új jelentés sablon 01 - asz.hu–sszes jelentés/2009/0928j000.pdf · fehérné jagasich mariann...

J E L E N T É S

0928 T/10380/1 2009. augusztus

a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről

Dr. Kovács Árpád elnök

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

1. Szervezetirányítási és Működtetési Igazgatóság Vizsgálat-azonosító szám: V0411 Témaszám: 927

Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Csapodi Pál főtitkár

Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Kékesi László főtitkárhelyettes

Az ellenőrzést vezette: Horváthné Menyhárt Erika főcsoportfőnök-helyettes

Az ellenőrzést végezték: Bojtos Rozália tanácsadó

Göller Géza főtanácsadó

Nagyné Lakhézi Éva számvevő tanácsos

Dr. Somorjai Zsoltné számvevő tanácsos

Vicze Klára számvevő tanácsos

Bálint Józsefné címzetes főmunkatárs

2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság

Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató

Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Horváth Sándor főcsoportfőnök

Az ellenőrzést vezették: Dr. Csépán Mária Magdolna igazgatóhelyettes

Hámoriné Maróti Györgyi főcsoportfőnök-helyettes

Holé Sándorné dr. igazgatóhelyettes

Lődiné Cser Zsuzsanna osztályvezető főtanácsos

Morvay András osztályvezető főtanácsos

Norczen Győzőné osztályvezető főtanácsos

Pongrácz Éva osztályvezető főtanácsos

Szabóné Farkas Katalin osztályvezető főtanácsos

Szarka Péterné igazgatóhelyettes

Az összefoglaló jelentést készítették: Balázs Melinda tanácsadó

Bamberger Mária tanácsadó

Béres László számvevő

Dancsóné Kuron Ildikó számvevő tanácsos

Deli Gáborné számvevő tanácsos

Dombovári Nóra számvevő

Dr. Domján Eszter tanácsadó

Dormán István Zoltán számvevő

Farkas László főtanácsadó

Fekete Győr László számvevő

Gáspár Eszter számvevő gyakornok

Görgényi Gábor számvevő tanácsos

Gyarmati István tanácsadó

Gyeraj Péter számvevő

Dr. Jakab Kornél számvevő tanácsos

Jeszenkovits Tamás tanácsadó

Karsai Lászlóné főtanácsadó

Dr. Király László tanácsadó

Kiss Ferenc Károlyné számvevő

Dr. Mészáros Leila számvevő

Marozsán Katalin számvevő

Molnár Bálint számvevő

Molnár Imre számvevő tanácsos

Pető Krisztina számvevő tanácsos

Peisch Annamária számvevő

Polyák Ferenc számvevő tanácsos

Dr. Pósch Gábor főtanácsadó

Dr. Remport Katalin főtanácsadó

Séra Andrásné főtanácsadó

Szabó Erzsébet számvevő tanácsos

Szabóné Simai Mária számvevő tanácsos

Szilágyi Gyöngyi főtanácsadó

Dr. Szima Mária főtanácsadó

Vas Lajos főtanácsadó

Zakar László számvevő

Zaroba Szilvia számvevő tanácsos

Az ellenőrzést végezték: Antal Lajosné külső munkatárs

Dr. Antal Zoltán külső munkatárs

Bacsa Györgyné külső munkatárs

Baki István számvevő

Bakó Anikó külső munkatárs

Balázs Melinda tanácsadó

Balkay Attila tanácsadó

Dr. Baloghné Sebestyén Éva számvevő

Bamberger Mária tanácsadó

Bedécs Erzsébet számvevő

Dr. Beregi Anna főtanácsadó

Béres László számvevő

Boros Ferenc főtanácsadó

Bődi Judit külső munkatárs

Bravics Judit Barbara számvevő gyakornok

Burenzsargal Narantuja számvevő tanácsos

Czmarkó Frigyes számvevő

Csatlós Pálné külső munkatárs

Csomsztek Ramóna számvevő gyakornok

Csongor Mária külső munkatárs

Csóry Györgyné főtanácsadó

Dr. Csubákné Osztoics Danica számvevő

Dallos Hajnalka külső munkatárs

Dancsóné Kuron Ildikó számvevő tanácsos

Deák Tamásné főtanácsadó

Deli Gáborné számvevő tanácsos

Dr. Deli Lajosné külső munkatárs

Dobos András főtanácsadó

Dombovári Nóra számvevő

Dr. Domján Eszter tanácsadó

Domokosné Kurilla Edit tanácsadó

Dormán István Zoltán számvevő

Dr. Endrédy Györgyina számvevő

Eötvös Magdolna tanácsadó

Éva Katalin főtanácsadó

Farkas László főtanácsadó

Federics Adrienn számvevő tanácsos

Fehérné Jagasich Mariann számvevő tanácsos

Fekete Gábor tanácsadó

Fekete Győr László számvevő

Feketéné Hajkó Andrea számvevő

Ferencz Katalin tanácsadó

Félegyházi-Törökné, Somogyi Éva külső munkatárs

Fogarasi Miklós külső munkatárs

Ganter Ildikó számvevő

Gáspár Eszter számvevő gyakornok

Dr. Gerencsér László külső munkatárs

Gerencsérné Szabó Erika külső munkatárs

Gergely Tilda számvevő

Gerner Attila külső munkatárs

Gombás István számvevő

Görgényi Gábor számvevő tanácsos

Gyarmati István tanácsadó

Gyeraj Péter számvevő

Haáz Andorné külső munkatárs

Hadnagyné Papp Ildikó számvevő

Hajdu Károlyné tanácsadó

Hajduné Sipos Erika számvevő tanácsos

Haklik Józsefné külső munkatárs

Hankóné Király Ilona külső munkatárs

Hegedűs Miklós külső munkatárs

Dr. Hódos Ágnes külső munkatárs

Holló András számvevő

Hollósi Györgyi külső munkatárs

Horcsin Attila számvevő tanácsos

Horváth József főtanácsadó

Hozleiter Erika külső munkatárs

Huszár József számvevő tanácsos

Huszárné Borbás Melinda számvevő

Jagicza Istvánné számvevő tanácsos

Dr. Jakab Kornél számvevő tanácsos

Dr. Jártas Ágnes tanácsadó

Jeszenkovits Tamás tanácsadó

Jordanics Tamás számvevő

Dr. Kádár Andrásné külső munkatárs

Karsai Lászlóné főtanácsadó

Keskenyné Varga Gyöngyi Éva külső munkatárs

Dr. Kevevári Edit számvevő gyakornok

Kincses Erzsébet Eszter számvevő

Dr. Király László tanácsadó

Kiss Ferenc Károlyné számvevő

Kiss Józsefné külső munkatárs

Dr. Knapp József külső munkatárs

Knoppné Szabó Ildikó számvevő tanácsos

Kocsis Ferencné számvevő

Komáromi Gyula külső munkatárs

Koska János külső munkatárs

Krémó Márkné számvevő tanácsos

Kriston-Vizi János számvevő tanácsos

Krüzselyi Attila számvevő tanácsos

Dr. Lengyel Attila főtanácsadó

Dr. Lezák György külső munkatárs

Lődiné Cser Zsuzsanna számvevő tanácsos

Maklári Ferencné főtanácsadó

Marozsán Katalin számvevő

Marusa Mária külső munkatárs

Mátyási József számvevő

Dr. Mészáros Leila számvevő

Molnár Bálint számvevő

Molnár Imre főtanácsadó

Nagy József külső munkatárs

Németh Mária külső munkatárs

Némethné Nagy Mária számvevő

Niklai Heléna számvevő tanácsos

Dr. Novák Csilla tanácsadó

Dr. Pataki Magdolna főtanácsadó

Pánczél Zsuzsanna külső munkatárs

Peisch Annamária számvevő

Pető Krisztina számvevő tanácsos

Polyák Ferenc számvevő tanácsos

Dr. Pósch Gábor főtanácsadó

Radics-Ludvig Györgyi számvevő gyakornok

Dr. Remport Katalin főtanácsadó

Dr. Rugár Oszkár külső munkatárs

Rumpler Erzsébet külső munkatárs

Salamin Viktor számvevő

Samu István számvevő tanácsos

Sápi Henriett számvevő gyakornok

Sebők Katalin számvevő gyakornok

Séra Andrásné főtanácsadó

Dr. Sipos Dóra számvevő tanácsos

Szabó Erzsébet számvevő tanácsos

Szabó Orsolya külső munkatárs

Szabóné Simai Mária számvevő tanácsos

Szentesiné Tuka Margit külső munkatárs

Szilágyi Gyöngyi főtanácsadó

Szilágyi Zsuzsanna tanácsadó

Dr. Szima Mária főtanácsadó

Szólya Ildikó számvevő tanácsos

Szöllősiné Hrabóczki Etelka főtanácsadó

Takács Andrea külső munkatárs

Terbe Mónika számvevő tanácsos

Tóth Bálint főtanácsadó

Tukacs Éva főtanácsadó

Vacsora Erika számvevő tanácsos

Varsányiné Dudás Eleonóra számvevő

Vas Istvánné külső munkatárs

Vas Lajos főtanácsadó

Dr. Vass Gábor tanácsadó

Vári Jánosné külső munkatárs

Váriné Kádár Margit külső munkatárs

Vásárhelyi Zoltán tanácsadó

Verő Tünde számvevő

Villányi Antal számvevő tanácsos

Vörös Katalin külső munkatárs

Vörös Lászlóné dr. külső munkatárs

Zakar László számvevő

Zaroba Szilvia számvevő tanácsos

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság

Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató

Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató helyettes

Varga Sándor főigazgató helyettes

Az ellenőrzést vezették Dr. Ernst László főtanácsadó

Németh Gábor igazgató helyettes

Borbély Zsuzsanna mb. osztályvezető főtanácsos

Az összefoglaló jelentést készítették: Borbély Zsuzsanna főtanácsos

dr. Ernst László főtanácsadó

Gelencsér Zoltán számvevő tanácsos

Korsósné Vígh Andrea tanácsadó

Nagy Attila számvevő tanácsos

Preller Zsuzsanna főtanácsadó

dr.Vasváriné dr. Rózsa Anikó főtanácsadó

Varga József főtanácsadó

Az ellenőrzést végezték:

