isten hozzánk való szeretete - hÍrek |...

Márkus Gábor

Isten hozzánkvaló szeretete

Magyar egyháztörténet

Kísérleti tankönyvEgyháztörténet, alapmodul

2014.Ára

: 67

0 Ft

RP-010/ME20

HittanModulfuzet - Egyetemes Egyhaztortenet_B_modul_BORITO.indd All Pages 2014.07.03. 15:53:55

Isten hozzánk való szeretete 3

TarTalomjegyzék

ELŐSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 1 . a honfoglaló magyarok vallása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 2 . a keresztyénség felvétele és az államalapítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 3. Mozaikok a középkori magyar egyház történetéből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 4. Középkori műveltség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 5 . a reformáció százada . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 6 . a reformátorok százada . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 7. Őrálló fejedelmek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 8 . Istennel a hazáért és a szabadságért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 9. Tűrés és türelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3810. Reformátusok a nemzeti eszmélés Magyarországán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4211 . reformátusok a polgárosuló Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4512 . a XX . század, a megpróbáltatások kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4913. A múltat végképp eltöröljük? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5414 . a református kollégiumok világa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5715. Egyházunk napjainkban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6116 . Isten hozzánk való szeretete, Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67

4 Magyar egyháztÖrténet alapModul

Előszó„ Abban nyilvánult meg Isten irántunk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala.” (1Jn 4,9)Egyénként is, nemzetként is Isten irgalmában és szeretetében élünk. Felismerték ezt őseink, és a hozzánk szóló Ige által mi magunk is felismerhetjük.

Isten a történelemnek és benne a magyarok történetének is Ura. Ez olykor telje-sen nyilvánvaló, máskor meg nehezebben látható. Ez nem jelenti azt, hogy nem érnek próbatételek vagy veszedelmek bennünket, vagy, hogy az emberi gyarlóság ne okozhatna kudarcokat vagy nehézségeket. Ám a magyarok múltjában és jele-nében is jól érezhető az Isten áldó hatalma.Ezt a több ezer éves történetét tekinti át ez a könyv úgy, hogy különösen figyel a magyarság kárpát-medencei államának és a magyar keresztyénségnek történeté-re: megmutatja a meghatározó pillanatokat, a megragadó személyiségek példá-ját. Nem feledve, hogy ami nekünk ma történelem, az az akkor élők jelene volt.

Ez a modultankönyv része egy olyan kezdeményezésnek, amely modulrendszerű, azaz rövid, egymásra épülő egységekből álló tananyagot biztosít a hittannal meg-ismerkedni vágyók számára. A tananyag könnyen elsajátítható, logikusan felépí-tett és jól strukturált.

Minden leckében a következő jelöléseket használja a modultankönyv.

Motiváció, figyelemfelkeltés, elgondolkodtatás

tények, ismeretek, adatok, események, leírások

Feladatok az elmélyüléshez, továbbgondoláshoz, megértéshez, kutatáshoz

Bibliai igék, egyházi énekek


Az énekeket elsősorban a református énekeskönyvből váltogattuk. MRÉ rövidítés-sel megadtuk az adott ének sorszámát a Magyar Református Énekeskönyvben is. Néhány éneket ajánlunk Az Úrnak zengjen az ének című ifjúsági énekeskönyvből (Ié) is .

A reménységünk az, hogy áttanulmányozva ezt a kötetet, az olvasók Kölcseyvel együtt hálaimádságként is elmondhatják: Isten, áldd meg a magyart!

Isten áldása kísérjen mindenkit, aki ezt a modultankönyvet forgatja!


1. A honfoglAló mAgyArok vAllásA

1 . Milyen érzéseitek vannak, amikor a magyarság eredetéről szóló különböző elméletekről hallotok? Hogyan segítheti az eredetkutatást őseink vallásának megismerése?

2 . Mi volt a csodaszarvas, a turul és a fehér ló szerepe a magyarok ősi vallásában?

1. 1. a magyarság eredeteA magyarság eredete az ősidők homályába vész.

A középkori történetírók fontosnak tartották, hogy meghatározzák a magya-rok eredetét – Noéig visszamenően. Két példa:

• „Szkítiának első királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet .” (anonymus, gesta hungarorum; talán 1200 k .)

• „Vissza kell térnünk Menróth [Nimród] óriásra, ki a nyelvek megkezdő-dött összezavarodása után Eviláth földére méne, melyet ez időben Persia tartományának neveznek, és ott nejétől Eneth-től két fiat nemze, Hunort tudniillik és Magort, kiktől a hunok vagy magyarok származtak.” (kézai simon, gesta hungarorum, 1280 k .)

Jól látható, hogy a hazai történetírás kezdete óta viták vannak a magyarság ere-detéről, rokon népeiről. a hun-szkíta rokonság elmélete a XIX . századig közismert volt. Az 1848-as szabadságharc utáni időszakban a kor kutatói – a nyelvrokonsá-got vizsgálva – a magyarok helyét a finnugorok családjában határozták meg. Így lett a finnugor származás-elmélet a történettudomány hivatalos álláspontja.

Az újabb kutatások arra ösztönöznek, hogy a finnugor eredetelméletet erős fenntartásokkal kezeljük. A magyarság eredetének vizsgálata során az alábbi for-rások alapján kell a tudományos bizonyítékokat egymás mellé illesztenünk:


a genetikai vizsgálatok szerint a Kárpát-medence lakossága több tízezer éve azonos népesség . néhány krónika is feljegyzi, hogy amikor a magyarok a Kár-pát-medencébe jöttek, úgy találták, hogy gazdag tartomány ez, és „az ő nyelvü-ket beszélik” . a honfoglalás-korabeli sírokban talált csontvázak a türk népekkel mutatnak rokonságot . zenei anyanyelvünk a távol-keleti népek zenei világához hasonlít . az ételeink, az étkezési szokásaink is a belső-ázsiai vidékekéhez hasonlí-tanak. Egyes kutatók kapcsolatot találnak még a sumer és a magyar kultúra között is – az bizonyos, hogy nem ismerjük pontosan azt a folyamatot, ahogyan a pusztai nomád népek kultúrája egymásra hatott. Az indiai és kínai levéltárak kutatása sok új ismeretet tartogathat még az eurázsiai sztyeppevidék népeiről.

