A GÖDÖLLŐI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKLAPJA

XIV/2. 2009. karácsony

Hó szitál és Karácsony jön.Az utcán hömpölyög a nép özön

és szinte árad, kicsattan amosoly, a vágy és csupa öröm

minden mozdulat, minden szó,hisz Karácsony jön és hull a hó!

A lábak mellől égre töra gyermek szájt idéző hahó.

Az utcákon szellő játszik, a hópelyheken látszik

megdőlve fut a házak között elés így cicázik, így hintázik

sok kicsi hópehely.Most hiretelen,

ezen a szép téli reggelenharangja érkezik hozzám,

kissé mély-lágyan és csendesen.

És újra eszembe jutsz. – Halk, hang,hallom a hangod, itt lappang

körülöttem és mindég visszatér,egyre szebben, csengő haranghangban,

télben, fehérhavas reggelens oly arányos most, közel Karácsonyhoz;

a hang, a hó s végtelen…

Karácsony Küszöbén

Kasza-Marton Lajos

2

Karácsonyi érdekességek

A karácsony szó jelentéseA tél legnagyobb ünnepe minden nyelven saját nevet kapott, amely hűen tükrözi, hogy a szót használó népek milyen jelentőséget tulajdoníta-nak az ünnepnek.

A magyar karácsony szó szláv eredetű, őse a régi szláv nyelvben szereplő korcsun szó, amely lé-pőt, átlépőt jelentett. A szó jelentése utal az új esztendőbe való átlépésre, tehát naptári eredetű csakúgy, mint a lengyel kolenda vagy az orosz koljáda, ami karácsonyi éneket jelent.

Az angol Christmas Krisztus nevére utal.

A német Weihnacht és a holland kersmisse pedig szent éjt jelent, tehát e szavak egyházi eredetű-ek. A latin natalis (születés) szóból ered a francia noel, az olasz natale, a spanyol navidad és a wale-si nadoling szavak mindegyike.

Erdélyi kántálásA mezőségi Széken a 6-12 éves fiúgyermekek karácsony estéjén járnak kántálni. Szürkületkor kezdik el, általában a saját utcájukban. Két há-rom gyermek áll össze. Régebben annyian vol-tak, hogy az egyik csoport a másikra várakozott. Még az 1970-es években is mindenki ment kán-tálni. A nyolcvanas években megszűnőben volt a szokás, de az 1990-es években ismét felélénkült.Engedélykéréssel kezdik: „Szabad-e kántálni?”, utána odakint énekelnek egy éneket az Elin-dult Mária, Csordapásztorok, Mennyből az an-gyal, Betlehem kis falucskába kezdetűek közül, majd bemennek a házba, a konyhába vagy abba a szobába, ahol télen fűtenek. A beköszöntőt itt mondják el. Ahogyan a templomból hazatérnek, viseletbe öltözve várják őket a háziak. Sütemény-nyel, kaláccsal, almával, dióval kínálják őket. A kapott ajándékot elosztják egymás között.

3

Elsőáldozók lettünk

4.a osztályosok gondolatai:„Csak most tudtam meg, hogy milyen nagyon boldog tudok lenni.” (Veronika)„ A m i k o r m a g a m h o z vettem Jézust, akkor olyan jó volt vele beszélgetni.” (Marika)„Ez volt életem legszebb napja.” (Illés)„Egy kis lámpalázzal, de méltóképpen tudtam magamhoz venni Jézus testét. Utána nagy örömöt éreztem….könnyebb volt imádkozni.” (Ádám)„Sokat készültünk arra, hogy Jézus tiszta szívünkbe jöjjön el hozzánk.” (Dorka)„ Ez valami csodálatos, elmondhatatlan pillanat volt, talán életem legjobb eseménye történt velem. Sőt biztos.” (Marci)„Ilyen jól még nem éreztem magam. Úgy éreztem, hogy most sokkal jobban tudtam figyelni a

szentmisén” (István)„Alig tudtam kivárni ezt a napot… Mikor az áldozásra került sor, azt hittem, hogy kiugrom a bőrömből…Jézus ott van a szí-vemben és beszélget velem.” (Renáta)

4.b osztályosok gondolatai:Nagyon jó érzés volt látni a n y u k á m a t , amikor áldoz-ni ment.Más mint eddig, mert már tudtam milyen áldoz-ni.

Köszönöm Istenem, hogy befogadhatta-lak. Nagyon jó volt veled találkozni és nagyon szeretlek. Köszönöm, hogy gyónhattam és tiszta szívvel fogadhatta-lak.Annak örültem,

hogy találkozhattam Jézussal.

4

A magyar Bud SpancerBujtor István

magyar színművész, filmrendező és forgatókönyvíró(Budapest, 1942. május 5. – Budapest, 2009. szeptember 25.

