kassa 1938-1944 (vegleges)

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)

http://slidepdf.com/reader/full/kassa-1938-1944-vegleges 1/38

Veres Timea – Sápos Aranka – Jakab Attila

A kassai katolikusok és a zsidóság 1938-1944

(levéltári dokumentumok, memoárok, korabeli sajtótermékek tükrében)

Zsidókérdés Csehszlovákiában 1918-1939 között

Az első Csehszlovák Köztársaság,amely a Monarchia romjaiból nőtte ki magát, megalakulása után,és történetének első időszakában (a két világháború között),a demokratikus berendezkedés útját választotta. 1920. február 29-én azIdeiglenes Nemzetgyűlés elfogadta a Csehszlovák Köztársaság alkotmányát,mint 1920/121. számú törvényt. Az alkotmány szerzőit elsősorban a harmadikFrancia Köztársaság és az Egyesült Államok alkotmánya inspirálta.

A zsidó lakosság számára az újonnan alakult állam új perspektívákat nyújtott – elsősorban a politikai életben – és lehetővé tette a nemzetiségi alapon való politizálást. A kormány támogatta a zsidó nemzetiség1 elismerését, mint anemzeti hovatartozás fogalmát, melyet a zsidók többsége el is fogadott. Sikerültelérni, hogy az addig magukat magyarnak valló zsidók többsége statisztikailagmegszűnt, gyengítve ezzel a magyar nemzetiségű lakosok arányát. Kassaizraelita lakossága is élt az adott lehetőséggel, és az első Csehszlovák hivatalosnépszámlálás során (1921-ben) „közel 2/3-uk [!] zsidó nemzetiségűnek vallottamagát.”2 A lakosság nagy többsége disszimilálódott, de a fiatalabb zsidólakosság körében a harmincas évek elején már jelentkeztek a többségi szlováknemzetbe való beolvadás első jelei.

1 Kovács Éva szerint: „A zsidó nemzetiségi státus bevezetése mögött meghúzódó politikai törekvések elsősorbanarra irányultak, hogy a magyar nemzetiség számarányát így is csökkentsék, de nem mellőzhetők a liberálisszándékok és az ébredő zsidó reneszánsz hatásai sem, valamint az a körülmény, hogy a Csehszlovákiához kerültKárpátalja (Podkarpatská Rus) területén jelentős, etnikai sajátosságokkal is jellemezhető, ortodox,asszimilálatlan zsidó tömegek éltek. A zsidóság nemzetiségként való felfogásában egyaránt benne rejlett amagyar etnikumtól való disszimiláció és a zsidó nemzeti öntudatra ébredés lehetősége is.” Kovács Éva: Felemásasszimiláció, Dunaszerdahely: Lilium Aurum, 2004, 198.2 Az 1921-es és 1930-as csehszlovák népszámlálás alapján Szlovákia lakosságának 2,39%, ill. 2,01%-a vallottamagát zsidó nemzetiségűnek, és 4,53%, ill. 4,11%-a pedig izraelita vallásúnak. Az 1930-as népszámlálás szerintSzlovákiában a zsidók száma 136.737 fő volt (4,11%). Ebből cseh és szlovák nemzetiségűnek (a népszámlálásiíven új nemzetet, a csehszlovákot hozták létre) 44.019 (32,19%) vallotta magát, németnek 9.945 (7,27%) észsidó nemzetiségűnek 65.385 (47,81%). Naučný slovník aktualit 1939, Praha: Nakladateľ L. Mazáč, 1939, 616.

Kassán az 1930-as népszámlálás szerint a zsidók 51,2%-a, azaz 5.733 személy vallotta magát zsidónemzetiségűnek, a többiek csehszlováknak vagy magyarnak vallották magukat. Encyklopédia židovskýchnáboženských obcí , Bratislava: SNM – Múzeum židovskej kultúry, 2009, 207.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


2

Az 1918-ban megalakult Zsidó Párt minden nagyobb zsidó lélekszámmal bíróvárosban rendelkezett helyi szervezettel.3 A Zsidó Párt politikája a fennállórezsimmel szemben lojális volt, a nemzetiségi jogok betartását és kiterjesztésétcélzó politikát folytatott, és gyakran lépett koalícióra a magyar pártokkal.

Elsősorban a keleti területek jórészt ortodox hitközségeire támaszkodhatott.4

AZsidó Pártot a cseh politikusok a zsidó kisebbség képviseletének tekintettékugyan, ellenbenmaga a zsidóság ezt nem tekintette annak (főlegnemSzlovákiában és Kárpátalján). A Zsidó Párton kívül a zsidóság legfontosabbszervezetei voltak még a Zsidó Nemzeti Tanács és a Csehszlovák CionistaSzervezet. A többféle felekezeti irányzathoz tartozó zsidóságot a nemzeti elvalapján a zsidó nemzeti mozgalom igyekezett összefogni.

A cionizmus a 30-as években, az antiszemitizmus és a független Szlovák Állameszméjének előtérbe kerülésekor , erősödött meg. A cionista szervezetek a politikai paletta bal oldalán, a szociáldemokraták és a kommunisták melletthelyezhetők el. Prága-orientáltságú modern szerveződés volt, amely leginkább afiatal generációt hódította meg.5

A masaryki liberális és demokrata értékek térhódításának köszönhetően egészenaz 1930-as évek közepéig politikai antiszemitizmusról nem lehet beszélniCsehszlovákiában. Egyedi esetekazonban előfordultak. Antiszemita utalásoktalálhatók például Szlovákia egyik legerősebb pártja, a Szlovák Néppártretorikájában is.

Nádai Kálmán, a Katholikus Lelkipásztorban (1938) megjelent„A zsidóünnepek megtartása a zsidó és nem zsidó iskolákban” című cikkében, idéziMasaryk volt köztársasági elnök mondását:„A katolikusoknak annyi joguk lesz,amennyit maguknak kivívnak ”; majd saját véleményének ad hangot: „Tény az,hogy ebben a tekintetben hátra vagyunk tolva, a fal mellé állítva s kivívni is aligtudunk valamit. Pedig, amint helyén van, hogy a tanügyi kormányzat tekintettelvan a zsidó ünnepekre, és zsidó vallású tanulókra, épp úgy kellene lennie a kat.növendékek lelki szükségleteire is. Zsidó iskolákban 36 nap, más iskolákban 13nap az ünnepnap – rendes ünnepnapi szüneteken kívül a zsidó tanulók számára!Minket katolikusokat is közelről érdekel tehát, miképpen mentették fel az iskolalátogatása alól. És, emellett élvezik még a mi ünnepnapjainkat is, amelyeket azállam is elismer, pl. dec. 8-án, Úrnapját, a karácsonyt stb. Íme, egy elenyészővallási kisebbségnek mennyi előjoga és kedvezménye van! És minálunk?”6

3 Az 1918- ban, Pőstyénben, magalakult Zsidó Pártnak nem sikerült a szlovákiai zsidóság körében országos befolyást szerezni, inkább a helyi közigazgatásban kaptak kisebb-nagyobb szerepet.4 Kovács Éva: „Disszimiláció, zsidó azonosságtudat, regionális identitás Szlovákiában (1920–1938)”, Regio.

Kisebbségtudományi Szemle 2, 1991/2, 1-5.5 Uo., 3.6 Katholikus Lelkipásztor , 1938. január 1.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


3

A 30-as évek második felétől, a politikai antiszemitizmus nyílt megjelenésétől kezdve, az újságok hasábjain zsidóellenes cikkek tömkelege jelent meg.7 A zsidók gazdasági szerepét,a nemzeti, vallási különbözőségét ésa magyarokhoz, németekhez való viszonyát használták fel az antiszemitizmus

gerjesztésére. Magyarosítással, irredentizmussal is vádolták a zsidókat.Az írások a magyar nyelv használatáérttámadták őket, kétségbe vontáklojalitásukat, a magyarosító politika hátterében a zsidókat látták, akik mégmindig alattomosan áskálódnak a szlovák politikai törekvések ellen.

Antiszemita jelleget öltöttek azok a cikkek is, ahol a zsidók és katolikusokkapcsolatát mutatták be. Nem egy esetben jelent meg olyan hír, hogy a zsidókvilághatalomra törnek. A regionális lapok antiszemitizmusa tartalmilag nem tértel az országos jelentőségű lapokétól. Mivel a Csehszlovák Köztársaság alkotmányban biztosította a zsidók jogait, éstöbb mint két évtizeden keresztül békés, toleráns politikát folytatott a zsidókkalszemben, az ország a zsidó emigránsok számára célponttá vált. Tömegesenérkeztek zsidók Lengyelországból és Szovjet-Oroszországból. A többségükbenortodox zsidó bevándorlók általában jiddisül és valamennyire lengyelül,ruszinul, esetleg németül beszéltek, és a zsidó nemzetiség lélekszámátgyarapították. 1933 után az újságok a zsidó emigránsokat veszélyes, nem kívántelemeknek , élősködőknek állították be.

A 30-as években megerősödő nemzeti (német, magyar) irredenta törekvésekértis azokat a zsidókat vádolták, akik németnek vagy magyarnak vallottákmagukat. A magyar ajkú zsidó kisebbség mellett a német ajkú zsidó közösség isa támadások célpontjává vált.A sajtó számára hálás témának bizonyultak a mindenkori választási eredmények.A pártok a sajtótermékeiken keresztül igyekeztek besározni egymást. Az egymásközötti rivalizálásban és vádaskodásban szerepet adtak a zsidóknak is.

A 30-as évek második felétől a zsidóellenesség már teljes egészébenkibontakozott. A korabeli politikai hangulatot jól tükrözi a sajtó, a magamindinkább növekvő számúantiszemita cikkeivel.

Az antiszemitizmus formái Csehszlovákiában

A szlovák társadalomban az antiszemitizmus a következő formákban jelentkezett:

7 A kelet-szlovákiai régió sajtótermékeiben megjelent antiszemita írásokat Monika Stavorová vizsgálta meg.Stavarová, Monika:„Prejavy antisemitizmu a v regionálnej tlačí na Východnom Slovensku v 30. rokoch 20.storočia” (www.pulib.sk/elpub2/FF/Chovanec1/pdf_doc/46.pdf).

http://www.pulib.sk/elpub2/FF/Chovanec1/pdf_doc/46.pdf

http://www.pulib.sk/elpub2/FF/Chovanec1/pdf_doc/46.pdf

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


4

1. Gazdasági téren a többségi nemzet irigyelte a zsidók szerepét a gazdaságiéletben. Az iparban, a kereskedelemben, a mezőgazdaságban a jelentősebb pozíciókat ugyanis a zsidók töltötték be, mint ahogy a kiskereskedelem,valaminta kézművesség terén is. A vállalkozási engedélyek nagy többsége is a

zsidókhoz fűződött. A kisipari engedélyek 21%-a, aszövetkezeti szeszfőzésközel 50%-a, és az üzemiszeszfőzés engedélyeinek 100%-a volt a zsidóké.Továbbá afűrésztelepek működtetésének 38%-a, a fakereskedések 78%-a, és afakivitel 80%-a.8 Jelenlétük meghatározó volt a szolgáltatói iparágban és aszabadfoglalkozásúak között. Sőt mi több, sokan álltak az állam szolgálatábanis.9

Kassát illetően, a két világháborúközötti időszakban, a zsidóság 60%-a akereskedelemből élt. Tulajdonukban volt a textil és a ruházati vállatok többsége,továbbá nagyrészt a fafeldolgozó üzemek és építőanyag forgalmazásávalfoglalkozó cégek. Dolgoztak,mint kézművesek, értékesítési ügynökök, üzletiutazók és magántisztviselők. Továbbá adóhivatalok, vasúti igazgatóságok, bíróságok, pénzügyi központok, posta és egyéb létesítmények alkalmazottaivoltak. Fodor & Lustig fafeldolgozó üzem tulajdonosai voltak. Székely és társafestéket, lakkot és ásványi olajat gyártottak. Adolf Friedmannak szappangyáravolt. Fleischer és társa gépeket és turbinákat gyártott. Glass & Friedmannak betonozó üzeme és bútorgyártó cége volt; valamint alkoholkészítéssel, bőrfeldolgozással és mezőgazdasági növények feldolgozásával is foglalkozott. Avárosban 50 zsidó ügyvéd, 30 orvos, 16 mérnök, 7 gyógyszerész több professzor, író, művész, publicista és újságíró dolgozott, alkotott.

2. Politikai vonatkozásbanszámottevő volt a zsidók részvétele a baloldali politikai pártokban.Ebből kifolyólag azzal vádolták őket, hogy ők a felelősek a bolsevizmus terjedéséért. A Szociáldemokrata Pártnak és a KommunistaPártnak, melyekabban az időben a legjelentősebb pártok közé tartoztakCsehszlovákiában, sok zsidó tagja volt.

A Národné noviny 1933-ban írta:„a szocialista – kommunista politika azsidóságban találta meg legnagyobb támogatóját. Seregestől látjuk a zsidókat aszlovákokra veszélyes tevékenység mellett, ami bomlasztja és károsítja aszlováknemzetet”.10

8 Az 1939-es évre vonatkozó adatok.9 Az 1930-as évi statisztikai adatok alapján a jogászok 50%-a zsidó volt, az orvosi és egészségügyi ellátást 34%- ban zsidók biztosították, a közigazgatásban pedig több mint 30 ezer zsidó dolgozott. Hegedűs, Roman:„Protižidovská politika v období slovenskej autonómie”(www.pravespektrum.sk/article.php?); Letz, Robert:„Pomoc prenasledovaným Židom na Slovensku v rokoch 1939–1945”,Viera a život 9, 1999/3, 181.10 Idézve Jurašek , Dalibor: Židovský kódex (Bakalárska práca, Bratislava, 2009) c. munkája alapján(http://diplomovka.sme.sk/praca/3564/zakaz-popierania-holokaustu-v-slovenskej-republike-a-jehodosledky-na-akademicku-slobodu.php).

http://www.pravespektrum.sk/article.php


http://diplomovka.sme.sk/praca/3564/zakaz-popierania-holokaustu-v-slovenskej-republike-a-jehodosledky-na-akademicku-slobodu.php





8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


5

A zsidóellenes rendelkezések kezdeményezői nem is titkolták, hogy azokelfogadásánál éppen a bolsevizmus terjedésének a megakadályozása volt azegyik elsődleges motivációjuk . Az autonómia kikiáltásának napján, 1938.október 6-án, a néppárti politikusok (ľudákok) A szlovák nemzet manifesztuma c.

kiadványukban leszögezték : „kitartunk a nemzetek oldalán, akik harcolnak amarxista – zsidó felfordító, erőszakos ideológia ellen”.11

A topolcsányi járási hivatal jelentésében (1938. november 8.), mely 93 zsidókitiltásáról és áthelyezéséről szól, a következő olvasható: „Mivel a zsidóság,főleg a fiatal generáció már acsehszlovák kormány alatt kommunista politikaitevékenységet folytatott, a végrehajtott intézkedések nagyon jók voltak ak ommunista hangulat csillapítására.”12

3. Nemzeti vonatkozásban a zsidók szlovákellenes (magyarosító) eszköznekszámítottak a magyar kormány kezében. A szlovák lakosság körében még azOsztrák-Magyar Monarchia felbomlása után is élt az a meggyőződés, hogy aszegény emberek kifosztása, a szlovákok magyarosítása a zsidóknak voltköszönhető. Karel Kálal, korabeli cseh író, a szlovákok magyarosításátösszekapcsolta a zsidókérdéssel:„A zsidók a magyarosítás tőkéjeként ésszellemességükkel szolgáltak . (…)Minden helyen a magyarosítást szolgálták azsidók nagy árért: korlátlan szabadságért, emellett tisztességtelen módongazdagodtak, kirabolva családokat és egész falvakat.”13

A Národné noviny 1933- ban a következőket írta: „A rendszerváltás előtt azsidók a legelhivatottabb és a leghatékonyabb eszközei voltak amagyarosításnak és a rendszerváltás utána nemzetellenesség összetevőibenláthatjuk őket. A szlovák városokban napjainkban is a zsidók magyarkodnak, amagyar újságok legelkötelezettebb megrendelői a zsidók. (…) Történelmi tény,hogy városaink azért magyarosodtak olyan gyorsan, mert a magyarok azsidókban találták meg azt a társadalmi eszközt, mely nyelvileg, gazdaságilag éskulturálisan szívósan és csöndben hajtotta végre az elnemzetiesedés munkájátnem a mi hasznunkra.”14

1938 októberében, a müncheni döntés után, a pozsonyi zsidó közösségvezetőjea magyar konzulnak 15.000 pozsonyi zsidó aláírásával petíciót nyújtott átPozsony visszacsatolásáért a Magyar Királysághoz.15 Erről az eseményről

11 Žilinská dohoda. Druhá svetová vojna: občasník o moderných dejinách Slovenska, 1. októbra 2006 (www.druhasvetova.sk/view.php?cisloclanku=2006090006).12 Hlásenie Okresného úradu v Topoľčanoch Prezídiu krajinského úradu v Bratislave z 8. 11. 1938 o priebehudeportácií . Idézve Nižňanský, Eduard. (ed.): Holokaust na Slovensku 1(Dokumenty), Bratislava, 2001, 307 c.munkája alapján.13 Kálal, Karel: Karla Kálala spisy slovákofilské, Zväzok V. 1928. Idézi Jurašek,op. cit., 14. 14 Štefánek, A.: Základy sociografie Slovenska. 1944, 94.Idézi Jurašek,op. cit., 14.15 Ďurica, M. S.: Dejiny Slovenska a Slovákov v časovej následnosti faktov dvoch tisícročí , Bratislava: LÚČ,2003, 375.