El kell ismernünk, hogy eredetünk számtalan kérdését egyelőre nem tudjuk megválaszolni maradéktalanul. Ezért sok helyütt csak hipotézisekre (feltételezé-sekre, elméletekre) hagyatkozhatunk .

1. 2. A magyarok vándorlásaA keresztyénség kialakulásának idején a honfoglaló magyarság ősei a sztyeppe-vidéken, valahol az Uraltól délre, a Kaszpi-tengertől északra, a Volga-térségében tartózkodhattak („magna Hungaria”, Kr. e. 500. - Kr. u. 500. körül). Más vélemé-nyek szerint ettől kicsit nyugatabbra, a Fekete-tenger térségében, a Don környé-kén nomadizáltak (levédia) . ebben a térségben a Iv . század után mindenképp ré-szévé váltak a hun Birodalomnak, ahol a keresztyénség is ismert és elfogadott volt .

Bizonytalan időpontban a magyarok egy csoportja dél felé vándorolt, a Kau-kázuson túlra. Ők, a szavárd magyarok valószínűleg már ekkor fel is vették a ke-resztyénséget. A Kazár Birodalommal szövetségben küzdöttek az arab-muszlim hódítás ellen .

kr. u. 600-800 között a magyarság Don környékén élő csoportja nyugat felé, Etelközbe (a Dnyeper és a Duna közti térség) húzódott. Keleti szomszédjuk (vagy hódítójuk) a Kazár Birodalom volt. Ennek a birodalomnak a vallástörténeti jelen-tősége, hogy a délnyugat felől érkező bizánci keresztyén misszió, illetve a dél felől fenyegető iszlám invázió szorításában sajátos megoldást talált: előkelői zsidó hitre tértek át .

Ettől az időtől fogva bizánci, majd nyugat-európai leírásokban, évkönyvekben, arab és perzsa utazók feljegyzéseiben is olvashatunk a magyarokról (türkökről). 860 után a bizánci császár megbízásából Kazárföldre utazó hittérítők, Cirill, ké-sőbb pedig Metód is, útjuk során találkoztak az etelközi magyarokkal. Szívélyes fogadtatásról számoltak be, a magyar fejedelem imádságos közbenjárásra kérte őket.


A Vereckei-hágó felé vonuló magyarok Kijevben is találkoztak Bizáncból jött térítőkkel. árpád népe 894-895-ben foglalta el a kárpát-medence északkeleti ré-szét. Álmos már nem jött be az új országba, fia, Árpád vezette a honfoglalókat. A bolgárok kiszorítása, majd a morvák veresége után a Duna-völgy megszállása 902-ig tartott. Új országunk határait pedig a pozsonyi csatában (907) biztosították a frankokkal és bajorokkal szemben.

1. 3. A honfoglaló magyarok vallásaE kérdésben is rengeteg a bizonytalanság. Az Istenről, teremtésről, a világ létének értelmezéséről szóló mítoszok elsősorban népköltészeti, irodalmi alkotások for-májában maradtak ránk. A magyar mitológia nem alkot olyan egységes rendszert, mint amilyenné a görög-római mitológia vált . Ősvallásunk megismerésének for-rásai a népmesék, mondák, népszokások, művészeti emlékek, a korabeli útleírá-sok, beszámolók és az akkori szomszédos népek vallásának kutatása .

Ezek alapján tudunk hipotéziseket (feltételezéseket) alkotni. Azt, hogy alábbi elméletek közül melyiknek mennyi az igazsága, majd a további kutatások dönthe-tik el.

• Ősvallásunk megismerhetetlen, a vándorlás során olyan mértékben rakód-tak rá más szokások, hiedelmek . .

• A sokféle vallási jelenség mögött soha nem volt egy egységes vallás. A magyarságot különböző törzsek, népcsoportok alkották, akik megőrizték saját hitüket.

• A magyaroknál erős volt a szinkretizmus, a vallások egymásra hatása.• A magyarok ősidőktől fogva egyetlen istent imádtak.• Az ősi magyar vallás nagyon sok más nép vallására hatott, sok mindent át-

vettek tőlünk, de a keresztyénség felvétele során a lényeg feledésbe ment.• A magyarok vándorlásuk során egyre közelebb kerültek az egyistenhithez,

a honfoglalás idejére már egy nagyon erős, bizalmon és szereteten alapu-ló, nagyon személyes hit alakult ki .

Az ősmagyarok vallásának néhány lehetséges kapcsolódása más vallási rend-szerekhez:sámánizmus, táltoshit .Egyes vélemények szerint ősi vallásunk a sámánizmus volt. A szertartások során a sámán extázisban (révületben, a sámándob segítségével) járta be a három vilá-got: Ég, Föld, alsó világ.A fönti vagy az alsó világban ismerte meg vagy rendezte el az evilági dolgokat .

Mások úgy látják, hogy a magyaroknak a transzcendenssel (természetfölöt-tivel) ősi kapcsolata a táltosok tudásán alapul. A táltos nem azonos a sámánnal. A táltos kiválasztott és beavatott, természettudományokban is jártas, gyógyító


személy. Talán ezekhez a hitformákhoz kapcsolható a fehér ló feláldozása és a vér-szerződés is. Egyedülálló magyar sajátosság az életfa, az égig érő fa motívuma is.

Vannak, akik szerint a lidércek, tündérek, manók, sárkányok, boszorkányok is egy ősi vallásos hiedelemrendszer emlékét őrzik. A csodaszarvas vagy a turul mondájában a kutatók totemisztikus emlékeket vélnek megjelenni.

TengrinizmusNépi hiedelmek elemzése és arab feljegyzések alapján egyes történészek sze-

rint az ősmagyarok hitére a tengrizmus kifejezés a pontos. Azaz az ősmagyarok egy teremtő Ég-Isten mellett a természeti erők szellemeit (nap, hold, föld, víz, tűz, szél stb.) és az ősök szellemeit tisztelték. Ennek a hiedelemrendszernek föl-di leképződése volt a kettős fejedelemség. A szent (szakrális) fejedelem őrzi az ország életerejét. A politikai, katonai, bírói hatalmat a másik fejedelem látja el. Ilyen, a kazár mintára alapozott kettős fejedelemség a magyaroknál is megfigyel-hető volt, a kündü és a gyula tisztségében.

arany atyácskaA XIX. század közepén Ipolyi Arnold összegyűjtötte és rendszerbe foglalta a népi emlékezetben meglévő régi vallásosság emlékeit. A Magyar mythologia nyomán egy olyan vallási rendszer képe alakul ki, ahol a teremtő erő az Öregisten, atyais-ten, jóisten vagy arany atyácska . A másik fontos személy a Boldogasszony. né-hány helyen harmadik alakként említik a hadak urát vagy világügyelő fiút.