Édesanyja a neves budapesti vendéglős, Gundel Károly egyik lánya volt, akinek első házasságából született féltestvére, Latinovits Zoltán. Édesapja Frenreisz István orvos volt, test-vére Frenreisz Károly,

az ismert rock zenész. Keleti Márton filmren-dező tanácsára első filmszerepe idején a Bujtor nevet vette fel.Három évig a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettsé-gizett kitűnő eredménnyel, mégsem vették fel az orvosi egyetemre. Majd a Budapesti Közgazda-ságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára iratkozott be, ahol 1966-ban szerzett diplomát, de nem dolgozott ebben a szakmában. Már másod-éves egyetemistaként szerepet kapott Máriássy Félix Karambol című filmjében.Diplomaszerzése után a Győri Kisfaludy Színház-hoz került, majd 1968-ban a fővárosi József Attila Színház kötött vele szerződést. 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1976-tól a budapesti Víg-színház tagja lett. 1978-ban került a Mafilmhez. 1989-től kilenc éven át a székesfehérvári Vörös-marty Színház tagja volt, majd 1993-tól a Mahir Film Kft. vezetője.2007 végén öt évre megválasztották a Veszpré-mi Petőfi Színház igazgatójává, mellette Eperjes Károly lett a művészeti vezető.Filmekben is gyakran szerepelt: A kőszívű ember fiai (1965), Fiúk a térről (1967), Egri csillagok

(1968), Az orosz-lán ugrani készül (1969), Fekete gyé-mántok (1976). Ő kapta Sándor Mátyás szerepét a Verne-regény-ből készült tévé-sorozatban, majd egy másik Verne-

figura, Striga, a rablóvezér szerepét játszotta A dunai hajósban.1996-ban megrendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című vígjátékot. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott, majd még abban az évben a filmkriti-kusok díját is. 1980-ban álmodta meg és ját-szotta el Ötvös Csöpi rendőrnyomozó alakját A Pogány Madonna című filmben. Ez a figura a műfajban magyar specialitás: e történetekben a háttérbe tolt, ám szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpi küzd meg mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével, Kardos doktor-ral (Kern András). Igazi közönségfilmek voltak ezek: itthon több mint egymillió nézőt vonzot-tak, és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is. A krimisorozat második filmje a Csak semmi pánik volt. 1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (a filmet rendezte is), már céget alapított, és szponzorok-tól szerezte meg a szükséges pénzt. A sorozat negyedik darabja, a Hamis a baba, majd a 2000-es évek elején készült Zsaruvér és csigavér volt.Bud Spencert, az olasz Piedonét is Bujtor szink-ronizálta, az alkati hasonlóság adta ehhez és a később általa készített magyar filmekhez az ötle-tet. Rómában, a Sándor Mátyás felvételei alkalmá-val személyesen is találkozott a „két Piedone”.Fiatal korában kosarazott, az ifiválogatottal országos bajnokságot is nyert, emellett tenisze-zett is. Életre szóló szenvedélye a vitorlázás volt, hatszoros magyar bajnok lett. Az 1990-es évek-től művészi munkája során is inkább a stú-dióvezetéssel foglal-kozott, mert - mint mondta – jobban tetszik neki a csapat-szervezés és a kor-mányosság – nem csak a vitorláson. Hajója az 1936-ban épített Rabonbán.2009. október 1-jén temették el Balatonszemesen.

5

KönyvmolyoknakSzabó Magda: ABIGÉL

Ginát, az elkényeztetett, szabadon és jómódban élő kislányt apja, Vitay tábornok, egy napon - valamikor 1943-ban - minden magyarázat nélkül felpakolja, és elvi-

szi egy távoli város református nevelőintézetébe. Senkitől nem búcsúzhat el, minden kapcsolata megszakad a külvilággal, apjával is csak heten-ként egyszer beszélhet telefonon. Az intézetben minden személyes tárgyát elveszik, sötét, formát-lan egyenruhába bujtatják, s kényszerítik, hogy külsejével együtt korábbi szokásait is megváltoz-tassa. Az otthoni vidám és könnyed élet helyett rideg, percnyi pontossággal beosztott órarend szerint kell élnie, s mindenütt csak tilalmakkal találkozik. A sivár életre kényszerített lányok különös szokásokat, meséket, valóságos kis mito-lógiákat találnak ki maguknak, hogy vidámabbá tegyék életüket.

Valamennyien hisznek Abigél csodatevő erejé-ben. Abigél kecses női szobor az intézet kertjé-ben s az a legenda róla, hogy mindenkinek segít, aki hozzáfordul. Ginát egy véletlen elszólása miatt árulónak hiszik, s többé nem állnak vele szóba. Szökést kísérel meg, de Kőnig tanár elfog-ja, és visszaviszi az intézetbe. Apja megérkezik, s megmagyarázza Ginának miért hozta az intézet-be. Ő, a tábornok, ellenálló s ha véletlenül elfog-ják, nem akarja, hogy lánya is ellenségei kezébe kerüljön. Egyébként Gina közvetlen közelében van valaki - szintén ellenálló - akinek az a felada-ta, hogy vigyázzon Ginára. Ezt tudván a kislány, önként vállalja a rabságot. Ezután már viharos gyorsasággal, s egy krimi érdekességével pereg-nek az események.

Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták

“Mit lehet tenni, ha Angliában mindig esik az eső, köd van, mindenki náthás, és Margo patta-násai nemhogy elmúlnának, hanem egyre soka-sodnak?... A megoldás: át kell költözni melegebb

ég alá, pontosabban a görög szigetvilág paradi-csomi fészkébe: Korfura. A nem is kissé excent-rikus Durrell család tagjai - a gondterhelt kony-haművész mama, és gyermekei: a kiterjedt baráti körrel rendelkező és rosszkedvű író: Larry; a fegyvergyűjtő és -szakértő Leslie; a szerelmes hajlandóságú Margo, végül pedig - de nem utol-jára! - minden rendű és rangú élőlény szenvedé-lyes barátja: Gerry - mind megtalálják a hajlama-iknak legjobban megfelelő éghajlatot és elfoglalt-ságot ezen a gyönyörű szigeten, ahol csodával határos módon mindig sikerül emberi és nem emberi állatseregletüket újabb, egyre érdeke-sebb példányokkal gyarapítani... Gerald Durrellt régen szívébe zárta a magyar közönség. Állati és emberi csudabogarainak ez az immár klasszikus foglalata, a Családom és egyéb állatfajták, ezúttal új köntösben, Réber László illusztrációival kerül az olvasó kezébe.”Ennek a könyvnek már a címe is vicces, és a további olvasás során sem okoz csalódást. A szerző annak az öt évnek a történeteit meséli el, melyet a családjával, 10 éves korától Korfu szige-tén töltöttek.Már maga a család összetétele sem mindenna-pi: a Mama és négy gyerek, sok furcsa hobbijuk, eltérő egyéniségük, és maga a különleges környe-zet humoros, néha groteszk helyzetek sokaságá-val örvendezteti meg az olvasót. És telis tele van mindenféle rangú és rendű élőlénnyel, hiszen Gerry (később világhírű természettudós, állat-kert-tulajdonos, író), igazi természetbúvár.A szemléletes leírások olva-sása közben szinte tapintha-tóan, szagolhatóan jelenik meg előttünk Korfu, a kék ég, az olajosan csillogó tenger, a száraz meleg. Mintha mi is hallanánk a szamarak ordítá-sát, a kutyák ugatását, a kabó-cák vagy épp Agathi, az öreg parasztasszony énekét. Elő-ször 14 évesen olvastam ezt a könyvet, de azóta is, ha valami könnyű, humo-ros, de mégis színvonalas olvasmányra vágyom, ezt választom.

6

Tanáraink

Dugántsyné Bedő Boglárka: Bogi néniBár szüleim Nógrádi megyé-ből származnak, én már Gödöllőn láttam meg a nap-világot 1975. január 3-án. Nagycsaládban nevelkedtem bátyámmal és 2 öcsémmel együtt. A gyermekkorom sok játékkal és a nagy család biztonságot nyújtó ölelésben telt. 6 évesen a gödöllői Petőfi

Sándor Általános Iskolában kezdtem tanulmánya-imat. Örömmel, szívesen tanultam. Az iskola mel-lett sok mindenre jutott időm: hittanra, énekkarba, zenekarba jártam, versenyszerűen pingpongoztam. A cserkészet újraindulásakor a 802. számú Szent Korona Cserkészcsapat tagja lettem, ami hosszú éveken át meghatározó szerepet töltött be az életemben. Őrs-vezetőként 8-16 kislány volt rám bízva. Óriási lelke-sedéssel szerveztem az örsi gyűléseket, kiránduláso-kat, táborokat, cserkész bulikat és terelgettem őket a cserkészet vidám ösvényein. Sok kedves emlék jut eszembe ezekből az évekből. Cserkésznevelői előé-letemből kiindulva negyedikes gimnazistaként úgy gondoltam, szívesen tanítanék kisgyerekeket tovább-ra is, immár hivatásomként. A tanítóképző főisko-lát Budán végeztem. Hálás szível megköszönöm a Jóistennek, hogy pályafutásomat 1996-ban ebben az iskolában kezdhettem el: Rétfalvi Antalné, Maya néni párjaként. Nagy örömet jelent még ma is, hogy sze-rető légkörben, jó hangulatban, békességben telnek az iskolában napjaink, őszintén megélhetjük hitünket közösségünkben. A cserkészet és a hittanközösség magánéletemnek is meghatározó alapja: férjemmel is ott ismerkedtünk össze és szerettük meg egymást. 1998-ban a Kastélykápolnában házasodtunk össze. 3 gyermekünk született: Réka, Levente és Máté. Réka lányom, aki most 1. osztályos, néhány hét iskolába

járás után kijelentette, hogy a mi iskolánk a legszebb és a legjobb a világon. A test-vérkéi 4 évesek. Ők egyelőre még csak vágyakoznak ide. Remélem, ti is sokan véle-kedtek így a MI ISKOLÁNK -ról! Én mindenesetre nagy örömmel dolgozom itt: sze-rető tanárok és szeretetre-méltó gyerekek között.