Alexovics Ágota számvevő tanácsos

Ambrus Lajos főtanácsadó

Baloghné Dakó Eszter számvevő tanácsos

Batkiné Vas Anna számvevő

Bencsik Árpád számvevő

Bialkó Zsolt számvevő tanácsos

Bocsi Sándor főtanácsadó

Borbély Zsuzsanna főtanácsos

Buús Zoltánné Hütter Erzsébet számvevő

Csényi István számvevő tanácsos

Csiszárné dr. Kosik Mária főtanácsadó

Dér Lívia számvevő tanácsos

Dr. Fátrainé Zsebedics Katalin tanácsadó

Fórián Erika számvevő tanácsos

Gaál László számvevő tanácsos

Gelencsér Zoltán számvevő tanácsos

Gyulai György Imre számvevő

Hegyes Mária számvevő tanácsos

Humli Tamásné számvevő tanácsos

Kalmár István számvevő

Kéri Péter számvevő tanácsos

Kersmájer Ágota főtanácsadó

Kisapáti Angéla számvevő

Kiss Rita Teréz számvevő

Koczor László számvevő

Korsósné Vígh Andrea tanácsadó

Kozma Gábor számvevő tanácsos

Lakatos József számvevő

Laki Dóra számvevő tanácsos

Dr. Láng Ágnes számvevő

Lingné Rajz Borbála főtanácsadó

Moder Beatrix számvevő

Mokánszkyné Mengyi Andrea számvevő

Nagy Attila számvevő tanácsos

Nagy Ervin Barnabás számvevő tanácsos

Nagy László Csaba számvevő tanácsos

Palágyiné dr. Gömöri Katalin számvevő

Pálfiné Pusztai Magdolna számvevő

Papp József számvevő tanácsos

Péntek László főtanácsadó

Preller Zsuzsanna főtanácsadó

Puskás Balázs számvevő

Renkó Zsuzsanna tanácsadó

Ritecz Tibor számvevő tanácsos

Szalontai Miklós számvevő tanácsos

Szarvas Szilárd számvevő tanácsos

Szihalminé Kovács Zsuzsanna számvevő tanácsos

Szilágyi Nándorné számvevő

Tóth Pál számvevő tanácsos

Tóth Péter számvevő

Tóth Tamás számvevő

Varga József főtanácsadó

Dr. Vasváriné dr. Rózsa Anikó főtanácsadó

A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések:

címe sorszáma

Jelentés a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 0540




1

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS 7

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 10

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 57

A) A ZÁRSZÁMADÁSI DOKUMENTUM TÖRVÉNYESSÉGI ÉS SZÁMSZAKI ELLENŐRZÉSE 59

1. A zárszámadási dokumentum tartalma, szerkezete 61

2. A dokumentumra vonatkozó Áht.-előírások teljesítése 63

3. A zárszámadási dokumentum külső, belső egyezősége, átláthatósága 65

4. Fejezeti indokolások 67

B) HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS 69

B1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZPONTI SZINTJE 71

B.1.1. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 71

1. A központi költségvetés 2008. évi törvényi előirányzatainak teljesítése, a hiány alakulása 71

2. A központi költségvetés finanszírozása és a kincstári egységes számla likviditása 73 2.1. A központi költségvetés finanszírozási igénye 73 2.2. A központi költségvetés tényleges finanszírozása 76

3. A központi költségvetés közvetlen előirányzatai 82 3.1. A központi költségvetés közvetlen bevételei 82

3.1.1. Vállalkozások költségvetési befizetései 83 3.1.2. Fogyasztáshoz kapcsolt adók 89 3.1.3. A lakosság befizetései 92 3.1.4. Egyéb költségvetési bevételek 99 3.1.5. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek 103 3.1.6. Uniós elszámolások 103 3.1.7. A vám és egyes adónemek visszatérítése 104

3.2. A központi költségvetés közvetlen bevételei elszámolásának megbízhatósága 105 3.2.1. A belső kontrollok működése az APEH-nél és a VP-nél 105

2

3.2.2. Az APEH és a VP főkönyvi- és analitikus nyilvántartásának egyezősége 106

3.2.3. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek elszámolásának megbízhatósága 113

3.3. A köztartozások behajtására tett intézkedések 113 3.3.1. Az adóhátralékok behajtására tett intézkedések 113 3.3.2. Végrehajtói letéti rendszer 117 3.3.3. Fizetési könnyítés, méltányossági jogok gyakorlása az APEH-

nél 117 3.3.4. A vámhatóságok által kezelt vám- és adótartozások

behajtására tett intézkedések 119 3.3.5. A központi költségvetési szervek tartozásállománya,

köztartozásai 120 3.4. A központi költségvetés közvetlen kiadásai 122

3.4.1. Az előirányzatok felhasználása 122 3.4.2. A központi költségvetés kamatelszámolásai,

tőkevisszatérülései, adósság- és követeléskezelés költségei 130 3.4.3. A központi költségvetés terhére vállalt kezességek 140 3.4.4. A központi költségvetés általános, cél- és központi egyensúlyi

tartalékának felhasználása 148 3.4.5. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 156

3.5. A központi költségvetés közvetlen kiadásai elszámolásainak megbízhatósága 156

4. A közvetlen bevételek és kiadások elszámolásában érintett szervezetek informatikai rendszereinek értékelése 171

5. A fejezetek költségvetésének végrehajtása 181 5.1. A 2008. évet érintő főbb megállapítások 181

5.1.1. A 2008. évi struktúraváltozás 181 5.1.2. Az államháztartás hatékony működését elősegítő 2008. évi

szervezeti átalakítások és az azokat megalapozó intézkedések 185 5.1.3. A vagyontörvény végrehajtásának 2008. évi tapasztalatai 191 5.1.4. A Központosított Illetményszámfejtő Rendszer (KIR)

működése 196 5.1.5. A Teljesítményértékelési rendszer (TÉR) működése 199 5.1.6. Összkormányzati projekt alakulása 200 5.1.7. Az előfinanszírozás problémái 201 5.1.8. A zárszámadással kapcsolatos egyéb ellenőrzések 203

5.1.8.1. Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat közbeszerzési tevékenysége 203

5.1.8.2. Az MKI létrehozásával kapcsolatos feladatokról szóló 2200/2006. (XI. 22.) Korm. határozat végrehajtása 205

5.1.8.3. Az egyházi kiegészítő támogatás 2008. évi alakulása 207 5.1.9. A fejezeti egyensúlyi tartalék felhasználása 211

3

5.2. A fejezetek bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítése, az előirányzat-maradványok alakulása, az intézmények finanszírozása 212 5.2.1. A bevételi és kiadási előirányzatok teljesítése 212 5.2.2. Az előirányzat-maradványok alakulása 214 5.2.3. A költségvetési intézmények finanszírozása 216

5.2.3.1. Az előirányzat-felhasználási keret megnyitása, felhasználása 216

5.3. A beszámolók megbízhatósága 219 5.3.1. Alkotmányos fejezetek, igazgatási címek, fejezeti kezelésű

előirányzatok beszámolóinak megbízhatósága 219 5.3.1.1. Az ún. alkotmányos, illetve egyintézményes fejezetek,

fejezeti jogosítványú költségvetési címek beszámolóinak megbízhatósága 219

5.3.1.2. Az igazgatási címek, alcímek elemi beszámoló jelentéseinek megbízhatósága 222

5.3.1.3. A fejezeti kezelésű előirányzatok elszámolásainak megbízhatósága 230

5.3.2. A fejezetek felügyelete alá tartozó intézmények és címek beszámolóinak megbízhatósága 234

5.3.2.1. Az ÁSZ által ellenőrzött intézmények és címek 234 5.3.2.2. A fejezetek belső ellenőrzési egységei által ellenőrzött

intézmények 238 5.3.3. Az Uniós Fejlesztések fejezeti kezelésű előirányzatairól

készített beszámoló megbízhatósága 242

6. Az EU-támogatások és az uniós tagsággal összefüggő hazai befizetések 244

7. Belső kontroll rendszerek működése 250

8. Letéti számlák 254 8.1. A központi letéti számla 254 8.2. A fejezeti letéti számlák 255

9. A korábbi ÁSZ ellenőrzések megállapításaival kapcsolatban tett intézkedések 258

B.1.2. AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 271

1. Munkaerőpiaci Alap 271 1.1. Az MPA költségvetési beszámolója 271 1.2. Az MPA pénzügyi helyzete 272

1.2.1. Az MPA bevételei 272 1.2.2. Az MPA kiadásai 272

1.3. Az MPA ellenőrzési rendszere 274

2. Szülőföld Alap 274 2.1. Az SZA költségvetési beszámolója 275 2.2. Az SZA pénzügyi helyzete 275

4

2.2.1. Az SZA bevételei 275 2.2.2. Az SZA kiadásai 276

2.3. Az SZA ellenőrzési rendszere 276

3. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 277 3.1. A KNPA költségvetési beszámolója 277 3.2. A KNPA pénzügyi helyzete 277

3.2.1. A KNPA bevételei 277 3.2.2. A KNPA kiadásai 278

3.3. A KNPA ellenőrzési rendszere 279

4. Nemzeti Kulturális Alap 279 4.1. Az NKA költségvetési beszámolója 280 4.2. Az NKA pénzügyi helyzete 280

4.2.1. Az NKA bevételei 280 4.2.2. Az NKA kiadásai 281

4.3. Az NKA ellenőrzési rendszere 281

5. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap 281 5.1. A WMA költségvetési beszámolója 282 5.2. A WMA pénzügyi helyzete 283

5.2.1. A WMA bevételei 283 5.2.2. A WMA kiadásai 283

5.3. A WMA ellenőrzési rendszere 283 5.4. A WMA-ra vonatkozó korábbi javaslatok utóellenőrzése 284

6. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 284 6.1. A KTIA költségvetési beszámolója 285 6.2. A KTIA pénzügyi helyzete 286

6.2.1. A KTIA bevételei 286 6.2.2. A KTIA kiadásai 287

6.3. A KTIA ellenőrzési rendszere 287 6.4. A KTIA-ra vonatkozó korábbi javaslatok utóellenőrzése 287

B.1.3. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI 289

1. Nyugdíjbiztosítási Alap 289 1.1. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési beszámolóinak minősítése 289 1.2. A költségvetési beszámoló tartalma 289

1.2.1. Az Ny. Alap pénzügyi helyzetének értékelése 289 1.2.2. Nyugdíjbiztosítási Alap pénzforgalma és likviditása 291 1.2.3. A Ny. Alap mérlegeinek értékelése 291

1.3. Az alapkezelő feladatellátása 292 1.4. Az Ny. Alap 2008. évi bevételeinek alakulása 292

1.4.1. Az Ny. Alap költségvetési bevételeinek teljesülése 292

5

1.4.2. Az APEH éves adatszolgáltatása és az abból előállított adatok megbízhatósága 293

1.5. Az Ny. Alap kiadásainak alakulása 295 1.6. A működési kiadások alakulása 300 1.7. Utóellenőrzés 301

2. Egészségbiztosítási Alap 302 2.1. Az E. Alap 2008. évi költségvetési beszámolóinak elkészítése,

tartalma 302 2.2. Az E. Alap 2008. évi pénzügyi helyzete 303

2.2.1. Az Alapkezelő feladatellátása 304 2.2.2. Az E. Alap 2008. évi bevételeinek alakulása 304 2.2.3. Az APEH éves adatszolgáltatása és az ebből nyert adatok

megbízhatósága 307 2.2.4. Az E. Alap 2008. évi kiadásainak alakulása 309

2.2.4.1. Egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai 309 2.2.4.2. Gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás 311

