75

Az erdélyi kastélyépítészet számára a fejedelmi épít-kezések, különösen a gyulafehérvári fejedelmi palotaszolgáltatta a követendõ mintát. E kastélyok tervezõiugyanazok az olasz iskolázottságú hadiépítészek vol-tak, akik a várakat is a modern követelményekhezigazították.

ERDÉLY FEJEDELMEINEKGYULAFEHÉRVÁRI PALOTÁJA

Az Erdélybe menekült királyi udvar Statileo Jánospüspök halála után a püspöki palota211 épületeit sajá-tította ki 1542-ben, s ezt a kisajátítást szentesítetteazután a reformációval együttjáró szekularizáció. Ezaz igen kevéssé ismert épületegyüttes a gyulafehérvá-ri vár délnyugati sarkában, eredetileg a székesegyház-

KASTÉLYOK ÉS UDVARHÁZAK

zal szoros összeköttetésben alakult ki a püspökségalapítását követõen.212 A 16. század elején, Várdai Fe-renc (mh. 1524) püspöksége idején már bizonyosanemeletes volt. A források megemlékeznek egy dísz-lépcsõjérõl is, amelynek felsõ pihenõjérõl Bornemi-sza (Abstemius) Pál püspök (1555 elõtt) címerével ésfeliratával213 díszített portálé vezetett az épület belse-jébe. Izabella királyné „palotája”, a püspökség idejébõlöröklött épületegyüttes legreprezentatívabb helyisé-ge, a székesegyház délnyugati tornyának vonalában,az emeleten, a mai fõbejárattól keletre húzódó, maföldszintes épület fölött helyezkedett el. János Zsig-mond fejedelem idejében valamilyen korábban léte-sült (fedett?) átjáró köthette össze a székesegyházat apalota fejedelmi lakosztályával. Utóbb, egy 17. száza-di forrás szerint, I. Rákóczi György fejedelem kísére-tével a palotából közvetlenül a templombeli „karra”

102. Giovanni Morando Visconti: Gyulafehérvár alaprajza. 1711. Részlet

76

érkezett, kísérete pedig onnan vonult le a templom-hajóba.214 Ez – Sarkadi Márton építész nemrégen fel-mérésekkel alátámasztott feltevése szerint – talán aVárdai-lépcsõhöz kapcsolódó egykori karzatra vezet-hetett. Egy másik, keletebbre, a székesegyház ún. fe-jedelmi kapujához vezetõ átjárót feltételezhetünk

G. M. Visconti 1711. évi felmérése alapján, amelyetaz általa készített alaprajzon a székesegyház és a palo-ta között párhuzamos vörös színû, a támpillérekétõleltérõ vonalak határolnak.

A 16. század végén (?) két párhuzamos épület-szárnnyal kelet felé terjesztették ki ezt az együttest, és

103. Gyulafehérvár. A püspöki rezidencia és a kaszárnya földszinti alaprajza. 1960-as évek

104. Gyulafehérvár. A fejedelmi palota együttese. Rekonstrukciós alaprajz

105. Gyulafehérvár. A fejedelmi palota együttesének madártávlati képe

78

hozzákapcsolták az egykori préposti palota eredetilegL alakú épületét is.215

A századforduló éveiben bekövetkezett pusztítá-sok és a palota 1603-as ostroma után felvett leltárszerzõi mindössze tízegynéhány, többnyire lakhatat-lan helyiségét írták össze a palotának, megjegyezvén,hogy ezek többsége romos. A helyreállításukra Beth-len Gábor uralkodásáig kellett várni: a nagy fejede-lem elõdje, Báthory Gábor a szász kiváltságok meg-csúfolásával Szeben városát foglalta volt el, hogy ma-ga és udvartartása számára megfelelõ lakóhelyet sze-rezzen.

Bethlen Gábor trónra lépése után elõször a palotameglévõ részeinek a helyreállításával törõdtek, csak1618–1619 táján kezdték bõvíteni. Az õ idejébenmegindult építkezéseket I. Rákóczi György folytatta,s ezek eredménye volt a – számtalan késõbbi átalakí-tás, csonkítás és újjáépítés ellenére – lényegében mais álló épületegyüttes.

Jelenleg, a 18. század elejétõl fogva változatlan vi-szonyoknak megfelelõen, két tulajdonos között osz-lik meg: nyugati része, mintegy harmada a gyulafe-hérvári római katolikus érseki palota, keleti két udva-ra pedig kaszárnya. Az utóbbit, noha az erdélyi rene-szánsz építészet elsõrendû emléke, mûvészettörté-nész még nem tanulmányozhatta. Ismertetésünk ígykülsõ megfigyelésekre, a források vallomására, hely-történeti jellegû munkákra, régi felmérésekre ésfényképekre, illetve az épületegyüttes földszintjénekegy az 1960-as években elkészített, viszonylag pontosfelmérésére támaszkodik.

A két épülettömb mai körvonalai az 1711 és 1736közötti idõszak átalakításainak köszönhetõen alakul-tak ki: akkor bontották le a nyugati udvart meghatá-rozó déli és északi palotaszárny keleti végeit, és hoz-ták létre a két birtokrészt elválasztó kis sikátort.

Ezeket megelõzõen, a 18. század elején tehát azegyüttes három belsõ udvart határolt, amelyeket a mais álló két keresztszárny választott el egymástól. Anyugati és a keleti udvarnak saját bejárata volt, mind-

kettõ ma is létezik. Egy harmadik, ma elfalazott kapua nyugati udvar déli oldalán a védõárkon túl elterülõfejedelmi kertbe vezetõ gyaloghídra nyílt. A két fõka-pu közül a nyugatit 17. századi forrásaink „fejedelmi”,a keletit pedig „alsó”- vagy „prépost”-kapunak nevezik.Az udvarok közül a nyugati volt a „konyhaudvar”, ke-resztszárnyában, az ebédlõpalota alatt volt 1643-ban afejedelmi konyha, a keleti pedig az „istállóudvar”; a„középsõ”-nek nevezett udvar ugyancsak a 17. századiforrásokban merül fel elõször. A fejedelmi palota ígyBethlen Gábor fejedelem uralkodásának utolsó évti-zedében már mintegy 42×200 m-es alapterületetfoglalt el, amelynek egységes és összefüggõ, bár nemegyenes vonalú fõhomlokzata volt. Az épületegyüttesdéli szárnyai a várfalra támaszkodtak, s a keleti udva-ron az istállókkal folytatódtak, amelyeket valószínû-leg csak a 19. század végén váltott fel a mai kaszárnya-épület.

Nyugat felé a palotaépület kiterjedt a bástyára is: atöltésére épített szellõs „mulatóházakat” az 1630-asévektõl kezdve emlegették, de szerepelnek még az1711-es felmérésen is. A fejedelmi palota fõhomlok-zatából – a három belsõ udvar mai szerkezetébõl ki-

106. Conrad Ferdinand Weiss: Gyulafehérvár.A fejedelmi palota együttese 1736 táján

107. Gyulafehérvár. Az egykori fejedelmi kertbe vezetõ kapu

79

következtethetõen – a nyugati udvar északi homlok-zata, keleten pedig az egykori prépostsághoz kapcso-lódva az istállóudvar homlokzata is rizalitként ki-ugorva foglalta magába a korszak nagyobb részébenudvari templomként használt székesegyházat. Az is-tállóudvar ma elfalazott, hat boltszakaszos földszintiárkádsora az ottani kaputól keletre szimmetrikusanmegismétlõdött, s az 1643-ban befejezett építkezésekeredménye volt.

A homlokzat földszintjének legrégiesebb nyílás-keretei ma szalagkeretes vagy füles, 18. századi ba-rokk ablakok, kivételt csupán a nyugati udvar magas,rusztikus lábazaton álló, ugyancsak rusztikus és ve-retdíszes féloszlopok által tartott szemöldökkelkeretelt félköríves záródású kapuja képvisel, amely-nek volutaszerûen komponált – ugyancsak veretdí-szes – oromzatát egy-egy kis obeliszk fogja közre, kö-zéptengelyében pedig háromszögû edikulás ablaknyílik. A homlokzat emeleti sávjának nyugodt ritmu-sát ezzel egyezõ formájú, háromszögû oromzatos ab-lakok határozzák meg. Kivételt a prépost-kapu tenge-lyétõl keletre elhelyezkedõ, nehézkes profilú rene-szánsz szemöldökös ablakok jelentenek – ezek az ot-tani földszinti árkádsor s felülépítménye elbontásaután kialakított új, 18. század eleji homlokzatnak akeretei lehetnek –, valamint a fejedelmi kaputól nyu-gatra álló, tört, trapézos oromzatú, de a többiekkelegykorúnak tûnõ reneszánsz ablak. Valószínûleg már18. századi fejleményként jelentkezik még háromfélköríves edikulájú, mélyített kötényes ablak a ka-szárnyarész emeleti során.

A nyugati udvar emeleti homlokzatának nagy ré-szén is a külsõ homlokzatéhoz hasonló kiosztású és

108. Gyulafehérvár. Az érseki palota kapuja

profilálású, háromszögû oromzatos ablakokkal ta-lálkozunk, s a kapu udvari keretének az eredetikompozíciója216 is megegyezik a külsõ keretével. Akonyhaudvar nyugati homlokzatának a felét és a dé-lit 1784-ben barokk keretekkel díszítették, 1982-ben ezen a részen két in situ reneszánsz hármas ab-

109. Gyulafehérvár.Az érseki palota

80

110. Gyulafehérvár.Az érseki palota külsõhomlokzata

111. Gyulafehérvár.Az érseki palota udvarihomlokzata

81

reprezentatív helyiségeit kereshetjük bennük. Ennekaz épületszárnynak a folytatásában a kapun túl, keletfelé jóval keskenyebb – egykor emeletes, ma föld-szintes – épület következik, amelyhez a kereszt-szárny emeletére vezetõ díszlépcsõt ragaszthatták.Erre az épületrészre vonatkoztathatók SzamosközyIstvánnak a János Zsigmond építkezéseit magasztalósorai is.217

A gyulafehérvári fejedelmi palota a 17. században,Bethlen Gábor és I. Rákóczi György uralkodása alattérte el legnagyobb kiterjedését. 1629-ben a háromudvart összefogó homlokzatot „olaszfokos” attikakoronázta, amelynek a kiépítésére utaló legkorábbiadatok 1624-rõl szólnak. Ezt az attikát I. RákócziGyörgy leverette, és az olaszosan lapos, minduntalanbeázó tetõket magasra szarvazott „erdélyies” tetõkrecseréltette. A keleti udvar 1618 és 1628 között az is-tállók és a „lovászmesterek házainak” odatelepítésévelkörvonalazódott, ezek valószínûleg kelet és dél felézárták le a kompozíciót. Ennek az udvarnak a jellegétazonban 1643-ban a kapu fölötti szárny átalakításahatározta meg: ha jól értelmezzük Szalárdi János ta-núságát, akkor ott a Diéta- és a Tábla-ház került egy-

112. Gyulafehérvár. Az érseki palota kapuja

lak elépített kerete került elõ a vakolat alól. Egyikükpilaszteres szárkövén 163[.]-as évszám utal arra,hogy legkésõbb I. Rákóczi György építkezései rend-jén díszítették velük az épületet. Bal oldali szárkö-vén a pilaszter ión fejezetének a körvonalai is felis-merhetõk.

A háromszögû oromzatos reneszánsz ablakok sorafeltûnik még a középsõ udvar déli szárnyának a külsõhomlokzatán is. Ennek az épületrésznek a belsõ,emeleti homlokzatán ma már csak széles reneszánszkönyöklõk jelzik az egykori kõkeresztes „palotaabla-kok” helyét.

A konyhaudvarnak még egy jellegzetes elemérekell felhívnunk a figyelmet: északi szárnya a kaputólnyugatra rizalitszerûen kiugrik. Ennek a résznek aföldszintjén félköríves nyílású, gazdagon profilált fe-jezetû pillérekre támaszkodó, négyárkádos folyosóhúzódik, amelynek nyílásait 1728 táján befalazták, ésbarokk keretelésû ablakokkal, ajtóval látták el. Fölöt-te Erdélyben szokatlan méretû, 6 m széles, az egészszárnyat elfoglaló két helyiség húzódik. Ezek egyiké-nek a hossza a legutolsó átalakítás elõtt 8 m volt, ígyméreteik alapján kétségtelenül a fejedelmi palota

113. Reneszánsz ablakkeret az érseki palota udvarihomlokzatán. 1630–1639 között

82

114. A kaszárnya(az egykori középsõ udvar)déli homlokzata. 2003.

115. A kaszárnya(az egykori középsõ udvar)déli homlokzata. 1900 körül

116. A kaszárnya(az egykori középsõ udvar)déli homlokzatának részlete

83

más mellé a kapu fölötti részen. A két kiemelt jelen-tõségû teremhez kívülrõl is – az árkádok fölött – ésbelülrõl is (?) díszlépcsõ vezetett.

Ebbõl a két helyiségbõl az egymenetes északiszárny „palotáinak” összefüggõ során át vezetett az úta fejedelmi reprezentáció legfontosabb helyiségei fe-lé, amelyek a nyugati keresztszárnyban, illetve akonyhaudvar északi szárnyában helyezkedtek el: anagyobbik és kisebbik ebédlõpalota, a tanácsház, azaudienciás ház – trónterem – és a fejedelem hálóháza.

Ezeknek a helyiségeknek a belsõ díszére is utal né-hány adat. A nagy ebédlõpalota kazettás mennyezetét1629-ben készítették el Bécsbõl szerzõdtetett asztalo-sok. Ugyanezek a mesterek voltak a kivitelezõi ké-sõbb, 1646-ban a sárospataki mennyezetnek is, ame-lyet a gyulafehérvári mintájára kellett elkészíteni-ük.218 Az „audienciás házat” – tróntermet – bokályosháznak is nevezik forrásaink 1624 után, amikor Beth-len Gábor akaratából kis-ázsiai, izniki mûhelyekbõlszármazó török csempékkel burkolták a falait.219 Pél-dáját a következõ évtizedek folyamán a sárospataki ésa gyalui kastély bokályos házának a díszítésében is kö-vették. Bethlen Gábor fejedelem hálóházának falait aGenezis legfontosabb jeleneteit bemutató falképek-kel díszítették, amelyekhez 1622–1623-ban OpitzMárton szerkesztett magyarázó epigrammákat.220 Apalota festett díszét már 1619-ben felemlegette pane-gíriszében Háportoni Forró Pál, akinek „az egész világkerekségét” bemutató festményeket látván úgy tûnt,„hogy nem házakban, hanem néminemûképpen valamigyönyörûséges földi paradicsomban” járkál. Ennek a korai,1619-et megelõzõ építkezésnek az eredménye volt azáltala emlegetett „piros márványoszlopokkal”221 díszítettfolyosó is, amelynek a helyét csak a keresztszárnyegyik, feltehetõleg nyugati oldalán, a konyhaudvarrólfelvezetõ Bornemisza Pál-féle díszlépcsõ pihenõjé-nek folytatásaként tudjuk elképzelni.

A fejedelmi lakosztály folytatásában a fejedelem-asszonyé következett, már a nyugati szárny felé, ésonnan lehetett kijutni a délnyugati bástya függõkert-jében kialakított „nyári házakra” is, amelyek I. Rákó-czi György korának az alkotásaiként az 1629 után to-vább folytatott építkezések másik, nyugati végpontjátjelentették, egyúttal tükrözik azt a vár harcászati sze-repének a megítélésében bekövetkezett változást is,amely, mint fentebb említettük, az 1628-at követõévek fejleménye.

Ezen a részen, az udvar biztonságos délnyugatisarkában volt azután I. Rákóczi György korában a le-véltár, a „csuhadárház” (ruhásház), valószínûleg még a

fegyvertár és a kincstár is. Forrásainkban nem talá-lunk adatot a déli szárny helyiségeinek a funkcióiraebben az együttesben.

