Új bŐvÉszkÖnyvbŐvÉszkÖnyv

NNCL1598-55Av1.0

RÁCZ GYULA

ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ

BŐVÉSZKÖNYVBŐVÉSZKÖNYVBŐVÉSZKÖNYVBŐVÉSZKÖNYV

B U D A P E S T 1948.

Felelıs Kiadó: RÁCZ GYULA REINER ÖDÖN nyomda,

Budapest, VIII., Népszínház-utca 11.

Rácz Gyula: Új bővészkönyv

2

BEVEZETÉS

Az ismertetett bővésztrükkök legtöbbjénél, a bemutatás elıtt

nagyobb, elıkészületet kell végezni, némelyiknél pedig különlegesen elkészített, preparált segédeszközökre, van szükség.

A bővésztrükkök leírása általában meglehetısen bonyolult, a véghezvitelük sokszor jóval egyszerőbb, mint azt a körülményes leírásából elsı percekben gondolnánk.

Megjegyezzük, hogy a közölt bővésztrükköknek e füzetben ismertetett megoldási formái nem az egyedül lehetséges formák, mert azokat számtalan: egyéb módon lehet variálni, kombinálni, mégpedig részben vagy egészben. Az alapötlet a lényeges, amit kis leleményességgel tehetségünkhöz mérten és a számtalan körülménynek megfelelıen formálhatunk, variálhatunk.

Minthogy a trükköknek csak nyers, vázlatos és csupán a lényegre szorítkozó ismertetését adjuk, azoknak hatását megsokszorozhatjuk szellemes, ötletes, fordulatos beszédünkkel. Az így főszerezett elıadásnak még az az elınye is megvan, hogy szükség esetén elvonhatjuk a közönség figyelmét néha valami olyan dologtól, melynél nem kívánatos a túlságos figyelés.

Ugyanazon trükköt, ugyanazon közönség elıtt (illetve ugyanazon

elıadásban) lehetıleg sohasem mutassunk be ismételten, mert akkor könnyen rájöhetnek a titok nyitjára. Azt pedig tudjuk, hogy bármilyen zseniális trükk hatását, sıt egész érdekességét is elveszti az elıtt, aki ismeri a magyarázatát. Sokszor a legnagyszerőbb, legcsodálatosabb produkciónak is igen egyszerő, néha pláne kiábrándítóan együgyő megfejtése van.

Fontos szabály még az is, hogy — ha csak a trükk természete kifejezetten meg nem kívánja — sohase mondjuk meg elıre, hogy mit akarunk bemutatni, hogy mi fog következni, mert akkor támpontot adunk a közönségnek, hogy mire figyeljen és ügyeljen s szintén könnyen rájöhetnek a titok nyitjára. Tehát például: ha kihozunk egy nagy ládát, mutassuk meg, hogy üres, de ne áruljuk el elıre) hogy a következı pillanatban egy-két élı nı fog abból kiugrani.

Minthogy a mesterfogások (trükkök) legtöbbjét csak egészen nyers formában ismertetjük, ennek az a hátránya lehet, hogy felületesebb olvasásuknál esetleg nem mindig lesz bennük felismerhetık a kombinációk lehetıségei s magának az alapötletnek nem egyszer valóban zseniális mivolta. Ezért kérjük Olvasóinkat, hogy azokat nagyon figyelmesen, lassan és feltétlenül többször tanulmányozzák át, hogy az említett hátrányt kiküszöböljük. A bővésztrükköknél is érvényes az az általánosan ismert felfogás, mely szerint a legtöbb nagyszerő, nagyhorderejő dolognak tulajdonképpen végtelenül egyszerő megoldásai van.

Minden egyes trükköt nyilvános bemutatás elıtt alaposan gyakoroljuk be, nehogy felsüljünk a közönség elıtt, azért nincs annál kínosabb dolog, mintha észreveszi a közönség, hogy ügyetlenül végezzük a dolgunkat. Tehát, bár minden produkcióhoz szükséges némi elıadási készség, mégis e füzetünkben nem közöltünk olyan trükköket, melyeikhez különleges és rendkívüli kézügyességre van


3

szükség. Ugyanis sok olyan trükköt mutatnak be egyes bővészek, melyeknek titka kizárólag rendkívüli kézügyességükben rejlik. Ilyenek a kisebb tárgyaik, kártyák, golyók, stb. csodálatosnak tetszı eltüntetése és elıvarázsolása.

Általában, úgyszólván minden bővésztrükk az alábbi három csoport egyikébe sorolható: eltüntetés, elıvarázsolás, vagy kicserélés


4

VIRÁGCSOKROK ÉS EGYÉB TÁRGYAK TÖMEGES ELİVARÁZSOLÁSA ÜRES DOBOZBÓL.

A bővész által használatos virágcsokrok vékony, színes papírból

készülnek. A virágszirmokat és leveleket hajszálvékony rugós drótszálak tartják össze, vagyis drótvázuk van. Ilymódon ezeket a mővirágokat egészen laposra lehet összehajtani, összecsukni,, melyeket viszont apró gumigyőrőcskék tartanak össze, így végtelenül kicsi helyet foglalnak el. Ezeket egy kettıs oldalfallal ellátott fekete belsejő doboz oldalán felállítva, szorosan egymás mellé helyezzük.