2.2.5. Az OEP orvosszakmai ellenőrzési tevékenysége 315 2.2.6. Anyatej-ellátás 316 2.2.7. Gyógyszertámogatási kiadások 316 2.2.8. Gyógyászati segédeszközök támogatása 320 2.2.9. Az E. Alap működési kiadásai 321

2.3. Utóellenőrzés 322

MELLÉKLETEK

1. számú Az Nyugdíjbiztosítási Alap kiadása, hiánya és közvetlen költségvetési támogatása 2001-2008. között

323

2. számú Az APEH adatszolgáltatása alapján a kintlévőségek* 324

B. 2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYI SZINTJE, A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK 325

1. A Kvtv. mellékleteiben meghatározott központi támogatások elszámolásának szabályszerűsége 325 1.1. Előirányzatok nyilvántartása 325

1.1.1. Az eredeti előirányzatok jogcímenkénti megfelelősége a Kvtv.-ben és a PM-ÖTM együttes rendeletben 325

1.1.2. Az előirányzat módosítások szabályszerűsége 326 1.2. A helyi önkormányzatok jogcímenkénti támogatásai és

hozzájárulásai 332 1.2.1. A települési önkormányzatot megillető, a településre

kimutatott személyi jövedelemadó 332 1.2.2. A megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó

részesedése 332

6

1.2.3. A települési önkormányzatok jövedelem differenciálódásának mérséklése 332

1.2.4. Normatív hozzájárulások 333 1.2.5. A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított

előirányzatok 336 1.2.6. A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését

szolgáló kiegészítő támogatások 343 1.2.6.1. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi

önkormányzatok támogatása 344 1.2.6.2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe

került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára 346

1.2.6.3. A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása 347

1.2.7. A helyi önkormányzatok színházi támogatása 349 1.2.7.1. Kőszínházak és bábszínházak működtetési

hozzájárulása 350 1.2.7.2. Színházak pályázati támogatása 350

1.2.8. Normatív, kötött felhasználású támogatások 351 1.2.8.1. Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatokhoz 352 1.2.8.2. Kiegészítő támogatás egyes szociális feladatokhoz 352 1.2.8.3. Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok

támogatása 352 1.2.8.4. A többcélú kistérségi társulások támogatása 353

1.2.9. Felhalmozási célú támogatások 356 1.2.9.1. Címzett és céltámogatások 356 1.2.9.2. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior

feladatainak támogatása 366 1.2.9.3. Vis maior tartalék 367

1.2.10. Budapest 4-es – Budapest Kelenföld pályaudvar-Bosnyák tér – közötti metróvonal építésének támogatása 368

1.2.11. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása 375

2. A helyi önkormányzatok előző évi elszámolása és ellenőrzése során megállapított eltérések rendezésének szabályszerűsége 376

3. A helyi önkormányzatoknak nyújtott támogatások folyosításának megbízhatósága 378

4. A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítésének 2009. évi országos tapasztalatai 379

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 383

BEVEZETÉS

7

V-1002-001/2009

BEVEZETÉS

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését a 2007. évi CLXIX. törvény (Kvtv.) hagyta jóvá, amely magában foglalta a központi költségvetés, az elkü-lönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai elő-irányzatait (továbbiakban: állami költségvetés). A Kvtv. az állami költségvetés összességében 13 802 097,2 M Ft kiadási és 12 691 351,3 M Ft bevételi főössze-gének elfogadása mellett az összesített hiány összegét 1 110 745,9 M Ft-ban ál-lapította meg.

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény módosításáról rendelkező 2008. évi XX. törvény – a kiadási és bevételi főösszeg és ennek megfelelően a hiány összegének változatlanul hagyása mel-lett – módosította a 2008. évi költségvetés szerkezeti rendjét, valamint a fejeze-tek közötti előirányzat-átcsoportosítások végrehajtását a Kormány hatáskörébe utalta.

A központi költségvetés kiadási előirányzatát módosította – az egyházak hitéle-ti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. tör-vény előírása alapján – a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének vég-rehajtásáról szóló 2008. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: zárszámadási tör-vény) 11. § (3) bekezdése, és ennek következtében a központi költségvetés 2008. évi kiadási előirányzatai, ezen belül az Oktatási és Kulturális Minisztérium ki-adási előirányzatai, valamint a hiány összege 146,1 M Ft-tal növekedtek.

A Kormány a költségvetés végrehajtásáról készített törvényjavaslatot és a dön-téshozatalhoz szükséges információkat az éves zárszámadási dokumentumban terjeszti az Országgyűlés elé, amit az – az Áht. előírása szerint – együtt tárgyal a zárszámadás ellenőrzéséről készített számvevőszéki jelentéssel.

Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy

• a 2008. évi költségvetési törvény végrehajtása törvényesen, szabályszerűen történt-e;

• a központi költségvetési szervek (elemi) költségvetései végrehajtásáról szóló beszámolók és elszámolások, valamint a központi költségvetés közvetlen be-vételei és kiadásai megbízhatóak-e;

• a helyi önkormányzatokat és többcélú kistérségi társulásokat megillető hoz-zájárulások, támogatások előirányzatainak módosítását szabályszerűen vé-gezték-e, azok folyósítása a jogszabályi előírások szerint történt-e;

BEVEZETÉS

8

• a helyszíni vizsgálatba vont önkormányzatok és többcélú kistérségi társulá-sok a jogszabályoknak megfelelően igényelték, használták fel és számolták-e el a hozzájárulásokat és a támogatásokat;

• a támogatások igénylésére vonatkozó pályázati kiírások tartalma és a pá-lyázatokról hozott döntés összhangban van-e a tárgyévre vonatkozó költség-vetési törvénnyel és a kapcsolódó ágazati jogszabályokkal.

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetése végrehajtását (zár-számadás) – törvényi kötelezettségünknek és az országgyűlési határozatoknak megfelelően – szabályszerűségi, megbízhatósági szempontból vizsgál-tuk. Az ellenőrzés során nem volt célunk a gazdálkodás változó körülmé-nyei miatt meghozott kormányzati intézkedések társadalmi-gazdasági hatásainak, a költségvetés végrehajtása gazdasági folyamatainak célsze-rűségi, eredményességi szempontból való értékelése. Ez utóbbiakról az ÁSZ különféle tematikus jelentései szólnak.

A költségvetések végrehajtásának szabályszerűségét, a beszámolók megbízhatóságát a financial audit módszerével értékeltük. Teljes kö-rűen ellenőriztük az ún. alkotmányos és egyintézményes fejezetek; a fejezeti jo-gosítvánnyal rendelkező költségvetési címek; az ME, az IRM, a KvVM, az Uniós Fejlesztések, a Kutatás és Technológia/NKTH és a PM (az APEH kivételével, amelyet a fejezeti ellenőrzés hajtott végre) fejezeteket; továbbá a fejezetek igaz-gatási címeinek és a fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolóit; valamint a központi költségvetés központosított bevételeinek és kiadásainak elszámolását. A fejezeti ellenőrök közreműködésével az ÖM, az NFGM és a KSH fejezeteknél teljes körűvé vált a megbízhatósági ellenőrzés.

A fejezetek igazgatási címeinek és fejezeti kezelésű előirányzatainak ellenőrzé-sén felül az OKM fejezet öt intézményénél, az SZMM fejezet három címénél, il-letve intézményénél folytattuk le az ellenőrzést. Emellett a fejezetek is végeztek – intézményeik nem teljes körére kiterjedően – megbízhatósági ellenőrzéseket.

Az elkülönített állami pénzalapoknál és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál ellenőrzésünknek nem volt célja a beszámolók megbíz-hatóságának értékelése, mivel ebben a körben a 2008. évre vonatkozóan jog-szabályon alapuló kötelező könyvvizsgálat van, annak megállapításait hasz-nosítottuk.

A 2008. évi zárszámadáshoz kapcsolódóan az önkormányzati alrendszer vonatkozásában 1348,6 Mrd Ft központi költségvetésből nyújtott hozzájárulás és támogatás igénylését, felhasználását és elszámolását ellenőriztük szabály-szerűségi szempontból.

A normatív hozzájárulás, az átengedett személyi jövedelemadó és a többcélú kistérségi társulásoknak járó normatív, kötött felhasználású támogatás elszá-molását 71 önkormányzatnál és 16 többcélú kistérségi társulásnál, a felhalmo-zási célú támogatásokat 30 önkormányzatnál ellenőriztük.

Az ellenőrzés keretében külön értékeltük az Európai Unióval kapcsolatos el-számolásokat.

BEVEZETÉS

9

A költségvetések szabályszerű végrehajtásában meghatározó szerepe van a bel-ső ellenőrzési rendszernek, azon belül a pénzügyi kontrollrendszereknek, ezért kiemelt figyelmet fordítottunk azok kiépítettségére és működésére. Ellenőrzé-sünk keretében azon fő kontrollokat értékeltük, amelyek a számviteli nyilván-tartások pontosságát és teljességét, a beszámoló készítés követelményeinek ér-vényesítését, a vagyon és a források védelmét biztosítják.

Az ellenőrzéseink során áttekintettük továbbá a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről készített jelentésünkben (számve-vői jelentésekben) rögzített hiányosságok felszámolására tett intézkedéseket.

Zárszámadási ellenőrzésünk alapján 64 javaslatot tettünk, melyekkel erősíteni kívánjuk a zárszámadás adatainak megbízhatóságát, a pénzfelhasz-nálások átláthatóságát, illetve elősegíteni a feltárt hibák jövőbeni elkerülését esetenként megismételve, nyomatékosítva korábbiakban már megtett egyes ja-vaslatainkat.

Az ellenőrzés lefolytatásának jogi alapját az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 1. § (2), a 2. § (1), valamint ezen jogszabályi előírá-sokra figyelemmel a 2. § (3), (5)-(6) és (9) bekezdései, a 17. § (1), a 18. § (2) be-kezdései, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 104. § (3) és a 120/A. § (1) bekezdései együttesen képezték.

A jelentés két kötetből áll. Az első kötet az ellenőrzés legfontosabb megál-lapításait és javaslatait, illetve a zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzésére, az államháztartás alrendszereire, valamint az egyes kiemelt témákra vonatkozó részletes megállapításokat tartalmazza. A máso-dik kötet (Függelék) a költségvetési fejezetekre, az EU-támogatásokkal és az uniós tagsággal összefüggő hazai befizetésekre, az elkülönített állami pénz-alapokra, a társadalombiztosítási alapokra és a helyi önkormányzatok költ-ségvetési kapcsolataira vonatkozó részletes megállapításokat és javaslatokat foglalja magában.

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

10


Az államháztartás alrendszereinek 2008. évi tervezett bevételi előirányzata 15 978,1 Mrd Ft, kiadási előirányzata 17 199,9 Mrd Ft, hiánya 1221,8 Mrd Ft volt, ami a GDP 4,5%-ának felelt meg.

