pesterzsébeti gyermekmosoly Óvoda · pszichés fejlődési zavarral küzdő (súlyos tanulási...

Pesterzsébeti Gyermekmosoly Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzat

1203 Budapest, Bíró Mihály u.1. 285-00-25 /fax: 289-00-73

Weblap: www.gymo.hu e-mail: [email protected]

-0-

Iktatószám: 2016/……..

Ph.:

OM : 034720

Budapest, 2016-09-01

…………………………

Soós Jánosné Óvodavezető




-1-

Tartalom Jogszabályi háttér ....................................................................................................................... 3 Az SZMSZ hatálya kiterjed ........................................................................................................ 4 A módosítás feltételei ................................................................................................................. 4 1.A költségvetési szerv leírása alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések ....... 4

1.1.A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye ................................................. 4 1.2.A költségvetési szerv fenntartója, az alapítói jog gyakorlója, irányító és felügyeleti

szerve ...................................................................................................................................... 5 1.3. Az intézmény közigazgatási, ellátási területe.................................................................. 5 1.4. A költségvetési szerv jogállása, jogköre, besorolása ...................................................... 5

1.5.A költségvetési szerv alaptevékenysége jogszabályban ................................................... 5 1.6. A feladatellátást szolgáló vagyon ingatlan vagyon ......................................................... 6 1.7. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje ...................................................... 7

1.8. A költségvetési szerv képviseletére jogosultak ............................................................... 7 1.9. A költségvetési szerv működése ..................................................................................... 7 1.10. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya .......................... 7

1.11.Az intézmény által használt számlaszám ....................................................................... 7 1.12.Az óvoda tulajdonában 4 darab, bélyegző van ............................................................... 8

2. A működés rendje ................................................................................................................... 8 2.1. A nevelési év helyi rendje (az óvoda munkarendje) .................................................... 10 2.2. A dolgozók munkarendje .............................................................................................. 11

2.2.1.Az óvodapedagógusok ............................................................................................ 11 2.2.2.Az alkalmazottak évenkénti munkarendjére vonatkozó szabályok ......................... 12

2.3. Az óvoda nyitva tartása, a gyerekek felügyeletének ellátása ........................................ 13 2.4. Az intézmény hivatalos ügyeinek intézése .................................................................... 14 2.5. A vezetők benntartózkodása ......................................................................................... 14

3. Belépés és benntartózkodás rendje ....................................................................................... 14

4. Hatáskörök, feladatok, feladatmegosztás ............................................................................. 16

4.1. Az intézmény vezetése .................................................................................................. 16 4.2.Az óvodavezető .............................................................................................................. 16

4.3. Az óvodavezető közvetlen munkatársai ........................................................................ 19 4.3.1. Óvodavezető helyettes 1. Székhelye: Bíró M. Óvoda ............................................ 19

4.3.2.Óvodazető helyettes 2. Székhelye: Bíró M. Óvoda ........................................................ 19 4.3.3. Kékcinke Tagóvoda: Tagóvoda Vezető ................................................................. 20

4.3.4. Mákvirág Tagóvoda: Tagóvoda Vezető ................................................................. 20 4.3.5.Óvodapedagógusok ................................................................................................. 20 4.3.6.Óvodatitkár, gazdasági ügyintéző ........................................................................... 21 4.3.7. Pedagógiai asszisztens ............................................................................................ 21 4.3.8. Dajkák .................................................................................................................... 21

4.3.9. Kertész – karbantartó ............................................................................................. 22

4.3.10.Logopédus ............................................................................................................. 22

4.3.11.Fejlesztő pedagógus .............................................................................................. 22 4.3.12.Tartásjavító Torna vezetője ................................................................................... 22

5. Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás, szervezeti felépítés ....................................... 23 5.1.Ülések, értekezletek rendje ............................................................................................ 24

5. 1.1. A nevelőtestület értekezletei ................................................................................ 24 5.1.2. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos

rendelkezések ................................................................................................................... 24 5. 1.3. Nevelőtestület belső rendezvényei ........................................................................ 24




-2-

5.2. Vezetők közti kapcsolattartás ........................................................................................ 25 5.3. Kapcsolattartás az alkalmazottakkal, a Közalkalmazotti Tanáccsal ............................. 25

6. A vezetők helyettesítésének rendje ...................................................................................... 25 7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje .................. 25

7.1. Nevelőtestület véleményezési és döntési jogkörébe tartozik ........................................ 26 7.2. A nevelési - oktatási intézmény nevelőtestülete dönt .................................................. 26 7.3.Szakmai munkaközösségek ............................................................................................ 26

8. A gyermekek óvodai felvétele .............................................................................................. 28 Felmentés az óvodai nevelés alól ............................................................................................. 30 8.1. Az iskolai élet megkezdésére vonatkozó szabályok.......................................................... 32 8.2. Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése ......................................................... 32 9. A gyermek mulasztásával kapcsolatos szabályok ................................................................ 33

9.1. Az óvodáztatási támogatás ................................................................................................ 33

10. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja.................................................................... 34

10.1. Fenntartóval való kapcsolattartás ................................................................................ 34 10.2. Feltétel és követelményrendszer ................................................................................. 34 10.3. Egészségügyi szakszolgálatokkal való kapcsolattartás ............................................... 35 10.4. Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás .......................................................... 35

10.5. Pedagógiai Szakmai Szolgáltatókkal történő kapcsolat .............................................. 36 10.6. Pedagógiai Szakszolgálatok XX. ker. Tagintézményeivel:......................................... 37

10.7. Általános iskolákkal és óvodákkal történő kapcsolattartás ......................................... 37 10.8. A bölcsődékkel történő kapcsolattartás ...................................................................... 37 10.9. Egyéb kapcsolatok ....................................................................................................... 38

11. A vezetők és az óvodaszék, szülői szervezet közötti kapcsolat, tájékoztatás formái ........ 38 12. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................. 40

Intézményi önértékelés ............................................................................................................. 41 13. Intézményi védő és óvó előírások ...................................................................................... 44

14. Katasztrófák elleni védekezés ............................................................................................ 45 15. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ............................................ 45

16. Gyermekbalesetek megelőzése .......................................................................................... 46

17. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ........................................................ 47 18. A mindennapi testmozgás formái ...................................................................................... 48

19. Ünnepélyek, megemlékezések rendje ................................................................................ 48 19.1. Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok ....................................................... 48

20. A nevelési időn túl szervezett foglalkozások formái és rendje .......................................... 49

21. Az óvodai könyvtár működési rendje ................................................................................. 49 22.1.Reklámtevékenység .......................................................................................................... 50 22.2. Párt, politikai célú tevékenységek szabályai ................................................................... 50 23. Adható jutalmazás szempontjai: ......................................................................................... 50 24. Tájékoztatás az intézményi dokumentumok nyilvánosságáról .......................................... 51

Záró rendelkezések ................................................................................................................... 51

SZMSZ mellékletei .............................................................................................................. 51

SZMSZ –szel összhangban levő egyéb szabályzatok .......................................................... 51 Záradék ..................................................................................................................................... 53




-3-

Jogszabályi háttér

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nktv.)

326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról

2015. évi LXIII. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló

1997.évi XXXI törvény az óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő

módosítása

22/2015. (IV. 21.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

módosításáról. In: Magyar Közlöny, 2015. 55.sz. - p.5072-5081.

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rend. a nemzeti köznevelésről szóló tv. végrehajtásáról

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról

(költségvetési intézmények esetén) (Ávr.)

2011. évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

2012. évi XXVI. tv. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,

forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. tv. módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, és a

Köznevelési Intézmények névhasználatáról

2012. évi I. tv a Munka Törvénykönyvéről A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. Tv. /Kjt.

A tanév rendjéről szóló hatályos rendelet

363_2012. (XII.17.) Korm r.-az óvodai nevelés országos alapprogramjáról A 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről, és gyámügyi igazgatásról

2011. évi CCII. törvény Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint

állami kitüntetéseiről

38/2011. (X. 05.) NGM rendelet a gyermekjátékok biztonságáról 132/2000 (VII.14.) Kormányrendelet a középületek lobogózásáról 308/2004.(XI. 13.) Kormányrendelet az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes

szabályairól

44/2007.(XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és polgári védelem ágazati

feladatairól

2012. évi II. tv. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási

rendszerről

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 2003 évi CXXV. Tv. az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség

2012.évi CLIX. tv a postai szolgáltatásokról

60/1998. (III. 27) kormányrendelet: a sajtótermékek köteles példányainak szolgáltatásairól

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007 évi CLII. Törvény

370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső

ellenőrzéséről

2011. évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 305/2005(XII.25.) Kormányrendelet a közérdekű adatok elektronikus közzétételére

2013. évi XXVII. törvény a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyar

Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények

módosításáról




-4-

Az SZMSZ hatálya kiterjed

Az óvoda területére,

Az óvoda által szervezett- a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – óvodán

kívüli programokra

A módosítás feltételei

a nevelő testület több mint 50 % igenlő szavazata

a módosításhoz a nevelőtestület tagjai 75 % jelenléte

jogszabályi változás esetén a módosítás nem lehet jogellenes

az SZMSZ módosítása évenként történhet, vagy ha ennek szükségét látja a nevelőtestület

1.A költségvetési szerv leírása alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések

A költségvetési szerv törzskönyvi azonosító száma: 683078

Az intézmény Alapító Okiratának kelte, száma: 2016.05.13.; 2/2016/Gyermekmosoly számú

határozat legutóbbi módosítás dátuma: 2016.05.13.; 1/2016/Gyermekmosoly/Mód.

okiratszámú módosító okirat.

A költségvetési szerv alapításának dátuma: 1979.

A költségvetési szerv alapításáról rendelkező jogszabály: 105/1979. OM utasítás

A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv:

megnevezése: Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata székhelye:

1201 Budapest XX., Kossuth Lajos tér 1.

1.1.A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye

Megnevezése: Pesterzsébeti Gyermekmosoly Óvoda Rövidített neve: Gyermekmosoly Óvoda

Székhelye: 1203 Budapest XX., Bíró Mihály u. 1.

Tagintézményei: Gyermekmosoly Óvoda Kékcinke Tagóvodája

1203 Budapest XX., Lajtha László utca 5-7.

Gyermekmosoly Óvoda Mákvirág Tagóvodája 1205

Budapest XX., Rákóczi utca 82-84.

Óvodánk emblémája




-5-

1.2.A költségvetési szerv fenntartója, az alapítói jog gyakorlója, irányító és felügyeleti szerve

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testülete

1201 Budapest XX., Kossuth Lajos tér 1.

1.3. Az intézmény közigazgatási, ellátási területe: Budapest XX. kerület

Pesterzsébet közigazgatási területe

1.4. A költségvetési szerv jogállása, jogköre, besorolása

a) jogi személyisége: önálló jogi személy.

b) Előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik. Pénzügyi – gazdálkodási feladatokat a

Pesterzsébet Önkormányzata Gazdasági Működtető és Ellátó Szervezete látja el.

Székhelye: 1201 Budapest, Baross utca 73 – 77.

b.) bérgazdálkodási jogköre: önálló bér- és létszámgazdálkodó.

1.5.A költségvetési szerv alaptevékenysége jogszabályban (a nemzetei

köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény / a továbbiakban: Nkt./ ) meghatározott

közfeladata, alaptevékenysége:Óvodai nevelés, ellátás

Az óvodai nevelés a gyermek hároméves korától kezdve a gyermek neveléséhez

szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik és a

tankötelezettség megkezdéséig tart. Az óvodai nevelés tartalmazza a gyermek

iskolába járásához szükséges fejlettségi szintje elérését célzó sokoldalú fejlesztését,

személyisége kibontakozásának elősegítését, az életkori és egyéni sajátosságaik,

eltérő fejlődési ütemük figyelembevételével. Feladatait az Nkt. és végrehajtási

rendeletei, egyéb vonatkozó jogszabályok, a sajátos nevelési igényű gyermekek

óvodai nevelésének irányelve és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján

készített Pedagógiai Programja alapján látja le.

Az óvoda a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek,

óvodai nevelését az alábbi fogyatékossági típusok szerint látja el: továbbá

gondoskodik a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

integrációs neveléséről.

Pesterzsébeti Gyermekmosoly Óvodában: 1203 Budapest, Bíró Mihály utca 1.

mozgáskorlátozott,

enyhén értelmi fogyatékos

beszédfogyatékos

autizmus spektrum zavarral küzdő

pszichés fejlődési zavarral küzdő (súlyos tanulási zavar, súlyos figyelemzavar,

súlyos magatartászavar)

Gyermekmosoly Óvoda Kékcinke Tagóvodában, 1203 Budapest, Lajtha László utca 5-7.


beszédfogyatékos







-6-

Gyermekmosoly Óvoda Mákvirág Tagóvodájában1205 Budapest, Rákóczi utca 82-84:

látássérült (gyengén látó)


középsúlyosan értelmi fogyatékos

beszédfogyatékos




A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása:

851020 Óvodai nevelés

A költségvetési szerv alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti megjelölése:

Kockázati funkciószám/Kormányzati funkció megnevezése

091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai

feladatai

091140 Óvodai nevelés, ellátásának működtetési feladatai

096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

Az intézmény feladat-ellátási helyenként felvehető maximális gyermeklétszáma:

Pesterzsébeti Gyermekmosoly Óvoda székhely 1203 Budapest Bíró Mihály utca 1.:175 fő

Gyermekmosoly Óvoda Kékcinke Tagóvodája 1203 Budapest Lajtha László utca 5-7.: 62 fő

Gyermekmosoly Óvoda Mákvirág Tagóvodája 1205 Budapest Rákóczi utca 82-84.:150 fő

1.6. A feladatellátást szolgáló vagyon ingatlan vagyon

a 170204/65 helyrajzi számú, Bíró Mihály utca 1. alatti, 4608 m2 telekméretű ingatlan, a

rajta - álló 1150 m2 beépített alapterületű épület

170269/26 helyrajzi számú, Lajtha László utca 5-7. sz. alatti, 3001 m2 telekméretű,

Gondozási Központtal közösen használt ingatlan, a rajta álló 1440 m2 beépített

alapterületű épületből 341 m2 hasznos alapterülettel,

173419 helyrajzi számú, Rákóczi utca 82-84. (Hitel M. u. 31-39.) sz. alatti, 2961 m2

telekméretű ingatlan, a rajta álló 1064 m2 beépített alapterületű épülettel.

Továbbá a leltár szerint nyilvántartott immateriális javak és tárgyi eszközök.

A tulajdonjogokat értékhatártól függően az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való

rendelkezés szabályairól szóló mindenkor hatályos rendeletben megfogalmazottak szerint a

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete

gyakorolja.