A kettıs oldalfal nem látható, tehát felmutatva a dobozt a nézıknek, úgy látják, hogy az teljesen üres. Ekkor egy lapos tetejő asztalra helyezzük a dobozt, — azért lapos tetejőre, nehogy azt gondolja a közönség, hogy a doboz fenekét belülrıl fölhajtva, az asztal lapjából szedjük elı a tárgyakat. Tehát belenyúlunk a dobozba, lehajtjuk a doboz belsı oldalfalait s egyéniként kivesszük az összeszorított mővirágcsokrokat, miközben letoljuk róluk a gumigyőrőket. Ezáltal szétterülnek a csokrok s így dobáljuk azokat a színpadra.

Hasonló, kettısfalú dobosban elrejthetünk selyemkendıket is, melyekbıl hihetetlenül nagy mennyiséget préselhetünk össze igen kicsi, helyre, míg azok egyenként elıszedve és kiteregetve, óriási mennyiségőnek tőnnek fel.

Ugyancsak ilyen dobozban helyezhetık el laposra összehajtható más

tárgyak: vasalók, kalapok, dobozok, madárkalitkák stb., melyeket persze, szétnyitva szedünk elı, s telezsúfolhatunk azokkal egy nagy asztalt is, bámulatos hatást keltve.


5

A SZÍVENSZÚRT FAKÍR

Ez egy rendkívül egyszerő trükk. Olyan preparált tır kell hozzá, melynek pengéje könnyen belecsúszik a nyelébe, ha ellenállásba ütközik, tehát ha a fakír mellének nyomjuk kissé a tırt. Ügyesen elıadva, primitívsége ellenére is nagyon hatásos mutatvány. Természetesen nem lehet megvizsgáltatni a tırt a nézıkkel, hacsak nem, úgy van az elkészítve, hogy láthatatlan résbe benyomott körmünkkel rögzíthetı, illetve kinyitható a pengéje.

Ha valaki megfelelı sanzsirozó (eltüntetı) ügyességgel rendelkezik,

úgy is megoldható a feladat, hogy egy a preparált tırhöz teljesen hasonló, rendes tırt viszünk a közönség közé megvizsgálás végett, melyet azután a színpadra visszajövet útközben, vagy pedig már a színpadon — észrevétlenül kicseréljük a megfelelıen készenlétben tartott preparált tırre. E két utóbbi esetben természetesen, még nagyobb csodálkozást válthatunk ki a közönség körébıl.


6

HIDEG VÍZBEN MEGFİZHETİ TOJÁS. Ezt a trükköt inkább kisebb társaságban érdemes bemutatni. Felmutatunk egy kis fazekat vagy lábost, hogy teljesem üres. Ekkor

kérünk egy nyers tojást, amit megvizsgáltatunk a társasággal, hogy tényleg nyers. Errıl úgy gyızıdhetünk meg, hogy kissé rázogatjuk, s akkor érezni a héjában mozgó tojást. Ezután kérünk egy pohár hideg. vizet, amit szintén megvizsgáltatunk a .társasággal, hogy a víz hideg. Most beletesszük a nézık szeme elıtt a fazékba a tojást, majd ugyancsak a nézık szeme elıtt gyorsan beleöntjük a pohár vizet és azonnal letakarjuk a kéznél tartott fedıvel. Öt perc leteltével levesszük a fedıt, kiemeljük a tojást egy kanállal, feltörjük s bebizonyítjuk, hogy az szabályszerően keményre fıtt. Megmutatjuk a vizet — esetleg kiöntjük egy másik edénybe — mely bizonyára általános meglepetésre, — teljesen, forró lett.

E trükk magyarázata abban rejlik, hogy a használandó fazékba

elızıleg, néhány gramm oltatlan meszet helyezünk el, persze, ügyesen, alul egyenletesen elosztva, hogy ne lehessen észre venni. Köztudomású, hogyha oltatlan mészbe vizet öntünk, az rögtön forrni kezd s az így megforrósított vízben természetesen, rendesen megfı a tojás.

Mindenesetre nagy óvatossággal járjunk el e mutatvány elıkészítésénél és bemutatásánál, mert az oltatlan mész erısen maró hatású szer.


7

HANGOS RÁDIÓ ELTÜNTETÉSE Kihozunk egy nagy rádiót, ráhelyezzük egy asztalra, bekapcsoljuk s

így bebizonyítjuk, hogy egy rendes rádió az. Utána kikapcsoljuk és letakarjuk egy kendıvel. Ekkor megfogjuk a kendıvel együtt a rádiót s az egészet fölemelve elıre hozzuk, majd a következı pillanatban földobjuk a levegıbe s kiderül, hogy a rádió eltőnt. A kendı üresen hullik a földre.

Magyarázat: Különlegesen elkészített, egészen csekély helyet

elfoglaló rádiót kell ehhez a mutatványhoz használni. A szerkezetet laposan építtetjük meg. A rádió doboza így, persze, belül, nagyrészt üres. Az egész alkotmány laposra összecsukható. Az asztal viszont, melyre a rádiót ráhelyezzük, úgy van elkészítve, hogy a lapjába besüllyeszthetı a jelzett módon megépített, összecsukott rádiókészülék. Az összecsukást akkor végezzük el, egy megfelelı gomb megnyomása által, amikor azt a látszólagos mozdulatot tesszük, hogy felemeljük a rádiót. Ebben a pillanatban tehát összecsukódik a rádió és elsüllyed az asztal lapjában. A kendı két részénél, ott, ahol a rádiónál lehajlik, két drótszál van belevarrva, hogy amíg fölemeljük a kendıt és elırehozzuk, olyan formát mutasson, mintha még alatta lenne a rádió.