http://www.druhasvetova.sk/view.php?cisloclanku=2006090006

http://www.druhasvetova.sk/view.php?cisloclanku=2006090006

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


6

George F. Kennan amerikai diplomata a következőket jegyezte le: „A szlovákokrögtön értesültek lépésükről, olyan gyűlöletkeltő bizonyítéknak tekintették, melyalátámasztja állításukat, hogy a zsidók nem lojálisak a szlovákokkal.”16

4. A keresztény antiszemitizmus tulajdonképpen a klasszikus antijudaizmusbólindult ki; arra épített.

A kassai katolikusok viszonyulása a zsidósághoz

Első megközelítésben, amit a későbbiekben mélyreható (főképpen egyházi) levéltári kutatással kell kiegészíteni, a kassai katolikus egyháznak, illetvetársadalomnak a zsidósághoz való viszonyulását két fontos forrás alapján lehetfeltárni. Egyik a Kassai Katolikus Tudósító, a másik pedig a szintén Kassánmegjelenő Felvidéki Ujság .17

Mindenekelőtt azt kell szem előtt tartani, hogy ebben az időben – vagyis az1938 –1944 közötti időszakban – Kassa törvényhatósági joggal felruházottszabad királyi város volt, amely a kegyúri jogokat a polgármesteren keresztülgyakorolta. Ez városi viszonylatban az egyház és a politika szervesösszefonódását jelentette.18 A rendőrség pl. folyamatosan harcolt azerkölcstelenség ellen, amelyet a cseh uralom maradványaként fogott fel.19 Ilymódon joggal feltételezhető, hogy minden, ami történt, az legalábbhallgatólagosan bírta az egyházi vezetők beleegyezését; miközben avárosvezetés és a városi notabilitások minden esetben valósággal tüntettekkatolikus/keresztény mivoltukkal. A kassai városi elit (notabilitások ésegyháziak együtt)előszeretettel használta a „város katolikus társadalma”önmeghatározást,20 és mind a politikusok, mind az egyháziak mindkét

16 Ďurica, M. S.: Jozef Tiso 1887 – 1947 , Bratislava: LÚČ, 2006, 366. Idézi Dalibor,op. cit. 15.17 Teljes mértékben fehér folt a kassai görög katolikus, református és evangélikus egyházak viszonyulása azsidósághoz.18 Lásd„Vasárnap ünnepélyes keretek között teszik le az esküt a kassai katolikus egyházközség világi vezetői”,

Felvidéki Ujság1940. október 26, 3. Kik lettek egyházközségi vezetők? Pl. Radványi Géza dr. m. kir. ítélőtáblaitanácselnök (elnök), Dányi József dr. miniszteri tanácsos, Gazdy Béla kir. főügyész, Iványi József kir.tanfelügyelő, Szent.Imrey Pál alispán, Pohl Sándor dr. polgármester, kegyúri képviselő. 19 „Éjszakai körút a kassai örömtanyákon”, Felvidéki Ujság1939. febr. 26, 4. „A rendőrség letartóztatta HajászJánosnét, Kassa legveszedelmesebb magzatelhajtóját”, Felvidéki Ujság1939. márc. 7, 5. „A rendőrség bezárattaKassa város leghírhedtebb találkahelyét, a Mária utcai Róth-féle fürdőt”, Felvidéki Ujság1939. április 28, 5.„Tiltott magzatelhajtás miatt letartóztattak egy kassai szülésznőt”, Felvidéki Ujság 1941. április 30, 6.„Magzatelhajtó szülésznőket ítélt el a kassai törvényszék”, Felvidéki Ujság 1942. szeptember 5, 11. „Tö bb mint150 előállítás történt kassai rendőrség erkölcsrendészeti- és cigány-razziáján”, Felvidéki Ujság 1943. május 14,8. „Dologházra ítéltek egy javíthatatlan magzatelhajtó nőt”, Felvidéki Ujság 1944. július 1, 10.20 Lásd „Hálaadó istentiszteletek Magyarország Kormányzójáért”, Felvidéki Ujsag 1940. március 1, 3: „Péntekena kormányzó országlásának 20-ik évfordulója napján Kassa valamennyi templomában ünnepi hálaadóistentiszteletet tartottak. A város katolikus társadalma a Dómban délelőtt 9 órakor megtartott szentmisén

imádkozott a magyar nép vezéréért. Az ünnepélyes szentmisén a város katonai, egyházi és polgári társadalmateljes számban képviseltette magát.”; „Tost Barna plébános 40 éves papi működését ünnepelte a kassai katolikustársadalom”, Felvidéki Ujság1940. július 15, 3. „Az őrségváltás necsak személycsere, hanem a szellem cseréje

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


7

kiadványban rendszeresen publikáltak;21 egymás rendezvényein részt vettek.22 Az összhangot eléggé beszédesen támasztja alá az a tény, hogy a felsőháziegyházi vezetők által meg nem szavazott harmadik zsidótörvényre (1941. éviXV. tc. „a házassági jogról szóló 1894: XXXI. tc. kiegészítéséről és

módosításáról”)vonatkozóan a Felvidéki Ujság alig közölt tájékoztatást, hiszenez a fajvédelmi törvény kifejezetten ellenkezett a keresztény házassági joggal.23 Egyben bevezette a „fajgyalázás” bűntényét.24 A törvény elfogadását követőenazonban „Dr. Pohl Sándor polgármester elrendelte a Kassát övező zsidószombatzsinór azonnali leszedését”.25

Ebben, a folyamatosan hangoztatott („kirakatínak” is nevezhető)kereszténységben, azonban sokkal több volt a formalitás, mint a tényleges ésmélységes hit. Erről tanúskodik Madarász püspök vehemens hangú felszólításaKassa „katolikus társadalmához”, amikor döbbenettel kellett szembesülniazüres templommal. „ADóm ünnepélyes istentiszteletek alatt szinte kong azürességtől. A Szentatya koronázásának évfordulóján tartott istentiszteleten, melykatolikus és magyar szempontból a legnagyobb horderejű ünnepélyek egyike,sem volt száznál több hívő. S ha derék honvédségünk, néhány hivatali főnök ésa középiskolai ifjúság nem lett volna jelen, az ünnepély szinte üres falak köztfolyt volna le. Húsvét vasárnapján, az Egyház legnagyobb ünnepén a katolikusértelmiség teljes számmal távol maradt, a fenntartott helyek üresen állottak scsak a jó kassai hívő nép mentette meg a templom becsületét! Hol volt azegyházközség, amelynek szoros szent kötelessége ilyenkor nagy tömeggelmegjelenni a templomban? Hol voltak a katolikus egyesületek, a Credo,Emericana, Cserkészek, Kongregációk, a katolikus akció tagjai stb. stb.? Ez nemkatolikus és nem magyar öntudat! Kassa katolikus magyar társadalmának szentkötelessége ilyenkor ünnepélyes vallomást tenni katolikus gondolkodásáról,hazafiasérzületéről. (…) Mélyen elszomorít és elkedvetlenít ez a hitközönyös,

legyen! Közi-Horváth József képviselő előadása a katolikus dolgozók kassai díszközgyűlésén”, Felvidéki Ujság 1942. április 24, 3. 21 Lásd pl.Dr. Pohl Sándor, Kassa polgármestere, „Katolikus önérzet”,XXII. évf., 11. szám, 1942. november, 1-3. A XXX. Országos Katolikus Nagygyűlésen elmondott beszéd. Sinyei Merse Jenő kultuszminiszter, „Legyen a

magyar közoktatás alapja a vallás és a magyar lélek vallásosságát erősítse a hiten és erkölcsön felépülő magyarközoktatás”,Uo. 4. Dr. Madarász István, kassai megyéspüspök, „Kit az igaz szeretet a kis Jézushoz vezet…”, Felvidéki Ujság 1941. december 24, 1. „A szülők felelősek gyermekeikért. Madarász István dr. megyéspüspök pásztorlevele a szülők szent és felelősségteljes hivatásáról”, Felvidéki Ujság 1942. február 21, 5. Dr. MadarászIstván, „A betlehemi szent család példája”, Felvidéki Ujság 1942. december 24, 1. Dr. Madarász István kassai püspök, „ A Béke Fejedelme”, Felvidéki Ujság 1943. december 24, 1.22 „A zsidókérdés az Egyesült Párt helyi szervezetének elnöki tanácsülésén”, Felvidéki Ujság 1938. december 31,3. Az ülést nem más, mint Tost Barna prelátus-plébános nyitotta meg. 23 „A zsidókérdés rendezése. Ki tekintendő zsidónak. Tilos a keresztények és zsidók közötti házasság”, FelvidékiUjság , 1941. június 9, 2; „Megjelent a fajvédelmi törvény végrehajtási utasítása”, Felvidéki Ujság 1941. október4, 3.24 Lásd pl. Felvidéki Ujság 1942. január 24, 3; február 14, 6; április 28, 4; szeptember 7, 5; október 2, 6; október28, 4; 1943. február 12, 4.25 Felvidéki Ujság 1941. július 26, 8: „A zsidó törvények szerint a szombatzsinór azt a területet határolja, melyen belül a hithű izraeliták szombati napon lakásukról eltávozhatnak anélkül, hogy ezzel a vallástörvényükbe ütközőcselekedetet követnének el.”

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


8

nemtörődöm magatartás. Szeretettel kérem Kassa katolikus magyar értelmiségét,hogy ezt a rossz s méltatlan magatartást változtassa meg s a főünnepekentartandó ünnepi istentiszteleteken vegyen részt. Ne várjon erre külön meghívást,mert az államünnepekre szóló meghivók azt jelentik, hogy a hivatalos

istentiszteleten a hatóságok felekezeti különbség nélkül tartoznak megjelenni. Akatolikus nagy ünnepeken azonban a hatóságok katolikus vezetői már csak a példaadás végett is jelenjenek meg.”26

A katolikus egyház és a politika összefonódását két történés érzékelteti alegjobban. Az egyik Kassa városvezetőségének hozzájárulása ahhoz, hogyMadarász István megyéspüspök, aki maga is a politika világából került a püspöki székbe (1939), hiszen 1929 és 1938 között miniszteri osztálytanácsosvolt Budapesten, 1940-ben kettéossza a Szent Erzsébet székesegyházi plébániát,és a város déli részén létrehozza a Béke Királynéjáról elnevezett új plébániát,amelyet a ferencesekre bízott. A másik, ennél sokkal nagyobb horderejű,történés pedig a város törvényhatósági bizottságának azon döntése (6774//391941. kgy. szám, 1941. febr. 26-i ülés), hogy 1941. június 22-én Kassa városátünnepélyesen felajánlja Jézus Szentséges Szívének.27 Ez tehát nem egy egyházikezdeményezés, hanem egy városvezetői politikai döntés volt, amelyet azegyháznak kellett kivitelezni; vagyis a ceremóniát megszervezni éslebonyolítani. Az természetesen más kérdés, hogy a június 22-én hajnalbankirobbant német-szovjet háború miatt a délutáni nagyszabású körmenetből nemlett semmi, maga a felajánlás azonban megtörtént.

A Kassai Katolikus Tudósító alapjában véve az egyházközségek és egyesületekértesítője volt. Tost Barna prelátus-kanonok-plébános (Tost Lászlóországgyűlési képviselő testvére) püspöki jóváhagyással adta ki havonta (márcsak 1944-ben negyedévenként). Felelős szerkesztőjekezdetben Pálffy István,majd Bogdányi Ferenc (1943. januártól)volt. Elsősorban lelkiségi,valláserkölcsi jellegű írásokat közöl. Említést érdemel a „filmszemle” rovata,amely valláserkölcsi értékrend szerint rangsorolta a filmeket: jó, közömbös ésrossz kategóriákba. Az egyes számokból az domborodik ki, hogy a kassaikatolicizmusnak valójában a más keresztény felekezetek jelentettek problémát(vegyes házasságok), s nem annyira a zsidóság. Ebből kifolyólag ez utóbbi nemis kapott hangsúlyos szerepet a kiadványban.

Teljesen más a helyzet a Felvidéki Ujság gal, amely helyi szinten elég jól tükrözia korabeli politikai és társadalmi közhangulatot; annak változásait, illetveállandó elemeit. Ez utóbbi alapvetően a zsidóság folyamatos megbélyegzését,

26 Felvidéki Ujság1940. március 26, 1.27 Lásd Kassai Katolikus Tudósító XXI. évf., 6-7. szám, 1941. június, 3-5. Valamint Felvidéki Ujság 1941. június18, 4; június 19, 3; június 20, 3; június 21, 1; június 23, 3. A felajánlást minden évben megismételték. Lásd Felvidéki Ujság 1942. június 6, 3; június 11, 3; június 13, 3; június 15, 3; valamint 1943. június 7.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


9

valamint az ellenséges hangulatkeltést jelentette. Ennek alapját az képezte, hogya zsidóságot döntően a „magyar ügy” elárulásával vádolták a csehszlovákállamiság idején,28 amelyet alapjában véve „rabságnak”, „megszállásnak” bélyegeztek.29 Ehhez társult még, hogy a zsidóságot, nagy általánosságban, a

liberalizmussal, illetve a bolsevizmussal – vagyis a katolicizmus legfőbbellenfeleivel/ellenségeivel – hozták összefüggésbe; és természetesen mindenértokolták.

A Felvidéki Ujságegy kifejezetten politikai napilap volt, amelynek első száma1938. dec. 25-én, vasárnap, jelent meg. Kezdetben Dr. Bárczay Jánosországgyűlési képviselő volt a főszerkesztője, és Dr. Pajor Miklós országgyűlésiképviselő, majd a Katolikus Akció alelnöke, a főmunkatárs. 1940. aug. 17-től(III. évf. 187. sz.) Puskás Jenő lett a felelős szerkesztő. Helyét, 1943. március 1-től (VI. évf. 48. sz.), Kassai Zoltán vette át. Ekkor lett főmunkatárs ForgáchGéza. 1943-ban a Kassai Magyar Élet Lapkiadó volt a tulajdonos. Sajátönmeghatározása szerint „a keresztény tömegek érvényesüléséért, a keresztényetika diadaláért küzd[ött] minden során keresztül”.30 Lényegében ezterősítettemeg Nyisztor Zoltán31 egy előadásában, amikor a Felvidéki Ujság rólkijelentette, hogy annak „minden sorát az igazi kereszténység szelleme hatjaát”.32 Implicite ez azt is jelentette, hogy a nyilvánvaló zsidóellenesség is szerveseleme az „igazi kereszténységnek”.

A lap indulását a kassai katolicizmus meghatározó alakja Tost Barna prelátusköszöntötte: „A felszabadult Kassa új napilapja ismét a ‘Felvidéki Ujság’ lesz.Örömmel üdvözlöm. Isten áldását kívánom útjára és szívből óhajtom, hogyhirdesse a magyar igazságot és törhetetlenül álljon a keresztény tiszta erkölcsalapján.”33 Irányultságában döntően nemzetiés keresztény volt, ami tökéletesenmegfelelt a korabeli kassai katolikus egyházi vezetésnek. Azt is mondhatni,hogy a kettő szétválaszthatatlanul összefonódottegy „nemzeti-keresztény”-be.A lap már első számában azonnal ismertette, mind a Felvidékre is kierjesztett1938-asmagyar zsidótörvényt, amelyet „nemzetmentő új fejezetnek” értékelt,34 mind a „Karácsonyi szent misék és istentiszteletek sorrendjét”.35

28 R. Vozáry Aladár, „Őszintén és nyiltan a zsidókérdésről”, Felvidéki Ujság1939. jan. 5, 5. Lásd még FelvidékiUjság 1939. márc. 1, 1-2; 1939. márc. 10, 1; 1939. márc. 23, 5; „A felvidéki zsidók ‘magyarsága”, FelvidékiUjság 1942. június 6, 3. 29 „Tost Barna prelátus- plébános előadása a kecskeméti liceumban. Kassa huszéves cseh rabságának történetétismertette Tost Barna. Viharosan ünnepelte Kecskemét magyarsága a kassai prelátus- plébánost”, Felvidéki Ujság1939. jan. 13, 4.30 „Miért szokatlan a Magyarságnak a Felvidéki Ujság állásfoglalása?”, Felvidéki Ujság1940. április 30, 3.31 A két világháború közötti katolikus újságírás jelentős alakja (lásd http://lexikon.katolikus.hu/N/Nyisztor.html). 32 „Nyisztor Zoltán: Ellenségünk az álkeresztény sajtó”, Felvidéki Ujság 1942. január 26, 3.33 Felvidéki Ujság 1938. december 25, 2.34 Felvidéki Ujság 1938. december 25, 2. 35 Felvidéki Ujság 1938. december 25, 5.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


10

A források értelmezéséhez és megértéséhez mindenképpen tudni kell, hogy a kétvilágháború között a kassai zsidóság egyike volt Dél-Szlovákia legnagyobb éslegjelentősebb zsidó közösségeinek. A kassai zsidók aktívan bekapcsolódtaka város életébe, jelentős egyesületeknek 36 voltak a tagjai és vezetői, a város

képviselőtestületében zsidó ügyvédek és orvosok tevékenykedtek, és többendolgoztak avárosi hivatalokban is. A zsidók köréből ismert képzőművészek,írók, színészek, építészek, újságírók és sportolók kerültek ki. A zsidóság a várostörténelmi fejlődésének szerves részévé vált. Ez volt az az időszak, amikora kassai zsidóság avirágkorát élte. Ha számszerűsíteni akarjuk ezta megállapítást, akkor elmondhatjuk, hogy az 1930-as évek végén Kassánminden ötödik lakos zsidó volt (az 58.090- ből37), s a római katolikus után (1938végén ez 36.192; 63,3%) amásodik legszámottevőbb vallási felekezetet azizraelita alkotta a városban. A városban öt zsinagóga állt, és a zsidóságon belültöbb irányzat is képviseltette magát (ortodox, neológ, hasszid, status quo ante).1938 végén Kassán 11.420 zsidó lakos élt (19,7%), és közülük feltehetőentöbbmint 10 000 elpusztult a Holokausztban.38

