(vázlat) XIV - XVI. század

Reneszánsz művészet

Történelmi háttér • Az olasz rinascimento, illetve a francia renaissance szóból kapta

nevét, mely újjászületést jelent.

• Európa a XIV. századtól új korszakot nyit. Politikailag, társadalmilag és a kultúra terén megújulás következik.

• Az új korszak szellemi irányzata a humanizmus és a reformáció.

• A könyvnyomtatás feltalálása forradalmi változást hozott a művelődés terén.

• Beindult a polgárosodás és a reformáció.

• Hazánkban a humanista, olasz műveltség első képviselője Vitéz János (Mátyás király nevelője) volt.

• A XVI. században a reformáció korában azonban szélesebb rétegekhez is eljut a reneszánsz kultúra és a humanizmus eszméje.

Általános jellemzés

• Megindult a valóság, a természet lázas kutatása. Az új korszak

kulturális alapja elsőként az antik görög és római szellem.

• Tudományos módszerekkel kutatták a természet törvényeit,

vizsgálták a reális világot és benne az embert. Arra

törekedtek, hogy a művészet hitelesen tükrözze a valóságot.

Tanulmányozták az emberi test felépítését, boncoltak, hogy

anatómiai ismereteket szerezzenek.

• Polihisztorok: tökéletes, sokoldalúan képzett tudósok.

Előtérbe került az ember egyénisége ekkor alakult ki a

művész fogalma.

Építészet

A világi építészet jelentősége megközelítette az

egyházi építészetét.

Világi építészeti feladatok: paloták, kastélyok,

villák, plogári bérházak, városházak, egytemek,

könytárak, színházak, kórházak, terek

(középületek fogalma, szerepe megnőtt)

Építészet

Egyházi építészeti feledatok: templomok és kolostorok.

Alaprajzok: görögkereszt alakú, hosszházas templomterek (9

osztású tértípus)

Boltozatok: keresztboltozat, kolostorboltozat, cikkelyes

kupola, függőkupolák, csegelyes-tambúros kupolák

kazettás síkfödém.

Homlokzatok: nyerskő, faragott kő díszítésűek (rusztikus,

kváderkő)

Pilaszter: A fal síkjából kiugró pillér, lábazattal és fejezettel

Lizéna: ua. mint a pilaszter, csak fejezet nélkül

A balusztrád

(mellvéd) eredetileg

könyökmagasságig

emelkedő,

többnyire áttört kő-,

vas- vagy fakorlát,

ami a leeséstől óv.

Az attika az épület

főpárkánya fölötti

mellvédszerű fal,

mely lehet tömör

vagy áttört jellegű,

díszítőelemszerű.

Gyámkő vagy

konzol : gerendák,

boltozatok hordására

szolgáló, falba

épített, a falsík elé

ugró kőelem.

Az esztergomi vár - reneszánsz gyámkő az

érseki palotából

palladio-motívum

(félkörívvel összefogott háromosztagú nyíláskeret)

Sgraffito (graffito): díszítő

eljárás, melyben egymásra

felvitt különböző színű

festékek vagy vakolatok felső

rétegét precízen

visszakaparják, kikarcolják,

ami által előtűnik a

mélyebben fekvő réteg színe.

Majolika: égetett ónmázas agyag tárgy

A fajanszedények máza ón-ólom hamuból, homokból és konyhasóból készül, a

kerámia festése történhet mázon és máz felett. A színező oxidokat illóolajjal keverik

össze, és így viszik a tárgyra tollal és ecsettel.

rozetták (rózsaalakú díszítőelemek)

Szobrászat

Az emberi test és a természet megjelenítése a

maga "természetességében" történik.

Előtérben az akt ábrázolás az ember világi

érzésvilága.

(aránytanok, anatómia)

Jellemzők:

- egyéni jellemábrázolások

- távlattani törvények

- szépség és jellemábrázolások

- lovas és ló egységes mozgása

Michelangelo Buonarroti

PIÉTA (olasz: szánalom)

Michelangelo Buonarroti:

Dávid

Festészet és grafika

Az általános emberi szépség megjelenítésével

párosul a részletekig menő megfigyelés.

Egyre gyakrabban rajzolnak és festenek élő

modell után. Megfigyelhető a táj, és az ember

összhangja.

Jellemző:

- részletekig éles rajz

- a perspektíva = távlatábrázolás (vonal-, levegő-,

színperspektíva)

- kiterjedés; térhatás

- tértagolás (előtér, középtér, háttér) világos

elkülönítése

A németalföldi és német festészetekre

jellemző:

Realista ábrázolás, aprólékos, részletező.

Van Eyck művészete: perspektivikus ábrázolás,

fény mint kompozíciós elem

Téma: polgári enteriőrök (lakásbelső)

kertek, tájak, templombelső

Eszköz: olajfesték (az olaszokat megelőzve

használják)

Jan van Eyck:

Az Arnolfini házaspár A korai németalföldi festészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

A polihisztor: Leonardo da Vinci

Leonardo di ser Piero da Vinci

(1452. április 15. – 1519. május 2.) itáliai

származású polihisztor,

azaz: festő, tudós,

matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus,

szobrász, építész, zeneszerző, költő és író.