Ügyelnünk kell arra, hogy a lehetı leglaposabbra összecsukható rádiót szerkesztessünk, hogy az asztallap, ahova az egészet el kell süllyeszteni, szintén minél laposabb; lehessen, mert, ha nem elég lapos az asztallap, könnyen gyanússá válhatik és rájöhet a közönség arra, hogy tulajdonképpen oda lett elsüllyesztve a rádiókészülék.


8

A REJTÉLYESEN ÖSSZENİTT KENDİK. Felmutatunk egy kis dobozt, hogy üres. Majd beleteszünk elıször

egyenként kiterítve felmutatott, utána összehajtogatott nyolc-tíz különbözı színő és mintájú selyemkendıt. Mikor ez megtörtént, kihúzzuk belıle az elıbb felmutatott összes kendıket, melyek azonban már egy darabba vannak „összenıve", illetve összevarrva.

Megoldás; A doboznak kettıs feneke vagy oldalfala van s abba

helyezzük egyenként a felmutatott kendıket s ugyancsak annak egyik részébıl húzzuk ki azt az elıre odahelyezett kendıt, amely azonos színő, mintájú és nagyságú az elıbbi összes kendıkkel, de ezeket elıbb már összevarrtuk.

Elızıleg jói gyakoroljuk be ennek a trükknek a bemutatását, hogy minden simán menjen, amely tanácsot egyébként az összes bemutatandó mutatványnál ajánlatos megfogadni. Ez a trükk egyszerősége ellenére is igen hálás és hatásos lehet.


9

ÉLİ EMBER ELTÜNTETÉSÉ. A mellékelt ábra szerinti négy függıleges rúdból, fenékbıl és tetıbıl

álló állványra áll egy nı. Letakarjuk egy zsákszerő ruhával, mely egészen; a földig befedi ıt. Ezután a nézık felé elıre húzzuk az egész alkotmányt. Varázsszavakat mondunk, majd lerántjuk a zsákot s a nı eltőnt.

Magyarázat: Az állványt eleinte minél hátrább állítjuk, a hátsó

függönyhöz közel. Esetleg a világítást kis mértékben csökkentjük. Az állványon álló nıre két segéd ráhúzza a zsákot, amely hátulról nyitott s fölülrıl az állványra akasztható s végül felsı részén — belülrıl — néhány drótkarikával van ellátva (mint a krinolin ruhák.) Abban a pillanatban, amikor a zsákot a .nıre húzzák (fölülrıl), a nı hátulról gyorsan kilép és a hátsó függöny mögött a két segéd között eltőnik.

Amikor tehát az állványt elırehúzzuk, a nı már nincs a zsák alatt, habár az említett drótkarikák következtében — melyek méreteinek természetesen egyezni kell a nı testének kerületével —, úgy látszik, mintha még alatta lenne a a nı.


10

SZÍNVÁLTOZÓ KENDİK.

Ezeket finom, vékony selyembıl készítjük el. Különbözı színő kendıket zsákszerően egymásra varrunk, úgy, hogy két-két azonos színő kendıt varrunk össze három oldalánál, persze olymódon, hogy az egyik pár kendınek — melyek összevarrva zsákot alkotnak — fölfelé, a másik pár kendınek lefelé van a nyílása, majd így folytatjuk, ahány pár kendıt összevarrunk, mindig egyszer fölfelé, egyszer pedig lefelé hagyott nyílással. Ha most kifordítjuk a zsákokat, mindig másszínő kendıket mutálhatunk,

A színváltozás tehát úgy következik be, hogy kezünkkel

végigsimítunk a kendın, s ezzel egyúttal ki is fordítjuk azt. Ezt annyiszor ismételjük, ahány féle színő kendıt összevarrtunk, mindig más-más színő kendıt mutatva így a közönségnek


11

A FOKOZATOSAN ÁTLÁTSZÓVÁ VÁLÓ ÉS ELTŐNİ MÉDIUM

Az alábbiakban egy valóban zseniális, szinte földöntúlinak,

természetfölöttinek látszó trükköt ismertetünk. A függöny felgördülésekor a színpad közepe táján, hátul egy

karosszékben ül a médium és cigarettázik. Ekkor lassan, fokozatosan eltünedezik, átlátszóvá válik az ülı alak s a mögötte lévı széktámla szintén lassan, fokozatosan láthatóvá lesz, tehát nyilvánvaló, hogy keresztül látunk az ülı emberen.

Az ülı alak láthatatlanná válása és a mögötte levı széktámla egyidejő, mind élesebb kirajzolódása egészen addig fokozódik, míg a médium teljesen eltőnik, jelenlétét azonban érzékelhetjük azáltal, hogy a cigaretta parazsát mozogni látjuk, olymódon, ahogyan a szájához emeli, majd onnan elveszi azt, élesebb szemőek esetleg még a cigaretta füstjét is megláthatják.

Ezután lassan újból láthatóvá válik a médium fordított sorrendben, mint az elıbb, vagyis most a szék hátsó támlája halványodik mind jobban és jobban, a médium teste pedig mind erısebben, élesebben jelenik meg a nézık szemei elıtt, míg végül teljesem megjelent és lejöhet a közönség közé is, megmutatni magát, hogy valódi húsból, vérbıl való ember. Hatásos,, ha a mutatvány megkezdése elıtt is lejön a médium nézıtérre s onnan, a közönség szemeláttára vonul a színpadon levı helyére.