Jeneyné Varga Ágnes1982. szeptember 14-én születtem egy miskolci kórházban, gyermekkoro-mat pedig Miskolctól 12 km-re, egy görög kato-likus kis faluban töltöt-tem, Sajópálfalán. Nagyon szerettem iskolába járni, mindig is tanítani szeret-tem volna. Első osztályos koromtól a matematika volt a kedvenc tantárgyam, majd később a matema-tika mellett a rajzot is nagyon megszerettem. Sok versenyre eljutottam kisiskolásként is, de a legbüsz-kébb a mai napig ebből az időszakból arra vagyok, amikor 8. osztályosként megnyertem a helyi KI-MIT-TUDot egy Hamlet monológgal, ill. a megyei rajzversenyt. A gimnáziumot Miskolcon a Herman Ottó Gimnázium matematika tagozatán végeztem, de a rajzzal sem szakítottam meg a kapcsolatomat, így harmadikos koromban bejutottam a rajz OKTV döntőjébe. Válogatott tanári kar vezetett bennünket a kamaszkor rögös útján, mely élmények a mai napig meghatározzák életem. Egy lelkes biológia-földrajz szakos fiatalember volt az osztályfőnökünk, aki meg-fertőzött bennünket a természetjárás szeretetével. A gimnázium évei alatt a Diósgyőri Atlétikai Clubnál verszenyszerűen hosszútávgyalogoltam, illetve har-madikos koromtól a matematika mellett biológia és rajz fakultációra is jelentkeztem. Talán nem megle-pő, hogy ezután az egyetemen én is biológia-földrajz szakra mentem. Egyetemi tanulmányaimat Budapes-ten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végeztem, ahol megismerkedtem férjemmel is, aki regionális földrajzot és elemzési módszereket tanított a földrajz tanszéken. (Időközben a Budapesti Corvinus Egye-temen teszi már ugyanezt.) Most nyáron, augusztus nyolcadikán volt az esküvőnk, én pedig kb. másfél éve élek Gödöllőn. A férjem révén a természetjárás mel-lett egyre szívesebben adom a fejem a volt Szovjetunió

utódállamainak meg-ismerésére (eddig:Ukrajna, Moldávia, Transznyisztria), de remélem a közeljövő-ben felfedezhetem a Balkán-félsziget, a Bal-tikum, Krím-félsziget és Fehéroroszország tájait, városait is.

7

Korgó bendőbe„Amikor a főzés szórakoztat is!”

Fahéjas csillag hozzávalóK:kb. 70 darabhoz• 5 tojásfehérje,• 450 g porcukor,• 500g őrölt mandula, • 1 tk. őröltfahéj, • 20 ml cseresznyepálinka, porcukor a tészta kinyújtásáhozA tojásfehérjét elektromos habverővel nagyon kemény habbá verjük közben fokozatosan beleszórjuk a porcukrot. Körülbelül 1 csészényi habot félreteszünk. A sütőt 160 °C fokra felmelegítjük. Összekeverjük a mandulát a fahéjjal, majd a felét a cseresznyepálinkával együtt óvatosan (a keverőt legalacsonyabb fokozatra állítva) a tojáshabba keverjük,és végül a maradék mandulás keveréket is belegyúrjuk. A massza alig legyen ragacsos. Porcukorral vékonyan meghintett nyújtódeszkán a tésztát adagonként körülbelül 5 mm vastagra nyújtjuk, és megkenjük a félretett habbal. Különböző méretű csillagokat szúrunk ki belőle, és sütőpapírral bélelt lemezre rakva 10-15 percig sütjük.

Karácsonyi angyalKa

hozzávalóK:8 tojásfehérjéből 1 teáskanál citromlével, 20 dkg kristálycukorral kemény habot verve, fakanállal belekeverünk 20 dkg porcukrot. Nyomózsákba töltve, sütőlapra köröket, angyalkákat formázunk 2 rétegben. Az angyalkákhoz először harangformát, majd kerek fejet készítünk. Ezt megismételjük, majd egy cseppforma szárnyat, és egy behajlított kart készítünk. A maradék habot ételfestékkel színezve, tetszőlegesen díszítjük a formákat. Kb. 100 C-ra előmelegített sütőben csak szárítjuk. Cérnával vagy színes masnival akaszthatjuk a fenyőfára.