Az államháztartás tényleges hiánya 893,7 Mrd Ft (a GDP 3,4%), ami 328,1 Mrd Ft-tal (26,9%-kal) alacsonyabb az eredetileg előirányzottnál. Az államháztartá-si hiány tervezettnél kedvezőbb alakulását a központi költségvetés 247,6 Mrd Ft-tal kisebb hiánya, az elkülönített állami pénzalapok 23,3 Mrd Ft-tal na-gyobb többlete, a helyi önkormányzatok 126,7 Mrd Ft-tal jobb egyenlege, va-lamint a társadalombiztosítási alapok 69,5 Mrd Ft-os egyenlegromlása ered-ményezte.

Az államháztartás 2008. évi hiánya pénzforgalmi szemléletben (Mrd Ft)

1221,8 1110,7 1117,6

111,1

893,7 909,3 870,0

-15,6

(77,8%)(81,9%)(73,1%)

-200

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

Az államháztartás egésze

Az állami költségvetés* - ebből a központi költségvetés

Az államháztartás helyi szintje**

0, 0%

10, 0%

20, 0%

30, 0%

40, 0%

50, 0%

60, 0%

70, 0%

80, 0%

90, 0%

2008. évi eredetileg tervezett 2008. évi tény index:eredeti = 100%

Forrás: a zárszámadási törvényjavaslat * központi költségvetés, elkülönített állami pénzalapok és a tb alapok együttesen ** helyi önkormányzatok (a negatív érték mutatja a többletet)

A Magyar Köztársaság éves költségvetései végrehajtásának megítélése szem-pontjából – különösen uniós csatlakozásunk folyamata végétől – kulcsfontos-ságú a kitűzött hiánycél betartása. Az elmúlt hét évben az éves költségvetések tényleges hiányai – a 2006. év kivételével – jelentősen eltértek a tervezettől, amit alapvetően a nem teljes körűen prognosztizálható hatások okoznak. Ked-vezőnek minősíthető, hogy 2008-ban a hiány összege kisebb a tervezettnél.

Az államháztartási törvény 2007. január 1-jétől előírja, hogy a Kormány olyan éves költségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, amely a maastrichti elsődleges egyenleg tekintetében többletet biztosít. A költ-ségvetési politika alakításában, a költségvetés fenntarthatóságának elemzésé-ben fontos mutató a folyó gazdálkodás eredményét kifejező ún. elsődleges egyenleg, amely a múltban felhalmozott adósság kamatterhe nélkül veszi fi-gyelembe a kiadásokat.


11

Az államháztartás egyenlegének alakulása

-2300

-1800

-1300

-800

-300

200

700

2003 2004 2005 2006 2007 2008

Mrd

Ft

kamategyenleg

elsődleges egyenleg

A központi költségvetés egyenlegének alakulása

-2000

-1500

-1000

-500

0

500

2003 2004 2005 2006 2007 2008

Mrd

Ft

kamategyenleg

elsődleges egyenleg

Forrás: zárszámadási törvényjavaslatok

A költségvetés vitelének fenntarthatósága érdekében hosszú távon biztosítani kell az adósságráta csökkentését. Ennek feltétele az elsődleges többlet. 2008-ban az államháztartás elsődleges egyenlege többletet mutatott. Ugyanakkor az államadósság 2008 során tovább nőtt (a növekmény 2518,4 Mrd Ft, amiből az IMF/EU betételhelyezés 2008. december 31-i állománya 1483,6 Mrd Ft). Mindez előrevetíti, hogy 2009-ben az adósságállomány és hoz-zá kapcsolódóan a kamatkiadások csökkentése érdekében az elsődleges egyen-legnek a tervezettnél jelentősebb többletet kell elérnie, s ezt 2010-re is biztosíta-ni kell.

A ZÁRSZÁMADÁSI DOKUMENTUM

A törvényjavaslat normaszövege és a törvényi mellékletek összhang-ban állnak. Az általános indokolás és mellékleteinek egyezősége megfelelő. A dokumentumban bemutatott adatok összevetése az intézményi beszámolók összesített adataival évről-évre kisebb eltérést mutat. Az általános indokolás esetenként kiegészül új és aktuális, informatív elemekkel (pl. központi és fejeze-ti egyensúlyi tartalék felhasználása, az önkormányzati kötvényállomány ala-kulása, a maradványok keletkezésének főbb okai).


12

Mindezen kedvező változások és az alapvetően jellemző tartalmi összhang mel-lett, a hatályos szabályozási környezet keretei között továbbra is tapasztalhatók a korábbi hiányosságok, melyek alátámasztják, hogy a jelenlegi prezentá-ciós rendszer nem támogatja megfelelően az információtartalom ál-landóságát, az átláthatóságot, az évek közötti összevetést és a fo-lyamatokról való képalkotást, ide értve a célok és azok teljesülésé-nek követhetőségét.

A zárszámadási dokumentumra vonatkozó Áht.-előírások teljesítésében az elmúlt években lényeges elmozdulás nem érzékelhető. Az Áht. éves zárszámadás alkal-mával teljesítendő előírásainak a törvényjavaslat jellemzően megfelel. Néhány előírás azonban – főként a mérlegek, kimutatások, többéves kihatással járó dön-tések vonatkozásában – nem pontos, ezek teljesítése rendre hiányos, illetve nem egyértelműen megítélhető.

A költségvetési törvény előírásainak teljesítése nehezen áttekinthető, az informá-ciók a zárszámadási törvényjavaslat különféle részeiben – esetenként évenként változó módon – jelennek meg: a zárszámadási törvényjavaslat normaszövegé-ben, törvényi mellékleteiben, általános indokolásában, illetve fejezeti köteteiben.

Az éves zárszámadási dokumentumokra vonatkozó ellenőrzési tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a prezentáció minősége érdemben nem javulhat a zárszámadási törvényjavaslat tartalmi, szerkezeti meghatározása nélkül.

A zárszámadási dokumentumra vonatkozó megállapítások részletes kifej-tése a jelentés első kötetének II. Részletes megállapítások fejezet A) A zárszám-adási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzése c. pontjában talál-ható meg.

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS

A 2008. évi központi költségvetés törvényben rögzített bevételi főösszege 7899,5 Mrd Ft, módosított kiadási főösszege 9017,2 Mrd Ft és módosított hiánya 1117,7 Mrd . A hiány ettől lényegesen kisebb összegben, 870,0 Mrd Ft-ban teljesült.

A központi költségvetés hiányának a tervezetthez képest kedvezőbb alakulása az elmúlt 7 évben csak 2005-ben és 2007-ben volt tapasztalható. A hiány, bár kedvezőbb a tervezettnél, de az elmúlt évekhez hasonlóan 2008-ban is (247,7 Mrd Ft-tal, 22,2%-kal) eltér a törvényben rögzített összegtől.

A központi költségvetés hiánya 2002-ben 251,6 Mrd Ft-tal (20,7%-kal), 2003-ban 163,4 Mrd Ft-tal (28,7%-kal), 2004-ben 218,2 Mrd Ft-tal (32,6%-kal) haladta meg a tervezettet, 2005-ben 265,4 Mrd Ft-tal (32,6%-kal) maradt el az előirányzattól, 2006-ban ismét 40,3 Mrd Ft-tal (2,1%-kal) haladta meg a törvényben előirány-zott összeget, míg a 2007. évben 258,4 Mrd Ft-tal (16,6%-kal) alacsonyabb volt a törvényben előirányzott összegnél.


13

A központi költségvetés hiányai pénzforgalmi szemléletben(a GDP %-ában)

2,5 3,1 3,0 3,1

6,6 6,54,1

6,3

0,9 1,4

-0,6

1,7

-1,0 -0,8

-2

0

2

4

6

8

10

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

a ténylegesés atervezetthiányeltéréseeredetielőirányzat

Forrás: zárszámadási törvényjavaslatok

A központi költségvetés bevételeinek több mint háromnegyed részét –6240,7 Mrd Ft-ot – az APEH és a VP felelősségi körébe tartozó adónemek adták. Az adóbevételi előirányzatok és teljesítésük azt jelzik, hogy a terve-zés megalapozottsága ezen a területen javult és a korábbi évektől eltérő-en „felültervezettség” a 2007. évhez hasonlóan 2008-ban sem volt. (A 31,4 Mrd Ft adóbevételi többlet a tervezési hibahatáron belül van.) A kiemelt adónemek (áfa, szja, jövedéki adó, társasági adó) teljesítése változó képet mu-tat. A társasági adóbevétel elmaradását a társasági különadó többletbevétele ellensúlyozta. Az áfa bevételek kismértékben maradtak el az előirányzattól. A személyi jövedelemadó bevétel meghaladta a tervezettet. A jövedéki adóbevéte-lek az előirányzatnak megfelelően alakultak. A kisebb adók bevételei – a re-gisztrációs adó kivételével – az előirányzatnak megfelelően alakultak.

A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat véleményezése során az ÁSZ-nak a tervezett adóbevételek mindössze 54%-át állt módjában véleményezni, mivel a helyszíni ellenőrzés lezárásakor a kellő részletezettségű számítási anyagok és indokolások nem álltak rendelkezésre. Kiemelendő, hogy a központi költségvetés meghatározó adóbevételei közül a szja, a társasági adó és az ezekhez kapcsolódó különadók összesen 2665,8 Mrd Ft tervezett bevételé-ről a dokumentumok nem szolgáltak megfelelő alapul arra, hogy a Számvevő-szék ezek teljesülését megítélhette volna.

Évről-évre ismétlődő probléma, hogy a társasági adónál és a személyi jövede-lemadónál a tárgyévi bevallások összesített adatait a zárszámadás készítésének időpontjában még nem dolgozták fel. Erre való hivatkozással pl. a társasági adónál az adóalapot befolyásoló legfontosabb tényezők alakulásának elemzése az indokolásokból kimarad. A feldolgozott bevallások összegzett adatai azon-ban augusztus végén, a zárszámadási törvényjavaslat benyújtásakor rendelke-zésre állnak, ezért az indokolások az adatok ismeretében kiegészíthetők lenné-nek.

A zárszámadási törvényjavaslatban a teljesítési adatok megbízhatóak, az adó-és vámbevételek egészében és bevételi nemenként is megegyeztek a Kincstárba befolyt összegekkel. A beszedő szervek a vizsgálat alá vont bevételek esetében valamennyi lényeges adóztatási, vámigazgatá-


14

si, jövedéki tevékenységet az előírások és a saját belső utasításaik szerint látták el. A belső kontrollok megfelelően töltötték be funk-ciójukat. A kontrollok bővítését a folyamatos informatikai fejlesztések is lehetővé tették.

