Családsegítő Szolgálat, amely többek között adósságkezeléssel,
szociális támogatásokkal, a fiatalkorúak számára programok szervezésével, illetve további
szolgáltatásokkal segíti a hátrányos helyzetű lakosságot. Szoros kapcsolatban állnak a Roma
Integrációs Szervezettel is, akikkel több közös programot alakítottak már ki. Számos
szolgáltatás közvetítésében vesznek továbbá részt a hátrányos helyzetű lakosok irányában.
A város hátrányos helyzetű lakosai számára nyújt nagy segítséget a több mint 10 éve működő
Khetanipe Egyesület, amely az elmúlt években számos szociális segítséget nyújtott az arra
rászorulók részére. Egyfelől szociális adminisztrációkat végzett, mely az egyik leggyakrabban
igénybe vett segítségnyújtási forrása az egyesületnek. Egy szakképzett munkatárs napi 8
órában fogadta az ügyfeleket, hogy kérelmek, nyilatkozatok megírásában, adatlapok
kitöltésében, szociális segélyek, járadékok igénylésében segíthessék a klienseket. Emellett
támogató nyilatkozatokkal, ajánlásokkal segítik az ösztöndíjakra pályázó fiatalokat; a tél
közeledtével pedig igyekeznek a leginkább rászorultaknak ingyenes tűzifát, ruhákat,
34
élelmiszercsomagokat, bútorokat stb. előteremteni. A „SZOCINFO-HÁLÓ” – „Kistérségi
szociális hálózat” (HEFOP-2.2.1-06-1)projekt 2007-ben indult. A projekt Baranya megye
két hátrányos helyzetű (pécsi és szigetvári) kistérségében tevékenykedő szociális
szakembereket és önkénteseket segíti, hogy ügyfeleik/klienseik/gondozottjaik sikeres
elhelyezkedése, munkaerő-piaci (re)integrációja érdekében számukra alapvető munkaerő-
piaci ismeretek adhassanak át. Mindezt egy elemeiben egymásra épülő képzéssorozat révén
kívánják biztosítani, amely összehangoltságával és komplexitásával járul hozzá a kitűzött cél
eléréséhez. A résztvevő szakemberek és önkéntesek alapvető munkaerő-piaci ismereteket, az
eredményes álláskereséshez gyakorlatban is jól alkalmazható technikákat, a hatékony
konfliktuskezeléshez mediációs technikákat, a személyiségfejlesztéshez, ill. a kiégés
megelőzéséhez szükséges eszköztárat és módszereket, alapvető számítástechnikai tudást, a
források elérése érdekében pályázatíráshoz szükséges elméletet és gyakorlatot, valamint
romológiai és EU-s ismereteket szerezhetnek/sajátíthatnak el. A projekt 9 hónap futamidejű,
2007. augusztus 1-jétől 2008. április 30-ig tart. A „BaRo-Méter” – Út a baranyai romák
EU-s integrációjához (NCA-NK-07-D) projekt 2007. december 1-jével indítottuk 6
hónapos időtartamban, amely a Baranya megyében (és a régióban) tevékenykedő – elsősorban
roma – civil szervezetek számára nyújt támogatást a gyakorlatban is jól használható ismeretek
átadásán, elsajátíttatásán és tanácsadási tevékenységen keresztül az EU-s pályázati
lehetőségek megismeréséhez (a forráskereséshez), az EU-s pályázatok előkészítéséhez (a
forráslehíváshoz), vagyis a hatékony pályázatkereséshez, a pályázatíráshoz, a pályázati
kultúra emeléséhez..Ezt a célt egy olyan képzési és tréningsorozattal és folyamatos
(személyes, telefonos és on-line) tanácsadási szolgáltatással kívánják elérni, amely alapján a
hozzánk forduló, és programra igényt tartó kb. 20-25 roma (és nem roma) civil szervezet az
időközben kiírásra kerülő pályázati felhívások alapján megfelelően jó színvonalú és
átgondoltan megtervezett projektterveket készíthetnek el. Az egyesület továbbá
hagyományőrző és identitáserősítő nyári tábort is szervez pécsi roma általános iskolás
gyermekek számára. Ennek keretében A gyerekek a délelőtti kötött programok keretében
személyiség- és képességfejlesztő és roma/cigány hagyományőrző foglalkozásokon vesznek
részt, amelyek során játékosan tanulták a beás illetve a romani nyelvet, megismerkednek a
roma/cigány közösségek hagyományaival, zenekultúrájával. A délutáni órák a nyári örömök
jegyében telnek, strandolási, kirándulási és játékos vetélkedési lehetőségek közül
választhatnak a gyerekek. Este közös énekléssel, táncolással zárják a napot.
A „RoCiKa” -„Roma Civil Kerekasztal” projekt keretében a helyi roma civil társadalom
35
érdekérvényesítő képességét fejlesztik. Ennek keretében a különböző célcsoportok érdekében
tevékenykedő roma civil szervezetek (és cigány kisebbségi önkormányzatok) humán-
erőforrás fejlesztését, menedzsment-, valamint szociális és egyéb szolgáltató-kapacitásuk
bővítését végzik. Továbbá a helyi érdekeket megjelenítő új roma civil szervezetek
létrehozásának elősegítése, a különböző roma szervezetek közötti partnerség erősítése,
fejlesztése, az egyes szervezetek által önállóan, ill. közösen megvalósítandó projektek
kezdeményezése, segítése is cél.
A „Kheta-Kapocs” projekt célja a Khetanipe Egyesület (bázis-szervezet) és a helyi
igényekre azonnal reagálni tudó, fejlődőképes helyi vezetők és szervezetek közötti, a
szükségleteknek megfelelően kialakult kapcsolat fenntartása és fejlesztése. Az egyesület
szakmai tudása és tapasztalatainak átadásával a helyi cigányság életkörülményeit
megváltoztatni nem lehet közvetlenül, azonban a már létrejött kapcsolataink helyi képviselőit
késztetni lehet arra, hogy közvetetten változtatni tudjanak a cigányság helyi megítélésében,
melynek következményeként – hosszabb távú célként - a romák a helyi társadalomban is
elfoglalhatják méltó helyüket.
I.4.7. A szociális ellátórendszerrel kapcsolatban lévő szervezetek
Az önkormányzat -a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi lll. Tv.
120.-121.§-nak, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXl. tv. 97.§-ának rendelkezései alapján- az egyes személyes gondoskodást nyújtó szociális
és gyermekjóléti ellátásokat, ellátási szerződés útján, civil szervezeteken keresztül valósítja
meg.
Az ellátási szerződések értelmében az alábbi szervezetek, látják el az átvállalt önkormányzati
feladatokat.
1.) Fogd a Kezem Alapítvány
A Pécs, Kovács Béla u. 10. sz. alatt, saját tulajdonú ingatlanban 30 férőhelyes nappali ellátást
biztosít, a férőhely erejéig az iskolából kikerült 16 éven felüli, illetve tankötelezettség alól
véglegesen felmentett középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalok részére, a Sztv 77. §-a alapján.
2.) Ifjúságért Egyesület
A gyermekjóléti alapellátás keretébe tartozó családok átmeneti otthona ellátást működtet a
Pécs, Major u. 2. sz. alatti, a Pécs, Mária u.1.sz. alatti, valamint a Pécs, Szabadságharc u. 5.
36
sz. alatti, Pécs, Lánc u. 2. szám alatti, valamint a Pécs, Debreczeni M. u. 22. szám alatti
ingatlanokban -2008. évtől- összesen 79 fő (gyermekek és felnőttek együtt) elhelyezését tudja
biztosítani.
3.) INDIT Közalapítvány
A Közalapítvány ellátja 150 fő tekintetében a szenvedélybetegek közösségi ellátását és
nappali ellátását –BuliSegély Szolgálat, „AlternAtívA-Pécs”, „TÉR” Közösségi Szolgálat
keretében- a Pécs, Hungária u. 5. szám alatt a Pécs, Szendrey J. u. 6. szám alatti, a Pécs,
Gorkij u. 1. szám alatti és a Pécs, Kazinczy u. 6. szám alatti ingatlanokban, valamint utcai
szociális munkát végez.
4.) Kerek Világ Alapítvány
A Pécs, Gesztenyés u. 2. sz. alatti önkormányzati ingatlanban 25 férőhelyes nappali ellátást
működtet mozgásfogyatékos gyermek- és fiatalkorúak (6-18 évesek) részére, valamint két
telephelyen támogató szolgáltatást nyújt.
5.) Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja
Az MMSZ a tulajdonában lévő, Pécs, Apafi u. 101. szám alatti ingatlanban működtet:
- támogató szolgáltatást, a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátásra, a
Szt. 65/C. §-a alapján, és
- tanyagondnoki szolgáltatást, Pécs Megyei Jogú Város egyéb belterülete, Pécs,
István-akna területén, a Szt 60. §-a alapján.
- 70 fő étkeztetést, a Szt. 62. §-a alapján, és
- nappali ellátást 25 fő súlyos értelmi fogyatékos és halmozottan sérült gyermek és
fiatalkorú személy részére, a Szt. 65/F. §-a alapján
Pécs, Janus P. u. 6. szám alatti ingatlanban működtet:
- támogató szolgáltatást, a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátásra, a
Szt. 65/C. §-a alapján.
- nappali ellátást 50 fő hajléktalan személy részére, a Szt. 65/F. §-a alapján.”
6.) Támasz Alapítvány
A hajléktalanok ellátását biztosítja:
- 250 férőhelyes népkonyhát és 250 fős nappali melegedőt működtet a Pécs, Hársfa
37
u.2. sz., Sándor u.1.sz. alatti, valamint a Pécs, Dombay J. u. 8. szám alatti ingatlanban (ebből
100 fő ellátására a Dombay J. u. 8. szám alatti ingatlan átalakítását követően nyílik mód),
- 40 férőhelyes férfi átmeneti szállást működtet a Pécs, Edison u.28. sz. alatt, 20 fős
női átmeneti szállást a Pécs, Bittner A.u.80. alatt,
- 50 férőhelyes hajléktalanok ápoló otthonát a Pécs, József A. u. 10. sz. alatt,
- 70 férőhelyes férfi éjjeli menedékhelyet tart fenn a Pécs, Gomba u. 7. sz. alatt,
- 2008. évtől hajléktalan centrumot alakított ki Pécs, Dugonics u. 24. szám alatti
telephelyén
- valamint utcai szociális munkát végez.
Az intézményi ellátásokat az Alapítvány többségében önkormányzati ingatlanokban
biztosítja.
7.) Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas
A szervezet ellátási szerződéssel nem rendelkezik, azonban támogatási szerződés alapján
hajléktalan ellátó rendszerük évek óta kap támogatást. 90 fő hajléktalan étkeztetését látja el a
kertvárosi Szent Erzsébet u. 4. sz. alatt, illetve a Pálos Templomnál. Januártól júniusig
főzőkonyhát működtetnek, júliustól decemberig elsősorban teáztatás és tartós élelmiszer, vagy
nem romlandó étel kiszolgálását biztosítanak.
8.) UWYTA Kht:
Családok átmeneti otthonának működtetésére vonatkozó ellátási szerződése 2007. december
31. napjával megszűnt. Az ellátást az Ifjúságért Egyesület veszi át.
I.4.8. Oktatási szegregáció
A szegregátumok lakosságára nagymértékben jellemző az a tény, hogy körükben az
iskolázottság általában véve igen alacsony fokú, döntő többségüknek maximálisan nyolc
általános iskolai végzettsége van. Napjainkban ilyen végzettséggel érvényesülni a
munkaerőpiacon nagyon nehéz, visszatérni a munka világába sok esetben szinte lehetetlen.
Ebben hosszabb távon is változást szinte csak az oktatással, szakképzéssel lehet elérni. A
szegregáció folyamatát azonban mélyíti, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok szegregációja,
különválasztása a többségi társadalomtól már igen korán, az óvodai, illetve általános iskolai
oktatás területén megkezdődik. A számukra kialakított oktatási rendszerből fakadóan a munka
38
területén fennálló esélyek minimálisak, az oktatásból kikerülő fiatalok gyakran munka nélkül
találják magukat, a társadalmi szegregáció tehát egy olyan hátránnyal párosul, amely a nem
megfelelő végzettségből adódóan a munkakeresés lehetőségeit nehezíti, vagy éppenséggel
lehetetleníti el. A speciális nevelési igényű gyermekeket nevelő intézményekbe, osztályokba
bekerülő fiataloknak a legtöbb esetben esélyük sincsen arra, hogy a velük egykorú, „normál”
oktatásban részesülő fiatalok közé kerüljenek be, így már korán elvágják előlük a lehetőséget
attól, hogy a munkaerőpiaci feltételeknek megfelelő végzettséget szerezhessenek.
I.4.8.1. A szegregáció mértéke az óvodákban
Pécsett összesen 10 óvodai intézmény működik, összesen 55 feladatellátási hellyel. Az
óvodába beiratott gyermekek száma 2007-ben 4408 fő volt, közülük 250 fő volt halmozottan
hátrányos helyzetű, ami 5,6%-os, viszonylag alacsony értéket jelent. A városi intézmények
közül a keleti városrész óvodáiban figyelhető meg, hogy az óvodások között magasabb
arányban vannak jelen a halmozottan hátrányos helyzetű diákok. Az óvodákhoz hasonlóan az
általános iskolák folyamatai is hasonlóan alakultak, ennek részletesebb taglalását a következő
fejezet tartalmazza.
I.4.8.2. Az oktatási szegregáció az iskolai adatok tükrében
Pécsett 2007-ben az integrált intézmények tagintézményeivel együtt összesen 33 általános
iskola működött (az integrált intézmények száma 14). A városi intézmények beiskolázási
körzeteik alapján Pécsen túl a kistérség településeit is ellátják. A kistérségi gyermekek
szállításáról több iskolabusz is gondoskodik, míg a pécsi iskolák a városból
tömegközlekedéssel könnyen elérhetőek.
Az intézmények összesített adatai szerint 2007-ben 729 fő volt halmozottan hátrányos
helyzetű a 9885 tanulóból, ami 7,3%-os részarányt jelent. A speciális nevelést igénylő tanulók
száma 589 fő volt, az összes tanuló 5,9%-a.
Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint
Tanulólétszám az intézményben
Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
OM azonosító
Intézmény neve
Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH
027249 Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Belvárosi Általános Iskolája
602 0 6 602 0 6 0 0 0 0 0
39
Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint
Tanulólétszám az intézményben
Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
OM azonosító
Intézmény neve
Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH
027249 Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Felső Vámház Utcai Általános Iskolája
293 100 7 293 100 7 0 0 0 0 0
027249 Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Jókai Mór Általános Iskolája
640 0 0 640 0 0 0 0 0 0 0
027249 Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Mátyás Király Utcai Általános Iskolája
230 15 4 230 15 4 0 0 0 0 0
027230 Budai Városkapu Iskola – Bártfa utcai Általános Iskola
288 0 7 288 0 7 0 0 0 0 0
027230 Budai Városkapu Iskola – Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola
591 215 17 591 215 17 0 0 0 0 0
027230 Budai Városkapu Iskola – Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
356 55 12 356 55 12 0 0 0 0 0
027230 Budai Városkapu Iskola – Vasas-Somogy-Hird Óvoda és Általános Iskola
547 90 23 547 90 23 0 0 0 0 0
027261 Megyervárosi Iskola – Ankikó Utca
360 6 6 360 6 6 0 0 0 0 0
027261 Megyervárosi Iskola – Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola
909 17 2 909 17 2 0 0 0 0 0
027261 Megyervárosi Iskola – Illyés Gyula Általános Iskolája és Óvodája
407 28 64 407 28 64 0 0 0 0 0
027261 Megyervárosi Iskola – Testvárvárosok Terei Általános Iskola
591 8 3 591 8 3 0 0 0 0 0
038444 Éltes Mátyás Általános Iskola
339 1 338 0 0 0 0 0 0 338 1
027240 Miroslav Krleza Horvát Óvoda és Általános Iskola
58 0 0 58 0 0 58 0 0 0 0
027246 Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola – Testnevelési Általános és Középiskolája
672 1 2 672 1 2 0 0 0 0 0
027246 Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola – Báni Donát Úti Általános Iskola
529 49 11 529 49 11 0 0 0 0 0
027246 Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola – Jurisics Utcai
205 2 5 205 2 5 0 0 0 0 0
40
Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint
Tanulólétszám az intézményben
Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
OM azonosító
Intézmény neve
Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH
Általános Iskolája
027246
Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola – Pázmány Péter Utcai Általános Iskola és Óvoda
340 7 9 340 7 9 0 0 0 0 0
027246 Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola – Köztársaság Téri Intézményegység
607 6 24 607 6 24 0 0 0 0 0
027399 Apáczai Nevelési Központ 1. sz. iskola
826 12 0 572 10 0 254 2 0 0 0
027399 Apáczai Nevelési Központ 2. sz. iskola
476 33 49 476 33 49 0 0 0 0 0
027399 Apáczai Nevelési Központ Pécs-Pogány
19 0 0 19 0 0 0 0 0 0 0
2. táblázat: Az általános iskolák integráltsági foka (2007)
Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal
A táblázatból látható, hogy a városban összesen négy olyan tagiskola található, ahol a
halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya magasnak tekinthető, meghaladja a 10%-ot. A
Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Felső
Vámház Utcai Általános Iskolájában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 34%,
ebbe a tagintézménybe járnak többnyire a vágóhídkörnyéki szegregátum diákjai. A Budai
Városkapu Iskola – Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában a halmozottan hátrányos
helyzetű diákok aránya 36%, ez a tagintézmény fogadja a szabolcsi szegregátum diákjait is. A
Budai Városkapu Iskola – Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási
Intézmény halmozottan hátrányos helyzetű diákjainak aránya 15%, amely a pécsbányai,
valamint a két gyárvásrosi szegregátum diákjait is fogadja. A Budai Városkapu Iskola –
Vasas-Somogy-Hird Óvoda és Általános Iskola halmozottan hátrányos helyzetű diákjainak
aránya 16%, Vasas, Somogy, Hird településrészek diákjainak iskolája.
A szegregáció felszámolása végett szükséges feladat, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek kortársaikkal közösen, egy intézményen belül vegyenek részt a nevelés
folyamatában, természetesen a szükséges többlet nevelést számukra biztosítva. Ezt azonban
több folyamat is hátráltatja, egyfelől a közoktatásban dolgozók szemlélete, módszertani
41
kultúrája gyakran nem felel meg a hátrányos helyzetű fiatalok nevelési igényeinek. Másfelől
jelentős probléma, hogy a szegregátumokban, illetve szegregálódó területeken elő
halmozottan hátrányos helyzetű diákok a beiskolázási körzetek hatására jórészt ugyanabba az
iskolába járnak, ott kiemelt arányt képviselve a teljes tanulói létszámból.
I.4.8.3. A városi szegregátumok lakosságát érintő oktatási helyzet
A város általános iskolái között a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya a Budai
Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú
Művészetoktatási Intézmény három tagintézményében, a Csokonai Vitéz Mihály Általános
Iskolában (36%), a Szieberth Róbert Általános Iskolában (15%), a Somogy-Vasas-Hird
Általános Iskolában (16%), ezeken kívül a Városközponti Óvoda, Általános Iskola és
Művészetoktatási Intézmény Felsővámház Utcai Álalános Iskolájában kimagasló (34%). A
város többi iskolai intézményében a szegregáció nem jellemző, egyik iskolában sem éri
ugyanis el a 10%-ot a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya. A város
szegregátumainak diákjai is ezekbe az intézményekbe járnak.
Az Budai Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú
Művészetoktatási Intézmény egyes osztályai között is tapasztalható szegregáció:
Évfolyam HHH tanulók aránya az egyes osztályokon belül
1. 21,1% – 19,1% – 0% – 13,6% – 0% – 70% – 30,7% – 50% – 45,8% – 73,3% – 83,3%
2. 17,4% – 10% – 0% – 25% – 50% – 30,8% – 34,6% – 37% – 75%
3. 33,3% – 20% – 10,5% – 9,5% – 0% – 20% – 28,6% – 31,8% – 27,3% – 60%
4. 30% – 13,3% – 15,4% – 4% – 5% – 33,3% – 42,9% – 29,6% – 30,8% – 33,3%
5. 8,7% – 20% -5,9% – 0% – 8,3% – 36,8% – 33,3% – 34,6% – 52,6%
6. 10% – 8% – 12,5% – 9,4% – 32% – 23,3% – 20% -25%
7. 17,1% – 12,9% – 5% – 0% -12,5% – 44,4% – 26,7% – 30% – 47,1%
8. 8,7% – 4,8% – 13,9% – 4,3% – 7,1% – 14,3% - 10%
3. táblázat: HHH tanulók aránya az egyes osztályokon belül a Budai Városkapu tagintézményeiben (%) (2006)
Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése
A táblázatból látható, hogy az egyes osztályokon belül igen magas arányban vannak jelen a
42
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. Ennek oldása mindenképpen fontos feladat.
Az intézmény lemorzsolódási mutatója az országos átlag fölött van. A 2005/2006-os tanévben
az évismétlők száma összesen 53 fő volt, arányuk 3,2%, az országos átlag ezzel szemben
2,11%. 250 főnél többet hiányzó gyermekek száma 33 fő volt, ez az összes diáknak 2,1%-a
(az országos átlag 0,37%). A lemorzsolódás nagyobb arányán tehát javítani szükséges,
elsősorban olyan tanítási módszerek kidolgozásával, amely figyelembe veszi a halmozottan
hátrányos helyzetű diákok sajátos nevelési igényeit is. Ennek megoldásában az lehet nagy
segítség, ha az ifjúságvédelmi felelősök külön-külön minden gyermekkel külön tartják a
kapcsolatot. A lemorzsolódás megoldására vonatkozó konkrét beavatkozásokat a 2008.
folyamán elkészülő városi Oktatási Esélyegyenlőségi Terv tartalmazni fogja.
Az intézményben a továbbtanulási mutatók is eltérnek az országos átlagtól. A 2005/2006-os
tanévben az összes diák 41,5%-a, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek pedig 20%-a
szakiskolában tanult tovább (az országos áltag 19%), míg szakközépiskolában a végzősök
27,7%-a, addig a halmozottan hátrányos helyzetűeknek csupán 3%-a tanul tovább (az
országos átlag 43,1%). Gimnáziumban az összes diák 28,2%-a, a halmozottan hátrányos
helyzetűeknek pedig mindössze 4%-a tanul tovább (az országos átlag 36,6%). Speciális
szakiskolában ezek az arányok 5%, illetve 9% (az országos átlag 1,3%). Míg az összes
diáknak 5%-a nem tanul tovább, addig ez az arány a halmozottan hátrányos helyzetűek
esetében 12%. Megállapíthatjuk tehát azt, hogy az intézmény halmozottan hátrányos helyzetű
diákjai körében a továbbtanulási arányok nagy mértékben eltérnek a teljes iskoláskorúak
arányaitól: jóval nagyobb arányuk tanul tovább szakiskolában, illetve egy részük egyáltalán
nem is tanul tovább, míg szakközépiskolába és gimnáziumba csak nagyon kis hányaduk
jelentkezik. Igen nagy probléma tehát, hogy ezek a tanulók ha tovább is tanulnak, főképpen
olyan képesítést fognak csak szerezni, amelyek a kor követelményeinek kevésbé felelnek
meg, ezzel munkapiaci érvényesülésük is jelentős mértékben csorbulni fog.
A pécsbányai, valamint a két gyárvárosi szegregátum diákjai a Szieberth Róbert Általános
Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménybe, mint tagintézménybe járnak. Ez az iskola
első körben 2003/2004-es tanévben kapcsolódott be a Integrációs Pedagógiai rendszer
kiépítésébe, majd a kompetencia alapú oktatásba is. Az iskola célja, hogy megvalósuljon egy
olyan nevelési-oktatási program, amely segíti a HHH gyermekeket abban, hogy a nehéz
szociális körülményeik ellenére megtalálják az életben való boldogulás útját. 2007-ben
pályáztak a HHH tanulók után igényelhető támogatásra. A 2007 nyarán létrejött társulás
miatt, nagy valószínűséggel nem jogosultak erre, ami jelentős mértékben befolyásolja a már
43
megkezdett programok működését. Az iskola bekapcsolódott az Útravaló ösztöndíj
programba, emellett jól működik a roma ösztöndíj program is. Az iskola környezeti
csoportjaival, a CKÖ-vel is jó kapcsolatot ápolnak. Fontos feladat az iskolai hiányzások
csökkentése is.
