ISKOLAPSZICHOLÓGIA 4.Készségfejlesztő eljárások tanulási zavarral küzdő kisiskolásoknak

A tanulási zavarokkal küzdő gyermekek teljesítményjellemzői:

1. kusza írás, bizonytalan vonalvezetés, a betűk nagyságának egyenetlenségei, amely a vizuo-motoros koordináció, a szem-kéz koordináció, a finom motorikum fejletlenségével hozható összefüggésbe.

2. az egyes betűk, szavak felismerése nehézségei, amelyek a Gestalt-látás, az alakszervezési folyamat fejletlenségeiből adódhatnak

3. az olvasás és az írás olyan típusú zavarai mögött, amikor a gyermek nem ismeri fel a már ismert, megtanult betűket, szavakat, ha azok más nagyságúak, vagy színűek, az alak és formaállandóság fejletlenségét tételezhetjük fe

4. az olvasásnál gyakori hibák a betűk és szótagok felcserélése, ovasásban a szóköz, írásban a szóköz és sorköz be nem tartása a térészlelés hiányosságaiból, a térbeli összefüggések felfogási nehézségeiből, az információk térbeli elrendezésének fejletlenségéből fakadnak

5. a d-b, d-p betűk gyakori összetévesztése, a vízszintes-függőleges irány felcserélése, betűk, számok fordított írása az iránytévesztéssel, a téri irányok megítélési nehézségeivel, a szokatlan preferenciákkal van összefüggésben.

Tanulási zavarra utalhatnak az alábbiak:

1. a Bender-tesztben nyújtott alacsony teljesítmény, ezen belül elsősorban a geometrikus ábrák szögeinek alacsony reprodukciós színvonala, az orientációban mutatott gyenge teljesítmény

2. a Frostig-teszt II. és V. szubtesztjében mutatott alacsony teljesítmény3. vagy ha a teljesítmény ingadozó

Fejlesztési programok:

Frostig vizuális percepciófejlesztő tesztjeTansley mozgás és percepciófejlesztő programjaOki tényezők: nem alakul ki megfeleő szinten az óvodáskor végére elvárható ún. totális érzékelő apparátus, továbbá a különböző percepciós funkciók működési szintje nem kiegyenlített, a szenzo-motoros rendszerek belső integrációja nem kielégítő.

1. A műveleti lélektan (Piaget, Vigotszkij) koncepciójában gondolkodva a tényleges cselekvésből származtatjuk az értelmi műveleteket, a fogalmi gondolkodást. Ezért a cselekvéses sémától a konkrét műveletekkel végzett gondolkodásig tartó ontogenetikus fejlődés fázisainak analógiájára felépíthetjük a fejlesztő programok feladatsorait.Fejlesztő koncepciónk hátterét a Piaget-i műveleti lélektan, Brunner nézete a reprezentációs szintekről, Flawell hálóelmélete, a szenzitív szakaszok és a domináns képességstruktúrák létét bizonyító fejlődéslélektani kutatások képezik.Flawell hálóelmélete szerint a gy. értelmi fejlődése a fejlődési útvonalakból sokféleképpen összetett háló, ebből fakadóan ez a fejlődés egyenetlen, ugyanakkor a fejlődéslélektani kutatások olyan életkori szakaszok meglétét mutatták ki, amelyek az

egyes pszichikus funkciók fejlesztéséhez a legkedvezőbbek. Ezek az ún. szenzitív szakaszok, amelyekben különös érzékenység mutatkozik a külső hatásokra. Bruner értelmezésében a kognitív fejlődés lényege a reprezentáció 3 formájának és azok integrációjának kifejlődése. Vagyis az iskolára való felkészítés érdekében elsőként azokat a készségeket kell fejleszteni, amelyeket a környezettel való érintkezés és a manipuláció, valamint az észlelés, a képzelet és a szimbolikus reprezentáció magukba foglalnak. Ezeket a készségeket v.milyen formában minden életkorú gy-nek meg lehet tanítani. A fejlesztés szempontjából lényeges a reprezentáció különböző formái és a nyelv jelentősége közötti konfliktus, vagyis a különböző reprezentációs módok közötti konfliktusnak tanulást segítő hatása van.Piaget szerint a fejlődés alapmechanizmusa az adott szinten létrejött viszonylagos egyensúly felbomlása, a struktúra újraszerveződése, egyensúly egy magasabb szinten.A perceptuális funkciók fejlődésében lényeges szerepet játszik a motoros készségek fejlettségi szintje, s a percepciós fejlődés előfeltétele a fogalmi gondolkodás kialakulásának. Ebből következően a tanuláshoz szükséges fogalmi szint kialakításához és megerősítéséhez, illetőleg a várható tanulási zavarok megelőzéséhez első lépésként a motoros és percepciós készségeket kell fejleszteni.Mindezek alapján döntő a komplexitás elve, mely érvényre kell jusson a fejlesztés egészében.A ráhatás egyidejűleg mindig több funkcióra irányul. A fejlesztés hatékonyságának kritériuma a normálfejlődés ontogenetikusan érvényesülő fázisainak, sorrendiségének figyelembevétele.