Az intézmény a rendelkezésére álló vagyontárgyakat feladatainak ellátásához szabadon

használhatja. Bérbeadás tekintetében a b) pontban foglaltak szerint járhat el.




-7-

b) Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának hatályos

vagyonrendelete szabályozza a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak

bérbeadását.

c) Az intézmény (a feleslegessé vált, valamint a selejtezett vagyontárgyak

hasznosításának kivételével) a rendelkezésére álló korlátozottan forgalomképes

vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni.

1.7. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje

Az intézmény vezetőjét – a Nkt, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.

törvény, valamint a pedagógusok előmeneteli és a közalkalmazottak jogállásáról szóló

1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló

326/2013.(VIII.30.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően, pályázat útján - a kerület

önkormányzatának Képviselő-testülete bízza meg, 5 évig terjedő határozott időre. „Ha

jogszabályi előírás vagy a munkáltató döntése alapján a köznevelési intézmény

vezetőjének megbízása, munkaszerződése határozott időre szól, és a határozott idő

alapján a megbízás vagy a munkaszerződés utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus

15-ig terjedő időszakra esne, a megbízás, a munkaszerződés lejártának időpontját

akkor is erre az időszakra kell meghatározni, ha az a jogszabályi előírás vagy

munkáltatói döntés alapján meghatározott határidő végénél legfeljebb hat hónappal

korábban vagy később járna le.” (Nkt. 68. § (4) bek)

1.8. A költségvetési szerv képviseletére jogosultak

Az intézmény igazgatója, valamint az általa írásban meghatalmazott beosztott közalkalmazott.

1.9. A költségvetési szerv működése

Az intézmény működési rendjét szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. Az

Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztály – dönt a nevelőtestület által jóváhagyott

szervezeti és működési szabályzat azon rendelkezéseinek érvénybelépéséről, amelyekből az

Önkormányzatra, mint fenntartóra, valamint működtetőre többletkötelezettség hárul.

1.10. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya

Az intézményben foglalkoztatottakat az intézmény vezetője a közalkalmazottak jogállásáról

szóló 1992.évi XXXIII. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet alapján közalkalmazotti jogviszony, illetve

megbízási jogviszony keretében alkalmazza. Foglalkoztatási jogviszony további

meghatározói a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény valamint a Polgári

Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.

1.11.Az intézmény által használt számlaszám:

12001008-01510921-00100004




-8-

1.12.Az óvoda tulajdonában 4 darab, bélyegző van

Körbélyegző: 2 darab

Hosszúbélyegző: 2 darab

Feliratuk Lenyomatuk

PESTERZSÉBETI

GYERMEKMOSOLY ÓVODA

E-mail: ovix@t-online. hu

Tel: 285-0025 Fax: 289-00-73

Budapest, 1203. Bíró M. u. 1.

PESTERZSÉBETI

GYERMEKMOSOLY ÓVODA

Budapest, 1203. Bíró M. u.1.

Tel: 285-00-25

E-mail: ovix@t-online. hu

Használhatja:

Óvodavezető

Vezető helyettes

Tagóvoda vezetők

Óvodatitkár, gazdasági ügyintéző

2. A működés rendje

Működési rendet meghatározó dokumentumok

Alapító okirat

Pedagógiai Program

IPR – program /Mákvirág Tagóvoda/

Intézményi önértékelési program

Házirend

Gyakornoki szabályzat

Éves Óvodai munkaterv




-9-

Pedagógiai Program címe:

AZ „EGÉSZSÉGES MOSOLYÉRT” EGÉSZSÉG NEVELŐ, GYERMEK –JÁTÉK

ÓVODAI PROGRAM

Kiegészítő programunk: Sajátos Nevelési Igényű gyermekek integrált nevelése A nevelő és oktató munka az óvodában a pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai

programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai

program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre

többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai

programot nyilvánosságra kell hozni.

A pedagógiai program tartalmazza azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek

biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a

szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését.

A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató

munka szakmai alapjait. A Köznevelési törvény biztosítja az intézmény szakmai

önállóságát, és iránymutatást ad az intézmény pedagógiai és foglalkozási programjáról.

Az óvodában dolgozó alkalmazottak létszámát a Köznevelési Törvény szerint kell meghatározni.

Szervezeti egységek engedélyezett létszáma, teljes munkaidőre átszámítva.

Óvoda

pedagógus

Gyógy-

pedag.

Ped.

assziszt.

Dajka Egyéb

alkalmazott

összesen

Székhely:

Gyermekmosoly Óvoda

Bíró M. u 1.

15 1 2 8 3 28

Tagóvodái:

1. Kékcinke Tagóvoda

6 1 3.5 0.5 11

2. Mákvirág Tagóvoda 12 2 7 1 22

Összesen: 33 1 5 18.5

(19 fő)

4.5

(5 fő)

61

(63 fő)

A Pedagógiai Program meghatározza:

az óvodában folyó nevelés és fejlesztés célját,

az óvoda pedagógiai tervét, ennek keretén belül az egyes tevékenységi formákat, a

fejlesztéseket, az előírt követelményeket,

a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését, segítő

tevékenységeket,

valamint a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek

nevelését és fejlesztését meghatározó irányelveket

a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat

A Pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, az óvodaszék véleményezésével az

óvodavezetője hagyja jóvá.

Abban az esetben ha „többlet feladatkiadás merül fel, a fenntartó jóváhagyása szükséges.

A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni, azt a szülőkkel meg kell ismertetni.




-10-

Az érdeklődő szülők a csoportokban található példányt megtekinthetik. A pedagógiai

programról tájékoztatást lehet kérni, amelynek formái: szülői értekezletek, fogadóórák, egyéni

konzultációk, az óvoda honlapja, faliújságok.(Előre egyeztetés alapján bármely időpontban. )

Az intézmény munkaterve határozza meg:

a nevelési év kiemelt feladatait

Intézményi önértékelési program feladatai

-IPR - programot

a tanév helyi rendjét / nevelés nélküli munkanapok időpontját és felhasználását,

a nevelőtestületi értekezletek időpontját és témáját,

a munkatársi értekezletek gyakoriságát és témáját, a szülői értekezletek rendjét,

az év esemény naptárát

a feladat ellátási tervet

az ellenőrzési, mérési és értékelési feladatokat

a kapcsolattartás formáit

a munkaközösségek munkatervét

a gyermekvédelmi és esélyegyenlőségi feladatokat

A feladat ellátási helyenként felvehető maximális gyermeklétszám:

Pesterzsébeti Gyermekmosoly Óvoda székhely: 175fő

Gyermekmosoly Óvoda Kékcinke Tagóvodája: 62 fő

Gyermekmosoly Óvoda Mákvirág Tagóvodája: 150 fő

2.1. A nevelési év helyi rendje (az óvoda munkarendje)

A nevelési év szeptember 1.-től augusztus 31.-ig tart, mely két részből áll: szorgalmi idő és a

nyári élet.

Nyáron, a fenntartó rendelkezése szerint 5 hétre zárva az óvoda, a szünet időpontjáról

02. 15.-ig értesítjük a szülőket.

Az óvoda zárva tartási ideje alatt a szülő kérésére a gyermeket a kijelölt, a Gyermekmosoly

óvoda másik kettő telephelyén működő óvodában kerül elhelyezésre.

Egy nevelési év alatt öt óvodai nevelés nélküli munkanapot vesz igénybe az óvoda. Ezek a

napok kirándulásra fordíthatók, illetve olyan közösségi továbbképzésre, testületi

megbeszélésre, tréningre, amelyek munkaidő után nem valósíthatók meg. A nevelés nélküli

munkanapok pontos dátumát a munkaterv tartalmazza.

Ez idő alatt szükség esetén a gyermekek felügyeletéről gondoskodni kell, a három tagóvoda

közül abban az épületrészben, ahol a legtöbben igénylik az ügyeleti ellátást.

A zárva tartást megelőzően legalább 7 nappal előtte a szülőket ismételten tájékoztatni

szükséges!

A nevelés nélküli munkanapokról a szülők a tájékoztatást minden év szeptemberében

megkapják.




-11-

A jegyző, a kormányhivatal egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, a törvény

alapján meghatározott feltételek fennállása esetén – járvány, természeti csapás, vagy más

elháríthatatlan ok miatt – a településen működő nevelési, oktatási intézményekben.

Az ünnepekhez kapcsolódó munkanapok és pihenőnapok a törvényi rendelkezések alapján

kerülnek meghatározásra.

2.2. A dolgozók munkarendje

Munkarendjük változhat:

- szorgalmi időben

- nyári szabadság ideje alatt

Befolyásolja:

- gyermeklétszám

- betegállomány

- szabadság

- feladatok

2.2.1.Az óvodapedagógusok Nkt. 62.§ (8) Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a

teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó

részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb

pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai

segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.

A 62.§ (4)-(5) és (8) bekezdéseiben meghatározott szabályozás szerint tehát a teljes

álláshelyen alkalmazott óvodapedagógusok:

heti munkaideje 40 óra

kötött munkaidejük heti 32 óra

a megtartandó foglalkozások száma heti 32 óra

A gyakornok óvodapedagógus számára meghatározott foglalkozások száma:

Nkt. 62.§ (11) A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a teljes

munkaideje hatvanöt százaléka, azaz heti 26 óra lehet.

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (4. §) (1) A Pedagógus II. fokozatba besorolt

pedagógus

a pedagógus-szakvizsga és b) a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását

követően hat év szakmai gyakorlat megszerzése után a Mesterpedagógus fokozatba

lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt.

(5) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az országos pedagógiai-

szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési

eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el,

munkaidő-kedvezményben részesül. A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje

nem lehet több: óvodapedagógus esetén huszonöt óránál, vezetőpedagógus esetében

tíz óránál, vezető óvodapedagógus esetében huszonkettő óránál, továbbá tanítási

hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól

mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében.




-12-

(7) Az (5) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményben részesülő pedagógus évente

legfeljebb huszonöt alkalommal bízható meg szakértői, szaktanácsadói feladatok

ellátásával.

AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK KÖTÖTT MUNKAIDEJÉNEK NEVELÉSSEL-

OKTATÁSSAL LE NEM KÖTÖTT RÉSZÉBEN AZ INTÉZMÉNYBEN

TELJESÍTENDŐ FELADATOK (326/2013. (VIII.30) 17. § (1))

- foglalkozások, óvodai programok előkészítése,

- a gyermekek, teljesítményének értékelése,

- az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos

eltöltésének megszervezése,

- előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek egyéb

foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete,(úszás, korcsolya, színház egyéb

kíséretek)

- gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

- a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,

- eseti helyettesítés,

- a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,

- az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,

- a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,

- pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,

- a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel

- a munkaközösség-vezetés heti két órát meghaladó része,

- az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatokban való közreműködés

- környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,

- óvodai szertár, tároló helyiségek, könyvtár fejlesztése, karbantartása,

- különböző feladatellátási helyeken történő alkalmazás esetében a köznevelési

intézmény telephelyei közötti utazás,

- a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített

egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása,

- a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára, valamint

- pedagógus-továbbképzésben való részvétel rendelhető el.

2.2.2.Az alkalmazottak évenkénti munkarendjére vonatkozó szabályok

az alkalmazottak kötelesek az óvodában, olyan időpontban megjelenni, hogy a

munkakezdéskor a munkavégzésre, rendelkezésre álljanak

a munkában érkezést- és távozást a jelenléti íven vezetni, és aláírásukkal igazolni kell.

távollét igazolására szolgáló okiratokat munkába lépéskor az óvodavezetőjének kell

leadni,

a dolgozóknak a munkában való akadályoztatást a lehető legrövidebb időben kötelesek a

vezetőnek jelenteni, munkaidőben a dolgozó csak a vezető engedélyével hagyhatja el az

intézményt, ezt távozási füzetben rögzíti, a vezető távollétéről nyilvántartást vezet,

az óvodapedagógus hiányzása esetén, elsősorban a vele azonos csoportban dolgozó

pedagógus látja el a távollevő helyettesítését,

Munkaidőben a dolgozó csak a vezető engedélyével hagyhatja el az intézményt, ezt távozási

füzetben rögzíti, a vezető távollétéről nyilvántartást vezet.




-13-

A pedagógus, valamint a nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai

nevelőmunka ellátása során a gyermekekkel, összefüggő tevékenységével kapcsolatban

büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.

Az alkalmazott nem kényszeríthető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének

megvallására, megtagadására, nem érheti hátrányos megkülönböztetés:

A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a szabályzatokban

meghatározottak szerint az oktatási jogok országgyűlési biztosához forduljon.

Minden ember joga, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, és hatékony

jogvédelemben részesüljön.

Az egyenlő bánásmód követelményét az oktatási intézmények jogviszonyaik létesítése során

kötelesek megtartani.

2.3. Az óvoda nyitva tartása, a gyerekek felügyeletének ellátása

Az óvoda 5 napos munkarendben dolgozik. Az óvoda öt napot (hétfőtől-péntekig) üzemel.

A gyermekekkel reggel 6. 00 órától 17.30óráig óvodapedagógus foglalkozik.

Az óvoda nyitva tartása, ügyeleti rendje:

Székhely:

Tagóvodái:

Gyermekmosoly Óvoda

Bíró M. u. 1.

1. Kékcinke Tagóvoda

Lajtha L. u. 5-7.

2. Mákvirág Tagóvoda

Rákóczi u. 82-84

6. 00 – 17. 30 6. 00 – 17. 30 6.00 – 17.30

Ügyelet: reggel:6. 00-tól 7. 00-ig

Ügyelet Délután: 17.00-tól 17. 30-ig

Nyitva tartás:

- a szülők írásbeli igénye alapján, 6 órától 17.30 óráig, az óvodapedagógusok lépcsőzetes

munkakezdésével, illetőleg befejezésével (a gyermeklétszám figyelembevételével) történik, az

- A gyermekekkel a teljes nyitvatartási idő alatt óvodapedagógus foglalkozik.

- Az óvoda üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel.

- Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a

nagytakarítás. A nyári zárás előtt 30 nappal fel kell mérni a gyermekek elhelyezésére

vonatkozó igényeket, és tájékoztatni kell a szülőket a gyermekeket fogadó másik telephelyen

üzemelő óvodáról.

Óvodánk minden esetben arra törekszik, hogy a három telephelyen működő óvoda ne

egyszerre zárjon be, ezzel is támogatjuk azon családok helyzetét, akik nyáron is igénylik az

óvodai elhelyezést.




-14-

2.4. Az intézmény hivatalos ügyeinek intézése

A hivatalos ügyek intézése a Gyermekmosoly Óvoda Bíró Mihály Óvoda gazdasági

irodájában és a vezetői irodában történik 8-16 óráig (pénteken 14 óráig)

Nyári zárás alatt a titkárság minden szerdán ügyeletet tart.