A tagintézmény egyes osztályai közötti szegregációt mutatja az alábbi táblázat. Látható, hogy
az egyes osztályokon belül jelentős különbség nem tapasztalható, minden osztályban
maximum 6 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló van, szegregált osztály nincsen.
Gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály3
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HHH SNI
1.a. 19 fő 4 -
1.b. 21 fő 4 -
2.a 23 fő 4 -
2.b. 20 fő 2 -
3.a. 15 fő 5 2
3.b. 20 fő 4 2
4.a. 20 fő 6 3
4.b. 15 fő 2 -
5.a. 23 fő 2 2
5.b. 25 fő 5 1
6.a 20 fő 2 1
6.b. 25 fő 2 -
7.a. 35 fő 6 -
7.b. 31 fő 4 -
8.a 23 fő 2 1
8.b. 21 fő 1 -
4. táblázat: HHH tanulók aránya az egyes osztályokon belül a Szieberth József tagintézményben (%) (2006)
Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése
A szabolcsi szegregátum diákjai a Csokonai Vitáz Mihály Általános Iskola és Szakiskolába
járnak. Az iskola több nagy pályázaton is nyert (PHARE, HEFOP 2.1.3, 3.1.3, OM címzett
3 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
44
támogatás) Elsők között kapcsolódtak be a Lépésről-lépésre programba. Testnevelés és angol
tantárgy keretén belül nívócsoportos oktatást szerveznek. A csoportot képességek szerint
bontják. A FUND művészeti oktatás keretén belül cigánytáncot tanulhatnak. A halmozottan
hátrányos helyzetű diákok aránya az egyes évfolyamokat tekintve folyamatosan növekszik:
jóval magasabb az első két évfolyam osztályai között, mint a felsőbb évfolyamokban.
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály4
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HHH SNI
1.a. 24 12 -
1.b. 24 11 1
1.c. 15 11 -
1.sz. 18 15 -
2.a. 26 9 -
2.b. 27 10 2
2.sz 16 12 1
3.a 22 7 2
3.b 22 6 1
3.sz. 15 9 1
4.a 27 8 2
4.b. 26 8 1
4.sz. 18 6 1
5.a 27 9 -
5.b. 26 9 1
5.sz. 19 10 1
6.a 30 7 -
6.b. 30 6 -
6.sz 20 5 -
7.a 30 8 -
7.b 30 9 1
7.sz. 17 8 -
8.a. 21 3 -
8.b. 20 2 1
8.c. 20 5 -
8.sz. 21 10 1
5. táblázat: HHH tanulók aránya az egyes osztályokon belül a Csokonai Vitéz Mihály tagintézményben (%) (2006)
4 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
45
Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése
Ahogy már láttuk, Vasas-Somogy-Hird területén számos szegregálódó terület található. A
szegregálódás az iskolai adatokból is látható, hiszen a tagintézménybe járók 16%-a
halmozottan hátrányos helyzetű. Az egyes osztályokon belüli HHH arányt a következő
táblázat mutatja be. Ahogy a többi említett iskolánál is jellemző, a HHH gyermekek nagyobb
aránya az alsóbb évfolyamokra jellemző.
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály5
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HHH SNI
Kis csop. Vasas 22
Kis csop. Somogy 18
Középső Hird 22 1
Középső Vasas 27
Középső Somogy 17
Nagy csop. Vasas 19
Nagy csop. Somogy 19 2
Nagy csop. Hird 17
1V. 13
1.S 17 12
1 H 13 4
2 V. 16 4
2 S. 22 11
2 H 13 4
3 V 21 0
3 S 15 3
3 H 14 4
4 V 20 1
4 S 12 4
4 H 14 6
5 V 24 2
5 S 19 7
6 V 32 3
6 S 25 8
7.V 24 3
5 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
46
7 S 18 8
8.a.V 23 1
8.b. V 14 1
8.S. 17 4
6. táblázat: HHH tanulók aránya az egyes osztályokon belül a Vasas-Somogy-Hird tagintézményben (%) (2006)
Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése
Az iskolát használók túlnyomórészt munkanélküli szülők gyermekei. A pedagógusok
munkáját a befogadó, elfogadó magatartás, a fejlesztés iránti elkötelezettség jellemzi. Pályázat
nyerteseként bekapcsolódtak a kompetencia alapú oktatásba. Sokszínű programot
biztosítanak, melyhez minden gyermek egyformán hozzáférhet. Bekapcsolódtak az Útravaló
programba, valamint az Arany János programba. Működik a cigány ösztöndíj rendszer is.
Mindezek azt igazolják, hogy a pedagógusok azon munkálkodnak, hogy segítsék a HHH
gyermekeket abban, hogy a nehéz szociális körülményeik ellenére megtalálják az életben való
boldogulás útját, eljussanak egy olyan életpályára, melyben sikeresek lehetnek. Valamennyi
alsós HHH gyermek napközis ellátásba részesül. (az 1-4. összevont napközi 47 fővel
működik, a felsős 25 fővel) Elmondásuk szerint gyakran szembesülnek azzal a problémával,
hogy a felsős HHH gyermekeknek nem biztosított a napi étkezésük. Több családban
problémát jelent az 50%-os térítési díj fizetése is. Folyamatosan keresik a megoldásokat.
Ebben segítséget kapnak a civil szervezetektől. CKÖ-vel jó kapcsolatot ápolnak.
Az oktatás infrastrukturális feltételei a Budai Városkapu Iskola egyes feladatellátási helyek
között kiegyenlítetten biztosítottak, minden gyermek/tanuló számára biztosított az egyenlő
hozzáférés a meglevő eszközökhöz. A logopédiai foglalkoztató némelyik
intézményegységben és a nyelvi labor teljesen hiányzik. Ezekben az intézményekben az ilyen
szolgáltatások kialakítása szükségeltetik, ennek menetét a városi Oktatási Esélyegyenlőségi
Terv keretében szükséges kidolgozni.
A vágóhídkörnyéki szegregátum diákjai a Felső-vámház Utcai Általános iskolába járnak.
A Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény összes
diákja közül azonban igen alacsony hányadot képviselnek, mindössze 5%-ot. Szegregációjuk
azonban az egyes évfolyamok csoportjai között kimutatható:
Évfolyam HHH tanulók aránya az egyes osztályokon belül
47
1. 0% – 0% – 0% - 0% – 0%
2. 44% – 4,2% – 5% – 0% - 0% - 0% - 0%
3. 28% – 5% – 5% – 0% - 0% - 0% – 0%
4. 40% – 43,7% – 26,7% – 0% - 0% - 0% - 0%
5. 41,4% – 3,6% – 0% – 0% – 0% - 0%
6. 33,3% – 34,8% – 8,7% – 4,5% – 0% – 0% – 0% - 0%
7. 36,8% – 30% – 26,3% – 4,5% – 0% – 0% – 0% - 0%
8. 28,6% – 17,6% – 12,5% – 0% – 0% – 0% – 0% – 0% - 0%
7. táblázat: HHH tanulók aránya az egyes osztályokon belül a Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézményeiben (%) (2006)
Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése
A halmozottan hátrányos helyzetű diákok elsősorban a Felsővámház Utcai Általános Iskola
egyes osztályaiban vannak jelen nagyobb arányban. Évfolyamokon belüli nagyobb arányuk a
fiatalabb évfolyamokban folyamatosan növekszik.
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály6
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HHH SNI
1.a 25 11 1
2.a 25 7 1
3.a 22 11 1
4.a 20 8 0
4.b 16 7 0
5.a 29 12 0
6.a 21 7 0
6.b 23 8 0
7.a 19 7 0
7.b 20 6 2
7.c 19 5 1
8.a 21 6 1
8.b 17 3 0
8.c 16 2 0
8. táblázat: HHH tanulók aránya az egyes osztályokon belül a Felsővámház Utcai Általános Iskola tagintézményben (%) (2006)
6 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
48
Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése
A 2005/2006-os tanévben az összes tagintézmény átlagában az évfolyamismétlők aránya
mindössze 1,9% volt (szemben az országos átlag 2,1%-ával), ami elsősorban annak
köszönhető, hogy az iskolában a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
viszonylag alacsony. A 250 óránál többet hiányzók aránya ezzel szemben jóval meghaladta az
országos átlagértéket (1,35%, szemben az országos érték 0,37%-ával). A tagintézmények
között egyértelműen a Felsővámház Utcai Iskolában van a legnagyobb mértékű
lemorzsolódás, ami kapcsolatban áll azzal, hogy a szegregátum halmozottan hátrányos
helyzetű diákjai is elsősorban ide járnak. Az évismétlők száma ugyan itt sem érte el az
országos átlagot a 2005/2006-os tanévben (1,9%), a 250 óránál többet hiányzók aránya
azonban itt a legmagasabb, 1,5% volt a 2005/2006-os tanévben. Ahogyan a keleti városrész
iskoláinál, úgy itt is megoldást kell tehát találni erre a problémára, ami – tekintettel okára –
elsősorban családsegítő szolgálat segítségével, vagy ösztöndíjrendszer kialakításával
képzelhető el.
A továbbtanulási adatok tekintetében az összes tagintézményben a halmozottan hátrányos
helyzetű diákok esetében a szakiskolákba történő továbbtanulás a legjellemzőbb (38%), jóval
meghaladva az összes diák átlagát (20%). Szakközépiskolában 25%-uk tanul tovább (az
összes diák aránya is ennyi), a többi iskolatípus, valamint a tovább nem tanulók számáról
azonban nincsenek pontos adatok. A Felsővámház utcai iskolában ezek az arányok még
jelentősebbek: a halmozottan hátrányos helyzetű diákoknak ugyanis háromnegyede tanul
tovább szakiskolában, míg csak egynegyedük szakközépiskolában. Törekedni kell tehát a
HHH tanulók továbbtanulási arányainak eltolására érettségit adó középfokú intézmény felé.
Ennek kereteit, lehetőségeit a 2008-ban elkészülő Oktatási Esélyegyenlőségi Terv tartalmazni
fogja.
A Felsővámház Utcai Általános Iskolában a 2003/2004-es tanévtől kezdődően építik a
halmozottan hátrányos helyzetű diákok integrációs rendszerét Ez kezdetben az első és ötödik
osztályt érintette, ma már mindegyik évfolyam esetében integrált osztályok vannak. 2007.
júniusában pályáztak a HHH tanulók után igényelhető támogatásra. 2007 nyarán létrejött
társulás miatt, nagy valószínűséggel nem jogosultak erre, ami jelentős mértékben befolyásolja
a már megkezdett programok működését. Az intézményben hozzáférhet minden tanuló a
tanórán kívüli tevékenységek kínálatához. A művészeti oktatás keretén belül a HHH
tanulóknak biztosítják a térítésmentességet A művészeti oktatás keretében táncoktatás,
49
hangszerek oktatása, zenei képesség fejlesztése zajlik, A hátrányos helyzetű tanulóknak felső
tagozatban az 50% térítési díjat az önkormányzat, civil szervezetek (pl. Nőegylet)
segítségével finanszírozzák, alsó tagozatokban eleve ingyenes az oktatás. A HHH tanulók
továbbtanulási mutatója emelkedő tendenciát mutat, mert a szakiskolai képzésben résztvevők
többségében maradnak a képzési rendszerben a szakma elsajátítása után érettségi
bizonyítványt is szereznek.
Az intézmény kapcsolatrendszere kiterjedt, igen jó. Kifejezetten a hátrányos, halmozottan
hátrányos és sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók segítésére fókuszál.
A már elemezetteken túl a város általános iskoláinak osztályaiban található szegregációról
szóló táblázatot a mellékletben közöljük.
Mivel a középiskolák tekintetében nem beszélhetünk beiskolázási körzetekről, ezért körükben
szegregáció-vizsgálatot elsősorban iskolatípus szerint lehet elvégezni. A szegregáció jelei ez
alapján kimutathatók, a hátrányos helyzetű diákok a legtöbb esetben ugyanis a szakiskolai
képzésben tudnak csak továbbtanulni. Ezt mutatja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű
tanulóknak 69%-a szakiskolába jár, ezzel szemben gimnáziumban 17%-uk,
szakközépiskolában pedig csupán 14%-uk tanul. A lemorzsolódás jelensége nem csupán az
általános iskolákban volt jelentős a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében, hanem a
középfokú oktatás területén is: a 9. évfolyamban 5,6%-uk, a 10. évfolyamban 4,2%-uk, a 13.
évfolyamban pedig 3%-uk morzsolódott le (az e fölötti évfolyamok tekintetében ez az arány
már 1% alatti). A halmozottan hátrányos helyzetű diákokat tehát a középfokú oktatásban is
hátrány éri: legnagyobb részük szakiskolában tud csak elhelyezkedni, ami későbbi
munkavállalási lehetőségeiket is nagymértékben leszűkíti. Emellett jelentős körükben a
lemorzsolódás is.
I.4.8.4. A Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közoktatási Fejlesztési és
Intézkedési Terve 2007-2013 főbb megállapításai az esélyegyenlőség
területén
A halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tekintetében
a regionális közoktatás fejlesztés stratégia prioritása között is szerepel, az együttnevelés, a
befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése.
E nevelési, oktatási gyakorlat minél szélesebb körű elterjesztése kiemelt jelentőséggel bír,
50
mind a hátrányos helyzetű, mind a roma, mind a sajátos nevelési igényű gyermekek, de a
többi gyermek vonatkozásában is. Az e csoportokba tartozó hátrányos helyzetű, a sajátos
nevelési igényű és roma gyermekek esélyeit, hátrányos megkülönböztetésüket a társadalmi
környezet alakítja. A megkülönböztetés felszámolását a társadalmi tolerancia erősítésével, az
ágazaton kívülről is szükséges támogatni. Egyszerre kell tiszteletben tartani a diszkrimináció
tilalmát és elő kell mozdítani az érintett csoportok esélyteremtését, esélyegyenlőségét. Az
oktatáson belül elsődleges a közoktatásban dolgozók szemléletének megváltozása, a változás
elősegítése, a pedagógusok módszertani kultúrájának megerősítése. Az intézményvezetőknek
különösen nagy gondot kell fordítni a jövőben e szemlélet alakítására.
Hátrányos helyzetű tanulók tekintetében elsődleges cél a közvetlen hátrányforrások
hatásainak csökkentése. A hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációjának megfékezését
és integrált oktatásuk támogatását szolgálja az általános iskolák integrációja. Cél a
lemorzsolódásuk csökkentése, az esélyteremtés, az aktív tanulásra nevelés, gyakorlatias,
élményalapú oktatás megteremtése, iskolai pályafutásuk nyomon követése, rugalmas, egyénre
szabott tanulási utak segítése, sikertelenség esetén a második esélyt nyújtó iskolákba juttatás.
A hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére elsősorban az iskolaotthonos felkészítési forma
alkalmazását kell szorgalmazni 1-3. évfolyamokon, lehetőséget nyújtva a tanulók biológiai,
életkori szükségleteit jobban figyelembe vevő tevékenységszervezésre: a tanulás, a szabadidő,
a pihenés és a fizikai aktivitás időszakainak arányos biztosítására.
Szükséges az iskolán kívüli civil közösségek támogatása, a Cigány Kisebbségi
Önkormányzattal való együttműködés.
Az állami gondoskodásban élők érdekeinek érvényesítésében minden általános iskola
vezetőjének részt kell vállalnia. Törekedni kell arra, hogy aki átmeneti gondoskodásban
részesül az addigi általános iskoláját megtarthassa.
Az intézményeknek törekedni kell arra, hogy az állami gondoskodásban élők, a hátrányos
helyzetű tanulók, a kedvezőbb helyzetben lévő társaikkal közösen végzett tevékenység során
jártasságot, szerezzenek a felelősséget vállaló magatartásban elősegítve saját társadalmi
integrációjukat.
Minden általános iskolának gondoskodnia kell arról, hogy a beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő tanulókat a közösségi életében megtartsa, el kell érnie, hogy
az iskolai közösségbe tartozó szülők is elősegítsék a beilleszkedését.
51
Az Oktatási Esélyegyenlőségi Tervet jelen pillanatban is készíti a város, a tervek szerint
2008. augusztus végén fog elkészülni.
I.4.9. Korábbi antiszegregációs tevékenységek értékelése
A foglalkoztatás lehetőségeinek megteremtése, az ahhoz szükséges, megfelelő képzettség
megteremtése az egyik, ha nem a legfontosabb teendő akkor, amikor cél a város szegregált
társadalmi rétegeinek integrálása a többségi társadalomhoz. E két tényező fontosságát már a
korábbi években felismerték, és Pécs városában is nagy szerepet szántak az ilyen
programoknak. A rendszerváltozás után elsősorban az aktív és passzív támogatási rendszer
segítségével próbálták a leszakadókat visszaemelni a munka világába. Aktív munkaerő-piaci
eszközök körébe tartozik többek között a foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása,
vállalkozás indításának elősegítése, a bértámogatás, munkahelyteremtés támogatása. Passzív
ellátások körébe tartoznak például az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, vállalkozói
járadék. A leghátrányosabb álláskeresők számára azonban ezek az aktív és passzív módszerek
sok esetben nem elegendőek, számukra komplex foglalkoztatási programok kialakítása,
valamint munkaerő-piaci szolgáltatások támogatása szükséges. Ennek érdekében 1999 óta a
Munkaügyi Központ támogat olyan programokat, amelyeknek célja, hogy a társadalom
perifériájára szorult, kirekesztődött embereket alkalmassá tegyék a munkavállalásra. A
következőkben az ilyen, Pécsett megvalósult programokat mutatjuk be, amelyek többek
között a szegregációval érintett emberek foglalkoztatásának, képzésének elősegítésére is
irányultak.
A „Szociális foglalkoztatási programok” című, a munkaerő-piaci reintegrálást célzó
program keretében három alprogramot valósítottak meg. A „Termelőiskola” keretében a
hátrányos helyzetű, a munkaerőpiacon nehezen elhelyezkedő fiatalok elhelyezkedésének
támogatására nyújtottak munkatapasztalat szerzési támogatást, valamint közhasznú
szervezetek támogatását, amely az első ilyen segítő program volt Pécsett, ami jó alapot
nyújtott a későbbi programok tervezéséhez. A „Hátrányos helyzetű munkanélküliek szociál-
ökonómiai alprojektje” keretében a közterületeken lévő parkok, játszóterek, parkerdők
karbantartását és felújítását végezték. Az „Emberi erőforrás komplex fejlesztése” szociál-
ökonómiai program során Pécs városában rendszeres adományszervezéssel összegyűjtött,
illetve a háztartásokban a lomtalanítás során fellelhető, még használható dolgokat újították fel
és értékesítették.
52
A „Nonprofit ügyintéző képzés-foglalkoztatási program” keretében képzést szerveztek
olyan munkanélküliek számára, akik megfelelő humán beállítottsággal rendelkeznek, és
szándékukban áll a nonprofit szférában elhelyezkedni. A leghátrányosabb helyzetű csoportok
számára azonban gyakran még a program befejése után is nehéz volt az elhelyezkedés. Ennek
ellenére a program életminőségre gyakorolt pozitív hatása, valamint a hosszabb távú
elhelyezkedési lehetőségek javulása miatt mindenképpen pozitív volt.
Az „50 plusz/mínusz program” keretében az 50 év körüli, elhelyezkedési nehézségekkel
küzdő, diplomás munkanélküliek munkaerőpiaci reintegrációja volt a cél számítógép kezelői,
angol nyelvi képzés, személyiségfejlesztés és motivációs tréningek megtartásával, amelyben
25-en vettek részt.
A „Környezetvédelmi tranzitfoglalkoztatási programban” a cél az volt, hogy
munkalehetőségek biztosításával megalapozzák az elsődleges munkaerőpiacon történő
munkavégzést. Ennek keretében közterületi, zöldterületi, illetve karbantartó munkálatokat
végeztek, valamint képzéseket tartottak motorfűrész-kezelő, fakitermelő, közterületeken
végzett zöldterületi, illetve karbantartó munkálatok, települési hulladékkezelő, szállító
elemekkel. 2000 és 2002 között a programban összesen 55 fő pályakezdő, tartósan
munkanélküli, hajléktalan, szenvedélybeteg, alacsony iskolai végzettségű, állami gondozásból
kikerült, valamint roma vett részt a programban.
A „Ne dobd el! szociál-ökonómiai-flamand adaptációjú program” keretében
hajléktalanok, megváltozott munkaképességűek, alacsonyan iskolázottak, büntetett előéletű
fiatalok rehabilitációját és foglalkoztatását célozták segíteni, amelynek keretében a
háztartásokban feleslegessé vált bútorok, háztartási eszközök, ruhaneműk gyűjtését,
újrahasznosítását, felújítását, értékesítését végezték. Ezzel együtt szociális problémáik
kezelésére is lehetőség nyílott, a lakhatási feltételek, a foglalkoztatás biztosításával pedig
létbiztonságuk megteremtése vált lehetővé, segítve ezzel a programban részt vett, 3 év alatt
összesen 150 fő munkaerő-piaci beilleszkedését.
A „Termelőiskola programban” a szakképzetlen, szociálisan hátrányos helyzetű, iskolából
kikerült fiatalok számára foglalkoztatási, képzési lehetőségeket, szociális gondozást
nyújtottak. 3 év alatt összesen 150 fő vett részt a programban.
A „Lépésről lépésre – Roma referens programban” egy 8 fős roma referens-csoport
képzését, foglalkoztatását valósították meg, akiknek a célja, hogy a romák társadalmi,
munkaerő-piaci reintegrációját segítsék elő.
53
Az „Átjáró-tranzitfoglalkoztatási programban” 30 fő, halmozottan hátrányos helyzetű,
kistérségben lakó, tartósan munkanélküli fiatalból vett részt, akiknek nagy hányada olyan
családi háttérrel rendelkezett, ahol a többgenerációs munkanélküliség, az alkalmi, fekete
munkavállalás a jellemző. A fiatalokat ABC eladó, valamint kovács képzéseken vehettek
részt.
Az „Ökopark program” a szenvedélybeteg, a megváltozott munkaképességű és a hajléktalan
emberek foglalkoztatását célozta meg. Ennek keretében biokertészeti munkákat végezhettek,
amely mellett segítő szolgáltatásokat, utógondozást és a munkában maradás segítését kapta
meg a programban részt vett 15 fő.
Az „Új szolgáltatások – Fiatalok foglalkoztatása regionális program” keretében 3 év alatt
44 település 70 munkáltatója és 159 fő fiatal, regisztrált munkanélküli vett részt, akiknek a
munkába helyezését, valamint olyan új szolgáltatások létrejöttének támogatását támogatták,
amely szolgáltatásokkal szemben van ugyan igény, de a fizetőképes kereslet hiányában
kiépítésük még nem történt meg.
A „Graffity-mentes város program” 10, jellemzően alacsony szociokulturális háttérrel és
iskolai problémákkal küzdő fiatal szociális segítését jelentette. Ők „falrestaurátor” képzésen
vettek részt, és szociális mentális gondozásban részesültek.
A „Kamipen (Akarat) – program” elsősorban roma, általános iskolát nem elvégzett
személyeknek szólt, akiket a 8 osztály elvégzését, illetve szakképzés megszerzését segítő
szolgáltatásokkal, illetve közhasznú foglalkoztatással próbálták bevezetni a munka világába.
A program Baranya megye 6 városában valósult meg, összesen 72 fő részvételével.
A „Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 1.1 - A Munkanélküliség megelőzése
és kezelése program” célcsoportja igen széles réteget ölelt fel. A program résztvevői szakmai
végzettséget és munkagyakorlatot szerezhettek, majd ennek segítségével munkába állhattak
személyes mentori támogatás mellett. Pécsett 644 személy vett részt a programban.
A „Mentor tanár program” keretiben 29 fő középiskolai tanári vagy szociálpedagógusi
végzettségű, munkanélküli vett részt, akiknek feladata a 1-8. és 9-10. osztályos iskolai,
hátrányos helyzetű, lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók esélyegyenlőségének segítése,
felzárkóztatásuk elősegítése.
Az eddigiektől eltérően 2 olyan program is indult a városban, amely pusztán a képzési,
elhelyezkedési támogatáson túl figyelembe veszi a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi és
gazdasági hátrányainak sokrétűségét is, valamint a hosszabb távú fenntarthatóságot is
54
elősegíti.