Boldogaszony jelentőségének értelmezésével kapcsolatosan nagyon sok vita alakult ki. Például: Boldogasszony alakja nem volt meg az ős-magyarok vallásában, hanem Szűz Mária tiszteletének hatására jelent meg. Mások szerint a keresztyén térítőpapok azonosították Szűz Má-riát a Boldogasszonnyal, hogy könnyebb legyen az új hit elfogadása.

A világosság és a sötétség, a jó és gonosz párharca is jól felismerhető a ma-gyar néphagyományban. Ehhez kapcsolódhatott a tűz tisztelete is. Mindez perzsa vallási hatásokra utalhat (zoroasztrizmus, párszi vallás) .

Úgy tűnik, őseink többféle emberi lelket ismertek. Például volt egy, amelyik éjszakánként elhagyta az embert, és volt egy, amelyik élete végén.

Az pedig, hogy a magyaroknak a Hadak Ura egy új hazát ígért, hogy a kiválasz-tott vezető nem léphetett be az ígéret földjére – az Ószövetséggel mutat rokon vonásokat .

elgondolkodtató, hogy a hittel kapcsolatos szavaink nagy része török, bel-ső-ázsiai eredetű: pl. Isten, lélek, imád, menny, is [=szent], id [=szent, áldás], ül, megszentel, boldog, böjt, vétek, bűn, bocsát, búcsú, hisz, hit, teremt, örök.


1. 4. keresztyének Pannóniábana mai dunántúlt, pannóniát a Borostyán út-védelme és a dunai határvédelem érdekében hódította meg a Római Birodalom több hadjáratban (Kr. e. 35. és Kr. u. 49. között). A terület Kr. u. 10-ben lett önálló provincia.

A viszonylag kis területen három, olykor négy légió is állomásozott. Tác-Gors-iumban Traianus (98-117) és Hadrianus (117-138) idejében a császárkultusz ha-talmas templomait emelték, de a messze földről jött légiósok körében a misztéri-umvallások nagyon népszerűek voltak. szombathelyen az Ízisz-szentély, Fertőrá-koson és Aquincumban Mithrász-szentélyek tanúsítják ezt. Tatán egy 12 istennek állított oltárkő került elő (szinkretizmus).

a keresztyénség a III. században kezdett terjedni Pannóniában, a Iv . századi keresztyénüldözéseknek már vértanúi is voltak. Fontosabb keresztyén emlékek az alábbi helyeken találhatóak: Óbuda (Aquincum), Szentendre (Ulcisia Castra), Du-naújváros (Intercisa), Tác (Gorsium), Sopron (Scrabantia), Szombathely (Savaria), Kővágószőllős.

Pécsett (sopianae) 16 ókeresztyén sírkamrát és többszáz sírt tártak fel. a le-letegyüttes a világörökség része lett. Egyedülálló festménydíszítéseik keresztyén jelképeket és bibliai történeteket mutatnak be.

Pannóniában, Savariában született Márton (316-397), aki katonaként tért meg. Ő alapította az első nyugat-európai kolostort. Később Tours-ban lett püspök (ma Franciaország).

az v. században a római uralom megszűnt a területen. Hun, gót, gepida, lon-gobárd és avar hatalmak emlékeit ismerjük részben a krónikákból, részben a ré-gészeti leletek alapján. Az adatok tanúsága szerint „lappangó keresztyénség”-ről beszélhetünk. A gótok és az avarok körében is eredményes keresztyén hittérítés folyt.

a IX-X. században a Kárpát-medence déli részén élő bolgárokat Bizáncból in-duló térítők keresték fel. Cirill és metód missziója nyomán a morvák földjén – a Dunától északra a morvák földjén és a Dunántúlon is keresztyén közösségek szer-veződtek (pl. Mosaburg – Zalavár).

a romanizált kelta népek utódai, a szláv illetve avar közösségek megérték a honfoglalást. Jól jelzik ezt a keresztyén hitgyakorlással kapcsolatos szavak. A latin közvetítéssel megismert kifejezések közé tartoznak például: templom, kápolna, kolostor, cinterem (’temető’); pápa, plébános, kórus, mártír, legenda; alamizsna, oltár, ostya, mise, prédikál, konfirmál, angyal. Közös gyökerűek a szláv és a ma-gyar nyelvben például az alábbi kifejezések: pap, barát, érsek, apát, apáca, zarán-dok; szent, malaszt, csoda, pokol; bérmál, karácsony .


1 . Mi lehet annak a magyarázata, hogy anonymus és kézai simon noé más-más fiától származtatja a magyarok őseit?

2 . Vessétek össze Anonymus eredetmagyarázatát a a Szentírás 1Móz 10,2; Kézai mester megfogalmazását pedig a 1Móz 10,9-10 verseivel!

3 . Értelmezzétek a következő fogalmakat: szinkretizmus, misztériumvallás, provincia, misszió, totemizmus!

4 . Mivel magyarázható, hogy a magyarok eredetéről sokféle nézet alakult ki?5 . Mivel magyarázható, hogy az ősmagyar vallást nem tudjuk pontosan be-

mutatni?6 . Értelmezzétek Theophylaktosz Szimokattész bizánci történész Históriájá-

nak állítását: „A turkok (magyarok) szentnek tartják a tüzet, a levegőt és a vizet tisztelik, a földet himnuszokkal dicsérik, de csupán azt imádják és nevezik Istennek, aki a világmindenséget teremtette” (570 k.)!

7 . Mi a különbség a sámán, a táltos és a javas között?8 . Honnan lehet tudni, hogy egy adott régészeti lelet a keresztyénekhez kötő-

dik?9 . Mutasd be a pécsi ókeresztyén emlékeket!10 . Milyen érvek szólnak az alábbi állítás igazsága mellett illetve ellen: „Akkor

is élhet egy ember (vagy egy nép) Istennek tetsző életet, ha Krisztust nem ismeri!” Gyűjtsetek 2-2 érvet!