Magyarázat: Á színpad alatt egy a használt színpadhoz teljesen azonos nagyságú és berendezéső másik színpad van. Ajánlatos a rendes színpadot minél jobban leszőkíteni, akkor nem szükséges alulra sem túl nagy színpadot építeni. A két színpad között ferde síkban egy tiszta, torzításmentes üveglap van elhelyezve olymódon, hogy a két színpad az üveglapra vonatkoztatva pontosan szimmetrikus helyzetben legyen. Ha a két színpad berendezése teljesen egyforma s ha a két színpadon levı egy-egy szék pontosan ugyanazon helyen van, akkor a felsı színpadon elhelyezett és az alsó színpadon elhelyezett szék egyetlen széknek fog látszani akkor, ha a felsı színpad világítását némileg lecsökkentjük, az alsó színpad világítását pedig kismértékben bekapcsoljuk.

A produkció menete ilymódon a következı: Amikor felmegy a függöny, csak a felsı színpad van megvilágítva, az alsó színpad teljesen sötét. Leül a médium a székre és cigarettázik. Szuggesztív mozdulatainkra ekkor elkezdıdik a szellemmé válás úgy, hogy a színpad világítását lassan, fokozatosan csökkentjük s ugyanakkor ás alsó színpad világítását bekapcsoljuk és ugyanolyan lassú, fokozatos mértékben növeljük. Ezáltal a nézık látják az üveglapon keresztül a felsı színpadát és ezenkívül homályosan, az üveglapon látják még az alsó színpad tükörképét is. Természetesen a nézıknek nem szabad tudni az alsó színpad létezésérıl. Ilymódon a két kép összefolyik és hajszálnyira úgy tőnik fel a közönség elıtt, hogy a széken ülı ember átlátszóvá válik, majd teljesen eltőnik akkor, amikor a felsı színpad világítása teljesen megszőnik, az alsó színpad világítása pedig teljessé ralik. Ekkor ugyanis már csak az alsó színpad tükörképe látható az üveglapon, ott pedig üres a szék. Azonban a felsı színpadon ülı ember


12

cigarettázik, s a parázs mozgását egyúttal látjuk az üveglapon keresztül, de a két kép szintén egybefolyik s úgy hat, mintha egy láthatatlanná vált kéz mozgatná az égı cigarettát a levegıben.

Újból láthatóvá úgy tehetjük az „eltőnt" embert, hogy a világítást az

elıbbivel fordított sorrendben szabályozzuk, tehát az alsó színpad világítását csökkentjük, s ugyanakkor a felsı színpadét növeljük.

A színpad nagysága, a nézıtér elhelyezése és egyéb szempontok szerint módosítjuk: a fent, nyersen vázolt alapötletet. Kisebb nézıtér esetén például úgy alkotjuk meg a két színpad világítóberendezéseit, hogy csak a székek legyenek megvilágítva. A színpad elején (a szélén) ajánlatos valami kiemelkedı deszkafélét elhelyezni, hogy a közönség ne vegye észre az alsó színpadot, de, persze, ügyelnünk kell arra, hogy a színpadra nézést ez ne akadályozza. Ezt a trükköt ilyen formában csak olyan nézıtéren alkalmazhatjuk, amelynél csak a földszinten vannak ülıhelyek, mert különben az emeletrıl megláthatják az alsó színpadot

Emeleti ülıhelyekkel ellátott nézıtér esetén úgy oldjuk meg a

feladatot, hogy alsó színpad helyett oldalszínpadot alkalmazunk s természetesen, annak megfelelıen helyeztük el az üveglapot.

Az alábbi ábrán az 1-es a színpadon levı szék, amelyen a médium ül, a 3-as a kulisszák mögötti rész, mely a 2-es üveglappal van elválasztva.


13

A SZÁMOLÓ CSODAKUTYA Az egytıl tízig terjedı számokat tíz , darab nagyobb kartonra festjük

s ezeket a színpadon, a földre helyezzük két sorban egymás mellé, de nem számszerinti sorrendben, hanem össze-vissza, rendszertelenül.

Felkérjük a közönséget, hogy az egyszeregybıl mondjon egy szorzási feladványt. Például hatszor nyolc. Ekkor a csodakutya elıbb a négyest, majd a nyolcas számot veszi fel a fogaival, ( t. i.: 6x8=48) s mi e táblákat felmutatjuk a közönségnek. Ezután felkérjük a közönséget, hogy most egy aránylag bonyolultabb számtani feladványt adjanak fel, melynek eredménye szintén két számjegybıl állhat. Például: mennyi 5x8+12-26. Tehát mennyi ötször nyolc, meg tizenkettı, levonva ebbıl huszonhatot. Az eredmény ugyebár 26. Ez esetben tehát a kutya a kettes és a hatos számot veszi fel.

Ennek a trükknek a titka egyszerő ugyan — megmagyarázva —, de

nem könnyő dolog egy kutyát erre betanítani, viszont nem is olyan csodálatos, mint esetleg gondolnánk.

A magyarázat t. i. az, hogy a nézıtéren két társunk ül, s a velük elıre

megbeszélt feladványokat fejti meg a kutya. A feladványokat minden elıadáson megváltoztathatjuk, nehogy, aki többször nézi meg ugyanazt a mősorunkat, könnyen rájöjjön a trükk titkára.