A központi költségvetés hiányát mérsékelte az ún. egyéb bevételek előirányza-tát jelentősen (40,1 Mrd Ft-tal) meghaladó többletbevétel. Ennek döntő részét a MAVIR Zrt. 30,5 Mrd Ft összegű – egyszeri, törvényi kötelezettségen alapuló – befizetése adta. A Társaság szóbeli tájékoztatása alapján azonban az ún. átál-lási költség finanszírozása jogcímen felhalmozódott összegből (a befizetett 30,5 Mrd Ft-os összegen felül) – a vonatkozó kormányrendelettel ellentétben, de a pénzügyminiszterrel egyeztetve – mintegy 3,0 Mrd Ft, a MAVIR Zrt. által ke-zelt átállási költségfinanszírozási díjbevétel a társaságnál maradt. A számvevő-széki ellenőrzés úgy ítéli meg, hogy a díjmaradványt árkedvezményre, támoga-tásra lehetett volna felhasználni, miután e díjat a hatósági áras rendszerben kényszerűen maradt fogyasztók fizették meg.

Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek előirányzott 96,4 Mrd Ft be-vételével szemben 71,7 Mrd Ft realizálódott. A jelentős (25,6%-os) bevételi el-maradást a kormányzati ingatlanok értékesítéséből származó bevételek, a központi költségvetési szervek által fizetett bérleti díj 2008. évi teljes összegű kiesése, valamint a koncessziós díjak közül az infrastruktúrából származó tervezett bevételek egy része teljesítésének – a 2007. évi befizetés mi-atti – elmaradása okozta. A cím 2008. évi bevételkieséseit részben kompenzál-ták az egyes jogcímek előirányzaton felüli teljesülései. A kormányzati ingatla-nok értékesítési lehetőségét a Kormányzati Negyed építésének felfüggesztése megszüntette. A központi költségvetési szervek által teljesítendő bérleti díjfizeté-si kötelezettség 2008. és 2009. évekre vonatkozó „szüneteltetése” a PM és a tár-cák közötti megállapodás eredménye.

A PM és a tárcák közötti 2008. évi megállapodás nem felel meg a vonatkozó törvényi előírásoknak, mivel – központi költségvetési szervek állami tulajdonú ingatlan használatáért fizetendő bérleti díj törvényi előírásai-ra vonatkozóan – sem a Kvtv., sem pedig a Vtv. módosítására nem ke-rült sor.

Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeket – a koncessziós díjbevé-teleket kivéve – a financial audit módszerrel nem lehetett ellenőrizni, mivel az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek főösszegének 96,5%-áról való elszámolást a Vtv. 17. § b) pontja, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. § (1) és (2) bekezdései alapján az MNV Zrt. teljes körű dokumentá-cióval alátámasztani nem tudta1. Az elődszervezetek nem készítették el a 2007. december 31-ei záró állományt, a vagyonmérleget és a vagyonleltárt. A 2008. január 1-jei nyitó állományt – az elődszervezetek 2007. december 31-ei meg-szűnését követően – az MNV Zrt. közel 1,5 éves késéssel 2009. I. negyedévét kö-vetően – vette nyilvántartásba. Az állami vagyon mérlegszerű nyilvántartás

1 Az MNV. Zrt. 2008. évi tevékenységének ellenőrzéséről külön jelentés készül.


15

hiányában teljes körűen nem volt ismert.2 A nyilvántartás nem biztosítja a tel-jes körűséget és ellenőrizhetőséget, ezért a 2008. január 1-jei nyitó és a 2008. december 31-ei záró állomány meghatározása sem fogadható el. A PM észrevé-telében jelezte, „hogy a PM Számviteli főosztálya szerint sem a Számviteli politika, sem a Számlarend nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, az azokban foglaltakkal nem ért egyet”.

A 2008. évben az államháztartás finanszírozási3 igénye a 2008. évi költ-ségvetés előirányzatait megalapozó előzetes finanszírozási4 tervhez, a 2007. de-cemberi, illetve a 2008. I. félévében többször módosított finanszírozási tervek-ben szereplő összegekhez képest kedvezőbben, a 2008. novemberi módosított összegekkel szinte megegyezően alakult.

A kincstári kör5 nettó finanszírozási igénye 910,1 Mrd Ft volt, amely 84,6 Mrd Ft-tal alacsonyabb az előzetes finanszírozási tervben szereplő összeg-nél (994,7 Mrd Ft).

Ennek oka, hogy a központi költségvetés egyenlege 20,1 Mrd Ft-tal, a társada-lombiztosítás egyenlege 50,0 Mrd Ft-tal, illetve az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 14,5 Mrd Ft-tal kedvezőbben alakult az előzetes finanszírozási tervhez képest.

A 2008. évi teljes nettó finanszírozási igény6 939,0 Mrd Ft volt, amely szin-tén 84,6 Mrd Ft-tal maradt el az előzetes finanszírozási tervben tervezett 1023,6 Mrd Ft összegtől.

Az államháztartás központi szintjének forrásszükségletét – az előzetes finanszí-rozási tervhez (1148,2 Mrd Ft) viszonyítva 1162,1 Mrd Ft-tal magasabb –

2 A 2008. január 1-jei nyitó állományt csak 2009 májusában állapították meg és vették fel az MNV Zrt. főkönyvi nyilvántartásába. Az MNV Zrt. 2008. január 1-jei nyitó állo-mányáról nem készült az Sztv. szerinti: „az éves beszámoló alátámasztására alkalmas lel-tár, amely tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő esz-közöket és azok forrásait mennyiségben és értékben”. 3 Az éves finanszírozási szükségletet a lejáró adósság megújítási igénye, valamint a központi költségvetés, a TB alapok, az elkülönített állami pénzalapok mindenkori hiá-nya határozza meg. Ezen túl a finanszírozási igényt módosíthatja a KESZ egyenlegének és az MNB kiegyenlítési tartalékának változása, az Áht.-ban nevesített megelőlegezési, illetve likviditási hitelek nyújtása, az uniós kifizetésekkel kapcsolatos megelőlegezések és a privatizációs bevételek költségvetést érintő hányada. 4 A finanszírozási terv magába foglalja a nettó finanszírozási igényt, valamint az adós-ság finanszírozását. Az adósságkezelési műveletek közé a hitelfelvételek és törlesztések, az állampapír visszafizetések és kibocsátások, valamint a hitelátvállalások miatti kifi-zetések tartoznak. 5 A központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapok egyenlegei együttesen. 6 A központi költségvetés hiánya, a TB pénzügyi alapjainak finanszírozási szükséglete, az elkülönített állami pénzalapok finanszírozási szükséglete, az MNB tartalékfeltöltésé-nek, valamint az európai uniós mezőgazdasági támogatások előfinanszírozása és visz-szatérítése egyenlegének összege, amely nem tartalmazza az adósságátvállalásokat.


16

2310,3 Mrd Ft összegű teljes nettó kibocsátás7 biztosította, amely tartal-mazza az IMF-től 2008. november 12-én, illetve az Európai Bizottságtól 2008. december 9-én lehívott, összesen (a lehívás időpontjában érvényes árfolyam szerint) 1824,8 Mrd Ft összegű devizahitelt is.

Az ÁKK Zrt. az 1824,8 Mrd Ft összegű devizahitelből – az állampapírok iránti ke-reslet jelentős mértékű csökkenése miatt – 262,0 Mrd Ft-ot használt fel finanszíro-zásra, a fennmaradó rész az MNB-nél betétként került elhelyezésre.

A központi költségvetés, a társadalombiztosítás és az elkülönített pénzalapok finanszírozása 2008-ban is biztosított volt.

A központi költségvetés adóssága a GDP %-ában

51,8

%

51,7

%

56,2

%

56,4

%

60,8

%

67,0

%

62,1

%

54,5

%

56,0

%

55,9

%

58,0

%

61,9

%

61,3

%

68,4

%

0%10%

20%30%40%

50%60%

70%80%

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

eredetielőirányzat

teljesítés

Forrás: költségvetési és zárszámadási törvényjavaslatok

A központi költségvetés bruttó adóssága a 2008. év végén – a 2008. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslat alapján – 18 103,9 Mrd Ft, ami 6,2%-kal haladja meg a tervezettet és 16,2%-kal a 2007. évit.

Az adósságállomány – a betétként elhelyezett IMF/EU hitelrésszel együtt – a GDP arányában 68,4%-ot tett ki, amely 7,1%-ponttal magasabb az előző évi (61,3%) értéknél.

Az adósságállomány növekedési üteme 2002-től 2006-ig, évről-évre meghaladta a 10,0%-ot, a 2007. évi mérséklődése után 2008-ban ismét jelentős mértékben növekedett. (Az előző évhez viszonyítottan a növekedési ütem 2002-ben 19,5%, 2003-ban 14,8%, 2004-ben 9,5%, 2005-ben 10,1%, 2006-ban 15,2%, 2007-ben 6%, 2008-ban 16,2%.)

A növekedést több, ellentétes irányban ható tényező együttes hatása okozta. A 2008. évben a központi költségvetés finanszírozási igénye kedve-zőbben alakult, 236,3 Mrd Ft-tal elmaradt a 2007. decemberi tervtől, a társada-lombiztosítási alapok hiánya azonban 73,4 Mrd Ft-tal növelte a finanszírozást. A KESZ likviditását tovább rontotta az európai uniós elszámolások -29,2 Mrd Ft-os egyenlege, ami szintén kedvezőtlenebbül alakult a tervezettnél. Az adósság növekedésének legfontosabb tényezője az IMF/EU/Világbank által nyújtott 1824,8 Mrd Ft összegű hitel felvételéből finanszírozási célra fel nem

7 A forint és deviza kibocsátások, hitelfelvételek és törlesztések, illetve a deviza betét műveletek egyenlegei összesen.


17

használt és a Magyar Nemzeti Banknál év végi árfolyamon számolva 1483,6 Mrd Ft összegű devizabetétként elhelyezett rész, ami az adósság növeke-désének 59,0%-át tette ki. Tovább növelte (156,1 Mrd Ft-tal) az adósságot az át-lagos devizaárfolyam tervezéskori (251 Ft/euró) árfolyamához viszonyított nö-vekedés (264 Ft/euró).

Az adósságállomány összetétele jelentősen megváltozott az egy évvel ko-rábbihoz képest. A devizában fennálló adósság aránya 37,6%-ot tett ki. Az elő-zőekben jelzett, devizabetétként elhelyezett hitellehívás nélkül a devizaadósság aránya 32,0% lett volna. (Ez az arány 2002-ben 24,5%, 2003-ban 24,3%, 2004-ben 25,7%, 2005-ben 28,2%, 2006-ban 28,0%, 2007-ben 28,8% volt.) Ennek oka egyrészt a forint állampapírok iránti kereslet nagymértékű csökkenésének ellensúlyozása, amelyet az ÁKK Zrt. az Európai Bizottság által nyújtott deviza-hitel részbeni felhasználásával pótolt, másrészt a forint euróhoz viszonyított ár-folyamának gyengülése.

Az adózók központi költségvetés felé fennálló tartozása – az APEH nyilvántartása szerint 330,7 Mrd Ft-tal – 1410,4 Mrd Ft-ra emelkedett, ezzel szemben a VP hátralékállománya 2,1 Mrd Ft-tal csökkent az előző évhez képest (a 2008. évi záró állomány 48,4 Mrd Ft volt).