Ige: „Ezek a leszármazottai Nóé fiainak, Sémnek, Hámnak és Jáfetnek, akiknek az özönvíz után születtek fiaik...” (1Móz 10,2)Ének: 90. (MRÉ 90.) Tebenned bíztunk eleitől fogva


2. A kErEsztyÉnsÉg fElvÉtElE És Az állAmAlAPÍtás

1 . Milyen ötleteitek vannak: hogyan lehet egy népet keresztyénné tenni? Melyik módszer mennyi időt igényel?

2 . Párbeszédes formában, a király ispánjaként tájékoztassátok a falu nemzet-ségfőit és táltosát, hogy holnap keresztyén hittérítő érkezik! Hogyan reagál a táltos? Válasszatok az alábbi lehetőségek közül: pl. együttműködés, erő-szak, evangélium, beletörődés, nyitottság, konfrontáció, passzív ellenállás, menekülés, felháborodás, meggyőzés, elzárkózás!

2. 1. kalandozások koraa X. században Nyugat-Európa a magyarságot a kalandozások miatt ismerte és rettegte. Kisebb-nagyobb magyar csapatok harcoltak különböző nyugati tartomá-nyurak zsoldjában. A kalandozók gyakran támadtak kolostorokra – egyesek sze-rint ez keresztyén-ellenességüket bizonyítja. Más kutatók felvetik, hogy a céljuk a Nagy Károly által elrabolt – és a kolostoroknak szétosztott avar kincs visszaszerzé-se lett volna. A kalandozások nyomán keresztyén rabok is kerülhettek az országba.

Nyugat-Európa népei az ezredév végén Isten végítéletének közeledését látták a kalandozókban, ahogyan egykoron Attila hunjaiban is. Így érthető az új fohász: „A magyarok nyilaitól védj meg, Uram, minket!” a X . században valóban megin-dult egy sajátos megújulás a nyugati keresztyénségben: a clunyi reform erkölcsös, imádkozó életet, önmegtagadásig menő emberszeretet várt a hívektől..

Nyugat-Európa idővel megtalálta a magyarok elleni védekezés lehetőségeit: városfalak, nehézlovasság. A kalandozások kora lejárt. A magyaroknak egy félév-ezredes vándorlás után számot kellett azzal vetniük, hogy nem tudnak tovább menni. A letelepedés a kialakuló nyugat-európai rendbe történő beilleszkedéssel is járt.

2. 2. térítések a X. században.Bizánccal már etelköz óta voltak kapcsolatai a magyaroknak . 948-ban Bulcsú és tormás vezérek keresztelkedtek meg Bizáncban és kötöttek öt évre szóló békét.


Ezt követően a keleti részek ura, Zombor gyula (a gyula volt a kettős fejedelemség második tisztsége) is Bizáncba ment, ahol megkeresztelték, sőt maga a császár, VII. (Bíborbanszületett) Konstantin lett a keresztapja. Bizáncból Hierotheosz té-rítő püspök érkezett a magyarok közé, aki a Délvidéken és Erdélyben működött.

Ekkor még a keresztyénség jogilag egységes. A nagy egyházszakadás majd egy évszázaddal később következik be. A különbségek, a rivalizálás azonban egyre erősebb a két központ: Róma és Bizánc között.

A 955-ös augsburgi vereség arra figyelmeztetett, hogy a német területeken is erős katonai szervezet alakult ki, a megegyezés nyugat felé is szükséges, külön-ben a bizánci és a német-római császár szövetsége harapófogóba szoríthatja az országot .

géza fejedelem 972-ben vette át a főhatalmat. Felesége, Sarolt (Zombor lá-nya) keresztyén volt . Még ebben az évben Bruno sankt gallen-i szerzetest térítő püspökké szentelték, a passaui püspök pedig a térséget ismerő papokat adott mellé – ezzel megkezdődött a magyarság szervezett áttérése a keresztyén hitre.

973-ban 12 magyar előkelő jelent meg Géza fejedelem megbízásából III Ottó császár előtt Quedlinburgban, hogy kijelentsék, a magyarság a latin Európához akar csatlakozni .

A hittérítésben fontos szerepet játszott a fuldai kolostor, de Pannónia misszi-ója négy püspökség között oszlott meg.

A térítők indulása Célterület

Regensburgi püspökség a dunától északra, nyitra-vidék

Passaui püspökség a rábától nyugatra

Salzburgi püspökség duna – dráva – rába-vidék

aquileiai érsekség dráva-száva köze

A pannóniai hittérítők feladatmegosztása a X. sz. végén

A források szerint Bruno térítőpüspök az első útján mintegy 5000 előkelő ma-gyart keresztelt meg, köztük a királyi család tagjait is. A trónörökösnek, Istvánnak (pogány nevén Vajknak) Adalbert prágai püspök lett a nevelője. Géza jelölte ki az első püspökség központját Esztergomban, s az ő nagyfejedelemsége idején kezd-ték el az építkezést a szent Márton hegyen a bencések (996. Pannonhalma) – ezzel megvetve a magyar keresztyén nevelés alapjait is. Bizánci szerzetesek pedig Tihanyban, Veszprémben és Erdélyben is kolostort építettek.

Egyes kutatók szerint Géza csak látszat szerint lett keresztyén, és közben meg-őrizte a pogány szokásokat is. Egy korabeli német püspök így tudósít: „A minden-


ható Istennek és mindenféle képzelt isteneknek áldozott. Amikor főpapja emiatt szemrehányást tett neki, azt felelte, hogy elég gazdag és hatalmas ahhoz, hogy megtegye.” Az, hogy többféle vallás követői, akár pogányok is lehettek Géza or-szágában, megfelelt a korabeli lovasnomád népek uralkodói szemléletének .

2. 3. I. István király (997-1000/1001-1038)A magyarok a keresztyénség latin ágával a Kárpát-medencében való megtelepe-dés után ismerkedtek meg, s később, az Árpád-házi királyok korában a keresz-tyénségnek ez az ága vált a magyarországi keresztyénség fő irányává.

talán ez is magyarázza, hogy István királynak négy, az ország déli részét ura-ló – és így jó bizánci kapcsolatokkal rendelkező – nagyúr ellenállását kellett le-győznie. A Bizáncban megkeresztelkedett Koppány röviddel Géza fejedelem ha-lála (997) után jelentkezett a trónigényével. Német lovagok segítségével István legyőzte. 1003-ban István a nagybátyja, Prokuj gyula ellen vonult erdélybe, és győzelmével arról a területről is kiszorította a bizánci térítőket. Keán dél-erdély ura volt, Ajtony hatalma pedig a Dél-Alföldön érvényesült. Ám 1030-ra István a törzsfők hatalmát megtörte.