2. A perceptuális és perceptuo-motoros funkciók fejlődésének legintenzívebb szakasza az iskoláskort megelőző 3-6 éves korra esik.Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy a fejlődési szakasz életkori specifikumai alapvetően behatárolják a fejlesztés tartalmi és metodikai lehetőségeit, mindig csak az életkorra specifikus tevékenységen keresztül és tanulási formával lehet hatékony. Bár az optimális fejlesztés szenzitív szakasza az óvodáskorra esik, az egyes funkciókban való lemaradás kisiskoláskor elején nagymértékben kompenzálható.Az ismert teljesítményközpontúság helyett a környezet pontos észlelésére és minél gazdagabb motoros megtapasztalásra kell lehetőséget teremteni.Amikor a kisiskoláskorban tanulási zavar korrekciójára, kompenzálására kényszerülünk, a tanulási zavarok típusából következtethetünk a lemaradás területeire és a lemaradásért felelős pszichikus funkciókra, amelyek megerősítése, vagy újratanulása szükségessé válik. Itt alapvető, hogy ne direkt módszerrel éljünk. Pl. az írászavarok korrekciója nem az írás gyakoroltatásával a legcélravezetőbb, hanem ismerve annak konkrét előidéző okát, a lemaradásért felelős funkciót kell a befolyásolás céljává tenni.A pedagógus számára javasolható az alábbiak figyelembevétele:Fontos a személyes kapcsolat, a higgadt, barátságos nevelői magatartás, az odafordulás, szemkontaktus. A figyelem problémái miatt eredményesebb a kis létszám. Szükség van a tér redukálására, az elterelő ingerek csökkentésére. Fontos a kól struktúrált tevékenység, a jól tagoltság, egyszerű, rövid utasítások. Pl. Nézz rám, most vedd a kezedbe a színes ceruzát és kezd el! Hasznos a feladatok szekventálása, mindig csak egyet adunk, annak elkészültével a következőt. A teljesítmény értékelésénél fontos a késleltetett megerősítés, mivel a gy. Nagy része nem képes kivárni, fokozatosan kell hozzászoktatnunk őket. A tanulási zavarral küzdő gy. számára a feszültséget növeli a versenyhelyzet, ezért ez kerülendő.A komplex ráhatás fő területei:

A mozgásfejlesztés, testsémafejlesztés, percepciófejlesztés. Ez utóbbinál kiemelten a keresztcsatornák fejlesztése a különböző modalitású ingerek összekapcsolásának és átfordításáank begyakorlásával.Tansley kimutatta, hogy szükség van mozgásfejlesztő programokra. Különöse az olyan gy. esetén, akinek neuro-motoros problémái vannak. Ezek a gy. 6-7 éves koruk között is gyakran az alábbi tüneteket mutatják ki:

1. általános és specifikus ügyetlenség2. szegényes nagymozgás készségek

• képtelen az ellenkező kezét és lábát egyszerre mozgatni• képtelen kereszteződő mozgásmintával járni• képtelen az egyik lábán egyensúlyozva a másik combját a padlóval

párhuzamosan tartani, vagy lábát térdben behajlítva a másik combja mögött tartani

• képtelen féllábon szökdellni• képtelen a talpa külső élén járni

3. a koponya asszimetriájának jelei4. nehézségek az ujj finommozgásának kivitelezésében, mint pl.