A zárszámadás általános és fejezeti indokolása az APEH kezelésébe tartozó adónemek és illetékek év végi hátralékát, annak alakulását, a változások okait nem tartalmazza. Erre a hiányosságra az ÁSZ a költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során szinte minden évben felhívta a figyelmet. A központi költ-ségvetés követelésállománya az utóbbi 3 évben progresszíven emel-kedett, ezért is indokolt lenne a zárszámadás során annak bemutatása.

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásáról szóló jelenté-sünkben már jeleztük az adózók tartozásállományának az előző évhez viszo-nyított növekedését.

„Az adózók központi költségvetés felé fennálló tartozása – az APEH nyilvántartása szerint 130,3 Mrd Ft-tal – 1079,7 Mrd Ft-ra emelkedett. A hátra-lékállomány a 2007. évi nyitóállomány tekintetében – a 2006. évben hibásan ki-töltött és javítás nélkül feldolgozott ún. forintos bevallások adatainak figyelembe vétele miatt – nem valós, a záró állomány pedig – az illetékkövetelések átvétele során felmerült problémák következtében nem tekinthető hitelesnek.

Az APEH által kimutatott adókra vonatkozó 1079,7 Mrd Ft kintlévőségi állo-mányból 427,8 Mrd Ft a késedelmi pótlék és a bírságok együttes összege, amely-nek közel egyharmad része a járulékokhoz kapcsolódik.

A felhalmozódott hátralék összege azért érdemel kiemelt figyelmet, mert az közel azonos például az államadóssággal kapcsolatos 2007. évi kamattérítésre fordított költségvetési kiadásokkal, vagy a központi költségvetés személyi jövedelemadó bevételének háromnegyedével.

A hátraléknövekedés – az adózói magatartáson és a behajthatatlanságon túlme-nően – közvetett oka a gazdasági növekedés mérséklődése, melynek következté-ben a gazdasági társaságoknál likviditási problémák merültek fel. … A gazdasá-gi növekedés ütemének csökkenése a fizetésképtelen vállalkozások számának nö-vekedésében is mutatkozik.”


18

A 2006. évben az előző évhez képest az adóhátralék növekedése 23,3% volt, a 2007. évben már meghaladta az előző évi állomány 1/4 részét (26,3%), a 2008. évben pedig tovább gyorsult (30,6%-kal nőtt). A gyorsuló növekedés a felszá-molással érintett hátralékok emelkedésével függ össze.

Az állami adóhatóságnál az adatok nem minden esetben voltak megbízhatóak az illetékállomány nem pontos kimutatása miatt.

Az adózók folyószámlái a követelésállomány folyamatos rendezése mellett is mintegy 5,0%-ban nem valós illetéktartozásokat tartalmaztak (a 2007. évben a tartozásállomány 20,0%-a nem volt hiteles). A módosításra váró tételek feladá-sa elmaradt, vagy jelentős késedelemmel történt meg.

Az APEH – a behajtási bevételek progresszív növelése mellett – a rendelkezésre álló valamennyi hátralékkezelési technikát felhasználta.

A hátralékos és túlfizetéses állományok egyenlegei*

2005 2006 2007 2008 Megnevezés

Mrd Ft Mrd Ft 2006/ 2005

Mrd Ft 2007/ 2006

Mrd Ft 2008/ 2007

Hátralékos állomány

735,2 949,4 129,1% 1079,7 113,7% 1410,4 130,6%

Túlfizetéses állomány

585,6 772,4 131,9% 836,5 108,3% 766,9 91,7%

* az APEH 2009. évi adatszolgáltatása alapján

A hátralékállomány összetétele a behajthatóság szempontjából év-ről-évre kedvezőtlenebb.

A hátralékállomány 64,8%-a – az APEH kimutatásai szerint – nem behajtható. (A 2007. évben az állomány 58,2%-a származott a nem működő adózói kör-ből.) A felszámolás alatt állók tartozása 23,9%-kal, a felszámolás kezdeménye-zéssel érintetteké 21,6%-kal növekedett a 2007. évhez képest.

Az APEH túlfizetéses állományának (766,9 Mrd Ft) jelentős része nem jelent – az adózók felé fennálló – fizetési kötelezettséget. Az állomány 69,6 Mrd Ft-tal volt kevesebb, mint a 2007. évben. A túlfizetéses állomány döntően adózói hi-bából (feldolgozhatatlan, hibásan benyújtott bevallások, téves bevételi vagy beszedési számlára utalt tételek), kismértékben az október-november havi visz-szaigénylést tartalmazó bevallások pénzügyi rendezésének 2009. évre történő áthúzódásából származott.

A letéti számla kezelése terén az APEH kiemelkedő eredményt ért el. A regioná-lis igazgatóságok végrehajtói letéti számláinak év végi állománya – a letéti számlák forgalmának növekedése ellenére – a 2007. évi záró állományhoz mérten 40,2%-kal csökkent, amelynek eredményeként ez a költségvetés (bevéte-li nemekre felosztott) bevételeinél 2,7 Mrd Ft többletet jelentett.

A központi költségvetési szervek finanszírozási helyzetét 2008-ban is a tartósan magas – az év végére azonban jelentősen csökkenő – tartozásállo-mány jellemezte. Az elmúlt évektől eltérően az is megállapítható, hogy a fi-


19

nanszírozási problémák nagyságrendje és aránya mérséklődött. Fi-gyelemreméltó a minősített állomány nagymértékű csökkenése is.

A minősített (az eredeti költségvetési előirányzat 3,5%-át, illetve az 50,0 M Ft-ot meghaladó) tartozás átlagos mértéke 2,3 Mrd Ft volt, ami az előző évi érték 50,0%-a. A 2008. december végi állomány 1,4 Mrd Ft volt, amely az előző évi zá-ró állománynak mindössze 28,0%-a. (A Pécsi Tudományegyetem átlagos minősí-tett tartozása 1,9 Mrd Ft, közel 83,0%-a az összes minősített adósságnak.)

A tartozásállomány adósság-nemenkénti megoszlása is jelentősen változott. Az összegében és arányában továbbra is meghatározó mértékű egyéb szállítói tar-tozás mellett, a megtett intézkedések és az állami adóhatósággal közös tarto-zásfigyelő rendszer működésének, valamint a Kincstár (új köztartozás keletke-zését megakadályozó) nettó finanszírozási rendjének együttes hatására az in-tézmények köztartozása tovább csökkent. Az állammal szembeni tartozás (adók, valamint a felügyeleti szervhez be nem fizetett összegek) az összes adós-ság mindössze 3%-át tette ki, a járuléktartozás gyakorlatilag megszűnt.

A központi költségvetés tartalékainak (általános tartalék, céltartalékok, központi egyensúlyi tartalék) 2008. évi módosított előirányzatai összesen 235,3 Mrd Ft-ot tartalmaztak. Az egyik céltartalék fajtánál (különféle személyi kifizetések) az előirányzatot 21,0 Mrd Ft-tal meghaladó, jogszerű felhasználásra került sor. Az előirányzat túllépése annak következménye, hogy a 28,3 Mrd Ft összegű eseti kereset-kiegészítés kifizetésről csak az elemi költségvetés elfogadá-sát követően született döntés, ennek megfelelően a céltartalék tervezésekor még nem vehették figyelembe. A túlteljesítést (7,3 Mrd Ft) részben ellensúlyozták az egyéb jogcímeken a tervezettnél alacsonyabb támogatás-igénylések. Egy elői-rányzat (központi egyensúlyi tartalék) teljes egészében felhasználásra került, míg a többi előirányzatot részben (általános tartalék, TÉR), vagy egészben (köz-ponti költségvetési szervek bérleti díja) nem használták fel, így éves szinten összesen 8,3 Mrd Ft maradvány keletkezett a tartalékoknál.

Az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalataival egyezően az általános tartalék felhasználása – az átcsoportosítások mintegy 33,0%-ánál, az előirányzat ösz-szegének 19,0%-ával – 9,6 Mrd Ft összegben eltért a jogszabályi előírások-tól. A fejezetek többletforrás igénye egyes feladatok esetében nem minősült elő-re nem valószínűsíthetőnek, nem tervezhetőnek, illetve előirányzott, de elhárít-hatatlan ok miatt elmaradó bevétel miatt pótolandónak (pl. a kormányzati re-formok lakossági tájékoztató kampánya, a Kormányfői Protokoll kiadási elői-rányzat megemelése, az V. Európai Jogász Fórum lebonyolítása stb.). A módosí-tott éves előirányzat 51,7 Mrd Ft-os összegének 12,0%-át kitevő felhasználásra 2008 decemberének második felében (14-e és 23-a között) került sor.

A Kvtv. központi egyensúlyi tartalék címén 20,0 Mrd Ft-ot tartalmazott, mely összeg felhasználásra került. A Kvtv. általános jellegű felhatalmazást adott a Kormánynak, hogy a központi egyensúlyi tartalék felhasználásáról a költségvetési és gazdasági folyamatok függvényében dönthet. E felhatalmazás korlátlan felhasználási lehetőséget jelentett, miután egyetlen jogszabályban sem történt rendelkezés a felhasználás céljáról, feltételeiről, igénybevételi mód-járól. Emiatt a számvevőszéki ellenőrzésnek nem volt lehetősége a költségvetés ezen kiadásai jog- és célszerűségét megítélni.


20

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2008. évi XX. törvényben foglaltak alapján 2008. május 15-étől a GKM fejezet átalakításával módosult a kormányzati szerkezet (a GKM fejezet bázisán létrejött az NFGM és a KHEM fejezet, az ÖTM fejezet feladatokat adott át az NFGM fejezet részére, valamint a megnevezése ÖM-re változott, az ME és az NKTH fejezetek-nek feladatátadások történtek).

A törvény végrehajtása érdekében az érintett minisztériumok között keret-, il-letve költségvetési megállapodások születtek, amelyek tartalmazták a felada-tokhoz kapcsolódó előirányzatok, a létszám, a fejezeti kezelésű előirányzatok és a feladat-megoldáshoz szükséges vagyonelemek átadás-átvételének szabályo-zását is.

A kormányzati struktúraváltás folyamatában az előirányzatok, a létszám, a fe-jezeti kezelésű előirányzatok, valamint a pénzeszközök átadás-átvétele megtör-tént, de áthúzódtak feladatok 2009. évre is.

Az NFGM és az ME közötti megállapodás alapján egy költségvetési intézmény (NIIFI) a ME fejezethez került. Az NFGM és az NKTH közötti megállapodás kitért a szakmai feladatok megosztására és az ehhez kapcsolódó létszám, eszközök és fe-jezeti kezelésű előirányzatok és intézmény átadására. A megállapodásokban fog-laltak maradéktalanul megvalósultak.