FenyőFatorta

hozzávalóK a tésztához: • 4 tojás, • 4-4 evőkanál cukor és liszt, • fél mokkáskanál sütőpor, • vaj.a tölteléKhez, díszítéshez: • 15-15 dkg vaj és porcukor, • rumaroma, • 10-10 dkg finomra darált mogyoró és durvára vágott mogyoró, • 1 rúd zöld marcipán, • színes cukorkák és gyöngyök. A tojássárgákat alaposan elkeverjük a cukorral, a tojásfehérjét kemény habbá verjük. Habverővel verve a fehérjehabhoz adjuk a cukrozott tojássárgáját, majd fakanállal kevergetve lassan beleszórjuk a sütőporos lisztet. Kivajazott fenyő alakú formába öntjük a masszát, és előmelegített, közepes hőmérsékletű sütőben megsütjük. A kihűlt piskótát két lapra vágjuk. A krémhez a cukrot a vajjal jól kikeverjük, közben darált mogyoróval és rumaromával íresítjük. A kihűlt tortalapokat megtöltjük mogyorókrémmel, és vékonyan a külsejét is bekenjük, majd a durvára vágott mogyoróval a széleit bevonjuk. A marcipánt átgyúrjuk, kinyújtjuk, és a fenyőforma mentén körbevágjuk, majd a torta tetejére illesztjük. A tetejét színes cukorkákkal, gyöngyökkel díszítjük.

Karácsonyi mézes25 deka melegített mézet, 1 egész tojást, 1 citrom reszelt héját, 2 késhegynyi fahéjport, 4-5 finomra tört szegfűszeget összegyúrunk 30 deka liszttel kevert 1 csomag Váncza-sütőporral. Ujjnyi vastagra nyújtjuk, és részben négyzetes alakúra vágjuk, részben különféle vágókkal kiszúrjuk. Vajazott tepsibe tesszük és cukros vízzel megkenve, hámozott mandulával díszítjük. Közepes tűznél sütjük.

8

Erdei iskolák

5. a osztálySzeretném elmesélni nektek, milyen volt a kétbodonyi erdei iskolában.A szállásunk nagyon szép volt. A faluház nekem nagyon tetszett. Olyan érdekes dolgokat mond-tak nekünk a palóc házakról, amit el sem tudtam addig képzelni. A legjobban mégis az állat-

kert tetszett. A kezünkbe adtak nyuszit, indiai selyem-tyúkot, tenge-rimalacot, és strucctojást. R o m h á n y b a

is elmentünk, természetesen gyalog. A 300 éves Rákóczi török mogyorófát néztük meg. Sajnos nem tudtam felmászni rá. A hollókői túra is nagyon tetszett. Fél óráig sétálhattunk szabadon. Én majdnem minden kisboltba benéztem, végül egy kis harangot vettem magamnak. A babaké-szítés nagyon jó volt. Két kedves néni segített elkészíteni a palóc ruhás babákat. A métázás és a számháború nagyon jó volt. Igaz, hogy a 6. a-sok győztek. Az utolsó napon vetélkedtünk, és a hollókői vár legendáját adtuk elő. Nagyon kár volt, hogy haza kellett menni, de azért örültem, hogy szüleimet és testvéreimet is újra láthattam.

Hrágyel Zsófia 5. a6. a osztályAz osztállyunkkal mi is Kétbodonyba mentünk, Györgyi és Tünde nénivel. Az út nem volt hosszú, hisz egy ugrásra van Gödöllőtől. Amikor meg-érkeztünk rögtön elkezdtünk tollasozni. Este a vacsora után beszélgettünk egy kicsit és őrangyalt húztunk. Másnap reggel 7 ágra sütött a nap. Egy túrára készültünk délelőtt, ami egy kis bemele-gítés volt. Délután város, vagyis falu-nézés következett. Elmentünk a bog-nárhoz, aki kereke-ket csinált és a falu-házat is megnéztük.

Sokat métáztunk és számháborúz-tunk. Judit néni osztályával, az 5. a-val jót játszottunk, nagyon jó volt. Köszönjük ezt a szép élményt kísérő tanáraink-nak, Györgyi néninek és Tünde néninek.

Winkler Zsuzsanna 6.a

5. b osztályAz 5. b is szeptember második hetében ment erdei iskolába Kata nénivel és Ági nénivel Bog-ácsra.Az utazás érdekes volt, mivel vonattal mentünk. Alsóban mindig busszal mentünk és jöttünk haza. Mikor megérkeztünk, elmentünk a Mar-cipán Múzeumba. Sok szép díszes marcipán szobor és torta volt ott. Ezután elmentünk Cse-répfalura és egy nagyot kirándultunk. Szépek és régiek voltak a házak. Mikor hazaértünk, vacso-ráztunk, imádkoztunk majd elaludtunk. Kedden elmentünk Egerbe. Megnéztük a Tudományos Egyetemet, ahol sok érdekes dolog volt. Utána elmentünk a Szemfényvesztő kiállításra, amiben az volt az érdekes, hogy nem láttunk semmit. Aztán Eger belvárosában rendeztünk egy vetél-kedőt. Mikor hazaértünk Bogácsra, kimentünk a focipályára és partizánoztunk stb. Szerdán a lányok arra ébredtek, hogy Kata néni énekelt nekünk. Utána elmentünk túrázni. Érdekes és szép volt. Egy tájházba is bementünk. Bemu-tatták, milyen volt régen egy református és egy katolikus szoba. Csütörtökön elmentünk a bog-ácsi strandra. Volt hideg, gyerek és két meleg vizes medence. Nagyon jó volt. Pénteken főz-tünk virslit, palacsintát, pudingot és gyümölcs-salátát. Az utazásnál nagyon vártuk, hogy hazaérjünk. Nagyon jó volt az erdei iskola. Nekem a túrák tetszettek a legjobban.