Ennek keretében került sor a „Lakmusz I-II. programra”, amely 2005-2006 során 15 volt
állami gondozott fiatal lakáshoz jutását, foglalkoztatását segítette elő. Ennek keretében
építőipari munkásként való betanításuk történt meg, amit 10 hónapos foglalkoztatás mellett
valósítottak meg. A foglalkoztatás keretében saját leendő lakhelyük felújítását is elvégezték,
amelyet a város biztosított számukra. Emellett pályaorientációban, pszicho-szociális
támogatásban is részesítették őket, majd munkába vagy OKJ-s képzésbe való kerülés segítését
és utánkövetést is alkalmaztak. A fiatalok számára mindennek köszönhetően nem csak
képzettséget, és munkabeli hátteret, hanem lakást is biztosítottak. A program igen sikeresnek
nevezhető, hiszen a 15 fiatal mindvégig hitt abban, hogy a programmal munkához és lakáshoz
juthatnak, ami végül meg is valósult.
A „Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációja – Grundsuli” program 2002-
től 3 éven át tartott kísérleti jelleggel. Ennek célcsoportja olyan, 16 és 25 év közötti fiatalok
voltak, akik az iskolarendszerből lemorzsolódtak, alapfokú iskolai végzettséggel, vagy
szakmával nem rendelkeztek, illetve nem piacképes végzettséggel, érettségivel rendelkeztek,
de a munkaerőpiacon nem tudtak elhelyezkedni. A fiatalok egyéni rend szerint, saját
tapasztalataikat, végzettségüket figyelembe véve dönthették el, hogy tanulni, vagy dolgozni
szeretnének. A fiatalok álláskeresési technikák megszerzéséhez alapfokú végzettség, szakma
megszerzéséhez kaphattak segítséget, melynek során rendszeresen támogató kapcsolatban
voltak a fiatallal, a munkahellyel és a családdal a benntartás érdekében. A program
eredményeképpen sikerült feltárni azokat a legfőbb problémákat, amelyek miatt a fiatalok
kiszorulnak a munkaerő-piacról, illetve meghatározni azokat az eszközöket, amelyek a
leghatékonyabbak felzárkóztatásukra. A program tapasztalatai alapján a nappali rendszerű
képzésbe való helyezést preferálják a szakemberek .
Az Európai Szociális Alap és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával
2004. szeptember 24 és 2006. szeptember 30 között került lebonyolításra a „Borbála 1”
komplex teleprehabilitációs és foglalkoztatási program. A program elsősorban foglalkoztatási
program volt, amely teleprehabilitációs tevékenységekkel párosult. A program keretében
azoknak az 1990-es évek elejétől Pécsett megfogalmazódott törekvéseknek egy része
realizálódott, amelyek az egyre növekvő szegénységgel, egyes lakossági csoportok fokozódó
kirekesztődésével kapcsolatos problémák komplex megközelítését és megoldását célozták és
a helyi szereplők (önkormányzat, intézmények, civil szervezetek) összefogását szorgalmazták.
A program – minden hiányossága ellenére – jó alapot jelenthet további, hasonló projektek
55
kidolgozásához és megvalósításához, a végrehajtása során szerzett tapasztalatok segítséget
adhatnak egyrészt a társadalmi kirekesztés elleni városi politika céljainak és feladatainak
meghatározásához, másrészt a leépülő városi területek problémáinak a kezelését célzó
kormányzati program megalkotásához, más városok hasonló projektjeinek a kialakításához,
az Európai Unió városfejlesztési programjaiban a szegregációs hatások mérséklésére
vonatkozó célkitűzéseknek a hazai viszonyok között történő adaptációjához.
A „Borbála 1” komplex teleprehabilitációs és foglalkoztatási program lényege a következő:
• A Pécs keleti területein a szegényebb lakossági csoportok erőteljes koncentrációja az
egykori bányaüzemek mellett kialakított telepeken – Györgytelep, István-akna,
Somogy-Bányatelep, Vasas-Bányatelep és Pécsbányatelep egyes részein tapasztalható
leginkább. Az elkövetkezendő időszakban nem várható ezeknek a lakóterületeknek a
megszüntetése, ezért itt kell kialakítani olyan feltételeket, amelyek hozzájárulnak az
ott élő lakósság elszigeteltségének csökkenéséhez, a megélhetéssel, a lakhatással
kapcsolatos problémák kezeléséhez.
• A célterületeken élők döntő többsége munkanélküli, a lakóterületek rehabilitációjával
kapcsolatos feladatok elvégzése munkahelyek létrehozásával is jár.
• A szociális hátrányok mérséklésében alapvető a gyerekek iskolai előmenetelének
segítése és a felnőttek munkaerőpiaci esélyeit javító képzési és átképzési programok
szervezése.
• A lakóterületek rehabilitációjának fontos része kell, hogy legyen a lakósság bevonása
a tervezésbe és munkálatok elvégzésébe.
• Az alapvető infrastruktúra és szolgáltatások kialakítása, fejlesztése.
• A helyi öntevékenység és a közösségi kapcsolatok erősítése a közösségi élet
szintereinek létrehozásával, közösségi programokkal.
A projekt célterülete volt Pécs Keleti Városrészen István-Akna és Szabolcsfalu, valamint Orfű
és környéke. A projekt célcsoportja halmozottan hátrányos helyzetű 50 fő (amelyből 35 fő
roma származású) volt, akik vagy a feleslegessé vált munkaerő-kínálatot jelentik Pécsett és
környékén (és emiatt vannak tartósan távol a munkaerő-piactól), vagy a rugalmas
munkavállaláshoz szükséges „skilleket” nem-szintentartó, idényjellegű munkák
tapasztalataival rendelkeznek csupán.
A program kereteiben cél az volt, hogy egy olyan helyi szociális-, lakás- és
foglalkoztatáspolitikai komplex intézkedéscsomagot, kezdeményezést alakítsanak ki, melynek
célja a leginkább veszélyeztetett lakossági csoportok társadalmi kirekesztődésének
56
megelőzése, a szegénységben élők helyzetének, életminőségének javítása, a különböző hazai
és európai uniós források megszerzését segítő innovatív projektek kialakítása és a helyi
partnerség megerősítése. Ennek elérése érdekében a célcsoport számára számos szolgáltatást
biztosítottak, amely a projektbe vont egyének készségeinek és képességeinek felmérését; a
munkavállalást nehezítő vagy akadályozó tényezők feltárását, a szociális- és egyéb
életkörülmények feltérképezését, az ún. munkaerőpiaci diagnózis elkészítését, munkaerőpiaci
fejlesztést, elhelyezkedést, integrációt segítő egyéni cselekvési terv elkészítését (a
foglalkoztatottal együtt), a munkavállalói készségek fejlesztését, álláskeresési technikák
megismertetését jelentette. Ezek szükség és igény szerint kerülnek biztosításra, az adekvát
módszerű szolgáltatás biztosításával a Partnerek szolgáltatásainak igénybevétele, illetve
csoportos tréningek szervezése útján. Az 50 fő foglalkoztatás-előkészítő, motivációs
tréningjén túl 15 fő kőművest (OKJ), valamint 20 fő parkgondozót (OKJ) képeztek. A projekt
keretében 50 fő foglalkoztatására nyílt lehetőség az Etnikai Fórumnál, a Munka Pécs-
Baranyáért Kht-nál, a Misina Egyesületnél és az Orfű Kht-nál létrehozott munkahelyeken.
A program fontos része volt az István-aknai teleprehabilitáció. Itt valósult meg egy lakóépület
teljes felújítása és egy másik épület külső felújítása. A fejlesztés egyrészt a helyi lakóssággal
való kapcsolat kialakítását, kezdeményezőkészségük fokozását, további, a saját
szükségleteikre épülő programok kialakítását célozta. Az itteni munka keretében elindult egy
civil szervezet, az István-aknáért Egyesület létrehozásának folyamata, bevonva őket az épület
felújítási munkák tervezésébe és kivitelezésébe, képviselőik alkalmanként részt vettek a
menedzsment képzési programjain és városrészi konferenciákon, velük közösen egy helyi
(városrészi) újságot készült, lakossági fórumokat és más közös programokat szerveződtek
(balatoni kirándulás, szemétgyűjtési akciók, stb.).
Az 50 fő foglalkoztatása és a fizikai környezet megújítása mellett a „Borbála 1” projekt egyik
fontos eleme volt a helyi közösségek létrehozásához és működtetéséhez szükséges feltételek
megteremtése a célterületen (István aknán). Ezen közösségi munka lényege, hogy erősítse a
helyi társadalom közösségi funkcióit, és növelje az ott élők érdekérvényesítő képességét.
Ennek keretében személyes kapcsolatot létesítettek a helyiekkel, elsősorban azokkal, akik
kulcsszerepet töltenek be a közösség életében, és akik nélkül a közösség fejlesztése nem
képzelhető el. A program munkatársai által szervezett lakossági fórum hosszú idő óta először
hozta össze a helyieket. Itt merült fel a takarítási akció gondolata is, aminek megszervezése és
lebonyolítása bizonyíték volt arra, hogy vannak mozgósítható erőforrásai a közösségnek, és
ezzel az összefogással képesek változtatni a helyzetükön.
57
A projekt eredményeként mindenképpen sikerült a helyi lakosság összetartozásán javítani,
sikerült a tervezett városrehabilitációs munkákat megvalósítani oly módon, hogy ebbe a helyi
lakosság is nagymértékben bevonódott. Ugyancsak számosan elhelyezkedtek az OKJ-s
képzésen részt vett egyének közül is, akiknek ezzel hosszabb távú egzisztenciája is
biztosításra került.
A „TÉR” Közösségi Szolgálat az addiktológiai (függőségi) problémával küszködő,
betegségbelátással egyelőre nem rendelkező, illetve visszaesett szenvedélybetegeknek,
valamint azok kortársainak, hozzátartozóinak nyújtott alacsonyküszöbű-szociális jellegű
szolgáltatás. Az alacsonyköszöbűség lényege, hogy nincsenek szigorú elvárások, a
szolgáltatás ingyenes, önkéntes és anonim módon történik. Ennek célja, hogy minél nagyobb
arányban legyenek kezelésbe vonhatóak az addiktológiai problémákkal küszködők. Ezért a
szolgáltatás telephelyét a Hősök tere legforgalmasabb területén helyezték el. A szolgáltatás
célcsoportja a már szerhasználó, fiatal, fiatalfelnőtt korcsoportok, Pécs leszakadó
városrészeiben – elsősorban a Meszesi városrészben, Különösen Hősök terén és környékén –
élő „rejtett”, terápiás kapcsolat nélküli drogfüggők valamint az egyes lakóterületi közösségek.
Négy szolgáltatást nyújt az intézmény:
• Megkereső munka: Az ellátási területen megjelenő „rejtett” – segítő intézménnyel
kapcsolatot nem tartó – droghassználó egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel
történő kapcsolatfelvétel
• Pszicho-szociális intervenciók: egyéni beszélgetés, konzultáció, krízisintervenció,
csoportos foglalkozások, beszélgetéssel egybekötött filmvetítés/előadás,
Játéktevékenységből kiinduló közös munka
• Információs, valamint felvilágosító szolgáltatások
• „Klasszikus” közösségi szociális munka
A TÉR Közösségi Szolgálat megnyitója 2008.05.19-én volt. Ezelőtt 35 fő, utána pedig 50 fő
kért segítséget a szolgálattól. A területen működő segítő intézményekkel jó kapcsolat alakult
ki. A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet meghívta - innovatív volta miatt - a programot a
„Kábítószer-probléma kezelésének intézményi vetületei című konferenciára”.
A Khetanipe Egyesület szervezésében Pécsen már évek óta működik egy sikeres program, a
„KheTanoda Program”, amelynek célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekeknek megadja a lehetőséget az esélykiegyenlítő oktatásra, a személyes képességek
és készségek fejlesztésére, valamint a minta-értékű életút-modell átadására. Ennek érdekében
58
a pécsi és Pécs környéki hátrányos helyzetű és/vagy roma/cigány felső tagozatos általános
iskolás gyermekeknek nyújtson tantárgyi segítséget azért, hogy az esetleges iskolai kudarcok
ellenére nagyobb eséllyel folytassák tanulmányaikat érettségit adó középfokú iskolában. A
minden tantárgyra kiterjedő segítségen túl, a program keretében a gyerekek kézműves
foglalkozásokon, színház és mozi látogatásokon, drámaórákon, kirándulásokon,
identitáserősítő-hagyományőrző szakkörön vesznek részt. A programban résztvevő
gyermekek az iskolai tanítás után, a délutáni órákban érkeznek a KheTanodába, ahol fiatal,
dinamikus, végzett és leendő tanárokkal készülnek a dolgozatokra, pótolják a hiányosságokat,
gyakorolják a nehézséget okozó tananyagot. A tanulást a közösen elkészített és elfogyasztott
uzsonna, majd a szabadidős programok követik.
Az Khetanipe Egyesület 2004-ben indította el a „Pécsi idős romák házi segítségnyújtó
szolgálatának kiépítése és működtetése” (OFA/RF/2004) projektet, amely 3 éven
keresztül tartott. A program célja alapvetően kettős irányultságú: egyrészt az elsődleges
célcsoport (10 fő) munkaerőpiaci (re)integrációja modul-szerű, kombinált, foglalkoztatással
egybekötött képzési program megvalósításával, másrészt a másodlagos célcsoport számára
nyújtott szociális szolgáltatások (házi segítségnyújtás) biztosításával olyan hosszú távon
fenntartható projekt működtetése, mely Pécs város roma lakosságának életminőségén,
esélyegyenlőségén kíván javítani, s egyben a település szociális ellátásának színvonalát
emelni, hatókörét a halmozottan hátrányos helyzetű célcsoport felé is kiterjeszteni. A
program eddig eltelt időszaka alatt a célcsoport lemorzsolódása minimális volt, a gondozottak
létszáma szinte állandóan 60 fő körül mozgott, a (főként elhalálozás miatt) kiesett létszám
pótlása mindig megtörtént, hiszen a szolgáltatás iránt nagy az érdeklődés az idős pécsi romák
körében.
A “Nevo Shaipe” – “Új Esély” (HEFOP/2005/1.3.1.) projekt – Roma nők munkaerő-
piaci (re)integrációjának elősegítése projekt célkitűzései: a nők felkészítése a munkába
állásra; esélyegyenlőség javítása a célcsoport számára az oktatás és az elhelyezkedés
területén; szakmai-lelki képzés, segítség nyújtása; a női, illetve hátrányos helyzetű
munkavállalók alkalmazásának elfogadtatása a munkaadókkal. A célok megvalósítása
érdekében a program elején kiválasztottak 16 fő hátrányos helyzetű, munkanélküli, szakmával
nem rendelkező nőt, akiket bevontak a programba. Számukra személyiségfejlesztő és
kommunikációs tréningeket szerveztek a munkavállaláshoz szükséges készségek fejlesztése
céljából – ezek szervezését és lebonyolítását az a Cigány Kulturális és Közművelődési
Egyesület végzi; ezen kívül szakmai képzésen vesznek részt (a pincér és a szociális gondozó
59
szakma közül választhattak) a MIOK Alapítvány szervezésében és helyszínén, szakmai
gyakorlattal egybekötve. Cél színvonalas és piacképes szakmai, gyakorlatorientált képzések
nyújtása. A projekt ideális megvalósulása esetén 16 fő szakképzett munkavállaló kerül ki,
akik szakmai tapasztalattal rendelkeznek. A jól képzett munkaerő keresett régiónkban is, a
szakma elsajátítása gyakorlattal kiegészítve nagy eséllyel juttatja résztvevőinket munkához,
ezáltal javul a foglalkoztatási arány, a hátrányos helyzetűek száma csökken. E program 2007.
november 30-án sikeresen zárult, az esetlegesen lemorzsolódottak helyére a program közepén
is akadtak jelentkezők. A projekt végére minden egyes, képzést befejező nő szert tett a
szükséges készségekre, ismeretekre, melyek a mai világban elengedhetetlenek a sikeres
elhelyezkedéshez és a tartós munkavállaláshoz.
A Khetanipe Egyesület továbbá
A „Jelenlét” projekt a György-telepen élő családok társadalmi integrációjának segítését
célozza, amely 2007 óta folyik. Ennek keretében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi
csoportja készíti fel a lakosokat a társadalmi integráció ugrásszerű lépéseinek megtételére,
amelyre saját erejükből nem, vagy csak jóval hosszabb idő múltán lennének képesek. A
projekt igen komplex, mivel több részterületre - szociális ellátás, oktatás/képzés, gazdaság,
egészségügy, kultúra - együttesen koncentrál. A családokat és a közösséget aktivizálva
felkutatja, elismeri és felhasználja a már meglévő belső erőforrásokat, és a szociális
segítségnyújtást a jó célra és a konkrét és gyors problémamegoldásra törő csapatmunka
húzóerejével és dinamikájával végzi. Fontos eleme a fiatalok és fiatal családok társadalmi
mobilizációjának elősegítése, a telepi élethelyzetbe történő beszorulás megakadályozása
céljából. A Jelenlét Program szorosan kapcsolódik a leromlott állagú keleti városrészre
irányuló szociális városrehabilitációs programokhoz („Városok és változások” INTERREG
III/A, „Lakóközösségek krízisben” Norvég Finanszírozási Mechanizmus, ''Nyomortanyák,
gettók, telepek'' kutatási témajavaslat ill. ''Városok a társadalmi kirekesztés ellen'' INTERREG
III/C). A program egyik célja a családok felkészítése a fenti programok során lehetségessé
váló, esetlegesen lakhatási mobilizációval is együttjáró társadalmi beilleszkedésre. A program
kezdetben a Pécs északkeleti városrész Hősök tere környékén ill. György-telepen élő
családok, személyekre terjedt ki, majd 2008 júniusától kezdődően hatósugara folyamatosan
kiterjed a Pécsbányatelepen, ill. István-aknán, Rücker-aknán élő családokra, személyekre. A
programban elsőként egy közösségi szociális szolgáltató iroda kialakítása történik meg, majd
60
ezt követően megtörténik az erőforrás- és szükségletfelmérés elvégzése, fejlesztés,
forráslehetőségek bevonása. A harmadik fázisban az ott élők bevonása történik meg a
komplex kulturális, szellemi, fizikai/egészségügyi és információs programba. A programtól
várható hosszabb távú eredmények: a gettósodási folyamat megállítása, az integrálható
családok felkutatása; a hátrányos helyzet újratermelődésének megakadályozása; a hátrányos
helyzet oldása egyéni, családi, közösségi szociális (terep) munkával; területfejlesztési
programok előkészítése, adatszolgáltatás, együttműködés.
A Jelenlét projekt hatásai alapján indult meg István-aknán egy tanyagondnoki szolgáltatás
is. Ezt a Jelenlét projekthez hasonlóan a Magyar Máltai Szeretetszolgáltat Pécsi csoportja
üzemelteti 2007 végétől. A szolgáltatás célja Pécs egyik leghátrányosabb helyzetű
településrészén élők esélyegyenlőségének biztosítása, a gondoskodó társadalmi környezet
megvalósítása, az infrastruktúra, és az alapvető szociális és egészségügyi ellátáshoz való
hozzáférés javítása.
Mint láttuk tehát, a szegregálódott társadalmi rétegek felzárkóztatására az eddigiek során
célzottan munkahely-teremtési, illetve oktatási, képzési, valamint városrehabilitációs
programok indultak a városban. Az ezeken részt vevők, illetve az érdeklődők száma nem
elhanyagolható, a leszakadó rétegek részéről tehát nagyrészt megvan az igény az ilyen
programokra.
I.4.10. Összegzés
A helyzetfeltárás alapján tehát elmondhatjuk, hogy a város szegregációval érintett lakosságát
számos főbb probléma sújtja. Egyfelől a szegregátumok, valamint a szegregálódó területek
nem csupán infrastrukturális, hanem jelentős társadalmi problémákkal is szembesülnek:
magas munkanélküliség, rossz anyagi helyzet, problémás egészségügyi helyzet, alacsony
iskolázottság jellemző ezekre a területekre. A szegregátumok és szegregálódó területeken túl
a város más részein élő, elsősorban roma népesség jelentős része érintett a munkanélküliség
problémájában, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó alacsony iskolázottságban. Ezt a
problémát tovább súlyosbítja az oktatási szegregálódás. Ezek alapján tehát három fő
problémacsoport jelölhető ki a város egészében:
1. a jelentős roma népességgel rendelkező területeken (elsősorban a szegregátumokban
és szegregálódó területeken) működő iskolákban jelentős az oktatási szegregáció
61
2. a roma népességet jelentős mértékben sújtja a munkanélküliség problémája, nem
csupán a szegregátumokban és szegregálódó területeken, hanem a város egészében
3. az egyes szegregátumok és szegregálódó területek számos infrastrukturális és
társadalmi problémával küzdenek
A stratégiai fejezetben ennek a három fő problémacsoportnak a kezelését fogjuk részletezni.
I.5. STRATÉGIAI FEJEZET
I.5.1. Statégiai célok
A felvázolt problémák alapján a szegregált területek lakosságának társadalmi interakcióit
szükséges segíteni, a többségi társadalomhoz kapcsolódó integrációjukat támogatni. A
lakosok felzárkóztatásához nem elegendő csupán a fizikai infrastruktúra fejlesztése, hanem a
létrejövő beruházásoknak elsősorban a humán-erőforrás fejlesztését, a képzés, a
foglalkoztatás, a művelődés, és a különböző szociális és egyéb lakossági szolgáltatások
hozzáférhetőségét kell biztosítani, hogy ezeken keresztül a lakosság életszínvonala
javulhasson és megteremtődjön az esélye a társadalmi egyenlőtlenségek helyi erőkből történő
csökkentésére. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életminőségének javítása ugyanis
elsősorban az ő akaratukból, tenni akarásukból és képességeik kibontakoztatásából lehetséges.
A beavatkozások elsősorban három fő tengely mentén történnek meg
1. Egyfelől szükséges az oktatási integráció javítása, a halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek integrálása az oktatásba, ezzel elősegítve a helyi társadalom hosszabb távú
integrálódását a többségi társadalomhoz a tanulás révén.
2. A lakosság rövidebb távú támogatása is szükséges azonban, elsősorban a munkaképes
korú lakosság munkahelyhez való jutásának támogatásával. Az oktatási, valamint
munkához jutáshoz kapcsolódó tevékenységeknek azonban nem csupán a lehatárolt
szegregátumokra kell hogy irányuljanak, hanem a város egészének hátrányos helyzetű
lakosságát meg kell szólítania annak érdekében, hogy a város foglalkoztatási
helyzetén javítani lehessen, ezzel megakadályozva további szegregátumok
kialakulását a városban.
3. A harmadik területet az egyes szegregátumok és szegregálódó területek
infrastukturális és társadalmi helyzetének megváltoztatására
62
vonatkozó,intézkedések jelentik
Fontos hangsúlyozni azt, hogy az első két célnak nem csupán az egyes szegregátumokra kell
korlátozódniuk, hanem a város egészének hátrányos helyzetű lakosságát is segítenie kell.
Különösen indokolt ez a szegregátumokon túl azonosított nagyszámú szegregálódó terület
léte, illetve ezek területi szétszórtsága (és ebből következően a területileg fókuszált
beavatkozás nehézkessége) miatt. Az, infrastrukturális cél elsősorban a szegregátumok, illetve
emellett néhány szegregálódó terület infrastrukturális fejlesztéseit foglalja magába.
I.5.2. Oktatási integráció
Pécs városában a vizsgált szegregátumok vonatkozásában a legnagyobb probléma az iskolai
szinten is jelentkező szegregáció, ennek következtében a hátrányos helyzetű gyerekek és
fiatalok nagy mértékű lemorzsolódása (az iskolából való kimaradása), valamint
továbbtanulásuk nem megfelelő szintje. Elmondható tehát, hogy a szegregált iskolákban
tanuló hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok egy bizonyos hányada nagy valószínűséggel a
munkanélküliek csoportját fogja erősíteni, azokét, akiknek kevés esélyük lesz a későbbiek
során integrálódni a társadalomba.
Az oktatási integráció megvalósításával ezért az az elsődleges cél, hogy a szegregált
lakókörnyezetek diákjai számára olyan iskolai feltételeket biztosítsunk, amelyek között
tanulási motivációjuk erősödik, iskolai sikerességük nő, ezáltal az eddig tapasztalt nagyarányú
lemorzsolódási arányok csökkennek, továbbtanulási lehetőségeik erősödnek, így nagyobb
esélyük lesz később arra, hogy felelősségteljes, sikeres állampolgárokká váljanak.