Az NFGM és az ÖM a Költségvetési Megállapodásban 101 fő és az ahhoz tartozó személyi juttatások, járulékok és dologi kiadások, valamint fejezeti kezelésű elői-rányzatok NFGM fejezetnek történő átadásában állapodtak meg. Az eszközök át-adás-átvétele nem történt meg, mert a KSZF a Vtv.-re hivatkozva nem vette át azokat. Az eszközökre a két tárca üzemeltetési szerződést kötött.

Az NFGM és a KHEM a kormányzati szerkezetváltás végrehajtása érdekében 2008. június 3-án Keretmegállapodást, majd 2008. augusztus 18-án Költségvetési Megállapodást kötöttek, amelyekben foglaltak egy része – a KÖZHÁLÓ program eszközeinek átadása, a HungaroControl megszűnéséhez kapcsolódó feladatok rendezése – a beszámoló elkészítéséig nem valósult meg.

Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakí-tásokról szóló kormányhatározat, valamint ezzel összefüggésben a KSZF mű-ködését meghatározó jogszabály 2006. évi módosítása a KSZF alaptevékenysé-gének egyrészt mennyiségi bővülését, másrészt minőségi változását eredményezte, mely szerint a MeH mellett, már a Magyar Köztársaság minisztériumai számára is a KSZF szolgáltatja a szakfeladatok ellátásához szükséges infrastruktúrát és munka-környezetet.

A minisztériumok feladatellátásához szükséges eszközök átadása 2007. évben el-kezdődött, de még 2008. évben sem fejeződött be. A jogszabályok végrehajtását nagymértékben befolyásolta a 2007. szeptember 24-én hatályba léptetett Vtv., és annak hatására bekövetkezett jogszabályváltozások (Áht.), valamint nemzetbiz-tonsági szempontok érvényesítése (KüM fejezetet érintően).

A nem teljes körű eszközátadások számviteli rendezetlenséget eredményeztek. A KSZF-el kötött vagyonkezelési szerződésekben, szolgáltatási megállapodások-ban szereplő, azonban még át nem adott vagyonelemeket az érintett fejezetek


21

döntően saját mérlegükben, saját eszközként szerepeltették, de előfordult, hogy a „0” számlaosztályban tartották nyilván azokat.

A 2008. évi struktúraváltozással kapcsolatban további feladatátadáshoz kap-csolódó eszközátadások megvalósítása is szükségessé vált, részben az érintett minisztériumok (ME, ÖM, NFGM, KHEM) részben a minisztériumok és a KSZF között.

Az át nem adott eszközökkel kapcsolatos feladatok ellátására (nyilvántartás, könyvelés, leltározás) a minisztériumok sem létszámmal, sem előirányzattal nem rendelkeztek.

A KSZF – a fejezetekkel kötött megállapodások alapján –– alapfeladatként ellát-ta a fejezetek működéséhez szükséges közbeszerzési feladatokat. A 2008. évre több minisztérium (OKM, SZMM) saját hatáskörben folytatott le közbeszerzési eljárást gépjárművek beszerzésére a központosított közbeszerzési rendszerről szóló, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet alapján, mivel nem rendelkeztek a KSZF-fel érvényes keret-szerződéssel a beszerzések lebonyolítására.

Az egységes normatív alapú ellátás hatályba léptetése 2008. évben sem történt meg, amelynek késedelme több minisztériumnál azt eredményezte, hogy a köz-pontosított szolgáltatás előnyeit az igénybevevők nem egyértelműen érzékelték.

A kormányhatározatban meghatározott feladatok végrehajtása a 2008. év végéig csak részben valósult meg, több feladat esetében még nem zárult le (a határidő elhúzódott az Informatikai és Technológiai Innová-ciós Park Zrt. privatizációjánál és a Club Aliga Rt. felszámolása esetében, nem a jogszabálynak megfelelően valósult meg az Avicenna, Közel-Kelet Kutatások Közalapítvány átalakítása, nem történt meg a BUÉSZ költségvetési szerv irányí-tásának átadása az SZMM fejezet részére, valamint a NGYIK jogutód nélküli megszüntetése).

Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelet szerint a köz-ponti költségvetési szervek elhelyezésének biztosítása az MNV Zrt. feladata. Ugyanakkor a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságról szóló kormányrendelet a minisztériumok tekintetében az elhelyezési feltételek biztosítását a KSZF fel-adataként határozza meg. A Vtv. alapján az MNV Zrt. lett az egységes vagyon-kezelő. A minisztériumok elhelyezéséhez, működtetéséhez köthető vagyon te-kintetében a vagyonkezelő jogait és kötelezettségeit a Központi Szolgáltatási Fő-igazgatóságról szóló kormányrendelet alapján a KSZF-hez rendelték.

A Vtv. végrehajtásával kapcsolatban a 2007. évi zárszámadási ellen-őrzés során kifogásolt, társasági részesedésekkel kapcsolatos átadás-átvételek 2008. évben alapvetően rendeződtek, a szerződéseket az MNV Zrt. és az ellenőrzött intézmények többsége megkötötte, amelynek alapján a társaságokban lévő részesedéseket az intézmények kivezették könyveikből.

Az ingatlanokra vonatkozó vagyonkezelői szerződések – amelyeket a jogelőd KVI-vel kötöttek az intézmények – Vtv.-ben előírt felülvizsgálata a 2008. évben nem történt meg. Az MNV Zrt. által a költségvetési szerveknek meg-


22

küldött vagyonkezelői, illetve bérleti szerződés tervezetek nem kerültek aláírásra.

A szervezetek részére az MNV Zrt. által 2008. június hónapban megküldött szer-ződés tervezetek bérleti, illetve vagyonkezelési díjfizetési kötelezettséget tartal-maztak, amelyek alapját és mértékét a költségvetési szervek vitatták, továbbá je-lezték, hogy a költségvetésük 2008. évre a bérleti díjra nem tartalmaz fedezetet. Az MNV Zrt. a szerződéstervezeteket úgy módosította, hogy azok már nem tar-talmaztak díjfizetési kötelezettséget, de a szerződések megkötésére a helyszíni el-lenőrzés időszakában továbbra sem került sor.

A vagyonkezelői szerződések felülvizsgálatának elmaradása, illetve az új szer-ződések hiánya többek között a KvVM fejezetbe tartozó VKKI-nél veszélyeztette a KIOP által finanszírozott projekt lezárását, az OKM fejezetbe tartozó MNG ke-zelésében lévő műemlékek jogi helyzetének rendezését.

Az Áht. 2008. évre vonatkozóan nem tette lehetővé az eszközök térítésmentes átadását. A tárcák egy része (BIR, IRM, KvVM, KüM) azonban a 2008. évben is hajtott végre fejezeten belül térítésmentes eszközátadást. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet (Áhsz.) változatlanul tartalmaz térítésmentes eszközátadásra vonatkozó előírásokat.

A Vtv.-ben, az Áhsz.-ben valamint a PM tájékoztatóban foglaltak ellentmondá-sai miatt a fejezeten belüli térítésmentes átadások gyakorlatát a beszámolók megbízhatósága szempontjából az ellenőrzés nem minősítette szabálytalan-nak.

A 2006. és a 2007. évi zárszámadás keretében is felhívtuk a figyelmet a Köz-pontosított Illetmény-számfejtési Rendszer (KIR) programhibájára. A beszámolási időszakban pozitív változás nem történt, a KIR adatszol-gáltatásai nem lettek biztonságosabbak. A korábbi időszakhoz képest lényege-sen megnőtt az egyeztetések száma és időigénye.

A 2008. év végén módosították a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól (TÉR) szóló kormányrendeletet. Év végén a hivat-kozott kormányrendeletet módosító jogszabály megváltoztatta az értékelési ka-tegóriákat és lecsökkentette a kifizethető jutalmak maximális mértékét is, ugyanakkor lehetőséget biztosított 2008. november 18-áig előlegfizetésre.

A tárcák a jogszabályban meghatározott előlegfizetés lehetőségével éltek, a MEH kormányhivatal kivételével az év végi értékelések alapján a kormányha-tározatban meghatározott határideig – 2008. december 15. – a kifizetéseket tel-jesítették.

A TÉR működésében átfedést okozott, hogy a Ktv. továbbra is előírta a köztiszt-viselő szakmai munkája értékelését pl. címadományozás esetén, soron kívüli előléptetéskor, illetve illetményeltérítéskor.

A Kormány a Ktv.-ben foglalt felhatalmazása alapján kormányrendeletben ha-tározta meg az ún. összkormányzati projektek szabályait. A kormányren-deletben foglalt előírással ellentétben a MeHVM 2008-ban nem tette közzé a


23

tárgyévben indult összkormányzati projektek megnevezését és a tárgyévben be-fejeződő projektek esetében a miniszterelnök által jóváhagyott keretösszegek ér-tékét.

A 2008. évre a miniszterelnök négy programot minősített (2008 júliusa és no-vembere között) összkormányzati projektté. A projektekben közreműködő pro-jekttagok premizálása a miniszterelnök által jóváhagyott összegben (2008 de-cemberében, illetve 2009 januárjában) történt.

A központi költségvetési szervek havi előirányzat-felhasználási keretét a Kincstár automatikusan állapította meg és utalta át az előirányzat-felhasználási keretszámlákra. Az átmeneti likviditási problémák áthidalása ér-dekében a fejezetek többsége 2008-ban is élt az időarányos havi ütemezéstől el-térő keretnyitás (keret-előrehozás) lehetőségével. Az előrehozott keretek vissza-pótlási kötelezettségének a központi költségvetési szervek eleget tettek.

A fejezeti egyensúlyi tartalék felhasználásáról a Kvtv. rendelkezett. Az I-VI., a VIII., a XXX. és a XXXIII. fejezetek saját hatáskörben, feltételekhez kötöt-ten – a KE fejezet kivételével – felhasználták a fejezetnél megképzett egyensúlyi tartalék összegét.

A fejezetek – az I-VI., a VIII., a XXX. és a XXXIII. fejezetek kivételével – a Kor-mány engedélyével, az általa meghatározott célokra használhatták fel a fejeze-ti egyensúlyi tartalékot. A Kormány felhatalmazást kapott a fejezeti egyensúlyi tartalék fejezeten belüli, fejezetek, illetve az államháztartás alrendszerei közötti átcsoportosítására is. A fejezeteknél megtervezett fejezeti egyensúlyi tartalékok felhasználása kormányhatározatok alapján történt. Egy fejezettől teljes mér-tékben elvonták a tartalékot, három fejezet a képzettnél magasabb, kilenc feje-zet alacsonyabb összegű tartalékot használhatott fel. A 2008. év folyamán a központi egyensúlyi tartalék felhasználása is megtörtént.