2. 4. államalapítás, egyházszervezésa nép megtérítése, az egyházszervezet kiépítése és az állam megszervezése hosz-szú folyamat volt. A keresztyénné válás több lépésből tevődött össze.

I. Istvánt a Szilveszter pápától kapott koronával 1000 karácsonyán (vagy 1001. január 1-jén) koronázták királlyá. Egy olyan időpontban, amikor Nyugat-Európá-ban sokan rettegve várták Krisztus ezeréves visszajövetelét, a világ végét – István király a jövőbe tekintve új államot alapított.

A koronázás révén István – a kor szokásának megfelelően – főpapi jogokat is szerzett: maga alakíthatta ki az egyházi szervezetet, és maga nevezhette ki a főpapokat. Az uralkodó az egyházszervezés terén a kánonjog előírásai szerint járt el. Azt tartották ugyanis, hogy az önálló állam arról ismerhető fel, hogy 10 püs-pöksége van, és ebből legalább egynek az élén érsek áll. Ennek megfelelően 10 egyházmegyét szervezett: Esztergom, Veszprém, Kalocsa, Eger, Győr, Pécs, Gyu-lafehérvár, Bihar, Csanád, Vác. Esztergomot, nem sokkal később pedig Kalocsát is érsekséggé avatta. A püspökségek területe több vármegyére terjedt ki, így a vármegye-ispánok kontrollját is jelentették. A közigazgatás és a hadsereg alapját ugyanis a vármegye-rendszer biztosította.

István kapcsolatban állt a clunyi reformmozgalommal . az ún . keresztelő egy-házi szervezetet honosította meg, ahol a templomokat a hívek közösen alapí-tották. Minden 10 falunak templomot kellett építenie. A plébánosnak két telket, ugyanennyi rabszolgát és élőállatokat kellett adniuk. Papról, könyvekről a püspök gondoskodott, ruhát, oltártakarót a király adományozott az új templomnak. Egyes


kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy a falu szó akkoriban valószínűleg nem tá-voli településeket jelentett, hanem egy nagyobb rokoni közösséget. A XI. századi falusi templomok jellemzően kör alakú rotundák, ahol néhány tucat hívő fért el, nem több száz ember .

Márpedig templomba mindenkinek járnia kellett. Törvény írta elő a templom látogatását, és törvény tiltotta hogy a hívek a mise alatt „suttogjanak vagy fecse-gjenek”. A vasárnapi munka tilos volt, csak az öregek, betegek és a tűz őrzői ma-radhattak otthon. A böjtök betartásáról és a gyónásról is intézkedtek. István tör-vényei nemcsak a híveket, hanem a püspököket is fegyelemre intették: figyelmez-tették őket, hogy az egyházi vagyont ne tekintsék sajátjuknak. Az egyházi birtokok szolgálónépei sem a püspök szolgálói voltak, hanem az egyház védőszentjéé.

az egyházszervezés fontos részét képezték a monostoralapítások, hiszen a térítők javarésze szerzetes volt. Nyugatról a latinul miséző bencések jöttek, de István szívesen fogadta a keleti görög szertartási nyelvet használó bazilita szer-zeteseket is. (Ebben az időben a nyugati és a keleti keresztyénség még nem vált el élesen egymástól.) A monostorok és a püspökségek iskoláiban nevelődött ki a külhoni térítőket felváltó hazai papság. Ezekhez a feladatokhoz az egyháznak anyagi háttérre volt szüksége, ezért az uralkodó birtokokat adományozott a püs-pökségeknek, monostoroknak . a másik intézkedés a tized bevezetése volt. A ti-zed háromnegyede a püspöknek, egynegyede a plébánosnak járt.

A király kiépíttette a Magyarországon átvezető zarándokutat . Magyar zarán-dokok számára szállóházat építtetett Jeruzsálemben, Konstantinápolyban, Rómá-ban és ravennában .

A magyarországi keresztyénség kezdetben nem nélkülözhette a külföldről jött egyháziakat . a tudós velencei gellért volt a kor egyik legnagyobb teológusa . a művelt szerzetest I. István tartotta Magyarországon, és fia, Imre herceg nevelőjé-vé nevezte ki. Később a király rábízta az Ajtony tartományának helyén szerveződő csanádi püspökség irányítását (1030 k.).

Gellért püspök István személyes útmutatásával készítette el az Imre herceg-nek szóló Intelmeket, a középkor talán legátgondoltabb királytükrét.

„[…] Parancsainkban a szent hitet tesszük az első helyre. Ha a királyi koronát meg akarod becsülni, … javaslom és sugallom, kedves fiam, hogy a katolikus [egyetemes] és apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass. A királyi palotában a hit után az egyház foglalja el a második helyet. … Az imádság megtartása a királyi üdvösség legnagyobb já-ruléka… életed vitele kerekedjék ki tíz parancsból. Mert ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni. ... Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen .” (Intelmek, részletek)


2. 5. István király emlékezeteIstván király emlékezetével kapcsolatosan négy kritikus kérdést érintsünk:

• Mennyire volt erőszakos a magyarok térítése?• Nehéz elválasztani a politikai harcokat a hittérítéstől. Az István király által

alkalmazott módon a hit személyes üggyé válhatott. A lelkészek néhány-száz hívükkel egy közösségben éltek, jól ismerték őket. Ráadásul már a honfoglalás utáni időszakban is sokan voltak keresztyének. 960-ban írta le Liudprand cremonai püspök: „A magyar nép nyilvánvalóan keresztény…”– és ezt a 910-es évekről írta! Az erőszakos tömeges térítés nem igazolható a források alapján.

• A keresztyénség felvétele politikai döntés volt, vagy belső indítású, hitbeli?• István király személyes szándéka a hitbeli elkötelezettség volt. Lehettek

olyan személyek, akik karrierjük érdekében váltak keresztyénekké. De a királyi kényszer vagy fenyegetés nem volt általános jelenség.

• István uralma nem állt-e ellentétben a keresztyén irgalmassággal?• István király nem volt erélytelen, de életrajz írói több ízben is megértő, jó-

zan, megbocsátó személynek mutatják be. Amikor – már István fiai halála után – Vazul, az unokatestvére lázadást készít elő ellene, István ódzkodik Vazul teljes családjának kiirtásától, ami egyébként a korban nem lett volna szokatlan megoldás. István király és Gizella királyné mély hittel és alázattal mutatta a keresztyén élet példáját imádságban, gyermekeik keresztyén nevelésében, jótékonyságban, az üldözöttek befogadásában.