Meggyőzősédünk, hogy mindez elsősorban az iskolai szegregáció fokozatos felszámolásával,
a módszertani kultúra fejlesztésével, a meglévő jó gyakorlatok népszerűsítésével, az oktatási
intézmények fizikai állagának és felszereltségének fejlesztésével, a pedagógusok minőségi
szempontú bérezésével és az érintett célcsoport(ok) megfelelő motivációjával sikerülhet.
Fenti igényt a város már korábban is megfogalmazta egy egységes dokumentumban: a 2007-
2013 közötti időszak közoktatási feladatait meghatározó, Pécs Megyei Jogú Város
Önkormányzatának Közoktatási Fejlesztési és Intézkedési Terve címet viselő dokumentum
hangsúlyosan foglalkozik az esélyegyenlőség biztosításával. Az esélyegyenlőség biztosítását
többféle módon kívánja megvalósítani:
- Beiskolázási körzetek: felhívja a figyelmet a Ktv. Kt. 66.§ változására: eszerint az
esélyegyenlőség megteremtése érdekében a törvény arra kötelez, hogy az egymással
határos iskolák kötelező beiskolázási körzetét úgy alakítsuk át, hogy ne jöjjön létre
63
szegregáció a halmozottan hátrányos helyzetű diákok körében;
- A meglévő intézményrendszer átszervezése: előirányozza a meglévő
intézményrendszer olyan átszervezését, amely figyelembe veszi az erősödő
szegregációt és az esélyegyenlőség biztosítását nehezítő tényezőket.
- A szegregációs folyamatok csökkentése: támogatja az olyan fejlesztéseket és
tartalmi átalakításokat, amelyek fékezik, majd jelentős mértékben csökkentik a
szegregációs folyamatokat.
- Országos és regionális stratégiai prioritások megvalósulása: elősegíti az ágazatban
az országos és regionális stratégiai prioritások megvalósulását a szegregáció
csökkentése, az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer külső és belső
feltételeinek megteremtése révén.
- Alapkészségek és kulcskompetenciák: megteremti a feltételeit annak, hogy az
általános iskolák - pedagógiai programjukon és tanítási gyakorlatukon keresztül -
minél nagyobb számú tanuló számára biztosíthassák az alapkészségek és
kulcskompetenciák megszerzését, a tehetséggondozást és a későbbi sikeres élethez
szükséges tudások, készségek és attitűdök elsajátítását.
Az esélyegyenlőség széles körű megteremtéséhez azonban a 2007-2013 közötti 7 esztendő
nem elegendő, ha a folyamat az oktatási rendszerben elszigetelten zajlik A jelenleg folyó
kirekesztés és megkülönböztetés felszámolásához a társadalmi tolerancia általános erősödése
is szükséges. Ezért elengedhetetlen a különböző szektorok ésszerű együttműködése, a
közmegegyezésen és a demokratikus alapértékek elfogadásán alapuló szakmai és közéleti
együttműködés. A szemléletváltás akkor válik realitássá, ha nem csak a közoktatásban
dolgozók felelőssége az integráció, hanem minden érintett szereplő elfogadja a folyamat
mögött húzódó értékeket, és azokat nem csupán a szólamok szintjén hangoztatja, legyen szó
kormányzati vagy helyi döntéshozókról, a változási folyamatok irányítóiról, az intézmények
fenntartóiról és vezetőiről, a peadgógusokról, a szülőkről és a sajtó képviselőiről.
A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek lehetőségeinek és
életminőségének javítását már az óvodai nevelés idején elő kell segíteni. Köztudott, hogy a
hátrányos helyzetű gyerekek iskolai kudarcának gyakran éppen az óvodai nevelés, a
gyerekközösségben szerzett korai tapasztalatok hiánya az oka. Tehát:
64
- biztosítani kell, hogy a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek –
amennyiben állapotuk lehetővé teszi – kortársaikkal közösen, egy intézményen belül –
a szükséges többlet segítséget megkapva - vegyenek részt az óvodai nevelés
folyamatában;
- érvényt kell szerezni a közoktatásról szóló törvény azon előírásainak, amelyek szerint
az óvodáknak már 3 éves kortól kötelező felvennie a hátrányos helyzetű családok
gyermekeit;
- támogatni kell olyan kiemelt szakmai programokat, amelyek javítják a halmozottan
hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatásának feltételeit, hiszen ez az időszak a
későbbi lemorzsolódás megelőzése szempontjából kulcsfontosságú;
- törekedni kell a „jó gyakorlatok” megismertetésére, óvodai elterjesztésére, valamint a
kompetencia alapú óvodai programcsomagok szakmai koncepciójának
megismertetésére és bevezetésére. A pedagógiai fejlesztés célja többek közt az óvoda-
iskola átmenet tartalmi megújításának kidolgozása, az inkluzív pedagógia, és az
együttélés elterjesztése, a játéknak - mint a fejlesztés céljának és eredményének - a
megjelenítése, a játék-érzelem-erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése;
- szorgalmazni kell az óvodai intézmények bejelentkezését és regisztrációját a „Biztos
Kezdet” programba. A helyi „Biztos Kezdet” program esélyteremtő kezdeményezés
lehet, mert az a lehető legkorábban nyújt segítséget az eltérő élethelyzetből induló
gyerekek számára. A program a városban és/vagy egy városrészben támogatja a 0-6
éves korú gyermekeket és családjaikat. A program prevencióval, a jelenleginél
hatékonyabb intézkedésekkel segíti a gyermekek fejlődését életük legkorábbi
időszakában;
- az esélyegyenlőség érdekében – az önkormányzat költségvetési rendeletében –
biztosítani kell az óvodai kirándulásokhoz, sportintézmények, bábszínházi és színházi
előadások látogatásához szükséges anyagi fedezetet, valamint rászorultság alapján az
étkezési térítési díjkedvezményt;
- meg kell teremteni annak feltételeit, hogy mind intézményi szinten, mind a
közreműködők továbbképzésével, a diagnosztikai módszerek fejlesztésével
megújuljon a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés, és az
óvodapszichológusi tevékenység;
65
- meg kell erősíteni az óvodák logopédiai ellátását biztosító szolgáltatások működését,
valamint az Éltes Mátyás Általános Iskola keretében működő Pedagógiai Tanácsadó
működését.
Az általános iskolák viszonylatában elsődleges cél a hátrányos helyzetű tanulók
lemorzsolódásának csökkentése, az esélyteremtés, az aktív, élethosszig tartó tanulásra
nevelés, a gyakorlatcentrikus, élményalapú oktatás feltételeinek megteremtése, a célcsoport
iskolai pályafutásának érdemi nyomon követése, rugalmas, egyénre szabott tanulási utak
segítése, sikertelenség esetén a második esélyt nyújtó iskolákba való átmenet megteremtése.
Tudva levő, hogy a PISA kutatásokban vizsgált országok közül Magyarországon a legerősebb
a család szocio-kulturális hátterének hatása a gyerekek iskolai sikerességére, és ezáltal a
későbbi életesélyeinek sikerességére. A szegregált iskola ezt a helyzetet csak tovább rontja. A
helyzet javítása érdekében a következő intézkedéseket javasoljuk:
- Módszertani megújulás: a sikeres iskolai integráció egyik legfontosabb feltétele az,
hogy a pedagógusok tájékozottak és jártasak legyenek a legmodernebb bevonó
pedagógiai módszerek terén, a kooperatív és kicsoportos tanulásszervezés, a
projektpedagógia, és általában a kompetencia alapú tanítás-tanulási folyamatok
vonatkozásában. Ennek érdekében a pedagógusok, tantestületek vegyenek részt
módszertani képzéseken, és ezek az újítások váljanak az iskola pedagógiai
programjának részévé.
- Iskolaotthonos tanulásszervezés: a hátrányos helyzetű tanulók helyzetének javítása
érdekében megoldást nyújthat az iskolaotthonos rendszer újbóli szorgalmazása az 1-4.
évfolyamokon, lehetőséget nyújtva a tanulók biológiai, életkori szükségleteit jobban
figyelembe vevő tevékenységszervezésre: a tanulás, a szabadidő, a pihenés és a fizikai
aktivitás időszakainak arányos biztosítására.
- A hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozásának kiemelt szerepe: a
kisiskoláskori tehetséggondozás nagy jelentőséggel bír a későbbi iskolai sikerek
tekintetében. Tekintettel arra, hogy Magyarországon európai viszonylatban kiugróan
magas az iskolába járó gyerekeknek az a hányada, akik magántanárt vesznek igénybe,
hogy ezzel biztosítsák iskolai sikerességüket és a kívánt továbbtanulási útvonalat,
iskolai szinten és nem szülői forrásból kell megoldást találni ahátrányos helyzetű
tehetséges gyerekek fejlesztésére. Ennek komoly hatása lehet a későbbi iskolai és
66
munkaerőpiaci sikerek terén.
- Pályaorientációs tanácsadás: az elmúlt 20 évben az iskolák igen kevés gondot
fordítottak a gyerekek pályaorientációs támogatására. Ennek következtében sokszor
hoznak a gyerekek és/vagy a családok kényszerdöntéseket, amiket alig vagy
egyáltalán nem lehet már később korrigálni. Különösen a hátrányos helyzetű gyerekek
esetében bír nagy jelentőséggel a különböző szakmákkal történő korai megismerkedés,
munkahelyek meglátogatása, szakmák képvisleőivel való személyes találkozás.
- A hátrányos helyzetű gyerekek tanórán kívüli foglalkoztatása: korábbi
évtizedekben az iskola feladatának tekintette a gyerekek délutáni foglalkoztatását pl.
klubnapközi, sporttevékenységek, stb, szervezése által, de ez az új finanszírozási
feltételek mellett egyre kevésbé lehetséges. Meg kell teremteni a hátrányos helyzetű
gyerekek tanórán kívüli foglalkoztatásának/fejlesztésének infrastrukúrális és pénzügyi
hátterét annak érdekében, hogy sokoldalú személyiségfejlesztésben részesülhessenek.
- Együttműködés a szülőkkel: az iskola nem elszigetlten működik az adott helyi
közösségben. Csak akkor lehet sikeres, ha bírja például a szülők támogatását és
elsimerését, ha a szülők partnerek lehetnek a folyamatban. A szülők és más társadalmi
partnerek bevonásának technikáit már a tanárképzés során el kellene sajátítani a
pedagógusoknak, de a továbbképzések során is megszerezhetőek.
- Együttműködés a helyi közösség más résztvevőivel – szakmai és civil
együttműködések támogatása: az iskolák és a releváns szakmai és civil szervezetek
együttműködésének támogatása, mint pl: a Cigány Kisebbségi Önkormányzat,
Khetanipe, Khetanoda, tanodák, stb. elengedhetetlen, hiszen egyre nagyobb tudás
halmozódik fel az iskolán kívül. Ezen tudások bevonása elemi érdeke az iskolának és
a fenntartónak. Fel kell térképezni a lehetséges partnereket és ki kell dolgozni az
együttműködések protokollját.
- Az állami gondoskodásban részesülők helyzetének javítása: az iskoláknak részt
kell vállalniuk az állami gondoskodásban élők érdekeinek érvényesítésében Törekedni
kell pl. arra, hogy az átmeneti gondoskodásban részesülők az eredeti általános
iskolájukban maradhassanak.
- Lehetőség a felelősségteljes gondolkodás és cselekvés, az aktív állampolgári
technikák tapasztalati úton történő elsajátítására: az intézményeknek törekedniük
kell arra, hogy a hátrányos helyzetű, és az állami gondoskodásban élő tanulók a
67
kedvezőbb helyzetben lévő társaikkal közösen tanórai és tanórán kívül végzett
tevékenységek során jártasságot szerezzenek a felelősségteljes gondolkodásban és
cselekvésben.
- Keresetkiegészítés pedagógusok, ösztöndíjrendszer hátrányos helyzetű tehetséges
tanulók számára: ki kell dolgozni a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó
pedagógusok különleges munkájáért járó keresetkiegészítés rendszerét, és a hátrányos
helyzetű fiatalokat megfelelő módon motiváló ösztöndíjrendszert.
- Az iskolák infrastukrurális fejlesztése és modern eszközökkel való felszerelése:
helytelen meggyőződés az Magyarországon, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű
gyerekek számára megfelelő és elfogadható a rosszabb fizikai állapotú, kevésbé jól
felszerelt iskola. Éppen ellenkezőleg: mivel ezek a gyerekek otthon nem találkoznak
könyvekkel, számítógéppel, minőségi kulturális javakkal, az iskola kénytelen ezt
pótolni. Ez nem áldozat, hanem elemi társadalmi érdek, hiszen így fog majd kifejlődni
ezekben a gyerekekben a minőség iránti igény, valamint a tárgyi értékek
megbecsülésére irányuló szándék.
- Szervezetfejlesztés: mindez nem valósítható meg tudatos és folyamatos
szervezetfejlesztés nélkül, amely során minden érintett számára világossá válnak az
alapértékek, az elvárások, a jövőkép, a módszerek, a cselekvési tervek. És nem utolsó
sorban a mérés-értékelés módszertana, eredményei és az ezekből levont
következtetések. A szervezetfejlesztés egyik legfontosabb célja az oktatási
intézmények demokratizálása kell, hogy legyen, hiszen tervutasításos rendszerben
nem működik a kreativitás, az együttműködés és a kölcsönös bizalom. Márpedig ezek
megléte nélkül nem tud megfelelő légkör kialakulni az együttnevelés és az integráció
hatékony megvlósításához.
A középiskolai oktatás területén a szegregáció szempontjából a szakiskolai képzés
tekinthető kritikusnak. A szakiskolába járók között kiemelkedően magas a hátrányos
helyzetűek aránya, a tanulási nehézségekkel küzdő, kellő előképzettséggel nem rendelkező
fiatal, akiknek lemorzsolódása nagymértékű különösen, amióta a tankötelezettség 18 éves
korig való kiterjesztése megtörtént. A középiskolai szegregáció felszámolása érdekében
ugyanazokat az intézkedéseket javasoljuk, mint az általános iskolák esetében, kivéve az
iskolaothonos tanulászervezést.
68
Az előzőekben ismertetett, az oktatási integrációt segítő igények megvalósítására a város a
következő, konkrét feladatokat határozta meg:
Tevékenység Határidő Felelős személy A beavatkozás társadalmi
hatásai
A fogyatékossággal élő, sajátos nevelési igényű, valamint a halmozottan hátrányos
helyzetű diákok többiekkel együtt való nevelésének és oktatásának folyamatos
felülvizsgálata és értékelése
2013. december 31 Dr. Tratnyek Magdolna
A fogyatékossággal élő, sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos
helyzetű diákok esélyegyenlőségének
javulása
Az óvodák alapító okiratának felülvizsgálata, a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált
nevelését és a diétás étkezést igénylő gyermekek nevelésének feltételeinek
biztosítása
Folyamatos Petren Ferencné
A sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelését és a diétás étkezést igénylő
gyermekek esélyegyenlőségének
javulása
Az óvodák nyitvatartási idejének felülvizsgálata, és annak a szülők
munkahelyi elfoglaltságához igazítása Minden év szeptember 1. Petren Ferencné
A hátrányos helyzetű gyermekek
esélyegyenlőségének javulása
A tanköteles korú gyermekek iskolaéretlenségének, illetve óvodában
maradásuk okainak vizsgálata Minden év május 1. Petren Ferencné
A hátrányos helyzetű gyermekek
esélyegyenlőségének javulása
Kompetencia alapú óvodai/iskolai programok megismertetése és bevezetése, ezzel segítve
az óvoda-iskola átmenetet, az inkluzív pedagógia elterjesztését és a játék
jelentőségének visszaállítását
Folyamatos Petren Ferencné
A hátrányos helyzetű gyermekek
esélyegyenlőségének javulása
A „Biztos Kezdet” program megismerésével és alkalmazásával a gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység
elleni küzdelem és a gyermekek fejlődésének segítése
Folyamatos Petren Ferencné
A hátrányos helyzetű gyermekek
esélyegyenlőségének javulása
A hátrányos helyzetű gyermekek számára szervezett óvodai/iskolai kirándulások, táborok, kulturális rendezvények (pl. bábszínház, sportlétesítmény, stb.)
látogatásához szükséges anyagi fedezet biztosítása
Folyamatos Petren Ferencné
A hátrányos helyzetű gyermekek
esélyegyenlőségének javulása
Az állami neveltek felvételének biztosítása az általános iskolákba, együttműködve a
feladatellátásban a Baranya Megyei Önkormányzat és Pécs Megyei Jogú Város
intézményeivel
Folyamatos Szalai Csilla
Az állami nevelt gyermekek
esélyegyenlőségének javulása
Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézmény kialakítása az Éltes Mátyás
Általános Iskola, Szakiskola és Kollégiumban
2008. július 1. Dr. Tratnyek Magdolna
A speciális nevelési igényű gyermekek
esélyegyenlőségének javulása
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók befogadása
minden intézményben, tagintézményben , felkészülés eredményes oktatásukra,
nevelésükre
Folyamatos Szalai Csilla, Cselik László
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő tanulók esélyegyenlőségének
javulása Az Arany János Tehetséggondozó Program
segítségével a hátrányos helyzetű, de kimagasló tanulmányi eredményt elérő
tanulók támogatása
2013. december 31. Cselik László
A hátrányos helyzetű gyermekek
esélyegyenlőségének javulása
A szakiskolába jelentkezett és annak elvégzésére alkalmasnak talált tanulók
lemorzsolódásának megakadályozása. A Szakiskolai Fejlesztési Programban már zajló közismereti fejlesztések további terjesztése a
szakközépiskolák, illetve a szakiskolák körében.
2013. december 31. Cselik László
A hátrányos helyzetű gyermekek
esélyegyenlőségének javulása
Az intézményeknek a pedagógus továbbképzési programok és a beiskolázási
tervek összeállításakor figyelembe kell Folyamatos Petren Ferencné
A hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű
gyermekek
69
Tevékenység Határidő Felelős személy A beavatkozás társadalmi
hatásai venniük az esélyegyenlőséggel összefüggő, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók eredményesebb nevelését elősegítő
programokat
esélyegyenlőségének javulása
Az integráltan nevelt gyermekek számára a lehető legtöbb szakszolgálat helyben való igénybevételi lehetőségének megteremtése
Folyamatos Szalai Csilla
A hátrányos helyzetű gyermekek
esélyegyenlőségének javulása
Városi oktatási esélyegyenlőségi terv elkészítése
2008. szeptember Dr. Tratnyek Magdolna
A hátrányos helyzetű gyermekek
esélyegyenlőségének javulása
A magántanulók magas számának
visszaszorítása, az okok feltérképezése és orvoslása
Minél több hátrányos helyzetű gyerek
visszairányítása a rendszerbe, integrációjuk
elősegítése A város oktatási intézményeinek
infrastrukturális fejlesztése
Mindenki számára méltó körülmények jönnek létre
az integrált oktatáshoz
A város oktatási intézményeinek modern oktatási eszközökkel való ellátottságának
fejlesztése
A modern felszerelések megbecsülése és
rendeltetészsrű használata iránti igény valamint az
adekvát magatartásformák kialakulnak
A pedagógiai kultúra fejlesztése: kooperatív, projekt és bevonó módszerek népszerűsítése, a kompetencia alapú oktatás népszerűsítése, a
szülők megfelelő tájékoztatása (GR)
Nem csak a szakmai közeg lesz megfelelő módon tájékozott az elindított
folyamatokat illetően, így a támogatottsága nőni fog.
Az integrációval összhangban történő iskolai szervezetfejlesztések támogatása
(GR)
A módszertani és infrastrukturális változások
megerősítést nyernek a szervezetfejlesztés által. A változások rövid és
hosszú távon is szervesülnek.
Pedagógiai minőségbiztosítási rendszer
kidolgozása
(GR)
Az iskolák és a fenntartóik reális képet kapnak a
folyamatok alakulásáról, az eredményekről.
Tehetséggondozás hátrányos helyzetű gyerekek számára
A hátrányos helyzetű gyerekek iskolai
sikerekessége nő, így követhető és követendő példákat látnak majd az
újabb generációk, valamint könnyebb lesz a
hiányzásokkal és a lemorzsolódással
megküzdeni.
Motiváló tanulmányi ösztöndíjrendszer kidolgozása
A hátrányos helyzetű tanulók tanulás iránti
motiváltsága nő, életkörülményeik javulnak.
Pályaorientációs tanácsadás hátrányos helyzetű gyerekek számára
A hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok jobban
kiigazodnak a szkmák között és reálisabb alapokra helyeződnek a választásaik.
Az iskolák megfelelő szakos tanárokkal való
ellátása, az általános helyettesítés gyakorlatának visszaszorítása
A gyerekmegőrzés helyett szakmai munka folyik az órákon, így a gyerekek
tanulás iránti motiváltsága erősödik.
Az iskolai lemorzsolódást csökkentő intézkedések: tanórán kívüli foglalkoztatás,
hatékony együttműködés a szülőkkel,
A hátrányos helyzetű gyerekek szívesebbn járnak
iskolába, több féle
70
Tevékenység Határidő Felelős személy A beavatkozás társadalmi
hatásai együttműködés szakmai és civil
szervezetekkel, nyári táborok, stb.
motiváció alakul ki, kevesebbet fognak
hiányozni, a szülők is erőteljesebb támogatják az
iskolába járást.
Aktív állampolgársági technikák
elsajátíttatása tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során
A hátrányos és nem hátrányos helyzetű
gyerekek közösen sajátítják el a felelősségteljes, aktív állampolgári technikákat,
és később ezeket majd aktivizálni tudják felnőtt
életükben
További segítő szakemberek bevonása: logopédus, fejlesztő pedagógus,
iskolapszichológus, szociális munkás, szabadidő szervező, szociálpedagógus stb.
Célzott és szakmai segítséget kapnak a
rászorulók, ezzel csökken az iskolai problémák és
konfliktusok száma.
Az intézményfenntartók szakembereinek
folyamatos szakmai továbbképzése
Az eddiginél szorosabb és lényegre törőbb
együttműködés alakul ki a fenntartók és az iskolák
között.
Az intézményfenntartók és az oktatási intézmények közötti párbeszéd és
együttműködés fejlesztése
u.a.
Az iskolai integrációs programok mérés-értékelése, a megfelelő következtetések
levonása
Mind a résztvevők, mind a fenntartók reális képet
kapnak a folyamatokról, így időben tudnak
korrigálni, változtatni, valamint a sikerekre, eredményekre építve
tovább lépni. Iskolalátogatások, szakmai tapasztalatcserék
támogatása más városok pedagógusaival országon belül és külföldön
A pedagógusok szakmai kultúrája, nyitottsága
fejlődik, az iskolai módszertani kultúra
fejlődik. Nemzetközi iskolai és képzési
együttműködések támogatása különös tekintettel az iskolai és társadalmi
integrációra
u.a.
Nyilvános elismerési rendszer kidolgozása az iskolai integráció terén kiemelkedő iskolák,
iskolavezetők és pedagógusok részére
Az integrációs folyamatok társadalmi ismertsége és elismertsége erősödik.
Sikeres integrációs gyakorlatok és módszerek
nyilvános elismerése
u.a., valamint javul a pedagógusok közérzete,
kisebb esélye lesz a kiégésnek.
A helyi és az országos sajtó aktív bevonása,
partneri együttműködés kialakítása (TV, rádió, írott és elektronikus sajtó)
Az integrációs folyamatok társadalmi ismertsége és
elismertsége erősödik
Hatékony együttműködés kialakítása városi
és megyei tanárképző intézményekkel
Létező és működő
programok integrálása az iskolai gyakorlatba
Szakmai fórumok, konferenciák szervezése,
ezek szervezésében való együttműködés
Szakmai párbeszéd és tudásmegosztás alakul ki, ezzel erősödik az iskolai
71
Tevékenység Határidő Felelős személy A beavatkozás társadalmi
hatásai munka hatékonysága.
Az iskolai szegregáció elleni küzdelem további részletes feladatait a 2008. júniusában
elfogadott Oktatási Esélyegyenlőségi Terv keretében kell kidolgozni.
I.5.3. Foglalkoztatási integráció
A kirekesztődés folyamatában érintettek, különös tekintettel a szegregátumok munkanélküli
lakossága szempontjából kiemelt jelentősége van a munkahelyteremtésnek, a foglalkoztatás
megteremtésének. Ezt a Pécs Megyei Jogú Város Szociálpolitikai Fejlesztési Programja is
fontosnak tartja, és elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok elhelyezkedésének
segítését hangsúlyozza. Körükben nagyon nagy problémát okoz a tartós munkanélküliség,
amely sok esetben együtt jár a motiválatlansággal, a helyzetbe való beletörődéssel, a
munkaerő-piaci passzivitással, a munkakészség csökkenésével.