A közoktatás információs rendszerébe (az adatok statisztikai célú felhasználása),-

kormányrendeletben meghatározottak szerint – köteles az, óvoda adatokat szolgáltatni,

közreműködik e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában

óvodai dolgozó KIR információs azonosító kártyával rendelkezik

Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét az

iratkezelési szabályzat tartalmazza.

(Az adatkezelés, és a hivatalos iratok kézbesítése (bírósági és államigazgatási eljárás

során küldött iratok) és titoktartás részletes szabályozása az SZMSZ melléklete:

Adatkezelési és az iratkezelési szabályzatban kerül rögzítésre)

Sajtótermékek, köteles példányainak szolgáltatása és hasznosítása:

a.)50 példánynál nagyobb példányszámú kiadvány sajtótermék, köteles példánynak minősül,

b.) a köteles példányszolgáltatási kötelezettsége akkor áll fenn, ha az óvoda a kiadványt

házilag készíti el.

Az alábbi címre kell küldeni: Országos Széchenyi Könyvtár (3 pld.)

Kötelespéldány szolgálat Budavári Palota F épülte Bp. 1827

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1 pld.)

Szerzeményezési és feldolgozó osztály Budapest VIII. ker. Szabó Ervin tér 1.

2.5. A vezetők benntartózkodása

Az óvoda nyitva tartásának idején, amikor a gyermekek az intézményben tartózkodnak a

vezetőnek, vagy helyettesének az óvodában kell tartózkodnia.

Benntartózkodás heti rendje: Páros héten – óvodavezető; páratlan héten – vezető

helyettes, tagóvoda vezetők.

A vezetők távolléte esetén a vezető írásbeli megbízása szerint történik a vezetői feladatok

ellátása. Az óvoda vezetője beleértve tagóvoda vezetőit is az SZMSZ –n foglaltak szerint

köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői –

helyettesi feladatokat ellássák.

A vezető és a helyettes hiányzása esetén az arra kijelölt tagóvoda vezető, szükség szerint

a megbízott óvodapedagógus látja el az intézmény zavartalan működésével kapcsolatos

feladatokat.

3. Belépés és benntartózkodás rendje

Az óvoda (k) bejárati ajtaja a gyermekek számára nem elérhető helyen, biztonsági retesszel,

és beléptető rendszerrel van ellátva.

A házirendben megfogalmazott napirend alapján az óvodai tevékenység zavarása nélkül

hozhatják, és vihetik a szülők gyermekeiket az óvodába.

A bejárati ajtó a gyermekek biztonsága érdekében a következő időpontokban zárva tart:




-15-

9.00-12.45-ig

13.15-15.00-ig

17.00-17.30-ig

Ezekben az időpontokban csak csengetés után lehet bejutni az intézménybe. A bejárati ajtót

csak az intézményben dolgozók nyithatják, ill. zárhat ját. A gyermekeknek tilós az ajtókód

használata!

Az ajtókód meghibásodása esetén, az ügyeleti rend lép életbe, amelynek kidolgozásáért,

működtetéséért a helyettes, és tagóvoda vezető felel. (munkaköri leírás tartalmazza). Az

ügyeleti rend a dajka szobában kerül kifüggesztésre, amelyet a vezető helyettes és az

intézményegység vezetők készítenek el.(az ügyeleti rendben részvevők: munkaköri leírás

tartalmazza)

Egyéb

Az óvodák helyiségeit más, nem oktatási, nevelési célra átengedni, csak a gyermekek

távollétében lehet.

A nevelési, oktatási intézmény helyiségeiben, párt vagy párthoz kötődő társadalmi

szervezet, politikai célú mozgalom nem működhet.

Az intézményben az Óvodaszék, valamint „Gyerekmosoly Alapítvány” jelenlétét, a

melléklet részletesen szabályozza.

Az óvodában a tanfolyamok, a bérleti szerződésben foglaltak alapján meghatározott

időben, helyen működnek. (Mindenkor a szülői igények figyelembe vételével.). A

tanfolyamon résztvevőknek a házirend betartása kötelező.

Az óvodába érkező iskolás testvér, rokongyermekért a szülő felelős, kizárólag az adott

csoport öltözőjében tartózkodhat. A dolgozó - saját gyermekére, ha az óvodában

tartózkodik – e szabályozó az irányadó.

Az intézmény dolgozói az óvodában található helyiségeket, rendeltetésüknek megfelelően

kötelesek használni.

Az intézmény dolgozói a termekben lévő tárgyi eszközök biztonságos, előírásnak

megfelelő használatáról, megóvásáról, meglétéről kötelesek számot adni.

A helyiségek és a berendezések használatba vétele csak intézményi dolgozó

közreműködésével lehetséges.

Amennyiben nem a szülő jön a gyermekért, írásos meghatalmazás benyújtása mellett

adható át számára az adott csoportból a gyermek. Indulásig az adott csoport öltözőjében

tartózkodhat.

Bemutató csoportlátogatások szervezése esetén, a résztvevőket az adott programnak

megfelelő rend szerint az óvodavezető,- helyettese, intézményegység vezető,

munkaközösség vezető, vagy az óvodavezető által megbízott személy kíséri.

A GAMESZ által küldött szerelők, karbantartók irányítása, az óvodavezető, vagy az

óvodavezető által megbízott személy feladata.

A Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztály illetve felügyeleti, valamint

szakszolgálati szervektől érkező látogatót, minden esetben az óvodavezetőhöz, illetve az

óvodavezető által megbízott személyhez kell kísérni.

A vezetékes és rádiótelefonok használatának szabályai; elsősorban az óvoda működésével

kapcsolatos ügyek intézéséhez használható. A 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet. 20.§

(3.) h.

Az intézménybe érkező egyéb idegen kalauzolására, kísérésére a fent említettek az

irányadók.

Az Országgyűlés által elrendelt választások, népszavazás alkalmával az épületek

használatának rendje a fenntartóval történő egyeztetés alapján kerül megállapításra.




-16-

4. Hatáskörök, feladatok, feladatmegosztás

4.1. Az intézmény vezetése

Az óvodavezető megszervezi az intézmény, valamint a használati eszközök biztonságos

működtetését.

Az intézmény vezetője magasabb vezetőnek minősül, a törvényi előírásoknak megfelelően.

Vezetői munkáját egyszemélyi felelősséggel, helyettes, ill. a tagóvoda vezetők és

megbízottak közreműködésével végzi. Az óvoda vezetője - a hatályos jogszabályok és Pesterzsébet Önkormányzatának határozatai

alapján felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, takarékos gazdálkodásáért,

gyakorolja a munkáltatói jogokat, és döntési jogkörrel rendelkezik minden olyan ügyben,

amelyet jogszabály, vagy Kollektív Szerződés, és a Közalkalmazotti Szabályzat nem utal más

hatáskörébe. Az intézmény vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri azon jogi

szabályozók változásait, melyek befolyásolják az intézmény működését.

Az óvoda vezetője az intézmény szervezeti és működési szabályzatban határozza meg az

iratkezelés szervezeti rendjét

Amennyiben az óvodának bármilyen oknál fogva nincs vezetője, a fenntartó intézkedéséig a

vezető-helyettes látja el a vezetői feladatokat.

Az óvodavezető személyi feladatainak megosztása

Munkáltatói jogot az óvodavezető gyakorolja, a helyettesítési rend a szabályzatnak

megfelelően történik. Átruházott jogokat az Óvodavezető- Helyettesek és a tagóvodák

vezetői a munkaköri leírásuk alapján látják el.

Az óvodavezető a pedagógiai munka szakmai irányítója. Feladatait a helyettesekkel, és a

tagóvodák vezetőivel, valamint az óvodai munkaközösség-vezetőkkel megosztva látja el.

A tanügy-igazgatási és a munkáltatói jogkört teljes hatáskörrel gyakorolja, a kapcsolódó

feladatokat megosztja helyetteseivel (helyettesek, és a két tagóvoda vezető).

A gazdálkodási- és ügyviteli teendőket az óvodatitkár-gazdasági ügyintéző

közreműködésével látja el.

Az óvodavezető távollétében helyettese teljes felelősséggel látja el a vezetői feladatokat.

Folyamatos információs kötelezettséggel tartozik az óvodavezetőnek.

Ha a nevelési-oktatási intézménynek bármely oknál fogva nincs vezetője, vagy

akadálytatása okán nem tudja ellátni a vezetési feladatokat, az SZMSZ - n

meghatározottak az iránymutatók.

4.2.Az óvodavezető

Felelős:

Nevelőtestület vezetéséért,

az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,

a takarékos gazdálkodásért,

a pedagógiai munkáért, megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és

az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kapjon.

a gyermekvédelmi és esélyegyenlőségi feladatok megszervezéséért, és ellátásért,

nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv

elkészítéséért,




-17-

a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért,

az óvoda ellenőrzési, értékelési minőségi feladatok működtetéséért,,

az iratkezelési szabályzat, a felelősök, hatáskörök betartása felett felügyelet lát el

a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség telesítéséért, (részleteit a vagyonnyilatkozati

szabályzat tartalmazza).

Feladatai:

Nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítése és vezetése,

a döntések végrehajtásának megszervezése, és ellenőrzése,

a nevelőmunka irányítása, ellenőrzése,

Részt vesz a minősítő bizottság munkájában, a pedagógusok minősítési eljárásában

(vizsgájában)

Az intézményvezető feladatai a minősítési eljárás során:

A munkáltató jogkörrel kapcsolatos feladatok:

A kinevezés, ill. munkaszerződés megkötésekor annak rögzítése, hogy a

pedagóguskötelező minősítő vizsgájára illetve minősítő eljáráson való részvételére

mikor kerül sor

A minősítés dokumentációjának vezetése.

A pedagógus magasabb fizetési kategóriába sorolása iránti teendők elvégzése.

A minősítés előkészítésének és lefolytatásának adminisztratív feladatai:

A minősítésre jelentkező pedagógus jelentkezésének, továbbá a minősítési

kötelezettség alá eső kollégának (gyakornok) minősítésének rögzítése a KIR erre

szolgáló felületén

Összeállítja és feltölti az Oktatási Hivatal által kijelölt elektronikus feltöltő felületre

az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos

pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokra vonatkozó

megállapításokat és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését.

Figyelemmel kíséri, dokumentálja a minősített pedagógusnak az életpályamodellben

történő előrelépését.

Dokumentálja saját tevékenységét, a keletkezett iratokat, a bizonylatokat

összegyűjti, a megbízásával kapcsolatosan nyilvántartást vezet.

Ügyel a minősítésre vonatkozó iratok személyi anyagok közötti elhelyezésére.

A munkaszervezéssel kapcsolatos (logisztikai) feladatok:

Megszervezi, biztosítja az intézményben zajló minősítővizsga ill. minősítési eljárás

személyi, technikai, tárgyi feltételeit (pl. foglalkozások megszervezése,

óramegbeszélés lebonyolításának részletei).

A saját intézményében foglalkoztatott szakértő, szaktanácsadó vonatkozásában a

tantárgyfelosztás és az órarend elkészítésekor figyelembe veszi e szakemberek

munka-időkedvezményét (szept. 1-ig az intézményvezető rögzíti a munkahétnek az

intézményében dolgozó szakértő munkavégzés alóli felmentéssel érintett napját).




-18-

A minősítés folyamatában való érdemi részvételből adódó, a minősítő bizottság

tagjaként végzett feladatok:

Megfigyeli a pedagógus foglalkozását (hospitáció), vezeti a foglalkozáslátogatási

naplót ill. aláírja a jegyzőkönyvet.

Részt vesz a pedagógussal folytatott szakmai beszélgetésen, amelynek tárgya a látott

foglalkozások megbeszélése, az e-portfólió védése és a minősítő bizottságtól

eljuttatott kérdésekre való reflektálás.

Értékeli a bizottság tagjaival a meglátogatott pedagógus e-portfólióját és ennek

védését.

Részt vesz az összegző értékelés elkészítésében (maga is értékel).

Amennyiben az intézményvezető nem vesz részt a minősítésben, pedagógus

szakvizsgával rendelkező kollégáját bízza meg ezzel e feladattal (minősítő vizsga

esetén magasabb vezetőt vagy vezetőt, minősítő eljárás esetén alkalmazottat) [Épr. 7.

§(2) bek. ab), bb) alpont, 21. §].

a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi

– és tárgyi feltételek biztosítása,

rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató

munka humánerőforrás szükségletéről.

a humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat

idejében jelzi a fenntartó számára

a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, valamint a szülői szervezettel történő

együttműködés,

kötelezettségvállalási, munkáltatói, jogkör gyakorlása,

az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet

jogszabály vagy (Közalkalmazotti Szabályzat) nem utal más hatáskörbe,

a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása, a közalkalmazottak

foglalkoztatására, élet - és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben,

a munkavállaló munkavégzésével kapcsolatos, törvény által meghatározott jellemzések,

minősítések elkészítése, és ennek ismertetés.,

az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete, (a képviseletre meghatározott

ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat),

a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházható – feladatok ellátása,

a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár, gazdasági ügyintéző munkájának

közvetlen irányítása,

pedagógiai program elkészítése, jóváhagyása, és a szüksége korrekciók elvégzése,

a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,

a nevelő és oktató munka, egységes és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

az óvodaszékkel, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, szülői szervezetekkel való

megfelelő együttműködéséért,

a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi nyilvántartásainak

megszervezéséért,

az intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai

ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktatómunka, egyes alkalmazott

munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.

az SZMSZ, Házirend, az intézmény egyéb szabályzóinak elkészítése, a szükséges

módosítások elvégzése,

Az intézményi dokumentumok jogszabályoknak megfelelő nyilvánosságra hozatala




-19-

a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban FEUVE)

létrehozásáért, működtetése és fejlesztése,

a költségvetési a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése

az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést,

a pénzügyi döntések szabályszerű jóváhagyása,

a gazdasági események elszámolásának kontrollja.

4.3. Az óvodavezető közvetlen munkatársai

4.3.1. Óvodavezető helyettes 1. Székhelye: Bíró M. Óvoda

Magasabb vezetőnek minősül, alkalmazása a törvényi előírásoknak megfelelően, határozott

időre, pályáztatás útján történik.

Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető

akadályoztatása esetén ellátja helyettesítését.

A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában.

Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák, valamint a kertész-, karbantartó munkáját.

Az óvodavezető helyettes felelős:

A munkarend elkészítéséért és megszervezéséért,

a helyettesítési beosztás elkészítéséért,

leltár kezeléséért,

a szabadságolási terv előkészítéséért,

ünnepek, rendezvények óvodai szintű szervezési teendőkért.