A folyamatosan zajló betelepedés39 azonban lakásínséghez vezetett. 1942októberében a Felvidéki Ujság cikkszerzője kifakadt: „A Kassára költözőkeresztény magyar családok kénytelenek hónapos szobában lakni, mert nincsenlakás. A városi lakáshivatalra vár a feladat, hogy megszűnjenek a maiegészségtelen állapotok.” Megítélése szerint ennek az áldatlan helyzetnek az azoka, hogy „a város legszebb lakónegyedeit még mindig a zsidóság tartjamegszállva. Hat és hét szobás luxuslakásokban 2-3 személy lakik és igen nagy aszáma azoknak a 4-5 szobás zsidó lakásoknak, ahol az év legnagyobb részébensenki sem lakik, mert a lakás tulajdonosa külföldre szökött, börtönben ül, vagykisegítő munkaszolgálatot végez.”40

Mindez annak fényében érthető meg igazán, ha tudjuk, hogymikor Kassát azelső bécsi döntés következtében Magyarországhoz visszacsatolták, azanyaországi zsidósággal egyetemben megindult a kassai zsidóság jogfosztása is.A háborút közvetlenül megelőző időszakról, illetve a háborús időszak első

36 Dokumentumok a zsidó egyesületek feloszlatásáról.Archív mesta Košice, továbbiakban AMK, Košicemuncip. mesto 1939 – 1945, rok 1944, 23 901 – 24 020 inv. č. 125, krab. 182. (Lásd Melléklet 1). 37 Ennek több mint 10%-a ínségesnek számított. Lásd „Ezer munkaképes ínséges szerepel Kassán aszegénygondozó nyilvántartásában”,Felvidéki Ujság 1940. november 26, 7: „A legutóbbi kimutatás szerint aszegénygondozó nyilvántartásában a munkaképes ínségesek 1076 családdal és 4241 lélekszámmal, a csökkentmunkaképességű és női családfenntartó ínségesek 766 családdal és 2069 lélekszámmal, összesen 1842 családdalés 6310 lélekszámmal szerepeltek.” 1940 karácsonyán ebből „száz kassai szegényt ajándékozott meg MadarászIstván dr. megyéspüspök”, Felvidéki Ujság 1940. december 24, 2. 1941-re a helyzet a következőképpenváltozott: „5041 munkaképes szegényt, 1862 női családfentartót és csökkentett munkaképességű lakost tartottnyilvántartásban július végén a szegénygondozó”, Felvidéki Ujság 1941. augusztus 14, 4.38 Mivel pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, csak feltevésekre támaszkodhatunk. Lásd„Kassa lakóssága

vallásfelekezetek szerint”, Felvidéki Ujság1939. június 23, 4.39 1941-ben a kassai lakosság száma felugrott 66.647-re. Lásd Felvidéki Ujság1941. március 31, 5. 40 Felvidéki Ujság 1942. október 13, 2.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


12

beszédét, amelynek egyik fő mondanivalója a „zsidó szellemiség” elleniküzdelem szükségessége volt, összekapcsolva a földbirtok politikával, amely jövőbeni célként fogalmazta meg a zsidó tulajdon kisajátítását.44 Kassaiviszonylatban a keresztény rétegek, különösen az „elit” vagy középosztály, a

saját megkönnyített felemelkedését, és pozícióinak lényeges javulását várta atörvénytől; még akkor is, ha pontosan tudta, hogy tulajdonképpen hálátlanulviselkedik azzal a helyi zsidósággal szemben, amely nélkül Kassa városvezetésenem őrizhette volna meg a magyar jelleget.45 Ezt az ún. „őskeresztények” javáratörténő gazdasági és társadalmi átrendeződést törvényi úton, aziparjogosítványok újraelosztásával remélték elérni. Nem véletlen, hogy afolyamodványban fel kellett tűntetni „kereskedést űzni kívánó családi ésutónevét, életkorát, vallását, állampolgárságát és lakását”, valamint mellékelnikellett a „születési anyakönyvi kivonatukat (keresztlevelüket); a szülőkanyakönyvi kivonatát (keresztlevelét) vagy házassági anyakönyvi kivonatát(házasságlevelét), végül esetleges házastársuk anyakönyvi kivonatát(keresztlevelét)”.46 Ebből teljesen egyértelmű, hogy az elbírálásban az egyikmeghatározó kritérium a vallási hovatartozás volt! Az államilag megszervezett„őrségváltás”47 lebonyolítója az országos Baross Szövetség kassai csoportja volt,

előtt kapott helyet a lapban. Vitéz Rácz Jenő, „A zsidókérdés megoldása létünkért folyó”, Felvidéki Ujság1939. jan. 24, 2. A nyugalmazott honvédelmi miniszter számára teljesen nyilvánvaló, hogy a zsidóság az egy(különálló) faj; és „ezen nem segít az sem, ha felveszi a kereszténység szentségét, mert a kereszténység a fajtátmegváltoztatni nem tudja”. Szerinte: „Mi magyarok csak urak lehetünk a Kárpátok medencéjében”, FelvidékiUjság 1939. jan. 31, 1-2. 44

Felvidéki Ujság1939. jan. 17, 1-2.45 „Kassa és a zsidó asszimiláció. Szent-Ivány József adatai a felvidéki zsidóság magatartásáról”, FelvidékiUjság 1939. febr. 4, 5.46 „Julius 1-én érvényüket vesztik a felvidéki iparjogosítványok. Március 15-ig kell uj engedélyeket kérni”, Felvidéki Ujság 1939. febr. 8, 347 Lásd Huba Ferenc, „Gazdasági őrségváltás Kassa kereskedelmében. Érdekes statisztika a végrehajtottiparrevízióról”, Felvidéki Ujság1940. március 23, 6. „Törvénybeütköző módon akarják megakadályozni agazdasági őrségváltás lebonyolítását a kassai járásban”, Felvidéki Ujság1940. á prilis 13, 5. „A tűzifaelosztásbancsakis igazolt keresztény fakereskedők vehetnek részt”, Felvidéki Ujság1940. augusztus 24, 4. „Kereszténykézbe ment át a kassai cipőkereskedelem”, Felvidéki Ujság 1941. szeptember 4, 3. „800.000 pengő értékűtextilárutzároltak a kassai kamarai kerületben”, Felvidéki Ujság 1941. szeptember 17, 3.„Október elsejétőlkezdve zsidó kereskedő nem adhat el rádiót”, Felvidéki Ujság 1941. szeptember 20, 7.„Megnyílt Kassa elsőkeresztény kézben levő katonai felszerelési szaküzlete”, Felvidéki Ujság 1941. október 16, 4. „A keresztény

kereskedők sürgetik a kijelölési rendszer bevezetését a zsidó kézben lévő konfekciós szakmában”, FelvidékiUjság 1941. november 15, 6.„Csak keresztények folyamodnak nagykereskedői iparigazolványokért”, FelvidékiUjság 1941. november 21, 7. „Csak keresztény kézbenvan a kassai csoportnak”, Felvidéki Ujság 1939. febr. 16,3. „Vásároljunk a Baross Szövetség tagjainál”, Felvidéki Ujság1939. június 11, 11.47 Felvidéki Ujság1939. április 16, 2.47 Felvidéki Ujság1939. április 21, 6.47 „Kétszáznál több zsidó tért át Kassán január 1. óta katolikus hitre”, Felvidéki Ujság1939. március 10.47 Pl. Felvidéki Ujság1939. július 5, 2; 1940. április 27, 3; május 10, 4; augusztus 31, 9; november 9, 5;december 18, 6; 1941. március 8, 6; július 31, 3; szeptember 25, 5; október 21, 7; október 27, 6; 1942. január 16,6; január 23, 6. „Karády Katalint és Mezey Máriát elítélték a zsidótörvény kijátszása miatt”, Felvidéki Ujság 1942. április 15, 7. Lásd még Felvidéki Ujság 1942. december 19, 6.levő ipari üzem és keresztény kereskedő fogáruellátásban részesülni”, Felvidéki Ujság 1942. február 19, 7. „Revízió alá veszik a szesznagykereskedőengedélyeket. Zsidók nem foglalkozhatnak a revízió végrehajtása után szesz-, bor- éssörnagykereskedéssel”,

Felvidéki Ujság 1942. március 18, 4. „Az áruellátásban nem részesülő zsidó vaskereskedők raktári készleteitkeresztény kereskedők fogják átvenni. Csakis a származásukat igazolt vaskereskedők részesülnek áruellátásban”, Felvidéki Ujság 1942. május 9, 5. „A sóeladást is ki kell venni a zsidók kezéből. Az állami-monopóliumot

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


13

amely feladatául tűzte ki a helyi keresztény társadalom megszervezését,valamint a keresztény gazdasági érdekek védelmét.48 Ezt a keresztényektermészetes folyamatnak tekinthették, hiszen Serédi Jusztinián hercegprímás azsidójavaslat felsőházi vitájában világosan kimondta, hogy „a zsidóság

térfoglalásának visszaszorítása a nemzet jogos önvédelme”,49

ami lényegébenfelmentette őket az alól, hogy lelkiismereti problémáik legyenek. Arról nem is beszélve, hogy a szomszédos katolikus Szlovákia szintén hasonlózsidótörvénykezést léptetett életbe.50

A magyarországi zsidótörvények arra ösztökélték a kassai zsidóság egy nagyonelenyésző hányadát, hogy megkeresztelkedjen. Ez azonnal nyugtalanságotváltott ki a város keresztény társadalmában, ahogy az a Felvidéki Ujság 1939.márciusi számából kiderül. „A mai idők szőnyegen forgó problémája afajtisztaság és árjakérdés – írja a szerző – az egyházi és világi hatóságokszámára tetemes munkatöbbletet jelent. Beszélgetést folytattunk a kassai róm.kath. plébániahivatal adminisztrációs vezetőjével, akitől hallottuk, hogy Kassán1939. január 1-e óta több mint 200 zsidó tért át a katolikus vallásra. Komoly,tiszta szándékkal lettek katolikussá. Az áttértek között nemcsak bankigazgatókvannak és orvosok, ügyvédek meg tisztviselők, hanem egyszerű munkásemberekés háztartási alkalmazottak, akiket igazán nem lehet számítással gyanúsítani,mert számukra nem volt döntő fontosságú a vallási kérdés rendezése. A róm.kat. anyaszentegyház az áttérni szándékozókat a jelenlegi helyzetben egészentermészetesen és indokolt tartózkodással fogadja és a rendesnél is nagyobbgonddal vizsgál meg minden egyes esetet, felterjeszti azt a püspöki hivatalhoz ésad véleményt minden egyén hitbeli tájékozottságáról, úgyszintén szándékánakkomolyságáról és tisztaságáról. Ezeknek lelkiismeretes megállapítása végettCselényi István pápai kamarás, dr. Suhaj Béla, Bartók Béla és Listyák Jenőhittanárok foglalkoznak az áttérni szndékozó egyének lelki életével, a róm. kat.vallás tanaiba való bevezetésükkel, szándékuk tisztaságának és komolyságánakmegállapításával, még pedig a nagyszámra való tekintettel, kisebb homogéncsoportokba osztva őket. A lelkipásztorok munkájának legszebb eredményeivoltak azok a kedvező vélemények, melyeknek alapján 200 lélekkel szaporodotta katolikus egyház Kassán.”51 A második zsidótörvény elfogadását (1939. május 3)követően az Ujság rendszeresen tájékoztatta olvasóit arról, hogy zsidók miképpen próbálták meg

képező só még mindég nagyobbrészt zsidó kézen keresztül kerül a fogyasztókhoz”, Felvidéki Ujság 1942.október 20, 7.48 „Hatalmas küzdelmet indított a Baross-Szövetség kassai csoportja a keresztény kereskedők és iparosokérdekeiért. Májusban több mint 3000 kereskedő és iparos érkezik a kassai Baross nagygyűlésre – Már 250 tagjavan a kassai csoportnak”, Felvidéki Ujság 1939. febr. 16, 3. „Vásároljunk a Baross Szövetség tagjainál”, Felvidéki Ujság1939. június 11, 11.49 Felvidéki Ujság1939. április 16, 2.50 Felvidéki Ujság1939. április 21, 6.51 „Kétszáznál több zsidó tért át Kassán január 1. óta katolikus hitre”, Felvidéki Ujság1939. március 10.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


14

kijátszani a törvényt.52 Hasonlóképpen visszatérő téma a zsidókat segítőkeresztény strómanok problémája.53 Erről a szintén kassai szerkesztésűÚj Élet,katolikus szociális és világnézeti havi szemlea következőket írta: „Új kasztszületik a zsidótörvény jóvoltából: a falazók kasztja. Izráel élelmes népét

ugyanis nem nagyon sújtja a zsidótörvény: bizonyos körökben nagyszerűszimattal mindig megtalálják a maguk megmentőit, a kitűnő összeköttetésekkelrendelkező derék honfiakat, akik megfelelő tiszteletdíj ellenében ritkán utasítjákvissza a falazás szép tisztjét. Az élet viszont megy tovább a maga útján, a zsidónagytőke továbbra is hatalom, a munkást éppúgy kiszipolyozzák, mint amúltban, a kisember éppen úgy szenved – egyedül a falazók kasztjának megy jobban. (…) A tehetetlen magyar szédült fejjel áll a ‛csodálatos átváltozás’zivatarában…, tudomásul veszi, hogy ugyanakkor, amikor a zsidótörvény márkövérre hizlalta a falazók osztályát, a vállalkozó szellemű kisember nekvalóságos kálváriát jelent, amíg iparengedélyhez jut, ha kedve és ambíciója méga kezdet kezdetén szét nem morzsolódik a magyar bürokrácia nagyszerűenműködő malomkövei közt. (…) A magyar vezetőknek a legnagyobb feladatukaz legyen, hogy visszaadják a csalódott, fásult magyar tömegnek hitét és bizalmát.”54

A stróman-rendszert, minden hatósági erőfeszítés ellenére, mindvégig nemsikerült felszámolni. Valójában mindenütt az 1944-es deportálás oldotta meg.Ennek két magyarázata van. Az egyik, hogy a társadalmilag és egzisztenciálisanmindinkább perifériára szorított zsidóság55 és a szegényebb, az egyházakhozcsak formálisan, szociológiailag kötődő szegényebb néprétegek érdekeitalálkoztak.56 Másik, hogy a keresztények egy része valamilyen szinten lojálismaradt zsidó munkaadójukhoz.

52 Pl. Felvidéki Ujság1939. július 5, 2; 1940. április 27, 3; május 10, 4; augusztus 31, 9; november 9, 5;december 18, 6; 1941. március 8, 6; július 31, 3; szeptember 25, 5; október 21, 7; október 27, 6; 1942. január 16,6; január 23, 6. „Karády Katalint és Mezey Máriát elítélték a zsidótörvény kijátszása miatt”, Felvidéki Ujság

1942. április 15, 7. Lásd még Felvidéki Ujság 1942. december 19, 6.53 Pl. Felvidéki Ujság1939. július 9; 1940. szeptember 14, 9; szeptember 21, 9; október 25, 7; november 12, 6;1941. február 26, 7; 1941. május 9, 6; november 19; 4; 1942. május 7; június 16, 4; június 18, 4. „Kíméletlenirtóhadjárat a strómanok ellen. Megjelent a ‘stróman-törvény’ végrehajtási utasítása”, Felvidéki Ujság 1942.szeptember 24, 3. „.A zsidókérdést csak a fajvédelem eszközeivel lehet rendezni. A strómanokat, a gazdaságiélet parazitáit ki kell irtani”, Felvidéki Ujság 1943. június 25, 2. Lásd még Felvidéki Ujság 1944. április 14, 3:„Zsidófedezésért elitéltek egy háztartási alkalmazottat”. „Elveszik a strómanoktól a nevükreíratott zsidó ház- éskertingatlanokat”,FelvidékiUjság 1944. május 22, 4; július 8, 3. 54 Új Élet1940/2 (84. szám), 52.55 Pl. 4800/1939-es „kormányrendelet a zsidó törvényhatósági bizottsági és községi képviselőtestületi tagokmandátumának felülvizsgálásáról és megszüntetéséről”, Felvidéki Ujság1939. augusztus 24, 4. Lásd még akassai Kereskedők Testületében a zsidók kiszorítása érdekében a szélsőjobboldali Turul Szövetségbe tömörültkeresztény kereskedőt által folytatott küzdelmet: Felvidéki Ujság1940. március 18, 3; április 1, 3; április 8, 3;

április 10, 4; május 10, 4; június 11, 5; június 17, 4; július 27, 7.56 „Zsidóval társult a szegény piaci árus, akinek egyéni iparigazolványával vagontételekben vásárolta össze azalmát az iparral nem rendelkező társ”, Felvidéki Ujság 1940. november 27, 7.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


15

Jóllehet katolikus egyházi vezetők azUjság hasábjain soha nem nyilatkoztakmeg zsidókérdésben Madarász püspöknek, a városvezetéssel egyébként teljesenösszhangban levő lelkületére jól rávilágít az az előadás, amelyet „A kereszténykultúra és a magyarság” címmel 1940. március közepén tartott a kassai

Kazinczy Társaságban.A püspök szerint a „Patrona Hungariae” volt azeszménye a magyar népnek, és mintaképe a magyar családi életnek. A mintakép jótékony hatása abban is lemérhető, hogy „a magyar szép- és drámairodalombanaz erotikus szellem sohasem uralkodott, hogy a régi magyar családi életbenházasságtörés, elválás, a gyermektelenség mesterséges előidézése sohasem, vagycsak elvétve fordult elő”. A püspök álláspontja szerint: „Ha ezen a térenkorunkban sajnálatos eltévelyedés, sőt katasztrofális süllyedés észlelhető, ez amagyarság szellemétől teljesen idegen, nem-árja sajtó szép-, dráma- skabaréirodalom megmételyező hatására s ennek folyamán kialakult erkölcsi lazaközvéleményre és a Mária-kultusz hanyatlására vezethető vissza.”57 Ebben akorban a „nem-árja” egyértelműen a zsidó, aki tehát értelemszerűen amagyarság erkölcsi hanyatlásának okaként jelenik meg. Odáig természetesenmár nem terjedt ki a püspök figyelme, hogy a Mária-kultuszt a magyarreformátusok is vehemensen ellenzik; már több száz éve.