Rátérve végre a magyarázatra, a kutya olymódon van betanítva, hogy

mindig ugyanazon két helyen levı számtáblát szedi fel, illetve két ilyen betanítás szükséges, minthogy minden elıadásban két feladványt kell a kutyának megfejteni. Ilymódon tehát a fentebb említett két példát véve alapul, úgy tanítjuk be a kutyát, hogy az elsı feladványnál mindig a második és negyedik táblát, a második feladványnál pedig, mindig a hetedik és tizedik táblát szedje fel. Ennek megfelelıen a számtáblák lerakási sorrendjének — a fentebbi példák alkalmával — ilyennek kell lenni:

1 4 9 8 3 0 2 5 7 6 Ha más sorrendben rakjuk le a számokat, akkor is mindig a második

és negyedik, a hetedik és tizedik helyen levı számoknak megfelelı eredményt hozó mőveletet adják fel társaink. Tehát a számjegyek csak látszólag vannak rendszertelen össze-visszaságban lerakva, valójában a megbeszélés szerinti sorrendben helyezzük el azokat, illetve csak azt a négy számot, mely a megfejtendı feladványok eredményeit képezik. A többi számot tényleg tetszésszerinti össze-visszaságban rakhatjuk le.

A nézıtéren lévı egyik társunk tehát az elsı alkalommal, a másik társunk pedig a másik alkalommal kiáltja fel a színpadra a megfelelı feladványt.

Talán mondanunk sem kell, hogy az nem akadály, hogyha a nézık közül többen mások is bekiabálnak más, különbözı feladványokat, azokat mi nem vesszük figyelembe, ami semmi esetre sem lehet gyanús, mert senki sem követelheti, hogy a sok feladvány közül pont az övét válasszuk ki. Mi tehát úgy teszünk, mintha teljesen mindegy lenne nekünk, milyen feladványt kell megoldani s mintha csak találomra


14

állapodnánk meg a társaink által kívánt feladványokban. Természetesen olyan számtani mőveletet nem lehet feladni, melynek megoldásában törtszám, vagy maradék van.


15

ÉLİ NİK ELÖVARÁZSOLÁSA ÜRES LADÁBÓL A bővész két segédje kihoz a színpadra: egy nagyobb (kb, 1

köbméteres) dobozt, vagy ládát, mely belül feketére van festve. Elhelyezik egy lapos tetejő állványon, melybe nyilvánvalóan nem rejthetı és nem süllyeszthetı semmisem. Elıl (a közönség felıl) kinyitjuk a láda kétszárnyas ajtaját s megmutatjuk, hogy a láda teljesen üres. Ezután összecsukjuk az ajtókat s felnyitjuk a láda felsı részét, ahonnan a következı pillanatban egy élı nı ugrik ki.

A magyarázata a trükknek az, hogy a doboz függıleges irányban két

részre van osztva, elöl mélyebb, hátul kevésbé mély részre. Feketére festett ládánál már egy-két méter távolságból ez nem vehetı észre. A hátsó, keskenyebb részben rejtızik a nı, aki tulajdonképén égy földig érı, bı ruhába öltözött 12 év körüli — lehetıleg soványabb kislány, aki azonban bı és hosszú ruházatánál, valamint felnıttesen elkészített hajviseleténél fogva, felnıtt nınek látszik. Talán mondanunk sem kell, hogy ezek a feltételek azért szükségesek, hogy minél kisebb helyet foglaljon el az elıvarázsolt nı.

Ugyanezen alapötletnek másik, ennél sokkal hatásosabb formája a következı:

Szintén kihoznak a színpadra az elıbbihez hasonló mérető, ugyancsak — belül — feketére festetett ládát s ráhelyezik az elıbbi mutatványban jelzett állványra. A láda elölrıl kétszárnyas fekete függönnyel van ellátva. Ezt széthúzva, megmutatjuk a közönségnek, hogy a láda teljesen üres. Hogy ezt még meggyızıbben bebizonyítsuk, felnyitjuk a láda hátsó falát is, amelyen keresztül lehet látni. Hátra is megyünk s hátulról belenyúlunk karunkkal, megmutatva, hogy valóban üres a láda.

Ezután összehúzzuk a függönyt, majd a következı pillanatban ismét szétnyitjuk, amikor is két élı nı ugrik ki belıle.

Magyarázat: Ennek a rendkívül szenzációs mutatványnak is egészen

egyszerő a titka. Két, szintén — az elıbbi trükkben említett — földig érı, bı ruhába öltözött, felnıttes frizurát hordó sovány kislány bújik el és húzódik össze a láda bal és jobb sarkában, közvetlenül a széthúzott függöny redıi mögött. Ezek egyrészt a széthúzott függönyszáraktól, másrészt a fekete oldalfalaktól semmi esetre sem vehetık észre.

Megjegyzendı, ha egyesek elıtt esetleg primitívnek, sıt talán

együgyőnek is tőnne fel ennek a mutatványnak a megoldási formája, ügyesen és gyors tempóban végrehajtva, mégis óriási bámulatot és hihetetlen csodálkozást képes kiváltani a közönség soraiból. Befejezésül még egyszer megnyugtatóan hangsúlyozni kívánom, hogy meglepıen kis helyen képesek a leányok összehúzódni, amit alig hihetünk el addig., míg ki nem próbáltuk, illetve «ki nem mértük.


16

SZINES VÍZBİL TEJ Hét kis pohárra van szükség. Mindegyikben feloldunk egyenlı

mennyiségő vízben, egyenlı nagyságú festékdarabokat a következı színekbıl: Sárga, narancssárga, kék, ibolyakék, indigókék, zöld és piros. Ezután veszünk egy nagyobb poharat, s megkérdezzük a társaság tagjait, mit gondolnak, milyen színő folyadékot kapunk, ha azt a hét különbözı színő folyadékot összeöntjük a nagyobb pohárban?

Valószínő senki sem fogja eltalálni, hogy FEHÉR, tejszerő folyadékot kapunk.

Tessék kipróbálni!