I.5.3.1. Motiváció megteremtése a Cigány Centrum Programmal
Foglalkoztatásuk egyik alapfeltétele a motiváció megteremtése számukra, a képzések és a
foglalkoztatás iránti igény kialakítása. Ennek érdekében létre kell hozni egy olyan támogató-
hálózatot, amely személyre szabottan, mentori segítségnyújtás mellett képes megteremteni
számukra azt a sok esetben hiányzó alapot, a motiváltságot, amely elengedhetetlen feltétele a
munkakeresésnek. Ennek megvalósítását teszi lehetővé a Pécsi Nőközpont - „Cigány
Centrum Program”, amelynek alapvető célja, hogy az itt élő roma származású, szociálisan-
gazdaságilag halmozottan hátrányos helyzetű roma családok számára alapot teremtsen a saját
egzisztenciális hátterük kialakítására. A program nem csupán a szegregátum roma lakosai
számára, hanem az egész városnak nyújthat szolgáltatásokat. A program azonnali segítséget
nyújt az ide forduló – nem csak cigány származású – emberek számára, valamint komplex
szolgáltatási rendszere által lehetőséget biztosít a felmerülő problémák hosszú távú
orvoslására. A program kulcseleme, hogy többségében cigány származású emberek fogják
ellátni a program működtetését: mivel a roma emberek – a kulturális háttér hasonlósága miatt
– szívesebben fogadnak el tanácsot a közéjük tartozó, szintén cigány származású emberektől.
A program keretében egyfelől szabadidős tevékenységeket szerveznek a fiatalok számára.
Jelentős probléma ugyanis – származástól függetlenül – a fiatok körében a „csellengő”
életforma terjedése, melyet számos okkal magyarázhatunk, számos tanulmány vizsgálta ennek
72
okait. Kezelésének egyik alapvető eszköze a fiatalok érdeklődésének felkeltése az őket
érdeklő tevékenységek iránt, energiáik megfelelő irányba terelése szervezett programok által.
Emellett jelentős problémakör az oktatás területén leszakadó gyermekek felzárkóztatása,
hiszen ennek hiányában közvetlen veszély, hogy frusztrációikat deviáns magatartásformákkal
igyekeznek feldolgozni. A Cigány Centrum Program keretiben az alábbi szabadidős
programok kialakítása történik meg:
TEVÉKENYSÉG RENDSZERESSÉG
1. IFJÚSÁGI KLUB
A klub keretein belül a rendelkezésre bocsátott eszközök (készségfejlesztő játékok, stb.) – tekintve, hogy az esetek többségében ezek nem elérhetők saját családi körükben – vonzását kihasználva szervezett és felügyelt formában biztosítják a gyermekek és fiatalok részére a szabadidő eltöltésének lehetőségét, aktív közösséget kovácsolva az érdeklődőkből.
Minden nap
13- 19 óra között.
2. TANODA
A tanulmányaik terén leszakadó gyermekek részére felzárkózási lehetőséget biztosítanak, valamint az otthon végzendő tanulmányi feladatok megoldásának szakképzett pedagógus segítségével, ellenőrzésével történő megoldását biztosítják.
Minden nap
14-18 óra között
3. SZAKMAI KLUBOK
Fontos felkelteni a gyermekek és fiatalok érdeklődését az általuk kevésbé kedvelt, számukra nehézséget okozó tantárgyak iránt, illetve a lehetőséget biztosítani a kedvelt tárgyakban történő elmélyülésre.
Ennek bevált módszere egy felkészült előadó vezetésével történő kötetlen foglalkozás, melyben a téma általános érdeklődésre számot tartó érdekes részeit akár játékos formában, akár kötetlen helyszínen dolgozzák fel – melyre a hagyományos oktatás során általában időbeli korlátok miatt nincs lehetőség.
Szaktárgyak szerint hetente
16-18 óra között
Érintett tárgyak:
- Matematika - Történelem - Földrajz - Biológia - kommunikáció
4. TÚRÁZÁS
Természeti értékek megismertetése mellett fontos a mozgásszegény életmód kompenzálása is, mindezt összehangolva a szakmai klubok tevékenységeivel.
Kéthetente hétvégén
5. SPORT PROGRAMOK ÉS VERSENYEK
Szükséges a fedett helyen végezhető sporttevékenység népszerűsítése is, és az ezekhez kapcsolható „házi” versenyek szervezése mint közösségformáló eszközt.
(pld: asztalitenisz, stb.)
Minden nap
14- 19 óra között
Versenyek minden hónapban
6. INTERNET KLUB
Az információs társadalom korában nélkülözhetetlen a lehetőség biztosítása a leghátrányosabb helyzetű gyermekek számára is, hogy a szükséges eszközök használatát elsajátítsák, és ezeket aktívan használják.
Minden nap
14-18 óra között
A kötelesség és felelősségvállalás tudatosítása érdekében a klubok szervezésébe és
irányításába a fiatalok bevonása is szükséges, a demokratikus szabályrendszer elsajátítása
érdekében havi rendszerességgel, választás útján betöltve tisztségeiket.
A fiatalok mellett a másik megcélzott csoport a roma nők, akik fokozottan hátrányos
helyzetben élnek az ortodox cigány kultúra hatásainak következtében – ugyanakkor a
családok összetartó erejét is biztosítják. Ennek a kettősségnek a következtében számos feladat
hárul rájuk, melyeknek megfelelő információk hiányában csak nehezen tudnak eleget tenni,
73
ám megfelelő segítségnyújtás esetén eredményesen és hatékonyan is képesek eljárni.
Tevékenység Rendszeresség
1. ÉRDEKVÉDELMI TANÁCSADÁS
Számos esetben – pl. családon belüli erőszak – úgy érzik nincs hová fordulniuk, a hatóságok nem kezelik kellő komolysággal a kérdést. A társadalmi integráció szempontjából kifejezetten fontos, hogy saját érdekeiket legalább olyan szinten képviselhessék a roma nők mint a többségi társadalom tagjai, tisztában legyenek lehetőségeikkel és objektíven lássák azokat.
Minden nap
8-16 óra között
2. SZOCIÁLIS TANÁCSADÁS
A legtöbb esetben a szociális ügyeket a cigányságon belül a nők intézik, ugyanakkor számos esetben túlértékelik a lehetőségeiket a kellő információk hiánya miatt, ezáltal számos felesleges ügyfélkapcsolatot generálva, tájékozatlanságuk miatt kedvezőtlen képet festve a cigányság egészéről. A szolgáltatás által objektív nézőpontot próbálnak kialakítani körükben, meggyorsítva és egyszerűsítve az illetékes szervek munkáját.
Minden nap
8-16 óra között
3. ÉLETVITELI – GAZDASÁGI TANÁCSADÁS
A cigányság körében jellemző a szegénység, ennek következtében néha elmosódni látszik a cigány és a szegény – kultúra közötti különbség. Megfelelő módszertanok átadásával van lehetőség a gazdasági helyzeten történő javításra, ám ezeket sajnos általában nem ismerik, így gazdasági helyzetük sem javul – további terheket róva a társadalomra, ugyanakkor konzerválva a jelen helyzetet, más példa hiányában újratermelve a problémát a következő generáció által. Az életviteli-gazdasági tanácsadás által lehetőséget teremtenek a helyzetükön való változtatásra.
Minden nap
8-16 óra között
4. EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÁS
Sajnos a cigányság egészségkultúrája kívánnivalókat hagy maga után – és megfelelő felvilágosítás nélkül a helyzet változására kevés az esély.
Szolgáltatásunk lehetőséget teremt a cigány kultúrában tabunak számító egészségügyi kérdések megoldására, felhívva a figyelmet a prevenció fontosságára, az adott esetekben követendő eljárásokra.
Minden nap
8-16 óra között
5. SZAKMAI KLUBOK
A klubfoglalkozások keretében lehetőséget biztosítanak a problémákat tematizálva azok csoportos feldolgozására, egyrészt kiutat mutatva a résztvevők számára, másrészt, hogy belássák nem egyedüli problémával állnak szemben, így azok közös, egymást erősítő megoldására is lehetőséget biztosítva.
Kéthetente
14-16 óra között
A tanácsadási ágak szerint ütemezve
A fiatalokon és a nőkön kívül továbbá a hátrányos helyzetű személyek számára általános
szolgáltatásokat is biztosítani fog a Cigány Centrum Program. Ezek a szolgáltatások:
- szociális tanácsadás
- gazdasági életviteli tanácsadás
- pszichoszociális, mentálhigiéniai gondozás
- foglalkoztatási tanácsadás
- képzési tanácsadás
- a helyzetükön való változtatás érdekében szükséges motiváció
- tréningek szervezése a problémák tematizált feldolgozása érdekében
Tevékenység Megvalósítás tervezett
ideje Felelős személy
A beavatkozás társadalmi hatásai
Pécsi Nőközpont - Cigány Centrum Program
kialakítása 2009
Külső szerv által koordinált:Színes
Gyöngyök-Délvidéki Roma Nőlért Egyesület
A roma, valamint a hátrányos helyzetű
lakosok esélyegyenlőségének
javulása
74
I.5.3.2. A tartósan munkanélküli lakosság kompetenciájára alapozott képzések
kialakítása
A város és a szegregátumok roma lakossága esetében szinte csak a közhasznú munka jelent
egyetlen lehetőséget az elhelyezkedésre, amely azonban tartósítja foglalkoztatásuk átmeneti
voltát, nem képes hozzájárulni a tartós foglalkoztatásba kerülés esélyének növeléséhez.
Foglalkoztatásuk megteremtése érdekében ezért fel kell mérni a tartósan munkanélküli
lakosság kompetenciáját, és erre alapozva kell további képzéseket szervezni, amelynek során
törekedni kell arra is, hogy azon készségeket is fejlesszük, amelyek a közösségi
munkavégzéshez elengedhetetlenül szükségesek, amely integrálódásukat a munka világába
lehetővé teszi. Ezzel együtt mentori programot kell indítani, amelynek lényege, hogy a
munkanélküliek egyéni támogatása megvalósulhasson.
Komplex foglalkoztatási eszközöket már bemutattunk a korábbi fejezetekben, cél az ilyen
programok eredményeinek kiértékelése, majd ezekre épülve tovább folytatni ezeket a
programokat, egyfelől a város egészében, másrészt pedig célzottan a szegregátumok
lakossága tekintetében. A cél tehát olyan, piacképes szakmákra való betanítás, amely
hosszabb távon is lehetővé teszi a szegregátumok lakosságának munkához jutását.
A kompetencia-felméréssel párhuzamosan erősíteni kell a Munkaügyi Központ és a város,
valamint a civil szervezetek közötti partnerséget annak érdekében, hogy a város foglalkozatói
részéről felmerülő igények is folyamatosan mérhetőek legyenek, ezzel folyamatosan alakítva
a képzési programok összetételét. A partnerség létrehozása, fenntarthatósága szempontjából
elengedhetetlen a közös érdekek megtalálása, a folyamatos egyeztetés, az együttműködés
menedzselése.
A képzések szervezésének elemei:
Tevékenység Megvalósítás tervezett
ideje Felelős személy
A beavatkozás társadalmi hatásai
Kompetenciafelmérés a munkaügyi központtal
együttműködésben 2009
Svingerné Szilágyi Judit
A hátrányos helyzetű lakosok
esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz
való esélyének javulása
Képzési programok a munkaügyi központtal és civil
szervezetekkel együttműködésben
2010-2013 Svingerné Szilágyi
Judit
A hátrányos helyzetű lakosok
esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz
való esélyének javulása
Mentori program a munkába állás támogatására
2010-2013 Svingerné Szilágyi
Judit
A hátrányos helyzetű lakosok
esélyegyenlőségének,
75
munkához jutáshoz való esélyének
javulása
I.5.3.3. Alacsony iskolázottságú álláskeresők felzárkóztató képzését, szakmai
képzését, valamint elhelyezkedését elősegítő munkaerő-piaci program
kialakítása
Az általános iskolai végzettség megszerzését biztosító felzárkóztató munkaerő-piaci képzés,
amelynek alapja a 7-8. osztály befejezését lehetővé tevő felkészítő képzési program, amelyre
szakképzés és támogatott foglalkoztatás épül. Különösen magas az általános iskolát el nem
végzők aránya a roma lakosság körében, akik a munkaügyi szervezettel általában nincsenek
kapcsolatban, így komoly kihívást jelent a képzésbe vonásuk, munkaerőpiacra történő
integrálásuk.
A program keretében az általános iskola 6. osztályát sikeresen befejezett, de általános iskolai
végzettséggel nem rendelkező 18 év feletti, tanulni szándékozó, főként roma, regisztrált
álláskeresők képzése valósulna meg.
A képzés több elemből tevődik össze:
1. Felzárkóztató képzés: 7-8. osztály befejezése, általános tanulási képesség fejlesztése,
folyamatos motiválás, felkészítés a szakképzésre
2. Szakképzés: 300-500 órás időtartamú, és szervesen épül az általánosan képző
alapfokú iskolai végzettséget biztosító programelemre, figyelembe véve az első
munkaerőpiac aktuális igényeit
3. Foglalkoztatás: teljes vagy részmunkaidős munkaviszony keretein belül a szakképzés
során elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása, ezáltal (re)integrálás az elsődleges
munkaerőpiacra
Tevékenység Megvalósítás tervezett
ideje Felelős személy
A beavatkozás társadalmi hatásai
Alacsony iskolázottságú álláskeresők felzárkóztató
képzését, szakmai képzését, valamint elhelyezkedését elősegítő munkaerő-piaci
program kialakítása
2009-2010 Svingerné Szilágyi
Judit
A hátrányos helyzetű lakosok
esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz
való esélyének javulása
76
I.5.3.4. Termelőiskola
Európában a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatására az egyik legéletképesebb megoldás
a dán termelőiskolai modell, amelynek lényege, hogy bár iskolának nevezik, mégsem iskola.
Dániában 100 intézményben végzik az iskolarendszerből kihullott fiatalok szocializálását,
munkára és tanulásra való előkészítését. A termelőiskolák olyan intézmények, ahol a munka
és tanulás sajátos kombinációjával valósul meg a szakmai képzés. A termelőiskola résztvevői
- különböző szintű - szakmai képzettségeket szerezhetnek meg. Ezek a képzettségek
elsősorban államilag elismert OKJ-szakképesítések, de jelenthetik olyan szakmai
kompetenciák elsajátítását is, amelyek bizonyos munkakörök betöltésére már alkalmassá
teszik az egyént. A szakmai kompetenciáknál még fontosabbak a szociális kompetenciák
(együttműködési képesség, csapatszellem, munkahelyi lojalitás, megbízhatóság, felelősség,
pontosság stb.) megszerzése. A termelőiskolai tanulás során a résztvevők olyan eladható
árukat állítanak elő, ill. olyan szolgáltatásokat végeznek, amelyek leginkább helyi
szükségleteket elégítenek ki. Célja a 16-25 év közötti hátrányos helyzetű fiatal álláskeresők
tartós elhelyezése a munkaerőpiacon a termelőiskolai modell alapján. A munkagyakorlat
szerzés mellett a résztvevők államilag elismert szakmunkás bizonyítványt szereznek, valamint
a programban maradást és a későbbiekben a munkahely megtartását folyamatos segítő
szolgáltatás biztosítja.
A termelőiskola képzési eleme két részből áll: szocializáló, közismereti alapkészség-fejlesztő
és ismeretpótló, szakmai orientáló, előkészítő részből, valamint az OKJ-ben szabályozott
szakképesítések megszerzésére irányuló szakképzési részből.
A képzés különböző szakmacsoportokban.(vendéglátás, építőipar, idegenforgalom, stb.)
valósul meg, figyelembe véve az aktuális munkaerőpiaci igényeket. A foglalkozások jellemző
színtere a munkatevékenység színhelye (műhely, tankert, taniroda, tankonyha stb.). Az
elméleti felkészülés, felkészítés mindig gyakorlati tevékenységhez kapcsolódik, a
tanulócsoportok létszáma max. 12 fő.
A program része ezen kívül a munkahelyi elhelyezkedés segítése és a munkavégzés nyomon
követése.
Tevékenység Megvalósítás tervezett ideje
Felelős személy A beavatkozás társadalmi hatásai
Termelőiskola
2009-2010 Svingerné Szilágyi
Judit
A hátrányos helyzetű lakosok
esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz
való esélyének javulása
77
I.5.3.5. Tranzitfoglalkoztatási programok
. A tranzitprogramoknak – hasonlóan a második munkaerőpiac egyéb programjaihoz - az a
legfontosabb előnyük többi munkaerő-piaci támogatással összevetve, hogy komplex módon,
több eszköz egyidejű alkalmazásával, és differenciáltan, azaz a résztvevő személyek egyéni
szükségleteire építve kezelik a hátrányos helyzetű munkanélküli rétegek elhelyezkedési
problémáit, az első munkaerőpiacon történő elhelyezésük céljával. A képzettségi szint
növelése, a foglalkoztatás és a szociális/mentális gondoskodás egyidejű alkalmazása
(eszközkombináció) lehetővé teszi, hogy a hátrányos helyzetű célcsoportok munkaerő-piaci
esélyeit növeljék, felszámolva a képesség-, készség- és képzettségbeli, valamint a tartós
munkanélküliségükből fakadó mentális-szociális hiányosságokat. Működésük a gazdasági, a
foglalkoztatási, és a szociális célrendszer egymásra épülésére, egyenrangúságára alapozott.
Ezen projektek jellemzője, hogy tevékenységeik csak részben piacorientáltak,
szolgáltatásaikat és termékeiket a rászoruló társadalmi rétegek számára nyújtják a piaci
áraknál alacsonyabb szinten, illetve kevésbé jövedelmező, de társadalmilag hasznos
tevékenységeket látnak el (pl. hulladék újrahasznosítás).
Az átmeneti foglalkoztatást követően a munkavállalókat az első munkapiacon működő
cégekhez közvetítik (tranzitálás). A projektek tehát olyan híd szerepet töltenek be, melyek a
munkanélküliségből a munka világába ívelnek át. Ebbe a típusba sorolhatók például a szociál-
ökonómiai üzemek is. A programba bevont munkanélküliek számára komplex módon
nyújtanak tehát:
• munkaviszony keretében munkalehetőséget,
• gyakorlatorientált, betanító jellegű, vagy szakképesítést nyújtó képzést,
• személyre szabott szociális gondozást és tanácsadást, valamint
• az első munkaerőpiacra történő közvetítést.
Tevékenység Megvalósítás tervezett
ideje Felelős személy A beavatkozás
társadalmi hatásai
Tranzitfoglalkoztatási programok
2009-2010 Svingerné Szilágyi
Judit
A hátrányos helyzetű lakosok
esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz
való esélyének javulása
I.5.3.6. Tartós munkanélküliek alkalmazása a városrehabilitációs munkákban
A szegregátumok lakosai számára segítséget jelenthetnek a városrehabilitációs munkálatok
78
azzal, hogy beruházások során munkalehetőséghez jutnak a hátrányos helyzetű lakosok.
Munkához jutásuk ezzel ugyan csak átmenetileg lesz biztosítva, azonban azzal, hogy egy
ideig munkához jutnak, egyfelől megteremthető számukra egy bizonyos szintű motiváltság
azzal, hogy ezzel sikerült őket visszavezetni a munka világába, másfelől pedig tapasztalatot
szereznek, ami nagy előnyt jelent munkakeresésük során. A városrehabilitációs munkák során
történő alkalmazásuk mindezen túl azt is eredményezheti, hogy akár saját környezetük
felújításával a későbbiekben jóval nagyobb figyelmet fognak fordítani a megszerzett fizikai
színvonal megtartására.
A munkanélküliek alkalmazása érdekében egyfelől a városrehabilitációs építési
közbeszerzések feltételrendszerének alakítását kell elvégezni a tartós munkanélküliek
alkalmazásának ösztönzésére, illetve a szociális városrehabilitációs projekt keretében kell
foglalkoztatási elemeket alkalmazni.
Tevékenység Megvalósítás tervezett
ideje Felelős személy
A beavatkozás társadalmi hatásai
Szociális városrehabilitációs projekt keretében
foglalkoztatási elemek alkalmazása
2009-2010 Svingerné Szilágyi
Judit
A hátrányos helyzetű lakosok
esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz
való esélyének javulása
Városrehabilitációs építési közbeszerzések
feltételrendszerének alakítása a tartós munkanélküliek
alkalmazásának ösztönzésére
2008 II. negyedév -2009 Svingerné Szilágyi
Judit
A hátrányos helyzetű lakosok
esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz
való esélyének javulása
I.5.3.7. Szociális gazdaság kialakítása
A hátrányos helyzetűek munkához jutásának segítésénél a hagyományos aktív munkaerő-
piaci eszközök azonban sokszor nehezen érik el a tartós munkanélkülieket. Számukra
megoldást jelentenek az olyan lehetőségek, amelyek a szociális gazdaság típusú, non-profit
foglalkoztatásban rejlenek. Ezekben a programokban a munkalehetőségek mellett képzés,
szociális, mentálhigiéniás felkészítés is megjelenhet. A szociális gazdaság olyan
vállalkozásokból áll, amelynél a befektetett tőke utáni profit-maximalizálás helyett a helyi
társadalom szükséglet-kielégítése, egyben foglalkoztatási gondjainak megoldása a cél. A
szociális gazdaság piaci alapon nem megvalósuló tevékenységeket valósít meg, ezzel javítja a
helyi életminőséget. Továbbá az alacsonyan, vagy közepesen képzett munkaerőre
támaszkodva olyan munkahely-struktúrát hoz létre, amely összhangban van a munkanélküliek
összetételével. Ezek a non-profit célú foglalkoztatási vállalkozások elsősorban a következő
területeken jelentkezhetnek munkahelyteremtőként és szolgáltatás-bővítőként:
79
- személyi szolgáltatások
o otthoni segítség idős és testileg vagy szellemileg fogyatékos embereknek
o háztartási közalkalmazotti munkák
o gyermekfelügyelet
o problémás fiatalok szabadidő- és sportprogramjainak szervezése
o lakóházak őrzése, portaszolgálat
o boltok üzemeltetése
o étel, áruk házhoz szállítása
- szabadidős és kulturális programok szervezése, hagyományőrzés
- a környezet gondozása
o elöregedett épületek felújítása, komfortosítása
o szelektív hulladék-gyűjtés, újrahasznosítás
- környezetvédelem
o természetvédelmi területek gondozása
o csatornázás, csatornatisztítás
Az ilyen szolgáltatások fejlesztése egyfelől javítja a szegregált területek életminőségi
feltételeit, másfelől pedig bővíti a foglalkoztatási lehetőségeket azzal, hogy helyi
munkahelyeket képes teremteni. Ezt a törekvést a magyar állam is serkenteni kívánja, ennek
érdekében a Kormány a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény alapján megalkotta a
141/2006. (VI.29.) kormányrendeletet a szociális szövetkezetekről. A jogalkotó célja, hogy a
társadalom tagjait ösztönözze, váljanak aktív szereplőivé a szociális gazdaságnak olyan
speciális szervezeti forma (szociális szövetkezet) létrehozásával, amely olyan igények,
szükségletek kielégítésére törekszik, amelyeknek a magántőkések és a közvállalatok
szektorában létjogosultsága nincs vagy erősen korlátozott az érvényesülésük. A rendelet
kimondja továbbá, hogy fő célja a munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben
lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javítása.
A szociális gazdaság kialakításához egyfelől szükséges a helyi szereplők tájékoztatása a
szociális gazdaság létrehozásának lehetőségéről és módjáról, ezt követően pedig
kialakíthatóak szociális szövetkezetek.