A európai háborús helyzetben Magyarországonis értelemszerűenárukorlátozásokat vezettek be. A Felvidéki Ujság számára ez újabb támadásifelületet biztosított a zsidóság ellen. A lap most már a feketézés, az árdrágítás,illetve az árufelhalmozás miatt elítélt zsidókról is folyamatosan tájékoztatott.58 1942. szeptemberében közölte a köztisztviselők polgármesterhez intézett nyíltlevelét: „Radikális intézkedéseket kérünk a tej-fronton! Meg kell akadályozni,hogy a zsidók a keresztény családok elől kétszeres áron felvásárolják atejkészleteket”.59

Ehhez társult a német-szovjet háború kitörését követően (1941. június 22) arémhírterjesztés problematikája.„Ne higyjünk a suttogó propagandaművészeinek – írta a napilap – , a vagyonukkal együtt elmenekült, angolemlőkön táplált zsidó hazaáruló emigránsoknak és még itt élő fajtestvéreiknek,kik külföldön kovácsolt galád hírekkel vagy belső események szándékoselferdítésével és terjesztésével akarnak rémeket festeni elénk. Ezek az ellenségetszolgálják s így válnak ellenséggé.”60

57 „‘Bátran cselekedni s bátran szenvedni magyar erény.’ Madarász István dr. megyéspüspök előadása aKazinczy Társaságban”, Felvidéki Ujság1940. március 18, 3.58 Pl. Felvidéki Ujság 1941. május 17, 5; 1941. október 28, 4; december 24, 5; 1942. február 28, 8; március 13, 4;április 25, 9; július 1, 6; július 15, 4; július 23, 4; szeptember 4, 6; szeptember 18, 6; október 29, 7; 1943. május5; június 5, 9; június 19, 11.59 Felvidéki Ujság 1942. szeptember 25, 4.60 „Rémhírterjesztés hazaárulás!”, Felvidéki Ujság1941. julius 3, 2. Lásd még Felvidéki Ujság 1942. augusztus13, 6; október 21, 3; november 6, 4.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


16

A zsidók (belső) ellenséggé nyilvánításából értelemszerűen következett avagyon, különösképpen a földbirtok eltulajdonításának igénye. Annál is inkább,mivel az állam – amennyiben nem akart hozzányúlni a nagybirtokokhoz – egyedül a zsidók tulajdonában levő földekkel, szőlőkkel és gyümölcsösökkel

enyhíthette a földínséget,61

és motiválhatta frontszolgálatra a nincsteleneket!Később azonban kiderült, hogy mindez jórészt csupán hitegetés volt.62 Atényleges kedvezményezettek a vitézi rend tagjai, közülük is többnyire a tisztek,lettek.63 Ezt kiválóan tükrözi az a megosztás, amikor is 20 000 holdatkülönítettek el a„sokgyermekes hadviselt földmíveseknek” (5 hold alattiterületeket kaptak), miközben a Vitézi Szék 130 000 holdat kapott, hogy 5-100holdas birtokokat juttasson a tiszti és legénységi vitézeknek.64

A jog-és vagyonfosztás, valamint a társadalmi életből való kiszorítás után,65 akonfliktus egyfajta egzisztenciális „önvédelmi” létharccá alakult át a belső„élettérért”. Ezt Schell Péter Abaúj-Torna vármegye főispánja66 fogalmaztameg: „Amikor mi a zsidókat ki akarjuk szorítani a gazdasági életből – mondta aMagyar Élet Pártja gyűlésén –, ez nem jelent gyűlöletet vagy antiszemitizmust,ez önvédelmet jelent, amelyet saját érdekünkben kötelességünk megtenni. Hanem akarunk elpusztulni, fel kell vennünk ezt a harcot és maradéktalanul be kellfejeznünk. (…) Nekünk, keresztényeknek a zsidókérdéssel kapcsolatban fontoskötelességeink vannak, hogy a közgazdasági pályákon a zsidók helyétmaradéktalanul betölthessük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy számunkra

61 „Eddig 893 nagyobb zsidóbirtok átengedését rendelték el”, Felvidéki Ujság 1941. december 18, 2. „Tokaj-Hegyalján megkezdődött a zsidó szőlők kisajátítása”, Felvidéki Ujság 1942. március 2, 6. „Zárolták a zsidóktulajdonában levő ingatlanokat. A zárlat az öt holdnál nagyobb gyümölcsösökre és szőlőkre, valamint az 500holdnál nagyobb mezőgazdasági ingatlanokra vonatkozik”, Felvidéki Ujság 1942. március 20, 3. „‘A zsidóságnem minden esetben szerezte ugy a földet, ahogyan a keresztény erkölcsök megengedték’. Bárczay János dr.államtitkár beszéde Sátoraljaujhelyen”, Felvidéki Ujság 1942. március 30, 5. „Ötnegyedmillió hold magyar földsorsa, Felvidéki Ujság 1942. május 26, 2. „Abauj-Torna vármegyében 11.000 katasztrális hold kerül zsidóktólismét magyar kezekbe ”, Felvidéki Ujság 1942. július 18, 4 és július 20, 7. „A földmivelésügyi miniszter ujrendelete 700.000-nél több katasztrális hold zsidóföldet juttat a kisemberek kezére”, Felvidéki Ujság 1942.szeptember 16, 5.62 „Tizenöt nagyobb abauji zsidó birtokot haszonbérbe adnak keresztény gazdálkodóknak. Megfelelőszakképzettségü és tőkeerős pályázók a vármegyei gazdasági felügyelőhöz adják be ajánlatukat”, Felvidéki

Ujság 1943. január 30, 3. „Ujabb 13.000 hold zsidó birtokot juttatnak sokgyermekes családoknak”, FelvidékiUjság 1943. április 21, 3. „Sürgősen felhasználásra kerülnek az összes zsidóbirtokok. Megjelent arendelet aháború hőseinek és fiuleszármazóinak földhözjuttatásáról”, Felvidéki Ujság 1943. szeptember 2, 3. „Abauj-Torna vármegyében is elkezdődött az 5 holdon aluli zsidóbirtokok átadása. 26 községben 48 családnak juttatottmár földet a vármegyei közjóléti szövetkezet”, Felvidéki Ujság 1943. december 1, 7.63 „Magyar vitézek kezébe kerülnek az öt katasztrális holdnál nagyobb, de száz holdnál kisebb zsidóbirtokok éshusz holdnál kisebb szöllők”, Felvidéki Ujság 1942. szeptember 26, 2. Lásd még Felvidéki Ujság 1942. október10, 2; november 27, 2. „Abauj-Torna vármegyében a zsidóbirtokokból létesített vitézi telkek már várják amásodik világháború uj vitézeit”, Felvidéki Ujság 1943. december 23, 6.64 „Az elvett zsidó birtokok szétosztása”, Felvidéki Ujság 1943. június 28, 1.65 1942. november elején az ismeretlen cikkíró felháborodik, hogy „miért van a kassai telefonelőfizetők közöttmég mindég 75 százalék zsidó, mikor az uj keresztény cégek nem tudnak telefonhoz jutni?”, Felvidéki Ujság 1942. november 6, 4. Lásd még „Mától kezdve nem rendelhetnek a kassai zsidó fogtechnikusok”, Felvidéki

Ujság 1942. december 29, 5.66 „A Führer a Német Sasrend érdemkeresztjével tüntette ki vitéz báró Schell Péter főispánt”, Felvidéki Ujság 1943. szeptember 17, 2.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


17

könnyebb legyen a boldogulás, kevesebb munka árán több haszonhoz jussunk,hanem azt jelenti, hogy dolgoznunk kell, nélkülöznünk és tanulnunk, hogy azona helyen, ahol a zsidó boldogulni tudott, mi is tudjunk boldogulni, mi ismegállhassuk a helyünket. A zsidótörvény nem lehet munkanélküli kereseti

lehetőség a keresztények számára! Rá kell nevelnünk fiatalságunkat a kereskedőés ipari pálya megbecsülésére és szeretetére.”67

Ahogy erősödött Szlovákiában a zsidóüldözés úgy kapott mind nagyobb helyet a Felvidéki Ujság ban a szökött szlovákiai zsidók kérdése. A kassai rendőrségszámára, a sorozatos bűncselekmények és a helyi zsidóság felett gyakoroltszigorú felügyelet mellett, ez fokozott megterhelést jelentett.68 Később a napilapa szlovákiai zsidók deportálásával kapcsolatban azt írta, hogy „a zsidókatkoncentrációs táborokba fogják vinni, ahol gyárakban és műhelyekben,főképpen, mint asztalosokat és szabókat fogják alkalmazni, mert ez a kétfoglalkozás az, amelyre leginkább alkalmasak.”69

Ebben a kontextusban kifejezetten sokatmondó az a szlovák egyháziállásfoglalás, amely eredetileg a Katolické Novinylapban jelent, és amelyet a Felvidéki Ujság is leközölt. Joggal feltételezhető, hogy ez áttételesen egyben akassai katolikus (és keresztény) egyházak vezetőségénekaz álláspontját iskifejezte.70

„Az utóbbi időben a zsidóellenes intézkedésekkel kapcsolatban többször esikszó a katolikus egyházi hatóságoknak állásfoglalásáról ebben a kérdésben. Azegyházi tényezők ellen támadások hangzottak el, hogy tömegesen engedik azsidókat a keresztséghez és hogy a zsidók érdekében a kormánynál is lépésekettettek. Más oldalról meg azt hangoztatták, hogy az egyházi körök azonosítjákmagukat a kormány intézkedésével a zsidóknak a közéletből valóeltávolításának kérdésében és a zsidóknak Szlovákiából való kivándorlásakérdésének megvalósításához fogot, akkor meg olyan hangokat hallhatunk hogyhogy tűrhetik püspökeink és papjaink szó nélkül az ilyen embertelen

67 „Időszerű magyar sorskérdésekről beszélt Schell Péter főispán a szikszói pártgyűlésen”, Felvidéki Ujság 1942.március 17, 3. Lásd még „A zsidókérdésben a magyarságot nem a gyűlölet, de az önvédelem vezeti. Boda István

főiskolai tanár előadása a zsidókérdés tudományos és gyakorlati vonatkozásairól”, Felvidéki Ujság 1942. április20, 4.68 Lásd Felvidéki Ujság 1942. március 21, 5; április 17, 2 és 6; április 18, 5; április 23, 3; június 24, 2 és 6;szeptember 17, 3; szeptember 22, 4; szeptember 23, 5; szeptember 24, 3; október 3, 4; október 20, 7; október 30,11; december 24, 6; 1943. január 12, 5; március 10, 6; március 11, 4; március 16, 6; április 24, 4 és 9; május 25,3; június 7, 6; július 16, 5; július 17, 6; augusztus 3, 5; augusztus 14, 3; szeptember 14, 7; szeptember 15, 5;október 1, 4; november 3, 6; november 25, 6; november 26, 6; november 30, 4; december 11, 11; december 30,7; 1944. január 12, 3; február 11, 7; február 15, 6; február 17, 6.69 „A szlovákiai zsidók kitelepítése”, Felvidéki Ujság 1942. május 21, 7;„Eddig 60.000 zsidót telepitettek kiSzlovákiából. A zsidókérdés fejlődése és megoldása Szlovákiában. Vašek antal dr. főtanácsos nyilatkozata akülföldi ujságiróknak”, Felvidéki Ujság 1942. november 4, 6.70 Ezt támasztja alá az a tény, hogy a deportálásokközepette, alkalmazkodva a törvényi előírásokhoz”, areformátus egyetemes konvent elrendelte a zsidó irodalmi művek kiselejtezését. Felvidéki Ujság 1944. június 1,5.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


18

cselekedeteket. Ezek a különböző egymásnak ellentmondó híresztelések arrakényszerítik a felelős egyházi tényezőket, hogy a katolikus közönségmegnyugtatására a következőket hozzák nyilvánosságra: 1. A katolikus papok tömegesen egyáltalán nem keresztelték a zsidókat, bár az

egyháznak nem áll módjában visszautasítani senkit, ha őszintén kéri akeresztséget, mert Krisztus urunk egyházát minden nemzet és minden emberszámára alapította. Az is igaz, hogy csak olyan embert lehet megkeresztelni, akiőszintén, belső meggyőződésből kívánja is azt. Hogy az egyház errőlmeggyőződhessen, mindenki számára, aki meg akar keresztelkedni hosszabbelkészítő idő ír elő, amelynek az előírások értelmében három-tíz hónapig kelltartania a megkeresztelkedendők tudása és vallásossága szerint. Ezután az időután is csak a püspöki hivatal engedélyével lehet az illetőt megkeresztelni.Hangsulyoznunk kell, hogy egyedül az egyház hivatott annak megítélésére,hogy kit lehet megkeresztelni és kitől kell megtagadni a keresztség felvételénekkérését. Az egyház ezt a kivételes jogát a multban a legnehezebb körülményekközött is megvédte s ezen a téren a jövőben sem hagyja magát korlátozni. 2. Ez határozza meg a katolikus egyház állásfoglalását a zsidók keresztelésétilletőleg is. Néhány zsidó még abban az időben keresztelkedett meg, amikorebből semmi előny sem származott reá, sőt ellenkezőleg a zsidók üldözték ezért,sót gyakran maga az államvezetés is. Ezeket a zsidókat hívőinknek tekintjüképpen ugy, mint a többieket és kötelességünk helytállni értük. Az ilyenmegkeresztelkedett és vallási kötelességeit teljesítő zsidók érdekében közben is jártunk.3. A többi zsidóval szemben és a velük szemben foganatosított intézkedésekkelszemben a következő álláspontot szögezzük le: A zsidó nemzet tragédiája abban áll, hogy nem ismerte el a Megváltót, sőtkeresztre feszítette. Maga a Megváltó is könnyet ontott a zsidó népmegátalkodottsága fölött s megjövendölte bűnhődésüket, az egész világon valószétszóródásukat.Ez Jeruzsálem pusztulása után be is következett és a zsidók több mint kétévezrede élnek kisebb vagy nagyobb csoportokban a többi nemzet fiai közt azegész világon. Ez alatt a hosszu idő alatt sehol sem olvadtak be a többinemzetbe. A kereszténység elleni ellenséges beállítottságukat sohasemváltoztatták meg, sőt az oroszországi és spanyolországi véreskeresztényüldözésekben a zsidók is kivették a részüket. Ez magyarázza meg,hogy a nemzetek időnként megnyilvánítják elkeseredésüket a zsidósággalszemben olyan tulzott szigorral és kegyetlenséggel, amely ellenkezik akeresztény erkölcsökkel. Nálunk is káros volt a zsidók hatása. Rövid idő alattcsaknem egész gazdasági és pénzügyi életünket kezükbe kaparintották népünkkárára. Nemcsak gazdaságilag, hanem kulturálisan és erkölcsileg is károsanhatottak népünkre.