(vizsgájában)

A részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

4.3.2.Óvodazető helyettes 2. Székhelye: Bíró M. Óvoda

Magasabb vezetőnek minősül, alkalmazása a törvényi előírásoknak megfelelően, határozott

időre, pályáztatás útján történik.

Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető

akadályoztatása esetén ellátja helyettesítését.


Az óvodavezető helyettes felelős:

Intézményfejlesztési program működtetéséért

BECS koordinálása, irányítása

Normatíva elkészítése, ellenőrzése

Továbbképzési tervek előkészítése, határidőre történő elkészítése, dokumentumok

vezetése.





-20-

4.3.3. Kékcinke Tagóvoda: Tagóvoda Vezető

Alkalmazása a törvényi előírásoknak megfelelően, határozott időre, pályáztatás útján történik.

Magasabb vezetőnek minősül, a törvényi előírásoknak megfelelően.

Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi.



Felelős:





a továbbképzési tervek előkészítéséért,

ünnepek, rendezvények óvodai szintű szervezési teendőkért


4.3.4. Mákvirág Tagóvoda: Tagóvoda Vezető

Alkalmazása a törvényi előírásoknak megfelelően, határozott időre, pályáztatás útján történik.

Magasabb vezetőnek minősül, a törvényi előírásoknak megfelelően.

Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi.


Közvetlenül szervezi és irányítja a pedagógiai asszisztensek, dajkák, valamint a kertész-,

karbantartó munkáját.

Felelős:





a továbbképzési tervek előkészítéséért,

ünnepek, rendezvények óvodai szintű szervezési teendőkért


(vizsgájában)



4.3.5.Óvodapedagógusok

Munkaköri kötelességük, hogy a jogszabályban meghatározott, valamint a Kollektív

Szerződésben és a munkaköri leírásban részletezett feladataikat ellássák.

Pedagógiai munkájuk végzésére irányt ad az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, a

Pedagógiai Program, az Intézményi Önértékelési Program és az éves Munkaterv.




-21-

Kötelessége, különösen, hogy a gyermekek, szülők valamint a munkatársak emberi

méltóságát é jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi

módon járjon el. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

4.3.6.Óvodatitkár, gazdasági ügyintéző

Feladataik a munkaköri leírásuk alapján, megosztva az alábbi feladatokra terjed ki:

az óvodában a gazdasági ügyviteli feladatok ellátása,

feladatkörüket a munkaköri leírás tartalmazza, melyet az óvodavezető készít el, és szükség

szerint módosít,

fegyelmi, és anyagi felelősséggel tartoznak,

titoktartásra kötelezettek,

munkájukat a mindenkor hatályos iratkezelési szabályzatnak megfelelően végzik,

az intézménybe érkező iratok átvételére a vezető, a helyettes, az óvodatitkár és a

gazdasági ügyintéző jogosult, (Iratkezelési Szabályzat betartása mellett)

az Óvodaszék, szülői szervezet, Alapítvány részére érkező iratokat bontatlanul kell átadni

a jogosultnak,

ha az irat sérülten érkezik, rá kell vezetni a „sérülten érkezett” jelzést,

az intézmény részére érkező iratokat csak az óvoda vezetője, helyettese jogosult

felbontani

az ügyintézés jellegére tekintettel iktatást követően az elintézésért felelős kapja meg az

iratot, a vezető által megjelölt határidővel, az elintézési határidő nem haladhatja meg az

iktatástól számított 30 napot


4.3.7. Pedagógiai asszisztens

Ellátja a gyermekek körüli gondozási feladatokat: öltözködés, étkeztetés, mosdó

használat, pihenő idő és szükséges egyéb teendőket

Segít az óvodapedagógusnak a gyermekek felügyeletében kísérésében.

Előkészíti a tevékenységekhez szükséges eszközöket, segít a taneszközök rendben

tartásában.

Ellátja a pedagógus által megjelölt adminisztratív feladatokat.

Részt vesz az óvodai ünnepélyek, rendezvények előkészítésében és lebonyolításában.

Segít a kirándulások, szabadidős, kulturális és sport programok szervezésében és

lebonyolításában.

Különös gondot fordít a kiemelt bánásmódot igénylő gyermekek ellátására és segítésére,

az esélyegyenlőség biztosítására.


4.3.8. Dajkák

A dajka ellátja mindazokat a feladatokat, amely szükséges a gyermekek egész napos óvodai

ellátásához, az óvodában végzett nevelési célok eléréséhez.

Munkájukat az óvodapedagógus irányítása mellett látja a csoportjában:

így, részt vesz az a gyermekek felügyeletében, gondozásában, nevelésében,




-22-

az óvoda épületeinek folyamatos, rendszeres tisztán tartásában,

Elvégzi: a vezető által munkakörébe utalt feladatokat, külön díjazásért egyéb, nem

feladatkörébe tartozó feladatokat. A munkaköri leírása tartalmazza: a kötelező magatartást,

konkrét munkáját, feladatát, helyét, időbeosztását.

4.3.9. Kertész – karbantartó

Feladatai, és jogköre az alábbiakra terjed ki:

Az óvoda környezetének és parkjának folyamatos gondozása

Az óvoda belső karbantartása

Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

4.3.10.Logopédus:

Külsős munkatárs- feladatait részletesen a munkaköri leírás tartalmazza, melyet a

munkáltatója készít el.

4.3.11.Fejlesztő pedagógus:

Külsős munkatárs feladatait részletesen a munkaköri leírás tartalmazza, melyet a munkáltatója

készít el.

4.3.12.Tartásjavító Torna vezetője:

Belső munkatársak látják el, feladatait részletesen a munkaköri leírás tartalmazza

4.3.13. Gyógypedagógus

Belső munkatársak látják el, feladatait részletesen a munkaköri leírás tartalmazza




-23-

5. Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás, szervezeti felépítés (A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó

rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ)

határozza meg.

ÓVODAVEZETŐ Óvodaszék

SZMK elnökök

Óvodatitkár

Gazdasági üi.

Óvodavezető

helyettes

Bíró Mihály u.

Óvoda Tagóvoda

vezető I.

Kékcinke

Tagóvoda

Tagóvoda

vezető II.

Mákvirág

Tagóvoda

Intézményi

önértékelési csoport

Óvodapedagógusok

Óvodapedagógusok

Óvodapedagógusok

Pedagógiai asszisztens

Dajkák

Kertész

Pedagógiai asszisztens

Dajkák

Kertész

Pedagógiai

asszisztens

Dajkák

Kertész-karbantartó

Csoportos SZMK

Szülők

Csoportos SZMK

Szülők

Csoportos SZMK

Szülők

NEVELŐTESTÜLET

Munkaközösségek

Gyógypedagógus

Óvodavezető

helyettes

Bíró Mihály u.

Óvoda




-24-

5.1.Ülések, értekezletek rendje

5. 1.1. A nevelőtestület értekezletei

Az óvodát érintő legfontosabb nevelési-módszertani kérdésekkel a nevelőtestületi értekezlet

foglalkozik. Az alábbi állandó értekezleteket, tartja:

ekezlet;

Az aktuális, spontán felmerülő problémák megbeszélése céljából esetenként, úgynevezett

operatív testületi, informatív értekezletekre is sor kerülhet.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak

megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 50%-a, vagy az intézmény vezetője

vagy vezetősége szükségesnek látja.

A nevelőtestület értekezletein az elhangzottakról jegyzőkönyv készül. Az értekezleteken

elhangzottakról a testület egyetértésével, hang,- videó felvétel is készülhet.

5.1.2. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések

A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető vagy megbízottja készíti elő. A nevelő-testület

írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai programját, az SZMSZ-t, a házi-rendjét, a

munkatervét, valamint az óvodai munkára irányuló átfogó, elemző beszámolókat, az SZMSZ

jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat.

A munkaközösség-vezető a nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközösség

véleményét. Írásban továbbítja az óvodavezetőhöz a nevelőtestület által elkészítendő

munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési

területére vonatkozó értékelést és az intézmény munkáját átfogó éves elemzést.

, vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy

véleményezési jogot, gyakorló óvodaszéket, meg kell hívni.

gyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség

keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit

határozati formában kell megszövegezni.

őkönyvet, az értekezletet

követő öt munkanapon belül kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és

két pedagógus hitelesíti.

5. 1.3. Nevelőtestület belső rendezvényei

Nevelésnélküli munkanapok: neveléséi értekezletek,

tapasztalatcserék,(hospitálások, intézményi és kerületi, fővárosi bemutatók, más

óvodák megismerés, stb.…)

szakmai napok, konferenciák (intézményi, kerületi, Országos, stb..)

továbbképzések,(munkaközösségi foglalkozások tanfolyamok, mint pl: dajkák

továbbképzése, a pályakezdők mentorállása, stb.…),

pályakezdők, újonnan belépők felkarolása




-25-

5.2. Vezetők közti kapcsolattartás

havonta egy alkalommal vezetői megbeszélés,

indokolt estben napi szinten konzultáció,

napi szinten internet használat, ill. email,

telefonos kapcsolattartás

5.3. Kapcsolattartás az alkalmazottakkal, a Közalkalmazotti Tanáccsal

Minden olyan kérdésben, ki kell kérni a véleményét, amelyben a Közalkalmazotti

tanácsnak véleményezési, és döntés előkészítő szerepe van. Kapcsolattartási formáit a

Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza

A Közalkalmazotti tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény

működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács

véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása,

továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.

Alkalmazás feltétele: az óvodában minden munkakör pályázat útján tölthető be, a

pályáztatás feltételeink, a jogszabályban előírtak betartásával.

6. A vezetők helyettesítésének rendje

Az óvodavezető akadályoztatása esetén helyettesítését az óvodavezető helyettes látja el

teljes felelősséggel. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem

igényelek, illetve a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó

másként intézkedik. Tartós távollétnek minősül 2 hét, illetve ennél hosszabb időtartam.

Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által

adott megbízás alapján történik. Intézkedési jogköre, az intézmény működésével, a

gyermekek biztonságának megoldásával összefüggő, csak az azonnali döntést igénylő

ügyekre terjed ki.

7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje

A nevelőtestület döntési és véleményezési jogkörét a (Nkt. 70.§(2) tartalmazza

A nevelőtestület a nevelési –oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és

oktatási döntésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

A nevelési év folyamán tartott szakmai fejlesztést elősegítő nevelési értekezletek időpontját az

éves munkaterv szabályozza (téma megjelölésével).

az alkalmazott nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének

megvallására, megtagadására,

az alkalmazottat nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése

miatt.

A nevelőtestület tagja a nevelési – oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört

betöltő alkalmazottja, gazdasági ügyintéző, valamint a nevelő és –oktatómunkát segítő

felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja.

A nevelési – oktatási intézmény nevelőtestülete, a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési

– oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint –e törvényben, és más




-26-

jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező, és

javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

7.1. Nevelőtestület véleményezési és döntési jogkörébe tartozik

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve.

A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-

oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, döntési, egyebekben véleményező és

javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

a pedagógiai program elfogadásáról,

az SZMSZ elfogadásáról,

a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,

a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók

elfogadásáról,

a továbbképzési program elfogadásáról,

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,

a házirend elfogadásáról,

az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési

programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,

jogszabályban meghatározott más ügyekben

7.2. A nevelési - oktatási intézmény nevelőtestülete dönt

a foglalkozási, illetve pedagógiai program, valamint az SZMSZ jóváhagyásának

megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról,

tagjaiból meghatározott időre, vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes

jogköreinek gyakorlását átruházhatja szakmai munkaközösségekre – mindezt

feladatkörébe tartozó ügyek előkészítése, vagy eldöntése céljából,

az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről,

amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni

a foglalkoztatási, a pedagógiai program, valamint az SZMSZ elfogadásánál.

7.3.Szakmai munkaközösségek

„A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A

munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási

intézményben folyó nevelő és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és

ellenőrzéséhez. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek- és ifjúságvédelmi

feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, a sajátos nevelési igényű és

halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. A

szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka

belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és

ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az országos névjegyzékben. A szakmai

munkaközösség – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint-

gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. A nevelési-

oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata a szakmai munkaközösség részére




-27-

további feladatokat állapíthat meg. Az e feladatok ellátására, a pedagógusok

kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható”

Óvodánkban jelenleg működő munkaközösségek

Egészségnevelő Munkaközösség

Egyéni bánásmód munkaközösség

A szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje, részvétel a

pedagógusok munkájának segítésében:

A munkaközösség vezetők egymással mellérendelt viszonyban állnak, szakmai kapcsolatot

tartanak a Pedagógiai Program kiemelt területei célkitűzéseinek megvalósításáért A vezető

helyettes és a tagóvoda-vezetők (vezetőség) ellenőrzik és értékelik a munkaközösség vezetők

munkáját. Az óvodavezető a vezető-helyettesen és a tagóvoda-vezetőkön keresztül és

közvetlenül is kapcsolatot tart a munkaközösség vezetőkkel, ellenőrzi munkájuk

hatékonyságát.

A szakmai munkaközösség vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt

vehet, ha a köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség az SZMSZ -

ben meghatározottak szerint gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak

nevelő- oktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési- oktatási intézmény SZMSZ-e a

szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg.

Feladatai, és jogköre az alábbiakra terjed ki: (71.§)

A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának

irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye

figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.

szakmai módszertani kérdések kidolgozása, amivel segíti az intézményben folyó

nevelőmunkát, az éves terv szerint, önállóan részt vesz a szakmai munka belső

ellenőrzésében és értékelésében, igénybe veheti a vezető által megbízott szakmai segítő,

MENTOR együttműködését.

vezetőjét az óvodavezető bízza meg a szakmai munkaközösség választása alapján,

meghatározza működési rendjét, szakmai programot dolgoz ki,

munkaközösség vezető beszámolási kötelezettséggel bír,

feladatának ellátásáért díjazásban részesül

A munkaközösség dönt szakterületén:

nevelőtestület által átruházott kérdésekről,

továbbképzési programokról,

a szakmai munkaközösség véleményét ki kell kérni a szakterületét érintő kérdésekről

pedagógiai program elfogadásáról

nevelést segítő eszközök beszerzéséről

A munkaközösség feladatai:

Irányítja, szervezi, a vezetése alatt álló munkaközösség munkáját,

javaslatot tesz szakterületéhez kapcsolódóan a munkatervi feladatokra,




-28-

a pedagógiai program alapján, éves programot készít,

ellenőrzi a módszertani feladatok érvénysülését, látogatja a munkaközösség tagjainak

munkáját, hatáskörében részt vesz a pedagógusok teljesítményértékelésében,

témához kapcsolódóan felkészül a nevelési értekezletekre, évente két alkalommal

beszámol a munkaközösség tartalmi munkájáról,

javaslatot tesz a pedagógiai munka fejlesztésére,

részt vesz az éves, beszámolok elkészítésében,

a vezető felkérésére segít a pedagógusok egyéni fejlesztésében (teljesítményértékelés

alapján).