• István király nem része a református történelmi örökségnek?• A magyar reformátusság története is a keresztyénség felvételével kezdő-

dött. A reformáció a XVI. században nem új egyház alapításának a kora, hanem az egyház megújulásának korszaka.

1 . A Heidelbergi Káté 54. kérdés-felelete segítségével indokoljátok vagy cáfol-játok, hogy a magyar reformátusság közösségben él a magyar egyházszer-vezet kialakítóval! „Mit hiszel az egyetemes keresztyén anyaszentegyházról? Hiszem, hogy Isten Fia a világ kezdetétől a világ végéig, Szent Lelke és igéje által, az egész emberiségből gyűjti, oltalmazza és megtartja az ő igaz hit-ben megegyező, örök életre választott gyülekezetét. Hiszem, hogy ennek a gyülekezetnek én is élő tagja vagyok, és örökre az maradok.”


2 . Térképek illetve tankönyv segítségével gyűjtsük össze, hogyan alakult az európai misszió az első évezredben! Hol volt ebben a folyamatban a ma-gyarok missziójának a helye?

3 . nézzetek utána, milyen fontosabb eseményei voltak a csehek és a lengye-lek missziójának a IX-X. században!

4 . Hogyan értékelhető mindaz, amit Géza fejedelem tett a keresztyénség támogatására?

5 . Értelmezzétek II. Szilveszter I. István királyról mondott szavait: „Én magam apostoli vagyok, ő viszont méltán apostola Krisztusnak”.

6 . Mutasd be, hogyan teremtette meg a Magyar Királyság az egyház személyi, szervezeti és anyagi feltételeit!

7 . Az Intelmek egy kiválasztott fejezetének elemzésével gyűjts össze olyan tulajdonságokat, amelyek a jó királyra jellemzőek! Miért nevezzük ezt a műfajt királytükörnek?

Ige: „Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg mindnyájan Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.” (ApCsel 2,38)Ének: 242. (MRÉ 369.) Téged Úr Isten, mi keresztyének, dicsérünk és áldunk


15. Egyházunk nAPjAInkBAn

1 . Fogalmazzatok meg egy frappáns rádiófelhívást a Református Szeretet-szolgálat Nyilas Misi karácsonya programja számára, cipősdobozba rejtett ajándékcsomagok gyűjtésére!

2 . Mit jelent számotokra a vallásszabadság?

15. 1. vallásszabadság és rendszerváltozásVannak magyar keresztyének, akik pironkodva vallják be, hogy „remélni reméltük, hogy a szovjet megszállás véget ér egyszer, de hinni sosem mertük”. „Még imád-kozni sem mertünk ezért!” A Szovjetunió szétesésével párhuzamosan Magyaror-szágon – a békés átmenet révén – az 1989-1990-es években az egypárti diktatú-rát felváltotta a többpárti parlamenti demokrácia. Megváltozott a gazdaság és a kultúra világa is .

hazánkban „mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás sza-badságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását; és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanít-sa” (Magyarország alaptörvénye, vII . cikk (1) bek .; 2011 .) .

A 2011. évi CCvI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, vala-mint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról biztosítja, hogy az egyházak szabadon teljesítsék küldetésüket.

A vallási közösségeknek magyarországon két típusa van:a) vallási tevékenységet végző szervezetekb) és bevett egyházak (az Országgyűlés által elismert egyházak).

Bevett egyház az a szervezet lehet, amelyiknek• tanítása lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van;• legalább százéves nemzetközi működése igazolható;


• vagy legalább húsz éve szervezetten működik Magyarországon és taglét-száma eléri az ország lakosságának 0,1 százalékát;

• bizonyítható a közösségi célok érdekében való együttműködés szándéka;• és működése nem sérti az Alaptörvényt.

A demokrácia keretei között az egyesülési jog szerint szabadon újraalakulhattak a református egyházzal együttműködő civil szervezetek, mint például a presbite-ri Szövetség, az Országos Református Tanáregyesület, a Református Nőszövetség, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület, a Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom.

1990 elején a magyar állam és a Református Egyház közös megegyezéssel fel-bontotta az 1948-as Egyezményt. 1998-ban a kormány és a református Egyház megállapodást kötött az ország javát szolgáló együttműködésről.

A megállapodás néhány jellegzetes pontja:• a kormány az állam és egyház szétválasztásának elve alapján és a vallás-

szabadság biztosítása érdekében tiszteletben tartja a Református Egyház önkormányzatát.

• A Kormány a Református Egyház irányítására, felügyeletére szervet nem hoz létre .

• a református egyház hagyományából fakadóan feladatának tekinti a hitelveinek megfelelő szellemi és erkölcsi igényesség jegyében óvodai, alap-, közép- és felsőfokú, illetve szakirányú oktatási-nevelési intézmé-nyek alapítását, fenntartását és működtetését; továbbá a nem a reformá-tus Egyház által fenntartott oktatási-nevelési intézményekben is a hit- és erkölcstan tantárgy oktatásának végzését .

• A Református Egyház részt vesz a kulturális értékőrzésben, […] valamint gondoskodik a magyar kulturális örökség fontos részét alkotó vallási, kul-turális és nemzeti öröksége (levéltárak, könyvtárak, múzeumok […] továb-bá műemlékek, műemlék jellegű épületek stb.) … megőrzéséről, gyarapítá-sáról és közhasználatának biztosításáról .

• A Református Egyház oktatási-nevelési, egészségügyi, szociális, gyermekjó-léti és -védelmi, valamint család- és ifjúságvédelmi intézményei tevékeny-ségük után a hasonló feladatot ellátó állami és önkormányzati intézmé-nyekkel mindenben azonos támogatásra jogosultak .

15. 2. A magyar református Egyház2009. május 22-én létrejött az 1920-ban szétszakított református egység új for-mája, a Magyar Református Egyház.


alkotmánya szerint a magyar református Egyház „jézus krisztus egyetlen egyetemes, keresztyén egyházának része, amely krisztus testéhez tartozik . egye-düli fejének az Úr Jézus Krisztust vallja, s a teljes Szentírás alapján hite kifejezőjéül az apostoli hitvallást, a II . helvét hitvallást (1566) és a heidelbergi kátét (1563) fogadja el.” Közös istentiszteleti és ügyviteli nyelve a magyar. Jelmondata így szól: Krisztus a jövő, együtt követjük Őt!