Az egyháznak tehát semmi kifogása sem lehet az államnak ama törvényesintézkedései ellen, amelyekkel meg akarja szüntetni a zsidók káros hatását.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


19

A zsidókérdés megoldásánál azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy azsidók is emberek és ezért velük is emberségesen kell bánni. Különösen arrólkell gondoskodni, hogy nesértsük meg az érvényben levő jogrendet és nevétsünk a természeti és az isteni törvények ellen. Minden egyes embernek

természetes joga, hogy becsületes munkával magánvagyonra tegyen szert és ezta keresztény erkölcstan alapelvei szerint élvezhesse. Egész természetes jogaminden embernek az is, hogy családot alapítson. És ha már a családi élet melletthatározott, akkor nemcsak a családi élet kötelességeit kell teljesíteni, hanem jogait is élvezheti ennek keresztény szempontjai szerint. Szükségesnek tartottukennek leszögezését (…), hogy a katolikus közönség ismerje meg a felelősegyházi körök álláspontját is.”71

Mindezek fényében a zsidóellenes rendelkezések egész sorozatátéletbe léptető,vagy meghozó, városvezetés72 keresztényi lelkületét érdekes megvilágításbahelyezi az az 1942. márciusi polgármesteri kezdeményezés (7958/1942. szám)amelyről érdekes módona Felvidéki Ujság nem tájékoztatott, az a KatolikusTudósító ban jelent meg, mindegy bizonyítva, hogy a politikai és az egyháziterületek ebben azidőszakban Kassánösszemosódtak, átfedték egymást:

„Felhívás Kassa város polgárságához! A világ Megváltójának kereszthalála ünnepén, f. évi április hó 3-án,nagypénteken délután 3 órakor álljunk meg a rohanó élet forgatagában rövidelmélkedésre. – A hivatalokban műhelyekben, kereskedésekben, gyárakban,üzemekben csak úgy, mint otthon a háztartásokban álljon meg minden testi ésszellemi munka. – Rövid, egyperces magunkbaszállással, emelkedett szívvelemlékezzünk és elmélkedjünk a Legnagyobbról, a Legszenteb bről, a világMegváltójáról, aki életét áldozta és vérét ontotta érettünk, akinek kezébenvagyunk mindenkoron, akitől származik minden jó, boldogság, hatalom ésdicsőség. – Hozzuk meg e lélekemelő csekély áldozatot és helyezzük oda akereszt tövébe a Legszentebb Áldozathoz!Kassa, 1942. évi március hó 10-én.Dr. Pohl Sándor s. k., polgármester”73

71 „A szlovák katolikus egyházi körök érdekes állásfoglalása a zsidókérdésben. ‘Az egyháznak semmi kifogásasem lehet az állam törvényes intézkedései ellen”, Felvidéki Ujság 1942. május 1, 4. 72 Pl. „Kassán is megszüntették a zsidó törvényhatósági bizottsági tagok mandátumát”, Felvidéki Ujság január15, 2. Ez az intézkedés személy szerint dr. Halmi Bélát és dr. Wirkmann Ármint érintette. Dr. Brükk Sándort,Rónai Lászlót és Vende Pált felszólították, hogy 60 napon belül igazolják: nem zsidók. „Jogerősen megszűnt akassai városi törvényhatósági bizottsági zsidó tagok mandátuma. A Közigazgatási Bíróság elutasította az igazolóválasztmány határozata ellen beadott panaszokat”, Felvidéki Ujság 1942. május 2, 10. Van valami szürreálisabban, ahogy a folyamatos zsidóellenes rendelkezések közepette ügyeltek arra, hogy minden jog- és

szabályszerűen történjék! Vélelmezhető, hogy ez volt az, ami a törvénytisztelő és jogkövető zsidóságotvédtelenné tette, és teljes mértékben kiszolgáltatta a folyamatoknak. 73 Kassai Katolikus Tudósító XXII. évf., 3. szám, 1942. március, 7.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


20

Ugyancsak a korabeli lelkületre világít rá, azt érzékelteti Tost Barna prelátus- plébános 1943-as„Ú jévi üdvözlet”-e is: „Szeressük a hazát s legyünk azújévben zúgolódás nélkül az egységes belső frontnak fenntartói. Ezt sürgetikegyházi és világi elöljáróink minden alkalommal! Én nem tudom elfelejteni

annak a tízéves német fiúcskának elragadó példáját, aki Pestre jött vakációinyaralásra, s amikor az első reggelinél kínálgatták kávéval, kaláccsal, vajjal,gyümölccsel, süteménnyel, szerényen megköszönte s csak egy pohár tejet kértkenyérrel, mert ‛a Vezér is csak ezt szokta reggelizni.’ Ez a fegyelmezettség, azúgolódásnélküli belenyugvás a háborús helyzetbe, hogy most a Haza javáértmeg kell elégednünk azzal, amink van és nem zúgolódni minden csekélységért, ez az igazi hazaszeretet.Kezdjük az újesztendőt Jézus szent nevében”74

Évtizedek távlatából és a korabeli történések ismeretében, azért mindenképpenelgondolkodtató, hogy egy meglett korú vezető egyházi ember 75 az Adolf Hitlerkancellárt eszményítő, és mindenben követő, német kisfiút állította példaképneka katolikus olvasói/hívői elé!

Minden bizonnyal a 2. magyar hadsereg már gyakorlatilag titkolhatatlan donitragédiájával függ össze Madarász István kassai püspök„Világnézeteksodrában” c. írása, amelyben az ateista világnézetek veszélyére figyelmeztetett.76 Beszédes nagyböjti körlevele is, amelyben a hazaszeretetről és a hitről értekezik:„Az igazi hazaszeretet – áldozatvállalás”.77 Ezek már jelzik azt azelbizonytalanodást és szorongást,78 amely Kassa társadalmát lassan-lassankezdte hatalmába keríteni.79 Mindinkább előtérbe került a „belső arcvonal”szükségességének kérdése. Annál is inkább, mivel a harcterekről folyamatosanrossz hírek érkeztek: a tengelyhatalmak elveszítették az Észak-Afrikát,80 aszövetségesek júliusban partra szálltak Szicíliában, Mussolini lemondott, majdOlaszország letette a fegyvert (1943. szeptember), és hadat üzent Németországnak (október). Arról nem is beszélve, hogy az elveszített kurszki páncéloscsata után (1943. július) a szovjet csapatok megállás nélkül szorították

74 Kassai Katolikus Tudósító XXIII évf., 1. szám, 1943. január, 2. 75

Ekkor ünnepelte 25 éves plébánosi jubileumát. Lásd Kassai Katolikus Tudósító XXIII évf., 2. szám, 1943.február, 2-7. 76 Felvidéki Ujság 1943. február 20, 3.77 Felvidéki Ujság 1943. március 10, 3.78 Mindez országos viszonylatban is érezhetővé vált. Lásd „Serédi Jusztinián: Mindenütt hirdessük a magyarnemzet történelmi érdemeit és igazságát! A bíboros-hercegprímás nagyboldogasszonynapi szentbeszéde azesztergomi bazilikában”, Felvidéki Ujság 1943. augusztus 16, 3; „A háborúról, békéről és a Budapest ellenifenyegetésről prédikált vasárnap Ravasz László református püspök. ‘Krisztus egyháza felemeli szavát a béke éskiengesztelődés érdekében”, Uo., 4. „A hercegprimás felhívta a külföldi katolikusokat, hogy ne legyenekközömbösek Magyarország sorsa iránt”, Felvidéki Ujság 1943. december 13, 3.79 „A magyarság Kassa várát a jövőben is minden erejével védelmezni fogja”, Felvidéki Ujság 1943. szeptember20, 3. „Kassa mindig magyar volt és magyar marad”, mondta Kállay miniszterelnök; Felvidéki Ujság 1943.november 11, 1. Ghyczy Jenő, „Az európai béke nem épülhet fel a kis nemzetek romjain”, Felvidéki Ujság 1943.

november 27, 3.80 „Berlinben befejezettnek tekintik a stratégiai időnyerés miatt folytatott tuniszi hadjáratot”, Felvidéki Ujság 1943. május 8.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


21

vissza a németeket nyugati irányba.81 Ilyen körülmények között avatta fel Kassaa Hazaszeretet és Áldozatkészség Oltárát, ahol hetente gyűjtötték azadományokat. Ez egyszerre volt egyházi és politikai ünnepség,megyéspüspökkel és főispánnal; a kereszt és a rohamsisak jegyében.82

Ugyanakkor Magyarországnak is szembesülnie kellett azzal, hogy a moszkvaiháromhatalmi konferencia eldöntötte, hogy a háborút a feltétlen fegyverletételigfolytatja, és a fasizmust megsemmisíti.83 Amire Németország természetesen avégsőkig való kitartással reagált.84 Magyarország nem igazán érzékelte, hogymegszűnt a mozgástere. Ezt bizonyítja Kállay Miklósminiszterelnök azon, azeljövendő katasztrófát sejtető kitétele, miszerint a Kárpát-medencében „csak amagyar államiság tud és tudott tartósan békét, biztonságot nyújtani”.85

A már idézett Szabó Lajos lelkész az 1943-as évben áttértekkel kapcsolatban – amely jelenségről egyébként mind a Katolikus Tudósító, mind pedig a FelvidékiUjság hallgat – a következőket írta: „Most 1943- ban sok zsidó áttérő jelentkezett nálunk. Egyenlőre úgy bántunk velük, ahogy a felettes hatóságielőírás rendelte, vagyis hat hónapi előkészítés után vettük fel őket az egyházba.Később, amikor jöttek a kemény zsidóellenes rendeletek, ezt a felvételielőkészítést lerövidítettük hat hónapról hat hétre, sőt néha már csak napokra,hiszen nyilvánvaló volt, hogy az egyetlen cél most nem a hitképzés, hanema lelkek mentése afasiszta Antikrisztustól. (…) Intelligensek voltak mind,legtöbben kereskedők, voltak tisztviselők, illetve kényszernyugdíjazottak.Figyelmesen hallgattak, soha nem vitatkoztak a hitigazságok felett, hiszen tudvatudták, hogy ez az új hitre térés csak utolsó szalmaszál. Még azt is meg kellragadni: hátha, hátha… Egyházunk lelkészei között is volt egy zsidószármazású: Egressy Lajos hitoktató lelkész. (…) De ebben az évben már őt iskikezdték, bajtársi egyesületek fenekedtek rá, egykori tanítványai közül többen.A kereskedelmi főiskola nem egy sihedere még a hitoktatásban való részvételt ismegtagadta azzal, hogy őket zsidó ne oktassa a keresztény hitre. Mindentekintélyünkkel és erőnkkel álltunk oda lelkésztársunk mellé, a turulista ifjakkalszemben, mint a megbódult egyháztagokkal szemben, és Egressy egészena nyilas hatalomátvételéig akassai református lelkészi kar tagja maradt.”86

1944 elején a magyar társadalomban, amely okokat és magyarázatokat keres aszámára egyre kedvezőtlenebb történésekre, már jól érzékelhető a félelem.Madarász kassai püspök a nagyböjti szózatában azt próbálja megmagyarázni a

81 A Felvidéki Ujság a folyamatos visszavonulást „elszakadó hadmozdulatok”-nak nevezte. 82 Felvidéki Ujság 1943. június 13, 3.83 Felvidéki Ujság 1943. november 2, 1.84 „Bármeddig tart a háború, Németország nem kapitulál. Hitler kancellár szózata Münchenben a németnemzethez”, Felvidéki Ujság 1943. november 9, 1. „Hitler: Ez a ránk kényszerített háború csak németgyőzelemmel végződhet”, Felvidéki Ujság 1943. november 30, 1.85 Felvidéki Ujság 1943. november 8, 3.86 Szabó Lajos,op. cit., 126. A lelkész visszaemlékezéseit mindenképpen érdemes lenne összevetni a korabelilevéltári forrásokkal!

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


22

katolikus híveknek, hogy „azért szenvedünk, mert száműztük Krisztust az életminden vonaláról”87; ami eléggé anakronisztikusan hangzik egy önmagát„keresztényként” meghatározó, és Jézus Szívének felajánlott városban, ahol azegyházak mindenféle privilégiumokat élveznek. A zsidóságra vonatkozóan a

püspöknek természetesen nincs egy szava sem. A forrásokból azkörvonalazódik, mintha a kassai katolikus egyház nem is abban a társadalombanélt volna, amely minden erejével a „zsidókérdés” végleges megoldásánfáradozott.

A kassai zsidóság sorsa Magyarország német megszállása után

Az 1944. március 19-i német megszállást követően a Felvidéki Ujság -nak, 1944.március végétől kezdődően, szinte nincs már olyan száma, amelyben ne írnánaka zsidóságot érintő megszorító intézkedésekről. Mintha gát szakadt volna át. Anapilap számára a zsidókra vonatkozó hírek minden mást felülírnak; szinte betöltik az egyes számokat.88 Ugyanakkor az is kiviláglik, hogy teljes azösszhang a német katonai és a magyar hatóságok között:„…a németekegymillió pengő óvadékot hajtottak be a kassai zsidóktól, …egyes kassai üzletekárukészletét igénybevették, …zsidó személyeket őrizetbe helyeztek és …ezenszemélyek lakásait kiürítették és igénybevették. (…) a német közbiztonságihatóságoknak előbb említett eljárása mindenkor a magyar kormányhatóságokkalegyetértően történt és kizárólagosan a közbiztonság megóvása érdekében tettóvintézkedésnek tekintendő. (…) Az állam minden polgára… tartsa mindig ésmindenkor szem előtt, hogy ha valamit mond, azért vállalja a legteljesebbfelelősséget. (…) A Magyarországon tartózkodónémet hadsereg és németközbiztonsági szervezet egyúttal magyar érdekeket szolgál és éppúgy küzd amagyar jövőért, mint harctéren küzdő honvédeink…”89 Folyamatosan megszűntek a kivételezések,90 és Kassa közönsége,„célkitűzéseimegvalósításában odaadással” támogatta,91 a város törvényhatósága pedig„lelkes bizalmáról biztosította a Sztójay-kormányt”.92 Mindenképpen azsidókérdés radikális megoldásátvárták tőle.93 Sokatmondó tény, hogy ebben az1944. április- júniusi időszakban, miközben számos híradás jelenik meg a87 Felvidéki Ujság 1944. február, 3.88 Felvidéki Ujság 1944. március 27, 2; március 29, 1; március 30; március 31; április 3; április 11; április 17.89 „Hírverés és felelősség”, Felvidéki Ujság 1944. április 8, 3. 90 „A zsidó ‘eltűntek’ hozzátartozói kötelesek a sárga csillag viselésére”, Felvidéki Ujság 1944. április 13, 2. „A‘hadiözvegy’ és a ‘hadiárva’ elnevezés csak az anyakönyvben elismert hősihalottak hozzátartozóit illeti meg. A‘kivételezési’ bizonyítvány egymagában nem mentesíti a zsidókat a sárgacsillag viselésének kötelezettsége alól”, Felvidéki Ujság 1944. április 20, 2.91 Felvidéki Ujság 1944. április 14, 3. 92 Felvidéki Ujság 1944. április 18, 1.93 „Oláh György kassai beszámolója a politikai helyzetről. Az igazi, nagy reformmunka csak ezután, a

zsidókérdés likvidálása után kezdődik”, Felvidéki Ujság 1944. április 22, 3. „Vitéz Jaross Andor nyilatkozata: Akormány örökre véget vet a zsidóság parazita szerepének”, Felvidéki Ujság 1944. április 25, 1;. Baky Lászlóállamtitkár: Minden zsidót kitelepítünk ebből az országból”, FelvidékiUjság 1944. május 17, 1 és 3.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


23

zsidósággal kapcsoaltban, a deportációkról, a transzportokról egy szó sem esik,mint ahogy egy szóval sem említik meg azokat a viszonyokat, amelyek közé akassai zsidóság a téglagyári gettóban került. Leginkább szembetűnő a tényekelhallgatása, és úgyáltalában a mély hallgatás a katolikus egyház képviselőinek

részéről is. Madarász István kassai püspöknek csak a kormányzó születésnapjaalkalmából tartott ünnepi pátosszal teli beszéde került be a lapba.94 Pedig egyretöbb olyan rendelkezés jelent meg, amely miatt az egyháznak nemcsaklehetősége, de egyenesen kötelessége lett volna tiltakozni.

A Kassai Katolikus Tudósító áprilisi számában P. Fehér Mátyás, püspökikönyvtáros, „Diadalmas élet” című esszéjében, félreérthetetlen módon fejezi kivéleményét: „Egy elmúlt évszázad liberálisai szégyenfalra szegeztéka legszentebb eszményeket. Isten sírját megcsúfolták, akereszténység csak tűrtcseléd lett asaját otthonában és tűrnie kellett, hogy a felvilágosultság ésa modern haladás nevében sírboltba zárják, mint minden haladás és kultúraellenségeit. Parlamentekben, egyetemek tanszékein Hamupipőke sorbantengődött a keresztény szellem, mert nem tűrték meg azt sem, hogy régidicsőségét emlegesse önmagának vigasztalásul. S most, egy évszázad múlva,mikor a hajdani pribékek porát már a szelek hordják a szélrózsa minden ága felé,most mintha derengene. Húsvét hajnal ennek a nemzedéknek mostani élete.Valóban, a hosszú tespedést öntudatos merni akarás váltotta fel. Feltámadta keresztény szellem, vagy inkább felébredt, mert‘nem halt meg a leányzó,hanem alszik ’. Mint valami óriás, aki lerázta magáról a kicsi akarnokok láncaités hosszút nyújtózkodva a mély álom után elindul az élet felé. Most látjuka kereszténység sírásóinak a döbbenetét. Módunkban van az Élet megfeszítőinekmegrökönyödését szemmel kísérni. Megjelenik körünkben a halottnak hitt,akiről az vélték, örökre elintézték. Most megjelenik és követeli a maga jogait,számonkéri jussát és tud alábával dobbantani, ha tanakodó arcokat lát.”95 Aszövegben van valami szürreális. Úgy tűnik, mintha egy nagyon hosszasszenvedési időszak után a kereszténység végre megérdemelt szabadságra jutna.Mintha az egész Horthy korszak nem a nemzeti-kereszténységről szólt volna!

1944 áprilisa folyamán a Magyar Királyi Rendőrség k assai kapitánysága egyretöbb, akassai zsidók szabad mozgását érintő, korlátozó intézkedést adott ki.Április 17-én felhívta a figyelmet arra, hogy valamennyi zsidó viseljea megkülönböztetett jelzést, mégpedig jól látható helyen, és nemcsakközterületen, hanem mindig és mindenhol, ha elhagyják a lakásukat.A rendelkezések ellen vétőket igen szigorúan megbüntették. „...minden esetbeninternálási eljárást tesz folyamatba arendőrkapitányság azok ellen is, akik zsidószármazású vagyontárgyak elrejtésében vagy jogtalan elidegenítésébenközreműködnek, legyenek azok akár keresztények, akár zsidófajú egyének. (…)

94 Felvidéki Ujság 1944. június 19, 3.95 Kassai Katolikus Tudósító XXIV. évf., 2. szám, 1944. április, 1-2.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


24

Különösen azsidó nők részéről tapasztalható a sárga csillag ügyeskedőeltakarása: könyvekkel, kottákkal, de különösképpen a‘korszerű’ óriáskézitáskákkal…”96 Mindjárt másnap a Felvidéki Ujság beszámolt arról, hogymár több kassai lakost megbüntettek azért, mert nem viselte a sárga csillagot.97

A büntetés 300 vagy 400 pengő volt, illetve, ha ezt nem fizették be, akkor 20-30napos elzárásra ítélték az illetőt. A későbbiekbenazonban a sárga csillag nemviselése még súlyosabb következményekkel járt, arendelkezés megsértőita rendőrség internálási eljárás alá vonta.