80
Tevékenység Megvalósítás tervezett
ideje Felelős személy
A beavatkozás társadalmi hatásai
Tájékoztatási tevékenység a helyi szereplők részére a
szociális szövetkezet létrehozásának, működtetésének
lehetőségeiről és módjáról
2010-2013 Svingerné Szilágyi
Judit
A helyi szereplők megismeri a szociális szövetkezeti formák
működését és előnyeit
A városi Önkormányzat égisze alatt szociális
szövetkezet létrehozása és működtetése
2010-2013 Svingerné Szilágyi
Judit
A helyi társadalom életkörülményeinek
javulása, munkahelyek kialakulása,
esélyegyenlőség javulása
I.5.4. A szegregátumok és szegregálódó területek infrastrukturális és lakásfejlesztései
Az egyes szegregátumok infrastrukturális ellátásában nagy gondot okoz a lakások állapota,
komfortfokozata. A sok helyütt erősen leromlott állapotú épületek komfortfoka igen
alacsony szintű, ezért ezek felújítása, színvonaluk emelése az egyik megoldás, hogy az itteni
lakosok méltó életkörülmények között tudjanak élni a későbbiekben, másfelől pedig egyes
esetekben megoldást jelenthet ezen épületek teljes elbontása, az itt lakók elköltöztetése a
város más, frekventáltabb helyszíneire úgy, hogy ott ne alkossanak szegregátumot a
későbbiekben (ennek érdekében az elköltözőket a város többi területén szétszórtan kell
elhelyezni, hogy máshol ne alkossanak összefüggő szegregátumot).
Az elköltözés, valamint a helyreállítás közötti választást meg kell előznie egy lakossági
felmérésnek, amelyben a szegregátumok összes lakosát meg kell kérdezni jövőbeni
elképzeléseiről, ezen kívül a felmérésnek ki kell terjednie a lakosok jelenlegi szociális
helyzetének vizsgálatára, egészségügyi, valamint lakhatási helyzetére is.
Az egyes épületek bontása, tömbök felszámolása, vagy a lakosság számára új bérlakások
kijelölése esetén szociális munkások és civil szervezetek bevonásával kell felkészíteni az
érintett lakosságot ezekre a változásokra.
Az önkormányzat vállalja azt is, hogy sem a szegregátumokban, sem a szegregátumokkal
határos területeken nem utal ki újabb bérlakásokat, illetve az új bérlakásait nem
tömbösítve létesíti, hogy ezzel megelőzze a hátrányos helyzetű lakosok részarányának további
emelkedését.
A Pécs-Keleti Városrészben fekvő szegregátumok infrastrukturális fejlesztésének, emellett
foglalkoztatási és szociális akcióinak részletes meghatározása érdekében az Önkormányzat
2008 folyamán szociális városrehabilitációs akcióterületi tervet készít.
81
Mindegyik vizsgált szergegátum esetében megvalósuló tevékenységek:
- A szegregátumok előzetes felmérése, amelynek ki kell terjednie a lakosság általános
szociális, egészségügyi, lakhatási területeire, valamint arra, hogy az egyes családok
eldöntsék: jelenlegi lakóterületükről el kívánnak-e költözni a későbbiekben, vagy
jelenlegi lakóhelyükön maradva, egy, a korábbinál magasabb színvonalú lakásban
szeretnének-e élni
- Eennek fényében lehet majd meghatározni azt, hogy az elköltözők számára az
Önkormányzat hol, milyen technikával kíván új, jobb állapotú bérlakásokat létesíteni
(vásárolni vagy építeni)
- Leendő szociális bérlakások létesítése (vásárlás illetve építés) a kijelölt területeken
Tevékenység Megvalósítás tervezett ideje
Felelős személy A beavatkozás társadalmi hatásai
A szegregátumok és szegregálódó területek lakosságának felmérése szociális, egészségügyi, lakhatási szempontból,
valamint jövőbeni igényeik felmérése a helyi civil
szervezetekkel együttműködésben
2008. III. negyedév Nagy László
A helyi lakosság egészségügyi,
lakhatási felmérése alapján további beavatkozások
kidolgozása lehetővé válik
Annak vizsgálata, hogy az Önkormányzat hol, milyen technikával kíván új, jobb
állapotú bérlakásokat létesíteni (vásárolni vagy
építeni)
2008. IV. negyedév - 2009
Nagy László Beruházás előkészítés és lebonyolítás terén a
Beruházási Csoport Csoportvezető: Horváth Enikő
Szabályozási tervi háttér megteremtése: Bagoly Attila városi
főépítész
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók számára
új lakóterületek kijelölésre kerülnek
Szociális bérlakások létesítése (vásárlás ill. építés)
2009-2013
Nagy László Építés esetén a
Beruházási Csoport Csoportvezető: Horváth Enikő
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
Szociális városrehabilitáció Akcióterületi Terv
kidolgozása Pécs-Kelet akcióterületre
2008. III. negyedév Gonda Tibor
A városrész lakossága az eddigieknél
magasabb színvonalú környezetben él
A város önkormányzati tulajdonú lakásaihoz kapcsolódó stratégiai irányvonalak az Intergált
Városfejlesztési Stratégia V.1.3-as fejezetében kerültek kidolgozásra.
A pécsbányai szegregátum:
82
- A telep két neuralgikus pontja a Széchenyi-akna melletti emeletes ház és a
Czerékvölgyi-, volt malom épület, mivel életveszélyes állapotban van, elbontásra
kerül, az ott lakók számára pedig új lakóhely kijelölése fog megtörténni. Ennek
érdekében az Önkormányzatnak meg kell vizsgálnia azt, hogy hol, milyen technikával
kíván új, jobb állapotú bérlakásokat telepíteni.
- A leromlott állapotú lakóépületek esetében szükséges a már említett előzetes lakossági
felmérés annak eldöntésére, hogy a későbbiekben a lakosság jelenlegi lakóhelyén
kíván-e élni, vagy esetleg el akar költözni onnan. Ennek fényében lehet majd
meghatározni azt, hogy az egyes lakóépületek felújítása történjen majd meg, vagy
teljes elbontásuk, és új lakosok számára kialakítandó épületeket húzzanak-e majd föl,
vagy egészen más funkciót adjanak-e majd a területnek.
- A környezetében lévő Karolina-kőfejtés rekultivációja a következő években fog
megvalósulni, amely számos munkahelyet képes majd teremteni.
- A művelődési ház felújítása is megvalósul, amely teret enged új szolgáltatások
számára (munkerő-piaci szolgáltatások, teleház, sportközpont, családi napközi,
szociális szolgálat, stb.).
- A környezet rekultivációjával, a lakóépületek felújításával jelentős zöldfelület is
kialakul a környéken, ahol a városrendezési terv szerint rekreációs övezet alakulhat
majd ki. Ez lehetőséget ad szolgáltatások és városi szabadidős és sport funkciók ide
településére, ami bekapcsolhatná a városi életbe a területet.
- A közelében lévő volt ipari létesítményekben környezetkímélő gazdasági tevékenység
letelepülését ösztönözzük, ahol a továbbiakban is jelentős számú helyben élő polgárt
tudnának alkalmazni.
- Hosszabb távon a Borbála-telep és Pécsbányatelep közötti részen a két településrész
összeköttetése is meg fog valósulni, hogy így a terület integrálódni tudjon a város
szövetébe, ennek közlekedési, szolgáltatási és egyéb előnyeit élvezve.
- A helyi lakosság munkához juttatásának érdekében úgy kell majd kiírni a beruházási
tendereket, hogy a helyi munkanélküli lakosság bizonyos százalékát foglalkoztassák a
felújítási munkálatok során.
Tevékenység Megvalósítás tervezett
ideje Felelős személy
A beavatkozás társadalmi hatásai
Széchenyi-akna melletti emeletes ház és a
Czerékvölgyi-, volt malom épület elbontása, az ott
2008 III. negyedév – 2009
Bontási munkák esetében a Beruházási Csoport
Csoportvezető: Horváth Enikő
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
83
lakók számára új lakóhelyek kijelölése
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
Az önkormányzati lakások felújítása, a környezet
rehabilitációja 2009-2013
Környezetrehabilitáció esetében Róka Róbert
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
Karolina kőfejtés rekultivációja
2008 II. negyedév – 2010 Karagitsné Bajzár Márta
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
Művelődési ház felújítása 2009-2010
A Humán Főosztály által megadott programterv alapján a Beruházási
Csoport. Csoportvezető: Horváth
Enikő
A helyi társadalmon belüli
interakció erősödése
Városi szabadidős és sport funkciók telepítése a
környékre 2009-2010
Játszóterek és zöldfelületek esetében
Róka Róbert, Sportpályák esetében a
Beruházási Csoport. Csoportvezető: Horváth
Enikő
A helyi társadalom életkörülményeinek
javulása
A környező, volt ipari létesítményekben
környezetkímélő gazdasági tevékenységek
letelepítésének ösztönzése
2008 IV. negyedév - 2013
Szükséges szabályozási tervi
módosítások igénye esetén
Bagoly Attila városi főépítész
A helyi társadalom számára új
munkahelyek jönnek létre
A szabolcsi szegregátum:
- környezetének infrastrukturális beruházásai tekintetében a szegregátum és Szabolcs
egészének társadalmi interakcióit segíteni lesz képes egy új közösségi ház kialakítása
a Szabolcsfalusi volt iskolaépületben.
- Felújításra kerülhetnek a szegregátum leromlott állapotú lakóépületei, emellett a
jelenleg is folyó szennyvízberuházás mellett az utak felújítása is megtörténik. A
konkrét beavatkozásokat azonban meg kell előznie a lakossági igényfelmérésnek,
amely alapján eldönthető, hogy az egyes lakóépületek sorsa mi legyen: felújításra
kerüljenek, vagy a területre új, magasabb presztízsű személyeket vonzva új építésű
lakóépületeket építsenek.
- Amennyiben a lakosság egy része elköltözni kíván a területről, az Önkormányzatnak
meg kell vizsgálnia azt, hogy hol, milyen technikával kíván új, jobb állapotú
bérlakásokat telepíteni.
84
- A helyi lakosság munkához juttatásának érdekében úgy kell majd kiírni a
városrehabilitációs tevékenységekhez kapcsolódó építési tendereket, hogy a helyi
munkanélküli lakosság foglalkoztatását elősegítsék a felújítási munkálatok során.
Tevékenység Megvalósítás tervezett
ideje Felelős személy
A beavatkozás társadalmi hatásai
Új közösségi ház kialakítása a szabolcsfalusi
volt iskolaépületben 2009-2010
A Humán Főosztály által
megadott programterv alapján a Beruházási
Csoport. Csoportvezető: Horváth Enikő
A helyi társadalmon belüli interakció
erősödése
A Hősök terei szociális önkormányzati lakások
felújítása 2009-2010
Teleki Szilveszter osztályvezető
Pécs Holding Zrt. Ingatlankezelő Osztály
A jelenleg alacsony
minőségű lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
A Gyürgy-telep felszámolása
2013
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
A vágóhídkörnyéki szegregátum:
- az EKF beruházások közelsége miatt fel fog értékelődni, emiatt várhatóan új funkciót
fog kapni, a területre elsősorban ipari üzemek megtelepedését képzeli el a város, vagy
pedig lakófunkció kialakítása is lehetséges lesz, új lakosság megtelepedésével, illetve
a mostani lakosság azon részével, akik nem kívánnak elköltözni a területről. Az
elköltözni kívánók számára a városnak ki kell jelölnie olyan területeket, ahol az itteni
lakosok lakáshoz juthatnak. A lakosság lakhelyváltoztatásával kapcsolatos költségek
finanszírozásába be kell vonni az új funkció telepítésében érintett magánberuházókat
is.
- Az új funkció kialakítása csak 2010 után lesz lehetséges, addig azonban szükséges a
jelenlegi állapotokon való bizonyos fokú javítás: a helyi lakosság bevonásával
környezetrendezési munkálatokat, valamint a felszíni szennyvízelvezetést kell
megoldani. A későbbiekben a szennyvízelvezetés zárt rendszerűvé válik, de csak a
leendő funkció kialakítása, illetve az ahhoz kapcsolódó tervekhez igazodóan.
Tevékenység Megvalósítás tervezett
ideje Felelős személy
A beavatkozás társadalmi hatásai
A jelenlegi állapotok javítása 2008 III. negyedév - 2009 Környezetrendezés: A jelenleg alacsony
85
miatt környezetrendezési munkák, felszíni
szennyvízelvezetés megoldása
Karagitsné Bajzár Márta Csapadékvízelvezetés:
Kálmán Zsolt
minőségű lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
2010 után bontás és lakófunkció kialakítása,
vagy ipari üzemek letelepítése
2011 - 2013
Beruházás előkészítés és lebonyolítás terén a
Beruházási Csoport Csoportvezető: Horváth
Enikő Szabályozási tervi háttér megteremtése: Bagoly Attila városi főépítész
2010 után a terület környzeti minősége
nagy mértékben emelkedik
A gyárvárosi, északi szegregátum:
- A szegregátum területének lakásállományát 1-2 éven belül szükséges lebontani. A
területen ezt követően kereskedelmi jellegű funkció települ, magánbefektetők
megvalósításában. A felszámolásra kerülő lakások pótlásával, a lakosság
elhelyezésével kapcsolatos kiadások finanszírozása részben a befektetők bevonásával
történik meg.
- A lakások felszámolását a teljes lakosságra kiterjedő részletes felmérés, valamint
szociális munkások és civil szervezetek bevonásával elvégzett felkészítés előzi meg.
Tevékenység Megvalósítás tervezett
ideje Felelős személy
A beavatkozás társadalmi hatásai
A jelenlegi épületek lebontása, a lakosság
elhelyezése, a környezet rehabilitációja, új funkció
betelepítése
2009 - 2010
Beruházás előkészítés és lebonyolítás terén a
Beruházási Csoport Csoportvezető: Horváth Enikő
Szabályozási tervi háttér megteremtése: Bagoly Attila városi
főépítész
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
A gyárvárosi, déli szegregátum:
- A szegregátum területe fel fog értékelődni a későbbiekben, köszönhetően a közeli
EKF-beruházásoknak, valamint a környéken megvalósuló további fejlesztéseknek,
amely egyfelől a közeli ipari park további fejlesztését jelenti, másfelől innen 100
méterre egy szálloda is kialakításra kerül.
- A területen lévő épületeket a város elbontani tervezi, hogy helyükön új lakóházak
épüljenek. A leendő beépítés a jelenleginél intenzívebb lesz, társasházakkal.
86
- A lakások felszámolását a teljes lakosságra kiterjedő részletes felmérés, valamint
szociális munkások és civil szervezetek bevonásával elvégzett felkészítés előzi meg.
- A jelenleg önkormányzati lakásokban élő lakosok számára a város más részein ki kell
utalni új lakásokat úgy, hogy elkerülhető legyen az, hogy más a város más részein
alakuljanak ki szegregátumok. Az Önkormányzatnak meg kell vizsgálnia azt, hogy
hol, milyen technikával kíván új, jobb állapotú bérlakásokat telepíteni.
Tevékenység Megvalósítás tervezett
ideje Felelős személy
A beavatkozás társadalmi hatásai
A jelenlegi épületek lebontása, majd új
lakóépületek emelése, a környezet rehabilitációja
2009 - 2011
Beruházás előkészítés és lebonyolítás terén a
Beruházási Csoport Csoportvezető: Horváth Enikő
Szabályozási tervi háttér megteremtése: Bagoly Attila városi
főépítész
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
István-akna:
- A területen rehabilitációs tevékenységek szükségesek a 18-as, 20-as, 22-es, 24-es
épületekben. Ezekben az épületekben jelenleg nincsen világítás a folyosókon, a
felsőbb szintek beáznak, az épületek általános állapota pedig leromlott.
- A helyi lakosság munkához juttatásának érdekében úgy kell majd kiírni a beruházási
tendereket, hogy a helyi munkanélküli lakosság bizonyos százalékát foglalkoztassák a
felújítási munkálatok során.
Tevékenység Megvalósítás tervezett
ideje Felelős személy
A beavatkozás társadalmi hatásai
A 18-as, 20-as, 22-es, 24-es épületek felújítása, a
környezet rehabilitációja 2011-2013
Teleki Szilveszter osztályvezető
Pécs Holding Zrt. Ingatlankezelő Osztály
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
Rücker-akna:
- A terület hosszabb távú megszüntetése szükséges, ugyanis fejlesztésével csak a
jelenlegi szegregáció hosszabb távú stagnálását eredményeznénk. A helyi lakosság
felmérése után az elköltözni kívánók érdekében ki kell jelölni a város más részein
lakásokat számukra. Az Önkormányzatnak meg kell vizsgálnia azt, hogy hol, milyen
technikával kíván új, jobb állapotú bérlakásokat telepíteni.
87
- A lakások felszámolását a teljes lakosságra kiterjedő részletes felmérés, valamint
szociális munkások és civil szervezetek bevonásával elvégzett felkészítés előzi meg.
Tevékenység Megvalósítás tervezett
ideje Felelős személy
A beavatkozás társadalmi hatásai
A településrész hosszabb távú megszüntetése, a
környezet rehabilitációja Folyamatos
Környezetrehabilitáció: Róka Róbert
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
Somogy-Bányatelep
- A területen meg fog valósulni a szennyvízelvezetés az ISPA kereteiben, ezután kell
megvalósítani az utak aszfaltozását, a csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukcióját.
- Szükséges a bányatelepen lévő önkormányzati lakások felújítása is, különös tekintettel
az „emeletes házra” (Bányatelep 32.), melyben 8 lakás van, és ebből 6 lakott.
- A helyi művelődési ház megtartása, bővítése is szükséges lenne (pihenőszoba, mosdó
és mosó helyiségek kialakítása). Itt található a helyi idősek klubja, amelynek közel 30
tagja van, akik közül számosan sérültek, nekik egyedüli kapcsolatuk a külvilággal
ezen a szerven keresztül képzelhető el. A belső bővítés mellett a művelődési ház
udvarának parkosítása, közösségi sarok kialakítása is lehetséges.
- A helyi lakosság munkához juttatásának érdekében úgy kell majd kiírni a beruházási
tendereket, hogy a helyi munkanélküli lakosság bizonyos százalékát foglalkoztassák a
felújítási munkálatok során.
Tevékenység Megvalósítás tervezett
ideje Felelős személy
A beavatkozás társadalmi hatásai
Utak aszfaltozása, csapadékvíz-elvezető
rendszer rekonstrukciója 2009-2010
Utak aszfaltozása: Kelemen György
Csapadékvíz-elvezetés: Kálmán Zsolt
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
Önkormányzati lakások felújítása, a környezet
rehabilitációja 2009-2010
Környezetrehabilitáció esetében Róka Róbert
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények
88
között élnek
Művelődési ház bővítése 2009-2010
A Humán Főosztály által megadott programterv alapján a Beruházási
Csoport. Csoportvezető. Horváth
Enikő
A helyi társadalmon belüli
interakció erősödése
I.5.5. A beavatkozások összesített táblázata, rangsorolás bemutatása
Az alábbi táblázatban összesítetten mutatjuk be a tervezett beavatkozásokat határidővel,
felelős személyekkel, valamint ahol releváns, becsült költségekkel.
A határidők alapján megállapítható a tervezett legfontosabb tevékenységek rangsorolása is:
1. Legsürgősebb feladat a szegregátumok és szegregálódó területek lakosságának
felmérése szociális, egészségügyi, lakhatási szempontból, valamint jövőbeni igényeik
felmérése a helyi civil szervezetekkel együttműködésben – 2008. III. negyedévben
2. Ezt követően kerül kivizsgálásra, hogy az Önkormányzat hol, milyen technikával
kíván új, jobb állapotú bérlakásokat létesíteni (vásárolni vagy építeni) – 2008. IV.
negyedévétől kezdődően
3. Ezek után kerülhet sor új szociális bérlakások létesítésére, valamint a meglévő
szegregátumok rehabilitációjára – 2009-től kezdődően
4. Ezzel párhuzamosan zajlanak majd a foglalkoztatási beavatkozások: 2009-től mind a
Cigány Centrum Program kialakítása, mind a kompetenciafelmérés, valamint ebben az
évben kerülhet sor a leszakadó társadalmi rétegek városrehabilitációs munkákban való
alkalmazására.
5. 2010-től kerülhet sor képzési programok és mentori program kialakítására.
6. Az oktatási integráció mindezekkel párhuzamosan zajlik, egészen 2013-ig bezárólag.
Tevékenység Határidő Felelős személy A beavatkozás
társadalmi hatásai
A fogyatékossággal élő, sajátos nevelési igényű, halmozottan
hátrányos helyzetű diákok többiekkel együtt való
nevelésének és oktatásának vizsgálata
2013. december 31 Dr. Tratnyek Magdolna
A fogyatékossággal élő, sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű
diákok esélyegyenlőségének
javulása Az óvodák alapító okiratának
felülvizsgáalta, a sajátos nevelési igényű gyerekek
integrált nevelését és a diétás étkezést igénylő gyermekek
nevelésének feltételeinek biztosítása
Folyamatos Petren Ferencné
A sajátos nevelési igényű gyerekek
integrált nevelését és a diétás étkezést
igénylő gyermekek esélyegyenlőségének
javulása Az óvodák nyitvatartási
idejének felülvizsgálata és azt a Minden év szeptember 1. Petren Ferencné
A hátrányos helyzetű gyermekek
89
szülők munkahelyi elfoglaltságához igazítása
esélyegyenlőségének javulása
A tanköteles korú gyermekek iskolaéretlenségének, illetve
óvodában maradásának okainak vizsgálata
Minden év május 1. Petren Ferencné
A hátrányos helyzetű gyermekek
esélyegyenlőségének javulása
Kompetencia alapú óvodai programcsomag megismertete és
bevezetése, ezzel segítve az óvoda, iskola átmenetet, az
inkluzív pedagógia elterjesztését és a játék jelentőségének
érvényesítését
Folyamatos Petren Ferencné
A hátrányos helyzetű gyermekek
esélyegyenlőségének javulása
„Biztos Kezdet” program megismerésével és
alkalmazásával a gyermekek társadalmi helyzetének javítása,
a gyermekszegénység elleni küzdelem és a gyermekek
fejlődésének segítése
Folyamatos Petren Ferencné
A hátrányos helyzetű gyermekek
esélyegyenlőségének javulása
A gyermekek számára szervezett óvodai kirándulások,
kulturális rendezvények (bábszínház) látogatásához szükséges anyagi fedezet
biztosítása
Folyamatos Petren Ferencné
A hátrányos helyzetű gyermekek
esélyegyenlőségének javulása
Az állami neveltek felvételét biztosítani kell az általános
iskolákban, nem lehet mérlegelés tárgya. Együtt kell működni a feladatellátásban a
Baranya Megyei Önkormányzat és a Pécs Megyei Jogú Város
intézményével
Folyamatos Szalai Csilla
Az állami nevelt gyermekek
esélyegyenlőségének javulása
Létre kell hozni az Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és
Kollégiumban az Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani
Intézményt
2008. július 1. Dr. Tratnyek Magdolna
A speciális nevelési igényű gyermekek
esélyegyenlőségének javulása
Minden intézményben, tagintézményben be kell fogadni
a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat, fel kell készülni az
eredményes oktatásukra, nevelésükre
Folyamatos Szalai Csilla, Cselik
László
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
tanulók esélyegyenlőségének
javulása
Az Arany János Tehetséggondozó Program fenntartásával továbbra is
biztosítani kell az esélyegyenlőséget a hátrányos
helyzetű, de kimagasló tanulmányi eredménnyel
rendelkező tanulók számára
2013. december 31. Cselik László
A hátrányos helyzetű gyermekek
esélyegyenlőségének javulása
Nagy súlyt kell helyezni a szakiskolába jelentkezett és
annak elvégzésére alkalmasnak ítélt tanulók lemorzsolódásának
megakadályozásra. A Szakiskolai Fejlesztési Programban már zajló
közismereti fejlesztések további terjesztése a szakközépiskolák, illetve a szakiskolák körében.