• koordinált ujjmozgatás• az ujjak gördülékeny zárása, kezdve a kisujjal• megérinteni minden ujjal a hüvelykpárnát• a hüvelykujj hegyével megérinteni minden ujj hegyét, miközben 1-től

4-ig számol 5. nehézség abban, hogy a karját tenyérrel fölfelé, majd lefelé tartsa

6. nehézség abban, hogy a csuklóját forgassa a derekához szorított könyökkel és a padlóval párhuzamosan tartott alsókarral7. képtelen arra, hogy elvégezzen bizonyos mozgásokat a test egyik oldalán a másik oldali nem kívánt mozgások nélkül

Mozgásfejlesztő program

Minden mozgásfejlesztő programnak tartalmaznia kell az alábbiakat:• fizikai állóképesség fejlesztése• nagy és finommozgások, testséma és fizikai erőnlét fejlesztése• egyensúlyfejlesztés• lateralitás (kezesség) fejlesztése, dominancia erősítése• szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése• ritmikus tevékenységgel ritmusérzék fejlesztése• a vizuális és auditív percepció fejlesztését alapozó, ill. kiegészítő szerepű

mozgások gyakoroltatása• pantomimika fejlesztésével a testséma és az emocionalitás fejlesztése• a problémamegoldások erősítése mozgásos tevékenységgel elvégzett

feladatmegoldásokkal• a mozgással kapcsolatos szókészlet fejlesztése

I. Nagymozgások fejlesztése1. Járása. kis és nagylépésekkelb. különböző irányokba, fordulással

c. változó szélességű sávok, vonalak közöttd. különböző tárgyak megkerülésével

2. Futása. különböző tempóban, majd tempóváltássalb. különböző irányokba, majd közbeni irányváltoztatássalc. változó szélességű sávok közöttd. tárgyak megkerülésével, átugrásával, vivésével

3. Ugrása. „távolugrás” páros lábbal előre, hátrab. „magasugrás” ugróiskolac. különböző alakzatú térbe beugrás-kiugrásd. ugrálás egy lábon, oldalra is

4. Mászás-kúszása. különböző irányokba, majd irányváltoztatássalb. különböző szélességű és formátumú helyeken és tárgyakonc. különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával

II. Egyensúlygyakorlatok

1. Állása. lábujjhegyen, sarkonb. féllábon2. Egyensúlyozó járás padon, földre helyezett szivacson3. Kúszás egyenes padon4. Ugrás, fellépés székre, leugrás

III. Finommotorika fejlesztése

1. gyurmázás2. építőjátékokkal építés3. papírhajtogatás4. puzzle5. mintakirakás lyukastáblán6. vágás7. rajzolás, festés ujjal, zsírkrétával, ceruzával, festékkel, sablonok

kiszínezése8. betűformák előrajzolt mintáinak átírása

IV. Szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése

1. babzsák célbadobása változó nagyságú körbe, változó távolságról, különböző tárgyak fölött, babzsák csúsztatása két vonal közé, babzsák dobása vízszintes és függőleges célba

2. karika-dobás változó irányokba, vízszintes és függőleges célba, változó távolságba

3. kugli játék

4. labdajátékok: dobás-elkapás, változó távolságokról, cselezéssel, rúgással

5. ugrókötelezés: kötél fölött átugrálás változó magassággal6. karikába különböző labdákkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás7. lábbal különböző formák rajzolása homokba8. ugróiskola

Testsémafejlesztő program

A testséma: a szervezet részei, valamint a szervezet és környezete közötti térbeli relációk ismeretén alapul. Ezek az információk összerendeződése és egy funkcionális egységbe való integrálódása a testséma. Az egyes testrészek téri elhelyezkedéséről, más testrészekhez való viszonyáról különböző utakon kapott visszajelzések révén alakul ki a megfelelő belső kép.Fejlesztés: az agyban nincs a testvázlatnak megfelelő kész belső modell, ezt a fejlődés során kell kialakítani. Ehhez szükséges a gy. saját testrészeinek ismerete, ezek helyzetéről, mozgásáról kialakult belső élmény, az egyes testrészek taktilis megtapasztalása.A fejlesztő eljárások során tehát alapvető, hogy a foglalkozások mindegyikén minél többoldalú élménytapasztalat átélésére nyíljon mód, ezek együttes előfordulása eredményezi az integrált belső képet. A szóbeli megerősítések, a megérintett vagy felismert testrészek megnevezése, az ezzel kapcsolatos mozgások verbalizálása a test tudatos ismeretét, a testfogalom kialakulását segíti elő.Lateritás: az oldaliság belső megéléséhez, beépítéséhez szükséges az egyensúly kialakulása, a függőleges középvonal egyensúlyának az elsajátítására és a jó testtartásra.

