KAPOSVÁRI SZENT MARGIT KATOLIKUS ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA

KÉSZÍTETTÉK:

BERTALANNÉ ÁBRAHÁM TÍMEA (óvodapedagógus)

CZMERK ISTVÁNNÉ (óvodapedagógus)

TÖRZSÖKNÉ KÁSZONYI TÍMEA (óvodapedagógus)

REHLING VERONIKA (óvodavezető)

Készítés dátuma: 2010. június 17.

1

Tartalomjegyzék

1. Az óvoda jellemző adatai

1.1. Törvények és rendeletek

1.2. Az óvoda hivatalos adatai

1.3. Bevezetés

1.4. Az óvodaalapítás oka és célja

1.5. Küldetésnyilatkozat

2. Gyermekkép, Óvodakép

2.1.Gyermekkép

2.2. Óvodakép

3. Az óvodai nevelés feladatai

3.1. A hitre nevelés erősítése

3.2. Az egészséges életmód alakítása

3.2.1. Cél 3.2.2.Feladat 3.2.3. A tevékenység megszervezése 3.2.4. A fejlődés várható eredménye

3.3. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása

3.3.1. Cél

3.3.2. Feladat

3.3.3. A tevékenység megszervezése

3.3.4. A fejlődés várható eredménye

3.4. Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

3.4.1. Cél2

3.4.2. Feladat

3.4.3. A tevékenység megszervezése

3.4.4. A fejlődés várható eredmény

3.5. Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

4.Az óvodai élet megszervezésének elvei

4.1. Személyi feltételek

4.2. Tárgyi feltételek

4.3. Az óvodai élet megszervezése

4.4. Az óvoda kapcsolatai

4.4.1. Gyermek, szülő és óvodapedagógusok kapcsolata

4.4.2.Óvoda és bölcsőde kapcsolata

4.4.3. Óvoda és iskola kapcsolata

4.4.4. Az óvoda egyéb kapcsolatai

5. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai5.1. A keresztény hitre nevelés 5.1.1. Cél 5.1.2. Feladat

5.1.3. Tevékenység megszervezése 5.1.4. A fejlődés várható eredménye 5.2. Játék

5.2.1. Cél 5.2.2. Feladat 5.2.3. Tevékenység megszervezése 5.2.4. A fejlődés várható eredménye 5.3. Vers, mese 5.3.1. Cél 5.3.2. Feladat 5.3.3. Tevékenység megszervezése 5.3.4. A fejlődés várható eredménye

3

5.4. Ének-zene 5.4.1. Cél 5.4.2. Feladat 5.4.3. Tevékenység megszervezése 5.4.4. A fejlődés várható eredménye 5.5.Rajzolás, mintázás, kézimunka 5.5.1. Cél 5.5.2. Feladat 5.5.3. Tevékenység megszervezése 5.5.4. A fejlődés várható eredménye 5.6. Mozgás 5.6.1. Cél 5.6.2. Feladat 5.6.3. Tevékenység megszervezése 5.6.4. A fejlődés várható eredménye5.7. Külső világ tevékeny megismerése 5.7.1. Cél 5.7.2. Feladat 5.7.3. Tevékenység megszervezése 5.7.4. A fejlődés várható eredménye

5.8. Munka jellegű tevékenységek5.8.1. Cél5.8.2. Feladat5.8.3. Tevékenység megszervezése5.8.4. A fejlődés várható eredménye

5.9. Tevékenységekben megvalósuló tanulás 5.9.1. Cél 5.9.2. Feladat

5.9.3. Tevékenység megszervezése 5.9.4. A fejlődés várható eredménye

6. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

6.1. Óvodába és iskolába lépés feltételei6.2. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

4

6.3. Az iskolaérettség jelei

7. A nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke8. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei

8.1.Liturgikus ünnepek, megemlékezések

8.2.Óvodai ünnepek, népszokások, néphagyományok, hagyományok

9. Gyermek - és ifjúságvédelem

10. Az óvoda speciális szolgáltatásai

10.1. Etnikai kisebbség

10.2. Sajátos nevelési igényű gyermek

11. Záró rendelkezések

Érvényességi nyilatkozat

Legitimációs záradék

Jegyzőkönyv

Jelenléti ív

5

1.Az óvoda jellemző adatai

1.1. Törvények és rendeletek

Törvények:1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról

Módosításai: 1996. évi LXII. tv.

1999. évi LXVIII. tv.

2003. évi LXI. tv .

1997. évi XXXI. tv. a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Módosítása: 2002. évi IX. tv.

1993. évi XXXVII. tv. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól.

1990. évi IV. tv. A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházról.

Egyházi törvénykönyv.

II. Vatikáni Zsinat dokumentumai.

Rendeletek:

137/ 1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról.

Módosítása: 51/2004. (III. 23.)

255/ 2009. (XI. 20.)

11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről.

23/1997. (VI. 4.) MKM. rendelet a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei.

32/1997. (XI. 5.) MKM. rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei.

1/1998. (VII. 24.) OM. rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező eszköz és felszereléséről.

6

2/2005. (III. 1.) OM. rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve.

3/2002. (II. 15.) OM. rendelet a Közoktatási Intézményekben folyó Minőségbiztosítás bevezetéséről.

1.2. Az óvoda hivatalos adatai

Az óvoda hivatalos elnevezése: Szent Margit Katolikus Óvoda

Az óvoda címe. telefonszáma: 7400 Kaposvár, Búzavirág u. 10. Tel.: 06/82 320-357; 06/30 474 30 85Az óvodai csoportok száma: 2 (kettő) csoport maximált létszáma: 60 fő

Az óvoda vezetője: Rehling Veronika

Az óvoda fenntartója: Római Katolikus Püspökség

A fenntartó címe, telefonszáma: 7400 Kaposvár, Zárda u.4. Tel.: 06/82 312-700

Az intézmény alapítója: Szent Margit- Szent József Egyházközösség

Az alapító címe, telefonszáma: 7400 Kaposvár, Kanizsai u. 54. Tel.: 06/82 314-767

Az alapító okirat kelte: 1991. Augusztus 21. kiegészítés: 1997. Február 25.

Az óvoda OM azonosítója: 033 770

Működési engedélyt kiadó szerv neve,címe: Kaposvári Polgármesteri Hivatal 7400 Kaposvár, Kossuth tér 1.

Működési engedély kelte: 1991. Szeptember 28. Kiegészítés: 1997. Március 05. Módosítás: 2009. Március 30.

Működési engedély száma: 64218-2/2007

7

----------------------------Óvodavezető aláírása Bélyegzőlenyomat

1.3. Bevezetés

Óvodánk a keresztény értékeken alapuló nevelést és szellemiséget kívánja megvalósítani. A katolikus óvodai nevelés az egyház evangelizációs küldetésének része.

„Azokat, akiket megkereszteltek, arra kell nevelni, hogy a keresztény élet újdonságát az igazságosság és az igazság szentségének jegyében éljék meg. Annak, hogy katolikus neveltetés létezik, az az oka, hogy Jézus létezik és az Ő Evangéliuma szolgálatára áll az embereknek.”

(II:János Pál: A katolikus oktatás központi kérdése)

Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismeretét. Ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az őt körülvevő felnőttek életének példájából tapasztalja meg Isten szeretetét. Hiszen a gyermek Isten ránk bízott ajándéka.

Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból indultunk ki, hogy:

az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával

a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg.

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak

Ennek alapján készítettük el saját nevelési programunkat, amely megfelel az

Alapprogramban foglaltaknak.

1.4. Az óvodalapítás oka és célja

Óvodánkat a kaposvári Szent Margit - Szent József Egyházközösség hozta létre 1991-ben. Szent Margit nevét az alapításkor vette fel, ami a helyhez való kötődésünket fejezi ki.

Működését 1991. Szeptember 1-én kezdte meg – az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott- Kinizsi Lakótelepi, búzavirág úti bölcsőde üresen álló keleti szárnyában, nyugodt, csendes, családias környezetben.

A helyi önkormányzat és a város plébániáinak közös támogatásával vált lehetővé, hogy keresztény szellemiségű nevelésben részesülhessenek a keresztény családok

8

gyermekei. A keresztény szellemiségi nevelés nem külön feladatként jelentkezik, hiszen ez az óvodapedagógusok és családok által gyakorolt életforma, és a szakmai munka minden területére hatással van.

A program alapja az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának cél és feladatrendszere:

Alkalmazásra kerülnek a központi irányadó dokumentum által meghatározott nevelési keretek, tevékenységi formák, a fejlesztés tartalmi eszközei.

Bővíti más nevelési színterekkel. Részben vállalja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált

nevelését. Javaslatokat tesz az óvodai élet keresztény nevelésére, annak tartalmi és

módszerbeli változtatására.

1.5. Küldetésnyilatkozat

A keresztény nevelés magában foglalja minden emberi cselekedetet, érzelmi és családi, társadalmi élet tevékenységének összességeit. Nem azért hogy, ezeket valamiképpen kisebbítse vagy csorbítsa, hanem, hogy rendezze, értékesítse és felemelje Jézus példája és tanítása szerint.

Amit óvodánkban megszeretnénk valósítani :

Isten szeretetére nevelés- megismerkedés a teremtő, a gondviselő és szerető Istennel és Jézussal, az Isten Fiával.

A béke, a békesség érzésének, eszményének a mélyítése.

Tiszteljék szüleiket és embertársaikat, segítsék egymást, és törekedjenek a jóra.

A keresztény értékeken alapuló, a másikra odafigyelő, a másikért áldozatot hozó, toleráns közösségi nevelés létrehozása.

Az Istennel való személyes találkozás lehetőségét, azaz a hit felkínálását.

Megtanulják kéréseik, imádságait saját szavakkal való megfogalmazását.

Az óvónők életpéldája által megkapják a keresztény hit alapvető ismereteit.

Környezetüket a családban, az óvodában olyanná alakítani, ami építőleg hat lelki életükre, szellemi fejlődésükre.

Tudják a másik javát is szolgálni: az odafigyelés, az ajándékozó szeretet, a megbocsátás és a bocsánatkérés gyakorlása által.

9

2. Gyermekkép, Óvodakép

2.1. Gyermekkép

Az Alapprogram a gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik.

Fontosnak tartjuk a szeretetteljes, családias, barátságos, nyugodt, derűs légkört, hiszen pozitívan nevelni csak így lehet, a gyermekben ez teremt biztonságot. Igyekszünk jó példával elől járni, ezzel is biztosítva a kisgyermekek emberi méltóságát és jogait. A hitre, lelki gazdagodásra nevelés egy folyamat, mely figyelembe veszi a gyermek lelki, értelmi, fizikai és közösségi fejlődésének fokozatait.

A családokkal együttműködve, a nevelési tevékenységüket kiegészítve és segítve – a gyermekek spontán érését hangsúlyozva, olyan gyermekeket szeretnénk nevelni:

Akik az óvodáskor végére készen állnak az iskolai tanulás megkezdésére.

Akik jól érzik magukat társaik és nevelőik között az óvodánkban.

Aktívak, érdeklődőek, szívesen tevékenykednek.

Testileg és lelkileg egészségesen fejlődnek, rendelkeznek az életkoruknak megfelelő testi és lelki képességekkel és készségekkel.

Választékosan beszélik anyanyelvüket, gondolataikat világosan kifejezik.

2.2. Óvodakép

Óvodánk célja, hogy a családi nevelés folytatásaként, és azzal együttműködve, szeretetteljes légkörben, jó példával a hitre való nyitottságot sajátos légkörével biztosítsa a gyermekeknek. Mindennek kiindulópontja az öröm és a béke, a reménység, a bizalom, biztonság, szeretet és együttérzés, a segítőkészség és a hála.

10

Mindez együtt teszi lehetővé annak megértetését a gyermekekkel, hogy minden mögött a Gondviselés áll. Keresztény szellemiségével óvodánk csak megalapozza a hitre való készséget, valamint vallási élményeket nyújt. A természet rendjének felismerésében és sokirányú megtapasztalásában, a szépre, az értékekre való fogékonysággal vethet gyökeret a hit. Nagy hangsúlyt fektetünk:

az erkölcsi nevelésre a keresztény emberi értékekre kultúrára, hagyományok megismertetésére és megértetésére Isten szeretetére nevelésre Hazaszeretetre nevelésre Közösségi életre Alapvető keresztény hitismeretek nyújtására.

Olyan óvodai nevelést szeretnénk biztosítani, ahol a gyermek, a szülő és a munkatársak egyaránt felszabadultan, biztonságban érzik magukat. Munkánkat szolgáltatásként értelmezzük, célunk a partneri elégedettség folyamatos növelése, az igényeik szakszerű kielégítése. Munkánkat nevelőtestületi közösségben végezzük – ezzel is erősíteni kívánjuk a nevelői ráhatásokat. Az óvodai nevelésünkben érvényesül az egyének példája, tudásunkkal a gyermekek rendelkezésére állunk. Az egyén tiszteletben tartása mellett a társas viselkedés megtapasztaltatásával, gyakorlásával a gyermekek szocializációját kívánjunk segíteni, nagy hangsúlyt fektetve az esélyegyenlőségre, a különböző szociális hátérből érkező gyerekekre. Elősegítjük mindazon erkölcsi értékek érvényesülését, melyek a személyiségfejlődés szempontjából döntő jelentőségűek:

A gyermeki szükségletek kielégítése.

Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése.

A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakítása.

A gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységek, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető szabad játékra.

A „másság” tisztelete, elfogadása.( Óvodánk nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermeket mindig szeretettel fogad, ha a szülő gyermekét a keresztény értékrend szerint kívánja nevelni. Azonban ilyen esetben óvodánknak nem áll módjában az anyanyelven történő foglalkoztatás biztosítása.)

A család, az élet, természet, a haza tisztelete, szeretete.

Nyitottság, őszinteség, szeretet, megbecsülés.

Mások segítése, udvariasság.

Felelősségtudat kialakítása.

Ezen tevékenységeken keresztül az életkorúkhoz és a gyermekek egyéni képességeikhez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről, a gyermekek

11

egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről tudunk gondoskodni.

3. Az óvodai nevelés feladatai

3.1. Hitre nevelés erősítése

Az óvodai nevelés gyermekközpontú. A katolikus óvodai nevelés számára eligazító elv, ahogy Jézus bánt a gyermekekkel. Volt bátorsága és éles látása ahhoz, hogy a felnőttek gyűrűjének közepébe állította a gyermekeket és ezt mondta:

„….Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket….” Pedagógia szempontból ez azt jelenti, hogy a gyermekekkel való foglalkozás közben az óvónőnek figyelemmel kell lenni azokra az életkori sajátosságokra, amelyek a

gyermek fejlődését meghatározzák. A gyermekcsoportokat úgy kell alakítania az óvónőnek, hogy az egész napi tevékenységet szője át a keresztény szellemiség. A vallásos nevelés vállalása belső késztetésből, hitből és szeretetből fakadjon és hassa át az egész napi tevékenységet. A gyerekek a nap nagy részét az óvodában töltik és így egy átfogó, közös élet keretében találkozhatnak a hittel, konkrét tapasztalatokat szerezhetnek a keresztény erkölcsről és szokásokról. Az alapvető tevékenységek közben a valláserkölcs normáihoz igazodó magatartást - a szeretet, bizalom,türelem, igazságosság, szelídség, egymás elfogadása, segítése- segítjük elő. A felnőttek részéről a példaadás a legfontosabb, a hiteles keresztény élet. Az óvodapedagógus egész magatartásával, egyéniségével törekedjen arra, hogy erő támasz, biztonság sugározzák belőle a gyermekek és a szülők felé. Ha a gyermek biztonságban érzi magát a családban, az óvodában, akkor fog bízni önmagában, a világban és az Istenben. A biztonságérzet vágya mellett a kisgyermekeknek hihetetlenül nagy a szeretetigénye. Az óvónő empatikus, feltételnélküli szeretettel próbálja őket elfogadni olyannak, amilyenek. „A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,

a szeretet nem féltékeny,nem kérkedik, nem gőgösködiknem tapintatlan, nem keresi a magáét,haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal,mindent eltűr, mindent elhisz,mindent remél, mindent elvisel,

A szeretet nem szűnik meg soha.” (I.Kor. 13,4-8)

12

Kiindulópontunk: A gyermek Isten ajándéka.

Embereszményünk: A Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása.

Célunk:

A gyermeket bevezetni a katolikus hit és élet világába.

Az Istenkép kibontakozása a gyermek lelkében a keresztény óvónő példája nyomán.

A teremtett világra való rácsodálkozás.

Bevezetni a gyermeket a keresztény közösség életébe, a keresztény értékek elsajátítása.

Az önmagában és környezetében bízni tudó, és önmagát becsülő gyermek nevelése.

A gyermekek adottságaiból kiindulva lehetőségeik szerint a személyiségük, készségeik, képességeik teljes kibontakozásának elősegítése.

Szüleiket és embertársaikat szerető, tisztelő, egymást segítő, jóra törekvő gyermekek nevelése.

A 3-7 éves korú gyermekek olyan irányú komplex fejlesztése, amely kihat az óvodai nevelés területére és elősegíti a sikeres iskolakezdést.

Feladatunk:

Az óvodai élet vonzóvá tétele.

Segítjük a gyermeket a szülőtől való zökkenőmentes elválásban, megszerettetjük vele társaikat és az óvodában dolgozó felnőtteket.

Tervszerűen élményeket, tevékenységeket, eszközöket biztosítunk, támogatjuk a gyermekek spontán kezdeményezéseit.

Folyamatosan figyeljük fejlődésüket.

A fejlődésben elmaradó gyermekeket a szülők beleegyezésével, speciális segítéssel támogatjuk.

Az egész napos tevékenységet a keresztény szellemiség hatja át.

Tanulás során a keresztény szellemiséget az óvodapedagógus beépíti az óvodai élet valamennyi tevékenységformájába.

Fontos a példaadás, hiteles keresztény élet.

13

Folyamatos, szakszerű tájékoztatást és tanácsot adunk a szülőknek a gyermekek fejlődéséről, a nevelésről.

Szoros, folyamatos együttműködés a szülőkkel.

A gyermekek…Szívesen járjanak óvodába, érezzék ott biztonságban magukat;

Fejlődjenek egyéni tempójuknak, érési sajátosságaiknak megfelelően.

Legyenek aktív résztvevői a társas-kapcsolatoknak, fogadják el a másságot.

A magyar nyelv segítségével legyenek képesek közreadni gondolataikat, kifejezni érzelmeiket.

Legyen természetes számukra az egészséges életmód; legyen egészséges önbecsülésük, önbizalmuk.

A szülők…Szívesen, bizalommal vegyék igénybe szolgáltatásainkat.

Ismerjék, véleményezzék és támogassák az óvodában folyó nevelőmunkát.

Aktívan kapcsolódjanak be az óvodai élet szervezésébe.

Munkatársi közösségünk…Maradéktalanul valósítsuk meg a HOP-ot.

3.2. Az egészséges életmód alakítása

A helyes életritmus, a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, így az egészséges testi, lelki és szellemi fejlődésnek is feltételei. A gyermekek óvodában töltött idejét tudatosan, szükségleteik figyelembevételével tervezzük meg.

3.2.1. Cél: Tapasztalják meg és váljék igényükké az egészséges életmód.

Érezzék magukat biztonságban.

Váljon igényükké a rendszeres mozgást, pihenést, táplálkozást, testápolást, öltözködést tartalmazó életritmus

14

Váljanak képessé testi szükségleteik önálló kielégítésére

Minden gyermek egyéni fejlettségének megfelelően képes legyen a környezetéhez való optimálisabb alkalmazkodásra.

3.2.2. Feladat: A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos

környezet kialakítása, fenntartása és folyamatos javítása.

A gyermek testi szükségleteinek kielégítése.

A helyes életritmus kialakítása az életkori sajátosságokat szem előtt tartó, rugalmas, következetes napirend és heti rend megtervezésével és megszervezésével.

A táplálkozási, öltözködési, testápolási, pihenési szokások formálása.

A gyermek gondozására, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.

A gyermek harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.

A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése.

A gyermek mozgásigényének figyelembevételével folyamatos testedzés, testi nevelés biztosítása.

Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása.

A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése.

3.2.3. A tevékenységek megszervezése:

A helyesen kialakított életritmus visszahat az életfolyamatokra. Ezért rugalmas, de a gyermekek élettani szükségleteit kielégítő napirendet terveztünk, melyben érvényesül a folyamatosság és a kötetlenség. Különös figyelemmel érvényesítjük az alvás-pihenés, a szabad levegőn való tartózkodás és a táplálkozással kapcsolatos szükségletek kielégítését, valamint a mentálhigiénés gondozást.

A táplálkozást alapvető ösztön-kielégítésnek tekintjük. Jelentős szerepünk van a gyermekek táplálkozáshoz való viszonyának alakulásában.

A testápolás a gyermekek egyészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodási igényük kialakítását szolgálja. A

15

gyermek tisztálkodási teendőiben segítséget kap az óvodapedagógustól, valamint a dajkától, fokozatosan és folyamatosan szoktatjuk az önálló tisztálkodásra.

Az öltözködés alkalmazkodás az időjáráshoz, de formálja a gyermekek ízlését, igényességét, önállóságát. Egészségügyi szakemberekkel együtt segítjük a szülőket az általánosan tapasztalt túlöltöztetés veszélyeinek elkerülésében. Az óvodában váltócipőt, váltóruhát és pizsamát kérünk.

A 3-6-7 éves gyermek fejlődésében kiemelkedő szerepe van a mozgásnak. Egyrészt azért, mert agyának oxigénellátását a gyermek tüdeje csak fokozott mozgással, vagy kiabálással tudja biztosítani. Másrészt azért, mert az óvodáskorú gyermek ismeretei 8O %-át mozgásos- cselekvő- manipuláló tevékenységgel szerzi. A mozgásfejlesztés a gyermekek mozgásaktivitásának fenntartását, fejlesztését és kielégítését célozza. Minden nap szabad, spontán mozgást és a szervezett mozgástevékenységet biztosítunk (mindennapos torna). Sétálni sokszor visszük a gyermekeket mindig valamilyen meghatározott céllal.

Az óvodáskorú gyermek alvásigénye napi 12-13 óra, melynek kielégítéséről, az egyéni eltéréseket is figyelembe véve, részben a nap folyamán kell gondoskodnunk. Az elegendő, pihentető, nyugodt alvás a gyermek szomatikus, pszichés fejlődésének egyik feltétele. Erre a szülők figyelmét is felhívjuk, megelőzve a későbbi magatartási-viselkedési és tanulási rendellenességek egy részét.

Az alvás, pihenés ideje alatt a csoportszobában csendet, nyugalmat, jó levegőt, megfelelő hőmérsékletet biztosítunk. Ébresztéskor és öltözködéskor vigyázunk arra, hogy a gyerekeket ne érje huzat. Az alvó gyermekeket lehetőség szerint gyengéden ébresztjük fel. Az egész óvodában fokozott gonddal szervezzük meg azokat a munkafolyamatokat, amelyek a pihenő időre esnek.

Nagy figyelmet fordítunk a levegőztetésre. Lehetőség szerint naponta több órát, délelőtt és délután is kinn tartózkodnak a gyermekek a levegőn. A levegőztetés idejére is gondoskodunk a gyermekek tevékenységének megszervezéséről. Szeles időben, sűrű ködben, vagy ha a hőmérséklet -10 C alá esik a csoportszobák fokozott szellőztetése mellett a gyermekek az épületben maradnak. Nyári kánikulában fokozottan ügyelünk arra, hogy a gyerekek ne hevülhessenek túl, tevékenységüket a szabadban, árnyékban, vagy az épületben szervezzük meg. A szabadban tűző napsütésben a gyermeket megfelelő védőruházatban 10 percen túl sem tartjuk.

Egészség-betegség: Együttműködünk az óvodaorvossal, védőnővel, a kötelező szűrések elvégzésében, az adódó pedagógiai és szervezési feladatok ellátásával is. Szomatikus vagy pszichés betegség, zavar, elmaradás, akadályozottság alapos gyanúja esetén erről a szülőket azonnal tájékoztatjuk, felvilágosítást adunk a korai

16

segítségadás szükségességéről, segítséget nyújtunk a megfelelő szakember megkeresésében.

3.2.4. A fejlődés várható eredménye: Önállóan használja a WC-t.

Vigyáz a mosdó rendjére.

Önállóan mos kezet, használja a körömkefét.

Önállóan mos fogat, a fogápoló szereket tisztán tartja.

Szükség szerint használ zsebkendőt.

Ügyel az étkező asztal esztétikumára.

Helyesen használja az evőeszközöket.

Mozgása harmonikus, összerendezett.

Szokásává vált a rendszeres, gondos tisztálkodás.

Helyesen, megfelelő sorrendben öltözködik, vetkőzik, ruháját helyre rakja.

Környezetében igyekszik mindenütt rendet tartani.

3.3. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása

3.3.1. Cél: Legyen a felnőttekkel és a társaival együttműködő, hozzáértő és független.

Társas kapcsolataiban, egyszerű konfliktusait legyen képes megoldani.

Erősödjön meg a gyermekben az empátiás készség.

Erősödjenek a gyermek szociális érzelmei.

Erősödjenek esztétikai érzelmei.

Erősödjenek erkölcsi érzelmei.

Legyen a gyermek jól-nevelt és udvarias.

3.3.2. Feladat: Folyamatosan kommunikálunk a gyermekekkel, biztosítjuk az állandó

személyes érintkezést, erre biztatjuk őket társas kapcsolataikban.

17

Közös tevékenységeket szervezünk, közös élményszerzést biztosítunk.

A gyermekekkel együtt alakítjuk a közösségi szokásokat, szabályokat.