Az eddigiek alapján elmondhatjuk, hogy a három-udvaros palota – „reggia”, ahogyan olasz eredetû szó-val Szalárdi János értékeli a fejedelmi rezidenciát –fõhomlokzatát Bethlen Gábor uralkodásának a végé-re nagyjából elkészítették, csupán két végpontjának abefejezése maradt utódjára. Ezt a homlokzatot azegységes ritmusban elhelyezett háromszögû orom-zatos ablakok sora, a veretdíszes nyugati kapu és azegész kompozíciót összefogó és megkoronázó olasz-fokos attika jellemezte. Leghangsúlyosabb pontja az1626-ban elkészült nyugati kapu volt. Ezt a fölötte – amásodik emeleten – kiemelkedõ „nyári ház” léte is ér-zékeltette. 1643-ban, amikor a Diéta-terem elké-szült, egy újabb kompozíciós hangsúly alakult ki a ja-va részében a székesegyház épülete által takart palota-homlokzat szabad, keleti végén: hat-hat földszinti ár-kád közé került az ottani kapu; a részben rájuk tá-maszkodó Diéta-házra pedig díszlépcsõ vezetett.

Mindkét kapu tengelyében egy-egy „csorgókút” ál-lott, melyekrõl joggal feltételezhetjük, hogy a nemmindennapi építészeti környezetnek megfelelõenugyancsak igényesen díszített alkotásai lehettek alorettói származású Giovanni Fontanicinek (Johan-nes Laureta Venetusnak), aki mintegy hat évet kitevõerdélyi munkálkodása végeztével, 1654 táján tértvissza Velencébe.222

KASTÉLYOK

Erdély reneszánsz stílusú világi építészetének a leg-látványosabb emlékei mind a mai napig a kasté-lyok.223 Gyakorlatilag a mindenkori fejedelmi családés a fejedelmi tanács nagyságos (magnificus) rendû –mintegy húsz családhoz tartozó – tagjainak224 igé-nyességében és méreteiben igen különbözõ, repre-zentatív és erõdített lakóhelyét tekinthetjük kastély-nak,225 amely a tulajdonos legnagyobb birtokának,esetleg birtokainak a központja is volt egyúttal.

Az ilyen épületegyüttesek védelmi, lakó és repre-zentációs, illetve adminisztratív és gazdasági funkci-ók betöltésére is alkalmasak kellett hogy legyenek.Ezeknek az építészeti alkotásoknak a formáit és külö-nösen további alakulását tulajdonképpen az említettszerepkörökkel való állandó megfeleltetés határoztameg. Minthogy tervezõik kimutathatóan ugyanazoka hadiépítészek voltak, akik az erdélyi várakat is az

84

olasz építészeti traktátusok követelményeihez igazí-tották, a kastélyépítészetben is a 16. század utolsóharmadától-negyedétõl figyelhetõ meg elõször a tö-rekvés a mértani szabályosságú, várszerû bástyásalaprajzok létrehozására.

A reneszánsz várkastély védelmi berendezései a16. század végére vagy a következõ század elejére akorábbi vizesárok és felvonóhíd, a viszonylag kevésnyílással megbontott külsõ falak mellett különbözõtornyokkal és bástyaszerû sarokvédmûvekkel egé-szülnek ki. Ezeknek a harcászati hatékonyságát – vi-szonylag kis méreteik miatt – nem befolyásolta alap-rajzi formájuk: akár olaszbástyára, akár a hagyomá-nyosabb hengeres vagy sokszögû toronyra hasonlí-tottak, a védõemeletszerûen kialakított padlás lõrése-in, az emelet három-négy ablakán és a földszint mega pinceszint lõréseinél muskétánál, szakállas ágyúnálnagyobb öblû lövõszerszámot nem használtak. Ilyen„tûzerõnél” ostrom esetén teljesen közömbös volt avédmû alaprajzi formája. Arra kell gondolnunk tehát,hogy e lakó- és raktározó helyiségeket magukba fog-laló sarokerõdítmények – akárcsak a templomvárakhasonló védmûvei – inkább csak kinézésükkel, az„igazi” erõdítményekhez való hasonlóságukkal kel-lett hogy elriasszák az ostromlót vagy tisztelgésrekésztessék a látogatót, és így egy-egy forma kiválasz-tásában a megrendelõ és az építész ízlése, a pillanat-

117. Kisbún. A kastély a víztározó megépítése után. 1980–1981.

118. Vajdahunyad. A huszárvár kapuja

85

nyi divat, esetleg az építészeti traktátusok kínálta vál-tozatok, nem pedig a harcászati célszerûség volt adöntõ.

A reprezentatívnak tekintett formák divathoz valóigazodása különösen akkor szembetûnõ, ha a katonaihatékonyság megkövetelte arányok hiánya és csak akönnyebb tûzfegyverek használatára alkalmas, födé-mekkel megosztott belsõ szerkezet mellett szemügy-re vesszük az erõdítésekhez felhasznált építõanyago-kat és technológiákat is. Hajlamosak lennénk ugyanisazt hinni, hogy csak kõbõl vagy téglából épült falakvédték ezeket a kastélyokat. Pedig a küküllõvári kas-tély mára teljesen elenyészett külsõ, kettõzött, „bás-tyás védõöve” tapasztott sövénybõl és paliszádból ké-szült, az uzdiszentpéteri ötszögletû és ötbástyás,emeletes, igényes berendezésû fejedelmi udvarházpedig teljes egészében a kõben és fában szegény Me-zõség jellegzetes technológiája szerint, gerendaszer-kezetre épült agyaggal tapasztott sövénybõl.226

A kisbúni kastély külsõ védõövének aprócska„olaszbástyáit” 1640 táján tervezte és „fundálta el”Haller Gábor, s ezeket fel is építették, nem sokkal avajdahunyadi Huszárvár hasonlóan kisméretû bás-tyáinak keletkezése, 1646 elõtt. Mindkét épületet kõ-falak védték, Vajdahunyadon fennmaradt az évszá-mos, félköríves záródású, pilaszterekkel díszítettszárkövekre támaszkodó, akantuszlevelekkel díszítettkapu is, melyen át az egykor pártázatos várfalakkalkerített külsõ udvarba lehetett jutni. A vajdahunyadihuszárvár megépítésével a birtok tulajdonosa egy-részt a Zalasd-patak sziklás, mély medre által is vé-

119. Katzler B.:Vajdahunyad. A kastély és ahuszárvár. 1866.

dett bejárat túlparti hídfõjét biztosította, másrészt pe-dig tehermentesítette a középkori együttes amúgy isszûk belsõ udvarát a raktározás, az istállók és a kaszár-nya szerepkörétõl.

A homlokzatot uraló kaputoronynak, ahol megje-lent, a tulajdonos hatalmát, erejét kellett szemléltet-nie, s nyilván jelentéshordozó szerepe is volt annak,hogy Aranyosmeggyesen és Gyaluban, korszakunkvégén pedig Bonchidán, Alsórákoson és Szentbene-deken a torony tornácos, esetleg négyfiatornyos sisa-kot is kapott, hasonlót a kerített városok templomaié-hoz, amelyek ugyancsak meghatározott tartalmat, atemplomot fenntartó közösség kiváltságait fejezték kia 15. század közepétõl való elterjedésüktõl kezdve.227

Kétségtelen, hogy e reprezentációs igények tovább-gyûrûzése magyarázza a tornácos, fiatornyos megol-dások terjedését és közkedveltségét a 17. századtólmár mezõvárosi és falusi környezetben is.

A 16. század utolsó harmadának építkezései

1569 táján kezdték el a Bocskai család egeresi kasté-lyának az építését,228 s a 17. század elején még folyómunkálatok eredményeként szabálytalan négyszögûbelsõ udvarú, legalább két, különbözõ méretû sarok-pavilonnal és monumentális, felvonóhidas kapuvalvédett együttes körvonalazódott, amelyet a Nádasegyik mellékpatakának mesterségesen megosztottmedre is oltalmazott. A falura és a Nádas völgyérenézõ meredekebb domboldal peremén a falmaradvá-nyok meg a terepviszonyok miatt is nehéz ma elkép-

86

zelni az alaprajz rendje által megkívánt másik két sa-rokerõdítményt, noha a 19. században229 még álltak.A kastély 1572-ben elkészült, monumentális, vájatospilaszterek közé fogott fõkapujának a helyszínen, azegykori védõárkot jelölõ horpadás mentén hányódódarabjai, kétszakaszú belsõ lépcsõjének triglifes frízûés félrozettákkal díszített, mélyített tükrû ajtókerete,valamint a déli szárny változatosan díszített ablakke-retei leginkább a kolozsvári Püspöki-ház és aWolphard István-féle építkezések kereteivel rokonít-hatók, így ezen az építkezésen is elképzelhetõ a ko-lozsvári Seres Jánosnak és fiainak a közremûködése a‘70-es években, annál is inkább, mert a kastéllyalszemközti domboldalon álló református templomfalában Bocskai Gábor (mh. 1573) puttók tartotta cí-merrel díszített síremlékén is Seres János mesterje-gye ismerhetõ fel.230

Elképzelhetõ, hogy már az 1580-as években kör-vonalazódott Gálfi János tanácsúr, Báthory Zsig-mond fejedelem nevelõje megbízatásából a bólyaikastély szabálytalan alaprajzú együttese. A ma telje-sen elhagyott, romos épület fõhomlokzatát, amelyetazonban a 17. és a 18. században, Szilvási Boldizsár ésa Tholdy család birtoklása idején is alakítottak, két kissarokbástya közé fogott emeletes lakószárny alkotja.Homlokzatának lizénás tükrû tagolása, ablakainakfüles keretelése és köténydísze, valamint udvari

122. Egeres. A kastélyfõkapujának keretkövei.1972.

120. Egeres. Feliratos kerettöredék. 1569.

121. Egeres. A kastély alaprajza. 1956.

87

123. Egeres. Ajtókeret. 2002.

124. Egeres. Ablakkeret. 2002.

homlokzatának apró árkádjai az 1791. évi átépítésnyomait jelzik. Az egyik bástyájának emeletén azon-ban furcsa, mértanias frízû reneszánsz ajtókeret voltlátható 1980 táján, a fõkapu melletti földszinti helyi-ség födémgerendájába pedig 1669-bõl származó épí-tési feliratot véstek, ami az épület 1658–1661 közöttipusztulását követõ javításának, átépítésének lehet abizonyítéka.231 A kastély beugró szentélyû, támpillé-res kápolnájának a bejárati szárkövében Gálfi Jánosfelirata olvasható, a kápolna belsejének festett felirataazonban már özvegye, Perneszi Erzsébet másodikférjének, Szilvási Boldizsárnak (mh. 1629) az idejé-ben készült.232 A ma látható kastély korai keltezésé-nek ellentmond az említett gerendafelirat mellett azis, hogy a Gálfi-féle felirat egy szemmel láthatóanmásodlagosan felhasznált keretdarabból készült szár-kövön olvasható.

Békés Gáspár általunk igen kevéssé ismert, 1575elõtti fogarasi építkezéseit Báthory Boldizsár (mh.1594), Zsigmond fejedelem unokatestvére folytatta.

88

126. Bólya. A kastély fõhomlokzata. Debreczeni László vázlata. 1928.

125. Bólya. A kastély alaprajza

Ezek során a késõ középkori négytornyos várat,amelynek nyugati oldalánál Majláth István és felesé-ge, Nádasdy Anna idejében már húzódott egy lakó-szárny, a külsõ vár kiépítésével párhuzamosan palo-tává alakították. 1594 elõtt el kellett készülnie a loggi-ás szárnynak, amelyet az elsõ emelet szintjén lépcsõ-zetes pilaszterekre támaszkodó falpillér-kötegek ta-golnak, s ezekre a második emelet pilaszterekre he-lyezett féloszlopai támaszkodnak. A loggia vízszintestagolását a rusztikás keretelésû félköríves árkádok kö-nyöklõ és vállvonalát hangsúlyozó párkányokkal ol-dották meg. 1632-ben ennek a szárnynak „olaszfo-kos” attikája volt, valószínûleg már Bethlen Gáborkésõbbi, 1617–1618-as építkezéseinek köszönhetõ-en. Az elsõ emeleti loggiát gyámkövekre támaszkodófiókos dongaboltozat fedi, közepén a Báthoryak sár-kányfogas címerével díszített zárókõvel. Hasonló,angyalok tartotta és Báthory Boldizsár kicsorbult –BP-nek látszó – névbetûivel jelzett címer keltezi aloggiából nyíló, háromszögû oromzatos, frízébenvaskos félpálcával díszített ajtó keretét, s ez ismétlõ-dik immár címer nélkül a loggia felsõ szintjén is. Egymásik 1627-bõl származó, népies stílusú farkasfogak-kal díszített, furcsa, primitív keretre pedig BethlenGábor fektetett ovális olaszkoszorúba foglalt címerét

89

faragták. Az emeleti loggiát eredetileg „táblás, kopjás”– kazettás – mennyezet fedte. Ennek a szintnek a he-lyiségeit, köztük az egykor ugyancsak kazettásmennyezetû „öreg Báthory-palotát” meg a stukkósmennyezetû ebédlõpalotát s a sarokban álló Vörös-toronyból nyíló tróntermet – már a szomszédos észa-ki szárnyban – kívülrõl háromszögû oromzatos abla-kok világítják meg. Az alul hengeres Vörös-toronyfelsõ, nyolcszögû szintjeit a 17. századi összeírásokszerint a fejedelmi lakosztály foglalta el. A legfelsõközülük Erdélyben egyedülállóan igényes belsõ ki-

127. Bólya. A kastély homlokzatának részlete. 1982.

128. Fogaras. A loggiás szárny

90

129. Fogaras. Az elsõ emeleti loggia

130. Fogaras. Ajtókeret a Báthory-építkezésekbõl. 1594 elõtt

alakításával emelkedik ki: a nyolcszögû tér sarkaitkváderes falszövet alkotja, amelynek a hármas ikerab-lakokat magukba fogadó fülkékkel határolt éleitsüllyesztett pálcákkal díszítették; a mennyezet alattugyancsak kõbõl faragott belsõ párkány húzódik, frí-zében jóformán olvashatatlanná kopott, igénytelenvésésû, 1617-bõl származó felirattal. Valószínûneklátszik, hogy a 16. század végén készült el a toronyutolsó szintjeként a pártázatos, de ablaktalan és fedet-len toronyerkély, s ezt alakíttatta tovább Bethlen Gá-bor fejedelem a kolozsvári Diószegi István mûhelyé-ben készített új ikerablakok és az új födém elhelyezé-sével. A 16. századvégi, kváderes falazású toronyer-kély „kitoldásának” nyomai a külsõ homlokzat fal-szövetén is megmutatkoznak.

Az északi szárnynak a trónterem alatti szintjén ta-láljuk a kápolnát. Ezt az elsõ emeleti loggiából egyfélköríves nyílású s akantuszlevelekkel díszített,1640-ben készült ajtón, valamint egy másik, hasonló

131. Fogaras. Ajtókeret Bethlen Gábor címerével. 1627.

91

132. Fogaras. A Vörös-torony, az audienciás házés a kápolna metszete

133. Fogaras. A Vörös-torony

keretelésû ajtón a Vörös-torony – a fejedelmi lakosz-tály – felõl lehetett megközelíteni. Reneszánsz gyá-mokra támaszkodó fiókos dongaboltozatát valószí-nûleg megújították a 18. század folyamán. A helyénBethlen Gábor korában kialakított három helyiségállt, amelyeket a kápolna építésekor, 1639-ben egye-sítettek. 1639-bõl származó szószékének két fenn-maradt – tojásléccel díszített, elegáns körvonalú –gyámköve az I. Rákóczi György fejedelem szolgálatá-ban álló német kõfaragók valamelyikének az alkotásalehet, s mint ilyen, jelentõs elõzménye a kolozsváriFarkas utcai szószéknek.

A lakópalota keleti szárnya szintén a Báthoryakkorában épült, noha gyanús szabályosságban sorako-zó vadonatúj „reneszánsz” ablakai inkább a 20. száza-di restauráló, mint eredeti építõje rend- és ritmusér-zékét tükrözik. Ez a megállapítás különösen érvényesa pinceszintnek számító földszinti keretsorra, ezek ahelyiségek – köztük Bethlen Miklós egykori, 1676-beli „jó, alkalmatos tömlöce”233 – biztosan nem voltakilyen drága kõkeretekkel díszítve. Elsõ emeleti, hár-mas ikerablak-sorának egyik eredeti keretét íveltpajzsba foglalt Báthory-címer és szõlõfürt díszíti,amelyeket a sarkokban akantuszlevelek fognak közre.Noha Bethlen-címeres mennyezetekrõl is szólnak aleltárak e szárny második emeletén, abban szerzõikegyetértettek, hogy ez az épületrész a Báthoryak épít-kezése, a 17. században csak a belsõkön alakíthattak.A „Báthory-torony” elnevezés alapján a külsõ hom-

92

134. A Vörös-toronylegfelsõ szintje. 1617.

135. Fogaras. A kápolna ajtaja. 1640.

136. Fogaras. A kápolna belseje

93

lokzatából kiugró hatszögû alaprajzon emelt Tarka-bástyának is 1594 elõtt kellett megépülnie.