Testsémafejlesztés

I. Elsődleges követelményJó közérzet, nyugodt légkör biztosítása, a gyermekek érzelmi motiválása a feladatokra. Kifáradás esetén azonnal abbahagyandó!

II. A testrészek ismerete1. önmaga felismerése, azonosítása tükörgyakorlatokkal, jellegzetes külső

tulajdonságainak megtanulásával (hajszín, szem, magasság, stb.)2. tevékenységek a testrészek megismerését célozva:a. testrészek megérintése a felnőtt általb. a gy. megismétli a saját testén az érintéstc. a testrészek megérintése és megnevezésed. a gy. megérinti és megismétli a testrész nevéte. a felnőtt megnevezi és a gy. megérinti a megnevezett testrésztf. az előzőek megismétlése csukott szemmel3. meghatározott testrészekre koncentrálása. különböző testhelyzetekben (hason fekve, hanyatt, ülve, állva, térdepelve)

megtalálni a megnevezett testrészt, megérinteni és megneveznib. v.milyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalni a

különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak viszonylatában

III. A test koordinációjának személyi zónájának alakítása

1. az oldaliság tanításaa. színes szalaggal megjelölni a jobb- és bal oldalt

b. különböző mozgásfeladatot teljesíteni jobb-bal kézzelc. lábra hasonló gyakorlatok: rúgás, ugrálás, emelés, stb.2. a test elülső, hátulsó részeinek megismertetése játékos mozgásos

feladatokkala. karikát tegyék maguk elé, mögéb. feküdjenek hátukra, hasukra3. a test függőleges zónájának megtanítása

játékeszközök emelése a fej fölé, lábra stb.4. az előzőek 1.2.3. gyakorlatok elvégzése becsukott szemmel5. adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása

állj elé, mögé, mellé, ülj elé,stb. térdepelj, feküdj….IV. Testfogalom

Tudatos ismerete a testrészeknek és azok funkcióinak1. játékos gyakorlatok: megnevezett testrészhez mondani a funkcióját2. funkció alapján felismerni a testrészt3. képen, rajzon felismerni a testrészeket, hiányzókat belehelyezni4. részekből összeállítani az emberfigurát

V. Tevékenység a testséma javítására1. Feja. fejfordítás, körzésb. csukott szemmel megérinteni a szemet, fület, stb. váltott kézzel, mindkét kézzel egyszerrec. csukott szemmel fej fordítása adott hang irányába2. Törzsa. törzsfordítás lazán leengedett karralb. magastartásban törzshajlítás balra, jobbra, előre és fel3. Karoka. karkörzés előre, hátrab. karlengetések ritmusrac. oldalsó v. mellső középtartásból a kéz csípőre helyezésed. nyújtott kar, karkeresztezés, majd ismét karnyújtás4. Ujjaka. kéz ökölbe szorításab. ujjak ide-oda mozgatása5. Lábaka. fekve lábemelés, először páros, maj váltott lábbal lassan-gyorsanb. lábkörzésc. állva láblengetés előre, hátra, oldalrad. térdhajlítás-nyújtáse. nyújtott lábbal magasra rúgnif. ugrálás, szökdelés6. lábak és lábujjaka. sarokemelés-leengedésb. a lábfejek visszafeszítése „pipálás”c. járás sarkon és lábujjhegyend. az egyik láb ujjain, a másik láb sarkán járáse. külső talpélen járásf. ugrálás páros lábbal, váltott lábbalg. törzshajlítás bokafogással

Percepciófejlesztés

4 észlelési csatorna:• vizuális• auditív• kinesztétikus• taktilis

A vizuális diszkrimináció összetett, komplex észlelési folyamat, amely az alapvető vizuális funkciók, szem-kéz koordináció, alak, háttér, konstanciák, téri viszonyok együttműködésén alapulEredményeként képesek vagyunk a vizuálisan hasonló tárgyak között az azonosságok és különbözőségek fölismerésére a tárgyak alakja, formája, színe, mintázata, mérete, sorban elfoglalt helye és orientációja szerint.A percepció fejlesztését 3-4 éveseknél elsősorban a mozgás és a testséma fejlesztésén keresztül valósíthatjuk meg. 5-6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztésre is van lehetőség. Minden szakasz természetes velejárója a nyelvi fejlesztés. Az észlelési keresztcsatornák automatikus működése alapvető az eredményes tanulási folyamatban.