2013. december 31. Cselik László
A hátrányos helyzetű gyermekek
esélyegyenlőségének javulása
Az intézmények a pedagógus továbbképzési program és
beiskolázási tervek összeállításakor tekintettel kell
lenni az esélyegyenlőséggel összefüggő, a hátrányos
helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók eredményesebb
nevelését elősegítő programokra
Folyamatos Petren Ferencné
A hátrányos helyzetű, sajátos nevelési
igényű gyermekek esélyegyenlőségének
javulása
Az óvoda- és iskola központok vezetői, a pedagógiai
Folyamatos Szalai Csilla A hátrányos helyzetű
gyermekek
90
szakszolgálattal együttműködve törekedni kell arra, hogy az
integráltan nevelt gyermekek a lehető legtöbb szakszolgálatot
helyben vehessék igénybe
esélyegyenlőségének javulása
Városi oktatási esélyegyenlőségi terv elkészítése
2008. szeptermber Dr. Tratnyek Magdolna
A hátrányos helyzetű gyermekek
esélyegyenlőségének javulása
Tevékenység Megvalósítás tervezett ideje
Felelős személy A beavatkozás társadalmi hatásai
Foglalkoztatási integráció
Pécsi Nőközpont - Cigány Centrum Program kialakítása
2009
Külső szerv által koordinált:Színes
Gyöngyök-Délvidéki Roma Nőlért Egyesület
A roma, valamint a hátrányos helyzetű
lakosok esélyegyenlőségének
javulása
Kompetenciafelmérés a munkaügyi központtal
együttműködésben 2009
Svingerné Szilágyi Judit
A hátrányos helyzetű lakosok
esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz
való esélyének javulása
Képzési programok a munkaügyi központtal és
civil szervezetekkel együttműködésben
2010-2013 Svingerné Szilágyi
Judit
A hátrányos helyzetű lakosok
esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz
való esélyének javulása
Mentori program a munkába állás támogatására
2010-2013 Svingerné Szilágyi
Judit
A hátrányos helyzetű lakosok
esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz
való esélyének javulása
Alacsony iskolázottságú álláskeresők felzárkóztató
képzését, szakmai képzését, valamint elhelyezkedését elősegítő munkaerő-piaci
program kialakítása
2009-2010 Svingerné Szilágyi
Judit
A hátrányos helyzetű lakosok
esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz
való esélyének javulása
Termelőiskola
2009-2010 Svingerné Szilágyi
Judit
A hátrányos helyzetű lakosok
esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz
való esélyének javulása
Tranzitfoglalkoztatási programok
2009-2010 Svingerné Szilágyi
Judit
A hátrányos helyzetű lakosok
esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz
való esélyének javulása
Szociális városrehabilitációs projekt keretében
foglalkoztatási elemek alkalmazása
2009-2010 Svingerné Szilágyi
Judit
A hátrányos helyzetű lakosok
esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz
való esélyének javulása
Városrehabilitációs építési közbeszerzések
feltételrendszerének alakítása a tartós munkanélküliek
alkalmazásának ösztönzésére
2008 II. negyedév -2009 Svingerné Szilágyi
Judit
A hátrányos helyzetű lakosok
esélyegyenlőségének, munkához jutáshoz
való esélyének javulása
Tájékoztatási tevékenység a helyi szereplők részére a
szociális szövetkezet létrehozásának,
2010-2013 Svingerné Szilágyi
Judit
A helyi szereplők megismeri a szociális szövetkezeti formák
működését és
91
működtetésének lehetőségeiről és módjáról
előnyeit
A városi Önkormányzat égisze alatt szociális
szövetkezet létrehozása és működtetése
2010-2013 Svingerné Szilágyi
Judit
A helyi társadalom életkörülményeinek
javulása, munkahelyek kialakulása,
esélyegyenlőség javulása
Tevékenység Megvalósítás tervezett ideje
Felelős személy A beavatkozás társadalmi hatásai
Mindegyik szegregáum esetében megvalósuló tevékenységek A szegregátumok és
szegregálódó területek lakosságának felmérése szociális, egészségügyi, lakhatási szempontból,
valamint jövőbeni igényeik felmérése a helyi civil
szervezetekkel együttműködésben
2008. III. negyedév Nagy László
A helyi lakosság egészségügyi,
lakhatási felmérése alapján további beavatkozások
kidolgozása lehetővé válik
Annak vizsgálata, hogy az Önkormányzat hol, milyen technikával kíván új, jobb
állapotú bérlakásokat létesíteni (vásárolni vagy
építeni)
2008. IV. negyedév - 2009
Nagy László Beruházás előkészítés és lebonyolítás terén a
Beruházási Csoport Csoportvezető: Horváth
Enikő Szabályozási tervi háttér megteremtése: Bagoly Attila városi főépítész
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók számára új
lakóterületek kijelölésre kerülnek
Szociális bérlakások létesítése (vásárlás ill.
építés) 2009-2013
Nagy László Építés esetén a
Beruházási Csoport Csoportvezető: Horváth
Enikő
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
Szociális városrehabilitáció Akcióterületi Terv
kidolgozása Pécs-Kelet akcióterületre
2008. III. negyedév Gonda Tibor
A városrész lakossága az eddigieknél magasabb színvonalú
környezetben él Pécsbányai szegregátum tevékenységei
Széchenyi-akna melletti emeletes ház és a
Czerékvölgyi-, volt malom épület elbontása, az ott
lakók számára új lakóhelyek kijelölése
2008 III. negyedév – 2009
Bontási munkák esetében a Beruházási Csoport
Csoportvezető: Horváth Enikő
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
Az önkormányzati lakások felújítása, a környezet
rehabilitációja 2009-2013
Környezetrehabilitáció esetében Róka Róbert
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
Karolina kőfejtés rekultivációja
2008 II. negyedév – 2010 Karagitsné Bajzár Márta
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
92
Művelődési ház felújítása 2009-2010
A Humán Főosztály által megadott programterv alapján a Beruházási
Csoport. Csoportvezető: Horváth
Enikő
A helyi társadalmon belüli
interakció erősödése
Városi szabadidős és sport funkciók telepítése a
környékre 2009-2010
Játszóterek és zöldfelületek esetében
Róka Róbert, Sportpályák esetében a
Beruházási Csoport. Csoportvezető: Horváth
Enikő
A helyi társadalom életkörülményeinek
javulása
A környező, volt ipari létesítményekben
környezetkímélő gazdasági tevékenységek
letelepítésének ösztönzése
2008 IV. negyedév - 2013
Szükséges szabályozási tervi
módosítások igénye esetén
Bagoly Attila városi főépítész
A helyi társadalom számára új
munkahelyek jönnek létre
Szabolcsi szegregátum tevékenységei
Új közösségi ház kialakítása a szabolcsfalusi volt
iskolaépületben 2009-2010
A Humán Főosztály által megadott programterv alapján a Beruházási
Csoport. Csoportvezető: Horváth
Enikő
A helyi társadalmon belüli
interakció erősödése
A Hősök terei szociális önkormányzati lakások
felújítása 2009-2010
Teleki Szilveszter osztályvezető
Pécs Holding Zrt. Ingatlankezelő Osztály
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
A Gyürgy-telep felszámolása
2013
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
Vágóhídkörnyéki szegregátum tevékenységei
A jelenlegi állapotok javítása miatt
környezetrendezési munkák, felszíni szennyvízelvezetés
megoldása
2008 III. negyedév - 2009
Környezetrendezés: Karagitsné Bajzár Márta Csapadékvízelvezetés:
Kálmán Zsolt
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
2010 után bontás és lakófunkció kialakítása,
vagy ipari üzemek letelepítése
2011 - 2013
Beruházás előkészítés és lebonyolítás terén a
Beruházási Csoport Csoportvezető: Horváth
Enikő Szabályozási tervi háttér megteremtése: Bagoly Attila városi főépítész
2010 után a terület környzeti minősége
nagy mértékben emelkedik
Gyárvárosi, északi szegregátum tevékenységei
A jelenlegi épületek lebontása, a lakosság
elhelyezése, a környezet rehabilitációja, új funkció
betelepítése
2009 - 2010
Beruházás előkészítés és lebonyolítás terén a
Beruházási Csoport Csoportvezető: Horváth
Enikő Szabályozási tervi háttér megteremtése: Bagoly Attila városi főépítész
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
93
Gyárvárosi, déli szegregátum tevékenységei
A jelenlegi épületek lebontása, majd új
lakóépületek emelése, a környezet rehabilitációja
2009 - 2011
Beruházás előkészítés és lebonyolítás terén a
Beruházási Csoport Csoportvezető: Horváth
Enikő Szabályozási tervi háttér megteremtése: Bagoly Attila városi főépítész
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
István-akna tevékenységei
A 18-as, 20-as, 22-es, 24-es épületek felújítása, a
környezet rehabilitációja 2011-2013
Teleki Szilveszter osztályvezető
Pécs Holding Zrt. Ingatlankezelő Osztály
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
Rücker-akna tevékenységei
A településrész hosszabb távú megszüntetése, a
környezet rehabilitációja Folyamatos
Környezetrehabilitáció: Róka Róbert
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
Somogy-Bányatelep tevékenységei
Utak aszfaltozása, csapadékvíz-elvezető
rendszer rekonstrukciója 2009-2010
Utak aszfaltozása: Kelemen György
Csapadékvíz-elvezetés: Kálmán Zsolt
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
Önkormányzati lakások felújítása, a környezet
rehabilitációja 2009-2010
Környezetrehabilitáció esetében Róka Róbert
A jelenleg alacsony minőségű
lakókörülmények között lakók az
eddigieknél magasabb színvonalú
lakókörülmények között élnek
Művelődési ház bővítése 2009-2010
A Humán Főosztály által megadott programterv alapján a Beruházási
Csoport. Csoportvezető. Horváth
Enikő
A helyi társadalmon belüli
interakció erősödése
I.5.6. A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, valamint a Roma Integrációs Tanáccsal
való együttműködés kialakítása
A Cigány Kisebbségi Önkormányzat, valamint a Roma Integrációs Tanács bevonása a
megvalósítás folyamatába fontos feladat, hiszen az Antiszegregációs terv elsősorban az
94
általuk képviselt emberek jövőjét meghatározó dokumentum, emiatt annak megvalósításában
jelentős szerepet kell hogy vállaljanak.
Ennek érdekében mind a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, mind az Integrációs Tanács a
következő konkrét feladatokat kell hogy ellássa az Antiszegregációs terv megvalósításának
folyamata során:
- az érintett lakosság és a város vezetősége közötti közvetítő-szerepkör ellátása, a
lakosság megismertetése a tervezett projektekkel, a lakosság véleményének
közvetítése a városvezetés felé
- az érintett lakossággal való kapcsolattartás, felkészítésük a tervben foglalt feladatokkal
járó változásra
- a szegregátumok lakossági felmérésében való részvétel
- az Antiszegregációs tervben rögzített feladatok megvalósításának folyamatos
nyomonkövetése, véleményezése, javaslattétel
- a képzési programok kialakításában és megszervezésében való részvétel
- a városrehabilitációs építési munkák közbeszerzéseinek előkészítésében való részvétel
(a hátrányos helyzetű célcsoportokra gyakorolt foglalkoztatási hatás maximalizálása
céljából)
A civil szervezetek, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, valamint a Roma Integrációs Tanács
bevonása a tervezés folyamatába megtörtént: egyfelől elmondhatták véleményüket az
Antiszegregációs Terv egyeztető ülésén 2008. május 16-án, valamint a terepbejárás során is
számos észrevételt tettek.
2008. június 5-én további egyeztetés történt meg a Civil Közösségek Házában, ahol a civil
szervezetek elmondhatták további véleményüket a tervvel kapcsolatosan.
A város továbbá megvizsgálja annak lehetőségét, hogy milyen jogi konstrukció mentén tudja
bevonni a Pécs-Kelet szociális városrehabilitációs projekt pályázói konzorciumába a Cigány
Kisebbségi Önkormányzatot.
A város továbbá megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a városfejlesztési társaságon belül
antiszegregációs és roma integrációs koordinátort alkalmazzon.
Pécs Város Önkormányzata
95
I.5.7. A városfejlesztési akciók hatásai a szegregátumokra
A KSH által kijelölt szegregátumok közül a pécsbányai (1.) és a szabolcsi (2.), valamint a két
gyárvárosi (4., 5.) szegregátumok a 2013-ig megvalósítani kívánt szociális városrehabilitáció
akcióterén helyezkednek el, így közvetlenül érintettek a városrehabilitációban. Ugyanígy
érintett ebben István-Akna, Rücker-akna, Somogy-Bányatelep is A vágóhídkörnyéki (3.)
szegregátum területe nem esik egybe sem a szociális-, sem a funkcióbővítő akcióterülettel, így
azok hatásai csak közvetett módon érvényesülhetnek ezeken a településrészeken.
A szociális városrehabilitáció keretében a szegregátumok életét is nagy mértékben
befolyásoló célok kerültek megfogalmazásra:
- lakóépületek felújítása a lakhatási körülmények javítása céljából;
- közterek és parkok felújítása a lakókörnyezet színvonalának emelése, valamint
közösségi, társadalmi találkozóhelyek kialakítása a társadalmi kohézió
megteremtése érdekében;
- a városrész felújításába a helyi lakosság bevonása, munkához jutás, valamint
közösségépítés céljából;
- közösségfejlesztő, foglalkoztatási, képzési programok indítása a jelentős
munkanélküliség kezelése érdekében;
- az oktatási és szociális infrastruktúra feltételeinek javítása;
- a városrész elérhetőségének javítása;
- a helyi vállalkozások erősítése a projekt megvalósításába való bevonással, illetve a
városrészi központ lehetőségeinek kihasználásával.
Látható, hogy mindezen célok mögött megbúvó problémák mindegyike megtalálható az itteni
szegregátumokban is, így az egész akcióterületre megfogalmazott célok egyben a
szegregátumok problémáira is választ képesek adni, hozzásegítve az itt élő, fokozottan
hátrányos helyzetű népesség beintegrálódását a többségi társadalomba.
A két gyárvárosi szegregátum életét a szociális városrehabilitáción kívül még számos tényező
is befolyásolhatja:
- a déli gyárvárosi (5.) szegregátum közvetlenül a Pécsi Ipari Park mellett
található. A városrész célja, hogy az ipari parkot fejlessze, megfelelő
befektetésösztönzést, valamint az M6-os autópályát megépítve. Befektetők
96
érkezésével, és a terület képének megváltozásával a közvetlenül mellette
található szegregátum életkörülményei is javulnak.
- az északi gyárvárosi (4.) szegregátum a Délkelet-Pécs városrész többi részétől
igen elkülönülten fekszik, területileg már inkább a Meszes-Pécsbánya
városrészhez tartozik. Ennek fejlesztési célja teljes egészében egyezik a
szegregátum céljával is: cél a lakosság társadalmi integrációjának elősegítése.
A szegregátumhoz közel az EKF Közterek és parkok újjáélesztése kulcsprojekt
egyes elemei is megvalósulnak, így annak városképi, társadalmi hatásai a
szegregátumra is ki fognak hatni földrajzi közelsége okán
A vágóhídkörnyéki (3.), szegregátum területe nem esik egybe sem a funkcióbővítő, sem a
szociális városrehabilitáció akcióterületével. Mivel mind a kettő akcióterület fejlesztési
elképzelései a szűken vett saját területüket érintik, céljaik pedig nincsenek kihatással a város
más területeire, így az említett szegregátumra vonatkozó hatásokkal sem számolhatunk.
Hatásai ezzel szemben lesznek Délkelet-Pécs városrész két célkitűzésének:
- mivel a vágóhídkörnyéki (3.) szegregátum a Balokány közvetlen
szomszédságában található, a Balokányliget természeti értékeinek megőrzése,
a turisztikai potenciál erősítése célkitűzés nagy hatással lesz a szegregátumra
is. A területen jelentős magánfejlesztést terveznek megvalósítani az
elkövetkező években, mely hiánypótló turisztikai kínálatot jelentene a
városnak és jelentősen felértékelné a városrészt. A terület szomszédságában
fognak megvalósulni az EKF pontszerű kulcsberuházásai, valamint
magánberuházás keretében Balokányfürdőben egy gyógy- és wellness-fürdő.
Mindezek a szomszédos fejlesztések tovább javíthatják a városrész jelenlegi,
nem túl magas presztízsét, ezzel jelentős mértékben segítve az itteni
szegregátum helyzetén is. A városrész területén lévő Tüskésrét rekultivációja
is meg fog valósulni, amely szintén a szegregátum szomszédságában található.
I.5.8. Pályázati lehetőségek
A város számos pályázati konstrukció keretében nyerhet támogatást a szegregátumok
fejlesztésére. Ezeket a pályázati lehetőségeket foglalja össze az alábbi táblázat.
Tevékenység
Konstrukció
Konstrukció röviden Konkrét pályázati célok Megjegyzése
k Kiíró
97
Tevékenység
Konstrukció
Konstrukció röviden Konkrét pályázati célok Megjegyzése
k Kiíró
O kta tás i i nte gr ác i ó
Infrastrukturális fejlesztés
tartalmi támogatása
TÁMOP 3.1.4.
Az uniós társfinanszírozással
megvalósuló közoktatási infrastruktúra-fejlesztési programban résztvevő intézmények tartalmi,
pedagógiai munkájának fejlesztése, hogy a fizikai környezet korszerűsítése
új oktatási kultúra és tartalom fejlesztésével
együtt valósuljon meg a minőségi oktatás és
hozzáférés érdekében.
- A hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók többségi iskolarendszeren belüli
oktatását, integrálást segítő pedagógiai programok, fejlesztések, és azok gyakorlati megvalósítása.
- Továbbképzések pedagógusoknak, iskolavezetőknek,
felkészítések (önkormányzati döntéshozók, szakmai szervezetek,
civil szervezetek, szülői szervezetek, kisebbségi
önkormányzat),
- Taneszközök, mérőeszközök tanulók, pedagógusok számára
NFU
A pedagógiai, módszertani
reformot támogató
informatikai infrastruktúra fejlesztése - intézményi pályázatok
TIOP 1.1.1.
Az élethosszig tartó tanulás
kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges,
egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése
informatikai infrastruktúra (számítógépek, Wifi hálózati
elemek, interaktív táblák, projektorok, kiszolgáló eszközök)
beszerzése.
NFU
Innovatív iskolák
TÁMOP 3.1.3.
A kompetencia alapú oktatási
programcsomagok disszeminációja, a
programok adaptációja, továbbfejlesztése,
intézményi implementációja. (6 kompetencia terület+
óvodai fejlesztés).
- Kompetencia alapú oktatási programcsomagok, digitális
tananyagok és eszközhasználat, az oktatási programok adaptációja,
továbbfejlesztése, a sajátos nevelési igényű tanulók, inkluzív oktatása során személyközpontú, egyénre
szabott, komplex fejlesztési folyamatokon való végigkísérése.
NFU
Pedagógiai kultúra
korszerűsítése
TÁMOP 3.1.5.A
A pedagógiai kultúra korszerűsítése, új
módszerek, eszközök használatának széleskörű
megismertetésével és elterjesztésével
- Továbbképzési programok tervezése, akkreditálása és lebonyolítása Intézményi
érzékenyítő, felkészítő tréningek megtartása.
- Belső intézményi illetve intézmények közötti, partnerségben
megvalósított képzések továbbképzések megvalósítása.
NFU
Az oktatási esélyegyenlős
égi programok
végrehajtásának támogatása
TÁMOP 3.3.2. B
komponens
A halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók
oktatási esélyegyenlőségének biztosítása egyebek mellett az iskolai
szegregáció mértékének csökkentése, az
óvodáztatási arányuk növelése, az indokolatlan fogyatékossá minősítés
visszaszorítása, valamint a minőségi oktatáshoz
való hozzáférésük javítása révén.
- Intézményi integráció (egységes iskola) megvalósítása, a
tagintézmények közötti szakmai együttműködés egységes
pedagógiai programon nyugvó folyamatossága, a kompetencia
alapú programok implementációja.
- Az integrációs folyamatok erősítése, deszegregációs
programok indítása, hálózatok komplex szakmai támogatása,
ehhez kapcsolódó nemzetközi jó gyakorlatok beszerzése és
publikálása.
- Esélyegyenlőségi helyzetelemzéshez kapcsolódó tevékenységek támogatása, az
integrált intézmények (egységes iskolák) disszeminációs és
mentorálási tevékenységének támogatása.
NFU
98
Tevékenység
Konstrukció
Konstrukció röviden Konkrét pályázati célok Megjegyzése
k Kiíró
- A pedagógiai kultúra megújítása, kiemelten az integrációval kapcsolatos metodikákra.
Tanoda programok támogatása
TÁMOP 3.3.5. A
komponens
Az iskolai lemorzsolódás csökkentése, a
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
továbbtanulási útjainak megerősítése.
- Számítógép és Internet használat biztosítása valamennyi diák
számára; Szabadidős tevékenységek, klubok
működtetése (szülők aktív szerepvállalása lehetőségének
biztosítása mellett);
- A tanulók identitástudatának erősítése;
- A továbbtanulást közvetlenül segítő tevékenységek;
- A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára kialakított
támogatási rendszerekhez való
hozzáférés elősegítése;
- Tanulmányokat támogató, szociális hátránykompenzáló eszközök és szolgáltatások
igénybevétele (utazási, szociális jellegű és tanulmányi eszközök,
szolgáltatások rendelkezésre bocsátása a rászoruló;
diákoknak);
- Szülőkkel való aktív kapcsolattartás;
- Intézményközi találkozók horizontális tanulás érdekében
. NFU
Biztos Kezdet program
TÁMOP 5.2.4.
A gyermekek esélyeinek növelése, a problémák
korai felismerése, a programhoz kapcsolódó szakemberek folyamatos támogatása, gyermekek sikeres iskolakezdése.
- A gyermekek fejlődésének elősegítése, fejlődési problémáik korai felismerése és fejlesztése,
fejlesztő szakemberek alkalmazása, önkéntesek, laikus segítők
bevonása, biztos Kezdet közösségi terek berendezése.
- Együttműködés a családokkal, szakmai hálózatok működtetése a
speciális nevelést igénylő gyermekek és családjuk
támogatása, beleértve a szakosított szolgáltatásokhoz való hozzáférést,
a közösségi részvétel és a helyi közösségek erősítése.
NFU
Gyermekek és fiatalok
integrációs programjai
TÁMOP 5.2.5.
Hátrányokkal küzdő iskoláskorú gyermekek és
fiatalok részére az oktatási rendszeren kívüli
integrációs, prevenciós programok indítása,
amelyek kompenzálják a hátrányaikat, segítik az iskolai megfelelést és a megfelelő társadalmi minták elsajátítását, a munka világára való
felkészülést.
- Gyermek és ifjúsági programok:
az iskolai lemorzsolódás csökkentésére, felzárkóztató és
preventív programok, csellengők bevonása, családi funkciókat
erősítő programok
- A szülői kompetenciák fejlesztése, „szülők iskolája”, a
szülők munkába állásához kapcsolódó szolgáltatások
támogatása,
- Ifjúsági szolgáltatások fejlesztése, sikeres életkezdését segítő,
valamint elkallódását, a devianciákat megelőző programok
támogatása.
NFU
99
Tevékenység
Konstrukció
Konstrukció röviden Konkrét pályázati célok Megjegyzése
k Kiíró
M un kae rő - p ia c i i nte gr á c i ó
Munkaerő-piaci
kulcskompetenciák
fejlesztése „Lépj egyet
előre” program
TÁMOP 2.1.2.
A gazdaság versenyképességének
növeléséhez szükséges, képzett felnőtt lakossági munkaerő biztosítása.
- Ingyenes szakképzési programon való részvétel.
NFU
Közmunka biztosítása
Közmunka 200x
A hosszabb ideje munkát nem találó, szociális
segélyre jogosult álláskeresők átmeneti
foglalkoztatása önkormányzati, közösségi célú feladatok ellátásával.
- A települések belterületi útjainak fenntartása,
önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások építése, felújítása,
állami és önkormányzati közintézmények felújítása,
a személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátási formák
biztosítása
SZMM
Gyakornoki program
Célpályázat
Hátrányos helyzetű csoportok munkához való jutása az élet különböző
területén gyakornoki programok biztosításával.
- Gyakornoki program az élet számos területén.
PHA
Munkahelyteremtés
SZMM- MPA
új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása
elsősorban az ország gazdasági, társadalmi és
munkaerőpiaci szempontból kedvezőtlen
helyzetű térségeiben, a hátrányos helyzetű
munkavállalók foglalkoztatásának
ösztönzése, a területi kiegyenlítő folyamatok
elősegítése
- Hátrányos helyzetű / roma munkavállalók elhelyezkedésének
hosszú távon való biztosítása SZMM
Vállalkozások fejlesztése
DDOP 1.1.2
a régió gazdasági potenciál hanyatlásának megállítása, majd a régió
gazdasági teljesítményének
növelése, elsősorban a mikro-, kis-, és
középvállalkozói szektorban,
tevékenységtől függetlenül
Mikro-, kis-, és középvállalkozói szektor támogatása
NFÜ
L a kha tás i tá moga tás o k
Leromlott városi
területek közösségi
célú integrált rehabilitációj
a
DDOP 4.1.2
a társadalmi és szociális problémákkal fokozottan
sújtott lakótelepeken, szegregált
településrészeken, roma telepeken komplex, a
lakókörülmények javítását és az ott élők esélyeit és szociális
helyzetét egyaránt javító programok indítása
- A többcsaládos lakóépületek felújítása
- Közterületek kialakítása és felújítása
- A közbiztonság javítása és bűnmegelőzés
- Kulturális, szabadidő és sport-létesítmények kialakítása
- Közintézmények felújítása,
NFÜ
100
Tevékenység
Konstrukció
Konstrukció röviden Konkrét pályázati célok Megjegyzése
k Kiíró
bővítése, energiahatékonyság növelése, közösségi helyiségek kialakítása, közszolgáltatások nyújtására alkalmas épületek
felújítása, bővítése, kialakítása
- Hátránykompenzáló oktatási programok (óvodától a
felnőttképzésig) kialakítása és oktatása
- Ifjúsági és szabadidős programok kialakítása
- Munkaerő-piaci beilleszkedést elősegítő tevékenységek
- Családsegítő szolgáltatások
- Közösségépítés
- A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, civil hálózatok erősítése
- Tolerancia programok
- a helyi kötődést erősítő tartalomfejlesztés és az információ
terítése
- Társasházak, lakásszövetkezetek szakmai működésének segítése
Sz oci á l i s t ámoga tás o k
Integrált helyi programok a gyerekszegén
ység csökkentésére
TÁMOP 5.2.3.