A Magyar Református Egyház nem állami, politikai szervezet, hanem egy határokon átívelő egyházi közösség, amely tiszteli, ezért érintetlenül hagyja a tagegyházak anyaországi helyzetét, szervezeti függetlenségét.

alapítói az alábbi magyar református egyházak:• a Magyarországi református egyház,

o Dunamelléki Református Egyházkerületo Dunántúli Református Egyházkerületo Tiszáninneni Református Egyházkerületo Tiszántúli Református Egyházkerület

• a romániai református egyházo Erdélyi Református Egyházkerületo Királyhágómelléki Református Egyházkerület

• a Kárpátaljai Református Egyház• a szerbiai református keresztyén egyház• a szlovéniai református keresztyén egyház

2009 óta csatlakozott a közösséghez• az amerikai református egyház• a szlovákiai református keresztyén egyház• az ausztráliai református egyház• a horvátországi református egyház .

15. 3. A magyarországi református Egyház szolgálata

a Magyarországi református egyház az ország második legnagyobb keresztyén közössége, négy egyenrangú egyházkerület együttműködésében szolgálja Krisz-tusát .

név dunántúli dunamelléki tiszáninneni tiszántúli

székhelye pápa Budapest Miskolc debrecen

A magyarországi református Egyház egyházkerületei (2014)


Magyarország

Önmagát reformátusnak vallja 1 .153 .454

református egyháztagok száma 363 .553

lelkészek száma 1 .436

pedagógusok száma 4 .332

egyházmegyék száma 27

egyházközségek száma 1 .239

Felsőoktatás 4

Egyházunk adatai (2011 k.)

a Magyarországi református egyház (Mre) szerteágazó tevékenységet folytat . az MRE 2012. évi éves jelentése ilyen feladatokról tudósít:

• A négy egyházkerületben összesen 13.618 keresztelő, 8.653 konfirmáció, 3 .129(×2) házasságkötés és 17 .861 temetés történt .

• Az MRE Zsinata befogadta a Budapesten működő Koreai Presbiteriánus Gyülekezetet.

• Jakab János ezredes lett a protestáns tábori püspök.• Egyházunk gyermekkórháza a Bethesda Kórház országosan egyedülálló az

égési sérült gyerekek ápolásában.• 469 református diakóniai intézményben több mint 31000 rászorulóról gon-

doskodnak a szeretetszolgálat intézményei . • a család- és gyermekellátó szolgálatok száma 334 .• Több mint tízezer önkéntes szolgált a Szeretethíd kétnapos rendezvényén.• 25 éve működik a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Ráckeresztúri Drogterá-

piás Otthona.• A 4 református felsőoktatási intézményben 2012-ben összesen 5677 diák

tanult tovább .• 22 hallgató vesz részt a Wáli István Református Cigány Szakkollégium mun-

kájában.• Nagy médiaérdeklődést váltott ki az MRE karácsonyi kisfilmje, A fiú.• A Nyilas Misi karácsonya programban 6700 nélkülöző gyermek kapott aján-

dékcsomagot .


2012 szolgálat Férőhely

Idősgondozás 295 26 236

Fogyatékkal élők ellátása 74 3 150

szenvedélybeteg-ellátás 10 709

pszichiátriai betegek ellátása 13 726

Hajléktalanellátás 6 218

Összesen: 400 31 039

a református diakóniai intézményrendszer adatai

református óvodákban, iskolákban a 2013/14 . tanévben 155 köznevelési intéz-ményben 52441 gyermeket és diákot nevelünk.

2013/14 . Feladat gyermek, tanuló

óvoda 59 5 .196

általános iskola 105 26 .897gimnázium 33 10 .458szakközépiskola 16 3 .119

szakiskola 8 1 .022

diákotthon 22 1 .642

alapfokú művészeti iskola 19 3 .934gyógypedagógiai intézmény 3 173pedagógiai szakszolgálat 4pedagógiai intézet 1

Összes 271 52 441

A református köznevelési intézményrendszer adatai(köznevelési feladatonként, a többcélú intézmény többször is szerepel)

15. 4. A rendszerváltozás korszaka

Sokféle reménység és illúzió keveredett az 1990-es évek végén. Mintegy negyed-századdal később látható, mi történt azóta.

Sem a vallás reneszánszára számítóknak, sem az egyház széthullásától félők-nek nem lett igaza. Újra vannak – ellenmondásosan értelmezhető adataink – Ma-gyarország felekezeti megoszlásáról.


vallás, felekezet 2001 . Magyarország 2011 . Magyarország

millió fő % millió fő %

római katolikus 5,29 51,9 3,69 37,1

görög katolikus 0,27 2,6 0,18 1,8református 1,62 15,9 1,15 11,6evangélikus 0,31 3 0,21 2,1unitárius 0,01 0,1 0,01 0,1

Más protestáns 0,04 0,4 0,06 0,6

Görög keleti 0,02 0,2 0,01 0,1Más keresztyén 0,03 0,3 0,07 0,7

Izraelita / zsidó 0,01 0,1 0,01 0,1

Más vallások 0,01 0,1 0,04 0,4

nem vallásos 1,48 14,5 1,81 18,2

nem válaszolt, ismeretlen 1,1 10,9 2,7 27,2

Összesen 10,19 100 9,94 100

magyarország népességének vallási megoszlása

A társadalom értékrendjének változása jól érzékelhető, és ez nem mindenben azonos a keresztyénség értékvilágával. A siker, az egészség, a fiatalosság, a gaz-dagodás, a manipuláció, a fogyasztás kultusza olyan értékek, amelyekkel szem-ben – vagy amelyek mellett – a közjó, a szolgálat, az autonómia, a lelkiismeret, az önzetlenség, az áldozat fontossága hangsúlyozandó .

A vallási adatok jól mutatják, hogy új felekezetek és új vallások kerülnek a magyarok látóterébe: nagy az érdeklődés a lelki dolgok iránt . a transzcendenssel (a hétköznapi határokon átlépő valóság), a spiritualitással való találkozásnak ma – úgy tűnik – sokféle, és egyre több útja-módja van. Ez egy pluralista társadalom-ban természetes .

nekünk keresztyénként szilárd meggyőződésünk van. Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, aki Jézus Krisztus (1kor 3,11).