Egyéb feladatait a munkaköri leírás tartalmazza, valamint az SZMSZ további feladatokat

állapíthat meg.

8. A gyermekek óvodai felvétele

2011. évi CXC. törvény továbbá a 22/2015. (IV.21.) EMMI rendelet szerint történik.

Nkt 8.§ -a (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő

intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől

számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden hároméves és annál idősebb gyermek

óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

2011. évi CXC. törvény 8. § (2) bekezdése szerint a gyermek abban az évben, amelynek

augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától.(2015.

szeptember 1.) legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni.

Amennyiben a szülő azt a gyermekeket, aki 2015. augusztus 31. napjáig betöltötte a 3.

életévét és óvodai jogviszonnyal még nem rendelkezik, e közleményben meghatározott

időpontban az óvodába nem íratja be, szabálysértést követ el.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szerint:

A jegyző figyelemmel kíséri az Nkt. 72. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott

kötelezettség teljesítését, továbbá bejelentésre vagy hivatalból elrendeli az óvodai

nevelés keretében folyó foglalkozáson való részvételt, ha a szülő nem tesz eleget

kötelességének.

(1c) A jegyző az óvodakötelesekről vezetett nyilvántartást tárgyév március elsejéig

megküldi a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője részére.

(1d) A szülő, ha azt az óvodai beiratkozás napján – az elektronikus elérhetőségének

megadásával – kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyermeke óvodai

felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került.

„(2) A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett

gyermekét köteles beíratni a települési önkormányzat vagy a fenntartó által

közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban. A napi

négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, ha gyermeke az

óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó

határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye,

annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.

A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló

gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti,

előzetesen köteles értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási

helye szerint illetékes jegyzőt.




-29-

(2a) Az a szülő, aki az adott nevelési év kezdő napjától esedékes kötelező óvodai

nevelésben való részvétel alól felmentést kér az adott nevelési év április 30-ig nyújtja be

kérelmét települési önkormányzati fenntartású óvoda esetén a gyermek lakóhelye,

ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek címezve a kötelező

felvételt biztosító óvoda vezetőjének, aki öt napon belül továbbítja azt a gyermek

lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek.

A jegyző, a fenntartó – az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével –

a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva az ötödik életév betöltéséig felmentést

adhat az adott nevelési év kezdő napjától esedékes kötelező óvodai nevelésben való

részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása,

sajátos helyzete indokolja.

(2b) A kötelező óvodai nevelésbe beíratott gyermek szülője az óvodai beiratkozást

követően a (2a) bekezdésben meghatározott eljárás szerint az adott nevelési év

április 30-ig, illetve a nevelési év során kérheti a kötelező óvodai nevelésben való

részvétel alóli felmentést, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek

kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

A beiratkozás rendje:

- A beiratkozás időpontját minden nevelési évben a fenntartó határozza meg, és a

megszokott formában, a kijelölt beiratkozási időpontot megelőző harminc nappal hozza

nyilvánosságra:

- A beíratási időszakot követően a felvételt nyert gyermekek fogadása szeptember 01-től

folyamatosan történik. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési

évben folyamatosan történik.

- A beiratkozás során a szülőt röviden szóban és írott bemutatkozó anyag formájában

ismertetjük óvodánk pedagógiai rendszeréről

- A beiratkozást követően a gyermekek és a szülők lehetőséget kapnak arra, hogy közvetlen

betekintést nyerjenek az óvoda életéről: közös gyermeknap, a nyár folyamán nyitott óvoda

- A beíratás tényét az Előjegyzési naplóban kell rögzíteni.

- Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja felvehető gyermekek számát a fenntartó az

óvodavezetővel együtt bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.

- Az óvodában való felvételről az óvoda vezetője írásban: Felvételi Határozat formájában

értesíti a szülőt a beíratást követő 10 napon belül.

- A gyermekek személyiség jogait figyelembe véve a felvett gyermekekről névszerinti

névsort nyilvános helyre kifüggeszteni tilos.

Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni:

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,

a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági

igazolványt (a gyermek lakcímkártyája),

a gyermek TAJ kártyáját,

a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát

nem magyar állampolgárságú gyermek esetében a szülő és a gyermek

Magyarország területén tartózkodásra jogosító engedélyét (kártya),regisztrációs

igazolást és a szülők munkáltatói igazolását.




-30-

Az alapító okirat szerint az Óvoda biztosítja az integráltan nevelhető sajátos nevelési

igényű gyermekek nevelését. Sajátos nevelési igényű gyermek esetében

beiratkozáshoz szükséges a szakértői vélemény.

Az óvodai átvétel:

A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti: Az óvoda házirendjét az új

gyermekek szüleivel az adott nevelési év megkezdése előtt ismertetni kell: nyomtatott

formában mindenki számára biztosítani kell, melynek átvételét a csoportnaplóban, az erre

rendszeresített forma nyomtatványon kell igazolni.

Az óvoda Házirendje olvasható: az óvoda honlapján: www.gymo.hu

Felmentés az óvodai nevelés alól

A felmentés új szabályaival a cél, hogy:

- minden gyermek a számára legkedvezőbb fejlődési utat járhassa be, a családi nevelést

kiegészítve, ahogy arról a 2012-ben módosított Óvodai nevelés országos alapprogramja is

rendelkezik:

- a gyermek szükség esetén mentesülhessen a mindennapi óvodába járás alól, továbbá

- a felesleges eljárásokból eredő teher megszűnjön.

A felmentés a 3, illetve a 4 éves gyermekeket érintheti abban az esetben, ha a szülő az

erre vonatkozó kérelmét indokolással önkormányzati fenntartású óvoda esetében a

gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző részére

benyújtja döntésre.

A jegyző a döntését a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint

kijelölt (körzetes) óvoda vezetője és a gyermeket gondozó védőnő egyetértésével hozhatja

meg. Az egyetértő vélemények beszerzésének terhe tehát nem a szülőkre hárul.

Nem önkormányzati fenntartású óvoda esetében a felmentési kérelemről a fenntartó hoz

döntést.

Mely esetekben nem kell a felmentési eljárást kezdeményezni?

1. A család életmódja miatt a gyermek más és más tartózkodási hellyel rendelkezik

Ebben az esetben köznevelési törvényben foglaltak alapján kell eljárni, amelynek

értelmében a gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek

körzetében lakik, vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt.

Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető,

amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója köteles

bizottságot szervezni és az aránytalan teherre figyelemmel javaslatot tenni a gyermek óvodai

nevelésben való elhelyezésére.

2. A család külföldi szolgálata, munkavállalása miatt a gyermek is külföldön él

bejelenti az óvodaköteles gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint

illetékes jegyzőnek, hogy a gyermeke külföldön teljesíti az óvodakötelezettségét, úgy nincs

szükség a felmentési eljárás kezdeményezésére. A szabályozás ugyanitt azokra a

Magyarországon már óvodai jogviszonyt létesített gyermekek esetére is kitér, akik családi

okok miatt várhatóan külföldön fogják teljesíteni a további óvodakötelezettségüket is.

Ebben az esetben a szülő ennek várható idejéről a gyermeke lakóhelye, annak hiányában

http://www.gymo.hu/




-31-

tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt kell, hogy előzetesen értesítse. Ez utóbbival

összefüggésben megszűnik annak az óvodaköteles gyermeknek az óvodai jogviszonya, aki

óvodakötelezettségét külföldön teljesíti. Ennek határnapja a tanköteles kor elérésének

időpontja.

3. A gyermek mindennapi óvodába járása tartós betegsége miatt nem valósulhat meg

Ebben az esetben is szükségtelen a felmentési eljárás kezdeményezése, tekintettel arra, hogy

a beteg, köztük a tartós beteg gyermekek távollétét is igazoltnak kell tekintetni, ha az a

mulasztási szabályok alkalmazásában orvosi igazolással alátámasztott.

4. A család vallási, világnézeti meggyőződésből dönt a felmentési kérelem mellett

A köznevelési törvény felhatalmazására figyelemmel a szülő gyermeke adottságainak,

képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére,

nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát.

5. Ha a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI

rendelet felhatalmazásával a szakértői bizottság szakértői véleménye kimondja, hogy a

gyermek nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe, úgy a gyermek a számára

legmegfelelőbb speciális fejlesztés folyamatában fejlődhet és nem az óvodai nevelés keretein

belüli ellátásban. Ilyen módon ez esetben sem terhelt a szülő a felmentési eljárással.

6. Akkor sem terheli a szülőt a felmentési eljárás, ha a gyermekét hároméves korától annak

az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, családi napközibe

íratja. A gyermek szülője, törvényes képviselője ez esetben mentesül a gyermek óvodai

beíratásának kötelezettsége alól. A családi napközi fenntartója minden év április 30-ig

tájékoztatást köteles küldeni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye

szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára a családi napköziben ellátott,

harmadik életévüket már betöltött, de ötödik életévüket még be nem töltött gyermekekről.

Erről a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 50. § (2) bekezdés rendelkezik

7. A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 36. § (2a) bekezdés alapján a bölcsőde vezetője is köteles

tájékoztatást küldeni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint

illetékes települési önkormányzat jegyzője számára arról, hogy olyan harmadik életévét

betöltött gyermeket nevel tovább, aki testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem

érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja. A gyermek

szülője, törvényes képviselője ez esetben mentesül a gyermek óvodai beíratásának

kötelezettsége alól. 8.A települési önkormányzat jegyzője mind a bölcsőde vezetője, mind a családi napközi

fenntartója tájékoztatását meg kell, hogy küldje minden év május 15-éig a gyermek

lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító

óvoda vezetője részére.

9.A nem óvodai nevelésben, hanem korai fejlesztésben részesülő gyermekekről a jegyző a

szakértői bizottság által a részére megküldött szakvéleményben foglaltak alapján kell, hogy

értesüljön külön jogszabály1 alapján.

10. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet értelmében a felmentés nemcsak a beiratkozási

időhöz kötötten, hanem a nevelési év közben is kezdeményezhető, illetve a fennálló felmentés

megszakítható, összhangban az Nkt. 49. § (1) bekezdésében foglaltakkal. Eszerint ugyanis a

szülő a gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele a

nevelési évben folyamatos.




-32-

8.1. Az iskolai élet megkezdésére vonatkozó szabályok

Nkt.45. § -a szerint (1) Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden

gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.

(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti,

legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a

szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt

követően válik tankötelessé.

A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába

lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői

bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje

tankötelezettségének teljesítését.

A tankötelezettség kezdetéről az óvoda vezetője,

- ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,

óvoda vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a

szakértői bizottság dönt.

A tanköteles életkort elérő gyermekek esetében:

- az óvoda igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget,

- ha szükséges, javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét,

- javasolja, hogy a gyermek – annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a gyermek

sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte az iskolába lépéshez

szüksége fejlettséget –szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt,

A gyermek óvodai elhelyezésének megszűnik, ha:

- a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,

- 5 éven aluli óvodás gyermek esetében, ha a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke

kimarad, a bejelentésben megjelölt naptól,

- a gyermeket felvették az általános iskolába,

Az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, az előző óvoda vezetőjét írásban

értesíteni kell. Amennyiben az óvodai felvételre a gyámhatóság kezdeményezése alapján

kerül sor, a határozatot számára is meg kell küldeni.

- javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének

megállapítása céljából a szülő vigye el a nevelési tanácsadóba.

8.2. Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése

Az óvodába felvett gyermek fejlődését a „Óvodai fejlődési napló” dokumentumban

rögzítjük.

A fejlődés nyomon követése az alábbi területekre terjed ki:

értelmi, beszéd, hallás, látás, mozgás fejlődése.

Rögzítésre kerülnek: a gyermek fejlesztési feladatai: intézkedések, megállapítások,

javaslatok, fejlesztési tervek.

Az óvoda indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybe vételét

A fejlesztési javaslatokat, illetve a Fejlődési napló bejegyzéseit ismertetjük a szülővel, aki

azt aláírásával igazolja az erre rendszeresített forma nyomtatványon.




-33-

A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az

iskola megkezdést követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda

köteles átadni a szülőnek.

9. A gyermek mulasztásával kapcsolatos szabályok 20/2012 (VIII.31 EMMI) rendelet 51. §

- A beteg gyermek, az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-

oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi

gyermektől való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek esetén a lehető legrövidebb időn belül

értesíti a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek, a ismét egészséges és látogathatja a nevelési-

oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak

tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is.

- Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolni kell.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha:

a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába,

a gyermek a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt

kapott a távolmaradásra.

a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja

a gyermek, a hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott

kötelezettségének eleget tenni.

Ha a gyermek, távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az óvoda a

jogszabályban foglaltaknak megfelelően jár el. 51.§(3-4)

9.1. Az óvodáztatási támogatás

52. § (1) Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult,

a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell

tartózkodnia,

az óvoda vezetője az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás

következményeiről,

a kifizetés esedékességét megelőzően – a jegyző által meghatározott időpontban –

tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és

igazolatlanul az óvodából mulasztott, feltéve, hogy a január–júniusi, vagy a július–

decemberi időszakban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai

nevelési napok huszonöt százalékát, továbbá arról, hogy a mulasztott napok száma nem

érte el a fenti mértéket,

értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik.

Az 51. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolt mulasztásból tíz napot a július–augusztus

hónapokra eső mulasztásból a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell

hagyni.




-34-

10. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja

Az intézményt a külső kapcsolatokban az óvodavezető képviseli, (ill. az általa

megbízott személy)

Kapcsolatot tart a „Gyermekmosoly” Alapítvány Kuratóriumával.

10.1. Fenntartóval való kapcsolattartás

Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek, amelyekből a fenntartóra

többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.

Az intézmény, az óvodavezető rendszeres munkakapcsolatban van a fenntartóval, szorosan

együttműködik, különösen:

a Bp. XX. ker. Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal Közművelődési, Egészségügyi és

Szociális Osztály

formái: konzultáció, értekezletek, adminisztrációs kapcsolat, munkatervek,

beszámolók, stb.…

10.2. Feltétel és követelményrendszer

Az intézmény rendelkezik a működéshez szükséges dokumentumokkal.

Iratzározza a költségvetési javaslatot, kitöltve az Önkormányzat által jóváhagyott

kiemelt előirányzattal (utolsó oszlop).

.Az intézmény rendelkezik a részére jóváhagyott létszám előirányzatról.

Az intézmény elkészíti a „C” típusú költségvetést, egy példányát átadja az GAMESZ -

nek.