17

A LEVEGİBEN LEBEGİ Nİ A függöny felgördülésekor a színpadon egy alacsony, hosszú,

keskeny asztal látható, melyre a nézık elıtt ráfektetünk egy elızıleg „hipnotizált" nıt. Ekkor leterítjük ıt egy sötétebb színő lepellel, úgy, hogy a feje kilátsszon s hogy a test formái némileg kidomborodjanak a takaró alól. A világítási kissé csökkenteri kell. Ekkor szuggesztív szavaink közben a test lassan emelkedni kezd s az alatta levı asztalt kihúzhatjuk, amit a segédek félretolnak. Ezután egy nagy fa- vagy acélkarikát veszünk elı, melyet megvizsgáltatunk a közönséggel, hogy nincs preparálva, sehol sincs, nyílás, vagy bevágás rajta. Ekkor ezzel a karikával elhúzunk a lebegı nı alatt, fölött és a nı teste körül is keresztülhúzzuk a karikát. Ezzel bebizonyítjuk a közönség elıtt, hogy sem alul, sem fölül, sem oldalt nem tartja semmi a nıt, tehát az valóban szabadon lebeg a térben. Ezután lassan visszaereszkedik a test az elıbbi magasságba, miközben alátoljuk az asztalt, levesszük a lepelt, ráfújunk a nıre, mire az felugrik — és ezzel befejezıdött a mutatvány.

A trükk titka abban rejlik, hogy — természetesen — a nı nem lebeg

valóban szabadon, hanem a színfalak mögött egy emelı szerkezettel emelik és süllyesztik a következı módon: Az asztalra egy erıs vas vagy falap van helyezve, mely olyan keskeny és hosszú, mint a médium, vagyis az a nı, akit majd ráfektetünk. A nı feje a nézıtérrıl tekintve, az asztal jobb oldalára kerül. A baloldalról, tehát ahova a nı lábai kerülnek, a fa- v. acéllapból két vasrúd vezet a színfalak mögé. Ez a rúd megfelelı emelı berendezés segítségével emelhetı vagy süllyeszthetı, amiáltal a hozzáerısített lap — melyen a médium nyugszik — szintén emelkedik, vagy süllyed.

A nıt azért kell egy lepellel letakarni, hogy mikor felemelkedik, ne legyen látható az alatta levı tartólap, hanem úgy tőnjön fel, mintha csak a test emelkedne, ami nagyban emeli a produkció hatásosságát.

A karikát azután mindig a nı fejénél húzzuk a láb irányában ide-oda végig és ugyanott — a felénél — is fejezzük be a huzigálást. Tehát a fejénél húzzuk be és a fejénél is húzzuk ki a karikát. Ezenkívül a lebegı nı alatt, fölött, valamint elıtt és mögött is elhúzhatjuk a karikát, vagy akár egy — szintén a közönség által elızıleg megvizsgáltatott — kardot is. Csak a lábrésznél nem húzhatunk el semmit, mert az, ott rögzített és a kulisszák mögé vezetett rudak tartják tulajdonképen a testet. E feketére festett rudakat, a szintén fekete háttértıl és a csökkentett világítástól nem lehet látni.

A szabadon lebegı nınek másik, ennél tökéletesebb megoldási formája a következı:

A függöny felgördülésekor a színpad a nézık számára körülbelül úgy néz ki, mint az elıbbi esetben. Tehát a nıt ráfektetik az asztalra, majd betakarják az egész testét, de úgy, hogy a fejét sem lehessen látni, azonban a lepel alatt az egész test körvonalai láthatólag kidomborodnak.

Ekkor megfelelı szuggesztív szavainkra lassan emelkedni kezd a test, mely alól az asztalt szintén elvihetik. Ezután egy a közönség által ugyancsak megvizsgált karikával mindenféleképpen elhúzunk alatta, fölötte, elıl, hátul, kétoldalt, stb., tehát tényleg akárhogyan, ahogy csak


18

elképzelhetjük, nem úgy, mint az elıbbi esetben, amikor a lábrésznél nem lehetett a karikát elhúzni.

Ezután lassan visszaereszkedik a test, az asztalt alátoljuk s a függöny legördül.

A rejtély nyitja az, hogy a test valóban a levegıben lebeg, csakhogy nem a médiumnak szereplı nı teste, — mert az túl nehéz lenne, — hanem egy hasonló nagyságú és formájú gumialak, mely gáznemő anyaggal van megtöltve, s így könnyebb lévén a levegınél, a levegıben marad, illetve lebeg. Tehát e trükknek ugyanaz a lényege, mint a gáznemő anyaggal töltött, játék-léggömbnek. Az emelkedést és süllyesztést úgy végezzük el — és ez a legnehezebb része az egész produkciónak, — hogy azzal a látható ürüggyel, hogy a nın levı lepelt igazgatjuk, különbözı, apró súlyokat rakunk fel, illetve vesszünk el, a gumialak megfelelıen elkészített kis mélyedésébıl, aszerint, hogy emelkedni, vagy süllyedni kell a testnek. Ez a munka, természetesen, rendkívül pontosságot, tehát hosszabb elıgyakorlatot igényel.

De fentebb azt mondottuk, hogy a nézık szeme elıtt helyezünk egy élı nıt az asztalra. Hova tőnik akkor ez a nı és hogyan kerül helyébe a gumibaba?