I. Vizuális fejlesztés

Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés, és a finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű, hogy a gy. gyakorolják a szemmozgás kontrollját.

1. a szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása, erősítése. Mozgó tárgyak követése

2. A szem fixációs működésének erősítése3. vizuális zártság-egészlegesség észlelésének alakítása ismert tárgyak egy

részletének hiányát felismertetni, hiányos képek felismertetése, rejtett figurák megtalálása

4. Vizuális időrendiség felismertetése, képek időrendi sorba rendezése5. Vizuális ritmus, minták folytatása, sorminták rajzolása, tárgyakból kirakott

sorok folytatása6. Vizuális helyzet felismerése, négymezős tábla, a nevelő elhelyez egy alakzatot az

adott mezőbe, a gy. a saját tábláján elhelyezi azt, u.oda7. Vizuális memória, egyszerű mozgást lemozogni emlékezetből, vizuális mintát

emlékezetből kirakni

II. Gestalt-konstanciák fejlesztése

1. a lehető legtöbb féle alak-forma-méret motoros kialakításaa. formaalakítás mozgással (járás, futás, mászás, ugrás segítségével, felső végtagokkal

való kialakítással, létrehozása testtel, testrésszel)b. padlóra rajzolt alakzatok körbemozgása, végigmozgása2. Különböző tárgyak, alakok, formák, méretek felismertetése a gyerekek

környezetében: bemutatásra azonos megkerestetése, párosítás, csoprtosítás (lottó, dominó)

3. Adott vizuális minta kirakása: forma, méret, szín szerint. (lyukas tábla)

4. minták rajzolása, festése5. részletekből különböző alakzatok összerakása6. betűelemekből betűk kirakása

III. A tapintásos-sztereognosztikus-észlelés fejlesztése

1. Gyurmázás: gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés2. különböző formák, méretek alakítása minta után3. különböző formák, méretek megváltoztatása „varázsoljuk el”4. ritmikus sorminta készítése gyurmából5. a taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával: érzékelő zacskó

IV. A kinesztétikus mozgásos észlelés fejlesztése Lényege a vizualitás kizárásával történő mozgások végeztetése1. csukott szemmel mozgás végzése irányítással kézzel, lábbal2. hátára rajzolt formát kell mozgással, tapintással megismételni, képi formáját

felismerni

V. Térpercepció-térbeli viszonyok fejlesztése Téri irányok, testséma, oldaliság1. alapvető téri irányok megismerése saját testrész segítségévela. rácsos papíron,lyukas táblán a két oldal megkülönböztetésévelb. jobb-bal irányok begyakorlása kiszinezéssel, színes korongok kirakásávalc. fent-lent ugyanígyd. 4 fő irány ugyanígy2. térbeli irányok, viszonyok megismertetésea. ismert játékeszközökkel a 4 irány gyakoroltatásab. a tárgyak egymáshoz való viszonyának megismertetése mágnestábla segítségével:

előtte, mögötte, mellette, stb.c. függőleges, vízszintes irányokkal való gyakoroltatásd. a téri viszonyok verbális kifejezése

VI. Az auditív diszkrimináció fejlesztéseA. hangzási analízis-szintézis fejlesztése1. Beszéljük meg, milyen hangot hallunk, amikor egy ember sóhajt, tüsszent, vagy

elfújja a gyertyát, azt akarja, hogy csöndbe legyenek, stb.2. fel kell ismerni szópárakból, hogy azonosak v. különbözőek3. azonos hanggal végződő szavak felismerése képek kiválogtásával4. u.azzal a hanggal kezdődő szavak felismerésea. adjunk meg egy szót, állapítsuk meg milyen hanggal kezdődik, majd a gy-nek egy

szólistából fel kell ismerniük, hogy mely szavak kezdődnek u.azzal a betűvelb. egy képsorozatot a kezdőbetűk szerint kell csoportosítanic. gondoltam v.mire c. játék, a szobában látható tárgyra kell gondolni. Pl. gondoltam

v.mire, neve úgy kezdődik, hogy „t”B. auditív ritmus fejlesztése1. a tanár által bemutatott ritmus letapsolása v. kopogása2. mondott v. kopogott ritmusok megnevezése tá-ti3. u.ez csukott szemmel