Az óvodavezetője elkészíti az előirányzat felhasználási tervet, havi lebontásban, és

annak felhasználási ütemezését.

Az irattárban elkülönítve kerül nyilvántartásba az intézmény által kötött szerződések,

megállapodások, annak várható bevétele és kiadása.

Az óvodatitkár - gazdasági ügyintéző rendelkezik munkaköri leírással, melyek magába

foglalják ezen feladatok elvégzését.

Az intézmény irattárában rendelkezésre állnak a pénzforgalmi kimutatások, és

analitikus nyilvántartások.

Az óvoda rendelkezik leltározási dokumentumokkal (terv, megbízólevél, leltárfelvételi

ív), ill. selejtezési folyamatot rögzítő iratokkal, mely nyilvántartási számmal van

ellátva.

Folyamat és kapcsolatrendszer:

Az óvoda önállóan működő intézmény, mely az GAMESZ- szel kötött Együttműködési

Megállapodás alapján dolgozik. Az együttműködési megállapodáshoz tartozó GAMESZ

által kiadott szabályzatok tartalmazzák a mindenkor hatályos jogszabálynak megfelelő

eljárásrendeket.

Az intézménygazdálkodási szabályzattal rendelkezik a 368/2011.(XII.31.)

kormányrendelet az államháztartás működési rendje értelmében rögzíti a gazdasági

események eljárásrendjét.




-35-

A kötelezettség vállalások célszerűségét megalapozó eljárás mindenkor a hatályos

jogszabályok alapján történik.

Nem kell írásos kötelezettség vállalás az ellátmányból vásárolt ingóságokról.

Az intézmény vezetője a feladatok ellátása érdekében pénzügyi, gazdasági feladatok

ellátásáért felelős személyt jelöl ki (Óvodatitkár - gazdasági ügyintéző)

Az óvodatitkár - gazdasági ügyintéző rendelkezik munkaköri leírással, melyek magába

foglalják ezen feladatok elvégzését.

Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje: (külön mellékletben)

Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) működtetése

Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

Ellenőrzési nyomvonal készítése

Tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatoknak szöveges ill táblázatos

folyamatleírása

Dokumentációja az irattárba kerül elhelyezésre az iratkezelési szabályoknak megfelelően.

10.3. Egészségügyi szakszolgálatokkal való kapcsolattartás

A kapcsolattartók az óvodavezető és tagóvoda vezető.

rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezése,

rendszeresen vizsgálatokat tartanak az óvodák orvosai és a védőnők,

évente egyszer fogászati szűrő vizsgálat.

10.4. Gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás

A nevelési – oktatási intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének

megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a

Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot

ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

Gyermekvédelmi és esélyegyenlőségi munka

Valamennyi óvodapedagógus állandó feladata, hogy a gyermekvédelmi felelősökkel,

óvodavezetővel együttműködve, illetve irányításával ismerjék meg a gyermekvédelemmel és

esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogokat, kötelességeket és éljenek vele. Az intézmény

rendelkezik öt évre szóló érvényes „Esélyegyenlőségi Intézkedési tervvel”, amely 2015-2016-

os nevelési évben felülvizsgálatra került.

Az óvodavezető feladata gondoskodni a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges

feltételekről.

Szülőket a tanév kezdetekor a faliújságon tájékoztatni kell a gyermekvédelmi felelős

személyéről, és arról, milyen időpontban és hol kereshető fel.

A gyermekvédelmi megbízott fogja össze az ez irányú tevékenységet és tartja a kapcsolatot a

Gyermekjóléti Szolgálattal.

Intézkedéseinkben aktívan vesz részt, kapcsolatot tart a Gyámhatósággal és egyéb

gyermekvédelmi munkaterületen dolgozókkal. Kiemelten kell kezelni a személyes ismeretség

fontosságát és a területileg illetékes munkatárssal állandó kapcsolatban, kell állni.




-36-

A gyermekvédelmi megbízott feladatait megbízás alapján látja el, munkaköri leírása alapján.

A nevelési-oktatási intézmények aktívan közreműködnek a gyermekek veszélyeztetettségének

megelőzésében és megszüntetésében. Amennyiben az intézmény a gyermeket, veszélyeztető

tényezőt nem tudja elhárítani, értesítenie kell a Gyermekjóléti Szolgálatot. Ha további

intézkedésre is szükség van arra a Gyermekjóléti Szolgálat javaslata az irányadó. Anyagi

veszélyeztetés esetén kezdeményezi, hogy a települési önkormányzat rendszeres, vagy

rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítse a rászoruló gyermeket.

„Soronkívüliség”: kiskorút érintő közigazgatási perben, amelyben a gyermek védelme

érdekében a Gyámhatóság dönt, a bíróság soron kívül jár el. E szabályok vonatkoznak az

említett ügyekben a Gyámhivatal által indított perekben is.

A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítását a Gyvt. VIII. Fejezetének

módosulásaként a 2013. évi XXVII. törvény 45.(67/A. §) tartalmazza.

Abban az esetben, ha a pedagógus a gyermek bántalmazását, vagy deviánsviselkedési

formákat észlel, a nevelésében közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez,

közösen feltárják azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához

vezettek. A konfliktusban érintett gyermekek az óvodapszichológus segítségében részesülnek.

Ingyenes gyermekétkeztetés

2015. évi LXIII. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló

1997.évi XXXI törvény az óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő

módosítása alapján, amely 2015. szeptember 1- én lép hatályba.

A gyermekétkeztetés ingyenes az óvodai nevelésben részesülő gyermek után ha:

- Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

- Tartósan beteg vagy fogyatékos,

- Olyan családban él amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,

- 3 vagy több gyermeket nevelnek. Kérjük ezekről határozatot vagy igazolást hozzanak.

- Amennyiben az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg a 89408,-

Ft-ot, (nyilatkozatot szükséges, letölthető az óvoda web lapjáról www.gymo.hu )

10.5. Pedagógiai Szakmai Szolgáltatókkal történő kapcsolat

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében 2015. április elsejétől

az állami köznevelési feladatellátás keretében az Oktatási Hivatalhoz (a továbbiakban:

OH) kerültek az állami pedagógiai-szakmai szolgáltatások, és létrejöttek az ún.

pedagógiai oktatási központok (a továbbiakban: POK).

A POK-ok létrehozásának elsődleges célja az volt, hogy az OH-n belül országosan

egységes szakmai színvonalon és minőségben legyenek biztosíthatók a pedagógiai-

szakmai szolgáltatások.

Az OH keretében létrejövő POK-ok ellátási területükön biztosítják a pedagógiai-

szakmai szolgáltatásokat, azok koordinálását. Együttműködnek továbbá a

http://www.gymo.hu/




-37-

pedagógiai munkát támogató szaktanácsadói hálózat, valamint a pedagógusok

munkájának külső, egységes kritériumok szerinti országos pedagógiai-szakmai

ellenőrzések, illetve a pedagógus életpálya keretében megvalósuló minősítések

hatékony és teljes körű szervezésében.

Az Óvodavezető feladata, hogy kapcsolatban legyen az óvoda teljes körű szakmai

fejlesztése érdekében a kijelölt POK pedagógiai szakmai szolgáltatóval;

BUDAPESTI PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONT ([email protected])

10.6. Pedagógiai Szakszolgálatok XX. ker. Tagintézményeivel:

(Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatok XX. ker. Tagintézményei)

A pedagógiai szakszolgálat intézményei együttműködnek a nevelési-oktatási intézmény

vezetőjével, alkalmazottaival a sajátos nevelési igényű, gyermekek fejlesztésének

elősegítése érdekében.

Az óvodavezető a gyermek fejlesztésének, iskolára való alkalmasságának,

iskolaérettségének elbírálásához szükség szerint együttműködik a Pedagógiai

Szakszolgálattal, megállapodik az együttműködés formáiról, ütemezéséről.

A fejlesztőpedagógus és a logopédus évente egy alkalommal szűrővizsgálatot végez,

szülői egyetértéssel. Az intézményben a szűrővizsgálat eredményének megfelelően

fejlesztő foglalkozásokat tartanak.

10.7. Általános iskolákkal és óvodákkal történő kapcsolattartás

Az óvoda vezetője (valamint a munkatervben kijelölt felelősök) rendszeres kapcsolatot

tartanak.

Hajós Alfréd Általános Iskolával

Ady Endre Általános Iskolával

Zrínyi Miklós Általános Iskolával

Tátra téri Általános Iskolával

Vörösmarty Mihály Általános Iskolával

Lázár Vilmos Általános Iskolával

Stromfeld Aurél Általános Iskolával

Nagy László Általános Iskola és Gimnáziummal

Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Montessori Általános Iskola és Gimnáziummal

A kerület óvodáival

10.8. A bölcsődékkel történő kapcsolattartás

Kapcsolattartás formái:

leendő óvodások meglátogatása

gondozónők meghívása,

konzultációs lehetőség biztosítása,

tájékoztatás az óvodai rendezvényekről – programokról,

tájékoztatás a beiratkozás időpontjáról.

mailto:[email protected]




-38-

10.9. Egyéb kapcsolatok

Kulturális és Művelődési intézményekkel

Csili Művelődési Központ

Gaál Imre Galéria

Pesterzsébeti Múzeum

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

A kerület sportlétesítményeivel

Pesterzsébeti uszoda

Pesterzsébeti Jégcsarnok

11. A vezetők és az óvodaszék, szülői szervezet közötti kapcsolat, tájékoztatás formái

Az óvodaszék megalakulására, működésére, jogállására, feladataira az óvodaszékre vonatkozó

rendelkezéseket kell alkalmazni. Az óvodaszékkel történő együttműködés szervezése az

óvodavezető feladata.

Az óvodavezető és az óvodaszék képviselője, az együttműködés tartalmát és formáját, az

óvodai munkaterv, és az óvodaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg.

Az óvodaszék képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak

tárgyalásához, amelyekben, az óvodaszéknek egyetértési, vagy véleményezési jogosultága

van. Ki kell kérni az óvodaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ továbbá a

Házirend elfogadása előtt.

Az óvodaszék az SZMSZ elfogadásakor véleményezési jogot gyakorol a törvény szerint:

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési

intézmények névhasználatáról 119 §.

Ha az óvodaszék, az óvoda működésével kapcsolatban véleményt nyilvánított, illetve a

nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, 8 napon belül rendkívüli

nevelőtestületi értekezletet kell összehívni.

A tagóvodai szintű Szülői Munkaközösség vezetőjével a tagóvoda vezetői, a csoport

szintű Szülői Munkaközösség képviselőivel az óvodapedagógus, az ezt meghaladó

ügyekben az óvodavezető tart kapcsolatot.

Az óvodai szintű Szülői Munkaközösségek vezetőit (óvodaszék tagjaként) meg kell hívni

a nevelőtestületi értekezletek azon napirendi pontjainak tárgyalására, amiben a jogszabály

véleményezési jogot biztosít számára.

A Munkaterv elfogadásánál véleményezési jog illeti meg a szülői szervezetet, az őket

érintő kérdésekben.

SZMSZ elfogadásakor véleményezi

gyermekek fogadását,

vezető, szülői szervezet közötti kapcsolattartást,

ünnepek megemlékezéseket,

házirend megállapítását,




-39-

szülői értekezletek napirendjének meghatározását,

óvoda család kapcsolattartásának rendjét,

Intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport, vagy más foglalkozás.

Pedagógiai programot

A pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódóan szervezett óvodán kívüli

tevékenységekhez az óvodaszék, szülői szervezet meghatározhatja azt a legmagasabb

összeget, amelyet a nevelési oktatási intézmény nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó

program megvalósításánál nem léphet túl. A gyermek szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell

szerezni minden olyan óvodai döntéshez, amely esetén a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

Az óvoda vezetője a Szülői Munkaközösség vezetőjét, az Óvodaszéket, félévenként

tájékoztatja, az óvodában folyó nevelőmunkáról, és a gyermekeket érintő kérdésekről.

Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelezettségek gyakorlásával, a gyermek óvodai

életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg.

A házirendet az óvoda vezetője készíti el, és a Nevelőtestület fogadja el, az elfogadáshoz,

módosításhoz az Óvodaszék egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó

jóváhagyásával válik érvényessé.

Az Óvodaszék és a Szülői Munkaközösség működési rendjéről saját maga dönt, továbbá

munkaprogramjának elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról valamint azokban az

ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az óvodaszékre átruházza.

A szülők tájékoztatásának formái

A közoktatási törvénynek megfelelően az óvoda a nevelési év során:

az óvoda web-lapja biztosítja a szülők és minden érdeklődő részre a folyamatos

információkat (www.gymo.hu )

szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített feladatokról, (szülői

értekezletek, fogadóórák);

A szülői értekezletek a csoport szülői közössége számára a szülői értekezletet az

óvodapedagógusok tarják.

A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak

tájékoztatást.

Az új gyermekek felvételekor a szeptemberi (augusztusi) szülői értekezletén az

óvodavezető bemutatja az óvodapedagógusokat.

A leendő óvodások részére nyíltnapot szervez mindkét intézmény, ahol az óvoda

vezetője bemutatja az óvodát, ismerteti a helyi nevelési programot.

az óvodavezető; az óvodapedagógus, és a szülők többségének kérésére szülői

értekezletet hívhat össze.

Az óvoda életével kapcsolatos eseményekről, programokról az érdeklődők az

óvoda „Rólunk van szó” című elektronikus lapozgatójából is tájékozódhatnak.

Fogadóórák

az ódavezető fogadó órája jól látható helyen kifüggesztve, havi egy alkalommal

http://www.gymo.hu/




-40-

Az óvoda valamennyi pedagógusa tanévenként 2 alkalommal tart fogadóórát.

Amennyiben a gondviselő a fogadóórán kívüli időpontban szeretne gyermeke

pedagógusával találkozni, úgy azt előzetesen egyeztetnie kell az érintett pedagógussal.

A Szülők és Nevelők kapcsolattartásának formája és módja

A Szülő joga és kötelessége: (A Szülők jogait és kötelességeit a Köznevelési Törvény szerint

a házirend szabályozza.)

Szülő joga különösen, hogy írásbeli javaslatát az intézmény vezetője, a nevelőtestület, a

pedagógus, vagy az óvodaszék megvizsgálja és a megkeresésétől számított 15 napon belül

érdemi választ, kapjon.

Az óvodai szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a

pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a

fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az

óvoda vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal

részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

A házirendben kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek nagyobb csoportján.