A következõ, kapu fölötti szárny második emeletihelyiségeit már késõbb, Bethlen Gábor korában épí-tették hozzá a középkori vár falához.234

Szilágysomlyón, a Báthoryak fejedelmi ágának a

családi fészkében a kerek alaprajzon emelt tornyok-kal erõdített, négyszögû, belsõ udvaros palotát az1590-es években készült, üres bástyákkal és monu-mentális kapuépülettel erõdített külsõ, szabályos tég-lalap alaprajzú várövvel vették körül. A rezidenciávalkapcsolatosan a 16. század közepe utánig emlegetett„kúria” megjelölésbõl nem következtethetünk az ak-kori épület igényességére vagy méreteire, így korábbidatálását csak a palotaépület sok átépítésrõl, toldásrólárulkodó vázlatos 1687-es alaprajza235, valamint fõbe-járatának az erõdövétõl eltérõ tengelye támaszthatjaalá – egészen addig, amíg régészeti ásatások révéntisztázható nem lesz a két együttes kronológiai viszo-nya.236 A külsõ erõdöv érdeklõdésünkre leginkábbszámot tartó kapuépülete háromosztatú alaprajzonemelkedik. Homlokzatának földszinti sávját idom-téglákból rakott félköríves metszetû övpárkány vá-lasztja el az emelettõl. Középtengelyében nyílik akastély háromszögletû oromzattal koronázott ruszti-kás keretbe foglalt, félköríves nyílású fõkapuja. En-nek zárókövét somlyai Báthory (VI.) István és neje,Bebek Zsuzsanna erõsen megkopott címerpajzsai dí-szítik, föléjük pedig, az oromzat tárcsájába az építte-tõk latinul egyezõ, S. B. névbetûit és az 1592-es év-

138. Luigi Ferdinando Marsigli (?): Szilágysomlyó vára. 1687.

137. Fogaras. A kápolna szószékgyámjai. 1639.

94

139. Szilágysomlyó. A kapuépület metszete és alaprajza

140. Szilágysomlyó. A várkapu. 1592.

számot vésték. Bal oldalán nemcsak a hídlánc nyílása,hanem az egykori hídemelõ szerkezet csigája is elõ-került az 1990-es években végzett falkutatás során.Az emeleti homlokzatot kívül is, az udvar felé is há-rom-három egyenes szemöldökû reneszánsz ablakdíszítette, s fölöttük, a mai padlásszinten sorakoznaka szakállasok számára kialakított ívelt lõrések. Azépület belsõ díszítésének az igényességére az egyikemeleti helyiség falában feltárt reneszánsz profilú ésegykor faragott kõgyámokra támasztott sarokkandal-ló csonkjaiból következtethetünk. A kurtinák sarkainolaszbástya alakú, viszonylag nagy alapterületû sa-rokvédmûvek õrködtek, amelyeket – a leltárak tanú-sága szerint – soha nem töltöttek fel: alsó lõréssoruknagyobb öblû lõfegyverek számára volt kiképezve,fölöttük pedig fából ácsolt védõfolyosók húzódtakkézifegyverek számára kialakított lõrésekkel. A várfa-lakat a Kraszna medrébõl táplált vizesárok vette kö-rül, a fõkapuhoz vezetõ hídfõt pedig 1687-ben ék ala-

141. Szilágysomlyó. Ablakkeret részlete

kú földmûvel védték. Amikor Szilágysomlyó a 17.század második felében végvár lett, akkor épülhetetta paliszáddal kerített külsõ védõgyûrû, amely – a várrövid életû új szerepkörének megfelelõen – lehetõvétette a nagyobb létszámú és mozgékonyabb, lovasok-ból álló helyõrség állomásoztatását.237

A marosillyei kastélynak forrásaink szerint ugyan-

95

csak négybástyás védõöve volt, amely 1552-tõl kezdve– a Maros alsó folyását õrzõ Lippa várának elsõ elvesz-tése után – épült ki. Valószínû, hogy éppen ma is állóVeres-bástyája épült meg utolsóként 1582-ben. Ez azeredetileg egyetlen boltozott helyiséget magába fogla-ló, de helyzeténél fogva viszonylag védett kis bástyaabban is eltért társaitól, hogy belsejét nem töltöttékfel, hanem a kastélybástyákhoz hasonlóan lakószintet,a pincéjében pedig lõszerraktárt alakítottak ki.238 Kan-nelúrás gyámkövekre támaszkodó, stukkóval kiemeltélû, fiókos dongaboltozatú egyetlen helyiségét a feje-delem atyjának, iktári Bethlen Farkasnak monogra-mos és címeres zárókövével,239 bejáratát pedig magyarfeliratos ajtókerettel díszítették.240 Ezt a várfalhoz si-muló, valószínûleg valamelyik közeli római romme-zõrõl származó három kõoszlop-törzsre támasztottfedélszékû – ma befalazott – tornácon át lehetett meg-közelíteni, melynek mellvédje „hónaljig ért”. A tornáctakarta bástyahomlokzat kutatása során festett, pálcák-ra tekeredõ virágos indadísszel ékesített szegélyû ár-kád maradványai kerültek elõ, amely az eredeti fedél-szék magasságáig ért, és valószínûleg a lépcsõfeljáratés a tornác közötti átjárást szolgálta. Ez a vörössel,zölddel, sárgával és feketével festett faldíszítés magya-rázhatja a bástya elnevezését is, ugyanakkor azt is bi-zonyítja, hogy építésekor kiemelt, társaitól eltérõ, rep-rezentatív szerepet szántak ennek az épületnek. A bás-

142. Marosillye. A Veres-bástya alaprajza 143. Marosillye. A Veres-bástya. Dekoratív falfestésmaradványai

tya pinceszintjérõl lõrések nyílnak a vizesárokra. Me-nedékes lábazatát félköríves metszetû övpárkány vá-lasztja el a lakószinttõl, amelyet akantuszlevelekkel dí-szített hármas, a szárköveken befelé forduló profilúikerablakok világítanak meg. Homlokfalait utóbbmeghosszabbították, valószínûleg az eredeti épület-maghoz már korábban hozzáépített lövészfedezék, il-letve a fentebb említett oszlopos erkély mentén. Je-lenleg csak ez utóbbi oldalán figyelhetõk meg a kur-tina falcsonkjának a maradványai. Bethlen Gábor feje-delem uralkodása alatt, Lippa várának második elvesz-tése, 1616 után is erõdítették az ismét végvárrá elõlé-pett együttest, talán akkor bõvítették a Veres-bástyátis.241 Bizonyos, hogy 1670-ben az erdélyi országgyûlésdöntése értelmében a töltött bástyákat és a kurtinákatlerombolták, nehogy a lippai törökök ott is megvet-hessék a lábukat. A megsemmisülést akkor csak a la-kásra is alkalmas Veres-bástya, valamint a felvonóhi-das várkapu kõépülete kerülte el, amelyeket utóbb

96

lag hozzáépített lépcsõtornyon át megközelíthetõ242

lakótoronyban született volt 1580-ban Bethlen Gá-bor fejedelem, s ezt az épületet Bethlen István kíván-ságára 1620 táján, de késõbb, még Thököly Imre bir-toklása idején is alakították.

A kastély birtokosa, gróf Bethlen István már 1627-ben gondoskodott arról, hogy Kolozsvárott faragottemléktáblával jelöljék meg bátyja, a fejedelem szülõ-házát. A latin disztichonokba szedett felirat fölött afejedelem és Magyarország meg Erdély címereibõl,valamint az angyalok tartotta Szent Koronából (?) ki-alakított – Bethlen Gábor által 1622-ig, választottmagyar királyként használt – heraldikai kompozíciódomborodott, némi ellentétben a felirat szövegével,amely Gábor fejedelmet késõbbi titulatúrájánakmegfelelõ német-római szent birodalmi és erdélyifejedelmi címmel illette. Az aranyozott és festett cí-mert meg a feliratot oszlopokra támasztott párkány-ból álló edikulába foglalták, valószínûleg a BocskaiIstván születésére emlékeztetõ kolozsvári címermintájára. Ezt a faragványt a torony elbontása után, a18. század végén már a nagyenyedi kollégium múze-umában õrizték, ott veszett nyoma, valószínûleg az1849-es tûzvész következtében.243

paliszádkerítésbe foglaltak. A bástya külsõ megjelené-sén a 19. század közepe táján egy historizáló restaurá-lás folyamán is alakítottak. Ezt követõen, 1876-bankészült Melka Vince hangulatos akvarellje.

Csak 17–18. századi leírásokból ismerjük a közép-kori eredetû, téglalap alaprajzú, 20-25 m magas lakó-toronyból és a mellette emelkedõ, különálló, 17. szá-zadi építésû, kényelmesebb palotaszárnyból álló la-kóegyüttest. Ezek közül a középkorias kinézésû, utó-

144. Marosillye. A Veres-bástya homlokfalai. 1582.

145. Marosillye. A Veres-bástya ablakai

97

A lakószárny építésének elsõ szakaszára az 1620-asévek végétõl 1640-ig244 terjedõ idõben, Bethlen Ist-ván és fiai birtoklása idején kerülhetett sor. Ezt a kü-lönálló, kétszintes, lakószintjén öt helyiségbõl állóépületet utóbb, 1677 és 1685245 között Thököly Imrekétmenetessé alakíttatta, úgy, hogy északi – külsõ –homlokzatának sarkain egy-egy zárterkélyes palotát(az úr-, illetve az asszonyházát), belsõ lépcsõt és emásodik tengelyt összekötõ helyiségsort alakíttatottki a lapalji sémának megfelelõen.

A Gyulafehérváron és Radnóton csak forrásokbólismert, Sárospatakon (1643), Vajdahunyadon, Beth-lenszentmiklóson (1686 k.) és Miklósváron máigfennmaradt zárterkélyes homlokzati megoldás tükrö-zõdhetett tehát a házassági terveket is szövögetõ ifjúgróf építkezésén.246 Az udvarháznak vagy manieristaízû pártázatát, vagy valamilyen korlátjának a törpepil-lérét díszíthette az az „ágyúgolyóbis forma” kõfaragvány,amelyet a 17. század végén még említenek.247

A 16. századvég építkezései között elõkelõ hely il-leti meg Keresztúri Kristóf kõvári kapitánynak,Kolozs vármegyei fõispánnak, Maria Christierna fe-

146. Melka Vince: A marosillyei kastély. 1876.

147. Szentbenedek. Keresztúri Kristóf címere. 1593.

98

148. Szentbenedek. Az ókastély. 1939 elõtt

149. Szentbenedek. Kornis-kastély. 1939 elõtt

jedelemasszony udvarmesterének szentbenedeki kas-télyát is. Ez az épület, az ún. ókastély alkotta a köz-ponti magvát annak a kompozíciónak, amely a 18.század elejéig tartó s a Kornis család idejében folyta-tott építkezéseknek köszönhetõen Erdély egyik leg-festõibb reneszánsz épületegyüttesévé vált. Minthogya birtokot Keresztúri Kristóf számára szakították volt

ki a bálványosvári/szamosújvári uradalomból, való-színû, hogy a négyszögletes, bejárati oldalán – talánéppen az õ építkezését jelölõen248 – rizalitos ókastélyalapjait õ vetette meg. A meglévõ felmérések, fényké-pek és a rohamosan pusztuló együttes mai szánalmasfalmaradványai alapján igen nehéz elkülöníteni épít-kezéseit a késõbbi bõvítésektõl. Mégis, Marosillye,

99

Balázsfalva és Keresd korabeli példája alapján Szent-benedeken is valamilyen toronyszerû rezidenciáragyanakodhatunk. Valószínûnek látszik, hogy a föld-szint 1696-ban említett „törpe házai” a korai építkezésiszakaszhoz tartoztak, s ezek fölött lehetett egy palota-szint is, amelyet azonban a 17. század végén átalakí-tottak volt.249 1696-ban említik az épület másodikemeletét, amely azonban korábban, nagyjából a Kor-nis Gáspár megrendelésére s a Molnár Albert által ki-

150. Szentbenedek. Kornis-kastély.Alaprajz. 1910 körül

151. Szentbenedek.Az ókastély romjai. 1998.

vitelezett belsõ falépcsõvel egy idõben, 1673-ban ké-szülhetett el. Ez a lépcsõszakasz a földszintrõl az elsõemeletre vezetõ kõlépcsõ folytatása volt.250

A szentbenedeki építkezéseket Kornis Gáspár fia,Zsigmond (1677–1731), Erdély késõbbi kormányzó-ja folytatta. Építkezéseinek nyomait azok a zöldes, aközeli Tõkön fejtett vulkáni tufából készült keretekjelezték, melyeknek tükrét virágos, viszonylag laposfaragású indadísszel ékesítette a kõfaragó. Az egykori

100

153. Szentbenedek. Virágdíszes ajtókeret. 1939 elõtt

kápolna kétfelé nyíló, íves ajtószárnyakat összefogókerete készülhetett ekkor, és ennek a korszaknak tu-lajdoníthatjuk a kastély 1945-ben elpusztult, csakfényképekrõl ismert festett kazettás mennyezetét is.Tény az is, hogy 1696-ban az inventárium szerzõiéppen elkészült, még beépítetlen kõkeretek darabjaitleltározták az épületben.

A kastélyt kerítõ kõfal, három nyolcszögletes és ne-gyedik olaszbástyájával az 1680-as évekre már bizto-san kiépült, de a kuruc szabadságharc után ismét hely-re kellett állítani. Ezek a munkálatok a kaputorony fel-magasításával és az új – farkasveremmel is védett – fel-vonóhidas portálé megépítésével Kornis Zsigmondbirtoklása idején, 1720-ban fejezõdtek be.251

A fentebb elõsorolt példákból kitûnik, hogy a 16.század utolsó harmadában keletkezett kastélyaink kö-zött Egeres és Bólya esetében sem bizonyítható egy-értelmûen a szabályos sokszögû alaprajzon emelt, sa-rokbástyás disegno jelenléte, és meglehet, hogy azegeresi pavilonok,252 valamint Bólya „sarokbástyái-nak” alaposabb kutatása a 17. századba áthúzódó épít-kezések bizonyságait fogja eredményezni. Kétségte-lennek látszik viszont az, hogy Szilágysomlyó és

Marosillye korábban körvonalazódott birtokközpont-ját már igényesebb, olaszbástyás, várszerû és lakó-funkciót is betöltõ védõövvel vették körül, így terve-zésükben már jelentkezhetett a 17. századi kastélyo-kat létrehozó koncepció. Az erdélyi késõ reneszánszkastélyépítészet alakulásának szempontjából döntõjelentõségû lenne a szabályoshoz közelítõ, hengeressaroktornyú somlyói belsõ palota alaprajzának a kel-tezése: amennyiben a várövnél korábban keletkezett,akkor a fejedelemség legkorábbi szabályos alaprajzú,saroktornyos kastélyát tisztelhetnõk benne.

A munkálatok idõ elõtti félbeszakadása Illyén a tu-lajdonos, Bethlen Farkas halálának (1592), Somlyónpedig Báthory István Erdélybõl való számûzetésének(1594) tulajdonítható; a végvárnak számító Illyérenézve 1592-ben idõlegesen felfüggesztették a védel-mére képtelen kiskorú árvák birtokjogát, Somlyótpedig Báthory Zsigmond fejedelem – unokatestvéremenekülését követõen – a fejedelmi birtokok közésoroltatta.