A Mona Lisa (más néven La Gioconda)

77 x 53 cm nagyságú, nyárfatáblára olajjal

festett portré.

Leonardo da Vinci 1503-1506 között készült

leghíresebb festménye, remekműve, ami

jelenleg a párizsiLouvre-ban van kiállítva.

Az utolsó vacsora (1498), Santa Maria delle

Grazie kolostor , Milánó,Olaszország

XVII - XVIII. század

Barokk művészet (vázlat)

Történelmi háttér Barocco = Különös, szokatlan (olasz szó)

Barucca = szabálytalan formájú gyöngy (portugál szó)

A barokk stílus is Itáliából indult el, de Párizsban, Madridban, és Bécsben virágzott. (XVI-XVII sz.)

A vallási ellentétek és az azt kihasználó hatalmi törekvések indítják meg a 30 éves háborút, amely új erőviszonyokat teremt Európában.

A barokk stílus főleg a katolikus országokban terjedt el. A francia abszolutizmus XIV. Lajos (1643-1715) nevéhez fűződik. A Rákóczi-szabadságharc bukásával különösen erős lesz az osztrák központosítás előretörése.

Általános jellemzés

A tudományos felfedezések, filozófiai felismerések kora.

A barokk művészet nagy hangsúlyt helyezett a tapasztalatra, a

természet megfigyelésére.

Az értelem és érzelem komplexitásra törekedett.

Jellemzői: heves érzelmek, színpadiasság.

Az udvari barokk: monumentális méretek,

reprezentatív megjelenítés,

bonyolult formák és pompaszeretet,

dinamizmus és érzelmi telítettség.

Az egyházi művészetet hasonlók jellemezték.

Építészet

Fő feladata:

- templomok, kolostorok, egyházi méltóságok

székhelyeinek építése.

- világi építészetben az uralkodó a paloták, kastélyok,

színházak, könyvtárak, iskolák, terek készítése.

- a paloták körüli parkok építészeti kiképzése rendkívül

jelentős.

Minorita templom, Eger, Dobó tér

Építészet Általános jellemzők:

- mozgalmasság, nyugtalanság, különleges, szeszélyes díszítőelemek; tagoltfelületek, gazdag árnyékhatás - a templomokban az oltár díszlet-hatású és valóságos díszítmény együttes.

Rokokó: kagylódísz

Copf stílus: protestáns barokk. Nyugodt, egyszerű. Világos áttekinthetőség jellemzi. Elnevezését az akkor divatos fonat (copf) parókáról kapta. 1760-1790-ig tartotta magát.

Építészet Boltozatok:

- cseh- és csehsüveg boltozat - fiókos donga - fiókos gömbkupola - kosáríves kupola - különböző kolostorboltozatok.

Díszek:

- csiga-, kagyló, rácsminta. - csavart oszlopok.

Stukkó: Gipszből mintázott, márvány hatását keltő díszítmény falon vagy mennyezeten.

Barokk palota: Legjelentősebb tere a tágas előcsarnok, ahonnan díszes

lépcsővezet az első emeleti díszterembe. Fontos szerep jutott a szalonnak, és a díszudvaroknak. Jellegzetes elem a bábos vagy fonatos korlátokkal övezett széles szabadlépcső.

Díszes vázákat helyeztek el a kapuzatokon. Az erkélyeket ún. atlaszok (férfialakok) támasztották alá. Hermák = emberi felsőtestben végződő, alátámasztásul szolgáló négyzetes pilaszer (a falsíkból kiugró pillér)

Gödöllő: Grassalkovich Kastély

Gödöllő: Grassalkovich Kastély madártávlatból

Szobrászat

Jellemzők:

- fény-árnyék hatások,

- mozgalmasság,

- többféle anyag használata, festői hatás;

- kontraposzt (ellentétes irányú mozgásokból összetevődő

egyensúlyi helyzet)

A barokk szobrászok az ókori klasszikus szobrászat

emlékeihez mérték műveiket.

Giovanni Lorenzo Bernini (1598-1680):

Szent Teréz Extázisa

Ávilai Szent Teréz életének azt a pillanatát

örökíti meg, amikor szívét az isteni szeretet

nyílvesszeje hasította át.

Festészet A jelképes ábrázolásnak megnő a szerepe. pl: emblémák,

allegóriák, szimbólumok. A barokk kor festményei bár könnyen érthetőek, a leolvasható jelentés mellett tartalmaznak rejtett mondanivalót is. Téma:

- Bibliai történetek, - pogány mítoszok - transzcendens (a látható jelenségeken túli dolgok) ábrázolása - szentek élete, mártíromság, Mária-kultusz képei, szentségek tisztelete - A művészi ábrázolás alapja: a természet utánzása (az ábrázolt személy korát, tetteit, környezetét pontosan kell bemutatni, az érzelmi és lelkiállapottal együtt.)

Mányoki Ádám:

II. Rákóczi

Ferenc képmása