A szülők, és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására lehetőség

nyílik az alábbi esetben:

környezettanulmány

családlátogatás

beszoktatás

fogadó órák, egyéni beszélgetések

szülői értekezlet

nyílt nap, nyílt hét

játszódélután

faliújságra kifüggesztett információn keresztül

a szülők képviselőinek részvétele a nevelői értekezleten

szülők részvétele óvodai rendezvényeken, ünnepeken

családok segítése a gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül

Óvodaszépítő napok

A gyermek, a szülő nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének

megvallására, megtagadására. A gyermeket, a szülőt nem érheti hátrány világnézeti,

lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt.

12. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

Az intézmény szakmai tekintetben önálló szervezetével és működésével kapcsolatosan

minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A belső ellenőrzés

célja: a nevelő-oktató munka minőségének szabályokkal való összhangjának megállapítása a

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a




-41-

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben

történő végrehajtásáról szóló rendelet figyelembe vételével.

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata, az óvodában folyó pedagógiai tevékenység

hatékonyságának ellenőrzése, értékelése, mérése. Annak feltárása, hogy milyen területen

szükséges erősíteni a tevékenységet, milyen területen kell a rendelkezésre álló eszközöket,

felszereléseket felújítani, korszerűsíteni illetve bővíteni. Az intézmény stratégiai és operatív

dokumentumainak elkészítése, módosítása során felhasználjuk az ellenőrzések során

feltárt információkat

Az ellenőrzési tervet az óvodavezető-helyettesek és a szakmai munkaközösségek javaslatai

alapján, az óvodavezető készíti el.

Az ellenőrzési terv tartalmazza, az ellenőrzés területeit, módszerét, és ütemezését.

Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni.

Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről, az óvodavezető dönt.

Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:

óvodavezető,

szakmai munkaközösség,

Önértékelési csoportvezető

szülői munkaközösség,

óvodaszék

Az óvodavezető minden pedagógus munkáját, egy nevelési év során, legalább kétszer

ellenőrzi, és értékeli.

Továbbá országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, tanfelügyeleti rendszere, amelynek

során ötévenként sor kerül minden pedagógus, intézményvezető és intézmény

tanfelügyeleti ellenőrzésére és értékelésére.

Önálló ellenőrzési jogkörrel rendelkezik, a vezető mellett

vezető helyettes

tagóvoda vezetők

Önértékelési csoportvezető

szakmai munkaközösség vezetők akkor is, ha köznevelési szakértőként nem járhat el.

Az ellenőrzések tapasztalatait, az érintettel ismertetni kell.

A belső ellenőrzést a Belső Ellenőrzési Szabályzat részletezi.

A nevelési évzáró értekezletén, valamint a jogszabályoknak megfelelően értékelni kell a

belső ellenőrzés tapasztalatait, eredményeit, megállapítva az esetleges hiányosságok

megszűntetéséhez szükséges intézkedéseket.

Intézményi önértékelés

„Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint

intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a

pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az

intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd

erre építve fejlesztéseket tervezzen, a fejlesztési feladatait Intézkedési Tervben rögzítse,

szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb

önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét.”

(Önértékelési kézikönyv óvodák számára)




-42-

Az értékelés tervezetten és objektíven történik, tényeken és adatokon alapszik.

Az intézményi önértékelés elvégzésére intézményi munkacsoport megalakítása

szükséges.

Az önértékelés során az eredmények alapján azonosításra kerülnek az erősségek és

fejleszthető területek.

Az önértékelés során felhasználjuk a belső és külső partnerek elégedettségmérésének

eredményeit.

Az ellenőrzések során született eredményeket elemezzük és értékeljük

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

(4) Az intézmény az önértékelését úgy tervezi, hogy a pedagógiai-szakmai ellenőrzésben

érintettek értékelésének eredménye a pedagógiai-szakmai ellenőrzés kijelölt időpontja

előtt tizenöt nappal elérhető legyen a hivatal által működtetett informatikai támogató

rendszerben.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés fajtái146. §182 (1):

a) a pedagógus ellenőrzése,

b) az intézményvezető ellenőrzése,

c) az intézményellenőrzés.

(2) A pedagógus ellenőrzése általános pedagógiai szempontok szerint történik, célja az

ellenőrzött pedagógus pedagógiai kompetenciáinak fejlesztése, módszere - ha a

pedagógus munkakörének részét képezi - a foglalkozások egységes szempontok szerinti

megfigyelése, a pedagógus mindennapi nevelő-oktató munkáját megalapozó pedagógiai

tervezés dokumentumainak vizsgálata, interjú felvétele, valamint az intézményi

önértékelés pedagógusra vonatkozó eredményeinek elemzése.

(3) A pedagógus ellenőrzése a pedagógus munkájának alábbi területeit vizsgálja:

pedagógiai módszertani felkészültség,

pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó

önreflexiók,

a tanulás támogatása,

a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos

helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő

sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség,

a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés,

nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység,

pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos

értékelése, elemzése,

kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint

elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

(5) Az intézményvezető ellenőrzése a köznevelési intézmény és annak tagintézménye

vezetőjére, valamint a többcélú intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló,

köznevelési intézmény feladatát ellátó intézményegységének vezetőjére (a továbbiakban

együtt: intézményvezető) terjed ki. Az ellenőrzés célja az intézményvezető pedagógiai és

vezetői készségeinek fejlesztése az intézményvezető munkájának általános pedagógiai és

vezetéselméleti szempontok, valamint az intézményvezető saját céljaihoz képest elért

eredményei alapján.




-43-

Módszerei:

az interjúkészítés

dokumentumelemzés

intézmény feladatellátásával összefüggő kérdőíves felmérések és az

intézményi önértékelés intézményvezetőre vonatkozó dokumentumainak elemzése.

(6) Az intézményvezető ellenőrzésére legkorábban az intézményvezetői megbízás

második, legkésőbb negyedik évében kerülhet sor.

(7) Az intézményvezető ellenőrzése az alábbi területekre terjed ki:

az intézményi pedagógiai folyamatok - nevelési, tanulási, tanítási, fejlesztési,

diagnosztikai - stratégiai vezetése és irányítása,

az intézmény szervezetének és működésének stratégiai vezetése és operatív

irányítása,

az intézményi változások stratégiai vezetése és operatív irányítása,

az intézményben foglalkoztatottak stratégiai vezetése és operatív irányítása,

a vezetői kompetenciák fejlesztése.

(8) Az intézményellenőrzés célja, hogy iránymutatást adjon az intézmény pedagógiai-

szakmai munkájának fejlesztéséhez annak feltárása által, hogy a köznevelési intézmény

hogyan valósította meg a pedagógiai programjában és a munkatervében, valamint a 150.

§ (3) bekezdése szerinti intézkedési tervben foglaltakat.

Módszerei:

az interjúkészítés

dokumentumelemzés,

a pedagógiai munkához szükséges infrastruktúra megfigyeléssel történő vizsgálata,

intézmény feladatellátásával kapcsolatos kérdőíves felmérések

intézményi önértékelés eredményeinek elemzése.

(9) Intézményellenőrzésre abban az esetben kerülhet sor, ha az intézmény vezetőjét

értékelték az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében vagy az

intézményellenőrzés során kerül sor az intézményvezető ellenőrzésére is.

(10) Az intézményellenőrzés az alábbi területekre terjed ki:

pedagógiai folyamatok,

személyiség- és közösségfejlesztés,

az intézményben folyó pedagógiai munkával összefüggő eredmények,

belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció,

az intézmény külső kapcsolatai,

a pedagógiai működés feltételei, valamint

az intézménytípusra vonatkozó nevelési, nevelési-oktatási irányelvet megállapító

jogszabályban meghatározott országos szakmai elvárásoknak és az intézményi

céloknak való megfelelés.

A szabálytalanságok kezelési rendje

A szabálytalanság észlelése esetén az óvodavezető vizsgálatot rendel el.

A kivizsgált szabálytalanság vagy hiányosság kijavítására tervet készít, amely a

határidőket és a felelősöket is tartalmazza.




-44-

A határidő letelte után a javításokat és hiánypótlásokat utó - ellenőrzi, és a

tapasztalatokról jegyzőkönyvet készít

Tapasztalatait az illetékesekkel megbeszéli, illetve ismerteti velük az utó-ellenőrzés

eredményét.

Felhívja az illetők figyelmét a szabálytalanságok és a hiányosságok elkerülésére.

13. Intézményi védő és óvó előírások

Az óvoda működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által

meghatározott Szabályokat, szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, takarítás, mosogatás, ételminta eltevése)

különös tekintettel a HACCP előírásaira. Az óvoda konyháját, csak egészségügyi könyvvel,

illetve egészségügyi nyilatkozattal rendelkező személy lépheti át, megfelelő ruházatban.

Felelős a konyhára beosztott dajka Kékcinke Óvoda: mindhárom dajka

betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába,

a napközben megbetegedett gyermeket az orvosi szobában el kell különíteni, és szükség

esetén azonnali orvosi ellátást kell biztosítani számára,

szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie a beteg

gyermekét,

fertőző betegség esetén a szülőnek az óvodát értesítenie kell!

lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek, az óvodát teljes gyógyulásáig nem

látogathatja,

a csoportszobába csak cipőcsere után tartózkodhatnak a szülők, engedélyezett

alkalmakkor, pl. nyílt nap, rendezvény,

A gyermekek biztonságos, és egészséges környezetben történő nevelésének érdekében a

szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.

Az óvoda egész területén tilos a dohányzás! A tiltó tábla a bejáratnál jól szembe tűnően

kerül elhelyezésre.

Az intézmény területén a szeszesital fogyasztása tilos!

Az óvoda házirendjében meghatározásra kerülnek azok a védő – óvó előírások, amelyeket a

gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

Bombariadó esetén a szabályzatban meghatározott módon kell eljárni.

A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó szabályokat életkori

sajátosságaiknak megfelelően ismertetni kell. A gyermekeknek tudniuk kell a tilos és

elvárható magatartásformák betartását.

Az óvodavezetőnek, az óvodapedagógusoknak és más alkalmazottaknak ki kell alakítani

és a gyermekeknek és szüleiknek meg kell tanítani a helyes magatartási formákat.

A gyermekek szociális helyzetéről és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása




-45-

A szociális és a gyermek fejlettségéből eredő hátrányok enyhítését segítő pedagógiai és

képesség kibontakoztató felkészítést és tevékenységet az intézmény a Pedagógiai

Programjában megfogalmazottak szerint kell végezni!

Az egyes szabálysértésekről szóló rendelkezések esetén a 21/2012. (IV.13) BM rendelet

alapján kell eljárni.

14. Katasztrófák elleni védekezés

Az óvoda minden dolgozója köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt, bejelentést,

katasztrófa helyzetre utaló eseményt közvetlen felettesének haladéktalanul jelenteni.

Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedés megtételéről, a fenntartó valamint az illetékes

szervek, Polgári védelem értesítéséről.

Az intézménybe érkező gyanúsnak látszó csomag, levél, küldemény érkezése esetén az

iratkezelési szabályzatnak megfelelően kell eljárni.

Gyanús küldemény esetén értesítendő: Rendőrség központi ügyelete: 107, 112 vagy

Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Fővárosi, Délpesti Katasztrófavédelmi

Kirendeltség Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság Bp., XX. ker. Vörösmarty u 13-15

Tel: 459-23-20

BM Országos Katasztrófavédelemi Igazgatóság Fő ügyelet: 469-4168

Bombariadó, katasztrófa helyzet esetén az óvodavezető intézkedhet, akadályoztatása esetén,

az SZMSZ – be, szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

15. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

Minden esetben a legfontosabb teendő a gyermekek mentése, biztonságba helyezése!

Az épület kiürítése a „Tűzriadó terv” szerint történik. Bejelentési kötelezettség – az

intézkedéssel egy időben – a hatóságok értesítése azonnal

Fővárosi, Délpesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság Bp.,

XX. ker. Vörösmarty u 13-15

Tel: 459-23-20

Rendőrség: 107, 112 Bp., XX. ker. Rendőrkapitányság 421-18-20

A bombariadó gyanús küldemény, katasztrófa helyzet helyes bejelentése:

hangosan, érthetően kell mondani,

hol történt, cím,

hány órakor történt,

a veszély kire, mire irányul,

emberi élet van –e veszélyben,

a bejelentő nevét,

a bejelentésre igénybe vett telefonszámot,

meg kell kérdezni, hogy ki vette a jelentést,

Az óvodavezető, vagy az általa megbízott személy fogadja a hatóságot.

Csak a hatóság engedélyével lehet újra az épületbe belépni!




-46-

16. Gyermekbalesetek megelőzése

Az intézmény a személyi higiéné és baleset – megelőzés biztosítása érdekében olyan

személyi, tárgyi és szervezeti, működési környezetet alakít ki, amely alkalmas az azzal

kapcsolatos helyes szokások, magatartási formák kialakítására, és személyes gyakorlására. A

nevelési – oktatási intézmény az SZMSZ – ében szabályozza a gyermekek egészségét

veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet.

A munka, és balesetvédelmi felelős mindenkori kötelessége a vezetővel és a vezető

helyettesekkel együtt az észrevételezett veszélyek elhárítására az intézkedéseket megtenni.

Az udvari játszóeszközökre vonatkozó szabályokat a hatályos törvényi előírások betartásával,

a karbantartási szabályzat tartalmazza.

Minden dolgozónak törvénybe meghatározott feladata, hogy a gyermekek egészségének, testi

épségének megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezt a csoportnaplóban

dokumentálja. (nevelési terv) Amennyiben észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy

balesetveszélye áll fenn, a szükséges intézkedéseket köteles azonnal megtenni.

A nevelési év kezdetén, kirándulások előtt, és aktuálisan a szükség szerint (korcsolya,

úszás) minden gyermeknek – az életkoruknak megfelelő szinten – ismertetni kell az

egészségük, testi épségük védelmére vonatkozó szabályokat, az ismertetés tényét

dokumentálni kell, (csoportnapló)

ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó pedagógus kötelessége a segítségnyújtás és a

szükséges intézkedés megtétele,

a gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az

óvodavezető ellenőrzi.

Baleset esetén az óvodapedagógus feladatai és teendőinek sorrendisége:

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 168.§-a rögzíti, hogy az óvodában a nyitvatartási

időben biztosítani kell a gyermekek felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés

szempontjaira.

Amennyiben az óvodában baleset történik, az elsősegélynyújtást követően azonnal

mentőt, orvost kell hívni, illetve a szülőt haladéktalanul értesíteni kell.

A miniszteri rendelet 169.§-a alapján az óvodában bekövetkezett gyermekbalesetet nyilván

kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbalesetet haladéktalanul ki

kell vizsgálni.

Az óvodának lehetővé kell tennie a szülői szervezet, közösség részvételét a gyermekbaleset

kivizsgálásában.

Végül az intézménynek meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló balesetek

megelőzésére.

Azonnali feladatok:

Elsősegélynyújtás, sérült ellátása.