Fokozatosan, tervszerűen ismertetjük meg az udvarias viselkedés szabályait, normáit.

Egymáshoz való alkalmazkodás tanulását segítjük.

Támogatjuk a gyermekek barátkozását.

Biztosítjuk és támogatjuk a családos óvodakezdést.

Óvodába lépés előtti családot látogatunk a felvételt nyert gyermeknél.

Hagyományok ápolásával, ünnepek szervezésével közös örömteli élményeket biztosítunk.

A pozitív érzelmekre épülő kiegyensúlyozott, szeretetteli, kapcsolatteremtő és megtartó légkör: gyermek-gyermek, gyermek-óvónő, gyermek-dajka viszonylatban.

Mintakövető magatartásunkkal adunk példát a gyermekeknek és a szülőknek.

Érzelmi biztonságot nyújtó, barátságos, szeretetteljes. derűs, családias légkört teremtünk, a beszoktatástól az óvodáskor végéig.

3.3.3. Tevékenységek szervezése:

Az óvodás korú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi

vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért

elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság,

derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges,

hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Az

óvodapedagógus – gyermek, gyermek – dajka, gyermek – gyermek kapcsolatot

pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek

szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret

önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. Az óvoda teremtsen lehetőséget arra,

hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket

a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.

A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő

közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, 18

amely segíti a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak, mint az együttérzés, a

segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség fejlődését. A gyermek nyitottságára

építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben

és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt.

Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az

óvodapedagógus, és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és

viselkedése.

Felnőtt- gyermek kapcsolat az óvodás korban alapvető, meghatározó kapcsolat, jelentős elsőbbsége van a kortárskapcsolatokkal szemben.

Arra törekszünk, hogy az óvoda valamennyi felnőtt dolgozójának magatartása legyen határozott, következetes, barátságos, szeretetteljes, őszinte, elfogadó, toleráns, a gyermekek számára minta érték.

Támogatjuk a gyerekeket abban, hogy indulataikból fakadó konfliktusaikat megtanulják feloldani.

A konfliktusok megoldásában tevékenyen részt veszünk, magyarázattal, javaslatokkal, megoldási ötletekkel segítünk.

Fokozatosan és a konfliktusban részt vevők fejlettségét figyelembe véve folyamatosan egyre önállóbban hagyjuk a gyermekeket a megoldásban.

Gyermek-gyermek kapcsolat az óvodában eleinte egymásmellettiséget jelent, személytelen, felcserélhető, nincs tartalmas érzelmi töltése. Ebből a szempontból ez a kor előkészítése a másodlagos szocializációban megjelenő átpártolásnak, amikor is elsődlegesekké vállnak a kortárskapcsolatok, erős érzelmi színezettel. Segítjük és támogatjuk a gyermekek barátkozását.

Dajka-gyermek kapcsolat: A dajka az óvónő segítőtársaként végzi el feladatát. Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket. Közreműködik a gyermekek egész napi gondozásában. Ügyel a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésére, megtartására. Munkáját a gyerekek óvodai napirendjéhez igazodva, önállóan szervezi és végzi. A dajka felügyel a gyermekekre, elkíséri őket az udvarra, játszótérre és a külső programokra, a napi foglalkozásokon is aktívan részt vesz. A dajka részt vesz a gyermekek orvosi vizsgálatain, figyelemmel kíséri egészségi állapotukat, a fertőző gyermeket elkülöníti, elsősegélyt nyújt. A dajka előkészíti a gyerekek ételét, segít az étkeztetésben. Étkezés után a megmaradt ételt, és mosatlan evőeszközöket elrendezi. Felhívja a gyerekek figyelmét a természet szépségeire, annak megóvására. Megtanítja a gyerekeknek az önkiszolgálást, és a naposi feladatokat

19

koordinálja. Felügyeli és segíti az öltözködést. A kézműves foglalkozások eszközeit előkészíti, a foglalkozásokon segíti a gyerekek munkáját. Felügyeli a mosdó használatát, segíti a tisztálkodást. Szükség esetén tisztába teszi a gyermekeket. Rendbe teszi, kitakarítja a termet és az óvoda környezetét.

Hagyományok, ünnepek:

Az óvodában minden alkalmat megragadunk a hagyományok, ünnepek kialakítására. Érvényesítjük a fokozatosság, a folyamatosság, a rendszeresség elvét. A gyermeki személyiségre akkor hat építőleg a hagyományápolás, ünnepelés, ha mély érzelmi töltéssel, aktív részese. Arra törekszünk, hogy az ünnepnap legyen más nap a többi naphoz képest, ez külsőségekben is nyilvánuljon meg. Az ünnep gazdagságát a meghittségben és érzelmekben is kifejezzük.

Azzal is erősítjük a család - óvoda kapcsolatát, hogy mintát adunk, és a hagyományok ápolásában az ünnepeken rész vesznek a szülők és a családtagok.

Ünnepek az óvodában :

Születésnapok, névnapok, Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák napja, gyermeknap, évzáró

Várakozás az ünnepre: Advent, Húsvét

Jeles napok

3.3. 4. A fejlődés várható eredménye: Ragaszkodik a csoporttársaihoz és a csoportban dolgozó felnőttekhez.

Tud alkalmazkodni a csoportban kialakult szokásrendszerhez.

A játékszeren megosztozik a társaival.

Segíti a társait a tevékenységekben.

Türelmesen meghallgatja a felnőtteket és a társait.

Az udvariassági formák betartásával kommunikál.

Érdeklődik társai iránt.

Konfliktushelyzetekben társaival egyezkedik.

Képes az együttérzésre.

Számon tartja társait, érdeklődik hiányzásának okáról.

Igyekszik legyőzni a felmerülő akadályokat, szociálisan képessé válik az iskolába lépésre.

20

3.4. Az anyanyelvi,-az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

3.4. 1. Cél: Fejlődjön a gyermekek észlelése, érzékelése, emlékezete, figyelme,

képzelete, gondolkodása, kreativitása

Fejlődjön a gyermekek beszédészlelése, beszédmegértése;

Fokozódjon beszédaktivitásuk;

Szókincsgyarapítás;

A gyermekekben bontakozzanak ki a nyelvi és a kommunikációs készségek;

Az anyanyelvi nevelést az óvodai élet minden területén kiemelten kezeljük;

3.4. 2. Feladat: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés.

Az új gyermekek fogadásakor, a beszoktatás során valamint évente egy alkalommal felmérjük a gyermekek aktuális beszédállapotát. Óvodánk logopédusa felméri a gyermekek beszédészlelését és beszédhibáit.

A napi tevékenységek megszervezésekor a beszélő környezet megteremtésével szóbeli megnyilvánulásra ösztönző, oldott légkört teremtünk.

Keressük az egyéni és kisebb csoportos beszélgetések alkalmait.

Őszinte örömmel és odafordulással fogadjuk a gyermekek szóbeli megnyilvánulásait, bátorítjuk a félénkebbeket. A megszólalásra kulcsszavak, félmondatok értelmezésével és mondásával segítjük a gyermekeket közléseik kifejtésére.

Beszédünkkel modellt nyújtunk, sok szinonimát használunk.

Anyanyelvünk szabályai szerinti tagolással, természetes gesztusokkal és mimikával, valamint lényegkiemeléssel beszélünk.

Kerüljük az érdektelenséget okozó motyogást, és a fárasztó erős hangingert.

Bármilyen fejlődési zavar, akadályoztatás esetén szakember (orvos, logopédus, fejlesztőpedagógus) beavatkozását javasoljuk.

21

3.4. 3. A tevékenységek megszervezése:

Óvodába érkezéskor, szabadidőben, naponta minél többször egyéni beszélgetős kapcsolatot teremtünk, érdeklődéssel hallgatjuk a gyerekek otthoni élményeit, közléseit aktuális érzelmi állapotukról. Hétfő reggeli gyülekezéskor kis csoportos beszélgetésekben meghallgatjuk, hogy ki mit csinált, merre járt a hétvégén. Bekapcsolódunk a gyermekek játékába akkor, ha az a játék zavarása nélkül megtehetjük, hogy mintát adjunk a szituációkhoz alkalmazkodó beszédfordulatok, nyelvi kifejezések használatához. Ezt a csoportszobában, és az udvaron szervezett játéktevékenységnél egyaránt tesszük.

Mesét, verset és mondókát naponta többször is mondogatunk, amikor játékszituáció azt kínálja, az egyes gyermekek, vagy a gyermekek kisebb csoportja körében. Vegyes életkorú csoportokban a kisebbekkel először egyénenként, két-három gyermekkel mondókázgatunk, mesélgetünk, fokozatosan bővítjük a hallgatók körét. A naponta kezdeményezett mesélésünk közvetíti a magyar mesék jellegzetes szó- és kifejezés fordulatait, ezzel bővítjük a gyermekek aktív és passzív szókincsét. Szokássá alakítjuk a gyermekek mesélését, játékban, szabadidőben, vagy a pihenés előtti időszakban. Biztosítjuk ebben a gyermekek önkéntességét, vállalkozó szellemét. A bábozás, dramatizálás eszközeit mindennap hozzáférhetővé tesszük, hogy ez a tevékenység beépülhessen a gyermekek játékába. Dramatikus játékokat kezdeményezünk a nem játszó gyermekek körében; heti egy-két alkalommal néhány perces mozgásra, cselekvésre épülő anyanyelvi játékot szervezünk.

3.4. 4. A fejlődés várható eredménye: /a beszédészlelés és beszédhibák mérését logopédus végzi./

Szívesen beszélget felnőttekkel és társaikkal.

Minden hangzót hibátlanul képez.

Beszédritmusa megfelelő.

Szükségleteit érthető formában megfogalmazza.

Szívesen bábozik, dramatizál.

Beszéde folyamatos, helyesen alkalmazott kötőszavakkal.

Szókincse megfelel az elvárható életkori jellemzőknek.

Helyesen használja az igeidőket, ragokat.

Minden szófajt használ.

Beszédében előfordulnak az egyszerű és bővített mondatok is.22

3.5. Értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

A gyermekek spontán érdeklődését kihasználva az óvoda igyekszik a tapasztalatok gyűjtésére, a környezet megismertetésére, összefüggések felfedeztetésére és az így szerzett ismeretek rendszerezésére. Törekszik a gyermeki emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és a kreativitás fejlesztésére. A sokféle tevékenység által adódó problémahelyzeteket kihasználja, azok megoldására, gondolkodásra készteti a gyermekeket. Mindezek kifejezése beszédben történik. Ezért fontosak a gyermekek kérdései, megállapításai, beszédkedve. A gondolkodás fejlesztése a tapasztalatokon keresztül, a nyelvi kifejezéssel egységben valósul meg.

4.Az óvodai élet megszervezésének elvei

4.1. Személyi feltételek:

Az óvoda dolgozói:

Felsőfokú végzettségű főállású óvónők száma: 4 fő

Szakképzett dajkák száma: 2 fő

Egyéb nevelő munkát segítő megbízott óraadó logopédus: 1 fő

Gazdasági vezető: 1 fő

Az óvodában dolgozó felnőttektől az óvoda vallásos jellege megkívánja, hogy:

Gyakorolják vallásukat

Tevékenyen vegyenek részt a keresztény közösség életében

Legyen bennük együttműködési, empátiás képesség

Legyen meg bennük a gyermekek feltételnélküli szeretete

Az óvodában dolgozó óvodapedagógusok szakmailag jól felkészültek, munkájukat legjobb tudásuk szerint végzik. A gyermekek emberi méltóságát és jogait messzemenőkig tiszteletben tartják. Példamutató emberi magatartásukkal is támogatják az óvoda keresztény jellegéből fakadó sajátos nevelési célkitűzéseket. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusok folyamatosan fejlesztik szakmai, pedagógiai és vallási ismereteiket, általános műveltségüket. Tapasztalataikat, ismereteiket nemcsak az óvónő párok, hanem mindkét csoport óvónői megbeszélik, megosztják egymással. A párok havi váltásban, szinkronban dolgoznak egymással az egyes csoportokban. Az

23

óvodapedagógusok és a dajkák kapcsolata harmonikus, összehangolt, kiegyensúlyozott. A dajkák, a csoport óvónőivel együttműködve, megbeszélve elvégzik mindazokat a feladatokat, amelyek szükségesek a gyermek egész napos óvodai ellátásához, az óvodában végzett nevelési célok elvégzéséhez illetve eléréséhez. Az óvónők irányításával részt vesznek a gyermekek gondozásában, nevelésében, folyamatosan és rendszeresen tisztán tartják az óvoda helyiségeit.

Az óvoda megbízott óraadó logopédusa heti egy alkalommal-két órában- foglalkozik a gyermekekkel. Munkája össze van hangolva az óvodapedagógusok csoportban végzendő munkájával.

A gazdasági vezető lelkiismeretesen- napra készen- az óvoda érdekeit szem előtt tartva, a fenntartóval egyetértésben végzi munkáját.