A különben rendkívül könnyő anyagból készült lepel alá már elızıleg oda van erısítve a gumialak s így, amikor azt a látszatot keltjük a nézıkben, hogy csak letakarjuk az asztalon fekvı nıt, abban a pillanatban, amikor felemeljük a lepelt, vagyis megfelelıen kihasználva ezt a pillanatot, a nı hirtelen lelép hátrafelé és megfelelıen elıkészített módon eltőnik.) Pld. spanyolfal vagy süllyesztı segítségével stb.) Tehát a lepedıvel együtt a gumialakot is az asztalra helyezzük.


19

EMBERTÖMEGEK ELTÜNTETÉSE

Egész embercsoport, vagy elefánt, stb. eltüntetése a

következıképen történik: A színpad körös-körül feketével van bevonva. Erısen lecsökkentjük

a színpad világítását s ha a nézıtéren van valami világítás, azt erre a mutatványra teljesen megszüntetjük. A padlóra ezenfelül elızıleg leterítünk egy olyan nagy fekete lepelt, amekkorával földig, teljesen betakarhatjuk az eltüntetendı embereket, vagy elefántot.

Mikor a függöny felmegy, két vagy négy segédünk a színpadra hoz

egy nagy fehér lepedıt, valamivel nagyobbat, mint az elızıleg földre terített fekete lepedı s azt mindkét oldalán futólag megmutatva a közönségnek, — hogy t. i. lássák: mindkét oldala fehér, — pontosan a földön elhelyezett fekete lepelre terítik.

Varázsszavakat mondunk, majd megfogjuk a segédek a fehér lepedıt, fölemelik, de mind a két lepedıt, tehát a fehér alatt levı feketét is. Betakarják vele az eltüntetni kívánt embereket, de úgy, hogy a közönség ne vegye észre, hogy a fehér lepedı alatt egy fekete is van. Ezután ismét varázsszavakat mondunk, vagy még inkább valami szellemes beszédet tartunk a hindu varázslók tudományáról, majd vigyázva lerántjuk a felsı — fehér — leplet, mire a közönség nem lát semmit a színpadon, mert a fekete lepel alatti tömeg, a fekete háttértıl, az erısen lecsökkentett világításban nem vehetı észre. Persze, nem ajánlatos sokáig hagyni vizsgálódni a közönséget, mert a szem hamar hozzászokik a sötétséghez, hanem, sürgısen le kell ereszteni a függönyt.

Meg kell még jegyezni, hogy úgy ennél, mint minden más olyan mutatványnál, ahol a színpad világítását csökkenteni (sıt néha esetleg teljesen is megszüntetni) kell, a színpad elé rivaldafényszerően világítóberendezést helyezünk el, de úgy, hogy az a nézıtér felé világítson, amivel egyrészt megkapjuk a szükséges minimális világítást, másrészt az égık fénye zavarólag, szemet kápráztatólag hat, miáltal a nézık nem tudhatják tisztán kivenni, mi van a színpadon. Ez ugyan némi szépséghibája az ilyenfajta trükköknek, de egyelıre másképen nem lehet ezeket megcsinálni. Mindenesetre igyekezzünk az elsötétítést azzal indokolni, hogy az a misztikus hatás fokozása céljából történik így.


20

SZELLEMÍRÁS Megmutatunk a társaságnak egy palatáblát, sıt át is adjuk bárkinek,

abból a célból, hogy megvizsgálhassák: nincsen preparálva, az egy közönséges palatábla. Utána a palatáblát a társaság szeme elıtt becsomagoljuk egy elıre elkészített ív fehér papírba. Ekkor felkérjük a társaságot, mondjanak egy bármilyen kétjegyő számot. Mikor az megvan, a társaságnak hátat fordítva, a palatáblát két kezünkbe fogva, a fejünk fölé emeljük s hókusz-pókuszokat mondunk. Néhány pillanat múlva kibontjuk s a nézık szemeláttára a palatáblán krétaírással megjelent a társaság által mondott kétjegyő szám.

A nagyon hatásos trükk titka a következı: A csomagolópapírnak az

egyik oldalát kb. a palatábla nagyságában elızıleg erısen bekrétázzuk, mégpedig függıleges és vízszintes irányban, hogy az említett nagyságú területen semmi se maradjon bekrétázatlanul. Ebbe a papírba kell majd a palatáblát becsomagolni. De két dologra keli ügyelni: hogy a bekrétázott rész pontosan a palatábla fölé kerüljön a becsomagolásnál és ugyanakkor vigyázni kell arra is, hogy csomagolás közben ne nyomjuk kezünket vagy ujjúnkat a papírnak arra a részére, amely belül be van krétázva, mert különben nyomot hagyna az a palatáblán. Mikor tehát óvatosan és pontosan becsomagoltuk a táblát s a fejünk fölé emeljük, ott hókusz-pókuszos mozdulatok közben ráírjak az ujjunkkal a megfelelı számot a papírra, miáltal annak bekrétázott belsı oldala rányomódik a palatáblára s ott megjelenik a szám. Arra is ügyelnünk kell, hogy a bekrétázott felületet ne a társaság felé fordítsuk, hanem az ellenkezı oldalára, nehogy ujjmozdulatainkból valaki észrevegye, hogy számot „írunk" vele.


21

REJTÉLYES HELYCSERE Felmutatunk egy nagy kockát. Letesszük egy lapos tetejő asztalra.

Azért lapostetejőre, nehogy azt gondolják a nézık, amikor majd eltüntetjük a kockát, hogy azt az asztalban süllyesztettük el. Kérünk a közöttiségtıl két kalapot. Az egyikkel letakarjuk az asztalon levı kockát, a másik kalapot pedig kézbe vesszük. Megmutatjuk, hogy üres, majd letakarjuk egy zsebkendıvel, ráfújunk, lerántjuk a zsebkendıt s a kocka a kalapban termett, mert fölemelve az asztalon levı kalapot, az alatta volt kocka viszont eltőnt.