152. Szentbenedek. Az ókastély lépcsõháza. 1939 elõtt

101

154. Alvinc. A kastély észak felõl

A Bethlen–Rákóczi-kor kastélyai

Bizonyíthatóan következetes és korszerû késõ rene-szánsz építészeti programot követõ építkezések in-dultak meg a századforduló hatalmas pusztításai utánBethlen Gábor fejedelem (1613–1629) környezeté-ben, függetlenül attól, hogy azokat maga a fejedelemvagy tanácsosai kezdeményezték-e. Balázsfalván ésRadnóton Péchi Simon (1617–1621 között) és Beth-len Gábor (1626–1629 között) is építkezett; Alvincen(1615–1629) és Váradon (1618 után) a fejedelem voltaz építkezések kezdeményezõje. Gyergyószárhegyen(1630-as évek) a fejedelem unokatestvére, Lázár Ist-ván bõvítette kastélyát, Csíkszeredában (1623 után)pedig Mikó Ferencnek, a fejedelem bizalmasánakakaratából épült fel a sarokbástyás várkastély. Ezek-hez számíthatjuk még a Felvidék felé tekintõ Ara-nyosmeggyes Lónyai Zsigmond által 1616 és 1652között átalakított várkastélyát is. Megjelenésükben,arányaikban kétségtelenül sokszorosan felülmúljáksaját korábbi elõzményeiket s a 16. század fentebbemlegetett építkezéseit is. Érdemes velük kapcsolat-ban hangsúlyozni azt is, hogy a lakóigények kétségte-len differenciálódása, tehát az életmódban és a sze-

mélyi reprezentációban bekövetkezett jelentõs válto-zások éppen ezeken a 17. századi belsõ udvaros kasté-lyokon tükrözõdnek a legtisztábban.

Sorozatukat Bethlen Gábor alvinci kastélya nyitjameg. Gyulafehérvár közelében, a Maros bal partján, avíz fölött szembenézõ két középkori mezõvárost,Alvincet és Borbereket összekötõ rév253 közelében a13. század utolsó éveiben egy domonkos kolostor lé-tesült.254 A 16. századra elnéptelenedett alvinci kolos-tort, valamint a környezõ településeket több világibirtokos után, 1546 táján Fráter György kormányzószerezte meg, és 1551-ig, amikor december 17-énhajnalban ugyanott meggyilkolták, a kolostort „kas-téllyá” alakította. Ennek az átalakítás utáni képérõlcsak annyit árulnak el forrásaink – a politikai gyilkos-ságot igazolandó megrendezett „kirakatperben” ki-hallgatott szemtanúk, a kinevezett bíboros gyilkosai-nak vallomásai255 –, hogy emeletes, néhány lakóhe-lyiségbõl álló épület volt; egy folyosóját, lépcsõjét ésaz õrség szobáját emlegetik. Míg négy „tornyáról”csak egy bizonytalan hitelû, áttételes forrásadat emlé-kezik meg,256 kétségtelennek látszik, hogy az épületetvédõfal és felvonóhidas kapu fogta gyûrûbe.

A század második felében hosszabb ideig birtokol-

102

156. Alvinc. Bethlen Gábor feliratánaka töredéke. 1617.

ta Alvincet somlyai Báthory András, Majláth Margit-tal kötött házassága révén Nádasdy Tamásnak, Ma-gyarország nádorának a rokona. Az õ feltételezhetõépítkezései ugyancsak alakíthattak az együttes képén.A századforduló viharaiban megsérült épület 1614-tõl fejedelmi birtok lett, és Bethlen Gábor itteni épít-kezéseire már 1617-tõl utalnak adatok. Ezek közül alegfontosabb az az építési felirat, amelynek egy töre-dékét 1733-ban a mai kapuépületbe falazták be má-sodlagosan. Szövege szerint: „[GABRIEL BETH-LEN]257 / DEI GRA(tia) PRINC(eps) TRANS(il-

vaniae) / HANC PORTAM CVM TOTO / MVROET IIII P(ro)PVGNACVLIS / A NOVO FVNDA-MENTO P(ro)PRIIS / SVMTIBVS EREXIT AN-NO D(omini) MDCXVI[I] / P(ro)VISORE EG-R(egio)/ CASP(aro) L(itera)TO ÁKOS[I]”, azaz:„[Bethlen Gábor] Isten kegyelmébõl Erdély fejedel-me ezt a kaput az egész fallal és négy bástyával alapjai-ból emelte saját költségén az Úr 1617. évében, a jelesÁkosi Gáspár deák gondviselõ idejében.” A követke-zõ idõszakban faragott kõkereteket szállítottak Ko-lozsvárról az építkezésre, 1629 táján pedig a mennye-

155. Alvinc. A domonkos kolostorásatása

103

158. Franz Benedikt Haller: Az alvinci kastély északiszárnya. 1808–1809.

157. Franz Benedikt Haller: Az alvinci kastély. 1808.

zeteit festették. Ezeknek az elkészítésében bizonyít-hatóan közremûködött Mezõbándi Egerházi KépíróJános.258

A szakirodalomban sokáig tartotta magát BaloghJolánnak az a feltételezése, hogy a ma álló épület lé-nyegében Fráter György megrendelésének köszön-hetõ, s csak bizonyos, közelebbrõl meg nem határo-zott átalakításokat tulajdonítottak a 17. századnak. Akastély 1808–1809-ben készült felméréseinek elõ-kerülésekor azonban már sejteni lehetett azt, amitvégül az 1991-ben végzett falkutatások és az akkorindult régészeti ásatások támasztottak alá, hogy afelmérésrõl elõtûnõ és maradványaiban a felszínenazonosítható épületegyüttes ellipszisbe írható,nyújtott hatszögû udvarával, amelynek négy oldalátegymenetes lakószárnyak övezték, sarkaikon egy-egy bástyával, összefüggõ és homogén tervezésûépítmény, amelyet szakaszosan építettek ki a FráterGyörgy-féle kastély körül az 1617-es felirat szöve-

159. Az alvinci kastély rekonstruktív alaprajza

fundálójának, az észak-itáliai Vernából származó

104

gével egyezõen. Az akkor körvonalazódott koncep-ció leginkább Forgách Zsigmond nádor 1612-benelkészült gácsi kastélyának a formáit idézhette, azzala különbséggel, hogy míg a keskeny sziklagerincreépített felvidéki kastély „szabályosságát” a terepvi-szonyok befolyásolták, Alvincen a fejedelem olasz

Giacomo Restinek (mh. 1638)259 ilyen nehézségek-kel nem kellett megküzdenie.

A mai északi és a hozzá ízesülõ északnyugatiszárny között háromszögû oromzatos portálé veze-tett az udvarról a kétrámpás belsõ lépcsõházba, ame-lyen át az emeleti szint reprezentatív helyiségeibe le-hetett jutni. Az északnyugati homlokzat közepén, azegész kompozíció hossztengelyében hasonló kerete-lésû emeleti portálé nyílt egy szimmetrikusan elhe-lyezett rámpákon megközelíthetõ fedett falépcsõ er-kélyszerûen kialakított pihenõjére. Egy harmadikilyen ajtó a nyugati bástyába vezetett az udvarról. Azépítkezés viszonylagos egyöntetûségét igazolóan ha-sonló portálék kötötték össze az északi szárny föld-szinti helyiségeit is.260 Ezeknek a kereteknek a pro-filálása megegyezik az északi szárny emeleti ablakso-rának a kereteivel is, ez utóbbiak méretei, profilja éskiosztása pedig a gyulafehérvári palota homlokzatátidézi. Az északi szárny udvari homlokzatának föld-szinti regiszterében fordultak elõ azok az akantuszle-

160. Gács (Stara Holiè, Szlovákia). Forgách-kastély.Alaprajz

161. Alvinc. A kastély délnyugat felõl. 1909.

162. Alvinc.A kastély északi szárnya. 1906.

105

véllel díszített ikerablakok, amelyeket pilaszteresszárköveik különböztetnek meg a korábbi, maros-illyei és fogarasi példányoktól s rokonítanak a gyula-fehérvári palota újabban elõkerült hármas ablakaival.Az alvinci ablakok provinciális formái, különösenegyiküknek társaitól eltérõ, felfelé kunkorodó volu-tákkal alakított „ión fejezete”, valamint a töretlennektûnõ 17. századi falszerkezet azonban óvatosságra intvelük kapcsolatban, s ma már nem mernénk, mintBalogh Jolán tette,261 közvetlen rokonságot feltéte-lezni ezek és a szamosújvári kápolna jóval korábbi,golyvázott párkányú rangos ablakai között.262 Így to-vábbi kutatásokra, inkább cáfolatra, mint igazolásravár az az újabb, egyébként csábító feltételezés is, hogya Fráter György-féle kastély reneszánsz ablakait hasz-nálták volna esetleg újra a 17. században.263

163. Alvinc. A kastély északnyugati szárnyának maradványai

166. Alvinc. Ablakkeret

164. Alvinc.A kastély északi szárnya. 1968.

165. Alvinc. Ablakkeret töredéke

106

Az udvari homlokzat föld-szintjének a többi elemét, azészaki szárnyba vezetõ lépcsõtés a pihenõjérõl nyíló két,egyenes záródású ajtókeretet aBethlen-féle kastély elbontottépületrészeinek másodlago-san felhasznált faragványaibóla 19. század elején szerkesz-tették össze, az ajtók profiljaaz oromzatos keretekévelegyezik.264 A kastély észak-nyugati szárnyának a múltszázad elején készült fényké-pekrõl elõtûnõ reneszánszkeretei szintén másodlagosanfelhasznált faragványok: alépcsõházzal szomszédoskét helyiség ablaktengelyeitugyanis csak a 19. századi res-taurálás folyamán kettõzték

meg. A kastély utolsó, délkeleti bástyájának és a hozzácsatlakozó helyiségnek csak a földszinti része épültmeg, úgy, mint a két beépítetlenül maradt kurtina-oldal falai is. Valószínû, hogy az eredeti elképzelés sze-rint a kastély fõkapujának a hossztengelyben, a keleti –megépítetlen – szárny közepén kellett volna nyílnia.Tervezett helyét a külsõ falon egy kis kiülésû rizalit jel-zi, elképzelhetõ, hogy oda kaputornyot is terveztek.1696-ban még megfigyelték, hogy ennek a falnak azudvari oldalán látszottak az oda tervezett további négytéregység265 elválasztó falainak a bekötésére kialakított– nyilván fogazott – falsávok. Ugyanaz a forrás örökí-tette meg azt is, hogy ezen az oldalon a kastélyt övezõvizesárok még Bethlen Gábortól „re infecta” – befeje-zetlen maradt volt. A kastély befejezetlenségére utalSzalárdi János is, mondván, hogy: „Bethlen Gábor fejede-lem… azonnal, hogy tárháza valamit gyarapodni kezde, azIsten tiszteletire nézendõ szorgalmatos gondja után mind szé-kes helyén Fejérváratt, Radnóton, Alvincen, Balásfalván,Fogaras és Várad váraiban nagy friss fejedelmi, pompás épüle-tû házakat építtetett vala…, és olly fundálásokat, pompás épü-leteket indított volt, némellyek csak félig, vagy annyira sem me-hetvén végbe, mint az alvinci, balásfalvi, radnóti és váradi is,hogy azokhoz képest láttatnék mintegy halhatatlanságot ígírniönnönmagának.”266

Az eddig elmondottak megerõsítik azt a megfigye-lést, hogy az építkezés rendjén – a fentebb idézett fel-irat szövegével összhangban – elõször a bástyákat és akülsõ falakat építették meg. Ezeket követte a külsõ fa-

167. Alvinc. Ablakkerettöredéke az ásatásból

lakhoz a szó szoros értelmében hozzáragasztott lakó-szárnyaknak a kialakítása. Az északi szárny mai romosállapotában megfigyelhetõ az is, hogy ott a belsõ vá-lasztófalak nincsenek kötésben, a lépcsõház külsõ ol-dalán egy kváderekkel határolt függõleges falelválástis észlelhetünk,267 a 19. század elejérõl származó fel-mérési rajzon látható délkeleti – földszintes – bástyameg a hozzá csatlakozó ugyancsak földszintes helyi-ség és az alacsony védõfal pedig azt bizonyítja, hogyott elõször csak a földszinti sávot építették meg. Azépítkezésnek erre a szakaszosságára a váradi palotá-nak az írott források vallomásából kibontakozó épí-téstörténete kínál párhuzamokat. Ugyanakkor lehe-tetlen nem gondolnunk arra a jelenségre, hogy mígaz északi szárny külsõ falán élszedett,268 négyszögle-tes keretelésû pinceablakok sorakoznak, addig a kas-tély Maros felõli, nehezebben megközelíthetõ, rej-tettebb oldalán csak a falszövetben kialakított, kerete-zés nélküli nyílásokat figyelhetjük meg. Ugyanezenaz oldalon a romos bástyához ragasztott tornyocskaablakának a keretelése különbözõ reneszánsz farag-ványok másodlagosan felhasznált darabjaiból készült.

Az alvinci kastély késõbbi története az erdélyi vi-szonyok között már túlságosan is nagyméretûnektûnõ együttes lassú és feltartóztathatatlan pusztulá-sának a krónikája. 1661-ben török–tatár csapatokégették fel, és a következõ húsz év folyamán is csakaz emeleti helyiségek deszkamennyezeteit újítottákmeg, az északnyugati szárny alatt húzódó pincékfödéme még akkorra sem készült el. A 18. századelején a kastély a gyulafehérvári püspökség birtoká-ba került. Erdély püspökei nyaranta laktak ott 1792-ig, amikor leégett. Az északi szárny emeleti, eredeti-leg egymenetes helyiségsorát úgy osztották meg,hogy létrehoztak egy belsõ folyosót is. 1733-banSorger Gergely püspök építtette a toronnyal is ko-ronázott mai kapuépületet, valószínûleg a régi kapuközelében, ahová Bethlen Gábor építésze eredetilegminden bizonnyal bástyát tervezett volt. Ez a kapuõrzi a legtöbb másodlagosan felhasznált gótikus fa-ragványt a domonkos kolostor épületébõl, annak je-leként, hogy akkor termelték ki a kolostor egyik, ad-dig még álló, talán pince gyanánt használt részéneka falait.269

Bethlen Gábor fejedelem alvinci kastélya és ké-sõbb keletkezett társai illusztrálják a szabályos sok-szögû, sarkain olaszbástyákkal erõdített, kétségtele-nül olasz építészeti traktátusokból ihletett kastélytí-pus hatását Erdélyben. Ezeknek az együtteseknek amegálmodója a fejedelem szolgálatában 1615-tõl

107

168. Mathias Keiserfeld: Várad ostroma. 1692. Részlet

1621-ig egyedül emlegetett fundáló, Giacomo Restilehetett.

Az észak-itáliai építészrõl csak feltételezzük, hogykorábban, 1615 elõtt is tevékenykedett, azt viszontbiztosan tudjuk, hogy Bethlen Gábor halála után, aharmincas években Felsõ-Magyarországon dolgozotta Kamara alkalmazottjaként, így személye esetlegösszefüggésbe hozható a királyi Magyarországon1615 elõtt emelt hasonló együttesek, többek között aForgách testvérek, Zsigmond nádor és Ferenc esz-tergomi érsek gácsi és tavarnoki kastélyainak tervezé-sével,270 s nincs kizárva, hogy része lehetett az 1630-as évek hasonló építkezéseiben is. Az elõbbiek mellésorolhatjuk még Daróczy Ferenc és azonos nevû fiamára nyomtalanul eltûnt deregnyõi építkezését,melynek emlékét egy egészen kivételes forráshoz, az1612-ben kelt építési engedélyéhez csatolt alaprajzatartotta fenn.271

A sorozat Alvincet követõen fogant s egyben leg-nagyobb szabású építménye a váradi vár belsõ palotá-ja, amelynek alapjait a középkori és kora reneszánsz

püspöki palota és székesegyház elbontása után, 1618–1619 táján vetették meg.272

Bethlen Gábor 1615-tõl Erdélyben mûködõegyetlen olasz fundálóját, Giacomo Restit éppen aváradi építkezések kapcsán nevezik meg elõször for-rásaink. Akárcsak Alvinc szellemes kompozíciója, aváradi palotának a vár ötszögével megfeleltetett, öt-szögû belsõ udvart határoló, öt nagy sarokbástyásépülete is az erdélyi késõ reneszánsz markáns egyéni-ségévé avatja ezt az építészt, aki nagyvonalúságábanméltó párjára lelt az építtetõ, Bethlen Gábor fejede-lem személyében. Két pusztító várostrom,273 a 18–19.század kaszárnyaízû átépítései és szerencsétlen be-avatkozásai ellenére a napjainkra részben használha-tatlan rommá vált épület szerkezetében nem nehézfelismerni a szabályos ötszögû disegnót, amelyrõl mamár csak egyetlen teljesen ép, négy-négy homlokzatitengelyes bástya, az épületszárnyaknak az újabb épü-letekbe foglalt külsõ vagy belsõ falai s a nyugatiszárnynak szinte a pártázat magasságáig fennmaradtfalszövete tanúskodik. Az alaprajz nagyvonalú és kö-

108

169. Lodovico Mariny: A váradi vár.1780 körül

170. Nagyvárad. A palota délisarokbástyája

109

171. Nagyvárad.A nyugati palotaszárnyhomlokzata

vetkezetes érvényesítésén s néhány lefaragott rene-szánsz ablakkeret maradványán kívül jóformánegyetlen építészeti dísz sem keltezi ezt a nagyvonalú,de jelenleg is igen kevéssé ismert reneszánsz teret.