4.2. Tárgyi feltételek:

Az óvoda a Kinizsi lakótelepi- Búzavirág utcai bölcsőde keleti szárnyában(a bölcsőde üzemen kívüli részében) található.

Az épület átvétele óta több változáson ment keresztül, ilyen változások voltak többek között:

mosdók lecserélése, áthelyezése

illemhelyek kialakítása, elválasztása

csoportok öltözőinek kialakítása

udvari wc és mosdó üzembe helyezése

régi udvari vas játékok lecserélése, modern fa játékokra

óvodai bejárati csengő és riasztó- jelzőrendszer felszereltetése

Ezen változtatások a gyerekek biztonságát, kényelmét, egészségük megőrzését és fejlődésüket szolgálják.

Óvodánk épületének adatai:

Alapterülete: 150,36 m2

Életkora:30-35 év

Csoportszobák száma: 2

Gyermeköltözők száma: 2

Mosdó és WC helyiség: 3 gyermek WC és 3 gyermekmosdó

1 felnőtt WC és 1 felnőtt mosdó

Iroda:1

24

Egyéb tároló: 1

Udvari játéktároló: 1

Udvari mosdó és WC helyiség: 1 gyermek WC és 1 gyermekmosdó

Az óvoda saját konyhával nem rendelkezik az étkeztetés a Pensio17 KFT biztosítja számunkra.

Az óvoda zöldövezettel körülvett, por, zaj és forgalommentes környezetben található. Élősövénnyel bekerített, fás, füves udvara, betonozott területe van, ahol hűvösebb időben is lehetőség adódik a levegőzésre.

A meleg és az erős nap ellen napernyők és letekerhető vászon áll rendelkezésre.

Az óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálják a gyerekek biztonságát, kényelmét, megfelelnek testméreteiknek, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődését, lehetővé teszi játék és mozgásigényük kielégítését.

4.3. Az óvodai élet megszervezése

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A két csoport összehangolt napirendje igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitűntetett szerepét.

Napirend:

6.30-8.45. Folyamatos érkezés, szabadon választott tevékenység, játék

8.45-8.55 Mindennapos testnevelés

8.55-9.00 Tisztálkodás

9.00-9.20. Tízórai

9.20-11.40. Foglalkozások, kezdeményezések, lelki beszélgetések, séták a

szabadban, megfigyelések, játék a szabadban

11.40.-12.00 Készülődés az ebédhez, terem rendezés, tisztálkodás

12.00-12.30. Ebéd

12.30-14.40. Tisztálkodás, mese, pihenés25

14.40.-15.00 Folyamatos ébredés, tisztálkodás

15.00-15.20 Uzsonna

15.20-17.30 Játék a csoportban vagy kint az udvaron, folyamatos távozás

Hetirend:

A hetirend elkészítése alapos tanulmányozást, körültekintést igényel a vegyes életkorú csoportok részéről.

A vizsgálódás szempontjai a következők:

Figyelembe vesszük a nevelés ritmusát, melyet az egyházi év és az évszakok váltakozása határoz meg.

Megvizsgáljuk a csoport összetételét, milyen a korcsoportok aránya, milyen képességekkel, adottságokkal, sajátosságokkal rendelkeznek a gyerekek, hogyan és milyen lehetőség adódhat a differenciálásra.

Megtervezzük az egyes foglalkozási ágakat, milyen szervezeti keretek között kívánjuk megvalósítani.

A megfelelő szakirodalmakat tanulmányozzuk.

A hetirend meghatározásában az egy csoporton belül a többségben levő gyermekek életkora az irányadó. Ehhez viszonyítva közösségileg és egyénileg is differenciálva tervezünk a többi korcsoportra.

4.4. Az óvoda kapcsolatai

4.4.1. Gyermek, szülő és óvodapedagógusok kapcsolata

Cél: Az óvodai és a családi nevelés egységének megteremtése, a nevelőpartneri

viszony kialakítása és működtetése;

Olyan nevelői hatások érjék a gyermekeket, amelyek egymást erősítve segítik a gyermekek fejlődését.

Feladat: A nevelésben az óvoda elismeri a család elsődlegességét, tiszteljük a

szülőt, elfogadjuk még akkor is, ha a gyermeknevelésben súlyos hiányosságokat tapasztalunk.

A szülőkkel való kapcsolatunkban az őszinte odafordulást, az empátiát és a segítő szándékot éreztetjük addig a pontig, amíg a szülő képes elfogadni.

26

A kapcsolatunkat a tapintatra építjük, és arra törekszünk, hogy ez tovább mélyüljön a közös programok, együttes tevékenységek alkalmával.

Elismerjük és elfogadjuk a család szokás és szabályrendszerét, tapintatosan befolyásoljuk az életmód jó szokásainak alakításában.

Tiszteletben tartjuk a családok vallásos érzelmeit.

Mindaddig a család magánügyének tekintjük a családban történteket, amíg azt nem tapasztaljuk, hogy azok a gyermek fejlődését, testi és lelki épségét veszélyeztetik.

A gyermek testi bántalmazásának, lelki sanyargatásának legkisebb gyanúja esetén is azonnal fellépünk, a megfelelő szervekkel felvesszük a kapcsolatot.

A gyermeki személyiség feltétel nélküli tisztelete és védelme.

az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.

Kapcsolattartás formái:

Beiratkozás

Családlátogatás

Szülői értekezletek

Fogadó órák

Betekintés az óvoda életébe

Közös kirándulások

Óvoda és család közös ünnepei (karácsony, farsang, anyák napja, gyereknap, évzáró)

4.4.2.Óvoda és bölcsőde kapcsolata:

Az óvoda a Kinizsi lakótelepi bölcsőde keleti szárnyában van. Mivel csak egy folyosó választja el a két intézményt egymástól, kezdettől fogva a jó kapcsolat kiépítése és ápolása jellemző mindkét részről. Ünnepekre, óvodai rendezvényekre a két intézmény kölcsönösen meghívja a gyermekeket, felnőtteket. Az óvodába lépés fordulópontot jelent a gyermek életében is. Az átmenet a bölcsődéből az óvodába nem okoz nagy érzelmi megrázkódtatást a gyermek számára, mert már ismeri az óvodában dolgozó felnőtteket. A

27

bölcsődei gondozónő is többször átjöhet az óvodába a gyermekekheuz, az óvodai beszoktatás idején. A gyermekek óvodába lépése előtt tájékoztató szülői értekezletet tartunk a bölcsődében. A közös látogatások, közös programok segítik a gyerek és az óvónő megismerését. Az óvoda és a bölcsőde olyan tartalmi kapcsolat kiépítésére törekszik, amely során egymás nevelő munkáját megismerhetik és segíthetik.

Cél:

A már meglévő jó kapcsolat fenntartása és ápolása.

Feladat:

A gyermek óvodába lépése előtt tájékoztató szülői értekezletet tartunk a bölcsődében.

Közös látogatásokkal, programokkal segítjük a gyermeket, hogy megismerhesse leendő óvónőjét.

A gyermekek beszoktatása idején a gondozónő többször is átjöhet az óvodába, ezzel megkönnyítve a kisgyermek számára a beszoktatást.

4.4.3. Óvoda és iskola kapcsolata:

A Kinizsi általános Iskola az óvoda közvetlen szomszédságában van. Az óvoda távolabbi környezetében is több általános iskola található. (pl: Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium és Általános Iskola).

Az óvoda a nagycsoportos gyerekek szüleinek tavaszi szülői értekezletére minden évben meghívja az egyes iskolák igazgatóit, a leendő első osztályos tanítókat, hogy tájékoztatást adjanak a szülőknek az egyes iskolákról, az ott folyó tartalmi munkáról, szolgáltatásokról, elvárásokról. Minden iskolában van hitoktatás, így a gyermekeknek lehetőségük van a megkezdett úton tovább haladni. Ezt a szülők is nagy örömmel fogadják. Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a gyerekek örömmel induljanak az iskolába. Iskolalátogatásokat szervezünk az első osztályba, ahol a gyerekek megismerkedhetnek az osztállyal, a leendő tanítókkal, az iskolai taneszközökkel, találkozhatnak a régi óvodástársakkal, részt vehetnek a tanórán.

Cél: A gyermekek érezzék jól magukat az iskolában.

Az óvoda-iskola átmenet legyen zökkenőmentes.

A jó kapcsolat kialakítására törekszünk.

Feladat: Iskolalátogatás a gyermekekkel.

28

Együttműködés az iskolák alsós tanítóival.

Tájékozódó látogatás az iskola első osztályába járó volt nagycsoportos gyermekeinknél.

Az együttműködés formái: A gyermekekkel közös és kölcsönös intézménylátogatás;

Hospitálások

4.4.4.Az óvoda egyéb kapcsolatai:

Nevelési Tanácsadó

Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet(KPSZTI)

Fenntartó (Kaposvári Püspökség)

Helyi plébánia

Családsegítő Központ

Gyermekjóléti Szolgálat

Máltai Szeretetszolgálat

Gyermekorvos

Védőnő

Fogorvos

Logopédus

Kapcsolattartás formái:

látogatás

tájékoztatás

megbeszélések

értekezletek

5.Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai

5.1. A keresztény hitre nevelés 5.1.1. Cél:

A családi nevelés folytatásaként, és azzal együttműködve, szeretetteljes légkörben, jó példával a hitre való nyitottságot sajátos légkörével biztosítsa a

29

gyermekeknek. Mindennek magva az öröm és a béke, a reménység, a bizalom, biztonság, szeretet és együttérzés, a segítőkészség és a hála. Mindez együtt teszi lehetővé annak megértetését a gyermekekkel, hogy minden mögött a Gondviselés áll.

Keresztény szellemiségével az óvoda csak megalapozza a hitre való készséget, valamint vallási élményeket nyújt. A természet rendjének felismerésében és sokirányú megtapasztalásában, a szépre, az értékekre való fogékonysággal vethet gyökeret a hit.

Hangsúlyt fektetünk az erkölcsi nevelésre, a keresztény emberi értékekre, kultúrára, hagyományok megismertetésére és megértetésére.

5.1.2. Feladat: Fontos a szeretetteljes légkör, hiszen pozitívan nevelni csak így lehet, a

gyermekben ez teremt biztonságot. Az óvodapedagógus igyekszik jó példával elől járni, ezzel is biztosítva a kisgyermekek emberi méltóságát és jogait.

A hitre, lelki gazdagodásra nevelés, egy folyamat, mely figyelembe veszi a gyermek lelki, értelmi, fizikai és közösségi fejlődésének fokozatait.

5.1.3. A tevékenység megszervezése:

Főbb szempontok: Isten szeretetére nevelés. Hazaszeretetre nevelés. Szép magyar beszéd és keresztény viselkedés elsajátítása. Érzelmi nevelés: vallásos énekek segítségévelA szülők figyelmének a közösségi élet felé irányítása, a családközösség kiteljesítése érdekében. Alapvető keresztény hitismeretek nyújtása. Isten szeretetére nevelés saját példán át, kezdettől, egész nap és minden dolgozó által.

A keresztény szellemiségű pedagógiai munka akkor eredményes, ha sikerül tudatosítani a gyermekekben azt, hogy Istenhez kapcsolódik az ember minden cselekedete (a jóság, a szeretet, a barátság, a felnőttek tisztelete), erkölcsi szempontból nem létezik semleges tett.

A keresztény nevelés az alábbiakban nyilvánul meg:

Csodálkozás, rácsodálkozás

A különböző tevékenységek során a természet szépségeire, a Teremtő nagyságára, jóságára, okosságára, a rejtett titkokra (mint a magba, tojásba zárt élet...) irányul a gyermekek figyelme. Ezáltal megtanulnak a gyermekek örvendezni.

Megfigyelés, megfogalmazás

A víz, a tűz, levegő titkát, a fény, a meleg szükségességét, a sötétség-világosság, hideg-meleg, a tűz és levegő összetartozását.

30

A csend hangjait. A szeretet sokféleségét, a lelki szépséget. Az öröm és szomorúság gesztusait, mimikáját.

Átélés, tudatosítás

Az évszakok, az ünnepek adta örömöket. A türelem, a segítségadás, az ajándékozás, a megbocsátás örömeit. A titoktartás, a kitartás, a meglepetés készítésének izgalmát. Saját létezésemet.Az elmúlás gondolata mellett a keresztény reménység tudatosítását. Az élet értelmét, az élet erejét.

Mások, kisebbek, ügyetlenebbek, ügyesebbek, öregek, betegek, fogyatékkal élők tolerálását, elfogadását.

Köszönet és hála

Magamért, szüleimért, barátaimért. A kapott örömökért, a teremtett világért. A kapott, velünk született készségekért, elsajátított képességekért. Egészségünkért, gyógyulásokért. Istennek tetsző magatartásért, a jóra való törekvésért, egymásra figyelésért, vigasztalásért, segítségadásért. Imádságért, Istenre figyelésért.

5.1.4. A fejlődés várható eredményei

Az óvoda megismerteti a gyermekeket a Szentírás számukra érthető kinyilatkoztatásaival, amelyek alapvető erkölcsi normákat tartalmaznak, mintát adnak a szeretet gyakorlására. A történetek megértését segítik a bábozás és dramatikus játék átélési lehetőségei.