Az 1944. április 21-én kiadott rendelet értelmében este 7 órától reggel 6 óráigzsidó nem tartózkodhatott a város utcáin. Mindenkit, aki megsértettea rendeletet, internálási eljárás alá vontak, kivételt csak azok képeztek, akiklégoltalmi segédszolgálatot teljesítettek.98 A zsidóknak egész nap otthon kelletttartózkodniuk, és meg kellett várniuk a kilakoltatásra kirendelt bizottságot.Azokat, akiket nem találtak otthon, szökevénynek tekintettek, és ellenükkörözést adtak ki.

A kilakoltatott zsidók két órán belül kötelesek voltak jelentkezni a téglagyárterületén működő átvevő bizottságnál.99 Ellenkező esetben szinténszökevénynek tekintették őket, és sor került internálásukra. Kivételt azoka zsidók képeztek, akiket este 7 óra után lakoltattak ki. Ők a következő napreggelén jelentkeztek. „A mai naptól kezdve zsidó nem tartózkodhat és nem járhat az utcán. Kivételt csak az az eset képez, amikor igazoltan, halaszthatatlanügyeket kell elintéznie.”100

Nem egészen egy hét múlva, 1944. április 27-től, egy belügyminiszteri rendeletértelmében, zsidó lakosok már nem tartózkodhattak a város területén sem.„Folyó évi április hó 27-én 18 óra után Kassa város területén – a téglagyári táborkivételével – zsidó személy nem tartózkodhat. (…) Azokat a zsidókat, akiketezen időpont után a hatóság a város területén feltalál, azonnal letartóztatja ésinternálja. Kivételt képeznek azok a személyek, akiket a lakásuk szerint illetékesrendőr - vagy csendőrjárőr ugyanezen a napon lakásukban további intézkedésigmeghagyott és külön névjegyzékbe foglalt. Minden más zsidó jelentkeznitartozik ugyanezen a napon 17-19 óra között atéglagyár átvevő bizottsága előtt.Azokat azsidókat, akiket ezen időpont után a hatóság a város területén feltalál,azonnal letartóztatja és internálja.”101 Nem mentesültek a rendelkezés alól azelső világháború zsidó hadiözvegyei és hadiárvái és a honvédelmi mentességetélvező zsidók sem. Ők szintén kötelesek voltak jelentkezni a téglagyárban, 50

96 Felvidéki Ujság 1944. április 17, 3.97 Felvidéki Ujság 1944. április 18, 5.98 Felvidéki Ujság 1944. április 21, 5.99 Lásd Melléklet 3.100 Felvidéki Ujság 1944. április 24, 3.101 Felvidéki Ujság 1944. április 27, 2.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


25

kg-nyi engedélyezett csomagukkal és 15 napra elegendő élelemmel.102 Kivételtképeztek azok, akik a kapitányság vezetője vagy a hármas bizottság által aláírtigazolvánnyal rendelkeztek; továbbá a Zsidó Tanács tagjai, ezek hozzátartozóiés az egyes intézményekben névjegyzék alapján visszahagyottak.

Az „elkülönítést” örömmel üdvözölte és nagyon pozitívan érték elte a„keresztény szellemiségű” Felvidéki Ujság : „Bátran állíthatjuk, hogy a zsidókvoltak a drágaság okai. Ime, alig hogy zár alá helyezték őket, az áraklemorzsolódása máris megindult. (…) Nem jelent már ritka cikekt a tejterméksem. Sőt, a kínálat erősebbnek bizonyult, mint a kereslet. (…) Az a mérgezőhatás tehát, amelyet a zsidók közgazdasági életünkre kifejtettek, szinte máról-holnapra meg fog szünni. A zsidók árfelhajtó szerepe kettős célt szolgált:elvonni a keresztény tömegektől a legszükségesebbélelmezési és közszükségleticikkeket, hogy ezzel demoralizálják az állam népét, szítsák a kereszténytömegek elégedetlenségét, ugyanakkor lerombolják a pengő vásárlási erejét. Azsidók káros befolyásukat aránytalanul jobb gazdasági helyzetük segítségéveltudták biztosítani. Ennek megszüntetése kellett ahhoz, hogy lehetetlenné tegyékőket.”103

Az „elkülönítéssel” természetesen új problémák jelentkeztek, amelyek azelkövetkező hetekben folyamatosan ott szerepeltek a hírek között: egyrészt azelrejtett zsidóvagyon,104 másrészt az elhagyott zsidólakások. Ezek rendszeresenfosztogatták,105 másrészt a kiutalásukat mintha sehogyan sem tudta volnamegoldani a városvezetés.106

Ugyanakkor olyan kérdések is felmerültek, hogy „mi lesz azokkal, akik zsidócsaládba nősültek?”107; „ki minősül zsidónak és ki nem zsidó a félvérekközül?”.108 Ezek mutatják, hogy a valóságban milyen drámai helyzetek alakultakki, amelyekkel családoknak kellett szembesülniük.

A gettósítással egy időben természetesen megsokasodtak a szökések.A korábban – 1942-43 folyamán – Szlovákia területéről érkezett zsidók,Magyarország németek általi megszállása után, megpróbáltak visszamenni.102 Felvidéki Ujság 1944. április 28, 3.103 „Elkülönítették a zsidókat, zuhannak az árak.”, Felvidéki Ujság 1944. április 27, 2. Lásd még „A Südost Echoa magyar zsidókérdés megoldásáról”, Felvidéki Ujság 1944. május 5, 2. Otto Braun a Birodalmi Nagy- ésKülkereskedelmi Gazdasági Csoport Magyar Bizottsága elnöke szerint „Magyarország most megteremti igazáneurópai értelemben vett gazdasági életét”. 104 Felvidéki Ujság 1944. április 27, 6; április 28, 3-4; április 29, 3; május 1, 3 és 8; május 3, 5; május 4, 5; május5, 4; május 20, 2 és 9; május 24, 2; május 25, 3-4; május 30, 3; június 13, 5; június 24, 7; július 6, 6; július 7, 6; július 20, 7; július 27, 6; augusztus 17, 7; augusztus 30, 4.105 Felvidéki Ujság 1944. április 29, 9; június 20, 6; június 28, 5; július 3, 5-6; augusztus 5, 6; augusztus 8, 4. 106 Felvidéki Ujság 1944. április 29, 6; május 1, 3; május 4, 3 és 5; május 10, 4; május 13, 4; június 10, 7; június

22, 3; június 28, 3.107 Felvidéki Ujság 1944. május 1, 5.108 Felvidéki Ujság 1944. május 4, 2.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


26

A Felvidéki Ujság szinte naponta beszámolt arról, hogy olyan zsidókat fogtak ela szlovák-magyar határon, akik úti okmányok nélkül és a lap szerint kétszáz pengős keresztlevéllel akartak átszökni szlovák területre.109 Az elfogott zsidókatátadták arendőrségnek. Voltak olyanok, akik a lap szerint „gerinces

keresztényre akadtak ”, aki látszólag belement a zsidóbújtatásba, de titokbanértesítette arendőrséget.

A „Csatáry-ügy” és a gettósítás110

Csatáry László 1944. május 1-én gettóparancsnokként, illetverendőrfogalmazóként hirdetményt tett közzé,111 amelyben felsorolta azokat azutcákat, amelyek a kassai gettót alkották. Továbbá felhívta a gettó területén élő„keresztény fajú” lakosság figyelmét arra, hogy azonnal költözzenek ki, mert agettóparancsnokság személyi- és vagyonbiztonságukat nem garantálja tovább.Elrendelte, hogy „a Gettó területén lakó keresztény fajú egyének az ott lakózsidó fajú egyénekkel nem érintkezhetnek”, a gettóban lévő üzletek, iparosok,üzemek zsidókat nem szolgálhatnak ki, lakásába senki nem fogadhat bezsidókat, és élelmiszert sem adhat nekik, illetve a zsidók a gettóban nemtartózkodhatnak az utcán, lakásuknak csak az udvarra nyíló ablakait tarthatjáknyitva. A keresztények kérelmeikkel közvetlenül is fordulhatnak agettóparancsnoksághoz, zsidók viszont csak a Zsidó Tanácson keresztül.

A hirdetményt kiplakátolták a kassai utcákra, és az újságokban is megjelent.Csatáry volt az, aki megszervezte a gettó lakóinak áttelepítését a téglagyárba is.

A szökött zsidókon kívül atéglagyárban későn jelentkezett zsidókat isinternálási eljárás alá vonták. Akik későn jelentkeztek, azokat visszakísértéka rendőrségre, ahol őrizetbe vették őket.

A városi gettó területén lakó keresztényeknek a városháza közigazgatásiügyosztályán kellett jelentkezniük, ahol díjmentesen lakásigénylő űrlapotkaptak. Az illetékes hatóságok figyelmeztették a gettóban maradó lakosságot,hogy egyenlő elbírálás alá kerül az ott élő zsidókkal.112 Nyilván nem minden oknélkül ment híre annak, hogy a lezárt zsidó lakásokban leltározó bizottság tagjai„vagyontárgyakat tulajdonítanak el”, mivel az emberek azt látták, hogy

109 Felvidéki Ujság 1944. április 26, 5; április 29, 4; május 5, 6; május 11, 4; május 12, 6. Egy lengyel nőLengyelországból Szlovákiába, majd onnan Magyarországra szökött, de Magyarország német megszállása utánvissza akart menni Szlovákiába. Lásd még Felvidéki Ujság 1944. május 26, 4; július 13, 4. 110 Lásd Balassa Zoltán, „Csatáry László – egy kőszívű kassai rendőrtiszt(www.felvidek.ma/nezopont/publicisztika/33980-egy-koszivu-kassai-rendortiszt); Gellért Ádám, „Az 1944-eskassai deportálások”, Élet és Irodalom 66. évf., 33. szám, 2012. augusztus 17.111 Felvidéki Ujság 1944. május 3, 2. Csatáry László afelhívás alján felelős kiadóként (f. k.),rendőrfogalmazóként és gettóparancsnokkéntvan megjelölve.112 Felvidéki Ujság1944. április 29, 6.

http://www.felvidek.ma/nezopont/publicisztika/33980-egy-koszivu-kassai-rendortiszt



8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


27

a hivatalnokok aktatáskájukban vitték el adolgokat, pedig azokat „csaka városházára szállították”. A cikk szerzője éles támadást intézett azok ellen,akik ezeket akoholmányokat mondták: „a tömegben elrejtőzve gyáván ésa legaljasabb eszközökkel gyanúsítanak és kritizálnak. Akik ilyenre képesek,

nem magyar emberek. Megérdemelnék, hogy éppen olyan elbánásbanrészesüljenek, mint azsidók.”113

A leltározásban a lakáshivatal városi tisztviselője, egy altiszt és a leltározásmunkájához beosztott tanító vett részt. Először körülnéztek a lakásban, majdáltalában aközépső szobában helyezkedett el a leltározó bizottság. Minthatudták volna, hogy hol kell keresni, és hol fogják megtalálni, kis faliszekrénybőlelőszedték a ládák és szekrények kulcsait, kinyitották őket, és mindent leltárbavettek.114 Ruhákat, porcelánt, perzsaszőnyegeket, evőeszközöket, a képeketleszedték a falról, és kiválogatták azokat, amelyeket a városházára akartakelszállítani.115

A kassai zsidó kereskedők téglagyárba való kerülésével mintegy 300 kereskedésmaradt árván.116 Ezek között sok volt az élelmiszerkereskedés, ahol romlandóárut tároltak. Kassa város iparhatósága és a közellátási hivatal azon volt, hogya romlandó árut akeresztény kereskedőknek utalják ki, és pár nap múlvamegkezdték aromlandó áruk összegyűjtését a zsidó üzletekben. „Azoka keresztény kereskedők, akik ilyen árura igényt tartanak, készpénzf izetésellenében átvehetik azsidó üzletekben felhalmozott élelmiszereket” – írtaa lap.117

A városban 270 kisebb-nagyobb ipari üzemet zártak le. „Mivel ezek zsidótulajdonosai eltávoztak, az üzemekben egyelőre megszűnt a munka. Ennekkövetkeztében sok keresztény munkás átmenetileg munka nélkül maradt. Kassaváros iparhatósága most azon fáradozik, hogy úgy a lezárt kereskedéseket, minta zsidó iparüzemeket mielőbb keresztény kézbe juttassák” – írta a FelvidékiUjság .118

1944. április végéig a kassai zsidó ipari üzemek és üzletek átvételére több minthatezren jelentkeztek Kassáról és környékéről.119 Természetesen azt aziparhatóság is elismerte, hogy olyan nagy a kérvények száma, hogy csak kevesetlehet belőle kedvezően elintézni, ezért inkább szüneteltette a kérvények

113 Felvidéki Ujság 1944. május 17, 5.114 Jelentés a zsidólakások ingóságainak átadásáról. Leltár: Visszamaradó anémeteknek. AMK, Košice muncip.mesto 1939-1945, rok 1944, inv. č. 125, krab. 177. (Lásd Melléklet 2).115 „Leltározó séta egy kassai zsidó lakásban”, Felvidéki Ujság 1944. május 17, 5.116 Felvidéki Ujság1944. április 29, 8. A Kassán zsidó kézben lévő gyógyszertárakra pályázatot írtak ki. Háromilyen gyógyszertár működött: Megváltó, Páduai SzentAntal, Rákóczi. Lásd Felvidéki Ujság 1944. július 19, 3.117 Felvidéki Ujság 1944. május 5, 3.118 Felvidéki Ujság1944. április 29, 8.119 Felvidéki Ujság1944. április 29, 8.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


28

elbírálását, amiben erősítette az a miniszteri rendelet is, amely szerinta zsidóktól elvett üzletekben leltározni kellett. „Ezeket senkinek átadni,keresztényeknek kiutalni nem lehet.”120 Ahogy nem lehetett ipart kérni, ésegyben lezárt zsidó üzletre igényt tartani sem. Jól szemlélteti ezt a Felvidéki

Ujság ban megjelent kommentár is „Mindenki kereskedőnek érzi magát Kassán”címmel. Szerzője felhívta a figyelmet arra, hogy szakértelem és megfelelő tőkenélkül senki ne igényeljen a bezárt zsidó üzemekből, mivel boldog-boldogtalanigényt tart azsidóktól elvett üzletekre, üzemekre. „„Pedig ehhez nem elég, haa múltban ‘büdös zsidóztunk’, ehhez jóval több kell: szakértelem és pénz. (…)Mert a két feltétel nélkül tényleg elfecsérelt nemzeti ajándék lenne az a juttatás,amit a szakképzettség és pénznélküli keresztények kapnának. Nem szabad újabbAladárokat, újabb heréket kitenyészteni, mert ezzel esetleg egy nehezenhelyrehozható gazdasági válságot idéznénk elő, olyat, amilyet ezzel azelhamarkodott lépésseligen nehezen lehetne átvészelni és kijavítani.” A cikkírója (Vértes Gyula) megjegyzi, hogy a kérvényt beadók olyanok, akiket„sohasenki nem látott az igazi munka frontján” és „ahhoz a társadalmi osztályhoztartoznak, akik rendszerint ott jelennek meg, ahol könnyen, lehetőleg munkanélkül lehet valamihez hozzájutni”.121

„Kassáé lett az a szomorú nevezetesség, hogy Magyarországon ott szerveztékmeg az első hazai zsidó gettót” – írta Szabó Lajos.122 A város régi téglagyárábantízezer kassai és környékbeli zsidót zsúfoltak össze szörnyű körülmények között.Legnagyobb részük vagy nagyon fiatal, vagy nagyon öreg volt, hiszena férfiakat előzőleg kiválogatták közülük, s elvitték munkaszolgálatra a frontra.A gyár területén nem volt elegendő víz, és a legelemibb feltételek is hiányoztak.

Ebben az időben a Magyar Nemzetiszocialista Párt Abaúj-Torna vármegyei éskassai szervezete vezetősége szükségesnek tartotta, hogy a következőkiáltvánnyal forduljon Kassa város magyar társadalmához: „Testvérek! Az elsőlépés megtörtént! Gettóban a legnagyobb ellenség, a zsidóság! Szociálisigazságot, új zsidómentes szellemet kívánunk! Arégi rendszer képviselőivelszemben bizalmatlanságunkat kifejeztük, bizalmatlanságunkat változatlanulfenntartjuk! Nemzetiszocialista vezetőket az élre! Sorakozzatok a Magyar Nemzetiszocialista Párt zászlaja alá! Kitartás!” Elmúlt az idejea kétszínűsködésnek, elmúlt „az ideje annak, hogy új álarcban még mindighátrafelé tekingessenek egyesek. Végre tudomásul kell vennie mindenkinek,hogy az első, deigen fontos lépés után még határozott és kemény lépések

120 Felvidéki Ujság1944. május 3, 6. Lásd még:„Hivatalos közlés szerint egyelőre nemlehet igényelni zsidóüzleteket, árukészleteket és üzlethelyiségeket. Egyideig vállalatvezetőket sem rendelnek ki”, Felvidéki Ujság 1944. május 13, 2. „Zsidó üzlethelyiséget berendezéssel és áruval igényelni nem lehet. Hadviseltek kapják azsidó üzletek készleteit”, Felvidéki Ujság 1944. június 1, 2; „A Kereskedők Testületének tájékoztatója a zsidó

üzlethelyiségek igénylése ügyében”, Felvidéki Ujság 1944. június 28, 5.121 Felvidéki Ujság 1944. május 6, 5.122 Szabó Lajos,op. cit., 130.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


29

vannak hátra ahhoz, hogy az igazi magyar nemzetiszocialista munkaállamotmegteremtsük. Aki ennek útjában áll, az el fog tűnni a magyar életből.”123

A téglagyárban „a keresztény zsidók külön barakkot kaptak, a hatos számút. Az

volt a különbség, hogy egy páter naponta bejárt hozzájuk, gyónhattak,áldozhattak” – írja az 1944. áprilisában téglagyári gettóba került Kálmán MártaÖrökség című önéletrajzi regényében.124 Erre vonatkozóan a kassai ÁllamiLevéltárban is vannak dokumentumok, amelyek bizonyítják, hogy HamayPaszkál, Kassa déli plébániájáért felelős ferences atya, kérte, hogy „a kassaitéglagyárban lévő zsidó táborban tartózkodó keresztények számáraistentiszteletet tarthassak”.125 Madarász István, kassai megyéspüspök, akkoriban jóváhagyásra továbbküldte a kérést arendőrkapitányságnak.