A várról viszonylag sok 18. századi felmérés ké-szült, amelyek – pusztulásának fentebb elõsoroltmozzanatait rögzítve – az épület eredeti kompozíció-jának a rekonstruálását is lehetõvé tették. A BethlenGábor által kezdeményezett építkezésekrõl a legbõ-vebben a Bihar vármegyei származású Szalárdi Jánosfejedelmi titkár ír, aki nemcsak „lerajzolva látta”, deszármazásánál fogva és 1660-ban a vár védõjeként iskétségtelenül jól megismerhette az együttest.274 Elõ-adása szerint 1629-ig megépült a fõkapura nézõ nyu-gati szárny, mindkét sarkán egy-egy, a vár Csonka- ésBethlen-bástyájával megfeleltetett „veres toronybástyá-val”, valamint – részben – a következõ, délnyugatiszárny egészen a vár Királyfia-bástyájának a tengelyé-ben emelkedõ, ma is álló szegletbástyáig. Ez utóbbi, akövetkezõ, a vár Veres-bástyájával megfeleltetett bás-tyatoronnyal együtt „üszögében” – befejezetlenül –maradt. A fejedelem halála a munkát ebben az álla-potban szakította félbe, és befejezetlen maradt – csakaz itteni oldalkapuig készült el – a délnyugati szárnyemeleti traktusa is.275 Az 1629-ig befejezett szárnya-kat a fejedelem „oloszfokokra és sûrû csatornákon” épít-tette, azaz koronázópárkányuk fölött attika húzódott,s annak takarásában lapos vagy igen alacsony fedelü-ket – a víz beszivárgását meggátolandó – esõcsatornákvették körül.276

A nyugati szárny utólag kiegészített és felmagasí-tott külsõ homlokzatán a 18. században épített máso-dik emelet ablakkönyöklõinek magasságáig tartó, azablakkeretek számára szabadon hagyott függõlegesfalsávok miatt fogazottnak tûnõ falszövet körvonalai-ként rajzolódik ki Bethlen Gábor palotájának eredetihomlokzata. Ezt a földszinten is, a félköríves metsze-tû övpárkány fölötti emeleten is 15–15 háromszögûoromzatos reneszánsz ablak egymással egyezõ tenge-lyekben elhelyezett nyugodt, de Gyulafehérvárhoz,Alvinchez vagy Radnóthoz viszonyítva sûrûbb soradíszítette. Ezeknek néhol a szemöldököt is tartalma-zó lefaragott kerettöredéke is, másutt csak egykoriedikulájuk téglával befalazott háromszögû fészke raj-zolódik ki a megviselt falszövetben, nemcsak a nyu-gati homlokzaton, hanem a Csonka- és Aranyos-bás-tyával megfeleltetett egykori saroktornyok épenfennmaradt egy-egy homlokzatoldalán is.277 Mint-hogy a második emelet, valamint a 18. század folya-mán újonnan kialakított épületrészek ablaknyílásai

172. Nagyvárad. A palota északnyugati bástyájánakmaradványai

110

173. Storno Ferenc: A váradi palota kapukeretének felmérésirajza. 1878.

fölött csupán teherelhárító ívek látszanak, az elõbbi-ek csak a reneszánsz palota ablakait körvonalazhatják.A rangos épület viszonylag nagy kiugrású, ívelt met-szetû faragott kövekkel lezárt lábazati párkányának amaradványai is a fentebb elõsorolt falszakaszokon is-merhetõk fel. A nyugati homlokzat kapuja – a palotamai fõbejárata – eredetileg nem létezett, a 18. század-ban alakíthatták ki egy három-három fiókra boltozottföldszinti terem átvágásával.

A váradi fejedelmi palota Bethlen-kori homlokzatá-nak egy másik jelentõs részletére id. Storno Ferencegyik váradi vázlata utal, aki Váradon a gyulafehérvárifejedelmi palota kapujával szerkezetében és méretei-ben is teljesen egyezõ kapuzatot mért fel. Ez a farag-vány, akárcsak gyulafehérvári párdarabja, 1626–1627-ben készülhetett, egy idõben a fentebb tárgyalt Beth-len-bástya azonos stílusú feliratával.278 Eredeti helyevélhetõleg a palota 19. század végén lebontott déli szár-

nyának a középtengelyébenvolt. Vele egyezõ stílusú egymásik, csak rossz fényképfel-vételrõl és hasonlóképpen egyStorno-rajzról ismert, jelen-leg lappangó, monumentálistöredék, amely negroid voná-sú figurát ábrázol, s talán egyhermának a része lehetett.279

Ezeken kívül az építkezé-sek részletformáira igen kevésadatból következtethetünk.Noha Kolozsvárott faragott aj-tó- és ablakkereteket, gyám-,boltzáró- és kandallóköveket– forrásaink szerint – több-száz szekérrel szállítottak azépítkezésre, a két pusztítóvárostromot és a palotát ka-szárnyává alakító 18. századiátépítéseket csak néhány el-szórt töredékük élte túl.280

A nyugati szárny föld-szintjén, a Bethlen-bástyávalmegfeleltetett, ma már csakfalcsonkjaiban érzékelhetõtoronybástya oldalában ma-radt fenn egy 7,80×10,50 malapterületû, három-három,az épületszárnyra merõlegestengelyhez viszonyítva szim-metrikusan elhelyezett fiókkal tagolt dongaboltoza-tos helyiség, amelynek fiókjait és homlokíveit stuk-kódombormûvekkel díszítették. Nyugaton egy griff– a párdarabját valószínûleg modern ablaknyílás sem-misítette meg –, a vele szemben levõ oldalon nyitott,ugyancsak modern ajtó fölött pedig egymással szem-befordítva egy kárpáti és egy dámszarvas ágaskodik.Az északi oldal boltfiókjaiban elefánt hátán ülõ és va-dászmadarat röptetõ vadász, lecsüngõ tobozos gyü-mölcsfüzér, illetve vadászgepárd látható, velük átel-lenben ágaskodó lovat (esetleg sérült, utólag javítottunikornist?), szemben álló ágaskodó oroszlánokat,illetve ugyancsak ágaskodó unikornist helyezett el astukkátor úgy, hogy azok az épületszárny hosszanti, aszomszédos helyiségekbe vezetõ – ma elfalazott –, aj-tók által meghatározott tengelyét hangsúlyozzák. Astukkódombormûvek készítõi ragyogó plaszticitásúkompozíciókat alkottak, amikor címertani állatok –unikornis, oroszlán, griff – jól bevált, évszázados he-

174. Storno Ferenc:Hermapilaszter rajza.1878.

111

raldikai hagyományokban gyökerezõ alakját kellettkörvonalazniuk; ellenben aránytalanságok, bizonyta-lankodások érzékeltetik, hogy nehézségekkel inkábbcsak az ikonográfiai hagyományt és grafikai elõképe-ket nélkülözõ, valóságos állatalakok komponálásakorszembesültek.281 Forrásaink 1624–1625-ben emle-getnek két stukkátort – Conradus Funk és MatthiasHalász néven – a fejedelem szolgálatában. Nevükalapján valószínûnek látszik, hogy valamelyik felvi-déki kézmûvesközpontban fogadták fel õket, Gyula-fehérvárott is dolgozhattak, s hosszabb itteni tartóz-kodásuk végén a családjukkal együtt indultak haza.282

Ennek a kompozíciónak az ikonográfiai programjátcsak találgathatjuk. Nem tudhatjuk, hogy a Gyulafe-hérvárott falfestményekkel megjelenített „gyönyörûsé-ges” földi paradicsom érzékeltetése volt-e a célja amûvészeknek, vagy pedig a fejedelem lakosztályánakszánt bástya mellé épített terem meghökkentõ, az is-mert világ csodáit, furcsaságait bemutató, esetleg fes-tett illuzionisztikus háttérbõl kiugró dombormûvek-kel díszített kompozíciójának maradványaival ál-lunk-e szemben. Ez utóbbihoz igazán illenének az is-mert földrészeket megjelenítõ hermák is.283

I. Rákóczi György korában a lankadatlanul továbbfolytatott váradi építkezések – a gyulafehérváriakhozhasonlóan – a Bethlen Gábornak és építészének olykedves, de az erdélyi csapadékviszonyokhoz nem illõolaszfokos attika leverésével és magas, zsindelyeshéjazatú tetõszerkezet kialakításával kezdõdtek el.Bethlen Gábor utóda befejeztette a félbemaradt szár-nyat és tornyot, azután megépíttette a Veres-bástyatengelyéig húzódó, alul „cejgháznak” (ti. Zeughaus =fegyvertár), felül élésháznak használt épületszárnyat;a hasonlóképpen fegyvertárnak és élésháznak hasz-nált – Veres-bástyával megfeleltetett – szeglettorony-

175. Nagyvárad. Stukkódombormûvek. 1624–1625.

tól az Aranyos-bástyáig húzódó külsõ kõfalat, vala-mint az ottani „illendõ proportióval való bástyát”, sugyancsak kõfallal zárta le a Csonka-bástyának meg-felelõ, Bethlen-kori bástyatoronyig tartó oldalt. Azudvari kápolna helyének a kiválasztásával kapcsolato-san ismételten felmerült a centrális megoldás eszmé-je, ám némi mérlegelés után azt a Bethlen Gábor általbe nem fejezett déli szárny keleti felének emeleténalakították ki.284

Balázsfalván 1535-ben, „a nagy éhínség idején” Bagdi

176. Balázsfalva. A Veres-vár építési feliratának és 1535-ösablakkeretének töredékei

177. Balázsfalva. A görög-katolikus érseki palota (az egykoriVeres-vár)

112

György emelt T alaprajzon épült kétemeletes, to-ronyszerû udvarházat, amelyet vizesárok vett körül.Az alápincézett épület földszinti bejáratához felvonó-híd vezetett, alatta farkasverem és – ugyancsak a vi-zesárokból nyíló – pincebejárat volt.285 1604-ben márpalánk vette körül az épületet, amelyet rajtaütésselfoglalt el egy hajdúcsapat.286 Bagdi György balázsfalviépítkezése teszi számunkra elképzelhetõvé a Dienesicsalád marosillyei lakótornyát és értelmezhetõvé aBethlenek keresdi tornyát is, bizonyítván, hogy ez azépítészeti mûfaj sokkal elterjedtebb volt a 16. századiErdélyben.

A forrásokban 1617 táján, Péchi Simonnak, Beth-len Gábor kancellárjának a birtoklása idején változikmeg az épület minõsítése, az addigi kõtoronyról –„turris lapideá”-ról – „castellum”-ra. Ezért feltételezhet-jük, további adatok híján is, hogy már a kancellár el-kezdte volt a 16. századi épület bõvítését. Noha ké-sõbbi források csak egy „olaszfokos kis templomformaépületet” tulajdonítanak a szombatos kancellár építke-zésének, amely az említett lakótoronynak, a Veres-várnak – ahogyan 17. századi forrásaink talán anyaga,

179. Luigi Ferdinando Marsigli(?): Balázsfalva. 1687.

178. Balázsfalva. Az egykori görög-katolikus érsekiszeminárium épülete a kápolnabástya csonkjával

esetleg a környezõ, zsindellyel fedett épületekétõl el-ütõ cserepes héjazata okán a Bagdi-féle tornyot neve-zik – az attikáját képezte,287 mégis elképzelhetõ, hogy1626 és 1629 között, amikor Bethlen Gábor építke-zett a kegyveszett kancellárjától elkobzott kastélyban,egy néhány évvel korábban körvonalazódott építé-szeti koncepció szellemében foglalták ezt az épületet

113

180. Balázsfalva. A kastély fõkapuja

szabályos négyszögletes belsõ udvarú, négybástyásegyüttesbe úgy, hogy a Veres-várnak nevezett régiépület a fõkapuval átellenben fekvõ, sarokbástyák kö-zé fogott lakószárny középtengelyébe került. Azemeletes lakószárnyak kerítette udvarról a kaputen-gelyhez szimmetrikusan igazodó két lépcsõn át lehe-tett megközelíteni az új reprezentatív szárny „palotá-it”, a kapu tengelyétõl balra elhelyezkedõ fejedelmilakosztályt és a jobb oldali szárnyat záró szögletbás-tyában a kétszintes kápolnát. Ennek falába 1629-es,bibliai idézetet tartalmazó feliratos faragványt írtak le1900-ban.288 A kastélyt övezõ vizesárok befejezetlen-sége, valamint a Veres-várat közrefogó két bástya fa

181. Balázsfalva. A kastély sematikus képe. 1760.

182. Radnót. A kastély távlati képe.1872 elõtt

felülépítménye és kisebb alapterülete alapján követ-keztethetünk arra is, hogy az 1629-ben megszakadtépítkezést már nem folytatták azzal az igényességgel,ahogyan azt a nagy fejedelem elkezdte volt.289 1760-ban egy erõsen sematikus fametszet részleteként fel-tûnik a balázsfalvi rezidencia képe, a belõle kiemel-kedõ Veres-várral, amelynek magas, zászlós sátorte-teje alatt talán fából ácsolt védõemeletet különbözte-tett meg a metszet készítõje.290 Ma a Veres-váron kí-vül a fõhomlokzat kapujában és könyvtárépületében,a kápolnabástya szárnyfalainak hozzáragasztottcsonkjaiban s ennek az oldalnak a melléképületeibenazonosíthatók a reneszánsz kastély falmaradványai.

A radnóti kastély a balázsfalvihoz igen hasonló kö-rülmények között jött létre.291 A Bogáti családnak aMaros egyik kanyarulatában, „ingoványos nádas tók”között megbúvó udvarházát a 16. század közepénvárszerû falak övezték és állandó õrség védte. A kora-beli források ennek megfelelõen castrumnak nevezik.

114

A mai északkeleti szárnyba foglalt, valószínûleg há-romosztatú földszintes épület alatt pince húzódott.

A kerelõszentpáli csata (1575) után a kastély új bir-tokosa Kendi Ferenc (mh. 1594) tanácsúr lett. Õ ter-jesztette ki ezt a szárnyat, s õ fedette helyiségeit egy-ségesen rozettás díszû zárókövekben összefutó, stuk-kóval hangsúlyozott élû, kannelúrás gyámkövekre tá-maszkodó, a marosillyeiekhez hasonló, ám azoknáligényesebben szerkesztett boltozatokkal. Valószínû,hogy a lakóépület vagy melléképületei ekkorra márkiterjedtek a mai északnyugati szárny területére is.