A gyermekek esélyeinek növelése érdekében;
támogatni a szakemberek együttműködéseit,
- A családterápiás módszerek elterjesztése, szülői szerepre való
felkészítést célzó fejlesztések, családi működési zavarok kezelése.
- A gyerekek készségeit fejlesztő szabadidős, sport lehetőségek.
- A szakemberek együttműködéseinek fejlesztése, a
jelzőrendszer hatékonyabb működtetése.
NFU
Szociális segítségnyújtás fejlesztése B komponens:
Szociális szolgáltatások
KDOP 5.2.1.
Szociális törvényben nevesített szociális
alapszolgáltatások és a Gyermekvédelmi tv-ben nevesített gyermekjóléti
alapellátások infrastrukturális
fejlesztése az önkormányzati
felelősségi körbe tartozó közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű
hozzáférés biztosításával.
- Család és otthonközeli ellátások infrastrukturális fejlesztése:
Étkeztetés; Házi segítségnyújtás; Jelzőrendszeres házi
segítségnyújtás; Közösségi ellátások; Támogató szolgálat;
Utcai szociális munka
- Családsegítő szolgálat infrastrukturális fejlesztése
- Nappali ellátások infrastrukturális fejlesztése
- Gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése: Gyermekjóléti szolgáltatás
- Gyermekek napközbeni ellátásának infrastrukturális
fejlesztése
NFU
Hagyományos
közművelődési
tevékenysége
KDOP 3.1.1. A_B
Hagyományos közművelődési tevékenységek
támogatása, melyek kifejezetten a helyi
- Művészeti és közművelődési programok megvalósítására,
- a kultúra területén tevékenykedő civil szervezetek, alkotócsoportok
működésének támogatására,
MSZA
101
Tevékenység
Konstrukció
Konstrukció röviden Konkrét pályázati célok Megjegyzése
k Kiíró
k támogatása Célpályázat
lakosság kulturális alapismereteinek a
bővítését szolgálják.
- ismeretterjesztő előadás-sorozattal, amely hozzájárul a
település helytörténetének, kulturális értékeinek a
bemutatásához, - a humán műveltség, a
művészettörténet, a zenekultúra, az irodalom és a tánckultúra
alapismereteinek a megismertetésére folyamatos
jelleggel.
Antidiszkriminációs
Képzések Mediációs tréningek,
konfliktuskezelés
Célpályázat
Civil szervezetek, önkormányzatok,
kisebbségi szervezetek megismertetése a
demokrácia-technikákakka, a
technikák oktatása, illetve konfliktuskezelő, szervezetfejlesztő
szolgáltatások.
Kiegészítő „Soft” tevékenység
NEKHI
TÁMOP
A táblázatban használt rövidítések:
TÁMOP: Társadalmi Megújulás Operatív Program, TIOP: Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, SZMM: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, MSZA: Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, OFA: Országos Foglalkozatási Közalapítvány, NEKHI: Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
Pécs Megyei Jogú Város Európai Uniós programjai a 2007-2008-as időszakban a szegregált
városrészekhez kapcsolódóan: (58/2007-es sz. határozata alapján)
- hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés megteremtése a keleti városrészben
(DDOP 5.1.1)
- EKF Közterek és Parkok (7.400.000 e Ft összköltség, DDOP)
- ISPA beruházások a keleti városrészben
- A keleti városrész szociális városrehabilitációja (1.500.000 e Ft, DDOP)
- Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése (76.000 e Ft, TIOP)
- Integrált pedagógiai és oktatási intézményi-szervezeti rendszer kialakítása
(300.000 e Ft, 90% támogatás)
− Belvárosi középiskola kialakítása
− Miroslav Krleza Horvát Óvoda, Ált. Isk., Gimn. és Diákotthon:Határon
átnyúló együttműködés fejlesztése
− Tananyag és szakmai szótár fejlesztése
− Az iskolai kétnyelvűség oktatói feltételeinek javítása
102
− Egységes mérési és értékelési rendszer bevezetése Pécs M.J.V.
fenntartásában működő oktatási intézmények vonatkozásában
− Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium "Művészet és
terápia"
− Élethosszig tartó tanulás keretében az óvodapedagógusok további
szakképesítésének támogatása a gyermekek esélyegyenlősége
érdekében
− MOZGÁSKOTTA komplex személyiségfejlesztő módszer,
VERONIKA zeneprojekt elterjesztése az intézményekben
- Szociális kohézió erősítése és problémakezelés (500.000 e Ft, 90% támogatás)
− Területrehabilitációs programok előkészítése
− Hatékony és fenntartható szociális háló, ellátórendszer és gazdaság (a
város keleti fele)
− Szociálisan hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítése
(adósságcsapda kezelése)
− Baranya Ifjúságáért Kht: Csellengő Fiatalok
− Alternatív család- és otthonközeli ellátások- házi gyermekfelügyelet
támogatása
− Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium: "El kell, hogy
engedj!" - munkaerő-piaci reintegrációs program
- A szociális kohézió színtereinek fejlesztése a városrészekben (1.000.000 e Ft,
90% támogatás)
− Területrehabilitáció (Keleti városrész)
− Baranya Ifjúságáért Kht: Tett-Hely Ifjúsági Információs és Tanácsadó
Szolgálat
- Integrált pedagógiai és oktatási intézmény-szervezeti rendszer
infrastruktúrájának kialakítása (2.500.000 e Ft, 90% támogatás)
− Térségi Integrált Szakképző Központ Kialakítása
103
− Nevelési, oktatási és kulturális intézmények akadálymentesítése
− Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola tanuszoda
kialakítása
− Közoktatási információs rendszer kialakítása Pécs Megyei Jogú Város
és az általa fenntartott intézmények között
104
I.6. MELLÉKLET AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV KIDOLGOZÁSA SORÁN
FELHASZNÁLT ANYAGOKRÓL
KSH Népszámlálás 2001-es adatbázis
Nagyvárosok belső tagozódása – Pécs, KSH Baranya Megyei Igazgatósága, 2001.
Önkormányzati lakások listája, Pécs MJV, 2008.
I .számú területi szociális központ segélyezési adatai, Pécs MJV, 2008.
A szegregátumok infrastrukturális állapotának adatai, Pécs MJV, 2008.
Iskolai körzetjegyzék, Pécs MJV, 2008.
Ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek listája, Pécs MJV, 2008.
Pécsi Nőközpont – Cigány Centrum Program fejlesztési elképzelés, Színes Gyöngyök –
Délvidéki Roma Nőkéet Egyesület, 2008.
Beszámoló a Borbála 1 komplex terep-rehabilitációs és foglalkoztatási program
tapasztalatairól, Pécs MJV, 2008.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közoktatási Fejlesztési és Intézkedési Terve,
2007-2013, Pécs MJV, 2007.
Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése, Gondox Bt, 2007.
Pécs Megyei Jogú Város Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programja, Eco-Cortex, 2007.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 58/2007 (02.15) számú határozata
Pécs Megyei Jogú Város 7-85/2007/43-as határozata falugondnoki szolgáltatásról
A Pécsi kistérség foglalkoztatáspolitikai stratégiája és akcióprogramjai, Pécs, 2007.
Beszámoló az Indít Programról, Pécs MJV, 2007.
Beszámoló a Jelenlét Programról, Pécs MJV, 2007.
Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Stratégiája tervezete, 2008.
Önkormányzati lakások felmérése, 2006.
Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2006-os rendelete az Önkormányzat tulajdonában
lévő lakások bérléséről és elidegenítéséről
105
I.7. MELLÉKLET AZ EGYES ÁLTALÁNOS ISKOLÁK OSZTÁLYAINAK
SZEGREGÁCIÓJÁRÓL
Apáczai Nevelési Központ 1. sz. iskola
gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint
(óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport)
Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási
nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai csoport,
tagozat
évfolyam és/vagy óvodai
csoport foka
gyermek és/vagy tanulólétszám az
évfolyamon
Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH
KT - Ném KT - Ném
1. 120 82 11 / 21 17 1 10
2. 94 48 10 / 30 16 3 2
3. 106 60 21 / 35 11 11 3
4. 89 62 16 /2 19 8 3 2
5. 93 58 21 /4 18 17 - 9/1
6. 116 86 38 /2 11 19 2 3
7. 97 80 23 /1 17 - 3/1
8. 111 96 45 /1 15 - 9
Kt-ban
nincsHHH
Apáczai Nevelési Központ 2. sz. iskola
gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint
(óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport)
Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási
nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai csoport,
tagozat
évfolyam és/vagy óvodai
csoport foka
gyermek és/vagy tanulólétszám az
évfolyamon
Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH
1. 54 54 17/4 1
2. 45 45 25/6 7
3. 44 44 20/5 2
4. 66 66 25/6 0
5. 56 56 17/3 0
6. 60 60 20/2 0
7. 69 69 16/4 4
8. 82 82 18/3 2
106
Apáczai Nevelési Központ Pécs-Pogány
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály7
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HH / HHH SNI
Normál (általános)
tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
I. csop 12 0 0 12 0 0
II. csop 14 0 0 14 0 0
1. évf. 4 0 0 4 0 0
2.évf. 3 0 0 3 0 0
3.évf. 8 0 0 8 0 0
4.évf. 4 0 0 4 0 0
Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Belvárosi Általános Iskolája
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály8
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HH / HHH SNI
Normál (általános)
tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
1 82 3/0 0 X X
2 80 5/0 0 X X
3 74 9/0 1 X X
4 75 3/0 0 X X
5 65 8/0 3 X X
6 80 4/0 0 X X
7 69 3/0 1 X X
8 77 4/0 1 X X
7 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
8 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
107
Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Felső Vámház Utcai Általános Iskolája
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály9
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HH / HHH SNI
Normál (általános)
tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
1.a 25 15/11 1 X X
2.a 25 19/7 1 X X
3.a 22 20/11 1 X X
4.a 20 13/8 0 X
4.b 16 10/7 0 X
5.a 29 18/12 0 X X
6.a 21 12/7 0 X
6.b 23 14/8 0 X
7.a 19 10/7 0 X
7.b 20 10/6 2 X
7.c 19 11/5 1 X
8.a 21 12/6 1 X
8.b 17 10/3 0 X
8.c 16 9/2 0 X
9 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
108
Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Jókai Mór Általános Iskolája
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály10
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HH / HHH SNI
Normál (általános)
tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
1.a 28 X
1.b 26 X
1.c 26 X
2.a 27 X
2.b 27 X
2.c 26 X
3.a 28 X
3.b 20 X
3.c 26 X
4.a 29 X
4.b 26 X
4.c 28 X
5.a 29 X
5.b 27 X
5.c 29 X
6.a 28 X
6.b 28 X
6.c 29 X
7.a 28 X
7.b 23 X
7.c 26 X
8.a 28 X
8.b 22 X
8.c 26 X
10 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
109
Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Mátyás Király Utcai Általános Iskolája
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály11
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HH / HHH SNI
Normál (általános)
tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
1.a 24 5/1 0 X
1.b 20 5/1 1 X
2.a 20 5/1 1 X
2.b 20 6/1 0 X
3.a 21 5/2 0 X
3.b 22 5/0 0 X
4.a 15 5/4 1 X
4.b 22 4/0 0 X
5.a 28 5/1 0 X
6.a 23 2/2 0 X
6.b 22 2/1 0 X
7.a 22 4/1 0 X
7.b 16 4/0 1 X
8.a 23 1/0 0 X
8.b 22 1/0 0 X
11 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
110
Budai Városkapu Iskola – Bártfa utcai Általános Iskola
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály12
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HH / HHH SNI
Normál (általános)
tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
1.a. 23 fő 10/0 -
1.b. 22 fő 13/0 -
2 23 fő 6/0 2
3.a. 19 fő 10/0 2
3.b. 21 fő 10/0 -
4.a. 13 fő 8/0 -
4.b. 25 fő 6/0 -
5.a. 17 fő 9/0 2
5.b. 18 fő 7/0 1
6. 32 fő 13/0 -
7.a. 20 fő 2/0 -
7.b. 19 fő 9/0 -
8. 36 fő 10/0 -
12 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
111
Budai Városkapu Iskola – Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály13
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HH / HHH SNI
Normál (általános)
tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
1.a. 24 fő 15/12 - X
1.b. 24 fő 14/11 1 X X
1.c. 15 11/11 - X
1.sz. 18 15/15 - X
2.a. 26 11/9 - X X
2.b. 27 13/10 2 X X
2.sz 16 12/12 1 X
3.a 22 9/7 2 X X
3.b 22 8/6 1 X X
3.sz. 15 10/9 1 X
4.a 27 10/8 2 X X
4.b. 26 12/8 1 X X
4.sz. 18 10/6 1 X
5.a 27 12/9 - X X
5.b. 26 12/9 1 X X
5.sz. 19 12/10 1 X
6.a 30 11/7 - X X
6.b. 30 10/6 - X X
6.sz 20 9/5 - X
7.a 30 12/8 - X X
7.b 30 13/9 1 X X
7.sz. 17 10/8 - X
8.a. 21
5/3 - X X
8.b. 20 6/2 1 X X
8.c. 20 7/5 - X
8.sz. 21 12/10 1 X
13 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
112
Budai Városkapu Iskola – Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály14
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HH / HHH SNI
Normál (általános)
tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
1.a. 19 fő 10/4 - Amo
1.b. 21 fő 10/4 - x
2.a 23 fő 9/4 - Amo
2.b. 20 fő 8/2 - X
3.a. 15 fő 9/5 2 Amo
3.b. 20 fő 6/4 2 X
4.a. 20 fő 9/6 3 Amo
4.b. 15 fő 9/2 - x
5.a. 23 fő 9/2 2 Amo
5.b. 25 fő 10/5 1 X
6.a 20 fő 7/2 1 Amo
6.b. 25 fő 3/2 - X
7.a. 35 fő 9/6 - Amo
7.b. 31 fő 9/4 - x
8.a 23 fő 6/2 1 Amo
8.b. 21 fő 4/1 - x
14 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
113
Budai Városkapu Iskola – Vasas-Somogy-Hird Óvoda és Általános Iskola
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály15
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HH / HHH SNI
Normál (általános)
tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
Kis csop. Vasas 22
Kis csop. Somogy 18
Középső Hird 22 1
Középső Vasas 27
Középső Somogy 17
Nagy csop. Vasas 19
Nagy csop. Somogy 19 2
Nagy csop. Hird 17
1V. 13
1.S 17 14/12
1 H 13 8/4
2 V. 16 8/4
2 S. 22 15/11
2 H 13 8/4
3 V 21 2/0
3 S 15 12/3
3 H 14 6/4
4 V 20 3/1
4 S 12 7/4
4 H 14 10/6
5 V 24 5/2
5 S 19 10/7
6 V 32 8/3
6 S 25 15/8
7.V 24 13/3
7 S 18 15/8
8.a.V 23 5/1
8.b. V 14 5/1
8.S. 17 8/4
15 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
114
Éltes Mátyás Általános Iskola
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály16
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HH / HHH SNI
Normál (általános)
tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
1/E/A. 12 1/0 12 12
1.A 11 5/4 11 11
1.B 11 5/4 11 11
2.A 11 5/2 11 11
2.B 9 6/2 9 9
2.C 10 1/1 10 10
3.A 12 5/3 12 12
3.B 11 5/4 11 11
3.C 11 2/2 11 11
3.D 9 2/2 9 9
4.A 13 4/4 13 13
4.B 14 4/3 14 14
5.A 14 3/3 14 14
5.B 11 3/2 11 11
5.C 11 4/4 11 11
6.A 12 4/4 12 12
6.B 11 3/3 10 1 10
6.C 9 3/3 9 9
7.A 12 6/2 12 12
7.B 12 5/2 12 12
7.C 13 3/3 13 13
7.D 12 3/3 12 12
7.E 9 3/3 9 9
7.F 8 3/2 8 8
8.A 14 6/5 14 14
8.B 12 3/3 12 12
8.C 12 3/3 12 12
16 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
115
Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola – Testnevelési Általános és Középiskolája
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály17
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HH / HHH SNI
Normál (általános)
tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
1.a 25 10/0 x
1.b 24 8/0 x
2.a 20 7/0 x
2.b 19 4/0 x
3.a 22 8/0 x
3.b 23 13/0 x
4.a 25 8/0 x
4.b 22 6/0 x
5.a 21 3/0 x
5.b 23 7/0 x
6.a 29 9/0 x
6.b 30 10/0 1 x
7.a 30 6/1 x
7.b 27 8/0 x
8.a 28 6/0 x
8.b 30 3/0 x
8.c 26 4/0 x
9.a 31 6/0 x
9.b 32 5/0 x
10.a 37 9/0 x
10.b 25 6/0 x
11.a 32 5/0 x
11.b 33 5/0 1 x
12.a 30 0/0 x
12.b 27 2/0 x
17 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
116
Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola – Bánki Donát Úti Általános Iskola
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály18
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HH / HHH SNI
Normál (általános)
tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
1.a 26 6/6 x
1.b 26 7/2 1 x
2.a 22 2/0 x
2.b 19 3/2 x
2.c 19 3/5 2 x
3.a 19 4/0 x
3.b 19 1/5 1 x
3.c 21 4/3 x
4.a 26 5/1 x
4.b 26 8/1 1 x
5.a 30 4/2 1 x
5.b 28 10/4 2 x
6.a 27 6/0 1 x
6.b 28 4/3 x
6.c 27 5/2 1 x
7.a 24 4/2 x
7.b 24 2/1 x
7.c 22 6/0 x
8.a 23 3/2 x
8.b 25 5/4 x
8.c 23 7/1 x
8.d 25 2/3 x
18 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
117
Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola – Jurisics Utcai Általános Iskolája
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály19
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HH / HHH SNI
Normál (általános)
tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
1.a 26 1/0 X
1.b 25 2/0 X
2.a 23 2/0 X
3.a 22 2/0 X
3.b 21 3/0 X
4.a 11 3/0 1 X
4.b 23 2/0 1 X
5.a 34 0/0 X
6.a 32 4/1 1 X
7.a 22 4/1 X
7.b 24 1/0 X
8.a 26 0/0 X
8.b 26 1/0 X
19 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
118
Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola – Köztársaság Téri Intézményegység
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály20
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HH / HHH SNI
Normál (általános)
tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
1.a 31
1.b 31
2.a 22 1
2.b 21 /1
2.c 23 /1
3.a 24 1
3.b 25
3.c 24 1
4.a 24 2
4.b 23
4.c 25 /1
5.a 30 2
5.b 29 3
5.c 29 1
6.a 29 1
6.b 30 2
6.c 30 /1 3
7.a 25 /1 1
7.b 28
7.c 25
8.a 24 1
8.b 27 /1 4
8.c 29 1
20 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
119
Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola – Pázmány Péter Utcai Általános Iskola és Óvoda
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály21
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HH / HHH SNI
Normál (általános)
tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
1.a 27 6/0 X
1.b 26 8/0 X
2.a 21 3/0 1 X
2.b 20 5/0 2 X
3.a 26 4/0 X
3.b 17 4/0 1 X
4. 30 6/0 1 X
5.a 27 5/0 X X
5.b 20 4/3 X X
6.a 24 3/0 1 X X
6.b 23 5/1 1 X X
7.a 22 3/0 X X
7.b 22 7/3 1 X X
8.a 19 1/0 X X
8.b 17 2/0 1 X X
21 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
120
Megyervárosi Iskola – Ankikó Utca
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály22
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HH / HHH SNI
Normál (általános)
tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
1.a 24 9/0 X
1.b 20 9/0 X X
2.a 16 3/0 1 X
2.b 29 5/0 X X
3.a 18 5/0 1 X X
3.b 14 2/0 1 X
4.a 22 5/0 X
4.b 24 6/0 X
5.a 22 5/1 2 X
5.b 20 1/0 X
6.a 28 5/0 X
6.b 30 2/1 X X
7.a 31 9/3 X
7.b 30 2/0 X X
8.a 25 2/1 X
8.b 17 0 1 x x
22 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
121
Megyervárosi Iskola – Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály23
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HH / HHH SNI
Normál (általános)
tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
1.a 28 5/1 X
1.b 27 3/2 X
1.c 28 6/0 X
2.a 23 4/0 X
2.b 20 3/3 X
2.c 26 2/0 X
3.a 22 2/0 X
3.b 22 6/1 X
3.c 22 4/0 X
4.a 29 2/0 1 X
4.b 25 1/0 X
4.c 24 2/0 X
5.a 25 7/0 X X
5.b 27 2/1 X X
5.c 23 2/4 1 X X
6.a 28 0/1 X X
6.b 24 4/0 X X
6.c 25 2/1 X
7.a 27 0/1 X X
7.b 30 0/0 X X
7.c 31 1/0 X
8.a 30 4/0 X X
8.b 30 1/0 X X
8.c 32 4/0 X
9.0 14 3/0
9.a 37 4/1
9.b 36 1/0
10.a 32 1/0
23 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
122
10.b 34 2/0
11.a 40 0/1
11.b 39 1/0
12.a 27 4/0
12.b 22 1/0
Megyervárosi Iskola – Illyés Gyula Általános Iskolája és Óvodája
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály24
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HH / HHH SNI
Normál (általános)
tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
1.a 21/22 8/2 1
1.b 18/22 7/1 4
2.a 16/19 4/0 3
2.b 13/15 6/2 2
3.a 19/22 5/1 3
3.b 21/24 10/3 2
4.a 13/18 5/2 5
4.b 14/17 5/2 3
5.a 20/23 5/3 3
5.b 10/17 2/1 7
5.c 16/22 8/4 6
6.a 26/28 4/2 2
6.b 24/30 10/3 6
7.a 21/27 9/2 6
7.b 21/25 6/0 3
8.a 18/19 4/0 1
8.b 17/17 3/0 0
8.c 13/18 6/0 5
8.d 14/19 4/0 5
24 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
123
Megyervárosi Iskola – Testvárvárosok Terei Általános Iskola
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály25
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HH / HHH SNI
Normál (általános)
tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
1.a 28 7/0 1 X
1.b 27 7/1 X
1.c 27 3/1 X
2.a 19 7/0 X
2.b 21 2/0 X
2.c 19 7/1 X
3.b 26 3/0 X
3.c 26 4/0 X
4.a 25 6/0 X
4.b 21 6/0 X
4.c 25 3/0 1 X
5.a 25 0/0 X
5.b 21 2/0 X
5.c 25 3/0 X
6.b 31 4/0 X
6.c 30 5/1 X
6.d 30 8/2 X
7.b 32 6/1 X
7.c 34 2/0 X
8.a 25 1/0 X
8.b 24 5/0 X
8.c 24 0/0 1 X
8.d 26 2/1 X
25 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.
124
Miroslav Krleza Horvát Óvoda és Általános Iskola
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Osztály26
(évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és
neve)
Összesen HH / HHH SNI
Normál (általános)
tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy
két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
Vegyes/Katicabogár csoport 23 2/0
Vegyes/Lepke 22 1/0
Vegyes/Tulipán 13 1/0
1. 27 2/0 X
2. 14 1/0 X
3. 17 2/0 X
4. 18 4/0 X
5. 22 7/0 X
6. 20 3/0 X
7. 16 2/0 X
8. 17 2/0 X
9/0. 18 3/0
9. 29 4/0
10. 26 6/0
11. 32 6/0
12. 24 4/0
26 Amennyiben egy osztályban különböző osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy
sorban. Pl. 1-2-3. A vegyes óvodai csoportot is kérjük jelölni, pl.: vegyes I., vegyes II.