Hegedűs Eszter 5. b7. a osztályErdei iskola a Szelídi-tónálHétfőn indulunk a Művelődési ház elől egy piros színű Ikarusz busszal. Az úton jó meleg és gázolajszag volt a buszban, de szép tájak mellett

9

Erdei iskolák

mentünk el, míg megérkeztünk a Szelídi-tóhoz Szelídre, a Fecske Üdülőbe. Elfoglaltuk a szál-lásunkat, kicsit játszottunk, utána elmentünk a tó körüli tanösvényre. Este jót métáztunk. Kedden délután strandoltunk és homokvárat

építettünk, este pedig számháborúzni vol-tunk. Szerdán 6 órakor keltünk és egész napos buszkirándulásra men-tünk. Voltunk Baján, a főteret megnézni,

Kalocsán az Érseki Palotában, a könyvtárban, a templomban és a paprikamúzeumban. Voltunk Gemencen kisvasútazni, nagyon szép dolgokat láttunk. Este pedig a „Sárga Kacsával” szemben métáztunk, és a közösségi házban játszottunk. Csütörtökön pihenőnapot tartottunk. Délelőtt kolbászos sajtos kenyeret sütöttünk, ami nagyon finom lett, délután pedig ismét strandolni vol-tunk, ezalkalommal kibéreltük egy órára az óriáscsúszdát. Este vetélkedő volt a négy nap eseményeiből. Pénteken lovaskocsival bemen-tünk Dunapatajra, ott megnéztük a még meg sem nyílt rádió- és televízió kiállítást, mely egy unitári-us templomban volt. Megnéztük a dunapataji nép-rajzi múzeumot is. Utána hazaindul-tunk ugyanazzal a piros Ikarusz busszal, mellyel hétfőn is utaztunk. Nagyon jól éreztük magun-kat, remélem az új tanulók is be tudtak illeszked-ni.

Csernyánszky Dávid 7.a

Az erdei iskolával kapcsolatban az Andi néni által tanított osztályok más-más feladatot kaptak.A 6. b-nek históriás énekben kellett beszámolna az eseményekről, a 7. b-nek egy kitalált levelet kellett írnia „péntek délután” András bácsinak címmel, a nyolcadikosoknak pedig riportot kel-lett készíteniük egymással.

6. b osztály

Midőn az idővel mi előre haladánk,Hatodikba méne a díszes kompániánk.Az mi tanárink bőviben az észnek,A tanévet szép bükki táborral kezdék meg.

Szeptember havának 7. napján,Indulánk mi a nagy fehér busz hátán.Mi célunk ez úton Bükkszentkereszt ódon pan-ziója.Nézénk mi még aznap: mi Miskolc látnivalója?

8-án mentünk Miskolctapolcára,A barlangfürdőnek bé a gyomrába.Kaptunk mi ott hideget, meleget,Dagonyáztunk benne éppen eleget.

Másnap reggel kelénk erdei menetre,Gyalogszerrel Bükkszentkeresztről át Lillafüred-re.Kisvasúttal tevénk meg utunk többi részét,Onnan láttuk a táj festőiségét.

Új napunkat tevénk Miskolcnak állatkertjébe,E helyt a magyar erdők vadjai teríték be.Este pedig lőn nagy tábortűz,Minek hangulata minden gondot elűz.

Tevénk pedig utolsó napunkonNagy diadalt a helyi focicsapaton.Dolgunk végeztével vonatra szállánk,Miskolcról indulunk, Gödöllőn kiszállánk.

Papp Éva 6. b7. b osztályKedves András bácsi!

Most hajt el az a lovaskocsi az üdülő elől, amivel Dunapatajon jártunk. Ott megnéztük a televí-zió- és rádiótörténeti kiállítást a régi unitárius templomban, és a tájházban is jártunk.No, de kezdjük elölről!Miután az öreg busz begördült a Fecske üdülő

10

Erdei iskolák

utcájába, kipakoltunk a csomagokat. Aztán tet-tünk egy sétát a tanösvényen. Másnap csónakáz-tunk, és fürödtünk a Szelidi-tóban. Habár a víz kicsit hideg volt, de az, hogy barátokkal lehet-tünk, az felülmúlt mindent! Homokvárat is épí-

tettünk, ami min-denkinek nagysze-rűen sikerült.Szerdán jártunk a gemenci erdőben, és itt őzeket és vad-disznókat néztünk a kisvasutazás közben.