A gyermekek megtanulnak néhány rövid imát, fohászt, vallásos éneket. Példát kapnak kérések, imádságok saját szavakkal történő megfogalmazására.

Gyakorolják a liturgiához kapcsolódó szokásokat, tárgyak szimbolikus értelmét.

Megtanulják kéréseik, imádságait saját szavakkal való megfogalmazását.

Az óvónők életpéldája által megkapják a keresztény hit alapvető ismereteit.

Környezetüket a családban, az óvodában olyanná alakítani, ami építőleg hat lelki életükre, szellemi fejlődésükre.

Tudják a másik javát is szolgálni: az odafigyelés, az ajándékozó szeretet, a megbocsátás és a bocsánatkérés gyakorlása által.

31

5.2. Játék

5.2.1.Cél: Örömmel és bátran válogassanak játékeszközök és tevékenységek között.

Váljanak képessé játéktevékenységük kezdeményezésére, megszervezésére.

Szívesen játszanak társaikkal, legyenek képesek a szerepek elosztására és a szabályok felállítására.

Tartsák tiszteletben társaik magányos játékra való igényét.

Sajátítsák el a gyerekek az iskolába lépéshez szükséges közösségi magatartási formákat.

5. 2.2. Feladat: Nyugodt légkört biztosítunk az elmélyült játék feltételeinek

megteremtésére.

A napirenden belül elegendő időt és helyet nyújtunk a játék számára.

A játékhoz szükséges eszközöket folyamatosan biztosítjuk.

Ötleteket, lehetőségeket, helyzeteket teremtünk a sokszínű játék kialakulásához.

Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználásával hozzájárulunk kreativitásuk fejlesztéséhez, erősítéséhez.

A játék közbeni spontán ismeretszerzés, a gyermek gondolkodásának, értelmi képességeik fejlődését segíti elő.

A már kialakult játék folyamatban a felnőtt bevonható társ marad illetve szükség esetén segítővé válik.

A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának kielégítésére lehetőséget adunk, olyan szituációk megteremtésével, ahol megismerheti a felfedezés, kutatás örömeit.

A gyermekek önállóságát, figyelmét, kitartását, pontosságát, feladat tudatát fejlesztjük, a játék során a pozitív érzelmi attitűdök kialakítása, erősítése a célunk.

Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtunk segítséget a gyermekeknek, mely során a gyerekek saját teljesítőképességüket is megismerhetik.

32

A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelően lehetőséget adunk megismerési vágyuk kielégítésére olyan szituációk megteremtésével ahol megismerhetik a felfedezés és kutatás eredményeit.

5.2.3. A tevékenység megszervezése:

A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról sőt a világegyetem egészéről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé.

A játék az óvodáskorú gyermek alapvető és legfőbb tevékenysége. A játékban fejlődnek ki azok a sajátosságok, amelyek később a játékon kívüli magatartásában is jellemzők lesznek. Fejleszti a mozgását, értelmi képességeit, kreativitását, társas kapcsolatait. A játékban közelivé és elfogadhatóvá válnak a viselkedési szabályok.

A játék zavartalanságát a rugalmas napirend is biztosítja. Vegyes életkorú csoportban más a gyerekek játéktevékenysége, más a játék és eszközigénye is. A gyermekek játékfejlődéséhez óvodánk biztosítja a nyugodt, biztonságos légkört (játéksarkok), elegendő időt és helyet. Együtt játszunk a gyerekekkel, akik szabadon választhatják meg játékeszközeiket, segítünk, hogy fejlettségi szintjüknek megfelelően tevékenykedhessenek. Utánozható mintát adunk a játékhoz, de direkt módon nem befolyásoljuk a játék alakulását. Kiemelt figyelemmel követjük a gyermek problémamegoldását, konfliktuskezelését, egyéni ötleteinek megvalósítását. Szükséges, hogy a gyermek kifejezhesse a társas érintkezés során kialakult negatív érzelmeit is, de meg kell tanítani ennek helyes módjára. A cél nem az akarat tekintélyelvűségen alapuló érvényesítése, hanem a gyermek személyes erkölcsének megalapozása.

A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai eléréshez. Az óvodapedagógus tudatossága természetesen sohasem irányulhat a gyermekre, hiszen kitalált és erőltetett úgynevezett „játékos módszerekkel” nem helyettesíthető a gyermeki tevékenység.

A gyermeki tevékenységet – különösen a játékban – nem szabad szűken értelmeznünk. A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy nemcsak a

33

tárgyi manuális, vagy mozgásos kapcsolat tevékenységeket ismerjük el, hanem a „szellemi alkotást” is tevékenységként fogjuk fel a játék során.

A szimbolikus játék során a gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék szereplőit és bármilyen eszközzel vagy tárggyal helyettesíti azokat. Minden gyermeki tevékenység – beleértve a játékot is - felosztható spontán és az óvodapedagógus által irányított tevékenységre. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek, tárgyi lehetőségek megteremtését, melyeknek hatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul.

Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében és szükség esetén indirekt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet; az, amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. A játéktevékenységhez szükséges feltételeket, ötleteket és eszközöket azonban az óvodapedagógusnak kell biztosítania. Külön szót érdemel az élmények szerepe a gyermek játékában. Az élmény, legyen az a gyermek egyéni élménye, melyet a családból, a környezetből hoz az óvodás, vagy legyen az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli jelentőséggel bír az életre való felkészítés folyamatában. A különböző szituációk megteremtése, az élménynyújtás, az óvónő tudatos, átgondolt munkáját feltételezi. Indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen a gyermek spontán élményszerzése éppen olyan fontos, mint a pedagógus által irányított, megtervezett. A lényeg, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék meg.

A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége, olyan lehetőséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztése érdekében. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elősegítheti.

5.2.4. A fejlődés várható eredményei:

Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolását.

Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz.

Önállóak a játék előzetes, közös tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában.

A játék során létrehozott eszközt felhasználják más tevékenységeikben.

34

Játékhelyzetekben újraalkotják a felnőttek tevékenységét.

Kedves játékszereiket is át tudják adni bizonyos játékszituációkban a társaiknak.

Szívesen vesznek részt a szabályjátékokban, egészséges versengés jellemzi őket: vereséget, győzelmet elfogadják.

Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok.

5.3. Vers, mese

5.3.1. Cél:

Örömmel hallgassanak népi és klasszikus, kortárs, értékes modern mesét, verset, elbeszéléseket.

Alakuljon irodalmi érdeklődésük és fejlődjön ízlésviláguk.

Saját vers és mesealkotásukon keresztül feloldják szorongásaikat, félelmeiket.

Irodalmi tapasztalataikat alkalmazzák konfliktusaik megoldására, indulataik kezelésére.

Örömmel vegyenek részt mondókák, mesék, versek felidézésében, újraalkotásában, ezeket mozgással, ábrázolással is juttassák kifejezésre.

5.3.2. Feladat: Oldott légkört és együttlétet biztosítunk

Naponta megragadjuk azokat az alkalmakat, amikor a gyermekek mesélhetnek, verselhetnek.

Spontán és kötetlen kezdeményezésekkel szervezzük irodalmi tevékenységeinket.

Könyvvel és anélkül mesélünk, verselünk, gesztusainkkal, mimikánkkal, a szöveg hangsúlyozásával életszerűvé, élvezetessé tesszük a közölteket.

Az irodalmi anyagot gyakran ismételgetjük, lehetőség szerint ábrázolással, mozgással és énekkel kísérve.

Kezdeményezzük, hogy otthon is rendszeresen verseljenek, meséljenek.

Felhasználjuk ezeket az alkalmakat a gyerekek erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődésére és fejlesztésére.

35

5.3.3. A tevékenység megszervezése:

Nem szükséges foglalkozási kereteken belül maradni, hiszen minden nap mesélünk az óvodában. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés vagy az elalvás előtti mese között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején. A lényeg csupán az, hogy minden nap meséljünk valamilyen formában, reggel vagy délben, elalvás előtt vagy délután. Teremtsünk lehetőséget a gyermekek önálló szöveg- és mesemondásához.

Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások, erre legyünk tekintettel. Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak a bábozás és a dramatizálás. Mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. Az irodalmi élmények feldolgozását segítsük elő különböző eszközök, anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosításával.

5.3.4. A fejlődés várható eredményei:

Játék közben oda illő szövegeket, rigmusokat mondogatnak.

Tudnak 8-10-12 mondókát, 6-8 verset.

Szeretik a tréfás és tündérmeséket, verseket és a modern, kortárs, klasszikus irodalmi műveket.

Pihenés előtt szívesen hallgatnak folytatásos mesét.

A kedvelt mesehőseikkel megtörtént dolgokat beleviszik játékukba. Meséket dramatizálnak, báboznak, lerajzolnak egy-egy meserészletet.

5.4. Ének-zene

5.4.1. Cél:

A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. zenei képességeit.

A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozza zenei anyanyelvüket, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat és zenei kreativitásukat.

A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása.

36

A gyerekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, népi gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal, ölbeli játékokkal, énekes játékokkal.

Közösségi élmények nyújtása énekes játékokon, közös zenéléseken keresztül.

5.4.2. Feladat:

A zenei fejlődéshez alapvető feladat a gátlások feloldása mellett, hogy örömet nyújtsunk a gyerekeknek és formáljuk zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat.

A felhasznált zenei anyagokat igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelően válogatjuk.

Fontos, hogy a gyerekek örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan énekeljenek. A megfelelő légkört biztosítjuk az érzelmi motiváltsághoz.

5.4.3. A tevékenység megszervezése:

Az óvodai ének-zene nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A kortárs művészeti alkotások, a magyar népdalok világa ma is élő és felhasználható. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyerekekkel.

Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, ölbeli játékok vagy körjátékok játszására. A komplex foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermek ismereteit és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira építünk. Ezzel biztosítjuk a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozását, a néphagyományőrzést és az ének-zenei nevelés színvonalának megőrzését.

5.4.4. A fejlődés várható eredményei: Élvezettel hallgat zenét.

Tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.

Tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni.

Tud dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni

Tud társaival térformákat alakítani.

37

A különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt, egyöntetűen, esztétikusan végzi.

Tud élvezettel irányítás nélkül néhány dalos játékot.

Felismeri a halk-hangost, és tud halkan, hangosan énekelni, beszélni.

Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudja mindkettőt mozgással, járással, tapssal a dalból kiemelni.

Megbeszélés, vagy egyéni ötletek alapján az éneklést ütőhangszerekkel tudja kísérni.

5.5.Rajzolás, mintázás, kézimunka

5.5.1 Cél:

A gyermek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése.

A gyermekek tér- forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.

Az alkotás örömének megtapasztaltatása.

Az íráshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása.

5.5.2. Feladat:

Spontán ábrázolás támogatása, kötetlen kezdeményezések szervezése.

Megfigyelési, tapasztalatszerzési élmények biztosítása.

Feltételek folyamatos biztosítása: / hely, idő, eszközök/.

Esztétikus környezet biztosítása.

Technikák megismertetése.

Eszközhasználat megismertetése.

Anyagok megismertetése.

Műalkotások megismertetése.

5.5. 3. A tevékenységek megszervezése:

Állandó helyet biztosítunk az ábrázolás azon eszközeinek, amelyeket a gyermekek a nap folyamán bármikor balesetmentesen használhatnak. Rendszeresen és 38

szívesen végzünk a gyermekek előtt, vagy velük együtt ábrázoló-tevékenységet. Játékidőben elsősorban kiegészítő eszközök készítésére ösztönzünk, de támogatjuk a játékból kihúzódó gyermekek ábrázolótevékenységét is.

Kötetlen foglalkozáson mikrocsoportos forma keretében ajánlunk a gyermekeknek ábrázoló-feladatokat. A kezdeményezés általában az anyagok és eszközök előkészítésével kezdődik, amelybe bevonjuk a nem játszó gyermekeket is, ezzel motiválva. Arra törekszünk, hogy kis csoportban minden gyermeknek megfelelő eszköz és óvónői figyelem, idő és hely jusson. Maga a tevékenység a fontos valamint az igény kialakulása az alkotásra és az önkifejezésre. A gyermekek alkotásait megjelöljük.

Sokféle anyaggal és eszközzel dolgozunk: rajzolunk, festünk , ragasztunk, nyirkálunk a papírból és textilből. Alkotunk a természetben található anyagokból, falevélből, tojáshéjból, fakéregből, kavicsokból, s minden olyan anyagból, amelyet tudásunk és fantáziánk szerint alkalmazni lehet és tudunk. A nevelési területek komplexitására törekszünk, a természetben talált és gyűjtögetett anyagok felhasználásával hozunk létre alkotásokat, s általában arra nevelünk, hogy a gyermekek meglássák, hogy miből mit lehet létrehozni, mi mire hasonlít, miben mit lehet meglátni, vagy belelátni. A gyermekek fantáziáját, egyéni kifejezőképességét fejlesztjük, az általunk elképzelt konkrét produktum nem korlátozhatja a gyermekek egyéni teljesítményét és fantáziáját. Énekelgetünk, mondókázgatunk az alkotó tevékenység közben, mert ez a komplexitás alapja, s a jó, oldott légkör kifejezője. Alkalmat adunk a társak alkotásának megnézésére, a produktumok egymás közötti megbeszélésére.