Ehhez a trükkhöz két teljesen egyforma és laposra összehajtható kocka szükséges. A lapos asztal lapjának egy része (akkora, amekkora a kocka egyik oldala) vékonyabb az asztallap többi részénél, tehát egy kis bemélyedése van az asztalnak ezen, a területén. Ebbe a bemélyedésbe állítjuk az egyik kockát. Amikor a kalappal azt letakarjuk, egyúttal egy mozdulattal összecsukjuk a kockát, miáltal egyszintbe kerül az egész asztallap. Ekkor kezünkbe véve a másik kalapot, a másik kockát, — mely összecsukott állapotban eddig, a kabátnak ujja alatt volt — becsúsztatjuk a kalapba s azt egy megfelelı mozdulattal ott kinyitjuk. Ez az egész!

Itten a legfontosabb feladat a kockák megfelelı elkészítése, hogy az

egyik kocka egyetlen könnyed érintésünkre összecsukódjék, a másik pedig ugyancsak egyetlen mozdulatunkra szétnyíljon. Az elıbbi feladatot, tehát az összecsukást, még csak aránylag könnyen elvégezhetjük, de a másik kocka szétnyílásához valami olyasféle szerkezetre van szükségünk, amelyet a laposra összehajtott kockában. helyezhetünk el. Ez pedig lehet pld., egy finom, kis rugós szerkezet, mely feszíti belülrıl kellı mértékben a dobozt. Kívülrıl egy gumiszalaggal tarthatjuk össze, amelyet, ha lehúzunk róla, az említett belsı rugószerkezet belülrıl szétnyitja a dobozt.


22

EGY REMEK KÁRTYATRÜKK Ezt a trükköt leghelyesebb kisebb társaságban bemutatni. Odaadunk

valakinek egy csomag kártyát, hogy azt keverje össze. Esetleg többen, is összekeverhetik. Ezután zsebretesszük a csomót s felkérünk három-négy hölgyet vagy urat, hogy mondjanak bármilyen kártyát s mi azokat pillanatok alatt kihúzzuk a zsebünkben levı teljesen, összekevert kártyacsomóból.

Ezt úgy tehetjük meg, hagy szükséges még egy teljesen hasonló csomó kártya, mint amilyet a társasággal összekevertettünk. Ezt a másik csomót elızıleg összerakjuk szín és érték szerint. Tehát elıször a nyolc piros, azután a nyolc zöld, azután a nyolc makk és végül a nyolc tök kártyalapot, mindegyik színt sorrendben, vagyis: hetes, nyolcas, kilences, tízes, alsó, felsı, király, ász, A négy szín közé elhelyezünk egy-egy kartonlapot, melyek valamivel nagyobbak a kártyáknál, így négy csoportra osztottuk a csomót. Ezekután kis gyakorlattal, belenyúlva a zsebünkbe, látatlanban is ki fogjuk tudni húzni a kívánt kártyát. Csak arra kell ügyelni, hogyha a társaság ugyanazon színbıl egynél több lap kihúzását kívánja, ne felejtsük el, hogy az elızıleg betanult számszerinti sorrendben némi változás áll be.

Tehát miután összekevertettük a kártyacsomót, azt zsebünkbe tesszük, de ott van egy elrejtett oldalzseb s azt a csomót mi tulajdonképpen odahelyezzük, nehogy összekeveredjen, vagy zavarólag hasson a már elızıleg titokban zsebünkbe tett és megfelelıen összerakott csomóval.


23

ÉGİ GYERTYA ELTÜNTETÉSE

Felmutatunk egy nagy gyertyát és meggyújtjuk. Pár pillanattal

késıbb, fogunk egy darab fehér papírt, elfújjuk a gyertyát s becsomagoljuk a darab papírba. Varázsszavakat mormolunk s utána összenyomjuk és összetépjük az egészet, jeléiül annak, hogy a gyertya eltőnt. Az összetépett papírdarabokat átadhatjuk a társaságnak megvizsgálásra.

A trükk magyarázata a következı: Fehér papírból összegöngyölve gyertyanagyságú és formájú hengert csinálunk elızıleg, aminek az egyik nyílásába egy 2 —3 milliméter vastag gyertyát szorítunk, vagy még jobb, ha a gyertya anyagával kissé oda olvasztjuk, nehogy beleessen az üres hengerbe. (A hengerré csavart papírt egész vékonyan összeragasztjuk.) Ezután bemutatjuk a fent közölt trükköt. Egy kis ügyesség azonban szükséges a sikeres bemutatáshoz, de azt csekély elıgyakorlattal elsajátíthatjuk. Ugyanis a 2-3 milliméteres gyertyadarabkából egy picike még meg fog maradni, miután azt eloltottuk. Ezt a picike darabot a papír összetépése közben kell feltőnés nélkül, vagy a földre dobni, vagy valahova máshova eltüntetni, de —ismételjük, ez nem nehéz. A „gyertya" becsomagolása után azért kell összetépni az egészet, nehogy a hengerformából rájöhessen valaki a titok nyitjára. Természetesen ugyanolyan papírból kell a csomagolónak is lenni, mint amilyenbıl a gyertyát készítettük. E mutatványnál persze nem lehet elızıleg a társasággal megvizsgáltatni a „gyertyát", mert hiszen az nem gyertya.

Új bŐvÉszkÖnyvbŐvÉszkÖnyv

Documents