Mindenki tudta, hogy„az első magyar zsidó gettóban a halálba gyűjtik a magyarzsidóságot. De hát ki mer szólni? Sőt, voltak számosan, akik kárörömmelszemlélték ezt az embertelenséget. Az egész nagy Kassa városában egyetlenember volt csupán, aki szólni és tenni mert: Pfeiffer Miklós nagyprépost.”126 Őszervezte meg azt az ökumenikus keresztény lelkészi küldöttséget, akik szerettekvolna közbenjárni a keresztény vallású zsidók lelki gondozása ügyében.127 Eredetileg Madarász István püspöknek kellett volna vezetnie ezt a küldöttséget,de ő kitért a feladat elől. Túl indulatosnak tartotta magát, és ez a várható vitasorán szerinte inkább csak ártott volna az ügynek. Ezért a küldöttség vezetőjePfeiffer Miklós lett. Minden kassai keresztény egyház nevében és megbízásábólkérte, hogy a keresztény zsidók között elvégezhessék a keresztényi küldetésüket.Meg kellett állapítani a gettóban élő keresztény zsidók számát, akik számárafelajánlották a katolikus leányegylet tágas székházát. Pfeiffer nemcsak a zsidó-keresztényekért emelte fel szavát, hanem a gettó összes lakójáért is.

1944. május 9-én a kassai ZsidóTanács a Főpolgármesteri Hivatalhozfolyamodott azzal a kéréssel, hogy „a thorák és héber könyvek egy részét atáborba és a gettóba vihessük ki, azokat pedig, amelyekre szükségünk nem lesz akassai r. kath. káptalan könyvtárában, vagy pedig a tekintetes PolgármesteriHivatal által e célra kijelölendő más helyen helyezhessük el”.128 A téglagyárban elkülönített zsidóknak néhányan(többnyire nők) élelmiszertakartak becsempészni, amiért a rendőrség több kassai lakos ellen indított büntetőeljárást. „Mindenképpen elítélendő, hogy a keresztény magyarság ősiellenségei iránt szánalmat érezzünk, és különösen a hatóságok szigorú

123 Felvidéki Ujság 1944. május 6, 4.124 Kálmán Márta:Örökség , Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1982, 263. 125 Állami Levéltár Kassa, Magyar Királyi Rendőrkapitányság 1938– 1944, isz. 4747/1944.126 Szabó Lajos,op. cit., 131.127 Uo., 132.128 AMK, Košice muncip. mesto 1939-1945, rok 1944, 19711-20700, inv. č. 125, krab. 177. (Lásd Melléklet 4).

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


30

rendelkezései és tilalma ellenére segítséget nyújtsunk nekik. Ha a keresztényekmindenképpen eleget akarnak tenni adakozó hajlamuknak, a jótékonyság szépgesztusát hatványozottan gyakorolhatják keresztény elesetteken.”129 Egyasszony orvosnőként szeretett volna bejutni a téglagyárba, hogy élelmiszert

vigyen be, de elkapták, ésrendőri felügyelet alá helyezték. Kálmán Márta ismegemlékezik néhány segítőről: „Pfiszterék mindenkinek segítettek, ahogytudtak. Elvitték megőrzésre Apuka dupla fedeles arany zsebóráját, egy aranyamulettet, amelyen öt briliáns szilánk volt… És Pfiszter Gyula valahogya gettóba is bejutott, sorra kérdezte az ismerősöket, mit tudna segíteni, mirevolna szükségük .”130

Az elkülönítési parancs kihirdetése után több kassai zsidólakos elrejtőzött vagymegszökött, de általában még május vagy június folyamán megtalálták, illetveelfogták őket.131 Elvétve azonban még július-augusztusban is voltak feltártesetek.132

A gettósítás idején egy hét emberből álló társaságélelmezéséről egy keresztényasszony gondoskodott, de amikor rájuk találtak, asegítséget nyújtó nőt isletartóztatták.133 A Pataky Tibor utcai szappangyár lelakatolt légoltalmi pincéjében is találtak hét bujkáló kassai zsidót, akik még az elkülönítés előtt bevonultak a pincébe, és lezárták annak bejáratát.134 A rendőröknek az lettgyanús, hogy két férfi nap, mint nap ellátogatott egy péküzletbe, aholélelmiszerjegyek ellenében kenyereket vásároltak. Figyelni kezdték őket. Azegyik elfogott szappanfőző volt, ezért voltak nála a gyár kulcsai. Társávala vészkijáraton jutottak ki a városba, hogy élelmiszert vegyenek. Voltak olyanokis, akik megszöktek a téglagyárból, és megpróbáltak elbújni.135 És végül voltakolyanok, akik nem ki, hanem beszöktek a téglagyárba, mégpedig annakruharaktárába, hogy bundákat lopjanak. A három 17-18 éves fiú azonban nemtudott elmenni afelügyelő tiszt miatt, így elaludtak a bundák között. Amikora tiszt a horkoló fiúkra talált, 3 bunda volt mindegyiken.136

A Felvidéki Ujság , 1944. májusában, közölte a zsidóügyek kezelésévelmegbízott államtitkár, Endre László, nyilatkozatát körútjának129 Felvidéki Ujság 1944. május 9, 6.130 Kálmán Márta,op. cit., 261.131 Lásd pl. Felvidéki Ujság 1944. május 24, 4. „Budapesten elfogták az elkülönítés elöl megszökött gazdagkassai zsidókat”, Felvidéki Ujság 1944. június 7, 5; június 16, 3; június 20, 2; június 21; 4; június 22, 6; június27, 6 és 8; június 28, 5.132 Felvidéki Ujság 1944. július12, 7-8; augusztus 19, 10; augusztus 24, 3: „Felfedték a leggazdagabb kassaimilliomos zsidók rejtekhelyét. A Róth-család jól élt az önként vállalt szobafogságban is”; szeptember 2, 3:„Napvilágra kerültek a kassai Róth- palota titkai. Földalatti rejtekhely. A ház öt keresztény lakóját letartóztatták”. 133 Felvidéki Ujság 1944. május 20, 4.134 Felvidéki Ujság 1944. június 20, 7.135 Felvidéki Ujság 1944. május 24. Egy, a téglagyárból szökött péksegéd elbújt a cigánytábor egyik házában, deelfogták.136 Felvidéki Ujság 1944. május 27, 9.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


31

tapasztalatairól. Az államtitkár 34 városban járt, közöttük Kassán is. Véleményeszerint „évtizedek mulasztásait” kell jóvátenniük,mégpedig „gyorsvonatisebességgel”.137 Endre szerint mindezt emberséges eszközökkel teszik, és„azsidóságnak az elkülönítés csak átmenetileg okozhat idegességet…, illetve nem

éri őket sérelem”. „Mi a nemzet életét védelmezzük a zsidó méregeltávolításával – nyilatkozta – , önvédelmi intézkedéseket foganatosítunk, de…mindig emberséges eszközökkel és azoknak az erkölcsi tényezőknekfigyelemben tartásával, amelyek még ilyen intézkedésekkel is köteleznek egyművelt államot.”Az államtitkár egyik legmélyebb élménye a körútjávalkapcsolatban az volt, hogy alakosság minden városban és községben őszinteörömmel fogadta a zsidótlanítással járó intézkedéseket. A legtöbb helyen ingyen bocsátottak rendelkezésükre szállítóeszközöket, hogy minél hamarabbmegszabaduljanak tőlük. Az államtitkár sérelmezte azt, hogy a zsidók eltépték,elégették készpénzüket. Ezek ellen internálási eljárás kezdődött. Végül Endreleszögezte, hogy„e szigor és erély mellett gyűlölködés nélkül, keresztényilélekkel végezzük kötelességünket”.138

A valamennyi joguktól megfosztott, városi gettóba zárt zsidó lakosok, akikközül többen a Zsidó Tanács tagjai voltak, megpróbáltak a menekülés utolsószalmaszálába kapaszkodni, és hamis okmánygyárat rendeztek be, dehamarosan rájuk találtak, és őrizetbe vették őket.139

A sorsuk beteljesülésétől rettegő, gettóban maradt házaspárok, egész családokmérgezték meg magukat, többnyire altatószert vagy morfiumot vettek be.140 Ezek az esetek mindennaposak voltak.

A kassai, illetve a vidéki zsidóság deportálása 1944. május 15-től141 június 2-igtartott. A deportálást végrehajtó hatóságokat egy hármas bizottság vezette,melynek a helyi csendőr - és rendőrparancsnok mellett egy SS-százados volt atagja. A bizottság élet és halál ura volt Kassán. Parancsait Csatáry közvetítette atényleges parancsvégrehajtók felé. Csatáry volt az, aki megszervezte a gettó

137 Felvidéki Ujság 1944. május 20, 5.138 Felvidéki Ujság 1944. május 20, 5.139 Felvidéki Ujság 1944. május 23, 3. A letartóztatottak: Glück Sándor gyógyszerész, Strausz Sándormagántisztviselő, dr. Kabos Ármin ügyvéd, Spira Ignác kereskedő, Kreisz Henrik nagykereskedő, Müller Albin bankigazgató, Róth Herman bornagykereskedő, dr. Pollacsek Vidor terménykereskedő, Zipszer Ignáctextilnagykereskedő, Fuchs Emil fatermelő, Róth Lipót cipőkereskedő, dr. Guthlon Gyula ügyvéd, Ungár Jenőkereskedő, Goldberger Sándor hitközségi titkár, Schlesinger Vilmos fatermelő, Fried Anna gépírónő, LefkovicsErzsébet háztartásbeli, Kaufman Edit gépírónő. 140 Felvidéki Ujság 1944. május 22; május 23; június 1; június 5. Lásd még Felvidéki Ujság 1944. július 29, 2:„Két holttestet találtak egy lepecsételt kassai zsidólakásban”. 141 Lásd http://www.rovart.com/hu/kassai-zsidok-_1180. A mintegy 7684 kassai zsidót szállító két deportáló

szerelvény másnapján (május 16) a Felvidéki Ujsaggyakorlatilag csak a zsidókról írt: vagyonrejtegetés,fajgyalázás, lakásfosztogatás, szökés, öngyilkosság. És az az írás, miszerint„a zsidók maguk létesítettékMagyarországon az első gettót. Ötszáz esztendővel ezelőtt alakult ki a gettó-rendszer nálunk”, 7.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


32

lakóinak áttelepítését a téglagyárba, a bevagonírozások idején pedig ott állt arámpán, és ő döntött, hogy ki, mikor, milyen ütemben kerüljön be a vagonokba.

Mindeközben pedig Herbai Sándor építészmérnök az egyháztanács ünnepélyes

ülésén, megkapta a „Pro Ecclesia et Pontifice” (vagyis az Egyházértés aPápáért) pápai kitüntetést, valamint beiktatták az új megválasztott plébániaifőgondnokot, Herditzky József városi főjegyzőt.142 Úgy tűnik számukra Kassánaz élet a legtermészetesebben folyt a maga medrében.

Arról, hogy Kassán nagyon komolyan gondoltáka zsidókérdés „végleges”megoldását, arról szintén a Felvidéki Ujságtudósít. 1944. május 22-én felhívásttette közzé: „Valamennyi kivételezett zsidónak jelentkeznie kell a rendőrségen”.Ez azokra vonatkozott, akik addig mentesültek a sárga csillag viselése alól.143 Néhány nappal később pedig figyelmeztetés jelent meg: „Letartóztatják azokat akivételezett zsidófaju egyéneket, akik elmulasztották a jelentkezést”.144 Anapilap ugyanakkor tájékoztatta olvasóit, hogy „Ötvenhét zsidó ügyvédet törölta kassai kamar a”.145

Napokkal az után, hogy a kassai és a környékbeli zsidókat deportáló utolsószerelvény is elhagyta Kassát (június 3), a kassai rendőrkapitányság 1944. júniusközepén felhívást adott ki, hogy haladéktalanul be kell jelenteni a házakban bujkáló zsidókat. „A Magyar Királyi Rendőrség kassai kapitányságánaktudomására jutott, hogy aváros területén lévő házakban, légoltalmi pincékben, padlásokon és egyéb helyeken az elkülönítés elől megszökött vagy magukatkivont zsidók rejtőzködnek és zsidó vagyontárgyakat is elrejtenek.A rendőrkapitányság ezért ezúton hívja fel a háztulajdonosokat, házmestereketvagy házgondnokokat, hogy a házakat, ahhoz tartozó padlásteret és légoltalmi pincéket haladéktalanul, de legkésőbben két nap alatt vizsgálják át ésamennyiben azokban zsidó vagyontárgyakat vagy zsidószemélyeket találnak,azonnal jelentsék be ezt a körülményt arendőrhatóságnak.”146 Ha ezt nem teszikmeg, ők lesznek felelősségre vonva.

Jóllehet Kassa és környéke zsidóságát deportálták, a Felvidéki Ujság továbbra isk ötelességének érezte, hogy a zsidókra (és itt már főképpen Budapestről vanszó) vonatkozó híreket közölje.147 Június közepén pedig felhívást tett közzé,hogy Kassán „Vegyék köztulajdonba a zsidó tulajdon alól fölszabadult

142 Felvidéki Ujság 1944. május 17, 5.143 Felvidéki Ujság 1944. május 22, 2. 144 Felvidéki Ujság 1944. május 27, 8.145 Felvidéki Ujság 1944. május 27, 5.146 Felvidéki Ujság 1944. június 16, 5.147 „Sárga csillaggal megjelölt házakba költöztetik össze a zsidókat. A felszabaduló lakásokat a keresztényeknekutalják ki”, Felvidéki Ujság 1944. június 12, 2. Lásd még Felvidéki Ujság 1944. június 13, 2; június 15, 2; június16, 7; július 4, 2.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


33

történelmi nevezetességű házakat!”148 Egyben arról is tájékoztatott a napilap,hogy az immár teljesen „zsidótlanított” várost június 25-én, a korábbi évekgyakorlatát követve, ünnepélyes program keretében, újra felajánlják JézusSzívének.149 Másnap azonban a római katolikus egyházközség tudatta, hogy a

már megszervezett felajánlási körmenet elmarad.150

Feltételezhető, hogy azegyházban valaki érzékelte: ez már mindenen túlmegy!Végül „Kassafelajánlása Jézus Szent Szívének” mégis megtörtént, mégpedig június 18-án: „AKormányzó Úr születésnapján, vasárnap, amikor a 9 órai püspöki ünnepiszentmisén megjelennek a Dómban a város egész képviselete, a katonaság, azösszes hatóságok és hivatalok vezetői, a szentmise végén, az Oltáriszentség előttmegismétlik Kassa és hazánk felajánlását Jézus szentséges Szívének. Ez afelajánlás pótolja az ünnepélyes nagy körmeneten tervezett felajánlást, melyet azállandó légiveszély miatt ezidén nem tarthatnak meg. Az egyházközségelnöksége felkéri az egyháztanács és képviselőtestület összes tagjait, valamint akatolikus egyesületeket, hogy az ünnepélyes szentmisén zászlók alatt jelenjenekmeg.”151

Jóllehet a Felvidéki Ujság egy szóval nem említette, hogy Horthy kormányzó július elején leállította a deportálásokat, azt mindenképpen fontosnak tartottaközölni, hogy „csak hár om hónapi hitoktatás után keresztelik meg azsidókat”,152; illetve hogy „külön érdekképviseletet kapnak a keresztényvallásúzsidók”.153 Arról sem feledkezett meg, hogy tájékoztassa olvasóit mind azsidókkal való bánásmódról szóló hivatalos német nyilatkozatról,154 mind pediga magyar hatóságok állásfoglalásáról.Eszerint Magyarországon „a zsidókérdésmegoldása a humanitás szellemében és olyan módon fog megtörténni, amelymegfelel a probléma komolyságának és jelentőségének.”155 Budapestetleszámítva a probléma „megoldása” már hetekkel korábban az egész országbanmegtörtént.

Döbbenetes és elgondolkodtató fejleménye a történéseknek, hogy a kassaizsidók elhurcolása után, 1944. októberében, jelent meg a Kassai KatolikusTudósító ban az az írás, amely tagadta, hogy zsidókat ezrével keresztelnénekmeg. Nyilván a budapesti zsidókról volt szó, de a katolikus lap szerkesztői

148 Felvidéki Ujság 1944. június 15, 3. 149 Felvidéki Ujság 1944. június 15, 5. 150 Felvidéki Ujság 1944. június 16, 2.151 Felvidéki Ujság 1944. június 17, 5.152 Felvidéki Ujság 1944. július 13, 2.Lásd még július 26, 2: „Legalább három hónapig kell várniok azoknak,akik ki akarnak keresztelkedni. A budapesti érseki helytartóság ujabb közleménye”; július 29, 2: „Alelkipásztorok csak azokat a zsidókat kereszteljék meg, akik nem keresztlevelet, hanem Krisztus lélekmegujítókegyelmét k eresik”. 153 Felvidéki Ujság 1944. július 14, 4.154 Felvidéki Ujság 1944. július 20, 2. 155 Felvidéki Ujság 1944. július 28, 2.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


34

fontosnak tartották, hogy Kassán is felhívják erre a figyelmet, és eloszlassanakfélelmeket. Pedig Kassán akkor már nem is voltak zsidók.