5. 5. 4. A fejlődés várható eredménye: Örömmel, saját kezdeményezésre ábrázol.

Képalkotásban kifejezi élményeit.

Képes a téralakításra- térbeli viszonyokat felismeri.

Változatos technikákat ismer, és alkalmaz.

Képes közös ábrázoló tevékenységre.

Felismerhető részjegyekkel ábrázol embert.

Változatosan használja a színeket, amelyeket meg is nevez.

Létrehoz kiegészítő játékeszközöket.

Díszítőmunkát végez.

Szívesen nézeget népi és műalkotásokat.

39

5.6. Mozgás

5.6.1. Cél:

Motoros képességek fejlesztése: kondicionális, koordinációs képességek fejlesztése, ízületi mozgékonyság és hajlékonyság.

Fejlődjön a gyermekek természetes mozgása: járás, csúszás, mászás, futás, ugrás, dobás, támasztás, függés, egyensúlyozás;

Ismerjék meg a gimnasztikát, néhány talajtorna elemet, labdagyakorlatokat és a sokszínű, változatos testnevelési játékokat;

Mozgásuk legyen összerendezettebb, biztonságosabb, fejlődjön tér- és időbeli tájékozottságuk, figyeljenek önmagukra és a társaikra.

5.6.2. Feladat:

Legyen lehetőségük a gyermekeknek sokoldalú mozgástapasztalat szerzésére teremben és szabad levegőn eszközökkel és anélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján.

Folyamatosan fejlődjön a gyermekek mozgása és egyensúlyérzéke.

A kéz finommozgásainak fejlesztésére nyújtsunk változatos lehetőségeket.

Segítsük elő a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását.

5.6.3. A tevékenység megszervezése:

A 3-7 éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi testnevelés nélkül. Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A mozgásfejlesztéshez tehát hozzátartozik, hogy minden nap lehetőséget biztosítunk a mozgásra.

Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás. A gyermekek napirendjét úgy állítottuk össze, hogy azzal elkerüljük az egyoldalú terhelést és lehetőleg felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel együtt járó tevékenységeket. A mozgás és pihenés egyensúlyának biztosításával sikerülhet a gyermekek egyoldalú igénybevételét elkerülnünk.

40

Az egészséges életmód szokásainak megalapozását óvodáskorban kell elkezdenünk. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését, melynek egyre magasabb szintje előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának, ezáltal a mozgásműveltség fejlődésének.

A természet erőivel – napfény, levegő, víz – történő edzés kedvező hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni, ezért a mindennapi testnevelést lehetőleg a szabadban célszerű tartani. Az intenzív, változatos gyakorláshoz megfelelő helyre és eszközre van szükségünk. A jó eredmény eléréséhez az optimális tárgyi feltételek biztosításán túl azonban az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése is elengedhetetlen. A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag mindennapos testnevelés nem csak a kondicionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is.

5.6.4. A fejlődés várható eredményei:

Képes babzsákkal a fején egyensúlyozó járásra vízszintes padon;

Tud rövidebb távon egyenletes iramban futni;

Versenyjátékokban betartja a szabályokat;

Tud ütemtartással járni;

Tud helyben labdát vezetni;

Tud egykezes felső dobással célba dobni;

Tud gurulóátfordulást végrehajtani előre

Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban;

Tud néhány mozgásos játékot, (futó, fogó játék) irányítás nélkül játszani;

Tud térben tájékozódni, ismeri a téri irányokat

5.7.Külső világ tevékeny megismerése

5.7.1.Cél:

A gyermekek ismerjék meg, szerezzenek tapasztalatokat, szűkebb és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezetükről és azok egymáshoz való viszonyáról.

Alapvető összefüggéseket ismerjenek fel.

A természet megóvása, védelme váljék igényükké.

41

A gyerekek képesek legyenek önálló véleményalkotásra, fejlesszük döntési képességüket, melyeket kortárskapcsolataikban és környezetük alakításában alkalmazni tudnak.

Ismerjék és szeressék szülőföldjüket, szűkebb és tágabb lakóhelyüket, legyenek tisztában a család fogalmával, az óvodai és népi hagyományokkal.

A környezet megismerése során tevékenységeikben alkalmazzák a különböző matematikával kapcsolatos ismereteket.

A minket körülvevő világ mennyiségi, formai kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, tapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva.

A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása.

A logikus gondolkodás megalapozása.

5.7.2. Feladat:

Olyan feltételeket teremtünk meg, amelyek lehetővé teszik a minél több tapasztalat szerzését a természetben.

Tudatosan törekszünk arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükből, spontán vagy szervezett formában.

Biztosítunk minden eszközt és lehetőséget a gyermekek természetben való folyamatos tevékenykedtetéséhez.

A természet iránti érdeklődésüket felkeltjük, fenntartjuk, elmélyítjük.

A gyerekeket rávezetjük a természetben végbemenő egyszerű változások okaira.

A gyerekek meglévő ismereteire alapozva, lehetőséget adunk, hogy az alkalmi és folyamatos megfigyelés, gyűjtés, egyszerű kísérlet alkalmával minél több érzékszerv bevonásával juthassanak tapasztalatokhoz.

5.7.3. A tevékenység megszervezése:

Ez a komplex foglalkozás, szeretné egységben megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető. Nem vagyunk hívei a szétszabdalt, szeletelt foglalkozásoknak, mert azok nem képesek az életben megmutatkozó sokszínűség mellett az összefüggések feltárására.

42

Célunk az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy a világot megismerjék és megértsék a maga egészében. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket. Azt erősítjük meg bennük, hogy milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozások lehetőség szerint a szabadba zajlanak. Legfontosabb feladatunk megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségeire. Ez képezi majd az alapját a később kialakuló természetszeretetnek. A séták, kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében vagy az élősarokban végzett tevékenységek tanulási, tapasztalási lehetőséget kínálnak a gyermeknek. Az önálló és csoportos megfigyelések révén értékes tapasztalatokhoz juthat a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről. Már az óvodában fel lehet és fel kell készítenünk a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk.

A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé.

A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetése rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése.

A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonzatai, formái természetes napi szituációkban megfigyelhetők.

Tevékenykedés közben a megismerő képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék és szabadidőben folyamatosan létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére.

5.7.4. A fejlődés várható eredményei:

Ismerik lakásuk címét, szüleik foglalkozását.

Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, felismerik a napszakokat, különbséget tesznek az évszakok között, megfigyelik az évszakok és élőlények egymásra gyakorolt hatását, az általuk ismert állatokat különböző szempontok szerint csoportosítják, ismereteik kibővülnek az ember munkájáról.

Ismerik a környezetükben lévő néhány intézmény (bölcsőde, iskola, orvosi rendelő, posta) rendeltetését.

43

Szívesen vesznek részt a matematikai jellegű tevékenységekben.

Rendelkeznek a 10-es számkörben kialakult mennyiségfogalommal, képesek gondolkodási műveletek cselekvő végrehajtására.

Matematikai jellegű helyzetről, problémáról szabadon elmondják saját gondolataikat.

Téri tájékozódó képességük kialakult, ismerik a jobb, bal irányt.

5.8. Munka jellegű tevékenységek

5. 8. 1. Cél: Azoknak a készségeknek az alakítása, amelyek a társas együttéléshez

nélkülözhetetlenek.

Aktív, alkotó életforma megalapozása, melyben az egyéni és közösségi hatások egyaránt érvényesülnek.

5. 8. 2. Feladat: Az óvoda a munkára nevelés folyamatában is a családi nevelést kiegészítő

szerepet erősíti.

Óvodába lépéskor megismerjük a gyerekek önkiszolgálási szintjét.

Lehetőséget termetünk a gyermeknek, hogy minden olyan munkát maguk végezzenek, amelyre képesek, s ami nem jelenti baleset, egészségkárosodás, sérülés forrását.

Munka fajtánként, a gyermekek egyéni képességeik, teherbírásuk alapján differenciált feladatadást biztosítunk.

Biztosítjuk a különböző munkafajtákhoz szükséges gyermekméretű, megfelelő minőségű, ép eszközöket.

A csoportos munka lehetőséget ad, hogy a gyermekek maguk szervezzék meg és osszák el a részfeladatokat, s közben alkalmazkodjanak egymáshoz.

5. 8. 3. A tevékenységek megszervezése:Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munka jellegű tevékenységek lehetőségeinek a kiaknázását. A munka jellegű tevékenységek a gyermek két fő tevékenységével, a játékkal és a mozgással együtt jelennek meg. A gyermek játékként éli át, először magáért a tevékenység öröméért végzi, akárcsak a játékot. A munka a személyiségfejlesztés másfajt lehetőségét teremti meg. Pozitív tapasztalataival kedvező attitűdöket alakít ki. Munkavégzés közben nemcsak a gyermek testi képességei, mozgása fejlődik, de a megismerés folyamatával párhuzamosan értelmi képességei és alapvető erkölcsi tulajdonságai is alakulnak (fegyelmezettség, kitartás, türelem, kötelezettségvállalás stb.). Az egyén és a közösség együttműködésében jön

44

létre, közben a gyermek képet kap arról, mi az amit egyedül is képes elvégezni, kihez fordulhat segítségért, kinek az együttműködésére számíthat.

Az első feladat olyan munkalehetőségek biztosítása, ami a gyermek számára elfogadható. Ezen kívül igen nagy fontosságú, hogy a munkavégzés során biztosítsuk a teljes önállóságot. A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható és sohasem a gyermekre kényszerített feladat legyen. Váljon a csoport számára magától értetődő és természetes dologgá, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges és mindenki a kedvének, egyéniségének, képességének megfelelő munkát végezheti. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés ne időközönkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. A munkafajták közül ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy a jelentősége. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt – testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása – a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan elvégezni. A munka megosztása során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyerekek megtanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. Pontosan oly módon, mint amikor a szerepjáték megkezdése előtt elosztják egymás között a szerepeket. A nagyfokú önállóság és a döntési helyzetek, döntési képességek gyakorlásának lehetőségei együtt szolgálják a gyermekek életre való felkészítését. Fontosnak tartjuk tehát az óvodában az élősarok kialakítását és kerti munka megvalósítását, mert a nevelésben játszott szerepén túl a természet, a környezet és az ember kölcsönhatásának megtapasztalására igen nagy lehetőséget nyújt a gyermekcsoport valamennyi tagjának. Tavasztól őszig lehet tevékenykedni a kertben és közben rengeteg tapasztalatot, ismeretet szereznek a gyermekek. Nagyon fontos, hogy a munkavégzéshez elegendőmennyiségben és megfelelő minőségben legyen a gyermekcsoport felszerelve a szükséges eszközökkel, szerszámokkal és azok bármikor hozzáférhető módon, szabadon, a gyermekek rendelkezésére álljanak.

5.8.4. A fejlődés várható eredménye:

Szívesen vállal egyéni megbízatásokat.

A tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében segédkezik, majd a helyükre gondosan visszateszi azokat.

Részt vesz a kerti munkákban.

Az étkezőasztalt pontosan és esztétikusan megteríti.

Étkezés után segít az evőeszközök elrakodásában.

Aktívan részt vesz a teremrendezésben, ágyazásban.

45

Szívesen végez munka jellegű tevékenységeket.

Önállóan, örömmel, igényesen végzi feladatát.

A munkavégzéshez szükséges eszközöket önállóan használja.

Ügyel saját személye és környezete rendjére, tisztaságára.

5.9. Tevékenységekben megvalósuló tanulás

5.9.1. Cél:

Az óvodás gyerek kompetenciájának fejlesztése.

Képességeinek fejlesztése, világképének alakítása, mely óvodás korban a megfigyelés, az emlékezetbe vésés és a felidézés gyakorlati tevékenységével fejlődik.

A gyermek cselekvő aktivitásának, a közvetlen, a sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

5.9.2. Feladat:

Az ismeretszerzés folyamatát az óvodapedagógus a gyermek érzelmi beállítottságára, megismerési vágyára, önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítsa, nagy hangsúlyt fektetve a motivációra.

Nyújtson lehetőséget az óvodapedagógus arra, hogy megfelelő körülmények között a gyermek maga találhassa ki a probléma megoldását.

Elsődlegesen a gyermek már meglévő tapasztalataira kell építeni s ezeket kell bővíteni, gyarapítani.

A tanulás formái az óvodában:

Az utánzásos, minta-és modellkövetéses magatartás és viselkedés tanulás

Spontán játékos tapasztalatszerzés

A cselekvéses tanulás

A gyermeki kérdésekre válaszokra épülő ismeretszerzés

Irányított megfigyelések, tapasztalatszerzések, felfedezések

A gyakorlati problémamegoldás

A gyermek személyiségének kibontakozását tanulás során személyre szabott pozitív értékeléssel kell segíteni.