Péchi Simon 1617 és 1621 közötti radnóti építke-zéseit, akárcsak Balázsfalván, itt is inkább a szándé-kok, építkezési elõkészületek szintjén érzékeljük, snincs lehetõségünk arra, hogy azokat Bethlen Gáborfejedelem 1626 és 1629 közötti építkezéseitõl elvá-lasszuk. Ezeknek a munkálatoknak a révén jött létre aszabályos négyszögû, meglehetõsen kis méretû belsõudvart kerítõ, négysarokbástyás elrendezésû, emele-

tes együttes. A tervezõ építész – Baldassare Peruzzimegoldásaira emlékeztetõen – az északkeleti és a dél-nyugati homlokzatok meghosszabbításában alakítot-ta ki a bástyák egy-egy szárnyfalát, míg a másikat aszomszédos homlokzathoz ragasztotta. A bástyákat,az északkeleti szárny középsõ és vele szomszédos he-lyiségét boltozták az emeleten. Az épület homlokza-tát sárgán és vörösen festett pártázat zárta le, alatta pe-dig, az emelet szintjén – a bástyákban is – a gyulafe-hérvári palota ablakaival egyezõ méretû s azokhozhasonló kiosztású, háromszögû oromzatos keretekethelyeztek el. Ezek közül kettõ most a délnyugatiszárny földszintjén van befalazva, talán ott, aholBethlen Gábor fejedelem halálát követõen elakadha-tott a munka, amelynek teljes befejezésére a követke-zõ birtokos, Kornis Zsigmond (mh. 1648) idejénsem került sor. Adataink utalnak ugyan arra, hogyKornis Zsigmond és fia, Ferenc a kastély átvételeután azonnal hozzákezdett a befejezetlenül maradt

184. Radnót. A Kendi-féle építkezés ajtókerete

183. Radnót. A kastély helyszínrajza és földszinti alaprajza.1954.

115

185. Radnót. A kastély emeleti alaprajza és metszete. 1954.

186. Radnót. A kastély észak felõl

két bástya építéséhez, de e munkálatok további foly-tatására nincs támpontunk.292

Az építkezést húsz évnyi megszakítás után II. Rá-kóczi György idejében, 1649-tõl folytatták, amikor afejedelem Kornis Zsigmond örökösétõl ismét meg-szerezte és nejének, Báthory Zsófiának adományoztaa radnóti birtokot. Valószínûleg akkor készülhetett ela délnyugati szárny emeletének három-három fél-köríves nyílású ablakkal megvilágított, mintegy 7×20m-es loggiája a fejedelem, illetve a fejedelemasszonylakosztályának monumentális elõtereként, amelyet aföldszinti folyosóról a loggia középtengelyébõl kiin-duló s a két déli szárny találkozásához vezetõ, megle-hetõsen meredek udvari lépcsõn lehetett megközelí-teni. A délkeleti szárnyban a kastély nagy- és kisebéd-lõjét, folytatásában, az északkeleti szárnyban az audi-enciás házat és – a kapu tengelyében – a Maros felézárterkéllyel bõvített fejedelmi lakószobát helyeztékel. Közvetlenül mellette a fejedelemasszony lakosztá-lyának a helyiségei következtek, akinek hálóháza azészaki bástyába került. A kastélynak ezt a részét azészaknyugati szárny oldalában elhelyezett másik, ta-lán régebbi, még Bethlen-kori (?) lépcsõn is meg le-hetett közelíteni.293 A kastély udvara így nem lehetett

116

187. Radnót. Oromzatos ablak rajza

188. Radnót. Az eredeti díszlépcsõ maradványai. 1928.

tágasabb, mint jelenleg, amikor három oldalánakmindkét szintjén árkádos, 19–20. században építettfolyosó húzódik.294 Fõbejárata is szokatlan helyre, azészakkeleti szárny középtengelyének pinceszintjérekerült. A félkörívesen záródó kapunyílás négyszögle-tes mélyített tükörbe íródik,295 amelyet a rusztikásszárkövekre támaszkodó félkörív keretel, közepénkiemelt zárókõvel. Ezen a tervezõ építész felirata –„AVGVSTINVS SERENA ARCHITECTVS VE-NETVS OPERA REGIT” – olvasható. Fölé, a goly-vázott párkány frízébe az építtetõ kilétére utaló felira-tot véstek: „GEOR(gius) RACOCI D(ei) G(ratia)PRINC(eps) TRAN(ssilvaniae) P(artium) R(egni)H(ungariae) D(ominus) S(iculorum) C(omes).” Akeret párdarabja, amely eredetileg ennek a kapualjnakaz udvar felõli kijáratát díszítette, ma másodlagos el-helyezésben található.296 Errõl, minthogy eredetilegsem voltak ajtószárnyai, hiányzik a rusztikás kere-telésbe vágó, mélyített téglalap alakú tükör is, fölöttepedig, az elpusztult párkányzatot helyettesítõ beton-lapra támasztva, a fejedelmi pár címere látható. A cí-meres kõlap leszelt felsõ sarkai s a leltárak szövege azt

189. Radnót. Az északkeleti szárny kapuja

117

sugallja, hogy eredetileg mindkét keretet címerrel dí-szített háromszögû oromzat koronázta, így feltûnõenhasonlíthattak a fejedelemasszony, Báthory Zsófiakedves szilágysomlyói szülõházának kapujához.

Székelyföldön a gyergyószárhegyi Lázár-kastélypontos kifejezõdése azoknak az ellentmondásoknak,amelyek a megrendelõk igényei és anyagi lehetõségeiközött feszültek.297

A kastélyt Lázár István építtette 1631 táján, úgy,hogy viszonylag nagy kiterjedésû, megközelítõlegtéglalap alakú védõövbe foglalta az 1532-bõl szárma-zó régi, háromsejtes kapuépületet (?) s a korábbi, amai udvar közepén állott lakóépületnek a tömbjét. Afõhomlokzat olaszbástyát utánzó saroktornyai Rad-nóthoz hasonlóan ízesülnek a védõfalakhoz, az egyikleszelt hátsó sarokra késõbb, 1658/1696 (?)298 táján asokszögû, gazdagon festett díszû Vörös-tornyot ül-

190. Radnót. Az északkeleti szárny kapuja

191. Az északkeleti szárny udvari kapukeretének töredékeimásodlagos felállításban

192. Gyergyószárhegy. A Lázár-kastély alaprajza az 1950-esévekben

118

tették, a hátsó homlokzat másik, eredetileg szinténsokszögûnek indult, ugyanakkor építeni kezdett tor-nya sohasem készült el, mai, leginkább a szász erõd-templomok tornyait idézõ tömege az 1980 utáni„restaurálás” újdonsága. A déli „bástyák” lábazati

193. Gyergyószárhegy. A Lázár-kastély távlati képe az 1950-es években

194. Gyergyószárhegy. A Lázár-kastély. 1980 körül

szintjén nagyobb méretû, szakállas ágyúk számára ki-alakított lõrések húzódnak, emeletükön pedig válta-koznak a keskeny lõréses szuroköntõk a nagyobbméretû, négyszögletes lõrésekkel. Ennek az együttes-nek a soha teljesen körül nem épített udvara szükség

119

197. Gyergyószárhegy. A Lázár-kastély napjainkban

195. Gyergyószárhegy. A Lázár-kastély kapualjának dekoratívfalfestése és felirata. 1532.

196. Gyergyószárhegy. A Lázár-kastély fõhomlokzatánaknyugati része

120

198. Gyergyószárhegy. A Lázár-kastély északkeleti, Vörös-tornya. 1658/1696(?).

199. Gyergyószárhegy. ALázár-kastély délnyugatisaroktornya. Részlet

200. Gyergyószárhegy. A Lázár-kastély délkeleti saroktornya

121

201. Conrad Ferdinand Weiss:A csíkszeredai Mikó-vár. 1736.

esetén valószínûleg a tulajdonos állatvagyonát is bekellett hogy fogadja.299

Az eredetileg egymenetes kapuépületet gróf LázárFerenc (1675–1742, 1702-tõl gróf) 1742-ben félbe-szakadt, a kuruc felkelés során lakhatatlanná váltegyüttes felújítását és jelentõs bõvítését célzó építke-zései során alakították kétmenetessé, s oldalaihozmeg az olaszfokos attikával koronázott védõfalhoz si-mulva építették ki a ma csak alapfalaiban ismert ba-rokk lakószárnyat, amellyel az udvar közepét átszelõ,

202. Csíkszereda.A Mikó-vár

csak a keresdi kastélyéhoz hasonlítható tágasságú skuruc kori pusztulásáig díszlépcsõs, mennyezetesloggiájú, késõ reneszánsz udvarházat kényszerültekhelyettesíteni. Az utóbbi beosztását az együttes 17.századi leltárából300 ismerjük, építéstörténetére a je-lenleg folyó ásatások hivatottak fényt deríteni.301 Aszárhegyi kastély attikás megoldású fõhomlokzata,valószínûleg áttételesen, a Bethlen-kor olaszfokos at-tikáit idézi.302

Csíkszereda, illetve Martonfalva határában Mikó

122

203. Csíkszereda. A Mikó-vár „kápolnabástyája”

204. Alsórákos. A kastély fõhomlokzata és alaprajza

Ferenc (mh. 1635) szakíttatott ki magának egy terü-letet, s oda Csík-, Gyergyó- és Kászonszék fõkapitá-nyaként négyszögletû, négybástyás kastélyt építtetett1623-tól kezdve. A kastély nagyméretû sarokbástyáitelegáns, Váradot idézõ megoldással a védõfalak meg-hosszabbításai osztják kisebb helyiségekre. A 17. szá-zad közepe táján az épületnek az „ebédlõpalotáját”303 és„aranyos bástyáját”304 említik a források. A 18. század-ban kaszárnyaként és erõdítményként használt épü-letegyüttest egy kis, kerek alaprajzú lõporraktárralbõvítették, valószínûleg 1714–1716 között, megket-tõzték a védõárkát és új kapuépületet emeltek. 18.századvégi átalakítás eredménye az egyik bástyábankialakított gótikus/gótizáló (?) ablakokkal díszítettkápolna is.305

Az alsórákosi kastély alapjait Sükösd György az1620-as években vetette meg. Orbán Balázs még lát-hatott egy feliratot a nyugati bástyán, amely szerintezt az épületet alapjaiból építtette Sükösd György1624. május 9-én.306 Az építtetõ halála (1631) utánWesselényi Boldizsár és Bethlen Ferenc örökölte akastélyt. Építkezéseikre egy földszinti födémgeren-dába vésett 1637. évi feliratból következtethetünk.1660-ban, Barcsai Ákos fejedelem adományából Bu-dai Péter birtokába jutott az uradalom. Az õ építke-zésének a befejezésére emlékeztetett az 1667. évi fel-

irat, amely a most folyosó által takart fõhomlokzatonvolt. Birtokait Bethlen Sámuel (1663–1708) örököl-te, aki a keleti bástyát (át)építtette (?), és a fõhomlok-zat középtengelyébe kaputornyot (1700) emeltetett.

A négyszögletû belsõ udvart megközelítõleg a vi-lágtájak felé mutató hengeres saroktornyok fogjákközre, s a kastély délnyugati fõbejárata elõtt magas,négyszögletes torony strázsál. A fõ- és a hozzá csatla-kozó két mellékhomlokzatot keskeny, olaszbástyákatidézõ alaprajzú kiszögellésekkel ellátott alacsonyfalszoros védte.307 A kastély lakóépülete a kapu tenge-lyében emelkedett eredetileg, késõbb – Budai Péterhalála után – nyugat felé a falszoros beépítésével kap-csolták hozzá az ottani saroktornyot. A kapu másikoldalán a fõhomlokzatot erkélyes, nyilván a falszorosmegépítését megelõzõen kialakított szuroköntõ-sorvédte. Ennek az eredeti homlokzatnak a fõtengelyétvalamilyen, gyaníthatóan bábokra vagy törpepillérek-re támaszkodó, festett dísszel is hangsúlyozottarchitektonikus koronázórész emelte ki, amelyet managyrészt a hozzáragasztott toronyalj boltozata és azemelet födéme takar. Maradványai csak a boltozatalatt és részben az emeleti járószint fölött figyelhetõkmeg. Az építkezésre használt környékbeli fejtett ba-

123

206. Alsórákos. A kastély délrõl.K. Sebestyén József rajza. 1928.

205 Alsórákos. A kastély fõhomlokzata

zalttól eltérõ, jóval puhább mészkõbõl faragták azudvari ablakok és a déli torony reneszánsz kereteit,melyeket indadíszük alapján a 17. század végére kel-tezhetünk. A beépített falszoros keskeny emeleti fo-lyosóján azonban törtívben záródó, de reneszánszprofillal díszített, kétségtelenül 17. századi ajtókere-

tet is felfedezhetünk. Köpeczi Sebestyén József rajzá-ból ismerjük a déli bástya mára javarészt elpusztultkésõ reneszánsz stukkóval díszített boltozatát, ame-lyet Bethlen Sámuelnek és feleségének, Nagy Borbá-lának a címerei kelteznek a kuruc szabadságharcotközvetlenül megelõzõ évekre, nagyjából a kaputo-

124

207. Alsórákos. Ajtókeret

rony építésével megegyezõen. Csak fényképek rögzí-tik néhány részletét annak az Erdélyben társtalanulálló másik, nézetünk szerint jóval késõbbi stukkó-kompozíciónak, amely a kastély kaputengelyben fek-võ „nagytermének” tölgyleveles füzérrel és hasonlófüzért tartó, kiterjesztett szárnyú sasokkal díszítettfrízzel keretelt tükörboltozatán hullámvonalas éspálmalevélbõl alakított kártusokban, gyümölcskosa-rat emelõ amorettek által közrefogva ugyancsak a tu-lajdonosok címereit vette körül.308 Ezeket az igényesalkotásokat közel egy évszázadnak kell elválasztania adéli bástya sokkal szerényebb díszítésétõl.

Az aranyosmeggyesi kastélyt régi, középkori várhelyén építették fel több szakaszban a 16–17. századfolyamán. Ezek közül különösen Lónyai Zsigmond-nak, Kraszna vármegye fõispánjának az életében(1593–1652) végrehajtott építkezések látszanak elkü-löníthetõknek. Négyszögletes, szabályoshoz közelál-

ló alaprajzában feltûnõ, hogy az építészeti adottságo-kat kihasználva mennyire változatosan kötötték azépülethez a sarokbástyákat. Itt fennmaradt a másuttcsak forrásokból ismert nyolcszögletes, vakárkádok-kal díszített párkányú, magas sisakú kaputorony is.Ez 1639-ben készen állott.309 Lónyai Zsigmond épít-kezéseinek eredményeként kétszintes épület jött lét-

208. Alsórákos.A déli bástya belseje. 1700.

209. Aranyosmeggyes. A kastély alaprajza

125

210. Aranyosmeggyes.A kastély fõhomlokzata

re, amelyet még a 17. században – a fõhomlokzatonés részben az oldalhomlokzatokon is – egy harmadikszinttel bõvítettek. Az oldalhomlokzatok folytatásá-ban ez a szint védõemeletté alakul. A kastély ma mártöbbnyire csak fényképeken tanulmányozható farag-ványai között kolozsvárias portálék is voltak, ablakai-nak a keretelése, tagolása és díszítése azonban inkábba királyi Magyarország, például Pácin felé mutat, an-

211. Aranyosmeggyes.A kastély fõ- ésoldalhomlokzata

nak a kettõs kötõdésnek megfelelõen, amely a sokatvitatott, az erdélyi fejedelemség és a királyi Magyar-ország határvidékén fekvõ Szatmár vármegyének azéletét jellemezte. A kastély fõhomlokzatát az elsõ,sarokkváderekkel kiemelt élû kaputornyát a másodikemelet fölött is párkány tagolja. Az utóbbira támasz-kodik az oldalain három-három félköríves fülkéveldíszített attika. Az épület félkörívesen záródó fõka-

126

212. Aranyosmeggyes. Ajtókeret. 1647. 213. Aranyosmeggyes. Ajtókeret az oldalhomlokzaton.1626 után

puját rozettás, magas „lábazatból” kiugró gyámkövek-re támaszkodó, vájatos és tojásléces fejezetû, gyûrûk-kel kiemelt, sudarasodó törzsükön ugyancsak vájatosféloszlopokkal keretelték, amelyek fejlemez és a„MAG(nifi)CVS SIGIS(mundus) DE LONIA CO-MES CO(mi)T(a)TVS CRASNEN(sis) A FVNDA-MENTIS EXSTRVXIT” – „Alapjaiból építette nagy-ságos Lónyai Zsigmond, Kraszna vármegye fõispán-ja” feliratú architráv közvetítésével a szélein tobozok-kal díszített háromszögû oromzatot tartják. Ennekmezejében angyalok tartotta ovális olaszkoszorú fog-ja körül a tulajdonos címerét, amelynek túlmérete-zett kõlapja, amikor beillesztették, elvágta a külsõolaszkoszorút és az oromzat profilját is. Két oldalán,veretdíszes kártusban az „ANNO D(omi)NIMDCXXX” felirat olvasható.310 A középtengelytugyancsak háromszögû oromzatos ablakok díszítik,az elsõ emeleten triglifes és rozettákkal ékes metopésfrízzel, akantuszdíszbe foglalt rozettával a timpanon-ban; a másodikon tulipános indadísszel, a torony leg-

214. Aranyosmeggyes. A kastély kapuja

127

215. Aranyosmeggyes. A kapuoromzat részlete

216. Aranyosmeggyes. Ablakkeret az elsõ emeleten

217. Aranyosmeggyes. Ablakkeret a második emeleten 218. Aranyosmeggyes. Ablakkeret a torony legfelsõ szintjén

128

felsõ szintjén pedig díszes rozetta (?) pálcával. Mind-három ablaktípus szárkövén archaikusan megtörik,és – a lábazatot érzékeltetve – befelé fordul a profil, akorabeli Erdély fejedelmi építkezéseinek hasonló ke-reteitõl eltérõen, amelyek profilja – az olasz építészetitraktátusok szellemének megfelelõen – akadálytala-nul fut le a könyöklõre.