C. az auditív zártság gyakoroltatásaa hangok egybeolvasztásának, összekötésének készsége úgy, hogy szavak álljanak össze belőlük, alapvetően fontos az olvasáshoz.1. szavak kitalálása a szó egy megadott részének alapján pl. egy olyan állatra gondoltam, amelyiknek a neve úgy kezdődik, hogy pat… vagy ga…2. gondolj 3 szóra, amelyek mindegyikében szerepel a ker vagy úgy végződnek, hogy or, nak, ség, stb.3. a gyereknek annyit kell kopognia v. tapsolnia ahány hangból v. szótagból áll a szó4. fel kell ismernie a szót, melyből hiányoznak hangok pl. p p g j, vir g, stb.5. hány szót tudsz felsorolni, ami úgy kezdődik, hogy ma… v. ti…

VII. a keresztcsatornák fejlesztése1. vizuális-tapintásos interszenzoros működés fejlesztésea. tapintással felismert tárgyat kell keresnie a vizuális mintábanb. vizuálisan felismert tárgyat mintául véve ki kell keresnie tapintással az érzékelő

zsákból azt2. a vizuális-auditív interszenzoros működés fejlesztésea. ismert képekből válassza ki a hanganyagból hallottatb. a hallott hanganyaghoz keresse a hangforrást pl. társak hangja, ajtó csikorgás, stb.3. vizuális kinesztétikus interszenzoros működés fejlesztésea. vetített mintát úgy lerajzolni, hogy nem láthatja a kezétb. bekötött szemmel formát rajzoljon a levegőbe és a hátára rajzolt formát ismerje fel a

vizuális mintákbólc. a gy.nek egy háromszöget mutatunk és jeleznie kell, mikor rajzoljuk a hátára4. hallási-haptikus fejlesztésa. a gy.nek el kell mondania mi az a tárgy, amit tapintás útján érzékelt vagy meg kell

találnia tapintás útján azt a tárgyat, amit a tanár jellemez.b. Bekötött szemmel meg kell találnia tapintás útján azt a tárgyat, amit a tanár

megszólaltat (zörejhangok)

VIII. A szem-kéz koordináció fejlesztése1. előkészített kivágott alakok, melyeket a gy. tapinthat, végigsimíthat ujjaival, s

később átrajzolhatja2. műanyag alakok v. kartonból kivágott formák tapintása3. gyöngyfűzés, papírvarrás4. nagy alakok körbemásolása5. egy fémtárgy mozgatása kartonon, a karton alá helyezett mágnes segítségével

úgy, hogy a fémtárgy kikerülje a kartonra rajzolt akadályokat6. ollóval való kivágás7. hasznos dolog rajz v. más tevékenység közben szóval buzdítani pl. lejjebb,

jobbra, kerekítsd, stb

IX. A kézírás megtanítását előkészítő gyakorlatok1. segédvonalak alkalmazása2. betű és szóalakulatok gyakorlása a. segédvonalak használatab. betű másolás

X. verbális fejlesztő program1. tárgyak megnevezése

a. ruházat: zokni, papucs,stb.b. testrészek: törzs, fej, stb.c. névmások: én, te, nekem,stb.d. cselekvések: jön, nyújt, stb.2. térbeli viszonyoka. irányok: fent, rá, stb.b. helyzet: tól, előtt, kívül, stbc. idő: most, majd, karácsony, stb.3. osztályozása. alapformák: kör, egyenes, csúcs, stb.b. alapszínek:c. méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség: kicsi, nagy, édes sok, hasonló

XI. én-kép, emocionális fejlesztéspantomim, dramatizálás segítségével1. fokozatos relaxációa. hóember fokozatosan elolvadb. léggömb leengedc. dróton rángatott babákd. virág elhervadásae. a gyertya olvadásaf. gyümölcsöt enni2. gyors relaxációa. léggömb kipukkan3. Szobor játéka. jégcsappá válásb. megdermedés c. kővé válás4. pantomimhelyzeteka. érzések: hideg-meleg: kellemes fürdő-jéghideg víz, hóba feküdni.stbb. kellemes, kellemetlen: lágy fűben járni-csalánba lépni, szűk cipőben járni-kényelmes

papucsban,puha ágyban v. göröngyös földön feküdni5. alapvető érzelmek felismertetésea. rövid történetek (öröm, bánat, harag, félelem) elmesélése után megkérdezni: Mit

érezhetett a kisgyerek? Mutasd meg az arcoddal, milyen lenne, ha veled ez történne?b. Helyzetgyakorlatok: ajándék bontása, elveszett a játékom, bezártak…kiszabadítottak