A bevételek teljesítése a Kvtv.-ben meghatározott eredeti bevételi előirány-zatokhoz viszonyítva – a KüM és az UF fejezetek kivételével – 100% feletti volt valamennyi fejezetnél és fejezeti jogosítványú szervnél. Négy fejezetnél a teljesí-tés az eredeti előirányzat több mint kétszerese volt, amelyek feladatváltozással (ÖM fejezet), egyszeri eseménnyel (a KvVM fejezetnél a kiotói egységek átruhá-zásából származó bevétel), valamint különféle díjbevételek növekedésével in-dokolhatók. A bevételek teljesítése a módosított előirányzatokhoz képest 100% feletti volt öt fejezetnél, és két fejezeti jogosítványú költségvetési szervnél, de hat fejezetnél 10%-nál nagyobb bevételi lemaradás következett be.

Az UF fejezetnél a bevételek teljesítése az eredeti és módosított előirányzatnak csak valamivel több mint a felét a módosítottnak a 45%-át érte el, mert az elői-rányzatok tervezésénél az uniós támogatások kifizetésének korábbi indulásával számoltak, de a kifizetések időbeni csúszása az EU-tól származó bevétel elmara-dásával járt együtt.

A kiadások teljesítése két fejezetnél (KE és UF fejezetek), valamint két fejezeti jogosítványú költségvetési szervnél (KEHI és EBF) nem érte el a Kvtv.-ben meg-határozott eredeti kiadási előirányzatokat sem. A többi tárcánál és fejezeti jo-gosítványú költségvetési szervnél (a KHEM és a PM fejezetek kivételével) a telje-sítés a módosított kiadási előirányzatokon belül maradt. Jelentős, 20%-nál na-


24

gyobb megtakarítás mutatkozott három fejezetnél, valamint három fejezeti jo-gosítványú költségvetési szervnél. 30% körüli elmaradást tapasztaltunk az NFGM fejezetnél (a jogelőd GKM-től átvett feladatok elhúzódó megvalósítása miatt), valamint a KvVM fejezetnél (a Zöld Beruházási Rendszer elindulásának késedelme okán). A kiadási megtakarításokban szerepet játszott a fejezeti egyensúlyi tartalékok késői feloldása is.

Az ellenőrzöttek többsége rendelkezett a jogszabályoknak megfelelő, a szerveze-ti sajátosságokat figyelembevevő belső szabályzatokkal. A szabályzatok közötti összhang biztosított volt, azonban egyes szabályzatok hiányoztak, illetve kiegé-szítésük, pontosításuk szükséges volt.

A mérlegek ellenőrzésénél állapítottuk meg a legtöbb hiányosságot, amelyek elsősorban az eszközök üzembe helyezéséhez, besorolásához, a követelések ér-tékelésének elmaradásához, valamint a függő, átfutó tételek nem megfelelő be-sorolásához kapcsolódtak.

A kiadási és bevételi előirányzatok teljesítésénél jellemzően szabályszerűségi hiányosságokat (teljesítésigazolás, utalványozás, ellenjegyzés hiánya, jogosult-sági problémák stb.) tárt fel az ellenőrzés.

A minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámának alakulása több esetben eltért a vonatkozó jogszabályban foglaltaktól. Az egyéb hatályos jog-szabályban foglalt létszámtöbbleteket a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisz-tériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegű tevékenységet ellátó közpon-ti költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló kormányhatáro-zat nem teljes körűen vette figyelembe.

A Kiegészítő Mellékletet az ellenőrzöttek elkészítették, azonban a szöveges érté-kelések nem minden esetben feleltek meg az előírásoknak.

Két tárcát – az ÖM, az FVM – érintően állapította meg az ellenőrzés, hogy a fe-jezeti kezelésű előirányzatokból történt finanszírozás lehetőséget teremtett az átutalt támogatások kamatoztatására, amely összegek felhasználásáról a mi-nisztériumok nem rendelkeztek. Az államháztartási kár a kamatot meghaladó, mivel a Kormány a nemzetközi hiteleket a hazai kihelyezések betéti kamatai-nál magasabb kamatokkal veszi igénybe.

A fejezeteknél keletkezett maradvány mintegy 57,9%-kal haladta meg az elő-ző évit. A fejezetek igazgatási címeinek maradványa megegyezett a 2007. év-ben keletkezettel, míg a fejezetek – igazgatásokon kívüli – intézményeinek ma-radványa 72,0%-kal meghaladta a 2007. évit. A legjelentősebb előirányzat-maradványok a fejezeti kezelésű előirányzatoknál keletkeztek (FVM, KvVM, KHEM, OKM, SZMM).

A 2008. évi zárszámadás ellenőrzése keretében vizsgáltuk a 2007. évi zárszám-adás ellenőrzésekor feltárt hiányosságok megszüntetésére tett intézkedéseket. Az ellenőrzés során megállapítottuk, hogy a javaslatokban megjelölt feladato-kat a tárcák csak részben teljesítették, illetve azok végrehajtása folyamatban van.


25

A 2008. évi zárszámadás ellenőrzése során – az ÁSZ és a fejezetek el-lenőrzési szervezetei által – lefolytatott pénzügyi szabályszerűségi vizsgálatok alapján a központi költségvetés kiadási főösszegének 92%-ának megbízhatóságát minősítettük. A minősítések alapján a központi költségvetés zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatai összességében megbízhatóak.

Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeket – a koncessziós bevételek kivételével – az MNV Zrt.-nél nem lehetett a financial audit módszerével felül-vizsgálni, mivel a XLIII. fejezet bevételi főösszegének 96,5%-át kitevő elszámo-lást a jogszabályi előírásoknak megfelelő teljes körű dokumentációval alátá-masztani nem tudta, ezért arról nem tudtunk véleményt alkotni.

A lényegességi küszöböt meghaladó mértékű hibákat és hiányosságokat tár-tunk fel, és elutasító véleményt fogalmaztunk meg a következő terüle-teken: a lakástámogatásoknál, az ÖM fejezet NUSI, továbbá a KMOP, és a KÖZOP fejezeti kezelésű előirányzatoknál. A fejezetek ellenőrzési szervei hason-ló véleményt fogalmaztak meg a KHEM fejezet Közlekedésbiztonsági Szervezet és az OKM fejezet Balassi Intézet intézményeknél.

A beszámolóban feltárt hibák, hiányosságok miatt a beszámolókat korlá-tozó minősítéssel láttuk el a NIIFI, a BME, az EBF, a MÁK intézmények, az ÖM az NFGM, a KHEM, az NKTH igazgatása címek, a HM igazgatása alcím, az ÖM, az FVM, a HM, az NFGM, az SZMM, az MTA fejezeti kezelésű előirányzat-ok, az UF fejezet AVOP fejezeti kezelésű előirányzata esetében. A fejezetek el-lenőrzési szervei által végzett ellenőrzések közül korlátozó minősítést kaptak a HM fejezetnél a Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség Budapest csapat, az Infrast-rukturális Ügynökség központi, a Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Köz-pont Budapest csapat, a Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ Buda-pest központi, Támogató Dandár Budapest csapat beszámolói, valamint az NFGM fejezet Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, az OKM fejezetnél a Nyíregyházi Főiskola, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Természettudomá-nyi Múzeum, az EüM fejezetnél a Parádfürdői Állami kórház, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet, a PM fejezetnél a PmISZK.

Az ellenőrzés során feltárt a lényegességi küszöböt el nem érő, a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásoló hibákra, hiányosságokra hívtuk fel a vezetés figyelmét a BIR, az MKÜ fejezetek, a KSZF, az FVM, az IRM, a KvVM, a KüM, az NFÜ, az OKM, az EüM, a PM, az SZMM, az MTA igazgatásai, a KT, a KEKKH, a Szülőföld Alap Iroda, az NBH, az RSZVSZ, a KGF, a KvVM FI, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a VKKI, az NHH, az OAH, az ELTE, a KÖH, az MNG, a KÖSZ, a VP, az EBH, az NFH intézmények, a BV, a Rendőrség, a BÁH, az OI, az NPI, az ÁSZI címek, az ME, az IRM, a KvVM, a KüM, az OKM, a PM, az NKTH fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint az UF fejezet GVOP, HEFOP, KIOP, ROP, KA közlekedés, EQUAL, Interreg, ÁROP, EKOP, GOP, KEOP, TÁMOP, TIOP, KDOP, DDOP, NYDOP, ÉAOP, ÉMOP, DAOP, VOP és egyéb EU előirányzatok, ETE, INTERACT 2007-2013. fejezeti kezelésű előirányzatok eseté-ben. A fejezetek ellenőrzési szervei által végzett ellenőrzések során hasonló megállapatást tettek az FVM fejezetnél az MVH, a HM fejezetnél az Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség Központi, Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség nemzet-közi, Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség Budapest csapat, Logisztikai Ellátó


26

Központ Budapest központi, a KHEM fejezetnél a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, az OKM fejezetnél a PTE, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, az SE, az SZTE, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Állami Opera-ház, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, az OFI és az OH, a PM fejezetnél az APEH KAIG beszámolóira.

A költségvetésben megjelenő és költségvetésen kívül felhasznált európai uni-ós források (583,9 Mrd Ft) összességében meghaladták a teljesített hazai befi-zetési kötelezettség (210,6 Mrd Ft) összegét.

A költségvetésben megjelenő uniós források felhasználása 45,2%-kal elmaradt a tervezettől (601,1 Mrd Ft), ugyanakkor a központi költségvetési eszközök fel-használása 36,9%-kal maradt el a tervezett előirányzattól (221,7 Mrd Ft). En-nek eredőjeként az uniós forrásokat is tartalmazó előirányzatok teljesülése ösz-szesen 43,0%-kal maradt el a tervezettől (822,8 Mrd Ft). Az uniós források és a hazai társfinanszírozás tényleges felhasználásának a tervezettől eltérő alakulását az egyes támogatási csoportoknál különféle indo-kok magyarázzák.

Az NFT-hez tartozó operatív programok végrehajtása során a kifizetések jelentősen felgyorsultak, a kifizetések volumene így meghaladta az előirányzott mértéket. Ennek magyarázata, hogy az n+2 szabály szerint az ezekre a prog-ramokra kifizethető támogatások kifizetési határideje 2008. december 31-én járt le. Ugyanakkor a pénzügyi válságra tekintettel az Európai Bizottság az ere-deti 2008. december 31-ei zárási határidőt meghosszabbította 2009. június 30-áig, így még 2009. évben is teljesíthetőek az NFT-hez kapcsolódó kifizetések.

A Kohéziós Alap esetében a korábbi évekhez hasonlóan jelentős elmaradás tapasztalható a tervezetthez képest a kivitelezések különböző okokra visszave-zethető csúszása miatt.

A legnagyobb elmaradás – a tervezetthez képest mintegy 267,7 Mrd Ft, amely az összes elmaradás háromnegyedét adja – az ÚMFT programjaival kapcso-latban figyelhető meg. Annak ellenére, hogy Magyarország a tervezéssel, prog-ramozással és

új jelentés sablon 01 - asz.hu–sszes jelentés/2009/0928j000.pdf · fehérné jagasich mariann...

Documents