„Zsidók tömegei lepték el a pesti utcákat a plébániák előtt… botránkozott – az

eseményeket többnyire színes szemüvegen keresztül néző – legtöbb napi lapunktöbb héten keresztül. Hivatva érezték magukat püspökeink lelkiismeretétébresztgetni, dogmáinkra vigyázni és szentségeink méltóságára ébren őrködni.A felelőtlen vádaskodással, rágalom-szórással, a legelemibb teológiai tudáshiányával elég széles körben sikerült megingatniuk az emberek egyházielöljárókbavetett bizalmát, sőt egyik -másikban még az istenhitet is. Pedig… pedig… Nem igaz, hogy az Egyház ezrével keresztel ma zsidókat! A szentségekhivatott őrei és kiszolgáltatói is tudják ám, hogy a keresztség felvételére most jelentkezett zsidók közt elég nagy számban találhatóak olyanok, akik pusztán politikai előnyökért óhajtják felvenni. Éppen ezért az Egyház rendkívülszigorúan szabta meg a feltételeket, és igen élesen vizsgálta és vizsgálja mega keresztelendők alkalmasságát. Mindenekelőtt kizárta azokat, akik nemtanultak meg a templomban áhítattal és tisztességgel viselkedni és fegyelemmellenni. Kizárta azokat, akik csak formailag akartak a hitoktatásokon részt vennis elkéstek, vagy csak minden második, harmadik órára jöttek el. Végül kizártaazokat, akik az oktatás hat havi próbaideje után sem mutattak fel kellő tudásthittani dolgokban, vagy megmutatták ugyan tudásukat, de a hit tételét hányavetimodorban fölényesen kezelték. Igaz, ellenben az, hogy az egyik plébánián egy160-as csoportból egyetlenegyet engedett keresztségre a plébános. Egy másik plébánián egy 200-as csoportból mindössze ötöt, és így tovább. Ahol pedigegyik-másik kritikátlan, vagy részrehajló pap részéről jelentkezettkönnyelműség, elnézés és kedvezés a kiválasztásban, ott az egyházmegyeihatóság könyörtelenül és büntetően is fellépett. Ez volt az Egyház gyakorlataa zsidó-keresztelésben.”156

Végezetül Kálmán Márta önéletrajzi regényéből némi képet kaphatunk arról,hogynem volt egyházi álláspont . Voltak emberek, akik segítettek és voltak, akiknem; hiába voltak papok, apácák, keresztények. A lány a téglagyárbólöngyilkossági szándék gyanújával került a kassai kórházba.„Este bejött egy barna reverendás, szemüveges pap, akit többször láttam Fényes néninél. Megálltaz ágyam mellett, megkérdezte, segíthet-e valamiben. Igen, mondtam,kereszteljen meg. Kiment majd a rémült arcú apácával és egy tálkával jöttvissza. In nomine patri et spiritui sancti, amen, és keresztény voltam. In periculovitae157, nem kellett hozzá semmi. (…) Öreg, szemüveges apáca volt azosztályos nővér . Nem ismertem ki magam rajta. Megkérdeztem a pátert.Vigyázzon vele, mondta. És addig ne szökjön, amíg nem mondom.”158 A fiatal

156 Kassai Katolikus Tudósító XXIV. évf., 4. szám, 1944. október, 2-4.157 Életveszélyben.158 Kálmán Márta,op. cit., 284.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


35

lánynak sikerült Pestre jutnia, de újból a kassai páter, Katona Jusztinián,segítségét kellett kérnie. „Másnap délben két staccato csengetés, és a páter ottállt a szobában. Mintha mi sem lett volna természetesebb, mintha ezért jött volnaKassáról a hívó szóra, mint a tündér amesében.”159

Összegzés

A kassai történelmi példa nagyszerűen megvilágítja, hogya II. világháborúidején Magyarország egyik jelentős vár osában a lokális elit által olvasott,tulajdonképpen nekik írt, sajtó miképpen alakította és közvetítette a zsidóságrólalkotott – összességében negatív – képet. Történelmi távlatból visszatekintveúgy tűnik, hogy az akkor magyar társadalom számára a legfontosabb, megoldásaváró problémát a „zsidókérdés” jelentette.160 A folyamatos ellenségeshangulatkeltés és kiszorítása társadalmi élet minden területéről,161 társulva egyegzisztenciális társadalmi szorongással és félelemmel, lényegében érzéketlennéés immunissá tette a kassai, önmagát katolikusként/keresztényként meghatározótársadalmat a zsidók szenvedésére és megpróbáltatásaira. A fizikai elkülönítést(gettósítást,162 majd deportálást) természetesnek vették; annál is inkább, mivelközvetlen anyagi hasznot reméltek belőle. De vélelmezhetően egy másik,szociálpszichológiai tényező is szerepet játszott. 1944 tavaszán nyilvánvaló volta háború elvesztése, hiszen a német hadsereg 1943 nyara óta folyamatosanhátrált. A frontvonal ekkor (1944. májusában) már a Kárpátok előterében

159 Kálmán Márta,op. cit., 293.160 Sinkó Ferenc, „A zsidókérdés alapjai”,Új Élet. Az ifjú katolicizmus szociális és világnézeti folyóirata 8. évf.,1939/2 (72. szám), 83-86. A szerző a kérdés lényegét abban látja, hogy a „megváltatlan zsidó lélek” kétezer éveviaskodik Istennel és a kereszténységgel. A problémát pedig alapjában véve a másság, „a külön törvényű élet” jelenti. Szerinte „végső fokon az oldja meg a zsidókérdést, ha megtanul e nép úgy élni, ahogy Krisztus élt”. Amegkeresztelkedett zsidók holokausztja azonban azt mutatja, hogy a keresztény magyar társadalom részérérőlhiányzott a valódi befogadó készség. „Kállay: A zsidókérdés megoldásában a nemzet etikájának is érvényesülniekell”, Felvidéki Ujság 1942. április 30, 2. Hiszen „‘A magyarokban a legerősebb a más f aju, más vallásu és másköntöst viselők iránti szeretet.’ Kállay Miklós miniszterelnök nagy beszéde Ungvárott a szentistvánigondolatról”, Felvidéki Ujság 1942. október 19, 3; „Lukács Béla: A zsidókérdés ugy erkölcsi, mint gazdasági

vonatkozásokban a megoldás utján halad”, Felvidéki Ujság 1943. január 25, 2. 161 Pl. „Zsidók nem lehetnek magyar sportegyesületek tagjai”, Felvidéki Ujság 1942. február 3, 7.162 Erre már 1942-ben megvolt az igény:„Kassa városához is megérkezett Bihar vármegye törvényhatósági bizottságának átirata a zsidók intézményes kitelepítésének előkészítésére vonatkozólag. Május 15-én foglalkozika kisgyűlés az átirattal”, Felvidéki Ujság 1942. május 8, 4; „Az összes zsidó ingatlanok lefoglalását, zártlakónegyedekbe való átköltöztetését és a zsidóságnak teljes elkülönítését javasolja Ungvár törvényhatósági bizottsága. A közgyűlés egyhangulag elfogadta a javaslatot”, Felvidéki Ujság 1942. május 9, 5; „Kassa városkisgyűlése egyhangulag elfogadta dr. Pohl Sándor polgármester előterjesztését a zsidókérdés ujabb rendezésérevonatkozólag. A zsidó fogalmának faji alapon való meghatározását kéri a város közönsége. A zsidókkitelepítésének előkészítése. A zsidó és zsidó eredetű vagyonok záralávételének szükségessége. Akivételezettség és mentesítés megszüntetését kívánják. Teljes elkülönítés a keresztény társadalmi és gazdaságiélettől”, Felvidéki Ujság 1942. május 16. 3. Pohl polgármester 14.511/1942-II. sz. előterjesztése lényegébenBihar vármegye 82/1942 sz., és Ungvár városa 40/1942 sz. határozataittette magáévá. Az egészből azért nem

lett semmi, mert Budapesten hiányzott hozzá a Kállay kormány politikai akarata. Az azonban semmiképen nemhagyható figyelmen kívül, hogy az új Magyar Katolikus Lexikon pozitívan tartja számon Pohl Sándor kassai polgármestert (http://lexikon.katolikus.hu/P/Pohl.html).

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


36

húzódott, és egyre közelebb került az ország határaihoz. Ha a lakosságban (azalsóbb néprétegekben) nem is, dea vezető, irányító rétegben (az ún. „úrikeresztény középosztályban”163), amely a zsidótörvények ténylegeshaszonélvezője volt, mindenképpen felmerülhetett, fel kellett, hogy merüljön: az

elmúlt évekkel (1938-tól) el kell majd számolni. A szembenézés és afelelősségvállalás helyett az egyetlen, számukra racionális, megoldástválasztották: a jogfosztott és kisemmizett zsidók fizikai megsemmisítését. Anémet megszállás teret engedett a politikai akaratnak (hiszen az igénymegvolt164), és biztosította a művelet koordinálását.

A források elsődleges, mindenképpen elmélyítésre váró, vizsgálata egyben arrais rávilágít, hogy az 1938 és 1944 közötti időszakban Magyarországon amegkeresztelkedés önmagában véve nem sokat jelentett, valójában alig javítottvalamit a „zsidónak”, „zsidó fajúnak” minősített egyén helyzetén.165 Hiszenszármazása alapján – mivel a felmenői egy adott generáción túl óhatatlanulzsidók voltak – a hatóságok szemében ő továbbra is zsidó (fajú) maradt.166 Az őtmegkeresztelő keresztény egyház a maga részéről osztozott ebben a fajikategorizálásban, éscsupán a lelki vigaszt és az „üdvösséget” biztosítottaszámára. A megkeresztelkedett zsidó a földi létben valójában sem szenvedéseiés megpróbáltatásai enyhülését, sem pedig védelmet nem remélhetett akeresztségtől; legjobb esetben valamiféle együttérzésre számíthatott. A segítségminden esetben egyéni volt, akár erkölcsiek, akár anyagiak a vezérlőmegfontolások.A segítőnek azonban mindenképpen számolnia kellett azzal,hogy nagy eséllyel feljelentik. A Felvidéki Ujság minden évfolyama errőltanúskodik!

A kassai források egyértelműen arra engednek következtetni, azt támasztják alá,hogy a vizsgált időszakban, de különösképpen 1944-ben, a kereszténység

163 A keresztény középosztályra, különösen a lánygyermekeik „öntudatos magyarságra” és „áldozatoshonleánnyá” való nevelésére vonatkozóan érdekes adalékkal szolgálnak A Szent Orsolyarendiek Kassai Angelinum Leánynevelő Intézet R. K. Leánygimnáziumának és Leánylíceumának Évkönyveiaz 1938-39-estől az

1943-44-es iskolai évekig. Ezekből kiderül, hogy a valláserkölcsi nevelés középpontjában a szentmiséken valórészvétel és a szentségek gyakori vétele (gyónás, áldozás) állt. A szociális nevelés pedig a jótékonykodást és aháztartásvezetést foglalta magába. Jóllehet azelőtt minden első osztályban voltak zsidó tanulók is (legtöbben az1939-40-s tanévben), az 1943-44-es tanév eső osztályában már nem találunk izraelitát. Ekkor már mindössze 4izraelita tanult a gimnáziumban (1 másodikos, 2 harmadikos és 1 negyedikes). A líceumnak egyetlen évben semvolt izraelita tanulója.164 „Nincs messzi a zsidókérdés végleges megoldásának ideje. Reményi-Schneller Lajos beszéde”, FelvidékiUjság1941. március 10, 3.165 Erről tanúskodik egy sokatmondó eset. „Kulcsár Géza 39 éves okleveles gazda még 1915-benkikeresztelkedett, keresztény nőt vett feleségül és gyermekei is a római katolikus egyháznak a tagjai. Ennekdacára Kulcsár Géza a zsidótörvény értelmében zsidónak számít és mint ilyen munkaszolgálatra köteles egyén.”Mivel egész baráti köre kereszténynek ismerte, „ezért valahonnan egy szürke katonai igazoló lapot szerzett,amelybe beírta személyi adatait, sőt a rangfokozat rovatba zászlósi rangot írt be. A turpiság azonban kiderült,

úgyhogy Kulcsár Géza tettéért a bíróság elé került.” Hatheti fogházbüntetésre ítélték. „„Szégyenérzetbőlhamisított, mert barátai előtt el akarta titkolni, hogy munkaszolgálatos”, Felvidéki Ujság 1942. november 24, 5.166 Lásd Melléklet 5.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


37

Magyarországán nem vallási, hanem faji kategória volt; a zsidó ellentéte. Ebbőlkifolyólag nem is volt spirituális tartalma, vagy mélysége.167 Egy tartalomnélküli formává silányult. A politikai és egyházi vezetők tulajdonképpen anemzeti és a keresztény önmeghatározás égisze alatt egyesültek. Ebben az

játszott szerepet, hogy ugyanannak a társadalomszervező, társadalomirányítóuralkodó rétegnek voltak a tagjai. Egy feudális színezetű és berendezkedésűtársadalmi rendben még az ellenségeik is azonosak voltak: a liberalizmus, aszocializmus és a bolsevizmus, illetve a demokrácia.168 És mindezek mögötttermészetesen a zsidóságot látták.169 Még a háborúért is őket okolták.170

Az egyházi vezetők felelőssége, ami a kassai példából jól körvonalazódik,elsősorban abban áll, hogy szótlanul tűrték, hogy a politika és az államhatalomkisajátítsa a kereszténységet, és a keresztényt, mint jelzőt, a saját tevékenységemeghatározására, megindokolására és legitimálására felhasználja.

Azt a kérdést, hogy egészen pontosan mi indokolta a zsidók deportálását, aztEndre László belügyminiszteri államtitkár válaszolta meg egy berlini lapnak tettnyilatkozatában. Szerinte:„A zsidóság Magyarországon egészen nyíltan a bolsevizmus szálláscsinálója lett. Az ország védelmének érdeke követelte meg,hogy eljárjunk velük szemben, mert a zsidók nemcsak belső bomlasztássalszolgálták az ellenséget, hanem tevőleges kémkedéssel és szabotázzsal is.”171 Aszovjet hadsereg fenyegető közeledésével Magyarország tulajdonképpen beteljesítetteaz „önvédelmi” küzdelmet. Gyakorlatilag ez volt azokban azévekben a magyarság egyetlen „sikeresnek” mondható harca. A történéseket pedig passzívan szemlélő társadalom felmérte, hogy amennyiben a zsidókeltűnnek az országból, akkor a háború végén semmiről nem kell számotadnia,

167 Ezt már 1938- ban világosan megfogalmazta „„Az osztrák események nyomán” c. írás ismeretlen szerzője:„ Ne áltassuk magunkat, ha nagy tömegeket látunk templomainkban, hogy nagy társadalmi átformálásokat isvégre tudnánk hajtani! A tömegek templomainkban annyit jelentenek, hogy az emberek nagyobb százaléka valljanyíltan, hogy halála után tovább szeretne élni, hogy hiszi Isten és a lélek létezését. Tévedne azonban az, aki azthinné, hogy ez a vágy és ez a hit befolyásolja magatartását a közéletben, vagy akár a gazdasági életben is.”,Új

Élet7. évf. 1938/4, április, 146.168 „Európaellenes egységfront jött létre az angol plutokrácia és a bolsevizmus között”, Felvidéki Ujság 1941. július 14,2; „A demokratikus államforma csődje”, Felvidéki Ujság 1941. július 22,3; „A keresztény világnézetharca a bolsevizmus ellen”, Felvidéki Ujság 1941. július 29, 3;„A demokráciák bűneivel foglalkozott Kassatörvényhatósági bizottsága”, Felvidéki Ujság 1942. szeptember 18, 3.169 Darvas János, „A zsidó és a Szovjet. Őszinte fénykép a galiciai és ukrajnai zsidókérdésről”, Felvidéki Ujság 1942. február 17, 6. A szerző szerint: „A Szovjetben a zsidóság oly nagy mértékben lett részese azállamhatalomnak, mint sehol másutt a világon. Ezért a Szovjet egyben nemzeti szívügye is lett a Szovjetben élőzsidóságnak, a saját előnyös társadalmi helyzetét, a saját előkelő hatalmi fokozatát, rangját védi, ha fanatikusanküzd a Szovjetért.” Dr. Marjay Frigyes cikksorozata: „Világbolsevizmus – világzsidóság”, Felvidéki Ujság 1943.március 13, 8; március 16, 4; március 17, 4. 170 „Harc a végső győzelemig! Hitler kancellár nagy beszédben bejelentette, hogy Németország a végsőkigfolytatja a rákényszerített háborút. (…) Hitler meggyőződése, hogy a zsidóság harcol ellene!”, Felvidéki Ujság

1940. november 9, 1; Dr. F. P. Krüger, „A világ zsidósága készítette elő a háborút”, Felvidéki Ujság 1942. június20, 2.171 Felvidéki Ujság 1944. május 17, 2.

8/20/2019 Kassa 1938-1944 (vegleges)


és főképpen semmit nem kell visszaadnia,172 mert egyszerűen nem lesz kinek – és lényegében mindent el lehet felejteni!Hiszen amiről nem beszélünk, aztulajdonképpen nem is létezik!

172 Felvidéki Ujság 1944. szeptember 11, 4: „Csak névre szóló igazolvánnyal lehet zsidó vagyontárgyakatvásárolni. Tilos azigazolványokat másra átruházni”; szeptember 23, 8: „Hétfőn megkezdik a zár alá vett zsidó

f

kassa 1938-1944 (vegleges)

Documents