Orvoshoz szállítás, illetve mentő értesítése (szükség szerint).

Szülő értesítése.

Baleseti jegyzőkönyv készítése.




-47-

A gyermekbalesetek jelentési kötelezettségei:

az óvoda vezetője

munkavédelmi felelős

az óvodai munkavédelmi felelőst az óvodavezető bízza meg, személyét az éves

munkaterv rögzíti, feladatait a munkaköri leírás határozza meg.

Óvodai Munkavédelmi felelős feladatai:

gyermekbalesetek nyilvántartása,

a nyolc napon túl gyógyuló sérülés esetén a törvényi előírásnak megfelelően vizsgálatot

kell indítani, jegyzőkönyvet, internet alapú jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek egyik

példányát a szülő kapja meg, másodpéldányát a fenntartónak kell továbbítani, harmadik

példány az intézményben marad,

súlyos baleset esetén a fenntartót értesíteni kell, ilyen esetekben középfokú munkavédelmi

szakképesítéssel rendelkező személy bevonása szükséges.

a gyermekbalesetek kivizsgálásánál az óvodavezető biztosítja a szülői közösség

képviselőjének a részvételét.

Az óvodavezető, óvodapedagógusok, és más alkalmazottak feladatai a gyermekbalesetek

megelőzésében:

minden helyiségben ki kell alakítani a helyes magatartási formákat – udvar, csoportszoba,

mosdó, öltöző, folyosó stb.

ki kell alakítani az udvarra történő kimenetel szabályait (sorakozás),

helyes viselkedéskultúra kialakítása minden területen,

óvodán kívüli programok esetén,- kirándulás, korcsolya, uszoda, színház, stb.…

aki a gyermek és tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó előírásokat szándékosan

megszegi pénzbírsággal sújtható,

csoport foglakozáson kívüli szervezések rendje mindenkor, a szülők igényei alapján, és a

pedagógiai program folyamataihoz igazodva kerül kialakításra.

17. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A gyermek joga különösen, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban

részesüljön.

Az intézményben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés minőségbiztosítási

keretrendszerét az egészségfejlesztésért felelős országos intézet dolgozza ki.

A gyermekorvos, a törvényi előírásoknak megfelelően, időszakosan látogatja az óvodát,

figyelemmel kíséri a gyermekek fejlődését, szükség szerint vizsgálatot javasol a szülők felé.

A védőnő évente egy alkalommal látás, és hallás szűrővizsgálatot szervez a szülői igények

szerint.

a fogorvos évente egyszer minden kisgyermeket megvizsgál

a vizsgálatok idejéről a szülőket értesíteni kell

A felnőtt dolgozóknak munkafeltétele az évenkénti üzemorvosi vizsgálat, tartós betegség után

is, munkába állás előtt

orvosi javaslat alapján a gyermekek preventív testnevelésen vehetnek részt




-48-

a helyi egészségfejlesztési program a nevelőtestület és az egészségügyi szolgálatok

közreműködésével készül el.

18. A mindennapi testmozgás formái

Mindennapi testnevelés, kötött és kötetlen formátumú foglalkozások, különböző testedző

csoportok működése, az éves munkatervbe foglaltak szerint.

A pedagógiai program valamint a kiegészítő program tartalmazza azokat a nevelési

feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését,

közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű, ill. a sajátos nevelési

igényű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését.

Nevelési időkeretben, heti rendszerességgel valósul meg (tanköteles gyerekek részére) a

korcsolya és az úszásoktatás.

19. Ünnepélyek, megemlékezések rendje

Az óvoda hagyományainak ápolása, a jó hírének óvása minden dolgozónak, gyermeknek a

feladata.

A nevelési programban került meghatározásra a hagyományok, jeles napok, ünnepek,

ünnepélyek, megemlékezések rendje.

A nevelési évre szóló konkrét ütemezés, a napok meghatározás a mindenkori éves óvodai

munkatervben kerül meghatározásra, elfogadásra.

A kerületi ünnepélyeken az óvodavezető és az általa megbízott dolgozó képviseli az

intézményt.

Az intézményen egész évben lobogó van elhelyezve. A lobogó tisztántartásáról,

karbantartásáról, elhasználódás esetén cseréjéről az óvodavezető gondoskodik.

A kitűzött nemzeti színű zászlóval azonos szélességű, szövetből készült európai zászlót

minden esetben ki kell tűzni, amikor ennek költsége az óvoda feladat-ellátási kiadásait nem

veszélyezteti. A zászlót az épületen a nemzeti zászlóhoz képest baloldalon kell elhelyezni.

Egyéb szabályok megegyeznek a nemzeti zászlóra vonatkozó szabályokkal.

A címer a zászlók mellett helyezkednek el

19.1. Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok

Csoportos megemlékezések:

közös megemlékezés a gyermekek név-, illetve születésnapjáról

ajándékkészítés anyák napjára, kisebb óvodásoknak, öregek napközi otthonába

Óvodai ünnepek, rendezvények:

Állatok világnapja, Autómentes nap, Magyar népmese napja, Zene Világnapja, Magyar

festészet napja, Mikulás, karácsony, húsvét, farsang, Madarak - Fák Napja, Föld napja, Víz

világnapja

Anyák napja, Évzáró – Óvodai ballagás, sportnap, Gyermeknap, Gyermekek hete

rendezvénysorozat (juniális), Mákvirág napok

Egyéb helyi szokásokat, hagyományokat tükröző szokások: népi hagyományok ápolása




-49-

jeles napokhoz kapcsolódó szokások, játszóházak: „Érik a szőlő”,”Zászlóval csákóban”

és „Kikeleti ügyeskedő”

Őszi, téli, tavaszi tanulmányi kirándulások, élményszerző séták

Múzeumi és bábszínház látogatások.

Állatkerti, vadasparki kirándulások tapasztalatszerzések.

A megoldás módjait, eszközeit a csoport pedagógusai a szülőkkel együtt határozzák meg a

gyermekek életkorának, érzelmi beállítottságának és helyi sajátosságoknak megfelelően.

Tehetséggondozás jegyében

Költészet napja alkalmából - Versmondó Nap,

Zene világnapja alkalmából - „Így énekelünk mi”

Magyar festészet napja alkalmából – Rajzkiállítás

Sportversenyek – Mikulás kupa, Nyuszi váltó

Felnőtt hagyományos ünnepek

- karácsony

- pedagógusnap

- tanév végi tanulmányi kirándulás

Kerületi rendezvényeken az óvodavezető és az általa megbízott dolgozó képviseli az

intézményt.

Az ünnepek, rendezvények időpontjait az éves munkatervek határozzák meg.

20. A nevelési időn túl szervezett foglalkozások formái és rendje

Szabályait 229/2012. (VIII.28.) Korm.rendelet a nemzeti köznevelésről határozza meg.

Ezen idő alatta gyermekek teljes felelősségét a tanfolyam vezetője látja el.

fejlesztő foglakozások: a fejlesztő pedagógus munkarendje alapján, az év eleji felmérés

függvényében kialakított kiscsoportos foglalkoztatási forma, heti rendszerességgel

egyéni fejlesztés: a nap folyamán alkalmazható, az óvodapedagógus tudatos felkészülése,

és az adott nevelési helyzet kihasználásával,

logopédiai ellátás: heti rendszerességgel az, év eleji felmérés függvényében, kiscsoportos

foglalkoztatás, fejlesztés, beszédjavítás,

prevenciós torna: gyógy testnevelő vezetésével, heti rendszerességgel

egyéb: játékos mozgásfejlesztés, játékos néptánc, bibliai ismeretek, úszás, ovi – foci,

játékos angol, zene – ovi.

21. Az óvodai könyvtár működési rendje

Jellege. Zárt belső használatú

Nyitva tartás: 7.00-17.00 óra

Működés célja, hogy az óvoda működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához,

elősegítse a nevelőmunkát, biztosítsa a szakmai munka színvonalas megvalósítását.

Könyvtárfelelős óvodapedagógus feladatai:

A könyvtári szakmai rend kialakítása és fenntartása;

Munkaköri feladatok ellátása;

Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat nyilvántartásba vétele.

A könyvtári állomány védelme és az eszközök megóvása;




-50-

Folyamatos fejlesztése, feltárása, gondozása és rendelkezésre bocsátása.

A könyvtár dokumentumainak helyben használata.

A pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése.

A számítógépes informatikai szolgáltatások elősegítése.

Empatikus hozzáállás, a közösség igényeinek ismerete, a szolgáltatások propagálása,

pedagógiai felkészültség

Jó együttműködési készség a vezetővel, a nevelőtestület tagjaival.

22. Reklámtevékenység és pártpolitikai tevékenység szabályai az óvodában

22.1.Reklámtevékenység

Az óvoda területén reklámtevékenység, nem engedélyezhető. Kivételt azok a közerkölcsöt

nem sértő, láthatóan nem profitorientált, gyermeknek, szülőknek szóló reklámok képezhetnek,

amelyek:

az egészséges életmódra neveléssel kapcsolatosak,

a környezetvédelmet, környezeti nevelést szolgálják,

kulturális tevékenységre, a szabadidő hasznos eltöltésére hívnak fel.

Bármilyen reklámozási tevékenység csak az óvodavezető engedélyével történhet az

intézményben (nyomtatványok, szórólapok, auditív információhordozók).

22.2. Párt, politikai célú tevékenységek szabályai

A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy

párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola,

kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel

kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

23. Adható jutalmazás szempontjai:

a meghatározott munkateljesítmény elérése

Ill. – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, különösen a fejlesztő

tevékenységet,

folyamatos, eredményes nevelőmunka,

a közös célok megvalósításában való aktív részvétel,

szülőkkel történő együttműködés, szülők elégedettsége.

továbbképzéseken való aktív részvétel, hatékony önképzés,

szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában - megbízatásokat lát el

tapasztalatok hatékony átadása.

a nevelés céljait szolgáló nevelési időn túli foglakozás terén nyújtott minőségi

munkavégzést,

Legalább egy éves munkaviszony.

munkáját a munkaköri leírásnak megfelelően maradéktalanul, kiemelkedő

színvonalon látja el.




-51-

A digitális kompetencia (IKT) eszközök alkalmazásának elsajátítása, szükség szerinti

hatékony használata; információ áramlás elősegítése, dokumentumok esztétikus és

tartalmas elkészítése stb.… (Óvodai Web-lap, email, zártkörű csoportoldalak).

Az óvoda szakmai munkáját elősegítő feladatokban aktív rendelkezésre állás.

24. Tájékoztatás az intézményi dokumentumok nyilvánosságáról

Az SZMSZ a Házirendet és a pedagógiai programot nyilvános:

Megtekinthető:

Főbejárat faliújság (Gyermekmosoly Óvoda (Bíró M. u. 1), Kékcinke és Mákvirág),

További információkról az érintettek az óvoda honlapján érdeklődhetnek www.gymo.hu valamint a Pesterzsébeti Gyermekmosoly Óvoda hivatalos zártkörű

facebook csoport oldalán

A vezető a 305/2005 (XII.25.) kormányrendelettel összhangban tesz eleget

tájékoztatási kötelezettségének.

A Házirend egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

Az óvodavezető, (vagy az általa megbízott személy) köteles a szülők részére tájékoztatást

adni a fogadóóra keretében a Pedagógiai Programról, Házirendről és az SZMSZ-ről.

A Pesterzsébeti Gyermekmosoly Óvoda tevékenységéhez kapcsolódóan, különös közzétételi

listát készít, nevelési évenként, amelyet évente felülvizsgál, melyet külön szabályzat rögzít.

Záró rendelkezések

SZMSZ mellékletei

Könyvtári szabályzat

FEUVE- a Pesterzsébeti Gyermekmosoly Óvoda első szintű pénzügyi és ellenőrzési rendszere

Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje, Intézmény ellenőrzési nyomvonala

Adatkezelési Szabályzat

SZMSZ –szel összhangban levő egyéb szabályzatok

Házirend

Belső szabályzat – Pesterzsébeti Gyermekmosoly Óvoda kiegészítő, kisegítő tevékenység

szerződéskötésének belső szabályzata

Közalkalmazotti Szabályzat

Élelmezési szabályzat

Iratkezelési Szabályzat

GAMESZ együttműködési megállapodás és a hozzá kapcsolódó intézményi szabályzatok

Számviteli politika szabályzata és a hozzá kapcsolódó intézményi szabályzatok

Munkavédelmi szabályzat és mellékletei

Tűzvédelmi szabályzat és mellékletei

Katasztrófa védelmi szabályzat

Gyakornoki szabályzat

Vagyon nyilatkozattételi szabályzat

http://www.gymo.hu/




-52-

Hatályos vezetői utasítások

Teljes körű belső intézményi önértékelési szabályzat

Az Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda Nevelőtestülete fogadja el, amely a fenntartó

jóváhagyásával válik érvényessé és az érvényességgel egy időben hatályba lép.

A hatályba lépett SZMSZ –t meg kell ismertetni az óvoda alkalmazottaival, valamint azokkal, akik

kapcsolatba kerülnek az óvodával.

Az SZMSZ –ben foglaltak az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező érvényűek, megszegése

esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében jár el.

Budapest, 2016.09.01.

………………………..

Soós Jánosné

Óvodavezető




-53-

Záradék

A Nevelőtestület, a 2016.08.27 - n tartott értekezletén az SZMSZ – t 100 % arányban elfogadta.

(jegyzőkönyv)

Az SZMSZ visszavonásig érvényes. Módosítása a mindenkori hatályos jogszabályok alapján

folyamatosan történik.

Nevelőtestület nevében Budapest, 2016-08-27.

………………………………….. ………………………………….

Kuruczné Hegedűs Magdolna Süveg Miklósné

Vezető helyettes Bíró M. u 1. Tagóvoda vezető Kékcinke Tagóvoda

…………………………………………...

Winkler Györgyi

Tagóvoda vezető Mákvirág Tagóvoda

A Óvodaszék , a Szülői képviselők a jogszabályban meghatározott kérdésekben a véleményezést

megtették.

Az Óvodaszék véleményt nyilvánított a fakultatív hit és vallásoktatás helyének és idejének

megvalósításához az óvodában.

Budapest, 2016-08-27

………………………………………..

Vaszlovicsné Kovács Katalin

Óvodaszék Elnök

A Közalkalmazotti Tanács a jogszabályban meghatározott kérdésekben a véleményezést megtette.

Budapest,2016-08-27

……………………………

Pálfi Sándorné

Közalkalmazotti Tanács

Budapest,2016-08-27

………………………………….

Soós Jánosné

Pesterzsébeti Gyermekmosoly Óvoda

Óvodavezető

pesterzsébeti gyermekmosoly Óvoda · pszichés fejlődési zavarral küzdő (súlyos tanulási...

Documents