Akárcsak Balázsfalván, Aranyosmeggyesen is a ka-pu tengelyéhez viszonyítva szimmetrikusan elhelye-zett udvari falépcsõ vezetett az emeleten körbefutófolyosóra.311 Az elsõ emelet reprezentatív helyiségeitösszekötõ ajtók – a fennmaradt fényképek tanúságaszerint312 – kolozsvári mûhelybõl kerülhettek ki, pár-darabjaikkal a Rósás-házban és a Belmonostor utcá-ban találkozunk. Az építkezések manierista kötõdé-seire utal az a kandalló is, amelyet jelenleg a marosvá-sárhelyi múzeum õriz.313 Aranyosmeggyes kastélyáterdélyi társaitól eltérõen négy sarokbástyás sáncmû-bõl álló tekintélyes külsõ váröv fogta körül, amelynekszinte ép maradványai a környezõ kertekben és a to-pográfiai felméréseken jól kivehetõk.

A szabályos, sarkain olaszbástyát utánzó tornyok-kal erõdített kastélytípus erdélyi kedveltségét egykorsokkal több emlék érzékeltette. Ebbe a csoportba tar-tozott a Hallerek lebontott kastélya Fehéregyházán,amelynek építésére egyetlen sovány, 1625-ös adatbóls Kõvári László meglehetõsen kevés értékelhetõ rész-letet tartalmazó leírásából következtethetünk.314

Hasonlóképpen, 1687-bõl származó, vázlatos, ará-nyaiban mindenképpen hibás felmérés õrizte csakmeg a Mikolák szamosfalvi kastélyának és környéké-nek az alaprajzát. A Szamos árterülete és a Mikolacsalád várkastélyát védõ halastó szorításában kiala-kult, egyetlen utcából álló jobbágytelepülést bástya-szerûen kiugró „sarokvédmûvekkel” ellátott palánk-kerítés vette körül, amelynek Dés felé nyíló kapuját amalomárok és a rajta átvezetõ híd õrizte. A Mikolacsalád egyetlen sarokbástyás, vizesárokkal és felvonó-híddal erõdített, négyszögletes védõövbe foglalt ésugyancsak egyetlen sarokbástyával meg kápolnávaljellemzett kastélya mellett még a középkori eredetû –ma is álló – plébániatemplomot (?) emelte ki a tele-pülés másik súlypontjaként315 a névtelen,316 a katonaiszempontból érdektelen részleteket meglehetõsennagyvonalúan kezelõ olasz térképész.

A Mikolák szamosfalvi udvarháza háromhelyisé-ges, alápincézett épület volt 1520-ban, ebbõl az évbõlszármazik az elsõ róla szóló adat. A belõle kialakítottkastélynak legkésõbb 1601-ben egy kápolnája is volt,s valószínû, hogy az olasz hadmérnök alaprajzán lát-

219. Aranyosmeggyes. A kastélyudvar részlete. 1912.

220. Aranyosmeggyes. Ajtókeretek az elsõ emeleten

129

221. Luigi Ferdinando Marsigli(?): Szamosfalva. 1687.

ható együttes már a 17. század elsõ felében, hihetõlega fejedelmi építkezések mintájára végbement bõvíté-sek eredményeként büszkélkedhetett sarokbástyásvédõövével,317 noha a felmérésben rögzített formákaz 1658–1661-es pusztítás és a Mikola Zsigmond(mh. 1679) által kezdeményezett, nevezetes újjáépí-tés318 fejleményeit is rögzítik.

A szabályos alaprajzú, belsõ udvaros, szegleteikenolaszbástyákat idézõ sarokvédmûvekkel ellátott együt-tesek következetesen egymenetes épületszárnyaikkalcsak belsõ, udvari folyosók és a kastélybeli közlekedésútvonalából kiugró bástyáik révén teremthették megaz elkülöníthetõ, bensõségesebb lakosztályok irántiigény megvalósításának lehetõségét, amelyekkel tulaj-donosaik – a 17. században megsokasodó leltárak ada-taiból kikövetkeztethetõen – éltek is.

Viszonylag elõnyösebb helyzetben voltak azoknaka kisebb kastélyoknak a tulajdonosai, akiknek lakóhe-lye kétmenetesen elrendezett tömör épületmaghozkapcsolódó sarokbástyákkal vagy tornyokkal épült.

Valószínû, hogy ezek váltották fel az elõzõ század la-kótoronyhoz hasonló megoldásait.

Bethlen Farkas tanácsúr építkezésének tekinthet-jük a kisbúni udvarház négyszögletes tömbjének sar-kait sokszögû tornyokkal hangsúlyozó elrendezését,amelyet a megemelt padlástérben kialakított lõréses,leginkább a csíkszeredaira emlékeztetõ védõfolyosókoronázott. Fejedelmi engedéllyel dolgozott ezen azépítkezésen 1617-ben a kolozsvári kõmûvescéh atya-mestere, Diószegi István, évtizedekkel késõbb pedig

222. Kisbún. A kastély oldalhomlokzata. 1920 után

130

223. Kisbún. A kastély fõhomlokzata. 1981.

224. Kisbún. Reneszánsz ablakkeret szemöldökköve

225. Kerelõszentpál. Haller-kastély.17. század

Kisbúnhoz hasonló sokszögû saroktornyai voltakHaller István kerelõszentpáli kastélyának.321 Amintaz építtetõ portréjához tartozó veduta aláírásából ki-derül, alapkövét 1610. április 29-én tették le. A 18.században gyökeresen átalakított kastélyt csak fia,Haller János foglaltatta jelentõs, „rakott” bástyákkalés vizesárokkal erõdített külsõ védõövbe 1674 táján.A bástyákkal védett és széles vizesárokkal övezettkülsõ vár körvonalai a modern topográfiai felmérése-ken is kirajzolódnak. Mindkét kastély sokszögûsarokvédmûveinek az elõképe a fogarasi palota ere-detileg hengeres Vörös-tornyának a Báthory-korifelépítménye lehetett.

Küküllõváron Bethlen István határozta el 1622-ben a régi udvarház átépítését. „…ha [az Úristen] õ fel-sége életemet halasztaná, gyermekimre nézve akarnék ittKükeölleõuárat egy oly udvarházacskát építeni, kiben min-den lézegõ[!] és nyargaló mingyárt ne üthetné be orrát…” –írta a besztercei bírónak, segítségét kérve az elterve-zett építkezéshez.322 Ez az építkezés több szempont-ból is felhívja magára a figyelmet: az „udvarházacska”,amelyrõl szó van, a fejedelem öccsének, Hunyad ésMáramaros vármegye fõispánjának és – a fejedelemtávollétében – Erdély kormányzójának az egyik rezi-denciája lett, s az évtized végére nagyjából el is ké-szült. Összevont, négyzetes központi épületmagjá-ban a helyiségeket kétmenetesen rendezték el, sarkai-ra pedig hengeres tornyokat állítottak. Ezek egyiké-hez ragasztották a felsõbb szintek megközelítését le-hetõvé tevõ szögletes lépcsõtornyot is. Belsõ díszíté-sében fogrovatos és triglifes kolozsvári keretekethasználtak. A kastély mai fõbejáratának portikusza a

Elias Nicolai is.319 A kisbúni rezidenciát késõbb,1669-ben és 1675-ben Bethlen János kancellár alakít-tatta tovább, végsõ formáját pedig a 19. század elején,1831 táján nyerte el, amikor jelenlegi fõhomlokzatá-nak háromárkádos portikusza is megépült. A fõhom-lokzattal ellentétes oldalon, az épülethez toldott,ugyancsak késõbbi lépcsõfeljárat és folyosó alatt, azeredeti homlokzat maradványai közé tartozó kõkere-tes reneszánsz ablakokat tártak fel a közelmúltban.320

131

226. Kerelõszentpál.Az épületegyüttes maitopográfiai felmérése

227. Luigi Ferdinando Marsigli(?): Küküllõvár. 1687.

132

228. Küküllõvár. A kastély alaprajza

229. Küküllõvár. A kastély fõhomlokzata

gyámkövekre támaszkodó, szuroköntõs és lõrésesvédõfolyosó koronázza az épületet, amelyet – a forrá-sok szerint – utóbb, 1757-ben levert olaszfokos pár-tázat is díszített. Az együttest a 17. század végénpaliszádból épült, bástyákkal erõdített kettõs védõövvette körül, amelynek szabálytalan alaprajza a terep-viszonyokhoz igazodott.

Ezt az épületet, a hozzá szerkezetileg igen közel ál-ló, de valószínûleg csak a század második felében át-épített bonyhai és az ugyanakkor épült magyarózdikastélyt Biró József franciás hatások érvényesülése-ként értékelte a 17. századi Erdély építészetében.323

Valóban, különösen Küküllõvár igencsak emlékeztet16. század eleji francia példákra, de nem szabad fe-lednünk, hogy a francia reneszánsz építészetében azott mûködött olasz mûvészek ugyanazokat az olaszreneszánszra jellemzõ, Bramantétól, BaldassarePeruzzitól kiinduló elképzeléseket érvényesítették,amelyek Bethlen Gábor Peruzzinál két nemzedékkelfiatalabb olasz építészeinek a tanultságát is meghatá-rozták.

Ugyancsak ebben a korszakban érzékelhetjük afûthetõség szempontjainak erõteljesebb érvényesü-lését. Vajdahunyadnak a várfalakhoz ragasztott, kü-

18. században, feltehetõleg az 1757-ben gróf BethlenMiklós által elkezdett építkezések során készülhetett.A homlokzatok négyszintesek, a két alsó szint nyílá-sai a félköríves metszetû övpárkánnyal záródó, me-nedékes lábazatot törik át. A harmadik szint fölött

133

230. Küküllõvár. A kastélyoldalhomlokzata a lépcsõtoronnyal

231. Bonyha. A kastély. 1928 elõtt

134

232. Magyarózd. A Pekri–Radák-kastély fõhomlokzata

lönálló épületekbõl komponált késõ gótikus együtte-sét a 16–17. század folyamán fogták úgy össze, hogyegyetlen fedél alatt megközelíthetõ lett a kastély min-den emeleti helyisége. Ez a végeredménye annak astilisztikai eszközökkel csak igen tág határok közékeltezhetõ reneszánsz átépítés-sorozatnak, amely ottvégbement, s csak megértéssel kezelhetjük azt a 17.századi tulajdonost, aki az akkori viszonyok közöttfûthetetlen ún. Diéta-terem kéthajós gótikus bolto-zatát lebontva, két szintre és három-három lakható-fûthetõ „szobára” tagolta a helyiséget. Az így kialakí-tott alsó, elsõ emeleti szinten az 1683-as leltár említia ház asszonyának és urának az ún. Zólyomi-szárny-hoz csatlakozó nagy ebédlõpalotával folytatódó „há-zait”.324

A gyalui vár korai, 15–16. századi történetérõl sgazdáinak, a gyulafehérvári püspököknek a reprezen-tációs igényeirõl ma már csak a Geréb László püs-pöksége (1476–1501) idején kezdeményezett átépítéskõfaragványaiból tájékozódhatunk.325 Egy pontosan

233. Gyalu. Kora reneszánsz gyámkõ

nem keltezhetõ, de talán még a 15. századra utalógyámkõ és a püspök elegáns, puttók által tartott cí-merpajzsa, valamint az egykori kápolna kora rene-szánsz tabernákulumának a töredéke326 tükrözi azt azigényességet, amely Geréb László és utódai java ré-szében csak forrásokból ismert mecenátusát jelle-mezhette.327 1540 táján galaci Móré Péter várnagy

135

234. Gyalu. Galaci Móré Péter emléktáblája. 1540 körül

235. Gyalu. A kastély földszinti alaprajza

236. Gyalu. A római castrum felõli homlokzat

építési emléktáblájának megmaradt felirata rögzítiegy további átalakítás emlékét.328 1556 után a fejedel-mek, a 17. század elején pedig a Kamuthiak magán-birtoka lett az uradalom.

I. Rákóczi György építkezései a fejedelmi fiskusraszállott várban 1639-ben kezdõdtek. A munkálatoksorán – tájékozódhatunk a szemtanú és kétségtelenülaz építtetõ szándékait visszhangzó Szalárdi JánosKrónikájából329 – a várudvar közepén álló középkoripalotaépületet, melynek ablakaiból csak a várfalakranyílt vigasztalan kilátás, lebontották, az új lakóépületszárnyait a várfalakhoz ragasztották, a helyiségeketmindkét szinten beboltozták, az ugyancsak fedett,

magasított padlástérben pedig védõemeletet hoztaklétre. A kastély fõbejárata fölé az eredeti tervek sze-rint egy torony is épült volna, de ennek azalapozása330 nem sikerült, s az építmény az árokbaomlott. Minthogy a balesetért a fejedelem Sárdi Imre

136

237. Gyalu.A fõhomlokzat részlete

238. I. Rákóczi György fejedelem címere

deák fundálót hibáztatta (akinek azonban rövidesensikerült tisztáznia magát), Haller Gábor mellett õt te-kinthetjük az átépítés tervezõjének. A Rákóczi-koriátépítésre emlékeztet az a radnótihoz hasonló címer-kõ, amely ma Kolozsvárott, az Egyetem utca 8. szá-mú, egykori Esterházy-házba van befalazva. A vár-kastélyt a 17. század második felében paliszádkerítésvette körül.331 A kuruc szabadságharc nemcsak a fala-kon kívüli épületeket, hanem a kastély belsejében le-võket is igen megviselte. Az 1831-ben leégett épületromantikus stílusú újjáépítésére 1877-ben került sor.

A négyszögletes kastélyudvart ma különbözõ szé-lességû épületszárnyak keretelik, sarkukon észak ésdél felõl egy-egy kerek, nyugaton egy hatszögû, kele-ten pedig egy kisebb átmérõjû, ugyancsak kerek sa-roktoronnyal. A délkeleti oldalon, az épület közép-tengelyétõl eltérõ tengelyben nyílik a kastély fõkapu-ja, az udvar keleti sarkában pedig rangos, kõfokokból

137

239. Bonchida. A kastély alaprajza

összerótt csigalépcsõ található, amelynek a mai pad-lásra – az egykori védõemeletre – vezetõ szakaszát el-bontották.332 Az épület északnyugati oldalát – az egy-kori római castrum felõl – két métert megközelítõ, adélkeleti oldalon fekvõ két saroktorony falvastagságá-val egyezõ falak védik, valószínûleg a középkori vármaradványaiként. A nyugati sarokbástyát az elõbbi-eknél jóval vékonyabb fala keltezi a 17. századi épít-kezés idejére.

Gyaluban éppúgy, mint Sárospatakon is BethlenGábor gyulafehérvári tróntermének mintájára alakí-tották ki a bokályos, kis-ázsiai csempékkel burkoltaudienciaházat. A belsõk díszítése tehát, akárcsak Sá-rospatakon, itt is a gyulafehérvári mintát követte.333

Az 1661-et követõ évtizedek építkezései

Minden bizonnyal a gyalui kastély szolgálhatott elõ-képül a bonchidai Bánffy-udvarház átalakításakor.Gyalu akkori tulajdonosa, a nagy hatalmú és tragikussorsú Bánffy Dénes (mh. 1674) Bonchidán L alapraj-zú, valószínûleg négyszögû udvar két oldalát határolóudvarházat örökölhetett, amely az 1661-es török–ta-

240. Bonchida. A reneszánsz fõhomlokzat 19. században átalakított északi fele

138

tár betörés idején jelentõs védõövvel még nem ren-delkezett. E zûrzavaros évek tapasztalatait levonva éssaját, a fejedelemség politikai vezetõrétegében meg-szerzett helyét reprezentálandó kellett hozzákezde-nie az építkezéshez, melynek részleteirõl igen kevésadattal rendelkezünk. Valószínûnek látszik, hogy1668 és 1674 között a korábban fejedelmi reprezen-tációt szolgáló gyalui kastély mintájára épülhetett ki amai kastély négy kerek saroktoronnyal és – a „palotákszárnyán” – kaputoronnyal is erõdített védõöve,amely a régi kastélyudvar alapterületének mintegykétszeresét fogta körül. A megnagyobbított udvart atulajdonos által öröklött régi, L alaprajzon emelt kú-ria egyik szárnya szinte a középtengelyében, némileg

242. Bonchida. Ajtókeret Bánffy György kormányzó címerévelés névbetûivel. 1703.

241. Bonchida. Reneszánsz ajtókeret az északkeleti bástyában

243. Keresd. A kastély alaprajza

139

Keresdhez hasonlóan osztotta meg, másik szárnya ésa kerti védõfal között pedig akkor még egy falszoroshúzódott. A forrásokban ezentúl castrumnak vagycastellumnak nevezett együttes azonban még távolrólsem készült el, amikor tulajdonosát lefejezték, s ki-építése csak akkor folytatódott, amikor örököse,Bánffy György az 1690-es években Erdély guberná-tora lett. Ebben a szakaszban elkezdték ugyan azészaki szárny kiépítését is, amely azonban aligha ha-sonlítható a jelenlegi, a 18. század végére elkészült,kétmenetes épülethez; 1703-ra ugyanis a falai aligemelkedtek a járószint fölé, így a félbeszakadt, jóvalkeskenyebb, bizonyosan egymenetes kastélyszárny-nak legfeljebb a külsõ alapfalát – a kastély védõfaláthasznosíthatta a ma álló északi szárny.334 Lényeges-nek tartjuk azt is megjegyezni, hogy Bonchida rene-szánsz kastélya még a századforduló táján sem érhet-te utol elõképét, mert György gubernátor leányainakemlékezetes menyegzõit nem Bonchidán, hanem azakkor nyilván sokkal nagyobb befogadóképességû ésmutatósabb, így a tulajdonost is jobban reprezentálóGyaluban rendezték meg.