46

5.9.3. A tevékenység megszervezése:

A játék a legfontosabb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyermek életében, mert benne minden tanulási tartalom: ismeret, jártasság, készség megjelenik.

Óvodánkban a tanulás alapvetően életszerű és érzelmi megközelítésű, egyéni tapasztalatszerzésen, élménygyűjtésen alapul. Szabad alkotásokkal, logikai konstrukciókkal, rengeteg mozgáslehetőséggel valósul meg, segítve önkifejezésük, tudásvágyuk, és személyiségük természetes fejlődését. Személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük a gyermek személyiségének kibontakozását.

Kedvező helyzeteket és kereteket teremtünk arra, hogy az érdeklődésüket

felkeltsük és fenntartsuk eszközökkel, könyvekkel, kirándulásokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel, érzelmi motivációkkal.

Helyt adunk a gyermeki megismerésben a világ felfedezésére, kíváncsiságuk, közlésvágyuk kielégítésére a tervezett hagyományos anyagon túl is.

Ötéves korig a tanulás kötetlen formában történik. A kötetlenség egyéni vagy mikrocsoportos tevékenységet jelent, amelyben a gyermekek öntevékenyen részt vesznek, az óvodapedagógus azonban tudatosan tervez. A tervezett témakörök feldolgozása nap, mint nap folyamatosan, játékosan, a játékidőben történik. Minden hónap más és más témakör körül forog: évszak, közlekedés, testünk, ünnepek.

5.9.4. A fejlődés várható eredménye:

Tanulás hatására fejlődik:

A gyermek egész személyisége

értelmi képessége

nyelvi kommunikációs képessége

érzelmi és szociális tulajdonsága

magatartása

tapasztalatai rendeződnek, bővülnek ismeretei

pontosabbá válik érzékelése, megfigyelési képessége

tartósabb lesz figyelme, emlékezete

gazdagodik fantáziája

47

képessé válik a problémák felismerésére és megoldására

6. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

6.1. Az óvodába lépés feltételei

Az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.

Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik.

Az óvoda a gyermek három éves korától ellátja- a gyermekek védelméről szóló és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint-, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is.

A gyermek – ha a törvény másként nem rendelkezik- abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.

Az óvoda nem helyettesítheti a családi nevelést, pusztán csak kiegészítheti azt. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, ezért elengedhetetlen az összhangban nevelés.

Az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik. Az újonnan érkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Az óvodába felvett gyerekek csoportba való elhelyezéséről az óvodavezető dönt a szülők és az óvodapedagógusok véleményének a figyelembevételével.

Az óvoda által használt kötelező nyomtatványok: Felvételi, előjegyzési napló- az óvodai jelentkezések időrendi sorrendjében a

jelentkezett gyermekek személyi adatait tartalmazza. Iskolások és Óvodások Egészségügyi Törzslapja- a szülő kitölteti a

gyermekorvossal és hozza magával első alkalommal az óvodába. Felvételi - és mulasztási napló Óvodai csoportnapló Óvodai törzskönyv Tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermek balesetről Nyilvántartás a tanuló – és gyermekbalesetről

A gyermek személyisége, viselkedése, kapcsolatai, érzelmi élete, szokásai elsősorban a családból hozott minta szerint formálódik. Az óvoda – ahol tudja – megerősíti e mintát. Ezért fontos, hogy az óvodát elsősorban azok a szülők válasszák, akik azonosulnak a keresztény világnézettel és az ebből adódó értékrenddel, szokásgyakorlattal.

Az érdeklődő szülő – a gyermekével együtt – belátogathat az óvodába, ismerkedhet az óvónőkkel, a dajkákkal, a gyermekekkel...

Családlátogatás alkalmával lehetőség nyílik a közelebbi ismerkedésre. Az óvónőnek már az óvodába lépést követően tájékozódnia kell a gyermek

fejlettségéről, esetleg miben mutat lemaradást.

48

A gyermek a játékában próbálja ki gondolkodását, ügyességét, kiélheti mozgásvágyát.

A játékban – a játékon keresztül a tanulásban – jól látható a már elért fejlettségi szint. A fejlődés egyes szintjei a személyiséglapokon kerülnek rögzítésre. A személyiséglapok használhatósága érdekében évről-évre módosítani, alakítani kell a rajta lévő adatokat, hogy azok valóban tükrözzék a gyermek fejlődését.

Az óvodai élet az iskolába lépésig több éves folyamat, amiben az óvodapedagógusnak figyelemmel kell kísérnie a gyermekek fejlődését. Fontos, hogy minden gyermek fejlődését önmaga képességeihez mérten a legjobban tudja segíteni az óvoda.

6.2. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: alakváltozás- testváltozás-fogváltozás összerendezett harmonikus mozgás fejlődik a mozgáskoordináció, a finommotorika mozgását, viselkedését-

testi szükségletei kielégítését- szándékosan irányítani képes tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek érzékelése, észlelése tovább differenciálódik megjelenik a szándékos bevésés és felidézés megjelenik a szándékos figyelem- tartalma, terjedelme-könnyebbé válik a

megosztása, átvitele kialakulóban van az elemi, fogalmi gondolkodás érthetően folyamatosan kommunikál, beszél, gondolkodik, érzelmeit mások

számára érezhető formába tudja kifejezni végigtudja hallgatni és megérti mások beszédét elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről ismeri a viselkedés alapvető szabályait elemi, mennyiségi ismeretei vannak szociálisan is éretté válik az iskolára egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni feladattudata kialakulóban van

6.3. Iskolaérettség jelei:

Testileg Lelkileg Szociálisan

Összerendezett, harmonikus mozgás

Elemi ismeretek önmagáról, környezetéről, és azok összefüggéseiről

Közösségi élet szabályainak betartása

Fejlett finommotorika (vonalvezetés, fűzés, varrás, gombolás, kötés, helyes

Tartós szándékos figyelem növekedése

Konfliktus kezelés képessége

49

ceruzafogás)

Teste arányosan fejlettEgyre nagyobb szerepet kap a

felidézésReális önértékelés

Mozgását, viselkedését, testi szükségleteit szándékosan irányítani tudja

Kudarctűrő képesség kialakulása

Képes együttműködésre, kapcsolatteremtésre

Alapvető magatartási formák és viselkedési formák ismerete

Kialakult szabálytudat, feladattudat

Kialakult kézdominancia Önállóság

Tiszta, folyamatos beszéd, kialakult beszédfegyelem

Önfegyelem

Téri észlelés, tájékozódás fejlettsége

Szükségletek késleltetése

Elemi, fogalmi gondolkodás kialakulása

50

Összefoglalva iskolába léphet az a gyermek, aki érdeklődő, kíváncsi, akar figyelni és tanulni, képes bizonyos ideig elmélyülten foglalkozni az önmaga által választott vagy a felnőttek által ajánlott dolgokkal; önállóan leleményesen oldja meg a helyzeteket;

ha figyelmesen hallgatja a mesét, ha képes a felnőttekkel és társaival nyíltan, szorongásmentesen beszélni; ha tud kompromisszumokat kötni; a társak és felnőttek törekvéseit megérti; jól utánoz; szeretne megfelelni környezete igényeinek. A gyermek megfelel az iskolakezdéshez szükséges testi, lelki és szociális kritériumoknak.

A nem harmonikusan fejlődő kisgyermeket Nevelési Tanácsadóba kell irányítani, a szakemberek véleményét és segítségét kérve az okok felderítésében, a további teendők kidolgozásában.

7. A nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Mozgásos játékok bordásfal tornapad tornaszivacs trambulin Greiswald tornaszer kislabda közepes labda nagylabda műanyag félgömb lépegető ugrálólabda egyensúlyozó fa kúp ugrálókötél kicsi műanyag karika nagy műanyag karika színes szalagok babzsákok

Építő -, és konstruáló játékok lego készlet duplo készlet fa összeszerelő készlet műanyag barkácskészlet tüsi építő készlet mágneses összerakó fa vasútkészlet nagy műanyag dömper műanyag autó pótkocsival műanyag repülő műanyag kis járműkészlet natúr fakocka készlet

51

színes fakocka készlet műanyag autópálya készlet fa toronyépítő műanyag kocka (egymásba illeszthető) szerelőkészlet műanyag vár – építőelem

Logikai fejlesztőjátékok logikai készlet mágneses logikai készlet tájékozódás a térben puzzle maci öltöztető fa fűzögető fa domino műanyag domino kártya karikás toronyépítő célba dobó különféle fejlesztőjátékok társasjáték memóriakártya gyöngykészlet

Szerepjátékok babakocsi baba babaágy műanyag babaház orvosi táska vasaló vasalódeszka szártó edénykészlet bútorlapból készült babakonyha műanyag gyümölcskészlet ruhák szerepjátékhoz

Bábozás, dramatizálás ujjbáb felnőtt báb bábparaván bábtartó

Barkácsolás asztalterítők52

gyerekolló nagyolló balkezes olló Gyurma Festék Ragasztó Tempera

Udvari játékok 4db fa hinta 2db fa mászóka 2db fa libikóka 1db fa mókuskerék 2 db műanyag csúszda 1db faházikó 3 db fa rugós játék 2 db homokozó homokozójátékok 1 db műanyag babaházikó 10 db műanyag motor 2db fa asztal 4db fa pad 2db kosárlabda palánk

Énekes játékok eszközei triangulum csörgődob fémcsengő csörgő kasztanyetta xilofon metallofon ütős hangszerek gyermek szintetizátor ujjcintányér

Szakkönyvek, mesekönyvek Folyamatosan bővülő könyvállomány mesekönyvek módszertani segédkönyvek ünnepi alkalmakhoz kapcsolódó könyvek a hitre neveléshez szükséges könyvek növény- és állathatározók53

gyermekenciklopédiák, ismeretterjesztő könyvek

A környezet megismerését elősegítő eszközök nagyítók tükrök puzzle játékok(állatok, növények, évszakok) diaképvetítő és vetítővászon diapozitívek

Munka jellegű tevékenységekhez szükséges eszközök a naposi munkához rendelt eszközök gyerek méretű szerszámok (gereblyék, lombsöprűk)

Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök CD-s, kazettás magnó számítógép, fénymásoló, nyomtató, scenner televízió, videó, DVD – lejátszó fényképezőgép

8. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei

Aki nem tud ünnepelni, annak az életéből hiányzik valami, ami az embert emberré teszi. Az ünnep igen nagy jelentőségű az óvodáskorú gyermek lelki fejlődése szempontjából. Minden ünnepet az óvodapedagógusnak úgy kell ünnepelni az óvodában, hogy az mélyítse el az ünnep jelentőségét, mondanivalóját, mert csak így hagy maradandó nyomot a gyermek életében.

Minden ünnep- maga az élet, örvendezés és emlékezés a múltra, a jelen örömteli elfogadása és a boldog jövőbe pillantás. Szépséget, értelmet ad a hétköznapoknak. Azt, hogy mit jelent a felnőtt életében az ünnep, azt a gyermekkori ünneplések nagyban befolyásolják.

A közös tevékenység a gyermekek fejlődésének serkentője. A közös készölődések, tervezgetések, a holnap öröme távlatot jelenthet a gyermek számára. Az óvodában minden alkalmat célszerű megragadni az ünnepek, a hagyományok kialakítására. Az óvodai élet szokásai, hagyományai, ünnepi érzelmi átélésre, gazdagon motivált tevékenységre biztosítana lehetőséget.

Célját akkor éri el biztosan:

szervezésében a gyermekek is részt vesznek, koruknak megfelelő tevékenységgel

az óvoda mindennapjától eltérő szokásrendben történik

54

az esemény tartalmától függően, de lehetőleg minden esetben a szülők is aktívan közreműködjenek

az ünnepről és annak szervezési módjáról az érdekeltek közösen döntsenek

Ünnepi alkalmakról az óvodában különböző keretek között emlékeznek meg az óvónők az egyes gyermekcsoportokban. A megemlékezés történhet foglalkozásokon, alkalmi anyag feldolgozásával, házi- és nyilvános ünnepélyen. Házi ünnepélyen az óvoda minden egyes csoportja részt vesz és szerepel. Erre már 3-4- héttel előbb kell készülni az óvónőknek és a gyermekeknek, hogy a dalok, a táncok, a mesék, a versek is jól sikerüljenek.

Hasonló módon készülnek a felnőttek és a gyerekek az óvoda nyilvános ünnepélyeire is. Minden szereplés, előadás, műsor akkor jó, ha a gyermek örömét leli benne. Az ünnep fényét emeli a feldíszített óvoda és a gyermekcsoport, az ünneplőruha a gyerekeken és a felnőtteken egyaránt. A szokások, hagyományok, ünnepek akkor érik el fejlesztő hatásukat, ha nem jelentenek a szülők számára kínos terheket, a gyerekek számára pedig túlszabályozást.