Az első megállónál a játszótér mellett békákat fogdostunk. A második megálló a Malomtelelő kilátónál volt, ahová fel is mentünk. Visszafelé a szarvas és családja 2 méterre volt tőlünk! Aztán Baján megnéztük a Barátok templomát (feren-ces templom), és a főteret. Majd Kalocsán ebé-deltünk. Végre. Ezután a székesegyházat és az érseki palota könyvtárát szemléltük meg, majd a paprikamúzeumot.Következő délelőtt kenyeret (illetve valójában kolbászos és sajtos, kemencében sült finomságo-kat) készítettünk. Délután pedig vízicsúszdáztunk és strandoltunk. Gábor, Tamás és Artúr pedig még a tavat is átúszták! Csütörtök este Ki mit tud? volt, ahol nagyon szórakoztató előadásokat láthattunk.Összemértük az erőnket az erdei iskolában a számháború és méta alkalmával is. Minden este voltak vicces énekek, játékok. Azután követke-zett az imádság, majd a szundikálás. A kellemes, csöndes éjszakákat csak a szúnyogok zümmögé-se zavarta meg.Örülünk, hogy az a-sokkal mentünk, mert így őket is jobban meg-ismerhettük!Köszönjük ezt a hetet Andi néninek, Terike néninek és Vera néninek is!Reméljük, András bácsi is jól érezte magát ezen a héten!Sok szeretettel üdvözli András bácsit

a 7. b nevében:

Dáni, Barbi, Rebi és Niké8. a osztály

Koós Pankát interjúvoljuk meg arról,hogy milyen volt az erdei iskola.

Anna: Honnan indultatok az erdei iskolába és mivel?Panka: Az iskola mögötti parkolóból, a 6. b-sekkel együtt, egy buszban.A: Hová mentetek?P: Tokajba a Vizíturista szállóba.A: Mennyit utaztatok hétfőn és volt még aznap program?P: Nagyon sokat utaztunk, mivel a 6.-osokat kiraktuk a szálláshelyükön. Letették a cuccaikat, majd visszaszálltunk a buszra, elszállítottuk őket Miskolcra és csak aztán vitt el minket a sofőr Tokajba, a mi szálláshelyünkre, majd várost nézni voltunk és egy pincészetben ahol bort is kóstoltunk.A: Milyen programok voltak a következő nap, vagyis kedden?

P: A csütörtökre ter-vezett kenuzás végül is erre a napra tevő-dött át. Ezután elég fáradtak voltunk, de elmentünk egy gyö-nyörű pincészetbe a

délután folyamán. Ott lehetett bort kóstolni és venni is.A: Akkor mesélj nekünk kicsit a szerdai napról is!P: A szerdai nap az állatkertben kezdődött, ahol nagyon sok szép és érdekes állatot láttunk. Megnéztünk 11 óra felé egy fókashow-t is, amit aztán később, mielőtt elindultunk haza szintén megnéztünk. Az állatkert után, már délután fele elmehettünk várost nézni úgy, hogy bárki bár-merre mehetett (persze azért határokon belül). Amikor ennek is elkövetkezett a vége, hazamen-tünk és ott mindenki kapott egy pólót, amit a tábor emlékére lehetett kidíszíteni.A: Akkor következzen a csütörtök!P: Ezen a napon délelőtt felmentünk a Kopasz-hegyre, ami elég kimerítő volt. Mikor felértünk

11

a várakat, mire visszadobták a labdát a dobónak. Este pedig elsétáltunk a helyi kilátóhoz. Másnap Tihanyba mentünk megnézni az apátságot. Bala-tonfüredig vonattal mentünk, majd onnan sétál-tunk egészen az apátságig.- Fúú! Az jó nagy séta lehetett!- Hát, igen, és képzeld, amikor másoknak mesél-tük, nem akarták elhinni!- És történt valami érdekes Tihanyban?- Csapatonként kaptunk egy feladatsort, amit ki kellett töltenünk, és az árusoktól kérdezgettük meg a válaszokat. Egy nagyon aranyos nő még telefonált is az egyik kérdés miatt a barátnőjé-nek, hogy hátha ő tudja a kérdésünkre a választ. De volt olyan is, aki elzavart minket, hogy már

háromszor is segí-tett nekünk! Nem jött rá, hogy mi már egy másik csapat vagyunk… - Hazafelé is sétál-tatok?

- Nem. Szerencsére hajóval és vonattal mentünk haza.- És szerdán hol voltatok?- Veszprémben meglátogatni a rokonokat!- Ó, csak nem az állatkertben? -De igen! Szegény állatok nem sok életjelet mutattak. A tigrist is hiába dobáltuk, nem volt hajlandó megmozdulni. Az oroszlánok is csak a fűben heverésztek. Még a kisállat-simoga-tót is megnéztük, ahol főleg kecskék és gorillák voltak.- Na, és csütörtökön?- Házi pingpong- és focibajnokságot rendeztünk, majd délután egy helyi iskola ellen játszottunk kosár- illetve focimérkőzéseket.- És ki nyert?- Persze, hogy mi! Este pedig újra kimentünk a strandra. Másnap sajnos esett az eső, ezért nem sok mindent tudtunk csinálni hazamenetel előtt.-Biztosan nagyon jó lehetett! Kár, hogy én nem mehettem!-Igen, tényleg nagyon jó volt, és sajnos ez volt az utolsó közös erdei iskolánk…

Erdei iskolák

gyönyörködtünk a kilátásban és megvártuk Anna apukáját, mert jött érte autóval. Még dél-után elmentünk a helyi strandra. Azt nagyon élveztük, hiszen még egy erdei iskolában sem voltunk strandon.A: Legyen hát szó az utolsó napról is!