244. Keresd. A kastély udvara. 1939 elõtt

245. Keresd. A torony és a loggia az udvar felõl 246. Keresd. A loggia

140

A bonchidai építkezések az 1730-as években, a ku-ruc szabadságharc idején elszenvedett károk helyre-állításával folytatódtak. Ezeknek a munkálatoknak astilisztikai kétarcúságát egyfelõl a Sipos Dávid körülkialakult kidei késõ reneszánsz mûhely faragványai-nak, köztük a saroktornyok emeleti ablakkereteinek abeépítésével, másfelõl az 1735-ös leltárból ismert ré-gi udvarházhomlokzat barokkos, lizénákkal tükrökreosztott kialakításával jellemezhetjük.335

A bethleni Bethlen család keresdi birtokközpont-jában kiépült várkastély építéstörténete szinte egészkorszakunkat átfogja. A dombtetõre épült együtteskülsõ, szabálytalan négyszögû védõövének a sarkainnyújtott alaprajzú olaszbástyák állnak, illetve a kapumellett egy nyolcszögû torony, amelyet falszoroskéntaz elõbbiekhez hasonló alaprajzú s némiképpen Al-sórákossal rokonítható alacsony bástya övez. A védõ-falnak az északi és keleti oldalán emeletes épület-szárny húzódik, déli és nyugati oldalán pedig lõrésesfolyosó védte a falakat. Udvarának nyugati felébe író-dik bele a kastély magvát alkotó, nagy alapterületûhengeres toronyból, a kapcsolódó lakószárnyból és ahozzájuk ragasztott díszlépcsõbõl meg árkádos tor-nácból álló együttes.336 Elhelyezése és különösen azépület homlokzathosszát meghaladó árkádos tornácaarra is utal, hogy ennek az épületnek a mai körvonalaitöbb építkezési szakaszban, jelentõs tervmódosítá-sok, esetleg rombolások eredményeként alakultakígy. Minthogy az 1971 és 1977 közötti ásatások ered-ményeit és következtetéseit szemmel láthatólag arendelkezésre álló szakirodalom adataihoz, lényegé-ben a Balogh Jolán által képviselt korai keltezéshez„igazították”,337 az épületegyüttesre vonatkozó levél-tári források feltáratlanok, rendszeres falkutatását pe-dig nem végezték el,338 ma igen nehéz objektív véle-ményt formálni a kastély építéstörténetérõl. BethlenGyörgynek és feleségének, Nagykárolyi Klárának az1559-es építkezésére utaló s a lakóépület bejárata fö-lött befalazott kis feliratos táblája mindenesetre egykorábbi épület „restaurálására és reformációjára” utal,amelynek Bethlen Miklós 1509 elõtt emelt fa udvar-háza csak elõzménye lehetett.339

1598-ban az építkezéseket Bethlen György fia,Mihály folytatta. Akkor épülhetett meg az impozánstoronynak a mai övpárkányig terjedõ alsó része gaz-dagon díszített, háromszögû oromzatos ablakaival,valamint következõ két, vakolt, rusztikát utánzó fal-szövetû és egyenes záródású ablakokkal díszített, il-letve szegmentíves záródású lõrésekkel nyitott eme-lete. A 16. századi nyomtatványok kedvelt és elterjedt

247. Keresd. A torony felsõ szintje

grafikai díszébõl ihletett rozettákkal díszített ablakokegyikét,340 melynek Szebenben és Kolozsváron is is-merjük egykorú díszítésbeli párhuzamait, az építtetõnévbetûi és az 1598-as évszám keltezi. De 1598-bankészült az a két, intarziás, virágmotívumokkal és pi-laszteres szárú edikulával koronázott keretû tükrök-kel díszített ajtószárny is, amely 1977-ben még to-ronybeli helyén volt. Az épület díszítésében része le-hetett még Bethlen Ferencnek (mh. 1653) és felesé-gének, Kemény Katának, akiknek háziáldás-feliratotdíszítõ kettõs címere ebben a szárnyban állott, egymásik, egykor csak a Kemény-címert tartalmazó ésElias Nicolainak tulajdonítható töredék pedig a sze-beni Brukenthal Múzeum kõtárába került.341 A to-rony utolsó szintjét mindenképpen késõbb, valószí-nûleg akkor építették, amikor az alsó lõréssor – amost álló sarokbástyák és kurtinák elkészülte után –elveszítette eredeti védelmi funkcióját. Akkor alakí-tották övpárkánnyá a régi fõpárkányt, ráépítették a ki-ugró lépcsõtornyocskát, s kialakították a szögletes,kváderezett sarkú felsõ szintet, amelynek oldalait fel-

141

248. Keresd. Az udvarház belseje

Détshy Mihály megfigyeléseit támasztják alá.343

Ugyanakkor azt sem szabad felednünk, hogy ez ahosszan elnyúló folyosó csak a külsõ védõöv elkészí-tése után, olyankor keletkezhetett, amikor, mint a 17.század második felében, a kastély több tulajdonos kö-zött oszlott meg.344 Ezzel a keltezéssel egyezik egyéb-ként a folyosó lépcsõfeljáratát védõ tetõ csúcsán egy-kor állott szélvitorla 1688-as évszáma.

A toronyhoz kapcsolódó lakóépület helyiségeit fi-ókos dongaboltozatok fedik, melyek éleit szerény,szõlõindás stukkószegéllyel emelték ki, mezejüketpedig kártusokkal díszítették. Ezeket a boltozatokat arajtuk feltûnõ stukkócímerek kapcsolják BethlenElek átalakításaihoz. A védõöv bástyáit ugyancsakBethlen Elek (mh. 1690) építési feliratai díszítik. Va-lószínû, hogy az õ 1666-tól kezdeményezett építke-zései során emelték a kastély déli lakószárnyát is abenne található kápolnával.

Ennek ugyancsak stukkószegélyes boltozata né-melyeket arra indított, hogy gótikus építményt sejt-senek benne.345 A kastélydomb oldalában alakították

váltva félköríves záródású könyöklõs ablakokkal, il-letve gyámokon álló, lándzsával, alabárddal strázsálóvagy tisztelgõ õrök stukkóból mintázott dombormû-vû alakjaival díszítették. Ez a szint az ablaknyílásaivala fogarasi nyári házra emlékeztet, s már inkább a falu-ba vezetõ utak megfigyelését szolgálhatta, mint a ko-moly védekezést. Létrejöttét így a külsõ védõfal ki-építését követõ évekre tehetjük. Hasonlóképpen, lé-nyegében a falfelületek kiképzésében feltûnõ ruszti-kázás keltezi a lakószárnyhoz ragasztott és a toronyövpárkányára is ráépített udvari folyosót, valamint ahozzá vezetõ lépcsõt is, amely egyrészt a fogarasi log-giának, másrészt az általunk nem ismert gyulafehér-vári és radnóti építkezések hasonló részleteinek leheta tükrözõdése, egykorú párhuzamát pedig a sárospa-taki Lórántffi-loggia, illetve a fentebb említett gyer-gyószárhegyi folyosó képezheti. A pillérekkel meg-szakított bábos lépcsõkar, az árkádokat tartó s brassói,szebeni, valamint medgyesi építkezésekrõl ismertformájú bábos oszlopok – Balogh Jolán korai, 16.századi keltezésével342 szemben – az óvatosságra intõ

249. Keresd. Sarokbástya

142

ki a család itteni ágának a kriptaszerû temetkezõhe-lyét.346 Az általunk ismert sírkövek 1631 után kelet-keztek, köztük találhatók a Bethlenek által sûrûn fog-lalkoztatott szebeni Elias Nicolai munkái is.347

Bethlen Elek keresdi építkezéseivel megközelítõ-leg egy idõben, 1667–1668-ban kezdõdtek el a mun-kálatok Bethlenszentmiklóson. Az építtetõ, BethlenMiklós egy korábbi szerény udvarház helyére emel-tetett igényeinek megfelelõ, új kastélyt a századfor-dulóig terjedõ idõben. Emlékiratainak az építkezésselkapcsolatos adalékaiból és az épület részletes, a kuta-tó szívét dobogtató 1765-ös, minden feliratot és cí-mert felsoroló leltárából szinte lépésrõl lépésre kö-vethetõ a munkálatok meg-megszakadó menete,amelyek során elõbb a pince és a földszint, utána azemelet helyiségei készültek el, miközben kiépítettéka kastélyt övezõ ötbástyás védõfalat is. A kastély négy-szögletes központi tömbjének északi homlokzatátbástyák, a délin húzódó kétszintes loggiát pedig sa-rokpavilonok fogják közre. A fõbejárat az északi olda-

lon, a szabályosan kilencosztatú központi rész közép-tengelyében található, s 1673. évi felirata keltezi az el-készültét ennek a szintnek, amely már akkor cserép-pel héjazott fedelet is kapott. Az emelet felépítése a80-as évek elején kezdõdött el, és rövid másfél évalatt, 1683-ra nagyjából be is fejezõdött, párhuzamo-san a földszinti helyiségek festett és stukkódíszeinekelkészítésével. Ezekrõl az idézett leltár bõbeszédûenemlékezik meg: „Boltozattya mind kõmûves mesterségszerént tsinált virágozásokkal, mind festett külömb külömbféle figurákkal, virágokkal, emberi formákkal, oktalan álla-tokot, madarakot representáló effigiesekkel díszes; lévén a’boltozatnak közepette két Circulusokban égy más mellett kétCzimerek, égy felöl tudniillik: a’ Méltoságos Bethlen familiaCzimere, ilyen felette valo irással: Nicolaus Bethlen, másfelöl penig egy hegyess tõrt tartó félkar, melly hegyess törrel égyember fõ forma láttyik, illyetén feliben való irással: Helena

250. Keresd. A kápolnás szárny

251. Bethlenszentmiklós. A kastély „alaprajza”. 1765.

fehérvári Képíró István festették ki 1656-ban.

143

252. Bethlenszentmiklós. A kastély modern alaprajza

253. Bethlenszentmiklós. A kastély fõbejárata

Kun, a’ Czimerek édgyik felin oldalul ezt olvashatni:An(n)o, más felin: 1682. Ezen boltozaton Szent Irásbolszedegetett sok szép inscriptiokot lehet látni és olvasni.”348

Valamivel késõbb, vélhetõleg 1686-ban készült el aRhédei-címeres zárterkély, amely a sárospataki pár-huzamok mellett erdélyi támpontot kínál arra, hogy amarosillyei udvarház homlokzatának sarokerkélyeitmagunk elé idézhessük. Az ablakkereteket és afaléleket ugyanakkor táblásan – kvádereket utánozva– vörös színûre festették a sárga homlokzaton; ha-sonlóképpen sárga sávokkal emelték ki a boltéleket is.A két külsõ udvart három oldalról vizesárok, délrõl aKüküllõ, mögöttük a falakat öt bástya (építési éveik:1692, 1694, 1695, 1696, 1698) és a felvonóhidas fõbe-járat (1686) védte; a közöttük húzódó védõöv kötõ-gátjaihoz ragasztották a belsõ, gazdasági jellegû épü-leteket.

A szakirodalom a kastély díszítésében feltûnõ ba-rokk elemeket hosszú ideig az építtetõ velencei pe-regrinációjában gyökerezõ élményeinek a javára írta,s csak B. Nagy Margit derítette ki, hogy a kastély log-giájának könyöklõ- és párkányköveit, balusztersorát,övpárkányát s a párkányokba iktatott kis gyámokat azegész épület koronázópárkányával és a földszinti ab-lakok kagylós díszeivel együtt 1765-ben FranzSchweininger készítette, így a zsibói, mezõsámsondiés görgényszentimrei kastélyokban kimutatott beth-lenszentmiklósi párhuzamok léteznek ugyan, denem Bethlen Miklós ízlésének a barokkig ható kisu-gárzásai, hanem a 18. századi pallér mûködésénekszerteágazó nyomjelzõi.349

Ezeknek az épületeknek az egykori belsõ díszíté-sérõl igen keveset tudunk, legtöbbször csak az írottforrásokban – leltárakban – elõforduló, a leltár ké-szítõi által figyelemre méltatott és feljegyzésre ér-demesnek tartott rendkívüli részleteknek maradtnyoma. Így olvashatunk a radnóti kastély fejedelmihálóházát és audienciás házát – tróntermét – díszítõállatokat ábrázoló festett kompozíciókról meg Bor-nemisza Anna fejedelemasszony ottani hálóházánakkékre festett boltozatán ragyogó arany csillagos dí-szítésrõl.350 A radnóti „aranyos-zöld bástyát”, mellettetalán a fejedelem audienciás és hálóházát is kolozs-

351

Gerenden, Kemény János 1650-es évekbeli építke-

vári képírók, Váradi Képíró Márton és Székes-

144

254. Bethlenszentmiklós.A Küküllõre nézõhomlokzat

zésein ismét feltûnnek az állatalakos falfestmé-nyek.352 Díszítésük olyan lehetett, amilyenrõl agyulafehérvári palotával, a váradi palota stukkós ter-mével, illetve az aranyosmeggyesi kastély „paradi-csom termével” kapcsolatban olvashatunk. Az utóbbifalfestményeinek a maradványait Balogh Jolán az1930-as években még láthatta.353 Újabban elõkerült,a 17. században keletkezett gyergyószárhegyi leltárszövegében is találunk utalást egy különféle „festettfigurákkal” díszített helyiségre.354

Hasonlóképpen olvashatunk arról is, hogy aszentbenedeki kastély egyik termét – nyilván festettdíszítésébõl kiindulva – Királyok házának nevezték.355

Ritka szerencsés eset, hogy a vajdahunyadi kastélyún. Diéta-termébõl kialakított ebédlõpalotában töre-dékesen fennmaradt egy falfestmény-sorozat részle-te. Valószínû, hogy ezt az akantuszos lécek közé fo-gott frízt a 17. század második harmadában híres em-berek ovális medaillonokba foglalt portréival és ha-sonló keretelésû vedutákkal díszítették, összesenmintegy 54 képpel. A kompozíció elõképe mindenbizonnyal olyan metszetsorozat volt, amely az 1630-as évek divatjának megfelelõ széles csipkegallért,

255. Bethlenszentmiklós. A loggia részlete

145

256. Vajdahunyad. Az ún. felsõ lovagterem metszete. 1866 körül

kardkötõt és kecskeszakállat viselõ, többnyire fedet-len fejû személyiségeket, talán kortársakat, a har-mincéves háborúnak a Bethlen fiúk által csodált had-vezéreit és uralkodóit (?) ábrázolta. Ezt a sorozatot,amelynek eredeti magyarázó feliratai a medaillonokbelsejében voltak,356 valamivel késõbb, valószínûlegThököly Imre birtoklása idején – mindenképpen a

Nádasdy-féle Mausoleum megjelenése (1664) után – aviselet vagy az arcok megváltoztatása nélkül, csupánúj, a képek alá festett feliratokkal, a magyar vezérek-nek és királyoknak a Felvidéken igen elterjedt „arc-képcsarnokává” keresztelték át. Az utolsó magyar ki-rály, akinek a képe még biztosan szerepelt ott, Rudolfvolt.357

257. Vajdahunyad. A falképsorozat részletei: a) „I. Ottó király”; b) „Nagy Lajos király”