A keresztyén misszió nemcsak tanítás, hanem tanulás. Hitünk igazságait úgy kell elmondanunk, hogy a nyüzsgő világban hiteles, megragadó és érdekes legyen.

Ám a hitünk nem lehet türelmetlen. Keresztyén reménységünk és meggyőző-désünk várakozó, „mert töredékes az ismeretünk, és töredékes a prófétálásunk. Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes” (1kor 13,9) .

a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága kivételes pillanat a történelem-ben. Napjainkban ennek a szabadságnak a belső ellentmondásait és kihívásait éljük.


• Az egyházaknak lehetősége van iskolák alapítására. Mitől lesz jobb a ke-resztyén nevelés, mint a többi?

• Új szeretetintézmények nyíltak meg – milyen lesz bennük az irgalmasság légköre?

• Bővülnek az egyház társadalmi missziós szolgálati lehetőségei: „a munka sok, a munkás kevés” .

• Vannak virágzó városi gyülekezetek, és vannak erőtlenedő városi gyüleke-zetek .

• Vannak néptelenedő és öregedő falvak. Vannak erősödő falusi közösségek.• Sokkal többen vallják magukat reformátusnak, mint ahány egyháztagot

ismerünk – de a református egyház többet temet, mint konfirmál.

Krisztusnak a földön küzdő egyháza megmarad. Ugyanakkor rengeteg tennivalóra kaptunk elhívást, hogy ebben az egyetemes közösségben a magyar és református egyház egyházként megmaradjon, és végezze a küldetését.

Sokan várják Krisztus evangéliumát.


1 . Vitassátok meg, miért lehet szimpatikus a református egyház szolgálata egy Istent kereső embernek!

2 . Mi az igazán fontos dolog? – Reklámfilmek felidézésével fogalmazzátok meg, milyen értékrend látható bennük! Válogassátok ezek közül ki a ke-resztyén értékeket!

3 . Internetes kutatás segítségével mutassátok be valamelyik keresztyén civil szervezet vagy a Református Szeretetszolgálat munkáját!

4 . hasonlítsátok össze a 2001 . és a 2011 . évi népszámlálás vallási és felekeze-ti adatait! Mi változott? Mi lehet a magyarázat?

5 . Hasonlítsátok össze az 1948-as Egyezményt és az 1998-as Megállapodást! Melyek a főbb különbségek?

6 . Mi a különbség a bevett egyház és a vallási tevékenységet végző szervezet között?

7 . Mi a különbség a Magyar Református Egyház és a Magyarországi Reformá-tus Egyház között?

8 . az adatok segítségével hasonlítsátok össze a trianon utáni és a mai refor-mátus egyház helyzetét! Mi lehet a változások oka?

9 . Mutassátok be, milyen szerepet vállal a református egyház szolgálatában lakóhelyetek gyülekezete!

10 . Ábrázoljátok egy térképvázlat segítségével a Magyar Református Egyházat alkotó főbb egyháztestek elhelyezkedését és központját!

Ige: „Mert van még jövendő, és reménységed nem semmisül meg.” (péld 23,18)ének: --- (Mré 334 .) hatalmas Isten, népek közé szórva


16. IstEn hozzánk vAló szErEtEtE(összefoglalás)

1 . Milyen módon érezhetjük meg, hogy Isten szeret bennünket?2 . Mit jelent számotokra magyar reformátusként élni?

1 . Gyűjtsétek össze a Magyar Református Egyház tagegyházainak címereit! Milyen szimbólumokat találtok rajtuk? Mire utalnak ezek a jelképek?

2 . Százados tabló. Készítsétek el egy-egy választott évszázad magyar egyház-történeti tablóját! Szerepeljenek rajta az alábbiak: • A kor legfontosabb egyháztörténeti eseményei • Egy-két egyetemes egyháztörténeti párhuzam • A kor legfontosabb egyháztörténeti személyiségeinek portréja • Egy, a korból származó templom képe • A korra jellemző (egy vagy néhány) dokumentum képe • Bibliai vagy az énekeskönyvből vett mottó, jelige

3 . Hasonlítsátok össze az 1804., az 1920. és a 2011. évi népszámlálás adatait! Mi változott? Mi lehet a magyarázat?

4 . Gyűjtsetek egy-egy konkrét egyháztörténeti eseményt, mire gondolha-tunk, amikor az 1998-as megállapodás szövegét olvassuk?„a kormány nagyra értékeli a református egyház történelmi hagyo-mányait, a nemzet erkölcsi és szellemi felemelése érdekében tett, hitéből fakadó erőfeszítéseit, részvételét a magyar szabadságküzdel-mekben, az ország polgárosodása és az európai kultúrába való bekap-csolódása terén vállalt szerepét, szolgálatát a nemzet identitásának és kultúrájának megőrzése és fejlesztése érdekében. A Kormány öröm-mel veszi tudomásul, hogy a Református Egyház az elmúlt évtizedek jogfosztottsága után ismét oktatási-nevelési, kulturális, szociális és más közéleti intézményeket működtet, és ezáltal részt vállal a közszol-gálati feladatok ellátásában, a közjó előmozdításában.”

5 . (a Magyar köztársaság kormánya és a Magyarországi református egyház 1998. évi Megállapodásának bevezetője).


6 . készítsetek rövid bemutatót a magyar egyháztörténet 12 meghatározó sze-mélyiségéről!

7 . Gyűjtsetek össze 5-7 értéket, amit a magyar reformátusok az utóbbi 500 éves történelmük során képviseltek!

Ige: „Nagyok az Úr tettei, kikutathatják, akiknek csak kedvük telik benne. Munká-ja fenséges és ékes, igazsága örökre megmarad.” (zsolt 111,2-3)Ének: 84,6 (MRÉ 84,6) Mert minékünk fényes napunk az Isten 89,7 (Mré 89,7) Boldog a nép, amely tenéked örvendez

Márkus Gábor

Isten hozzánkvaló szeretete

Magyar egyháztörténet

Kísérleti tankönyvEgyháztörténet, alapmodul

2014.Ára

: 67

0 Ft

RP-010/ME20

HittanModulfuzet - Egyetemes Egyhaztortenet_B_modul_BORITO.indd All Pages 2014.07.03. 15:53:55

isten hozzánk való szeretete - hÍrek |...

Documents