P: Az utolsó nap reggel összepa-koltunk, majd hajóval elmen-tünk Sárospa-takra, ahonnan pedig egyenesen hazaérkeztünk.

A: Milyen volt a szállás?P: Tetszett, bár nagyon vékonyak voltak a falak, ezért fáztunk. Bár második nap kaptunk pok-rócokat, így kicsit jobb lett a helyzet. A vékony falak hátránya volt még az is, hogy nagyon közel ment el a vonat a szállásunknál, így az éjszakák néha nem voltak sok alvással telítettek.A: Milyen volt az étkeztetés?P: Az étkező nem volt nagyon messze a szállá-sunktól, de annyi mozgás kellett az evés előtt is, meg utána is. Az ételek finomak voltak és nagy adagok,ezért volt olyan, hogy megmaradt.Így összesítve nekem tetszett ez az erdei iskola.

Németh Anna 8.a

8. b osztálySzekeres Orsolya beszélget osztálytársával- Szia Orsi! Rég találkoztunk! Milyen volt az erdei iskola?- Szia! Nagyon jó volt! Kíváncsi vagy rá mit csi-náltunk?- Persze! Mesélj!- Hétfőn reggel kicsit késve, de elindultunk a vonattal. Amikor átszállásnál a csatlakozásra vártunk, volt, aki gitározással próbált meg egy kis plusz pénzhez jutni, de sajnos nem igazán volt kitől koldulnia. Majd újabb hosszú vona-tút után megérkeztünk a szállásunkra. Nagyon klassz kis két ágyas szobáink voltak, és a kert is fantasztikus volt. Kipakolás után lementünk a strandra métázni. Volt, aki olyan messzire ütötte a labdát, hogy háromszor is sikerült körbefutnia

A kiadásért felel: Varga András igazgatóSzerkesztik: Dohanicsné Vígh Adrienn, Dohanics Anna

és az iskola szorgalmas diákjai. Tördelés: Indasoft Bt. Nyomdai munkák: Kamipress Nyomda és Könyvkötészet, Mogyoród

Téli ötlettár

A karácsony előtti hetekben sok a tennivaló. A hangulatos díszek, az apró meglepetések előkészítése hozzátartozik a várakozáshoz. Ahhoz, hogy ünnepi hangulatot teremtsünk, nemcsak a szobát, de az ablakot,

ajtót is feldíszíthetjük.Illatozó ablakdísz

Kellékek: karton, fűszerek (fahéj, gyömbér, szegfűszeg), sárgaborsó, lencse, spárga, egy széles díszszalag, fahéjrúd, olló, ragasztó

Elkészítése: 1. Rajzoljatok szíve-ket, csillagokat a kartonra, majd vágjátok ki! Fúr-jatok lyukat a figurák aljára és tetejére! 2. A kartonlapok egyik oldalát kenjétek be ragasztóval, majd nyomkodjátok rá óvatosan a fűszereket szorosan egymás mellé, hogy teljesen befedjék a kartont!3. Két fahéjrudat tekerjetek át spárgával, majd kössétek el! A zsinórt fűzzétek a karton tetején lévő lyukba! A következő fahéjrudas „csomagot” a kartonlap aljához erősítsétek! Addig ismétel-jétek a műveletet, míg láncot nem kaptok! JÓ MUNKÁT!

Jeges díszE l ké s z í té s éhe z szükségünk lesz egy műanyag t ároló e dényre . Szépen rendez-zünk el benne leveleket, bogyós ágakat, műanyag

harangot, csillagkonfettit. Engedjünk rá tetszés szerint vizet, majd helyezzük jégszekrénybe. Ha megfagyott, fino-man szedjük le róla a műanyagot, tetejére fúrjunk egy lyukat. A lyukon egy fényes szala-got áthúzva függesszük a terasz leghidegebb részére. Sajnos csak fagyos időben tartós.

Függő díszek

Zöld papírból vágjunk ki fenyőfát, pirosból szív alako-kat, fehérből h ó p e l y h e t , aranyból vagy ezüstből csil-lagokat. Mind-egyik formá-ból egyet-egyet összera-

gasztunk úgy, hogy közé fonalat rakunk, s egy füzért képzünk belőlük. Vegyünk egy hurkapál-cát, vonjuk be fényes girlanddal, és középre kötözzük fel a fonalról lógó díszeket. Két olda-lánál fogva erősítsük vízszintesen futó csö-vekre, vagy lógassuk be