Sikerkritériumok:

Az ünneplés folyamatát közös készölődések, tervezgetések előzik meg.

Minden csoport rendelkezik ünnepeihez, rendezvényeihez illeszkedő dalos, táncos, verses, mesés anyaggal.

Az ünnepi időszakban az óvónő minden alkalmat megragad, hogy elmélyítse az ünnep jelentőségét (foglakozások témájának megválasztásában, szabadidős tevékenységek keretében).

Az óvoda a hagyományainak kialakításában a vallásos nevelésre törekszik. Ezek a hagyományok a kereszténység elmélyítésében és a magyarságtudat alakításában jelentős szerepet játszanak.

Az ünnep tartalmától függően a szülők részt vesznek a szervezésben, és amennyiben szükséges a lebonyolításban is segédkeznek.

8.1.Liturgikus ünnepek, megemlékezések

A liturgikus év ünnepei, megemlékezései visszatérnek évről évre az óvoda életében. Megünneplési módjuk szokásrendet, hagyományt alakít ki.

Minden jeles napot egy hosszabb készület vezet be, amelyhez az óvónő a gyermek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosítja a változatos tevékenységet. A

55

hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát.

„Maga az ünnep külsőségeivel együtt sem lehet erőltetett, betanított forma, hanem vidám hangulatú, felszabadult, együttlét kell, hogy legyen!”

Adventi idő:

Advent – jelképek- koszorú, naptár készítése. Felkészülés a szeretet ünnepére. Önismeret fejlesztése, pozitív tulajdonságok erősítése, az egyén és a közösség kapcsolatának gazdagítása odaadó viselkedés által.

Mikulás:

Kedves, vidám, igazi gyermekünnep. Az ünnep igazi jelentésének, értelmének megismerése illetve megismertetése. Cél az önzetlen ajándékozásnak, a szeretetnek a kiemelése. A gyerekek megismerkednek Miklós püspök rövid életrajzával, melynek célja az örömszerzés. A Mikulás szerény ajándékot hoz minden gyermeknek- közös énekkel verssel viszonozzák, köszönik meg.

Karácsony:

A karácsonyra úgy lehet felkészülni, hogy megünnepeljük a négy adventi vasárnapot. Koszorú készítés, gyertyagyújtás, éneklés, beszélgetés a gyerekekkel az ünnepről, a tennivalókról. Ilyenkor a különböző tevékenységek jó alkalmat teremtenek a beszélgetésre, az élmények elmondására, a meghallgatásra. Karácsonyhoz közeledve az óvónő mondja el Jézus születésének történetét- lehet dramatizálni, betlehemes játék formájában előadni. Mindez elmélyíti a tartalmat, a mondanivalót és ugyanakkor nagy élményt is jelent a közös játék. Az előkészülethez tartozik a közös ének és verstanítás.

Nagyböjt-Húsvét:

A gyerekek nagyon szeretik és várják ezt az ünnepet is. Az óvodapedagógus elmondja a feltámadás történetét, érzékelteti a gyerekkel, hogy itt titokzatos előrelépés történt. Hangsúlyozza a tanítványok örömét, mert találkoztak a feltámadott Jézussal, azért olyan boldogok. Mindig a szeretetről ismerték fel Őt, ahogyan megszólította őket, ahogyan cselekedett velük. Húsvét óta ünnepeljük a vasárnapot, mert ez az Úr napja. Jézus szenvedését és keresztre feszítését röviden ismerteti az óvónő. Középpontban a feltámadás, az új élet kerül. Húsvéti énekek, versek tanulása, tanítása. A templomi tapasztalatok élmények megbeszélése. A tojás, mint a megújuló élet jelképe. Ágak hajtása, búza vetése, tojásfestés. Húsvéti locsolás.

Pünkösd:

56

Mennybemenetel után Jézus eltűnik a tanítványok szeme elől és Istenhez ment vissza. A feltámadt Jézus, mint ember, már nem sokáig jár a földön. A benne hívő, őt szerető emberek nem láthatták többé, de az első pünkösdtől kezdve szüntelenül érezték láthatatlan jelenlétét. Pünkösdtől kezdve nem földi emberként járt az emberekkel, lelkével a szívükbe költözött. Ettől lettek olyan bátrak, erősek, mások, mint pünkösd előtt voltak. Pünkösd az Egyház születésnapja, azé a közösségé, amelybe minden színű, vallású ember beletartozott, akik megkeresztelkedtek. Pünkösdölés, pünkösdi énekek, versek tanulása.

8.2.Óvodai ünnepek, népszokások, néphagyományok, hagyományok

Farsang:

Tél búcsúztató népszokás. Farsangi álarcok készítése, díszítése, jelmezekbe öltözés. Versek, játékok, dalok tanulása, tanítása. Tréfás mesék, versek, dalok hallgatása. Gyermekek részvétele teremdíszítésben, táncban, ügyességi játékokban.

Anyák napja:

Az édesanyák, a nagymamák köszöntése- a szeretet, a hála kifejezése. Versek, mesék, dalok tanulása, tanítása, ajándék készítése.

Évzáró:

Az év folyamán tanult versek, dalok, táncok, mesék csokorba gyűjtése, előadása. Lehetőleg minden gyermek egyforma mértékben szerepeljen. A műsor összeállításánál ügyelni kell a változatosságra.

Születés-és névnapok:

Névnapok a gyermek védőszentjének, rövid élettörténetének ismertetése, istenhez kapcsolódó élete. A gyermek találjon követendő példaképet benne. A névnapi köszöntés, a megajándékozás mellett így válhat keresztény szelleművé és kap tartalmat a legszebb szóbeli jókívánság: Isten éltessen! A felköszöntés csoportosan és egyénileg verssel, énekkel, mesével, jó kívánságokkal történik. Ajándékozás, - a társak megkínálása.

Az óvoda kirándulásai:

Az egyes évszakoknak megfelelően, az időjárás alakulását is figyelembe véve az óvodapedagógusok kirándulásokat szerveznek a csoportjuknak külön vagy mind a két csoport számára.

Lehetőségek az óvoda közvetlen és tágabb környezetében a következők:57

Deseda tó és környéke

Tokaji parkerdő

Szenna- Falumúzeum

Patca- Katica tanya

Bőszénfa- Szarvas rezervátum, Meseszálló

Sasrét- Erdei kisvasút

Kaposszentbenedek- Monostor

Pécs-Állatkert

Szigetvár és Siklós- Vár

Az óvoda és a család rendezvényei:

munkadélutánok

közös részvétel a templom búcsúnapján, az óvoda védőszentjének ünnepén

közös részvétel az óvodás szentmisén (havonta egy alkalommal)

gyermeknapi közös rendezvények, kirándulások

Az óvoda egyéb közös rendezvényei:

Liget Idősek Napközi otthonának rendszeres látogatása, kapcsolattartás (idősek hónapja, karácsony)

Kapcsolattartás a bölcsödével, közös játszóház szervezése

Kapcsolattartás a régiókkal: Tab, Szekszárd, Pécs

9. Gyermek - és ifjúságvédelem

Óvodai gyermekvédelmi munkánkat alapvetően az 1993. évi LXXIX. Tv. a Közoktatásról (módosítva, melléklete, - Adatvédelmi Tv.), az 1997. évi XXXI. Tv. a Gyermekek védelméről és a Gyámügyi igazgatásról (a Tv. módosítása), valamint a 11./1994. évi (jún. 8.) Miniszteri Rendelet határozza meg.

A gyermekvédelem fő célja:58

Hozzásegíteni a gyermeket az egészséges, értékes minőségi élethez Prevenció – megelőzni a gyermek veszélyeztetetté válását A kialakult, vagy kialakulóban levő problémákat időben felismerni, arra

megoldást találni

A gyermekvédelem feladata: A gyermeknek nyugodt, családias, szeretetteljes légkört, egészséges,

gondoskodást nyújtó környezetet, megkülönböztetés nélküli, hátrányokat kompenzálni képes óvodai napirendet és tevékenységet biztosítani, hozzájárulva az egészséges személyiségfejlődésükhöz.

Az óvodapedagógusnak olyan bizalommal, szeretettel átitatott kapcsolatot kell kialakítani a szülőkkel,a hol akár anyagi, akár lelki probléma esetén nem szégyen a meghallgatás, a segítség kérése. Az őszinte, nyalt kapcsolatban mindenki többet tehet a gyermekért.

Ha az óvodapedagógus olyan családdal kerül kapcsolatba csoportján belül, ahol a gyermek veszélyeztetettség alatt áll, a gyermekvédelmi felelős felelőssel kell felvenni a kapcsolatot.

A gyermekvédelmi felelős feladata: Segíti és összehangolja az óvodapedagógusok gyermekvédelmi

tevékenységét. Pedagógiai eszközökkel, tanácsadással segít a szülőknek, pedagógusoknak a

gyermekvédelemmel kapcsolatos problémáik megoldásában. Tájékoztatja a szülőket milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó

intézményeket kereshetnek fel. A gyermekvédelmi problémával küszködő gyermekek szüleit igyekszik

megnyerni, együttműködésre ösztönözni. Anyagi veszélyeztetettség esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezető

indítson eljárást a gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. Felhívja a szülők figyelmét az igénybe vehető támogatásokra. Nevelési év elején nyilvántartásba veszi a hátrányos, veszélyeztetett, sajátos

nevelési igényű, többgyermekes, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket. Szükség szerint a rászoruló családoknak gyűjtést szervez (pl. ruha, tartós

élelem). Balesetmegelőzés csoportonként bent és az udvaron. Családlátogatást tesz a csoportok óvodapedagógusaival együtt és

jegyzőkönyvet készít.10. Az óvoda speciális szolgáltatásai

Az óvoda heti egy alkalommal az óvoda mindkét csoportjában a középső és nagycsoportos gyerekek részére angol nyelvtanulási lehetőséget biztosít, játékba integráltan. Ez a nyelvtanulás ingyenes és a nyelvvizsgával rendelkező óvodapedagógusunk végzi.

Hitre nevelés

59

Logopédiai foglalkozás, tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarokkal küszködő gyermekek komplex fejlesztése- heti két órában.

10.1. Etnikai kisebbség:

Az Alapprogram a gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik.

Az óvoda nevelési elveiből adódik, hogy nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermeket mindig szeretettel fogad, ha a szülő gyermekét a keresztény értékrend szerint kívánja nevelni. Azonban ilyen esetben az óvodának nem áll módjában az anyanyelven történő foglalkoztatás biztosítása.

Az esetleges szociális hátrányok megszüntetésére, enyhítésére az óvoda – a különböző szociális szervezetekkel karöltve – igyekszik minden tőle telhetőt megtenni.

Nemzeti, etnikai kisebbségű gyermek az óvoda egyik csoportjában sem található. A kisebbség nyelvét az óvodában dolgozó felnőttek nem beszélik. Amennyiben az óvodánkba ilyen gyermek vagy gyermekek bekerülnének, úgy az óvodai nevelésünk kiegészülne a kisebbségi hagyományok, szokások továbbörökítésére és a kisebbségi identitás megalapozására és fejlesztésére.

10.2. Sajátos nevelési igényű gyermek:

Az óvoda szeretettel fogadja a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermeket lehetőségeinek megfelelően, amennyiben a szülők egyetértenek a keresztény szellemiségű neveléssel és a gyermek beilleszkedik az óvodai csoportba. Óvodánkban sajátos nevelési igényű gyermek nem található, amennyiben ez megváltozna, óvodánknak biztosítani kell, hogy a gyermek vagy gyerekek részt tudjanak venni az óvodai nevelésben. Szükség esetén fel tudjuk venni a kapcsolatot a városban működő Bárczi Gusztáv Kisegítő Általános Iskolával és a nevelőmunkánkat segítő szakemberekkel.

60

Az integrált nevelés keretében, megfelelő szakember alkalmazásával, tárgyi eszközökkel és a Nevelési Tanácsadóval együttműködve biztosítaná óvodánk a gyermekek optimális fejlődését.

A Közoktatási Törvény biztosítja, hogy minden gyermek megkapja születése pillanatától azt a támogató segítséget, amely elősegíti egészséges személyiségének fejlődését. Óvodánk szeretettel fogadja a sajátos nevelési igényű gyermekeket is. Az SNI gyermekek óvodai nevelése a többi gyermekkel együtt, azonos csoportban, integrált formában történne. Intézményünk nyitott, elfogadó, szeretetteljes környezet, ahol szabadon, játékosan, örömmel tevékenykedhetnek a gyermekek, akiket önmagukért szeretünk. Ezen gyermekek fejlődési tempója lassúbb, mint a problémamentesen fejlődő gyermeké, ezért a családokkal szorosan együttműködve figyelembe vennénk ezeknek a gyermekeknek a speciális nevelési szükségleteit, így az óvodai nevelőmunkánkat tudatosan egyénre szabottan terveznénk. A tárgyi és személyi feltételeink ismeretében határoztuk meg, hogy milyen SNI gyermekeket tudunk óvodánkban integrálni.

61